Hatályos állapot
Közlönyállapot
2011.12.31. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.01.
2012.01.02. - 2012.03.30.
2012.03.31. - 2012.05.15.
2012.05.16. - 2012.09.07.
2012.09.08. - 2012.10.27.
2012.10.28. - 2012.11.28.
2012.11.29. - 2012.12.12.
2012.12.13. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.01.10.
2013.01.11. - 2013.01.25.
2013.01.26. - 2013.02.27.
2013.02.28. - 2013.03.11.
2013.03.12. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.08.18.
2013.08.19. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2013.10.14.
2013.10.15. - 2013.12.29.
2013.12.30. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.01.04.
2014.01.05. - 2014.02.06.
2014.02.07. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.03.15.
2014.03.16. - 2014.04.10.
2014.04.11. - 2014.05.06.
2014.05.07. - 2014.06.18.
2014.06.19. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2014.09.04.
2014.09.05. - 2014.10.15.
2014.10.16. - 2014.12.30.
2014.12.31. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.02.17.
2015.02.18. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.05.07.
2015.05.08. - 2015.06.12.
2015.06.13. - 2015.07.07.
2015.07.08. - 2015.09.08.
2015.09.09. - 2015.10.26.
2015.10.27. - 2015.10.31.
2015.11.01. - 2015.12.09.
2015.12.10. - 2015.12.29.
2015.12.30. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.04.29.
2016.04.30. - 2016.12.31.
2017.01.01. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 1-24., 26. és 27. pontjában és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikkében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

[Az Áht. 1. §-ához]

1. §
(1) E rendelet alkalmazásában
a) fejezetet irányító szerv és annak vezetője: az 1. mellékletben megjelölt szerv és személy,
b) fejlesztés: olyan - alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő - tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszköz létrehozására irányul, illetve meglevő tárgyi eszköz műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg,
c) felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettség: a felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett végzettség, szakképzettség,
c) felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettség: a felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett szakképzettség,
d) forgótőke: a központosított illetményszámfejtés esetén a megbízó és a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) között létrejött megállapodás alapján olyan engedményezés, amely jogszabályon és a munkavállaló egyéni megbízásán alapuló munkáltatói fizetési kötelezettség - ideértve a társadalombiztosítási szolgáltatások kifizetőhelyi kötelezettségét is - teljesítésének fedezetét képezi,
e) jogosulatlanul igénybe vett támogatás: a jogszabálysértően, nem rendeltetésszerűen vagy szerződésellenes módon felhasznált költségvetési támogatás,
f) közreműködő szervezet: az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás esetén a támogató képviseletében eljáró, jogszabályban kijelölt szervezet,
g) program: ágazati vagy térségi fejlesztési célt megvalósító fejlesztési terv, mely több egymással összefüggő projekt útján, az érintettek együttműködése alapján valósul meg, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom,
h) projekt: tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési elképzelés, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom,
i) támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve,
j) támogatási konstrukciók: a pályázati kiírás, program, egyedi költségvetési támogatás összefoglaló elnevezése,
k) támogatott tevékenység: az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás esetén a projekt, egyéb költségvetési támogatás esetén az a jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben megjelölt tevékenység - ideértve a kedvezményezett működését is -, feladat, amely során felmerült költségek megtérítését a költségvetési támogatás részben vagy egészében biztosítja.
l) körjegyzőség irányító szerv és annak vezetője: a 25. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a körjegyzőség székhelye szerinti helyi önkormányzat és annak polgármestere.
l) törzskönyvi okirat: a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásba vétele, törzskönyvi nyilvántartásba vett adatai változásának bejelentése és a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásból való törlése során a kérelemhez csatolandó valamennyi okirat - a vezetői kinevezésről, megbízásról szóló okirat kivételével -, valamint a Kincstárnak a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során keletkezett döntése és más okirata.
m) támogatott tevékenység időtartama: jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott időtartam, amely során felmerülő, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségek elszámolhatóak.
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint kell értelmezni.
(3) E rendelet alkalmazása során, ha az
a) alapító, irányító szervről rendelkezik, azon az Áht. 9. § (7) bekezdése szerint a költségvetési szerv felett felügyeleti hatáskörrel rendelkező szervet,
b) jegyzőről rendelkezik, azon a főjegyzőt és a körjegyzőt
b) jegyzőről rendelkezik, azon a főjegyzőt
is érteni kell, ha törvény, vagy e rendelet egyéb rendelkezéséből kifejezetten más nem következik.
1. §   E rendelet alkalmazásában
1. fejlesztés: olyan - alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő - tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszköz létrehozására irányul, illetve meglévő tárgyi eszköz műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg,
2. felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettség: a felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett szakképzettség,
3. foglalkoztató: a központosított illetményszámfejtési körbe tartozó költségvetési szerv, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § a) pont 6. alpontja szerinti esetben a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár),
3. foglalkoztató: a központosított illetményszámfejtési körbe tartozó jogi személy, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § a) pont 6. alpontja szerinti esetben a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár),
4. forgótőke: a központosított illetményszámfejtés esetén a megbízó és a Kincstár között létrejött megállapodás alapján olyan engedményezés, amely jogszabályon és a munkavállaló egyéni megbízásán alapuló munkáltatói fizetési kötelezettség - ideértve a társadalombiztosítási szolgáltatások kifizetőhelyi kötelezettségét is - teljesítésének fedezetét képezi,
5. mozgóbér: a helyettesítésre tekintettel biztosított és a rendes munkaidőt, szolgálatteljesítési időt meghaladóan végzett munka, szolgálat teljesítéséért jogszabály alapján járó külön ellenérték,
6. program: ágazati vagy térségi fejlesztési célt megvalósító fejlesztési terv, mely több egymással összefüggő projekt útján, az érintettek együttműködése alapján valósul meg, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom,
7. projekt: tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési elképzelés, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom,
8. támogatott tevékenység: a támogatási szerződésben meghatározott olyan tevékenység - ideértve a kedvezményezett működését is -, amely során felmerült költségek megtérítését a költségvetési támogatás részben vagy egészében biztosítja,
9. támogatott tevékenység időtartama: támogatási szerződésben meghatározott olyan időtartam, amely során felmerülő, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségek elszámolhatóak,
10. törzskönyvi okirat: a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásba vétele, törzskönyvi nyilvántartásba vett adatai változásának bejelentése és a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásból való törlése során a kérelemhez csatolandó valamennyi okirat - a vezetői kinevezésről, megbízásról szóló okirat kivételével -, valamint a Kincstárnak a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során keletkezett döntése és más okirata.

[Az Áht. 6/A. §-ához]

1/A. §   A központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai jogi személyiséggel nem bírnak, munkáltatóként munkaerőt nem foglalkoztathatnak, saját tulajdonnal nem rendelkezhetnek. [Az Áht. 6/B. § (1) bekezdéséhez]
1/A. §   A központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai jogi személyiséggel nem bírnak, munkáltatóként munkaerőt nem foglalkoztathatnak, saját tulajdonnal nem rendelkezhetnek.

[Az Áht. 6/B. § (1) bekezdéséhez]

[Az Áht. 6/B. §-ához]

1/B. §
(1) A Közbeszerzési Hatóság, a kormányhivatal és törvényben meghatározott más költségvetési szerv fejezetet irányító szervi jogállással bír. A kormányhivatal a központi költségvetés tervezéséhez (15-18. §), a költségvetési maradvány elszámolásához (150-154. §) és a beszámoláshoz (160. § és 161. §) kapcsolódóan megtett intézkedéseiről tájékoztatja azt a fejezetet irányító szervet, amely fejezethez a központi költségvetésben címrend szerint kapcsolódik. A fejezetet irányító szervi jogállással bíró más költségvetési szerv esetén a tájékoztatási kötelezettség nem érvényesül.
(1) A fejezetet irányító szerv mint költségvetési szerv és mint fejezetet irányító szerv e két feladatkörében külön félként eljárva szerződést nem köthet, más magánjogi kötelmet nem vállalhat.
(2) A fejezetet irányító szerv mint költségvetési szerv és mint fejezetet irányító szerv e két feladatkörében külön félként eljárva szerződést nem köthet, más magánjogi kötelmet nem vállalhat, azonban a fejezetet irányító szervi minőségében az irányítása alá tartozó fejezetre költségvetési szervekre általa előírt követelményeket költségvetési szervként köteles teljesíteni.
(2) A fejezetet irányító szerv az e minőségében az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervekre általa előírt követelményeket költségvetési szervként teljesíti.
(3) A kormányhivatal a központi költségvetés tervezéséhez (15-18. §), a költségvetési maradvány elszámolásához (150-154. §) és a beszámoláshoz (160. § és 161. §) kapcsolódóan megtett intézkedéseiről tájékoztatja azt a fejezetet irányító szervet, amely fejezethez a központi költségvetésben címrend szerint kapcsolódik.

[Az Áht. 6/B. § (2) és (3) bekezdéséhez]

1/C. §
(1) A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervére nézve a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(2) A kezelő szervnek a kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzataira nézve el kell készítenie a 13. § (3) bekezdése szerinti szabályzatot.
(3) A kezelő szervnek a kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységei vezetőjére a 11. §-t és 12. §-t, alkalmazottaira az 55. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
1/C. §   A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervének az általa kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap
a) előirányzataira nézve el kell készítenie a 13. § (3) bekezdése szerinti szabályzatot,
b) előirányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységei vezetőjére a 11. §-t és a 12. §-t, alkalmazottaira az 55. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
1/D. §   A központi költségvetés
a) XLIII. fejezetébe sorolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó szervezetekkel kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve az MNV Zrt.,
a) XLIII. fejezetébe sorolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve az MNV Zrt.,
b) XI. fejezetébe sorolt, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó szervezetekkel kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve az MFB Zrt.

[Az Áht. 6. § (4) bekezdéséhez]

2. §   A költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács alaptevékenységéhez kapcsolódó költségvetési bevételein belül kiemelt előirányzat
a) a kapott támogatás, amely - a b) pont szerinti eset kivételével - az államháztartás központi alrendszerében a központi költségvetésből - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezeteibe sorolt költségvetési szerv esetén azon belül az adott társadalombiztosítás pénzügyi alapjából -, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv költségvetéséből származik,
b) a működési és a felhalmozási célú támogatásértékű bevétel, amely az elkülönített állami pénzalapból, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezeteibe sorolt költségvetési szerv kivételével a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, az a) pont szerinti eset kivételével a helyi önkormányzattól, nemzetiségi önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól, jogi személyiségű társulástól, térségi fejlesztési tanácstól az államháztartás központi alrendszerén belülről kapott európai uniós forrásból származó pénzeszközből, a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből, és a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatából származik,
c) a közhatalmi bevétel, amely az Áht. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételekből származik,
d) az intézményi működési bevétel, amely a működés során keletkezett bevételekből - így különösen az áru- és készletértékesítés, a nyújtott szolgáltatások ellenértéke, a bérleti díj bevételek, az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az általános forgalmi adó bevételek, valamint a hozam- és kamatbevételek - származik,
e) a felhalmozási bevétel, amely a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése és a pénzügyi befektetések bevételeiből származik,
f) a működési és a felhalmozási célú átvett pénzeszköz, amely az államháztartáson kívülről származó olyan forrás, amely ellenében az átadó az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból létrejött eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, az átvevőt számlaadási kötelezettség nem terheli,
g) az előző évi működési és felhalmozási célú maradvány átvétele, amely nem az átvevő költségvetési maradványából származik,
h) a kölcsön, amelyek a kapott kölcsönökből és a nyújtott kölcsönök visszatérüléseiből származik, és
i) az előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, valamint a vállalkozási maradvány alaptevékenység ellátására történő igénybevétele.
2. §   A költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács alaptevékenységéhez kapcsolódó költségvetési bevételein belül kiemelt előirányzat
b) a működési és a felhalmozási célú támogatás államháztartáson belülről, amely az elkülönített állami pénzalapból, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezeteibe sorolt költségvetési szerv kivételével a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, a központi, irányító szervi támogatás kivételével a helyi önkormányzattól, nemzetiségi önkormányzattól,, térségi fejlesztési tanácstól az államháztartás központi alrendszerén belülről kapott európai uniós forrásból származó pénzeszközből, a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből, és a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatából származik,
c) a közhatalmi bevétel, amely az Áht. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételekből származik,
d) az intézményi működési bevétel, amely a működés során keletkezett bevételekből - így különösen az áru- és készletértékesítés, a nyújtott szolgáltatások ellenértéke, a bérleti díj bevételek, az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az általános forgalmi adó bevételek, valamint a hozam- és kamatbevételek - származik,
e) a felhalmozási bevétel, amely a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése és a pénzügyi befektetések bevételeiből származik,
f) a működési és a felhalmozási célú átvett pénzeszköz, amely az államháztartáson kívülről származó olyan forrás, amely ellenében az átadó az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból létrejött eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, az átvevőt számlaadási kötelezettség nem terheli,
i) az előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, valamint a vállalkozási maradvány alaptevékenység ellátására történő igénybevétele.

II. FEJEZET
A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA

[Az Áht. 7. § (2) bekezdéséhez és 46. § (2) bekezdéséhez]

[Az Áht. 7. § (2) bekezdéséhez]

3. §
(1) A költségvetési szerv államháztartáson kívülről származó bevételei közül a közhatalmi bevétel, továbbá az intézményi működési bevételeken belül az ellátási díjak és az alkalmazottak térítése címen befolyt bevétel vállalkozási tevékenységre nem használható fel.
(1) A költségvetési szervnél az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek és a B405. Ellátási díjak rovatain elszámolandó bevételek vállalkozási tevékenységre nem használhatók fel.
(2) A költségvetési szerv adott vállalkozási tevékenysége bevételének fedeznie kell legalább az adott tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, valamint az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, továbbá az amortizációt.
(3) Ha adott vállalkozási tevékenységnek a 64. § szerint megállapított maradványa három éven túl negatív, és arra az adott tevékenységgel összefüggésben keletkezett vállalkozási tartalék nem nyújt fedezetet, a költségvetési szerv érintett vállalkozási tevékenységét meg kell szüntetni.
(3) Ha a vállalkozási tevékenység maradványa egymást követő három évben negatív, a vállalkozási tevékenységet meg kell szüntetni.
(3) A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet.

[Az Áht. 8. § (1) és (2) bekezdéséhez]

4. §
(1) Az Áht. 8. § (2) bekezdése szerinti közös alapításról az alapító szerveknek társulási megállapodást kell kötniük, amelynek tartalmaznia kell
a) az alapítás költségeinek forrását alapítók szerint,
b) a folyamatos működtetés, üzemeltetés feltételeit, ezen belül az alapítók hozzájárulásának arányát, mértékét, éves megállapításának módját,
c) az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását vagy valamely alapító szerv részére történő kizárólagos biztosítását,
d) a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait, és
e) rendelkezést a jogszabályban foglalt egyéb kérdésekről.
(1) Az Áht. 8. § (2) bekezdése szerinti közös alapításról az alapító szerveknek megállapodást kell kötniük, amelynek tartalmaznia kell
a) az alapítás költségeinek forrását alapítók szerint,
b) a folyamatos működtetés, üzemeltetés feltételeit, ezen belül az alapítók hozzájárulásának arányát, mértékét, éves megállapításának módját,
c) az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását vagy valamely alapító szerv részére történő kizárólagos biztosítását,
d) a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait, és
e) rendelkezést a jogszabályban foglalt egyéb kérdésekről.
(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. § (2) bekezdése szerinti közös alapításról az alapító szerveknek megállapodást kell kötniük, amelynek tartalmaznia kell
a) az alapítás költségeinek forrását alapítók szerint,
b) a folyamatos működtetés, üzemeltetés feltételeit, ezen belül az alapítók hozzájárulásának arányát, mértékét, éves megállapításának módját,
c) az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását vagy valamely alapító szerv részére történő kizárólagos biztosítását,
d) a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait, és
e) rendelkezést a jogszabályban foglalt egyéb kérdésekről.
(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában költségvetési szerv alapítása esetén csak akkor nyitható meg a költségvetési szerv fizetési számlája, ha a törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént.

[Az Áht. 8. § (4) bekezdéséhez]

[Az Áht. 8/A. § (1) bekezdéséhez]

5. §
(1) Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv
a) nevét, székhelyét, esetleges telephelyeit,
a) megnevezését magyar nyelven és idegen nyelven, továbbá rövidített nevét,
a) megnevezését magyar nyelven,
b) az alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett,
b) székhelyét, telephelyeit,
c) közfeladatát és alaptevékenységét az államháztartás szakfeladatrendje szerinti bontásban, államháztartási szakágazati besorolását,
c) közfeladatát és alaptevékenységét, továbbá ezek államháztartás szakfeladatrendje szerinti megjelölését, államháztartási szakágazati besorolását,
c) közfeladatát és szakmai alaptevékenységeit, továbbá ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését, és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását,
c) alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett,
d) illetékességét, működési körét,
d) irányító szervének vagy felügyeleti szervének megnevezését, székhelyét,
e) irányító szervének nevét, székhelyét,
e) illetékességét, működési területét,
f) gazdálkodási besorolását,
f) közfeladatát, alaptevékenységét, ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását,
g) vezetőjének megbízási rendjét, és
h) a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölését.
h) alkalmazásában álló személyek jogviszonyának megjelölését.
(2) Az alapító okirat - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv
a) jogelődjének megnevezését, székhelyét,
a) megnevezését idegen nyelven és rövidített nevét,
b) vállalkozási tevékenysége felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában, és
b) vállalkozási tevékenysége felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában,
b) jogelődjének megnevezését, székhelyét,
c) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre.
c) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha a költségvetési szerv határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig jön létre.
c) vállalkozási tevékenysége felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában,
d) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha a költségvetési szerv határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig jön létre.
(3) Ha az alapítói jogok és az irányítási jogok gyakorlására jogosult személye eltér, az alapító okiratban mindkettőt meg kell jelölni. Ha a költségvetési szervnek felügyeleti szerve van, ezt kell felügyeleti szerv elnevezéssel megjelölni az alapító okiratban.
(3) Ha az Áht. 9. § a) pontja szerinti hatáskörök gyakorlására jogosult és az irányító szerv személye nem azonos, az alapító okiratban mindkettőt meg kell jelölni.
(4) Az alapító okirat módosítása esetén el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot is.
(4) Az alapító okirat módosítása esetén el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot is.
(4) Az alapító okirat módosítása esetén el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát is. Az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát nem kell aláírni, azon a Kincstár igazolja, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt változata megfelel az alapító okirat módosítások szerinti tartalmának.

[Az Áht. 9. § (4) bekezdéséhez]

[Az Áht. 9/A. §-ához]

6. §   Az Áht. 9. § (4) bekezdésében foglalt esetben utasításban vagy azon központi költségvetési szerv alapító okiratában, amely tekintetében a középirányító szerv az átruházott irányítói jogokat gyakorolja, meg kell határozni az egyes irányítói jogok gyakorlására jogosultat.
6. §   A fejezetet irányító szervet, a helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervét és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervét és annak vezetőjét az 1. melléklet határozza meg.

[Az Áht. 10. § (1)-(4b) bekezdéséhez]

[Az Áht. 10. § (1)-(3) bekezdéséhez és 109. § (1) bekezdés 13. pontjához]

[Az Áht. 10. § (1)-(3) bekezdéséhez]

[Az Áht. 10. § (1)-(4) bekezdéséhez]

7. §
(1) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv
a) a fejezetet irányító szerv, a fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv és a középirányító szerv,
b) a központi hivatal,
c) az önkormányzati hivatal,
d) az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve,
e) a többcélú kistérségi társulás munkaszervezete, és
e) a többcélú kistérségi társulás és a jogi személyiségű társulás munkaszervezete, és
e) a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, és
f) a költségvetési szervként működő közreműködő szervezet.
(1) A költségvetési szerv
a) a személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben,
b) a működtetéshez, a vagyon használatához, valamint az a) pontba nem tartozó, a közfeladatai ellátásához szükséges egyéb előirányzataival jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján
rendelkezik.
(2) Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek - az (1) bekezdésben foglalt költségvetési szerveken kívül - az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely
a) jelentős terjedelmű és összetett közfeladatokat lát el,
b) a közfeladat ellátásában országos, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy
c) esetén a közfeladat terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besorolást indokolja.
(2) A költségvetési szerv gazdálkodási tevékenységei:
a) a költségvetési tervezés, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtása, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartása, és
b) a költségvetési szerv működtetése, a használatában lévő vagyon használata, védelme.
(3) Önállóan működő költségvetési szervnek az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely
a) kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik - ideértve a jogszabályban szakmai alapfeladat-ellátásként megjelölt ellátó jellegű tevékenységeket is - és szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes, vagy
b) a szellemi, fizikai támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók más költségvetési szerv által elláthatók.
(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala vezetőjének igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, okleveles közgazdász képesítéssel, vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, a pénzügyi források és a vagyon mértékének megfelelő vezetési-szervezési és pénzügyi-gazdasági ismeretekkel, szakmai és vezetői gyakorlattal rendelkező, pályázati úton kiválasztott természetes személy nevezhető ki.
(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala vezetőjének igazgatásszervezői, közigazgatás-szervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, okleveles közgazdász képesítéssel, vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, a pénzügyi források és a vagyon mértékének megfelelő vezetési-szervezési és pénzügyi-gazdasági ismeretekkel, szakmai és vezetői gyakorlattal rendelkező, pályázati úton kiválasztott természetes személy nevezhető ki.
8. §
(1) Az önállóan működő költségvetési szerv
a) az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben,
b) egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függően
rendelkezik.
(2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv által az önállóan működő költségvetési szerv számára a 10. § szerint ellátott feladatok fedezetéül az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv nyilvántartásaiban elkülönített előirányzatok szolgálnak, amelyet az önállóan működő költségvetési szerv érdekében használ fel.
(3) Az önállóan működő költségvetési szerv feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodik, hogy az biztosítsa az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére megállapított előirányzatok takarékos felhasználását.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az irányító szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot visszavonhatja, korlátozhatja, továbbá elrendelheti a munkamegosztási megállapodás módosítását.
8. §
(1) A 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti előirányzatokkal rendelkező, és gazdálkodási tevékenységei ellátását - a 9. §-ban meghatározottak szerint - saját gazdasági szervezettel biztosító költségvetési szerv
a) a fejezetet irányító szerv, a fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv és a középirányító szerv,
b) a központi hivatal,
c) az 5000 fő lakosságszámot meghaladó település önkormányzati hivatala és az a közös önkormányzati hivatal, amelyhez tartozó települések összlakosságszáma az 5000 főt meghaladja, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala,
d) az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve,
e) az a költségvetési szerv, amely éves kiadási főösszege a kétmilliárd forintot meghaladja.
(2) Az 5000 fő lakosságszámot meg nem haladó település önkormányzati hivatala és az a közös önkormányzati hivatal, amelyhez tartozó települések összlakosságszáma az 5000 főt nem haladja meg, valamint a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a társulás tekintetében gazdasági szervezet hiányában is ellátja a 7. § (2) bekezdése szerinti gazdálkodási tevékenységeket.
(3) Az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott költségvetési szerv gazdálkodási tevékenységeit jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján elláthatja más költségvetési szerv azzal, hogy a 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatok más szerv által történő ellátása az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot nem érinti.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazandók azon költségvetési szervre is, amelynél jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján a közfeladat terjedelme, országos, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi jellegű illetékessége, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése a gazdasági szervezet meglétét szükségessé teszi.

[Az Áht. 10. § (4) bekezdéséhez]

9. §
(1) A gazdasági szervezet a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység. A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, azonban az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosság nem lehet. Ilyen esetben a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni.
(1) A gazdasági szervezet
a) a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, és
b) a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért
felelős szervezeti egység.
(2) A gazdasági szervezet ellátja
a) a költségvetési szerv előirányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat,
b) a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a beruházásokkal, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat, és
c) a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv a) és - ha nem szolgáltatás-vásárlással történik annak ellátása - b) pont szerinti feladatait.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül jogszabály előírása, annak hiányában az irányító szerv által szabályozott vagy engedélyezett módon, szolgáltatás megrendelésével is történhet.
(3) A költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet.
(3) A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, ez azonban nem eredményezhet az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosságot. Ha több szervezeti egység látja el a gazdasági szervezet feladatait, a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni.
(4) Gazdasági szervezettel
a) az önállóan működő költségvetési szerv nem rendelkezik,
b) az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján rendelkezhet.
(4) Ha az önkormányzati hivatalnál, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szervnél az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátására önálló szervezeti egység kialakítására nincs lehetőség, az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv egészében kell biztosítani az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását. Az ilyen önkormányzati hivatal, illetve társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági szervezet hiányában is ellátja az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feladatokat.
(5) A gazdasági szervezetnek a 13. § (5) bekezdése szerinti ügyrenddel kell rendelkeznie. A gazdasági szervezet ügyrendjében nem kell szabályozni a 13. § (2) bekezdése szerint kiadott szabályzatokban rendezett kérdéseket. Ha a gazdasági szervezet feladatait több szervezeti egység látja el, a szervezeti egységeknek külön-külön kell rendelkezniük ügyrenddel, de a gazdasági szervezet egészére nézve nem kell külön ügyrendet készíteni.
(5) A gazdasági szervezetnek a 13. § (5) bekezdése szerinti ügyrenddel kell rendelkeznie. A gazdasági szervezet ügyrendjében nem kell szabályozni a 13. § (2), (3) és (3a) bekezdése szerint kiadott szabályzatokban rendezett kérdéseket. Ha a gazdasági szervezet feladatait több szervezeti egység látja el, a szervezeti egységeknek külön-külön kell rendelkezniük ügyrenddel, de a gazdasági szervezet egészére nézve nem kell külön ügyrendet készíteni.
(5) Az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése és a (4) bekezdés szerinti költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv) (1) bekezdés szerinti feladatait
a) az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti esetben az irányító szerv vagy az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban (a továbbiakban: munkamegosztási megállapodás) meghatározott helyen és módon,
b) a (4) bekezdés szerinti esetben az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv alkalmazásában álló, az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetője által kijelölt személy
látja el, kivéve ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatok ellátása szolgáltatás vásárlásával történik.
(5a) A munkamegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok közül melyik feladatot melyik költségvetési szerv látja el. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki. Az irányító szerv az önkormányzati hivatalt külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölheti a 9. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására. A munkamegosztási megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá.
(5a) A munkamegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy az (1) bekezdés szerinti feladatok közül melyik feladatot melyik költségvetési szerv látja el. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki. Az irányító szerv az önkormányzati hivatalt külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölheti az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására. A munkamegosztási megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá.
(6) A központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatokat a gazdasági szervezetével vagy ezekkel a feladatokkal a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt más szervezeti egységével látja el.
(7) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve a kezelt elkülönített állami pénzalapokkal és társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat - figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra is - a gazdasági szervezetével vagy ezekkel a feladatokkal a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt más szervezeti egységével látja el.
(8) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatalokon belül működő szakigazgatási szerv törvény alapján valamely elkülönített állami pénzalap vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzatai meghatározott része felett rendelkezési joggal bír, a feladatai ellátásával kapcsolatos gazdálkodási, nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási feladatait az ezekkel a feladatokkal külön megbízott, a szakigazgatási szerven belül működő szervezeti egységével látja el.
(8) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei szakigazgatási szerve vagy járási (fővárosi kerületi) hivatala járási szakigazgatási szerve törvény alapján elkülönített állami pénzalap vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzatai meghatározott része felett rendelkezési joggal bír, az azzal kapcsolatos gazdálkodási, nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal ezekkel a feladatokkal megbízott megyei szakigazgatási szerve vagy járási (fővárosi kerületi) hivatala járási szakigazgatási szerve vagy annak irányítása alatt működő szervezeti egysége látja el.
(8) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala törvény alapján elkülönített állami pénzalap vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzatai meghatározott része felett rendelkezési joggal bír, az azzal kapcsolatos gazdálkodási, nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzata alapján e feladatért felelős szervezeti egysége vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője által kijelölt, a fővárosi és megyei kormányhivatal alkalmazásában álló személy látja el.
(9) A 10. § (3a)-(3c) bekezdése szerinti költségvetési szerv a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, valamint a jogi személyiségű társulás tekintetében a tervezéssel, gazdálkodással, ellenőrzéssel, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatokat a gazdasági szervezetével - a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a költségvetési szerv vezetője által kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személlyel - látja el.
(9) A 10. § (3a) és (3b) bekezdése szerinti költségvetési szerv a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás tekintetében a tervezéssel, gazdálkodással, ellenőrzéssel, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatokat a gazdasági szervezetével - a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a költségvetési szerv vezetője által kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személlyel - látja el.
10/A. §   A gazdasági szervezetnek a 13. § (5) bekezdése szerinti ügyrenddel kell rendelkeznie. A gazdasági szervezet ügyrendjében nem kell szabályozni a 13. § (2)-(3a) bekezdése szerint kiadott szabályzatokban rendezett kérdéseket. Ha a gazdasági szervezet feladatait több szervezeti egység látja el, a szervezeti egységeknek külön-külön kell rendelkezniük ügyrenddel, de a gazdasági szervezet egészére nézve nem kell külön ügyrendet készíteni.
10. §
(1) Ha a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - köteles egy vagy több
a) az irányítása alá tartozó, vagy
b) más irányító szervvel kötött megállapodás alapján annak irányítása alá tartozó
gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni, amely(ek) a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tekintetében a 9. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatokat ellátja. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki.
(1) Ha a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - köteles egy vagy több
a) az irányítása alá tartozó, vagy
b) más irányító szervvel kötött megállapodás alapján annak irányítása alá tartozó
gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni, amely(ek) a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tekintetében a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatokat ellátja. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki.
(1) Ha a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - köteles egy vagy több
a) az irányítása alá tartozó, vagy
b) más irányító szervvel kötött megállapodás alapján annak irányítása alá tartozó
gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni, amely(ek) a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tekintetében a 7. § (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátja. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki.
(2) A gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv esetén - az önkormányzati hivatal kivételével - az irányító szerv kijelölhet a 9. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatok ellátására más költségvetési szervet. Kijelölés hiányában a gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv szervezetének egészében kell biztosítani a 9. § (2) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt feladatok ellátását.
(3) Az önkormányzati hivatal, a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete, vagy kifejezetten más költségvetési szerv tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátására létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szerv külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölhető a 9. § (2) bekezdés c) pontjában megjelölt feladatok ellátására.
(3) Az önkormányzati hivatal, a többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás munkaszervezete, vagy kifejezetten más költségvetési szerv tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátására létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szerv külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölhető a 9. § (2) bekezdés c) pontjában megjelölt feladatok ellátására.
(3) Az önkormányzati hivatal, a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, vagy kifejezetten más költségvetési szerv tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátására létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szerv külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölhető a 9. § (1) bekezdésében megjelölt feladatok ellátására.
(3) Az önkormányzati hivatal, a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, vagy kifejezetten más költségvetési szerv tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátására létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szerv külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölhető a 7. § (2) bekezdésében megjelölt feladatok ellátására.
(3a) A gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal gazdasági szervezet hiányában is ellátja az Áht. 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti, továbbá - munkaszervezet vagy más kijelölt költségvetési szerv hiányában - az Áht. 27. § (4) és (5) bekezdése szerinti feladatokat.
(3a) A gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal gazdasági szervezet hiányában is ellátja az Áht. 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat.
(3b) A többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás munkaszervezete gazdasági szervezet hiányában is ellátja az Áht. 27. § (4) és (5) bekezdése szerinti feladatokat.
(3b) A társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági szervezet hiányában is ellátja az Áht. 27. § (4) bekezdése szerinti feladatokat.
(3c) A többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat által tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátására alapított költségvetési szerv külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölhető az Áht. 27. § (4) és (5) bekezdése szerinti feladatok ellátására.
(3c) A (3)-(3b) bekezdése szerinti esetekben a költségvetési szerv szervezetének egészében kell biztosítani a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátását.
(4) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv és a kijelölt költségvetési szerv a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét megállapodásban (a továbbiakban: munkamegosztási megállapodás) rögzíti.
(5) Az azonos irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetén a munkamegosztási megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá. Más irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szerv kijelölése esetén az (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban rögzíteni kell az ellátandó feladatokat, valamint a munkamegosztási megállapodás jóváhagyásának rendjét.
(6) A munkamegosztási megállapodásnak a (7) és (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével tartalmaznia kell, hogy a 9. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatok közül melyik feladatot melyik költségvetési szerv látja el.
(6) A munkamegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok közül melyik feladatot melyik költségvetési szerv látja el.
(7) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél
a) kötelezettségvállalásra, teljesítés igazolására, utalványozásra a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy,
b) a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére és érvényesítésre az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy - a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervnél foglalkoztatott, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a (8) bekezdés alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt személyek közül - az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt személy
jogosult.
(8) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv (7) bekezdésben nem említett, a 9. § (2) bekezdés a) pontja, továbbá - ha nem szolgáltatás-vásárlással történik annak ellátása - b) pontja szerinti feladatait az (1)-(3) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztási megállapodásban rögzített helyen és módon látja el, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője ezen feladatok ellátásáért felelős alkalmazottakat külön kijelöl.
(8) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv (7) bekezdésben nem említett, a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatait az (1)-(3) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv - kivéve, ha a 9. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátása szolgáltatás vásárlásával történik - az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztási megállapodásban rögzített helyen és módon látja el, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője ezen feladatok ellátásáért felelős alkalmazottakat külön kijelöl.
(8) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv 9. § (1) bekezdése szerinti feladatait az (1)-(3) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv - kivéve, ha a 9. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátása szolgáltatás vásárlásával történik - az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztási megállapodásban rögzített helyen és módon látja el, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője ezen feladatok ellátásáért felelős alkalmazottakat külön kijelöl.
(8) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv 7. § (2) bekezdése szerinti feladatait az (1)-(3) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv - kivéve, ha a 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feladatok ellátása szolgáltatás vásárlásával történik - az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztási megállapodásban rögzített helyen és módon látja el, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője ezen feladatok ellátásáért felelős alkalmazottakat külön kijelöl.
11. §
(1) A költségvetési szerv gazdasági vezetője
a) irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,
a) vezeti és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,
b) felelős a 9. § (2) bekezdésében és a 10. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt feladatok ellátásáért, és
b) felelős a 9. § (2) és (9) bekezdésében és a 10. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt feladatok ellátásáért, és
b) felelős az e rendeletben számára meghatározott feladatok ellátásáért, és
c) a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv által foglalkoztatott, a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak iránymutatást ad.
c) a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv alkalmazásában álló, a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős személynek iránymutatást ad.
(2) Ha a gazdasági szervezet feladatait a 9. § (1) bekezdésében foglaltak szerint több szervezeti egység látja el, gazdasági vezetőnek e szervezeti egységek vezetőinek irányítását végző, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személyt kell tekinteni.
(2) Ha a gazdasági szervezet feladatait a 9. § (3) bekezdésében foglaltak szerint több szervezeti egység látja el, gazdasági vezetőnek e szervezeti egységek vezetőinek irányítását végző, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személyt kell tekinteni.
(3) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén gazdasági vezetőt nem kell megbízni, e rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó előírásait - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a hozzá a 10. § (1)-(3) bekezdése szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetőjére nézve kell alkalmazni.
(3) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén gazdasági vezetőt nem kell megbízni, e rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó előírásait hozzá a 10. § (1)-(3) bekezdése szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetőjére nézve kell alkalmazni.
(3) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél gazdasági vezetőt nem kell megbízni, e rendelet gazdasági vezetőre meghatározott követelményeit
a) az önkormányzati hivatal, a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetőjére, illetve
b) az irányító szerv vagy az irányító szerv döntése alapján az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv vezetőjére
kell alkalmazni, kivéve ha az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv állományában van olyan személy, aki megfelel az e rendelet gazdasági vezetőre meghatározott követelményeknek és a költségvetési szerv vezetője a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátására írásban kijelölte. Az e bekezdésben meghatározott esetben a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátásáért az a) és b) pontban meghatározott személy felel az e bekezdésben meghatározott kivétellel.
(4) A gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv esetén, ha számára az irányító szerv nem jelöl ki más költségvetési szervet, a 9. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feladatok ellátásáért a költségvetési szerv vezetője felel. Ez esetben a költségvetési szerv vezetőjére a 12. §-ban előírt követelményeket kell alkalmazni.
(4a) A 10. § (3)-(3c) bekezdése szerinti, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél az ott megjelölt feladatok ellátásáért a költségvetési szerv vezetője felel. Ez esetben a költségvetési szerv vezetőjére a 12. §-ban előírt követelményeket kell alkalmazni.
(4a) A 10. § (3)-(3b) bekezdése szerinti gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a 9. § (1) bekezdése szerinti ott megjelölt feladatok ellátásáért a költségvetési szerv vezetője felel. Ez esetben a költségvetési szerv vezetőjére a 12. § (2) bekezdésében előírt követelményeket kell alkalmazni, kivéve ha a költségvetési szerv állományában van olyan személy, aki megfelel a 12. § (2) bekezdésében előírt követelményeknek és a költségvetési szerv vezetője e feladatok ellátására írásban kijelölte.
(4a) A 10. § (3)-(3b) bekezdése szerinti gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a 7. § (2) bekezdése szerinti ott megjelölt feladatok ellátásáért a költségvetési szerv vezetője felel. Ez esetben a költségvetési szerv vezetőjére a 12. § (2) bekezdésében előírt követelményeket kell alkalmazni, kivéve ha a költségvetési szerv állományában van olyan személy, aki megfelel a 12. § (2) bekezdésében előírt követelményeknek és a költségvetési szerv vezetője e feladatok ellátására írásban kijelölte.
(5) E rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó előírásait a 9. § (6) és (7) bekezdése esetén a kezelő szervnél a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységek vezetőire nézve is alkalmazni kell. A fővárosi és megyei kormányhivatal gazdasági vezetőjének feladatai nem terjednek ki a szakigazgatási szervein belül a 9. § (8) bekezdése alapján működő szervezeti egység feladataira, az ott megjelölt esetben a gazdasági vezető feladatainak ellátásáért a szervezeti egység vezetője felel.
(5) E rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó rendelkezéseit a 9. § (6) és (7) bekezdése esetén a kezelő szervnél a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységek vezetőire nézve is alkalmazni kell.
(6) A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv - a 9. § (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője a szakigazgatási szerv - vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető az általa ellátott feladatok tekintetében a költségvetési szerv - a 9. § (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője a szakigazgatási szerv - vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfőbb Ügyészség, az önkormányzati hivatal, a kormányhivatal, a költségvetési szervi formában működő autonóm államigazgatási szerv, valamint - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a minisztérium gazdasági vezetőjére, akik a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat.
(6) A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv - a 9. § (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője a szakigazgatási szerv - vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető az általa ellátott feladatok tekintetében a költségvetési szerv - a 9. § (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője a szakigazgatási szerv - vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfőbb Ügyészség, az önkormányzati hivatal, a kormányhivatal, az autonóm államigazgatási szerv, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a minisztérium gazdasági vezetőjére, akik a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat.
(6) A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv - a 9. § (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője a szakigazgatási szerv - vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető az általa ellátott feladatok tekintetében a költségvetési szerv - a 9. § (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője a szakigazgatási szerv - vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfőbb Ügyészség, az önkormányzati hivatal, a kormányhivatal, az autonóm államigazgatási szerv, valamint - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a minisztérium gazdasági vezetőjére, akik a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat.
(6) A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető az általa ellátott feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfőbb Ügyészség, az önkormányzati hivatal, a kormányhivatal, az autonóm államigazgatási szerv, valamint - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a minisztérium gazdasági vezetőjére, akik a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat.
(7) A minisztérium gazdasági ügyekkel megbízott állami vezetője e rendelet alkalmazásában abban az esetben minősül gazdasági vezetőnek, ha az (1) bekezdés szerinti feladatokat kivétel nélkül ellátja.
(8) A gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. Az álláshely betöltéséig tartó átmeneti időszakra a költségvetési szerv vezetője írásban az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettségű alkalmazottat jelöl ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására az irányító szerv vezetőjének egyetértésével.
(8) A gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. Az álláshely betöltéséig tartó átmeneti időszakra a költségvetési szerv vezetője írásban az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettségű alkalmazottat jelöl ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására a gazdasági vezető kinevezésére jogosult személy egyetértésével.
12. §
(1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy a felsőoktatásban szerzett egyéb végzettséggel és emellett legalább államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel kell rendelkeznie. A gazdasági vezetőnek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepelnie kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.
(1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és emellett
a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy
b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői - 2012. január 1. előtt az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerinti ellenjegyzői -, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél legalább öt éves igazolt szakmai gyakorlattal
b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői - 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői -, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél legalább öt éves igazolt szakmai gyakorlattal
kell rendelkeznie.
(1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel - állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel - és emellett
a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy
b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői - 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői -, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél legalább öt éves igazolt szakmai gyakorlattal
b) gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői - 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői -, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább öt éves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel
kell rendelkeznie.
(1a) Ha a költségvetési szervnél a pénzügyi-számviteli feladatok ellátását önálló szervezeti egység végzi, és annak vezetője megfelel az (1) bekezdés szerinti feltételeknek, a gazdasági vezetőnek - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel és költségvetési szervnél szerzett öt év vezetői tapasztalattal kell rendelkeznie.
(2) A költségvetési szervnél olyan gazdasági vezető alkalmazására, aki az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi követelménynek nem felel meg, de rendelkezik a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, akkor van lehetőség, ha az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: államháztartási számviteli kormányrendelet) 45. § (1) bekezdése szerinti feladatokat a gazdasági vezető irányítása alá tartozó, az (1) bekezdés szerinti számviteli szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkező személy látja el.
(2) A gazdasági vezetőnek szerepelnie kell az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel, kivéve ha az Szt. 150. § § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat a gazdasági vezető irányítása alá tartozó olyan személy látja el, aki rendelkezik az (1) bekezdés szerinti szakképesítéssel, szerepel az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A 11. § (4a) bekezdése szerint kijelölt személynek e feltételeknek kell megfelelnie.
(2) A gazdasági vezetőnek szerepelnie kell az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel, kivéve ha az Szt. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó, a gazdasági vezető irányítása alatt álló alkalmazottak közül legalább egy rendelkezik az (1) bekezdés szerinti szakképesítéssel, szerepel az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A 11. § (4a) bekezdése szerint kijelölt személynek e feltételeknek kell megfelelnie.
(2) A gazdasági vezetőnek szerepelnie kell az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel, kivéve ha az Szt. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó, a gazdasági vezető irányítása alatt álló alkalmazottak közül legalább egy rendelkezik az (1) bekezdés szerinti szakképesítéssel, szerepel az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. Az (1a) bekezdés szerinti esetben a pénzügyi-számviteli szervezeti egység vezetőjének, a 11. § (4a) bekezdése szerinti esetben a kijelölt személynek e feltételeknek kell megfelelnie.
(2) A gazdasági vezetőnek szerepelnie kell az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel, kivéve ha az Szt. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó, a gazdasági vezető irányítása alatt álló alkalmazottak közül legalább egy rendelkezik az (1) bekezdés szerinti szakképesítéssel, szerepel az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelmények alól a gazdasági vezető részére felmentés adható
a) a gazdasági vezető megbízásakor, ha költségvetési szervnél legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik, és az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő végzettség vagy szakképesítés megszerzéséhez a tanulmányait már megkezdte, vagy
b) ha az adott költségvetési szervnél foglalkoztatott gazdasági vezető 2011. január 1-jén legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezett, és
ba) ez időpontban a végzettség vagy szakképesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányait megkezdte, vagy
bb) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2016. január 1-jét megelőzően betölti.
(3) Költségvetési szervnél az Szt. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezők az Szt. 152. § (1) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettséget államháztartási szakon kötelesek teljesíteni.
(3) Költségvetési szervnél az Szt. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó, az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő alkalmazottnak az Szt. 152. § (1) bekezdése szerinti szakmai továbbképzési kötelezettségét a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló kormányrendelet alapján kell teljesítenie azzal, hogy a továbbképzési kötelezettség teljesítése során 12 kreditpontot államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzésen kell megszereznie.
(4) A 10. § (3) bekezdése szerint működő önkormányzati hivatal esetén az (1) bekezdés szerinti végzettségi és szakképesítési követelményeket akkor nem kell alkalmazni, ha az önkormányzati hivatal állományában van olyan személy, aki a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepel az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.
(4) A 11. § (4) és (4a) bekezdése szerinti költségvetési szerv vezetőjére az (1) bekezdés szerinti végzettségi és szakképesítési követelményeket nem kell alkalmazni, ha a költségvetési szerv állományában van olyan személy, aki a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepel az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.

[Az Áht. 10. § (5) bekezdéséhez]

13. §
(1) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza
a) a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett,
b) a költségvetési szerv alapító okiratának - ha azt az alapítás óta módosították, a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának - keltét, számát, az alapítás időpontját,
b) a költségvetési szerv alapító okiratának keltét, számát, az alapítás időpontját,
c) az ellátandó, és a szakfeladatrend szerint szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölését,
c) az ellátandó, és a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölését,
c) az ellátandó, és a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek megjelölését,
d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol,
e) a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek - ezen belül a gazdasági szervezet - megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját,
e) a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek - ezen belül a gazdasági szervezet - megnevezését, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját,
f) azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el,
g) a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat,
g) a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét (ideértve - a költségvetési szerv vezetőjének és gazdasági vezetőjének akadályoztatása esetén vagy ha a tisztség ideiglenesen nincs betöltve - az általános helyettesítés rendjét), az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat,
h) jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának - ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is - rendjét, és
i) az irányító szerv által a 10. § (1)-(3) bekezdése szerint a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását.
i) azoknak a költségvetési szerveknek a felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése alapján a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatokat ellátja.
(2) A költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen
a) a tervezéssel, gazdálkodással - így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével -, az ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket,
b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet,
c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket,
d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit,
e) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait,
f) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét,
g) a vezetékes és rádiótelefonok használatát, és
g) a vezetékes- és mobiltelefonok használatát, és
h) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.
(3) A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal, társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladataira nézve külön szabályzatot készít a (2) bekezdés a) pontjában foglalt szempontok figyelembevételével.
(3) A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal, társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladataira nézve külön szabályzatot készít a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tartalommal. Ha a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap terhére költségvetési támogatás nyújtható, az e bekezdés szerinti szabályzatban rendelkezni kell az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, a támogatói döntések meghozatala és a kötelezettségvállalás belső egyeztetési és engedélyezési eljárási, továbbá dokumentációs szabályairól, határidőiről, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, az ellenőrzés feladatainak rendjéről, mindezek határidőiről, szervezeti megosztásáról, az egyes szervezeti egységek feladatairól is.
(3a) A 10. § (3a)-(3c) bekezdése szerinti költségvetési szerv és a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete a (2) bekezdésben foglalt szempontok figyelembevételével belső szabályzataiban rendelkezik a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács sajátos tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatairól vagy ezekről külön szabályzatot készít.
(3a) A (2) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével belső szabályzataiban rendelkezik
a) az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat,
b) a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv a társulás, és
c) a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete a térségi fejlesztési tanács
sajátos tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatairól vagy ezekről külön szabályzatot készít.
(4) Ha a költségvetési szerv számára a (2) bekezdés b)-h) pontjában felsorolt tevékenységeket jogszabály alapján más költségvetési szerv alapfeladatként látja el vagy nyújtja, az adott tevékenységre vonatkozó szabályozást a feladatot ellátó költségvetési szervvel egyeztetett módon kell kiadni.
(5) A költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét, a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait - ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik - a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.

[Az Áht. 11. §-ához]

14. §
(1) A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az irányító szervnek gondoskodnia kell
a) a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, szervezeti formájának meghatározásáról, kivéve, ha a megszüntetésre azért került sor, mert a közfeladat iránti szükséglet megszűnt,
b) az eszközök és a források leltározásáért, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért, a vagyonátadás lebonyolításáért felelős személyek kijelöléséről, a feladatok határidőinek meghatározásáról,
c) az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyeknek - a megszüntetendő költségvetési szerv kérelmére történő - visszavonásáról és annak előkészítéséről, hogy az új hatósági engedélyek a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részére kiadhatóak legyenek,
d) ha a közfeladat ellátásához díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről, és
e) a költségvetési szervnél foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések meghatározásáról, a határidők kijelöléséről, a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részéről történő továbbfoglalkoztatás lehetőségéről.
e) a költségvetési szerv alkalmazásában álló személyekkel kapcsolatos munkáltatói intézkedések meghatározásáról, a határidők kijelöléséről, a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részéről történő továbbfoglalkoztatás lehetőségéről.
(2) A megszüntetésről rendelkező jogszabályban, megszüntető okiratban rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszűnő költségvetési szerv közfeladatának jövőbeni ellátásáról, és meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis.
(3) A megszüntető okirat a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a megszűnő költségvetési szerv nevét, székhelyét, ha a megszüntetésről jogszabály rendelkezett a jogszabály teljes megjelölését, a megszüntetésről döntő szerv megnevezését és székhelyét, valamint a megszűnés módját.
(4) Ha közfeladat ellátásának kötelezettsége a költségvetési szerv megszüntetése nélkül kerül más államháztartáson belüli vagy kívüli szervezethez, a (2) bekezdésben foglaltakat a módosító okiratra nézve is alkalmazni kell.
(5) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az Áht. 8. § (3) bekezdése szerinti kiválás vagy a költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése több alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, vagy annak eredményeként megváltozik az irányító szerv, az alapító szervek megállapodásban jelölik ki az új irányító szervet. Ilyen esetben a megszüntető okiratot - kiválás esetén az alapító okirat módosítását - a korábbi alapító szerv, a létrejövő új költségvetési szerv alapító okiratát, továbbá az új irányító szerv irányítása alá került költségvetési szerv alapító okiratának módosítását a megállapodásban kijelölt új alapító szerv adja ki.
(5) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha a költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése több alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, vagy annak eredményeként megváltozik az irányító szerv, az alapító szervek megállapodásban jelölik ki az új irányító szervet. Ilyen esetben a megszüntető okiratot - kiválás esetén az alapító okirat módosítását - a korábbi alapító szerv, a létrejövő új költségvetési szerv alapító okiratát, továbbá az új irányító szerv irányítása alá került költségvetési szerv alapító okiratának módosítását a megállapodásban kijelölt új alapító szerv adja ki.
(6) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv megszüntetése esetén a költségvetési szerv előirányzatait a fejezetet irányító szervnek a megszüntetés napjával, de legkésőbb harminc napon belül, az előirányzatokat terhelő pénzforgalom nélküli tranzakciókat hatvan napon belül rendeznie kell a Kincstárnál. Ha a költségvetési szerv jogutódja a megszűnés napját követően jön létre vagy közfeladatát a jövőben az irányító szerv által alapított államháztartáson kívüli szervezet látja el, a megszűnő költségvetési szerv pénzeszközeit a fejezetet irányító szerv fizetési számlájára kell átvezetni.
(6) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv megszüntetése esetén a költségvetési szerv előirányzatait a fejezetet irányító szervnek vagy az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti kijelölt, a fejezetet irányító szerv nevében eljáró szervnek a megszüntetés napjával, de legkésőbb harminc napon belül, az előirányzatokat terhelő pénzforgalom nélküli tranzakciókat hatvan napon belül rendeznie kell a Kincstárnál, azzal, hogy az előirányzatok rendezése során előirányzat-átcsoportosításra az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti kijelölt szerv nem jogosult. Ha a költségvetési szerv jogutódja a megszűnés napját követően jön létre vagy közfeladatát a jövőben az irányító szerv által alapított államháztartáson kívüli szervezet látja el, a megszűnő költségvetési szerv pénzeszközeit a fejezetet irányító szerv fizetési számlájára kell átvezetni.

III. FEJEZET
A TERVEZÉS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE

[Az Áht. 13. §-ához]

14/A. §
(1) Az államháztartásért felelős miniszter a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 5/A. §-a szerinti előrejelzést az azt alátámasztó módszerekkel, feltevésekkel és vonatkozó paraméterekkel együtt április 30-áig és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat Országgyűlésnek történő benyújtásáig készíti el, és teszi közzé az általa vezetett minisztérium honlapján. Az előrejelzés készítése során a korábbi előrejelzések (4) bekezdés szerinti értékelését figyelembe kell venni.
(1) Az államháztartásért felelős miniszter a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 5/A. §-a szerinti előrejelzést az azt alátámasztó módszerekkel, feltevésekkel és vonatkozó paraméterekkel együtt április 30-áig és október 31-éig készíti el, és teszi közzé az általa vezetett minisztérium honlapján. Az előrejelzés készítése során a korábbi előrejelzések (4) bekezdés szerinti értékelését figyelembe kell venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előrejelzések tartalmazzák az Európai Bizottság által készített legújabb előrejelzésekhez képest a különbségeket, jelentős eltérések esetén az eltérés indokát.
(3) A makrogazdasági és költségvetési előrejelzésekben érzékenységvizsgálat keretében meg kell vizsgálni - a növekedésre és a kamatlábak változására vonatkozó különböző feltételezések esetén - a fő költségvetési változók alakulásának pályáját. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzésekben alkalmazott alternatív feltételezések tartományának megválasztásakor az előrejelzések múltbeli megbízhatósága az irányadó, továbbá törekedni kell a vonatkozó kockázati forgatókönyvek figyelembevételére.
(4) Az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetési tervezéshez felhasznált makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket évente egyszer objektív kritériumok alapján átfogóan értékeli, többek között utólagos értékeléssel is. Az értékelés módszertanát - ideértve az objektív kritériumok meghatározását -, menetét, időzítését és az értékelés eredményét az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. Ha az értékelés alapján legalább négy egymást követő évben a makrogazdasági előrejelzések tekintetében jelentős eltérés mutatkozik, az előrejelzés módszertanát vagy annak paramétereit meg kell változtatni.

[Az Áht. 13. § (2) bekezdéséhez]

15. §
(1) A központi költségvetés fejezeteinek Áht. 13. § (2) bekezdése szerinti tervezett kiadási főösszegét az Áht. 29. § (1) bekezdése alapján az adott fejezetre megállapított összes kiadás szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként kell megállapítani.
(1) A központi költségvetési tervezésnek a legvalószínűbb makrogazdasági és költségvetési forgatókönyvön vagy egy annál óvatosabb forgatókönyvön kell alapulnia. A központi költségvetés fejezeteinek Áht. 13. § (2) bekezdése szerint tervezett kiadásait az Áht. 29. § (1) bekezdése alapján az adott fejezetre megállapított összes kiadás szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként kell megállapítani.
(2) Szerkezeti változásként kell szerepeltetni
a) a tervévet megelőző évben tartós jelleggel átcsoportosított előirányzatok összegét,
b) a kiadási előirányzatoknak a közfeladatok megszűnéséből, intézmény átszervezésből, belső szerkezeti korszerűsítésből, vagy más hasonló okból adódó módosításait, és
d) a bevételi előirányzatok tartós változásait.
(3) Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, szerkezeti változásként beépült közfeladatok egész évi bevételi és kiadási előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését.
(4) A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv tervezett kiadásait az Áht. 13. § (2) bekezdése szerinti fejezeti főösszegen belül külön meg kell jelölni.
(4) A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv tervezett kiadásait az Áht. 13. § (2) bekezdése szerint tervezett kiadások között külön meg kell jelölni.

[Az Áht. 13. § (3) bekezdéséhez]

16. §
(1) A fejezetet irányító szerv az Áht. 13. § (3) bekezdése szerinti tervezett bevételek és kiadások megállapításához meghatározza
a) az általános és kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket, előfeltételeket, módszertant, előírásokat,
b) a fejezetbe sorolt költségvetési szervek, központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok tervezett bevételi és kiadási előirányzatainak értékeit az Áht. 29. § (2) bekezdése alapján lebontott tervszámok 15. § szerinti szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként,
c) a b) pontban megjelölt adatokhoz igazodóan a közfeladatok ellátása körében a szakmai, működtetési, foglalkoztatási, díjazási követelményekben, feltételekben érvényesítendő változásokat, és
d) a tervezés eljárási teendőit, ideértve a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv és a hozzá rendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tervezésben való együttműködésének, munkamegosztásának feladatait,
és arról tájékoztatja a 17. § (1) bekezdése alapján a tervezett bevételek és kiadások kidolgozásáért felelősöket.
(1) A fejezetet irányító szerv az Áht. 13. § (2) bekezdése szerinti tervezett bevételek és kiadások megállapításához meghatározza
a) az általános és kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket, előfeltételeket, módszertant, előírásokat,
b) a fejezetbe sorolt költségvetési szervek, központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok tervezett bevételi és kiadási előirányzatainak értékeit a 33/B. § (3) bekezdése alapján lebontott tervszámok 15. § szerinti szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként,
b) a fejezetbe sorolt költségvetési szervek, központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok tervezett bevételi és kiadási előirányzatainak értékeit a 33/B. § alapján lebontott tervszámok 15. § szerinti szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként,
c) a b) pontban megjelölt adatokhoz igazodóan a közfeladatok ellátása körében a szakmai, működtetési, foglalkoztatási, díjazási követelményekben, feltételekben érvényesítendő változásokat, és
c) a b) pontban megjelölt adatokhoz igazodóan a közfeladatok ellátása körében a szakmai, működtetési, alkalmazási, díjazási követelményekben, feltételekben érvényesítendő változásokat, és
d) a tervezés eljárási teendőit, ideértve a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv és a hozzá rendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tervezésben való együttműködésének, munkamegosztásának feladatait,
és arról tájékoztatja a 17. § (1) bekezdése alapján a tervezett bevételek és kiadások kidolgozásáért felelősöket.
(2) A tervezett bevételek és kiadások között meg kell tervezni mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek
a) az ellátott közfeladatokkal kapcsolatosak,
b) a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, vagy eseti jelleggel várhatóak,
c) jogszabályon, magánjogi kötelmen alapulnak, vagy
d) az eszközök hasznosításával függenek össze.

[Az Áht. 13. § (4) bekezdéséhez]

17. §
(1) A költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve a tervezett bevételeket és kiadásokat, továbbá az Áht. 13. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmára vonatkozó javaslatokat a fejezetet irányító szervnek - a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerven keresztül - küldi meg.
(1) A költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve a tervezett bevételeket és kiadásokat, továbbá az azokat befolyásoló jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, szerződések vagy más kötelezettségek módosítására vonatkozó javaslatokat a fejezetet irányító szervnek - a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó költségvetési szerven keresztül - küldi meg.
(2) A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételek és kiadások államháztartásért felelős miniszterrel való egyeztetését megelőzően
a) felülvizsgálja azokat abból a szempontból, hogy megfelelően érvényesítik-e az általa a 16. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megjelölt követelményeket, szempontokat,
b) kidolgozza a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint saját - költségvetési szervi - tervezett bevételeit és kiadásait, és
c) véglegezi az Áht. 13. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmát.
c) véglegezi az (1) bekezdés szerinti javaslatokat.
(3) A Kormány és az Európai Unió Bizottsága által jóváhagyott éves vagy több évre szóló szakmai programokban vállalt kötelezettségek figyelembevételével kell éves szinten megtervezni a vállalt nemzeti társfinanszírozás összegét. A fejezetet irányító szerv a program benyújtásakor megjelölt finanszírozási eszközt a költségvetés tervezésekor biztosítja. Ha a Kormány célelőirányzatból történő finanszírozásra vállalt kötelezettségét, a fejezetet irányító szerv a tervezéskor a megfelelő célelőirányzatból elkülöníti és külön megtervezi az éves társfinanszírozás előirányzatát.
(4) A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételeket és kiadásokat, valamint az Áht. 13. § (4) bekezdése szerinti intézkedéseket az államháztartásért felelős miniszterrel lefolytatott egyeztetések során rögzített szempontok alapján véglegezi. Ennek során döntenie kell a nem ellátható közfeladat átmeneti felfüggesztéséről, megszüntetéséről, vagy a szükséges forrásoknak a közfeladat ellátásához szükséges összegű átcsoportosításáról.
(4) A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételeket és kiadásokat, valamint az (1) bekezdés szerinti javaslatok alapján szükséges intézkedéseket az államháztartásért felelős miniszterrel lefolytatott egyeztetések során rögzített szempontok alapján véglegezi. Ennek során döntenie kell a nem ellátható közfeladat átmeneti felfüggesztéséről, megszüntetéséről, vagy a szükséges forrásoknak a közfeladat ellátásához szükséges összegű átcsoportosításáról.
18. §   A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv a tervezett bevételei és kiadásai elkészítésére a 16. § (2) bekezdése, 17. § (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése rendelkezéseit alkalmazza abban az esetben is, ha a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkezik, de más költségvetési szerv felett nem gyakorol irányító szervi hatásköröket, vagy önálló fejezettel nem rendelkezik, de fejezetet irányító szervi jogállással van felruházva. A szervezeten belül a tervezett bevételek és kiadások kialakításának, egyeztetésének rendjét belső szabályzat rögzíti.

[Az Áht. 13/B. §-ához]

18/A. §
(1) Az államháztartásért felelős miniszter az Áht. 13/B. §-a szerinti előrejelzést az azt alátámasztó módszerekkel, feltevésekkel és vonatkozó paraméterekkel együtt április 30-áig és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat Országgyűlésnek történő benyújtásáig készíti el és teszi közzé az általa vezetett minisztérium honlapján. Az előrejelzés készítése során a korábbi előrejelzések (4) bekezdés szerinti értékelését figyelembe kell venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előrejelzések tartalmazzák az Európai Bizottság által készített legújabb előrejelzésekhez képest a különbségeket, jelentős eltérések esetén az eltérés indokát.
(3) A makrogazdasági és költségvetési előrejelzésekben érzékenységvizsgálat keretében meg kell vizsgálni - a növekedésre és a kamatlábak változására vonatkozó különböző feltételezések esetén - a fő költségvetési változók alakulásának pályáját. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzésekben alkalmazott alternatív feltételezések tartományának megválasztásakor az előrejelzések múltbeli megbízhatósága az irányadó, továbbá törekedni kell a vonatkozó kockázati forgatókönyvek figyelembevételére.
(4) Az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetési tervezéshez felhasznált makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket évente egyszer objektív kritériumok alapján átfogóan értékeli, többek között utólagos értékeléssel is. Az értékelés módszertanát - ideértve az objektív kritériumok meghatározását -, menetét, időzítését és az értékelés eredményét az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. Ha az értékelés alapján legalább négy egymást követő évben a makrogazdasági előrejelzések tekintetében jelentős eltérés mutatkozik, az előrejelzés módszertanát vagy annak paramétereit meg kell változtatni.

[Az Áht. 14. § (5) bekezdéséhez]

19. §
(1) Az Áht. 14. § (5) bekezdés a) pontja szerinti fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv előirányzatai tekintetében fejezetet irányító szervnek a fejezeti jogállással bíró költségvetési szerv minősül. A kormányhivatal a központi költségvetés tervezéséhez (15-18. §), az előirányzat-maradvány elszámolásához (150-154. §), és a beszámoláshoz (160. és 161. §) kapcsolódóan megtett intézkedéseiről tájékoztatja azt a fejezetet irányító szervet, amely fejezethez a központi költségvetésben címrend szerint kapcsolódik. A fejezetet irányító szervi jogállással bíró más költségvetési szerv esetén a tájékoztatási kötelezettség nem érvényesül.
(1) Az Áht. 14. § (5) bekezdés a) pontja szerinti fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv előirányzatai tekintetében fejezetet irányító szervnek a fejezeti jogállással bíró költségvetési szerv minősül. A kormányhivatal a központi költségvetés tervezéséhez (15-18. §), a költségvetési maradvány elszámolásához (150-154. §), és a beszámoláshoz (160. és 161. §) kapcsolódóan megtett intézkedéseiről tájékoztatja azt a fejezetet irányító szervet, amely fejezethez a központi költségvetésben címrend szerint kapcsolódik. A fejezetet irányító szervi jogállással bíró más költségvetési szerv esetén a tájékoztatási kötelezettség nem érvényesül.
(2) A fejezetet irányító szerv mint költségvetési szerv és mint fejezetet irányító szerv e két feladatkörében külön félként eljárva szerződést nem köthet, más magánjogi kötelmet nem vállalhat, azonban a fejezetet irányító szervi minőségében az irányítása alá tartozó fejezetre költségvetési szervekre általa előírt követelményeket költségvetési szervként köteles teljesíteni.

[Az Áht. 17. §-ához]

20. §   A központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai jogi személyiséggel nem bírnak, munkáltatóként munkaerőt nem foglalkoztathatnak, saját vagyonnal nem rendelkezhetnek.
20. §   A központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai jogi személyiséggel nem bírnak, munkáltatóként munkaerőt nem foglalkoztathatnak, saját tulajdonnal nem rendelkezhetnek.

[Az Áht. 18. § (4) bekezdéséhez]

21. §
(1) A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervére nézve a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(2) A kezelő szervnek a kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzataira nézve el kell készítenie a 13. § (3) bekezdése szerinti szabályzatot.
(3) A kezelő szervnek a kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységei vezetőjére a 11. és 12. §, alkalmazottaira az 55. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
22. §   A központi költségvetés XLIII. fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatok esetén a kezelő szerv a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.

[Az Áht. 21. §-ához]

23. §
(1) A Kormány a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról az államháztartásért felelős miniszter önállóan, vagy az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szerv vezetőjének együttesen benyújtott előterjesztése alapján dönt.
(1) A Kormány a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról az államháztartásért felelős miniszter által önállóan benyújtott előterjesztés alapján dönt.
(1) A Kormány részére a céltartalékok felhasználására vonatkozó előterjesztést az államháztartásért felelős miniszter nyújthat be.
(2) Az előterjesztésben nyilatkozni kell arról, hogy a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján az igényelt közfeladat ellátására felhasználható szabad előirányzat nem áll rendelkezésre, a tartalékot visszatérítési kötelezettséggel igénylik-e, továbbá tájékoztatást kell adni a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék szabad előirányzatának összegéről.
(2) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználására vonatkozó előterjesztésben a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére átcsoportosítandó előirányzat mértéke nem lehet kevesebb, mint 50 millió forint. Az előterjesztésben
a) nyilatkozni kell arról, hogy a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján a közfeladat ellátására felhasználható szabad előirányzat nem áll rendelkezésre,
b) be kell mutatni, hogy a közfeladat ellátásával összefüggésben várhatóan milyen költségek, milyen ütemezésben merülnek fel,
c) visszatérítési kötelezettséggel igényelt rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék esetén meg kell jelölni a visszatérítés tervezett időpontját, továbbá
d) tájékoztatást kell adni a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék szabad előirányzatának mértékéről.
(3) Visszatérítési kötelezettséggel igényelt tartalék esetén az előterjesztésben meg kell jelölni a visszafizetés tervezett időpontját.
(3) Visszatérítési kötelezettséggel igényelt tartalék esetén az előterjesztésben meg kell jelölni a visszatérítés tervezett időpontját.
(3) A Kormány Áht. 21. § (6) bekezdése szerinti
a) egyedi határozatában fel kell tüntetni
aa) a tartalék biztosításának célját,
ab) az átcsoportosítással érintett előirányzatok címrendi besorolását,
ac) az átcsoportosítással érintett előirányzat mértékét,
ad) az átcsoportosítás egyszeri vagy tartós jellegét,
ae) az elszámolás és - a visszatérítési kötelezettséggel biztosított előirányzat esetében - a visszatérítés időpontját,
b) egyedi határozata mellékletét a 2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni.
(4) A Kormány egyedi határozatában fel kell tüntetni
a) a tartalék biztosításának célját, az elszámolás időpontját,
b) az átcsoportosítás egyszeri vagy tartós jellegét, és
c) az esetleges visszafizetési kötelezettséget és a visszafizetés időpontját.
c) az esetleges visszatérítési kötelezettséget és a visszafizetés időpontját.
c) az esetleges visszatérítési kötelezettséget és a visszatérítés időpontját.
(4) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból visszatérítési kötelezettséggel biztosított előirányzat visszatérülését, valamint a nem visszatérítési kötelezettséggel biztosított előirányzat fel nem használt, vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált részét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára kell befizetni, amely az adott évi rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatát növeli. Ha a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére átcsoportosított előirányzat egészére vagy annak legalább egy részére az átcsoportosításról, illetve - az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti esetben - a kötelezettségvállalás engedélyezéséről szóló kormányhatározat közzétételét követő hatvan napon belül a kötelezettségvállaló mulasztásából kötelezettségvállalásra nem kerül sor, az átcsoportosított előirányzat egészét vissza kell téríteni, illetve az előirányzat-átcsoportosítás iránt nem kell intézkedni. A visszatérítésre és a további felhasználásra e bekezdést kell alkalmazni.
(5) A Kormány egyedi határozata mellékletét a 2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni.
(6) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból visszatérítési kötelezettséggel átcsoportosított előirányzat visszatérülését, valamint a bármely címen átcsoportosított előirányzat fel nem használt vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált részét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára kell befizetni, amellyel az adott évi rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatát a Kormány megnövelheti.

[Az Áht. 23. § (2) bekezdéséhez]

24. §
(1) A helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között kell megtervezni
a) a helyi önkormányzat bevételeit - így különösen a helyi adó bevételeket, a normatív hozzájárulásokat, támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat -, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit,
a) a helyi önkormányzat bevételeit - így különösen a helyi adó bevételeket, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat -, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit,
b) a helyi önkormányzat kiadásait, így különösen
ba) a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként,
felújításonként,
ba) a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat,
bc) az általános és céltartalékot, és
bd) elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait.
(1) A helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell megtervezni
a) a helyi önkormányzat bevételeit - így különösen a helyi adó bevételeket, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat -, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit,
b) a helyi önkormányzat költségvetési kiadásait, így különösen
ba) a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként,
felújításonként,
ba) a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat,
bc) az általános és céltartalékot, és
bd) elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait.
(2) A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal bevételi és kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel, továbbá a képviselő-testület működésével, tagjainak díjazásával kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni.
(2) A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal bevételi és kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni.
(2) A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni.
(3) A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámán felül a költségvetési rendeletben költségvetési szervenként be kell mutatni a közfoglalkoztatottak létszámát is.
(3) A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámán felül a költségvetési rendeletben költségvetési szervenként be kell mutatni az általuk foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát is. A helyi önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát a költségvetési rendeletnek a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó részében kell bemutatni.
(4) A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv költségvetési bevételeit, költségvetési kiadásait, engedélyezett létszámát abban az esetben is az irányító szerv költségvetési rendelete tartalmazza, ha a helyi önkormányzat más helyi önkormányzattal vagy többcélú kistérségi társulással a 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodást kötött.
(4) A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv költségvetési bevételeit, költségvetési kiadásait, engedélyezett létszámát abban az esetben is az irányító szerv költségvetési rendelete tartalmazza, ha a helyi önkormányzat más helyi önkormányzattal vagy társulással a 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodást kötött.

[Az Áht. 24. § (2) és (3) bekezdéséhez]

25. §
(1) Ha a helyi önkormányzatok tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait körjegyzőség látja el, a körjegyzőség - mint költségvetési szerv - bevételei, kiadásai, engedélyezett létszáma a körjegyzőség székhelye szerinti helyi önkormányzat költségvetési rendeletében szerepel.
(2) A körjegyzőség bevételeiről, kiadásairól, engedélyezett létszámáról az érdekelt helyi önkormányzatok - a költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt - együttes testületi ülésen döntenek.
(3) A körjegyzőségben részt vevő helyi önkormányzatok mindegyike önálló költségvetési rendeletet alkot, amelyet a körjegyző készít elő.

[Az Áht. 24. § (1) bekezdéséhez]

26. §
(1) A jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat figyelembevételével állítja össze.
(1) A jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a Kormány Áht. 13. § (1) bekezdése szerinti döntései figyelembevételével állítja össze.
(2) A polgármester a költségvetési koncepció tervezetéről a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és azt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. A pénzügyi bizottságnak a költségvetési koncepció tervezetének egészéről véleményt kell alkotnia.
(3) A költségvetési koncepció tervezetét a képviselő-testület a bizottságok véleményével együtt megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.

[Az Áht. 24. § (2) bekezdéséhez]

[Az Áht. 24. § (3) bekezdéséhez]

27. §
(1) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés eredményét a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti.
(2) A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét és a jogszabály alapján kötelező könyvvizsgálatról készített írásos jelentést.
(2) A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét.

[Az Áht. 24. § (4) bekezdéséhez]

28. §   Az Áht. 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni:
a) az ellátottak térítési díjának, kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege,
b) a lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege,
c) a helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként,
d) a helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, és
e) az egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege.

[Az Áht. 26. §-ához]

29. §
(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. és 26-28. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, jegyzőn az Áht. 27. § (2) bekezdése szerinti helyi önkormányzat jegyzőjét kell érteni.
(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. §-t, a 27. §-t és a 28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, jegyzőn az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti helyi önkormányzat jegyzőjét kell érteni.
(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, illetve a térségi fejlesztési tanács költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. és 26-28. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy önkormányzati hivatal alatt az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalát, a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetét, illetve a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetét, jegyzőn a hivatalvezetőt, illetve a munkaszervezet vezetőjét kell érteni.
(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, illetve a térségi fejlesztési tanács költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. és 26-28. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy önkormányzati hivatal és jegyző alatt az országos nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, térségi fejlesztési tanács tervezési feladatainak ellátásáért az Áht. 27. §-a szerint felelős szervet és annak vezetőjét kell érteni.
(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat, a térségi fejlesztési tanács költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. §-t és a 26-28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt az országos nemzetiségi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács tervezési feladatainak ellátásáért az Áht. 27. §-a szerint felelős szervet és annak vezetőjét kell érteni.
(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat, a térségi fejlesztési tanács költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. §-t, a 27. §-t és a 28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat az országos nemzetiségi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt az országos nemzetiségi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács tervezési feladatainak ellátásáért az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint felelős szervet és annak vezetőjét kell érteni.
(3) A jogi személyiségű társulás költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. és 26-28. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy önkormányzati hivatal és jegyző alatt az Áht. 27. § (5) bekezdése szerinti helyi önkormányzat hivatalát és jegyzőjét kell érteni.
(3) A jogi személyiségű társulás költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. és 26-28. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy önkormányzati hivatal és jegyző alatt az Áht. 27. § (5) bekezdése szerinti költségvetési szervet és annak vezetőjét kell érteni.
(3) A társulás költségvetési határozatának szerkezetére és elkészítésére a 24. §-t és a 26-28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szervet és annak vezetőjét kell érteni.
(3) A társulás költségvetési határozatának szerkezetére és elkészítésére a 24. §-t, a 27. §-t és a 28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a társulás költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó önkormányzati hivatalt és az azt vezető jegyzőt is érteni kell.

[Az Áht. 28. § (1) bekezdéséhez]

30. §   Az Áht. 28. § (1) bekezdése szerinti szabályzatban rendelkezni kell különösen a fejezeti kezelésű előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, a támogatói döntések meghozatala és a kötelezettségvállalás belső egyeztetési és engedélyezési eljárási, továbbá dokumentációs szabályairól, határidőiről, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, az ellenőrzés feladatainak rendjéről, mindezek határidőiről, szervezeti megosztásáról, az egyes szervezeti egységek feladatairól. Ha a fejezetet irányító szerv a szabályzatot jogalkotási jog hiányában adja ki, a szabályzatnak rendelkeznie kell az Áht. 109. § (5) bekezdésében foglaltakról is.

[Az Áht. 28. §-ához]

30. §
(1) A fejezetet irányító szerv vezetője a központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően haladéktalanul felülvizsgálja az Áht. 28. § (1) bekezdése szerinti rendeletet, szabályzatot. A rendelet, szabályzat módosítását úgy kell végrehajtani, hogy az január 15-éig hatályba lépjen.
(2) Az Áht. 28. § (1) bekezdése szerinti szabályzatban rendelkezni kell különösen a fejezeti kezelésű előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, a támogatói döntések meghozatala és a kötelezettségvállalás belső egyeztetési és engedélyezési eljárási, továbbá dokumentációs szabályairól, határidőiről, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, az ellenőrzés feladatainak rendjéről, mindezek határidőiről, szervezeti megosztásáról, az egyes szervezeti egységek feladatairól. Ha a fejezetet irányító szerv a szabályzatot jogalkotási jog hiányában adja ki, a szabályzatnak rendelkeznie kell az Áht. 109. § (5) bekezdésében foglaltakról is.
30. §   Az Áht. 28. § (1) bekezdése szerinti rendelet, szabályzat mellékletében a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok és elkülönített állami pénzalapok előirányzatának felhasználási szabályait a 3. mellékletben meghatározott módon kell szabályozni. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a rendeletet, szabályzatot a fejezetet irányító szerv vezetője haladéktalanul felülvizsgálja és azt módosítja. Ha a fejezetet irányító szerv szabályzatot ad ki, a szabályzatnak rendelkeznie kell az Áht. 109. § (5) bekezdésében foglaltakról is.

[Az Áht. 28/A. § (1) bekezdéséhez]

[Az Áht. 28. § (2) bekezdéséhez]

31. §
(1) A költségvetési évet megelőző év december 20-áig - a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során az Országgyűlés Áht. 22. § (7) bekezdése szerinti határozata alapján - előzetes kincstári költségvetést kell készíteni a végleges kincstári költségvetés szerinti formátumban, és azt a Kincstár részére meg kell küldeni.
(1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervekről és a fejezeti kezelésű előirányzatokról a költségvetési évet megelőző év december 20-áig az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény - ha annak elfogadására e határidőt megelőző hetedik napig nem került sor az Országgyűlés Áht. 22. § (7) bekezdése szerinti határozata - alapján előzetes kincstári költségvetést kell a végleges kincstári költségvetésre meghatározott formátumban készíteni, és azt a Kincstár részére megküldeni.
(1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervekről, a központi és fejezeti kezelésű előirányzatokról, az elkülönített állami pénzalapokról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól a költségvetési évet megelőző év december 20-áig az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény - ha annak elfogadására e határidőt megelőző hetedik napig nem került sor az Országgyűlés Áht. 22. § (7) bekezdése szerinti határozata - alapján előzetes kincstári költségvetést kell a végleges kincstári költségvetésre meghatározott formátumban készíteni, és azt a Kincstár részére megküldeni.
(1) A kincstári költségvetést
a) a fejezetbe sorolt költségvetési szervekre és fejezeti kezelésű előirányzatokra a fejezetet irányító szerv,
b) az elkülönített állami pénzalapokra és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira azok kezelő szerve,
c) a központi kezelésű előirányzatokra a fejezetet irányító szerv, ha a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter, a Kincstár
készíti el. A Kincstár által készített kincstári költségvetéshez az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: államháztartási számviteli kormányrendelet) meghatározott szervezetek adatot szolgáltatnak.
(2) A fejezetet irányító szerv a kincstári költségvetést a költségvetési év január 10-éig állapítja meg, és azt megküldi az érintett költségvetési szerveknek, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerveinek, valamint a Kincstárnak. A kincstári költségvetésnek és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie.
(2) A végleges kincstári költségvetést a költségvetési év január 10-éig kell elkészíteni és - ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles - megküldeni a Kincstárnak.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény - vagy ha annak elfogadására e határidőt megelőző tízedik napig nem került sor, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslat - alapján előzetes kincstári költségvetést készít a végleges kincstári költségvetésre meghatározott formában, és azt a Kincstár részére a költségvetési évet megelőző év december 20-áig megküldi. A végleges kincstári költségvetést a költségvetési év január 10-éig kell a Kincstárnak megküldeni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a kincstári költségvetést az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény alapján a költségvetési évet megelőző év december 20-áig a Kincstár által működtetett elektronikus rendszerbe tölti fel.
(2a) Ha az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényt a (2) bekezdésben meghatározott határnapot megelőző tizedik napig nem fogadja el, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat vagy annak az összegző módosító javaslattal egybeszerkesztett szövege alapján a végleges kincstári költségvetésre meghatározott formában előzetes kincstári költségvetést kell készíteni és azt a költségvetési évet megelőző év december 20-áig a Kincstár által működtetett elektronikus rendszerbe feltölteni. A végleges kincstári költségvetést az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény alapján a költségvetési év január 10-éig kell a Kincstár által működtetett elektronikus rendszerbe feltölteni.
(3) Központi költségvetési szerv év közben történő alapítása esetén a költségvetési szerv alapító okiratának hatálybalépését, új fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési év közben történő létrehozása esetén a létrehozást követő nyolc napon belül kell a kincstári költségvetést megállapítani és megküldeni az érintett költségvetési szervnek, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervének, valamint a Kincstárnak.
(3) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv év közben történő alapítása esetén a költségvetési szerv alapító okiratának hatálybalépését, új központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzata év közben történő létrehozása esetén a létrehozást követő nyolc napon belül kell a kincstári költségvetést megállapítani és - ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles - megküldeni a Kincstárnak.
(3) Költségvetési szerv év közben történő alapítása esetén a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését, új központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzata év közben történő létrehozása esetén a létrehozást követő nyolc napon belül kell a kincstári költségvetést megállapítani és - ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles - megküldeni a Kincstárnak.
(4) Az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kincstári költségvetését a kezelő szerv készíti el és küldi meg a Kincstárnak, legkésőbb a költségvetési év január 20-áig.
(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el.
(5) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kincstári költségvetését azok kezelő szerve készíti el.
(6) A központi kezelésű előirányzatok kincstári költségvetését a fejezetet irányító szerv - ha a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter, a Kincstár - készíti el. A Kincstár által készített kincstári költségvetéshez az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: államháztartási számviteli kormányrendelet) meghatározott szervezetek adatot szolgáltatnak.

[Az Áht. 28/A. § (2) és (4) bekezdéséhez]

[Az Áht. 28/A. § (2) bekezdéséhez]

31/A. §   Az elemi költségvetés az államháztartási számviteli kormányrendelet 6. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti költségvetési jelentésben szereplő eredeti előirányzatokat - költségvetési szerv év közben történő alapítása, társulás, nemzetiségi önkormányzat év közben történő megalakulása, új központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzata év közben történő létrehozása esetén a módosított előirányzatokat -, valamint ac) és ad) alpontja szerinti adatszolgáltatások tervértékeit tartalmazza.
31/A. §   Az elemi költségvetés az államháztartási számviteli kormányrendelet 6. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti költségvetési jelentésben szereplő eredeti előirányzatokat - költségvetési szerv év közben történő alapítása, társulás, nemzetiségi önkormányzat év közben történő megalakulása, új központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzata év közben történő létrehozása esetén a módosított előirányzatokat -, valamint az államháztartási számviteli kormányrendelet 6. § (2) bekezdés ac) és ad) alpontja szerinti adatszolgáltatások tervértékeit tartalmazza.

[Az Áht. 28. § (3)-(5) bekezdéséhez]

32. §
(1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv az elemi költségvetést a fejezetet irányító szervnek - a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv útján - küldi meg a fejezetet irányító szerv által meghatározott időpontig.
(1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv az elemi költségvetést a fejezetet irányító szervnek - a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó költségvetési szerv útján - küldi meg a fejezetet irányító szerv által meghatározott időpontig.
(1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv az elemi költségvetést a fejezetet irányító szervnek - a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó költségvetési szerv útján - küldi meg a fejezetet irányító szerv által meghatározott időpontig. A fejezetet irányító szerv a felülvizsgált és jóváhagyott elemi költségvetésekről a költségvetési év február 28-áig - év közben alapított költségvetési szerv esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül - adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.
(2) A fejezetet irányító szerv a megküldött elemi költségvetést felülvizsgálja és dönt annak jóváhagyásáról.
(2) A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el és arról a költségvetési év február 28-áig - új fejezeti kezelésű előirányzat év közben történő létrehozása esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül - adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.
(3) A jóváhagyott elemi költségvetésekről a fejezetet irányító szerv a költségvetési év február 28-áig - év közben alapított költségvetési szerv esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül - adatot szolgáltat a Kincstárnak.
(3) Az elkülönített állami pénzalap kezelő szerve az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetését a költségvetési év február 10-éig - új előirányzat év közben történő létrehozása esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül - megküldi a fejezetet irányító szervnek. A fejezetet irányító szerv a benyújtott elemi költségvetést felülvizsgálja, dönt annak jóváhagyásáról, és a jóváhagyott elemi költségvetésről a költségvetési év február 28-áig - új előirányzat év közben történő létrehozása esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül - adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.
(4) A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el és arról a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltat a Kincstárnak.
(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei elkészítik a társadalombiztosítás általuk kezelt pénzügyi alapja elemi költségvetését, és arról a költségvetési év február 28-áig - új előirányzat év közben történő létrehozása esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül - adatot szolgáltatnak a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.
(5) Az elkülönített állami pénzalap kezelő szerve az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetését a költségvetési év február 10-éig megküldi a fejezetet irányító szervnek. A fejezetet irányító szerv a benyújtott elemi költségvetést felülvizsgálja, dönt annak jóváhagyásáról, és a jóváhagyott elemi költségvetésről a költségvetési év február 15-éig adatot szolgáltat a Kincstárnak.
(5) Az elkülönített állami pénzalap kezelő szerve az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetését a költségvetési év február 10-éig megküldi a fejezetet irányító szervnek. A fejezetet irányító szerv a benyújtott elemi költségvetést felülvizsgálja, dönt annak jóváhagyásáról, és a jóváhagyott elemi költségvetésről a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltat a Kincstárnak.
(5) A központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetését azok kincstári költségvetése elkészítéséért felelős szerv készíti el, és arról - ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles - a költségvetési év február 28-áig - új előirányzat év közben történő létrehozása esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül - adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben. A Kincstár által készített elemi költségvetéshez az államháztartási számviteli kormányrendeletben meghatározott szervezetek adatot szolgáltatnak.
(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei elkészítik az általuk kezelt társadalombiztosítás pénzügyi alapja elemi költségvetését és arról a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltatnak a Kincstárnak.
(7) A központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetését azok kincstári költségvetése elkészítéséért felelős szerv készíti el, és arról - ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles - a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltat a Kincstárnak. A Kincstár által készített elemi költségvetéshez az államháztartási számviteli kormányrendeletben meghatározott szervezetek adatot szolgáltatnak.
33. §
(1) Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv jóváhagyott elemi költségvetéséről az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Kincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság).
(1) Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv jóváhagyott elemi költségvetéséről az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét - év közben alapított költségvetési szerv esetén annak törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését - követő harminc napon belül adatot szolgáltat Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.
(1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetését a polgármester, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke vagy a térségi fejlesztési tanács elnöke hagyja jóvá.
(2) A nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítésére az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy önkormányzati hivatalon a helyi nemzetiségi önkormányzat esetén az Áht. 27. § (2) bekezdése szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalát, országos nemzetiségi önkormányzat esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalát, jogi személyiségű társulás esetén az Áht. 27. § (2) bekezdése szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalát, többcélú kistérségi társulás és térségi fejlesztési tanács esetén azok munkaszervezetét kell érteni, és az országos nemzetiségi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek jóváhagyott elemi költségvetéséről a nemzetiségpolitikáért felelős állami szervnek kell adatot szolgáltatni, amely az adatokat továbbítja a Kincstárnak.
(2) A nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítésére az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy önkormányzati hivatalon az Áht. 27. §-a szerint az adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős szervet kell érteni, és az országos nemzetiségi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek jóváhagyott elemi költségvetéséről a nemzetiségpolitikáért felelős állami szervnek kell adatot szolgáltatni, amely az adatokat továbbítja a Kincstárnak.
(2) A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítésére az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy önkormányzati hivatalon az Áht. 27. §-a szerint az adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős szervet kell érteni, és az országos nemzetiségi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek jóváhagyott elemi költségvetését a Kincstár tíz napon belül továbbítja a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek.
(2) A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítésére az (1) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy önkormányzati hivatalon az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint az adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős szervet kell érteni.
(2) Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv jóváhagyott elemi költségvetéséről az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét - év közben alapított költségvetési szerv esetén annak törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését - követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.
(3) A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítésére a (2) bekezdést kell alkalmazni, azzal, hogy önkormányzati hivatalon az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint az adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős szervet kell érteni.
33/A. §   Az elemi költségvetés az államháztartási számviteli kormányrendelet 6. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti költségvetési jelentésben szereplő eredeti előirányzatokat, valamint ac) és ad) alpontja szerinti adatszolgáltatások tervértékeit tartalmazza.

[Az Áht. 29. § (1) és (2) bekezdéséhez]

33/B. §
(1) Az Áht. 29. § (1) bekezdésében meghatározott összegek kialakításához a fejezetet irányító szerv március 31-éig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek a költségvetési évet követő három évre vonatkozó szakmai és költségvetési tervét, amely tartalmazza különösen a közfeladatokban tervezett változásokat, az ehhez szükséges törvénymódosításokat és mindezzel összefüggésben a tervezett bevételi és kiadási főösszeget.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakmai és költségvetési tervben részletesen indokolni kell, ha az adott költségvetési év vonatkozásában a tervezett bevételi vagy kiadási főösszeg eltér a megelőző évben az adott évre meghatározott főösszegektől.
(3) A fejezetet irányító szerv a fejezetre vonatkozó, az Áht. 29. § (1) bekezdése alapján kiadott kormányhatározatban megállapított bevételi és kiadási főösszeget a kormányhatározat közzétételétől számított harminc napon belül a fejezetre vonatkozó kiadási és bevételi előirányzatokra lebontja, és erről tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert.
33/B. §   Az Áht. 29. § (1) bekezdésében meghatározott összegek kialakításához a fejezetet irányító szerv szeptember 30-áig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek a költségvetési évet követő három évre vonatkozó szakmai és költségvetési tervét, amely tartalmazza különösen a közfeladatokban tervezett változásokat, az ehhez szükséges törvénymódosításokat és mindezzel összefüggésben a tervezett bevételi és kiadási főösszeget.

IV. FEJEZET
A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

[Az Áht. 30. §-ához]

34. §
(1) Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési év eredeti vagy módosított előirányzatain felüli források évközi biztosítása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - előirányzat-átcsoportosítással történik.
(1) Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési év eredeti vagy módosított előirányzatain felüli források évközi biztosítása - a (2) és (2b) bekezdésben foglaltak kivételével - előirányzat-átcsoportosítással történik.
(1) Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési év eredeti vagy módosított költségvetési kiadási előirányzatain felüli források évközi biztosítása - a (2) és (2b) bekezdésben foglaltak kivételével - előirányzat-átcsoportosítással történik.
(1) Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési év eredeti vagy módosított költségvetési kiadási előirányzatain felüli források évközi biztosítása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - előirányzat-átcsoportosítással történik.
(2) Az államháztartás központi alrendszerén belül előirányzat-átcsoportosítás helyett a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átvezetéssel kell elszámolni
a) az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatok felhasználását,
b) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatainak továbbadását, ha annak forrása részben vagy egészben a 2. § b)-i) pontja szerinti bevétel, és
c) az olyan ügylet ellenértékét, amelyről az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát vagy számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani.
(2) Az államháztartás központi alrendszerén belül előirányzat-átcsoportosítás helyett a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalással kell teljesíteni
a) az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatok végleges felhasználását,
b) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatainak továbbadását, ha annak forrása részben vagy egészben a 2. § b)-i) pontja szerinti bevétel, és
b) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatainak továbbadását, ha annak forrása részben vagy egészben a 2. § b)-f) pontja szerinti bevétel vagy finanszírozási bevétel, és
b) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatainak továbbadását, ha annak forrása részben vagy egészben nem az egységes rovatrend B816. Központi, irányító szervi támogatás rovaton elszámolandó bevétel, és
b) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési kiadási előirányzatainak továbbadását, ha annak forrása részben vagy egészben nem az egységes rovatrend B816. Központi, irányító szervi támogatás rovaton elszámolandó bevétel, és
c) az olyan ügylet ellenértékét, amelyről az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát vagy számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani.
(2a) Ha egyedi határozat a (2) bekezdés a) pontja szerinti előirányzatok vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti forrásokkal biztosított kiadási előirányzatok terhére történő előirányzat-átcsoportosításról rendelkezik, azt a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti (2) bekezdés szerinti átutalással kell végrehajtani.
(2b) Előirányzat-átcsoportosítás helyett a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalással teljesíthető a választások lebonyolítására és előkészítésére szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatból a választások lebonyolításában közreműködő költségvetési szervek ezzel összefüggő kiadásai pénzügyi fedezetének biztosítása.
(3) Az államháztartás központi alrendszerében a természetes személyek és az államháztartás központi alrendszerén kívüli jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek számára a kiadásokat a fizetési számlák megterhelésével vagy - ha jogszabály azt megengedi - készpénzes fizetéssel kell teljesíteni.
34/A. §   A támogatásértékű bevételek és az átvett pénzeszközök bevételi előirányzatai a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.
34/A. §   A támogatások államháztartáson belülről és az átvett pénzeszközök bevételi előirányzatai a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.
34/A. §   Az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.
34/A. §   Az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett költségvetési bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a költségvetési bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év költségvetési bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.
34/B. §   A költségvetési év során a költségvetési szerv átalakítása és a költségvetési szerv közfeladatának más költségvetési szerv részére történő átadása esetén az átalakítással érintett költségvetési szerv jogutódja, valamint a közfeladatot más költségvetési szervtől átvevő költségvetési szerv a jogelőd költségvetési szervnél az átalakítás, illetve a közfeladat átvételének napjáig jóváhagyott, de pénzügyileg nem teljesített költségvetési bevételi előirányzatokkal a költségvetési bevételi előirányzatait megnövelheti.
35. §
(1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat közhatalmi bevételek, intézményi működési bevételek és felhalmozási bevételek eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették - módosított bevételi előirányzatán felüli többletbevétel az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.
(1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek, B4. Működési bevételek és B5. Felhalmozási bevételek rovatain megtervezett eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették - módosított bevételi előirányzatán felüli többletbevétel az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.
(1) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat közhatalmi bevételek, működési bevételek és felhalmozási bevételek költségvetési bevételi előirányzatok eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették - módosított előirányzatán felül teljesített költségvetési bevétel (e § alkalmazásában a továbbiakban: többletbevétel) az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti többletbevétel a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat esetén eléri az (1) bekezdés szerinti bevételi előirányzat 30%-át, de legalább az ötven millió forintot, az ezt meghaladó többletbevétel az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, a fejezetet irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.
(2) Ha a többletbevétel a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat esetén eléri az eredeti előirányzat 30%-át, de legalább az ötven millió forintot, az ezt meghaladó többletbevétel az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével használható fel az (1) bekezdésben meghatározott módon.
(3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a többletbevétel felhasználására irányuló kérelmet a fejezetet irányító szervhez nyújtja be. A fejezeti kezelésű előirányzat (2) bekezdés szerinti hányadot vagy összeget el nem érő többletbevételének felhasználására abban az esetben kell engedélyt kérni, ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve nem azonos a fejezetet irányító szervvel. Ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a fejezetet irányító szerv, a bevételi előirányzat növelésére fejezetet irányító szervi hatáskörben kiadott intézkedést az engedély megadásának kell tekinteni.
(4) A fejezet irányító szerv a (3) bekezdés alapján beérkezett kérelmeket és a fejezetet irányító szerv által kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételeit megvizsgálja abból a szempontból, hogy annak felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges-e, ennek alapján dönt a felhasználás engedélyezéséről, megtagadásáról, vagy - ha a többletbevétel felhasználásával egyébként egyetért - azok jóváhagyására kérelmet nyújt be az államháztartásért felelős miniszternek. A fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben ismertetni kell a többletbevétel keletkezésének okát, a bevétel jellegét, tervezett felhasználási módját, külön megjelölve, ha annak felhasználási célja jogszabály, szerződés, nemzetközi kötelezettség vagy más hasonló okból kötött.
(4) A fejezetet irányító szerv a (3) bekezdés alapján beérkezett kérelmeket és a fejezetet irányító szerv által kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételeit megvizsgálja abból a szempontból, hogy annak felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges-e, ennek alapján dönt a felhasználás engedélyezéséről, megtagadásáról, vagy - ha a többletbevétel felhasználásával egyébként egyetért - azok jóváhagyására kérelmet nyújt be az államháztartásért felelős miniszternek. A fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben ismertetni kell a többletbevétel keletkezésének okát, a bevétel jellegét, tervezett felhasználási módját, külön megjelölve, ha annak felhasználási célja jogszabály, szerződés, nemzetközi kötelezettség vagy más hasonló okból kötött.
(5) Az államháztartásért felelős miniszter döntését a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül hozza meg, amelyben meghatározhatja a többletbevétel felhasználásának engedélyezett célját is. Ha az államháztartásért felelős miniszter határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a többletbevétel - a fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben megfogalmazott céllal történő - felhasználásával egyetért.
(6) Ha a többletbevétel felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye nem szükséges, és a többletbevétel felhasználásával az irányító szerv egyetért, vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását engedélyezi, az érintett bevételi és az engedélyezett felhasználási célnak megfelelő kiadási előirányzat módosítását az irányító szerv kezdeményezi, és erről az érintetteket egyidejűleg értesíti.
(6) Ha a többletbevétel felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye nem szükséges, és a többletbevétel felhasználásával az irányító szerv egyetért, vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását engedélyezi, az érintett költségvetési bevételi előirányzat és az engedélyezett felhasználási célnak megfelelő költségvetési kiadási előirányzat módosítását az irányító szerv kezdeményezi, és erről az érintetteket egyidejűleg értesíti.
(7) Ha az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását nem engedélyezi, az irányító szerv erről az érintetteket értesíti.
(8) A felhasználásra nem engedélyezett többletbevételt a döntés közlésétől számított öt napon belül központi költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat esetén a központi költségvetésbe - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezeteibe sorolt költségvetési szerv esetén azon belül az adott társadalombiztosítás pénzügyi alapjába -, egyéb költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe be kell fizetni.
(9) Az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter döntéséig a többletbevétellel a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatait nem lehet módosítani. Az irányító szerv a befizetési kötelezettségről történő tájékoztatásával egyidejűleg kezdeményezi a szükséges előirányzat-módosítást.
(9) Az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter döntéséig a többletbevétellel a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési bevételi előirányzatait nem lehet módosítani. Az irányító szerv a befizetési kötelezettségről történő tájékoztatásával egyidejűleg kezdeményezi a szükséges előirányzat-módosítást.
(10) Az (1), és az (5)-(9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati és országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv értékhatárhoz kötött előzetes engedélyt adhat a többletbevétel felhasználásához. Ez esetben az irányító szerv hatáskörében az előirányzat módosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján kerül sor.
(10) Az (1) és (5)-(9) bekezdéstől eltérően a helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati és országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv értékhatárhoz kötött előzetes engedélyt adhat a többletbevétel felhasználásához. Ez esetben az irányító szerv hatáskörében az előirányzat módosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján kerül sor.

[Az Áht. 31. § (3) bekezdéséhez]

36. §
(1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját hatáskörben a kiadási és bevételi előirányzatokat a 2. § b) és f)-h) pontja szerinti bevételek eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették - módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel, a vállalkozási tartalékából és - e rendeletben foglaltak szerinti esetben - az előirányzat-maradványából megemelheti.
(1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját hatáskörben a kiadási és bevételi előirányzatokat a 2. § b) és f) pontja szerinti bevételek eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették - módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel, a vállalkozási tartalékából és - e rendeletben foglaltak szerinti esetben - az előirányzat-maradványából megemelheti.
(1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját hatáskörben a kiadási előirányzatokat a 34/A. § szerinti bevételi előirányzatok - az Áht. 30. § (3) bekezdése és a 34/A. § rendelkezései megtartása mellett történő - növelésével egyidejűleg, továbbá a B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon, annak összegéig megemelheti.
(1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját hatáskörben a költségvetési kiadási előirányzatokat a 34/A. § szerinti költségvetési bevételi előirányzatok - az Áht. 30. § (3) bekezdése és a 34/A. § rendelkezései megtartása mellett történő - növelésével egyidejűleg, továbbá a B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon, annak összegéig, valamint a 35. § szerint jóváhagyott többletbevétellel megemelheti.
(1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját hatáskörben a költségvetési kiadási előirányzatokat a 34/A. § szerinti költségvetési bevételi előirányzatok - az Áht. 30. § (3) bekezdése és a 34/A. § rendelkezései megtartása mellett történő - növelésével egyidejűleg, továbbá a B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon, annak összegéig megemelheti.
(1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját hatáskörben a költségvetési kiadási előirányzatokat a 34/A. § és a 34/B. § szerinti költségvetési bevételi előirányzatok - az Áht. 30. § (3) bekezdése, a 34/A. § és a 34/B. § rendelkezései megtartása mellett történő - növelésével egyidejűleg, továbbá a B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon, annak összegéig megemelheti.
(2) A költségvetési szerv személyi juttatások kiemelt előirányzata
a) a 35. § szerint jóváhagyott többletbevétellel,
b) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt maradványának személyi juttatásokból származó részével,
c) az átvett maradvány személyi juttatások növelésére felhasználható részével, és
d) a költségvetési szervnél eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból
növelhető.
(2) A költségvetési szerv egységes rovatrend K1. Személyi juttatások rovatainak előirányzatai
a) a 35. § szerint jóváhagyott többletbevétellel,
b) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével,
d) a költségvetési szervnél eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból
növelhető.
(2) A költségvetési szerv személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai
a) a 35. § szerint jóváhagyott többletbevétellel,
a) a 35. § szerint jóváhagyott többletbevétellel és a 34/B. § szerinti bevételi előirányzatokkal fedezett módon,
b) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével,
c) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások rovatai kiadási előirányzatai terhére, ha annak célja, hogy a korábban szolgáltatás vásárlással ellátott feladatokat a költségvetési szerv az állományába tartozó személyekkel lássa el, továbbá bármely rovat terhére, ha a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatainak növelése az azok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges,
d) a költségvetési szervnél eredeti bevételi előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó bevételből
növelhető.
(3) A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére abban az esetben használható fel, és a (2) bekezdés a) pontja szerinti többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezik.
(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére abban az esetben használható fel, és a (2) bekezdés a) pontja szerinti többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezik.
(4) A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatait a 2. § b) és f)-h) pontja szerinti bevételek eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették - módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel, továbbá - e rendeletben foglaltak szerinti esetben - a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzat-maradványából megemelheti.
(4) A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatait a 2. § b) és f) pontja szerinti bevételek eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették - módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel, továbbá - e rendeletben foglaltak szerinti esetben - a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzat-maradványából megemelheti.
(4) A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatait a 34/A. § szerinti bevételi előirányzatok - az Áht. 30. § (3) bekezdése és a 34/A. § rendelkezései megtartása mellett történő - növelésével egyidejűleg, a B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon, annak összegéig, valamint a 35. § szerinti jóváhagyott többletbevétellel megemelheti.
(4) A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési kiadási előirányzatait az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben megemelheti. A személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai növelésére a (2) bekezdés szerinti esetekben, a (3) bekezdésben foglaltak megtartásával kerülhet sor.
(5) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a bevételek kiemelt előirányzatain belül az egyes rovatok bevételi előirányzatait saját hatáskörben módosíthatja - növelheti és csökkentheti -, ha a tervezett bevételek jogcímének változása miatt az indokolt, de a bevételi kiemelt előirányzat megváltoztatása nem szükséges.

[Az Áht. 32. §-ához]

37. §
(1) Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető központi kezelésű előirányzatok túllépése esetén a Kincstár az előirányzat-felhasználási keretet megemeli.
(2) Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető fejezeti kezelésű előirányzatok túllépésekor a fejezetet irányító szervnek a folyósítást megelőzően - a Kincstár által megállapított formában - be kell nyújtania az államháztartásért felelős miniszternek az eredeti előirányzat túllépését megalapozó indokokat és számításokat. Ha a túllépés korábban közölt adataiban változás következik be, azokról ismételten adatot kell szolgáltatni.
(2) Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető fejezeti kezelésű előirányzatok túllépésekor a fejezetet irányító szervnek a folyósítást megelőzően - a Kincstár által megállapított formában - be kell nyújtania az államháztartásért felelős miniszternek az eredeti költségvetési kiadási előirányzat túllépését megalapozó indokokat és számításokat. Ha a túllépés korábban közölt adataiban változás következik be, azokról ismételten adatot kell szolgáltatni.
(3) Az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés szerint benyújtott számítások, indokolások jog- és tényszerűségét megvizsgálja, megfelelően igazolt igény esetén jelzi a Kincstár részére a folyósítás engedélyezését, egyéb esetben felhívja a fejezetet irányító szervet a hiányosságok pótlására. A megnyitott előirányzat-felhasználási keret fel nem használt részének visszautalását a fejezetet irányító szerv kezdeményezi a Kincstárnál.

[Az Áht. 33. § (1) bekezdéséhez]

[Az Áht. 33. §-ához]

38. §   A Kormány hatáskörében elrendelt előirányzat-átcsoportosításhoz a határozat mellékletét a 2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni.
38. §   A fejezetet irányító szerv új fejezeti kezelésű előirányzatot vagy elkülönített állami pénzalap előirányzataként új előirányzatot hozhat létre, ha
a) év közben előre nem tervezett, az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain elszámolandó bevételhez jut, vagy
b) más fejezeti kezelésű előirányzaton, elkülönített állami pénzalap előirányzatán megtakarítás keletkezik,
és a fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalap előirányzatai között a tervezett új fejezeti kezelésű előirányzattal, elkülönített állami pénzalap előirányzatával azonos kiadási cél nem került jóváhagyásra.
39. §
(1) Ha a 101. § (4) bekezdés a) pontja szerinti lemondás vagy (6) bekezdése szerinti módosítás az ellátott feladat átadásával függ össze, és a feladat átvevője a központi költségvetésről szóló törvény alapján normatív hozzájárulás, támogatás igénybevételére jogosult, az érintett összeget a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetének előirányzatairól a normatív hozzájárulás, támogatás további folyósítását biztosító előirányzatra kell átcsoportosítani a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott igényjogosultsági szabályok szerint.
(1) Ha a 101. § (4) bekezdése szerinti lemondás az ellátott feladat átadásával függ össze és a feladat átvevője a központi költségvetésről szóló törvény alapján támogatás igénybevételére jogosult, az érintett összeget a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetének előirányzatairól a támogatás további folyósítását biztosító előirányzatra kell átcsoportosítani a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott igényjogosultsági szabályok szerint.
(2) Ha a központi költségvetésről szóló törvény alapján normatív hozzájárulás, támogatás igénybevételére jogosult év közben az ellátott feladatot annak a helyi önkormányzatnak, helyi nemzetiségi önkormányzatnak vagy többcélú kistérségi társulásnak átadja, amelynek az kötelező feladat-ellátási körébe tartozik, az érintett előirányzatot a normatív hozzájárulást, támogatást addig folyósító előirányzatról a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetének előirányzataira át kell csoportosítani a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott igényjogosultsági szabályok szerint.
(2) Ha a központi költségvetésről szóló törvény alapján támogatás igénybevételére jogosult év közben az ellátott feladatot annak a helyi önkormányzatnak, helyi nemzetiségi önkormányzatnak átadja, amelynek az kötelező feladat-ellátási körébe tartozik, az érintett előirányzatot a támogatást addig folyósító előirányzatról a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetének előirányzataira át kell csoportosítani a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott igényjogosultsági szabályok szerint.

[Az Áht. 33. § (2) bekezdéséhez]

40. §   Ha a fejezetet irányító szerv év közben előre nem tervezett, a 2. § b), f) vagy g) pontja szerinti bevételhez jut, és a fejezeti kezelésű előirányzatok között a bevétellel azonos kiadási cél nem került jóváhagyásra, új fejezeti kezelésű előirányzatot hozhat létre.
40. §   Ha a fejezetet irányító szerv év közben előre nem tervezett, a 2. § b), f) pontja szerinti bevételhez jut, és a fejezeti kezelésű előirányzatok között a bevétellel azonos kiadási cél nem került jóváhagyásra, új fejezeti kezelésű előirányzatot hozhat létre.
39. §
(1) Az Áht. 33. § (3) bekezdés a) pontja szerinti átcsoportosítás során a fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések, elismerések és az irányító szerv (2) bekezdés szerinti rovatokon elszámolandó kifizetései pénzügyi fedezetének biztosítása céljából.
(2) Az Áht. 33. § (3) bekezdése szerinti átcsoportosítás nem irányulhat az átcsoportosított összegnek az egységes rovatrend K1102. Normatív jutalmak és K1103. Céljuttatás, projektprémium rovatokon elszámolandó felhasználására, a jogszabályi előírás alapján kötelezően kifizetett jutalmak kivételével.
40. §   Ha a fejezetet irányító szerv év közben előre nem tervezett, az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain elszámolandó bevételhez jut, és a fejezeti kezelésű előirányzatok között a bevétellel azonos kiadási cél nem került jóváhagyásra, új fejezeti kezelésű előirányzatot hozhat létre.
40. §   A Kincstár az Áht. 33. § (6) bekezdése szerinti adatokat a 156. § (4) bekezdése szerinti egyeztetést követően, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig teszi közzé.
40. §   A Kincstár az Áht. 33. § (6) bekezdése szerinti adatokat a 156. § (4) bekezdése szerinti egyeztetést követően, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, a december hónapról készült adatokat a tárgyévet követő év február 15-éig teszi közzé.

[Az Áht. 33. § (3)-(8) bekezdéséhez]

41. §
(1) Az Áht. 33. § (3) bekezdése szerinti átcsoportosítás során a fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések, elismerések, és az irányító szerv jutalmazási vagy más teljesítményösztönzési célú kifizetései pénzügyi fedezetének biztosítása céljából.
(1) Az Áht. 33. § (3) bekezdése szerinti átcsoportosítás során a fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések, elismerések, és az irányító szerv (2) bekezdés szerinti rovatokon elszámolandó kifizetései pénzügyi fedezetének biztosítása céljából.
(1) A Kormány hatáskörében elrendelt új alcím, jogcím-csoport, jogcím létrehozásáról, a címrend és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosításáról, kiegészítéséről, továbbá előirányzat-átcsoportosításról rendelkező határozat mellékletét a 2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni.
(1) A Kormány hatáskörében elrendelt új alcím, jogcím-csoport, jogcím létrehozásáról, a fejezetrend, a címrend és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosításáról, kiegészítéséről, továbbá előirányzat-átcsoportosításról rendelkező határozat mellékletét a 2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni.
(1) A Kormány hatáskörében elrendelt új alcím, jogcím-csoport, jogcím létrehozásáról, a fejezetrend, a címrend és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosításáról, kiegészítéséről, továbbá előirányzat-átcsoportosításról rendelkező határozatra a 23. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
(2) Az Áht. 33. § (3)-(6) bekezdése szerinti átcsoportosítás során nem megengedett az átcsoportosított összeg jutalmazási célú felhasználása, a jogszabályi előírás alapján kötelezően kifizetett jutalmak kivételével.
(2) Az Áht. 33. § (3)-(6) bekezdése szerinti átcsoportosítás során nem megengedett az átcsoportosított összegnek az egységes rovatrend K1102. Normatív jutalmak és K1103. Céljuttatás, projektprémium rovatokon elszámolandó felhasználása, a jogszabályi előírás alapján kötelezően kifizetett jutalmak kivételével.
(2) Ha az előirányzat-átcsoportosításhoz az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség, annak megadását az egyoldalú jognyilatkozatba, megállapodásba foglaltan kell megtenni, vagy a külön dokumentumban megadott előzetes hozzájárulást az egyoldalú jognyilatkozathoz, megállapodáshoz mellékletként kell csatolni.
(3) Az Áht. 33. § (8) bekezdése szerinti megállapodás alapján végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás esetén, ha az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója az előirányzatot átvevő fejezetet irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a megállapodást ez a költségvetési szerv is aláírja. Ebben az esetben a fejezetet irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy az átvett előirányzatot a végső felhasználó rendelkezésére bocsátja, a felhasználás elszámoltatásában közreműködik, és a fel nem használt, továbbá a nem rendeltetésszerűen felhasznált előirányzatot az átadó jelzése alapján elvonja, az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója pedig a megállapodásban az átvevőre nézve megállapított összes egyéb kötelezettség teljesítéséért felel.
(3) Ha az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója az előirányzatot átvevő fejezetet irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a megállapodást ez a költségvetési szerv is aláírja. Ebben az esetben a fejezetet irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy az átvett előirányzatot a végső felhasználó rendelkezésére bocsátja, a felhasználás elszámoltatásában közreműködik, és a fel nem használt, továbbá a nem rendeltetésszerűen felhasznált előirányzatot az átadó jelzése alapján elvonja, az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója pedig a megállapodásban az átvevőre nézve megállapított összes egyéb kötelezettség teljesítéséért felel.
(4) Az Áht. 33. § (2)-(7) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.
(4) A fejezetet irányító szerv Áht. 33. § (3) bekezdése szerinti intézkedésének elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szerint kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

[Az Áht. 34. § (2) bekezdéséhez]

[Az Áht. 34. § (3) bekezdéséhez]

42. §   Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a kiadási és bevételi előirányzatokat saját hatáskörben a 36. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint megemelheti.

[Az Áht. 35. §-ához]

43. §
(1) A fejezeti kezelésű előirányzat kiemelt előirányzatai között a fejezetet irányító szerv átcsoportosítást hajthat végre.
(1) A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(1) A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(2) A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(2) A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(2) A költségvetési szerv a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha az irányító szerv - a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzat, költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter - azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti átcsoportosítás során az egységes rovatrend K1. Személyi juttatások rovatai előirányzatai csak az irányító szerv - a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzat, költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter - engedélyével növelhetők. Az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter az engedélyt akkor adja meg, ha az átcsoportosítás
a) az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges, vagy
b) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások rovatai előirányzatai terhére történik abból a célból, hogy a korábban szolgáltatás vásárlással ellátott feladatokat a költségvetési szerv az állományába tartozó személyekkel lássa el.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti átcsoportosítás során a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai a 36. § (2) bekezdése szerinti esetekben növelhetők azzal, hogy a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti növelése az irányító szerv - a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzat, költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter - engedélyével hajtható végre.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti átcsoportosítás során a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai a 36. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetekben növelhetők, az egységes rovatrend K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovat költségvetési kiadási előirányzata pedig csak a K1. Személyi juttatások rovatai költségvetési kiadási előirányzatai terhére növelhető.
(4) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.
(4) Az egységes rovatrend K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovat előirányzata csak a K1. Személyi juttatások rovatai előirányzatai terhére növelhető.
(4) Az egységes rovatrend K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovat költségvetési kiadási előirányzata csak a K1. Személyi juttatások rovatai költségvetési kiadási előirányzatai terhére növelhető.
(5) A központi kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a kiemelt előirányzatok és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(5) A központi kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a költségvetési kiadási kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.
43/A. §
(1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a képviselő-testület, a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács jogosult.
(1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a képviselő-testület, a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács jogosult.
(2) A költségvetési rendelet a helyi önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a polgármester számára felhatalmazást adhat.
(3) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, és a térségi fejlesztési tanács költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatain belül a rovatok közötti átcsoportosításra az elemi költségvetés jóváhagyására jogosult személy, vagy az általa írásban kijelölt, az Áht. 27. §-a szerinti szerv állományába tartozó személy jogosult.
(3) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, és a térségi fejlesztési tanács költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatain belül a rovatok közötti átcsoportosításra az elemi költségvetés jóváhagyására jogosult személy, vagy az általa írásban kijelölt, az Áht. 6/C. § (1) bekezdése vagy (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szerv állományába tartozó személy jogosult.
44. §
(1) A 43. § (1) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.
(2) A 43. § (2) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a költségvetési szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

[Az Áht. 36. § (1) bekezdéséhez]

45. §
(1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás, a pályázati kiírás, továbbá minden olyan nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely feltételesen, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsít, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel kötelezettségvállalásnak tekintendő.
(1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás - a Kbt. 40. § (3) bekezdése alapján megindított közbeszerzési eljárás kivételével -, a pályázati kiírás, továbbá minden olyan nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely feltételesen, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsít, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel kötelezettségvállalásnak tekintendő.
(1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás - a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján megindított közbeszerzési eljárás kivételével -, a pályázati kiírás, továbbá minden olyan nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely feltételesen, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsít, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel kötelezettségvállalásnak tekintendő.
(2) Ha a közbeszerzési eljárás, pályázat eredménytelen lett, a fizetési kötelezettséget keletkeztető nyilatkozat nem történt meg, a korábban lekötött előirányzat lekötését a kötelezettségvállalások meghiúsulásának szabályai szerint fel kell oldani.
(3) Kezesség, garancia vállalására törvényben és e rendeletben foglalt szabályok szerint kerülhet sor. Ha a jogosult a kezességet beváltja, a garanciát érvényesíti, az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.
(3) Kezesség, garancia vállalására törvényben és e rendeletben foglalt szabályok szerint kerülhet sor. Ha a jogosult a kezességet beváltja, a garanciát érvényesíti, az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.
(4) A kötelezettségvállalásra és pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó rendelkezéseket a kötelezettségvállalások olyan tartalmú módosítására is alkalmazni kell, amely a korábban megállapított fizetési kötelezettségek összegét növeli, vagy a 46. § szerint érintett évek közötti megoszlását módosítja.

[Az Áht. 36. § (2) bekezdéséhez]

45/A. §
(1) A Kormány Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyedi határozatában fel kell tüntetni
a) a kötelezettségvállalás célját,
b) a kötelezettségvállalás összegének felső korlátját,
c) azon előirányzat címrendi besorolását, amely terhére a kötelezettségvállalásra sor kerül,
d) azt a határidőt, amelyen belül az államháztartásért felelős miniszternek az előirányzat-átcsoportosításról gondoskodnia kell.
(2) Ha az előirányzat-átcsoportosítás tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódik, a címrend ezzel összefüggő kiegészítéséről a Kormány Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyedi határozatában kell rendelkezni.
(3) A Kormány Áht. 36. § (2) bekezdés szerinti egyedi határozatának elfogadására vonatkozó előterjesztés az államháztartásért felelős miniszter álláspontjának beszerzését követően nyújtható be a Kormány részére.
(4) Az előirányzat-átcsoportosításról az államháztartásért felelős miniszter a Kormány Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyedi határozatában megállapított határidőn belül, egy összegben gondoskodik. Az átcsoportosított előirányzat kizárólag a Kormány Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyedi határozatában megjelölt kötelezettségvállalás fedezetéül szolgálhat, annak terhére más kötelezettség nem vállalható.
(5) Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség úgy vállalható, hogy az ahhoz kapcsolódó fizetési kötelezettség teljesítésének legkorábbi időpontja az előirányzat-átcsoportosítás (4) bekezdés szerinti időpontjánál későbbi időpontra essen.

[Az Áht. 36. § (3) bekezdéséhez]

46. §
(1) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési évi kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik.
(2) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatai terhére határozatlan idejű vagy a költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség (a továbbiakban: több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén
a) a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségek mértékéig a költségvetési év,
b) a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek az esedékesség szerinti év
kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség.
(3) A központi kezelésű előirányzatok, helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségű társulások és a térségi fejlesztési tanácsok kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra a (2) bekezdés szerint kerülhet sor.
(3) A központi kezelésű előirányzatok, helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások és a térségi fejlesztési tanácsok kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra a (2) bekezdés szerint kerülhet sor.
(4) Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel az (1)-(3) bekezdés szerint kell a költségvetési év vagy az azt követő évek szabad kiadási előirányzatait csökkenteni.
(4) Az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel az (1)-(3) bekezdés szerint kell a költségvetési év vagy az azt követő évek szabad kiadási előirányzatait csökkenteni.

[Az Áht. 36. § (6) bekezdéséhez]

47. §   A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére kizárólag a költségvetési évben, az adott költségvetési évre szóló teljesítéssel vállalható kötelezettség.
47. §   A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból átcsoportosított előirányzat terhére kizárólag a költségvetési évben, az adott költségvetési évre szóló teljesítéssel vállalható kötelezettség.
48. §
(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv több év előirányzatait terhelő kötelezettséget a fejezetet irányító szerv - a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv az államháztartásért felelős miniszter - előzetes engedélyével vállalhat, ha a kötelezettségvállalás összegének
a) költségvetési évre jutó része a kötelezettségvállalás időpontjában a módosított kiadási előirányzatok 10%-át, vagy
b) egy évre számított értéke a költségvetési évet követő három év bármelyikében az Áht. 36. § (4) bekezdése szerint adott évre vállalható kötelezettségek 5%-át
eléri vagy meghaladja.
(2) Nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter vagy a fejezetet irányító szerv engedélyét kérni
a) a személyi juttatások, valamint a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó felhasználása során, ide nem értve a külső személyi juttatások előirányzata terhére kötött, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szerződéseket, és
a) az egységes rovatrend K1. Személyi juttatások, és K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rovatain megtervezett előirányzatok felhasználása során, ide nem értve a K122. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások rovat előirányzata terhére kötött, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szerződéseket, és
a) az egységes rovatrend K1. Személyi juttatások és K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rovatain megtervezett költségvetési kiadási előirányzatok felhasználása során, ide nem értve a K122. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját alkalmazottnak fizetett juttatások rovat költségvetési kiadási előirányzata terhére kötött, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szerződéseket, és
b) a dologi előirányzatok felhasználása során az üzemeltetéshez-fenntartáshoz, a költségvetési szerv alapvető közszolgáltatásokkal történő ellátásához kapcsolódó olyan, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek egyébként megfelelő szerződések megkötéséhez, amelyek esetében a költségvetési szervnek - akár jogszabály, akár a piaci viszonyok miatt - nincs érdemi mérlegelési lehetősége a szerződés megkötése, feltételeinek, ellenértékének meghatározása terén.
b) az egységes rovatrend K331. Közüzemi díjak rovaton megtervezett előirányzat felhasználása során.
49. §   Nem vállalható több év előirányzatait terhelő kötelezettség olyan költségvetési támogatás biztosítására, amely
a) az Áht. 32. § a) és d) pontja szerinti előirányzatok, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap előirányzatai, valamint az állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatására szolgáló előirányzat kivételével előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatot terhelne,
a) az Áht. 32. § a) és d) pontja szerinti előirányzatok, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetési kiadási előirányzatai, valamint az állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatására szolgáló előirányzat kivételével előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatot terhelne,
b) célja a kedvezményezett működésének támogatása, vagy
c) esetén nem bizonyítható a többéves kötelezettség indokoltsága, a támogatott tevékenység több évre átnyúló jellege.
50. §
(1) A megkötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megrendelésnek, vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelem írásba foglalását tartalmazó okiratnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell
a) a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét,
b) a kifizetendő összeget vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit,
c) a kifizetés határidejét, több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén évenkénti ütemezésben, és
d) a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását.
(1a) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén az (1) bekezdésben felsoroltakon túl az okiratnak tartalmaznia kell a szervezet képviselőjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy átlátható szervezetnek minősül. A szervezet képviselője a nyilatkozatban foglaltak változása esetén arról haladéktalanul köteles a költségvetési szervet tájékoztatni. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a kötelezettségvállaló felmondja vagy - ha a szerződés teljesítésére még nem került sor - a szerződéstől eláll.
(1a) Központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kötött visszterhes szerződés esetén az (1) bekezdés szerinti okiratnak az (1) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a szervezet képviselőjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy átlátható szervezetnek minősül. A szervezet képviselője a nyilatkozatban foglaltak változása esetén arról haladéktalanul köteles a kötelezettségvállalót tájékoztatni. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a kötelezettségvállaló felmondja vagy - ha a szerződés teljesítésére még nem került sor - a szerződéstől eláll.
(2) A külső személyi juttatások és a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevételére szolgáló előirányzatok terhére akkor köthető szerződés, ha
a) azt jogszabály nem zárja ki,
b) a szerződés megkötése a közfeladatok ellátásához feltétlenül szükséges, és
c) törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a megrendelő nem foglalkoztat, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.
(2) Az egységes rovatrend K122. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások és K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovatain megtervezett előirányzatok terhére akkor köthető szerződés, ha
a) azt jogszabály nem zárja ki,
b) a szerződés megkötése a közfeladatok ellátásához feltétlenül szükséges, és
c) törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a megrendelő nem foglalkoztat, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.
(2) Az egységes rovatrend K122. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját alkalmazottnak fizetett juttatások és K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovatain megtervezett költségvetési kiadási előirányzatok terhére akkor köthető szerződés, ha
a) azt jogszabály nem zárja ki,
b) a szerződés megkötése a közfeladatok ellátásához feltétlenül szükséges, és
c) törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a szerződést kötő nem alkalmaz, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.
51. §
(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában jutalmazásra - ideértve a prémium címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából történő kifizetést, és a vállalkozási tartalék felhasználását is - a költségvetési évben az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél az elemi költségvetésben megállapított eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának 12%-áig, más költségvetési szervnél a költségvetési rendeletben, határozatban meghatározott összegig vállalható kötelezettség.
(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél az egységes rovatrend K1102. Normatív jutalmak és a K1103. Céljuttatás, projektprémium rovatai terhére a költségvetési évben együttesen az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 12%-áig, más költségvetési szervnél a költségvetési rendeletben, határozatban meghatározott összegig vállalható kötelezettség.
(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél az egységes rovatrend K1102. Normatív jutalmak és a K1103. Céljuttatás, projektprémium rovatai költségvetési kiadási előirányzatai terhére a költségvetési évben együttesen az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 12%-áig, más költségvetési szervnél a költségvetési rendeletben, határozatban meghatározott összegig vállalható kötelezettség.
(1a) A 2007-2013 közötti programozási időszak operatív programjainak 2015. évi eredményes zárásával összefüggő feladatok végrehajtásában részt vevő olyan költségvetési szerv, amely
a) központi koordinatív, irányító hatósági, vagy közreműködő szervezeti feladatokat lát el,
b) az a) pont szerinti szervek irányítása vagy felügyelete alatt áll, és projekt-végrehajtási feladatokat lát el,
c) európai uniós költségvetési tagállami kapcsolatokkal összefüggő államháztartási vonatkozású feladatokat lát el,
d) ellenőrző hatósági, igazoló hatósági feladatokat lát el, vagy
e) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű uniós támogatásból finanszírozott környezetvédelmi projektet valósít meg,
az egységes rovatrend K1103. Céljuttatás, projektprémium rovata elsősorban európai uniós forrásból fedezett költségvetési kiadási előirányzata terhére az (1) bekezdésben meghatározott mértéknél nagyobb kötelezettséget is vállalhat.
(2) A költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés e rendelet szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.

[Az Áht. 36. § (7) bekezdéséhez]

52. §
(1) Kötelezettségvállalásra - jogszabályban meghatározott kivétellel -
a) a költségvetési szerv,
b) a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében ideértve a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervét is, és
b) a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében ideértve a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervét is, a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv, és
b) a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a 9. § (8) bekezdése szerinti esetben ideértve a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei szakigazgatási szervét vagy járási (fővárosi kerületi) hivatala járási szakigazgatási szervét is, a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv, és
c) a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács
c) a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács
[az a)-c) pont e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezettséget vállaló szerv] nevében az a) és b) pont szerinti esetben a kötelezettséget vállaló szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, a c) pont szerinti esetben a (6)-(8) bekezdésben meghatározott személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) írásban jogosult.
(1) Kötelezettségvállalásra - jogszabályban meghatározott kivétellel -
a) a költségvetési szerv,
b) a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv, és
c) a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, illetve térségi fejlesztési tanács
[az a)-c) pont e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezettséget vállaló szerv] nevében az a) és b) pont szerinti esetben a kötelezettséget vállaló szerv vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott - a (4) és (5) bekezdés szerinti kivétellel - a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, a c) pont szerinti esetben a (6)-(8) bekezdésben meghatározott személy (a továbbiakban együtt: kötelezettségvállaló) írásban jogosult.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) és c) pontjában és 10. §-ában meghatározott szervek vezetőit is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek tekintetében.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában
a) - ha a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala törvény alapján elkülönített állami pénzalap vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzatai meghatározott része felett rendelkezési joggal bír - a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szervezeti és működési szabályzata alapján e feladatért felelős szervezeti egységének vezetőjét,
a) - ha a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala törvény alapján elkülönített állami pénzalap vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzatai meghatározott része felett rendelkezési joggal bír - a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának vezetőjét,
b) az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) és c) pontjában és 10. §-ában meghatározott szervek vezetőjét, és
c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontjában és 1. § (3), (4) és (4a) bekezdésében meghatározott szervek vezetőjét
a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek tekintetében.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontjában és 1. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott szervek vezetőit is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek tekintetében.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontjában és 1. § (3), (4) és (4a) bekezdésében meghatározott szervek vezetőit is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek tekintetében.
(3) A kötelezettségvállalásra a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személy a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatalban a járási hivatalvezető jóváhagyásával jogosult.
(4) A kötelezettséget vállaló szerv vezetője kötelezettségvállalási joggal ruházhatja fel a miniszterelnöki biztost, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjét, továbbá - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter előzetes egyetértésével - a kormánybiztost és a miniszteri biztost.
(4) A kötelezettséget vállaló szerv vezetője kötelezettségvállalási joggal ruházhatja fel
a) a miniszterelnöki biztost,
b) a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozására vonatkozó javaslat megtételére jogosult személyt,
c) - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter előzetes egyetértésével - a kormánybiztost és a miniszteri biztost, valamint
d) - ha a testületet létrehozó normatív kormányhatározat ekként rendelkezik - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján létrehozott testület vezetőjét.
(5) Az Országgyűlés által megválasztott személyek a tisztségük ellátásával összefüggő feladatok tekintetében, a független országgyűlési képviselők az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény alapján számukra megállapított keret tekintetében jogosultak kötelezettségvállalásra. Törvény alapján az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított keret tekintetében az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni.
(5) Az Országgyűlés által megválasztott személyek a tisztségük ellátásával összefüggő feladatok tekintetében, a független országgyűlési képviselők az Országgyűlésről szóló törvény alapján számukra megállapított keret tekintetében jogosultak kötelezettségvállalásra. Törvény alapján az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított keret tekintetében az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni.
(5) Az Országgyűlés által megválasztott személyek a tisztségük ellátásával összefüggő feladatok tekintetében, a független országgyűlési képviselők és a nemzetiségi szószólók az Országgyűlésről szóló törvény alapján számukra megállapított keret tekintetében jogosultak kötelezettségvállalásra. Törvény alapján az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított keret tekintetében az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni.
(6) A helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget.
(6a) Ha a helyi önkormányzatnál nincs a (6) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy, a képviselő-testület a polgármester és az általa kijelölt személy átmeneti vagy tartós akadályoztatása idejére egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására.
(6a) Ha a helyi önkormányzatnál nincs a (6) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van, a képviselő-testület egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására. A képviselő-testület általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik.
(7) A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra.
(7a) Ha a nemzetiségi önkormányzatnál nincs a (7) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van,
a) települési, területi nemzetiségi önkormányzat esetében a képviselő-testület egyedi határozatában, az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzati hivatal,
b) országos nemzetiségi önkormányzat esetében a közgyűlés egyedi határozatában, az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal
alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására. A képviselő-testület vagy a közgyűlés általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik.
(8) A többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács kiadási előirányzatai terhére a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács elnöke vagy a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács általa írásban felhatalmazott tagja vállalhat kötelezettséget.
(8) A társulás, térségi fejlesztési tanács kiadási előirányzatai terhére a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács elnöke vagy a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács általa írásban felhatalmazott tagja vállalhat kötelezettséget.
(8) A társulás, térségi fejlesztési tanács kiadási előirányzatai terhére a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács elnöke vagy a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács általa írásban, vagy az elnöki tisztség betöltésének hiánya esetén a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács által határozatban felhatalmazott valamely tagja vállalhat kötelezettséget.

[Az Áht. 37. § (1) bekezdéséhez]

53. §
(1) Törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely
a) értéke a százezer forintot nem éri el,
b) pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, vagy
b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, vagy
b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagy
c) az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül.
c) az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségnek minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetésre e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti.
53/A. §   Az Áht. 32. §-a szerinti előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi ellenjegyzés során kizárólag arról kell meggyőződni, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, valamint az Áht. 32. § d) pontja szerinti esetben arról, hogy a kötelezettségvállalás megfelel a Kormány egyedi határozatában foglaltaknak.
53/A. §   Az Áht. 32. §-a szerinti előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalás és a 36. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi ellenjegyzés során kizárólag arról kell meggyőződni, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, valamint az Áht. 32. § d) pontja szerinti esetben arról, hogy a kötelezettségvállalás megfelel a Kormány egyedi határozatában foglaltaknak.
54. §
(1) A pénzügyi ellenjegyzőnek a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy
a) a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet,
b) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, és
c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
(2) A pénzügyi ellenjegyző az (1) bekezdésben foglalt feladata ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe.
(2) A pénzügyi ellenjegyző a feladatai ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe.
(3) Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az (1) bekezdésben előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét.
(3) Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét.
(3) Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében, illetve az 53/A. §-ában előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét.
(4) Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv - a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv - vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A vezető a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
(5) Ha a kötelezettséget vállaló szervhez kincstári, önkormányzati biztost jelöltek ki, a kötelezettségvállaláshoz - a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző aláírása mellett - a biztos külön ellenjegyzése is szükséges.
(5) Ha a kötelezettséget vállaló szervhez önkormányzati biztost jelöltek ki, a kötelezettségvállaláshoz - a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző aláírása mellett - a biztos külön ellenjegyzése is szükséges.
(6) Ha a kötelezettséget vállaló szervhez költségvetési főfelügyelő, felügyelő került kirendelésre, a pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a költségvetési főfelügyelő, felügyelő az előzetes véleményezési jogát gyakorolhatta-e, ennek során az intézkedés végrehajtásának felfüggesztését nem javasolta. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére mindaddig nem kerülhet sor, míg az intézkedés véleményezésére nem biztosítottak lehetőséget vagy a költségvetési főfelügyelő, felügyelő az intézkedés felfüggesztésére vonatkozó javaslatát fenntartja, és a 61. § (9) bekezdése szerinti egyeztetés nem történt meg.
(6) Ha a kötelezettséget vállaló szervhez költségvetési főfelügyelő, felügyelő került kirendelésre, a pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a költségvetési főfelügyelő, felügyelő az előzetes véleményezési jogát gyakorolhatta-e, ennek során az intézkedés végrehajtásának felfüggesztését nem javasolta. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére nem kerülhet sor, míg az intézkedés véleményezésére nem biztosítottak lehetőséget vagy a költségvetési főfelügyelő, felügyelő az intézkedés felfüggesztésére vonatkozó javaslatát fenntartja, és az intézkedés 61/A. § (5) bekezdése szerinti jóváhagyására nem került sor.

[Az Áht. 37. § (2) bekezdéséhez]

55. §
(1) A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
(2) A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére
a) a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén - az e) pontban meghatározott kivétellel - a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy,
b) a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve esetén a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó külön szervezeti egység - a 9. § (8) bekezdése szerinti esetben a szakigazgatási szerv szervezeti egységének - vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy,
b) a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve esetén a 9. § (1), (6), (7) vagy (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy,
c) a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén - a d) pontban meghatározott kivétellel - a 10. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt személy,
c) a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén - a d) pontban meghatározott kivétellel - a 10. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy - a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervnél foglalkoztatott, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a 10. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt személyek közül - az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt személy,
c) a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén - a d) pontban meghatározott kivétellel - a 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy - a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervnél foglalkoztatott, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a 10. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt személyek közül - az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt személy,
c) a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén a 9. § (5) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, illetve a 9. § (5) bekezdés b) pontja szerint a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt személy,
c) a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén
ca) a 9. § (5) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt, a 9. § (5) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szerv alkalmazásában álló személy,
cb) a 9. § (5) bekezdés b) pontja szerint a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására a kötelezettséget vállaló szerv vezetője által kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy,
cc) a 9. § (5a) bekezdése szerinti önkormányzati hivatal esetén az önkormányzati hivatal vezetője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személy,
d) a 11. § (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy,
d) a 11. § (4a) bekezdése szerinti költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy,
d) a 9. § (5a) bekezdése szerinti költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy,
e) az 52. § (5) bekezdése szerinti keret terhére vállalt kötelezettség esetén az országgyűlési képviselőcsoportnál gazdasági-pénzügyi feladatokat ellátó személy,
e) az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított keret terhére vállalt kötelezettség esetén az országgyűlési képviselőcsoportnál gazdasági-pénzügyi feladatokat ellátó személy,
e) az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított külön törvény szerinti működési keret terhére vállalt kötelezettség esetén az országgyűlési képviselőcsoportnál gazdasági-pénzügyi feladatokat ellátó személy,
f) az 52. § (6) bekezdése szerinti esetben az önkormányzati hivatal gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,
f) az 52. § (6) bekezdése szerinti esetben az önkormányzati hivatal gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,
g) a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén az Áht. 27. § (2) bekezdése szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyzője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,
g) a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén az Áht. 27. § (2) bekezdése szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,
g) a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,
h) az országos nemzetiségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának állományába tartozó köztisztviselő,
i) a többcélú kistérségi társulás nevében vállalt kötelezettség esetén a gazdasági vezető, ennek hiányában a munkaszervezet vezetője által írásban kijelölt, a munkaszervezet állományába tartozó köztisztviselő, ha a többcélú kistérségi társulás nem hozott létre munkaszervezetet a többcélú kistérségi társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyzője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,
i) a többcélú kistérségi társulás nevében vállalt kötelezettség esetén az Áht. 27. § (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy,
i) a társulás nevében vállalt kötelezettség esetén a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy,
j) a jogi személyiségű társulás nevében vállalt kötelezettség esetén az Áht. 27. § (5) bekezdése szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyzője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, és
j) a jogi személyiségű társulás nevében vállalt kötelezettség esetén az Áht. 27. § (5) bekezdése szerinti költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy, és
j) a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a lebonyolító szerv állományába tartozó személy, és
k) a térségi fejlesztési tanács esetén a munkaszervezet gazdasági vezetője, ennek hiányában a munkaszervezet vezetője által írásban kijelölt, a munkaszervezet alkalmazottja
írásban jogosult.
(3) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.
(3) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.
56. §
(1) A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről, és a kötelezettségvállalás értékéből - a 46. §-ban foglaltakkal összhangban - a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről. A nyilvántartás tartalmazza legalább a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, a kötelezettségvállalást tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a kötelezettségvállaló nevét, a jogosult azonosító adatait, a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, évek és előirányzatok szerinti megoszlását, a kifizetési határidőket, továbbá a teljesítési adatokat.
(1) A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről, és a kötelezettségvállalás értékéből - a 46. §-ban foglaltakkal összhangban - a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről.
(1) A kötelezettségvállalást követően haladéktalanul gondoskodni kell annak az államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti nyilvántartásba vételéről, ezáltal a kötelezettségvállalás értékéből - a 46. §-ban foglaltakkal összhangban - a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről.
(2) A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni az abból származó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között - az ésszerű gazdálkodás mellett - reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Ha a kötelezettségvállalásához közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, és a kötelezettségvállalás dokumentuma a Kbt. 12. § b) pontjában vagy 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő szerződés, a kötelezettségvállalás értéke megegyezik a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a Kbt. rendelkezései szerint számított értékével. A közbeszerzési kötelezettség alá nem eső, határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a költségvetési évben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni.
(2) A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni az abból származó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között - az ésszerű gazdálkodás mellett - reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a költségvetési évben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni.
(3) A (4) bekezdésben foglaltak kivételével a szabad fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatához a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési év és - ha a 46. § alapján szükséges - az Áht. 36. § (4) bekezdése szerinti évek szabad előirányzatait kell vizsgálni.
(3) A szabad fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatához a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési év és - ha a 46. § alapján szükséges - az Áht. 36. § (4) bekezdése szerinti évek szabad előirányzatait kell vizsgálni.
(4) Az Áht. 20. § (1) bekezdése szerinti idegen pénzeszközök terhére vállalt kötelezettség esetén a szabad fedezet vizsgálatát a nyilvántartott idegen pénzeszköz fel nem használt részére kell elvégezni.
(5) Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek esetén a teljesített kifizetésekkel egyidejűleg kell annak adatait és a kifizetés összegét az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba felvenni, és a 46. § szerint érintett évek szabad előirányzatait a kifizetés összegével csökkenteni.
(5) Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek esetén a teljesített kifizetésekkel egyidejűleg kell annak adatait és a kifizetés összegét az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni.
(5) Az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek esetén a teljesített kifizetésekkel egyidejűleg kell annak adatait és a kifizetés összegét az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni.
(6) A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról, törléséről, valamint a 46. § szerint érintett évek szabad kiadási előirányzatai módosításáról.
(6) A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról, törléséről, valamint a 46. § szerint érintett évek szabad előirányzatai módosításáról.
(6) A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról.
56/A. §
(1) Ha a központi költségvetési szerv 60 napja lejárt esedékességű, elismert tartozásállománya a költségvetési szerv eredeti kiadási előirányzatai 10%-át, de legalább a százmillió forintot meghaladja, a költségvetési szerv vezetője a tartozásállomány felszámolására irányuló intézkedési tervet készít, amit az 5. mellékletben foglalt táblázat 4. sora szerinti adatszolgáltatással egyidejűleg továbbít a fejezetet irányító szerv vezetőjének. Az intézkedési tervet a fejezetet irányító szerv vezetője hagyja jóvá.
(2) A költségvetési szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti intézkedési terv végrehajtásáról kéthavonta beszámol a fejezetet irányító szerv vezetőjének. A beszámolási kötelezettséget mindaddig teljesíteni kell, amíg az (1) bekezdésben meghatározott mértékű tartozásállomány fennáll.
(3) Ha
a) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv 60 napja lejárt esedékességű, elismert tartozásállománya a költségvetési szerv eredeti kiadási előirányzatai 20%-át, de legalább az egymilliárd forintot meghaladja vagy
b) az (1) bekezdés szerinti intézkedési terv jóváhagyását követő hat hónapon belül a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv tartozásállománya nem csökken az (1) bekezdésben meghatározott mérték alá,
a fejezetet irányító szerv vezetője jelentést készít a Kormány soron következő ülésére.
(4) A (3) bekezdés szerinti jelentésben a fejezetet irányító szerv vezetője beszámol a tartozásállomány kialakulásához vezető okokról, a tartozásállomány felszámolása érdekében elfogadott intézkedési terv tartalmáról, végrehajtásáról és a tartozásállomány felszámolására irányuló további intézkedésekről.

[Az Áht. 38. §-ához]

57. §
(1) A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében - ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes - annak teljesítését.
(2) A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában előírhatja a bevételek meghatározott körére nézve is a teljesítés igazolásának kötelezettségét.
(3) A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában nem szükséges külön teljesítés igazolását előírni az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek teljesítéséhez.
(3) A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában nem szükséges külön teljesítés igazolását előírni az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek teljesítéséhez.
(4) A teljesítés igazolására jogosult személyeket - az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan - a helyi önkormányzat és az önkormányzati hivatal kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a jegyző, más esetben a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki.
(4) A teljesítés igazolására jogosult személyeket - az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan - a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki.
58. §
(1) Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján - az 57. § (3) bekezdése szerinti esetben annak hiányában is - az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.
(2) Ha az érvényesítő az (1) bekezdésben megjelölt jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárásra az 54. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az érvényesítés az 59. § (2) bekezdése szerinti okmány utalványozása előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.
(4) Az érvényesítésre jogosult személyekre, azok kijelölésére - az (5) bekezdésben foglalt kiegészítéssel - az 55. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az érvényesítési feladatokat ellátó személynek az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel kell rendelkeznie.
(5) Az európai uniós forrásból biztosított költségvetési támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy is megbízható az érvényesítési feladatok ellátására. A megbízást írásba kell foglalni.
59. §
(1) Jogszabályban meghatározott kivétellel az utalványozásra jogosult személyekre, azok kijelölésére az 52. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni. A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A bevételek utalványozására - ha az utalványozás a (4) bekezdésre figyelemmel szükséges, és a kötelezettséget vállaló szerv az 57. § (2) bekezdése alapján előírta a teljesítés igazolását - a teljesítés igazolását követően kerülhet sor.
(2) Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet.
(3) A külön írásbeli rendelkezésen fel kell tüntetni
a) az „utalvány” szót,
b) a költségvetési évet,
c) a befizető, kedvezményezett megnevezését, címét,
d) a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,
e) a megterhelendő és a jóváírandó fizetési számla számát és megnevezését,
e) a bevétel, kiadás egységes rovatrend és kormányzati funkció szerinti számát és megnevezését, a terheléssel, jóváírással (kifizetéssel, bevételezéssel) érintett pénzeszköz államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti könyvviteli számlájának számát és megnevezését,
e) a bevétel, kiadás egységes rovatrend és kormányzati funkció szerinti számát, a terheléssel, jóváírással (kifizetéssel, bevételezéssel) érintett pénzeszköz államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti könyvviteli számlájának számát,
f) a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,
g) az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, és
h) az 58. § (3) bekezdése szerinti érvényesítést.
(4) A bevételi és kiadási pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezésen a (3) bekezdés szerinti adatokat kell feltüntetni azzal, hogy az okmányon már szereplő adatokat nem kell megismételni.
(5) Nem kell utalványozni
a) a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján - befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését,
a) a közigazgatási hatósági határozaton alapuló, az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek rovatain elszámolandó bevételek beszedését, és az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke és B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke rovatain elszámolandó bevételeket,
a) a közigazgatási hatósági határozaton alapuló, az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek rovatain elszámolandó költségvetési bevételek beszedését, és az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke és B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke rovatain elszámolandó költségvetési bevételeket,
a) a közigazgatási hatósági határozaton alapuló, az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek rovatain elszámolandó költségvetési bevételek beszedését, az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke, B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke és B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatain elszámolandó költségvetési bevételeket,
b) a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos kiadásokat,
b) a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos költségvetési kiadásokat,
b) a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos költségvetési kiadásokat és kamatbevételeket,
c) az európai uniós forrásokból nyújtott támogatások jogszabály szerinti lebonyolítási számláról történő kifizetését, és
c) az egységes rovatrend B813. Maradvány igénybevétele rovatain elszámolandó bevételek teljesítését, és
c) az egységes rovatrend B813. Maradvány igénybevétele rovatain elszámolandó finanszírozási bevételek teljesítését, és
d) a fedezetkezelői számláról, valamint - a fedezetkezelői számlára történő átutalás esetén - az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket.
(6) A külföldi devizanemben utalványozott összeg forintértékét a terhelési értesítő alapján kell figyelembe venni, amellyel az utalványt a terhelési értesítő beérkezését követően haladéktalanul ki kell egészíteni.
60. §
(1) A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.
(2) Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.
(2) Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.
(3) A kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.

[Az Áht. 39. §-ához]

61. §
(1) Költségvetési főfelügyelői, felügyelői megbízás annak a természetes személynek adható, aki a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább három éves költségvetési gyakorlattal rendelkezik, továbbá írásban nyilatkozik arról, hogy a (2) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot.
(1) Költségvetési főfelügyelői, felügyelői megbízás annak a természetes személynek adható, aki a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább három éves költségvetési gyakorlattal rendelkezik, továbbá írásban nyilatkozik arról, hogy a (2) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot.
(1) Költségvetési főfelügyelői, felügyelői megbízás annak a természetes személynek adható, aki a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább hároméves költségvetési gyakorlattal rendelkezik, továbbá írásban nyilatkozik arról, hogy a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kizáró okok a tekintetében nem állnak fenn.
(2) Nem jelölhető ki költségvetési főfelügyelőnek, felügyelőnek az a természetes személy, aki
a) az adott fejezetet irányító szervnél, a fejezetbe tartozó költségvetési szervnél, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervénél, továbbá az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szervénél (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kijelölt szerv) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll,
b) a kijelölést megelőző három évben a kijelölt szervnél foglalkoztatásra irányuló, illetve rendszeres vagy tartós megbízási, vállalkozási jogviszonyban állt, vagy
c) a kijelölt szervnél döntéshozói, kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, teljesítés igazolói, utalványozási, érvényesítési, jogkörrel felruházott személy hozzátartozója.
(2) A Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervnél, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervénél (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kijelölt szerv) nem lehet költségvetési főfelügyelő, felügyelő az a természetes személy, aki
a) a kijelölt szervvel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll,
b) a kijelölést megelőző három évben a kijelölt szervnél foglalkoztatásra irányuló, illetve rendszeres vagy tartós megbízási, vállalkozási jogviszonyban állt, vagy
c) a kijelölt szervnél döntéshozói, kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, teljesítés igazolói, utalványozási, érvényesítési jogkörrel felruházott személy közeli hozzátartozója.
(3) A költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt az államháztartásért felelős miniszter megbízólevéllel látja el, amelynek tartalmaznia kell
a) a kijelölt szerv(ek) megnevezését,
b) annak megjelölését, hogy a megbízatás költségvetési főfelügyelői vagy felügyelői feladatkör ellátására vonatkozik,
c) a költségvetési főfelügyelő, felügyelő nevét, születési idejét, anyja nevét, és
d) a megbízatás időtartamát.
(3) Az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságnál (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: állami tulajdonú gazdasági társaság) nem lehet költségvetési főfelügyelő, felügyelő az a természetes személy, aki
a) az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében tulajdonosi joggyakorlóként vagy megbízáson alapuló meghatalmazás alapján eljáró szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, az állami tulajdonú gazdasági társasággal rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, az állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja,
b) a kijelölést megelőző három évben az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében tulajdonosi joggyakorlóként vagy megbízáson alapuló meghatalmazás alapján eljáró szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt, az állami tulajdonú gazdasági társasággal rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt, az állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja volt, vagy
c) az állami tulajdonú gazdasági társaságnál döntéshozói jogkörrel felruházott vagy pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személy közeli hozzátartozója.
(4) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő
a) jogosult a kijelölt szerv tekintetében érvényes titoktartási követelmények szerinti nyilatkozatok megtételét követően a kijelölt szerv kezelésében levő, közpénz felhasználásával összefüggő adatot - ideértve a minősített adatnak, továbbá üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is - megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni,
b) véleményezi a tervezéssel, gazdálkodással, ellenőrzéssel, beszámolással kapcsolatos belső szabályzatokat,
c) a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat előzetesen véleményezi azzal, hogy a nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet, különösen a költségvetés-politikai céloknak való megfelelőségre, a szükségszerűségre, időszerűségre, forrásszükségletre, a fedezet meglétére, és a kifizetés ütemezésére tekintettel, és
c) a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat előzetesen véleményezi azzal, hogy a nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet, különösen a költségvetés-politikai céloknak való megfelelőségre, a szükségszerűségre, időszerűségre, forrásszükségletre, a fedezet meglétére, a kifizetés ütemezésére tekintettel,
d) a tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással összefüggő intézkedéseket előzetesen véleményezi.
d) a tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással összefüggő intézkedéseket előzetesen véleményezi, és
e) szükség esetén javaslatot tesz, ajánlást fogalmaz meg a belső információáramlások, gazdálkodási folyamatok, érdekeltségi rendszerek átalakítására, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, amelyre a költségvetési szerv vezetője a javaslat, ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban véleményt nyilvánít.
(4) A költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt az államháztartásért felelős miniszter megbízólevéllel látja el, amely tartalmazza
a) a kijelölt szerv, az állami tulajdonú gazdasági társaság megnevezését,
b) annak megjelölését, hogy a megbízatás költségvetési főfelügyelői vagy felügyelői feladatkör ellátására vonatkozik,
c) a költségvetési főfelügyelő, felügyelő nevét és
d) a megbízatás időtartamát.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti szabályzatoknak a 13. § (2) és (3) bekezdésében nevesített szabályzatok minősülnek.
(6) A (4) bekezdés c) pontja alkalmazásában nagy összegű kötelezettségvállalásnak minősül a tízmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó összegű kötelezettségvállalás.
(7) A (4) bekezdés d) pontja alkalmazásában tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással összefüggő intézkedés
a) a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által előre meghatározott körben a (6) bekezdésben foglalt értékhatárt el nem érő kötelezettségvállalásra és bevétel beszedésére irányuló intézkedés,
b) a kijelölt szerv kincstári és elemi költségvetése, maradvány-elszámolása,
c) a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által előre meghatározott körben az előirányzatok módosítására, átcsoportosítására irányuló intézkedés,
d) az elrendelt zárolás végrehajtására irányuló intézkedés,
e) a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból többletforrás biztosítására irányuló igény,
f) a 130. § (3) bekezdése szerinti előrehozásra irányuló kérelem, és
g) az eszközök értékesítésére és selejtezésére irányuló intézkedés.
(8) A (4) bekezdés b)-d) pontja szerinti intézkedések dokumentumait azok tervezett kiadmányozását - e rendelet szabályai szerint előzetes pénzügyi ellenjegyzést igénylő intézkedés esetén annak pénzügyi ellenjegyzését - legalább három munkanappal megelőzően meg kell küldeni a költségvetési főfelügyelőnek, felügyelőnek. Ha a költségvetési főfelügyelő, felügyelő három munkanapon belül a tervezettel kapcsolatban nem nyilatkozik, az intézkedés kiadmányozására, pénzügyi ellenjegyzésére sor kerülhet.
(9) Indokolt esetben a költségvetési főfelügyelő, felügyelő a (4) bekezdés b)-d) pontja tekintetében javaslatot tehet az intézkedés felfüggesztésére. Ilyen esetben a javaslatot és annak indokolását három munkanapon belül eljuttatja a kijelölt szerv vezetőjének, a fejezetet irányító szerv vezetőjének, és az államháztartásért felelős miniszternek. A fejezetet irányító szerv vezetője az értesítés alapján az államháztartásért felelős miniszterrel haladéktalanul egyeztetést kezdeményez, ha az indokolással nem ért egyet. Az intézkedés mindaddig nem hajtható végre, amíg az érdemi egyeztetés nem történt meg.
(10) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő munkájához a Kincstár és a kijelölt szerv szolgáltatják az e § szerinti intézkedések dokumentumait, az arra vonatkozó összefoglaló, és a különböző adatbázisokból, nyilvántartásokból rendelkezésre álló részletes adatokat, elkészítik a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által kért dokumentumokat. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő elhelyezéséhez szükséges feltételeket a kijelölt szerv biztosítja.
(11) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál folytatott tevékenysége során a költségvetési főfelügyelő, felügyelő birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására, vagy az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.
(12) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységéről havonta írásban beszámol a fejezetet irányító szerv vezetőjének és az államháztartásért felelős miniszternek.
(13) A költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt akadályoztatása esetén az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt költségvetési főfelügyelő, felügyelő teljes jogkörrel helyettesíti.
(14) A költségvetési szervhez kijelölt kincstári biztos, felsőoktatási kincstári megbízott köteles a költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt munkájában támogatni.
(14) A költségvetési szervhez kijelölt kincstári biztos köteles a költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt munkájában támogatni.
(15) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő működésével összefüggő kiadásokat az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló fejezetben kell biztosítani.
61/A. §
(1) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő a kijelölt szerv tekintetében
a) előzetesen véleményezi
aa) a kijelölt szerv 13. § (2) és (3) bekezdése szerinti szabályzatait,
ab) a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat,
ac) a tervezéssel, gazdálkodással és beszámolással összefüggő intézkedéseket, és
ac) a tervezéssel, gazdálkodással és beszámolással összefüggő intézkedéseket,
b) szükség esetén javaslatot tesz, ajánlást fogalmaz meg a belső információáramlások, gazdálkodási folyamatok, érdekeltségi rendszerek átalakítására, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, amelyre a kijelölt szerv vezetője a javaslat, ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban véleményt nyilvánít.
b) szükség esetén javaslatot tesz, ajánlást fogalmaz meg a belső információáramlások, gazdálkodási folyamatok, érdekeltségi rendszerek átalakítására, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, amelyre a kijelölt szerv vezetője a javaslat, ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban véleményt nyilvánít, és
c) véleményezi az 56/A. § (1) bekezdése szerinti intézkedési tervet, ellenőrzi annak végrehajtását és tájékoztatja a fejezetet irányító szervet, ha az intézkedési tervben foglaltak megvalósulását veszélyeztetve látja.
(2) Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja alkalmazásában tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással összefüggő intézkedés
a) a bevétel beszedésére irányuló intézkedés,
b) a kijelölt szerv kincstári és elemi költségvetése, maradvány-elszámolása,
c) a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által előre meghatározott körben az előirányzatok módosítására, átcsoportosítására irányuló intézkedés,
d) az elrendelt zárolás végrehajtására irányuló intézkedés,
e) a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból többletforrás biztosítására irányuló igény,
f) a 130. § (3) bekezdése szerinti előrehozásra irányuló kérelem, és
g) az eszközök értékesítésére és selejtezésére irányuló intézkedés.
(3) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében előzetesen véleményezi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházáshoz nyújtott költségvetési támogatás felhasználásával összefüggő intézkedéseket, különösen az azzal összefüggésben megkötött szerződéseket és a szerződő fél kiválasztására irányuló eljárást.
(4) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő jogosult a kijelölt szerv, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében érvényes titoktartási követelmények szerinti nyilatkozatok megtételét követően a kijelölt szerv kezelésében lévő, közpénz felhasználásával összefüggő adatot, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság kezelésében lévő, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházáshoz nyújtott költségvetési támogatás felhasználásával összefüggő adatot - ideértve az üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is - megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő minősített adatot kizárólag a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott személyi biztonsági feltételek teljesülése esetén ismerhet meg. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál folytatott tevékenysége során a költségvetési főfelügyelő, felügyelő nem ismerheti meg azokat az adatokat, amelyek a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására vagy az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utalnak.
(5) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő az (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja és a (3) bekezdésben meghatározott intézkedések tekintetében a kijelölt szerv vezetőjénél, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselőjénél kifogással élhet. A kifogás eredménytelensége esetén a költségvetési főfelügyelő, felügyelő javaslatot tehet az intézkedés felfüggesztésére. Az indokolt javaslatot kijelölt szerv esetén annak vezetőjének, a fejezetet irányító szerv vezetőjének és az államháztartásért felelős miniszternek, állami tulajdonú gazdasági társaság esetén az állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének, az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében tulajdonosi joggyakorlóként eljáró szervezet vezetőjének és az államháztartásért felelős miniszternek kell megküldeni. Az intézkedés az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása esetén hajtható végre.
(5) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő az (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában és a (3) bekezdésben meghatározott intézkedések tekintetében a kijelölt szerv vezetőjénél, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselőjénél kifogással élhet. A kifogással egyidejűleg a költségvetési főfelügyelő, felügyelő indokolt javaslatot készít, amit a kijelölt szerv esetén annak vezetőjének, állami tulajdonú gazdasági társaság esetén az állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének haladéktalanul megküld. A kifogásolt intézkedés az államháztartásért felelős miniszter (6) bekezdés szerinti jóváhagyásáig vagy a kifogásnak a költségvetési főfelügyelő, felügyelő általi visszavonásáig nem hajtható végre.
(6) A kifogás eredménytelensége esetén a költségvetési főfelügyelő, felügyelő az indokolt javaslatot megküldi a kijelölt szerv esetén a fejezetet irányító szerv vezetőjének és az államháztartásért felelős miniszternek, állami tulajdonú gazdasági társaság esetén az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében tulajdonosi joggyakorlóként eljáró szerv vezetőjének. A kifogásolt intézkedés az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása esetén hajtható végre.
(7) Az 56/A. § (1) bekezdése szerinti esetben az intézkedési tervet a fejezetet irányító szerv vezetőjének történő továbbítás előtt a költségvetési főfelügyelőnek, felügyelőnek kell megküldeni. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő az intézkedési terv kézhezvételét követő 3 napon belül jelzi a kijelölt szerv vezetőjének az intézkedési tervvel kapcsolatos javaslatait. Ha a kijelölt szerv vezetője a költségvetési főfelügyelő, felügyelő javaslataival nem ért egyet, a kijelölt szerv vezetője az intézkedési tervet a költségvetési főfelügyelő, felügyelő észrevételeivel együtt továbbítja a fejezetet irányító szerv vezetőjének.
61/B. §
(1) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő munkájához a Kincstár, a kijelölt szerv és az állami tulajdonú gazdasági társaság rendelkezésre bocsátja a 61/A. § szerinti intézkedések dokumentumait, az arra vonatkozó összefoglaló, és a különböző adatbázisokból, nyilvántartásokból rendelkezésre álló részletes adatokat, elkészíti a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által kért dokumentumokat.
(2) A 61/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedések dokumentumait azok tervezett kiadmányozását - e rendelet szabályai szerint előzetes pénzügyi ellenjegyzést igénylő intézkedés esetén annak pénzügyi ellenjegyzését -, a 61/A. § (3) bekezdése szerinti intézkedések dokumentumait a tervezett intézkedések megtételét legalább három munkanappal megelőzően meg kell küldeni a költségvetési főfelügyelőnek, felügyelőnek. Ha a költségvetési főfelügyelő, felügyelő a kézhezvételtől számított három munkanapon belül a megküldött dokumentumokkal kapcsolatban nem nyilatkozik, az intézkedés megtételére sor kerülhet.
(3) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő elhelyezéséhez szükséges feltételeket a kijelölt szerv, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság biztosítja.
(4) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő működésével összefüggő kiadásokat az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló fejezetben kell biztosítani.
61/C. §
(1) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységéről havonta írásban beszámol az államháztartásért felelős miniszternek, valamint kijelölt szerv esetén a fejezetet irányító szerv vezetőjének, állami tulajdonú gazdasági társaság esetén az állami tulajdonú gazdasági társaság tulajdonosi joggyakorlójának.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a költségvetési főfelügyelő, felügyelő az államháztartásért felelős miniszter felhívására is köteles a tevékenységéről beszámolni.
(3) A költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt akadályoztatása esetén az államháztartásért felelős miniszter által megbízott másik költségvetési főfelügyelő, felügyelő teljes jogkörrel helyettesíti.

[Az Áht. 43. §-ához]

61/D. §   A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezetet irányító szerv a fejezetbe sorolt költségvetési szervek elemi költségvetésében meghatározott, a költségvetési szervnél foglalkoztatottak létszámából be nem töltött álláshelyekről és a be nem töltött álláshelyekhez kapcsolódó személyi juttatások mértékéről a tárgynegyedévet követő hónap tizedik napjáig adatot szolgáltat az államháztartásért felelős miniszternek. A költségvetési szerv az elemi költségvetésében meghatározott létszámát az államháztartásért felelős miniszter adatszolgáltatás alapján hozott döntésének megfelelően csökkenti. Az államháztartásért felelős miniszter a személyi juttatások kiemelt előirányzaton keletkezett megtakarítás más célra való felhasználására, zárolásra, csökkentésre, törlésre vagy befizetési kötelezettség előírására vonatkozó előterjesztést nyújthat be a Kormány számára.

V. FEJEZET
A GAZDÁLKODÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI

[Az Áht. 44. § (2) és (3) bekezdéséhez]

[Az Áht. 44. §-ához]

62. §
(1) A központosított illetményszámfejtés rendszerébe tartozó helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, valamint az általa irányított költségvetési szerv tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettséget az Igazgatóság teljesíti.
(1) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint az általa irányított költségvetési szerv tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettséget az Igazgatóság teljesíti.
(1) A központosított illetményszámfejtés keretében
a) a személyi juttatások számfejtése,
b) az adók és járulékok megállapítása,
c) a személyi jövedelemadózással összefüggő foglalkoztatói, kifizetői feladatok ellátása, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (4) bekezdése szerint teljesített biztosítotti bejelentések és 31. § (2) bekezdése és 50. § (1) bekezdése szerinti bevallások elkészítése,
c) a személyi jövedelemadózással összefüggő foglalkoztatói, kifizetői feladatok ellátása, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (4) bekezdése szerint teljesített biztosítotti bejelentések és az Art. 31. § (2) bekezdése és 50. § (1) bekezdése szerinti bevallások elkészítése,
d) a személyi juttatásokat terhelő levonások, letiltások érvényesítése, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári számlákat érintő fizetési kötelezettségek megállapítása,
d) a személyi juttatásokat terhelő levonások, letiltások, közvetlen bírósági felhívások érvényesítése, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári számlákat érintő fizetési kötelezettségek megállapítása,
e) a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok ellátása, az ezzel kapcsolatos nyilvántartások vezetése,
f) a nettó finanszírozáshoz szükséges adatszolgáltatások teljesítése,
f) a nettó finanszírozáshoz szükséges adatszolgáltatások teljesítése és
g) a foglalkoztatót terhelő munkaügyi statisztikai és más adatszolgáltatások teljesítése
a Kincstár által biztosított, fejlesztett és működtetett számítógépes programon (a továbbiakban: illetményszámfejtő program) keresztül valósul meg.
(2) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, valamint az irányításuk alá tartozó költségvetési szerv nettó finanszírozásához szükséges információkról a központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás adatot szolgáltat az Igazgatóságnak, amely azokat továbbítja a Kincstárnak Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, valamint az általuk irányított költségvetési szerv részére a nettó finanszírozás keretében biztosított hozzájárulások, támogatások folyósítását a Kincstár felfüggeszti.
(2) A személyi juttatások számfejtése nem terjed ki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.19. pont b) alpontja szerinti adómentes reprezentációs és üzleti ajándék kiadásokra.
(3) A központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, valamint az általuk irányított költségvetési szerv az (1) bekezdés szerinti bevallási kötelezettséget - a Kincstár részére teljesített nettó finanszírozási adatszolgáltatással egyező adattartalommal - maga teljesíti az állami adóhatóság részére.
(4) A központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, valamint az általuk irányított költségvetési szerv adatairól, és az azokban bekövetkezett változásról a Kincstár az állami adóhatóság felé havi rendszerességgel adatot szolgáltat.
62/A. §
(1) A foglalkoztató a központosított illetményszámfejtéssel és a foglalkoztatót terhelő munkaügyi statisztikai és más adatszolgáltatások teljesítésével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségét - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - a Kincstár számára az illetményszámfejtő programon keresztül teljesíti.
(2) A foglalkoztató
a) a jogviszonyt létesítő okiratot,
b) a korábbi jogviszonyból eredő tartozásra vonatkozó igazolást,
c) a foglalkoztatott nyilatkozatát az egyéni járulék és a személyi jövedelemadó megállapításához, valamint a foglalkoztatót terhelő közterheket befolyásoló nyilatkozatokat,
c) az egyéni járulék és a személyi jövedelemadó megállapításához kapcsolódóan a foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók, illetve jogszabály alapján biztosítottnak minősülő olyan természetes személyek nyilatkozatát, akiknek vagy akikhez kapcsolódóan a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben a foglalkoztató kifizetést teljesít (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott), valamint a foglalkoztatót terhelő közterheket befolyásoló nyilatkozatokat,
d) - ha azt a foglalkoztatott átadta - az adó-adatlapot,
e) a személyi juttatásból történő letiltások, levonások dokumentumait az olyan levonások kivételével, amelyek jogosultja a foglalkoztató,
e) a személyi juttatásból történő levonások, letiltások, közvetlen bírósági felhívások dokumentumait az olyan levonások kivételével, amelyek jogosultja a foglalkoztató,
e) a személyi juttatásból történő levonások, letiltások, közvetlen bírósági felhívások dokumentumait az olyan levonások kivételével, amelyek jogosultja a foglalkoztató, valamint
f) a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásról szóló igazolványt, valamint
g) a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok ellátásához szükséges iratokat
papír alapon, eredeti példányban, a megküldött dokumentumok összesítő jegyzékével együtt küldi meg a Kincstárnak legkésőbb az azok beérkezését, átvételét követő harmadik munkanapig.
(3) A foglalkoztató a jogviszony létesítéséhez és azok változásaihoz kapcsolódóan a Kincstár számára bejelenti a foglalkoztatott illetményének központosított számfejtéshez szükséges kormányzati funkció és szakfeladat megnevezését és számát, a foglalkoztatott szervezeti egységének megnevezését, számát és funkcionális bontás számát, valamint a témaszámot.
(3) A foglalkoztató által megküldött levonást, letiltást, közvetlen bírósági felhívást a Kincstár a számfejtésben érvényesíti, vagy ha a levonás, letiltás, közvetlen bírósági felhívás érvényesítése akadályba ütközik, erről haladéktalanul értesíti a foglalkoztatót. Ha a levonást, letiltást, közvetlen bírósági felhívást közvetlenül a Kincstár kapja meg, ennek tényéről haladéktalanul értesíti a foglalkoztatót és azokat az okiratban foglaltak alapján érvényesíti.
(4) A foglalkoztató által megküldött letiltást, levonást a Kincstár a számfejtésben érvényesíti, vagy ha a végrehajtás foganatosítása akadályba ütközik, erről haladéktalanul értesíti a foglalkoztatót. Ha a letiltás, levonás dokumentumait közvetlenül a Kincstár kapja meg, a letiltásról, levonásról az alapokirat másolatának megküldésével a foglalkoztatót haladéktalanul értesíti és intézkedik az okiratban foglaltak alapján.
(4) A foglalkoztató által megküldött levonást, letiltást, közvetlen bírósági felhívást a Kincstár a számfejtésben érvényesíti, vagy ha a levonás, letiltás, közvetlen bírósági felhívás érvényesítése akadályba ütközik, erről haladéktalanul értesíti a foglalkoztatót. Ha a levonást, letiltást, közvetlen bírósági felhívást közvetlenül a Kincstár kapja meg, ennek tényéről haladéktalanul értesíti a foglalkoztatót és azokat az okiratban foglaltak alapján érvényesíti.
(5) A Kincstár a foglalkoztató által megküldött dokumentumokat alaki és tartalmi szempontból ellenőrzi.
Az ellenőrzés

a) alaki szempontból különösen
aa) az előírt adatok teljes körűségének,
ab) a foglalkoztató munkáltatói jogkör gyakorlója aláírása és bélyegzőlenyomata meglétének, és
ac) a szükséges foglalkoztatotti nyilatkozat meglétének,
b) tartalmi szempontból a foglalkoztatott jogviszonyát szabályozó jogszabályok rendelkezései közül a központosított illetményszámfejtéshez szükséges jogszabályi előírások betartásának, a besorolási és statisztikai adatok összefüggésének vizsgálatának, különösen
ba) az elemi költségvetés összeállításához előírt, a jogviszonyt azonosító és a foglalkoztatott előmeneteli rend szerinti besorolását kifejező kulcsszám alkalmazásának és annak helyességének,
bb) a kulcsszám és FEOR-szám összefüggésének, és
bc) a bér összetevők jogszabályok által szabályozott mértékének betartásának, illetve azok összesítésének számszaki helyességének
ellenőrzésére irányul.
(6) Ha az ellenőrzés során a Kincstár hibát vagy hiányosságot észlel, arról a foglalkoztatót haladéktalanul tájékoztatja. A foglalkoztató a tárgyhavi számfejtés zárásáig köteles a hibát javítani és a hiányosságot pótolni. Ennek elmulasztása esetén a Kincstár - a hibás vagy hiányos foglalkoztatói döntés végrehajtása mellett - a foglalkoztató irányító szervét a foglalkoztatónak a hiba javítására vagy a hiányosság pótlására való kötelezése céljából megkeresi.
62/B. §
(1) Az illetményszámfejtő programban - a Kincstárral kötött eltérő megállapodás hiányában - a foglalkoztató egyedi adatrögzítés vagy a Kincstár által meghatározott tartalom és struktúra szerint csoportos adatátadás útján rögzíti
a) a vele foglalkoztatási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók (a továbbiakban: foglalkoztatott) alkalmazási okiratainak adatait, azok adatváltozásait és ehhez kapcsolódóan a személyi jövedelemadó és a járulékfizetési kötelezettség megállapítására, valamint foglalkoztatási jogviszony esetén a korábbi jogviszonyra vonatkozó adatokat,
b) a számfejtéshez szükséges, alakilag, tartalmilag jogszabálynak megfelelően kitöltött okmányok, bizonylatok adatait és mindezek adatváltozásait,
c) a jogviszony megszűnése esetén a jogviszony megszűnéséhez vagy megszüntetéséhez, az okirat előállításához és a kapcsolódó elszámoláshoz szükséges adatokat,
d) az olyan levonásokat, amelyek jogosultja a foglalkoztató.
(1) Az illetményszámfejtő programban a foglalkoztató egyedi adatrögzítés vagy a Kincstár által meghatározott tartalom és struktúra szerinti csoportos adatátadás útján rögzíti
a) a biztosítotti bejelentéshez és az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentéséhez szükséges adatokat,
b) a foglalkoztatott alkalmazási okiratainak adatait, azok adatváltozásait és ehhez kapcsolódóan a személyi jövedelemadó és a járulékfizetési kötelezettség megállapítására, valamint foglalkoztatási jogviszony esetén a korábbi jogviszonyra vonatkozó adatokat,
c) a számfejtéshez szükséges, alakilag, tartalmilag jogszabálynak megfelelően kitöltött okmányok, bizonylatok adatait és mindezek adatváltozásait,
d) a jogviszony megszűnése esetén a jogviszony megszűnéséhez vagy megszüntetéséhez, az okirat előállításához és a kapcsolódó elszámoláshoz szükséges adatokat, valamint
e) az olyan levonásokat, amelyek jogosultja a foglalkoztató.
(2) A foglalkoztató folyamatosan, de legkésőbb a Kincstár által meghatározott időpontig jelenti a foglalkoztatottak munkából való távolmaradását a távoljelentett sorszáma, a foglalkoztatott neve, adóazonosító jele, a távolmaradás jogcímének és időtartamának, első és utolsó napjának, az utolsó munkanapon ledolgozott órák számának, a távolléti órák számának megjelölésével (a továbbiakban: távollétjelentés). A foglalkoztató a távollétjelentéshez csatolja a távolmaradást igazoló okmányokat, amelyek számát a távollétjelentés okiratán rögzíti. A távollétjelentést a foglalkoztató keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látja el.
(2) A foglalkoztató
a) a foglalkoztatott munkából való távolmaradását a számfejtést befolyásoló munkaidő nyilvántartás vezetéséhez kötődően,
b) a mozgóbért annak felmerülésekor
az illetményszámfejtő programban rögzíti úgy, hogy az annak a hónapnak a számfejtése keretében figyelembe vehető legyen, amely hónapra tekintettel a személyi juttatás kifizetésre kerül (a továbbiakban: tárgyhavi számfejtés.)
(3) A tényleges munkateljesítés szerint járó személyi juttatások a tárgyhónapot követő hónapban teljesített távollétjelentés figyelembevételével utólag kerülnek elszámolásra. A munkába lépés hónapjára, továbbá betegség vagy egyéb ok miatti munkából való távollét első hónapjára a foglalkoztatottnak előlegként - a tényleges munkateljesítéstől függetlenül - a besorolás (munkaszerződés) szerinti személyi juttatást kell folyósítani. Ha a munkából való távolmaradás időtartama olyan távolmaradásra utal, amelyre jogcíme szerint nem jár személyi juttatás, a tárgyhavi vagy a következő havi besorolás (munkaszerződés) szerinti személyi juttatás összege csökkentésre kerül a munkában nem töltött időszakra számított bér összegével.
(3) Ha a tárgyhavi számfejtést követően bekövetkező ok miatt a korábbi számfejtés módosítása szükséges, ennek tényéről a következő havi számfejtés időpontjáig a foglalkoztató tájékoztatja a foglalkoztatottat. A különbözetet legkésőbb a tárgyhót követő hónap személyi juttatásaival egyidejűleg kell számfejteni.
(4) Ha az elszámolásra a (3) bekezdés szerint utólag kerül sor, a munkában nem töltött időszakra kifizetett (megelőlegezett) bér összege a távollétjelentésének megfelelően kerül visszavonásra legkésőbb a munkába állást követően járó besorolás (munkaszerződés) szerinti bérből. Ha a távolmaradás időtartamának záró időpontja nem állapítható meg, az ismételt munkába állásig a bér visszatartására havonta folyamatosan sor kerül.
(4) Jogalap nélküli kifizetés esetén a jogszabály, a végrehajtható okirat vagy a foglalkoztatott hozzájárulása alapján történő levonásról - ha az más módon nem térült meg és személyi juttatás számfejtésére még sor kerül - a foglalkoztató írásban tájékoztatja a Kincstárt. A levonást a Kincstár érvényesíti.
(5) A mozgóbér számfejtéséhez, könyvelési értesítő elkészítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató arra az időtartamra állapítja meg, amely alatt a mozgóbér alapját képező munkavégzés történt, és azt havonta egyszer a Kincstár által meghatározott időpontig megküldi a Kincstárnak.
(5) A foglalkoztató az Art. 16. § (4) bekezdése szerinti, a foglalkoztatottak bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét és az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti, a személyi juttatásokat terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettségét és azok önellenőrzését a Kincstár útján teljesíti.
(6) A foglalkoztató az Art. 16. § (4) bekezdése szerinti, a foglalkoztatottak bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét és az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti, a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettségét és azok önellenőrzését - a helyi önkormányzat és a társulás esetében technikai adószámon - a Kincstár útján teljesíti. A központosított illetményszámfejtéshez megállapodás alapján csatlakozó szerv, szervezet, a nemzetiségi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv és a térségi fejlesztési tanács az állami adóhatóság részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét a Kincstár által rendelkezésére bocsátott adatok alapján önmaga teljesíti.
(7) Jogalap nélküli kifizetés esetén a végrehajtható fizetési felszólítás alapján történő levonásról - ha a jogalap nélküli kifizetés más módon nem térült meg - a foglalkoztató írásban tájékoztatja a Kincstárt. A levonást a Kincstár érvényesíti. A foglalkoztató a részére közvetlenül megtérített jogalap nélküli kifizetésről haladéktalanul írásban értesíti a Kincstárt.
62/C. §
(1) A jogszabályban meghatározott bérfizetési napon kifizetésre kerülő személyi juttatások bruttó összegét, a társadalombiztosítási pénzbeli ellátások összegét, az apákat megillető távolléti díjat és az azokat terhelő levonásokat, letiltásokat a Kincstár - a foglalkoztató által a 62/B. § (1)-(5) bekezdése alapján szolgáltatott adatok alapulvételével - állapítja meg.
(1) A jogszabályban, illetve az alapján a foglalkoztató által meghatározott bérfizetési napon kifizetésre kerülő személyi juttatások bruttó összegét, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a baleseti táppénz és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összegét, az apákat megillető távolléti díjat és az azokat terhelő levonásokat a Kincstár a tárgyhavi számfejtés keretében - a foglalkoztató által a 62/B. § alapján rögzített adatok alapulvételével - a tárgyhónap utolsó munkanapján állapítja meg.
(2) Az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton kívüli személyi juttatások adatait az illetményszámfejtő programban - a Kincstárral kötött eltérő megállapodás hiányában - a foglalkoztató rögzíti és állapítja meg az ahhoz kapcsolódóan kifizetésre kerülő személyi juttatások bruttó összegét, valamint az azokat terhelő levonásokat, letiltásokat.
(2) Az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton kívüli személyi juttatások adatait az illetményszámfejtő programban - a Kincstárral kötött eltérő megállapodás hiányában - a foglalkoztató rögzíti és állapítja meg az ahhoz kapcsolódóan kifizetésre kerülő személyi juttatások bruttó összegét, valamint az azokat terhelő levonásokat.
(3) A foglalkoztató által meghatározott bérfizetési naptól eltérő időpontban történő kifizetés érdekében történő számfejtésre
a) jogszabályban előírt esetben,
b) a foglalkoztatott érdekeinek biztosítása céljából,
c) a korábbi számfejtés módosítása miatt, vagy
d) a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásainak számfejtése céljából
kerülhet sor.
(3) A jogszabályban, illetve az alapján a foglalkoztató által meghatározott bérfizetési naptól eltérő időpontban történő kifizetés érdekében történő számfejtésre
a) jogszabályban előírt esetben,
b) a foglalkoztatott érdekeinek biztosítása céljából,
c) a korábbi számfejtés módosítása miatt, vagy
d) a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásainak számfejtése céljából
kerülhet sor.
62/D. §
(1) A Kincstár a személyi juttatások kifizetése teljesítéséhez
a) az államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti elszámoláshoz szükséges adattartalmú rovatonként legyűjtött fizetési jegyzék összesítőt és levonási összesítőt,
b) foglalkoztatottankénti fizetési jegyzéket és
c) az átutaláshoz szükséges adatállományt
készít, amelyet legkésőbb a jogszabályban meghatározott bérfizetési napot megelőző legalább harmadik munkanapig elektronikus úton megküld a foglalkoztatónak és - a helyi önkormányzat és a társulás esetében - az irányító szervnek.
(1) A Kincstár a személyi juttatások kifizetése teljesítéséhez
a) az államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti elszámoláshoz szükséges adattartalmú, rovatonként legyűjtött fizetési jegyzék összesítőt és levonási összesítőt,
b) foglalkoztatottankénti fizetési jegyzéket és
c) az átutaláshoz szükséges adatállományt
készít, amelyet legkésőbb a jogszabályban meghatározott bérfizetési napot megelőző legalább második munkanapig elektronikus úton megküld a foglalkoztatónak és - az államháztartás önkormányzati alrendszerében - a kifizetést teljesítő szervnek is (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kifizető).
(2) A foglalkoztató
a) a kifizetés előtt megvizsgálja az (1) bekezdés szerinti dokumentumokon szereplő adatok jogszerűségét,
b) átutalja a kifizetendő személyi juttatásokat, a levonásokat és a letiltásokat,
b) átutalja a kifizetendő személyi juttatásokat és levonásokat,
c) intézkedik a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásainak kifizetéséről, és
d) a fizetési jegyzék egy példányát átadja a foglalkoztatottnak, kivéve, ha a foglalkoztatott annak elektronikus úton történő közlését kéri.
(2) A kifizető
b) átutalja a kifizetendő személyi juttatásokat és levonásokat,
c) intézkedik a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásainak kifizetéséről, és
d) a fizetési jegyzék egy példányát átadja a foglalkoztatottnak, kivéve, ha a foglalkoztatott annak elektronikus úton történő közlését kéri.
(3) Ha a foglalkoztató a (2) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat során hibát, eltérést tapasztal, vagy a foglalkoztatott a fizetési jegyzék adatai alapján a számfejtés helyességét vitatja, arról a foglalkoztató haladéktalanul írásban tájékoztatja a Kincstárt. A Kincstár legkésőbb a tárgyhavi számfejtés zárását követő hónap utolsó munkanapjáig kivizsgálja a foglalkoztató által jelzett hibát, eltérést, indokolt esetben javítja az adatokat és pótolja az esetleges hiányosságokat.
(3) Ha a foglalkoztatott a fizetési jegyzék adatai alapján a számfejtés helyességét vitatja, arról a foglalkoztató haladéktalanul írásban tájékoztatja a Kincstárt. A Kincstár legkésőbb a tárgyhavi számfejtés zárását követő hónap utolsó munkanapjáig kivizsgálja a foglalkoztató által jelzett hibát, eltérést, indokolt esetben javítja az adatokat és pótolja az esetleges hiányosságokat.
(4) A (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti kötelezettségét a foglalkoztató, - a helyi önkormányzat és a társulás esetében - az irányító szerv oly módon teljesíti, hogy az átutalására vonatkozó - a fizetési számlája terhére teljesítendő, az illetményszámfejtő programban előkészített - csoportos átutalási megbízást benyújtja a Kincstárnak, illetve a fizetési számláját vezető pénzforgalmi intézménynek. E rendelkezéstől a központi költségvetési szerv foglalkoztató kivételével a Kincstárral kötött megállapodás eltérően rendelkezhet.
(4) A (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti kötelezettségét a kifizető oly módon teljesíti, hogy az átutalására vonatkozó - a fizetési számlája terhére teljesítendő, az illetményszámfejtő programban előkészített - csoportos átutalási megbízást benyújtja a Kincstárnak, illetve a fizetési számláját vezető hitelintézetnek. E rendelkezéstől a központi költségvetési szerv foglalkoztató kivételével a Kincstárral kötött megállapodás eltérően rendelkezhet.
(5) A helyi önkormányzat és a társulás esetében a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott levonást, letiltást - a (4) bekezdéstől eltérően - a Kincstár a nettó finanszírozás keretében megállapított forgótőke terhére teljesíti.
(5) A helyi önkormányzat és a társulás esetében a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott levonást - a (4) bekezdéstől eltérően - a Kincstár a nettó finanszírozás keretében megállapított forgótőke terhére teljesíti.
(6) A Kincstár a havi és az egyidejűleg megküldött önrevízióra vonatkozó adóbevallásokból az illetményszámfejtő programmal előállított adatszolgáltatások alapján a személyi juttatásokat terhelő és az azokkal összefüggésben felmerült közterhek befizetését az államháztartás központi alrendszerébe tartozó foglalkoztató fizetési számlájának megterhelésével, a helyi önkormányzat és a társulás a nettó finanszírozás keretében teljesíti.
62/E. §
(1) A Kincstár a személyi juttatások, az adók és a járulékok felhasználásáról az államháztartási számviteli kormányrendelet számviteli elszámolásainak megfelelően könyvelési értesítőt készít, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 16. napjáig megküld a foglalkoztatónak.
(1) A Kincstár a személyi juttatások, az adók és a járulékok felhasználásáról az államháztartási számviteli kormányrendelet számviteli elszámolásainak megfelelően könyvelési értesítőt készít, amelyet tárgyhavi számfejtésnél a tárgyhónapot követő hónap ötödik munkanapjáig, a 62/C. § (3) bekezdése szerinti esetben a számfejtés napi zárását követő munkanapon a foglalkoztató rendelkezésére bocsát.
(2) Ha az államháztartási számviteli kormányrendelet 44. § (5) bekezdése szerinti egyeztetés alapján a foglalkoztató megállapítja, hogy a könyvelési értesítő hibás adatot tartalmaz, a Kincstár a foglalkoztató tájékoztatása alapján, annak megalapozottsága esetén helyesbítő könyvelési értesítőt készít és küld meg a foglalkoztató részére. A foglalkoztató által jelzett hiba, eltérés kivizsgálására és javítására, valamint az esetleges hiányosságok pótolására a 62/D. § (3) bekezdését kell alkalmazni. Az adóbevallás hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítéséből eredő felelősség azt terheli, akinek a tevékenységében az azt kiváltó ok felmerült.
62/F. §   A Kincstár ellátja a társadalombiztosítási kifizetőhely jogszabályban meghatározott feladatait. E feladatok tekintetében a Kincstár jogszabályban meghatározott hatósági hatáskört gyakorol a központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó foglalkoztatók vonatkozásában.
62/F. §   A Kincstár ellátja a társadalombiztosítási kifizetőhely jogszabályban meghatározott feladatait. E feladatok tekintetében a Kincstár jogszabályban meghatározott hatósági hatáskört gyakorol.
62/G. §
(1) A Kincstár a jogviszony megszüntetésére, illetve megszűnésének megállapítására vonatkozó foglalkoztatói intézkedés alapján
a) végelszámolást készít,
b) kiállítja a jogszabályban előírt igazolásokat,
c) kiadja az álláskeresési járadék igénybevételéhez szükséges igazolást és adatlapot,
d) bejegyzi az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványba a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj időtartamát, valamint jövedelemigazolást állít ki az egészségbiztosítási ellátás megállapításához,
e) igazolja a levont járulékok alapját és összegét, és
f) kiállítja az adó-adatlapot.
(2) A Kincstár a foglalkoztató bejelentésétől számított három munkanapon belül a foglalkoztatón keresztül gondoskodik az (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti okiratoknak a foglalkoztatott részére történő eljuttatásáról.
62/G. §   A Kincstár a jogviszony megszüntetésére vagy megszűnésének megállapítására vonatkozó foglalkoztatói intézkedés alapján végelszámolást készít, és azt, továbbá a foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozóan jogszabályban előírt igazolásokat a jogviszony megszüntetésének vagy megszűnésének időpontjához igazodóan papír alapon megküldi a foglalkoztatónak.
62/H. §
(1) A foglalkoztató az éves adóelszámoláshoz szükséges foglalkoztatotti nyilatkozatokat, igazolásokat papír alapon, eredeti példányban küldi meg a Kincstárnak.
(2) A Kincstár a személyi jövedelemadó megállapításával és elszámolásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében
a) elkészíti az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattétel napján jogviszonyban álló foglalkoztatottak jövedelemigazolását,
a) elkészíti az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattétel napján jogviszonyban álló foglalkoztatottaknak az Art. 46. § (1) bekezdése szerinti összesített igazolását,
b) megállapítja az összevont adóalapot és annak adóját az adókedvezmények figyelembevételével, és
c) gondoskodik az adókülönbözet levonásáról, visszatérítéséről.
(3) A Kincstár által elkészített jövedelemigazolást, járulékigazolást és az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján elkészített elszámolást a foglalkoztató átadja a foglalkoztatottnak. A jövedelemigazolást, járulékigazolást a helyi önkormányzat és a társulás esetében a Kincstár írja alá.
(3) A Kincstár által elkészített, az Art. 46. § (1) bekezdése szerinti összesített igazolást és az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján elkészített elszámolást a foglalkoztató átadja a foglalkoztatottnak. Az Art. 46. § (1) bekezdése szerinti összesített igazolást a helyi önkormányzat és a társulás esetében a Kincstár írja alá.
(3) A Kincstár az általa készített, az Art. 46. § (1) bekezdése szerinti összesített igazolást és az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatok alapján elkészített elszámolást az annak foglalkoztatott részére történő átadására jogszabályban meghatározott határnapot megelőző ötödik munkanapig megelőzően átadja a foglalkoztatónak.
62/I. §
(1) A központosított illetményszámfejtési körbe tartozó foglalkoztató jogszabályban meghatározott statisztikai és a központosított illetményszámfejtést érintő egyéb adatszolgáltatásait a Kincstár teljesíti. Az adatszolgáltatásokat a Kincstár elektronikus úton a foglalkoztatónak is megküldi.
(1) A központosított illetményszámfejtési körbe tartozó foglalkoztató jogszabályban meghatározott, központosított illetményszámfejtést érintő statisztikai és egyéb adatszolgáltatásait a Kincstár teljesíti. Az adatszolgáltatásokat a Kincstár elektronikus úton a foglalkoztatónak is megküldi.
(2) A Kincstár a központi statisztikai információs rendszerben szereplő foglalkoztató vonatkozásában a tárgyhavi számfejtés adataival megfelelően aktualizált adatbázisból - személyes adatot nem tartalmazó - statisztikai létszám- és bérgazdálkodási információs rendszert működtet és abból jogszabályban meghatározott rendszerességgel a foglalkoztató és annak irányító szerve, esetenként az államháztartásért felelős miniszter részére adatszolgáltatást teljesít.

[Az Áht. 45. § (4) bekezdéséhez]

63. §
(1) A költségvetési szerv a kezelt állami vagyont magáncélra igénybe vevő számára köteles térítést előírni a felhasználás, igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével.
(2) A költségek és a térítés megállapításának rendjét belső szabályzatban kell rögzíteni.

[Az Áht. 46. §-ához]

64. §
(1) A vállalkozási maradványt az államháztartási számviteli kormányrendeletben foglaltak szerint kell megállapítani.
(2) A vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget
a) növeli
aa) a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bírságok, büntetések, az Art. szerinti jogkövetkezmények kiadásként elszámolt összege az önellenőrzési pótlék kivételével,
ab) a vállalkozási tevékenység megkezdésének évében a tárgyi eszköz beszerzésére fordított összeg,
b) csökkenti
ba) a vállalkozási tevékenységre jutó értékcsökkenés összege,
bb) a bevételként kapott adózott eredmény, osztalék összege,
bc) a korábban befektetett, adózott eredményből származott összegek visszatérülése,
bd) a költségvetési évben visszatérített és a bevételek között elszámolt befizetési kötelezettség, adó összege, és
be) a belföldi székhelyű alapítvány számára és közérdekű kötelezettségvállalásra a vállalkozási tartalékból átadott pénzeszköz abban az esetben, ha az adólevonási jog a kedvezményezettre vonatkozó törvényen alapul.
(3) A vállalkozási tevékenységet érintő általános forgalmi adóval kapcsolatos kiadás és bevétel különbségét - jellegétől függően - az eredményt növelő vagy csökkentő tételként kell figyelembe venni.

VI. FEJEZET
A TÁMOGATÁSOK

[Az Áht. 48. §-ához]

65. §   A támogatási döntés meghozatalának feltétele, hogy a támogatás nem minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak vagy a támogatás biztosítására az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban kerül sor.

[Az Áht. 48/A. §-ához]

65/A. §
(1) Ha jogszabály a támogatás biztosításának módjáról nem rendelkezik, arról hatósági szerződésnek nem minősülő támogatási szerződésben kell megállapodni a kedvezményezettel.
(2) Ha a támogató a támogatási szerződés megkötésének feltételéül közbeszerzési eljárás megindítását vagy más egyéb feltétel teljesítését írta elő, a támogatási szerződés hatálya e feltétel teljesítésével áll be.
(3) Ha a támogatás biztosítására fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítással kerül sor, a támogatási szerződésre az Áht. 33. § (4) bekezdése szerinti megállapodás e rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeit is alkalmazni kell.
65/B. §
(1) A támogatási szerződés csak abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna.
(2) A támogatott tevékenység megvalósítását a kedvezményezett másra átruházhatja, ha az új kedvezményezett a korábbi kedvezményezettre meghatározott feltételeknek megfelel és ahhoz a támogató előzetesen hozzájárul. Nem kell a támogató hozzájárulása, ha a kedvezményezett személyében beálló változás jogszabályon alapul.

[Az Áht. 49. §-ához]

65/C. §
(1) Az Áht. 49. §-a szerinti lebonyolító szervvel a fejezetet irányító szerv megállapodást köt. A megállapodásban rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, így különösen a feladat konkrét meghatározását, a felhasználás határidejét, valamint az elszámolással kapcsolatos szabályokat.
(2) A fejezetet irányító szerv a lebonyolítás céljából a Kincstárnál vezetett lebonyolítási számlára átutalja a megállapodásban meghatározott feladatok ellátásához szükséges összeget, amely felett a lebonyolító szerv rendelkezik. A lebonyolítási számla kizárólag a költségvetési támogatások kifizetésére vehető igénybe.
(3) A lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összeg felhasználására nézve elkülönített nyilvántartást kell előírni a lebonyolító szerv számára.
(4) A lebonyolító szerv további lebonyolító szervet nem bízhat meg, a lebonyolítási számla feletti rendelkezési jogát nem ruházhatja át.
(5) A feladat elvégzésének határidejét követően a lebonyolító szerv a lebonyolítás céljából rendelkezésére bocsátott összeggel elszámol. Az elszámolás során a lebonyolítási számla egyenlegét, továbbá a lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott, nem rendeltetésszerűen felhasznált összeget vissza kell utalni a forrást biztosító fizetési számlára.
65/D. §   Az Áht. 49. §-a szerinti közreműködő szervezet az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás esetén a támogató képviseletében jár el. A közreműködő szervezet képviseleti joga jogszabályon alapul, a képviselet terjedelmét a fejezetet irányító szerv és a közreműködő szervezet között megkötött megállapodásban kell meghatározni.

[Az Áht. 50. §-ához]

65. §
(1) A költségvetési szerv vállalkozási tartalékot képez a vállalkozási maradványának befizetési kötelezettséggel csökkentett részéből.
(2) A vállalkozási tartalék - a következő sorrendben - felhasználható
a) a vállalkozási tartalékot terhelő kötelezettségek teljesítésére,
b) a vállalkozási tevékenységek veszteségének rendezésére,
c) a költségvetési szerv által meghatározott, jogszabály által nem tiltott célokra, így különösen
ca) az alaptevékenység körébe tartozó kifizetések teljesítésére,
cb) szociális, jóléti, kulturális, sport és üdülési célt szolgáló kiadásokra, és
cc) vállalkozási célú tárgyi eszköz beszerzésére, felhalmozási célú egyéb kiadásokra, tárgyi eszköz felújításra.
(3) Ha a vállalkozási maradvány negatív, a veszteséget elsősorban a korábbi évek során képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékból kell fedezni. Ha a költségvetési szerv adott vállalkozási tevékenységét megszünteti és a vállalkozási tevékenység negatív maradványára a vállalkozási tartalék nem nyújt fedezetet, a veszteséget az alaptevékenységének ellátását szolgáló források terhére kell rendezni.

VI. FEJEZET
A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK

[Az Áht. 48. § (1) bekezdéséhez]

65/A. §
(1) Az előirányzat kezelő szerve a pályázati kiírás közzétételét megelőzően a Kincstár részére megküldi
a) a pályázati kiírás tervezetét, és
b) az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 37/2011. Korm. rendelet) 10. § (2) bekezdése szerinti intézkedést - az agrártámogatások esetén az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatásokkal kapcsolatos egyes eljárási kérdésekről szóló 353/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 353/2012. Korm. rendelet) alapján történő jóváhagyást -, vagy az előirányzat kezelő szervének jogszabályi hivatkozással alátámasztott nyilatkozatát arról, hogy az adott költségvetési támogatás mentesül a 37/2011. Korm. rendelet vagy a 353/2012. Korm. rendelet által előírt eljárási kötelezettség alól.
(2) A pályázati kiírás tervezetét a Kincstár az általa működtetett monitoring rendszerben tíz munkanapon belül rögzíti, és erről tájékoztatja a pályázati kiírás bejelentőjét, vagy ha a bejelentés hibás vagy hiányos, a bejelentőt hiánypótlásra szólítja fel.
66. §
(1) Az Áht. 48. § (1) bekezdése szerinti pályázati kiírást a támogató az internetes honlapján, a jogszabály által előírt, továbbá az általa szükségesnek tartott egyéb helyen teszi közzé. A pályázati kiírás megjelentetésének feltétele a támogatási konstrukció bejelentése a 92. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.
(1) Az Áht. 48. § (1) bekezdése szerinti pályázati kiírást a támogató az internetes honlapján, a jogszabály által előírt, továbbá az általa szükségesnek tartott egyéb helyen teszi közzé. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 53. §-a szerint nyújtott költségvetési támogatások odaítélésének, valamint az Áht. 48. § (1) bekezdése szerinti pályázati kiírások megjelentetésének feltétele a támogatási konstrukció bejelentése a 92. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.
(1) A pályázati kiírást a támogató internetes honlapján, a jogszabály által előírt, továbbá a szükségesnek tartott egyéb helyen - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - január 31-éig, illetve - a forrás év közben történő biztosítása esetén - a forrás biztosításától számított harminc napon belül közzéteszi.
(1) A pályázati kiírást a támogató internetes honlapján és az általa szükségesnek tartott egyéb helyen teszi közzé. Az előirányzat kezelő szerve a pályázati kiírás közzétételét megelőzően a Kincstár részére megküldi a pályázati kiírás tervezetét.
(1) A pályázati úton nyújtott támogatás esetén a támogatási igény formája pályázat. Pályázatot pályázati kiírás alapján lehet benyújtani. A pályázati kiírást a támogató internetes honlapján és az általa szükségesnek tartott egyéb helyen teszi közzé.
(2) A pályázati kiírás tartalmazza legalább
a) a pályázat címét és célját,
b) a támogató megnevezését,
c) a pályázat nyílt vagy meghívásos jellegét,
d) a pályázat benyújtására jogosult, és - szükség szerint - a pályázatból kizárt természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek meghatározását,
e) a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó pályázatok példányszámát,
f) a támogató rendelkezésére álló forrás megnevezését és összegét,
g) a költségvetési támogatásból elszámolható és el nem számolható költségek körét,
h) szükség szerint az elnyerhető költségvetési támogatás mértékének alsó és felső határát, valamint a támogatási intenzitást,
i) a finanszírozás módját (előfinanszírozás, utófinanszírozás, több részletben történő folyósítás, visszatérítendő vagy nem visszatérítendő költségvetési támogatás),
j) a megkívánt saját forrás mértékét,
k) a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját, az esetleges pályázati díj összegét és megfizetésének módját,
l) a pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit,
m) a támogatási döntés elleni jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást, a jogorvoslat benyújtásának határidejét és módját,
n) a pályázatok elbírálásának határidejét, főbb szempontjait, a pályázat eredményéről történő értesítés módját és határidejét,
o) a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket, ideértve a kiadandó támogatói okirat vagy a megkötésre kerülő támogatási szerződés feltételeit, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elvárt biztosítékait, valamint az esetleges közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségre történő utalást is,
p) tájékoztatást arra nézve, hogy a pályázók hol kaphatnak felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban,
q) a pályázat elkészítése során kötelezően használandó dokumentumok mintáit, és
r) a támogató által szükségesnek tartott egyéb információkat.
(2) A pályázati kiírás tartalmazza
1. a pályázat címét és célját,
2. a támogató megnevezését,
3. a pályázat benyújtására jogosult és - szükség szerint - a pályázatból kizárt természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek meghatározását,
4. a pályázat tartalmi és formai követelményeit, nem elektronikus kapcsolattartás esetén a benyújtandó pályázatok példányszámát,
5. a támogató rendelkezésére álló forrás megnevezését és összegét,
6. a költségvetési támogatásból elszámolható és el nem számolható költségek körét,
7. szükség szerint az elnyerhető költségvetési támogatás mértékének alsó és felső határát,
8. több részletben történő folyósítás lehetőségét,
9. a maximális támogatási intenzitás mértékét,
10. a szükséges saját forrás mértékét,
11. a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját, az esetleges pályázati díj összegét és megfizetésének módját,
12. a pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit,
13. a támogatási döntés elleni jogorvoslatra, kifogás benyújtásának lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, a jogorvoslat benyújtásának határidejét és módját,
14. a pályázatok elbírálásának határidejét, főbb szempontjait, a pályázat eredményéről történő értesítés módját és határidejét,
15. a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket, ideértve a támogatási szerződés feltételeit, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elvárt biztosítékait, valamint az esetleges közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségre történő utalást is,
16. tájékoztatást arra nézve, hogy a pályázók hol kaphatnak felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban,
17. arra történő utalást, hogy a költségvetési támogatás visszatérítendő vagy nem visszatérítendő,
18. a támogató által indokoltnak tartott egyéb információkat.
a) a pályázat címét és célját,
b) a támogató megnevezését,
c) a pályázat nyílt vagy meghívásos jellegét,
d) a pályázat benyújtására jogosult, és - szükség szerint - a pályázatból kizárt természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek meghatározását,
e) a pályázat tartalmi és formai követelményeit, nem elektronikus kapcsolattartás esetén a benyújtandó pályázatok példányszámát,
f) a támogató rendelkezésére álló forrás megnevezését és összegét,
g) a költségvetési támogatásból elszámolható és el nem számolható költségek körét,
h) szükség szerint az elnyerhető költségvetési támogatás mértékének alsó és felső határát,
i) több részletben történő folyósítás lehetőségét,
j) a támogatási intenzitást,
k) a saját forrás mértékét,
l) a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját, az esetleges pályázati díj összegét és megfizetésének módját,
m) a pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit,
n) a támogatási döntés elleni jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást, a jogorvoslat benyújtásának határidejét és módját,
o) a pályázatok elbírálásának határidejét, főbb szempontjait, a pályázat eredményéről történő értesítés módját és határidejét,
p) a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket, ideértve a kiadandó támogatói okirat vagy a megkötésre kerülő támogatási szerződés feltételeit, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elvárt biztosítékait, valamint az esetleges közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségre történő utalást is,
q) tájékoztatást arra nézve, hogy a pályázók hol kaphatnak felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban,
r) arra történő utalást, hogy a költségvetési támogatás visszatérítendő vagy nem visszatérítendő,
s) a jogszabály vagy támogató által a pályázat részeként előírt egyéb információkat.
(2) A pályázati kiírás tartalmazza
1. a pályázat címét és célját,
2. a támogató megnevezését,
3. a pályázat benyújtására jogosult és - szükség szerint - a pályázatból kizárt természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek meghatározását,
4. a pályázat tartalmi és formai követelményeit, nem elektronikus kapcsolattartás esetén a benyújtandó pályázatok példányszámát,
5. a támogató rendelkezésére álló forrás megnevezését és összegét,
6. a költségvetési támogatásból elszámolható és el nem számolható költségek körét,
7. szükség szerint az elnyerhető költségvetési támogatás mértékének alsó és felső határát,
8. több részletben történő folyósítás lehetőségét,
9. a maximális támogatási intenzitás mértékét,
10. a szükséges saját forrás mértékét,
11. a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját, az esetleges pályázati díj összegét és megfizetésének módját,
12. a pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit,
13. a támogatási döntés elleni jogorvoslatra, kifogás benyújtásának lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, a jogorvoslat benyújtásának határidejét és módját,
14. a pályázatok elbírálásának határidejét, főbb szempontjait, a pályázat eredményéről történő értesítés módját és határidejét,
15. a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket, ideértve a támogatási szerződés feltételeit, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elvárt biztosítékait, valamint az esetleges közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségre történő utalást is,
16. tájékoztatást arra nézve, hogy a pályázók hol kaphatnak felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban,
17. arra történő utalást, hogy a költségvetési támogatás visszatérítendő vagy nem visszatérítendő,
17a. a támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenőrzés-tűrési és adatszolgáltatási kötelezettségre, valamint nyilvánossági követelményekre vonatkozó tájékoztatást,
18. a támogató által indokoltnak tartott egyéb információkat.
(3) A pályázati kiírásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati kiírás közzétételétől számítva legalább harminc nap álljon rendelkezésre. Jogszabály ennél hosszabb határidőt is meghatározhat.
(3) A pályázati kiírásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati kiírás közzétételétől számítva legalább harminc nap álljon rendelkezésre.
(3) A pályázati kiírásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati kiírás közzétételétől számítva legalább harminc nap álljon rendelkezésre. E rendelkezéstől a támogató, ha a pályázat céljára tekintettel indokolt, kivételesen eltérhet, a pályázat benyújtásának határidejét ez esetben úgy kell meghatározni, hogy az ne legyen aránytalanul rövid és biztosítsa a pályázatról való értesülés lehetőségét és a pályázat megfelelő elkészítéséhez objektíven szükséges időt.
(4) A pályázati kiírásban jogszabály által nem rendezett kérdésekről is lehet rendelkezni. A pályázati kiírás és a megkötött támogatási szerződés ellentmondása esetén a támogatási szerződés rendelkezései irányadóak. Támogatói okirattal biztosított költségvetési támogatás esetén a kiadott támogatói okirat a pályázati kiírásban és a kedvezményezett előzetes nyilatkozataiban foglaltaktól nem térhet el.
(4) A pályázati kiírásban jogszabály által nem rendezett kérdésekről is lehet rendelkezni. A pályázati kiírás és a megkötött támogatási szerződés ellentmondása esetén a támogatási szerződés rendelkezései irányadóak.
(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetének előirányzatai terhére biztosított költségvetési támogatás az Áht. 48. § (1) bekezdése szerinti egyedi elbírálás útján nyújtott költségvetési támogatásnak minősül, amelyek esetén támogató a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó részletszabályok megalkotásáért felelős miniszter.
(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetének előirányzatai terhére biztosított költségvetési támogatás az Áht. 48. § (1) bekezdése szerinti egyedi elbírálás útján nyújtott költségvetési támogatásnak minősül, amelyek esetén támogató a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó részletszabályok megalkotásáért felelős miniszter.
(5) A támogató a pályázati kiírás közzététele és a pályázat benyújtásának határideje között köteles biztosítani a pályázók ésszerű időn belüli tájékoztatását.
67. §
(1) A pályázó által benyújtott pályázatnak - szükség szerint a pályázati kiírásban közölt formában elkészítve - tartalmaznia kell
a) a pályázó azonosító adatait, így különösen cégnevét (nevét), székhelyét (címét),
b) a pályázó - külföldi pályázó esetén magyarországi - adóazonosító számát,
c) szükség szerint a pályázó képviselőjének és kapcsolattartójának nevét,
d) a pályázó elérhetőségének megjelölését,
e) a költségvetési támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések ismertetését, azok tervezett hatásait, összefüggéseit a pályázati kiírásban megjelölt pályázati céllal, valamint az ezekhez kapcsolódó részletes költségtervet, szükség szerint költség-haszon elemzést, megvalósíthatósági tanulmányt,
f) az igényelt költségvetési támogatás általános forgalmi adót is tartalmazó összegét és a levonható, visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét,
g) a megvalósítás és a finanszírozás tervezett időbeni ütemezését,
h) a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét, ezen belül
ha) az államháztartás központi alrendszeréből igényelt, kapott egyéb költségvetési támogatásból, valamint külföldi forrásokból származó összeget,
hb) az állam, az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter, illetve költségvetési szerv által alapított vagy tulajdonolt alapítványtól, közalapítványtól, köztestülettől, nonprofit vagy más gazdasági társaságtól igényelt, kapott támogatás összeget, és
i) a pályázati kiírásban előírt egyéb adatokat.
(1) A benyújtott pályázatnak - szükség szerint a pályázati kiírásban közölt formában elkészítve - tartalmaznia kell
a) a pályázó azonosító adatait, így különösen cégnevét (nevét), székhelyét (címét),
b) a pályázó - külföldi pályázó esetén magyarországi - adóazonosító számát,
c) szükség szerint a pályázó képviselőjének és kapcsolattartójának nevét,
d) a pályázó elérhetőségének megjelölését,
e) a költségvetési támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések ismertetését, azok tervezett hatásait, összefüggéseit a pályázati kiírásban megjelölt pályázati céllal, valamint az ezekhez kapcsolódó részletes költségtervet, szükség szerint költség-haszon elemzést, megvalósíthatósági tanulmányt,
f) az igényelt költségvetési támogatás általános forgalmi adót is tartalmazó összegét és a levonható, visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét,
g) a megvalósítás és a finanszírozás tervezett időbeni ütemezését,
h) a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét, ezen belül
ha) az államháztartás központi alrendszeréből igényelt, kapott egyéb költségvetési támogatásból, valamint külföldi forrásokból származó összeget, és
hb) az államháztartáson belüli szervezettől, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettől, ezen szervezetek tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdálkodó szervezettől vagy alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványtól, közalapítványtól igényelt és kapott egyéb támogatás összegét, és
i) a pályázati kiírásban előírt egyéb adatokat.
(1) A pályázati kiírás módosítására kizárólag
a) jogszabály olyan módosítása, amely a támogatási jogviszonyra közvetlenül kihat, vagy
b) egyéb igazolható okból
van lehetőség. A pályázó, ha a pályázatot a módosítás előtti feltételekkel nyújtotta be, a pályázati kiírás módosítása miatt nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe azzal szemben, aki a pályázatot a módosított pályázati kiírásnak megfelelően nyújtotta be. Ha a pályázati kiírás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott pályázat nem értékelhető, hiánypótlást kell elrendelni.
(1a) A pályázat befogadását jogszabály vagy a pályázati kiírás a 72. § (2) és (3) bekezdése szerinti nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásától teheti függővé.
(2) Ha a benyújtott pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott formai követelményeknek, és a pályázati kiírás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, megfelelő határidő kitűzésével - a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett - fel kell szólítani a pályázót pályázatának kijavítására.
(2) A rendelkezésre álló költségvetési kiadási előirányzat kimerülése vagy annak veszélye esetén a pályázatok benyújtására vonatkozó további lehetőséget a támogató kizárhatja. A támogató a kizárásról a pályázati kiírás közzétételének módjával azonos módon közleményt tesz közzé. A kizárás nem érinti a kizárásra vonatkozó közlemény közzétételét megelőzően benyújtott pályázatokat.
(3) Ha a pályázó a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, a hiányosságokat nem pótolja a megadott határidőn belül, vagy a pályázati kiírás nem ad lehetőséget hiánypótlásra, a hibás, hiányos pályázat további vizsgálat nélkül elutasítható.
68. §   Ha a pályázati kiírás nem zárja ki, a pályázat benyújtására a támogató által biztosított elektronikus úton is lehetőség van.
69. §
(1) A benyújtott pályázatnak - szükség szerint a pályázati kiírásban közölt formában elkészítve - tartalmaznia kell
a) a pályázó azonosító adatait, így különösen cégnevét (nevét), székhelyét (címét),
b) a pályázó - külföldi pályázó esetén magyarországi - adóazonosító számát,
c) szükség szerint a pályázó képviselőjének és kapcsolattartójának nevét,
d) a pályázó elérhetőségének megjelölését,
e) - ha a pályázati kiírás ekként rendelkezik, a működési célú költségvetési támogatások kivételével - a költségvetési támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések ismertetését, azok tervezett hatásait, összefüggéseit a pályázati kiírásban megjelölt pályázati céllal, valamint az ezekhez kapcsolódó részletes költségtervet, szükség szerint költség-haszon elemzést, megvalósíthatósági tanulmányt,
f) az igényelt költségvetési támogatás általános forgalmi adót is tartalmazó összegét és a levonható, visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét,
g) a megvalósítás és a finanszírozás tervezett időbeni ütemezését,
h) a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét, ezen belül
ha) az államháztartás központi alrendszeréből igényelt, kapott egyéb költségvetési támogatásból, valamint külföldi forrásokból származó összeget, és
hb) az államháztartáson belüli szervezettől, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettől, ezen szervezetek tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdálkodó szervezettől vagy alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványtól, közalapítványtól igényelt és kapott egyéb támogatás összegét,
i) - ha az meghatározásra került - a pályázati díj megfizetéséről szóló igazoló szelvény vagy számlakivonat másolatát, és
j) a pályázati kiírásban előírt egyéb adatokat.
(2) A pályázat befogadását a pályázati kiírás a 75. § (2) és (3) bekezdése szerinti nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásától teheti függővé.

[Az Áht. 48. § (2) és (3) bekezdéséhez]

68. §
(1) Pályázati úton nyújtott költségvetési támogatás esetén a támogatási döntés előkészítését írásban dokumentálni kell. Ebben rögzíteni szükséges az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, és a véleményezésre jogosultak javaslatait a támogató részére. Írásban elkészített dokumentációnak kell tekinteni a megfelelően szabályozott jogosultsággal, zárt informatikai rendszerben, elektronikusan létrehozott dokumentációt is.
(2) A pályázók az írásos dokumentáció pályázatukra vonatkozó részét megtekinthetik.
(3) Az írásos dokumentációban szereplő javaslatról a támogató a pályázati kiírásban rögzített határidőn belül dönt.
(4) A pályázat nyerteseiről a támogató által aláírt döntési listát kell készíteni. Támogató által aláírtnak minősül az elektronikus aláírással ellátott döntési lista is. A döntési lista tartalmazza a nyertes pályázók adatait, az elnyert költségvetési támogatás összegét és az ebből a költségvetési évben kifizetni tervezett összeget.
(5) A döntési lista e rendelet alkalmazásában kötelezettségvállalásnak minősül. A döntési lista alapján kiadott támogatói okiratok vagy megkötött támogatási szerződések a támogatási döntés végrehajtásának tekintendők, önmagukban nem jelentenek új kötelezettségvállalást.
69. §
(1) A támogatói döntés meghozatalának feltétele, hogy
a) a költségvetési támogatás nem minősül állami támogatásnak, vagy
b) arra az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 37/2011. Korm. rendelet), illetve az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjéről szóló 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 4/2009. Korm. rendelet) előírásaival összhangban kerül sor.
(1) A támogatási döntés meghozatalának feltétele, hogy
a) a költségvetési támogatás nem minősül állami támogatásnak, vagy
b) arra a 37/2011. Korm. rendelet, illetve a 353/2012. Korm. rendelet előírásaival összhangban kerül sor.
69/A. §
(1) A támogatási döntés meghozatalához a támogató vagy a kezelő szerv a támogatási igény benyújtójának a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adatait felhasználhatja.
(2) A költségvetési támogatások halmozódásának kiszűréséhez a Kincstár a monitoring rendszer adatai alapján a döntés-előkészítés keretében az (1) bekezdés szerint adatot szolgáltat.
70. §
(1) Ha jogszabály a költségvetési támogatás biztosításának módjáról nem rendelkezik, arról - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem hatósági szerződésnek minősülő támogatási szerződésben kell megállapodni a kedvezményezettel.
(1) A pályázat befogadásáról a támogató legfeljebb a pályázat benyújtását követő hetedik napig befogadó nyilatkozatot bocsát a pályázó rendelkezésére vagy érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a pályázatot. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasításra vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell az elutasítás okát és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.
(2) Az Áht. 33. § (8) bekezdése szerinti megállapodásnak az 41. § (3) bekezdésében foglaltakon felül a 73. § (1) bekezdésében foglalt feltételekről is rendelkeznie kell.
(2) A pályázat befogadása során vizsgálni kell, hogy
a) a pályázat a benyújtásra meghatározott határidőn belül került benyújtásra,
b) az igényelt költségvetési támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető mértéket, és a támogatási arány nem haladja meg a pályázati kiírásban meghatározott maximális támogatási intenzitást, és
c) a pályázó a pályázati kiírásban meghatározott lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik.
(3) Ha a pályázó a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a pályázati kiírás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, és a hibák, hiányosságok olyan jellegűek, hogy azok a hiánypótlás során pótolhatók, a támogató megfelelő határidő kitűzésével - a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett - felszólítja a pályázót a pályázat kijavítására. A pályázat kijavítására egy alkalommal van lehetőség. Ha a pályázó a hiánypótlást is hibásan, hiányosan teljesíti, a hiányosságokat nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül, vagy a pályázati kiírás nem ad lehetőséget hiánypótlásra, a hibás, hiányos pályázat további vizsgálat nélkül az (1) bekezdésében meghatározott módon elutasítható.

[Az Áht. 48. § (2) bekezdéséhez]

71. §
(1) A támogató a támogatási döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a támogatási igény benyújtóját a támogatási döntésről. Az értesítésben közölni kell a támogatói okirat kiadásának tervezett időpontját, vagy a támogatási szerződés megkötésére megfelelő - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában legfeljebb harminc napos - határidőt kell megállapítani.
(1) A támogatási döntés előkészítését írásban dokumentálni kell. Ebben meg kell határozni az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, és a véleményezésre jogosultak javaslatait a támogató részére. Írásban előkészített dokumentációnak kell tekinteni a megfelelően szabályozott jogosultsággal, zárt informatikai rendszerben, elektronikusan létrehozott dokumentációt is. Az írásos dokumentációban szereplő javaslatról a támogató dönt.
(1a) A Kincstár az általa üzemeltetett monitoringrendszerben kezelt, a döntés-előkészítéshez szükséges adatot továbbítja a támogató részére.
(2) Támogatási szerződés alkalmazása esetén, ha a kedvezményezett mulasztásából a támogató által meghatározott határidőtől számított további harminc napon belül nem kerül sor a szerződéskötésre, a támogatási döntés hatályát veszti. Ha a kedvezményezett mulasztása a támogató megítélése szerint méltányolható okból származik, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szerződéskötésre az általa megállapított határidőt követő harminc napon belül az eredeti határidőnél nem hosszabb időtartamú új határidőt állapíthat meg.
(2) A kedvezményezettekről a támogató által aláírt döntési listát kell készíteni. A támogató által aláírtnak minősül az elektronikus aláírással ellátott döntési lista is. A döntési lista tartalmazza a nyertes pályázók adatait, az elnyert költségvetési támogatás összegét és az ebből a költségvetési évben kifizetni tervezett összeget. A döntési lista nem minősül kötelezettségvállalásnak.
(3) A támogató a támogatási döntésről - a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások kivételével - a döntést követő tíz munkanapon belül adatot szolgáltat a Kincstárnak.
(3) A támogató a támogatási döntésről - a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások kivételével - a döntést követő tíz munkanapon belül adatot szolgáltat a Kincstárnak.
(3) E §-t nem kell alkalmazni a törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott, mérlegelést nem igénylő támogatási döntésekre.
(4) A támogató a Kincstárt öt munkanapon belül értesíti, ha
a) a (3) bekezdés szerint megadott adatokban módosulás történik,
b) a támogatási döntés hatályát veszti, vagy
c) a támogató a támogatói okirat kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról, vagy a támogatási szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszüntetéséről dönt.
(5) A Kincstár az általa működtetett monitoring rendszerben kedvezményezettenként nyilvántartja az e rendelet alapján bejelentett csekély összegű támogatásokat.
72. §
(1) A támogatási döntés meghozatalának feltétele, hogy a költségvetési támogatás nem minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak vagy a költségvetési támogatás biztosítására az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatások szabályokkal összhangban kerül sor.
(1) A támogatási döntés meghozatalának feltétele, hogy a költségvetési támogatás nem minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak vagy a költségvetési támogatás biztosítására az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban kerül sor.
(1a) Ha a pályázat műszaki megfelelőségének, műszaki vagy pénzügyi megvalósíthatóságának megítélése különleges szaktudást igényel, a támogató a támogatási döntés meghozatalához e kérdések tekintetében szakértőt vehet igénybe.
(2) A pályázat csökkentett elszámolható összköltséggel vagy csökkentett támogatási összeggel támogatható, ha a pályázat tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem elszámolható, nem szükséges a projekt céljának teljesítéséhez vagy aránytalanul magas, vagy az a rendelkezésre álló szabad előirányzatra tekintettel csak ekként lenne támogatható.
73. §
(1) Ha jogszabály a költségvetési támogatás biztosításának módjáról nem rendelkezik, arról - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - hatósági szerződésnek nem minősülő támogatási szerződésben kell megállapodni a kedvezményezettel.
(2) A támogatási szerződés alapján létrejött támogatási jogviszonyra - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - az e rendeletben meghatározott feltételeket a közigazgatási hatósági határozattal, hatósági szerződéssel vagy támogatói okirattal létrejött támogatási jogviszonyra is alkalmazni kell.
(3) A támogatási kérelem alapján biztosított költségvetési támogatásra a 68-72. § és a 74. § pályázatra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell azzal, hogy a pályázat alatt a támogatási kérelmet, a pályázó alatt a támogatási igény benyújtóját kell érteni.
74. §
(1) A támogató a pályázati kiírásban meghatározott határidőn belül írásban tájékoztatja a pályázat benyújtóját a támogatási döntésről. A tájékoztatás tartalmazza a támogatási döntést, a pályázatban megjelöltnél alacsonyabb költségvetési támogatás biztosítása, a költségvetési támogatás feltételekhez kötése vagy elutasítása esetén ennek indokait, a kedvezményezett által teljesítendő feltételeket és annak határidejét, a támogatási szerződés megkötésére megállapított megfelelő - legfeljebb harminc napos - határidőre utalást és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját. Támogatói okirattal biztosított költségvetési támogatás esetén a tájékoztatás a támogatói okirat kiadásával valósul meg.
(1) A támogató a pályázati kiírásban meghatározott határidőn belül írásban tájékoztatja a pályázat benyújtóját a támogatási döntésről. A tájékoztatás tartalmazza a támogatási döntést, a pályázatban megjelöltnél alacsonyabb költségvetési támogatás biztosítása, a költségvetési támogatás feltételekhez kötése vagy elutasítása esetén ennek indokait, a kedvezményezett által teljesítendő feltételeket és annak határidejét, a támogatási szerződés megkötésére a támogató által megállapított ésszerű határidőre utalást és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját. Támogatói okirattal biztosított költségvetési támogatás esetén a tájékoztatás a támogatói okirat kiadásával valósul meg.
(2) Támogatási szerződés alkalmazása esetén, ha a kedvezményezett mulasztásából a támogató által meghatározott határidőtől számított további harminc napon belül nem kerül sor a szerződéskötésre, a támogatási döntés hatályát veszti. Ha a kedvezményezett mulasztása a támogató megítélése szerint méltányolható okból származik, a szerződéskötésre az általa megállapított határidőt követő harminc napon belül az eredeti határidőnél nem hosszabb időtartamú új határidőt állapíthat meg.
(3) Ha a támogató a támogatási szerződés megkötésének feltételéül közbeszerzési eljárás megindítását vagy más egyéb feltétel teljesítését írta elő, a támogatási szerződés hatálya e feltétel teljesítésével áll be.
(4) A támogató a támogatási döntés Áht. alapján közérdekből nyilvános adatait a támogatási döntést követő hét napon belül továbbítja a Kincstárnak. A támogató a Kincstárt hét napon belül értesíti, ha
a) a Kincstár részére továbbított adatokban változás történik,
b) a támogatási döntés hatályát veszti, vagy
c) a támogató a támogatói okirat kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról, vagy a támogatási szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszüntetéséről dönt.
74. §
(1) A támogatási szerződés alapján létrejött támogatási jogviszonyra - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - az e rendeletben meghatározott feltételeket a közigazgatási hatósági határozattal, hatósági szerződéssel vagy támogatói okirattal létrejött támogatási jogviszonyra is alkalmazni kell.
(2) A támogatási kérelem alapján biztosított költségvetési támogatásra a 68-73. §-nak és a 75. § (3a) bekezdésének pályázatra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell, azzal, hogy a pályázat alatt a támogatási kérelmet, a pályázó alatt a támogatási igény benyújtóját kell érteni.
72. §
(1) A támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettnek be kell nyújtania a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a (4)-(8) bekezdésben foglalt szabályok figyelembevételével. A nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásának határideje a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat esetén a támogatási döntés meghozatalának, egyéb nyilatkozatok, dokumentumok esetén a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének napja. Támogatási szerződés alkalmazása esetén nem szükséges a (2) bekezdés a), b), valamint d)-h) pontja szerinti nyilatkozatok benyújtása, ha a kedvezményezett a nyilatkozatokat a támogatási szerződés szövegébe foglalva teszi meg.
(1) A támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettnek be kell nyújtania a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat. A nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásának határideje a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének napja, kivéve ha a támogató a 67. § (1a) bekezdése szerint ettől eltérően rendelkezett. Támogatási szerződés alkalmazása esetén nem szükséges a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatok benyújtása, ha a kedvezményezett a nyilatkozatokat a támogatási szerződés szövegébe foglalva teszi meg.
(2) A kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni
a) a támogatási igényben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról, hitelességéről, valamint arról, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be,
b) arról, hogy nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,
c) ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója, a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, az állami adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, valamint az e rendeletben meghatározott más jogosultak hozzáférjenek,
d) arról, hogy megfelel az Áht. 50. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és az Áht. 109. § (4) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet szerint vizsgálandó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre bocsátja,
d) arról, hogy
da) megfelel az Áht. 50. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek vagy a 76. § (1a) bekezdése szerinti esetben vállalja annak határidőre történő teljesítését és
db) az Áht. 109. § (4) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet szerint vizsgálandó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre bocsátja,
e) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Közpénztv.) 14. §-ában foglaltakról,
f) a 83. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésének vállalásáról, és arról, hogy a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét és annak kamatait az e rendeletben foglaltak szerint visszafizeti,
g) a támogató által előírt biztosítékok rendelkezésre bocsátásának vállalásáról legkésőbb a 77. § (4) bekezdése szerinti időpontig, és
h) arról, hogy a költségvetési támogatás tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e.
(3) A támogatási igényhez szükség esetén csatolni kell
a) saját forrás - jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató által történő - előírása esetén
aa) igazolást a saját forrás rendelkezésre állásáról, az igazolás az ab) és ac) alpontban foglalt igény kivételével történhet a számlavezető igazolásával, hitelszerződéssel, tagi kölcsönszerződéssel, magánkölcsönre vonatkozó szerződéssel, pénztári kiadási bizonylattal, engedményezési okirattal, tőkeemelésre vonatkozó igazolással, zárt végű pénzügy lízingre vonatkozó szerződéssel, értékpapír banki igazolás másolatával, illetve jogszabály vagy a pályázati kiírás által előírt egyéb okirattal,
ab) helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás esetén a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe, határozatba foglalt - a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó - felhatalmazása alapján a polgármester. társulási tanács elnöke nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról,
ab) helyi önkormányzat, társulás esetén a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe, határozatba foglalt - a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó - felhatalmazása alapján a polgármester, társulási tanács elnöke nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról,
ac) költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetőjének nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról, vagy
ad) a részben vagy egészben európai uniós forrásból finanszírozott támogatott tevékenység esetén - az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kivételével - a kedvezményezett nyilatkozatát a saját forrás rendelkezésre állásáról és arról, hogy azt legkésőbb az első részlet kifizetése előtt az aa)-ac) alpont szerinti módon igazolja,
b) pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a pályázati díj - ha az meghatározásra került - megfizetéséről szóló igazoló szelvény vagy számlakivonat másolatát,
c) jogszabály vagy a támogató által a támogatási igények előterjesztésére meghatározott - pályázati vagy egyéb - adatlapot kitöltve, illetve az abban előírt adatokat, és
c) jogszabály vagy a támogató által a támogatási igények előterjesztésére meghatározott - pályázati vagy egyéb - adatlapot kitöltve, illetve az abban előírt adatokat,
d) jogszabály, a pályázati kiírás vagy a támogató által előírt egyéb dokumentumokat.
d) a 78. § (4) és (5) bekezdése és (5a) bekezdése szerinti esetben az egyes finanszírozási időszakokat, (9) és (9a) bekezdése szerinti esetben az egyes előlegek kifizetésének tervezett időpontjait tartalmazó költségtervet,
e) jogszabály, a pályázati kiírás vagy a támogató által előírt egyéb dokumentumokat.
(3) A támogatási igényhez jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató előírása szerint csatolni kell
a) igazolást vagy nyilatkozatot a saját forrás rendelkezésre állásáról,
b) pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén - ha az meghatározásra került - a pályázati díj megfizetéséről szóló igazoló szelvény vagy számlakivonat másolatát,
c) a támogatási igények előterjesztésére meghatározott - pályázati vagy egyéb - adatlapot kitöltve, illetve az abban előírt adatokat,
d) az egyes finanszírozási időszakokat tartalmazó költségtervet,
e) egyéb dokumentumokat.
(3a) A (3) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozaton
a) helyi önkormányzat, társulás esetén a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe, határozatba foglalt - a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó - felhatalmazása alapján a polgármester, társulási tanács elnöke nyilatkozatát,
b) költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetőjének nyilatkozatát,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetekben a kedvezményezett nyilatkozatát
kell érteni.
(3b) A (3) bekezdés a) pontja szerinti igazolás történhet a számlavezető igazolásával, hitelszerződéssel, tagi kölcsönszerződéssel, magánkölcsönre vonatkozó szerződéssel, pénztári kiadási bizonylattal, engedményezési okirattal, tőkeemelésre vonatkozó igazolással, zárt végű pénzügyi lízingre vonatkozó szerződéssel, értékpapír banki igazolás másolatával, illetve jogszabály vagy a pályázati kiírás által előírt egyéb okirattal.
(4) A (2) és (3) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma - a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével - nem lehet a támogatási igény benyújtásának napjától számított harminc napnál régebbi.
(4) A (2) és (3) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma - a (3) bekezdés e) pontjában foglaltak kivételével - nem lehet a támogatási igény benyújtásának napjától számított harminc napnál régebbi.
(5) Központi költségvetési szerv vagy a támogató tulajdonában álló, vagy általa alapított gazdálkodó szervezet támogatási igénye esetén - ideértve azt az esetet is, ha a támogató a gazdálkodó szervezet felett alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol - nem kell csatolni az (1) és (2) bekezdésben nevesített azon nyilatkozatokat, dokumentumokat, illetve nem kell a támogatási szerződésben megtenni azokat a nyilatkozatokat, amelyek olyan tények fennállását tanúsítják, amelyekről a támogatónak egyébként hivatalos tudomása van.
(5) Központi költségvetési szerv vagy a támogató tulajdonában álló, vagy általa alapított gazdálkodó szervezet támogatási igénye esetén - ideértve azt az esetet is, ha a támogató a gazdálkodó szervezet felett alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol - nem kell csatolni az (2) és (3) bekezdésben nevesített azon nyilatkozatokat, dokumentumokat, illetve nem kell a támogatási szerződésben megtenni azokat a nyilatkozatokat, amelyek olyan tények fennállását tanúsítják, amelyekről a támogatónak egyébként hivatalos tudomása van.
(6) Külföldi kedvezményezett esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a (2) bekezdés d) és h) pontja a magyarországi munkaügyi kapcsolatok és forgalmi adó tekintetében alkalmazandóak, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megszüntetésre irányuló eljárás a kedvezményezett személyes jogának szabályai alapján értelmezendő.
(7) Pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a benyújtott pályázathoz csatolni kell a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot. Ezen felül a támogató a (2) és (3) bekezdés szerinti további nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásától teheti függővé a pályázat befogadását. Ilyen esetben a támogatói okirat kiadásához, támogatási szerződés megkötéséhez nem szükséges azok ismételt benyújtása, ha a nyilatkozat tartalma a befogadást követően további vizsgálatot nem igényel. A pályázó a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatait - a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat kivételével - feltételesen, a pályázaton történő nyertességétől függően is megteheti.
(7) Ha a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a támogatási igényhez csatolták, és a nyilatkozat, dokumentum tartalma a befogadást követően további vizsgálatot nem igényel, azok ismételt benyújtása a támogatói okirat kiadásához, támogatási szerződés megkötéséhez nem szükséges.
(8) A (3) bekezdés d) pontja szerinti esetben a pályázati kiírás vagy a támogató nem írhatja elő tulajdoni lap másolatának a támogatási igényhez történő csatolását. Szükség esetén a támogatási igény elbírálásához elektronikus tulajdoni lap másolatot kell felhasználni, amelynek költségét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a támogatási igény benyújtójának kell viselnie.
(8) A pályázati kiírás vagy a támogató nem írhatja elő tulajdoni lap másolatának a támogatási igényhez történő csatolását. Szükség esetén a támogatási igény elbírálásához elektronikus tulajdoni lap másolatot kell felhasználni, amelynek költségét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a támogatási igény benyújtójának kell viselnie.
73. §
(1) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, ha azokról jogszabály nem rendelkezik, így különösen
a) a támogatott tevékenység konkrét meghatározását, szakfeladatrend szerinti besorolását,
a) a támogatott tevékenység konkrét meghatározását, kormányzati funkció szerinti besorolását,
b) a költségvetési támogatás összegét, a támogatási intenzitást, az elszámolható költségeket,
c) a költségvetési támogatás időtartamát, felhasználásának határidejét,
c) a támogatott tevékenység időtartamát és a költségvetési támogatás felhasználásának határidejét,
d) a költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését,
d) a költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését, a 78. § (4) és (5) bekezdése és (5a) bekezdése szerinti esetben az egyes finanszírozási időszakokat, (9) és (9a) bekezdése szerinti esetben az egyes előlegek kifizetésének tervezett időpontjait a kedvezményezett által benyújtott és a támogató által elfogadott költségterv alapján,
d) a költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését, részletekben történő folyósítás esetén az egyes finanszírozási időszakokat a kedvezményezett által benyújtott és a támogató által elfogadott költségterv alapján,
e) visszatérítendő költségvetési támogatás esetén a visszafizetés módját - egy összegben vagy részletekben -, és határidejét,
f) a beszámolással - ideértve a beszámoló tartalmi követelményeit is -, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat,
g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét, a visszafizetés 77. § (1)-(3) bekezdése szerinti biztosítékait,
h) a költségvetési támogatással kapcsolatos iratok, valamint a költségvetési támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét,
i) a támogatott tevékenység megvalósításába közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket,
i) a támogatott tevékenység megvalósításában közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket,
j) e rendelet szerinti adatszolgáltatásokhoz szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét, a bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményeit, és
j) az e rendelet szerinti adatszolgáltatásokhoz szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét, a bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményeit, és
k) a 82. § szerinti elállási, felmondási, visszavonási okokat.
(2) A támogatási szerződés jogszabály által nem rendezett kérdéseket is szabályozhat. A támogatói okirat kizárólag jogszabályi rendelkezésen vagy a kedvezményezett korábbi előzetes nyilatkozatán alapuló kérdésekről rendelkezhet.
(2) A támogatási szerződés jogszabály által nem rendezett kérdéseket is szabályozhat. A támogatói okirat kizárólag jogszabályi rendelkezésen, pályázati kiíráson vagy a kedvezményezett korábbi előzetes nyilatkozatán alapuló kérdésekről rendelkezhet.
(3) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben - az európai uniós forrásból finanszírozott eszközbeszerzések kivételével - szerepeltetni kell, hogy a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítása során a költségvetésből nyújtott támogatás és - ha előírásra került - a saját forrás terhére a százezer forint értékhatárt meghaladó értékű, áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést kizárólag írásban köthet. E bekezdés alkalmazásában írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is. Az írásbeli alak megsértése a szerződés érvényességét nem érinti, azonban az annak teljesítése érdekében történt kifizetése a támogatott tevékenység költségei között nem vehetők figyelembe.
(3) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben - az európai uniós forrásból finanszírozott eszközbeszerzések kivételével - szerepeltetni kell, hogy a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítása során a költségvetési támogatás és - saját forrás jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató által történő előírása esetén - a saját forrás terhére a százezer forint értékhatárt meghaladó értékű, áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést kizárólag írásban köthet. E bekezdés alkalmazásában írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is. Az írásbeli alak megsértésével kötött szerződés teljesítése érdekében történt kifizetés összege a támogatott tevékenység költségei között nem vehető figyelembe.
74. §
(1) Pályázati úton nyújtott költségvetési támogatás esetén, ha
a) a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől visszalép,
b) a támogatási döntés hatályát veszti, a támogató a támogatói okiratot visszavonja, vagy
c) a felek a támogatási szerződést egyoldalúan vagy közös megegyezéssel felbontják, megszüntetik,
a támogató a felszabaduló összegig a szakmailag megfelelő pályázatok rangsorában a következő helyen álló pályázók részére lehetővé teheti a költségvetési támogatás igénybevételét.
(2) Ha a pályázók az (1) bekezdés szerinti eljárás során felkínált lehetőséggel élni kívánnak, a 68. § (4) bekezdése szerinti döntési listát az új kedvezményezettek tekintetében módosítani kell. A költségvetési támogatás biztosítására irányuló eljárás lefolytatása a továbbiakban az általános szabályok szerint történik.
74/A. §
(1) Nem nyújthat be pályázatot az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap forrásaira az a helyi önkormányzat - ideértve a társulást és a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet] 2. § (1) bekezdés 16. pontja szerint létrehozott konzorciumot is -, amely a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló 2004. évi XXX. törvény X. melléklet 8. Környezetvédelem címszó alatt előírt határidőig
a) a szennyvízkezeléssel kapcsolatban a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv 3., 4. és 13. cikkét,
b) az ivóvízkezeléssel kapcsolatban az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i a 98/83/EK tanácsi irányelvet, valamint
c) a hulladékkezeléssel kapcsolatban a hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet és a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet
átültető jogszabályban előírt kötelezettségeket nem teljesítette, a teljesítésre irányuló beruházások nincsenek folyamatban, vagy a teljesítés érdekében nem nyújtott be pályázatot.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni azzal a helyi önkormányzattal szemben, amely
a) az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti uniós jogi aktust átültető jogszabályban meghatározott kötelezettségeket nem teljesítette, de kötelező önkormányzati feladat teljesítése érdekében nyújt be pályázatot,
b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében nyújt be pályázatot, vagy
c) az a) és b) pont szerinti okoktól eltérő indokkal nyújt be pályázatot, és van a b) pont szerinti olyan pályázata, amelynek tekintetében
ca) egyfordulós pályáztatás esetén már érvényes támogatási döntés született, vagy
cb) kétfordulós pályáztatás esetén a projektkoncepciót már elfogadták.
(3) A (2) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti esetben, ha a részletes projektjavaslat a derogáció teljesítésére vonatkozó pályázati útmutatóban rögzített határidőig nem kerül benyújtásra, az (1) bekezdésben foglalt tilalmat ismételten alkalmazni kell. A projektkoncepció elfogadása és a részletes projektjavaslat benyújtására rendelkezésre álló határidő között megítélt, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, valamint a Kohéziós Alapból folyósított költségvetési támogatások - a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivétellel - felfüggesztésre kerülnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében készített pályázat ismételt benyújtásáig.

[Az Áht. 48/A. § (1) bekezdéséhez]

75. §
(1) A támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettnek be kell nyújtania a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat. A nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásának határideje a támogatói okirattal biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatói okirat kiadásának, támogatási szerződéssel biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatási szerződés megkötésének napja. Támogatási szerződés alkalmazása esetén nem szükséges a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatok benyújtása, ha a kedvezményezett a nyilatkozatokat a támogatási szerződés szövegébe foglalva teszi meg.
(2) A kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni arra vonatkozóan, hogy
a) a támogatási igényben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűek, valósak és hitelesek, valamint arra vonatkozóan, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be,
b) nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,
c) a saját forrás rendelkezésre áll,
d) megfelel az Áht. 50. §-ában meghatározott követelményeknek, kivéve, ha erről a Kormány az Áht. 50. § (2) bekezdése szerint egyedi határozatban döntött,
d) megfelel az Áht. 48/B. §-ában és 50. §-ában meghatározott követelményeknek, kivéve, ha erről a Kormány az Áht. 50. § (2) bekezdése szerint egyedi határozatban döntött,
e) nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettsége, amely a költségvetési támogatás céljának megvalósulását meghiúsíthatja,
f) - a biztosítékmentesség kivételével - a támogató által előírt biztosítékokat rendelkezésre bocsátja legkésőbb a 85. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig,
g) a költségvetési támogatás tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e,
h) ha a támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött, annak megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik.
(3) Az államháztartáson kívüli kedvezményezett a támogatási szerződés megkötéséhez vagy - ha a pályázati kiírás lehetővé teszi - legkésőbb a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően a kedvezményezett a támogató rendelkezésére bocsátja
a) a nevében aláírásra jogosult személy vagy személyek pénzügyi intézmény által igazolt, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírás mintáját és
a) a nevében aláírásra jogosult személy vagy személyek pénzügyi intézmény által igazolt, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírás mintáját vagy az aláírás minta közjegyző által hitesített másolatát és
b) a létesítő okiratát vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratát.
b) a létesítő okiratának vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratának eredeti példányát.
(3a) Ha a kedvezményezett három éven belül több alkalommal nyújt be pályázatot ugyanahhoz a támogatóhoz, és a (3) bekezdésben meghatározott okiratokban foglalt adatok nem változtak, a (3) bekezdésben meghatározott okiratokat a legkorábban benyújtott pályázathoz kell csatolni, a további pályázatban pedig nyilatkozni arról, hogy a (3) bekezdésben meghatározott okiratokban foglalt adatok nem változtak.
(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozaton
a) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás esetén a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe, határozatba foglalt - a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó - felhatalmazása alapján a polgármester, nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetve társulási tanács elnöke nyilatkozatát,
b) költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetőjének nyilatkozatát,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetben - a pályázati kiírás szerint - a kedvezményezett nyilatkozatát vagy a saját forrás rendelkezésre állásának a számlavezető intézmény igazolásával, hitelszerződéssel, tagi kölcsönszerződéssel, magánkölcsönre vonatkozó szerződéssel, pénztári kiadási bizonylattal, engedményezési okirattal, tőkeemelésre vonatkozó igazolással, zárt végű pénzügyi lízingre vonatkozó szerződéssel, értékpapír banki igazolás másolatával vagy a pályázati kiírás által előírt egyéb okirattal való igazolását
kell érteni.
(4a) Ha a támogató a költségvetési támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás központi alrendszeréből kapott más költségvetési támogatás, kivéve az EU Önerő Alapból és a Kbt. alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetnek a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokkal összhangban nyújtott önerő támogatást.
(5) A (2) és (3) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma nem lehet a támogatási igény benyújtásának napjától számított harminc napnál régebbi.
(6) Költségvetési szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, közalapítvány, illetve az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet támogatási igénye esetén - ideértve azt az esetet is, ha a támogató a gazdálkodó szervezet felett alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol - nem kell csatolni a (2) és (3) bekezdés szerinti olyan nyilatkozatokat, dokumentumokat, illetve nem kell a támogatási szerződésben megtenni azokat a nyilatkozatokat, amelyek olyan tények fennállását tanúsítják, amelyekről a támogatónak egyébként hivatalos tudomása van.
(6a) Ha valamely hatósági engedély a támogatott tevékenység egyes elemeinek megvalósítását követően szerezhető be, a (2) bekezdés h) pontja alapján csak a támogatott tevékenység megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek meglétéről kell nyilatkozni, a további hatósági engedélyek meglétét a támogató a támogatott tevékenység megvalósítására vonatkozó beszámoló keretében ellenőrzi.
(7) Külföldi kedvezményezett esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a (2) bekezdés d) és h) pontja a magyarországi munkaügyi kapcsolatok és forgalmi adó tekintetében alkalmazandóak, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megszüntetésre irányuló eljárás a kedvezményezett személyes jogának szabályai alapján értelmezendő.
(7) Külföldi kedvezményezett esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a (2) bekezdés d) és g) pontja a magyarországi munkaügyi kapcsolatok és forgalmi adó tekintetében alkalmazandóak, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megszüntetésre irányuló eljárás a kedvezményezett személyes jogának szabályai alapján értelmezendő.
(8) Ha a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a támogatási igényhez csatolták, és a nyilatkozat, dokumentum tartalma a befogadást követően további vizsgálatot nem igényel, azok ismételt benyújtása a támogatási szerződés megkötéséhez nem szükséges.
(9) A támogató nem írhatja elő tulajdoni lap másolatának a támogatási igényhez történő csatolását. Szükség esetén a támogatási igény elbírálásához elektronikus tulajdoni lap másolatot kell felhasználni, amelynek költségét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a támogatási igény benyújtójának kell viselnie.
76. §
(1) A támogatási szerződésben meg kell határozni az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, ha azokról jogszabály nem rendelkezik, így különösen
a) a támogatott tevékenység meghatározását,
a) a támogatott tevékenységet,
b) a költségvetési támogatás összegét, a támogatási intenzitást, az elszámolható költségeket,
c) a támogatott tevékenység időtartamát és a költségvetési támogatás felhasználásának határidejét,
d) a költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését, részletekben történő folyósítás esetén az egyes finanszírozási időszakokat a kedvezményezett által benyújtott és a támogató által elfogadott költségterv alapján,
e) visszatérítendő költségvetési támogatás esetén a visszafizetés módját - egy összegben vagy részletekben -, és határidejét,
f) a beszámolással - ideértve a beszámoló tartalmi követelményeit is -, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat,
g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét, - a biztosítékmentesség kivételével - a visszafizetés biztosítékait,
h) a költségvetési támogatással kapcsolatos iratok, valamint a költségvetési támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét,
i) a támogatott tevékenység megvalósításában közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket,
j) az e rendelet szerinti adatszolgáltatásokhoz szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét, a bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményeit, és
k) a támogatási szerződés felmondásának, illetve az attól történő elállás esetköreit.
(2) A támogatási szerződésben - az európai uniós forrásból finanszírozott eszközbeszerzések kivételével - szerepeltetni kell, hogy a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítása során a költségvetési támogatás és - saját forrás jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató által történő előírása esetén - a saját forrás terhére a százezer forint értékhatárt meghaladó értékű, áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést kizárólag írásban köthet. E bekezdés alkalmazásában írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is. Az írásbeli alak megsértésével kötött szerződés teljesítése érdekében történt kifizetés összege a támogatott tevékenység költségei között nem vehető figyelembe.
(3) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a Kormány által kihirdetett, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kapcsán végzett humanitárius tevékenységgel összefüggésben nyújtott költségvetési támogatásokra.
77. §
(1) Ha
a) a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől visszalép,
b) a támogatási döntés hatályát veszti, a támogató a támogatói okiratot visszavonja, vagy
c) a felek a támogatási szerződést közös megegyezéssel felbontják, megszüntetik vagy támogatási szerződést valamelyik fél felmondja vagy attól eláll,
a támogató a felszabaduló összegig a szakmailag megfelelő pályázatok rangsorában a következő helyen álló pályázók részére lehetővé teheti a költségvetési támogatás igénybevételét.
(1a) Ha a pályázati kiírás célja másképp nem biztosítható, a támogató a felszabaduló összeg hatékony felhasználása céljából az (1) bekezdéstől eltérően a szakmailag megfelelő pályázatok rangsorára tekintet nélkül nyújthat költségvetési támogatást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 71. § (2) bekezdése szerinti döntési listát az új kedvezményezettek tekintetében módosítani kell.

[Az Áht. 48/B. §-ához]

78. §
(1) A központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásokkal kapcsolatban a támogató megbízása alapján a támogató 70. §-ban meghatározott feladatait, a 75. § szerinti nyilatkozatok meglétének, a 81. §-ban és a 82. §-ban meghatározott feltételek ellenőrzését, a 93. § (1) bekezdése szerinti részbeszámoló, beszámoló pénzügyi felülvizsgálatát, a 94. §-ban és 97-99. §-ban meghatározott feladatokat - a döntés-előkészítés, a támogatási szerződés módosításának, felmondásának vagy az attól való elállás kivételével - a Kincstár látja el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben
a) a támogatási igényt, részbeszámolót, beszámolót és az e Fejezetben, a pályázati kiírásban vagy a támogatási szerződésben meghatározott más nyilatkozatot, dokumentumot a helyi önkormányzat, társult feladatellátás esetében a társulás székhelye szerinti vagy a társulási megállapodásban meghatározott helyi önkormányzat a Kincstár helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) nyújtja be,
b) a 97. § (1) bekezdése szerinti bejelentést a kedvezményezett - a költségvetési évben lemondással és a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolás csatolásával együtt, a költségvetési támogatás folyósítását követő évben kizárólag a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolással - a Kincstár útján teljesíti a támogató felé.
b) a 97. § (1) bekezdése szerinti bejelentést a kedvezményezett - a nem nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás esetében költségvetési évben lemondással és (a részletfizetés iránti kérelem benyújtása kivételével) a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolás csatolásával együtt, a költségvetési támogatás folyósítását követő évben kizárólag a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolással - a Kincstár útján teljesíti a támogató felé.
(3) A nem nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatásról való lemondást legkésőbb a költségvetési év november 30-áig lehet benyújtani. A lemondás hibáinak, hiányosságainak pótlására a 70. § (3) bekezdését kell alkalmazni. A hibátlan, hiánytalan lemondást a benyújtást vagy a hiánypótlás teljesítését követő öt napon belül a Kincstár a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek megküldi.

[Az Áht. 49. §-ához]

75. §
(1) Az Áht. 49. §-a szerinti lebonyolító szervvel a lebonyolítás céljából átadott összeg felett kötelezettségvállalási jogot gyakorló személy megállapodást köt. A megállapodásban rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, így különösen a feladat konkrét meghatározását, a felhasználás határidejét, valamint az elszámolással kapcsolatos szabályokat.
(1) Az Áht. 49. §-a szerinti lebonyolító szervvel a fejezetet irányító szerv megállapodást köt. A megállapodásban rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, így különösen a feladat konkrét meghatározását, a felhasználás határidejét, valamint az elszámolással kapcsolatos szabályokat.
(2) Az Áht. 49. §-a szerinti feladatot a fejezetet irányító szerv vagy a kezelő szerv is lebonyolíthatja. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti megállapodást és a (6) bekezdés szerinti elszámolást a fejezetet irányító szerv vagy a kezelő szerv belső szabályzatában kijelölt személy által aláírt intézkedés helyettesíti.
(3) A lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összeg felhasználására nézve elkülönített nyilvántartást kell előírni a lebonyolító szervnek.
(4) A lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összeget a fejezetet irányító szerv Kincstárnál vezetett lebonyolítási számláján kell elkülöníteni, amely felett a lebonyolító szerv rendelkezik. A lebonyolítási számla kizárólag a költségvetési támogatások kifizetésére vehető igénybe.
(5) A lebonyolító szerv további lebonyolító szervet nem bízhat meg, a lebonyolítási számla feletti rendelkezési jogát nem ruházhatja át.
(6) A feladat elvégzésének határidejét követően a lebonyolító szerv a lebonyolítás céljából rendelkezésére bocsátott összeggel elszámol. Az elszámolás során a lebonyolítási számla egyenlegét, továbbá a lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott, nem rendeltetésszerűen felhasznált összeget vissza kell utalni a forrást biztosító fizetési számlára.

[Az Áht. 50. § (4) bekezdéséhez]

76. §
(1) Nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, aki
a) a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyekkel nem rendelkezik,
b) a támogató által vagy jogszabályban meghatározott mértékű saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá azt nem igazolja vagy arról nem nyilatkozik a 72. § (3) bekezdés a) pontja szerint,
c) a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett,
d) jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb - a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt áll,
e) a Közpénztv. 6. §-a alapján nem részesíthető költségvetési támogatásban,
f) jogszabályban vagy e rendeletben a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja, vagy
g) nem felel meg az Áht. 50. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek.
(1a) Egyedi döntéssel költségvetési támogatás kivételesen átlátható szervezetnek nem minősülő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet számára az Áht. 50. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel fennállása hiányában akkor is biztosítható, ha az átlátható szervezetként való elismerhetőségéhez szükséges - tulajdonosi, igazgatási vagy egyéb - intézkedések megtételét vállalja. Ebben az esetben támogatói okirat addig nem adható ki, illetve a támogatási szerződés addig nem lép hatályba, amíg a kedvezményezett nem felel meg az Áht. 50. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek.
(2) Ha a támogató a költségvetési támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás központi alrendszeréből kapott más költségvetési támogatás, kivéve az EU Önerő Alapból és a Kbt. alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetnek a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához nyújtott önerő támogatást.
(3) Nem biztosítható költségvetési támogatás annak, aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetési támogatás felhasználásával jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el.
(4) Ha a támogatás részben vagy egészben az Európai Unió valamely közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feltételek szerint kerül nyújtásra, az e fejezetben írt feltételek csak akkor alkalmazhatóak, ha azokat az uniós jogi aktus lehetővé teszi.

[Az Áht. 50. § (5) bekezdéséhez]

77. §
(1) A támogató az Áht. 50. § (5) bekezdése szerinti biztosíték kikötésétől
a) a természetes személy kedvezményezett részére utófinanszírozással,
b) az előleg igénybevételére nem jogosult és egyösszegű utófinanszírozással,
b) az előleg igénybevételére nem jogosult, utófinanszírozással,
c) határon túli kedvezményezettnek hétszázötvenezer forint értékhatárt meg nem haladó mértékben külföldre, és
d) a támogató irányítása alá tartozó költségvetési szerv részére
biztosított költségvetési támogatás esetén eltekinthet.
(1) A támogató az Áht. 50. § (5) bekezdése szerinti biztosíték kikötésétől
a) a beszámoló elfogadását követően,
b) az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság kedvezményezett részére,
c) a támogató irányítása alá tartozó költségvetési szerv kedvezményezett részére
folyósított költségvetési támogatás esetén eltekinthet.
(1a) A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet] 57. § (1b) bekezdésében foglalt szállítói finanszírozás alkalmazása esetén a közbeszerzési eljárás során kiválasztott szállító a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés elszámolható összegének 10%-a erejéig mentesül a biztosítéknyújtás kötelezettsége alól.
(1a) A 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 57/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a közbeszerzési eljárás során kiválasztott szállító a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés elszámolható összegének 10%-a erejéig mentesül a biztosítéknyújtás kötelezettsége alól.
(1b) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a biztosíték kikötésétől akkor lehet eltekinteni, ha az nem minősül állami támogatásnak, vagy arra a 37/2011. Korm. rendelettel összhangban kerül sor.
(2) Biztosíték lehet a kedvezményezett valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legalább harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt, vagy bármely olyan eszköz - így különösen zálogjog kikötése, bankgarancia, óvadék -, amely biztosítja, hogy a támogató a költségvetési támogatás visszafizetésére vonatkozó igényét maradéktalanul, a lehető legrövidebb időn belül eredményesen tudja érvényesíteni.
(2) Biztosíték lehet a kedvezményezett valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt, vagy bármely olyan eszköz - így különösen zálogjog kikötése, bankgarancia, óvadék -, amely biztosítja, hogy a támogató a költségvetési támogatás visszafizetésére vonatkozó igényét maradéktalanul, a lehető legrövidebb időn belül eredményesen tudja érvényesíteni.
(3) A helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak, többcélú kistérségi tárulásoknak a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén az Áht. 83. § (5) bekezdése alapján adott felhatalmazáson felül más biztosítékot nem lehet előírni.
(3) A helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén az Áht. 83. § (5) bekezdése alapján adott felhatalmazáson felül más biztosítékot nem lehet előírni.
(3) A helyi önkormányzatoknak a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén az Áht. 83. § (5) bekezdése alapján adott felhatalmazáson felül más biztosítékot nem lehet előírni.
(3) A helyi önkormányzatoknak a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén az Áht. 83. § (5) bekezdése alapján adott felhatalmazáson felül más biztosítékot nem lehet előírni.
(4) A kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a költségvetési támogatás első folyósítását megelőzően kell biztosítani. A biztosítéknak a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig rendelkezésre kell állniuk.
(4) A kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően kell biztosítani. A biztosítéknak a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig rendelkezésre kell állniuk.
(5) Más fejezetbe tartozó központi költségvetési szerv kedvezményezett esetén a kedvezményezett irányító szervének a 41. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatát a visszafizetés biztosítékának kell tekinteni.

[Az Áht. 52. § (1) és (2) bekezdéséhez]

[Az Áht. 52. § (2) bekezdéséhez]

78. §
(1) A költségvetési támogatás Áht. 52. § (1) és (2) bekezdése szerinti módjára vonatkozó döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni a költségvetési támogatás céljára, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszára, a kedvezményezett saját forrásának mértékére.
(1) A költségvetési támogatás folyósítására a beszámoló, vagy - ha e rendelet szerint előírásra került - a részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor. A költségvetési támogatás a beszámoló vagy a részbeszámoló elfogadását megelőzően is folyósítható (a továbbiakban: támogatási előleg).
(2) Előfinanszírozás esetén az egyösszegű kifizetésre a támogatott tevékenység megvalósítása során keletkező költségek felmerülése előtt kerül sor.
(2) Előfinanszírozás esetén az egyösszegű kifizetésre a záró beszámoló elfogadása előtt kerül sor.
(2)