Hatályos állapot
Közlönyállapot
2005.12.29. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.02.11.
2006.02.12. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2006.12.21.
2006.12.22. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.09.24.
2007.09.25. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.11.30.
2008.12.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.03.31.
2009.04.01. - 2009.06.20.
2009.06.21. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.01.
2009.12.02. - 2009.12.02.
2009.12.03. - 2009.12.30.
2009.12.31. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.08.31.
2010.09.01. - 2010.11.30.
2010.12.01. - 2010.12.30.
2010.12.31. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.07.12.
2011.07.13. - 2011.07.31.
2011.08.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.04.
2012.01.05. - 2012.02.29.
2012.03.01. - 2012.03.31.
2012.04.01. - 2012.06.29.
2012.06.30. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.07.05.
2012.07.06. - 2012.08.06.
2012.08.07. - 2012.08.22.
2012.08.23. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2014.02.24.
2014.02.25. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.11.20.
2014.11.21. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.07.02.
2015.07.03. - 2015.07.17.
2015.07.18. - 2015.08.02.
2015.08.03. - 2015.12.30.
2015.12.31. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

2005. évi CLXXXIII. törvény

a vasúti közlekedésről

Az Országgyűlés a nemzeti közlekedéspolitikában meghatározott elvek érvényesítése, a magyar vasúti közlekedésnek az egységesülő nemzetközi vasúti közlekedési rendszerbe illesztése, a vasút által végzett környezetkímélő közlekedési szolgáltatások iránti igények növekedésének elősegítése, valamint a vasúti közlekedés biztonságának növelése céljából a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. §
(1) A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén található vasúti rendszerekre, a belföldi vasúti közlekedésre és a belföldön végzett vasúti közlekedési tevékenységre, valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre, továbbá a Magyar Köztársaság területén folytatott vasúti közlekedést irányító, működtető, illetve az abban részt vevő természetes személyekre és szervezetekre terjed ki.
(1) A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén található vasúti rendszerekre, a belföldi vasúti közlekedésre és a belföldön végzett vasúti közlekedési tevékenységre, valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre, a személyszállítási közszolgáltatás odaítélésének szabályai tekintetében a trolibusszal végzett közlekedési tevékenységre, továbbá a Magyar Köztársaság területén folytatott vasúti közlekedést irányító, működtető, illetve az abban részt vevő természetes személyekre és szervezetekre terjed ki.
(1) A törvény hatálya
a) a Magyar Köztársaság területén található vasúti rendszerekre, a belföldi vasúti közlekedésre és a belföldön végzett vasúti közlekedési tevékenységre, valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre,
a) a Magyarország területén található vasúti rendszerekre, a belföldi vasúti közlekedésre és a belföldön végzett vasúti közlekedési tevékenységre, valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre,
b) a Magyar Köztársaság területén folytatott vasúti közlekedést irányító, működtető, illetve az abban részt vevő természetes személyekre és szervezetekre,
b) a Magyarország területén folytatott vasúti közlekedést irányító, működtető, illetve az abban részt vevő természetes személyekre és szervezetekre,
c) a személyszállítási közszolgáltatás odaítélésének szabályai tekintetében a trolibusszal végzett közlekedési tevékenységre, továbbá
c) az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokra és az ilyen szolgáltatást végző vasúti munkavállalókra,
d) a trolibusz kötött pályájának engedélyezésére
terjed ki.
(2) Magyarországon bejegyzett vasúti társaság által a Magyar Köztársaság területén kívül végzett vasúti személyszállításra, vasúti árutovábbításra és vontatási szolgáltatásra a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
(2) Magyarországon bejegyzett vasúti társaság által a Magyarország területén kívül végzett vasúti személyszállításra, vasúti árutovábbításra és vontatási szolgáltatásra a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
(2) Magyarországon bejegyzett vasúti társaság által a Magyarország területén kívül végzett, vasúti árutovábbításra és vontatási szolgáltatásra a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
(2) Nemzetközi szerződéssel összhangban e törvény rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni pályahálózat-működtető Magyarország területén kívül végzett vasúti pályahálózat működtetési tevékenységére, ha magyarországi kiinduló vagy célállomással rendelkező vasúti jármű közlekedése során Magyarország területén kívül eső pályahálózatot is igénybe vesz.
(3) Vasúti közszolgáltatásnak minősülő menetrend szerinti vasúti személyszállítási tevékenységre a vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló, 1969. június 26-ai 1191/69/EGK tanácsi rendelet, valamint az azt módosító 1893/91/EGK tanácsi rendelet e törvénnyel együttesen alkalmazandó.
(3) A vasúti közszolgáltatásnak minősülő menetrend szerinti vasúti személyszállítási tevékenységre a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-ai 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1370/2007/EK rendelet) e törvénnyel együttesen alkalmazandó.
(3) A vasúti személyszállítási közszolgáltatásnak minősülő menetrend szerinti vasúti személyszállítási tevékenységre a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-ai 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1370/2007/EK rendelet) e törvénnyel együttesen alkalmazandó.
(4) A pályahálózat működtetésére és a kombinált forgalom növelésére kötött szerződésre az e törvény 28. §-ában foglalt rendelkezésekkel együttesen alkalmazandó a vasúti, közúti és belvízi közlekedéshez nyújtható támogatásokról szóló, 1970. június 4-ei 1107/70/EGK tanácsi rendelet, valamint az azt módosító 1658/82/EGK, 3578/92/EGK, 2255/96/EK és 543/97/EK tanácsi rendeletek.
(4) A vasúti személyszállítási szolgáltatásra a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2007. október 23-ai 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1371/2007/EK rendelet) e törvénnyel és a 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapján kiadott külön jogszabállyal együttesen alkalmazandó.
(5) Nem kell alkalmazni a törvény
a) 3. § (2) bekezdésének d) pontját és 14. § (1) bekezdését a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Részvénytársaság (a továbbiakban: GySEV Rt.) működtetésében lévő országos vasúti pályahálózat vonatkozásában,
a) 3. § (2) bekezdésének d) pontját és 14. § (1) bekezdését a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: GySEV Zrt.) működtetésében lévő országos vasúti pályahálózat vonatkozásában,
b) 38. § (1) bekezdését a GySEV Rt. működtetésében lévő országos vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pályák és tartozékaik vonatkozásában,
b) 38. § (1) bekezdését a GySEV Zrt. működtetésében lévő országos vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pályák és tartozékaik vonatkozásában,
c) 40. § (1) bekezdését a Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Rt. működtetésében lévő vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pályák és tartozékaik vonatkozásában.
c) 40. § (1) bekezdését a Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Zrt. működtetésében lévő vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pályák és tartozékaik vonatkozásában.
c) 40. § (1) bekezdését a Fertővidéki Helyi Érdekű Vasút Zrt. működtetésében lévő vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pályák és tartozékaik vonatkozásában.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §   E törvény alkalmazásában
(1) Általános fogalmak:
1. vasúti közlekedés: vasúti pályához kötött közlekedési rendszer;
2. vasúti rendszer: a hagyományos és a nagysebességű vasúti rendszerek strukturális és működési alrendszereinek összessége, valamint ezek irányítása és üzemeltetése;
3. szervezet: a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
3. szervezet: a jogi személy;
4. kölcsönös átjárhatóság: egy vasúti pályahálózat azon képessége, amely lehetővé teszi az ezeken a pályahálózatokon előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását. Ez a képesség azoktól a szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételektől függ, amelyeket az alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében be kell tartani;
5. nyomtáv: a vasúti pálya két sínszálának egymástól való távolsága;
6. normál nyomtáv: a vasúti pálya két sínszálának egymástól való távolsága 1435 mm;
7. keskeny nyomtáv: a normál nyomtávnál keskenyebb nyomtáv;
8. széles nyomtáv: a normál nyomtávnál nagyobb nyomtáv.
9. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.
1.1. engedélyező hatóság: a működési engedély kiadásáért felelős hatóság;
1.2. kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás;
1.3. keresztfinanszírozás tilalma: az egyik vasúti tevékenységi területre kifizetett állami pénzeszközöknek vagy erről a vasúti tevékenységi területről származó bevételeknek más vasúti tevékenységi területre történő átirányításának tilalma;
1.4. keskeny nyomtáv: a normál nyomtávnál keskenyebb nyomtáv;
1.5. működési engedély: egy gazdálkodó szervezetnek az engedélyező hatóság által kiadott felhatalmazása, elismerve annak vasúti szolgáltatások nyújtására vasúti társaságként való alkalmasságát; az alkalmasság korlátozható a szállítási szolgáltatások bizonyos típusainak nyújtására;
1.6. normál nyomtáv: az 1435 mm-es nyomtáv;
1.7. nyomtáv: a vasúti pálya két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve;
1.8. széles nyomtáv: a normál nyomtávnál szélesebb nyomtáv;
1.9. térségi szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a szolgáltatással érintett pályahálózat hossza nem haladja meg a 400 kilométert, vagy amely legfeljebb három megyét érint;
1.10. vasúti jármű: a vasúti pályán közlekedő vontató, vontatott vagy önjáró, saját kerekein a vasúti sínen közlekedő jármű. A vasúti pályán történő közlekedés esetén vasúti járműnek minősül a kétéltű jármű is az alkalmazott forgalmi szabályok, valamint a vasúti járművezetőre vonatkozó képzési feltételek szempontjából. A transzeurópai hagyományos és nagy sebességű vasúti rendszerben a vasúti jármű az Átjárhatósági Műszaki Előírások szerinti egy vagy több alrendszerből, vagy ezen alrendszerek egy vagy több részéből áll.
2. Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:
2.1. egyéb vasútvonal: az országos jelentőségű vasútvonalnak nem minősülő vasútvonal, beleértve az országos jelentőségű vasútvonalat és a saját célú vasúti pályahálózatot vagy iparvágányt összekötő vasúti pályát is;
2.2. elővárosi vasúti pályahálózat: elővárosi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;
2.3. fejlesztési közreműködő: olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat létesítését, fejlesztését, felújítását végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre;
2.4. gazdasági társaság: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti gazdasági társaság;
2.5. GSM-R fejlesztő: a fejlesztési közreműködő, valamint olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat részét képező, fejlett információs és kommunikációs technológiára alapozott GSM-R rendszerhálózat létesítését végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre;
2.6. hálózat: a pályahálózat-működtető igazgatása alatt álló teljes vasúti pályahálózat;
2.7. helyi vasúti pályahálózat: a helyi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;
2.8. iparvágány: a mezőgazdasági vagy ipari üzem és létesítmény, ipari park területén lévő nem állami tulajdonú vágány vagy vasútvonal, amely fő feladata a gazdasági tevékenységhez szükséges nyersanyag, félkész- és késztermék szállításához szükséges vasúti összeköttetés biztosítása;
2.9. karbantartó létesítmény: a közlekedési hatóság által a vasúti járművek javítását, karbantartását végző szervezetek (karbantartó műhelyek) engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerint engedélyezett vasúti műhely;
2.10. kiszolgáló létesítmény: olyan létesítmény - a földterületet, épületet és berendezést is beleértve -, amelyet egészében vagy részben úgy alakítottak ki, hogy az lehetővé tegye a 2. melléklet 2-4. pontja szerinti szolgáltatás nyújtását;
2.11. közmű: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti közmű;
2.12. különálló vasúti pályahálózat: olyan vasúti pályahálózat, amelyik
a) nincs fizikai összeköttetésben semmilyen másik vasúti pályahálózattal, vagy
b) fizikai összeköttetésben van más vasúti pályahálózattal, azonban az üzemszerű átjárhatóság nem áll fenn;
2.13. országos jelentőségű vasútvonalak: az országos törzshálózati vasúti pályák és az országos vasúti mellékvonalak;
2.14. országos törzshálózati vasúti pálya: a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a 4. mellékletben meghatározott vasúti pálya;
2.15. országos vasúti mellékvonal: az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott vasútvonal;
2.16. országos vasúti pályahálózat: az országos jelentőségű vasútvonalak és az egyéb vasútvonalak;
2.17. saját célú vasúti pályahálózat: az a nem állami tulajdonban levő vasúti pályahálózat, amelyet kizárólag a pályahálózat tulajdonosa használ saját áruszállítási műveletekre, továbbá az a pályahálózat, amelyek egynél több végfelhasználót szolgál vagy szolgálhat ki és nem minősül iparvágánynak;
2.18. stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózat: olyan vasúti pálya vagy pályahálózat, amelynek hossza nem haladja meg a 30 kilométert, és kihasználtsági szintje, valamint a rajta folyó szállítási forgalom nem éri el az elméleti kapacitás 10%-át;
2.19. tároló vágánycsoport: üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti járművek két szerződés alapján történő járműmozgás közötti, legfeljebb egyéves időtartamra történő tárolására szolgáló vágányok;
2.20. térségi vasúti pályahálózat: térségi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;
2.21. vasúti pálya: az 1. melléklet 1-6. pontjában felsorolt vasúti pályahálózat elem, valamint a vasúti alépítmény és felépítmény, az utasforgalom és áruszállítás részére rendelkezésre álló útvonalak, beleértve az utasperonokat, rakodóterületeket, beleértve az útvonalba eső az utasok mozgását biztosító szállító, mozgató berendezéseket, mozgólépcsőket, mozgójárdákat, lifteket, gyalogos alul- és felüljárókat, a mozgáskorlátozottak emelésére szolgáló speciális berendezéseket, továbbá a vasúti kocsik rakodását, mozgatását, javítását célzó, a vágányra, vágányba vagy a vágány alá- vagy fölé épített különleges berendezések, különösen rakodó- és ürítőberendezések, ürítőhidak, ürítőgaratok, töltő- és lefejtő berendezések, fordítókorongok, tolópadok, a vasúti járművek javításához, karbantartásához szükséges és egyéb járműmozgató berendezések, vágányfékek, daruk, darupályák, emelőberendezések, járműmérlegek, kocsibuktatók, szállítógépek és berendezések, diagnosztikai és egyéb berendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek; ahol
2.21.1. vasúti alépítmény: a vasúti felépítmény terhelését elviselő és a talaj felé közvetítő mérnöki létesítmény. Az alépítmény része minden olyan szerkezet, amely a vasúti terhelés viselésében részt vesz, így különösen: töltések, bevágások, nyílásokat áthidaló mérnöki szerkezetek (hidak, átereszek, közúti vagy gyalogos aluljárók), a vasút pálya védelmére épített mérnöki szerkezetek, (alagutak, támfalak, bélésfalak, kőomlás ellen védő műtárgyak), vízelvezetést szolgáló szerkezetek (árkok, szivárgók), valamint a pálya és a környezet védelmét szolgáló szerkezetek (kerítések, tűzvédelmi sávok, hófogó rácsok, zajárnyékoló falak, védelmi céllal telepített növényzet);
2.21.2. vasúti felépítmény: a vasúti vágány, amely magában foglalja valamennyi, a vasúti jármű kereke által közvetített terhelést viselő, illetve a jármű kerekének vezetését végző, azt elősegítő mérnöki szerkezetet, (beleértve a váltófűtő, sínkenő berendezéseket), valamint a vasúti ágyazat;
2.22. vasúti pálya tartozéka: az 1. melléklet 7-9. pontjában felsorolt vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverét és szoftvereit, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek;
2.23. vasúti pályahálózat: az 1. mellékletben felsorolt elemekből álló vasúti közlekedési hálózat;
2.24. vasúti üzemi létesítmény: az 1. melléklet 10. pontjában meghatározott vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti pályahálózat működtetéséhez, (beleértve a pályakapacitás-elosztás, díjbeszedés szükségleteit) a vasúti üzem lebonyolításához, az utas- és áruforgalom biztosításához, a vasúti berendezések elhelyezéséhez szükséges épületek, építmények, mérnöki berendezések, kivéve a pályát és tartozékait;
2.25. városi vasúti pályahálózat: városi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges pályahálózat.
3. A vasúti pályahálózati kapacitás elosztásával és a díjképzéssel kapcsolatos fogalmak:
3.1. díjbeszedés: a pályahálózat-működtető által biztosított teljesítésigazolási dokumentumok alapján a hálózat-hozzáférési díj, illetve annak összetevőiről szóló számlák, azzal egyenértékű bizonylatok - továbbá külső számviteli szolgáltató alkalmazása esetén a számlakiállítás alapjául szolgáló bizonylat - kiállítása a pályahálózat-működtető nevében, és a hálózat-hozzáférési díjnak a pályahálózat-működtetőnél történő befolyásának ellenőrzése;
3.2. elosztás: a vasúti pályahálózat-kapacitás pályahálózat-működtető általi elosztása;
3.3. ésszerű nyereség: a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői esetében a saját tőke olyan megtérülési aránya, amely figyelembe veszi a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője által vállalt - többek között a bevételt érintő - kockázatot vagy annak hiányát, és amely összhangban van az érintett ágazatban az utolsó három évben mért átlagos mértékű nyereséggel;
3.4. hálózat-hozzáférési díj: a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott - a 2. mellékletben meghatározott - szolgáltatások igénybevétele ellenében fizetendő díj;
3.5. hálózati üzletszabályzat: a díjképzési és kapacitáselosztási rendszerek általános szabályait, határidőit, eljárásait és kritériumait részletesen rögzítő dokumentum, amely tartalmazza a pályahálózat-kapacitásra történő alkalmazásához szükséges, az e törvényben és a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott információkat;
3.6. hozzáférésre jogosult:
a) a belföldön bejegyzett vasúti társaság,
b) vasúti árutovábbítás céljából más EGT-tagállamban létrejött, a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság,
c) nemzetközi személyszállítás céljából más EGT-tagállamban létrejött, a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság,
d) külföldön létrejött vállalkozó vasúti társaság nemzetközi szerződés rendelkezése vagy viszonosság esetén,
e) vállalkozó vasúti társaságok nemzetközi csoportosulása;
3.7. kapacitásbővítési terv: a vasúti pályahálózat egy meghatározott szakaszának túlterhelt pályahálózattá való minősítéséhez vezető kapacitáshiány enyhítését célzó, meghatározott ütemterv szerint végrehajtandó intézkedés vagy intézkedések sorozata;
3.8. kapacitásfoglalásra jogosult: az a közszolgáltatást nyújtó, vagy a pályahálózat-kapacitás megszerzésében kereskedelmi érdekeltséggel bíró nem hozzáférésre jogosult természetes vagy EGT-tagállamban bejegyzett jogi személy, továbbá szállíttató, szállítmányozó és kombinált fuvarozással foglalkozó szállító, aki a vasúti pályahálózat-működtetővel a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződést köt;
3.9. kapacitásigénylő: a kapacitásfoglalásra jogosult és a hozzáférésre jogosult;
3.10. keretmegállapodás: az a polgári jogi szerződés, amely rögzíti a kapacitásigénylőnek és a pályahálózat-működtetőnek az egy üzemi menetrend érvényességénél hosszabb időtartamra elosztandó pályahálózat-kapacitással és a felszámítandó díjakkal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;
3.11. menetvonal: egy vonat vagy vasúti gördülőállomány két pont között adott időtartam alatt (indulási és érkezési időpont között) történő közlekedtetéséhez szükséges pályahálózat-kapacitás;
3.12. nagymértékben kihasználatlan pályaszakasz: az a pályaszakasz, amelynek kihasználtsága nem éri el a napi elméleti kapacitás 25%-át;
3.13. összehangolási eljárás: a pályahálózat-működtetőnek és a kapacitásigénylőnek az az eljárása, amely során egyeztetik az egymással ütköző pályahálózat-kapacitási kérelmeket;
3.14. pályahálózat-kapacitás: a vasúti pályahálózat egy szakaszára, egy adott időszakra kért menetvonalak beállítási lehetősége;
3.15. pályafenntartási munkák: a vasúti pálya és tartozékai karbantartási, felújítási, fejlesztési és üzemeltetési munkái;
3.16. túlterhelt pályahálózat: a pályahálózat olyan szakasza, amelynek tekintetében a pályahálózatkapacitás iránti igények adott időszakokban még az egyes kapacitáskérelmek összehangolását követően sem elégíthetők ki teljes mértékben;
3.17. üzemi menetrend: az érvényessége idején a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatokban végbemenő összes tervezett vonatmozgást és vasúti gördülőállomány mozgást meghatározó adatokat tartalmazó előírás.
4. Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:
4.1. átmenő vasúti szolgáltatás: az Európai Unió területén keresztül történő vasúti áthaladás, amelynek során sem áruberakodás, sem árukirakodás, sem utasfelvétel, sem utasleszállás nem történik;
4.2. elővárosi vasúti szolgáltatás: a főváros vagy megyei jogú város és annak legfeljebb 70 km-es vonzáskörzete - a határokon átnyúló vonzáskörzeteket is beleértve - között végzett vasúti szállítási szolgáltatás;
4.3. helyi vasúti szolgáltatás: olyan elővárosi vasúti szolgáltatásnak nem minősülő vasúti szállítási szolgáltatás, amely fő célja a meghatározó részében egy település közigazgatási határán kívül fekvő, különálló vasúti pályahálózaton történő szállítási igények kielégítése;
4.4. nemzetközi vasúti árufuvarozás: olyan vasúti árufuvarozás, amely során a vonat legalább egy EGT-tagállam határán áthalad; a vonatokat egyesíthetik vagy szétválaszthatják, és az egyes részeknek eltérhet a kiinduló- és végállomása, feltéve hogy minden kocsi áthalad legalább egy határon;
4.5. nemzetközi személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi személyszállítási szolgáltatás;
4.6. országos vasúti szolgáltatások: a városi, elővárosi, térségi és helyi vasúti szolgáltatásnak nem minősülő vasúti szolgáltatás;
4.7. térségi vasúti szolgáltatások: olyan vasúti szállítási szolgáltatások, amelyek fő célja egy térség vasúti szállítási igényeinek a kielégítése, a határokon átnyúló térséget is beleértve;
4.8. vasúti árufuvarozás: áru vasúti járművel harmadik személy részére szerződés alapján, díj ellenében végzett vasúti fuvarozása, ideértve a vasúti járművel végzett kombinált fuvarozást is;
4.9. vasúti áruszállítás: áru vasúti járművel saját célból történő továbbítása;
4.10. vasúti árutovábbítás: vasúti árufuvarozás, valamint a vasúti áruszállítás;
4.11. vasúti pálya üzemeltetése: a vasúti pálya és tartozékai, valamint ezek működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete;
4.12. vasúti pályahálózat működtetése:
a) a vasúti pályahálózat üzemeltetése (beleértve a vagyonkezelési tevékenységeket is), létesítése, felújítása, fejlesztése, amely utóbbi a hálózattervezést, pénzügyi és beruházástervezést, valamint az infrastruktúra építését és korszerűsítését foglalja magában,
b) a vasúti pályahálózat karbantartása, amely a vasúti pályahálózat rendeltetésszerű használatának biztosítását és az ahhoz szükséges tevékenységeket jelenti,
c) a vasúti pályahálózat megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá
d) a forgalomirányítás, az ellenőrző-irányító, biztosító- és a jelzőrendszer működtetése, továbbá vasúti pályahálózat használatával összefüggő - a 2. mellékletben meghatározott - szolgáltatások nyújtása;
4.13. vasúti személyközlekedtetés: természetes személyek vasúti járművel, nem fő tevékenységként, saját célból, ellenszolgáltatás nélkül végzett szállítása;
4.14. vasúti személyszállítás: a vasúti személyszállítási szolgáltatás és a vasúti személyközlekedtetés;
4.15. vasúti személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási szolgáltatás;
4.16. vasút-villamos (Tram-train): az országos jelentőségű vasútvonalon és városi, helyi vagy elővárosi vasúti pályahálózaton egyaránt közlekedésre alkalmas vasúti járművek és e vasúti járművekkel a több pályahálózaton nyújtott személyszállítási szolgáltatás;
4.17. vállalkozó vasúti tevékenység: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási szolgáltatás, vasúti árufuvarozás és vontatási szolgáltatás;
4.18. városi vasúti szolgáltatás: olyan vasúti szállítási szolgáltatások, amelyek fő célja egy város közigazgatási határán belüli vasúti szállítási igények kielégítése.
5. Vasúti szervezetek:
5.1. döntéshozatali, jogi és szervezeti szempontból független pályahálózat-működtető: az az országos jelentőségű vasútvonalat működtető pályahálózat-működtető, amely megfelel a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek;
5.2. integrált vasúti társaság: olyan vállalkozó vasúti társaság, amely belföldön vasúti pályahálózat-működtetést is végez;
5.3. kisvasút: kizárólag különálló, keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton vasúti tevékenységet végző integrált vasúti társaság, amely a következő tevékenységek közül egyet vagy egyszerre mindkettőt végzi:
a) vasúti személyszállítási szolgáltatás turisztikai célból való nyújtása,
b) mezőgazdasági-erdészeti társaságként áruszállítás végzése vagy ilyen társaság részére vasúti árufuvarozási szolgáltatás nyújtása;
5.4. kiszolgáló létesítmény üzemeltetője: olyan természetes személy vagy gazdasági társaság, aki vagy amely egy vagy több kiszolgáló létesítmény üzemeltetéséért felel, vagy vállalkozó vasúti társaságok számára egy vagy több, a 2. melléklet 2-4. pontja szerinti szolgáltatást nyújt;
5.5. múzeumvasút: a múzeum vagy muzeális intézmény üzemeltetésében álló vasúti pályahálózat és vasúti járművek;
5.6. nem független pályahálózat-működtető: az a pályahálózat-működtető, amely a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg;
5.7. pályahálózat-működtető: olyan gazdálkodó szervezet, amely vasúti pályahálózat működtetését végzi, valamint - tulajdonosként vagy vagyonkezelési szerződés alapján - a pálya és annak tartozékai vagyonkezelését látja el;
5.8. vasúti társaság: a pályahálózat-működtető, a vállalkozó vasúti társaság, valamint a vasúti tevékenységet bejelentés alapján végző gazdálkodó szervezet;
5.9. vállalkozó vasúti társaság: olyan, működési engedéllyel rendelkező gazdasági társaság, amelynek fő tevékenysége vasúti árufuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás nyújtása, azzal a megkötéssel, hogy e vállalkozásnak kell a vontatást biztosítania. Ideértendők a csak vontatást nyújtó társaságok is.
6. A vasúti rendszer átjárhatóságával kapcsolatos fogalmak:
6.1. Átjárhatósági Műszaki Előírás (ÁME): a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő azon műszaki előírások összessége, amelyek az alrendszerek közötti szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre vonatkozó műszaki feltételeket és előírásokat szabályozza;
6.2. kölcsönös átjárhatóság: egy vasúti rendszer azon képessége, amely lehetővé teszi az ezen előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását. Ez a képesség azoktól a szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételektől függ, amelyeket az alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében be kell tartani;
6.3. nagy sebességű vasúti rendszer: a 200 km/h vagy azt meghaladó sebességű közlekedésre alkalmas vasúti pályahálózat és járművek;
6.4. üzemszerű átjárhatóság: két vasúti pályahálózat olyan tulajdonsága, amely biztosítja a pályahálózatok közötti rendszeres vasúti közlekedés lehetőségét azáltal, hogy a két pályahálózat közötti fizikai összeköttetésen túl a két pályahálózat között a lényeges műszaki paraméterek - a nyomtáv, űrszelvény, tengelyterhelés, jelző- és biztosítóberendezések, az áramellátás módja és a vonatbefolyásoló berendezések -, valamint a vasúti járművekre érvényes műszaki előírások és a pályahálózatokra vonatkozó forgalmi szabályok tekintetében nincs eltérés, vagy - az áramellátás módja, a vonatbefolyásoló berendezések vagy a vasúti járműre érvényes műszaki szabályok és a pályahálózatokra vonatkozó eltérő forgalmi szabályok esetében - ez az eltérés mindkét hálózaton való közlekedésre alkalmas vasúti járművel megoldható.
7. A vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos fogalmak:
7.1. biztonsági jelentés: a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (2) és (4) bekezdésében, továbbá 32. cikkében előírt jelentés;
7.2. biztonságirányítási rendszer: a pályahálózat-működtető vagy a vállalkozó vasúti társaság által az üzemeltetés biztonságos irányítására létrehozott irányítási rendszer, beleértve az azt működtető szervezeti egységet és az e szervezeti egység által meghozott intézkedések összességét;
7.3. közös biztonsági célok: azon biztonsági szint megfogalmazása, amelyet a vasúti rendszer különböző részein (így különösen a hagyományos vasúti rendszer, nagy sebességű vasúti rendszer, kizárólag áruszállításra használt hosszú vasúti alagutak vagy vonalak) és a rendszer egészén meg kell valósítani. A közös biztonsági célokat az utasokkal, a személyzettel - beleértve az alvállalkozók személyzetét is - a vasúti átjárók használóival és más személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokra, és a vasúti létesítményeken tartózkodó illetéktelen személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokra, továbbá a társadalmi kockázatokra vonatkozóan a kockázatelfogadási feltétel fejezi ki;
7.4. közös biztonsági módszerek: a biztonsági szintek, a biztonsági célok megvalósítása és más biztonsági követelmények teljesítése értékelésének szabályait meghatározó előírások, amelyek a következőkre terjednek ki:
a) kockázatelemzési és értékelési módszerek,
b) a biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek követelményeinek való megfelelés értékelésére szolgáló módszerek, és
c) annak ellenőrzésére szolgáló módszerek, hogy a nagy sebességű és hagyományos transzeurópai vasúti rendszer strukturális alrendszereinek üzemeltetése és karbantartása megfelel-e a rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek. Utóbbiak nem alkalmazhatóak akkor, ha az ÁME-k meghatározzák ezeket a követelményeket;
7.5. vasúti rendszer: a hagyományos és a nagy sebességű vasúti rendszerek strukturális és működési alrendszereinek összessége, valamint ezek irányítása és üzemeltetése.
8. A vasúti munkavállalókra vonatkozó fogalmak:
8.1. éjszakai idő: a közép-európai időzónában a huszonkét és hat óra közötti idő;
8.2. mozdonyvezető: az a vasúti járművezető, aki az országos jelentőségű vasútvonalakon a szakképesítési előírásoknak megfelelően önállóan, felelős és biztonságos módon képes és jogosult vasúti járműveket - beleértve a mozdonyokat, tolatómozdonyokat, munkaszerelvényeket, karbantartó vasúti járműveket vagy vasúti pályahálózaton személy- és áruszállításra szolgáló vasúti járműveket - vezetni;
8.3. lakóhelyen kívüli pihenőidő: napi pihenőidő, amely az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat ellátó utazó vasúti munkavállaló lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén nem vehető igénybe;
8.4. országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatás: az országhatárokon átnyúló olyan szolgáltatás, amely végzéséhez a vasúti társaságnak legalább kettő európai uniós tagállam illetékes szervei által kiállított tanúsítvánnyal kell rendelkeznie;
8.5. országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló: minden olyan utazó vasúti munkavállaló, aki a napi munkaidőn belül összesítve egy óránál hosszabb időre országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat végez;
8.6. utazó vasúti munkavállaló: a vasúti társaságok azon munkavállalója, aki munkaköre alapján vonatszemélyzet tagja;
8.7. vasúti járművezető: olyan utazó vasúti munkavállaló, akinek munkaköre szerinti feladata vasúti járművek működtetése, vezetése;
8.8. vezetési idő: a munkaidő azon része, amely alatt a vasúti járművezető a vasúti járműért a munkaviszonya alapján felel, kivéve a vasúti jármű üzembe helyezésének és üzemen kívül helyezésének ideje, de beleértve az olyan beütemezett megszakításokat, amikor a vasúti járművezető a vasúti járműért továbbra is felelős;
8.9. vonatkísérő: a vasúti járművezetőn kívül a vonaton utazó, szolgálatot teljesítő személyzet tagjai, akik hozzájárulnak a vonat, az utasok és a továbbított áruk biztonságához;
8.10. vonatszemélyzet: a vasúti járművezető és a vonatkísérő.
9. Egyéb fogalmak:
9.1. alternatív útvonal: az azonos kiindulási és célállomás közötti másik útvonal, ha a vállalkozó vasúti társaság az érintett árutovábbítás vagy személyszállítási szolgáltatás működtetése érdekében gazdasági és forgalmi szempontból helyettesíteni tudja egymással a két útvonalat;
9.2. felszín alatti vasút: metró és a kéregvasút;
9.3. határforgalmi egyezmény: két vagy több tagállam között vagy tagállamok és harmadik országok között létrejött olyan megállapodás, amely célja a határokon átnyúló vasúti szolgáltatások nyújtásának az elősegítése;
9.4. jelentős karbantartás: a transzeurópai nagy sebességű vasúti járművön végzett olyan munkálatok, amelyek nem tartoznak bele a mindennapos működés során rutinszerűen elvégzett karbantartásba, és szükségessé teszik a jármű szolgálatból való kivonását;
9.5. működőképes alternatíva: kiszolgáló létesítmény rendelkezésre állása hiányában egy másik kiszolgáló létesítményhez való hozzáférés, amely gazdaságilag elfogadható a vállalkozó vasúti társaság számára, és lehetővé teszi számára az érintett árutovábbítási vagy személyszállítási szolgáltatás működtetését.
(2) Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:
1. vasúti közlekedési tevékenység: a vasúti pályahálózat működtetése, valamint a vállalkozó vasúti tevékenység;
2. vasúti pályahálózat működtetése: vasúti pályahálózat üzemeltetése és fenntartása, létesítése, felújítása, fejlesztése, megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggő - a 3. számú mellékletben meghatározott - egyéb szolgáltatások nyújtása;
3. vállalkozó vasúti tevékenység: a más részére díj ellenében végzett vasúti személyszállítás, a vasúti árutovábbítás, valamint a más személy részére ellenérték fejében végzett vontatás (vontatási szolgáltatás), ideértve az ezekhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységeket is;
3. vállalkozó vasúti tevékenység: a más részére díj ellenében végzett vasúti személyszállítás, a vasúti árutovábbítás, valamint a más személy részére ellenérték fejében végzett vontatás (vontatási szolgáltatás);
4. vasúti személyszállítás: vasúti járművel szerződés alapján, díj ellenében végzett személyszállítás, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások;
4. vasúti személyszállítás: vasúti járművel szerződés alapján, díj ellenében végzett személyszállítás;
4. vasúti személyszállítás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási szolgáltatás;
5. belföldi vasúti személyszállítás: az a vasúti személyszállítás, amelyben az utazás megkezdésének a helye és a célállomás egyaránt a Magyar Köztársaság területén van;
5. belföldi vasúti személyszállítás: az a vasúti személyszállítás, amelyben az utazás megkezdésének a helye és a célállomás egyaránt Magyarország területén van;
5. belföldi vasúti személyszállítás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatás;
6. nemzetközi vasúti személyszállítás: az a vasúti személyszállítás, amelyben az utazás megkezdésének a helye és a célállomás, vagy legalább azok egyike a Magyar Köztársaság területén kívül van, de az útvonal részben a Magyar Köztársaság területén halad;
6. határon átmenő vasúti személyszállítás: az a vasúti személyszállítás, amelyben az utazás megkezdésének a helye és a célállomás, vagy legalább azok egyike a Magyar Köztársaság területén kívül van, de az útvonal részben a Magyar Köztársaság területén halad;
6. határon átmenő vasúti személyszállítás: az a vasúti személyszállítás, amelyben az utazás megkezdésének a helye és a célállomás, vagy legalább azok egyike Magyarország területén kívül van, és az útvonal részben Magyarország területén halad;
6. határon átmenő vasúti személyszállítás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti határon átmenő vasúti személyszállítási szolgáltatás;
7. vasúti árutovábbítás: árufuvarozás vagy áruszállítás;
8. árufuvarozás: a vasúti járművel harmadik személy részére szerződés alapján, díj ellenében végzett vasúti fuvarozás, ideértve a vasúti járművel végzett kombinált fuvarozást is;
9. áruszállítás: áru vasúti járművel saját célból történő továbbítása;
10. vontatás: vasúti jármű továbbítása;
11. belföldi vasúti árutovábbítás: az a vasúti árutovábbítás, amelyben a küldemény átvételének és kiszolgáltatásának helye egyaránt a Magyar Köztársaság területén van;
11. belföldi vasúti árutovábbítás: az a vasúti árutovábbítás, amelyben a küldemény átvételének és kiszolgáltatásának helye egyaránt Magyarország területén van;
12. nemzetközi vasúti árutovábbítás: az a vasúti árutovábbítás, amelyben a küldemény átvételének és kiszolgáltatásának helye, vagy legalább azok egyike a Magyar Köztársaság területén kívül van, de az útvonal részben a Magyar Köztársaság területén halad;
12. határon átmenő vasúti árutovábbítás: az a vasúti árutovábbítás, amelyben a küldemény átvételének és kiszolgáltatásának helye, vagy legalább azok egyike a Magyar Köztársaság területén kívül van, de az útvonal részben a Magyar Köztársaság területén halad;
12. határon átmenő vasúti árutovábbítás: az a vasúti árutovábbítás, amelyben a küldemény átvételének és kiszolgáltatásának helye, vagy legalább azok egyike Magyarország területén kívül van, és az útvonal részben Magyarország területén halad;
13. közforgalmú vasúti szolgáltatás: az a vasúti személyszállítás és árufuvarozás, amelyet - a közzétett feltételek alkalmazásával, díj ellenében - bárki igénybe vehet;
14. országos közforgalmú vasúti szolgáltatás: a térségi, elővárosi, illetve helyi közforgalmú vasúti szolgáltatásnak nem minősülő közforgalmú vasúti szolgáltatás;
15. térségi közforgalmú vasúti szolgáltatás: azonosíthatóan a Magyar Köztársaság területének valamely meghatározható részén jelentkező, e területen belüli közforgalmú vasúti szolgáltatás iránti igények kielégítését szolgáló vasúti szolgáltatás, amely nem minősül elővárosi közforgalmú szolgáltatásnak;
15. térségi közforgalmú vasúti szolgáltatás: azonosíthatóan Magyarország területének valamely meghatározható részén jelentkező, e területen belüli közforgalmú vasúti szolgáltatás iránti igények kielégítését szolgáló vasúti szolgáltatás, amely nem minősül elővárosi közforgalmú szolgáltatásnak;
16. elővárosi közforgalmú vasúti szolgáltatás: egy város és agglomerációja területén, valamint a város és vonzáskörzete között végzett közforgalmú vasúti szolgáltatás, kivéve a 16. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket;
17. helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás: egy város és agglomerációja területén a 16. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek keretében végzett közforgalmú vasúti szolgáltatás;
18. vasúti közszolgáltatás: a vállalkozói vasúti társaságnak az állammal (települési önkormányzattal) kötött közszolgáltatási szerződése alapján, külön jogszabályban meghatározott hatósági ár ellenében végzett, a közszolgáltatási menetrendben előírt személyszállítási tevékenység.
18. vasúti közszolgáltatás: vasúton végzett személyszállítási közszolgáltatás [1370/2007/EK rendelet 2. cikk a) pont];
18. vasúti személyszállítási közszolgáltatás: vasúton végzett személyszállítási közszolgáltatás [1370/2007/EK rendelet 2. cikk a) pont];
18. vasúti személyszállítási közszolgáltatás: vasúton végzett személyszállítási közszolgáltatás, ezen belül
a) elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatás: a főváros vagy megyei város és annak legfeljebb 70 kilométeres vonzáskörzete között végzett személyszállítási szolgáltatás,
b) helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás: a település közigazgatási határán belül - helyi díjszabás alapján - végzett személyszállítási szolgáltatás, a vasúti járművel végzett személyszállítási közszolgáltatások esetében ideértve a település közigazgatási határon kívül eső közösségi közlekedési eszköz megállóhelyére, komp- vagy rév-átkelőhelyére közbeeső megállóhely érintése nélkül történő személyszállítási szolgáltatást is,
c) országos személyszállítási közszolgáltatás: regionális, elővárosi, vagy helyi személyszállítási szolgáltatásnak nem minősülő személyszállítási szolgáltatás,
d) regionális személyszállítási közszolgáltatás: a megye határain belül vagy a megyehatár átlépése esetén 100 kilométert meg nem haladó, elővárosi személyszállítási szolgáltatásnak nem minősülő belföldi személyszállítási szolgáltatás;
19. nemzetközi személyszállítási szolgáltatás: olyan vasúti személyszállítási szolgáltatás, amelynek során a vonat valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) legalább egy határán áthalad, és amelynek fő célja a különböző EGT-államok állomásai közötti személyszállítás; a vonatot egyesíthetik és szétválaszthatják, továbbá a különböző vasúti szerelvények különböző kiindulási és célállomással rendelkezhetnek, feltéve, hogy valamennyi vasúti kocsi legalább egy határon áthalad;
19. nemzetközi személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatás;
20. átmenő vasúti szolgáltatás: EGT-államok területén, áruk be- vagy kirakodása nélkül, továbbá utasok felvétele vagy leszállása nélkül végzett áthaladás;
21. belső szolgáltató:
a) a települési (fővárosi) önkormányzat belső szervezeti egysége, vagy
b) a települési (fővárosi) önkormányzat többségi befolyása alatt álló olyan gazdasági társaság, amelynek tevékenységét a települési (fővárosi) önkormányzat irányítja, vagy
c) olyan egyéb gazdasági társaság, amelyben a települési (fővárosi) önkormányzat meghatározó befolyással rendelkezik.
(2) Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:
1. vasúti közlekedési tevékenység: a vasúti pályahálózat működtetése, valamint a vállalkozó vasúti tevékenység;
2. vasúti pályahálózat működtetése: vasúti pályahálózat üzemeltetése és fenntartása, létesítése, felújítása, fejlesztése, megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggő - a 3. számú mellékletben meghatározott - egyéb szolgáltatások nyújtása;
3. vállalkozó vasúti tevékenység: a más részére díj ellenében végzett vasúti személyszállítás, a vasúti árutovábbítás, valamint a más személy részére ellenérték fejében végzett vontatás (vontatási szolgáltatás);
4. vasúti személyszállítás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási szolgáltatás;
5. belföldi vasúti személyszállítás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatás;
6. határon átmenő vasúti személyszállítás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti határon átmenő vasúti személyszállítási szolgáltatás;
7. vasúti árutovábbítás: árufuvarozás vagy áruszállítás;
8. árufuvarozás: a vasúti járművel harmadik személy részére szerződés alapján, díj ellenében végzett vasúti fuvarozás, ideértve a vasúti járművel végzett kombinált fuvarozást is;
9. áruszállítás: áru vasúti járművel saját célból történő továbbítása;
10. vontatás: a 10a. pontban meghatározottak kivételével vasúti jármű továbbítása;
10a. tolatás: a vasúti állomáson, vasúti pályaudvaron, áruterminálon, ipari parkon, kikötőben, logisztikai központban, egyéb árukezelő telephelyen, valamint vasúti üzemi létesítményen belül a vasúti járműveknek emberi vagy gépi erővel történő helyváltoztatása, a vonatok szétrendezése, összeállítása, a vasúti járművek rakodóhelyre állítása és az onnan történő kihúzása;
11. belföldi vasúti árutovábbítás: az a vasúti árutovábbítás, amelyben a küldemény átvételének és kiszolgáltatásának helye egyaránt Magyarország területén van;
12. határon átmenő vasúti árutovábbítás: az a vasúti árutovábbítás, amelyben a küldemény átvételének és kiszolgáltatásának helye, vagy legalább azok egyike Magyarország területén kívül van, és az útvonal részben Magyarország területén halad;
13. közforgalmú vasúti szolgáltatás: az a vasúti személyszállítás és árufuvarozás, amelyet - a közzétett feltételek alkalmazásával, díj ellenében - bárki igénybe vehet;
14. országos közforgalmú vasúti szolgáltatás: a térségi, elővárosi, illetve helyi közforgalmú vasúti szolgáltatásnak nem minősülő közforgalmú vasúti szolgáltatás;
15. térségi közforgalmú vasúti szolgáltatás: azonosíthatóan Magyarország területének valamely meghatározható részén jelentkező, e területen belüli közforgalmú vasúti szolgáltatás iránti igények kielégítését szolgáló vasúti szolgáltatás, amely nem minősül elővárosi közforgalmú szolgáltatásnak;
16. elővárosi közforgalmú vasúti szolgáltatás: egy város és agglomerációja területén, valamint a város és vonzáskörzete között végzett közforgalmú vasúti szolgáltatás, kivéve a 16. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket;
17. helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás: egy város és agglomerációja területén a 16. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek keretében végzett közforgalmú vasúti szolgáltatás;
19. nemzetközi személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatás;
20. átmenő vasúti szolgáltatás: EGT-államok területén, áruk be- vagy kirakodása nélkül, továbbá utasok felvétele vagy leszállása nélkül végzett áthaladás;
(3) Vasúti szervezetek:
1. vasúti társaság: a (2) bekezdés szerinti bármely vasúti tevékenységet vagy szolgáltatást végző, illetve nyújtó szervezet;
2. pályavasúti társaság: működési engedélye alapján országos, térségi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózatot működtető, de vállalkozó vasúti tevékenységet nem végző társaság;
3. vállalkozó vasúti társaság: működési engedélye alapján vállalkozó vasúti tevékenységet végző társaság;
4. integrált vasúti társaság: olyan vállalkozó vasúti társaság, amely működési engedélye alapján belföldön vasúti pályahálózat működtetését is végzi;
5. közforgalmú vasúti társaság: olyan országos, térségi, elővárosi vagy helyi működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság, amelynek szolgáltatásait - a közzétett feltételek alkalmazásával, díj ellenében - bárki igénybe veheti;
6. országos közforgalmú vasúti társaság: az a vállalkozó vasúti társaság, amely - működési engedélye alapján - az országos közforgalmú vasúti szolgáltatást nyújt, és emellett nemzetközi vasúti személyszállítási vagy nemzetközi vasúti árutovábbítási tevékenységet folytathat;
7. térségi közforgalmú vasúti társaság: a térségi közforgalmú szolgáltatást nyújtó vállalkozó vasúti társaság;
8. helyi közforgalmú vasúti társaság: a 16. § (1) bekezdése szerinti valamely tevékenységet a működési engedélye alapján közforgalmú szolgáltatásként végző vasúti társaság;
9. nemzetközi csoportosulás: legalább két különböző, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban (a továbbiakban: EGT-állam) bejegyzett vállalkozó vasúti társaság társulása, amelynek célja nemzetközi vállalkozó vasúti tevékenységek végzése.
10. nem független vasúti pályahálózat-működtető:
a) az integrált vasúti társaság,
b) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amelynek bármelyik kapcsolt vállalkozása vállalkozó vasúti társaság,
c) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amelynek a tárgyévet megelőző utolsó lezárt üzleti évben a vállalkozó vasúti társaságokkal, valamint azok kapcsolt vállalkozásaival folytatott gazdasági kapcsolatainak - a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokkal összefüggő ügyek (ideértve a kártérítéseket is) kivételével - összesített értéke (bevételek, költségek és ráfordítások együttesen) meghaladja a 10 millió forintot,
d) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amely kapcsolt vállalkozásainak a tárgyévet megelőző utolsó lezárt üzleti évben a vállalkozó vasúti társaságokkal, valamint azok kapcsolt vállalkozásaival folytatott gazdasági kapcsolatainak összesített értéke meghaladja a 10 millió forintot,
e) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amely a b)-d) pontokban meghatározott feltételek hiányát a vasúti igazgatási szervnek könyvvizsgáló nyilatkozatával a működési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy a működési engedély feltételei teljesítésének igazolásakor nem igazolja.
(4) Vasúti pályák, vasúti létesítmények, vasúti pályahálózatok:
1. vasúti pálya: a vasúti vágány, az alatta levő, valamint a - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - hozzátartozó védő (biztonsági) földterület, továbbá a különleges vasút működéséhez szükséges szerkezet, illetve földterület, valamint az azt hordozó és mozgásirányát meghatározó tartószerkezet;
2. vasúti pálya tartozékai: a vasúti alagút, híd, jelzőhíd, áteresz, zajvédő-fal, támfal, a vasút kereszteződése vasúttal, közúttal vagy magánúttal, a vasúti térvilágító berendezés, a vasúti jelző- és biztosító berendezés, a vasúti villamos felső vezeték és az ehhez kapcsolt berendezés, a vasúti peron, a vasúti peronhoz vezető gyalogos alul- és felüljáró, a különböző nyomtávolságú pályahálózatok közötti kölcsönös átjárhatóságot biztosító eszközök, berendezések, vágányba épített mérlegek, vágányfékek, hőn-futásjelző berendezés, valamint a vasúti távközlő vezetékek, berendezések, vasúti rakodó és járműmozgató berendezések, ideértve a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületet is;
2. vasúti pálya tartozékai: a vasúti alagút, híd, jelzőhíd, áteresz, zajvédő-fal, támfal, a vasút kereszteződése vasúttal, közúttal vagy magánúttal, a vasúti térvilágító berendezés, a vasúti jelző- és biztosító berendezés, a vasúti villamos felső vezeték és az ehhez kapcsolt berendezés, a vasúti peron, a vasúti peronhoz vezető gyalogos alul- és felüljáró, a különböző nyomtávolságú pályahálózatok közötti kölcsönös átjárhatóságot biztosító eszközök, berendezések, vágányba épített mérlegek, vágányfékek, hőn-futásjelző berendezés, valamint a vasúti távközlő vezetékek, berendezések, vasúti rakodó és járműmozgató berendezések, az elektronikus berendezések működését biztosító szoftverek, ideértve a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületet is;
2. vasúti pálya tartozékai: a vasúti alagút, híd, jelzőhíd, áteresz, zajvédő-fal, támfal, a vasút kereszteződése vasúttal, közúttal vagy magánúttal, a vasúti térvilágító berendezés, a vasúti jelző- és biztosító berendezés, a vasúti villamos felső vezeték és az ehhez kapcsolt berendezés, a vasúti peron, perontető, a vasúti peronhoz vezető gyalogos alul- és felüljáró, a különböző nyomtávolságú pályahálózatok közötti kölcsönös átjárhatóságot biztosító eszközök, berendezések, vágányba épített mérlegek, vágányfékek, hőn-futásjelző berendezés, valamint a vasúti távközlő vezetékek, berendezések, vasúti rakodó és járműmozgató berendezések, az elektronikus berendezések működését biztosító szoftverek, ideértve a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületet is;
3. vasúti üzemi létesítmény: a vasúti közlekedés lebonyolításához szükséges ingatlan (épület, illetve építmény, az alatta levő földterülettel együtt), amely nélkül a vasúti közlekedési tevékenység nem vagy csak jelentős nehézség árán lenne folytatható (pl. forgalmi épület, javító pályaudvar, vasútállomás és megállóhely, vasúti felvételi épület közvetlenül az áruforgalom és a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló része, az utastájékoztató berendezés, a különböző nyomtávolságú pályák közötti átjárhatóságot szolgáló létesítmények), kivéve a vasúti pályát és tartozékait;
4. országos jelentőségű vasúti pálya: az országos törzshálózati vasúti pálya, valamint a vasúti mellékvonal;
4. országos törzshálózati vasúti pálya: külön jogszabályban meghatározott
a) transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező,
b) nemzetközi szerződéssel érintett,
c) Budapest vonzáskörzeti vasúti közlekedését szolgáló, valamint
d) nemzetgazdasági vagy stratégiai szempontból kiemelten fontos
vasúti pálya;
5. országos törzshálózati vasúti pálya: az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott vasúti pálya;
5. regionális vasúti pálya: az országos törzshálózati vasúti pályához csatlakozó - külön jogszabályban meghatározott - vasúti pálya;
6. vasúti mellékvonal: az e törvény 2. számú mellékletében meghatározott vasúti pálya;
6. egyéb vasúti pálya: a 4-5. és 7-9. pontokban meghatározott vasúti pályának nem minősülő, állami tulajdonban vagy az állam legalább többségi irányítást biztosító befolyása alatt álló szervezet tulajdonában álló, külön jogszabályban meghatározott vasúti pálya;
6. egyéb vasúti pálya: a 4-5. és 7-9. pontokban meghatározott vasúti pályának nem minősülő, állami tulajdonban vagy az állam legalább többségi befolyása alatt álló szervezet tulajdonában álló, külön jogszabályban meghatározott vasúti pálya;
7. csatlakozó vasúti pálya: az országos vasúti pályahálózatot és a sajátcélú vasúti pályahálózatot összekötő vasúti pálya, amelyhez egynél több saját célú pálya kapcsolódik, illetve egynél több végfelhasználó kiszolgálására alkalmas;
8. összekötő vasúti pálya: az országos vasúti pályahálózatot és a sajátcélú vasúti pályahálózatot összekötő, csatlakozó pályának nem minősülő vasúti pálya;
9. helyi vasúti pálya: a helyi vasúti pályahálózat részét képező vasúti pálya;
10. vasúti pályahálózat: egy vasúti társaság által működtetett összefüggő rendszer, amely az 1970. december 18-ai 1108/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletében található számlaforma egyes rovataiban feltüntetendő tételek meghatározásáról szóló, 1970. december 18-ai 2598/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletének A. részében felsorolt elemekből áll, azzal az eltéréssel, hogy az utolsó francia bekezdésben foglaltak helyett „A pályavasúti részleg által használt épületek”-et kell érteni;
10. vasúti pályahálózat: egy vasúti társaság által működtetett összefüggő rendszer, amely az 1970. december 18-ai 1108/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletében található számlaforma egyes rovataiban feltüntetendő tételek meghatározásáról szóló, 2006. június 9-i 851/2006/EK bizottsági rendelet I. mellékletének A. részében felsorolt elemekből áll, azzal az eltéréssel, hogy az utolsó francia bekezdésben foglaltak helyett „A pályavasúti részleg által használt épületek”-et kell érteni;
11. országos vasúti pályahálózat: a térségi, elővárosi, helyi, illetve sajátcélú vasúti pályahálózatnak nem minősülő vasúti pályahálózat;
11. országos vasúti pályahálózat: térségi, elővárosi, helyi, illetve sajátcélú vasúti pályahálózatnak nem minősülő vasúti pályahálózat; nem minősül az országos vasúti pályahálózat részének a külön jogszabályban meghatározott egyéb vasúti pálya és tartozéka sem;
12. térségi vasúti pályahálózat: térségi vállalkozói vasúti tevékenység céljára kijelölt vasúti pályahálózat, amely legfeljebb három megyét érint, vagy a hossza nem haladja meg a 400 kilométert;
13. helyi vasúti pályahálózat: a helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;
14. elővárosi vasúti pályahálózat: elővárosi közforgalmú vasúti szolgáltatás céljára kijelölt vasúti pályahálózat;
15. saját célú vasúti pályahálózat: vasúti pályahálózat, amelyen valamely szervezet a saját, közvetlenül nem vasúti közlekedési célú gazdasági tevékenységével összefüggő vasúti személyszállítást vagy vasúti áruszállítást végez.
15. saját célú vasúti pályahálózat: olyan vasúti pályahálózat, amelyen kizárólag a vasúti pálya és tartozékainak tulajdonosa vagy használója érdekében folyik vasúti közlekedési tevékenység.
(5) Egyéb fogalmak:
1. vasúti jármű: a vasúti pályán közlekedő vontató, vontatott vagy önjáró jármű;
1. vasúti jármű: a vasúti pályán közlekedő vontató, vontatott vagy önjáró, saját kerekein a vasúti sínen közlekedő jármű, amely a transzeurópai hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerben az ÁME-k szerinti egy vagy több alrendszerből, vagy ezen alrendszerek egy vagy több részéből áll;
2. különleges vasút: a magasvasút, a felszín alatti vasút (metró, kéregvasút), a fogaskerekű vasút, a sikló, a függővasút és a sífelvonó;
3. közszolgáltatási menetrend: vasúti közszolgáltatási szerződésben meghatározott járatok útvonala, megállóhelyei, indulási - érkezési időpontjai meghatározásának összessége, azok minőségi követelményeivel együtt;
3. közszolgáltatási menetrend: vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben meghatározott járatok útvonala, megállóhelyei, indulási - érkezési időpontjai meghatározásának összessége, azok minőségi követelményeivel együtt;
4. vasúti pálya üzemeltetése: a vasúti pálya és tartozékai, valamint ezek működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete;
5. hálózat-hozzáférési díj: a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott - a 3. számú mellékletben meghatározott - szolgáltatások igénybevétele ellenében fizetendő díj;
6. vasúti pályahálózat-kapacitás: a vasúti pályahálózat egy meghatározott részén, adott időszakban elhelyezhető menetvonalak összessége;
7. menetvonal: a vasúti pályahálózat-kapacitásnak az a része, amely egy adott időszakban egy vonat két pont között történő közlekedtetéséhez szükséges;
8. a vasúti pályahálózat túlterheltsége: olyan helyzet, amelyben a vasúti pályahálózat-kapacitás iránti igények a vasúti pályahálózat meghatározott szakasza vonatkozásában egy adott időszakban az igények összehangolását követően sem elégíthetők ki teljes mértékben;
9. biztonságirányítási rendszer: a vasúti pályahálózat működtetője vagy a vállalkozó vasúti társaság által az üzemeltetés biztonságos irányítására létrehozott szervezeti egység és az e szervezeti egység által meghozott intézkedések összessége;
10. kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírások (a továbbiakban: ÁME): az alrendszerek közötti szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelmények teljesítése érdekében meghatározott, az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre vonatkozó műszaki feltételek vagy előírások;
11. közös biztonsági célok: azon biztonsági szint megfogalmazása, amelyet a vasúti rendszer különböző részein (így különösen a hagyományos vasúti rendszer, nagysebességű vasúti rendszer, kizárólag áruszállításra használt hosszú vasúti alagutak vagy vonalak) és a rendszer egészén meg kell valósítani. A közös biztonsági célokat az utasokkal, a személyzettel, beleértve az alvállalkozók személyzetét is, a vasúti átjárók használóival és más személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokra, és a vasúti létesítményeken tartózkodó illetéktelen személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokra, továbbá a társadalmi kockázatokra vonatkozóan a kockázatelfogadási feltétel fejezi ki;
12. közös biztonsági módszerek: a biztonsági szintek, a biztonsági célok megvalósítása és más biztonsági követelmények teljesítése értékelésének szabályait meghatározó előírások, amelyek a következőkre terjednek ki:
- kockázatelemzési és -értékelési módszerekre,
- a biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek követelményeinek való megfelelés értékelésére szolgáló módszerekre, és
- annak ellenőrzésére szolgáló módszerekre, hogy a nagysebességű és hagyományos transzeurópai vasúti rendszer strukturális alrendszereinek üzemeltetése és karbantartása megfelel-e a rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek, kivéve, ha az ÁME-k meghatározzák azokat;
13. közforgalmú menetrend: a belföldi vasúti személyszállításra vonatkozó - az útvonal, a megállóhelyek, az érkezési és az indulási időpontok, illetve a gyakoriság és a szolgáltatás minőségének meghatározását tartalmazó - közzétett szolgáltatási előírás;
14. üzemi menetrend: a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatokban végbemenő összes tervezett vasúti járműmozgást meghatározó adatokat tartalmazó előírás.
15. fejlesztési közreműködő: olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat létesítését, fejlesztését, felújítását végzi, és nem minősül a vasúti pályahálózat működtetőjének, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége e törvény szerinti működési engedélyre.
16. kapcsolt vállalkozás: a számviteli törvényben így meghatározott fogalom.
(6) A 68. §-68/G. § alkalmazásában:
1. országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatás: az országhatárokon átnyúló olyan szolgáltatás, amely végzéséhez a vasúti társaságnak legalább kettő európai uniós tagállam illetékes szervei által kiállított tanúsítvánnyal kell rendelkeznie;
2. utazó vasúti munkavállaló: a vasúti társaságok azon munkavállalója, aki munkaköre alapján vonatszemélyzet tagja;
3. vonatszemélyzet: a vasúti járművezető és a vonatkísérő;
4. országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló: minden olyan utazó vasúti munkavállaló, aki a napi munkaidőn belül összesítve egy óránál hosszabb időre országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat végez;
5. vasúti járművezető: olyan utazó vasúti munkavállaló, akinek feladata vasúti jármű működtetése;
6. vonatkísérő: vasúti járművezetőn kívül a vonaton munkát végző utazó vasúti munkavállaló;
7. éjszakai idő: a huszonkét és hat óra közötti idő;
8. lakóhelyen kívüli pihenőidő: napi pihenőidő, amely az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat ellátó utazó vasúti munkavállaló lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén nem vehető igénybe;
9. vezetési idő: a munkaidő azon része, amely alatt a vasúti járművezető a vasúti járműért felel, kivéve a vasúti jármű üzembe helyezésének és üzemen kívül helyezésének ideje, de beleértve az olyan beütemezett megszakításokat, amikor a vasúti járművezető a vasúti járműért továbbra is felelős.
17. egységes egyeztetési eljárás: a közforgalmú vasúti személyszállítási és közforgalmú közúti személyszállítási menetrend elkészítésének folyamata, amelynek során a menetrend mennyiségi és minőségi követelményeinek egységes rendszerét országos és regionális szinten, a helyi közlekedési sajátosságokra is figyelemmel alakítják ki, és amelynek célja a személyszállítási közszolgáltatás nyújtása hatékony módjának megválasztása, valamint a csatlakozások összehangolása, a miniszter által kidolgozott közszolgáltatási menetrendi koncepcióval összhangban;
17. egységes egyeztetési eljárás: a közforgalmú vasúti személyszállítási és közforgalmú közúti személyszállítási menetrend elkészítésének folyamata, amelynek során a menetrend mennyiségi és minőségi követelményeinek egységes rendszerét országos és regionális szinten, a helyi közlekedési sajátosságokra is figyelemmel alakítják ki, és amelynek célja a személyszállítási közszolgáltatás nyújtása hatékony módjának megválasztása, valamint a csatlakozások összehangolása, a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kidolgozott közszolgáltatási menetrendi koncepcióval összhangban;
17. GSM-R fejlesztő: olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat tartozékát képező GSM-R rendszer-hálózat létesítését végzi, és nem minősül a vasúti pályahálózat működtetőjének, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége e törvény szerinti működési engedélyre;
18. Regionális Közlekedési Szakbizottság: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: NUTS) meghatározott, a magyarországi NUTS 2 szintnek megfelelő statisztikai régiók szerint a miniszter által létrehozott, az egységes egyeztetési eljárás során a regionális érdekeket megjelenítő, döntés-előkészítő szakértői testület.
19. turistavasút: vasúti személyszállítást végző és keskeny nyomtávú vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság;
20. meghatározó befolyás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685/B. § (1)-(3) bekezdése szerinti meghatározó befolyás.
21. közmű: vízellátást szolgáló vezeték, szennyvíz-, illetve csapadékelvezetést szolgáló zárt csatorna, távhővezeték, villamos energia átviteli és elosztó hálózat, villamos termelői-, magán- és közvetlen vezeték, szénhidrogén szállító-, földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékeinek vezetéke, elektronikus hírközlési vezeték;
22. kapacitásfoglalásra jogosult: az a bármely EGT-államban bejegyzett, a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, amely nem vasúti társaság, és a vasúti pályahálózat-működtetővel a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződést köt.
22. kapacitásfoglalásra jogosult: az a bármely EGT-államban bejegyzett gazdálkodó szervezet, amely nem vasúti társaság, és a vasúti pályahálózat-működtetővel a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződést köt;
23. Vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközök: a vasúti pálya és tartozékai, vasúti pályahálózat, vasúti üzemi létesítmények e törvény szerint meghatározott eszközein felül azon vasúti összeköttetést biztosító eszközök és kiszolgáló létesítmények is, amelyek vonatkozásában a vállalkozó vasúti társaságok számára a pályaműködtető diszkriminációmentes hozzáférést köteles biztosítani, illetve amelyek a diszkriminációmentesen nyújtandó pályavasúti szolgáltatásokhoz elengedhetetlenek.
(7) A 85/A. § alkalmazásában az átadás-átvétel fordulónapja: a távközlő, erősáramú és biztosítóberendezési eszközök vonatkozásában az eszközök üzembe helyezésének, az egyéb eszközök vonatkozásában a műszaki átadás-átvételek dátuma, ide értve a rész műszaki átadás-átvételeket is. Abban az esetben, ha a műszaki átadás-átvételi eljárás nem záródik le sikeresen 60 nap alatt, akkor az első műszaki átadás-átvételi eljárás kezdő napját követő 60. napot kell a rendeltetésszerű használat kezdőnapjának tekinteni azon eszközök esetében, amelyek műszaki átadása nem ütközött akadályba.

ÁLLAMI FELADATOK

3. §
(1) A Kormány feladata:
a) a vasúti közlekedéspolitikára, valamint a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó - az épített és természeti környezet, továbbá az emberi egészség védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott - koncepció jóváhagyása, a vasúti közszolgáltatás fejlesztése,
a) a vasúti közlekedéspolitikára, valamint a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó - az épített és természeti környezet, továbbá az emberi egészség védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott - koncepció jóváhagyása, a vasúti személyszállítási közszolgáltatás fejlesztése,
a) a vasúti közlekedéspolitikára, valamint a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó - az épített és természeti környezet, továbbá az emberi egészség védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott - koncepció jóváhagyása,
b) a vasúti közlekedéssel összefüggő nemzeti érdekek érvényesítése és kötelezettségek teljesítése nemzetközi kapcsolatokban,
c) az országos vasúti törzshálózati pályák körének meghatározására vonatkozó javaslat elkészítése,
c) az országos törzshálózati vasúti pályák körének meghatározására vonatkozó javaslat elkészítése,
c) az országos, a regionális és az egyéb vasúti pályák rendeletben történő megállapítása,
d) a vasúti mellékvonalak meghatározására vonatkozó javaslat elkészítése,
e) a honvédelemmel, a polgári védelemmel és a katasztrófa-elhárítással összefüggő vasúti feladatok ellátása.
(1) Az állam feladata az országos jelentőségű vasútvonalak tervezése, valamint az országos pályahálózat működtetése igénybevételének szabályozása.
(2) A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata:
a) a vasúti közlekedéspolitika és vasúti fejlesztési koncepció előkészítése, a jóváhagyott vasúti közlekedéspolitika és vasúti fejlesztési koncepció végrehajtásának szervezése,
b) a vasúti közlekedés igazgatási és hatósági feladatainak ellátása,
c) az országos jelentőségű vasúti pályák és a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó koncepció végrehajtásának szervezése,
c) az országos törzshálózati és a regionális vasúti pályák és a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó koncepció végrehajtásának szervezése,
d) az országos vasúti pályahálózat - gazdasági társaságok útján történő - működtetése és fenntartása, e célból egyszemélyes állami tulajdonban levő gazdasági társaság, mint pályavasúti társaság alapítása vagy kijelölése,
d) az országos törzshálózati és a regionális vasúti pálya, valamint ezek tartozékai - gazdasági társaságok útján történő - működtetése és fenntartása, és e célból gazdasági társaságok alapítása vagy kijelölése,
e) az integrált vasúti társaság által működtetett országos vasúti pályahálózat kapacitásának elosztását, valamint a hálózat-hozzáférési díj megállapítását végző szervezet működésének biztosítása,
e) a nem független vasúti pályahálózat-működtető által működtetett országos vasúti pályahálózat kapacitásának elosztását, valamint a hálózat-hozzáférési díj megállapítását végző szervezet működésének biztosítása,
f) a vasútbiztonság fenntartása és fejlesztése érdekében nyílt és megkülönböztetéstől mentes, rendszerszintű megközelítésű vasútbiztonsági szabályrendszer meghatározása és érvényesítése,
g) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló 2004. április 29-ei 2004/49/EK parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2004/49/EK irányelv) 8. cikkének (2) és (4) bekezdésében, továbbá 32. cikkében előírt értesítés teljesítése,
g) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló 2004. április 29-ei 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2004/49/EK irányelv) 8. cikkének (2) és (4) bekezdésében, továbbá 32. cikkében, valamint az 1370/2007/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében és 8. cikkének (2) bekezdésében előírt jelentés közzététele,
h) a pénzügyminiszterrel egyetértésben az országos, a térségi és az elővárosi vasúti közszolgáltatási kötelezettségnek - a közszolgáltatási menetrend jóváhagyásával történő - megállapítása, a közszolgáltatást végző vasúti társasággal vasúti közszolgáltatási szerződés megkötése,
h) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos, a térségi és az elővárosi vasúti közszolgáltatási kötelezettségnek - a közszolgáltatási menetrend jóváhagyásával történő - megállapítása, a közszolgáltatást végző vasúti társasággal vasúti közszolgáltatási szerződés megkötése,
h) az 1370/2007/EK rendelet szerinti illetékes hatóságként az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos, a térségi és az elővárosi vasúti közszolgáltatási kötelezettségnek - a közszolgáltatási menetrend jóváhagyásával történő - megállapítása, a közszolgáltatást végző vasúti társasággal vasúti közszolgáltatási szerződés megkötése,
h) az 1370/2007/EK rendelet szerinti illetékes hatóságként és ellátásért felelősként az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos, a térségi és az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatási kötelezettség - a közszolgáltatási menetrend jóváhagyásával történő - megállapítása, a közszolgáltatást végző vasúti társasággal vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés megkötése,
i) a pénzügyminiszterrel egyetértésben az országos, valamint az állami tulajdonú vasúti pályát tartalmazó térségi, illetve elővárosi vasúti pályahálózat működtetésének hálózat-hozzáférési díj bevétellel és a vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből, illetve a vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság egyéb pályavasúti üzleti tevékenységéből eredő bevétellel nem fedezett - indokoltnak elismert - költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítése, a 26. § és a 28. § (1) bekezdése szerinti szerződés alapján,
i) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos, valamint az állami tulajdonú vasúti pályát tartalmazó térségi, illetve elővárosi vasúti pályahálózat működtetésének hálózat-hozzáférési díj bevétellel és a vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből, illetve a vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság egyéb pályavasúti üzleti tevékenységéből eredő bevétellel nem fedezett - indokoltnak elismert - költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítése, a 26. § és a 28. § (1) bekezdése szerinti szerződés alapján,
i) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos törzshálózati és regionális vasúti pályát és ezek tartozékait magában foglaló vasúti pályahálózat működtetésének hálózat-hozzáférési díj bevétellel és az ilyen vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből, illetve az ilyen vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság egyéb pályavasúti üzleti tevékenységéből eredő bevétellel nem fedezett - indokoltnak elismert - költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítése, a 26. § és a 28. § (1) bekezdése szerinti szerződés alapján,
j) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a vállalkozó vasúti társaság közszolgáltatási kötelezettségéből eredő bevétellel nem fedezett - indokoltnak elismert - költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítése, a 27. § szerinti szerződés alapján,
j) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a vállalkozó vasúti társaság közszolgáltatási kötelezettségéből eredő bevétellel nem fedezett - indokoltnak elismert - költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítése, a 27. § szerinti szerződés alapján,
j) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a vállalkozó vasúti társaság közszolgáltatási kötelezettségéből eredő bevétellel nem fedezett - indokoltnak elismert - költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítése, a vasúti közszolgáltatási szerződés alapján,
j) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a vállalkozó vasúti társaság vasúti személyszállítási közszolgáltatási kötelezettségéből eredő bevétellel nem fedezett - indokoltnak elismert - költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítése, a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés alapján,
k) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a vasúti közszolgáltatás díjához a - külön jogszabályban meghatározott kedvezményekből származó - bevételkiesés fogyasztói árkiegészítéssel történő ellentételezése.
k) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a vasúti közszolgáltatás díjához a - külön jogszabályban meghatározott kedvezményekből származó - bevételkiesés fogyasztói árkiegészítéssel történő ellentételezése.
k) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a vasúti személyszállítási közszolgáltatás díjához a - külön jogszabályban meghatározott kedvezményekből származó - bevételkiesés fogyasztói árkiegészítéssel történő ellentételezése,
l) a vasúti személyszállítási közszolgáltatás és a belföldi menetrend szerinti személyszállítás szervezésére vonatkozó főbb prioritásokat tartalmazó egységes, országosan és regionálisan összehangolt, valamint az államháztartás teherbíró-képességét is figyelembe vevő közszolgáltatási menetrendi koncepció kidolgozása.
(2) A miniszter feladata:
a) a vasúti közlekedéspolitika és vasúti fejlesztési koncepció előkészítése, a jóváhagyott vasúti közlekedéspolitika és vasúti fejlesztési koncepció végrehajtásának szervezése,
b) a vasúti közlekedés igazgatási és hatósági feladatainak ellátása,
c) az országos törzshálózati és a regionális vasúti pályák és a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó koncepció végrehajtásának szervezése,
d) az országos törzshálózati és a regionális vasúti pálya, valamint ezek tartozékai - gazdasági társaságok útján történő - működtetése és fenntartása, és e célból gazdasági társaságok alapítása vagy kijelölése,
e) a nem független vasúti pályahálózat-működtető által működtetett országos vasúti pályahálózat kapacitásának elosztását, valamint a hálózat-hozzáférési díj megállapítását végző szervezet működésének biztosítása,
f) a vasútbiztonság fenntartása és fejlesztése érdekében nyílt és megkülönböztetéstől mentes, rendszerszintű megközelítésű vasútbiztonsági szabályrendszer meghatározása és érvényesítése,
f) a vasútbiztonság fenntartása és fejlesztése, továbbá a vasúti balesetek megelőzésének érdekében, figyelemmel a műszaki és tudományos fejlődésre, nyílt és megkülönböztetéstől mentes, rendszerszintű megközelítésű vasútbiztonsági szabályrendszer meghatározása és érvényesítése,
g) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló 2004. április 29-ei 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2004/49/EK irányelv) 8. cikkének (2) és (4) bekezdésében, továbbá 32. cikkében, valamint az 1370/2007/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében és 8. cikkének (2) bekezdésében előírt jelentés közzététele,
h) az 1370/2007/EK rendelet szerinti illetékes hatóságként és ellátásért felelősként az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos, a térségi és az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatási kötelezettség - a közszolgáltatási menetrend jóváhagyásával történő - megállapítása, a közszolgáltatást végző vasúti társasággal vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés megkötése,
h) az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése,
i) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos törzshálózati és regionális vasúti pályát és ezek tartozékait magában foglaló vasúti pályahálózat működtetésének hálózat-hozzáférési díj bevétellel és az ilyen vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből, illetve az ilyen vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság egyéb pályavasúti üzleti tevékenységéből eredő bevétellel nem fedezett - indokoltnak elismert - költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítése, a 26. § és a 28. § (1) bekezdése szerinti szerződés alapján,
j) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a vállalkozó vasúti társaság vasúti személyszállítási közszolgáltatási kötelezettségéből eredő bevétellel nem fedezett - indokoltnak elismert - költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítése, a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés alapján,
k) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a vasúti személyszállítási közszolgáltatás díjához a - külön jogszabályban meghatározott kedvezményekből származó - bevételkiesés fogyasztói árkiegészítéssel történő ellentételezése,
l) a vasúti személyszállítási közszolgáltatás és a belföldi menetrend szerinti személyszállítás szervezésére vonatkozó főbb prioritásokat tartalmazó egységes, országosan és regionálisan összehangolt, valamint az államháztartás teherbíró-képességét is figyelembe vevő közszolgáltatási menetrendi koncepció kidolgozása.
m) a transzeurópai hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerekre vonatkozó, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő átjárhatósági műszaki előírásokban szabályozott esetekben a tagállam nevében az Európai Unió Bizottsága értesítése,
m) az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése.
(2) A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata:
a) a vasúti közlekedéspolitika és vasúti fejlesztési koncepció előkészítése, a jóváhagyott vasúti közlekedéspolitika és vasúti fejlesztési koncepció végrehajtásának szervezése,
b) a vasúti közlekedés igazgatási és hatósági feladatainak ellátása,
c) az országos törzshálózati és a regionális vasúti pályák és a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó koncepció végrehajtásának szervezése,
d) az országos törzshálózati és a regionális vasúti pálya, valamint ezek tartozékai - gazdasági társaságok útján történő - működtetése és fenntartása, és e célból gazdasági társaságok alapítása vagy kijelölése,
e) a nem független vasúti pályahálózat-működtető által működtetett országos vasúti pályahálózat kapacitásának elosztását, valamint a hálózat-hozzáférési díj megállapítását végző szervezet működésének biztosítása,
f) a vasútbiztonság fenntartása és fejlesztése, továbbá a vasúti balesetek megelőzésének érdekében, figyelemmel a műszaki és tudományos fejlődésre, nyílt és megkülönböztetéstől mentes, rendszerszintű megközelítésű vasútbiztonsági szabályrendszer meghatározása és érvényesítése,
g) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló 2004. április 29-ei 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2004/49/EK irányelv) 8. cikkének (2) és (4) bekezdésében, továbbá 32. cikkében, valamint az 1370/2007/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében és 8. cikkének (2) bekezdésében előírt jelentés közzététele,
h) az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése,
i) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos törzshálózati és regionális vasúti pályát és ezek tartozékait magában foglaló vasúti pályahálózat működtetésének hálózat-hozzáférési díj bevétellel és az ilyen vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből, illetve az ilyen vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság egyéb pályavasúti üzleti tevékenységéből eredő bevétellel nem fedezett - indokoltnak elismert - költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítése, a 26. § és a 28. § (1) bekezdése szerinti szerződés alapján,
m) a transzeurópai hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerekre vonatkozó, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő átjárhatósági műszaki előírásokban szabályozott esetekben a tagállam nevében az Európai Unió Bizottsága értesítése,
(2) Az országos jelentőségű vasútvonalak közé tartozó vasúti pályaszakasz, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szerinti kiemelt jelentőségű egyéb vasúti pályaszakasz létesítése, felújítása, fejlesztése közérdekű és közcélú tevékenység.
(3) A miniszter az állam nevében a települési önkormányzatokkal, illetőleg azok társulásaival a térségi, elővárosi, illetve helyi vasúti közszolgáltatás működtetése tárgyában - írásban - együttműködési megállapodást köthet.
(3) A miniszter az állam nevében a települési önkormányzatokkal, illetőleg azok társulásaival a térségi, elővárosi, illetve helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás működtetése tárgyában - írásban - együttműködési megállapodást köthet.
(4) A miniszter az állam nevében a térségi, elővárosi, illetve helyi vasúti közlekedési tevékenységről írásbeli megállapodást köthet az egyéb vasúti pálya tekintetében. Ilyen megállapodás hiányában az egyéb vasúti pályáról az állami vagyonról szóló törvény szerint kell gondoskodni.
3/A. §   A Kormány feladata:
a) a vasúti közlekedéspolitikára, valamint a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó - a környezet, továbbá az emberi egészség védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott - koncepció jóváhagyása,
b) a vasúti közlekedéssel összefüggő nemzeti érdekek érvényesítése és kötelezettségek teljesítése nemzetközi kapcsolatokban, kétoldalú kormányközi megállapodások kötése a vasúti határforgalom általános feltételeiről,
c) a vasúti pályahálózati (infrastruktúra) fejlesztési stratégia jóváhagyása,
d) az országos vasúti mellékvonalak rendeletben történő megállapítása, valamint
e) a honvédelemmel, a polgári védelemmel és a katasztrófaelhárítással összefüggő vasúti feladatok ellátása.
3/B. §
(1) A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) készíti elő a vasúti közlekedéspolitikát és a vasúti fejlesztési koncepciót, a vasúti pályahálózati (infrastruktúra) fejlesztési stratégiát és szervezi ezek végrehajtását, az országos jelentőségű vasútvonalak fenntartására és üzemeltetésére gazdasági társaságokat alapít vagy jelöl ki.
(2) A miniszter biztosítja a vasúti pályahálózat működtetését végző társaság, valamint a nem független pályahálózat-működtető alapvető feladatainak ellátását végző gazdasági társaság működését és megköti a pályahálózat-működtetési szerződéseket.
(3) A miniszter felel a vasútbiztonság fenntartásáért és fejlesztéséért, továbbá a vasúti balesetek megelőzésének érdekében - figyelemmel a műszaki és tudományos fejlődésre - nyílt és megkülönböztetéstől mentes, rendszerszintű megközelítésű vasútbiztonsági szabályrendszer meghatározásáért és érvényesítéséért, valamint gondoskodik a vasúti közlekedés hatósági feladatainak ellátása útján a biztonsági jelentés közzétételéről és az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére történő elküldéséről.
(4) A miniszter - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - meghatározza az országos jelentőségű vasútvonalakat magában foglaló vasúti pályahálózat működtetésének hálózat-hozzáférési díját, gondoskodik a díjbevétellel és a pályahálózat-működtető egyéb üzleti tevékenységéből vagy az ilyen vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság egyéb pályahálózat-működtető üzleti tevékenységéből eredő bevétellel nem fedezett - indokoltnak elismert - költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítéséről a vasúti pályahálózat-működtetésére kötött szerződés alapján.
(5) A miniszter értesíti a transzeurópai hagyományos és nagy sebességű vasúti rendszerekre vonatkozó, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő átjárhatósági műszaki előírásokban szabályozott esetekben a Bizottságot.

A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

3/C. §
(1) A vasúti pályahálózat fejlesztési stratégia (a továbbiakban: fejlesztési stratégia) kizárólag az országos jelentőségű vasútvonalakra terjed ki.
(2) A fejlesztési stratégia figyelembe veszi az Európai Unió (a továbbiakban: Unió) általános érdekeit, az uniós tagsággal nem rendelkező, Magyarországgal szomszédos országokkal való együttműködés szükségességét, a honvédelmi érdeket, a vasúti pályahálózat karbantartása, felújítása és fejlesztése tekintetében a jövőbeli mobilitási igényeket és azt, hogy a vasúti pályahálózat karbantartása, felújítása és fejlesztése a vasúti rendszer fenntartható finanszírozása elvének alapulvételével történjen.
(3) A miniszter a fejlesztési stratégia előkészítése során a pályahálózat-működtetőkkel és a vállalkozó vasúti társaságokkal egyeztet.
(4) Az egyeztetés keretében a fejlesztési stratégia tervezetét a Kormány honlapján, legalább tizenöt napra teszi közzé. A beérkezett véleményeket a tervezet véglegesítése során a miniszter figyelembe veheti.
(5) A fejlesztési stratégia legalább ötéves időtartamra készül és meghosszabbítható.
3/A. §
(1) A Kormány országos jelentőséggel bíró esetben a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök, így különösen utastájékoztatási rendszer, elektronikus jegy- és bérletrendszer, jegyértékesítő és jegyellenőrző rendszer, valamint a kapcsolódó járművek és infrastruktúra elemek, így különösen vasúti pálya, közlekedési csomópont, állomás és megállóhely, energetikai, távközlési és biztonsági berendezés üzemeletetésére, fejlesztésére és fejlesztésnek nem minősülő beruházásaira egységes fejlesztési koncepciót állapíthat meg.
(2) Közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vasúti társaság által végzett személyszállítási szolgáltatásokat érintő, valamint állami forrásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztést kizárólag a Kormány által jóváhagyott koncepció keretei között lehet finanszírozni és lebonyolítani.
3/B. §   A vasúti társaságok és a személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges állomások, megállóhelyek, egyéb utasforgalmi létesítmények üzemeltetői kötelesek a személyszállítási szolgáltatási tevékenységek hatékony ellátása érdekében egymással együttműködni. Ennek keretében az üzemeltető - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legfeljebb a fenntartás és az üzemeltetés költségeit, az értékcsökkenést és a tőkemegtérülés alapján számított nyereséget magában foglaló önköltség fejében, az egyenlő bánásmód elve mellett, erre irányuló szerződés alapján, a biztonságos közlekedés feltételeinek figyelembevételével hozzáférést biztosít
a) a közforgalmú vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok kiszolgálásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokhoz, így az utasok fel- és leszállásához, az utazási okmány vásárlásához, az utastájékoztatási rendszerhez, a várakozást szolgáló és a szociális létesítményekhez és
b) a közforgalmú vasúti személyszállítás nyújtásához szükséges állomásokhoz, megállóhelyekhez, valamint egyéb utasforgalmi létesítményekhez
más személyszállítási szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára.

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS IGAZGATÁSÁNAK SZERVEZETE

4. §
(1) A vasúti közlekedéssel összefüggő igazgatási és hatósági tevékenységet a közlekedésért felelős miniszter, valamint a felügyelete alatt működő közlekedési igazgatási szervezet látja el.
(1) A vasúti közlekedéssel összefüggő igazgatási és hatósági tevékenységet a miniszter, valamint a közlekedési igazgatási szervezet látja el.
(1) A vasúti közlekedéssel összefüggő igazgatási és hatósági tevékenységet a közlekedési igazgatási szervezet látja el.
(2) A közlekedési igazgatási szervezet részei:
a) a Kormány által alapított és irányított, a miniszter felügyelete alatt működő Magyar Vasúti Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), valamint
b) a Kormány által a vasúti közlekedés műszaki és vasútbiztonsági igazgatási és hatósági feladatainak ellátására alapított, a miniszter felügyelete alatt működő közigazgatási szervezet (a továbbiakban: közlekedési hatóság).
(2) A közlekedési igazgatás szervei:
a) a vasúti igazgatási szerv,
b) a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság).
(2) A közlekedési igazgatási szervezet részei:
a) a vasúti igazgatási szerv,
b) a közlekedési hatóság.
(3) A 2004/49/EK irányelv szerinti vasútbiztonsági hatóság a Magyar Köztársaság területén a közlekedési hatóság.
(3) A 2004/49/EK irányelv szerinti vasútbiztonsági hatóság Magyarországon a közlekedési hatóság.
(3) A 2012/34/EU irányelv szerinti engedélyező hatóság és igazgatási szervezet Magyarországon a vasúti igazgatási szerv.
(4) A vasúti közlekedés igazgatásának szervezete a vasúti társaságoktól függetlenül működik.
(4) A vasúti közlekedés igazgatásának szervezete a vasúti társaságoktól, a közlekedési igazgatási szervekkel és vasúti társaságokkal szerződéses kapcsolatban lévő személyektől és szervezetektől függetlenül működik.
(4) A vasúti közlekedés igazgatásának szervezete jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból a pályavasúti társaságoktól, vállalkozó vasúti társaságoktól továbbá a beszerző egységektől és szervezetektől függetlenül működik.
(4) A 2004/49/EK irányelv szerinti vasútbiztonsági hatóság Magyarországon a közlekedési hatóság.
(5) A vasúti közlekedés igazgatásának szervezete jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból a pályahálózat-működtetőktől, a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezettől (a továbbiakban: VPSZ), a kapacitásfoglalásra jogosultaktól, a vállalkozó vasúti társaságoktól továbbá a beszerző egységektől és szervezetektől függetlenül működik.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl a vasúti igazgatási szerv a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződések odaítélésében részt vevő állami, önkormányzati szervektől függetlenül működik.

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAI

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK FELADATAI

5. §
(1) A települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat), valamint önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet:
a) a helyi közforgalmú vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó - az országos, a térségi és az elővárosi közforgalmú vasúti közlekedéssel, valamint az épített és természeti környezet védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott - koncepciók jóváhagyása, valamint azok végrehajtásának megszervezése,
b) az önkormányzat tulajdonában lévő vasúti pályák, valamint a helyi vasúti közszolgáltatás fejlesztése, működtetése,
b) az önkormányzat tulajdonában lévő vasúti pályák, valamint a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás fejlesztése, működtetése,
b) az önkormányzat tulajdonában lévő vasúti pályák fejlesztése, működtetése,
c) helyi közforgalmú vasúti társaság alapítása,
d) a helyi vasúti közszolgáltatás hatósági árainak a megállapítása,
d) a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás hatósági árainak a megállapítása,
e) a helyi vasúti közszolgáltatás - menetrend jóváhagyásával történő - megállapítása, valamint a 27. § (8) bekezdése szerinti szerződés megkötése.
e) a helyi vasúti közszolgáltatás - menetrend jóváhagyásával történő - megállapítása, valamint a 27. § (9) bekezdése szerinti szerződés megkötése.
e) az 1370/2007/EK rendelet szerinti illetékes helyi hatóságként a helyi vasúti közszolgáltatás - menetrend jóváhagyásával történő - megállapítása, valamint a 27. § (11) bekezdése szerinti szerződés megkötése.
e) az 1370/2007/EK rendelet szerinti illetékes helyi hatóságként a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás - menetrend jóváhagyásával történő - megállapítása, valamint a 27. § (11) bekezdése szerinti szerződés megkötése.
f) az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése.
(1) A települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat), valamint az önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet:
a) a városi és helyi vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó - az országos és a térségi vasúti közlekedéssel, valamint az épített és természeti környezet védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott - koncepciók készítése, valamint azok végrehajtásának megszervezése,
b) az önkormányzat tulajdonában és használatában lévő vasúti pályák fejlesztése, működtetése,
c) városi és helyi vasúti társaság alapítása.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok a képviselőtestület hatáskörébe tartoznak.
(2) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. §-ában foglaltakra tekintettel, a miniszter kezdeményezésére a környezetvédelmi engedélyben meghatározott és kormányrendeletben kijelölt vasúti nyomvonalakat az érintett települési, a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatoknak a településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük és a vasúti nyomvonalakat kijelölő kormányrendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a településszerkezeti tervükben, illetve a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a Kormány biztosítja az önkormányzatok számára.
(3) Az önkormányzatok vagy társulásaik és a miniszter
a) a helyi vasúti közszolgáltatásból a helyi érdekű vasúti közszolgáltatásnak a térségi vasúti közszolgáltatás keretében történő lebonyolítása,
a) a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatásból a helyi érdekű vasúti személyszállítási közszolgáltatásnak a térségi vasúti személyszállítási közszolgáltatás keretében történő lebonyolítása,
b) a helyi vasúti közszolgáltatásnak az önkormányzat közigazgatási határán kívülre történő kiterjesztése,
b) a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatásnak az önkormányzat közigazgatási határán kívülre történő kiterjesztése,
c) a térségi vasúti közszolgáltatás közös működtetése
c) a térségi vasúti személyszállítási közszolgáltatás közös működtetése
feltételeinek biztosítására vonatkozóan - írásban - együttműködési megállapodást köthetnek.
(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodásban meg kell határozni a közszolgáltatásra, így különösen a közszolgáltatási menetrendre, annak módosítására, a díjrendszerre és a közszolgáltatási kötelezettség körébe eső személyszállítást végző vállalkozó vasúti társaság kiválasztására, illetve annak esetleges veszteségei ellentételezésére vonatkozó rendelkezéseket.
(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodásban meg kell határozni a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatásra, így különösen a (helyi) közszolgáltatási menetrendre, annak módosítására, a díjrendszerre és a közszolgáltatási kötelezettség körébe eső személyszállítást végző vállalkozó vasúti társaság kiválasztására, illetve annak esetleges veszteségei ellentételezésére vonatkozó rendelkezéseket.
5/A. §
(1) Az önkormányzat az 5. § (1) bekezdés b)-f) pontjában és (3) bekezdésében, a 27. §-27/D. §-ban és a 27/G. §-ban szabályozott feladatokat a feladat ellátásához szükséges forrásokkal együtt - az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság, vagy irányítása alatt álló költségvetési szervként működő - közlekedésszervezőnek adhatja át. A közlekedésszervező működése alatt az önkormányzat meghatározó befolyásának vagy irányítási jogának fennállását folyamatosan biztosítja.
(2) Az önkormányzat az átadott feladatok tekintetében szakmai felügyeletet gyakorol a közlekedésszervező felett, ennek során az önkormányzat a közlekedésszervező által az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása során hozott döntést megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti. A szakmai felügyelet körében az önkormányzat évente egy alkalommal értékeli a közlekedésszervező tevékenységét és a következő időszakra tervezett stratégiai intézkedéseit.
(3) Ha a közlekedésszervező valamely közszolgáltatási tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül, az (1) bekezdés szerinti feladatot kizárólag az Európai Unió által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikk (2) bekezdésének alkalmazása érdekében kiadott kötelező jogi aktusnak és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő közszolgáltatási szerződés alapján végezheti.
5/B. §
(1) Az önkormányzat a közlekedésszervezőt az e törvényben meghatározott feladatok átadására rendeletben (a továbbiakban: kijelölő rendelet) jelöli ki.
(2) A kijelölő rendeletben meg kell határozni
a) a közlekedésszervező szervezeti alapját biztosító gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet,
b) a közlekedésszervező működésének területi határait,
c) a feladatátadás célját,
d) az átadott feladatok körét,
e) azon feladatokat, amelyeket a közlekedésszervező az átadott feladatokon túl önként elláthat,
f) az átadott feladat ellátásához szükséges döntési jogköröket, az azok gyakorlásának módját, valamint az ahhoz kapcsolódó eljárási szabályokat,
g) a döntési jogkörök megosztása esetén az együttműködési kereteket, valamint
h) az átadott feladatok ellátásához, valamint a közlekedésszervező működéséhez szükséges források átadásának módját,
i) a közlekedésszervező felett gyakorolt szakmai felügyeleti jogkör gyakorlásának módját,
j) a területileg érintett ellátásért felelőssel történő együttműködés kereteit, valamint
k) a feladatok ellátásával kapcsolatos további szükséges feltételeket.
(3) A feladat átadásával kapcsolatos részletes szabályokat, az átadott feladatok pénzügyi és teljesítményi korlátait, valamint a kötelező és az önként vállalt feladatok számviteli elhatárolásának szabályait - a kijelölő rendeletben meghatározott feltételek alapján - szerződésben (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) kell megállapítani.
(4) A kijelölő rendelet - az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint - a közlekedésszervező feladatává teheti az utastájékoztatást, a menetrend megtartását kizáró esemény esetén a menetrendi és utastájékoztatási intézkedések megtételét vagy az intézkedések rendjének meghatározását, a jegy- és bérletértékesítést, illetve a jegy- és bérletellenőrzést, valamint a bevételek beszedését.
(5) Ha a kijelölő rendelet a bevételek beszedését a közlekedésszervező feladataként rögzíti, a közlekedési közszolgáltatásokkal kapcsolatos díjbevételek beszedésére és a fogyasztói árkiegészítés igénylésére a közlekedésszervező az e törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult és kötelezett.
(6) A közlekedésszervező a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott feladatok teljesítését nem adhatja át másnak, de jogosult a feladatok teljesítésébe a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott módon és mértékben közreműködőt bevonni.
(7) A feladatok átadásával kapcsolatos szabályokat olyan módon kell meghatározni, hogy a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltatók és az azokkal érintett utasok vagy egyéb személyek jogainak és jogos érdekeinek védelme, jogérvényesítési lehetőségei és jogorvoslati jogai ne csökkenjenek ahhoz viszonyítva, mintha a feladatot az ellátásért felelős látná el.
(8) A közlekedésszervező a helyi személyszállítást végző, valamint a helyi vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság számára a megrendelt közszolgáltatás teljesítése során jelentkező zavarok elhárítása és rendkívüli igények teljesítése céljából az operatív lebonyolítás módját, az alkalmazandó intézkedéseket meghatározhatja. Ennek kereteit a (4) bekezdés szerinti kijelölő rendelet határozza meg. A közlekedésszervező ezen rendelkezésének végrehajtását a vasúti társaság csak abban az esetben tagadja meg, ha a rendelkezés az emberi életet, egészséget vagy a vasútüzem biztonságát sérti vagy veszélyezteti.

II. FEJEZET
A VASÚTI TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK FELTÉTELEI

MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY

6. §
(1) E törvény alapján a vasúti pályahálózat működtetése, valamint a vasúti személyszállítás, az árutovábbítás és a vontatási szolgáltatás, működési hatósági engedélyhez (a továbbiakban: működési engedély) kötött tevékenység.
(1) E törvény alapján a vasúti pályahálózat működtetése, valamint a vasúti személyszállítás, az árutovábbítás és a vontatási szolgáltatás - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - működési hatósági engedélyhez (a továbbiakban: működési engedély) kötött tevékenység.
(1) E törvény alapján a vasúti pályahálózat működtetése, valamint a vasúti személyszállítás, az árutovábbítás és a vontatási szolgáltatás - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel - működési hatósági engedélyhez (a továbbiakban: működési engedély) kötött tevékenység.
(1) E törvény alapján a vasúti személyszállítás, az árutovábbítás, a vontatási szolgáltatás hatósági működési engedélyhez (a továbbiakban: működési engedély) kötött tevékenység. A működési engedély önmagában a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz való hozzáférésre nem jogosít.
(1a) A vasúti igazgatási szerv a kiadott működési engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekre működési engedély külön-külön is megszerezhető. Működési engedélyt az a szervezet kaphat, amely teljesíti az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket.
(2) A vasúti személyszállításra és a vasúti árutovábbításra működési engedély külön-külön is megszerezhető. Vontatási szolgáltatás vasúti személyszállításra vagy vasúti árutovábbításra vonatkozó működési engedély birtokában végezhető. Működési engedélyt az a szervezet kaphat, amely teljesíti az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket. Ha vasúti társaság kizárólag vontatási szolgáltatást nyújt, azt a működési engedély iránti kérelmében meg kell jelölnie és a működési engedélyében ezt rögzíteni kell. Kizárólag vontatási szolgáltatás nyújtása estén a vasúti társaság személyszállítási üzletszabályzatot [20. § (1) bekezdés] vagy árutovábbítási üzletszabályzatot [23. § (1) bekezdés] nem köteles készíteni.
(2) A működési engedélyt a vasúti igazgatási szerv a belföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet részére adja ki.
(3) A vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó működési engedély egy adott vasúti pályahálózat vonatkozásában adható ki.
(3) A vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó működési engedély egy adott vasúti pályahálózat vonatkozásában adható ki. Ha a vasúti pályahálózat működtetője nem független vasúti pályahálózat-működtetőnek minősül, a működési engedély tartalmazza az erre való utalást.
(3) Egy vasúti társaság részére egy működési engedély adható ki vasúti pályahálózat működtetésre. Ha a vasúti pályahálózat működtetője nem független vasúti pályahálózat-működtetőnek minősül, a működési engedélyben erre utalni kell.
(3) A Magyarországon kiadott működési engedéllyel egy tekintet alá esik a valamely más EGT-tagállamban a 2012/34/EU irányelv alapján kiadott működési engedély.
(4) Vállalkozó vasúti tevékenység végzésére vonatkozó működési engedély valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatra, valamint a működési engedélyben meghatározott térségi, elővárosi, helyi vagy saját célú vasúti pályahálózatra adható ki.
(4) A vasúti igazgatási szerv a kiadott működési engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5) Térségi személyszállításra vonatkozó működési engedély országos vasúti pályahálózathoz - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - közvetlenül nem csatlakozó térségi vasúti pályahálózaton végzett személyszállítási tevékenységre adható ki.
(5) Térségi személyszállításra vonatkozó működési engedély önálló térségi vasúti pályahálózaton végzett személyszállítási tevékenységre adható ki.
(5) A működési engedély határozatlan időtartamra szól.
(6) Az elővárosi, illetve térségi működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság az országos vasúti pályahálózatot a működési engedélyében meghatározott legközelebbi vasúti csomópontig igénybe veheti.
(7) Saját célú vasúti áruszállításra vonatkozó működési engedélyt kizárólag a saját célú vasúti pálya tulajdonosa kaphat, a saját, közvetlenül nem vasúti közlekedési célú gazdasági tevékenységével összefüggő áruszállítás végzésére. Saját célú személyszállítási engedély nem adható ki.
(7) Saját célú vasúti áruszállításra vonatkozó működési engedélyt kizárólag a saját célú vasúti pálya tulajdonosa vagy használója kaphat, a saját, közvetlenül nem vasúti közlekedési célú gazdasági tevékenységével összefüggő áruszállítás végzésére. Saját célú személyszállítási engedély nem adható ki.
(7) Saját célú vasúti pályahálózaton vasúti személyszállítás nem végezhető, arra vasúti személyszállítási engedély nem adható ki.
(8) Nem kell működési engedély
a) a turistavasútnak,
b) a sífelvonónak,
c) a saját célú vasúti pályahálózat működtetéséhez és a saját célú vasúti pályahálózaton áruszállítás végzéséhez.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott vasúti társaságok, valamint a vasúti közlekedési tevékenységet végző szervezet tevékenységük megkezdését a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság részére bejelentik.
7. §
(1) Az országos személyszállítási, árutovábbítási és vontatási szolgáltatási működési engedély (a továbbiakban: országos működési engedély) a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló, 1995. június 19-ei 95/18/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 95/18/EK irányelv) szerinti működési engedélynek minősül. Az országos működési engedély a Magyar Köztársaság területén valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatra kiterjed. Az országos működési engedélyt a Hivatal a belföldön bejegyzett szervezet részére adja ki. Az országos működési engedély valamennyi EGT-államban érvényes.
(1) Az országos személyszállítási, árutovábbítási és vontatási szolgáltatási működési engedély (a továbbiakban: országos működési engedély) a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló, 1995. június 19-ei 95/18/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 95/18/EK irányelv) szerinti működési engedélynek minősül. Az országos működési engedély a Magyar Köztársaság területén valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatra kiterjed. Az országos működési engedélyt a vasúti igazgatási szerv a belföldön bejegyzett szervezet részére adja ki. Az országos működési engedély valamennyi EGT-államban érvényes.
(1) Az országos személyszállítási és árutovábbítási működési engedély (a továbbiakban: országos működési engedély) a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló, 1995. június 19-ei 95/18/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 95/18/EK irányelv) szerinti működési engedélynek minősül. Az országos működési engedély a Magyar Köztársaság területén valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatra kiterjed. Az országos működési engedélyt a vasúti igazgatási szerv a belföldön bejegyzett szervezet részére adja ki. Az országos működési engedély valamennyi EGT-államban érvényes.
(1) Az országos személyszállítási és árutovábbítási működési engedély (a továbbiakban: országos működési engedély) a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló, 1995. június 19-ei 95/18/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 95/18/EK irányelv) szerinti működési engedélynek minősül. Az országos működési engedély a Magyar Köztársaság területén valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatra kiterjed. Az országos működési engedélyt a vasúti igazgatási szerv a belföldön bejegyzett szervezet részére adja ki. Az országos működési engedély valamennyi EGT-államban hatályos.
(1) Az országos személyszállítási és árutovábbítási működési engedély (a továbbiakban: országos működési engedély) a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló, 1995. június 19-ei 95/18/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 95/18/EK irányelv) szerinti működési engedélynek minősül. Az országos működési engedély Magyarország területén valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatra kiterjed. Az országos működési engedélyt a vasúti igazgatási szerv a belföldön bejegyzett szervezet részére adja ki. Az országos működési engedély valamennyi EGT-államban hatályos.
(1) Országos vasúti tevékenység végzésére vonatkozó működési engedély - a 6. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz való hozzáférésre jogosít.
(2) A Magyar Köztársaságban érvényes, és az országos működési engedéllyel egy tekintet alá esik valamely más EGT-államban a 95/18/EK irányelv alapján kiadott működési engedély.
(2) A Magyar Köztársaságban hatályos, és az országos működési engedéllyel egy tekintet alá esik valamely más EGT-államban a 95/18/EK irányelv alapján kiadott működési engedély.
(2) A Magyarországon hatályos, és az országos működési engedéllyel egy tekintet alá esik valamely más EGT-államban a 95/18/EK irányelv alapján kiadott működési engedély.
(2) Helyi, városi, elővárosi, térségi vállalkozó vasúti tevékenységre vonatkozó működési engedélyben meg kell határozni azt a vasúti pályahálózatot, amelyen az adott vállalkozó vasúti tevékenység végezhető.
(3) Az országos vasúti pályahálózat - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - vasúti közlekedési tevékenység céljára csak országos működési engedéllyel vehető igénybe. Az országos működési engedély önmagában az országos vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférésre, illetve az 54. § (1) és (3)-(5) bekezdései szerinti szolgáltatások igénybevételére nem jogosít.
(3) Az országos vasúti pályahálózat - amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - vasúti közlekedési tevékenység céljára csak országos működési engedéllyel vehető igénybe. Az országos működési engedély önmagában az országos vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférésre, illetve az 54. § (1) és (3)-(5) bekezdései szerinti szolgáltatások igénybevételére nem jogosít.
(3) A működési engedélyben meghatározott vasúti pályahálózaton kívüli vasúti pályahálózatot a vasúti társaság a működési engedélyében meghatározott legközelebbi vasúti csomópontig a pályahálózat-működtető előzetes hozzájárulásával veheti igénybe.
8. §
(1) A működési engedély kiadásának a feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen
a) az üzleti jóhírnévvel,
b) a pénzügyi teljesítőképességgel,
b) országos működési engedély esetén - a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a pénzügyi teljesítőképességgel,
c) a szakmai alkalmassággal,
d) a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal
kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott követelményeknek.
(1) A működési engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen
a) az üzleti jó hírnévvel,
b) országos működési engedély esetén - a (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a pénzügyi teljesítőképességgel,
c) a szakmai alkalmassággal,
d) a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal
kapcsolatos, a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló rendeletben meghatározott követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételek fennálltának igazolása érdekében a működési engedély iránti kérelmet előterjesztő szervezet köteles a Hivatal részére a külön jogszabályban meghatározott információkat rendelkezésre bocsátani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételek fennálltának igazolása érdekében a működési engedély iránti kérelmet előterjesztő szervezet köteles a vasúti igazgatási szerv részére a külön jogszabályban meghatározott információkat rendelkezésre bocsátani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállásának igazolása érdekében a működési engedély iránti kérelmet előterjesztő gazdálkodó szervezet köteles a vasúti igazgatási szerv részére a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló rendeletben meghatározott információkat rendelkezésre bocsátani.
(3) A működési engedély határozatlan időtartamra szól. A Hivatal a működési engedély kiadása feltételeinek fennálltát legalább ötévenként felülvizsgálja.
(3) A működési engedély határozatlan időtartamra szól. A vasúti igazgatási szerv a működési engedély kiadása feltételeinek fennálltát legalább ötévenként felülvizsgálja.
(3) A működési engedély határozatlan időtartamra szól. A vasúti igazgatási szerv a működési engedély kiadása feltételeinek fennállását évente - felügyeleti díj ellenében - ellenőrzi.
(3) Az országos vasúti személyszállítási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságnak a pénzügyi teljesítőképességét a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel nem fedezett tevékenységre vonatkozóan kell igazolnia.
(3a) Az éves felügyeleti díj mértéke:
a) országos pályahálózat működtető, valamint vállalkozó vasúti társaság működési engedélye esetén 1 363 000 forint,
b) elővárosi, térségi és helyi pályahálózat működtető működési engedélye esetén 272 000 forint,
c) elővárosi, térségi és helyi pályahálózat működtető - nyílt hozzáférés alóli mentesítéssel - működési engedélye esetén 409 000 forint,
d) elővárosi, vállalkozó vasúti társaság működési engedélye esetén 136 000 forint,
e) a 6. § (9) bekezdése alapján bejelentéssel saját célú pályahálózat működtető - nyílt hozzáférés alóli mentesítéssel - működési engedélye esetén 159 000 forint,
f) az országos vasúti pályahálózatokhoz képest keskenyebb nyomtávú, térségi pályahálózat működtető, valamint vállalkozó vasúti társaság, továbbá térségi- és helyi vállalkozó vasúti társaság működési engedélye esetén 14 000 forint,
g) saját célú pályahálózat működtető, valamint árutovábbítási működési engedély esetén 23 000 forint.
(4) A vasúti társaság a működési engedély jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül köteles megkezdeni a működési engedélyben meghatározott tevékenységét. E határidő elmulasztása, illetve a tevékenység végzésének hat hónapot meghaladó szüneteltetése esetén a Hivatal a feltételek fennálltának felülvizsgálatát rendelheti el, továbbá indokolt esetben a működési engedélyt felfüggesztheti. A tevékenység megkezdésére irányadó határidő kérelemre a külön jogszabályban meghatározott esetekben legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható.
(4) A vasúti társaság a működési engedély jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül köteles megkezdeni a működési engedélyben meghatározott tevékenységét. E határidő elmulasztása, illetve a tevékenység végzésének hat hónapot meghaladó szüneteltetése esetén a vasúti igazgatási szerv a feltételek fennálltának felülvizsgálatát rendelheti el, továbbá indokolt esetben a működési engedélyt felfüggesztheti. A tevékenység megkezdésére irányadó határidő kérelemre a külön jogszabályban meghatározott esetekben legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható.
(5) A vasúti társaság köteles a működési engedély feltételeivel kapcsolatos minden változásról haladéktalanul tájékoztatni a Hivatalt. A Hivatal elrendeli a működési engedély felülvizsgálatát a vasúti társaság jogi helyzetére befolyást gyakorló változás, így különösen más társasággal való egyesülése esetén. A vasúti társaság a külön jogszabályban meghatározott időközönként és tartalommal rendszeresen igazolni köteles a Hivatal részére a feltételek teljesítését.
(5) A vasúti társaság köteles a működési engedély feltételeivel kapcsolatos minden változásról haladéktalanul tájékoztatni a vasúti igazgatási szervet. A vasúti igazgatási szerv elrendeli a működési engedély felülvizsgálatát a vasúti társaság jogi helyzetére befolyást gyakorló változás, így különösen más társasággal való egyesülése esetén. A vasúti társaság a külön jogszabályban meghatározott időközönként és tartalommal rendszeresen igazolni köteles a vasúti igazgatási szerv részére a feltételek teljesítését.
(5) A vasúti társaság köteles a működési engedély feltételeivel kapcsolatos minden változásról annak bekövetkezése után 8 napon belül tájékoztatni a vasúti igazgatási szervet. A vasúti igazgatási szerv elrendeli a működési engedély felülvizsgálatát a vasúti társaság jogi helyzetére befolyást gyakorló változás, így különösen más társasággal való egyesülése esetén. A vasúti társaság a külön jogszabályban meghatározott időközönként és tartalommal rendszeresen igazolni köteles a vasúti igazgatási szerv részére a feltételek teljesítését.
(5) A vasúti társaság köteles a működési engedély feltételeivel kapcsolatos minden változásról annak bekövetkezése után 15 napon belül tájékoztatni a vasúti igazgatási szervet, beleértve a csőd- és felszámolási eljárás megindításáról szóló tájékoztatást. A vasúti igazgatási szerv elrendeli a működési engedély felülvizsgálatát a vasúti társaság jogi helyzetére befolyást gyakorló változás, így különösen más társasággal való egyesülése esetén.
(6) Amennyiben a Hivatal megállapítja, hogy a vasúti társaság nem teljesíti a működési engedély kiadásának valamely feltételét vagy a vasúti közlekedési tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorolja, a működési engedélyt felfüggeszti. A felfüggesztés hatálya alatt vasúti közlekedési tevékenység nem végezhető. A felfüggesztést elrendelő határozat hatályon kívül helyezésének akkor van helye, ha a vasúti társaság igazolta, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt.
(6) Amennyiben a vasúti igazgatási szerv megállapítja, hogy a vasúti társaság nem teljesíti a működési engedély kiadásának valamely feltételét vagy a vasúti közlekedési tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorolja, a működési engedélyt felfüggeszti. A felfüggesztés hatálya alatt vasúti közlekedési tevékenység nem végezhető. A felfüggesztést elrendelő határozat hatályon kívül helyezésének akkor van helye, ha a vasúti társaság igazolta, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt.
(6) A vasúti társaság köteles bejelenteni a vasúti igazgatási szervnek, amennyiben működési engedélyköteles tevékenységét szüneteltetni kívánja, vagy azzal felhagy. Amennyiben a vasúti igazgatási szerv a vasúti társaság bejelentése alapján, vagy hatósági ellenőrzése során megállapítja, hogy a vasúti társaság nem teljesíti a működési engedély kiadásának valamely feltételét vagy a vasúti közlekedési tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorolja, vagy e tevékenységét szünetelteti, a működési engedélyt hivatalból felfüggeszti. A felfüggesztés hatálya alatt vasúti közlekedési tevékenység nem végezhető. A felfüggesztést elrendelő határozat hatályon kívül helyezésének akkor van helye, ha a vasúti társaság igazolta, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt vagy bejelenti, hogy a felfüggesztett tevékenységet tovább kívánja folytatni.
(7) A Hivatal a működési engedélyt visszavonja, amennyiben a vasúti társaság a felfüggesztés elrendelésének alapjául szolgáló körülményt hat hónapon belül nem hárítja el.
(7) A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt visszavonja, amennyiben a vasúti társaság a felfüggesztés elrendelésének alapjául szolgáló körülményt hat hónapon belül nem hárítja el.
(7) A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt visszavonja, amennyiben a vasúti társaság a felfüggesztés elrendelésének alapjául szolgáló körülményt hat hónapon belül nem hárítja el, vagy a vasúti társaság felszámolását a bíróság jogerős végzéssel elrendeli, vagy a vasúti társaság végelszámolással megszűnt.
(7) A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt visszavonja:
a) a vasúti társaság kérelmére,
b) amennyiben a vasúti társaság a felfüggesztés elrendelésének alapjául szolgáló körülményt hat hónapon belül nem hárítja el, valamint
c) amennyiben az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság csődeljárás iránti kérelmet terjesztett elő vagy a felszámolását a bíróság jogerős végzéssel elrendelte, és erre tekintettel a vasúti igazgatási szerv a működési engedély pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos feltételének hiányát állapította meg.
(8) A Hivatal a működési engedélyben - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a működési engedély felfüggesztésének és visszavonásának a (4) és (6)-(7) bekezdések keretei között egyedi eseteit is meghatározhatja.
(8) A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyben - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a működési engedély felfüggesztésének és visszavonásának a (4) és (6)-(7) bekezdések keretei között egyedi eseteit is meghatározhatja.
(9) A pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos valamely követelmény nem teljesítése esetén a működési engedély felfüggesztése vagy visszavonása mellett a vasúti társaság részére a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel legfeljebb hat hónapos határozott időtartamra ideiglenes működési engedély adható, amennyiben a vasúti társaság további működése a vasúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti. Vissza kell vonni a működési engedélyt, ha a vasúti társaság felszámolását a bíróság jogerős végzéssel elrendeli.
(9) A pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos valamely követelmény nem teljesítése esetén a működési engedély felfüggesztése vagy visszavonása mellett a vasúti társaság részére a legfeljebb hat hónapos határozott időtartamra ideiglenes működési engedély adható, amennyiben a vasúti társaság továbbműködése a vasúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.
(9) Az országos vasúti személyszállítási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságnak a pénzügyi teljesítőképességét a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel nem fedezett tevékenységre vonatkozóan kell igazolnia.
(9a) A pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos valamely követelmény nem teljesítése esetén a működési engedély felfüggesztése vagy visszavonása mellett az országos működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság részére a vasúti társaságok engedélyezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel legfeljebb hat hónapos határozott időtartamra ideiglenes működési engedély adható, amennyiben a vasúti társaság további működése a vasúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.
(10) Amennyiben a Hivatal olyan információról szerez tudomást, amely alapján alappal feltételezheti, hogy a más EGT-államban a 95/18/EK irányelv alapján kiadott működési engedélyt szerzett vállalkozó vasúti társaság nem teljesíti a működési engedély kiadásának valamely feltételét, a Hivatal a működési engedélyt kiállító külföldi hatóságot haladéktalanul értesíti.
(10) Amennyiben a vasúti igazgatási szerv olyan információról szerez tudomást, amely alapján alappal feltételezheti, hogy a más EGT-államban a 95/18/EK irányelv alapján kiadott működési engedélyt szerzett vállalkozó vasúti társaság nem teljesíti a működési engedély kiadásának valamely feltételét, a vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt kiállító külföldi hatóságot haladéktalanul értesíti.
9. §
(1) Üzleti jó hírnévvel nem rendelkezik az a kérelmező, amelynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti vezető tisztségviselője (a továbbiakban: vezető) büntetett előéletű.
(2) A vezető a működési engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vasúti igazgatási szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a vezető tisztségviselői feladat ellátását nem teszi lehetővé vagy kéri, hogy az erre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vasúti igazgatási szerv részére - annak a működési engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető büntetlen előéletű-e, valamint hogy a vezető tisztségviselő nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a vezető tisztségviselői feladat ellátását nem teszi lehetővé.
(3) A működési engedély kiadása feltételeinek felülvizsgálata során a vasúti igazgatási szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vezető büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzés céljából a vasúti igazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető büntetlen előéletű-e.
(4) A vasúti igazgatási szerv a (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) a működési engedély kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a működési engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
8/A. §
(1) A 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott üzleti jó hírnévvel nem rendelkezik az a kérelmező, amelynek a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti vezetője és a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti vezető tisztségviselője (a továbbiakban együtt: vezető) büntetett előéletű.
(1) A 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott üzleti jó hírnévvel nem rendelkezik az a kérelmező, amelynek a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti vezető tisztségviselője (a továbbiakban együtt: vezető) büntetett előéletű.
(1) A 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott üzleti jó hírnévvel nem rendelkezik az a kérelmező, amelynek a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti vezető tisztségviselője (a továbbiakban együtt: vezető) büntetett előéletű.
(2) A vezető a működési engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vasúti igazgatási szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy kéri, hogy az e tényre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vasúti igazgatási szerv részére - annak a működési engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető büntetlen előéletű-e.
(3) A működési engedély kiadása feltételeinek felülvizsgálata során a vasúti igazgatási szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vezető büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzés céljából a vasúti igazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető büntetlen előéletű-e.
(4) A vasúti igazgatási szerv a (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) a működési engedély kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a működési engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
9. §
(1) A miniszter a működési engedélyezés részletes szabályai körében meghatározza különösen
a) az engedélyezési eljárás részletes szabályait,
b) az engedély kiadásának és módosításának feltételeit,
c) a kérelem és az engedély tartalmi elemeit,
d) az üzleti jóhírnév, a pénzügyi teljesítőképesség, a szakmai alkalmasság, valamint a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasság igazolásának módját,
e) a Hivatalnak a vasúti társaságokkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenységének részletes szabályait,
e) a vasúti igazgatási szervnek a vasúti társaságokkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenységének részletes szabályait,
f) az engedély felfüggesztésének és visszavonásának részletes szabályait,
g) azokat az eseteket, amelyekben a vasúti társaság a működési engedély felülvizsgálatát köteles kérni.
(2) A Hivatal a miniszter útján haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot az országos működési engedély (ideiglenes működési engedély) kiadásáról, módosításáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról.
(2) A vasúti igazgatási szerv a miniszter útján haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot az országos működési engedély (ideiglenes működési engedély) kiadásáról, módosításáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról.
(2) A vasúti igazgatási szerv haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot az országos működési engedély (ideiglenes működési engedély) kiadásáról, módosításáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról.
9/A. §
(1) A vasúti társaság a működési engedély jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül köteles megkezdeni a működési engedélyben meghatározott tevékenységét. E határidő elmulasztása vagy a tevékenység végzésének hat hónapot meghaladó szüneteltetése esetén a vasúti igazgatási szerv a feltételek fennállásának felülvizsgálatát rendelheti el, továbbá indokolt esetben a működési engedélyt felfüggesztheti. A tevékenység megkezdésére irányadó határidő a vasúti társaságnak a működési engedély jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül benyújtott kérelmére a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló rendeletben meghatározott esetekben egy alkalommal legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható. Ha a vasúti társaság e meghosszabbított határidő lejártáig sem kezdi meg a működési engedélyben szereplő tevékenységet, a vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt felfüggeszti.
(2) A vasúti társaság köteles a működési engedély feltételeivel kapcsolatos minden változásról annak bekövetkezését követően legfeljebb nyolc napon belül tájékoztatni a vasúti igazgatási szervet, ideértve különösen a csőd- és felszámolási eljárás megindításáról szóló tájékoztatást. A tájékoztatást követő tíz napon belül a működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság köteles kérelmezni működési engedélyének módosítását.
(3) A vasúti igazgatási szerv elrendeli a működési engedély felülvizsgálatát a vasúti társaság jogi helyzetére befolyást gyakorló változás, így különösen más vasúti társasággal vagy kiszolgáló létesítmény üzemeltetővel való egyesülése esetén.
(4) A vasúti társaság tevékenysége jelentős mértékű megváltoztatását megelőzően köteles a működési engedély módosítását kérelmezni. A tevékenység jelentős mértékű megváltoztatásának minősül, ha tevékenységét más vállalkozó vasúti tevékenységgel bővíti, vagy korábbi tevékenységével felhagy és helyette más vasúti tevékenységet kíván folytatni - ide nem értve az (5) bekezdés szerinti esetet.
(5) A vasúti társaság köteles bejelenteni a vasúti igazgatási szervnek, ha működési engedélyköteles tevékenységét szüneteltetni kívánja.
9/B. §
(1) Ha a vasúti igazgatási szerv a vasúti társaság bejelentése alapján vagy hatósági ellenőrzése során megállapítja, hogy a vasúti társaság
a) nem teljesíti a működési engedély kiadásának valamely feltételét,
b) a vasúti közlekedési tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorolja, vagy
c) e tevékenységét szünetelteti
a működési engedélyt hivatalból felfüggeszti.
(2) A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt a vasúti társaság indokolt kérelmére felfüggesztheti.
(3) A felfüggesztés hatálya alatt vasúti közlekedési tevékenység nem végezhető.
(4) A felfüggesztést elrendelő határozat visszavonásának akkor van helye, ha a vasúti társaság igazolta, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt vagy bejelenti, hogy a felfüggesztett tevékenységet tovább kívánja folytatni.
(5) A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt visszavonja
a) a vasúti társaság kérelmére,
b) ha a vasúti társaság a felfüggesztés elrendelésének alapjául szolgáló körülményt hat hónapon belül nem hárítja el,
c) ha a vasúti társaság a pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos feltételnek a 9/C. § (2) bekezdése szerint nem felel meg, valamint
d) ha az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság csődeljárás iránti kérelmet terjesztett elő vagy a felszámolását a bíróság jogerős végzéssel elrendelte, és erre tekintettel a vasúti igazgatási szerv a működési engedély pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos feltételének hiányát állapította meg.
9/C. §
(1) A pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos valamely követelmény nem teljesítése esetén a működési engedély felfüggesztése vagy visszavonása mellett az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság részére, annak átszervezése idejére legfeljebb hat hónapos határozott időtartamra - a (2) bekezdésben meghatározottak alapján - ideiglenes működési engedély adható, ha a vasúti társaság további működése a vasúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.
(2) Ha a vasúti társaság pénzügyi teljesítőképessége kevesebb, mint tizenkettő, de több mint hat hónapra igazolt, a vasúti igazgatási szerv ideiglenes működési engedélyt adhat ki. Ha a vasúti társaság tevékenységére vonatkozóan a pénzügyi teljesítőképessége kevesebb, mint hat hónapra igazolt, a vasúti igazgatási szerv ideiglenes működési engedély kiadása nélkül az engedélyt visszavonja.
(3) Az (1) bekezdés értelmezése szempontjából, ha a vasúti társaság felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal vagy vasútbiztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkezik, akkor úgy kell tekinteni, hogy a vasúti társaság működése a vasúti közlekedés biztonságát veszélyezteti.
(4) Ha a vasúti igazgatási szerv olyan információról szerez tudomást, amely alapján alappal feltételezheti, hogy a más EGT-tagállamban a kiadott működési engedélyt szerzett vállalkozó vasúti társaság nem teljesíti a működési engedély kiadásának valamely feltételét, a vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt kiállító külföldi hatóságot haladéktalanul értesíti.
9/D. §   A vasúti igazgatási szerv haladéktalanul tájékoztatja az Európai Vasúti Ügynökséget az országos vállalkozó vasúti működési engedély vagy ideiglenes működési engedély kiadásáról, módosításáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról.
9/E. §
(1) A vasúti igazgatási szerv a működési engedély kiadása feltételeinek fennállását évente - felügyeleti díj ellenében - ellenőrzi.
(2) Az éves felügyeleti díj mértéke:
a) országos vállalkozó vasúti társaság esetén 1 363 000 forint,
b) elővárosi, vállalkozó vasúti társaság esetén 136 000 forint,
c) térségi, vállalkozó vasúti társaság esetén 14 000 forint,
d) helyi, városi, vállalkozó vasúti társaság esetén 14 000 forint.

BEJELENTÉSSEL VÉGEZHETŐ VASÚTI TEVÉKENYSÉGEK

9/F. §
(1) A működési engedélyhez nem kötött vasúti tevékenység és a pályahálózat-működtetés a vasúti igazgatási szerv részére történő bejelentés mellett végezhető.
(2) A működési engedély megszerzésére nem kötelezett vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasságával kapcsolatos, a vasúti tevékenység megkezdésének és folytatásának bejelentéséről szóló rendeletben meghatározott követelményeknek eleget kell tennie. Az alkalmasságot a vasúti igazgatási szerv - a vasúti tevékenység megkezdésének és folytatásának bejelentéséről szóló rendeletben meghatározottak szerint - vizsgálja.

MŰSZAKI ENGEDÉLY

10. §
(1) E törvény alapján műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges
a) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti pálya és tartozékai építéséhez, létesítéséhez, korszerűsítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez,
a) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti pálya és tartozékai - ideértve a trolibusz felsővezetékét is - építéséhez, létesítéséhez, korszerűsítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez,
a) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti pálya és tartozékai építéséhez, létesítéséhez, korszerűsítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez,
b) vasúti jármű belföldi üzembe helyezéséhez,
b) vasúti jármű üzembe helyezéséhez,
b) vasúti jármű típusának engedélyezéséhez és a vasúti jármű üzembe helyezéséhez,
b) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában vasúti jármű típusának engedélyezéséhez és a vasúti jármű üzembe helyezéséhez, valamint vasúti jármű - a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló rendeletben meghatározott - átalakításához, felújításához és korszerűsítéséhez,
c) vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok, nyomástartó edények üzemben tartásához, átalakításához,
c) vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok, nyomástartó edények üzembe helyezéséhez és üzemben tartásához, valamint átalakításához,
d) vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezéseinek (futómű, fék, kocsiszekrény, vonatbefolyásoló berendezés) javítását végző személyek és szervezetek tevékenységéhez,
d) vasúti járművek, vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezései (futómű, fék, kocsiszekrény, vonatbefolyásoló berendezés), vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények gyártását, javítását, vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez,
d) vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez,
e) a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző vizsgahelyek működéséhez.
e) a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző személyek és vizsgahelyek tevékenységéhez.
e) vasúti járművek, vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezései (futómű, fék, kocsiszekrény, vonatbefolyásoló berendezés) javítását, karbantartását és időszakos vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez.
(2) A műszaki engedélyt a közlekedési hatóság - külön jogszabályban meghatározottak szerint - adja ki.
(2) A műszaki engedélyt a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság) - külön jogszabályban meghatározottak szerint - adja ki.

A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSE

III. FEJEZET
A VASÚTI INFRASTRUKTÚRA MŰKÖDTETÉSE

III. FEJEZET
ORSZÁGOS KÖZFORGALMÚ VASÚTI KÖZLEKEDÉS

ORSZÁGOS KÖZFORGALMÚ VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS ÉS ÁRUFUVAROZÁS, VALAMINT VONTATÁSI SZOLGÁLTATÁS

11. §
(1) Az országos közforgalmú vasúti személyszállítási, árufuvarozási, illetve vontatási tevékenység végzésére, az erre jogosító működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság - a XII. fejezetben meghatározott feltételek teljesítése esetén - valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózaton jogosult.
(1) Az országos törzshálózati vasúti pálya működtetésének jogosultságát - a 4. mellékletben meghatározott vasúti pályák kivételével - a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.
(2) Nemzetközi személyszállítási és árufuvarozási tevékenység végzésére az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság a vonatkozó nemzetközi szerződések rendelkezései szerint jogosult.
(2) Határon átmenő személyszállítási és árutovábbítási tevékenység végzésére az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság a vonatkozó nemzetközi szerződések rendelkezései szerint jogosult.
(2) Határon átmenő árutovábbítási tevékenység végzésére az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság a vonatkozó nemzetközi szerződések rendelkezései szerint jogosult.
(2) A 4. mellékletben meghatározott vasúti pályák működtetését olyan gazdasági társaság is végezheti, amelyben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik.
(3) Az országos vasúti mellékvonalakat magába foglaló vasúti pályahálózat - amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy tartozéka nem része - működtetését a Kormány által kijelölt gazdasági társaság végezheti.
(4) Az egyéb vasútvonal működtetését bármely gazdasági társaság végezheti.
(5) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat használatáért fizetendő hálózat-hozzáférési díj az azt működtető pályahálózat-működtetőt illeti, aki köteles hálózat-hozzáférési díjból keletkező bevételét a nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére fordítani.
(6) Az országos pályahálózat-működtető és a fejlesztési közreműködő éves üzleti tervének tartalmaznia kell a beruházási és pénzügyi tervet. Az üzleti tervnek biztosítania kell az országos jelentőségű vasútvonalak optimális és hatékony használatát és fejlesztését, valamint a pénzügyi és egyéb eszközöket e célok eléréséhez.
(7) Az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonába lévő vagy irányítása alá tartozó pályahálózat-működtető a díjképzési és a vasúti pályakapacitás-elosztási keretek betartásán túl felelős saját üzemeltetéséért, adminisztrációjáért és belső ellenőrzéséért.

A PÁLYAHÁLÓZAT-MŰKÖDTETŐ ÜZLETI TERVE

12. §
(1) A közszolgáltatásnak minősülő országos közforgalmú vasúti személyszállítás végzésére a miniszter az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társasággal a 27. § (1)-(7) bekezdésének rendelkezései szerint közszolgáltatási szerződést köt.
(1) A közszolgáltatásnak minősülő országos közforgalmú vasúti személyszállítás végzésére a miniszter az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társasággal a 27. § (1)-(8) bekezdésének és 27/A. §-ának rendelkezései szerint közszolgáltatási szerződést köt.
(1) A közszolgáltatásnak minősülő országos közforgalmú vasúti személyszállítás végzésére a miniszter az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társasággal a 27. § (1)-(10) bekezdésének és 27/A-27/D. §-ának rendelkezései szerint közszolgáltatási szerződést köt.
(1) A közszolgáltatásnak minősülő országos közforgalmú vasúti személyszállítás végzésére a miniszter az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társasággal a 27. § (1)-(10) bekezdésének és 27/A-27/D. §-ának rendelkezései szerint vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést köt.
(1) A 3/C. §-ban meghatározott stratégia, valamint a 29/A. §-ban meghatározott finanszírozás - különösen az azokban biztosított állami támogatás mértékének - figyelembevételével a pályahálózat-működtető az adott üzleti évre szóló beruházási és pénzügyi programot tartalmazó üzleti tervet készít.
(2) Az országos vasúti árufuvarozási tevékenységet végző vasúti társaság az éves beszámolójában elkülönítetten is köteles megjeleníteni e tevékenységének eredményét.
(2) Az országos vasúti árufuvarozási tevékenységet végző vasúti társaság az éves beszámolójában elkülönítetten is köteles megjeleníteni e tevékenységének árbevételét és eredményét.
(2) Az üzleti terv elősegíti a pályahálózat optimális és hatékony használatát, rendelkezésre bocsátásának és fejlesztésének biztosítását, lehetővé teszi a pénzügyi egyensúly elérését, és biztosítja az ehhez szükséges eszközöket.
(3) A pályahálózat-működtető az üzleti terv tervezetének a pályahálózathoz való hozzáféréssel, a pályahálózat használatával, rendelkezésre bocsátásával és fejlesztésével foglalkozó részeit - az üzleti terv elfogadására összehívott közgyűlés napját legalább harminc nappal megelőzően - a honlapján közzéteszi. A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül a közzétételt követő tizenöt napon belül bárki véleményt nyilváníthat a közzétett tervezetről. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.
(4) A beérkezett vélemények alapján a pályahálózat-működtető az üzleti terv tervezetét felülvizsgálja és szükség szerint módosítja.
(5) Az elutasított vélemények esetében a pályahálózat-működtető az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a honlapon közzétesz.
13. §
(1) Az országos működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság a szervezeti formájától függetlenül a vállalkozó vasúti tevékenysége vonatkozásában önállóan határozza meg az üzleti tervét, ideértve a finanszírozási és befektetési programját is. Az üzleti terv összeállításakor törekedni kell a vállalkozó vasúti társaság pénzügyi egyensúlyának megteremtésére és az egyéb műszaki, kereskedelmi és pénzügyi igazgatási célok elérésére, valamint e célok megvalósítását lehetővé tevő források biztosítására.
(1) A pályahálózat-működtető a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét - visszaigazolás küldése céljából - legkésőbb az üzleti terv elfogadásától számított egy hónapig kezeli.
(2) Az országos működési engedéllyel rendelkező vállalkozó, vasúti társaság szabadon
a) vehet részt nemzetközi csoportosulás alapításában, illetve ahhoz szabadon csatlakozhat,
b) alakíthatja ki a belső szervezetét, a X. fejezetben foglaltak sérelme nélkül,
c) a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megtartása mellett határozhatja meg a szolgáltatások nyújtásának és értékesítésének feltételeit, valamint a szolgáltatásai árát,
d) dönthet a személyzetéről, az eszközeiről és a beszerzéseiről,
e) növelheti a piaci részesedését, új technológiákat, szolgáltatásokat és újszerű igazgatási megoldásokat vezethet be,
f) kiterjesztheti a tevékenységét a vasúti közlekedési tevékenységekhez kapcsolódó más területekre.
(2) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az (1) bekezdésben foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.
(3) A pályahálózat-működtető legalább két hónapig köteles közétenni a tervezeteket.

A KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ SZABÁLYOK

IV. FEJEZET
A KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK

ORSZÁGOS VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSE

A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSE

14. §
(1) Országos vasúti pályahálózat működtetését olyan gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli tagja (részvényese) a Magyar Állam.
(1) Az országos törzshálózati vasúti pályát és tartozékait magába foglaló pályahálózat, vagy olyan vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy annak tartozéka a része, az a gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli tagja (részvényese) a Magyar Állam. A regionális vasúti pályát és tartozékait magába foglaló vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy tartozéka nem része, az a gazdasági társaság is végezheti, amelyben a Magyar Állam legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Az egyéb vasúti pályát és tartozékait magába foglaló pályahálózat működtetését bármely gazdálkodó szervezet végezheti.
(1) Az országos törzshálózati vasúti pályát és tartozékait magába foglaló pályahálózat, vagy olyan vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy annak tartozéka a része, az a gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli tagja (részvényese) a Magyar Állam. A regionális vasúti pályát és tartozékait magába foglaló vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy tartozéka nem része, az a gazdasági társaság is végezheti, amelyben a Magyar Állam legalább többségi befolyással rendelkezik. Az egyéb vasúti pályát és tartozékait magába foglaló pályahálózat működtetését bármely gazdálkodó szervezet végezheti.
(1) A regionális vasúti pályát és tartozékait magába foglaló vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy tartozéka nem része, az a gazdasági társaság is végezheti, amelyben a Magyar Állam legalább többségi befolyással rendelkezik. Az egyéb vasúti pályát és tartozékait magába foglaló pályahálózat működtetését bármely gazdálkodó szervezet végezheti.
(1) Kiszolgáló létesítmény üzemeltetője lehet
a) pályahálózat-működtető,
b) vállalkozó vasúti társaság,
c) olyan gazdasági társaság, amely nem minősül sem pályahálózat-működtetőnek, sem vállalkozó vasúti társaságnak,
d) természetes személy vagy
e) egyéni vállalkozó.
(1a) A Magyar Állam az (1) bekezdés szerinti jogát kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társasága útján is gyakorolhatja. Az állam tulajdonosi jogait gyakorló kizárólagos állami tulajdonú társaság e jogait nem ruházhatja át.
(2) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat használatáért fizetendő hálózat-hozzáférési díj az azt működtető vasúti társaságot illeti, aki köteles az ebből keletkező bevételét a nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére fordítani.
(2) Azon kiszolgáló létesítményeken, amelyeken a pályahálózat-működtető alapszolgáltatást nyújt (minimális szolgáltatási csomag), a járulékos szolgáltatásokat, mint a kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférés biztosítását és a kiszolgáló létesítményekkel nyújtott szolgáltatásokat a pályahálózat-működtető jogosult és köteles nyújtani, a kiegészítő szolgáltatásokat és a mellékszolgáltatásokat a pályahálózat-működtető nyújthatja.
(3) Az országos pályahálózat működtetője éves üzleti tervének tartalmaznia kell a beruházási és pénzügyi tervet. Az üzleti tervnek biztosítania kell az országos vasúti pályahálózat optimális és hatékony használatát és fejlesztését, valamint a pénzügyi és egyéb eszközöket e célok eléréséhez.
(3) Az országos vasúti pályahálózat működtetője és a fejlesztési közreműködő éves üzleti tervének tartalmaznia kell a beruházási és pénzügyi tervet. Az üzleti tervnek biztosítania kell az országos vasúti pályahálózat optimális és hatékony használatát és fejlesztését, valamint a pénzügyi és egyéb eszközöket e célok eléréséhez.
(3) A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői a 2. melléklet 2-4. pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtják.
(4) Az országos vasúti pályahálózat működtetője felelős saját üzemeltetéséért, adminisztrációjáért és belső ellenőrzéséért.
(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokat a pályahálózat-működtető nyújtja, rá a pályahálózat-működtetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A vasúti pályahálózat működtetésének elemei közül a létesítést, felújítást és fejlesztést a vasúti pályahálózat működtetője vagy a fejlesztési közreműködő végzi (a továbbiakban: építtető). Ha a létesítést, felújítást és fejlesztést a fejlesztési közreműködő végzi, a létesítésben, felújításban és fejlesztésben az érintett vasúti pályahálózat működtetője mint a vasúti pályahálózat működtetésére hatósági engedéllyel rendelkező szervezet közreműködik. A vasúti pályahálózat működtetője és a fejlesztési közreműködő a feladatok megosztásáról együttműködési szerződést köt.
(5) A vasúti pályahálózat működtetésének elemei közül a létesítést, felújítást és fejlesztést a vasúti pályahálózat működtetője vagy a fejlesztési közreműködő, a GSM-R rendszer-hálózat létesítését a GSM-R fejlesztő végzi (a továbbiakban: építtető). Ha a létesítést, felújítást és fejlesztést a fejlesztési közreműködő végzi, a létesítésben, felújításban és fejlesztésben az érintett vasúti pályahálózat működtetője, mint a vasúti pályahálózat működtetésére hatósági engedéllyel rendelkező szervezet közreműködik. A vasúti pályahálózat működtetője és a fejlesztési közreműködő a feladatok megosztásáról együttműködési szerződést köt.
(5) Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a pályahálózat-működtető, vagy a pályahálózat-működtető közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, a 15. §-ban meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(6) A GSM-R fejlesztő által végzett GSM-R rendszer-hálózat létesítés során az érintett vasúti pályahálózat tulajdonosa, vagyonkezelője illetve a működtetője, mint a vasúti pályahálózat működtetésére hatósági engedéllyel rendelkező szervezet köteles közreműködni, együttműködni.
(6) A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői e tevékenységük megkezdését az azt követő öt napon belül a vasúti igazgatási szervnek kötelesek bejelenteni.
(7) A kiszolgáló létesítmény használati díjait a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője részére kell megfizetni. A díjakat a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a kiszolgáló létesítmény üzemeltetésének finanszírozására használja fel.

IV. FEJEZET
A TÉRSÉGI ÉS AZ ELŐVÁROSI KÖZFORGALMÚ VASÚTI KÖZLEKEDÉS

15. §
(1) A térségi, illetve az elővárosi vasúti pályahálózatot az ezen vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó működési engedély iránt kérelmet benyújtó szervezet kérelmére a külön jogszabályban meghatározottak szerint a Hivatal a működési engedély kiadásával egyidejűleg, a vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pályaszakaszok meghatározásával jelöli ki.
(1) A térségi, illetve az elővárosi vasúti pályahálózatot az ezen vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó működési engedély iránt kérelmet benyújtó szervezet kérelmére a külön jogszabályban meghatározottak szerint a vasúti igazgatási szerv a működési engedély kiadásával egyidejűleg, a vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pályaszakaszok meghatározásával jelöli ki.
(1) E § alkalmazásában gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaság az a vállalkozó vasúti társaság, amely egy kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjeként a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben meghatározott gazdasági erőfölényben van legalább egy olyan vasúti áru- vagy személyszállítási piacon, amely piac szereplői az adott kiszolgáló létesítmény által nyújtott szolgáltatásokat is igénybe veszik.
(2) Térségi vasúti pályahálózat abban az esetben jelölhető ki, ha
a) a vasúti pályahálózatnak az országos közforgalmú közlekedésben betöltött szerepe csekély, elsősorban a térségi forgalom lebonyolítására szolgál,
b) az adott térség érintett önkormányzatai önként vállalt feladataik keretében kötelezettséget vállalnak a helyi igényekhez jobban illeszkedő, térségi jelentőségű szolgáltatások fejlesztésére, vagy
b) az adott térség érintett önkormányzatai önként vállalt feladataik keretében külön jogszabályban meghatározott kötelezettséget vállalnak a helyi igényekhez jobban illeszkedő, térségi jelentőségű szolgáltatások fejlesztésére, vagy
c) a hálózat az országos vasúti pályahálózatokhoz képest keskenyebb nyomtávú.
(2) Ha a 2. melléklet 2. pont a)-d), g) és i) alpontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó kiszolgáló létesítmény üzemeltetője egy erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, akkor a vállalkozó vasúti társaság gazdasági társaságot vagy a vállalkozó vasúti társaságon belül külön szervezeti egységet hoz létre a kiszolgáló létesítmény üzemeltetésére, amelynek független működését biztosítani kell olyan módon, hogy
a) vezetője a vállalkozó vasúti társaság vezető tisztségviselőjének közvetlen irányítása alá tartozik, és a b) pont szerinti ügykörben nem utasítható, és
b) szervezeti egység tekintetében külön szervezeti és működési szabályzatot kell készíteni, amelyet a vállalkozó vasúti társaság legfőbb döntéshozó szerve hagy jóvá. A szervezeti és működési szabályzatban a szolgáltatások nyújtásának feltételeit úgy kell meghatározni, hogy valamennyi vállalkozó vasúti társaság számára a létesítményekhez a létesítményen belül található vasúti pályahálózathoz, valamint az ezen létesítményekben nyújtott szolgáltatásokhoz való megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítva legyen.
(3) A térségi, illetve elővárosi működési engedéllyel rendelkező közforgalmú vasúti társaság a miniszterrel kötött közszolgáltatási szerződésben vasúti közszolgáltatási kötelezettséget vállalhat. E szerződésre a 27. § (1)-(7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3) A térségi, illetve elővárosi működési engedéllyel rendelkező közforgalmú vasúti társaság a miniszterrel kötött közszolgáltatási szerződésben vasúti közszolgáltatási kötelezettséget vállalhat. E szerződésre a 27. § (1)-(8) bekezdésében és 27/A. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3) A térségi, illetve elővárosi működési engedéllyel rendelkező közforgalmú vasúti társaság a miniszterrel kötött közszolgáltatási szerződésben vasúti közszolgáltatási kötelezettséget vállalhat. E szerződésre a 27. § (1)-(10) bekezdésében és 27/A-27/D. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3) A térségi, illetve elővárosi működési engedéllyel rendelkező közforgalmú vasúti társaság a miniszterrel kötött vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben vasúti személyszállítási közszolgáltatási kötelezettséget vállalhat. E szerződésre a 27. § (1)-(10) bekezdésében és 27/A-27/D. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3) Ha a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó kiszolgáló létesítmény üzemeltetője gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, akkor
a) a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaságnak a kiszolgáló létesítmény üzemeltetése tekintetében a vállalkozó vasúti tevékenységétől elkülönítve,
b) a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjének a vasúti tevékenységét a más, e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységétől elkülönítve,
a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló rendeletben meghatározottak szerint kell vezetnie számviteli nyilvántartásait.
(4) A 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó kiszolgáló létesítmény - vagy ha egy vagy több szolgáltatás nyújtása a vasúti kiszolgáló létesítmény egy részén is lehetséges, akkor a vasúti létesítmény ezen részének - üzemeltetését a kiszolgáló létesítmény tulajdonosa bérbeadás vagy lízing céljára meghirdeti, ha
a) a kiszolgáló létesítményt legalább két egymást követő évben nem használták, és
b) legalább két vállalkozó vasúti társaság a szolgáltatások igénybevétele iránt ajánlatot tett a kiszolgáló létesítmény tulajdonosa részére és csatolták az igény megalapozottságát bizonyító okiratokat.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott bérletre vagy lízingbevételre ajánlattal kapcsolatban a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjét nem terheli szerződéskötési és birtokbaadási kötelezettség.
(6) A (4) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője bizonyítja, hogy a kiszolgáló létesítmény használata folyamatban lévő átalakítás miatt nem lehetséges.

V. FEJEZET
A HELYI KÖZFORGALMÚ VASÚTI KÖZLEKEDÉS

16. §
(1) Helyi közforgalmú vasúti társaság
a) a közúti vasút (villamos), és a különleges vasút pályájának működtetésére, és
b) az a) pont szerinti vasúti pályákon közforgalmú személyszállításra
jogosult.
(2) Helyi közforgalmú vasúti társaságot a település önkormányzata, továbbá bármely természetes személy vagy szervezet alapíthat.
17. §   A helyi vasúti közszolgáltatási kötelezettséget - a közszolgáltatás mértékét megállapító, az önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott közszolgáltatási menetrend keretei között - az önkormányzat által alapított vagy az önkormányzat által ezzel megbízott helyi közforgalmú vasúti társaság látja el.
17. §   A helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatási kötelezettséget - a közszolgáltatás mértékét megállapító, az önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott közszolgáltatási menetrend keretei között - az önkormányzat által alapított vagy az önkormányzat által ezzel megbízott helyi közforgalmú vasúti társaság látja el.

VI. FEJEZET
SAJÁT CÉLÚ VASÚTI TEVÉKENYSÉG

18. §
(1) Saját célú vasúti tevékenységet az a szervezet végez, amely a saját célú vasúti pályahálózaton a saját, közvetlenül nem vasúti közlekedési célú gazdasági tevékenységével összefüggő vasúti személyszállítást vagy vasúti áruszállítást lát el.
(1) Saját célú vasúti tevékenységet az a szervezet végez, amely a saját célú vasúti pályahálózaton a saját, közvetlenül nem vasúti közlekedési célú gazdasági tevékenységével összefüggő vasúti áruszállítást lát el.
(2) A saját célú vasút térségi működési engedély alapján közforgalmú vasúti szolgáltatást - ezen belül, a 27. § alapján megkötött közszolgáltatási szerződés alapján vasúti közszolgáltatást is - végezhet.
(2) Az országos, térségi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózathoz vasúti összeköttetéssel rendelkező áruterminál, ipari park, kikötő, logisztikai központ, valamint egyéb árukezelő telephely területén található vasúti pályahálózatok saját célú vasúti pályahálózatoknak, a rajtuk folytatott vasúti tevékenységek saját célú vasúti tevékenységnek minősülnek.
(3) Az országos, térségi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózathoz vasúti összeköttetéssel rendelkező áruterminál, ipari park, kikötő, logisztikai központ, valamint egyéb árukezelő telephely üzemeltetője által végzett árumozgatási műveletek - ideértve a tolatást is - a tulajdonos érdekében végzett áruszállítási tevékenységnek minősülnek.
(4) Az egymáshoz kapcsolódó saját célú vasúti pályahálózatok működtetői kötelesek egymás vasúti pályahálózatához megkülönböztetéstől mentesen és átlátható módon a szabad hozzáférést biztosítani.

VII. FEJEZET
VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK

SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

19. §   A vasúti személyszállításra kötött szerződésekre a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) a szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit a személyszállításra vonatkozó külön jogszabályban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
19. §   Az 1371/2007/EK rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vasúti személyszállításra kötött szerződésekre a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) a szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit a vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló külön jogszabályban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
20. §
(1) A vállalkozó vasúti társaság a közforgalmú személyszállítás körében a közforgalmú menetrendben meghatározott vonalon az ott meghirdetett vonatokat közlekedteti. A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság a közforgalmú személyszállítási szolgáltatására vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazó személyszállítási üzletszabályzatot köteles készíteni. A személyszállítási üzletszabályzatot, valamint annak módosítását a Hivatal külön jogszabályban foglaltak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, amennyiben a személyszállítási üzletszabályzat a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. A jóváhagyott személyszállítási üzletszabályzatot a vállalkozó vasúti társaság köteles a honlapján, illetve térítés ellenében kinyomtatva hozzáférhetővé tenni.
(1) A vállalkozó vasúti társaság a közforgalmú személyszállítás körében a közforgalmú menetrendben meghatározott vonalon az ott meghirdetett vonatokat közlekedteti. A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság a közforgalmú személyszállítási szolgáltatására vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazó személyszállítási üzletszabályzatot köteles készíteni. A személyszállítási üzletszabályzatot, valamint annak módosítását a vasúti igazgatási szerv külön jogszabályban foglaltak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, amennyiben a személyszállítási üzletszabályzat a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. A jóváhagyott személyszállítási üzletszabályzatot a vállalkozó vasúti társaság köteles a honlapján, illetve térítés ellenében kinyomtatva hozzáférhetővé tenni.
(1) A vasúti társaság a közforgalmú személyszállítás körében a közforgalmú menetrendben meghatározott vonalon az ott meghirdetett vonatokat közlekedteti.
(2) A vasúti személyszállítás részletes feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.
(2) A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság a közforgalmú személyszállítási szolgáltatására vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazó személyszállítási üzletszabályzatot köteles készíteni, amely tartalmazza a szolgáltatás minőségi előírásait [1371/2007/EK rendelet 28. cikk (1) bek.]. A személyszállítási üzletszabályzatot, valamint annak módosítását a vasúti igazgatási szerv külön jogszabályban foglaltak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a személyszállítási üzletszabályzat a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. A jóváhagyott, mindenkor hatályos személyszállítási üzletszabályzatot a vállalkozó vasúti társaság nyilvánosan közzéteszi.
(3) A Kormány a vasúti személyszállítás részletes szabályairól szóló rendeletben határozza meg
a) a vasúti személyszállítási szolgáltatásnak az 1371/2007/EK rendeletben nem szabályozott részletes feltételeit, valamint az 1371/2007/EK rendeletben foglaltak alóli mentességeket;
b) a személyszállítási üzletszabályzatra, valamint annak vasúti igazgatási szerv általi jóváhagyására vonatkozó szabályokat; valamint
c) a vasúti társaság közforgalmú személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó minőségbiztosítási rendszerével [1371/2007/EK rendelet 28. cikk (1) bek.] kapcsolatos részletes szabályokat.
21. §
(1) A vasúti közszolgáltatást nyújtó vállalkozó vasúti társaság köteles közforgalmú menetrendet készíteni és azt közzétenni, abban elkülönítetten megjeleníteni a személyszállítási közszolgáltatást.
(1) A vasúti személyszállítási közszolgáltatást nyújtó vállalkozó vasúti társaság köteles közforgalmú menetrendet készíteni és azt közzétenni, abban elkülönítetten megjeleníteni a vasúti személyszállítási közszolgáltatást.
(2) A közforgalmú menetrendet a vasúti közszolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság és a többi szervezet (különösen a vasúti közszolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság, illetve az adott térségben autóbusszal menetrend szerinti személyszállítást végzők) a csatlakozások összehangolása, valamint a szükségtelen párhuzamos közlekedések kiküszöbölése érdekében - annak hatálybalépését megelőzően külön jogszabályban meghatározott határidőben - egyeztetni kötelesek.
(2) Az egységes egyeztetési eljárásban a vasúti személyszállítást végző vállalkozó vasúti társaságok, a külön törvény alapján menetrend szerinti közúti személyszállítást végző társaságok, az érintett vasúti pályahálózat működtetője, a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (a továbbiakban: VPSZ), a közútkezelő szervezetek, a Regionális Közlekedési Szakbizottságok, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb szervezetek vesznek részt.
(3) Az egységes egyeztetési eljárás szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
21/A. §
(1) A közösségi közlekedés - mint közszolgáltatás - biztonságának és zavartalan működésének, a vasútállomáson a közforgalom számára nyitva álló helyen, a megállóhelyen, valamint a személyszállító vasúti járművek belterében a vasútállomáson és megállóhelyen található berendezések, a vasúti jármű, továbbá az utasok, valamint a vasúti közlekedés működését biztosító személyek életének, testi épségének és vagyontárgyaik védelme, továbbá a vasúti közlekedés működését biztosító személyek felelősségének megállapítása céljából, a jogsértő cselekmények megelőzése, megszakítása és bizonyítása érdekében, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával, a vasúti társaság, a vasútállomás, vagy a megállóhely üzemeltetője (a továbbiakban együtt: megfigyelő) jogosult elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, a megfigyelés során kép- és hangfelvételt készíteni, a készített kép- és hangfelvételt, valamint az azon rögzített személyes adatot kezelni. E tevékenysége során a megfigyelő adatkezelést végző munkavállalója adatfeldolgozónak minősül.
(1) A közösségi közlekedés - mint közszolgáltatás - biztonságának és zavartalan működésének, a vasútállomáson a közforgalom számára nyitva álló helyen, a megállóhelyen, valamint a személyszállító vasúti járművek belterében a vasútállomáson és megállóhelyen található berendezések, a vasúti jármű, továbbá az utasok, valamint a vasúti közlekedés működését biztosító személyek életének, testi épségének és vagyontárgyaik védelme, továbbá a vasúti közlekedés működését biztosító személyek felelősségének megállapítása céljából, a jogsértő cselekmények megelőzése, megszakítása és bizonyítása érdekében, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával, a vasúti társaság, a vasútállomás, vagy a megállóhely üzemeltetője (a továbbiakban együtt: megfigyelő) jogosult elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, a megfigyelés során kép- és hangfelvételt készíteni, a készített kép- és hangfelvételt, valamint az azon rögzített személyes adatot kezelni. E tevékenysége során a megfigyelő adatkezelést végző munkavállalója adatfeldolgozónak minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer akkor alkalmazható, ha a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, vagy a jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el. A szolgáltató az elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazásának szükségességét háromévente felülvizsgálja.
(3) A megfigyelő az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazása esetén - a vakok és gyengénlátók számára is érzékelhető módon - köteles a vasútállomások és megállóhelyek bejáratánál, a vasúti járműre való felszállásra szolgáló peronoknál, valamint a vasúti járműveken figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről.
(3) A megfigyelő az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazása esetén - a vakok és gyengénlátók számára is érzékelhető módon - köteles a vasútállomások és megállóhelyek bejáratánál, a vasúti járműre való felszállásra szolgáló peronoknál, valamint a vasúti járműveken figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről.
(4) Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen mosdóban, illemhelyen, fekvő vagy hálófülkében.
(5) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazása esetén, a megfigyeléssel érintett vonatokról, valamint vasúti állomásról és megállóhelyről a szolgáltató a honlapján tájékoztatást tesz közzé.
21/B. §
(1) A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számítva a hetvenkettedik óra leteltekor meg kell semmisíteni, vagy törölni kell.
Felhasználásnak az minősül, ha a rögzített kép-, hang-, vagy kép- és hangfelvételt, továbbá más személyes adatot bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználják.
(1) A rögzített kép-, illetve hangfelvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számítva 16. napon meg kell semmisíteni, vagy törölni kell. Felhasználásnak minősül, ha a rögzített kép-, illetve hangfelvétel bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználásra kerül.
(2) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, vagy más személyes adatának rögzítése érinti, az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel, továbbá más személyes adat rögzítésétől számított hetvenkét órán belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, vagy ne törölje.
(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét az (1) bekezdés szerinti kép-, illetve hangfelvétel érinti, a rögzítésétől számított 15 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a kép-, illetve hangfelvételt annak kezelője ne semmisítse meg, vagy ne törölje.
(3) Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, továbbá más személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított hetvenkét órán belül, hogy a (2) bekezdés szerint a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, továbbá más személyes adatot meg kell semmisíteni, vagy törölni kell.
(3) Bíróság vagy hatóság megkeresésére a rögzített kép-, illetve hangfelvételt a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Ha megkeresésre attól számított hetvenkét órán belül, hogy a megsemmisítés, vagy a törlés mellőzését a (2) bekezdés alapján kérték, nem kerül sor és az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelt, a rögzített kép-, illetve hangfelvételt meg kell semmisíteni, vagy törölni kell.
21/C. §
(1) A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság vagy megbízottja jogosult a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő, menetdíjat meg nem fizető utas azonosíthatósága, a személyhez kötött utazási jogosultság ellenőrzése, valamint a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevétele jogszerűségének megállapítása céljából a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő utas azonosíthatóságához szükséges, a (4) bekezdésben meghatározott személyes adat megismerésére.
(2) A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések megtartásával az elektronikus adathordozón rögzített, nem személyhez kötött utazási jogosultság igénybevételével történő, egy alkalomnál több utazásra jogosító személyszállítási szerződés teljesítése érdekében, a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben - a személyszállítási üzletszabályzatban közzétett feltételek mellett - a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok kezelésére vonatkozó adatkezelési megállapodást köthet a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő személlyel.
(3) A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság a közszolgáltatási utazási kedvezmény vagy személyhez kötött utazási jogosultság keretében teljesítendő - elektronikus adathordozón rögzített utazási jogosultság igénybevételével történő - utazásra jogosító személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben az utazásra való jogosultság azonosítása céljából és az (1) bekezdés szerinti célból jogosult a (4) bekezdésben meghatározott személyes adatnak a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő kezelésére.
(4) A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság adatmegismerési jogosultsága és adatkezelési jogosultsága a személyszállítási szolgáltatás alapjául szolgáló szerződés teljesítése érdekében a következő személyes adatra terjed ki:
a) a jogosult természetes személyazonosító adata,
b) az utazási kedvezmény jogcíme, a jogcímet megalapozó okmány azonosítója, típusa, érvényessége és kibocsátója,
c) az utazási viszonylathoz kötött kedvezmény estén az érintett lakcíme, meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött érvényességű kedvezmény esetén az érvényesség időpontja vagy időszaka.
(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság a (4) bekezdésben meghatározott személyes adatot a polgári jogi igények elévüléséig tarthatja nyilván.

ÁRUFUVAROZÁSI SZOLGÁLTATÁS

A VÁLLALKOZÓ VASÚTI TÁRSASÁGOK ÉS A PÁLYAHÁLÓZAT-MŰKÖDTETŐK FÜGGETLENSÉGÉNEK ÁLTALÁNOS ALAPELVEI

19. §
(1) Az irányítás, az adminisztráció és az üzemeltetési, gazdasági és könyvelési ügyekre kiterjedő belső ellenőrzés tekintetében a magyar állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alá tartozó vállalkozó vasúti társaságok gazdasági társaságokként működnek, ennek megfelelően független státusszal és elsősorban a magyar államtól elkülönített vagyonnal, továbbá a költségvetéstől eltérő üzleti tervvel és pénzügyi-számviteli nyilvántartásokkal rendelkeznek.
(2) A pályahálózat-működtető az e törvény által kialakított díjképzés és kapacitáselosztási keretek és további feltételek betartása mellett felelős saját működési rendszeréért, üzemeltetési feltételei biztosításáért, adminisztrációjáért és belső ellenőrzéséért.

A VÁLLALKOZÓ VASÚTI TÁRSASÁGOK KERESKEDELMI ELVEK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MŰKÖDTETÉSE

20. §
(1) Annak érdekében, hogy hatékony és megfelelő szolgáltatásokat nyújthassanak a szolgáltatás megkívánt minőségéhez szükséges lehető legalacsonyabb árakon, a vállalkozó vasúti társaságok tevékenységeiket a piaci viszonyok szerint végzik, és e tevékenységeiket vezető testületeik hatáskörében kezelhetik.
(2) A vállalkozó vasúti társaságokat a gazdasági társaságokra alkalmazandó elvek szerint kell igazgatni, a tulajdonosi viszonyoktól függetlenül. Ez érvényes a közszolgáltatások nyújtására vonatkozó, az állam által előírt kötelezettségeikre, valamint a megkötött közszolgáltatási szerződéseikre is.
(3) A vállalkozó vasúti társaságok meghatározzák saját üzleti terveiket, beleértve saját finanszírozási és befektetési programjaikat is. A tervek célja a társaságok pénzügyi egyensúlyának megteremtése és az egyéb műszaki, kereskedelmi és pénzügyi igazgatási célok elérése. A tervekben fel kell tüntetni a fenti célok elérésének eszközeit is.
(4) A Kormány által elfogadott általános közlekedéspolitika alapján, figyelembe véve a nemzeti terveket és szerződéseket, beleértve a beruházási és pénzügyi terveket is, a vállalkozó vasúti társaságok szabadon
a) alakíthatják ki belső szervezetüket az alapvető funkciók függetlensége, a hálózat-hozzáférési díjak kialakítására, megállapítására és beszedésére, valamint a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztására vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül,
b) szabályozhatják a szolgáltatások nyújtását és értékesítését, valamint meghatározhatják ezek árát,
c) hozhatnak döntést a személyzetről, az eszközökről és a saját beszerzésekről,
d) terjeszthetik ki piaci részesedésüket, új technológiákat és új szolgáltatásokat fejleszthetnek ki, és elfogadhatnak bármilyen innovatív igazgatási technikát,
e) indíthatnak új tevékenységeket a vasúti üzletághoz kapcsolódó területeken.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak nem érintik az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit.
(6) A (3) bekezdésben foglaltak mellett a magyar állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alá tartozó vállalkozó vasúti társaságok tulajdonosai számára biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy előírják azt, hogy - a magántulajdonban lévő részvénytársaságok részvényesei számára a Ptk. szerint biztosított előjoghoz hasonlóan előzetes jóváhagyásuk szükséges a jelentős üzleti döntésekhez. E § rendelkezései nem sérthetik a felügyelőbizottság tagjainak kinevezése tekintetében biztosított hatásköröket.

SZÁMVITELI ELKÜLÖNÍTÉS

21. §
(1) Az országos működési engedéllyel rendelkező integrált vasúti társaság a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló rendeletben meghatározottak szerint elkülönítve vezeti számviteli nyilvántartásait, valamint külön mérleget és eredménykimutatást készít és tesz közzé az alábbi tevékenységei tekintetében:
a) a vasúti pályahálózat működtetése,
b) a vasúti személyszállítás,
c) a vasúti árufuvarozás,
d) a vontatás.
(2) A vasúti pályahálózat működtetése és az integrált vasúti társaság egyéb tevékenységei között a keresztfinanszírozás tilalma érvényesül.
(3) Az integrált vasúti társaság a számviteli elkülönítésre vonatkozó kötelezettségének teljesítését a vasúti igazgatási szerv részére évente - a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló rendeletben meghatározott módon - igazolni köteles.
(4) A személyszállítási szolgáltatások, a vasúti vontatási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységekért fizetett állami pénzeszközöket, mint közszolgáltatásért kapott összegeket elkülönítve, az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkével összhangban kell kimutatni az elszámolásokban, és azok nem használhatóak fel más közlekedési szolgáltatások nyújtásához vagy egyéb üzleti tevékenységekre.
(5) Az (1) és (4) bekezdésben meghatározott különböző tevékenységi területek könyvelését úgy kell végezni, hogy az nyomon követhetővé tegye a keresztfinanszírozás tilalmának betartását, valamint a hálózat-hozzáférési díjakból származó jövedelmek és az egyéb üzleti tevékenységekből származó bevételek felhasználását.

VÁLLALKOZÓ VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK

22. §   A vasúti árufuvarozásra kötött szerződésekre Ptk. szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a fuvarozási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben, valamint külön jogszabályban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
22. §   Vállalkozó vasúti szolgáltatás a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott vasúti személyszállítási szolgáltatás, a vasúti árufuvarozási szolgáltatás és a vontatási szolgáltatás.

VASÚTI ÁRUFUVAROZÁSI SZOLGÁLTATÁS

23. §
(1) A vasúti árufuvarozási tevékenységet végző vállalkozó vasúti társaság köteles az árufuvarozási tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit tartalmazó árufuvarozási üzletszabályzatot készíteni. Az árufuvarozási üzletszabályzatot, valamint annak módosítását a Hivatal külön jogszabályban foglaltak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, amennyiben az árufuvarozási üzletszabályzat a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. A jóváhagyott árufuvarozási üzletszabályzatot a vállalkozó vasúti társaság köteles a honlapján, illetve térítés ellenében kinyomtatva hozzáférhetővé tenni.
(1) A vasúti árufuvarozási tevékenységet végző vállalkozó vasúti társaság köteles az árufuvarozási tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit tartalmazó árufuvarozási üzletszabályzatot készíteni. Az árufuvarozási üzletszabályzatot, valamint annak módosítását a vasúti igazgatási szerv külön jogszabályban foglaltak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, amennyiben az árufuvarozási üzletszabályzat a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. A jóváhagyott árufuvarozási üzletszabályzatot a vállalkozó vasúti társaság köteles a honlapján, illetve térítés ellenében kinyomtatva hozzáférhetővé tenni.
(1) A vasúti árufuvarozásra kötött szerződésekre a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a fuvarozási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben, valamint a vasúti árufuvarozási szerződésekre vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A vasúti árufuvarozás részletes feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

VONTATÁSI SZOLGÁLTATÁS

24. §   A vontatási szolgáltatást nyújtó vállalkozó vasúti társaság köteles a vontatási szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeit tartalmazó vontatási üzletszabályzatot készíteni. A vontatási üzletszabályzatot a vállalkozó vasúti társaság köteles a honlapján, illetve térítés ellenében kinyomtatva hozzáférhetővé tenni.
24. §   A vasúti társaság kizárólag olyan tevékenység (vasúti személyszállítás vagy vasúti árutovábbítás) végzéséhez nyújthat vontatási szolgáltatást, amelyre működési engedéllyel rendelkezik.
24. §   A kizárólag vontatási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság saját eszközeivel vagy szerződés útján biztosított vontató járművekkel nyújthat vontatási szolgáltatást más vállalkozó vasúti társaságoknak.

ORSZÁGOS VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS ÉS ÁRUFUVAROZÁS, VALAMINT VONTATÁSI SZOLGÁLTATÁS

24/A. §
(1) Az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság - a XII. Fejezetben meghatározott feltételek teljesítése esetén - valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat használatára jogosult.
(2) Határon átmenő árutovábbítási tevékenység végzésére az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság a vonatkozó nemzetközi szerződések rendelkezései szerint jogosult.

A MAGYAR ÁLLAM ÉS A VASÚTI TÁRSASÁGOK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSEK

VIII. FEJEZET
VASÚTI ÁGAZATI SZERZŐDÉSEK

VIII. FEJEZET
AZ ÁLLAM ÉS A VASÚTI TÁRSASÁGOK, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A VASÚTI TÁRSASÁGOK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSEK

AZ ÁLLAM ÉS A VASÚTI TÁRSASÁGOK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSEK

25. §
(1) Az állam az országos, a térségi, illetve az elővárosi vasúti pályahálózatot működtető vasúti társasággal,
a) az állami tulajdonban lévő vasúti pályák kezelésére (a továbbiakban: vagyonkezelési szerződés), továbbá
b) az országos, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, illetve elővárosi vasúti pályahálózat működtetésére
szerződést köt.
(1) A magyar állam az állami tulajdonban lévő vasúti pályahálózatok vagyonkezelésére a vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat-működtetővel vagyonkezelési szerződést (a továbbiakban: vagyonkezelési szerződés) köt.
(2) Az állam a vasúti pályahálózat működtetője, illetve a vállalkozó vasúti társaság részére szerződésben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vasúti pályahálózatok, valamint a kombinált forgalom fejlesztéséhez, a vasúti foglalkoztatásra, képzésre és szerkezet-átalakításra egyedi támogatást nyújthat.
(2) A magyar állam az országos jelentőségű vasútvonalak, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi vagy elővárosi vasúti pályahálózat működtetésére szerződést (a továbbiakban: pályahálózat-működtetési szerződés) köt.
(3) A pályavasúti társasággal, illetve az integrált vasúti társasággal az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés szerinti szerződéseket - a pénzügyminiszter egyetértésével - az állam nevében a miniszter köti meg.
(3) A pályavasúti társasággal, illetve az integrált vasúti társasággal az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés szerinti szerződéseket - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - az állam nevében a miniszter köti meg.
(3) A magyar állam a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság részére szerződésben a (2) bekezdésben meghatározott vasúti pályahálózatok, valamint - az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. és 108. cikkeivel összhangban - a kombinált forgalom fejlesztéséhez, a vasúti foglalkoztatásra, képzésre és szerkezetátalakításra egyedi támogatást nyújthat.
(4) E fejezetben foglaltakat - a szerződést megkötő személyt meghatározó rendelkezések kivételével - az önkormányzat és a helyi közforgalmú vasúti társaság közötti szerződésre megfelelően alkalmazni kell.
(4) A pályahálózat-működtetővel a (2) és a (3) bekezdés szerinti szerződéseket - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a magyar állam nevében a miniszter köti meg.
(5) Az e fejezetben foglaltakat az önkormányzat és a városi, elővárosi és helyi vasúti társaság közötti szerződésre megfelelően alkalmazni kell.

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS

26. §   Az országos, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, illetve elővárosi vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság a vagyonkezelési szerződést a miniszter és a kincstári vagyonért felelős miniszter egyetértésével - az államháztartásról szóló törvény, valamint a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet alapján - az állam nevében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatósággal köti meg.
26. §   Az országos, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, illetve elővárosi vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság a vagyonkezelési szerződést a miniszter és a kincstári vagyonért felelős miniszter egyetértésével - az államháztartásról szóló törvény, valamint a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet alapján - az állam nevében eljáró kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel köti meg.
26. §   Az országos, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, illetve elővárosi vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság a vagyonkezelési szerződést a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével - a vonatkozó jogszabályok alapján - az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel köti meg.
26. §   Az országos, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, illetve elővárosi vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság a vagyonkezelési szerződést a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével - a vonatkozó jogszabályok alapján - az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg.
26. §
(1) Az országos, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, illetve elővárosi vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság a vagyonkezelési szerződést a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével - a vonatkozó jogszabályok alapján - az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg.
(1) Az országos és az állam tulajdonában lévő vasúti pályát tartalmazó térségi vagy elővárosi vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság vagy az integrált vasúti társaság, központi költségvetési szerv vagy az állam 100%-os tulajdonába tartozó más gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: nem pályaműködtető vagyonkezelő) a vagyonkezelési szerződést a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével - a vonatkozó jogszabályok alapján - az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg.
(1) Az országos és az állam tulajdonában lévő vasúti pályát tartalmazó térségi vagy elővárosi vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság vagy az integrált vasúti társaság, központi költségvetési szerv vagy az állam 100%-os tulajdonába tartozó más nem pályaműködtető vagyonkezelő gazdasági társaság (a továbbiakban: nem pályaműködtető vagyonkezelő) a vagyonkezelési szerződést a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével - a vonatkozó jogszabályok alapján - az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg. A nem pályaműködtető vagyonkezelő vagyonkezelési tevékenysége közfeladatnak minősül.
(1) A magyar állam tulajdonában lévő vasúti pályahálózat vagyonkezelésére
a) pályahálózat-működtető,
b) az integrált vasúti társaság,
c) központi költségvetési szerv vagy
d) az állam 100%-os tulajdonába tartozó más nem pályahálózat-működtető vagyonkezelő gazdasági társaság [a c) és d) pont a továbbiakban együtt: nem pályaműködtető vagyonkezelő.]
a vagyonkezelési szerződést - a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével - a magyar állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg.
(1a) Az állam nevében az MNV Zrt. jogosult megkötni a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi ingatlannak - ideértve a nemzeti földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott művelési ágban nyilvántartott ingatlanokat is - az állam tulajdonába kerülésére vonatkozó szerződéseket és az ezen ingatlanok vagyonkezelésbe adására vonatkozó szerződéseket.
(1a) Az állam nevében az MNV Zrt. jogosult megkötni a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi ingatlannak az állam tulajdonába kerülésére vonatkozó szerződéseket és vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi ingatlannak a vagyonkezelésbe adására vonatkozó szerződéseket.
(1b) Az állam tulajdonába kerülő, a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges ingatlanok - ideértve az NFA tv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott művelési ágban nyilvántartott ingatlanokat is - tekintetében az állam nevében a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja.
(1b) Az állam tulajdonába kerülő és a már állam tulajdonában lévő, a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges ingatlanok tekintetében az állam nevében a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja.
(1c) Az (1a) bekezdés szerinti tulajdonváltás esetén a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges ingatlanokra vonatkozó - ideértve az NFA tv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott művelési ágban nyilvántartott ingatlanokat is - szerződéses jogviszonyokban az állam a korábbi tulajdonos jogutódjának minősül. Ezen ingatlanokra korábban kötött szerződések az abban rögzített feltételek szerint továbbra is hatályban maradnak a felek külön rendelkezése nélkül.
(1c) Állami tulajdonba kerülés esetén a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges ingatlanokra vonatkozó szerződéses jogviszonyokban az állam a korábbi tulajdonos jogutódjának minősül. Ezen ingatlanokra korábban kötött szerződések az abban rögzített feltételek szerint továbbra is hatályban maradnak, a felek külön rendelkezése nélkül.
(1d) A nem pályaműködtető vagyonkezelő az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelési szerződés alapján a pályahálózat hasznosítási jogát a vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaságnak - a hasznosítási jog átengedésére, fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződés keretében - ingyenesen átengedi.
(1d) A nem pályaműködtető vagyonkezelő az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelési szerződés alapján a pályahálózat hasznosítási jogát a vasúti pályahálózat működtetőjének - a hasznosítási jog átengedésére, fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződés keretében - ingyenesen átengedi. A nem pályaműködtető vagyonkezelő a vagyonkezelt vagyonra vonatkozó indokolt költségeit és ráfordításait a vasúti pályahálózat működtetőjére átháríthatja.
(1e) A nem pályaműködtető vagyonkezelő és az MNV Zrt. közötti vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell a vagyonkezelés keretében átadásra kerülő vagyon rendezésével és a nyilvántartások egységesítésével összefüggésben alkalmazandó eljárásokat, ideértve az egyes vagyoni kimutatások között fellelt eltérések rendezésével és átvezetésével összefüggésben alkalmazandó szabályokat is.
(2) A legalább többségi állami tulajdonú országos pályavasúti társaság a Kormány egyedi döntése, vagy a közigazgatási szerv megkeresése alapján köteles biztosítani a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló létesítményben (pályaudvar, vasútállomás) közigazgatási szervek számára az ügyintézést nyújtó szervezet elhelyezését, annak akadálymentes megközelítését, az állomás és a távközlési hálózat használatát és üzemeltetését. Az ügyintézés helyszínét biztosító helyiségek igénybevételével és használatával kapcsolatos szabályokról, valamint a helyiség üzemeltetésével kapcsolatos közvetlen költségek (közüzemi díjak és önköltségi szinten számított épületüzemeltetési költségek) viseléséről az érintett országos pályavasúti társaság és az érintett közigazgatási szerv szerződésben rendelkeznek.
(2) A vasúti pályahálózatra vonatkozó vagyonkezelési tevékenység közfeladatnak minősül.
(3) A magyar állam nevében az MNV Zrt. jogosult megkötni a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi vagyonelemnek az állam tulajdonába kerülésére vonatkozó szerződéseket és vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi vagyonelem vagyonkezelésbe adására vonatkozó szerződéseket.
(3) A magyar állam nevében - e törvényben foglalt kivétellel - az MNV Zrt. jogosult megkötni a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi vagyonelemnek az állam tulajdonába kerülésére vonatkozó szerződéseket és vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi vagyonelem vagyonkezelésbe adására vonatkozó szerződéseket.
(4) Az állam tulajdonába kerülő és a már állami tulajdonban lévő, a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges vagyonelem tekintetében az állam nevében a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja.
(5) Állami tulajdonba kerülés esetén a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges vagyonelemekre vonatkozó szerződéses jogviszonyokban az állam a korábbi tulajdonos jogutódjának minősül. Az ezen vagyonelemekre korábban kötött szerződések az abban rögzített feltételek szerint továbbra is hatályban maradnak, a felek külön rendelkezése nélkül.
27. §
(1) A nem pályaműködtető vagyonkezelő az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelési szerződés alapján a pályahálózat hasznosítási jogát a pályahálózat-működtetőnek - a hasznosítási jog átengedésére, fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződés keretében ingyenesen átengedi. A nem pályaműködtető vagyonkezelő a vagyonkezelt vagyonra vonatkozó indokolt költségeit és ráfordításait a pályahálózat-működtetőre átháríthatja.
(2) A nem pályaműködtető vagyonkezelő és az MNV Zrt. közötti vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell a vagyonkezelés keretében átadásra kerülő vagyon rendezésével és a nyilvántartások egységesítésével összefüggésben alkalmazandó eljárásokat, ideértve az egyes vagyoni kimutatások között fellelt eltérések rendezésével és átvezetésével összefüggésben alkalmazandó szabályokat is.
(3) A legalább többségi állami tulajdonú országos pályahálózat-működtető a Kormány egyedi döntése vagy a közigazgatási szerv megkeresése alapján köteles biztosítani a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló létesítményben (pályaudvar, vasútállomás) közigazgatási szervek számára az ügyintézést nyújtó szervezet elhelyezését, annak akadálymentes megközelítését, az állomás és a távközlési hálózat használatát és üzemeltetését. Az ügyintézés helyszínét biztosító helyiségek igénybevételével és használatával kapcsolatos szabályokról, valamint a helyiség üzemeltetésével kapcsolatos költségek viseléséről az érintett országos pályahálózat-működtető és az érintett közigazgatási szerv szerződésben rendelkezik.

A VASÚTI KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

A VASÚTI KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS
ÉS A KÖZSZOLGÁLTATÁS ELLENTÉTELEZÉSE ÉRDEKÉBEN MEGÁLLAPÍTHATÓ KÁRTALANÍTÁS

A VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS ÉS A KÖZSZOLGÁLTATÁS ELLENTÉTELEZÉSE ÉRDEKÉBEN MEGÁLLAPÍTHATÓ KÁRTALANÍTÁS

27. §
(1) A miniszter a vasúti közszolgáltatás biztosítása érdekében - a pénzügyminiszter egyetértésével - a vasúti személyszállítást végző vasúti társasággal vasúti közszolgáltatási szerződést köthet. A vasúti közszolgáltatási szerződésben vasúti közszolgáltatási kötelezettség teljesítésének feltételeit és módját, valamint a költségvetési támogatás folyósításának módját, mértékét és ütemezését rögzíteni kell.
(1) A miniszter a vasúti közszolgáltatás biztosítása érdekében - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a vasúti személyszállítást végző vasúti társasággal vasúti közszolgáltatási szerződést köthet. A vasúti közszolgáltatási szerződésben vasúti közszolgáltatási kötelezettség teljesítésének feltételeit és módját, valamint a költségvetési támogatás folyósításának módját, mértékét és ütemezését rögzíteni kell.
(1) A miniszter a vasúti közszolgáltatás biztosítása érdekében - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a belföldi vasúti személyszállítást végző vasúti társasággal vasúti közszolgáltatási szerződést köt (vasúti közszolgáltatási szerződés). A vasúti közszolgáltatási szerződés legfeljebb 15 évre köthető. Ha e törvény vagy külön jogszabály másként nem rendelkezik, akkor a vasúti közszolgáltatási szerződésre a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályai az irányadók. Az állam a vasúti közszolgáltatási szerződésen keresztül elősegíti a vonatkozó állampolgári jogok érvényesülését.
(1) A miniszter a vasúti közszolgáltatás biztosítása érdekében - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a belföldi vasúti személyszállítást végző vasúti társasággal vasúti közszolgáltatási szerződést köt (vasúti közszolgáltatási szerződés). Ha az 1370/2007/EK rendelet vagy e törvény másként nem rendelkezik, a vasúti közszolgáltatási szerződésre a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályai az irányadók. Az e törvény hatálya alá tartozó közszolgáltatási szerződéseket - a villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződés kivételével - az e törvény pályázatra vonatkozó szabályai szerint kell megkötni. A villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződést akkor kell az e törvény pályázatra vonatkozó szabályai szerint megkötni, ha a közszolgáltatási szerződés a közbeszerzésekről szóló törvény alapján szolgáltatási koncessziónak minősül.
(1) A miniszter a vasúti személyszállítási közszolgáltatás biztosítása érdekében - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a belföldi vasúti személyszállítást végző vasúti társaságtól vasúti személyszállítási közszolgáltatást rendel meg, és erre vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést köt (vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés). A vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés elkülönülten tartalmazza a közszolgáltatási menetrendi koncepcióval összhangban meghatározott, az országos törzshálózati vasúti pályán folytatott személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó országos jelentőségű megrendelést, továbbá az országos jelentőségű megrendeléshez igazodó regionális jelentőségű megrendelést. Ha az 1370/2007/EK rendelet vagy e törvény másként nem rendelkezik, a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésre a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályai az irányadók. Az e törvény hatálya alá tartozó közszolgáltatási szerződéseket - a villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződés kivételével - az e törvény pályázatra vonatkozó szabályai szerint kell megkötni. A villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződést akkor kell az e törvény pályázatra vonatkozó szabályai szerint megkötni, ha a közszolgáltatási szerződés a közbeszerzésekről szóló törvény alapján szolgáltatási koncessziónak minősül.
(2) A vállalkozó vasúti társaság a vasúti közszolgáltatási kötelezettség tartalmára és mértékére vonatkozó javaslatát - az utazási igények számbavétele és a külön jogszabály előírásai alapján összeállított éves közszolgáltatási menetrend jóváhagyása érdekében külön jogszabályban meghatározott határidőben a miniszternek adja át.
(2) A vasúti közszolgáltatási szerződés tartalmazza:
a) a vállalkozó vasúti társaság vasúti közszolgáltatás keretében ellátandó feladatait, a vasúti közszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat,
b) az előírt feladatok ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket, az alvállalkozó bevonására vonatkozó kikötéseket,
c) a vasúti közszolgáltatás folyamatos nyújtását biztosító feltételeket, így különösen a vasúti személyszállítás akadályoztatása esetén a személyszállítási közszolgáltatás biztosításával kapcsolatos feladatokat,
d) a vasúti közszolgáltatás teljesítéséhez elengedhetetlen, lényeges vagyoni eszközök tulajdonviszonyait, a vállalkozó vasúti társaság birtokába adott vagy más módon rendelkezésére bocsátott eszközök használatára, karbantartására és visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat,
e) a vállalkozó vasúti társaság vasúti közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő jogait és kötelezettségeit, a vállalkozó vasúti társaság számára biztosított, a vasúti közszolgáltatási tevékenység végzésével kapcsolatos kizárólagos jogokra, valamint e jogok korlátozására vonatkozó feltételeket,
f) vasúti közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó adatok szolgáltatására és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat, mellékletként a vasúti társaság közszolgáltatási tevékenységére vonatkozó önköltségszámítási szabályzatát, amennyiben a társaságra vonatkozó önköltségszámítási szabályzat elkészítése a számvitelről szóló törvény szerint a vasúti társaságra nézve kötelező,
g) a jegyrendszerre vonatkozó előírásokat, valamint a vasúti közszolgáltatás keretében végzett feladatok ellátásáért járó állami pénzügyi ellentételezés módját és mértékét, teljesítésének szabályait,
h) a vasúti közszolgáltatási szerződés módosításának, felmondásának feltételeit,
i) a vasúti közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetére vonatkozó jogkövetkezményeket, a vasúti közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos esetleges jogviták rendezésének módját,
j) a vasúti közszolgáltatás megkezdésének időpontját és a vasúti közszolgáltatási szerződés érvényességének időtartamát.
(2) A vasúti közszolgáltatási szerződés az 1370/2007/EK rendelet 4. cikkében foglaltakon túlmenően tartalmazza:
a) a vasúti közszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat,
b) az előírt feladatok ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket,
c) a vasúti közszolgáltatás folyamatos nyújtását biztosító feltételeket, így különösen a vasúti személyszállítás akadályoztatása esetén a személyszállítási közszolgáltatás biztosításával kapcsolatos feladatokat,
d) a vasúti közszolgáltatás teljesítéséhez elengedhetetlen, lényeges vagyoni eszközök tulajdonviszonyait, a vállalkozó vasúti társaság birtokába adott vagy más módon rendelkezésére bocsátott eszközök használatára, karbantartására és visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat,
e) a vállalkozó vasúti társaság vasúti közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő jogait és kötelezettségeit,
f) vasúti közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó adatok szolgáltatására és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat, mellékletként a vasúti társaság közszolgáltatási tevékenységére vonatkozó önköltségszámítási szabályzatát, amennyiben a társaságra vonatkozó önköltségszámítási szabályzat elkészítése a számvitelről szóló törvény szerint a vasúti társaságra nézve kötelező,
g) a jegyrendszerre vonatkozó előírásokat,
h) a vasúti közszolgáltatási szerződés módosításának, felmondásának feltételeit,
i) a vasúti közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetére vonatkozó jogkövetkezményeket, a vasúti közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos esetleges jogviták rendezésének módját,
j) a vasúti közszolgáltatás megkezdésének időpontját és a vasúti közszolgáltatási szerződés érvényességének időtartamát.
(2) A vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés az 1370/2007/EK rendelet 4. cikkében foglaltakon túlmenően tartalmazza:
a) a vasúti személyszállítási közszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat,
b) az előírt feladatok ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket,
c) a vasúti személyszállítási közszolgáltatás folyamatos nyújtását biztosító feltételeket, így különösen a vasúti személyszállítás akadályoztatása esetén a személyszállítási közszolgáltatás biztosításával kapcsolatos feladatokat,
d) a vasúti személyszállítási közszolgáltatás teljesítéséhez elengedhetetlen, lényeges vagyoni eszközök tulajdonviszonyait, a vállalkozó vasúti társaság birtokába adott vagy más módon rendelkezésére bocsátott eszközök használatára, karbantartására és visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat,
e) a vállalkozó vasúti társaság vasúti személyszállítási közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő jogait és kötelezettségeit,
f) a vasúti személyszállítási közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó adatok szolgáltatására és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat, mellékletként a vasúti társaság közszolgáltatási tevékenységére vonatkozó önköltségszámítási szabályzatát, amennyiben a társaságra vonatkozó önköltségszámítási szabályzat elkészítése a számvitelről szóló törvény szerint a vasúti társaságra nézve kötelező,
g) a jegyrendszerre vonatkozó előírásokat,
h) a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés módosításának, felmondásának feltételeit,
i) a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetére vonatkozó jogkövetkezményeket (így különösen a kötbérfizetési kötelezettséget), valamint a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos esetleges jogviták rendezésének módját,
j) a vasúti személyszállítási közszolgáltatás megkezdésének időpontját és a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés időbeli hatályát.
(3) A miniszter - a pénzügyminiszterrel lefolytatott előzetes egyeztetés alapján - dönt a vasúti közszolgáltatási kötelezettség mértékéről, és ennek megfelelően hagyja jóvá a közszolgáltatási menetrendet. A jóváhagyással a miniszter kötelezettséget vállal arra, hogy a vasúti közszolgáltatási tevékenység menetdíj-bevétellel nem fedezett, a vállalkozó vasúti társaságra háruló indokoltnak elismert költségét az állam a teljesítés tárgynegyedévét követő negyedév végéig a központi költségvetésből megtéríti.
(3) A miniszter - az államháztartásért felelős miniszterrel lefolytatott előzetes egyeztetés alapján - dönt a vasúti közszolgáltatási kötelezettség mértékéről, és ennek megfelelően hagyja jóvá a közszolgáltatási menetrendet. A jóváhagyással a miniszter kötelezettséget vállal arra, hogy a vasúti közszolgáltatási tevékenység menetdíj-bevétellel nem fedezett, a vállalkozó vasúti társaságra háruló indokoltnak elismert költségét az állam a teljesítés tárgynegyedévét követő negyedév végéig a központi költségvetésből megtéríti.
(3) A vállalkozó vasúti társaság tájékoztatja a minisztert, ha más vasúti közszolgáltatási szerződés alapján is végez szolgáltatást vagy nemzetközi vasúti személyszállítást is ellát.
(3) A vállalkozó vasúti társaság tájékoztatja a minisztert, ha más vasúti közszolgáltatási szerződés alapján is végez szolgáltatást vagy határon átmenő vasúti személyszállítást is ellát.
(3) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében előírt előzetes tájékoztatási kötelezettség teljesítését követően a pályázati felhívást az ellátásért felelősnek legalább két országos terjesztésű napilapban, továbbá a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, az önkormányzatnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a helyi napilapban is közzé kell tennie a pályázat benyújtási határidejét legalább 60 nappal megelőzően. A felhívásban tájékoztatást kell adni a pályázaton való részvétel és a pályázati kiírás beszerzési lehetőségének feltételeiről, az ajánlattétel határidejéről, az elbírálás módjáról és szempontjairól, az eredményhirdetés és a szerződéskötés legkésőbbi időpontjáról, a szolgáltatás megkezdésének időpontjáról, valamint a szerződés időtartamáról.
(4) A közszolgáltatási menetrendnek a miniszter által történő jóváhagyásával és az ellentételezési mérték megállapításával a vállalkozó vasúti társaság köteles a közszolgáltatási menetrendben rögzített teljesítményeket, a minőségi követelmények szerint a meghirdetett hatósági ár, valamint a költségvetési támogatás ellenében ellátni.
(4) A vasúti társaság folyamatosan figyelemmel kíséri a szolgáltatási területét érintő utazási igények alakulását, és - indokolt esetben - kezdeményezi a közszolgáltatási menetrend módosítását szolgáltatásainak az igények változásához való igazítása érdekében.
(4) A vállalkozó vasúti társaság tájékoztatja a minisztert, ha más vasúti közszolgáltatási szerződés alapján is végez szolgáltatást vagy határon átmenő vasúti személyszállítást is ellát.
(4) A vállalkozó vasúti társaság tájékoztatja a minisztert, ha más vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés alapján is végez szolgáltatást vagy határon átmenő vasúti személyszállítást is ellát.
(5) A vasúti közszolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatás eredményét a közszolgáltatást nyújtó országos közforgalmú vasúti társaság köteles az éves beszámolójában elkülönítetten is megjeleníteni. Az e tevékenységből eredő bevétel kizárólag a közszolgáltatás végzésével összefüggő költségek fedezésére fordítható.
(5) A közszolgáltatási menetrend a vasúti közszolgáltatási szerződés elválaszthatatlan részét képezi, módosítását szerződésmódosításként kell kezelni. A menetrendi éven belül történő közszolgáltatási menetrend módosításhoz nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter egyetértése.
(5) A vasúti társaság folyamatosan figyelemmel kíséri a szolgáltatási területét érintő utazási igények alakulását, és - indokolt esetben - kezdeményezi a közszolgáltatási menetrend módosítását szolgáltatásainak az igények változásához való igazítása érdekében.
(6) A vállalkozó vasúti társaság a minisztertől kérheti, hogy egyes vonalakon a vasúti menetrendben meghatározott teljesítményt vonatok helyett közúti jármű (autóbusz) alkalmazásával teljesíthesse abban az esetben, ha a megoldás a vállalkozó vasúti társaság számára megtakarítást eredményez. Az ilyen szolgáltatást a vállalkozó vasúti társaság - ha megfelel az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállításra vonatkozó külön jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételeknek is - kizárólag a vasúti személyszállításra külön jogszabályban megállapított díj alkalmazása mellett és - az érintett települések önkormányzatával történő előzetes egyeztetés alapján - a külön törvényben meghatározott járati engedéllyel végezheti.
(6) A vasúti közszolgáltatási szerződés csak az abban foglalt esetekben és feltételekkel mondható fel. A vasúti közszolgáltatási szerződésben rögzített közszolgáltatási tevékenység gyakorlásának joga más szervezetre - kivételesen indokolt esetben - a miniszter hozzájárulásával ruházható át.
(6) A közszolgáltatási menetrend a vasúti közszolgáltatási szerződés elválaszthatatlan részét képezi, módosítását szerződésmódosításként kell kezelni. A menetrendi éven belül történő közszolgáltatási menetrend módosításhoz nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter egyetértése.
(6) A közszolgáltatási menetrend a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés elválaszthatatlan részét képezi, módosítását szerződésmódosításként kell kezelni. A menetrendi éven belül történő közszolgáltatási menetrend módosításhoz nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter egyetértése.
(7) Amennyiben a vállalkozó vasúti társaság által végzett közforgalmú személyszállítás műszaki okból vasúti járművei nem látható el, a vállalkozó vasúti társaság a (6) bekezdésben meghatározott feltételeket csak abban az esetben köteles teljesíteni, ha az autóbusszal végzett tevékenység meghaladja a két hónapot (vonatpótló járat).
(7) A vállalkozó vasúti társaság a minisztertől kérheti, hogy egyes vonalakon a közszolgáltatási menetrendben meghatározott teljesítményt vonatok helyett közúti jármű (autóbusz) alkalmazásával teljesíthesse abban az esetben, ha a megoldás a vállalkozó vasúti társaság számára megtakarítást eredményez, és a szolgáltatást igénybe vevők számára nem jár kedvezőtlenebb feltételekkel. Az ilyen szolgáltatást a vállalkozó vasúti társaság - ha megfelel az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállításra vonatkozó külön jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételeknek is - kizárólag a vasúti személyszállításra külön jogszabályban megállapított díj alkalmazása mellett és - az érintett települések önkormányzatával történő előzetes egyeztetés alapján - a külön törvényben meghatározott járati engedéllyel végezheti.
(7) A vállalkozó vasúti társaság a minisztertől kérheti, hogy egyes vonalakon a közszolgáltatási menetrendben meghatározott teljesítményt vonatok helyett közúti jármű (autóbusz) alkalmazásával teljesíthesse abban az esetben, ha a megoldás a vállalkozó vasúti társaság számára megtakarítást eredményez, és a szolgáltatást igénybe vevők számára nem jár kedvezőtlenebb feltételekkel. Az ilyen szolgáltatást a vállalkozó vasúti társaság - ha megfelel az autóbusszal végzett belföldi és határon átmenő személyszállításra vonatkozó külön jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételeknek is - kizárólag a vasúti személyszállításra külön jogszabályban megállapított díj alkalmazása mellett és - az érintett települések önkormányzatával történő előzetes egyeztetés alapján - a külön törvényben meghatározott járati engedéllyel végezheti.
(7) A vasúti közszolgáltatási szerződés csak az abban foglalt esetekben és feltételekkel mondható fel. A vasúti közszolgáltatási szerződésben rögzített közszolgáltatási tevékenység gyakorlásának joga más szervezetre - kivételesen indokolt esetben - a miniszter hozzájárulásával ruházható át.
(7) A vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés csak az abban foglalt esetekben és feltételekkel mondható fel. A vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben rögzített közszolgáltatási tevékenység gyakorlásának joga más szervezetre - kivételesen indokolt esetben - a miniszter hozzájárulásával ruházható át.
(8) Az önkormányzatok feladat- és hatáskörébe utalt közszolgáltatási kötelezettség ellátásra vonatkozó tevékenység végzésére az önkormányzat az érintett helyi közforgalmú vasúti társasággal köthet szerződést. A szerződésre, illetve a vasúti társaság és az önkormányzat képviselő-testületének a szerződéssel kapcsolatos feladataira az (1)-(7) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(8) Ha a vállalkozó vasúti társaság által végzett közforgalmú személyszállítás műszaki okból vasúti járművel nem látható el, a vállalkozó vasúti társaság a (7) bekezdésben meghatározott feltételeket csak abban az esetben köteles teljesíteni, ha az autóbusszal végzett tevékenység meghaladja a két hónapot (vonatpótló járat).
(8) A vállalkozó vasúti társaság a minisztertől kérheti, hogy egyes vonalakon a közszolgáltatási menetrendben meghatározott teljesítményt vonatok helyett közúti jármű (autóbusz) alkalmazásával teljesíthesse abban az esetben, ha a megoldás a vállalkozó vasúti társaság számára megtakarítást eredményez, és a szolgáltatást igénybe vevők számára nem jár kedvezőtlenebb feltételekkel. Az ilyen szolgáltatást a vállalkozó vasúti társaság - ha megfelel az autóbusszal végzett belföldi és határon átmenő személyszállításra vonatkozó külön jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételeknek is - kizárólag a vasúti személyszállításra külön jogszabályban megállapított díj alkalmazása mellett és - az érintett települések önkormányzatával történő előzetes egyeztetés alapján - a külön törvényben meghatározott járati engedéllyel végezheti.
(9) Az önkormányzatok az érintett országos, térségi, elővárosi vagy helyi vállalkozó vasúti társasággal a közszolgáltatási menetrendben nem szereplő közszolgáltatási tevékenység ellátására szerződést köthetnek. A szerződésre a (8) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(9) Az önkormányzatok feladat- és hatáskörébe utalt közszolgáltatási kötelezettség ellátásra vonatkozó tevékenység végzésére az önkormányzat az érintett helyi közforgalmú vasúti társasággal köthet vasúti közszolgáltatási szerződést. A vasúti közszolgáltatási szerződésre, illetve a vasúti társaság és az önkormányzat képviselő-testületének a vasúti közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatos feladataira az (1)-(8) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(9) Ha a vállalkozó vasúti társaság által végzett közforgalmú személyszállítás műszaki okból vasúti járművel nem látható el, a vállalkozó vasúti társaság a (7) bekezdésben meghatározott feltételeket csak abban az esetben köteles teljesíteni, ha az autóbusszal végzett tevékenység meghaladja a két hónapot (vonatpótló járat).
(9) Ha a vállalkozó vasúti társaság által végzett közforgalmú személyszállítás műszaki okból vasúti járművel nem látható el, a vállalkozó vasúti társaság a (8) bekezdésben meghatározott feltételeket csak abban az esetben köteles teljesíteni, ha az autóbusszal végzett tevékenység meghaladja a két hónapot (vonatpótló járat).
(10) Az önkormányzatok az érintett országos, térségi, elővárosi vagy helyi vállalkozó vasúti társasággal a közszolgáltatási menetrendben nem szereplő közszolgáltatási tevékenység ellátására szerződést köthetnek. A szerződésre a (2)-(8) bekezdésekben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(10) Az önkormányzatok feladat- és hatáskörébe utalt közszolgáltatási kötelezettség ellátásra vonatkozó tevékenység végzésére az önkormányzat az érintett helyi közforgalmú vasúti társasággal köthet vasúti közszolgáltatási szerződést. A vasúti közszolgáltatási szerződésre, illetve a vasúti társaság és az önkormányzat képviselő-testületének a vasúti közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatos feladataira az (1)-(8) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(10) Az önkormányzatok feladat- és hatáskörébe utalt közszolgáltatási kötelezettség ellátásra vonatkozó tevékenység végzésére az önkormányzat az érintett helyi közforgalmú vasúti társasággal köthet vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést. A vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésre, illetve a vasúti társaság és az önkormányzat képviselő-testületének a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatos feladataira az (1)-(8) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(11) Az önkormányzatok az érintett országos, térségi, elővárosi vagy helyi vállalkozó vasúti társasággal a közszolgáltatási menetrendben nem szereplő közszolgáltatási tevékenység ellátására szerződést köthetnek. A szerződésre a (2)-(8) bekezdésekben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
27/A. §
(1) A vállalkozó vasúti társaság nem kötelezhető számára gazdasági hátránnyal járó és ezért általa vállalni nem kívánt vasúti közszolgáltatásra. Ilyen esetben - ha a vállalkozó vasúti társaság valamely feladatot a továbbiakban nem szándékozik végezni - valós gazdasági hátrányának, illetve az utazási igények és egyéb körülmények vasúti közszolgáltatási szerződés megkötését követő jelentős változásának bemutatásával a minisztertől kérheti a vasúti közszolgáltatási tevékenység vagy annak egy része alóli felmentését.
(1) A vállalkozó vasúti társaság a vasúti közszolgáltatási szerződés teljesítéseként közszolgáltatási ellentételezésre jogosult.
(1) A vállalkozó vasúti társaság a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés teljesítéseként közszolgáltatási ellentételezésre jogosult.
(2) A miniszter közszolgáltatási kötelezettséget abban az esetben tarthat fenn vagy rendelhet el, ha
a) az adott vasúti közszolgáltatás biztosítását a közérdek megköveteli, és
b) a vasúti közszolgáltatás gazdaságos ellátása más módon nem biztosítható, továbbá
c) a vállalkozó vasúti társaságnak kiegyenlíti a közszolgáltatási kötelezettségből eredő valós gazdasági hátrányát.
(2) Közszolgáltatási ellentételezés esetén a közszolgáltatási kötelezettségből származó gazdasági hátrány számszerűsítésére, a vállalkozó vasúti társaságot megillető pénzügyi ellentételezés mértékére az 1370/2007/EK rendelet Mellékletének rendelkezéseit a pályázat útján odaítélt vasúti közszolgáltatási szerződés esetén is megfelelően alkalmazni kell.
(2) Közszolgáltatási ellentételezés esetén a közszolgáltatási kötelezettségből származó gazdasági hátrány számszerűsítésére, a vállalkozó vasúti társaságot megillető pénzügyi ellentételezés mértékére az 1370/2007/EK rendelet Mellékletének rendelkezéseit a pályázat útján odaítélt vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés esetén is megfelelően alkalmazni kell.
(3) A közszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó döntést megelőzően a miniszter köteles megvizsgálni a közszolgáltatási feladat más közlekedési eszközzel, más vállalkozó vasúti társasággal vagy más üzemeltetési feltételekkel történő ellátásának lehetőségét, és az összességében legkedvezőbb megoldást választani. A döntésig, de legfeljebb egy évig a vállalkozó vasúti társaságnak a vasúti közszolgáltatást változatlan feltételekkel biztosítania kell.
(3) Az ellentételezéssel kapcsolatos részletes szabályokat a közszolgáltatási szerződésben kell rögzíteni olyan módon, hogy
a) az ellátásért felelős és a vállalkozó vasúti társaság között megkötött közszolgáltatási szerződés egyértelműen rögzíti a vállalkozó vasúti társaság közszolgáltatási feladatait, és
b) a vállalkozó vasúti társaságot megillető ellentételezés számításának rendje előzetesen megszabott, objektív és átlátható módon meghatározott feltételekre épül, valamint
c) az ellentételezés mértéke nem haladja meg a vállalkozó vasúti társaság közszolgáltatási feladatok teljesítésével együtt járó költségeinek és az ágazatban elérhető ésszerű nyereségnek a díjbevétellel, fogyasztói árkiegészítéssel és egyéb kapcsolódó bevételekkel és támogatásokkal nem fedezett összegét.
(3) Az ellentételezéssel kapcsolatos részletes szabályokat a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben kell rögzíteni olyan módon, hogy
a) az ellátásért felelős és a vállalkozó vasúti társaság között megkötött vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés egyértelműen rögzíti a vállalkozó vasúti társaság közszolgáltatási feladatait, és
b) a vállalkozó vasúti társaságot megillető ellentételezés számításának rendje előzetesen megszabott, objektív és átlátható módon meghatározott feltételekre épül, valamint
c) az ellentételezés mértéke nem haladja meg a vállalkozó vasúti társaság közszolgáltatási feladatok teljesítésével együtt járó költségeinek és az ágazatban elérhető ésszerű nyereségnek a díjbevétellel, fogyasztói árkiegészítéssel és egyéb kapcsolódó bevételekkel és támogatásokkal nem fedezett összegét.
(4) Ha a (3) bekezdés alapján a miniszter más vállalkozó vasúti társaságot bíz meg, a felmentését kérő vállalkozó vasúti társaság adott feladattal összefüggő kizárólagos jogát vasúti közszolgáltatási szerződésének módosításával, illetve megszüntetésével meg kell szüntetni.
(4) Amennyiben a vállalkozó vasúti társaság nem pályázat útján került kiválasztásra, az ellentételezés számításánál költségként az azonos jellegű és színvonalú közszolgáltatási feladatokat ellátó, hatékonyan működő szolgáltatók átlagköltségeit kell figyelembe venni.
(5) Vasúti közszolgáltatási szerződés vagy a vasúti közszolgáltatási tevékenységből eredő egyéb kötelezettség esetén a vállalkozó vasúti társaság köteles a külön jogszabályban meghatározott számviteli elkülönítési kötelezettséget teljesíteni. A vállalkozó vasúti társaságnak az elkülönített elszámolást a vasúti közszolgáltatási szerződés megszűnése naptári évének utolsó napjától számított 5 évig meg kell őriznie.
(5) Pályázat alapján kiválasztott vállalkozó vasúti társaság esetében az ellentételezés a pályázati eljárás során kialakított, közszolgáltatási szerződésben rögzített összeg. A pályázat alapján kiválasztott, adott területen (területrészen, hálózaton, vonalcsoporton vagy vonalakon) kizárólagos joggal bíró vállalkozó vasúti társaság, a közszolgáltatási szerződésben rögzített ellentételezés szabályain túlmenően, a közszolgáltatási kötelezettség miatt felmerült indokolt költségeinek megtérítését az (1)-(2) bekezdésben foglalt szabályokra figyelemmel abban az esetben kezdeményezheti, ha számszerűen alátámasztva igazolja a körülményeknek a szerződés megkötését követő jelentős változását. A körülményeknek a szerződés megkötését követő jelentős változásként az utazási igények, vagy a gazdálkodási környezet tekintetében bekövetkező azon változások vehetők figyelembe, amelyekkel a szerződés megkötésekor a vállalkozó vasúti társaság a szerződés időtartamára vonatkozóan, az üzleti tevékenység szokásos kockázataként nem számolhatott.
(5) Pályázat alapján kiválasztott vállalkozó vasúti társaság esetében az ellentételezés a pályázati eljárás során kialakított, vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben rögzített összeg. A pályázat alapján kiválasztott, adott területen (területrészen, hálózaton, vonalcsoporton vagy vonalakon) kizárólagos joggal bíró vállalkozó vasúti társaság, a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben rögzített ellentételezés szabályain túlmenően, a közszolgáltatási kötelezettség miatt felmerült indokolt költségeinek megtérítését az (1)-(2) bekezdésben foglalt szabályokra figyelemmel abban az esetben kezdeményezheti, ha számszerűen alátámasztva igazolja a körülményeknek a szerződés megkötését követő jelentős változását. A körülményeknek a szerződés megkötését követő jelentős változásaként az utazási igények vagy a gazdálkodási környezet tekintetében bekövetkező azon változások vehetők figyelembe, amelyekkel a szerződés megkötésekor a vállalkozó vasúti társaság a szerződés időtartamára vonatkozóan, az üzleti tevékenység szokásos kockázataként nem számolhatott.
(6) Közszolgáltatási ellentételezéssel járó közszolgáltatási szerződés vagy meghatározott közszolgáltatási kötelezettség esetén a vállalkozó vasúti társaság köteles belső számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni az adott közszolgáltatási szerződéshez, illetőleg közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó eszközökről és forrásokról, bevételekről és ráfordításokról a külön jogszabály alapján meghatározott számviteli politikában rögzített, az átcsoportosítás lehetőségét kizáró elszámolási rendnek megfelelően.
(6) Közszolgáltatási ellentételezéssel járó vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés vagy meghatározott közszolgáltatási kötelezettség esetén a vállalkozó vasúti társaság köteles belső számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni az adott vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéshez, illetőleg közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó eszközökről és forrásokról, bevételekről és ráfordításokról a külön jogszabály alapján meghatározott számviteli politikában rögzített, az átcsoportosítás lehetőségét kizáró elszámolási rendnek megfelelően.
(7) A nyilvántartást vonali szinten és úgy kell vezetni, hogy az (5) bekezdés szerinti egyes tételek érintett tevékenységhez való hozzárendelésének módszere egyértelmű legyen. A vállalkozó vasúti társaság az elkülönített elszámolást a közszolgáltatási szerződés lejártát követően az adózás rendjére vonatkozó jogszabályban előírt határidőig őrzi meg.
(7) A nyilvántartást vonali szinten és úgy kell vezetni, hogy az (5) bekezdés szerinti egyes tételek érintett tevékenységhez való hozzárendelésének módszere egyértelmű legyen. A vállalkozó vasúti társaság az elkülönített elszámolást a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés lejártát követően az adózás rendjére vonatkozó jogszabályban előírt határidőig őrzi meg.
27/B. §
(1) A pályázati kiírásban szereplő feltételeket és a pályázat elbírálásának szempontjait a következő szempontok szerint kell meghatározni:
a) a lakosság életviteléhez tartozó intézményrendszer elérhetősége, eljutási lehetőségek a centrumokba (településközpontokba), vonzásközpontokba a lakosság utazási igényeinek megfelelően,
b) a településfejlesztési és területfejlesztési igények,
c) a szolgáltatások minőségével szemben támasztott elvárások, így különösen eljutási sebesség, gyakoriság, pontosság, megbízhatóság, zsúfoltság, utasbiztonság, tisztaság,
d) a mozgásukban korlátozott személyek utazási lehetőségei,
e) a szolgáltatások közötti összhang és a szolgáltatók közötti együttműködés a menetrend, az átszállási lehetőségek, a jegyrendszer és az utastájékoztatás tekintetében,
f) a járművek és szolgáltatási infrastruktúra színvonala, azok használata, környezeti hatások,
g) a személyzettel szembeni elvárások, foglalkoztatási feltételek,
h) a szolgáltatások ráfordításigénye.
(2) A feltételek körében az ellátásért felelős a szolgáltató kötelezettségeként előírhatja a letelepedést, a korábbi szolgáltató munkavállalóinak, illetőleg azok meghatározott körének meghatározott feltételekkel történő átvételét, továbbá alvállalkozó meghatározott mértékű bevonását a közszolgáltatásba, az alvállalkozó személyének megjelölése nélkül.
(3) A pályázók többváltozatú ajánlat tételére is felkérhetők. Hálózatra, hálózatrészre vagy vonalcsoportra vonatkozó pályázat esetén az ellátásért felelős az érvényes pályázatok alapján - a pályázati kiírásban meghatározott módon - előminősítéssel élhet és annak eredményétől függően tárgyalást kezdeményezhet az alkalmasnak minősített pályázókkal benyújtott ajánlatuk részleteiről. A pályázat nyertesének csak az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázó nyilvánítható.
(4) A pályázatok elbírálásáról az ellátásért felelősnek a beérkezett pályázatok adatait összegző és a döntés részletes indoklását ismertető emlékeztetőt kell készítenie a pályázat eredményének kihirdetéséig. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a kiválasztott szolgáltató alkalmasságát igazoló tényeket, a megfelelő színvonalú szolgáltatás nyújtásának garanciáit és - amennyiben van ilyen - a szolgáltatót a közszolgáltatási kötelezettség ellátása fejében megillető veszteség-kiegyenlítés mértékét. Az ellátásért felelősnek az emlékeztetőt a pályázattal összefüggő valamennyi dokumentummal együtt a közszolgáltatási szerződés megkötésétől számított 10 évig meg kell őriznie. Az emlékeztetőben foglaltakra mint közérdekű adatokra külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A pályázatok elbírálásáról az ellátásért felelősnek a beérkezett pályázatok adatait összegző és a döntés részletes indoklását ismertető emlékeztetőt kell készítenie a pályázat eredményének kihirdetéséig. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a kiválasztott szolgáltató alkalmasságát igazoló tényeket, a megfelelő színvonalú szolgáltatás nyújtásának garanciáit és - amennyiben van ilyen - a szolgáltatót a közszolgáltatási kötelezettség ellátása fejében megillető veszteség-kiegyenlítés mértékét. Az ellátásért felelősnek az emlékeztetőt a pályázattal összefüggő valamennyi dokumentummal együtt a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés megkötésétől számított 10 évig meg kell őriznie. Az emlékeztetőben foglaltakra mint közérdekű adatokra külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
27/C. §
(1) Pályázat kiírásának mellőzésével, nyilvános ajánlatkérésen alapuló eljárás keretében bízható meg a szolgáltató, ha az ellátásért felelős által igényelt közszolgáltatás egyetlen járatra vagy vonalra korlátozódik és a szolgáltató pénzügyi ellentételezésre - ide nem értve a fogyasztói árkiegészítést - nem válik jogosulttá. Az ajánlatkérésen alapuló eljárásra egyebekben a 27. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti eljárás a vasút pályahálózat, illetőleg a közszolgáltatási feladatok részekre bontásával a pályázati eljárás megkerülése céljából.
27/D. §
(1) Az ellátásért felelős pályázat nélkül, közvetlenül bízhat meg szolgáltatót a szolgáltató által kezdeményezett, korábban nem biztosított közszolgáltatásra, ha az nem haladja meg az 1370/2007/EK rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében szereplő értéket, vagy teljesítményt, valamint az valós utazási igények ésszerű kielégítését szolgálja, és nem jár együtt más szolgáltató közszolgáltatási szerződésben rögzített jogainak sérelmével vagy működőképességének veszélyeztetésével.
(1) Az ellátásért felelős pályázat nélkül, közvetlenül bízhat meg szolgáltatót a szolgáltató által kezdeményezett, korábban nem biztosított közszolgáltatásra, ha az nem haladja meg az 1370/2007/EK rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében szereplő értéket, vagy teljesítményt, valamint az valós utazási igények ésszerű kielégítését szolgálja, és nem jár együtt más szolgáltató vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben rögzített jogainak sérelmével vagy működőképességének veszélyeztetésével.
(2) Az ellátásért felelős közvetlenül, odaítélés keretében bízza meg közszolgáltatással az általa kiválasztott és a feladatot vállaló szolgáltatót, ha
a) a pályázati vagy ajánlatkérésen alapuló eljárás megfelelő pályázat, illetve ajánlat hiányában eredménytelenül zárult,
b) a szolgáltatás megkezdése a pályázati vagy ajánlatkérésen alapuló eljárás keretében kiválasztott szolgáltatóval ellehetetlenült,
c) a korábbi szolgáltatóval megkötött közszolgáltatási szerződés azonnali vagy idő előtti felmondásának van helye,
c) a korábbi szolgáltatóval megkötött vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés azonnali vagy idő előtti felmondásának van helye,
d) egyéb okból veszélybe kerül a közszolgáltatás folyamatossága.
(3) A (2) bekezdésben említett esetekben a megbízás közszolgáltatási szerződés megkötésével vagy annak közös megegyezésen alapuló módosításával új eljárás lebonyolításához elegendő időtartamra, de legfeljebb 2 évre szólhat.
(3) A (2) bekezdésben említett esetekben a megbízás vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés megkötésével vagy annak közös megegyezésen alapuló módosításával új eljárás lebonyolításához elegendő időtartamra, de legfeljebb 2 évre szólhat.
(4) A közvetlen megbízásra vonatkozó döntésről a 27/B. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával emlékeztetőt kell készíteni.
(5) A belső szolgáltató pályáztatás nélkül is megbízható a szolgáltatás elvégzésével (a továbbiakban: közvetlen odaítélés). A közvetlen odaítélés alapján szolgáltatást nyújtó belső szolgáltató a közszolgáltatási tevékenységét az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk (2) bekezdésének a)-c) és e) pontjában meghatározott szabályok alapján, kizárólag az ellátásért felelős illetékességi területén végzi.
(6) Az, akinek érdekében állt vagy áll vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés elnyerése és a 27-27/D. §-ban foglalt szabályok megszegésével kötött vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés folytán sérelmet szenvedett vagy a sérelem bekövetkezésének reális veszélye fennáll, a pályázat eredményének kihirdetésétől, egyéb esetben a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés megkötésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a szolgáltatás végzésének helye szerinti bíróságtól kérheti a jogszabálysértés tényének megállapítását.
27/E. §
(1) A vasúti igazgatási szerv a közszolgáltatási szerződésben rögzített kötelezettségek ellentételezésének biztosítása érdekében kártalanítási kötelezettséget állapíthat meg olyan vasúti társaságok részére, amelyek nem közszolgáltatásnak minősülő vasúti személyszállítási szolgáltatást nyújtanak két meghatározott belföldi állomás között, amely szakaszra más vasúti társaság hatályos közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik.
(1) A vasúti igazgatási szerv a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben rögzített kötelezettségek ellentételezésének biztosítása érdekében kártalanítási kötelezettséget állapíthat meg olyan vasúti társaságok részére, amelyek nem közszolgáltatásnak minősülő vasúti személyszállítási szolgáltatást nyújtanak két olyan meghatározott belföldi állomás között, amely szakaszra más vasúti társaság hatályos vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés esetében az adott állomások között nem közszolgáltatásnak minősülő vasúti személyszállítást végző vasúti társaságok függetlenül attól, hogy belföldi vagy nemzetközi vasúti személyszállítást végeznek, azonos mértékű kártalanítást kötelesek fizetni. A kártalanításból befolyó és ellentételezésként kifizetett összeg nem haladhatja meg az érintett közszolgáltatási kötelezettségek során felmerült költségek egészének vagy egy részének fedezéséhez szükséges mértéket, figyelembe véve a vonatkozó bevételeket és az említett kötelezettségek teljesítéséből származó ágazatban elérhető ésszerű nyereséget is.
(3) Az e § szerinti kártalanítás megállapításakor tiszteletben kell tartani a méltányosság, az átláthatóság, az egyenlő elbánás és az arányosság elvét. Az arányosság elvét különösen figyelembe kell venni a szolgáltatásért az utasok által fizetett díjak alapján számolt átlagos ellenérték és a kártalanítás mértéke közötti eltérés vizsgálatakor.
(4) Az e § alapján kivetett kártalanítás mértéke nem veszélyeztetheti annak a vasúti személyszállítási szolgáltatásnak a gazdasági életképességét, amelyre azt kivetették.
(5) A miniszter az e § alkalmazásával összefüggésben keletkezett információkat megőrzi, annak biztosítása érdekében, hogy a kártalanítás eredete és azok felhasználása nyomon követhetővé váljon, és az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja.
27/F. §
(1) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott összevont jelentést az önkormányzat, illetve a miniszter a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő év május 31. napjáig készíti el. A jelentést az önkormányzat a honlapon vagy a megyei napilapban, a miniszter a minisztérium honlapján teszi közzé.
(1) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott összevont jelentést az önkormányzat, illetve a miniszter a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő év május 31. napjáig készíti el. A jelentést az önkormányzat a honlapon vagy a megyei napilapban, a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.
(2) Az 1370/2007/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésében előírt jelentéstételi kötelezettséget a helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás tekintetében a közlekedésért és az önkormányzatokért felelős miniszter együttesen, az elővárosi és térségi közforgalmú vasúti szolgáltatás tekintetében a közlekedésért felelős miniszter teljesíti.
(2) Az 1370/2007/EK rendelet 8. cikk (2) bekezdésében előírt jelentéstételi kötelezettséget a miniszter teljesíti.

A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁS DÍJAI JEGY- ÉS BÉRLETRENDSZERREL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

27/G. §
(1) A vasúti személyszállítási közszolgáltatások díjai, a pótdíjak és a díjalkalmazási feltételek, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezmények közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott vasúti személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények alapján képzett kedvezményes díjak kedvezménycsoportonként történő elkülönítése mellett kerülnek meghatározásra.
(2) Ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, a személyszállítási közszolgáltatások díjai, a pótdíjak és az díjalkalmazási feltételek, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezmények a közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben az általános forgalmi adót nem tartalmazó mértékben kerülnek meghatározásra.
(3) A vasúti személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények mértékét, a jogosultak körét és a kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4) A közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben meghatározott díjak, a kedvezményes díjak és a díjmentes utazások igénybevételéhez szükséges utazási okmányok alkalmazását - a közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben rögzített kereteken belül - a közlekedési szolgáltató az üzletszabályzat részét képező díjszabásban köteles rögzíteni.
(5) Az ellátásért felelős a díjat megállapíthatja tételesen vagy a díj kiszámítására vonatkozó módszer meghatározásával. A díjat úgy kell meghatározni, hogy a hatékonyan működő közlekedési szolgáltató közlekedési közszolgáltatásokkal felmerülő indokolt költségeire és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is, valamint biztosítsa a személyszállítási közszolgáltatások egyéni közlekedéssel szembeni versenyképességét.
(6) A díjat, valamint annak alkalmazási feltételeit a közlekedési szolgáltatónak a díjszabásban annak hatálybalépését 30 nappal megelőzően közzé kell tennie.
27/H. §
(1) A közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben meghatározott áralkalmazási elvek érvényesítésekor biztosítani kell, hogy
a) a magasabb komfortfokozat és a kiegészítő szolgáltatás által nyújtott többlet arányban álljon a felszámított pótjegyek és egyéb díjak nagyságával,
b) kizárólag magasabb komfortfokozat és kiegészítő szolgáltatás nyújtása esetén legyen felszámítható pótjegy és egyéb díj,
c) az egyes közlekedési módok tekintetében ne alakulhasson ki versenyhátrány a pótjegyek és egyéb díjak eltérő rendszere miatt,
d) az országos vasúti személyszállítási közszolgáltatáson és a regionális személyszállítási közszolgáltatáson belül az egységes díjképzés kerüljön alkalmazásra,
e) helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatás esetén időalapú hozzáférést biztosító jegyrendszer is működhessen,
f) az egyes szolgáltatók között átjárhatóság valósulhasson meg az utazási okmányok, valamint a bérletek kölcsönös elfogadása és a felek közötti tételes pénzügyi elszámolás révén.
(2) Az országos vasúti személyszállítási közszolgáltatást, a regionális vasúti személyszállítási közszolgáltatást vagy az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság köteles más közlekedési szolgáltatók által vagy egyéb értékesítési helyen értékesített, a társaság járataira szóló jegyet, bérletet elfogadni és ennek elszámolásáról, illetve ellentételezéséről írásban megállapodni.
(3) Az országos vasúti személyszállítási közszolgáltatást, a regionális vasúti személyszállítási közszolgáltatást vagy az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság kötelesek sztrájk és rendkívüli akadályoztatás esetén a jegyek és bérletek kölcsönös elfogadását érintő együttműködés általános kereteit előre írásban rögzíteni.
(4) A vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság a bevételeket időponthoz, járathoz, menetjegyhez, árkategóriához, valamint indulási és érkezési állomáshoz rendelhető adatstruktúrában köteles nyilvántartani.
(5) Ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, a (3) és (4) bekezdésben foglalt kötelezettségek a közlekedésszervezőt terheli.

A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSÉRE KÖTÖTT SZERZŐDÉS

28. §
(1) Az állam nevében a miniszter - a pénzügyminiszter egyetértésével - szerződésben kötelezettséget vállal országos, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, illetve elővárosi vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaságnak a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a hálózat-hozzáférési díjból, valamint a vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére. E szerződés feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a vasúti pályahálózat működtetőjét a működtetés költségeinek, illetve a hálózat-hozzáférési díjak csökkentésére ösztönözze, a vasúti közlekedés biztonságának, illetve a szolgáltatások minőségének sérelme nélkül.
(1) Az állam nevében a miniszter - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - szerződésben kötelezettséget vállal országos, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, illetve elővárosi vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaságnak a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a hálózat-hozzáférési díjból, valamint a vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére. E szerződés feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a vasúti pályahálózat működtetőjét a működtetés költségeinek, illetve a hálózat-hozzáférési díjak csökkentésére ösztönözze, a vasúti közlekedés biztonságának, illetve a szolgáltatások minőségének sérelme nélkül.
(1) Az állam nevében a miniszter - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - szerződésben kötelezettséget vállal az országos törzshálózati pálya és tartozékai, valamint a regionális vasúti pálya és tartozékai működtetését végző vasúti társaságnak a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a hálózat-hozzáférési díjból, valamint a vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére. E szerződés feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a vasúti pályahálózat működtetőjét a működtetés költségeinek, illetve a hálózat-hozzáférési díjak csökkentésére ösztönözze, a vasúti közlekedés biztonságának, illetve a szolgáltatások minőségének sérelme nélkül.
(1) Az állam nevében a miniszter - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - legalább ötéves szerződésben kötelezettséget vállal az országos jelentőségű vasútvonalakat tartalmazó vasúti pályahálózat működtetését végző pályahálózat-működtetőnek a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a hálózat-hozzáférési díjból, valamint a vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére (a továbbiakban: pályaműködtetési szerződés).
(2) Szerződésben kell meghatározni az állami tulajdonban lévő, országos jelentőségű vasúti pályákkal kapcsolatos egyéb központi költségvetési támogatás jogcímét és mértékét is. A jogcím lehet:
a) a vasúti pálya és tartozékai létesítése, fejlesztése, felújítása, megszüntetése,
b) közlekedéspolitikai célú beruházások,
c) környezetvédelmi fejlesztés,
d) kutatás-fejlesztés.
(2) Szerződésben kell meghatározni az országos törzshálózati pályákkal és tartozékaival, valamint a regionális vasúti pályákkal és tartozékaival kapcsolatos egyéb központi költségvetési támogatás jogcímét és mértékét is. A jogcím lehet:
a) a vasúti pálya és tartozékai létesítése, fejlesztése, felújítása, megszüntetése,
b) közlekedéspolitikai célú beruházások,
c) környezetvédelmi fejlesztés,
d) kutatás-fejlesztés.
(2) A pályaműködtetési szerződés feltételeit úgy kell meghatározni, hogy
a) a szokásos üzleti feltételek mellett, ötéves időszakon belül a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetését végző pályahálózat-működtető eredménykimutatásában a hálózathozzáférési díjakból származó bevétel, az egyéb üzleti tevékenységekből származó eredmény, a magánforrásokból származó vissza nem térítendő támogatás és az állami finanszírozás - ideértve az állami előlegfizetéseket is - legalább egyensúlyban legyen a nyílt hozzáférésű pályahálózathoz kapcsolódó kiadásokkal, beleértve a pályahálózat működtetéséhez szükséges felújítások kiadásait is,
b) a pályahálózat-működtetőt - a vasúti közlekedés biztonságának és a szolgáltatások minőségének fenntartása és javítása mellett - a működtetés költségeinek, illetve a hálózat-hozzáférési díjak csökkentésére ösztönözze,
c) azok a 3. mellékletben meghatározott feltételeknek megfeleljenek.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződést legalább öt naptári évre kell megkötni. A szerződést naptári évenként - a benne foglaltak teljesítésének értékelésével - felül kell vizsgálni, és - a központi költségvetés benyújtására külön törvényben előírt ütemezésnek megfelelő időpontban - szükség szerint módosítani kell.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződést legalább három naptári évre kell megkötni. A szerződést naptári évenként - a benne foglaltak teljesítésének értékelésével - felül kell vizsgálni, és - a központi költségvetés benyújtására külön törvényben előírt ütemezésnek megfelelő időpontban - szükség szerint módosítani kell.
(3) A pályaműködtetési szerződést naptári évenként - a benne foglaltak teljesítésének értékelésével - felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.
(4) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a költségvetési támogatás mértékét,
b) a támogatás folyósításának jogcímét, ezen belül a vasúti pályára vonatkozóan a vasúti pálya és tartozékai fejlesztésének és felújításának fő irányait és pénzügyi forrásait,
c) a támogatás folyósításának módját és ütemezését,
d) a támogatás felhasználásának célját,
e) a szerződéstől eltérő teljesítés jogkövetkezményeit,
f) a támogatás felhasználásával való elszámolás és a felhasználás ellenőrzésének szabályait.
(4) A felek a szerződés teljes időtartamára szóló érvénnyel előzetesen megállapodnak a szerződés feltételeiben és a pályahálózat-működtető számára finanszírozást biztosító fizetési konstrukcióban.
(5) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott szerződés teljesítéséről a tárgyévet követő év első negyedévének végéig a miniszter és a pénzügyminiszter a Kormány részére beszámolót készít.
(5) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott szerződés teljesítéséről a tárgyévet követő év első negyedévének végéig a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a Kormány részére beszámolót készít.
(5) A pályaműködtetési szerződésben kell meghatározni az országos jelentőségű vasútvonalakkal kapcsolatos egyéb központi költségvetési támogatás jogcímét és mértékét is. A jogcím lehet:
a) a vasúti pálya és tartozékai létesítése, fejlesztése, felújítása, megszüntetése,
b) közlekedéspolitikai célú beruházások,
c) környezetvédelmi fejlesztés,
d) kutatás-fejlesztés.
(6) A pályaműködtetési szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a költségvetési támogatás mértékét,
b) a támogatás folyósításának jogcímét, ezen belül a vasúti pályára vonatkozóan a vasúti pálya és tartozékai fejlesztésének és felújításának fő irányait és pénzügyi forrásait,
c) a támogatás folyósításának módját és ütemezését,
d) a támogatás felhasználásának célját,
e) az (1) bekezdés szerint megtérítendő indokoltnak elismert költség meghatározásának módját,
f) a szerződéstől eltérő teljesítés jogkövetkezményeit,
g) a támogatás felhasználásával való elszámolás és a felhasználás ellenőrzésének szabályait, valamint
h) a 3. mellékletben meghatározott feltételeket.
28/A. §
(1) A Magyar Állam - a (2) bekezdés szerint - készfizető kezesként felel azon vasúti társaság állam által indokoltnak elismert és az állam által meg nem térített költségei finanszírozására felvett hitele és annak ügyleti kamatai megfizetéséért, amellyel az állam a 28. § (1) bekezdés szerint közszolgáltatási szerződést kötött.
(2) Az állami készfizető kezesség mellett felvehető hitel összegét a Kormány nyilvános határozatában hagyja jóvá.
(3) A jogszabályi állami kezességért fizetendő, az európai uniós szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt az európai uniós támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási díj mértékét a Kormány állapítja meg a (2) bekezdés szerinti nyilvános határozatában.
(4) Az (1)-(2) bekezdések szerinti állami kezesség esetén a hitel nyújtója a külön jogszabályban előírt fedezet előírására, valamint a hitelcél teljesítésének vizsgálatára nem köteles.
(5) A vasúti társaság által az (1)-(2) bekezdések szerinti hitelfelvétel esetén az Államadósság Kezelő Központ Zrt. közreműködése kötelező, amelynek formáját Kormányrendelet határozza meg.

AZ ÁLLAM ÉS A VASÚTI TÁRSASÁGOK KÖZÖTTI EGYÉB SZERZŐDÉSEK

AZ EGYÉB SZERZŐDÉSEK

29. §
(1) Szerződésben kell meghatározni a vasúti társaság részére nyújtott egyéb központi költségvetési támogatás jogcímét és mértékét is. Az állam által nyújtott támogatás célja a 28. § (2) bekezdésének a)-d) pontjain túlmenően lehet
a) a foglalkoztatás és képzés,
b) a társaság szerkezeti átalakítására nyújtott költségvetési juttatás.
(1) A pályahálózat-működtető üzleti tervének összhangban kell lennie a pályaműködtetési szerződéssel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződésre egyebekben a 28. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A pályahálózat-működtető az (1) bekezdésben meghatározott szerződés végleges tervezetét a honlapján közzéteszi. A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül a közzétételt követő tizenöt napon belül bárki véleményt nyilváníthat a közzétett tervezetről. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni.
(3) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződést a megkötését követő harminc napon belül a pályahálózat-működtető a honlapján közzéteszi.
(5) A pályahálózat-működtető a tulajdonában és üzemeltetésében lévő eszközökről nyilvántartást készít, amely alapján felmérhető az ezen eszközök javításához vagy cseréjéhez szükséges finanszírozás nagysága. A nyilvántartásban rögzíteni kell a pályahálózat felújítására és korszerűsítésére fordított kiadások részleteit is.
29/A. §
(1) A Magyar Állam egyszerű (sortartó) kezesként felel a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére szolgáló, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott finanszírozásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért, amennyiben a Kormány nyilvános határozatában jóváhagyja a vasúti társaság forrásbevonását.
(2) A jogszabályi állami kezességért fizetendő, a közösségi állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt a közösségi állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási díj mértékét a Kormány állapítja meg az (1) bekezdés szerinti nyilvános határozatában.
(3) Az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság az állami kezesség mellett a külön jogszabályban előírt további fedezet előírására, valamint a hitelcél teljesítésének vizsgálatára nem köteles.
(4) Az (1) bekezdés szerinti állami kezesség melletti forrásbevonás éves keretét a költségvetési törvényben kell meghatározni.
29/A. §   A magyar állam a pályahálózat-működtetőnek - az EUMSZ 93., 107. és 108. cikkének tiszteletben tartásával - a pályahálózat-működtetői feladatokkal, a pályahálózat méretével és a pénzügyi szükségletekkel összhangban lévő finanszírozást biztosíthat elsősorban új beruházások fedezése céljából. E beruházásokat a közvetlen állami finanszírozástól eltérő eszközök révén is finanszírozzák. Az ilyen finanszírozás esetén a pályahálózat-működtető pénzügyi egyensúlyára vonatkozó rendelkezéseket be kell tartani.

HATÁRFORGALMI EGYEZMÉNYEK

29/B. §
(1) A határforgalmi egyezmények nem tartalmazhatnak olyan rendelkezéseket, amelyek a vállalkozó vasúti társaságok közötti hátrányos megkülönböztetésre vezetnek, vagy amelyek korlátozzák a vállalkozó vasúti társaságoknak a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos szabadságát.
(2) A nem tagállam szomszédos állam esetében a hatályos határforgalmi egyezmény módosítására vagy új határforgalmi egyezmény megkötésére irányuló tárgyalás megkezdése, valamint a módosítás vagy az új határforgalmi egyezmény aláírása előtt a miniszter - az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás sérelme nélkül - értesíti a Bizottságot.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti értesítés Bizottsághoz történő érkezését követő két hónapon belül a Bizottság arról értesíti Magyarországot, hogy a tárgyalások veszélyeztethetik az érintett harmadik országokkal folyamatban lévő uniós tárgyalások céljait, vagy azok előreláthatóan az uniós joggal összeegyeztethetetlen megállapodáshoz vezetnek, akkor a tárgyalásokat haladéktalanul be kell fejezni.
(4) A miniszter a tárgyalásokról, azok eredményéről az egyes tárgyalási szakaszokat követően tájékoztatja a Bizottságot. A miniszter felkérheti a Bizottságot, hogy megfigyelők útján vegyen részt a tárgyalásokon.
(5) Ha a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján felhatalmazza Magyarországot, hogy ideiglenesen harmadik országokkal új vagy felülvizsgált határforgalmi egyezményeket alkalmazzon vagy ilyen megállapodásokat kössön, akkor a határforgalmi egyezménynek összhangban kell lennie az uniós joggal, és nem veszélyezteti az Unió közlekedéspolitikája tárgyát és célját.

AZ EUROFIMA FINANSZÍROZÁS

29/C. §
(1) A magyar állam kezesként felel a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére szolgáló, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott finanszírozásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért, ha a Kormány nyilvános határozatában jóváhagyja a vasúti társaság forrásbevonását.
(2) Az állami kezességért fizetendő, az uniós állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt az uniós állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási díj mértékét a Kormány állapítja meg az (1) bekezdés szerinti nyilvános határozatában.
(3) Az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság az állami kezesség mellett az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott gördülőállomány-finanszírozás esetében további fedezet előírására, valamint a hitelcél teljesítésének vizsgálatára nem köteles.
(4) Az (1) bekezdés szerinti állami kezesség melletti forrásbevonás éves keretét a költségvetési törvényben kell meghatározni.

IX. FEJEZET
A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGA

NEMZETI VASÚTBIZTONSÁGI SZABÁLYOK

30. §
(1) A vasútbiztonsággal kapcsolatos kötelező rendelkezéseket (a továbbiakban: nemzeti vasútbiztonsági szabályok) a miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) A nemzeti vasútbiztonsági szabályoknak összhangban kell lennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, mindenkor hatályos közös biztonsági módszerekkel és közös biztonsági célokkal.
(2) A nemzeti vasútbiztonsági szabályoknak összhangban kell lennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közös biztonsági módszerekkel és célokkal és elő kell segítenie az egységes európai vasúti szállítási rendszer kialakítását.
(3) Ha a közös biztonsági célok elfogadása után a miniszter olyan új nemzeti vasútbiztonsági szabályt kíván bevezetni, amely a közös biztonsági céloknál magasabb szintű biztonságot követel meg, vagy ha a tervezett új nemzeti vasútbiztonsági szabály, hatással lehet valamely más EGT-államban létrejött vállalkozó vasúti társaságok belföldi működésére, a miniszter a nemzeti vasútbiztonsági szabály tervezetét a közlekedési hatóság által a 80. § (4) bekezdésének g) pontja szerint lefolytatott egyeztetést követően megküldi az Európai Bizottságnak, és ismerteti bevezetésének indokait.
(3) Ha a közös biztonsági célok elfogadása után a miniszter olyan új nemzeti vasútbiztonsági szabályt kíván bevezetni, amely a közös biztonsági céloknál magasabb szintű biztonságot követel meg, vagy ha a tervezett új nemzeti vasútbiztonsági szabály, hatással lehet valamely más EGT-államban létrejött vállalkozó vasúti társaságok belföldi működésére, a miniszter a nemzeti vasútbiztonsági szabály tervezetét a közlekedési hatóság által a 80. § (1) bekezdés g) pontja szerint lefolytatott egyeztetést követően megküldi az Európai Bizottságnak, és ismerteti bevezetésének indokait.
(4) Ha az Európai Bizottság a nemzeti vasútbiztonsági szabály ellen kifogást emel, a tervezet - az Európai Bizottság határozatának meghozataláig, de legfeljebb a kifogást tartalmazó értesítés megérkezésétől számított hat hónapig - nem hirdethető ki.
(5) A nemzeti vasútbiztonsági szabályokban meghatározott tárgykörökben és keretek között a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő vasúti társasági előírásokat a vasúti társaság biztonsági szabályzatban állapítja meg.
(6) A nyílt hozzáférésű pályahálózat [49. §] működtetője által alkotott biztonsági szabályzat hatálya - az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az adott vasúti pályahálózaton közlekedő vállalkozó vasúti társaságokra is kiterjed.
(6) A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetője által alkotott biztonsági szabályzat hatálya - az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az adott vasúti pályahálózaton közlekedő vállalkozó vasúti társaságokra is kiterjed.
(7) A biztonsági szabályzatot a közlekedési hatóság hagyja jóvá.

A VASÚTI TÁRSASÁGOKNAK A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL KAPCSOLATOS JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

31. §
(1) A vasúti pályahálózat működtetője a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékait, a vasúti üzemi létesítményeket, a vállalkozó vasúti társaság az általa üzemben tartott vasúti járműveket köteles üzembiztos állapotban tartani. A vasúti pályahálózat működtetője, valamint a vasúti pályahálózatot használó vasúti társaságok (a továbbiakban együtt: üzembentartó) a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása érdekében együttműködésre kötelesek.
(1) A vasúti pályahálózat működtetője a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékait, a vasúti üzemi létesítményeket, a vállalkozó vasúti társaság az általa üzemben tartott vasúti járműveket köteles üzembiztos állapotban tartani. A vasúti pályahálózat működtetője, valamint a vasúti pályahálózatot használó vasúti társaságok (a továbbiakban együtt: üzembentartó) és a fejlesztési közreműködő a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása érdekében együttműködésre kötelesek.
(1) A vasúti pályahálózat működtetője a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékait, a vasúti üzemi létesítményeket, a vállalkozó vasúti társaság az általa üzemben tartott vasúti járműveket köteles üzembiztos állapotban tartani. A vasúti pályahálózat működtetője, valamint a vasúti pályahálózatot használó vállalkozó vasúti társaságok és a fejlesztési közreműködő a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása érdekében együttműködésre kötelesek.
(2) A vasúti közlekedés biztonsága érdekében
a) az üzembentartó a kialakult vagy várható veszélyhelyzet esetén köteles a veszélyre (várható veszélyre) az érintetteket figyelmeztetni,
a) az üzembentartó a kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény (a továbbiakban együtt: veszélyhelyzet) esetén köteles a veszélyhelyzetre az érintetteket figyelmeztetni,
a) a pályavasúti társaság és a vállalkozó vasúti társaság a kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény (a továbbiakban együtt: veszélyhelyzet) esetén köteles a veszélyhelyzetre az érintetteket figyelmeztetni,
a) a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény (a továbbiakban együtt: veszélyhelyzet) esetén köteles a veszélyhelyzetre az érintetteket figyelmeztetni,
b) a vasúti pályahálózat működtetője - a veszélyhelyzet megszűnéséig - jogosult a veszélyeztetett vasúti pályának, illetve pályaszakasznak a lezárására, továbbá az adott pályaszakaszra kiadott menetvonalak visszavonására, a közúti átjárót érintő lezárás esetén a közút kezelőjének értesítése mellett,
c) a vasút területét igénybe vevő, illetve a vasút területén tartózkodó személyeknek az ott érvényben lévő biztonsági rendelkezéseket és szabályokat meg kell tartaniuk.
(3) A vasúti pályahálózat működtetője köteles haladéktalanul intézkedni a veszélyhelyzet megszüntetése, valamint üzemzavar vagy baleset esetén a megfelelő működés mielőbbi helyreállítása érdekében. A vasúti pályahálózat működtetője ennek érdekében jogosult a vasúti pályahálózatot használó vasúti társaság eszközeit igénybe venni.
(4) A vasutat keresztező vagy megközelítő út, vezeték, légijármű leszálló-pálya, illetve egyéb építmény (pl. közvilágítás, reklám, közúti jelzőlámpák) létesítéséhez, átalakításához vagy megszüntetéséhez, a terep szintjét megváltoztató földmunka és fásítás, illetve bányászati tevékenység végzéséhez - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulása is szükséges.
(5) A vasúti társaság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör betöltésére a jogszabály által előírt képesítéssel és szaktudással rendelkező személyt köteles alkalmazni.

BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

32. §
(1) Az üzembentartó a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően köteles biztonságirányítási rendszert létrehozni.
(1) A pályavasúti társaság és a vállalkozó vasúti társaság a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően köteles biztonságirányítási rendszert létrehozni.
(1) A pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően köteles biztonságirányítási rendszert létrehozni.
(2) Az üzembentartó a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos biztosításához szükséges üzemi követelményeket, valamint a biztonsági intézkedéseket belső szabályzatában határozza meg.
(2) A pályavasúti társaság és a vállalkozó vasúti társaság a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos biztosításához szükséges üzemi követelményeket, valamint a biztonsági intézkedéseket belső szabályzatában határozza meg.
(2) A pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos biztosításához szükséges üzemi követelményeket, valamint a biztonsági intézkedéseket belső szabályzatában határozza meg.
(3) Az üzembentartó a biztonságirányítási rendszer működéséről - külön jogszabályban meghatározottak szerint - évente biztonsági jelentést nyújt be a közlekedési hatósághoz.
(3) A pályavasúti társaság és a vállalkozó vasúti társaság a biztonságirányítási rendszer működéséről - külön jogszabályban meghatározottak szerint - évente biztonsági jelentést nyújt be a közlekedési hatósághoz.
(3) A pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a biztonságirányítási rendszer működéséről - külön jogszabályban meghatározottak szerint - évente biztonsági jelentést nyújt be a közlekedési hatósághoz.

BIZTONSÁGI SZERVEZET

32/A. §
(1) A vasúti közlekedés biztonsága érdekében a vasúti társaság vezetője közvetlen irányításában biztonsági szervezetet tart fenn. A vasúti társaság a biztonsági szervezet működtetésére más vasúti társasággal szerződést köthet. A biztonsági szervezettel rendelkező vasúti társaságok a biztonsági szervezetük feladatainak hatékony ellátása érdekében együttműködési szerződést köthetnek.
(2) Az országos vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság a biztonsági szervezetet maga működteti.
(3) A vasúti társaság a biztonsági szervezet feladatait a biztonságirányítási rendszerben látja el. Vasútbiztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély megszerzésére nem kötelezett vasúti társaság esetében a biztonsági szervezet feladatait a vasútüzem-vezető is elláthatja.
(4) Amennyiben a biztonsági szervezet a biztonságirányítási rendszer részét képezi,
a) azt pályahálózat működtető vasúti társaság és integrált vasút társaság esetében a vasútbiztonsági engedélyben,
b) egyéb esetben a vasútbiztonsági tanúsítványban
hagyja jóvá a közlekedési hatóság.
(5) Amennyiben a biztonsági szervezet a biztonságirányítási rendszer létrehozására nem kötelezett vasúti társaságban működik, a vasúti társaság e tevékenységére vonatkozó belső szabályzatát a közlekedési hatóság hagyja jóvá.
(6) A közlekedési hatóság - a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott szakmai vizsgálattal összefüggésben történő kapcsolattartás biztosítása céljából - tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet a kiadott és visszavont vasútbiztonsági engedélyekről és vasútbiztonsági tanúsítványokról, valamint a jóváhagyott szabályzatokról.
(7) A biztonsági szervezet gondoskodik a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események haladéktalan bejelentéséről, valamint a szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá - a biztonságirányítási rendszerben foglalt kötelezettségekkel összhangban - az üzembentartói vizsgálat lefolytatására eseményvizsgáló szolgálatot tart fenn.
(8) A biztonsági szervezettel kapcsolatos részletes szabályokat a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események vizsgálatának részletes szabályairól szóló jogszabály állapítja meg.

VASÚTBIZTONSÁGI TANÚSÍTVÁNY ÉS VASÚTBIZTONSÁGI ENGEDÉLY

33. §
(1) A belföldön bejegyzett vasúti társaság a vasúti pályahálózatot kizárólag a közlekedési hatóság által kiállított vasútbiztonsági tanúsítvány (a továbbiakban: tanúsítvány) birtokában használhatja. A tanúsítvány igazolja, hogy a vasúti társaság létrehozta a biztonsági rendszerét, és a kockázatok korlátozása és a vasúti pályahálózat biztonságos üzemeltetése érdekében képes megfelelni a kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokban, valamint a nemzeti biztonsági szabályokban meghatározott követelményeknek.
(1) A belföldön bejegyzett vasúti társaság a vasúti pályahálózatot kizárólag a közlekedési hatóság által kiállított vasútbiztonsági tanúsítvány birtokában használhatja. A tanúsítvány igazolja, hogy a vasúti társaság létrehozta a biztonsági rendszerét, és a kockázatok korlátozása és a vasúti pályahálózat biztonságos üzemeltetése érdekében képes megfelelni a kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokban, valamint a nemzeti biztonsági szabályokban meghatározott követelményeknek.
(1) A belföldön bejegyzett vasúti társaság a vasúti pályahálózatot kizárólag a közlekedési hatóság által kiállított vasútbiztonsági tanúsítvány birtokában használhatja. A vasútbiztonsági tanúsítvány igazolja, hogy a vasúti társaság létrehozta a biztonsági rendszerét, és a kockázatok korlátozása és a vasúti pályahálózat biztonságos üzemeltetése érdekében képes megfelelni a kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokban, valamint a nemzeti biztonsági szabályokban meghatározott követelményeknek.
(1) A belföldön bejegyzett vasúti társaság a vasúti pályahálózatot - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag a közlekedési hatóság által kiállított vasútbiztonsági tanúsítvány birtokában használhatja. A vasútbiztonsági tanúsítvány igazolja, hogy a vasúti társaság létrehozta a biztonsági rendszerét, és a kockázatok korlátozása és a vasúti pályahálózaton biztonságos vasúti közlekedési tevékenység végzése érdekében képes megfelelni az ÁME-kben, valamint a nemzeti biztonsági szabályokban meghatározott követelményeknek.
(2) A tanúsítvány a következő részekből áll:
a) tanúsítvány a jogosult biztonságirányítási rendszerének elfogadásáról,
b) tanúsítvány a jogosultnak az igénybe venni kívánt vasúti pályahálózaton való biztonságos közlekedéséhez szükséges - az ÁME-k és a nemzeti vasútbiztonsági szabályok alkalmazásával, a személyzet bizonyítványainak elfogadásával, és a jogosult által használt vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezésével kapcsolatos - sajátos követelmények teljesítése érdekében tett intézkedéseinek elfogadásáról, a jogosult által benyújtott dokumentáció alapján.
(2) A vasútbiztonsági tanúsítvány a következő részekből áll:
a) vasútbiztonsági tanúsítvány a jogosult biztonságirányítási rendszerének elfogadásáról,
b) vasútbiztonsági tanúsítvány a jogosultnak az igénybe venni kívánt vasúti pályahálózaton való biztonságos közlekedéséhez szükséges - az ÁME-k és a nemzeti vasútbiztonsági szabályok alkalmazásával, a személyzet bizonyítványainak elfogadásával, és a jogosult által használt vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezésével kapcsolatos - sajátos követelmények teljesítése érdekében tett intézkedései elfogadásáról, a jogosult által benyújtott dokumentáció alapján.
b) vasútbiztonsági tanúsítvány a jogosultnak az igénybe venni kívánt vasúti pályahálózaton való biztonságos közlekedéséhez szükséges - az ÁME-k, a nemzeti vasútbiztonsági szabályok és a vasúti pályahálózatok üzemeltetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával, a személyzet bizonyítványainak elfogadásával, és a jogosult által használt vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezésével kapcsolatos - sajátos követelmények teljesítése érdekében tett intézkedései elfogadásáról, a jogosult által benyújtott dokumentáció alapján.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti tanúsítványban részletezni kell a tanúsítvány által érintett vasúti tevékenység jellemzőit.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti vasútbiztonsági tanúsítványban részletezni kell a vasútbiztonsági tanúsítvány által érintett vasúti tevékenység jellemzőit.
(4) Az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság részére a (2) bekezdés a) pontja szerint kiadott tanúsítvány valamennyi EGT-állam területére érvényes az egyenértékű vasúti szolgáltatásokra.
(4) Az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság részére a (2) bekezdés a) pontja szerint kiadott vasútbiztonsági tanúsítvány valamennyi EGT-állam területén hatályos az egyenértékű vasúti szolgáltatásokra.
(5) A tanúsítvánnyal már rendelkező vasúti társaságnak a tanúsítvány a hatálya alá nem tartozó vasúti pályahálózat használatához kiegészítő tanúsítványt kell kérnie. A kiegészítő tanúsítványban a közlekedési hatóság azt igazolja, hogy a vasúti társaság e további vasúti pályahálózatra vonatkozóan is megfelel a (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha más EGT-államban a 95/18/EK irányelvvel összhangban kiadott működési engedély alapján működő és ott tanúsítványt szerzett vasúti társaság a Magyar Köztársaság területén lévő vasúti pályahálózatot kívánja használni.
(5) A vasútbiztonsági tanúsítvánnyal már rendelkező vasúti társaságnak a vasútbiztonsági tanúsítvány a hatálya alá nem tartozó vasúti pályahálózat használatához kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítványt kell kérnie. A kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítványban a közlekedési hatóság azt igazolja, hogy a vasúti társaság e további vasúti pályahálózatra vonatkozóan is megfelel a (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha más EGT-államban a 95/18/EK irányelvvel összhangban kiadott működési engedély alapján működő és ott vasútbiztonsági tanúsítványt szerzett vasúti társaság a Magyar Köztársaság területén lévő vasúti pályahálózatot kívánja használni.
(5) A vasútbiztonsági tanúsítvánnyal már rendelkező vasúti társaságnak a vasútbiztonsági tanúsítvány a hatálya alá nem tartozó vasúti pályahálózat használatához kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítványt kell kérnie. A kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítványban a közlekedési hatóság azt igazolja, hogy a vasúti társaság e további vasúti pályahálózatra vonatkozóan is megfelel a (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha más EGT-államban a 95/18/EK irányelvvel összhangban kiadott működési engedély alapján működő és ott vasútbiztonsági tanúsítványt szerzett vasúti társaság Magyarország területén lévő vasúti pályahálózatot kívánja használni.
(6) A kiegészítő tanúsítvány vonatkozásában alkalmazni kell a 35. § (2)-(7) bekezdéseiben foglaltakat.
(6) A kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítvány vonatkozásában alkalmazni kell a 35. § (2)-(7) bekezdéseiben foglaltakat.
(7) Nem kell vasútbiztonsági tanúsítvány
a) a turistavasútnak,
b) a sífelvonónak,
c) a saját célú vasúti pályahálózaton áruszállítás végzéséhez.
34. §
(1) Vasúti pályahálózat irányítása, működtetése kizárólag a közlekedési hatóság által kiállított vasútbiztonsági engedély (a továbbiakban: engedély) alapján végezhető.
(1) Vasúti pályahálózat irányítása, működtetése kizárólag a közlekedési hatóság által kiállított vasútbiztonsági engedély alapján végezhető.
(1) Vasúti pályahálózat irányítása, működtetése - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag a közlekedési hatóság által kiállított vasútbiztonsági engedély alapján végezhető.
(1) Vasúti pályahálózat irányítása, működtetése kizárólag a közlekedési hatóság által kiállított vasútbiztonsági engedély alapján végezhető.
(2) Az engedély a következő részekből áll:
a) engedély a jogosult biztonságirányítási rendszerének elfogadásáról,
b) engedély a vasúti pályahálózat működtetője által az adott vasúti pályahálózat, illetve a forgalomirányító és jelzőrendszer biztonságos tervezéséhez, karbantartásához és üzemeltetéséhez szükséges sajátos követelmények teljesítése érdekében tett intézkedéseinek elfogadásáról.
(2) A vasútbiztonsági engedély a következő részekből áll:
a) vasútbiztonsági engedély a jogosult biztonságirányítási rendszerének elfogadásáról,
b) vasútbiztonsági engedély a vasúti pályahálózat működtetője által az adott vasúti pályahálózat, illetve a forgalomirányító és jelzőrendszer biztonságos tervezéséhez, karbantartásához és üzemeltetéséhez szükséges sajátos követelmények teljesítése érdekében tett intézkedéseinek elfogadásáról.
(3) Nem kell vasútbiztonsági engedély
a) a turistavasútnak,
b) a sífelvonónak,
c) a saját célú vasúti pályahálózat irányításához, működtetéséhez.
35. §
(1) A jogosultnak a tanúsítvány, illetve az engedély megszerzéséhez teljesítenie kell a külön jogszabályban meghatározott műszaki, működési követelményeket, valamint a személyzetre, vasúti járműre és a vasúti társaság belső szervezetére vonatkozó biztonsági követelményeket.
(1) A jogosultnak a vasútbiztonsági tanúsítvány, illetve a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez teljesítenie kell a külön jogszabályban meghatározott műszaki, működési követelményeket, valamint a személyzetre, vasúti járműre és a vasúti társaság belső szervezetére vonatkozó biztonsági követelményeket.
(2) A közlekedési hatóság a tanúsítványt, illetve az engedélyt ötéves időtartamra adja ki. A tanúsítvány, illetve az engedély érvényességének újabb öt évre történő meghosszabbítását a jogosultnak kell kérelmeznie az érvényességi idő lejárta előtt.
(2) A közlekedési hatóság a vasútbiztonsági tanúsítványt, illetve a vasútbiztonsági engedélyt ötéves időtartamra adja ki. A vasútbiztonsági tanúsítvány, illetve a vasútbiztonsági engedély időbeli hatályának újabb öt évre történő meghosszabbítását a jogosultnak kell kérelmeznie az időbeli hatályának lejárta előtt.
(2) A közlekedési hatóság a vasútbiztonsági tanúsítványt, valamint a vasútbiztonsági engedélyt öt éves időtartamra adja ki. A vasútbiztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély időbeli hatályának újabb öt évre történő meghosszabbítását a jogosultnak kell kérelmeznie legalább fél évvel az időbeli hatályának lejárta előtt. A tevékenység jellegének vagy mértékének lényeges megváltozása esetén a vasútbiztonsági tanúsítványt, a pályahálózat lényeges elemei - a vasúti pálya, a jelző- és biztosítórendszer, az energiaellátás, valamint a működési vagy karbantartási szabályok - változása esetén a vasútbiztonsági engedély módosítását a jogosult köteles kérelmezni.
(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában a tevékenység jellege tekintetében jelentős megváltozásnak minősül, ha a vasúti társaság által végzett vállalkozó vasúti tevékenységek köre megváltozik.
(2b) A (2) bekezdés alkalmazásában a tevékenység mértéke tekintetében jelentős megváltozásnak minősül, ha a változás mértéke egy üzleti éven belül meghaladja
a) a társaság által üzemben tartott összes vasúti jármű darabszámának 10%-át, de legalább az 5 darabot, vagy
b) a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatottak létszámának 10%-át, de legalább az 5 főt.
(3) A jogosultnak - az érvényességi idő lejárta előtt - új tanúsítványt, illetve engedélyt kell beszereznie, ha az (1) bekezdésben felsorolt engedélyezési feltételek megváltoznak. A vasútbiztonságra vonatkozó jogszabályok jelentősebb megváltozása esetén a közlekedési hatóság a tanúsítvány, illetve az engedély felülvizsgálatát előírhatja.
(3) A jogosultnak - az időbeli hatály lejárta előtt - új vasútbiztonsági tanúsítványt, illetve vasútbiztonsági engedélyt kell beszereznie, ha az (1) bekezdésben felsorolt engedélyezési feltételek megváltoznak. A vasútbiztonságra vonatkozó jogszabályok jelentősebb megváltozása esetén a közlekedési hatóság a vasútbiztonsági tanúsítvány, illetve a vasútbiztonsági engedély felülvizsgálatát előírhatja.
(4) A jogosult haladéktalanul köteles tájékoztatni a közlekedési hatóságot a tanúsítvánnyal, illetve az engedéllyel kapcsolatos feltételekben bekövetkezett minden változásról, valamint minden olyan esetben, amikor új személyi állományi kategóriák vagy új típusú vasúti járműállomány bevezetésére kerül sor.
(4) A jogosult haladéktalanul köteles tájékoztatni a közlekedési hatóságot a vasútbiztonsági tanúsítvánnyal, illetve a vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos feltételekben bekövetkezett minden változásról, valamint minden olyan esetben, amikor új személyi állományi kategóriák vagy új típusú vasúti járművek bevezetésére kerül sor.
(4a) A vasúti társaság köteles a közlekedési hatóság részére bejelenteni, ha a (2b) bekezdés a)-b) pontjában meghatározottak tekintetében a változások mértéke egy üzleti éven belül a 10%-ot, de járművek esetén legalább a 3 darabot, a munkavállalók esetén legalább a 3 főt meghaladja.
(5) A közlekedési hatóság ellenőrzi, hogy a tanúsítvány, illetve az engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek fennállnak-e.
(5) A közlekedési hatóság ellenőrzi, hogy a vasútbiztonsági tanúsítvány, illetve a vasútbiztonsági engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek fennállnak-e.
(5) A közlekedési hatóság évente - felügyeleti díj ellenében - ellenőrzi, hogy a vasútbiztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek fennállnak-e.
(5a) Az éves felügyeleti díj mértéke:
a) pályavasúti társaság, valamint integrált vasúti társaság vasúti pályahálózatot működtető szervezeti egysége esetén
aa) 200 km üzemeltetett vasúti hálózatig: 1 016 000 forint,
ab) 200 km feletti üzemeltetett vasúti hálózatnál: 1 845 000 forint,
a) pályahálózat-működtető, valamint integrált vasúti társaság vasúti pályahálózatot működtető szervezeti egysége esetén
aa) 200 km üzemeltetett vasúti hálózatig: 1 016 000 forint,
ab) 200 km feletti üzemeltetett vasúti hálózatnál: 1 845 000 forint,
b) vállalkozó vasúti társaság, valamint integrált vasúti társaság vállalkozó vasúti tevékenységet végző szervezeti egysége esetén, a vállalkozó vasúti tevékenységenként külön-külön
ba) 1-50 darab vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 601 000 forint,
bb) 51-100 darab vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 782 000 forint,
bc) 100 darab feletti vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 1 024 000 forint;
c) saját célú vasutak vasútbiztonsági tanúsítványa, valamint vasútbiztonsági engedélye esetén külön-külön 421 000 forint,
d) kiegészítő biztonsági tanúsítvány esetén a b) pont alatt felsorolt díjak,
da) 1-50 darab vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 601 000 forint,
db) 51-100 darab vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 782 000 forint,
dc) 100 db feletti vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 1 024 000 forint;
e) keskeny nyomtávú vasutak vasútbiztonsági tanúsítványa, valamint vasútbiztonsági engedélye esetén az a)-d) pontokban meghatározott díjtételek 30%-a;
f) a kizárólag történelmi és muzeális vasúti járműveket üzembentartó vasúti társaságok vasútbiztonsági tanúsítványa esetén a b)-f) pontokban meghatározott díjtételek 30%-a.
(6) Amennyiben a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jogosult nem elégíti ki a tanúsítványban, illetve az engedélyben megfogalmazott feltételeket, határozattal haladéktalanul visszavonja a tanúsítványt, illetve az engedélyt. A kiegészítő tanúsítvány visszavonása esetén a közlekedési hatóság a döntéséről, valamint annak indokairól haladéktalanul tájékoztatja a más EGT-államban létrejött vállalkozó vasúti társaság tanúsítványát kiállító vasútbiztonsági hatóságot. A közlekedési hatóság a tanúsítvány visszavonásáról értesíti a vasúti pályahálózat működtetőjét.
(6) Amennyiben a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jogosult nem elégíti ki a vasútbiztonsági tanúsítványban, illetve a vasútbiztonsági engedélyben megfogalmazott feltételeket, haladéktalanul visszavonja a vasútbiztonsági tanúsítványt, illetve a vasútbiztonsági engedélyt. A kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítvány visszavonása esetén a közlekedési hatóság a döntéséről, valamint annak indokairól haladéktalanul tájékoztatja a más EGT-államban létrejött vállalkozó vasúti társaság vasútbiztonsági tanúsítványát kiállító vasútbiztonsági hatóságot. A közlekedési hatóság a vasútbiztonsági tanúsítvány visszavonásáról értesíti a vasúti pályahálózat működtetőjét.
(7) A közlekedési hatóság a miniszter útján a határozat jogerőre emelkedéstől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Európai Vasúti Ügynökséget a 33. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tanúsítvány, illetve az engedély kiadásáról, meghosszabbításáról, módosításáról vagy visszavonásáról. A közlekedési hatóság tájékoztatása kiterjed az érintett vasúti társaság nevére, székhelyére, a tanúsítvány kiállításának időpontjára, a tanúsítvány hatályára és érvényességére, valamint a tanúsítvány visszavonása esetén a döntése indokolására.
(7) A közlekedési hatóság a miniszter útján a határozat jogerőre emelkedéstől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Európai Vasúti Ügynökséget a 33. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vasútbiztonsági tanúsítvány, illetve a vasútbiztonsági engedély kiadásáról, meghosszabbításáról, módosításáról vagy visszavonásáról. A közlekedési hatóság tájékoztatása kiterjed az érintett vasúti társaság nevére, székhelyére, a vasútbiztonsági tanúsítvány kiállításának időpontjára, a vasútbiztonsági tanúsítvány hatályára és érvényességére, valamint a vasútbiztonsági tanúsítvány visszavonása esetén a döntése indokolására.
(7) A közlekedési hatóság a miniszter útján a határozat jogerőre emelkedéstől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Európai Vasúti Ügynökséget a 33. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vasútbiztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély, illetve a vasútbiztonsági engedély kiadásáról, meghosszabbításáról, módosításáról vagy visszavonásáról. A közlekedési hatóság tájékoztatása kiterjed az érintett vasúti társaság nevére, székhelyére, a vasútbiztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély kiállításának időpontjára, a vasútbiztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély hatályára és érvényességére, valamint a vasútbiztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély visszavonása esetén a döntése indokolására.
(8) A tanúsítvánnyal, kiegészítő tanúsítvánnyal és az engedéllyel kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. A rendeletben meg kell határozni
a) a helyi vasúti pályahálózatra vonatkozó engedélyre, és a helyi közforgalmú vasúti társaságra vonatkozó tanúsítvánnyal,
b) az országos vasúti pályahálózatokhoz közvetlenül nem kapcsolódó, kizárólag vasúti személyszállítás céljára fenntartott térségi és elővárosi vasúti pályahálózatra vonatkozó engedéllyel, és a kizárólag e vasúti pályahálózatokon közlekedő vasúti társasággal, valamint
c) a kizárólag a tulajdonosa által árutovábbításra használt sajátcélú vasúti pályahálózatokra vonatkozó engedéllyel
kapcsolatos szabályokat.
(8) A vasútbiztonsági tanúsítvánnyal, kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítvánnyal és a vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. A rendeletben meg kell határozni
a) a helyi vasúti pályahálózatra vonatkozó vasútbiztonsági engedélyre, és a helyi közforgalmú vasúti társaságra vonatkozó vasútbiztonsági tanúsítvánnyal,
a) a helyi, városi vasúti pályahálózatra vonatkozó vasútbiztonsági engedélyre, és a helyi, városi vasúti társaságra vonatkozó vasútbiztonsági tanúsítvánnyal,
b) az országos vasúti pályahálózatokhoz közvetlenül nem kapcsolódó, kizárólag vasúti személyszállítás céljára fenntartott térségi és elővárosi vasúti pályahálózatra vonatkozó vasútbiztonsági engedéllyel, és a kizárólag e vasúti pályahálózatokon közlekedő vasúti társasággal, valamint
c) a kizárólag a tulajdonosa által árutovábbításra használt sajátcélú vasúti pályahálózatokra vonatkozó vasútbiztonsági engedéllyel
kapcsolatos szabályokat.

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGÖ MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI

KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEKHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ MUNKAKÖRT BETÖLTŐ MUNKAVÁLLALÓK KÉPZÉSE ÉS VIZSGÁZTATÁSA

36. §
(1) A tanúsítvány, illetve az engedély megszerzéséhez előírt képesítéshez szükséges képzést és vizsgáztatást végző személy, szervezet köteles biztosítani, hogy a képzés, illetve vizsgázás lehetősége valamennyi tanúsítványt, illetve engedélyt igénylő vagy azzal rendelkező szervezet számára az egyenlő bánásmód követelményei szerint rendelkezésre álljon.
(1) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - munkakörök betöltése hatósági alapvizsgához (a továbbiakban: alapvizsga) kötött. Alapvizsga a külön jogszabályban meghatározott alapképzés elvégzése esetén tehető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti képzést nyújtó személy, szervezet biztosítani köteles, hogy a képzés tananyaga kiterjedjen a szükséges útvonalismeretekre, az üzemeltetési szabályokra és eljárásokra, az ellenőrző-irányító és jelzőrendszereket és az érintett útvonalakra vonatkozó, vészhelyzetben alkalmazandó eljárásokra.
(2) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállaló köteles külön jogszabályban meghatározott időközönként időszakos oktatáson részt venni, és időszakos hatósági vizsgát tenni.
(3) A vasúti társaság az általa kizárólagosan kínált képzési és vizsgáztatási lehetőségeket köteles méltányos és megkülönböztetéstől mentes módon más vasúti társaság részére is hozzáférhetővé tenni. E képzés, illetve vizsgáztatás díjának az adott szolgáltatás nyújtásával összefüggésben felmerült költségekkel arányban kell állnia. A szolgáltatást nyújtó szervezet jogosult méltányos árrés alkalmazására.
(3) Alapképzés a közlekedési hatóság által kiadott engedély (a továbbiakban: képzési engedély) alapján végezhető. Az időszakos oktatás végzésére a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő, a közlekedési hatóság által nyilvántartásba vett képzőszervezet és vasúti társaság jogosult. Az alapképzést és az időszakos oktatást az arra jogosult szervezet a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő és a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett vasútszakmai oktató bevonásával végzi.
(3) Alapképzés és időszakos oktatás a közlekedési hatóság által kiadott engedély (a továbbiakban: képzési engedély) alapján végezhető. Alapképzés, illetve időszakos oktatás végzésére a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő, a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező képzőszervezet és vasúti társaság jogosult. Képzési engedély annak a szervezetnek adható, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja - rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: vasútszakmai oktató). Vasútszakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.
(3) Az alapképzés és időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot a szolgáltató köteles a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. Alapképzés, illetve időszakos oktatás végzésére a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő képzőszervezet és vasúti társaság jogosult, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja - rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: vasútszakmai oktató). Vasútszakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.
(4) Az alapvizsga és az időszakos vizsga lebonyolítását, valamint az alapképzés, és az időszakos oktatás szakmai irányítását a Kormány által külön jogszabályban kijelölt vasúti vizsgaközpont végzi.
(4) A vasútszakmai oktató a névjegyzékbe vételt megelőzően igazolja, hogy megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, valamint
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy
b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, a bűnügyi nyilvántartó szerv a közlekedési hatóság részére - annak a névjegyzékbe való felvétel céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(5) Az alapképzést és az időszakos oktatást a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(5) A közlekedési hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a névjegyzékben szereplő vasútszakmai oktató büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzést folytató közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vasútszakmai oktató büntetlen előéletű-e.
(6) Az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi. Eljárása során a külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékébe felvett, és a közlekedési hatóság elnöke által kinevezett vizsgabiztosokat közreműködőként bevon.
(6) A közlekedési hatóság
a) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
(7) Az alapvizsga és az időszakos vizsga lebonyolítását, valamint az alapképzés és az időszakos oktatás szakmai irányítását a Kormány által külön jogszabályban kijelölt vasúti vizsgaközpont végzi.
(8) Az alapképzést és az időszakos oktatást a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(9) Az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi. Eljárása során a külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékébe felvett és a közlekedési hatóság elnöke által kinevezett vizsgabiztosokat közreműködőként bevon.
(9) Az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékébe felvett és a közlekedési hatóság elnöke által kinevezett vizsgabiztosok tanúsító szervezetként végzik. A közlekedési hatóság eljárása során a vizsgák eredménye alapján adja ki a hatósági bizonyítványokat.
36/A. §   Az alapvizsga és az időszakos vizsga megszerzéséhez előírt képesítéshez szükséges képzést és vizsgáztatást végző személy és szervezet köteles biztosítani, hogy a képzés és a vizsgáztatás lehetősége valamennyi érintett számára az egyenlő bánásmód követelményei szerint rendelkezésre álljon.
36/A. §
(1) Az alapvizsga és az időszakos vizsga megszerzéséhez előírt képesítéshez szükséges képzést és vizsgáztatást végző személy és szervezet köteles biztosítani, hogy a képzés és a vizsgáztatás lehetősége valamennyi érintett számára az egyenlő bánásmód követelményei szerint rendelkezésre álljon.
(1) Az alapvizsga és az időszakos vizsga megszerzéséhez előírt képesítéshez szükséges képzést és vizsgáztatást végző személy és szervezet köteles biztosítani, hogy a képzés és a vizsgáztatás lehetősége valamennyi érintett számára az egyenlő bánásmód követelményei szerint rendelkezésre álljon, amelyet a közlekedési hatóság ellenőriz.
(2) Ha a vasúti járművezető képzésének költségeit a vasúti társaság tanulmányi szerződés keretében fedezte, és a munkavállaló a munkaviszony megszűnésére tekintettel e költség részben vagy egészében történő megtérítésére válik kötelezetté, e kötelezettség teljesítéséért a munkavállalót vasúti járművezetőként foglalkoztató új munkáltató a költségeket fedező korábbi munkáltatóval szemben készfizető kezesként felel, ha az új munkaviszony létesítésére olyan időpontban kerül sor, amikor a tanulmányi szerződés szerint a korábbi munkáltatónál töltendő időszak még nem telt el.

A VASÚTI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSA

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók egészségi alkalmassága

36/B. §   A vasúti forgalom lebonyolításának szabályait a miniszter
a) a vasúti közlekedés biztonságának,
b) nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat [49. §] esetében a hozzáférésre jogosultak [53. § (1) bekezdés] közötti egyenlő bánásmód elvének,
figyelembevételével, rendeletben állapítja meg.
36/B. §
(1) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - munkakörök betöltése egészségi alkalmassághoz kötött.
(2) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállaló köteles a külön jogszabályban meghatározott esetekben előzetes, időszakos, rendkívüli és záró egészségi alkalmassági vizsgálatokon részt venni.
(3) Az egészségi alkalmasság megállapítását a Kormány által külön jogszabályban kijelölt hatóság vagy hatóságok végzik.
(4) A hatóság vagy hatóságok a (3) bekezdés szerinti feladatot a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő és a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett orvos bevonásával végzik.
(4) A hatóság vagy hatóságok a (3) bekezdés szerinti eljárásában tanúsító szervezetként közreműködik a Kormány által rendeletben kijelölt szervezet, amely a tevékenységét a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő és a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett orvos bevonásával végzi.
(5) Ha a Kormány nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet jelöl ki a (3) bekezdés szerinti feladat ellátására, e szervezet tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi.

A vasúti járművezetői engedély

36/C. §
(1) Vasúti jármű vezetése a közlekedési hatóság által kiállított vasúti járművezetői engedélyhez (a továbbiakban: engedély) kötött tevékenység. Engedélyt az kaphat, aki 20. életévét betöltötte, valamint teljesíti az alapvető oktatásra és vizsgára, az egészségi alkalmasságra és az általános szakmai készségekre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott feltételeket. Az engedély jogosultja a járművezető.
(2) Az országos vasúti pályahálózaton vasúti jármű vezetésére jogosító - a külön jogszabályban meghatározott formában kiadott - engedély valamennyi EGT-állam területén hatályos.
(3) Az engedéllyel szemben támasztott tartalmi követelményeket és az engedély megszerzésének és hatályának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) A járművezetőnek - amennyiben nem a vasúti járművezetői engedélyről és tanúsítványról szóló miniszteri rendelet szerinti meghatalmazott útján jár el - az engedély iránti kérelmet személyesen kell előterjesztenie.
(5) Ha a közlekedési hatóság azt állapítja meg, hogy a járművezető nem teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott valamely feltételt, az engedélyt felfüggeszti, és erről értesíti a Bizottságot. A felfüggesztésről szóló határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(6) Ha a közlekedési hatóság azt állapítja meg, hogy egy másik EGT-tagállamban működő hatóság által kiállított engedélyben foglalt feltételeket a járművezető nem teljesíti, megkeresi a kibocsátó hatóságot további ellenőrzés elvégzésére vagy az engedély felfüggesztésére irányuló javaslattal. A közlekedési hatóság egyidejűleg tájékoztatja a Bizottságot és az egyéb illetékes hatóságokat a megkeresésről. A közlekedési hatóság a más EGT-tagállamban illetékes hatóság határozatáról szóló értesítésig megtilthatja a járművezetőknek, hogy az országos jelentőségű vasútvonalon közlekedjenek.
(7) Ha másik EGT-tagállam hatósága megkeresi a közlekedési hatóságot, hogy valamely járművezető nem teljesíti az engedélyben foglalt feltételeket, négy héten belül megvizsgálja a kérelmet, és határozatáról értesíti a megkereső hatóságot, valamint a Bizottságot és az illetékes hatóságokat.

A vasúti járművezetői tanúsítvány

36/D. §
(1) Ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, a vasúti közlekedés lebonyolításában részt vevő vasúti járművezetőnek a használt vasúti pályahálózat és a vezetni jogosult vasúti jármű tekintetében a foglalkoztató vasúti társaság által kiállított vasúti járművezetői tanúsítvánnyal (a továbbiakban: tanúsítvány) kell rendelkeznie.
(2) A tanúsítványban külön-külön kell megjelölni a járművezető által önálló munkavégzés keretében használt infrastruktúrát, amelyen vezetni jogosult, és a vasúti járművet, amelyet vezetni jogosult. A tanúsítvány az abban meghatározott infrastruktúrákon és járműveken hatályos.
(3) A tanúsítvánnyal szemben támasztott tartalmi követelményeket és a tanúsítvány megszerzésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) Ha a közlekedési hatóság azt állapítja meg, hogy a járművezető nem teljesíti a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló rendeletben a tanúsítványra vonatkozóan meghatározott valamely feltételt, megkeresi a tanúsítványt kiállító munkáltatót további ellenőrzés elvégzésére vagy a tanúsítvány felfüggesztésére irányuló javaslattal. A tanúsítványt kiállító szerv négy héten belül tájékoztatja a közlekedési hatóságot az ellenőrzés eredményéről és az intézkedéseiről. A tanúsítványt kiállító munkáltató jelentéséig a közlekedési hatóság megtilthatja a járművezetőknek, hogy az országos jelentőségű vasútvonalon közlekedjenek, és erről értesíti a Bizottságot és az illetékes hatóságokat.
(5) A tanúsítvánnyal szemben támasztott tartalmi követelményeket és a tanúsítvány megszerzésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
36/E. §
(1) Tanúsítványt vasúti járművezetői engedéllyel rendelkező járművezető szerezhet, ha:
a) rendelkezik a külön jogszabályban megállapított nyelvtudással, vonalismerettel, szakismereti és alkalmassági vizsgával a tanúsítvánnyal érintett vasúti pályahálózat tekintetében, és
a) rendelkezik a külön jogszabályban megállapított nyelvtudással, vasúti pálya és vasúti pályahálózat ismerettel, szakismereti és alkalmassági vizsgával a tanúsítvánnyal érintett vasúti pályahálózat tekintetében, és
b) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakismereti és alkalmassági vizsgával a tanúsítvánnyal érintett járműre vonatkozóan.
(2) A foglalkoztató vasúti társaság biztonságirányítási rendszere részeként meghatározza
a) a tanúsítványok kiadása vagy megújítása, meghosszabbítása, módosítása, felfüggesztése, visszavonása vagy elvesztése alkalmával követendő eljárást,
b) a tanúsítvány kiállítására, megújítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó határozat felülvizsgálatára irányuló, a járművezető kérelmére indítható fellebbezési eljárást, valamint
b) a tanúsítvány kiállítására, megújítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó indoklással ellátott munkáltatói döntés meghozatalára vonatkozó eljárást, valamint
c) a vasúti járművezetők biztonságirányítási rendszerre vonatkozó képzésének szabályait.
(3) A vasúti társaság biztosítja és ellenőrzi, hogy az alkalmazásában álló vasúti járművezetők engedélyei és tanúsítványai hatályosak legyenek, ennek érdekében belső ellenőrzési rendszert működtet.
36/F. §
(1) A tanúsítvány hatályban tartásához annak birtokosa a tanúsítvány megszerzésére vonatkozó követelményekkel azonos ismeretanyagból a vasúti társaság biztonság-irányítási rendszerében meghatározott rendszerességgel, de legalább háromévente, illetve több mint egyéves távollét esetén időszakos vizsgára kötelezett.
(2) A járművezetőként történő foglalkoztatás megszűnésekor a tanúsítvány hatályát veszti. Ebben az esetben a járművezető jogosult a tanúsítvány hiteles másolatára, valamint a képzettségének, képesítéseinek, tapasztalatának és szakmai alkalmasságának bizonyítékául szolgáló összes okmányra, melyeket az új foglalkoztató vasúti társaság a tanúsítvány kiadása során figyelembe vesz.

A vasúti járművezetők minősítésére vonatkozó rendszer felülvizsgálata

A mozdonyvezetők minősítésére vonatkozó rendszer felülvizsgálata

36/G. §
(1) A miniszter legfeljebb öt évente - a független szakértők bevonásával - értékeli a szakmai ismeretek és kompetenciák megszerzésére és értékelésére szolgáló eljárások, valamint az engedélyek és tanúsítványok kiadására létrehozott rendszert. Ez az értékelés nem terjed ki a vasúti társaságok biztonságirányítási rendszere alá tartozó tevékenységekre. (2) Az (1) bekezdés szerinti értékelés eredményét a miniszter az érintett hatóságok és szervezetek tudomására hozza és megteszi a szükséges intézkedéseket.

A vasúti forgalom lebonyolítása

36/G. §   A vasúti forgalom lebonyolításának szabályait a miniszter
a) a vasúti közlekedés biztonságának,
b) nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat [49. §] esetében a hozzáférésre jogosultak [53. § (1) bekezdés] közötti egyenlő bánásmód elvének,
figyelembevételével, rendeletben állapítja meg.

A VASÚTI JÁRMŰVEK ÜZEMBE HELYEZÉSE, JAVÍTÁSA ÉS IDŐSZAKOS HATÓSÁGI VIZSGÁLATA

A VASÚTI JÁRMŰVEK ÜZEMBE HELYEZÉSE, JAVÍTÁSA, IDŐSZAKOS VIZSGÁLATA ÉS A KARBANTARTÁSÉRT FELELŐS SZERVEZET

36/I. §
(1) A vasúti jármű üzembe helyezését a közlekedési hatóság engedélyezi.
(2) A vasúti jármű üzemben tartója a műszaki állapot megvizsgálása érdekében a vasúti járművet külön jogszabályban meghatározottak szerint a közlekedési hatóság részére időszakos hatósági vizsgálatra bocsátja.
(2) A vasúti jármű üzemben tartója a műszaki állapot megvizsgálása érdekében a vasúti járművet a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint időszakos vizsgálatra bocsátja.
(3) A közlekedési hatóság az üzembe helyezés előtti és az időszakos hatósági vizsgálatában a közlekedési hatóság által a 10. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kiadott műszaki engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet tanúsító szervezetként közreműködhet. A műszaki engedélyhez kötött tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki rendelkezik külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság a műszaki engedélyhez kötött tevékenységet folytató személyekről és szervezetekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.
(3) A közlekedési hatóság az üzembe helyezés előtti vizsgálatában a közlekedési hatóság által kiadott műszaki engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet tanúsító szervezetként közreműködhet. A műszaki engedélyhez kötött tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki rendelkezik a vasúti járművek időszakos műszaki vizsgálatát végző szervezetek engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság a műszaki engedélyhez kötött tevékenységet folytató személyekről és szervezetekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.
(4) A közlekedési hatóság évente - felügyeleti díj ellenében - ellenőrzi, hogy
a) a vasúti járművek gyártását, javítását végző személyek és szervezetek,
b) a vasúti tartályok megfelelőségértékelését, az időszakos és soron kívüli vizsgálatát, valamint az üzemi vizsgálóhely felügyeletét ellátó vizsgáló szervezetek,
c) a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző vizsgahelyek, valamint
d) a vasúti alrendszerek, rendszerelemek karbantartásáért felelős szervezetek
műszaki hatósági engedélye kiadásának alapjául szolgáló feltételek fennállnak-e.
(4) Az üzembe helyezés vagy a pályahálózaton való használat előtt valamennyi járműnek rendelkeznie kell karbantartásért felelős szervezettel. A karbantartó szervezetet a közlekedési hatóság a nemzeti vasúti járműnyilvántartásban nyilvántartásba veszi.
(5) Az éves felügyeleti díj mértéke
a) a vasúti járművek gyártását, javítását végző személyek és szervezetek
aa) járműgyártása, főjavítás végzése esetén: 967 000 forint,
ab) fővizsgák végzése esetén: 725 000 forint,
ac) közlekedés biztonságával összefüggő részegységek gyártása, javítása esetén: 484 000 forint,
b) a (4) bekezdés b)-d) pontban meghatározott szervezetek esetén: 727 000 forint,
c) a nem átjárható, keskeny nyomtávú vasúti pályán közlekedő vasúti járművekre vonatkozóan, valamint a kizárólag történelmi és muzeális vasúti járműveket üzemben tartó vasúti társaságok számára a felügyeleti díj mértéke a jelen bekezdésben meghatározott díjtételek 20%-a.
(5) Különleges menet iránti kérelmet kell benyújtani a hatósághoz
a) EGT-tagállamban hatályos típus- vagy üzembehelyezési engedéllyel nem rendelkező,
b) pályaszámmal nem rendelkező történelmi, muzeális, valamint bemutató és vizsgálat céljából a vasúti pályahálózaton közlekedő vagy
c) egyedi kialakítású
vasúti jármű országos vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez.
(6) A közlekedési hatóság évente - felügyeleti díj ellenében - ellenőrzi, hogy
a) a vasúti járművek gyártását, javítását végző személyek és szervezetek,
b) a vasútüzemi célt szolgáló tartály vagy kazán megfelelőségértékelését, az időszakos és soron kívüli vizsgálatát, valamint az üzemi vizsgálóhely felügyeletét ellátó vizsgáló szervezetek,
c) a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző szervezet, valamint
d) a vasúti alrendszerek, rendszerelemek karbantartásáért felelős szervezetek
műszaki hatósági engedélye kiadásának alapjául szolgáló feltételek fennállnak-e.
(7) Az éves felügyeleti díj mértéke
a) a vasúti járművek gyártását, javítását végző személyek és szervezetek
aa) járműgyártása, főjavítás végzése esetén 967 000 forint,
ab) fővizsgák végzése esetén 725 000 forint,
ac) közlekedés biztonságával összefüggő részegységek gyártása, javítása esetén 484 000 forint,
b) az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott szervezetek esetén 727 000 forint.
36/H. §
(1) A vasúti forgalom lebonyolításának alapvető szabályait a miniszter
a) a vasúti közlekedés biztonságának,
b) nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat [49. §] esetében a hozzáférésre jogosultak [53. § (1) bekezdés] közötti egyenlő bánásmód elvének
b) nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat esetében a hozzáférésre jogosultak közötti egyenlő bánásmód elvének
figyelembevételével, rendeletben állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott tárgykörökben és keretek között a vasúti forgalom operatív lebonyolításával összefüggő folyamatokat a vasúti pályahálózat működtetője a szabályzatokban (a továbbiakban: hálózati forgalmi szabályzatok) állapítja meg.
(3) A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetője által alkotott hálózati forgalmi szabályzatok hatálya - a (2) bekezdéstől eltérően - az adott vasúti pályahálózaton közlekedő vállalkozó vasúti társaságokra is kiterjed.
(4) A hálózati forgalmi szabályzatot a közlekedési hatóság a hagyja jóvá.

X. FEJEZET
AZ INTEGRÁLT VASÚTI TÁRSASÁGRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

A SZÁMVITELI ELKÜLÖNÍTÉS

37. §
(1) Az országos működési engedéllyel rendelkező integrált vasúti társaságnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint elkülönítve kell vezetnie számviteli nyilvántartásait az alábbi tevékenységei tekintetében:
a) a vasúti pályahálózat működtetése,
b) a vasúti személyszállítás,
c) a vasúti árufuvarozás,
d) a vontatás.
(2) A pályavasúti tevékenység és az integrált vasúti társaság egyéb tevékenységei között tilos a keresztfinanszírozás.
(2) A vasúti pályahálózat működtetése és az integrált vasúti társaság egyéb tevékenységei között tilos a keresztfinanszírozás.
(3) Az integrált vasúti társaság a számviteli elkülönítésre vonatkozó kötelezettségének teljesítését a Magyar Vasúti Hivatal részére évente - külön jogszabályban meghatározott módon - igazolni köteles.
(3) Az integrált vasúti társaság a számviteli elkülönítésre vonatkozó kötelezettségének teljesítését a vasúti igazgatási szerv részére évente - külön jogszabályban meghatározott módon - igazolni köteles.

XI. FEJEZET
A TULAJDONRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A VASÚTI PÁLYA TULAJDONJOGA

38. §
(1) Az országos vasúti törzshálózati vasúti pálya - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az állam kizárólagos tulajdonában áll.
(1) Az országos törzshálózati vasúti pálya - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az állam kizárólagos tulajdonában áll.
(1) Az országos törzshálózati vasúti pályákkal és azok tartozékaival történő rendelkezésre, a vagyonkezelésére, használatára, a hasznosítás részletes feltételeire, tulajdonjogának átruházására - a 4. mellékletben meghatározott vasútvonalak kivételével - a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A vasúti mellékvonal az állam vagy olyan szervezet tulajdonában állhat, amelyben az állam legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
(2) A regionális vasúti pálya, valamint az egyéb vasúti pálya az állam vagy olyan szervezet tulajdonában állhat, amelyben az állam legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
(2) A regionális vasúti pálya, valamint az egyéb vasúti pálya az állam vagy olyan szervezet tulajdonában állhat, amelyben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik.
(2) Nem vonható ki az országos törzshálózati vasúti pályák köréből a transzeurópai vasúti közlekedési hálózat részeként működő vasútvonal.
(3) A kizárólag a Magyar Honvédség által honvédelmi célra használt saját célú vasúti pályahálózatok a magyar állam tulajdonában és az MH Katonai Közlekedési Központ üzemeltetésében állnak.
39. §   Nem vonható ki az országos vasúti törzshálózati pályák köréből a transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő, az 1. számú melléklet I. részében meghatározott vasútvonal.
39. §   Nem vonható ki az országos törzshálózati vasúti pályák köréből a transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő, az 1. számú melléklet I. részében meghatározott vasútvonal.
39. §   Nem vonható ki az országos törzshálózati vasúti pályák köréből a transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasútvonal.
39. §
(1) A Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Zrt. (a továbbiakban: FHÉV Zrt.) vasúti pályáinak és tartozékainak a tulajdonjogára és használatára a fertővidéki helyi érdekü vasuti engedélyezése tárgyában hozott 1896. évi XXIX. törvényben meghatározott - meghosszabbított - engedély lejártáig az abban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A FHÉV Zrt. tulajdonában lévő vasúti pályahálózatnak Magyarország területére eső részére az országos jelentőségű vasútvonalakra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
40. §
(1) A helyi vasúti pálya - ide nem értve a sífelvonó által használt vasúti pályát - az önkormányzat vagy olyan szervezet tulajdonában állhat, amelyben az önkormányzat legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
(1) A helyi vasúti pálya - ide nem értve a sífelvonó által használt vasúti pályát - az önkormányzat vagy olyan szervezet tulajdonában állhat, amelyben az önkormányzat közvetve vagy közvetlenül legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
(1) A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: GYSEV Zrt.) működtetésében lévő vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pályák és tartozékaik tulajdonjogára és használatára a Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő elsőrendü gőzmozdonyvasut kiépitéséről szóló 1872. évi XXVII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Rt. vasúti pályáinak és tartozékainak a tulajdonjogára és használatára az 1896. évi XXIX. törvényben meghatározott - meghosszabbított - engedély lejártáig az abban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Zrt. vasúti pályáinak és tartozékainak a tulajdonjogára és használatára az 1896. évi XXIX. törvényben meghatározott - meghosszabbított - engedély lejártáig az abban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A GYSEV Zrt. tulajdonában lévő vasúti pályahálózatnak Magyarország területére eső részére az országos jelentőségű vasútvonalakra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
41. §
(1) A GySEV Rt. működtetésében lévő vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pályák és tartozékaik tulajdonjogára és használatára a Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő gőzmozdonyvasút kiépítéséről szóló 1872. évi XXVII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(1) A GySEV Zrt. működtetésében lévő vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pályák és tartozékaik tulajdonjogára és használatára a Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő gőzmozdonyvasút kiépítéséről szóló 1872. évi XXVII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(1) Az országos vasúti mellékvonalakat magában foglaló vasúti pályahálózat az állam többségi tulajdonába tartozó gazdasági társaság tulajdonában állhat.
(2) A GySEV Rt. tulajdonában lévő vasúti pályahálózatnak a Magyar Köztársaság területére eső részére az országos vasúti pályahálózatra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) A GySEV Zrt. tulajdonában lévő vasúti pályahálózatnak a Magyar Köztársaság területére eső részére az országos vasúti pályahálózatra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) A GySEV Zrt. tulajdonában lévő vasúti pályahálózatnak Magyarország területére eső részére az országos vasúti pályahálózatra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) A 38-40. §, valamint az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vasúti pálya - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - bármely természetes vagy jogi személy tulajdonában állhat.
(3) A kizárólag a Magyar Honvédség által honvédelmi célra használt saját célú vasúti pályahálózatot az állam többségi tulajdonába tartozó pályahálózat-működtető működtetheti.
42. §   A 38-41. § hatálya alá nem tartozó vasúti pálya bármely természetes személy vagy szervezet tulajdonában állhat.

IDEGEN INGATLAN HASZNÁLATA

43. §
(1) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy a vasúti pályahálózat működtetője az ingatlanon, az alatt vagy felett gyengeáramú vezetéket, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.
(1) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy a vasúti pályahálózat működtetője vagy a fejlesztési közreműködő az ingatlanon, az alatt vagy felett gyengeáramú vezetéket, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.
(1) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy a pályahálózat-működtető vagy a fejlesztési közreműködő és a GSM-R fejlesztő az ingatlanon, az alatt vagy felett gyengeáramú vezetéket, elektronikus hírközlési hálózati elemeket - beleértve a GSM-R hálózati elemeket is -, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. A legfeljebb 1000 V - fogaskerekű vasút esetében legfeljebb 1500 V - vontatási üzemfeszültséggel villamosított vasúti pálya pályahálózat-működtetőjét megilleti ezen jogosultság az erősáramú vezetékek és az ehhez tartozó tartószerkezet elhelyezése, javítása és karbantartásának elvégzése során is. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.
(1a) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy GSM-R fejlesztő az ingatlanon tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el. Az elhelyezés során a környezet- és természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.
(2) Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.
(2) A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő és a GSM-R fejlesztő - az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett - jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdekei vagy a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából. (4) A vasúti közlekedés célját szolgáló erősáramú vezetékek és tartószerkezetek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására a villamos energiáról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság - az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett - jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése, vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdekei, illetve a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából.
(3) A vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság és a fejlesztési közreműködő - az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett - jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdekei, illetve a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából.
(3) A vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság, a GSM-R fejlesztő és a fejlesztési közreműködő - az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett - jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdekei, illetve a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából.
(4) A vasúti közlekedés célját szolgáló erősáramú vezetékek és tartószerkezetek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(4) A vasúti közlekedés célját szolgáló erősáramú vezetékek és tartószerkezetek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására a villamos energiáról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A GSM-R rendszer-hálózat és tartozékai idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására az elektronikus hírközlésről szóló törvényben és a távközlési építmények elhelyezéséről és ellenőrzéséről szóló KHVM rendeletben foglaltakat is alkalmazni kell.

VASÚT-LÉTESÍTÉSI JOG

FELSZÍN ALATTI VASÚT-LÉTESÍTÉSI JOG

44. §
(1) Az országos és a helyi közforgalmú vasúti pálya létesítője jogerős létesítési engedély birtokában jogosult a nyomvonal által érintett ingatlant - annak felszíne alatt - felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesítésére és üzemeltetésére igénybe venni (felszín alatti vasútlétesítési jog).
(1) Az országos, a térségi, az elővárosi és a helyi vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pálya és tartozékainak létesítője jogerős hatósági építési és műszaki engedély birtokában jogosult a nyomvonal által érintett ingatlant - annak felszíne alatt - felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesítésére és üzemeltetésére igénybe venni (felszín alatti vasútlétesítési jog).
(1) A vasúti pályahálózat működtetésének elemei közül
a) a létesítést, felújítást és fejlesztést a pályahálózat-működtető vagy a fejlesztési közreműködő,
b) a GSM-R rendszerhálózat létesítését az a) pontban meghatározottakon kívül a GSM-R fejlesztő is végezheti (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: építtető).
(2) A felszín alatti vasúti pálya és tartozékainak létesítése és üzemeltetése fontos közérdekű tevékenység. Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az igénybevételt.
(2) Ha a létesítést, felújítást és fejlesztést a fejlesztési közreműködő végzi, a létesítésben, felújításban és fejlesztésben az érintett pályahálózat-működtető közreműködik. A pályahálózat-működtető és a fejlesztési közreműködő, valamint a GSM-R fejlesztő a feladatok megosztásáról együttműködési szerződést köt.
(3) Az (1) bekezdés alapján létesülő felszín alatti vasúti pályának és tartozékainak tulajdonjoga önálló ingatlanként a 38. § (1)-(2) bekezdéseiben, illetve a 40. §-ban meghatározott személyt illeti meg. A felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesítése egyebekben nem érinti a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonjogát.
(3) A fejlesztési közreműködőként eljáró NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.) mint építtető az országos jelentőségű vasútvonalakon, valamint az azokhoz kapcsolódó ingatlanokon központi költségvetési és uniós támogatásból létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el az állam nevében és állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén az állam javára, amely tevékenység fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül.
(4) Nem illeti meg elővásárlási jog
a) az (1) bekezdés alapján létesített felszín alatti vasúti pálya és tartozékai tulajdonosát a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlanra,
b) a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát az (1) bekezdés alapján létesített felszín alatti vasúti pályára és tartozékaira.
(4) A vasúti társaság tulajdonában vagy vagyonkezelésében álló területen megvalósuló vasútfejlesztés esetén a vasúti társaság a beruházás jogerős használatbavételéig a beruházás megvalósításához szükséges beavatkozásokat tűrni köteles.
(5) E törvény alkalmazásában a felszín alatti vasúti pálya létesítőjén a vasúti pálya létesítési engedélyének jogosultját, illetve
a) helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetében annak tulajdonosát,
b) országos vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a vasúti pályahálózatot működtető szervezetet kell érteni.
(5) E törvény alkalmazásában a felszín alatti vasúti pálya létesítőjén a vasúti pálya hatósági építési és műszaki engedély jogosultját, illetve
a) helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetében annak tulajdonosát,
b) az országos, a térségi és az elővárosi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a vasúti pályahálózat működtetőjét
kell érteni.
(5) Az e §-ban szabályozott vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére, valamint törlésére irányuló eljárások mentesek az igazgatási szolgáltatási díj fizetése alól.
(5) Az e §-ban valamint a 44/A. §-ban szabályozott vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére, törlésére, egyéb módon történő átvezetésére irányuló eljárások mentesek az igazgatási szolgáltatási díj fizetése alól.
(6) A felszín alatti vasúti pálya nyomvonala által érintett ingatlanok jegyzékét
a) országos vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a miniszter,
a) országos, a térségi és az elővárosi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a miniszter,
b) helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a települési önkormányzat (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat)
rendeletben teszi közzé.
(6) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell azon önkormányzati fejlesztésekre is, amelyek során fejlesztési közreműködő jár el.
44/A. §
(1) Az állam tulajdonába és ellenérték nélkül a NIF Zrt. vagyonkezelésébe kerül a 44. § (3) bekezdése szerinti közérdekű és közcélú tevékenység folytatása érdekében a NIF Zrt. által megvásárolt vagy kisajátított földrészlet. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a NIF Zrt. gondoskodik. A NIF Zrt. a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó ingatlanügyi hatósági határozatot annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi az MNV Zrt. részére.
(2) A NIF Zrt. által végzett közérdekű és közcélú tevékenység alapján megszerzett, az állam tulajdonában álló egyes földterületek, valamint a NIF Zrt. által ezen földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök az átadás-átvétel fordulónapján, e törvény erejénél fogva, a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken, ellenérték nélkül, adó- és illetékmentesen, közvetlenül a vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésébe kerülnek, a NIF Zrt. vagyonkezelési jogának egyidejű megszűnése mellett azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény alkalmazandó. Az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül a NIF Zrt. elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és jelen bekezdés szerinti új vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.
(3) A nem állami tulajdonban álló, e § szerinti eljárásokban érintett ingatlanok állami tulajdonba vételéről a vasúti pályahálózat vagyonkezelője köteles gondoskodni abban az esetben, ha az érintett (harmadik személy tulajdonában álló) ingatlan részben, vagy egészben már a beruházás (fejlesztés) megkezdésének időpontja előtt is vasútüzemi használat alatt állt. A beruházás előkészítésének és lebonyolításának időszakában szükségessé vált területszerzéseknél az elmaradt, vagy elkezdett, de be nem fejezett állami tulajdonba vétel utólagos végrehajtása érdekében, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény hatálybalépését követően megkezdett fejlesztések érdekében szükségessé váló területszerzések során - a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének szakmai véleménye alapján - a NIF Zrt. köteles eljárni. Az állami tulajdonba vételt követően az MNV Zrt. az érintett ingatlanokat a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére vagyonkezelésébe adja.
(4) A 44. § (3) bekezdése szerinti közérdekű és közcélú tevékenység folytatása során
a) a vasúti pályahálózat vagyonkezelője használatában álló állami vagyonon végzett,
b) a NIF Zrt.-n és a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjén kívül más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett,
c) nem állami tulajdonban álló ingatlanon végzett
vasúti pályahálózathoz kapcsolódó - állami tulajdont keletkeztető - értéknövelő beruházások, felújítások eredményeként létrejövő vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközöket a NIF Zrt. a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken, adó- és illetékmentesen adja át azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény alkalmazandó. A NIF Zrt. által ezen földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök az átadás-átvétel fordulónapján, e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken, adó- és illetékmentesen, közvetlenül a vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésébe kerülnek.
(5) Azon, vasúti pályahálózat részét képező és akár az ingatlan-nyilvántartás, akár a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének nyilvántartása szerint a vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésében, kezelésében, használatában vagy saját tulajdonában lévő eszközök vonatkozásában, amelyek tulajdonjogi vagy vagyonkezelési helyzete nem rendezett - azaz az érintett eszköz az ingatlan-nyilvántartás vagy a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének nyilvántartása szerint nincs állami tulajdonban és a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének vagyonkezelésében - a fejlesztés előkészítő szakaszában, de legkésőbb az átadás-átvételig a vagyonrendezést az állami vagyonról szóló törvény szerint el kell végezni.
(6) A nem állami tulajdonban lévő ingatlanon, állami beruházás keretében, a tulajdonos érdekében végzett, nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások átadás-átvételéről a tulajdonos köteles megállapodni a NIF Zrt.-vel, a NIF Zrt. értesítésének kézhezvételét követő 30 napon belül. A települési önkormányzatok és az állami tulajdonú víziközmű szolgáltató társaságok ingatlanain végzett beruházás esetén a tulajdonos részére történő átadás ellenérték nélkül, adó- és illetékmentesen történik azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény alkalmazandó.
(7) Az állami tulajdonú, de a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjétől eltérő vagyonkezelő vagyonkezelésében álló ingatlanon, állami beruházás keretében, a vagyonkezelő érdekében végzett, nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások közvetlen átadás-átvételéről a vagyonkezelő köteles megállapodni a NIF Zrt.-vel, a NIF Zrt. értesítésének kézhezvételét követő 30 napon belül.
(8) A vasúti társaság tulajdonában vagy vagyonkezelésében álló területen megvalósuló vasútfejlesztés esetén a vasúti társaság a beruházás jogerős használatba vételéig a beruházás megvalósításához szükséges beavatkozásokat tűrni köteles.
(9) Az e §-ban foglaltak végrehajtása során az érintettek kötelesek kölcsönösen együttműködni.
45. §
(1) A felszín alatti vasúti pálya létesítője a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan igénybevételéről - a 44. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti rendelet hatálybalépését követően és az igénybevételt legalább 30 nappal megelőzően - írásban értesíti az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát. Társasház esetén a társasház közösséget, lakásszövetkezeti ház esetén a lakásszövetkezetet vagy az ezek képviseletére jogosult személyt is értesíteni kell. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog esetében a vagyonkezelőt is értesíteni kell.
(1) Az országos jelentőségű vasútvonalak építési beruházásánál a nyomvonalat keresztező, kiváltásra kerülő és a vasúti pályahálózatot ellátó közmű a hatósági eljárásban közcélúnak minősül.
(2) Amennyiben a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát korlátozza vagy akadályozza, a tulajdonos a használat korlátozásának, akadályozásának megfelelő, illetve ezzel összefüggésben bekövetkező forgalmi értékcsökkenésnek megfelelő mértékű egyösszegű kártalanításra jogosult. A kártalanítás az igénybevétellel okozott érdeksérelem bekövetkezésekor esedékes. Az ingatlan tulajdonosa (lakásszövetkezet esetén ideértve a tulajdoni külön lapon feltüntetett tulajdonosokat is) a kártalanítási igényét a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján létesített felszín alatti vasúti pálya használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig érvényesítheti a felszín alatti vasúti pálya létesítőjével szemben.
(2) Az építtető a létesítéssel, felújítással és fejlesztéssel érintett vasúti pályaszakasz meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a létesítéssel, felújítással, fejlesztéssel érintett közmű üzemeltetőjét és tulajdonosát (a továbbiakban együtt: üzemeltető) arról, hogy a fejlesztési tevékenység során mely közműszakasz átalakítása, áthelyezése (a továbbiakban együtt: kiváltása) vagy fejlesztése szükséges.
(3) A kártalanítás módjáról és mértékéről a felszín alatti vasúti pálya létesítőjének az ingatlan tulajdonosával a kártalanítási ajánlat írásban történő megküldésével kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. A kártalanítást - a felek eltérő megállapodásának hiányában - pénzben kell megfizetni.
(3) Az üzemeltető a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval egyeztetett - harminc napnál nem rövidebb - határidőt határoz meg a közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére. Az üzemeltető a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit az üzemeltetőnek megfizetni, vagy az építtető által létrehozott közművet, közműrészt ingyenesen az üzemeltetőnek átadni. Az ingyenes átadás feltétele, hogy a közműszakasz kiváltására a műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a kiváltás költségei nem haladták meg a szokásos piaci költségeket; ezt meghaladó kiváltás vagy fejlesztés az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül és csak az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban finanszírozható vagy az üzemeltető annak költségeit köteles viselni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő kilencven napon belül az építtető és az üzemeltető kötelesek egymással tételesen elszámolni.
(4) Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a korlátozásért vagy az akadályoztatásért járó kártalanítást a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője határozatban állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint. A megegyezés hiányának minősül az is, ha a felszín alatti vasút létesítője a kártalanítási igény hozzá való megérkezésétől számított 45 napon belül nem tesz ajánlatot egyezségre, vagy a vele közölt ajánlatra nem nyilatkozik.
(4) Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a korlátozásért vagy az akadályoztatásért járó kártalanítást a közigazgatási hivatal határozatban állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint. A megegyezés hiányának minősül az is, ha a felszín alatti vasút létesítője a kártalanítási igény hozzá való megérkezésétől számított 45 napon belül nem tesz ajánlatot egyezségre, vagy a vele közölt ajánlatra nem nyilatkozik.
(4) Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a korlátozásért vagy az akadályoztatásért járó kártalanítást a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve határozatban állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint. A megegyezés hiányának minősül az is, ha a felszín alatti vasút létesítője a kártalanítási igény hozzá való megérkezésétől számított 45 napon belül nem tesz ajánlatot egyezségre, vagy a vele közölt ajánlatra nem nyilatkozik.
(4) Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a korlátozásért vagy az akadályoztatásért járó kártalanítást a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint. A megegyezés hiányának minősül az is, ha a felszín alatti vasút létesítője a kártalanítási igény hozzá való megérkezésétől számított 45 napon belül nem tesz ajánlatot egyezségre, vagy a vele közölt ajánlatra nem nyilatkozik.
(4) Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a korlátozásért vagy az akadályoztatásért járó kártalanítást a közigazgatási hivatal állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint. A megegyezés hiányának minősül az is, ha a felszín alatti vasút létesítője a kártalanítási igény hozzá való megérkezésétől számított 45 napon belül nem tesz ajánlatot egyezségre, vagy a vele közölt ajánlatra nem nyilatkozik.
(4) Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a korlátozásért vagy az akadályoztatásért járó kártalanítást a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint. A megegyezés hiányának minősül az is, ha a felszín alatti vasút létesítője a kártalanítási igény hozzá való megérkezésétől számított 45 napon belül nem tesz ajánlatot egyezségre, vagy a vele közölt ajánlatra nem nyilatkozik.
(4) Ha az üzemeltető neki felróható módon a (2) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, vagy annak elvégzését vagy elvégeztetését megtagadja, köteles az ezzel okozott kárt megtéríteni.
(5) A közigazgatási hivatal vezetőjének eljárására és a határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendeletben meghatározott rendelkezéseket - a 46. § (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel - kell alkalmazni.
(5) A közigazgatási hivatal eljárására és a határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendeletben meghatározott rendelkezéseket - a 46. § (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel - kell alkalmazni.
(5) A közigazgatási hivatal eljárására és a határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve eljárására és a határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A közigazgatási hivatal eljárására és a határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve eljárására és a határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet az üzemeltető tűrni köteles.
46. §
(1) Amennyiben a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel akár a létesítés, akár az üzemeltetés során a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, a felszín alatti vasúti pálya létesítője az ingatlan megvásárlását, ennek sikertelensége esetén kisajátítását kezdeményezi.
(1) A NIF Zrt. és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.) mint GSM-R fejlesztők a magyar állam tulajdonában álló vasúti pályahálózat részét képező GSM-R rendszerhálózat tekintetében központi költségvetési és uniós támogatásból építtetői, létesítési feladatokat láthat el - a fejlesztési közreműködő mellett - a magyar állam javára eljárva. A GSM-R rendszerhálózat megvalósítása fontos közérdekű és közcélú tevékenység.
(2) Az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza. Az ingatlan tulajdonosa igényét a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján létesített felszín alatti vasúti pálya használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig érvényesítheti. Amennyiben a tulajdonos az itt meghatározott feltételek fennállását bizonyította, a kisajátítási eljárást le kell folytatni.
(2) A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő vagy a GSM-R fejlesztő a GSM-R rendszerhálózat előkészítéseként teljeskörűen elkészíti vagy elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő vagy a GSM-R fejlesztő ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, a saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket. A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő vagy a GSM-R fejlesztő lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, megköti a megvalósításra vonatkozó szerződéseket, elvégzi a teljesítések igazolását, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, valamint a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról.
(3) A kisajátított ingatlan országos közforgalmú vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén az állam, helyi közforgalmú vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetében pedig annak a helyi önkormányzatnak (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzatnak) a tulajdonába kerül, amelynek területén a felszín alatti vasúti pálya létesült vagy létesülni fog.
(3) A létesített - a magyar állam tulajdonában álló vasúti pályahálózat tartozékát képező - GSM-R rendszerhálózat és annak tartozékai e törvény erejénél fogva magyar állam tulajdonába kerülnek. A vasúti pályahálózat tartozékaként a GSM-R rendszerhálózat és tartozékai a beruházásnak a - számvitelről szóló törvény szerinti - megvalósulásakor a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének nyilvántartásában kerülnek aktiválásra, a beruházásnak a GSM-R fejlesztő nyilvántartásaiból - az elszámolásra kapott forrásokkal szemben - történő kivezetésével egyidejűleg.
(4) Az (1) és a (2) bekezdés alapján történő kisajátítás közérdeket szolgál. Azt, hogy a cél közérdekű, a kisajátítási eljárás során az erre egyébként hatáskörrel rendelkező szerv nem vizsgálja.
(4) A fejlesztési közreműködő vagy a GSM-R fejlesztő által végzett GSM-R rendszerhálózat-létesítés során az érintett vasúti pályahálózat tulajdonosa, vagyonkezelője és működtetője köteles együttműködni.
(5) A kisajátítási eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata során a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania,
b) a bíróságnak a jogalap tekintetében három hónapon belül közbenső ítélettel döntést kell hoznia, kivéve, ha az ügyben igazságügyi szakértő kirendelése szükséges és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor,
c) a bíróság - kérelemre - ideiglenes intézkedéssel rendelkezhet az ingatlan birtokba adásáról, amennyiben a kártalanítás igazságügyi szakértő által megállapított összegének a birtokbaadással egyidejű megfizetését a felszín alatti vasút létesítője vállalja,
d) a pert a felszín alatti vasúti pálya létesítőjének az ingatlan tulajdonosa ellen is, az ingatlan tulajdonosának pedig a felszín alatti vasúti pálya létesítője ellen is meg kell indítania.
(5) A vasúti pálya és tartozékai tervezésére, építésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat a vasúti pálya és tartozékai tervezésének, kivitelezésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló miniszteri rendelet tartalmazza.
(6) Az (1) és a (2) bekezdés alapján kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes.

A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZATHOZ ÉS A SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

XII. FEJEZET
NYÍLT HOZZÁFÉRÉS

47. §
(1) A felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő felszín alatti vasúti pálya létesítésével és üzemeltetésével az ingatlanban, az ingatlan alkotórészében és tartozékában okozott károkat, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is, a felszín alatti vasúti pálya létesítője a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek szerint köteles megtéríteni.
(2) Nem jár kártalanítás az építményben okozott kárért, ha az építményt a 44. § (6) bekezdésében meghatározott rendelet hatálybalépését követően építési engedély nélkül vagy az építési engedélyben a felszín alatti vasút-létesítési jogra tekintettel megszabott feltételek megsértésével emelték.
(3) A kártalanítást - eltérő megállapodás hiányában - pénzben kell megfizetni. Az esedékessé vált kártalanításról a felszín alatti vasúti pálya létesítőjének meg kell kísérelni egyezség létrehozását. Megegyezés hiányában a felszín alatti vasúti pálya létesítője a kártalanítás esedékessé válásától számított 30 napon belül szakértői véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást köteles a károsultnak fizetni.
(4) A károsult az esedékessé vált, de határidőben nem teljesített kártalanítási követelését, továbbá a már kifizetett kártalanítást meghaladó többletkártalanítási igényét a felszín alatti vasút létesítője ellen indított polgári peres eljárás keretében érvényesítheti. A perben a Pp. I-XIV. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.
48. §   A felszín alatti vasúti pálya létesítésével és üzemeltetésével okozott egyéb károk megtérítésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

XII. FEJEZET
A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZATHOZ VALÓ NYÍLT HOZZÁFÉRÉS

A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT KAPACITÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA

A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat

49. §
(1) A vasúti pályahálózatokhoz - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - biztosítani kell a nyílt hozzáférést.
(1) A vasúti pályahálózatokhoz - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az egyenlő bánásmód elvének megtartásával biztosítani kell a nyílt hozzáférést.
(1) A pályahálózat-működtető 2. melléklet 1. pontjában meghatározott szolgáltatásait a kapacitásigénylők díj ellenében, egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett vehetik igénybe. Ez a jogosultság magában foglalja a kiszolgáló létesítményekhez vezető vasúti pályahálózathoz, valamint minden olyan vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférést is, amelyek több végfelhasználót szolgálnak ki vagy képesek kiszolgálni.
(2) A pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság nem köteles a nyílt hozzáférést biztosítani
a) a kizárólag vasúti személyszállítás céljára fenntartott különálló helyi és térségi vasúti pályahálózathoz,
b) a kizárólag vasúti személyszállítás céljára fenntartott elővárosi vasúti pályahálózathoz,
c) a saját célú vasúti tevékenységet végző szervezet tulajdonában lévő vasúti pályákból álló, és kizárólagosan az e szervezet által végzett áruszállításra használt saját célú vasúti pályahálózathoz,
d) a kizárólag honvédelmi célra használt vasúti pályahálózathoz,
e) az összekötő vasúti pályához.
(2) A vasúti pályahálózat működtetője nem köteles a nyílt hozzáférést biztosítani
a) a kizárólag vasúti személyszállítás céljára fenntartott különálló helyi és térségi vasúti pályahálózathoz,
a) a kizárólag vasúti személyszállítás céljára fenntartott - nem átjárható - helyi és térségi vasúti pályahálózathoz,
b) a kizárólag vasúti személyszállítás céljára fenntartott elővárosi vasúti pályahálózathoz,
c) a saját célú vasúti tevékenységet végző szervezet tulajdonában lévő vasúti pályákból álló, és kizárólagosan az e szervezet által áruszállításra használt saját célú vasúti pályahálózathoz,
c) a kizárólag a vasúti pályahálózat tulajdonosa által vagy az ő érdekében áruszállításra használt saját célú vasúti pályahálózathoz,
d) a kizárólag honvédelmi célra használt vasúti pályahálózathoz,
e) az összekötő vasúti pályához, kivéve a vasúti pályahálózat működtető által üzemeltetett saját célú vasúti pályahálózathoz vezető összekötő vasúti pályát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti alapszolgáltatásoknak a kapacitásigénylők által történő igénybevételére külön-külön nem kerülhet sor. Kivételt képez a 2. melléklet 1. pont e) alpontjában meghatározott felsővezetéki rendszer használata nem villamos meghajtású vasúti jármű közlekedtetése esetén.
(3) A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasútvonalak minden esetben a nyílt hozzáférés körébe tartoznak.
(3) A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett, díj ellenében nyújtják valamennyi kapacitásigénylő számára a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szolgáltatásokat, beleértve a létesítményben lévő vasúti pályahálózathoz való hozzáférést is.
(4) A nyílt hozzáférés biztosítása szempontjából - a vasúti pálya tulajdonosának, illetve üzemeltetőjének személyére tekintet nélkül - a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat részének kell tekinteni a csatlakozó vasúti pályát.
(4) Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a 2. melléklet 3. pontjában meghatározott szolgáltatások valamelyikét kiegészítő szolgáltatásként, díj ellenében nyújtja az azt igénylő kapacitásigénylő részére, akkor ezt egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett végzi.
(5) A kiszolgáló létesítmény üzemeltetője dönthet úgy, hogy a 2. melléklet 4. pontjában meghatározott mellékszolgáltatásokat kizárólag egyetlen kapacitásigénylő részére nyújthatja. Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője úgy dönt, hogy e szolgáltatások közül bármelyiket más kapacitásigénylő számára is felkínálja, azokat köteles az azt igénylő kapacitásigénylő részére - díj ellenében - egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett nyújtani.
50. §   A kizárólag egy, országos működési engedéllyel nem rendelkező vasúti társaság által árutovábbításra használt térségi vasúti pályahálózatra az 51-67. §-okban foglaltakat azt követően kell alkalmazni, hogy arra vonatkozóan újabb hozzáférésre jogosult vasúti pályahálózat-kapacitás iránti igényt jelent be.
50. §
(1) A kizárólag egy, országos működési engedéllyel nem rendelkező vasúti társaság által árutovábbításra használt térségi vasúti pályahálózatra az 51-67. §-okban foglaltakat azt követően kell alkalmazni, hogy arra vonatkozóan újabb hozzáférésre jogosult vasúti pályahálózat-kapacitás iránti igényt jelent be.
(2) A kizárólag saját célú működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságokra az 59-66. §-okban foglaltakat nem kell alkalmazni.
50. §   A vasúti pályahálózathoz történő hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokra, valamint az azok igénybevételére vonatkozó részletes rendelkezéseket a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendelet tartalmazza.

A vasúti pályahálózat kapacitásának biztosítása

51. §
(1) A pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot - vasúti pályahálózat-kapacitás biztosításával - díj ellenében köteles az 53. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek (a továbbiakban: hozzáférésre jogosult) rendelkezésére bocsátani.
(1) A vasúti pályahálózat működtetője a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot - vasúti pályahálózat-kapacitás biztosításával - díj ellenében köteles az 53. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek (a továbbiakban: hozzáférésre jogosult) rendelkezésére bocsátani.
(1) A transzeurópai vasúti közlekedési hálózat részeként működő vasútvonalak minden esetben a nyílt hozzáférés körébe tartoznak.
(2) A vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitásának elosztása alapján kerül sor.
(2) A nyílt hozzáférés biztosítása szempontjából - a vasúti pálya tulajdonosának és üzemeltetőjének személyére tekintet nélkül - a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat részének kell tekinteni a csatlakozó vasúti pályát.
(3) Amennyiben a hozzáférésre jogosult eleget tesz az e fejezetben meghatározott követelményeknek, úgy a pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozóan köteles a hozzáférésre jogosulttal szerződést kötni.
(3) Amennyiben a hozzáférésre jogosult eleget tesz az e fejezetben meghatározott követelményeknek, úgy a vasúti pályahálózat működtetője a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozóan köteles a hozzáférésre jogosulttal szerződést kötni.
(3) A pályahálózat-működtető nem köteles a nyílt hozzáférést biztosítani
a) a kizárólag vasúti személyszállítás, valamint saját vasút-üzemeltetési és karbantartási rendeltetésű teherszállítás céljára fenntartott - nem átjárható - helyi, városi és térségi vasúti pályahálózathoz,
b) a kizárólag vasúti személyszállítás, valamint saját vasút-üzemeltetési és karbantartási rendeltetésű teherszállítás céljára fenntartott elővárosi vasúti pályahálózathoz,
c) a saját célú vasúti pályahálózathoz,
d) az iparvágányhoz,
e) a kizárólag honvédelmi célra használt vasúti pályahálózathoz.

A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT-KAPACITÁSHOZ FŰZŐDŐ JOGOK ELOSZTÁSA

52. §
(1) A hozzáférésre jogosult a részére biztosított vasúti pályahálózat-kapacitást harmadik személyre nem ruházhatja át, és azzal nem kereskedhet.
(1) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitását - közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában - a pályahálózat-működtető osztja el.