Hatályos állapot
Közlönyállapot
1995.06.23. - 1995.12.31.
1996.01.01. - 1998.06.15.
1998.06.16. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 2001.12.23.
2001.12.24. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2004.01.06.
2004.01.07. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.07.14.
2004.07.15. - 2005.07.25.
2005.07.26. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.29.
2005.12.30. - 2005.12.30.
2005.12.31. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.04.29.
2007.04.30. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.12.20.
2007.12.21. - 2008.02.14.
2008.02.15. - 2008.12.27.
2008.12.28. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.16.
2009.12.17. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.01.01.
2010.01.02. - 2010.02.28.
2010.03.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.03.29.
2011.03.30. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.04.14.
2012.04.15. - 2012.05.14.
2012.05.15. - 2012.06.29.
2012.06.30. - 2012.07.13.
2012.07.14. - 2012.07.14.
2012.07.15. - 2012.07.27.
2012.07.28. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.01.31.
2013.02.01. - 2013.06.09.
2013.06.10. - 2013.06.27.
2013.06.28. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.19.
2013.07.20. - 2013.12.14.
2013.12.15. - 2013.12.30.
2013.12.31. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.09.30.
2014.10.01. - 2014.12.30.
2014.12.31. - 2015.07.02.
2015.07.03. - 2015.07.15.
2015.07.16. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.03.
2016.06.04. - 2016.09.30.
2016.10.01. - 2018.12.31.
2019.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1995. évi LVII. törvény

a vízgazdálkodásról

Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek meghatározására - a környezet- és természetvédelmi követelményekre figyelemmel - a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §
(1) A törvény hatálya
a) a felszín alatti és a felszíni vizekre (a továbbiakban: vizek), a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeire, illetőleg a felszíni vizek medrére és partjára;
b) arra a létesítményre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja;
c) arra a tevékenységre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja;
d) a vizek hasznosítására, hasznosíthatóságának megőrzésére és a vízkészletekkel való gazdálkodásra;
e) a vizek megismeréséhez, állapotának feltárásához szükséges mérésre, adatok gyűjtésére, feldolgozására, szolgáltatására és felhasználására (a továbbiakban: vízrajzi tevékenység), valamint a vizek állapotának értékelésére, kutatására;
f) a vízkárok elleni védelemre és védekezésre,
továbbá a c)-f) pontokban megjelölt tevékenységeket folytató természetes és jogi személyekre, ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságaira terjed ki.
(1) A törvény hatálya
a) a felszín alatti és a felszíni vizekre (a továbbiakban: vizek), a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeire, illetőleg a felszíni vizek medrére és partjára;
b) arra a létesítményre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja;
c) arra a tevékenységre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja;
d) a vizek hasznosítására, hasznosíthatóságának megőrzésére és a vízkészletekkel való gazdálkodásra;
e) a vizek megismeréséhez, állapotának feltárásához szükséges mérésre, adatok gyűjtésére, feldolgozására, szolgáltatására és felhasználására (a továbbiakban: vízrajzi tevékenység), valamint a vizek állapotának értékelésére, kutatására;
f) a vízkárok elleni védelemre és védekezésre,
továbbá a c)-f) pontokban megjelölt tevékenységeket folytató természetes és jogi személyekre, ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire terjed ki.
(2) A nemzetközi együttműködésből adódó vízgazdálkodási feladatok ellátására e törvény hatálya annyiban terjed ki, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
(3) A vizek védelmével összefüggő - e törvényben nem szabályozott - követelményekről és feladatokról külön törvény rendelkezik.
(4) A külön meghatározást igénylő fogalmak jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

II. FEJEZET
A VIZEKKEL ÉS VÍZILÉTESÍTMÉNYEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

2. §
(1) Az állami feladatok:
a) a vízgazdálkodás országos koncepciójának kialakítása és jóváhagyása;
a) a vízgazdálkodás országos koncepciójának, valamint ezen koncepció egyes részterületeit érintő nemzeti programok kialakítása és jóváhagyása;
a) a vízgazdálkodás országos koncepciójának és ezen koncepció egyes részterületeit érintő, a vizek külön jogszabályban megfogalmazott jó állapotának elérését szolgáló intézkedések programjának, valamint a vízkészletek védelmét és fenntartható használatát szolgáló finanszírozási és költséggazdálkodási politikának, az árpolitikának a kialakítása, továbbá a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban lévő nemzeti programok kialakítása, jóváhagyása, vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése;
a) a vízgazdálkodás országos koncepciójának és ezen koncepció egyes részterületeit érintő, a vizek külön jogszabályban megfogalmazott jó állapotának elérését szolgáló intézkedések programjának, valamint a vízkészletek védelmét és fenntartható használatát szolgáló finanszírozási és költséggazdálkodási politikának, az árpolitikának a kialakítása, továbbá a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban lévő nemzeti programok kialakítása, jóváhagyása;
b) az állami vízgazdálkodási közfeladatok tekintetében az a) pontban említett koncepció végrehajtásának megszervezése;
b) az állami vízgazdálkodási közfeladatok tekintetében az a) pontban említett koncepció és a nemzeti programok végrehajtásának megszervezése;
b) az állami vízgazdálkodási közfeladatok tekintetében az a) pontban említettek végrehajtásának megszervezése;
c) a nemzetközi együttműködésből adódó vízügyi feladatok ellátása;
d) a lehetséges víznyerő területek távlati ivóvízbázissá nyilvánítása, és ezen vízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartása;
e) a vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, kivitelezésével, továbbá üzemeltetésével összefüggő szabályozási feladatok ellátása;
f) a vízügyi igazgatási és ennek keretében hatósági feladatok szabályozása;
g) az állami hatósági feladatok ellátása;
h) az állami tulajdonban lévő közcélú vízilétesítmények működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése;
i) a vízgazdálkodáshoz szükséges adatgyűjtés elrendelése;
j) a vízrajzi tevékenység ellátása és szabályozása, a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele;
j) a vízrajzi tevékenység szabályozása;
k) a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkárelhárítási tevékenység szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés.
k) a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység szabályozása;
l) vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése.
l) a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység szervezése, irányítása, ellenőrzése, a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés;
m) vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése;
n) az állami tulajdonú vízi utak fenntartásának, valamint fejlesztésének felügyelete;
o) a vízrajzi tevékenység ellátása;
p) a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül az a), az f) és az i) pontban említetteket a Kormány; a c), a d) és a k) pontban említetteket a vízgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és - a Kormány által meghatározott munkamegosztás szerinti rendben - az érdekelt miniszter együttesen; a b), az e), a g), a h) és a j) pontokban említetteket a miniszter látja el.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül az a), az f) és az i) pontban említetteket a Kormány; a b), a c), a d) és a k) pontban említetteket a vízgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és - a Kormány által meghatározott munkamegosztás szerinti rendben - az érdekelt miniszter együttesen; az e), a g), a h) és a j) pontokban említetteket a miniszter látja el.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül az a), az f) és az i) pontban említetteket a Kormány; a b), a c), a d), a k) és az l) pontban említetteket a vízgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és - a Kormány által meghatározott munkamegosztás szerinti rendben - az érdekelt miniszter együttesen; az e), a g), a h) és a j) pontokban említetteket a miniszter látja el.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül
a) a Kormány az a), f), i) és az m) pontban;
b) a vízgazdálkodásért felelős miniszter a c), d), e), g), j) és a k) pontban;
c) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter az l), n) és o) pontban;
d) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter és a vízgazdálkodásért felelős miniszter együttesen a b), h) és p) pontban
meghatározott feladatokat látja el.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül a c) és a d) pontban említetteket a vízgazdálkodásért felelős miniszter a Kormány által meghatározott munkamegosztás szerinti rendben az érdekelt miniszterek közreműködésével látja el.
(4) Az állam víziközmű-működtetés és víziközmű-szolgáltatás tekintetében felmerülő, a vízügyi tevékenységektől és vízügyi igazgatástól elkülönült feladatait a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szabályozza.
3. §
(1) A vizekkel és a vízilétesítményekkel összefüggő állami feladatok körében az igazgatási tevékenységeket (a továbbiakban: vízügyi igazgatás) - a 2. § (2) bekezdésében megjelölt munkamegosztásra is figyelemmel - a miniszter az állami vízügyi igazgatási szervezet (a továbbiakban: vízügyi igazgatási szervezet) útján végzi.
(1) A vizekkel és a vízilétesítményekkel összefüggő állami feladatok körében az igazgatási tevékenységeket (a továbbiakban: vízügyi igazgatás) - a 2. § (2) bekezdésében megjelölt munkamegosztásra is figyelemmel - a vízügyi igazgatási szerv végzi.
(1) A vizekkel és a vízi létesítményekkel összefüggő állami feladatok körében az igazgatási tevékenységeket (a továbbiakban: vízügyi igazgatás) a vízügyi igazgatási szervek végzik.
(2) A vízügyi igazgatási szervezet részei a miniszter által irányított ágazati minisztérium, valamint az e célra létrehozott központi és területi szervek.
(2) A vízügyi igazgatási szervek látják el - a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó vizek és vízilétesítmények kivételével - az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények vagyonkezelését, azok üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését.
(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában, valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tarozó vízilétesítmények és a nyári gátak kivételével a vízügyi igazgatási szervek látják el
a) az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények, a felszín alatti vizek víztartó képződményeinek és a felszíni vizek medreinek vagyonkezelését,
b) az állami tulajdonban lévő vízilétesítmények üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését.
(3) A vízügyi igazgatási szervezet látja el azoknak az állam tulajdonában lévő vizeknek, vízilétesítményeknek a kezelését, amelyek nem minősülnek az állam vállalkozói vagyonának, és így más gazdálkodó szervezet használatába nem adhatók.
(3) A vízügyi igazgatási szervezet látja el - a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények kivételével - azoknak az állam tulajdonában lévő vizeknek és vízilétesítményeknek a kezelését, amelyek nem minősülnek az állam vállalkozói vagyonának, és így más gazdálkodó szervezet használatába nem adhatók. A mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények tekintetében a kezelésről a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.
(3) A vízügyi igazgatási szervezet látja el - a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények kivételével - azoknak az állam tulajdonában lévő vizeknek és vízilétesítményeknek a kezelését, amelyek nem minősülnek az állam vállalkozói vagyonának, és így más gazdálkodó szervezet használatába nem adhatók. A mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények tekintetében a kezelésről a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter útján gondoskodik.
(3) A vízügyi igazgatási szervek látják el az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizeknek és vízilétesítményeknek a vagyonkezelését.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel, azon állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények, amelyek vonatkozásában vízitársulat vagyonkezelői joga vagy kezelői joga van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, vagy egyébként vízitársulat üzemeltetésében állnak, e törvény erejénél fogva a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésébe kerülnek.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel, azon állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények, amelyek
a) vonatkozásában vízitársulat vagyonkezelői joga vagy kezelői joga van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, vagy
b) vízitársulat üzemeltetésében állnak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelő a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a fővárosi, megyei kormányhivatal, illetve az előbbiek bármelyikének valamely jogelőd szerve, vagy a vízitársulat üzemeltetésében állnak, és amelyek vonatkozásában nincsen bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba vagyonkezelő vagy kezelő,
e törvény erejénél fogva a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésébe kerülnek.
(4) A vízügyi igazgatási szervezet feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4) A vízügyi igazgatási szervezet feladat- és hatáskörét a Kormány, az illetékességi, illetve működési területét a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen történik.
(5) Az ingatlanügyi hatóság a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (7a) bekezdésében foglaltakra tekintettel és az ott rögzített feltételekkel, a vízügyi igazgatási szerv egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelme alapján köteles bejegyezni a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői jogát az ingatlan-nyilvántartásba, és egyidejűleg törölni a vízitársulat vagyonkezelői jogát vagy kezelői jogát az ingatlan-nyilvántartásból.
(5) Az ingatlanügyi hatóság a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (7a) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén, a vízügyi igazgatási szerv egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelme alapján bejegyzi a vízilétesítmények vonatkozásában a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői jogát az ingatlan-nyilvántartásba, és - amennyiben az a bejegyzéshez szükséges - egyidejűleg törli a (3) bekezdésben megjelölt szerv vagyonkezelői jogát vagy kezelői jogát az ingatlan-nyilvántartásból.
(6) A vízitársulat az üzemeltetési és fenntartási feladatokat a vagyonkezelői jogának vagy kezelői jogának az ingatlan-nyilvántartásból történő törléséig köteles ellátni.
(6) A vízitársulat az üzemeltetési és fenntartási feladatokat az (5) bekezdés szerinti ingatlanügyi hatósági határozat kézhezvételének napjáig látja el.
(7) A vízitársulat által a vagyon használatára, valamint hasznosítására harmadik személlyel kötött szerződésben a korábbi vagyonkezelő vagy kezelő helyébe a (3) bekezdésben kijelölt vagyonkezelő lép.
(7) A vízitársulat által a vagyon használatára, valamint hasznosítására harmadik személlyel kötött szerződésben a korábbi vagyonkezelő vagy kezelő helyébe a (3) bekezdésben kijelölt vagyonkezelő lép. Egyéb tekintetben a vízügyi igazgatási szerv nem tekinthető a vízitársulat jogutódjának.
4. §
(1) A helyi önkormányzati feladatok:
a) a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó - az országos koncepcióval összehangolt - koncepció kialakítása és végrehajtásának megszervezése;
b) a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása;
c) a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefüggő vízfelületének kijelölése;
d) a helyi víziközművek működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése;
e) a vízi közüzemi tevékenység körében a település ivóvízellátása, a szennyvízelvezetés, az összegyűjtött szennyvizek tisztítása, a csapadékvíz elvezetése;
f) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés;
g) a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás.
(1) A települési önkormányzat feladata:
a) a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó - a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt tervek kialakítása és végrehajtása;
b) a helyi víziközművek működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése;
b) a település belterületén a csapadékvízzel történő gazdálkodás;
c) a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás;
d) a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása;
e) a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefüggő vízfelületének kijelölése;
f) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok - a külön jogszabályokban a polgármester, illetve a jegyző hatáskörébe utalt feladatok kivételével - a képviselő-testület, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartoznak.
(2) A települési önkormányzat - a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében - köteles gondoskodni:
a) a települések lakott területén az ivóvízminőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátásról;
a) a település nem közműves ivóvízellátásáról;
b) a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvíz-elvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről, illetőleg a más módon összegyűjtött szennyvíz, továbbá a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megszervezéséről;
c) a b) pontban meghatározott feladatok ellátásáról a lakosegyenértéktől függetlenül azokon a területeken, amelyeket a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, továbbá a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló jogszabályok határoznak meg;
d) a hulladékgazdálkodásról szóló külön törvény szerint nem közművel összegyűjtött szennyvizek ártalom mentes elhelyezésének szervezéséről és ellenőrzéséről.
d) a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok - a külön jogszabályokban a polgármester, illetve a jegyző hatáskörébe utalt feladatok kivételével - a képviselő-testület, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartoznak.
(4) A helyi önkormányzat víziközmű-működtetés és víziközmű-szolgáltatás tekintetében felmerülő, vízügyi tevékenységektől és vízügyi igazgatástól elkülönült feladatait a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szabályozza.
5. §
(1) A vízügyi igazgatási szervezet területi szerve a területi jelentőségű vízgazdálkodási feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére Területi Vízgazdálkodási Tanácsot hoz létre.
(1) A vízügyi igazgatási szerv a területi jelentőségű vízgazdálkodási feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére Vízgazdálkodási Tanácsot hoz létre.
(1) Külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a területi jelentőségű vízgazdálkodási, vízvédelmi feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére Területi és Részvízgyűjtő szintű, az országos jelentőségű vízgazdálkodási feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére Országos Vízgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban együtt: vízgazdálkodási tanácsok) kell létrehozni.
(2) A Területi Vízgazdálkodási Tanács munkájában a külön jogszabályban meghatározott szervek, szervezetek képviselői és a tárgyalt témában érintettek képviselői vesznek részt.
(2) A Vízgazdálkodási Tanács munkájában a külön jogszabályban meghatározott szervek, szervezetek képviselői és a tárgyalt témában érintettek képviselői vesznek részt.
(2) A vízgazdálkodási tanácsok munkájában a külön jogszabályban meghatározott szervek, szervezetek képviselői és a tárgyalt témában érintettek képviselői vesznek részt.
5. §   A területi jelentőségű vízgazdálkodási, vízvédelmi feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére területi és részvízgyűjtő hatáskörű, az országos jelentőségű vízgazdálkodási feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére országos vízgazdálkodási tanácsot (a továbbiakban együtt: vízgazdálkodási tanácsok) kell létrehozni.
5/A. §   Külön jogszabályban meghatározott vízügyi szakterületen vízügyi szakértői tevékenységet az végezhet, aki a külön jogszabályban meghatározott vízügyi szakértői jogosultság feltételeinek megfelel.
5/A. §
(1) Ha jogszabály vízgazdálkodási szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.
(3) A kamara a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(3a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a szakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a Kamara az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(5) A Kamara a vízgazdálkodási szakértői tevékenység időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A kamara a hatósági ellenőrzés céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6) A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara
a) a vízgazdálkodási szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a vízgazdálkodási szakértői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
5/B. §   A szabad vízen, valamint a szabad vizek jegén való tartózkodás, az azokon tartott rendezvény, munkavégzés engedélyezésének, bejelentésének eljárási szabályait, valamint a viharjelzéssel kapcsolatos szabályokat kormányrendelet állapítja meg.

III. FEJEZET
A TULAJDONRA ÉS A TULAJDON MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

6. §
(1) Az állam kizárólagos tulajdonában vannak:
a) a felszín alatti vizek és azok természetes víztartó képződményei;
b) a természetes tavak közül a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt), a Velencei-tó, a Fertő tó és a Hévízi-tó, valamint azok medre;
c) az államhatárt alkotó vagy metsző folyók, patakok, a törvény 2. számú melléklete szerinti egyéb folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre;
d) a folyóvízben újonnan keletkezett szigetek;
e) az államhatárt alkotó vagy metsző csatornák, továbbá a törvény 3. számú melléklete szerinti csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízilétesítmények.
(2) A 2. és a 3. számú melléklet szerinti vízfolyások és vízilétesítmények jegyzékét a miniszter rendeletben teszi közzé.
(3) A helyi önkormányzat tulajdonában vannak törzsvagyonként - a külön törvények rendelkezése alapján - a helyi önkormányzatoknak átadott vizek és vízilétesítmények (ideértve a víziközműveket is).
(4) Az ingatlan tulajdonosának a tulajdonában vannak:
a) az ingatlan határain belül keletkező és ott befogadóba torkolló vízfolyások;
b) az ingatlan határain belül levő természetes állóvizek (a tó, a holtág), amelyek más ingatlanon elhelyezkedő vizekkel közvetlen kapcsolatban nincsenek;
c) az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz;
d) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ingatlan határain belül levő és saját célt szolgáló vízilétesítmények.
(5) Az állami tulajdonban lévő természetvédelmi szempontból védett, fokozottan védett, illetve védelemre tervezett területeken lévő vizek forgalomképtelenek.
(6) Az (1), (3), (4) és (5) bekezdésben nem említett vizek és vízilétesítmények állami tulajdonban vannak, de forgalomképesek. Elidegenítés esetén az érintett helyi önkormányzat (önkormányzati társulás) - több önkormányzat esetében az érintettség arányában - elővásárlási joggal rendelkezik. Az elővásárlási jog szempontjából érintett az a helyi önkormányzat, amelynek a közigazgatási területén vagy határán van a víz, illetve vízilétesítmény.
(6) A nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a (4) és (5) bekezdésben meg nem jelölt vizek és vízilétesítmények állami tulajdonban vannak, de forgalomképesek. Elidegenítés esetén az érintett helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás - több önkormányzat esetében az érintettség arányában - elővásárlási joggal rendelkezik. Az elővásárlási jog szempontjából érintett az a helyi önkormányzat, amelynek a közigazgatási területén vagy határán van a víz, illetve vízilétesítmény.
(7) A természetes úton létrejött - a meder részét már nem képező - feliszapolódáson (parti növedék) csak a parti ingatlan tulajdonosa szerezhet tulajdont.
6/A. §
(1) A belvízelvezetést vagy öntözést szolgáló, nem állami tulajdonban lévő vízfolyások, csatornák üzemeltetését és fenntartását - a 45/E. § (1) bekezdése, a 45/F. § (2) bekezdése vagy a 45/G. § (4) bekezdése szerint megkötött üzemeltetési szerződés alapján - a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv látja el.
(2) A vízügyi igazgatási szerv végzi azon belvízelvezetést vagy öntözést szolgáló vízfolyások, csatornák üzemeltetését és fenntartását is, amelyre a vízügyi hatóság kijelölte.
7. §
(1) Az állami tulajdonban lévő vizekről és vízilétesítményekről a 9-10. és 13. §-okban foglaltakra is figyelemmel - a közérdek mértékéig - a központi költségvetésben meghatározott és az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott pénzeszközök felhasználásával vagy vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni.
(1) Az állami tulajdonban lévő vizekről és vízilétesítményekről a 9-10. §-okban és a 13. §-ban foglaltakra is figyelemmel, a közérdek mértékéig, a központi költségvetés - ideértve a fejezeti kezelésű vízügyi célelőirányzat pénzeszközeinek felhasználásával -, illetve vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni.
(1) Az állami tulajdonban lévő vizekről és vízilétesítményekről a 9-10. §-okban és a 13. §-ban foglaltakra is figyelemmel, a közérdek mértékéig, a központi költségvetés - ideértve a fejezeti kezelésű Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat pénzeszközeinek felhasználásával -, illetve vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni.
(1) Az állami tulajdonban lévő vizekről és vízilétesítményekről a 9-10. §-okban és a 13. §-ban foglaltakra is figyelemmel, a közérdek mértékéig, a központi költségvetés - ideértve a fejezeti kezelésű Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat pénzeszközeinek felhasználásával -, illetve a külön törvényben szabályozott vízitársulat útján kell gondoskodni.
(1) Az állami tulajdonban lévő, valamint a 6/A. § szerint állami üzemeltetésbe és fenntartásba kerülő vizek és vízilétesítmények üzemeltetésének és fenntartásának költségeit - a 9. és 10. §-ban foglaltakra is figyelemmel - a közérdek mértékéig a központi költségvetés útján kell biztosítani.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feladat:
a) a vízbázisvédelem ellátása, a vízkészletek átcsoportosítását szolgáló vízelosztó rendszerek - ideértve a csatornákat is - létesítése, fenntartása és üzemeltetése, továbbá a többes rendeltetésű rendszerek fenntartása és üzemeltetése;
a) vízbázisvédelem ellátása;
b) a vízfolyások medrében (így például a kis-, a közép-, a nagyvízi mederben és a mellékágakban) a víz, a hordalék, a jég zavartalan levonulási lehetőségének megteremtése, a folyószabályozási, mederfenntartási munkálatok elvégzése, valamint a hajózható folyószakaszokon, természetes tavakon, csatornákon a hajóút kijelölése, kitűzése és fenntartása;
c) a természetes állóvizek, holtágak, patakok vagy patakszakaszok szabályozása, fenntartása, partvédelme és üzemeltetése, a vizek kártételeinek megelőzése, mérséklése;
d) az elsőrendű árvízvédelmi létesítmények (így például töltések, műtárgyak) fejlesztése és fenntartása, azokon a védekezés ellátása, az árvízmentesítés - ha az kettőnél több települést érint - a védelmi szakfelszerelés karbantartása és fejlesztése;
e) a vízépítési műtárgyak (vízlépcsők) - fenntartása és üzemeltetése a jogszabályok, üzemeltetési szabályzatok szerinti - működtetése;
f) a belvízelvezető művek (így például a belvízcsatornák, szivattyútelepek, belvíztározók) létesítése, fenntartása, bővítése, a belvízvédekezés irányítása és végrehajtása;
g) a víziközműrendszerek és a vízkészlet-gazdálkodási célú feladatokat ellátó vízátvezető csatornák bővítése és üzemeltetése.
g) a vízkészlet-gazdálkodási célú feladatokat ellátó vízátvezető csatornák bővítése és üzemeltetése.
h) a vízkészletek átcsoportosítását szolgáló vízelosztó rendszerek - ideértve a csatornákat is - létesítése, fenntartása és üzemeltetése, a többes rendeltetésű rendszerek fenntartása és üzemeltetése, valamint a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztosítása.
(3) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vizekről és vízilétesítményekről a 9., 10. és 13. §-okban foglaltakra is figyelemmel - a közérdek mértékéig - a központi és az önkormányzati költségvetésben meghatározott, továbbá az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott pénzeszközök felhasználásával vagy vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni.
(3) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vizekről és vízilétesítményekről a 9-10. §-okban és a 13. §-ban foglaltakra is figyelemmel a központi és az önkormányzati költségvetésben meghatározott pénzeszközök felhasználásával, illetve vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni.
(3) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vizekről és vízilétesítményekről a 9-10. §-okban és a 13. §-ban foglaltakra is figyelemmel a központi és az önkormányzati költségvetésben meghatározott pénzeszközök felhasználásával, illetve a külön törvényben szabályozott vízitársulat útján lehet gondoskodni.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt feladat:
a) a víziközművek fenntartása, bővítése, üzemeltetése és a vízbázisvédelmi feladatok ellátása;
a) a 4. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladat ellátását szolgáló létesítmények megvalósítása, bővítése, működtetése, fenntartása, valamint ennek hiányában az előbbiekben hivatkozottak szerinti ivóvízminőségű víz egyéb módon történő biztosítása és a vízbázisvédelmi feladatok ellátása;
b) a természetes állóvizek és holtágak, patakok vagy patakszakaszok szabályozása, fenntartása, partvédelme és üzemeltetése, a vizek kártételeinek megelőzése, mérséklése;
b) a 4. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladat ellátásához szükséges szennyvízelvezető, -tisztító és -elhelyezést biztosító létesítmények megvalósítása, bővítése, működtetése és fenntartása;
c) a belvízelvezető művek (így például a belvízcsatornák, szivattyútelepek, belvíztározók) létesítése, fenntartása, bővítése és a belvízvédekezés végrehajtása;
c) a természetes állóvizek és holtágak, patakok vagy patakszakaszok szabályozása, fenntartása, partvédelme és üzemeltetése, a vizek kártételeinek megelőzése, mérséklése;
d) a víz, a hordalék, a jég zavartalan levonulási lehetőségének megteremtése, a szabályozási és mederfenntartási munkálatok elvégzése;
d) a belvízelvezető művek (így például a belvízcsatornák, szivattyútelepek, belvíztározók) létesítése, fenntartása, bővítése és a belvízvédekezés végrehajtása;
e) a település belterületén a patakok, csatornák áradása, továbbá a csapadék- és egyéb vizek kártételének megelőzése, a kül- és belterületen a patakszabályozás, árvízvédelmi létesítmények építése, fenntartása, fejlesztése, az árvízmentesítés, az árvízvédekezés szervezése, irányítása, végrehajtása, a védelmi szakfelszerelés karbantartása és fejlesztése.
e) a víz, a hordalék, a jég zavartalan levonulási lehetőségének megteremtése, a szabályozási és mederfenntartási munkálatok elvégzése;
f) a település belterületén a patakok, csatornák áradása, továbbá a csapadék- és egyéb vizek kártételének megelőzése, a kül- és belterületen a patakszabályozás, árvízvédelmi létesítmények építése, fenntartása, fejlesztése, az árvízmentesítés, az árvízvédekezés szervezése, irányítása, végrehajtása, a védelmi szakfelszerelés karbantartása és fejlesztése.
g) a település belterületén a csapadékvíz elkülönített elvezetését biztosító árkok fenntartása és vízilétesítmények üzemeltetése, az országos közút, illetve a közforgalmú vasút víztelenítését szolgáló árkok, csatornák és egyéb vízelvezető vízilétesítmények kivételével.
(5) A (2) és a (4) bekezdésben megjelölt feladatok ellátását segíti elő az elkülönített állami pénzalapok közül különösen a Vízügyi Alap.
(5) Az állami tulajdonban lévő vízfolyás medrének és parti sávjának lehatárolásáról a vízügyi igazgatási szerv gondoskodik.
(6) A Vízügyi Alapról, kezelésének, felhasználásának részletes szabályairól külön törvény rendelkezik.
7/A. §
(1) A települési önkormányzatok a 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladataikat a szennyvíz-elvezetési agglomerációk keretében látják el.
(2) A 4. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak végrehajtására a Kormány nemzeti programot készít, és annak keretében határolja le és jelöli ki a szennyvíz-elvezetési agglomerációkat.
(3) Meglévő szennyvíz-elvezetési agglomerációnak kell tekinteni - függetlenül attól, hogy egyetlen vagy több kapcsolt települési szennyvíz-csatornázási alrendszer a vizsgálat tárgya - a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról és települési jegyzékéről szóló kormányrendelet hatálybalépésekor már üzemelő vagy vízjogi létesítési engedély alapján épülő rendszereket.
(4) A szennyvíz-elvezetési agglomeráció lehatárolása során az alábbi szempontok irányadók:
a) környezetvédelmi és közegészségügyi, járványügyi (vízbázisvédelmi, befogadó vízminőségvédelmi),
b) természet- és tájvédelmi,
c) domborzati,
d) klimatikus hidrológiai és hidrogeológiai,
e) gazdasági (településszerkezeti, településfejlesztési),
f) műszaki,
g) üzemeltetési,
h) társadalmi,
i) idegenforgalmi
adottságok.
(5) A kijelölt szennyvíz-elvezetési agglomerációk szükség szerinti módosítását a Kormány kétévente a (2) bekezdésben említett program felülvizsgálata keretén belül végzi el.
(6) Az Európai Közösségek Tanácsa 91/271/EGK számú, a települési szennyvíz tisztításáról szóló Irányelve 15. cikkében előírt információszolgáltatási (jelentéstételi) tagállami kötelezettség teljesítéséhez a víziközmű-szolgáltatók kötelesek szolgáltatni a vízügyi igazgatási és hatósági feladatokat ellátó szervek által kért adatokat és információkat, illetve a helyszínen biztosítani ezek megbízhatóságának vízügyi hatósági ellenőrzését.
(6) Az Európai Közösségek Tanácsa 91/271/EGK számú, a települési szennyvíz tisztításáról szóló Irányelve 15. cikkében előírt információszolgáltatási (jelentéstételi) tagállami kötelezettség teljesítéséhez a víziközmű-szolgáltatók kötelesek szolgáltatni a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kért adatokat és információkat, illetve a helyszínen biztosítani ezek megbízhatóságának vízügyi hatósági ellenőrzését.
8. §
(1) A közérdek mértékét meghaladó, illetve a 7. §-ban nem említett tevékenység - vízimunka, vízilétesítmény építése - többletköltségeit az igénylők kötelesek megtéríteni.
(2) A helyi közcélú vízilétesítmények, illetve a közcélú vízimunkák költségeit, vízitársulat esetén a tagok a társulati érdekeltségi szabályok szerint, vízitársulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni (közcélú érdekeltségi hozzájárulás).
(2) A területi közcélú vízilétesítmények, illetve a közcélú vízimunkák költségeit, vízitársulat esetén a tagok külön törvény szerint, vízitársulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni (közcélú érdekeltségi hozzájárulás). A közcélú érdekeltségi hozzájárulás hektáronként fizetendő mértékét a vízügyi igazgatásért felelős miniszter évente rendeletben állapítja meg.
(2) A területi közcélú vízilétesítmények, illetve a közcélú vízimunkák költségeit, vízitársulat esetén a tagok külön törvény szerint, vízitársulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni (közcélú érdekeltségi hozzájárulás). A közcélú érdekeltségi hozzájárulás hektáronként fizetendő mértékét a vízgazdálkodásért felelős miniszter évente rendeletben állapítja meg.
(3) Vízitársulat hiányában a (2) bekezdés szerinti költségeket az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint lefolytatott eljárásban hozott határozatával érdekeltségük arányában az érdekeltekre a jegyző veti ki.
(3) Vízitársulat hiányában a (2) bekezdés szerinti költségeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint lefolytatott eljárásban hozott határozatával érdekeltségük arányában az érdekeltekre a települési önkormányzat jegyzője veti ki.
(3) Vízitársulat hiányában a (2) bekezdés szerinti költségeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint lefolytatott eljárásban hozott határozatával érdekeltségük arányában az érdekeltekre a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala veti ki.
9. §
(1) Az állam a kizárólagos tulajdonában lévő regionális víziközművek és csatornák vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (a továbbiakban együtt: önkormányzat) a törzsvagyonába tartozó víziközművek létesítésére, felújítására, karbantartására és üzemeltetésére (a továbbiakban: működtetés)
a) saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hoz létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapít, vagy
b) a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedi át.
(1) Az állam a kizárólagos tulajdonában, valamint az önkormányzat (önkormányzati társulás) a törzsvagyonában lévő víziközmű létesítmények létesítéséről, fenntartásáról, üzemeltetéséről (a továbbiakban együttesen: működtetés) a következő módokon gondoskodhat:
a) olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,
b) az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,
c) a működtetés gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben átengedi.
(2) Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek:
a) a 3. számú melléklet szerinti csatornák közül azoknak a működtetése, amelyek nem alkalmasak egyidejűleg mezőgazdasági, ipari és ivóvíz-ellátási, továbbá hajózási célra;
b) a víziközmű-társulatok által végzett közműlétesítés vagy -fejlesztés;
c) az üzemi vízilétesítmények működtetése abban az esetben sem, ha külön hatósági engedély alapján közműves vízszolgáltatást is végeznek;
d) az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízilétesítmények közül a víziközművek működtetése, ha a szerződésre vonatkozó általános előírások alapján állam vagy helyi önkormányzat többségi részesedésével e célra alapított gazdálkodó szervezetnek - illetőleg az e gazdálkodó szervezetek által a saját többségi részesedésükkel ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek - engedik át a tevékenység gyakorlását.
d) az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízilétesítmények közül a víziközművek működtetése, ha a szerződésre vonatkozó általános előírások alapján kizárólag a tulajdonos állam vagy helyi önkormányzat(ok) által e célra alapított gazdálkodó szervezetnek - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont -, illetőleg a kizárólag e gazdálkodó szervezetek által ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek engedik át a tevékenység gyakorlását;
e) az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízilétesítmények közül a víziközművek működtetése, ha a kizárólagos tulajdonos állam és az önkormányzat(ok) által közösen alapított gazdálkodó szervezetnek - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont -, illetőleg a kizárólag e gazdálkodó szervezetek által ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek engedik át a tevékenység gyakorlását.
10. §
(1) A kizárólagos állami tulajdonban, illetve önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmények működtetését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát az állam nevében a miniszter, az önkormányzat nevében a képviselő-testület adja szerződéssel használatba.
(1) A kizárólagos állami tulajdonban, illetve önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmények működtetését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát az állam nevében a vízgazdálkodásért felelős miniszter, az önkormányzat nevében a képviselő-testület adja szerződéssel használatba.
(2) A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a közművagyon működtetésének jogi és pénzügyi feltételeit;
b) a kötelezően ellátandó feladatokat;
c) a teljesítés jogi garanciáit.
(3) A használatba adható közművagyon körét, a szerződés előkészítésével és megkötésével kapcsolatos feladatokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
11. §
(1) A koncessziós pályázatot
a) az állami tulajdon működtetésére a miniszter;
a) az állami tulajdon működtetésére a vízgazdálkodásért felelős miniszter;
b) a helyi önkormányzati tulajdon működtetésére a képviselő-testület írja ki.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy az a vízi közüzemi tevékenységekre [13. § (1) bekezdés] együttesen vagy külön-külön vonatkozik.
(3) A koncessziós pályázatot akkor lehet kiírni, ha a koncessziós szerződés alapján végzendő tevékenység összhangban van a jóváhagyott terület- és településfejlesztési, -rendezési tervekkel, a környezet és a természet védelmével, valamint a vízbázisvédelmi előírásokkal.
(4) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló törvényben foglaltakon kívül - tartalmaznia kell:
a) a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatással kapcsolatban jogszabályban, illetve szabványban meghatározott követelményeket;
b) a szolgáltatási díjak megállapításának, illetve megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is;
c) a folyamatos vízszolgáltatáshoz szükséges eszközöket és egyéb feltételeket;
d) a koncesszióval érintett ingatlanok megjelölését, a koncessziós társaságot terhelő szolgalmakat, illetve a társaság által nyújtandó használati és egyéb jogokat;
e) a koncessziós társaság adatszolgáltatási kötelezettségét;
f) a koncessziós társaságot a koncessziós tevékenység ellátásával kapcsolatban, harmadik személyekkel szemben terhelő kártalanítási, kártérítési és egyéb kötelezettségeket;
g) a koncessziós tevékenység környezet-, természet- és vízbázisvédelmi követelményeit;
h) a pályázaton való részvétel feltételeit (így például részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);
i) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (így például a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozó igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása);
j) a koncessziós társaság induló vagyonának megkívánt mértékét.
(5) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az állam vagy a helyi önkormányzat által - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - közcélú vízilétesítmény működtetésére létrehozott gazdálkodó szervezet.
12. §   A koncesszió időtartama alatt a koncessziós társaság jogosult a koncesszióba adott vízilétesítmények területén halászati, üdülési, sportcélú, idegenforgalmi, fürdő- és kereskedelmi szolgáltatások végzésére, az ezeket szolgáló létesítmények megvalósítására, illetve működtetésére, a csatornán létesített hajózási célú infrastruktúra működtetésére.

IV. FEJEZET
VÍZIKÖZMŰVEKKEL VÉGZETT KÖZÜZEMI TEVÉKENYSÉG

13. §
(1) A víziközművek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, -elhelyezés és -tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység. A víziközművek működtetőit a közüzemi tevékenység keretében az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés szolgáltatására szerződéskötési kötelezettség terheli.
(2) Az (1) bekezdésben említett közüzemi tevékenységre a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésre vonatkozó általános szabályait és a közüzemi szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatásért díjat kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása miatt a vízellátást a közüzem korlátozhatja - termelési célú vízfelhasználásnál szüneteltetheti - azonban a létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási vízigények kielégítéséhez szükséges vizet ebben az esetben is szolgáltatni kell.
(4) A közüzemi szolgáltatás minőségi követelményeit, a feleket szerződés alapján megillető alapvető jogokat és kötelezettségeket - ideértve a szerződéskötési kötelezettség korlátozásának feltételeit is - a Kormány rendeletben állapítja meg.

IV. FEJEZET

V. FEJEZET
GAZDÁLKODÁS A VÍZKÉSZLETEKKEL

14. §
(1) A vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére
a) a természetes vizek hasznosíthatósági feltételeinek rendszeres ellenőrzésével,
b) a vízszennyezések megakadályozásával,
c) a vizek védelmét, illetve szabályozását szolgáló vízilétesítmények létesítésével és működtetésével,
d) a vízhasználatot akadályozó vízminőségi károk megelőzésével, csökkentésével, illetve elhárításával,
e) a vizek medrének és a vízilétesítmények vízvédelmi célú karbantartásával
f) a vizek, azok jellemzőinek megfigyelésével, állapotának értékelésével,
g) az emberi beavatkozások, a felszíni és felszín alatti vizek állapotára gyakorolt hatások elemzésével,
h) a vízhasználatok gazdasági elemzésével,
i) a vízkészletek ésszerű használatára ösztönző jogi és közgazdasági eszközrendszer kialakításával
kell törekedni.
(2) Az ivóvízellátást, az ásvány- és gyógyvíz hasznosítást szolgáló vagy erre kijelölt vizeket a vízkivétel védőidomainak, védőterületének külön jogszabályban meghatározott mértékű kijelölésével és fenntartásával fokozott védelemben és biztonságban kell tartani (vízbázisvédelem).
(3) A távlati ivóvízbázis vagy az elvi vízjogi engedéllyel már lekötött vízkészlet védelme érdekében a vízügyi hatóság e törvény alapján, külön jogszabály szerinti tulajdoni és használati korlátozást rendelhet el.
(4) Aki a vízkészlet hasznosítására jogot szerzett, köteles a hasznosításba vont vízkészletet - a hasznosítás mértékének arányában - biztonságban tartani, továbbá gondoskodni a szennyvizek összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezeléséről és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről.
(5) Aki a szennyvízelvezető és -tisztító közműbe a meghatározott mértéket meghaladó károsító anyagot bocsát be, csatornabírságot köteles fizetni.
(6) Az (5) bekezdésben említett károsító anyagok fajtáit, azok határértékeit, a csatornabírság kiszabásával kapcsolatos szabályokat, valamint a csatornabírság mértékét - a szennyvízelvezető és -tisztító közműbe bebocsátott szennyvíz mennyisége, a határértéken felül mért szennyező anyag mennyisége és az egyes szennyező anyagokhoz rendelt bírságtétel alapján - a Kormány rendeletben állapítja meg.
(6) Az (5) bekezdésben említett károsító anyagok fajtáit, a csatornabírság kiszabásával kapcsolatos szabályokat, valamint a csatornabírság mértékét a Kormány, a bebocsátási küszöbértékeket a környezetvédelmi és vízügyi miniszter rendeletben állapítja meg.
(6) Az (5) bekezdésben említett károsító anyagok fajtáit, a csatornabírság kiszabásával kapcsolatos szabályokat, valamint a csatornabírság mértékét a Kormány, a bebocsátási küszöbértékeket a miniszter rendeletben állapítja meg.
(6) Az (5) bekezdésben említett károsító anyagok fajtáit, a csatornabírság kiszabásával kapcsolatos szabályokat, valamint a csatornabírság mértékét a Kormány, a bebocsátási küszöbértékeket a vízgazdálkodásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(7) Az állam kizárólagos tulajdonában lévő természetes vizek medrében található nádasok vízminőség-védelmi nádgazdálkodásáról a meder kezelője köteles gondoskodni.
15. §
(1) A felszín alatti vizet - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon.
(1) A felszín alatti vizet - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények.
(2) A vízigények a felhasználható vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmére is tekintettel elsősorban a vízhasználat céljára még le nem kötött vízkészletből elégíthetők ki.
(3) Az ásvány-, termál- és gyógyvízkészletek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve a gyógyüdülési használatot.
(3) Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet - a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni.
(3) Az ásvány-, gyógy-, és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve a gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet - a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni. A vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv - a 2009. szeptember 30-án jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, energia hasznosítási célú termálvíztermelés esetében - kérelemre engedélyezi a visszatáplálás mellőzését, ha a kérelemmel érintett kitermelés megfelel az (1) bekezdésben meghatározott szempontok érvényesülését szolgáló, a Kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek.
(3) Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve a gyógyüdülési használatot. A kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvizet, a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel - a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló rendeletben megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni. A vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv - a 2009. szeptember 30-án jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, energiahasznosítási célú termálvíztermelés esetében - kérelemre engedélyezi a visszatáplálás mellőzését, ha a kérelemmel érintett kitermelés megfelel az (1) bekezdésben meghatározott szempontok érvényesülését szolgáló, a Kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek.
(3) Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve a gyógyüdülési használatot.
(3a) A mezőgazdasági termelés területén, kizárólag energiahasznosítás céljából a termálvíz, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló rendeletben meghatározott feltételekkel visszatáplálási kötelezettség nélkül kitermelhető. A visszatáplálási kötelezettség mellőzésével történő kitermelést a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv kérelemre engedélyezi.
(4) A vízigények kielégítésének sorrendje az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel:
a) létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási,
b) gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó,
c) állatitatási, haltenyésztési,
d) természetvédelmi,
e) gazdasági,
e) öntözési,
f) egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú)
f) gazdasági,
g) egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú)
vízhasználat.
(5) Ha a vízhasználat korlátozása szükségessé válik, a korlátozás sorrendje a (4) bekezdésben meghatározott kielégítési sorrend fordítottja.
(6) Ha a felhasználható vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízhasználat - a létfenntartási vízhasználat kivételével - az (5) bekezdés szerinti sorrendben kártalanítás nélkül korlátozható, szüneteltethető, vagy a biztonsági követelmények megtartása mellett megszüntethető.
(7) A vízhasználó a vízjogi engedélyben lekötött, vagy engedély nélkül felhasznált vízmennyiség után a Vízügyi Alap javára vízkészletjárulékot köteles fizetni.
(7) A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött, vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után a vízügyi célelőirányzat javára vízkészletjárulékot köteles fizetni.
(7) Az árpolitika kialakítása során érvényesíteni kell a vízszolgáltatások, a vízigénybevétel céljától függő költségek megtérülésének elvét (megkülönböztetve legalább a háztartási, ipari, mezőgazdasági igényeket), figyelembe véve a környezet- és vízkészletvédelemmel összefüggő költségeket, a szennyező fizet elvet. Az árak megállapítása során figyelemmel kell lenni a megtérülés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira.
(8) A vízügyi célelőirányzat a vízgazdálkodás e törvényben meghatározott közcélú feladatainak ellátását, ezen belül különösen, a vizek kártételei elleni védekezést, a vízkészletek védelmét, a takarékos és gazdaságos vízhasználatot (ivóvízhasználatot), a közcélú vízilétesítmények (víziközművek létesítését, fejlesztését), a vízrajzi tevékenység fejlesztését, az állami vízügyi alapfeladatok ellátását, a vízgazdálkodási kutatás és műszaki fejlesztés forrásainak kiegészítését elősegítő előirányzat.
(8) A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött, vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után a Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat javára vízkészletjárulékot köteles fizetni.
(8) A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után a Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat javára - a külön jogszabály szerinti kivétellel - vízkészletjárulékot köteles fizetni.
(9) A Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat a vízgazdálkodás e törvényben meghatározott közcélú feladatainak ellátását, ezen belül különösen, a vizek kártételei elleni védekezést, a vízkészletek védelmét, a takarékos és gazdaságos vízhasználatot (ivóvízhasználatot), a közcélú vízilétesítmények (víziközművek létesítését, fejlesztését), a vízrajzi tevékenység fejlesztését, az állami vízügyi alapfeladatok ellátását, a vízgazdálkodási kutatás és műszaki fejlesztés forrásainak kiegészítését elősegítő előirányzat.

Vízkészletjárulék

15/A. §
(1) A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti
a) vízhasználó az, aki vízjogi engedély alapján vízhasználatot gyakorol vagy vízjogi engedélyben vízkészletet köt le,
b) üzemi vízfogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.
15/B. §
(1) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
a) 3,90 forint/m3 alapjárulék,
a) 4,50 forint/m3 alapjárulék,
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 7,80 forint/m3 alapjárulék,
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 9,00 forint/m3 alapjárulék,
c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 25,00 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség
c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 28,90 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség
alapján kell kiszámítania.
(2) A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
(3) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapjárulék figyelembevételével - a §-ban meghatározottak szerint - a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.
(4) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 12,20 forint/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.
(4) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 14,10 forint/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.
(4) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 14,10 forint/m3 alapjárulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.
15/C. §
(1) Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie
a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt - a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető - vízmennyiség után,
b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után,
c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik,
e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után,
f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,
g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta,
h) a használt víz ismételt felhasználása vagy átadása után, kivéve a kettősműködésű csatornákból történő vízkivételt,
i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,
j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot,
k) kármentesítés céljából történő vízkivétel esetén, ha az hatósági kötelezés vagy engedély alapján történt,
l) öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználatok vonatkozásában.
l) az öntözési célú vízhasználat esetében vízhasználónként az évi 50 000 m3-t, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízhasználónként az évi 150 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
m) a (9) bekezdés szerinti tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után,
n) a vízügyi hatósági jogkörben kiadott vízjogi engedélyben megadott vízmennyiségből a tél végi többletvizek - felszíni vizek, ár- és belvizek - visszatartásából és tározásából származó hasznosított vízkészlet után, amennyiben a vízügyi igazgatási szerv igazolja, hogy a vízkivételi ponton a többlet felszíni víz mennyisége rendelkezésre áll.
(1a) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti vízkészletjárulék fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéstől az állam szociális, környezeti és gazdasági hatásokra, valamint a földrajzi és éghajlati jellemzőkre alapított okból a vízhasználó javára eltérhet.
(2) A vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentesítés nem érinti a vízhasználatra vonatkozó bejelentési kötelezettséget.
(2) Az (1) bekezdés f), g) és l) pontjában foglalt esetben a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentesítés nem érinti a vízhasználatra vonatkozó, 15/E. § szerinti nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségeket.
(2) Az (1) bekezdés f), g), l)-n) pontjában foglalt esetben, továbbá az (1) bekezdés c) pontjában foglalt azon esetben, ha az engedélyes a vízügyi hatósági jogkörben kiadott vízjogi engedéllyel rendelkezik, a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentesség nem érinti a vízhasználatra vonatkozó, a 15/E. § szerinti nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségeket.
(3) A vízhasználónak az (1) bekezdés b) és f) pontjaiban megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.
(4) Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg.
(5) A vízkészletjárulék fizetésére kötelezett köteles fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől - vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől - számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak - az e célra készített nyomtatványon - bejelenteni (bejelentkezés).
(5) Az üzemi fogyasztó köteles fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak az e célra készített nyomtatványon bejelenteni (bejelentkezés).
(6) A vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség a vízhasználónál a jogerős vízjogi engedély kézhezvételével, üzemi vízfogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésével keletkezik.
(6) A vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség a vízhasználónál a vízjogi engedély jogerőre emelkedésével, üzemi fogyasztónál - figyelemmel a 15/B. § (4) bekezdésében foglaltakra - a 10 000 m3-t meghaladó vízmennyiség felhasználásának megkezdésével keletkezik.
(7) Azt, hogy a vízkészletjárulék az államháztartás mely szervezete javára számolható fel, továbbá annak mértékét külön jogszabály állapítja meg.
(8) A vízhasználó a kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz használatára tekintettel általa fizetendő víz-készletjárulékot - legfeljebb a vízkészletjárulék összege erejéig - csökkentheti a termálvíz visszatáplálását biztosító kút kialakításával, illetve a berendezések korszerűsítésével összefüggésben, az adóévben felmerült igazolt és a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv által elfogadott költségének az összegével.
(9) A tartósan vízhiányos időszak várható kezdetét és végét a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével a vízgazdálkodásért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben közleményben közzéteszi.
15/D. §
(1) A vízhasználó és az üzemi vízfogyasztó - a (2) és (3) bekezdésekben megállapított kivételekkel - a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság által megjelölt számlára befizetni.
(1) A vízhasználó a naptári év első három negyedévének vízigénybevétele után számított vízkészletjárulékot és az üzemi vízfogyasztó a vízkészletjárulékot - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság által megjelölt számlára befizetni.
(2) A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni,
a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget (kisfogyasztó),
b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használt vizet (időszakos vízhasználó),
c) a többletmennyiség után, ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakokra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi.
(3) Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.
(4) A vízkészletjárulék fizetésre kötelezett a járulék késedelmes megfizetése esetén, a késedelem okától függetlenül, a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
(4) A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles befizetni a negyedéves befizetési kötelezettség alá tartozó vízhasználó az éves teljes vízigénybevétele után fizetendő vízkészletjárulék, és az első három negyedéves vízigénybevétele után az (1) bekezdésben meghatározottak szerint befizetett vízkészletjárulék közti különbséget.
(5) A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget - ha az összes tartozásnál kisebb - sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a készletjárulék tartozásra kell elszámolni.
(5) A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget - ha az összes tartozásnál kisebb - sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a vízkészletjárulék tartozásra kell elszámolni.
(6) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott adásvételre vagy kisajátításra fordított pénzösszeg a befizetett vízkészletjárulékból visszaigényelhető.
15/E. §
(1) A vízkészletjárulék fizetésre kötelezett a bejelentkezésen és befizetésen túl köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni
a) a tényleges vízigénybevételéről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 15/B. § (1)-(3) bekezdéseiben előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hó 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig a teljesítés (átutalási) bizonylatán,
b) az üzemi fogyasztó részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.
(1) A vízhasználó a naptári év első három negyedévében, az üzemi fogyasztó negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles az e célra szolgáló adatlapon az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni a tényleges vízigénybevételéről, valamint a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról.
(1a) A vízhasználó az (1) bekezdésben meghatározott éves adatokról - összevontan is - a tárgyévet követő hó 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni.
(1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 15/D. § (2) bekezdésében meghatározott, éves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az (1) bekezdésben meghatározott adatokról az e célra szolgáló adatlapon a tárgyévet követő hónap 15. napjáig köteles nyilatkozni.
(1c) A közüzemi szolgáltató köteles nyilatkozni az üzemi fogyasztó részére lekötött és ténylegesen szolgáltatott vízmennyiségről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.
(2) A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha a fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészletjárulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon vízügyi hatóságot kell érteni.
(3) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 165. §-a (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására a 171. § (1) bekezdésében, továbbá a 134. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja.

Mezőgazdasági vízszolgáltatási díj

15/F. §
(1) Aki mezőgazdasági célú vízszolgáltatást vesz igénybe, a mezőgazdasági vízszolgáltató részére mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizet.
(1) Aki mezőgazdasági vízszolgáltatást vesz igénybe, a szolgáltató részére mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizet. Az állam az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díját kormányrendeletben meghatározottak szerint átvállalhatja.
(2) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat a mezőgazdasági vízszolgáltató határozza meg.
(3) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat a rendelkezésre állást biztosító alapdíjból és a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjból álló kéttényezős díjként, vízszolgáltatási idényre, időarányosan kell megállapítani.
(4) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj mértékét úgy kell meghatározni, hogy:
a) fedezetet biztosítson a mezőgazdasági vízszolgáltatás folyamatos és hatékony működtetéséhez, hosszú távú fenntartásához,
b) hozzájáruljon a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztonságos ellátásához,
c) ösztönözzön a mezőgazdasági vízszolgáltatás minimális költségszinten történő ellátására és
d) feleljen meg e törvény szerinti költségmegtérülés elvének.
(5) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályait a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló kormányrendelet határozza meg.

VI. FEJEZET
A VIZEK KÁRTÉTELEI ELLENI VÉDELEM ÉS VÉDEKEZÉS

16. §
(1) A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása - a védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége.
(2) A vízügyi igazgatási szervezet feladata a folyók vízkár-elhárítási célú szabályozása, a kettőnél több települést szolgáló vízkár-elhárítási létesítmények - árvízvédelmi fővédvonalak, vízkár-elhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek (a továbbiakban: védőművek) - építése, ezek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védőművek fenntartása és fejlesztése, továbbá azokon a védekezés ellátása.
(2) A vízügyi igazgatási szervezet feladata - a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízilétesítmények kivételével - a folyók vízkárelhárítási célú szabályozása, a kettőnél több települést szolgáló vízkárelhárítási létesítmények - az árvízvédelmi fővédvonalak, vízkárelhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek (a továbbiakban: védművek) - építése, ezek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védművek fenntartása és fejlesztése, továbbá azokon a védekezés ellátása. A mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízilétesítmények esetében a feladat ellátásáról a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.
(2) A Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szervnek a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területekre veszély- és kockázati térképet, valamint kockázatkezelési tervet kell készítenie.
(3) A vízügyi igazgatási szervezet területi szervének vízkárelhárítással összefüggő feladata;
a) a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőinek irányítása, illetőleg ellátása;
b) a védőművek építése, fejlesztése, illetve az építés, fejlesztés összehangolása;
c) a védekezés területi tervezése, szervezése, szakmai irányítása;
d) a helyi önkormányzatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása;
e) a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő, a közigazgatási feladatok ellátásához szükséges tervek elkészítéséhez adatok szolgáltatása;
f) a vízitársulatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása;
g) a vizek kártételei elleni védelemmel kapcsolatos tájékoztatás.
(3) A vízügyi igazgatási szervnek vízkárelhárítással összefüggő feladata;
a) a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőinek irányítása, illetőleg ellátása;
b) a védőművek építése, fejlesztése, illetve az építés, fejlesztés összehangolása;
c) a védekezés területi tervezése, szervezése, szakmai irányítása;
d) a helyi önkormányzatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása;
e) a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő, a közigazgatási feladatok ellátásához szükséges tervek elkészítéséhez adatok szolgáltatása;
f) a vízitársulatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása;
g) a vizek kártételei elleni védelemmel kapcsolatos tájékoztatás.
(3) A vízügyi igazgatási szervezet feladata - a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízilétesítmények kivételével - a folyók vízkárelhárítási célú szabályozása, a kettőnél több települést szolgáló vízkárelhárítási létesítmények - az árvízvédelmi fővédvonalak, vízkárelhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek (a továbbiakban: védművek) - építése, ezek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védművek fenntartása és fejlesztése, továbbá azokon a védekezés ellátása. A mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízilétesítmények esetében a feladat ellátásáról a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.
(3) A vízügyi igazgatási szervek feladata a folyók vízkár-elhárítási célú szabályozása, a kettőnél több települést szolgáló vízkár-elhárítási létesítmények - az árvízvédelmi fővédvonalak, vízkár-elhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek (a továbbiakban: védművek) - építése, ezek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védművek fenntartása és fejlesztése, azokon a védekezés ellátása, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatainak ellátása.
(4) A helyi önkormányzatok feladata:
a) a legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása;
b) a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése - kül- és belterületi védőművek építésével - a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása;
c) a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - feladatok ellátása.
(4) A vízügyi igazgatási szervnek vízkárelhárítással összefüggő feladata;
a) a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőinek irányítása, illetőleg ellátása;
b) a védőművek építése, fejlesztése, illetve az építés, fejlesztés összehangolása;
c) a védekezés területi tervezése, szervezése, szakmai irányítása;
d) a helyi önkormányzatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása;
e) a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő, a közigazgatási feladatok ellátásához szükséges tervek elkészítéséhez adatok szolgáltatása;
e) a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő vízkárelhárítási tervek és fejlesztési tervek elkészítéséhez és felülvizsgálatához adatok szolgáltatása, valamint a folyók menti nyílt ártéri települések esetében a vízkárelhárítási tervek elkészítése és a meglévő tervek felülvizsgálata;
f) a vízitársulatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása;
g) a vizek kártételei elleni védelemmel kapcsolatos tájékoztatás.
(5) A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges állami vagy helyi önkormányzati feladatkörbe nem tartozó tevékenységek ellátása az érdekelt tulajdonosok, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használók feladata.
(5) A helyi önkormányzatok feladata:
a) a legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása;
b) a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése - kül- és belterületi védőművek építésével - a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása;
c) a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - feladatok ellátása.
(6) A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges állami vagy helyi önkormányzati feladatkörbe nem tartozó tevékenységek ellátása az érdekelt tulajdonosok, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használók feladata.
17. §
(1) Az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítása
a) a rendkívüli védekezési készültség beálltáig a miniszter;
a) a rendkívüli védekezési készültség beálltáig a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter;
b) a rendkívüli védekezési készültség (veszélyhelyzet) tartama alatt a kormánybiztos;
b) a rendkívüli védekezési készültség (veszélyhelyzet) tartama alatt a miniszter;
b) a rendkívüli védekezési készültség tartama alatt, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter;
c) különösen nagy veszély esetén (szükségállapot) - a külön jogszabály szerinti - kormánybizottság
c) veszélyhelyzet kihirdetése esetén a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti kormányzati koordinációs szerv
hatáskörébe tartozik.
(2) A kormánybiztosi teendőket a miniszter látja el, akadályoztatása esetén jogkörét a közigazgatási államtitkár gyakorolja.
(2) A kormánybiztosi teendőket a miniszter látja el.
(3) A saját szervezettel védekező települések által fenntartott műveken az árvíz- és belvízvédekezés műszaki feladatait a település közigazgatási határán belül - a vízügyi igazgatási szervezet területi szervének szakmai irányításával - a polgármester (Budapesten a főpolgármester) a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal útján látja el.
(3) A saját szervezettel védekező települések által fenntartott műveken az árvíz- és belvízvédekezés műszaki feladatait a település közigazgatási határán belül - a vízügyi igazgatási szervnek szakmai irányításával - a polgármester (Budapesten a főpolgármester) a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal útján látja el.
(4) Az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladat- és hatáskörét - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg a polgármester, fővárosban a főpolgármester látja el.
(4) Az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladat- és hatáskörét - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, illetőleg a polgármester, fővárosban a főpolgármester látja el.
(5) A vizek kártételei elleni védekezés részletes feladatait, módját és a kormánybiztos jogkörét a Kormány rendeletben állapítja meg.
(5) A vizek kártételei elleni védekezés részletes feladatait, módját és a miniszter jogkörét a Kormány rendeletben állapítja meg.
(5) A vizek kártételei elleni védekezés részletes feladatait, módját és a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter jogkörét a Kormány rendeletben állapítja meg.
(6) A főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetve a polgármester rendeli el az árvíz- és belvízvédekezéssel, valamint a helyi vízkárelhárítással kapcsolatos - a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatok körében - a kiürítést, a visszatelepítést, továbbá közreműködik az ezzel kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtásában.
(6) A főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetve a polgármester rendeli el az árvíz- és belvízvédekezéssel, valamint a helyi vízkárelhárítással kapcsolatos - a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatok körében - a kitelepítést, a kimenekítést, a visszatelepítést, továbbá közreműködik az ezzel kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtásában.
(6) A főpolgármester, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, illetve a polgármester rendeli el az árvíz- és belvízvédekezéssel, valamint a helyi vízkárelhárítással kapcsolatos - a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatok körében - a kitelepítést, a kimenekítést, a visszatelepítést, továbbá közreműködik az ezzel kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtásában.
(7) A polgármester (főpolgármester) az árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatáskörében
a) közreműködik az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásában;
b) gondoskodik a közerők, továbbá a védekezéshez szükséges anyagok, eszközök és felszerelések összeírásáról, nyilvántartásáról, szükség szerinti mozgósításáról, továbbá a közerők általános ellátásáról;
b) gondoskodik a közerők - ezen belül a polgári védelmi szervezetbe beosztottak és a közfoglalkoztatottak -, továbbá a védekezéshez szükséges anyagok, eszközök és felszerelések összeírásáról, nyilvántartásáról, szükség szerinti mozgósításáról, továbbá a közerők - ezen belül a polgári védelmi szervezetbe beosztottak és a közfoglalkoztatottak - általános ellátásáról;
c) megtervezi a kiürítést, a mentést és a visszatelepítést, illetőleg ezek elrendelése esetén gondoskodik a végrehajtásról;
c) megtervezi a kitelepítést, a kimenekítést, a mentést és a visszatelepítést, illetőleg ezek elrendelése esetén gondoskodik a végrehajtásról;
d) gondoskodik az élet- és vagyonbiztonság, valamint a mentés érdekében szükséges egyéb intézkedések megtételéről;
e) gondoskodik a védekezésben részt vevők egészségügyi ellátásáról, továbbá a kiürítés, a mentés és visszatelepítés során a járványok megelőzésével és elhárításával kapcsolatos intézkedésekről, a területileg illetékes népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat közreműködésével;
e) gondoskodik a védekezésben részt vevők egészségügyi ellátásáról, továbbá a kitelepítés, a kimenekítés, a mentés és visszatelepítés során a járványok megelőzésével és elhárításával kapcsolatos intézkedésekről, a területileg illetékes népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat közreműködésével;
e) gondoskodik a védekezésben részt vevők egészségügyi ellátásáról, továbbá a kitelepítés, a kimenekítés, a mentés és visszatelepítés során a járványok megelőzésével és elhárításával kapcsolatos intézkedésekről, az egészségügyi államigazgatási szerv közreműködésével;
f) megteszi az árvíz és belvíz által okozott, valamint a védekezéssel kapcsolatban keletkezett károkkal összefüggésben keletkezett helyreállításhoz szükséges intézkedéseket.
(8) A polgármester (főpolgármester) a közműves vízellátással összefüggő államigazgatási feladat- és hatáskörében - a képviselő-testület által jóváhagyott tervnek megfelelően - elrendeli a vízfogyasztás korlátozását.
(9) A folyók mentén és az azokba torkolló vízfolyások, csatornák visszatöltésezett szakaszain az árvízvédelmi műveket, továbbá a folyók nagyvízi medrét vagy az árvízvédelmi műveket keresztező, vagy a nagyvízi mederben elhelyezkedő építményt, vezetéket vagy egyéb létesítményt a vízgazdálkodásért felelős miniszter által rendeletben megállapított mértékadó árvízszintek figyelembevételével kell megtervezni, méretezni és megvalósítani.
18. §
(1) Ha a vizek előre nem látható események (így például baleset, természeti katasztrófa, bűncselekmény, radioaktív szennyezés) vagy ismeretlen ok miatt rendkívüli mértékben elszennyeződnek vagy elszennyeződhetnek, s ennek következtében a vízellátás, a gyógyászati, az üdülési és sportcélú, valamint az egyéb vízhasznosítás a lakosság egészségét, életét, a gazdaságot és a környezetet súlyosan és közvetlenül veszélyezteti, a keletkező károk megelőzése, elhárítása, illetve mérséklése (a továbbiakban: vízminőségi kárelhárítás) minden érintett kötelezettsége.
(1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a vizeket veszélyezteti vagy károsítja, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti felelősséggel tartozik, illetve a vízügyi hatóság által meghatározott intézkedések megtételére köteles.
(2) A vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A vízminőségben jelentkező környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjét a Kormány rendeletben állapítja meg.
19. §
(1) A vízminőségi kárelhárítás műveleti irányítása, végrehajtása a vízügyi igazgatási szervezet területi szervének a feladata.
(1) A vízminőségi kárelhárítás műveleti irányítása, végrehajtása a vízügyi igazgatási szervnek a feladata.
(1) A 18. § (1) bekezdés alkalmazása szempontjából károkozónak minősül a halászati jog gyakorlója, ha a halpusztulás és az azzal okozott vízminőségi kár a halászatra vonatkozó előírások megszegésével és nem vízszennyezés, illetve vízminőségromlás miatt következett be.
(2) Aki a vízminőség romlását és az ezzel összefüggő közvetlen veszélyt, illetve veszélyhelyzetet előidézte, a vízminőségi kár elhárításában és a veszélyeztetett állapot megszüntetésében - a külön jogszabályban foglaltak szerint - köteles közreműködni.
(2) Ha a károkozó ismeretlen, a kárelhárítás költségeit az elszennyeződött víz vagy vízilétesítmény tulajdonosa viseli.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából károkozónak minősül a halászati jog gyakorlója, ha a halpusztulás és az azzal okozott vízminőségi kár a halászatra vonatkozó előírások megszegésével és nem vízszennyezés, illetve vízminőségromlás miatt következett be.
(4) A vízminőségi kárelhárítással - a védekezés ellátásával, az egyéb környezeti károk elhárításával, illetve a szükségvízellátással - kapcsolatos költségek a károkozót terhelik.
(5) Ha a károkozó ismeretlen, a kárelhárítás költségeit az elszennyeződött víz vagy vízilétesítmény tulajdonosa viseli.

VII. FEJEZET
A VIZEKKEL ÉS VÍZILÉTESÍTMÉNYEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ INGATLANOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

20. §
(1) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügyi igazgatási szervezet területi szervének határozata alapján a közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki (vízvezetési szolgalmi jog).
(1) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügyi igazgatási szervnek határozata alapján a közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki (vízvezetési szolgalmi jog).
(1) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügyi hatóság határozata alapján a közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki (vízvezetési szolgalmi jog).
(2) A vízügyi igazgatási szervezet területi szerve kérelemre engedélyezi meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítményhez történő csatlakozást, ha a vízilétesítmény az eredeti rendeltetésének, valamint a csatlakozó céljának együttesen megfelel, illetve arra alkalmassá tehető (vízhasználati szolgalmi jog).
(2) A vízügyi igazgatási szerv kérelemre engedélyezi meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítményhez történő csatlakozást, ha a vízilétesítmény az eredeti rendeltetésének, valamint a csatlakozó céljának együttesen megfelel, illetve arra alkalmassá tehető (vízhasználati szolgalmi jog).
(2) A vízügyi hatóság kérelemre engedélyezi meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítményhez történő csatlakozást, ha a vízilétesítmény az eredeti rendeltetésének, valamint a csatlakozó céljának együttesen megfelel, illetve arra alkalmassá tehető (vízhasználati szolgalmi jog).
(3) A parti ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a meder tulajdonosa, illetve megbízottai szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben az ingatlanhoz fűződő érdekek figyelembevételével
a) az ingatlanon keresztül a víz partjára bejárjanak;
b) a mederből a vízgazdálkodási feladataik végrehajtása során kiemelt, valamint a vízgazdálkodási feladataik elvégzéséhez szükséges anyagokat az ingatlanon keresztül szállítsák, vagy azokat, illetve a munkák elvégzéséhez szükséges eszközöket, átmeneti jellegű létesítményeket az ingatlanon elhelyezzék;
c) a vízrajzi észleléshez, a hajóút kitűzéséhez, valamint az egyéb szakfeladatok ellátásához szükséges jeleket, létesítményeket az ingatlanon elhelyezzék és karbantartsák.
(3a) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, hogy az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki.
(4) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a földrészlet fekvése szerint illetékes vízügyi felügyelet határozata alapján az ingatlanát árvízi tározóként kijelöljék. Az árvízi tározó területének kijelöléséhez szükséges feltételeket a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a földrészlet fekvése szerint illetékes vízügyi hatóság határozata alapján az ingatlanát árvízi tározóként kijelöljék. Az árvízi tározó területének kijelöléséhez szükséges feltételeket a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az (1) és (3) bekezdés szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás következtében az ingatlan használata, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetve számottevően költségessé válik, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.
(4) Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az (1), (3) és (3a) bekezdés szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás következtében az ingatlan használata, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetve számottevően költségessé válik, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.
(5) A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítmények üzemeltetőjét a vízjogi üzemeltetési engedély jogerőre emelkedése napjától kezdődően e törvény erejénél fogva mederhasználati jog illeti meg, melyet külön jogszabályban meghatározottak szerint kell bejegyezni.
21. §   Az ingatlan tulajdonosát (használóját) a 20. § (1) és (3) bekezdés szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás következtében az ingatlan használata, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetve számottevően költségessé válik, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.
21. §
(1) Az ingatlan tulajdonosát (használóját) a 20. § (1) és (3) bekezdés szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás következtében az ingatlan használata, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetve számottevően költségessé válik, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.
(1) Vízkárelhárítási célú tározónak minősül a záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó, a vésztározó és a belvíztározó.
(2) A 20. § (4) bekezdése szerinti árvízi tározóba történő sorolással kapcsolatos korlátozások miatt az ingatlan tulajdonosát megillető egyszeri térítésről és kártalanításról külön törvény rendelkezik.
(2) Az ingatlan tulajdonosa, illetve használója köteles tűrni, hogy az ingatlanát a vízügyi hatóság vízkárelhárítási célú tározóként kijelölje.
(3) A záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó és a belvíztározó kijelölése közérdekből történik.
(4) Az ingatlan, vagy annak területi mértékben meghatározott része vízkárelhárítási célú tározóvá történő kijelöléséről - a vésztározó kivételével - az ingatlan fekvése szerint illetékes vízügyi hatóság határoz. A vízügyi hatóság a jogerős határozattal megkeresi a vízkárelhárítási célú tározó jogi jelleg feljegyzése iránt az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot. Ha a vízkárelhárítási célú tározó jogi jelleg nem az egész ingatlant érinti, a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.
(5) A vízügyi hatóság dönt a vízkárelhárítási célú tározóba történő sorolás megszüntetéséről, ha annak feltételei már nem állnak fenn. A vízügyi hatóság a jogerős határozatot megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a vízkárelhárítási célú tározó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból történő törlése céljából.
21/A. §
(1) Ha a záportározóhoz, az árvízcsúcs-csökkentő tározóhoz, a szükségtározóhoz, illetve a belvíztározóhoz kapcsolódó vízilétesítmény elhelyezése, vagy a 21/E. § szerinti használati korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását a beruházótól kérheti, illetve az ingatlan kisajátításának kérését a beruházónál kezdeményezheti.
(2) A záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó, illetve a belvíztározó gyakori igénybevételének szükségessége esetén az aránytalanul magas kártalanítási költségek elkerülése érdekében a beruházó a tározó területének megvásárlását, illetve kisajátítását kezdeményezheti.
21/B. §
(1) A záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó és a belvíztározó területéhez tartozó ingatlan ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonosát - a rendelkezésre állással és a használattal, illetve a 21/E. § szerinti használati korlátozással összefüggő értékcsökkenés miatt, azok ellenértékeként - tulajdoni illetőségének arányában egyszeri térítés illeti meg. Ha az ingatlan már eredetileg is állami vagy önkormányzati tulajdonban volt, vagy a 21/A. § (1) vagy (2) bekezdése alapján állami vagy önkormányzati tulajdonba kerül, az egyszeri térítés kifizetésére nem kerül sor.
(2) A vízkárelhárítási célú tározó árvíz-szabályozási célból történő igénybevétele esetén az okozott tényleges kárért az ingatlan használóját kártalanítás illeti meg, kivéve, ha a tározó területe a 21/A. § alapján megvásárlásra vagy kisajátításra került, és ezután kötöttek bérleti vagy haszonbérleti szerződést.
(3) A vízkárelhárítási célú tározó területén lévő ingatlanok árvízi szabályozási célból történő igénybevételével kapcsolatos kártalanításra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.
(4) Az ingatlan tulajdonosának a bérleti vagy haszonbérleti szerződés megkötésekor a bérlő vagy haszonbérlő tudomására kell hoznia a 21/E. § szerinti használati korlátozásokat.
(5) Ha a haszonbérlő a (2) bekezdés alapján kártalanításban részesült, egyidejűleg ezen a címen nem jogosult a termőföldről szóló törvény szerinti haszonbér-fizetési kedvezmény igénybevételére.
(5) Ha a haszonbérlő a (2) bekezdés alapján kártalanításban részesült, egyidejűleg ezen a címen nem jogosult a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti haszonbér-fizetési kedvezmény igénybevételére.
21/C. §
(1) A 21/B. § (1) bekezdése szerinti egyszeri térítés megfizetéséről a vízügyi hatóság határozatában dönt, és a beruházó gondoskodik az egyszeri térítés kifizetéséről.
(2) Az egyszeri térítés alapja a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti aranykorona-értéke (a továbbiakban: AK). Az egyszeri térítés mértéke e rendelkezés hatálybalépésekor 8000 forint AK-ként. Az egyszeri térítés mértéke évente, január 1-jével növekszik a Központi Statisztikai Hivatal által közölt, a tárgyévre érvényes fogyasztói árindex mértékével.
(2) Az egyszeri térítés alapja a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) ingatlan-nyilvántartás szerinti aranykorona-értéke (a továbbiakban: AK). Az egyszeri térítés mértéke e rendelkezés hatálybalépésekor 8000 forint AK-ként. Az egyszeri térítés mértéke évente, január 1-jével növekszik a Központi Statisztikai Hivatal által közölt, a tárgyévre érvényes fogyasztói árindex mértékével.
21/D. §   A vízügyi hatóság a vízkárelhárítási célú tározó kijelölése során csak a tényállás tisztázása érdekében tart közmeghallgatást.
21/E. §
(1) A záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó és a belvíztározó területén lévő termőföldön:
a) kémiai talajjavításra, öntözési, meliorációs célú beruházásra,
b) faiskola létesítésére, vetőmagtermesztésre, szaporítóanyag előállítására,
c) ültetvények és gyenge víztűrő képességű évelő kultúrák telepítésére,
d) gyepfeltörésre
állami támogatás nem vehető igénybe, illetve ilyen esetekben a tározó árapasztási célú igénybevételekor keletkező kárért kártalanítás nem jár.
(1) A záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó és a belvíztározó területén lévő földön:
a) kémiai talajjavításra, öntözési, meliorációs célú beruházásra,
b) faiskola létesítésére, vetőmagtermesztésre, szaporítóanyag előállítására,
c) ültetvények és gyenge víztűrő képességű évelő kultúrák telepítésére,
d) gyepfeltörésre
állami támogatás nem vehető igénybe, illetve ilyen esetekben a tározó árapasztási célú igénybevételekor keletkező kárért kártalanítás nem jár.
(2) A záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó és a belvíztározó területén nem lehet:
a) bejelentéshez vagy engedélyhez kötött építési tevékenységet folytatni,
b) a kezelő hozzájárulása nélkül a tározó kapacitáscsökkenésével járó, vagy a vizek lefolyási viszonyát megváltoztató tereprendezést végezni.
(3) Nem jár kártalanítás a kár azon része után, amely a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések megszegése miatt keletkezett.
(4) A vízkárelhárítási célú tározó területén lévő termőföld művelési ágát megváltoztatni kizárólag a tározó kezelőjének előzetes hozzájárulásával lehet.
(4) A vízkárelhárítási célú tározó területén lévő föld művelési ágát megváltoztatni kizárólag a tározó kezelőjének előzetes hozzájárulásával lehet.
22. §
(1) Az ingatlan tulajdonosa (használója):
a) az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy ezáltal a vizek természetes lefolyását ne akadályozza; a meder, valamint a parti és a part menti létesítmények és egyéb közcélú vízilétesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse, továbbá a víz minőségét ne károsítsa;
b) a meder használatát és hasznainak szedését csak a jogszabályban meghatározott feltételekkel; vízjogi engedélyköteles tevékenység esetén a vízjogi engedély szerint végezheti.
(2) A parti ingatlan tulajdonosa parti ingatlanát az elhabolás ellen jogosult megvédeni, illetve az elhabolt részt vízjogi engedély alapján helyreállítani.
22/A. §
(1) A vízügyi igazgatási szerv vizsgálja, hogy van-e az öntözővíz továbbítását akadályozó vízfolyás- vagy csatornaszakasz.
(2) Ha a vízügyi igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy van nem állami tulajdonban lévő, az öntözővíz-továbbítást akadályozó vízfolyás- vagy csatornaszakasz, úgy kezdeményezi a vízügyi hatóságnál a vízügyi igazgatási szerv üzemeltetőként, fenntartóként történő kijelölését.
(3) A vízügyi hatóság - hatvan napon belül lefolytatott hatósági eljárásban - a vízügyi igazgatási szervet üzemeltetőnek és fenntartónak akkor jelöli ki, ha
a) megállapítja, hogy az adott nem állami tulajdonban lévő vízfolyásnak, csatornának az öntözésben betöltött szerepe közérdekű, és
b) a vízfolyás, csatorna elhanyagolt állapota akadályozza az öntözővíz-továbbítást.
(4) A vízügyi hatóság kijelölő döntése két évig hatályos és fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(5) A kijelölő döntés a közléstől számítva legfeljebb három hónap időtartamot biztosít arra, hogy a vízügyi igazgatási szerv a vízfolyást, csatornát üzemeltetésre és fenntartásra átvegye.
22/B. §   Ha az öntözővíz továbbítását akadályozó vízilétesítmény tulajdonosa a 22/A. § szerinti hatósági kijelölés helyett üzemeltetési szerződést köt a vízügyi igazgatósággal a vízfolyás, csatorna üzemeltetésére és fenntartására, úgy a vízügyi igazgatóság a kijelölés iránti kérelmet visszavonja és a vízügyi hatóság a folyamatban lévő eljárást megszünteti, valamint, ha a kijelölés már megtörtént, a vízügyi hatóság a döntést visszavonja. A szerződéskötésről a vízügyi igazgatási szerv tizenöt napon belül tájékoztatja a vízügyi hatóságot.
22/C. §
(1) A 22/A. § (3) bekezdés a) pontja szerinti közérdek fennállását a vízügyi igazgatási szerv rendszeresen vizsgálja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeképpen a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezheti
a) a kijelölő döntés felülvizsgálatát vagy időbeli hatályának meghosszabbítását,
b) az üzemeltetési szerződés felülvizsgálatát.
(3) Az öntözést szolgáló vízfolyás, csatorna tulajdonosa kezdeményezheti az üzemeltetési szerződés vagy a kijelölő döntés felülvizsgálatát, ha a szerződés megkötését vagy a hatósági döntés kiadását megalapozó közérdekűség álláspontja szerint már nem áll fenn.
23. §
(1) E törvény hatálybalépését követően a természetes vizek partját a tulajdonos állam, illetve a tulajdonos helyi önkormányzat közérdekű célokra tartja fenn, ezért az államtól, illetőleg az önkormányzattól beépítetlen ingatlantulajdon természetes vizek partján nem szerezhető.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy különösen indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt korlátozás alól meghatározott ingatlan, illetőleg meghatározott partszakasz tekintetében rendeletben felmentést adjon.
(3) A helyi önkormányzat a forgalomképtelen törzsvagyonként tulajdonába adott természetes vizek partján levő beépítetlen ingatlanok tekintetében az (1) bekezdésben foglalt korlátozás alól - a települési érdekekre figyelemmel - önkormányzati rendeletben felmentést adhat.
24. §
(1) A folyópart és az árvízvédelmi töltés közötti területet (hullámteret), továbbá a töltésnek az árvizektől mentesített oldalán lévő azon területet, amelyen fakadó- és szivárgó vizek jelentkezhetnek, csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad használni és hasznosítani.
(1) A folyó nagyvízi medrét, továbbá a töltésnek az árvizektől mentesített oldalán lévő azon területet, amelyen fakadó- és szivárgó vizek jelentkezhetnek, csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad kezelni, használni és hasznosítani.
(1) A nagyvízi meder elsődleges rendeltetése a mederből kilépő árvíz és a jég levezetése.
(2) A folyók, patakok (kisvízfolyások), belvíz- és öntözőcsatornák, tavak, tározók, holtágak parti sávját úgy kell használni, hogy azt a meder tulajdonosa (használója) a meder-karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz szükséges mértékben igénybe vehesse.
(2) A folyók, patakok (kisvízfolyások), belvíz- és öntözőcsatornák, tavak, tározók, holtágak parti sávját, továbbá az árvízvédelmi létesítmények (így például: töltés, árvízvédelmi fal, árvízi tározótöltés) mindkét oldali lábvonalától mért 10-10 méter széles védősávját úgy kell használni, hogy azt a meder, illetve létesítmény tulajdonosa (használója) a karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz szükséges mértékben, illetőleg védekezési célból akadálytalanul igénybe vehesse.
(2) A folyó nagyvízi medrét, továbbá a töltésnek az árvíztől mentesített oldalán lévő azon területet, amelyen fakadó, illetve szivárgó víz jelentkezhet, csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad kezelni, használni és hasznosítani.
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben említett, valamint a rendszeresen víz alá kerülő területeken épületet vagy egyéb építményt külön jogszabály alapján és a vízügyi igazgatás területi szervének hozzájárulásával lehet elhelyezni. Az engedély nélküli elhelyezés következtében az elhelyezőt ért kárért - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kártalanítás nem jár.
(3) A folyók nagyvízi medrére vonatkozóan kezelési tervet kell készíteni, amely a nagyvízi mederben tevékenységet folytatókra kötelező. A kezelési terv készítésére, tartalmára, jóváhagyására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A nagyvízi mederben építményt elhelyezni az érintett folyószakasz mederkezelőjének hozzájárulásával lehet.
(4) A hullámtérre, a parti sávra, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területekre, azok használatára, hasznosítására vonatkozó előírásokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4) Az (1) és (2) bekezdésekben említett, valamint a rendszeresen víz alá kerülő területeken épületet vagy egyéb építményt külön jogszabály alapján és a vízügyi igazgatás területi szervének hozzájárulásával lehet elhelyezni. Engedély nélküli elhelyezés következtében az elhelyezőt ért kárért - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kártalanítás nem jár.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett, valamint a rendszeresen víz alá kerülő területeken építmény a meder tulajdonosának, illetve kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el. Ennek hiányában az elhelyezőt ért kárért - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kártalanítás nem jár.
(4) A nagyvízi mederben fekvő ingatlan tulajdonosa, illetve használója a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy más tevékenységet kizárólag saját felelősségére, az árvizek levezetésének akadályozása nélkül, a környezet- és természetvédelmi, valamint a kulturális örökségvédelmi előírások megtartásával folytathat. A nagyvízi mederben a termőföld más célú hasznosítását, valamint a művelési ág megváltoztatását végrehajtani kizárólag az érintett folyószakasz-meder kezelőjének előzetes hozzájárulásával lehet.
(4) A nagyvízi mederben fekvő ingatlan tulajdonosa, illetve használója a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy más tevékenységet kizárólag saját felelősségére, az árvizek levezetésének akadályozása nélkül, a környezet- és természetvédelmi, valamint a kulturális örökségvédelmi előírások megtartásával folytathat. A nagyvízi mederben a termőföld védelméről szóló törvény szerinti, a termőföld más célú hasznosítását, valamint a föld művelési ágának megváltoztatását végrehajtani kizárólag az érintett folyószakasz-meder kezelőjének előzetes hozzájárulásával lehet.
(5) A nagyvízi mederre, a parti sávra, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területekre, azok használatára, hasznosítására vonatkozó előírásokat és korlátozásokat, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos kártérítési eljárás szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(5) A nagyvízi mederre, a parti sávra, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területekre, azok használatára, hasznosítására, a víziállásokra vonatkozó előírásokat és korlátozásokat, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos kártalanítási eljárás szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(5) A folyók, patakok, kisvízfolyások, belvíz- és öntözőcsatornák, tavak, tározók, holtágak parti sávját, továbbá az árvízvédelmi létesítmények védősávját úgy kell használni, hogy azt a meder, illetve létesítmény tulajdonosa (használója) a karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz szükséges mértékben, illetve védekezési célból akadálytalanul igénybe vehesse.
(6) A parti sávban és védősávban, valamint a rendszeresen víz alá kerülő területeken építmény a meder tulajdonosának, illetve kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el. Ennek hiányában az elhelyezőt ért kárért - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kártalanítás nem jár.
(7) A folyók nagyvízi medrére vonatkozóan kezelési tervet kell készíteni, amely a nagyvízi mederben tevékenységet folytatókra kötelező. A kezelési tervet a miniszter rendeletben állapítja meg. A kezelési tervet össze kell hangolni a folyók nagyvízi medrére vonatkozó, illetve arra kihatással lévő egyéb tervekkel, így különösen a természet védelméről szóló törvény alapján a védett természeti területekre vonatkozóan elkészített természetvédelmi kezelési tervekkel, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet alapján a Natura 2000 területekre elkészített természetvédelmi kezelési és fenntartási tervekkel, illetve az adott területre vonatkozó, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló miniszteri rendelet alapján meghatározott természetvédelmi célkitűzésekkel, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján az erdőkre vonatkozóan elkészített körzeti erdőtervekkel.
(7) A folyók nagyvízi medrére vonatkozóan kezelési tervet kell készíteni, amely a nagyvízi mederben tevékenységet folytatókra kötelező. A kezelési tervet a vízgazdálkodásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A kezelési tervet össze kell hangolni a folyók nagyvízi medrére vonatkozó, illetve arra kihatással lévő egyéb tervekkel, így különösen a természet védelméről szóló törvény alapján a védett természeti területekre vonatkozóan elkészített természetvédelmi kezelési tervekkel, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet alapján a Natura 2000 területekre elkészített természetvédelmi kezelési és fenntartási tervekkel, illetve az adott területre vonatkozó, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló miniszteri rendelet alapján meghatározott természetvédelmi célkitűzésekkel, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján az erdőkre vonatkozóan elkészített körzeti erdőtervekkel.
(7) A folyók nagyvízi medrére vonatkozóan kezelési tervet kell készíteni, amely a nagyvízi mederben tevékenységet folytatókra kötelező. A kezelési tervet a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A kezelési tervet össze kell hangolni a folyók nagyvízi medrére vonatkozó, illetve arra kihatással lévő egyéb tervekkel, így különösen a természet védelméről szóló törvény alapján a védett természeti területekre vonatkozóan elkészített természetvédelmi kezelési tervekkel, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet alapján a Natura 2000 területekre elkészített természetvédelmi kezelési és fenntartási tervekkel, illetve az adott területre vonatkozó, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló miniszteri rendelet alapján meghatározott természetvédelmi célkitűzésekkel, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján az erdőkre vonatkozóan elkészített körzeti erdőtervekkel.
25. §
(1) A partok védelmére szolgáló munkák folytán ideiglenesen igénybe vett terület használatáért a parti ingatlan tulajdonosának kártalanítás nem jár, az évelő növényzetben és a függő termésben okozott zöldkárt, valamint az épületben okozott károkat azonban meg kell téríteni.
(2) A közérdekű mederszabályozáshoz szükséges területet az ingatlan tulajdonosától meg kell vásárolni, illetve - ha adásvételi szerződés nem jön létre - azt ki kell sajátítani.
(3) Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ivóvízbázisok, vízkivételi művek védelme érdekében kijelölt védőterületen, védősávon a vízbázist veszélyeztető tevékenységet nem végezhet.
(3) Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ivóvízbázisok, vízkivételi művek védelme érdekében kijelölt védőterületen, védősávon a külön jogszabályban, illetőleg a védőterületet megállapító hatósági határozatban meghatározott, vízbázist veszélyeztető tevékenységet nem végezhet, továbbá a kártalanításra vonatkozó rendelkezések mellett köteles tűrni az ezzel összefüggő közérdekű használati jogok gyakorlását, illetőleg az ingatlanhasználat meghatározott körű korlátozását.
26. §   Ha a vizek mennyisége vagy a vízilétesítmények teljesítőképessége a többletvizek fokozatos leeresztését teszi szükségessé (szükséghelyzet), az érintett ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vizeket a nagyobb kár csökkentése és elhárítása érdekében ideiglenesen az ingatlanon tartsák, odavezessék, ideiglenesen tározzák, illetve az ingatlanon átvezessék.
27. §   E törvény 20. § (1) és (2) bekezdése, illetve a 23. § (1) bekezdése alapján megállapított tulajdoni és használati korlátozásokat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
27. §   Az e törvény 20. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 23. § (1) bekezdése alapján megállapított tulajdoni és használati korlátozásokat, továbbá a 25. § (3) bekezdése szerinti védőterület tényét a vízügyi hatóság határozata alapján (a település nevének és a helyrajzi számnak a megjelölésével) az ingatlan-nyilvántartásba - külön törvény szerint - be kell jegyezni.
27. §   Az e törvény 20. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján megállapított vízvezetési szolgalmi jogot és vízhasználati szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, továbbá a 25. § (3) bekezdése szerinti védőterület, továbbá a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényét, mint jogi jelleget a vízügyi hatóság jogerős határozata alapján (a település nevének és helyrajzi számnak a megjelölésével) az ingatlan-nyilvántartásba - külön törvény szerint - fel kell jegyezni.
27. §   A 20. § (1) és (2) bekezdése alapján megállapított vízvezetési és vízhasználati szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, továbbá a 21. § szerinti vízkárelhárítási célú tározóban, a 25. § (3) bekezdése szerinti védőterületen, a nagyvízi mederben, illetve a parti sávban való elhelyezkedés tényét, mint jogi jelleget a vízügyi hatóságnak az érintett ingatlanra vonatkozó jogerős határozata alapján az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni.

VIII. FEJEZET
A VÍZÜGYI HATÓSÁGI JOGKÖR

28. §
(1) Vízjogi engedély szükséges - jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély).
(1) Vízjogi engedély szükséges - jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve - a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély).
(1) A jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve vízjogi engedély szükséges
a) a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély),
b) a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély), és
c) a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).
(2) Elvi vízjogi engedély kérhető a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízhasználat, vízimunka és vízilétesítmény műszaki tervezéséhez.
(5) A szénhidrogén kitermelési céllal mélyített, de arra alkalmatlan kutak termálvíz kitermelési célú hasznosítására a vízügyi hatóság ad engedélyt.
29. §
(1) Vízjogi engedélyt a hatóság az előírt feltételek megléte esetén csak abban az esetben adhat ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat:
a) nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket;
b) megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények, víziközművek megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak;
c) megfelel a külön jogszabályban foglalt előírásoknak.
(1a) Termálvíz kizárólag energiahasznosítás céljából történő kitermelésére vonatkozó létesítési engedélyben - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint - rendelkezni kell a kitermelt víz elhelyezésének módjáról.
(1a) Termálvíz kizárólag energiahasznosítás céljából történő kitermelésére vonatkozó létesítési engedélyben - a jogszabályokban előírt feltételek szerint - rendelkezni kell a kitermelt víz elhelyezésének módjáról.
(2) Új vízjogi engedély csak abban az esetben adható ki, ha az engedélyesek számára az engedélyben meghatározott vízmennyiség biztosítható.
(3) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően történt, az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a fennmaradási engedélyt utólag megadja, a létesítő bírság fizetésére köteles. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 20%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén a mindenkori vízjogi szabálysértési felső értékhatár ötszöröséig terjedhet.
(3) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megépítése vagy átalakítása jogerős hatósági engedély nélkül, vagy a jogerős hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a vízimunka, vízi létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, a létesítő vízgazdálkodási bírság fizetésére köteles. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. Természetes személy esetében a bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
(3) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megépítése vagy átalakítása jogerős hatósági engedély nélkül, vagy a jogerős hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a vízimunka, vízi létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
(4) A vízgazdálkodási bírságot - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a vízimunka, vízi létesítmény kivitelezőjével szemben kell kiszabni.
(5) A vízgazdálkodási bírságot a vízimunka, vízilétesítmény létesítőjével szemben kell kiszabni, ha
a) a kivitelező kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jogellenes létesítésért való felelősség nem őt terheli, vagy
b) a kivitelező személye nem ismert.
(6) Nem szabható ki vízgazdálkodási bírság
a) a vizeket érő balesetszerű szennyezés azonnali elhárítása érdekében szükséges, valamint
b) a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti rendkívüli védekezés műszaki feladataihoz kötődő,
vízjogi engedély hiányában létesített vízilétesítmények, vagy végzett vízimunka esetében, ha az egyébként engedélyezhető lett volna.
(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény hatálybalépését megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.
30. §
(1) A vízjogi engedélyt (ideértve az elvi engedélyt is) - a külön jogszabályban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén - hivatalból vagy kérelemre a hatóság módosíthatja, szüneteltetheti és vissza is vonhatja.
(2) Ha a vízjogi engedély módosítását, szüneteltetését, visszavonását megalapozó eseményt tevékenység vagy mulasztás idézte elő, az engedélyest az ebből eredő károkért az köteles kártalanítani, akinek tevékenysége vagy mulasztása miatt vált szükségessé a hatósági intézkedés.
(3) Az (1) bekezdés alapján hivatalból megtett intézkedésekből keletkezett károkért nem jár kártalanítás, ha az intézkedéseket
a) a közérdek, különösen a vízgazdálkodási, a közegészségügyi, a környezet- és természetvédelmi érdek,
b) a vizek mennyiségének és minőségének természetes vagy egyéb elháríthatatlan okokból történő megváltozása
c) az engedélyes jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy jogszabályi kötelezettség megszegése
indokolja.
30/A. §   Ha a hatóság által hivatalból indított eljárás kötelezettséget megállapító határozattal zárul, a közigazgatási hatósági eljárás költségeit a kötelezettnek kell viselnie.
30/B. §   A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.
31. §   A vízügyi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási eljárásokért (ideértve a szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegű szolgáltatásokat, továbbá a bejelentéseket) igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
31/A. §   A vízügyi igazgatási szerveknek - a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletben meghatározott tevékenységek esetében - nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.
31/A. §   A vízügyi igazgatási szerveknek - a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletben meghatározott tevékenységek esetében - nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.
31. §   Ha a 28. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó munka, létesítmény vagy tevékenység a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének, partjának állapotát vagy a vízilétesítményeket, azok üzemeltetését, védőterületeit bármilyen módon érinti vagy érintheti - és más jogszabály a vízügyi hatóságot szakhatóságként jelöli meg -, az eljáró hatóságot a vízügyi hatóság állásfoglalása köti.
32. §   Ha a vizek mennyiségi, minőségi védelme, a vizek kártételeinek elhárítása, a károk megelőzése vagy a jogszerűen gyakorolt vízhasználat azt egyébként szükségessé teszi, a hatóság a vízhasználót, vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott a káros, illetve a károsodás veszélyével fenyegető állapot megszüntetésére, a szükséges vízimunka elvégzésére vagy meghatározott módon történő gyakorlására kötelezheti.
32. §   Ha a vizek mennyiségi védelme, a vizek kártételeinek elhárítása, a károk megelőzése vagy a jogszerűen gyakorolt vízhasználat azt egyébként szükségessé teszi, a hatóság a vízhasználót, vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott a káros, illetve a károsodás veszélyével fenyegető állapot megszüntetésére, a szükséges vízimunka elvégzésére vagy meghatározott módon történő gyakorlására kötelezheti.
32/A. §
(1) Aki a 29. § (3) bekezdésében foglaltakon túl jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. Természetes személy esetében a bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
(1) Aki a 29. § (3) bekezdésében foglaltakon túl jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, ideértve a vízgazdálkodási adatszolgáltatási, nyilvántartás-vezetési kötelezettséget is, a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
(2) A behajtott vízgazdálkodási bírság a központi költségvetés bevétele.
33. §
(1) A vízügyi felügyelet keretében a hatóság
a) a vízimunkák, a vízilétesítmények megvalósításának az ellenőrzését,
b) vízilétesítmények üzemeltetésének, illetve a vízhasználatok gyakorlásának ellenőrzését,
c) a más hatóság által engedélyezett munkák és megvalósított létesítmények építésénél és üzemeltetésénél a vízügyi előírások megtartásának ellenőrzését,
d) a vízjogi engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül végzett munkák, illetőleg megvalósított létesítmények és vízhasználatok folyamatos felderítését
(2) A vízügyi felügyelet keretében feltárt jogsértő, illetve a károsodás veszélyével fenyegető állapot megszüntetésére a vízügyi hatóság köteles e törvényben és más jogszabályokban meghatározott intézkedéseket megtenni, ideértve a vízjogi engedély visszavonását is.
(3) A vízügyi hatóság az általa engedélyezett vízimunkákról, vízilétesítményekről és a vízhasználatokról vízikönyvet, a vízkészletről pedig nyilvántartást vezet.
33/A. §   A vízügyi hatóság jogosult - a természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése (így a nagyvízi meder vízszállító képességének megőrzése, az árvizek levezetésének biztosítása) érdekében - a nagyvízi mederben telekalakítási, illetőleg építési tilalmat elrendelni.
33/B. §
(1) A vízügyi hatósági eljárásokban a döntést a kérelem megérkezését követő naptól számított 45 napon belül kell meghozni úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok a megkeresést követő 21 napon belül adják meg állásfoglalásukat.
(1) A vízügyi hatósági eljárásokban a döntést a kérelem megérkezését követő naptól számított 45 napon belül kell meghozni, a vízügyi eljárásba bevont szakhatóság, valamint a vízügyi hatóság, mint szakhatóság pedig a megkeresést követő 21 napon belül adják meg állásfoglalásukat.
(2) A vízügyi hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

IX. FEJEZET
A VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK

34. §
(1) A vízgazdálkodási közfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott vízgazdálkodási társulatok (a továbbiakban: társulat) útján is elláthatók.
(1) A vízgazdálkodási közfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A vízgazdálkodási társulat közfeladatai jellegétől függően vízitársulat, illetve víziközmű társulat.
(2) A társulat jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, közfeladatai jellegétől függően víziközmű-társulat, illetve vízitársulat. A társulat létrehozására, szervezetére, működésére, megszűnésére, egyesülésére, illetve szétválására, valamint választott tisztségviselőinek felelősségére - az e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény I. és II. fejezeteinek rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A társulat jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, közfeladatai jellegétől függően víziközmű-társulat, illetve vízitársulat. A társulat létrehozására, szervezetére, működésére, megszűnésére, egyesülésére, illetve szétválására, valamint választott tisztségviselőinek felelősségére - az e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a gazdasági társaságokról szóló törvény általános részének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A vízitársulatról külön törvény rendelkezik.
(3) A társulat az e törvényben meghatározott közfeladatait szolgáló tevékenységét az érdekeltségi területén végzi.
(4) A társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok.
(5) A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni.
35. §
(1) A társulat közfeladatként:
a) víziközmű-társulat esetén - a település, az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, káros vizek elvezetését szolgáló - vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt;
b) vízitársulat esetén helyi vízrendezési és vízkár-elhárítási feladatokat lát el.
(1) A társulat közfeladatait szolgáló tevékenységét érdekeltségi területén végzi.
(2) A vízitársulat közcélú mezőgazdasági vízhasznosítási létesítményeket hozhat létre, továbbá azokhoz kapcsolódó talajjavítási tevékenységet, nem közműves vízszolgáltatást végezhet, az alapszabályban meghatározott közfeladatait elősegítő vállalkozási tevékenységet is folytathat.
(2) A víziközmű társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok.
(2) A víziközmű társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.
(3) A vízitársulat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(3) A víziközmű társulat tagjai kötelesek a víziközmű társulat részére víziközmű társulati érdekeltségi hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulás) fizetni. A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás.
(4) A víziközmű társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti.
(5) A víziközmű társulat feladatai ellátása kapcsán a feladat ellátásához szükséges mértékig jogosult a víziközmű társulati tagok adatainak kezelésére. A víziközmű társulat a hozzájárulás beszedése érdekében jogosult továbbá az ehhez szükséges adatokat a hatáskörrel rendelkező szervtől bekérni.

A társulat megalakulása

36. §
(1) A társulat akkor jön létre, ha az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak (a továbbiakban: tagoknak) az érdekeltségi egység aránya szerint számított többsége az alakuló közgyűlésen
a) elhatározza a társulat megalakulását,
b) elfogadja a társulat alapszabályát, és
c) megválasztja a társulat testületi vezető szerveit és tisztségviselőit.
(1) A víziközmű társulat megalakulását - egyéb jogszabály szerinti - szervező bizottság készíti elő.
(2) A társulat megalakításához az alakuló közgyűlésen a tagok érdekeltségi egység szerint számított legalább kétharmados többségének döntése szükséges.
(2) A víziközmű társulat legfőbb szerve a közgyűlés.
(2) A víziközmű társulat legfőbb szerve a taggyűlés.
(3) A társulat megalakulását szervező bizottság készíti elő.
(3) A közgyűlés tagjait az alapszabályban meghatározott eljárásnak megfelelően a tagok delegálják.
(3) A taggyűlés tagjait az alapszabályban meghatározott eljárásnak megfelelően a tagok delegálják.
(4) A víziközmű társulat ügyvezetését az intézőbizottság látja el.
(5) A víziközmű társulat ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság.
(6) A víziközmű társulat intézőbizottsága elnökből és legalább kettő, legfeljebb hét tagból áll.
(7) Az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait - az alakuló taggyűlés kivételével - a közgyűlés választja meg. Az intézőbizottság elnöke a víziközmű társulat elnöke.
(7) Az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait - az alakuló taggyűlés kivételével - a taggyűlés választja meg. Az intézőbizottság elnöke a víziközmű társulat elnöke.
(7a) Nem választható az intézőbizottság, valamint az ellenőrző bizottság tagjává és elnökévé, aki
a) a beruházással érintett önkormányzat alkalmazottja, tisztségviselője, valamint ezeknek a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója,
b) a beruházás kivitelezésében közreműködő vállalkozó vagy vállalkozás vezető tisztségviselője.
(8) Az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
37. §
(1) A társulat alapszabályában meg kell határozni:
a) nevét, székhelyét;
b) feladatát és ezzel összefüggésben azt, hogy vízitársulatként vagy víziközmű-társulatként működik-e;
c) tevékenységi körét;
d) érdekeltségi területét (helyszínrajzi ábrázolással);
e) a tagok jogait és kötelességeit;
f) a társulati érdekeltségi egységet, a tagok érdekeltségi hozzájárulásának szabályait;
g) a társulat gazdálkodására (üzemi tevékenységére), vezető beosztású dolgozóira, testületi szerveire vonatkozó általános szervezeti és működési szabályokat, valamint a vízitársulat vállalkozási tevékenységének kereteit;
h) a társulat képviseletének módját;
i) mindazt, amit jogszabály alapján az alapszabály rendez vagy a taggyűlés szükségesnek tart.
(1) A víziközmű társulat csak víziközmű társulattá alakulhat át.
(1) Víziközmű társulat csak víziközmű társulattal egyesülhet, víziközmű társulat csak víziközmű társulatokká válhat szét. Víziközmű társulat átalakulással egyéb módon nem jöhet lére.
(2) A társulat tagjainak nevét, lakóhelyét, székhelyét az alapszabály mellékletében kell meghatározni, és az alapszabállyal egy időben a cégbírósághoz benyújtani.
(2) A víziközmű társulat a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyonával gazdasági társaságot, nonprofit gazdasági társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, nonprofit gazdasági társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet.
(2) A víziközmű társulat gazdasági társaságot, nonprofit gazdasági társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, nonprofit gazdasági társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet.
(3) A társulat alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül az intézőbizottságnak cégbejegyzés és közzététel végett be kell jelentenie a cégbíróságnál.
(3) A víziközmű társulat tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a víziközmű társulat tartozásaiért nem felelnek.
(4) A társulat a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel az alapszabály elfogadásának időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.
(4) A társulat a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.
(4) A víziközmű társulat jogutód nélküli megszűnése esetén - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően - végelszámolásra kerül sor.
(4) Ha a víziközmű társulat közfeladatát teljesítette, a vízgazdálkodási társulatokról szóló kormányrendelet szerinti elszámolási eljárásra, ha a közfeladat teljesítése nélkül jogutód nélkül megszűnik, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti végelszámolásra kerül sor.
(5) Az elszámolási eljárás keretében a víziközmű társulatnak az alapszabályban foglaltak szerint el kell számolnia a működésére fordított összeggel, valamint a tagok vonatkozásában a beszedett érdekeltségi hozzájárulással, figyelembe véve az időközben elnyert önerő támogatást.

A társulat működése és tevékenysége

Víziközmű társulat

38. §
(1) A társulat szervei:
a) az alapszabály szerint: közgyűlés vagy küldöttgyűlés (a továbbiakban együtt: taggyűlés),
b) intézőbizottság,
c) ellenőrző bizottság.
(2) A társulat legfőbb szerve a taggyűlés, amely évente legalább egyszer ülést tart.
(3) A taggyűlést az intézőbizottság hívja össze. Ha az intézőbizottság ezt elmulasztja, az összehívásra az ellenőrző bizottság jogosult. A hatóság kezdeményezheti, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyelet során eljárva intézkedjen a taggyűlés összehívása érdekében.
(4) A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a taggyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni, és a helyben szokásos módon is közzé kell tenni.
(5) A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon
a) víziközmű-társulat esetén a tagok érdekeltségi egység aránya szerint számított legalább 51%-a személyesen megjelenik, illetve képviselteti magát;
b) vízitársulat esetén a tagok (képviselőik) érdekeltségi egység arányában számított több mint kétharmada jelen van, akik egyben az érdekeltségi területnek legalább 51%-át képviselik.
(6) A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító taggyűlés vagy küldöttgyűlés határozata meghozatalánál a tagok érdekeltségük, minden egyéb ügyben egyenlő arányban szavaznak.
(7) Az alapszabály módosításához, illetve a társulat megszüntetéséhez, egyesüléséhez, illetve szétválásához legalább kétharmados többségű taggyűlési határozatra van szükség.
(8) Ha a taggyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára és az érdekeltségi arányra tekintet nélkül határozatképes.
38. §   A víziközmű társulat közfeladatként a település, az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, a belterületi vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt.
38. §   A víziközmű társulat közfeladatként kizárólag a település, vagy több település esetén az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, a belterületi vízrendezést és csapadékvíz-gazdálkodást szolgáló vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt. A víziközmű társulat az e törvényben meghatározott közfeladatán és az ahhoz kapcsolódó helyreállítási munkákon kívül egyéb tevékenységet nem végezhet.
39. §
(1) A társulat irányító szerve az intézőbizottság, ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság. E szerveket a taggyűlés legalább kétharmados többséggel választja meg.
(2) Az intézőbizottság elnökből és legalább két, legfeljebb kilenc tagból áll (a továbbiakban: vezető tisztségviselők). A taggyűlés választja meg az intézőbizottság elnökét, aki egyben a társulat elnöke.
(3) Az ellenőrző bizottság feladata a társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. Az ellenőrző bizottság közvetlenül a taggyűlésnek van alárendelve. Az ellenőrző bizottság elnökből és legalább két tagból áll, az elnököt a taggyűlés választja meg.
(4) Az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság ügyrendjét a jogszabályok és az alapszabály keretei között maga állapítja meg.
39. §
(1) A víziközmű társulat törvényességi felügyeletét - ideértve a közfeladatok ellátásával kapcsolatos, a szakmai követelményeknek megfelelő törvényes megalakulás és működés ellenőrzését is - a társulat székhelye szerint illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság gyakorolja.
(1) A víziközmű társulat törvényességi felügyeletét - ideértve a közfeladatok ellátásával kapcsolatos, a szakmai követelményeknek megfelelő törvényes megalakulás és működés ellenőrzését is - a társulat székhelye szerint illetékes vízügyi igazgatási szerv gyakorolja.
(1) A víziközmű társulat törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A cégbíróságnak a víziközmű társulattal kapcsolatos eljárására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.
(2) A törvényességi felügyelet kiterjed a társulat megalakulásának, működésének, ellenőrzésére, továbbá annak vizsgálatára, hogy
a) alapszabálya, valamint más belső szabályzatai,
b) szerveinek határozatai és a testületi szervek működése,
c) az érdekeltségi (tagsági) jogviszony keretében a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése megfelel a jogszabályoknak, továbbá a testületi szervek határozatainak és a társulat alapszabályának.
(2) A víziközmű társulat felett törvényességi ellenőrzést gyakorol a társulat székhelye szerinti vízügyi igazgatási szerv.
(2) A víziközmű társulat szakmai ellenőrzését a társulat székhelye szerinti vízügyi igazgatási szerv gyakorolja.
(2) A víziközmű társulatnak a 38. § szerinti közfeladat teljesítésére irányuló szakmai ellenőrzését a társulat székhelye szerinti vízügyi igazgatási szerv látja el.
(3) A közfeladat ellátás állami ellenőrzésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(3) A vízügyi igazgatási szerv a törvényességi ellenőrzés keretében:
a) tagja a szervező bizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá részt vesz a taggyűlésen,
b) ellenőrzi a víziközmű társulat alapszabályát, belső szabályzatát és határozatait,
c) vizsgálja a víziközmű társulat szerveinek működését,
d) ellenőrzi, hogy a végzett tevékenység mennyiben jelenti a 38. §-ban foglalt közfeladat ellátását,
e) vizsgálja a közfeladat teljesítésének végrehajtását követően az elszámolási eljárás lefolytatását.
(3) A vízügyi igazgatási szerv a szakmai ellenőrzés keretében
a) tagja a szervező bizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá részt vesz a taggyűlésen,
a) tagja a szervezőbizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá részt vesz a taggyűlésen,
b) a víziközmű, illetve a belterületi vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló vízilétesítmény létrehozásával, illetve a fejlesztés szükségességével kapcsolatban előzetesen nyilatkozik, hogy a tevékenység mennyiben jelenti a 38. §-ban foglalt közfeladat ellátását, továbbá javaslatot adhat a víziközmű társulat által megvalósítandó közcélú vízilétesítmény tervezéséhez és a kivitelezés ütemezéséhez,
b) a víziközmű, valamint a belterületi vízrendezést és csapadékvíz-elvezetést szolgáló vízilétesítmény létrehozásával, illetve a fejlesztés szükségességével kapcsolatban előzetesen nyilatkozik, hogy a tevékenység mennyiben jelenti a 38. §-ban foglalt közfeladat ellátását, továbbá javaslatot adhat a víziközmű társulat által megvalósítandó közcélú vízilétesítmény tervezéséhez és a kivitelezés ütemezéséhez,
c) közvetlenül kezdeményezi a víziközmű társulat működésével kapcsolatban feltárt szakmai hiányosságok megszüntetését,
c) kezdeményezi a víziközmű társulat működésével kapcsolatban feltárt szakmai hiányosságok megszüntetését,
d) figyelemmel kíséri a 38. § szerinti közfeladat teljesítésének végrehajtását, valamint a végrehajtást követően az elszámolási eljárás lefolytatását,
d) figyelemmel kíséri a 38. § szerinti közfeladat teljesítésének végrehajtását,
e) a víziközmű társulattól a d) ponthoz kapcsolódóan személyes adatot nem tartalmazó adatszolgáltatást kérhet.
f) vizsgálja a víziközmű társulati tevékenység műszaki előkészítésének folyamatát, ezen belül az engedélyezési és kiviteli terveket (műszaki dokumentációkat),
g) értékeli és ellenőrzi a víziközmű társulat által megvalósítandó fejlesztéseket, terveket.
(4) Ha a vízügyi igazgatási szerv a jogszabályban, az alapszabályban vagy a belső szabályzatban foglaltak megsértését észleli, felhívja a víziközmű társulatot a jogsértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a vízügyi igazgatási szervet tájékoztatni.
(4) Ha a vízügyi igazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés során jogszabályban vagy hatósági határozatban foglalt szakmai előírások megsértését, vagy hibás gyakorlat folytatását észleli, felhívja a víziközmű társulatot a jogsértés vagy hibás gyakorlat megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a vízügyi igazgatási szervet tájékoztatni. Ha a víziközmű társulat a megadott határidőn belül a jogsértést vagy hibás gyakorlatot nem szünteti meg, a vízügyi igazgatási szerv a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében kezdeményezi a vízügyi hatóságnál, illetve a fővárosi, megyei kormányhivatalnál a feladat- és hatáskörébe tartozó hatósági eljárás megindítását.
(4) Ha a vízügyi igazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés során szakmai hiányosságot, szabálytalanságot tapasztal, felhívja a víziközmű társulatot a hiányosság, szabálytalanság megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a vízügyi igazgatási szervet tájékoztatni. Ha a víziközmű társulat a megadott határidőn belül a hiányosságot, szabálytalanságot nem szünteti meg, a vízügyi igazgatási szerv a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében kezdeményezi a vízügyi hatóságnál, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalnál a feladat- és hatáskörébe tartozó hatósági eljárás megindítását.
(5) Ha a megadott határidőn belül a jogsértést a víziközmű társulat nem szüntette meg, a vízügyi igazgatási szerv tizenöt napon belül kérelmezi a cégbíróságnál a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.
(5) A víziközmű társulat működésével kapcsolatos panaszok és közérdekű bejelentések esetében a feladat- és hatáskörét érintően az illetékes vízügyi hatóság jár el a vízügyi igazgatási szerv bevonásával.
(5) A víziközmű társulat működésével kapcsolatos panaszok és közérdekű bejelentések esetében a feladatkörét érintően a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv jár el, és a (3) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés elvégzésére, valamint a (4) és (6) bekezdés szerinti intézkedések megtételére jogosult.
(6) Ha a vízügyi igazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés során a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben, az alapszabályban vagy a belső szabályzatban foglalt - a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó - előírás megsértését észleli, tizenöt napon belül kezdeményezi a cégbíróságnál a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.
39/A. §
(1) Ha a víziközmű társulat a 38. § szerinti közfeladat teljesítése során létesülő vagy fejlesztésre kerülő vízilétesítményt a meglévő víziközmű-szolgáltatáshoz történő csatlakozással kívánja üzemeltetni, vagy egyébként a létesülő vízilétesítmény a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozik, a létesítéssel vagy fejlesztéssel érintett víziközmű-szolgáltatási ágazatban az ellátási területen szolgáltatást végzőt (a továbbiakban: szolgáltató) az alakuló taggyűlésre és a taggyűlésekre meg kell hívni.
(2) A szolgáltató a víziközmű társulat által megvalósítandó közcélú vízilétesítmény tervére és a kivitelezés ütemezésére vonatkozóan véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet, továbbá a víziközmű társulat képviselőjéhez kérdést intézhet.
(3) A szolgáltatót az (1) bekezdés szerinti vízilétesítmény vízjogi létesítési, illetve vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárása során ügyféli jogállás illeti meg.

A víziközmű társulat megalakulása

40. §
(1) A társulat felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el.
(2) A társulatok közös érdekeik védelmére - az egyesülési jogról szóló törvény szerint - érdekképviseleti szervezetet hozhatnak létre.
40. §
(1) A víziközmű társulat alapításához az szükséges, hogy az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (a továbbiakban: tagok) az alakuló taggyűlésen
a) elhatározzák megalakulását,
b) elfogadják alapszabályát,
c) megválasszák ügyvezető és ellenőrző szervét.
(1) A víziközmű társulat alapításához az szükséges, hogy az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban: tagok) az alakuló taggyűlésen
a) elhatározzák megalakulását,
b) elfogadják alapszabályát,
c) megválasszák ügyvezető és ellenőrző szervét.
(1) A víziközmű társulat alapításához az szükséges, hogy az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező természetes és jogi személyek (a továbbiakban: tagok) az alakuló taggyűlésen
a) elhatározzák megalakulását,
b) elfogadják alapszabályát,
c) megválasszák ügyvezető és ellenőrző szervét.
(2) A víziközmű társulat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja vonatkozásában a tagok kétharmadának, az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a tagok több mint felének szavazata szükséges.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja vonatkozásában a tagok kétharmadának, az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a tagok több mint felének szavazata szükséges. Amennyiben az érdekeltségi terület több települést foglal magában, településenként szükséges a tagok kétharmadának vagy több mint felének szavazata.
(4) A víziközmű társulat a cégnyilvántartásba való bejegyzését követően kezdheti meg működését.

A társulat vagyona

41. §
(1) A társulat a tagok érdekeltségi hozzájárulásából (a továbbiakban: hozzájárulás), valamint az érintett helyi önkormányzat és az állam költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból, továbbá vízitársulat esetén a vállalkozásból származó eredményéből látja el a közcélú feladatait.
(2) A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. A hozzájárulás mértékét a taggyűlés állapítja meg. A taggyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. A hozzájárulást - ha az alapszabály kivételt nem tesz - a tagok pénzben kötelesek teljesíteni.
(2) A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. A hozzájárulás mértékét a taggyűlés állapítja meg. A taggyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. A hozzájárulást - ha az alapszabály kivételt nem tesz - a tagok pénzben kötelesek teljesíteni. A vízitársulatok taggyűlése által elfogadott érdekeltségi hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke.
(3) A társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti.
41. §   A víziközmű társulat alapszabályában meg kell határozni:
a) a víziközmű társulat nevét, székhelyét;
b) a víziközmű társulat tagjait nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) feltüntetésével;
c) a víziközmű társulat feladatát; tevékenységi körét;
d) érdekeltségi területét (helyszínrajzi ábrázolással);
e) a tagok jogait és kötelességeit;
f) a társulati érdekeltségi egységet, a tagok hozzájárulásával kapcsolatos szabályokat;
g) a társulat gazdálkodására (üzemi tevékenységére), vezető beosztású dolgozóira, testületi szerveire vonatkozó általános szervezeti és működési szabályokat;
h) a víziközmű társulat képviseletének módját;
i) a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét.
j) a szakmai ellenőrzést ellátó vízügyi igazgatási szerv nevét, székhelyét.

A víziközmű társulat működése és tevékenysége

42. §
(1) Az állami és a helyi önkormányzati támogatás, valamint a tagok hozzájárulása a társulat tulajdonába kerül, kivéve, ha jogszabály szerint az állami támogatással az önkormányzat számol el, illetőleg az alapszabály a természetbeni hozzájárulás tekintetében eltérően rendelkezik.
(1) A közgyűlés évente legalább egyszer ülést tart.
(1) A taggyűlés évente legalább egyszer ülést tart.
(2) A vízitársulat közfeladata ellátásához szükséges elkülönített vagyona és a vállalkozásaiból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel.
(2) A közgyűlést az intézőbizottság hívja össze. Ha az intézőbizottság ezt elmulasztja, az összehívásra az ellenőrző bizottság jogosult.
(2) A taggyűlést az intézőbizottság hívja össze. Ha az intézőbizottság ezt elmulasztja, az összehívásra az ellenőrző bizottság jogosult.
(2a) A taggyűlés összehívását a vízügyi igazgatási szerv is kezdeményezheti.
(3) A vízitársulat a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyonával gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet. A közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyon: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 1. számú melléklete szerinti, a tárgyévet megelőző év mérlegében kimutatott jegyzett tőke, valamint a közfeladatok ellátásához a tárgyévben juttatott pénzeszköz, továbbá a jegyzett tőkén felüli saját tőkéből a jegyzett tőke összegének 8%-a.
(3) A vízitársulat a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyonával gazdasági társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet. A közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyon: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 1. számú melléklete szerinti, a tárgyévet megelőző év mérlegében kimutatott jegyzett tőke, valamint a közfeladatok ellátásához a tárgyévben juttatott pénzeszköz, továbbá a jegyzett tőkén felüli saját tőkéből a jegyzett tőke összegének 8%-a.
(3) A tagok legalább 10%-ának kezdeményezésére a közgyűlést össze kell hívni.
(3) A tagok legalább 10%-ának kezdeményezésére a taggyűlést össze kell hívni.
(4) A vízitársulat tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a társulat tartozásaiért nem felelnek.
(4) A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni, és a helyben szokásos módon is közzé kell tenni.
(4) A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a taggyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni, és a helyben szokásos módon is közzé kell tenni.
(5) A vízitársulat a vállalkozási tevékenységből származó eredményét elsősorban közfeladatai ellátására köteles fordítani.
(5) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint 50%-a jelen van.
(5) A taggyűlés akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint 50%-a jelen van.
(6) Az alapszabály módosításához, a víziközmű társulat megszüntetéséhez, más víziközmű társulattal történő egyesüléséhez, illetve szétválásához a közgyűlés több mint 50%-ának szavazatával meghozott határozatára van szükség.
(6) Az alapszabály módosításához, a víziközmű társulat megszüntetéséhez, más víziközmű társulattal történő egyesüléséhez, illetve szétválásához a taggyűlés több mint 50%-ának szavazatával meghozott határozatára van szükség.
(7) Ha a közgyűlés nem határozatképes, az első üléstől számított 8 napon belüli időpontra összehívott második ülés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára és az érdekeltségi arányra tekintet nélkül határozatképes.
(7) Ha a taggyűlés nem határozatképes, az első üléstől számított 8 napon belüli időpontra összehívott második ülés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára és az érdekeltségi arányra tekintet nélkül határozatképes.
(8) A víziközmű társulat érdekeltségi egységei számának megváltoztatásához az alapszabály módosítása szükséges.
(9) Ha
a) az érdekeltségi területen belül az érdekeltségi egységek számában következik be változás, a módosításra a (6) bekezdés az irányadó, vagy
b) az érdekeltségi területhez újabb terület kíván csatlakozni, ahhoz a víziközmű társulat meglévő tagjai több mint 50%-ának hozzájárulása, és a csatlakozni kívánó érdekeltségi egységek tagjai 2/3-ának elhatározása a víziközmű társulathoz való csatlakozásra és részükről az alapszabály ennek megfelelő módosítása szükséges, valamint az újonnan csatlakozó érdekeltségi egységek tagjai több mint felének el kell fogadnia a már megválasztott ügyvezetőt és ellenőrző szerveket.
43. §
(1) A társulat tagja a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott - jogszabályba vagy alapszabályba ütköző - határozat felülvizsgálatát bíróságtól kérheti.
(2) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A keresetindításra megállapított határidő elmulasztása jogvesztő. A kereset benyújtásának halasztó hatálya nincs, a határozat végrehajtását azonban a bíróság felfüggesztheti.
43. §   A víziközmű társulat ellenőrző bizottságára e törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
43. §   A víziközmű társulatra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályait kell alkalmazni a víziközmű társulat sajátosságainak figyelembevételével.

A víziközmű társulat vagyona

A társulat megszűnése

44. §
(1) A társulat megszűnik, ha
a) elhatározza a jogutód nélküli megszűnését (feloszlását);
b) másik társulattal egyesül vagy több társulatra szétválik;
c) a víziközmű-társulat az alapszabályában meghatározott közcélú feladatát megvalósította;
d) a vízitársulatot a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
e) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja.
f) a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését.
(1) A víziközmű társulat a tagok hozzájárulásából, valamint az érintett helyi önkormányzat és az állam költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból látja el a közcélú feladatait.
(2) A társulat más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át.
(2) A hozzájárulás mértékét a közgyűlés állapítja meg. A közgyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. A hozzájárulást a tagok pénzben kötelesek teljesíteni. A közgyűlés által elfogadott hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke.
(2) A hozzájárulás mértékét a taggyűlés állapítja meg. A taggyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. A hozzájárulást a tagok pénzben kötelesek teljesíteni. A taggyűlés által elfogadott hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke.
(3) A társulat megszűnése esetén végelszámolásra kerül sor.
(4) A társulatok jogutód nélküli megszűnése esetén a közfeladat ellátásához szükséges vagyon - a helyi vízgazdálkodási közfeladatot egyébként ellátni köteles - önkormányzatra vagy az államra száll.
(5) Ha a társulat megszűnését követően a közfeladatot az állam látja el, az ehhez szükséges vagyont a vízügyi igazgatás területi szerve, illetőleg a vizek és vízilétesítmények kezelésére létrehozott kizárólagos vagy többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek veszik át.
(5) Ha a társulat megszűnését követően a közfeladatot az állam látja el, az ehhez szükséges vagyont a vízügyi igazgatás területi szerve, illetőleg a vizek és vízilétesítmények kezelésére létrehozott kizárólagos vagy többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek veszik át a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vagyon kivételével, amelynek átvételéről a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.

A víziközmű társulat megszűnése

44/A. §
(1) A víziközmű társulat jogutód nélkül megszűnik, ha
a) elhatározza jogutód nélküli megszűnését,
b) alapszabályban meghatározott közcélú feladatát megvalósította,
b) alapszabályban meghatározott közfeladatát megvalósította és az elszámolási eljárást befejezte,
c) a cégbíróság a Cégtörvényben foglalt ok miatt megszünteti.
c) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését.
(2) A víziközmű társulat jogutódlással szűnik meg, ha másik víziközmű társulattá átalakul.
(3) A víziközmű társulat az elkészült víziközművet szolgáltatásra alkalmas állapotban az önkormányzat (önkormányzati társulás) részére átadja.
(4) Amennyiben a víziközmű beruházás részenként üzembe helyezhető, a víziközmű társulat a beruházás eredményeként megvalósult víziközművet részenként is átadhatja.

IX/A. FEJEZET
A NEM KÖZMŰVEL ÖSSZEGYŰJTÖTT HÁZTARTÁSI SZENNYVÍZ BEGYŰJTÉSÉRE VONATKOZÓ KÖZSZOLGÁLTATÁS

44/B. §   Az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy egyéb jogcímen használója (e fejezet alkalmazásában, a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, közüzemi csatornahálózatba vagy a helyben való, engedélyezett módon történő tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott módon gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított közszolgáltatónak átadni.
44/C. §
(1) A települési önkormányzat vagy azok társulása kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a közüzemi csatornahálózatba vagy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon engedélyezett egyedi szennyvízkezelés után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvíz begyűjtésére közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz átvételére köteles szennyvíztisztító telepet, szennyvízelvezető mű erre kijelölt elemét, a tavas vagy egyéb szennyvíztisztító művet (a továbbiakban együtt: átadási hely) a vízügyi hatóság - az átadás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője véleményének kikérésével - jelöli ki.
(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:
a) a közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait;
b) a közszolgáltató megnevezését, valamint annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles és az ártalmatlanítás céljából történő átadási helyet;
c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét, módját és időtartamát, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;
d) a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettséget, a közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit;
e) az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a szolgáltatás ingyenességének eseteit;
f) az üdülőingatlanokra, az időlegesen használt és a nem használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat;
g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.
44/D. §
(1) A közszolgáltatás igénybevételéért a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségével arányos díjat kell fizetni.
(2) A közszolgáltatás díjának meghatározása során a következőket kell figyelembe venni:
a) a háztartási szennyvíz mennyisége,
b) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a begyűjtés költségei,
c) a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek,
d) a közszolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a közszolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján meghatározott díjat csökkenteni kell a közszolgáltatás ellátásához biztosított költségvetési támogatással.
(4) A közszolgáltatás díja egytényezős vagy kéttényezős lehet. A közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni.
(4) A közszolgáltatás díja egytényezős vagy kéttényezős lehet. A közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ürítési díjának egységnyi díjtétele - elkülönítve - tartalmazza a begyűjtés, illetve nem szennyvíztisztító telepen történő elhelyezés esetén az utókezelés és a monitorozás költségeit is.
(5) Kötelező kéttényezős díjmegállapítást alkalmazni a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Programban részt vevő önkormányzatok esetében.
(6) A kéttényezős díj alapdíjból és ürítési díjból áll. Az alapdíj a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségek, a számlázás és díjbeszedés, a környezetvédelmi kiadások és ráfordítások, az amortizáció és a szükséges felújítás fedezetére, az ürítési díj az ártalmatlanítás céljából átadott nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől, valamint a terület felhasználási egységtől függő költségek fedezetére szolgál.
(6) A kéttényezős díj alapdíjból és ürítési díjból áll. Az alapdíj a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségeket, a számlázás és díjbeszedés költségeit, a környezetvédelmi kiadásokat és ráfordításokat, az amortizáció és a szükséges felújítás fedezetét, az ürítési díj a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől függő költségeket, valamint a terület felhasználási egységtől függő költségeket tartalmazza.
(7) A közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását megelőzően a közszolgáltató költségelemzés alapján az (1)-(6) bekezdésben foglaltaknak megfelelő díjkalkulációt készít. A díjkalkulációt a közszolgáltató javaslata alapján a jegyző, Budapesten a főjegyző terjeszti elő.
(8) Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete az ingatlantulajdonost terhelő közszolgáltatási díjfizetési kötelezettséget az (1)-(6) bekezdésben meghatározott rendelkezések alapján számított díjnál díjkedvezmény alkalmazásával alacsonyabb mértékben, vagy mentesség alkalmazásával a szolgáltatás ingyenességének esetét állapítja meg, akkor a különbséget díjkompenzáció formájában megtéríti. A díjkompenzáció fizetéséhez a képviselő-testület és a közszolgáltatást nyújtó megbízást köt, amely tartalmazza az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-ai 2012/21/EU bizottsági határozat 4. cikkében foglalt elemeket és egyebekben megfelel az e határozatban foglalt valamennyi egyéb követelménynek.
44/E. §
(1) A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettség határidejének elmulasztása esetén díjhátralék keletkezik, amely az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamattal, valamint a behajtás egyéb költségeivel együtt adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(2) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére a jogkövetkezményekről történő tájékoztatás mellett.
(2) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató vagy a követelés egyéb jogosultja (a továbbiakban: követelés jogosultja) felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére a jogkövetkezményekről történő tájékoztatás mellett.
(3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. nap elteltével a közszolgáltató a díjhátralék, a késedelmi kamat és az egyéb költségek adók módjára történő behajtását kezdeményezi.
(3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. nap elteltével a követelés jogosultja a díjhátralék, a késedelmi kamat és az egyéb költségek adók módjára történő behajtását kezdeményezi.
(4) A települési önkormányzat jegyzője - a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül - a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a települési önkormányzat jegyzője 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának.
(5) Ha a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától vagy vagyonkezelőjétől kell behajtani. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.
(6) A behajthatatlan díjhátralék esetében ennek tényéről és okáról a települési önkormányzat jegyzője - a behajtás eredménytelenségét követő 8 napon belül - igazolást ad a követelés jogosultjának.
44/F. §
(1) A közszolgáltató - az önkormányzati rendeletben előírt módon - folyamatosan köteles gondoskodni a nem közművei összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről a környezetvédelmi, vízügyi és közegészségügyi előírások megtartása mellett.
(2) A begyűjtő a begyűjtési tevékenységét a vízügyi hatóságnak köteles bejelenteni. A vízügyi hatóság a bejelentés alapján nyilvántartást vezet a begyűjtési tevékenységet végzőkről.
(3) Közszolgáltatást az végezhet, aki
a) biztosítani tudja a közszolgáltatás személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását,
b) a végzendő begyűjtési tevékenységet a begyűjtés helye szerint illetékes vízügyi hatóságnak bejelentette, és a vízügyi hatóság a tevékenységet nyilvántartásba vette,
c) közbeszerzési eljárás vagy - ha a közbeszerzésekről szóló törvény szerint nem szükséges - kijelölés alapján a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött.
(4) A közszolgáltatásnak a környezet veszélyeztetését és szennyezését kizáró módon kell történnie.
(5) A közszolgáltatást végző felelős a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért.
(6) A közszolgáltatás teljesítéséből eredő szennyezés esetén a begyűjtést végző köteles a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződésmentesítéséről, a kárelhárításról, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról gondoskodni.
44/G. §
(1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a közszolgáltatás ellátására írásban szerződést köt.
(2) A közszolgáltatásra vonatkozó szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni. Az ilyen szerződésben meg kell határozni a háztartási szennyvizet fogadó létesítményeket.
(3) A közszolgáltatói szerződés csak akkor mondható fel az önkormányzat részéről, ha a közszolgáltató
a) a közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére és a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, vagy a rá vonatkozó hatósági határozat előírásait súlyosan megsérti, és ennek tényét a bíróság vagy hatóság jogerősen megállapítja;
b) a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan súlyosan megsérti.
(4) A teljesítés megkezdését követően a közszolgáltató a közszolgáltatási szerződést akkor mondhatja fel, ha
a) az önkormányzat a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségét - a közszolgáltató felszólítása ellenére - súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz vagy akadályozza a közszolgáltatás teljesítését, vagy
b) a közszolgáltatási szerződés megkötését követően hatályba lépett jogszabály a közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti.
(5) A felmondási idő legalább két hónap, legfeljebb hat hónap.
(6) A közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a települési önkormányzatnak intézkednie kell, hogy a felmondási idő lejártát követően a közszolgáltatás biztosított legyen.
44/H. §
(1) A közszolgáltató köteles a közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes költségelszámolást készíteni, és azt a tárgyévet követő év március 31-ig a települési önkormányzatnak benyújtani.
(2) A közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját szigorúan el kell különíteni, és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.
44/I. §
(1) A települési önkormányzatot a közszolgáltatás megszervezéséért és működtetéséért a költségvetési törvényben biztosított módon és összegben feladathoz kötött támogatás illeti meg.
(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladathoz kötött támogatásra csak akkor jogosult, ha a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalommentes elhelyezésével összefüggő kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz.
(3) Ha a települési önkormányzat a közszolgáltatás ellátására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv kezdeményezi, hogy az (1) bekezdés szerinti feladathoz kötött költségvetési támogatást az azt folyósító szervezet a közszolgáltatás megszervezéséig visszatartsa, illetve zárolja és ezzel egy időben eljár a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján a közszolgáltatás biztosítása érdekében.
44/J. §
(1) Ha az ingatlantulajdonos vagy a közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos tevékenységét jogszabálytól vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő módon végzi, közszolgáltatási bírságot köteles fizetni.
(2) A közszolgáltatási bírságot a vízügyi hatóság szabja ki.
(2) A közszolgáltatási bírságot a vízügyi hatóság szabja ki a jegyző kezdeményezése alapján.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetésétől számított öt éven túl bírság kiszabására nincs lehetőség, kivéve, ha a cselekmény a jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll. A bírság kiszabására a vízügyi hatóságnak a cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven belül van lehetősége.
(4) A jogerősen kivetett közszolgáltatási bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

X. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. §
(1) Ez a törvény 1996. január 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény és a módosításáról szóló 1968. évi 30. törvényerejű rendelet, valamint az 1984. évi 1. törvényerejű rendelet, továbbá a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. törvényerejű rendelet, a módosításáról szóló 1984. évi 32. törvényerejű rendelet és az 1993. évi CIII. törvény 1-3. §-ai, a kormányzati munkamegosztás megállapításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 1990. évi LXVIII. törvény 1. §-a, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 86-91. §-ai, az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 55. §-a, valamint a vízügyi és egyes közlekedési törvények, törvényerejű rendeletek módosítása a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvénnyel összefüggésben című 1992. évi XXXIX. törvény 1-3. §-ai hatályukat vesztik.
(1) Ez a törvény 1996. január 1. napján lép hatályba.
(4) Vízvezetési szolgalom megállapításával kapcsolatban indult és e törvény hatálybalépésekor még folyamatban lévő ügyekben - ha a vízügyi hatóság már meghozta az elsőfokú határozatot - az 1964. évi IV. törvény 34. §-át kell alkalmazni.
(5) E törvénynek a társulatok felügyeletére vonatkozó rendelkezését - a törvény hatálybalépésekor működő társulat esetén - a cégjegyzékbe történő bejegyzést követően kell alkalmazni.
(6) A törvény hatálybalépésekor működő társulatok a hatálybalépéstől számított egy éven belül kötelesek e törvény alapján új alapszabályt készíteni, és azt a cégbírósághoz nyilvántartásbavétel céljából benyújtani. A cégbíróság a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerinti pénzbírsággal sújthatja azt a társulatot, amely az e bekezdésben meghatározott időpontig nem kéri bejegyzését a cégjegyzékbe.
(6) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy a törvény 44/C. § (2) bekezdésében meghatározottakat rendeletben szabályozza.
(7) Felhatalmazást kap a Kormány
a) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, illetőleg az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védőidomára, védőterületére (védősávjára) vonatkozó szabályoknak;
b) a vizekkel és a közcélú vízilétesítményekkel kapcsolatos fenntartási feladatokra vonatkozó szabályoknak;
c) a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatok gyűjtésének, feldolgozásának, szolgáltatásának - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban -;
c) a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatok gyűjtésének, feldolgozásának, szolgáltatásának;
d) a társulatok megalakulásával, működésével, megszűnésével, az e törvényen alapuló és a társulat belső szabályozási feladatkörébe nem utalt közcélú érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos szabályok;
e) a vízgazdálkodással kapcsolatos hatósági jogkör gyakorlására vonatkozó szabályok
e) a vízgazdálkodással kapcsolatos hatósági jogkör gyakorlására, valamint az egyéb eljárási költségnek minősülő laboratóriumi vizsgálati költségek, illetve egyéb műszeres vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek mértékére és fizetésének részletes szabályaira vonatkozó szabályok;
f) a vízgazdálkodás országos koncepciójának végrehajtásához kapcsolódó nemzeti programok;
g) a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásának és települési jegyzékének;
h) a szennyvízgyűjtő hálózatok és szennyvíztisztító telepek minősítési kritériumainak;
i) az ivóvízminőség-javító, valamint a települési szennyvíztisztítási nemzeti program támogatási rendszerének;
i) az ivóvízminőség-javító program megvalósítását szolgáló célelőirányzat igénybevételére, folyósítására, felhasználására, a felhasználás ellenőrzésére és a program teljesítését ellátó szervezetre, továbbá a települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási nemzeti program támogatási rendszerére vonatkozó szabályok;
j) a települési szennyvíztisztításra vonatkozó nyilvántartási és jelentési kötelezettség;
k) az emberi fogyasztásra szolgáló víz (ivóvíz), valamint a fürdővíz minőségi követelményeire, továbbá a vízminőség ellenőrzésére vonatkozó szabályok
l) a vízügyi őrszemélyzet (gát-, csatorna-, meder- és tározó őrök) feladat- és hatáskörének;
m) a vízkárelhárítás finanszírozási és elszámolási rendjének, továbbá a vízkárelhárításban foglalkoztatottak díjazásának
n) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályok
o) a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Program;
p) a vízügyi szakértői szakterület és a szakértői jogosultság szabályainak;
p) a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételei, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendje és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalma, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályok, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények;
q) a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározására, veszély- és kockázati térkép, valamint kockázatkezelési terv készítésére, tartalmára vonatkozó szabályok;
r) az e törvényben, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben foglaltakkal összhangban a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésre és a jó vízállapotok eléréséhez szükséges intézkedések programjának kialakítására vonatkozó szabályok
s) a vízügyi hatóságnak történő bejelentést követően megkezdhető, illetve folytatható tevékenységek körének, továbbá a bejelentés tartalmi elemeinek és a bejelentéssel érintett tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó eljárás szabályainak, valamint az alkalmazható jogkövetkezményeknek
t) a vizek kártételei elleni védekezés részletes feladatainak és módjának, valamint a rendkívüli védekezési készültség esetén eljáró miniszter jogkörének;
t) a vizek kártételei elleni védekezés részletes feladatainak és módjának;
u) a rendkívüli védekezési készültség elrendelésének;
u) a szabad vízen, valamint a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályainak, az azokon tartott rendezvény, munkavégzés engedélyezése, bejelentése eljárási szabályainak, valamint a viharjelzéssel kapcsolatos szabályoknak;
v) a vízkárelhárítási célú tározók létesítésére, az érintett ingatlanok használatára és a kártalanítási eljárásra vonatkozó szabályoknak;
w) a nagyvízi mederre, a parti sávra, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területekre, azok használatának, hasznosításának, a víziállásokra vonatkozó előírásoknak és korlátozásoknak, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos kártalanítási eljárás szabályainak;
x) a folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályok
y) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatási tevékenység végzési feltételeinek, az e tevékenységre jogosító bejelentés és a nyilvántartás tartalmi elemeire, a tevékenységre jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeknek, a közszolgáltatási bírság mértékének és megállapítása módjának, a közszolgáltatási szerződés tartalmának, valamint a közszolgáltatási díj megállapításának, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségnek
y) a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása részletes szabályainak
z) a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása részletes szabályainak
rendeletben történő megállapítására.
(7a) Felhatalmazást kap a Kormány a vízgazdálkodási bírság mértéke megállapításának szempontrendszere és a bírság megfizetési módja részletszabályainak rendeletben történő megállapítására.
(8) Felhatalmazást kap a miniszter
a) a vízgazdálkodás általános szakmai követelményeinek, képesítési előírásainak, a vízrajzi feladatoknak és a vízkészletekbe történő beavatkozás szabályainak;
b) a Területi Vízgazdálkodási Tanács összetételének és működési szabályainak;
b) a Vízgazdálkodási Tanács összetételének és működési szabályainak;
b) a vízgazdálkodási tanácsok összetételére és működésére vonatkozó szabályok;
c) a vízgazdálkodás országos és területi rendjének;
d) a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges tervdokumentáció tartalmi előírásainak és a kérelmek mellékleteinek;
e) a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetésének;
e) a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszterrel együttesen a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetésének;
e) a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszterrel egyetértésben a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetésének;
f) a vízimunkáknak, a vízilétesítményeknek és vízhasználatoknak (a vízikönyvnek), a vízkészletek nyilvántartásának;
g) a hasznosításba vonható vízkészleteknek - a vizek használatbavételének, illetve a vizek hasznosítási lehetőségének megőrzése céljából -
h) az ivóvízminőség-javító program forrását szolgáló célelőirányzat terhére történő költségvetési támogatás mértékére és igénybevételére vonatkozó szabályok
i) a fúrt kutakra vonatkozó vízjogi engedélyezési eljárás szabályainak;
j) egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyelésének
k) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó részletes szabályoknak;
l) az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizek és vízilétesítmények jegyzékének
m) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárások, igazgatási jellegű szolgáltatások és bejelentések körének, továbbá a fizetendő díj mértékének, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályoknak az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
n) az országos árvízi kockázatkezelési tervnek - a helyi önkormányzatokért felelős, a területfejlesztésért felelős, a területrendezésért felelős, a földügyért felelős, a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben -;
o) a folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési terv
rendeletben történő megállapítására.
(8) Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter
a) a vízgazdálkodás általános szakmai követelményeinek, képesítési előírásainak, a vízrajzi feladatoknak és a vízkészletekbe történő beavatkozás szabályainak;
b) a vízgazdálkodási tanácsok összetételére és működésére vonatkozó szabályok;
b) a folyók mértékadó árvízszintjeinek;
c) a vízgazdálkodás országos és területi rendjének;
d) a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges tervdokumentáció tartalmi előírásainak és a kérelmek mellékleteinek;
e) a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszterrel egyetértésben a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetésének;
e) a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetésének;
f) a vízimunkáknak, a vízilétesítményeknek és vízhasználatoknak (a vízikönyvnek), a vízkészletek nyilvántartásának;
g) a hasznosításba vonható vízkészleteknek - a vizek használatbavételének, illetve a vizek hasznosítási lehetőségének megőrzése céljából -;
h) az ivóvízminőség-javító program forrását szolgáló célelőirányzat terhére történő költségvetési támogatás mértékére és igénybevételére vonatkozó szabályok;
i) a fúrt kutakra vonatkozó vízjogi engedélyezési eljárás szabályainak;
j) egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyelésének;
k) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó részletes szabályoknak;
l) a vízkészletjárulék kiszámításának, a számításnál alkalmazandó szorzószámoknak és a befizetés rendjének;
l) a vízkészletjárulék kiszámításának, a 15/C. § (1a) bekezdésére alapított kedvezményeknél a mérlegelési szempontoknak, a számításnál alkalmazott szorzószámoknak és a befizetés rendjének;
m) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárások, igazgatási jellegű szolgáltatások és bejelentések körének, továbbá a fizetendő díj mértékének, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályoknak az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;
m) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárások, a vízügyi igazgatási szervek díjfizetési mentességével érintett eljárások, igazgatási jellegű szolgáltatások és bejelentések körének, továbbá a fizetendő díj mértékének, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályoknak az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;
n) az országos árvízi kockázatkezelési tervnek - a helyi önkormányzatokért felelős, a területfejlesztésért felelős, a területrendezésért felelős, a földügyért felelős, a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben -;
o) a folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési terv
p) a távlati vízbázisok megnevezésének, valamint az egyes távlati vízbázisokkal érintett települések jegyzékének
rendeletben történő megállapítására.
(8a) Felhatalmazást kap a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter a folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési tervek rendeletben történő megállapítására.
(9) A vízgazdálkodással, valamint a vizek védelmével összefüggő érdekek érvényesítését a Magyar Köztársaság két- vagy többoldalú nemzetközi együttműködési, tájékoztatási, segítségnyújtási megállapodásokkal is elősegíti, különösen a szomszédos országokkal való kapcsolatában. Nemzetközi szerződés hiányában is figyelemmel kell lenni más államok - különösen a szomszédos országok - vízgazdálkodással összefüggő érdekeire.
(9) A vízgazdálkodással, valamint a vizek védelmével összefüggő érdekek érvényesítését Magyarország két- vagy többoldalú nemzetközi együttműködési, tájékoztatási, segítségnyújtási megállapodásokkal is elősegíti, különösen a szomszédos országokkal való kapcsolatában. Nemzetközi szerződés hiányában is figyelemmel kell lenni más államok - különösen a szomszédos országok - vízgazdálkodással összefüggő érdekeire.
(10) A 15. § (7) bekezdése szerinti rendelkezést legkésőbb 2010. december 22-ig kell végrehajtani.
(11) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a vízügyi hatóságot vagy hatóságokat, valamint a vízügyi igazgatási szervet vagy szerveket.
(12) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy - amennyiben a beruházás műszaki átadása már megtörtént - a víziközmű beruházással érintett területre kiterjedő hatállyal önkormányzati rendeletben állapítsa meg az utólagos csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeit, valamint az utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás mértékét. Az önkormányzati rendeletben fizetési kötelezettség nem írható elő abban az esetben, ha az érintett érdekeltségi egység után társulati érdekeltségi hozzájárulás már megállapításra került, de annak befizetése nem történt meg.
45/A. §   Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a települési szennyvíztisztításról szóló, 91/271/EGK tanácsi irányelvvel az agglomeráció és a lakosegyenérték fogalmak meghatározása tekintetében összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
45/A. §   Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban
a) a települési szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK tanácsi irányelvvel az agglomeráció és a lakosegyenérték fogalmak tekintetében,
b) az emberi fogyasztást szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelvvel,
c) a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel
d) a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel
összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
45/A. §   Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíztisztításról 2. cikkének (4) bekezdése, (6) bekezdése és (9) bekezdése, 3. cikke;
b) a Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztást szolgáló víz minőségéről;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról 4. cikkének (1)-(2) bekezdése, 6. cikkének (2) bekezdése és 14. cikkének (1) bekezdése;
c) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) és (2) bekezdése, 6. cikk (2) bekezdése, 9. cikke és 14. cikk (1) bekezdése;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvénnyel, valamint azok kapcsolódó végrehajtási rendeleteivel együtt;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénnyel, valamint azok kapcsolódó végrehajtási rendeleteivel együtt;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről 5. cikkének (1) bekezdése, 6. cikkének (1) bekezdése, 7. cikkének (1) bekezdése.
f) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.
45/B. §   E törvénynek az egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggő módosításáról szóló 2011. évi XXII. törvénnyel (a továbbiakban: törvénymódosítás) megállapított rendelkezéseit a törvénymódosítás hatálybalépésekor a jogerősen még el nem bírált vízügyi és építésügyi hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.
45/C. §
(1) E törvénynek a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Ht.) megállapított rendelkezéseit a Ht. hatálybalépésekor jogerősen még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a települési folyékony hulladék begyűjtése és szállítása iránti engedélykérelem a tervezett tevékenység bejelentésének minősül.
(2) A Ht. hatálybalépését megelőzően kiadott és hatályos települési folyékony hulladék begyűjtési és szállítási engedély a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtési és szállítási tevékenységre vonatkozó bejelentéssel egyenértékű.
45/D. §
(1) A helyi önkormányzatnak e rendelkezés hatálybalépésétől számított három hónap áll rendelkezésre, hogy a tulajdonában álló, belvízelvezetést vagy öntözést szolgáló vízfolyást, csatornát felajánlja üzemeltetésre és fenntartásra a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szervnek.
(2) A vízügyi igazgatási szerv e rendelkezés hatálybalépésétől számított hat hónapon belül
a) szakmailag ellenőrzi a helyi önkormányzattól érkező felajánló nyilatkozatot abból a szempontból, hogy az üzemeltetési és fenntartási célú átadásra felajánlott vízfolyás, csatorna belvízelvezetési vagy öntözési célokat szolgál-e, és
b) vizsgálja, hogy vízfolyás- vagy csatornaszakasz akadályozza-e a belvizek elvezetését vagy az öntözővíz továbbítását.
45/E. §
(1) Ha a vízügyi igazgatási szerv a 45/D. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai ellenőrzés eredményeképpen megállapítja, hogy a felajánlott vízfolyásnak, csatornának a belvízelvezetésben vagy az öntözésben betöltött szerepe közérdekű, a vízfolyás, csatorna tulajdonosával - az üzemeltetési és fenntartási feladatok átvállalásáról - ellenérték nélküli üzemeltetési szerződést köt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti üzemeltetési szerződés megkötése és a szerződés hatálybalépése között legfeljebb három hónap időtartamot kell biztosítani, amely alatt a vízügyi igazgatási szerv a vízfolyás és a csatorna üzemeltetésre, fenntartásra történő átvételét előkészíti.
45/F. §
(1) Ha a vízügyi igazgatási szerv a 45/D. § (2) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a belvízelvezetést vagy öntözővíz-továbbítást akadályozó vízfolyás- vagy csatornaszakasz átvétele szükséges, kezdeményezi a vízügyi hatóságnál magának üzemeltetőként, fenntartóként történő kijelölését.
(1) Ha a vízügyi igazgatási szerv a szakmai vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a belvízelvezetést vagy öntözővíz-továbbítást akadályozó vízfolyás- vagy csatornaszakasz átvétele szükséges, kezdeményezi a vízügyi hatóságnál magának üzemeltetőként, fenntartóként történő kijelölését.
(2) Ha az üzemeltetési szerződés megkötésére az (1) bekezdés szerinti kijelölési kezdeményezést követően kerül sor, a vízügyi igazgatási szerv a kijelölés iránti kérelmét visszavonja és a vízügyi hatóság az eljárást megszünteti.
(3) A vízügyi hatóság hatvan napon belül lefolytatott hatósági eljárásban a vízügyi igazgatási szervet üzemeltetőnek és fenntartónak akkor jelöli ki, ha
a) megállapítja, hogy az adott vízfolyásnak, csatornának a belvízelvezetésben vagy az öntözésben betöltött szerepe közérdekű, és
b) a vízfolyás, csatorna elhanyagolt állapota akadályozza az öntözővíz-továbbítást vagy belvízhelyzet kialakulását idézheti elő.
(4) A vízügyi hatóság kijelölő döntése két évig hatályos és fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(5) A kijelölő döntés a közléstől számítva legfeljebb három hónap időtartamot biztosít arra, hogy a vízügyi igazgatási szerv a vízfolyást, csatornát üzemeltetésre és fenntartásra átvegye.
45/G. §
(1) A 45/E. § (1) bekezdésében és a 45/F. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő közérdekűség fennállását a vízügyi igazgatási szerv vizsgálja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeképpen a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezheti
a) az üzemeltetési szerződés felülvizsgálatát,
b) a kijelölő döntés felülvizsgálatát vagy időbeli hatályának meghosszabbítását.
(3) A belvízelvezetést vagy öntözést szolgáló vízfolyás, csatorna tulajdonosa kezdeményezheti az üzemeltetési szerződés vagy a kijelölő döntés felülvizsgálatát, ha a szerződés megkötését vagy a hatósági döntés kiadását megalapozó közérdekűség álláspontja szerint már nem áll fenn.
(4) A vízügyi hatóság a kijelölő döntést hivatalból visszavonja, ha a vízfolyás, csatorna tulajdonosa és a vízügyi igazgatási szerv üzemeltetési szerződést köt. A szerződéskötésről a vízügyi igazgatási szerv 15 napon belül tájékoztatja a vízügyi hatóságot.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI LVII. TÖRVÉNYHEZ

Fogalommeghatározások

E törvény alkalmazásában

1. árvízmentesítés: a mederből kilépő vizek, árvizek kártételei elleni megelőző tevékenység, amely az elönthető területet (árteret) árvízvédelmi művek (töltések, falak, árvízcsúcscsökkentő tározók, árapasztó csatornák) létesítésével mentesíti (mentesített ártér) a rendszeres elöntéstől;
2. ásványvíz: olyan természetes felszín alatti víztartóból vagy vízadóból származó víz, amelynek ásványi anyag tartalma jellemzően eltér a rendszeres emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíztől, és annak összetétele megfelel a vonatkozó jogszabályban meghatározott (így például biológiai, kémiai) határértékeknek;
3. csatorna: egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény;
4. elhabolás: víz (folyó, patak, csatorna, tározó, tó) hullámzó mozgásának hatására a partban keletkezett rongálódás;
5. elsőrendű árvízvédelmi vízilétesítmény: a vízfolyások mentén lévő vagy létesülő - a miniszter által - fővédelmi művé nyilvánított három vagy több települést érintő (térségi) árvízvédelmi vonal (töltés, fal, magaspart, árvízcsúcs-csökkentő tározó, árapasztó csatorna), továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település árvízmentesítését szolgáló földtöltés;
6. érdekelt: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve ingatlant használ;
7. érdekeltségi terület:
a) víziközmű-társulat esetén azok a területek, amelyeken az általuk megvalósított vízilétesítmények szolgáltatása (vízellátás, szennyvízelvezetés, belterületi csapadék- vagy talajvízelvezetés) igénybe vehető;
b) vízitársulat esetén azt a területet, amelyről a vizek természetes úton a befogadóba (mások tulajdonában lévő vízfolyásokba, tavakba, vízilétesítményekbe) jutnak, illetve elvezethetők - ide nem értve az e törvény 2. és 3. számú melléklete szerinti vizekkel, vízilétesítményekkel való közvetlen kapcsolatot - és amely területek felszín alatti vagy felszíni vizeire a társulati közcélú vízimunkák, megépített vízilétesítmények hatást gyakorolnak;
8. gyógyvíz: olyan ásványvíz, amelynek bizonyítottan gyógyhatása van és gyógyászati felhasználásának engedélyezése külön jogszabályok szerint történik;
9. ivóvíz: a rendszeres emberi fogyasztásra alkalmas a fizikai, a kémiai, a bakteriológiai, a toxikológiai és a radiológiai határértékeknek megfelelő víz;
10. közérdek mértéke: a közfeladatoknak a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekre is figyelemmel megállapított színvonalon történő ellátása;
11. közfeladat: az államnak, a helyi önkormányzatnak és a társulatnak az e törvényben megjelölt feladatai, továbbá a tulajdonukban, illetve használatukban lévő vizek és vízilétesítmények tulajdonlásából vagy használatából eredő feladatai;
12. meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít;
13. regionális víziközmű: az egymással oly módon összefüggő - műszakilag elkülönítve gazdaságosan nem üzemeltethető - víziközművek, melyek egységes rendszert alkotnak, és a rendszer több települést (megyét) átfogó, összefüggő földrajzi területen (országrész, régió) nagyszámú, jellemzően vízbázistól távol fekvő település részére a vízkitermelést, -tisztítást, -elosztást - amelyhez a fogyasztók közműves ivóvízellátása, szennyvízelvezetés is tartozhat - látják el.
13. Mezőgazdasági célú vízgazdálkodás: a mezőgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenység, a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek és közcélú vízilétesítményekkel összefüggő feladatok, valamint a vízügyi hatósági hatáskör gyakorlása kivételével;
14. termálvíz: minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 °C, vagy annál magasabb;
14. regionális víziközmű: az egymással oly módon összefüggő - műszakilag elkülönítve gazdaságosan nem üzemeltethető - víziközművek, melyek egységes rendszert alkotnak, és a rendszer több települést (megyét) átfogó, összefüggő földrajzi területen (országrész, régió) nagyszámú, jellemzően vízbázistól távol fekvő település részére a vízkitermelést, -tisztítást, -elosztást - amelyhez a fogyasztók közműves ivóvízellátása, szennyvízelvezetés is tartozhat - látják el.
15. védmű: a vizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízilétesítmény;
15. termálvíz: minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 °C, vagy annál magasabb;
15. szennyvízelvezetéssel összefüggő
a) agglomeráció: olyan terület, amelyen belül a népesség és/vagy a gazdasági tevékenység elegendően koncentrált ahhoz, hogy a települési szennyvizet összegyűjtsék, szennyvíztisztító telepre és végső kibocsátási pontra vezessék,
b) lakosegyenérték: szerves, biológiailag lebontható terhelés, amelynek ötnapos biokémiai oxigénigénye (BOI 5) 60 g oxigén/nap;
16. védőidom: az üzemelő, illetve tervezett vízkivételi műveket körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani;
16. védmű: a vizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízilétesítmény;
16. termálvíz: minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 °C, vagy annál magasabb;
17. védőterület (ideértve a védősávot): az üzemelő, illetve a tervezett vízkivételi műveket körülvevő terület, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani;
17. védőidom: az üzemelő, illetve tervezett vízkivételi műveket körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani;
17. védmű: a vizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízilétesítmény;
18. vízbázis: vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a meglévő, illetőleg a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt;
18. védőterület (ideértve a védősávot): az üzemelő, illetve a tervezett vízkivételi műveket körülvevő terület, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani;
18. védőidom: az üzemelő, illetve tervezett vízkivételi műveket körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani;
19. vízfolyás: minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik;
19. vízbázis: vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a meglévő, illetőleg a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt;
19. védőterület (ideértve a védősávot): az üzemelő, illetve a tervezett vízkivételi műveket körülvevő terület, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani;
20. vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás);
20. vízfolyás: minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik;
20. vízbázis: vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a meglévő, illetőleg a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt;
21. vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása;
21. vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás);
21. vízfolyás: minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik;
22. vízhasználó: az a természetes személy, jogi személy és a természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasága, aki (amely) vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe;
22. vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása;
22. vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás);
23. vízimunka: az a tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrét, partját a vizek kártételeinek elhárítása, a víz hasznosítása, minőségének és mennyiségének megfigyelése, ásványi és földtani kutatások végzése, ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja;
23. vízhasználó: az a természetes személy, jogi személy és a természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasága, aki (amely) vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe;
23. vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása;
24. vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása - ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást -, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja:
a) közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja;
b) saját célú vízilétesítmények: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást (így például szennyvízelhelyezést, átvezetést, tisztítást, öntözést) vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó művek;
24. vízimunka: az a tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrét, partját a vizek kártételeinek elhárítása, a víz hasznosítása, minőségének és mennyiségének megfigyelése, ásványi és földtani kutatások végzése, ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja;
24. vízhasználó: az a természetes személy, jogi személy és a természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasága, aki (amely) vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe;
25. vízikönyv: a vízimunkákkal, a vízilétesítményekkel és a vízhasználatokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek közhitelű nyilvántartása;
25. vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása - ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást -, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja:
a) közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja;
b) saját célú vízilétesítmények: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást (így például szennyvízelhelyezést, átvezetést, tisztítást, öntözést) vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó művek;
25. vízimunka: az a tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrét, partját a vizek kártételeinek elhárítása, a víz hasznosítása, minőségének és mennyiségének megfigyelése, ásványi és földtani kutatások végzése, ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja;
26. vízkár: a vizek többletéből vagy hiányából származó kár;
26. vízikönyv: a vízimunkákkal, a vízilétesítményekkel és a vízhasználatokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek közhitelű nyilvántartása;
26. vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása - ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást -, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja:
a) közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja;
b) saját célú vízilétesítmények: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást (így például szennyvízelhelyezést, átvezetést, tisztítást, öntözést) vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó művek;
27. vízkészlet-gazdálkodás: azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a vizek használatára irányuló igények kielégítése oly módon, hogy ennek következtében a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be és a vízkészlethez való hozzáférés lehetősége ne csökkenjen;
27. vízkár: a vizek többletéből vagy hiányából származó kár;
27. vízikönyv: a vízimunkákkal, a vízilétesítményekkel és a vízhasználatokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek közhitelű nyilvántartása;
28. vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás): a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység.
28. vízkészlet-gazdálkodás: azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a vizek használatára irányuló igények kielégítése oly módon, hogy ennek következtében a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be és a vízkészlethez való hozzáférés lehetősége ne csökkenjen;
28. vízkár: a vizek többletéből vagy hiányából származó kár;
29. vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás): a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység.
29. vízkészlet-gazdálkodás: azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a vizek használatára irányuló igények kielégítése oly módon, hogy ennek következtében a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be és a vízkészlethez való hozzáférés lehetősége ne csökkenjen;
30. vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás): a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység.
E törvény alkalmazásában

20. vízbázis: vízkivételi művek által igénybe vett vagy arra kijelölt terület, illetőleg felszín alatti térrész és az onnan emberi fogyasztásra, illetve hasznosításra kitermelhető vízkészlet a meglévő vagy a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt;

1. árvízmentesítés: a mederből kilépő vizek, árvizek kártételei elleni megelőző tevékenység, amely az elönthető területet (árteret) árvízvédelmi művek (töltések, falak, árvízcsúcscsökkentő tározók, árapasztó csatornák) létesítésével mentesíti (mentesített ártér) a rendszeres elöntéstől;
2. ásványvíz: olyan természetes felszín alatti víztartóból vagy vízadóból származó víz, amelynek ásványi anyag tartalma jellemzően eltér a rendszeres emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíztől, és annak összetétele megfelel a vonatkozó jogszabályban meghatározott (így például biológiai, kémiai) határértékeknek;
3. csatorna: egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény;
4. elhabolás: víz (folyó, patak, csatorna, tározó, tó) hullámzó mozgásának hatására a partban keletkezett rongálódás;
5. elsőrendű árvízvédelmi vízilétesítmény: a vízfolyások mentén lévő vagy létesülő - a miniszter által - fővédelmi művé nyilvánított három vagy több települést érintő (térségi) árvízvédelmi vonal (töltés, fal, magaspart, árvízcsúcs-csökkentő tározó, árapasztó csatorna), továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település árvízmentesítését szolgáló földtöltés;
5. elsőrendű árvízvédelmi vízi létesítmény: a vízfolyások mentén lévő vagy létesülő - a miniszter által - fővédelmi művé nyilvánított, három vagy több település árvízvédelmét szolgáló (térségi) árvízvédelmi létesítmény (így például töltés, fal, magaspart, árvízi tározó, árapasztó csatorna), továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település árvízmentesítését szolgáló körtöltés;
5. elsőrendű árvízvédelmi vízi létesítmény: a vízfolyások mentén lévő vagy létesülő fővédelmi művé nyilvánított, három vagy több település árvízvédelmét szolgáló (térségi) árvízvédelmi létesítmény (így például töltés, fal, magaspart, árvízi tározó, árapasztó csatorna), továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település árvízmentesítését szolgáló körtöltés;
5. elsőrendű árvízvédelmi vízi létesítmény: a vízfolyások mentén lévő vagy létesülő fővédelmi művé nyilvánított, három vagy több település árvízvédelmét szolgáló (térségi) árvízvédelmi létesítmény (így például töltés, fal, magaspart, árvízi tározó, árapasztó csatorna), továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település vagy településrész árvízmentesítését szolgáló töltés;
6. érdekelt: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve ingatlant használ;
6. érdekelt: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve ingatlant használ;
7. érdekeltségi terület:
a) víziközmű-társulat esetén azok a területek, amelyeken az általuk megvalósított vízilétesítmények szolgáltatása (vízellátás, szennyvízelvezetés, belterületi csapadék- vagy talajvízelvezetés) igénybe vehető;
b) vízitársulat esetén azt a területet, amelyről a vizek természetes úton a befogadóba (mások tulajdonában lévő vízfolyásokba, tavakba, vízilétesítményekbe) jutnak, illetve elvezethetők - ide nem értve az e törvény 2. és 3. számú melléklete szerinti vizekkel, vízilétesítményekkel való közvetlen kapcsolatot - és amely területek felszín alatti vagy felszíni vizeire a társulati közcélú vízimunkák, megépített vízilétesítmények hatást gyakorolnak;
7. érdekeltségi terület: víziközmű-társulat esetén azok a területek, amelyeken az általuk megvalósított vízilétesítmények szolgáltatása (vízellátás, szennyvízelvezetés, belterületi csapadék- vagy talajvízelvezetés) igénybe vehető;
8. gyógyvíz: olyan ásványvíz, amelynek bizonyítottan gyógyhatása van és gyógyászati felhasználásának engedélyezése külön jogszabályok szerint történik;
9. ivóvíz: a rendszeres emberi fogyasztásra alkalmas a fizikai, a kémiai, a bakteriológiai, a toxikológiai és a radiológiai határértékeknek megfelelő víz;
10. közérdek mértéke: a közfeladatoknak a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekre is figyelemmel megállapított színvonalon történő ellátása;
11. közfeladat: az államnak, a helyi önkormányzatnak és a társulatnak az e törvényben megjelölt feladatai, továbbá a tulajdonukban, illetve használatukban lévő vizek és vízilétesítmények tulajdonlásából vagy használatából eredő feladatai;
12. meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít;
a) nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít;
a) nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít, és amelyet a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki;
b) nagyvízi meder kezelés: a terület hasznosítása és használata, a terület felmérése és nyilvántartása, megóvása, őrzése, fenntartása érdekében végzett tevékenység;
13. Mezőgazdasági célú vízgazdálkodás: a mezőgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenység, a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek és közcélú vízilétesítményekkel összefüggő feladatok, valamint a vízügyi hatósági hatáskör gyakorlása kivételével;
13. Mezőgazdasági célú vízgazdálkodás: a mezőgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenység;
14. regionális víziközmű: az egymással oly módon összefüggő - műszakilag elkülönítve gazdaságosan nem üzemeltethető - víziközművek, melyek egységes rendszert alkotnak, és a rendszer több települést (megyét) átfogó, összefüggő földrajzi területen (országrész, régió) nagyszámú, jellemzően vízbázistól távol fekvő település részére a vízkitermelést, -tisztítást, -elosztást - amelyhez a fogyasztók közműves ivóvízellátása, szennyvízelvezetés is tartozhat - látják el.
15. szennyvízelvezetéssel összefüggő
a) agglomeráció: olyan terület, amelyen belül a népesség és/vagy a gazdasági tevékenység elegendően koncentrált ahhoz, hogy a települési szennyvizet összegyűjtsék, szennyvíztisztító telepre és végső kibocsátási pontra vezessék,
b) lakosegyenérték: szerves, biológiailag lebontható terhelés, amelynek ötnapos biokémiai oxigénigénye (BOI 5) 60 g oxigén/nap;
16. termálvíz: minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 °C, vagy annál magasabb;
17. védmű: a vizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízilétesítmény;
18. védőidom: az üzemelő, illetve tervezett vízkivételi műveket körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani;
19. védőterület (ideértve a védősávot): az üzemelő, illetve a tervezett vízkivételi műveket körülvevő terület, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani;
21. vízfolyás: minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik;
22. vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás);
23. vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása;
24. vízhasználó: az a természetes személy, jogi személy és a természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasága, aki (amely) vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe;
24. vízhasználó: az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe;
25. vízimunka: az a tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrét, partját a vizek kártételeinek elhárítása, a víz hasznosítása, minőségének és mennyiségének megfigyelése, ásványi és földtani kutatások végzése, ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja;
26. vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása - ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást -, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja:
a) közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja;
a) közcélú vízilétesítmény: az a vízilétesítmény, amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja; közcélú vízilétesítménynek minősülnek továbbá az országos közút és a törzshálózati vasút kiépítését, fejlesztését és fenntartását szolgáló vízilétesítmények;
b) saját célú vízilétesítmények: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást (így például szennyvízelhelyezést, átvezetést, tisztítást, öntözést) vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó művek;
b) saját célú vízilétesítmény: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást, valamint vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó, továbbá a közcélú vízilétesítménynek nem minősülő szennyvíz gyűjtését, tisztítását, hasznosítását és elhelyezését szolgáló mű, és ami a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerint nem minősül víziközműnek;
27. vízikönyv: a vízimunkákkal, a vízilétesítményekkel és a vízhasználatokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek közhitelű nyilvántartása;
28. vízkár: a vizek többletéből vagy hiányából származó kár;
29. vízkészlet-gazdálkodás: azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a vizek használatára irányuló igények kielégítése oly módon, hogy ennek következtében a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be és a vízkészlethez való hozzáférés lehetősége ne csökkenjen;
30. vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás): a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység;
30. vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás): a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység, ideértve a kártételek megelőzését szolgáló védőművek építését, rekonstrukcióját, fejlesztését, üzemeltetését és fenntartását, valamint a védekezést követő helyreállítást is;
31. vízszolgáltatások: az állam, illetve a helyi önkormányzatok közfeladataival összefüggő, különösen a vízigények kielégítésére, a szennyvizek elvezetésére, illetőleg a használt vizek ártalommentes elhelyezésére, a vízkészletek védelmére irányuló közfeladatok, különösen
a) a felszíni vagy felszín alatti víz kitermelése, duzzasztása, tárolása, kezelése és elosztása,
b) a szennyvíz összegyűjtése és kezelése, amelyet ezt követően a felszíni vizekbe juttatnak;
32. lakott terület: a település közigazgatási területének belterületi része, valamint az övezeti besorolástól függetlenül minden olyan külterületi településrész, ahol a nyilvántartott földrészleteket (ingatlanokat) tekintve legalább 50%-ban állandó tartózkodási hely szerint bejelentett (nyilvántartott) lakosság él, és a területfelhasználás, valamint az infrastruktúra-hálózat kialakítása a települést érintő - jóváhagyott - országos és térségi területrendezési tervekkel összhangban lévő településrendezési eszközöknek megfelel;
33. ivóvízminőség-javító program (intézkedési terv): az emberi fogyasztásra szolgáló vízre (ivóvízre) vonatkozó - jogszabályban meghatározott - minőségi követelményeket kielégítő cél megvalósítására irányuló feladatok összessége.
34. árvízi tározó: olyan ideiglenes víztartásra szolgáló árvízvédelmi vízi létesítmény, amely elsődlegesen az élet- és vagyonbiztonság megteremtését (vész-, szükség- és árapasztó tározó), továbbá egyéb hasznosítási célok elérését is szolgálja. Árvízvédelmi célú elárasztására csak rendkívüli árvízi esemény esetén kerül sor.
34. vízkárelhárítási célú tározó:
a) árvízi tározó:
aa) záportározó: vízfolyáson vagy vízfolyás mentén kiépített, kizárólag az árhullámok csúcsvízhozamainak és vízállásainak mérséklését szolgáló, időszakosan vizet tartó tározó,
ab) árvízcsúcs-csökkentő tározó: vízfolyáson vagy vízfolyás mentén kiépített, az árhullámok csúcs-vízhozamainak és vízállásainak mérséklését szolgáló olyan állandóan vagy időszakosan vizet tartó tározó, amelynél a maximális tározási térfogat legalább 50%-a árvízvisszatartásra szabadon áll,
ac) szükségtározó: vízfolyások mentén, árhullámok részleges visszatartására kijelölt, ideiglenes vízvisszatartást szolgáló, be- és kivezetési helyekkel ellátott terület,
ad) vésztározó: vízfolyások mentén, az árhullámok részleges visszatartására és a nagyobb károk megelőzésére költségmegbontással - rendkívüli védekezési készültség vagy veszélyhelyzet esetén - igénybe vehető terület,
b) belvíztározó: a belvíz összegyűjtésére szolgáló természetes határokkal, illetve töltésekkel körülvett terület.
35. mezőgazdasági termelés: a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikke szerinti mezőgazdasági termelő által folytatott mezőgazdasági tevékenység;
36. kizárólag energiahasznosítási célú termálvíz hasznosítás a mezőgazdasági termelés területén: olyan termálvíz hasznosítás, ahol a hasznosított geotermikus energia több mint 50%-a a mezőgazdasági termelést szolgálja.
37. nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz: olyan háztartási szennyvíz, amelyet a keletkezés helyéről vagy átmeneti tárolóból - közcsatornára való bekötés vagy a helyben történő tisztítás és befogadóba vezetés lehetőségének hiányában - gépjárművel szállítanak el ártalmatlanítás céljából;
38. begyűjtés: a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek az ingatlan tulajdonosától, vagyonkezelőjétől, birtokosától vagy használójától történő átvétele, elszállítása és ártalmatlanítás céljából történő átadása;
39. mederhasználati jog: a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítmény üzemeltetőjét a vízilétesítmény által igénybe vett terület mértékéig megillető használati jog;
40. mederhasználati vízilétesítmény: a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett kikötői lekötőmű, móló - az úszó móló kivételével -, sólyapálya, partvédő művek, hullámtörő, energiatörő.
41. mezőgazdasági vízszolgáltatás: a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözését, a halastavak és egyéb mezőgazdasági vízhasználat vízellátását szolgáló, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatási rendszerhez kapcsolódó, egyéb célú vízigények kielégítésére irányuló tevékenység.
42. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.
43. árvízi lefolyási sáv: a nagyvízi meder azon része, amely az árvíz és a jég elvezetésében részt vesz, mely lehet elsődleges, másodlagos és átmeneti lefolyási sáv.
44. ökológiai vízhasználat: a természeti rendszerek fennmaradásához, megóvásához szükséges vízmennyiség igénybevétele.

2. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI LVII. TÖRVÉNYHEZ

Az állam kizárólagos tulajdonában lévő folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre

Az állam kizárólagos tulajdonában vannak:

1. a törvény 6. §-a szerinti, az államhatárt alkotó vagy metsző folyók, valamint
     
  a) a Duna-völgyben:
    aa) Mosoni-Duna 124 km
    ab) Szentendrei-Duna 32 km
    ac) Ráckevei-Duna 58 km
    ad) Marcal 22 km
    ae) Sió 121 km
     
  b) a Tisza-völgyben
    ba) Zagyva 125 km
    bb) Hortobágy-Berettyó 79 km
    bc) Kettős-Körös 37 km
    bd) Hármas-Körös 91 km
         
2. az 1. pontban felsorolt folyók árapasztó medrei;
3. az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény által nem említett holtágak és mellékágak;
4. az államhatárt alkotó vagy metsző, valamint a 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások.

3. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI LVII. TÖRVÉNYHEZ

Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízilétesítmények

Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízilétesítmények:

1. a törvény 6. §-a szerinti, az államhatárt alkotó vagy metsző csatornák, valamint
a) Duna-Tisza-csatorna,
b) Kiskunsági-főcsatorna,
c) Keleti-főcsatorna (KFCS),
d) Nyugati-főcsatorna,
e) K-III. és K-IV. jelű főcsatorna,
f) Nagykunsági-főcsatorna (Keleti-ág, Nyugati-ág, NK III-2),
g) Jászsági-főcsatorna;
2. az 1 millió m3 tározó térfogatot meghaladó állandó jellegű belvíztározók, azok töltő-ürítő csatornáival együtt;
3. az alábbi árvízvédelmi művek közül:
a) azok az elsőrendű árvízvédelmi művek, amelyek kettőnél több település belterületét vagy legalább 1 km2/km fajlagos kiterjedésű ártéri öblözetet védenek;
b) azok a másodrendű árvízvédelmi művek, amelyek
ba) az elsőrendű árvízvédelmi mű használhatatlanná válása esetén, annak mentesített területén kettőnél több település belterületének ideiglenes védelmére alkalmasak,
bb) az államhatár mentén húzódó, a külföldről betörő vizek ellen védő lokalizációs töltések,
bc) az árvízi szükségtározó töltései;
bc) az árvízi tározó töltő-ürítő és határoló vízi létesítményei;
4. a 2. számú melléklet szerinti folyók, valamint az előző pontokban említett csatornák szabályozó művei, hajó- vagy egyéb zsilipei, árvízkapui, folyók duzzasztott terei;
5. regionális víziközműből a közművagyon;
6. a belvízöblözetek és a belvízrendszerek főcsatornáinak közös működtetését segítő összekötő vagy megcsapoló belvízcsatornák és a 2 m3/s torkolati vízszállító-képességet meghaladó belvízcsatornák, valamint az azok működéséhez szükséges műtárgyak;
7. a 2. számú melléklet 4. pontja szerinti vízfolyások - 1 millió m3 árvízi tározó térfogatot meghaladó - tározói, valamint azok árapasztó medrei.

2-3. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI LVII. TÖRVÉNYHEZ

  • A jogszabály 1995. június 23-án jelent meg a Magyar Közlöny 53. számában.
  • hatályba lépett 1996. január 1-jén.
A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. december 28-án lépett hatályba. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2012. július 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 24-én lépett hatályba. 2012. július 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 15-én lépett hatályba. 2003. január 1-jén lépett hatályba. 2003. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 15-én lépett hatályba.A szakasz 2013. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. június 28-án lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2016. október 1-jén lesz hatályon kívül helyezve. 2016. október 1-jén fog hatályba lépni. 2012. július 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 15-én lépett hatályba. 2016. október 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba.A szakasz 2001. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 14-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 14-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 14-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. december 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 4-én lépett hatályba. 2016. június 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 4-én lépett hatályba. 2016. június 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 7-én lépett hatályba.A szövegrész 2006. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2008. február 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2008. február 15-én lépett hatályba. 2008. február 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2008. február 15-én lépett hatályba. 2008. február 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2008. február 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2016. október 1-jén lesz hatályon kívül helyezve. 2016. október 1-jén fog hatályba lépni. 2016. október 1-jén fog hatályba lépni. 2016. október 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2016. október 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. október 1-jén lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. október 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. október 1-jén fog hatályba lépni.A szakasz 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. február 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. február 1-jén lépett hatályba. 2013. február 1-jén lépett hatályba. 2013. február 1-jén lépett hatályba. 2013. február 1-jén lépett hatályba. 2013. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. december 28-án lépett hatályba. 2008. december 28-án lépett hatályba. 2008. december 28-án lépett hatályba. 2008. december 28-án lépett hatályba. 2008. december 28-án lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2008. december 28-án lépett hatályba. 2008. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. december 28-án lépett hatályba. 2008. december 28-án lépett hatályba. 2008. december 28-án lépett hatályba. 2008. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. december 28-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. július 26-án lépett hatályba. 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. április 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. április 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. április 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. április 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2004. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A szakasz 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A szakasz 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 15-én lépett hatályba.A szakasz 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 15-én lépett hatályba.A szakasz 2011. március 30-án lépett hatályba.A szakasz 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 15-én lépett hatályba. 2013. december 15-én lépett hatályba. 2013. december 15-én lépett hatályba. 2013. december 15-én lépett hatályba. 2013. december 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba. 2011. március 30-án lépett hatályba. 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 15-én lépett hatályba.A szakasz 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 16-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 7-én lépett hatályba.A szakasz 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. május 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 4-én lépett hatályba. 2016. június 4-én lépett hatályba. 2016. június 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 4-én lépett hatályba. 2016. június 4-én lépett hatályba. 2016. június 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lesz hatályon kívül helyezve. 2012. június 30-án lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. június 4-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. június 4-én lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. április 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. április 30-án lépett hatályba.A szakasz 2012. május 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. május 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. december 21-én lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 1998. június 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba.A szövegrész 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 4-én lépett hatályba. 2016. június 4-én lépett hatályba. 2016. június 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 1998. június 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 4-én lépett hatályba.A szövegrész 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2010. január 2-án lépett hatályba.A szakasz 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. június 4-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. június 4-én lépett hatályba.A szakasz 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba. 2016. június 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 4-én lépett hatályba. 2016. június 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 4-én lépett hatályba. 2016. június 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 4-én lépett hatályba. 2016. június 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 4-én lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2016. június 4-én lépett hatályba. 2016. június 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A szövegrész 2010. január 2-án lépett hatályba.A szakasz 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. január 2-án lépett hatályba. 2010. január 2-án lépett hatályba. 2010. január 2-án lépett hatályba. 2010. január 2-án lépett hatályba. 2010. január 2-án lépett hatályba. 2010. január 2-án lépett hatályba. 2010. január 2-án lépett hatályba. 2010. január 2-án lépett hatályba. 2010. január 2-án lépett hatályba. 2010. január 2-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba.A szövegrész 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 4-én lépett hatályba. 2016. június 4-én lépett hatályba. 2016. június 4-én lépett hatályba.A szakasz 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2010. január 2-án lépett hatályba.A szövegrész 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2010. január 2-án lépett hatályba.A szakasz 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba. 2010. január 2-án lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 31-én lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2001. december 24-én lépett hatályba. 2005. december 30-án lépett hatályba. 2005. december 30-án lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2008. december 28-án lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2008. december 28-án lépett hatályba. 2008. december 28-án lépett hatályba. 2010. március 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 20-án lépett hatályba. 2011. március 30-án lépett hatályba. 2011. március 30-án lépett hatályba. 2011. március 30-án lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. december 31-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2016. június 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 4-én lépett hatályba. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2016. június 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 4-én lépett hatályba.A szakasz 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. december 28-án lépett hatályba. 2008. december 28-án lépett hatályba. 2008. december 28-án lépett hatályba. 2016. október 1-jén lesz hatályon kívül helyezve. 2016. október 1-jén fog hatályba lépni. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2008. december 28-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba.A szakasz 2011. március 30-án lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. július 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2011. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. március 30-án lépett hatályba. 2004. július 15-én lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2004. január 7-én lépett hatályba. 2011. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. március 30-án lépett hatályba. 2011. március 30-án lépett hatályba. 2011. március 30-án lépett hatályba. 2011. március 30-án lépett hatályba. 2011. március 30-án lépett hatályba. 2011. március 30-án lépett hatályba. 2011. március 30-án lépett hatályba. 2013. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. február 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2016. június 4-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. július 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.