1997. évi XLVII. törvény

SZÍNEZŐS

az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről

Az Országgyűlés - felismerve azt, hogy az egészségügyi adatokat bizalmi jellegük, valamint a számítástechnika széles körű elterjedése miatt fokozott oltalomban kell részesíteni, ugyanakkor ezen adatok kezelése az egészségügyi ellátás során elengedhetetlenül szükséges, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény|19980101]1992. évi LXIII. törvény[/link] rendelkezéseire tekintettel - a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. §

E törvény célja, hogy meghatározza az egészségi állapotra vonatkozó különleges személyes adatok és az azokhoz kapcsolódó személyes adatok kezelésének feltételeit és céljait. Személyes adatot csak törvényes cél eléréséhez szükséges esetekben és mértékben lehet kezelni.

2. §

E törvény hatálya kiterjed

minden egészségügyi ellátást nyújtó, valamint annak szakmai felügyeletét, ellenőrzését végző szervezetre és természetes személyre (a továbbiakban: egészségügyi ellátóhálózat), valamint minden olyan jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre és természetes személyre, amely vagy aki egészségügyi és személyazonosító adatot kezel (a továbbiakban: egyéb adatkezelő szerv),

b)	minden, az egészségügyi ellátóhálózattal, valamint az egyéb adatkezelő szervvel kapcsolatba került vagy kerülő, illetve annak szolgáltatásait igénybe vevő természetes személyre, függetlenül attól, hogy beteg-e vagy egészséges (a továbbiakban: érintett), valamint

c)	az e törvény előírásai szerint kezelt, az érintettre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatra.

3. §

E törvény alkalmazásában

gyógykezelés: minden olyan tevékenység, amely az egészség megőrzésére, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógyítása, a megbetegedés következtében kialakult állapotromlás szinten tartása vagy javítása céljából az érintett közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi rehabilitációjára, illetve mindezek érdekében az érintett vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, valamint a szülészeti ellátást is;

d)	orvosi titok: a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat;

e)	egészségügyi dokumentáció: a gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától;

f)	kezelést végző orvos: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § b) pontja szerinti kezelőorvos;

g)	betegellátó: a kezelést végző orvos, az egészségügyi szakdolgozó, az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy, a gyógyszerész;

j)	közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs;

k)	sürgős szükség: az egészségi állapotban hirtelen bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában az érintett közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.

EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

n)	harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam;

3/A. §

Az elhunyt személy elhalálozásának körülményeire és a halál okára vonatkozó, valamint az elhunyt személyre vonatkozó egészségügyi dokumentációban foglalt személyes adat kezelésére az egészségügyi adat és az egészségügyi dokumentációban foglalt személyes adat kezelésére vonatkozó kötelező európai uniós jogi aktusban vagy jogszabályban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

3/B. §

E törvény alkalmazásában személyazonosító adat az olyan, az egészségügyi adat érintettjének azonosítására szolgáló személyes adat, amelyet az adatkezelő az egészségügyi adattal együtt, az egészségügyi adat kezelésével azonos vagy attól elválaszthatatlan céllal az egészségügyi dokumentáció részeként kezel.

II. FEJEZET
AZ ADATKEZELÉS CÉLJA

4. §

(1)

Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja:

a)	az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása,

b)	a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is,

c)	az érintett egészségi állapotának nyomon követése,

d)	a népegészségügyi [16. §], közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele.

e)	a betegjogok érvényesítése.

f)	az egyéni betegút követése.

(2)

Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni:

a)	egészségügyi szakember-képzés,

b)	orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése,

c)	statisztikai vizsgálat,

d)	hatásvizsgálati célú anonimizálás és tudományos kutatás,

az egészségügyi adatot kezelő szerv vagy személy hatósági vagy törvényességi ellenőrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának elősegítése, ha az ellenőrzés célja más módon nem érhető el, valamint az egészségügyi ellátásokat finanszírozó szervezetek feladatainak ellátása,

a társadalombiztosítási, illetve szociális ellátások megállapítása, amennyiben az az egészségi állapot alapján történik, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítása, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási ellátás megállapítása,

az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások rendelésének és nyújtásának, valamint a gazdaságos gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelési szabályai betartásának a vizsgálata, továbbá a külön jogszabály szerinti szerződés alapján a jogosultak részére nyújtott ellátások finanszírozása, illetve az ártámogatás elszámolása, valamint a társadalombiztosítási ellátások megállapítása, kifizetése és a kifizetett ellátások visszafizetése, megtérítése érdekében,

h)	bűnüldözés, továbbá a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott feladatok ellátására kapott felhatalmazás körében bűnmegelőzés,

i)	a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása, az abban kapott felhatalmazás körében,

j)	közigazgatási hatósági eljárás,

k)	szabálysértési eljárás,

l)	ügyészségi eljárás,

m)	bírósági eljárás,

n)	az érintettnek nem egészségügyi intézményben történő elhelyezése, gondozása,

a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása függetlenül attól, hogy ezen tevékenység munkaviszony, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, biztosi vagy közszolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati viszony vagy egyéb jogviszony keretében történik,

p)	köznevelés, szakképzés, illetve felsőoktatás céljából az oktatásra, illetve képzésre való alkalmasság megállapítása,

q)	a katonai szolgálatra, illetve a személyes honvédelmi kötelezettség teljesítésére való alkalmasság megállapítása,

r)	álláskeresési ellátás, foglalkoztatás elősegítése, valamint az ezzel összefüggő ellenőrzés.

s)	az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére vényen rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás folyamatos és biztonságos kiszolgáltatása, illetve nyújtása érdekében.

t)	a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések - ideértve a fokozott expozíciós eseteket is - kivizsgálása, nyilvántartása és a szükséges munkavédelmi intézkedések megtétele.

u)	az egészségügyi dolgozókkal szemben lefolytatott etikai eljárás.

v)	eredményesség alapú támogatásban részesülő gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eredményességének, támogatásának megállapítása, és ezen gyógyszerekkel kezelt kórképek finanszírozási eljárásrendjének alkotása,

w)	betegút-szervezés.

x)	az egészségügyi szolgáltatások minőségének értékelése és fejlesztése, az egészségügyi szolgáltatások értékelési szempontjainak rendszeres felülvizsgálata és fejlesztése,

y)	az egészségügyi rendszer teljesítményének ellenőrzése, mérése és értékelése,

z)	az egészségügyi ellátásokra jogosult részére a hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia kialakítása érdekében.

zs)	az Európai Unión belüli határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése.

(3)

Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott céloktól eltérő célra is lehet az érintett, illetve törvényes vagy meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) - megfelelő tájékoztatáson alapuló önkéntes, egyértelműen kifejezett akaratot tartalmazó, és a szabályszerű nyilatkozat megtételét hitelt érdemlően bizonyító módon tett - hozzájárulásával egészségügyi adatot kezelni teljes körűen vagy egyes adatkezelési tevékenységre kiterjedően.

(4)	Az (1)-(2) bekezdések szerinti adatkezelési célokra csak annyi és olyan egészségügyi, illetve személyazonosító adat kezelhető, amely az adatkezelési cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.

5. §

(1)

Az egészségügyi ellátó hálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésére - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - jogosult

a)	a betegellátó,

b)	az intézményvezető, valamint

c)	az adatvédelmi tisztviselő.

(3)

A közegészségügyi-járványügyi veszélynek kitett személy, az ilyen személlyel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került és ezért közegészségügyi-járványügyi szempontból veszélyeztetett személy, valamint az ilyen személyekkel kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatot kezelő az egészségügyi és személyazonosító adatot, illetve telefonos vagy más elektronikus elérhetőséget

a)	az érintett kezelését végző orvos,

b)	az egészségügyi államigazgatási szerv keretében dolgozó tisztiorvos,

c)	a közegészségügyi-járványügyi felügyelő,

d)	a közegészségügyi-járványügyi célból adatkezelésre jogosult más személy vagy szerv, valamint

az Egészségügyi Világszervezet 2009. évi XCI. törvénnyel kihirdetett Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai (a továbbiakban: NER) végrehajtása körében a NER végrehajtásában közreműködő szerv feladatkörrel rendelkező alkalmazottja részére - kérésükre - a közegészségügyi-járványügyi cél által indokolt körben köteles haladéktalanul és ingyenesen átadni.

(4)	A (3) bekezdés alapján megszerzett és kezelt adatokat kizárólag nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megelőzése és kezelése érdekében, a nemzeti NER tájékoztatási központ részére lehet továbbítani.

6. §

Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése és feldolgozása során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.

A gyógykezelés céljából történő adatkezelés

7. §

(1)	Az adatkezelő - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, továbbá az adatfeldolgozó az orvosi titkot köteles megtartani.

(2)

Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól, ha

a)	az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítására az érintett, illetve törvényes képviselője írásban hozzájárult, az abban foglalt korlátozásokon belül, valamint

b)	az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítása törvény előírásai szerint kötelező.

(3)

Az érintettnek az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott, az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok minden további másolatért miniszteri rendeletben meghatározott költségelemek alapján díjat kell fizetni.

(4)

A (3) bekezdés szerinti jog

a)	az érintett ellátásának időtartama alatt az általa írásban felhatalmazott személyt,

b)	az érintett ellátásának befejezését követően az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban felhatalmazott személyt

illeti meg.

(5)

A beteg életében, illetőleg halálát követően az érintett házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa - írásbeli kérelme alapján - akkor is jogosult a (3) bekezdés szerinti jog gyakorlására, ha

az egészségügyi adatra

aa)	a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve

ab)	az aa) pont szerinti személyek egészségügyi ellátása céljából

van szükség, és

b)	az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.

(6)	Az (5) bekezdés szerinti esetben csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek az (5) bekezdés a) pontja szerinti okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatóak.

(7)

Az érintett halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, illetve azokról - első alkalommal - térítésmentesen, valamint minden további másolat tekintetében - a (3) bekezdés szerinti módon - másolatot kapni.

8. §

A betegellátót - az érintett választott háziorvosa, valamint az igazságügyi szakértő kivételével - a titoktartási kötelezettség azzal a betegellátóval szemben is köti, aki az orvosi vizsgálatban, a kórisme megállapításában, illetve a gyógykezelésben vagy műtétnél nem működött közre, kivéve, ha az adatok közlése a kórisme megállapítása vagy az érintett további gyógykezelése érdekében szükséges.

9. §

(1)	Az egészségügyi adatok felvétele a gyógykezelés része. A kezelést végző orvos, illetve a tisztiorvos dönti el, hogy a szakmai szabályoknak megfelelően - a kötelezően felveendő adatokon kívül - mely egészségügyi adat felvétele szükséges a 4. § (1) bekezdése szerinti célból.

(2)	Az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy a kezelést végző orvos utasításának megfelelően, illetve a feladatai ellátásához szükséges mértékben vehet fel egészségügyi adatot.

10. §

(1)

A 4. § (1)-(3) bekezdése szerinti célból történő adatkezelés és adatfeldolgozás esetén az egészségügyi ellátóhálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbíthatók, illetve összekapcsolhatók. Az egészségbiztosítási szervnek a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 81. §-ában meghatározott feladata ellátása érdekében egészségügyi adatok és a társadalombiztosítási azonosító jelek (a továbbiakban: TAJ szám) az egészségügyi ellátóhálózat és az egészségbiztosítási szerv között is továbbíthatók és összekapcsolhatók, a feladat ellátásához szükséges mértékben. A különböző forrásból származó egészségügyi és személyazonosító adatokat csak addig az időpontig és olyan mértékig lehet összekapcsolni, ameddig az a megelőzés, a gyógykezelés, a népegészségügyi, közegészségügyi-járványügyi intézkedések megtétele érdekében feltétlenül szükséges.

(1a)

Az (1) bekezdés alkalmazásánál az egészségügyi ellátóhálózaton belüli egészségügyi és személyazonosító adatok továbbítására és összekapcsolására - a 4. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakon túl - a 4. § (2) bekezdésében meghatározott célok esetén csak akkor kerülhet sor, ha azok az egészségügyi és betegellátó rendszer működésével közvetlenül összefüggnek.

(2)

A 4. § (1) bekezdése szerinti adatkezelés és adatfeldolgozás esetén az érintett betegségével kapcsolatba hozható minden olyan egészségügyi adat továbbítható, amely a kezelőorvos vagy a háziorvos döntése alapján a gyógykezelés érdekében fontos, kivéve, ha ezt az érintett írásban vagy önrendelkezési nyilvántartásba vett nyilatkozatában megtiltja. Ennek lehetőségéről a továbbítás előtt az érintettet tájékoztatni kell. A 13. § szerinti esetekben az érintett tiltása ellenére is továbbítani kell az egészségügyi és személyazonosító adatot.

(3)	A (2) bekezdés szerinti adattovábbítás esetén sem lehet - a 11. § (3) bekezdésében és a 13. §-ban foglaltak kivételével - az érintett hozzájárulása nélkül továbbítani a továbbítás idején fennálló betegséggel össze nem függő, korábbi betegségre vonatkozó egészségügyi adatokat.

(4)	Sürgős szükség esetén a kezelést végző orvos által ismert, a gyógykezeléssel összefüggésbe hozható minden egészségügyi és személyazonosító adat továbbítható.

11. §

(1)	A kezelést végző orvos az általa megállapított, az érintettre vonatkozó egészségügyi adatokról az érintettet közvetlenül tájékoztatja, és - amennyiben az érintett ezt kifejezetten nem tiltotta meg - azokat továbbítja az érintett választott háziorvosának.

(2)	A háziorvos az érintettet - kérelmére - tájékoztatja a rendelkezésére álló egészségügyi adatokról.

(3)

Az érintett háziorvosa és a kezelését végző orvos a 4. § (1) bekezdése szerinti cél érdekében - ha az érintett ezt írásban nem tiltotta meg - jogosult az érintett által a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett egészségügyi ellátás adatairól tudomást szerezni úgy, hogy az adatokat az egészségbiztosítási szerv elektronikus lekérdezés formájában biztosítja számára. A háziorvos a hozzá bejelentkezett biztosított adatait ismerheti meg. Az érintettet a kezelést végző orvos írásban vagy szóban tájékoztatja a tiltakozás lehetőségéről. Az érintett a tiltakozását az egészségbiztosítási szerv részére személyesen, postai úton vagy elektronikus úton juttatja el.

(4)	A (3) bekezdés szerinti egyedi adatbetekintésre, illetve adatkezelésre történő felhatalmazás nem jogosítja fel a kezelőorvost sem az adatok esetleges továbbadására, sem más célú felhasználására.

12. §

(1)	Az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak az érintett részéről történő szolgáltatása - az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kötelezően előírt személyazonosító adatok és a 13. §-ban foglaltak kivételével - önkéntes.

(2)

Abban az esetben, ha az érintett önként fordul az egészségügyi ellátóhálózathoz, a gyógykezeléssel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelésére szolgáló hozzájárulását - ellenkező nyilatkozat hiányában - megadottnak kell tekinteni, és erről az érintettet (törvényes képviselőjét) tájékoztatni kell.

(3)	Sürgős szükség, valamint az érintett belátási képességének hiánya esetén az önkéntességet vélelmezni kell.

13. §

Az érintett (törvényes képviselője) köteles a betegellátó felhívására egészségügyi és személyazonosító adatait átadni,

a)	ha valószínűsíthető vagy beigazolódott, hogy az 1. számú mellékletben felsorolt valamely betegség kórokozója által fertőződött, vagy fertőzéses eredetű mérgezésben, illetve fertőző betegségben szenved, kivéve a 15. § (6) bekezdése szerinti esetet,

b)	ha arra a 2. számú mellékletben felsorolt szűrő- és alkalmassági vizsgálatok elvégzéséhez van szükség,

c)	heveny mérgezés esetén,

d)	ha valószínűsíthető, hogy az érintett a 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetű megbetegedésben szenved,

e)	ha az adatszolgáltatásra a magzat, illetve a kiskorú gyermek gyógykezelése, egészségi állapotának megőrzése vagy védelme érdekében van szükség,

f)	ha bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából, továbbá ügyészségi, bírósági eljárás, illetve szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás során az illetékes szerv a vizsgálatot elrendelte,

g)	ha az adatszolgáltatásra a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti ellenőrzés céljából van szükség.

14. §

(1)

A gyógykezelés során a kezelést végző orvoson és az egyéb betegellátó személyeken kívül csak az lehet jelen, akinek jelenlétéhez az érintett hozzájárul. Az érintett hozzájárulása nélkül jelen lehet az érintett emberi jogainak és méltóságának tiszteletben tartásával

a)	más személy, ha a gyógykezelés rendje több beteg egyidejű ellátását igényli,

b)	a rendőrség hivatásos állományú tagja, amennyiben a gyógykezelésre fogvatartott személy esetében kerül sor,

a büntetés-végrehajtási szervezet szolgálati jogviszonyban álló tagja, amennyiben a gyógykezelésre olyan személy esetében kerül sor, aki a büntetés-végrehajtási intézetben szabadságelvonással járó büntetését tölti, és a gyógykezelést végző betegellátó biztonsága, illetve szökés megakadályozása céljából erre szükség van,

d)	a b)-c) pontok szerinti személyek, ha bűnüldözési érdekből a beteg személyi biztonsága ezt indokolttá teszi, és a beteg nyilatkozattételre képtelen állapotban van.

(2)

Az érintett hozzájárulása nélkül is jelen lehet a 17. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken túl az,

a)	aki az érintettet az adott betegség miatt korábban gyógykezelte,

b)	akinek erre az intézményvezető vagy az adatvédelmi tisztviselő szakmai-tudományos célból engedélyt adott,

kivéve, ha ez ellen az érintett kifejezetten tiltakozott.

14/A. §

(1)

Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelése esetén a vényen fel kell tüntetni

a)	az érintett nevét, lakcímét, születési dátumát,

b)	társadalombiztosítási támogatással történő rendelés esetén az a) pontban foglaltak mellett az érintett TAJ-számát, betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (BNO kód), valamint

c)	közgyógyellátott beteg esetén az a) és b) pontban foglaltak mellett a közgyógyellátási igazolvány számát.

d)	az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) útján rendelt vény esetében az a)-c) pontban foglaltak mellett az érintett nemét, ezen kívül az érintett TAJ számát, vagy ennek hiányában más, az érintett azonosításához használt, személyazonosításra alkalmas okmány számát.

(1a)

Az EESZT működtetője biztosítja, hogy

a)	a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz rendelésére jogosult, EESZT-hez hozzáféréssel rendelkező felhasználó a vényt az EESZT útján elektronikus úton is kiállíthassa, visszavonhassa,

b)	az EESZT-ben tárolt vény adatait az érintett, az érintett kezelőorvosa, valamint a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerint csatlakozott kiszolgálója az EESZT útján megismerhesse, továbbá

c)	gyógyszer, gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerinti csatlakozott kiszolgálója a papíralapú vény tartalmát és a 14/A. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adatokat az EESZT-ben rögzíthesse.

az elektronikus vény kiváltását a nem saját TAJ szám közlésével kezdeményező személy nevét és személyi azonosításra alkalmas okmányának számát a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerinti csatlakozott kiszolgálója a 4. § (2) bekezdés s) pontjában foglalt célból elektronikusan rögzíthesse.

(1c)

Az EESZT működtetője az EESZT útján továbbított, vagy abban rögzített vényekről nyilvántartást vezet, amely

a)	a vény azonosító adatait, tartalmát és a vény felhasználhatóságára vonatkozó információkat,

b)	a vény továbbítására, módosítására és visszavonására vonatkozó adatokat, valamint

c)	a vény felhasználására vonatkozó adatokat tartalmazza.

(2)	A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve nyújtója az (1) bekezdés szerinti adatokat a 4. § (2) bekezdés s) pontjában foglalt céllal kezelheti.

(2a)

Ha az EESZT útján kiállított vényt kiváltó személy nem az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló rendelet szerinti felírási igazolással igazolja a vényrendelést, a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz kiszolgálója jogosult a TAJ számának és személyazonosságának ellenőrzésére.

(2b)

Ha az eeSZT útján kiállított vényt kiváltó személy a vény kiváltását nem a saját TAJ szám közlésével kezdeményezi, a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerinti csatlakozott kiszolgálója a 4. § (2) bekezdés s) pontjában foglalt célból e személy

a)	személyazonosságát ellenőrzi, valamint

b)	nevét és az a) pont szerinti ellenőrzés során bemutatott, személyazonosításra alkalmas okmánya azonosítóját rögzíti.

(2c)	A gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerinti csatlakozott kiszolgálója a (2b) bekezdés b) pontja szerint rögzített adatokat a 4. § (2) bekezdés s) pontjában meghatározott célból a rögzítéstől számított 5 évig kezelheti.

(3)

A gyógyszerész a 4. § (2) bekezdés z) pontja szerinti cél érdekében - amennyiben az érintett ezt írásban vagy elektronikus kapcsolattartás keretében nem tiltotta meg - megismerheti a gyógyszerellátásban részesülő biztosított által, a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett, gyógyszereléssel kapcsolatos egy éven belüli adatokat - ide nem értve a mentális és viselkedészavarok kezelésére, valamint a szexuális úton terjedő betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekre vonatkozó adatokat - úgy, hogy az adatokat az egészségbiztosítási szerv elektronikus formában biztosítja számára. A gyógyszerész - az adatok rögzítése nélkül - a gyógyszer nevét, mennyiségét és a kiváltás idejét ismerheti meg. Az érintettet a tiltakozás lehetőségéről tájékoztatni kell. Az érintett tiltakozását megteheti az egészségbiztosítási szervnél vagy a gyógyszerésznél. Ha az érintett tiltakozását a gyógyszerésznél tette, azt a gyógyszerész haladéktalanul köteles továbbítani az egészségbiztosítási szerv részére. Az érintett aláírásával igazolja a betekintés megtörténtét.

(4)	A gyógyszerkiváltás során a gyógyszerész akkor ismerheti meg a gyógyszerellátásban részesülő biztosított (3) bekezdés szerinti adatait, ha a gyógyszerellátásban részesülő biztosított személyesen jár el.

(5)	A gyógyszerész a biztosított kérésére a biztosított részére tájékoztatást ad a gyógyszerellátásban részesülő biztosított (3) bekezdés szerinti adatairól.

(6)

Az EESZT útján továbbított, vagy abban rögzített vények nyilvántartásából a gyógyszerészek a (3) bekezdés alapján jogszerűen megismerhető adatokat az EESZT útján is megismerhetik azzal az eltéréssel, hogy az EESZT útján a nem a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett gyógyszereléssel kapcsolatos adatok is megismerhetők. A gyógyszereléssel kapcsolatos adatok (3)-(5) bekezdésben foglalt megismerésének és dokumentálásának szabályait EESZT útján történő megismerés esetén úgy kell alkalmazni, hogy az érintett tiltakozáshoz való joga ne sérüljön.

Közegészségügyi, járványügyi és munka-egészségügyi célból történő adatkezelés

15. §

(1)

A betegellátó haladéktalanul továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek az adatfelvétel során tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatot, ha

a)	az 1. számú melléklet A) pontjában szereplő fertőző betegséget észlel vagy annak gyanúja merül föl,

(2)

Az 1. számú mellékletben nem szereplő fertőző, illetve az 1. számú melléklet B) pontjában felsorolt betegségek előfordulása esetén a betegellátó személyazonosító adatok nélkül csak az egészségügyi adatokat jelentheti az egészségügyi államigazgatási szervnek. Az egészségügyi államigazgatási szerv közegészségügyi vagy járványügyi közérdekre hivatkozva - az anonim szűrővizsgálat keretében vizsgált HIV fertőzött és AIDS beteg kivételével - kérheti az érintett személyazonosító adatait.

(2a)

A betegellátó továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek azon személyek egészségügyi és személyazonosító adatait, akiknél a mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálati eredmény az 1. számú melléklet A) pontja szerinti fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések fennállását, illetve kórokozóik jelenlétét valószínűsíti vagy igazolja. A betegellátó továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek az 1. számú melléklet A) pontja szerinti fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések közül a miniszteri rendeletben meghatározott betegségekre vonatkozó azon vizsgálati eredményt is, amely a korábbi valószínűsítés ellenére nem igazolja az adott betegség fennállását. Az egészségügyi államigazgatási szerv a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célból, a népegészségügyi, közegészségügyi vagy járványügyi feladat ellátásához szükséges ideig és mértékben kezelheti a személyazonosító és egészségügyi adatokat, azzal, hogy azon vizsgálati eredmény esetében, amely az adott betegség fennállását a korábbi valószínűsítés ellenére nem igazolta, a vonatkozó személyazonosító adatokat haladéktalanul törölni kell.

(2b)

Amennyiben a mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálati eredmény az 1. számú melléklet B) pontja szerinti betegségek, illetve kórokozóik előfordulását valószínűsíti vagy igazolja, a mikrobiológiai vizsgálatot végző betegellátó az egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon jelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek.

(2c)	A betegellátó a miniszteri rendeletben meghatározott, felügyelet alá vont kórokozók kimutatása esetén az egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek.

(3)

Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1)-(2c) bekezdés alapján tudomására jutott egészségügyi, illetve személyazonosító adatot - a szükséges közegészségügyi-járványügyi intézkedések megtétele céljából - átadja a hatáskörrel és az érintett adatok tekintetében adatkezelési jogosultsággal rendelkező államigazgatási szervnek.

(3a)

A betegellátó a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célból, miniszteri rendeletben meghatározott időszakonként, formában és tartalommal sürgősségi ellátás

a)	keretében a fekvőbeteg-gyógyintézetbe felvett betegekről,

b)	érdekében a mentés keretében történt ellátási eseményekről, amelyek esetében nem került sor fekvőbeteg-gyógyintézet általi átvételre,

személyazonosításra alkalmatlan módon egészségügyi adatokat szolgáltat az egészségügyi államigazgatási szervnek.

(3b)

A jogszabályban meghatározott adatkezelő szerv a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célból továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek a jogszabályban meghatározott formában és tartalommal az anyakönyvi hivatalok elektronikus nyilvántartási rendszerébe rögzített halálesetekre vonatkozó egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon.

(4)

A tüdőgondozó intézetek a tuberkulózis, illetve a bőr- és nemibeteg ellátás intézményei az 1. számú mellékletben szereplő nemi betegségek előfordulása esetén - további személyek veszélyeztetésére tekintettel - a 4. § (1) bekezdése szerinti célból egymás között továbbíthatják az érintett kontaktusaira vonatkozó személyazonosító adatok közül a családi és utónevet, a leánykori nevet, valamint a lakó- és tartózkodási helyet.

(6)	Amennyiben az érintett annak megállapítása érdekében, hogy HIV vírusával fertőződött-e - személyazonosságának előzetes felfedése nélkül - szűrővizsgálaton kíván részt venni, személyazonosító adatait a betegellátó részére nem köteles átadni.

(7)

Amennyiben az érintett az alábbi betegségek valamelyikében szenved vagy a betegség gyanúja merül föl, és fertőződése házi- vagy haszonállattal, illetve vadon élő állattal történt kontaktus révén jöhetett létre, az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul továbbítja az érintett személyazonosító és egészségügyi adatait az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére a szükséges járványügyi intézkedések megtétele céljából:

a)	anthrax (lépfene)

b)	brucellosis

c)	lyssa (veszettség)

d)	lyssa fertőzésre gyanús sérülés

e)	madárinfluenza

f)	malleus (takonykór)

g)	nyugat-nílusi láz

h)	trichinellosis

i)	tuberkulozis

j)	tularaemia.

(8)	A betegellátó a 4. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti célból az életkorhoz kötött oltáshoz szükséges oltóanyag igénylése és elszámolása során továbbítja az oltandó személyek nevét és társadalombiztosítási azonosító jelét az egészségügyi államigazgatási szervnek.

(8a)

A betegellátó a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból az életkorhoz kötött kötelező és önkéntes védőoltások esetén, valamint megbetegedési veszély elhárítása céljából kötelező védőoltások esetén a védőoltásban részesültek személyazonosító adatait - miniszteri rendeletben meghatározott módon elektronikus úton is - továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek.

(9)	A (3), (7) és (8) bekezdés szerinti szervek a részükre átadott, egészségügyi és személyazonosító adatot az adatkezelés célját megvalósító feladatuk ellátásához szükséges mértékben, az adatkezelés megkezdésétől számított 30 évig kezelhetik.

15/A. §

(1)

Az észlelő orvos köteles haladéktalanul továbbítani a munkavédelmi hatóságnak a munkavállaló egészségügyi és személyazonosító adatát, ha

a)	a 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetű megbetegedést észlel vagy annak gyanúja merül fel,

az érintett foglalkozása gyakorlása közben, azzal összefüggésben

ba)	miniszteri rendeletben meghatározott vegyi anyag hatásának van kitéve, és szervezetében az anyag koncentrációja a megengedett mértéket meghaladja, valamint

bb)	zaj esetében a 4000 Hz-en 30 dB bármely fülön bekövetkező halláscsökkenés fordul elő.

(2)

A munkavédelmi hatóság és a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv a 4. § (2) bekezdés t) pontja szerinti célból, a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálása, nyilvántartása érdekében, a feladat ellátásához szükséges ideig és mértékben kezelheti a munkavállaló személyazonosító és egészségügyi adatait.

(3)	A (2) bekezdés szerinti cél megvalósulása érdekében a munkavédelmi hatóság a szükséges adatokat továbbítja a (2) bekezdés szerinti munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére.

Népegészségügyi célból történő adatkezelés

16. §

(1)

Ha az érintett beteg (ideértve a magzatot is) miniszteri rendeletben meghatározott veleszületett rendellenességben vagy ORPHA kóddal rendelkező ritka betegségben (a továbbiakban: ritka betegség) szenved, a 4. § (1) bekezdés b) és c) pontja és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból a rendellenességet vagy ritka betegséget észlelő orvos a rendellenesség vagy ritka betegség észlelésétől számított 30 napon belül az érintett személyazonosító és egészségügyi adatait, valamint - kiskorú esetén - törvényes képviselője nevét és lakcímét miniszteri rendeletben meghatározott módon továbbítja a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása részére.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti bejelentést megelőzően az észlelő orvos ellenőrzi, hogy az érintett beteg (1) bekezdés szerinti adatai szerepelnek-e a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásában. Ha az adatok még nem kerültek bejelentésre, az orvos az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a beteg nyilvántartott adatai nem teljes körűek, a bejelentő orvos azokat kiegészíti.

(3)

Ha a magzatnál - ideértve a spontán vagy indukált magzati halálozás, illetve halvaszületés esetét is - olyan elváltozást észlelnek, amely veleszületett rendellenességet vagy ritka betegséget eredményezhet, az (1) bekezdés szerint kell eljárni, azzal, hogy az érintett személyazonosító adatain a várandós nő adatait kell érteni.

(4)

Az (1) bekezdés szerinti bejelentő orvos és az érintett gondozását végző védőnő együttműködik a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását vezető szervvel a veleszületett fejlődési rendellenességek, illetve ritka betegségek okainak feltárása céljából, azok megelőzése, a betegek gyógykezelésének nyomon követése érdekében.

(5)

Az egészségügyi ellátóhálózat szervei a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását vezető szerv megkeresésére a 4. § (1) bekezdés b) és c) pontja és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból továbbítják a kezelésükben lévő, veleszületett rendellenességekkel és ritka betegségekkel kapcsolatos egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyazonosító adatokat a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását vezető szerv részére. A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását vezető szerv az (1) bekezdés szerinti adatokat az érintettre vonatkozó utolsó adattovábbítástól számított ötven évig kezelheti.

(6)	A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását vezető szerv végzi a veleszületett rendellenességekkel és a ritka betegségekkel kapcsolatos nemzetközi adatszolgáltatást.

(7)

Miniszteri rendeletben meghatározott betegségregisztert vezető szerv (a továbbiakban: betegségregisztert vezető szerv) az általa felügyelt szakterületen népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű, vagy egyébként jelentős költségteherrel járó betegségcsoportok, ellátások és szűrések (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: megbetegedések) tekintetében betegségregisztert hoz létre és működtet ezen megbetegedések nyilvántartása érdekében a 4. § (1) bekezdés a)-d) pontja és a 4. § (2) bekezdés b), c), d) és w) pontja szerinti célból. A betegségregiszter az adatok gyűjtése, a kapcsolati kód képzése céljából kezelheti az érintett személyek megbetegedéssel összefüggő egészségügyi és halálozással összefüggő adatait, TAJ számát, nemét, születési helyét és idejét, valamint a lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét.

(8)

A (7) bekezdés szerinti betegségregisztereket a 35/L. § szerinti elektronikus betegségregiszter alkalmazásával kell létrehozni és működtetni. A betegségregisztert vezető szerv jogosult a 35/L. § szerinti elektronikus betegségregiszterben tárolt adatokat az EESZT útján informatikai rendszerébe letölteni és ott kezelni.

(9)

Ha a betegellátó az érintett betegnél népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű vagy egyébként jelentős költségteherrel járó, a miniszteri rendeletben felsorolt megbetegedések valamelyikét észleli, vagy annak időszakos felülvizsgálatát végzi, a (7) bekezdés szerinti célokból továbbítja az érintett személynek a miniszteri rendeletben meghatározott személyazonosító és az észlelt megbetegedéssel összefüggő egészségügyi adatait az észlelt megbetegedést nyilvántartó, a (7) bekezdés szerint létrehozott és működtetett elektronikus betegségregiszterbe.

(10)	Az egészségbiztosítási szerv a kezelésében lévő, a miniszteri rendeletben felsorolt megbetegedésekkel kezelt betegek TAJ számát és az adott megbetegedéssel összefüggő egészségügyi adatait a (7) bekezdés szerinti célokból továbbítja a betegségregisztert vezető szerv részére.

(11)

A Központi Statisztikai Hivatal a miniszteri rendeletben felsorolt megbetegedésben szenvedő elhunytak halálozással kapcsolatos egészségügyi adatait és az elhunyt TAJ számát, nemét, születési helyét és idejét, valamint lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét a (7) bekezdés szerinti célokból továbbítja az adott megbetegedést nyilvántartó betegségregisztert vezető szerv részére. A betegségregisztert vezető szerv a regiszterben nyilvántartott személyek elhalálozásának tényét átvezeti, a regiszterben nem szereplő, de az adott megbetegedésben elhunytak adatait a regiszterbe felveszi, majd az adatok egyeztetését követően a regiszterben nem nyilvántartott elhunytak adatait törli. Az érintettek adatainak kezelése tekintetében a betegségregisztert vezető szerv egyebekben a (13)-(16) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(12)	A betegségregisztert vezető szerv adategyeztetést folytat a (9)-(11) bekezdés szerinti adatszolgáltatókkal a megküldött adatok tekintetében.

(13)

A betegségregisztert vezető szerv az azonos érintettre vonatkozó személyazonosító adatokhoz kapcsolódóan átadott egészségügyi és halálozási adatokat a 35/L. § szerinti kapcsolati kódot kezelő szerv által képzett kapcsolati kódhoz rendelten kezeli. A betegségregisztert vezető szerv a kapcsolati kód képzését követően az összekapcsolás céljából kapott és kezelt személyazonosító adatokat haladéktalanul törli.

(14)

A (13) bekezdés szerinti esetben a kapcsolati kód képzését és a személyazonosító adatok törlését követően törvényben meghatározott esetben vagy az
érintett hozzájárulása alapján a betegségregisztert vezető szerv megkeresése alapján a kapcsolati kódot kezelő szerv a betegségregisztert vezető szerv részére továbbítja a kapcsolati kódhoz tartozó személyazonosító adatokat és TAJ számot.

(15)	A (13) és (14) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a betegségregisztert vezető szerv törvény rendelkezése vagy az érintett hozzájárulása alapján kapcsolati kód képzése nélkül jogosult az érintett TAJ számának és személyazonosító adatainak kezelésére.

(16)	Ha a betegségregiszterben szereplő adat a (14) vagy (15) bekezdés alapján az érintett személyazonosító adataival összekapcsolható, a betegségregisztert vezető szerv jogosult az EESZT útján hozzáférni a (7) bekezdés szerinti célból szükséges egészségügyi adatokhoz.

(17)

A Központi Statisztikai Hivatal az egészségügyi intézményen kívül elhunyt személyek halálának okával kapcsolatos egészségügyi adatokat és az elhunyt személyek TAJ számát, nemét és születési idejét továbbítja az egészségbiztosítási szerv részére a 4. § (1) bekezdés b) pontjában és a 4. § (2) bekezdés b)-d), v), w), z) és zs) pontjaiban meghatározott feladataihoz kapcsolódó elemzés céljából. Az adattovábbításról a Központi Statisztikai Hivatal és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt, amely tartalmazza az adatátadás módját, gyakoriságát és határidejét.

16/A. §

(1)

Az egészségügyi államigazgatási szerv, valamint a területi védőnői ellátásról szóló miniszteri rendeletben és a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatai keretében a védőnő a lakossági célzott szűrővizsgálat, valamint népegészségügyi szűrővizsgálat szervezése érdekében - a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja, valamint a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból - a szűrővizsgálat megszervezésének lezárásáig kezelheti a szűrővizsgálat célcsoportjába tartozó személyeknek a szűrővizsgálat megszervezéséhez közvetlenül kapcsolódó egészségügyi és személyazonosító adatait.

(2)

A lakossági célzott szűrővizsgálatok, a népegészségügyi szűrővizsgálatok, valamint a népegészségügyi szűrővizsgálatok körébe is tartozó szűrést nem népegészségügyi szűrővizsgálatként végző egészségügyi szolgáltatók szűrővizsgálatai (a továbbiakban együtt: szűrővizsgálat) eredményeinek értékelése, monitorozása érdekében - a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja, valamint a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból - az egészségügyi államigazgatási szerv értékeléssel, monitorozással megbízott munkatársa a szűrővizsgálat eredményei értékelésének lezárásáig kezelheti a szűrővizsgálaton részt vevő személyek egészségügyi és személyazonosító adatait.

(3)

A (2) bekezdés szerinti célból történő adatkezelés érdekében a 16. § (5) bekezdése szerinti Nemzeti Rákregiszter továbbítja az egészségügyi államigazgatási szerv részére a népegészségügyi szűrővizsgálat keretében észlelt daganatos eredetű megbetegedésekre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat.

(4)

A (2) bekezdés szerinti célból történő adatkezelés érdekében a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató a szűrővizsgálaton részt vett személy személyazonosító adatait és a szűrővizsgálatra vonatkozó egészségügyi adatait, valamint a szűrővizsgálat időpontját továbbítja az egészségügyi államigazgatási szerv részére.

16/B. §

(1)

A csípő- és térdízületi endoprotézis beültetésével, kivételével és cseréjével kapcsolatos beavatkozáson átesett beteg további gyógykezelése, egészségi állapotának nyomon követése érdekében, a 4. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a 4. § (2) bekezdés b), e) és w) pontja szerinti célból miniszteri rendeletben kijelölt szerv által vezetett Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regiszter (továbbiakban: Protézis Regiszter) működik.

(2)

A beavatkozást végző egészségügyi szolgáltató a (3) bekezdésben foglaltak szerint továbbítja a miniszteri rendeletben meghatározott Protézis Regiszter részére az alábbi adatokat:

a)	az érintett beteg e törvény szerinti személyazonosító adatait,

b)	az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 101/C. § (1) bekezdés b)-f) pontjában foglalt adatokat,

c)	a betegnek a protézis beültetésével, kivételével, cseréjével kapcsolatos, a beavatkozással összefüggő és egészségügyi állapotára vonatkozó, miniszteri rendeletben meghatározott egészségügyi adatait.

(3)

A Protézis Regiszter részére a (2) bekezdés szerinti adatokat

a)	a nem közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti beavatkozás elvégzését követően, az azzal érintett személynek az egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátásától számított 8 napon belül,

b)	a közfinanszírozott szolgáltató legkésőbb az (1) bekezdés szerinti beavatkozáshoz kapcsolódó, az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt finanszírozási jelentéstétellel egyidejűleg

továbbítja.

(4)

Az (1) bekezdés szerinti protézisek tekintetében, a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatok Protézis Regiszterbe történő továbbítása - a 22/B. § szerinti informatikai felülettel történő összekapcsolás útján - egyidejűleg a 22/B. § szerinti Központi Implantátumregiszterbe történő adattovábbításnak minősül.

(5)	A Protézis Regiszter a nyilvántartott adatokat az érintett személyre vonatkozó utolsó adattovábbítástól számított ötven évig kezelheti személyazonosításra alkalmas módon.

16/C. §

(1)

A donor plazmaferezis eljárásban részt vevő véradókról és az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról, valamint ezek egyes technikai követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a véradásból véglegesen kizárt véradókról az egészségi állapotuk megőrzése és ellenőrizhetősége, továbbá a levett plazma minőségének biztosítása érdekében a véradási és plazmaferezis tevékenységet végző egészségügyi szolgáltató a 4. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti célból nyilvántartást vezet.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a)	az e törvényben meghatározott személyazonosító adatok közül a plazmaferezis eljárásban részt vevő véradó születési dátumát, TAJ számát és nemét,

b)	a teljes vér és a plazma adásának időpontjait, és összesített számukat,

c)	a gyűjtött teljes vér és plazma mennyiségét gyűjtésenként és összesítve,

az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról, valamint ezek egyes technikai követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a véradásból történő végleges kizárás tényét, okát és a kizárás kezdő dátumát.

(3)

A véradási és plazmaferezis tevékenységet végző egészségügyi szolgáltató a (2) bekezdés szerinti adatokat a teljes vér vagy a plazma adását követő 24 órán belül továbbítja a miniszteri rendeletben kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv által működtetett Nemzeti Keresztdonációs és Donorkizárási Regiszter (a továbbiakban: Donor Regiszter) részére.

(4)	A (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a véradási és plazmaferezis tevékenységet végző egészségügyi szolgáltató a miniszteri rendeletben kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv által működtetett informatikai felület alkalmazásával vezeti.

(5)	A Donor Regiszter a nyilvántartott adatokat a donor plazmaferezis eljárásban részt vevő véradókról az utolsó teljes vér vagy plazma adásának időpontjától számított harminc évig kezelheti személyazonosításra alkalmas módon.

Egészségügyi szakember-képzés

17. §

(1)

Az egészségügyi szakember-képzés céljából - a betegellátó és a (2) bekezdés kivételével - az érintett (törvényes képviselője) hozzájárulásával lehet jelen a gyógykezelés során orvos, orvostanhallgató, egészségügyi szakdolgozó, egészségügyi főiskola hallgatója, illetve egészségügyi szakképző intézmény tanulója.

(2)

Az egészségügyi ellátóhálózat egészségügyi szakember-képzésre kijelölt intézményeiben az érintett (törvényes képviselője) (1) bekezdés szerinti hozzájárulására nincs szükség. Erről az érintettet (törvényes képviselőjét) fekvőbeteg-intézmény esetén legkésőbb az intézménybe történő beutaláskor, beutaló hiányában a felvételt közvetlenül megelőzően, az egészségügyi ellátóhálózat egyéb intézményei esetén legkésőbb a gyógykezelés megkezdése előtt tájékoztatni kell.

Epidemiológiai vizsgálatok, elemzések, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, minőség- és teljesítményértékelés

18. §

(1)

A szakmai minőségértékelésért felelős szerv a 4. § (2) bekezdés x) pontja szerinti célból - ide nem értve az (5) bekezdésben meghatározott eljárást - jogosult az egészségügyi szolgáltatások minőségének értékeléséhez és fejlesztéséhez, az egészségügyi szolgáltatások értékelési szempontjainak rendszeres felülvizsgálatához és fejlesztéséhez szükséges egészségügyi adatok, valamint - más személyazonosító adattal történő összekapcsolás nélkül - az ahhoz kapcsolódó TAJ szám, nem, születési dátum és postai irányítószám kezelésére. Az egészségügyi ellátóhálózat, illetve az egészségbiztosítási szerv a szakmai minőségértékelésért felelős szerv megkeresésére átadja ezen adatokat a szakmai minőségértékelésért felelős szerv részére, illetve gondoskodik az adatokhoz történ hozzáférésről.

(2)

A szakmai minőségértékelésért felelős szerv az (1) bekezdés szerinti, azonos érintettre vonatkozó személyazonosító adatokhoz kapcsolódóan átadott egészségügyi adatok tekintetében az átadást követően haladéktalanul kapcsolati kódot képez. A kapcsolati kódot a szakmai minőségértékelésért felelős szerv minden átadott, az (1) bekezdés szerinti adat tekintetében azonos kódképzési módszer alapján hozza létre. A kapcsolati kód biztosítja a betegre és az egyes ellátási eseményekre, betegutakra vonatkozó adatok személyazonosításra alkalmatlan összekapcsolását. A kapcsolati kód nem származtatható személyazonosító adatból és nem lehet azzal azonos.

(3)	A szakmai minőségértékelésért felelős szerv a kapcsolati kód képzését követően az (1) bekezdés szerinti célból kapott személyazonosító adatokat haladéktalanul törli.

(4)

A szakmai minőségértékelésért felelős szerv az (1) bekezdés szerinti szervek által más adatkezelési célból létrehozott és a 4. § (2) bekezdés x) pontja szerinti célból átadott, az (1) bekezdés szerinti személyazonosító adattal összekapcsolt adatbázisokat, illetve nyilvántartásokat a kapcsolati kód képzését követően haladéktalanul törli.

(5)	A 4. § (2) bekezdés x) pontja szerinti célból egyedi ügy kivizsgálása érdekében a minőségértékelésért felelős szerv, az ügy kivizsgálásának lezárását követő 5 évig kezelheti az érintett egészségügyi adatait, valamint az érintett TAJ számát, nemét, születési dátumát és postai irányítószámát.

18/A. §

A teljesítményértékelésért felelős szerv a 4. § (2) bekezdés y) pontja szerinti célból kezelheti az érintett egészségügyi adatait, valamint az érintett TAJ számát, nemét, születési dátumát és postai irányítószámát az adatok átadása, az adatkezelés és a kapcsolati kód képzése tekintetében a 18. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak szerint.

19. §

(1)

A 4. § (2) bekezdés b)-c) és w) pontja szerinti célból az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az irányítása alá tartozó országos intézet, a térségi betegút-szervezésért felelős szerv, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv - saját szakterületén, a feladata ellátásához szükséges ideig és mértékben - kezelheti az érintett egészségügyi adatait, valamint - más személyazonosító adattal történő összekapcsolás nélkül - az érintett TAJ-át, nemét, születési dátumát és postai irányítószámát.

(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat az ott meghatározott célból az egészségügyi ellátóhálózat, illetve az egészségügyi államigazgatási szerv továbbítja az (1) bekezdés szerinti szervek részére.

Az Európai Unión belüli határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése céljából történő adatkezelés

19/A. §

(1)

A határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében kijelölt nemzeti kapcsolattartó szerv a 4. § (2) bekezdés zs) pontja szerinti célból - a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való jogokkal kapcsolatos, a nemzeti kapcsolattartó szerv feladatairól szóló kormányrendeletben meghatározott tájékoztatás megadásáig - kezelheti az érintett nevét, nemét, születési idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, TAJ számát, a részére az eeSZT útján rendelt vények adatait, valamint azon egészségügyi adatait, amelyek az érintett határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogainak érvényesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

(2)

Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat a 4. § (2) bekezdés zs) pontjában meghatározott célból a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében kijelölt nemzeti kapcsolattartó szerv - az egészségügyi ellátás igénybevételének elősegítése céljából - továbbítja a 2011/24/eU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározottak szerint más tagállamban működő nemzeti kapcsolattartó szerv részére.

(3)	Az egészségügyi államigazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv a (2) bekezdés szerinti célból az egészségügyi ellátás megszervezéséig kezeli az érintett (1) bekezdés szerinti adatait.

(4)

A nemzeti kapcsolattartó szerv a más tagállamban működő nemzeti kapcsolattartó szerv által megküldött személyazonosító és egészségügyi adatokat a 4. § (2) bekezdés zs) pontjában meghatározott célból a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében, az egészségügyi ellátás igénybevételének elősegítése céljából továbbítja az egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, illetve a gyógyszertár részére.

(5)

A nemzeti kapcsolattartó szerv a (2) és (4) bekezdés szerinti adattovábbítás céljából az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást, illetve központi elektronikus ügyintézési szolgáltatást vehet igénybe.

19/B. §

A finanszírozási szerződéssel nem rendelkező egészségügyi szolgáltató a határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében ellátott, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti uniós beteg (a továbbiakban: uniós beteg) részére nyújtott ellátásról - havonta, a tárgyhót követő 15. napig, személyazonosításra alkalmatlan módon - a következő adatokat szolgáltatja az egészségügyi államigazgatási szerv részére:

a)	az ellátott uniós betegek száma, állampolgárság szerinti bontásban,

b)	az uniós betegek által igénybevett egészségügyi szolgáltatások esetszáma az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló miniszteri rendelet szerinti ellátási forma szerinti bontásban,

c)	az egészségügyi szolgáltató működési engedélye szerinti szakmák, valamint az elvégzett egészségügyi beavatkozások szerinti ellátási esetszám.

Statisztikai célú adatkezelés

20. §

(1)	Az érintett egészségügyi adatai statisztikai célra - a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak kivételével - személyazonosításra alkalmatlan módon kezelhetők.

(2)	Az érintett egészségügyi és személyazonosító adata statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmas módon az érintett írásbeli hozzájárulásával adható át.

(3)

Élveszületés és halálozás esetén a születés, illetve halálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezető útján a Központi Statisztikai Hivatal részére a hivatalos statisztikáról szóló törvény szerint, hivatalos statisztikai célból a népmozgalmi események adatait át kell adni. A Központi Statisztikai Hivatal a személyazonosító adatokat a hivatalos statisztikáról szóló törvényben foglaltak szerint törli, ezt követően a népmozgalommal összefüggő egészségügyi adatokat csak személyazonosításra alkalmatlan módon kezeli.

(3a)

A Központi Statisztikai Hivatal a (3) bekezdés szerinti adatok közül az elhalálozással kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat - a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti célból - átadja az egészségügyi államigazgatási szervnek. Az egészségügyi államigazgatási szerv a részére átadott, személyazonosításra alkalmas adatokat azok statisztikai célú feldolgozását, illetve anonimizálását követően haladéktalanul törli.

(3b)

A születéssel, illetve halálozással kapcsolatos események anyakönyvezése céljából teljesítendő bejelentési kötelezettsége során az egészségügyi szolgáltató, a halál okát megállapító orvos vagy a kórbonctani vizsgálatot, hatósági vagy igazságügyi boncolást végző intézmény megismerheti és törvényben meghatározott szerv részére továbbíthatja élveszületés esetén a gyermek szülei, halálozás esetén az életben lévő házastárs, bejegyzett élettárs személyazonosító adatait.

(3c)

A kormányablak, továbbá - ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági vagy büntetőeljárás indult - a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény szerinti, az eltemettetéshez és elhamvasztáshoz szükséges engedélyt kiadó hatóság az Eütv. szerinti halottvizsgálati bizonyítványról készített papíralapú másolat kiállítása céljából, az ehhez szükséges ideig kezeli a halottvizsgálati bizonyítványról készített papíralapú másolat kiállításához szükséges adatokat.

(4)

A nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez, az egészségpolitikai döntésekhez, az egészségügyi ellátás tervezéséhez, szervezéséhez, a népegészségügyi mutatók monitorozásához, illetve a minőségi és biztonsági követelmények érvényesülésének ellenőrzéséhez szükséges, az egészségügyi ellátóhálózat által, továbbá az egészségbiztosítási szerv által finanszírozási célból gyűjtött és kezelt, személyazonosításra alkalmatlan ágazati, szakmai adatok körét, az adatkezelés és az adattovábbítás rendjét a miniszter határozza meg.

(5)	Az egészségbiztosítási szerv által finanszírozási célból gyűjtött adatok személyazonosításra alkalmatlan módon a (4) bekezdés szerinti célból is kezelhetők és az ott meghatározott módon továbbíthatók.

(5a)

Az egészségbiztosítási szerv által finanszírozási célból gyűjtött adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(6)	Az egészségügyi ellátóhálózat a statisztikáról szóló törvényben meghatározott adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából kezeli a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó adatokat.

Tudományos kutatás céljából történő adatkezelés

21. §

(1)

Tudományos kutatás céljából az intézményvezető vagy az adatvédelmi tisztviselő engedélyével a tárolt adatokba be lehet tekinteni, azonban tudományos közleményben nem szerepelhetnek egészségügyi és személyazonosító adatok oly módon, hogy az érintett személyazonossága megállapítható legyen. Tudományos kutatás során a tárolt adatokról nem készíthető személyazonosító adatokat is tartalmazó másolat.

(2)	Az (1) bekezdés alapján a tárolt adatokba betekintett személyekről, a betekintés céljáról és időpontjáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás kötelező megőrzési ideje 10 év.

(3)

A kutatási kérelem megtagadását az intézményvezető vagy az adatvédelmi tisztviselő köteles írásban megindokolni. A kérelem megtagadása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhat. A per megindítására és az eljárás lefolytatására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a közérdekű adat megismerése iránti igény elutasítása esetén megindítható perre vonatkozó szabályai az irányadóak.

A társadalombiztosítási igazgatási szervek adatkezelése

22. §

(1)

A társadalombiztosítási igazgatási szervek és az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) részére abban az esetben továbbítható egészségügyi és személyazonosító adat, amennyiben

a)	arra az érintettnek járó társadalombiztosítási ellátások megállapítása, folyósítása céljából van szükség, és az az egészségi állapot alapján történik,

b)	az a társadalombiztosítási alapok kezelői gazdálkodásának, továbbá a társadalombiztosítási ellátások folyósításának ellenőrzése céljából indokolt.

c)	az a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában foglalt célok teljesítéséhez szükséges.

(2)

Az egészségügyi és személyazonosító adatokat a társadalombiztosítási igazgatási szervek és a minisztérium kizárólag az ellátás megállapításával, folyósításával, az ellenőrzés lefolytatásával, egészségbiztosítási orvosszakértői, illetve jogorvoslati tevékenységgel megbízott dolgozója, továbbá a 4. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti feladat teljesítésével megbízott munkatársa kezelheti.

(3)	A társadalombiztosítási igazgatási szervek által lefolytatott ellenőrzés során a társadalombiztosítás szerveinek csak egészségügyi felsőfokú szakképesítéssel rendelkező alkalmazottja ismerheti meg az érintett összekapcsolt egészségügyi és személyazonosító adatait.

(5)

A társadalombiztosítási igazgatási szerv és a minisztérium - a 4. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott célból - kezelheti:

a)	az egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, a beutaló (a szolgáltatást rendelő) orvos azonosítását szolgáló - külön jogszabály szerinti - adatokat,

b)	az a) pontban foglaltakon túl az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő TAJ számát, közgyógyellátásra való jogosultság esetén a közgyógyellátási igazolvány számát,

az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő diagnózisának, a részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásnak (ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket, valamint a vényköteles készítményeket) a megnevezését, kódját, az igénybevett egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó egészségügyi adatát.

(6)

Az (5) bekezdés szerinti adatokat az egészségbiztosítási szerv az érintett halálát követő 10 évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, amely a 10 éves őrzési időn túlmutat, akkor az ügy lezárásának időpontjáig kezeli. ezt követően az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől.

22/A. §

(1)	A 4. § (2) bekezdés v) pontja szerinti célból az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerint vezetett Betegségregiszter működik.

(2)	A Betegségregisztert az egészségügyi államigazgatási szerv hozza létre, működteti és értékeli a beérkezett adatokat.

(3)

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 26. § (3a) bekezdése szerinti, eredményesség alapú támogatásvolumen-szerződés keretében támogatott gyógyszerrel kezelt vagy támogatott gyógyászati segédeszközzel ellátott személyeknek az eredményesség alapú támogatásvolumen-szerződés keretében támogatott gyógyszer vagy támogatott gyógyászati segédeszköz eredményességének megítéléséhez szükséges egészségi állapotával és az ezen készítmények és eszközök alkalmazását magában foglaló terápiával összefüggő egészségügyi és személyazonosító adataiból előállított, személyazonosításra alkalmatlan adatokat az egészségbiztosítási szerv kapcsolati kóddal ellátva továbbítja a Betegségregiszterbe. Az egészségbiztosítási szerv a Betegségregiszterbe történő adattovábbításhoz az egészségügyi szolgáltatók által az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint jelentett adatokat használja fel.

(4)

A Betegségregiszter a megküldött egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza. A kapcsolati kód biztosítja az ellátott beteg, az egyes ellátási események, ideértve a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelését és a (3) bekezdésben meghatározott módon előállított, személyazonosításra alkalmatlan adatok összefűzését. A kapcsolati kód olyan módon kerül kialakításra, ami kizárja a személyes adatoknak a kódból való visszafejtését. Az egészségbiztosítási szerv az adattovábbítást követően törli azokat az adatokat, melyeket egyéb célból nem kezel.

(5)

A Betegségregiszterben gyűjtött személyazonosításra alkalmatlan egészségügyi adatokat aggregált módon az egészségügyi államigazgatási szerven keresztül megismerheti az adott gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultja, illetve kizárólag tudományos célt szolgáló statisztikai elemzés érdekében - az adatkezelési szabályzatában rögzített módon - kutatóintézmény.

Központi implantátumregiszter

22/B. §

(1)

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 101/C. § (1) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó nyilvántartás adatainak az implantátum beültetésével, kivételével és cseréjével kapcsolatos beavatkozáson átesett érintett további gyógykezelése, egészségi állapotának nyomon követése, váratlan esemény gyors elhárítása, valamint a beültethető orvostechnikai eszközök megfelelőségének ellenőrzése céljából vezetett központi implantátumregiszter részére történő továbbítását követően a központi implantátumregisztert működtető egészségbiztosítási szerv a személyazonosító adatok tekintetében kapcsolati kódot képez. A kapcsolati kódot az egészségbiztosítási szerv minden személyazonosító adat tekintetében azonos kódképzési módszer alapján hozza létre úgy, hogy az a személyes adatokra történő visszafejtést ne tegye lehetővé és ugyanazon beteg tekintetében valamennyi adattovábbítás - függetlenül a beavatkozást végző egészségügyi szolgáltatótól - azonos kapcsolati kódhoz kapcsolódjon.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti kapcsolati kódot az egészségbiztosítási szerv az általa működtetett informatikai alkalmazás útján megküldi a nyilvántartást vezető egészségügyi szolgáltatónak. A kapcsolati kódot az egészségügyi dokumentációban - ennek keretében a betegnek átadott zárójelentésben külön is - fel kell tüntetni.

(3)	Az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátása céljából a központi implantátumregiszterben kapcsolati kóddal ellátott, személyazonosításra alkalmatlan adatokat megismerheti.

(4)

Az egészségbiztosítási szerv a központi implantátumregiszterben tárolt, személyazonosításra alkalmatlan adatokról kapcsolati kóddal ellátva, kérelemre 8 napon belül, illetve ha az implantátumot viselő személyek egészségének védelme érdekében szükséges, haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatást nyújt az egészségügyi államigazgatási szerv és a szakmai minőségértékelésért felelős szerv részére.

(5)

Az egészségügyi szolgáltatónak a betegdokumentációban feltüntetett kapcsolati kódot tartalmazó kérelemére az egészségbiztosítási szerv a központi implantátumregiszterben tárolt adatokról kapcsolati kóddal ellátva haladéktalanul elektronikus úton tájékoztatást nyújt az egészségügyi szolgáltató által kezelt személyen korábban végzett, implantátumot érintő beavatkozással kapcsolatban.

(6)

Ha az implantátumot viselő személy tekintetében sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot megelőzése vagy elhárítása érdekében szükséges, és a legutolsó, implantációval kapcsolatos ellátást végző egészségügyi szolgáltató jogutód nélkül megszűnt vagy az egészségügyi dokumentáció nem vagy jelentős késedelemmel szerezhető be, az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv megismerheti az Eütv. 101/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat annak érdekében, hogy az érintettel kapcsolatba lépjen és tájékoztassa az egészsége védelmében szükséges teendőkről.

(7)	A központi implantátumregiszterben tárolt adatokat az érintettre vonatkozó utolsó adattovábbítástól számított 50 év elteltével törölni kell.

Az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, a rehabilitációs hatóság, valamint egyes szociális ellátások megállapítása céljából eljáró szerv adatkezelése

22/D. §

A várandós nők részére nyújtott természetbeni támogatás jogosultsági feltételeinek ellenőrzése és a támogatás biztosítása érdekében - a program célcsoportjára tekintettel lefolytatott adatigénylés alapján - az aktív korúak ellátására jogosult, vagy ilyen személlyel egy családban élő várandós nő természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét a jogosult lakcíme szerinti család- és gyermekjóléti szolgálat és az állam szociális fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv jogosult kezelni, az ezen adatok nyilvántartását végző szerv adatszolgáltatása alapján. E § alkalmazása során család alatt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat kell érteni.

22/E. §

(1)

Az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság, a szociális feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal), továbbá az igazságügyi szakértő részére az egészségbiztosítási szerv abban az esetben továbbít a (3) bekezdésben meghatározott egészségügyi és személyazonosító adatokat, amennyiben arra az érintettnek járó társadalombiztosítási vagy szociális ellátásra, kedvezményre való jogosultsága egészségi állapota alapján történő megállapításához, illetve ellenőrzéséhez szükséges tevékenységének, szakértői tevékenységének ellátása céljából van szükség. Az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság, a járási hivatal, az igazságügyi szakértő az egészségbiztosítási szervnél rendelkezésre nem álló, a (3) bekezdés szerinti adatok továbbítása érdekében megkeresheti a kezelőorvost. A megkeresésére és a kezelőorvos adatátadási kötelezettségére a 23. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(1a)

Az orvosszakértői, rehabilitációs szerv, rehabilitációs hatóság, valamint a keresőképtelenségi felülvizsgálati feladatot ellátó egészségbiztosítási szerv a 4. § (2) bekezdés f) pontja szerinti célból, törvényben meghatározott feladata ellátása során, az ehhez szükséges mértékű egészségügyi adathoz az EESZT útján is hozzáférhet.

(2)	Az egészségügyi és személyazonosító adatokat kizárólag az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szervnek, rehabilitációs hatóságnak, járási hivatalnak a szakértői tevékenység elvégzésével, a szakkérdés elbírálásával megbízott dolgozója kezelheti.

(3)

Az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság, a járási hivatal, az igazságügyi szakértő a 4. § (2) bekezdésének f) pontjában vagy a tevékenységére vonatkozó törvényben meghatározott célból kezelheti

a)	az egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, a beutaló (a szolgáltatást rendelő) orvos azonosítását szolgáló - külön jogszabály szerinti - adatokat,

b)	az a) pontban foglaltakon túl az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő TAJ-számát,

c)	az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő diagnózisának, a részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásnak (ideértve a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, valamint a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket) a megnevezését, kódját,

amennyiben az a)-c) pont szerinti adatok az (1) bekezdés szerinti tevékenység, szakértői tevékenység végzésével összefüggésben vannak.

(4)

A (3) bekezdés szerinti adatokat az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság, a járási hivatal az adatkezelés megkezdésétől számított 5 évig kezeli. Amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság, a járási hivatal az adatokat az ügy jogerős befejezésének időpontjáig öt éven túl is kezelheti. Ezt követően az adatokat meg kell semmisíteni.

(5)	Az igazságügyi szakértő a (3) bekezdés szerinti adatokat az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint kezeli.

(5)

A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a (3) bekezdés szerinti, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás részét képező adatokat a rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 21. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam alatt kezelheti.

Adattovábbítás az egészségügyi ellátóhálózaton kívüli szerv megkeresésére vagy adatkérésére

23. §

A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos az érintett egészségügyi és a megkereső szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat. A megkereső szervek a következők lehetnek:

A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos, valamint az egészségbiztosítási szerv az érintett egészségügyi és a megkereső szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat. A megkereső szervek a következők lehetnek:

(1)

A következő szervek adatkérésére vagy írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos, valamint az egészségbiztosítási szerv az érintett egészségügyi és a megkereső vagy adatszolgáltatást kérő szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a megkereső vagy adatszolgáltatást kérő szervnek. A megkeresésben vagy adatkérésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat, ideértve azon adatokat is, amelyek az egészségügyi szolgáltató által felvett látlelet alapján állnak rendelkezésre. A megkereső vagy adatszolgáltatást kérő szervek a következők lehetnek:

a)	büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi szakértő, polgári peres és nemperes, valamint közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi szakértő,

b)	szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek,

c)	potenciális hadköteles és hadköteles személy esetén a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság,

d)	a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében,

e)	a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, a kiképzett hadkötelesek békeidőszakban történő hadi beosztásra történő kiírása és a kiképzett hadkötelesek gyors és differenciált behívása érdekében, a honvédelemről szóló törvényben meghatározott körben,

f)	az egészségügyi dolgozóval szemben folyamatban lévő etikai eljárás során az eljárás lefolytatása hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai szerv,

g)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervek a törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében,

h)	halottvizsgálat során a halottvizsgálatot végző orvos.

a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben, valamint a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott szakmai vizsgálat során a közlekedésbiztonsági szerv.

(2)	A megkeresésben vagy adatkérésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.

(3)

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a kezelést végző orvos az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt egészségügyi és személyazonosító adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.

(4)

Ha az egészségügyi adatokra a halottvizsgálat során soron kívül van szükség,

b)	a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárás során a bűncselekményre utaló adat kizárása érdekében az eljáró hatóság

az (1) bekezdés szerinti megkeresést vagy adatkérést rövid úton is előterjesztheti, a kezelőorvos a megkeresést vagy adatkérést soron kívül teljesíti.

23/A. §

(1)

A NER alapján, az Egészségügyi Világszervezet NER kapcsolattartó központja megkeresésére a nemzeti NER tájékoztatási központ az általa közegészségügyi vagy járványügyi közérdekből kezelt egészségügyi és személyazonosító adatokat, valamint a telefonos elérhetőséget a megkereső szerv részére - a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megelőzése vagy kezelése érdekében a feltétlenül szükséges mértékig - átadja, ha a megkeresés kifejezetten ezen adatokra irányul.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti megkeresés hiányában, vagy ha a megkeresés egészségügyi és személyazonosító adatok és telefonos elérhetőség kiadására kifejezetten nem irányul, a nemzeti NER tájékoztatási központ a NER 6., 7. és 9. cikkének végrehajtása keretében a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megelőzése vagy kezelése érdekében a feltétlenül szükséges mértékig szolgáltat egészségügyi és személyazonosító adatot és telefonos elérhetőséget az Egészségügyi Világszervezet NER kapcsolattartó központja részére.

(3)

A nemzeti NER tájékoztatási központ az Egészségügyi Világszervezet NER kapcsolattartó központja által átadott, vagy a NER jelentési rendszer követelményeinek megfelelő, más adatkezelő által átadott egészségügyi és személyazonosító adatokról, illetve telefonos elérhetőségről tájékoztatja a NER végrehajtásában közreműködő szervet, amennyiben arra közegészségügyi-járványügyi hatósági intézkedések foganatosítása érdekében szükség van.

24. §

(1)	Az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett személyazonosító adatait.

(3)

A kiskorú érintett első ízben történő egészségügyi ellátásakor - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. §-ára is tekintettel - az ellátást végző egészségügyi szolgáltató ezzel megbízott orvosa köteles az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha

a)	feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye,

b)	a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást.

(4)	Az (1) és (3) bekezdés szerinti adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

24/A. §

A közúti járművezetők egészségi alkalmassági adatairól a vizsgálatot végző szerv az EESZT útján haladéktalanul értesíti a közúti közlekedési nyilvántartó szervet.

25. §

Egészségügyi és személyazonosító adatot közigazgatási hatósági eljárás, illetve az érintettnek intézményi elhelyezése, gondozása céljából akkor lehet továbbítani, ha arra az érintett jogai érvényesítéséhez vagy kötelezettségei teljesítéséhez van szükség.

26. §

Amennyiben az érintett egészségügyi adatai más személyt is érintenek, az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbításához e harmadik személy (törvényes képviselője) írásbeli hozzájárulását be kell szerezni. Nincs szükség a hozzájárulásra a 13. §, a 20. § (3) bekezdése és a 23. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetekben azzal, hogy polgári peres eljárás során a harmadik személyt érintő - szexuális úton terjedő fertőző betegségre vonatkozó - egészségügyi adat nem adható ki.

27. §

A személyazonosításra alkalmatlan egészségügyi adat időbeli és területi korlát nélkül továbbítható.

Az egészségügyi és személyazonosító adatok nyilvántartása

28. §

(1)	Az érintettről felvett, a gyógykezelés érdekében szükséges egészségügyi és személyazonosító adatot, valamint azok továbbítását nyilván kell tartani. Az adattovábbításról szóló feljegyzésnek tartalmaznia kell az adattovábbítás címzettjét, módját, időpontját, valamint a továbbított adatok körét.

(2)	A nyilvántartás eszköze lehet minden olyan adattároló eszköz vagy módszer, amely biztosítja az adatok 6. § szerinti védelmét.

(3)	A kezelést végző orvos az általa vagy az egyéb betegellátó által felvett egészségügyi adatokról, valamint az azzal összefüggő saját tevékenységéről és intézkedéseiről feljegyzést készít. A feljegyzés a nyilvántartás részét képezi.

29. §

(1)

A betegellátó nyilvántartja

azokat az érintetteket, akikről bebizonyosodott vagy valószínűsíthető, hogy az 1. számú melléklet szerinti fertőző betegségben szenvednek. Ezzel összefüggésben nyilván kell tartani a megelőző gyógyszeres kezelésre, a szűrővizsgálatra, a járványügyi megfigyelésre, a járványügyi ellenőrzésre, a járványügyi zárlatra kötelezett személyeket,

b)	a védőoltásra kötelezett személyeket,

c)	azokat, akik kábítószer-élvezők, gyógyszert kóros mértékben fogyasztók, illetve egyéb, hasonló jellegű függőséget okozó anyagot használnak.

(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti, továbbá a védőoltásban részesített személyeket a tisztiorvos is nyilvántartja.

(3)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti személyekre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat egymástól elkülönítetten kell tárolni.

(4)	A háziorvos a hozzá bejelentkezett érintett kórtörténetében tartja nyilván annak - általa ismert - valamennyi egészségügyi adatát.

(5)	A gyógyszerész nyilvántartást vezet az orvosi rendelvényre kábítószert igénybe vett érintettekről.

30. §

(1)

Az egészségügyi dokumentációt - a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételek, az arról készített leletek, valamint a (7) bekezdés kivételével - az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. A kötelező nyilvántartási időt követően gyógykezelés vagy tudományos kutatás érdekében - amennyiben indokolt - az adatok továbbra is nyilvántarthatók. Ha a további nyilvántartás nem indokolt - a (3) bekezdés kivételével - a nyilvántartást meg kell semmisíteni.

(2)	Képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételt az annak készítésétől számított 10 évig, a felvételről készített leletet a felvétel készítésétől számított 30 évig kell megőrizni.

(3)	Amennyiben az egészségügyi dokumentációnak tudományos jelentősége van, a kötelező nyilvántartási időt követően át kell adni a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár részére.

(4)

A dokumentációt kezelő jogutód nélküli megszűnése esetén - az (5) bekezdés kivételével -

a)	a tudományos jelentőségű egészségügyi dokumentációt a (3) bekezdés szerinti levéltárnak,

b)	az egyéb egészségügyi dokumentációt a Kormány által kijelölt szervnek

kell átadni.

(5)

Amennyiben a dokumentációt kezelő jogutód nélkül szűnik meg, de az általa korábban ellátott feladatokat más szerv látja el,

a)	a dokumentációt kezelő megszűnésének időpontját megelőző tíz évben keletkezett egészségügyi dokumentációt a feladatot ellátó szerv,

b)	az a) pont alapján átadásra nem kerülő egészségügyi dokumentációt a 30. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelő

részére kell átadni.

(6)	A meg nem semmisített, illetve a (2) bekezdés szerinti levéltárnak átadott egészségügyi dokumentációra e törvény előírásai értelemszerűen vonatkoznak.

(6a)	A betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő eljárása során keletkezett - egészségügyi és személyazonosító adatot is tartalmazó - dokumentációt az eljárás befejezését követően át kell adni a (4) bekezdés b) pontja szerinti szervnek.

(7)

A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás kiszolgáltatója vagy nyújtója a papíralapú vényeket, illetve elektronikus vény kiváltásakor az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló rendelet szerint nyomtatott kiadási igazolást 5 évig őrzi meg, azzal, hogy ha a működési nyilvántartásban nem szereplő, de valamely államban gyógyszer rendelésére jogosult személy által rendelt vényköteles gyógyszer kiadásának alapjául szolgáló külföldi vény visszaadásra kerül, a vény másolatát kell megőrizni és az expediálás tényét a vény eredeti példányán fel kell tüntetni. Gyógyászati segédeszköz szaküzletben kiszolgáltatott olyan gyógyászati segédeszköz esetén, amelynek kihordási ideje 5 évnél hosszabb, a papíralapú vény, valamint a kiadási igazolás megőrzési ideje a kihordási idővel azonos. A kötelező őrzési időt követően a papíralapú vényeket és a kiadási igazolásokat meg kell semmisíteni.

(7a)

A gyógyszer, a gyógyszertárban forgalmazható gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerint csatlakozott kiszolgálója, az EESZT-ben rögzíti a papíralapon kiállított és felhasznált vény adatait. Az EESZT működtetője az egyes vényekre vonatkozó adatokat a vény visszavonásától, felhasználásától vagy felhasználási idejének lejártától számított 30 év elteltével törli.

(7b)	A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiszolgálója a megőrzési időn belül jogosult adatot igényelni az EESZT útján kiállított és általa kiszolgált vényekről.

(8)	Az adatmegőrzés érdekében folyamatosan biztosítani kell, hogy az adathordozó az adott technikai feltételek mellett olvasható maradjon, vagy olvasható állapotba kerüljön.

(9)

A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott szerv adatfeldolgozási szerződést köt a Kormány által rendeletben kijelölt szervvel

a)	a (4) bekezdés b) pontjában,

b)	az (5) bekezdés b) pontjában,

c)	a (6a) bekezdésben, valamint

d)	kormányrendeletben

meghatározott egészségügyi dokumentáció elhelyezéséről, illetve feldolgozásáról.

31. §

(1)	Az egészségügyi dokumentációban szereplő hibás egészségügyi adatot - az adatfelvételt követően - úgy kell kijavítani vagy törölni, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen.

(2)

A nyilvántartott adatokról, az egészségügyi dokumentációról az adatkezelő hiteles másolatot készít, ha ezt az adatbiztonság vagy a tárolt adatok fizikai védelme, illetve az e törvényben előírt adatközlési kötelezettség szükségessé teszi. A hiteles másolat adattartalmára vonatkozóan a 6. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

32. §

(1)	Az egészségügyi intézményen belül az egészségügyi és személyazonosító adatok védelméért, a nyilvántartás megőrzéséért az adatot kezelő intézmény vezetője felelős.

(2)

Az intézményvezető tevékenysége során

a)	gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról,

b)	ellenőrzi az adatkezelők és adatfeldolgozók adatkezeléssel, illetve adatfeldolgozással összefüggő tevékenységét,

c)	kezdeményezi az adatvédelem, illetve az adatbiztonság területén kifejlesztett új technológiák és eszközök alkalmazását,

d)	biztosítja az adatkezeléssel és adatfeldolgozással foglalkozó személyek adatkezelési oktatását,

e)	tudományos kutatás esetén [21. § (1) bekezdés] engedélyezi az egészségügyi dokumentációba való betekintést,

f)	kijelöli az adatvédelemi tisztviselőt,

g)	ellenőrzi az adatvédelemi tisztviselő tevékenységét,

h)	gondoskodik az intézmény adatvédelmi szabályzatának elkészítéséről,

i)	dönt a kötelező nyilvántartási időt követően a nyilvántartott adatok további tárolásáról vagy megsemmisítéséről.

(3)	A (2) bekezdés a)-e) pontjai szerinti tevékenységet az adatvédelmi tisztviselő is elláthatja.

32/A. §

A gyógykezelés érdekében felvett egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató által vezetett elektronikus nyilvántartással kapcsolatban szerződés alapján adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó szervezet az adatfeldolgozási szerződés megszűnésekor az adatkezelő egészségügyi szolgáltatótól átvett adatállományt köteles díjmentesen, elektronikusan visszaszolgáltatni az adatkezelő rendelkezései szerint.

III. FEJEZET

33. §

(1)	Az egészségügyi ellátóhálózaton kívüli intézmény, illetve szerv vagy személy (a továbbiakban: nem egészségügyi intézmény) a feladatai ellátásához szükséges mértékben a 4. § szerinti célból kezelhet egészségügyi és személyazonosító adatot.

(2)	Az érintett elhelyezésére vagy gondozására szolgáló nem egészségügyi intézmény kezelheti az érintettnek minden olyan egészségügyi és személyazonosító adatát, amely az intézményi elhelyezés, gondozás szempontjából szükséges.

(3)	A nem egészségügyi intézmény adatkezelésére - a 34-35. §-ban foglalt eltérésekkel - a II. fejezet rendelkezései értelemszerűen irányadók.

34. §

(1)	Nem egészségügyi intézmény esetén - a betegellátón kívül - adatkezelő az intézményvezető által adatkezeléssel megbízott, továbbá a külön jogszabály szerint hatósági jogkört gyakorló személy lehet.

(2)

Egészségügyi adatot felvehet az 5. § (1) bekezdésében meghatározott személyeken túl

a)	az óvodai nevelés, iskolai oktatás területén az óvodai neveléssel, iskolaérettséggel, képzési kötelezettséggel, iskolai pályaalkalmassággal kapcsolatos vizsgálatok (2. számú melléklet) elvégzése esetén a pedagógiai szakszolgálati intézmény tagja,

b)	hadköteles személy esetén a katonai egészségügyi alkalmasság (2. számú melléklet) megállapítását végző bizottság tagja, illetve a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa.

35. §

A nem egészségügyi intézményben az adatkezelő a működése során tudomására jutott orvosi titkot köteles megtartani. Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól a 7. § (2) bekezdése szerinti esetekben.

III/A. FEJEZET
ELEKTRONIKUS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI TÉR

35/A. §

(1)

A Kormány által rendeletben kijelölt szerv működtetőként ellátja az EESZT, mint az egészségügyi ellátóhálózat informatikai rendszereinek együttműködését biztosító, az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott központi elektronikus szolgáltatásokat megvalósító egészségügyi ágazati informatikai rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat.

(2)	A működtető az (1) bekezdésben meghatározottakon túl biztosítja a törvényben meghatározott egyéb, az EESZT útján történő adattovábbítási szolgáltatásokat.

(3)	A működtető az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl az érintett hozzájárulása alapján egyéb adattárolási és az EESZT útján történő adattovábbítási szolgáltatásokat biztosíthat.

35/B. §

(1)

Az EESZT-hez engedélyezett informatikai rendszere útján csatlakozásra köteles

a)	az egészségügyi szolgáltatás nyújtására az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egészségügyi szolgáltató, aki finanszírozási jelentés benyújtására vagy elektronikus adatszolgáltatásra kötelezett,

b)	a gyógyszertár,

c)	az állami mentőszolgálat,

d)	a miniszter által rendeletben meghatározott államigazgatási szerv és egyéb szervezet.

e)	az ártámogatási szerződéssel rendelkező gyógyászatisegédeszköz-forgalmazó.

(2)	Az egészségügyi ellátóhálózatba tartozó, az (1) bekezdés alá nem tartozó adatkezelők az EESZT-hez a miniszter rendeletében meghatározott feltételekkel csatlakozhatnak.

(3)

Az EESZT szolgáltatásai a működtető által biztosított közvetlen hozzáférési felületen és az (1) és (2) bekezdés alapján csatlakozott adatkezelő (a továbbiakban: csatlakozott adatkezelő) informatikai rendszerén keresztül is igénybe vehetők. A közvetlen hozzáférési felület igénybevétele érdekében regisztrációra köteles valamennyi olyan természetes személy, aki a csatlakozott adatkezelők vagy saját nevében az EESZT szolgáltatásait igénybe veszi.

(4)	Az EESZT-hez csatlakozásra kötelezett egészségügyi szolgáltatók között informatikai rendszerek közötti adatcsere esetén egészségügyi adat kizárólag az EESZT útján továbbítható.

(5)

Az informatikai rendszere útján csatlakozott adatkezelő csak olyan informatikai rendszer használatával csatlakozhat az EESZT-hez, amely rendelkezik a működtető által kiállított engedéllyel. A csatlakozott adatkezelő az EESZT felé való adatszolgáltatási kötelezettségének teljes időtartama alatt köteles biztosítani az EESZT-hez történő csatlakozás követelményeinek teljesítését.

(6)

Az (5) bekezdés szerinti informatikai rendszert kérelemre az EESZT működtetője engedélyezi, ha az alkalmas az EESZT-vel való együttműködésre, valamint arra, hogy annak alkalmazásával a csatlakozott adatkezelő az EESZT-vel kapcsolatban az e törvényben meghatározott kötelezettségeit teljesítse, illetve jogait gyakorolja.

(7)	A miniszter rendeletben határozza meg a (6) bekezdés szerinti követelmények teljesítéséhez szükséges feltételeket.

(8)	Az EESZT működtetője ellenőrzi az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését, valamint azt, hogy az EESZT-hez csatlakozásra kötelezett egészségügyi szolgáltató az EESZT útján való adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz-e.

(9)	Törvényben meghatározott esetben az EESZT útján, a 4. § szerinti célból az egészségügyi ellátó hálózaton kívüli, az EESZT-hez nem csatlakozott szerv részére is továbbítható adat.

(10)	A betegellátás során nem követelhető meg az érintettől olyan egészségügyi dokumentáció bemutatása vagy egészségügyi adat igazolása, amely az eeSZT-ben elérhető.

35/C. §

(1)

Az EESZT-t a 35/B. § (3) bekezdése szerint igénybe vevő természetes személy (a továbbiakban: EESZT felhasználó) azonosítását az EESZT használatakor a működtető végzi el. A csatlakozott adatkezelők, valamint az EESZT felhasználók által az EESZT útján hozzáférhető adatok és szolgáltatások körét az érintett adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a működtető korlátozhatja.

(2)	A működtető az EESZT felhasználó azonosítása, valamint az EESZT útján történő adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése és biztosítása céljából egységes azonosítási és jogosultságkezelési nyilvántartást vezet.

(3)

Az azonosítási és jogosultságkezelési nyilvántartás

a)	tartalmazza a felhasználó természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

b)	tartalmazza az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési nyilvántartásában szereplő EESZT felhasználó esetén annak alapnyilvántartási számát,

c)	tartalmazhatja a felhasználó e-mail címét, telefonszámát,

d)	tartalmazza a felhasználó számára megállapított jogosultságokat.

Az azonosítási és jogosultságkezelési nyilvántartás az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési nyilvántartásában szereplő felhasználók a) és b) pont szerinti adatait az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési nyilvántartásából veszi át.

(4)	A működtető lehetővé teheti, hogy a csatlakozott adatkezelő a működtetővel kötött megállapodás alapján a saját, az érintett azonosítását igénylő szolgáltatása keretében, az érintett azonosítása céljából igénybe vegye a működtető által elérhetővé tett elektronikus azonosítási szolgáltatást.

35/D. §

(1)

A működtető az EESZT útján történő adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a személyes adatok EESZT útján történő kezelése tekintetében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

az érintett születési idejét és nemét, valamint TAJ számát vagy ennek hiányában személyazonosság igazolására alkalmas okmányának számát, európai egészségbiztosítási kártyája számát, menedékes, kérelmező, befogadó igazolvány számát, vagy ilyen hiányában az érintett eeSZT-ben képzett azonosítóját (a továbbiakban: más azonosító),

b)	az adatkezelő EESZT felhasználó megnevezését,

c)	az adatkezelési művelet időpontját,

d)	az adatkezelési művelet jogalapját, valamint

e)	a kezelt személyes adatok körének meghatározását.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatok nyilvántartásban való megőrzésének határideje 25 év.

(3)

A működtető a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül, az érintett erre irányuló - családi és utónevét, valamint TAJ számát tartalmazó - kérelmére elektronikus formában, az érintettek számára biztosított közvetlen hozzáférési felületen, vagy papír alapon írásban tájékoztatást ad az érintett (1) bekezdés szerint nyilvántartott adatairól.

(4)	A papíralapú adatigénylés a 7. § (3) bekezdése szerint költségtérítés megfizetéséhez köthető. Elektronikus formában kiadott adatigénylések költségtérítés megfizetéséhez nem köthetőek.

35/E. §

(1)

A működtető vezetője a felügyelete alá tartozó, az általános adatvédelmi rendelet 37. cikk (5) bekezdésének megfelelő adatvédelmi tisztviselőt nevez ki, aki az EESZT szolgáltatásai tekintetében ellátja az általános adatvédelmi rendelet 39. cikkében, továbbá a (2) és (3) bekezdésben foglalt feladatokat.

(2)	Az adatvédelmi tisztviselő a csatlakozott adatkezelőktől és az EESZT felhasználóktól adatot, dokumentumot vagy tájékoztatást kérhet. A kért adatot, dokumentumot vagy tájékoztatást soron kívül, de legkésőbb öt munkanapon belül az adatvédelmi tisztviselő rendelkezésére kell bocsátani.

(3)

Az adatvédelmi tisztviselő

a)	jogszabályi rendelkezések, illetve biztonsági előírások megsértésének vagy adatvédelmi incidens észlelése esetén annak megszüntetésére, valamint

b)	a (2) bekezdés szerinti együttműködés hiányában együttműködésre hívja fel az érintett csatlakozott adatkezelőt.

(4)	A (3) bekezdés szerinti felhívás eredménytelensége esetén az adatvédelmi tisztviselő a csatlakozott adatkezelő felügyeleti szervéhez, fenntartójához fordul, és jogszabály szerinti fegyelmi felelősségre vonás felmerülése esetén értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját is.

Központi eseménykatalógus

35/F. §

(1)

A csatlakozott adatkezelő a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból történő hozzáférhetővé tétel érdekében az eeSZT útján a működtető rendelkezésére bocsátja az általa kezelt érintettel kapcsolatos alábbi adatokat:
a) az érintett TAJ száma vagy ennek hiányában más azonosítója, születési ideje, neme, állampolgársága az eeSZT útján továbbított vény és beutaló esetében a vényben és beutalóban foglalt egyéb személyazonosító adatok, az érintett eeSZT-ben képzett azonosítója,

c)	az ellátási eseményt nyújtó egészségügyi szolgáltató megjelölése, eeSZT-ben képzett azonosítója, valamint az ellátást végző vagy abban közreműködő személy eeSZT azonosítója.

(2)

A működtető az EESZT útján nyújtott szolgáltatásokon keresztül, az adatok kezelésére jogosult EESZT felhasználó számára rendszerezett módon hozzáférést biztosít

a)	az (1) bekezdésben meghatározott adatokhoz, valamint

b)	az érintettre vonatkozó, a csatlakozott adatkezelők informatikai rendszereiben tárolt és hozzáférhetővé tett további adatokhoz.

(3)	Az e § szerinti adatokat a működtető az érintett halálát követő 10 évig, az egészségügyi dokumentációra vonatkozó jogszabályok szerint őrzi meg.

(4)	Az érintett jogosult a 35/H. § szerinti önrendelkezési nyilatkozatában megtiltani, hogy a csatlakozott adatkezelő vagy az EESZT felhasználó az (1) bekezdés szerinti adatait a (2) bekezdés szerint megismerhesse.

Törzsadat-nyilvántartás

35/G. §

(1)

A miniszter által rendeletben meghatározott egészségügyi ágazatba tartozó nyilvántartásokhoz vagy azok miniszteri rendeletben meghatározott adataihoz a nyilvántartás vezetője az EESZT útján vagy azon keresztül is - származtatott adatként - hozzáférést biztosít a nyilvántartás adatait jogszabály alapján megismerni jogosultak számára. A nyilvántartás adataihoz való hozzáférés EESZT útján történő biztosítása nem érinti a nyilvántartás vezetőjének azt a jogszabályon alapuló kötelezettségét, hogy a nyilvántartáshoz való hozzáférést más úton is biztosítsa.

(2)

Ha valamely (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az EESZT útján elérhető, az adott nyilvántartáshoz hozzáféréssel rendelkező egészségügyi szolgáltatás nyújtásával vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységével összefüggésben nem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartásba bejegyzett adatot nem ismerte. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban bízva járt el.

Önrendelkezési nyilvántartás

35/H. §

(1)

Az érintett az EESZT útján a Kormány által rendeletben kijelölt, az önrendelkezési nyilvántartást vezető szerv által rendszeresített elektronikus formanyomtatványon, a Kormány által kötelezően nyújtott azonosítási szolgáltatás útján történő azonosítását követően elektronikusan, vagy a Kormány által kijelölt szervnél vagy a kormányablaknál személyesen, vagy meghatalmazottja útján írásban - a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal - bejelentheti az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatai e törvény szerinti kezeléséhez hozzájáruló vagy azt korlátozó nyilatkozatát, ideértve az EESZT-ben tárolt adataihoz való hozzáférésre, illetve az érintett nevére felírt vények kiváltására vonatkozó meghatalmazás adását is (a továbbiakban: önrendelkezési nyilatkozat).

(2)

Ha az érintett az önrendelkezési nyilatkozatát nem az EESZT útján teszi meg, a nyilatkozatot befogadó szerv jegyzőkönyvet vesz fel, és haladéktalanul, de a kézhezvételtől vagy a személyes nyilatkozattételtől számított legfeljebb egy munkanapon belül a nyilatkozatot a (4) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő adattartalommal, az önrendelkezési nyilvántartást vezető szerv által rendszeresített elektronikus formanyomtatványon eljuttatja az önrendelkezési nyilvántartást vezető szervnek.

(3)

Az (1) bekezdés szerinti bejelentés és az önrendelkezési nyilvántartás tartalmazza:

a)	ha az önrendelkezési nyilatkozatot tevő meghatalmazást kíván adni, az (1) bekezdésben megjelöltek szerinti meghatalmazást,

b)	az önrendelkezési nyilatkozatot tevő TAJ számát,

c)	azoknak az egészségügyi adatoknak a megjelölését, amelyekre az önrendelkezési nyilatkozat vonatkozik és az ezen egészségügyi adatokra vonatkozó önrendelkezési nyilatkozatot, valamint

d)	a (2) bekezdés szerint megtett önrendelkezési nyilatkozat esetében a bejelentés megtételének helyét.

(4)	Ha valamely (1) bekezdés szerinti jognyilatkozat tekintetében jogszabály írásba foglalást vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást követel meg, az önrendelkezési nyilvántartásba bejegyzett jognyilatkozat e követelményt teljesíti.

(5)

Az önrendelkezési nyilvántartást vezető szerv

a)	a csatlakozott adatkezelő és az EESZT felhasználó számára abból a célból, hogy meg tudja állapítani, hogy az érintett egészségügyi adatainak kezelésére jogosult-e,

b)	az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzésére vagy megállapítására hatáskörrel rendelkező hatóság vagy bíróság számára, annak végrehajtható döntése alapján az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából

az érintett TAJ száma alapján az EESZT útján adatot szolgáltat az érintett önrendelkezési nyilatkozatairól. Az adatszolgáltatást úgy kell teljesíteni, hogy abból az érintett egészségügyi vagy hozzá kapcsolódó, az adatkezelés céljához nem szükséges személyes adatára, annak fennállására vagy fennállásának hiányára ne lehessen következtetni.

35/I. §

(1)	Az önrendelkezési nyilvántartás érintettre vonatkozó bejegyzéseit az érintett halála után 10 évvel helyreállíthatatlanul törölni kell.

(2)	Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell az EESZT felhasználó jóhiszeműségét, ha az önrendelkezési nyilvántartásba bejegyzett nyilatkozat alapján jár el. Az EESZT felhasználó nem hivatkozhat arra, hogy az önrendelkezési nyilvántartásba bejegyzett önrendelkezési nyilatkozatot nem ismeri.

(3)

Az érintett - a 35/H. § (1) bekezdésben foglaltak kivételeként - a kezelőorvosa előtt írásban jogosult olyan nyilatkozatot tenni, melyben az önrendelkezési nyilvántartásba bejegyzett korlátozás alól a kezelőorvos számára esetileg felmentést ad. Ilyen esetben a kezelőorvos az EESZT-ben rögzíti a nyilatkozat megtételének tényét, időpontját és tartalmát.

(4)	Az érintett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja az érintett nevében önrendelkezési nyilatkozat megtételére, módosítására vagy visszavonására a 35/H. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy papír alapon a kormányablaknál jogosult.

Egészségügyi profil

35/J. §

(1)

Az érintett kezelőorvosa, ennek hiányában háziorvosa az érintett vércsoportjára vonatkozó adat tekintetében az állami vérellátó szolgálat is, a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból történő, az arra jogosult személyek részére történő hozzáférhetővé tétel érdekében az eeSZT útján rögzíti az általa kezelt érintettel kapcsolatban az e törvény szerinti személyazonosító adatok közül az érintett TAJ számát, vagy ennek hiányában más azonosítóját, születési idejét, nemét, továbbá az érintett egészségi állapotával, kórelőzményével, egyes beavatkozásaival kapcsolatos egészségügyi adatokat (a továbbiakban: egészségügyi profil).

(2)	Az egészségügyi profilban rögzített adatokat az érintett halála után 10 évvel helyreállíthatatlanul törölni kell.

(3)	Az egészségügyiprofil-nyilvántartásból az adat megismerésére jogosult EESZT-felhasználó számára kizárólag egyedileg - TAJ számmal, vagy ennek hiányában más azonosítóval - azonosított érintettre vonatkozó adat továbbítható.

(4)	Az érintett jogosult megtiltani, hogy az (1) bekezdés szerinti adatait az érintett kezelőorvosa, háziorvosa, vagy az állami vérellátó szolgálat rögzítse.

(5)	Az érintett írásban kérheti az egészségügyiprofil-nyilvántartásba bejegyzett adatának helyesbítését - a téves adat tudomásszerzésétől számított 30 napon belül - az azt bejegyző (1) bekezdés szerinti orvosától, az állami vérellátótól, illetve a működtetőtől.

Egészségügyi dokumentáció nyilvántartása az EESZT-n belül

35/K. §

(1)

A csatlakozott adatkezelő köteles az eeSZT útján a működtető részére a miniszter által rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő módon - az egészségügyi dokumentáció megismerésére jogosultaknak a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból az érintett dokumentumokhoz az eeSZT útján való hozzáférés érdekében - megküldeni az egészségügyi ellátás során keletkezett dokumentumokat.

(2)

A csatlakozott adatkezelő az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy miniszteri rendeletben meghatározott módon az EESZT rendelkezésére bocsátja az egészségügyi dokumentációnak az egészségügyi szolgáltató rendszerében található elérési útját, ha a műszaki követelményeknek való megfelelést a miniszter rendeletében meghatározottak szerint tanúsítás igazolja.

(3)

Az (1) bekezdés szerint megküldött dokumentumokról a működtető - annak érdekében, hogy az egészségügyi dokumentáció megismerésére jogosultak a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célból az érintett dokumentumokhoz az EESZT útján hozzáférhessenek - az EESZT útján nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a)	az érintett TAJ számát vagy ennek hiányában más azonosítóját, születési idejét, nemét,

b)	az egészségügyi dokumentum előállítójának azonosításához szükséges adatokat,

c)	az egészségügyi dokumentumnak az érintett egészségi állapotára vonatkozó adatot nem tartalmazó leírását,

d)	az egészségügyi dokumentumhoz való hozzáféréshez szükséges információkat, valamint

e)	az (1) bekezdés szerinti egészségügyi dokumentációkat.

Elektronikus betegségregiszter

35/L. §

(1)	A működtető a vele kötött megállapodás alapján az egyes betegségekkel kapcsolatos adatokat tartalmazó nyilvántartást vezető szervek részére biztosíthatja, hogy azok a nyilvántartást az EESZT útján elektronikus úton vezethessék (a továbbiakban: elektronikus betegségregiszter).

(2)

Az elektronikus betegségregiszterbe az EESZT útján beküldött adatokat a működtető az adatok megismerése nélkül haladéktalanul továbbítja a Kormány által kijelölt szervnek (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: kapcsolati kódot kezelő szerv), amely az elektronikus betegségregiszterekben szereplő, azonos érintettre vonatkozó adatok biztonságos tárolása érdekében a csatlakozott adatkezelők által átadott személyazonosító adatok tekintetében az átadást követően haladéktalanul, az e § szerinti módon, érintettenként kapcsolati kódot képez.

(3)

A kapcsolati kód nem származtatható személyazonosító adatból és tartalmaz véletlenszerűen megállapított, egyedi elemet. A kapcsolati kódot úgy kell létrehozni, hogy az kizárja az érintett személyazonosító adatainak a kódból való visszafejtését, vagy összekapcsolását, de biztosítsa az érintettre vonatkozó egészségügyi adatok személyazonosításra alkalmatlan összekapcsolását. A kapcsolati kódot kezelő szerv a kódképzési módszert nem továbbíthatja, nem hozhatja nyilvánosságra és nem teheti más számára hozzáférhetővé.

(4)

A kapcsolati kódot kezelő szerv a betegségregiszterbe továbbított adatokat a kapcsolati kód képzését követően a személyazonosító adatoktól megfosztva, a kapcsolati kóddal kiegészítve az EESZT útján továbbítja a betegségregisztert vezető szervnek. A betegségregisztert vezető szerv az elektronikus betegségregiszterekben szereplő egészségügyi adatokat kapcsolati kód alapján tartja nyilván.

(5)	A működtető kizárólag törvényben meghatározott esetben vagy az érintett hozzájárulása alapján, a kapcsolati kód TAJ számmal történő megfeleltetését követően szolgáltat az érintettre vonatkozó egészségügyi vagy hozzá kapcsolódó személyazonosító adatot.

(6)	Az (5) bekezdésen kívüli esetekben és az érintett adatkérése kivételével az elektronikus betegségregiszterek adatai csak személyazonosításra alkalmatlan módon ismerhetőek meg.

Az EESZT egyéb szolgáltatásai

35/M. §

(1)

A működtető a digitális képtovábbítás keretében - a 4. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti célból - egyedileg, TAJ számmal vagy ennek hiányában más azonosítóval azonosított érintettre vonatkozóan biztosítja az érintettről képalkotó diagnosztikai eljárással készített felvétel vagy más digitális képi információ EESZT felhasználó általi elérését és EESZT felhasználók egymás közötti továbbítását. Az EESZT működtetője ennek érdekében nyilvántartást vezet, amely az érintett TAJ számához vagy ennek hiányában más azonosítójához kapcsoltan tartalmazza, hogy az érintettről képalkotó diagnosztikai eljárással felvételt készítettek és a felvétel elérési útját. A működtető a nyilvántartásban az érintettre vonatkozó adatot az érintett halálát követő 10 év elteltével törli.

(2)	Elektronikus konzílium lefolytatását a működtető az EESZT útján akkor biztosítja, ha a konzíliumra felkért orvos az elektronikus konzílium lefolytatását biztosítja, a konzílium a felkérést elfogadja, és az érintettre vonatkozó adatokat jogosult megismerni.

(3)	A működtető a digitális képtovábbítás során továbbított adatokat a szolgáltatás műszaki optimalizálása érdekében legfeljebb 90 napig tárolja.

(4)	Az Ebtv. szerinti országos várólista-nyilvántartást vezető szerv, valamint az országos tisztifőorvos jogosult az EESZT útján hozzáférni a várólistákkal kapcsolatos ellenőrzési feladataihoz szükséges egészségügyi adatokhoz.

35/N. §

A jogszabályban meghatározott jelentéstételre vagy adatszolgáltatásra kötelezett csatlakozott adatkezelő vagy az EESZT felhasználó a jelentéstételt vagy adatszolgáltatást az EESZT útján miniszteri rendeletben meghatározottak szerint teljesíti.

35/O. §

(1)	A működtető biztosítja, hogy az Ebtv. alapján beutalónak nem minősülő igénylést az igénylő orvos az EESZT útján elektronikus úton is kiállíthassa, és az EESZT útján továbbíthassa (a továbbiakban: elektronikus szolgáltatásrendelés).

(2)

Az elektronikus szolgáltatásrendelésnek tartalmaznia kell

a)	az igénylő orvos azonosítására szolgáló adatot, megnevezését, kódját,

b)	a szolgáltatásrendeléssel érintett személy TAJ számát, vagy ennek hiányában más azonosítóját és

c)	a szolgáltatásrendelésre okot adó előzetes diagnózis szöveges leírását, kódját, konzílium igénylése esetén a kérdést.

(3)

Az elektronikus szolgáltatásrendelés a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazhatja

a)	a szolgáltatásrendeléssel érintett személy születési idejét,

b)	a felkért szolgáltató nevét, intézményi azonosító kódját,

c)	az igénylő orvos által végzett ellátás azonosítóját, és

d)	a szolgáltatásrendeléssel érintett személy rövid kórelőzményét.

(4)

A működtető biztosítja, hogy az igénylő orvos és a szolgáltatásrendeléssel érintett személy az igénylés szerinti egészségügyi szolgáltatás meghatározott egészségügyi szolgáltatónál és időpontban történő igénybevételére vonatkozó igényét az EESZT útján terjessze elő, és ennek sikerességéről vagy sikertelenségéről az egészségügyi szolgáltató az EESZT útján tájékoztassa az igénylő orvost és a szolgáltatásrendeléssel érintett személyt.

(5)

A működtető az (1) és (4) bekezdésben foglaltakról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a)	az elektronikus szolgáltatásrendelés azonosító adatait, tartalmát és a szolgáltatásrendelés felhasználhatóságára vonatkozó információkat,

b)	az elektronikus szolgáltatásrendelés továbbítására, módosítására és visszavonására vonatkozó adatokat, és

c)	az elektronikus szolgáltatásrendelés felhasználására vonatkozó adatokat.

(6)	Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a működtető az (1) bekezdés szerinti elektronikus szolgáltatásrendelés visszavonásától, felhasználásától vagy felhasználási idejének lejártától számított 5 év, a (4) bekezdés szerinti foglalások időpontjától számított 5 év elteltével törli.

Az egészségügyi ellátó hálózaton kívüli, EESZT-hez nem csatlakozott szerv részére történő adattovábbítás

35/P. §

(1)

A 4. § (2) bekezdés j) pontja szerinti célból, törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt, egészségügyi ellátó hálózaton kívüli, EESZT-hez nem csatlakozott szerv részére az EESZT-n keresztül továbbítja

a)	a közúti járművezetők és járművezető-jelöltek egészségi alkalmassági vizsgálatát végző egészségügyi szolgáltató a vizsgálat eredményét,

b)	a halál okát megállapító orvos vagy a kórbonctani vizsgálatot, hatósági vagy igazságügyi boncolást végző intézmény az egészségügyi törvény szerinti halottvizsgálati bizonyítványt elektronikus dokumentumként,

c)	az egészségügyi szolgáltató az anyakönyvi eljárásról szóló törvény, a hivatalos statisztikáról szóló törvény, valamint a családok támogatásáról szóló törvény alapján kiadott kormányendelet szerinti adatokat az ott meghatározottak szerint.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az egészségügyi szolgáltató, az orvos, valamint az intézmény, azok átadásának az adatot fogadó szerv általi visszaigazolását követően haladéktalanul köteles törölni, kivéve ha az adat kezelésére e törvény feljogosítja.

III/B. FEJEZET
EGYES JÁRVÁNYÜGYI VÉDEKEZÉST SZOLGÁLÓ PANDÉMIA-ÉRTÉKELŐ REGISZTERRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOKRÓL

35/Q. §

(1)

Az egészségbiztosítási szerv pandémia-értékelő regisztert (a továbbiakban: regiszter) vezet a megfelelő ellátásszervezés, a 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti egyénibetegút-követés, valamint a járványügyi megelőzés érdekében a hatékony oltási stratégia továbbfejlesztése és a SARS-CoV-2 vírus (a továbbiakban: koronavírus) elleni védekezés elősegítése céljából. A regiszter vezetése a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 35/R. §-ban foglalt keretek szerint magában foglalja a regiszterben szereplő adatok felvételéhez, rögzítéséhez, rendszerezéséhez, tárolásához, felhasználásához és összekapcsolásához szükséges adatkezelési műveletek összességét.

(2)

A regiszter tartalmazza:

a koronavírussal fertőzött személy

ab)	születési idejét,

ac)

nemét,

ad)	állampolgárságát,

af)	a koronavírus kimutatására szolgáló mintavétel időpontját,

ag)	a koronavírus kimutatására szolgáló mintavétel típusát, ah) a mintát vevő intézmény azonosítóját,

ai)	a minta elemzését végző intézmény azonosítóját,

aj)	a koronavírus kimutatására szolgáló molekuláris biológiai vizsgálat, antigén gyorsteszt vagy a koronavírus ellenanyag kimutatásra szolgáló szerológiai teszt eredményét,

a koronavírussal fertőzött esetében a szükségessé vált egészségügyi ellátások adatai közül

ba)	az ellátóhely azonosítóját,

bb)	az ellátás típusát,

bc)	az ellátás időtartamát,

bd)	ha sor került intenzív ellátásra, ennek a tényét,

be)	a koronavírus fertőzés szövődményei megnevezését és BNO kódját,

c)	a Covid-19 elleni védőoltásban részesült személy a) pont szerinti adatait, a Covid-19 elleni védőoltás típusát, valamint a Covid-19 elleni védőoltás beadásának időpontjait.

(3)

A koronavírus fertőzési és ellátási adatokra vonatkozó adatszolgáltatás keretében

az egészségügyi államigazgatási szerv

aa)	az Országos Szakmai Információs Rendszer járványügyi szakrendszerének adatbázisából,

ab)	a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó működési engedélyek adatait tartalmazó adatállományból

származó adatokat,

az eeSZT működtetője az eeSZT adatbázisból

ba)	a fekvő- és járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató által az eeSZT-ben rögzített, általa nyújtott, tárgyhét első napját megelőző hét ellátási adatait,

bb)	az egészségügyi szolgáltatók által napi szinten rögzített ellátási adatokat, ideértve a (4) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített, betegen elvégzett vizsgálatok adatait és eredményeit,

bc)	az egészségügyi szolgáltatók által a Covid-19 ellátásokra vonatkozóan rögzített ágykihasználtsági adatokat,

bd)	a (2) bekezdés c) pontja szerinti oltási adatokat,

be)	az U0710, U0720 BNO kód megjelölésével, valamint a (4) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített TTT kódokhoz kapcsolódó vényfelírási és kiváltási adatokat,

c)	az állami mentőszolgálat hetente a sürgősségi betegellátás keretében a Covid-19 betegek ellátásához kapcsolódó adatokat, a központi ágynyilvántartó adatbázisba felvett adatokat

átadja a regiszter részére.

(3a)

A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatók a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítése érdekében megküldik az egészségbiztosítási szerv részére az érintett személy nevét, társadalombiztosítási azonosító jelét vagy egyéb, az ellátás során használt azonosítóját, amely adatok tekintetében az egészségbiztosítási szerv az átadáskor a Társadalombiztosítási Azonosító Jel pszeudonimizálásával kapcsolati kódot (a továbbiakban: pszeudo-TAJ) képez és az adatokat a kód képzésével egyidejűleg törli.

(3b)	A (3a) bekezdés szerinti adatok - az érintett kérelmére vagy hozzájárulásával - a 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti célból állíthatóak vissza.

(4)	A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítése érdekében az egészségbiztosítási szerv a (3) bekezdés szerinti szervekkel megállapodást köt az adatszolgáltatás részletes technikai feltételei és struktúrája tekintetében.

(5)	Az azonos betegre a regiszterben tárolt koronavírus-fertőzési és ezzel összefüggő ellátási adatokat a betegre vonatkozó első adat regiszterbe történő felvételétől számított 10 év elteltével meg kell fosztani a (3b) bekezdés szerinti személyes azonosítás lehetőségétől.

35/R. §

(1)

Az egészségbiztosítási szerv a 35/Q. § (1) bekezdésében meghatározott adatkezelési cél keretei között, betegellátási érdekből, a koronavírus fertőzésből származó egészségügyi állapot nyomon követése, a fertőzés közösségi vagy egyéni kockázatainak megelőzése céljából vagy ellátásszervezési célból jogosult személy azonosításra alkalmas módon az általa jogszabály alapján kezelt, valamint a 35/Q. § (3) bekezdése szerint részére továbbított adatok összekapcsolására. Az adatok összekapcsolását az összekapcsolást megalapozó adatkezelési cél megvalósulását követően haladéktalanul meg kell szüntetni, az adatok összekapcsolásával keletkezett további adatokat a regiszterből törölni kell.

(2)

Az egészségbiztosítási szerv az (1) bekezdés szerint összekapcsolt adatok alapján - személyazonosításra nem alkalmas módon -, a 35/Q. § (3) bekezdése szerinti szervek közreműködésével oltási stratégiát támogató statisztikai elemzéseket készít, és azt hetente, a hét második munkanapján megküldi

a)	az egészségügyért felelős miniszternek,

b)	a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs ügyeleti központján keresztül a rendészetért felelős miniszternek.

III/C. FEJEZET

A COVID-19 MEGBETEGEDÉS ELLEN KÜLFÖLDÖN KAPOTT VÉDŐOLTÁSOKNAK AZ ELEKTRONIKUS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI TÉRBE TÖRTÉNŐ BEJELENTÉSE

35/S. §

A külpolitikáért felelős miniszternek - az egészségügyért felelős miniszter és a közbiztonságért felelős miniszter egyetértésével - kiadott rendeletében megjelölt országban, az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált Covid-19 elleni védőoltással beoltott

a)	magyar állampolgár, valamint

b)	Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan jogszerűen tartózkodó nem magyar állampolgár e fejezet szerint kérheti Covid-19 elleni védőoltásának bejegyzését az EESZT-be.

35/T. §

(1)	A Covid-19 elleni védőoltás EESZT-be történő bejegyzésére a 2. § a) vagy b) pontja szerinti személy (a továbbiakban együtt: bejelentő) bejelentése alapján kerül sor.

(2)	A bejelentő az (1) bekezdés szerinti bejelentését a Kormány rendeletében meghatározott szervnél és módon teheti meg.

(3)

Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

a)	a bejelentő természetes személyazonosító adatait,

b)	a bejelentő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa számát,

az oltás tényének külföldi hatóság vagy az oltást végző egészségügyi szolgáltató által kiállított magyar vagy angol nyelvű igazolását, más idegen nyelvű igazolás esetén annak hiteles magyar fordítását, azzal, hogy az igazolásnak tartalmaznia kell a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EUr.) Melléklet (1) bekezdés c)-j) pontjában meghatározottakat, valamint

d)	a bejelentő TAJ számát, ha azzal rendelkezik.

(4)	A bejelentő a (3) bekezdés c) pontja szerinti adatokat az EUr. szerinti, külföldi állam által kiállított digitális Covid-igazolvánnyal is igazolhatja.

35/U. §

A 35/T. § (2) bekezdése szerinti szerv bejelentés esetén haladéktalanul intézkedik, hogy a feladat- és hatáskörrel rendelkező egészségügyi szolgáltató a 35/T. § (3) bekezdés c) pontja szerinti igazolás adatait az EESZT-ben rögzítse. A 35/T. § (3) bekezdése szerinti adatokat a 35/T. § (2) bekezdése szerinti szerv azok továbbításáig kezeli.

35/V. §

A 35/T. § (1) bekezdése szerinti bejelentés illeték- és díjmentes.

IV. FEJEZET
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. §

(1)	Az EESZT szolgáltatásainak biztosítására a működtető legkésőbb 2016. június 1-jétől köteles.

(2)

A 35/B. § (1) és a (2) bekezdés alapján csatlakozó adatkezelő az EESZT-hez a miniszter rendeletében meghatározott határidőn belül, a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő informatikai rendszer útján csatlakozik. A miniszter a rendeletében az (1) bekezdés szerinti csatlakozási határidőig terjedő időtartamra meghatározhatja az EESZT igénybe vételének a rendelkezésre álló kapacitások függvényében szükséges eltérő feltételeit.

(3)

Az e törvény szerinti törzsadat-nyilvántartásba tartozó nyilvántartásokhoz vagy azok miniszteri rendeletben meghatározott adataihoz 2016. június 1-jéig a nyilvántartás vezetője az EESZT útján is köteles hozzáférést biztosítani, az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIV. törvény hatályba lépésekor alkalmazott hozzáférési mód fenntartása mellett.

(4)

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor működő betegségregiszter a Módtv.-vel megállapított 16. § (8) bekezdése szerinti követelménynek való megfelelést 2021. június 1-jéig köteles biztosítani.

(5)	Az a csatlakozott vagy csatlakozásra köteles egészségügyi szolgáltató, amely a Módtv. hatálybalépésekor egészségügyi adatot továbbító informatikai rendszert működtet, a 35/B. § (4) bekezdése Módtv.-vel megállapított követelményének való megfelelést 2021. június 1-jéig köteles biztosítani.

(6)	A Módtv.-vel megállapított 35/M. § (4) bekezdése szerinti hozzáférést a működtető 2021. január 1-jéig köteles biztosítani.

(7)	A csatlakozással kapcsolatos kötelezettségét az eüak. 35/B. § (1) bekezdés e) pontja alapján csatlakozásra köteles gyógyászatisegédeszköz-forgalmazó 2021. szeptember 1-jéig köteles teljesíteni.

36/A. §

(1)

Az egészségbiztosítási szerv 2020. július 1-jéig elektronikus formában átadja az EESZT működtetője részére az érintett által a kötelező egészségbiztosítás terhére 2012. november 1-jét követően

a)	igénybevett egészségügyi ellátás 35/F. § (1) bekezdése szerinti adatait az eseménykatalógusba történő betöltés céljából, és

b)	kiváltott gyógyszerek 14/A. § (1c) bekezdése szerinti adatait az EESZT útján továbbított, vagy abban rögzített vényekről vezetett nyilvántartásba történő betöltés céljából.

(2)

A 35/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti csatlakozott adatkezelő - ha ennek technikai feltételei a csatlakozott adatkezelőnél biztosítottak - 2020. január 1-jétől száznyolcvan napon belül elektronikus formában az EESZT egészségügyi dokumentáció nyilvántartásába megküldi a 2012. november 1-jét követően nyújtott egészségügyi ellátás során keletkezett, a 35/K. § (1) bekezdése szerinti dokumentumokat.

(3)

Az EESZT működtetője

a)	az (1) bekezdés a) pontja alapján kapott adatokat az eseménykatalógusra,

b)	az (1) bekezdés b) pontja alapján kapott adatokat az EESZT útján továbbított, vagy abban rögzített vényekről vezetett nyilvántartásra,

c)	a (2) bekezdés alapján kapott adatokat az EESZT egészségügyi dokumentáció nyilvántartására

vonatkozó rendelkezések szerint kezeli.

36/B. §

(1)

Az egészségbiztosítási szerv a koronavírus fertőzési és ellátási adatokra vonatkozó adatszolgáltatás keretében a 35/Q. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatóknál 2020. január 1. napjától keletkezett, adatszolgáltatási kötelezettség keretében a pandémia-értékelő regiszter részére átadott adatokat kezeli.

(2)	Az e törvény szerinti betegségregisztert vezető szerv a 2009. január 1-jét követően az egészségbiztosítási szerv adatkezelésébe került adatokat a 16. § (13) bekezdése szerinti kapcsolati kóddal kezeli.

(3)

Az egészségbiztosítási szerv az egyes járványügyi védekezést szolgáló pandémia-értékelő regiszterre vonatkozó részletes szabályokról szóló jogszabály alapján részére átadott, az érintett személyek nevére, társadalombiztosítási azonosító jelére, vagy egyéb, az ellátás során használt azonosítójára vonatkozó adatok tekintetében 2022. január 15-éig pszeudo-TAJ képzésével kapcsolati kódot képez és az adatokat törli.

36/C. §

Az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról szóló 2022. évi LXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 22. § (6) bekezdésében, 35/F. § (3) bekezdésében, 35/I. § (1) bekezdésében, 35/J. § (2) bekezdésében és 35/M. § (1) bekezdésében foglaltakat a 2023. január 1. napján már kezelt adatok vonatkozásában is alkalmazni kell.

37. §

(1)

Az e törvényben foglalt rendelkezéseket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel együtt, azzal összhangban kell értelmezni és alkalmazni, valamint a TAJ szám kezelésére vonatkozóan az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és azonosítási kódokról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)	E törvény előírásait alkalmazni kell a meghalt személyre vonatkozó egészségügyi adatok esetén is.

38. §

(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 7. hónap 1. napján lép hatályba.

(1a)	Az orvosszakértői, rehabilitációs szerv, rehabilitációs hatóság jogosult az eeSZT útján hozzáférni a 4. § (2) bekezdés f) pontja szerinti célból szükséges egészségügyi adatokhoz.

(2)

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a)	az egészségügyi adatok kezelésének és a 30. § szerinti kötelező nyilvántartások vezetésének szabályait, a 15-16/A. § és a 24. § szerinti adattovábbítás részletes előírásait, továbbá az egészségügyi dokumentáció kiadása során felmerülő költségek elemeinek meghatározását,

b)	a járványügyi érdekből felügyelet alá vont kórokozók, valamint a fertőző betegségek bejelentésével kapcsolatos kötelezettségeket,

c)	a halál tényének és okának bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,

d)	a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását vezető szervet kijelölje, valamint a veleszületett rendellenességek bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,

e)	a 20. § (4) bekezdés szerinti adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására, bejelentésére és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,

f)	a gyógykezelés során alkalmazandó egészségügyi dokumentáció jellegére vonatkozó szabályokat, valamint az alkalmazandó nyomtatványok - e törvény keretei közötti - adattartalmát,

g)	az egyes daganatos megbetegedések bejelentési módját, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítésének és a bejelentendő adatok gyűjtésének és kezelésének szabályait,

az EESZT útján kiállított vényen rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök meghatározására, a vény elektronikus úton történő kiállítására, módosítására, visszavonására, az EESZT útján történő továbbítására és az EESZT útján továbbított vény felhasználására, valamint e vények nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,

i)	a Betegségregiszterre vonatkozó részletes szabályokat

j)	a 18. § (1) bekezdés és a 18/A. § szerinti egészségügyi adatok körének meghatározására, az adatok átadására, továbbítására, a kapcsolati kód képzésére vonatkozó részletes szabályokat

k)	a térségi betegút-szervezésért felelős szerv által a 4. § (2) bekezdés w) pontja szerinti célból, a 19. § (1) bekezdése szerint kezelt egészségügyi adatok körének meghatározására, az adatok átadására, továbbítására vonatkozó részletes szabályokat

l)	a Nemzeti Szívinfarktus Regisztert vezető szervet kijelölje, valamint a szívinfarktussal kapcsolatos megbetegedések bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat

m)	a Protézis Regisztert vezető szervet kijelölje, valamint a Protézis Regiszterbe történő bejelentésre és a nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat,

n)	az EESZT műszaki követelményeit,

az egészségügyi ellátóhálózatba tartozó, a 35/B. § (2) bekezdése alapján csatlakozó adatkezelők EESZT-hez csatlakozásának feltételeit, az EESZT-hez való csatlakozáshoz szükséges informatikai rendszer követelményeit, az arra vonatkozó ajánlás tartalmi követelményeit és közzétételének részletes szabályait, valamint az EESZT-hez csatlakozásra kötelezett államigazgatási szervek és egyéb szervezetek körét, a csatlakozás rendjét, a csatlakozás ütemezését, az EESZT bevezetési időszakának szabályait, valamint az EESZT-hez való közvetlen hozzáférés feltételeit és a szolgáltatások igénybevételéhez szükséges azonosítás követelményeit,

p)	az ellátási eseménynek a csatlakozott adatkezelő által a nyilvántartó rendelkezésére bocsátandó adatait, valamint a központi eseménykatalógusra vonatkozó részletes szabályokat,

q)	a 35/G. § szerinti nyilvántartásokat vagy adatokat, valamint az EESZT-n keresztüli hozzáférhetővé tételük rendjét,

r)	az önrendelkezési nyilatkozatra és önrendelkezési nyilvántartásra vonatkozó eljárási szabályokat,

s)	az egészségügyi profilra vonatkozó részletes szabályokat,

t)	az EESZT útján a működtető részére megküldendő egészségügyi dokumentumok körét, az egészségügyi dokumentumok nyilvántartása részletes szabályait, az egészségügyi dokumentum elérési útjának biztosítása esetén a műszaki követelményeknek való megfelelés tanúsítatásának szabályait,

u)	az EESZT útján elektronikus úton működtetendő betegségregiszterek körét, a kapcsolati kód képzésére és az elektronikus betegségregiszterekre vonatkozó részletes szabályokat,

v)	az elektronikus konzílium és digitális képtovábbítás részletes szabályait, valamint a 35/N. § szerinti jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségeket és azok teljesítésének rendjét

w)	a látlelet tartalmi és formai követelményeit, kiadásának rendjét

x)	a népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű vagy egyébként jelentős költségteherrel járó megbetegedések körét, a megbetegedéseket nyilvántartó betegségregisztert vezető szervet, valamint ezen megbetegedések bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat

y)	az EESZT-hez csatlakozott egészségügyi szolgáltatók által használt informatikai rendszerek megfelelőségére vonatkozó követelményeket,

z)	a Donor Regisztert vezető szervet kijelölje, és a Donor Regiszterre vonatkozó részletes szabályokat

zs)	a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében a kijelölt nemzeti kapcsolattartó szerv feladatait, a tájékoztatás és adatátadás rendjét és feltételeit

rendeletben állapítsa meg.

(3)

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a)	a 30. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelőt,

b)	a 30. § (9) bekezdése szerinti adatfeldolgozót

c)	az EESZT működtetőjét,

d)	az önrendelkezési nyilvántartást vezető szervet,

e)	a 35/L. § szerinti kapcsolati kódot kezelő szervet

f)	a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében kijelölt nemzeti kapcsolattartó szervet

rendeletben jelölje ki.

(3a)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 35/T. § (2) bekezdése szerinti szervet és bejelentési módokat rendeletben határozza meg.

(3b)	Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter és a közbiztonságért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg a 35/S. § szerinti országokat.

(4)	Ez a törvény a foglalkozási megbetegedések európai jegyzékéről szóló 2003/670/EK ajánlásnak való megfelelést szolgálja.

(5)	Ez a törvény a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(6)	Ez a törvény a más tagállamban kiállított orvosi rendelvények elismerésének megkönnyítésére irányuló intézkedésekről szóló 2012. december 20-ai 2012/52/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(7)

Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

39. §

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIV. törvénnyel megállapított 16/B. § szerinti adattovábbításokat 2016. július 1-jétől kell teljesíteni.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1997. ÉVI XLVII. TÖRVÉNYHEZ

Személyazonosító adatokkal együtt jelentendő:

Fertőzőbetegségek listája az érintett részéről történő kötelező adatszolgáltatás, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv részére történő kötelező adattovábbítás esetén

Fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések és kórokozóik

Betegség megnevezése

Jelentendő kórokozó

A) Személyazonosító adatokkal együtt jelentendő betegségek

Acut flaccid paralysis (heveny petyhüdt bénulás)

Amoebiasis

Entamoeba histolytica

Anthrax (lépfene)

Bacillus anthracis

Botulizmus

a Clostridium botulinum A, B, és F típusú neurotoxint termelő biovariánsai

Brucellosis

Brucella spp.

Campylobacteriosis

Campylobacter spp.

Creutzfeldt-Jacob-betegség (CJB)

Variáns Creutzfeldt-Jacob-betegség (vCJB)

prion

Chikungunya-láz

Chikungunya-vírus

Cholera (kolera)

Vibrio cholerae

Cryptosporidiosis

Cryptosporidium spp.

Diphtheria (torokgyík)

Corynebacterium diphtheriae, Corynebacterium ulcerans, Corynebacterium pseudotuberculosis

Echinococcosis

Echinococcus spp.

Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés

Egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile által okozott fertőzés

C. difficile toxin pozitív törzsek

Egészségügyi ellátással összefüggő multirezisztens kórokozó által okozott fertőzés

Vérből, liquorból és más szövetekből kitenyésztett multirezisztens kórokozók:
Staphylococcus aureus MRSA;
Enterococcus spp. VRE;
Enterobacter spp. MENB;
Escherichia coli MECO;
Klebsiella spp. MKLE;
Acinetobacter baumanii MACI;
Pseudomonas aeruginosa MPAE;
Stenotrophomonas maltophilia MSTM;
Staphylococcus aureus VISA;
Klebsiella pneumoniae CRKL;
Egyéb Enterobacteriacea CRE

Egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzés

Bármely baktérium, gomba, vírus
(leggyakoribb kórokozók: CNS, S. aureus,
Enterococcus spp, E. coli, P. aeruginosa,
Enterobacter spp, K. pneumoniae, Candida spp,
Acinetobacter spp)

Encephalitis infectiosa (fertőző agyvelőgyulladás)

agyvelőgyulladást okozó bármely vírus (leggyakoribb kórokozók: enterovírusok, herpesvírusok, LCM vírus, CMV, kullancsencephalitis vírusa, nyugat-nílusi vírus, stb.

Enterohaemorrhagiás/verotoxin-(shigatoxin-) termelő Escherichia coli okozott megbetegedés

verotoxin- (shigatoxin-) termelő Escherichia coli

Egyéb patogén Escherichia coli által okozott megbetegedés

Escherichia coli (patogenitási markerekkel rendelkező, toxintermelő)

Ételfertőzés

az ételfertőzés kórokozójaként azonosított bármely baktérium vagy vírus

Ételmérgezés

az ételmérgezés kórokozójaként azonosított bármely baktérium, toxin

Febris flava (sárgaláz)

Sárgalázvírus

Giardiasis

Giardia lamblia

Haemophilus influenzae által okozott invazív betegség

normálisan steril helyről kimutatott Haemophilus influenzae

Hantavírus okozta veseszindróma

Hantavírusok

Hepatitis infectiosa (heveny fertőző májgyulladás)

Hepatitis A vírus által okozott heveny májgyulladás

Hepatitis A vírus

Hepatitis B vírus által okozott heveny májgyulladás

Hepatitis B vírus

Hepatitis B vírus által okozott krónikus fertőzés (újonnan diagnosztizált)

Hepatitis B vírus

Hepatitis C vírus által okozott heveny májgyulladás

Hepatitis C vírus

Hepatitis C vírus által okozott krónikus fertőzés (újonnan diagnosztizált)

Hepatitis C vírus

Hepatitis E vírus által okozott heveny májgyulladás

Hepatitis E vírus

Influenza

Influenzavírus

Keratoconjunctivitis epidemica (fertőző kötőhártya- és szaruhártya-gyulladás)

conjunctiva váladékból kimutatott Adenovírusok

Kullancsencephalitis

Kullancsencephalitis vírus

Legionárius betegség

Legionella spp.

Leptospirosis

Leptospira spp.

Listeriosis

Listeria monocytogenes

Lyme-kór
erythema migrans és
heveny neuroborreliosis

Borrelia burgdorferi sensu lato csoportba tartozó humán patogén spirocheták

Lyssa (veszettség)

Rabiesvírus

Lyssa fertőzésre gyanús sérülés

Madárinfluenza

Humán megbetegedést okozó madárinfluenzavírus

Malaria

Plasmodium spp.

Malleus (takonykór)

Burkholderia (Pseudomonas) mallei

Meningitis purulenta (gennyes agyhártyagyulladás)

gennyes meningitist okozó bármely baktérium

Meningitis serosa (savós agyhártyagyulladás)

asepticus meningitist okozó vírusok (különféle enterovírusok (Coxsackie A és B vírus egyes szerotípusai, echovírus, enterovírus 71), herpesvírusok, adenovírusok, LCM vírus, CMV stb.

Meningococcus által okozott invazív betegség (meningitis epidemica, meningococcoemia)

normálisan steril helyről kimutatott Neisseria meningitidis

Morbilli (kanyaró)

Kanyaróvírus

Nyugat-nílusi láz

Nyugat-nílusi vírus

Ornithosis (papagájkór)

Chlamydia Psittaci

Paratyphus

Salmonella Paratyphi A,B,C

Parotitis epidemica (mumpsz)

Mumps vírus

Pertussis (szamárköhögés)

Bordetella pertussis

Pestis

Yersinia pestis

Poliomyelitis anterior acuta (járványos gyermekbénulás)

Poliovírus 1, 2, 3 típusa

Q-láz

Coxiella burnetii

Rotavírus okozta gastroenteritis

Rotavírus

Rubeola (rózsahimlő)

Rubeolavírus

Congenitalis rubeola syndroma

Rubeolavírus

Salmonellosis

Salmonella spp.

Scarlatina (vörheny)

Streptococcus pyogenes erythrogen toxint termelő törzsei

Shigellosis

Shigella spp.

Súlyos akut légúti tünetegyüttes (SARS)

SARS-coronavírus

Streptococcus pneumoniae által okozott invazív betegség

normálisan steril helyről kimutatott Streptococcus pneumoniae

Strongyloidosis

Strongyloides stercoralis

Taeniasis

Taenia spp.

Tetanus (merevgörcs)

Clostridium tetani

Toxoplasmosis

Toxoplasma gondii

Congenitalis toxoplasmosis

Toxoplasma gondii

Tuberculosis

Mycobacterium tuberculosis complex

Trichinellosis

Trichinella spp.

Tularemia

Francisella tularensis

Typhus abdominalis

Salmonella Typhi

Typhus exanthematicus

Rickettsia prowazeki

Varicella (bárányhimlő)

(nem jelentendő a kórokozó)

Variola (himlő)

Himlővírus

Vírusos haemorrhagiás lázak

Dengue-vírus, Ebola-vírus, Hantavírus, Lassa-vírus, Marburg-vírus, Rift-völgyi láz vírusa,
Krími-kongói haemorrhagiás láz vírusa

Yersiniosis

Yersinia enterocolitica, Yersinia pseudotuberculosis

Korábban Magyarországon nem észlelt, különösen veszélyes fertőző betegség

Új influenzavírus által okozott emberi megbetegedések

Influenzavírus A, B, C

B) Személyazonosító nélkül jelentendő betegségek

AIDS-megbetegedés

HIV

HIV-fertőzés

HIV

Acut urogenitalis chlamydiasis

Chlamydia trachomatis D-K szerotípusa

Gonorrhoea (kankó)

Neisseria gonorrhoeae

Lymphogranuloma venereum

Chlamydia trachomatis L1, L2 és L3 szerotípusai

Syphilis (vérbaj)

Treponema pallidum

Connatalis syphilis

Treponema pallidum

2. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1997. ÉVI XLVII. TÖRVÉNYHEZ

Szűrő- és alkalmassági vizsgálatok az érintett részéről történő kötelező adatszolgáltatás esetén

Munkaköri, szakmai, egészségi alkalmassági orvosi vizsgálatok (előzetes, időszakos, soron kívüli, záró).

Szűrővizsgálatok - beleértve a biológiai monitorozási vizsgálatokat is - a foglalkozással összefüggő megbetegedések felderítésére.

A katonai egészségi alkalmasság, valamint az egyéb szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi alkalmasság megállapításához kapcsolódó szakorvosi vizsgálatok.

A közúti járművezetés engedélyezéséhez szükséges orvosi vizsgálatok.

A kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzéséhez és tartásához szükséges orvosi vizsgálatok.

Az iskolai előkészítés, a tankötelezettség és képzési kötelezettség megállapításával kapcsolatban a látás-, hallás-, értelmi fejlődési, beszédfejlődési képességek, illetve más rendellenességek vizsgálata.

3. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1997. ÉVI XLVII. TÖRVÉNYHEZ

Bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzéke

D17

A munkavégzéssel vagy a munkakörnyezettel kapcsolatos egyéb betegségek

D16

Ergonómiai kóroki tényezők által okozott betegségek

D15

Pszichoszociális kóroki tényezők

D14

Csontok, ízületek, izmok, inak túlzott, illetve egyoldalú igénybevétele által okozott betegségei

D13

A nyaki gerinc szakasz porckorong tehermozgatás által okozott betegségei

D12

Az ágyéki gerinc porckorong tehermozgatás által okozott betegségei

507

D11

Bányászok nystagmusa (szemtekerezgése)

506.45

D10

Carpal tunnel (kéztő alagút) szindróma

506.40

Nyomás eredetű perifériás idegkárosodás

506.30

Térdízületi meniszkusz sérülése

506.23

Az izom és ín tapadási helyek túlerőltetés által okozott betegségek

506.22

A peritendineum-túlerőltetés által okozott betegség

506.21

Az ínhüvely-túlerőltetés által okozott betegségek

506.13

Váll bursitis

506.12

Olecranon bursitis

506.11

Prae-patelláris és sub-patelláris bursitis

506.10

A periartikuláris tömlők nyomás miatti betegsége

D) NEM OPTIMÁLIS IGÉNYBEVÉTEL, PSZICHOSZOCIÁLIS ERGONÓMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK

304.07

C23

Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás rinitisz

304.06

C22

Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás asztma

C21

Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők által okozott egyéb betegségek

304.02

C20

Gyapot, len, kender, juta, szizál és cukornád porok és rostok belégzése által okozott tüdőbetegségek

304.01

C19

Exogen (extrinsic) allergiás alveolitisz

C18

Gombák által okozott bőrbetegségek

C17

Gennykeltők által okozott bőrbetegségek

C16

Hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek

407

C15

Fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás, ha az a foglalkozással kapcsolatban keletkezett

406

C14

Amőbiázis

405

C13

Foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis

404

C12

Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek

C11

Trichofitiázis

C10

Borelliózis (Lyme-kór)

Tularémia

Q-láz

Leptospirózis

Atrax

Kullancs-enkefalitisz

Ornitózis

403

Brucellózis

402

Tetanusz

401

Egyéb zoonózisok

C) BIOLÓGIAI KÓROKI TÉNYEZŐK

508

Ionizáló sugárzás által okozott betegségek

Foglalkozással kapcsolatos egyéb fizikai kóroki tényező által okozott betegségek

505.02

Egésztest vibráció által okozott betegségek (beleértve az ágyéki gerinc porckorong betegségeit)

505.01

Helyileg ható vibráció által okozott betegség

504

Túlnyomás alatti munkavégzés által okozott betegségek

503

Zaj által okozott halláskárosodások

502.02

Elektroophthalmia

502.01

Ultraibolya, infravörös, egyéb nem ionizáló sugárzás által okozott betegségek (kivéve elektroophthalmia)

B) FIZIKAI KÓROKI TÉNYEZŐK

310

A95

Lúgos salak pora által okozott bronchopulmonáris betegségek

309

A94

Alumínium és vegyületei által okozott betegségek

308

A93

Azbesztpor belégzése által okozott tüdőrák

307

A92

Mélyszíni bányában dolgozó bányászok krónikus obstruktív hörghurutja és emfizémája

306

A91

A pleura azbeszt által okozott, légzési restrikcióval járó fibrózisa

305.01

A90

Fapor által okozott felsőlégúti daganatos betegségek

304.07

A89

Tudományosan igazolt kémiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás rinitisz

304.06

A88

Tudományosan igazolt kémiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás asztma

304.05

A87

Sziderózis

A86

Kemény fém által okozott tüdőfibrózisok

304.04

A85

Kobalt, ón, bárium és grafit porának belégzése által okozott légzőrendszeri betegségek

303

A84

Szinterezett (zsugorított) fémek pora által okozott hörgő-tüdő-betegségek

302

A83

Azbeszt szövődménye hörgőrák formájában

301.31

A82

Egyéb pneumokoniózisok

301.22

A81

Azbesztpor belégzését követő mesothelioma

301.21

A80

Azbesztózis

301.12

A79

Tüdő tuberkulózissal kombinált szilikózis

301.11

A78

Szilikózis

A77

Egyéb bőrbetegségek és bőrrákok

A76

Vegyi anyagok által okozott egyéb bőrbetegségek (pl. olajakne) és nyálkahártya betegségek

A75

Vegyi anyagok által okozott kontakt allergiás dermatitisz

202

A74

Vegyi anyagok által okozott kontakt irritatív dermatitisz

201.09

A73

Szén desztilláció melléktermékei által okozott bőrbetegségek és bőrrák

201.08

A72

Karbazol és vegyületei által okozott bőrbetegségek és bőrrák

201.07

A71

Nyers paraffin által okozott bőrbetegségek és bőrrák

201.06

A70

Ásványi és egyéb olajok által okozott bőrbetegségek és bőrrák

201.05

A69

Antracén és vegyületei által okozott bőrbetegségek és bőrrák

201.04

A68

Szurok által okozott bőrbetegségek és bőrrák

201.03

A67

Kátrány által okozott bőrbetegségek és bőrrák

201.02

A66

Bitumen által okozott bőrbetegségek és bőrrák

201.01

A65

Korom által okozott bőrbetegségek és bőrrák

A64

Minden egyéb a munkavégzés, foglalkozás közben használt és a munkavállaló testfelületére, szervezetébe jutó vegyi anyag (beleértve az egyéb növényvédő szereket) által okozott betegségek

A63

Dioxán (dietilén oxid) által okozott betegségek

136

A62

Szerves oldószerek által okozott polyneuropathiák, amelyek más címszó alá nem tartoznak

135

A61

Szerves oldószerek által okozott encephalopathiák, amelyek más címszó alá nem tartoznak

133

A60

Kén-hidrogén által okozott betegségek

A59

Nitroglicerin és más salétromsavas észterek által okozott betegségek

132

A58

Salétromsavészterek által okozott betegségek

131

A57

Antimon és vegyületei által okozott betegségek