Hatályos állapot
Közlönyállapot
2003.11.11. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.06.30.
2005.07.01. - 2005.09.30.
2005.10.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.03.31.
2007.04.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.07.31.
2011.08.01. - 2011.08.01.
2011.08.02. - 2011.08.31.
2011.09.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.02.29.
2012.03.01. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.04.28.
2013.04.29. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.05.
2013.07.06. - 2013.07.14.
2013.07.15. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.08.31.
2013.09.01. - 2013.12.30.
2013.12.31. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.12.30.
2014.12.31. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.12.19.
2016.12.20. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2018.12.31.
2019.01.01. - 2019.04.14.
2019.04.15. - 2019.12.31.
2020.01.01. - 2020.12.31.
2021.01.01. - 2021.11.30.
2021.12.01. - 2022.05.31.
2022.06.01. - 2022.12.02.
2022.12.03. - 2022.12.31.
2023.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2003. évi LXXXIV. törvény

az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről

Az Országgyűlés
- az egészségügyi tevékenység kiemelkedő jelentőségének tudatában,
- az egészségügyi dolgozókat megillető társadalmi megbecsülés szem előtt tartásával,
- az egészségügyi ellátórendszer folyamatos működésének és az egészségügyi dolgozók tevékenységének sajátosságaira figyelemmel,
- tekintettel a betegek jogára a pihent egészségügyi dolgozó által nyújtott ellátáshoz,
- az egészségügyi tevékenységet végzők jogai és kötelezettségei szektorsemleges követelményeinek szem előtt tartásával,
- az egyes egészségügyi tevékenység folytatására, illetve munkavégzésre irányuló jogviszonyokból adódó eltéréseket figyelembe véve,
- az egészségügyi dolgozókra vonatkozó előírások egységes meghatározása és ezáltal az ellátás biztonságának javítása céljából
az egészségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseiről a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §   E törvény célja az orvosok és az egészségügyi dolgozók (a továbbiakban együtt: egészségügyi dolgozó) gyógyító-megelőző tevékenységére vonatkozó alapvető rendelkezések egységes, az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony fajtájától független meghatározása, továbbá az egyes munkavégzésre irányuló jogviszonyok sajátosságaiból adódó eltérő követelmények megállapítása.

A törvény hatálya

2. §
(1) E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén
a) egészségügyi szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiség nélküli szervezetekre,
b) egészségügyi tevékenységet végző természetes személyekre
terjed ki.
(1) E törvény hatálya a Magyarország területén
a) egészségügyi szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiség nélküli szervezetekre,
b) egészségügyi tevékenységet végző természetes személyekre
terjed ki.
(2) E törvény rendelkezéseit a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó személyes gondoskodást nyújtó intézményben egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók tekintetében is alkalmazni kell, amennyiben az intézmény egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel is rendelkezik.
(3) E törvény rendelkezéseit a 4. § b) pontjában meghatározott, az egészségügyi ellátásban közre nem működő dolgozók tekintetében csak a törvényben külön nevesített esetekben kell alkalmazni.
(4) Nem terjed ki e törvény II. és III. fejezetének hatálya a külön törvény alapján közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre és az igazságügyi orvos szakértőkre.
(4) Nem terjed ki e törvény II. és III. fejezetének hatálya - a 15/B. § kivételével - a külön törvény alapján közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre és az igazságügyi orvos szakértőkre.
(5) Ahol e törvény eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, ott az adott munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó törvény előírásait kell alkalmazni.

Alapelvek

3. §
(1) A Magyar Köztársaság területén mindenki, aki megfelel az e törvényben és más jogszabályokban foglalt követelményeknek, jogosult az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítések megszerzésére, továbbá - a rendelkezésre álló lehetőségek között - a választott jogviszony keretében egészségügyi tevékenység végzésére.
(1) Magyarország területén mindenki, aki megfelel az e törvényben és más jogszabályokban foglalt követelményeknek, jogosult az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítések megszerzésére, továbbá - a rendelkezésre álló lehetőségek között - a választott jogviszony keretében egészségügyi tevékenység végzésére.
(2) Az egészségügyi dolgozókkal szemben támasztott követelmények egységesek, és - ha e törvény másként nem rendelkezik - függetlenek az egészségügyi dolgozót foglalkoztató egészségügyi szolgáltató jogállásától, illetve az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony fajtájától.
(3) Az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony típusának megválasztása nem irányulhat az egészségügyi dolgozó jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására.

Fogalommeghatározások

4. §   E törvény alkalmazásában:
a) egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy
aa) aki az általa ellátóit egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy
aa) aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy
ab) nem rendelkezik az aa) pont szerinti szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban;
ab) aki nem rendelkezik az aa) pont szerinti szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban,
b) egészségügyben dolgozó: az a) pont hatálya alá nem tartozó, az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy;
c) egészségügyi tevékenység: az egészségügyi szolgáltatás részét képező minden olyan tevékenység, amelynek végzéséhez szakképesítés szükséges;
c) rezidens: az első egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítésének megszerzése érdekében jogviszonyban álló, az államilag támogatott, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 115. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzésben részt vevő szakorvos-, szakfogorvos-, szakgyógyszerész-, illetve szakpszichológus-jelölt,
d) az a)-c) pontokban foglaltakon túl e törvény alkalmazásában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §-ában foglalt fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.
d) ügyeleti feladatellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 93. §-ában meghatározott ügyeleti ellátás keretében végzett tényleges egészségügyi tevékenység, valamint a tényleges egészségügyi tevékenység végzése nélküli rendelkezésre állás az egészségügyi szolgáltató által meghatározott helyen és időben,
d) ügyeleti feladatellátás: az Eütv. 93. §-ában meghatározott ügyeleti ellátás keretében végzett tényleges egészségügyi tevékenység, valamint a tényleges egészségügyi tevékenység végzése nélküli rendelkezésre állás az egészségügyi szolgáltató által meghatározott helyen és időben,
e) egészségügyi ügyelet: a d) pontban meghatározott ügyeleti feladatellátás munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban,
e) egészségügyi ügyelet: a d) pontban meghatározott ügyeleti feladatellátás egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
e) egészségügyi ügyelet: a d) pontban meghatározott ügyeleti feladatellátás egészségügyi szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban,
f) az a)-e) pontokban foglaltakon túl az Eütv. 3. §-ában foglalt fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.

II. FEJEZET
AZ EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

5. §
(1) Az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet, az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a szakmai követelmények keretei között, a szakmai kamarák által kidolgozott etikai szabályok megtartásával, legjobb tudása és lelkiismerete szerint, a rendelkezésére álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten, szakmai kompetenciájának megfelelően nyújtja. Az egészségügyi dolgozó - amennyiben a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja és a beteget más orvoshoz irányítja - az egészségügyi tevékenységet megtagadhatja, ha az adott tevékenység erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik.
(1) Az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet, az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a szakmai követelmények keretei között, etikai szabályok megtartásával, legjobb tudása és lelkiismerete szerint, a rendelkezésére álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten, szakmai kompetenciájának megfelelően nyújtja. Az egészségügyi dolgozó - amennyiben a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja és a beteget más orvoshoz irányítja - az egészségügyi tevékenységet megtagadhatja, ha az adott tevékenység erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik.
(2) Az egészségügyi dolgozót hivatása gyakorlása során a betegek iránti elkötelezettség és a beteg érdekeinek kiemelt védelme vezérli. Minden egészségügyi tevékenység a beteg személyisége, méltósága és jogai tiszteletben tartása, életkorának, valamint önrendelkezésének figyelembevétele mellett történik.
(3) Amennyiben az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatónál munkavégzésre létesített jogviszony keretében tevékenykedik, az egészségügyi tevékenység végzése során - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - figyelembe kell venni a szakmai felettes(ek) jog- és szakmai szabályoknak megfelelő utasításait is.
(4) A szakmai felettes a (3) bekezdésben foglaltak keretében gondoskodik
a) a 4. § ab) pontja szerinti egészségügyi dolgozók szakmai irányításának megszervezéséről;
b) az irányítása alá tartozó egészségügyi dolgozók
ba) feladatainak részletes meghatározásáról,
bb) szakmai fejlődését biztosító feladatokban, képzésekben, továbbképzésekben való részvételéről,
bc) szakmai felkészültsége rendszeres ellenőrzéséről,
bd) teljesítményének értékeléséről;
c) az egészségügyi szolgáltató vezetésével való kapcsolattartásról.
(5) Az egészségügyi dolgozó által egy héten valamennyi, az e törvény III. fejezetében felsorolt jogviszony alapján végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama - a 13. § (2) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel - 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát, továbbá az egészségügyi tevékenység időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több, vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor.
(5) Az egészségügyi dolgozó által egy naptári héten valamennyi, az e törvény III. fejezetében felsorolt jogviszony alapján végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama - a 13. § (2) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel - 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát, továbbá az egészségügyi tevékenység együttes időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor. Az egészségügyi tevékenység különböző jogviszonyokban eltöltött együttes időtartamának meghatározása során az ügyeleti feladatellátás tekintetében csak az azon belüli tényleges egészségügyi tevékenységvégzés időtartamát kell figyelembe venni.
(5) Az egészségügyi dolgozó által egy naptári héten valamennyi, az e törvény III. fejezetében felsorolt jogviszony alapján végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama - a 12/B. § (1) bekezdésében, valamint 12/F. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát, továbbá az egészségügyi tevékenység együttes időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor. Az egészségügyi tevékenység különböző jogviszonyokban eltöltött együttes időtartamának meghatározása során az ügyeleti feladatellátás tekintetében csak az azon belüli tényleges egészségügyi tevékenységvégzés időtartamát kell figyelembe venni.
(6) A több, illetve a több fajta jogviszony keretében egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozó az egyes jogviszonyai szerinti egészségügyi szolgáltatónál nyilatkozatban tanúsítja, hogy az egészségügyi tevékenysége az (5) bekezdés szerinti korlátot nem haladja meg.
(7) Az egyházi jogi személyek egészségügyi dolgozói feladatukat egyházi személyként is elláthatják.
(7) Egyházi személyként és vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként egészségügyi dolgozói feladatot egyházi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet által fenntartott egészségügyi szolgáltatónál lehet végezni.
(7) Egyházi személyként és vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként egészségügyi dolgozói feladatot egyházi jogi személy vagy vallási egyesület által fenntartott egészségügyi szolgáltatónál lehet végezni.
6. §
(1) Az egészségügyi dolgozó köteles önképzéssel és a szervezett továbbképzések által biztosított lehetőség igénybevételével magát rendszeresen továbbképezni annak érdekében, hogy tevékenységét az egészségtudományok mindenkori állásának megfelelően - a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek keretei között - végezhesse. Az egészségügyi dolgozónak a kötelező jellegű továbbképzések miatt felmerült és igazolt költségeit (tanfolyami díj, utazási költség, szállásköltség stb.) a munkáltató megtérítheti.
(2) Az egészségügyi dolgozók egészségügyi tevékenység végzésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit egyebekben az Eütv. 125-140. §-a tartalmazza.

III. FEJEZET
AZ EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE IRÁNYULÓ EGYES JOGVISZONYOK

7. §
(1) Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére - ide nem értve a sürgős szükség esetén ellátási kötelezettség alapján végzett tevékenységet - akkor jogosult, ha a külön jogszabályokban foglaltak szerint
a) rendelkezik az adott egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban való közreműködésre jogosító szakképesítéssel, és
b) szerepel az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában, illetve az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában, és
c) amennyiben külön törvény a tevékenység gyakorolását szakmai kamarai tagsághoz köti, tagja az illetékes szakmai kamarának, és
d) egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas, és
e) amennyiben az egészségügyi tevékenységet saját nevében és felelősségére végzi, rendelkezik az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel.
(1) Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére - ide nem értve a sürgős szükség esetén ellátási kötelezettség alapján végzett tevékenységet - a külön törvényben meghatározott szakképesítési és nyilvántartási feltételek mellett akkor jogosult, ha egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas.
(2) Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre - a rendelkezésre álló lehetőségek között - az alábbi jogviszonyok keretében jogosult
a) szabadfoglalkozás keretében,
b) egyéni egészségügyi vállalkozóként,
c) társas vállalkozás tagjaként,
d) közalkalmazotti jogviszonyban,
e) munkaviszonyban,
f) közszolgálati jogviszonyban,
f) közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban,
g) szolgálati jogviszonyban,
h) egyházi személyként,
i) önkéntes segítőként.
j) egyéni cég tagjaként.
(2) Egészségügyi tevékenység végzésére az alábbi jogviszonyokban kerülhet sor:
a) szabadfoglalkozás keretében,
b) egyéni egészségügyi vállalkozóként,
c) társas vállalkozás tagjaként,
d) közalkalmazotti jogviszonyban,
d) közalkalmazotti jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
d) egészségügyi szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
e) munkaviszonyban,
f) közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban,
f) közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban,
f) közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban,
f) közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,
g) szolgálati jogviszonyban,
g) szolgálati jogviszonyban, szolgálati viszonyban,
h) egyházi személyként,
h) egyházi személyként vagy vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként,
h) egyházi személyként vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként,
i) önkéntes segítőként,
j) egyéni cég tagjaként.
(3) A 4. § ab) pontja szerinti egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység végzésében a (2) bekezdés c)-i) pontjai szerinti jogviszonyban működhet közre.
(3) A 4. § a) pont ab) alpontja szerinti egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység végzésében a (2) bekezdés c)-i) pontja szerinti jogviszonyban működhet közre.
(4) A (2) bekezdés a)-b) pontjai szerinti jogviszonyban csak az (1) bekezdésben foglalt valamennyi rá vonatkozó rendelkezésnek maradéktalanul megfelelő egészségügyi dolgozó jogosult egészségügyi tevékenység gyakorlására.

A szabadfoglalkozás

8. §
(1) Az egészségügyi dolgozó jogosult bármely egészségügyi szolgáltatónál megbízási szerződés alapján a szakmai kompetenciájába tartozó egészségügyi tevékenység ellátására.
(2) A szabadfoglalkozású jogviszony keretében működő egészségügyi dolgozó e tevékenységét az egészségügyi hatóság egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélye és - amennyiben az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató nem követeli meg - a tevékenységével esetlegesen okozott károk megtérítését biztosító kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötése nélkül végezheti.
(3) A szabadfoglalkozású jogviszony keretében működő egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet az őt megbízó egészségügyi szolgáltató nevében végzi.
(4) A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként is folytatható. A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységhez szükséges egyéni vállalkozói igazolvány igényléséhez az egészségügyi dolgozónak az orvosok, illetőleg az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásába vételéről szóló igazolványát, - és ha ez nem tartalmazza - a szakképesítést igazoló okirat hiteles másolatát kell mellékelni. A szabadfoglalkozásra jogosító egyéni vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az egészségügyi dolgozó által folytatható egészségügyi tevékenységet és azt, hogy az igazolvány kizárólag szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységre jogosít.
(4) A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként is folytatható. A szabadfoglalkozásra jogosító egyéni vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az egészségügyi dolgozó által folytatható egészségügyi tevékenységet és azt, hogy az igazolvány kizárólag szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységre jogosít.
(4) A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként is folytatható. A szabadfoglalkozásra jogosult egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói nyilvántartásban - bárki számára ingyenesen és elektronikusan is elérhetően - fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó által folytatható egészségügyi tevékenységet, és azt, hogy kizárólag szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységre jogosult.
(5) A szabadfoglalkozásra jogosító egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatóként nem működhet. E jogviszonya alapján kizárólag személyesen és csak az igazolványban feltüntetett egészségügyi tevékenységet végezheti, alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, tanulót nem foglalkoztathat, közreműködőt nem vehet igénybe, nem tarthat fenn telephelyet, fióktelephelyet, az egyéni vállalkozói igazolványban megjelölt székhelyét azonban nem köteles cégtáblával megjelölni.
(5) A szabadfoglalkozásra jogosult egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatóként nem működhet, és kizárólag személyesen, csak az egyéni vállalkozói tevékenységeként bejelentett egészségügyi tevékenységet végezheti, alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, tanulót nem foglalkoztathat, közreműködőt nem vehet igénybe, nem tarthat fenn telephelyet, fióktelephelyet. Székhelyét azonban nem köteles cégtáblával megjelölni.
9. §
(1) A szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltató közötti megbízási szerződésben rögzíteni kell
a) az ellátandó feladat(ok) pontos megnevezését, a feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosításának módját, valamint a munkavégzés helyét és idejét,
b) a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó szakmai felettesének megnevezését,
c) amennyiben a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó feladatkörébe más egészségügyi dolgozók szakmai irányítása is beletartozik, az általa irányított, illetve felügyelt egészségügyi dolgozók munkakörének megnevezését,
d) az adott időszakban, de legfeljebb 6 hónap alatt a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó által végzendő egészségügyi tevékenység időtartamát és beosztását, illetve a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó nyilatkozatát az önkéntesen vállalt többletmunka tervezett mértékéről,
e) az ellátott feladatok díjazását,
f) a megbízás keretében okozott kár megtérítésének szabályait,
g) a szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés további tartalmára a szakmai kamarák ajánlásokat adhatnak.
(3) A szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó által ellátott feladatok díjazására a szakmai kamarák tehetnek javaslatot, amelyet az Egészségügyi Közlöny közzétesz.

Egyéni egészségügyi vállalkozás

10. §
(1) Az egészségügyi dolgozó jogosult a külön törvény(ek)ben foglalt engedély(ek) birtokában, egyéni egészségügyi vállalkozóként a saját nevében és felelősségére egészségügyi szolgáltatóként működni.
(2) Az egyéni egészségügyi vállalkozóként történő munkavégzés esetén az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt kiadó egészségügyi hatóság részére be kell mutatni az egészségügyi tevékenységre való egészségi alkalmasság igazolását is.
(3) Egyéni vállalkozás keretében, amennyiben az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, minden olyan egészségügyi tevékenység végezhető, amelynek végzését külön törvény nem korlátozza, illetve amely kapcsán külön jogszabály nem nevesíti a feladatot ellátó konkrét egészségügyi szolgáltatót.
10/A. §
(1) Egyéni egészségügyi vállalkozási tevékenység folytatására az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szereplő és a külön jogszabályokban meghatározott egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultságát a kérelmező az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásába vételéről szóló igazolványával igazolhatja.
(3) Ha az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásába vett kérelmező az (1) bekezdés szerinti jogosultságát nem igazolja, a működési nyilvántartást vezető szervet kell megkeresni a jogosultságra vonatkozó adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt.

Társas vállalkozás

11. §
(1) Az egészségügyi dolgozó jogosult a külön törvény(ek)ben foglalt engedély(ek) birtokában - jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli - társas vállalkozás tagjaként, a társas vállalkozás nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végezni.
(2) A társas vállalkozás tagjaként történő egészségügyi tevékenység végzése esetén a 10. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

Munkaviszony és közalkalmazotti jogviszony

Munkaviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony és honvédelmi alkalmazotti jogviszony

11/A. §
(1) E törvény meghatározza a közalkalmazotti, valamint munkaviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozók (a továbbiakban együtt: alkalmazott egészségügyi dolgozók), valamint a Kormány által rendeletben meghatározott egészségügyben dolgozó számára - az egészségügyi tevékenységgel járó különös felelősségre és az egészségügyi dolgozók leterheltségére tekintettel - a sajátos egészségügyi ágazati előmeneteli szabályokat.
(1) E törvény meghatározza az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozók (a továbbiakban együtt: alkalmazott egészségügyi dolgozók), valamint a Kormány által rendeletben meghatározott egészségügyben dolgozó számára - az egészségügyi tevékenységgel járó különös felelősségre és az egészségügyi dolgozók leterheltségére tekintettel - a sajátos egészségügyi ágazati előmeneteli szabályokat.
(2) Az e fejezetben, valamint a 29-31. §-ban meghatározott egészségügyi ágazati előmeneteli szabályokat
a) a Kormány által rendeletben meghatározott, érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező, kizárólag - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont - állami, önkormányzati vagy az egészségügyi közszolgáltatások nyújtása tekintetében ezekkel egy tekintet alá eső egyházi, valamint felsőoktatási intézményi - ideértve az egészségtudományi centrumokat, az egyetemi klinikai központokat, klinikákat - tulajdonban, illetve fenntartásban álló, fekvő- vagy járóbeteg-szakellátást, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb egészségügyi ellátást, szolgáltatást nyújtó, egészségügyi szolgáltató munkáltatónál, ide nem értve az Eütv. 4. § (3) bekezdése szerinti intézményeket,
a) a Kormány által rendeletben meghatározott, érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező, kizárólag - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont - az állam, a helyi önkormányzat, az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet tulajdonában vagy fenntartásában álló fekvő- vagy járóbeteg-szakellátást, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb egészségügyi ellátást, szolgáltatást nyújtó, egészségügyi szolgáltató munkáltatónál, ide nem értve az Eütv. 4. § (3) bekezdése szerinti intézményeket,
a) a Kormány által rendeletben meghatározott, érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező, kizárólag - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont - az állam, a helyi önkormányzat, az egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület tulajdonában vagy fenntartásában álló fekvő- vagy járóbeteg-szakellátást, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb egészségügyi ellátást, szolgáltatást nyújtó, egészségügyi szolgáltató munkáltatónál, ide nem értve az Eütv. 4. § (3) bekezdése szerinti intézményeket,
b) az a) pontban meghatározott ellátások, szolgáltatások nyújtása keretében tevékenységet végző, a (4)-(6) bekezdésben meghatározott munkakörben foglalkoztatott alkalmazott egészségügyi dolgozókra és egészségügyben dolgozókra
b) az a) pontban meghatározott ellátások, szolgáltatások nyújtása keretében tevékenységet végző, a (4)-(6a) bekezdésben meghatározott munkakörben foglalkoztatott alkalmazott egészségügyi dolgozókra és egészségügyben dolgozókra
c) a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szervre, valamint az az által foglalkoztatott rezidensekre
kell alkalmazni.
(2a) A (2) bekezdés szerinti szabályokat az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: eszjtv.) előírásaira figyelemmel kell alkalmazni.
(3) Az alkalmazott egészségügyi dolgozókat
a) a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettség, egészségügyi szakképesítés, továbbá a munkájuk ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, és minősítés (a továbbiakban együtt: szakmai követelmények) alapján besorolási osztályokba, és
b) a jogviszonyban töltött idő alapján fizetési fokozatba
kell sorolni.
(3a) Az eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján kell fizetési fokozatba sorolni.
(4) Az orvos, fogorvos, szakorvos, szakfogorvos munkakörben (a továbbiakban együtt: orvos munkakörben) foglalkoztatott - ideértve a 12/H. §-ban említett oktató orvos munkakörben foglalkoztatottakat is - egészségügyi dolgozó havi alapbére (illetménye) nem lehet kevesebb, mint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti besorolási illetmény és az 1. melléklet szerinti táblázatban szereplő egyösszegű illetmény- vagy bérnövelés együttes összege.
(4) Az orvos, fogorvos, szakorvos, szakfogorvos munkakörben (a továbbiakban együtt: orvos munkakörben) foglalkoztatott - ideértve a 12/H. §-ban említett oktató orvos munkakörben foglalkoztatottakat is - egészségügyi dolgozó havi alapbére (garantált illetménye) nem lehet kevesebb, mint az 1/a. melléklet szerint számított összeg.
(4) Az orvos, fogorvos, szakorvos, szakfogorvos munkakörben (a továbbiakban együtt: orvos munkakörben) foglalkoztatott - ideértve a 12/H. §-ban említett oktató orvos munkakörben foglalkoztatottakat is - egészségügyi dolgozó havi alapbére (garantált illetménye) nem lehet kevesebb, mint az 1. melléklet szerinti összeg.
(5) A Kormány által rendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozó és egészségügyben dolgozó havi alapbére (garantált illetménye) nem lehet kevesebb, mint a 2. melléklet szerint számított összeg.
(6) A Kormány által rendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó havi alapbére (illetménye) nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolási illetmény és havi 31 435 Ft egyösszegű illetmény- vagy bérnövelés együttes összege.
(6) A Kormány által rendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó havi alapbére (illetménye) nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolási illetmény és havi 41 435 Ft egyösszegű illetmény- vagy bérnövelés együttes összege.
(6) A Kormány által rendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó havi alapbére (illetménye) nem lehet kevesebb, mint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti besorolási illetmény és havi 41 435 Ft egyösszegű illetmény- vagy bérnövelés együttes összege.
(6a) A gyógyszerész, szakgyógyszerész munkakörben (a továbbiakban együtt: gyógyszerész munkakörben) foglalkoztatott egészségügyi dolgozó havi alapbére (illetménye) nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolási illetmény és havi 75 820 Ft egyösszegű illetmény- vagy bérnövelés együttes összege.
(6b) Az eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy havi illetménye nem lehet kevesebb, mint az eszjtv. 1. mellékletében meghatározott összeg.
(7) Az egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó átsorolására, az osztályba soroláshoz szükséges szakmai követelményekre, a jogviszonyban töltött idő számítására, az illetményalapra (munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén a munkabérre), valamint az átsorolással kapcsolatos eljárási szabályokra a Kjt. szabályait kell alkalmazni.
(7a) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó átsorolására, az osztályba soroláshoz szükséges szakmai követelményekre, a jogviszonyban töltött idő számítására, az illetményre, valamint az átsorolással kapcsolatos eljárási szabályokra az eszjtv. és a Kormány által rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni.
(8) A (4) és (6) bekezdés alkalmazásában Kjt. szerinti besorolási illetményként kell figyelembe venni a Kjt. 66. §-a szerinti garantált illetményt, a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt, továbbá a közalkalmazott számára a Kjt. 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot.
(8) A (6) bekezdés alkalmazásában Kjt. szerinti besorolási illetményként kell figyelembe venni a Kjt. 66. §-a szerinti garantált illetményt, a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt, továbbá a közalkalmazott számára a Kjt. 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot.
(8) A (6) és (6a) bekezdés alkalmazásában Kjt. szerinti besorolási illetményként kell figyelembe venni a Kjt. 66. §-a szerinti garantált illetményt, a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt, továbbá a közalkalmazott számára a Kjt. 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot.
(9) Az első szakorvosi, szakfogorvosi, szakgyógyszerészi és klinikai szakpszichológusi szakképzésben részt vevő részére a képzés ideje alatt, foglalkoztatási jogviszonytól függetlenül havonta legalább
a) az orvos munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó részére a (4) bekezdés alapján,
b) a (6) bekezdésben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó részére a (6) bekezdés alapján
járó bért, illetve illetményt kell folyósítani. Ha a szakképzésben részt vevő foglalkoztatására heti 36 órát elérő időben, tartós megbízási szerződés alapján vagy vállalkozói jogviszonyban kerül sor, e rendelkezéseket az egészségügyi dolgozó havi megbízási vagy vállalkozói díjazására kell alkalmazni.
(9) A 17. § (7) bekezdésében meghatározott kivétellel az első szakorvosi, szakfogorvosi, szakgyógyszerészi és klinikai szakpszichológusi szakképzésben részt vevő részére a képzés ideje alatt, foglalkoztatási jogviszonytól függetlenül havonta legalább
a) az orvos munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó részére a (4) bekezdés alapján,
b) a (6) bekezdésben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó részére a (6) bekezdés alapján és
c) a (6a) bekezdésben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó részére a (6a) bekezdés alapján
járó bért, illetve illetményt kell folyósítani. Ha a szakképzésben részt vevő foglalkoztatására heti 36 órát elérő időben, tartós megbízási szerződés alapján vagy vállalkozói jogviszonyban kerül sor, e rendelkezéseket az egészségügyi dolgozó havi megbízási vagy vállalkozói díjazására kell alkalmazni.
(10) A Kormány az 1-3. mellékletben foglalt bértábláktól, illetve bérnövelési mértékektől az egészségügyi dolgozók, egészségügyben dolgozók számára kedvezőbb szabályokat rendeletben megállapíthat. Ebben az esetben e törvénytől eltérően a Kormány rendeletében megállapított kedvezőbb rendelkezést kell alkalmazni.
11/B. §
(1) A rezidens az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzése ideje alatt a kormányrendeletben meghatározott szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szervvel létesített közalkalmazotti jogviszonyban áll.
(1) A rezidens az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzése ideje alatt az elsődleges képzőhelyével egészségügyi szolgálati jogviszonyban, a nem az eszjtv. hatálya alá tartozó képzőhely esetében a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontja szerinti jogviszonyban áll.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rezidens felett a közalkalmazotti jogviszony létesítésére és megszüntetésére, az illetmény és a munkakör megállapítására, valamint a munkarend meghatározására irányuló munkáltatói jogköröket a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv vezetője gyakorolja. A rezidens felett az egyéb munkáltatói jogokat - e törvény vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában - a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv által a rezidens részére a munkavégzés helyeként kijelölt egészségügyi szolgáltató vezetője gyakorolja a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.
(3) Ahol a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) vagy a Kjt. munkáltatóról rendelkezik, azon a (2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatót is érteni kell, figyelembe véve az intézményvezető munkáltatói jogainak e törvény szerinti korlátozását.
(3) Ahol jogszabály munkáltatóról rendelkezik, azon a (2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatót is érteni kell, figyelembe véve az intézményvezető munkáltatói jogainak e törvény szerinti korlátozását.
(4) A Kormány a rezidensek foglalkoztatása tekintetében a III. Fejezetben foglaltaktól a rezidensek számára kedvezőbb szabályokat rendeletben megállapíthat. Ebben az esetben e törvénytől eltérően a Kormány rendeletében megállapított kedvezőbb rendelkezést kell alkalmazni.
(5) A 12/B. §-ban foglaltaktól eltérően a rezidenssel önként vállalt többletmunkáról megállapodás nem köthető. A rezidens egészségügyi ügyelet ellátására a 12/D. § (3) bekezdése szerinti keret terhére nem osztható be.
(6) Ügyeleti feladatokat a rezidens a 12/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás alapján is csak a képzési tervben foglaltakkal összhangban láthat el, vagy ezen túlmenően arra a rezidens és a képzés helye szerinti egészségügyi szolgáltató a 8. § (1)-(3) bekezdése szerint szabadfoglalkozású jogviszonyt létesít. Az e szabadfoglalkozású jogviszony alapján teljesítendő egészségügyi tevékenységet a 13. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával, az 5. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell beosztani. A rezidens a 14/B. § szerinti műszakpótlékra jogosító munkaidő-beosztásba csak a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv előzetes jóváhagyásával osztható be.
(6) Ügyeleti feladatokat a rezidens a 12/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás alapján is csak a képzési tervben foglaltakkal összhangban láthat el.
(7) A (6) bekezdés szerinti, kizárólag ügyeleti feladatellátás céljából létesíthető szabadfoglalkozású jogviszonyban teljesített ügyelet tartama nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 32 órát, amelynek a 8 óra feletti tartamára legalább az önként vállalt többletmunkára irányadó díjazást kell a szabadfoglalkozású megbízási szerződésben megállapítani.
12. §
(1) A munkaviszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban - ideértve a külön jogszabály szerint központi gyakornoki rendszer keretében egészségügyi tevékenységet végző személyeket is - álló egészségügyi dolgozó (a továbbiakban együtt: alkalmazott) egészségügyi tevékenységet, amennyiben az egészségügyi szolgáltató megszakítás nélküli munkarendben működik
a) műszakbeosztás szerinti munkarendben,
b) műszakbeosztás szerinti munkarendben és ügyeleti, továbbá készenléti szolgálat útján
b) egészségügyi ügyelet keretében vagy
c) készenlét útján
végezhet.
(1) Ha az egészségügyi szolgáltató tevékenysége a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 90. § a) pontja alapján megszakítás nélküli (a továbbiakban: megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltató), az alkalmazott egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet
a) műszakbeosztás szerinti munkarendben,
b) egészségügyi ügyelet keretében,
c) készenlét útján vagy
d) rendkívüli munkavégzés keretében
végezhet.
(1) Ha az egészségügyi szolgáltató tevékenysége az Mt. 90. § a) pontja alapján megszakítás nélküli (a továbbiakban: megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltató), az alkalmazott egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet
a) műszakbeosztás szerinti munkarendben,
b) egészségügyi ügyelet keretében,
c) készenlét útján vagy
d) rendkívüli munkavégzés keretében
végezhet.
(1) Ha az egészségügyi szolgáltató tevékenysége a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 90. § a) pontja alapján megszakítás nélküli (a továbbiakban: megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltató), az alkalmazott egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet
a) műszakbeosztás szerinti munkarendben,
b) egészségügyi ügyelet keretében,
c) készenlét útján vagy
d) rendkívüli munkavégzés keretében
végezhet.
(2) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató - ide nem értve a háziorvosi ügyeleti szolgálatokat - 22 óra és 6 óra között nem nyújt egészségügyi szolgáltatást, egy- vagy kétműszakos munkarendet kell megállapítani.
(2) Ha az egészségügyi szolgáltató - ide nem értve a háziorvosi ügyeleti szolgálatokat - 22 óra és 6 óra között nem nyújt egészségügyi szolgáltatást, egy vagy két műszakos munkarendet kell megállapítani.
(3) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató munkarendje szerint az egészségügyi szolgáltatások folyamatosan több mint 10 órán át, de nem 24 órán keresztül hozzáférhetők, több műszakot kell szervezni.
(4) Amennyiben a folyamatos egészségügyi ellátást, továbbá a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató külön jogszabály alapján nem köteles a folyamatos működését műszakok szervezésével biztosítani, a folyamatos betegellátás ügyelet és készenlét szervezésével is ellátható.
(4) Amennyiben a folyamatos egészségügyi ellátást, továbbá a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató külön jogszabály alapján nem köteles a folyamatos működését műszakszervezéssel biztosítani, a folyamatos betegellátás egészségügyi ügyelet és készenlét szervezésével is ellátható.
(4) Ha a folyamatos egészségügyi ellátást, továbbá a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató külön jogszabály alapján nem köteles a folyamatos működését műszakszervezéssel biztosítani, a folyamatos betegellátás egészségügyi ügyelet és készenlét szervezésével is ellátható.
(5) Az ügyelet az egészségügyi dolgozónak az egészségügyi szolgáltató napi munkarendje szerinti munkaidő befejezésétől a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig az egészségügyi szolgáltató által meghatározott helyen és időben való rendelkezésre állása és a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig nem halasztható feladatok ellátása érdekében történő munkavégzése.
(5) Az egészségügyi ügyeletben történő munkavégzésre nem kell alkalmazni a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 126. § (1) bekezdésének c) pontját. Egészségügyi ügyeletet az alkalmazott
a) rendes munkaidőben,
b) a munkáltató által a 13. § (1) bekezdésének b) pontja alapján elrendelt módon, vagy
c) a 13. § (2) bekezdése alapján vállalt többletmunka keretében
láthat el.
(5a) A munkáltató a heti 40 órás teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó rendes munkaideje terhére naptári hetenként legfeljebb 16 óra egészségügyi ügyeletet is elrendelhet. Ebben az esetben az alkalmazott egészségügyi dolgozó a rendes munkaidő teljesítésére vonatkozó kötelezettségét az egészségügyi ügyelet ellátásával teljesíti. Az alkalmazott egészségügyi dolgozót a rendes munkaidőnek minősített egészségügyi ügyelet minden órájára illetményének vagy személyi alapbérének egy órára eső összege illeti meg. Az ilyen módon elrendelt egészségügyi ügyelet
a) a 13. § (1) bekezdése szerinti időkeretbe nem számítandó bele,
b) tekintetében a 12/B. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt korlátozást nem kell alkalmazni, azonban a heti pihenőnapon rendes munkaidő terhére elrendelt egészségügyi ügyelet után az alkalmazott egészségügyi dolgozót Mt. 147. § (3) bekezdése szerinti pótlék illeti meg.
(6) A készenlét az egészségügyi dolgozónak az egészségügyi szolgáltató napi munkarendje szerinti munkaidő befejezésétől a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig az egészségügyi dolgozó által megjelölt és a munkavégzés helyére figyelemmel reálisan elérhető helyen és időben való rendelkezésre állása.
(6) Rendes munkaidő terhére egészségügyi ügyelet akkor rendelhető el, ha ebben a felek előzetesen írásban megállapodtak. Ha az ügyelet rendes munkaidőben történő ellátása az alkalmazott egészségügyi dolgozó alapbérét, illetményét érinti, erre a megállapodásban ki kell térni.
(6) Egészségügyi ügyelet a rendes munkaidő terhére is elrendelhető, ha ebben a felek előzetesen írásban megállapodtak. Ebben az esetben az alkalmazott egészségügyi dolgozó rendes munkaidő teljesítésére vonatkozó kötelezettségét egészségügyi ügyelet ellátásával is teljesítheti. Ha az egészségügyi ügyelet része a rendes munkaidőnek, az alkalmazott egészségügyi dolgozó alapbérére, illetményére a megállapodásban ki kell térni. Eltérő megállapodás hiányában az alkalmazott egészségügyi dolgozót a rendes munkaidőnek minősített egészségügyi ügyelet minden órájára - ha a 13/A. § alapján megállapított ügyeleti díj mértéke annál kevesebb - illetményének vagy személyi alapbérének egy órára eső összege illeti meg.
(6) Egészségügyi ügyelet - az (5a) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a rendes munkaidő terhére abban az esetben is elrendelhető, ha ebben a felek előzetesen írásban megállapodtak. Ebben az esetben az alkalmazott egészségügyi dolgozó rendes munkaidő teljesítésére vonatkozó kötelezettségét egészségügyi ügyelet ellátásával is teljesítheti. Ha az egészségügyi ügyelet része a rendes munkaidőnek, az alkalmazott egészségügyi dolgozó alapbérére, illetményére a megállapodásban ki kell térni. Eltérő megállapodás hiányában az alkalmazott egészségügyi dolgozót a rendes munkaidőnek minősített egészségügyi ügyelet minden órájára - ha a 13/A. § alapján megállapított ügyeleti díj mértéke annál kevesebb - illetményének vagy személyi alapbérének egy órára eső összege illeti meg.
(7) Amennyiben az alkalmazott egészségügyi dolgozó jogviszonya kizárólag ügyeleti feladatok ellátására irányul, az ügyeleti feladatok ellátására e jogviszonyban kizárólag készenléti jellegű munkakörben kerülhet sor.
(8) Az Eütv. 94. §-ában meghatározott mentési feladatok ellátására készenléti jellegű munkakörben is sor kerülhet.
(9) A készenlét az egészségügyi dolgozónak az egészségügyi szolgáltató napi munkarendje szerinti munkaidő befejezésétől a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig az egészségügyi dolgozó által megjelölt és a munkavégzés helyére figyelemmel reálisan elérhető helyen és időben való rendelkezésre állása.
(10) A (9) bekezdés szerinti készenlét havonta legfeljebb tíz alkalommal rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.
(11) A heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, amelyen az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet látott el - a 13/A. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján irányadó ügyeleti díjon túl - elsősorban azonos tartamú pihenőidővel kompenzálandó. Ha a munkáltató objektív munkaszervezési okokból kiesett heti pihenőnap helyett másik pihenőnapot kiadni nem tud, az e napot is érintő egészségügyi ügyelet díjazására a 13/A. § (1) bekezdés d) pontja irányadó.
12/A. §
(1) Az alkalmazott egészségügyi dolgozóval a munkaidő-beosztást, amely tartalmazza az egészségügyi ügyelet és a készenlét beosztását is - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább egy hónappal korábban, és legalább egy hónapra előre, írásban közölni kell.
(1) Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatók esetében az Mt. 94. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően hathavi munkaidőkeret állapítható meg.
(2) Kollektív szerződés az (1) bekezdés szerinti írásbeli közlés módját, formáját - különös tekintettel a közzététel helyben szokásos módjára vagy az elektronikus úton történő közlés lehetőségére - szabályozhatja.
(2) Az egészségügyi szolgáltatóknál az Mt. 98. §-ában meghatározott elszámolási időszak szabályai nem alkalmazhatók.
(3) A munkáltató az alkalmazott egészségügyi dolgozóval az (1) bekezdés szerinti munkaidő-beosztásban közli
a) az egészségügyi dolgozó napi rendes (törvényes) munkaidejének tartamát, a heti pihenőnap (pihenőidő) megjelölését,
b) a munkaidő 12/B. § szerinti minősítését.
12/B. §
(1) Az alkalmazott egészségügyi dolgozó a munkaidőkeret átlagában számított heti 48 órás, a munkáltató által elrendelhető munkaidőn felül többletmunkát vállalhat (a továbbiakban: önként vállalt többletmunka), amelynek mértéke nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát, illetve ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul, akkor a heti 24 órát.
(2) Az egészségügyi dolgozó többletmunka vállalására nem kényszeríthető, jogos érdeke ezzel összefüggésben nem csorbítható, érdekérvényesítési lehetősége nem korlátozható. Az egészségügyi dolgozók között tilos hátrányos megkülönböztetést tenni az önként vállalt többletmunka vállalásával összefüggésben.
(3) Az önként vállalt többletmunkáról a munkáltató és az alkalmazott egészségügyi dolgozó megállapodást köt. A megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodást
a) határozatlan időre vagy
b) határozott időre, legalább a munkáltatónál irányadó munkaidőkeret tartamára, munkaidőkeret hiányában egy hónapos határozott időre
lehet megkötni.
(4) Az önként vállalt többletmunkára irányuló megállapodásban
a) meg kell határozni egész órában kifejezve, a törvényes maximális óraszámig az alkalmazott egészségügyi dolgozó által önként vállalt többletmunka mértékét, és ezen belül az előre tervezetten beosztható és - amennyiben az annak elrendelésére alapot adó ok bekövetkezik - előre nem tervezett rendkívüli munkára igénybe vehető önként vállalt többletmunka időtartamát,
b) meg lehet határozni az e törvényben foglaltaknál magasabb díjazást.
(5) Az önként vállalt többletmunkára irányuló megállapodást - a felek vagy kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a felmondás közlésének időpontját követő hónap utolsó napjával felmondhatja
a) a határozatlan időre szóló megállapodás esetében bármelyik fél indokolás nélkül,
b) a határozott időre szóló megállapodás esetében
ba) az alkalmazott egészségügyi dolgozó abban az esetben, ha a megállapodás teljesítése - a megkötését követően bekövetkezett, illetve ismertté vált okból - személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel járna,
bb) a munkáltató abban az esetben, ha a munkáltató a megállapodás megkötését követően felmerült új körülmények alapján a folyamatos ellátást a megállapodás szerinti munkaszervezési eszközök nélkül is biztosítani tudja.
(5) Az önként vállalt többletmunkára irányuló megállapodást - a felek eltérő rendelkezése hiányában - a felmondás közlésének időpontját követő hónap utolsó napjával felmondhatja
a) a határozatlan időre szóló megállapodás esetében bármelyik fél indokolás nélkül,
b) a határozott időre szóló megállapodás esetében
ba) az alkalmazott egészségügyi dolgozó abban az esetben, ha a megállapodás teljesítése - a megkötését követően bekövetkezett, illetve ismertté vált okból - személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel járna,
bb) a munkáltató abban az esetben, ha a munkáltató a megállapodás megkötését követően felmerült új körülmények alapján a folyamatos ellátást a megállapodás szerinti munkaszervezési eszközök nélkül is biztosítani tudja.
(6) A munkáltató az önként vállalt többletmunkáról nyilvántartást köteles vezetni, amely havonkénti bontásban tartalmazza:
a) azon egészségügyi dolgozók nevét, akivel önként vállalt többletmunkáról megállapodást kötött,
b) az általuk vállalt többletmunka órakeretét a (4) bekezdés a) pontja szerinti bontásban,
c) a vállalt órakeret terhére ténylegesen elrendelt munkaidőt.
(7) Az önként vállalt többletmunkáról vezetett nyilvántartást az egészségügyi szolgáltató az Eütv.-ben foglaltak szerint, a működési nyilvántartási adatok körében közli az egészségügyi államigazgatási szervvel. Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi dolgozó egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez való jogával vagy az ellátottak biztonságával összefüggő okok alapján - különös tekintettel a több vagy többfajta jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó 5. § (5) bekezdésben rögzített tevékenységvégzési korlátozására - a (8)-(9) bekezdésben foglaltak szerint megtilthatja vagy korlátozhatja az adott alkalmazott egészségügyi dolgozónak a munkaidőkeret átlagában a heti 48 órát meghaladó munkavégzését.
(7) Az önként vállalt többletmunkáról vezetett nyilvántartást az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilvántartási adatok körében közli az egészségügyi államigazgatási szervvel. Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi dolgozó egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez való jogával vagy az ellátottak biztonságával összefüggő okok alapján - különös tekintettel a több vagy többfajta jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó 5. § (5) bekezdésben rögzített tevékenységvégzési korlátozására - a (8)-(9) bekezdésben foglaltak szerint megtilthatja vagy korlátozhatja az adott alkalmazott egészségügyi dolgozónak a munkaidőkeret átlagában a heti 48 órát meghaladó munkavégzését.
(8) Az egészségügyi dolgozó heti 48 órát meghaladó munkavégzésének korlátozását vagy megtiltását
a) az egészségügyi dolgozó egészségi állapotában, különösen teherbírásában vagy egyéb, munkavégzési képességét érintő személyi körülményében beállt változásra tekintettel vagy
b) az ellátottak biztonságával összefüggő okok alapján
a munkáltató felett szakmai felügyeletet gyakorló egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból vagy az egészségügyi dolgozó, a munkáltató, az egészségbiztosítási szerv vagy a működési nyilvántartást vezető szerv kezdeményezése alapján állapítja meg.
(9) A (8) bekezdés szerinti határozat határozott ideig, de legfeljebb hat hónapig hatályos. A határozatot az első fokon eljáró szerv az egészségügyi dolgozó ügyfél kérelmére hatályossága alatt bármikor - de legfeljebb két alkalommal - soron kívül felülvizsgálja. A határozat nem nyilvánítható fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak.
12/C. §
(1) Ügyeleti feladatellátásra
a) a 12/D. § (2) bekezdése szerint munkaidő-beosztás szerinti rendes munkaidőben,
b) a munkáltató által a 12/D. § (3) bekezdése alapján, vagy
c) a 12/B. § alapján önként vállalt többletmunka terhére
elrendelt egészségügyi ügyelet keretében kerülhet sor.
(2) A munkáltató az alkalmazott egészségügyi dolgozót egészségügyi ügyeletre és készenlétre együttesen összesen havonta legfeljebb tizennégy alkalommal oszthatja be. Munkaidőkeret alkalmazása esetén e korlátozást a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.
(3) Készenléti jellegű munkakör állapítható meg, ha az egészségügyi dolgozó foglalkoztatására
a) kizárólag ügyeleti feladatok, vagy
b) az Eütv. 94. §-ában meghatározott mentési feladatok
ellátása érdekében kerül sor.
12/D. §
(1) Az egészségügyi ügyeletben történő munkavégzés - az Mt. 107. § d) pontjában foglaltaktól eltérően - nem minősül rendkívüli munkavégzésnek.
(2) A munkáltató a heti 40 órás teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó rendes munkaideje terhére naptári hetenként legfeljebb 16 óra egészségügyi ügyeletet rendelhet el. A rendes munkaidő terhére beosztott egészségügyi ügyeletnek az egészségügyi szolgáltató, illetve az adott szervezeti egység Eütv. 93. § szerinti ügyeleti szolgálatának időtartamára kell esnie.
(3) Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára - a heti 40 órás rendes munkaidőn felül - naptári évenként legfeljebb 416 óra egészségügyi ügyelet rendelhető el azzal, hogy a rendkívüli munkavégzés és az elrendelt egészségügyi ügyelet együttes időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 416 órát.
12/E. §
(1) Az egészségügyi dolgozó készenlétre az egészségügyi szolgáltató napi munkarendjén kívüli időszakban, vagy - megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltató esetében - az Mt. 97. § (2) bekezdésében foglalt általános munkarendje alapulvételével meghatározott napi munkarend szerinti munkaidő befejezésétől a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig osztható be.
(2) Készenlét az Mt. 112. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a 12/C. § (2) bekezdésében foglalt korlátozásra is figyelemmel - havonta legfeljebb tíz alkalommal rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havonta elrendelhető készenlétek számát a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.
(3) Egészségügyi tevékenység végzésére irányuló készenlét esetében az Mt. 113. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmazott egészségügyi dolgozó tekintetében az Mt. 113. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően készenlét rendelhető el.
(4) Ha a készenlét alatti munkavégzés elrendelésére önként vállalt többletmunka terhére kerül sor, a készenlét alatti munkavégzés az Mt. 107. § a) pontjától eltérően nem minősül rendkívüli munkának. Készenlét alatti munkavégzés esetén munkaidőnek minősül a munkavégzésre való behívás időpontjától a munkavégzés befejezéséig terjedő idő.
12/F. §
(1) Az alkalmazott egészségügyi dolgozó beosztás szerinti napi munkaideje - az Mt. 99. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően, a (2) bekezdésben foglaltak szerint - a 12 órát akkor haladhatja meg, ha az egészségügyi dolgozó a 12 órát meghaladó munkaidejében kizárólag egészségügyi ügyeletet lát el.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben az alkalmazott egészségügyi dolgozó napi 12 órát meghaladó munkaideje beosztható
a) 12/B. § (1) bekezdése szerinti keret terhére, ha a felek között önként vállalt többletmunkára kötött megállapodás van hatályban vagy
b) két naptári hetente legfeljebb egy alkalommal a 12/D. § (2) bekezdése alapján a rendes munkaidő, vagy a 12/D. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi ügyeleti keret terhére.
(2a) Amennyiben a munkaidő-beosztás alapján az egészségügyi dolgozó munkaideje a munkaidőkeret átlagában számított heti 48 órát várhatóan meghaladja, az önként vállalt többletmunka óráit elődlegesen a (2) bekezdés szerinti, napi 12 órát meghaladóan elrendelt egészségügyi ügyelet beosztására kell felhasználni, továbbá a (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában az egészségügyi dolgozó a 12/D. § (3) bekezdése szerinti keret terhére csak akkor osztható be, ha a munkáltató
a) a 12/D. § (2) bekezdése szerinti keretet már kimerítette, vagy legkésőbb a (2) bekezdés szerinti ügyelet tartama alatt kimeríti, vagy
b) a 12/D. § (2) bekezdése szerinti keret terhére történő beosztás lehetőségével nem él.
(3) A heti munkaidő - az önként vállalt többletmunkáról szóló megállapodást kötött alkalmazott egészségügyi dolgozó esete kivételével - a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg azzal, hogy ennek terhére a munkáltató a napi munkarend szerinti munkaidőn túl
a) rendkívüli munkavégzést vagy
b) egészségügyi ügyeletet
rendelhet el.
(4) A rendes munkaidő, a 12/D. § (3) bekezdése szerinti keret terhére elrendelt egészségügyi ügyelet, valamint az önként vállalt többletmunka együttes időtartama - munkaidőkeret alkalmazása esetén annak átlagában - az Mt. 99. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 135. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem haladhatja meg
a) a heti hatvan órát, vagy
b) ha az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet is ellát, a heti hetvenkét órát.
(5) Az Mt. 99. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkaidejének az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerinti legmagasabb mértékére vonatkozó szabály alkalmazásakor munkaidőnek tekintendő az egészségügyi ügyelet teljes időtartama. A heti munkaidő (3) és (4) bekezdésben meghatározott legmagasabb időtartamába az egészségügyi ügyelet teljes időtartamát, valamint az egészségügyi ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is be kell számítani.
12/G. §
(1) Az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő, munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább tizenegy óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani, amely a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján legalább nyolc óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőre csökkenthető. Egészségügyi ügyelet esetén ezt a pihenőidőt közvetlenül az egészségügyi ügyelet befejezését követően kell kiadni.
(2) Az Mt. 113. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmazott egészségügyi dolgozó tekintetében az Mt. 113. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók feltéve, hogy az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkaköri feladataként munkaidejének legalább ötven százalékában ügyeleti feladatokat lát el azzal, hogy hat nap munkavégzést követően legalább egy pihenőnap kiadása kötelező.
12/H. §   Az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszony alapján oktatói feladatokat is ellátó egészségügyi dolgozók tekintetében a 12/F-12/G. §-ban foglaltakat az oktatói és az egészségügyi tevékenység együttes végzésére kell alkalmazni.
13. §
(1) Az alkalmazott egészségügyi dolgozóval a munkaidő-beosztást, amely tartalmazza az egészségügyi ügyelet és a készenlét beosztását is - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az Mt. 110. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően legalább egy hónappal korábban és legalább egy hónapra előre, írásban kell közölni.
(1) Az alkalmazott egészségügyi dolgozóval a munkaidő-beosztást, amely tartalmazza az egészségügyi ügyelet és a készenlét beosztását is - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az Mt. 110. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően legalább 15 nappal korábban és legalább egy hónapra előre, írásban kell közölni.
(1) Az alkalmazott egészségügyi dolgozóval a munkaidő-beosztást, amely tartalmazza az egészségügyi ügyelet és a készenlét beosztását is az Mt. 110. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően legalább 15 nappal korábban és legalább egy hónapra előre, írásban kell közölni.
(2) Kollektív szerződés az (1) bekezdés szerinti írásbeli közlés módját, formáját - különös tekintettel a közzététel helyben szokásos módjára vagy az elektronikus úton történő közlés lehetőségére - szabályozhatja.
(3) A munkáltató az alkalmazott egészségügyi dolgozóval az (1) bekezdés szerinti munkaidő-beosztásban közli
a) az egészségügyi dolgozó napi rendes munkaidejének tartamát, a heti pihenőnap (pihenőidő) megjelölését,
b) a munkaidő (4) bekezdés szerinti minősítését.
(4) A munkáltató a munkaidő-beosztásban a beosztás szerinti munkaidő egyes óráit annak megfelelően minősíti, hogy az
a) rendes munkaidőnek - ezen belül a munkaköri feladatok ellátására szolgáló időnek vagy a munkáltató által a 12/D. § (2) bekezdése alapján elrendelt egészségügyi ügyeletnek -,
b) egészségügyi ügyeletnek - ezen belül a munkáltató által a 12/D. § (3) bekezdése szerinti keret terhére egyoldalúan elrendelt ügyeleti időnek, vagy önként vállalt többletmunkának -, vagy
c) készenlétnek
minősül.
(5) A munkaidő-beosztásban önként vállalt többletmunka előírására akkor kerülhet sor, ha a felek legkésőbb a munkaidő-beosztás közléséig megkötik az önként vállalt többletmunkára vonatkozó megállapodást.
12/B. §
(1) A munkáltató a munkaidő-beosztásban - figyelemmel a 12. § (6) bekezdése, illetve a 13. § (2) bekezdése szerinti, hatályos megállapodás meglétére - a beosztás szerinti munkaidő egyes óráit annak megfelelően minősíti, hogy az
a) rendes (törvényes) munkaidőnek,
b) egészségügyi ügyeletnek, vagy
c) készenlétnek
minősül.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti munkaidő tekintetében a minősítés során meg kell jelölni, hogy annak mely része minősül a 13. § (2) bekezdése szerinti megállapodás alapján önként vállalt többletmunkának.
(3) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi ügyelet esetében a minősítés során meg kell jelölni, hogy annak mely része
a) a munkáltató által a 13. § (1) bekezdése szerinti keret terhére elrendelt munkaidő,
b) a 12. § (6) bekezdése szerinti megállapodás alapján rendes munkaidő terhére elszámolt egészségügyi ügyelet.
b) 12. § (5a) bekezdése alapján a munkáltató által a rendes munkaidő terhére egyoldalúan elrendelt egészségügyi ügyelet,
c) a 12. § (6) bekezdése szerinti megállapodás alapján rendes munkaidő terhére elrendelt egészségügyi ügyelet,
d) az a), b), c) pontok alapján elrendelt órákat meghaladóan, a 13. § (2) bekezdés alapján önként vállalt többletmunkának minősülő egészségügyi ügyelet.
(4) A heti pihenőnapon elrendelt egészségügyi ügyelet
a) rendes munkaidőnek nem minősíthető, és
b) az egészségügyi dolgozó részére a munkáltató által egyoldalúan, a 13. § (1) bekezdése szerinti keret terhére vagy a 13. § (2) bekezdése szerinti megállapodás alapján az önként vállalt többletmunkaórák terhére rendelhető el.
(5) A 12. § (6) bekezdése szerint kötött megállapodás alapján az egészségügyi dolgozó számára rendes munkaidő terhére beosztott egészségügyi ügyeletnek az egészségügyi szolgáltató, illetve az adott szervezeti egység Eütv. 93. § szerinti ügyeleti szolgálatának időtartamára kell esnie.
(6) A 13. § (5) bekezdés b) pontja alapján az alkalmazott egészségügyi dolgozó 12 órát meghaladó napi munkaidőre csak a 13. § (2) bekezdésében foglalt megállapodás alapján, önként vállalt többletmunka terhére osztható be.
13. §
(1) Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára hathavi munkaidőkeret állapítható meg. A heti munkaidő - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a munkáltató rendelkezése szerint a 48 órát nem haladhatja meg.
(1) Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében hathavi, más egészségügyi szolgáltatók esetében négyhavi munkaidőkeret állapítható meg. Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára - a heti 40 órás rendes munkaidőn felül - naptári évenként legfeljebb 416 óra egészségügyi ügyelet rendelhető el azzal, hogy a rendkívüli munkavégzés és az elrendelt egészségügyi ügyelet együttes időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 416 órát. A heti munkaidő - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg azzal, hogy ennek terhére a munkáltató a napi munkarend szerinti munkaidőn túl
a) rendkívüli munkavégzést vagy
b) egészségügyi ügyeletet
rendelhet el.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - külön, írásba foglalt megállapodás alapján - az alkalmazott egészségügyi dolgozó többletmunkát vállalhat, amely mértéke a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál történő munkavégzés esetében nem haladhatja meg a heti 12 órát. Az egészségügyi dolgozó többletmunka vállalására nem kényszeríthető, jogos érdeke ezzel összefüggésben nem csorbítható, érdekérvényesítési lehetősége nem korlátozható. Az egészségügyi dolgozók között tilos hátrányos megkülönböztetést tenni a többletmunka vállalásával összefüggésben.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - külön, írásba foglalt megállapodás alapján - az alkalmazott egészségügyi dolgozó többletmunkát vállalhat, amelynek mértéke nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát, illetve ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul, akkor a heti 24 órát. Az egészségügyi dolgozó többletmunka vállalására nem kényszeríthető, jogos érdeke ezzel összefüggésben nem csorbítható, érdekérvényesítési lehetősége nem korlátozható. Az egészségügyi dolgozók között tilos hátrányos megkülönböztetést tenni a többletmunka vállalásával összefüggésben.
(3) Az egészségügyi szolgáltató az önként vállalt többletmunkáról nyilvántartást köteles vezetni.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő munkavégzés együttes időtartama a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál alkalmazott egészségügyi dolgozó esetében nem haladhatja meg a heti 60 órát.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő munkavégzés együttes időtartama - munkaidőkeret alkalmazása esetén annak átlagában - nem haladhatja meg a heti 60 órát, vagy - ha az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet is ellát - a heti 72 órát.
(5) Az alkalmazott egészségügyi dolgozó egy naptári napra eső egészségügyi tevékenységének időtartama a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor.
(5) Az alkalmazott egészségügyi dolgozó napi munkaideje nem haladhatja meg
a) a 12 órát,
b) egészségügyi ügyelet ellátása esetén a 24 órát, amelyből legalább 12 órában egészségügyi ügyeletet teljesít.
(5) Az alkalmazott egészségügyi dolgozó beosztás szerinti napi munkaideje nem haladhatja meg
a) a 12 órát,
b) egészségügyi ügyelet ellátása esetén a 24 órát, amelyből legalább 12 órában egészségügyi ügyeletet teljesít.
(6) Amennyiben az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározott rendkívüli körülmények ezt szükségessé teszik, az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkavégzése nem esik az (1) és az (5) bekezdések szerinti korlátozás alá.
(6) Amennyiben az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározott rendkívüli körülmények ezt szükségessé teszik, az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkavégzése nem esik az (1) és az (5) bekezdések szerinti korlátozás alá.
(6) Az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő, munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani, amely a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján legalább 8 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőre csökkenthető. Egészségügyi ügyelet esetén ezt a pihenőidőt közvetlenül az egészségügyi ügyelet befejezését követően kell kiadni.
(6) Az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő, munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani, amely a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján legalább 8 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőre csökkenthető. Egészségügyi ügyelet esetén ezt a pihenőidőt közvetlenül az egészségügyi ügyelet befejezését követően ki kell adni (a továbbiakban: kompenzáló pihenőidő). Ha az egészségügyi ügyeletet a munkáltató az (1) bekezdés b) pontja alapján a napi munkarend szerinti munkaidőn túl rendelte el, az alkalmazott egészségügyi dolgozó az egészségügyi ügyeletet megelőző, napi munkarend szerint teljesített munkaidő után további pihenőidőre nem jogosult.
(7) Adott naptári napon folytatott egészségügyi tevékenység befejezése és a következő naptári napon megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra - a felek eltérő megállapodása alapján legalább 8 óra - időtartamnak kell eltelnie.
(7) Az Mt. 124. §-ának (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően az Mt. 127. § (6) bekezdés c) pontja szerinti munkavállaló esetében a heti pihenőnap részben összevonható, ha a munkavállaló munkaköri feladataként munkaidejének legalább 50%-ában ügyeleti feladatokat lát el, azzal, hogy hat nap munkavégzést követően legalább egy pihenőnap kiadása kötelező.
(8) Az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszony alapján oktatói feladatokat is ellátó egészségügyi dolgozók tekintetében az (1)-(4) bekezdésekben foglaltakat az oktatói és az egészségügyi tevékenység együttes végzésére kell alkalmazni.
(8) Az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszony alapján oktatói feladatokat is ellátó egészségügyi dolgozók tekintetében az (1)-(6) bekezdésekben foglaltakat az oktatói és az egészségügyi tevékenység együttes végzésére kell alkalmazni.
(9) Az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkaidejének az (1) és (2) bekezdésben foglalt legmagasabb mértékére megállapított felső határ alkalmazásakor munkaidőnek tekintendő az egészségügyi ügyelet teljes időtartama, a heti munkaidő e bekezdésekben meghatározott legmagasabb időtartamába az egészségügyi ügyelet teljes időtartamát, valamint az egészségügyi ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is be kell számítani.
(10) A munkáltató a munkaidőt köteles úgy beosztani, hogy az egészségügyi ügyeletet is ellátó egészségügyi dolgozó a heti rendes munkaidejét - munkaidőkeret alkalmazása esetén annak átlagában - teljesítse.
(11) Ha a munkáltató munkaszervezési okokból nem tudja az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkaidejét a (10) bekezdésben foglaltak szerint beosztani, a munkáltató a rendes munkaidőből hiányzó órákra az Mt. 150. § (2) bekezdésének alkalmazásával az egészségügyi dolgozó részére a személyi alapbére, illetve az illetménye egy-egy órára eső összegét fizeti meg.
13/A. §
(1) Az egészségügyi ügyelet, valamint a készenlét ellátásáért az alkalmazottat ügyeleti díj, illetve készenléti díj illeti meg, amelynek mértékét - figyelemmel a 12. § (6) bekezdésében foglaltakra - kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg. Kollektív szerződés rendelkezése, illetve a felek megállapodása hiányában az ügyeleti díj mértéke nem lehet kevesebb
a) hétköznap az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 70%-ánál,
b) heti pihenőnapon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 80%-ánál,
c) munkaszüneti napon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 90%-ánál.
d) a 12. § (11) bekezdése szerinti esetben az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegénél.
(1) Az egészségügyi ügyelet, valamint a készenlét ellátásáért az alkalmazottat ügyeleti díj, illetve készenléti díj illeti meg, amelynek mértékét - figyelemmel a 12. § (6) bekezdésében foglaltakra - kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg, azzal, hogy az ügyeleti díj mértéke kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján sem lehet az e bekezdésben megállapítottnál alacsonyabb. Kollektív szerződés rendelkezése, illetve a felek megállapodása hiányában az ügyeleti díj mértéke:
a) hétköznap az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 70%-a,
b) heti pihenőnapon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 80%-a,
c) munkaszüneti napon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 90%-a,
d) a 12. § (11) bekezdése szerinti esetben az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után az egészségügyi dolgozóra irányadó heti pihenőnapi ügyeleti díj 25%-kal emelt összege.
(1) Az egészségügyi ügyelet, valamint a készenlét ellátásáért az alkalmazott egészségügyi dolgozót ügyeleti díj, illetve készenléti díj illeti meg, amelynek mértékét kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg azzal, hogy az ügyeleti díj mértéke kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján sem lehet a 13/B. és a 14. §-ban megállapítottnál alacsonyabb.
(1) Az egészségügyi ügyelet, valamint a készenlét ellátásáért az alkalmazott egészségügyi dolgozót ügyeleti díj, illetve készenléti díj illeti meg, amelynek mértékét a felek megállapodása határozza meg azzal, hogy az ügyeleti díj mértéke a felek megállapodása alapján sem lehet a 13/B. és a 14. §-ban megállapítottnál alacsonyabb.
(2) Az (1) bekezdés szerinti készenléti díj mértéke legalább a készenlét minden órájára a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 25%-a. A készenlét során elrendelt munkavégzés díjazására az Mt. 148. § (2) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a munkavégzés időtartamát az alkalmazott értesítésétől kell számítani.
(2) Az Mt. 145. §-a alapján pótlékot is magában foglaló alapbér, illetve pótlékátalány alkalmazására nem kerülhet sor.
14. §   Az alkalmazott egészségügyi dolgozó által önként vállalt többletmunkavégzés keretében végzett munka egy órára eső díjazásának mértéke a külön jogszabályban meghatározott díj 50%-kal megemelt összege.
13/B. §
(1) Az ügyeleti díj legkisebb mértéke:
a) hétköznap vagy - általánostól eltérő munkaidő-beosztás esetén - az egészségügyi dolgozóra irányadó, nem hétköznapra eső munkanapon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után az alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 70%-a,
b) az egészségügyi dolgozóra irányadó heti pihenőnapon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után az alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 80%-a,
c) munkaszüneti napon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után az alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 90%-a.
(2) Ha az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet az egészségügyi dolgozóra irányadó munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon látott el, akkor - az (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján irányadó ügyeleti díjon túl - elsősorban másik pihenőnap kiadásával vagy legalább az adott naptári napon teljesített egészségügyi ügyelettel azonos tartamú pihenőidővel kell kompenzálni. Ha a munkáltató kivételes esetekben, objektív munkaszervezési okokból másik pihenőnapot (pihenőidőt) kiadni nem tud,
a) az e napot is érintő egészségügyi ügyelet minden munkaórája után - az (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján irányadó ügyeleti díj helyett - az alkalmazott egészségügyi dolgozóra irányadó, heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra járó ügyeleti díj 50%-kal emelt összegét meg kell fizetni, és
b) az egészségügyi dolgozó részére - az Mt. 105. § és 106. §-ának alkalmazása körében - a kiesett heti pihenőnap (pihenőidő) napját követő naptól számított hét naptári napon belül kell legalább 24 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidőt biztosítani.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az Mt. 97. § (2) bekezdésében foglalt általános munkarend szerinti heti pihenőnapra eső rendes munkaidőben elrendelt egészségügyi ügyelet után az alkalmazott egészségügyi dolgozót az egészségügyi ügyelet idejére járó munkabérén, illetményén felül 50%-os mértékű ügyeleti pótlék illeti meg.
(4) Az egészségügyi ügyelet díjazására az Mt. 143. § (1) bekezdés b) és c) pontja nem alkalmazható.
(4) Az egészségügyi ügyelet díjazására az Mt. 143. § (2) bekezdés b) és c) pontja nem alkalmazható.
(5) A 12/F. § (2) bekezdése szerint beosztott egészségügyi ügyelet esetében a 12 órát meghaladó napi munkaidőre
a) a 14/A. § szerint jár díjazás abban az esetben, ha azt az egészségügyi dolgozó önként vállalt többletmunkaként teljesíti,
b) minden más esetben az egészségügyi dolgozóra egyébként irányadó ügyeleti díj - ideértve a (2) bekezdés alapján megállapított díjat is - 50%-kal megemelt mértékben jár, vagy - ha az egészségügyi ügyelet ellátására rendes munkaidő terhére kerül sor - 50%-os pótlék jár.
14. §   Az alkalmazott egészségügyi dolgozó által önként vállalt többletmunkavégzés keretében végzett munka egy órára eső díjazásának mértéke a 13/A. §-ban, illetve a külön jogszabályban meghatározott díj 50%-kal megemelt összege.
14. §   A készenléti díj mértéke legalább a készenlét minden órájára az alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 25%-a. A készenlét során elrendelt munkavégzés díjazására az Mt. 144. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a munkavégzés időtartamának kezdetét az alkalmazott egészségügyi dolgozó értesítésétől kell számítani.
14/A. §
(1) A 12. § (6) bekezdése és a 13. § (2) bekezdése szerinti megállapodást határozott időre lehet megkötni. A megállapodást - kollektív szerződés vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában - legalább egy hónapra, legfeljebb a munkáltatónál irányadó munkaidőkeret tartamára lehet megkötni.
(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodást az egészségügyi dolgozó csak abban az esetben mondhatja fel, ha a megállapodás teljesítése - a megkötését követően bekövetkezett, illetve ismertté vált okból - személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel járna. A munkáltató a megállapodást csak abban az esetben mondhatja fel, ha a munkáltatónál az alkalmazott egészségügyi dolgozók számának, összetételének kedvező megváltozása következtében a folyamatos ellátás a megállapodás szerinti munkaszervezési eszközök nélkül is biztosítható.
(3) Akkor osztható be önként vállalt többletmunkára vagy a rendes munkaidő terhére elrendelt ügyeletre az egészségügyi dolgozó, ha
a) a munkáltató a munkaidő-beosztás közlése előtt legalább tizenöt nappal írásban tájékoztatja az egészségügyi dolgozót
aa) munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában,
ab) munkaidőkeret alkalmazása hiányában a havonta
általa igénybe venni kívánt önként vállalt többletmunka, illetve rendes munkaidő terhére elrendelt egészségügyi ügyelet felső mértékéről, majd ezt követően
b) a felek legkésőbb a munkaidő-beosztás közléséig megkötik az (1) bekezdés szerinti megállapodást.
(4) A 13. § (2) bekezdése szerinti megállapodásban - egész órában kifejezve, a törvényes maximális óraszámig - meghatározható az egészségügyi dolgozó által önként vállalt többletmunka, ezen belül a rendes és - amennyiben az annak elrendelésére alapot adó ok bekövetkezik - rendkívüli munkára igénybe vehető többletmunka időtartama.
14/A. §   Az alkalmazott egészségügyi dolgozó által önként vállalt többletmunkavégzés keretében végzett munka pótlékának mértéke egészségügyi ügyelet ellátása esetén azon ügyeleti díj 50%-kal megemelt összege, amelyet a munkáltató abban az esetben lenne köteles megfizetni, ha a munkavégzésre nem önként vállalt többletmunkavégzés keretében kerülne sor. Ha az önként vállalt többletmunkavégzésre nem ügyeleti feladatellátás keretében, hanem rendes munkarend szerinti (műszak szerinti) feladatok ellátása érdekében vagy készenlét alatti munkavégzésként kerül sor, az önként vállalt többletmunkavégzés pótlékának mértéke a rendkívüli munkavégzés pótlékának 50%-kal megemelt összege.
14/B. §   A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. § (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható.
14/B. §   Az Mt. 141. §-ában foglaltaktól eltérően, az egészségügyi dolgozót és az egészségügyben dolgozót
a) a b) és c) pontban meghatározott munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás kivételével a 22-06 óra közötti munkavégzés esetén tizenöt százalékos éjszakai pótlék,
b) többműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén a 14-22 óra közötti munkavégzés idejére tizenöt százalékos délutáni műszakpótlék, a 22-06 óra közötti munkavégzés idejére harminc százalékos éjszakai műszakpótlék,
c) a megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatás esetén a 14-22 óra közötti munkavégzés idejére húsz százalékos délutáni műszakpótlék és a 22-06 óra közötti munkavégzés idejére negyven százalékos éjszakai műszakpótlék
illeti meg.
14/B. §
(1) Az Mt. 141. és 142. §-ában foglaltaktól eltérően, az egészségügyi dolgozót és az egészségügyben dolgozót
a) a b) és c) pontban meghatározott munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás kivételével a 22-06 óra közötti munkavégzés esetén tizenöt százalékos éjszakai pótlék,
b) több műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén a 14-22 óra közötti munkavégzés idejére tizenöt százalékos délutáni műszakpótlék, a 22-06 óra közötti munkavégzés idejére harminc százalékos éjszakai műszakpótlék,
c) a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a 14-22 óra közötti munkavégzés idejére húsz százalékos délutáni műszakpótlék és a 22-06 óra közötti munkavégzés idejére negyven százalékos éjszakai műszakpótlék
illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában több műszakos a munkaidőbeosztás, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.
14/C. §   A bérpótlék számítási alapjának eltérő meghatározásáról az Mt. 139. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően megállapodás nem köthető.
14/D. §   A Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. § (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható.
14/D. §
(1) A Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. § (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható.
(1) A Kjt. és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Haj.) hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. § (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható.
(1) A Kjt. és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Haj.) hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. § (2) bekezdés a) pontja és a Haj. 46. § (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható.
(2) A Kjt. 41. § (2) bekezdés b) pontjában és 41. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a közalkalmazott vagy a Kjt. 22/B. §-a szerinti vezető állású munkavállaló a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagságot kizárólag a munkáltató fenntartójának jóváhagyásával létesíthet.
(2) A Kjt. 41. § (2) bekezdés b) pontjában és 41. § (3) bekezdésében, valamint a Haj. 46. § (2) bekezdés b) pontjában és 46. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a közalkalmazott vagy a Kjt. 22/B. §-a szerinti vezető állású munkavállaló a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagságot kizárólag a munkáltató fenntartójának jóváhagyásával létesíthet.
(2) A Kjt. 41. § (2) bekezdés b) pontjában és 41. § (3) bekezdésében, valamint a Haj. 46. § (2) bekezdés b) pontjában és 46. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a közalkalmazott vagy a Kjt. 22/B. §-a szerinti vezető állású munkavállaló, illetve honvédelmi alkalmazott a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagságot kizárólag a munkáltató fenntartójának jóváhagyásával létesíthet.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség megszüntetésére a Kjt. 44. § (2)-(5) bekezdése irányadó, azzal az eltéréssel, hogy a Kjt. 44. § (2) bekezdése alapján a fenntartói döntés ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető abban az esetben is, ha a fenntartó nem a közalkalmazott munkáltatója.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség megszüntetésére a Kjt. 44. § (2)-(5) bekezdése és a Haj. 50. § (2)-(5) bekezdése irányadó, azzal az eltéréssel, hogy a Kjt. 44. § (2) bekezdése alapján a fenntartói döntés ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető abban az esetben is, ha a fenntartó nem a közalkalmazott munkáltatója.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség megszüntetésére a Kjt. 44. § (2)-(5) bekezdése és a Haj. 50. § (2)-(5) bekezdése irányadó, azzal az eltéréssel, hogy a Kjt. 44. § (2) bekezdése és a Haj. 50. § (2) bekezdése alapján a fenntartói döntés ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető abban az esetben is, ha a fenntartó nem a közalkalmazott munkáltatója.
14/E. §
(1) Az Mt. 122. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a munkáltató az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
(1) Az Mt. 122. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a munkáltató az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
(2) Az Mt. 122. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.
(2) Az Mt. 122. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - a szabadságot ebben az esetben is úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkáltató a közalkalmazott kérése nélkül kettőnél több, legfeljebb négy részletben is kiadhatja a szabadságot a Kjt. 57. § (3) bekezdés szerinti pótszabadságra jogosító munkakört betöltő közalkalmazott esetében.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy kérése nélkül kettőnél több, legfeljebb négy részletben is kiadhatja a szabadságot az eszjtv. 6. § (4)-(7) bekezdése vagy a Haj. 54. § (2)-(4) bekezdése szerinti pótszabadságra jogosító munkakört betöltő egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy esetében.
15. §
(1) Az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkaidejébe a pontszerző kötelező továbbképzésére fordított időből - ideértve a kongresszusi részvételt is - az egészségügyi szolgáltató szabályzata szerint megállapított időt be kell számítani.
(2) Az (1) bekezdés szerint figyelembe vehető idő évi 3 munkanapnál kevesebb és 10 munkanapnál több nem lehet.
(2) Az (1) bekezdés szerint figyelembe vehető idő évi 5 munkanapnál kevesebb és 10 munkanapnál több nem lehet.
(3) Az (1) bekezdés szerint figyelembe vehető idő - ha a pontszerző kötelező továbbképzés időtartama indokolttá teszi -, az egészségügyi dolgozó kérésére két egymást követő évben együttesen is kiadható az előző évben igénybe nem vett figyelembe vehető idő terhére. Ezen idő munkaidőnkénti figyelembevételét az egészségügyi dolgozó a jogosultság évét követő év január 31-ig kezdeményezheti az egészségügyi szolgáltatónál.
(4) Ha az egészségügyi dolgozó munkavégzésre irányuló jogviszonya az egészségügyi szolgáltatónál megszűnik, és másik egészségügyi szolgáltatónál új jogviszonyt létesít, az új munkáltatónál az (1) és (3) bekezdés szerinti szabályzat alapján két egymást követő évben együttesen igénybe vehető időtartamot az egészségügyi dolgozó által a korábbi munkáltatónál az azonos időszakra már igénybe vett időtartammal csökkenteni kell.
15/A. §   Ha annál az egészségügyi szolgáltatónál, ahol az egészségügyi dolgozó egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzése megszerzése érdekében alkalmazásban áll, részben hiányoznak a szükséges szakmai gyakorlat feltételei, az egészségügyi dolgozó a szakképzettség megszerzéséhez szükséges, és a munkáltatónál nem teljesíthető időtartamban annál az egészségügyi szolgáltatónál végezhet tevékenységet, ahol a szakmai gyakorlat megszerzésének a feltételei rendelkezésre állnak. Erről az érintett egészségügyi szolgáltatóknak és az egészségügyi dolgozónak meg kell állapodnia, azzal, hogy e jogcímen a munkavégzés tartama naptári évenként nem haladhatja meg a kettőszáz napot. E jogviszonyra egyebekben a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
15/A. §   Ha annál az egészségügyi szolgáltatónál, ahol az egészségügyi dolgozó egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzése megszerzése érdekében alkalmazásban áll, vagy a 11/B. § bekezdése alapján a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv által szakképzésre kijelölt egészségügyi szolgáltatónál részben hiányoznak a szükséges szakmai gyakorlat feltételei, az egészségügyi dolgozó a szakképzettség megszerzéséhez szükséges, és a munkáltatónál vagy a szakképzésre kijelölt egészségügyi szolgáltatónál nem teljesíthető időtartamban annál az egészségügyi szolgáltatónál végezhet tevékenységet, ahol a szakmai gyakorlat megszerzésének a feltételei rendelkezésre állnak (a továbbiakban: külső képzőhely). Erről a munkáltatónak, valamint a külső képzőhelynek és az egészségügyi dolgozónak meg kell állapodnia, azzal, hogy e jogcímen a munkavégzés tartama naptári évenként nem haladhatja meg a kettőszáz napot. E jogviszonyra egyebekben az Mt.-nek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
15/A. §   Ha annál az egészségügyi szolgáltatónál, ahol az egészségügyi dolgozó egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzése megszerzése érdekében alkalmazásban áll, vagy a 11/B. § bekezdése alapján a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv által szakképzésre kijelölt egészségügyi szolgáltatónál részben hiányoznak a szükséges szakmai gyakorlat feltételei, az egészségügyi dolgozó a szakképzettség megszerzéséhez szükséges, és a munkáltatónál vagy a szakképzésre kijelölt egészségügyi szolgáltatónál nem teljesíthető időtartamban annál az egészségügyi szolgáltatónál végezhet tevékenységet, ahol a szakmai gyakorlat megszerzésének a feltételei rendelkezésre állnak (a továbbiakban: külső képzőhely). Erről a munkáltatónak, valamint a külső képzőhelynek és az egészségügyi dolgozónak meg kell állapodnia, azzal, hogy e jogcímen a munkavégzés tartama a teljes naptári évet elérheti. E jogviszonyra egyebekben az Mt.-nek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
15/A. §   Ha annál az egészségügyi szolgáltatónál, ahol az egészségügyi dolgozó egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzése megszerzése érdekében alkalmazásban áll, vagy a szakképzésre kijelölt egészségügyi szolgáltatónál részben hiányoznak a szükséges szakmai gyakorlat feltételei, az egészségügyi dolgozó a szakképzettség megszerzéséhez szükséges, és a munkáltatónál vagy a szakképzésre kijelölt egészségügyi szolgáltatónál nem teljesíthető időtartamban annál az egészségügyi szolgáltatónál végezhet tevékenységet, ahol a szakmai gyakorlat megszerzésének a feltételei rendelkezésre állnak (a továbbiakban: külső képzőhely). Erről a munkáltatónak, valamint a külső képzőhelynek és az egészségügyi dolgozónak meg kell állapodnia, azzal, hogy e jogcímen a munkavégzés tartama a teljes naptári évet elérheti. E jogviszonyra egyebekben az Mt.-nek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
15/B. §   Július 1-je Semmelweis-nap, amely az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi dolgozókra és egészségügyben dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap.
15/B. §
(1) Július 1-je Semmelweis-nap, amely az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi dolgozókra és egészségügyben dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap.
(2) Semmelweis-napon
a) egészségügyi tevékenység a 7. § (2) bekezdés a)-c) és h)-j) pontja szerinti jogviszonyban, valamint közforgalmú gyógyszertár esetében a személyi jog alapján is csak az Mt. 102. §-a szerinti munkaszüneti napokra egyébként irányadó rend szerint végezhető,
b) a folyamatos ellátást az Mt. 102. §-a szerinti munkaszüneti napokra egyébként irányadó munkarend szerint kell megszervezni és biztosítani.
15/C. §   Az Mt. 179. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően az alkalmazott egészségügyi dolgozó által - kizárólag az egészségügyi tevékenysége végzésével a betegnek - okozott kár esetén a kártérítés mértéke súlyosan gondatlan károkozás esetén nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét.
15/D. §   A 11/A-15/D. §-ban foglaltaktól kollektív szerződés - az Mt. 135. § (2) bekezdésében, valamint 165. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, a Kjt. 83. §-ában foglaltaktól eltérően - csak az alkalmazott egészségügyi dolgozó javára térhet el.
15/D. §   A 11/A-15/C. §-ban foglaltaktól kollektív szerződés - az Mt. 135. § (2) bekezdésében, valamint 165. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, a Kjt. 83. §-ában foglaltaktól eltérően - csak az alkalmazott egészségügyi dolgozó javára térhet el.
15/E. §   Amennyiben a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Átvételi tv.) 7. §-a alapján közalkalmazotti jogviszonyban továbbfoglalkoztatott személy az Átvételi tv. 7. § (5) bekezdésére tekintettel jubileumi jutalom iránti igényt érvényesít, a megállapítható jubileumi jutalom összegét csökkenteni kell azon juttatás összegével, amelyet a foglalkoztatott a gazdasági társaságnál vagy annak az Átvételi tv. 7. § (5) bekezdése szerinti jogelődjénél kollektív szerződés, munkaszerződés vagy egyoldalú munkáltatói kötelezettségvállalás alapján, kifejezetten huszonöt év, harminc év vagy negyven év jogviszonyban töltött idejére tekintettel kapott (a továbbiakban e § alkalmazásában: felvett juttatás). Amennyiben a felvett juttatás mértéke eléri vagy meghaladja a megállapítható jubileumi jutalom összegét, a közalkalmazott részére a felvett juttatással értékelt jogviszonyban töltött idejére tekintettel jubileumi jutalom nem állapítható meg.
15/F. §   Az eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató vezetője kizárólag a működési nyilvántartás megújítása céljából, a továbbképzése alapján szükséges gyakorlati pontok megszerzése érdekében és az ahhoz szükséges mértékben végezheti az 1. § szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet.
15/B. §   Az egészségügyi miniszter ágazati irányító jogkörébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatott, továbbá az egészségügyi miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a Kjt. 41. § (2) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható, a (3) bekezdésében foglalt összeférhetetlenség a munkáltatóval gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaság esetén áll fenn.

Közszolgálati jogviszony és szolgálati viszony

Közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony és szolgálati viszony

Közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony és szolgálati viszony

Közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, szolgálati viszony

16. §
(1) Az egészségügyi dolgozó közszolgálati jogviszony keretében csak az őt foglalkoztató közigazgatási szerv tevékenységével összefüggő egészségügyi tevékenység végzésére jogosult.
(1) Az egészségügyi dolgozó közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony keretében csak az őt foglalkoztató közigazgatási szerv tevékenységével összefüggő egészségügyi tevékenység végzésére jogosult.
(1) Az egészségügyi dolgozó közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony keretében csak az őt foglalkoztató közigazgatási szerv tevékenységével összefüggő egészségügyi tevékenység végzésére jogosult.
(1) Az egészségügyi dolgozó közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony keretében csak az őt foglalkoztató közigazgatási szerv tevékenységével összefüggő egészségügyi tevékenység végzésére jogosult.
(1) Az egészségügyi dolgozó közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony keretében csak az őt foglalkoztató közigazgatási szerv tevékenységével összefüggő egészségügyi tevékenység végzésére jogosult.
(2) Az egészségügyi dolgozó jogosult egészségügyi tevékenység végzése céljából a külön törvényben nevesített szervekkel szolgálati viszonyt létesíteni.
(3) A (2) bekezdésben foglalt jogviszony létesítése hiányában is jogosult a sorkatonai szolgálatot teljesítő egészségügyi dolgozó - ideértve a polgári szolgálatot teljesítőket is - egészségügyi tevékenység végzésére.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó illetménye nem lehet kevesebb, mint a 11/A. § alapján megállapított illetmény.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó által végzett egészségügyi tevékenységre a 12-13. §-okban foglaltakat, illetve továbbképzésére a 15. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó által végzett egészségügyi tevékenységre a 4. § e) pontjában, valamint a 12-13. §-okban foglaltakat, illetve továbbképzésére a 15. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó által végzett egészségügyi tevékenységre a 4. § e) pontjában, valamint a 12-13. §-ban foglaltakat, illetve továbbképzésére a 15. §-ban foglaltakat, továbbá a 15/B-15/C. §-t értelemszerűen alkalmazni kell.
(5) A 11/A. § alkalmazásában a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) hatálya alá tartozók esetében, ahol e törvény
a) „Kjt. szerinti besorolási illetményt” vagy „alapbért (illetményt)” említ, ott „távolléti díjat”,
b) ahol „egyösszegű illetmény- vagy bérnövelést” említ, ott „egészségügyi dolgozók kiegészítő illetményét”
kell érteni.
(5) A 11/A. § alkalmazásában a honvédek jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Hjt.) hatálya alá tartozók esetében, ahol e törvény
a) „Kjt. szerinti besorolási illetményt” vagy „alapbért (illetményt)” említ, ott „távolléti díjat”,
b) ahol „egyösszegű illetmény- vagy bérnövelést” említ, ott „egészségügyi dolgozók kiegészítő illetményét”
kell érteni.
(5) A 11/A. § alkalmazásában a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) hatálya alá tartozók esetében, ahol e törvény
a) „a Kjt. szerinti besorolási illetményt” vagy „alapbért (illetményt)” említ, ott a 11/A. § (4) és (5) bekezdése alkalmazásában „a távolléti díjba tartozó illetményelemek együttes összegét”, a 11/A. § (6) és (6a) bekezdése alkalmazásában „a távolléti díjba tartozó illetményelemek egészségügyi dolgozók kiegészítő illetménye nélkül számított együttes összegét”, valamint
b) ahol „egyösszegű illetmény- vagy bérnövelést” említ, ott „egészségügyi dolgozók kiegészítő illetményét”
kell érteni.
(6) A Hjt. hatálya alá tartozók esetében a 11/A. § (5) bekezdésében foglaltak végrehajtásához az érintett egészségügyi szakdolgozók esetében meg kell állapítani, hogy amennyiben közalkalmazotti jogviszonyban állnának, akkor iskolai végzettségüknek és közalkalmazotti jogviszonyban figyelembe vehető szolgálati idejüknek megfelelően mely Kjt. szerinti besorolási osztályba és fizetési fokozatba tartoznának.
(6) A Hjt. hatálya alá tartozók esetében a 11/A. § (5) bekezdésében foglaltak végrehajtásához a 11/A. § (5) bekezdése szerinti személyek esetében meg kell állapítani, hogy amennyiben egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnának, akkor iskolai végzettségüknek és egészségügyi szolgálati jogviszonyban figyelembe vehető szolgálati idejüknek megfelelően mely az Eszjtv. szerinti besorolási osztályba és fizetési fokozatba tartoznának.
(7) A Hjt. hatálya alá tartozók esetében a (3) bekezdésben foglaltak végrehajtásához szükséges esetleges illetménykülönbözetet egészségügyi dolgozók kiegészítő illetményeként kell megállapítani és folyósítani.
(8) A Hjt. hatálya alá tartozók esetében a 11/A. § (4) bekezdésben foglaltak végrehajtásához az érintett orvosok esetében meg kell állapítani, hogy amennyiben közalkalmazotti jogviszonyban állnának, akkor iskolai végzettségüknek és közalkalmazotti jogiszonyban figyelembe vehető szolgálati idejüknek megfelelően mely Kjt. szerinti besorolási osztályba és fizetési fokozatba tartoznának.
(9) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a Hjt. hatálya alá tartozók esetében a 15/A. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.

Jövedelemkiegészítés közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók illetményének és pénzellátásának együttfolyósítási tilalmára tekintettel

Jövedelemkiegészítés közalkalmazotti, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók illetményének és pénzellátásának együttfolyósítási tilalmára tekintettel

Jövedelemkiegészítés közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók illetményének és pénzellátásának együttfolyósítási tilalmára tekintettel

Jövedelemkiegészítés közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók illetményének és pénzellátásának együttfolyósítási tilalmára tekintettel

Jövedelemkiegészítés egészségügyi szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók illetményének és pénzellátásának együttfolyósítási tilalmára tekintettel

16/A. §   Ezen alcím alkalmazásában:
a) pénzellátás: az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, valamint más olyan ellátás, amelyet az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani,
b) jövedelemkiegészítés: az e törvényben meghatározott feltételek szerint, pénzellátásuk törvény alapján történő szüneteltetésére tekintettel, egyes közalkalmazotti jogviszonyban vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók jövedelmének kiegészítésére szolgáló juttatás,
b) jövedelemkiegészítés: az e törvényben meghatározott feltételek szerint, pénzellátásuk törvény alapján történő szüneteltetésére tekintettel, egyes közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók jövedelmének kiegészítésére szolgáló juttatás,
b) jövedelemkiegészítés: az e törvényben meghatározott feltételek szerint, pénzellátásuk törvény alapján történő szüneteltetésére tekintettel, egyes közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók jövedelmének kiegészítésére szolgáló juttatás,
b) jövedelemkiegészítés: az e törvényben meghatározott feltételek szerint, pénzellátásuk törvény alapján történő szüneteltetésére tekintettel, egyes közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók jövedelmének kiegészítésére szolgáló juttatás,
b) jövedelemkiegészítés: az e törvényben meghatározott feltételek szerint, pénzellátásuk törvény alapján történő szüneteltetésére tekintettel, egyes egészségügyi szolgálati, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók jövedelmének kiegészítésére szolgáló juttatás,
c) munkáltató: költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató munkáltató.
c) munkáltató: költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató munkáltató, valamint az eszjtv. szerinti munkáltató.
16/B. §
(1) Azt a közalkalmazotti jogviszonyban vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót, akinek a megállapított pénzellátása folyósítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C. §-a alapján szüneteltetik - ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a szerinti szüneteltetést is -, a munkáltató - általa meghatározott összegű - jövedelemkiegészítésben részesítheti, a (2)-(7) bekezdésben foglalt feltételek, valamint kormányrendeletben meghatározott eljárásrend szerint és jóváhagyás birtokában.
(1) Azt a közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót, akinek a megállapított pénzellátása folyósítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C. §-a alapján szüneteltetik - ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a szerinti szüneteltetést is -, a munkáltató - általa meghatározott összegű - jövedelemkiegészítésben részesítheti, a (2)-(7) bekezdésben foglalt feltételek, valamint kormányrendeletben meghatározott eljárásrend szerint és jóváhagyás birtokában.
(1) Azt a közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót, akinek a megállapított pénzellátása folyósítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C. §-a alapján szüneteltetik - ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a szerinti szüneteltetést is -, a munkáltató - általa meghatározott összegű - jövedelemkiegészítésben részesítheti, a (2)-(7) bekezdésben foglalt feltételek, valamint kormányrendeletben meghatározott eljárásrend szerint és jóváhagyás birtokában.
(1) Azt a közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót, akinek a megállapított pénzellátása folyósítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C. §-a alapján szüneteltetik - ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a szerinti szüneteltetést is -, a munkáltató - általa meghatározott összegű - jövedelemkiegészítésben részesítheti, a (2)-(7) bekezdésben foglalt feltételek, valamint kormányrendeletben meghatározott eljárásrend szerint és jóváhagyás birtokában.
(1) Azt az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót, akinek a megállapított pénzellátása folyósítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. §-a alapján szüneteltetik - ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenyt.) 11/A. §-a szerinti szüneteltetést is -, a munkáltató - általa meghatározott összegű - jövedelemkiegészítésben részesítheti, a (2)-(7) bekezdésben foglalt feltételek, valamint kormányrendeletben meghatározott eljárásrend szerint és jóváhagyás birtokában.
(2) A munkáltató által meghatározott jövedelemkiegészítésnek az egészségügyi dolgozót megillető, a kifizetést terhelő adók és járulékok nélkül számított (a továbbiakban: nettó) mértéke nem lehet magasabb az egészségügyi dolgozót a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszony fennállása miatt történő szüneteltetés hiányában egyébként megillető pénzellátás havi összegénél.
(2) A munkáltató által meghatározott jövedelemkiegészítésnek az egészségügyi dolgozót megillető, a kifizetést terhelő adók és járulékok nélkül számított (a továbbiakban: nettó) mértéke nem lehet magasabb az egészségügyi dolgozót a közalkalmazotti, kormányzati vagy állami szolgálati jogviszony fennállása miatt történő szüneteltetés hiányában egyébként megillető pénzellátás havi összegénél.
(2) A munkáltató által meghatározott jövedelemkiegészítésnek az egészségügyi dolgozót megillető, a kifizetést terhelő adók és járulékok nélkül számított (a továbbiakban: nettó) mértéke nem lehet magasabb az egészségügyi dolgozót a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszony fennállása miatt történő szüneteltetés hiányában egyébként megillető pénzellátás havi összegénél.
(2) A munkáltató által meghatározott jövedelemkiegészítésnek az egészségügyi dolgozót megillető, a kifizetést terhelő adók és járulékok nélkül számított (a továbbiakban: nettó) mértéke nem lehet magasabb az egészségügyi dolgozót a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony fennállása miatt történő szüneteltetés hiányában egyébként megillető pénzellátás havi összegénél.
(2) A munkáltató által meghatározott jövedelemkiegészítésnek az egészségügyi dolgozót megillető, a kifizetést terhelő adók és járulékok nélkül számított (a továbbiakban: nettó) mértéke nem lehet magasabb az egészségügyi dolgozót a egészségügyi szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony fennállása miatt történő szüneteltetés hiányában egyébként megillető pénzellátás havi összegénél.
(3) Ha az egészségügyi dolgozó több egészségügyi szolgáltatóval is közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban áll, a jövedelemkiegészítés
a) teljes munkaidős foglalkoztatás esetén csak egy jogviszonyra tekintettel,
b) több részmunkaidős jogviszony fennállása esetén együttesen legfeljebb a (2) bekezdés szerinti nettó mértékig
folyósítható.
(3) Ha az egészségügyi dolgozó több egészségügyi szolgáltatóval is közalkalmazotti, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban áll, a jövedelemkiegészítés
a) teljes munkaidős foglalkoztatás esetén csak egy jogviszonyra tekintettel,
b) több részmunkaidős jogviszony fennállása esetén együttesen legfeljebb a (2) bekezdés szerinti nettó mértékig
folyósítható.
(3) Ha az egészségügyi dolgozó több egészségügyi szolgáltatóval is közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszonyban áll, a jövedelemkiegészítés
a) teljes munkaidős foglalkoztatás esetén csak egy jogviszonyra tekintettel,
b) több részmunkaidős jogviszony fennállása esetén együttesen legfeljebb a (2) bekezdés szerinti nettó mértékig
folyósítható.
(3) Ha az egészségügyi dolgozó több egészségügyi szolgáltatóval is közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban áll, a jövedelemkiegészítés
a) teljes munkaidős foglalkoztatás esetén csak egy jogviszonyra tekintettel,
b) több részmunkaidős jogviszony fennállása esetén együttesen legfeljebb a (2) bekezdés szerinti nettó mértékig
folyósítható.
(3) Ha az egészségügyi dolgozó több egészségügyi szolgáltatóval is egészségügyi szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban áll, a jövedelemkiegészítés
a) teljes munkaidős foglalkoztatás esetén csak egy jogviszonyra tekintettel,
b) több részmunkaidős jogviszony fennállása esetén együttesen legfeljebb a (2) bekezdés szerinti nettó mértékig
folyósítható.
(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzése céljából a jövedelemkiegészítésben részesülő egészségügyi dolgozók természetes személyazonosító adatait és alapnyilvántartási számát a jövedelemkiegészítésre való jogosultság megszűnésétől számított 3 évig kezeli.
(5) Az egészségügyi dolgozó nem jogosult jövedelemkiegészítésre a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét időtartamára. A jövedelemkiegészítés emiatt kieső összegét a tárgyhónapban kieső munkanapok számának a továbbfoglalkoztatott munkarendje szerinti, a tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában, 100 forintra kerekítve kell megállapítani. Nem jár jövedelemkiegészítés a felmentési időnek arra a részére, amely időtartam vonatkozásában az egészségügyi dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól mentesítették.
(6) A jövedelemkiegészítés a foglalkoztatottat a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszonyára irányadó törvényben foglalt illetményrendszeren kívül illeti meg, különösen az alábbiakra tekintettel:
a) a távolléti díj, a jubileumi jutalom, az illetménypótlékok, az illetményen alapuló egyéb bérelemek, valamint az ügyeleti díj és a készenléti díj számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni,
b) a minimálbér és a garantált bérminimum biztosítása, valamint az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszer alkalmazása szempontjából nem kell az illetmény részének tekinteni, és
c) nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a foglalkoztatottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.
(6) A jövedelemkiegészítés a foglalkoztatottat a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyára irányadó törvényben foglalt illetményrendszeren kívül illeti meg, különösen az alábbiakra tekintettel:
a) a távolléti díj, a jubileumi jutalom, az illetménypótlékok, az illetményen alapuló egyéb bérelemek, valamint az ügyeleti díj és a készenléti díj számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni,
b) a minimálbér és a garantált bérminimum biztosítása, valamint az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszer alkalmazása szempontjából nem kell az illetmény részének tekinteni, és
c) nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a foglalkoztatottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.
(6) A jövedelemkiegészítés a foglalkoztatottat a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszonyára irányadó törvényben foglalt illetményrendszeren kívül illeti meg, különösen az alábbiakra tekintettel:
a) a távolléti díj, a jubileumi jutalom, az illetménypótlékok, az illetményen alapuló egyéb bérelemek, valamint az ügyeleti díj és a készenléti díj számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni,
b) a minimálbér és a garantált bérminimum biztosítása, valamint az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszer alkalmazása szempontjából nem kell az illetmény részének tekinteni, és
c) nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a foglalkoztatottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.
(6) A jövedelemkiegészítés a foglalkoztatottat a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyára irányadó törvényben foglalt illetményrendszeren kívül illeti meg, különösen az alábbiakra tekintettel:
a) a távolléti díj, a jubileumi jutalom, az illetménypótlékok, az illetményen alapuló egyéb bérelemek, valamint az ügyeleti díj és a készenléti díj számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni,
a) a távolléti díj, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti jubileumi jutalom, a szolgálati elismerés, a helyettesítési díj, az illetménypótlékok, az illetményen alapuló egyéb bérelemek, valamint az ügyeleti díj és a készenléti díj számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni,
b) a minimálbér és a garantált bérminimum biztosítása, valamint az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszer alkalmazása szempontjából nem kell az illetmény részének tekinteni, és
c) nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a foglalkoztatottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.
(6) A jövedelemkiegészítés a foglalkoztatottat a egészségügyi szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyára irányadó törvényben foglalt illetményrendszeren kívül illeti meg, különösen az alábbiakra tekintettel:
a) a távolléti díj, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti jubileumi jutalom, a szolgálati elismerés, a helyettesítési díj, az illetménypótlékok, az illetményen alapuló egyéb bérelemek, valamint az ügyeleti díj és a készenléti díj számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni,
b) a minimálbér és a garantált bérminimum biztosítása, valamint az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszer alkalmazása szempontjából nem kell az illetmény részének tekinteni, és
c) nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a foglalkoztatottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.
(7) Az egészségügyi dolgozó a jövedelemkiegészítés után nem fizet nyugdíjjárulékot.
(7) Az egészségügyi dolgozó a jövedelemkiegészítés után nem fizet társadalombiztosítási járulékot.
16/C. §
(1) Ha a jövedelemkiegészítésben részesülő egészségügyi dolgozó az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és nyugdíját nem a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján folyósították tovább, a jövedelemkiegészítés szüneteltetésére a Tny. 83/B. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy nyugdíj és nyugellátás alatt jövedelemkiegészítést kell érteni.
(1) Az öregségi nyugdíjas kivételével a jövedelemkiegészítés szüneteltetésére a Kenyt. 11. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy korhatár előtti ellátás alatt jövedelemkiegészítést kell érteni.
(2) A jövedelemkiegészítésben részesülő egészségügyi dolgozó tizenöt napon belül köteles bejelenteni a munkáltatójának minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a jövedelemkiegészítésre való jogosultságát vagy a jövedelemkiegészítés folyósítását érinti, ideértve a Tny. 83/B. §-a szerinti éves keretösszeg elérését is. A munkáltató a Tny. 83/B. §-ában foglaltakat a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is érvényesíti, ha az ehhez szükséges adatok rendelkezésére állnak.
(2) A jövedelemkiegészítésben részesülő egészségügyi dolgozó tizenöt napon belül köteles bejelenteni a munkáltatójának minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a jövedelemkiegészítésre való jogosultságát vagy a jövedelemkiegészítés folyósítását érinti, ideértve a Kenyt. 11. §-a szerinti éves keretösszeg elérését is. A munkáltató a Kenyt. 11. §-ában foglaltakat a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is érvényesíti, ha az ehhez szükséges adatok rendelkezésére állnak.
16/D. §
(1) A munkáltató a 16/B. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi dolgozó részére juttatható jövedelemkiegészítés biztosítása érdekében kormányrendeletben meghatározottak szerint támogatást igényelhet.
(2) Az igényelhető támogatás havi mértéke a munkáltató alkalmazásában álló, a 16/B. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi dolgozókat a pénzellátás szüneteltetése hiányában egyébként megillető ellátási összegnek - a 16/B. § (7) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a munkaadót és a munkavállalót terhelő adókkal és járulékokkal megnövelt együttes havi összege.
(3) A jövedelemkiegészítés szüneteltetésének időtartamára a támogatás a szüneteltetéssel érintett egészségügyi dolgozóra tekintettel nem vehető igénybe.
(4) A támogatás kizárólag jövedelemkiegészítésre használható fel, a támogatás fel nem használt részével a munkáltató kormányrendeletben foglaltak szerint elszámol, és azt visszafizeti.

Önkéntes segítő

Önkéntes jogviszony

17. §
(1) Az egészségügyi szolgáltatók feladataiban önkéntes segítőként
a) az egészségügyi dolgozó,
b) hivatásszerűen nem közvetlen betegellátással foglalkozó egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy,
c) minden egészségügyi képesítést nem igénylő feladat ellátásában segítséget adni kívánó személy
részt vehet.
(1) Az egészségügyi szolgáltatók feladatainak ellátásában - a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény rendelkezései szerint - önkéntesként
a) az egészségügyi dolgozó,
b) hivatásszerűen nem közvetlen betegellátással foglalkozó egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy,
c) minden egészségügyi képesítést nem igénylő feladat ellátásában segítséget adni kívánó személy
részt vehet.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy az egészségügyi szolgáltatóval - a 9. §-ban foglalt tartalom szerint - kötött megállapodás alapján, az egészségügyi szolgáltató nevében és felelősségére, díjazás nélkül működhet közre a szolgáltató által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokban.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy önkéntesként működhet közre a szolgáltató által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségügyi dolgozóval kötött önkéntes szerződésnek tartalmaznia kell a 9. §-ban meghatározottakat.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy a szakmai gyakorlata megőrzése céljából, önkéntes segítőként jogosult a betegellátásban részt venni.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy a szakmai gyakorlata megőrzése céljából, önkéntesként jogosult a betegellátásban részt venni.
(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti önkéntes segítő csak olyan egészségügyi tevékenység végzésében működhet közre, amelyre nézve megfelel a 7. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt feltételeknek.
(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti önkéntes csak olyan egészségügyi tevékenység végzésében működhet közre, amelyre nézve megfelel a 7. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt feltételeknek.
(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti önkéntes csak olyan egészségügyi tevékenység végzésében működhet közre, amelyre nézve rendelkezik az adott egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban való közreműködésre jogosító szakképesítéssel, és egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas.
(5) Az egészségügyi szolgáltató a betegellátás biztonsága érdekében megkövetelheti a beteg jó közérzetét, testi-lelki egyensúlyát és életvitelét segítő tevékenységben részt vevő, (1) bekezdés c) pontja szerinti önkéntes segítő egészségi alkalmasságának vizsgálatát.
(5) Az egészségügyi szolgáltató a betegellátás biztonsága érdekében megkövetelheti a beteg jó közérzetét, testi-lelki egyensúlyát és életvitelét segítő tevékenységben részt vevő, (1) bekezdés c) pontja szerinti önkéntes egészségi alkalmasságának vizsgálatát.
(6) Az egészségügyi szolgáltató feladataiban önkéntes segítőként nem működhet közre - a munkakörébe tartozó feladatai körében - az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló dolgozó.
(6) Az önkéntes segítő egészségügyi dolgozó által - kizárólag az egészségügyi tevékenysége végzésével a betegnek - okozott kár esetén a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján a foglalkoztató által követelhető kártérítés mértéke gondatlan károkozás esetén nem haladhatja meg
a) az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy esetében az egészségügyi szolgáltatónál azonos munkakörben, azonos gyakorlati idővel foglalkoztatott egészségügyi dolgozó munkabére, illetménye, ilyen egészségügyi dolgozó hiányában az adott szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók - Kjt. szabályainak alapulvételével meghatározott besorolási osztályhoz és fokozathoz tartozó - garantált illetménye alapján számított távolléti díja,
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti, egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy esetében a minimálbér
négy havi összegét. Szándékos károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.
(7) Az első szakorvosi, szakfogorvosi, szakgyógyszerészi és klinikai szakpszichológusi szakképzésben részt vevő személynek a képzés ideje alatt, önkéntes segítői jogviszonyban végzett egészségügyi tevékenysége a képzés megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlatként nem ismerhető el.
(7) Az első szakorvosi, szakfogorvosi, szakgyógyszerészi és klinikai szakpszichológusi szakképzésben részt vevő személynek a képzés ideje alatt, önkéntes segítői jogviszonyban végzett egészségügyi tevékenysége - a költségtérítéses képzésben részt vevő nem magyar állampolgár, valamint hontalanként elismert személy kivételével - a képzés megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlatként nem ismerhető el.

A különböző jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozók együttműködése

18. §
(1) Az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátásokban közreműködő egészségügyi dolgozók, függetlenül a munkavégzésre irányuló jogviszonyuk típusától, a (2) bekezdésben foglalt szabályzat szerint kötelesek az egészségügyi tevékenység végzése során együttműködni.
(2) Az az egészségügyi szolgáltató, amely az egészségügyi szolgáltatásait több típusú jogviszony keretében ténykedő egészségügyi dolgozók közreműködésével nyújtja, szabályzatban köteles rendezni a feladatok ellátása során az egyes dolgozókat megillető utasításadási jogosultságokat.
(3) A szabályzat kidolgozását a szakmai kamarák ajánlások összeállításával segíthetik elő.

Az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi dolgozókra vonatkozó speciális rendelkezések

19. §
(1) Az állami költségvetésből, illetve az Egészségbiztosítási Alapból külön jogszabályok szerint finanszírozott egészségügyi szolgáltatók keretében egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozó feladatainak ellátása során köteles figyelembe venni a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 19. § (1) bekezdése alapján, az adott finanszírozott ellátásra a miniszter által meghatározott vizsgálati és terápiás eljárási rendet is.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt egészségügyi szolgáltatónál történő tevékenység keretében, továbbá az Ebtv. 32. §-a szerint gyógyszer és gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatással történő rendelésére jogosító szerződés alapján gyógyszert vagy gyógyászati segédeszközt rendelő orvos a rendelés során köteles figyelembe venni az (1) bekezdésben említett terápiás eljárási rendet, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által közzétett gyógyszerterápiás ajánlásokat.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt egészségügyi szolgáltatónál történő tevékenység keretében, továbbá az Ebtv. 32. §-a szerint gyógyszer és gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatással történő rendelésére jogosító szerződés alapján gyógyszert vagy gyógyászati segédeszközt rendelő orvos a rendelés során köteles figyelembe venni az (1) bekezdésben említett terápiás eljárási rendet, valamint az egészségügyért felelős miniszter által közzétett gyógyszerterápiás ajánlásokat.

Felelősség a betegnek okozott kárért

19/A. §   A beteg, illetve hozzátartozója az egészségügyi szolgáltatás során vagy az azzal összefüggésben keletkezett kára megtérítésére vonatkozó igényét közvetlenül a közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti, függetlenül attól, hogy az egészségügyi közszolgáltató milyen jogviszonyban foglalkoztatta a kárt okozó egészségügyi dolgozót.

Kollektív szerződés kiterjesztése az egészségügyi ágazatban

19/B. §
(1) A munkáltató vagy a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet és a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség által kötött kollektív szerződésnek a jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét érintő szabályainak hatályát a kollektív szerződést kötő két oldal együttes kérelmének megfelelően a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az egészségügyi ágazatban főtevékenység alapján besorolt munkáltatókra kiterjesztheti, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény szerinti országos munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek képviselői, valamint az egészségügyért felelős miniszter véleményének kikérése után.
(2) A kollektív szerződés egészségügyi ágazatra történő kiterjesztésének feltétele, hogy a kollektív szerződést kötő munkáltató, munkáltatók vagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet munkáltató tagjai az egészségügyi ágazatban közalkalmazotti jogviszonyban és munkajogviszonyban állók többségét foglalkoztassák, valamint a kollektív szerződést kötő szakszervezet, szakszervezetek között legyen legalább egy olyan szakszervezet, amelynek az egészségügyi ágazatban közalkalmazotti jogviszonyban és munkajogviszonyban álló tagjainak száma eléri az egészségügyi ágazatban foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyban és munkajogviszonyban állók létszámának 10%-át.
(3) A kiterjesztés iránti kérelem a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere TEÁOR ’08 szerinti ágazatra, alágazatra, szakágazatra vonatkozhat. A (2) bekezdés szerinti feltételeket ennek megfelelően kell teljesíteni.
(4) A (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállását a kérelmezőknek a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter előtti eljárásban a kiterjesztés iránti kérelem benyújtásának időpontját hat hónappal megelőző időpontjára vonatkozó tényadatokkal kell alátámasztaniuk. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az eljárása során az adatok igazolására megkeresheti az adatok nyilvántartását ellátó vagy kezelő illetékes hatóságot, bíróságot, közigazgatási szervet, köztestületet, érdekvédelmi, illetve érdekképviseleti szervet vagy fórumot, munkáltatót, munkáltatói érdek-képviseleti szervezetet, szakszervezetet vagy szakszervezeti szövetséget.
(5) A kiterjesztés iránti kérelem benyújtására csak a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett, a kollektív szerződések nyilvántartásába bejegyzett kollektív szerződés esetén kerülhet sor. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a kiterjesztés elrendeléséről szóló döntés meghozatala érdekében megvizsgálja a kiterjesztést alátámasztó gazdasági, költségvetési, államháztartási, foglalkoztatási, szociális tényezőkhöz kapcsolódó adatokat és indokokat.
(6) Az egészségügyi ágazatra történő kiterjesztésre alkalmazni kell az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 17. § (3) és (4) bekezdésének, 18. § (1)-(3) bekezdésének és 26. § 13. pontjának rendelkezéseit.

IV. FEJEZET
AZ EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE VALÓ ALKALMASSÁG

20. §
(1) Egészségügyi tevékenység végzésére csak az az egészségügyi dolgozó jogosult, aki egészségi, mentális és fizikai (a továbbiakban együtt: egészségi) állapotára tekintettel az adott tevékenység végzésére képes és alkalmas (a továbbiakban: munkaköri alkalmasság).
(2) Az egészségügyi tevékenység megkezdése előtt az egészségügyi dolgozó előzetes alkalmassági vizsgálaton, az egészségügyi szolgáltató rendelkezése szerinti gyakorisággal pedig időszakos alkalmassági vizsgálaton vesz részt.
(3) Az alkalmassági vizsgálat az egészségügyi dolgozót foglalkoztató, illetve foglalkoztatni kívánó egészségügyi szolgáltatóval e feladat ellátására szerződött, vagy általa működtetett foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál végezhető el.
(4) Amennyiben az egészségügyi dolgozó nem kívánja az alkalmassági vizsgálatot az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál elvégeztetni, alkalmasságának megállapítását - saját költségére - más arra jogosult egészségügyi szolgáltatónál is kezdeményezheti.
(5) A 7. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt jogviszony keretében egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozó alkalmassági vizsgálatának elvégzésére a miniszter rendeletében meghatározott foglalkozás-egészségügyi szolgálat jogosult.
21. §
(1) Az alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az egészségügyi dolgozó
a) nem szenved a miniszter rendeletében nevesített, az adott egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró megbetegedésben és a feladatkörébe tartozó egészségügyi tevékenység végzésére egészségi állapota alapján alkalmas,
b) nem szenved az a) pont szerinti megbetegedésben, de más betegsége, illetve fizikai vagy mentális állapota (a továbbiakban együtt: betegsége) miatt egészségügyi tevékenység végzésére ideiglenes vagy végleges jelleggel alkalmatlan,
c) az a) vagy a b) pont szerinti betegsége miatt egészségügyi tevékenység végzésére korlátozással alkalmas.
(1a) Ha az egészségügyi dolgozó a Polgári Törvénykönyv szerinti támogatott döntéshozatallal összefüggő határozat hatálya alatt áll, az alkalmassági vizsgálat kiterjed arra is, hogy a támogatott egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységét a támogató kirendelésére okot adó, belátási képességének kisebb mértékű csökkenése nem befolyásolja-e hátrányosan.
(2) Amennyiben az alkalmassági vizsgálat során az egészségügyi dolgozó
a) ideiglenes alkalmasságát állapítják meg, meg kell határozni az alkalmatlanság időtartamát, illetve amennyiben ez nem lehetséges, az egészségi alkalmasság felülvizsgálatának időpontját,
b) korlátozással történő alkalmasságát állapítják meg, meg kell határozni azoknak az egészségügyi tevékenységeknek a körét, amelyek végzésére az egészségügyi dolgozó nem alkalmas.
22. §
(1) Amennyiben a vizsgálat alapján az egészségügyi dolgozó az általa ellátott, illetve ellátandó munkakörre egészségileg alkalmas, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa a munkaköri alkalmasságot igazolja.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a munkaköri alkalmasság nem igazolható, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa az egészségügyi dolgozó hozzájárulásával a munkaköri alkalmasságának vizsgálatát az Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézeténél (a továbbiakban: OKK OMFI) kezdeményezi. Az OKK OMFI a vizsgálat elvégzéséről 8 munkanapon belül gondoskodik.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a munkaköri alkalmasság nem igazolható, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa az egészségügyi dolgozó hozzájárulásával a munkaköri alkalmasságának vizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szervnél kezdeményezi. Az egészségügyi államigazgatási szerv a vizsgálat elvégzéséről 8 munkanapon belül gondoskodik.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a munkaköri alkalmasság nem igazolható, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa az egészségügyi dolgozó hozzájárulásával a munkaköri alkalmasságának vizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szervnél kezdeményezi. Az egészségügyi államigazgatási szerv a vizsgálat elvégzéséről tíz napon belül gondoskodik.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti vizsgálat az egészségügyi dolgozó munkakörre való alkalmasságát állapítja meg, azt az (1) bekezdésben foglaltak szerint igazolja. Amennyiben a vizsgálat eredményeként az egészségügyi dolgozó alkalmatlannak, illetve korlátozással alkalmasnak minősül, az OKK OMFI kezdeményezi az alkalmatlanság 23. § szerinti megállapítását.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti vizsgálat az egészségügyi dolgozó munkakörre való alkalmasságát állapítja meg, azt az (1) bekezdésben foglaltak szerint igazolja. Amennyiben a vizsgálat eredményeként az egészségügyi dolgozó alkalmatlannak, illetve korlátozással alkalmasnak minősül, az egészségügyi államigazgatási szerv kezdeményezi az alkalmatlanság 23. § szerinti megállapítását.
23. §
(1) Az egészségügyi dolgozó alkalmasságát elbíráló szervezet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak az egészségügyi dolgozó lakóhelye vagy az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) intézeténél (a továbbiakban: egészségügyi hatóság) kezdeményezi, hogy az egészségügyi dolgozó adott munkakörre való alkalmatlanságát, illetve korlátozással történő alkalmasságát állapítsa meg, illetve amennyiben indokolt az egészségügyi dolgozót - valamennyi munkakörre kiterjedő hatállyal - az egészségügyi tevékenység folytatásától tiltsa el.
(1) Az egészségügyi dolgozó alkalmasságát elbíráló szervezet az egészségügyi államigazgatási szervnél (a továbbiakban: egészségügyi hatóság) kezdeményezi, hogy az egészségügyi dolgozó adott munkakörre való alkalmatlanságát, illetve korlátozással történő alkalmasságát állapítsa meg, illetve amennyiben indokolt az egészségügyi dolgozót - valamennyi munkakörre kiterjedő hatállyal - az egészségügyi tevékenység folytatásától tiltsa el.
(2) Az egészségügyi tevékenységtől való eltiltásra irányuló eljárás lefolytatása során igazságügyi orvos szakértőt kell kirendelni.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti eljárás az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységtől való eltiltásával, illetve egy munkakörre való végleges alkalmatlanság, vagy korlátozással történő alkalmasság megállapításával végződik, erről a működési nyilvántartást vezető szervet értesíteni kell.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti eljárás az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységtől való eltiltásával, illetve egy munkakörre való végleges alkalmatlanság, vagy korlátozással történő alkalmasság megállapításával végződik, az erről szóló jogerős határozatot a működési nyilvántartást vezető szervvel közölni kell.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti eljárás az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységtől való eltiltásával, illetve egy munkakörre való végleges alkalmatlanság, vagy korlátozással történő alkalmasság megállapításával végződik, az erről szóló jogerős határozatot a működési nyilvántartást vezető szervvel haladéktalanul közölni kell.
24. §   Amennyiben az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység gyakorlásától való eltiltására a belátási képesség érintettsége miatt kerül sor és az érintett egészségügyi dolgozó orvos, az egészségügyi hatóság kezdeményezi az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a pro família gyógyszerrendelésre jogosító szerződés felmondását.
24. §   Amennyiben az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység gyakorlásától való eltiltására a belátási képesség érintettsége miatt kerül sor és az érintett egészségügyi dolgozó orvos, az egészségügyi hatóság kezdeményezi az egészségbiztosítási szervnél a pro família gyógyszerrendelésre jogosító szerződés felmondását.
25. §
(1) Az egészségügyi szolgáltató szabályzatában az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozók időszakos alkalmassági vizsgálatát rendelheti el.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is jogosult az egészségügyi szolgáltató az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozó soron kívüli alkalmassági vizsgálatát elrendelni. A vizsgálatot írásban, indokolással ellátva kezdeményezheti a szolgáltató, és a dolgozó ebben az esetben is élhet a 20. § (4) bekezdésben biztosított lehetőséggel.
(3) Az egyéni egészségügyi vállalkozók, illetve a társas vállalkozás tagjaként egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók időszakos, illetve soron kívüli egészségi alkalmasságának vizsgálatát a tevékenységüket engedélyező egészségügyi hatóság kezdeményezheti, illetve a kezdeményezés eredménytelensége esetén a vizsgálatot elrendelheti.
(3) Az egyéni egészségügyi vállalkozók, az egyéni cég, illetve a társas vállalkozás tagjaként egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók időszakos, illetve soron kívüli egészségi alkalmasságának vizsgálatát a tevékenységüket engedélyező egészségügyi hatóság kezdeményezheti, illetve a kezdeményezés eredménytelensége esetén a vizsgálatot elrendelheti.
(3) Az egyéni egészségügyi vállalkozók, az egyéni cég, illetve a társas vállalkozás tagjaként egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók időszakos, illetve soron kívüli egészségi alkalmasságának vizsgálatát a tevékenységüket engedélyező egészségügyi hatóság elrendelheti.
26. §
(1) Az egészségügyi tevékenység végzésére alkalmasnak minősített egészségügyi dolgozó sem végezhet egészségügyi tevékenységet, amennyiben pillanatnyi egészségi állapota következtében a beteg számára nagyobb kockázatot jelentene a tevékenységével, mint amelyet annak elmaradásával okozna.
(2) Az egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálatára egyebekben a munkaköri alkalmasság véleményezéséről rendelkező jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
27. §   Az egészségügyi tevékenységet nem végző, de a munkakörük szerint a betegekkel közvetlenül érintkező 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozók, valamint az egészségügyi tevékenység végzésében tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján közreműködő személyek alkalmassági vizsgálatára a 20. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. §
(1) Ez a törvény 2004. május 1-jén lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy meghatározza a folyamatos egészségügyi ellátás szervezésének szakmai követelményeit, továbbá az egészségügyi tevékenységre való alkalmasság részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy meghatározza a folyamatos egészségügyi ellátás szervezésének szakmai követelményeit, a munkaidő-beosztás elkészítésének, a munkaidő és az önként vállalat többletmunka minősítésének részletes szabályait, továbbá az egészségügyi tevékenységre való alkalmasság részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy meghatározza a folyamatos egészségügyi ellátás szervezésének szakmai követelményeit, a munkaidő-beosztás elkészítésének, a munkaidő és az önként vállalat többletmunka minősítésének és elszámolásának részletes szabályait, továbbá az egészségügyi tevékenységre való alkalmasság részletes szabályait.
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) hatályát veszti az Eütv. 114. és 128. §-a, és 77. § (3) bekezdéséből a „legnagyobb” szövegrész,
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészségügyi tevékenység sajátosságaira tekintettel az alkalmazott egészségügyi dolgozók pótszabadságának, munkahelyen tölthető idejének, valamint bérpótlékainak - az Mt.-ben foglaltaknál a munkavállalókra nézve kedvezőbb - szabályait rendeletben meghatározza.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó
aa) egészségügyi szakdolgozói, egészségügyben dolgozói, valamint felsőfokú végzettséggel betölthető munkakörök körét, a munkakörbe sorolás és a béremeléssel összefüggő besorolás részletes szabályait,
ab) az e törvényben foglalt feltételeknek megfelelő egészségügyi szolgáltató munkáltatók körét,
ac) ellátásokat és egészségügyi szolgáltatásokat,
b) a 30. §-ban meghatározott támogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, az azzal összefüggő kötelező adatszolgáltatásnak, a támogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének szabályait
rendeletben meghatározza.
b) a 30. §-ban meghatározott támogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, az azzal összefüggő kötelező adatszolgáltatásnak, a támogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének szabályait, valamint az 1-3. mellékletben foglalt bértábláktól, illetve bérnövelési mértékektől az egészségügyi dolgozók, egészségügyben dolgozók számára kedvezőbb rendelkezéseket
rendeletben meghatározza.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó
aa) egészségügyi szakdolgozói, egészségügyben dolgozói, valamint felsőfokú végzettséggel betölthető munkakörök körét, a munkakörbe sorolás és a béremeléssel összefüggő besorolás részletes szabályait,
ab) az e törvényben foglalt feltételeknek megfelelő egészségügyi szolgáltató munkáltatók körét,
ac) ellátásokat és egészségügyi szolgáltatásokat,
b) a 30. §-ban meghatározott támogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, az azzal összefüggő kötelező adatszolgáltatásnak, a támogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének szabályait, valamint az 1-3. mellékletben foglalt bértábláktól, illetve bérnövelési mértékektől az egészségügyi dolgozók, egészségügyben dolgozók számára kedvezőbb rendelkezéseket,
b) a 30. §-ban meghatározott támogatás igénylési feltételeit és mértékét, az igény bejelentésének, az azzal összefüggő kötelező adatszolgáltatásnak, a támogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének szabályait, valamint az e törvényben foglalt bértábláktól, illetve bérnövelési mértékektől az egészségügyi dolgozók, egészségügyben dolgozók számára kedvezőbb rendelkezéseket,
c) a jövedelemkiegészítés juttatásának szabályait, a jövedelemkiegészítés juttatásával összefüggő támogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, a támogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének szabályait
d) a rezidenseket foglalkoztató egészségügyi államigazgatási szerv kijelölését,
e) a III. Fejezetben foglaltaknál a rezidens számára kedvezőbb foglalkoztatási szabályokat
rendeletben meghatározza.
(4) A 18. § szerinti szabályzatot az egészségügyi szolgáltató e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül készíti el.
(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) hatályát veszti az Eütv. 114. és 128. §-a, és 77. § (3) bekezdéséből a „legnagyobb” szövegrész,
(5) Az első szakorvosi szakképesítés megszerzéséig a felsőfokú szakirányú szakképzés megszerzését megkezdő orvos és fogorvos munkaideje - a 13. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a heti 58 órát, 2007. augusztus 1. napjától a heti 56 órát nem haladhatja meg. A heti 48 órát meghaladó munkavégzés elrendelésének részletes feltételeit az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) Az első szakorvosi szakképesítés megszerzéséig a felsőfokú szakirányú szakképzés megszerzését megkezdő orvos és fogorvos munkaideje - a 13. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a heti 58 órát, 2007. augusztus 1. napjától a heti 56 órát nem haladhatja meg. A heti 48 órát meghaladó munkavégzés elrendelésének részletes feltételeit az egészségügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) A 18. § szerinti szabályzatot az egészségügyi szolgáltató e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül készíti el.
(6) Az (5) bekezdés 2009. július 31. napjával hatályát veszti.
(6) Az első szakorvosi szakképesítés megszerzéséig a felsőfokú szakirányú szakképzés megszerzését megkezdő orvos és fogorvos munkaideje - a 13. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a heti 58 órát, 2007. augusztus 1. napjától a heti 56 órát nem haladhatja meg. A heti 48 órát meghaladó munkavégzés elrendelésének részletes feltételeit az egészségügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(6) Az első szakorvosi szakképesítés megszerzéséig a felsőfokú szakirányú szakképzés megszerzését megkezdő orvos és fogorvos munkaideje - a 13. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a heti 56 órát, 2009. augusztus 1-jétől legkésőbb 2011. július 31-ig a heti 52 órát nem haladhatja meg. A heti 48 órát meghaladó munkavégzés elrendelésének részletes feltételeit az egészségügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(7) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- a Tanács 1993. november 23-i, 93/104/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól,
- az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 22-i, 2000/34/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvnek az abból kizárt ágazatok és tevékenységek szabályozása céljából történő módosításáról.
(7) Az (5) bekezdés 2009. július 31. napjával hatályát veszti.
(7) Az (6) bekezdés 2009. július 31. napjával hatályát veszti.
(7) A (6) bekezdés 2011. augusztus 1. napjával hatályát veszti. E bekezdés 2011. augusztus 2-án hatályát veszti.
(8) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- a Tanács 1993. november 23-i, 93/104/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól,
- az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 22-i, 2000/34/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvnek az abból kizárt ágazatok és tevékenységek szabályozása céljából történő módosításáról.
(8) Ez a törvény a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(9) Ez a törvény a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
29. §
(1) A 2012. július 1-jén alkalmazásban álló, a 11/A. § (4)-(6) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatottakat az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszer keretében
a) a 2012. január 1-je és 2012. június 30-a közötti időszak tekintetében visszamenőleges, valamint
b) havonta megillető folyamatos,
illetmény- vagy bérnövelés illeti meg a (2)-(18) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) A 2012. január 1-je és 2012. június 30-a közötti időszakban a 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (4) bekezdése szerinti orvos munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozót
a) alapbére (garantált illetménye) és
b) az őt jogszabály, kollektív szerződés, kinevezés vagy munkaszerződés alapján munkavégzés esetén folyamatosan megillető bér- vagy illetménypótlékok, munkavállalók esetében ide nem értve a prémiumot (a továbbiakban: rendszeres pótlék)
együttes összegének mértékétől függően az 1. melléklet szerinti táblázatban szereplő visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(2) A 2012. január 1-je és 2012. június 30-a közötti időszakban a 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (4) bekezdése szerinti orvos munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozót
a) alapbére (garantált illetménye) és
b) az őt jogszabály, kollektív szerződés, kinevezés vagy munkaszerződés alapján munkavégzés esetén folyamatosan megillető bér- vagy illetménypótlékok, munkavállalók esetében ide nem értve a prémiumot (a továbbiakban: rendszeres pótlék)
együttes összegének mértékétől függően - nem rendszeres jövedelemnek minősülő bérelemként - az 1. melléklet szerinti táblázatban szereplő visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(3) A 2012. január 1-je és 2012. június 30-a közötti időszakban a 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (5) bekezdése szerinti egészségügyi szakdolgozót, egészségügyben dolgozót a 3. melléklet szerinti táblázatban szereplő visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(3) A 2012. január 1-je és 2012. június 30-a közötti időszakban a 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (5) bekezdése szerinti egészségügyi szakdolgozót, egészségügyben dolgozót - nem rendszeres jövedelemnek minősülő bérelemként - a 3. melléklet szerinti táblázatban szereplő visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(4) A 2012. január 1-je és 2012. június 30-a közötti időszakban a 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (6) bekezdése szerinti egészségügyi dolgozót havi 31 435 Ft összegű visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(4) A 2012. január 1-je és 2012. június 30-a közötti időszakban a 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (6) bekezdése szerinti egészségügyi dolgozót - nem rendszeres jövedelemnek minősülő bérelemként - havi 31 435 Ft összegű visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés végrehajtásánál
a) az egészségügyi dolgozó 2012. január 1. és 2012. június 30. közötti időszakban érvényes legmagasabb összegű kinevezés szerinti havi illetményét, illetve munkaszerződés szerinti személyi alapbérét,
b) rendszeres pótlékként pedig az a) pont szerint megállapított havi illetmény, személyi alapbér hónapjában kifizetett rendszeres pótlékok összegét - azzal, hogy ha több hónapban azonos összegű havi illetmény, alapbér állapítható meg, akkor e hónapok közül a legmagasabb összegben kifizetett rendszeres pótlékok összegét -
kell figyelembe venni.
(6) A (2)-(4) bekezdés szerinti visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés a 2012. január 1-je és június 30-a között a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban, bérnövelésre jogosító munkakörben töltött, munkavégzési kötelezettséggel járó időre jár. Nem jogszerző időszak a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét időtartama. A visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés emiatt kieső összegét a tárgyhónapban kieső munkanapok számának a foglalkoztatott munkarendje szerinti, a tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában, 100 forintra kerekítve kell megállapítani. A munkanapok számába be kell számítani a fizetett munkaszüneti napokat is.
(7) A visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés nem illeti meg azt az egészségügyi dolgozót, egészségügyben dolgozót, aki a prémiumévek programban vesz részt.
(8) A 2012. január 1-je és 2012. június 30-a között fennállt jogviszony (jogviszonyok) esetén a visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés a munkáltatónál (munkáltatóknál) munkavégzési kötelezettséggel járó, illetmény- vagy bérnövelésre jogosító munkakörben töltött időszakra (időszakokra) időarányosan jár.
(9) A visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelést annál a munkáltatónál kell - az egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó korábbi alkalmazotti jogviszonyára (jogviszonyaira) is tekintettel - kifizetni, ahol az egészségügyi dolgozó 2012. július 1-jén alkalmazásban áll. Az egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó a korábbi, illetmény- vagy bérnövelésre jogosító jogviszonyainak tartamát, valamint az egyösszegű illetmény- vagy bérnövelés alapjául szolgáló kereseti adatait 2012. július 8. napjáig igazolja az őt 2012. július 1-jén foglalkoztató munkáltatónak. Abban az esetben, ha az egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó 2012. július 1-jén több munkáltatónál is jogviszonyban áll, a korábbi illetmény- vagy bérnövelésre jogosító jogviszonyának vagy jogviszonyainak tartama csak egyszeresen vehető figyelembe; több korábbi jogviszony esetében azonban az e jogviszonyokra tekintettel járó bérnövelés különböző munkáltatóknál is érvényesíthető.
(10) A (2)-(4) bekezdés szerinti visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés összegét a 2012. júliusi bér (illetmény) kifizetésével egyidejűleg egy összegben kell az egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó részére kifizetni.
(11) A 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál 2012. július 1. napján vagy ezt követően a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (4) bekezdése szerinti orvos munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozót alapbére (garantált illetménye) és az őt megillető rendszeres pótlék vagy pótlékok együttes összegének mértékétől függően az 1. melléklet szerinti táblázatban szereplő folyamatos illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(11) A 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál 2012. július 1. napján vagy ezt követően a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (4) bekezdése szerinti orvos munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozót alapbére (garantált illetménye) és az őt megillető rendszeres pótlék vagy pótlékok együttes összegének mértékétől függően - rendszeres jövedelemnek minősülő bérelemként - a (20) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az 1. melléklet szerinti táblázatban szereplő folyamatos illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(12) A 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál 2012. július 1. napján vagy ezt követően a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (5) bekezdése szerinti egészségügyi szakdolgozót, egészségügyben dolgozót a 3. melléklet szerinti táblázatban szereplő folyamatos illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(12) A 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál 2012. július 1. napján vagy ezt követően a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (5) bekezdése szerinti egészségügyi szakdolgozót, egészségügyben dolgozót - rendszeres jövedelemnek minősülő bérelemként - a (19) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a 3. melléklet szerinti táblázatban szereplő folyamatos illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(12a) A Kormány által a 11/A. § (1), (2), (5) és (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel kormányrendeletben megállapított ellátások, egészségügyi szolgáltatók vagy munkakörök módosítása esetén az illetmény- vagy bérnövelés és a 30. § szerinti támogatás igénybevételének feltételeit, valamint az irányadó határidőket vagy határnapokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(13) A 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál 2012. július 1. napján vagy ezt követően a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (6) bekezdése szerinti egészségügyi dolgozót havi 31 435 Ft összegű folyamatos illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(13) A 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál 2012. július 1. napján vagy ezt követően a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (6) bekezdése szerinti egészségügyi dolgozót - rendszeres jövedelemnek minősülő bérelemként - havi 31 435 Ft összegű folyamatos illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(14) A (11)-(13) bekezdés szerinti folyamatos illetmény- vagy bérnövelés
a) végrehajtásánál az emelés alapjaként az egészségügyi dolgozó 2012. június 30-án irányadó - kinevezés szerinti - illetményét, alapbérét, illetve az őt megillető rendszeres pótlék vagy pótlékok összegét kell figyelembe venni,
b) jogosultsági feltételeire a (6)-(9) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(15) A (2)-(4) és (11)-(13) bekezdés szerinti visszamenőleges és folyamatos illetmény- vagy bérnövelés az alkalmazott egészségügyi dolgozót, egészségügyben dolgozót a munkáltató egyoldalú döntése alapján a garantált illetményén vagy a személyi alapbérén felül megillető juttatás - különösen az illetménykiegészítés - terhére, annak visszavonásával vagy csökkentésével nem biztosítható. Részmunkaidő esetén az illetmény- vagy bérnövelés a munkaidő teljes munkaidőhöz viszonyított arányában jár.
(16) Az Mt. 139. § (2) bekezdésétől és a 14. §-tól eltérően az ügyeleti díj, a 14/B. § szerinti pótlék, a készenléti díj, valamint a rendkívüli munkavégzés bérpótlékának alapja:
a) a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó esetén,
aa) ha közalkalmazotti jogviszonya 2012. június 30-án, valamint 2012. július 1-jén fennállt, a 2012. június 30-án hatályos kinevezésében meghatározott illetménnyel azonos összeg,
ab) a 2012. június 30. után létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a Kjt. 2012. június 30-án hatályos szabályainak alapulvételével meghatározott besorolási osztályához és fokozatához tartozó garantált illetménnyel, vagy - ha az magasabb - a kormányrendeletben megállapított minimálbérrel, garantált bérminimummal azonos összeg,
b) a munkaviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozó esetén,
ba) ha munkaviszonya 2012. június 30-án, valamint 2012. július 1-jén is fennállt, a 2012. június 30-án hatályos munkaszerződésében meghatározott személyi alapbérével azonos összeg,
bb) a 2012. június 30. után létesített munkaviszony esetén a munkáltatónál azonos munkakörben, azonos gyakorlati idővel 2012. június 30-án foglalkoztatott munkavállalók munkaszerződés szerinti személyi alapbére - több ilyen munkavállaló esetén alapbérük átlaga -, ilyen munkavállalók hiányában a Kjt. 2012. június 30-án hatályos szabályainak alapulvételével meghatározott besorolási osztályhoz és fokozathoz tartozó garantált illetménnyel azonos összeg.
(17) A 11/A. §, a (2)-(4) bekezdés és a (11)-(13) bekezdés szerinti visszamenőleges és folyamatos illetmény- vagy bérnövelést a 2011-2012. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a foglalkoztatottat 2012. évre megillető kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében nem kell figyelembe venni.
(17) A 11/A. §, a (2)-(4) bekezdés és a (11)-(13) bekezdés szerinti visszamenőleges és folyamatos illetmény- vagy bérnövelést a 2011-2012. évi és 2012-2013. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a foglalkoztatottat 2012. és 2013. évre megillető kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében nem kell figyelembe venni.
(18) A 11/A. §, a (2)-(4) bekezdés és a (11)-(13) bekezdés szerinti illetmény- vagy bérnövelés az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-a szerinti elvárt béremelésként az ott meghatározott adókedvezmény szempontjából nem vehető figyelembe.
(18) A 11/A. §, a (2)-(4) bekezdés és a (11)-(13) bekezdés szerinti illetmény- vagy bérnövelés az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-a szerinti elvárt béremelésként, részkedvezményalap részeként az ott meghatározott adókedvezmény szempontjából nem vehető figyelembe.
(19) A 2012. június 30-án és 2012. július 1-jén is az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó, a 11/A. § (5) bekezdése szerinti munkakörben álló foglalkoztatott a 11/A. § (5) bekezdése szerinti garantált illetményre vagy bérre a (12) bekezdésben meghatározott folyamatos illetmény- vagy bérnövelés útján jogosult. A 2012. június 30-át követően az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó, a 11/A. § (5) bekezdése szerinti munkakört létesítő foglalkoztatott az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok alapján őt megillető illetmény- vagy bérnövelésre kizárólag a 11/A. § (5) bekezdése alapján jogosult.
(20) A 2012. december 31-én és 2013. január 1-jén is az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó, a 11/A. § (4) bekezdése szerinti orvos munkakörben álló foglalkozatott a 11/A. § (4) bekezdése szerinti garantált illetményre vagy bérre a (11) bekezdésben meghatározott folyamatos illetmény- vagy bérnövelés útján jogosult. A 2012. december 31-ét követően az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó, a 11/A. § (4) bekezdése szerinti munkakört létesítő foglalkoztatott az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok alapján őt megillető illetmény- vagy bérnövelésre kizárólag a 11/A. § (4) bekezdése alapján jogosult.
29/A. §
(1) Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok alapján járó illetmény- vagy bérnövelést az Mt., a Kjt. és a Hjt. alkalmazásában a távolléti díj számítása során figyelembe kell venni.
(1) Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok alapján járó illetmény- vagy bérnövelést az Mt., az eszjtv. és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a Hjt. alkalmazásában a távolléti díj számítása során figyelembe kell venni.
(2) Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok alapján járó illetmény- vagy bérnövelést a Kjt. alkalmazásában a jubileumi jutalom számítása során figyelembe kell venni.
(2) Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok alapján járó illetmény- vagy bérnövelést az eszjtv. alkalmazásában a szolgálati elismerés és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény alkalmazásában a jubileumi jutalom számítása során figyelembe kell venni.
29/B. §
(1) A 2013. szeptember 1-jén alkalmazásban álló, a 11/A. § (4)-(6a) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatottakat az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszer keretében a 2013. január 1-je és 2013. augusztus 31-e közötti időszak tekintetében visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés illeti meg a (2)-(13) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban a 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (4) bekezdése szerinti orvos munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozót alapbére (garantált illetménye) és rendszeres pótlékai együttes összegének mértékétől függően - nem rendszeres jövedelemnek minősülő bérelemként - a 4. melléklet szerinti táblázatban szereplő visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban a 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (5) bekezdése szerinti egészségügyi szakdolgozót, egészségügyben dolgozót - nem rendszeres jövedelemnek minősülő bérelemként - az 5. melléklet szerinti táblázatban szereplő visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban a 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (6) bekezdése szerinti egészségügyi dolgozót - nem rendszeres jövedelemnek minősülő bérelemként - havi 10 000 Ft összegű visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban a 11/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban álló, a 11/A. § (6a) bekezdése szerinti gyógyszerész munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozót - nem rendszeres jövedelemnek minősülő bérelemként - havi 44 385 Ft összegű visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés illeti meg.
(6) A (2)-(5) bekezdés szerinti visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés végrehajtásánál az egészségügyi dolgozó 2013. június havi kinevezés szerinti illetményét, illetve munkaszerződés szerinti alapbérét, valamint rendszeres pótlékai összegét, 2013. június havi bér hiányában az azt megelőző utolsó teljes havi bért kell figyelembe venni.
(7) Az e § szerinti visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés a foglalkoztatottat a munkáltató egyoldalú döntése alapján a garantált illetményén vagy alapbérén felül megillető juttatás - különösen az illetménykiegészítés - terhére, annak visszavonásával vagy csökkentésével nem biztosítható.
(8) Részmunkaidő esetén a visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés a munkaidő teljes munkaidőhöz viszonyított arányában jár.
(9) A (2)-(5) bekezdés szerinti visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés a 2013. január 1-je és 2013. augusztus 31-e között a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontjában felsorolt jogviszonyban, bérnövelésre jogosító munkakörben töltött, munkavégzési kötelezettséggel járó időre - ideértve az Ebtv. 44. §-a szerinti keresőképtelenséggel járó időszakokat is - jár. Nem jogszerző időszak a fizetés nélküli szabadság, szülési szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét időtartama. A visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés emiatt kieső összegét a tárgyhónapban kieső munkanapok számának a foglalkoztatott munkarendje szerinti, a tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában, 100 forintra kerekítve kell megállapítani. A munkanapok számába be kell számítani a fizetett munkaszüneti napokat is.
(10) A visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés nem illeti meg azt az egészségügyi dolgozót, egészségügyben dolgozót, aki a prémiumévek programban vesz részt.
(11) A 2013. január 1-je és 2013. augusztus 31-e között fennállt jogviszony vagy jogviszonyok esetén a visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés a munkáltatónál vagy munkáltatóknál a (9) bekezdés szerinti, munkavégzési kötelezettséggel járó, illetmény- vagy bérnövelésre jogosító munkakörben töltött időszakra vagy időszakokra időarányosan jár.
(12) A visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelést annál a munkáltatónál kell - az egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó korábbi alkalmazotti jogviszonyára (jogviszonyaira) is tekintettel - kifizetni, ahol az egészségügyi dolgozó 2013. szeptember 1-jén alkalmazásban áll. Az egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó a korábbi, illetmény- vagy bérnövelésre jogosító jogviszonyainak tartamát, valamint az egyösszegű illetmény- vagy bérnövelés alapjául szolgáló kereseti adatait 2013. augusztus 15. napjáig igazolja az őt 2013. szeptember 1-jén foglalkoztató munkáltatónak. Abban az esetben, ha az egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó 2013. szeptember 1-jén több munkáltatónál is jogviszonyban áll, a korábbi illetmény- vagy bérnövelésre jogosító jogviszonyának vagy jogviszonyainak tartama csak egyszeresen vehető figyelembe; több korábbi jogviszony esetében azonban az e jogviszonyokra tekintettel járó bérnövelés különböző munkáltatóknál is érvényesíthető.
(13) A (2)-(5) bekezdés szerinti visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés összegét a 2013. augusztusi bér (illetmény) kifizetésével egyidejűleg egy összegben kell az egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó részére kifizetni. Amennyiben a munkavállaló a (10) bekezdés szerinti határidőig kereseti adatait nem igazolja a munkáltatójának, a visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelést az adatok igazolását követő hónapban, de legkésőbb 2013. december hónapban kell kifizetni.
29/C. §
(1) A 11/A. §
a) (4) és (5) bekezdésében meghatározott egészségügyi dolgozót az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 1. és 2. melléklet alkalmazásával,
b) (6) és (6a) bekezdésében meghatározott egészségügyi dolgozót a Módtv4. által megállapított 11/A. § (6) és (6a) bekezdésében meghatározott összeg alkalmazásával
2013. szeptember 1. napjával át kell sorolni, munkaszerződését vagy - a Hjt. hatálya alá tartozók esetében a Hjt. 122. § (5) bekezdésében foglaltak alapján - illetménymegállapítási parancsát (határozatát) módosítani kell (a továbbiakban együtt: átsorolás), azzal, hogy 2013. július 1. és 2013. augusztus 31. között az a) és b) pont szerinti egészségügyi dolgozók e törvény 2013. június 30. napján hatályos rendelkezései szerint jogosultak a folyamatos illetmény- vagy bérnövelésre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átsorolás során az egészségügyi dolgozót a 2013. június 30. napján hatályos rendelkezések alapján megillető alapbér, garantált illetmény, valamint rendszeres pótlék vagy pótlékok együttes összegét legalább a 29/B. § (4) és (5) bekezdésében, a 4. mellékletben vagy az 5. mellékletben meghatározott összeggel meg kell emelni.
(3) A 11/A. § és a 29/B. § szerinti illetmény- vagy bérnövelést az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a foglalkoztatottat a Kormány rendelete alapján megillető kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében nem kell figyelembe venni.
(4) A 11/A. § és a 29/B. § szerinti bérnövelés az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-a szerinti elvárt béremelésként, részkedvezményalap részeként az ott meghatározott adókedvezmény szempontjából nem vehető figyelembe.
30. §
(1) Az egészségügyi szolgáltató az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított visszamenőleges és folyamatos illetmény- vagy bérnöveléssel járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez az egészségügyi dolgozók 2012. évi egyszeri bérkiegészítéséhez, illetménykiegészítéséhez kapcsolódó támogatásról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - működési célú, támogatásértékű bevételként - támogatásban részesül.
(2) A visszamenőleges és folyamatos illetmény- vagy bérnövelésre jogosult egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó kinevezését, munkaszerződését, - a Hjt. hatálya alá tartozók esetében a Hjt. 109/B. §-ában foglaltak alapján illetménymegállapítási parancsát (határozatát) - a munkabér, illetmény törvényi változására tekintettel legkésőbb 2012. augusztus 31-ig kell módosítani.
30. §   Az egészségügyi szolgáltató a 11/A. § és a 29/B. § szerint meghatározott illetmény- vagy bérnöveléssel járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint, ott meghatározott összegű - működési célú, támogatásértékű bevételként - támogatásban részesül.
30. §   Az egészségügyi szolgáltató a 11/A. § szerint meghatározott illetmény- vagy bérnöveléssel járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint, ott meghatározott összegű - működési célú, támogatásértékű bevételként - támogatásban részesül.
31. §   A Hjt. hatálya alá tartozók esetében, ahol
a) a 29-30. §-ok, az 1. melléklet és a 3. melléklet „alapbért (illetményt)” említenek, ott „távolléti díjat”, ahol „visszamenőleges és folyamatos illetmény- vagy bérnövelést” említenek „egészségügyi dolgozók kiegészítő illetményét”,
b) a 29. § (5) bekezdése a „legmagasabb kinevezés szerinti havi illetményt, illetve munkaszerződés szerinti személyi alapbért” említ, ott „legmagasabb távolléti díjat”,
c) a 29. § (11) bekezdése „különösen az illetménykiegészítés”-t említ, ott „különösen a Hjt. 108. § (3) bekezdése szerinti beosztási illetmény kiemelés”-t
kell érteni.
31. §   A Hjt. hatálya alá tartozók esetében, ahol a 29-30. §
a) „alapbért (illetményt)” említ, ott „távolléti díjat”, ahol „illetmény- vagy bérnövelést” említ, ott „egészségügyi dolgozók kiegészítő illetményét”,
b) „különösen az illetménykiegészítés”-t említ, ott „különösen a Hjt. 123. § (3) bekezdése szerinti beosztási illetménykiemelés”-t
kell érteni.
31. §   A Hjt. hatálya alá tartozók esetében, ahol a 29/A-30. § „illetmény- vagy bérnövelést” említ, ott „egészségügyi dolgozók kiegészítő illetményét” kell érteni.
32. §   Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi CXI. törvénnyel megállapított 11/A. § (2) bekezdés c) pontját és a 11/B. §-t a 2015. július 1-jét követően megkezdett szakképzések ideje alatt történő foglalkoztatásra kell alkalmazni.
33. §   Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIV. törvénnyel megállapított 11/B. § (3) bekezdésében foglaltakat a 2015. július 1-jét követően a 11/B. § (1) bekezdése szerinti, a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv által létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében is alkalmazni kell.
34. §   Az egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 15/A. §-ban foglaltakat az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésüket 2015. július 1-jét követően megkezdőkre kell alkalmazni.
35. §   e törvény az európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (eU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
35. §
(1) Az az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó, 2016. július 1-jén alkalmazásban álló foglalkoztatott, aki a munkában eltöltött évei alapján az 1. vagy 2. mellékletben foglalt táblázat 15-17. sora szerinti szintbe sorolandó, az egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított bérnövelésre 2016. január 1-jétől, de legfeljebb az adott munkáltatónál fennálló, az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakörben történő foglalkoztatásának kezdő időpontjától jogosult.
(2) Az 2016. január 1. és 2016. június 30. közötti időszak vonatkozásában a bérnövelés megvalósítása érdekében az (1) bekezdés szerint béremelésre jogosult foglalkoztatott részére - legfeljebb az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakörben történő foglalkoztatásának időtartamára - jogszabályi rendelkezések alapján megillető alapbér és a Módtv.-vel megállapított alapbér különbözetét egyösszegű bérkülönbözetként kell megállapítani, és azt a 2016. július havi munkabér kifizetésével egyidejűleg kell kifizetni.
32. §   A 13. § (1) bekezdés végrehajtásakor a Módtv. hatálybalépését követő hónapra vonatkozó munkaidő-beosztást annak kezdetétől számított 15 nappal megelőzően is lehet közölni.
33. §
(1) Annál a munkáltatónál, ahol a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvény alapján az Mt. XI. fejezetét - 2012. június 30-át megelőzően kezdődött munkaidőkeretre vagy közölt munkaidő-beosztásra tekintettel - nem kell alkalmazni, e munkaidőkeret vagy közölt munkaidő-beosztás tartama alatt, de legfeljebb 2012. december 31-éig e törvény 2012. június 30-án hatályos 12. §-át, 13. §-át és 13/A. § (2) bekezdését kell a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseivel együtt alkalmazni.
(2) A 2012. június 30-án hatályos 12. § (6) bekezdése és 13. § (2) bekezdése alapján 2012. június 30-ig megkötött megállapodások a felek eltérő rendelkezése hiányában
a) 2012. augusztus 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnnek,
b) az a) pontban foglaltaktól eltérően az (1) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdésben meghatározott időtartamig hatályban maradnak, azzal, hogy e megállapodások felmondására a 2012. június 30-án hatályos 14/A. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(3) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) módosított 29. § (18) bekezdését 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.
(4) A Módtv2.-vel módosított 14/D. § szerinti, a Módtv2. hatálybalépésekor fennálló jogviszonyt a Módtv2. hatálybalépését követő 30 napon belül be kell jelenteni a fenntartónak. A fenntartó a jogviszony jóváhagyása tárgyában a bejelentéstől számított 60 napon belül dönt.
34. §   Az egészségügyet érintő egyes törvényeknek az egészségügyi szakellátási felelősséggel kapcsolatos, valamint egyes közszférában foglalkoztatott egészségügyi dolgozók foglalkoztatási helyzetével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XL. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 16/A-16/D. § hatálya alá tartozó munkáltató a Módtv3. hatálybalépését követő 15 napon belül, írásban tájékoztatja az érintett foglalkoztatottakat a jövedelemkiegészítés juttathatóságának lehetőségéről.

1. MELLÉKLET A 2003. ÉVI LXXXIV. TÖRVÉNYHEZ

Orvos munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók visszamenőleges és folyamatos illetmény- vagy bérnövelése

Orvosok illetmény-, illetve bértáblája (Ft/hó, bruttó)

Az orvos legmagasabb
személyi alapbére
(alapilletménye) és rendszeres
illetménypótlékai összege
(Ft/hó, bruttó)
Visszamenőleges és folyamatos illetmény- vagy bérnövelés (Ft/hó, bruttó)
350 000 alatt 65 820
350 000-359 999 60 820
360 000-369 999 55 820
370 000-379 999 50 820
380 000-389 999 45 820
390 000-399 999 40 820
400 000-409 999 35 820
410 000-419 999 30 820
420 000-429 999 25 820
430 000-439 999 20 820
440 000-449 999 15 820
450 000-től 10 000
   
 
15. 43-45 311 520 368 120 395 120
17. 49-51 336 763 397 985 427 566
16. 46-48 328 345 388 045 416 751
15. 43-45 319 928 378 105 405 936
14. 40-42 311 520 368 120 395 120
13. 37-39 303 120 358 220 384 320
12. 34-36 294 720 348 320 373 520
11. 31-33 286 220 339 720 363 820
10. 28-30 277 820 331 220 354 220
9. 25-27 268 120 322 720 344 520
8. 22-24 258 420 314 220 334 820
7. 19-21 248 720 303 520 325 220
6. 16-18 239 020 292 920 315 920
5. 13-15 231 220 282 220 304 320
4. 10-12 224 720 271 620 292 720
3. 7-9 218 320 262 420 281 220
2. 4-6 211 820 254 220 269 620
1. 0-3 205 320 247 820 260 320
    H I J
SZINT ÉVEK ORVOSI BÉRTÁBLA
FIZETÉSI OSZTÁLYOK

1/A. MELLÉKLET A 2003. ÉVI LXXXIV. TÖRVÉNYHEZ

Orvosok illetmény-, illetve bértáblája (Ft/hó, bruttó)

SZINT ÉVEK ORVOSI BÉRTÁBLA SZORZÓI*
    H I J
1. 0-3 1,809 1,924 2,040
2. 4-6 1,878 2,003 2,142
3. 7-9 1,947 2,086 2,253
4. 10-12 2,017 2,174 2,369
5. 13-15 2,077 2,276 2,484
6. 16-18 2,151 2,378 2,600
7. 19-21 2,244 2,480 2,702
8. 22-24 2,336 2,591 2,804
9. 25-27 2,429 2,674 2,906
10. 28-30 2,522 2,758 3,008
11. 31-33 2,614 2,841 3,109
12. 34-36 2,707 2,924 3,211
13. 37-39 2,799 3,063 3,313
14. 40-42 2,892 3,160 3,415
15. 43-45 2,892 3,160 3,415
A szorzók vetítési alapja 108 000 Ft/hó.

2. MELLÉKLET A 2003. ÉVI LXXXIV. TÖRVÉNYHEZ

Egészségügyi szakdolgozók, egyes egészségügyben dolgozók illetmény-, illetve bértáblája (Ft/hó, bruttó)

SZINT ÉVEK SZAKDOLGOZÓI BÉRTÁBLA SZORZÓI BESOROLÁSI OSZTÁLYOK
    A B C D E F G H I J
1. 0-3 93 000 Ft 93 000 Ft 108 000 Ft 108 000 Ft 108 000 Ft 122 000 Ft 127 000 Ft 129 500 Ft 142 000 Ft 154 000 Ft
2. 4-6 1,011 1,016 1,014 1,023 1,032 1,045 1,047 1,058 1,060 1,071
3. 7-9 1,022 1,032 1,028 1,046 1,065 1,090 1,091 1,116 1,123 1,149
4. 10-12 1,032 1,048 1,042 1,069 1,097 1,135 1,134 1,174 1,190 1,230
5. 13-15 1,043 1,065 1,056 1,093 1,130 1,180 1,177 1,224 1,268 1,311
6. 16-18 1,065 1,091 1,079 1,125 1,162 1,225 1,220 1,286 1,345 1,392
7. 19-21 1,075 1,108 1,093 1,148 1,194 1,270 1,264 1,363 1,423 1,463
8. 22-24 1,086 1,124 1,106 1,162 1,227 1,316 1,319 1,440 1,507 1,534
9. 25-27 1,097 1,140 1,120 1,176 1,259 1,361 1,382 1,517 1,570 1,605
10. 28-30 1,108 1,156 1,134 1,190 1,292 1,406 1,445 1,595 1,634 1,676
11. 31-33 1,118 1,172 1,148 1,204 1,324 1,451 1,508 1,672 1,697 1,748
12. 34-36 1,129 1,188 1,162 1,218 1,356 1,512 1,571 1,749 1,761 1,819
13. 37-39 1,140 1,204 1,176 1,231 1,389 1,574 1,634 1,826 1,866 1,890
14. 40-42 1,151 1,220 1,190 1,245 1,421 1,635 1,697 1,903 1,940 1,961
15. 43-45 1,151 1,220 1,190 1,245 1,421 1,635 1,697 1,903 1,940 1,961
A szorzók vetítési alapja az 1. szint szerinti összeg.

 
15. 43-45 117 043 123 460 138 520 144 460 163 468 237 525 250 325 277 125 303 725 330 725
17. 49-51 120 112 127 924 143 056 148 996 173 836 259425 274 025 302 325 333 425 363 125
16. 46-48 119 089 126 436 141 544 147 484 170 380 252 125 266 125 293 925 323 525 352 325
15. 43-45 118 066 124 948 140 032 145 972 166 924 244 825 258 225 285 525 313 625 341 525
14. 40-42 117 043 123 460 138 520 144 460 163 468 237 525 250 325 277 125 303 725 330 725
13. 37-39 116 020 121 972 137 008 142 948 160 012 230 225 242 425 268 725 293 825 319 925
12. 34-36 114 997 120 484 135 496 141 544 156 448 222 925 234 425 260 325 283 925 309 125
11. 31-33 113 974 118 996 133 984 140 032 152 992 215 625 226 525 251 825 275 325 299 425
10. 28-30 113 044 117 508 132 472 138 520 149 536 208 225 218 625 243 425 266 825 289 825
9. 25-27 112 021 116 020 130 960 137 008 145 972 200 925 210 625 233 725 258 325 280 125
8. 22-24 110 998 114 532 129 448 135 496 142 516 195 725 203 025 224 025 249 825 270 425
7. 19-21 109 975 113 044 128 044 133 984 138 952 190 525 196 725 214 325 239 125 260 825
6. 16-18 109 045 111 463 126 532 131 500 135 496 186 025 191 925 204 625 228 525 251 525
5. 13-15 106 999 109 045 124 048 128 044 132 040 181 425 187 125 196 825 217 825 239 925
4. 10-12 105 976 107 464 122 536 125 452 128 476 176 825 182 425 190 325 207 225 228 325
3. 7-9 105 046 105 976 121 024 122 968 125 020 172 225 177 625 183 925 198 025 216 825
2. 4-6 104 023 104 488 119 512 120 484 121 456 167 725 172 825 177 425 189 825 205 225
1. 0-3 103 000 103 000 118 000 118 000 118 000 163 425 168 425 170 925 183 425 195 925
    A B C D E F G H I J
SZINT ÉVEK SZAKDOLGOZÓI BÉRTÁBLA
FIZETÉSI OSZTÁLYOK

3. MELLÉKLET A 2003. ÉVI LXXXIV. TÖRVÉNYHEZ

Béremelésre és illetménykiegészítésre jogosító egészségügyi szakdolgozó munkakörben foglalkoztatottak és egyes egészségügyben dolgozó foglalkoztatottak visszamenőleges és folyamatos illetmény- vagy bérnövelésének összege (Ft/hó, bruttó)

  Besorolási osztályok
Évek A B C D E F G H I J
0-3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
4-6 1 000 1 500 1 500 2 500 3 500 1 230 1 555 1 025 2 110 1 730
7-9 2 000 3 000 3 000 5 000 7 000 2 155 2 290 2 050 2 945 2 140
10-12 3 000 4 500 4 500 7 500 10 500 3 080 3 030 3 075 3 215 3 055
13-15 4 000 6 000 6 000 10 000 14 000 4 005 3 765 3 100 3 565 3 965
16-18 6 000 8 500 8 500 13 600 17 500 4 930 4 505 3 330 3 915 4 880
19-21 7 000 10 000 10 000 16 000 21 000 5 855 5 240 3 615 4 265 6 610
22-24 8 000 11 500 11 500 17 500 22 585 6 170 5 890 3 905 5 615 7 955
25-27 9 000 13 000 13 000 19 000 22 745 6 485 6 270 3 190 6 095 9 295
28-30 10 000 14 500 14 500 20 500 22 910 4 665 6 335 4 480 6 575 10 640
31-33 11 000 13 325 16 000 22 000 23 070 2 845 6 495 6 060 7 055 11 985
34-36 12 000 12 130 17 500 23 500 23 900 3 025 6 460 7 645 7 535 13 330
37-39 13 000 10 935 19 000 24 375 24 730 3 205 6 520 9 225 12 595 13 515
40-42 14 000 9 550 20 500 22 910 25 115 3 385 6 585 10 810 13 155 13 700
43-45 14 000 9 550 20 500 22 910 25 115 3 385 6 585 10 810 13 155 13 700
                     

4. MELLÉKLET A 2003. ÉVI LXXXIV. TÖRVÉNYHEZ

Orvos munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelése

Az orvos legmagasabb személyi alapbére (alapilletménye)
és rendszeres illetménypótlékai összege
(Ft/hó, bruttó)
Visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés összege fizetési osztályonként (Ft/hó, bruttó)
  H I J
350 000 alatt 10 000 40 000 40 000
350 000-359 999 10 000 40 000 40 000
360 000-369 999 10 000 40 000 40 000
370 000-379 999 10 000 40 000 40 000
380 000-389 999 10 000 40 000 40 000
390 000-399 999 10 000 40 000 40 000
400 000-409 999 10 000 40 000 40 000
410 000-419 999 10 000 40 000 40 000
420 000-429 999 10 000 40 000 40 000
430 000-439 999 10 000 40 000 40 000
440 000-449 999 10 000 40 000 40 000
450 000-464 999 10 000 30 000 30 000
465 000-479 999 10 000 20 000 20 000
480 000- 10 000 10 000 10 000
 

5. MELLÉKLET A 2003. ÉVI LXXXIV. TÖRVÉNYHEZ

Béremelésre és illetménykiegészítésre jogosító egészségügyi szakdolgozó munkakörben foglalkoztatottak és egyes egészségügyben dolgozó foglalkoztatottak visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelésének összege (Ft/hó, bruttó)

  Visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelés összege fizetési osztályonként
(Ft/hó, bruttó)
Évek A B C D E F G H I J
0-3 5 000 5 000 4 000 4 000 4 000 41 425 41 425 41 425 41 425 41 425
4-6 6 023 6 488 5 512 6 484 7 456 40 235 39 856 40 414 39 305 39 756
7-9 7 046 7 976 7 024 8 968 10 000 39 245 39 068 39 403 38 559 39 305
10-12 7 976 9 464 8 536 10 000 10 000 38 355 38 407 38 292 38 245 38 290
13-15 8 999 10 000 10 000 10 000 10 000 37 465 37 646 38 317 37 769 37 376
16-18 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 36 575 36 985 38 088 37 535 36 461
19-21 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 35 585 36 197 37 817 37 059 34 792
22-24 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 35 173 35 512 37 545 35 831 33 422
25-27 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 34 883 35 111 37 274 35 385 32 153
28-30 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 36 693 35 110 36 873 34 797 30 883
31-33 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 38 603 35 009 35 301 34 351 29 359
34-36 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 38 461 34 908 33 830 33 863 28 090
37-39 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 38 197 34 907 32 258 28 853 27 920
40-42 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 38 055 34 806 30 687 28 245 27 751
43-45 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 38 055 34 806 30 687 28 245 27 751

4-5. MELLÉKLET A 2003. ÉVI LXXXIV. TÖRVÉNYHEZ

  • A jogszabály 2003. november 11-én jelent meg a Magyar Közlöny 129. számában.
  • hatályba lépett 2004. május 1-jén.
A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lépett hatályba. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. június 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2022. december 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 3-án lépett hatályba. 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 15-én lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2021. december 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 15-én lépett hatályba. 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 15-én lépett hatályba. 2015. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba. 2021. december 1-jén lépett hatályba. 2021. december 1-jén lépett hatályba. 2021. december 1-jén lépett hatályba. 2021. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. december 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 6-án lépett hatályba.A szakasz 2021. december 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2021. december 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. április 29-én lépett hatályba. 2013. április 29-én lépett hatályba. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lépett hatályba. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. április 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba. 2021. december 1-jén lépett hatályba. 2021. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba. 2021. december 1-jén lépett hatályba. 2021. december 1-jén lépett hatályba. 2021. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. április 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. április 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 29-én lépett hatályba.A szövegrész 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lépett hatályba. 2005. október 1-jén lépett hatályba. 2005. október 1-jén lépett hatályba. 2005. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 29-én lépett hatályba. 2013. április 29-én lépett hatályba. 2013. április 29-én lépett hatályba. 2013. április 29-én lépett hatályba. 2013. április 29-én lépett hatályba. 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 15-én lépett hatályba. 2013. április 29-én lépett hatályba. 2015. július 1-jén lépett hatályba. 2015. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. december 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2023. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. december 31-én lépett hatályba.