Hatályos állapot
Közlönyállapot
1998.11.14. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.07.05.
1999.07.06. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.06.30.
2001.07.01. - 2001.08.16.
2001.08.17. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.06.30.
2003.07.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.05.09.
2005.05.10. - 2005.09.30.
2005.10.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.08.31.
2006.09.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.05.31.
2007.06.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.08.31.
2007.09.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.01.31.
2009.02.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.12.21.
2010.12.22. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.07.31.
2015.08.01. - 2016.06.15.
2016.06.16. - 2016.11.25.
2016.11.26. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.06.30.
2017.07.01. - 2017.07.18.
2017.07.19. - 2017.11.27.
2017.11.28. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.07.25.
2018.07.26. - 2018.12.31.
2019.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1998. évi LXVI. törvény

az egészségügyi hozzájárulásról

Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos közteherviselés elvének érvényesítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. §
(1) A külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében az e törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
(2) Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség.
(2) Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség.

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

2. §   A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, illetőleg kifizetőt (a továbbiakban: kifizető) terheli az általa, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja) szerinti belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott, a 3. §-ban meghatározott jövedelem után. Ha a 3. §-ban meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőt e jövedelem után nem terheli jövedelemadó- (adóelőleg-) megállapítási kötelezettség, az egészségügyi hozzájárulást a jövedelmet szerző magánszemély állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.
2. §   A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, illetőleg kifizetőt (a továbbiakban: kifizető) terheli az általa, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja) szerinti belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott, a 3. §-ban meghatározott jövedelem után. Ha a 3. §-ban meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőt e jövedelem után nem terheli jövedelemadó- (adóelőleg-) megállapítási kötelezettség, az egészségügyi hozzájárulást a jövedelmet szerző magánszemély állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.
2. §   A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, illetőleg kifizetőt (a továbbiakban: kifizető) terheli az általa, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint belföldi magánszemélynek juttatott, a 3. §-ban meghatározott jövedelem után. Ha a 3. §-ban meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőt e jövedelem után nem terheli jövedelemadó- (adóelőleg-) megállapítási kötelezettség, az egészségügyi hozzájárulást a jövedelmet szerző magánszemély állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.
2. §   Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a 3. § (1) bekezdésében, a belföldi magánszemélyt az általa megszerzett, a 3. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelem után.
2. §   Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a 3. § (1) bekezdésében, a belföldi magánszemélyt az általa megszerzett, a 3. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelem után.
2/A. §   A 2. §-tól eltérően százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1/B. § szerinti külföldi illetőségű magánszemélyt a 3/B. §-ban meghatározott esetben.
3. §   A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja törvényben meghatározott:
a) az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél, az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett azon összeg, amelyet a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékalap meghatározásánál nem kell figyelembe venni;
b) a külön adózó jövedelmek közül:
ba) a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap,
bb) a társadalombiztosítási járulékalapot nem képező természetbeni juttatások - ide nem értve az Szja 71. §-a szerinti jogcímen szerzett jövedelmet -, továbbá az Szja 69. §-ában meghatározott juttatások, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított,
bb) a társadalombiztosítási járulékalapot nem képező természetbeni juttatások - különösen az Szja tv. 69. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti ajándék, reprezentáció címén adott termék és nyújtott szolgáltatás -, továbbá az Szja 69. §-ában meghatározott juttatások, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított,
bb) a társadalombiztosítási járulékalapot nem képező természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, azzal, hogy az Szja törvény 69. §-ának (10) bekezdésében meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék esetében az egészségügyi hozzájárulás alapját - a 2. § és az 5. § (2) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően - a juttatásban részesülő magánszemély(ek) illetőségétől függetlenül kell megállapítani, azonban az Szja törvény 69. §-ának (7) bekezdése rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni,
bc) a kamatkedvezményből származó jövedelem,
bd) az egyösszegű járadékmegváltások,
be) a kisösszegű kifizetések, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy a külön törvény szerint nem minősül alkalmi munkavállalónak.
3. §
(1) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja törvényben meghatározott:
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg;
b) a külön adózó jövedelmek közül:
bb) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, azonban az Szja tv. 69. §-a (7) bekezdésének rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni,
bc) a kamatkedvezményből származó jövedelem,
bd) az egyösszegű járadékmegváltások,
be) a kisösszegű kifizetések, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy a külön törvény szerint nem minősül alkalmi munkavállalónak.
(1) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja az adóévben juttatott (megszerzett), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja) meghatározott:
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg;
b) a külön adózó jövedelmek közül:
bb) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, azonban az Szja tv. 69. §-a (7) bekezdésének rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni,
bc) a kamatkedvezményből származó jövedelem,
bd) az egyösszegű járadékmegváltások,
be) a kisösszegű kifizetések, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy a külön törvény szerint nem minősül alkalmi munkavállalónak.
(1) A kifizető 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben juttatott (megszerzett), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) meghatározott, az alábbiakban felsorolt jövedelmek után:
a) az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg,
a) az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél - ide nem értve az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (6) bekezdésének d) pontjában és (7) bekezdésének d) pontjában meghatározott szolgáltatást - az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg,
a) az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél - ide nem értve az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (6) bekezdésének d) pontjában és (7) bekezdésének d) pontjában meghatározott szolgáltatást és az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet - az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg,
a) az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél - ide nem értve az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatást és az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet - az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg,
b) a külön adózó jövedelmek közül:
ba) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, azonban az Szja. tv. 69. §-a (7) bekezdésének rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem,
bc) az egyösszegű járadékmegváltások,
bd) a kisösszegű kifizetések, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy a külön törvény szerint nem minősül alkalmi munkavállalónak.
(1) A kifizető - kifizető hiányában vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél
aa) az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
ab) a vállalkozói kivét és a kivétkiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködőidíj-kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapját meghaladó része,
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke,
ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem,
bc) az egyösszegű járadékmegváltások,
bd) a kisösszegű kifizetések
(1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege
(1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után.
(1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után.
(1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 20 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után.
(1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege
után.
(1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege
(1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 20 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege
(1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 20 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege
(2) Mentes a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel a társadalombiztosítási szabályok szerint járulékfizetési kötelezettség keletkezik. E rendelkezés alkalmazásában a biztosítási jogviszony alapján fennálló járulékfizetéssel azonos elbírálás alá esik a baleseti járulék (Tbj. 36-37. §) fizetésére fennálló kötelezettség is.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik, a kifizetőt terhelő 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a jövedelmet szerző magánszemély köteles megfizetni. Ha a jövedelem juttatása nem pénzben történik, a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek akkor is meg kell fizetnie.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik, a kifizetőt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a jövedelmet szerző magánszemély köteles megfizetni. Ha a jövedelem juttatása nem pénzben történik, a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek akkor is meg kell fizetnie.
(2) Több társas vállalkozásban is személyesen közreműködő tag esetén az (1) bekezdés ab) alpontja alkalmazásakor járulékalapként annál a társas vállalkozásnál bevallott járulékalapot kell figyelembe venni, amelynél a személyes közreműködőidíj-kiegészítést meg kell állapítani. Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, az Szja tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem,
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
c) 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap,
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint
e) ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem
után 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése, valamint a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, az Szja tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése, 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
c) osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
(3a) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.
(4) A magánszemély a (3) bekezdésben meghatározott százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége nem haladhatja meg azt a jövedelmet, amely az egészségügyi hozzájárulás alapját képezi.
(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, Szja tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyihozzájárulás-alap együttes összegét.
(4) A kifizető a béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege után 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.
(4) A kifizető a béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.
(4) A kifizető az Szja tv. 71. § szerint biztosított béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelem adóalapként meghatározott összege után - figyelemmel az Szja tv. 70. § (4) bekezdésére - 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.
(5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség - ideértve a baleseti járulékfizetési kötelezettséget is - keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. Mentes továbbá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a bérbeadó a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező tulajdonában álló lakásban lakik, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása részére adja bérbe.
(5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség - ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is - keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. Mentes továbbá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.
(5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség - ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is - keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. Mentes továbbá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.
(5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a Tbj. szabályai szerint járulékot kell fizetni, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.
(5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a Tbj. szabályai szerint járulékot kell fizetni, valamint a szociális hozzájárulási adó alapját képező összeg, továbbá az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.
(5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely
a) a Tbj. szerint járulék alapját képezi,
b) szociális hozzájárulási adó alapját képezi, vagy
c) az Szja tv. alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni.
(6) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.
(6) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.
(6) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.
(6) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.
(6) Mentesül az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott kötelezettség alól a személyes közreműködői díj-kiegészítés azon része, amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóév(ek)ben a (4) bekezdés szerint egészségügyi hozzájárulás-fizetés történt.
(6) Az Szja tv. 70. § (4) bekezdés második mondata szerinti egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap (Szja tv. 70. § (4) bekezdés második mondata) után számított, a (4) bekezdés alapján megállapított 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás.
(6) Az Szja tv. 70. § (4) bekezdés második mondata szerinti egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap (Szja tv. 70. § (4) bekezdés második mondata) után számított, a (4) bekezdés alapján megállapított egészségügyi hozzájárulás.
(7) Nem fizet a magánszemély egészségügyi hozzájárulást az osztalék azon része után, amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóév(ek)ben a társas vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározott egészségügyi hozzájárulást fizetett.
(7) Az Szja tv. 28. § (2) bekezdése szerinti jövedelem után a jövedelmet szerző magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - 14 százalék, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől - de legkorábban 2013. január 1-jétől - számított 10 évet követő időpontra esik.
(8) A 3. § (1) bekezdésének ab) alpontját nem kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti kötelezettséget teljesít.
(9) A társas vállalkozás a 3. § (1) bekezdésének ab) alpontjában és (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségéből, az egyéni vállalkozó a 3. § (1) bekezdésének ab) alpontjában meghatározott kötelezettségéből levonhatja a Tbj. 36. §-a, illetve 37. §-a szerint megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot.
3/A. §
(1) A Tbj. szerinti belföldi magánszemély vagy - ha a jövedelem utáni adófizetésre az Szja tv. szerint a kifizető köteles - a kifizető 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet
a) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelem - az Szja tv. szerint adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével - adóalapként meghatározott összege után,
b) az Szja tv. 67/B. §-a szerint megállapított lekötési hozam után, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor.
(1) A Tbj. szerinti belföldi magánszemély 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet
a) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelem - az Szja tv. szerint adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével - adóalapként meghatározott összege után,
b) az Szja tv. 67/B. §-a szerint megállapított lekötési hozam után, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor.
(2) Mentes az egészségügyi hozzájárulás alól
a) a kamatjövedelem, amely után az Szja tv. 84/G. §-a alapján az adó mértéke 0 százalék,
b) az Szja tv. szerinti EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben megállapított, vagy az ilyen értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem,
c) az olyan kollektív befektetési értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben, vagy a kollektív befektetési értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem, amelynél
ca) az értékpapír tulajdonban tartásának időszakában mindvégig a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet szabályzatában vagy más hasonló, a befektető által megismerhető belső szabályában meghatározottak szerint a szervezet befektetésének legalább 80 százalékos arányban kell a b) pont szerinti értékpapírt tartalmaznia, és
cb) a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll.
d) az Szja tv. 65. § szerinti olyan biztosítás után megállapított kamatjövedelem, amelynél
da) a biztosításra vonatkozó jogviszony fennállásának időszakában - 2014. január 1-je előtt kötött biztosítások esetében 2014. április 1-től a jogviszony megszűnéséig, de legalább három évig - mindvégig a biztosítási feltételekben vagy más hasonló, a szerződő által megismerhető belső szabályzatban meghatározottak szerint befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a szerződő választása szerinti eszközalapnak, befektetési egységhez nem kötött életbiztosítások esetében a díjtartaléknak legalább 80 százalékos arányban kell a b) pont szerinti értékpapírt tartalmaznia, és
db) a biztosító, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll.
3/B. §   Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy a jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek felső határa adóévenként 450 ezer forint.
4. §
(1) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás - a (2)-(4) bekezdés kivételével - az alapját képező jövedelem 11 százaléka.
(1) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség a 3. § (1) és (3) bekezdéstől eltérően a (2) bekezdés szerint a kifizetőt, a (3)-(4) bekezdés szerint a magánszemélyt terheli.
(1) Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka.
(1) Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 14 százaléka.
(2) Az Szja 70. §-a szerinti természetbeni juttatás esetén a fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a fizetendő cégautó adó 25 százaléka.
(3) A mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányadó (átalányadó-előleg) 25 százaléka.
(3) Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányadó (átalányadó-előleg) 25 százaléka. A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.
(3) A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.
(3) A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 14 százaléka.
(4) A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka, ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti egyéni vállalkozónak.
(5) Ha a kifizetés a magánszemély önálló tevékenységére tekintettel vagy költségtérítés címén történik, és a magánszemély bármely bevételéből az adóelőleg megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor az adóelőleg megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt igazolt költség különbözete után a magánszemély köteles az (1) bekezdésben meghatározott százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére.
(5) Ha a kifizetés a magánszemély önálló tevékenységére tekintettel vagy költségtérítés címén történik, és a magánszemély bármely bevételéből az adóelőleg megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor az adóelőleg megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt igazolt költség különbözete után a magánszemély köteles az (1) bekezdésben meghatározott százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést akkor, ha a költségkülönbözet nem haladja meg az adóelőleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség 5 százalékát.
5. §
(1) Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:
a) táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás,
a) táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj,
a) táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj,
b) a nyugdíj és azzal azonosan adózó jövedelmek,
b) az adóterhet nem viselő járandóság, valamint a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg,
b) az adóterhet nem viselő járandóság, a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére az Mpt. 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
b) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére az Mpt. 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
c) a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege,
d) a kifizető által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely nem haladja meg a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 115 százalékát, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány;
d) az Szja 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kifizető által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely havonta nem haladja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegét [havonta fizetett tagdíjnak minősül az Szja 7. § (2) bekezdésének c) pontja szerint tagdíjként jóváírt összeg is], továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány,
d) az Szja 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kifizető által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amelyet az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének ka)-kc) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [havonta fizetett tagdíjnak minősül az Szja 7. § (2) bekezdésének c) pontja szerint tagdíjként jóváírt összeg is], továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány,
d) az Szja 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kifizető által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a tag javára havonta fizetett tagdíjnak, illetve hozzájárulásnak az a része, amelyet az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének k) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [havonta fizetett tagdíjnak minősül az Szja 7. § (2) bekezdésének c) pontja szerint tagdíjként jóváírt összeg is], továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány,
d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány,
d) az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés,
e) a felsőoktatási intézmény által - az iskolai rendszerű első alapképzésben részt vevő, nappali tagozatos hallgatójának az előírt képzési idő alatt végzett munkájáért - kifizetett díj, de legfeljebb a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi meghatározott összegének kétszerese, feltéve, hogy a munkavégzés az erről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint történt.
e) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás,
f) az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért a törvény hatálybalépését követően kapott ellenszolgáltatás után.
f) az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért a törvény hatálybalépését követően kapott ellenszolgáltatás után.
f) az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért a törvény hatálybalépését követően kapott ellenszolgáltatás,
f) az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is - az iskolaszövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért kapott ellenszolgáltatás,
g) az Szja tv. 70. §-ában említett juttatások azon része, amely 25 százalékos adókulccsal adózik.
g) az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás,
h) bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama.
i) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg.
(2) Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, ha a jövedelmet olyan magánszemély részére juttatják, vagy a jövedelmet olyan magánszemély szerzi meg, aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. §-a, illetve 13. §-a hatálya alá tartozik.
(2) A kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 3. § (1) bekezdésében meghatározott egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza.
(2) A kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 3. § (1) bekezdésében meghatározott egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után.
(3) A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.
(3) A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.

A tételes egészségügyi hozzájárulás

6. §
(1) A tételes egészségügyi hozzájárulás a kifizetőt - figyelemmel a (2) bekezdésben foglalt rendelkezésre - a természetes személlyel fennálló, a (3)-(4) bekezdésben meghatározott jogviszony alapján terheli. E kötelezettség a természetes személy egyidejűleg fennálló több jogviszonya esetén is csak egy jogviszony után áll fenn.
(2) A tételes egészségügyi hozzájárulás az Szja szerinti egyéni vállalkozót akkor terheli, ha nem áll a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott jogviszonyban.
(2) A tételes egészségügyi hozzájárulás az szja szerinti egyéni vállalkozót és az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozót akkor terheli, ha nem áll a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott jogviszonyban.
(2) A tételes egészségügyi hozzájárulás az szja szerinti egyéni vállalkozót és az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozót akkor terheli, ha nem áll a (3) bekezdés a)-d) pontjában és a (4) bekezdésben meghatározott jogviszonyban.
(3) A tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetővel fennálló
a) munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi, szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya,
a) munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi, szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, a fegyveres erők szerződéses állományának jogviszonya,
a) munkaviszony (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, a fegyveres erők szerződéses, tartalékos állományának jogviszonya,
b) tagi jogviszony (kivéve az iskolai szövetkezetnek, szövetkezeti csoportnak a nappali tagozatos tanulóval, hallgatóval fennálló jogviszonyát), ha ennek alapján a tag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik,
c) bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegű, illetőleg felhasználási szerződésen alapuló, valamint a segítő családtagi jogviszony, ha a természetes személy e jogviszonyából származó, a 3. §-ban meghatározott jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincad részét,
c) bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegű, illetőleg felhasználási szerződésen alapuló, valamint a segítő családtagi jogviszony, ha a természetes személy e jogviszonyából származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincad részét,
c) bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegű szerződésen alapuló, valamint a segítő családtagi jogviszony, ha a természetes személy e jogviszonyából származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincad részét,
d) választott tisztségviselői jogviszony (ideértve a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselőt is), ha a választott tisztségviselő e tevékenységéből származó, a 3. §-ban meghatározott jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincad részét,
d) választott tisztségviselői jogviszony (ideértve a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselőt is), ha a választott tisztségviselő e tevékenységéből származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincad részét,
e) a munkanélküli járadék vagy a keresetpótló juttatás folyósítása,
f) a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítása
alapján kell megfizetni.
(3) A tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetővel fennálló
a) munkaviszony (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, a fegyveres erők szerződéses, tartalékos állományának jogviszonya,
a) munkaviszony (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, valamint a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, a Magyar Honvédség szerződéses, tartalékos állományának jogviszonya,
b) tagi jogviszony (kivéve az iskolai szövetkezetnek, szövetkezeti csoportnak a nappali tagozatos tanulóval, hallgatóval fennálló jogviszonyát), ha ennek alapján a tag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik,
b) tagi jogviszony (ide nem értve a szövetkezeti tagi jogviszonyt), ha ennek alapján a tag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik,
c) bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegű szerződésen alapuló, valamint a segítő családtagi jogviszony, ha a természetes személy e jogviszonyából származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincad részét,
c) bedolgozói, megbízási, vállalkozási szerződésen alapuló, valamint a segítő családtagi jogviszony, ha a természetes személy e jogviszonyából származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincad részét,
d) választott tisztségviselői jogviszony (ideértve a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselőt is), ha a választott tisztségviselő e tevékenységéből származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincad részét,
d) választott tisztségviselői jogviszony (ideértve a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselőt is), gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének társasági jogi jogviszonya, ha a tisztségviselő e tevékenységéből származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincad részét,
e) továbbá a munkanélküli-járadék, az álláskeresést ösztönző juttatás, vagy a keresetpótló juttatás folyósítása, illetőleg
e) továbbá a munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, az álláskeresést ösztönző juttatás, vagy a keresetpótló juttatás folyósítása, illetőleg
f) a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítása
alapján kell megfizetni.
(4) Tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az után a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanuló, hallgató után, aki nemzetközi szerződés vagy az Oktatási Minisztérium által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyt. Az egészségügyi hozzájárulást az Oktatási Minisztérium fizeti meg.
(4) Tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az után a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanuló, hallgató után, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyt. Az egészségügyi hozzájárulást az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizeti meg.
(4) Tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az után a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanuló, hallgató után, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyt. Az egészségügyi hozzájárulást a tanuló után az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizeti meg, a hallgató esetén a felsőoktatási intézmény.
(4) Tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az után a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató után, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyt. Az egészségügyi hozzájárulást a tanuló után az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizeti meg, a hallgató esetén a felsőoktatási intézmény.
(5) A (3) bekezdés f) pontjában meghatározott ellátás után a tételes egészségügyi hozzájárulást a települési önkormányzat fizeti meg.
(6) Ha a (3) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott jogviszonyokban a jövedelem kifizetése nem havonként, hanem időszakonként vagy a tevékenység befejezését követően történik, a tételes egészségügyi hozzájárulás havi fizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha a jogviszony tartama alatt a jövedelem naptári napokra számított átlaga eléri a hivatkozott c)-d) pontokban meghatározott összeget.
(7) A Munka Törvénykönyve Harmadik részének XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetésének a kötelezettsége a munkaerő-kölcsönbeadót terheli.
7. §
(1) Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást
a) a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának,
a) a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj folyósításának,
a) a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt,
b) a keresőképtelenség (ide nem értve a betegszabadságot), a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,
b) a keresőképtelenség (ide nem értve a betegszabadságot), a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét időtartama, valamint a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt, kivéve, ha a mentesítés idejére munkabér (illetmény), távolléti díj fizetés történt,
c) a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt, kivéve, ha a folyósításban részesülő az ellátás folyósítása alatt munkát végez,
c) az ápolási díj folyósítása alatt, kivéve, ha a folyósításban részesülő az ellátás folyósítása alatt munkát végez,
d) a három évesnél fiatalabb gyermek gondozása, a tíz évesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása, valamint a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadság,
d) a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, a gyermekgondozási segélyben részesülő munkavállaló tizennégy évesnél fiatalabb gyermeke gondozása, valamint a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt,
e) a sorkatonai (polgári) szolgálat teljesítése,
e) a START-kártyával rendelkező pályakezdő fiatalnak a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. §-a (1) bekezdésének 3. és 4. pontjában meghatározott jogviszonyban történő foglalkoztatásának időtartama alatt,
e) a START-kártyával rendelkező pályakezdő fiatalnak a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti álláskeresők, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. §-a (1) bekezdésének 3. és 4. pontjában meghatározott jogviszonyban történő foglalkoztatásának időtartama alatt,
e) a START-kártyával rendelkező pályakezdő fiatalnak a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti álláskeresők, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének 3. és 4. pontjában meghatározott jogviszonyban történő foglalkoztatásának időtartama alatt,
e) a START-kártyával, a START PLUSZ és START EXTRA kártyával rendelkező személy külön törvényben meghatározottak szerinti kedvezményes foglalkoztatásának időtartama alatt,
f) a fogvatartás időtartama alatt, továbbá
g) annak az egyéni vállalkozónak, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként, továbbá özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyként folytat, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
g) annak az egyéni vállalkozónak, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként, továbbá özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyként folytat, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, valamint a kamarai tagságát szüneteltető ügyvédnek, szabadalmi ügyvivőnek,
g) annak az egyéni vállalkozónak, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként, továbbá özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyként folytat, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, valamint a kamarai tagságát szüneteltető ügyvédnek, közjegyzőnek, szabadalmi ügyvivőnek,
h) az ötven év feletti tartósan munkanélküli személy foglalkoztatása esetén.
h) az ötven év feletti tartósan álláskereső személy foglalkoztatása esetén,
i) a 6. § (4) bekezdésében meghatározott azon személy után, aki a Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet, illetőleg nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozik.
j) a mikro-, kis- és középvállalkozásnak, valamint civil szervezetnek, ha a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló külön törvényben foglaltaknak megfelelően a hozzájárulás megfizetése alól mentességet élvez.
(2) Az után a természetes személy után, akinek egyidejűleg több foglalkoztatása, jogviszonya is fennáll, a legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyát meghaladó további jogviszonya alapján nem kell a tételes egészségügyi hozzájárulást megfizetni. Ha a munkaidő egyik jogviszonyban sem éri el a heti 36 órát, a hozzájárulás-fizetési kötelezettség azt a kifizetőt terheli, ahol a munkaidő a leghosszabb. Azonos tartamú munkaidők esetén, vagy ha a munkaidőt nem, vagy nem mindegyik jogviszonyban határozták meg, a hozzájárulás-fizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, ahol a jövedelem magasabb. Ha a munkaidő és a jövedelem is azonos, a hozzájárulás azt a kifizetőt terheli, ahol a jogviszony korábban kezdődött.
(3) A heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért.
8. §
(1) Az a kifizető, amely e törvény szerint az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére köteles, a természetes személynek erről - kérelmére - igazolást ad. Az igazolás tartalmazza a kiállító és a természetes személy megnevezését, adóazonosító jelét, valamint a kiállító nyilatkozatát arról, hogy a hozzájárulást megfizeti. A természetes személlyel a 6. § (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló más kifizető az igazolás alapján mentesül az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól.
(2) A természetes személy köteles a vele a 6. § (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló kifizetőt írásban értesíteni arról, ha az igazolást kiállító kifizetővel a hozzájárulás-fizetési kötelezettséget keletkeztető jogviszonya megszűnt. Az értesítés elmulasztása miatt meg nem fizetett tételes egészségügyi hozzájárulást a természetes személy köteles megfizetni.
(2) A természetes személy köteles a vele a 6. § (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló kifizetőt írásban értesíteni arról, ha az igazolást kiállító kifizetővel a hozzájárulás-fizetési kötelezettséget keletkeztető jogviszonya megszűnt. Az értesítés elmulasztása miatt meg nem fizetett tételes egészségügyi hozzájárulást a természetes személy köteles a naptári évet követő adóbevallásban feltüntetni és az adó megfizetésére előírt határnapig megfizetni.
(2) A természetes személy köteles a 6. § (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban őt foglalkoztató kifizetőt írásban értesíteni arról, ha az igazolást kiállító kifizetővel a hozzájárulás-fizetési kötelezettséget keletkeztető jogviszonya megszűnt. Az értesítés elmulasztása miatt meg nem fizetett tételes egészségügyi hozzájárulást a természetes személy köteles a naptári évet követő adóbevallásban feltüntetni és az adó megfizetésére előírt határnapig megfizetni.
9. §
(1) A tételes egészségügyi hozzájárulás összege a jogviszony fennállásának időtartama alatt havi 3600 forint (naptári naponként 120 forint).
(1) A tételes egészségügyi hozzájárulás összege a jogviszony fennállásának időtartama alatt havi 3900 forint (naptári naponként 130 forint).
(1) A tételes egészségügyi hozzájárulás összege a jogviszony fennállásának időtartama alatt 2001. január 1-jétől havi 4200 forint (naptári naponként 140 forint), 2002. január 1-jétől 4500 forint (naptári naponként 150 forint).
(1) A tételes egészségügyi hozzájárulás összege a jogviszony fennállásának időtartama alatt 2003. január 1-jétől havi 3450 Ft (naptári naponként 115 Ft).
(1) A tételes egészségügyi hozzájárulás összege a jogviszony fennállásának időtartama alatt 3450 Ft (naptári naponként 115 Ft), 2005. november 1-jétől havi 1950 Ft (naptári naponként 65 Ft).
(1) A tételes egészségügyi hozzájárulás összege a jogviszony fennállásának időtartama alatt havi 1950 Ft (naptári naponként 65 Ft).
(2) Ha a hozzájárulás-fizetési kötelezettség alapjául szolgáló jogviszony nem áll fenn a hónap teljes időtartama alatt, a hozzájárulást naptári napokra kell megfizetni.
(3) Ha a 6. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogviszonyban történő foglalkoztatás a teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben (a továbbiakban: részmunkaidő) történik, a tételes egészségügyi hozzájárulás összege az (1) bekezdés szerinti összegnek a teljes munkaidő és részmunkaidő arányában, legfeljebb azonban 50 százalékos mértékben csökkentett összege.

Eljárási szabályok

10. §
(1) Az egészségügyi hozzájárulás bevallására, megfizetésére, nyilvántartására, ellenőrzésére, a kötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmény megállapítására, a tartozás beszedésére, behajtására, illetőleg az ezekkel összefüggő hatósági ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) Az egészségügyi hozzájárulás bevallására, megfizetésére, nyilvántartására, ellenőrzésére, a kötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmény megállapítására, a tartozás beszedésére, behajtására, illetőleg az ezekkel összefüggő hatósági ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az Szja tv. és az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) Az egészségügyi hozzájárulás bevallására, megfizetésére, nyilvántartására, ellenőrzésére, a kötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmény megállapítására, a tartozás beszedésére, behajtására, illetőleg az ezekkel összefüggő hatósági ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az Szja tv. és az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az Art. alkalmazásában az egészségügyi hozzájárulás adónak minősül.
(3) Az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos adóhatósági feladatokat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal általános hatáskörű területi szervei látják el.
(3) Az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.
(4) A 7. § (1) bekezdésének h) pontja alkalmazásában tartósan munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig a megyei (fővárosi) munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli volt.
(4) A 7. § (1) bekezdésének h) pontja alkalmazásában tartósan álláskereső személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig a megyei (fővárosi) munkaügyi központ által nyilvántartott álláskereső volt.
(4) A 7. § (1) bekezdésének h) pontja alkalmazásában tartósan álláskereső személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső volt.
10/A. §   A külföldi pénznemben megszerzett jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulás megállapítására az Szja tv. külföldi pénznemről forintra történő átszámításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
11. §
(1) A tételes egészségügyi hozzájárulást a fizetésére kötelezett havonta állapítja meg, és a tárgyhót követő hónap 12. napjáig fizeti meg.
(1) A tételes egészségügyi hozzájárulást a fizetésére kötelezett havonta állapítja meg, és a tárgyhót követő hónap - az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévet követő hónap - 12. napjáig fizeti meg.
(1) A tételes egészségügyi hozzájárulást a fizetésére kötelezett havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg.
(2) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, és a jövedelem juttatását követő hónap 12. napjáig fizeti meg.
(2) A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az illetékes állami adóhatóságnak. Ha a 3. §-ban meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.
(2) A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az állami adóhatóságnak. Ha a 3. §-ban meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.
(2) A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az állami adóhatóságnak. Ha a 3. §-ban meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.
(2) A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az állami adóhatóságnak. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.
(2) A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az Art.-ban meghatározottak szerint vallja be az állami adóhatóságnak. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.
(2a) A természetes személy a 3/B. §-ban meghatározott egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
(3) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjai után járó egészségügyi hozzájárulás elszámolását és fizetését a járulékfizetésre kötött megállapodás tartalmazza.
(3) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjai után járó egészségügyi hozzájárulás elszámolását és fizetését a járulékfizetésre kötött megállapodás tartalmazza. A fizetési kötelezettség megállapításánál a tényleges létszámot a táppénzesek százalékos aránya szerint számolt létszámmal csökkenteni kell, a tételes egészségügyi hozzájárulást az így kiszámított létszám figyelembevételével kell megfizetni.
(3) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses, tartalékos állományú tagjai után járó egészségügyi hozzájárulás elszámolását és fizetését a járulékfizetésre kötött megállapodás tartalmazza. A fizetési kötelezettség megállapításánál a tényleges létszámot a táppénzesek százalékos aránya szerint számolt létszámmal csökkenteni kell, a tételes egészségügyi hozzájárulást az így kiszámított létszám figyelembevételével kell megfizetni.
(3) A magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot.
(4) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély - az (5) bekezdés szerinti egyéni vállalkozó kivételével - a hozzájárulást negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg.
(4) Az egyéni vállalkozó e törvény alkalmazásában magánszemélynek minősül. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély - az (5) bekezdés szerinti egyéni vállalkozó kivételével - a hozzájárulást negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg.
(4) Az egyéni vállalkozó e törvény alkalmazásában magánszemélynek minősül.
(4) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses, tartalékos állományú tagjai után járó egészségügyi hozzájárulás elszámolását és fizetését a járulékfizetésre kötött megállapodás tartalmazza. A fizetési kötelezettség megállapításánál a tényleges létszámot a táppénzesek százalékos aránya szerint számolt létszámmal csökkenteni kell, a tételes egészségügyi hozzájárulást az így kiszámított létszám figyelembevételével kell megfizetni.
(4) A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses, tartalékos állományú tagjai után járó egészségügyi hozzájárulás elszámolását és fizetését a járulékfizetésre kötött megállapodás tartalmazza. A fizetési kötelezettség megállapításánál a tényleges létszámot a táppénzesek százalékos aránya szerint számolt létszámmal csökkenteni kell, a tételes egészségügyi hozzájárulást az így kiszámított létszám figyelembevételével kell megfizetni.
(4) Az adóév során az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a kifizető, illetve a magánszemély előlegként az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem alapulvételével állapítja meg.
(5) Az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a 35 százalékos adóterhet viselő vállalkozói osztalékalap után évente, az osztalékalap megállapítása évének február 15. napjáig állapítja meg, és fizeti meg.
(5) Az egyéni vállalkozó e törvény alkalmazásában magánszemélynek minősül.
(6) A magánszemély egészségügyi hozzájárulásának megállapításánál, illetőleg megfizetésénél az Art. kerekítési szabályai nem alkalmazhatóak.
(6) A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény évközben megszűnik, az egészségügyi hozzájárulást a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni.
(6) A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény évközben megszűnik, az egészségügyi hozzájárulást a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni. Az Szja törvény 69. §-ának (10) bekezdésében meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék után fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az Szja törvény 69. §-a (8) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározottak szerint kell megállapítani, megfizetni és bevallani.
(6) A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény évközben megszűnik, az egészségügyi hozzájárulást a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni. Az Szja törvény 69. §-ának (10) bekezdésében meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék után fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az Szja törvény 69. §-a (8) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározottak szerint kell megállapítani, megfizetni és bevallani.
(6) A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény évközben megszűnik, az egészségügyi hozzájárulást a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
(6) A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény évközben megszűnik, az egészségügyi hozzájárulást a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni. A béren kívüli juttatás és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
(7) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a hozzájárulásról a személyi jövedelemadó bevallása részeként, megállapítási időszakonkénti részletezésben tesz bevallást. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett más személy az egészségügyi hozzájárulást a rá vonatkozó szabályok szerint fizeti meg, és vallja be.
(7) A magánszemély egészségügyi hozzájárulásának megállapításánál, illetőleg megfizetésénél az Art. kerekítési szabályai nem alkalmazhatóak.
(8) A helyi önkormányzatok nettó finanszírozásában részt vevő szervek esetében a kifizetőnek a megállapított egészségügyi hozzájárulás befizetését, bevallását az államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint kell teljesítenie.
(8) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a hozzájárulásról a személyi jövedelemadó bevallása részeként, megállapítási időszakonkénti részletezésben tesz bevallást. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett más személy az egészségügyi hozzájárulást a rá vonatkozó szabályok szerint fizeti meg, és vallja be.
(8) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély - az egyéni vállalkozó kivételével - a százalékos egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg megfizetésével egyidejűleg fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig kell a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett más személy az egészségügyi hozzájárulást a rá vonatkozó szabályok szerint fizeti meg, és vallja be.
(8) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély - az egyéni vállalkozó kivételével - a százalékos egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg megfizetésével egyidejűleg negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.
(8) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély - az egyéni vállalkozó kivételével - a százalékos egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg megfizetésével egyidejűleg negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. A személyi jövedelemadó adóhatósági adó megállapítását választó magánszemély adózó az egészségügyi hozzájárulás-bevallási kötelezettségének külön nyomtatványon a tárgyévet követő február 15-éig tesz eleget.
(8) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg megfizetésével egyidejűleg negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. A személyi jövedelemadó adóhatósági adó megállapítását választó magánszemély adózó nyilatkozik az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségéről az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozatában.
(8) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg megfizetésével egyidejűleg negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. A személyi jövedelemadó adóhatósági adó megállapítását választó magánszemély adózó nyilatkozik az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségéről az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozatában. Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be.
(8) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg a különadó megfizetésével egyidejűleg negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. A személyi jövedelemadó adóhatósági adó megállapítását választó magánszemély adózó nyilatkozik az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségéről az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozatában. Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg, fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be és a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulást évente egyszer állapítja meg, a tárgyévet követő év február 15-éig fizeti meg és az éves bevallásában vallja be.
(8) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg, fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be és a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulást évente egyszer állapítja meg, a tárgyévet követő év február 15-éig fizeti meg és az éves bevallásában vallja be.
(8) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg, fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be és a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap és a kivétkiegészítés után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.
(8) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg, fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be és a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.
(8) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg, fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be és a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.
(8) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg, fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be és a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.
(8) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg, fizeti meg és az Art.-ban meghatározottak szerint vallja be, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be és a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.
(8a) A 3/A. §-ban meghatározott egészségügyi hozzájárulást és annak alapját a kifizető a Tbj. szerinti belföldi minőség vizsgálata nélkül állapítja meg, vonja le, és magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bruttó módon vallja be. Ha a magánszemély a 3/A. § szerinti egészségügyi hozzájárulás megfizetésére nem köteles, a tőle levont egészségügyi hozzájárulás visszatérítését az Art. 4. számú melléklet 5. pontjában meghatározott eljárásban kezdeményezheti, melynek során igazolja, hogy a Tbj. szerinti külföldinek minősül vagy az 5. § (3) bekezdése alapján mentességet élvez az egészségügyi hozzájárulás alól.
(8a) A 3/A. §-ban meghatározott egészségügyi hozzájárulást és annak alapját a kifizető a Tbj. szerinti belföldi minőség vizsgálata nélkül állapítja meg, vonja le, és magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bruttó módon vallja be. Ha a magánszemély a 3/A. § szerinti egészségügyi hozzájárulás megfizetésére nem köteles, a tőle levont egészségügyi hozzájárulás visszatérítését az Szja tv. 7. számú melléklet 5. pontjában meghatározott eljárásban kezdeményezheti, melynek során igazolja, hogy a Tbj. szerinti külföldinek minősül vagy az 5. § (3) bekezdése alapján mentességet élvez az egészségügyi hozzájárulás alól.
(8b) A 3/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a magánszemély nem vallja be, ha a jövedelem kifizetőtől származik. A 3/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a (2) bekezdéstől eltérően a magánszemély a (8) bekezdésben foglalt szabályok szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
(9) A helyi önkormányzatok nettó finanszírozásában részt vevő szervek esetében a kifizetőnek a megállapított egészségügyi hozzájárulás befizetését, bevallását az államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint kell teljesítenie.
(9) Ha az egyszerűsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezőgazdasági őstermelő jövedelemadóját a munkáltató az adóbevallást helyettesítő elszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, a magánszemély a munkáltatónak tett, bevallást helyettesítő nyilatkozatában köteles nyilatkozni az e tevékenységből származó bevételéről is. A nyilatkozat alapján a munkáltató az egészségügyi hozzájárulást megállapítja, és az adózás rendjéről szóló törvénynek a jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával megfizeti. Amennyiben a jövedelemadó-hátralék és az egészségügyi hozzájárulás együttes levonására - a levonható összeg százalékos korlátozására tekintettel - nincs lehetőség, a levonást a kötelezettségek arányában kell teljesíteni.
(10) A központosított illetmény-számfejtési rendszerbe és kincstári körbe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásában részt vevő szervek, mint kifizetők a megállapított egészségügyi hozzájárulás befizetését, bevallását az államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint teljesítik.
(10) A társas vállalkozás a 3. § (1) bekezdésének ab) alpontjában meghatározott egészségügyi hozzájárulást a személyes közreműködőidíj-kiegészítésről kiadott igazolás napját követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.
(10) A Tbj. szerinti foglalkoztató a magánszeméllyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a 3. § (1) bekezdés szerinti egészségügyi hozzájárulás megfizetését és bevallását, ha a magánszemély kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel szerez jövedelmet. A fizetési és bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a magánszemély nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a magánszemély egyetemlegesen felelnek.
(11) Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár nem minősül kifizetőnek a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés tekintetében.
(11) E törvény alkalmazásában az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár nem minősül kifizetőnek a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés tekintetében.
(11) E törvény alkalmazásában nem minősül kifizetőnek
a) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés,
b) a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonos részére kifizetett, egyéb jövedelemnek minősülő összeg tekintetében.
c) az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén.
(12) E törvény alkalmazásában kifizetőnek minősül a társas vállalkozás akkor is, ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak nem fizet (juttat) jövedelmet.
d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány tekintetében,
e) a biztosító az Szja tv. 28. § (2) bekezdése szerinti jövedelem esetében.
(12) Az Szja tv. 65. § (2) bekezdése szerinti esetben a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzésében igényelheti vissza a kifizető által levont és a bevallásban megállapított egészségügyi hozzájárulás különbségét. Az Szja tv. 65. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti igazoláson a kifizető feltünteti a magánszemélytől levont eho összegét.
11/A. §
(1) A 3. § (3) bekezdése szerinti jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.
(2) A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a 3. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
(2) A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a 3. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha magánszemély a 11. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást.
(3) Ha a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a fizetési felső határt meghaladóan fizette meg, a túlfizetést az Art. rendelkezései szerint a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza.
(3) Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg vagy a kifizető több egészségügyi hozzájárulást vont le, a magánszemély a túlfizetést az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti.
(3) Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.
(4) Amennyiben a magánszemély a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről akkor is személyi jövedelemadó bevallást köteles benyújtani, ha az az Szja tv. előírásaiból nem következne.
(4) Ha a magánszemély a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles bevallást benyújtani. Nem kell az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek bevallania, ha a kifizető az egészségügyi hozzájárulást levonta, és a magánszemély az Szja tv. vagy az Art. alapján nem köteles bevallás benyújtására.
(4) Ha a magánszemély a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles bevallást benyújtani. Nem kell az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek bevallania, ha a kifizető az egészségügyi hozzájárulást levonta, és a magánszemély az Szja tv. alapján nem köteles bevallás benyújtására.
11/B. §   E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2011. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.
11/C. §
(1) A 3/A. § - az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIII. törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2013. augusztus 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével azzal, hogy azok nem alkalmazhatóak a 2013. augusztus 1-jét megelőzően megkötött tartós befektetési szerződések lekötési hozamára.
(2) Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. augusztus 1-je előtt kezdődik, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2013. augusztus 1-jével kezdődő időszakra esik, a 3/A. § szerinti egészségügyi hozzájárulás a 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet terheli. A 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet - ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg - a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. július 31-ét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.
11/D. §   Az egészségügyi hozzájárulás mértékének változása esetén a hozzájárulás fizetésére kötelezett a megváltozott hozzájárulás mértéket arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban, adóévben a megváltozott egészségügyi hozzájárulás mértéke hatályba lép.
11/D. §   Az egészségügyi hozzájárulás mértékének változása esetén a hozzájárulás fizetésére kötelezett a megváltozott hozzájárulás mértéket arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban, adóévben a megváltozott egészségügyi hozzájárulás mértéke hatályba lép.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. §
(1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba; egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény 1-3. §-a, 5-8. §-a és 14. §-ának (2)-(4) bekezdése, továbbá az azt módosító, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 44-47. §-a és 60. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti azzal, hogy az 1998. december 31. napján hatályos rendelkezések szerinti fizetési kötelezettséget az 1996. évi LXXXVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kell teljesíteni.
(1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba.
(2) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást - figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is - az 1999. január 1-jétől juttatott (megszerzett) jövedelmek után kell megfizetni.
(3) Az egészségügyi hozzájárulás az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) illeti meg. Felhasználásának részletes szabályait külön törvény állapítja meg. A befizetett egészségügyi hozzájárulást az E. Alap javára az adóhatóság folyamatosan utalja át.
(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. törvény 58. §-a (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott munkaadók a gazdasági miniszter rendeletében meghatározott feltételek szerint - foglalkoztatáspolitikai érdekből - támogatásban részesülnek a Munkaerőpiaci Alapból az általuk foglalkoztatott munkavállalók után fizetendő tételes mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetéséhez. Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy a szociális és családügyi miniszterrel együttműködve rendeletben állapítsa meg a támogatás feltételeit és részletes szabályait.
(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. törvény 58. §-a (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott munkaadók a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek szerint - foglalkoztatáspolitikai érdekből - támogatásban részesülnek a Munkaerőpiaci Alapból az általuk foglalkoztatott munkavállalók után fizetendő tételes mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetéséhez. Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a támogatás feltételeit és részletes szabályait.
(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. törvény 58. §-a (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott munkaadók a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek szerint - foglalkoztatáspolitikai érdekből - támogatásban részesülnek a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból az általuk foglalkoztatott munkavállalók után fizetendő tételes mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetéséhez. Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a támogatás feltételeit és részletes szabályait.
(5) Ahol jogszabály egészségügyi hozzájárulást említ, azon az e törvény szerinti egészségügyi hozzájárulást is érteni kell, továbbá az Szja-nak, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek a társadalombiztosítási járulékkal összefüggő rendelkezéseit a tételes egészségügyi hozzájárulásra is alkalmazni kell.
(6) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a 3. § (1) bekezdésének ba) alpontja szerinti jövedelmek után első ízben az 1999. évre vonatkozóan megállapított vállalkozói osztalékalapra, illetőleg az 1999. január 1-jétől kezdődő beszámolási időszakra elkészített eredménykimutatás, eredménylevezetés alapján kifizetett osztalékra kell megfizetni.
13. §   Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.
  • A jogszabály 1998. november 14-én jelent meg a Magyar Közlöny 103. számában.
  • hatályba lépett 1999. január 1-jén.
  • A jogszabály hatályát vesztette 2019. január 1-jén.
A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. augusztus 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. november 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. november 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2010. december 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lépett hatályba.A szövegrész 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. május 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. augusztus 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. július 19-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. július 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.