2003. évi LXXXIV. törvény

SZÍNEZŐS

2003. évi LXXXIV. törvény

az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről

Az Országgyűlés
- az egészségügyi tevékenység kiemelkedő jelentőségének tudatában,
- az egészségügyi dolgozókat megillető társadalmi megbecsülés szem előtt tartásával,
- az egészségügyi ellátórendszer folyamatos működésének és az egészségügyi dolgozók tevékenységének sajátosságaira figyelemmel,
- tekintettel a betegek jogára a pihent egészségügyi dolgozó által nyújtott ellátáshoz,
- az egészségügyi tevékenységet végzők jogai és kötelezettségei szektorsemleges követelményeinek szem előtt tartásával,
- az egyes egészségügyi tevékenység folytatására, illetve munkavégzésre irányuló jogviszonyokból adódó eltéréseket figyelembe véve,
- az egészségügyi dolgozókra vonatkozó előírások egységes meghatározása és ezáltal az ellátás biztonságának javítása céljából
az egészségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseiről a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §

E törvény célja az orvosok és az egészségügyi dolgozók (a továbbiakban együtt: egészségügyi dolgozó) gyógyító-megelőző tevékenységére vonatkozó alapvető rendelkezések egységes, az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony fajtájától független meghatározása, továbbá az egyes munkavégzésre irányuló jogviszonyok sajátosságaiból adódó eltérő követelmények megállapítása.

A törvény hatálya

2. §

(1)

E törvény hatálya a Magyarország területén

a)	egészségügyi szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiség nélküli szervezetekre,

b)	egészségügyi tevékenységet végző természetes személyekre

terjed ki.

(2)

E törvény rendelkezéseit a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó személyes gondoskodást nyújtó intézményben egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók tekintetében is alkalmazni kell, amennyiben az intézmény egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel is rendelkezik.

(3)	E törvény rendelkezéseit a 4. § b) pontjában meghatározott, az egészségügyi ellátásban közre nem működő dolgozók tekintetében csak a törvényben külön nevesített esetekben kell alkalmazni.

(4)	Nem terjed ki e törvény II. és III. fejezetének hatálya - a 15/B. § kivételével - a külön törvény alapján közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre és az igazságügyi orvos szakértőkre.

(5)	Ahol e törvény eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, ott az adott munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó törvény előírásait kell alkalmazni.

Alapelvek

3. §

(1)

Magyarország területén mindenki, aki megfelel az e törvényben és más jogszabályokban foglalt követelményeknek, jogosult az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítések megszerzésére, továbbá - a rendelkezésre álló lehetőségek között - a választott jogviszony keretében egészségügyi tevékenység végzésére.

(2)	Az egészségügyi dolgozókkal szemben támasztott követelmények egységesek, és - ha e törvény másként nem rendelkezik - függetlenek az egészségügyi dolgozót foglalkoztató egészségügyi szolgáltató jogállásától, illetve az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony fajtájától.

(3)	Az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony típusának megválasztása nem irányulhat az egészségügyi dolgozó jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására.

Fogalommeghatározások

4. §

E törvény alkalmazásában:

egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy

aa)	aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy

ab)	aki nem rendelkezik az aa) pont szerinti szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban,

b)	egészségügyben dolgozó: az a) pont hatálya alá nem tartozó, az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy;

rezidens: az első egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítésének megszerzése érdekében jogviszonyban álló, az államilag támogatott, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 115. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzésben részt vevő szakorvos-, szakfogorvos-, szakgyógyszerész-, illetve szakpszichológus-jelölt,

d)	ügyeleti feladatellátás: az Eütv. 93. §-ában meghatározott ügyeleti ellátás keretében végzett tényleges egészségügyi tevékenység, valamint a tényleges egészségügyi tevékenység végzése nélküli rendelkezésre állás az egészségügyi szolgáltató által meghatározott helyen és időben,

e)	egészségügyi ügyelet: a d) pontban meghatározott ügyeleti feladatellátás munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban,

f)	az a)-e) pontokban foglaltakon túl az Eütv. 3. §-ában foglalt fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.

II. FEJEZET
AZ EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

5. §

(1)

Az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet, az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a szakmai követelmények keretei között, etikai szabályok megtartásával, legjobb tudása és lelkiismerete szerint, a rendelkezésére álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten, szakmai kompetenciájának megfelelően nyújtja. Az egészségügyi dolgozó - amennyiben a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja és a beteget más orvoshoz irányítja - az egészségügyi tevékenységet megtagadhatja, ha az adott tevékenység erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik.

(2)

Az egészségügyi dolgozót hivatása gyakorlása során a betegek iránti elkötelezettség és a beteg érdekeinek kiemelt védelme vezérli. Minden egészségügyi tevékenység a beteg személyisége, méltósága és jogai tiszteletben tartása, életkorának, valamint önrendelkezésének figyelembevétele mellett történik.

(3)

Amennyiben az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatónál munkavégzésre létesített jogviszony keretében tevékenykedik, az egészségügyi tevékenység végzése során - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - figyelembe kell venni a szakmai felettes(ek) jog- és szakmai szabályoknak megfelelő utasításait is.

(4)

A szakmai felettes a (3) bekezdésben foglaltak keretében gondoskodik

a)	a 4. § ab) pontja szerinti egészségügyi dolgozók szakmai irányításának megszervezéséről;

az irányítása alá tartozó egészségügyi dolgozók

ba)	feladatainak részletes meghatározásáról,

bb)	szakmai fejlődését biztosító feladatokban, képzésekben, továbbképzésekben való részvételéről,

bc)	szakmai felkészültsége rendszeres ellenőrzéséről,

bd)	teljesítményének értékeléséről;

c)	az egészségügyi szolgáltató vezetésével való kapcsolattartásról.

(5)

Az egészségügyi dolgozó által egy naptári héten valamennyi, az e törvény III. fejezetében felsorolt jogviszony alapján végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama - a 12/B. § (1) bekezdésében, valamint 12/F. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát, továbbá az egészségügyi tevékenység együttes időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor. Az egészségügyi tevékenység különböző jogviszonyokban eltöltött együttes időtartamának meghatározása során az ügyeleti feladatellátás tekintetében csak az azon belüli tényleges egészségügyi tevékenységvégzés időtartamát kell figyelembe venni.

(6)	A több, illetve a több fajta jogviszony keretében egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozó az egyes jogviszonyai szerinti egészségügyi szolgáltatónál nyilatkozatban tanúsítja, hogy az egészségügyi tevékenysége az (5) bekezdés szerinti korlátot nem haladja meg.

(7)	Egyházi személyként és vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként egészségügyi dolgozói feladatot egyházi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet által fenntartott egészségügyi szolgáltatónál lehet végezni.

6. §

(1)

Az egészségügyi dolgozó köteles önképzéssel és a szervezett továbbképzések által biztosított lehetőség igénybevételével magát rendszeresen továbbképezni annak érdekében, hogy tevékenységét az egészségtudományok mindenkori állásának megfelelően - a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek keretei között - végezhesse. Az egészségügyi dolgozónak a kötelező jellegű továbbképzések miatt felmerült és igazolt költségeit (tanfolyami díj, utazási költség, szállásköltség stb.) a munkáltató megtérítheti.

(2)	Az egészségügyi dolgozók egészségügyi tevékenység végzésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit egyebekben az Eütv. 125-140. §-a tartalmazza.

III. FEJEZET
AZ EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE IRÁNYULÓ EGYES JOGVISZONYOK

7. §

(1)

Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére - ide nem értve a sürgős szükség esetén ellátási kötelezettség alapján végzett tevékenységet - a külön törvényben meghatározott szakképesítési és nyilvántartási feltételek mellett akkor jogosult, ha egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas.

(2)

Egészségügyi tevékenység végzésére az alábbi jogviszonyokban kerülhet sor:

a)	szabadfoglalkozás keretében,

b)	egyéni egészségügyi vállalkozóként,

c)	társas vállalkozás tagjaként,

d)	közalkalmazotti jogviszonyban,

e)	munkaviszonyban,

f)	közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban,

g)	szolgálati jogviszonyban,

h)	egyházi személyként vagy vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként,

i)	önkéntes segítőként,

j)	egyéni cég tagjaként.

(3)	A 4. § a) pont ab) alpontja szerinti egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység végzésében a (2) bekezdés c)-i) pontja szerinti jogviszonyban működhet közre.

(4)	A (2) bekezdés a)-b) pontjai szerinti jogviszonyban csak az (1) bekezdésben foglalt valamennyi rá vonatkozó rendelkezésnek maradéktalanul megfelelő egészségügyi dolgozó jogosult egészségügyi tevékenység gyakorlására.

A szabadfoglalkozás

8. §

(1)	Az egészségügyi dolgozó jogosult bármely egészségügyi szolgáltatónál megbízási szerződés alapján a szakmai kompetenciájába tartozó egészségügyi tevékenység ellátására.

(2)

A szabadfoglalkozású jogviszony keretében működő egészségügyi dolgozó e tevékenységét az egészségügyi hatóság egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélye és - amennyiben az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató nem követeli meg - a tevékenységével esetlegesen okozott károk megtérítését biztosító kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötése nélkül végezheti.

(3)	A szabadfoglalkozású jogviszony keretében működő egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet az őt megbízó egészségügyi szolgáltató nevében végzi.

(4)

A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként is folytatható. A szabadfoglalkozásra jogosult egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói nyilvántartásban - bárki számára ingyenesen és elektronikusan is elérhetően - fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó által folytatható egészségügyi tevékenységet, és azt, hogy kizárólag szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységre jogosult.

(5)

A szabadfoglalkozásra jogosult egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatóként nem működhet, és kizárólag személyesen, csak az egyéni vállalkozói tevékenységeként bejelentett egészségügyi tevékenységet végezheti, alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, tanulót nem foglalkoztathat, közreműködőt nem vehet igénybe, nem tarthat fenn telephelyet, fióktelephelyet. Székhelyét azonban nem köteles cégtáblával megjelölni.

9. §

(1)

A szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltató közötti megbízási szerződésben rögzíteni kell

a)	az ellátandó feladat(ok) pontos megnevezését, a feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosításának módját, valamint a munkavégzés helyét és idejét,

b)	a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó szakmai felettesének megnevezését,

c)	amennyiben a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó feladatkörébe más egészségügyi dolgozók szakmai irányítása is beletartozik, az általa irányított, illetve felügyelt egészségügyi dolgozók munkakörének megnevezését,

d)	az adott időszakban, de legfeljebb 6 hónap alatt a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó által végzendő egészségügyi tevékenység időtartamát és beosztását, illetve a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó nyilatkozatát az önkéntesen vállalt többletmunka tervezett mértékéről,

e)	az ellátott feladatok díjazását,

f)	a megbízás keretében okozott kár megtérítésének szabályait,

g)	a szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti szerződés további tartalmára a szakmai kamarák ajánlásokat adhatnak.

(3)	A szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó által ellátott feladatok díjazására a szakmai kamarák tehetnek javaslatot, amelyet az Egészségügyi Közlöny közzétesz.

Egyéni egészségügyi vállalkozás

10. §

(1)	Az egészségügyi dolgozó jogosult a külön törvény(ek)ben foglalt engedély(ek) birtokában, egyéni egészségügyi vállalkozóként a saját nevében és felelősségére egészségügyi szolgáltatóként működni.

(2)	Az egyéni egészségügyi vállalkozóként történő munkavégzés esetén az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt kiadó egészségügyi hatóság részére be kell mutatni az egészségügyi tevékenységre való egészségi alkalmasság igazolását is.

(3)

Egyéni vállalkozás keretében, amennyiben az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, minden olyan egészségügyi tevékenység végezhető, amelynek végzését külön törvény nem korlátozza, illetve amely kapcsán külön jogszabály nem nevesíti a feladatot ellátó konkrét egészségügyi szolgáltatót.

10/A. §

(1)	Egyéni egészségügyi vállalkozási tevékenység folytatására az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szereplő és a külön jogszabályokban meghatározott egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti jogosultságát a kérelmező az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásába vételéről szóló igazolványával igazolhatja.

(3)	Ha az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásába vett kérelmező az (1) bekezdés szerinti jogosultságát nem igazolja, a működési nyilvántartást vezető szervet kell megkeresni a jogosultságra vonatkozó adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt.

Társas vállalkozás

11. §

(1)	Az egészségügyi dolgozó jogosult a külön törvény(ek)ben foglalt engedély(ek) birtokában - jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli - társas vállalkozás tagjaként, a társas vállalkozás nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végezni.

(2)	A társas vállalkozás tagjaként történő egészségügyi tevékenység végzése esetén a 10. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

Munkaviszony és közalkalmazotti jogviszony

11/A. §

(1)

E törvény meghatározza a közalkalmazotti, valamint munkaviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozók (a továbbiakban együtt: alkalmazott egészségügyi dolgozók), valamint a Kormány által rendeletben meghatározott egészségügyben dolgozó számára - az egészségügyi tevékenységgel járó különös felelősségre és az egészségügyi dolgozók leterheltségére tekintettel - a sajátos egészségügyi ágazati előmeneteli szabályokat.

(2)

Az e fejezetben, valamint a 29-31. §-ban meghatározott egészségügyi ágazati előmeneteli szabályokat

a Kormány által rendeletben meghatározott, érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező, kizárólag - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont - az állam, a helyi önkormányzat, az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet tulajdonában vagy fenntartásában álló fekvő- vagy járóbeteg-szakellátást, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb egészségügyi ellátást, szolgáltatást nyújtó, egészségügyi szolgáltató munkáltatónál, ide nem értve az Eütv. 4. § (3) bekezdése szerinti intézményeket,

b)	az a) pontban meghatározott ellátások, szolgáltatások nyújtása keretében tevékenységet végző, a (4)-(6a) bekezdésben meghatározott munkakörben foglalkoztatott alkalmazott egészségügyi dolgozókra és egészségügyben dolgozókra

c)	a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szervre, valamint az az által foglalkoztatott rezidensekre

kell alkalmazni.

(3)

Az alkalmazott egészségügyi dolgozókat

a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettség, egészségügyi szakképesítés, továbbá a munkájuk ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, és minősítés (a továbbiakban együtt: szakmai követelmények) alapján besorolási osztályokba, és

b)	a jogviszonyban töltött idő alapján fizetési fokozatba

kell sorolni.

(4)

Az orvos, fogorvos, szakorvos, szakfogorvos munkakörben (a továbbiakban együtt: orvos munkakörben) foglalkoztatott - ideértve a 12/H. §-ban említett oktató orvos munkakörben foglalkoztatottakat is - egészségügyi dolgozó havi alapbére (garantált illetménye) nem lehet kevesebb, mint az 1. melléklet szerinti összeg.

(5)	A Kormány által rendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozó és egészségügyben dolgozó havi alapbére (garantált illetménye) nem lehet kevesebb, mint a 2. melléklet szerint számított összeg.

(6)

A Kormány által rendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó havi alapbére (illetménye) nem lehet kevesebb, mint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti besorolási illetmény és havi 41 435 Ft egyösszegű illetmény- vagy bérnövelés együttes összege.

(6a)	A gyógyszerész, szakgyógyszerész munkakörben (a továbbiakban együtt: gyógyszerész munkakörben) foglalkoztatott egészségügyi dolgozó havi alapbére (illetménye) nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolási illetmény és havi 75 820 Ft egyösszegű illetmény- vagy bérnövelés együttes összege.

(7)

Az egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó átsorolására, az osztályba soroláshoz szükséges szakmai követelményekre, a jogviszonyban töltött idő számítására, az illetményalapra (munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén a munkabérre), valamint az átsorolással kapcsolatos eljárási szabályokra a Kjt. szabályait kell alkalmazni.

(8)

A (6) és (6a) bekezdés alkalmazásában Kjt. szerinti besorolási illetményként kell figyelembe venni a Kjt. 66. §-a szerinti garantált illetményt, a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt, továbbá a közalkalmazott számára a Kjt. 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot.

(9)

A 17. § (7) bekezdésében meghatározott kivétellel az első szakorvosi, szakfogorvosi, szakgyógyszerészi és klinikai szakpszichológusi szakképzésben részt vevő részére a képzés ideje alatt, foglalkoztatási jogviszonytól függetlenül havonta legalább

a)	az orvos munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó részére a (4) bekezdés alapján,

b)	a (6) bekezdésben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó részére a (6) bekezdés alapján és

c)	a (6a) bekezdésben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó részére a (6a) bekezdés alapján

járó bért, illetve illetményt kell folyósítani. Ha a szakképzésben részt vevő foglalkoztatására heti 36 órát elérő időben, tartós megbízási szerződés alapján vagy vállalkozói jogviszonyban kerül sor, e rendelkezéseket az egészségügyi dolgozó havi megbízási vagy vállalkozói díjazására kell alkalmazni.

(10)

A Kormány az 1-3. mellékletben foglalt bértábláktól, illetve bérnövelési mértékektől az egészségügyi dolgozók, egészségügyben dolgozók számára kedvezőbb szabályokat rendeletben megállapíthat. Ebben az esetben e törvénytől eltérően a Kormány rendeletében megállapított kedvezőbb rendelkezést kell alkalmazni.

11/B. §

(1)	A rezidens az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzése ideje alatt a kormányrendeletben meghatározott szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szervvel létesített közalkalmazotti jogviszonyban áll.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti rezidens felett a közalkalmazotti jogviszony létesítésére és megszüntetésére, az illetmény és a munkakör megállapítására, valamint a munkarend meghatározására irányuló munkáltatói jogköröket a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv vezetője gyakorolja. A rezidens felett az egyéb munkáltatói jogokat - e törvény vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában - a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv által a rezidens részére a munkavégzés helyeként kijelölt egészségügyi szolgáltató vezetője gyakorolja a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.

(3)	Ahol jogszabály munkáltatóról rendelkezik, azon a (2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatót is érteni kell, figyelembe véve az intézményvezető munkáltatói jogainak e törvény szerinti korlátozását.

(4)	A Kormány a rezidensek foglalkoztatása tekintetében a III. Fejezetben foglaltaktól a rezidensek számára kedvezőbb szabályokat rendeletben megállapíthat. Ebben az esetben e törvénytől eltérően a Kormány rendeletében megállapított kedvezőbb rendelkezést kell alkalmazni.

(5)	A 12/B. §-ban foglaltaktól eltérően a rezidenssel önként vállalt többletmunkáról megállapodás nem köthető. A rezidens egészségügyi ügyelet ellátására a 12/D. § (3) bekezdése szerinti keret terhére nem osztható be.

(6)

Ügyeleti feladatokat a rezidens a 12/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás alapján is csak a képzési tervben foglaltakkal összhangban láthat el, vagy ezen túlmenően arra a rezidens és a képzés helye szerinti egészségügyi szolgáltató a 8. § (1)-(3) bekezdése szerint szabadfoglalkozású jogviszonyt létesít. Az e szabadfoglalkozású jogviszony alapján teljesítendő egészségügyi tevékenységet a 13. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával, az 5. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell beosztani. A rezidens a 14/B. § szerinti műszakpótlékra jogosító munkaidő-beosztásba csak a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv előzetes jóváhagyásával osztható be.

(7)

A (6) bekezdés szerinti, kizárólag ügyeleti feladatellátás céljából létesíthető szabadfoglalkozású jogviszonyban teljesített ügyelet tartama nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 32 órát, amelynek a 8 óra feletti tartamára legalább az önként vállalt többletmunkára irányadó díjazást kell a szabadfoglalkozású megbízási szerződésben megállapítani.

12. §

(1)

Ha az egészségügyi szolgáltató tevékenysége a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 90. § a) pontja alapján megszakítás nélküli (a továbbiakban: megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltató), az alkalmazott egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet

a)	műszakbeosztás szerinti munkarendben,

b)	egészségügyi ügyelet keretében,

c)	készenlét útján vagy

d)	rendkívüli munkavégzés keretében

végezhet.

(2)	Ha az egészségügyi szolgáltató - ide nem értve a háziorvosi ügyeleti szolgálatokat - 22 óra és 6 óra között nem nyújt egészségügyi szolgáltatást, egy vagy két műszakos munkarendet kell megállapítani.

(3)	Amennyiben az egészségügyi szolgáltató munkarendje szerint az egészségügyi szolgáltatások folyamatosan több mint 10 órán át, de nem 24 órán keresztül hozzáférhetők, több műszakot kell szervezni.

(4)	Ha a folyamatos egészségügyi ellátást, továbbá a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató külön jogszabály alapján nem köteles a folyamatos működését műszakszervezéssel biztosítani, a folyamatos betegellátás egészségügyi ügyelet és készenlét szervezésével is ellátható.

12/A. §

(1)	Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatók esetében az Mt. 94. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően hathavi munkaidőkeret állapítható meg.

(2)	Kollektív szerződés az (1) bekezdés szerinti írásbeli közlés módját, formáját - különös tekintettel a közzététel helyben szokásos módjára vagy az elektronikus úton történő közlés lehetőségére - szabályozhatja.

(2)	Az egészségügyi szolgáltatóknál az Mt. 98. §-ában meghatározott elszámolási időszak szabályai nem alkalmazhatók.

(3)

A munkáltató az alkalmazott egészségügyi dolgozóval az (1) bekezdés szerinti munkaidő-beosztásban közli

12/B. §

(1)

Az alkalmazott egészségügyi dolgozó a munkaidőkeret átlagában számított heti 48 órás, a munkáltató által elrendelhető munkaidőn felül többletmunkát vállalhat (a továbbiakban: önként vállalt többletmunka), amelynek mértéke nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát, illetve ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul, akkor a heti 24 órát.

(2)	Az egészségügyi dolgozó többletmunka vállalására nem kényszeríthető, jogos érdeke ezzel összefüggésben nem csorbítható, érdekérvényesítési lehetősége nem korlátozható. Az egészségügyi dolgozók között tilos hátrányos megkülönböztetést tenni az önként vállalt többletmunka vállalásával összefüggésben.

(3)

Az önként vállalt többletmunkáról a munkáltató és az alkalmazott egészségügyi dolgozó megállapodást köt. A megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodást

a)	határozatlan időre vagy

b)	határozott időre, legalább a munkáltatónál irányadó munkaidőkeret tartamára, munkaidőkeret hiányában egy hónapos határozott időre

lehet megkötni.

(4)

Az önként vállalt többletmunkára irányuló megállapodásban

meg kell határozni egész órában kifejezve, a törvényes maximális óraszámig az alkalmazott egészségügyi dolgozó által önként vállalt többletmunka mértékét, és ezen belül az előre tervezetten beosztható és - amennyiben az annak elrendelésére alapot adó ok bekövetkezik - előre nem tervezett rendkívüli munkára igénybe vehető önként vállalt többletmunka időtartamát,

b)	meg lehet határozni az e törvényben foglaltaknál magasabb díjazást.

(5)

Az önként vállalt többletmunkára irányuló megállapodást - a felek vagy kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a felmondás közlésének időpontját követő hónap utolsó napjával felmondhatja

a)	a határozatlan időre szóló megállapodás esetében bármelyik fél indokolás nélkül,

a határozott időre szóló megállapodás esetében

ba)	az alkalmazott egészségügyi dolgozó abban az esetben, ha a megállapodás teljesítése - a megkötését követően bekövetkezett, illetve ismertté vált okból - személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel járna,

bb)	a munkáltató abban az esetben, ha a munkáltató a megállapodás megkötését követően felmerült új körülmények alapján a folyamatos ellátást a megállapodás szerinti munkaszervezési eszközök nélkül is biztosítani tudja.

(6)

A munkáltató az önként vállalt többletmunkáról nyilvántartást köteles vezetni, amely havonkénti bontásban tartalmazza:

a)	azon egészségügyi dolgozók nevét, akivel önként vállalt többletmunkáról megállapodást kötött,

b)	az általuk vállalt többletmunka órakeretét a (4) bekezdés a) pontja szerinti bontásban,

c)	a vállalt órakeret terhére ténylegesen elrendelt munkaidőt.

(7)

Az önként vállalt többletmunkáról vezetett nyilvántartást az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilvántartási adatok körében közli az egészségügyi államigazgatási szervvel. Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi dolgozó egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez való jogával vagy az ellátottak biztonságával összefüggő okok alapján - különös tekintettel a több vagy többfajta jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó 5. § (5) bekezdésben rögzített tevékenységvégzési korlátozására - a (8)-(9) bekezdésben foglaltak szerint megtilthatja vagy korlátozhatja az adott alkalmazott egészségügyi dolgozónak a munkaidőkeret átlagában a heti 48 órát meghaladó munkavégzését.

(8)

Az egészségügyi dolgozó heti 48 órát meghaladó munkavégzésének korlátozását vagy megtiltását

a)	az egészségügyi dolgozó egészségi állapotában, különösen teherbírásában vagy egyéb, munkavégzési képességét érintő személyi körülményében beállt változásra tekintettel vagy

b)	az ellátottak biztonságával összefüggő okok alapján

a munkáltató felett szakmai felügyeletet gyakorló egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból vagy az egészségügyi dolgozó, a munkáltató, az egészségbiztosítási szerv vagy a működési nyilvántartást vezető szerv kezdeményezése alapján állapítja meg.

(9)

A (8) bekezdés szerinti határozat határozott ideig, de legfeljebb hat hónapig hatályos. A határozatot az első fokon eljáró szerv az egészségügyi dolgozó ügyfél kérelmére hatályossága alatt bármikor - de legfeljebb két alkalommal - soron kívül felülvizsgálja. A határozat nem nyilvánítható fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak.

12/C. §

(1)

Ügyeleti feladatellátásra

a)	a 12/D. § (2) bekezdése szerint munkaidő-beosztás szerinti rendes munkaidőben,

b)	a munkáltató által a 12/D. § (3) bekezdése alapján, vagy

c)	a 12/B. § alapján önként vállalt többletmunka terhére

elrendelt egészségügyi ügyelet keretében kerülhet sor.

(2)	A munkáltató az alkalmazott egészségügyi dolgozót egészségügyi ügyeletre és készenlétre együttesen összesen havonta legfeljebb tizennégy alkalommal oszthatja be. Munkaidőkeret alkalmazása esetén e korlátozást a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.

(3)

Készenléti jellegű munkakör állapítható meg, ha az egészségügyi dolgozó foglalkoztatására

a)	kizárólag ügyeleti feladatok, vagy

b)	az Eütv. 94. §-ában meghatározott mentési feladatok

ellátása érdekében kerül sor.

12/D. §

(1)	Az egészségügyi ügyeletben történő munkavégzés - az Mt. 107. § d) pontjában foglaltaktól eltérően - nem minősül rendkívüli munkavégzésnek.

(2)

A munkáltató a heti 40 órás teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó rendes munkaideje terhére naptári hetenként legfeljebb 16 óra egészségügyi ügyeletet rendelhet el. A rendes munkaidő terhére beosztott egészségügyi ügyeletnek az egészségügyi szolgáltató, illetve az adott szervezeti egység Eütv. 93. § szerinti ügyeleti szolgálatának időtartamára kell esnie.

(3)	Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára - a heti 40 órás rendes munkaidőn felül - naptári évenként legfeljebb 416 óra egészségügyi ügyelet rendelhető el azzal, hogy a rendkívüli munkavégzés és az elrendelt egészségügyi ügyelet együttes időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 416 órát.

12/E. §

(1)

Az egészségügyi dolgozó készenlétre az egészségügyi szolgáltató napi munkarendjén kívüli időszakban, vagy - megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltató esetében - az Mt. 97. § (2) bekezdésében foglalt általános munkarendje alapulvételével meghatározott napi munkarend szerinti munkaidő befejezésétől a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig osztható be.

(2)

Készenlét az Mt. 112. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a 12/C. § (2) bekezdésében foglalt korlátozásra is figyelemmel - havonta legfeljebb tíz alkalommal rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havonta elrendelhető készenlétek számát a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.

(3)	Egészségügyi tevékenység végzésére irányuló készenlét esetében az Mt. 113. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmazott egészségügyi dolgozó tekintetében az Mt. 113. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően készenlét rendelhető el.

(4)

Ha a készenlét alatti munkavégzés elrendelésére önként vállalt többletmunka terhére kerül sor, a készenlét alatti munkavégzés az Mt. 107. § a) pontjától eltérően nem minősül rendkívüli munkának. Készenlét alatti munkavégzés esetén munkaidőnek minősül a munkavégzésre való behívás időpontjától a munkavégzés befejezéséig terjedő idő.

12/F. §

(1)

Az alkalmazott egészségügyi dolgozó beosztás szerinti napi munkaideje - az Mt. 99. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően, a (2) bekezdésben foglaltak szerint - a 12 órát akkor haladhatja meg, ha az egészségügyi dolgozó a 12 órát meghaladó munkaidejében kizárólag egészségügyi ügyeletet lát el.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt esetben az alkalmazott egészségügyi dolgozó napi 12 órát meghaladó munkaideje beosztható

a)	12/B. § (1) bekezdése szerinti keret terhére, ha a felek között önként vállalt többletmunkára kötött megállapodás van hatályban vagy

b)	két naptári hetente legfeljebb egy alkalommal a 12/D. § (2) bekezdése alapján a rendes munkaidő, vagy a 12/D. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi ügyeleti keret terhére.

(2a)

Amennyiben a munkaidő-beosztás alapján az egészségügyi dolgozó munkaideje a munkaidőkeret átlagában számított heti 48 órát várhatóan meghaladja, az önként vállalt többletmunka óráit elődlegesen a (2) bekezdés szerinti, napi 12 órát meghaladóan elrendelt egészségügyi ügyelet beosztására kell felhasználni, továbbá a (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában az egészségügyi dolgozó a 12/D. § (3) bekezdése szerinti keret terhére csak akkor osztható be, ha a munkáltató

a)	a 12/D. § (2) bekezdése szerinti keretet már kimerítette, vagy legkésőbb a (2) bekezdés szerinti ügyelet tartama alatt kimeríti, vagy

b)	a 12/D. § (2) bekezdése szerinti keret terhére történő beosztás lehetőségével nem él.

(3)

A heti munkaidő - az önként vállalt többletmunkáról szóló megállapodást kötött alkalmazott egészségügyi dolgozó esete kivételével - a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg azzal, hogy ennek terhére a munkáltató a napi munkarend szerinti munkaidőn túl

a)	rendkívüli munkavégzést vagy

b)	egészségügyi ügyeletet

rendelhet el.

(4)

A rendes munkaidő, a 12/D. § (3) bekezdése szerinti keret terhére elrendelt egészségügyi ügyelet, valamint az önként vállalt többletmunka együttes időtartama - munkaidőkeret alkalmazása esetén annak átlagában - az Mt. 99. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 135. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem haladhatja meg

a)	a heti hatvan órát, vagy

b)	ha az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet is ellát, a heti hetvenkét órát.

(5)

Az Mt. 99. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkaidejének az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerinti legmagasabb mértékére vonatkozó szabály alkalmazásakor munkaidőnek tekintendő az egészségügyi ügyelet teljes időtartama. A heti munkaidő (3) és (4) bekezdésben meghatározott legmagasabb időtartamába az egészségügyi ügyelet teljes időtartamát, valamint az egészségügyi ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is be kell számítani.

12/G. §

(1)

Az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő, munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább tizenegy óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani, amely a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján legalább nyolc óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőre csökkenthető. Egészségügyi ügyelet esetén ezt a pihenőidőt közvetlenül az egészségügyi ügyelet befejezését követően kell kiadni.

(2)

Az Mt. 113. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmazott egészségügyi dolgozó tekintetében az Mt. 113. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók feltéve, hogy az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkaköri feladataként munkaidejének legalább ötven százalékában ügyeleti feladatokat lát el azzal, hogy hat nap munkavégzést követően legalább egy pihenőnap kiadása kötelező.

12/H. §

Az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszony alapján oktatói feladatokat is ellátó egészségügyi dolgozók tekintetében a 12/F-12/G. §-ban foglaltakat az oktatói és az egészségügyi tevékenység együttes végzésére kell alkalmazni.

13. §

(1)

Az alkalmazott egészségügyi dolgozóval a munkaidő-beosztást, amely tartalmazza az egészségügyi ügyelet és a készenlét beosztását is - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az Mt. 110. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően legalább 15 nappal korábban és legalább egy hónapra előre, írásban kell közölni.

(2)	Kollektív szerződés az (1) bekezdés szerinti írásbeli közlés módját, formáját - különös tekintettel a közzététel helyben szokásos módjára vagy az elektronikus úton történő közlés lehetőségére - szabályozhatja.

(3)

A munkáltató az alkalmazott egészségügyi dolgozóval az (1) bekezdés szerinti munkaidő-beosztásban közli

a)	az egészségügyi dolgozó napi rendes munkaidejének tartamát, a heti pihenőnap (pihenőidő) megjelölését,

b)	a munkaidő (4) bekezdés szerinti minősítését.

(4)

A munkáltató a munkaidő-beosztásban a beosztás szerinti munkaidő egyes óráit annak megfelelően minősíti, hogy az

a)	rendes munkaidőnek - ezen belül a munkaköri feladatok ellátására szolgáló időnek vagy a munkáltató által a 12/D. § (2) bekezdése alapján elrendelt egészségügyi ügyeletnek -,

b)	egészségügyi ügyeletnek - ezen belül a munkáltató által a 12/D. § (3) bekezdése szerinti keret terhére egyoldalúan elrendelt ügyeleti időnek, vagy önként vállalt többletmunkának -, vagy

c)	készenlétnek

minősül.

(5)	A munkaidő-beosztásban önként vállalt többletmunka előírására akkor kerülhet sor, ha a felek legkésőbb a munkaidő-beosztás közléséig megkötik az önként vállalt többletmunkára vonatkozó megállapodást.

13/A. §

(1)

Az egészségügyi ügyelet, valamint a készenlét ellátásáért az alkalmazott egészségügyi dolgozót ügyeleti díj, illetve készenléti díj illeti meg, amelynek mértékét kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg azzal, hogy az ügyeleti díj mértéke kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján sem lehet a 13/B. és a 14. §-ban megállapítottnál alacsonyabb.

(2)	Az Mt. 145. §-a alapján pótlékot is magában foglaló alapbér, illetve pótlékátalány alkalmazására nem kerülhet sor.

13/B. §

(1)

Az ügyeleti díj legkisebb mértéke:

a)	hétköznap vagy - általánostól eltérő munkaidő-beosztás esetén - az egészségügyi dolgozóra irányadó, nem hétköznapra eső munkanapon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után az alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 70%-a,

b)	az egészségügyi dolgozóra irányadó heti pihenőnapon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után az alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 80%-a,

c)	munkaszüneti napon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után az alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 90%-a.

(2)

Ha az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet az egészségügyi dolgozóra irányadó munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon látott el, akkor - az (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján irányadó ügyeleti díjon túl - elsősorban másik pihenőnap kiadásával vagy legalább az adott naptári napon teljesített egészségügyi ügyelettel azonos tartamú pihenőidővel kell kompenzálni. Ha a munkáltató kivételes esetekben, objektív munkaszervezési okokból másik pihenőnapot (pihenőidőt) kiadni nem tud,

a)	az e napot is érintő egészségügyi ügyelet minden munkaórája után - az (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján irányadó ügyeleti díj helyett - az alkalmazott egészségügyi dolgozóra irányadó, heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra járó ügyeleti díj 50%-kal emelt összegét meg kell fizetni, és

b)	az egészségügyi dolgozó részére - az Mt. 105. § és 106. §-ának alkalmazása körében - a kiesett heti pihenőnap (pihenőidő) napját követő naptól számított hét naptári napon belül kell legalább 24 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidőt biztosítani.

(3)

Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az Mt. 97. § (2) bekezdésében foglalt általános munkarend szerinti heti pihenőnapra eső rendes munkaidőben elrendelt egészségügyi ügyelet után az alkalmazott egészségügyi dolgozót az egészségügyi ügyelet idejére járó munkabérén, illetményén felül 50%-os mértékű ügyeleti pótlék illeti meg.

(4)	Az egészségügyi ügyelet díjazására az Mt. 143. § (2) bekezdés b) és c) pontja nem alkalmazható.

(5)

A 12/F. § (2) bekezdése szerint beosztott egészségügyi ügyelet esetében a 12 órát meghaladó napi munkaidőre

a)	a 14/A. § szerint jár díjazás abban az esetben, ha azt az egészségügyi dolgozó önként vállalt többletmunkaként teljesíti,

b)	minden más esetben az egészségügyi dolgozóra egyébként irányadó ügyeleti díj - ideértve a (2) bekezdés alapján megállapított díjat is - 50%-kal megemelt mértékben jár, vagy - ha az egészségügyi ügyelet ellátására rendes munkaidő terhére kerül sor - 50%-os pótlék jár.

14. §

A készenléti díj mértéke legalább a készenlét minden órájára az alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 25%-a. A készenlét során elrendelt munkavégzés díjazására az Mt. 144. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a munkavégzés időtartamának kezdetét az alkalmazott egészségügyi dolgozó értesítésétől kell számítani.

14/A. §

Az alkalmazott egészségügyi dolgozó által önként vállalt többletmunkavégzés keretében végzett munka pótlékának mértéke egészségügyi ügyelet ellátása esetén azon ügyeleti díj 50%-kal megemelt összege, amelyet a munkáltató abban az esetben lenne köteles megfizetni, ha a munkavégzésre nem önként vállalt többletmunkavégzés keretében kerülne sor. Ha az önként vállalt többletmunkavégzésre nem ügyeleti feladatellátás keretében, hanem rendes munkarend szerinti (műszak szerinti) feladatok ellátása érdekében vagy készenlét alatti munkavégzésként kerül sor, az önként vállalt többletmunkavégzés pótlékának mértéke a rendkívüli munkavégzés pótlékának 50%-kal megemelt összege.

14/B. §

(1)

Az Mt. 141. és 142. §-ában foglaltaktól eltérően, az egészségügyi dolgozót és az egészségügyben dolgozót

a)	a b) és c) pontban meghatározott munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás kivételével a 22-06 óra közötti munkavégzés esetén tizenöt százalékos éjszakai pótlék,

b)	több műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén a 14-22 óra közötti munkavégzés idejére tizenöt százalékos délutáni műszakpótlék, a 22-06 óra közötti munkavégzés idejére harminc százalékos éjszakai műszakpótlék,

c)	a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a 14-22 óra közötti munkavégzés idejére húsz százalékos délutáni műszakpótlék és a 22-06 óra közötti munkavégzés idejére negyven százalékos éjszakai műszakpótlék

illeti meg.

(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában több műszakos a munkaidőbeosztás, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.

14/C. §

A bérpótlék számítási alapjának eltérő meghatározásáról az Mt. 139. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően megállapodás nem köthető.

14/D. §

(1)	A Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. § (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható.

(2)

A Kjt. 41. § (2) bekezdés b) pontjában és 41. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a közalkalmazott vagy a Kjt. 22/B. §-a szerinti vezető állású munkavállaló a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagságot kizárólag a munkáltató fenntartójának jóváhagyásával létesíthet.

(3)	A (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség megszüntetésére a Kjt. 44. § (2)-(5) bekezdése irányadó, azzal az eltéréssel, hogy a Kjt. 44. § (2) bekezdése alapján a fenntartói döntés ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető abban az esetben is, ha a fenntartó nem a közalkalmazott munkáltatója.

14/E. §

(1)

Az Mt. 122. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a munkáltató az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

(2)

Az Mt. 122. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - a szabadságot ebben az esetben is úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

(3)	A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkáltató a közalkalmazott kérése nélkül kettőnél több, legfeljebb négy részletben is kiadhatja a szabadságot a Kjt. 57. § (3) bekezdés szerinti pótszabadságra jogosító munkakört betöltő közalkalmazott esetében.

15. §

(1)	Az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkaidejébe a pontszerző kötelező továbbképzésére fordított időből - ideértve a kongresszusi részvételt is - az egészségügyi szolgáltató szabályzata szerint megállapított időt be kell számítani.

(2)	Az (1) bekezdés szerint figyelembe vehető idő évi 5 munkanapnál kevesebb és 10 munkanapnál több nem lehet.

(3)

Az (1) bekezdés szerint figyelembe vehető idő - ha a pontszerző kötelező továbbképzés időtartama indokolttá teszi -, az egészségügyi dolgozó kérésére két egymást követő évben együttesen is kiadható az előző évben igénybe nem vett figyelembe vehető idő terhére. Ezen idő munkaidőnkénti figyelembevételét az egészségügyi dolgozó a jogosultság évét követő év január 31-ig kezdeményezheti az egészségügyi szolgáltatónál.

(4)

Ha az egészségügyi dolgozó munkavégzésre irányuló jogviszonya az egészségügyi szolgáltatónál megszűnik, és másik egészségügyi szolgáltatónál új jogviszonyt létesít, az új munkáltatónál az (1) és (3) bekezdés szerinti szabályzat alapján két egymást követő évben együttesen igénybe vehető időtartamot az egészségügyi dolgozó által a korábbi munkáltatónál az azonos időszakra már igénybe vett időtartammal csökkenteni kell.

15/A. §

Ha annál az egészségügyi szolgáltatónál, ahol az egészségügyi dolgozó egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzése megszerzése érdekében alkalmazásban áll, vagy a 11/B. § bekezdése alapján a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv által szakképzésre kijelölt egészségügyi szolgáltatónál részben hiányoznak a szükséges szakmai gyakorlat feltételei, az egészségügyi dolgozó a szakképzettség megszerzéséhez szükséges, és a munkáltatónál vagy a szakképzésre kijelölt egészségügyi szolgáltatónál nem teljesíthető időtartamban annál az egészségügyi szolgáltatónál végezhet tevékenységet, ahol a szakmai gyakorlat megszerzésének a feltételei rendelkezésre állnak (a továbbiakban: külső képzőhely). Erről a munkáltatónak, valamint a külső képzőhelynek és az egészségügyi dolgozónak meg kell állapodnia, azzal, hogy e jogcímen a munkavégzés tartama a teljes naptári évet elérheti. E jogviszonyra egyebekben az Mt.-nek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

15/B. §

(1)	Július 1-je Semmelweis-nap, amely az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi dolgozókra és egészségügyben dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap.

(2)

Semmelweis-napon

a)	egészségügyi tevékenység a 7. § (2) bekezdés a)-c) és h)-j) pontja szerinti jogviszonyban, valamint közforgalmú gyógyszertár esetében a személyi jog alapján is csak az Mt. 102. §-a szerinti munkaszüneti napokra egyébként irányadó rend szerint végezhető,

b)	a folyamatos ellátást az Mt. 102. §-a szerinti munkaszüneti napokra egyébként irányadó munkarend szerint kell megszervezni és biztosítani.

15/C. §

Az Mt. 179. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően az alkalmazott egészségügyi dolgozó által - kizárólag az egészségügyi tevékenysége végzésével a betegnek - okozott kár esetén a kártérítés mértéke súlyosan gondatlan károkozás esetén nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét.

15/D. §

A 11/A-15/C. §-ban foglaltaktól kollektív szerződés - az Mt. 135. § (2) bekezdésében, valamint 165. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, a Kjt. 83. §-ában foglaltaktól eltérően - csak az alkalmazott egészségügyi dolgozó javára térhet el.

15/E. §

Amennyiben a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Átvételi tv.) 7. §-a alapján közalkalmazotti jogviszonyban továbbfoglalkoztatott személy az Átvételi tv. 7. § (5) bekezdésére tekintettel jubileumi jutalom iránti igényt érvényesít, a megállapítható jubileumi jutalom összegét csökkenteni kell azon juttatás összegével, amelyet a foglalkoztatott a gazdasági társaságnál vagy annak az Átvételi tv. 7. § (5) bekezdése szerinti jogelődjénél kollektív szerződés, munkaszerződés vagy egyoldalú munkáltatói kötelezettségvállalás alapján, kifejezetten huszonöt év, harminc év vagy negyven év jogviszonyban töltött idejére tekintettel kapott (a továbbiakban e § alkalmazásában: felvett juttatás). Amennyiben a felvett juttatás mértéke eléri vagy meghaladja a megállapítható jubileumi jutalom összegét, a közalkalmazott részére a felvett juttatással értékelt jogviszonyban töltött idejére tekintettel jubileumi jutalom nem állapítható meg.

Közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony és szolgálati viszony

16. §

(1)	Az egészségügyi dolgozó közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony keretében csak az őt foglalkoztató közigazgatási szerv tevékenységével összefüggő egészségügyi tevékenység végzésére jogosult.

(2)	Az egészségügyi dolgozó jogosult egészségügyi tevékenység végzése céljából a külön törvényben nevesített szervekkel szolgálati viszonyt létesíteni.

(3)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó illetménye nem lehet kevesebb, mint a 11/A. § alapján megállapított illetmény.

(4)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó által végzett egészségügyi tevékenységre a 4. § e) pontjában, valamint a 12-13. §-ban foglaltakat, illetve továbbképzésére a 15. §-ban foglaltakat, továbbá a 15/B-15/C. §-t értelemszerűen alkalmazni kell.

(5)

A 11/A. § alkalmazásában a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) hatálya alá tartozók esetében, ahol e törvény

„a Kjt. szerinti besorolási illetményt” vagy „alapbért (illetményt)” említ, ott a 11/A. § (4) és (5) bekezdése alkalmazásában „a távolléti díjba tartozó illetményelemek együttes összegét”, a 11/A. § (6) és (6a) bekezdése alkalmazásában „a távolléti díjba tartozó illetményelemek egészségügyi dolgozók kiegészítő illetménye nélkül számított együttes összegét”, valamint

b)	ahol „egyösszegű illetmény- vagy bérnövelést” említ, ott „egészségügyi dolgozók kiegészítő illetményét”

kell érteni.

(6)

A Hjt. hatálya alá tartozók esetében a 11/A. § (5) bekezdésében foglaltak végrehajtásához az érintett egészségügyi szakdolgozók esetében meg kell állapítani, hogy amennyiben közalkalmazotti jogviszonyban állnának, akkor iskolai végzettségüknek és közalkalmazotti jogviszonyban figyelembe vehető szolgálati idejüknek megfelelően mely Kjt. szerinti besorolási osztályba és fizetési fokozatba tartoznának.

(7)	A Hjt. hatálya alá tartozók esetében a (3) bekezdésben foglaltak végrehajtásához szükséges esetleges illetménykülönbözetet egészségügyi dolgozók kiegészítő illetményeként kell megállapítani és folyósítani.

(8)

A Hjt. hatálya alá tartozók esetében a 11/A. § (4) bekezdésben foglaltak végrehajtásához az érintett orvosok esetében meg kell állapítani, hogy amennyiben közalkalmazotti jogviszonyban állnának, akkor iskolai végzettségüknek és közalkalmazotti jogiszonyban figyelembe vehető szolgálati idejüknek megfelelően mely Kjt. szerinti besorolási osztályba és fizetési fokozatba tartoznának.

(9)	A (4) bekezdésben foglaltakon túl a Hjt. hatálya alá tartozók esetében a 15/A. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.

Jövedelemkiegészítés közalkalmazotti, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók illetményének és pénzellátásának együttfolyósítási tilalmára tekintettel

16/A. §

Ezen alcím alkalmazásában:

a)	pénzellátás: az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, valamint más olyan ellátás, amelyet az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani,

jövedelemkiegészítés: az e törvényben meghatározott feltételek szerint, pénzellátásuk törvény alapján történő szüneteltetésére tekintettel, egyes közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók jövedelmének kiegészítésére szolgáló juttatás,

c)	munkáltató: költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató munkáltató.

16/B. §

(1)

Azt a közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót, akinek a megállapított pénzellátása folyósítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C. §-a alapján szüneteltetik - ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a szerinti szüneteltetést is -, a munkáltató - általa meghatározott összegű - jövedelemkiegészítésben részesítheti, a (2)-(7) bekezdésben foglalt feltételek, valamint kormányrendeletben meghatározott eljárásrend szerint és jóváhagyás birtokában.

(2)

A munkáltató által meghatározott jövedelemkiegészítésnek az egészségügyi dolgozót megillető, a kifizetést terhelő adók és járulékok nélkül számított (a továbbiakban: nettó) mértéke nem lehet magasabb az egészségügyi dolgozót a közalkalmazotti, kormányzati vagy állami szolgálati jogviszony fennállása miatt történő szüneteltetés hiányában egyébként megillető pénzellátás havi összegénél.

(3)

Ha az egészségügyi dolgozó több egészségügyi szolgáltatóval is közalkalmazotti, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban áll, a jövedelemkiegészítés

a)	teljes munkaidős foglalkoztatás esetén csak egy jogviszonyra tekintettel,

b)	több részmunkaidős jogviszony fennállása esetén együttesen legfeljebb a (2) bekezdés szerinti nettó mértékig

folyósítható.

(4)	Az egészségügyi államigazgatási szerv a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzése céljából a jövedelemkiegészítésben részesülő egészségügyi dolgozók természetes személyazonosító adatait és alapnyilvántartási számát a jövedelemkiegészítésre való jogosultság megszűnésétől számított 3 évig kezeli.

(5)

Az egészségügyi dolgozó nem jogosult jövedelemkiegészítésre a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét időtartamára. A jövedelemkiegészítés emiatt kieső összegét a tárgyhónapban kieső munkanapok számának a továbbfoglalkoztatott munkarendje szerinti, a tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában, 100 forintra kerekítve kell megállapítani. Nem jár jövedelemkiegészítés a felmentési időnek arra a részére, amely időtartam vonatkozásában az egészségügyi dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól mentesítették.

(6)

A jövedelemkiegészítés a foglalkoztatottat a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyára irányadó törvényben foglalt illetményrendszeren kívül illeti meg, különösen az alábbiakra tekintettel:

a)	a távolléti díj, a jubileumi jutalom, az illetménypótlékok, az illetményen alapuló egyéb bérelemek, valamint az ügyeleti díj és a készenléti díj számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni,

b)	a minimálbér és a garantált bérminimum biztosítása, valamint az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszer alkalmazása szempontjából nem kell az illetmény részének tekinteni, és

c)	nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a foglalkoztatottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.

(7)	Az egészségügyi dolgozó a jövedelemkiegészítés után nem fizet nyugdíjjárulékot.

16/C. §

(1)

Ha a jövedelemkiegészítésben részesülő egészségügyi dolgozó az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és nyugdíját nem a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján folyósították tovább, a jövedelemkiegészítés szüneteltetésére a Tny. 83/B. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy nyugdíj és nyugellátás alatt jövedelemkiegészítést kell érteni.

(2)

A jövedelemkiegészítésben részesülő egészségügyi dolgozó tizenöt napon belül köteles bejelenteni a munkáltatójának minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a jövedelemkiegészítésre való jogosultságát vagy a jövedelemkiegészítés folyósítását érinti, ideértve a Tny. 83/B. §-a szerinti éves keretösszeg elérését is. A munkáltató a Tny. 83/B. §-ában foglaltakat a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is érvényesíti, ha az ehhez szükséges adatok rendelkezésére állnak.

16/D. §

(1)	A munkáltató a 16/B. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi dolgozó részére juttatható jövedelemkiegészítés biztosítása érdekében kormányrendeletben meghatározottak szerint támogatást igényelhet.

(2)

Az igényelhető támogatás havi mértéke a munkáltató alkalmazásában álló, a 16/B. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi dolgozókat a pénzellátás szüneteltetése hiányában egyébként megillető ellátási összegnek - a 16/B. § (7) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a munkaadót és a munkavállalót terhelő adókkal és járulékokkal megnövelt együttes havi összege.

(3)	A jövedelemkiegészítés szüneteltetésének időtartamára a támogatás a szüneteltetéssel érintett egészségügyi dolgozóra tekintettel nem vehető igénybe.

(4)	A támogatás kizárólag jövedelemkiegészítésre használható fel, a támogatás fel nem használt részével a munkáltató kormányrendeletben foglaltak szerint elszámol, és azt visszafizeti.

Önkéntes jogviszony

17. §

(1)

Az egészségügyi szolgáltatók feladatainak ellátásában - a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény rendelkezései szerint - önkéntesként

a)	az egészségügyi dolgozó,

b)	hivatásszerűen nem közvetlen betegellátással foglalkozó egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy,

c)	minden egészségügyi képesítést nem igénylő feladat ellátásában segítséget adni kívánó személy

részt vehet.

(2)	Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy önkéntesként működhet közre a szolgáltató által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségügyi dolgozóval kötött önkéntes szerződésnek tartalmaznia kell a 9. §-ban meghatározottakat.

(3)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy a szakmai gyakorlata megőrzése céljából, önkéntesként jogosult a betegellátásban részt venni.

(4)

Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti önkéntes csak olyan egészségügyi tevékenység végzésében működhet közre, amelyre nézve rendelkezik az adott egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban való közreműködésre jogosító szakképesítéssel, és egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas.

(5)	Az egészségügyi szolgáltató a betegellátás biztonsága érdekében megkövetelheti a beteg jó közérzetét, testi-lelki egyensúlyát és életvitelét segítő tevékenységben részt vevő, (1) bekezdés c) pontja szerinti önkéntes egészségi alkalmasságának vizsgálatát.

(6)

Az önkéntes segítő egészségügyi dolgozó által - kizárólag az egészségügyi tevékenysége végzésével a betegnek - okozott kár esetén a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján a foglalkoztató által követelhető kártérítés mértéke gondatlan károkozás esetén nem haladhatja meg

az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy esetében az egészségügyi szolgáltatónál azonos munkakörben, azonos gyakorlati idővel foglalkoztatott egészségügyi dolgozó munkabére, illetménye, ilyen egészségügyi dolgozó hiányában az adott szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók - Kjt. szabályainak alapulvételével meghatározott besorolási osztályhoz és fokozathoz tartozó - garantált illetménye alapján számított távolléti díja,

b)	az (1) bekezdés c) pontja szerinti, egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy esetében a minimálbér

négy havi összegét. Szándékos károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

(7)

Az első szakorvosi, szakfogorvosi, szakgyógyszerészi és klinikai szakpszichológusi szakképzésben részt vevő személynek a képzés ideje alatt, önkéntes segítői jogviszonyban végzett egészségügyi tevékenysége - a költségtérítéses képzésben részt vevő nem magyar állampolgár, valamint hontalanként elismert személy kivételével - a képzés megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlatként nem ismerhető el.

A különböző jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozók együttműködése

18. §

(1)	Az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátásokban közreműködő egészségügyi dolgozók, függetlenül a munkavégzésre irányuló jogviszonyuk típusától, a (2) bekezdésben foglalt szabályzat szerint kötelesek az egészségügyi tevékenység végzése során együttműködni.

(2)	Az az egészségügyi szolgáltató, amely az egészségügyi szolgáltatásait több típusú jogviszony keretében ténykedő egészségügyi dolgozók közreműködésével nyújtja, szabályzatban köteles rendezni a feladatok ellátása során az egyes dolgozókat megillető utasításadási jogosultságokat.

(3)	A szabályzat kidolgozását a szakmai kamarák ajánlások összeállításával segíthetik elő.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK

19. §

(1)

Az állami költségvetésből, illetve az Egészségbiztosítási Alapból külön jogszabályok szerint finanszírozott egészségügyi szolgáltatók keretében egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozó feladatainak ellátása során köteles figyelembe venni a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 19. § (1) bekezdése alapján, az adott finanszírozott ellátásra a miniszter által meghatározott vizsgálati és terápiás eljárási rendet is.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt egészségügyi szolgáltatónál történő tevékenység keretében, továbbá az Ebtv. 32. §-a szerint gyógyszer és gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatással történő rendelésére jogosító szerződés alapján gyógyszert vagy gyógyászati segédeszközt rendelő orvos a rendelés során köteles figyelembe venni az (1) bekezdésben említett terápiás eljárási rendet, valamint az egészségügyért felelős miniszter által közzétett gyógyszerterápiás ajánlásokat.

Felelősség a betegnek okozott kárért

19/A. §

A beteg, illetve hozzátartozója az egészségügyi szolgáltatás során vagy az azzal összefüggésben keletkezett kára megtérítésére vonatkozó igényét közvetlenül a közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti, függetlenül attól, hogy az egészségügyi közszolgáltató milyen jogviszonyban foglalkoztatta a kárt okozó egészségügyi dolgozót.

IV. FEJEZET
AZ EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE VALÓ ALKALMASSÁG

20. §

(1)	Egészségügyi tevékenység végzésére csak az az egészségügyi dolgozó jogosult, aki egészségi, mentális és fizikai (a továbbiakban együtt: egészségi) állapotára tekintettel az adott tevékenység végzésére képes és alkalmas (a továbbiakban: munkaköri alkalmasság).

(2)	Az egészségügyi tevékenység megkezdése előtt az egészségügyi dolgozó előzetes alkalmassági vizsgálaton, az egészségügyi szolgáltató rendelkezése szerinti gyakorisággal pedig időszakos alkalmassági vizsgálaton vesz részt.

(3)	Az alkalmassági vizsgálat az egészségügyi dolgozót foglalkoztató, illetve foglalkoztatni kívánó egészségügyi szolgáltatóval e feladat ellátására szerződött, vagy általa működtetett foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál végezhető el.

(4)	Amennyiben az egészségügyi dolgozó nem kívánja az alkalmassági vizsgálatot az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál elvégeztetni, alkalmasságának megállapítását - saját költségére - más arra jogosult egészségügyi szolgáltatónál is kezdeményezheti.

(5)	A 7. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt jogviszony keretében egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozó alkalmassági vizsgálatának elvégzésére a miniszter rendeletében meghatározott foglalkozás-egészségügyi szolgálat jogosult.

21. §

(1)

Az alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az egészségügyi dolgozó

a)	nem szenved a miniszter rendeletében nevesített, az adott egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró megbetegedésben és a feladatkörébe tartozó egészségügyi tevékenység végzésére egészségi állapota alapján alkalmas,

b)	nem szenved az a) pont szerinti megbetegedésben, de más betegsége, illetve fizikai vagy mentális állapota (a továbbiakban együtt: betegsége) miatt egészségügyi tevékenység végzésére ideiglenes vagy végleges jelleggel alkalmatlan,

c)	az a) vagy a b) pont szerinti betegsége miatt egészségügyi tevékenység végzésére korlátozással alkalmas.

(1a)

Ha az egészségügyi dolgozó a Polgári Törvénykönyv szerinti támogatott döntéshozatallal összefüggő határozat hatálya alatt áll, az alkalmassági vizsgálat kiterjed arra is, hogy a támogatott egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységét a támogató kirendelésére okot adó, belátási képességének kisebb mértékű csökkenése nem befolyásolja-e hátrányosan.

(2)

Amennyiben az alkalmassági vizsgálat során az egészségügyi dolgozó

a)	ideiglenes alkalmasságát állapítják meg, meg kell határozni az alkalmatlanság időtartamát, illetve amennyiben ez nem lehetséges, az egészségi alkalmasság felülvizsgálatának időpontját,

b)	korlátozással történő alkalmasságát állapítják meg, meg kell határozni azoknak az egészségügyi tevékenységeknek a körét, amelyek végzésére az egészségügyi dolgozó nem alkalmas.

22. §

(1)	Amennyiben a vizsgálat alapján az egészségügyi dolgozó az általa ellátott, illetve ellátandó munkakörre egészségileg alkalmas, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa a munkaköri alkalmasságot igazolja.

(2)

Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a munkaköri alkalmasság nem igazolható, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa az egészségügyi dolgozó hozzájárulásával a munkaköri alkalmasságának vizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szervnél kezdeményezi. Az egészségügyi államigazgatási szerv a vizsgálat elvégzéséről tíz napon belül gondoskodik.

(3)

Ha a (2) bekezdés szerinti vizsgálat az egészségügyi dolgozó munkakörre való alkalmasságát állapítja meg, azt az (1) bekezdésben foglaltak szerint igazolja. Amennyiben a vizsgálat eredményeként az egészségügyi dolgozó alkalmatlannak, illetve korlátozással alkalmasnak minősül, az egészségügyi államigazgatási szerv kezdeményezi az alkalmatlanság 23. § szerinti megállapítását.

23. §

(1)

Az egészségügyi dolgozó alkalmasságát elbíráló szervezet az egészségügyi államigazgatási szervnél (a továbbiakban: egészségügyi hatóság) kezdeményezi, hogy az egészségügyi dolgozó adott munkakörre való alkalmatlanságát, illetve korlátozással történő alkalmasságát állapítsa meg, illetve amennyiben indokolt az egészségügyi dolgozót - valamennyi munkakörre kiterjedő hatállyal - az egészségügyi tevékenység folytatásától tiltsa el.

(2)	Az egészségügyi tevékenységtől való eltiltásra irányuló eljárás lefolytatása során igazságügyi orvos szakértőt kell kirendelni.

(3)

Amennyiben a (2) bekezdés szerinti eljárás az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységtől való eltiltásával, illetve egy munkakörre való végleges alkalmatlanság, vagy korlátozással történő alkalmasság megállapításával végződik, az erről szóló jogerős határozatot a működési nyilvántartást vezető szervvel közölni kell.

24. §

Amennyiben az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység gyakorlásától való eltiltására a belátási képesség érintettsége miatt kerül sor és az érintett egészségügyi dolgozó orvos, az egészségügyi hatóság kezdeményezi az egészségbiztosítási szervnél a pro família gyógyszerrendelésre jogosító szerződés felmondását.

25. §

(1)	Az egészségügyi szolgáltató szabályzatában az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozók időszakos alkalmassági vizsgálatát rendelheti el.

(2)

Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is jogosult az egészségügyi szolgáltató az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozó soron kívüli alkalmassági vizsgálatát elrendelni. A vizsgálatot írásban, indokolással ellátva kezdeményezheti a szolgáltató, és a dolgozó ebben az esetben is élhet a 20. § (4) bekezdésben biztosított lehetőséggel.

(3)

Az egyéni egészségügyi vállalkozók, az egyéni cég, illetve a társas vállalkozás tagjaként egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók időszakos, illetve soron kívüli egészségi alkalmasságának vizsgálatát a tevékenységüket engedélyező egészségügyi hatóság kezdeményezheti, illetve a kezdeményezés eredménytelensége esetén a vizsgálatot elrendelheti.

26. §

(1)	Az egészségügyi tevékenység végzésére alkalmasnak minősített egészségügyi dolgozó sem végezhet egészségügyi tevékenységet, amennyiben pillanatnyi egészségi állapota következtében a beteg számára nagyobb kockázatot jelentene a tevékenységével, mint amelyet annak elmaradásával okozna.

(2)	Az egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálatára egyebekben a munkaköri alkalmasság véleményezéséről rendelkező jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

27. §

Az egészségügyi tevékenységet nem végző, de a munkakörük szerint a betegekkel közvetlenül érintkező 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozók, valamint az egészségügyi tevékenység végzésében tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján közreműködő személyek alkalmassági vizsgálatára a 20. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. §

(1)	Ez a törvény 2004. május l-jén lép hatályba.

(2)

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy meghatározza a folyamatos egészségügyi ellátás szervezésének szakmai követelményeit, a munkaidő-beosztás elkészítésének, a munkaidő és az önként vállalat többletmunka minősítésének és elszámolásának részletes szabályait, továbbá az egészségügyi tevékenységre való alkalmasság részletes szabályait.

(3)

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó

aa)	egészségügyi szakdolgozói, egészségügyben dolgozói, valamint felsőfokú végzettséggel betölthető munkakörök körét, a munkakörbe sorolás és a béremeléssel összefüggő besorolás részletes szabályait,

ab)	az e törvényben foglalt feltételeknek megfelelő egészségügyi szolgáltató munkáltatók körét,

ac)	ellátásokat és egészségügyi szolgáltatásokat,

a 30. §-ban meghatározott támogatás igénylési feltételeit és mértékét, az igény bejelentésének, az azzal összefüggő kötelező adatszolgáltatásnak, a támogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének szabályait, valamint az e törvényben foglalt bértábláktól, illetve bérnövelési mértékektől az egészségügyi dolgozók, egészségügyben dolgozók számára kedvezőbb rendelkezéseket,

c)	a jövedelemkiegészítés juttatásának szabályait, a jövedelemkiegészítés juttatásával összefüggő támogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, a támogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének szabályait

d)	a rezidenseket foglalkoztató egészségügyi államigazgatási szerv kijelölését,

e)	a III. Fejezetben foglaltaknál a rezidens számára kedvezőbb foglalkoztatási szabályokat

rendeletben meghatározza.

(4)

A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a)	hatályát veszti az Eütv. 114. és 128. §-a, és 77. § (3) bekezdéséből a „legnagyobb” szövegrész,

(8)	Ez a törvény a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

29/A. §

(1)	Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok alapján járó illetmény- vagy bérnövelést az Mt., a Kjt. és a Hjt. alkalmazásában a távolléti díj számítása során figyelembe kell venni.

(2)	Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok alapján járó illetmény- vagy bérnövelést a Kjt. alkalmazásában a jubileumi jutalom számítása során figyelembe kell venni.

30. §

Az egészségügyi szolgáltató a 11/A. § és a 29/B. § szerint meghatározott illetmény- vagy bérnöveléssel járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint, ott meghatározott összegű - működési célú, támogatásértékű bevételként - támogatásban részesül.

31. §

A Hjt. hatálya alá tartozók esetében, ahol a 29/A-30. § „illetmény- vagy bérnövelést” említ, ott „egészségügyi dolgozók kiegészítő illetményét” kell érteni.

32. §

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi CXI. törvénnyel megállapított 11/A. § (2) bekezdés c) pontját és a 11/B. §-t a 2015. július 1-jét követően megkezdett szakképzések ideje alatt történő foglalkoztatásra kell alkalmazni.

33. §

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIV. törvénnyel megállapított 11/B. § (3) bekezdésében foglaltakat a 2015. július 1-jét követően a 11/B. § (1) bekezdése szerinti, a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv által létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében is alkalmazni kell.

34. §

Az egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 15/A. §-ban foglaltakat az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésüket 2015. július 1-jét követően megkezdőkre kell alkalmazni.

1. MELLÉKLET A 2003. ÉVI LXXXIV. TÖRVÉNYHEZ

Orvosok illetmény-, illetve bértáblája (Ft/hó, bruttó)

17.

49-51

336 763

397 985

427 566

16.

46-48

328 345

388 045

416 751

15.

43-45

319 928

378 105

405 936

14.

40-42

311 520

368 120

395 120

13.

37-39

303 120

358 220

384 320

12.

34-36

294 720

348 320

373 520

11.

31-33

286 220

339 720

363 820

10.

28-30

277 820

331 220

354 220

25-27

268 120

322 720

344 520

22-24

258 420

314 220

334 820

19-21

248 720

303 520

325 220

16-18

239 020

292 920

315 920

13-15

231 220

282 220

304 320

10-12

224 720

271 620

292 720

7-9

218 320

262 420

281 220

4-6

211 820

254 220

269 620

0-3

205 320

247 820

260 320

SZINT

ÉVEK

ORVOSI BÉRTÁBLA
FIZETÉSI OSZTÁLYOK

1/A. MELLÉKLET A 2003. ÉVI LXXXIV. TÖRVÉNYHEZ

2. MELLÉKLET A 2003. ÉVI LXXXIV. TÖRVÉNYHEZ

Egészségügyi szakdolgozók, egyes egészségügyben dolgozók illetmény-, illetve bértáblája (Ft/hó, bruttó)

17.

49-51

120 112

127 924

143 056

148 996

173 836

259425

274 025

302 325

333 425

363 125

16.

46-48

119 089

126 436

141 544

147 484

170 380

252 125

266 125

293 925

323 525

352 325

15.

43-45

118 066

124 948

140 032

145 972

166 924

244 825

258 225

285 525

313 625

341 525

14.

40-42

117 043

123 460

138 520

144 460

163 468

237 525

250 325

277 125

303 725

330 725

13.

37-39

116 020

121 972

137 008

142 948

160 012

230 225

242 425

268 725

293 825

319 925

12.

34-36

114 997

120 484

135 496

141 544

156 448

222 925

234 425

260 325

283 925

309 125

11.

31-33

113 974

118 996

133 984

140 032

152 992

215 625

226 525

251 825

275 325

299 425

10.

28-30

113 044

117 508

132 472

138 520

149 536

208 225

218 625

243 425

266 825

289 825

25-27

112 021

116 020

130 960

137 008

145 972

200 925

210 625

233 725

258 325

280 125

22-24

110 998

114 532

129 448

135 496

142 516

195 725

203 025

224 025

249 825

270 425

19-21

109 975

113 044

128 044

133 984

138 952

190 525

196 725

214 325

239 125

260 825

16-18

109 045

111 463

126 532

131 500

135 496

186 025

191 925

204 625

228 525

251 525

13-15

106 999

109 045

124 048

128 044

132 040

181 425

187 125

196 825

217 825

239 925

10-12

105 976

107 464

122 536

125 452

128 476

176 825

182 425

190 325

207 225

228 325

7-9

105 046

105 976

121 024

122 968

125 020

172 225

177 625

183 925

198 025

216 825

4-6

104 023

104 488

119 512

120 484

121 456

167 725

172 825

177 425

189 825

205 225

0-3

103 000

118 000

163 425

168 425

170 925

183 425

195 925

SZINT

ÉVEK

SZAKDOLGOZÓI BÉRTÁBLA
FIZETÉSI OSZTÁLYOK

3. MELLÉKLET A 2003. ÉVI LXXXIV. TÖRVÉNYHEZ

4-5. MELLÉKLET A 2003. ÉVI LXXXIV. TÖRVÉNYHEZ

A jogszabály 2003. november 11-én jelent meg a Magyar Közlöny 129. számában.
hatályba lépett 2004. május 1-jén.

A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 15-én lépett hatályba. 2015. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. július 6-án lépett hatályba.A szakasz 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. április 29-én lépett hatályba. 2013. április 29-én lépett hatályba. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2013. április 29-én lépett hatályba.A szakasz 2013. április 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 29-én lépett hatályba.A szakasz 2013. április 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 29-én lépett hatályba.A szakasz 2013. április 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 29-én lépett hatályba.A szövegrész 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lépett hatályba. 2005. október 1-jén lépett hatályba. 2005. október 1-jén lépett hatályba. 2005. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 29-én lépett hatályba. 2013. április 29-én lépett hatályba. 2013. április 29-én lépett hatályba. 2013. április 29-én lépett hatályba. 2013. április 29-én lépett hatályba. 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 15-én lépett hatályba. 2013. április 29-én lépett hatályba. 2015. július 1-jén lépett hatályba. 2015. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lépett hatályba.

KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT

2003. évi LXXXIV. törvény

az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről

I. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §

A törvény hatálya

2. §

(1)

E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén

a)	egészségügyi szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiség nélküli szervezetekre,

b)	egészségügyi tevékenységet végző természetes személyekre

terjed ki.

(2)

(3)	E törvény rendelkezéseit a 4. § b) pontjában meghatározott, az egészségügyi ellátásban közre nem működő dolgozók tekintetében csak a törvényben külön nevesített esetekben kell alkalmazni.

(4)	Nem terjed ki e törvény II. és III. fejezetének hatálya a külön törvény alapján közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre és az igazságügyi orvos szakértőkre.

(5)	Ahol e törvény eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, ott az adott munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó törvény előírásait kell alkalmazni.

Alapelvek

3. §

(1)

A Magyar Köztársaság területén mindenki, aki megfelel az e törvényben és más jogszabályokban foglalt követelményeknek, jogosult az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítések megszerzésére, továbbá - a rendelkezésre álló lehetőségek között - a választott jogviszony keretében egészségügyi tevékenység végzésére.

(2)	Az egészségügyi dolgozókkal szemben támasztott követelmények egységesek, és - ha e törvény másként nem rendelkezik - függetlenek az egészségügyi dolgozót foglalkoztató egészségügyi szolgáltató jogállásától, illetve az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony fajtájától.

(3)	Az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony típusának megválasztása nem irányulhat az egészségügyi dolgozó jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására.

Fogalommeghatározások

4. §

E törvény alkalmazásában:

egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy

aa)	aki az általa ellátóit egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy

ab)	nem rendelkezik az aa) pont szerinti szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban;

b)	egészségügyben dolgozó: az a) pont hatálya alá nem tartozó, az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy;

c)	egészségügyi tevékenység: az egészségügyi szolgáltatás részét képező minden olyan tevékenység, amelynek végzéséhez szakképesítés szükséges;

d)	az a)-c) pontokban foglaltakon túl e törvény alkalmazásában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §-ában foglalt fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.

II. FEJEZET

AZ EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

5. §

(1)

Az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet, az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a szakmai követelmények keretei között, a szakmai kamarák által kidolgozott etikai szabályok megtartásával, legjobb tudása és lelkiismerete szerint, a rendelkezésére álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten, szakmai kompetenciájának megfelelően nyújtja. Az egészségügyi dolgozó - amennyiben a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja és a beteget más orvoshoz irányítja - az egészségügyi tevékenységet megtagadhatja, ha az adott tevékenység erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik.

(2)

(3)

(4)

A szakmai felettes a (3) bekezdésben foglaltak keretében gondoskodik

a)	a 4. § ab) pontja szerinti egészségügyi dolgozók szakmai irányításának megszervezéséről;

az irányítása alá tartozó egészségügyi dolgozók

ba)	feladatainak részletes meghatározásáról,

bb)	szakmai fejlődését biztosító feladatokban, képzésekben, továbbképzésekben való részvételéről,

bc)	szakmai felkészültsége rendszeres ellenőrzéséről,

bd)	teljesítményének értékeléséről;

c)	az egészségügyi szolgáltató vezetésével való kapcsolattartásról.

(5)

Az egészségügyi dolgozó által egy héten valamennyi, az e törvény III. fejezetében felsorolt jogviszony alapján végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama - 6 havi átlagban - nem haladhatja meg a heti 60 órát, továbbá az egészségügyi tevékenység időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több, vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor.

(6)	A több, illetve a több fajta jogviszony keretében egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozó az egyes jogviszonyai szerinti egészségügyi szolgáltatónál nyilatkozatban tanúsítja, hogy az egészségügyi tevékenysége az (5) bekezdés szerinti korlátot nem haladja meg.

(7)	Az egyházi jogi személyek egészségügyi dolgozói feladatukat egyházi személyként is elláthatják.

6. §

(1)

(2)	Az egészségügyi dolgozók egészségügyi tevékenység végzésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit egyebekben az Eütv. 125-140. §-a tartalmazza.

III. FEJEZET

AZ EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE IRÁNYULÓ EGYES JOGVISZONYOK

7. §

(1)

Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére - ide nem értve a sürgős szükség esetén ellátási kötelezettség alapján végzett tevékenységet - akkor jogosult, ha a külön jogszabályokban foglaltak szerint

a)	rendelkezik az adott egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban való közreműködésre jogosító szakképesítéssel, és

b)	szerepel az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában, illetve az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában, és

c)	amennyiben külön törvény a tevékenység gyakorolását szakmai kamarai tagsághoz köti, tagja az illetékes szakmai kamarának, és

d)	egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas, és

e)	amennyiben az egészségügyi tevékenységet saját nevében és felelősségére végzi, rendelkezik az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel.

(2)

Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre - a rendelkezésre álló lehetőségek között - az alábbi jogviszonyok keretében jogosult

a)	szabadfoglalkozás keretében,

b)	egyéni egészségügyi vállalkozóként,

c)	társas vállalkozás tagjaként,

d)	közalkalmazotti jogviszonyban,

e)	munkaviszonyban,

f)	közszolgálati jogviszonyban,

g)	szolgálati jogviszonyban,

h)	egyházi személyként,

i)	önkéntes segítőként.

(3)	A 4. § ab) pontja szerinti egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység végzésében a (2) bekezdés c)-i) pontjai szerinti jogviszonyban működhet közre.

(4)	A (2) bekezdés a)-b) pontjai szerinti jogviszonyban csak az (1) bekezdésben foglalt valamennyi rá vonatkozó rendelkezésnek maradéktalanul megfelelő egészségügyi dolgozó jogosult egészségügyi tevékenység gyakorlására.

A szabadfoglalkozás

8. §

(1)	Az egészségügyi dolgozó jogosult bármely egészségügyi szolgáltatónál megbízási szerződés alapján a szakmai kompetenciájába tartozó egészségügyi tevékenység ellátására.

(2)

(3)	A szabadfoglalkozású jogviszony keretében működő egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet az őt megbízó egészségügyi szolgáltató nevében végzi.

9. §

(1)

A szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltató közötti megbízási szerződésben rögzíteni kell

a)	az ellátandó feladat(ok) pontos megnevezését, a feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosításának módját, valamint a munkavégzés helyét és idejét,

b)	a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó szakmai felettesének megnevezését,

c)	amennyiben a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó feladatkörébe más egészségügyi dolgozók szakmai irányítása is beletartozik, az általa irányított, illetve felügyelt egészségügyi dolgozók munkakörének megnevezését,

d)	az adott időszakban, de legfeljebb 6 hónap alatt a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó által végzendő egészségügyi tevékenység időtartamát és beosztását, illetve a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó nyilatkozatát az önkéntesen vállalt többletmunka tervezett mértékéről,

e)	az ellátott feladatok díjazását,

f)	a megbízás keretében okozott kár megtérítésének szabályait,

g)	a szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti szerződés további tartalmára a szakmai kamarák ajánlásokat adhatnak.

(3)	A szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó által ellátott feladatok díjazására a szakmai kamarák tehetnek javaslatot, amelyet az Egészségügyi Közlöny közzétesz.

Egyéni egészségügyi vállalkozás

10. §

(1)	Az egészségügyi dolgozó jogosult a külön törvény(ek)ben foglalt engedély(ek) birtokában, egyéni egészségügyi vállalkozóként a saját nevében és felelősségére egészségügyi szolgáltatóként működni.

(2)	Az egyéni egészségügyi vállalkozóként történő munkavégzés esetén az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt kiadó egészségügyi hatóság részére be kell mutatni az egészségügyi tevékenységre való egészségi alkalmasság igazolását is.

(3)

Társas vállalkozás

11. §

(1)	Az egészségügyi dolgozó jogosult a külön törvény(ek)ben foglalt engedély(ek) birtokában - jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli - társas vállalkozás tagjaként, a társas vállalkozás nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végezni.

(2)	A társas vállalkozás tagjaként történő egészségügyi tevékenység végzése esetén a 10. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

Munkaviszony és közalkalmazotti jogviszony

12. §

(1)

A munkaviszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban - ideértve a külön jogszabály szerint központi gyakornoki rendszer keretében egészségügyi tevékenységet végző személyeket is - álló egészségügyi dolgozó (a továbbiakban együtt: alkalmazott) egészségügyi tevékenységet, amennyiben az egészségügyi szolgáltató megszakítás nélküli munkarendben működik

a)	műszakbeosztás szerinti munkarendben,

b)	műszakbeosztás szerinti munkarendben és ügyeleti, továbbá készenléti szolgálat útján

végezhet.

(2)	Amennyiben az egészségügyi szolgáltató - ide nem értve a háziorvosi ügyeleti szolgálatokat - 22 óra és 6 óra között nem nyújt egészségügyi szolgáltatást, egy- vagy kétműszakos munkarendet kell megállapítani.

(3)	Amennyiben az egészségügyi szolgáltató munkarendje szerint az egészségügyi szolgáltatások folyamatosan több mint 10 órán át, de nem 24 órán keresztül hozzáférhetők, több műszakot kell szervezni.

(4)	Amennyiben a folyamatos egészségügyi ellátást, továbbá a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató külön jogszabály alapján nem köteles a folyamatos működését műszakok szervezésével biztosítani, a folyamatos betegellátás ügyelet és készenlét szervezésével is ellátható.

(5)

Az ügyelet az egészségügyi dolgozónak az egészségügyi szolgáltató napi munkarendje szerinti munkaidő befejezésétől a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig az egészségügyi szolgáltató által meghatározott helyen és időben való rendelkezésre állása és a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig nem halasztható feladatok ellátása érdekében történő munkavégzése.

(6)

A készenlét az egészségügyi dolgozónak az egészségügyi szolgáltató napi munkarendje szerinti munkaidő befejezésétől a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig az egészségügyi dolgozó által megjelölt és a munkavégzés helyére figyelemmel reálisan elérhető helyen és időben való rendelkezésre állása.

13. §

(1)	Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára hathavi munkaidőkeret állapítható meg. A heti munkaidő - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a munkáltató rendelkezése szerint a 48 órát nem haladhatja meg.

(2)

Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - külön, írásba foglalt megállapodás alapján - az alkalmazott egészségügyi dolgozó heti legfeljebb 12 óra önként vállalt többletmunkát végezhet. Az egészségügyi dolgozó többletmunka vállalására nem kényszeríthető, jogos érdeke ezzel összefüggésben nem csorbítható, érdekérvényesítési lehetősége nem korlátozható. Az egészségügyi dolgozók között tilos hátrányos megkülönböztetést tenni a többletmunka vállalásával összefüggésben.

(3)	Az egészségügyi szolgáltató az önként vállalt többletmunkáról külön jogszabályban meghatározott tartalommal nyilvántartást köteles vezetni.

(4)	Az (1) és (2) bekezdésben szereplő munkavégzés együttes időtartama nem haladhatja meg a heti 60 órát.

(5)	Az alkalmazott egészségügyi dolgozó egy naptári napra eső egészségügyi tevékenységének időtartama a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor.

(6)	Amennyiben az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározott rendkívüli körülmények ezt szükségessé teszik, az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkavégzése nem esik az (1) és az (5) bekezdések szerinti korlátozás alá.

(7)	Adott naptári napon folytatott egészségügyi tevékenység befejezése és a következő naptári napon megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra - a felek eltérő megállapodása alapján legalább 8 óra - időtartamnak kell eltelnie.

(8)	Az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszony alapján oktatói feladatokat is ellátó egészségügyi dolgozók tekintetében az (1)-(4) bekezdésekben foglaltakat az oktatói és az egészségügyi tevékenység együttes végzésére kell alkalmazni.

14. §

Az alkalmazott egészségügyi dolgozó által önként vállalt többletmunkavégzés keretében végzett munka egy órára eső díjazásának mértéke a külön jogszabályban meghatározott díj 50%-kal megemelt összege.

15. §

(1)	Az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkaidejébe a pontszerző kötelező továbbképzésére fordított időből - ideértve a kongresszusi részvételt is - az egészségügyi szolgáltató szabályzata szerint megállapított időt be kell számítani.

(2)	Az (1) bekezdés szerint figyelembe vehető idő évi 3 munkanapnál kevesebb és 10 munkanapnál több nem lehet.

Közszolgálati jogviszony és szolgálati viszony

16. §

(1)	Az egészségügyi dolgozó közszolgálati jogviszony keretében csak az őt foglalkoztató közigazgatási szerv tevékenységével összefüggő egészségügyi tevékenység végzésére jogosult.

(2)	Az egészségügyi dolgozó jogosult egészségügyi tevékenység végzése céljából a külön törvényben nevesített szervekkel szolgálati viszonyt létesíteni.

(3)	A (2) bekezdésben foglalt jogviszony létesítése hiányában is jogosult a sorkatonai szolgálatot teljesítő egészségügyi dolgozó - ideértve a polgári szolgálatot teljesítőket is - egészségügyi tevékenység végzésére.

(4)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó által végzett egészségügyi tevékenységre a 12-13. §-okban foglaltakat, illetve továbbképzésére a 15. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

Önkéntes segítő

17. §

(1)

Az egészségügyi szolgáltatók feladataiban önkéntes segítőként

a)	az egészségügyi dolgozó,

b)	hivatásszerűen nem közvetlen betegellátással foglalkozó egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy,

c)	minden egészségügyi képesítést nem igénylő feladat ellátásában segítséget adni kívánó személy

részt vehet.

(2)	Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy az egészségügyi szolgáltatóval - a 9. §-ban foglalt tartalom szerint - kötött megállapodás alapján, az egészségügyi szolgáltató nevében és felelősségére, díjazás nélkül működhet közre a szolgáltató által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokban.

(3)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy a szakmai gyakorlata megőrzése céljából, önkéntes segítőként jogosult a betegellátásban részt venni.

(4)	Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti önkéntes segítő csak olyan egészségügyi tevékenység végzésében működhet közre, amelyre nézve megfelel a 7. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt feltételeknek.

(5)	Az egészségügyi szolgáltató a betegellátás biztonsága érdekében megkövetelheti a beteg jó közérzetét, testi-lelki egyensúlyát és életvitelét segítő tevékenységben részt vevő, (1) bekezdés c) pontja szerinti önkéntes segítő egészségi alkalmasságának vizsgálatát.

(6)	Az egészségügyi szolgáltató feladataiban önkéntes segítőként nem működhet közre - a munkakörébe tartozó feladatai körében - az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló dolgozó.

A különböző jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozók együttműködése

18. §

(1)	Az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátásokban közreműködő egészségügyi dolgozók, függetlenül a munkavégzésre irányuló jogviszonyuk típusától, a (2) bekezdésben foglalt szabályzat szerint kötelesek az egészségügyi tevékenység végzése során együttműködni.

(2)	Az az egészségügyi szolgáltató, amely az egészségügyi szolgáltatásait több típusú jogviszony keretében ténykedő egészségügyi dolgozók közreműködésével nyújtja, szabályzatban köteles rendezni a feladatok ellátása során az egyes dolgozókat megillető utasításadási jogosultságokat.

(3)	A szabályzat kidolgozását a szakmai kamarák ajánlások összeállításával segíthetik elő.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK

19. §

(1)

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt egészségügyi szolgáltatónál történő tevékenység keretében, továbbá az Ebtv. 32. §-a szerint gyógyszer és gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatással történő rendelésére jogosító szerződés alapján gyógyszert vagy gyógyászati segédeszközt rendelő orvos a rendelés során köteles figyelembe venni az (1) bekezdésben említett terápiás eljárási rendet, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által közzétett gyógyszerterápiás ajánlásokat.

IV. FEJEZET

AZ EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE VALÓ ALKALMASSÁG

20. §

(1)	Egészségügyi tevékenység végzésére csak az az egészségügyi dolgozó jogosult, aki egészségi, mentális és fizikai (a továbbiakban együtt: egészségi) állapotára tekintettel az adott tevékenység végzésére képes és alkalmas (a továbbiakban: munkaköri alkalmasság).

(2)	Az egészségügyi tevékenység megkezdése előtt az egészségügyi dolgozó előzetes alkalmassági vizsgálaton, az egészségügyi szolgáltató rendelkezése szerinti gyakorisággal pedig időszakos alkalmassági vizsgálaton vesz részt.

(3)	Az alkalmassági vizsgálat az egészségügyi dolgozót foglalkoztató, illetve foglalkoztatni kívánó egészségügyi szolgáltatóval e feladat ellátására szerződött, vagy általa működtetett foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál végezhető el.

(4)	Amennyiben az egészségügyi dolgozó nem kívánja az alkalmassági vizsgálatot az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál elvégeztetni, alkalmasságának megállapítását - saját költségére - más arra jogosult egészségügyi szolgáltatónál is kezdeményezheti.

(5)	A 7. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt jogviszony keretében egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozó alkalmassági vizsgálatának elvégzésére a miniszter rendeletében meghatározott foglalkozás-egészségügyi szolgálat jogosult.

21. §

(1)

Az alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az egészségügyi dolgozó

a)	nem szenved a miniszter rendeletében nevesített, az adott egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró megbetegedésben és a feladatkörébe tartozó egészségügyi tevékenység végzésére egészségi állapota alapján alkalmas,

b)	nem szenved az a) pont szerinti megbetegedésben, de más betegsége, illetve fizikai vagy mentális állapota (a továbbiakban együtt: betegsége) miatt egészségügyi tevékenység végzésére ideiglenes vagy végleges jelleggel alkalmatlan,

c)	az a) vagy a b) pont szerinti betegsége miatt egészségügyi tevékenység végzésére korlátozással alkalmas.

(2)

Amennyiben az alkalmassági vizsgálat során az egészségügyi dolgozó

a)	ideiglenes alkalmasságát állapítják meg, meg kell határozni az alkalmatlanság időtartamát, illetve amennyiben ez nem lehetséges, az egészségi alkalmasság felülvizsgálatának időpontját,

b)	korlátozással történő alkalmasságát állapítják meg, meg kell határozni azoknak az egészségügyi tevékenységeknek a körét, amelyek végzésére az egészségügyi dolgozó nem alkalmas.

22. §

(1)	Amennyiben a vizsgálat alapján az egészségügyi dolgozó az általa ellátott, illetve ellátandó munkakörre egészségileg alkalmas, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa a munkaköri alkalmasságot igazolja.

(2)

Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a munkaköri alkalmasság nem igazolható, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa az egészségügyi dolgozó hozzájárulásával a munkaköri alkalmasságának vizsgálatát az Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézeténél (a továbbiakban: OKK OMFI) kezdeményezi. Az OKK OMFI a vizsgálat elvégzéséről 8 munkanapon belül gondoskodik.

(3)

Ha a (2) bekezdés szerinti vizsgálat az egészségügyi dolgozó munkakörre való alkalmasságát állapítja meg, azt az (1) bekezdésben foglaltak szerint igazolja. Amennyiben a vizsgálat eredményeként az egészségügyi dolgozó alkalmatlannak, illetve korlátozással alkalmasnak minősül, az OKK OMFI kezdeményezi az alkalmatlanság 23. § szerinti megállapítását.

23. §

(1)

Az egészségügyi dolgozó alkalmasságát elbíráló szervezet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak az egészségügyi dolgozó lakóhelye vagy az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) intézeténél (a továbbiakban: egészségügyi hatóság) kezdeményezi, hogy az egészségügyi dolgozó adott munkakörre való alkalmatlanságát, illetve korlátozással történő alkalmasságát állapítsa meg, illetve amennyiben indokolt az egészségügyi dolgozót - valamennyi munkakörre kiterjedő hatállyal - az egészségügyi tevékenység folytatásától tiltsa el.

(2)	Az egészségügyi tevékenységtől való eltiltásra irányuló eljárás lefolytatása során igazságügyi orvos szakértőt kell kirendelni.

(3)	Amennyiben a (2) bekezdés szerinti eljárás az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységtől való eltiltásával, illetve egy munkakörre való végleges alkalmatlanság, vagy korlátozással történő alkalmasság megállapításával végződik, erről a működési nyilvántartást vezető szervet értesíteni kell.

24. §

Amennyiben az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység gyakorlásától való eltiltására a belátási képesség érintettsége miatt kerül sor és az érintett egészségügyi dolgozó orvos, az egészségügyi hatóság kezdeményezi az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a pro família gyógyszerrendelésre jogosító szerződés felmondását.

25. §

(1)	Az egészségügyi szolgáltató szabályzatában az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozók időszakos alkalmassági vizsgálatát rendelheti el.

(2)

(3)

Az egyéni egészségügyi vállalkozók, illetve a társas vállalkozás tagjaként egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók időszakos, illetve soron kívüli egészségi alkalmasságának vizsgálatát a tevékenységüket engedélyező egészségügyi hatóság kezdeményezheti, illetve a kezdeményezés eredménytelensége esetén a vizsgálatot elrendelheti.

26. §

(1)	Az egészségügyi tevékenység végzésére alkalmasnak minősített egészségügyi dolgozó sem végezhet egészségügyi tevékenységet, amennyiben pillanatnyi egészségi állapota következtében a beteg számára nagyobb kockázatot jelentene a tevékenységével, mint amelyet annak elmaradásával okozna.

(2)	Az egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálatára egyebekben a munkaköri alkalmasság véleményezéséről rendelkező jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

27. §

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. §

(1)	Ez a törvény 2004. május l-jén lép hatályba.

(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy meghatározza a folyamatos egészségügyi ellátás szervezésének szakmai követelményeit, továbbá az egészségügyi tevékenységre való alkalmasság részletes szabályait.

(3)

A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a)	hatályát veszti az Eütv. 114. és 128. §-a, és 77. § (3) bekezdéséből a „legnagyobb” szövegrész,

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § (1) A 43. § (1) bekezdés szerint számított szolgálati időn túl az egészségügyi dolgozók esetében kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni a külön törvényben meghatározott, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek - a munkáltató által munkaórában igazolt - 2004. május 1-jét követő, - napi 8 óra alapulvételével átszámított - időtartamát.
(2) Az (1) bekezdés és a 43. § (1) bekezdés szerint külön-külön számított szolgálati idő együttes időtartamát a 12., 20., 29. és 34. §-ok alkalmazásánál kell figyelembe venni.
(3) A kiegészítő szolgálati időre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”

(4)	A 18. § szerinti szabályzatot az egészségügyi szolgáltató e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül készíti el.

(5)

E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

-	a Tanács 1993. november 23-i, 93/104/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól,

-	az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 22-i, 2000/34/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvnek az abból kizárt ágazatok és tevékenységek szabályozása céljából történő módosításáról.