Hatályos állapot
Közlönyállapot
1996.05.03. - 1996.07.31.
1996.08.01. - 1997.09.18.
1997.09.19. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.03.07.
2005.03.08. - 2005.07.25.
2005.07.26. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.07.17.
2008.07.18. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.03.29.
2011.03.30. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.04.
2012.01.05. - 2012.04.14.
2012.04.15. - 2012.08.31.
2012.09.01. - 2012.12.14.
2012.12.15. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.11.28.
2013.11.29. - 2013.12.30.
2013.12.31. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.07.15.
2015.07.16. - 2015.12.31.
2016.01.01. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

1996. évi XXXI. törvény

a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

Az Országgyűlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok teljesítése érdekében, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzése, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél való segítségnyújtás, és a tűz elleni védekezésben résztvevők jogainak, kötelezettségeinek, valamint a védekezés szervezeti, irányítási rendjének, személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek szabályozására a következő törvényt alkotja:

Az Országgyűlés az Alaptörvényből és a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok teljesítése érdekében, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzése, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél való segítségnyújtás, és a tűz elleni védekezésben résztvevők jogainak, kötelezettségeinek, valamint a védekezés szervezeti, irányítási rendjének, személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek szabályozására a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §
(1) A törvény hatálya kiterjed
a) a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magánszemélyekre;
b) a Magyar Köztársaság területén levő jogi személyekre, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire, ha ezekre vonatkozóan jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, ezek hiányában a viszonosság irányadó;
c) a Magyar Köztársaság területén folytatott, a tűzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre és a tűzoltóság által végzett műszaki mentésre.
(1) E törvény hatálya kiterjed
a) Magyarország területén tartózkodó magánszemélyekre;
b) Magyarország területén levő jogi személyekre, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire, ha ezekre vonatkozóan jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, ezek hiányában a viszonosság irányadó;
c) Magyarország területén folytatott, a tűzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre és a tűzoltóság által végzett műszaki mentésre.
(2) A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyekre a nemzetközi szerződésekben foglaltak, ezek hiányában a viszonosság az irányadó.
(3) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyminiszter, a külügyminiszter és a belügyminiszter együttes nyilatkozata az irányadó.
(3) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter együttes nyilatkozata az irányadó.
(4) A törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség létesítményeire és a bányák föld alatti részeire.
(4) A törvény hatálya nem terjed ki a bányák föld alatti részeire.
2. §
(1) A tűzvédelemmel és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket az e törvény hatálya alá tartozóknak a jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározottak szerint kell megvalósítani.
(1) A tűzvédelemmel és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket az e törvény hatálya alá tartozóknak a jogszabályokban, szabványokban, hatósági előírásokban meghatározottak szerint kell teljesíteni.
(2) A tűzoltás és a műszaki mentés azon önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladata, amelyek készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tűzoltósággal rendelkeznek.
(2) A tűzoltás és műszaki mentés állami feladat.
(3) A tűzoltás és a műszaki mentés az e törvényben meghatározott kivételekkel térítésmentes.
(4) A hivatásos, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok a tűzvédelmi és műszaki mentési feladataik ellátása során kötelesek egymással együttműködni.
(4) A hivatásos tűzoltóságok, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok a tűzvédelmi és műszaki mentési feladataik ellátása során kötelesek egymással együttműködni.
(4) A hivatásos tűzoltóságok, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek a tűzvédelmi és műszaki mentési feladataik ellátása során kötelesek egymással együttműködni.
3. §   A hivatásos állami, a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság (a továbbiakban együtt: tűzoltóság) a tűz oltása, illetőleg a műszaki mentés érdekében a személyes szabadságra, a magánlakás sérthetetlenségére és a tulajdonra vonatkozó alkotmányos jogokat - az e törvényben meghatározottak szerint - olyan mértékben korlátozhatja, amely arányban áll az élet, a testi épség és anyagi javak védelmével.
3. §   A hivatásos tűzoltóság, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság (a továbbiakban együtt: tűzoltóság) a tűz oltása és a műszaki mentés érdekében a személyes szabadságra, a magánlakás sérthetetlenségére és a tulajdonra vonatkozó alkotmányos jogokat - az e törvényben meghatározottak szerint - olyan mértékben korlátozhatja, amely arányban áll az élet, a testi épség és anyagi javak védelmével.
3. §   A hivatásos tűzoltóság, az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület (a továbbiakban együtt: tűzoltóság) a tűz oltása és a műszaki mentés érdekében a személyes szabadságra, a magánlakás sérthetetlenségére és a tulajdonra vonatkozó alkotmányos jogokat - az e törvényben meghatározottak szerint - olyan mértékben korlátozhatja, amely arányban áll az élet, a testi épség és anyagi javak védelmével.
3/A. §
(1) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat meghatározza az épületek, építmények létesítési és használati, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos tűzvédelmi követelményeket, az elérendő biztonsági szintet.
(2) A tűzvédelmi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság kidolgozza az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szintnek megfelelő egyes műszaki megoldásokat, számítási módszereket tartalmazó tűzvédelmi műszaki irányelveket.
(3) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szint elérhető
a) tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával.
b) a tűzvédelmi műszaki irányelvekben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy
c) a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. §   E törvény alkalmazásában
a) tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz;
b) tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása;
c) tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység;
d) tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány: az az irat, amely igazolja, hogy az építési anyag, szerkezet, építési mód, tűz- vagy robbanásveszélyes anyag - a robbanó- és a robbantóanyag kivételével -, készülék, gép, berendezés, technológia, tűzoltótechnikai eszköz és oltóanyag megfelel a jogszabályokban, szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelményeknek;
d) tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány: a kijelölt tanúsító szervezet által kiadott dokumentum, amely bizonyítja, hogy a tűzoltó-technikai termék, továbbá a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés megfelel a jogszabályokban, honosított harmonizált szabványokban meghatározott tűzvédelmi előírásoknak;
d) tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány: a kijelölt vagy az Európai Bizottságnál bejelentett tanúsító szervezet által kiadott dokumentum, amely bizonyítja, hogy a tűzoltó-technikai termék, továbbá a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés megfelel a jogszabályokban, honosított harmonizált szabványokban meghatározott tűzvédelmi előírásoknak;
d) tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány: a magyarországi kijelölt tanúsító vagy az Európai Bizottságnál megfelelőségértékelési eljárás elvégzésére bejelentett szervezet által kiadott dokumentum, amely bizonyítja, hogy a tűzoltó-technikai termék, vagy a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés megfelel a tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott tűzvédelmi előírásoknak;
e) tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása;
f) tűzvizsgálat: a tűzoltóságnak azon szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányul;
f) tűzvizsgálat: a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység, amelynek célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére és a mentési beavatkozási feltételek javítására;
g) műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről - a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel - végzett elsődleges beavatkozói tevékenység.
h) tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés/eszköz, a tűzoltó készülék, oltóanyag, a tűzoltóság által a tűzoltás, műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz;
h) tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, vagy a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés/eszköz, a tűzoltó készülék, oltóanyag, a tűzoltóság által a tűzoltás, műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz;
h) tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás megkönnyítésére, a tűzkár csökkentésére vagy a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, eszköz, a tűzoltó készülék, oltóanyag, a tűzoltóság által a tűzoltás műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz, amely nem tartozik az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) hatálya alá;
h) tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás megkönnyítésére, a tűzkár csökkentésére vagy a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, eszköz, tűzoltó készülék, oltóanyag, amely nem tartozik a j) pont szerinti építési termék fogalmába, valamint a tűzoltóság által a tűzoltás, műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz;
i) tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezeti egység, illetve ezekből álló technológiai rendszer, amelyben vagy amellyel fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, vagy tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó - a robbanó- és a robbantóanyagok kivételével - anyagok előállítása, feldolgozása, használata, tárolása, kimérése történik;
i) tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezeti egység, illetve ezekből álló technológiai rendszer, amelyben vagy amellyel robbanásveszélyes - a robbanó- és a robbantóanyagok kivételével - anyagok előállítása, feldolgozása, használata, tárolása, kimérése történik;
i) tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezet, amelyet az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet)
ia) tűzveszélyes gázok,
ib) tűzveszélyes aeroszolok,
ic) tűzveszélyes folyadékok,
id) tűzveszélyes szilárd anyagok,
ie) A, B, C vagy D típusú önreaktív anyagok és keverékek,
if) piroforos folyadékok,
ig) piroforos szilárd anyagok,
ih) 1. vagy 2. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek,
ii) 1. kategóriába tartozó oxidáló folyadékok,
ij) 1. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyagok vagy
ik) A, B, C vagy D típusú szerves peroxidok
veszélyességi osztályai és kategóriái egyikébe tartozó anyag vagy keverék előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy kimérésére terveztek és gyártottak;
j) építési termék: minden olyan anyag, szerkezet, berendezés vagy több, különböző részből összeállított elem, amelyet azért állítanak elő, hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék;
j) építési termék: minden olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét;
k) honosított harmonizált szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált európai szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően nemzeti szabványként közzétettek;
k) honosított harmonizált szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált európai szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően magyar nyelven nemzeti szabványként közzétettek;
k) szabvány: egy elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára elfogadott műszaki előírás, amelynek betartása nem kötelező és amely a következő kategóriák valamelyikébe tartozik: nemzetközi szabvány, európai szabvány, harmonizált szabvány, nemzeti szabvány;
l) tűzvédelmi biztonságossági műszaki követelmény: tűzvédelmi biztonságossági követelményeket megállapító jogszabály, európai közösségi jogi aktus, honosított harmonizált szabvány hiányában a belügyminiszter rendeletében meghatározott biztonságossági követelmény.
l) tűzvédelmi biztonságossági követelmény: tűzvédelmi biztonságossági követelményt megállapító jogszabály, európai közösségi jogi aktus vagy honosított harmonizált szabvány;
l) tűzvédelmi, biztonságossági követelmény: az építési termék, tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés tűzvédelmi, biztonságossági tulajdonságát, jellemzőjét megállapító műszaki előírás;
m) megfelelőségi igazolás: az építési termékek műszaki követelményeire és megfelelőségi igazolására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott igazolás.
m) teljesítménynyilatkozat: az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja;
n) hivatásos tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel rendelkező hivatásos tűzoltóság;
o) tűzoltóőrs (tűzőrség): a hivatásos tűzoltóság elsődleges tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége;
o) katasztrófavédelmi őrs: a hivatásos tűzoltóság elsődleges tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége;
p) önkormányzati tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező önkéntes tűzoltóság;
p) önkormányzati tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, elsődleges műveleti körzettel rendelkező önkéntes tűzoltóság;
q) létesítményi tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság;
r) önkéntes tűzoltó egyesület: a székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület.
r) önkéntes tűzoltó egyesület: a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő vagy részt vevő olyan egyesület, amely alapszabályában ezt tevékenysége céljaként rögzítette;
s) tűzvédelmi tervezői tevékenység: a 21. § (1) bekezdésében meghatározott tűzvédelmi dokumentáció elkészítése, a beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése.
t) műszaki előírás: műszaki tartalmú alapdokumentum, mely lehet európai uniós jogi aktus, jogszabály, harmonizált, európai vagy nemzeti szabvány, európai műszaki értékelés, nemzeti műszaki értékelés, hatályos építőipari műszaki engedély vagy műszaki irányelv;
u) építményszerkezet (épület- vagy műtárgyszerkezet): az építmény építési termékekből meghatározott céllal összeépített olyan eleme, amellyel szemben tűzvédelmi követelmény létezik.
v) közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület: a vállalt tevékenységi területen tűzoltási, műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület;
w) beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület: a vállalt tevékenységi területen a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel kötött megállapodás alapján tűzoltási, műszaki mentési feladatokat végző egyesület.
x) tűz- vagy robbanásveszélyes technológia: a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés fogalmába nem tartozó, olyan anyag- vagy energiaátalakításra szolgáló szerkezetekből álló rendszer, amelyben az ia)-ik) alpontban meghatározott anyag vagy keverék előállítása, feldolgozása, használata, tárolása vagy kimérése történik;
y) megfelelőségi nyilatkozat: a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-i 2008/768/EK európai parlamenti és tanácsi határozat III. mellékletének tartalmán alapuló, a tűzoltó-technikai termékre, a tűz- vagy robbanásveszélyes készülékre, gépre, berendezésre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelőség igazolására alkalmas irat.
z) tűzoltó szolgálat: a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet (ICAO) által kiadott, a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezményhez tartozó, aktuális 14. Függelék I-es kötetében (ANNEX 14/I., Repülőterek) meghatározott repülőtereken mentő-, tűzoltó feladatokat ellátó szervezet.

A tűzjelzés

5. §
(1) Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzőségnek).
(1) Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a hívásfogadó központnak, a katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányító ügyeletének vagy a tűzoltóságnak (a továbbiakban: jelzésfogadó), vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (közös önkormányzati hivatalnak).
(2) A törvény hatálya alá tartozók a tűz jelzéséhez, a segítségkéréshez híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani.
(3) A rendőrség, a mentőszolgálat, a polgármesteri hivatal (körjegyzőség), a hozzá beérkezett tűzjelzést köteles haladéktalanul továbbítani az állandó készenléti szolgálatot ellátó tűzoltósághoz.
(3) A rendőrség, a mentőszolgálat, a polgármesteri hivatal (körjegyzőség), a hozzá beérkezett tűzjelzést köteles haladéktalanul továbbítani a jelzésfogadónak.
(4) A tűzjelzés lehetőségét az állandó készenléti szolgálatot ellátó tűzoltósághoz minden településről és az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott létesítményből biztosítani kell. Az ezzel kapcsolatos költségek a települési önkormányzatot, illetőleg a létesítmény fenntartóját terhelik. Több fenntartó esetén az érdekeltek a költségeket érdekeltségük arányában viselik.
(4) A tűzjelzés lehetőségét minden településről és az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott létesítményből az elsődleges működési körzet, illetve működési terület szerinti állandó készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati, illetve önkéntes tűzoltósághoz biztosítani kell. A tűzjelzés fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a települési önkormányzatot, az átjelzés költségei a létesítményt terhelik. Több fenntartó esetén az érdekeltek a költségeket érdekeltségük arányában viselik.
(4) A telefonon történő tűzjelzés lehetőségét minden településről a működési terület szerinti állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóságot, illetve önkormányzati tűzoltóságot riasztó hírközpontba biztosítani kell. A tűzjelzés telefonon történő fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a hírközpont fenntartóját terhelik.
(4) A telefonon történő tűzjelzés lehetőségét minden településről a jelzésfogadó részére biztosítani kell. A tűzjelzés telefonon történő fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját terhelik.
(5) Tűzjelzés céljára a településen mindenki által bármikor igénybe vehető nyilvános távbeszélő állomást kell üzemben tartani.
(6) Az állandó készenléti szolgálatot ellátó tűzoltóságnál az ügyeleti szolgálati helyen távbeszélő és más, attól független hírközlő berendezést kell üzemeltetni. A tűz és káreset jelzésének fogadására összevont ügyelet is létesíthető.
(6) Az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó tűzoltóságnál az ügyeleti szolgálati helyen távbeszélő és más, attól független hírközlő berendezést kell üzemeltetni. A tűz és káreset jelzésének fogadására összevont ügyelet is létesíthető.
(6) A jelzésfogadó helyén távbeszélő és más, attól független hírközlő berendezést kell üzemeltetni. A tűz és káreset jelzésének fogadására összevont ügyelet is létesíthető.
(7) A tűzjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez.
(7) A tűzjelzés és az automatikus tűzátjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez.
(7) A tűzjelzés és az automatikus tűzátjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. Az automatikus tűzátjelzés fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját, a tűzátjelzéshez szükséges berendezés és átviteli út kialakításával, valamint fenntartásával kapcsolatos költségek a felügyelt létesítmény tulajdonosát terhelik.

A tűzoltás

6. §
(1) A törvény hatálya alá tartozók a tűzoltásban, a műszaki mentésben - ellenszolgáltatás nélkül - életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek közreműködni.
(2) Azokat a változásokat, amelyek a településen, illetőleg a létesítményben a tűzoltást befolyásolhatják (út, közművezetékek elzárása, forgalom elterelése stb.), a kezdeményező vagy az elhárításért felelős szerv haladéktalanul köteles az állandó készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati, illetőleg önkéntes tűzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni.
(2) Azokat a változásokat, amelyek a településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásol hatják, a kezdeményező vagy az elhárításért felelős szerv haladéktalanul köteles az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóságnak vagy önkormányzati tűzoltóságnak, illetve az érintett létesítményi tűzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni.
7. §
(1) A tűz oltásának felelős vezetője a tűzoltásvezető, aki csak a tűzoltóság tagja lehet. A tűzoltás színhelyén más személy csak a tűzoltásvezető előzetes egyetértésével intézkedhet.
(1) A tűz oltásának felelős vezetője a tűzoltásvezető, aki a tűzoltóság vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő tagja lehet. A tűzoltás helyszínén más személy csak a tűzoltásvezető előzetes engedélyével intézkedhet.
(2) A tűzoltásvezető a tűzoltáshoz
a) a fegyveres erők, a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási és a környezetvédelmi szervek, a mentőszolgálatok és a közüzemi vállalatok kirendelését igényelheti. Ezek a szervek, ha az az alapfeladataik ellátását nem veszélyezteti, kötelesek eleget tenni a kirendelésnek;
a) a Magyar Honvédség, a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási és a környezetvédelmi szervek, a mentőszolgálatok és a közüzemi vállalatok kirendelését igényelheti. Ezek a szervek, ha az az alapfeladataik ellátását nem veszélyezteti, kötelesek eleget tenni a kirendelésnek;
b) magánszemélyeket a tűz oltásában és a mentési munkálatokban az életkoruk, egészségi és fizikai állapotuk alapján elvárható közreműködésre kötelezhet;
c) az a) alpontban nem említett jogi személyeket, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteit a tűz oltásában és a mentési munkálatokban való közreműködésre kötelezhet;
d) az a)-c) pontban felsoroltak járműveit, eszközeit, felszereléseit, anyagait igénybe veheti;
e) elrendelheti a Riasztási és Segítségnyújtási Tervben meghatározott tűzoltóságok riasztását;
e) elrendelheti a Műveletirányító Tervben meghatározott tűzoltóságok riasztását;
f) igényelheti az e) ponton kívüli tűzoltóságok riasztását;
g) a karitatív szervezetek egységeinek közreműködését kérheti;
h) elrendelheti, hogy a tűzoltásban résztvevők - az 1. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - magánlakásba, illetőleg jogi személyek, a magánszemélyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tulajdonában, használatában, kezelésében álló területre, létesítménybe, épületbe, helyiségbe bontással is behatolhassanak.
(3) A tűzoltásvezető a tűz által veszélyeztetett és a tűz oltásához szükséges területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat, elrendelheti az illetéktelen vagy a veszélyeztetett személyek, valamint az anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését.
(4) A (2) bekezdés a) pontjában felsorolt szervek egységeinek a tűzoltásvezető csak a jelenlevő parancsnokaik, illetve vezetőik útján adhat utasítást a tűzoltásban való közreműködésre.
8. §
(1) A tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy az ezzel kapcsolatos gyakorlatok során okozott kár, illetőleg a tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben közreműködőknek a közreműködésükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő kárának megtérítésére - az elmaradt haszon kivételével -, ha e törvény kivételt nem tesz, a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.
(1) A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során, azokkal közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott, más forrásból meg nem térülő kárért - az elmaradt vagyoni előny kivételével - a kártérítés megfizetésére.
(2) Nem kell megtéríteni annak a kárát, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta.
(2) A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során - azokkal közvetlen összefüggésben - harmadik személynek okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére.
(3) A kártérítési, illetve kártalanítási ügyekben a kárt okozó tűzoltóság fenntartója jár el.
(3) A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a 7. § (2) bekezdése alapján közreműködő által a tűzoltás, a műszaki mentés során okozott kárt, illetve személyiségi jogsértést úgy kell tekinteni, mintha azt a tűzoltóság okozta volna. Mentesül a tűzoltóság a felelősség, illetve a sérelemdíjjal való helytállás alól, ha bizonyítja, hogy őt a közreműködő utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli.
(4) Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki
a) a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta;
b) a tűzoltásra vagy a műszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztő jelzést adott.
c) gondatlansága miatt téves automatikus tűzátjelzés keletkezett.
(4) A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a 7. § (2) bekezdése alapján közreműködők a közreműködésükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő káruk megtérítésére - az elmaradt vagyoni előny kivételével -, illetve a személyiségi joguk megsértése esetén követelhető sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint tarthatnak igényt a tűzoltóság fenntartójától.
(5) Nem kell megtéríteni annak a kárát, illetve nem tarthat igényt sérelemdíjra az, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta.
(6) Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki
a) a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta;
b) a tűzoltásra vagy a műszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztő jelzést adott;
c) gondatlansága miatt téves automatikus tűzátjelzés keletkezett.

A műszaki mentés

9. §   A műszaki mentések jelzésére, a jelzés feltételeinek biztosítására, a műszaki mentésben való részvételre, irányítására - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 5-7. §-okban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
10. §
(1) A tűzoltáson és a műszaki mentésen kívül a tűzoltóság egyéb beavatkozást az érdekelt kérelmére és költségére végezhet.
(2) A tűzoltási és a műszaki mentési eszközök térítés ellenében történő igénybevétele csak a riaszthatóság megtartása mellett történhet.

Tűz elleni védekezéssel és műszaki mentéssel kapcsolatos adatkezelés

10/A. §
(1) A tűzjelzés fogadásakor - a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében - a jelzésfogadó a tudomására jutott vagy a bejelentő által közölt alábbi adatokat rögzíti:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő telefonszámát, ennek hiányában lakcímét,
c) a bejelentéskor használt telefonszámhoz tartozó előfizető nevét, címét,
d) a bejelentő által használt telefonállomás azonosított adatait,
e) a hívások rögzített tartalmát, a tűzoltási, műszaki mentési feladatot indokoló esemény helyét és jellegét, a személyi sérülés, haláleset adatait,
f) a műveletirányítás által szükségesnek tartott további, személyes adatnak nem minősülő információt.
(2) A tűzoltóság - a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében - a kárhelyszínen tartózkodó, a káresemény tekintetében érdemi információval szolgálni tudó személyek alábbi adatait rögzítheti:
a) név,
b) lakcím,
c) egyéb elérhetőség.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat és a bejelentést rögzítő hangfelvételeket a tűzoltóság 5 évig kezeli.
(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján nyilvántartott adat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - más szerv részére nem továbbítható.

II. FEJEZET
A TŰZMEGELŐZÉSI FELADATOK

II. FEJEZET
A TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOK

Tűzvédelmi hatósági feladatok

11. §   A tűzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyező, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tűzesettel kapcsolatban hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tűzvédelmi kötelezettségeiket megsértőkkel szemben tűzvédelmi bírságot szab ki.
11. §   A tűzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyező, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tűzesettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárást folytat le és hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tűzvédelmi kötelezettségeiket megsértőkkel szemben tűzvédelmi bírságot szab ki.
11/A. §   A tűzvédelmi hatóság által lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

Tűzmegelőzési feladatok

12. §
(1) Tűzvédelmi hatóságként a 13. §-ban meghatározott kivételekkel első fokon a települési önkormányzat jegyzője (körjegyző), fővárosban a főjegyző, másodfokon a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője jár el.
(2) A tűzvizsgálatban, a tűzvédelmi ellenőrzés során és a szakhatósági ügyekben az illetékes önkormányzati tűzoltóparancsnok jár el.
12. §   A tűzvédelmi hatóságként külön jogszabályban kijelölt hatóság (a továbbiakban: tűzvédelmi hatóság) jár el.
12. §
(1) Aki
a) tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata,
b) tűzoltó technika felülvizsgálata, javítása, ha a szolgáltatás végzése az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és annak területi szervei, hivatásos önkormányzati tűzoltóság, önkéntes tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott tűzvédelmi technikára vonatkozó,
b) tűzoltó technika felülvizsgálata, javítása, ha a szolgáltatás végzése a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, területi szervei, hivatásos tűzoltóságai, önkormányzati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott tűzvédelmi technikára vonatkozó,
c) beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése, kivitelezése, karbantartása, javítása, telepítése, felülvizsgálata,
c) beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés kivitelezése, karbantartása, javítása, telepítése, felülvizsgálata,
d) tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint tűzjelző és tűzoltó központok távfelügyelete,
e) tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezés,
f) tűzvédelmi szakvizsgáztatás
tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tűzvédelmi hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(1) Aki
a) tűzoltó készülékek karbantartásával kapcsolatos,
b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, önkormányzati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott tűzoltó technika felülvizsgálatával, javításával összefüggő.
b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, önkormányzati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott tűzvédelmi technika felülvizsgálatával, javításával összefüggő.
c) tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezési,
d) tűzvédelmi szakvizsgáztatási
tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben, valamint a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott szabályok szerint a tűzvédelmi hatóságnak bejelenteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(3) A tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza
a) a tevékenység gyakorlására jogosult vagy képviselője telefonszámát, elektronikus levélcímét,
b) a szolgáltatás megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint
b) a bejelentés előterjesztésének napját,
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység esetén a tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány számát és jogosultsági idejét.
c) az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység esetén a tűzoltókészülék-javító műhely címét.
c) a szolgáltatás megkezdésének és befejezésének időpontját vagy a határozatlan időpontra vonatkozó utalást, valamint
d) az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység esetén a tűzoltó készülék karbantartó szervezet címét.
(3a) A (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, a tevékenység gyakorlására jogosult vagy képviselője telefonszámának, elektronikus levélcímének kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatására való jogosultságot a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi.
(5) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató az (1) bekezdés d)-e) pontjai szerinti tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles a tűzvédelmi hatóságnak bejelenteni.
13. §
(1) Az új tűzoltótechnikai eszközök és oltóanyagok gyártásának, forgalmazásának, a meglévők módosításának engedélyezése, valamint a jogszabályban, szabványban meghatározott tűzvédelmi követelményektől való eltérés ügyében tűzvédelmi hatóságként első fokon az országos parancsnok, másodfokon a belügyminiszter jár el.
(1) Forgalomba hozni csak olyan, megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező tűzoltó-technikai terméket, tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést lehet, amely eleget tesz a tűzvédelmi biztonságossági követelményeknek.
(1) Forgalomba hozni, beépíteni, használni és készenlétben tartani csak megfelelőségi igazolással rendelkező építési terméket, tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező tűzoltó-technikai terméket, tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést (a továbbiakban együtt: termék) lehet.
(1) Forgalomba hozni, forgalmazni, beépíteni, használni és készenlétben tartani csak megfelelőségi igazolással rendelkező építési terméket, tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező tűzoltó-technikai terméket, tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést (a továbbiakban együtt: termék) lehet.
(1) Építési terméket forgalomba hozni, forgalmazni akkor lehet, ha az a 305/2011/EU rendelet szerint forgalomba hozható. Beépítéskor az építési termék teljesítményét az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott módon igazolni kell.
(1) Olyan építési termék hozható forgalomba - az egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki felhasználású építési termék kivételével -, amely rendelkezik az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott, beépítéshez szükséges iratokkal.
(2) Az új építési anyag, szerkezet, építési mód, tűz- vagy robbanásveszélyes anyag - a robbanó- és robbantóanyag kivételével -, készülék, gép, berendezés, technológia alkalmazásának, gyártásának engedélyezéséhez az országos parancsnok egyetértése szükséges.
(2) Ha a tűzoltó-technikai termék tűzvédelmi biztonságossági követelményeire nincs irányadó jogszabály, honosított harmonizált szabvány vagy műszaki követelmény, akkor az csak a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével forgalmazható.
(2) Ha a tűzoltó-technikai termékre nincs tűzvédelmi biztonságossági követelmény, azt csak a tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélye alapján lehet forgalomba hozni, beépíteni, használni és készenlétben tartani.
(2) Tűzoltó-technikai terméket forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha
a) az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja,
b) annak megfelelőségét a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolják, vagy
b) annak megfelelősége a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolt, vagy
c) tűzvédelmi, biztonságossági követelmény hiányában, vagy amennyiben a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzése nem lehetséges, a termék a tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével rendelkezik.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt esetekben a hatósági engedély, illetőleg az egyetértés csak megfelelőségi tanúsítvány megléte esetén adható meg.
(3) A hatósági engedélyezést megalapozó vizsgálati eljárásra a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány kiadására vonatkozó szabályok az irányadók.
(3) Az e törvényben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan terméknek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (a továbbiakban: EGT-megállapodás) részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a közbiztonság, illetve az emberi egészség és élet védelme tekintetében az e törvényben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
(3) Tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja.
(3) Tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha
a) az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja, vagy
b) annak megfelelősége a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolt.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott engedélyt vissza kell vonni, ha a termék nem felel meg az engedélyben meghatározott követelményeknek.
(4) A hatósági engedélyezést megalapozó vizsgálati eljárásra a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány kiadására vonatkozó szabályok az irányadók.
(4) A 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezet, amellyel szemben műszaki előírás tűzállósági vagy tűzvédelmi követelményt határoz meg, csak úgy építhető be, ha az építményszerkezet műszaki előírásban meghatározott követelményeknek való megfelelősége, az alábbi módok valamelyike szerint igazolt:
a) Magyarországon vagy az Európai Unióban akkreditált vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálati jelentés vagy az ez alapján kiadott nyilatkozat,
b) a vonatkozó EuroCode szabványok alapján elvégzett tűzállósági vagy tűzvédelmi méretezés, a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló építési napló bejegyzés, vagy
c) szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium igazolásán alapuló építési napló bejegyzés,
d) a jogszabályi előírásoknak való megfelelőséget igazoló építési napló bejegyzés, amennyiben az építményszerkezet tűzvédelmi teljesítményét a jogszabály meghatározza,
e) jogszabályban meghatározott esetben az ott meghatározott szakértő nyilatkozata.
(4) A 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezet műszaki előírásban meghatározott tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségét, az alábbi módok valamelyike szerint kell igazolni:
a) Magyarországon vagy az Európai Unióban akkreditált vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálati jelentés vagy a vizsgáló laboratórium ez alapján kiadott nyilatkozata,
b) a vonatkozó Eurocode szabványok alapján elvégzett tűzállósági vagy tűzvédelmi méretezés, a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése,
c) szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium igazolása alapján a felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése,
d) a jogszabályi előírásoknak való megfelelőség igazolására a felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése, amennyiben az adott összetételű építményszerkezet tűzvédelmi teljesítményét a jogszabály vagy tűzvédelmi műszaki irányelv meghatározza,
e) az e törvény 47. § (2) bekezdés 26. pontja alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott esetben a tűzvédelmi szakértő vagy a tűzvédelmi tervező nyilatkozata.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott tűzoltó-technikai termékek forgalmazásának, valamint a jogszabályban meghatározott tűzvédelmi előírásoktól való eltérés ügyében tűzvédelmi hatóságként első fokon a BM OKF illetékes szervezeti egysége vezetője, másodfokon a BM OKF főigazgatója jár el.
(5) A megfelelőségi igazolást, a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványt, illetve a (2) bekezdésben meghatározott hatósági engedélyt vissza kell vonni, ha a termék nem felel meg a megfelelőségi igazolásban, a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványban vagy a hatósági engedélyben megállapított követelményeknek.
(5) Az Európai Unió másik tagállamában vagy Törökországban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított vagy forgalomba hozott, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes - az előbbiektől eltérő - államban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított, (1)-(3) bekezdés szerinti termékekre az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.
(6) Ahol e törvény, illetve végrehajtási rendelete kötelezően alkalmazandó szabványt említ, ott a vonatkozó műszaki követelményt kell alatta érteni.
(6) Az EGT-megállapodásban részes államokon, illetve Törökországon kívüli harmadik országból származó tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés forgalmazásához, használatához, beépítéséhez, készenlétben tartásához a tűzvédelmi hatóság hatósági engedélye szükséges.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt termékek esetén a védelem egyenértékűségét tűzvédelmi hatóság vizsgálhatja.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott hatósági engedély tűzvédelmi megfelelőséget igazoló vizsgálati jegyzőkönyv alapján adható meg.
(7) Az (2) bekezdés b) és c) alpontjában meghatározott vizsgálatra a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírásai az irányadók.
(8) Az (1)-(3) bekezdés szerinti termék forgalomba hozatalához, forgalmazásához, beépítéséhez kiadott iratot, uniós jogi aktusokban és magyar jogszabályokban meghatározott módon vissza kell vonni, ha a termék nem felel meg az abban megállapított tulajdonságoknak, feltételeknek.
13/A. §
(1) Tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés, továbbá építési termék tűzvédelmi megfelelősége tekintetében piacfelügyeleti hatóságként a BM OKF jár el.
(1) Termék tűzvédelmi megfelelősége tekintetében a Kormány által rendeletben kijelölt piacfelügyeleti hatóság (a továbbiakban: piacfelügyeleti hatóság) jár el.
(1) Termék tűzvédelmi megfelelősége tekintetében a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: piacfelügyeleti hatóság) jár el.
(1) A 13. § (1) és (2) bekezdésben felsorolt termékek tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelősége tekintetében a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: piacfelügyeleti hatóság) jár el.
(1) A 13. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt termékek tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelősége tekintetében a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: piacfelügyeleti hatóság) jár el.
(2) Amennyiben a BM OKF megállapítja, hogy a megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező, rendeltetésszerűen használt tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés, továbbá az építési termék tűzvédelmi szempontból veszélyezteti a biztonságot, megtiltja annak forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását, illetve piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.
(2) Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a rendeltetésszerűen használt termék tűzvédelmi szempontból veszélyezteti a biztonságot, megtiltja annak forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását, és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.
(2) Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a rendeltetésszerűen használt 13. § (1)-(3) bekezdése szerinti termék tűzvédelmi szempontból veszélyezteti a biztonságot, megtiltja annak forgalomba hozatalát, forgalmazását, beépítését, felhasználását és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.
(3) A megfelelőségi igazolással, tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy a 13. § (2) bekezdésében meghatározott hatósági engedéllyel nem rendelkező termék forgalomba hozatalát a piacfelügyeleti hatóság megtiltja, és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.
(3) A megfelelőségi igazolással, tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy a 13. § (2) bekezdésében meghatározott hatósági engedéllyel nem rendelkező termék forgalomba hozatalát, forgalmazását a piacfelügyeleti hatóság megtiltja, és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.
(3) A 13. § (1)-(3) bekezdés szerinti, a forgalomba hozatalhoz, forgalmazáshoz, beépítéshez szükséges irattal nem rendelkező termék forgalomba hozatalát, forgalmazását, beépítését a piacfelügyeleti hatóság megtiltja és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.
(4) A piacfelügyeleti eljárásokban az ügyintézési határidő hatvan nap, amely egy alkalommal további hatvan nappal meghosszabbítható.
(4) A piacfelügyeleti eljárásokban az ügyintézési határidő negyvenöt nap.
(5) A jogerősen kiszabott piacfelügyeleti bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A piacfelügyeleti bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.
(6) A piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti feladat- és hatáskörét e törvény, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény, valamint jogszabály alapján gyakorolja.
(6) A piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti feladat- és hatáskörét e törvény, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény, jogszabályok, valamint műszaki előírások alapján gyakorolja.

Tűzvizsgálati feladatok

A tűzvizsgálat

14. §
(1) A tűzvizsgálatot a tűzoltásvezetőnek kell megkezdenie, aki bűncselekmény gyanúja esetén értesíti az illetékes rendőri szervet.
(1) A tűzvizsgálat a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló tűzvédelmi hatósági tevékenység.
(1) A tűzvizsgálati eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap, amely egy alkalommal további negyvenöt nappal meghosszabbítható.
(1) A tűzvizsgálati eljárás ügyintézési határideje harmincöt nap.
(2) A tűzoltóság a rendőrség kiérkezéséig köteles biztosítani a tűzeset helyszínét, továbbá azoknak a dolgoknak a megőrzését, amelyek a bűncselekmény gyanújának bizonyítékául szolgálhatnak.
(2) A tűzvédelmi hatóság bűncselekmény gyanúja esetén értesíti az illetékes rendőri szervet, amennyiben a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy katona, az illetékes katonai nyomozó hatóságot.
(2) A tűzvizsgálati eljárás során tartandó szemle a tűz keletkezési okának egyértelmű megállapítása és a bizonyítékok megsemmisülésének megelőzése érdekében haladéktalanul megtartható.
(3) A tűzvédelmi hatóság a rendőrség kiérkezéséig köteles biztosítani a tűzeset helyszínét, továbbá azoknak a dolgoknak az őrzését, amelyek a bűncselekmény gyanújának bizonyítékául szolgálnak.
(3) Amennyiben nem állapítható meg egyértelműen, hogy a tűz mely tűzoltóság területén keletkezett, vagy a tűz több megye területére is kiterjed, a tűzvizsgálat lefolytatására jogosult szervet a közös felügyeleti szerv vezetője jelöli ki.
(3) Amennyiben nem állapítható meg egyértelműen, hogy a tűz mely, a tűzvizsgálati eljárás lefolytatására jogosult tűzvédelmi hatóság illetékességi területén keletkezett, vagy a tűz több megye területére is kiterjed, a tűzvizsgálat lefolytatására jogosult szervet a közös felügyeleti szerv vezetője jelöli ki.
(4) A tűzvédelmi hatóság bűncselekmény gyanúja esetén értesíti az illetékes rendőri szervet, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy katona, az illetékes katonai nyomozó hatóságot.
(5) A tűzoltóság, a tűzvizsgáló vagy a rendőrség kiérkezéséig köteles biztosítani a tűzeset helyszínét, továbbá azoknak a tárgyaknak, eszközöknek az őrzését, amelyek a bűncselekmény gyanújának bizonyítékául szolgálnak.
(6) A tűzoltóság felhatalmazott képviselője a rendőrség helyszínre érkezéséig jogosult a tűzeset helyszínén
a) a területet lezárni,
b) a veszélyeztetett területen lakókat, a lakóhelyük elhagyására kötelezni,
c) az ügyfelet, tanút a helyszínen tartózkodásra kötelezni,
d) a helyszínen tartózkodókat - a rendőrségről szóló törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával - személyazonosságuk igazolására kötelezni,
e) helyszíni bírságot kiszabni.

III. FEJEZET
A MAGÁNSZEMÉLYEK, A JOGI SZEMÉLYEK, VALAMINT A MAGÁN- ÉS JOGI SZEMÉLYEK JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZETEINEK TŰZVÉDELEMMEL ÉS MŰSZAKI MENTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI

A magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai

15. §
(1) A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat.
(2) A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az (1) bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.
(2) A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az (1) bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.
16. §   A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket.
17. §   A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a 15. § (1) bekezdésében foglalt tűzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt.

A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai

18. §
(1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.
(1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek
a) a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló - jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban, hatósági határozatban előírt - tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni;
a) a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló - jogszabályban, hatósági határozatban előírt - tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni;
b) a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében - előzetes egyeztetés alapján - a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni;
c) a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott feltételeit biztosítani;
c) a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani;
d) biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.
(3) Az erdő és a parlag tűz elleni védelme - a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása - a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata.
18/A. §
(1) A tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre külön jogszabályban meghatározottak szerint a hivatásos tűzoltóság Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet (a továbbiakban: TMMT) készít.
(2) A létesítmény és a hozzá tartozó terület felett a rendelkezési jogot gyakorló a tűzoltóság írásos megkeresésére a TMMT elkészítéséhez szükséges műszaki és kapcsolattartási adatokat 30 napon belül köteles a hivatásos tűzoltóság rendelkezésére bocsátani.
(3) Az adatszolgáltatásra kötelezett a szöveges formátumú adatokat elektronikus úton, míg a műszaki rajzos, grafikus formátumúakat nyomtatott és elektronikus változatban kell átadnia a tűzoltóság részére.
(4) Az adatokban bekövetkezett változásokat a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb írásban 8 napon belül be kell jelenteni a hivatásos tűzoltóságnak.
(5) A hivatásos tűzoltóság a részére átadott adatokat harmadik fél részére nem adhatja át, azokat a csak Tűzoltási Műszaki Mentési Tervek készítéséhez használhatja fel.
19. §
(1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.
(1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.
(1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, ha
a) a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak,
b) az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy
c) kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevő családtagjaik) a jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban foglalt előírások szerint végezzék a tevékenységüket, illetőleg a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevő családtagjaik) a jogszabályokban meghatározott előírások szerint végezzék a tevékenységüket vagy a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik, a munkavégzésben részt vevő családtagjaik a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi előírások szerint végezzék a tevékenységüket, valamint a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és betartsák.
(3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról.
(3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról.
(3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a tűzvédelem biztosításáról megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk, ha
a) robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg vagy liter mennyiséget,
b) tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárolnak és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló összesített alapterület meghaladja az 1000 m2-t,
c) ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végeznek és a családtagokkal együtt a munkavégzésben részt vevő munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, vagy
d) olyan épületrészt, épületet üzemeltetnek, bérelnek,
da) amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség található,
db) amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, vagy
dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt.
19/A. §   A jogszabályban meghatározott lakó- és üdülőegységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, a riasztás, a menekülés lehetséges módozatait, a tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok tartalmazzák.
20. §
(1) A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a létesítmény, az épület, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatását teszi szükségessé, annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál - az új tűzveszélyességi osztályba sorolásra vonatkozó javaslat megküldésével - köteles bejelenteni.
(1) A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a létesítmény, az épület, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatását teszi szükségessé, annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni.
(1) A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi, a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni.
(1) A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a kockázati osztály megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi, a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni.
(2) Minden új tűz- vagy robbanásveszéllyel járó készülék, gép, berendezés, technológia, anyag bevezetése, illetőleg alkalmazása előtt elsődlegesen a gyártó, amennyiben az nem gondoskodott arról, akkor a forgalomba hozó köteles a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat elvégezni, illetve elvégeztetni.
(2) Minden új tűz- vagy robbanásveszélyes technológia, anyag bevezetése, vagy alkalmazása előtt elsődlegesen a gyártó, amennyiben az nem gondoskodott arról, akkor a forgalomba hozó köteles a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat elvégezni, vagy elvégeztetni.
(2) Minden tűz- vagy robbanásveszélyes technológia bevezetése, forgalomba hozatala, ezek hiányában alkalmazása előtt a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő, ezek hiányában a megrendelő vagy alkalmazó köteles a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat, legalább a kijelölt tanúsító szervezetekre vonatkozó követelményeknek megfelelő vagy akkreditált szervezettel elvégezni vagy elvégeztetni, és a vizsgálatok eredményét a tűzvédelmi hatóság kérésére rendelkezésre bocsátani.
20/A. §   Beépített tűzjelző berendezés vagy beépített tűzoltó berendezés jogszabályi rendelkezés vagy hatósági előírás alapján történő létesítési kötelezettsége esetén a beépített tűzjelző vagy beépített tűzoltó berendezés létesítését, továbbá átalakítását, bővítését, használatbavételét és megszüntetését a tűzvédelmi hatósággal előzetesen engedélyeztetni kell.
21. §
(1) A felelős tervező köteles a tervekhez tűzvédelmi fejezetet készíteni, amely tartalmazza a vonatkozó jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban és hatósági előírásokban foglalt követelmények kielégítését.
(1) A felelős tervező köteles a tervekhez tűzvédelmi fejezetet készíteni, amely tartalmazza a vonatkozó jogszabályokban, hatósági határozatokban foglalt követelmények kielégítését.
(1) Minden építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal.
(1) Jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal.
(2) A kivitelező köteles a tervben szereplő tűzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a felelős tervezőnél, illetőleg a beruházónál kezdeményezni.
(2) Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező tűzvédelmi dokumentációt csak az a természetes személy készíthet, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (tűzvédelmi tervezői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tűzvédelmi dokumentációt csak az a természetes személy készítheti, aki tűzvédelmi szakértő, vagy tűzvédelmi tervezői jogosultsággal rendelkezik.
(3) A felelős tervezőnek és a kivitelezőnek az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítéséről írásban kell nyilatkoznia.
(3) A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatása annak engedélyezhető, aki
a) büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakirányú végzettséggel és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek, és a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki vagy építész kamarának a tagja, vagy
b) a szakterületnek megfelelő tűzvédelmi szakértő (építmények tűzvédelme, vagy építész-, vagy elektromos-, vagy gépész-, vagy vegyipari-, vagy olajipari-, vagy gázipari tűzvédelmi szakértő) jogosultsággal rendelkezik.
(3) A tűzvédelmi tervezői jogosultság a tűzvédelmi tervezői névjegyzéket vezető szerv engedélyével gyakorolható. A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatása annak engedélyezhető, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakirányú végzettséggel és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek, és a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki vagy építész kamarának a tagja. A tűzvédelmi tervezői névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt.
(4) A tűzvédelmi tervezői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(5) A kivitelező köteles a tűzvédelmi dokumentációban szereplő tűzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a tervezőnél és a beruházónál kezdeményezni.
(5) A felelős műszaki vezető - annak hiányában a kivitelező - köteles a jogerős építési engedélyben, a tűzvédelmi dokumentációban és a műszaki előírásokban szereplő tűzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a tervezőnél és a beruházónál kezdeményezni.
(6) A tervezőnek és a kivitelezőnek az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítéséről írásban kell nyilatkoznia.
(6) A kivitelezőnek a kivitelezési eljárás befejezését követően az (5) bekezdésben foglaltak érvényesítéséről írásban kell nyilatkoznia.
(6) A felelős műszaki vezetőnek - annak hiányában a kivitelezőnek - az építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően az (5) bekezdésben foglaltak érvényesítéséről írásban kell nyilatkoznia.
(7) Hatósági ellenőrzés esetén a büntetlen előélet követelményének való megfelelést a tervező igazolja.
(8) Az egy naptári éven belül elvégzett több hatósági ellenőrzés esetén az első hatósági ellenőrzés alkalmával a (4) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvány költségét a tervező, a második és a további hatósági ellenőrzés esetén a névjegyzéket vezető szerv viseli.
(9) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a névjegyzéket vezető szerv
a) a tűzvédelmi tervezői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) hatósági ellenőrzés esetén annak időtartama alatt,
c) a tűzvédelmi tervezői nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
21/A. §
(1) A névjegyzéket vezető szerv a tűzvédelmi tervezőkről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza
a) a természetes személyazonosító adatokat,
b) az engedély azonosító számát,
c) az elérhetőségi címet (postacím, telefon, telefaxszám, e-mail).
(1) A névjegyzéket vezető szerv a tűzvédelmi tervezőkről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza
a) a természetes személyazonosító adatokat,
b) az engedély azonosító számát,
b) a bejelentés azonosító számát,
c) az elérhetőségi címet (postacím, telefon, telefaxszám, e-mail).
(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl a nyilvántartásnak az (1) bekezdés b) pontjában szereplő adatai is nyilvánosak. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatok nyilvánossága tekintetében a tűzvédelmi tervező nyilatkozata irányadó.
22. §
(1) Az általános és középiskolákban, a szakképző iskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végző szerv köteles gondoskodni.
(2) Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végző köteles megszervezni.
(3) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.
(3) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és éves továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.
(3) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.
(4) A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja.

IV. FEJEZET
A TŰZVÉDELMI ÉS A MŰSZAKI MENTÉSI TEVÉKENYSÉG, VALAMINT A TŰZOLTÓSÁG IRÁNYÍTÁSA

A belügyminiszter irányító tevékenysége

A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányító tevékenysége

23. §
(1) A tűzvédelem és a műszaki mentés, valamint a tűzoltóság tevékenységének központi irányítását a belügyminiszter gyakorolja.
(1) A tűzvédelem és a műszaki mentés, valamint a tűzoltóság tevékenységének központi irányítását a 24. §-ban foglaltak kivételével - a belügyminiszter a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója útján gyakorolja.
(1) A tűzvédelem és a műszaki mentés, valamint a tűzoltóság tevékenységének központi irányítását - a 24. §-ban foglaltak kivételével - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a központi katasztrófavédelmi szerv vezetője útján gyakorolja.
(2) A belügyminiszter (1) bekezdésben meghatározott irányító jogköre - a Magyar Honvédség létesítményei és a bányák föld alatti részei kivételével - a tűzvédelmet és a műszaki mentést ellátó és az abban közreműködő valamennyi szervre, minden tűzvédelmi és műszaki mentési ügyre és tevékenységre kiterjed.
(2) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (1) bekezdésben meghatározott irányító jogköre - a bányák föld alatti részei és a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - a tűzvédelmet és a műszaki mentést ellátó és az abban közreműködő valamennyi szervre, minden tűzvédelmi és műszaki mentési ügyre és tevékenységre kiterjed.
(3) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter jogköre a Magyar Honvédség létesítményei tekintetében nem terjed ki a 24. § d) pontjában meghatározott rendelkezésre.
24. §   A belügyminiszter
a) előkészíti a tűzvédelemre, a műszaki mentésre és a tűzoltóságra vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a nemzetközi szerződések tervezeteit, illetőleg a hatáskörébe tartozó rendeletalkotás és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben szabályozza a tűzvédelmet és a műszaki mentést, valamint a tűzoltóság tevékenységét;
b) egyetértési jogot gyakorol a más miniszter által tervezett - a tűzvédelmet, a műszaki mentést és a tűzoltóságot érintő - szabályozásokkal kapcsolatban;
c) gyakorolja a hivatásos önkormányzati tűzoltóság létesítésével, átszervezésével és megszüntetésével kapcsolatos egyetértési jogot;
c) kezdeményezi a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója javaslatára a települési önkormányzat képviselő testületénél a hivatásos önkormányzati tűzoltóság létrehozását és megszüntetését, illetve gyakorolja az ezekkel összefüggő egyetértési jogot;
d) meghatározza a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezése, fejlesztése, rendszeresítése, ellenőrzése, felülvizsgálata és javítása követelményeit;
e) meghatározza a tűzoltóság tagjaira vonatkozó szakmai képesítési követelményeket, a képzés rendszerét és elveit;
f) gyakorolja a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóságok, valamint a tűzoltó szakiskolák hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatban, illetőleg társadalombiztosítási ellátásáról szóló jogszabályok alkalmazása során az illetékes minisztert megillető jogokat;
g) munkáltatói jogkört gyakorol az országos parancsnok és helyettese felett;
h) meghatározza a tűzoltóság szakmai információs és adatszolgáltatási rendszerét.
24. §   A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter
a) előkészíti a tűzvédelemre, a műszaki mentésre és a tűzoltóságra vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a nemzetközi szerződések tervezeteit, illetőleg a hatáskörébe tartozó rendeletalkotás és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben szabályozza a tűzvédelmet és a műszaki mentést, valamint a tűzoltóság tevékenységét;
a) előkészíti a tűzvédelemre, a műszaki mentésre és a tűzoltóságra vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a nemzetközi szerződések tervezeteit, illetőleg a hatáskörébe tartozó rendeletalkotás és normatív utasítás kiadása útján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben szabályozza a tűzvédelmet és a műszaki mentést, valamint a tűzoltóság tevékenységét;
a) előkészíti a tűzvédelemre, a műszaki mentésre és a tűzoltóságra vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a nemzetközi szerződések tervezeteit, és a hatáskörébe tartozó rendeletalkotás és normatív utasítás kiadása útján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben szabályozza a tűzvédelmet és a műszaki mentést;
b) egyetértési jogot gyakorol a más miniszter által tervezett - a tűzvédelmet, a műszaki mentést és a tűzoltóságot érintő - szabályozásokkal kapcsolatban;
c) kezdeményezi a központi katasztrófavédelmi szerv vezetőjének javaslatára a települési önkormányzat képviselő-testületénél a hivatásos önkormányzati tűzoltóság létrehozását és megszüntetését, és gyakorolja az ezekkel összefüggő egyetértési jogot;
c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének javaslatára dönt a hivatásos tűzoltóság létrehozásáról és megszüntetéséről;
d) meghatározza a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezése, fejlesztése, rendszeresítése, ellenőrzése, felülvizsgálata és javítása követelményeit;
e) meghatározza a tűzoltóság tagjaira vonatkozó szakmai képesítési követelményeket, a képzés rendszerét és elveit;
f) gyakorolja a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóságok, valamint a tűzoltó szakiskolák hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatban, illetőleg társadalombiztosítási ellátásáról szóló jogszabályok alkalmazása során az illetékes minisztert megillető jogokat;
f) gyakorolja a hivatásos tűzoltóság, valamint a tűzoltó szakiskolák hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatban, illetve társadalombiztosítási ellátásáról szóló jogszabályok alkalmazása során a feladatkörrel rendelkező minisztert megillető jogokat;
h) meghatározza a tűzoltóság szakmai információs és adatszolgáltatási rendszerét.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójának irányító tevékenysége

A központi katasztrófavédelmi szerv vezetőjének irányító tevékenysége

24/A. §   A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója
a) közvetlen utasítást adhat a tűzoltóság egységeinek a tűz oltási és műszaki mentési feladatokban történő részvételre, az ezzel kapcsolatos felkészítésre, jelentéstételre, működési területük elhagyására, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelésére,
b) kezdeményezi a tűzoltóságok Szerelési Szabályzata, a rendkívüli állapotban alkalmazandó Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat és a tűzoltó sport versenyszabályzat kiadását,
c) koordinálja a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatait.
24/A. §   A központi katasztrófavédelmi szerv vezetője
a) közvetlen utasítást adhat a tűzoltóság egységeinek a tűz oltási és műszaki mentési feladatokban történő részvételre, az ezzel kapcsolatos felkészítésre, jelentéstételre, működési területük elhagyására, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelésére,
b) kezdeményezi a tűzoltóságok Szerelési Szabályzata, a rendkívüli állapotban alkalmazandó Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat és a tűzoltó sport versenyszabályzat kiadását,
c) koordinálja a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatait.
24/A. §   A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője
a) irányítja a hivatásos tűzoltóság tevékenységét,
b) közvetlen utasítással irányítja a tűzoltóság egységeinek a tűzoltási és műszaki mentési feladatokban történő részvételét, az ezzel kapcsolatos felkészítést, jelentéstételt, működési területük elhagyását, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelését,
c) kezdeményezi a hivatásos tűzoltóság létrehozását, megszüntetését,
d) kinevezi és felmenti a tűzoltó parancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - munkáltatói jogköröket,
e) kiadja a tűzoltóságok Szerelési Szabályzatát, a rendkívüli állapotban alkalmazandó Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzatát, a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének részletes szabályait, a hivatásos tűzoltóságok működési területét, a hivatásos tűzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszközállományát és műszaki megfelelőségük ellenőrzésének rendjét, a hivatásos tűzoltóságok létszámát és szervezési kategóriába sorolását, és a tűzoltósport versenyszabályzatát,
e) kiadja a tűzoltóságok Szerelési Szabályzatát, a rendkívüli állapotban alkalmazandó Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzatát, a tűzvédelmi műszaki irányelveket, és a tűzoltósport versenyszabályzatát,
f) koordinálja és ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóságok költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatait,
g) folyamatosan ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek költségvetési és egyéb forrásból származó pénzeszközei felhasználását,
h) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat ellátó önkéntes tűzoltó egyesület tevékenységét.
i) meghatározza a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének részletes szabályait, a hivatásos tűzoltóságok működési területét, a hivatásos tűzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszközállományát és műszaki megfelelőségük ellenőrzésének rendjét, a hivatásos tűzoltóságok létszámát és azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület részére az önállóan végezhető tűzoltási, műszaki mentési feladatok végzésére megállapodás köthető,
j) jóváhagyja a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesülettel az önálló tűzoltási és műszaki mentési tevékenység tárgyában kötött megállapodást.
k) meghatározza a tűzoltó szolgálat tűzoltási, műszaki mentési tevékenysége végrehajtásának módjára vonatkozó szakmai szabályokat és a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel való együttműködés rendjét.

Az országos parancsnok tevékenysége

25. §   Az országos parancsnok figyelemmel kíséri és segíti az önkormányzatok tűzvédelmi, műszaki mentési és tűzoltósággal kapcsolatos tevékenységét, koordinálja a tűzvédelmi kutatómunkát, kapcsolatot tart a tűzvédelemmel foglalkozó köztestületek, egyesületek országos szövetségeivel.
26. §   Az országos parancsnok
a) irányítja az állami tűzoltóság tevékenységét;
b) javaslatot tesz a belügyminiszter részére a tűzoltóság tevékenységére vonatkozó szakmai működési előírások, a tűzoltóság szakmai információs és hírrendszerére, továbbá a tűzvédelmi felvilágosítás, tájékoztatás és képzés, valamint a tűzoltóság szakmai képzése rendszerének és elveinek szabályozására, illetőleg ellátja a tűzvédelmi és a tűzoltóképzés szakfelügyeletét;
c) a tűzoltóság nemzetközi kapcsolatainak szervezésében való közreműködése során együttműködési megállapodást köt és viszonosság alapján együttműködik a külföldi és nemzetközi tűzvédelmi szervekkel;
d) közvetlen utasítást adhat a tűzoltóság egységeinek a tűzoltási és a műszaki mentési tevékenységre, az ezzel kapcsolatos felkészítésre és jelentéstételre, működési területük elhagyására, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelésére;
e) felügyeli a tűzoltóság szakmai tevékenységét;
f) gyakorolja a jogszabályban részére meghatározott engedélyezési jogkört;
g) gyakorolja a részére belügyminiszteri rendeletben megállapított hatásköröket;
h) munkáltatói jogkört gyakorol a megyei tűzoltóparancsnok felett;
i) véleményezési jogkört gyakorol a fővárosi tűzoltóparancsnok kinevezésénél és felmentésénél.

A megyei tűzoltóparancsnok tevékenysége

27. §   A megyei tűzoltóparancsnok
a) irányítja a megyei tűzoltó-parancsnokság tevékenységét;
b) figyelemmel kíséri és segíti a helyi önkormányzatok tűzvédelmi, műszaki mentési és tűzoltósággal kapcsolatos tevékenységét;
c) a hivatásos önkormányzati, valamint az önkéntes tűzoltóság szakmai felügyelete során a megye területén gyakorolja a 26. § d) - a rendkívüli készenléti szolgálata elrendelésének kivételével -, e) és a megyei tűzoltó-parancsnokság tekintetében a g) pontban meghatározott jogosítványokat;
d) ellátja az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság tevékenységének szakmai felügyeletét, segíti a tűzoltó egyesületek szakmai munkáját;
e) javaslatot tesz az országos parancsnoknak a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatának elrendelésére, valamint az összevont és az ellenőrző gyakorlatok tartására;
f) véleményezési jogkört gyakorol a hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnokának kinevezésénél, illetve felmentésénél;
g) véleményezési jogkört gyakorol a létesítményi tűzoltóság parancsnokának kinevezésénél, illetve felmentésénél.

A helyi önkormányzatok tűzoltósággal kapcsolatos tevékenysége

28. §
(1) A hivatásos önkormányzati tűzoltósággal rendelkező települési, fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete
a) átszervezheti, megszüntetheti a belügyminiszter előzetes egyetértésével a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot;
a) a belügyminiszter előzetes egyetértésével megszüntetheti a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot. Erre vonatkozóan a belügyminiszter részére a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója tesz javaslatot;
a) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter előzetes egyetértésével megszüntetheti a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot. Erre vonatkozóan a miniszter részére a központi katasztrófavédelmi szerv vezetője tesz javaslatot;
b) elrendelheti az irányítása alá tartozó tűzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatát;
c) a fővárosban az országos parancsnok véleményének kikérésével kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - munkáltatói jogköröket;
c) a fővárosban a központi katasztrófavédelmi szerv vezetője véleményének kikérésével kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - munkáltatói jogköröket;
d) az illetékes megyei tűzoltóparancsnok véleményének kikérésével kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - munkáltatói jogköröket;
d) a területi katasztrófavédelmi szerv véleményének kikérésével kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - munkáltatói jogköröket;
e) önkéntes tűzoltóság alapításában vehet részt;
f) beszámoltatja a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot.
(1) A települési önkormányzat képviselő-testülete
a) hozzájárulhat a hivatásos tűzoltóság, valamint hozzájárul - amennyiben területén működik - az önkormányzati tűzoltóság és az önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához,
b) önkormányzati tűzoltóság, önkéntes tűzoltó egyesület alapításában vehet részt,
c) gondoskodik az önkormányzati tűzoltóság fenntartásáról, működtetéséről és fejlesztéséről,
d) közreműködik a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásában, működtetésében és fejlesztésében,
e) hozzájárulhat más tűzoltóság létesítéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez.
(2) A hivatásos önkormányzati tűzoltósággal nem rendelkező települési önkormányzat képviselő-testülete
a) a belügyminiszter előzetes egyetértésével hivatásos önkormányzati tűzoltóságot hozhat létre;
a) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter előzetes egyetértésével hivatásos önkormányzati tűzoltóságot hozhat létre;
b) önkéntes tűzoltóság alapításában vehet részt;
c) gondoskodik az önkéntes tűzoltóság fenntartásáról, működtetéséről és fejlesztéséről;
d) megállapítja az önkéntes tűzoltóság fenntartásához, illetőleg a költségvetéséhez való hozzájárulás mértékét;
e) hozzájárulhat más tűzoltóság létesítéséhez.
(2) Az önkormányzati tűzoltósággal rendelkező települési önkormányzat képviselő-testülete
a) elrendelheti az irányítása alá tartozó tűzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatát,
b) beszámoltatja az önkormányzati tűzoltóparancsnokot.
(3) Az önkormányzati tűzoltósággal rendelkező települési önkormányzat képviselő-testülete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatása mellett megszüntetheti az önkormányzati tűzoltóságot. A minisztert a döntésről legalább fél évvel a megszüntetés tervezett időpontja előtt kell értesíteni.
29. §
(1) A településen az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata.
(2) Az e törvény 1. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsoroltak az általuk működtetett létesítmények oltóvíz ellátásáról saját maguk kötelesek gondoskodni.
(3) Az önkormányzatok részt vesznek a lakosság tűzvédelmi felvilágosításában, a tűzvédelmi propagandában.

V. FEJEZET
A TŰZOLTÓSÁG

A hivatásos állami és a
hivatásos önkormányzati tűzoltóság

A hivatásos tűzoltóság

30. §
(1) A hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság (a továbbiakban együtt: hivatásos tűzoltóság) egységes elvek alapján szervezett rendvédelmi szerv.
(1) A hivatásos tűzoltóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve.
(2) A hivatásos állami tűzoltóság országos tűzoltó-parancsnokságból és megyei tűzoltó-parancsnokságokból áll. Az országos parancsnokság és a megyei tűzoltó-parancsnokság jogi személy.
(2) Hivatásos tűzoltóságot a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének javaslatára a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter alapíthat.
(3) A hivatásos tűzoltóság központi szakmai felügyeleti szerve az országos parancsnokság. Területi feladatait a megyei tűzoltó-parancsnokságok útján látja el.
(3) A hivatásos tűzoltóság vezetőjének kinevezését megelőzően a kinevezési jogkör gyakorlója kikéri a működési területen működő települési - Budapesten a fővárosi kerületi - önkormányzatok képviselő-testületének a véleményét. A szükségessé váló felmentésről az érintett önkormányzatokat - az érintettel történő közléssel egyidejűleg - tájékoztatni kell.
(4) Az országos parancsnokság hatósági tevékenységet végez.
(4) Ha a települési önkormányzatok többsége, illetve a fővárosi önkormányzat a kinevezéssel szemben foglal állást, és a kinevezési jogkör gyakorlója nem állít újabb jelöltet, döntése szakmai indokairól az érintett önkormányzatokat állásfoglalásban tájékoztatja.
(5) Az országos és megyei tűzoltó-parancsnokság
a) ellátja, illetőleg koordinálja a tűzvédelmi oktató tevékenységet,
b) tűzvédelmi felvilágosítást és tájékoztatást végez;
c) jogszabályban meghatározott esetekben szakhatóságként jár el;
d) szakértői tevékenységet lát el;
e) ellátja a jogszabályokban meghatározott gazdálkodási, anyagi, pénzügyi feladatokat.
(5) A tűzoltó parancsnok vagy kijelölt helyettese évente beszámol a hivatásos tűzoltóság működési területén működő települési önkormányzat képviselő-testületének a település tűzvédelmi helyzetéről, a tűzvédelem érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról.
(6) Ha a beszámolót a települési önkormányzatok többsége, illetve a fővárosi önkormányzat nem fogadja el, három hónapon belül újabb beszámolót kell tartani. Ismételt elutasítás esetén a települési önkormányzatok többsége a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjéhez, a fővárosi önkormányzat közgyűlése a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjéhez fordulhat. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője köteles az önkormányzatok által meghatározott kérdésekre is kiterjedő átfogó vizsgálatot tartani, ennek keretében a tűzoltó parancsnok felelősségét, illetve alkalmasságát megvizsgálni. A vizsgálat eredményéről az önkormányzatokat tájékoztatni kell. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője köteles a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében a vizsgálat szerint szükséges szolgálatszervezési, szervezeti, személyi és belső irányítási intézkedéseket megtenni.
(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervei technikai eszköz állományának átszervezése során vagy a rendszerből kivonással felszabaduló gépjárműveket, eszközöket, felszereléseket pályázat útján, az önkéntes tűzoltó egyesületek támogatásaként részükre, további használatra átadja.
31. §
(1) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság a községekben, a városokban, a megyei jogú városokban és a fővárosban az önkormányzat intézményeként működik.
(2) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság
a) tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet végez, illetőleg közreműködik közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában, ennek érdekében állandó készenléti szolgálatot tart;
b) ellátja az e törvény 12. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 30. §-ának (5) bekezdésében felsorolt tevékenységeket.
b) a Kormány által rendeletben meghatározott tűzvédelmi hatósági feladatokat lát el.
(3) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság a (2) bekezdés b) pontjában foglalt feladatok ellátására is működtethető.
31. §   A hivatásos tűzoltóság
a) tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet végez, és közreműködik közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában, ennek érdekében állandó készenléti jellegű szolgálatot tart,
b) a Kormány által rendeletben meghatározott tűzvédelmi hatósági feladatokat lát el,
c) székhelyén az önkormányzat kérésére közreműködik egyes, speciális felkészültséget vagy eszközöket igénylő a középületek biztonságos üzemeltetését szolgáló feladatok ellátásában,
d) ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat ellátó önkéntes tűzoltó egyesület tevékenységét.
32. §
(1) A hivatásos tűzoltóság és a tűzoltó szakiskolák hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartoznak.
(1) A hivatásos tűzoltóság és a tűzoltó szakiskolák hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartoznak.
(2) A hivatásos tűzoltóság és a tűzoltó szakiskolák polgári állományú tagjai köztisztviselők vagy közalkalmazottak.

A tűzoltó egyesület és az önkéntes tűzoltóság

33. §   A tűzoltó egyesület a településen a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő társadalmi szervezet.

Az önkéntes tűzoltó egyesület

33. §   A tűzoltó egyesület a településen a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő társadalmi szervezet. A tűzoltó egyesület tevékenységét és működését, valamint a tűzoltó egyesületeknek a hivatásos önkormányzati, illetve önkéntes tűzoltósággal megállapodás keretében való együttműködését a tűzoltó egyesületekről szóló törvény állapítja meg.
33. §
(1) Az önkéntes tűzoltó egyesület a településen a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő egyesület, amely alapszabályában ezt tevékenysége céljaként rögzítette.
(1) Az önkéntes tűzoltó egyesület tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési tevékenységben való közreműködésére vagy részvételére (a továbbiakban: szaktevékenység) e törvényt kell alkalmazni.
(2) Az önkéntes tűzoltó egyesület tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési tevékenységben való közreműködésére (a továbbiakban: szaktevékenység) e törvényt kell alkalmazni.
(2) Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzmegelőzés körében tájékoztathatja a lakosságot az időszerű tűzvédelmi feladatokról, a lakosság részére tűzvédelemmel kapcsolatos más információs tevékenységet végezhet.
(3) Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzmegelőzés körében tájékoztathatja a lakosságot az időszerű tűzvédelmi feladatokról, a lakosság részére tűzvédelemmel kapcsolatos más információs tevékenységet végezhet.
(4) Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység körében
a) az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos tűzoltósághoz vagy az önkormányzati tűzoltósághoz,
b) a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezéséig minden tőle elvárhatót megtesz a tűz továbbterjedésének megakadályozására, a tűz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévő személyek részére történő segítségnyújtásra, a balesetek megelőzésére,
c) az eseményt észlelőket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közreműködésre kérheti fel,
d) a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűz oltásában, illetve a műszaki mentésben a tűzoltásvezető intézkedésének megfelelően működik közre.
(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság ellenőrzi az önkéntes tűzoltó egyesület szakmai tevékenységét. Ha az ellenőrzés során hiányosságot tapasztal, az önkéntes tűzoltó egyesületet a hiányosságok pótlására hívja fel.
33/A. §
(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság ellenőrzi az önkéntes tűzoltó egyesület szakmai tevékenységét. Ha az ellenőrzés során hiányosságot tapasztal, az önkéntes tűzoltó egyesületet a hiányosságok pótlására hívja fel.
(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkéntes tűzoltó egyesületek részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak.
33/B. §
(1) Szaktevékenységet az önkéntes tűzoltó egyesületnek csak olyan nagykorú, cselekvőképes, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező tagja végezhet, aki életkoránál, egészségi, fizikai állapotánál fogva alkalmas és erre önként vállalt kötelezettséget.
(2) A szaktevékenység végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és azt az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjának át kell adni, aki azt visszavonásig őrzi. A kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat bármikor, határidő nélkül visszavonható.
(3) Az önkéntes tűzoltó egyesületnek a szaktevékenységet végző tagja mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.
(4) Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjaként azt lehet kijelölni, aki a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló miniszteri rendeletben előírt képesítéssel rendelkezik.
(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja önkéntes tűzoltó egyesületben vezető tisztséget nem tölthet be. A hivatásos állomány tagja az önkéntes tűzoltó egyesületben tagsági jogviszonyt létesíthet, amelyet köteles szolgálati elöljárójának írásban bejelenteni. Amennyiben az egyesületi tevékenysége során bármilyen jogcímen díjazásban részesül, úgy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvénynek a más keresőfoglalkozás folytatására vonatkozó szabályai szerint köteles eljárni.
(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja önkéntes tűzoltó egyesületben vezető tisztséget nem tölthet be. A hivatásos állomány tagja az önkéntes tűzoltó egyesületben tagsági jogviszonyt létesíthet, amelyet köteles szolgálati elöljárójának írásban bejelenteni. Amennyiben az egyesületi tevékenysége során bármilyen jogcímen díjazásban részesül, úgy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvénynek a más keresőfoglalkozás folytatására vonatkozó szabályai szerint köteles eljárni.

A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület

33/C. §
(1) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység körében
a) az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos tűzoltósághoz vagy az önkormányzati tűzoltósághoz,
b) a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezéséig minden tőle elvárhatót megtesz a tűz továbbterjedésének megakadályozására, a tűz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévő személyek részére történő segítségnyújtásra, a balesetek megelőzésére,
c) az eseményt észlelőket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közreműködésre kérheti fel,
d) a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűz oltásában, illetve a műszaki mentésben a tűzoltásvezető intézkedésének megfelelően működik közre.
(2) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület tagja szaktevékenysége teljesítése során keletkezett kárának megtérítésére a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) az e törvényben foglalt eltérésekkel irányadó.
(2) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület tagja szaktevékenysége teljesítése során keletkezett kárának megtérítésére, valamint a szaktevékenységével összefüggésben őt ért személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíj iránti igénye érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel irányadók.
33/A. §
(1) Szaktevékenységet az önkéntes tűzoltó egyesületnek csak olyan nagykorú, cselekvőképes, külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező tagja végezhet, aki életkoránál, egészségi, fizikai állapotánál fogva alkalmas és erre önként vállalt kötelezettséget.
(2) A szaktevékenység végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és azt az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjának át kell adni, aki azt visszavonásig őrzi. A kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat bármikor, határidő nélkül visszavonható.
33/B. §
(1) Az önkéntes tűzoltó egyesület tagjának a szaktevékenység végzésével kapcsolatos elmaradt jövedelmének és költségeinek megtérítésére az önkéntes tűzoltó egyesület alapszabálya az irányadó.
(2) Az önkéntes tűzoltó egyesület tagja szaktevékenysége teljesítése során keletkezett kárának megtérítésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) e törvényben foglalt eltérésekkel irányadó.
33/C. §   Az önkéntes tűzoltó egyesületnek a szaktevékenységet végző tagja mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.
33/D. §   Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjaként azt lehet kijelölni, aki a külön jogszabályban előírt képesítéssel rendelkezik.
33/D. §
(1) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület a szaktevékenység végzésére írásban megállapodást köt a hivatásos tűzoltósággal.
(2) Az együttműködési megállapodás megkötésének feltétele, hogy
a) a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagja a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló miniszteri rendeletben előírt képesítéssel rendelkezik, és
b) az közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület működése egyébként megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek.
(3) Együttműködési megállapodás határozatlan időre köthető, és azt a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület az együttműködési megállapodásban meghatározott határidővel írásban indokolás nélkül felmondhatja.
(4) A hivatásos tűzoltóság az együttműködési megállapodást írásban, azonnali hatállyal csak akkor mondhatja fel, ha
a) az együttműködési megállapodás megkötésének bármely feltétele a továbbiakban már nem áll fenn.
b) a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület a jogszabályokban foglalt előírásokat ismételten vagy súlyosan megsérti.
(5) Az együttműködési megállapodást bármely fél megfelelő indokolással, írásban, azonnali hatállyal felmondhatja, ha a másik fél az együttműködési megállapodásból folyó kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi.
(6) A hivatásos tűzoltóság és a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület közötti együttműködési megállapodás megkötését, annak megszüntetését a hivatásos tűzoltóság székhelye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének kell jelenteni.
(7) Az együttműködési megállapodásra egyebekben a Ptk. az irányadó.
33/E. §
(1) Az önkéntes tűzoltó egyesület a szaktevékenység végzésére írásban megállapodást köt a hivatásos tűzoltósággal.
(2) Az együttműködési megállapodás megkötésének feltétele, hogy
a) az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagja a külön jogszabályban előírt képesítéssel rendelkezik, és
b) az egyesület működése egyébként megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek.
(3) Együttműködési megállapodás határozatlan időre köthető, és azt az önkéntes tűzoltó egyesület az együttműködési megállapodásban meghatározott határidővel írásban indokolás nélkül felmondhatja.
(4) A hivatásos tűzoltóság az együttműködési megállapodást írásban, azonnali hatállyal csak akkor mondhatja fel, ha
a) az együttműködési megállapodás megkötésének bármely feltétele a továbbiakban már nem áll fenn,
b) az önkéntes tűzoltó egyesület a jogszabályokban foglalt előírásokat ismételten vagy súlyosan megsérti.
(5) Az együttműködési megállapodást bármely fél megfelelő indokolással, írásban, azonnali hatállyal felmondhatja, ha a másik fél az együttműködési megállapodásból folyó kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi.
(6) A hivatásos tűzoltóság és az önkéntes tűzoltó egyesület közötti együttműködési megállapodás megkötését, annak megszüntetését a hivatásos tűzoltóság székhelye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének kell jelenteni.
(7) Az együttműködési megállapodásra egyebekben a Ptk. az irányadó.
33/E. §
(1) Az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell
a) a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesületnek a szaktevékenység ellátására vonatkozó kötelezettségvállalását, különösen az annak érdekében vállalt szolgálati rendjét, értesíthetőségének módját, szakmai igénybevehetőségének körét, és azt, hogy a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület a szaktevékenységet milyen földrajzi területen látja el (a továbbiakban: tevékenységi terület).
b) a hivatásos tűzoltóság részéről a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége ellátásának elősegítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, így különösen a szakmai továbbképzés, gyakorlat szervezését a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület részére, az időszerű tűzvédelmi feladatokra vonatkozó, a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület tűzmegelőzési tevékenységéhez, a lakosság tájékoztatásához szükséges adatoknak a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület rendelkezésre bocsátásának rendjét,
c) a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesületet tevékenységi területén keletkezett tűzesetről, műszaki mentésről, katasztrófáról való kölcsönös értesítés rendjét.
(2) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület a megállapodásban vállalhatja, hogy kivételes esetben - a hivatásos tűzoltóság kérésére - tevékenységi területén kívül is végez szaktevékenységet.
(3) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület a szaktevékenység ellátásáért díjazást nem köthet ki.
(4) A hivatásos tűzoltóság a vele megállapodást kötő közreműködő tűzoltó egyesületnek támogatást nyújthat.

A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület

33/F. §
(1) Az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell
a) az önkéntes tűzoltó egyesületnek a szaktevékenység ellátására vonatkozó kötelezettségvállalását, különösen az annak érdekében vállalt szolgálati rendjét, értesíthetőségének módját, szakmai igénybevehetőségének körét, és azt, hogy az önkéntes tűzoltó egyesület a szaktevékenységet milyen földrajzi területen látja el (a továbbiakban: tevékenységi terület),
b) tűzoltóság részéről az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége ellátásának elősegítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, így különösen a szakmai továbbképzés, gyakorlat szervezését az önkéntes tűzoltó egyesület részére, az időszerű tűzvédelmi feladatokra vonatkozó, az önkéntes tűzoltó egyesület tűzmegelőzési tevékenységéhez, a lakosság tájékoztatásához szükséges adatoknak az önkéntes tűzoltó egyesület rendelkezésre bocsátásának rendjét,
c) az önkéntes tűzoltó egyesületet tevékenységi területén keletkezett tűzesetről, műszaki mentésről, katasztrófáról való kölcsönös értesítés rendjét.
(1) A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületre a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesületre vonatkozó szabályokat a (2) bekezdésben és a 33/G. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az önkéntes tűzoltó egyesület a megállapodásban vállalhatja, hogy kivételes esetben - a hivatásos tűzoltóság kérésére - tevékenységi területén kívül is végez szaktevékenységet.
(2) A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője jóváhagyásával a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjével kötött megállapodás alapján - az (1) bekezdés alapján gyakorolt tevékenységen túl - a vállalt tevékenységi területen önállóan végez tűzoltási, műszaki mentési feladatokat.
(3) Az önkéntes tűzoltó egyesület a szaktevékenység ellátásáért díjazást nem köthet ki.
(4) A hivatásos tűzoltóság a vele megállapodást kötő tűzoltó egyesületnek támogatást nyújthat.
33/G. §   Az önkéntes tűzoltó egyesület a működés, a fenntartás, valamint a létesítés, a fejlesztés és felújítás költségeihez pályázatot nyújthat be a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz.
33/G. §
(1) A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesülettel kötött együttműködési megállapodásban az önállóan ellátott szaktevékenység ellátásának módjáról külön kell rendelkezni.
(2) A rendvédelmi szervek kártérítési felelősségéről rendelkező jogszabályokat az önállóan beavatkozó tűzoltó egyesületekre is alkalmazni kell.

Az önkormányzati tűzoltóság

34. §
(1) Az önkéntes tűzoltóság a települési önkormányzat és a tűzoltó egyesület által közösen alapított köztestület (Ptk. 65. §), amely tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálatot lát el, és önálló működési területtel rendelkezik. A működési terület megállapítását a székhely szerinti települési önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezi a belügyminiszternél.
(1) Az önkéntes tűzoltóság a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás és a tűzoltó egyesület által közösen alapított köztestület (Ptk. 65. §), amely tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálatot lát el, és önálló működési területtel rendelkezik. A működési terület megállapítását a székhely szerinti települési önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezi a belügyminiszternél.
(1) Az önkéntes tűzoltóság a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás és a tűzoltó egyesület által közösen alapított köztestület (Ptk. 65. §), amely tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálatot lát el, és önálló működési területtel rendelkezik. A működési terület megállapítását a székhely szerinti települési önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezi a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternél.
(1) Az önkéntes tűzoltóság a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás és a tűzoltó egyesület által közösen alapított köztestület, amely kérheti közhasznúsági nyilvántartásba vételét. Az önkéntes tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálatot lát el, és önálló működési területtel rendelkezik. A működési terület megállapítását a székhely szerinti települési önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezi a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternél.
(1) Az önkormányzati tűzoltóság a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás és az önkéntes tűzoltó egyesület által közösen vagy a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás által önállóan alapított köztestület, amely a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás közigazgatási területén, a hivatásos tűzoltósággal kötött együttműködési megállapodás alapján és annak szakmai iránymutatása alapján tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálatot lát el és közreműködik közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában. Az önkormányzati tűzoltóság kérheti közhasznúsági nyilvántartásba vételét.
(2) Az önkéntes tűzoltóság parancsnokát a megyei tűzoltóparancsnok véleményének kikérése mellett a köztestület nevezi ki.
(2) Az önkéntes tűzoltóság parancsnokát a területi katasztrófavédelmi szerv vezetője véleményének kikérése mellett a köztestület nevezi ki.
(2) Az önkormányzati tűzoltóság parancsnokát a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője egyetértésével a köztestület nevezi ki.
(3) Az önkéntes tűzoltóság székhelye szerinti települési önkormányzat részére a központi költségvetés az átvállalt feladattal arányos költségfedezetet biztosítja.
(3) Az önkormányzati tűzoltóság székhelye szerinti települési önkormányzat részére a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetéséből erre a célra biztosított költségkeret mértékéig az általuk végzett feladattal arányos költségfedezetet biztosítja.
(3) Az önkormányzati tűzoltóságok részére, az általuk végzett feladattal arányos költségfedezetet a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter az erre a célra rendelkezésre álló költségvetési keret mértékéig biztosítja.
(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkormányzati tűzoltóság részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak.

A létesítményi tűzoltóság

35. §
(1) A létesítményi tűzoltóság a gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy tevékenységével összefüggő tűzoltási és más műszaki mentési feladatok elsődleges ellátására létrehozott és fenntartott szervezet. A létesítményi tűzoltóságot több gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy közösen is létrehozhatja és fenntarthatja.
(1) A létesítményi tűzoltóság a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggő tűzoltási és más műszaki mentési feladatok elsődleges ellátására létrehozott és fenntartott szervezet. A létesítményi tűzoltóságot több gazdálkodó szervezet közösen is létrehozhatja és fenntarthatja.
(2) A létesítményi tűzoltóság a fenntartó szervezetén belül, annak szervezeti egységeként, gazdasági társaságként vagy közhasznú társaságként is működhet.
(2) A létesítményi tűzoltóság a fenntartó szervezetén belül, annak szervezeti egységeként, gazdasági társaságként vagy kooperációs társaságként, illetve más nonprofit gazdasági társaságként is működhet.
(3) A létesítményi tűzoltóság vezetőjét (parancsnokát) a munkáltató nevezi ki és menti fel.
(4) Jogszabály a gazdálkodó szervezetet vagy más jogi személyt létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezhet.
(5) A fenntartó szervezetén belüli létesítményi tűzoltóság főfoglalkozású, továbbá alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból is állhat. Készenléti szolgálatot a fenntartó által meghatározottak szerint lát el.
35/A. §   A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a Magyar Honvédség tűzoltó szervezetei felett a létesítményi tűzoltóságra vonatkozóan e törvényben meghatározott irányítási és ellenőrzési jogkört nem gyakorolja.

AZ ÖNKÉNTES ÉS A LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁGRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS A LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁGRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

36. §   Az önkéntes, illetőleg a létesítményi tűzoltóság feladatainak ellátására a 35. § (1) bekezdés szerint létesítésre kötelezettek megállapodást köthetnek egymással, illetőleg a települési önkormányzattal. Az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság létrehozását és megszüntetését, továbbá a tűzoltói feladatok ellátására kötött megállapodást az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak be kell jelenteni.
36. §
(1) Az önkormányzati, vagy a létesítményi tűzoltóság feladatainak ellátására a 35. § (1) bekezdés szerint létesítésre kötelezettek megállapodást köthetnek egymással, illetve a települési önkormányzattal.
(2) Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság létrehozását és megszüntetését, továbbá a tűzoltói feladatok ellátására kötött megállapodást a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóságnak be kell jelenteni.
(3) Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság esetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság ellenőrzi a tűz elleni védekezési, műszaki mentési tevékenység végrehajtását, az ehhez szükséges személyi, és technikai feltételek meglétét, a tűz elleni védekezési, műszaki mentési feladatokra való felkészültség és felkészülés helyzetét.
(4) Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság a (3) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során hiányosságot tár fel, a mulasztót annak pótlására hívja fel.
(5) Ha az önkormányzati tűzoltóság a hiányosság pótlása iránt nem, vagy nem megfelelően intézkedik, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a 34. § (3) bekezdése szerinti költségfedezetet a hiányosságból eredő feladatellátási-képesség csökkenésével arányos módon csökkenti.
37. §
(1) Az önkéntes és a létesítményi tűzoltónak a tűzoltás, műszaki mentés, az ezekre való felkészítés és a rendkívüli készenléti szolgálat időtartamára a munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét az igénybe vevő téríti meg. Ennek alapján az igénybe vett önkéntes és létesítményi tűzoltó társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.
(1) Az önkéntes és a létesítményi tűzoltóknak a tűzoltás, műszaki mentés, az ezekre való felkészítés és a rendkívüli készenléti szolgálat időtartamára a munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét az igénybe vevő téríti meg.
(1) Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóknak a tűzoltás, műszaki mentés, az ezekre való felkészítés és a rendkívüli készenléti szolgálat időtartamára a munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét az igénybe vevő téríti meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására igénybe vett önkéntes és létesítményi tűzoltó élelmezéséről és elszállásolásáról, valamint a felmerült szükségszerű és indokolt költségeinek megtérítéséről az igénybe vevő köteles gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására igénybe vett önkormányzati és létesítményi tűzoltó élelmezéséről és elszállásolásáról, valamint a felmerült szükségszerű és indokolt költségeinek megtérítéséről az igénybe vevő köteles gondoskodni.
(3) Az önkéntes és a létesítményi tűzoltó kiesett jövedelme, illetve az általa elszenvedett kár megtérítésére, illetőleg kártalanítására, ha az igénybevétel
a) a működési területen belül történt, akkor a székhely szerinti települési önkormányzat, illetőleg a létesítmény fenntartója;
b) a működési területen kívül történt, akkor külön jogszabályban meghatározott módon az országos parancsnokság köteles, amennyiben azok más jogviszonyból nem térülnek meg.
b) a működési területen kívül történt, akkor külön jogszabályban meghatározott módon a központi katasztrófavédelmi szerv köteles, amennyiben azok más jogviszonyból nem térülnek meg.
(3) Az önkormányzati önkéntes és a létesítményi tűzoltó kiesett jövedelme, illetve az általa elszenvedett kár megtérítésére, illetve kártalanítására, ha az igénybevétel
a) a székhely szerinti vagy az alapító önkormányzati társulás településeinek közigazgatási határain belül történt, akkor a székhely szerinti települési önkormányzat, illetve a létesítmény fenntartója,
b) az a) pontban meghatározott területen kívül történt, akkor külön jogszabályban meghatározott módon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve
köteles, amennyiben azok más jogviszonyból nem térülnek meg.
38. §   A készenlétet ellátó önkéntes és létesítményi tűzoltó mentesíthető
- a tartalékos katonai szolgálat,
- a polgári védelmi kötelezettség,
- részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése
38. §   A készenlétet ellátó önkormányzati és létesítményi tűzoltó mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.
39. §   Az önkéntes és a létesítményi tűzoltó, valamint a tűzoltó egyesület tagja egyenruha viselésére jogosult.
39. §
(1) Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltó, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület tagja a ruházati és öltözködési szabályzatnak megfelelő egyenruha viselésére jogosult.
(2) A viselt egyenruha a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre nem lehet alkalmas.
(3) Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltó, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület tagja a hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat, illetve gépjárművön csak az önkormányzati, illetve létesítményi tűzoltóság feliratot helyezheti el, az önkéntes vagy létesítményi tűzoltóság bejegyzett elnevezésével.
(4) Az önkormányzati, a létesítményi tűzoltó és az önkéntes tűzoltó egyesület tagja részére - a képesítési követelmények megszerzését követően - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve egységes igazolványt ad ki.
(5) Az igazolvány adattartalma:
a) az önkormányzati, létesítményi tűzoltóság, az önkéntes tűzoltó egyesület megnevezése,
b) a tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja arcfényképe,
c) a tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja neve,
d) az igazolvány érvényességi ideje.
e) beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületi tag esetén a „beavatkozó önkéntes tűzoltó” megnevezés.
(6) Az (5) bekezdésében meghatározott igazolványt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a (7) bekezdés alapján vezetett nyilvántartás alapján állítja ki. Az igazolványt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az érvényességi idő lejártakor visszavonja vagy megújítja.
(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az önkormányzati, a létesítményi tűzoltó és az önkéntes tűzoltó egyesület tagja nyilvántartási számmal történő azonosítása, az önkormányzati, létesítményi tűzoltóság és az önkéntes tűzoltó egyesület tevékenysége jogszabályoknak megfelelő működése ellenőrzése érdekében az önkormányzati, létesítményi tűzoltók és az önkéntes tűzoltó egyesület tagjáról vezetett nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvántartás) rögzíti:
a) az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, értesítési címét,
b) a képesítési követelményeknek való megfelelést igazoló okmány számát, a képző intézmény megnevezését, a kiállítás időpontját,
c) az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja nyilvántartásba történő felvételének napját,
d) annak az önkormányzati, létesítményi tűzoltóságnak, önkéntes tűzoltó egyesületnek a bejegyzett elnevezését és székhelyét, amelynek tagja,
e) az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja igazolványának számát, kiállításának keltét,
f) az igazolvány cseréje, pótlása tényét, illetve ezek megtagadásának tényét,
g) az igazolvány visszavonásának és érvénytelenségének tényét, a törlés időpontját és okát,
h) az önkormányzati, létesítményi tűzoltó alkalmazása és az önkéntes tűzoltó egyesület tagja tagsága megszűnésének tényét és időpontját.
(8) A (7) bekezdés szerinti adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat az önkormányzati, létesítményi tűzoltóság vezetője, az önkéntes tűzoltó egyesület vezetője 15 napon belül szolgáltatja.
(9) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a nyilvántartásába kizárólag az e törvényben meghatározott esetben jogosult adatokat bejegyezni, valamint a nyilvántartásból adatot törölni.
(10) A nyilvántartásból - jogszabályban meghatározott módon - a (7) bekezdésben meghatározott célra a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára szolgáltatható adat.
(11) Az önkormányzati, létesítményi tűzoltói tevékenység, az önkéntes tűzoltó egyesületi tagság megszűnése, és az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagjának halála esetén adatainak a nyilvántartásban történő kezelését meg kell szüntetni. Az adatokat a nyilvántartásban történő kezelés megszüntetésétől számított legfeljebb 5 évig a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja tevékenysége későbbi ellenőrzése céljából tovább tárolhatja.
40. §   A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek kártérítési felelősségéről rendelkező jogszabályokat az önkéntes és a létesítményi tűzoltókra is alkalmazni kell. Az ennek alapján járó összeget az igénybe vevő fizeti meg.
40. §   A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek kártérítési felelősségéről rendelkező jogszabályokat az önkéntes és a létesítményi tűzoltókra is alkalmazni kell. Az ennek alapján járó összeget az igénybe vevő fizeti meg.
40. §   A rendvédelmi szervek kártérítési felelősségéről rendelkező jogszabályokat az önkéntes és a létesítményi tűzoltókra is alkalmazni kell. Az ennek alapján járó összeget az igénybe vevő fizeti meg.
40. §   A rendvédelmi szervek kártérítési felelősségéről rendelkező jogszabályokat az önkormányzati és a létesítményi tűzoltókra is alkalmazni kell. Az ennek alapján járó összeget az igénybe vevő fizeti meg.

A tűzoltóság anyagi, pénzügyi ellátása

41. §
(1) A hivatásos állami tűzoltóság fejlesztésével, működésével és fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetét a központi költségvetés a Belügyminisztérium útján biztosítja.
(1) A hivatásos tűzoltóság létesítésének, működésének, fenntartásának, fejlesztésének költségeit a központi költségvetés a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetésén keresztül biztosítja.
(2) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság működésének és fenntartásának költségeit a központi költségvetés az illetékes önkormányzat útján normatív hozzájárulásként, a létesítés és a fejlesztés költségeit pedig pályázati formában a Belügyminisztérium útján biztosítja. A pályázat - a belügyminiszter által rendeletben szabályozott feltételek szerint - a fejlesztési költség egészére vagy annak meghatározott részére irányulhat.
(2) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság működésének és fenntartásának költségeit a központi költségvetés az illetékes önkormányzat útján normatív hozzájárulásként, a létesítés, a fejlesztés és a felújítás költségeit pályázati formában a Belügyminisztérium útján biztosítja. A pályázat - a belügyminiszter által rendeletben szabályozott feltételek szerint - a fejlesztési költség egészére vagy annak meghatározott részére irányulhat.
(2) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság működésének és fenntartásának költségeit a központi költségvetés az illetékes önkormányzat útján normatív hozzájárulásként, a létesítés, a fejlesztés és a felújítás költségeit pályázati formában a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium útján biztosítja. A pályázat - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által rendeletben szabályozott feltételek szerint - a fejlesztési költség egészére vagy annak meghatározott részére irányulhat.
(2) A központi költségvetésből történő támogatás mértékének meghatározása során a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által meghatározott, és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által jóváhagyott állománytáblázatban és gépjárműállomány-táblázatban rögzítetteket kell alapul venni.
(3) A központi költségvetésből történő hozzájárulás mértékét legalább a hivatásos önkormányzati tűzoltóság előírt legkisebb létszámának és gépjárműállományának figyelembevételével kell megállapítani.
(3) A hivatásos tűzoltóság és az önkormányzati tűzoltóság fenntartásával és működésével kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetésében kell biztosítani. Ebből kell gondoskodni a működési területen kívüli vonulások költségeiről. A szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltók kártérítésére szolgáló fedezetet a munkáltató köteles biztosítani.
(3) A hivatásos tűzoltóság és az önkormányzati tűzoltóság fenntartásával és működésével kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetésében kell biztosítani. Ebből kell gondoskodni a működési területen kívüli vonulások költségeiről. A szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltók kártérítésére és sérelemdíjának kifizetésére szolgáló fedezetet a munkáltató köteles biztosítani.
(4) A hivatásos és az önkéntes tűzoltóság fenntartásával és működésével kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetére a Belügyminisztérium fejezet költségvetésében elkülönített tartalékalapot kell biztosítani. Ebből kell gondoskodni a működési területen kívüli vonulások költségeiről, illetőleg a szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltók kártérítéséről.
(4) A hivatásos és az önkéntes tűzoltóság fenntartásával és működésével kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetére a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által felügyelt fejezet költségvetésében elkülönített tartalékalapot kell biztosítani. Ebből kell gondoskodni a működési területen kívüli vonulások költségeiről, illetőleg a szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltók kártérítéséről.
(4) A hivatásos és az önkéntes tűzoltóság fenntartásával és működésével kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetére a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által felügyelt fejezet költségvetésében elkülönített tartalékalapot kell biztosítani. Ebből kell gondoskodni a működési területen kívüli vonulások költségeiről. A szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltók kártérítésére szolgáló fedezetet a munkáltató köteles biztosítani.
(4) A tűzoltóság fenntartója a tűzoltóság készenléti szolgálatot, és a tűzoltás irányítását ellátó tagjai részére szolgálati tevékenységükre vonatkozóan köteles élet- és balesetbiztosítást kötni.
(5) A tűzoltóság fenntartója a tűzoltóság készenléti szolgálatot, illetve a tűzoltás irányítását ellátó tagjai részére szolgálati tevékenységükre vonatkozóan köteles élet- és baleset-biztosítást kötni.
(5) Az önkormányzati tűzoltóságok létesítésével, fejlesztésével, fenntartásával és működésével kapcsolatos költségek fedezetéről a székhely szerinti települési önkormányzat, és az önkormányzati tűzoltóság által védett települések önkormányzatai, valamint az általuk végzett feladattal arányosan a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervén keresztül a központi költségvetés gondoskodik.
(5) Az önkormányzati tűzoltóságok létesítésével, fejlesztésével, fenntartásával és működésével kapcsolatos költségek fedezetéről a székhely szerinti települési önkormányzat, és az önkormányzati tűzoltóság elsődleges műveleti körzete szerinti települések önkormányzatai, valamint az általuk végzett feladattal arányosan a központi költségvetés gondoskodik.
(6) Az önkéntes tűzoltóságok létesítésével, fejlesztésével, fenntartásával és működésével kapcsolatos költségek fedezetéről a székhely szerinti települési önkormányzat, valamint az átvállalt feladattal arányosan a központi költségvetés gondoskodik.
(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint az önkormányzati tűzoltóság tagjai, továbbá az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységet irányító tagja a külön jogszabályban előírt képesítés megszerzésére kötelezett.
(7) A tűzoltóságok tagjai a belügyminiszter által rendeletben előírt képesítés megszerzése során a Belügyminisztérium tűzoltó szakiskoláiban tandíjmentességet élveznek. A képzéssel kapcsolatos egyéb költségek fedezetét a hivatásos tűzoltóság tagja és az önkéntes tűzoltóság tisztségviselői esetében a központi költségvetésből a Belügyminisztérium biztosítja, más hallgatók esetében a küldő szerv vagy a hallgató viseli.
(7) A hivatásos tűzoltóság tagja, illetőleg a hivatásos tűzoltó, valamint az önkéntes tűzoltóság tisztségviselői a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által rendeletben előírt képesítés megszerzése során a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium tűzoltó szakiskoláiban tandíjmentességet élveznek. A képzéssel kapcsolatos egyéb költségek fedezetét a hivatásos tűzoltóság tagja, illetőleg a hivatásos tűzoltó, valamint az önkéntes tűzoltóság tisztségviselői esetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium biztosítja, más hallgatók esetében a küldő szerv vagy a hallgató viseli.
(7) A hivatásos tűzoltóság tagjai, valamint az önkéntes tűzoltóság tisztségviselői a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által rendeletben előírt képesítés megszerzése során a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium szakképző tanintézetében tandíjmentességet élveznek. A képzéssel kapcsolatos egyéb költségek fedezetét a küldő szerv vagy a hallgató viseli.
(7) A képzés költségeit - a külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - a küldő szerv vagy a hallgató viseli.
(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szervek tagjai, az önkormányzati tűzoltóságok tisztségviselői, valamint az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységet irányító tagjai a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által rendeletben előírt képesítés megszerzése során a képzés költségei tekintetében mentességet élveznek a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet szakképző intézményében. A képzéshez kapcsolódó utazási, élelmezési, szállás-, tanszer-, tankönyv-, jegyzet-, bizonyítvány-, a vizsgabizottság működésével kapcsolatos költségeket, valamint a képzéshez szükséges foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok költségeit a beiskolázó szerv vagy a képzésben résztvevő viseli.
42. §   A létesítményi tűzoltóság létesítésével, fejlesztésével, fenntartásával és működésével kapcsolatos költségek fedezetéről a tűzoltóság létesítője gondoskodik.
42/A. §   A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (a továbbiakban: Repülőtér) működő Repülőtéri Hivatásos Tűzoltóság működési, fenntartási és alapfeladatai ellátásához szükséges fejlesztési költségeit - a személyi állomány bér- és bérjellegű költségei és általános tűzoltó-szakmai képzési költségei kivételével -, továbbá a repülőtér és a légijárművek szakismereteivel összefüggő, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványainak és ajánlott gyakorlatainak megfelelő alap- és éves megújító képzés (elméleti és gyakorlati) szervezését és költségeit a Repülőtér üzembentartója biztosítja a Repülőtér üzemben tartója és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve erre vonatkozó megállapodása szerint.

VI. FEJEZET
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. §
(1) Tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők.
(2) A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot a jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban előírt tűzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki.
(2) A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot a jogszabályban előírt tűzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki.
(3) A jogerősen kiszabott tűzvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A tűzvédelmi bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.
(4) A tűzvédelmi bírság helyszíni bírságként is kiszabható.
44. §   Kizárólag a hivatásos és az önkéntes tűzoltóságok tűzoltási és műszaki mentéshez szükséges technikai eszközeinek, felszereléseinek beszerzésére, fejlesztésére használható fel
a) a tűzvédelmi bírság bevétele,
b) a vagyonbiztosítás címén a biztosítóhoz befolyt biztosítási díjak 1%-a.
44. §
(1) A biztosító köteles a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 1. számú melléklete „A” részének 3-5., 6. a) és 7-11. pontjaiban, valamint a „B” részének b), d)-e) alpontjaiban meghatározott biztosítási ágazatokból befolyt biztosítási díjak 1%-át hozzájárulás címén - a hivatásos és az önkéntes tűzoltóságok tűzoltáshoz és műszaki mentéshez szükséges technikai eszközei, felszerelései fejlesztésének céljára - a központi költségvetésbe befizetni.
(1) A biztosító köteles a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 1. számú melléklete „A” részének 3-5., 6. a) és 7-11. pontjaiban, valamint a „B” részének b), d)-e) alpontjaiban meghatározott biztosítási ágazatokból befolyt biztosítási díjak 1%-át hozzájárulás címén - a hivatásos és az önkéntes tűzoltóságok részére a tűzoltáshoz és műszaki mentéshez, valamint a belügyminiszter által alapított, a szakágazat képzési feladatait ellátó oktatási intézmény részére tűzoltó célú szakképzéséhez szükséges technikai eszközök, felszerelések fejlesztésének, felújításának céljára - a központi költségvetésbe befizetni.
(1) A biztosító köteles a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 1. számú melléklete „A” részének 3-5., 6. a) és 7-11. pontjaiban, valamint a „B” részének b), d)-e) alpontjaiban meghatározott biztosítási ágazatokból befolyt biztosítási díjak 1,5%-át hozzájárulás címén - a hivatásos és az önkéntes tűzoltóságok részére a laktanya építési beruházáshoz, a tűzoltáshoz és műszaki mentéshez, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által felügyelt tűzjelzési és monitoring lakossági riasztó-tájékoztató eszközök létesítésére és az általa alapított, a szakágazat képzési feladatait ellátó oktatási intézmény részére tűzoltó célú szakképzéséhez szükséges technikai eszközök, felszerelések fejlesztésének, felújításának céljára - a központi költségvetésbe befizetni.
(1) A biztosító köteles a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 1. számú melléklete „A” részének 3-5., 6. a) és 7-11. pontjaiban, valamint a „B” részének b), d)-e) alpontjaiban meghatározott biztosítási ágazatokból befolyt biztosítási díjak 1,5%-át hozzájárulás címén - a hivatásos és az önkéntes tűzoltóságok részére a laktanya-építési beruházáshoz, felújításhoz, a tűzoltáshoz és műszaki mentéshez, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által felügyelt tűzjelzési és monitoring lakossági riasztó-tájékoztató eszközök létesítésére, üzemeltetésére, és az általa alapított, a szakágazat képzési feladatait ellátó oktatási intézmény részére tűzoltó célú szakképzéséhez szükséges technikai eszközök, felszerelések fejlesztésének, felújításának céljára - a központi költségvetésbe befizetni.
(1) A biztosító köteles a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 1. számú melléklete „A” részének 3-5., 6. a) és 7-11. pontjaiban, valamint a „B” részének b), d)-e) alpontjaiban meghatározott biztosítási ágazatokból befolyt biztosítási díjak 1,5%-át hozzájárulás címén - a hivatásos tűzoltóságok és az önkormányzati tűzoltóságok részére a laktanya-építési beruházáshoz, felújításhoz, a tűzoltáshoz és műszaki mentéshez, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által felügyelt tűzjelzési és monitoring lakossági riasztó-tájékoztató eszközök létesítésére, üzemeltetésére, fejlesztésére és az általa alapított, a szakágazat képzési feladatait ellátó oktatási intézmény létesítésére, valamint tűzoltó célú szakképzéséhez szükséges technikai eszközök, felszerelések fejlesztésének, felújításának céljára - a központi költségvetésbe befizetni. A hozzájárulás alapjának meghatározása során csak azokból a biztosítási szerződésekből befolyt díjakat kell figyelembe venni, ahol a kötelezettségvállalás tagállama Magyarország, ideértve azt az esetet is, ha a kockázatviselés helye egy másik tagállam.
(2) A tűzvédelmi bírságból származó bevételek is kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célokra használhatók fel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésére köteles az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban székhellyel rendelkező, vagy harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, valamint a határon átnyúló szolgáltató is, ha a kockázat felmerülésének helye a Magyar Köztársaság.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésére köteles az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban székhellyel rendelkező, vagy harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, valamint a határon átnyúló szolgáltató is, ha a kockázat felmerülésének helye Magyarország.
(3) A tűzvédelmi bírságból származó bevételek is kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célokra használhatók fel.
45. §   A tűzvédelmi hatósági ügyekben, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.
46. §
(1) Az országos parancsnokság és szervei, valamint a tűzoltó szakiskolák használatában lévő ingatlanok és ingóságok állami tulajdont képeznek.
(1) A központi katasztrófavédelmi szerv és szervei, valamint a tűzoltó szakiskolák használatában lévő ingatlanok és ingóságok állami tulajdont képeznek.
(2) A megyei tűzoltó-parancsnokságokat, valamint a tűzoltó szakiskolát ingyenes használati jog illeti meg a használatukban lévő, de nem állami tulajdonban álló ingatlanok és ingóságok tekintetében.
(2) A területi katasztrófavédelmi szervet, valamint a tűzoltó szakiskolát ingyenes használati jog illeti meg a használatukban lévő, de nem állami tulajdonban álló ingatlanok és ingóságok tekintetében.
(3) A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok használatában lévő állami tulajdonú ingatlanok és ingóságok térítésmentesen a fenntartó önkormányzatok tulajdonába kerülnek.
(4) A megyei önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok és ingóságok - megegyezés esetén - térítésmentesen a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó önkormányzatok tulajdonába adhatók.
(5) A tűzoltóság vonatkozásában központi gazdálkodás körébe tartoznak:
a) a tűzoltóságok beruházására, fejlesztésére szolgáló központi költségvetési előirányzat;
b) a rendkívüli események, ideértve a szolgálati feladatok során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltó kártérítése folytán felmerülő többletköltségek, továbbá a tűzoltóságnak a működési területén kívüli igénybevételével keletkező költségek fedezetére szolgáló költségvetési előirányzat;
b) a rendkívüli események, ideértve a szolgálati feladatok során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltó kártérítése, illetve sérelemdíj iránti igényének kielégítése folytán felmerülő többletköltségek, továbbá a tűzoltóságnak a működési területén kívüli igénybevételével keletkező költségek fedezetére szolgáló költségvetési előirányzat;
c) radiológiai, biológiai és vegyi védelmi eszközök, minősített időszaki készletek;
d) a megyei tűzoltó-parancsnokság javítóműhelyeinek felszerelése, berendezése, alkatrészkészlete;
d) a területi katasztrófavédelmi szerv javítóműhelyeinek felszerelése, berendezése, alkatrészkészlete;
e) az országos és a megyei kiképzőbázisok működtetésével kapcsolatos költségvetési előirányzatok.
(6) Az (5) bekezdés a)-b) és e) pontjában említett költségvetési eszközzel az országos parancsnokság, a c)-d) pontokban foglaltakkal a megyei tűzoltó-parancsnokság gazdálkodik.
(6) Az (5) bekezdés a)-b) és e) pontjában említett költségvetési eszközzel a központi katasztrófavédelmi szerv, a c)-d) pontokban foglaltakkal a területi katasztrófavédelmi szerv gazdálkodik.
(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi és területi szervei a tűzmegelőzési célú tevékenységgel összefüggésben államháztartáson belüli és kívüli szervek, valamint háztartások részére reklám- és propagandacéllal kiadványokat, eszközöket biztosíthatnak, továbbá tűzmegelőzési célú, speciális készleteket és eszközöket adományozhatnak.
46/A. §
(1) Azt a természetes személyt, aki a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel, kérelmére a központi katasztrófavédelmi szerv veszi fel a tűzvédelmi szakértői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék).
(1) Ha jogszabály tűzvédelmi szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag a tűzvédelmi hatóság engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.
(1) Ha jogszabály tűzvédelmi szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az olyan személy igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) A névjegyzék a tűzvédelmi szakértő következő adatait és a szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:
a) név, születési név,
b) anyja neve,
c) születési hely és idő,
d) lakcím (postacím, telefon, telefaxszám, e-mail),
e) elérhetőségi cím (postacím, telefon, telefaxszám, e-mail),
f) tűzvédelmi szakterületek megnevezése,
g) szakértői igazolvány száma, a kiadás és érvényességi időpontja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a tűzvédelmi hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a tűzvédelmi hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni - az igazságügyi szakértő kivételével - köteles a tűzvédelmi hatóságnak a tevékenység folytatására irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3) A névjegyzékben szereplő a), e), f) és g) pont szerinti adatok nyilvánosak.
(3) A tűzvédelmi hatóság a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza
a) a természetes személyazonosító adatokat,
b) az elérhetőségi címet (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail),
c) a szakértői igazolvány számát, a kiadás időpontját, valamint
d) a tűzvédelmi szakterület megnevezését.
(3) A tűzvédelmi hatóság által a szakértőkről vezetett nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza
a) a természetes személyazonosító adatokat,
b) az elérhetőségi címet (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail),
c) a szakértői igazolvány számát, a kiadás időpontját, valamint
d) a tűzvédelmi szakterület megnevezését.
(3a) A (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A névjegyzéket vezető szerv a szakértőt e minőségének igazolására a névjegyzékbe történő felvétellel egyidejűleg tűzvédelmi szakértői igazolvánnyal látja el.
(4) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl a nyilvántartásnak a (3) bekezdés b)-d) pontjában szereplő adatai is nyilvánosak.
(5) A szakértő szakértői tevékenységének megszüntetése, illetőleg halála esetén adatainak a névjegyzékben történő kezelését meg kell szüntetni. Az adatokat a névjegyzékben történő kezelés megszüntetésétől számított legfeljebb 5 évig a központi katasztrófavédelmi szerv a szakértői vélemény jogszerűségének későbbi ellenőrzése céljából tovább tárolhatja.
(5) A tűzvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejűleg tűzvédelmi szakértői igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány tartalmazza a szakértő természetes személyazonosító adatait, a tűzvédelmi szakterület megnevezését, a szakértői igazolvány számát, a kiadás időpontját. A hatósági igazolványon a hitelessége igazolásához szükséges további - nem személyes - adatok is feltüntethetőek.
(5) A tűzvédelmi hatóság a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg tűzvédelmi szakértői igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány tartalmazza a szakértő természetes személyazonosító adatait, a tűzvédelmi szakterület megnevezését, a szakértői igazolvány számát, a kiadás időpontját. A hatósági igazolványon a hitelessége igazolásához szükséges további - nem személyes - adatok is feltüntethetőek.
(6) A szakértő szakértői tevékenységének megszüntetése, illetőleg halála esetén adatainak a nyilvántartásban történő kezelését meg kell szüntetni. Az adatokat a nyilvántartásban történő kezelés megszüntetésétől számított legfeljebb tíz évig a központi katasztrófavédelmi szerv a szakértői vélemény jogszerűségének későbbi ellenőrzése céljából tovább tárolhatja.
46/B. §
(1) A 46/A. § (1) bekezdése szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a tűzvédelmi hatóság részére - annak a szakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a tűzvédelmi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) A tűzvédelmi hatóság a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a tűzvédelmi szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a tűzvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a tűzvédelmi hatóság
a) a tűzvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a tűzvédelmi szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
46/C. §
(1) A 2011. december 31. napján működő önkéntes tűzoltóságok működési feltételeit a 2011. december 31. napján hatályos szabályok szerint a 34. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítéséig, de legfeljebb 2012. április 30. napjáig kell biztosítani.
(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet kialakítása kapcsán 2012. január 1-től az önállóan működő hivatásos tűzoltóságok költségvetési előirányzatokkal, kincstári számlával nem rendelkeznek, kincstári és elemi költségvetést, továbbá elemi költségvetési beszámolót nem készítenek. A működési és fenntartatási előirányzataikat a területileg illetékes megyei hivatásos katasztrófavédelmi szervek költségvetése tartalmazza.
(3) katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 84. § (2)-(5) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtása során az önkormányzati vagyon a törvényben meghatározott szervezetre a törvény erejénél fogva száll át. Az önkormányzati tulajdonból állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemekre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel. A törvény alapján állami tulajdonba kerülő vagyon vagyonkezelője az állami tulajdon keletkezésével egyidejűleg e törvény erejénél fogva a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, amelynek vagyonkezelői jogviszonyára a továbbiakban az MNV Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A törvény alapján bejegyzésre kerülő vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló eljárás díj- és illetékmentes.
47. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:
a) a tűzvédelmi hatóság tevékenységének részletes szabályait, illetőleg a hivatásos önkormányzati tűzoltóság illetékességi területét;
a) a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezeteket, továbbá a tűzvédelmi hatóság tevékenységének részletes szabályait;
b) a tűzvédelmi bírságra vonatkozó szabályokat;
c) a tűzoltóságok tagjaira vonatkozó élet- és baleset-biztosítási kötelezettséget;
d) a létesítményi tűzoltóságra vonatkozó részletes szabályokat;
e) az önkéntes tűzoltóság létesítésének, működésének feltételeit, feladatát.
e) az önkormányzati tűzoltóság létesítésének, működésének feltételeit, feladatát;
f) a tűzvédelmi bírság, valamint e törvény 44. §-a alapján fizetendő hozzájárulás befizetési és elszámolási rendjét, valamint felhasználásának és ellenőrzésének módját.
f) a tűzvédelmi bírság, befizetési és elszámolási rendjét;
g) a BM OKF piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályait.
g) a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szervet, továbbá a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági eljárás részletes szabályait;
g) a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szervet, a piacfelügyeleti bírság mértékét, továbbá a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági eljárás és a piacfelügyeleti bírság részletes szabályait;
h) a központi és a területi katasztrófavédelmi szervet.
i) a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a névjegyzék személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
j) a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásának részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg:
a) az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot;
b) a tűzvédelmi szakértői és igazságügyi szakértői tevékenység szabályait;
b) a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályait;
c) a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokat;
d) a tűzoltók és a tűzvédelmi szervezetek tagjainak képesítési követelményeit, képzési rendszerét;
e) a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakat, munkaköröket;
e) a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakat, munkaköröket és a szakvizsga részletes szabályait;
f) a hivatásos tűzoltóság tagjaira vonatkozó személyzeti hatásköröket és a személyzeti munka rendjét;
g) a hivatásos tűzoltóságnál rendszeresített köztisztviselői és közalkalmazotti beosztások körét;
h) a központi költségvetési előirányzat terhére igényelhető beruházási, fejlesztési támogatás pályázati rendszerét;
i) Riasztási és Segítségnyújtási Tervben a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok működési területét;
j) a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámát;
k) a tűzoltóság működési területen kívül elrendelt igénybevétele költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat;
l) azon technikai eszközök körét, amelyek beszerzését a Belügyminisztérium szervezésében vagy útján lehet igényelni, illetőleg a beszerzés pályázati feltételeit;
m) a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezésének, fejlesztésének, rendszeresítésének, felülvizsgálatának és javításának követelményeit és ellenőrzési rendszerét;
n) a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályait;
o) a tűzvédelmi szabályzat általános elveit;
p) a tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, tűzvédelmi berendezések, tűzoltó szakfelszerelések rendeltetéstől eltérő használatának szabályait;
r) a tűzoltóságok által végezhető szolgáltatások körét és szabályait;
s) a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokat.
t) az európai közösségi jogi aktusok, honosított harmonizált szabványok által nem szabályozott tűzoltó-technikai termék vonatkozásában a tűzvédelmi biztonságossági műszaki követelményeket;
u) a Magyarországon működő polgári repülőterek tűzoltó védelmi kategóriáját biztosító szervezetek működésére, fenntartására, fejlesztésére, személyi és technikai feltételeire vonatkozó részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:
1. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot,
2. a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályait,
2. a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
2. a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító bejelentés rendjét, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
3. a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokat,
4. a tűzoltók és a tűzvédelmi szervezetek tagjainak képesítési követelményeit, képzési rendszerét,
4. a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tűzvédelmi szakértők, az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységet ellátó tagjainak, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságok állománya tagjainak, a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknél, jogi személyeknél, jogi és természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinél a katasztrófavédelem, a polgári védelem és a tűzvédelem szakágazatokban foglalkoztatóknak és foglalkoztatottaknak, a katasztrófa- és tűzvédelmi szakmai képesítést nyújtó oktatási intézmények oktatást, képzést, vizsgáztatást végző tagjainak, illetve azok szakmai felügyeletét végző személyek képesítési követelményeit, képzési rendszerét.
5. a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakat, munkaköröket és a szakvizsga részletes szabályait,
6. a központi költségvetési előirányzat terhére igényelhető beruházási, fejlesztési támogatás pályázati rendszerét,
7. Riasztási és Segítségnyújtási Terv részletes szabályait, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok működési területét, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítésének szabályait,
7. a beépített tűzjelző berendezés vagy beépített tűzoltó berendezés létesítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez szükséges engedély iránti kérelem tartalmát, a létesítési kötelezettség eseteit, valamint az engedélyezés feltételeit,
8. a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok központilag finanszírozott létszámát,
8. a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok központilag finanszírozott létszámát, valamint szervezési kategóriáinak meghatározását és az azokba történő besorolását,
8. a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok központilag finanszírozott létszámát, valamint a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok szervezési kategória meghatározásának elveit és az azokba történő besorolást,
9. azon technikai eszközök körét, amelyek beszerzését a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezésében vagy útján lehet igényelni és a beszerzés pályázati feltételeit,
10. a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezésének, fejlesztésének, rendszeresítésének, felülvizsgálatának és javításának követelményeit és ellenőrzési rendszerét,
11. a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályait,
11. a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályait, a TMMT készítésével érintett létesítmények kiválasztására vonatkozó szabályokat, a TMMT tartalmi követelményeit,
12. a tűzvédelmi szabályzat általános elveit,
12. a tűzvédelmi szabályzat általános elveit, a tűzvédelmi használati szabályok tartalmi követelményeit és a tűzvédelmi használati szabályok készítésére kötelezettek körét, annak eseteit,
13. a tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, tűzvédelmi berendezések, tűzoltó szakfelszerelések rendeltetéstől eltérő használatának szabályait,
14. a tűzoltóságok által végezhető szolgáltatások körét és szabályait,
15. a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokat,
15. a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokat,
16. az európai közösségi jogi aktusok, honosított harmonizált szabványok által nem szabályozott tűzoltó-technikai termék vonatkozásában a tűzvédelmi biztonságossági követelményeket,
16. az európai uniós jogi aktusok, nemzeti, harmonizált, vagy európai szabványok által nem vagy nem teljes körűen szabályozott tűzoltó-technikai termék vonatkozásában a tűzvédelmi, biztonságossági követelményeket,
16. az európai uniós jogi aktusok, nemzeti, harmonizált, vagy európai szabványok által nem vagy nem teljes körűen szabályozott tűzoltó-technikai termék, építési termékek vonatkozásában a tűzvédelmi, biztonságossági követelményeket,
17. a Magyarországon működő polgári repülőterek tűzoltó védelmi kategóriáját biztosító szervezetek működésére, fenntartására, fejlesztésére, személyi és technikai feltételeire vonatkozó részletes szabályokat,
18. a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területét,
19. a hivatásos tűzoltóságok Szolgálati Szabályzatát,
20. a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszköz állományát, és műszaki megfelelőségük ellenőrzésének rendjét,
21. a tűzoltóságok Szerelési Szabályzatát,
22. a tűzoltósport versenyszabályzatát,
23. a tűzvédelem műszaki követelményeinek megállapítását.
24. az e törvény 12. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek folytatásának részletes feltételeit, a tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.
25. az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámára, létesítményeinek és felszereléseinek minimális mennyiségére, minőségére, a szolgálat ellátására, az egyenruházatra és viselésére, az egyenruházaton viselt jelzések rendjére, ki- és továbbképzésekre, az egyes beosztásokhoz szükséges személyi és anyagi feltételekre, a kitüntetések viselésének rendjére, az önkormányzati tűzoltó foglalkozás egészségügyi vizsgálata szempontjaira vonatkozó szabályokat.
26. a műszaki előírás által meghatározott tűzállósági vagy tűzvédelmi követelménnyel érintett, de a 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezetek esetében a műszaki előírásban meghatározott követelményeknek való megfelelés szakértői nyilatkozattal történő igazolhatóságának eseteit és módját.
26. a műszaki előírás által meghatározott tűzállósági vagy tűzvédelmi követelménnyel érintett, de a 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezetek esetében a műszaki előírásban meghatározott követelményeknek való megfelelés tűzvédelmi szakértői vagy tűzvédelmi tervezői nyilatkozattal történő igazolhatóságának eseteit és módját,
27. a tűzvédelmi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a készenlétet vállaló önkéntes és létesítményi tűzoltók tartalékos katonai szolgálat alóli mentesítésének rendjét.
(4) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy a belügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítsák meg a tűzvédelem és a műszaki mentés ágazatukra vonatkozó különös szabályait.
(4) Felhatalmazást kapnak az érintett miniszterek, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsák meg a tűzvédelem és a műszaki mentés ágazatukra vonatkozó különös szabályait.
(5) Nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás hiányában kötelezően alkalmazandó szabványban kell meghatározni:
a) a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek és berendezések létesítésével, a tűz- és robbanásveszélyes anyagot szállító járművekkel kapcsolatos részletes tűzvédelmi műszaki követelményeket;
b) a tűzvédelmi berendezésekre, készülékekre, felszerelésekre, technikai eszközökre, anyagokra, oltóanyagokra és a tűzoltógépjárművekre vonatkozó tűzvédelmi követelményeket;
c) az épületszerkezetekre és az építőanyagokra vonatkozó tűzvédelmi vizsgálati módszereket.
(6) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy
a) a tűzvédelmi bírságból és a vagyonbiztosítás címén a biztosítóhoz befolyt biztosítási díjak 1%-ából rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználási rendjét a pénzügyminiszterrel,
a) a tűzvédelmi bírságból rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználási rendjét a pénzügyminiszterrel,
b) a Ferihegyi Repülőtéri Tűzoltóság működésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó szabályokat a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel,
c) az erdők tűzvédelmére vonatkozó szabályokat a földművelésügyi miniszterrel
egyetértésben rendeletben állapítsa meg.
(6) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy
a) a tűzoltóságok és a Magyar Honvédség tűzvédelmi Szerveinek együttműködési rendjét a honvédelemért felelős miniszterrel,
b) a Ferihegyi Repülőtéri Tűzoltóság működésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó szabályokat a közlekedéspolitikáért felelős miniszterrel,
b) a Ferihegyi Repülőtéri Tűzoltóság működésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó szabályokat a közlekedésért felelős miniszterrel,
b) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatósága működésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó szabályokat a közlekedésért felelős miniszterrel,
b) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tűzvédelmi, műszaki mentési feladatait ellátó hivatásos tűzoltóság működésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó szabályokat a közlekedésért felelős miniszterrel,
c) az erdők tűzvédelmére vonatkozó szabályokat az erdőgazdálkodásért felelős miniszterrel
d) az egyes tűzmegelőzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendő igazgatás szolgáltatási díj mértékét és körét, a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel
e) a tűzvédelmi tervezői tevékenység engedélyezési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben rendeletben állapítsa meg.
48. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba. A törvény 44. §-ának rendelkezését 1997. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) E törvény 12. §-ának (2) bekezdésében meghatározott hatásköröket gyakorló hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének tekintendő.
(2) A 2013. július 1. előtt a tűzoltó-technikai termékként kezelt építési termékekre kiadott tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok és forgalmazási engedélyek érvényességi idejükig, de legkésőbb 2015. július l-ig érvényesek.
(2) A 2013. július 1. előtt a tűzoltó-technikai termékként kezelt építési termékekre kiadott, 2013. július 1-jéig hatályukat nem vesztett tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok és forgalmazási engedélyek - az azokban meghatározott érvényességi időtől függetlenül - 2016. július 1-jéig hatályosak.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. törvényerejű rendelet;
b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 10-16. §-a;
c) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény hatálybalépéséről és egyes jogszabályok módosításáról rendelkező 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 11. §-a és 18. §-ának az 1973. évi 13. törvényerejű rendeletre vonatkozó rendelkezése;
d) a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. törvényerejű rendelet módosításáról rendelkező 1995. évi XLIX. törvény.
(4) Ahol e törvény fegyveres erőket említ, azon a Magyar Honvédséget kell érteni.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. törvényerejű rendelet;
b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 10-16. §-a;
c) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény hatálybalépéséről és egyes jogszabályok módosításáról rendelkező 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 11. §-a és 18. §-ának az 1973. évi 13. törvényerejű rendeletre vonatkozó rendelkezése;
d) a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. törvényerejű rendelet módosításáról rendelkező 1995. évi XLIX. törvény.
49. §   A tűzvédelmi szabályzatokat az erről szóló belügyminiszteri rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül kell kiadni.
49. §   A tűzvédelmi szabályzatokat az erről szóló miniszteri rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül kell kiadni.
50. §   Ez a törvény az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
51. §   E törvény 4. § i) pontja az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
  • A jogszabály 1996. május 3-án jelent meg a Magyar Közlöny 35. számában.
  • hatályba lépett 1996. augusztus 1-jén.
A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. július 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. december 31-én lépett hatályba.A szakasz 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2012. január 5-én lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. július 26-án lépett hatályba. 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. július 26-án lépett hatályba. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. november 29-én lépett hatályba.A szakasz 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. április 15-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A szakasz 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A szakasz 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. november 29-én lépett hatályba.A szakasz 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A szakasz 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. november 29-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 15-én lépett hatályba.A szakasz 2012. december 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A szakasz 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. szeptember 19-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 5-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. március 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2012. december 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. december 15-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. november 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 29-én lépett hatályba. 2013. november 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. szeptember 19-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. április 15-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. július 16-án lépett hatályba.