Hatályos állapot
Közlönyállapot
1996.12.18. - 1997.05.31.
1997.06.01. - 1997.07.31.
1997.08.01. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.06.30.
1998.07.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.02.14.
2001.02.15. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.02.14.
2003.02.15. - 2003.07.31.
2003.08.01. - 2004.01.26.
2004.01.27. - 2004.02.14.
2004.02.15. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.22.
2005.12.23. - 2006.02.14.
2006.02.15. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2008.02.14.
2008.02.15. - 2008.08.31.
2008.09.01. - 2008.11.30.
2008.12.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.06.29.
2009.06.30. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.03.29.
2011.03.30. - 2011.08.02.
2011.08.03. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.07.
2012.01.08. - 2012.01.31.
2012.02.01. - 2012.12.15.
2012.12.16. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.04.03.
2013.04.04. - 2013.06.21.
2013.06.22. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.05.
2013.07.06. - 2013.12.25.
2013.12.26. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.01.31.
2014.02.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.06.29.
2014.06.30. - 2014.07.15.
2014.07.16. - 2015.03.18.
2015.03.19. - 2015.04.10.
2015.04.11. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.01.01.
2016.01.02. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1996. évi CXVI. törvény

az atomenergiáról

Az Országgyűlés
tekintettel arra, hogy az atomenergia békés célú alkalmazása az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a tudományos kutatások számos területén elősegíti az emberiség életfeltételeinek javítását,
figyelembe véve azonban, hogy rendeltetéstől eltérő alkalmazása károsíthatja az ember és az élővilág egészségét, illetve a természeti környezetet,
annak érdekében, hogy az atomenergia alkalmazása által okozott kockázat ne legyen nagyobb, mint más tevékenységek társadalmilag elfogadott kockázata, és a biztonsági követelmények betartását a nemzetközi előírásokkal is összhangban álló hazai szabályozás biztosítsa,
a lakosságnak és a környezetnek az ionizáló sugárzás káros hatásai elleni védelméről, valamint az atomenergia alkalmazásának szabályozásáról, az ezekkel összefüggő engedélyezési eljárásról, e téren a hatóságok és az atomenergiát alkalmazók alapvető feladatairól, kötelezettségeiről
a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §
(1) A törvény hatálya az atomenergia békés célú alkalmazására, az azzal kapcsolatos jogosultságokra és kötelezettségekre, továbbá az embereknek, valamint az élő és élettelen környezetnek a természetes és mesterséges eredetű ionizáló sugárzás káros hatásai elleni védelmére terjed ki.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki az olyan radioaktív anyagokkal, valamint berendezésekkel kapcsolatos tevékenységekre, amelyek - a létrehozható ionizáló sugárzás jellege és mértéke folytán - az emberi életre és egészségre, továbbá az élő és élettelen környezetre nem minősülnek veszélyesnek.
(2) E törvény hatálya - a (3) bekezdés kivételével - nem terjed ki az olyan radioaktív anyagokkal, valamint berendezésekkel kapcsolatos tevékenységekre, amelyek - a létrehozható ionizáló sugárzás jellege és mértéke folytán - az emberi életre és egészségre, továbbá az élő és élettelen környezetre nem minősülnek veszélyesnek.
(3) E törvény 16. §-át alkalmazni kell a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló biztosítéki megállapodás és jegyzőkönyv, valamint a megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXXII. törvénnyel megállapított Megállapodás 98. cikk O. pontjában meghatározott valamennyi nukleáris anyagra.

Fogalmak

2. §   E törvény alkalmazásában:
1. atomenergia alkalmazása:
a) a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal kapcsolatos tevékenység,
b) az ionizáló sugárzást létrehozó, valamint az a) pont szerinti alkalmazást szolgáló létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő tevékenység;
2. atomenergia alkalmazója: aki az 1. pontban meghatározott tevékenységet végez;
3. radioaktív anyag: a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki;
4. nukleáris anyag: az a radioaktív anyag, amely önfenntartó nukleáris láncreakcióra képes vagy képessé tehető, különösen az urán, a tórium, a plutónium és bármilyen anyag, amely az előbbiek közül egyet vagy többet gazdaságosan kinyerhető koncentrációban tartalmaz, a bányászat és az ércfeldolgozás körébe tartozó ércek és érchulladékok kivételével;
5. ionizáló sugárzás: a közvetlenül vagy közvetve ionizáló részecskékből, illetve ionizálásra képes fotonokból álló sugárzás;
6. nukleáris láncreakció: az atommaghasadások olyan sorozata, amelyet a hasadási folyamat során felszabaduló neutronok tartanak fenn;
7. nukleáris létesítmény:
a) a dúsítóüzem, nukleáris üzemanyagot gyártó üzem, atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, kutatóreaktor, oktatóreaktor, nukleáris kritikus és más neutronsokszorozás célját szolgáló rendszer, friss és kiégett üzemanyag tárolására szolgáló létesítmény,
a) a dúsítóüzem, nukleáris üzemanyagot gyártó üzem, atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium, kutatóreaktor, oktatóreaktor, nukleáris kritikus és más neutronsokszorozás célját szolgáló rendszer, friss nukleáris üzemanyag tárolására és kiégett üzemanyag átmeneti tárolására szolgáló létesítmény,
b) az a) alpontban felsorolt nukleáris létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó, ugyanazon a telephelyen található, radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítmények, amennyiben külön létesítménynek minősülnek;
8. rendszer: rendszerelemekből álló, adott funkció teljesítésére szolgáló egység;
9. rendszerelem: a rendszer szerelési egységként is elhatárolható komponense, részegysége vagy önállóan kezelhető készüléke, egy adott funkció megvalósításában önálló részfunkciót ellátó elem, így különösen berendezés, műszer, csővezeték, építmény, épületszerkezet;
10. nukleáris rendszer, rendszerelem: nukleáris létesítményeknek a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszerei, rendszerelemei;
10. nukleáris rendszer, rendszerelem: nukleáris létesítményeknek és a radioaktívhulladék-tárolóknak a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszerei, rendszerelemei;
11. atomreaktor: olyan berendezés, amely szabályozott nukleáris láncreakció megvalósítására alkalmas;
12. ionizáló sugárzást létrehozó berendezés: olyan berendezés, amely külső energia vagy radioaktív anyag felhasználásával ionizáló sugárzás keltésére és kibocsátására alkalmas;
13. nukleáris üzemanyag: atomreaktor üzemanyaga, amely nukleáris anyagot tartalmaz;
14. kiégett üzemanyag: az atomreaktorban hasznosított, besugárzott és a reaktorból véglegesen eltávolított nukleáris üzemanyag, amely - az atomreaktoron kívüli - újrahasznosíthatósága miatt nem minősül hulladéknak;
14. kiégett üzemanyag: az atomreaktorban besugárzott és a reaktorból véglegesen eltávolított nukleáris üzemanyag, amely az atomreaktoron kívüli újrafeldolgozhatósága miatt nem minősül hulladéknak, vagy ha radioaktív hulladéknak minősül, annak végleges elhelyezéséről gondoskodni kell;
14. kiégett üzemanyag: az atomreaktorban besugárzott és a reaktorból véglegesen eltávolított nukleáris üzemanyag, amely az atomreaktoron kívüli újrafeldolgozhatósága miatt nem minősül hulladéknak, vagy ha erre vonatkozó döntés alapján nem kerül újrafeldolgozásra, akkor a továbbiakban radioaktív hulladéknak minősül és a végleges elhelyezéséről gondoskodni kell;
15. radioaktív hulladék: további felhasználásra már nem kerülő olyan radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként;
16. radioaktívhulladék-tároló: a radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény;
16. radioaktívhulladék-tároló: a radioaktív hulladék végleges és átmeneti elhelyezésére szolgáló létesítmény;
17. radioaktív hulladék átmeneti tárolója: a radioaktív hulladék időleges elhelyezésére szolgáló létesítmény;
17. radioaktív hulladék átmeneti tárolója: a 7. pont b) alpontja szerinti létesítmények kivételével a radioaktív hulladék időleges elhelyezésére szolgáló létesítmény;
18. atomerőmű: olyan energiaátalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció felhasználásával villamos energiát termel;
19. atomfűtőmű: olyan energiaátalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció felhasználásával hőt szolgáltat;
20. rendkívüli esemény: az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben, vagy radioaktív (nukleáris) anyaggal végzett tevékenység során - bármilyen okból - bekövetkező olyan esemény, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolhatja, és az emberek nem tervezett sugárterhelését, valamint a környezetbe radioaktív anyagok nem tervezett kibocsátását eredményezi vagy eredményezheti;
21. nukleáris veszélyhelyzet: rendkívüli esemény következtében előálló állapot, amelyben a lakosságot érintő következmények elhárítása vagy enyhítése érdekében intézkedésekre van vagy lehet szükség;
22. engedélyes: az atomenergia alkalmazói közül, aki hatósági engedéllyel engedélyköteles tevékenységet folytat;
23. atomkár: az emberélet elvesztése, a személyek testi épségében és egészségében keletkezett minden kár, minden anyagi kár, az ezekkel együttesen jelentkező környezeti kár ésszerű mértékű helyreállításának költsége, valamint a károk csökkentése vagy elhárítása érdekében ténylegesen végrehajtott, ésszerű és szükséges intézkedéssel kapcsolatosan felmerült költség, amennyiben azokat a nukleáris üzemanyag, a nukleáris létesítményben lévő radioaktív termék, hulladék vagy a nukleáris létesítményből származó, abból kiszállított, vagy oda küldött nukleáris anyag révén a nukleáris létesítményben vagy a szállítás során bekövetkezett rendkívüli esemény okozta;
23. atomkár: az emberélet elvesztése, a személyek testi épsége és egészsége megsértése folytán keletkezett nem vagyoni sérelem, minden anyagi kár, az ezekkel együttesen jelentkező környezeti kár ésszerű mértékű helyreállításának költsége, valamint a nem vagyoni sérelem és a kár csökkentése vagy elhárítása érdekében ténylegesen végrehajtott, ésszerű és szükséges intézkedéssel kapcsolatosan felmerült költség, amennyiben azokat a nukleáris üzemanyag, a nukleáris létesítményben lévő radioaktív termék, hulladék vagy a nukleáris létesítményből származó, abból kiszállított, vagy oda küldött nukleáris anyag révén a nukleáris létesítményben vagy a szállítás során bekövetkezett rendkívüli esemény okozta;
24. nukleáris baleset: minden olyan rendkívüli esemény, amely atomkárt okoz;
25. SDR: Special Drawing Rights (különleges lehívási jog) - a Nemzetközi Valuta Alap által meghatározott nemzetközi elszámolási egység;
26. ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint: a tudományos, technikai, gazdasági és társadalmi adottságok figyelembevételével kialakított, a nemzetközi elvárásokkal összhangban lévő legkisebb érték;
27. nukleárisüzemanyag-ciklus: a nukleáris üzemanyag élettartamának valamennyi szakasza, beleértve a gyártást, hasznosítást, átmeneti tárolást, és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárását;
28. nukleárisüzemanyag-ciklus lezárása: a kiégett üzemanyag hazai vagy külföldi radioaktívhulladék-tárolóban való végleges elhelyezése feldolgozás nélkül, vagy a kiégett üzemanyag előzetes feldolgozása és az ennek során keletkezett radioaktív hulladékok végleges elhelyezése hazai vagy külföldi radioaktívhulladék-tárolóban, beleértve a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárására vonatkozó döntést műszaki szempontból megalapozó tevékenységet;
29. nukleáris biztonság: megfelelő üzemeltetési feltételek megvalósítása, balesetek megelőzése, illetve a balesetek következményeinek enyhítése a nukleáris létesítmény életciklusának valamennyi fázisában, amelyek eredményeként megvalósul a munkavállalóknak és a lakosságnak a nukleáris létesítmények ionizáló sugárzásából származó veszélyekkel szembeni védelme;
29. nukleáris biztonság: megfelelő üzemeltetési feltételek megvalósítása, balesetek megelőzése, illetve a balesetek következményeinek enyhítése a nukleáris létesítmény, valamint a radioktívhulladék-tároló életciklusának valamennyi fázisában, amelyek eredményeként megvalósul a munkavállalóknak és a lakosságnak a nukleáris létesítmények ionizáló sugárzásából származó veszélyekkel szembeni védelme;
29. nukleáris biztonság: megfelelő üzemeltetési feltételek megvalósítása, balesetek megelőzése, illetve a balesetek következményeinek enyhítése a nukleáris létesítmény, valamint a radioktívhulladék-tároló életciklusának valamennyi fázisában, amelyek eredményeként megvalósul a munkavállalóknak és a lakosságnak a létesítmények ionizáló sugárzásából származó veszélyekkel szembeni védelme;
30. nukleáris védettség: azon tevékenységek, eszközök és eljárások összessége, amelyek a szabotázs, a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett, a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) szerinti visszaélés, közveszélyokozás, környezetkárosítás, illetve jogtalan eltulajdonítás megelőzésére, észlelésére, elhárítására és következményeinek kezelésére irányulnak;
31. fenyegetettség: az állam által elvégzett naprakész elemzésben feltárt, az atomenergia békés célú felhasználóit fenyegető veszély, cselekmény;
32. tervezési alapfenyegetettség: a fenyegetettségnek az állam által meghatározott olyan szintje, amely ellen a hatékony fizikai védelmet az atomenergia alkalmazója biztosítja;
33. fizikai védelem: azon belső szabályozás, technikai eszköztár és élőerős elhárítás összessége, amely a nukleáris védettség részeként a nukleáris létesítményekkel, valamint nukleáris és más radioaktív anyagokkal szemben elkövetendő jogtalan eltulajdonítás és szabotázs elrettentésére, észlelésére, késleltetésére és elhárítására irányul;
34. fizikai védelmi terv: a fizikai védelmi rendszer működését, az elrettentés, észlelés, késleltetés és elhárítás fizikai védelmi funkciók konkrét megvalósulását leíró terv;
35. szabotázs: nukleáris vagy más radioaktív anyag nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, valamint a radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszer, rendszerelem ellen irányuló tevékenységgel szándékosan elkövetett - a Btk. szerinti - közveszélyokozás (259. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (260. §) vagy kísérletének, előkészületének, szándékos környezetkárosítás (280. §) vagy kísérletének rendkívüli esemény bekövetkezését célzó elkövetése;
35. szabotázs: nukleáris vagy más radioaktív anyag nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, valamint a radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszer, rendszerelem ellen irányuló tevékenységgel szándékosan elkövetett - a Btk., illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti - közveszély okozása, közérdekű üzem működésének megzavarása vagy kísérletének, előkészületének, szándékos környezetkárosítás vagy kísérletének rendkívüli esemény bekövetkezését célzó elkövetése;
35. szabotázs: nukleáris vagy más radioaktív anyag nukleáris létesítmény, radioaktívhulladék-tároló, valamint a radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszer, rendszerelem ellen irányuló tevékenységgel szándékosan elkövetett - a Btk., illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti - közveszély okozása, közérdekű üzem működésének megzavarása vagy kísérletének, előkészületének, szándékos környezetkárosítás vagy kísérletének rendkívüli esemény bekövetkezését célzó elkövetése;
36. nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás: nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett - a Btk. szerinti - szándékos közveszélyokozás (259. §) vagy kísérlete, előkészülete, továbbá szándékos környezetkárosítás (280. §) vagy kísérlete;
36. nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszély okozása, környezetkárosítás:
a) 2013. június 30-ig hatályban volt, az 1978. évi IV. törvény szerinti nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett szándékos közveszélyokozás (259. §) vagy kísérlete, előkészülete, továbbá szándékos környezetkárosítás (280. §) vagy kísérlete,
b) nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett - a Btk. szerinti - szándékos környezetkárosítás (241. §) vagy kísérlete, továbbá szándékos közveszély okozása (322. §) vagy kísérlete, előkészülete;
37. nukleáris vagy más radioaktív anyag jogtalan eltulajdonítása: nukleáris vagy más radioaktív anyag a Btk. szerinti ellopása (316. §) vagy elrablása (321. §);
37. nukleáris vagy más radioaktív anyag jogtalan eltulajdonítása:
a) nukleáris vagy más radioaktív anyagnak a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti ellopása (316. §) vagy elrablása (321. §),
b) nukleáris vagy más radioaktív anyaggal összefüggésben elkövetett, a Btk. szerinti rablás (365. §) vagy lopás (370. §);
38. ártalmatlanítás (végleges elhelyezés): nukleáris anyagok vagy más radioaktív anyagok veszélyeztető hatásának kizárása, a környezet elemeitől történő elszigeteléssel;
38. ártalmatlanítás: nukleáris anyagok vagy más radioaktív anyagok veszélyeztető hatásának kizárása, a környezet elemeitől történő elszigeteléssel;
39. radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszer és rendszerelem: azon, nukleáris anyag vagy más radioaktív anyag alkalmazásával, feldolgozásával és tárolásával összefüggő rendszerek és rendszerelemek, amelyek rongálása rendkívüli esemény bekövetkezésével jár vagy járhat.
40. átmeneti tárolás: a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék környezettől elszigetelt átmeneti tárolása az erre a célra szolgáló létesítményben a későbbi visszanyerés vagy - később meghozandó döntés alapján - későbbi végleges elhelyezés céljából;
41. kiégett üzemanyag kezelése: a kiégett üzemanyag mozgatásával, átmeneti tárolásával, újrafeldolgozásával, továbbá végleges elhelyezésével összefüggő valamennyi tevékenység, a telephelyen kívüli szállítás kivételével;
42. radioaktív hulladék kezelése: a radioaktív hulladék mozgatásával, előfeldolgozásával, feldolgozásával, kondicionálásával, átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével összefüggő valamennyi tevékenység, a telephelyen kívüli szállítás kivételével;
43. újrafeldolgozás: olyan folyamat vagy művelet, amelynek célja nukleáris vagy más radioaktív anyag kinyerése kiégett üzemanyagból további felhasználás céljára;
44. végleges elhelyezés: a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék visszanyerés szándéka nélkül történő végső, engedélyezett elhelyezése.
45. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.
46. nukleáris létesítmény létesítményszintű nukleáris biztonságával kapcsolatos engedély: a nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, létesítményszintű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, létesítményszintű átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges engedély;
47. felszín alatti kutatólaboratórium: kutatólétesítmény, a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését előkészítő tevékenység részeként a felszín alatt tetszőleges mélységben és geometriával kialakított földalatti térség és az ott működtetett kísérleti, kutató-fejlesztő és megfigyelő berendezések együttese, amelynek rendeltetése a földtani környezet és azon belül a befogadó kőzet részletes megismerése, a végleges elhelyezés műszaki megoldásainak optimalizálása, a földtani (természetes) és műszaki (épített) gátrendszer kölcsönhatásainak vizsgálata, és mindezek bemutatása a nyilvánosság számára.
48. hiányzó anyag: nukleáris, vagy más radioaktív anyagnak az atomenergia alkalmazója által észlelt vagy hatóság által megállapított hiánya, az engedélyezett kibocsátásból származó radioaktívan szennyezett anyagok kivételével;
49. talált anyag: nukleáris, vagy más radioaktív anyagnak az atomenergia alkalmazója által leltározás során észlelt vagy hatósági ellenőrzés során megállapított többlete, továbbá a sugárkapu üzemeltetője által észlelt nukleáris, vagy más radioaktív anyag, valamint bárki által egyéb módon talált, feltételezhetően nukleáris vagy más radioaktív anyag;
50. lefoglalt anyag: olyan nukleáris, vagy más radioaktív anyag, amelyet a vámhatóság azért foglalt le, mert annak a vámhatósági ellenőrzése során a vámáru nyilatkozat és a szállítmány között ellentmondás merült fel, vagy amelyet a hatóság az engedély nélküli birtoklással összefüggésben, büntetőeljárás során vagy egyéb kényszerintézkedés foganatosítása érdekében lefoglalt;
51. fokozatosság elve: a rendszerek, folyamatok és módszerek terén az irányítás alóli kikerülés kockázatával, valószínűségével és lehetséges következményeivel arányos mértékű intézkedések és feltételek alkalmazása.
a) atomenergia alkalmazása:
aa) a radioaktív anyaggal, illetőleg nukleáris anyaggal kapcsolatos tevékenység
ab) az ionizáló sugárzást létrehozó, valamint az aa) pont szerinti alkalmazást szolgáló létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő tevékenység;
a) a dúsítóüzem, nukleáris üzemanyagot gyártó üzem, atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, kutatóreaktor, oktatóreaktor, nukleáris kritikus és más neutronsokszorozás célját szolgáló rendszer, friss és kiégett fűtőelem tárolására szolgáló létesítmény; és
b) atomenergia alkalmazója: aki az a) pontban meghatározott tevékenységet végez;
b) az a) alpontban felsorolt nukleáris létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó, ugyanazon a telephelyen található, a radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítmények, amennyiben külön létesítménynek minősülnek;
c) radioaktív anyag: a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított bármely anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki, valamint az ilyen anyagot tartalmazó készítmény;
d) nukleáris anyag: a radioaktív anyagok közül mindazok, amelyek önfenntartó nukleáris láncreakcióra képesek, vagy képessé tehetők, továbbá ezek vegyületei, vagy az elemet, illetőleg vegyületét tartalmazó anyag, különösen az urán, a tórium, a plutónium és bármilyen anyag, amely az előbbiek közül egyet vagy többet tartalmaz, a bányászat, illetőleg az ércfeldolgozás körébe tartozó ércek és érchulladékok kivételével;
e) ionizáló sugárzás: a közvetlenül vagy közvetve ionizáló részecskékből, illetve ionizálásra képes fotonokból álló sugárzás;
f) nukleáris láncreakció: az atommaghasadások olyan sorozata, amelyet a hasadási folyamat során felszabaduló neutronok tartanak fenn;
g) nukleáris létesítmény: az atomerőmű, atomfűtőmű, kutató és oktató atomreaktor, továbbá minden más olyan létesítmény, amelyet az 1972. évi 9. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség között a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazása tárgyában kötött egyezmény 97. Cikkének I. pontja határoz meg;
g) nukleáris létesítmény: az atomerőmű, atomfűtőmű, kutató és oktató atomreaktor, továbbá minden más olyan létesítmény, amelyet a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló biztosítéki megállapodás 98. cikkének 2. I. pontja ekként határoz meg;
g) nukleáris létesítmény:
h) nukleáris rendszer, berendezés: a nukleáris létesítményeknek a nukleáris biztonságra hatással lévő rendszerei, berendezései;
i) atomreaktor: olyan berendezés, amely szabályozott nukleáris láncreakció megvalósítására alkalmas;
j) ionizáló sugárzást létrehozó berendezés: olyan berendezés, amely külső energia vagy radioaktív anyag felhasználásával ionizáló sugárzás keltésére és kibocsátására alkalmas;
k) nukleáris üzemanyag: atomreaktor üzemanyaga, amely nukleáris anyagot tartalmaz;
l) kiégett üzemanyag: atomreaktorban hasznosított nukleáris üzemanyag, amely - az atomreaktoron kívüli - újrahasznosíthatósága miatt nem minősül hulladéknak;
m) radioaktív hulladék: további felhasználásra már nem kerülő olyan radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként;
n) radioaktív hulladéktároló: a radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény;
o) radioaktív hulladék átmeneti tárolója: a radioaktív hulladék időleges elhelyezésére szolgáló létesítmény;
p) atomerőmű: olyan energiaátalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció felhasználásával villamos energiát termel;
q) atomfűtőmű: olyan energiaátalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció felhasználásával hőt szolgáltat;
r) rendkívüli esemény: az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben vagy radioaktív (nukleáris) anyaggal végzett tevékenység során - bármilyen okból - bekövetkező olyan esemény, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolhatja, és az emberek nem tervezett sugárterhelését, valamint a környezetbe radioaktív anyagok nem tervezett kibocsátását eredményezi vagy eredményezheti;
s) nukleáris veszélyhelyzet: rendkívüli esemény következtében előálló állapot, amelyben a lakosságot érintő következmények elhárítása vagy enyhítése érdekében intézkedésekre van vagy lehet szükség;
t) engedélyes: az atomenergia alkalmazói közül, aki hatósági engedéllyel engedélyköteles tevékenységet folytat;
u) atomkár: az emberélet elvesztése, a személyek testi épségében és egészségében keletkezett minden kár, minden anyagi kár, az ezekkel együttesen jelentkező környezeti kár ésszerű mértékű helyreállításának költsége, valamint a károk csökkentése vagy elhárítása érdekében ténylegesen végrehajtott, ésszerű és szükséges intézkedéssel kapcsolatosan felmerült költség, amennyiben azokat a nukleáris üzemanyag, a nukleáris létesítményben lévő radioaktív termék, hulladék vagy a nukleáris létesítményből származó, abból kiszállított, illetőleg oda küldött nukleáris anyag révén a létesítményben vagy a szállítás során bekövetkezett rendkívüli esemény okozta;
v) nukleáris baleset: minden olyan rendkívüli esemény, amely atomkárt okoz;
x) SDR: Special Drawing Rights (különleges lehívási jog) - a Nemzetközi Valuta Alap által meghatározott nemzetközi elszámolási egység;
y) ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint: a tudományos, technikai, gazdasági és társadalmi adottságok figyelembevételével kialakított, a nemzetközi elvárásokkal összhangban lévő legkisebb érték.
z) ártalmatlanítás (végleges elhelyezés): nukleáris anyagok vagy más radioaktív anyagok veszélyeztető hatásának a kizárása, a környezet elemeitől történő elszigeteléssel.
zs) nukleáris biztonság: megfelelő üzemeltetési feltételek megvalósítása, balesetek megelőzése, illetve a balesetek következményeinek enyhítése a nukleáris létesítmény életciklusának valamennyi fázisában, amelyek eredményeként megvalósul a munkavállalóknak és a lakosságnak a nukleáris létesítmények ionizáló sugárzásából származó veszélyekkel szembeni védelme.

Alapelvek

3. §   A Magyar Köztársaság az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazását nemzetközi szerződések keretében vállalt együttműködéssel is elősegíti.
3. §   Magyarország az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazását nemzetközi szerződések keretében vállalt együttműködéssel is elősegíti.
4. §
(1) Atomenergiát csak oly módon szabad alkalmazni, hogy az ne károsítsa a társadalmilag elfogadható - más gazdasági tevékenységek során is szükségszerűen vállalt - kockázati szinten felül az emberi életet, a jelenlegi és a jövő nemzedékek egészségét, életfeltételeit, a környezetet és az anyagi javakat.
(2) Az atomenergia alkalmazása során a biztonságnak minden más szemponttal szemben elsőbbsége van.
(3) Az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell azt, hogy
a) ne jöhessen létre ellenőrizetlen és szabályozatlan nukleáris láncreakció;
b) ionizáló sugárzás vagy más ok folytán az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókat, a lakosságot, a környezetet, illetőleg az anyagi javakat a biztonság szempontjából elfogadhatatlan, az atomenergia alkalmazásából származó egyéni és társadalmi előnyt felülmúló mértékű károsodás ne érhesse;
c) a munkavállalóknak és a lakosságnak valamennyi forrásból származó évi sugárterhelése ne haladja meg azt a dózis-határértéket, amelyet az erre vonatkozó biztonsági előírás - a tudomány legújabb, igazolt eredményeinek, a nemzetközi és a hazai szakértői szervezetek ajánlásainak figyelembevételével - meghatároz; a sugárterhelést mindenkor az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni, és ennek megfelelően kell szabályozni a környezetbe kibocsátható radioaktív anyagok - fizikai és kémiai vagy más jellemzők szerint meghatározott - maximális mennyiségét, koncentrációját és a kibocsátás módját;
d) a rendkívüli esemény bekövetkezésének kockázata csökkenjen, kialakulása megelőzhető, következménye tervszerűen elhárítható, az esetleg kiszabaduló radioaktív anyag és ionizáló sugárzás káros hatása az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre csökkenthető legyen.
(4) Nukleáris létesítmény és radioaktív hulladéktároló engedélyese minden rendkívüli eseményről köteles tájékoztatni a lakosságot.
(4) Nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélyese minden rendkívüli eseményről köteles tájékoztatni a lakosságot.
(5) A biztonság érdekében az emberi teljesítőképesség lehetőségeit és korlátait a nukleáris létesítmények teljes élettartama alatt figyelembe kell venni.
(6) Az atomenergia alkalmazója köteles gondoskodni arról, hogy tevékenysége révén a radioaktív hulladékok keletkezése a gyakorlatilag lehetséges legkisebb mértékű legyen.
(7) Az atomenergia alkalmazása során a tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal összhangban biztosítani kell a keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos elhelyezését oly módon, hogy ne háruljon az elfogadhatónál súlyosabb teher a jövő generációkra.
(8) Az atomenergia biztonságos alkalmazását - beleértve a nukleárisbaleset-elhárítást - és az ezzel összefüggő kutatási-fejlesztési feladatok megoldását a tudomány és a technika fejlesztésével, a kutatómunka összehangolt szervezésével, a hazai, illetve a nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazásával, valamint szakemberek képzésével, továbbképzésével kell elősegíteni.
(9) Nukleáris létesítmény biztonságának növeléséhez szükséges kutatási-fejlesztési tevékenység költségei az engedélyest terhelik.
(9) Nukleáris létesítmény, radioaktívhulladék-tároló biztonságának növeléséhez szükséges kutatási-fejlesztési tevékenység költségei az engedélyest terhelik.
(10) Az atomenergia biztonságos alkalmazásának hatósági ellenőrzését szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek költségét a központi költségvetésből kell biztosítani.
(10) Az atomenergia biztonságos alkalmazásának hatósági felügyeletét szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek költségét a központi költségvetésből kell biztosítani.
(11) Az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető, tudományos, technikai és egyéb ismereteket - a kockázatokra is kiterjedően - oktatni, valamint a közszolgálati hírközlés, a közművelődés útján az állampolgárokkal rendszeresen ismertetni kell.
(12) Az atomenergia alkalmazása körében szervezett munkavégzés, valamint bármely egyéb jogviszony alapján munkatevékenységet végzők külön jogszabály szerint képzésben és továbbképzésben (a továbbiakban együtt: képzés) vesznek részt. Aki képző tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az egészségügyi államigazgatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben - ha a bejelentő egyéni vállalkozó - meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az egészségügyi államigazgatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(12) Az atomenergia alkalmazása körében szervezett munkavégzés, valamint bármely egyéb jogviszony alapján munkatevékenységet végzők jogszabály szerint képzésben és továbbképzésben (a továbbiakban együtt: képzés) vesznek részt. Aki képző tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az egészségügyi államigazgatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben - ha a bejelentő egyéni vállalkozó - meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az egészségügyi államigazgatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(13) Az atomenergia alkalmazása és felügyelete során érvényesíteni kell a fokozatosság elvét.
4/A. §   Alapvető biztonsági célkitűzés az ember és a környezet védelme az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben, ennek elérése érdekében
a) a kormányzat hatékony jogi szabályozást készít elő, valamint független, az atomenergia békés célú felhasználását felügyelő szervet vagy szerveket hoz létre és tart fenn;
b) mind a biztonságot felügyelő szervek, mind a kockázattal járó tevékenységet végző szervezetek az alapvető biztonsági célkitűzés iránt elkötelezett vezetést és hatékony irányítási rendszert hoznak létre és tartanak fenn;
c) a biztonságért való elsődleges felelősség azt a személyt vagy szervezetet terheli, aki, vagy amely a sugárzásból eredő kockázat növekedését okozó létesítmény vagy tevékenység engedélyese;
d) az atomenergia alkalmazásának általános feltétele, hogy az általa nyújtott társadalmi előnyök nagyobbak legyenek, mint a nukleáris létesítmény területén tartózkodó személyeket, a lakosságot, a környezetet és az anyagi javakat fenyegető kockázatok;
d) az atomenergia alkalmazásának általános feltétele, hogy az általa nyújtott társadalmi előnyök nagyobbak legyenek, mint az atomenergiát alkalmazó természetes személyt, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet végző munkavállalót, a lakosságot, a környezetet és az anyagi javakat fenyegető kockázatok;
e) az atomenergia alkalmazója biztosítja az ember és a környezet sugárzástól való ésszerű védelmét a 4. § (1) bekezdése szerint;
f) az atomenergia alkalmazója az ésszerűen elérhető legmagasabb szintű biztonságot a 4. § (3) bekezdés c) pontja szerinti biztonsági követelmények betartásával optimalizálja;
g) az atomenergia alkalmazója mindent megtesz annak érdekében, hogy egyetlen személy sérülésének kockázata se legyen elfogadható mértéket meghaladó;
h) az atomenergia alkalmazója köteles mindent megtenni a nukleáris vagy sugárbaleset megelőzése és következményeinek enyhítése érdekében;
i) a hatáskörrel rendelkező szervek és az atomenergia alkalmazója felkészül a biztonság és a védettség szempontjából fontos, nukleáris- vagy sugárbiztonságot sértő esemény bekövetkezésére, és a szükséges intézkedések végrehajtására;
j) a korábbról fennmaradt vagy a hatósági szabályozás körébe nem tartozó sugárzásból eredő kockázat mérsékelésére hozott védőintézkedéseknek indokoltnak és a kockázattal arányosnak kell lenniük.
5. §
(1) Az atomenergia alkalmazásának biztonsági követelményeit - a tudomány eredményeinek és a nemzetközi tapasztalatoknak a figyelembevételével - rendszeresen felül kell vizsgálni, és korszerűsíteni kell.
(1) Az atomenergia alkalmazásának nukleáris biztonsági követelményeit - a tudomány eredményeinek és a nemzetközi tapasztalatoknak a figyelembevételével - rendszeresen felül kell vizsgálni, és korszerűsíteni kell.
(2) Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és rendszeres hatósági ellenőrzés mellett történhet. Az atomenergia biztonságos alkalmazásának feltételeit az illetékes hatóságok a jogszabályok, illetőleg a tudomány, valamint a technika eredményeinek folyamatos figyelembevételével határozzák meg. E hatóságok függetlenek az atomenergia alkalmazásának előmozdításában és fejlesztésében érdekelt közigazgatási szervektől.
(2) Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és hatósági felügyelet mellett történhet. Az atomenergia biztonságos alkalmazásának feltételeit az illetékes hatóságok a jogszabályok, illetőleg a tudomány, valamint a technika eredményeinek folyamatos figyelembevételével határozzák meg. E hatóságok függetlenek az atomenergia alkalmazásának előmozdításában és fejlesztésében érdekelt közigazgatási szervektől.
(2) Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és hatósági felügyelet mellett történhet. Az atomenergia biztonságos alkalmazásának feltételeit az illetékes hatóságok a jogszabályok, a tudomány, valamint a technika eredményeinek folyamatos figyelembevételével határozzák meg. E hatóságok függetlenek az atomenergia alkalmazásának előmozdításában és fejlesztésében érdekelt közigazgatási szervektől.
(2) Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és hatósági felügyelet mellett történhet. Az atomenergia biztonságos alkalmazásának feltételeit a hatáskörrel rendelkező hatóságok a jogszabályok, a tudomány, valamint a technika eredményeinek folyamatos figyelembevételével határozzák meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti hatóságok függetlenek az atomenergia alkalmazása - ideértve a villamosenergia-termelést, a radioizotópok alkalmazását, a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelését is - és fejlesztése terén érdekelt bármely más szervtől vagy szervezettől.
5/A. §
(1) A Magyarországon keletkező kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelésével kapcsolatban a végső felelősség a magyar államot terheli, kivéve
a) a használaton kívüli zárt sugárforrást, ha azt az értékesítőhöz vagy a gyártóhoz visszaszállították, valamint
b) a kutatóreaktor kiégett üzemanyagát, ha olyan országba szállították, ahol kutatóreaktorban használatos üzemanyagot értékesítenek vagy gyártanak, figyelembe véve az alkalmazandó nemzetközi megállapodásokat.
(2) A kiégett üzemanyagnak és a radioaktív hulladéknak feldolgozás vagy újrafeldolgozás céljából Magyarországról az Európai Unió valamely tagállamába vagy harmadik országba történő szállítása esetén a magyar állam viseli a végső felelősséget ezen anyagok biztonságos, végleges elhelyezéséért, a melléktermékként termelődő hulladékot is beleértve.
(3) A Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékot Magyarországon kell véglegesen elhelyezni, kivéve ha a szállítás időpontjában a végleges elhelyezést vállaló országgal - a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 2006. november 20-i 2006/117/Euratom tanácsi irányelv 16. cikk (2) bekezdésével összhangban az Európai Bizottság által meghatározott kritériumok figyelembevételével - hatályban van olyan megállapodás, amely szerint a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladék az érintett ország radioaktívhulladék-tárolójába szállítható végleges elhelyezés céljából.
(4) A (3) bekezdés szerinti szállítást megelőzően Magyarország értesíti az Európai Bizottságot a megállapodás tartalmáról, valamint a lehető legteljesebb mértékben meggyőződik arról, hogy a célország:
a) a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó megállapodást kötött az Európai Atomenergia-közösséggel, vagy részes fele a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezménynek,
b) a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozóan rendelkezik olyan programokkal, melyek magas szintű biztonsági céljai egyenértékűek az e törvényben meghatározott célokkal, és
c) radioaktívhulladék-tárolójának üzemeltetését a szállítandó radioaktív hulladékra engedélyezték, már a szállítást megelőzően is üzemeltették, és a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozó programban meghatározott követelmények szerint irányítják.

Nemzeti politika és nemzeti program

5/B. §
(1) Az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére nemzeti politikát fogad el a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan (a továbbiakban: nemzeti politika).
(2) Az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére ötévente felülvizsgálja a hatályos nemzeti politikát.
(3) Az Országgyűlés a nemzeti politikáról normatív országgyűlési határozatban rendelkezik.
(4) A nemzeti politika és annak felülvizsgálata előkészítéséről az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó, a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) gondoskodik.
(4) A nemzeti politika és annak felülvizsgálata előkészítéséről az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.
(5) A nemzeti politika kidolgozása során az alábbi elveket kell érvényesíteni:
a) a radioaktív hulladék keletkezését - megfelelő tervezési intézkedésekkel, valamint üzemeltetési és leszerelési eljárással, így különösen a nukleáris és a más radioaktív anyagok újrahasznosítása és újrafelhasználása révén - aktivitás és mennyiség tekintetében egyaránt az ésszerűen megvalósítható lehető legalacsonyabb szinten kell tartani,
b) figyelembe kell venni a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék keletkezésének és kezelésének valamennyi lépése közötti összefüggéseket,
c) a kiégett üzemanyagot és a radioaktív hulladékot biztonságosan kell kezelni hosszú távon is, a passzív biztonság szempontjainak a figyelembevételével,
d) az intézkedéseket a fokozatosság elve alapján kell végrehajtani,
e) a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének költségeit annak kell viselnie, akinél ezek az anyagok keletkeznek, továbbá
f) a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének valamennyi szakaszában tényeken alapuló és dokumentált döntéshozatali eljárást kell alkalmazni.
(6) A nemzeti politikában ki kell térni a végleges elhelyezés lehetséges módozatainak megtervezésére és megvalósítására is.
5/C. §
(1) A Kormány a nemzeti politika céljainak végrehajtását bemutató nemzeti programot fogad el a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára és a nukleáris létesítmény leszerelésére kiterjedően (a továbbiakban: nemzeti program).
(2) A Kormány ötévente felülvizsgálja a hatályos nemzeti programot.
(3) A nemzeti program és annak felülvizsgálata előkészítéséről a kijelölt miniszter gondoskodik. A nemzeti program elkészítése, felülvizsgálata során figyelembe kell venni a műszaki és a tudományos fejlődés eredményeit, a szakértői értékelések során megfogalmazott ajánlásokat, az üzemi és az üzemzavari eseményekből levont tanulságokat, valamint a bevált gyakorlatot is.
(3) A nemzeti program és annak felülvizsgálata előkészítéséről a miniszter gondoskodik. A nemzeti program elkészítése, felülvizsgálata során figyelembe kell venni a műszaki és a tudományos fejlődés eredményeit, a szakértői értékelések során megfogalmazott ajánlásokat, az üzemi és az üzemzavari eseményekből levont tanulságokat, valamint a bevált gyakorlatot is.
(4) A nemzeti programnak ki kell terjednie
a) a nemzeti politika általános célkitűzéseire,
b) a kivitelezés jelentős szakaszaira és a szakaszok teljesítésének időbeli ütemezésére,
c) valamennyi meglévő kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék leltárára,
d) a jövőben keletkező kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék mennyiségek becslésére, ideértve a leszerelésből származó kiégett üzemanyagot és radioaktív hulladékot is,
e) a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó koncepciókra vagy tervekre és műszaki megoldásokra, a keletkezéstől a végleges elhelyezésig,
f) a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény fennállásának a lezárás utáni időszakára vonatkozó koncepciókra vagy tervekre, ideértve azt az időtartamot is, amíg az ellenőrzéseket fenn kell tartani, valamint azokat az eszközöket, amelyek segítségével a létesítménnyel kapcsolatos tudást hosszú távon meg lehet őrizni,
g) azon kutatási, fejlesztési és demonstrációs tevékenységek leírására, amelyek révén a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésével kapcsolatos megoldások kivitelezhetők,
h) a nemzeti program végrehajtását illető felelősségi körökre és az előrehaladás nyomon követésére szolgáló fő teljesítménymutatókra,
i) a nemzeti program költségeinek felmérésére, a felmérés alapjára és feltételezéseire, ideértve a költségek időbeli alakulását is,
j) az érvényben lévő finanszírozási rendszerre,
k) az átláthatóságot, tájékoztatást szolgáló eszközökre, eljárásokra, valamint
l) más tagállammal vagy harmadik országgal kötött, a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezeléséről, többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények használatáról szóló megállapodásra.
(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott leltárban a radioaktív hulladékok osztályozásával összhangban fel kell tüntetni a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag helyét és mennyiségét.

II. FEJEZET
AZ ATOMENERGIA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Szabályozás és irányítás

6. §
(1) Az atomenergia biztonságos alkalmazásának irányítása és felügyelete a Kormány feladata.
(2) Az e törvényben foglalt kormányzati feladatok végrehajtásáról a Kormány az Országos Atomenergia Bizottság (a továbbiakban: OAB) és az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH), valamint az érintett miniszterek útján gondoskodik.
(2) Az e törvényben foglalt kormányzati feladatok végrehajtásáról a Kormány az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH), valamint az érintett minisztériumok útján gondoskodik. Munkájukat a Kormány által létrehozott Atomenergia Koordinációs Tanács hangolja össze.
(2) Az e törvényben foglalt kormányzati feladatok végrehajtásáról a Kormány az atomenergia-felügyeleti szerv, valamint az érintett miniszterek útján gondoskodik. Munkájukat a Kormány által létrehozott, az atomenergiával kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációjáért felelős szerv hangolja össze.
(2) Az e törvényben foglalt kormányzati feladatok végrehajtásáról a Kormány az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: atomenergia-felügyeleti szerv), valamint a 20. § (1) bekezdésében, a 22-26. §-ban és a 28. §-ban meghatározott miniszterek útján gondoskodik.
(3) Az Atomenergia Koordinációs Tanács
a) összehangolja az atomenergia alkalmazásának biztonságával, a nukleáris biztonsággal és a sugárvédelemmel összefüggő tevékenységeket, amelyek a törvényben meghatározott minisztériumok, az OAH és más központi közigazgatási szervek hatáskörébe tartoznak;
b) figyelemmel kíséri az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jogszabályok érvényesítését és a hatósági jogkörök gyakorlását;
c) megvitatja az atomenergia biztonságos alkalmazását szolgáló hatósági rendszerrel, a nukleáris biztonsággal és sugárvédelemmel kapcsolatos országos és nemzetközi jelentőségű ügyeket.
(3) Az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőre és kormányzati ügykezelőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
6/A. §
(1) Az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselőt a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően a (2) bekezdésben meghatározott besorolási fokozatba, illetve - a (3) bekezdésben meghatározott esetekben az ott meghatározott - fizetési fokozatokba kell besorolni a Kttv. 118. §-a, 119. §-a, 120. § (1) bekezdése, 121. §-a és 122. §-a megfelelő alkalmazásával.
(2) A kormánytisztviselő
a) pályakezdőként gyakornok,
b) egy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után fogalmazó,
c) három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,
d) nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos,
e) tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,
f) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos
besorolást kap.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti besorolási fokozaton belül nincsenek fizetési fokozatok, a c)-f) pontja szerinti besorolási fokozat I. és II. fizetési fokozatokból áll. A tanácsos besorolású kormánytisztviselőt öt év kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idő után tanácsos II. fizetési fokozatba, a vezető tanácsos besorolású kormánytisztviselőt tizenkét év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos II. fizetési fokozatba, a főtanácsos besorolású kormánytisztviselőt húsz év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos II. fizetési fokozatba, a vezető főtanácsos besorolású kormánytisztviselőt harminc év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos II. fizetési fokozatba kell besorolni.
6/B. §
(1) Az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő alapilletménye
a) gyakornok esetében az illetményalap 4-szerese,
b) fogalmazó esetében az illetményalap 4,5-szerese,
c) tanácsos
ca) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 5,5-szerese,
cb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6-szorosa,
d) vezető tanácsos
da) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6,5-szerese,
db) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7-szerese,
e) főtanácsos
ea) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,6-szerese,
eb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,9-szerese,
f) vezető főtanácsos
fa) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,4-szerese,
fb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,6-szerese.
(2) A vezető alapilletménye
a) osztályvezető esetében az illetményalap 8,6-szerese,
b) főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap 8,7-szerese,
c) főosztályvezető esetében az illetményalap 9-szerese.
(3) A vezetői illetménypótlék mértéke
a) osztályvezető esetében az alapilletmény 20%-a,
b) főosztályvezető-helyettes esetében az alapilletmény 40%-a,
c) főosztályvezető esetében az alapilletmény 90%-a.
(4) A gyakornokot három, a fogalmazót négy, a tanácsost hat, a vezető tanácsost nyolc, a főtanácsost tíz, a vezető főtanácsost tizenegy munkanap pótszabadság illeti meg. A vezetői pótszabadság mértéke osztályvezetőnél tizenkettő, főosztályvezető-helyettesnél és főosztályvezetőnél tizenhárom munkanap.
(5) Az atomenergia-felügyeleti szerv alaptevékenységét elősegítő munkakörben foglalkoztatott, nem felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő illetménykiegészítésének mértéke az alapilletmény 80%-a.
(6) Az atomenergia-felügyeleti szerv vezetője a minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó kormánytisztviselőnek a személyi juttatás előirányzata terhére az e törvényben, illetve a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg. Személyi illetmény az atomenergia-felügyeleti szerv létszámának legfeljebb húsz százalékáig adható úgy, hogy adott év március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, az adott évet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset hatszorosát. A személyi illetmény megállapítása egy évig - az adott évet követő év február utolsó napjáig - érvényes.
6/C. §
(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv főigazgatója államtitkári, főigazgató-helyettese helyettes államtitkári illetményre jogosult azzal, hogy a főigazgató vezetői illetménypótléka az alapilletményének 110%-a, a főigazgatóhelyettes vezetői illetménypótléka az alapilletményének 100%-a.
(2) A főigazgatót és a főigazgató-helyettest naptári évenként tizenöt munkanap pótszabadság illeti meg.
7. §
(1) Meglévő nukleáris létesítmény tulajdonjogának megszerzéséhez és a használat bármilyen jogcímen való átengedéséhez a Kormány előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.
(2) Új nukleáris létesítmény és radioaktív hulladéktároló létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez, illetőleg meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.
(2) Új nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítését, valamint meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.
8. §
(1) A OAB az atomenergia békés célú alkalmazása terén döntés-előkészítő, koordinatív és külön jogszabályban meghatározott ügyekben döntéshozó, valamint ellenőrző feladatokat ellátó bizottság. Az OAB tagjai az atomenergia alkalmazása területén a törvény alapján hatósági feladatokat ellátó minisztériumok és központi közigazgatási szervek vezető tisztségviselői. Az OAB tagjait az érintett miniszterek és központi közigazgatási szervek vezetői az OAB elnökének egyetértésével jelölik ki, és mentik fel. Az OAB elnökét a Kormány tagjai közül a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel.
(1) Az OAH az atomenergia békés célú alkalmazása területén a Kormány irányításával működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező országos hatáskörű központi közigazgatási szerv. Felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) látja el. Az OAH a jogszabályokban meghatározott feladatkörében nem utasítható, határozatait felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy módosítani nem lehet.
(1) Az OAH az atomenergia békés célú alkalmazása területén a Kormány irányításával működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező országos hatáskörű központi közigazgatási szerv. Felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) látja el. Az OAH a jogszabályokban meghatározott feladatkörében nem utasítható, határozatait felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.
(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv kormányhivatal. Felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) látja el. Az atomenergia-felügyeleti szerv határozatai és végzései ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azokat felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.
(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv kormányhivatal. Felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) látja el. Az atomenergia-felügyeleti szerv döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.
(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv kormányhivatal, felügyeletét a kijelölt miniszter látja el. Az atomenergia-felügyeleti szerv döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.
(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv kormányhivatal, felügyeletét a miniszter látja el. Az atomenergia-felügyeleti szerv döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.
(2) Az OAB
a) döntés-előkészítő feladatkörében állást foglal az atomenergia alkalmazására irányuló kormányzati előterjesztések és programok elvi kérdéseiben, az atomenergia biztonságos alkalmazását szolgáló hatósági rendszerrel, a nukleáris biztonsággal és sugárvédelemmel kapcsolatos országos és nemzetközi jelentőségű ügyekben; figyelemmel kíséri a nemzetközi fejlődés általános irányait az atomenergia alkalmazása területén és ennek alapján javaslatot alakít ki a szükséges hazai intézkedésekre;
b) koordináló jogkörében összehangolja az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő tevékenységet, amely a törvényben meghatározott minisztériumok, az OAH és más központi közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik;
c) ellenőrzési jogkörében figyelemmel kíséri az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jogszabályok érvényesítését és a hatósági jogkörök gyakorlását; az ellenőrzés megállapításai alapján intézkedéseket kezdeményez, javaslatot tesz a jogszabályok szükség szerinti módosítására, illetve megalkotására.
(2) Az OAH költségvetési szerv, amelynek költségvetése a kijelölt miniszter által vezetett minisztérium fejezetén belül elkülönítetten jelenik meg. Az OAH bevételeit - a bírságból származó bevételek kivételével - működésének fedezetére használja fel, azok más célra nem vonhatók el.
(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv bevételeit - a bírságból származó bevételek kivételével - működésének fedezetére használja fel, azok más célra nem vonhatók el.
(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv bevételét - a bírságból származó bevételek kivételével - működésének fedezetére használja fel, az más célra nem vonható el.
(3) Az OAB az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó döntésekkel kapcsolatos állásfoglalásait és javaslatait a Kormány elé terjeszti.
(3) Az OAH főigazgatóját és helyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv évente jelentést készít a Kormánynak és az Országgyűlésnek az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról, ideértve a 7. § (2) bekezdésében foglalt előkészítő tevékenységet is.
(4) Az OAH az atomenergia békés célú alkalmazása területén a Kormány irányításával működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező központi közigazgatási szerv, amely előzetesen véleményezi az atomenergia alkalmazásával összefüggő jogszabályokat és hatósági előírásokat. Az OAH főigazgatóját és helyetteseit a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel.
(4) Az OAH
a) figyelemmel kíséri a nemzetközi fejlődés általános irányait az atomenergia alkalmazása területén, és ennek alapján javaslatot alakít ki a szükséges hazai intézkedésekre;
b) figyelemmel kíséri a hatáskörébe tartozó jogszabályok érvényesítését; megállapításai alapján intézkedéseket kezdeményez, javaslatot tesz a jogszabályok szükség szerinti módosítására, illetve megalkotására.
(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv
a) figyelemmel kíséri a nemzetközi fejlődés általános irányait az atomenergia alkalmazása területén, és ennek alapján javaslatot alakít ki a szükséges hazai intézkedésekre;
a) ellátja a 17. §-ban meghatározott hatósági feladatokat, ennek keretében országos illetékességgel jár el;
b) figyelemmel kíséri a hatáskörébe tartozó jogszabályok érvényesítését; megállapításai alapján intézkedéseket kezdeményez, javaslatot tesz a jogszabályok szükség szerinti módosítására, illetve megalkotására.
b) az atomenergia alkalmazása területén figyelemmel kíséri
ba) a nemzetközi fejlődés általános irányait, különösen a szabályozás nemzetközi fejlődését, és ennek alapján javaslatot tesz a szükséges hazai intézkedésekre, jogszabályok megalkotására;
bb) a műszaki fejlesztési eredményeket, nemzetközi tapasztalatokat, elvárásokat; valamint
bc) a hatáskörébe tartozó jogszabályok érvényesülését; megállapításai alapján intézkedéseket kezdeményez, javaslatot tesz a jogszabályok szükség szerinti módosítására, illetve megalkotására;
c) részt vesz a b) pont ba) és bc) alpontjai szerinti előterjesztések tervezetének közigazgatási egyeztetésében.
d) tájékoztatja a közvéleményt az atomenergia alkalmazásának biztonságáról és a nukleáris védettségről, saját tevékenységéről, fontosabb döntéseiről és azok megalapozásáról, az alkalmazott biztonsági, védettségi és biztosítéki követelményekről a vonatkozó információk honlapján való közzététele útján;
e) Baleset-elhárítási Szervezet megszervezésével, felkészítésével és működtetésével ellátja a számára jogszabályban meghatározott nukleárisbaleset-elhárítási feladatokat, továbbá azokat a nukleáris balesetekkel kapcsolatos gyors értesítési, kapcsolattartási és hatósági feladatokat, amelyek az európai uniós tagságból, továbbá jogszabállyal kihirdetett, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a nukleáris veszélyhelyzeti gyors értesítésről és a segítségnyújtásról létrejött nemzetközi egyezményekből, valamint a kapcsolódó kétoldalú nemzetközi megállapodásokból erednek;
f) feladatkörében együttműködik más országok hasonló hatósági feladatokat ellátó szervezeteivel, és velük kétoldalú szakmai megállapodásokat köt, két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatokat épít ki és tart fenn, összehangolja az atomenergia alkalmazásának biztonságával és védettségével összefüggő nemzetközi együttműködést, továbbá ennek körében véleményezi az e téren kötendő nemzetközi egyezményeket, és figyelemmel kíséri - hatáskörét illetően - azok megvalósulását.
g) ellátja az 5/A. § (4) bekezdése alapján Magyarországot terhelő kötelezettségeket.
(5) Az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő kormányzati, hatósági és nukleárisbaleset-elhárítási intézkedések tudományos megalapozásának biztosítása érdekében az OAB és OAH munkáját Tudományos Tanács segíti.
(5) A kijelölt miniszter
a) kiadja a törvény végrehajtását célzó, az OAH tevékenységével összefüggő miniszteri rendeleteket;
b) rendelkezik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal;
c) tájékoztatja az OAH főigazgatóját a munkáját érintő kormánydöntésekről;
c) tájékoztatja az atomenergia-felügyeleti szervet a tevékenységét érintő kormánydöntésekről;
d) a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg az OAH részére fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjak mértékét.
d) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg az atomenergia-felügyeleti szerv részére fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjak mértékét.
(5) A miniszter
b) rendelkezik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal;
c) tájékoztatja az atomenergia-felügyeleti szervet a tevékenységét érintő kormánydöntésekről;
d) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg az atomenergia-felügyeleti szerv részére fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjak mértékét.
(6) A Kormánynak az OAH feletti felügyeletét az OAB elnöke látja el. Az OAH irányításának és felügyeletének biztosítania kell a nukleáris biztonság szempontjainak elsődleges érvényesítését.
(6) Az OAH főigazgatója
a) vezeti a Hivatalt,
b) megállapítja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,
c) gyakorolja a Hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat,
d) irányítja a Hivatal gazdálkodását,
e) képviseli a Hivatalt,
f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal,
g) másodfokon eljár az OAH hatáskörébe tartozó valamennyi államigazgatási ügyben,
h) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésein a Hivatal feladatkörét érintő előterjesztések tárgyalásakor,
i) évente beszámol a Kormánynak és az Országgyűlésnek az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról, ideértve a 7. § (2) bekezdésében foglalt előkészítő tevékenységet is.
(7) Az OAB elnöke az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról - ideértve a 7. § (2) bekezdésében foglalt előkészítő tevékenységet is - évente beszámol az Országgyűlésnek.
(7) Az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő kormányzati, hatósági és nukleárisbaleset-elhárítási intézkedések tudományos megalapozásának biztosítása érdekében az OAH munkáját Tudományos Tanács segíti.
(7) Az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő kormányzati, hatósági és nukleárisbaleset-elhárítási intézkedések tudományos megalapozásának biztosítása érdekében az atomenergia-felügyeleti szerv munkáját tudományos tanácsadó testület segíti.
9. §
(1) A hatóság rendszeres ellenőrzések, elemzések és helyszíni vizsgálatok lefolytatásával győződik meg arról, hogy az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítmények, berendezések műszaki állapota, valamint üzemeltetése megfelel a kockázat elfogadható mértéke alapján meghatározott biztonsági követelményeknek és a hatósági engedélyekben előírtaknak.
(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyezés, az ellenőrzés és ezekhez kapcsolódóan a hozzá benyújtott, a nála fellelhető és az általa összegyűjtött adatok értékelése, elemzése, szakértői vélemények és tanúsítványok értelmezése útján győződik meg arról, hogy az atomenergia alkalmazása és a nukleáris létesítmények, azok rendszereinek és rendszerelemeinek a műszaki állapota, a nukleáris létesítmények üzemeltetése, valamint az átalakítások végrehajtása megfelel a kockázat elfogadható mértéke alapján meghatározott követelményeknek és a hatósági engedélyekben előírtaknak.
(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyezés, az ellenőrzés és ezekhez kapcsolódóan a hozzá benyújtott, a nála fellelhető és az általa összegyűjtött adatok értékelése, elemzése, szakértői vélemények és tanúsítványok értelmezése útján győződik meg arról, hogy
a) az atomenergia alkalmazása,
b) a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója, valamint azok rendszereinek és rendszerelemeinek a műszaki állapota, valamint
b) a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló, valamint azok rendszereinek és rendszerelemeinek a műszaki állapota, valamint
c) a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója üzemeltetése, továbbá az átalakítás végrehajtása
c) a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló üzemeltetése, továbbá az átalakítás végrehajtása
megfelel a kockázat elfogadható mértéke alapján meghatározott követelményeknek és a hatósági engedélyekben előírtaknak.
(2) Az engedélyesnek és a hatóságnak a nukleáris létesítmények biztonságát, a biztonsági követelmények teljesítését, a kockázat mértékét a létesítést és az üzembe helyezést megelőzően, valamint - figyelembe véve az üzemi tapasztalatokat és a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket - a teljes üzemidő alatt rendszeres időközönként teljeskörűen elemeznie, értékelnie kell, és annak eredményét nyilvánosságra kell hoznia.
(2) A biztonság szempontjából fokozott jelentőséggel bíró nukleáris létesítmények folyamatos hatósági felügyelet alatt állnak. A nukleáris biztonsági hatóság folyamatos hatósági felügyeleti tevékenysége a következő módon valósul meg:
a) egyedi hatósági eljárások keretében engedélyezési és jóváhagyási döntésekkel,
b) az engedélyesek működésének és a létesítmények biztonsági helyzetének rendszeres elemzésével és értékelésével,
c) folyamatos, valamint egyedi eljárások során végzett ellenőrzéssel,
d) a jogszabályi követelmények, az azokon alapuló hatósági előírások gyakorlati érvényesülését biztosító (szükség esetén kikényszerítő) érvényesítési eljárások lefolytatásával.
(2) A nukleáris létesítmények folyamatos hatósági felügyelet alatt állnak. Az atomenergiafelügyeleti szerv folyamatos hatósági felügyeleti tevékenysége a következő módon valósul meg:
a) egyedi hatósági eljárások keretében engedélyezési és jóváhagyási döntésekkel;
b) az engedélyesek működésének és a nukleáris létesítmények biztonsági helyzetének rendszeres elemzésével és értékelésével;
c) folyamatos, valamint egyedi eljárások során végzett ellenőrzéssel, az átalakításokhoz kapcsolódó ellenőrzési programok végrehajtásával;
d) a jogszabályi követelmények, az azokon alapuló hatósági előírások gyakorlati érvényesülését biztosító érvényesítési eljárások lefolytatásával.
(2) A nukleáris létesítmények folyamatos hatósági felügyelet alatt állnak. Az atomenergia-felügyeleti szerv folyamatos hatósági felügyeleti tevékenysége a következő módon valósul meg:
a) egyedi hatósági eljárások keretében engedélyezési és jóváhagyási döntésekkel;
b) az engedélyesek működésének és a nukleáris létesítmények biztonsági helyzetének rendszeres elemzésével és értékelésével;
c) folyamatos, valamint egyedi eljárások során végzett ellenőrzéssel, az átalakításokhoz kapcsolódó ellenőrzési programok végrehajtásával;
d) a jogszabályi követelmények, az azokon alapuló hatósági előírások gyakorlati érvényesülését biztosító érvényesítési eljárások lefolytatásával.
(2) A nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója folyamatos hatósági felügyelet alatt áll. Az atomenergia-felügyeleti szerv folyamatos hatósági felügyeleti tevékenysége a következő módon valósul meg:
a) egyedi hatósági eljárás keretében engedélyezési és jóváhagyási döntésekkel,
b) az engedélyes tevékenységének, valamint a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója biztonsági helyzetének rendszeres elemzésével és értékelésével,
c) folyamatos, valamint egyedi eljárás során végzett ellenőrzéssel, az átalakításhoz kapcsolódó ellenőrzési program végrehajtásával, és
d) a jogszabályi követelmények, az azokon alapuló hatósági előírások gyakorlati érvényesülését biztosító érvényesítési eljárás lefolytatásával.
(2) A nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló folyamatos hatósági felügyelet alatt áll. Az atomenergia-felügyeleti szerv folyamatos hatósági felügyeleti tevékenysége a következő módon valósul meg:
a) egyedi hatósági eljárás keretében engedélyezési és jóváhagyási döntésekkel,
b) az engedélyes tevékenységének, valamint a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló biztonsági helyzetének rendszeres elemzésével és értékelésével,
c) folyamatos, valamint egyedi eljárás során végzett ellenőrzéssel, az átalakításhoz kapcsolódó ellenőrzési program végrehajtásával, és
d) a jogszabályi követelmények, az azokon alapuló hatósági előírások gyakorlati érvényesülését biztosító érvényesítési eljárás lefolytatásával.
(3) Az engedélyesnek és a hatóságnak a nukleáris létesítmények biztonságát, a biztonsági követelmények teljesítését, a kockázat mértékét, a létesítést és az üzembe helyezést megelőzően, valamint - figyelembe véve az üzemi tapasztalatokat és a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket - a teljes üzemidő alatt (időszakos biztonsági felülvizsgálat és jelentés keretében) rendszeres időközönként teljeskörűen elemeznie, értékelnie kell, és annak eredményét nyilvánosságra kell hoznia.
(3) Az engedélyesnek és az atomenergia-felügyeleti szervnek a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságát, a nukleáris biztonsági követelmények teljesítését, a kockázat mértékét, a létesítést és az üzembe helyezést megelőzően, valamint - figyelembe véve az üzemi tapasztalatokat és a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket - a teljes üzemidő alatt (időszakos biztonsági felülvizsgálat és jelentés keretében) rendszeres időközönként teljes körűen elemeznie, értékelnie kell, és annak eredményét a honlapján nyilvánosságra kell hoznia.
(3) Az engedélyesnek és az atomenergia-felügyeleti szervnek
a) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságát, a nukleáris biztonsági követelmények teljesítését, a kockázat mértékét az üzemeltetési engedély hatályba lépését követően a teljes üzemidő alatt,
b) a radioaktívhulladék-tároló biztonsági követelményeinek teljesülését, a kockázat mértékét, az üzemeltetési engedély hatályba lépését követően a teljes üzemidő alatt
Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében - figyelembe véve az üzemi tapasztalatokat és a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket - rendszeres időközönként teljes körűen elemeznie, értékelnie kell.

Az atomenergia alkalmazójának feladatai

10. §
(1) Az atomenergia biztonságos alkalmazásáért, a biztonsági követelmények betartásáért az atomenergia alkalmazója felelős.
(2) Az engedélyes - tevékenységi körében - köteles az atomenergia biztonságos alkalmazásához, a biztonság fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges műszaki-technológiai, anyagi és személyi feltételeket biztosítani, továbbá a sugárzási viszonyokat a tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal összhangban folyamatosan ellenőrizni. A környezeti sugárzási viszonyok ellenőrzésének eredményeiről rendszeresen - legalább havonta - tájékoztatni kell a lakosságot.
(3) Az engedélyes - figyelembe véve üzemeltetési tapasztalatait és a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket - köteles folyamatos tevékenységet végezni a biztonság növelésére.
(4) Az atomerőmű, valamint a radioaktív hulladéktároló engedélyese a létesítmény környezetében lévő települések lakosságának rendszeres tájékoztatása érdekében elősegíti társadalmi ellenőrzési és információs társulás létrehozását, annak tevékenységéhez támogatást adhat.
(4) Az atomerőmű, valamint a radioaktív hulladékok tárolójának és a kiégett fűtőelemek átmeneti és végleges tárolójának engedélyese a létesítmény, illetve a létesítmény létesítését szolgáló telephely-kiválasztási kutatások környezetében lévő települések lakosságának rendszeres tájékoztatása érdekében elősegíti önkormányzati ellenőrzési és információs társulások létrehozását. A megalakuló önkormányzati ellenőrzési és információs társulásoknak, továbbá az itt létrejövő területfejlesztési önkormányzati társulásoknak, valamint a társulásokat alkotó települési önkormányzatoknak az engedélyes támogatást adhat - a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból is -, amely tájékoztatási, működési, terület- és településfejlesztési célokra használható fel.
(4) Az atomerőmű, valamint a radioaktív hulladékok tárolójának és a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges tárolójának (a továbbiakban együtt: tároló) engedélyese a létesítmény, illetve a létesítmény létesítését szolgáló telephely-kiválasztási kutatások környezetében lévő települések lakosságának rendszeres tájékoztatása érdekében elősegíti önkormányzati ellenőrzési és információs társulások létrehozását. A megalakuló önkormányzati ellenőrzési és információs társulásoknak, továbbá az itt létrejövő területfejlesztési önkormányzati társulásoknak, valamint a társulásokat alkotó települési önkormányzatoknak az engedélyes támogatást adhat - a tároló engedélyese a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból, az atomerőmű engedélyese saját forrásból -, amely tájékoztatási, működési és településfejlesztési célokra, az atomerőmű engedélyese által adott támogatás ezen kívül területfejlesztési célra használható fel.
(4) Az atomerőmű engedélyese a munkaalkalmassági követelmények meghatározása során alkohol- és drogpolitikát dolgoz ki, valamint gondoskodik az annak végrehajtásához szükséges ellenőrzésről.
(4) Az atomerőmű, a radioaktívhulladék-tároló az engedélyese a munkaalkalmassági követelmények meghatározása során alkohol- és drogpolitikát dolgoz ki, valamint gondoskodik az annak végrehajtásához szükséges ellenőrzésről.
10/A. §
(1) A radioaktív hulladék tárolójának, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges tárolójának (a továbbiakban: tároló) engedélyese a 4. § (4) bekezdésében és a 10. § (2) bekezdésében foglaltakról, továbbá a 40. § szerinti feladatok elvégzéséről
a) a tárolónak helyt adó település vagy települések, és az azzal területileg határos települések lakosságát; valamint
b) a tároló létesítését szolgáló engedélyezett telephely-kiválasztási helyszíni kutatófúrások által érintett települések lakosságát
a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének ott meghatározott módon történő ellátása mellett az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások (a továbbiakban: társulás) útján is rendszeresen tájékoztathatja.
(1) A radioaktív hulladék tárolójának, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges tárolójának (a továbbiakban: tároló) engedélyese a 4. § (4) bekezdésében és a 10. § (2) bekezdésében foglaltakról, továbbá a 40. § szerinti feladatok elvégzéséről
a) a tárolónak helyt adó település vagy települések, és az azzal területileg határos települések lakosságát; valamint
b) a tároló létesítését szolgáló engedélyezett telephely-kiválasztási helyszíni kutatófúrások által érintett települések lakosságát a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének ott meghatározott módon történő ellátása mellett az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások (a továbbiakban: társulás) útján is rendszeresen tájékoztathatja.
(2) A társulás törvényben meghatározott egyéb feltételek mellett akkor jön létre ha:
a) az (1) bekezdés a) pontja esetében az ott meghatározott összes település legalább felének és ezek között a tárolónak helyt adó település vagy települések képviselőtestülete a társulási megállapodást jóváhagyja, vagy
b) az (1) bekezdés b) pontja esetében az ott meghatározott települések legalább felének képviselő testülete a társulási megállapodást jóváhagyja.
(2) A társulásoknak a tárolóhoz vagy a tervezett tárolóhoz kötötten a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból támogatás adható. Támogatás tárolónként, vagy tervezett tárolónként csak egy ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásnak adható. A támogatás tájékoztatási, ellenőrzési, működési és településfejlesztési célokra használható fel.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a társulás létrejöttének feltétele, hogy megalakulását követően a Magyar Államkincstár nyilvántartásba vegye.
(3) A társulás a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint jön létre. A (2) bekezdés szerinti támogatás a társulásnak csak akkor adható, ha:
a) az (1) bekezdés a) pontja esetében az ott meghatározott összes település legalább felének és ezek között a tárolónak helyt adó település vagy települések képviselőtestülete a társulási megállapodást jóváhagyja,
b) az (1) bekezdés b) pontja esetében az ott meghatározott települések legalább felének képviselőtestülete a társulási megállapodást jóváhagyja, és
c) a társulás a tag helyi önkormányzatok önként vállalt tájékoztatási és ellenőrzési feladatainak ellátását szolgálja.
(4) Ha a tároló létesítését szolgáló engedélyezett telephely-kiválasztási helyszíni kutatófúrások időközben - az elvégzett kutatások eredményeként - a már létrejött társulás tagjai mellett újabb települések területére is kiterjednek, az engedélyes e települések polgármestereit tájékoztatja erről, valamint arról, hogy a (6) bekezdés értelmében csatlakozhatnak a társuláshoz.
(4) Ha a tároló létesítését szolgáló engedélyezett telephely-kiválasztási helyszíni kutatófúrások időközben - az elvégzett kutatások eredményeként - a már létrejött társulás tagjai mellett újabb települések területére is kiterjednek, az engedélyes e települések polgármestereit tájékoztatja erről, valamint arról, hogy csatlakozhatnak a társuláshoz.
(5) A telephely-kiválasztási kutatásokat szolgáló felszín alatti kutatólaboratórium létesítésének megkezdésekor a társulás megszűnik és az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szabályok szerint új társulás alakul.
(5) A telephely-kiválasztási kutatásokat szolgáló felszín alatti kutatólaboratórium létesítésének megkezdésekor a társulás csak akkor részesülhet támogatásban, ha az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel.
(6) A társuláshoz csatlakozni - az (1) bekezdésben meghatározott körben - bármikor, abból kiválni a naptári év utolsó napjával lehet. A csatlakozni kívánó település csatlakozásáról a tagok a társulási megállapodás szabályai szerint határoznak.
(6) A támogatás esedékes részösszegének lehívását a társulásoknak nyújtott támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén a tároló engedélyese kezdeményezi. A lehívás alapján a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelője a támogatás részösszegét közvetlenül a társulásnak utalja át.
(7) A társulás jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(8) A társulásoknak a tárolóhoz vagy a tervezett tárolóhoz kötötten a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból támogatás adható. Támogatás tárolónként, vagy tervezett tárolónként csak egy ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásnak adható. A támogatás tájékoztatási, ellenőrzési, működési és településfejlesztési célokra használható fel.
11. §
(1) Az atomenergia alkalmazása körében csak olyan személy foglalkoztatható, aki rendelkezik a külön jogszabályokban meghatározott iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, és kielégíti a foglalkoztatás egyéb jogszabályban előírt feltételeit, továbbá megfelel az előírt egészségügyi követelményeknek.
(1) Az atomenergia alkalmazása körében csak olyan személy foglalkoztatható, aki rendelkezik jogszabályban meghatározott iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, és kielégíti a foglalkoztatás jogszabályban előírt feltételeit, továbbá megfelel az előírt egészségügyi követelményeknek.
(2) Nukleáris létesítményekkel, valamint nukleáris rendszerekkel és berendezésekkel kapcsolatos tevékenységek körében csak azok az intézmények, szervezetek, valamint a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetek működhetnek, amelyek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel rendelkeznek.
(2) Nukleáris létesítményekkel, valamint nukleáris rendszerekkel és berendezésekkel kapcsolatos tevékenységek körében csak azok az intézmények, szervezetek, valamint a Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetek működhetnek, amelyek megfelelő minőségirányítási rendszerrel rendelkeznek.
(2) Nukleáris létesítményekkel, valamint nukleáris rendszerekkel és berendezésekkel kapcsolatos tevékenységek körében csak azok az intézmények, szervezetek, valamint gazdálkodó szervezetek működhetnek, amelyek megfelelő minőségirányítási rendszerrel rendelkeznek.
(2) Nukleáris létesítményekkel, azok nukleáris rendszereivel és rendszerelemeivel, valamint radioaktívhulladéktárolóval és azok rendszereivel és rendszerelemeivel kapcsolatos tevékenységek körében csak azok az intézmények, szervezetek, valamint gazdálkodó szervezetek működhetnek, amelyek megfelelő, a nukleáris biztonsági előírások részeként szabályozott minőségirányítási rendszerrel rendelkeznek.
(3) A nukleáris létesítményben, továbbá a létesítmény hatósági ellenőrzésével, a létesítmény tervezésével, építésével, üzemeltetésével, átalakításával, a nukleáris berendezések karbantartásával, a nukleáris anyag felhasználásával, tárolásával, szállításával és a szállítmányok kísérésével összefüggő munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy,
a) aki büntetett előéletű,
b) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166-168. §, 170. § (2)-(6) bek., 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)-(4) bek.], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bek. b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)-(3) bek.], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (Btk. 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 300/E. §), pénzhamisítás (Btk. 304. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 304/A. §), csempészet (Btk. 312. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 316-324. §, 326. §, 327. §) vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el elítéltek, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el,
c) akivel szemben szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
(3) A nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével, tervezésével, építésével, üzemeltetésével és átalakításával, a nukleáris létesítmény fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, a nukleáris rendszer, rendszerelem karbantartásával, - jogszabályban meghatározott - I., II. és III. kategóriába tartozó nukleáris, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások, valamint 1-es és 2-es veszélyességi kategóriába tartozó radioaktív hulladékok felhasználásával, tárolásával, szállításával, szállítmányok kísérésével, valamint ezek fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával összefüggő munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy:
a) aki büntetett előéletű;
b) akit a Btk. szerinti
ba) állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet),
bb) emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet),
bc) egyes élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények:
1. emberölés (Btk. 166. §),
2. erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 167. §),
3. öngyilkosságban közreműködés (Btk. 168. §),
4. szándékosan elkövetett súlyos testi sértés, és annak minősített esetei [Btk. 170. § (2)-(6) bekezdés],
5. foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171. §),
bd) egyes szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények:
1. kényszerítés (Btk. 174. §),
2. a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 174/A. §),
3. közösség tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. §),
4. az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 174/C. §),
5. személyi szabadság megsértése (Btk. 175. §),
6. emberrablás (Btk. 175/A. §),
7. emberkereskedelem (Btk. 175/B. §),
8. magánlaksértés bűntette [Btk. 176. § (2) bekezdés b) pont, (3) és (4) bekezdés],
be) egyes nemi erkölcs elleni bűncselekmények:
1. erőszakos közösülés (Btk. 197. §),
2. szemérem elleni erőszak (Btk. 198. §),
3. megtévesztéssel, erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel elkövetett kerítés [Btk. 207. § (3) bekezdés b) pont],
bf) egyes államigazgatás, igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények:
1. embercsempészés (Btk. 218. §),
2. visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (Btk. 221. §),
3. visszaélés bizalmas minősítésű adattal (Btk. 222. §),
4. hivatali bűncselekmények (Btk. XV. fejezet, IV. cím),
5. hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím),
bg) egyes közbiztonság elleni bűncselekmények:
1. közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)-(3) és (5) bekezdés],
2. közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §),
3. terrorcselekmény (Btk. 261. §),
4. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §),
5. légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §),
6. visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §),
7. visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §),
8. visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §),
9. bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §),
10. visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §),
11. visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (Btk. 264/A. §),
12. visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §),
13. visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §),
14. visszaélés méreggel (Btk. 265. §),
bh) egyes köznyugalom elleni bűncselekmények:
1. rémhírterjesztés (Btk. 270. §),
2. közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §),
3. garázdaság (Btk. 271. §),
4. önbíráskodás (Btk. 273. §),
bi) egyes közegészség elleni bűncselekmények:
1. környezetkárosítás, [Btk. 280. § (1) és (2) bekezdés],
2. természetkárosítás [Btk. 281. § (1)-(3) bekezdés],
3. veszélyes hulladékra elkövetett, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [Btk. 281/A. § (2) bekezdés],
4. visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §),
5. visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §),
bj) egyes gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények:
1. számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (Btk. 300/C. §),
2. számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 300/E. §),
bk) egyes pénz- és bélyeghamisítás bűncselekmények:
1. pénzmosás (Btk. 303. §),
2. pénzhamisítás (Btk. 304. §),
3. pénzhamisítás elősegítése (Btk. 304/A. §),
bl) csempészet (Btk. 312. §),
bl) költségvetési csalás (Btk. 310. §), a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,
bm) egyes vagyon elleni bűncselekmények:
1. lopás (Btk. 316. §),
2. sikkasztás (Btk. 317. §),
3. csalás (Btk. 318. §),
4. hűtlen kezelés (Btk. 319. §),
5. hanyag kezelés (Btk. 320. §),
6. rablás (Btk. 321. §),
7. kifosztás (Btk. 322. §),
8. zsarolás (Btk. 323. §),
9. rongálás (Btk. 324. §),
10. orgazdaság (Btk. 326. §),
11. jármű önkényes elvétele (Btk. 327. §),
vagy bűnszervezet keretében elkövetett bűntett miatt a bíróság elítélt, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el;
b) akit a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben vagy a Btk.-ban meghatározott alábbi bűncselekmények elkövetése miatt a bíróság elítélt, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el:
1. emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet),
2. emberölés (1978. évi IV. törvény 166. §, Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (1978. évi IV. törvény 167. §, Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (1978. évi IV. törvény 168. §, Btk. 162. §), szándékosan elkövetett súlyos testi sértés, és annak minősített esetei [1978. évi IV. törvény 170. § (2)-(6) bekezdés, Btk. 164. § (3) és (6)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 171. §, Btk. 165. §),
3. visszaélés méreggel (1978. évi IV. törvény 265. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), illetve kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), méreggel visszaélés (Btk. 188. §),
4. kényszerítés (1978. évi IV. törvény 174. §, Btk. 195. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §, Btk. 194. §), emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §, Btk. 190. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §, Btk. 192. §), illetve emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §),
5. erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §), szemérem elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 198. §), megtévesztéssel, erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel elkövetett kerítés [1978. évi IV. törvény 207. § (3) bekezdés b) pont], illetve szexuális erőszak (Btk. 197. §), megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont],
6. lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 174/A. §, Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §, Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (1978. évi IV. törvény 174/C. §, Btk. 217. §), magánlaksértés bűntette [1978. évi IV. törvény 176. § (2) bekezdés b) pont, (3)-(4) bekezdés, Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés],
7. visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (1978. évi IV. törvény 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), környezetkárosítás [1978. évi IV. törvény 280. § (1) és (2) bekezdés, Btk. 241. § (1) bekezdés], természetkárosítás [1978. évi IV. törvény 281. § (1)-(3) bekezdés, Btk. 242. § (1)-(2) bekezdés, 243. § (1)-(2) bekezdés], veszélyes hulladékra elkövetett, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [1978. évi IV. törvény 281/A. § (2) bekezdés, Btk. 248. § (2) bekezdés], illetve ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés [Btk. 249. § (1) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §),
8. állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet, Btk. XXIV. Fejezet),
9. visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), illetve minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §),
10. hivatali bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím Btk. XXVIII. Fejezet),
11. hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím, Btk. XXIX. Fejezet),
12. közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) és (5) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §, Btk. 323. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §, Btk. 314-316. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §, Btk. 321. §), illetve terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(4) bekezdés], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §),
13. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §, Btk. 327. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), illetve nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §),
14. rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §, Btk. 337. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §, Btk. 338. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §, Btk. 339. §),
15. embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §, Btk. 353. §),
16. rablás (1978. évi IV. törvény 321. §, Btk. 365. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §, Btk. 366. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §, Btk. 367. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §, Btk. 368. §),
17. lopás (1978. évi IV. törvény 316. §, Btk. 370. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §, Btk. 372. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §, Btk. 373. §), hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény 319. §, Btk. 376. §), hanyag kezelés (1978. évi IV. törvény 320. §, Btk. 377. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §, Btk. 371. §), orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §, Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §, Btk. 380. §), illetve információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §),
18. pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §, Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi IV. törvény 304/A. §, Btk. 390. §),
19. a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,
20. költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §, Btk. 396. §),
21. pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §, Btk. 399. §),
22. számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §), illetve információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §) vagy
23. bűnszervezet keretében elkövetett bűntett;
c) akivel szemben a b) pontban meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
(3) A nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével, tervezésével, építésével, üzemeltetésével és átalakításával, a nukleáris létesítmény fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, a nukleáris rendszer, rendszerelem karbantartásával, - jogszabályban meghatározott - I., II. és III. kategóriába tartozó nukleáris, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó nyitott radioaktív sugárforrások, valamint 1-es és 2-es veszélyességi kategóriába tartozó radioaktív hulladékok felhasználásával, tárolásával, szállításával, szállítmányok kísérésével, valamint ezek fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával összefüggő munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy:
a) aki büntetett előéletű;
b) akit a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben vagy a Btk.-ban meghatározott alábbi bűncselekmények elkövetése miatt a bíróság elítélt, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el:
1. emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet),
2. emberölés (1978. évi IV. törvény 166. §, Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (1978. évi IV. törvény 167. §, Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (1978. évi IV. törvény 168. §, Btk. 162. §), szándékosan elkövetett súlyos testi sértés, és annak minősített esetei [1978. évi IV. törvény 170. § (2)-(6) bekezdés, Btk. 164. § (3) és (6)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 171. §, Btk. 165. §),
3. visszaélés méreggel (1978. évi IV. törvény 265. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), illetve kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), méreggel visszaélés (Btk. 188. §),
4. kényszerítés (1978. évi IV. törvény 174. §, Btk. 195. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §, Btk. 194. §), emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §, Btk. 190. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §, Btk. 192. §), illetve emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §),
5. erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §), szemérem elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 198. §), megtévesztéssel, erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel elkövetett kerítés [1978. évi IV. törvény 207. § (3) bekezdés b) pont], illetve szexuális erőszak (Btk. 197. §), megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont],
6. lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 174/A. §, Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §, Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (1978. évi IV. törvény 174/C. §, Btk. 217. §), magánlaksértés bűntette [1978. évi IV. törvény 176. § (2) bekezdés b) pont, (3)-(4) bekezdés, Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés],
7. visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (1978. évi IV. törvény 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), környezetkárosítás [1978. évi IV. törvény 280. § (1) és (2) bekezdés, Btk. 241. § (1) bekezdés], természetkárosítás [1978. évi IV. törvény 281. § (1)-(3) bekezdés, Btk. 242. § (1)-(2) bekezdés, 243. § (1)-(2) bekezdés], veszélyes hulladékra elkövetett, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [1978. évi IV. törvény 281/A. § (2) bekezdés, Btk. 248. § (2) bekezdés], illetve ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés [Btk. 249. § (1) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §),
8. állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet, Btk. XXIV. Fejezet),
9. visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), illetve minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §),
10. hivatali bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím Btk. XXVIII. Fejezet),
11. hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím, Btk. XXIX. Fejezet),
12. közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) és (5) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §, Btk. 323. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §, Btk. 314-316. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §, Btk. 321. §), illetve terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(4) bekezdés], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §),
13. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §, Btk. 327. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), illetve nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §),
14. rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §, Btk. 337. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §, Btk. 338. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §, Btk. 339. §),
15. embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §, Btk. 353. §),
16. rablás (1978. évi IV. törvény 321. §, Btk. 365. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §, Btk. 366. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §, Btk. 367. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §, Btk. 368. §),
17. lopás (1978. évi IV. törvény 316. §, Btk. 370. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §, Btk. 372. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §, Btk. 373. §), hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény 319. §, Btk. 376. §), hanyag kezelés (1978. évi IV. törvény 320. §, Btk. 377. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §, Btk. 371. §), orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §, Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §, Btk. 380. §), illetve információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §),
18. pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §, Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi IV. törvény 304/A. §, Btk. 390. §),
19. a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,
20. költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §, Btk. 396. §),
21. pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §, Btk. 399. §),
22. számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §), illetve információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §) vagy
23. bűnszervezet keretében elkövetett bűntett;
c) akivel szemben a b) pontban meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
(4) Nem foglalkoztatható, akivel szemben a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkettő évig;
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig;
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott létesítményben, illetve munkakörökben történő foglalkoztatáshoz a rendőrség által kiadott közbiztonsági engedély szükséges. A közbiztonsági engedély kiadására irányuló eljárásban a kérelmező igazolja, hogy a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn, valamint, hogy nem áll a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A rendőrség a közbiztonság védelmének biztosítása céljából a foglalkoztatottakra vonatkozó követelmények fennállását évenként ellenőrzi. Az ellenőrzés során a közbiztonsági feltételek biztosítása céljából a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni és kezelni a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat, valamint az arra vonatkozó adatokat, hogy az igazolás alanya nem áll a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(6) Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a foglalkoztatottal szemben kizáró ok áll fenn, az atomenergia alkalmazójának a kizáró ok fennállásának tényére vonatkozó egyidejű tájékoztatása mellett az engedélyt visszavonja. A rendőrség az ellenőrzés alapján indított, az engedély visszavonására irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezelheti az (5) bekezdés szerint átvett adatokat.
(7) Külföldi foglalkoztatásakor a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a munkavállalónak azon állam irányadó jogszabályai szerint kell igazolnia, melynek állampolgára, illetve hontalan esetében, amely állam területén a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

III. FEJEZET
HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS, ELLENŐRZÉS ÉS FELÜGYELET

Az ügyfélre vonatkozó szabályok

III. FEJEZET
HATÓSÁGI FELÜGYELET

Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásai

11/A. §
(1) A nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris biztonsági hatósági eljárásban a Ket. 15. § (2) bekezdésében megfogalmazottól eltérően a létesítmény normál üzemének körülményei között értelmezett hatásterületén ügyfélnek minősül:
a) létesítményre vonatkozó engedélynél (a létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges engedély esetében): az engedélyesen kívül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó,
b) rendszerelem engedély esetében: az engedélyes,
c) ellenőrzési eljárásban és értékelésnél kizárólag az engedélyes, kivéve ha az ellenőrzés vagy az értékelés alapján az üzemeltetési engedélyt módosítani kell: ilyenkor ügyfél a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó,
d) érvényesítés során az engedélyes és a külső bejelentő.
(1) A nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris biztonsági hatósági eljárásban a létesítmény normál üzemének körülményei között értelmezett hatásterületén ügyfélnek minősül:
a) létesítményre vonatkozó engedélynél (a létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges engedély esetében): az engedélyesen kívül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,
b) rendszerelem engedély esetében: az engedélyes,
c) ellenőrzési eljárásban és értékelésnél kizárólag az engedélyes, kivéve ha az ellenőrzés vagy az értékelés alapján az üzemeltetési engedélyt módosítani kell: ilyenkor ügyfél a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,
d) érvényesítés során az engedélyes és a külső bejelentő.
(1) A nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris biztonsági hatósági eljárásban a nukleáris létesítmény normál üzemének körülményei között értelmezett hatásterületén ügyfélnek minősül:
a) nukleáris létesítményre vonatkozó engedélynél (a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges engedély esetében): az engedélyesen kívül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,
a) nukleáris létesítményre vonatkozó engedélynél (a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges engedély esetében): az engedélyesen kívül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,
b) rendszerelemre vonatkozó engedély esetében: kizárólag az engedélyes,
c) ellenőrzési eljárásban és értékelésnél kizárólag az engedélyes, kivéve, ha az ellenőrzés vagy az értékelés alapján az üzemeltetési engedélyt módosítani kell: ilyenkor ügyfél a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,
d) érvényesítés során: kizárólag az engedélyes és a külső bejelentő.
(1) A nukleáris létesítménnyel, radioaktívhulladék-tárolóval kapcsolatos hatósági eljárásban ügyfélnek kizárólag az alábbi személyek minősülnek:
a) nukleáris létesítményre vonatkozó engedélynél (a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges engedély esetében): az engedélyesen kívül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,
b) rendszerelemre vonatkozó engedély esetében: kizárólag az engedélyes,
c) ellenőrzési eljárásban és értékelésnél kizárólag az engedélyes, kivéve, ha az ellenőrzés vagy az értékelés alapján az üzemeltetési engedélyt módosítani kell: ilyenkor ügyfél a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,
d) érvényesítés során: kizárólag az engedélyes és a külső bejelentő,
e) radioaktívhulladék-tárolóra vonatkozó engedélynél (a létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telepítéséhez, létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, lezárásához, aktív és passzív intézményes ellenőrzésre való áttéréséhez szükséges engedély esetében) az engedélyesen kívül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
(1a) Az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott eljárásban az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait csak akkor gyakorolhatja, ha az eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be. A nukleáris létesítmény létesítményszintű nukleáris biztonságával kapcsolatos engedélyezési eljárásba a döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapon túl nem léphet be további ügyfél, e határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.
(2) A nukleáris létesítmény nukleáris biztonságával kapcsolatos elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmet kizárólag az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságnál lehet előterjeszteni.
(2) A nukleáris létesítmény nukleáris biztonságával kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelmet kizárólag az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságnál lehet előterjeszteni.
(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásaiban a hatásterület a biztonsági övezettel azonos.
(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásaiban - a (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatásterület a biztonsági övezet területe.
(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásaiban - a (2a)-(2d) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatásterület a biztonsági övezet területe.
(2a) A nukleáris létesítmény telephelye vizsgálatának és értékelésének, valamint a nukleáris létesítmény telephelye jellemzői és alkalmassága megállapításának engedélyezése iránti nukleáris biztonsági hatósági eljárásban a hatásterület a nukleáris létesítmény tervezett telephelye, valamint
a) kutatóreaktor, oktatóreaktor és nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium esetén a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított száz méteres,
b) az a) pontban meghatározott nukleáris létesítmények kivételével a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított ötszáz méteres
távolságon belüli terület.
(2b) A nukleáris létesítmény létesítésének engedélyezése iránti nukleáris biztonsági eljárásban a hatásterület a nukleáris létesítmény tervezett telephelye, valamint a létesítmény tervezője által a kérelmet megalapozó dokumentációban - kormányrendeletben meghatározott követelmények alapján - javasolt biztonsági övezet területe, de legalább
a) kutatóreaktor, oktatóreaktor és nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium esetén a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított száz méteres,
b) az a) pontban meghatározott nukleáris létesítmények kivételével a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított ötszáz méteres
távolságon belüli terület.
(2c) A radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatára és értékelésére, valamint telepítésére vonatkozó hatósági eljárásban a hatásterület a létesítmény jogszabályban meghatározottak szerint tervezett ellenőrzött területe, valamint az annak határától számított száz méteres távolságon belüli terület.
(2d) A radioaktívhulladék-tároló létesítésének engedélyezése iránti hatósági eljárásban a hatásterület az engedélyezendő létesítmény tervezője által a kérelmet megalapozó dokumentációban - kormányrendeletben meghatározott követelmények alapján - javasolt biztonsági övezet területe, de legalább a (2c) bekezdésben meghatározott terület.
(3) A kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet értesíteni kell az eljárás megindításáról:
a) a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül,
b) a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül.
(3) A kérelemre indult eljárásban az ügyfelet értesíteni kell az eljárás megindításáról:
a) a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított 22 munkanapon belül,
a) a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül,
b) a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított 7 munkanapon belül.
b) a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított tíz napon belül.
(3) A nukleáris létesítmény nukleáris biztonságával kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelmet kizárólag az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságnál lehet előterjeszteni.
(3) A nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló nukleáris biztonságával kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelmet kizárólag az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságnál lehet előterjeszteni.
(4) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, őt az eljáró hatóság a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásoknál a kérelem beérkezésétől számított 120 napon belül, míg a 17. § (2) bekezdésének c), d), m) és n) pontja szerinti eljárásoknál 30 napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.
(4) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, őt az eljáró hatóság a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásoknál a kérelem beérkezésétől számított 4 hónapon belül, míg a 17. § (2) bekezdésének c), d), m) és n) pontja szerinti eljárásoknál 22 munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel.
(4) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, őt az eljáró hatóság a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásoknál a kérelem beérkezésétől számított 4 hónapon belül, míg a 17. § (2) bekezdésének c), d), m) és n) pontja szerinti eljárásoknál harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.
(4) A kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - az ügyfelet értesíteni kell az eljárás megindításáról:
a) a 17. § (2) bekezdés 1., 5. és 10. pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül,
b) a 17. § (2) bekezdés 3., 4., 6-9. pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül.
(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásaiban a döntése meghozatala előtt - a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében - közmeghallgatást tart.
(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott eljárásaiban a döntése meghozatala előtt - a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében - közmeghallgatást tart.
(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv atomenergia alkalmazásával összefüggő, radioaktív anyagok közúti szállításának engedélyezésével, létesítményekkel, berendezésekkel, tevékenységekkel, radioaktív hulladék elhelyezésével, eszköz, berendezés vagy az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz sugárvédelmi minősítésével, sugárvédelmi képzéssel, személyi dozimetriai ellenőrzésével és a belső sugárterhelés meghatározásával kapcsolatos, kérelemre lefolytatott eljárásáért vagy igazgatási jellegű szolgáltatásáért - az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(5) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, őt az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. § (2) bekezdés 1. és 5. pontja szerinti eljárásoknál a kérelem beérkezésétől számított négy hónapon belül, míg a 17. § (2) bekezdés 3., 4., 6-10. pontja szerinti eljárásoknál harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.
(5) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, őt az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja, 5. és 10. pontja szerinti eljárásoknál a kérelem beérkezésétől számított négy hónapon belül, a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja, valamint 3., 4. és 6-9. pontja szerinti eljárásoknál a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.
(5) Az atomenergia-felügyeleti szerv a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a közmeghallgatást megelőzően kormányrendeletben meghatározott határidőben
a) hirdetményi úton, valamint a honlapján történő közzététel útján értesíti az érintetteket,
b) értesíti az eljárásban közreműködő szakhatóságot.

A hatósági engedélyezés és ellenőrzés általános rendje

Az engedélyezés általános rendje

12. §
(1) Az atomenergia alkalmazása körébe tartozó tevékenységre vonatkozó hatósági eljárásban - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) A határozatot, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) által az ügyintézési határidő kezdőnapjaként meghatározott időponttól számítva meg kell hozni:
a) a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti ügyekben 180 napon belül;
b) a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti ügyekben 60 napon belül.
(1) Az ügyintézés határideje:
a) a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti ügyekben 6 hónap;
a) a 17. § (2) bekezdés 1. és 10. pontja szerinti ügyekben, a létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását igénylő 5. pont szerinti átalakítások, valamint a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók fizikai védelmi rendszerének első alkalommal történő engedélyezése esetében hat hónap;
a) a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja és 10. pontja szerinti ügyekben, a létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását igénylő 5. pont szerinti átalakítások, valamint a tervezési alapfenyegetettség első alkalommal történő megállapítása és a fizikai védelmi rendszer első alkalommal történő engedélyezése esetében hat hónap,
b) a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti ügyekben 45 munkanap.
b) a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti ügyekben két hónap.
b) a 17. § (2) bekezdés 3-9. pontja szerinti ügyekben hatvan nap.
b) a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja és 3-9. pontja szerinti ügyekben hatvan nap.
(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv e törvény szerinti
a) eljárásaira vonatkozó eljárási határidőket, valamint
b) eljárásaiban közreműködő szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidőt
a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) Az első fokú ügyintézési határidő a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nukleáris biztonsági engedélyezési eljárás esetén legfeljebb hat hónapig meghosszabbítható.
(2) Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti ügyekben legfeljebb 90 nappal, míg a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti ügyekben 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.
(2) Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti ügyekben legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.
(2) Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, a 17. § (2) bekezdés 1. és 10. pontja szerinti ügyekben, valamint a létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását igénylő 5. pont szerinti átalakítások esetében legfeljebb kilencven nappal, míg a 17. § (2) bekezdés 3-9. pontja szerinti ügyekben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.
(2) Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja és 10. pontja szerinti ügyekben, valamint a létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását igénylő 5. pont szerinti átalakítások esetében legfeljebb kilencven nappal, a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja és 3-9. pontja szerinti ügyekben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.
(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv a beérkezett kérelmet megvizsgálja és amennyiben megállapítja, hogy a kérelem nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, úgy - ha külön jogszabály másként nem rendelkezik - 8 napon belül a mulasztás következményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Az atomenergia-felügyeleti szerv határidő tűzésével indokolt esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírt határidőnél hosszabb határidőt is megállapíthat a hiánypótlás teljesítésére.
(3) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásoknál 60 nap, míg a 17. § (2) bekezdésének c) és d) pontjai szerinti eljárásoknál 30 nap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője e határidőt egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti.
(3) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő az (1) bekezdés a) pontja esetében 45 nap, az (1) bekezdés b) pontja esetében 30 nap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője a szakhatósági eljárásra irányadó határidőt egy alkalommal tíz nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti.
(3) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő az (1) bekezdés a) pontja, valamint a 17. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja esetében 45 nap, a 17. § (2) bekezdés 3-9. pontja esetében pedig 30 nap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője a szakhatósági eljárásra irányadó határidőt egy alkalommal tíz nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti.
(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv az eljárást felfüggeszti, amennyiben az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Az atomenergia-felügyeleti szerv az eljárás felfüggesztéséig valamennyi eljárási cselekményt végrehajtja, amely az előzetes kérdés elbírálása nélkül lehetséges.
(3a) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(4) A radioaktív anyagok és radioaktív hulladékok országhatáron át történő szállításának engedélyezése, illetve jóváhagyása az EU hivatalos nyelvén készült kísérőokmányokkal történik.
(4) A radioaktív hulladékok, kiégett üzemanyagok, valamint egyéb radioaktív anyagok országhatáron át történő szállításához való hozzájárulás és engedélyezés angol vagy magyar nyelven készült okmányokkal történik.
(5) A nemzetközi szervezetekkel kötött szerződésekben vállalt kötelezettségekből eredő ellenőrzések esetében az ellenőrzések jegyzőkönyve a nemzetközi szervezet hivatalos nyelvén készül.
(6) A nukleáris létesítmény létesítési eljárásában a szabványhasználat kötelező.
(7) A nukleáris létesítmény létesítési engedélyezési eljárása és az atomfelügyeleti szerv által lefolytatott építési engedélyezési eljárás - külön jogszabály szerint - egyidejűleg is lefolytatható. A külön jogszabályban meghatározott hosszú gyártási idejű berendezések (nukleáris rendszerek és rendszerelemek) gyártására irányuló engedélykérelem - az engedélyes döntésétől függően - a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a létesítési engedélyezési eljárás alatt is benyújtható, azonban az ebből eredő minden kockázat, a legyártott termék felhasználásra alkalmassága az engedélyest terheli.
(8) Amennyiben az engedélyes a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes biztonsági tájékoztatót nyújt be, az ügyintézés határideje a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglalt létesítés, bővítés engedélyezése esetében
a) tizenkét hónap abban az esetben, ha az engedélyes a 17. § (7) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatót nyújt be,
a) tizenkét hónap abban az esetben, ha az engedélyes a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatót nyújt be,
b) tizennyolc hónap akkor, ha az engedélyes nem nyújt be a 17. § (7) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatót.
b) tizennyolc hónap akkor, ha az engedélyes nem nyújt be a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatót.
(9) A (8) bekezdés szerinti eljárások legfeljebb három hónappal hosszabbíthatók meg.
(10) A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a továbbiakban: 2015. évi VII. törvény) szerinti Beruházás Megrendelője kérelmezi az annak megvalósulásához szükséges valamennyi engedélyezési eljárást.
12/A. §
(1) A helyszíni ellenőrzés a helyszínre vagy a hatósághoz telepített, illetőleg a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján is történhet.
(1) A nukleáris biztonsággal összefüggő adatok ellenőrzése a helyszínre vagy az atomenergia-felügyeleti szervhez telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján is történhet.
(2) A nukleáris biztonság hatósági ellenőrzése nincs időkorláthoz kötve.
(3) A hatóság a nukleáris létesítmény hatósági felügyeletéhez vagyis az üzemeltető tevékenységének értékeléséhez, elemzéséhez a hatósági határozatokban és a jogszabályokban foglaltak teljesülésének igazolására, valamint az érvényesítési eljárásainak lefolytatásához rendszeres és eseti megelőző, továbbá eseményhez kötött ellenőrzéseket végez. A hatóság az ilyen tevékenységének folyamatosságát a létesítmény telephelyén fenntartott helyszíni felügyelettel, és ügyeleti rend működtetésével biztosíthatja.
(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv a nukleáris létesítmény hatósági felügyeletéhez, vagyis az engedélyes tevékenységének értékeléséhez, elemzéséhez a hatósági határozatokban és a jogszabályokban foglaltak teljesülésének igazolására, valamint az érvényesítési eljárásainak lefolytatásához átfogó, feltáró és eseti ellenőrzéseket végez. Az atomenergia-felügyeleti szerv az ilyen tevékenységének folyamatosságát a nukleáris létesítmény telephelyén fenntartott helyszíni felügyelettel, és ügyeleti rend működtetésével biztosíthatja.
(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló hatósági felügyeletéhez, vagyis az engedélyes tevékenységének értékeléséhez, elemzéséhez a hatósági határozatokban és a jogszabályokban foglaltak teljesülésének igazolására, valamint az érvényesítési eljárásainak lefolytatásához átfogó, feltáró és eseti ellenőrzéseket végez. Az atomenergia-felügyeleti szerv az ilyen tevékenységének folyamatosságát a nukleáris létesítmény telephelyén fenntartott helyszíni felügyelettel, és ügyeleti rend működtetésével biztosíthatja.
(4) A nukleáris létesítmény helyszíni ellenőrzésének megindítását, lefolytatását és lezárását, iratok, dokumentumok bekérését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az ellenőrzés és a jegyzőkönyvezés során az ügyfelet az üzemeltető biztonságért felelős szervezeti egységének megbízottja, az ellenőrzött területen munkautasítás szerint tevékenykedő vagy korábban tevékenykedett, az üzemvitelért felelős és karbantartó személyek képviselik, ha ezt az ügyfél másképpen nem szabályozza. A bekért iratokat, dokumentumokat az adott ügyhöz kapcsolódó értékelő, elemző tevékenység befejezését követően is a hatóság tárolja.
(4) A nukleáris létesítmény helyszíni ellenőrzésének megindítását, lefolytatását és lezárását, iratok, dokumentumok bekérését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A bekért iratokat, dokumentumokat az adott ügyhöz kapcsolódó értékelő, elemző tevékenység befejezését követően is az atomenergia-felügyeleti szerv tárolja.
(4) A nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló helyszíni ellenőrzésének megindítását, lefolytatását és lezárását, iratok, dokumentumok bekérését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A bekért iratokat, dokumentumokat az adott ügyhöz kapcsolódó értékelő, elemző tevékenység befejezését követően is az atomenergia-felügyeleti szerv tárolja.
(5) A nukleáris létesítmény üzemeltetőjének minőségbiztosítását, a személyzet képzését érintő dokumentum, adatbázis a hatóság által akkor is bekérhető, ha az személyes adatokat is tartalmaz. Ezeket az adatokat a hatóság csak a hatósági jogosító vizsgához kötött munkakörökben történő munkavégzés ellenőrzésére használhatja fel.
(5) A nukleáris létesítmény üzemeltetőjének minőségbiztosításában, a személyzet képzését érintő dokumentumában, adatbázisában rögzített személyes adatokat a hatóság csak a hatósági jogosító vizsgához kötött munkakörökben történő munkavégzés ellenőrzésére használhatja fel.
(5) A nukleáris létesítmény engedélyesének minőségirányítási rendszerében, a személyzet képzését érintő dokumentumában, adatbázisában rögzített személyes adatokat az atomenergiafelügyeleti szerv csak a hatósági jogosító vizsgához kötött munkakörökben történő munkavégzés ellenőrzésére használhatja fel.
(5) A nukleáris létesítmény engedélyesének minőségirányítási rendszerében, a személyzet képzését érintő dokumentumában, adatbázisában rögzített személyes adatokat az atomenergia-felügyeleti szerv csak a hatósági jogosító vizsgához kötött munkakörökben történő munkavégzés ellenőrzésére használhatja fel.
(5) A nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló engedélyesének minőségirányítási rendszerében, a személyzet képzését érintő dokumentumában, adatbázisában rögzített személyes adatokat az atomenergia-felügyeleti szerv csak a hatósági jogosító vizsgához kötött munkakörökben történő munkavégzés ellenőrzésére használhatja fel.
13. §   Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatban szükséges közmeghallgatás tekintetében a külön jogszabályokban előírtakat kell alkalmazni.
13. §
(1) Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatban szükséges közmeghallgatás tekintetében a külön jogszabályokban előírtakat kell alkalmazni.
(1) A nukleáris létesítménnyel összefüggő hatósági engedélyezési eljárás során biztosítani kell a szakértőként eljáró személyek függetlenségét. Az egyes eljárásokban kirendelt, illetve felkért szakértők egymással nem állhatnak semmilyen függőségi viszonyban, nem lehetnek az eljárásban érintett ügyfelek egyikének sem hozzátartozói, nem állhatnak semmilyen közvetlen vagy közvetett gazdasági kapcsolatban a kérelmezővel, illetve a hatósági eljárásban megjelölt technológia-szállítóval és annak versenytársával.
(2) A nukleáris létesítmény biztonságára lényeges hatással levő tevékenység esetében az engedélykérelmet megalapozó dokumentációt független szakértővel értékeltetni kell. A független szakértői értékelést a kérelmező az engedélykérelem részeként benyújtja a hatósághoz.
(2) A nukleáris létesítmény biztonságára lényeges hatással levő tevékenység engedélyezése esetében a kérelmet megalapozó dokumentációt független szakértővel értékeltetni kell. A független szakértői értékelést a kérelmező a kérelem mellékleteként nyújtja be a hatósághoz.
(2) A nukleáris létesítmény nukleáris biztonságára lényeges hatással levő tevékenység engedélyezése esetében a kérelmet megalapozó dokumentációt független szakértővel értékeltetni kell. A független szakértői értékelést a kérelmező a hatósági eljárásban, az arra vonatkozó nukleáris biztonsági követelmények szerint nyújtja be az atomenergia-felügyeleti szervhez.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően új atomerőművi blokk létesítésére irányuló engedélyezési eljárásban a független szakértőt az atomenergia-felügyeleti szerv hivatalból vonja be az eljárásba. A független szakértő eljárása nem előfeltétele az engedélyezési eljárásnak, az az ügyintézési határidőbe nem számít bele.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően új atomerőművi blokk létesítési engedélyezési eljárásában a független szakértőt az atomenergia-felügyeleti szerv hivatalból vonja be az eljárásba. A független szakértő eljárása nem előfeltétele az engedélyezési eljárásnak, az az ügyintézési határidőbe nem számít bele.
14. §
(1) Engedély határozott vagy határozatlan időre, valamint bizonyos feltételekhez kötötten adható. A határozott időre adott engedély kérelemre meghosszabbítható.
(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek szerint összevont engedélyt, illetve előzetes típusengedélyt adhat ki.
(1a) Engedély határozott vagy határozatlan időre, valamint bizonyos feltételekhez kötötten adható. A határozott időre adott engedély kérelemre meghosszabbítható.
(2) Az engedély érvényét veszti, ha
a) az abban meghatározott időtartam lejár, vagy az engedélyben meghatározott feltételek nem teljesültek;
b) a nukleáris berendezés, illetve a nukleáris létesítmény az engedélyezett időtartamon belül, az engedélyben meghatározottnál hosszabb ideig folyamatosan üzemen kívül áll.
(2) Az engedély hatályát veszti, ha
a) az abban meghatározott időtartam lejár, vagy az engedélyben meghatározott feltételek nem teljesültek;
b) a nukleáris berendezés, illetve a nukleáris létesítmény az engedélyezett időtartamon belül, az engedélyben meghatározottnál hosszabb ideig folyamatosan üzemen kívül áll.
(3) A hatóság az engedélyt visszavonhatja, vagy az engedély érvényességi idejét korlátozhatja, ha az engedély megadása alapjául szolgáló biztonsági körülményeknek, illetve a kockázat mértékének a megváltozását állapította meg.
(3) A hatóság az engedélyt visszavonhatja, vagy az engedély időbeli hatályát korlátozhatja, ha az engedély megadása alapjául szolgáló biztonsági körülményeknek, illetve a kockázat mértékének a megváltozását állapította meg.
(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyt visszavonhatja, vagy az engedély időbeli hatályát korlátozhatja, ha az engedély megadása alapjául szolgáló biztonsági körülményeknek, illetve a kockázat mértékének a megváltozását állapította meg.
(4) Az OAH az engedélyt visszavonhatja, vagy engedély érvényességi idejét korlátozhatja, ha a nukleáris létesítménynek, vagy a nukleáris rendszernek és berendezésnek a nukleáris biztonságot érintő átalakítását az átalakítási engedélyben foglaltaktól eltérően vagy engedély nélkül végezték el.
(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyt visszavonhatja, vagy engedély érvényességi idejét korlátozhatja, ha a nukleáris létesítménynek, vagy a nukleáris rendszernek és berendezésnek a nukleáris biztonságot érintő átalakítását az átalakítási engedélyben foglaltaktól eltérően vagy engedély nélkül végezték el.
(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyt visszavonhatja, vagy engedély időbeli hatályát korlátozhatja, ha a nukleáris létesítménynek, vagy a nukleáris rendszernek és berendezésnek a nukleáris biztonságot érintő átalakítását az átalakítási engedélyben foglaltaktól eltérően vagy engedély nélkül végezték el.
(4) Az átalakítási engedély kiadása előtt végzett ellenőrzés során feltárt, a nukleáris biztonságot veszélyeztető nem-megfelelőség esetén az atomenergia-felügyeleti szerv az átalakítás folytatását megtilthatja.
(4a) Ha az átalakítást követő üzemeltetés megkezdését megelőzően az atomenergia felügyeleti szerv a hozzá - jogszabály alapján - becsatolandó dokumentum értékelése, az eseti ellenőrzés vagy az átalakítás végrehajtása során lefolytatott ellenőrzés keretében olyan nem-megfelelőséget állapít meg, amely veszélyezteti a nukleáris biztonságot, akkor a kiadott átalakítási engedélyt visszavonja, vagy az engedélyt módosítva feltételeket állapít meg.
(4b) A bíróság a (4) és a (4a) bekezdés szerinti határozatok végrehajtását nem függesztheti fel.
(4b) A bíróság a (4), a (4a) bekezdés szerinti határozatok, valamint az atomerőmű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez kiadott engedélyt tartalmazó határozat végrehajtását nem függesztheti fel.
(5) Az engedélyes mindaddig felelős a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságáért, amíg ez a felelősség okafogyottá nem vált vagy más engedélyesre át nem szállt. A felelősség a létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez megszerzett engedélyek érvényének megszűnése esetén is fennáll.
(5) Az engedélyes mindaddig felelős a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságáért, amíg ez a felelősség okafogyottá nem vált vagy más engedélyesre át nem szállt. A felelősség a létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez megszerzett engedélyek hatályának megszűnése esetén is fennáll.
(5) Az engedélyes mindaddig felelős a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságáért, amíg ez a felelősség okafogyottá nem vált vagy más engedélyesre át nem szállt. A felelősség a létesítmény telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez megszerzett engedélyek hatályának megszűnése esetén is fennáll.
(5a) Az engedélyes felelőssége az (5) bekezdésben foglaltaktól függetlenül
a) a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez és megszüntetéséhez,
b) a radioaktívhulladék-tároló telephely vizsgálatához és értékeléséhez, telepítéséhez, létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, lezárásához és aktív intézményes ellenőrzéséhez
megadott engedélyek hatályának megszűnése esetén is fennáll.
(6) A bíróság soron kívül jár el az atomerőmű telephelyével, létesítésével, bővítésével, üzembe helyezésével és üzemeltetésével kapcsolatos hatósági határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás során.
14/A. §
(1) A törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A perben a jogi képviselet kötelező.
(3) Az alperes hatóság a szakhatóságot csak a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozatában hívhatja perbe. A bíróság a perbe hívást haladéktalanul közli a szakhatósággal, mely a közlést követő három napon belül nyilatkozik a perbe hívás elfogadása tárgyában.
(4) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni. A Pp. 335/A. § (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.
(5) A perben szünetelésnek nincs helye.
(6) A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. Az ellenérdekű fél beavatkozó tárgyalás tartását a Pp. 338. § (2) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli elbírálásra a Pp. 338. § (3), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.
(7) Amennyiben a bíróság a keresettel megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el, határozatának tartalmaznia kell a hatóság megismételt eljárására vonatkozó utasításokat.
15. §
(1) Az engedély, valamint a kockázat elfogadható mértékét figyelembe vevő biztonsági szabályzatok előírásainak megtartását, illetőleg az atomenergia alkalmazásának biztonságosságát az engedélyező hatóság köteles rendszeresen ellenőrizni, és az észlelt rendellenességek megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkedni, vagy intézkedést kezdeményezni.
(1) Az engedély, valamint a nukleáris biztonsági szabályzatok előírásainak megtartását, és az atomenergia alkalmazásának biztonságosságát az atomenergia-felügyeleti szerv köteles rendszeresen ellenőrizni, és az észlelt rendellenességek megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkedni, vagy intézkedést kezdeményezni.
(1) Az engedély, a jogszabályok, a nukleáris biztonsági szabályzatok és a radioaktívhulladék-tárolóra vonatkozó biztonsági szabályzatok előírásainak megtartását, és az atomenergia alkalmazásának biztonságosságát az atomenergia-felügyeleti szerv köteles rendszeresen ellenőrizni, és az észlelt rendellenességek megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkedni, vagy intézkedést kezdeményezni.
(2) Az engedélyekről és az ellenőrzések eredményeiről a hatóság nyilvántartást vezet.
(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv az e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály megsértése, valamint az e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály alapján kiadott határozatában foglaltak betartásának elmulasztása esetén az engedélyest, továbbá a 17. § (2) bekezdés 20-22. pontja szerinti, az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó ügyekben adatszolgáltatásra kötelezettet bírság megfizetésére kötelezi.
(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv az e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály megsértése, valamint az e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály alapján kiadott határozatában foglaltak betartásának elmulasztása esetén az engedélyest, továbbá a 17. § (2) bekezdés 20-22. pontja szerinti, az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó ügyekben adatszolgáltatásra kötelezettet bírság megfizetésére kötelezheti.
(3) Az OAH jogszabály, biztonsági szabályzat megsértése, kötelezően alkalmazandó szabvány vagy az előzőek alapján kiadott egyedi hatósági engedélyben foglaltak betartásának elmulasztása esetén az engedélyest bírság megfizetésére kötelezheti.
(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv jogszabály, biztonsági szabályzat megsértése, kötelezően alkalmazandó szabvány vagy az előzőek alapján kiadott egyedi hatósági engedélyben foglaltak betartásának elmulasztása esetén az engedélyest bírság megfizetésére kötelezheti.
(3) Nem szabható ki bírság a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a hatóság tudomására jutásától számított egy éven, valamint attól a naptól számított öt éven túl, amely napon a kötelezettnek eleget kellett volna tennie az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított kötelezettségének.
(4) A bírság mértékéről és a kiszabott bírságokból befolyt összeg felhasználásáról külön jogszabály rendelkezik.
(5) Nem szabható ki bírság a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a hatóság tudomására jutásától számított 6 hónapon, illetőleg attól a naptól számított 2 éven túl, amely napon a kötelezettnek eleget kellett volna tennie az e törvényben megállapított kötelezettségének.

A radioaktív és nukleáris anyagok nyilvántartása, ellenőrzése, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás szabályai

16. §
(1) A nukleáris anyagokról, a radioaktív anyagokról és készítményekről - ideértve a radioaktív hulladékokat is - központi nyilvántartást kell vezetni, amelynek adatai statisztikai célokra is felhasználhatók.
(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. § (2) bekezdés f) és g) pontjának megfelelően a radioaktív anyagokról - és ezen belül elkülönítetten a nukleáris anyagokról - központi nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a radioaktív anyagok helyét, fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint az atomenergia alkalmazóját és a velük kapcsolatos tevékenységeket. A központi nyilvántartás adatai statisztikai célokra is felhasználhatók.
(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. § (2) bekezdés 20. és 21. pontjának megfelelően a radioaktív anyagokról - és ezen belül elkülönítetten a nukleáris anyagokról - központi nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a radioaktív anyagok helyét, fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint az atomenergia alkalmazóját és a velük kapcsolatos tevékenységeket. A központi nyilvántartás adatai statisztikai célokra is felhasználhatók.
(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. § (2) bekezdés 20. és 21. pontjának megfelelően a radioaktív anyagokról - és ezen belül elkülönítetten a nukleáris anyagokról - központi nyilvántartást vezet, amely a név és az elérhetőségi adatok kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2) A nukleáris anyagok, a radioaktív anyagok és készítmények nyilvántartásának szabályait külön jogszabályok állapítják meg.
(2) Az atomenergia alkalmazója a birtokában lévő radioaktív anyagok helyéről, fizikai, kémiai tulajdonságairól és a velük kapcsolatos tevékenységekről helyi nyilvántartást vezet, kezeli a helyi nyilvántartás adatait, beleértve a (4) bekezdés szerinti személyes adatokat is, és adatokat szolgáltat a központi nyilvántartás számára. A nyilvántartást az atomenergia alkalmazója az adatszolgáltatási kötelezettségének megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.
(3) A központi nyilvántartáson kívül saját nyilvántartást és üzemeltetési feljegyzést (dokumentációt) köteles vezetni az atomenergia minden olyan alkalmazója, amely a törvény hatálya alá tartozó radioaktív vagy nukleáris anyaggal külön jogszabályokban meghatározott tevékenységeket végez.
(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv kialakítja és működteti a központi nyilvántartás rendszerét, központi nyilvántartásba veszi a helyi nyilvántartásokat, továbbá ellenőrzi a központi és helyi nyilvántartások adattartalmának egyezését, valamint a helyi nyilvántartásban nyilvántartott radioaktív anyagokat és a tényleges állományt.
(3a) A központi nyilvántartás tartalmazza:
a) a radioaktív anyagok helyét, fizikai és kémiai tulajdonságait,
b) a radioaktív anyag tulajdonosának és birtokosának nevét és lakcímét,
c) az atomenergia alkalmazóját és a radioaktív anyaggal kapcsolatos tevékenységeket,
d) a nyilvántartás vezetésére kötelezett természetes személy nevét és lakcímét vagy a nyilvántartás vezetésére kötelezett jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vezetőjének nevét és címét,
d) a nyilvántartás vezetésére kötelezett természetes személy nevét és lakcímét vagy a nyilvántartás vezetésére kötelezett jogi személy vezetőjének nevét és címét,
e) a radioaktív anyag feltalálási helyét,
f) zárt sugárforrások esetében - ideértve a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat is - tulajdonosonként és birtokosonként és radionuklidonként a radioaktív anyagok engedélyezett maximális készletét, aktuális készletét, fajtáját, aktivitását és rendeltetését (a felhasználás és az alkalmazás engedélyezett formáját),
g) nyitott sugárforrások esetében - ide nem értve a radioaktív hulladékokat - a radioaktív anyagok nyilvántartásáról, ellenőrzéséről és a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló miniszteri rendeletben meghatározott leltárfelvételi periódusra vonatkoztatva tulajdonosonként és birtokosonként, valamint radionuklidonként a radioaktív anyagok mennyiségét, készletváltozását, felhasználását, fajtáját, eredeti aktivitását és rendeltetését,
h) radioaktív hulladékok esetében - ide nem értve a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat - a radioaktív anyagok nyilvántartásáról, ellenőrzéséről és a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló miniszteri rendeletben meghatározott leltárfelvételi periódusra vonatkoztatva a radioaktív hulladékok mennyiségét, készletváltozását és fajtáját tulajdonosonként és birtokosonként, radioaktív hulladék osztályonként, valamint amennyiben ismert, radionuklidonként.
(3b) A központi nyilvántartás nukleáris anyagok esetében tartalmazza továbbá:
a) a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos tevékenységeket és telephelyeket,
b) az egyes nukleáris anyaggal rendelkező szervezetek rendelkezése alá tartozó nukleáris anyagok minőségét és mennyiségét elemenként (urán, plutónium, tórium), valamint hasadóanyag tartalmát,
c) az összes nukleáris anyaggal rendelkező szervezet rendelkezése alá tartozó nukleáris anyagok minőségét és összesített mennyiségét elemenként (urán, plutónium, tórium), valamint összesített hasadóanyag tartalmát,
d) a nukleáris anyagoknak a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetek közötti forgalmát,
e) a nemzetközi jelentésekben és adatszolgáltatásokban szereplő adatközlések helyességét.
(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv kezeli és feldolgozza a központi nyilvántartás részét képező következő személyes adatokat:
a) a nyilvántartás vezetésére kötelezett természetes személy neve és elérhetősége,
b) a nyilvántartás vezetésére kötelezett jogi személy valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vezetőjének neve és elérhetősége,
b) a nyilvántartás vezetésére kötelezett jogi személy és gazdálkodó szervezet vezetőjének neve és elérhetősége,
c) a sugárvédelmi megbízott neve, és elérhetősége,
d) a biztosítékok végrehajtásáért felelős vezető neve és elérhetősége,
e) a telephelyi képviselő neve és elérhetősége,
f) a telephelyi biztosítéki felügyelő neve és elérhetősége,
g) a létesítményi biztosítéki felügyelő neve és elérhetősége.
(5) Az atomenergia-felügyeleti szerv a személyes adatokat a helyi nyilvántartások ellenőrzéséhez, az ellenőrzések során esetlegesen tapasztalt hiányosságok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések, valamint a talált, illetve lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos intézkedések céljára használhatja fel.
(6) Az atomenergia-felügyeleti szerv a személyes adatokat a (2) bekezdésben meghatározott helyi nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség megszűnésétől számított öt évig kezeli. Ezt követően az adatokat archív adatbázisba helyezi. Az archív adatbázisból az adatok selejtezése a radioaktív (ezen belül nukleáris) anyag végleges elhelyezését, az országból való kiszállítását vagy teljes felhasználását követően történik.
(6a) A radioaktív és a nukleáris anyagok központi nyilvántartásában szereplő adatok nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak.
(7) A rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és az egészségügyi államigazgatási szerv jogszabályban előírt feladatai ellátásához - térítésmentesen - adatokat, beleértve a (4) bekezdésben meghatározott adatokat is, igényelhet a központi nyilvántartásból.
(7) Saját magára vonatkozóan valamennyi, radioaktív és nukleáris anyaggal rendelkező és adatszolgáltatásra kötelezett személy vagy szervezet adatot igényelhet a radioaktív és a nukleáris anyagok nyilvántartásából. A rendőrség a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme céljából, a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő feladatok ellátása céljából, az egészségügyi államigazgatási szerv a közegészségügyi feladatai ellátása céljából, a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás megállapítása céljából - térítésmentesen - adatokat, beleértve a (4) bekezdésben meghatározott adatokat is, igényelhet a központi nyilvántartásból. A központi nyilvántartás adatai statisztikai célokra felhasználhatók.
(8) A radioaktív anyagok - és ezen belül elkülönítetten a nukleáris anyagok - nyilvántartása, ellenőrzése, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás részletes szabályait külön jogszabályok állapítják meg.
(8) A radioaktív anyagok - és ezen belül elkülönítetten a nukleáris anyagok - nyilvántartása, ellenőrzése, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás részletes szabályait jogszabály állapítja meg.
(9) Nagy aktivitású zárt sugárforrást felhasználó munkahelyen sugárvédelmi megbízott csak büntetlen előéletű, és olyan személy lehet, aki nem áll sugárvédelmi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(10) Azt a tényt, hogy a sugárvédelmi megbízott büntetlen előéletű és nem áll sugárvédelmi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
a) a megbízás létrejötte előtt a megbízást sugárvédelmi megbízottként létesíteni kívánó személy a megbízó részére, illetve
b) a megbízás fennállása alatt a sugárvédelmi megbízott a megbízó írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a megbízott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(11) A megbízó a megbízás időtartama alatt a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a sugárvédelmi megbízottat annak igazolására, hogy megfelel a (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(12) Ha a (11) bekezdésben meghatározott felhívásra a sugárvédelmi megbízott igazolja, hogy a (9) bekezdés szerinti feltételek vele szemben fennállnak, a megbízó az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(13) A megbízást a megbízó azonnali hatállyal megszünteti, ha
a) a sugárvédelmi megbízott a (10) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,
b) a megbízó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a sugárvédelmi megbízott nem felel meg a (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(14) A megbízó a sugárvédelmi megbízott (10) bekezdés a) pontja alapján megismert személyes adatait a sugárvédelmi megbízott megbízatásáról hozott döntésig, a (10) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes adatait a megbízatás megszűnéséig kezeli.

Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás

16/A. §
(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. § (2) bekezdés 38. pontjának megfelelően a sugárterhelésnek kitett munkavállalók személyi dózisairól Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartást vezet.
(2) Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás a következő adatcsoportokat tartalmazza:
a) a munkavállaló
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) nemét,
ac) állampolgárságát,
ad) társadalombiztosítási azonosító jelét, vagy külföldi állampolgárok esetén olyan egyéb, a személyhez egyértelműen hozzárendelt hivatalos azonosító jelet, amely a személy teljes élettartamára nézve állandó;
b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók által megállapított munkaköri alkalmassági vizsgálatok eredményeit, valamint az esetlegesen bekövetkezett, baleseti és rendkívüli sugárterhelés miatt végzett egészségi állapotfelmérésből származó információkat;
c) a munkavállaló sugárvédelemmel összefüggő tevékenységéért felelősséget viselő vállalkozás adatait, valamint külső munkavállalók esetében a munkáltató adatait;
d) a foglalkozási sugárterhelésnek kitett munkavállalók személyi dozimetriai eredményeit és
e) a sugárzással járó munkavégzéssel kapcsolatos esetleges korlátozásokat.
(3) Az atomenergia alkalmazójára vonatkozó adatok tartalmazzák a vállalkozás nevét, székhelyét és telephelyét, valamint adószámát.
(4) Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásnak a munkavállaló foglalkoztatására vonatkozó adatok közül az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a munkáltató nevét, székhelyét és telephelyét, valamint adószámát;
b) a személyi dozimetriai ellenőrzési időszak dátum szerinti pontos megjelölését;
c) a munkavállaló sugárterhelésnek való kitettsége szerinti - az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott - besorolását.
(5) A hivatalosan feljegyzett személyi dozimetriai eredmények kiterjednek a munkavállalót a foglalkoztatása során érő összes sugárterhelésre, függetlenül azok forrásától és a besugárzási útvonalaktól, valamint magukban foglalják a résztest- és szemlencse dozimetriai eredményeket egyaránt.
(6) Abban az esetben, ha a külső munkavállalót a munkáltatója átmenetileg más munkáltatónál (a továbbiakban: ideiglenes munkáltató) foglalkoztatja, a munkáltató az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartást keresi meg az ideiglenes munkáltató részére a külső munkavállalóra vonatkozó alábbi adatok továbbítása érdekében:
a) a külső munkavállaló foglalkoztatására vonatkozó, a (4) bekezdés szerint meghatározott adatok;
b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók által megállapított munkaköri alkalmassági vizsgálatok eredményei, valamint az esetlegesen bekövetkezett, baleseti és rendkívüli sugárterhelés miatt végzett egészségi állapotfelmérésből származó információk és
c) a külső munkavállalón elvégzett személyi sugárterhelés-monitoring eredményei az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a tárgyévben, illetve az azt megelőző négy évre vonatkozóan.
(7) A (6) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok a következőket tartalmazzák:
a) a munkavállaló munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi véleményt;
b) a sugárzással való munkavégzéssel kapcsolatos esetleges korlátozásokat;
c) a legutóbbi időszakos alkalmassági vizsgálat időpontját és
d) az eredmények érvényességének időtartamát.
(8) A tevékenység befejezésekor a vállalkozás köteles az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás számára bejelenteni a radionuklidok kormányrendeletben meghatározott bevitele esetén a bevitt összes aktivitás vagy a lekötött effektív dózis becsült értékét.
(9) Az atomenergia-felügyeleti szerv a személyes adatokat a foglalkozási sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok betartásának ellenőrzése céljából használhatja fel.
(10) Az atomenergia-felügyeleti szerv az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás adatait addig kezelheti, amíg az adott munkavállaló be nem tölti vagy be nem töltötte volna a 75. életévét, de a sugárterheléssel járó foglalkoztatás megszűnésétől számítva legalább 30 évig.
(11) Saját magára vonatkozóan valamennyi, adatszolgáltatásra kötelezett személy vagy szervezet adatot igényelhet az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásból. A rendőrség a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme céljából, a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő feladatok ellátása céljából, az egészségügyi államigazgatási szerv a közegészségügyi feladatai ellátása céljából, a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás megállapítása céljából - térítésmentesen - adatokat igényelhet az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásból. Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás adatai személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célokra felhasználhatók.

Sugárvédelmi szakértő

16/B. §
(1) Az atomenergia alkalmazása körében sugárvédelmi szakértői tevékenység folytatásához az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott engedély, vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás szükséges. A tevékenység folytatását az atomenergia-felügyeleti szerv annak engedélyezi, aki rendelkezik az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Sugárvédelmi szakértői tevékenységet az erre feljogosított
a) természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő),
b) cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság (a továbbiakban: sugárvédelmi szakértői társaság), valamint a Szolgtv. szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező vállalkozás (a továbbiakban: sugárvédelmi szakértői vállalkozás)
végezhet.
(3) A sugárvédelmi szakértői tevékenységet az atomenergia-felügyeleti szerv kérelemre annak a sugárvédelmi szakértői társaságnak engedélyezi, amelynek van olyan sugárvédelmi szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, aki hatályos sugárvédelmi szakértői engedéllyel rendelkezik.
(4) A sugárvédelmi szakértői vállalkozás a sugárvédelmi szakértői tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles az atomenergia-felügyeleti szervnek bejelenteni. A vállalkozás a sugárvédelmi szakértői tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén e tevékenység folytatására jogosult tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja.
(5) Amennyiben a jogszabály atomenergia alkalmazása körében sugárvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, sugárvédelmi szakértőként kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott természetes és jogi személyek vehetők igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a sugárvédelmi szakértőnek, sugárvédelmi szakértői társaságnak, illetve sugárvédelmi szakértői vállalkozásnak az igénybevételéhez fűződnek, akik az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott engedéllyel vagy igazolással rendelkeznek.
(6) Az engedéllyel rendelkező sugárvédelmi szakértőkről, sugárvédelmi szakértői társaságról, valamint sugárvédelmi szakértői vállalkozásról az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartás - a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a sugárvédelmi szakértő:
a) természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, értesítési címét,
b) szakirányú végzettségét, az ezt igazoló oklevél (oklevelek) számát, keltét és a kiállító intézmény megjelölését,
c) a szakmai gyakorlat rövid leírását, idejét,
d) szakértői szakterületét,
e) a szakértői tevékenységet engedélyező határozat számát, kiállításának napját,
f) az adatváltozások bejelentésének idejét,
g) a szakértői tevékenység szünetelésének tényét, kezdő napját és időtartamát és
h) a nyilvántartási számot.
(7) A nyilvántartás a (6) bekezdés d)-h) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(8) Az atomenergia-felügyeleti szerv a sugárvédelmi szakértők jegyzékét honlapján naprakészen közzéteszi, mely tartalmazza a sugárvédelmi szakértő nevét és a szakértői tevékenységet engedélyező határozat számát. A sugárvédelmi szakértő hozzájárulása esetén a jegyzékben feltüntetésre kerül az értesítési címe, telefonszáma, faxszáma, elektronikus postacíme.
(9) A nyilvántartás adatai közül a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl nyilvános
a) a sugárvédelmi szakértő szakmai gyakorlatának rövid leírása és időtartama,
b) a szakterület,
c) a sugárvédelmi szakértő, sugárvédelmi szakértői társaság engedélye kiállításának napja,
d) a szakértői tevékenységtől való eltiltás ténye, az alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének napja,
e) a szakértői tevékenység szünetelésének ténye, kezdő napja, időtartama és
f) a nyilvántartási szám.
(10) A Szolgtv. 30. § (2) bekezdésében nem szabályozott adatok vonatkozásában a nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolására szolgáltatható adat.
(11) A sugárvédelmi szakértőt az atomenergia-felügyeleti szerv törli a nyilvántartásból, ha e tevékenysége megszűnt, ha nem tesz eleget a külön jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségének, vagy ha törlésre irányuló bejelentést tesz.

Sugárvédelmi képzettség és annak nyilvántartása

16/C. §
(1) Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó tevékenységet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott sugárvédelmi képzettséggel rendelkező személy végezhet. Megfelelő sugárvédelmi képzettség szerezhető a jogszabály által előírt sugárvédelmi képzésen való részvétellel és eredményes vizsga letételével. A sugárvédelmi képzettséget időszakosan meg kell újítani.
(2) A sugárvédelmi képzés és továbbképzés teljesítéséről, a vizsgáztatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A vizsga sikeres teljesítését a képzés, továbbképzés szervezője által kiállított bizonyítvány igazolja. A jegyzőkönyvet, valamint a kiállított bizonyítványok (3) bekezdésben meghatározott adatait jogszabályban meghatározott határidőn belül az atomenergia-felügyeleti szervnek meg kell küldeni.
(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv a bizonyítvány következő adatait tartja nyilván:
a) a képzés, továbbképzés fokozatát;
b) a 16/A. § (2) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjaiban meghatározott személyes adatokat;
c) a bizonyítvány kiállításának keltét;
d) a vizsgázónak a vizsgán elért eredményét.
(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv a sugárvédelmi képzettség nyilvántartásában szereplő személyes adatokat a sugárvédelmi képzettségre vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése céljából használhatja fel, és azokat a bizonyítvány hatályának lejártát követő egy évig kezelheti.
(5) Az atomenergia-felügyeleti szerv a nyilvántartásból kérelemre a 16/A. § (11) bekezdésében foglaltak szerint szolgáltat adatot.

Az OAH hatásköre, a szakhatóságok közreműködése
a nukleáris létesítmények engedélyezési eljárásában

Az atomenergia-felügyeleti szerv hatásköre a nukleáris létesítmények engedélyezési eljárásában

Az atomenergia-felügyeleti szerv hatásköre

17. §
(1) Az OAH alapvető feladata az atomenergia biztonságos alkalmazásával, különösen a nukleáris anyagok és létesítmények biztonságával, a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos hatósági feladatok, valamint az ezekkel kapcsolatos tájékoztatási tevékenység összehangolása, illetve ellátása.
(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv alapvető feladata az atomenergia biztonságos alkalmazásával, különösen a nukleáris anyagok és létesítmények biztonságával, a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos hatósági feladatok, valamint az ezekkel kapcsolatos tájékoztatási tevékenység összehangolása, illetve ellátása.
(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv alapvető feladata az atomenergia biztonságos alkalmazásával, különösen a nukleáris anyagok és létesítmények biztonságával, a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos hatósági feladatok, valamint az ezekre vonatkozó tájékoztatási tevékenység összehangolása, illetve ellátása.
(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv alapvető feladata az atomenergia békés célú, biztonságos és védett alkalmazásával - különösen a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók nukleáris biztonságával és védettségével - a nukleáris és más radioaktív anyagok, ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések biztonságával és védettségével, a nukleáris fegyverek elterjedése elleni tevékenységgel, a nukleáris s veszélyhelyzet-kezeléssel kapcsolatos hatósági feladatok, valamint az ezekre vonatkozó tájékoztatási tevékenység ellátása, illetve összehangolása.
(2) Az OAH hatáskörébe tartozik:
a) a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;
a) a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;
b) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági ellenőrzése;
c) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése;
c) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése, továbbá az építmények felvonóinak hatósági ellenőrzése;
d) a nukleáris berendezés tekintetében a tervezéssel, gyártással, szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, átalakítással (javítással), külföldről való behozatallal, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel kapcsolatos tevékenységek nukleáris biztonsági, valamint műszaki sugárvédelmi engedélyezése és ellenőrzése;
e) a 11. § (2) bekezdésében előírt minőségbiztosítási rendszer meglétének ellenőrzése, vagy az általa kijelölt intézménnyel való ellenőriztetése;
f) a nukleáris anyagok - nemzetközi szerződésekben rögzített előírásokkal összhangban lévő - központi nyilvántartása és ellenőrzése;
g) a radioaktív anyagok és készítmények központi nyilvántartása;
h) a nukleáris export és import előzetes engedélyezése;
i) a radioaktív anyagok szállításának engedélyezése a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok rendelkezései szerint;
j) a radioaktív anyagok csomagolásának jóváhagyása és ellenőrzése;
k) az atomenergia alkalmazásának biztonságával összefüggő kutatási-fejlesztési tevékenységek értékelése és összehangolása, valamint a 4. § (10) bekezdésének figyelembevételével a hatósági ellenőrzést szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek finanszírozása;
l) az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttműködés összehangolása, e területen az államközi és kormányközi egyezmények előkészítése és végrehajtásának megszervezése, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel folytatott együttműködés összefogása.
m) a nukleáris létesítmény nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervének az első alkalommal történő, illetve módosítását követő érvénybe léptetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;
n) az atomerőmű blokkjainak főjavítását követő újraindításához szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;
o) üzemelő nukleáris létesítmények átalakításának elvi engedélyezése;
p) üzemelő nukleáris létesítmények rendszereinek, építményeinek és berendezéseinek átalakítása (módosítása) elvi engedélyezése;
q) az Időszakos Biztonsági Jelentés jóváhagyása;
r) egyes szerelési, kivitelezési technológiák, mérési, számítási, műszaki vizsgálati és értékelési módszerek leírásának, továbbá a biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltésének jóváhagyása.
(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:
1. a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;
1. a nukleáris létesítmény:
a) telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephely jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához,
b) létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez
szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;
2. a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági ellenőrzése, valamint a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságának értékelése, elemzése;
2. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló ellenőrzése, valamint a nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló nukleáris biztonságának értékelése, elemzése;
3. a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése, továbbá az építmények felvonóinak hatósági engedélyezése;
3. a nukleáris létesítménnyel és a radioaktív-hulladék tárolóval összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése, továbbá az építmények felvonóinak hatósági engedélyezése;
4. a nukleáris rendszer, rendszerelem tekintetében a tervezéssel, gyártással, szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, beszerzéssel, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel kapcsolatos tevékenységek műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő nukleáris biztonsági engedélyezése és ellenőrzése;
4. a nukleáris rendszer, rendszerelem tekintetében az átalakítással, tervezéssel, gyártással, szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, beszerzéssel, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel, továbbá radioaktívhulladék tároló rendszere és rendszereleme tekintetében az átalakítással, leszereléssel és lezárással kapcsolatos tevékenységek műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő engedélyezése és ellenőrzése;
4. a nukleáris létesítmény rendszere, rendszereleme tekintetében az átalakítással, tervezéssel, gyártással, szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, beszerzéssel, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel, továbbá radioaktívhulladék tároló rendszere és rendszereleme tekintetében az átalakítással, leszereléssel és lezárással kapcsolatos tevékenységek műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő engedélyezése és ellenőrzése;
5. nukleáris létesítmény átalakításához szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő nukleáris biztonsági engedélyezés és ellenőrzés;
5. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló átalakításához szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő engedélyezés és ellenőrzés;
6. a nukleáris létesítmény rendszerének, rendszerelemének az engedélyes szervezeti felépítésének, irányítási rendszerének, műszaki és szabályozó dokumentumainak átalakításához szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő nukleáris biztonsági engedélyezése és ellenőrzése;
6. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló rendszerének, rendszerelemének az engedélyes szervezeti felépítésének, irányítási rendszerének, műszaki és szabályozó dokumentumainak átalakításához szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő engedélyezése és ellenőrzése;
7. az atomerőmű blokkjainak főjavítását követő újraindításához szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;
8. a nukleáris létesítmény nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervének az első alkalommal történő, illetve módosítását követő érvénybe léptetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezése;
8. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervének az első alkalommal történő, illetve módosítását követő érvénybe léptetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezése;
9. jogszabályban meghatározott szerelési, kivitelezési technológiák, mérési, számítási, műszaki vizsgálati és értékelési módszerek leírásának, továbbá a biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltésének jóváhagyása;
10. az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat végrehajtása, a további üzemeltetés feltételeinek meghatározása, és a szükséges intézkedések végrehajtásának elrendelése a felülvizsgálat eredménye alapján, illetve az Időszakos Biztonsági Jelentés által, valamint az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében azonosított eltérés jóváhagyása;
11. a 11. § (2) bekezdésében előírt irányítási rendszer ellenőrzése;
11. a 11. § (2) bekezdésében előírt minőségirányítási rendszer ellenőrzése;
12. nukleáris létesítmény biztonsági övezetének kijelölése és felülvizsgálata;
12. nukleáris létesítmény, valamint radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója biztonsági övezetének kijelölése és felülvizsgálata;
12. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetének kijelölése és felülvizsgálata;
13. a radioaktív anyagok szállításának engedélyezése a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok rendelkezései szerint;
14. a radioaktív anyagok csomagolásának - a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok és nemzetközi egyezmények rendelkezései szerint - jóváhagyása és ellenőrzése;
15. a nukleáris és a nukleáris kettős felhasználású termékek exportjának és importjának engedélyezése;
15. radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója telephelye kiválasztásának, létesítésének, üzemeltetésének, átalakításának és lezárásának engedélyezése, ellenőrzése;
15. a radioaktívhulladék-tároló telephelye vizsgálatának és értékelésének, telepítésének, létesítésének, üzemeltetésének, átalakításának, lezárásának, aktív intézményes ellenőrzésének engedélyezése, ellenőrzése, továbbá passzív intézményes ellenőrzésének engedélyezése;
16. radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek a Magyar Köztársaság országhatárán át történő szállításának engedélyezése, és a szállítás engedélyezéséhez való hozzájárulás;
16. radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek az országhatáron át történő szállításának engedélyezése, és a szállítás engedélyezéséhez való hozzájárulás;
16. a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek az országhatáron át történő szállításának engedélyezése, és a szállítás engedélyezéséhez való hozzájárulás;
17. radioaktív anyagoknak a Magyar Köztársaság és az Európai Unió tagállamai, továbbá a Magyar Köztársaság és harmadik országok közötti szállításához való hozzájárulás, illetve engedélyezés;
17. radioaktív anyagoknak Magyarország és az Európai Unió tagállamai, továbbá Magyarország és harmadik országok közötti szállításához való hozzájárulás, illetve engedélyezés;
17. a radioaktív anyagoknak Magyarország és az Európai Unió tagállamai, továbbá Magyarország és harmadik országok közötti szállításához való hozzájárulás, illetve engedélyezés;
18. az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszer - fizikai védelmi terv alapján történő - engedélyezése és ellenőrzése;
18. a tervezési alapfenyegetettség megállapítása és felülvizsgálata, valamint az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszer fizikai védelmi terv alapján történő engedélyezése és ellenőrzése;
19. az atomkár-felelősségre vonatkozó biztosítási vagy más pénzügyi fedezet meglétének nyilvántartása és ellenőrzése;
20. a nukleáris anyagok - nemzetközi szerződésekben rögzített előírásokkal összhangban lévő - központi nyilvántartása és ellenőrzése;
21. a radioaktív anyagok központi nyilvántartása;
22. a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő távlati tervezésre, kutatás-fejlesztési, gyártási és export-import tevékenységekre, valamint telephelyekre és azokhoz kapcsolódó helyszínekre vonatkozó adatok központi nyilvántartása és ellenőrzése;
23. az atomenergia alkalmazásának biztonságával összefüggő kutatási-fejlesztési tevékenységek értékelése és összehangolása, valamint a 4. § (10) bekezdésének figyelembevételével a hatósági ellenőrzést szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek finanszírozása;
23. az atomenergia békés célú alkalmazásának biztonságával és védettségével összefüggő kutatási-fejlesztési tevékenységek értékelése és összehangolása, valamint a 4. § (10) bekezdésének figyelembevételével a hatósági felügyeletet szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek finanszírozása;
24. az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttműködés összehangolása, e területen az államközi és kormányközi egyezmények előkészítése és végrehajtásuk megszervezése, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel folytatott együttműködés összefogása;
25. atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői minőségének eseti hatósági elismerése.
25. az atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői minőségének eseti hatósági elismerése;
26. a radioaktív anyag előállításának, termelésének, feldolgozásának, kezelésének, birtoklásának, tárolásának, használatának, felhasználásának, átalakításának, forgalmazásának engedélyezése és hatósági felügyelet alóli felszabadítása;
27. a 26. pont alatt felsorolt tevékenységet szolgáló, nem nukleáris létesítmény, berendezés létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának, az üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;
28. a radioaktív anyagot nem tartalmazó, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés előállításának, forgalomba hozatalának, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának, az üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;
29. a 28. pont szerinti berendezés előállítását, üzemeltetését szolgáló nem nukleáris létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának, az üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;
30. a 26-29. pont szerinti anyag, berendezés és létesítmény tulajdonjoga megszerzésének, átadásának, a használat bármilyen jogcímen való átengedésének engedélyezése;
31. az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz forgalomba hozatalának engedélyezése és sugárvédelmi minősítése;
32. a 26-29. pont szerinti anyag, tevékenység, létesítmény és berendezés ellenőrzése és a szükséges adatszolgáltatás meghatározása;
33. a sugárvédelmi képzések és továbbképzések tematikájának valamint vizsgakövetelményeinek jóváhagyása, külföldi végzettségek megfelelőségének elbírálása;
34. a nukleáris vagy más radioaktív anyagot szállító gépjármű sugárvédelmi engedélyezése és ellenőrzése;
35. a radioaktív anyagot tartalmazó, valamint ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés mentesülésének engedélyezése, a szükséges adatszolgáltatás meghatározása;
36. a kötelezően mérendő adatok meghatározásával és a jogszabályban meghatározott, környezeti sugárzást mérő szervek tevékenységének összehangolásával az országos sugárzási helyzetre vonatkozó adatok központi gyűjtése, feldolgozása, nyilvántartása és értékelése;
37. a nukleáris és más radioaktív anyagok alkalmazása befejezését követően a létesítmény, terület, helyszín inaktívvá nyilvánítása;
38. a sugárterhelésnek kitett munkavállalók normál és rendkívüli személyi sugárvédelmi ellenőrzési kötelezettség megállapítása, a személyi dózisok nyilvántartása;
39. a lakossági sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok és dózismegszorítások megállapítása, foglalkozási sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok megállapítása, a dózismegszorítások jóváhagyása;
40. az engedélyesnél működtetett sugárvédelmi szolgálat szervezetének és működésének felügyelete;
41. az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes sugárvédelmi előírások megtartásának ellenőrzése;
42. a nukleáris és más radioaktív anyagok sugárvédelmével összefüggő rendkívüli események és nukleáris veszélyhelyzetek kezelési tervének jóváhagyása;
43. az építészeti, mérnöki, építészeti-műszaki tervezési szakmagyakorlásra alkalmasság megállapítása, és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vétel.
43. az építészeti-műszaki szakértői, építészeti tervezői, építészeti műszaki ellenőri és építész felelős műszaki vezetői szakmagyakorlásra alkalmasság megállapítása, és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vétel.
a) a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;
b) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági ellenőrzése;
c) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése, továbbá az építmények felvonóinak hatósági ellenőrzése;
d) a nukleáris berendezés tekintetében a tervezéssel, gyártással, szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, átalakítással (javítással), külföldről való behozatallal, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel kapcsolatos tevékenységek nukleáris biztonsági, valamint műszaki sugárvédelmi engedélyezése és ellenőrzése;
e) a 11. § (2) bekezdésében előírt minőségbiztosítási rendszer meglétének ellenőrzése, vagy az általa kijelölt intézménnyel való ellenőriztetése;
f) a nukleáris anyagok - nemzetközi szerződésekben rögzített előírásokkal összhangban lévő - központi nyilvántartása és ellenőrzése;
g) a radioaktív anyagok és készítmények központi nyilvántartása;
h) a nukleáris export és import előzetes engedélyezése;
i) a radioaktív anyagok szállításának engedélyezése a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok rendelkezései szerint;
j) a radioaktív anyagok csomagolásának jóváhagyása és ellenőrzése;
k) az atomenergia alkalmazásának biztonságával összefüggő kutatási-fejlesztési tevékenységek értékelése és összehangolása, valamint a 4. § (10) bekezdésének figyelembevételével a hatósági ellenőrzést szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek finanszírozása;
l) az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttműködés összehangolása, e területen az államközi és kormányközi egyezmények előkészítése és végrehajtásának megszervezése, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel folytatott együttműködés összefogása;
m) a nukleáris létesítmény nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervének az első alkalommal történő, illetve módosítását követő érvénybe léptetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;
n) az atomerőmű blokkjainak főjavítását követő újraindításához szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;
o) üzemelő nukleáris létesítmények átalakításának elvi engedélyezése;
p) üzemelő nukleáris létesítmények rendszereinek, építményeinek és berendezéseinek átalakítása (módosítása) elvi engedélyezése;
q) az Időszakos Biztonsági Jelentés jóváhagyása;
r) egyes szerelési, kivitelezési technológiák, mérési, számítási, műszaki vizsgálati és értékelési módszerek leírásának, továbbá a biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltésének jóváhagyása.
(2a) A nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez szükséges földtani kutatás célját szolgáló kutatólétesítményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokra a bányászatról szóló törvényt és annak végrehajtására kiadott kormányrendeletet kell alkalmazni.
(2b) A nukleáris létesítménnyel és a radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő, kormányrendeletben meghatározott építési engedélyezési eljárásokban építésügyi hatóságként az atomenergia-felügyeleti szerv jár el, eljárására az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az OAH (2) bekezdés a), c) és d) pontjai szerinti engedélyezési eljárásában minden más illetékes közigazgatási szerv a külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében szakhatóságként vesz részt.
(3) Az OAH a (2) bekezdés a), c), d), o), p) és q) pontjai szerinti engedélyezési eljárásában minden más illetékes közigazgatási szerv külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében szakhatóságként vesz részt.
(3) A tervezett, hatósági engedélyköteles tevékenység és az arra irányuló engedély iránti kérelem megalapozásának értékelésére, a műszaki, nukleáris biztonsági, védettségi és biztosítéki követelmények teljesülésének, továbbá a hatósági engedélyek feltételeinek vizsgálatára az atomenergia-felügyeleti szerv - szakértői közreműködés érdekében - más intézményt is igénybe vehet. Az atomenergia-felügyeleti szerv a leggyakrabban igénybe vett intézetekkel, intézményekkel együttműködési megállapodást köt.
(3) A tervezett, hatósági engedélyköteles tevékenység és az arra irányuló engedély iránti kérelem megalapozásának értékelésére, a műszaki, nukleáris biztonsági, sugárvédelmi, védettségi és biztosítéki követelmények teljesülésének, továbbá a hatósági engedélyek feltételeinek vizsgálatára az atomenergia-felügyeleti szerv - szakértői közreműködés érdekében - más intézményt is igénybe vehet. Az atomenergia-felügyeleti szerv a leggyakrabban igénybe vett intézetekkel, intézményekkel együttműködési megállapodást köt.
(4) Az engedélyek feltételeit meghatározó vizsgálatok elvégzésére a hatóság más intézményt is kijelölhet.
(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv jogosult bármely atomenergiát alkalmazónál - hatáskörében - ellenőrzést folytatni.
(5) Az OAH jogosult bármely atomenergiát alkalmazónál - hatáskörében - ellenőrzést folytatni.
(5) Az atomenergia-felügyeleti szerv jogosult bármely atomenergiát alkalmazónál - hatáskörében - ellenőrzést folytatni.
(5) A nukleáris biztonságra hatással lévő átalakítás végrehajtásához kérelmet kell benyújtani az atomenergia-felügyeleti szervhez az átalakítás engedélyezésére. Átalakítás esetén a (2) bekezdés 4. pontjától eltérően a rendszer, rendszerelem beszerzéséhez, gyártásához, és a szerelés előkészítéséhez nincs szükség az atomenergia-felügyeleti szerv engedélyére. Az átalakítási engedély a rendszernek, rendszerelemnek az üzemi rendszerekhez történő csatlakozására, az átalakított rendszer, rendszerelem üzembe helyezésére és üzemeltetésére jogosítja fel az engedélyest.
(5) A nukleáris biztonságra hatással lévő átalakítás végrehajtásához engedély iránti kérelmet kell benyújtani az atomenergia-felügyeleti szervhez. Átalakítás esetén a (2) bekezdés 4. pontjától eltérően a rendszer, rendszerelem beszerzéséhez, gyártásához, és a szerelés előkészítéséhez nincs szükség az atomenergia-felügyeleti szerv engedélyére. Az átalakítási engedély a rendszernek, rendszerelemnek az üzemi rendszerekhez történő csatlakozására, az átalakított rendszer, rendszerelem üzembe helyezésére és üzemeltetésére jogosítja fel az engedélyest.
(6) Üzemelő nukleáris létesítményeknek, azok rendszereinek, építményeinek és berendezéseinek átalakításához (módosításához) kérelmet kell benyújtani az átalakítás elvi engedélyezésére. Az elvi engedélyezés a módosítás biztonsági hatásának teljes körű értékelését jelenti. Átalakítás részleges vagy teljes körű kivitelezésére, továbbá az átalakításhoz szükséges berendezések, termékek gyártására és beszerzésére a kérelmet az elvi engedélyezést követően vagy abban az esetben lehet benyújtani, ha az eljárás részeként megtörténik a módosítás biztonsági hatásának teljes körű értékelése.
(6) Jogszabályban meghatározott átalakítások esetén kérelmezni kell a nukleáris biztonsági hatóságnál a nukleáris létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását.
(6) Jogszabályban meghatározott átalakítások esetén kérelmezni kell az atomenergia-felügyeleti szervnél a nukleáris létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását.
(6) Jogszabályban meghatározott átalakítások esetén kérelmezni kell az atomenergia-felügyeleti szervnél a nukleáris létesítmény és a radioaktív-hulladék tároló üzemeltetési engedélyének módosítását.
(7) A 17. § (2) bekezdés a), c), d) és m) pontja szerinti engedélyezési eljárás - a létesítmény telepítéséhez szükséges eljárást kivéve - a létesítmény engedélyesének kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban kell benyújtani. A kérelmet megalapozó dokumentációt számítógépes kezelést is lehetővé tevő adathordozón is mellékelni kell.
(7) A 17. § (2) bekezdés 1., 3-10. pontja szerinti engedélyezési eljárás - a nukleáris létesítmény telepítéséhez szükséges eljárást kivéve - a nukleáris létesítmény engedélyesének kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban kell benyújtani. A kérelmet megalapozó dokumentációt számítógépes kezelést is lehetővé tevő adathordozón is mellékelni kell.
(7) A 17. § (2) bekezdés 1., 3-10. pontja szerinti engedélyezési eljárás - a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez szükséges eljárást kivéve - a nukleáris létesítmény engedélyesének kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban kell benyújtani. A kérelmet megalapozó dokumentációt számítógépes kezelést is lehetővé tevő adathordozón is mellékelni kell.
(7) A (2) bekezdés 1., 3-10., 12. és 15. pontja szerinti engedélyezési eljárás - a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez szükséges eljárást kivéve - a nukleáris létesítmény engedélyesének kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban kell benyújtani. A kérelmet megalapozó dokumentációt elektronikus adathordozón is mellékelni kell.
(8) A nukleáris létesítmény létesítési engedélyezési eljárásának tervezett megindítását megelőzően, a nukleáris létesítmény engedélyese kormányrendeletben foglaltak szerint előzetes biztonsági tájékoztató benyújtásával tájékoztathatja az atomenergia-felügyeleti szervet a tervezett nukleáris létesítmény biztonsági követelményeknek való előzetes megfeleléséről (előzetes biztonsági tájékoztató).
(9) A nukleáris létesítménnyel, valamint annak építményeivel összefüggő valamennyi, az engedélyezési eljárásban felmerült adat nyilvánosságra hozatalát az eljáró hatóság megtagadhatja, amennyiben az adat nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdeket, a közbiztonságot, Magyarország külügyi tevékenységét, külügyi kapcsolatait, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatait sérti vagy veszélyezteti, szellemi tulajdonhoz való jogot sért, vagy ha az adat nyilvánosságra hozatala a hatásterületet érintően a környezet védelmi szintjének csökkenésével járna. A nyilvánosságra hozatal megtagadható továbbá abban az esetben is, ha az bírósági, illetve más hatósági eljárás lefolytatását veszélyezteti, kivéve, ha az eljáró bíróság, hatóság engedélyezi az adat nyilvánosságra hozatalát.
(10) Üzleti titok megismerésére az engedélyesen és az eljáró bíróságon, hatóságon, illetve adatmegismerésre jogosult egyéb hatóságon kívül más nem jogosult.
(11) Üzleti titoknak minősül e törvény alkalmazásában minden olyan, az engedélyezési eljárásban felmerült adat, tény, információ, amelynek nyilvánosságra hozatala az engedélyes jogos érdekét (így különösen pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét), személyiségi jogát sértené vagy veszélyeztetné, így különösen az engedélyezési eljárással érintett know-how, szellemi alkotás, találmány, illetve szabadalom körébe tartozó jog sérelmét okozná.
18. §   Nukleáris létesítmény nukleáris biztonságát érintő hatósági ügyben, amennyiben hatásköri összeütközés merül fel az OAH és más engedélyezésre vagy ellenőrzésre jogosult hatóság között, akkor e jogvita eldöntéséig az OAH jogosult és köteles eljárni.
18. §   Nukleáris létesítmény nukleáris biztonságát érintő hatósági ügyben, amennyiben hatásköri összeütközés merül fel az atomenergia-felügyeleti szerv és más engedélyezésre vagy ellenőrzésre jogosult hatóság között, akkor e jogvita eldöntéséig az atomenergia-felügyeleti szerv jogosult és köteles eljárni.
18. §   Nukleáris létesítmény nukleáris biztonságát érintő hatósági ügyben, amennyiben hatásköri összeütközés merül fel az atomenergia-felügyeleti szerv és más engedélyezésre vagy ellenőrzésre jogosult hatóság között, akkor e jogvita eldöntéséig az atomenergia-felügyeleti szerv jogosult és köteles eljárni. A hatásköri vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama az ügyintézési határidőbe beszámít.
18. §   Nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló nukleáris biztonságát érintő hatósági ügyben, amennyiben hatásköri összeütközés merül fel az atomenergia-felügyeleti szerv és más engedélyezésre vagy ellenőrzésre jogosult hatóság között, akkor e jogvita eldöntéséig az atomenergia-felügyeleti szerv jogosult és köteles eljárni. A hatásköri vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama az ügyintézési határidőbe beszámít.
18. §
(1) A radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést írásban kell megkötni, és annak létrejöttéhez hatósági jóváhagyás szükséges. A jóváhagyás iránti kérelmet a tulajdonszerző a szerződés megkötésétől számított nyolc napon belül nyújtja be a (2) bekezdésben megjelölt szervnek.
(2) A hatósági jóváhagyást az atomenergia-felügyeleti szerv adja meg.
(3) Az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés nem hagyható jóvá,
a) ha a tulajdont szerző természetes személyt, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagját a bíróság
aa) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt vagy
ab) az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Btk.) 259. § (4) bekezdésében, a 260. § (6) bekezdésében, a 264. § (4) bekezdésében, a 264/C. § (4) bekezdésében, a 280. § (3) bekezdésében, a 281. § (4) bekezdésében és a 281/A. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény, valamint a 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: új Btk.) 322. § (5) bekezdésében, a 323. § (5) bekezdésében, 250. § (4) bekezdésében, 326. § (7) bekezdésében, 241. § (2) bekezdésében, 242. § (3) bekezdésében és 243. § (3) bekezdésében és 248. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt
jogerősen elítélte, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült, valamint
b) ha nem felel meg jogszabályban meghatározott egyéb követelményeknek.
18/A. §   Az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott telephely vizsgálati és értékelési engedélyezési, telephely-engedélyezési, valamint létesítési engedélyezési eljárásért, továbbá a radioaktív anyagok szállításával, fuvarozásával és csomagolásával kapcsolatos engedélyezési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
18/A. §
(1) A tulajdont szerző természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai a hatósági jóváhagyásra irányuló eljárásban igazolják, hogy megfelelnek a jogszabályban meghatározott egyéb követelményeknek, valamint
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolják azt a tényt, hogy a 18. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn vagy
b) kérik, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint a 18. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv az atomenergia-felügyeleti szerv részére - annak a jóváhagyás iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tulajdonos, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai megfelelnek-e a 18. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából az atomenergia-felügyeleti szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag a 18. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokra irányulhat.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az atomenergia-felügyeleti szerv a jóváhagyás iránti kérelem jogerős elbírálásáig, a (2) bekezdés szerinti adatokat a hatósági ellenőrzés időtartamára, illetve a tulajdonjog megszűnéséig kezeli.
(4) Ha a tulajdont szerző természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségnek a hatósági jóváhagyás iránti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem tesznek eleget, a jóváhagyás nem adható meg.
(5) Ha az atomenergia-felügyeleti szerv a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a tulajdont szerző természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagja nem felel meg a 18. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelménynek, felhívja őt arra, hogy negyvenöt napon belül a tulajdonjogot szüntesse meg, és erről értesítse az atomenergia-felügyeleti szervet.
18/B. §   Nukleáris létesítmény, valamint radioaktív-hulladék tároló nukleáris biztonságát érintő hatósági ügyben, amennyiben hatásköri összeütközés merül fel az atomenergia-felügyeleti szerv és más engedélyezésre vagy ellenőrzésre jogosult hatóság között, akkor e jogvita eldöntéséig az atomenergia-felügyeleti szerv jogosult és köteles eljárni. A hatásköri vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama az ügyintézési határidőbe beszámít.
18/C. §   Az atomenergia alkalmazásával összefüggő, a radioaktív anyagok szállításával, fuvarozásával és csomagolásával, radioaktív anyagok közúti szállításának engedélyezésével, ionizáló sugárzást létrehozó létesítményekkel, berendezésekkel, tevékenységekkel, eszköz, berendezés vagy az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz sugárvédelmi minősítésével, sugárvédelmi képzéssel, személyi dozimetriai ellenőrzéssel és a belső sugárterhelés meghatározásával kapcsolatos, kérelemre lefolytatott eljárásért vagy jogszabályban meghatározott szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Az atomenergia-felügyeleti szerv mérnöki, építészeti és építészeti-műszaki szakértői szakmagyakorlással kapcsolatos feladata

18/D. §
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó építményekkel, létesítményekkel kapcsolatos mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési szakértői tevékenységet végezhet, aki az atomenergia-felügyeleti szervnél igazolja e tevékenység gyakorlására való alkalmasságát, és akit az atomenergia-felügyeleti szerv e célból létrehozott nyilvántartásában szerepel. A szakmagyakorlásra alkalmasság megállapítását az engedélyes kérelmezi. A szakmagyakorlásra alkalmasság abban az esetben állapítható meg, ha képzettsége, szakképzettsége, továbbá nemzetközi tudományos elismertsége alapján alapos okkal feltételezhető, hogy a szakmagyakorlásra alkalmas. A szakmagyakorlás igazolásának, valamint a nyilvántartásba vétel részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg.
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó építményekkel, létesítményekkel kapcsolatos építészeti-műszaki szakértői, építészeti tervezői, építészeti műszaki ellenőri és építész felelős műszaki vezetői tevékenységet végezhet, aki az atomenergia-felügyeleti szervnél igazolja e tevékenység gyakorlására való alkalmasságát, és aki az atomenergia-felügyeleti szerv e célból létrehozott nyilvántartásában szerepel. A szakmagyakorlásra alkalmasság megállapítását az engedélyes kérelmezi. A szakmagyakorlásra alkalmasság abban az esetben állapítható meg, ha képzettsége, szakképzettsége, továbbá nemzetközi tudományos elismertsége alapján alapos okkal feltételezhető, hogy a szakmagyakorlásra alkalmas. A szakmagyakorlás igazolásának, valamint a nyilvántartásba vétel részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg.
(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv a hatósági eljárásban irányadó adatkezelési szabályok szerint kezeli az (1) bekezdés szerinti eljárása során tudomására jutott adatokat azzal, hogy a nyilvántartás nyilvánosságára az építészeti, mérnöki, építészeti-műszaki tervezési szakmagyakorlás általános szabályai alapján vezetett nyilvántartási szabályok megfelelően alkalmazandók. A nyilvántartásba való betekintés harmadik személyek számára kizárólag nemzetközi szerződés kifejezetten erre irányuló rendelkezése alapján, vagy nemzetbiztonsági érdekből tagadható meg.

Felügyeleti díj

19. §
(1) A létesülő és üzemelő nukleáris létesítmények az atomenergia-felügyeleti szervnek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amely adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.
(1) A létesülő és üzemelő nukleáris létesítmény engedélyese az atomenergia-felügyeleti szervnek felügyeleti díjat köteles fizetni, amely adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.
(2) A felügyeleti díj éves mértéke:
a) üzemelő atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 246 350 Ft/MWth;
a) üzemelő atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 302 450 Ft/MWth;
b) létesítési engedéllyel rendelkező atomerőmű és kutatóreaktor esetén a tervezett névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 82 100 Ft/MWth;
c) az atomerőművi kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetén az előző év végén tárolt kiégett kazetták darabszáma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 75 000 Ft/db.
(3) A nukleáris létesítmények létesítői vagy üzemeltetői az éves felügyeleti díj arányos részét negyedévente kötelesek megfizetni, legkésőbb a tárgynegyedév ötödik napjáig.
(4) Év közben kiadott létesítési engedély esetén a fizetési kötelezettség kezdete az engedély jogerőre emelkedését követő tárgynegyedév első napja, a befizetés határideje az engedély jogerőre emelkedését követő tárgynegyedév ötödik napja.
(4) Év közben kiadott létesítési, illetve üzemeltetési engedély esetén a fizetési kötelezettség kezdete az engedély jogerőre emelkedését követő tárgynegyedév első napja, a befizetés határideje az engedély jogerőre emelkedését követő tárgynegyedév ötödik napja.
(4a) Radioaktívhulladék-tároló esetén az engedélyes az üzemeltetési engedély jogerőre emelkedését követően az atomenergia-felügyeleti szervnek felügyeleti díjat köteles fizetni.
(4b) A felügyeleti díj éves mértéke:
a) a felszíni tároló esetén az előző év végéig használatba vett tárolómedence 70 m3-es tárolómedence-egységeinek a száma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 1 500 000 Ft/ medence-egység, és
b) a felszín alatti tároló esetén az előző év végéig a telephelyre beszállított
ba) hordók száma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 25 000 Ft/db, valamint
bb) hulladékcsomagok száma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 250 000 Ft/db.
(4c) Radioaktívhulladék-tároló üzemeltetője az éves felügyeleti díj arányos részét negyedévente köteles megfizetni, legkésőbb a tárgynegyedév ötödik napjáig.
(4d) Év közben kiadott üzemeltetési engedély esetén a fizetési kötelezettség kezdete az engedély jogerőre emelkedését követő tárgynegyedév ötödik napja.
(5) A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj összegét az atomenergia-felügyeleti szerv határozatában állapítja meg, és kötelezi a díjfizetésre kötelezettet annak megfizetésére.
(6) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a (3)-(5) bekezdésben meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) 165-167. §-a szerinti késedelmi pótlékot kell fizetni.
(6) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a (3) és (4), valamint a (4c)-(5) bekezdésben meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) 165-167. §-a szerinti késedelmi pótlékot kell fizetni.
(7) Ha a díjfizetésre kötelezett a (6) bekezdés szerinti határozatban meghatározott teljesítési határidőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az atomenergia-felügyeleti szerv az Art. 161. §-a szerint végrehajtást kezdeményez.
(7) Ha a díjfizetésre kötelezett az (5) bekezdés szerinti határozatban meghatározott teljesítési határidőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az atomenergia-felügyeleti szerv az Art. 161. §-a szerint végrehajtást kezdeményez.

Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő

19. §
(1) Ha az OAH engedélyének alapját képező bármely szakhatósági hozzájárulás érvényét veszti, akkor az illetékes szakhatóság a 17. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjai szerinti OAH-engedély visszavonását kezdeményezheti. Az OAH az ügy súlyosságának figyelembevételével a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt.
(1) Ha az OAH engedélyének alapját képező bármely szakhatósági hozzájárulás érvényét veszti, akkor az illetékes szakhatóság a 17. § (2) bekezdés a), c), d), o), p) és q) pontjai szerinti OAH-engedély visszavonását kezdeményezheti. Az OAH az ügy súlyosságának figyelembevételével a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt.
(1) Ha szakhatóság közreműködése esetén az atomenergia-felügyeleti szerv engedélyének alapját képező bármely szakhatósági hozzájárulás érvényét veszti, akkor a közreműködött szakhatóság a 17. § (2) bekezdés a), c), d), o), p) és q) pontjai szerinti atomenergia-felügyeleti engedély visszavonását kezdeményezheti. Az atomenergia-felügyeleti szerv az ügy súlyosságának figyelembevételével a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt.
(2) Az OAH 17. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjai szerinti engedélyezési eljárásában
a) a belügyminiszter külön jogszabályban kijelölt szervek útján érvényesíti a közbiztonságra és a belső rendre, a tűzvédelemre, a rendészetre, valamint a polgári védelemre és a nukleárisbaleset-elhárításra vonatkozó,
b) a földművelésügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti az élelmiszer-, a növény- és állategészségügyi, továbbá a talajvédelmi,
b) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti az élelmiszer-, a növény- és állategészségügyi, továbbá a talajvédelmi,
c) az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a földtani,
c) a gazdasági és közlekedési miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a földtani,
d) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a vízhasznosítással, a vízbázisvédelemmel és a vízkárelhárítással összefüggő,
d) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a vízhasznosítással, a vízbázisvédelemmel és a vízkárelhárítással összefüggő,
e) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízminőségvédelmi,
e) a környezetvédelm és vízügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízminőségvédelmi,
f) a népjóléti miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti az ionizáló sugárzással összefüggő egészségügyi és sugárvédelmi,
f) az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti az ionizáló sugárzással összefüggő egészségügyi és sugárvédelmi,
g) a területileg illetékes építésügyi hatóság érvényesíti az általános területrendezési és építészeti;
h) a Magyar Bányászati Hivatal elnöke érvényesíti a bányászati technológiai, bányaműszaki és bányabiztonsági
szempontokat.
(2) Az OAH 17. § (2) bekezdés a), c), d), o), p) és q) pontjai szerinti engedélyezési eljárásában
a) a belügyminiszter külön jogszabályban kijelölt szervek útján érvényesíti a közbiztonságra és a belső rendre, a tűzvédelemre, a rendészetre, valamint a polgári védelemre és a nukleárisbaleset-elhárításra vonatkozó,
b) a földművelésügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti az élelmiszer-, a növény- és állat-egészségügyi, továbbá a talajvédelmi,
c) gazdasági és közlekedési miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a földtani,
d) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a vízhasznosítással, a vízbázisvédelemmel és a vízkárelhárítással összefüggő,
e) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízminőségvédelmi,
f) az egészségügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti az ionizáló sugárzással összefüggő egészségügyi és sugárvédelmi,
g) a területileg illetékes építésügyi hatóság érvényesíti az általános területrendezési és építészeti,
h) a Magyar Bányászati Hivatal elnöke érvényesíti a bányászati technológiai, bányaműszaki és bányabiztonsági
szempontokat.
(3) Az OAH 17. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjai szerinti engedélyezési eljárásában a benyújtott engedélykérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, hozzájárulásokat.
(3) Az OAH 17. § (2) bekezdés a), c), d), o), p) és q) pontjai szerinti engedélyezési eljárásában a benyújtott engedélykérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket.
19/A. §
(1) A nukleáris létesítmények az OAH-nak felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
(1) A nukleáris létesítmények az atomenergia-felügyeleti szervnek felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
(1) Atomenergia alkalmazása körében független műszaki szakértői tevékenységet az végezhet, aki e tevékenység végzésére a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) által kiadott engedéllyel rendelkezik. Ha jogszabály atomenergia alkalmazása körében szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki a kamara által kiadott engedéllyel rendelkezik.
(2) A felügyeleti díj éves mértéke a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata. A számítási alap 146 992 Ft/MWth/év.
(2) A felügyeleti díj éves mértéke a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata. A számítási alap 176 390 Ft/MWth/év.
(2) A felügyeleti díj éves mértéke:
a) atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 176 390 Ft/MWth/év;
a) atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 194 030 Ft/MWth/év;
a) atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 222 940 Ft/MWth/év;
a) atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 246 350 Ft/MWth/év;
b) az atomerőművi kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetén az előző év végén tárolt kiégett kazetták darabszáma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 75 000 Ft/db.
(2) Szakértőként kizárólag független és pártatlan személy járhat el, akit a követelményeknek való megfelelésről szóló döntés, a vélemény és a megállapítás közlésekor annak tartalmához személyes érdek nem fűz, kizárólag szakmai szempontjai vezetik, és munkájáért járó díja szakvéleménye tartalmától nem függ.
(3) A nukleáris létesítmények az éves felügyeleti díj arányos részét negyedévente kötelesek megfizetni, legkésőbb a tárgynegyedév ötödik napjáig.
(3) Az energiapolitikáért felelős miniszter az általa kiadott rendeletben határozza meg, hogy a szakértői tevékenységgel kapcsolatos mely eljárásokért és milyen összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) A szakértői tevékenység engedélyezése, új szakterülettel való bővítésének engedélyezése iránti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
19/B. §
(1) Szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki
a) büntetlen előéletű, nem áll az atomenergia alkalmazási körébe tartozó szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és
b) rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Az engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, értesítési címét, szakirányú végzettségét, a szakmai gyakorlat leírását és idejét, valamint a kérelmezett szakértői szakterület megnevezését.
(3) A Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) az engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.) meghatározott adatokon túl - tartalmazza
a) a szakértő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, értesítési címét,
b) a szakértő szakirányú végzettségét, az ezt igazoló oklevél (oklevelek) számát, keltét és a kiállító intézmény megjelölését,
c) a szakmai gyakorlat rövid leírását, idejét,
d) szakértői szakterületét,
e) a szakértői tevékenységet engedélyező határozat számát, kiállításának napját,
f) az adatváltozások bejelentésének idejét,
g) a szakértői tevékenységtől való eltiltás tényét, annak okát, időtartamát, az alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének napját,
h) a szakértői tevékenység szünetelésének tényét, kezdő napját és időtartamát,
i) a nyilvántartási számot.
(3a) A nyilvántartás a (3) bekezdés d)-i) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A nyilvántartás adatai közül a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl nyilvános a szakértő szakmai gyakorlatának rövid leírása és ideje, a szakterület, a szakértő engedélye kiállításának napja, a szakértői tevékenységtől való eltiltás ténye, az alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének napja, a szakértői tevékenység szünetelésének ténye, kezdő napja, időtartama, valamint a nyilvántartási szám. A Szolgtv. 30. § (2) bekezdésében nem szabályozott adatok vonatkozásában a nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolására szolgáltatható adat.
(5) A szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak az atomenergia alkalmazási körébe tartozó szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(6) A kamara a szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő továbbra is megfelel-e az (1) bekezdés a) pontban foglalt követelményeknek. A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az atomenergia alkalmazási körébe tartozó szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy az atomenergia alkalmazási körébe tartozó szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(7) A kamara az (5) és (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) a szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
(8) A kamara a szakértői tevékenység gyakorlásárával kapcsolatos határozata meghozatalával egyidejűleg továbbítja a nyilvántartásba vételhez szükséges valamennyi adatot az MMK számára, aki haladéktalanul gondoskodik a szakértő adatainak nyilvántartásba vételéről.
19/C. §
(1) A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (a továbbiakban: BPMK) a szakértői tevékenység gyakorlására jogosító engedélyezési eljárásban közreműködő elsőfokú minősítő bizottságot hoz létre. A minősítő bizottság feladata annak megállapítása, hogy a kérelmező szakmai gyakorlata megfelelő-e a szakértői tevékenység folytatásához.
(2) A minősítő bizottság tagjait az atomenergia-felügyeleti szerv főigazgatója és az MMK főtitkára közösen jelöli ki. A minősítő bizottságnak legalább öt, de legfeljebb tizenegy, páratlan számú tagja van, megbízatásuk négy évre szól. A tagok maguk közül elnököt választanak.
(3) Az egyes engedélyezési eljárásokban a minősítő bizottság elnöke által kijelölt három tag jár el. Az eljáró bizottság a kérelmező által benyújtott, szakmai gyakorlatát igazoló dokumentumok (különösen a referenciák és a szakmai önéletrajz) alapján dönt.
(4) A szakértői tevékenység gyakorlására jogosító engedély a kérelemben megjelölt szakterületek közül csak azokra adható ki, amelyekre nézve a bizottság megállapította a szakmai gyakorlat megfelelőségét. Ha a bizottság egyik megjelölt szakterületre vonatkozóan sem találja alkalmasnak a kérelmező szakmai gyakorlatát, a kérelmet el kell utasítani.
(5) A kamara a hozzá beérkezett kérelmet, valamint annak a szakmai gyakorlattal kapcsolatos iratait haladéktalanul továbbítja a BPMK minősítő bizottságának elnökéhez. A minősítő bizottság eljárása az ügyintézési határidőbe beleszámít.
(6) Amennyiben a kamara az engedély iránti kérelmet részben vagy egészben a minősítő bizottság állásfoglalása miatt utasította el, a másodfokú eljárásban az MMK által működtetett, másodfokú minősítő bizottság jár el. A másodfokú minősítő bizottság feladatára és tagjaira az elsőfokú minősítő bizottság feladatára és tagjaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ugyanazon személy egy időben nem lehet mindkét bizottságban tag.
(7) Ha a szakértő új szakterületet kíván tevékenységi körei közé felvenni, erre az engedélyezés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az eljárás tárgya kizárólag az új szakterület engedélyezése, a szakértő arra való alkalmassága lehet.
19/D. §
(1) Az atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői tevékenységet akkor végezhet, ha az atomenergia-felügyeleti szerv szakértői minőségét az adott szakkérdésben előzetesen eseti jelleggel elismeri.
(2) Az atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői minőségének elismeréséről folyó eljárásban a kérelmező igazolja, hogy mely ország milyen szakértői névjegyzékébe, milyen szakterületen és szakképesítés alapján lett szakértőként bejegyezve. Az atomenergia-felügyeleti szerv a kérelmező által igazolt adatok, valamint az atomenergia alkalmazása körében szakértői tevékenységet végzőkre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával dönt.
(3) E § alkalmazása szempontjából külföldi az a személy, aki nem EGT-állam állampolgára.

A népjóléti miniszter hatásköre, a szakhatóságok közreműködése a népjóléti miniszter által szabályozott engedélyezési eljárásban

Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter hatásköre, a szakhatóságok közreműködése az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által szabályozott engedélyezési eljárásban

Az egészségügyért felelős miniszter hatásköre az egészségügyért felelős miniszter által szabályozott engedélyezési eljárásban

20. §
(1) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter külön jogszabályban meghatározott szerv útján látja el a 26. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével:
a) a radioaktív anyagok tulajdonjoga megszerzésének, előállításának, termelésének, birtoklásának, tárolásának, használatának, felhasználásának, átalakításának, forgalmazásának engedélyezését és ellenőrzését;
b) az a) pont alatt felsorolt tevékenységeket szolgáló, nem nukleáris létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának, megszüntetésének engedélyezését és ellenőrzését;
c) az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmény, berendezés tulajdonjoga megszerzésének, átadásának, a használat bármilyen jogcímen való átengedésének, létesítésének, előállításának, üzemeltetésének, átalakításának és megszüntetésének engedélyezését és ellenőrzését;
d) a radioaktív hulladéktároló telepítésének, létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, lezárásának engedélyezését és ellenőrzését;
e) az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben működő sugárvédelmi szolgálat szervezetének és működésének felügyeletét;
f) az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes sugáregészségügyi, munkavégzési, munkaköri alkalmassági és foglalkoztatási előírások betartásának ellenőrzését;
g) a lakosság sugárvédelme érdekében az országos sugárzási helyzetre vonatkozó adatok központi gyűjtését, feldolgozását, nyilvántartását és értékelését, illetve nukleáris veszélyhelyzetben a döntések megalapozásában való közreműködést;
h) a radioaktív anyagokkal és az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezésekkel kapcsolatos közegészségügyi, sugáregészségügyi feladatokat, valamint a munkahelyi és környezeti sugárvédelmi normák és az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes előírások érvényesítésének ellenőrzését.
(1) Az egészségügyért felelős miniszter külön jogszabályban meghatározott szerv útján látja el a 26. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével:
a) a radioaktív anyagok tulajdonjoga megszerzésének, előállításának, termelésének, birtoklásának, tárolásának, használatának, felhasználásának, átalakításának, forgalmazásának engedélyezését és ellenőrzését;
b) az a) pont alatt felsorolt tevékenységeket szolgáló, nem nukleáris létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának, megszüntetésének engedélyezését és ellenőrzését;
c) az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmény, berendezés tulajdonjoga megszerzésének, átadásának, a használat bármilyen jogcímen való átengedésének, létesítésének, előállításának, üzemeltetésének, átalakításának és megszüntetésének engedélyezését és ellenőrzését;
d) a radioaktív hulladéktároló telepítésének, létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, lezárásának engedélyezését és ellenőrzését;
e) az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben működő sugárvédelmi szolgálat szervezetének és működésének felügyeletét;
f) az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes sugáregészségügyi, munkavégzési, munkaköri alkalmassági és foglalkoztatási előírások betartásának ellenőrzését;
g) a lakosság sugárvédelme érdekében az országos sugárzási helyzetre vonatkozó adatok központi gyűjtését, feldolgozását, nyilvántartását és értékelését, illetve nukleáris veszélyhelyzetben a döntések megalapozásában való közreműködést;
h) a radioaktív anyagokkal és az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezésekkel kapcsolatos közegészségügyi, sugáregészségügyi feladatokat, valamint a munkahelyi és környezeti sugárvédelmi normák és az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes előírások érvényesítésének ellenőrzését.
(1) Az egészségügyért felelős miniszter jogszabályban meghatározott szerv útján látja el a 26. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével:
a) a radioaktív anyagok tulajdonjoga megszerzésének, előállításának, termelésének, birtoklásának, tárolásának, használatának, felhasználásának, átalakításának, forgalmazásának engedélyezését és ellenőrzését;
b) az a) pont alatt felsorolt tevékenységeket szolgáló, nem nukleáris létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának, megszüntetésének engedélyezését és ellenőrzését;
c) az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmény, berendezés tulajdonjoga megszerzésének, átadásának, a használat bármilyen jogcímen való átengedésének, létesítésének, előállításának, üzemeltetésének, átalakításának és megszüntetésének engedélyezését és ellenőrzését;
d) a radioaktívhulladék-tároló telepítésének, létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, lezárásának engedélyezését és ellenőrzését;
e) az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben működő sugárvédelmi szolgálat szervezetének és működésének felügyeletét;
f) az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes sugáregészségügyi, munkavégzési, munkaköri alkalmassági és foglalkoztatási előírások betartásának ellenőrzését;
g) a lakosság sugárvédelme érdekében az országos sugárzási helyzetre vonatkozó adatok központi gyűjtését, feldolgozását, nyilvántartását és értékelését, illetve nukleáris veszélyhelyzetben a döntések megalapozásában való közreműködést;
h) a radioaktív anyagokkal és az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezésekkel kapcsolatos közegészségügyi, sugáregészségügyi feladatokat, valamint a munkahelyi és környezeti sugárvédelmi normák és az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes előírások érvényesítésének ellenőrzését.
h) a radioaktív anyagokkal és az ionizáló sugárzást létrehozó berendezésekkel kapcsolatos közegészségügyi, sugáregészségügyi feladatokat, valamint a munkahelyi és környezeti sugárvédelmi normák és az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes előírások érvényesítésének ellenőrzését.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti engedélyezési eljárásban minden más illetékes közigazgatási szerv a külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében szakhatóságként vesz részt.
21. §
(1) A radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések (a továbbiakban: berendezés) tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést írásban kell megkötni, és annak létrejöttéhez hatósági jóváhagyás szükséges. A jóváhagyás iránti kérelmet a tulajdonszerző a szerződés megkötésétől számított nyolc napon belül nyújtja be a (2) bekezdésben megjelölt szervnek.
(1) A radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést írásban kell megkötni, és annak létrejöttéhez hatósági jóváhagyás szükséges. A jóváhagyás iránti kérelmet a tulajdonszerző a szerződés megkötésétől számított nyolc napon belül nyújtja be a (2) bekezdésben megjelölt szervnek.
(2) A hatósági jóváhagyást az egészségügyi államigazgatási szerv adja meg.
(3) A berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés nem hagyható jóvá,
a) ha a tulajdont szerző természetes személyt, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagját a bíróság
aa) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt vagy
ab) a Btk. 259. §-ának (4) bekezdésében, a 260. § (6) bekezdésében, a 264. § (4) bekezdésében, a 264/C. § (4) bekezdésében, a 280. § (3) bekezdésében, a 281. § (4) bekezdésében és a 281/A. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt
jogerősen elítélte, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült, valamint
b) ha nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek.
(3) Az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés nem hagyható jóvá,
a) ha a tulajdont szerző természetes személyt, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagját a bíróság
aa) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt vagy
ab) a Btk. 259. § (4) bekezdésében, a 260. § (6) bekezdésében, a 264. § (4) bekezdésében, a 264/C. § (4) bekezdésében, a 280. § (3) bekezdésében, a 281. § (4) bekezdésében és a 281/A. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt
ab) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 259. § (4) bekezdésében, a 260. § (6) bekezdésében, a 264. § (4) bekezdésében, a 264/C. § (4) bekezdésében, a 280. § (3) bekezdésében, a 281. § (4) bekezdésében és a 281/A. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény, illetve a Btk. 241. § (2) bekezdésében, 242. § (3) bekezdésében, 243. § (3) bekezdésében, 248. § (3) bekezdésében, 249. § (2) bekezdésében, 250. § (4) bekezdésében, 322. § (5) bekezdésében, 323. § (5) bekezdésében vagy 326. § (7) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt
jogerősen elítélte, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült, valamint
a) ha a tulajdont szerző természetes személyt vagy gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagját a bíróság
aa) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt vagy
ab) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 259. § (4) bekezdésében, a 260. § (6) bekezdésében, a 264. § (4) bekezdésében, a 264/C. § (4) bekezdésében, a 280. § (3) bekezdésében, a 281. § (4) bekezdésében és a 281/A. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény, illetve a Btk. 241. § (2) bekezdésében, 242. § (3) bekezdésében, 243. § (3) bekezdésében, 248. § (3) bekezdésében, 249. § (2) bekezdésében, 250. § (4) bekezdésében, 322. § (5) bekezdésében, 323. § (5) bekezdésében vagy 326. § (7) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt
jogerősen elítélte, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült, valamint
b) ha nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek.
21/A. §
(1) A tulajdont szerző természetes személy, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai a hatósági jóváhagyást megelőzően igazolják, hogy megfelelnek a 21. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek, valamint
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolják azt a tényt, hogy a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn vagy
b) kérik, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv az egészségügyi államigazgatási szerv részére - annak a jóváhagyás iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(1) A tulajdont szerző természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai a hatósági jóváhagyást megelőzően igazolják, hogy megfelelnek a 21. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek, valamint
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolják azt a tényt, hogy a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn vagy
b) kérik, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv az egészségügyi államigazgatási szerv részére - annak a jóváhagyás iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tulajdonos, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai megfelelnek-e a 21. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából az egészségügyi államigazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokra irányulhat.
(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tulajdonos, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai megfelelnek-e a 21. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából az egészségügyi államigazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokra irányulhat.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv a jóváhagyás iránti kérelem jogerős elbírálásáig, a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat a hatósági ellenőrzés időtartamára, illetve a tulajdonjog megszűnéséig kezeli.
(4) Ha a tulajdont szerző természetes személy, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségnek a hatósági jóváhagyás iránti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem tesznek eleget, a jóváhagyás nem adható meg.
(4) Ha a tulajdont szerző természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségnek a hatósági jóváhagyás iránti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem tesznek eleget, a jóváhagyás nem adható meg.
(5) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a tulajdont szerző természetes személy, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagja nem felel meg a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelménynek, felhívja a nevezettet, hogy harminc munkanapon belül a tulajdonjogot szüntesse meg, és erről értesítse az egészségügyi államigazgatási szervet.
(5) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a tulajdont szerző természetes személy, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagja nem felel meg a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelménynek, felhívja a nevezettet, hogy negyvenöt napon belül a tulajdonjogot szüntesse meg, és erről értesítse az egészségügyi államigazgatási szervet.
(5) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a tulajdont szerző természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagja nem felel meg a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelménynek, felhívja a nevezettet, hogy negyvenöt napon belül a tulajdonjogot szüntesse meg, és erről értesítse az egészségügyi államigazgatási szervet.
21/B. §   Az egészségügyi államigazgatási szerv atomenergia alkalmazásával összefüggő, radioaktív anyagok közúti szállításának engedélyezésével, ionizáló sugárzást létrehozó létesítményekkel, berendezésekkel, tevékenységekkel, radioaktív hulladék elhelyezésével, eszköz, berendezés vagy az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz sugárvédelmi minősítésével, sugárvédelmi képzéssel, személyi dozimetriai ellenőrzéssel és a belső sugárterhelés meghatározásával kapcsolatos, kérelemre lefolytatott eljárásáért vagy jogszabályban meghatározott szolgáltatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek összegét az egészségügyért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében állapítja meg.
20. §   Az egészségügyért felelős miniszter jogszabályban meghatározott szerv útján látja el:
a) az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes sugáregészségügyi, munkavégzési, munkaköri alkalmassági szabályok ellenőrzését;
b) az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata működtetését;
c) a gyógyászati eszközök és egészségügyi cikkek ionizáló sugárzással végzett sterilizálásának ellenőrzését;
d) a sugáregészségügyi készenléti szolgálat létesítését és fenntartását;
e) a sugársérültek vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátását;
f) a kötelező sugárorvostani továbbképzésben részesítendők körének meghatározását, a továbbképzés tartására kötelezett intézet kijelölését, a továbbképzés tematikája jóváhagyását;
g) a nukleáris veszélyhelyzetben való közreműködést a döntések sugáregészségügyi megalapozásában.
h) az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének felügyeletét.
21. §   A 20. § szerinti engedélyezési eljárásban
a) a belügyminiszter külön jogszabályban kijelölt szervek útján érvényesíti a közbiztonságra, a belső rendre, a tűzvédelemre, a rendészetre, valamint a polgári védelemre vonatkozó,
b) a földművelésügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti az élelmiszerminőségi, a növény- és állategészségügyi, továbbá a talajvédelmi,
b) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti az élelmiszerminőségi, a növény- és állategészségügyi, továbbá a talajvédelmi,
c) az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a földtani,
c) a gazdasági és közlekedési miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a földtani,
d) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízminőségvédelmi,
d) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízminőségvédelmi,
e) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a közlekedési, szállítási, valamint a vízhasznosítási és vízbázisvédelmi,
e) a gazdasági és közlekedési miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a közlekedési, szállítási, valamint a vízhasznosítási és vízbázisvédelmi,
f) a területileg illetékes építésügyi hatóság érvényesíti a területrendezési és építészeti,
g) a Magyar Bányászati Hivatal elnöke érvényesíti a bányászati technológiai, bányaműszaki és bányabiztonsági
szempontokat.

Más közigazgatási szervek hatósági jogköre és feladata az atomenergia alkalmazása körében

22. §   A belügyminiszter külön jogszabályban meghatározott szervek útján látja el az atomenergia alkalmazásával összefüggő, a közbiztonság és belső rend biztosítását szolgáló rendészeti, tűzvédelmi, fizikai védelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási feladatokat.
22. §   Az atomenergia alkalmazásával összefüggő, a közbiztonság és belső rend biztosítását szolgáló rendészeti és fizikai védelmi feladatokat a rendészetért felelős miniszter, a tűzvédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási feladatokat a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter látja el.
23. §   A földművelésügyi miniszter külön jogszabályban meghatározott módon látja el a talaj, a növényzet és az állatok, valamint a növényi és az állati eredetű élelmiszertermékek radioaktivitásának ellenőrzését, szakvéleményezését, az élelmiszerek nemzetközi forgalmazásához szükséges vizsgálatok elvégzésével és az igazolások kiadásával kapcsolatos feladatokat.
23. §   A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter külön jogszabályban meghatározott módon látja el a talaj, a növényzet és az állatok, valamint a növényi és az állati eredetű élelmiszertermékek radioaktivitásának ellenőrzését, szakvéleményezését, az élelmiszerek nemzetközi forgalmazásához szükséges vizsgálatok elvégzésével és az igazolások kiadásával kapcsolatos feladatokat.
23. §   A földügyért felelős miniszter látja el a talaj, a növényvédelemért felelős miniszter a növényzet, az állategészségügyért felelős miniszter az állatok, az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter a növényi és az állati eredetű élelmiszertermékek radioaktivitásának ellenőrzését, szakvéleményezését, az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter az élelmiszerek nemzetközi forgalmazásához szükséges vizsgálatok elvégzésével és az igazolások kiadásával kapcsolatos feladatokat.
23. §   A földügyért felelős miniszter látja el a talaj, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter látja el a növényzet, az állatok, a növényi és az állati eredetű élelmiszertermékek radioaktivitásának ellenőrzését, szakvéleményezését, továbbá az élelmiszerek nemzetközi forgalmazásához szükséges vizsgálatok elvégzésével és az igazolások kiadásával kapcsolatos feladatokat.
24. §
(1) Az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter külön jogszabályban meghatározott módon látja el az építőanyagok gyártásához felhasznált, illetve a külföldről behozott alapanyagok, továbbá a kereskedelmi forgalomba kerülő építőanyagok és egyéb termékek radioaktivitásának ellenőrzését.
(1) Az építésügyért felelős miniszter külön jogszabályban meghatározott módon látja el az építőanyagok gyártásához felhasznált, illetve a külföldről behozott alapanyagok, továbbá a kereskedelmi forgalomba kerülő építőanyagok és egyéb termékek radioaktivitásának ellenőrzését.
(1) Az építésügyért felelős miniszter jogszabályban meghatározott módon látja el az építőanyagok gyártásához felhasznált, illetve a külföldről behozott alapanyagok, továbbá a kereskedelmi forgalomba kerülő építőanyagok és egyéb termékek radioaktivitásának ellenőrzését.
(2) A külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvényben és végrehajtási rendeleteiben szabályozott engedélyezési eljárásban a nukleáris export és import engedélyezéséhez a 17. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti előzetes engedély szükséges.
25. §   A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter külön jogszabályban meghatározott módon látja el a levegő, a szárazföldi és a vízi környezet radioaktív szennyezésének ellenőrzését.
25. §   A környezetvédelemért felelős miniszter külön jogszabályban meghatározott módon látja el a levegő, a szárazföldi és a vízi környezet radioaktív szennyezésének ellenőrzését.
25. §   A környezetvédelemért felelős miniszter jogszabályban meghatározott módon látja el a levegő, a szárazföldi és a vízi környezet radioaktív szennyezésének ellenőrzését.
26. §
(1) A honvédelmi miniszter külön jogszabályban meghatározott módon látja el a honvédelmi ágazaton belül
a) a radioaktív anyagok kezelésének, valamint az e törvény hatálya alá tartozó létesítmények és haditechnikai berendezések létrehozásának, üzemeltetésének, megszüntetésének ellenőrzését;
b) az ágazat speciális (kiképzési, nukleárisbaleset-elhárítási, háborús) sugáregészségügyi ellenőrzését.
(1) A honvédelemért felelős miniszter külön jogszabályban meghatározott módon látja el a honvédelmi ágazaton belül
a) a radioaktív anyagok kezelésének, valamint az e törvény hatálya alá tartozó létesítmények és haditechnikai berendezések létrehozásának, üzemeltetésének, megszüntetésének ellenőrzését;
b) az ágazat speciális (kiképzési, nukleárisbaleset-elhárítási, háborús) sugáregészségügyi ellenőrzését.
(1) A honvédelemért felelős miniszter jogszabályban meghatározott módon látja el a honvédelmi ágazaton belül
a) a radioaktív anyagok kezelésének, valamint az e törvény hatálya alá tartozó létesítmények és haditechnikai berendezések létrehozásának, üzemeltetésének, megszüntetésének ellenőrzését;
b) az ágazat speciális (kiképzési, nukleárisbaleset-elhárítási, háborús) sugáregészségügyi ellenőrzését.
(2) A Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) szervezeteire és intézményeire vonatkozóan az MH Tisztiorvosi Szolgálata látja el a 20. § (1) bekezdésének a)-c), e)-f) és h) pontjaival kapcsolatos feladatokat.
(2) A Magyar Honvédség szervezeteire és intézményeire vonatkozóan a katonai egészségügyi államigazgatási szerv látja el a 20. § (1) bekezdésének a)-c), e)-f) és h) pontjaival kapcsolatos feladatokat.
(2) A Magyar Honvédség szervezeteire és intézményeire vonatkozóan a katonai egészségügyi államigazgatási szerv látja el a 20. § (1) bekezdés a)-c), e)-f) és h) pontjaival kapcsolatos feladatokat.
(2) A Magyar Honvédség szervezeteire és intézményeire vonatkozóan a katonai egészségügyi államigazgatási szerv látja el a 17. § (2) bekezdés 26-35. és 36-42. pontjaival kapcsolatos feladatokat.
27. §   Az Országos Mérésügyi Hivatal elnöke külön jogszabályban meghatározott módon látja el az atomenergia alkalmazásával összefüggő mérőeszközökre vonatkozó hatósági feladatokat.
28. §   A művelődési és közoktatási miniszter
a) gondoskodik arról, hogy a külön jogszabályban meghatározott Nemzeti Alaptantervbe beépítésre kerüljön az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető tudományos, technikai és sugárvédelmi ismeretek oktatási kötelezettsége;
b) a szakmailag illetékes felsőoktatási intézményekkel együttműködve, az érintett miniszterek bevonásával - a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok keretein belül - gondoskodik az atomenergia alkalmazása terén a felsőfokú képzés, valamint továbbképzés szabályozásáról és feltételeinek megteremtéséről.
28. §   Az oktatásért felelős miniszter
a) gondoskodik arról, hogy a külön jogszabályban meghatározott Nemzeti Alaptantervbe beépítésre kerüljön az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető tudományos, technikai és sugárvédelmi ismeretek oktatási kötelezettsége;
a) gondoskodik arról, hogy a jogszabályban meghatározott Nemzeti Alaptantervbe beépítésre kerüljön az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető tudományos, technikai és sugárvédelmi ismeretek oktatási kötelezettsége;
b) a szakmailag illetékes felsőoktatási intézményekkel együttműködve, az érintett miniszterek bevonásával - a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok keretein belül - gondoskodik az atomenergia alkalmazása terén a felsőfokú képzés, valamint továbbképzés szabályozásáról és feltételeinek megteremtéséről.
29. §
(1) A törvény 17-27. §-aiban írt szervek ellenőrző vizsgálat elvégzésével megbízhatnak olyan intézményt, amely a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, illetőleg olyan személyt, aki megfelelő, speciális szakképzettséggel rendelkezik.
(1) A törvény 17-27. §-aiban írt szervek ellenőrző vizsgálat elvégzésével megbízhatnak olyan intézményt, amely a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, vagy olyan személyt, aki megfelelő, speciális szakképzettséggel rendelkezik.
(2) Az ellenőrző vizsgálattal megbízott intézményt vagy személyt a vizsgálat elvégzése során az ellenőrzésre jogosult szerv jogai illetik meg, kivéve, hogy intézkedési hatáskörrel nem rendelkezik.

Őrzés és védelem

Nukleáris védettség

30. §
(1) Egyes nukleáris létesítmények, nukleáris anyagok, radioaktív anyagot előállító berendezések, továbbá radioaktív hulladék feldolgozására, átmeneti tárolására vagy végleges elhelyezésére szolgáló létesítmények őrzését az engedélyesnek - külön jogszabályban foglaltak szerint - fegyveres biztonsági őrséggel kell biztosítania.
(1) A nukleáris védettség biztosítja
a) a nukleáris és más radioaktív anyagok jogtalan eltulajdonításának, a Btk. szerinti visszaélés radioaktív anyaggal (264. §), a szabotázs, valamint a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal való közveszélyokozás, környezetkárosítás elkövetésének megelőzését;
a) a nukleáris és más radioaktív anyagok jogtalan eltulajdonításának, a Btk. szerinti radioaktív anyaggal visszaélés (250. §), a szabotázs, valamint a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal való közveszély okozása, környezetkárosítás elkövetésének megelőzését;
b) a fenyegetettség mindenkori szintje alapján a fizikai védelmet a használatban lévő, tárolás vagy szállítás alatt álló nukleáris és más radioaktív anyagok jogtalan eltulajdonítása, valamint a szabotázs ellen;
c) a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás, valamint a radioaktív anyaggal való visszaélés felismerését;
d) gyors és átfogó intézkedések életbe léptetését a hiányzó vagy jogtalanul eltulajdonított nukleáris és más radioaktív anyag helyének meghatározására, és amennyiben lehetséges, visszaszerzésére; valamint
e) a szabotázs, továbbá a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás következményeinek enyhítését vagy minimalizálását.
(2) A külön jogszabályban meghatározott - az (1) bekezdés szerinti - létesítmények és berendezések védelmével kapcsolatban a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataikat külön törvényi felhatalmazással látják el.
(2) Az (1) bekezdés a) pontban foglaltak érdekében az atomenergia-felügyeleti szerv és a rendőrség hatékony felügyeleti rendszert alakítanak ki és azt az alábbi eszközrendszer alkalmazásával folyamatosan működtetik:
a) nyilvántartásba vételi, valamint engedélyezési eljárások során megvizsgálják, hogy a nukleáris vagy más radioaktív anyagot birtokló szervezet által megvalósítandó tevékenységek, a nyilvántartási, biztosítéki és fizikai védelmi intézkedések alkalmasak a követelmények teljesítésére, a felügyeleti tevékenység hatékony megvalósítására és támogatják a hatósági helyszíni ellenőrzések céljainak teljesülését;
b) adatszolgáltatás előírásával és a beérkezett jelentések feldolgozásával a hatóságok folyamatos felügyeletet biztosítanak és értékelést végeznek a nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint az azokkal kapcsolatos tevékenységek tekintetében;
c) helyszíni ellenőrzéseken hitelesítik az adatszolgáltatás során szerzett információkat, ellenőrzik a nyilvántartási, biztosítéki és fizikai védelmi rendszerek alkalmazását és működtetését, az előírt intézkedések tényleges és hatékony végrehajtását; valamint
d) érvényt szereznek a jogszabályi követelményeknek, ezek be nem tartását szankcionálják.
(3) A rendőrség a feladatai ellátása során, a külön jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi a közbiztonságra, a belső rendre vonatkozó rendelkezések megtartását, különösen a nukleáris létesítményeket, a radioaktív és nukleáris anyag, készítmény felhasználását, használatát, nyilvántartását, ezeknek a Magyar Köztársaság területén, valamint az országhatárokon át történő szállítását, őrzését, a védőberendezéseket, továbbá a radioaktív anyag és hulladék végleges elhelyezését és az ezekre vonatkozó nyilvántartásokat.
(4) A rendőrség külön jogszabályban meghatározottak szerint szakhatósági hozzájárulást ad ki a nukleáris létesítményekre, valamint a radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló létesítményekre.
(5) A rendőrség külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyt ad ki a friss és kiégett nukleáris üzemanyagnak a Magyar Köztársaság területén, valamint az országhatárokon át történő szállítására.
(6) A rendőrség nukleáris veszélyhelyzet bekövetkezése, illetve szükség szerint rendkívüli esemény esetén ellátja a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat.
31. §
(1) Az atomenergia alkalmazójának kötelessége megakadályozni, hogy a birtokában lévő radioaktív vagy nukleáris anyaghoz, a felügyelete alatt álló, s az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményhez, berendezéshez illetéktelen személy hozzáférhessen, azok a biztonságos őrzés alól kikerülhessenek, és meg nem engedett célokra felhasználhatók legyenek.
(1) A fizikai védelem rendszerének a fokozatosság elvén kell alapulnia, figyelembe véve a mindenkori fenyegetettséget, az anyag fizikai és kémiai tulajdonságait, alkalmasságát nukleáris fegyver készítésére, valamint szándékos károkozásra, továbbá az anyag jogtalan eltulajdonításával és a nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint nukleáris létesítmények elleni szabotázzsal összefüggő lehetséges következményeket.
(2) Az atomenergia alkalmazója, ha tudomást szerez arról, hogy radioaktív vagy nukleáris anyag, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés illetéktelen személy birtokába került vagy kerülhet, illetve egyéb rendellenességet észlel, köteles azt a rendőrségnek és a nemzetbiztonsági szolgálatoknak haladéktalanul bejelenteni.
(2) A fizikai védelem rendszerének alkalmasnak kell lennie a vonatkozó tervezési alapfenyegetettség hatékony és időbeni észlelésére, késleltetésére és elhárítására.
(3) A tervezési alapfenyegetettséggel szemben hatékony fizikai védelmi rendszer létrehozásáért és működtetéséért az engedélyes felelős.
(4) A tervezési alapfenyegetettséget meghaladó mértékű fenyegetés esetén az engedélyes által biztosított fizikai védelmet jogszabályban meghatározott állami eszközökkel kell kiegészíteni.
(5) A fizikai védelmi rendszernek a mélységben tagolt védelem elvének megfelelően többszintű és többféle módszerű, az egyenlő védelem elvének megfelelően az elkövetés helyszínétől, idejétől és módjától függetlenül egyenlő mértékű védelmet kell biztosítania.
(6) Az engedélyes fizikai védelmi politikát és minőségirányítási rendszert hoz létre és alkalmaz annak igazolása érdekében, hogy a fizikai védelem szempontjából fontos összes tevékenységre vonatkozóan teljesülnek az előírt követelmények.
(7) Az atomenergia-felügyeleti szerv, a rendőrség és az engedélyes terveket dolgoz ki, és azok végrehajtását megfelelően begyakorolja, annak érdekében, hogy a nukleáris anyagok jogtalan eltulajdonítására és a szabotázsra megfelelően reagálni tudjon.
(8) A jogszabályban meghatározott nukleáris létesítmények, nukleáris és más radioaktív anyagok, radioaktív anyagot előállító berendezések, továbbá radioaktív hulladék feldolgozására, átmeneti tárolására vagy végleges elhelyezésére szolgáló létesítmények őrzését az engedélyes fegyveres biztonsági őrséggel biztosítja.
(9) A radioaktív anyaggal elkövetett visszaélés, a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás, annak kísérlete és előkészülete felismerésére alkalmas rendszert kell állami szinten létrehozni, amely rendszerben az engedélyesek észlelésre alkalmas eszközeinek integráltan kell működnie.
32. §   Talált, illetve lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyag elhelyezéséről a Kormány által kijelölt szerv gondoskodik.
32. §
(1) Aki tudomást szerez arról - beleértve az atomenergia alkalmazóját is - hogy nukleáris vagy más radioaktív anyag, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés annak birtoklására fel nem jogosított személy birtokába került vagy kerülhet, vagy egyéb rendellenességet észlel, köteles azt a rendőrségnek haladéktalanul bejelenteni, amely értesíti az atomenergia felügyeleti szervet, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, valamint az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatot.
(1) Aki tudomást szerez arról, hogy nukleáris vagy más radioaktív anyag, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés annak birtoklására fel nem jogosított személy birtokába került vagy kerülhet, vagy egyéb rendellenességet észlel, köteles azt a rendőrségnek haladéktalanul bejelenteni.
(2) A hiányzó nukleáris és más radioaktív anyag lehetséges helyének az engedélyes telephelyén való felkutatására és felügyelet alá helyezésére az engedélyes tervet dolgoz ki, és gondoskodik a terv végrehajtásához szükséges eszközökről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést követő, valamint a hiányzó, a talált, és a lefoglalt anyaggal kapcsolatos intézkedések rendjét kormányrendelet határozza meg.
(3) A hiányzó vagy ellopott nukleáris és más radioaktív anyag felkutatására és hatósági felügyelet alá történő visszahelyezésére, a szabotázs, valamint a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás következményeinek enyhítésére a külön jogszabályban meghatározott szervek hatékony együttműködését biztosító, az országos nukleáris és balesetelhárítási intézkedési tervbe illeszkedő veszélyhelyzet-kezelési terveket kell kidolgozni.
(3) A hiányzó vagy ellopott nukleáris és más radioaktív anyag felkutatására és hatósági felügyelet alá történő visszahelyezésére, a szabotázs, valamint a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás következményeinek enyhítésére a külön jogszabályban meghatározott szervek hatékony együttműködését biztosító, az országos nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervbe illeszkedő veszélyhelyzet-kezelési terveket kell kidolgozni.
(3) A hiányzó vagy jogtalanul eltulajdonított, nukleáris veszélyhelyzet előidézésére alkalmas nukleáris és más radioaktív anyag felkutatására és hatósági felügyelet alá történő visszahelyezésére, a szabotázs, valamint a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás következményeinek enyhítésére jogszabályban meghatározott szervek hatékony együttműködését biztosító, az országos nukleáris és balesetelhárítási intézkedési tervbe illeszkedő veszélyhelyzet-kezelési terveket kell kidolgozni.

Az atomerőműre vonatkozó külön szabályok

33. §   Atomerőmű létesítéséhez és jogszerű működéséhez az e törvény alapján kiadásra kerülő nukleáris biztonsági hatósági engedélyeken kívül a Magyar Energia Hivatalnak a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény alapján kiadott engedélyei is szükségesek.
33. §   Atomerőmű létesítéséhez és jogszerű működéséhez az e törvény alapján kiadásra kerülő nukleáris biztonsági hatósági engedélyeken kívül a Magyar Energia Hivatalnak a villamos energiáról szóló törvény alapján kiadott engedélyei is szükségesek.
33. §   Atomerőmű létesítéséhez és jogszerű működéséhez az e törvény alapján kiadásra kerülő nukleáris biztonsági hatósági engedélyeken kívül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a villamos energiáról szóló törvény alapján kiadott engedélyei is szükségesek.

Idegen ingatlannal kapcsolatos jogok és kötelezettségek, biztonsági övezet

34. §
(1) A nukleáris létesítmény vagy radioaktív hulladéktároló környezete - ideértve annak felszín alatti részét és légterét is - biztonsági övezetté jelölhető ki a létesítmény, illetve annak környezete és az ott élő lakosság védelme érdekében.
(1) A nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló környezete - ideértve annak felszín alatti részét is - biztonsági övezetté jelölhető ki a létesítmény, illetve annak környezete és az ott élő lakosság védelme érdekében.
(1) A nukleáris létesítménynek és a radioaktívhulladék-tárolónak a környezete - ideértve annak felszín alatti részét is - biztonsági övezetté jelölhető ki a létesítmény, illetve annak környezete és az ott élő lakosság védelme érdekében.
(2) A biztonsági övezetben telekalakítási, illetőleg építési tilalom, bányászati, föld- és vízhasználati jog korlátozása, valamint egyéb használati korlátozás rendelhető el.
(2) A biztonsági övezetben telekalakítási, illetve építési tilalom, bányászati, föld- és vízhasználati jog korlátozása, valamint egyéb használati korlátozás rendelhető el.
(3) A biztonsági övezet kijelölésére, továbbá a (2) bekezdésben említett tilalmakra és korlátozásokra vonatkozó követelményeket, valamint a kártalanításra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
35. §
(1) A biztonsági övezeten belül a telekalakítási és építési tilalmat, valamint a használati korlátozást - a légtér-igénybevételi korlátozás kivételével - az illetékes építésügyi hatóság, a bányászati jog korlátozását a Magyar Bányászati Hivatal, a vízhasználat korlátozását a vízügyi hatóság rendeli el. A biztonsági övezet fennállásának tényét, továbbá az ingatlanokra elrendelt tilalmakat és korlátozásokat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(1) A biztonsági övezeten belül a telekalakítási és építési tilalmat, valamint a használati korlátozást - a légtér-igénybevételi korlátozás kivételével - az illetékes építésügyi hatóság, a bányászati jog korlátozását a bányafelügyelet, a vízhasználat korlátozását a vízügyi hatóság rendeli el. A biztonsági övezet fennállásának tényét, továbbá az ingatlanokra elrendelt tilalmakat és korlátozásokat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(1) A biztonsági övezeten belül a telekalakítási és építési tilalmat, valamint a használati korlátozást az illetékes építésügyi hatóság, a bányászati jog korlátozását a bányafelügyelet, a vízhasználat korlátozását a vízügyi hatóság rendeli el. A biztonsági övezet fennállásának tényét, továbbá az ingatlanokra elrendelt tilalmakat és korlátozásokat az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni.
(2) Ha a biztonsági övezetben elrendelt tilalom vagy korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, vagy jelentős mértékben akadályozza, továbbá ha az atomenergia alkalmazását szolgáló, a biztonsági övezetben telepítendő létesítmény biztonságos használata ezt szükségessé teszi, az érintett terület kisajátításának van helye a kisajátításra vonatkozó általános szabályok szerint.
36. §
(1) A biztonsági övezet kijelölése, továbbá a használati korlátozások elrendelése során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
(2) A biztonsági övezetben a légtér-igénybevételi korlátozást - a létesítést engedélyező hatóság által közölt feltételek alapján - külön jogszabályban megjelölt légügyi hatóság rendeli el.
36. §   Az atomerőmű, a kutatóreaktor és a kiégett üzemanyag átmeneti tárolója felett repülési tilalmat kell elrendelni. A tiltott légtérré nyilvánításról és annak mértékéről jogszabály rendelkezik.
37. §   A biztonsági övezetben elrendelt tilalmak és korlátozások fenntartása, valamint nukleáris létesítmény, illetve a radioaktív hulladéktároló létesítése, továbbá a biztonsági övezetben ezen létesítményekkel összefüggésben végzett munkálatok folytán keletkezett kárt meg kell téríteni.
37. §   A biztonsági övezetben elrendelt tilalmak és korlátozások fenntartása, valamint nukleáris létesítmény, illetve a radioaktívhulladék-tároló létesítése, továbbá a biztonsági övezetben ezen létesítményekkel összefüggésben végzett munkálatok folytán keletkezett kárt meg kell téríteni.

Radioaktív hulladék, kiégett üzemanyag tárolása és elhelyezése

38. §
(1) Az atomenergia alkalmazására engedély csak akkor adható, ha biztosított a keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos elhelyezése, azaz a tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal összhangban levő átmeneti tárolása vagy végleges elhelyezése.
(1) Az atomenergia alkalmazására engedély csak akkor adható, ha biztosított a keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos elhelyezése, összhangban a tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal.
(2) A radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag átmeneti tárolása és végleges elhelyezése akkor tekinthető biztonságosnak, ha
a) biztosított az emberi egészség és a környezet védelme e tevékenységek teljes időtartamára;
b) az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatás az országhatárokon túl sem nagyobb a belföldön elfogadottnál.
(2) Atomerőmű esetén az (1) bekezdésben foglalt követelmény teljesítését az üzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kell igazolni.
(2) Atomerőmű esetén az (1) bekezdésben foglalt követelmény teljesítését az üzembe helyezési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kell igazolni.
(3) A radioaktív hulladék elhelyezése (átmeneti tárolása vagy végleges elhelyezése), és a kiégett üzemanyag elhelyezése (átmeneti tárolása vagy a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárása) akkor tekinthető biztonságosnak, ha
a) biztosított az emberi egészség és a környezet védelme e tevékenységek teljes időtartamára; és
b) az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatás az országhatárokon túl sem nagyobb a belföldön elfogadottnál.
39. §   Radioaktív hulladék és kiégett üzemanyag átmeneti tárolására engedély csak meghatározott időre adható.
40. §   A radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzéséről a Kormány által kijelölt szerv gondoskodik, mivel ezek megoldása országos érdek.
40. §
(1) A radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti program kidolgozásáról, a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával, és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzéséről a Kormány által kijelölt szerv gondoskodik.
(1) A Kormány által kijelölt szerv tesz javaslatot a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti politikára és nemzeti programra, valamint azok felülvizsgálatára, továbbá gondoskodik a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával, a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, és a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzéséről.
(2) A Kormány által az (1) bekezdés szerint kijelölt szerv felügyelőbizottsága - a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény rendelkezésétől eltérően - öt természetes személy tagból áll.
(3) A felügyelőbizottság egy-egy tagját a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba legnagyobb mértékű befizetést teljesítő engedélyes és ezen engedélyes felett közvetlen többségi tulajdonosi jogokat gyakorló gazdasági társaság jogosult jelölni.
41. §   A radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésének költsége az engedélyest, költségvetési intézmény esetén a központi költségvetést terheli.
41. §   A radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésének költsége az engedélyest, költségvetési intézmény esetén a központi költségvetést terheli.
41. §   A radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésének költsége az engedélyest, a Magyar Tudományos Akadémia által alapított költségvetési szerv, valamint felsőoktatási intézmény, vagy a központi költségvetésből finanszírozott más szerv által működtetett nukleáris létesítmény esetén a központi költségvetést terheli.

IV. FEJEZET
INTÉZKEDÉSEK RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK MEGELŐZÉSÉRE
ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK ELHÁRÍTÁSÁRA

42. §   Az atomenergia alkalmazója köteles azonnal hatékony intézkedéseket tenni abban az esetben, ha tevékenysége során rendkívüli esemény következett be, és a munkavállalókra vagy a lakosságra ható ionizáló sugárzás szintje vagy a radioaktív szennyeződés mértéke, illetőleg a környezetbe kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége meghaladja vagy meghaladhatja a hatóságilag engedélyezett értéket.
42. §
(1) Az atomenergia alkalmazója köteles azonnal hatékony intézkedéseket tenni abban az esetben, ha tevékenysége során rendkívüli esemény következett be, és a munkavállalókra vagy a lakosságra ható ionizáló sugárzás szintje vagy a radioaktív szennyeződés mértéke, illetőleg a környezetbe kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége meghaladja vagy meghaladhatja a hatóságilag engedélyezett értéket.
(1) Az atomenergia alkalmazója köteles azonnal hatékony intézkedéseket tenni abban az esetben, ha tevékenysége során rendkívüli esemény következett be, és a munkavállalókra vagy a lakosságra ható ionizáló sugárzás szintje vagy a radioaktív szennyeződés mértéke, illetve a környezetbe kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége meghaladja vagy meghaladhatja a hatóságilag engedélyezett értéket.
(2) A nukleáris biztonsági hatóság a Ket.-ben meghatározott eseteken kívül a nukleáris biztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető esetekben is a fellebbezésre tekintet nélkül elrendelheti határozatának végrehajtását. A nukleáris létesítményben bekövetkezett esemény miatt vagy meghatározott üzemeltetési tapasztalat alapján a nukleáris biztonsági hatóság szükség esetén intézkedéseket kezdeményez, a nukleáris biztonság biztosítása, az élet, a testi épség, az egészség-, a környezet- és a vagyonvédelem érdekében intézkedések végrehajtását írhatja elő.
(2) A nukleáris létesítményben bekövetkezett esemény miatt vagy meghatározott üzemeltetési tapasztalat alapján a nukleáris biztonsági hatóság szükség esetén intézkedéseket kezdeményez, a nukleáris biztonság biztosítása, az élet, a testi épség, az egészség-, a környezet- és a vagyonvédelem érdekében intézkedések végrehajtását írhatja elő.
(2) A nukleáris létesítményben bekövetkezett esemény miatt vagy meghatározott üzemeltetési tapasztalat alapján az atomenergia-felügyeleti szerv szükség esetén intézkedéseket kezdeményez, a nukleáris biztonság biztosítása, az élet, a testi épség, az egészség-, a környezet- és a vagyonvédelem érdekében intézkedések végrehajtását írhatja elő.
(2) A nukleáris létesítményben, illetve a radioaktívhulladék-tárolóban bekövetkezett rendkívüli esemény miatt vagy meghatározott üzemeltetési tapasztalat alapján az atomenergia-felügyeleti szerv szükség esetén intézkedéseket kezdeményez, a nukleáris biztonság biztosítása, az élet, a testi épség, az egészség-, a környezet- és a vagyonvédelem érdekében intézkedések végrehajtását írhatja elő.
(3) Üzemzavar, baleset bekövetkezésével közvetlenül fenyegető üzemállapotban az üzemzavar, baleset megelőzése céljából, valamint üzemzavar, baleset bekövetkezése esetén annak elhárítása és súlyosbodásának megelőzése érdekében - külön jogszabályban előírtak szerint - az üzemviteli szervezet adott időpontban szolgálatban lévő felelős vezetője jogszabályban megkövetelt hatósági engedély, valamint jóváhagyás nélkül is elrendelheti az általa szükségesnek tartott művelet, intézkedés, átalakítás végrehajtását.
(3) Üzemzavar, baleset bekövetkezésével közvetlenül fenyegető üzemállapotban az üzemzavar, baleset megelőzése céljából, valamint üzemzavar, baleset bekövetkezése esetén annak elhárítása és súlyosbodásának megelőzése érdekében - jogszabályban előírtak szerint - az üzemviteli szervezet adott időpontban szolgálatban lévő felelős vezetője jogszabályban megkövetelt hatósági engedély, valamint jóváhagyás nélkül is elrendelheti az általa szükségesnek tartott művelet, intézkedés, átalakítás végrehajtását.
(3) Üzemzavar, nukleáris veszélyhelyzet, vagy azok bekövetkezésével közvetlenül fenyegető üzemállapot esetén az üzemzavar, nukleáris veszélyhelyzet megelőzése céljából, valamint üzemzavar, nukleáris veszélyhelyzet bekövetkezése esetén azok elhárítása és súlyosbodásának megelőzése érdekében - jogszabályban előírtak szerint - az üzemviteli szervezet adott időpontban szolgálatban lévő felelős vezetője jogszabályban megkövetelt hatósági engedély, valamint jóváhagyás nélkül is elrendelheti az általa szükségesnek tartott művelet, intézkedés, átalakítás végrehajtását.
43. §
(1) A rendkívüli esemény megszüntetése, okainak kivizsgálása és ismételt előfordulásának megakadályozásához szükséges intézkedések megtétele elsődlegesen az atomenergia alkalmazójának feladata.
(2) A nukleáris veszélyhelyzet bekövetkezésének megelőzése, a bekövetkezett esemény következményeinek elhárítása vagy enyhítése, valamint az előírt, szabályos körülmények helyreállítása érdekében az atomenergia alkalmazója köteles:
a) balesetelhárítási és intézkedési tervet kidolgozni, és azt az illetékes hatóságokkal jóváhagyatni;
a) Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervet kidolgozni, és azt az illetékes hatóságokkal jóváhagyatni;
b) a hatékony baleset-elhárítás személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit megteremteni, és azok meglétéről időről időre, rendszeresen meggyőződni;
b) a hatékony nukleárisbaleset-elhárítás személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit megteremteni, és azok meglétéről időről időre, rendszeresen meggyőződni;
c) a baleset-elhárításhoz szükséges külső segítségnyújtás feltételeit (milyenségét, mértékét és módját) az illetékes hatóságokkal és szervezetekkel egyeztetve biztosítani.
c) a nukleárisbaleset-elhárításhoz szükséges külső segítségnyújtás feltételeit (milyenségét, mértékét és módját) az illetékes hatóságokkal és szervezetekkel egyeztetve biztosítani.
44. §   A rendkívüli esemény elhárításához szükséges - az atomenergia alkalmazójának lehetőségeit meghaladó - intézkedések megtétele a balesetelhárítási és intézkedési tervben meghatározott intézmények, nukleáris veszélyhelyzetben az elhárításért felelős, külön jogszabályban meghatározott hatóságok és szervezetek feladata.
44. §   A rendkívüli esemény elhárításához szükséges - az atomenergia alkalmazójának lehetőségeit meghaladó - intézkedések megtétele a balesetelhárítási és intézkedési tervben meghatározott intézmények, nukleáris veszélyhelyzetben az elhárításért felelős, jogszabályban meghatározott hatóságok és szervezetek feladata.
44. §   A rendkívüli esemény elhárításához szükséges - az atomenergia alkalmazójának lehetőségeit meghaladó - intézkedések megtétele a Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervben meghatározott intézmények, nukleáris veszélyhelyzetben az elhárításért felelős, jogszabályban meghatározott hatóságok és szervezetek feladata.
45. §
(1) Az atomenergia alkalmazója minden rendkívüli eseményt, illetőleg személyi sugársérüléssel járó balesetet - a hatósági előírásoknak megfelelően - késedelem nélkül jelenteni köteles a területileg illetékes polgármesternek, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) területileg illetékes megyei, fővárosi intézetének, a Magyar Honvédség alakulatai és intézményei esetében az MH Tisztiorvosi Szolgálatának, a rendőrségnek és az OAH-nak, továbbá a környezet szennyeződése esetén a környezetvédelmi felügyelőségnek és a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásnak, termőföld-szennyeződés esetén a megyei (fővárosi) növény-egészségügyi és talajvédelmi állomásnak, vízszennyeződés esetén a vízügyi igazgatóságnak, valamint tájékoztatás céljából a nukleárisbaleset-elhárításra külön jogszabályok alapján kijelölt területi és központi vezető szerveknek.
(1) Az atomenergia alkalmazója minden rendkívüli eseményt, illetőleg személyi sugársérüléssel járó balesetet - a hatósági előírásoknak megfelelően - késedelem nélkül jelenteni köteles a területileg illetékes polgármesternek, az egészségügyi államigazgatási szervnek, a Magyar Honvédség alakulatai és intézményei esetében a katonai egészségügyi államigazgatási szervnek, a rendőrségnek és az atomenergia-felügyeleti szervnek, továbbá a környezet szennyeződése esetén a környezetvédelmi hatóságnak és az állat-egészségügyi hatóságnak, termőföld-szennyeződés esetén a talajvédelmi hatóságnak, vízszennyeződés esetén a környezetvédelmi igazgatási szervnek és a vízügyi igazgatási szervnek, valamint tájékoztatás céljából a nukleárisbaleset-elhárításra külön jogszabályok alapján kijelölt szerveknek.
(1) Az atomenergia alkalmazója minden rendkívüli eseményt, illetőleg személyi sugársérüléssel járó balesetet - a hatósági előírásoknak megfelelően - késedelem nélkül jelenteni köteles a területileg illetékes polgármesternek, az egészségügyi államigazgatási szervnek, a Magyar Honvédség alakulatai és intézményei esetében a katonai egészségügyi államigazgatási szervnek, a rendőrségnek és az atomenergia-felügyeleti szervnek, továbbá a környezet szennyeződése esetén a környezetvédelmi hatóságnak és az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, termőföld-szennyeződés esetén a talajvédelmi hatóságnak, vízszennyeződés esetén a környezetvédelmi igazgatási szervnek és a vízügyi igazgatási szervnek, valamint tájékoztatás céljából a nukleárisbaleset-elhárításra külön jogszabályok alapján kijelölt szerveknek.
(1) Az atomenergia alkalmazója minden rendkívüli eseményt, illetve személyi sugársérüléssel járó balesetet - a hatósági előírásoknak megfelelően - késedelem nélkül jelenteni köteles a területileg illetékes polgármesternek, az egészségügyi államigazgatási szervnek, a Magyar Honvédség alakulatai és intézményei esetében a katonai egészségügyi államigazgatási szervnek, a rendőrségnek és az atomenergia-felügyeleti szervnek, továbbá a környezet szennyeződése esetén a környezetvédelmi hatóságnak és az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, termőföld-szennyeződés esetén a talajvédelmi hatóságnak, vízszennyeződés esetén a környezetvédelmi igazgatási szervnek és a vízügyi igazgatási szervnek, valamint tájékoztatás céljából a nukleárisbaleset-elhárításra jogszabály alapján kijelölt szerveknek.
(1) Az atomenergia alkalmazója minden rendkívüli eseményt - a hatósági előírásoknak megfelelően - késedelem nélkül jelenteni köteles a területileg illetékes polgármesternek, az egészségügyi államigazgatási szervnek, a Magyar Honvédség alakulatai és intézményei esetében a katonai egészségügyi államigazgatási szervnek, a rendőrségnek és az atomenergia-felügyeleti szervnek, továbbá a környezet szennyeződése esetén a környezetvédelmi hatóságnak és az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, termőföld-szennyeződés esetén a talajvédelmi hatóságnak, vízszennyeződés esetén a környezetvédelmi igazgatási szervnek és a vízügyi igazgatási szervnek, valamint tájékoztatás céljából a nukleárisbaleset-elhárításra jogszabály alapján kijelölt szerveknek.
(2) Ha a rendkívüli esemény levegőszennyeződést is okoz, az atomenergia alkalmazója az (1) bekezdésnek megfelelően értesíti az Országos Meteorológiai Szolgálatot is.
(2) Ha a rendkívüli esemény levegőszennyeződést is okoz, az atomenergia alkalmazója az (1) bekezdésnek megfelelően értesíti az állami meteorológiai szolgálatot is.
(3) Nukleáris létesítmények esetében a rendkívüli események jelentési kötelezettségét - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az OAH határozza meg.
(3) Nukleáris létesítmények esetében a rendkívüli események jelentési kötelezettségét - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az atomenergia-felügyeleti szerv határozza meg.
(3) Nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló esetében a jelentési kötelezettséget - az (1) bekezdésen túlmenően, a jelentéstétel szükségességének alapjául szolgáló összes körülmény alapján - az atomenergia-felügyeleti szerv határozza meg.
(4) A hatóságok a rendkívüli eseményről - ha azt nem az atomenergia alkalmazója jelentette - kötelesek a többi illetékes hatóságot értesíteni.
46. §   Nukleáris veszélyhelyzetben a jelentéstételi kötelezettséget a balesetelhárítási és intézkedési terv szabályozza.
46. §   Nukleáris veszélyhelyzetben a jelentéstételi kötelezettséget a Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv szabályozza.
47. §
(1) Az ÁNTSZ illetékes megyei (fővárosi) intézete, vagy az MH Tisztiorvosi Szolgálata a radioaktív szennyeződés továbbterjedésének megakadályozása és a sugársérülés elkerülése érdekében:
a) azt a személyt, aki radioaktív szennyeződése folytán környezetét közvetlenül szennyezheti, egészségügyi megfigyelés alá vonhatja;
b) elrendelheti személyek biztonságba helyezését, terület, ingatlan, épület és más építmény, valamint anyagi javak szennyezésmentesítését, valamint ezek használatát (felhasználását) és forgalmát meghatározott vagy határozatlan időre korlátozhatja, vagy megtilthatja;
c) elrendelheti a szennyezett anyagi javak megsemmisítését, élő állatok esetében azok kényszervágását vagy kiirtását;
d) az építésügyi hatóságnál kezdeményezheti épület és más építmény, a vízügyi hatóságnál a vízi létesítmény felújításának, helyreállításának, átalakításának vagy lebontásának elrendelését.
(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv és a katonai egészségügyi államigazgatási igazgatási szerv a radioaktív szennyeződés továbbterjedésének megakadályozása és a sugársérülés elkerülése érdekében:
a) azt a személyt, aki radioaktív szennyeződése folytán környezetét közvetlenül szennyezheti, egészségügyi megfigyelés alá vonhatja;
b) elrendelheti személyek biztonságba helyezését, terület, ingatlan, épület és más építmény, valamint anyagi javak szennyezésmentesítését, valamint ezek használatát (felhasználását) és forgalmát meghatározott vagy határozatlan időre korlátozhatja, vagy megtilthatja;
c) elrendelheti a szennyezett anyagi javak megsemmisítését, élő állatok esetében azok kényszervágását vagy kiirtását;
d) az építésügyi hatóságnál kezdeményezheti épület és más építmény, a vízügyi hatóságnál a vízi létesítmény felújításának, helyreállításának, átalakításának vagy lebontásának elrendelését.
d) az építésfelügyeleti hatóságnál kezdeményezheti épület és más építmény, a vízügyi hatóságnál a vízi létesítmény felújításának, helyreállításának, átalakításának vagy lebontásának elrendelését.
(2) Az ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézete az (1) bekezdés b) és c) pontjának alkalmazása során élelmiszer, dohányipari termék, mezőgazdasági termény és termék, valamint élő állat tekintetében a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomással egyetértésben jár el.
(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés b) és c) pontjának alkalmazása során élelmiszer, dohányipari termék, mezőgazdasági termény és termék, valamint élő állat tekintetében az állat-egészségügyi államigazgatási szervvel egyetértésben jár el.
(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés b) és c) pontjának alkalmazása során élelmiszer, dohányipari termék, mezőgazdasági termény és termék, valamint élő állat tekintetében az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel egyetértésben jár el.
(3) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat - az egészséget, illetőleg az emberi környezetet súlyosan fenyegető veszély esetén - fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtandó.

V. FEJEZET
AZ ATOMENERGIA ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOSAN KELETKEZETT KÁROKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG ÉS A KÁROK MEGTÉRÍTÉSE

V. FEJEZET
AZ ATOMKÁR-FELELŐSSÉG ÉS AZ ATOMKÁR MEGTÉRÍTÉSE

48. §
(1) A nukleáris létesítmény engedélyese köteles az e törvényben meghatározott atomkárt megtéríteni. Az engedélyes a felelősség alól kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben mentesülhet.
(1) A nukleáris létesítmény engedélyese köteles az e törvényben meghatározott atomkárt megtéríteni (a továbbiakban: atomkár megtérítése). Az engedélyes a felelősség alól kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben mentesülhet.
(2) Nemzetközi szállítás esetében a felelősség átszállásának helyét szerződésben kell rögzíteni.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában engedélyesnek minősül a 2015. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti Beruházás Megrendelője és a Beruházás szerinti nukleáris létesítmény üzemeltetője.
48/A. §
(1) Ha az atomkár megtérítésére való jogosultságot az emberélet elvesztése, a személyek testi épsége és egészsége megsértése folytán keletkezett nem vagyoni sérelem alapozza meg, az ezért való, a 48. § szerinti felelősség megállapításához a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.
(2) Az atomkár megtérítésének mértékét, módját és esedékességét
a) az emberélet elvesztése, továbbá a személyek testi épsége és egészsége megsértése folytán keletkezett nem vagyoni sérelem esetén a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó rendelkezései,
b) az a) pontban foglaltaktól eltérő, egyéb atomkár esetén a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károk megtérítésére vonatkozó rendelkezései alkalmazásával kell megállapítani.
49. §
(1) A 48. §-ban meghatározott felelősség alól kimentésnek helye nincs, kivéve, ha az atomkár a létesítmény tevékenységi körén kívül eső, elháríthatatlan külső ok (fegyveres összeütközés, háború, polgárháború, fegyveres felkelés, rendkívüli méretű természeti katasztrófa) által közvetlenül kiváltott nukleáris baleset következménye.
(1) A 48. §-ban meghatározott felelősség alól kimentésnek helye nincs, kivéve, ha az atomkár a nukleáris létesítmény tevékenységi körén kívül eső, elháríthatatlan külső ok (fegyveres összeütközés, háború, polgárháború, fegyveres felkelés, rendkívüli méretű természeti katasztrófa) által közvetlenül kiváltott nukleáris baleset következménye.
(2) Az engedélyes részben vagy egészben mentesül a 48. §-ban meghatározott felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károsultat ért kár részben vagy egészben a károsult súlyosan gondatlan, vagy kifejezetten a kár előidézésére irányuló, szándékos és elháríthatatlan cselekvésének vagy mulasztásának a következménye.
(2) Az engedélyes részben vagy egészben mentesül a 48. §-ban meghatározott felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az atomkár megtérítését követelő személyt ért atomkár részben vagy egészben az atomkár megtérítését követelő személy súlyosan gondatlan, vagy kifejezetten az atomkár előidézésére irányuló, szándékos és elháríthatatlan cselekvésének vagy mulasztásának a következménye.
50. §   Nem minősül atomkárnak, s az engedélyes a Polgári Törvénykönyv szerint köteles helytállni az olyan kárért, amely
a) a nukleáris létesítmény állagában vagy olyan vagyonban keletkezett, amelyet e létesítmény telephelyén a létesítménnyel kapcsolatban használnak, vagy szándékoznak használni;
a) a nukleáris létesítmény állagában vagy olyan vagyonban keletkezett, amelyet e nukleáris létesítmény telephelyén a létesítménnyel kapcsolatban használnak, vagy szándékoznak használni;
b) azon szállítóeszköz állagában keletkezett, amelyben az adott nukleáris anyag a nukleáris baleset idején volt.
51. §   Az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve az atomkárokért való felelősség korlátozása vagy kizárása semmis.
52. §
(1) A nukleáris létesítmények közül az atomerőmű, atomfűtőmű és nukleáris üzemanyagot előállító, tároló, illetve feldolgozó létesítmény esetében az engedélyes feltétlen felelősségének összege a létesítményben történt nukleáris balesetenként nem haladhatja meg a 100 millió SDR-t; egyéb nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris üzemanyag szállítása, illetve tárolása során bekövetkező nukleáris balesetenként az 5 millió SDR-t.
(1) A nukleáris létesítmények közül az atomerőmű, atomfűtőmű és nukleáris üzemanyagot előállító, illetve feldolgozó létesítmény esetében az engedélyes feltétlen felelősségének összege a létesítményben történt nukleáris balesetenként nem haladhatja meg a 100 millió SDR-t; egyéb nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris üzemanyag szállítása, illetve tárolása során bekövetkező nukleáris balesetenként az 5 millió SDR-t.
(2) A Magyar Állam az (1) bekezdésben meghatározott összegeket meghaladó atomkárt megtéríti, a kártérítésre összesen fordítható összeg azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a 300 millió SDR-t.
(2) A Magyar Állam az (1) bekezdésben meghatározott összegeket meghaladó atomkárt megtéríti, az atomkár megtérítésére összesen fordítható összeg azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a 300 millió SDR-t.
(3) A kártérítés magyar hivatalos fizetőeszközben történik, az (1) és (2) bekezdésekben rögzített SDR-ben kifejezett határértékek hivatalos átváltása alapján.
(3) Az atomkár megtérítése magyar hivatalos fizetőeszközben történik, az (1) és (2) bekezdésekben rögzített SDR-ben kifejezett határértékek hivatalos átváltása alapján.
53. §
(1) Ha a károkat e törvény alkalmazása szerinti nukleáris baleset és egyéb esemény együttesen okozta, s az egyéb esemény által okozott kár teljes bizonyossággal nem választható el az atomkártól, az egyéb esemény által okozott kár is atomkárnak minősül. Abban az esetben azonban, ha az atomkárt nukleáris baleset és e fejezet hatálya alá nem tartozó ionizáló sugárzás kibocsátása okozta, az ezért a kibocsátásért felelős személy a Polgári Törvénykönyv 345. §-a alapján köteles helytállni.
(1) Ha a vagyoni kárt, valamint az emberélet elvesztése, továbbá a személyek testi épsége és egészsége megsértése folytán keletkezett nem vagyoni sérelmet e törvény alkalmazása szerinti nukleáris baleset és egyéb esemény együttesen okozta, s az egyéb esemény által okozott vagyoni kár, valamint az emberélet elvesztése, továbbá a személyek testi épsége és egészsége megsértése folytán keletkezett nem vagyoni sérelem teljes bizonyossággal nem választható el az atomkártól, az egyéb esemény által okozott vagyoni kár, valamint az emberélet elvesztése, továbbá a személyek testi épsége és egészsége megsértése folytán keletkezett nem vagyoni sérelem is atomkárnak minősül. Abban az esetben azonban, ha az atomkárt nukleáris baleset és e fejezet hatálya alá nem tartozó ionizáló sugárzás kibocsátása együttesen okozta, az ezért a kibocsátásért felelős személy Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai alapján köteles helytállni.
(2) Ha az atomkárért több engedélyes egyetemlegesen felelős, bármely engedélyesre vonatkozó feltétlen felelősség felső határa nem haladhatja meg az 52. § szerint rájuk vonatkozó meghatározott összeget.
(3) Ha a rendkívüli esemény nukleáris anyagok szállítása során következik be, akár egy szállítási eszközben, akár szállítás közbeni tárolás során egy létesítményben, s az előidézett atomkárért több engedélyes felelős, a feltétlen felelősség teljes felső határa nem haladhatja meg azt a legmagasabb összeget, amely e törvény 52. §-a alapján az engedélyesek valamelyikével szemben alkalmazandó.
(4) Az engedélyes által ugyanazon a telephelyen üzemeltetett két- vagy több nukleáris létesítmény - e törvény kárfelelősségi szabályainak alkalmazása szempontjából - egy nukleáris létesítménynek minősül.
(4) Az engedélyes által ugyanazon a telephelyen üzemeltetett két- vagy több nukleáris létesítmény - e törvény atomkár-felelősségi és egyéb kárfelelősségi szabályainak alkalmazása szempontjából - egy nukleáris létesítménynek minősül.
54. §
(1) Az engedélyes köteles az 52. § (1) bekezdése szerinti kárfelelősségi összeg erejéig biztosításról vagy más pénzügyi fedezetről gondoskodni. Költségvetési intézmény esetében ennek forrását a központi költségvetés biztosítja.
(1) Az engedélyes köteles az 52. § (1) bekezdése szerinti atomkár-felelősségi összeg erejéig biztosításról vagy más pénzügyi fedezetről gondoskodni. Költségvetési intézmény esetében ennek forrását a központi költségvetés biztosítja.
(2) A biztosító vagy a pénzügyi fedezetet nyújtó szervezet nem szüntetheti meg, illetve nem függesztheti fel a biztosítást, illetve a pénzügyi fedezetet, kivéve, ha a felmondást vagy a felfüggesztést legalább két hónappal megelőzően az engedélyesnek és az OAH-nak írásban bejelentette.
(2) A biztosító vagy a pénzügyi fedezetet nyújtó szervezet nem szüntetheti meg, illetve nem függesztheti fel a biztosítást, illetve a pénzügyi fedezetet, kivéve, ha a felmondást vagy a felfüggesztést legalább két hónappal megelőzően az engedélyesnek és az atomenergia-felügyeleti szervnek írásban bejelentette.
(3) Ha a biztosítás vagy pénzügyi fedezet nukleáris anyagok szállítására vonatkozik, a szállítás időtartama alatt a biztosítás vagy a pénzügyi fedezet nem szüntethető meg, és nem függeszthető fel.
55. §
(1) Az atomkárokért való kártérítési igények kizárólag az engedélyessel, illetve a helyette pénzügyi fedezetet nyújtóval szemben érvényesíthetők.
(1) Az atomkár megtérítése iránti igények kizárólag az engedélyessel, illetve a helyette pénzügyi fedezetet nyújtóval szemben érvényesíthetők.
(2) Atomkár esetén az engedélyes csak akkor jogosult megtérítési követelését érvényesíteni, ha
a) ezt a jogát írásbeli szerződésben kifejezetten kikötötte;
a) ezt a jogát írásbeli szerződésben kifejezetten kikötötte, vagy
b) az atomkár szándékos károkozásra irányuló cselekmény vagy mulasztás eredménye, azzal a természetes személlyel szemben, aki ezt elkövette.
56. §
(1) Az 52. §-ban meghatározott feltétlen felelősségért való helytállás összege nem foglalja magában a kamatokat és azokat a költségeket, amelyeket a bíróság az atomkárért való kártérítéssel összefüggésben állapít meg.
(1) Az 52. §-ban meghatározott feltétlen felelősségért való helytállás összege nem foglalja magában a kamatokat és azokat a költségeket, amelyeket a bíróság az atomkár megtérítésével összefüggésben állapít meg.
(2) Ha valószínűsíthető, hogy a nukleáris baleset által okozott kár meghaladja az 52. §-ban meghatározott összegeket - a Kormány döntése alapján, további intézkedésig - a kárfedezeti összegnek csak meghatározott hányada használható fel a károsultak kielégítésére.
(2) Ha valószínűsíthető, hogy a nukleáris baleset által okozott atomkár meghaladja az 52. §-ban meghatározott összegeket - a Kormány döntése alapján, további intézkedésig - az atomkár megtérítésének fedezetéül szolgáló összegnek csak meghatározott hányada használható fel az atomkár megtérítésére jogosultak kielégítésére.
(3) Ha a rendelkezésre álló kárfedezeti összeg nem elegendő valamennyi károsult teljes kielégítésére, úgy a valamennyiüknek járó kártérítési összeg arányosan csökken.
(3) Ha a rendelkezésre álló, az atomkár megtérítésének fedezetéül szolgáló összeg nem elegendő valamennyi, az atomkár megtérítésére jogosult teljes kielégítésére, úgy az atomkár megtérítéseként valamennyiüknek járó összeg arányosan csökken.
57. §
(1) A károsult kártérítési igényét hároméves elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az elévülés attól a naptól kezdődik, amelyen a károsult tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna a kár bekövetkeztéről és az ezért felelős engedélyes személyéről.
(1) Az atomkár megtérítésére jogosult megtérítési igényét hároméves elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az elévülés attól a naptól kezdődik, amelyen az atomkár megtérítésére jogosult tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna az atomkár bekövetkeztéről és az ezért felelős engedélyes személyéről.
(2) Az engedélyest az atomkárokért e törvényben meghatározott felelőssége a nukleáris baleset bekövetkeztének időpontjától számított tíz évig terheli.
(3) Ha az atomkárt olyan nukleáris anyag által kiváltott rendkívüli esemény okozta, amely nukleáris anyag a rendkívüli esemény időpontjában lopott, elveszett, kidobott vagy elhagyott volt, a (2) bekezdés szerinti határidőt a nukleáris baleset időpontjától kell számítani, de az nem haladhatja meg a felsorolt események bekövetkeztének időpontjától számított húsz évet.
(4) A (2) és (3) bekezdések szerinti határidők elteltével a kárigény nem érvényesíthető.
(4) A (2) és (3) bekezdések szerinti határidők elteltével az atomkár megtérítése iránti igény nem érvényesíthető.
58. §   E törvény nem érinti a Polgári Törvénykönyv szerinti felelősségét
a) azoknak a természetes személyeknek, akik károkozási szándékkal elkövetett cselekményükkel vagy mulasztásukkal olyan atomkárt okoztak, amelyért az engedélyes e törvény 49. §-ának (2) bekezdése és 50. §-a értelmében nem felel;
a) azoknak a természetes személyeknek, akik károkozási szándékkal elkövetett cselekményükkel vagy mulasztásukkal olyan atomkárt okoztak, amelyért az engedélyes e törvény 49. § (2) bekezdése és 50. §-a értelmében nem felel;
b) az engedélyesnek e törvény hatálya alá nem tartozó olyan esetekben, amelyekért az engedélyes az e törvény 50. §-a szerint nem felelős.
59. §   Nem jogosult az e törvény szerinti kártérítésre az, akinek ugyanazért az atomkárért bármilyen más jogcímen teljes kárát megtérítették.
59. §   Nem jogosult az e törvény szerinti atomkár megtérítésére az, akinek ugyanazért az atomkárért bármilyen más jogcímen teljes kárát, illetve sérelemdíj iránti igényét megtérítették.
60. §
(1) E törvénynek az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos felelősségi és kártérítési szabályait kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor a Magyar Köztársaság területén működő valamely nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris baleset következtében az atomkár a Magyar Köztársaság területén vagy olyan bármely más állam területén, illetve egyéb térségekben keletkezik, amelyek tekintetében kártérítésre az engedélyes nemzetközi szerződés alapján köteles.
(1) E törvénynek az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos felelősségi és kártérítési szabályait kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor a Magyarország területén működő valamely nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris baleset következtében az atomkár Magyarország területén vagy olyan bármely más állam területén, illetve egyéb térségekben keletkezik, amelyek tekintetében kártérítésre az engedélyes nemzetközi szerződés alapján köteles.
(1) E törvénynek az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos felelősségi és az atomkár megtérítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor a Magyarország területén működő valamely nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris baleset következtében az atomkár Magyarország területén vagy olyan bármely más állam területén, illetve egyéb térségekben keletkezik, amelyek tekintetében az atomkár megtérítésére az engedélyes nemzetközi szerződés alapján köteles.
(2) E törvény nem zárja ki, hogy az (1) bekezdésben említetteken kívül, a viszonosság alapján egyéb esetekben is e törvény rendelkezéseinek alkalmazására kerüljön sor.
61. §   E fejezet rendelkezéseit bármiféle, állampolgárságon, lakóhelyen vagy tartózkodási helyen alapuló hátrányos megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.
61. §   E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

VI. FEJEZET
A KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP

62. §
(1) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (a továbbiakban: Alap) a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítését és üzemeltetését, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésének (lebontásának) finanszírozását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.
(1) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyagok átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozását biztosító, az államháztartásról szóló törvény szerint elkülönített állami pénzalap. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap terhére kizárólag a 10/A. § (8) bekezdésében és a jelen bekezdésben meghatározott célokra lehet kifizetést teljesíteni.
(1) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyagok átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozását biztosító, az államháztartásról szóló törvény szerint elkülönített állami pénzalap. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap terhére kizárólag a 10/A. § (2) bekezdésében és a jelen bekezdésben meghatározott célokra lehet kifizetést teljesíteni.
(1) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap a radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok finanszírozását biztosító elkülönített állami pénzalap.
(2) Az Alappal a Kormánynak az OAH feletti felügyeletét ellátó tagja rendelkezik. Az Alap kezelője az OAH.
(2) Az Alappal a atomenergia-felügyeleti szervet felügyelő miniszter rendelkezik. Az Alap kezelője az atomenergia-felügyeleti szerv.
(2) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelője az atomenergia-felügyeleti szerv, amelynek az Alap kezelésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége elkülönül a hatósági tevékenységet végző szervezeti egységeitől.
(2) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelő szerve a kijelölt miniszter által vezetett minisztérium.
(2) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelő szerve a miniszter által vezetett minisztérium.
(3) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap terhére kizárólag a 10/A. § (2) bekezdésében és az (1) bekezdésben meghatározott célokra lehet kifizetést teljesíteni, továbbá a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelésével kapcsolatban a (2) bekezdés szerinti szerv által ellátott feladatokat a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap terhére kell finanszírozni.
(4) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelője:
a) szerződést köt a 40. § (1) bekezdése szerint kijelölt szervvel a 40. § szerinti feladatok finanszírozására,
b) engedélyezi, hogy a 40. § (1) bekezdése szerint kijelölt szerv megkösse a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek éves munkaprogramja szerinti célkitűzések teljesítéséhez szükséges szerződéseket,
c) nyilvántartja és kezeli a 40. § (1) bekezdése szerint kijelölt szerv által kötött szerződéseket,
d) előkészíti és a kijelölt miniszter elé terjeszti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap költségvetési előirányzatát érintő előirányzat-módosítást, továbbá
d) előkészíti és a miniszter elé terjeszti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap költségvetési előirányzatát érintő előirányzat-módosítást, továbbá
e) megvizsgálja, és egyetértése esetén a (6) bekezdés szerinti testület előzetes állásfoglalásával együtt jóváhagyásra a kijelölt miniszter elé terjeszti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek közép- és hosszú távú terveit, és ezek részeként a befizetési kötelezettségekre vonatkozó javaslatokat, továbbá az éves munkaprogramokat és beszámolókat.
e) megvizsgálja, és egyetértése esetén a (6) bekezdés szerinti testület előzetes állásfoglalásával együtt jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek közép- és hosszú távú terveit, és ezek részeként a befizetési kötelezettségekre vonatkozó javaslatokat, továbbá az éves munkaprogramokat és beszámolókat.
(5) A (4) bekezdés e) pontja szerinti dokumentumok kijelölt miniszterhez való felterjesztéséhez csatolni kell az atomenergia-felügyeleti szerv előzetes szakmai értékelését is.
(5) A (4) bekezdés e) pontja szerinti dokumentumok miniszterhez való felterjesztéséhez csatolni kell az atomenergia-felügyeleti szerv előzetes szakmai értékelését is.
(6) A kijelölt miniszter Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos munkájának segítése érdekében értékelő és előzetes állásfoglalást kialakító testület működik.
(6) A miniszter Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos munkájának segítése érdekében értékelő és előzetes állásfoglalást kialakító testület működik.
63. §
(1) Az engedélyesek a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésének, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésének (lebontásának) költségeit az Alapba történő befizetés útján kötelesek biztosítani.
(1) Az engedélyesek a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésének költségeit a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetés útján kötelesek biztosítani.
(1) Az atomerőmű a radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának - beleértve a tároló leszerelését is -, és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá az atomerőmű leszerelésének, valamint az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatás költségeit a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetés útján köteles biztosítani. Az adott évre megállapított összeg arányos részét közvetlenül a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kincstárnál vezetett számlájára havonta, a hónap 15. napjáig kell befizetni.
(2) Nukleáris létesítmények esetében a befizetés mértékét úgy kell megállapítani, hogy az teljes mértékben fedezze a létesítmény teljes üzemideje alatt és a leszereléskor keletkező radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével, valamint a kiégett fűtőelemek átmeneti és végleges elhelyezésével, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével felmerülő valamennyi költséget.
(2) Nukleáris létesítmények esetében a befizetés mértékét úgy kell megállapítani, hogy az teljes mértékben fedezze a létesítmény teljes üzemideje alatt és a leszereléskor keletkező radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésével, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével felmerülő valamennyi költséget.
(2) Nukleáris létesítmények esetében a befizetés mértékét úgy kell megállapítani, hogy az teljes mértékben fedezze a nukleáris létesítmény teljes üzemideje alatt és a leszereléskor keletkező radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével felmerülő valamennyi költséget.
(2) Atomerőmű esetében a befizetés mértékét úgy kell megállapítani, hogy az teljes mértékben fedezze:
a) az atomerőmű teljes üzemideje alatt és a leszereléskor keletkező radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával,
b) az első előzetes leszerelési terv költsége kivételével valamennyi, az atomerőmű, továbbá a kiégett üzemanyag átmeneti tárolója leszerelésével,
c) a 10/A. § (2) bekezdése szerint az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatással, valamint
d) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap létrejöttét megelőzően létesített radioaktívhulladék-tárolóban a 63/A. § szerinti befizetési kötelezettségből származó bevételből nem fedezett, a véglegesen elhelyezett radioaktív hulladék tárolásával, a tároló biztonságnövelésével és üzemeltetésével
járó költségeket.
(3) A befizetések mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg a 40. § szerint kijelölt szerv által a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség figyelembevételével készített és az OAH, valamint - az atomerőmű vonatkozásában - a Magyar Energia Hivatal által véleményezett költségbecslés alapján.
(3) A befizetések mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg a 40. § szerint kijelölt szerv által a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség figyelembevételével készített és az atomenergia-felügyeleti szerv, valamint - az atomerőmű vonatkozásában - a Magyar Energia Hivatal által véleményezett költségbecslés alapján.
(3) Az atomerőmű befizetésének éves mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség figyelembevételével.
(4) Az engedélyesek befizetései az egyéb ráfordítások között számolhatók el. Atomerőmű esetén ezt a villamos energia ármeghatározásában figyelembe kell venni.
(4) A Magyar Tudományos Akadémia által alapított költségvetési szerv, valamint felsőoktatási intézmény vagy központi költségvetésből finanszírozott más szerv által működtetett nukleáris létesítmény esetében a kiégett üzemanyag átmeneti elhelyezését szolgáló tároló létesítésével, üzemeltetésével, a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, valamint a nukleáris létesítmény leszerelésével és lebontásával és az annak következtében keletkező radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos költségeket azok felmerülésekor kell befizetni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap javára történő befizetés forrását a központi költségvetés biztosítja a működtető intézmény éves költségvetésében.
(5) Az Alap bevételi forrását az (1)-(2) bekezdésekben foglalt befizetések képezik.
(5) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bevételi forrását az (1)-(2) bekezdésekben foglalt befizetések képezik.
63/A. §
(1) A Magyar Tudományos Akadémia által alapított költségvetési szerv, valamint felsőoktatási intézmény vagy a központi költségvetésből finanszírozott más szerv által működtetett nukleáris létesítmény üzemideje alatt a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos költségeket a hulladék tárolóba történő beszállításakor kell megfizetni az 1. mellékletben meghatározottak szerint. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap javára történő befizetés forrását a központi költségvetés biztosítja a működtető intézmény éves költségvetésében.
(2) Az atomenergia olyan alkalmazója, amely nem tartozik a 63. § (1) és (4) bekezdése, valamint az (1) bekezdés hatálya alá, a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos, az 1. melléklet alapján meghatározott befizetési kötelezettségét a hulladék tárolóba történő beszállításakor teljesíti.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti beszállító a fizetési kötelezettségének a beszállítást követő 15 napon belül köteles eleget tenni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnak a kincstárnál vezetett számlájára történő befizetéssel.
(4) Az 1. melléklet szerint meghatározott befizetési kötelezettség számításánál a radioaktív hulladék térfogatát a csomagolás névleges bruttó térfogatára, névleges térfogat hiányában a csomagolást befoglaló téglatest térfogatára kell vonatkoztatni, de a legkisebb elszámolható mennyiség hulladékcsomagonként 5 liter.
(5) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bevételi forrását a 63. § (1) és (4) bekezdése, valamint az (1) és (2) bekezdés szerinti befizetések képezik.
64. §
(1) Az Alap gazdálkodására az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel.
(1) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap gazdálkodására az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel.
(1) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap gazdálkodására az államháztartásról szóló törvény elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel.
(2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az Alap értékállóságának biztosítása érdekében a költségvetési törvény tervezése során a központi költségvetés terhére az Alap előző évi átlagos állományára vetített, a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számított összeget irányozzon elő.
(2) Az Alap az értékállóságának biztosítása érdekében az előző évi átlagos pénzállományra vetített, a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számított összegű központi költségvetési támogatásban részesül.
(2) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap az értékállóságának biztosítása érdekében az előző évi átlagos pénzállományra vetített, a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számított összegű központi költségvetési támogatásban részesül.
(3) A (2) bekezdésben foglalt összeget évente, január 31-ig kell az Alap rendelkezésére bocsátani.
(3) A (2) bekezdésben foglalt összeget 2003-tól kezdve évente, január 31-ig kell az Alap rendelkezésére bocsátani.
(3) A (2) bekezdésben foglalt összeget 2003-tól kezdve évente, január 31-ig kell a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap rendelkezésére bocsátani.
(4) Az Alap pénzeszközeit a kincstári egységes számlán elkülönítetten kell nyilvántartani.
(4) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap pénzeszközeit a kincstári egységes számlán elkülönítetten kell nyilvántartani.
(5) Az Alap kezelője a felhalmozott vagyont a 40. §-ban megjelölt szerv útján, kizárólag a 62. § (1) bekezdésben megjelölt célokra fordíthatja.
(5) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelője a felhalmozott vagyont a 40. §-ban megjelölt szerv útján, kizárólag a 62. § (1) bekezdésben megjelölt célokra fordíthatja.
(5) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelője a felhalmozott vagyont a 10/A. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel a 40. § (1) bekezdése szerint kijelölt szerv útján, kizárólag a 62. § (1) bekezdésben megjelölt célokra fordíthatja.
(6) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el.

VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

VEGYES ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

65. §
(1) Az e törvény alapján indított kártérítési igények elbírálása a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik.
(1) Az e törvény alapján indított kártérítési igények elbírálása a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozik.
(1) Az e törvény alapján indított kártérítési, valamint az atomkár megtérítése iránti igények elbírálása a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozik.
(2) E törvény hatálya nem érinti az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttműködésre vonatkozó, a Magyar Köztársaság által elfogadott szerződésekből származó jogokat és kötelezettségeket.
(2) E törvény hatálya nem érinti az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttműködésre vonatkozó, Magyarország által elfogadott szerződésekből származó jogokat és kötelezettségeket.
(3) Jelen törvény a Tanácsnak a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló 96/29/Euratom irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
(4) E törvény 12. § (4) bekezdése a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 2006. november 20-i 2006/117/Euratom tanácsi irányelv 17. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
(5) E törvény 19/A. és 19/B. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.
66. §
(1) Ez a törvény - a 62-64. §-ok kivételével - a kihirdetését követő 6. hónap első napján lép hatályba, a 62-64. §-ok 1998. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) hatályát veszti az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény, az azt módosító 1987. évi 15. törvényerejű rendelet, a törvény végrehajtásáról rendelkező 12/1980. (IV. 5.) MT rendelet, az azt módosító 54/1987. (X. 24.) MT rendelet, a 75/1988. (X. 31.) MT rendelet, a 104/1990. (XII. 15.) Korm. rendelet;
66/A. §
(1) A törvény az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, valamint a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi, a mezei őrszolgáltról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Atvmtv.) 9. §-ával megállapított 11. § (3) bekezdését - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a folyamatban lévő, első fokú határozattal le nem zárt, valamint a megismételt, a foglalkoztathatósággal összefüggő rendőrségi eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) Az Atvmtv. 9. §-ával megállapított 11. § (3) bekezdését azon foglalkoztatottak esetében, akik munkaköre csak az Atvmtv. módosító rendelkezésének hatálybalépését követően tartozik a 11. § (3) bekezdés hatálya alá, csak a hatálybalépés után elkövetett bűncselekmények, vagy a hatálybalépést követően elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt indult büntetőeljárás esetén kell alkalmazni.
(3) Azon foglalkoztatottak esetében, akik munkaköre az Atvmtv. az e törvény 11. § (3) bekezdését módosító rendelkezésének hatálybalépését megelőzően is a 11. § (3) bekezdés hatálya alá tartozott, a Btk. 221-222. §, 259. § (5) bekezdés, 264/A. §, 264/B. §, 265. §, 270. §, 270/A. §, 280. § (1) és (2) bekezdés, 281. § (1)-(3) bekezdés, 281/A. § (2) bekezdés és a 303. § szerinti bűncselekmények esetében csak a hatálybalépést követő elkövetést, vagy emiatt indult büntetőeljárást lehet figyelembe venni.
(3a) A 2013. július 1-jét megelőzően már foglalkoztatottak tekintetében a visszaélés új pszichoaktív anyaggal bűncselekmény esetében csak a 2013. július 1-jét követő elkövetést vagy emiatt indult büntetőeljárást lehet figyelembe venni.
(4) A már létező ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások legkésőbb az Atvmtv. hatálybalépését követő harmadik hónap végéig felülvizsgálják, és e törvény 10/A. §-ában előírtak szerint módosítják társulási megállapodásukat. A módosítás a társulásban már résztvevő tagok tagságát nem érinti. Ha az előírt határidőre a társulásban a módosítást nem hajtották végre, akkor a társulás számára támogatás nem nyújtható.
(4) A 2015. évi VII. törvény hatálybalépése napján érvényes üzemeltetési engedéllyel rendelkező radioaktívhulladék-tároló engedélyese, a 19. § (4a) bekezdése szerinti felügyeleti díjat a 2015. évi VII. törvény hatálybalépését követő negyedév első napjától köteles megfizetni, a befizetés határideje a fizetési kötelezettség kezdetét követő ötödik nap.
66/B. §   A 14. § (4b) bekezdését az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi CCI. törvény 2. §-ának hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
66/C. §
(1) A nemzeti politikát első alkalommal 2014. október 31-ig kell elfogadni.
(2) A nemzeti programot első alkalommal 2015. március 31-ig kell elfogadni.
(3) Az Európai Bizottságot a nemzeti program tartalmáról első alkalommal 2015. augusztus 23-ig kell értesíteni.
66/D. §   Az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CI. törvény 7. §-ával megállapított 10. § (4) bekezdése szerinti alkohol- és drogpolitikát első alkalommal 2013. december 31-ig kell megalkotni.

FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

67. §   Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
a) az OAB és az OAH feladat- és hatáskörét, valamint az atomenergia alkalmazása körében eljáró hatóságok fórumrendszerét;
a) az OAH feladat- és hatáskörét, valamint az atomenergia alkalmazásának szabályozását összehangoló Atomenergia Koordinációs Tanács tevékenységét,
a) az atomenergia-felügyeleti szerv vagy szervek kijelölését, valamint az atomenergiával kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációjáért felelős szerv kijelölését, feladatait, szervezetét és működését,
a) az atomenergia-felügyeleti szerv nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatkörét, egyes európai uniós kötelezettségek teljesítésének alanyát, az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő kormányzati, hatósági és nukleárisbaleset-elhárítási intézkedések tudományos megalapozásának biztosítása érdekében az atomenergia-felügyeleti szerv munkáját segítő tudományos tanácsadó testület tagjainak kijelölését, visszahívását, szervezetét és működését;
b) azoknak a radioaktív anyagoknak, valamint ionizáló sugárzást létrehozó berendezéseknek a körét, amelyek alkalmazása - az általuk létrehozható ionizáló sugárzás jellege és mértéke folytán - az emberi életre és egészségre, az emberi környezetre nem minősülnek veszélyesnek, és ezért nem tartoznak az atomenergiáról szóló törvény hatálya alá;
c) az atomenergia alkalmazása körébe tartozó anyagok, berendezések tulajdonjoga megszerzésének speciális feltételeit, birtoklásuk, üzemben tartásuk bejelentésének rendjét;
d) a nukleáris létesítmények tekintetében
da) a biztonsági jelentések tartalmát,
db) a telepítésre, létesítésre, bővítésre, üzembe helyezésre, üzemeltetésre, átalakításra, üzemen kívül helyezésre, megszüntetésre vonatkozó nukleáris biztonsági követelményeket,
db) a telephely vizsgálatára és értékelésére, a telephely jellemzőinek és alkalmasságának megállapítására, létesítésre, bővítésre, üzembe helyezésre, üzemeltetésre, átalakításra, üzemen kívül helyezésre, megszüntetésre vonatkozó nukleáris biztonsági követelményeket,
dc) a nukleáris berendezés tervezésére, gyártására, szerelésére (beépítésére), külföldről történő behozatalára, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, átalakítására (javítására), üzemen kívül helyezésére, valamint leszerelésére vonatkozó nukleáris biztonsági követelményeket,
dc) a nukleáris rendszerek és rendszerelemek tervezésére, gyártására, beszerzésére, szerelésére, üzembe helyezésére és leszerelésére, valamint a nukleáris létesítmények üzemeltetésének időszaka alatt történő átalakításokra vonatkozó nukleáris biztonsági követelményeket,
dd) a tervezést, létesítést, építést, gyártást, üzembe helyezést, üzemeltetést és leszerelést végző szervezetek minőségbiztosítási rendszerével szemben támasztott követelményeket,
dd) a tervezést, létesítést, építést, gyártást, üzembe helyezést, üzemeltetést és leszerelést végző szervezetek irányítási rendszerével szemben támasztott követelményeket,
de) a munkavállalók foglalkoztatási előírásait,
df) a nukleáris biztonsági és műszaki sugárvédelmi hatósági tevékenység szabályait,
dg) a létesítményekkel összefüggő építmények építéshatósági eljárásának és ellenőrzésének rendjét, továbbá építészeti és épületgépészeti nukleáris biztonsági követelményeit;
dg) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények építéshatósági eljárásának és ellenőrzésének rendjét, továbbá építészeti és épületgépészeti nukleáris biztonsági követelményeit;
dg) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények körét, a nukleáris létesítményekkel, valamint a nukleáris létesítményekkel összefüggő építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, a műszaki dokumentáció részletes tartalmi követelményeit, az építésfelügyeleti ellenőrzés építéshatósági eljárásának és ellenőrzésének rendjét, továbbá építészeti és épületgépészeti nukleáris biztonsági követelményeit;
e) az atomenergia alkalmazóinak, valamint az illetékes hatóságoknak, az érintett ágazati és területi szerveknek mind a nukleáris veszélyhelyzetre való felkészüléssel és tervezéssel, mind a veszélyhelyzet elhárításával, továbbá a lakosság hiteles és időben történő tájékoztatásával összefüggő feladatait és kötelezettségeit;
e) az atomenergia alkalmazóinak, valamint az illetékes hatóságoknak, az érintett ágazati és területi szerveknek mind a nukleáris veszélyhelyzetre való felkészüléssel és tervezéssel, mind a nukleáris veszélyhelyzet elhárításával, továbbá a lakosság hiteles és időben történő tájékoztatásával összefüggő feladatait és kötelezettségeit;
f) a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag végleges elhelyezésére, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésére kijelölt szerv létrehozását és tevékenységének pénzügyi forrását;
f) a 40. §-ban meghatározott feladatok elvégzésére kijelölt szerv tevékenységét és annak pénzügyi forrásait;
f) a 40. §-ban meghatározott feladatok elvégzésére kijelölt szerv létrehozását, tevékenységét és annak pénzügyi forrásait;
g) az atomkárfelelősségre vonatkozó biztosítási vagy más pénzügyi garanciák jellegét, feltételeit és összegét;
h) az atomenergia alkalmazása körében kötelezően alkalmazandó szabványokat;
h) a 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat ellátó szervnek az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos európai uniós kötelezettségekkel összefüggő feladatkörét;
i) a törvény 15. §-ában írt bírság mértékét, valamint a kirótt bírságokból befolyt összeg felhasználásának módját;
i) a 15. §-ban meghatározott bírság mértékét, a bírság kiszabásának szempontjait;
j) a törvény 34. §-a szerinti biztonsági övezettel, kártalanítással és a 35. §-a szerinti kisajátítással kapcsolatos előírásokat;
j) a 34. § szerinti biztonsági övezettel kapcsolatos előírásokat;
k) a talált, illetve lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyag elhelyezése és kezelése rendjét;
k) a talált, elveszett vagy lefoglalt nukleáris vagy más radioaktív anyagokkal kapcsolatos intézkedéseket;
k) a hiányzó, a talált, valamint a lefoglalt nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos bejelentések és intézkedések, továbbá a nukleáris vagy más radioaktív anyagokkal kapcsolatos egyéb bejelentést követő intézkedések részletes szabályait;
l) a nukleáris exportnak és importnak a nemzetközi ellenőrzési rendszerekkel összhangban lévő szabályait.
m) az országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, valamint az ellenőrzési eredmények központi adatgyűjtésének, feldolgozásának, nyilvántartásának és értékelésének rendjét.
n) a speciális érvényesítési eljárások rendjét.
o) a radioaktív hulladékok tárolója és a kiégett fűtőelemek átmeneti és végleges tárolója, illetve ezen létesítmények létesítését szolgáló telephely-kiválasztási kutatások környezetében lévő települések lakosságának rendszeres tájékoztatása érdekében létrejött önkormányzati ellenőrzési és információs társulások, továbbá az itt létrejövő területfejlesztési önkormányzati társulások, valamint a társulásokat alkotó települési önkormányzatok Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból származó támogatásainak szabályait, figyelemmel a 10. § (4) bekezdésében foglaltakra.
o) a radioaktív hulladékok tárolója és a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges tárolója, illetve ezen létesítmények létesítését szolgáló telephely-kiválasztási kutatások környezetében lévő települések lakosságának rendszeres tájékoztatása érdekében létrejött önkormányzati ellenőrzési és információs társulások, továbbá az itt létrejövő területfejlesztési önkormányzati társulások, valamint a társulásokat alkotó települési önkormányzatok Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból származó támogatásainak mértékét, felhasználásának ellenőrzését és az elszámolás rendjét, figyelemmel a 10. § (4) bekezdésében foglaltakra.
o) a 10/A. § alapján létrejött ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások és tagjaik Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból származó támogatásainak mértékét, felhasználásának ellenőrzését és az elszámolás rendjét, figyelemmel a 62. § (1) bekezdésében foglaltakra;
o) a 10/A. § alapján létrejött társulások számára a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból nyújtható támogatás felosztásának módjára és a folyósítására, a támogatási szerződés megkötésére, a támogatás felhasználásának ellenőrzésére és az elszámolás rendjére vonatkozó szabályokat;
o) a 10/A. § alapján létrejött társulások számára a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból nyújtható támogatás felosztásának módjára, folyósítására, a támogatási szerződés tartalmára, a társulások tájékoztatási és ellenőrzési célú tevékenységére, a tároló engedélyesének ezt elősegítő kötelezettségeire, valamint a kiégett üzemanyag támogatás szempontjából való minősítésére vonatkozó szabályokat;
p) a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyagok országhatáron át történő szállításának engedélyezését és az engedélyezéshez való hozzájárulást;
q) a nukleáris védettséggel összefüggésben a fenyegetettséggel kapcsolatos naprakész elemzéseket elvégző és a tervezési alapfenyegetettséget meghatározó testület kijelölését, tevékenységét, szervezetét és működését;
q) a nukleáris védettséggel összefüggésben a fenyegetettséggel kapcsolatos naprakész elemzéseket elvégző és a tervezési alapfenyegetettséget meghatározó szerv kijelölését, tevékenységét, szervezetét és működését;
r) az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszerrel kapcsolatos követelményeket és a vonatkozó hatósági rendszert és eljárásokat;
r) az atomenergia alkalmazása körében a tervezési alapfenyegetettség első alkalommal történő megállapításával, valamint a fizikai védelmi rendszerrel kapcsolatos követelményeket és a vonatkozó hatósági rendszert és eljárásokat;
s) az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértői tevékenység folytatásának szabályait, végzésének feltételeit, a rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, a szakértői szakterületeket, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a tevékenységre jogosító engedély iránti kérelmezési eljárásban részt vevő minősítő bizottságok tagjaira és összeférhetetlenségére vonatkozó feltételeket, a szakvélemény tartalmi elemeit és elkészítésére irányadó szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint a külföldi szakértőre vonatkozó, az EGT-állam állampolgár szakértőitől eltérő szabályait.
t) a radioaktívhulladék-tároló, a radioaktív hulladék átmeneti tárolója és a felszín alatti vizsgálat céljára szolgáló laboratórium telephelyének műszaki megtervezésénél figyelembe veendő földtani követelményrendszert, a földtani alkalmasság megállapítását célzó kutatás engedélyezésére és a kutatás eredményének jóváhagyására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a létesítéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos bányaműszaki és bányabiztonsági követelményeket;
t) a radioaktívhulladék-tároló és a felszín alatti vizsgálat céljára szolgáló laboratórium telephelyének műszaki megtervezésénél figyelembe veendő földtani követelményrendszert, a földtani alkalmasság megállapítását célzó kutatás engedélyezésére és a kutatás eredményének jóváhagyására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a létesítéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos bányaműszaki és bányabiztonsági követelményeket;
u) a 62. § (6) bekezdése szerinti testület létrehozását, összetételét, tevékenységét, álláspontja kialakításának rendjét és működésének feltételeit;
v) az atomenergia-felügyeleti szerv e törvény szerinti
va) eljárásaira vonatkozó eljárási határidőket, valamint
vb) eljárásaiban közreműködő szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidőt.
v) a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója engedélyezési, ellenőrzési, jelentési követelményeit.
v) az atomenergia-felügyeleti szerv
va) eljárásaira vonatkozó eljárási határidőket,
vb) eljárásaiban közreműködő szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidőt,
vc) által lefolytatott eljárásban benyújtandó műszaki dokumentáció nyelvét,
vd) által lefolytatott, a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes biztonsági tájékoztatóval, és az előzetes típusengedélyezési eljárással kapcsolatos részletes szabályokat,
ve) által lefolytatandó, a 18/D. § szerinti szakmagyakorlásra alkalmasság igazolásának és a nyilvántartásba vétel részletes szabályait, továbbá a nyilvántartás adattartalmát;
w) a radioaktívhulladék-tárolók biztonsági követelményeit és az ezzel összefüggő hatósági követelmények részletes szabályait.
x) az atomenergia alkalmazása körében a sugárvédelem érvényesítése érdekében:
xa) az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalók és a lakosság sugárterhelésére vonatkozó dózis-határértékeket [ideértve a nukleáris baleset (katasztrófa) következményeinek felszámolásában résztvevők sugárterhelését is], a személyeket érő külső- és belső sugárterhelés ellenőrzésének rendjét, valamint a veszélyhelyzeti-, illetve a meglévő sugárzási helyzetekre irányadó vonatkoztatási szinteket, továbbá a veszélyhelyzeti munkavállalók sugárterhelésére vonatkozó dózis-határértékeket;
xb) az atomenergia alkalmazása körében használt berendezések, eszközök sugárvédelmi minősítését;
xc) az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra irányadósugár-egészségügyi, munkavégzési, munkaköri alkalmassági szabályokat, a munkavállalók sugárvédelmi oktatásának és tájékoztatásának rendjét;
xd) a közúti szállító eszközök sugárvédelmi követelményeit;
xe) a tervezett-, meglévő- és a veszélyhelyzeti sugárzási helyzetekre vonatkozó sugárvédelmi szabályokat, valamint a sugárvédelmi szolgálatok feladatára és működésére vonatkozó részletes előírásokat;
xf) a radon- és radon leányelem-koncentrációk vonatkoztatási szintjét lakó- és középületekben, az építőanyagok gyártásához felhasznált alapanyagok, a kereskedelmi forgalomba kerülő építőanyagok, továbbá az építési területek felhasználhatóságának sugárvédelmi szempontból való korlátozását;
xg) a külföldről származó és kereskedelmi forgalomba kerülő termékek, illetve alapanyagok radioaktivitásával kapcsolatos előírások betartásának és ellenőrzésének szabályait;
xh) a radioaktív anyagok használati cikkekben való alkalmazásának szabályait;
xi) a radioaktív anyagok birtoklása, előállítása, termelése, kezelése, feldolgozása, forgalmazása, tárolása, felhasználása, átalakítása, szállítása engedélyezési és a hatósági felügyelet alóli felszabadítási eljárását;
xj) az xi) pontban felsorolt tevékenységet szolgáló létesítmény vagy berendezés létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása, javítása, megszüntetése, leszerelése engedélyezési eljárását és ellenőrzésének rendjét;
xk) az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmény, berendezés létesítéséhez, előállításához, üzemeltetéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez szükséges engedélyezési eljárást és az ellenőrzés rendjét;
xl) a természetben előforduló radioaktív anyagok felhasználásával végzett tevékenységek besorolásának vagy típusainak meghatározási szabályait;
xm) a sugárterhelésnek kitett munkavállalók kategóriákba sorolása szabályait;
xn) a sugárzás elleni védőeszköz forgalomba hozatalnak engedélyezési és sugárvédelmi minősítési rendjét;
xo) az xj) és xk) pontok szerinti létesítmény, berendezés tulajdonjoga megszerzésének, átadásának, a használat bármilyen jogcímen való átengedésének engedélyezését;
y) az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, a sugárvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység folytatására jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, a sugárvédelmi képzésre és továbbképzésre vonatkozó részletes szabályokat valamint a sugárvédelmi képzettség nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes szabályokat.
68. §
(1) Felhatalmazást kap az OAH felügyeletét ellátó miniszter, hogy a törvényben érintett miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg:
a) a nukleáris anyagok - nemzetközi szerződésekben rögzített előírásokkal összhangban lévő - nyilvántartása és ellenőrzése szabályait;
b) a radioaktív anyagok és készítmények nyilvántartása szabályait;
b) a radioaktív anyagok nyilvántartása és ellenőrzése, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás szabályait;
c) a radioaktív anyagok csomagolása engedélyezésének eljárásrendjét és ellenőrzésének szabályait;
d) a nukleáris és radioaktív anyagok nyilvántartásával összefüggő igazgatási szolgáltatások igénybevételéért, továbbá az OAH hatósági tevékenységéért, ezen belül a nukleáris biztonsági hatósági tevékenységért fizetendő díjakat;
d) a nukleáris és radioaktív anyagok nyilvántartásával összefüggő igazgatási szolgáltatások igénybevételéért, továbbá az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági tevékenységéért, ezen belül a nukleáris biztonsági hatósági tevékenységért fizetendő díjakat;
e) az OAH hatósági tevékenységéhez igénybe vett intézetek, intézmények részére a szolgáltatásért járó díj fizetésének feltételeit;
e) az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági tevékenységéhez igénybe vett intézetek, intézmények részére a szolgáltatásért járó díj fizetésének feltételeit;
f) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap működésének szabályzatát és eljárásrendjét.
(1) Felhatalmazást kap az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének - nemzetközi szerződésekben rögzített előírásokkal összhangban lévő - szabályait az egészségügyért, a rendészetért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben;
a) a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályait, a kapcsolódó adatszolgáltatás szabályait, a nyilvántartás adatait érintő változásokkal kapcsolatos bejelentési és értesítési kötelezettségeket, az előírt adatszolgáltatás elmaradásának következményeit, a nukleáris anyagokkal kapcsolatos telephely kijelölés és az ezzel kapcsolatos hatósági feladatok szabályait az egészségügyért felelős miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben;
b) a radioaktív anyagok nyilvántartása és ellenőrzése, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás szabályait az egészségügyért, a rendészetért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben;
c) a radioaktív anyagok csomagolása engedélyezésének és ellenőrzésének szabályait a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben;
d) a nukleáris és más radioaktív anyagok nyilvántartásával összefüggő igazgatási szolgáltatások igénybevételéért, továbbá az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági tevékenységéért, ezen belül a nukleáris biztonsági hatósági tevékenységért fizetendő díjakat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;
d) az atomenergia-felügyeleti szerv igazgatási szolgáltatási díj ellenében végzett eljárásai esetében az igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének szabályait, a díj mértékét illetően az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;
e) az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági tevékenységéhez igénybe vett intézetek, intézmények részére a szolgáltatásért járó díj fizetésének feltételeit;
f) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap működésének szabályait és eljárásrendjét a katasztrófák elleni védekezésért, az energiapolitikáért, a környezetvédelemért, az egészségügyért, a rendészetért, az államháztartásért, valamint az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben;
g) az atomenergia alkalmazási körében eljáró független műszaki szakértői tevékenységgel kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos szabályokat, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben.
h) a 63. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 63/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség teljesítésének módját.
(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályait, a kapcsolódó adatszolgáltatás szabályait, a nyilvántartás adatait érintő változásokkal kapcsolatos bejelentési és értesítési kötelezettségeket, az előírt adatszolgáltatás elmaradásának következményeit, a nukleáris anyagokkal kapcsolatos telephely kijelölés és az ezzel kapcsolatos hatósági feladatok szabályait az egészségügyért felelős miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben;
b) a radioaktív anyagok nyilvántartása és ellenőrzése, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás szabályait az egészségügyért, a rendészetért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben;
c) a radioaktív anyagok csomagolása engedélyezésének és ellenőrzésének szabályait a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben;
d) az atomenergia-felügyeleti szerv igazgatási szolgáltatási díj ellenében végzett eljárásai esetében az igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének szabályait, a díj mértékét illetően az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;
e) az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági tevékenységéhez igénybe vett intézetek, intézmények részére a szolgáltatásért járó díj fizetésének feltételeit;
g) az atomenergia alkalmazási körében eljáró független műszaki szakértői tevékenységgel kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos szabályokat, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;
h) a 63. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 63/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség teljesítésének módját.
(2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) az atomenergia alkalmazása körében munkavállalók és a lakosság sugárterhelésére vonatkozó dózis-határértékeket, a személyeket érő külső- és belső sugárterhelés ellenőrzésének rendjét, valamint a balesetelhárítási és intézkedési tervekben figyelembe veendő beavatkozási szinteket, továbbá a nukleáris baleset (katasztrófa) következményeinek felszámolásában résztvevők sugárterhelésére vonatkozó dózis-határértékeket;
b) az atomenergia alkalmazása körében használt berendezések, eszközök sugárvédelmi minősítését;
c) az atomenergia alkalmazása körében munkavállalókra érvényes sugár-egészségügyi, munkavégzési, munkaköri alkalmassági szabályokat, és az atomenergia alkalmazása körében munkavállalók sugárvédelmi oktatása rendjét;
d) a közúti szállító eszközök sugárvédelmi követelményeit;
e) az OAH felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben az atomenergia alkalmazásával összefüggő sugárvédelmi szabályokat és a sugárvédelmi szolgálatok feladatára és működésére vonatkozó részletes előírásokat;
f) az érintett miniszterekkel egyetértésben az országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, valamint az ellenőrzési eredmények központi adatgyűjtésének, feldolgozásának, nyilvántartásának és értékelésének rendjét;
f) az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata felépítésének és működésének szabályait;
g) a radon- és radon leányelem-koncentrációk elfogadható szintjét lakó- és középületekben, valamint az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben, az építőanyagok gyártásához felhasznált alapanyagok, a kereskedelmi forgalomba kerülő építőanyagok, továbbá az építési területek felhasználhatóságának sugárvédelmi szempontból való korlátozását;
h) az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel egyetértésben a külföldről származó és kereskedelmi forgalomba kerülő termékek, illetve alapanyagok radioaktivitásával kapcsolatos előírások betartásának és ellenőrzésének szabályait;
i) a radioaktív anyagok használati cikkekben való alkalmazásának szabályait;
j) a gyógyászati eszközök és egészségügyi cikkek ionizáló sugárzással végzett sterilizálásának szabályait;
k) a radioaktív anyagok birtoklása, előállítása, termelése, forgalmazása, tárolása, felhasználása, átalakítása, engedélyezési eljárását;
l) a k) pontban felsorolt tevékenységet szolgáló létesítmény vagy berendezés létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása, javítása, megszüntetése, leszerelése engedélyezési eljárását és ellenőrzésének rendjét;
m) az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmény, berendezés létesítéséhez, előállításához, üzemeltetéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez szükséges engedélyezési eljárást és az ellenőrzés rendjét;
n) a sugáregészségügyi készenléti szolgálat létesítésének és fenntartásának szabályait;
o) a sugársérültek vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátásának szabályait;
p) a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének sugár-egészségügyi szabályait;
q) az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel egyetértésben a bányászati és földtani környezettel kapcsolatos sugáregészségügyi előírásokat.
(2) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) az atomenergia alkalmazása körében munkavállalók és a lakosság sugárterhelésére vonatkozó dózis-határértékeket, a személyeket érő külső- és belső sugárterhelés ellenőrzésének rendjét, valamint a balesetelhárítási és intézkedési tervekben figyelembe veendő beavatkozási szinteket, továbbá a nukleáris baleset (katasztrófa) következményeinek felszámolásában résztvevők sugárterhelésére vonatkozó dózis-határértékeket;
b) az atomenergia alkalmazása körében használt berendezések, eszközök sugárvédelmi minősítését;
c) az atomenergia alkalmazása körében munkavállalókra érvényes sugár-egészségügyi, munkavégzési, munkaköri alkalmassági szabályokat, és az atomenergia alkalmazása körében munkavállalók sugárvédelmi oktatása rendjét;
d) a közúti szállító eszközök sugárvédelmi követelményeit;
e) az atomenergia-felügyeleti szervet felügyelő miniszterrel egyetértésben az atomenergia alkalmazásával összefüggő sugárvédelmi szabályokat és a sugárvédelmi szolgálatok feladatára és működésére vonatkozó részletes előírásokat;
e) a miniszterrel egyetértésben az atomenergia alkalmazásával összefüggő sugárvédelmi szabályokat és a sugárvédelmi szolgálatok feladatára és működésére vonatkozó részletes előírásokat;
f) az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata felépítésének és működésének szabályait;
g) a radon- és radon leányelem-koncentrációk elfogadható szintjét lakó- és középületekben, valamint az építésügyért felelős miniszterrel és a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, az építőanyagok gyártásához felhasznált alapanyagok, a kereskedelmi forgalomba kerülő építőanyagok, továbbá az építési területek felhasználhatóságának sugárvédelmi szempontból való korlátozását;
h) a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben a külföldről származó és kereskedelmi forgalomba kerülő termékek, illetve alapanyagok radioaktivitásával kapcsolatos előírások betartásának és ellenőrzésének szabályait;
i) a radioaktív anyagok használati cikkekben való alkalmazásának szabályait;
j) a gyógyászati eszközök és egészségügyi cikkek ionizáló sugárzással végzett sterilizálásának szabályait;
k) a radioaktív anyagok birtoklása, előállítása, termelése, forgalmazása, tárolása, felhasználása, átalakítása, engedélyezési eljárását;
l) a k) pontban felsorolt tevékenységet szolgáló létesítmény vagy berendezés létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása, javítása, megszüntetése, leszerelése engedélyezési eljárását és ellenőrzésének rendjét;
m) az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmény, berendezés létesítéséhez, előállításához, üzemeltetéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez szükséges engedélyezési eljárást és az ellenőrzés rendjét;
n) a sugáregészségügyi készenléti szolgálat létesítésének és fenntartásának szabályait;
o) a sugársérültek vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátásának szabályait;
p) a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének sugár-egészségügyi szabályait;
q) a bányászati ügyekért felelős miniszterrel egyetértésben a bányászati és földtani környezettel kapcsolatos sugáregészségügyi előírásokat.
r) az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az OAH felügyeletét ellátó miniszterrel, a közlekedési hírközlési és vízügyi miniszterrel, valamint a népjóléti miniszterrel egyetértésben
a) az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe kibocsátható radioaktív anyagok - fizikai és kémiai jellemzőktől függő - maximális mennyiségét és a kibocsátás más feltételeit, továbbá a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyezése ellenőrzésére irányadó szabályokat;
b) a vizek és a víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmével kapcsolatos, a környezetvédelemre vonatkozó - általános jogszabályokon túlmenő - speciális szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az atomenergia-felügyeleti szervet felügyelő miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben
a) az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe kibocsátható radioaktív anyagok - fizikai és kémiai jellemzőktől függő - maximális mennyiségét és a kibocsátás más feltételeit, továbbá a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyezése ellenőrzésére irányadó szabályokat;
b) a vizek és a víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmével kapcsolatos, a környezetvédelemre vonatkozó - általános jogszabályokon túlmenő - speciális szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben
a) az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe kibocsátható radioaktív anyagok - fizikai és kémiai jellemzőktől függő - maximális mennyiségét és a kibocsátás más feltételeit, továbbá a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyezése ellenőrzésére irányadó szabályokat;
b) a vizek és a víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmével kapcsolatos, a környezetvédelemre vonatkozó - általános jogszabályokon túlmenő - speciális szabályokat.
(4) Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a nukleáris és radioaktív anyagok szállítása és csomagolása követelményeit a belügyminiszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, a népjóléti miniszterrel, továbbá az OAH felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben.
(4)