2011. évi LXVI. törvény

SZÍNEZŐS

az Állami Számvevőszékről

Az Országgyűlés a közpénzek kezelésének, felhasználásának, valamint a nemzeti vagyon kezelésének, védelmének és hasznosításának ellenőrzése érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az Állami Számvevőszék jogállása és hatásköre

1. §

(1)	Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát. Az Állami Számvevőszék jogállását és hatáskörét az Alaptörvény és e törvény határozza meg.

(2)	Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független.

(3)	Az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését.

(4)	Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését.

(5)	Az Állami Számvevőszék megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős személyekkel szemben az illetékes szervezetnél eljárást kezdeményezhet.

(6)	Az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg.

2. §

(1)	Az Állami Számvevőszék a központi költségvetésről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet alkot, a fejezetet irányító szerv jogait az elnök gyakorolja.

(2)

Az Állami Számvevőszék a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. Az Állami Számvevőszék költségvetését úgy kell megállapítani, hogy ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél.

(3)	Az Állami Számvevőszék részére e törvény 3-5. §-aiban foglaltakon túlmenően további feladatot törvény csak úgy állapíthat meg, hogy a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet egyidejűleg biztosítja.

(4)

Az Állami Számvevőszék gazdálkodását az Országgyűlés elnöke által közbeszerzési eljárás útján kiválasztott és megbízott független könyvvizsgáló ellenőrzi. A könyvvizsgálattal a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által vezetett könyvvizsgálói névjegyzékben szereplő „költségvetési” minősítésű könyvvizsgáló bízható meg.

Az Állami Számvevőszék feladatai

3. §

(1)	Az Állami Számvevőszék feladatait e törvény és más törvények állapítják meg.

(2)	Az Állami Számvevőszék tevékenységét ellenőrzési terv alapján végzi, amit az elnök hagy jóvá. Az ellenőrzési tervről és annak módosításáról az Állami Számvevőszék elnöke tájékoztatja az Országgyűlést.

(3)

Törvényben meghatározott feladatkörében az Állami Számvevőszék

a)	köteles ellenőrzést lefolytatni az Országgyűlés döntése alapján,

b)	ellenőrzést végezhet a Kormány felkérésére.

(4)

Az Állami Számvevőszék a NATO, az Európai Unió, illetve olyan nemzetközi szervezet felkérésére, amelynek Magyarország tagja, továbbá az Országgyűlés vagy a Kormány által vállalt nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítésére - díjazás ellenében is - ellenőrzést folytathat, ügykörébe tartozó szakértői tevékenységet végezhet belföldön és külföldön. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervének teljesítését e bekezdésben meghatározott tevékenysége nem veszélyeztetheti.

4. §

Az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára készített éves beszámolójában tájékoztatást ad a szervezet előző évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről, gazdálkodásáról, valamint az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről.

5. §

(1)	Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés számára véleményt ad a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségéről, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességéről és célszerűségéről.

(2)

Az Állami Számvevőszék az államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése keretében ellenőrzi a központi költségvetési fejezetet irányító szerv és a fejezetbe sorolt költségvetési szervek működését, a fejezetbe tartozó központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, valamint a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és ezek társulása gazdálkodását.

(3)

Az Állami Számvevőszék az államháztartásból származó források felhasználásának keretében ellenőrzi a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket (intézményeket), valamint az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ide értve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, az egyesületeknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél. Amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartásból támogatásban - ide nem értve a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése alapján történő átutalását - vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető.

(4)

Az Állami Számvevőszék a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzése keretében

ellenőrzi az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását;

b)	ellenőrizheti az állami vagy önkormányzati tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodását.

(5)

Az Állami Számvevőszék - a (3)-(4) bekezdés szerinti ellenőrzési feladataival összefüggésben - ellenőrizheti az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyont érintő szerződéseket a megrendelőnél (vagyonkezelőnél), a megrendelő (vagyonkezelő) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködőknél.

(6)	Az Állami Számvevőszék ellenőrzése során értékeli az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső kontrollrendszerének működését.

(7)

Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást. A központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése keretében az Állami Számvevőszék ellenőrzése kiterjed

a)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról készített zárszámadásra és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a pénzügyi beszámolójára,

b)	az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtásról készített zárszámadásra.

(8)	Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét.

(9)	Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek gyakoriságát törvény, törvényi szabályozás hiányában az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg.

(10)

Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján folytatott, az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét. E körben az Állami Számvevőszék azt ellenőrzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak és az alapszabályának megfelelően működik-e.

(11)

Az Állami Számvevőszék - törvény rendelkezéseinek megfelelően - törvényességi szempontok szerint ellenőrzi

a)	a pártok gazdálkodását,

b)	a pártok országgyűlési képviselőcsoportjai számára az Országgyűlés által folyósított hozzájárulás felhasználását,

a vallási egyesület, az egyházi jogi személyek vagy azok nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenység végzésére létrehozott, a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség belső szabálya szerint jogi személyiséggel nem rendelkező intézménye részére az államháztartásból nem hitéleti célra nyújtott támogatás felhasználását,

d)	a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait, valamint

e)	a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2021. évi XLIX. törvény szerinti egyesületet és alapítványt.

(12)	Törvény az Állami Számvevőszék ellenőrzését szabályszerűségi szempontok vizsgálatára korlátozhatja.

(12a)

Az Állami Számvevőszék által a (11) bekezdés e) pontja alapján lefolytatott ellenőrzés során a 31. § és a 33. § szerinti intézkedések nem alkalmazhatóak.

(13)	Az Állami Számvevőszék feladatkörében elemzéseket és tanulmányokat készíthet. Az Állami Számvevőszék az elnök 13. § (2) bekezdés l) pontjában foglalt feladataihoz kapcsolódóan elemzéseket és tanulmányokat készít, ezek rendelkezésre bocsátásával segíti a Költségvetési Tanácsot feladatai ellátásában.

Jogszabálytervezetek véleményezése

6. §

(1)

Az Állami Számvevőszék elnöke részt vesz

a)	az Állami Számvevőszék jogállását, feladatkörét érintő,

b)	az államháztartás működési rendjéről, és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló,

c)	az államháztartás számviteli rendjével kapcsolatos

jogszabályok előkészítésében.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabálytervezeteket a közigazgatási egyeztetés során is - megfelelő határidő biztosításával - véleményezésre meg kell küldeni az Állami Számvevőszék részére.

Az Állami Számvevőszék székhelye

7. §

(1)	Az Állami Számvevőszék székhelye Budapest.

(2)	Az Állami Számvevőszék szervezeti egységei minden megyében működnek.

II. FEJEZET
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

8. §

(1)	Az Állami Számvevőszék személyi állománya elnökből, két alelnökből, vezetőkből, számvevőkből és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalókból áll.

(2)	Az Állami Számvevőszék szervezetére és feladatai ellátásának belső rendjére, illetve módjára vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezései szerint az Állami Számvevőszék elnöke szervezeti és működési szabályzatban állapítja meg.

Az Állami Számvevőszék elnöke

9. §

(1)	Az Országgyűlés a képviselők köréből nyolctagú jelölőbizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz azokra a személyekre, akik az Állami Számvevőszék elnökévé választhatók.

(2)	Nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be.

(3)	Az Állami Számvevőszék elnökének javasolt személyt az Országgyűlés számvevőszéki ügyekért felelős bizottsága meghallgatja.

(4)	Az Állami Számvevőszék elnöke megválasztása után, hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés előtt esküt tesz.

(5)	Az Állami Számvevőszék elnöke megbízatása lejártával újraválasztható. Ha újraválasztására nem kerül sor, az Állami Számvevőszék elnöke megbízatásának lejárta után mindaddig hivatalában marad, amíg az Országgyűlés az Állami Számvevőszék új elnökét meg nem választja.

(6)	Az Állami Számvevőszék elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, keresete nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(7)	Az Állami Számvevőszék elnöke megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(8)	Az Állami Számvevőszék elnökének minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár.

10. §

(1)	Az Állami Számvevőszék elnökét az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(2)	A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.

11. §

(1)

Az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása megszűnik:

a)	a megbízatási időtartam leteltével,

b)	a 70. életév betöltésével,

c)	lemondással,

d)	összeférhetetlenség kimondásával,

e)	felmentéssel,

f)	kizárással,

halállal.

(2)	A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével. Az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása a lemondásban megjelölt napon szűnik meg.

(3)	Az Állami Számvevőszék elnökével szemben a 18. § (1)-(4) bekezdésében és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenséget az Országgyűlés az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága javaslatára állapítja meg.

(4)	Felmentéssel szüntethető meg a megbízatás, ha az Állami Számvevőszék elnöke neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak. A felmentést az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága kezdeményezheti, a felmentésről az Országgyűlés dönt.

(5)	Kizárással szünteti meg a megbízatást az Országgyűlés, ha az Állami Számvevőszék elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el. A kizárást a mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottság kezdeményezheti.

12. §

(1)

Ha az elnök e tisztségét legalább három évig betöltötte és megbízatása megszűnésére a megbízatás időtartamának letelte, a 70. életév betöltése, lemondás, felmentés vagy halál miatt kerül sor, a tisztség megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi - lemondás esetén pedig háromhavi - illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amely társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, valamint - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.

(2)	Amennyiben az elnök megbízatása az (1) bekezdésben megjelölt okokból három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig tisztségét betöltötte, akkor az (1) bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult.

(3)	Az elnök halála esetén a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe.

(4)	Ha az elnök a megbízatásának megszűnését követően politikai vagy szakmai felsővezetői megbízatást kap, az e § szerinti juttatásra az új megbízatással összefüggő hivatalba lépése napjától nem jogosult, és a már felvett összeg időarányos részét vissza kell fizetnie.

(5)	Az elnök végkielégítésre, felmentési időre, jubileumi jutalomra nem jogosult.

(6)	Ha az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy a megbízatása nem a 11. § (1) bekezdés d) vagy f) pontja alapján szűnt meg.

13. §

(1)	Az Állami Számvevőszéket az elnök vezeti. Gondoskodik arról, hogy az Állami Számvevőszék a feladatait, tevékenységét a jogszabályok előírásainak megfelelően lássa el.

(2)

Az Állami Számvevőszék elnöke

a)	kiadja az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatát,

b)	meghatározza az Állami Számvevőszék stratégiáját és ellenőrzési tervét, gondoskodik azok végrehajtásáról,

c)	összeállítja a fejezet éves költségvetési javaslatát és zárszámadását,

d)	megállapítja és nyilvánosságra hozza a számvevőszéki ellenőrzés eljárási szabályait és módszereit,

e)	gondoskodik az Állami Számvevőszék éves beszámolójának, valamint a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról (zárszámadás) készített jelentésnek az Országgyűlés elé terjesztéséről,

f)	gondoskodik a Kormány felkérésére végzett ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentés miniszterelnöknek való megküldéséről,

g)	tanácskozási joggal részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein,

h)	képviseli az Állami Számvevőszéket,

i)	a szervezeti és működési szabályzat szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat, meghatározza a személyi állományra vonatkozó teljesítményértékelés rendszerét és szempontjait, szervezet-átalakítási joga gyakorlása keretében dönt a személyi állomány létszámáról,

j)	ellenőrzi a vezetők és a számvevők vagyonnyilatkozatát, gondoskodik azok nyilvántartásáról,

k)	külön jogszabályokban meghatározottak szerint szakmai képzést szervezhet,

l)	a Költségvetési Tanács tagjaként ellátja a külön törvényben meghatározott ezirányú feladatait,

m)	ellátja a törvényekben ráruházott egyéb feladatokat.

Az Állami Számvevőszék alelnökei

14. §

(1)	Az Állami Számvevőszék alelnökeit az elnök nevezi ki tizenkét évre.

(2)	Nem nevezhető ki az Állami Számvevőszék alelnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be.

(3)	Az Állami Számvevőszék alelnöke kinevezése után, hivatalba lépése alkalmával az elnök előtt esküt tesz.

(4)

Az Állami Számvevőszék alelnökének megbízatása megszűnik:

a)	a megbízatási időtartam leteltével,

b)	a 70. életév betöltésével,

c)	lemondással,

d)	összeférhetetlenség megállapításával,

e)	felmentéssel,

f)	kizárással,

halállal.

(5)	A lemondást írásban kell közölni az Állami Számvevőszék elnökével. Az Állami Számvevőszék alelnökének megbízatása a közlés időpontját követően, a lemondásban megjelölt napon szűnik meg.

(6)	Az Állami Számvevőszék alelnöke összeférhetetlenségének megállapításáról az elnök határoz.

(7)	Az Állami Számvevőszék elnöke felmentéssel szüntetheti meg az alelnök megbízatását, ha az Állami Számvevőszék alelnöke neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak.

(8)	Kizárással szünteti meg a megbízatást az Állami Számvevőszék elnöke, ha az alelnök neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el.

(9)	Az Állami Számvevőszék alelnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, keresete nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(10)	Az Állami Számvevőszék alelnöke megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(11)	Az Állami Számvevőszék alelnökének minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár.

(12)	Az Állami Számvevőszék alelnöke megbízatása megszűnésének esetére járó juttatásokra a 12. § (1)-(5) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy azok alkalmazásában elnökön alelnököt kell érteni.

(13)	Ha az Állami Számvevőszék alelnökének megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy a megbízatása nem összeférhetetlenség megállapításával vagy kizárással szűnt meg.

(14)

Az Állami Számvevőszék elnökének 60 napot meghaladó akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt alelnök, az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott jogkörben gyakorolja az elnök jogait és ellátja kötelezettségeit. A kijelölt alelnök általános helyettesítési jogkörében nem jogosult a 13. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt feladatok ellátására, azonban a már meghatározott ellenőrzési terv és stratégia végrehajtásáról gondoskodni köteles. Az Állami Számvevőszék kijelölt alelnöke nem helyettesítheti az elnököt a Költségvetési Tanácsban.

(15)	Az Állami Számvevőszék alelnökeinek feladatait az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

A számvevő

15. §

(1)	Számvevő az Állami Számvevőszék feladat- és hatáskörében eljáró ügydöntő, vagy ellenőrzési és azt támogató érdemi feladatot ellátó, felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.

(2a)

A számvevő a kinevezése módosításának közlésétől számított négy munkanapon belül írásban kérheti a felmentését, ha

a)	illetményének összege a kinevezés módosítást követően korábbi illetményének 80%-át nem éri el,

b)	a munkaideje változik vagy

c)	a munkavégzésének helye a település határán kívülire változik.

(2b)	Ha a számvevő nem kéri a (2a) bekezdés alapján a felmentését, a kinevezés-módosítás a számvevő által elfogadottnak minősül.

(2c)	A (2a) bekezdésben foglalt kérelemre a számvevőt - a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően - fel kell menteni, a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb járandóságai összegének meghatározásakor a kinevezés-módosítást megelőző illetményét kell alapul venni.

(2)

A számvevőt az Állami Számvevőszék elnöke nevezi ki, a jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Eltérő rendelkezés hiányában a jogviszony határozatlan időre és teljes munkaidőre jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. A kinevezést a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú nyilatkozatával módosíthatja.

(3)

A számvevő helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, feladat ellátására határozott időre is kinevezhető. A számvevő gyakornok kinevezése határozott időre szól. A határozott idejű kinevezéssel létesített jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon - így különösen meghatározott munka elvégzéséhez, feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően - kell meghatározni.

(4)	A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a számvevő besorolását, illetményét, munkakörét, meghatározott feladatkörét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmány a jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet.

(5)

A számvevőnek a kinevezéséhez és a besorolásához szükséges, illetve a jogviszony fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és tényeket igazolnia kell. A számvevő legkésőbb a munkába lépése napján köteles átadni a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat.

(6)	A számvevő hivatalba lépésekor esküt tesz.

(7)	A számvevő részt vesz az Állami Számvevőszék feladatainak ellátásában, elvégzi a munkaköri leírásában szereplő, továbbá azokat a feladatokat, amelyekkel felettes vezetője megbízza.

(8)

A számvevőnek a feladatait a hatályos jogrend előírásai szerint, a demokratikus, jogállami intézményrendszerben kifejeződő közérdek iránti elkötelezettséggel kell ellátnia. A számvevővel szemben elvárás, hogy feladatait hivatásszerű példamutatással, a jogszabályi előírások maradéktalan betartásával, pontosan lássa el és állampolgári kötelezettségeit teljesítse, valamint hivatására a magánéletében is méltó legyen.

16. §

(1)

A számvevőt kinevezésében

a)	számvevő gyakornok,

b)	számvevő fogalmazó,

számvevő,

d)	számvevő tanácsos,

e)	számvevő főtanácsos,

f)	számvevő vezető főtanácsos kategóriák valamelyikébe kell besorolni.

(2)	A számvevő besorolásának további szabályait az Állami Számvevőszék szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(3)	Az Állami Számvevőszék elnöke az ellenőrzést vezető számvevő részére - amennyiben nem tölt be vezetői munkakört - az ellenőrzés idejére osztályvezetői besorolásnak megfelelő illetményt állapíthat meg.

(4)	A számvevő jogviszonya felmentéssel megszüntethető, ha a külön jogszabályban megállapított rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte. Az e címen történő felmentés az erre vonatkozó tény megjelölésével történik.

(5)	A számvevő jogviszonya felmentéssel megszüntethető a közvetlen hivatali felettese vagy feladatot adó vezetője kezdeményezésére, ha a munkájáról készített teljesítményértékelés eredménye alapján a számvevő munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú.

A vezetői és tanácsadói munkakörök

17. §

(1)	Az Állami Számvevőszék elnöke a számvevőt számvevő osztályvezetőnek, számvevő igazgatóhelyettesnek, számvevő igazgatónak, számvevő főigazgatónak vagy főtitkárnak kinevezheti.

(2)	A vezetői kinevezés indokolás nélkül bármikor visszavonható. A vezetői kinevezés visszavonása nem érinti a számvevői kinevezést.

(3)	Az Állami Számvevőszék vezetőinek hatáskörét és feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat állapítja meg.

(4)

Az Állami Számvevőszék elnöke az elnöki igazgatóságon elnöki (alelnöki) főtanácsadói és elnöki (alelnöki) tanácsadói munkaköröket létesíthet. Az elnöki (alelnöki) főtanácsadói és tanácsadói munkakör betöltésére szóló kinevezés határozatlan időre szól. Az elnöki (alelnöki) főtanácsadói vagy tanácsadói munkakörben foglalkoztatott számvevő vezető főtanácsosi vagy számvevő főtanácsosi besorolást kap. A számvevő vezető főtanácsosként besorolt elnöki (alelnöki) főtanácsadó számvevő igazgatóhelyettesi, a számvevő főtanácsosként besorolt elnöki (alelnöki) tanácsadó számvevő osztályvezetői illetményre és juttatásra jogosult.

Összeférhetetlenség

18. §

(1)	Az Állami Számvevőszék elnöki, alelnöki, vezetői és számvevői tisztsége összeegyeztethetetlen minden olyan szervezetnél betöltött tisztséggel, amely szervezet az államháztartás valamelyik alrendszeréből támogatásban részesül.

(2)	Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője az Állami Számvevőszéknél történő alkalmazásuk idején nem lehetnek tagjai az Országgyűlésnek, önkormányzati képviselő-testületnek, és nem tölthetnek be érdek-képviseleti szervezetnél vezető tisztséget.

(3)

Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - más megbízást nem láthat el, más kereső foglalkozást nem folytathat, díjazást más tevékenységért nem fogadhat el.

(4)

Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője nem lehetnek sem egymással, sem a Kormány, sem pedig az Országgyűlés számvevőszéki ügyekben illetékes bizottsága tisztségviselőjével vagy tagjával a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti hozzátartozók.

(5)

Ha az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője vagy számvevője személyével kapcsolatban összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását vagy kinevezését követően - amennyiben az összeférhetetlenség később keletkezik, annak keletkezését követően - tíz napon belül meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig a hatáskörét nem gyakorolhatja, feladatait nem láthatja el.

(6)	A vezető és a számvevő esetében az összeférhetetlenséget az elnök állapítja meg.

(7)	A számvevőre vonatkozó jelen §-ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az Állami Számvevőszék által az ellenőrzésben való részvételre felkért szakértőre és megbízási jogviszonyban foglalkoztatott más közreműködőre is alkalmazni kell.

Vagyonnyilatkozat

19. §

(1)

Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint a megválasztásakor, majd azt követően évente; az Állami Számvevőszék vezetői és számvevői a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint a kinevezésükkor, majd azt követően a vezetők évente, a számvevők kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek. A vezetők és a számvevők vagyonnyilatkozata nem nyilvános.

(2)

A vagyonnyilatkozatok őrzésére, ellenőrzésére, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztására és a szándékosan téves tartalmú vagyonnyilatkozat közlésére az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek esetében az országgyűlési képviselőkre, az Állami Számvevőszék vezetői és számvevői esetében - eltérő szabály hiányában - a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az Állami Számvevőszék elnökét, alelnökeit, vezetőit és számvevőit megillető díjazás és juttatások

20. §

(1)

Az Állami Számvevőszék elnökének a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, az Állami Számvevőszéktől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tizenkétszerese. Egyebekben az Állami Számvevőszék elnöke a minisztert megillető juttatásokra jogosult.

(2)

Az Állami Számvevőszék alelnökökeinek a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, az Állami Számvevőszéktől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tíz és félszerese. Egyebekben az alelnökök az Állami Számvevőszék elnökét megillető juttatásokra jogosultak.

Az Állami Számvevőszék személyi állományára vonatkozó egyéb rendelkezések

21. §

(1)

A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított számvevői illetményalap a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset összegével megegyező. Az illetményalap változásából eredő illetményváltozás nem minősül a kinevezés módosításának.

(2)

A számvevő alapilletménye:

a)	számvevő gyakornok esetében az illetményalap 1,9-szerese,

b)	számvevő fogalmazó esetében az illetményalap 2,3-szerese,

c)	számvevő esetében az illetményalap 3,3-szerese,

d)	számvevő tanácsos esetében az illetményalap 3,7-szerese,

e)	számvevő főtanácsos esetében az illetményalap 4-szerese,

f)	számvevő vezető főtanácsos esetében az illetményalap 5,1-szerese,

g)	számvevő osztályvezető esetében az illetményalap 3,8-szerese,

h)	számvevő igazgatóhelyettes esetében az illetményalap 4,8-szerese,

i)	számvevő igazgató esetében az illetményalap 5,5-szerese,

j)	számvevő főigazgató és főtitkár esetében az illetményalap 6,5-szerese.

(3)	A vezetői illetménypótlék mértéke a számvevő osztályvezető, a számvevő igazgatóhelyettes, a számvevő igazgató, a számvevő főigazgató és a főtitkár esetén az alapilletmény 35%-a.

(10)	A számvevő főigazgató és a főtitkár a közigazgatási államtitkárt, a számvevő igazgató a helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.

(11)

Az Állami Számvevőszék elnöke át nem ruházható hatáskörében a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül, munkája értékelésétől függően a számvevő (1)-(2) bekezdés szerint számított alapilletményét legfeljebb 60%-kal megemelheti vagy legfeljebb 10%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

(12)

Az alapszabadságon felül

a)	a számvevőnek és a számvevő tanácsosnak 11 munkanap,

b)	a számvevő főtanácsosnak 12 munkanap,

c)	a számvevő vezető főtanácsosnak, az elnöki (alelnöki) tanácsadónak, az elnöki (alelnöki) főtanácsadónak, a számvevő osztályvezetőnek és a számvevő igazgatóhelyettesnek 13 munkanap,

d)	a számvevő főigazgatónak, számvevő igazgatónak és a főtitkárnak 14 munkanap

pótszabadság jár.

21/A. §

(1)

Az Állami Számvevőszék vezetőinek és számvevőinek jogviszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben

a Kttv. rendelkezései közül a 6. § 2. pontját, 3. pontját, 7a-b. pontját, 8-12. pontját, 15a. és 16. pontját, 20a. pontját, 23. pontját, 25-26. pontját, 31a. pontját, 7. §-át, 9. § (2)-(3) bekezdését, 10. § (1) és (3)-(4) bekezdését, 11. § (1)-(4) bekezdését, 12-13. §-át, 14. § (2)-(3) bekezdését, 15-25. §-át, 39. § (1) bekezdés első mondatát, azzal az eltéréssel, hogy számvevői jogviszony csak felsőfokú végzettséggel rendelkező személlyel létesíthető és tartható fenn, 39. § (1) bekezdés a)-b) pontját, 42. § (1), (3) bekezdés, (4) bekezdés a)-b) pontját és (6)-(7) bekezdését, 43. § (4)-(6) bekezdését, 44. §-át, 46. §-át, 49-50. §-át, 51. § (2) és (6)-(7) bekezdését, 52. § (2)-(6) bekezdését, 54. § (1), (3) és (5)-(6) bekezdését azzal az eltéréssel, hogy csak külföldi kiküldetésre alkalmazható, 59. §-át, 60. § (1) bekezdés a)-c), e)-h) és j) pontját, valamint (2)-(3), (6), (7) és (10) bekezdését, 61. §-át, 63. §-át, 64. § (1)-(3) és (5) bekezdését, 64/A. §-át, 66-71. §-át, 74. §-át, 75. § (1) bekezdés a)-b) és d)-j) pontját, valamint (2)-(4) bekezdését, 76. §-át, 78-79. §-át, 80. § (1), (2b) és (3)-(5) bekezdését, 81-82. §-át, 83. § (1)-(2) bekezdését, 83/A. §-át, 84. § (1) bekezdését, 85. § (3) bekezdését és a (4) bekezdés a)-b) pontját, 89-100. §-át, 101. § (1)-(2) bekezdését, 102-107. §-át, 109-115. §-át, 130. § (1) bekezdését, 131. § (1) és (5) bekezdését, 143. §-át, 144. § (2)-(4) bekezdését, 145-149. §-át, 149/A. §-át, 150-153. §-át, 153/A. §-át, 154. §-át, 160-164. §-át, 166. §-át, 167. § (1)-(5) bekezdését, 168-175. §-át, 176. § (1)-(4) bekezdését, 177. §-át, 180. § (1) bekezdés a)-c), f)-g) és i)-j) pontját, valamint (2) bekezdését, 183/C. §-át, 184. §-át, 192. §-át, 193. § (1) bekezdés a), d) és e) pontját, valamint (2)-(6) bekezdését, 194. §-át, 195-202. §-át, 238. § (1)-(4) bekezdését, továbbá a 2. és az 5. mellékletét, és

b)	az Mt. rendelkezései közül a 20. § (2)-(3) bekezdését, 78. § (1)-(2) bekezdését, 79. §-át, 177. §-át kell megfelelően alkalmazni.

(2)	A munkaviszonyban állók jogviszonyára az Mt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Külső szakértők

22. §

(1)	Ellenőrzés elvégzéséhez, megállapítások megtételéhez, véleményadáshoz az Állami Számvevőszék külső szakértőt vehet igénybe.

(2)	Minden olyan személy vagy szervezet megbízható szakértői feladattal, aki vagy amely megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezik.

(3)	A számvevő felelősségére, jogaira és kötelezettségeire [15. § (7)-(8) bekezdés], továbbá az ellenőrzés szabályaira (III. fejezet) vonatkozó rendelkezéseket a szakértőre is alkalmazni kell.

(4)	A szakértő a megállapításaiért, véleményéért felelős az őt megbízó Állami Számvevőszéknek.

III. FEJEZET
AZ ELLENŐRZÉS SZABÁLYAI

Az ellenőrzés általános szabályai

23. §

(1)	Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályait, módszereit maga alakítja ki, és a kialakított szabályokat nyilvánosságra hozza.

(2)

Az Állami Számvevőszék jogszabályi kötelezettség alapján részére megküldött tájékoztatók, vagy a hozzá érkezett tájékoztatási célú információk, jelzések és egyéb dokumentumok alapján

a)	ellenőrzést végezhet,

b)	külön jogszabályban foglalt felhatalmazás esetén jogorvoslati eljárást kezdeményezhet,

c)	a tudomására jutott adatokról, tényekről a 27. § (7) bekezdésének megfelelően az eljárásra, intézkedésre jogosult illetékes állami szervet értesíti,

d)	a tudomására jutott adatokat, tényeket a folyamatban lévő ellenőrzései keretében vagy ellenőrzéseinek tervezése során hasznosítja.

Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények

24. §

(1)

Az ellenőrzésekkel szemben támasztott követelmények:

a)	az ellenőrzéseket körültekintően és részletesen meg kell tervezni,

b)	az ellenőrzés végrehajtása során a jogszabályok, az ellenőrzési program, és az ellenőrzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák szerint kell eljárni,

c)	az ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzési feladat megfelelő teljesítéséhez szükséges ismeretekkel és gyakorlattal,

d)	az ellenőrzések eredményeinek, a megállapításoknak alátámasztottnak, a következtetéseknek okszerűnek és megalapozottnak kell lenniük,

e)	az ellenőrzéseket hatékonyan és eredményes kell elvégezni.

(2)	Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények megvalósulása érdekében az Állami Számvevőszék minőségbiztosítást működtet.

Az ellenőrzést végző számvevő jogai és kötelezettségei

(1)	A számvevő az ellenőrzési feladatának megfelelően ellenőrzést végez. Amennyiben a helyszínen történő ellenőrzésre is sor kerül, a számvevő köteles az ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzött szerv vezetőjének a megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.

(2)	A számvevő az ellenőrzési feladatait a jogszabályok, az ellenőrzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák szerint végzi.

(3)

Amennyiben a rendelkezésre bocsátott dokumentumok, adatok, illetve tájékoztatás hitelességének, megalapozottságának, teljességének megállapítása vagy egyes ellenőrzési megállapítások alátámasztása, kiegészítése indokolja, a számvevő jogosult az összefüggő tények vizsgálata céljából más szervezettől (a továbbiakban: ellenőrzést támogató szervezet) adatot, dokumentációt, tájékoztatást kérni, illetve az érintett szervezetnél is ellenőrzést végezni. Az ellenőrzést támogató szervezet a megkeresésben foglaltak teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályba ütközik. Az ellenőrzést támogató szervezet a megkeresést annak megérkezésétől számított 8 napon belül köteles teljesíteni vagy a megkeresés teljesítésének jogszabályi akadályát a számvevővel közölni.

(4)

Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személy felelős

a)	az ellenőrzési feladatnak az ellenőrzési programban foglaltak szerinti végrehajtásáért,

b)	azért, hogy az ellenőrzési program által meghatározott körben minden lényeges tény megállapításra, feltárásra és írásban rögzítésre kerüljön,

c)	a megállapítások helytállóságáért és azok adatszerű megalapozásáért.

(5)

Az ellenőrzés vezetője felelős

a)	az ellenőrzés előkészítéséért, az ellenőrzési feladatok összehangolásáért és eredményes lefolytatásáért,

b)	a számvevők által írásba foglalt megállapítások és a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az ellenőrzés tapasztalatait összegző jelentés tervezetének elkészítéséért,

c)	az általa készített jelentéstervezet adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért.

Az ellenőrzéssel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok

26. §

(1)

Az ellenőrzésben nem vehet részt:

a)	aki az adott ellenőrzést tartalmazó ellenőrzési terv elfogadását megelőző három naptári évben, illetve az ellenőrzéssel érintett időszakban az ellenőrzött szervezet dolgozója volt,

b)	aki rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt az ellenőrzött szervezetnél az ellenőrzés megkezdését megelőző három naptári évben, illetve az ellenőrzéssel érintett időszakban,

c)	aki az ellenőrzött szervezetnél bármely egyéb, megengedett tevékenységet végez, vagy az ellenőrzött időszakban ilyen tevékenységet végzett,

d)	aki az ellenőrzött szervezet vezetőjének a Kttv. szerinti hozzátartozója,

e)	akitől az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható el.

(2)

Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzés végrehajtásáért felelős vezetőjének köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi okot bárki bejelenthet. Az összeférhetetlenség kérdésében az ellenőrzés végrehajtásáért felelős vezető a bejelentést követően nyolc napon belül dönt.

Adatbetekintés, adatkezelés

27. §

(1)

Az ellenőrzést végző számvevő az ellenőrzés során a dokumentumokba és az informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, illetve azokról másolatot, kivonatot készíthet, ha azok minősített adatot vagy törvény által védett egyéb titkot tartalmaznak. Az eredeti iratokat, valamint az adatnyilvántartó rendszerek adatállományait eredeti adathordozón - másolat készítése és átvételi elismervény átadása mellett - azonban csak akkor viheti el, ha büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt, és az irat vagy adat megváltoztatásától, illetve megsemmisítésétől kell tartani.

(2)

Az Állami Számvevőszék és a nevében ellenőrzést végző számvevő az ellenőrzés során - annak lefolytatása érdekében - a személyes adatot tartalmazó dokumentumokba, adatnyilvántartásokba betekinthet, azokat - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az ellenőrzés lefolytatása céljából átveheti és kezelheti.

(3)	Az Állami Számvevőszék és a nevében ellenőrzést végző számvevő az ellenőrzés során különleges adatot és bűnügyi személyes adatot kezelhet, de - az egészségügyi adat és a bűnügyi személyes adat kivételével - azok tekintetében csak betekintési joggal rendelkezik.

(4)	Az ellenőrzéssel érintett adatnyilvántartó rendszerben szereplő olyan személyek személyes adatai nem vehetők át, akik az ellenőrzött tevékenységgel nem érintettek és személyes adatuk az ellenőrzés lefolytatásához nem szükséges.

(5)

Az ellenőrzés során az ellenőrzött szervezetről vagy annak dolgozójáról, tisztségviselőjéről megszerzett információk a jelentés, az e törvény 5. § (13) bekezdése szerinti elemzés és tanulmány készítésén kívül nem használhatók fel más célra. A számvevő a tudomására jutott minősített adatot vagy egyéb, törvény által védett titkot köteles megőrizni, azt külön felhatalmazás nélkül harmadik személynek nem adhatja át, és feladatkörén kívül nem használhatja fel.

(6)

Az Állami Számvevőszék a hozzá érkezett közérdekű bejelentéseket, a jogszabályi kötelezettség alapján részére megküldött tájékoztatókat, illetve egyéb dokumentumokat, valamint a bennük szereplő, különleges adatnak nem minősülő személyes adatokat, valamint egészségügyi adatokat és bűnügyi személyes adatokat kezelheti.

(7)

Az Állami Számvevőszék a (2)-(6) bekezdések alapján birtokába került személyes adatot büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése, nyomozó hatósági megkeresés teljesítése, illetve peres eljárás lefolytatása céljából, egészségügyi adatot és bűnügyi személyes adatot pedig csak büntetőeljárás kezdeményezése, illetve a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság adatkérésének teljesítése céljából továbbíthatja.

(8)

Az Állami Számvevőszék a (2)-(6) bekezdések alapján birtokába került személyes adatot az adatkezelés megkezdésétől számított öt évig, egészségügyi adatot és bűnügyi személyes adatot pedig az adatkezelés megkezdésétől számított három évig, de legfeljebb a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig kezelheti.

Közreműködési kötelezettség

28. §

(1)

Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek lefolytatása, illetve az ellenőrzések megtervezése érdekében az ellenőrzött, illetve törvény alapján ellenőrizhető szervezet (a továbbiakban együtt: ellenőrzött szervezet) és annak munkavállalója közreműködésre köteles. Az ellenőrzött szervezet és annak munkavállalója közreműködési kötelezettsége a (2) és (3) bekezdés, valamint a 33. § (1) és (6) bekezdése szerinti kötelezettségeket foglalja magában.

(2)

A közreműködésre felhívott szervezet az Állami Számvevőszék részére - annak kérésére soron kívül, de legkésőbb öt munkanapon belül - az ellenőrzés tervezhetősége, meghatározása, illetve lefolytatása érdekében szükséges adatokat és dokumentumokat rendelkezésre bocsátja, illetve a kapcsolódó tájékoztatást köteles megadni.

(3)

A helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzött szervezet, illetve munkatársai kötelesek a számvevő részére a szervezet helyiségeibe való belépést, valamint a papír alapú és informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerekbe való betekintést biztosítani, az azokról való másolat - és kivonatkészítést lehetővé tenni, valamint a kért felvilágosítást, illetve tájékoztatást megadni.

(4)

Az Állami Számvevőszék és a közreműködésre kötelezett, valamint az ellenőrzést támogató szervezet közötti kapcsolat elsődlegesen elektronikus úton tartható fenn. Az Állami Számvevőszék az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.

(5)

Amennyiben a közreműködésre kötelezett szervezet vagy ennek munkatársa a közreműködéssel kapcsolatos kötelezettségét megalapozott indok nélkül nem vagy késedelmesen teljesíti, az Állami Számvevőszék az intézkedési kötelezettség nem megfelelő teljesítése esetére irányadó szabályok [33. § (3) bekezdés] szerint jár el.

Észrevételezési jog

29. §

(1)	Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési megállapításait megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének vagy az általa megbízott személynek, és annak, akinek személyes felelősségét állapította meg.

(2)	Az ellenőrzött szervezet vezetője és a felelősként megjelölt személy az ellenőrzés megállapításaira tizenöt napon belül írásban észrevételt tehet.

(3)	Az Állami Számvevőszék az észrevételre a beérkezésétől számított harminc napon belül írásban válaszol. A figyelembe nem vett észrevételeket köteles a jelentésben feltüntetni, és megindokolni, hogy azokat miért nem fogadta el.

Büntetőeljárás és más felelősségre vonás kezdeményezése

30. §

(1)

Ha az Állami Számvevőszék az ellenőrzése során bűncselekmény gyanúját állapítja meg, megállapításait köteles az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni. Egyéb jogellenes cselekmény esetén a felelősség tisztázását, érvényesítését kezdeményezheti. A megkeresett szervezet az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról - törvény eltérő rendelkezése hiányában - hatvan napon belül, az eljárás eredményéről pedig annak befejezését követően harminc napon belül tájékoztatni köteles az Állami Számvevőszéket.

(2)

Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személynek kötelessége, hogy az ellenőrzés során az általa felelősként megjelölt személlyel a megállapításait írásban ismertesse, és tőle írásbeli magyarázatot kérjen. A felelősként megjelölt személy az írásbeli magyarázatot tizenöt napon belül köteles megadni; annak elfogadásáról, vagy elutasításáról az ellenőrzést végzőnek harminc napon belül írásban kell nyilatkoznia.

Vagyonmegóvási intézkedések

31. §

(1)

Amennyiben az ellenőrzés rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást, illetve ennek veszélyét tárja fel, vagy az ellenőrzött szervezet által a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével történő károkozást, illetve ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, illetve enyhítése érdekében az Állami Számvevőszék elnöke az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez (a továbbiakban együtt: hatóság) fordulhat

a)	a munkabérek folyósításának kivételével az előirányzat-felhasználási keret zárolása,

b)	az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatások folyósításának felfüggesztése,

c)	a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlásokból való részesedés lehetőségének felfüggesztése,

d)	bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén az ellenőrzött szervezet tulajdonában vagy kezelésében lévő, az államháztartási vagyon körébe tartozó vagyonelem tekintetében zár alá vétel elrendelése

érdekében.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett hatóság köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, és erről az Állami Számvevőszék elnökét tizenöt napon belül írásban értesíteni.

(3)	Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak alapján tett intézkedés fenntartása a továbbiakban már nem szükséges, erről az Állami Számvevőszék elnöke az intézkedést foganatosító hatóságot értesíti.

Az ellenőrzési jelentés és annak nyilvánossága

32. §

(1)	Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentést készít. A jelentés tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket.

(2)

Az Országgyűlésnek benyújtott, valamint a Kormány felkérésére végzett ellenőrzésről szóló jelentést az Állami Számvevőszék elnöke írja alá. Az általa aláírt jelentés adatainak és megállapításainak valódiságáért és helytállóságáért felelősséggel tartozik. A többi jelentés felelősségi rendjét, valamint kiadmányozási jogát az elnök a Szervezeti és Működési Szabályzatban határozza meg.

(3)	Az Állami Számvevőszék jelentése nyilvános. Törvény a nyilvánosságot minősített adatok védelme érdekében korlátozhatja. A nyilvánosságra hozott jelentés nem tartalmazhat minősített adatot vagy a törvény által védett egyéb titkot.

(4)	A vizsgált magánszemély vagy a jogi személy vezetőjének neve és az ellenőrzés során vizsgált tevékenységgel kapcsolatba hozható személyes adata - különleges adat kivételével - közérdekből nyilvános adat, és a jelentésben nyilvánosságra hozható, vagy egyéb módon hozzáférhetővé tehető.

(5)	Az Állami Számvevőszék a jelentéstervezetet záró megbeszélés keretében egyeztetheti az ellenőrzött szervezet vezetőjével vagy az általa megbízott személlyel.

(6)	A polgármester, illetve a megyei közgyűlés és a nemzetiségi önkormányzat elnöke köteles az önkormányzatra vonatkozó jelentést a képviselő-testülettel, a közgyűléssel, illetve a nemzetiségi önkormányzat testületével megismertetni.

Az ellenőrzött szervezet intézkedési kötelezettsége

33. §

(1)

Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési megállapításait tartalmazó jelentését megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének. Az ellenőrzött szervezet vezetője köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani, és azt a jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül az Állami Számvevőszék részére megküldeni.

(2)

Amennyiben az intézkedési tervben foglalt intézkedések hiányosak vagy más okból nem elfogadhatók, az Állami Számvevőszék az intézkedési tervet indokolással és tizenöt munkanap - testületi döntéshozatal szükségessége esetén a következő testületi ülést követő öt munkanap - póthatáridő tűzésével visszaküldi kijavításra, kiegészítésre az ellenőrzött szervezet vezetőjének, és erről egyidejűleg értesíti a belső ellenőrzést végző személyt, illetve szervezetet.

(3)

Amennyiben az ellenőrzött szervezet vezetője nem küldi meg határidőben az intézkedési tervet vagy továbbra sem elfogadható intézkedési tervet küld, az Állami Számvevőszék elnöke

a)	az ellenőrzött szervezet vezetőjével szemben büntető- vagy fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti;

kezdeményezheti az illetékes hatóságnál, illetve szervezetnél az ellenőrzött szervezetet megillető, az államháztartás valamelyik alrendszeréből származó támogatások vagy egyéb juttatások folyósításának, illetve a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlásokból való részesedés lehetőségének felfüggesztését.

(4)	A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett illetékes személy vagy szervezet köteles intézkedni, és erről az Állami Számvevőszék elnökét harminc napon belül írásban értesíteni.

(5)	Ha az ellenőrzött szervezet vezetője intézkedési kötelezettségét utóbb teljesítette, az Állami Számvevőszék a (3) bekezdése b) pontja szerinti hatóságot értesíti, és kezdeményezi a támogatás, juttatás, részesedés felfüggesztésének megszüntetését.

(6)

Az Állami Számvevőszék elnöke az ellenőrzés során feltárt jogszabálysértő gyakorlat, illetve a vagyon rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználásának megszüntetése érdekében - ha jogszabály súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazását nem írja elő - figyelemfelhívó levéllel fordulhat az ellenőrzött szerv vezetőjéhez. A szerv vezetője a figyelemfelhívó levélben foglaltakat tizenöt napon belül - testületi szerv a soron következő ülésén - köteles elbírálni, a megfelelő intézkedést megtenni és erről az Állami Számvevőszék elnökét értesíteni.

(7)	Az intézkedési tervben foglaltak megvalósítását az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében ellenőrizheti.

(8)

Ha a (3) bekezdésben felsorolt intézkedések nem vezetnek eredményre, ilyen intézkedések megtétele nem lehetséges, vagy az adott ügy jellege, illetve súlya egyébként indokolja, az Állami Számvevőszék elnöke kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága tárgyalja meg a jelentést és annak megállapításait, valamint hallgassa meg az ellenőrzött szervezet vezetőjét.

IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

34. §

(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2011. július 1. napján lép hatályba.

(2)	A 36. § (1) bekezdése és a 37. § 2012. január 1. napján lép hatályba.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

34/A. §

E törvény az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Átmeneti rendelkezések

35. §

(1)

E törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül az Állami Számvevőszék számvevőit és számvevő-vezetőit az e törvény 16. § (1) és 17. § (1) bekezdése szerint meghatározott számvevői, illetve számvevő-vezetői kategóriák szerint kell besorolni. Az új besorolás alapján az alapilletmény az előző pótlékok nélkül számított illetmény összegénél kevesebb nem lehet.

(2)	Az e törvény 21. §-a szerint megállapított illetményt 2013. január 1. napjáig kell elérni, addig a számvevő és a számvevő-vezető illetménye az új besorolás szerinti illetménynél kevesebb is lehet.

(3)

(4)

Az Állami Számvevőszék a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 32/C. § (3) bekezdése és az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 8. §-a alapján megválasztott és 2012. január 1-jén hivatalban lévő alelnökének megbízatását a 14. § nem érinti, rá megbízatásának megszűnéséig e törvény 10-12. §-ának szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy azok alkalmazásában az Állami Számvevőszék elnökén az Állami Számvevőszék alelnökét kell érteni.

(5)

2019. május 1-jén annak a személynek, akinek 2019. április 30-án az Állami Számvevőszékkel köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői jogviszonya áll fenn, e jogviszonya munkaviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős munkaviszonnyá, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén részmunkaidős munkaviszonnyá alakul át. A 2019. április 30-án az Állami Számvevőszékkel fennállt köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői jogviszonyban kikötött próbaidő mértéke a jogviszony munkaviszonnyá alakulását követően változatlan marad azzal, hogy a próbaidő leteltének időpontja legfeljebb 2019. augusztus 31. napja.

(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott személy munkabére 2019. május 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a 2019. április 30-án a Kttv. alapján - az illetményeltérítés figyelmen kívül hagyásával - a besorolása szerint őt megillető illetmény, a Kttv. szerint járó pótlékokkal együtt.

(7)

Ha a munkavállaló az (5)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint létrejött munkaviszonyában a munkaszerződését annak átvételét követő nyolc munkanapon belül nem írja alá, munkaviszonya az Mt. munkáltató felmondására vonatkozó szabályai szerint szűnik meg, azzal, hogy a felmondási idő kezdete a munkaszerződés átvételét követő kilencedik napon kezdődik, kivéve, ha a késedelem a munkavállaló önhibáján kívül eső okból következett be.

(8)

Az Állami Számvevőszéknél az (5) bekezdés szerinti köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői jogviszony időtartamát - ideértve a jogviszonnyal kapcsolatosan korábban folyamatosnak elismert egyéb foglalkoztatási időtartamot is - a jogviszony átalakulását követően az Állami Számvevőszéknél munkaviszonyban töltött időként kell elismerni és figyelembe venni.

(9)	Az Állami Számvevőszék által 2019. április 30-án köztisztviselőként, közszolgálati ügykezelőként foglalkoztatott személyek a jogviszony átalakulását követően változatlanul jogosultak a béren kívüli juttatás teljes mértékére a belső szabályzatban foglaltak szerint.

(10)

A számvevőt 2019. május 1-jétől kell besorolni az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló 2019. évi XXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított besorolási kategóriák valamelyikébe.

(11)

A számvevő a jogviszonyát érintő, a Módtv. rendelkezéseivel összefüggésben, a Módtv. hatálybalépését követő négy munkanapon belül írásban kérheti a felmentését a felmentés okának megjelölésével. A felmentési kérelemnek a munkáltatói jogkör gyakorlója általi elfogadása esetén a Módtv.-vel megállapított 15. § (2c) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(12)

E törvénynek az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, valamint egyéb vagyongazdálkodási rendelkezésekről szóló 2021. évi LXXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 8. § (1) bekezdése, 14. § (1), (14) és (15) bekezdése, 19. § (1) és (2) bekezdése, valamint 20. § (2) bekezdése nem érinti a Módtv2. hatálybalépésekor hivatalban lévő alelnök kinevezését.

Módosító rendelkezések

A 14. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az Állami Számvevőszék alelnökét az elnök nevezi ki tizenkét évre.
(2) Nem nevezhető ki az Állami Számvevőszék alelnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be.
(3) Az Állami Számvevőszék alelnöke kinevezése után, hivatalba lépése alkalmával az elnök előtt esküt tesz.
(4) Az Állami Számvevőszék alelnökének megbízatása megszűnik:
a) a megbízatási időtartam leteltével,
b) a 70. életév betöltésével,
c) lemondással,
d) összeférhetetlenség megállapításával,
e) felmentéssel,
f) kizárással,
g) halállal.
(5) A lemondást írásban kell közölni az Állami Számvevőszék elnökével. Az Állami Számvevőszék alelnökének megbízatása a közlés időpontját követően, a lemondásban megjelölt napon szűnik meg.
(6) Az Állami Számvevőszék alelnöke összeférhetetlenségének megállapításáról az elnök határoz.
(7) Az Állami Számvevőszék elnöke felmentéssel szüntetheti meg az alelnök megbízatását, ha az Állami Számvevőszék alelnöke neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak.
(8) Kizárással szünteti meg a megbízatást az Állami Számvevőszék elnöke, ha az alelnök neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el.
(9) Az Állami Számvevőszék alelnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, keresete nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(10) Az Állami Számvevőszék alelnöke megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
(11) Az Állami Számvevőszék alelnökének minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár.
(12) Az Állami Számvevőszék alelnöke megbízatása megszűnésének esetére járó juttatásokra a 12. § (1)-(5) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy azok alkalmazásában elnökön alelnököt kell érteni.
(13) Ha az Állami Számvevőszék alelnökének megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy a megbízatása nem összeférhetetlenség megállapításával vagy kizárással szűnt meg.
(14) Az Állami Számvevőszék alelnöke az elnök akadályoztatása esetén az elnök által szabályozott jogkörben gyakorolja az elnök jogait és ellátja kötelezettségeit. Az alelnök helyettesítési jogkörben nem jogosult a 13. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feladatok ellátására, azonban a már meghatározott ellenőrzési terv és stratégia végrehajtásáról gondoskodni köteles. Az Állami Számvevőszék alelnöke nem helyettesítheti az elnököt a Költségvetési Tanácsban.
(15) Az Állami Számvevőszék alelnökének feladatait az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.”

Hatályon kívül helyező rendelkezések

Hatályát veszti

A jogszabály 2011. június 24-én jelent meg a Magyar Közlöny 69. számában.
hatályba lépett 2011. július 1-jén.

A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. december 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba. 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. október 10-én lépett hatályba.A szakasz 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lépett hatályba. 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. május 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 12-én lépett hatályba.A szövegrész 2021. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2021. július 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. november 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 2-án lépett hatályba.A szövegrész 2019. április 24-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. április 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba. 2019. április 12-én lépett hatályba. 2019. április 12-én lépett hatályba. 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. május 1-jén lépett hatályba. 2019. május 1-jén lépett hatályba. 2019. május 1-jén lépett hatályba. 2019. május 1-jén lépett hatályba. 2019. május 1-jén lépett hatályba. 2019. május 1-jén lépett hatályba. 2019. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 2-án lépett hatályba.A szövegrész 2021. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2021. július 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. július 2-án lépett hatályba.A szövegrész 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. május 1-jén lépett hatályba. 2019. május 1-jén lépett hatályba. 2019. május 1-jén lépett hatályba. 2019. május 1-jén lépett hatályba. 2019. május 1-jén lépett hatályba. 2019. május 1-jén lépett hatályba. 2019. május 1-jén lépett hatályba. 2019. május 1-jén lépett hatályba. 2019. május 1-jén lépett hatályba. 2019. május 1-jén lépett hatályba. 2019. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba. 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 12-én lépett hatályba.A szakasz 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba. 2019. április 12-én lépett hatályba. 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A szakasz 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba. 2019. április 12-én lépett hatályba. 2019. április 12-én lépett hatályba. 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba. 2019. április 12-én lépett hatályba. 2019. április 12-én lépett hatályba. 2019. április 12-én lépett hatályba. 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba. 2019. április 12-én lépett hatályba. 2019. április 12-én lépett hatályba. 2019. április 12-én lépett hatályba. 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. április 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. április 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. július 2-án lépett hatályba.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.

KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT

2011. évi LXVI. törvény

az Állami Számvevőszékről

Az Országgyűlés a közpénzek kezelésének, felhasználásának, valamint az állami és önkormányzati vagyon kezelésének, védelmének és hasznosításának ellenőrzése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az Állami Számvevőszék jogállása és hatásköre

1. §

(1)	Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát. Az Állami Számvevőszék jogállását és hatáskörét az Alkotmány és e törvény határozza meg.

(2)	Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független.

(3)	Az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését.

(4)	Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését.

(5)	Az Állami Számvevőszék megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős személyekkel szemben az illetékes szervezetnél eljárást kezdeményezhet.

(6)	Az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg.

2. §

(1)	Az Állami Számvevőszék a központi költségvetés szerkezetében önálló fejezet, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait az elnök gyakorolja.

(2)

(3)	Az Állami Számvevőszék részére e törvény 3-5. §-aiban foglaltakon túlmenően további feladatot törvény csak úgy állapíthat meg, hogy a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet egyidejűleg biztosítja.

(4)

Az Állami Számvevőszék feladatai

3. §

(1)	Az Állami Számvevőszék feladatait e törvény és más törvények állapítják meg.

(2)	Az Állami Számvevőszék tevékenységét ellenőrzési terv alapján végzi, amit az elnök hagy jóvá. Az ellenőrzési tervről és annak módosításáról az Állami Számvevőszék elnöke tájékoztatja az Országgyűlést.

(3)

Törvényben meghatározott feladatkörében az Állami Számvevőszék

a)	köteles ellenőrzést lefolytatni az Országgyűlés döntése alapján,

b)	ellenőrzést végezhet a Kormány felkérésére.

(4)

4. §

5. §

(1)

Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét.

(2)

Az Állami Számvevőszék az államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése keretében ellenőrzi a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, valamint a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok, továbbá ezek társulásai gazdálkodását.

(3)

Az Állami Számvevőszék az államháztartásból származó források felhasználásának keretében ellenőrzi a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket (intézményeket), valamint az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ide értve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél. Amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartásból támogatásban - ide nem értve a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése alapján történő átutalását - vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető.

(4)

Az Állami Számvevőszék a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzése keretében

b)	ellenőrizheti az állami vagy önkormányzati tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodását.

(5)

(6)	Az Állami Számvevőszék ellenőrzése során értékeli az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső kontrollrendszerének működését.

(7)

a)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról készített zárszámadásra és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a pénzügyi beszámolójára,

b)	az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtásról készített zárszámadásra.

(8)	Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét.

(9)	Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek gyakoriságát törvény, törvényi szabályozás hiányában az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg.

(10)

Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján folytatott, az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét. E körben az Állami Számvevőszék azt ellenőrzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyűlése határozatának megfelelően működik-e.

(11)

Az Állami Számvevőszék - törvény rendelkezéseinek megfelelően - törvényességi szempontok szerint ellenőrzi

a)	a pártok gazdálkodását,

b)	a pártok országgyűlési képviselőcsoportjai számára az Országgyűlés által folyósított hozzájárulás felhasználását,

c)	az egyházak részére, továbbá az általuk fenntartott, illetve működtetett intézmények és szervezetek részére az államháztartásból juttatott normatív és meghatározott célra biztosított támogatás felhasználását, valamint

d)	a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait.

(12)	Törvény az Állami Számvevőszék ellenőrzését szabályszerűségi szempontok vizsgálatára korlátozhatja.

Jogszabálytervezetek véleményezése

6. §

(1)

Az Állami Számvevőszék elnöke részt vesz

a)	az Állami Számvevőszék jogállását, feladatkörét érintő,

b)	az államháztartás működési rendjéről, és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló,

c)	az államháztartás számviteli rendjével kapcsolatos

jogszabályok előkészítésében.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabálytervezeteket a közigazgatási egyeztetés során is - megfelelő határidő biztosításával - véleményezésre meg kell küldeni az Állami Számvevőszék részére.

Az Állami Számvevőszék székhelye

7. §

(1)	Az Állami Számvevőszék székhelye Budapest.

(2)	Az Állami Számvevőszék szervezeti egységei minden megyében működnek.

II. FEJEZET
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

8. §

(1)	Az Állami Számvevőszék személyi állománya elnökből, alelnökökből, vezetőkből, számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, ügykezelőkből és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókból áll.

(2)	Az Állami Számvevőszék szervezetét az Állami Számvevőszék elnöke által kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

(3)

Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Állami Számvevőszék vezetőinek, számvevőinek és köztisztviselőinek jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezéseit, a többi alkalmazott jogviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az Állami Számvevőszék elnöke

9. §

(1)	Az Országgyűlés a képviselők köréből nyolctagú jelölőbizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz azokra a személyekre, akik az Állami Számvevőszék elnökévé választhatók.

(2)	Nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be.

(3)	Az Állami Számvevőszék elnökének javasolt személyt az Országgyűlés számvevőszéki ügyekért felelős bizottsága meghallgatja.

(4)	Az Állami Számvevőszék elnöke megválasztása után, hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés előtt esküt tesz.

(5)	Az Állami Számvevőszék elnöke megbízatása lejártával újraválasztható. Ha újraválasztására nem kerül sor, az Állami Számvevőszék elnöke megbízatásának lejárta után mindaddig hivatalában marad, amíg az Országgyűlés az Állami Számvevőszék új elnökét meg nem választja.

(6)	Az Állami Számvevőszék elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, keresete nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(7)	Az Állami Számvevőszék elnöke megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(8)	Az Állami Számvevőszék elnökének minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár.

(9)	Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés tizenkét évre választja meg.

10. §

(1)	Az Állami Számvevőszék elnökét az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(2)

A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.

11. §

(1)

Az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása megszűnik:

a)	a megbízatási időtartam leteltével,

b)	a 70. életév betöltésével,

c)	lemondással,

d)	összeférhetetlenség megállapításával,

e)	felmentéssel,

f)	kizárással,

halállal.

(2)	A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével. Az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása a lemondásban megjelölt napon szűnik meg.

(3)	Az Állami Számvevőszék elnökével szemben a 18. §-ban meghatározott esetekben az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága javaslatára, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával meghozott határozattal állapítja meg az összeférhetetlenséget.

(4)

Felmentéssel szüntethető meg a megbízatás, ha az Állami Számvevőszék elnöke neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak. A felmentést az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága kezdeményezheti. A felmentéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(5)

Kizárással szünteti meg a megbízatást az Országgyűlés, ha az Állami Számvevőszék elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el. A kizárást a mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottság kezdeményezheti. A kizáráshoz az Országgyűlés kétharmadának szavazata szükséges.

12. §

(1)

(2)	Amennyiben az elnök megbízatása az (1) bekezdésben megjelölt okokból három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig tisztségét betöltötte, akkor az (1) bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult.

(3)	Az elnök halála esetén a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe.

(4)	Ha az elnök a megbízatásának megszűnését követően állami vezetői megbízatást kap, az e § szerinti juttatásra az új megbízatással összefüggő hivatalba lépése napjától nem jogosult, és a már felvett összeg időarányos részét vissza kell fizetnie.

(5)	Az elnök végkielégítésre, felmentési időre, jubileumi jutalomra nem jogosult.

(6)	Ha az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy a megbízatása nem a 11. § (1) bekezdés d) vagy f) pontja alapján szűnt meg.

13. §

(1)	Az Állami Számvevőszéket az elnök vezeti. Gondoskodik arról, hogy az Állami Számvevőszék a feladatait, tevékenységét a jogszabályok előírásainak megfelelően lássa el.

(2)

Az Állami Számvevőszék elnöke

a)	kiadja az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatát,

b)	meghatározza az Állami Számvevőszék stratégiáját és ellenőrzési tervét, gondoskodik azok végrehajtásáról,

c)	összeállítja a fejezet éves költségvetési javaslatát és zárszámadását,

d)	megállapítja és nyilvánosságra hozza a számvevőszéki ellenőrzés eljárási szabályait és módszereit,

e)	gondoskodik az Állami Számvevőszék éves beszámolójának, valamint a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról (zárszámadás) készített jelentésnek az Országgyűlés elé terjesztéséről,

f)	gondoskodik a Kormány felkérésére végzett ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentés miniszterelnöknek való megküldéséről,

g)	tanácskozási joggal részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein,

h)	képviseli az Állami Számvevőszéket,

i)	a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat, meghatározza a személyi állományra vonatkozó teljesítményértékelés rendszerét és szempontjait,

j)	ellenőrzi a vezetők és a számvevők vagyonnyilatkozatát, gondoskodik azok nyilvántartásáról,

k)	külön jogszabályokban meghatározottak szerint szakmai képzést szervezhet,

l)	a Költségvetési Tanács tagjaként ellátja a külön törvényben meghatározott ezirányú feladatait,

m)	ellátja a törvényekben ráruházott egyéb feladatokat.

Az Állami Számvevőszék alelnöke

14. §

(1)	Az Állami Számvevőszék alelnökére a 9-12. § szabályait alkalmazni kell, azzal, hogy azok alkalmazásában az Állami Számvevőszék elnökén az Állami Számvevőszék alelnökét kell érteni.

(2)	Az Állami Számvevőszék alelnöke az elnök akadályoztatása esetén az elnök által szabályozott jogkörben gyakorolja az elnök jogait és ellátja kötelezettségeit.

(3)	Az Állami Számvevőszék alelnökének feladatait az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

A számvevők

15. §

(1)	Számvevő az Állami Számvevőszék feladat- és hatáskörében eljáró ügydöntő, vagy ellenőrzési és azt támogató érdemi feladatot ellátó, felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.

(2)	A számvevőt az Állami Számvevőszék elnöke nevezi ki, a jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Eltérő rendelkezés hiányában a jogviszony határozatlan időre és teljes munkaidőre jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni.

(3)

(4)	A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a számvevő besorolását, illetményét, munkakörét, meghatározott feladatkörét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmány a jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet.

(5)

(6)	A számvevő hivatalba lépésekor esküt tesz.

(7)	A számvevő részt vesz az Állami Számvevőszék feladatainak ellátásában, elvégzi a munkaköri leírásában szereplő, továbbá azokat a feladatokat, amelyekkel felettes vezetője megbízza.

(8)

A számvevőnek a feladatait a hatályos jogrend előírásai szerint, a demokratikus, jogállami intézményrendszerben kifejeződő közérdek iránti elkötelezettséggel kell ellátnia. A számvevővel szemben elvárás, hogy közszolgálati feladatait hivatásszerű példamutatással, a jogszabályi előírások maradéktalan betartásával, pontosan lássa el és állampolgári kötelezettségeit teljesítse, valamint hivatására a magánéletében is méltó legyen.

16. §

(1)

A számvevőt kinevezésekor

a)	számvevő gyakornok,

számvevő,

c)	számvevő tanácsos,

d)	számvevő főtanácsos,

e)	számvevő vezető főtanácsos

kategóriák valamelyikébe kell besorolni.

(2)

Az Állami Számvevőszék elnöke a nem vezetői munkakört betöltő számvevő főtanácsos és számvevő vezető főtanácsos részére - ha a munkakör ellátása során nyújtott kiemelkedő szakmai teljesítménye indokolja - tanácsadói vagy főtanácsadói cím használatát engedélyezheti. A cím használathoz címpótlék jár. A címhasználat visszavonható, ha az engedélyezés indokai már nem állnak fenn.

(3)	Az Állami Számvevőszék elnöke az ellenőrzést vezető számvevő részére - amennyiben nem tölt be vezetői munkakört - az ellenőrzés idejére osztályvezető-főtanácsosi besorolásnak megfelelő illetményt állapíthat meg.

(4)	A számvevő jogviszonya felmentéssel megszüntethető, ha a külön jogszabályban megállapított rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte. Az e címen történő felmentés az erre vonatkozó tény megjelölésével történik.

(5)	A számvevő jogviszonya felmentéssel megszüntethető a közvetlen hivatali felettese vagy feladatot adó vezetője kezdeményezésére, ha a munkájáról készített teljesítményértékelés eredménye alapján a számvevő munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú.

A vezetői és tanácsadói munkakörök

17. §

(1)	Az Állami Számvevőszék elnöke a számvevőt számvevő osztályvezető-főtanácsosnak, számvevő igazgatóhelyettesnek, számvevő igazgatónak, számvevő főigazgatónak vagy főtitkárnak kinevezheti.

(2)	A vezetői kinevezés indokolás nélkül bármikor visszavonható. A vezetői kinevezés visszavonása nem érinti a számvevői kinevezést.

(3)	Az Állami Számvevőszék vezetőinek hatáskörét és feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat állapítja meg.

(4)

Összeférhetetlenség

18. §

(1)	Az Állami Számvevőszék elnöki, alelnöki, vezetői és számvevői tisztsége összeegyeztethetetlen minden olyan szervezetnél betöltött tisztséggel, amely szervezet az államháztartás valamelyik alrendszeréből támogatásban részesül.

(2)	Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője az Állami Számvevőszéknél történő alkalmazásuk idején nem lehetnek tagjai az Országgyűlésnek, önkormányzati képviselő-testületnek, és nem tölthetnek be érdek-képviseleti szervezetnél vezető tisztséget.

(3)

Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - más megbízást nem láthat el, más kereső foglalkozást nem folytathat, díjazást más tevékenységért nem fogadhat el.

(4)	Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője nem lehetnek sem egymással, sem a Kormány, sem pedig az Országgyűlés számvevőszéki ügyekben illetékes bizottsága tisztségviselőjével vagy tagjával hozzátartozók [Ktv. 72. § (5) bek.].

(5)

(6)	A vezető és a számvevő esetében az összeférhetetlenséget az elnök állapítja meg.

(7)	A számvevőre vonatkozó jelen §-ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az Állami Számvevőszék által az ellenőrzésben való részvételre felkért szakértőre és megbízási jogviszonyban foglalkoztatott más közreműködőre is alkalmazni kell.

Vagyonnyilatkozat

19. §

(1)

Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint a megválasztásakor, majd azt követően évente; az Állami Számvevőszék vezetői és számvevői a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint a kinevezésükkor, majd azt követően a vezetők évente, a számvevők kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek. A vezetők és a számvevők vagyonnyilatkozata nem nyilvános.

(2)

A vagyonnyilatkozatok őrzésére, ellenőrzésére, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztására és a szándékosan téves tartalmú vagyonnyilatkozat közlésére az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökének esetében az országgyűlési képviselőkre, az Állami Számvevőszék vezetői és számvevői esetében - eltérő szabály hiányában - a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az Állami Számvevőszék elnökét, alelnökét, vezetőit és számvevőit megillető díjazás és juttatások

20. §

(1)

Az Állami Számvevőszék elnökének a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, az Állami Számvevőszéktől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset kilencszerese. Egyebekben az Állami Számvevőszék elnöke a minisztert megillető juttatásokra jogosult.

(2)

Az Állami Számvevőszék alelnökének a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, az Állami Számvevőszéktől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset hét és félszerese. Egyebekben az alelnök az Állami Számvevőszék elnökét megillető juttatásokra jogosult.

21. §

(1)

(2)

A számvevő alapilletménye:

a)	számvevő gyakornok esetében az illetményalap 1,5-szerese,

b)	számvevő esetében az illetményalap 2,7-szerese,

c)	számvevő tanácsos esetében az illetményalap 2,9-szerese,

d)	számvevő főtanácsos esetében az illetményalap 3,3-szerese,

e)	számvevő vezető főtanácsos esetében az illetményalap 3,8-szerese,

f)	számvevő osztályvezető-főtanácsos esetében az illetményalap 3,8-szerese,

g)	számvevő igazgatóhelyettes esetében az illetményalap 4,0-szerese,

h)	számvevő igazgató esetében az illetményalap 4,3-szerese,

i)	számvevő főigazgató, főtitkár esetében az illetményalap 4,6-szerese.

(3)	A vezetői illetménypótlék mértéke a számvevő osztályvezető-főtanácsos, a számvevő igazgatóhelyettes, a számvevő igazgató, a számvevő főigazgató, és a főtitkár esetén az alapilletmény 20%-a.

(4)

A számvevőt megillető címpótlék mértéke:

a)	számvevő főtanácsos tanácsadó esetén az alapilletmény 5,5%-a,

b)	számvevő főtanácsos főtanácsadó esetén az alapilletmény 6,5%-a,

c)	számvevő vezető főtanácsos tanácsadó esetén az alapilletmény 7,5%-a,

d)	számvevő vezető főtanácsos főtanácsadó esetén az alapilletmény 8,5%-a.

(5)	A számvevő a (6) bekezdés szerinti idegennyelv-tudási pótlékra jogosult, ha az idegen nyelv használata a munkakör betöltéséhez szükséges. A nyelvpótlékra jogosító munkaköröket és nyelveket a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében kell feltüntetni.

(6)

Az idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként:

angol, francia vagy német nyelvből

-	felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 20%-a,

-	felsőfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 10%-a,

-	középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 10%-a,

-	középfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 5%-a.

egyéb nyelvből

-	felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 11%-a,

-	felsőfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 5%-a,

-	középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 6%-a,

-	középfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 3%-a.

(7)

A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a számvevő részére képzettségi pótlék állapítható meg. Képzettségi pótlék állapítható meg annak a számvevőnek is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges. A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében kell feltüntetni.

(8)

A képzettségi pótlék mértéke:

a)	doktori (PhD) fokozat vagy azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 13%-a,

b)	további felsőfokú iskolai rendszerű képzésben szerzett képesítés esetén az illetményalap 9%-a,

c)	további akkreditált felsőfokú szakképesítés esetén az illetményalap 7%-a,

d)	további középfokú szakképesítés esetén az illetményalap 6%-a.

(9)	A számvevőt megillető helyettesítési díjra, jubileumi jutalomra, cafeteria juttatásra, valamint a jelen §-ban nem nevesített jogcímen járó egyéb díj, pótlék vagy juttatás mértékére a Ktv. szabályait kell alkalmazni.

(10)	A számvevő főigazgató és a főtitkár a közigazgatási államtitkárt, a számvevő igazgató a helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.

(11)

Az Állami Számvevőszék elnöke át nem ruházható hatáskörében a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül, munkája értékelésétől függően a számvevő (1)-(2) bekezdések szerint számított alapilletményét legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

(12)

Az alapszabadságon felül

a)	a számvevőnek és a számvevő tanácsosnak 11 munkanap,

b)	a számvevő főtanácsosnak 12 munkanap,

c)	a számvevő vezető főtanácsosnak, az elnöki (alelnöki) tanácsadónak, az elnöki (alelnöki) főtanácsadónak, a számvevő osztályvezető-főtanácsosnak és a számvevő igazgatóhelyettesnek 13 munkanap,

d)	a számvevő főigazgatónak, számvevő igazgatónak és a főtitkárnak 14 munkanap

pótszabadság jár.

Külső szakértők

22. §

(1)	Ellenőrzés elvégzéséhez, megállapítások megtételéhez, véleményadáshoz az Állami Számvevőszék külső szakértőt vehet igénybe, ha olyan speciális szakértelemre van szükség, amellyel a számvevők nem rendelkeznek.

(2)	Minden olyan személy vagy szervezet megbízható szakértői feladattal, aki vagy amely megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezik.

(3)	A számvevő felelősségére, jogaira és kötelezettségeire [15. § (7)-(8) bekezdés], továbbá az ellenőrzés szabályaira (III. fejezet) vonatkozó rendelkezéseket a szakértőre is alkalmazni kell.

(4)	A szakértő a megállapításaiért, véleményéért felelős az őt megbízó Állami Számvevőszéknek.

III. FEJEZET
AZ ELLENŐRZÉS SZABÁLYAI

Az ellenőrzés általános szabályai

23. §

(1)	Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályait, módszereit maga alakítja ki, és a kialakított szabályokat nyilvánosságra hozza.

(2)

a)	ellenőrzést végezhet,

b)	külön jogszabályban foglalt felhatalmazás esetén jogorvoslati eljárást kezdeményezhet,

c)	a tudomására jutott adatokról, tényekről a 27. § (7) bekezdésének megfelelően az eljárásra, intézkedésre jogosult illetékes állami szervet értesíti,

d)	a tudomására jutott adatokat, tényeket a folyamatban lévő ellenőrzései keretében vagy ellenőrzéseinek tervezése során hasznosítja.

Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények

24. §

(1)

Az ellenőrzésekkel szemben támasztott követelmények:

a)	az ellenőrzéseket körültekintően és részletesen meg kell tervezni,

b)	az ellenőrzés végrehajtása során a jogszabályok, az ellenőrzési program, és az ellenőrzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák szerint kell eljárni,

c)	az ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzési feladat megfelelő teljesítéséhez szükséges ismeretekkel és gyakorlattal,

d)	az ellenőrzések eredményeinek, a megállapításoknak alátámasztottnak, a következtetéseknek okszerűnek és megalapozottnak kell lenniük,

e)	az ellenőrzéseket hatékonyan és eredményes kell elvégezni.

(2)	Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények megvalósulása érdekében az Állami Számvevőszék minőségbiztosítást működtet.

Az ellenőrzést végző számvevő jogai és kötelezettségei

25. §

(1)	A számvevő a megbízólevelében megjelölt ellenőrzött szervezetnél az ellenőrzési feladatának megfelelően ellenőrzést végez. A számvevő köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzött szerv vezetőjének megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.

(2)	A számvevő az ellenőrzési feladatait a jogszabályok, az ellenőrzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák szerint végzi.

(3)

Amennyiben a rendelkezésre bocsátott dokumentumok, adatok, illetve tájékoztatás hitelességének, megalapozottságának, teljességének megállapítása, vagy egyes ellenőrzési megállapítások alátámasztása, kiegészítése indokolja, a számvevő jogosult az összefüggő tények vizsgálata céljából más szervezettől adatot, dokumentációt, tájékoztatást kérni, illetve az érintett szervezetnél is helyszíni ellenőrzést tartani.

(4)

Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személy felelős

a)	az ellenőrzési feladatnak az ellenőrzési programban foglaltak szerinti végrehajtásáért,

b)	azért, hogy az ellenőrzési program által meghatározott körben minden lényeges tény megállapításra, feltárásra és írásban rögzítésre kerüljön,

c)	a megállapítások helytállóságáért és azok adatszerű megalapozásáért.

(5)

Az ellenőrzés vezetője felelős

a)	az ellenőrzés előkészítéséért (előtanulmány, ellenőrzési program), a helyszíni ellenőrzés megszervezéséért, az ellenőrzési feladatok összehangolásáért és eredményes lefolytatásáért,

b)	a számvevők által írásba foglalt megállapítások és a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az ellenőrzés tapasztalatait összegző jelentés tervezetének elkészítéséért,

c)	az általa készített jelentéstervezet adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért.

Az ellenőrzéssel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok

26. §

(1)

Az ellenőrzésben nem vehet részt:

a)	aki az adott ellenőrzést tartalmazó ellenőrzési terv elfogadását megelőző három naptári évben, illetve az ellenőrzéssel érintett időszakban az ellenőrzött szervezet dolgozója volt,

b)	aki rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt az ellenőrzött szervezetnél az ellenőrzés megkezdését megelőző három naptári évben, illetve az ellenőrzéssel érintett időszakban,

c)	aki az ellenőrzött szervezetnél bármely egyéb, megengedett tevékenységet végez, vagy az ellenőrzött időszakban ilyen tevékenységet végzett,

d)	aki az ellenőrzött szervezet vezetőjének a hozzátartozója [Ktv. 72. § (5) bek.],

e)	akitől az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható el.

(2)

Adatbetekintés, adatkezelés

27. §

(1)

(2)

(3)

Az Állami Számvevőszék és a nevében ellenőrzést végző számvevő az ellenőrzés során különleges személyes adatot kezelhet, de a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. §-ának 2. a) pontjába tartozó adat esetében csak betekintési joggal rendelkezik.

(4)	Az ellenőrzéssel érintett adatnyilvántartó rendszerben szereplő olyan személyek személyes adatai, illetve különleges személyes adatai nem vehetők át, akik az ellenőrzött tevékenységgel nem érintettek és személyes adatuk az ellenőrzés lefolytatásához nem szükséges.

(5)

Az ellenőrzés során az ellenőrzött szervezetről vagy annak dolgozójáról, tisztségviselőjéről megszerzett információk a jelentés készítésén kívül - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem használhatók fel más célra. A számvevő a tudomására jutott minősített adatot vagy egyéb, törvény által védett titkot köteles megőrizni, azt külön felhatalmazás nélkül harmadik személynek nem adhatja át, és feladatkörén kívül nem használhatja fel.

(6)

Az Állami Számvevőszék a hozzá érkezett közérdekű bejelentéseket, a jogszabályi kötelezettség alapján részére megküldött tájékoztatókat, illetve egyéb dokumentumokat, valamint a bennük szereplő személyes adatokat és különleges személyes adatokat - az Avtv. 2. §-ának 2. a) pontjába tartozó adat kivételével - kezelheti.

(7)

Az Állami Számvevőszék a (2)-(6) bekezdések alapján birtokába került személyes adatot büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése, nyomozó hatósági megkeresés teljesítése, illetve peres eljárás lefolytatása céljából, az Avtv. 2. §-ának 2. a) pontjába nem tartozó különleges személyes adatot pedig csak büntetőeljárás kezdeményezése, illetve nyomozó hatósági vagy bírósági megkeresés teljesítése céljából továbbíthatja az illetékes szervezet részére.

(8)

Az Állami Számvevőszék a (2)-(6) bekezdések alapján birtokába került személyes adatot az adatkezelés megkezdésétől számított öt évig, az Avtv. 2. §-ának 2. a) pontjába nem tartozó különleges személyes adatot pedig az adatkezelés megkezdésétől számított három évig, de legfeljebb a kezdeményezett büntető- vagy fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.

Közreműködési kötelezettség

28. §

(1)

(2)

(3)

(4)	Az Állami Számvevőszék és a közreműködésre köteles szervezet között a kapcsolat elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum alkalmazásával is fenntartható.

(5)

Észrevételezési jog

29. §

(1)	Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési megállapításait megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének vagy az általa megbízott személynek, és annak, akinek személyes felelősségét állapította meg.

(2)	Az ellenőrzött szervezet vezetője és a felelősként megjelölt személy az ellenőrzés megállapításaira tizenöt napon belül írásban észrevételt tehet.

(3)	Az Állami Számvevőszék az észrevételre a beérkezésétől számított harminc napon belül írásban válaszol. A figyelembe nem vett észrevételeket köteles a jelentésben feltüntetni, és megindokolni, hogy azokat miért nem fogadta el.

Büntetőeljárás és más felelősségre vonás kezdeményezése

30. §

(1)

(2)

Vagyonmegóvási intézkedések

31. §

(1)

Amennyiben az ellenőrzés rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást tár fel, illetve az ellenőrzött szervezet által a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével történő károkozást, illetve ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, illetve enyhítése érdekében az Állami Számvevőszék elnöke az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez (a továbbiakban együtt: hatóság) fordulhat

a)	a munkabérek folyósításának kivételével az előirányzat-felhasználási keret zárolása,

b)	az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatások folyósításának felfüggesztése,

c)	a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlásokból való részesedés lehetőségének felfüggesztése,

d)	bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén az ellenőrzött szervezet tulajdonában vagy kezelésében lévő, az államháztartási vagyon körébe tartozó vagyonelem tekintetében biztosítási intézkedés elrendelése

érdekében.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett hatóság köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, és erről az Állami Számvevőszék elnökét tizenöt napon belül írásban értesíteni.

(3)	Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak alapján tett intézkedés fenntartása a továbbiakban már nem szükséges, erről az Állami Számvevőszék elnöke az intézkedést foganatosító hatóságot értesíti.

Az ellenőrzési jelentés és annak nyilvánossága

32. §

(1)	Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentést készít. A jelentés tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket.

(2)

(3)	Az Állami Számvevőszék jelentése nyilvános. Törvény a nyilvánosságot államtitok védelme érdekében korlátozhatja. A nyilvánosságra hozott jelentés nem tartalmazhat minősített adatot vagy a törvény által védett egyéb titkot.

(4)

A vizsgált magánszemély vagy a jogi személy vezetőjének neve és az ellenőrzés során vizsgált tevékenységgel kapcsolatba hozható személyes adata - az Avtv. 2. §-ának 2. pontjába tartozó különleges személyes adat kivételével - közérdekből nyilvános adat, és a jelentésben nyilvánosságra hozható, vagy egyéb módon hozzáférhetővé tehető.

(5)	Az Állami Számvevőszék a jelentéstervezetet záró megbeszélés keretében egyeztetheti az ellenőrzött szervezet vezetőjével vagy az általa megbízott személlyel.

(6)	A polgármester, illetve a megyei közgyűlés és a kisebbségi önkormányzat elnöke köteles az önkormányzatra vonatkozó jelentést a képviselő-testülettel, a közgyűléssel, illetve a kisebbségi önkormányzat testületével megismertetni.

Az ellenőrzött szervezet intézkedési kötelezettsége

33. §

(1)

(2)

(3)

Amennyiben az ellenőrzött szervezet vezetője nem küldi meg határidőben az intézkedési tervet vagy továbbra sem elfogadható intézkedési tervet küld, az Állami Számvevőszék elnöke

a)	az ellenőrzött szervezet vezetőjével szemben büntető- vagy fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti;

(4)	A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett illetékes személy vagy szervezet köteles intézkedni, és erről az Állami Számvevőszék elnökét harminc napon belül írásban értesíteni.

(5)	Ha az ellenőrzött szervezet vezetője intézkedési kötelezettségét utóbb teljesítette, az Állami Számvevőszék a (3) bekezdése b) pontja szerinti hatóságot értesíti, és kezdeményezi a támogatás, juttatás, részesedés felfüggesztésének megszüntetését.

(6)

(7)	Az intézkedési tervben foglaltak megvalósítását az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében ellenőrizheti.

(8)

IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

34. §

(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2011. július 1. napján lép hatályba.

(2)	A 36. § (1) bekezdése és a 37. § 2012. január 1. napján lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

35. §

(1)

(2)	Az e törvény 21. §-a szerint megállapított illetményt 2013. január 1. napjáig kell elérni, addig a számvevő és a számvevő-vezető illetménye az új besorolás szerinti illetménynél kevesebb is lehet.

(3)

Módosító rendelkezések

36. §

(1)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezete a következő III/B. címmel és 224/B. §-sal egészül ki:
„III/B. cím
A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése
224/B. § (1) Aki az Állami Számvevőszék ellenőrzése során az Állami Számvevőszékről szóló törvényben meghatározott közreműködési kötelezettségét megszegi, és ezzel az ellenőrzés lefolytatását akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az ellenőrzött szervezet vezetője, ha írásbeli felszólítás ellenére nem küld intézkedési tervet az Állami Számvevőszék részére.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény az ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja.”

(2)

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

a)	18/B. § (8) bekezdésében az „Állami Számvevőszéknek az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁSZ törvény) 2. §-ának (5) bekezdése alapján végzett ellenőrzés során” szövegrész helyébe az „Állami Számvevőszék ellenőrzésével” szöveg,

64/D. § (1) bekezdésében az „Állami Számvevőszéknek az ÁSZ törvény 25. §-ának (1) bekezdése szerinti jelentéseit is figyelembe veszi - az ÁSZ törvény 2. §-ának (5) bekezdése szerinti ellenőrzések alapján” szövegrész helyébe az „Állami Számvevőszék jelentését is figyelembe veszi - az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján” szöveg

37. §

(1)

A preambulum helyébe az alábbi szöveg lép:
„Az Országgyűlés a közpénzek kezelésének, felhasználásának, valamint a nemzeti vagyon kezelésének, védelmének és hasznosításának ellenőrzése érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:”

(2)	Az 1. § (1) bekezdésében az „Alkotmány” szövegrész helyébe az „Alaptörvény” szöveg lép.

(3)	A 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Állami Számvevőszék személyi állománya elnökből, egy alelnökből, vezetőkből, számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, ügykezelőkből és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókból áll.”

(4)	Hatályát veszti a 9. § (9) bekezdése.

(5)

(6)	E törvény a következő 34/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki: „Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 34/A. § E törvény az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

(7)

A 35. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Állami Számvevőszék a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 32/C. § (3) bekezdése és az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 8. §-a alapján megválasztott és 2012. január 1-jén hivatalban lévő alelnökének megbízatását a 14. § nem érinti, rá megbízatásának megszűnéséig e törvény 10-12. §-ának szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy azok alkalmazásában az Állami Számvevőszék elnökén az Állami Számvevőszék alelnökét kell érteni.”

Hatályon kívül helyező rendelkezések

38. §

(1)

Hatályát veszti

a)	az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény,

b)	az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 1993. évi LXXXVIII. törvény,

c)	az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2001. évi XIV. törvény,

d)	az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi XLVI. törvény,

e)	a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 87. §-a,

f)	a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 77. §-a,

g)	a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 72. §-a,

h)	a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 74. §-a,

i)	a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 1-2. §-a,

j)	a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 225. §-a,

k)	a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 43. § (2) bekezdése,

l)	a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 80. § a) pontja,

m)	a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 73. § a) pontja.

(2)

Hatályát veszti

a)	a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 94. § (4) bekezdése, 108. § (14) bekezdése, 121. § (7) bekezdésének első mondata, 134. § (11) bekezdése,

b)	az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (2) bekezdésének e) pontjának második mondata,

c)	a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 12. § (3) bekezdése,

d)	az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 73. § (10) bekezdése és 122. § (4) bekezdése,

e)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 227. § (3) bekezdése, 376. § (21) bekezdése,

f)	a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 45. § (2) bekezdése,

g)	a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 38. §-a,

h)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/C. § (11) bekezdésének utolsó mondata,

i)	a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 21. §-ából az „a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék,” szövegrész,

j)	a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 98. § (3) bekezdése,

k)	a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 12. § (2) bekezdésének utolsó mondata,

l)	a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 20. § (10) bekezdése,

m)	a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 39/G. § (1) bekezdésének első mondata, 57. § (1) bekezdése,

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 104. § (3) bekezdésének második mondata, 120/A. § (1) bekezdésében a „, melynek feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény állapítja meg” szövegrész, valamint 124. § (4) bekezdés c) pontjában az „- az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével -” szövegrész,

o)	a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. § (1) bekezdése,

p)	a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 15. § (5) bekezdésében az „az Állami Számvevőszék,” szövegrész,

q)	az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (3) bekezdésének második mondata.