Hatályos állapot
Közlönyállapot
2006.11.29. - 2007.03.31.
2007.04.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2010.12.30.
2010.12.31. - 2011.03.31.
2011.04.01. - 2011.05.31.
2011.06.01. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.02.29.
2012.03.01. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2006. évi XCVII. törvény

az egészségügyben működő szakmai kamarákról

Az Országgyűlés - hazánk hagyományait és az európai fejlett demokráciák gyakorlatát követve, ugyanakkor az utóbbi évtized tapasztalatait hasznosítva a szakmai kamarák működése kapcsán - elismeri az egyes egészségügyi szakmák gyakorlóinak jogát a szakmai önkormányzathoz.
A szakmai önkormányzat lehetővé teszi, hogy az egyes szakmák gyakorlói közvetlenül és az általuk választott testületek, tisztségviselők útján demokratikusan - a törvények által meghatározott keretek között - önállóan intézzék szakmai ügyeiket, meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviseljék szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeiket, társadalmi súlyuknak, szellemi tőkéjüknek megfelelő mértékben hozzájáruljanak az egészségpolitika alakításához, a lakosság egészségügyi ellátásának javításához. A szakmai önkormányzatiság azonban a szakma gyakorlóit nem korlátozhatja abban, hogy a megfelelő, és különös szakmai érdekeikhez legközelebb álló szakmai szervezethez való tartozás kérdésében maguk dönthessenek, még kevésbé abban, hogy képesítésüknek megfelelő tevékenységüket - a szakmai önkormányzásban való intézményes részvételükre tekintet nélkül - szabadon gyakorolhassák.
Az Országgyűlés e célok elérése érdekében a következő törvényt alkotja:

Az Országgyűlés az egészségügyi szakmák gyakorlóinak szakmai önkormányzathoz való jogát elismerve, annak érdekében, hogy az orvosok, a gyógyszerészek és az egészségügyi szakdolgozók
- közvetlenül és az általuk választott testületek, tisztségviselők útján, demokratikusan - a törvény által meghatározott keretek között - önállóan intézzék szakmai ügyeiket,
- meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviseljék szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeiket,
- a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretei között társadalmi súlyuknak, szellemi tőkéjüknek megfelelő mértékben hozzájáruljanak az egészségpolitika alakításához, az egészségügyet érintő egyéb döntések meghozatalához, valamint a lakosság egészségügyi ellátásának javításához
a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KAMARÁK RENDSZERE

1. §
(1) Az egészségügy területén működő szakmai kamarák az orvosok és fogorvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók önkormányzattal rendelkező szakmai, érdek-képviseleti köztestületei.
(2) Az egészségügy területén szakmai kamaraként
a) Magyar Orvosi Kamara,
b) Magyar Gyógyszerészi Kamara,
c) Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara
működik.
(3) A szakmai kamarák feladataikat
a) az alapszabály szerint létrehozott területi szervezeteik, valamint
b) országos szerveik
útján látják el.
(4) A területi szervezetek és az országos szervek jogi személyek.
(4) A területi szervezetek és az országos szervek jogi személyek. A területi szervezeteket és az országos szerveket a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.
(5) A szakmai kamarák működéséhez 60 fő kamarai tag szükséges. Amennyiben a már működő szakmai kamara taglétszáma a működés során a 60 főt nem éri el, a szakmai kamara tevékenysége - a 2. § f), valamint j)-k) pontjaiban felsorolt feladatok ellátásán kívül - szünetel azzal, hogy új tag a kamarai nyilvántartásba a szünetelés időtartama alatt is felvehető. A szünetelés időtartama az e törvény, valamint az alapszabály szerint megválasztott kamarai szervek, illetőleg tisztségviselők megbízatásának határozott időtartamába nem számít bele azzal, hogy a szakmai kamara működésének két évet meghaladó szünetelését követően a kamarai működés ismételt megkezdéséhez a kamarai szervek, illetőleg tisztségviselők újraválasztása szükséges. A szünetelés a fennálló kamarai tagsági viszonyokat nem érinti.
(6) A kamarai működés szünetelésének időtartama alatt az (5) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében a területi szervezetek ügyviteli szervezetei, illetőleg a 10. § szerinti országos ügyviteli szervezet folyamatosan működnek, illetőleg a szakmai kamara országos elnöksége ellátja a 16. § (4) bekezdése szerinti feladatát.

II. FEJEZET
A SZAKMAI KAMARÁK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

2. §   A szakmai kamara
a) az egészségügyi hivatás gyakorlásával és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi tagjainak érdekeit és jogait, és - külön jogszabályokban meghatározott keretek között - egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését;
b) megalkotja alapszabályát;
c) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott esetekben a tagjaival szemben etikai eljárást folytat le;
c) a feladatköre szerinti egészségügyi szakma gyakorlására vonatkozó általános szakmai magatartási-etikai (a továbbiakban együtt: etikai) szabályokat (a továbbiakban: etikai kódex) alkot, és az e törvényben meghatározott esetekben a tagjával szemben etikai eljárást folytat le;
d) véleményezési jogot gyakorol
da) az egészségügyi dolgozók szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál,
db) az egészségügyi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét érintő állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati döntések meghozatalánál,
dc) a képzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjének meghatározása tekintetében;
dc) feladatkörének megfelelően a képzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjének meghatározása, valamint a felvételi és képzési szakmánkénti keretszámok meghatározása, a szakképesítések hiányszakmának való minősítése tekintetében,
dd) a helyi önkormányzatok területi ellátási felelősségébe tartozó feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltatók és a helyi önkormányzat közötti, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló külön törvény szerinti, egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések tervezete tekintetében;
e) felkérésre, kijelölt szerve útján szakértőként részt vesz az adott egészségügyi tevékenység végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében;
f) nyilvántartást vezet a tagjairól;
g) közreműködik a kötelező továbbképzések elveinek meghatározásában, azok betartásának ellenőrzésében és továbbképzést szervez;
h) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő társadalmi szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába - szükség szerint - bevonja az érintett egészségügyi érdek-képviseleti szerveket;
h) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő civil szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába - szükség szerint - bevonja az érintett egészségügyi érdek-képviseleti szerveket;
i) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől jogszabály nem tiltja;
j) az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében az egészségügyi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben;
k) közzéteszi - a továbbképzési program, a továbbképzés teljesítéséért megszerezhető pontszám és a továbbképzést szervező megjelölésével - az elfogadott szakmai továbbképzések jegyzékét;
k) közzéteszi - a továbbképzési program, a továbbképzés teljesítéséért megszerezhető pontszám és a továbbképzést szervező megjelölésével - az elfogadott szakmai továbbképzések jegyzékét, valamint a feladatkörében érintett szakmák tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) szerinti kötelező továbbképzések szervezőinek tevékenységét külön jogszabályban foglaltak szerint rendszeresen minősítheti, a minősítést honlapján közzéteszi, és szükség szerint javaslatot tesz a továbbképzésre jogosult intézménynek vagy az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervnek; továbbá feladatkörében külön jogszabályban foglaltak szerint közreműködik a nem egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések szakmai feltételei megvalósulásának ellenőrzésében;
l) feladatkörében megvizsgálja a nem egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések szakmai feltételeit, és azok megvalósulása tekintetében szükség szerint javaslatot tesz az adott képzésre jogosult intézménynek, az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervnek;
m) külön törvény szerint közreműködik az egészségügyi dolgozókra kiterjedő szakmai-etikai szabályzat kidolgozásában.
m) tagját az e törvényben meghatározott esetekben továbbképzésen való részvételre kötelezi;
n) jogszabály vagy az adott szerv tevékenységére irányadó egyéb szabály alapján vagy felkérésre részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek, illetőleg bizottságok munkájában;
o) ajánlásokat ad az egyes egészségügyi szolgáltatók által megállapított díjtételek alsó és felső határaira.
2/A. §
(1) A 2. § d) pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Orvosi Kamara véleményezési jogot gyakorol a szakmai alkalmasság kérdésében az állami, egészségbiztosítási, illetőleg helyi önkormányzati szervek, valamint az egyetemek orvosképzést, szakképzést végző karai, szervezeti egységei magasabb vezető és vezető állású orvosainak orvosi diplomához kötött tevékenység végzése körében történő vezetői kinevezése, megbízása, a vezetői megbízás visszavonása, vagy - vezetői munkakör esetén - felmentése során, továbbá a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok e munkakörben, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatása, illetőleg a foglalkoztatásnak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében.
(2) A 2. § d) pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Gyógyszerészi Kamara
a) véleményezési jogot gyakorol a szakmai alkalmasság kérdésében az állami, egészségbiztosítási, illetőleg helyi önkormányzati szervek, valamint az egyetemek gyógyszerészképzést, szakképzést végző karai, szervezeti egységei magasabb vezető és vezető állású gyógyszerészeinek gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzése körében történő vezetői kinevezése, megbízása, a vezetői megbízás visszavonása, vagy - vezetői munkakör esetén - felmentése során, továbbá a gyógyszerészek költségvetési szerv keretében működő intézményi gyógyszertárban történő foglalkoztatása, illetőleg a foglalkoztatásnak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében,
b) szakértőként részt vesz a külön jogszabályban meghatározott esetekben a gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadására irányuló eljárásban.
(3) A 2. § d) pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara véleményezési jogot gyakorol
a) a szakmai alkalmasság tekintetében - az (1) és (2) bekezdésben nem említett - szakképesítéshez kötött tevékenység körében foglalkoztatott magasabb vezető, vezető állású egészségügyi szakdolgozó vezetői kinevezése, megbízása, a vezetői megbízás visszavonása, vagy - vezetői munkakör esetén - felmentése tekintetében,
b) az egészségügy területén működő egészségügyi szakdolgozói szakterületeken a szakértői és vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétel tekintetében.
(4) Az (1) bekezdésben, a (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljárva a szakmai kamara a munkáltatói jogkört gyakorló személyt tájékoztatja különösen arról, hogy a megbízandó, kinevezendő, vagy a vezetői megbízással, kinevezéssel már rendelkező egészségügyi dolgozó
a) rendelkezik-e kamarai tagsággal,
b) áll-e a vezetői megbízást kizáró etikai büntetés hatálya alatt.
(5) A szakmai kamara az (1) bekezdésben, a (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetekben tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját a szakmai kamara által ismert, jogszabályon alapuló olyan körülményekről, amelyek kizárhatják vagy befolyásolhatják a vezetői feladatok kamarai tag által történő ellátását.
2/B. §
(1) A szakmai kamara feladatkörében szakértőként véleményezi a külön törvény szerint működési nyilvántartásba vétel nélkül, meghatározott időtartamra és helyszínre (munkahelyre) szóló egészségügyi tevékenységre irányuló kérelmeket.
(2) A szakmai kamara feladatkörében szakértőként véleményezi a külföldi bizonyítvány, oklevél Magyarországon történő elismerésére irányuló kérelmet, ha az oklevél a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló külön törvény alapján feltétel nélkül nem ismerhető el.
(3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti hatósági eljárásokban a szakmai kamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló külön törvény szerint szakértőként vesz részt.
(4) A szakmai kamara véleményezési jogot gyakorol - feladatkörének megfelelően - az egészségügyi szolgáltatók és az egészségbiztosítási szerv közötti szerződések általános szerződési feltételei és az egyedi szerződések azonos feltételei tekintetében.
2/C. §
(1) A 2-2/B. §-okban meghatározott véleményezési jogkörök érvényesülése érdekében a döntés előkészítéséért felelős szerv, illetve személy köteles
a) a tervezetet véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a szakmai kamarának véleménye kialakításához megfelelő idő és ismeret álljon rendelkezésre,
b) a szakmai kamara véleményét az előkészítés során mérlegelni, illetve a döntésre jogosulttal megismertetni,
c) az elfogadott döntésről a kamarát tájékoztatni.
(2) A 2-2/B. §-okban meghatározott véleményezési jogkörét a szakmai kamara a véleményt kérő által meghatározott határidőn belül gyakorolja, illetve - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelő határidő kitűzése esetén - a határidő lejártát megelőzően javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Ha a szakmai kamara a rendelkezésére álló határidőn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, vagy nem kéri a véleményezési határidő meghosszabbítását, a döntés előkészítéséért felelős szerv, illetve személy a szakmai kamara egyetértését vélelmezheti. Nem hosszabbítható meg a szakmai kamara véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidő olyan módon, hogy a meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal jogszabályban előírt eljárási határidejének elmulasztását eredményezze.
(3) A 2/B. § (4) bekezdése alapján tett véleménye figyelmen kívül hagyása vagy részleges figyelembevétele esetén ennek okairól a kamarát írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatást a döntés meghozatalára jogosult szerv vagy személy adja meg.
2/D. §
(1) A szakmai kamara a 2. § m) pontja szerinti feladatkörében az e §-ban foglalt feltételek teljesülése esetén, megfelelő határidő kitűzésével továbbképzésre kötelezi a tagját.
(2) A kamarai tagot továbbképzésre kell kötelezni, ha az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység végzés során, neki felróható okból súlyos szakmai szabályszegést követett el, és emiatt a bíróság jogerős ítélettel elmarasztalta, de foglalkozástól eltiltás büntetést nem alkalmazott.
(3) Továbbképzésre kell kötelezni a kamarai tagot abban az esetben is, ha az egészségügyi dolgozót a bíróság jogerősen eltiltotta az egészségügyi szakma körébe tartozó foglalkozásától, és e büntetéshez fűződő joghátrányok alóli mentesülést követően az egészségügyi dolgozót első ízben vették fel vagy vették fel újra a kamarába.
(4) A szakmai kamara a továbbképzésre kötelezést tartalmazó döntést területi szinten, az alapszabályban meghatározott szerve útján hozza meg. A döntéssel szemben a szakmai kamara országos elnökségéhez lehet fellebbezni.
2/E. §
(1) A szakmai kamara által elrendelt továbbképzésnek tárgya szerint
a) meg kell felelnie a kamarai tag szakképesítésének, és
b) a tudomány korszerű színvonalának és az egészségügyi ellátás igényeinek megfelelően, alkalmasnak kell lennie a szakmai szabályszegéssel érintett szakterületen végzett egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek, készségek fejlesztésére.
(2) A szakmai kamara által e törvény alapján elrendelt továbbképzés teljesítése az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának megújításához szükséges feltételek körébe nem számítható be.
(3) A szakmai kamara által elrendelt továbbképzés összes, a tagra háruló indokolt költsége nem haladhatja meg a továbbképzés befejezésekor érvényes, a tagra irányadó garantált bérminimum, ennek hiányában a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.
(4) A szakmai kamara által elrendelt kötelező továbbképzés időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.
(5) Az elrendelt továbbképzés elvégzését a tag a szakmai kamara területi szervének igazolni köteles.

III. FEJEZET
A SZAKMAI KAMARÁK SZERVEZETE

A területi szervezetek

3. §
(1) Az e törvényben és az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására az alapszabály szerint kamarai területi szervezeteket kell létrehozni.
(2) A területi szervezetek megalakítására, szervezet rendszerére, tisztségviselőire és azok megválasztásának módjára, valamint feladataik ellátására - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - az alapszabály rendelkezései irányadóak.
(2) A területi szervezetek megalakítására, szervezet rendszerére, tisztségviselőire és azok megválasztásának módjára, valamint feladataik ellátására - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - az alapszabály rendelkezései irányadóak, azzal, hogy a területi szervezetben működni kell etikai bizottságnak és elnökségnek, amelyek elnökei e törvény alkalmazásában tisztségviselőnek minősülnek.
(3) A területi szervezeteket úgy kell létrehozni, hogy azok megfeleljenek az e törvény szerinti feladataiknak.

Az országos szervek

4. §
(1) A szakmai kamara legfőbb képviseleti szerve a területi szervezetek választott küldötteiből álló küldöttközgyűlés, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik a szakmai kamara alapszabályának, illetőleg etikai szabályzatának a megalkotása és módosítása, valamint - a 6. § (4) bekezdésére is figyelemmel - országos tisztségviselőinek, az országos etikai bizottság, valamint az országos felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, továbbá az országos felügyelőbizottság éves beszámolójának elfogadása. Az alapszabály a küldöttközgyűlés részére más kizárólagos hatásköröket is megállapíthat.
(1) A szakmai kamara legfőbb képviseleti szerve a területi szervezetek választott küldötteiből álló küldöttközgyűlés, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik a szakmai kamara alapszabályának, illetőleg etikai kódexének a megalkotása és módosítása, valamint - a 6. § (4) bekezdésére is figyelemmel - országos tisztségviselőinek, az országos etikai bizottság, valamint az országos felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, a szakmai kamara számviteli törvény szerinti éves beszámolójának, továbbá az országos felügyelőbizottság éves beszámolójának elfogadása. Az alapszabály a küldöttközgyűlés részére más kizárólagos hatásköröket is megállapíthat.
(2) A küldöttközgyűlés tagjai:
a) az alapszabály szerint 4 évre, titkos szavazással választott küldöttek, szavazati joggal,
b) a szakmai kamara országos elnökségének (a továbbiakban: országos elnökség) tagjai, tanácskozási joggal,
c) a szakmai kamara országos etikai bizottságának, országos felügyelőbizottságának, valamint az alapszabály szerint létrehozott más, országos állandó bizottságok elnökei, továbbá az etikai kollégium elnöke, tanácskozási joggal.
(3) A küldöttközgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az alapszabály rendelkezhet a küldöttközgyűlés gyakoribb összehívásáról, valamint meghatározhatja a kötelező összehívás további eseteit is.
(4) A küldöttközgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több, mint fele jelen van. A küldöttközgyűlésben időközben megüresedett küldötti helyek betöltésére, illetőleg a határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az alapszabály rendelkezései irányadóak.
(5) A küldöttközgyűlés a határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők többségének egyetértő szavazatával hozza. Az alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők 2/3-ának egyetértő szavazata szükséges.
5. §   A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó, törvényben, valamint az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására a küldöttközgyűlés országos ügyintéző szerveket és tisztségviselőket választ.
6. §
(1) Országos ügyintéző szervek:
a) az elnökség,
b) az etikai bizottság,
c) a felügyelőbizottság,
d) az etikai kollégium,
e) az alapszabályban meghatározott más állandó bizottságok.
(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a 10. § (1) bekezdésében megjelölt szervvel együtt képezik a szakmai kamara országos szervezetét.
(2) Az országos elnökség tagjai: elnök, alelnökök, főtitkár, titkárok.
(3) A szakmai kamara országos tisztségviselői az országos elnökség (2) bekezdésben meghatározott tagjain kívül az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott bizottságok, valamint az alapszabály szerint szervezett más állandó bizottság, továbbá az etikai kollégium elnökei, alelnökei.
(3) A szakmai kamara országos tisztségviselői az országos elnökség (2) bekezdésben meghatározott tagjain kívül az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott bizottságok, valamint az alapszabály szerint szervezett más állandó bizottság, az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott etikai kollégium elnöke, alelnökei, továbbá - ha a kamarának van tagozata - az országos szakmai tagozatok vezetői.
(4) Az országos elnökség tagjait, valamint a (3) bekezdésben szereplő tisztségviselők közül az országos etikai bizottság, az országos felügyelőbizottság, valamint az etikai kollégium elnökét és alelnökét a küldöttközgyűlés, a további országos tisztségviselőket az alapszabályban meghatározott kamarai szerv titkos szavazással választja 4 éves időtartamra.
(5) Az országos elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a 16. § (4) bekezdésében meghatározott fellebbezések elbírálása,
b) az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a 2. § d) pontjában meghatározott véleményezési jogkörök gyakorlása,
b) az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a 2. § d) pontjában meghatározott véleményezési jogkörök gyakorlása, a 2/A. és 2/B. §-ban foglalt jogkörök gyakorlása, a 2/D. § (4) bekezdése szerinti fellebbezések elbírálása, továbbá a jogszabályban vagy az alapszabályban más kamarai szerv feladat- és hatáskörébe nem utalt feladatok ellátása, hatáskörök gyakorlása,
c) az alapszabályban meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.
(6) Az országos elnökség szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal ülésezik. Az alapszabály rendelkezhet az elnökség gyakoribb összehívásáról, valamint meghatározhatja az elnökség kötelező összehívásának további eseteit is.
(7) Az országos elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez a tagok több, mint felének a jelenléte szükséges.
7. §
(1) Az országos etikai bizottság, valamint az országos felügyelőbizottság tagjait a küldöttközgyűlés az alapszabály szerinti létszámban választja meg, titkos szavazással.
(2) Az országos felügyelőbizottság ellenőrzi a szakmai kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok érvényesülését. Az ellenőrzés során az országos felügyelőbizottságot megillető jogosultságokat az alapszabály határozza meg.
(3) Az országos felügyelőbizottság évente egy alkalommal beszámol a küldöttközgyűlésnek.
8. §
(1) A szakmai kamara a külön jogszabály szerinti, az egészségügyi dolgozókra kiterjedő szakmai-etikai szabályzat tartalmát érintő javaslatok kidolgozására etikai kollégiumot működtet.
(1) A szakmai kamara az etikai kódex tartalmát érintő javaslatok kidolgozására etikai kollégiumot működtet.
(2) Az etikai kollégium az alapszabály szerint választott tagokból, valamint a 6. § (4) bekezdése szerint megválasztott elnökből és alelnökből áll.
(3) Az etikai kollégium az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 140/A. §-a szerinti Országos Etikai Tanáccsal (a továbbiakban: OET) az elvi állásfoglalások kiadása során együttműködik.
(3) A szakmai kamara etikai kódexét a kamara honlapján elektronikus formában, nyomtatható, elmenthető és kimásolható formában közzé kell tenni.
9. §   Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szakmai kamara országos szervei és tisztségviselői által ellátott kamarai feladatokat az alapszabály határozza meg.
10. §
(1) Az országos képviseleti, illetőleg ügyintéző kamarai szervek vagy azok valamely tisztségviselőjének kizárólagos hatáskörébe nem tartozó országos kamarai feladatok irányítását, illetve összehangolását az országos ügyviteli szervezet vezetője (a továbbiakban: országos ügyviteli vezető) látja el. Az országos ügyviteli vezető az országos elnökséggel munkaviszonyban áll.
(1) Az országos képviseleti, illetőleg ügyintéző kamarai szervek vagy azok valamely tisztségviselőjének kizárólagos hatáskörébe nem tartozó országos kamarai feladatok irányítására, illetve összehangolására országos ügyviteli feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: országos hivatal) működik.
(2) Az országos ügyviteli vezető felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az országos elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(2) Az országos hivatal vezetését az országos elnökséggel munkaviszonyban álló hivatalvezető látja el. A hivatalvezető felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az országos elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(3) Az országos ügyviteli vezető képesítési követelményeit az alapszabály határozza meg.
(3) A hivatalvezető csak közigazgatási szakvizsgával rendelkező személy lehet. Ettől eltérően hivatalvezetői feladatokkal olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy is megbízható, aki közigazgatási alapvizsgával rendelkezik, feltéve, hogy a kinevezéstől számított három éven belül vállalja közigazgatási szakvizsga, vagy a közigazgatási szakvizsga alóli - teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján - mentesítés megszerzését. A határidő eredménytelen eltelte esetén a hivatalvezető munkaviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg.
(3) A hivatalvezető csak közigazgatási szakvizsgával vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy lehet. Ettől eltérően hivatalvezetői feladatokkal olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy is megbízható, aki közigazgatási alapvizsgával rendelkezik, feltéve, hogy a kinevezéstől számított három éven belül vállalja közigazgatási szakvizsga, vagy a közigazgatási szakvizsga alóli - teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján - mentesítés megszerzését. A határidő eredménytelen eltelte esetén a hivatalvezető munkaviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg.
(4) Az országos ügyviteli vezető gyakorolja az irányítása alá tartozó - az alapszabály szerint létrehozott - országos kamarai ügyviteli szervezetnél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.
(4) A hivatalvezető helyettese felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnök, az egyéb munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja.
(5) Az országos ügyviteli vezető feladatait - az 1. § (6) bekezdésére is figyelemmel - az alapszabály határozza meg.
(5) Az országos hivatal foglalkoztatottjai felett a munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja.
(6) Az országos hivatal és a hivatalvezető feladatait a jogszabályok keretei között az alapszabály határozza meg.
10/A. §
(1) A szakmai kamara teljes munkaidőben foglalkoztatott tisztségviselőjének munkabére és egyéb juttatásai nem haladhatják meg a kormánytisztviselőkre vonatkozó bértábla alapján megállapítható legmagasabb összeget a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvényben foglaltak szerint.
10/A. §   A szakmai kamara teljes munkaidőben foglalkoztatott tisztségviselőjének munkabére és egyéb juttatásai nem haladhatják meg a kormánytisztviselőkre vonatkozó bértábla alapján megállapítható legmagasabb összeget a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglaltak szerint.

IV. FEJEZET
A TERÜLETI SZERVEZETEK ÉS AZ ORSZÁGOS SZERVEK TISZTSÉGVISELŐINEK VÁLASZTÁSA, VISSZAHÍVÁSA

11. §
(1) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a szakmai kamara tagjai közül négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.
(2) A tisztségviselők, illetőleg az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megbízatása a megszűnést eredményező esemény bekövetkeztének napján szűnik meg.
(3) Ha a tisztségviselőnek vagy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választására jogosult szerv - a visszahívás tekintetében a 13. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel - a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját.
(4) Amennyiben a tisztségviselőnek vagy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdésben meghatározott választás céljából a küldöttközgyűlést a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belüli időpontra össze kell hívni.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja esetében csak akkor kell alkalmazni, ha a megbízatás megszűnésére és az ügyintéző szerv megbízatással rendelkező tagjainak számára tekintettel az ügyintéző szerv - valamennyi tagjának megjelenése esetén - határozatképesen nem hívható össze. Ha e feltétel az ügyintéző szerv bármely tagja megbízatásának megszűnésére tekintettel utóbb teljesül, az erre okot adó körülménytől számított 30 napon belül a (3) bekezdés szerinti eljárással - valamennyi be nem töltött mandátum tekintetében - meg kell tartani a választást.
12. §
(1) Összeférhetetlen a kamarai tisztséggel, ha a tisztségviselő vagy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja az egészségügy irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel vesz részt, valamint ha más, az egészségügy területén működő érdekvédelmi szervezetben vagy politikai pártban tisztséget tölt be.
(1) Kamarai tisztséget nem viselhet, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja nem lehet a Kormány tagja, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető, az egészségügy irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vevő kormánytisztviselő, országgyűlési képviselő, politikai párt vagy az egészségügy területén működő más érdekvédelmi szervezet tisztségviselője, polgármester.
(1) Kamarai tisztséget nem viselhet, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja nem lehet a Kormány tagja, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető, az egészségügy irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vevő kormánytisztviselő, állami tisztviselő, országgyűlési képviselő, politikai párt vagy az egészségügy területén működő más érdekvédelmi szervezet tisztségviselője, polgármester.
(2) Kamarai tisztségviselő a kamarai szervezetben más tisztséget nem tölthet be, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja nem lehet.
(2) Kamarai tisztségviselő a szakmai kamarai szervezetben más tisztséget nem tölthet be, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja, továbbá az országos hivatal foglalkoztatottja vagy hivatalvezető, valamint területi szervezetnek az alapszabály szerinti ügyviteli szervezete vezetője vagy foglalkoztatottja nem lehet. Kamarai tisztségviselő, továbbá etikai bizottság, valamint etikai kollégium elnöke, tagja nem állhat etikai büntetés hatálya alatt.
(3) Ugyanazon szakmai kamara bármely ügyintéző szervének tagjai nem lehetnek egymásnak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói és munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.
(4) Az érintett megválasztásakor nyilatkozik arról, hogy esetében fennáll-e az (1)-(3) és (6) bekezdésekben meghatározott valamely összeférhetetlenségi ok. Az ilyen okot az érintett a megválasztásától számított 30 napon belül köteles megszüntetni, és arról a megválasztására jogosult testületet tájékoztatni.
(5) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdés szerinti határidőben nem szünteti meg, illetve ha az összeférhetetlenség megállapítását az érintett megválasztására jogosult testülettel azonos szintű vagy az országos etikai bizottság, felügyelőbizottság kezdeményezi, az összeférhetetlenség kimondásáról az érintett megválasztására jogosult testület határoz.
(5) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdés szerinti határidőben nem szünteti meg, illetve ha az összeférhetetlenség megállapítását az érintett megválasztására jogosult testülettel azonos szintű vagy az országos etikai bizottság, az országos felügyelőbizottság kezdeményezi, az összeférhetetlenség kimondásáról az érintett megválasztására jogosult testület határoz.
(6) Az alapszabály az (1)-(3) bekezdésekben meghatározottakon kívül az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.
13. §
(1) A tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megbízatása megszűnik: az érintett halálával, lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, az összeférhetetlenség kimondásával, valamint a 11. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam lejártával.
(2) A tisztségviselőnek és az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a visszahívását az őt megválasztó testület tagjainak egytizede, valamint a területi szervezet tisztségviselője, ügyintéző szervének nem tisztségviselő tagja esetén a területi szervezet felügyelőbizottsága, továbbá - bármely tisztségviselő és ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja esetén - az országos felügyelőbizottság kezdeményezheti írásban, a kezdeményezést indokolva.
(3) A visszahívásról - titkos szavazással - az a testület dönt, amelyik az érintett személyt megválasztotta, és visszahívás esetén egyidejűleg megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját. A döntésre jogosult testületet a visszahívás kezdeményezésétől számított 30 napon belüli időpontra össze kell hívni.
13/A. §
(1) A szakmai kamara tisztségviselőjét a kamarai tevékenységével összefüggésben - legfeljebb havi munkaideje tíz százalékának megfelelő mértékű - fizetett munkaidő-kedvezmény illeti meg.
(2) A kamarai tisztségviselő a kamarai tevékenységével összefüggő munkából való távolmaradását a munkáltatója számára köteles tizenöt nappal előre írásban bejelenteni. A munkáltató a határidőn belül érkezett bejelentést köteles tudomásul venni. A bejelentési kötelezettségének a kamarai tisztségviselő ennél későbbi, de a tervezett távolmaradását megelőző időpontban is eleget tehet, ebben az esetben a munkáltató haladéktalanul dönt a munkaidő-kedvezmény biztosításáról vagy annak megtagadásáról.
(3) A szakmai kamarai tevékenységet teljes munkaidőben végző tisztségviselőt a tisztség betöltésének időtartamára fizetés nélküli szabadság illeti meg.
(4) A szakmai kamara tisztségviselőjét a kamarai tevékenységével összefüggésben munkajogi hátrány nem érheti.
(5) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást
a) országos kamarai tisztségviselő esetében a szakmai kamara országos hivatala az elnök jóváhagyásával,
b) az a) pont hatálya alá nem tarozó esetben a szakmai kamara területi elnöke
adja ki.
13/B. §
(1) A szakmai kamara választási szabályait az e törvényben foglalt választási minimumfeltétekkel összhangban, a területileg arányos, egyenlő választójog elvére figyelemmel a szakmai kamara alapszabályában kell meghatározni.
(2) A tisztségviselők, az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjai, valamint a küldöttek megválasztása történhet
a) a választásra jogosult tagok egyidejű személyes jelenlétével megvalósuló gyűlésen (a továbbiakban: választói gyűlés),
b) a választásra jogosult tagok személyes jelenlétét nem egyidejűleg igénylő választási időszakban, vagy
c) a választásra jogosult tagok személyes jelenlétét nem igénylő távválasztás útján.
(3) A kamarai szavazás a szakmai kamara alapszabályában meghatározott esetekben titkos, egyéb esetekben nem titkos.
(4) A választási időszak tartama legalább 8, legfeljebb 30 nap. A választási időszak tartamát az arányos képviselet érdekében különösen a választásra jogosult kamarai tagok számára, a választási időszakra eső munkaszüneti napokra, valamint a választásra jogosult tagok személyes megjelenését érintő egyéb, előre látható körülményekre tekintettel kell megállapítani.
(5) A távválasztás a szakmai kamara által üzemeltetendő, közjegyző által ellenőrzött biztonságos internetes felületen, elektronikus úton történik.
13/C. §
(1) A kamarai választás első fordulója a szakmai kamara döntése szerint a 13/B. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti eljárások bármelyike szerint történhet.
(1) A kamarai választás a szakmai kamara döntése szerint a 13/B. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti eljárások bármelyike szerint történhet.
(2) A kamarai választás első fordulója érvényes, ha a választásra jogosult kamarai tagok több mint a fele szavazott. A kamarai választás eredményességi feltételeit a szakmai kamara alapszabálya tartalmazza.
(2) A kamarai választás első fordulója érvényes, ha a választásra jogosult kamarai tagok több mint huszonöt százaléka szavazott. A kamarai választás eredményességi feltételeit a szakmai kamara alapszabálya tartalmazza.
(3) A második választási forduló érvényes, ha a választásra jogosult kamarai tagok legalább huszonöt százaléka szavazott.
(3) A kamarai választás első fordulójának érvénytelensége vagy eredménytelensége esetén a szakmai kamara második választási fordulót tart. A szakmai kamara a második fordulót az első forduló napjától - vagy a 13/B. § (2) bekezdés b) vagy c) pontjának alkalmazása esetén a választás első fordulójának utolsó napjától - számítva legkorábban tizenöt napon túl, de legkésőbb negyvenöt napon belül tartja meg. A második forduló a szavazatot leadó tagok számára tekintet nélkül érvényes. Az alapszabály a második forduló érvényességéhez szükséges részvételi arányt a szavazatot leadó választásra jogosultak arányának meghatározásával e törvényben foglaltaknál szigorúbban is megállapíthatja.
(4) Ha a második forduló érvénytelen vagy eredménytelen, négy hónapon belül megismételt választást kell tartani, azzal, hogy az eredménytelen második forduló, illetve annak utolsó napja és a megismételt választás, illetve annak első napja között harminc napnál kevesebb nem telhet el. Ha a megismételt választás második fordulója is érvénytelen vagy eredménytelen, a tisztség, mandátum a soron következő általános választásig betöltetlen marad.
(5) Ha a választás (4) bekezdés szerinti eredménytelensége miatt valamely kamarai szerv működőképességének biztosítása vagy a be nem töltött tisztséggel járó feladatok ellátása érdekében az szükséges, a következő érvényes választás eredményes lezárásáig terjedő időszakra a szakmai kamara alapszabályban meghatározott szerve az el nem látott feladat elvégzésére más szervet vagy kamarai tagot jelölhet ki (a továbbiakban: ügyvivő). A tisztség, mandátum korábbi betöltője ügyvivőként nem jelölhető ki, és az ügyvivőre a 11-13/A. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A kijelölt ügyvivő az általa ellátott feladat tekintetében a választott tisztségviselővel, taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, tevékenységéről azonban annak befejeztét követő 60 napon belül beszámolni tartozik az őt kijelölő szervnek.
13/D. §
(1) Választói gyűlés összehívása esetén a kamarai választásokat jegyzőkönyv vezetésével, vagy hang- vagy mozgókép-felvétel készítésével kell dokumentálni. A jegyzőkönyvnek alkalmasnak kell lennie legalább a következők megállapítására:
a) a választási esemény helyszíne, időpontja,
b) a levezető elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítők személye,
c) az eseményen megjelentek személyazonossága megállapításának (mandátumvizsgálat) módja és időpontja,
d) a választásra jogosult és a megjelent kamarai tagok száma, valamint az érvényesség és a határozatképesség megállapításához szükséges egyéb adatok,
e) a mandátumok száma és a megválasztható személyek neve,
f) a kamarai választási névjegyzék lezárásának időpontja,
g) a választás eredménye,
h) a jegyzőkönyv-hitelesítés időpontja,
i) a szakmai kamara alapszabályában meghatározott egyéb tartalmi elemek,
j) jogszabályban, a szakmai kamara alapszabályában vagy belső szabályzatában kötelezően előírt egyéb követelmények megállapításához szükséges adatok.
(2) A választási jegyzőkönyv kötelezően alkalmazandó formáját a szakmai kamara alapszabálya tartalmazza.
(3) A választási jegyzőkönyveket és hang- vagy mozgókép-felvételeket négy évig meg kell őrizni.
(4) A választási időszak meghirdetése útján megtartott kamarai választás eredményét kamarai választási bizottság állapítja meg, amelynek tevékenységét az (1)-(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell dokumentálni.
(5) A távválasztás eredményét - legalább a következő adatok rögzítésével - az elektronikus szavazási felület rögzíti:
a) a szavazás kezdő és befejező időpontja,
b) a választásra jogosult és szavazatot leadott kamarai tagok száma, valamint az érvényesség és a határozatképesség megállapításához szükséges egyéb adatok,
c) a mandátumok száma és a megválasztható személyek neve,
d) a kamarai választási névjegyzék lezárásának időpontja,
e) a választás eredménye,
f) a szakmai kamara alapszabályában meghatározott egyéb tartalmi elemek,
g) az elektronikus szavazási felület működését hitelesítő közjegyző neve, címe,
h) jogszabályban, a szakmai kamara alapszabályában vagy belső szabályzatában kötelezően előírt egyéb követelmények megállapításához szükséges adatok.
(6) A távválasztás eredményét az elektronikus szavazási felületen legalább négy évre visszamenőlegesen hozzáférhetővé kell tenni.

V. FEJEZET
TAGSÁGI VISZONY

14. §
(1) A szakmai kamara tagja lehet az, aki
a) magyar oktatási intézményben a választott kamarai tagság szerinti egészségügyi képesítést, szakképesítést megszerezte, vagy akinek külföldön szerzett, egészségügyi képesítést, szakképesítést igazoló bizonyítványát, oklevelét honosították, vagy egyenértékűvé nyilvánították, illetőleg egészségügyi szakképesítését elismerték,
b) az egészségügyi képesítésének, szakképesítésének megfelelő alapnyilvántartásban szerepel,
c) Magyarország területén a választott kamarai tagságnak megfelelő egészségügyi képesítéshez, szakképesítéshez kötött tevékenységet folytatott, folytat vagy kíván folytatni,
d) az alapszabályban meghatározott módon a kamarai tagdíjat megfizeti, és
d) az alapszabályban meghatározott módon az országos hivatalnak a kamarai tagdíjat megfizeti, és
e) az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri.
(2) Azt a személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a szakmai kamara tagjai közé - kérelmére - fel kell venni. A felvétel kizárólag a (3) bekezdés szerinti okból tagadható meg.
(3) Nem vehető fel a szakmai kamara tagjai közé,
a) akinél olyan - a 17. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a 18. § (2) bekezdésében meghatározott - ok áll fenn, amely miatt kamarai tagságát fel kellene függeszteni, illetőleg őt a kamarából ki kellene zárni,
b) aki olyan tevékenységet folytat, amit jogszabály, illetőleg a szakmai kamara etikai normái az adott egészségügyi tevékenységgel összeférhetetlennek minősítenek, e tevékenység folytatásának megszüntetéséig,
c) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll.
c) aki cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozó vagy cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alatt áll,
d) a 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig az, akit a kamarából kizártak.
14/A. §
(1) Egészségügyi tevékenységet - jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának.
(1) Egészségügyi tevékenységet - jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett - a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott kivételekkel csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának.
(1a) A nem orvos- és egészségtudomány képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés keretében egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók esetében az (1) bekezdés szerint illetékes szakmai kamara a Magyar Orvosi Kamara.
(1b) A Magyar Orvosi Kamara kérelemre az (1a) bekezdés szerinti szakképesítéssel rendelkező személlyel - amennyiben a kamarai tagság e törvényben meghatározott további feltételei fennállnak - abban az esetben is tagsági viszonyt létesít, ha a kérelmező nem minősül egészségügyi dolgozónak.
(2) Kamarai tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt olyan személy végzi, aki külön jogszabályban meghatározottak szerint ideiglenes működési nyilvántartásba vétellel, tevékenységre jogosító engedély kiadásával vagy előzetes bejelentés alapján jogot szerzett arra, hogy a működési nyilvántartásba történő felvétel nélkül egészségügyi tevékenységet végezzen Magyarországon.
(2a) Az egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység végzése során - ha ennek feltételei az Eütv., valamint az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény alapján fennállnak - kamarai tagság nélkül valamely egészségügyi szakképesítés megszerzéséig működhet közre a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban.
(3) Aki egészségügyi tevékenységet köztisztviselői vagy kormánytisztviselői (a továbbiakban együtt: közszolgálati) jogviszony keretében eljárva, nem kizárólag egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben végez, kérheti kamarai tagsága szüneteltetését, vagy - amennyiben kamarai tagsággal nem rendelkezik - e jogviszonya keretében az egészségügyi tevékenységet kamarai tagság nélkül is végezheti. Ha a közszolgálati jogviszonyban álló személy további - nem közszolgálati - jogviszonyban is egészségügyi tevékenységet végez vagy kíván végezni, e további jogviszonyában az egészségügyi tevékenység végzés feltétele a kamarai tagság. Ez utóbbi esetben a közszolgálati jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenységgel összefüggésben valamennyi kamarai tagságból eredő jog és kötelezettség szünetel.
(3) Aki egészségügyi tevékenységet közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony keretében eljárva, nem kizárólag egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben végez, kérheti kamarai tagsága szüneteltetését, vagy - amennyiben kamarai tagsággal nem rendelkezik - e jogviszonya keretében az egészségügyi tevékenységet kamarai tagság nélkül is végezheti. Ha a közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy további - nem közszolgálati, kormányzati szolgálati - jogviszonyban is egészségügyi tevékenységet végez vagy kíván végezni, e további jogviszonyában az egészségügyi tevékenység végzés feltétele a kamarai tagság. Ez utóbbi esetben a közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenységgel összefüggésben valamennyi kamarai tagságból eredő jog és kötelezettség szünetel.
(3) Aki egészségügyi tevékenységet közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszony keretében eljárva, nem kizárólag egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben végez, kérheti kamarai tagsága szüneteltetését, vagy - amennyiben kamarai tagsággal nem rendelkezik - e jogviszonya keretében az egészségügyi tevékenységet kamarai tagság nélkül is végezheti. Ha a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban álló személy további - nem közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati - jogviszonyban is egészségügyi tevékenységet végez vagy kíván végezni, e további jogviszonyában az egészségügyi tevékenység végzésének feltétele a kamarai tagság. Ez utóbbi esetben a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenységgel összefüggésben valamennyi kamarai tagságból eredő jog és kötelezettség szünetel.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az, akinek közszolgálati jogviszonyban munkaköri feladatai körébe tartozik a szakmai kamara véleményezési jogával érintett jogszabály, illetve egyéb döntés meghozatala vagy érdemi előkészítése, e jogviszonya fennállása alatt kamarai tagsága e törvény erejénél fogva szünetel.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az, akinek közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban munkaköri feladatai körébe tartozik a szakmai kamara véleményezési jogával érintett jogszabály, illetve egyéb döntés meghozatala vagy érdemi előkészítése, e jogviszonya fennállása alatt kamarai tagsága e törvény erejénél fogva szünetel.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az, akinek közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban munkaköri feladatai körébe tartozik a szakmai kamara véleményezési jogával érintett jogszabály, illetve egyéb döntés meghozatala vagy érdemi előkészítése, e jogviszonya fennállása alatt kamarai tagsága e törvény erejénél fogva szünetel.
(5) Az (1) bekezdésben szereplő rendelkezés nem érinti az egészségügyi dolgozó külön törvényben meghatározott elsősegély-nyújtási kötelezettségét, valamint a külön jogszabály szerinti pro família végezhető egészségügyi tevékenység gyakorlásának lehetőségét.
14/B. §
(1) A területi szervezet a 14/A. §-ban foglalt eseteken túlmenően írásbeli kérelem alapján határozattal szünetelteti a tagsági viszonyát annak a kamarai tagnak, aki ezt kéri.
(2) A szüneteltetés ideje alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel. A kamarai tagságát szüneteltető egészségügyi dolgozó - a 14/A. § eltérő rendelkezése hiányában - egészségügyi tevékenységet nem végezhet.
(3) Az (1) bekezdés alapján szüneteltetett tagsági viszonyt a területi szervezet a tag írásbeli kérelmére határozattal helyreállítja.
15. §
(1) A szakmai kamara tagjának joga, hogy
a) az alapszabályban meghatározottak szerint küldöttnek, ügyintéző szerv tagjának, tisztségviselőnek válasszák;
b) a szakmai kamara e törvény szerinti jogosultságán alapuló, illetve az alapszabály szerinti, vagy egyedi döntéssel meghatározott szolgáltatását, tevékenységét igénybe vegye.
(2) A szakmai kamara tagjának kötelezettsége, hogy
a) megfizesse a tagdíjat;
b) megtartsa az alapszabályban, a szakmai kamara más belső szabályzatában meghatározott, vagy választott tisztségéből eredő kötelezettségeket.
16. §
(1) Az érintett azon területi szervezetnél kérheti tagfelvételét, amelynek az alapszabály szerint meghatározott illetékességi területén a választott kamara szerinti egészségügyi tevékenységet folytat, illetve kíván folytatni. Az a személy, aki a választott kamara szerinti egészségügyi tevékenységet nem folytat és nem is kíván folytatni, tagfelvételét annál a területi szervezetnél kérheti, amelynek illetékességi területén ilyen tevékenységet korábban bármikor folytatott, vagy ahol a kérelem benyújtásának időpontjában lakóhelye van.
(2) Az a személy, aki több területi szervezet illetékességi területén folytatott, folytat, illetőleg kíván folytatni egészségügyi tevékenységet, maga dönti el, hogy melyik illetékes területi szervezetnél kéri felvételét.
(3) A területi szervezet a tagfelvétel tárgyában a felvételi kérelem benyújtásától számított 15 napon belül dönt. Ha a kérelmezőt a szakmai kamara tagjai sorába felveszi, bejelenti a kamarai nyilvántartásba és kiadja számára a tagsági igazolványt.
(3) A területi szervezet a tagfelvétel tárgyában a felvételi kérelem megérkezését követő naptól számított 15 napon belül dönt. Ha a kérelmezőt a szakmai kamara tagjai sorába felveszi, bejelenti a kamarai nyilvántartásba és kiadja számára a tagsági igazolványt.
(4) A tagfelvételt elutasító döntést írásbeli, indokolt határozatba kell foglalni és a határozat meghozatalától számított 3 napon belül a kérelmező részére meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet az országos elnökséghez, amely azt a benyújtástól számított 30 napon belül elbírálja. A másodfokú elutasító határozat ellen a kérelmező a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint keresetet nyújthat be a bírósághoz.
(5) A kamara első- és másodfokú tagfelvételi eljárásában nem vehet részt az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható el. A másodfokú kamarai tagfelvételi eljárásban nem vehet részt az sem, aki az elsőfokú döntés meghozatalában részt vett.
(6) Ha a kamarai tag egészségügyi tevékenységének helyét megváltoztatja, és az másik területi szervezet illetékességi területén van, a tevékenység folytatásának új helye szerint illetékes területi szervezet az érintettet tagjai sorába felveszi és értesíti a felvételről a kamarai nyilvántartást.
(6) Ha a kamarai tag egészségügyi tevékenységének helyét megváltoztatja, és az másik területi szervezet illetékességi területén van, a tag az adatváltozást az illetékességgel rendelkező szakmai kamara területi szervezetének köteles 15 napon belül írásban bejelenteni. A bejelentés alapján a tevékenység folytatásának új helye szerint illetékes területi szervezet az érintettet 15 napon belül tagjai sorába átveszi, és értesíti az átvételről a kamarai nyilvántartást, valamint a kamarai tagot.
(7) A tagfelvételi eljárásban részt vevő kamarai szerv tagja köteles bejelenteni, ha vele szemben az (5) bekezdésen alapuló kizárási ok áll fenn. Kizárási okot a tagfelvételt kérelmező is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási ok bejelentésére és az eljárásból történő kizárásról való határozathozatalra egyebekben az alapszabály rendelkezései irányadóak.
17. §
(1) A területi szervezet írásbeli indokolt határozattal felfüggeszti a tagsági viszonyát annak,
a) aki ezt kéri,
b) akit a kamarai tagságának alapjául szolgáló foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltottak, az eltiltás időtartamára, ha a kamarából a 25. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő etikai büntetésként nem zárták ki,
c) aki a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogerős etikai büntetésben részesült.
(2) A felfüggesztés ideje alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a területi szervezet a tag kérésére írásbeli határozattal helyreállítja, a b)-c) pontok alapján felfüggesztett tagsági viszony pedig a jogerős bírói ítéletben, illetve etikai határozatban megállapított idő lejártát követő napon helyreáll.
(3) A 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a tagsági jogviszony felfüggesztésére irányuló jogerős etikai büntetés tartama alatt a kamarai tagsági viszony e törvény erejénél fogva felfüggesztés alatt áll. A tagság felfüggesztésére irányuló etikai büntetést kiszabó határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a tag kamarai tagsági viszonya a határozat jogerőre emelkedésének napjától a felfüggesztés etikai büntetés tartama alatt felfüggesztés alatt áll. A tagsági viszony felfüggesztése az etikai büntetés lejártát vagy - a jogerős etikai határozattal szemben eredményesen érvényesített jogorvoslat esetén - az etikai büntetés alkalmazhatóságát kizáró döntés jogerőre emelkedését követő napon hatályát veszti.
18. §
(1) Megszűnik a tagsági viszonya annak, aki
a) a tagsági viszonyáról lemondott,
b) nem felel meg a 14. § (1) bekezdésében meghatározott tagsági feltételeknek,
c) a 25. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott jogerős etikai büntetésben részesült,
c) a 25. § (1) bekezdésének e) vagy f) pontjában meghatározott jogerős etikai büntetésben részesült,
d) a 14. § (3) bekezdése szerint a szakmai kamarába nem lenne felvehető.
(2) Ki kell zárni a szakmai kamarából azt, akit jogerősen
a) egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,
b) a kamarai tagság alapjául szolgáló foglalkozástól végleges hatállyal eltiltottak.
(3) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott esetben a területi szervezet írásbeli, indokolt határozattal rendelkezik a tagsági viszony megszüntetéséről. A határozat elleni jogorvoslatra a 16. § (4)-(5) és (7) bekezdéseiben foglaltak az irányadóak.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a határozathozatalra és a jogorvoslatra - a 26. §-ra is figyelemmel - az etikai eljárásra vonatkozó szabályok irányadóak.
(5) Azt a személyt, akinek a tagsági viszonya az (1) bekezdés a) pontja alapján megszűnt, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes területi szervezet ismét felveszi a kamara tagjai közé.
(6) Ha a tagsági viszony az (1) bekezdés b)-d) pontjai alapján szűnt meg, a kérelmező a kamara tagjai közé ismét felvehető. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a megszüntetés oka már nem áll fenn, szabadságvesztés büntetését kitöltötte, illetőleg őt a bíróság foglalkozásának gyakorlására ismételten alkalmasnak találta. Az egészségügyi tevékenység jogszabályban meghatározott időtartamot meghaladó megszakítása esetén igazolni kell az ilyen esetre előírt vizsga sikeres letételét is.
19. §   A tagsági viszony felfüggesztéséről, illetőleg megszüntetéséről szóló döntést hozó szerv a jogerős határozatát megküldi az érintett személy egészségügyi tevékenységének megfelelő működési nyilvántartást vezető szervnek.
19. §   A tagsági viszony felfüggesztéséről, illetőleg megszüntetéséről szóló döntést hozó szerv a jogerős határozatát megküldi az érintett személy egészségügyi tevékenységének megfelelő működési nyilvántartást vezető szervnek, az egészségügyi dolgozót foglalkoztató munkáltatónak, továbbá azon egészségügyi szolgáltató működési engedélyezésére jogosult szervnek, amely egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet végez.
19. §   A tagsági viszony felfüggesztéséről, szüneteltetéséről, illetőleg megszüntetéséről szóló döntést hozó szerv a jogerős határozatát megküldi az érintett személy egészségügyi tevékenységének megfelelő működési nyilvántartást vezető szervnek, az egészségügyi dolgozót foglalkoztató munkáltatónak, továbbá azon egészségügyi szolgáltató működési engedélyezésére jogosult szervnek, amely egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet végez.
19/A. §
(1) A szakmai kamara a tagnyilvántartási adatok körében, a 2. § m) pontjában, valamint a 2/A. és 2/B. §-ban meghatározott feladatai ellátása céljából kezeli
a) az Eütv. alapján az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása körébe tartozó adatokat,
b) a tag orvosi bélyegzőjének számát, ha ilyennel rendelkezik,
c) a tag adóazonosító jelét,
d) a tag kamarai tagsági jogviszonyból eredő jogával vagy kötelezettségével összefüggésben keletkezett adatát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a tagsági jogviszony megszűnését követő öt év elteltével törölni kell.

V/A. FEJEZET
KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ÜGYEK INTÉZÉSE

19/B. §
(1) A szakmai kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági ügy):
a) felvétel a szakmai kamarába,
b) a kamarai tagság megszüntetése, kivéve, ha a kamarai tagság kizárás vagy az egészségügyi dolgozó halála miatt szűnik meg,
c) a kamarai tagság szüneteltetése.
c) a kamarai tagság szüneteltetése, valamint a szüneteltetett tagsági viszony helyreállítása.
(2) Ha a szakmai kamara a kamarai tagság megszűnési okáról tudomást szerez, az (1) bekezdés b) pontja alapján a kamarai tagság megszüntetése iránti eljárást hivatalból megindítja.
(3) A szakmai kamara a (2) bekezdés szerinti eljárás során nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti az ügyfelet.
(4) A kamarai hatósági ügyben első fokon a területi szervezet elnöksége, másodfokon az országos elnökség jár el.
19/C. §   A szakmai kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A szakmai kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.

VI. FEJEZET
FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

20. §
(1) A szakmai kamara etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le. E törvény alkalmazásában etikai vétség:
a) a külön törvény szerint meghatározott szakmai-etikai szabályok vétkes megszegése, kivéve, ha ezen szabályok vétkes megszegése esetében az etikai eljárásra a külön törvényben meghatározott szerv jogosult,
b) az alapszabályban, illetőleg a szakmai kamara más belső szabályzatában foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségnek a vétkes megszegése.
(2) Nem minősül és nem minősíthető az (1) bekezdés b) pontja szerint vétségnek az a cselekmény, amely esetében az (1) bekezdés a) pontja alapján kell az eljárást lefolytatni.
20. §   A szakmai kamara etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le. E törvény alkalmazásában etikai vétség:
a) a 2. § c) pontja szerinti etikai kódexben foglalt szabályok vétkes megszegése,
b) az alapszabályban, illetőleg a szakmai kamara más belső szabályzatában foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségnek a vétkes megszegése.
21. §
(1) A közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony keretében egészségügyi tevékenységet végzővel szemben felmerült, fegyelmi eljárás alapjául is szolgáló etikai vétség alapos gyanúja esetén az azt észlelő kamarai szerv írásban kezdeményezi a munkáltatónál a fegyelmi eljárás lefolytatását.
(1) A közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony keretében egészségügyi tevékenységet végzővel szemben felmerült, fegyelmi eljárás alapjául is szolgáló etikai vétség gyanúja esetén az azt észlelő kamarai szerv írásban kezdeményezi a munkáltatónál a fegyelmi eljárás lefolytatását.
(1) Etikai ügyben első fokon annak a területi szervezetnek az etikai bizottsága jár el, amelynél az etikai eljárás megindulásakor az eljárás alá vont tag szakmai kamarai tagsági jogviszonya fennáll.
(2) A munkáltató, ha annak külön törvényben meghatározott feltételei fennállnak, az (1) bekezdés szerint kezdeményezett fegyelmi eljárást lefolytatja, ellenkező esetben a kezdeményezést visszautasítja és a visszautasítás indokáról a kezdeményezőt tájékoztatja.
(2) A munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) kamarai tag által elkövetett etikai vétség gyanúja esetén a területi szervezet etikai bizottsága a munkáltatót írásban értesíti. A munkáltató az álláspontjáról, valamint a megtett intézkedéséről a kamarát köteles 30 napon belül, de legkésőbb - ha annak külön törvény szerint helye van - a fegyelmi eljárás lefolytatására irányadó határidő lejártát követő 5 napon belül tájékoztatni.
(2) A munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) kamarai tag által elkövetett etikai vétség gyanúja esetén a területi szervezet etikai bizottsága a munkáltatót írásban értesíti. A munkáltató az álláspontjáról, valamint a megtett intézkedéséről a kamarát köteles 30 napon belül, de legkésőbb - ha annak külön törvény szerint helye van - a fegyelmi eljárás lefolytatására irányadó határidő lejártát követő 5 napon belül tájékoztatni.
(2) A munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) kamarai tag által elkövetett etikai vétség gyanúja esetén a területi szervezet etikai bizottsága a munkáltatót írásban értesíti. A munkáltató az álláspontjáról, valamint a megtett intézkedéséről a kamarát köteles 30 napon belül, de legkésőbb - ha annak külön törvény szerint helye van - a fegyelmi eljárás lefolytatására irányadó határidő lejártát követő 5 napon belül tájékoztatni.
(3) A munkáltató - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéstől függetlenül is - a kamarai taggal szembeni fegyelmi eljárás megindításáról és annak eredményéről minden esetben értesíti a területi szervezetnél működő etikai bizottságot.
(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerinti kötelezettségétől függetlenül is - az általa tett intézkedés közlése mellett - köteles a területi szervezetnél működő etikai bizottságot értesíteni, ha a foglalkoztatott kamarai tag olyan magatartást tanúsít, amely a munkáltató álláspontja alapján az e törvény szerinti etikai vétséget valósítja meg.
(4) Ha az egészségügyi tevékenység szakmai szabályai, illetőleg a külön törvény szerint meghatározott szakmai-etikai szabályok megszegésének alapos gyanúját a szakmai kamara valamely szerve észleli, a kamarai szerv - amennyiben az etikai eljárás lefolytatására nem rendelkezik hatáskörrel - az eljárásuk megindításának alapjául szolgáló tényekről tájékoztatja a külön jogszabály szerint illetékes Megyei Etikai Tanácsot, illetve további intézkedések megtétele érdekében az egészségügyi államigazgatási szervet.
(4) Ha az egészségügyi tevékenység szakmai szabályai, illetőleg a külön törvény szerint meghatározott szakmai-etikai szabályok megszegésének gyanúját a szakmai kamara valamely szerve észleli, a kamarai szerv - amennyiben az etikai eljárás lefolytatására nem rendelkezik hatáskörrel - az eljárásuk megindításának alapjául szolgáló tényekről tájékoztatja a külön jogszabály szerint illetékes Megyei Etikai Tanácsot, illetve további intézkedések megtétele érdekében az egészségügyi államigazgatási szervet.
22. §
(1) Etikai ügyben a területi szervezet etikai bizottsága jár el.
(1) Az etikai eljárást az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén hivatalból kell megindítani. Az etikai eljárás megindításáról - ha az eljárás panaszbejelentés alapján indult - az eljárás megindításával egyidejűleg írásban értesíteni kell a panaszost is.
(2) Az etikai eljárást etikai vétség alapos gyanúja esetén meg kell indítani, és az annak megindításától számított 30 napon belül le kell folytatni. Az etikai eljárás megindításáról az érintettet - az eljárás megindításával egyidejűleg - írásban tájékoztatni kell.
(2) Az etikai eljárást etikai vétség gyanúja esetén meg kell indítani, és az annak megindításától számított 30 napon belül le kell folytatni. Az etikai eljárás megindításáról az érintettet - az eljárás megindításával egyidejűleg - írásban tájékoztatni kell.
(2) Az etikai eljárást etikai vétség gyanúja esetén meg kell indítani. Az etikai eljárás megindításáról az eljárás alá vont személyt - az eljárás megindításával egyidejűleg - írásban értesíteni kell.
(2) Nem indítható meg az etikai eljárás, ha a cselekménynek a területi szervezet etikai bizottságának tudomására jutásától 6 hónap, vagy a cselekmény elkövetése óta 3 év eltelt.
(3) Nem indítható meg az etikai eljárás, ha a cselekménynek az elsőfokú etikai bizottság tudomására jutásától 3 hónap, vagy a cselekmény elkövetése óta 3 év eltelt.
(3) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől számított 3 hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A 3 hónapos határidőt a területi szervezet etikai bizottságának a jogerős határozatról való tudomásszerzésétől kell számítani.
(4) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől számított 3 hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (3) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A 3 hónapos határidő a jogerős határozat területi szervezettel történt közlésétől számít.
(4) Az etikai eljárást a (2) bekezdésben meghatározott időpont bekövetkezésén túl is meg kell indítani, ha annak lefolytatását az egészségügyi dolgozó maga ellen kéri.
(5) A bíróság vagy a szabálysértési hatóság határozatát a kamara kérelmére, vagy - amennyiben az érintett személy kamarai tagsága a bíróság, eljáró hatóság előtt ismert - hivatalból, a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.
23. §
(1) Az etikai bizottság az etikai felelősség tárgyában hozott döntését írásbeli, indokolt határozatba foglalja és megküldi az eljárás alá vont személynek, illetőleg az etikai eljárás megindítását kezdeményezőnek, továbbá annak a külön törvény szerinti Megyei Etikai Tanácsnak (a továbbiakban: MET), amely az adott ügyben az eljárás alá vont személy kamarai tagságának hiányában eljárt volna.
(1) Az etikai bizottság az etikai felelősség tárgyában hozott határozatát közli az etikai eljárás megindítását kezdeményezővel, továbbá azzal a külön törvény szerinti Megyei Etikai Tanáccsal (a továbbiakban: MET), amely az adott ügyben az eljárás alá vont személy kamarai tagságának hiányában eljárt volna.
(1) A területi szervezet etikai bizottsága az etikai felelősség tárgyában hozott határozatát - ha az eljárás panaszbejelentés alapján indult - közli a panaszossal is.
(2) A 20. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti etikai vétség esetében az elsőfokú határozattal szemben az érintett, valamint az etikai eljárás megindítását kezdeményező a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezhet az országos etikai bizottsághoz. A 20. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti etikai vétség esetében az elsőfokú határozattal szemben az érintett, valamint az etikai eljárás megindítását kezdeményező, továbbá az (1) bekezdés szerinti MET a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezhet az OET-hez.
(2) Az etikai bizottság etikai felelősség tárgyában hozott határozata elleni fellebbezés elbírálására az OET jogosult. A 20. § (1) bekezdés b) pontja szerinti etikai vétség esetében az etikai eljárás megindítását kezdeményező is fellebbezhet. A 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti etikai vétség esetében az elsőfokú határozat ellen az etikai eljárás megindítását kezdeményező, továbbá az (1) bekezdés szerinti MET is fellebbezhet.
(2) Az elsőfokú etikai határozattal szemben a fellebbezést a szakmai kamara országos etikai bizottságához kell benyújtani. A fellebbezés alapján az országos etikai bizottság folytatja le a másodfokú etikai eljárást. Az elsőfokú etikai határozattal szemben az (1) bekezdésben meghatározott panaszos is fellebbezhet.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a 20. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti etikai vétség esetében az elsőfokú határozatnak kizárólag a kamarai tagsági viszonyt érintő etikai büntetést kiszabó (felfüggesztés, kizárás) rendelkezésével szemben nyújtottak be fellebbezést, a fellebbezés tárgyában a kamara országos etikai bizottsága jár el.
(3) A másodfokon eljáró országos etikai bizottság a határozatot
a) az (1) bekezdésben meghatározott panaszossal és
b) az első fokon eljárt etikai bizottsággal
is közli.
(4) A 20. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti etikai vétség esetében a másodfokú etikai bizottság a fellebbezés tárgyában írásbeli, indokolt határozatot hoz, és azt megküldi az eljárás alá vont személynek, az etikai eljárást kezdeményezőnek, valamint az első fokon eljáró etikai bizottságnak. E határozatot a fellebbezés benyújtásától számított 30 napon belül kell meghozni.
(4) A 20. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti etikai vétség esetében a másodfokú etikai bizottság a határozatot közli az etikai eljárást kezdeményezővel, valamint az első fokon eljáró etikai bizottsággal.
(4) Az első- és másodfokon eljáró etikai bizottságok eljárásában - amennyiben az adott etikai bizottságban bizottsági tagként ilyen személy megválasztásra került - az ügy tárgya szerinti szakterületen jártas tag részt vesz. Ennek hiányában szakértőt kell kirendelni.
(5) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a kamarai etikai bizottság határozathozatalára a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az etikai eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a törvény
a) hatósági közvetítőre,
b) eljárási költség viselésére,
c) költségmentességre,
d) elektronikus kapcsolattartásra
vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
(5) Az etikai eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a törvény
a) nem alkalmazhatók a törvénynek
aa) hatósági közvetítőre,
ab) eljárási költség viselésére,
ac) költségmentességre,
ad) elektronikus kapcsolattartásra
vonatkozó rendelkezései, továbbá
b) az ügyintézési határidő hatvan nap, amelyet az eljáró etikai bizottság elnöke annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat.
(5) Az etikai eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
a) nem alkalmazhatók a törvénynek
aa) hatósági közvetítőre,
ab) eljárási költség viselésére,
ac) költségmentességre,
vonatkozó rendelkezései, továbbá
b) az ügyintézési határidő negyvenöt nap.
(6) A (4) bekezdés szerinti másodfokú határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kereset terjeszthető elő.
(6) Ha az etikai eljárás során bizonyítást nyer, hogy a kezdeményező az eljárást nyilvánvalóan rosszhiszeműen indította meg, az eljáró etikai szerv - ha egyes költségek tekintetében törvény másként nem rendelkezik - az eljárási költségek viselésére kötelezi a kezdeményezőt.
24. §
(1) Szükség esetén az első- és a másodfokú etikai eljárásban bizonyítási eljárást kell lefolytatni, amelynek során az etikai vétség elkövetésével gyanúsított személy meghallgatását lehetővé kell tenni.
(2) Az első- és másodfokú etikai eljárásban nem vehet részt az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható, a másodfokú etikai eljárásban nem vehet részt az sem, aki az elsőfokú határozat meghozatalában részt vett.
(3) Akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. Kizárási okot az eljárás alá vont személy, illetőleg az etikai eljárást kezdeményező is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az etikai bizottság elnökének, a területi etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos etikai bizottság elnökének, az országos etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos elnökség elnökének kell bejelenteni, akik határoznak az eljárásból való kizárás tárgyában.
24. §   Kizárási okot az etikai eljárást kezdeményező is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az etikai bizottság elnökének, a területi etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos etikai bizottság elnökének, az országos etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos elnökség elnökének kell bejelenteni, akik döntést hoznak az eljárásból való kizárás tárgyában.
24. §
(1) Az első fokú etikai eljárásban a bizonyítási eljárás keretében tárgyalás tartása kötelező.
(2) Kizárási okot a fellebbezésre jogosult az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az etikai bizottság elnökének, a területi szervezet etikai bizottsága elnökével szembeni kizárási okot az országos etikai bizottság elnökének, az országos etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos elnökség elnökének kell bejelenteni, aki döntést hoz az eljárásból való kizárás tárgyában.
(3) A másodfokú határozat ellen a fellebbezés benyújtására jogosultak kérhetnek bírósági felülvizsgálatot.
(4) Ha az etikai eljárás során bizonyítást nyer, hogy a panaszos az eljárással összefüggésben nyilvánvalóan rosszhiszemű volt, az eljáró etikai szerv őt - ha egyes költségek tekintetében törvény másként nem rendelkezik - a rosszhiszeműségre tekintettel indokolatlanul felmerült eljárási költségek viselésére kötelezi.
25. §
(1) A 20. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti etikai vétség esetében a kiszabható etikai büntetések:
a) a figyelmeztetés,
b) a megrovás,
c) a mindenkori legkisebb kötelező munkabér havi összegének tízszereséig terjedő pénzbírság,
d) a tagsági viszony 1-6 hónapig terjedő felfüggesztése,
e) a 18. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a kizárás.
(1) A kiszabható etikai büntetések:
a) a figyelmeztetés,
b) a megrovás,
c) a mindenkori legkisebb kötelező munkabér havi összegének tízszereséig terjedő pénzbírság,
d) a tagsági viszony 1-6 hónapig terjedő felfüggesztése,
e) a 18. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a kizárás,
f) kirívóan súlyos etikai vétség esetén a kizárás.
(2) Az (1) bekezdés d)-e) pontjában szereplő etikai büntetések az (1) bekezdés c) pontja szerinti etikai büntetéssel együttesen is alkalmazhatók.
(2) Az (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában szereplő etikai büntetések az (1) bekezdés c) pontja szerinti etikai büntetéssel együttesen is alkalmazhatók.
(3) A 20. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti etikai vétség esetében az elsőfokú etikai eljárásban az Eütv. 140/E. § (2) bekezdése szerinti etikai büntetések is alkalmazhatók.
(3) Az elsőfokú etikai bizottság legalább 5 tagú, a másodfokú etikai bizottság legalább 11 tagú.
(4) Az első- és a másodfokú etikai bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 5 tagja jelen van. Az etikai bizottság érdemi határozatot a jelenlévő tagjainak szótöbbségével hoz
a) az etikai felelősség tárgyában,
b) az (1) bekezdés a)-c) pontjában szereplő etikai büntetések alkalmazása tekintetében,
c) bármely jogerős marasztaló határozatnak az alapszabályban meghatározott módon való közzétételéről.
(4) Az első- és a másodfokú etikai bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 5 tagja jelen van. Az etikai bizottság határozatot a jelenlévő tagjainak szótöbbségével hoz
a) az etikai felelősség tárgyában,
b) az (1) bekezdés a)-c) pontjában szereplő etikai büntetések alkalmazása tekintetében,
c) bármely jogerős marasztaló határozatnak az alapszabályban meghatározott módon való közzétételéről.
(4) Az első- és a másodfokú etikai bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint a fele jelen van. Az első- és másodfokú etikai bizottság határozatot a jelen lévő tagjainak szótöbbségével hoz
a) az etikai felelősség tárgyában,
b) az (1) bekezdés a)-c) pontjában szereplő etikai büntetések alkalmazása tekintetében,
c) bármely jogerős marasztaló határozatnak az alapszabályban meghatározott módon való közzétételéről.
(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti etikai büntetés alkalmazásához a bizottság tagjainak kétharmados szótöbbsége szükséges.
(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti etikai büntetés alkalmazásához a bizottság jelen lévő tagjainak kétharmados szótöbbsége szükséges. Az (1) bekezdés f) pontja szerinti etikai büntetés alkalmazásához a bizottság jelen lévő tagjainak egyhangú döntésével meghozott egyetértő szavazata szükséges, azzal, hogy a szavazás során a tartózkodást ebben az esetben nem lehet egyetértő szavazatnak tekinteni.
(6) Az etikai felelősség megállapítása esetén az etikai bizottság határozatában kötelezheti az elmarasztalt személyt az eljárás költségeinek részben vagy egészben történő megfizetésére.
(7) Az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban megjelölt etikai büntetés jogerős kiszabásáról értesíteni kell az érintett személy egészségügyi tevékenysége szerinti működési nyilvántartást vezető szervet.
(7) Az (1) bekezdésben megjelölt etikai büntetés jogerős kiszabásáról értesíteni kell az érintett személy egészségügyi tevékenysége szerinti működési nyilvántartást vezető szervet.
(7) Az (1) bekezdésben megjelölt etikai büntetés jogerős kiszabásáról szóló döntést közölni kell az eljárás alá vont személy egészségügyi tevékenysége szerinti működési nyilvántartást vezető szervvel is.
25/A. §
(1) A 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárás etikai büntetés csak az etikai kódexben meghatározott esetekben alkalmazható.
(2) Ha az etikai bizottság a 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárás etikai büntetés alkalmazásáról döntött, azonban a kizárás alapjául szolgáló magatartás miatt büntetőeljárás is folyamatban van, a döntés határozatba foglalására nem kerül sor, hanem az etikai eljárást a büntetőeljárás jogerős lezárásáig fel kell függeszteni. A folyamatban lévő büntetőeljárás egyéb etikai szankció kiszabásának lehetőségét nem érinti.
(3) Ha a bíróság a (2) bekezdés szerinti eljárásában a taggal szemben a 18. § (2) bekezdésében meghatározott szankciót alkalmazza, a bírósági döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az (1) bekezdés szerinti etikai bizottság a kizárásról szóló döntését a 25. § (1) bekezdés e) pontja alapján hozza meg.
(4) Ha az etikai eljárást büntetőeljárás miatt függesztették fel, a bíróság jogerős döntésében foglalt ténybeli és jogi megállapításokhoz a lefolytatott etikai eljárásban az etikai bizottság kötve van.
26. §   A 25. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kizárás büntetés alkalmazásáról az etikai bizottság hivatalból - meghallgatás és tárgyalás tartása nélkül - határoz.
26/A. §
(1) Az etikai bizottságok, valamint azok tagjai egyedi ügyekben lefolytatott etikai eljárásaik során sem irányítási, felügyeleti jogkörben, sem az adott szervbe tisztségviselő-választási jogkörrel rendelkező szerv által nem utasíthatóak.
(2) A jogerősen kiszabott etikai büntetés a 25. § (1) bekezdés
a) a) pontja esetén 1 év alatt,
b) b)-c) pontja esetében 2 év alatt,
c) d) pontja esetében a felfüggesztés időtartamának lejártát követő 2 év alatt,
d) e) pontja esetében a kizárás alapjául szolgáló más bírósági határozat elévülésével egyidejűleg,
e) f) pontja esetén 2 év alatt
évül el.
(3) A 25. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetekben a kamarába történő ismételt felvétel írásbeli kérelemre történik a tagfelvételre vonatkozó - e törvényben meghatározott - szabályok szerint. A kérelmet a (2) bekezdés szerinti időtartam lejártát követően lehet benyújtani.

VII. FEJEZET
A SZAKMAI KAMARÁK ÁLLAMI FELÜGYELETE

27. §
(1) Az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol a szakmai kamarák működése felett. Ebben a jogkörében ellenőrzi, hogy az alapszabály jogszerű-e, továbbá más kamarai szabályzatok, illetve a kamarai szervek és tisztségviselők határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, illetőleg az alapszabályt. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetőleg egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
(2) Amennyiben a miniszter azt állapítja meg, hogy az alapszabály jogszabálysértő, illetve más kamarai szabályzat vagy kamarai szerv, illetve tisztségviselő határozata jogszabálysértő vagy alapszabály-ellenes (a továbbiakban együtt: jogsértő), megfelelő határidő kitűzésével felhívja az érintett kamarai szervet, tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A kamarai szerv (tisztségviselő) köteles - a miniszter felhívásában megadott határidőn belül - a jogsértést megszüntetni vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.
(3) Ha az érintett kamarai szerv (tisztségviselő) a jogsértést nem szüntette meg, a miniszter - a felhívásban megadott határidő lejártától számított 30 napon belül - a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet országos kamarai szerv vagy tisztségviselőjének jogsértése esetén az országos kamarai szervvel, területi szervezet, illetőleg tisztségviselőjének jogsértése esetén az illetékes területi szervezettel szemben kell benyújtani.
(4) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogsértést megállapítja,
a) a jogszabálysértő alapszabályt, a jogsértő más szabályzatot vagy határozatot, illetve annak jogsértő részét hatályon kívül helyezi, és új döntés meghozatalát rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogsértés orvoslására vagy a jogsértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását,
c) a jogsértő kamarai szerv (tisztségviselő) tevékenységét felfüggesztheti, vagy a kamarai szerv ellenőrzésére - a kamarai tagok közül - felügyelőbiztost rendelhet ki, ha a működés törvényessége másként nem biztosítható.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott intézkedések közül a bíróság az adott esetben leginkább megfelelő bármely intézkedést alkalmazhatja, illetve több intézkedés együttes alkalmazását is elrendelheti.
(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felügyelőbiztos - szükség esetén - köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a küldöttközgyűlést. A felügyelőbiztost kirendelő bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, a felügyelőbiztos feladatait meghatározhatja, szükség szerint - a felügyelőbiztos felmentésével vagy anélkül - új felügyelőbiztost rendelhet ki.
(7) A felügyelőbiztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a kirendelő bíróságot és a minisztert. A felügyelőbiztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és az ellenőrzött kamarai szerv viseli.
(8) Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként az, aki a szakmai kamarában tisztséget nem viselhet, valamint az sem, akit az ellenőrzött kamarai szerv közvetlenül irányít. A felügyelőbiztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható, illetőleg e tevékenységéért vele szemben hátrányos kamarai jogkövetkezmény nem alkalmazható.
(9) Az országos kamarai szervek az üléseik jegyzőkönyvét és a meghozott határozataikat hivatalból, a tisztségviselők döntéseit pedig felhívásra - az elfogadástól, illetőleg a felhívástól számított 15 napon belül - törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátják.
(9) A szakmai kamarák az alapszabály, valamint az etikai kódex elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb határozatot pedig felhívásra - az elfogadástól, illetőleg a felhívástól számított 15 napon belül - törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátják.
(10) A szakmai kamara országos felügyelőbizottságába az egészségügyért felelős miniszter egy - kizárólag tanácskozási jogkörrel rendelkező - állandó tagot delegál.
(11) A szakmai kamara az előző évi költségvetésének végrehajtásáról minden év május 31-ig írásban beszámol a miniszternek.

VIII. FEJEZET
EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

VIII. FEJEZET

IX. FEJEZET
VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

29. §
(1) A szakmai kamara működésének költségeit
a) a tagjai által befizetett tagdíj és egyéb díjbevételek,
b) a törvényben meghatározott vagy a megállapodással átvett közfeladatok ellátásához a központi költségvetéstől átvett pénzeszközök,
b) a törvényben meghatározott vagy a megállapodással átvett közfeladatok ellátásához a központi költségvetéstől az államháztartásról szóló külön törvényben előírtak szerint átvett pénzeszközök,
c) alapítványi és más támogatások,
d) szolgáltatási, vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
e) pályázat útján elnyert pénzösszegek,
f) nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó pénzösszegek
fedezik.
(2) Etikai büntetésként kiszabott pénzbírság összegének felhasználásáról az alapszabály rendelkezik.
(3) Amennyiben közfeladat ellátására az arra egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervvel vagy más személlyel kötött megállapodás alapján válik a szakmai kamara jogosulttá, a feladat átadásáról szóló megállapodás tartalmazza az elvégzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítását is.
(4) A szakmai kamara éves beszámolójának eredménykimutatásában szerepeltetni kell az (1) bekezdésben felsorolt pénzeszközöket, függetlenül attól, hogy azok felhasználására a területi szervezetnél vagy az országos szervezetnél került sor. A beszámoló szöveges részét a szakmai kamara honlapján közzé kell tenni.
29/A. §
(1) A szakmai kamarai tagdíj mértékét - a (2) bekezdésben foglalt követelmények betartásával - a szakmai kamara alapszabályában kell meghatározni.
(2) A szakmai kamarai tagdíj egy naptári évre eső mértéke nem haladhatja meg az adott naptári évben a kamarai tagra irányadó kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum egyhavi összegének
a) a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara esetében: tizennyolc százalékát,
b) a Magyar Gyógyszerészi Kamara esetében
ba) a személyi joggal rendelkező gyógyszerész kamarai tagok tekintetében: hatvan százalékát,
bb) a ba) alpont hatálya alá nem tartozó kamarai tagok esetében: harminc százalékát,
c) a Magyar Orvosi Kamara esetében: harminc százalékát.
30. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. április 1. napján lép hatályba. Az e törvény és az alapszabály szerinti új kamarai szervek és tisztségviselők a 32. § (3) bekezdése szerinti alapszabály alapján történő megválasztásuk napjától kezdik meg működésüket.
(2) E törvény 31-32. §-ai, valamint 34. §-ának (2) bekezdése 2007. január 1. napján lépnek hatályba.
(3) E törvény rövidítése: Ekt.
31. §   A 11. § (1) bekezdése szerinti korlátozás szempontjából a 2011. április 1. előtt betöltött tisztséget nem kell tekintetbe venni, a korlátozást a 2011. április 1-jét követő első alkalommal történő megválasztástól kell számítani.
31. §
(1) A Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (a továbbiakban együtt: Kamara) etikai, etikai-fegyelmi bizottsága a 2007. január 31-én folyamatban lévő etikai eljárást annak további folytatása nélkül 2007. február 28-ig megszünteti.
(2) Az orvosi, gyógyszerészi, szakdolgozói foglalkozás szakmai szabályainak megszegésével összefüggésben indított etikai eljárás megszüntetésekor, de legkésőbb 2007. április 30-ig - amennyiben a Kamara eljárása során a szakmai szabálysértés alapos gyanúja beigazolódott - az egészségügyi államigazgatási szerv eljárása megindításának alapjául szolgáló tényeket és iratokat a Kamara és a perben eljáró bíróság megküldi az egészségügyi államigazgatási szerv részére további intézkedések megtétele érdekében.
(2) Az orvosi, gyógyszerészi, szakdolgozói foglalkozás szakmai szabályainak megszegésével összefüggésben indított etikai eljárás megszüntetésekor, de legkésőbb 2007. április 30-ig - amennyiben a Kamara eljárása során a szakmai szabálysértés gyanúja beigazolódott - az egészségügyi államigazgatási szerv eljárása megindításának alapjául szolgáló tényeket és iratokat a Kamara és a perben eljáró bíróság megküldi az egészségügyi államigazgatási szerv részére további intézkedések megtétele érdekében.
(3) A 2007. január 1-je előtt kiszabott jogerős etikai büntetés és bírósági ítélet az arra vonatkozó szabályok szerint évül el.
32. §
(1) Valamennyi, e törvény hatálya alá tartozó szakmai kamarai tag 2007. január 1. és március 31. napja között - a kamarai országos elnökséghez intézett - egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal fenntarthatja kamarai tagsági viszonyát. A tagsági viszonyt fenntartó nyilatkozattétel hiányában a kamarai tagsági viszony 2007. április 1. napján megszűnik. A tagságot fenntartó nyilatkozat érvényességéhez a Kamara külön elfogadó nyilatkozata nem szükséges. A tagsági viszonyukat fenn nem tartó kamarai tagok személyes adatait a kamarai tagsági nyilvántartásokból haladéktalanul törölni kell.
(1) A kamarai tagsággal nem rendelkező egészségügyi dolgozó, ha egészségügyi tevékenységet 2011. június 1-jétől is végezni kíván - a 14/A. § (2)-(5) bekezdésében foglalt kivételekkel -, 2011. május 31-éig kéri a szakmai kamarába történő felvételét.
(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a 14/A. § (1a) bekezdésében szereplő személyek, amennyiben egészségügyi tevékenységet kívánnak végezni, 2011. augusztus 31-éig kérhetik a kamarába történő felvételt.
(2) A kamarai országos elnökségek a (4) bekezdés szerinti feladataik ellátása céljából az új országos elnökségek megválasztásáig, de legkésőbb 2007. május 31-éig továbbműködnek. Az (1) bekezdéstől eltérően az elnökségi tagok tagsági viszonya fenntartási nyilatkozat hiányában 2007. június 1. napján szűnik meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben nyilatkozni kell a 14. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglalt feltételek meglétéről. A 14. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel első alkalommal, e törvény erejénél fogva teljesítettnek tekintendő, azzal, hogy 2011. május 31. napjáig tagsági kérelmet benyújtó személy a 33. § (1) bekezdés alapján megalkotandó új alapszabály megalkotásától számított 30 napon belül a kamarai tagsági viszonyáról lemondhat akként, hogy őt a kamarába történt felvétele és a tagságról történt lemondása közötti időszakra tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli.
(3) A Kamara 2007. június 1. napjáig - soron kívüli kamarai választások során - alakuló országos küldöttközgyűlést választ, amelynek megbízatása az alakuló küldöttközgyűlés által elfogadott alapszabály szerinti időtartamig szól. 2007. április 1. napján - az országos elnökség kivételével - a 2007. március 31-én hivatalban lévő kamarai szervek, illetőleg tisztségviselők megbízatása megszűnik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül benyújtott felvételi kérelem alapján létesülő tagsági jogviszony a kérelem benyújtásának napjával jön létre. Azon egészségügyi dolgozó tekintetében, aki az (1) bekezdés szerinti tagfelvételi kérelmet az (1) bekezdésben meghatározott határidőben benyújtotta, a kérelem jogerős elbírálásáig a 14/A. § (1) bekezdése szerinti követelmény teljesítettnek tekintendő.
(4) A (3) bekezdés szerinti soron kívüli kamarai választásokon azok a kamarai tagok választhatnak, illetve választhatóak meg küldöttnek, akik a választás napján az érintett kamarai országos elnökség által az önkéntes kamarai tagokról vezetett nyilvántartásban (tagjegyzékben) szerepelnek tagsági jogviszonyuk (1) bekezdés szerinti fenntartása vagy új tagsági viszony létesítése következtében. Az alakuló küldöttközgyűlésbe való küldött ajánlás módját, illetve a küldöttek megválasztásának rendjét az országos elnökségek 2007. április 15-ét követően a nyilvántartásban szereplő kamarai tagok létszáma alapján határozzák meg azzal, hogy a létszám meghatározásakor a 2007. április 1-jét követően létesített új tagsági viszonyokra is figyelemmel kell lenni.
(5) A (4) bekezdés szerinti küldöttnek az választható meg, aki nyilatkozik arról, hogy küldötté választása napján kamarai tagsági viszonyban áll, továbbá tagsági viszonyának megszüntetése nincs folyamatban. Megválasztását követően küldöttként csak az járhat el, aki eljárása napján kamarai tagsági viszonyban áll.
33. § a)
(5) A (4) bekezdés szerinti küldöttnek az választható meg, aki nyilatkozik arról, hogy küldötté választása napján kamarai tagsági viszonyban áll, továbbá tagsági viszonyának megszüntetése nincs folyamatban. Megválasztását követően küldöttként csak az járhat el, aki eljárása napján kamarai tagsági viszonyban áll.
(6) A szakmai kamarának az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIII. törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő országos és területi képviseleti és ügyintéző szerveinek, országos és területi tisztségviselőinek, valamint az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megbízatása e törvény erejénél fogva a megbízatás tisztújítással, illetve újraválasztással történő betöltéséig, de legfeljebb 2011. december 31-éig meghosszabbodik.
33. § a)
33. §
(1) A szakmai kamarák 2011. június-szeptember hónapban megtartandó - soron kívüli kamarai választások útján - új országos küldöttközgyűlést tartanak. E küldöttközgyűlésen új kamarai alapszabályt kell elfogadni.
(2) A kamarák legkorábban az (1) bekezdés szerinti alapszabály megalkotásával egyidejűleg, de legkésőbb 2011. október 31-éig új, a 2. § c) pontja szerinti etikai kódexet alkotnak.
(3) Az (1) bekezdés szerinti alapszabályban meghatározott időpontig, de legkésőbb 2011. december 31-ig új országos és területi ügyintéző szerveket és tisztségviselőket kell választani, továbbá az alapszabályban meg határozottak szerint ki kell alakítani a szakmai kamara szervezetrendszerét.
(4) Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésére tekintettel szükséges, kamarai döntést igénylő intézkedéseket - ide értve különösen az (1) bekezdés szerinti országos küldöttközgyűlés megválasztásának előkészítésével összefüggő, a jelöltek állítására és megválasztására irányuló intézkedéseket, valamint döntési javaslatok előkészítését - a kamarának az intézkedés megtételekor hivatalban lévő szerve vagy tisztségviselője teszi meg az intézkedés megtételekor hatályos alapszabályban foglaltak szerint.
(5) A 11. § (1) bekezdése szerinti korlátozás szempontjából a Módtv. hatályba lépése előtt betöltött tisztséget nem kell tekintetbe venni, a korlátozást a Módtv. hatályba lépését követő első alkalommal történő megválasztástól kell számítani.
(6) Az Eümód. tv. által megállapított 12. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget 2012. szeptember 30-ig felül kell vizsgálni és az összeférhetetlenséget legkésőbb 2012. október 31-éig meg kell szüntetni. Az összeférhetetlenség megszüntetésére egyebekben a 12. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ha az érintett az összeférhetetlenségi okot határidőben nem szünteti meg, szakmai kamarai megbízatása a tisztség, jogviszony másik személlyel történő betöltése napjával, de legkésőbb 2012. október 31-ével megszűnik.
(7) Az Eümód. tv.-vel megállapított 27. § (11) bekezdése szerinti kötelezettségének a szakmai kamara 2012. évben 2012. augusztus 31-ig tesz eleget.
(8) Az Eümód. tv. által megállapított 13/B-13/D. §-okat az azok hatálybalépését követően megindult választások során kell alkalmazni.
33/A. §
(1) A szakmai kamara 33. § (2) bekezdésben említett etikai kódexét
a) úgy kell megalkotni, hogy a hatálybalépésének időpontja 2012. január 1-je legyen és
b) a hatálybalépését megelőző 15 nappal a 8. § (3) bekezdése szerint közzé kell tenni.
(2) A szakmai kamara új etikai kódexe hatálybalépésének napjáig elkövetett cselekményeket és mulasztásokat az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló külön rendelet, valamint az alapszabályban, illetőleg a szakmai kamara más belső szabályzatában foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségek vétkes megszegése körében megalkotott kamarai etikai szabályzatok alapján kell lefolytatni.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása esetén kiszabott etikai büntetés a döntés jogerőre emelkedésekor hatályos rendelkezések szerint évül el, ilyen jogszabályi rendelkezés vagy a szakmai kamara belső szabályzatában foglalt szabály hiányában az elévülési idő az etikai felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év.
(4) A 33. § szerinti eljárásokra tekintettel a 33. § (1) bekezdése szerinti alapszabály hatálybalépését megelőzően megválasztott kamarai küldöttek, tisztségviselők és szervek megbízatása e törvény erejénél fogva az adott megbízatás 33. § alapján történt betöltéséig, de legkésőbb a 33. § (1) és (3) bekezdése szerinti időpontig tart.
33/B. §
(1) Az Eütv. szerinti Megyei Etikai Tanácsok (a továbbiakban: MET) és az Országos Etikai Tanács (a továbbiakban: OET) a Módtv. hatálybalépése napján folyamatban lévő etikai ügyeiket lezárják, azzal, hogy
a) ha az etikai ügyben eljáró szervet a jogorvoslatot elbíráló hatáskörrel rendelkező szerv a Módtv. hatálybalépését követően új eljárásra utasítja, az új eljárást az e törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai etikai szerv folytatja le,
b) a Módtv. hatálybalépésétől számított 60. napon le nem zárt ügyeket a Módtv. hatálybalépésétől számított 75 napon belül
ba) a MET a feladatkör szerint illetékes szakmai kamarának a MET illetékességi területén működő elsőfokú etikai bizottságához teszi át,
bb) az OET a szakmai kamara országos etikai bizottságához teszi át.
(2) A MET-nél 2011. április 1-jétől új első fokú etikai eljárás nem indulhat, ettől az időponttól a 33/A. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az elsőfokú etikai eljárásokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai etikai szerv folytatja le.
(3) A 33/A. § (2) bekezdésében említett, valamint az (1) bekezdés szerinti etikai eljárásokat - a megismételt eljárások kivételével - az egészségügyről szóló törvénynek a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos eljárási szabályai szerint kell lefolytatni.
(4) Az OET a Módtv. hatálybalépését követő 60. napon folyamatban lévő, etikai döntés felülvizsgálatára irányuló perek iratanyagát a Módtv. hatálybalépésétől számított 75 napon belül átadja a feladatkör szerint érintett szakmai kamara országos etikai bizottságának. Az etikai döntés felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben az OET perbeli jogutódja a szakmai kamara.
(5) A OET és a MET-ek 2011. június 16-án jogutód nélkül megszűnnek, ezzel egyidejűleg tagjaik megbízatása is megszűnik.
33/C. §   Illetékmentes az egészségügyben működő szakmai kamarai tagsági viszony létesítésére irányuló, 2011. április 1. és 2011. június 30. között kezdeményezett eljárás azzal, hogy az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításról szóló 2011. évi LXXXI. törvény hatálybalépése előtt, de 2011. március 31-ét követően kezdeményezett eljárásokban megfizetett eljárási illeték visszatérítése - a megfizetés tényének igazolása mellett - az állami adóhatóságnál kérhető. A visszatérítés során az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adó-visszatérítés szabályai szerint jár el.
34. §
(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény, valamint
b) a Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény,
c) a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló 2003. évi LXXXIII. törvény,
d) a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló 1998. évi LXXII. törvény 4-5. §-ai,
e) az egészségügyet, illetőleg a gyógyszerellátást érintő egyes törvények módosításáról rendelkező 1999. évi LIII. törvény 1-31. §-ai, továbbá 48. § (1) bekezdésének a)-b) pontjai és (4) bekezdése,
f) az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 4-6. §-ai, valamint 42. §-a (1) bekezdésének a) pontja,
g) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 72. §-a,
h) a gyógyszerészetet érintő egyes törvények módosításáról szóló 2002. évi XIV. törvény 2. §-a és 3. § (3) bekezdése,
i) az egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi XXVI. törvény 35. §-a, 92-93. §-ai, valamint 94. §-a (4) bekezdésének l) pontja,
j) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 30. §-a,
k) az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 5. §-a (1) bekezdésében az „a szakmai kamarák által kidolgozott” szövegrész.
(2) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az egyes egészségügyi dolgozók általános szakmai-etikai szabályait, valamint a vétkes megszegésük esetén alkalmazandó jogkövetkezmények alkalmazásának általános rendjét tartalmazó Rendtartást rendeletében kiadja.
34. §   Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az Eütv. szerinti kötelező továbbképzés szervezője tevékenységének az egészségügyben működő szakmai kamarák általi rendszeres minősítésére, a minősítés közzétételére és a minősítés alapján megtehető javaslattételre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.
35. §
(1) Az Eütv. e törvény 28. § (6) bekezdésével megállapított 140/A. §-a szerinti Országos Etikai Tanács ülését első alkalommal az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belüli időtartamra össze kell hívni. Az Országos Etikai Tanács az egészségügyi dolgozókra kiterjedő etikai-fegyelmi szabályzatot legkésőbb 2007. március 31-ig a miniszter elé terjeszti.
(2) A Megyei Etikai Bizottságok - az egészségügyi államigazgatási szerv szervezeti keretei között - 2007. március 31-ével megkezdik működésüket.
  • A jogszabály 2006. november 29-én jelent meg a Magyar Közlöny 146. számában.
  • hatályba lépett 2007. április 1-jén.
A szövegrész 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. december 22-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 22-én lépett hatályba. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. június 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2011. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 1-jén lépett hatályba. 2011. július 1-jén lépett hatályba. 2011. július 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba. 2011. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.