Hatályos állapot
Közlönyállapot
1997.11.05. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.03.30.
1998.03.31. - 1998.06.15.
1998.06.16. - 1998.06.30.
1998.07.01. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.07.05.
2000.07.06. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.06.30.
2001.07.01. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.06.29.
2003.06.30. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.06.30.
2005.07.01. - 2005.08.31.
2005.09.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.08.31.
2006.09.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.03.31.
2007.04.01. - 2007.04.11.
2007.04.12. - 2007.06.03.
2007.06.04. - 2007.08.14.
2007.08.15. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.04.29.
2008.04.30. - 2008.05.15.
2008.05.16. - 2008.06.28.
2008.06.29. - 2008.10.31.
2008.11.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.30.
2009.12.31. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.01.31.
2010.02.01. - 2010.04.30.
2010.05.01. - 2010.12.22.
2010.12.23. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.05.30.
2011.05.31. - 2011.07.07.
2011.07.08. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.04.30.
2012.05.01. - 2012.12.22.
2012.12.23. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.07.19.
2013.07.20. - 2013.08.28.
2013.08.29. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.06.30.
2015.07.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 58. §-ában, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdésének n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §   Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó, tárgyhónapra eső jövedelem egy része a Magyar Köztársaságban, másik része külföldön adóztatható, járulékalapként
a) a Tbj. 4. § k) pontjának 1. alpontjában meghatározott jövedelmet és
b) a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjában említett személyi alapbér, illetve szerződésben meghatározott díj összegének azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható
együttesen kell figyelembe venni.
1. §
(1) Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó, tárgyhónapra eső jövedelem egy része a Magyar Köztársaságban, másik része külföldön adóztatható, járulékalapként
a) a Tbj. 4. § k) pontjának 1. alpontjában meghatározott jövedelmet és
b) a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjában említett személyi alapbér, illetve szerződésben meghatározott díj összegének azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható
együttesen kell figyelembe venni.
(1) Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó, tárgyhónapra eső jövedelem egy része Magyarországon, másik része külföldön adóztatható, járulékalapként
a) a Tbj. 4. § k) pontjának 1. alpontjában meghatározott jövedelmet és
b) a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjában említett személyi alapbér, illetve szerződésben meghatározott díj összegének azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható
b) a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjában említett alapbér, illetve szerződésben meghatározott díj összegének azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható
együttesen kell figyelembe venni.
(2) A Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjában meghatározott személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett, juttatott, az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére. Ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér a járulékalap.
(2) A Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja szerinti alapbér az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló, ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege. Ennek hiányában a tárgyhavi alapbér a járulékalap.
1. §   A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyar Köztársaság területén kiküldetés esetén vagy más, egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző munkavállalóját (foglalkoztatottját) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 76. §-a szerinti képviseletét ellátó személynek kell tekinteni akkor, ha őt nemzetközi egyezmény a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá rendeli.
1. §   A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltató (foglalkoztató) képviseletére az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. §-át kell alkalmazni. A képviseletre vonatkozó meghatalmazás hiányában a külföldi munkáltató (foglalkoztató) képviseletét ellátó személynek a munkavállalót (foglalkoztatottat) kell tekinteni.
1. §   A Tbj. alkalmazásában igazgatási szerv:
a) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP), a Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: MEP), valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) és a Megyei (Fővárosi) Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: MNYI), az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint igazgatási szerveik létrehozásáról és ezzel összefüggő egyéb intézkedésekről szóló 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendeletben meghatározott feladatmegosztás szerint,
b) a 23. § tekintetében az OEP és az ONYF,
c) a 26. § (3)-(4) bekezdése tekintetében az ONYF,
d) a 45. § (3) bekezdése és az 51. § (2) bekezdésének első mondata tekintetében az Állami Pénztárfelügyelet (a továbbiakban: PF).
1. §   A Tbj. 4. §-ának r) pontjában említett egyéb ügyekben igazgatási szerv:
a) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP), a Megyei (fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár és a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: MEP), valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) és a Megyei (fővárosi) Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: MNYI) a következők szerint:
aa) a Tbj. 23. §-a szerinti nyilvántartás és adatszolgáltatás tekintetében az OEP és az ONYF,
ab) a Tbj. 26. § (3)-(4) bekezdése tekintetében az ONYF,
ac) a Tbj. 34. § (1) és (4)-(5) bekezdésének alkalmazásánál az MNYI, a (2), (7) és (9) bekezdés alkalmazásánál pedig a MEP,
ad) a Tbj. 41. § (1) bekezdése szerint a biztosítási jogviszony időtartamának nyilvántartása az OEP feladata;
b) a Tbj. 45. §-ának (3) bekezdése és a Tbj. 51. §-a (2) bekezdésének első mondata tekintetében az Állami Pénztárfelügyelet (a továbbiakban: PF).
2. §
(1) A Tbj. 4. §-a o) pontjának alkalmazásánál figyelembe kell venni azokat a biztosítási időket is, amelyeket a szociális biztonsági egyezmények annak minősítenek.
(1) A Tbj. 4. §-a n-o) pontjának alkalmazásánál figyelembe kell venni azokat a biztosítási időket is, amelyeket a szociális biztonsági egyezmények annak minősítenek.
(2) A Tbj. 16. §-a k) pontjának alkalmazásánál az eltartott hozzátartozó jövedelmeként a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelmet kell figyelembe venni.
(2) A Tbj. 16. §-ának k) pontja alkalmazásánál az eltartott hozzátartozó jövedelmeként a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelmet - valamint a külföldről származó jövedelmet is - kell figyelembe venni.
(2) A Tbj. 16. §-ának k) pontja, valamint 39. §-ának (2) bekezdése alkalmazásánál az eltartott hozzátartozó jövedelmeként a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelmet - valamint a külföldről származó jövedelmet is - kell figyelembe venni.
(2) A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének k) és r) pontja alkalmazásánál az eltartott közeli hozzátartozó, élettárs, valamint a 39. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személy jövedelmeként a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, valamint a külföldről származó jövedelmet kell figyelembe venni.
(2) A Tbj. 4. §-a n) pontjának 2. alpontja alkalmazásánál a tagságra kötelezett pályakezdő írásban nyilatkozik foglalkoztatójának arról, hogy magyarországi biztosítási jogviszonyát megelőzően más államban nyugdíjbiztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonya nem volt.
(2) A Tbj. 4. §-a n) pontjának 2. alpontja alkalmazásánál a tagságra kötelezett pályakezdő - kivéve a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulót - írásban nyilatkozik foglalkoztatójának arról, hogy magyarországi biztosítási jogviszonyát megelőzően más államban nyugdíjbiztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonya nem volt.
(2) A Tbj. 4. §-a n) pontjának 2. alpontja alkalmazásánál a tagságra kötelezett pályakezdő írásban nyilatkozik foglalkoztatójának arról, hogy magyarországi biztosítási jogviszonya alapján pályakezdőnek minősül.
(3) A Tbj. 4. §-a n) pontjának 3. alpontja alkalmazásánál a tagságra kötelezett pályakezdő a megállapodás kötésére irányuló szándéka bejelentését az 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) szabályai szerint az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél teszi meg, egyidejűleg írásban nyilatkozik az általa választott magánnyugdíjpénztárnak arról, hogy megelőzően más államban nyugdíjbiztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonya nem volt.
(3) A Tbj. 4. §-a n) pontjának 2. alpontja, valamint o) pontjának 2-4. alpontja alkalmazásánál a tagságra kötelezett pályakezdő, valamint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó a megállapodás kötésére irányuló szándéka bejelentését a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) szabályai szerint az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél teszi meg, bejelentésében írásban nyilatkozik arról, hogy megállapodása alapján pályakezdőnek minősül.
(3) A Tbj. 4. §-a n) pontjának 2. alpontja, valamint o) pontjának 2. alpontja alkalmazásánál a tagságra kötelezett pályakezdő, valamint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó a megállapodás kötésére irányuló szándéka bejelentését a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) szabályai szerint az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél teszi meg, bejelentésében írásban nyilatkozik arról, hogy megállapodása alapján pályakezdőnek minősül.
(3) A Tbj. 4. §-a n) pontjának 2. alpontja, valamint o) pontjának 2. alpontja alkalmazásánál a tagságra kötelezett pályakezdő, valamint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó a megállapodás kötésére irányuló szándéka bejelentését a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) szabályai szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél teszi meg, bejelentésében írásban nyilatkozik arról, hogy megállapodása alapján pályakezdőnek minősül.
(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti nyilatkozatok tartalmi és formai követelményét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) határozza meg; a nyomtatvány-mintát a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé. A magánnyugdíjpénztár a nyilatkozat megtételére alkalmas formanyomtatványt díjmentesen biztosítja a nyilatkozattevő számára.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatok tartalmi és formai követelményét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) határozza meg, valamint gondoskodik a nyomtatványminta Pénzügyi Közlönyben és a honlapján történő közzétételéről. A magánnyugdíjpénztár a nyilatkozat megtételére alkalmas formanyomtatványt díjmentesen biztosítja a nyilatkozattevő számára.
(5) A magánnyugdíjpénztárba a Tbj. 4. § o) pontjának 3. alpontja alapján belépő természetes személy a belépésre nyitva álló határidőig köteles igazolni magyarországi biztosítási jogviszonyát megelőzően más államban fennállt nyugdíjbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyát. Az előzőek szerinti jogviszonyt az adott ország illetékes nyugdíjbiztosítási (társadalombiztosítási) szerve vagy a korábbi foglalkoztató igazolhatja.
(6) A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének k) és r) pontja alkalmazásánál az eltartott közeli hozzátartozó, élettárs, valamint a 39. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személy jövedelmeként a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, valamint a külföldről származó jövedelmet kell figyelembe venni.
(6) A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének k) pontja alkalmazásánál az eltartott közeli hozzátartozó, élettárs jövedelmeként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott, az összevont adóalapba tartozó és külön adózó jövedelmet, továbbá a külföldről származó jövedelmet kell figyelembe venni.
(7) Amennyiben a pénztártag az Mpt. 23. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti választási lehetőségével élve magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni és erről a pénztár részére a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszony, vagy a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik, a nyilatkozatában a biztosítási jogviszony, illetőleg a megállapodás megszűnésének napját is közölnie kell. Amennyiben a pénztártag egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll, a nyilatkozat megtételekor a magánnyugdíjpénztárnak a tagot tájékoztatni kell arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettsége a továbbiakban egyik jogviszonyában sem áll fenn.
(7) Amennyiben a pénztártag a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 23. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti választási lehetőségével élve magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni és erről a pénztár részére a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszony, vagy a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik, a nyilatkozatában a biztosítási jogviszony, illetőleg a megállapodás megszűnésének napját is közölnie kell. Amennyiben a pénztártag egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll, a nyilatkozat megtételekor a magánnyugdíjpénztárnak a tagot tájékoztatni kell arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettsége a továbbiakban egyik jogviszonyában sem áll fenn.
2/A. §   A Tbj. 4. §-ának q) pontja szerinti tevékenységre jellemző kereset meghatározásánál az egyéni és társas vállalkozó az Szja tv. 3. §-ának 9. pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazhatja.
3. §   A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontjában említett felhasználási szerződés [szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 26-30. §, valamint a végrehajtására kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet (a továbbiakban: Szjtvr.) 21-23. §] alapján személyesen munkát végző személynek, az Szjt. védelme alá tartozó mű szerzője és az előadások előadója (előadóművésze), foglalkoztatónak pedig a felhasználási szerződésben meghatározott felhasználó minősül. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. Az Szjt. szerinti vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj nem képez járulékot.
3. §   A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontjában említett felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személynek a szerzői jogról szóló törvény (a továbbiakban: Szjt.) védelme alá tartozó mű szerzője és az előadások előadója (előadóművésze), foglalkoztatónak pedig a felhasználási szerződésben meghatározott felhasználó minősül. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. Az Szjt. szerinti vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj nem képez járulékot.
3. §   Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás (a továbbiakban együtt: szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.
4. §
(1) Ha a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében említett jogviszonyok alapján járó díjazást nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, vagy a tevékenység befejezését követően fizetik ki, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból (előlegből) a személyi jövedelemadó előleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre a díjazás kifizetése történt.
(1) Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában a Tbj. 7. §-a alapján nem állapítható meg vagy az vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdésben említett időtartamként a szerződés alapján folytatott tevékenység időtartamát kell figyelembe venni, erre vonatkozó rendelkezés hiányában azt az időtartamot, amely a szerződés megkötésétől a teljesítéséig, illetve, ha a szerződés nem e teljesítéssel szűnik meg, a szerződés megszűnéséig eltelt. Ha a teljesítés vagy a megszűnés időpontja nem állapítható meg, a díjfizetés napjáig eltelt időtartam az irányadó. A segítő családtag biztosításának elbírálásánál azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely a személyes munkavégzés kezdetének napjától annak megszűnése vagy a díj kifizetése napjáig tart.
(2) Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból - ideértve az előleget is - a személyi jövedelemadó előleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.
(2) Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból - ideértve az előleget is - a személyi jövedelemadó előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.
(3) A felhasználási szerződés esetén - a (2) bekezdéstől eltérően - a biztosítási kötelezettség megállapításánál figyelembe vehető időtartam a szerződés megkötésétől a mű elfogadásáig eltelt idő.
(3) Ha a jövedelem juttatására a másik foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel kerül sor, e jövedelemmel összefüggésben a biztosítási jogviszony időtartamaként a jövedelem kifizetésének (juttatásának, elszámolásának) napját kell figyelembe venni.
(4) Az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől az előadásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe.
(4) Az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől, írásbeli szerződés hiányában az előadásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe.
(5) A Tbj. 5. §-a (2) bekezdésében említett választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt.
(5) A Tbj. 5. §-ának (2) bekezdésében említett választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, illetőleg az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt.
(6) A Tbj. 14. §-a (2) bekezdésének b) pontjában említett pénzbeli ellátások, valamint a cb) pontban említett baleseti táppénz tekintetében - a biztosítottnak a legalább heti 36 órát elérő, legfeljebb 40 órás biztosítási jogviszonyát meghaladó foglalkoztatása esetén - biztosítási időnek azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.
(6) A Tbj. 10. §-ának (3) bekezdésében nem említett, az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartott, a Tbj. szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő biztosítási kötelezettsége a nyilvántartásba vétel napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.
(6) A Tbj. 10. § (3) bekezdésében nem említett, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott, a Tbj. szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő biztosítási kötelezettsége a nyilvántartásba vétel napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.
(6) A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tanulmányokat folytató tanulónak, hallgatónak az a személy minősül, aki
a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.
(7) A (6) bekezdésben foglaltakat
a) a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás, vagy
b) a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás, vagy
c) az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány, vagy
d) az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány, vagy
e) a közreműködő intézmény által kiadott, a c) pont szerinti diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás tanúsítja.
4/A. §   A járulékalap megállapításánál a Tbj. 4. §-ának k) pontjában meghatározott, járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.
4/A. §
(1) A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ [Tbj. 24. § (2) bek.] figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál - a járulékfizetési felső határig - arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.
(2) Az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.
(3) A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésére tekintettel, e biztosítási időnek a következő naptári évre áthúzódó időtartamára kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.
(4) A járulékalap megállapításánál a Tbj. 4. §-ának k) pontjában meghatározott, járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.
(5) A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.
(5) A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.
(5) A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.
(6) A biztosítás szünetelése alatt - a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján - kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor.
(6) A biztosítás szünetelése alatt - a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján - kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor.
4/B. §   A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének i) pontja alkalmazásánál a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója a tanulói, illetőleg a hallgatói jogviszony fennállása alatt - ideértve annak szünetelését is - jogosult egészségügyi szolgáltatásra.
4/B. §
(1) Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködése alapján nem minősül biztosítottnak.
(1) A középfokú nevelési-oktatási intézmény Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerinti tanulója a tanulói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamát is.
(2) A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének i) pontja alkalmazásánál a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója a tanulói, illetőleg a hallgatói jogviszony fennállása alatt - ideértve annak szünetelését is - jogosult egészségügyi szolgáltatásra.
(2) A felsőoktatási intézmény Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerinti hallgatója a hallgatói jogviszony fennállása alatt jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is.
4/B. §   A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerinti személy a tanulói jogviszonya, illetve hallgatói jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultsága megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, illetve hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is.
4/B. §   A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75/B. §-ában meghatározott tájékoztató keretében a nyugdíjfolyósító szerv arról is tájékoztatja az ellátásban részesülő személyt, hogy az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultság igazolása céljából az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (a továbbiakban: OEP) bejelentette.
4/C. §   Ha a biztosított foglalkoztatására az Mt. 106. §-ában foglaltak szerint kirendelés alapján kerül sor, a foglalkoztatót a Tbj. szerint terhelő bevallási és fizetési kötelezettségeknek a kirendelő foglalkoztató köteles eleget tenni akkor is, ha az érintett munkáltatók megállapodása alapján a munkavállalót megillető munkabér (illetmény) és egyéb juttatások folyósítása (elszámolása) és az ezzel járó közterhek azt a munkáltatót terhelik, ahova a biztosítottat kirendelték. A foglalkoztatónak a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével kapcsolatos, valamint bejelentési és nyilvántartási kötelezettségeinek teljesítésére a kirendelés helye szerinti munkáltató adatszolgáltatása alapján kerül sor.
4/B. §   Nem szünetel a biztosítása Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és f) pontjaiban említett biztosítottnak, ha
a) sorkatonai szolgálatot (ideértve a polgári szolgálatot is), illetőleg tartalékos vagy póttartalékos szolgálatot teljesít, vagy
b) táppénzben részesül.
4/C. §
(1) A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet a Tbj. 24. § (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a biztosítással járó jogviszony megszűnése napján került volna sor.
(1) A biztosítási jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet a biztosított által fizetendő járulék megállapítása szempontjából arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amelyre tekintettel azt kifizették.
(2) A foglalkoztatott a Tbj. 7. § (2) bekezdésében említett végkielégítés után, a végkielégítés kifizetése napján érvényes, a Tbj. 24. § (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési felső határ naptári napi összege figyelembevételével a biztosítás fennállásának időtartamára fizet egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot.
(2) A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésében említett munkaviszony és munkaviszony jellegű jogviszony megszűnése esetén a foglalkoztatottnak a munkavégzés alóli felmentés időtartamára kifizetett járulékalapot képező jövedelme után - a jövedelem kifizetése napján érvényes - járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével kell a biztosítás fennállásának időtartamára az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot megfizetni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a járulékfizetési felső határ megállapításánál a vonatkozó évben irányadó rendelkezések szerint kell eljárni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a Tbj. 5. § (1) bekezdésének a), illetőleg b) pontjában említett munkaviszony jellegű jogviszony megszűnése esetében, a munkavégzés alóli felmentés időtartamára kifizetett, járulékalapot képező jövedelem utáni járulékfizetésre is.
(4) Az (1)-(3) bekezdések rendelkezéseinek alkalmazásánál a kifizetéskor érvényes járulékmértékeket kell alapul venni.
5. §   A Tbj. 10. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásánál a társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti.
5. §
(1) A Tbj. 10. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál az európai közösségi jogász biztosítási kötelezettsége a nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlése napjáig áll fenn.
(2) A Tbj. 10. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásánál a társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti.
(2) A Tbj. 10. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásánál a társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint megkezdheti.
5/A. §
(1) A Tbj. 25. §-ában említett saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy, a Tbj. 4. §-ának f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának kezdő napját követően történő foglalkoztatása (továbbfoglalkoztatása) alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelme után nem fizet egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot.
(1) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a Tbj. 19. §-ának (5) bekezdése szerinti táppénz-hozzájárulás összegét megállapítja, és azt a tárgyhavi összesítő bevalláson a járulékkal együtt elszámolja.
(1) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a Tbj. 19. §-ának (5) bekezdése szerinti táppénz-hozzájárulás összegét megállapítja, és az általa kifizetett ellátások terhére elszámolja.
(2) Az a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy, akinek biztosítási jogviszonya a Tbj. 4. §-ának f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának kezdő napján és azt követően is folyamatosan fennáll és foglalkoztatójától az ellátás megállapításának napjáig történő foglalkoztatása alapján az említett napon, illetőleg azt követően járulékalapot képező jövedelemben részesül, e jövedelmet a Tbj. 24. § (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési felső határ megállapításánál úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére az ellátás megállapításának kezdő napját megelőző napon került volna sor.
(2) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes MEP határozza meg. A fizetési meghagyással megállapított táppénz-hozzájárulást a jogerőre emelkedést követően a foglalkoztató az illetékes járulékigazgatóságnál vezetett járulék-folyószámlájára fizeti be. A fizetési meghagyás egy példányát - a jogerőre emelkedést követően - a MEP az illetékes járulékigazgatóság részére megküldi.
(2) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban együtt: MEP) határozattal állapítja meg. A foglalkoztató a határozat jogerőre emelkedését követően a táppénz-hozzájárulást 15 napon belül az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) munkáltatói táppénz-hozzájárulás beszedési számlájára utalja át.
(2) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: MEP) határozattal állapítja meg. A foglalkoztató a határozat jogerőre emelkedését követően a táppénz-hozzájárulást 15 napon belül az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) munkáltatói táppénz-hozzájárulás beszedési számlájára utalja át.
(2) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: REP) határozattal állapítja meg. A foglalkoztató a határozat jogerőre emelkedését követően a táppénz-hozzájárulást 15 napon belül az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) munkáltatói táppénz-hozzájárulás beszedési számlájára utalja át.
(2) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: REP) állapítja meg. A foglalkoztató a határozat jogerőre emelkedését követően a táppénz-hozzájárulást 15 napon belül az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) munkáltatói táppénz-hozzájárulás beszedési számlájára utalja át.
(2) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: egészségbiztosítási szakigazgatási szerv) állapítja meg. A foglalkoztató a határozat jogerőre emelkedését követően a táppénz-hozzájárulást 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) munkáltatói táppénz-hozzájárulás beszedési számlájára utalja át.
(2) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: egészségbiztosítási szerv) állapítja meg. A foglalkoztató a határozat jogerőre emelkedését követően a táppénz-hozzájárulást 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) munkáltatói táppénz-hozzájárulás beszedési számlájára utalja át.
(3) A MEP a jogerős határozatot megküldi a foglalkoztató székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak, amely a követelést az adó- és járulék-folyószámlán írja elő.
(3) A MEP a jogerős határozatok alapján foglalkoztatónként összesített, a foglalkoztató azonosító, valamint a követelés összegadatait tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás kinyomtatott és cégszerűen aláírt példányát, mellékelve a gépi adathordozót is, a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell megküldeni. A gépi adathordozót és adattartalmát az APEH és az OEP megállapodásban határozzák meg. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató folyószámláján kötelezettségként előírja.
(3) Az OEP területileg illetékes szervezeti egysége a jogerős határozatok alapján foglalkoztatónként összesített, a foglalkoztató azonosító, valamint a követelés összegadatait tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás kinyomtatott és cégszerűen aláírt példányát, az adatszolgáltatást tartalmazó gépi adathordozót, valamint a jogerős határozatokat a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell megküldeni. A gépi adathordozót és adattartalmát az APEH és az OEP megállapodásban határozzák meg. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató folyószámláján "táppénz-hozzájárulás adónem" kötelezettségként előírja.
(3) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifizetett, más foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján folyósított táppénz összegéről, a folyósítás időpontjáról - az ellátásban részesülő személy személyi azonosítóinak, taj számának, valamint a foglalkoztató nevének, adószámának megjelölésével - az ellátás kifizetésével egyidejűleg tájékoztatja az illetékes MEP-et a táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása céljából.
(3) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifizetett, más foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján folyósított táppénz összegéről, a folyósítás időpontjáról - az ellátásban részesülő személy személyi azonosítóinak, taj számának, valamint a foglalkoztató nevének, adószámának megjelölésével - az ellátás kifizetésével egyidejűleg tájékoztatja az illetékes REP-et a táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása céljából.
(3) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifizetett, más foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján folyósított táppénz összegéről, a folyósítás időpontjáról - az ellátásban részesülő személy nevének, TAJ-számának, valamint a foglalkoztató nevének, adószámának megjelölésével - az ellátás kifizetésével egyidejűleg tájékoztatja a REP-et a táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása céljából.
(3) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifizetett, más foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján folyósított táppénz összegéről, a folyósítás időpontjáról - az ellátásban részesülő személy nevének, TAJ-számának, valamint a foglalkoztató nevének, adószámának megjelölésével - az ellátás kifizetésével egyidejűleg tájékoztatja az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok mint kifizetőhelyek esetén az OEP-et, a táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása céljából.
(3) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifizetett, más foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján folyósított táppénz összegéről, a folyósítás időpontjáról - az ellátásban részesülő személy nevének, TAJ-számának, valamint a foglalkoztató nevének, adószámának megjelölésével - az ellátás kifizetésével egyidejűleg tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok mint kifizetőhelyek esetén az OEP-et, a táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása céljából.
(4) Az OEP területileg illetékes szervezeti egysége a jogerős határozatok alapján foglalkoztatónként összesített, a foglalkoztató azonosító, valamint a követelés összegadatait tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás kinyomtatott és cégszerűen aláírt példányát, az adatszolgáltatást tartalmazó gépi adathordozót, valamint a jogerős határozatokat a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell megküldeni. A gépi adathordozót és adattartalmát az APEH és az OEP megállapodásban határozzák meg. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató folyószámláján "táppénz-hozzájárulás adónem" kötelezettségként előírja.
(4) Az OEP területi igazgatási szerve a jogerős határozatok alapján foglalkoztatónként összesített, a foglalkoztató azonosító adatait és a követelés összegadatait tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatást elektronikusan, az APEH és az OEP közötti megállapodásában rögzített adattartalommal, a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell teljesíteni. Az OEP területi igazgatási szervei az adatszolgáltatás kinyomtatott és cégszerűen aláírt példányát, valamint a jogerős határozatokat a tárgyhónapot követő hónap 15-éig küldik meg az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató folyószámláján „táppénz-hozzájárulás adónem” kötelezettségként írja elő.
(4) Az OEP területi igazgatási szerve a jogerős határozatok alapján foglalkoztatónként összesített, a foglalkoztató azonosító adatait és a követelés összegadatait tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatást elektronikusan, az APEH és az OEP közötti megállapodásában rögzített adattartalommal, a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell teljesíteni. Az OEP területi igazgatási szervei az adatszolgáltatás kinyomtatott és cégszerűen aláírt példányát, valamint a jogerős határozatokat a tárgyhónapot követő hónap 15-éig küldik meg az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató pénzforgalmi számláján „táppénz-hozzájárulás adónem” kötelezettségként írja elő.
(4) Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a jogerős határozatok alapján foglalkoztatónként összesített, a foglalkoztató azonosító adatait és a követelés összegadatait tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatást elektronikusan, a NAV és az OEP közötti megállapodásában rögzített adattartalommal, a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell teljesíteni. Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv az adatszolgáltatás kinyomtatott és cégszerűen aláírt példányát, valamint a jogerős határozatokat a tárgyhónapot követő hónap 15-éig küldi meg az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató pénzforgalmi számláján „táppénz-hozzájárulás adónem” kötelezettségként írja elő.
(4) Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a jogerős határozatok adatait határozatonként, a foglalkoztató azonosító számát és a követelés összegét, valamint esedékességét tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatást elektronikusan, a NAV és az OEP közötti megállapodásban rögzített adattartalommal és rendszerességgel, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató adószámláján „táppénz-hozzájárulás adónem” kötelezettségként írja elő. Az adatszolgáltatás alapját képező jogerős határozatok közül az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv csak azt a határozatot küldi meg kinyomtatva és cégszerűen aláírva az illetékes állami adóhatóság részére, amelyet a végrehajtási kifogás benyújtása esetén az adóhatóság megküldeni kér. Az állami adóhatóság kérésére az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a jogerős határozatot 8 napon belül papír alapon is megküldi.
(4) Az egészségbiztosítási szerv a jogerős határozatok adatait határozatonként, a foglalkoztató azonosító számát és a követelés összegét, valamint esedékességét tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatást elektronikusan, a NAV és az OEP közötti megállapodásban rögzített adattartalommal és rendszerességgel, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató adószámláján „táppénz-hozzájárulás adónem” kötelezettségként írja elő. Az adatszolgáltatás alapját képező jogerős határozatok közül az egészségbiztosítási szerv csak azt a határozatot küldi meg kinyomtatva és cégszerűen aláírva az illetékes állami adóhatóság részére, amelyet a végrehajtási kifogás benyújtása esetén az adóhatóság megküldeni kér. Az állami adóhatóság kérésére az egészségbiztosítási szerv a jogerős határozatot 8 napon belül papír alapon is megküldi.
(5) Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv és az állami adóhatóság - a közöttük létrejött megállapodásnak megfelelően - a nyilvántartásában 2011. január 1-jei állapot szerint foglalkoztatónak minősülő szervek tekintetében a foglalkoztató adóazonosító számára, nevére (megnevezésére), címére (székhelyére) vonatkozó adatok tekintetében kölcsönös adategyeztetést valósít meg.
(5) Az egészségbiztosítási szerv és az állami adóhatóság - a közöttük létrejött megállapodásnak megfelelően - a nyilvántartásában 2011. január 1-jei állapot szerint foglalkoztatónak minősülő szervek tekintetében a foglalkoztató adóazonosító számára, nevére (megnevezésére), címére (székhelyére) vonatkozó adatok tekintetében kölcsönös adategyeztetést valósít meg.
5/D. §   A Tbj. 26. §-ának (3) bekezdése szerinti nyugdíjbiztosítási járulék fizetése szempontjából azt a személyt kell egyházi személynek és szerzetes rendi tagnak tekinteni, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít, és akire a Tbj. 5. §-ának rendelkezései szerint egyidejűleg nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, illetőleg egyéb címen nem szerez szolgálati időt.
5/D. §
(1) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a hivatásos és szerződéses állományú tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett
a) pénzbeli ellátást ezen ellátás igénybevételére vonatkozó, az előző évi országos statisztikai átlag, valamint az alapjául szolgáló, egyéni egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelemhez viszonyított átlagos mértéke alapján - csökkentve a táppénz-hozzájárulás összegével - az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: OEP),
b) a nyugállományba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett kifizetett juttatás esetében a jogosultat megillető szolgálati nyugellátásnak megfelelő összeget az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF) számolják el, és az OEP-el, valamint az ONYF-el kötött megállapodás alapján teljesítik.
(1) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a hivatásos és szerződéses állományú tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett
a) pénzbeli ellátást ezen ellátás igénybevételére vonatkozó, az előző évi országos statisztikai átlag, valamint az alapjául szolgáló, egyéni egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelemhez viszonyított átlagos mértéke alapján - csökkentve a táppénz-hozzájárulás összegével - az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: OEP),
b) a nyugállományba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett kifizetett juttatás - ideértve a hivatásos állomány tagjának elhalálozása esetén a nyugellátásra jogosult hozzátartozónak nyugdíj, illetőleg árvaellátás helyett kifizetett juttatást is - esetében a jogosultat a külön törvény szerint megillető nyugellátásnak megfelelő összeget
az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF) számolják el és a közöttük létrejött megállapodás alapján teljesítik.
(1) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a hivatásos, szerződéses és tartalékos állományú tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett
a) pénzbeli ellátást ezen ellátás igénybevételére vonatkozó, az előző évi országos statisztikai átlag, valamint az alapjául szolgáló, egyéni egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelemhez viszonyított átlagos mértéke alapján - csökkentve a táppénz-hozzájárulás összegével - az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: OEP),
b) a nyugállományba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett kifizetett juttatás - ideértve a hivatásos állomány tagjának elhalálozása esetén a nyugellátásra jogosult hozzátartozónak nyugdíj, illetőleg árvaellátás helyett kifizetett juttatást is - esetében a jogosultat a külön törvény szerint megillető nyugellátásnak megfelelő összeget
az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF) számolják el és a közöttük létrejött megállapodás alapján teljesítik.
(1) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a hivatásos és a szerződéses állományú tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett
a) pénzbeli ellátást ezen ellátás igénybevételére vonatkozó, az előző évi országos statisztikai átlag, valamint az alapjául szolgáló egyéni egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelemhez viszonyított átlagos mértéke alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: OEP),
b) a nyugállományba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett kifizetett juttatás - ideértve a hivatásos állomány tagjának elhalálozása esetén a nyugellátásra jogosult hozzátartozónak nyugdíj, illetőleg árvaellátás helyett kifizetett juttatást is - esetében a jogosultat a külön törvény szerint megillető nyugellátásnak megfelelő összeget az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF)
a közöttük létrejött megállapodás alapján teljesítik. A fizetendő társadalombiztosítási járulék a) pontban meghatározott megállapodásban rögzített mértéke szerinti csökkentését a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok az APEH által rendszeresített bevallásban számolják el.
(1) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett
a) pénzbeli ellátást, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás igénybevételére vonatkozó előző évi országos statisztikai átlag, valamint az alapját képező egyéni egészségbiztosítási járulék alaphoz viszonyított átlagos arány alapján, az egyéni egészségbiztosítási járulékalapot alapul véve az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: OEP) a közöttük létrejött megállapodás alapján számolják el,
a) pénzbeli ellátást, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás igénybevételére vonatkozó előző évi országos statisztikai átlag, valamint az alapját képező egyéni egészségbiztosítási járulék alaphoz viszonyított átlagos arány alapján, az egyéni egészségbiztosítási járulékalapot alapul véve az OEP-pel a közöttük létrejött megállapodás alapján számolják el,
b) a nyugállományba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett kifizetett juttatás - ideértve a hivatásos állomány tagjának elhalálozása esetén a nyugellátásra jogosult hozzátartozónak nyugdíj, illetőleg árvaellátás helyett kifizetett juttatást is - esetében a jogosultat a külön törvény szerint megillető nyugellátásnak megfelelő összeget az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF) a közöttük létrejött megállapodás alapján teljesítik.
Az a) pontban meghatározott megállapodásnak megfelelően számított összeget a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a fizetendő társadalombiztosítási járulék csökkentésével az APEH által rendszeresített bevallásban számolják el.
(1) A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett
a) pénzbeli ellátást, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás igénybevételére vonatkozó előző évi országos statisztikai átlag, valamint az alapját képező egyéni egészségbiztosítási járulék alaphoz viszonyított átlagos arány alapján, az egyéni egészségbiztosítási járulékalapot alapul véve az OEP-pel a közöttük létrejött megállapodás alapján számolják el,
b) a nyugállományba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett kifizetett juttatás - ideértve a hivatásos állomány tagjának elhalálozása esetén a nyugellátásra jogosult hozzátartozónak nyugdíj, illetve árvaellátás helyett kifizetett juttatást is - esetében a jogosultat törvény szerint megillető nyugellátásnak megfelelő összeget az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF) a közöttük létrejött megállapodás alapján teljesítik.
Az a) pontban meghatározott megállapodásnak megfelelően számított összeget a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a fizetendő társadalombiztosítási járulék csökkentésével a NAV, mint állami adóhatóság által rendszeresített bevallásban számolják el.
(1) A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, az Országgyűlési Őrség hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett
a) pénzbeli ellátást, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás igénybevételére vonatkozó előző évi országos statisztikai átlag, valamint az alapját képező egyéni egészségbiztosítási járulék alaphoz viszonyított átlagos arány alapján, az egyéni egészségbiztosítási járulékalapot alapul véve az OEP-pel a közöttük létrejött megállapodás alapján számolják el,
b) a nyugállományba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett kifizetett juttatás - ideértve a hivatásos állomány tagjának elhalálozása esetén a nyugellátásra jogosult hozzátartozónak nyugdíj, illetve árvaellátás helyett kifizetett juttatást is - esetében a jogosultat törvény szerint megillető nyugellátásnak megfelelő összeget az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF) a közöttük létrejött megállapodás alapján teljesítik.
Az a) pontban meghatározott megállapodásnak megfelelően számított összeget a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, valamint az Országgyűlési Őrség a fizetendő társadalombiztosítási járulék csökkentésével a NAV, mint állami adóhatóság által rendszeresített bevallásban számolják el.
(1) A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, az Országgyűlési Őrség a hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák részére táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz helyett, az egészségügyi szabadság idejére kifizetett illetményt az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások igénybevételére vonatkozó előző évi országos statisztikai átlag, az ellátások átlagos mértéke és az elszámolással érintett állományra vonatkozó havi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalap szorzatával képzett összegben számolja el az OEP-pel, a közöttük létrejött megállapodás alapján. A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV és az Országgyűlési Őrség a megállapodásnak megfelelően elszámolt összeg és a szociális hozzájárulási adó mértékének szorzatával kapott összeggel csökkentheti az általa fizetendő szociális hozzájárulási adót, amelyet az állami adóhatóság által rendszeresített bevallásban számolhat el.
(2) A Tbj. 26. §-ának (3) bekezdése szerinti nyugdíjbiztosítási járulék fizetése szempontjából azt a személyt kell egyházi személynek és szerzetes rendi tagnak tekinteni, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít, és akire a Tbj. 5. §-ának rendelkezései szerint egyidejűleg nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, illetőleg egyéb címen nem szerez szolgálati időt.
(2) A Tbj. 26. §-ának (3) bekezdése szerinti járulékfizetés szempontjából azt a személyt kell egyházi személynek, illetőleg a szerzetesrend tagjának tekinteni, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek hivatásos és szerződéses állományú, más szervhez vezényelt tagjai részére járó, az (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzbeli ellátás elszámolásáról az OEP azzal a szervvel köti meg a megállapodást, amely a pénzbeli ellátás megállapítására köteles.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek hivatásos és szerződéses állományú, más szervhez vezényelt tagjai részére járó pénzbeli ellátás elszámolásáról az OEP azzal a szervvel köt megállapodást, amely a pénzbeli ellátás megállapítására köteles.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek hivatásos és szerződéses állományú, más szervhez vezényelt vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerven kívüli szervnél szolgálatot teljesítő tagjai részére járó pénzbeli ellátás elszámolásáról az OEP azzal a szervvel köt megállapodást, amely a pénzbeli ellátás megállapítására köteles.
(3) A Tbj. 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj többletköltségeinek fedezetére az érintett fejezet - Miniszterelnökség Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága cím - az éves költségvetési előirányzat 1/12-ed részét havonta utalja át az ONYF részére.
(3) A Tbj. 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj többletköltségeinek fedezetére az érintett fejezet - Miniszterelnökség Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága cím - az éves költségvetési előirányzat 1/12-ed részét havonta utalja át az ONYF és az OEP részére.
(3) A Tbj. 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj többletköltségeinek fedezetére az érintett fejezet - Miniszterelnökség Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága cím - az éves költségvetési előirányzat 1/12-ed részét havonta utalja át az ONYF és az OEP részére.
(3) A Tbj. 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj többletköltségeinek fedezetére az érintett fejezet - Miniszterelnökség Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága cím - az éves költségvetési előirányzat 1/12-ed részét havonta utalja át az ONYF részére.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján kötött megállapodás szerinti elszámolásra a 21/C. §-ban meghatározott hatásköri szabályok alkalmazandók.
(4) Az egyház - a Tbj. 26. §-ának (3) bekezdése szerinti járulékokat, illetőleg tagdíjat - az érintett személyek havi létszáma alapján egy összegben utalja át az ONYF, illetőleg az érintett magánnyugdíjpénztár részére. Ez utóbbiakkal egyidejűleg közli a tagdíjbefizetéssel érintett pénztártag nevét, TAJ-számát, a járulékalap, a tagdíj és a tagdíj kiegészítés összegét.
(4) Az egyház a Tbj. 26. §-ának (3) bekezdése szerinti tagdíjat a pénztártagok havi létszáma alapján egy összegben utalja át az érintett magánnyugdíjpénztár részére, egyidejűleg közli a tagdíjfizetéssel érintett pénztártag nevét, TAJ-számát, a járulékalap, a tagdíj, a tagdíjkiegészítés összegét.
(4) Az egyház a Tbj. 26. §-ának (3) bekezdése szerinti tagdíjat a pénztártagok havi létszáma alapján egy összegben utalja át az érintett magánnyugdíjpénztár részére, egyidejűleg közli a tagdíjfizetéssel érintett pénztártag nevét, az egyházi szolgálat időtartamát (kezdő és befejező időpontját) TAJ-számát, a járulékalap, a tagdíj, a tagdíjkiegészítés összegét.
(4) Az egyház a Tbj. 26. §-ának (3) bekezdése szerinti tagdíjat a pénztártagok havi létszáma alapján negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig egy összegben utalja át az érintett magánnyugdíjpénztár részére. A Tbj. 51. §-ában előírt bevallást az egyház egyszerűsített formában teljesíti. Az egyszerűsített formában teljesített bevallásban (a továbbiakban: bevallás) közölni kell a tagdíjfizetéssel érintett pénztártag nevét, TAJ-számát, az egyházi szolgálat időtartamát (kezdő és befejező időpontját) a járulékalap, a tagdíj, a tagdíj-kiegészítés összegét. Az éves egyszeri bevallás akkor teljesíthető, ha e szándékát az egyház előzetesen, a tárgyév február 15-éig bejelenti.
(4) A központi költségvetés egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés címen
a) 2008-ban a Tbj. 26. §-ának (5) bekezdésében meghatározott személyek 2008. évre tervezett ellátásai, juttatásai, illetve a minimálbér összegének alapulvételével a Tbj. 19. § (1) és (3) bekezdésében 2008-ra meghatározott járulékmértékekkel számított összegnek és az előzőekben említett személyek 2008. évre prognosztizált létszámának egy hónapra eső hányadosával,
b) 2009-től az előző évi egy főre jutó havi egészségügyi szolgáltatási járuléknak a költségvetési évre tervezett inflációval növelt összegével
megegyező kifizetést teljesít személyenként.
(5) A Tbj. 26. §-a (5) bekezdésében meghatározott, a sorkatonai szolgálatot teljesítő hadköteles után fizetendő járulékokat a Honvédelmi Minisztérium fejezet az éves költségvetési előirányzat 1/12-ed részét havonta utalja át az ONYF, illetőleg az OEP részére.
(5) A Tbj. 26. §-ának (5) bekezdésében meghatározott sorkatonai szolgálatot teljesítő hadköteles után a sorkatonai szolgálat időtartamára fizetendő járulékokat, illetőleg tagdíjat a Honvédelmi Minisztérium fejezet az éves költségvetési előirányzat terhére a következők szerint fizeti meg:
a) az E. Alapot megillető járulék 1/12-ed részét havonta utalja át az OEP,
b) az Ny. Alapot megillető járulék 1/12-ed részének a tagdíjjal csökkentett összegét havonta utalja át az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF),
c) a tagdíjat a leszerelést (eseti kiválást) követő 30 napon belül utalja át az érintett magánnyugdíjpénztár
részére. A pénztártagságot a bevonuláskor a magánnyugdíjpénztár által záradékolt belépési nyilatkozat vagy a tagsági okirat másolatával, a tagsági jogviszonyban bekövetkező változást (visszalépést, átlépést) pedig a leszereléskor (eseti kiváláskor) kell igazolni. A tagdíjfizetéssel egyidejűleg a (4) bekezdésben meghatározott adatokat kell közölni.
(5) A Tbj. 26. §-ának (5) bekezdésében meghatározott sorkatonai szolgálatot teljesítő hadköteles után a sorkatonai szolgálat időtartamára fizetendő járulékokat, illetőleg tagdíjat a Honvédelmi Minisztérium fejezet, polgári szolgálatot teljesítő hadköteles után a polgári szolgálat időtartamára fizetendő járulékokat, illetőleg tagdíjat a Gazdasági Minisztérium fejezet az éves költségvetési előirányzat terhére a következők szerint fizeti meg:
a) az E. Alapot megillető járulék 1/12-ed részét havonta utalja át az OEP,
b) az Ny. Alapot megillető járulék 1/12-ed részének a tagdíjjal csökkentett összegét havonta utalja át az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF),
c) a tagdíjat a leszerelést (eseti kiválást) illetőleg a polgári szolgálat letöltését követő 30 napon belül utalja át az érintett magánnyugdíjpénztár
részére. A pénztártagságot a bevonuláskor a magánnyugdíjpénztár által záradékolt belépési nyilatkozat vagy a tagsági okirat másolatával, a tagsági jogviszonyban bekövetkező változást (visszalépést, átlépést) pedig a leszereléskor (eseti kiváláskor), a polgári szolgálat letöltésekor kell igazolni. A tagdíjfizetéssel egyidejűleg a (4) bekezdésben meghatározott adatokat és a letöltött sorkatonai, (polgári) szolgálat időtartamát kell közölni.
(5) A Tbj. 26. §-ának (5) bekezdésében meghatározott sorkatonai szolgálatot teljesítő hadköteles után a sorkatonai szolgálat időtartamára fizetendő járulékokat, illetőleg tagdíjat a Honvédelmi Minisztérium fejezet, polgári szolgálatot teljesítő hadköteles után a polgári szolgálat időtartamára fizetendő járulékokat, illetőleg tagdíjat a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet az éves költségvetési előirányzat terhére a következők szerint fizeti meg:
a) az E. Alapot megillető járulék 1/12-ed részét havonta utalja át az OEP,
b) az Ny. Alapot megillető járulék 1/12-ed részének a tagdíjjal csökkentett összegét havonta utalja át az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF),
c) a tagdíjat a leszerelést (eseti kiválást) illetőleg a polgári szolgálat letöltését követő 30 napon belül utalja át az érintett magánnyugdíjpénztár
részére. A pénztártagságot a bevonuláskor a magánnyugdíjpénztár által záradékolt belépési nyilatkozat vagy a tagsági okirat másolatával, a tagsági jogviszonyban bekövetkező változást (visszalépést, átlépést) pedig a leszereléskor (eseti kiváláskor), a polgári szolgálat letöltésekor kell igazolni. A tagdíjfizetéssel egyidejűleg a (4) bekezdésben meghatározott adatokat és a letöltött sorkatonai, (polgári) szolgálat időtartamát kell közölni.
(5) A Tbj. 26. §-ának (5) bekezdésében meghatározott sorkatonai szolgálatot teljesítő hadköteles után a sorkatonai szolgálat időtartamára fizetendő járulékokat, illetőleg tagdíjat a Honvédelmi Minisztérium fejezet, polgári szolgálatot teljesítő hadköteles után a polgári szolgálat időtartamára fizetendő járulékokat, illetőleg tagdíjat a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet az éves költségvetési előirányzat terhére a következők szerint fizeti meg:
a) az E. Alapot megillető járulék 1/12-ed részét havonta utalja át az OEP,
b) az Ny. Alapot megillető járulék 1/12-ed részének a tagdíjjal csökkentett összegét havonta utalja át az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF),
c) a tagdíjat a leszerelést (eseti kiválást) illetőleg a polgári szolgálat letöltését követő 30 napon belül utalja át az érintett magánnyugdíjpénztár
részére. A pénztártagságot a bevonuláskor a magánnyugdíjpénztár által záradékolt belépési nyilatkozat vagy a tagsági okirat másolatával, a tagsági jogviszonyban bekövetkező változást (visszalépést, átlépést) pedig a leszereléskor (eseti kiváláskor), a polgári szolgálat letöltésekor kell igazolni. A tagdíjfizetéssel egyidejűleg a Tbj. 51. §-ában előírt bevallást egyszerűsített formában kell teljesíteni. Az egyszerűsített formában teljesített bevallásban közölni kell a tagdíjfizetéssel érintett pénztártag nevét, TAJ-számát, a letöltött sorkatonai (polgári) szolgálat időtartamát, a járulékalap, a tagdíj, a tagdíj-kiegészítés összegét.
(5) A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után fizethető 15% nyugdíjbiztosítási járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, és azzal egyidejűleg fizeti meg, egyidejűleg a bevallásában adatot szolgáltat a nyugdíjjárulékot is magában foglaló 15% nyugdíjbiztosítási járulék alapjáról és összegéről. A nyugdíjbiztosítási járulékot az állami adóhatóság Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056236 számú számlájára kell megfizetni.
(5) A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után fizethető 15% nyugdíjbiztosítási járulékot az állami adóhatóság Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056236 számú számlájára fizeti meg.
(6) A (3) és (5) bekezdésben meghatározott járulékot a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell megfizetni.
(6) A (3) és (5) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettséget a tárgyhónap 12-éig kell megfizetni.
(6) A (3) és (5) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettséget a tárgyhónap 12-éig kell megfizetni. A Tbj. 26. §-ának (5) bekezdésében meghatározott minimálbéren a bevonulás, illetőleg a polgári szolgálat megkezdését megelőző hónap első napján érvényes minimálbért kell érteni.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettséget a tárgyhónap 12-éig kell megfizetni.
5/E. §   A Tbj. 26. §-ának (6) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj különbözete többletköltségeinek fedezetére a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze szolgál. A Foglalkoztatási Hivatal külön jogszabályban meghatározott eljárás szerint évente intézkedik a tárgyévben teljesítendő, összesített
a) nyugdíjjárulék-, illetve nyugdíjbiztosítási járulékkülönbözet Nyugdíjbiztosítási Alap részére, illetve
b) magán-nyugdíjpénztári tagdíjkülönbözet érintett magánnyugdíjpénztárak részére
történő átcsoportosításáról.
5/F. §   Ha a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett tevékenység nem áll fenn a teljes időszakban (pl. a teljes naptári hónapban, naptári évben), amelyre a jövedelmet kifizetik vagy juttatják, akkor a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjaként a jövedelem (társadalombiztosítási járulékalap) azon időszakra (naptári napokra) jutó arányos részét kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított korkedvezményre jogosultságot szerez.
5/G. §   A Tbj. 25/A. §-a b) pontjának alkalmazásában nem minősül munkaviszonnyal rendelkezőnek a munkavállaló, ha fizetés nélküli szabadságon van.
5/G. §
(1) A Tbj. 25/A. § b) pontja alkalmazásában nem minősül munkaviszonnyal rendelkezőnek a munkavállaló, ha fizetés nélküli szabadságon van.
(2) A Tbj. 25/A. § c) pontja alkalmazásában öregségi nyugdíjkorhatár alatt a hivatásos állomány tagjai esetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben meghatározott hivatásos szolgálat felső korhatárát kell érteni.
(2) A Tbj. 25/A. § c) pontja alkalmazásában öregségi nyugdíjkorhatár alatt a hivatásos állomány tagjai esetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben meghatározott hivatásos szolgálat felső korhatárát kell érteni.
5/B. §
(1) A Tbj. 24. §-ának (6) bekezdése szerinti arányos elszámolás elvégzéséhez meg kell állapítani az adott biztosítási jogviszony tárgyévi azon naptári napjainak számát, amely időtartam alatt a biztosított
a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozott és nyugdíjjárulék fizetésére, továbbá
b) a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettség alá eső időtartam azon naptári napjainak számát, amely alatt a biztosított egyidejűleg nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére volt kötelezett. E napoknak és a járulékfizetési felsőhatár napi összegének a szorzata adja a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék, illetőleg a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés szempontjából figyelembe vehető felső határt.
(1) Amennyiben a biztosított egyidejűleg magánnyugdíjpénztár tagja is, azonban a tagdíjfizetési kötelezettség kezdetét követően a Tbj. 19. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti nyugdíjjárulékot fizet, a nyugdíjjárulék-túlfizetés összegét a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) az adóhatósággal az Art. szabályai szerint elszámolja, önellenőrzi és azt a pénztártagság tényének tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napjáig tagdíj címén az érintett magánnyugdíjpénztárhoz a Tbj. 50. §-ban foglaltak szerint vallja be és fizeti meg.
(1) Amennyiben a biztosított egyidejűleg magánnyugdíjpénztár tagja is, azonban a tagdíjfizetési kötelezettség kezdetét követően a Tbj. 19. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti nyugdíjjárulékot fizet, a nyugdíjjárulék-túlfizetés összegét a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) az adóhatósággal az Art. szabályai szerint elszámolja, önellenőrzi és azt a pénztártagság tényének tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napjáig tagdíj címén a Tbj. 50. §-ában foglaltak szerint az állami adóhatóságnak vallja be és fizeti meg.
(1) Amennyiben a biztosított egyidejűleg magánnyugdíjpénztár tagja is, azonban a tagdíjfizetési kötelezettség kezdetét követően a Tbj. 19. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti nyugdíjjárulékot fizet, a tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-túlfizetés összegét a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) az adóhatósággal az Art. szabályai szerint elszámolja, önellenőrzi és azt a pénztártagság tényének tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napjáig tagdíj címén a Tbj. 50. §-ában foglaltak szerint az állami adóhatóságnak vallja be és fizeti meg.
(1) Ha a biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, és a tagdíjfizetési kötelezettségének kezdő napjától a Tbj. 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti nyugdíjjárulékot fizet, akkor a tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulékot, valamint tagdíjat a foglalkoztató az Art. szabályai szerint önellenőrzéssel helyesbíti. Az önellenőrzést a foglalkoztató a magán-nyugdíjpénztári tagság tényének tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napjáig teljesíti. Ha a foglalkoztató határidőn túl teljesíti az önellenőrzést, a határidő lejártát követő naptól köteles önellenőrzési pótlékot felszámítani és megfizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított felső határok figyelembevételével kell az arányos elszámolást teljesíteni oly módon, hogy a túlfizetésként jelentkező nyugdíjjárulék összegét az illetékes állami adóhatóságtól kell a Tbj. 50. §-ában foglaltak szerint visszaigényelni és a következő havi tagdíjbevallásban bevallani, egyidejűleg átutalni a magánnyugdíjpénztár részére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolásra (bevallásra) a foglalkoztató nem kötelezett, ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tagsága a pénztártagság tényének tudomására jutása (igazolása) időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn.
(3) Az elszámolásra a 7/B. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(3) Ha a magán-nyugdíjpénztári rendszert önkéntesen választó biztosított járulékköteles jövedelméből a foglalkoztató a járulékfizetési felső határnak megfelelő nyugdíjjárulékot részben vagy egészben levonta és azt a magán-nyugdíjpénztári tagság létesítését megelőzően a Nyugdíjbiztosítási Alap részére megfizette, a Tbj. 19. § (2) bekezdésének a) pontja alapján levont járulékösszeget a Tbj. 19. § (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Tbj. 33. § (1) bekezdésében meghatározott arányban meg kell osztani a biztosítási, illetőleg a tagsági jogviszony időtartamának megfelelően. Az arányos elszámolás elvégzéséhez meg kell állapítani az adott biztosítási jogviszony tárgyévi azon naptári napjainak számát, amely időtartam alatt a biztosított
a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozott és nyugdíjjárulék fizetésére, továbbá
b) a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettség alá eső időtartam azon naptári napjainak számát, amely alatt a biztosított egyidejűleg nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére volt kötelezett. E napoknak és a járulékfizetési felsőhatár napi összegének a szorzata adja a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék, illetőleg a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés szempontjából figyelembe vehető felső határt.
Az előzőek szerint megállapított felső határok figyelembevételével kell az arányos elszámolást teljesíteni oly módon, hogy a túlfizetésként jelentkező nyugdíjjárulék összegét az illetékes állami adóhatósággal kell az Art. szabályai szerint elszámolni, önellenőrizni és azt tagdíj címén a következő havi bevallásban a Tbj. 50. §-a szerint bevallani és megfizetni.
(3) Ha a magán-nyugdíjpénztári rendszert önkéntesen választó biztosított járulékköteles jövedelméből a foglalkoztató a járulékfizetési felső határnak megfelelő nyugdíjjárulékot részben vagy egészben levonta és azt a magán-nyugdíjpénztári tagság létesítését megelőzően a Nyugdíjbiztosítási Alap részére megfizette, a Tbj. 19. § (2) bekezdésének a) pontja alapján levont járulékösszeget a Tbj. 19. § (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Tbj. 33. § (1) bekezdésében meghatározott arányban meg kell osztani a biztosítási, illetőleg a tagsági jogviszony időtartamának megfelelően. Az arányos elszámolás elvégzéséhez meg kell állapítani az adott biztosítási jogviszony tárgyévi azon naptári napjainak számát, amely időtartam alatt a biztosított
a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozott és nyugdíjjárulék fizetésére, továbbá
b) a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettség alá eső időtartam azon naptári napjainak számát, amely alatt a biztosított egyidejűleg nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére volt kötelezett. E napoknak és a járulékfizetési felsőhatár napi összegének a szorzata adja a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék, illetőleg a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés szempontjából figyelembe vehető felső határt.
Az előzőek szerint megállapított felső határok figyelembevételével kell az arányos elszámolást teljesíteni oly módon, hogy a túlfizetésként jelentkező nyugdíjjárulék összegét az állami adóhatósággal kell az Art. szabályai szerint elszámolni, önellenőrizni és azt tagdíj címén a következő havi bevallásban a Tbj. 50. §-a szerint bevallani és megfizetni.
5/B. §
(1) A Tbj. 24. §-ának (5) bekezdése szerinti arányos elszámolás elvégzéséhez meg kell állapítani az adott naptári évben a biztosítási jogviszony azon naptári napjainak a számát, amely alatt a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozott, és nyugdíjjárulékot volt köteles fizetni. E napok számának és a járulékfizetési felső határ napi összegének a szorzata adja a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék fizetés szempontjából figyelembe vehető éves felső határt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás szerint meg kell állapítani a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettség kezdő napjától az év végéig terjedő időszak azon naptári napjainak a számát, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett. E napoknak és a járulékfizetési felső határ napi összegének a szorzata adja a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés szempontjából figyelembe vehető éves felső határt.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított felső határok figyelembevételével kell az arányos elszámolást teljesíteni oly módon, hogy a túlfizetésként jelentkező nyugdíjjárulék összegét az illetékes járulékigazgatóságtól önellenőrzési lapon kell visszaigényelni, és a következő havi tagdíjbevallásban történő feltüntetés mellett, egyidejűleg átutalni a magánnyugdíjpénztár részére.
(4) Az elszámolásra a 7/B. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
5/C. §
(1) A Tbj. 25. §-ában említett saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy, a Tbj. 4. §-ának f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának kezdő napját követően történő foglalkoztatása (továbbfoglalkoztatása) alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelme után nem fizet egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot.
(1) A Tbj. 25. §-ában említett saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy, a Tbj. 4. §-ának f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának kezdő napját követően történő foglalkoztatása (továbbfoglalkoztatása) alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelme után nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot.
(1) A Tbj. 25. §-ában említett saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy a Tbj. 4. § f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának kezdő napját követően létesített biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya (vagy az említett ellátás megállapításának kezdő napját megelőzően fennálló jogviszonyában történő továbbfoglalkoztatása) alapján a számára kifizetett járulékalapot képező jövedelme után fizet természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot.
(1) A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot a Tbj. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapított járulékfizetési felső határig fizeti meg. Ha a nyugdíj megállapítására év közben kerül sor, és a nyugdíjas biztosítással járó jogviszonya a nyugdíj megállapítását követően is fennáll, illetve egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységét tovább folytatja, a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a nyugdíj megállapításának napjával kezdődően újra meg kell állapítani a Tbj. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint.
(1) A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot a Tbj. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapított járulékfizetési felső határig fizeti meg. Ha a nyugdíj megállapítására év közben kerül sor, a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a nyugdíj megállapításának napjával kezdődően újra meg kell állapítani a Tbj. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint.
(2) Az a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy, akinek biztosítási jogviszonya a Tbj. 4. §-ának f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának kezdő napján és azt követően is folyamatosan fennáll és foglalkoztatójától az ellátás megállapításának napjáig történő foglalkoztatása alapján az említett napon, illetőleg azt követően járulékalapot képező jövedelemben részesül, e jövedelmet a Tbj. 24. § (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési felső határ megállapításánál úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére az ellátás megállapításának kezdő napját megelőző napon került volna sor.
(2) Ha a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy a Tbj. 4. § f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának kezdő napján vagy azt követően a foglalkoztatójától még az ellátás megállapításának kezdő napjáig fennálló jogviszonyára tekintettel járulékalapot képező jövedelmet kap, e jövedelmet a Tbj. 24. § (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési felső határ megállapításánál úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére az ellátás megállapításának kezdő napját megelőző napon került volna sor.
(2) A Tbj. 25. §-ában említett saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a Tbj. 4. §-a f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának kezdő napját követően létesített biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya (vagy az említett ellátás megállapításának kezdő napját megelőzően fennálló jogviszonyában történő továbbfoglalkoztatása) alapján a számára kifizetett járulékalapot képező jövedelem után fizet természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot.
(2) A Tbj. 25. §-ában említett saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a Tbj. 4. §-a f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának kezdő napját követően létesített biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján a számára kifizetett járulékalapot képező jövedelem után fizet természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot.
(3) Ha a saját jogú nyugdíjas a Tbj. 4. §-a f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának napján vagy azt követően az ellátás megállapításának kezdő napjáig terjedő időszakra vonatkozóan, a megszűnt biztosítással járó jogviszonyára tekintettel kap járulékalapot képező jövedelmet, e jövedelmet a járulékfizetési felső határ számításánál úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére az ellátás megállapításának kezdő napját megelőző napon került volna sor.
6. §
(1) A társas, illetve az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem, illetve az elszámolt vállalkozói kivét eléri vagy meghaladja a tárgyév január hónapjától, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetétől tárgyhónapig számított minimálbér összegét. Ha a kiosztott jövedelem, illetve vállalkozói kivét összege kevesebb a minimálbér alapján számított összegnél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni.
(1) A társas, illetve az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem, illetve az elszámolt vállalkozói kivét havi átlagban eléri-e a tárgyév január hónapjától, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetétől a tárgyhónapig számított, a Tbj. 27. § (1)-(2) bekezdésében és 29. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott minimum járulékalapot, illetőleg az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés teljesítése esetén a minimálbér összegét. Ha a kiosztott jövedelem, illetve vállalkozói kivét havi átlagos összege kevesebb a minimum járulékalapnál, illetőleg a minimálbér összegénél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni.
(1) A társas, illetve az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem, illetve az elszámolt vállalkozói kivét havi átlagban eléri-e a tárgyév január hónapjától, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetétől a tárgyhónapig számított, a Tbj. 27. § (1)-(2) bekezdésében és 29. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott minimum járulékalapot, illetőleg bejelentés teljesítése esetén a minimálbér összegét. Ha a kiosztott jövedelem, illetve vállalkozói kivét havi átlagos összege kevesebb a minimum járulékalapnál, illetőleg a minimálbér összegénél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni.
(1) A társas, illetve az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem, illetve az elszámolt vállalkozói kivét havi átlagban eléri-e a tárgyév január hónapjától, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetétől a tárgyhónapig számított, a Tbj. 27. § (1)-(2) bekezdésében és 29. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott minimálbér kétszeresét, illetőleg bejelentés teljesítése esetén a minimálbér összegét. Ha a kiosztott jövedelem, illetve vállalkozói kivét havi átlagos összege kevesebb a minimálbér kétszeresénél, illetőleg a minimálbér összegénél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni.
(1) A társas, illetve az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem, illetve az elszámolt vállalkozói kivét havi átlagban eléri-e a tárgyév január hónapjától, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetétől a tárgyhónapig számított, a Tbj. 27. § (1)-(2) bekezdésében és 29. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott tevékenységre jellemző keresetet, illetőleg bejelentés teljesítése esetén a minimálbér összegét. Ha a kiosztott jövedelem, illetve vállalkozói kivét havi átlagos összege kevesebb a tevékenységre jellemző keresetnél, illetőleg a minimálbér összegénél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni.
(2) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a Tbj. 29. § (1) bekezdése szerinti tárgyhavi társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének megállapításához az átalányadózás alapját képező jövedelmet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján a tárgyhavi bevételéből annak vélelmezett költséghányadának levonásával állapítja meg.
(2) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a Tbj. 29. § (1) bekezdése szerinti tárgyhavi társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének megállapításához az átalányban megállapított jövedelmet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján a tárgyhavi bevételéből annak vélelmezett költséghányadának levonásával állapítja meg.
6. §   Az egyéni és társas vállalkozó járulékfizetési alsó határának számításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév első napjától, illetve a vállalkozói vagy személyes közreműködői tevékenység év közben történő megkezdése esetén ennek napjától a tárgyhónap utolsó napjáig a megállapított járulékalap havi átlagban eléri-e a Tbj. szerinti minimálbér összegét. Ha a járulékalap havi átlagos összege a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem mellett kisebb a Tbj. szerinti minimálbérnél, a járulékokat a tárgyhónapban meg kell fizetni az után az összeg után is, amellyel a járulékalap havi átlagos összege eléri a Tbj. szerinti minimálbér összegét.
6/A. §
(1) A Tbj. 29/A. §-ának (2) bekezdése értelmében az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) egyéni vállalkozó a Tbj. 29. §-a (4) bekezdésének a)-f) pontjaiban meghatározott időtartam alatt nem köteles társadalombiztosítási, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni a Tbj. 29/A. §-ában meghatározott járulékalap alapján.
(1) A Tbj. 29/A. §-ának (2) bekezdése értelmében az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) egyéni vállalkozó a Tbj. 29. §-a (4) bekezdésének a)-e) pontjaiban meghatározott időtartam alatt nem köteles társadalombiztosítási, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni a Tbj. 29/A. §-ában meghatározott járulékalap alapján.
(1) A Tbj. 29/A. § (3)-(4) bekezdése szerint magasabb összegű járulékalap utáni járulékfizetést vállaló eva adózó egyéni vállalkozó köteles a járulékalapjának a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglalt körülmények miatti csökkentését igazoló okmányokat az Art. szerinti elévülési időn belül megőrizni.
(1) A Tbj. 29/A. § (3)-(4) bekezdése szerint magasabb összegű járulékalap utáni járulékfizetést vállaló eva adózó egyéni vállalkozó köteles a járulékalapjának a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglalt körülmények miatti csökkentését igazoló okmányokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti elévülési időn belül megőrizni.
(2) Ha az eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége a naptári hónap teljes tartamán át nem áll fenn, a járulékfizetési alsó, illetőleg felső határ kiszámítására alkalmazni kell a Tbj. 29. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit, azzal, hogy a minimálbéren az eva adózóra irányadó járulékalapot kell érteni.
(2) Ha az egyéni vállalkozó eva alanyisága év közben megszűnik, a járulékokat a megszűnés hónapjáig a nyilatkozatában vállalt járulékalap napi arányosítással számított összege után fizeti meg.
(3) A minimálbérnél magasabb összegű járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget vállaló eva adózó egyéni vállalkozó az adóhatóságnál igazolni köteles a járulékalap (1) bekezdés szerinti csökkentés alapjául szolgáló körülmények fennállását. Az igazolást a járulékbevallási és megfizetési kötelezettségre előírt határidőben a bevallással egyidejűleg kell benyújtani.
(3) A Tbj. 29/A. § (3) bekezdése szerint magasabb összegű járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget vállaló eva adózó egyéni vállalkozó köteles az (1) bekezdés szerinti csökkentés alapjául szolgáló körülmények fennállását igazoló okmányokat az Art. szerinti elévülési időn belül megőrizni.
(3) A Tbj. 29/A. § (3)-(4) bekezdése szerint magasabb összegű járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget vállaló eva adózó egyéni vállalkozó köteles az (1) bekezdés szerinti csökkentés alapjául szolgáló körülmények fennállását igazoló okmányokat az Art. szerinti elévülési időn belül megőrizni.
(4) Ha az egyéni vállalkozó eva alanyisága év közben megszűnik, a járulékokat a megszűnés hónapjáig a nyilatkozatában vállalt járulékalap napi arányosítással számított összege után fizeti meg.
6/B. §
(1) A Tbj. 5. §-ának (3) bekezdése szerinti biztosított a külföldi illetőségű személytől kapott járulékalapot képező jövedelem kifizetését, juttatását követő hónap 5. napjáig nyilatkozik foglalkoztatójának a Tbj. 30/A. §-ának (2) bekezdése szerint átvállalt társadalombiztosítási járulék megfizetéséhez és bevallásához szükséges adatközlési kötelezettség vállalásáról, egyidejűleg a személyi azonosításra alkalmas adataival együtt közli a járulékalapot képező jövedelem összegét és a jövedelem kifizetésének, juttatásának időpontját.
(1) A Tbj. 5. §-ának (3) bekezdése szerint biztosított a külföldi illetőségű személytől kapott járulékalapot képező jövedelem kifizetését, juttatását követő hónap 5. napjáig az átvállalt járulékok (tagdíj) megfizetéséhez és bevallásához szükséges adatokat, a jövedelem kifizetésének (juttatásának) időpontját és a személyi azonosításra alkalmas adatait közli a foglalkoztatóval.
(2) A biztosított a Tbj. 30/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározott járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, melyben adatot szolgáltat a foglalkoztató által át nem vállalt társadalombiztosítási járulék, valamint az egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről. A 18 százalék nyugdíjbiztosítási és a 8,5 százalék - magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 0,5 százalék - nyugdíjjárulékot az állami adóhatóság Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056236 számú számlájára, a 11+4 százalék egészségbiztosítási járulékot az állami adóhatóság Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056229 számú számlájára kell megfizetni.
(2) A Tbj. 30/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározott 18 százalék nyugdíjbiztosítási és a 8,5 százalék - magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 0,5 százalék - nyugdíjjárulékot az állami adóhatóság Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056236 számú számlájára, a 11 és 4 százalék egészségbiztosítási járulékot az állami adóhatóság Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056229 számú számlájára kell megfizetni.
(2) A Tbj. 5. §-ának (3) bekezdése szerint biztosított által fizetendő 18, 2007. január 1-jétől 21 százalék nyugdíjbiztosítási és a 8,5 százalék - magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 0,5 százalék - nyugdíjjárulékot az állami adóhatóság Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056236 számú számlájára, a Tbj. 19. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulékot az állami adóhatóság Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056229 számú számlájára a 8 százalék tagdíjat az érintett magán-nyugdíjpénztár részére megnyitott tagdíjbeszedési számlára kell megfizetni.
(2) A Tbj. 5. §-ának (3) bekezdése szerinti biztosított által fizetendő 24 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot és a 9,5 százalék - magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 1,5 százalék - nyugdíjjárulékot az állami adóhatóság Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek számlájára, a Tbj. 19. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulékot az állami adóhatóság Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek számlájára, a 8 százalék tagdíjat az érintett magán-nyugdíjpénztár részére megnyitott tagdíjbeszedési számlára kell megfizetni.
(2) A Tbj. 5. §-ának (3) bekezdése szerinti biztosított által fizetendő 24 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot és a 9,5 százalék - magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 1,5 százalék - nyugdíjjárulékot az állami adóhatóság Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek számlájára, a Tbj. 19. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített beszedési számla javára, a 8 százalék tagdíjat az érintett magán-nyugdíjpénztár részére megnyitott tagdíjbeszedési számlára kell megfizetni.
6/C. §   A Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapja megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétele 20 százalékának egytizenketted részét kell figyelembe venni.
6/C. §   A Tbj. 30/A. § (2) bekezdésének alkalmazásában
a) a mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi bevétele 20 százalékának egytizenketted részét,
b) a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál a tárgyévben érvényes bevételi értékhatárt
kell figyelembe venni.
6/C. §   Az állami adóhatóság a - bevallás beérkezését követő második hónap utolsó napjáig adóazonosító jelre rendezetten - adatot szolgáltat az illetékes igazgatási szervek részére a vendéglátó üzlet felszolgálója által a borravaló után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék alapjáról és összegéről, valamint a Tbj. 5. § (3) bekezdése szerinti biztosított által a Tbj. 30/A. § (3) bekezdése szerint fizetett járulékok alapjáról és összegéről a nyugellátás megállapítása érdekében, illetőleg az egészségbiztosítási ellátások utólagos ellenőrzéséhez.
7. §
(1) A Tbj. 31. §-ának (4) bekezdésében említett esetben a társas vállalkozó választásáról a tárgyév január 31. napjáig írásban értesíti azokat a társas vállalkozásokat, melyeknek tagjaként biztosításra kötelezett.
(1) A Tbj. 31. §-ának (5) bekezdésében említett esetben a társas vállalkozó választásáról a tárgyév január 31. napjáig írásban értesíti azokat a társas vállalkozásokat, melyeknek tagjaként biztosításra kötelezett.
(2) Abban az esetben, ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik, vagy a Tbj. 31. §-ának (4) bekezdésére figyelemmel választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya továbbra is fennáll, újra választ, és erről a többi társas vállalkozást, melyeknek tagjaként biztosított a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül írásban értesíti.
(2) Abban az esetben, ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik, vagy a Tbj. 31. §-ának (5) bekezdésére figyelemmel választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya továbbra is fennáll, újra választ, és erről a többi társas vállalkozást, melyeknek tagjaként biztosított a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül írásban értesíti.
(3) Ha a társas vállalkozó újabb biztosítással járó társas vállalkozási jogviszonyt létesít, de választási lehetőségét már kimerítette, az újabb vállalkozást a korábbi választásáról tájékoztatnia kell.
7/A. §   A Tbj. 4. § o) pontjában meghatározott, a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó természetes személy tagdíjfizetési kötelezettsége a tagsági viszonyának az Mpt. 22. §-a szerinti létrejötte napját követő hónap első napjától áll fenn.
7/A. §
(1) A Tbj. 31. §-a szerinti biztosított mindaddig köteles nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni, illetőleg a foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelmeiből a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot levonni, ameddig a biztosított nem igazolja, hogy a járulékalapot képező juttatásai együttesen elérték a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összeget.
(1) A Tbj. 31. §-a szerinti biztosított mindaddig köteles nyugdíj- járulékot fizetni, illetőleg a foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot levonni, ameddig a biztosított nem igazolja, hogy a járulékalapot képező juttatásai együttesen elérték a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összeget.
(1) A Tbj. 31. §-a szerinti biztosított mindaddig köteles nyugdíj- járulékot fizetni, illetőleg a foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot levonni, ameddig a biztosított nem nyilatkozik, hogy a járulékalapot képező juttatásai együttesen elérték a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összeget.
(1) A Tbj. 31. §-a szerinti biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni, illetőleg a foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) levonni, ameddig a biztosított nem nyilatkozik, hogy a járulékalapot képező juttatásai együttesen elérték a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összeget.
(1) A Tbj. 31. §-a szerinti biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot fizetni, illetőleg a foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot levonni, ameddig a biztosított nem nyilatkozik, hogy a járulékalapot képező juttatásai együttesen elérték a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összeget.
(2) Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében, a Tbj. 27. §-ának (2) bekezdésében, a Tbj. 29. §-ának (3) bekezdésében, illetve a Tbj. 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott magasabb összeg után fizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a járulékkülönbözetet el kell számolni, és azt részére vissza kell fizetni. Az egyik biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a biztosított biztosítási jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll.
(2) Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében, a Tbj. 27. §-ának (2) bekezdésében, a Tbj. 29. §-ának (3) bekezdésében, illetve a Tbj. 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott magasabb összeg után fizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat), a járulékkülönbözetet el kell számolni, és azt részére vissza kell fizetni. Az egyik biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a biztosított biztosítási jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll.
(2) Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében, a Tbj. 27. §-ának (2) bekezdésében, a Tbj. 29. §-ának (3) bekezdésében, illetve a Tbj. 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott magasabb összeg után fizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a járulékkülönbözetet el kell számolni, és azt részére vissza kell fizetni. Az egyik biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a biztosított biztosítási jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll.
(3) Ha az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok azonos időben szűnnek meg, vagy még a naptári év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem. A naptári évi összeghatár megállapításánál - a naptári éven belül - az egyidejűleg fennálló (fennállt) biztosítással járó jogviszonyok esetében is csak azokat a naptári napokat lehet figyelembe venni, amely napokra a biztosítottnak járulékalapot képező jövedelme volt. Az (1) bekezdésben említett igazolást a biztosítottnak ahhoz a foglalkoztatóhoz kell benyújtania, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására és visszafizetésére kötelezett. A foglalkoztató az igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a járulékkülönbözetet elszámolni és a biztosítottnak visszafizetni, továbbá ennek tényét a nyilvántartásba bejegyezni.
(3) Ha az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok azonos időben szűnnek meg, vagy még a naptári év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem. A naptári évi összeghatár megállapításánál - a naptári éven belül - az egyidejűleg fennálló (fennállt) biztosítással járó jogviszonyok esetében is csak azokat a naptári napokat lehet figyelembe venni, amely napokra a biztosítottnak járulékalapot képező jövedelme volt. Az igazolást a biztosítottnak ahhoz a foglalkoztatóhoz kell benyújtania, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására és visszafizetésére kötelezett. A foglalkoztató az igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a járulékkülönbözetet elszámolni és a biztosítottnak visszafizetni, továbbá ennek tényét a nyilvántartásba bejegyezni.
(4) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, az (1)-(3) bekezdés alkalmazása szempontjából a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az elszámolás az illetékes járulékigazgatóságot terheli.
(4) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, az (1)-(3) bekezdés alkalmazása szempontjából a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az egyéni vállalkozó az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 19/A. §-ának (4) bekezdésének rendelkezései szerint számol el.
(4) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, az (1)-(3) bekezdés alkalmazása szempontjából a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az egyéni vállalkozó az Art. 30. §-a (5) bekezdésének rendelkezései szerint számol el.
(4) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, az (1)-(3) bekezdés alkalmazása szempontjából a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az egyéni vállalkozó az Art. 30. §-a (4) bekezdésének rendelkezései szerint számol el.
(4) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, az (1)-(3) bekezdés alkalmazása szempontjából a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az egyéni vállalkozó az Art. 30. § (2) bekezdésének rendelkezései szerint számol el.
(5) A Tbj. 31. §-ának alkalmazásában további jogviszonynak kell tekinteni azt a jogviszonyt, amely a jövedelem juttatója és a biztosított között a biztosítottnak egy másik foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttatott jövedelem megszerzésével jött létre és keletkezett járulékfizetési kötelezettség.
7/B. §
(1) Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ának (3) bekezdésében, illetve 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározottnál magasabb összeg után fizetett tagdíjat, a tagdíjkülönbözetet el kell számolni, és azt részére vissza kell fizetni.
(1) Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ának (3) bekezdésében, illetve 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározottnál magasabb összeg után fizetett tagdíjat, a (tagdíj-kiegészítést), a különbözetet el kell számolni, és azt részére vissza kell fizetni.
(1) Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ának (3) bekezdésében és 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározottnál magasabb összeg után fizetett tagdíjat (tagdíj-kiegészítést), a különbözetet a pénztártag nyilatkozata alapján a járulékfizetési felső határ elérését követően tagdíjbevallást és befizetést teljesítő foglalkoztatóknak kell elszámolnia és azt a biztosított részére visszafizetni.
(2) A foglalkoztató a Tbj. 31. §-ának (2) bekezdésében előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíjkülönbözetet a biztosítottnak visszafizetni, és a többletbefizetés összegét a következő havi tagdíjbevallásban a magánnyugdíjpénztárral elszámolni.
(2) A foglalkoztató a Tbj. 31. §-ának (2) bekezdésében előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) különbözetet a biztosítottnak visszafizetni és a többletbefizetés (túlfizetés) összegét a következő havi tagdíjbefizetésnél a magánnyugdíjpénztárral elszámolni vagy visszaigényelni. Az elszámolásra a Tbj. 51. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján annál a magánnyugdíjpénztárnál kerül sor, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenőrzés benyújtásának időpontjában fennáll. Több biztosítási jogviszony egyidejű fennállása esetén a foglalkoztatói tagdíj kiegészítés-túlfizetés visszaigénylésére - a pénztár értesítése alapján - a tagdíjkiegészítést befizető foglalkoztató jogosult.
(2) A foglalkoztató a Tbj. 31. §-ának (3) bekezdésében előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) különbözetet a biztosítottnak visszafizetni és a többletbefizetés (túlfizetés) összegét a következő havi tagdíjbefizetésnél a magánnyugdíjpénztárral elszámolni (a befizetendő tagdíjat a túlfizetés összegével csökkenteni) vagy visszaigényelni. Az előzőektől eltérően a pénztártag a tagdíjat önellenőrzéssel helyesbíti, ha a Tbj. 31. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot jogszerűen nem tehette meg. Az elszámolásra a Tbj. 51. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján annál a magánnyugdíjpénztárnál kerül sor, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenőrzés benyújtásának időpontjában fennáll. Több biztosítási jogviszony egyidejű fennállása esetén a foglalkoztatói tagdíj kiegészítés-túlfizetés visszaigénylésére - a pénztár értesítése alapján - a tagdíjkiegészítést befizető foglalkoztató jogosult.
(2) A foglalkoztató a Tbj. 31. §-ának (2) bekezdésében előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) különbözetet a biztosítottnak visszafizetni és a többletbefizetés (túlfizetés) összegét az Art. szabályai szerinti önellenőrzés és a tagra vonatkozó helyesbítés benyújtása mellett a következő havi tagdíjbefizetésnél elszámolni (a befizetendő tagdíjat a túlfizetés összegével csökkenteni). Tagdíjfizetési kötelezettség hiányában a túlfizetés összegét a magánnyugdíjpénztár - amennyiben a foglalkoztatónak tagdíj tartozása nincs - az APEH által teljesített adatszolgáltatás alapján a foglalkoztató kérelmére 30 napon belül visszautalja. Az elszámolásra annál a magánnyugdíjpénztárnál kerül sor, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenőrzés, helyesbítés benyújtásának időpontjában fennáll.
(2) A foglalkoztató a tárgyévtől eltérő bevallási időszakra megállapított tagdíjtúlfizetés elszámolása során a Tbj. 31. §-ának (2) bekezdésében előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) különbözetet a pénztártagnak visszafizetni, és a többletbefizetés (túlfizetés) összegét az Art. szabályai szerinti önellenőrzés és a tagra vonatkozó helyesbítés benyújtása mellett a következő havi tagdíjbefizetésnél elszámolni (a befizetendő tagdíjat a túlfizetés összegével csökkenteni). Tagdíjfizetési kötelezettség hiányában a 21/A. § (3) bekezdése szerint kell eljárni. Az elszámolásra - a 19/A. §-ban foglaltakra is tekintettel - annak a magánnyugdíjpénztárnak a feltüntetésével kerül sor, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenőrzés, helyesbítés benyújtásának időpontjában fennáll.
(3) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az elszámolás az egyéni vállalkozót terheli.
(4) A foglalkoztatói tagdíjkiegészítés különbözetét (túlfizetés összegét) a magánnyugdíjpénztár értesítése alapján a foglalkoztató igényli vissza.
(5) Az elszámolásra a 7/A. § szerinti rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(6) Amennyiben a biztosított a járulékot az Art. 19/A. §-ának (5) bekezdése szerint önellenőrzéssel helyesbíti, egyidejűleg köteles a tagdíjra vonatkozó önellenőrzést is elvégezni. Ha az önellenőrzés során fizetési kötelezettséget állapít meg, köteles azt az érintett magánnyugdíjpénztár részére megfizetni.
(6) Amennyiben a biztosított a járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, egyidejűleg köteles a tagdíjra vonatkozó önellenőrzést is elvégezni. Ha az önellenőrzés során fizetési kötelezettséget állapít meg, köteles azt az érintett magánnyugdíjpénztár részére megfizetni.
7/C. §   A Tbj. 4. § o) pontjában meghatározott, a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó természetes személy tagdíjfizetési kötelezettsége a tagsági viszonyának az 1997. évi XXXII. törvény 22. §-a szerinti létrejötte napját követő hónap első napjától áll fenn.
7/C. §   Az 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 22. §-a (4) pontjában foglaltak szerint magánnyugdíjpénztárba belépő pályakezdő biztosított tagdíjfizetési kötelezettsége a biztosítási jogviszony keletkezésének napjától, az Mpt. 22. §-a (5) pontjában foglaltak szerint magánnyugdíjpénztárba belépő pályakezdő biztosított tagdíjfizetési kötelezettsége a tagsági viszonyának az Mpt. 22. §-a szerinti létrejötte napját követő hónap első napjától áll fenn.
7/C. §
(1) A magán-nyugdíjpénztári tag tagdíjfizetési kötelezettsége
a) a Tbj. 4. §-a n) pontjának 2. alpontja hatálya alá tartozó tagságra kötelezett pályakezdő első biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdő napjával [Mpt. 22. §-a (1) bekezdésének a) pontja],
b) a Tbj. 4. §-a n) pontjának 3. alpontja hatálya alá tartozó tagságra kötelezett pályakezdőnek a Tbj. 34. §-a (1) bekezdése alapján kötött megállapodásban meghatározott időponttal,
c) a Tbj. 4. §-ának o) pontja, valamint az Mpt. 123. §-ának (5)-(6) bekezdése szerint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó biztosított tagsági jogviszonyának első napjával [Mpt. 22. § (1) bekezdés b) pontja]
c) a Tbj. 4. §-a o) pontjának 3. alpontja szerint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó biztosított tagsági jogviszonyának első napjával [Mpt. 22. § (1) bekezdés b) pontja]
c) a Tbj. 4. §-a o) pontjának 3-4. alpontja szerint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó biztosított tagsági jogviszonyának első napjával [Mpt. 22. § (1) bekezdés b) pontja]
kezdődően áll fenn.
(1) A magánnyugdíjpénztár-tag tagdíjfizetési kötelezettsége
a) a Tbj. 4. §-a n) pontjának 2. alpontja szerint tagságra kötelezett pályakezdő első biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdő napjával [Mpt. 22. §-a (1) bekezdésének a) pontja], illetőleg a Tbj. 34. §-a (1) bekezdése alapján kötött megállapodásban meghatározott időponttal,
b) a Tbj. 4. §-a o) pontjának 2-4. alpontja szerint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy esetében a tagsági jogviszonyának első napjával [Mpt. 22. § (1) bekezdés b) pontja]
b) a Tbj. 4. §-a o) pontjának 2. alpontja szerint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy esetében a tagsági jogviszonyának első napjával [Mpt. 22. § (1) bekezdés b) pontja]
kezdődően áll fenn.
(1) A magánnyugdíjpénztár-tag tagdíjfizetési kötelezettsége
b) a Tbj. 4. §-a o) pontjának 2. alpontja szerint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy esetében a tagsági jogviszonyának első napjával [Mpt. 22. § (1) bekezdés b) pontja]
kezdődően áll fenn.
(1) A magánnyugdíjpénztár-tag tagdíjfizetési kötelezettsége
a) a Tbj. 34. § (1) bekezdése alapján kötött megállapodásban meghatározott időponttal,
b) a Tbj. 4. §-a o) pontjának 2. alpontja szerint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy esetében a tagsági jogviszonyának első napjával [Mpt. 22. § (1) bekezdés b) pontja]
kezdődően áll fenn.
(2) Az Mpt. 24. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján tagdíjfizetésre kötött megállapodás esetén a tagdíjfizetési kötelezettség a megállapodásban foglaltak szerint áll fenn.
8. §
(1) A Tbj. 34. §-a szerinti megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy állandó lakóhelye vagy tartózkodása helye szerinti MEP illetékes.
(1) A Tbj. 34. §-ának (1) és (4)-(5) bekezdései szerinti megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy lakóhelye szerinti MNYI az illetékes. A megállapodást kötő személy a megállapodás megkötésekor, illetőleg fennállása alatt köteles bejelenteni a magán-nyugdíjpénztári tagságát, a szerződés egyidejű bemutatásával.
(1) A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem [a Tbj. 34. §-ának (1), (5) és (8) bek.] szerzésére irányuló megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy lakóhelye szerint illetékes Megyei (Fővárosi) Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: MNYI), külföldi személy esetében a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, a vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság illetékes.
(1) A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem [Tbj. 34. §-ának (1), (5) és (8) bek.] szerzésére irányuló megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes Megyei (Fővárosi) Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: MNYI), a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében [Tbj. 34. §-ának (5) bek.] a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság illetékes.
(1) A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem [Tbj. 34. §-ának (1), (5) és (8) bek.] szerzésére irányuló megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében [Tbj. 34. §-ának (5) bek.] a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság illetékes.
(1) A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem [Tbj. 34. §-ának (1), (5) és (8) bek.] szerzésére irányuló megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében [Tbj. 34. §-ának (5) bek.] a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság illetékes.
(1) A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem [Tbj. 34. §-ának (1), (5) és (8) bek.] szerzésére irányuló megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság, Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében [Tbj. 34. §-ának (5) bek.] a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság illetékes.
(1) A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem [Tbj. 34. §-ának (1), (5) és (8) bek.] szerzésére irányuló megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság, Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében [Tbj. 34. §-ának (5) bek.] a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság illetékes.
(1) A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem [Tbj. 34. §-ának (1), (5) és (8) bek.] szerzésére irányuló megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv, Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében [Tbj. 34. §-ának (5) bek.] a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság illetékes.
(2) A Tbj. 34. §-ának (1) és (4)-(5) bekezdései szerint megállapodást kötő személy a megállapodás megkötésekor, illetőleg fennállása alatt köteles az illetékes MEP-nek - a szerződés egyidejű bemutatásával - bejelenteni magánpénztári tagságát.
(2) A Tbj. 34. §-ának (2), (7), valamint (9) bekezdése szerinti megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti MEP az illetékes.
(2) Az egészségbiztosítási ellátás megszerzésére, illetőleg egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás [Tbj. 34. §-ának (3), (10) és (12) bekezdése] megkötésére az OEP jogosult.
(2) A Tbj. 34. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár - figyelemmel a korkedvezményre is - betöltése után kerülhet sor.
(2) A Tbj. 34. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személyre - ha a megállapodást más javára kötik, a kedvezményezettre - irányadó öregségi nyugdíjkorhatár - figyelemmel a korkedvezményre is - betöltése után kerülhet sor.
(3) Az egészségbiztosítási ellátás megszerzésére, illetőleg egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás [Tbj. 34. §-ának (3), (10) és (12) bekezdése] megkötésére az OEP jogosult.
(3) Az egészségbiztosítási ellátás megszerzésére, illetőleg egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás [Tbj. 34. §-ának (3), (10) és (12) bekezdése] megkötésére a MEP jogosult.
(3) Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás [Tbj. 34. §-ának (10) bekezdése] megkötésére a MEP jogosult.
(3) Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás [Tbj. 34. §-ának (10) bekezdése] megkötésére a REP jogosult.
(3) Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás [Tbj. 34. §-ának (10) bekezdése] megkötésére az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv jogosult.
(3) Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás [Tbj. 34. §-ának (10) bekezdése] megkötésére az egészségbiztosítási szerv jogosult.
(4) A Tbj. 34. §-ának (10) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatás biztosítására irányuló megállapodás megkötéséhez bemutatandó a kedvezményezett személyazonosságát igazoló okmány, a lakó-, tartózkodási-, illetőleg szálláshelyet igazoló dokumentum, külföldi állampolgár esetében az idegenrendészeti hatóság által kiadott, tartózkodásra jogosító okmány.
8/A. §   A jogosult kérelmére a megállapodás alapján megfizetett járulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat - az Art. szerinti elévülési időn belül - vissza kell fizetni
a) ha a megállapodás nem felel meg a Tbj. 34. § (1), (5) és (8) bekezdésében foglaltaknak (érvénytelen megállapodás), illetőleg
b) arra az időtartamra vonatkozóan, amely időtartamot a nyugellátás megállapításakor szolgálati időként nem vettek figyelembe.
8/A. §   A megállapodás alapján megfizetett járulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat - az Art. szerinti elévülési időn belül - vissza kell fizetni
a) ha a megállapodás nem felel meg a Tbj. 34. § (1), (5) és (8) bekezdésében foglaltaknak (érvénytelen megállapodás), illetőleg
b) arra az időtartamra vonatkozóan, amely időtartamot a nyugellátás megállapításakor szolgálati időként nem vettek figyelembe.
c) abban az esetben, ha utólag a megállapodást kötő személy a 9/C. §-ban meghatározott okirattal igazolja, hogy a megállapodás időtartama alatt biztosítotti jogviszonyt eredményező jogviszonyban állt.
8/A. §   A megállapodás alapján megfizetett járulékot - az Art. szerinti elévülési időn belül - vissza kell fizetni
a) ha a megállapodás nem felel meg a Tbj. 34. § (1), (5) és (8) bekezdésében foglaltaknak (érvénytelen megállapodás), illetőleg
b) arra az időtartamra vonatkozóan, amely időtartamot a nyugellátás megállapításakor szolgálati időként nem vettek figyelembe,
c) abban az esetben, ha utólag a megállapodást kötő személy a 9/C. §-ban meghatározott okirattal igazolja, hogy a megállapodás időtartama alatt biztosítotti jogviszonyt eredményező jogviszonyban állt.
8/A. §   A megállapodás alapján megfizetett járulékot a megállapodást kötő személy, vagy elhalálozása esetén az örököse részére - az Art. szerinti elévülési időn belül - vissza kell fizetni
a) ha a megállapodás nem felel meg a Tbj. 34. § (1), (5) és (8) bekezdésében foglaltaknak (érvénytelen megállapodás),
b) arra az időtartamra vonatkozóan, amely időtartamot a nyugellátás megállapításakor szolgálati időként nem vettek figyelembe, vagy
c) ha utólag a megállapodást kötő személy - illetve halála esetén az örököse - a 9/C. §-ban meghatározott okirattal igazolja, hogy a megállapodás időtartama alatt biztosítotti jogviszonyt eredményező jogviszonyban állt.
9. §   Abban az esetben, ha a 4. § (1) bekezdése szerint a biztosítási jogviszony fennállását utólag állapítják meg, a biztosítás időszakára a Tbj. 39. § (2) bekezdés alapján már befizetett 11,5 százalékos mértékű járulék a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett az illetékes MEP-től visszaigényelhető.
9. §   Abban az esetben, ha a 4. § (1) bekezdése szerint a biztosítási jogviszony fennállását utólag állapítják meg, a biztosítás időszakára a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján már befizetett 11 százalékos mértékű járulék a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett az illetékes járulékigazgatóságtól visszaigényelhető.
9. §   Abban az esetben, ha a 4. § (1) bekezdése szerint a biztosítási jogviszony fennállását utólag állapítják meg, a biztosítás időszakára a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján már befizetett 11 százalékos mértékű járulék a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett az illetékes állami adóhatóságtól visszaigényelhető.
9. §   Abban az esetben, ha a 4. § (1) bekezdése szerint a biztosítási jogviszony fennállását utólag állapítják meg, a biztosítás időszakára a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján már befizetett járulék a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett az illetékes állami adóhatóságtól visszaigényelhető.
9. §
(1) A Tbj. 39. §-ának (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, illetőleg a Tbj. 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontjában meghatározott jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjáig áll fenn.
(1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a Tbj. 10. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
(2) A Tbj. 39. § (3) bekezdésében meghatározott járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség időtartama azonos a hatósági bizonyítvány érvényességének időtartamával, kezdő időpontja a hatósági bizonyítvány kiállításának napja. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn a naptári hónap teljes tartama alatt, egy naptári napra az egy főre jutó havi jövedelem harmincad részét kell figyelembe venni.
(2) Nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás arra az időtartamra, amely alatt a vállalkozó keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott vagy - ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként - kamarai tagságát szünetelteti.
(3) Ha a biztosítási kötelezettség megállapítására utólag kerül sor, a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt a Tbj. 39. §-a alapján megfizetett járulékot a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett vissza lehet igényelni az állami adóhatóságtól.
9/A. §   Az egészségbiztosítási szerv az általa nyilvántartott követelésekről kérelemre, annak beérkezését követő naptól számított 8 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki.
10. §
(1) A foglalkoztató az OEP által rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni az illetékes MEP-hez a Tbj. 49. §-a (2) bekezdésének a)-c), valamint f)-h) pontjai szerinti adatokat, melyek hitelességét okiratokkal kell igazolnia.
(2) A gazdasági társaság a Tbj. 49. §-ának (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségének a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével tesz eleget.
10. §   A Tbj. 49. § (6) bekezdésének c) pontjában említett foglalkoztatónak a Tbj. 49. § (2) bekezdése szerinti adatok hitelességét okirattal kell igazolnia.
10/A. §   A foglalkoztató székhelye szerint illetékes MEP a magánnyugdíjpénztár, illetőleg a Pénztárfelügyelet megkeresésére a saját nyilvántartásával egyezteti a foglalkoztató adatait, és arról tájékoztatja a megkeresőt.
9/A. §
(1) A biztosított a magánnyugdíjpénztárhoz való csatlakozása visszavonásáról szóló nyilatkozatáról az érintett magánnyugdíjpénztár mellett egyidejűleg valamennyi foglalkoztatóját is tájékoztatni köteles.
(1) A biztosított a magánnyugdíjpénztárhoz való csatlakozása visszavonásáról illetőleg a pályakezdő a pénztártagsága megszüntetéséről szóló nyilatkozatáról az érintett magánnyugdíjpénztár mellett egyidejűleg valamennyi foglalkoztatóját is tájékoztatni köteles. A nyilatkozatban meg kell jelölni a visszalépés, illetőleg a pénztártagság megszüntetésének napját, amely a nyilatkozattétel napjától korábbi időpont nem lehet.
(1) A biztosított a magánnyugdíjpénztárhoz való csatlakozása visszavonásáról illetőleg a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéséről szóló nyilatkozatáról az érintett magánnyugdíjpénztár mellett egyidejűleg valamennyi foglalkoztatóját is tájékoztatni köteles. A nyilatkozatban meg kell jelölni a visszalépés, illetőleg a pénztártagság megszüntetésének napját, amely a nyilatkozattétel napjától korábbi időpont nem lehet.
(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 45. §-ának (4) bekezdésében meghatározott bevallást a biztosított lakóhelye szerint illetékes MNYI-hez nyújtja be, és teljesíti az egyéni számlán jóváírt összeg átutalását. A bevallás tartalmát és módját az Állami Pénztárfelügyelet (a továbbiakban: PF) a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.
(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 45. §-ának (4) bekezdésében meghatározott bevallást a biztosított lakóhelye szerint illetékes MNYI-hez nyújtja be, és teljesíti az egyéni számlán jóváírt összeg átutalását. A bevallás tartalmát és módját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.
(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 45. §-ának (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatást a biztosított lakóhelye szerint illetékes MNYI-hez nyújtja be, egyidejűleg teljesíti az egyéni számlán jóváírt, tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összeg átutalását. A magánnyugdíjpénztár az előírt adatszolgáltatást az Mpt. 24. §-ának (7) bekezdése és 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti átutalás esetén is teljesíti. Az adatszolgáltatás tartalmát és módját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.
(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 45. §-ának (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatást a biztosított lakóhelye szerint illetékes MNYI-hez nyújtja be, egyidejűleg teljesíti az egyéni számlán jóváírt, tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összeg átutalását. A magánnyugdíjpénztár az előírt adatszolgáltatást az Mpt. 24. §-ának (8) bekezdése és 29. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerinti átutalás esetén is teljesíti. Az adatszolgáltatás tartalmát és módját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.
(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 45. §-ának (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatást a biztosított lakóhelye szerint illetékes MNYI-hez nyújtja be, egyidejűleg teljesíti az egyéni számlán jóváírt, tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összeg átutalását. A magánnyugdíjpénztár az előírt adatszolgáltatást az Mpt. 24. §-ának (8) bekezdése és 29. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerinti átutalás esetén is teljesíti. Az adatszolgáltatás tartalmát és módját a PSZÁF a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.
(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 45. §-ának (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatást a biztosított lakóhelye szerint illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz nyújtja be, egyidejűleg teljesíti az egyéni számlán jóváírt, tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összeg átutalását. A magánnyugdíjpénztár az előírt adatszolgáltatást az Mpt. 24. §-ának (8) bekezdése és 29. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerinti átutalás esetén is teljesíti. Az adatszolgáltatás tartalmát és módját a PSZÁF a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.
(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 45. § (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatást a biztosított lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz nyújtja be, egyidejűleg teljesíti az egyéni számlán jóváírt, tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összeg átutalását. A magánnyugdíjpénztár az előírt adatszolgáltatást az Mpt. 24. § (8) bekezdése és 29. § (9) bekezdés b) pontja szerinti átutalás esetén is teljesíti. A PSZÁF gondoskodik az adatszolgáltatás tartalmának és módjának a Pénzügyi Közlönyben, valamint a honlapján történő közzétételéről.
(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 45. § (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatást a biztosított lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz nyújtja be, egyidejűleg teljesíti az egyéni számlán jóváírt, tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összeg átutalását. A magánnyugdíjpénztár az előírt adatszolgáltatást az Mpt. 24. § (8) bekezdése és 29. § (9) bekezdés b) pontja szerinti átutalás esetén is teljesíti. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) gondoskodik az adatszolgáltatás tartalmának és módjának a Pénzügyi Közlönyben, valamint a honlapján történő közzétételéről.
(3) A (2) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 28. §-ának (2) bekezdése alapján a rokkant, illetőleg a Tny. 44/C. §-ának (1) bekezdése alapján a jogszerző saját döntése szerint az egyéni számláján lévő összeget, illetve a jogszerzőnek a felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozó döntése alapján az egyéni számlán a rá eső részt kell átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alap javára.
(4) Az Mpt. 123/A. §-ában meghatározott esetben a magánnyugdíjpénztár a módosítási kérelemhez kapcsolódó értesítést a biztosított lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz, magyarországi lakóhely hiányában a fővárosi nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz nyújtja be.
9/B. §   A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény alapján folyósított rehabilitációs járadékból levont tagdíjat a folyósító szerv havonta, az ellátás folyósítását követő hónap 5. napjáig utalja át az érintett magánnyugdíjpénztárhoz, és egyidejűleg közli a tagdíjak elszámolásához szükséges adatokat. Az adatszolgáltatás módjára és tartalmára vonatkozóan a folyósító szerv a magánnyugdíjpénztárakkal 2008. január 31-éig megállapodást köt.
9/B. §   A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény alapján folyósított rehabilitációs járadékból levont tagdíjat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv havonta, az ellátás folyósítását követő hónap 5. napjáig utalja át az érintett magánnyugdíjpénztárhoz, és egyidejűleg közli a tagdíjak elszámolásához szükséges adatokat. Az adatszolgáltatás módjára és tartalmára vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a magánnyugdíjpénztárakkal 2008. január 31-éig megállapodást köt.
9/C. §   A Tbj. 44/C. §-ában meghatározott eljárás során felhasználható minden olyan közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat, amely a biztosítással járó jogviszony fennállását, illetve az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot valószínűsíti, így különösen a Tbj. 44. §-ának (5) bekezdésében meghatározott, a bejelentésről kiállított igazolás, munkaszerződés vagy megbízási szerződés, a munkabérről, illetve a megbízási díjról szóló írásbeli elszámolással együtt, érvényes diákigazolvány, valamint a jogosultságot megalapozó ellátást (pl. nyugdíjat) megállapító jogerős határozat.
9/C. §   A Tbj. 44/C. §-ában meghatározott eljárás során felhasználható minden olyan közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat, valamint minden más, erre alkalmas további bizonyítási eszköz, amely a biztosítással járó jogviszony fennállását, illetve az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot valószínűsíti.
10. §
(1) A Tbj. 20. §-a és 24. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazása során a havi minimum járulékalap számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, továbbá a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A minimum járulékalapot csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a minimum járulékalap egy naptári napra jutó összegének szorzatával. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony hó közben kezdődött vagy szűnt meg.
(2) Az előző bekezdésben meghatározott körülmények bármelyikének fennállása esetén az adott hónap vonatkozásában a foglalkoztató külön bejelentés nélkül (Art. 17/A. §) mentesül a minimum járulékalapnak megfelelő járulékfizetési kötelezettség alól.
(2) Az előző bekezdésben meghatározott körülmények bármelyikének fennállása esetén az adott hónap vonatkozásában a foglalkoztató külön bejelentés nélkül mentesül a minimum járulékalapnak megfelelő járulékfizetési kötelezettség alól.
10. §   A Tbj. 20. §-ában és 24. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazása során a minimálbér kétszeresét csökkenteni kell a minimálbér kétszeresének egy naptári napra jutó összege és azon időszak naptári napjai számának szorzatával, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült vagy fizetés nélküli szabadságon volt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a biztosítással járó jogviszony hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.
10/A. §
(1) A foglalkoztató székhelye szerint illetékes járulékigazgatóság a magánnyugdíjpénztár, illetőleg a PF megkeresésére saját nyilvántartásával egyezteti a foglalkoztató adatait és arról tájékoztatja a megkeresőt.
(2) A rendszeres adategyeztetés módjáról a PF és az állami adóhatóság megállapodást köt.
11. §
(1) Az egyéni vállalkozó a Tbj. 10. §-a (1) bekezdése és a Tbj. 49. §-a szerinti adatokat az OEP által rendszeresített nyomtatványon jelenti be az illetékes MEP-hez, Társadalombiztosítási Azonosító Jelére (a továbbiakban: TAJ) való hivatkozással.
(2) A Tbj. 4. §-a b) pontjának 1-2. alpontjában említett vállalkozói igazolvánnyal, vagy engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozó által kitöltött nyomtatványt a vállalkozói igazolványt vagy engedélyt kiadó szerv 3 munkanapon belül továbbítja az illetékes MEP-hez.
12. §
(1) A Tbj. 39. §-ának (2) bekezdésében említett személy a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségének kezdő napját követő három napon belül - az OEP által rendszeresített nyomtatványon - az illetékes MEP-hez jelenti be a nyilvántartásához előírt adatokat.
(1) A Tbj. 39. §-ának (2) bekezdésében említett személy a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségének kezdő napját követő három napon belül - az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - az illetékes járulékigazgatósághoz jelenti be a nyilvántartáshoz előírt adatokat.
(1) A Tbj. 39. §-ának (2) bekezdése alapján 11%-os egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett személy a fizetési kötelezettségét első ízben a bejelentést követő hónap 12-éig, ezt követően havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig teljesíti.
(2) Az (1) bekezdésben említett személy nem fizet 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot arra az időtartamra, amely alatt a Tbj. 34. §-ának (2) bekezdése szerint fizet járulékot.
(2) Az (1) bekezdésben említett személy nem fizet 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot arra az időtartamra, amely alatt a Tbj. 34. §-ának (2) bekezdése szerint fizet járulékot. Az R. 8. § (2) bekezdés szerinti MEP a megállapodás egy példányának megküldésével tájékoztatja az illetékes járulékigazgatóságot.
(2) A Tbj. 39. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személy nem fizet 11%-os egészségbiztosítási járulékot arra az időtartamra, amely alatt a járulékot a Tbj. 34. §-ának (3) bekezdése szerint kötött érvényes megállapodás alapján fizeti.
13. §   A 10-12. § szerinti bejelentést követően az illetékes MEP a foglalkoztatónak, az egyéni vállalkozónak, illetőleg a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettnek folyószámla számot állapít meg, és erről - az OEP által rendszeresített nyomtatványon - 15 napon belül értesíti a bejelentőt.
13. §   A Tbj. 49. § (6) bekezdés c) pontjában említett foglalkoztatónak és a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján egészségbiztosítási járulékfizetésre kötelezettnek az illetékes MEP a bejelentést követően folyószámlaszámot állapít meg, és erről - az OEP által rendszeresített nyomtatványon - 15 napon belül értesíti a bejelentőt.
13. §   A Tbj. 49. §-a (6) bekezdésének c) pontjában említett foglalkoztatónak és a Tbj. 39. §-ának (2) bekezdése alapján egészségbiztosítási járulékfizetésre kötelezettnek az illetékes járulékigazgatóság a bejelentést követően folyószámlaszámot állapít meg, és erről - az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - 15 napon belül értesíti a bejelentőt.
13. §
(1) A foglalkoztató nyilvántartásba vétel céljából bejelenti
a) nevét (elnevezését), rövid cégnevét,
b) címét, székhelyét, telephelyét,
c) létesítő okirata, társasági szerződése, alapító okirata keltét,
d) a cégjegyzésre jogosultak nevét, lakóhelyét,
e) cégjegyzék számát,
f) a jogelőd cégnevét, cégjegyzék számát,
g) az általa foglalkoztatottak számát,
h) adóazonosító számát.
(1) A Tbj. 44. §-ának (3) bekezdésében előírt foglalkoztatói, valamint a 22-24. § szerinti bejelentési kötelezettséget az OEP által rendszeresített és a kötelezettek rendelkezésére bocsátott program felhasználásával elektronikus úton vagy gépi adathordozón kell teljesíteni. A mágneses lemezhez csatolni kell az adathordozó papíralapú, kinyomtatott, cégszerű aláírással hitelesített példányát is, amelynek másodpéldányán a MEP a bejelentés átvételét igazolja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést a foglalkoztató székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-hez kell benyújtani az e célra rendszeresített nyomtatványon, az első biztosított(ak) foglalkoztatásának kezdetét követő 15 napon belül.
(2) A foglalkoztató a Tbj. 44. §-ának (3)-(4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének az erre rendszeresített nyomtatványon tesz eleget.
(2) Ha a bejelentési kötelezettség ötnél kevesebb személyre vonatkozik, a bejelentés - az illetékes MEP igazgatójának, illetőleg az OEP főigazgatójának külön engedélye alapján - az erre rendszeresített nyomtatványon is teljesíthető. A bejelentés személyesen vagy postai úton teljesíthető. A bejelentés teljesítését bizonyítja a bejelentés átvételének MEP által, a bejelentés másodpéldányán történő igazolása, illetőleg a bejelentés másodpéldányához csatolt postai feladóvevény, amely bizonylatokat a bejelentés benyújtásától számított 5 évig kell megőrizni.
(3) Az adatok változását a változás bekövetkezését követő 15 napon belül kell a (2) bekezdésben említett nyomtatványon bejelenteni.
(3) Az egészségbiztosítási igazgatási szerv a telephellyel (fiókteleppel) rendelkező foglalkoztató számára, annak kérésére telephelyenként (fióktelepenként) nyilvántartási számot állapít meg, melyről 30 napon belül értesíti a foglalkoztatót.
(4) A MEP az (1) bekezdésben említett foglalkoztató számára nyilvántartási számot állapít meg, melyről 30 napon belül értesíti a foglalkoztatót. A 2000. január 1-jét megelőzően nyilvántartásba vett foglalkoztató nyilvántartási száma a törzsszám, illetőleg folyószámlaszám.
(4) Az igazgatási szerv a foglalkoztató számára nyilvántartási számot állapít meg, melyről 30 napon belül értesíti a foglalkoztatót.
(4) Az egészségbiztosítási igazgatási szerv a foglalkoztató számára nyilvántartási számot állapít meg, melyről 30 napon belül értesíti a foglalkoztatót.
13. §   A 22-24. § szerinti bejelentési kötelezettséget az OEP által rendszeresített és a kötelezettek rendelkezésére bocsátott program felhasználásával elektronikus úton kell teljesíteni. A MEP a bejelentés átvételét igazolja.
13/A. §
(1) Amennyiben a biztosított az értesítésben közölt adatokkal nem ért egyet, az adatszolgáltató foglalkoztatónál - a Tbj. 4. §-a a) pontjának 6. alpontja szerinti foglalkoztató esetén a munkáltatónál - adategyeztetést kezdeményezhet. A foglalkoztató a biztosítottat 15 napon belül írásban tájékoztatja a biztosított észrevételeivel kapcsolatos megállapításairól, egyidejűleg - ha az adatokat hibásan közölte - köteles korábbi adatszolgáltatását módosítani. Ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, a biztosított a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kérhet adategyeztetést. Az igazgatási szerv az adategyeztetést 90 napon belül lefolytatja, és erről írásban értesíti a foglalkoztatót és a biztosítottat, valamint szükség esetén intézkedik az adathelyesbítésről, utólagos adatszolgáltatásról.
(1) Amennyiben a biztosított a Tbj. 47. §-ának (3) bekezdése szerinti értesítésben közölt adatokkal nem ért egyet, az adatszolgáltató foglalkoztatónál - a Tbj. 4. §-a a) pontjának 6. alpontja szerinti foglalkoztató esetén a munkáltatónál - adategyeztetést kezdeményezhet. A foglalkoztató a biztosítottat 15 napon belül írásban tájékoztatja a biztosított észrevételeivel kapcsolatos megállapításairól, egyidejűleg - ha az adatokat hibásan közölte - köteles korábbi adatszolgáltatását módosítani. Ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, a biztosított a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kérhet adategyeztetést. Az igazgatási szerv az adategyeztetést 90 napon belül lefolytatja, és erről írásban értesíti a foglalkoztatót és a biztosítottat, valamint szükség esetén intézkedik az adathelyesbítésről, utólagos adatszolgáltatásról.
(1) Amennyiben a biztosított a Tbj. 47. §-ának (4) bekezdése szerinti értesítésben közölt adatokkal nem ért egyet, az adatszolgáltató foglalkoztatónál - a Tbj. 4. §-a a) pontjának 6. alpontja szerinti foglalkoztató esetén a munkáltatónál - adategyeztetést kezdeményezhet. A foglalkoztató a biztosítottat 15 napon belül írásban tájékoztatja a biztosított észrevételeivel kapcsolatos megállapításairól, egyidejűleg - ha az adatokat hibásan közölte - köteles korábbi adatszolgáltatását módosítani. Ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, a biztosított a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kérhet adategyeztetést. Az igazgatási szerv az adategyeztetést 90 napon belül lefolytatja, és erről írásban értesíti a foglalkoztatót és a biztosítottat, valamint szükség esetén intézkedik az adathelyesbítésről, utólagos adatszolgáltatásról.
(2) Az OEP a nyilvántartása szerint TAJ számmal rendelkező személyek TAJ számát, személyi és lakcímadatait, valamint azok változását az ONYF-nek átadja. Az adatszolgáltatás módjára az OEP és az ONYF megállapodást köt.
14. §   A biztosítottaknak a Tbj. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti adatait az OEP egyezteti a Foglalkoztatási Hivatallal, a közöttük létrejött megállapodásban foglaltaknak megfelelően.
14. §   A biztosítottaknak a Tbj. 43. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti adatait az OEP egyezteti a Foglalkoztatási Hivatallal, a közöttük létrejött megállapodásban foglaltaknak megfelelően.
16. §   A külföldi pénznemben keletkezett járulékalapot képező jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.
16. §
(1) A (2) bekezdésben nem említett esetben a külföldi pénznemben keletkezett bevételből a járulékalapot a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos - a jövedelem megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes - devizaárfolyamának alkalmazásával kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően, ha a külföldi pénznemben keletkezett bevételből az Szja tv. szerinti adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem képezi a járulékalapot, a forintra történő átszámítás megegyezik az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem megállapításakor az Szja tv. szabályai szerint alkalmazott átszámítással.
15. §   A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítottak után a járulékbevallásban a Tbj. 19. §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási járulékot elkülönítetten kell feltüntetni.
17. §
(1) A Tbj. 46. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilvántartás tartalmazza a biztosított természetes azonosító adatait, a biztosítással járó jogviszony megnevezését, a biztosítási kötelezettség kezdetét, továbbá az igazolás átvételének elismerését.
(1) A Tbj. 46. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilvántartás tartalmazza a biztosítással járó jogviszony megnevezését, a biztosítási kötelezettség kezdetét, továbbá az igazolás átvételének elismerését.
(2) Igazolásnak minősül a foglalkoztatási jogviszonyra irányuló szerződés, amennyiben az a foglalkoztatás (tevékenység) megkezdésekor a foglalkoztatott részére átadásra került.
17/A. §   A Tbj. 29. § (4) bekezdés d) pontja alkalmazásában a vállalkozói tevékenység szüneteltetésének minősül az is, ha az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos e tevékenységét szünetelteti.
13/A. §   Az illetékes járulékigazgatóság a folyószámlaszám kiadását követő 15 napon belül értesíti az illetékes MEP-et a foglalkoztató adatairól, ideértve azok változását is.
14. §
(1) A Tbj. 50. §-ának (2) bekezdésében előírt igazolás
a) az átutalási megbízás ügyfélpéldányának, vagy
b) az átutalási postautalvány feladóvevényének
a kötelezett cégszerű aláírásával hitelesített másolata.
(2) A Tbj. 49. §-ának (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási körébe tartozó bevallást készítők vonatkozásában az igazolás módját külön jogszabály szabályozza.
(2) A Tbj. 49. §-ának (10) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási körébe tartozó bevallást készítők vonatkozásában az igazolás módját külön jogszabály szabályozza.
15. §   A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az összesítő bevalláson mutatja ki a tárgyhónapban kifizetett egészségbiztosítási ellátás és a külön jogszabályban meghatározott egyéb ellátások, valamint a foglalkoztatót megillető költségtérítés összegét, továbbá a kifizetések (költségtérítés) és a tárgyhónapra járó járulék különbözetét.
17. §
(1) A Tbj. 50. §-ának (2) és (4) és az 51. § (1) bekezdésében foglaltak végrehajtására az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges számítógépes programot vagy formanyomtatványt, informatikai utasítást és az adatszerkezetet a MEP a járulékfizetők rendelkezésére bocsátja.
(1) A Tbj. 50. §-ának (2) és (4) bekezdésében foglaltak végrehajtására az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges számítógépes programot, vagy formanyomtatványt, informatikai utasítást és adatszerkezetet az állami adóhatóság a járulékfizetők rendelkezésére bocsátja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevallásokat mágneses lemezen, elsősorban postai úton kell benyújtani a MEP-hez, illetve a magánnyugdíjpénztárhoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevallásokat elsősorban postai úton kell benyújtani az illetékes járulékigazgatósághoz.
(3) A MEP-hez teljesítendő bevalláshoz csatolni kell a Tbj. 50. § (2) bekezdése szerinti összesítő bevallás egy kinyomtatott példányát. A foglalkoztatónak egyidejűleg írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a mágneses lemez az előírt bevallásokat tartalmazza, és az vírusmentes.
(3) Mágneses lemezen elkészített bevalláshoz csatolni kell a Tbj. 50. § (2) bekezdése szerinti összesítő bevallás egy kinyomtatott példányát. A foglalkoztatónak egyidejűleg írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a mágneses lemez az előírt bevallásokat tartalmazza, és az vírusmentes.
(4) Ha az igazgatási szerv a járulékbevallás teljesítési határidejére halasztást engedélyez a foglalkoztató részére, úgy ez az engedély a foglalkoztatónak a Tbj. 51. § (1) bekezdése szerint teljesítendő bevallására is érvényes. Az engedély egy másolati példányát a foglalkoztató a magánnyugdíjpénztárhoz teljesítendő, az engedély kézhezvételét követően esedékes bevalláshoz mellékeli.
18. §
(1) A foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó a Tbj. 50. §-ának (4) bekezdésében előírt kötelezettségének havonta, az erre a célra rendszeresített bevallási nyomtatványon is eleget tehet, melyhez csatolja a 14. §-ban előírt igazolást.
(2) A bevallásnak tartalmaznia kell a tárgyhónapban elszámolt vállalkozói kivétet, valamint a fizetendő járulék alapját és a járulék összegét.
17/A. §
(1) A Tbj. 51. §-ának (1) bekezdésében foglaltak végrehajtására a bevallás teljesítéséhez szükséges formanyomtatványt vagy számítógépes programot, informatikai utasítást és az adatszerkezetet a PF a Pénzügyi Közlönyben és a Társadalombiztosítási Közlönyben közzéteszi és a foglalkoztatók, a tagdíjat fizetők rendelkezésére bocsátja.
(1) A Tbj. 51. §-ának (1) bekezdésében foglaltak végrehajtására a bevallás teljesítéséhez szükséges formanyomtatványt vagy számítógépes programot, informatikai utasítást és az adatszerkezetet a PF a Pénzügyi Közlönyben és a Társadalombiztosítási Közlönyben közzéteszi és a foglalkoztatók, a tagdíjat fizetők rendelkezésére bocsátja. A foglalkoztató az adott magánnyugdíjpénztárhoz a legalább 20 főt meghaladó tagdíjbevallást a PF által rendszeresített és a kötelezettek rendelkezésére bocsátott számítógépes programmal állítja elő, vagy adatszolgáltatási kötelezettségét azzal megegyező adatszerkezetű számítógépes állományban teljesíti. Kérelemre a magánnyugdíjpénztár engedélyezheti, hogy a foglalkoztató a bevallást az előírt nyomtatványon teljesítse.
(1) A Tbj. 51. §-ában foglaltak végrehajtására a tagdíjbevallás és önellenőrzés teljesítéséhez szükséges formanyomtatványokat, adatszerkezetet és informatikai utasítást a PSZÁF a hivatalos lapjában és a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé. A PSZÁF által rendszeresített formanyomtatványok a magánnyugdíjpénztáraknál szerezhetőek be.
(1) A Tbj. 51. §-ában foglaltak végrehajtására a tagdíjbevallás és önellenőrzés teljesítéséhez szükséges formanyomtatványokat, adatszerkezetet és informatikai utasítást a PSZÁF a hivatalos lapjában és a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé. A PSZÁF által rendszeresített formanyomtatványok a magánnyugdíjpénztáraknál szerezhetőek be. A PSZÁF által rendszeresített nyomtatványok kitöltési útmutatója részletes előírásokat tartalmaz a nyomtatványok kitöltéséhez, illetőleg módszertani útmutatást ad a tagdíjtúlfizetés elszámolásához.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevallásokat elsősorban postai úton kell benyújtani a magánnyugdíjpénztárhoz.
(2) A rendszeresített nyomtatvánnyal azonos értékű teljesítés, ha a bevallásra kötelezett a PSZÁF által rendszeresített számítógépes program alapján, számítógéppel előállított és aláírt irat benyújtásával teljesíti a bevallási (önellenőrzési) kötelezettségét.
(2) A rendszeresített nyomtatvánnyal azonos értékű teljesítés, ha a bevallásra kötelezett a PSZÁF által rendszeresített számítógépes program alapján, számítógéppel előállított, kinyomtatott és aláírt irat benyújtásával teljesíti a bevallási (önellenőrzési) kötelezettségét.
(2) A Tbj. 51/A. § (7) bekezdésének alkalmazása során a PSZÁF által rendszeresített nyomtatvánnyal azonos értékű teljesítés, ha a bevallásra kötelezett a PSZÁF által rendszeresített számítógépes program alapján, számítógéppel előállított, kinyomtatott és aláírt irat benyújtásával teljesíti a bevallási (önellenőrzési) kötelezettségét.
(3) A mágneses lemezen elkészített bevalláshoz csatolni kell a Tbj. 51. §-ának (1) bekezdése szerinti bevallás összesített adatainak egy kinyomtatott, aláírással hitelesített példányát. A foglalkoztatónak egyidejűleg írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a mágneses lemez az előírt bevallásokat tartalmazza.
(3) A mágneses lemezen, illetőleg elektronikus úton benyújtott bevalláshoz csatolni kell a Tbj. 51. §-ának (1) bekezdése szerinti bevallás összesített adatainak egy kinyomtatott, aláírással hitelesített példányát. A foglalkoztató egyidejűleg írásban nyilatkozik arról, hogy a mágneses lemezen, vagy az elektronikus úton benyújtott bevallás az előírt, tagonként részletezett bevallásokat tartalmazza.
(3) A foglalkoztató az adott magánnyugdíjpénztárhoz a legalább 20 főt meghaladó tagdíjbevallást a PSZÁF által rendszeresített és a kötelezettek rendelkezésére bocsátott számítógépes programmal, vagy a PSZÁF által kiadott adatszerkezetnek teljes egészében megfelelő formátumban állíthatja elő és gépi adathordozón (mágneses adathordozó, CD lemez) teljesítheti. Kérelemre a magánnyugdíjpénztár engedélyezi, hogy a foglalkoztató a bevallást az előírt formanyomtatványon teljesítse.
(3) A foglalkoztató az adott magánnyugdíjpénztárhoz a legalább 20 főt meghaladó tagdíjbevallást a PSZÁF által rendszeresített és a kötelezettek rendelkezésére bocsátott számítógépes programmal, vagy a PSZÁF által kiadott adatszerkezetnek teljes egészében megfelelő formátumban állíthatja elő és gépi adathordozón (mágneses adathordozó, CD lemez) teljesítheti.
(4) Ha az illetékes járulékigazgatóság a foglalkoztató részére a járulékbevallás teljesítési határidejére halasztást engedélyez, ez az engedély a foglalkoztatónak a Tbj. 51. §-ának (1) bekezdése szerint teljesítendő bevallására is érvényes. Az engedély egy másolati példányát a foglalkoztató a magánnyugdíjpénztárhoz teljesítendő, az engedély kézhezvételét követően esedékes bevalláshoz mellékeli.
(4) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 24. §-ának (4) bekezdése alapján a tagdíjfizetésre kötött megállapodás esetén a tagdíjfizetési kötelezettség előírása a magánnyugdíjpénztárral kötött szerződés szerint történik. A magánnyugdíjpénztárral megállapodást kötő személy a megállapodás megkötésekor köteles bemutatni a Tbj. 34. §-ának (1), (5) és (8) bekezdése szerinti megállapodás esetén az MNYI-vel megkötött megállapodást.
(4) A gépi adathordozón benyújtott bevalláshoz csatolni kell a Tbj. 51. §-ának (1) bekezdése szerinti bevallás összesített adatainak egy kinyomtatott, aláírással hitelesített példányát. A foglalkoztató egyidejűleg írásban nyilatkozik arról, hogy a gépi adathordozón benyújtott bevallás a PSZÁF által kiadott adatszerkezetben készült el és tartalmazza az előírt, tagonként részletezett bevallásokat.
(4) A gépi adathordozón benyújtott bevalláshoz csatolni kell a Tbj. 51. §-ának (1) bekezdése szerinti bevallás összesített adatainak egy kinyomtatott, cégszerű aláírással hitelesített példányát. A foglalkoztató egyidejűleg írásban nyilatkozik arról, hogy a gépi adathordozón benyújtott bevallás a PSZÁF által kiadott adatszerkezetben készült el és tartalmazza az előírt, tagonként részletezett bevallásokat.
(5) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 25. §-ának (4) bekezdése alapján tagdíjfizetésre kötött megállapodás esetén a tagdíjfizetési kötelezettség előírása a magánnyugdíjpénztárral kötött szerződés alapján történik. A magánnyugdíjpénztárral megállapodást kötő személy, a megállapodás megkötésekor köteles bemutatni a Tbj. 34. §-ának (1) és (4)-(5) bekezdései szerinti megállapodás esetén az MNYI-vel megkötött szerződését.
(5) A Tbj. 51. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti, elektronikus dokumentumban és számítógépes hálózat útján teljesíthető a tagdíjbevallás és önellenőrzés, ha a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) a tagdíjbevallásra előírt határidőt megelőző hónap 15. napjáig az érintett magánnyugdíjpénztárhoz bejelenti a bevallási kötelezettség elektronikus úton történő teljesítésének szándékát, a vele szerződésben álló minősített hitelesítésszolgáltató nevét, székhelyét és adóazonosító számát.
(5) A Tbj. 51. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerinti, elektronikus dokumentumban és számítógépes hálózat útján teljesíthető a tagdíjbevallás és önellenőrzés, ha a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) a tagdíjbevallásra előírt határidőt megelőző hónap 15. napjáig az érintett magánnyugdíjpénztárhoz bejelenti a bevallási kötelezettség elektronikus úton történő teljesítésének szándékát, a vele szerződésben álló minősített hitelesítésszolgáltató nevét, székhelyét és adóazonosító számát.
(5) A bevallás (önellenőrzés) minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumban, számítógépes hálózat útján is teljesíthető (elektronikus bevallás), ha ezt - az első ízben történő alkalmazást megelőzően, a teljesítési határidőt megelőző hónap 15. napjáig - az érintett magánnyugdíjpénztárhoz bejelentik. A bejelentésben meg kell jelölni a foglalkoztatóval (egyéni vállalkozóval) vagy a képviseletére jogosult személlyel, szervezettel szerződésben álló minősített hitelesítés szolgáltató nevét, székhelyét, adóazonosító számát, továbbá az elektronikus bevallás hitelesítésére alkalmazott minősített tanúsítvány sorozatszámát. A bevallás módjában és a bejelentett adatokban bekövetkezett változásokról a pénztárat haladéktalanul tájékoztatni kell.
(6) Az (5) bekezdés szerinti, elektronikus dokumentumban és számítógépes hálózat útján teljesíthető bevallás (adatszolgáltatás) fogadásának, feldolgozásának és nyilvántartásának feltételeit a pénztárak legkésőbb 2002. december 31-ig kötelesek kialakítani.
(6) Az (5) bekezdés szerinti, elektronikus dokumentumban és számítógépes hálózat útján teljesíthető bevallás (adatszolgáltatás) fogadásának, feldolgozásának és nyilvántartásának feltételeit a pénztárak legkésőbb 2003. december 31-ig kötelesek kialakítani. A feltételek biztosítása érdekében - figyelemmel a Tbj. 51. §-a (5) bekezdésének c) pontjára is - a PSZÁF az Informatikai és Hírközlési Minisztérium egyetértésével meghatározza az elektronikus aláírással ellátott bevallások fogadásának, feldolgozásának és nyilvántartásának követelményeit, valamint rendelkezésre bocsátja az elektronikus aláírással ellátott bevallások fogadására alkalmas szoftvert.
(6) Az (5) bekezdés szerinti elektronikus bevallás fogadásának, feldolgozásának és nyilvántartásának feltételeit a pénztárak legkésőbb a Hírközlési Felügyelet által nyilvántartásba vett biztonságos aláírás létrehozó eszköz minősített hitelesítés szolgáltatónál történő első kereskedelmi forgalomba helyezésétől számított 180. napig kötelesek kialakítani. A feltételek biztosítása érdekében a PSZÁF az Informatikai és Hírközlési Minisztérium egyetértésével meghatározza az elektronikus aláírással ellátott bevallások szerkezetének, adattartalmának, összeállításának, fogadásának, feldolgozásának és nyilvántartásának követelményeit, valamint rendelkezésre bocsátja az elektronikus aláírással ellátott bevallások elkészítésére és fogadására alkalmas szoftvereket. Elektronikus bevallás a PSZÁF által közzétett szoftverekkel vagy a PSZÁF által meghatározott követelményeknek eleget tevő és az illetékes miniszter által kijelölt tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítvánnyal rendelkező szoftverekkel teljesíthető és fogadható.
(6) Az (5) bekezdés szerinti elektronikus bevallás fogadásának, feldolgozásának és nyilvántartásának feltételeit a pénztár legkésőbb 2005. január 1-jéig köteles kialakítani. A feltételek biztosítása érdekében a PSZÁF az Informatikai és Hírközlési Minisztérium egyetértésével 2004. július 1-jéig meghatározza és nyilvánosságra hozza az elektronikus aláírással ellátott bevallások szerkezetének, adattartalmának, összeállításának, fogadásának, feldolgozásának és nyilvántartásának követelményeit, valamint 2004. november 1-jéig rendelkezésre bocsátja az elektronikus aláírással ellátott bevallások elkészítésére és fogadására alkalmas szoftvereket. Elektronikus bevallás a PSZÁF által rendelkezésre bocsátott szoftverekkel vagy a PSZÁF által meghatározott követelményeknek eleget tevő és az illetékes miniszter által kijelölt tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítvánnyal rendelkező szoftverekkel teljesíthető és fogadható. A PSZÁF által rendelkezésre bocsátott szoftver - a szoftver rendelkezésre bocsátásakor meghatározottak szerinti - rendeltetésszerű használata az azt igénybe vevő feladata és felelőssége, így különösen az üzemeltetéshez szükséges szervezési és informatika biztonsági feladatok ellátása.
(6) Elektronikus bevallás a PSZÁF által rendelkezésre bocsátott szoftverekkel vagy a PSZÁF által meghatározott követelményeknek eleget tevő és az illetékes miniszter által kijelölt tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítvánnyal rendelkező szoftverekkel teljesíthető és fogadható. A PSZÁF által rendelkezésre bocsátott szoftver - a szoftver rendelkezésre bocsátásakor meghatározottak szerinti - rendeltetésszerű használata az azt igénybe vevő feladata és felelőssége, így különösen az üzemeltetéshez szükséges szervezési és informatika biztonsági feladatok ellátása.
(7) Az (1)-(3) bekezdés szerinti bevallásokat elsősorban postai úton kell benyújtani a magánnyugdíjpénztárhoz.
(7) Az elektronikus bevallás határidőben teljesítettnek tekintendő, ha az elektronikus aláírás és az időbélyegzés érvényes és az időbélyegzés időpontja nem későbbi a bevallás teljesítésére előírt határnap 24. órájánál. Az elektronikus bevallás (önellenőrzés) fogadásáról a pénztár - a PSZÁF által meghatározott formában és tartalommal - haladéktalanul, az aláírás és az időbélyegzés érvénytelenségének megállapításáról pedig öt napon belül tájékoztatja a bevallás (önellenőrzés) teljesítőjét. A képviselőnek adott tájékoztatással a megbízó foglalkoztató (egyéni vállalkozó) tájékoztatása is megtörténik. Ha a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) előzetes bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, azonban a bevallás (önellenőrzés) az előzőek szerint teljesítettnek tekintendő, hiánypótlásra kell felhívni. Ha a hiánypótlásnak határidőben nem tesz eleget, a pénztár az elektronikus bevallást (önellenőrzést) elutasítja.
(8) Az (1)-(3) bekezdés szerinti bevallásokat elsősorban postai úton kell benyújtani a magánnyugdíjpénztárhoz.
(9) A tagdíjbevallással kapcsolatos szakmai segítségnyújtás biztosítása a pénztár feladata.
18. §   A közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó a tanulói jogviszonyát a vállalkozói tevékenység kezdetét követő 15 napon belül, ezt követően évente szeptember 30-áig az oktatási intézmény által kiállított igazolással köteles az illetékes MEP-nél igazolni.
18. §   A közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó a tanulói, hallgatói jogviszonyát a vállalkozói tevékenység kezdetét követő 15 napon belül, ezt követően évente szeptember 30-ig az oktatási intézmény által kiállított igazolással köteles az illetékes járulékigazgatóságnál igazolni.
18. §
(1) Az egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni a telephelye (állandó lakhelye) szerint illetékes MEP-hez
a) a vállalkozói igazolvány (engedély) átvételének, visszaadásának (visszavonásának) időpontját,
b) az egyéni ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő az ügyvédi, a szabadalmi ügyvivői kamarai tagság kezdetének, megszűnésének, valamint szüneteltetésének időpontját,
c) a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó a szolgálat keletkezésének, megszűnésének időpontját.
A bejelentésnek tartalmaznia kell az egyéni vállalkozó személyi adatait (nevét, leánykori nevét, születési helyét, TAJ-számát, anyjának leánykori nevét), telephelyét (fióktelephelyét, fióktelephelyeit) és állandó lakóhelyét, a vállalkozói igazolványt (engedélyt, jogosítványt) kiadó szerv megnevezését.
(1) Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni a telephelye (állandó lakhelye) szerint illetékes MEP-hez
a) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány kiállításának, bevonásának, valamint a gyógyszerészi magántevékenység engedélyezésének, megszűnésének időpontját,
b) az egyéni ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő az ügyvédi, a szabadalmi ügyvivői kamarai tagság kezdetének, megszűnésének, valamint szüneteltetésének időpontját,
b) az ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő az ügyvédi, a szabadalmi ügyvivői kamarai tagság kezdetének, megszűnésének, valamint szüneteltetésének időpontját,
c) a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó a szolgálat keletkezésének, megszűnésének időpontját.
A bejelentésnek tartalmaznia kell az egyéni vállalkozó személyi adatait (nevét, leánykori nevét, születési helyét, TAJ-számát, anyjának leánykori nevét), telephelyét (fióktelephelyét, fióktelephelyeit) és állandó lakóhelyét, a vállalkozói igazolványt (engedélyt, jogosítványt) kiadó szerv megnevezését.
(1) Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni a telephelye (állandó lakhelye) szerint illetékes állami adóhatósághoz
a) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány kiállításának, bevonásának, valamint a gyógyszerészi magántevékenység engedélyezésének, megszűnésének időpontját,
b) az ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő az ügyvédi, a szabadalmi ügyvivői kamarai tagság kezdetének, megszűnésének, valamint szüneteltetésének időpontját,
c) a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó a szolgálat keletkezésének, megszűnésének időpontját.
A bejelentésnek tartalmaznia kell az egyéni vállalkozó személyi adatait (nevét, leánykori nevét, születési helyét, TAJ-számát, anyjának leánykori nevét), telephelyét (fióktelephelyét, fióktelephelyeit) és állandó lakóhelyét, a vállalkozói igazolványt (engedélyt, jogosítványt) kiadó szerv megnevezését.
(1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni a telephelye (állandó lakhelye) szerint illetékes állami adóhatósághoz
a) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány kiállításának, bevonásának, valamint a gyógyszerészi magántevékenység engedélyezésének, megszűnésének időpontját,
b) az ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő az ügyvédi, a szabadalmi ügyvivői kamarai tagság kezdetének, megszűnésének, valamint szüneteltetésének időpontját,
c) a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó a szolgálat keletkezésének, megszűnésének időpontját.
A bejelentésnek tartalmaznia kell az egyéni vállalkozó személyi adatait (nevét, leánykori nevét, születési helyét, TAJ-számát, anyjának leánykori nevét), telephelyét (fióktelephelyét, fióktelephelyeit) és állandó lakóhelyét, a vállalkozói igazolványt (engedélyt, jogosítványt) kiadó szerv megnevezését.
(2) Az egyéni vállalkozó, ha
a) a Tbj. 4. §-ának f) pontja szerinti ellátást állapítottak meg részére, illetőleg annak folyósítását megszüntették (szüneteltették), a megállapítás, megszüntetés időpontját követő
b) legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen jogviszonya megszűnt, a létesítéstől, a megszüntetésétől számított,
c) közép- vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, a tanulói, hallgatói jogviszonyának kezdő időpontjától számított, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetét követő
c) közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a tanulói, hallgatói jogviszonyának kezdő időpontjától számított, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetét követő
15 napon belül az (1) bekezdésben említett igazgatási szervnél bejelentést tesz.
19. §
(1) A Tbj. 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bevalláson az összes, a tárgyhónapban foglalkoztatott, az adott magánnyugdíjpénztárhoz tartozó pénztártag adatait fel kell tüntetni. A bevallást oly módon kell teljesíteni, hogy abból megállapítható legyen az az időtartam, amely alatt a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme, megjelölve annak okát is, ideértve azt is, hogy a biztosítottnak a foglalkoztatónál fennálló munkaviszonya a tárgyhónapban megszűnt-e. A bevallásban külön kell feltüntetni a Tbj. 33. §-ában meghatározott tagdíjat és a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 26. § (5) bekezdése alapján a vállalt tagdíjkiegészítés összegét. A tagdíjkiegészítés összegét meg kell bontani a foglalkoztató, illetve a pénztártag által vállalt részre, amennyiben azt a foglalkoztató vonja le, és utalja át.
(1) A Tbj. 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bevalláson az összes, a tárgyhónapban foglalkoztatott, az adott magánnyugdíjpénztárhoz tartozó pénztártag adatait fel kell tüntetni. A bevallást oly módon kell teljesíteni, hogy abból megállapítható legyen az az időtartam, amely alatt a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme, megjelölve annak okát is, ideértve azt is, hogy a biztosítottnak a foglalkoztatónál fennálló munkaviszonya a tárgyhónapban megszűnt-e. A bevallásban külön kell feltüntetni a Tbj. 33. §-ában meghatározott tagdíjat és az Mpt. 26. § (5) bekezdése alapján a vállalt tagdíjkiegészítés összegét. A tagdíjkiegészítés összegét meg kell bontani a foglalkoztató, illetve a pénztártag által vállalt részre, amennyiben azt a foglalkoztató vonja le, és utalja át.
(1) A Tbj. 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bevalláson az összes, a tárgyhónapban foglalkoztatott, az adott magánnyugdíjpénztárhoz tartozó pénztártag adatait fel kell tüntetni. A bevallást oly módon kell teljesíteni, hogy abból megállapítható legyen az az időtartam, amely alatt a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme, megjelölve annak okát is, ideértve azt is, hogy a biztosítottnak a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonya a tárgyhónapban megszűnt-e. A bevallásban külön kell feltüntetni a Tbj. 33. §-ában meghatározott tagdíjat és az Mpt. 26. § (5) bekezdése alapján a vállalt tagdíjkiegészítés összegét. A tagdíjkiegészítés összegét meg kell bontani a foglalkoztató, illetve a pénztártag által vállalt részre.
(1) A Tbj. 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tagdíjbevallásban az összes, a tárgyhónapban foglalkoztatott, az adott magánnyugdíjpénztárhoz tartozó pénztártag adatait fel kell tüntetni. A bevallást oly módon kell teljesíteni, hogy abból megállapítható legyen az az időtartam, amelyre tagdíjfizetés történt. Közölni kell azt az időtartamot, amely alatt a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulékalapot képező jövedelme, megjelölve annak okát is, továbbá azt is, ha a biztosítottnak a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonya (tagdíjfizetést megalapozó jogviszonya) a tárgyhónapban keletkezett, vagy megszűnt. A bevallásban külön kell feltüntetni a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelmet (összeget), a Tbj. 33. §-ában meghatározott tagdíjat és az Mpt. 26. § (5) bekezdése alapján a vállalt tagdíjkiegészítés összegét. A tagdíjkiegészítés összegét meg kell bontani a foglalkoztató, illetve a pénztártag által vállalt részre.
(1) A Tbj. 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tagdíjbevallásban az összes, a tárgyhónapban foglalkoztatott, az adott magánnyugdíjpénztárhoz tartozó pénztártag adatait fel kell tüntetni. A bevallásban közölni kell, ha a biztosítottnak a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonya vagy tagdíjfizetést megalapozó jogviszonya a tárgyhónapban keletkezett vagy megszűnt. E rendelkezés alkalmazásánál tagdíjfizetést megalapozó jogviszonynak minősül a munkanélküli ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj folyósításának időtartama is. A bevallásban külön kell feltüntetni a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelmet (összeget), a Tbj. 33. §-ában meghatározott tagdíjat és az Mpt. 26. § (5) bekezdése alapján a vállalt tagdíjkiegészítés összegét. A tagdíjkiegészítés összegét meg kell bontani a foglalkoztató, illetve a pénztártag által vállalt részre.
(1) A Tbj. 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tagdíjbevallásban az összes, a tárgyhónapban foglalkoztatott, az adott magánnyugdíjpénztárhoz tartozó pénztártag adatait fel kell tüntetni. A bevallásban közölni kell, ha a biztosítottnak a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonya vagy tagdíjfizetést megalapozó jogviszonya a tárgyhónapban keletkezett vagy megszűnt. E rendelkezés alkalmazásánál tagdíjfizetést megalapozó jogviszonynak minősül a munkanélküli ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj folyósításának időtartama is. A bevallásban külön kell feltüntetni a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelmet (összeget), a Tbj. 33. §-ában meghatározott tagdíjat és az Mpt. 26. § (5) bekezdése alapján a vállalt tagdíjkiegészítés összegét. A tagdíjkiegészítés összegét meg kell bontani a foglalkoztató, illetve a pénztártag által vállalt részre. A bevallást akkor is be kell nyújtani, ha a tagdíjfizetést megalapozó jogviszony ideje alatt a bevallási időszakban tagdíjfizetési kötelezettség nem keletkezett. A tagdíjbevallás (önellenőrzés) teljesítése során a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) helyett képviselője is eljárhat az Art. 7. §-ában foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával.
(1) A tagdíjbevallást a Tbj. 51. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal az adott magánnyugdíjpénztárhoz tartozó összes, a tárgyhónapban (elszámolt hónapban) foglalkoztatott pénztártag vonatkozásában kell teljesíteni. Amennyiben a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem kifizetésére a tárgyhónapban került sor és e kifizetéssel az elszámolást megelőző időszakra visszamenőleg jött létre a tagdíjfizetést megalapozó jogviszony, a tárgyhavi bevallásban a jogviszony keletkezésének időpontját kell feltüntetni. A Tbj. 24. §-ának (5) bekezdésében meghatározott esetben a bevallásra kötelezett a tagdíjat a tárgyhónapra vonatkozó bevallásában vallja be, melyben feltünteti a nyugdíjjárulék-túlfizetés időtartamát. A bevallásban külön kell feltüntetni az egyszerűsített közteherviselésről szóló törvényben meghatározott tagdíjat. A bevallást akkor is be kell nyújtani, ha a tagdíjfizetést megalapozó jogviszony ideje alatt a bevallási időszakban (elszámolt hónapban) tagdíjfizetési kötelezettség nem keletkezett.
(1) A foglalkoztató és a pénztártag (az egyéni vállalkozó pénztártag kivételével) írásban köteles bejelenteni a magánnyugdíjpénztárnak az Mpt. 26. § (5) bekezdése alapján az általa vállalt tagdíjkiegészítés összegét (mértékét) és fizetésének kezdő, valamint a tagdíjkiegészítés vállalása megszűnésének időpontját.
(2) A foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó az általa választott magánnyugdíjpénztárhoz az (1) bekezdés szerinti bevallást teljesíti.
(2) A bevallás benyújtására - ha arra az előírt határidőben nem került sor - a bevallás benyújtására előírt időpontig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a bevallásban az utólagos bevallás tényét jelezni kell.
(3) A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó a tagdíjbevallást a járulékokra vonatkozó önellenőrzés szabályai szerint helyesbíti, ha a tagdíjat nem a hatályos rendelkezéseknek megfelelően állapította meg.
(3) Ha az egyéni vállalkozó a negyedévenkénti tagdíjbevallás helyett az évi egyszeri bevallást választja, e választásáról a tárgyév január 31-éig - ha a tagdíjfizetési kötelezettsége e határidő után keletkezik, az azt követő 15 napon belül - írásban értesíti az érintett pénztárat.
(3) Ha az egyéni vállalkozó a Tbj. 51. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján, a negyedévenkénti tagdíjbevallás helyett az évi egyszeri bevallást választja, e választásáról a tárgyév január 31-éig - ha a tagdíjfizetési kötelezettsége e határidő után keletkezik, az azt követő 15 napon belül - írásban (bevallást pótló nyilatkozatban) értesíti az érintett pénztárat. Az egyéni vállalkozó - a Tbj. 29. § (6) bekezdésben foglalt egyéni vállalkozó kivételével - e bevallást pótló nyilatkozatában az éves bevallás benyújtása mellett, kötelezettséget vállal a tagdíj negyedévenkénti megfizetésére, amely alapján a pénztár a tárgyévben a fizetési kötelezettséget előírja. A Tbj. 29. § (6) bekezdésben foglalt egyéni vállalkozó nyilatkozatában arra vállal kötelezettséget, hogy a tárgyév folyamán a tagdíjat a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után, a jövedelem elszámolását magában foglaló negyedévet követő hó 12. napjáig megfizeti és erről a pénztárat értesíti.
(3) Ha az egyéni vállalkozó a Tbj. 51. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján, a negyedévenkénti tagdíjbevallás helyett az évi egyszeri bevallást választja, e választásáról a tárgyév február 15-éig - ha a tagdíjfizetési kötelezettsége e határidő után keletkezik, az azt követő 15 napon belül - írásban (bevallást pótló nyilatkozatban) értesíti az érintett pénztárat. Az egyéni vállalkozó - a Tbj. 29. § (6) bekezdésben foglalt egyéni vállalkozó kivételével - e bevallást pótló nyilatkozatában az éves bevallás benyújtása mellett, kötelezettséget vállal a tagdíj negyedévenkénti megfizetésére, amely alapján a pénztár a tárgyévben a fizetési kötelezettséget előírja. A Tbj. 29. § (6) bekezdésben foglalt egyéni vállalkozó nyilatkozatában arra vállal kötelezettséget, hogy a tárgyév folyamán a tagdíjat a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után, a jövedelem elszámolását magában foglaló negyedévet követő hó 12. napjáig megfizeti és erről a pénztárat értesíti. Ha az egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerinti adózást választja, az adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatáról, illetve az eva törvény hatálya alól való kikerüléséről, továbbá a minimálbérnél magasabb összegű járulékalap vállalásáról tájékoztatnia kell az érintett magánnyugdíjpénztárat (pl. a nyilatkozat másolatával). Az éves bevallást választó egyéni vállalkozó a bevallás benyújtásával egyidejűleg a tagdíjkülönbözetet is rendezi.
(3) Az egyéni vállalkozó a bevallást pótló nyilatkozatában írásban jelenti be az érintett magánnyugdíjpénztárnak
a) a Tbj. 51. § (3) bekezdésben foglaltak alapján a bevallás évi egyszeri választását,
b) az Mpt. 26. § (5) bekezdése alapján vállalt tagdíjkiegészítés összegét,
c) a Tbj. 29. § (6) bekezdés hatálya alá tartozását,
d) az egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó eva-alanyiságának kezdetét és megszűnését,
e) eva-alanyiság esetén a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni járulékfizetés vállalását.
(3) Az egyéni vállalkozó írásban köteles bejelenteni az érintett magánnyugdíjpénztárnak
a) az Mpt. 26. § (5) bekezdése alapján vállalt tagdíjkiegészítés összegét (mértékét) és fizetésének kezdő, valamint a tagdíjkiegészítés vállalása megszűnésének időpontját,
b) a Tbj. 31. § (4) bekezdés hatálya alá tartozását,
c) az egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó eva-alanyiságának kezdetét és megszűnését,
d) eva-alanyiság esetén a minimum járulékalapnál magasabb járulékalap utáni járulékfizetés vállalását.
d) eva-alanyiság esetén a minimálbér kétszeresénél magasabb járulékalap utáni járulékfizetés vállalását.
d) eva-alanyiság esetén a tevékenységre jellemző keresetnél magasabb járulékalap utáni járulékfizetés vállalását.
d) eva-alanyiság esetén a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni járulékfizetés vállalását.
(4) A foglalkoztató arra az időtartamra vonatkozó adatszolgáltatás helyesbítését, amelyre a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme, a tárgyévet követő év február 20-áig köteles az érintett magánnyugdíjpénztárhoz az önellenőrzési lap felhasználásával teljesíteni.
(4) Az Mpt. 24. §-ának (4) bekezdése alapján a tagdíjfizetésre kötött megállapodás esetén a tagdíjfizetési kötelezettség előírása a magánnyugdíjpénztárral kötött szerződés szerint történik. A magánnyugdíjpénztárral megállapodást kötő személy a megállapodás megkötésekor köteles bemutatni a Tbj. 34. §-ának (1), (5) és (8) bekezdése szerinti megállapodás esetén az MNYI-vel megkötött megállapodást.
(4) A nyugellátás szerzése érdekében a Tbj. 34. §-ának (1) bekezdése alapján megállapodás kötését kezdeményező személy nyilatkozik arról, hogy pályakezdőnek minősül-e a Tbj. 4. §-a n) pontjának 3. alpontja szerint. A megállapodás megkötésére a pályakezdő magán-nyugdíjpénztári tagsága létrejöttével, a tagsági okirat benyújtása (bemutatása) alapján a 7/C. § (1) bekezdésében meghatározott időponttal kerül sor. A pályakezdővel kötendő megállapodás alapján fizetendő járulék mértéke a tagdíj összegével csökkentett összegben kerül megállapításra.
(4) A nyugellátás szerzése érdekében a Tbj. 34. §-ának (1) bekezdése alapján megállapodás kötését kezdeményező személy nyilatkozik arról, hogy pályakezdőnek minősül-e a Tbj. 4. §-a n) pontjának 2. alpontja szerint. A megállapodás megkötésére a pályakezdő magán-nyugdíjpénztári tagsága létrejöttével, a tagsági okirat benyújtása (bemutatása) alapján a 7/C. § (1) bekezdésében meghatározott időponttal kerül sor. A pályakezdővel kötendő megállapodás alapján fizetendő járulék mértéke a tagdíj összegével csökkentett összegben kerül megállapításra.
(5) A Tbj. 26. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott egyházi személy és sorkatonai, polgári szolgálatot teljesítő esetében a tagdíjfizetési kötelezettség előírása az érintett magánnyugdíjpénztárnál az egyház, a Honvédelmi Minisztérium és a Gazdasági Minisztérium tagdíjbevallást pótló - adatszolgáltatása alapján történik. Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személy esetében a tagdíj előírása az ONYF adatszolgáltatása alapján történik.
(5) A Tbj. 26. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott egyházi személy és sorkatonai, polgári szolgálatot teljesítő esetében a tagdíjfizetési kötelezettség előírása az érintett magánnyugdíjpénztárnál az egyház, a Honvédelmi Minisztérium és a megyei (fővárosi) munkaügyi központ tagdíjbevallást pótló - adatszolgáltatása alapján történik. Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személy esetében a tagdíj előírása az ONYF adatszolgáltatása alapján történik.
(5) A Tbj. 26. § (3) bekezdésében meghatározott egyházi személy esetében a tagdíjfizetési kötelezettség előírása az érintett magánnyugdíjpénztárnál az egyház tagdíjbevallást pótló adatszolgáltatása alapján történik. Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személy esetében a tagdíj előírása az ONYF adatszolgáltatása alapján történik.
(5) Az alkalmi munkavállalói könyvvel (a továbbiakban: AM) foglalkoztatott személy tagdíjának előírása az ONYF adatszolgáltatása alapján történik. Az AM könyvvel foglalkoztatott pénztártag tagdíjának átutalásával egyidejűleg az ONYF közli az illetékes magánnyugdíjpénztárral az AM könyvvel foglalkoztatott személyek adatait (taj szám, név, előző név, anyja neve, születési helye, születési dátuma, lakcíme), a munkavégzés időtartamát és az ellátási alap összegét. Ha a pénztártag tagsági jogviszonya időközben más pénztárba való átlépés miatt megszűnt, a pénztár a tagdíjat átutalja a pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár részére, egyidejűleg továbbítja az ONYF-től érkezett adatokat. Ha a pénztártag tagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt szűnt meg, a pénztár a tagdíjat visszautalja és egyidejűleg tájékoztatást ad a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés időpontjáról.
(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott, írásban történő kötelezettségvállalásnak minősül a tagdíj-kiegészítés Tbj. 50. §-a szerinti bevallása is, melynek alapján a Tbj. 51. § (9) bekezdésében foglalt kötelezettség a vállalás megszűnésének bejelentéséig fennáll.
(6) A foglalkoztató (egyéni vállalkozó) arra az időtartamra vonatkozó adatszolgáltatás helyesbítését, amelyre a pénztártagnak nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme, a tárgyévet követő év február 20-áig köteles az érintett magánnyugdíjpénztárhoz az önellenőrzési lap felhasználásával teljesíteni.
(6) Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott pénztártag tagdíjának átutalásával egyidejűleg az ONYF közli az illetékes magánnyugdíjpénztárral az AM könyvvel foglalkoztatott személyek adatait (TAJ-szám, név, előző név, anyja neve, születési helye, születési dátuma, lakcíme), a munkavégzés időtartamát és az ellátási alap összegét. Ha a pénztártag tagsági jogviszonya időközben megszűnt, a pénztár a tagdíjat visszautalja, egyidejűleg tájékoztatást ad a pénztártag által választott új magánnyugdíjpénztár adatairól (név, cím, bankszámlaszám), illetőleg a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés időpontjáról.
(6) Ugyanarra a pénztártagra és bevallási időszakra vonatkozó tagdíjbevallás ismételt benyújtására csak helyesbítésként vagy önellenőrzésként kerülhet sor. Helyesbítésre akkor kerül sor, ha a bevallásra kötelezett utóbb észlelte, hogy a bevallás során bármely adat tekintetében tévedett vagy a korábban közölt adatok változtak. A helyesbítés akkor minősül önellenőrzésnek, ha a bevallásra kötelezett a tagdíj (tagdíjkiegészítés) összegét vagy a járulékalapot helyesbíti, és a helyesbítés során a tagdíj (tagdíjkiegészítés) vagy a járulékalap összege változik. A helyesbítés, önellenőrzés tényét a bevallásban (önellenőrzésben) jelezni kell.
19/A. §
(1) Az egyik magánnyugdíjpénztárból a másik magánnyugdíjpénztárba átlépett pénztártagra (a továbbiakban: átlépett pénztártag) az átlépés napjával kezdődő bevallási időszak(ok)ra vonatkozó tagdíjbevallási és befizetési kötelezettséget, továbbá ezen bevallások helyesbítéseit és önellenőrzéseit, valamint az átlépés napjától kezdődően az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó pótbevallásokat, továbbá az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó bevallások önellenőrzéseit, helyesbítéseit az átvevő pénztár feltüntetésével és annak tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlájára kell teljesíteni a Tbj. 50. §-ban foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az átlépés napját megelőző bevallási időszakra vonatkozó bevallások önellenőrzéseit és helyesbítéseit, és az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó pótbevallásokat, ha azok benyújtására az átlépés napját megelőzően, illetve az átlépés napját magában foglaló hónapban kerül sor, még az átadó pénztár feltüntetésével, annak tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlájára kell teljesíteni a Tbj. 50. §-ban foglaltak szerint.
20. §   A magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató székhelye szerint illetékes MEP-et értesíti, ha a foglalkoztató a tagdíj bevallását nem, vagy késedelmesen nyújtotta be, illetőleg a levont tagdíjat nem, vagy nem teljes összegben, vagy késedelmesen fizette be. Az értesítéshez a magánnyugdíjpénztár csatolja a MEP intézkedéséhez szükséges okiratok másolatát.
20. §   A magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató székhelye szerint illetékes MNYI kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató esetén a MEP-et értesíti, ha a foglalkoztató a tagdíjbevallásnak nem, vagy nem megfelelően tett eleget. Az értesítéshez a magánnyugdíjpénztár csatolja az intézkedéshez szükséges okiratok másolatát.
20. §   A magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató székhelye szerint illetékes járulékigazgatóságot értesíti, ha a foglalkoztató a tagdíjbevallásnak és/vagy -befizetésnek nem, vagy nem megfelelően tett eleget. Az értesítéshez a magánnyugdíjpénztár csatolja az intézkedéshez szükséges okiratok másolatát.
20. §   A magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató székhelye szerint illetékes állami adóhatóságot értesíti, ha a foglalkoztató a tagdíjbevallásnak és/vagy -befizetésnek nem, vagy nem megfelelően tett eleget. Az értesítéshez a magánnyugdíjpénztár csatolja az intézkedéshez szükséges okiratok másolatát.
20. §
(1) A magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató székhelye szerint illetékes állami adóhatóságot értesíti, ha a foglalkoztató a tagdíjbevallásnak és/vagy -befizetésnek nem, vagy nem megfelelően tett eleget. Az értesítéshez a magánnyugdíjpénztár csatolja az intézkedéshez szükséges okiratok másolatát.
(1) A magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) székhelye (telephelye) szerint illetékes állami adóhatóságot keresi meg, ha a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) a tagdíjbevallásnak és/vagy -befizetésnek nem, vagy nem megfelelően tett eleget. A megkereséshez a magánnyugdíjpénztár csatolja az intézkedéshez szükséges okiratok másolatát, továbbá a foglalkoztatóval (egyéni vállalkozóval) lefolytatott egyeztetés megtörténtét vagy ennek eredménytelenségét igazoló okiratot.
(1) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 51/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti adóhatósági ellenőrzés érdekében a bevallásra kötelezett székhelye (telephelye, lakcíme) szerint illetékes állami adóhatóságot keresi meg.
(1) A magánnyugdíjpénztár az Art. 52. § (7) bekezdésében meghatározott, az állami adóhatóság által teljesített adatszolgáltatás és a tagdíj (késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék) átutalás adatait a bevallási időszakra pénztáranként, az adott foglalkoztató és a foglalkoztatóhoz tartozó tagok vonatkozásában az adatszolgáltatás beérkezését követő hónap utolsó napjáig egyezteti.
(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 51. §-ának (6)-(7) bekezdésében foglalt adóhatósági eljárás kezdeményezésekor a bevallás összesítő adatlapjának hiteles másolata mellett a gépi adathordozón benyújtott tagi szintű bevallást vagy annak kivonatát a foglalkoztató által benyújtott adatszerkezettel megegyezően gépi adathordozón küldi meg az illetékes adóhatóságnak. A magánnyugdíjpénztár a gépi adathordozón az adóhatóság részére megküldött tagi szintű bevallási adatok és a foglalkoztató által beküldött adatok egyezőségéről a megkeresésben nyilatkozik.
(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 51. §-ának (6)-(7) bekezdésében foglalt adóhatósági eljárás kezdeményezésekor a bevallás összesítő adatlapjának hiteles másolata mellett a gépi adathordozón benyújtott tagi szintű bevallást vagy annak kivonatát - elektronikus bevallás esetén a foglalkoztató által elektronikusan aláírt és időbélyegzett teljes elektronikus dokumentumot - a foglalkoztató által benyújtott adatszerkezettel megegyezően gépi adathordozón küldi meg az illetékes adóhatóságnak. A magánnyugdíjpénztár a gépi adathordozón az adóhatóság részére megküldött tagi szintű bevallási adatok és a foglalkoztató által beküldött adatok egyezőségéről a megkeresésben nyilatkozik.
(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 51. §-ának (6)-(7) bekezdésében foglalt adóhatósági eljárás kezdeményezésekor a bevallás összesítő adatlapjának hiteles másolata mellett a gépi adathordozón benyújtott tagi szintű bevallást vagy annak kivonatát - elektronikus bevallás esetén a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) által elektronikusan aláírt és időbélyegzett teljes elektronikus dokumentumot - a foglalkoztató által benyújtott adatszerkezettel megegyezően gépi adathordozón küldi meg az illetékes adóhatóságnak. A magánnyugdíjpénztár a gépi adathordozón az adóhatóság részére megküldött tagi szintű bevallási adatok és a foglalkoztató által beküldött adatok egyezőségéről a megkeresésben nyilatkozik.
(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 51. §-ának (6) bekezdésében foglalt adóhatósági eljárás kezdeményezésekor a bevallás összesítő adatlapjának hiteles másolata mellett a gépi adathordozón benyújtott tagi szintű bevallást vagy annak kivonatát - elektronikus bevallás esetén a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) által elektronikusan aláírt és időbélyegzett teljes elektronikus dokumentumot - a foglalkoztató által benyújtott adatszerkezettel megegyezően gépi adathordozón küldi meg az illetékes adóhatóságnak. A magánnyugdíjpénztár a gépi adathordozón az adóhatóság részére megküldött tagi szintű bevallási adatok és a foglalkoztató által beküldött adatok egyezőségéről a megkeresésben nyilatkozik.
(2) A bevallási kötelezettség elmulasztása, hibás vagy hiányos teljesítése adóhatósági ellenőrzésének lefolytatása iránti kérelemben fel kell tüntetni:
a) az illetékes állami adóhatóság megnevezését,
b) az eljárást megindító magánnyugdíjpénztár adatait (nevét, címét, az ügyintéző nevét, telefonszámát, a tagdíj, bírság és késedelmi pótlék befizetésére szolgáló számlaszámokat),
c) a bevallásra kötelezett nevét, címét, azonosító adatait (székhely, telephely, adószám),
d) a magánnyugdíjpénztár-tagok nevét, azonosító adatait (taj szám, anyja neve, születési idő), a tagsági jogviszony kezdő időpontját az adott pénztárnál,
e) a mulasztásnak, illetőleg a hibának, hiányosságnak a megjelölését, amire az ellenőrzés irányul,
f) annak az időszaknak a megjelölését, amelyre a bevallások benyújtását elmulasztották vagy azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre a bevallás hibáját, hiányosságát megalapozzák,
g) azt a körülményt, ha a bevallásra kötelezettől tagdíjbefizetés érkezett, de a bevallás pótlólagos benyújtására az ellenőrzés kezdeményezéséig nem került sor, és emiatt a tagokra vonatkozó d) pont szerinti adatok közlésére, illetőleg a (3) bekezdés a) pontja szerinti dokumentumok megküldésére nincs lehetőség,
h) minden olyan tényt, körülményt, amely hozzájárul az ellenőrzés eredményes lefolytatásához.
(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 51. § bekezdése szerinti egyeztetés lefolytatása iránti kérelemben az állami adóhatóságot keresi meg, ha a saját nyilvántartása, az adóhatóság adatszolgáltatása és a tagdíjfizetés között eltérést, vagy a bevallási kötelezettség téves, hibás vagy hiányos teljesítését állapítja meg, továbbá ha a nála nyilvántartott pénztártagra a tárgyévre vonatkozóan vagy a tárgyévben adatszolgáltatás, valamint befizetés sem érkezett, és ennek oka a pénztárnál nem ismert.
(3) Az ellenőrzés lefolytatása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) az ellenőrizendő időszakra vonatkozó bevallás másolatát - elektronikus bevallás esetén a bevallásra kötelezett által elektronikusan aláírt és időbélyegzett teljes elektronikus dokumentumot -, ideértve a pótbevallást és az önellenőrzést is,
b) gépi adathordozón benyújtott bevallás esetén a pénztár a bevallás összesítő adatlapjának hiteles másolata mellett a gépi adathordozón (mágneses lemezen, CD-n) benyújtott tagi szintű bevallást vagy annak kivonatát a bevallásra kötelezett által benyújtott adatszerkezettel megegyezően gépi adathordozón küldi meg az illetékes adóhatóságnak, egyidejűleg a kérelemben nyilatkozik az adóhatóság részére gépi adathordozón megküldött tagi szintű bevallási adatok és a foglalkoztató által beküldött adatok egyezőségéről,
c) az ellenőrizendő bevallásra kötelezett, valamint a magánnyugdíjpénztár-tag egyeztetett (nem kifogásolt) folyószámlájának a vizsgálandó időszakra vonatkozó tételes kimutatását,
d) a bevallás(ok) egyeztetésével kapcsolatban keletkezett iratok másolatát, vagy
e) a Tbj. 51/B. § (1) bekezdése szerinti egyeztetésre történő felszólítást igazoló okiratot és elküldésének postai bizonylatát (tértivevényt),
f) minden olyan további okirat vagy iratanyag másolatát, amely hozzájárul az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tényállás megállapításához.
(3) A pénztári megkeresésnek tartalmaznia kell:
a) a megkereső magánnyugdíjpénztár adatait (nevét, címét, kódját, az ügyintéző nevét, telefonszámát),
b) a bevallásra kötelezett nevét, címét, azonosító adatait (székhely, telephely, adószám),
c) a magánnyugdíjpénztár-tagok nevét, azonosító adatait (adóazonosító jel, anyja neve, születési idő), a tagsági jogviszony kezdő időpontját az adott pénztárnál,
d) a mulasztásnak, illetőleg a hibának, hiányosságnak a megjelölését, amire a megkeresés irányul,
e) annak az időszaknak a megjelölését, amelyre a bevallások benyújtását elmulasztották vagy a pénztári nyilvántartások szerint hibás bevallást nyújtottak be, illetőleg azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre a bevallás hibáját, hiányosságát alapozzák,
f) azt a körülményt, ha a pénztártagra vonatkozóan a tárgyévre vagy a tárgyévben sem adatszolgáltatás, sem befizetés nem érkezett,
g) minden olyan tényt, körülményt, amely a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges.
(4) Az adóhatósági ellenőrzési eljárás lezárásáig ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt újabb adóhatósági ellenőrzés nem kezdeményezhető.
(4) A megkeresést a magánnyugdíjpénztár az (1) bekezdés szerint a pénztárnál lefolytatott egyeztetést követően - a (3) bekezdés f) pontjában foglalt eset kivételével - havonta, az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően elektronikus úton küldi meg az adóhatóságnak, az egyeztetett időszakban feltárt hiba, hiányosság esetén az egyeztetést követő hónap utolsó napjáig.
(5) Az ellenőrzési kérelem benyújtását követően bekövetkezett és az eljárást érintő változásról, másik pénztárba történő átlépésről vagy társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésről az ellenőrzést kérelmező 3 munkanapon belül köteles értesíteni az adóhatóságot. Ez utóbbi két esetben az értesítésnek tartalmaznia kell a visszalépés, illetőleg az átlépés időpontját és a hatósági eljárásban a jogosult helyébe lépő adatait is.
(5) Az adóhatóság a pénztári megkeresés alapján lefolytatott egyeztetés eredményéről értesíti a pénztárat. Amennyiben a pénztári megkeresés alapján az egyeztetés nem vezet eredményre, az illetékes adóhatóság az Art. szerinti eljárást folytatja le.
(5) Az adóhatóság a pénztári megkeresés alapján lefolytatott egyeztetés eredményéről értesíti a pénztárat. Amennyiben a pénztári megkeresés alapján az egyeztetés nem vezet eredményre, az adóhatóság az Art. szerinti eljárást folytatja le.
(6) Amennyiben az előzőekben felsorolt adatok, dokumentumok, információk az ellenőrzés kezdeményezésekor nem kerültek átadásra, illetve hiányosak, azokat az elsőfokú adóhatóság hivatalból bekéri az ellenőrzés lefolytatását kezdeményező magánnyugdíjpénztártól. Ha a hiányzó adatok a megadott határidőn belül nem kerülnek pótlásra, az eljárást az adóhatóság megszüntetheti.
(6) A pénztár részére - más pénztárnál fennálló tagsági jogviszonyra tekintettel - tévesen bevallott és befizetett tagdíjat, tagdíj-kiegészítést a pénztár, a Pénztárak Központi Nyilvántartásával (a továbbiakban: PKN) történt egyeztetést követően külön jelöléssel haladéktalanul visszautalja a Magyar Államkincstárnál erre a célra elkülönítetten vezetett tagdíjszámlára és erről értesíti az adóhatóságot. Az értesítés alapján az állami adóhatóság a bevallás helyesbítésére és a befizetés átvezettetésére szólítja fel a foglalkoztatót. Az értesítésben fel kell tüntetni a pénztártag nevét és adóazonosító jelét, a foglalkoztató nevét, adószámát és bankszámlaszámát, és azt a bevallási időszakot, amelyre a téves bevallás vonatkozott, a téves befizetés dátumát, összegét, továbbá meg kell nevezni azt a magánnyugdíjpénztárat, ahol a pénztártagság a PKN adatai alapján fennáll.
(6) Ha a pénztár részére - más pénztárnál fennálló tagsági jogviszonyra tekintettel - tévesen érkezik bevallási adatszolgáltatás az adóhatóságtól, a pénztár a Pénztárak Központi Nyilvántartásával (a továbbiakban: PKN) történt egyeztetést követően a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerinti megkeresésben értesíti az adóhatóságot. Az értesítés alapján az állami adóhatóság a bevallás helyesbítésére szólítja fel a foglalkoztatót. A megkeresésben fel kell tüntetni a pénztártag nevét és adóazonosító jelét, a foglalkoztató nevét, adószámát és azt a bevallási időszakot, amelyre a téves bevallás vonatkozott, továbbá meg kell nevezni azt a magánnyugdíjpénztárt, ahol a pénztártagság a PKN adatai alapján fennáll. A foglalkoztató helyesbítése, önellenőrzése alapján megállapított tagdíjtúlfizetés összegét a magánnyugdíjpénztár az adóhatóság értesítése alapján visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára, és közli a jogosult pénztár adatait. Az adóhatóság a foglalkoztató kérelmére (átvezetési kérelem) intézkedik a tagdíjtúlfizetés összegének a jogosult pénztár részére történő átutalásáról.
(7) Ha a pénztár részére átutalt tagdíj sem a pénztárnál nyilvántartott foglalkoztatóra, sem pénztártagra, sem a PKN adatai alapján más pénztártagra nem azonosítható, a tagdíj összegét a magánnyugdíjpénztár a Magyar Államkincstárnál erre a célra elkülönítetten vezetett tagdíjszámlára külön jelöléssel az átutalást követő 180 napon belül visszautalja, és egyidejűleg a visszautalás tényéről értesíti az adóhatóságot.
Ha az átutalt tagdíj foglalkoztatóra (bevallóra) azonosítható, de ahhoz az APEH-tól a bevallások feldolgozását követően adatszolgáltatás nem érkezett, a pénztár a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint megkereséssel értesíti az állami adóhatóságot.
(8) A pénztár évente egy alkalommal az egyéni számlaértesítő kiküldést megelőzően köteles a tagok egyéni számláit felülvizsgálni és azokat az időszakokat, amelyekre sem adatszolgáltatás, sem befizetés nem érkezett, a biztosítotti nyilvántartás adataival a PKN közreműködésével egyeztetni. Az egyeztetés alapján a pénztár a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerinti megkeresést a tárgyévet követő év március 31-éig küldi meg az állami adóhatóság részére.
(8) A pénztár évente egy alkalommal, a tárgyévre vonatkozóan a tárgyévet követő év május 31-éig köteles a tagok egyéni számláit felülvizsgálni. Azokra a bevallási időszakokra vonatkozóan, amelyekre sem adatszolgáltatás, sem befizetés nem érkezett, és a korábbi adatszolgáltatás alapján nem állapítható meg a tagdíjfizetést megalapozó jogviszony megszűnése, a pénztár a felülvizsgálatot követő 30 napon belül a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerinti megkeresést küld az állami adóhatóság részére.
(9) A pénztár legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig írásban értesítést küld a tagdíjbevallást és befizetést teljesítő foglalkoztatók, egyéni vállalkozók részére a tagdíjfizetési kötelezettség alapján a pénztárhoz befolyt tagdíj összegéről, a bevallási és befizetési adatok részletezésével. Az értesítésben egy teljes évre (12 hónapra) vonatkozó adatokat kell közölni.
(10) A pénztár évente egy alkalommal a foglalkoztatói és egyéni vállalkozói bevallási és befizetési adatokat havi bontásban, az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően, elektronikus úton egyezteti az állami adóhatósággal.
(10) A pénztár a foglalkoztatói és egyéni vállalkozói bevallási és befizetési adatokat évente egy alkalommal, havi bontásban, az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően, elektronikus úton, az állami adóhatóság által a tárgyévet követő év március 31-éig átadott adatok alapján, a tárgyévet követő év május 31-éig egyezteti az állami adóhatósággal.
(10) A pénztár a foglalkoztatói, az egyéni vállalkozói és a mezőgazdasági őstermelői bevallási és befizetési adatokat évente egy alkalommal - a járulék-bevallási gyakoriságnak megfelelő bontásban - az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően, elektronikus úton, az állami adóhatóság által a tárgyévet követő év július 31-éig átadott adatok alapján, a tárgyévet követő év szeptember 30-áig egyezteti az állami adóhatósággal.
(11) A pénztár a (9) bekezdésben meghatározott kötelezettségét a 2007. évre vonatkozóan 2008. október 31-ig teljesíti.
20/A. §
(1) A Tbj. 50. § (7) bekezdése szerinti átutalással egyidejűleg a Magyar Államkincstár a pénztárak és az állami adóhatóság közötti megállapodásban foglaltaknak megfelelően átadja a pénztár részére a befizetésre vonatkozó bankszámlakivonat, csekkes befizetés esetén a postai analitikus állomány alábbi adatait:
a) bankszámláról történő utalás esetén
aa) a befizető (foglalkoztató) neve,
ab) a befizető bankszámlaszáma,
ac) a Magyar Államkincstárnál vezetett bankszámlára érkezés dátuma,
ad) az átutalás összege,
ae) az utalás hivatkozása, a közlemény rovat adattartalma;
b) postai csekkes befizetés esetén
ba) a befizető neve,
bb) a befizető címe,
bc) a befizető adóazonosítója,
bd) a befizetés összege,
be) a közlemény rovat adattartalma,
bf) a postai befizetés dátuma,
bg) a képi állomány megküldése.
(1) A Tbj. 50. § (7) bekezdése szerinti átutalással egyidejűleg a Magyar Államkincstár a pénztárak és az állami adóhatóság közötti megállapodásban foglaltaknak megfelelően átadja a pénztár részére a befizetésre vonatkozó bankszámlakivonat, csekkes befizetés esetén a postai képfájlokat és a postai analitikus állomány alábbi adatait:
a) bankszámláról történő utalás esetén
aa) a befizető (foglalkoztató) neve,
ab) a befizető bankszámlaszáma,
ac) a Magyar Államkincstárnál vezetett bankszámlára érkezés dátuma,
ad) az átutalás összege,
ae) az utalás hivatkozása, a közlemény rovat adattartalma;
b) postai csekkes befizetés esetén
ba) a befizető neve,
bb) a befizető címe,
bc) a befizető adóazonosítója,
bd) a befizetés összege,
be) a közlemény rovat adattartalma,
bf) a postai befizetés dátuma,
bg) a képi állomány megküldése.
(1) A Tbj. 50. § (7) bekezdése szerinti átutalással egyidejűleg a Magyar Államkincstár a pénztárak és az állami adóhatóság közötti megállapodásban foglaltaknak megfelelően átadja a pénztár részére a befizetésre vonatkozó pénzforgalmi számlakivonat, csekkes befizetés esetén a postai képfájlokat és a postai analitikus állomány alábbi adatait:
a) pénzforgalmi számláról történő utalás esetén
aa) a befizető (foglalkoztató) neve,
ab) a befizető pénzforgalmi számlaszáma,
ac) a Magyar Államkincstárnál vezetett pénzforgalmi számlára érkezés dátuma,
ad) az átutalás összege,
ae) az utalás hivatkozása, a közlemény rovat adattartalma;
b) postai csekkes befizetés esetén
ba) a befizető neve,
bb) a befizető címe,
bc) a befizető adóazonosítója,
bd) a befizetés összege,
be) a közlemény rovat adattartalma,
bf) a postai befizetés dátuma,
bg) a képi állomány megküldése.
(1) A Tbj. 50. § (7) bekezdése szerinti átutalással egyidejűleg a Magyar Államkincstár a pénztárak és a NAV közötti megállapodásban foglaltaknak megfelelően átadja a pénztár részére a befizetésre vonatkozó pénzforgalmi számlakivonat, csekkes befizetés esetén a postai képfájlokat és a postai analitikus állomány alábbi adatait:
a) pénzforgalmi számláról történő utalás esetén
aa) a befizető (foglalkoztató) neve,
ab) a befizető pénzforgalmi számlaszáma,
ac) a Magyar Államkincstárnál vezetett pénzforgalmi számlára érkezés dátuma,
ad) az átutalás összege,
ae) az utalás hivatkozása, a közlemény rovat adattartalma;
b) postai csekkes befizetés esetén
ba) a befizető neve,
bb) a befizető címe,
bc) a befizető adóazonosítója,
bd) a befizetés összege,
be) a közlemény rovat adattartalma,
bf) a postai befizetés dátuma,
bg) a képi állomány megküldése.
(2) Ha a pénztár a befizetést az (1) bekezdésben meghatározott bármely adat hiányában nem tudja azonosítani, a befizetés azonosítása céljából az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően elektronikus úton haladéktalanul megkeresi az adóhatóságot. Az adóhatóság haladéktalanul tájékoztatja a pénztárat a befizető általa nyilvántartott és az Art. 52. § (7) bekezdése szerint közölhető azonosító adatairól.
21. §
(1) A MEP a magánnyugdíjpénztártól érkezett megkeresést haladéktalanul megvizsgálja és lefolytatja a Tbj. 54., illetőleg 56. §-a szerinti eljárást. A magánnyugdíjpénztár javára befizetett összeget a MEP az intézkedést kérő magánnyugdíjpénztárhoz átutalja.
(1) Az MNYI, illetőleg a MEP a magánnyugdíjpénztártól érkezett megkeresést megvizsgálja, és lefolytatja a Tbj. 54. §-a szerinti eljárást. Az igazgatási szerv az általa kibocsátott fizetési meghagyásban a követelés jogosultjaként az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztárt jelöli meg. A fizetési meghagyás egy példányát meg kell küldeni a jogosult magánnyugdíjpénztárnak.
(1) Az illetékes járulékigazgatóság a magánnyugdíjpénztártól érkezett megkeresést megvizsgálja, és lefolytatja a Tbj. 54. §-a szerinti eljárást. A járulékigazgatóság az általa kibocsátott fizetési meghagyásban a követelés jogosultjaként az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztárt jelöli meg. A fizetési meghagyás egy példányát meg kell küldeni a jogosult magánnyugdíjpénztárnak.
(1) Az illetékes állami adóhatóság a magánnyugdíjpénztár megkeresése alapján a foglalkoztató tagdíjfizetési kötelezettsége tekintetében vizsgálatot tart és lefolytatja az Art. szerinti ellenőrzést. Mulasztás megállapítása esetén határozatában a követelés jogosultjaként az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztárt jelöli meg. A jogerős határozat egy példányát megküldi az eljárást kezdeményező jogosultnak.
(1) Az illetékes állami adóhatóság a magánnyugdíjpénztár megkeresése alapján a foglalkoztató tagdíjfizetési kötelezettsége tekintetében vizsgálatot tart és lefolytatja az Art. szerinti ellenőrzést. Mulasztás megállapítása esetén határozatában a követelés jogosultjaként az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztárt jelöli meg. A jogerős határozat egy példányát megküldi az eljárást kezdeményező jogosultnak. Ha az adóhatóság az ellenőrzés során tagdíjhiányt vagy különbözetet állapít meg, határozatához mellékeli a megállapítás alapját képező egyénenkénti tagdíjkimutatást. Amennyiben a pénztártag az adóhatósági eljárás alatt, illetőleg annak lezárásáig a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalép vagy másik pénztárba lép át, a visszalépés, illetőleg az átlépés időpontjáról és a hatósági eljárásban a jogosult helyébe lépő adatairól az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztár három munkanapon belül értesíti az illetékes adóhatóságot.
(1) Az illetékes állami adóhatóság a magánnyugdíjpénztár megkeresése alapján a foglalkoztató tagdíjfizetési kötelezettsége tekintetében vizsgálatot tart és lefolytatja az Art. szerinti ellenőrzést. Mulasztás megállapítása esetén határozatában a követelés jogosultjaként az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztárt jelöli meg. A jogerős határozat - ha határozathozatalra nem kerül sor, a jegyzőkönyv - egy példányát megküldi az eljárást kezdeményező jogosultnak. Ha az adóhatóság az ellenőrzés során tagdíjhiányt vagy különbözetet állapít meg, határozatához mellékeli a megállapítás alapját képező egyénenkénti tagdíjkimutatást. Amennyiben a pénztártag az adóhatósági eljárás alatt, illetőleg annak lezárásáig a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalép vagy másik pénztárba lép át, a visszalépés, illetőleg az átlépés időpontjáról és a hatósági eljárásban a jogosult helyébe lépő adatairól az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztár három munkanapon belül értesíti az illetékes adóhatóságot.
(1) Az illetékes állami adóhatóság a magánnyugdíjpénztár megkeresése alapján a foglalkoztató tagdíjfizetési és tagdíjbevallási kötelezettsége tekintetében vizsgálatot tart és lefolytatja az Art. szerinti ellenőrzést. Mulasztás megállapítása esetén határozatában a követelés jogosultjaként az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztárt jelöli meg. A jogerős határozat - ha határozathozatalra nem kerül sor, a jegyzőkönyv - egy példányát megküldi az eljárást kezdeményező jogosultnak. Ha az adóhatóság az ellenőrzés során tagdíjhiányt vagy különbözetet állapít meg, határozatához mellékeli a megállapítás alapját képező egyénenkénti tagdíj- és a késedelmi pótlék kimutatást. Amennyiben a pénztártag az adóhatósági eljárás alatt, illetőleg annak lezárásáig a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalép vagy másik pénztárba lép át, a visszalépés, illetőleg az átlépés időpontjáról és a hatósági eljárásban a jogosult helyébe lépő adatairól az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztár három munkanapon belül értesíti az illetékes adóhatóságot.
(1) Az illetékes állami adóhatóság a magánnyugdíjpénztár megkeresése alapján a foglalkoztató tagdíjfizetési és tagdíjbevallási kötelezettsége tekintetében vizsgálatot tart és lefolytatja az Art. szerinti ellenőrzést. Mulasztás megállapítása esetén határozatában a követelés jogosultjaként az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztárt jelöli meg. A jogerős határozat - ha határozathozatalra nem kerül sor, a jegyzőkönyv - egy példányát megküldi az eljárást kezdeményező jogosultnak. Ha az adóhatóság az ellenőrzés során tagdíjhiányt vagy különbözetet állapít meg, határozatához mellékeli a megállapítás alapját képező egyénenkénti tagdíj- és a késedelmi pótlék kimutatást havi bontásban. Amennyiben a pénztártag az adóhatósági eljárás alatt, illetőleg annak lezárásáig a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalép vagy másik pénztárba lép át, a visszalépés, illetőleg az átlépés időpontjáról és a hatósági eljárásban a jogosult helyébe lépő adatairól az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztár három munkanapon belül értesíti az illetékes adóhatóságot. Ha az illetékes adóhatóság a tagsági jogviszony idejére az ellenőrzést követően tagdíjhiányt vagy tagdíjkülönbözetet állapít meg, határozatában az új jogosult javára rendelkezik a befizetésről.
(1) Az állami adóhatóság a magánnyugdíjpénztár 20. § (4) és (8) bekezdésében meghatározott megkeresése alapján a foglalkoztató, egyéni vállalkozó tagdíjbevallási és tagdíjfizetési kötelezettsége tekintetében az egyeztetés eredménytelensége esetén vizsgálatot tart és lefolytatja az Art. szerinti eljárást, valamint annak eredményéről értesíti a pénztárat. Mulasztás megállapítása esetén határozatában a követelés jogosultjaként az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztárat jelöli meg. A jogerős határozat - ha határozathozatalra nem kerül sor, a jegyzőkönyv - egy példányát megküldi az eljárást kezdeményező jogosultnak. Az adóhatóság a határozatához mellékeli a megállapítás alapját képező egyénenkénti tagdíj- és a késedelmi pótlék kimutatást havi bontásban.
(1) Az állami adóhatóság a magánnyugdíjpénztár 20. § (4) és (8) bekezdésében meghatározott megkeresése alapján a foglalkoztató, egyéni vállalkozó tagdíjbevallási és tagdíjfizetési kötelezettsége tekintetében az egyeztetés eredménytelensége esetén vizsgálatot tart és lefolytatja az Art. szerinti eljárást, valamint annak eredményéről értesíti a pénztárat. Mulasztás megállapítása esetén határozatában a követelés jogosultjaként az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztárat jelöli meg. Az adóhatóság a határozatához mellékeli a megállapítás alapját képező egyénenkénti tagdíj- és a késedelmi pótlék kimutatást havi bontásban.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni abban az esetben, ha a magánnyugdíjpénztár az MNYI-nél kezdeményezi a hatáskörébe tartozó ellenőrzést.
(2) Ha a foglalkoztató a bevallott tagdíjat, illetőleg a jogerős fizetési meghagyással kirótt összeget nem, vagy nem teljes összegben fizette be, a tartozás végrehajtására a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató székhelye szerint illetékes MEP-et keresi meg.
(2) Ha a foglalkoztató a bevallott tagdíjat, illetőleg a jogerős fizetési meghagyással kirótt összeget nem, vagy nem teljes összegben fizette be, a tartozás végrehajtására a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató székhelye szerint illetékes járulékigazgatóságot keresi meg.
(2) Ha a foglalkoztató a bevallott tagdíjat, illetőleg a határozattal kirótt összeget nem, vagy nem teljes összegben fizette be, a tartozás behajtására a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató székhelye szerint illetékes állami adóhatóságot keresi meg.
(2) Ha a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) a bevallott tagdíjat, illetőleg a határozattal kirótt összeget nem, vagy nem teljes összegben fizette be, a tartozás behajtására a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) székhelye szerint illetékes állami adóhatóságot keresi meg.
(2) Ha a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) a bevallott tagdíjat, illetőleg a határozattal kirótt összeget nem, vagy nem teljes összegben fizette be, a tartozás behajtására, végrehajtására a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) székhelye szerint illetékes állami adóhatóságot keresi meg.
(2) Ha a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) a bevallott tagdíjat, illetőleg a határozattal kirótt összeget nem, vagy nem teljes összegben fizette be, a tartozás behajtására, végrehajtására a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) székhelye szerint illetékes állami adóhatóságot keresi meg. A magánnyugdíjpénztár behajtási, végrehajtási eljárást az általa nyilvántartott, lejárt esedékességű és végrehajtható okiraton alapuló tartozásra kezdeményezhet. A magánnyugdíjpénztár megkeresése az Art. 145. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján végrehajtható okiratnak minősül.
(2) Ha a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó az adóhatóság határozatával kirótt összeget nem vagy nem teljes összegben fizette be, a magánnyugdíjpénztár a tartozás behajtására, végrehajtására az illetékes állami adóhatóságot a kötelezett felszólításának mellőzésével keresi meg.
(2) Az állami adóhatóság által lefolytatott eljárás eredményeként megállapított elmaradt járulék-, illetőleg magán-nyugdíjpénztári tagdíjkövetelés kapcsán befolyt összeget a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az érintett magánnyugdíjpénztárak között a követelés arányában osztja meg.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint lefolytatott eljárás költségeinek megtérítésére a MEP, illetve az MNYI megállapodást köt a magánnyugdíjpénztárral.
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az ellenőrzés során megállapított tagdíj különbözetre is.
(3) Az állami adóhatóság a követelés (tartozás) megtérült összegét a megtérüléstől számított 5 munkanapon belül átvezeti az érintett magánnyugdíjpénztár Magyar Államkincstárnál vezetett tagdíjbeszedési számlájára. A Magyar Államkincstár a követelés megtérült összegét haladéktalanul átutalja az érintett magánnyugdíjpénztárnak.
(3) Az állami adóhatóság a követelés (tartozás) megtérült összegét a megtérüléstől számított 8 napon belül átvezeti az érintett magánnyugdíjpénztár Magyar Államkincstárnál vezetett tagdíjbeszedési számlájára. A Magyar Államkincstár a követelés megtérült összegét haladéktalanul átutalja az érintett magánnyugdíjpénztárnak.
(4) Az állami adóhatóság által lefolytatott eljárás eredményeként megállapított elmaradt járulék-, illetőleg magán-nyugdíjpénztári tagdíjkövetelés kapcsán befolyt összeget a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az érintett magánnyugdíjpénztárak között a követelés arányában osztja meg.
(4) Az állami adóhatóság az általa indított végrehajtási eljárásról és annak eredményéről, a felszámolási eljárás során a pénztár képviseletében benyújtott hitelezői igényről, a behajtott tagdíj, késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék összegéről, továbbá a behajthatatlan tagdíjtartozás tényéről és összegéről havonta az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően elektronikus úton értesíti az érintett magánnyugdíjpénztárat. Felszámolási eljárás esetén a behajthatatlanság tényét a bíróság felszámolási eljárást befejező jogerős végzése, illetőleg a felszámoló által adott nyilatkozat alapján a pénztár állapítja meg.
(5) A Tbj. 54. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint hozott jogerős határozat megküldésével az OEP, valamint az ONYF területi igazgatási szervei - a követelés-, illetőleg az igényérvényesítésre meghatározott határidőre is figyelemmel - értesítik egymást. A Tbj. 54. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint hozott jogerős határozat egy-egy példányát az állami adóhatóság megküldi a területileg illetékes egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek.
(5) A Tbj. 54. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint hozott jogerős határozatot az OEP és területi igazgatási szervei - a követelés-, illetőleg az igényérvényesítésre meghatározott határidőre is figyelemmel - megküldik a nyugdíjbiztosítás illetékes igazgatási szerveinek. A Tbj. 54. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján hozott jogerős határozat egy-egy példányát az állami adóhatóság megküldi a területileg illetékes egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek.
(5) Ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy a tagdíj és a késedelmi pótlék (önellenőrzési pótlék) számlán tartozás és túlfizetés is mutatkozik, az egyes számlák közötti rendezés, átvezetés érdekében nyilatkozatra szólítja fel a befizetésre kötelezettet. Ha a foglalkoztató a felszólításra az adott határidőn belül nem válaszol, az adóhatóság értesítése alapján a magánnyugdíjpénztár az egyik számlán lévő túlfizetést a másik számlán lévő tartozás rendezésére átvezeti.
(5) Ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy a tagdíj és a késedelmi pótlék (önellenőrzési pótlék) számlán tartozás és túlfizetés is mutatkozik, az egyes számlák közötti rendezés, átvezetés érdekében nyilatkozatra szólítja fel a befizetésre kötelezettet. Ha a foglalkoztató a felszólításra az adott határidőn belül nem válaszol, az adóhatóság az adónemek közötti, hivatalból történő átvezetésről értesíti a magánnyugdíjpénztárt. Az értesítés alapján a magánnyugdíjpénztár az egyik számlán lévő túlfizetést a másik számlán lévő tartozás rendezésére átvezeti.
(6) A Tbj. 51. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján, ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést követően a magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számlakövetelése az önellenőrzés időpontjában az NY. Alap részére már átutalásra került, a foglalkoztató az erre az időszakra szóló túlfizetés önellenőrzéssel megállapított összegét az önellenőrzés időpontjában esedékes nyugdíjjárulék kötelezettségbe tudhatja be vagy annak önellenőrzésével érvényesítheti.
(6) A Tbj. 54. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint hozott jogerős határozatot az OEP és területi igazgatási szervei - a követelés-, illetőleg az igényérvényesítésre meghatározott határidőre is figyelemmel - megküldik a nyugdíjbiztosítási illetékes igazgatási szerveinek. A Tbj. 54. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján hozott jogerős határozat egy-egy példányát az állami adóhatóság megküldi a területileg illetékes egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek.
(6) A Tbj. 54. § (2) bekezdés a) pontja szerint hozott jogerős határozatot az OEP - a követelés- és az igényérvényesítésre meghatározott határidőre is figyelemmel - közli a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel. A Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontja alapján hozott jogerős határozatot az állami adóhatóság közli az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel.
(6) A Tbj. 54. § (2) bekezdés a) pontja szerint hozott jogerős határozatot az OEP - a követelés- és az igényérvényesítésre meghatározott határidőre is figyelemmel - közli a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel. A Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontja alapján hozott jogerős határozatot az állami adóhatóság közli az OEP-pel és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel.
(6) A Tbj. 54. § (2) bekezdés a) pontja szerint hozott jogerős határozatot az OEP - a követelés- és az igényérvényesítésre meghatározott határidőre is figyelemmel - közli az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervvel. A Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontja alapján hozott jogerős határozatot az állami adóhatóság közli az OEP-pel és az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervvel.
21/A. §   A magán-nyugdíjpénztári tagdíj- és pótlékszámlára tévesen befizetett összeget az állami adóhatóságtól lehet visszaigényelni, kivéve ha a befizetőnek tagdíj vagy azzal összefüggésben felszámított késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék tartozása van. A tévesen befizetett összeget - tartozás esetén a fennmaradó összeget - a magánnyugdíjpénztár az adóhatóság adatszolgáltatása alapján 8 munkanapon belül az adóhatóság erre a célra megnyitott számlájára utalja vissza, és az adóhatóság fizeti vissza a befizetőnek.
21/A. §
(1) A Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra teljesített téves befizetés összegét a foglalkoztató az Art. szabályai szerint az adóhatóságtól kérheti vissza. A magánnyugdíjpénztár a téves befizetés összegét az adóhatóság adatszolgáltatása alapján 8 napon belül visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára.
(2) A tárgyévre vonatkozó, és a tárgyhavi tagdíj-kötelezettséget meghaladó tagdíjtúlfizetés összegét az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a magánnyugdíjpénztár 8 munkanapon belül visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára. A tagdíjtúlfizetés kiutalásáról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik.
(3) A tárgyévtől eltérő - legkorábban a 2007. január 1-jét követő - bevallási időszakra megállapított tagdíjtúlfizetés elszámolása során, a túlfizetés összegét a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató rendelkezése és az adóhatóság adatszolgáltatása alapján 8 munkanapon belül visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett erre a célra megnyitott technikai számlára. A tagdíjtúlfizetés kiutalásáról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik.
(4) A magánnyugdíjpénztár (1)-(3) bekezdésben meghatározott határidőt követő, késedelmes utalása miatt a pénztárt a határidő lejártát követő naptól a visszautalás napjáig a késedelem minden naptári napjára az Art. 165. § (2) bekezdése szerinti mértékű kamat terheli. Az állami adóhatóság jelzése alapján a magánnyugdíjpénztár a megkeresést követő 8 napon belül átutalja a késedelmi kamat összegét az állami adóhatóság részére. Az átutalás a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára történik.
21/A. §
(1) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató - a helyi önkormányzati kör kivételével - az általa kifizetett ellátások összegét a MEP-nél igényelheti.
(1) A magánnyugdíjpénztárat megillető követelés behajtására, végrehajtására irányuló adóhatósági eljárás megindítására vonatkozó kérelem a következő adatokat tartalmazza:
a) az illetékes állami adóhatóság megnevezése,
b) a végrehajtást kérő pénztár neve, címe, az ügy száma, ügyintézőjének neve, telefonszáma,
c) a pénztári tagdíj-, pótlék-, mulasztási bírság-, tagdíjbírság-, önellenőrzési pótlék számlaszáma,
d) a követelés jogalapja,
e) az adós neve, címe, székhelye, telephelye, levelezési címe, adószáma, adóazonosító és bankszámlaszáma,
f) ha a behajtani kért összeg határozaton alapszik, a fizetési kötelezettséget elrendelő határozat száma, jogerőre emelkedésének időpontja, a teljesítés határideje,
g) a fennálló tartozás jogcíme és összege az alábbi részletezésben:
ga) a tagdíj összege, esedékességének időpontja, a bevallás, határozat (végzés) száma, a tagdíjhátralék,
gb) az önellenőrzési pótlék összege, esedékességének időpontja, a bevallás, a határozat (végzés) száma, az önellenőrzési pótlék összege,
gc) a mulasztási bírság összege, esedékességének időpontja, a bevallás, a határozat (végzés) száma, a mulasztási bírság összege,
gd) a tagdíjbírság összege, esedékességének időpontja, a bevallás, a határozat (végzés) száma, a tagdíjbírság összege,
ge) a késedelmi pótlék összege, alapja, esedékességének időpontja, a késedelmi pótlék összege.
(2) Az elszámolást a területileg illetékes MEP részére kell megküldeni. A MEP az adatokat felülvizsgálja és az elszámolás beérkezését követő 5 munkanapon belül rendelkezik a táppénz-hozzájárulással csökkentett összeg megtérítéséről.
(2) A behajtási, végrehajtási kérelemhez csatolni kell a Tbj. 51/B. § (1) bekezdése szerinti egyeztetésre történő felszólítást igazoló okiratot és elküldésének postai bizonylatát (tértivevényt). A behajtási eljárást az adóhatóság csak pontos - szükség esetén kiegészített - adatok alapján indítja meg.
(3) A helyi önkormányzatoknál és intézményeiknél kifizetett ellátások fedezetének igénylése és elszámolása a TÁKISZ-ok adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó - a külön jogszabályban meghatározott - szabályok szerint történik.
(3) A helyi önkormányzatoknál és intézményeiknél kifizetett ellátások fedezetének igénylése és elszámolása a TÁH-ok adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó - a külön jogszabályban meghatározott - szabályok szerint történik.
(3) A végrehajtási eljárás lezárásáig ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt újabb végrehajtási eljárás nem kezdeményezhető.
(4) A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedezete érdekében az egészségbiztosítási igazgatási szerv által folyósított pénzösszeg fogadása és kezelése céljából hitelintézetnél számlát nyithat. E számlára csak az előzőekben meghatározott jogcím alapján teljesíthető utalás. A számlán elhelyezett pénzösszegből csak az ellátás kifizetése, illetőleg az esetleges téves átutalás visszafizetése teljesíthető. A számla megnyitása kötelező, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeinek figyelembevételével megalapozottan feltehető, hogy ellene a harmadik személyekkel szemben fennálló tartozása miatt végrehajtási eljárás indul.
(4) A végrehajtási kérelem benyújtását követően bekövetkezett és az eljárást érintő változásról, másik pénztárba történő átlépésről vagy társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésről a végrehajtást kérő 3 munkanapon belül köteles értesíteni az adóhatóságot. Ez utóbbi két esetben az értesítésnek tartalmaznia kell a visszalépés, illetőleg az átlépés időpontját és a hatósági eljárásban a jogosult helyébe lépő adatait is.
(5) Az adóhatóság a követelés (tartozás) megtérült összegét a megtérüléstől számított 5 munkanapon belül átutalja a behajtást kérő által - a behajtásra irányuló megkeresésben - közölt bankszámlaszámra.
(6) Az adóhatóság a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a határozat megküldésével értesíti a behajtást kérelmező pénztárat a tartozás behajthatatlanságának tényéről és a behajthatatlan tartozás összegéről. Felszámolási eljárás esetén a behajthatatlanság tényét a bíróság felszámolási eljárást befejező jogerős végzése, illetőleg a felszámoló által adott fedezethiányra vonatkozó írásbeli igazolás (nyilatkozat) alapján a pénztár állapítja meg.
(7) A végrehajtási megkeresésekkel kapcsolatos nyomtatványmintát a PSZÁF az APEH-al történt egyeztetést követően bocsátja a pénztárak rendelkezésére.
21/B. §
(1) A magánnyugdíjpénztári tagdíjjal összefüggő késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék egyéni számlára történő elszámolására a tagdíj elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A tagdíjjal összefüggő adó- és mulasztási bírság a magánnyugdíjpénztár bevételét képezi, számviteli elszámolására a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó külön rendelkezések irányadók.
21/B. §   A magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal összefüggő késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék egyéni számlára történő elszámolására a tagdíj elszámolására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az adózói szinten kimutatásra kerülő pótlékokat a késedelemmel érintett bevallásban, önellenőrzésben szereplő pénztártagok között tagdíjnagyságuk arányában kell elszámolni.
21/C. §
(1) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató - a helyi önkormányzati kör kivételével - az általa kifizetett ellátások összegét a MEP-nél igényelheti.
(1) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató - a helyi önkormányzati kör kivételével - az általa kifizetett ellátások összegét a REP-nél igényelheti.
(1) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató - a helyi önkormányzati kör kivételével - az általa kifizetett ellátások összegét az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal mint kifizetőhely esetén az OEP-nél igényelheti.
(1) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató - a helyi önkormányzati kör kivételével - az általa kifizetett ellátások összegét az egészségbiztosítási szervnél, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal mint kifizetőhely esetén az OEP-nél igényelheti.
(2) Az elszámolást a területileg illetékes MEP részére kell megküldeni. A MEP az adatokat felülvizsgálja és az elszámolás beérkezését követő 5 munkanapon belül rendelkezik a táppénz-hozzájárulással csökkentett összeg megtérítéséről.
(2) Az elszámolást a területileg illetékes REP részére kell megküldeni. A REP az adatokat felülvizsgálja és az elszámolás beérkezését követő 5 munkanapon belül rendelkezik a táppénz-hozzájárulással csökkentett összeg megtérítéséről.
(2) Az elszámolást a REP részére kell megküldeni. A REP az adatokat felülvizsgálja és az elszámolás beérkezését követő 5 munkanapon belül rendelkezik a táppénz-hozzájárulással csökkentett összeg megtérítéséről.
(2) Az elszámolást az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok mint kifizetőhelyek esetén az OEP részére kell megküldeni. Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv, illetve az OEP az adatokat felülvizsgálja, és az elszámolás beérkezését követő 8 napon belül rendelkezik a táppénz-hozzájárulással csökkentett összeg megtérítéséről.
(2) Az elszámolást az egészségbiztosítási szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok mint kifizetőhelyek esetén az OEP részére kell megküldeni. Az egészségbiztosítási szerv, illetve az OEP az adatokat felülvizsgálja, és az elszámolás beérkezését követő 8 napon belül rendelkezik a táppénz-hozzájárulással csökkentett összeg megtérítéséről.
(3) A helyi önkormányzatoknál és intézményeiknél kifizetett ellátások fedezetének igénylése és elszámolása a Magyar Államkincstár területi igazgatóságainak adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó - a külön jogszabályban meghatározott - szabályok szerint történik.
(3) A helyi önkormányzatoknál és intézményeiknél kifizetett ellátások fedezetének igénylése és elszámolása a Magyar Államkincstár területi szerveinek adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó - a külön jogszabályban meghatározott - szabályok szerint történik.
(4) A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedezete érdekében az egészségbiztosítási igazgatási szerv által folyósított pénzösszeg fogadása és kezelése céljából hitelintézetnél számlát nyithat. E számlára csak az előzőekben meghatározott jogcím alapján teljesíthető utalás. A számlán elhelyezett pénzösszegből csak az ellátás kifizetése, illetőleg az esetleges téves átutalás visszafizetése teljesíthető. A számla megnyitása kötelező, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeinek figyelembevételével megalapozottan feltehető, hogy ellene a harmadik személyekkel szemben fennálló tartozása miatt végrehajtási eljárás indul.
(4) A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedezete érdekében egészségbiztosítási szakigazgatási szerv által folyósított pénzösszeg fogadása és kezelése céljából hitelintézetnél számlát nyithat. E számlára csak az előzőekben meghatározott jogcím alapján teljesíthető utalás. A számlán elhelyezett pénzösszegből csak az ellátás kifizetése, illetőleg az esetleges téves átutalás visszafizetése teljesíthető. A számla megnyitása kötelező, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeinek figyelembevételével megalapozottan feltehető, hogy ellene a harmadik személyekkel szemben fennálló tartozása miatt végrehajtási eljárás indul.
(4) A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedezete érdekében egészségbiztosítási szerv által folyósított pénzösszeg fogadása és kezelése céljából hitelintézetnél számlát nyithat. E számlára csak az előzőekben meghatározott jogcím alapján teljesíthető utalás. A számlán elhelyezett pénzösszegből csak az ellátás kifizetése, illetőleg az esetleges téves átutalás visszafizetése teljesíthető. A számla megnyitása kötelező, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeinek figyelembevételével megalapozottan feltehető, hogy ellene a harmadik személyekkel szemben fennálló tartozása miatt végrehajtási eljárás indul.
22. §
(1) A foglalkoztatónak az általa foglalkoztatott biztosítottról a TAJ szám megjelölésével bejelentést kell tennie a biztosítás kezdetéről, megszűnéséről, a biztosítás szünetelésének időtartamáról. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató bejelentésének a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási segélyre is ki kell terjednie. A bejelentésnek tartalmaznia kell, hogy a biztosított pénztártag-e. Amennyiben a biztosított pénztártag, akkor a bejelentésnek tartalmaznia kell a pénztár megnevezését és azonosítóját is. A bejelentést, a biztosítás kezdetét, megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, az ellátások folyósításának kezdő és befejező időpontját követő 3 munkanapon belül az illetékes MEP-hez kell benyújtani.
(1) A foglalkoztatónak az általa foglalkoztatott biztosítottról a TAJ-szám megjelölésével bejelentést kell tennie a biztosítás kezdetéről, megszűnéséről, illetve a biztosítás szünetelésének időtartamáról. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató bejelentésének ki kell terjednie a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási segélyre is. A bejelentésnek tartalmaznia kell, hogy a biztosított pénztártag-e. Amennyiben a biztosított pénztártag, akkor a bejelentésben meg kell jelölni a pénztár nevét és azonosítóját is. A bejelentést az illetékes MEP-hez a biztosítás kezdetét, megszűnését, a szünetelés kezdetét, befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő hónap 10. napjáig kell benyújtani.
(1) A foglalkoztatónak az általa foglalkoztatott biztosítottról a TAJ-szám megjelölésével bejelentést kell tennie a biztosítás kezdetéről, megszűnéséről, illetve a biztosítás szünetelésének időtartamáról. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató bejelentésének ki kell terjednie a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási segélyre is. A bejelentésnek tartalmaznia kell, hogy a biztosított pénztártag-e. Amennyiben a biztosított pénztártag, akkor a bejelentésben meg kell jelölni a pénztár nevét és azonosítóját is. A bejelentést az illetékes MEP-hez a biztosítás kezdetét, megszűnését, a szünetelés kezdetét, befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő hónap 12. napjáig kell benyújtani.
(1) A foglalkoztatónak az általa foglalkoztatott biztosítottról a TAJ-szám megjelölésével bejelentést kell tennie a biztosítás kezdetéről, megszűnéséről, illetve a biztosítás szünetelésének időtartamáról. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató bejelentésének ki kell terjednie a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási segélyre, gyermekgondozási díjra is. A bejelentésnek tartalmaznia kell, hogy a biztosított pénztártag-e. Amennyiben a biztosított pénztártag, akkor a bejelentésben meg kell jelölni a pénztár nevét és azonosítóját is. A bejelentést az illetékes MEP-hez a biztosítás kezdetét, megszűnését, a szünetelés kezdetét, befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő hónap 12. napjáig kell benyújtani.
(1) A foglalkoztató által foglalkoztatott biztosítottról szóló bejelentésnek a Tbj. 44. §-a (5) bekezdésében meghatározott adatok mellett ki kell terjednie
a) társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató esetén a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási segélyre, gyermekgondozási díjra, valamint ezen ellátások folyósításának kezdő és befejező időpontjára, valamint
b) arra is, hogy a biztosított tagja-e magánnyugdíjpénztárnak. Tagsági jogviszony fennállása esetén meg kell jelölni a pénztár nevét és azonosítóját.
(1) A Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága a Tbj. 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő személyeket az OEP-nek jelenti be. Az adatok átadásának módjáról a Magyar Államkincstár az OEP-pel köt megállapodást.
(1) A Magyar Államkincstár területi szerve a Tbj. 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő személyeket az OEP-nek jelenti be. Az adatok átadásának módjáról a Magyar Államkincstár az OEP-pel köt megállapodást.
(2) Az OEP az (1) bekezdésben és a Tbj. 50. §-ának (3) bekezdésében előírt bejelentés teljesítésére
a) a fegyveres erőkkel és a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók és a sorkatonák (polgári szolgálatot teljesítők) vonatkozásában,
a) a fegyveres erőkkel és a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók és a sorkatonák vonatkozásában,
b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal,
c) a Munkaügyi Minisztériummal a munkanélküli ellátásban részesülők tekintetében
megállapodást köt.
(2) Az egyéni vállalkozók és a Tbj. 39. §-ának (2) bekezdésében említett személyek esetében az adatok átadására az állami adóhatóság és az OEP megállapodást köt.
(2) Az egyházi személy és a szerzetesrend tagjának az (1) bekezdés szerinti bejelentését az egyház teljesíti.
(2) A Munka Törvénykönyvének a 193/C. §-a a) pontjában meghatározott munkavállalóról a bejelentési kötelezettséget - a kölcsönvevő által az e rendeletben meghatározott adatok tárgyhónapot követő 5. napjáig teljesített közlés alapján - a kölcsönbeadó teljesíti.
(2) Az illetékes települési önkormányzat jegyzője a Tbj. 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő, vagy szociálisan rászorult személyeket a MEP-nek jelenti be.
(2) Az illetékes települési önkormányzat jegyzője a Tbj. 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő, vagy szociálisan rászorult személyeket a REP-nek jelenti be.
(2) A települési önkormányzat jegyzője a Tbj. 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő, vagy szociálisan rászorult személyeket a REP-nek jelenti be.
(2) A települési önkormányzat jegyzője a Tbj. 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő, vagy szociálisan rászorult személyeket az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek jelenti be.
(2) A települési önkormányzat jegyzője, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a Tbj. 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő, vagy szociálisan rászorult személyeket az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek jelenti be.
(2) A települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a kerületi jegyző, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében pedig a fővárosi főjegyző, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a Tbj. 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő, vagy szociálisan rászorult személyeket az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek jelenti be.
(2) A települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a kerületi jegyző, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében pedig a fővárosi főjegyző, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a Tbj. 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő, vagy szociálisan rászorult személyeket az egészségbiztosítási szervnek jelenti be.
(3) Pályakezdők esetében az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek a biztosítási jogviszony kezdő időpontjára vonatkozó adatait a TAJ szám megjelölésével a MEP 30 napon belül megküldi a PF-nek.
(3) Az OEP az (1) bekezdésben előírt bejelentés teljesítésére
a) a fegyveres erőkkel és a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók és a sorkatonák vonatkozásában,
b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal,
megállapodást köt.
(3) Az egyházi személy és a szerzetesrend tagjának az (1) bekezdés szerinti bejelentését az egyház teljesíti.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 15. §-ának hatálya alá tartozó biztosítottakra vonatkozó bejelentési kötelezettséget 8 napon belül kell teljesíteni.
(3) A bejelentésre kötelezett a Tbj. 44/A. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában említett személyeket a MEP-nek, az f) pontban említett személyeket az OEP-nek jelenti be.
(3) A bejelentésre kötelezett a Tbj. 44/A. § (3) bekezdésének a)-d) pontjában említett személyeket a REP-nek, az e)-f) pontban említett személyeket az OEP-nek jelenti be.
(3) A bejelentésre kötelezett a Tbj. 44/A. § (3) bekezdésében említett személyeket az OEP-nek jelenti be.
(3) A bejelentésre kötelezett a Tbj. 44/A. § (3) bekezdés a)-b) és e)-g) pontjaiban említett személyeket az OEP-nek, a Tbj. 44/A. § (3) bekezdés d) pontjában említett személyeket a székhely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének jelenti be.
(3) A bejelentésre kötelezett a Tbj. 44/A. § (3) bekezdés a)-b) és e)-g) pontjaiban említett személyeket az OEP-nek, a Tbj. 44/A. § (3) bekezdés d) pontjában említett személyeket a székhely szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek jelenti be.
(4) A megyei (fővárosi) munkaügyi központnak a TAJ-szám megjelölésével bejelentést kell tennie a polgári szolgálatot teljesítő személyekről, a polgári szolgálat kezdetéről, megszűnéséről, valamint a polgári szolgálat félbeszakításának kezdetéről és befejezéséről.
(4) Pályakezdők esetében az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek a biztosítási jogviszony kezdő időpontjára vonatkozó adatait a TAJ szám megjelölésével a MEP 30 napon belül megküldi a PF-nek.
(4) Pályakezdők esetében az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek a biztosítási jogviszony kezdő időpontjára vonatkozó adatait a TAJ szám megjelölésével a MEP a biztosítási jogviszony kezdetét követő második hónap 15. napjáig megküldi a PF-nek.
(4) Az OEP az (1) bekezdésben előírt bejelentés teljesítésére
a) a fegyveres erőkkel és a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók és a sorkatonák vonatkozásában,
b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal,
megállapodást köt.
(4) Az egyházi személy és a szerzetesrend tagjának az (1) bekezdés szerinti bejelentését az egyház teljesíti.
(4) A Tbj. 16. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott személy a Tbj. 44/A. § (5) bekezdésében meghatározott bejelentést a MEP-nek teljesíti, egyidejűleg az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleményével igazolja jogosultságát. A Tbj. 16. § (1) bekezdésének k) és s) pontjában említett személy a bejelentést a MEP-nek teljesíti.
(4) A Tbj. 16. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott személy a Tbj. 44/A. § (5) bekezdésében meghatározott bejelentést a REP-nek teljesíti, egyidejűleg az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleményével igazolja jogosultságát. A Tbj. 16. § (1) bekezdésének k) és s) pontjában említett személy a bejelentést a REP-nek teljesíti.
(4) A Tbj. 16. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott személy a Tbj. 44/A. § (5) bekezdésében meghatározott bejelentést az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek teljesíti, egyidejűleg az orvosszakértői szerv szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával igazolja jogosultságát. A Tbj. 16. § (1) bekezdésének k) és s) pontjában említett személy a bejelentést az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek teljesíti.
(4) A Tbj. 16. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott személy a Tbj. 44/A. § (5) bekezdésében meghatározott bejelentést az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek teljesíti, egyidejűleg az orvosszakértői szerv szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával igazolja jogosultságát. A jogosultság a szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás kiállítása napjától áll fenn.
(4) A Tbj. 16. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott személy a Tbj. 44/A. § (5) bekezdésében meghatározott bejelentést az egészségbiztosítási szervnek teljesíti, egyidejűleg az orvosszakértői szerv szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával igazolja jogosultságát. A jogosultság a szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás kiállítása napjától áll fenn.
(4a) A Tbj. 16. § (1) bekezdés k) és s) pontjában említett személy a bejelentést az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek teljesíti. A jogosultság az azt megalapozó feltételek együttes megléte napjától áll fenn.
(4a) A Tbj. 16. § (1) bekezdés k) pontjában említett személy a bejelentést az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek teljesíti. A jogosultság az azt megalapozó feltételek együttes megléte napjától áll fenn.
(4a) A Tbj. 16. § (1) bekezdés k) pontjában említett személy a bejelentést az egészségbiztosítási szervnek teljesíti. A jogosultság az azt megalapozó feltételek együttes megléte napjától áll fenn.
(5) A megyei (fővárosi) munkaügyi központnak a TAJ-szám megjelölésével bejelentést kell tennie a polgári szolgálatot teljesítő személyekről, a polgári szolgálat kezdetéről, megszűnéséről, valamint a polgári szolgálat félbeszakításának kezdetéről és befejezéséről.
(5) Pályakezdők esetében az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek a biztosítási jogviszony kezdő időpontjára vonatkozó adatait a TAJ szám megjelölésével a MEP a biztosítási jogviszony kezdetét követő második hónap 15. napjáig megküldi a PF-nek.
(5) Az OEP az (1) bekezdésben előírt bejelentés teljesítésére
a) a fegyveres erőkkel és a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók és a sorkatonák vonatkozásában,
b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal,
megállapodást köt.
(5) Az OEP a Tbj. 45. §-a (5) bekezdésében előírt bejelentés teljesítésére
a) a fegyveres erőkkel és a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók és a sorkatonák vonatkozásában,
b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal,
megállapodást köt.
(5) Az OEP a Tbj. 44. § (5) bekezdésében előírt bejelentés teljesítésére a fegyveres erőkkel, a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók vonatkozásában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal megállapodást köt.
(5) Az OEP a Tbj. 44. § (3) bekezdésében előírt bejelentés teljesítésére a fegyveres erőkkel, a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók vonatkozásában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal megállapodást köt.
(5) Az APEH az Art. 16. §-ának (4) bekezdésében előírt bejelentés teljesítésére a fegyveres erőkkel, a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók vonatkozásában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal megállapodást köt.
(5) Az APEH az Art. 16. §-ának (4) bekezdésében előírt bejelentés teljesítésére a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók vonatkozásában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal megállapodást köt.
(5) A NAV az Art. 16. §-ának (4) bekezdésében előírt bejelentés teljesítésére a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók vonatkozásában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal megállapodást köt.
(5) A NAV az Art. 16. §-ának (4) bekezdésében előírt bejelentés teljesítésére a Magyar Honvédséggel, az Országgyűlési Őrséggel, a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók vonatkozásában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal megállapodást köt.
(6) A megyei (fővárosi) munkaügyi központnak a TAJ-szám megjelölésével bejelentést kell tennie a polgári szolgálatot teljesítő személyekről, a polgári szolgálat kezdetéről, megszűnéséről, valamint a polgári szolgálat félbeszakításának kezdetéről és befejezéséről.
(6) Pályakezdők esetében az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek a biztosítási jogviszony kezdő időpontjára és a foglalkoztatóra vonatkozó adatait a TAJ szám megjelölésével az OEP a biztosítási jogviszony kezdetét követő második hónap 15. napjáig megküldi a PF-nek. A Tbj. 45. § (1) bekezdése szerint kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszert választó pályakezdő nyilatkozatát - a nyilatkozatnak a PSZÁF által meghatározott, az ONYF által elfogadott adattartalmának és formátumának megfelelően - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - az ONYF és az PSZÁF közötti megállapodás alapján - a PSZÁF részére továbbítja.
(6) Pályakezdők esetében az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek a biztosítási jogviszony kezdő időpontjára és a foglalkoztatóra vonatkozó adatait a TAJ szám megjelölésével az OEP a biztosítási jogviszony kezdetét követő második hónap 15. napjáig megküldi a PF-nek.
(6) Pályakezdők esetében a Tbj. 44. §-a (5) bekezdés szerinti bejelentésnek a biztosítási jogviszony kezdő időpontjára és a foglalkoztatóra vonatkozó adatait a TAJ szám megjelölésével az OEP a biztosítási jogviszony kezdetét követő második hónap 15. napjáig megküldi a PF-nek.
(6) Az OEP a pályakezdő első magyarországi biztosítási jogviszonyának kezdő időpontjára és a foglalkoztatójára vonatkozó adatokat, valamint a taj számát a Tbj. 44. § (3) bekezdése szerinti bejelentés alapján megküldi a PSZÁF-nak
a) a tárgyév január 1.-június 30. között beérkezett bejelentések alapján augusztus 31-ig,
b) a tárgyév december 31-ig beérkezett bejelentés alapján a tárgyévet követő év február 15-ig.
(6) Az OEP a pályakezdő első magyarországi biztosítási jogviszonyának kezdő időpontjára és a foglalkoztatójára vonatkozó adatokat, valamint a TAJ-számát az Art. 16. § (4) bekezdése szerinti bejelentés alapján megküldi a PSZÁF-nak
a) a tárgyév január 1.-június 30. között beérkezett bejelentések alapján augusztus 31-ig,
b) a tárgyév december 31-ig beérkezett bejelentés alapján a tárgyévet követő év február 15-ig.
(6) A Tbj. 44/A. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő személyekre vonatkozó bejelentés teljesítésének módjáról az ONYF és az OEP megállapodást köt.
(7) A megyei (fővárosi) munkaügyi központnak a TAJ-szám megjelölésével bejelentést kell tennie a polgári szolgálatot teljesítő személyekről, a polgári szolgálat kezdetéről, megszűnéséről, valamint a polgári szolgálat félbeszakításának kezdetéről és befejezéséről.
(7) Az (1)-(3) bekezdés szerinti bejelentést elektronikus úton vagy gépi adathordozón, a (4) bekezdés szerinti bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.
(7) Az (1)-(3) bekezdés szerinti bejelentést elektronikus úton vagy gépi adathordozón az OEP által rendszeresített programmal, a (4) bekezdés szerinti bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni. A Tbj. 44/A. § (10) bekezdése szerinti bejelentést elektronikus úton vagy gépi adathordozón az OEP által rendszeresített programmal, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.
(8) A területi államháztartási hivatal a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személyekről az ellátás megállapítását, illetőleg a folyósítás megszűnését követő hónap 12. napjáig. Az adatok átadásának módjáról az Államháztartási Hivatal és az OEP megállapodást köt.
(8) A Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személyekről az ellátás megállapítását, illetőleg a folyósítás megszűnését követő hónap 12. napjáig. Az adatok átadásának módjáról a Magyar Államkincstár és az OEP megállapodást köt.
(8) A Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága a Tbj. 42. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz az OEP részére a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Az adatok átadásának módjáról a Magyar Államkincstár és az OEP megállapodást köt.
(8) Az OEP a nyilvántartása szerint taj-számmal rendelkező személyek természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, taj-számáról, valamint azok változásáról adatot szolgáltat az ONYF-nek. Az adatok átadásának módjáról az OEP és az ONYF megállapodást köt.
(9) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása érdekében a Tbj. 39. §-ának (2) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett személyekre vonatkozó adatok átadásáról az állami adóhatóság és az OEP megállapodást köt.
(9) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása érdekében a Tbj. 39. §-ának (2) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett személyekre vonatkozó adatok átadásának módjáról az állami adóhatóság és az OEP megállapodást köt.
(9) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása érdekében a Tbj. 39. §-ának (2) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett személyekre vonatkozó adatok átadásának módjáról a NAV és az OEP megállapodást köt.
(10) Az OEP és az ONYF, valamint területi igazgatási szerveik a Tbj. 54. § (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése szerinti ellenőrzésük során a biztosítási jogviszony utólagos megállapításáról, törléséről határozatot hoznak, ha a járulék utólagos megállapítására elévülés miatt részben vagy egészben már nincs lehetőség.
(10) Az OEP és területi igazgatási szervei a Tbj. 54. § (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése szerinti ellenőrzésük során a biztosítási jogviszony utólagos megállapításáról vagy törléséről határozatot hoznak, ha a járulék utólagos megállapítására elévülés miatt részben vagy egészben már nincs lehetőség.
(10) Az OEP a Tbj. 54. § (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése szerinti ellenőrzése során a biztosítási jogviszony utólagos megállapításáról vagy törléséről határozatot hoznak, ha a járulék utólagos megállapítására elévülés miatt részben vagy egészben már nincs lehetőség.
23. §
(1) Az illetékes települési önkormányzat jegyzője jelenti be a MEP-hez a rendszeres szociális segélyben, a gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, időskorúak járadékában, továbbá a hadigondozotti pénzellátásban részesülő személyeket az ellátás megállapítását, illetőleg a folyósítás megszűnését követő 15 napon belül.
(1) Az illetékes települési önkormányzat jegyzője jelenti be a MEP-hez a rendszeres szociális segélyben, a gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, időskorúak járadékában, továbbá a hadigondozotti pénzellátásban részesülő személyeket az ellátás megállapítását, illetőleg a folyósítás megszűnését a tárgyhónapot követő hónap 10 napjáig.
(1) Az illetékes települési önkormányzat jegyzője jelenti be a MEP-hez a rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, időskorúak járadékában, továbbá a hadigondozotti pénzellátásban részesülő személyeket az ellátás megállapítását, illetőleg a folyósítás megszűnését a tárgyhónapot követő hónap 12 napjáig.
(1) Az illetékes települési önkormányzat jegyzője a Tbj. 42. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz a MEP-nek a rendszeres szociális segélyben, az ápolási díjban, az időskorúak járadékában és a hadigondozotti pénzellátásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Ha a rendszeres szociális segély folyósítása szünetel, erről a szünetelés kezdő és befejező időpontját követő 10 napon belül kell a bejelentést teljesíteni.
(2) A települési önkormányzat jegyzője köteles bejelenteni azt a személyt is, akinek a szociális rászorultságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján a polgármester megállapította. A bejelentést a döntés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell teljesíteni. A bejelentésnek tartalmazni kell azt is, hogy a jogosultságot milyen időtartamra állapították meg.
(2) A települési önkormányzat jegyzője köteles bejelenteni azt a személyt is, akinek a szociális rászorultságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján a polgármester megállapította. A bejelentést a döntés jogerőre emelkedését követő hónap 10. napjáig kell teljesíteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a jogosultságot milyen időtartamra állapították meg.
(2) A települési önkormányzat jegyzője köteles bejelenteni azt a személyt is, akinek a szociális rászorultságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján a polgármester megállapította. A bejelentést a döntés jogerőre emelkedését követő hónap 12. napjáig kell teljesíteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a jogosultságot milyen időtartamra állapították meg.
(2) Az illetékes települési önkormányzat jegyzője bejelentést tesz arról a személyről is, akinek a szociális rászorultságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján a polgármester megállapította. A bejelentést a szociális rászorultság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül kell a MEP részére teljesíteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a jogosultságot milyen időtartamra állapították meg.
24. §
(1) A 22-23. §-okban említetteken kívül bejelentésre kötelezett:
a) egyházi, felekezeti nyugdíjban részesülők esetén az egyházi, felekezeti nyugdíjat folyósító szerv,
b) bányászati keresetkiegészítésben részesülők esetén a keresetkiegészítést folyósító szerv,
c) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, illetve rendszeres rokkantsági segélyben részesülők esetében a közalapítvány,
d) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos intézményben elhelyezettek esetén - az a) pontban és a (3) bekezdésben említett személyek kivételével - az intézmény vezetője,
e) középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár esetén az intézmény vezetője,
e) a Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének i) pontjában említett tanulók, hallgatók esetén a középfokú nevelési-oktatási, illetőleg felsőoktatási intézmény vezetője,
f) fogvatartottak esetén a fogva tartást foganatosító szerv.
(2) Az (1) bekezdésben említett szerveknek a felsorolt jogcímek kezdetét és megszűnését követő 3 munkanapon belül kell teljesíteniük a bejelentést.
(2) Az (1) bekezdésben említett szerveknek a felsorolt jogcímek kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést az azt követő hónap 10. napjáig kell teljesíteniük.
(2) Az (1) bekezdésben említett szerveknek a felsorolt jogcímek kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést az azt követő hónap 12. napjáig kell teljesíteniük.
(2) Az (1) bekezdésben említett szerveknek a felsorolt jogcímek kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést az azt követő hónap 12. napjáig kell teljesíteniük az OEP részére.
(2) A bejelentésre kötelezett szerv a jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést a jogosultság kezdetét és megszűnését követő 10 napon belül köteles teljesíteni a MEP-nek.
(3) A nyugdíjbiztosítási ellátásban - ideértve a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásban részesülőket - előnyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, továbbá az öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányászati dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban, továbbá nemzeti gondozási díjban, pótlékban részesülők esetén a nyugdíjfolyósító szervek bejelentési kötelezettségének teljesítésére az ONYF, illetve a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság megállapodást köt az OEP-pel.
(3) A nyugdíjbiztosítási ellátásban - ideértve a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásban részesülőket - előnyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, továbbá az öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányászati dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban, továbbá nemzeti gondozási díjban, pótlékban részesülők esetén, a hadigondozotti pénzellátás folyósításának beszüntetése esetén a nyugdíjfolyósító szervek bejelentési kötelezettségének teljesítésére az ONYF, illetve a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság megállapodást köt az OEP-pel.
25. §   A 22-24. §-okban foglaltak szerinti adattartalommal a MEP, illetőleg az OEP részére teljesítendő bejelentést az OEP által rendszeresített és a bejelentésre kötelezettek rendelkezésére bocsátott program felhasználásával elektronikus úton vagy gépi adathordozón kell teljesíteni. A MEP a bejelentés átvételét igazolja.
25. §   A 22-24. §-okban említett szervek (személyek) az 1998. január 31-i állapotnak megfelelően kötelesek valamennyi biztosítottat és egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt 1998. február 20-ig bejelenteni.
26. §
(1) A biztosított, valamint a Tbj. 16. § (1) bekezdésének a)-j) pontjaiban felsorolt, egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy nagykorú eltartott közeli hozzátartozóját az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles, az eltartott TAJ számának megjelölésével bejelenteni. A bejelentés - a biztosított választása szerint - megtehető a lakóhelye szerint illetékes MEP-nél vagy a biztosított foglalkoztatójánál.
(1) A biztosított, valamint a Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének a)-j) pontjaiban említett személy a nagykorú - külföldi állampolgár biztosított esetén valamennyi - eltartott közeli hozzátartozóját az előírt nyomtatványon a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes MEP-nél jelenti be.
(1) A Tbj. 16. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott személy az egészségügyi szolgáltatásának biztosítására bejelentést tesz a MEP-nek, ezzel egyidejűleg az Országos Orvosszakértői Intézet szakvéleményével igazolja, hogy munkaképessége csökkenésének mértéke az 50 százalékot eléri.
(1) A Tbj. 16. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott személy az egészségügyi szolgáltatásának biztosítására bejelentést tesz a MEP-nek, ezzel egyidejűleg az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleményével igazolja, hogy munkaképessége csökkenésének mértéke az 50 százalékot eléri.
(2) A bejelentéshez csatolni kell a biztosított, illetve az egészségügyi szolgáltatásra jogosult és a nagykorú eltartott együttes írásbeli nyilatkozatát. A nyilatkozatnak az eltartó és az eltartott nevén, TAJ számán és a hozzátartozói kapcsolat megjelölésén kívül tartalmaznia kell az eltartás tényét és az eltartott havi jövedelmét.
(2) A Tbj. 16. § (1) bekezdésének k) pontjában említett személy az egészségügyi szolgáltatásának biztosítására bejelentést tesz a MEP-nek, ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a havi jövedelme nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát.
(3) A foglalkoztató a hozzá benyújtott bejelentést az eltartásról szóló nyilatkozattal együtt a benyújtást követő 3 munkanapon belül az illetékes MEP-hez továbbítja.
(3) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó eltartott személy hozzátartozói jogcímen fennálló ellátási jogosultsága a bejelentés napjától áll fenn.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben előírtak szerint kell bejelenteni a hozzátartozó eltartásának megszűnését, az ezt követő 3 munkanapon belül.
23. §
(1) A 24-27/B. § rendelkezéseit
a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet, az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2003. május 14-i 859/2003/EK tanácsi rendelet,
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
[a továbbiakban a) és b) pont együtt: koordinációs rendeletek] és
c) a Magyar Köztársaság által kötött szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény)
által előírt, az alkalmazandó jog meghatározására irányuló eljárásban kell alkalmazni.
(2) A 26-27/B. § alkalmazásában
a) munkavállaló: a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b), g), h) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló személy, a Tbj. szerinti társas vállalkozó, és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy,
b) munkaviszony: az a) pont szerinti személy munkavégzésre irányuló jogviszonya,
c) munkáltató: az a) pont szerinti személy foglalkoztatója,
d) önálló vállalkozó: a Tbj. szerinti egyéni vállalkozó, a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő, és a külföldi jog szerint annak megfelelő személy.
24. §
(1) A koordinációs rendeletek és az egyezmény rendelkezései szerinti kiküldetés (a továbbiakban: kiküldetés) esetén az alkalmazandó jog meghatározása érdekében a munkáltató - az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon - a székhelye szerint illetékes REP-nek az alábbi adatokat szolgáltatja:
a) munkáltató neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
b) a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, a kérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete,
c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám (egyéni vállalkozó esetén szakmakód), amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja,
d) a külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), és
e) a kiküldetés tervezett időtartama.
(1) A koordinációs rendeletek és az egyezmény rendelkezései szerinti kiküldetés (a továbbiakban: kiküldetés) esetén az alkalmazandó jog meghatározása érdekében a munkáltató - az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon - a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek az alábbi adatokat szolgáltatja:
a) munkáltató neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
b) a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, a kérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete,
c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám (egyéni vállalkozó esetén szakmakód), amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja,
c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám (egyéni vállalkozó esetén a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód), amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja,
d) a külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), és
e) a kiküldetés tervezett időtartama.
(1) A koordinációs rendeletek és az egyezmény rendelkezései szerinti kiküldetés (a továbbiakban: kiküldetés) esetén az alkalmazandó jog meghatározása érdekében a munkáltató - az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon - a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek az alábbi adatokat szolgáltatja:
a) munkáltató neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
b) a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, a kérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete,
c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám (egyéni vállalkozó esetén a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód), amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja,
d) a külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), és
e) a kiküldetés tervezett időtartama.
(2) A munkáltató nyilatkozik továbbá arról, hogy
a) a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját megelőzően rendelkezik legalább 30 napi biztosítással,
a) a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosult volt,
b) a kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval,
c) a kiküldetés időtartama alatt is folyamatosan teljesíti a járulékkötelezettségeket,
d) a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson,
e) a kiküldetési időszak lejártával biztosítja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását,
f) a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez hasonló, de legalább azzal - a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete szerint - azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,
g) Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet folytat, és
h) belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat.
(3) A jelentős belföldi gazdasági tevékenység alátámasztására a munkáltató közli
a) külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó összes bevételeit,
b) egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany esetén az előző adóévi összes bevételén belül a belföldi tevékenységből származó összes bevételeit.
25. §
(1) Kiküldetésnél a magyar jog alkalmazandó jogként való meghatározásának feltétele, hogy a kiküldő munkáltató jelentős gazdasági tevékenységet folytasson belföldön.
(2) Jelentős belföldi gazdasági tevékenység akkor áll fenn, ha
a) a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi és a külföldi gazdasági tevékenység (termelés, forgalmazás és egyéb szolgáltatói tevékenység) folytatása során foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri, vagy
b) a 24. § (3) bekezdés a) pontjában említett nem külföldi gazdálkodásból származó bevétel vagy a 24. § (3) bekezdés b) pontjában említett belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya elérte
a 25 százalékot.
(3) A magyar jog alkalmazandó jogként meghatározható - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában - akkor is, ha a munkáltató olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (így különösen, ha a vállalkozás belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez).
(4) A jelentős gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a munkáltató
a) legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan vállalkozásban, amelynél teljesül a jelentős gazdasági tevékenység feltétele, vagy
b) a munkáltató jogelődje teljesíti a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.
b) jogelődje teljesíti a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.
(5) Nem kell a jelentős gazdasági tevékenységet vizsgálni, ha a munkáltató a munkavállalót a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásához küldi ki.
(6) Nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha
a) a foglalkoztató
aa) a cégbíróság által jogerősen be nem jegyzett előtársaság, vagy
aa) a cégbíróság által jogerősen be nem jegyzett előtársaság,
ab) a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával vagy adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el, vagy
ac) a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez képest - a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete szerint - más nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat, vagy
ac) a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez képest - a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete szerint - más nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,
ad) a koordinációs rendeletekben, valamint a nemzetközi egyezményekben meghatározott kiküldetés keretében a külföldi munkavégzés helyén a kiküldetésre vonatkozó leghosszabb időtartamon túl kiküldött munkavállalókat ugyanabban a munkakörben foglalkoztat, vagy
b) a munkavállaló
ba) nem rendelkezik a kiküldetés kezdőnapját megelőzően legalább 30 napi biztosítással,
ba) nem rendelkezik a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 nap, megszakítás nélküli biztosítással,
ba) nem rendelkezik a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 nap, megszakítás nélküli egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal,
bb) munkaviszonyának létesítésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban a munkáltató által korábban kiküldött munkavállalót felváltson,
bb) kiküldetésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban a munkáltató által korábban kiküldött munkavállalót felváltson,
bc) korábban ugyanabban az államban volt - a koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben - a kiküldetésre meghatározott leghosszabb időtartamig kiküldött, és a korábbi kiküldetés lejártától nem telt el 60 nap, vagy
bd) kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább.
26. §
(1) Ha az önálló vállalkozó belföldön folytatott vállalkozói tevékenységét átmenetileg a koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó másik tagállamban vagy egyezményben részes másik államban (a továbbiakban együtt: másik állam) folytatja, a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy vállalkozásának székhelye szerint illetékes REP-nek - az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon - az alábbi adatokat szolgáltatja:
a) természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, vállalkozásának nyilvántartási száma,
b) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett szakmakód, amelynek megfelelő tevékenységet a másik államban folytat,
c) annak a külföldi vállalkozásnak (személynek) a neve és címe, amelynél munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldön folytatott tevékenység helye (címe), és
d) a másik államban történő munkavégzés tervezett időtartama.
(1) Ha az önálló vállalkozó belföldön folytatott vállalkozói tevékenységét átmenetileg a koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó másik tagállamban vagy egyezményben részes másik államban (a továbbiakban együtt: másik állam) folytatja, a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy vállalkozásának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek - az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon - az alábbi adatokat szolgáltatja:
a) természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, vállalkozásának nyilvántartási száma,
b) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett szakmakód, amelynek megfelelő tevékenységet a másik államban folytat,
b) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett, a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet a másik államban folytat,
c) annak a külföldi vállalkozásnak (személynek) a neve és címe, amelynél munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldön folytatott tevékenység helye (címe), és
d) a másik államban történő munkavégzés tervezett időtartama.
(1) Ha az önálló vállalkozó belföldön folytatott vállalkozói tevékenységét átmenetileg a koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó másik tagállamban vagy egyezményben részes másik államban (a továbbiakban együtt: másik állam) folytatja, a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy vállalkozásának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek - az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon - az alábbi adatokat szolgáltatja:
a) természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, vállalkozásának nyilvántartási száma,
b) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett, a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet a másik államban folytat,
c) annak a külföldi vállalkozásnak (személynek) a neve és címe, amelynél munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldön folytatott tevékenység helye (címe), és
d) a másik államban történő munkavégzés tervezett időtartama.
(2) A koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben előírt feltételek teljesítése esetén a REP alkalmazandó jogként meghatározza a magyar jogot és ezt igazolja.
(2) A koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben előírt feltételek teljesítése esetén az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv alkalmazandó jogként meghatározza a magyar jogot és ezt igazolja.
(2) A koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben előírt feltételek teljesítése esetén az egészségbiztosítási szerv alkalmazandó jogként meghatározza a magyar jogot és ezt igazolja.
(3) Nem alkalmazható a magyar jog az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységének időtartama alatt, ha e tevékenységéhez - az (1) bekezdés b) pontja szerint - hasonló belföldi tevékenységet az önálló vállalkozó a másik tagállami munkavégzés megkezdése előtt kevesebb mint 60 napig folytatott.
27. §   Az OEP a nyilvántartása szerint TAJ-számmal rendelkező személyek TAJ-számáról, személyi- és lakcímadatairól, valamint azok változásáról adatot szolgáltat az ONYF-nek. Az adatok átadásának módjáról az OEP és az ONYF megállapodást köt.
27. §
(1) Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldi munkavégzése mellett, azzal egyidejűleg munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként másik államban is végez munkát, a koordinációs rendeletek vagy az egyezmény rendelkezései alapján a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkáltatójának székhelye szerint illetékes REP-nek - az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon - az alábbi adatokat szolgáltatja:
a) természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, az önálló vállalkozó nyilvántartási száma,
b) a munkáltató(k) neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám vagy szakmakód, amelynek megfelelő tevékenységet végez a munkavállaló a külföldi munkáltató részére, illetve amelynek megfelelő tevékenységet végez az önálló vállalkozó a másik államban,
d) ha a munkavállaló belföldön és a másik államban is munkavállaló, a belföldi és külföldi munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő mértéke és munkabér (egyéb díjazás) összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya, és
e) ha az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is önálló vállalkozó, a belföldön és külföldön elért vállalkozói bevétel összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya.
(1) Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldi munkavégzése mellett, azzal egyidejűleg munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként másik államban is végez munkát, a koordinációs rendeletek vagy az egyezmény rendelkezései alapján a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkáltatójának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek - az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon - az alábbi adatokat szolgáltatja:
a) természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, az önálló vállalkozó nyilvántartási száma,
b) a munkáltató(k) neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám vagy szakmakód, amelynek megfelelő tevékenységet végez a munkavállaló a külföldi munkáltató részére, illetve amelynek megfelelő tevékenységet végez az önálló vállalkozó a másik államban,
c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám vagy a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet végez a munkavállaló a külföldi munkáltató részére, illetve amelynek megfelelő tevékenységet végez az önálló vállalkozó a másik államban,
d) ha a munkavállaló belföldön és a másik államban is munkavállaló, a belföldi és külföldi munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő mértéke és munkabér (egyéb díjazás) összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya, és
e) ha az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is önálló vállalkozó, a belföldön és külföldön elért vállalkozói bevétel összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya.
(1) Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldi munkavégzése mellett, azzal egyidejűleg munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként másik államban is végez munkát, a koordinációs rendeletek vagy az egyezmény rendelkezései alapján a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkáltatójának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek - az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon - az alábbi adatokat szolgáltatja:
a) természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, az önálló vállalkozó nyilvántartási száma,
b) a munkáltató(k) neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám vagy a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet végez a munkavállaló a külföldi munkáltató részére, illetve amelynek megfelelő tevékenységet végez az önálló vállalkozó a másik államban,
d) ha a munkavállaló belföldön és a másik államban is munkavállaló, a belföldi és külföldi munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő mértéke és munkabér (egyéb díjazás) összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya, és
e) ha az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is önálló vállalkozó, a belföldön és külföldön elért vállalkozói bevétel összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására a munkavállalónak csatolnia kell a másik államban teljesítendő munkavégzés alapjául szolgáló, a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséről szóló szerződést, az önálló vállalkozónak az e tevékenysége folytatásához szükséges, vagy arra való jogosultságot igazoló okiratot.
(3) Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is munkavállaló, illetve önálló vállalkozó, a magyar jog alkalmazásának megállapítására a belföldön fennálló lakóhely alapján akkor kerülhet sor, ha
a) a munkavállaló belföldön fennálló munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát,
a) a munkavállaló belföldön folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát,
b) az önálló vállalkozó belföldön elért bevétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát.
(4) Ha a munkavállaló a koordinációs rendeletek hatálya alá tarozik, a (3) bekezdés akkor alkalmazható, ha a munkavállaló belföldön és a másik tagállamban egy olyan munkáltató javára végez munkát, amely az Európai Unió területén letelepedett.
27/A. §
(1) Ha a REP alkalmazandó jogként a magyar jogot megállapítja, erről - az erre irányuló kérelem benyújtásától számított 22 munkanapon belül - hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: igazolás) állít ki, és meghatározza annak időbeli hatályát és feltételeit. Az igazolás tanúsítja, hogy a munkavállaló, önálló vállalkozó a másik államban történő munkavégzése idején is a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alatt áll.
(1) Ha az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv alkalmazandó jogként a magyar jogot megállapítja, erről - az erre irányuló kérelem benyújtásától számított 30 napon belül - hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: igazolás) állít ki, és meghatározza annak időbeli hatályát és feltételeit. Az igazolás tanúsítja, hogy a munkavállaló, önálló vállalkozó a másik államban történő munkavégzése idején is a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alatt áll.
(1) Ha az egészségbiztosítási szerv alkalmazandó jogként a magyar jogot megállapítja, erről - az erre irányuló kérelem benyújtásától számított 30 napon belül - hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: igazolás) állít ki, és meghatározza annak időbeli hatályát és feltételeit. Az igazolás tanúsítja, hogy a munkavállaló, önálló vállalkozó a másik államban történő munkavégzése idején is a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alatt áll.
(2) Ha a korábbi kiküldetés lejártát követő 60 napon belül a munkáltató ugyanazon munkavállalóját ugyanazon államba kívánja kiküldeni, a magyar jog akkor alkalmazható az újabb kiküldetésre, ha annak időtartama a korábbi kiküldetéssel együtt sem haladja meg a koordinációs rendeletekben, illetve az egyezményben meghatározott leghosszabb időtartamot.
(3) Ha a kiküldetés legfeljebb 2 hónapig megszakad, azt továbbra is folyamatos kiküldetésnek kell tekinteni.
(4) Ha a koordinációs rendeletek szerinti kiküldetés egymást követően több államba történik, az alkalmazandó jog elbírálása és az igazolás kiállítása államonként külön-külön történik.
(5) Ha az alkalmazandó jog meghatározásának és az arról szóló igazolás kiadásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amely miatt a biztosítási kötelezettség már nem áll fenn, vagy nem a magyar jog alapján áll fenn, vagy pedig érinti az igazolás hatályát (így különösen, ha a kiküldetés tervezett időtartama alatt a munkaviszony szünetel vagy megszűnik, vagy az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységét megszünteti), erről a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó haladéktalanul tájékoztatja a REP-et, amely az igazolást a változás napjától hatálytalanítja.
(5) Ha az alkalmazandó jog meghatározásának és az arról szóló igazolás kiadásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amely miatt a biztosítási kötelezettség már nem áll fenn, vagy nem a magyar jog alapján áll fenn, vagy pedig érinti az igazolás hatályát (így különösen, ha a kiküldetés tervezett időtartama alatt a munkaviszony szünetel vagy megszűnik, vagy az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységét megszünteti), erről a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó haladéktalanul tájékoztatja az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet, amely az igazolást a változás napjától hatálytalanítja.
(5) Ha az alkalmazandó jog meghatározásának és az arról szóló igazolás kiadásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amely miatt a biztosítási kötelezettség már nem áll fenn, vagy nem a magyar jog alapján áll fenn, vagy pedig érinti az igazolás hatályát (így különösen, ha a kiküldetés tervezett időtartama alatt a munkaviszony szünetel vagy megszűnik, vagy az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységét megszünteti), erről a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó haladéktalanul tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet, amely az igazolást a változás napjától hatálytalanítja.
(6) Ha a REP hivatalból megállapítja, hogy a magyar jog alkalmazásának feltételei az igazolás kiadását követően már nem teljesülnek vagy eleve nem álltak fenn, az igazolást módosítja, vagy visszavonja, és kezdeményezi a másik állambeli biztosítási kötelezettség megállapítását.
(6) Ha az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv hivatalból megállapítja, hogy a magyar jog alkalmazásának feltételei az igazolás kiadását követően már nem teljesülnek vagy eleve nem álltak fenn, az igazolást módosítja, vagy visszavonja, és kezdeményezi a másik állambeli biztosítási kötelezettség megállapítását.
(6) Ha az egészségbiztosítási szerv hivatalból megállapítja, hogy a magyar jog alkalmazásának feltételei az igazolás kiadását követően már nem teljesülnek vagy eleve nem álltak fenn, az igazolást módosítja, vagy visszavonja, és kezdeményezi a másik állambeli biztosítási kötelezettség megállapítását.
27/B. §
(1) A koordinációs rendeletekben és az egyezményben meghatározott szabályok alóli kivétel megállapítását a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó az OEP-től kérheti.
(2) A kivétel megállapításának akkor lehet helye, ha
a) a kiküldetés, illetve az önálló vállalkozó átmeneti külföldi tevékenységének időtartama előre láthatóan meghaladja a koordinációs rendeletben, illetve az egyezményben meghatározott leghosszabb időtartamot,
b) kivétel megállapítása hiányában a munkavállalóra, önálló vállalkozóra egyszerre több állam jogát kellene alkalmazni, vagy
c) olyan egyéb, különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn, amely indokolttá teszi a kivétel megállapítását.
(3) A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri.
27. §   A 22-25. §-okban előírt bejelentést, a bejelentésre kötelezett szervek (személyek) az illetékes MEP által rendelkezésükre bocsátott számítógépes program alkalmazásával, mágneses lemezen teljesítik. A 10 főnél kevesebb biztosított, illetőleg egészségügyi szolgáltatásra jogosult bejelentése esetén a kötelezett szerv (személy) e kötelezettségének az OEP által rendszeresített nyomtatványon is eleget tehet.
27. §
(1) A 22-25. §-okban előírt bejelentést a bejelentésre kötelezett szervek (személyek) az OEP által rendszeresített nyomtatványon vagy a MEP által rendelkezésre bocsátott számítógépes program (informatikai utasítás) felhasználásával mágneses lemezen teljesítik. A mágneses lemezen történő bejelentés esetén az adathordozóhoz kísérőlevelet kell mellékelni, amely tartalmazza a bejelentésre kötelezett nevét, folyószámlaszámát (törzsszámát), valamint a bejelentett személyek számát, továbbá a nyilatkozatot arról, hogy a bejelentett adatok a bejelentő nyilvántartásával megegyeznek.
(1) A 22-24. §-okban előírt bejelentést a bejelentésre kötelezett szervek (személyek) az OEP által rendszeresített nyomtatványon teljesíthetik. A nyomtatványt két példányban kell kiállítani. A kitöltött nyomtatvány egy példányát
a) a MEP-nél történő benyújtás esetén azonnal,
b) posta útján történő teljesítés esetén
a MEP a bejelentőnek visszaadja az átvétel igazolásával. A bejelentésre kötelezett a bejelentőlapot az átvétel igazolásával együtt öt évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrzésre jogosult személynek bemutatni.
(1) A 22-24. §-okban előírt bejelentést a bejelentésre kötelezett szervek (személyek) az OEP által rendszeresített nyomtatványon teljesíthetik. A nyomtatványt két példányban kell kiállítani. A MEP-nél történő benyújtás esetén a kitöltött nyomtatvány egy példányát a MEP az átvétel igazolásával a bejelentőnek visszaadja. Posta útján történő benyújtás esetén a bejelentés másolatához csatolni kell a postai feladóvevényt. A bejelentésre kötelezett a bejelentőlap másolatát - a benyújtás igazolásával - 5 évig köteles megőrizni, és az ellenőrzésre jogosult személynek bemutatni.
(2) A MEP igazgatója a 22-24. §-okban meghatározott bejelentés teljesítésének határidejét meghosszabbíthatja, legfeljebb a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig.
(3) A bejelentés a MEP által rendelkezésre bocsátott program használatával mágneses adathordozón is teljesíthető. A mágneses lemezhez csatolni kell az adathordozó papíralapú, kinyomtatott, aláírással, bélyegzővel hitelesített példányát is, amelynek másodpéldányán a MEP a bejelentés átvételét igazolja.
28. §
(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 1998. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet, valamint az azt módosító 31/1990. (VIII. 21.) Korm. rendelet, 77/1990. (XI. 1.) Korm. rendelet, 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet, 17/1991. (I. 28.) Korm. rendelet, 51/1991. (III. 31.) Korm. rendelet, 118/1991. (IX. 12.) Korm. rendelet, 12/1992. (I. 20.) Korm. rendelet, 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet, 57/1992. (III. 25.) Korm. rendelet, 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 3. §-a, 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet, 124/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet, 161/1992. (XII. 15.) Korm. rendelet 1. §-a, 26/1993. (II. 12.) Korm. rendelet, 31/1993. (II. 17.) Korm. rendelet mellékletének c) pontja, 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet, 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet, 117/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a, 172/1994. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. §-a, 183/1994. (XII. 29.) Korm. rendelet, 11/1995. (II. 8.) Korm. rendelet, 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet, 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet, 101/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 1. §-a, 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése, 122/1995. (X. 6.) Korm. rendelet, 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet, 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet, 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 3-7. §-ai, 159/1996. (X. 25.) Korm. rendelet, 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 60. § (2) és (5) bekezdésének, valamint a 72. § (4)-(6) bekezdéseinek kivételével, 238/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése, 1/1997. (I. 10.) Korm. rendelet 1. §-a, 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet, 96/1997. (VI. 11.) Korm. rendelet 8. §-a hatályát veszti. A 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 60. §-ának (2) bekezdése 1998. április 30-án, 60. §-ának (5) bekezdése 1998. január 10-én, 72. §-ának (4)-(6) bekezdései 1998. december 31-én vesztik hatályukat.
(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 3-4. §-ok felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezései 1997. december 13-án lépnek hatályba azzal, hogy a biztosítás 1997. december 12-ét követő időtartamra vonatkozó elbírálásánál e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a felhasználási szerződés megkötésére az említett időpontot megelőzően került sor.
(3) Az e rendeletben foglaltakat - a (2) bekezdés kivételével - első alkalommal az 1998. január hónapra vonatkozó bevallási és bejelentési kötelezettségre kell alkalmazni.
(4) E rendelet szabályait az 1997. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó munkáltatók esetében nem kell alkalmazni.
(5) A Tbj. alkalmazásában a gyermekgondozási segély összege alatt a 10/1982. (IV. 16.) MT rendelet alapján folyósított gyermekgondozási segély esetén a jövedelempótlékkal növelt összeget kell érteni.
(6) A 19. § szerinti adatszolgáltatási és megfizetési kötelezettséget a TÁKISZ számfejtési körébe tartozó önkormányzatok és intézményeik vonatkozásában a TÁKISZ-ok teljesítik.
(6) A 19. § szerinti adatszolgáltatási és megfizetési kötelezettséget a TÁKISZ (FÁKISZ) számfejtési körébe tartozó önkormányzatok és intézmények vonatkozásában a TÁKISZ-ok (FÁKISZ) teljesítik.
(6) A 19. § szerinti adatszolgáltatási és megfizetési kötelezettséget a TÁH (FÁKISZ) számfejtési körébe tartozó önkormányzatok és intézmények vonatkozásában a TÁH-ok (FÁKISZ) teljesítik.
29. §
(1) A foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított esetében a foglalkoztatás 1996. december 31-e és 1999. január 1-je közötti időtartamának szolgálati időként történő elismerésére a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet legkésőbb 1999. június 30-ig lehet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes MNYI-nél (kirendeltségnél), a vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóságnál (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) előterjeszteni. A kérelemben nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztató mely személy(ek) után, milyen időtartamra (naptári évre, évekre, hónapra, hónapokra, napra, napokra) kívánja a megállapodást megkötni, illetőleg vállalni a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék megfizetését. Az előterjesztett kérelemben közölni kell
a) a foglalkoztató nevét, címét, székhelyét (telephelyét), folyószámlaszámát (törzsszámát), a társadalombiztosítás kifizetőhely működésének tényét,
b) a biztosítottak személyi adatait [TAJ szám, születési év, hónap, nap, neve (előző név), leánykori neve, anyja neve, születési helye], a fennálló (fennállt) biztosítási jogviszony időtartamát, ezen időtartamon belül a külföldi foglalkoztatás idejét és tényét, alkalmazásának minőségét,
c) személyekként mely "tól-ig" terjedő időtartamra [évre (évekre), hónapra (hónapokra), napra (napokra)] vonatkozóan kéri a megállapodás megkötését,
d) a külföldön foglalkoztatott biztosított(ak) munkaszerződésében meghatározott személyi alapbérét.
(1) A foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított esetében a foglalkoztatás 1996. december 31-e és 1999. január 1-je közötti időtartamának szolgálati időként történő elismerésére a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes MNYI-nél (kirendeltségnél), a vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóságnál (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) lehet előterjeszteni. A kérelemben nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztató mely személy(ek) után, milyen időtartamra (naptári évre, évekre, hónapra, hónapokra, napra, napokra) kívánja a megállapodást megkötni, illetőleg vállalni a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék megfizetését. Az előterjesztett kérelemben közölni kell
a) a foglalkoztató nevét, címét, székhelyét (telephelyét), folyószámlaszámát (törzsszámát), a társadalombiztosítás kifizetőhely működésének tényét,
b) a biztosítottak személyi adatait [TAJ szám, születési év, hónap, nap, neve (előző név), leánykori neve, anyja neve, születési helye], a fennálló (fennállt) biztosítási jogviszony időtartamát, ezen időtartamon belül a külföldi foglalkoztatás idejét és tényét, alkalmazásának minőségét,
c) személyekként mely "tól-ig" terjedő időtartamra [évre (évekre), hónapra (hónapokra), napra (napokra)] vonatkozóan kéri a megállapodás megkötését,
d) a külföldön foglalkoztatott biztosított(ak) munkaszerződésében meghatározott személyi alapbérét.
(1) A foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított esetében a foglalkoztatás 1996. december 31-e és 1999. január 1-je közötti időtartamának szolgálati időként történő elismerésére a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél lehet előterjeszteni. A kérelemben nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztató mely személy(ek) után, milyen időtartamra (naptári évre, évekre, hónapra, hónapokra, napra, napokra) kívánja a megállapodást megkötni, illetőleg vállalni a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék megfizetését. Az előterjesztett kérelemben közölni kell
a) a foglalkoztató nevét, címét, székhelyét (telephelyét), folyószámlaszámát (törzsszámát), a társadalombiztosítás kifizetőhely működésének tényét,
a) a foglalkoztató nevét, címét, székhelyét (telephelyét), pénzforgalmi számlaszámát (törzsszámát), a társadalombiztosítás kifizetőhely működésének tényét,
b) a biztosítottak személyi adatait [TAJ szám, születési év, hónap, nap, neve (előző név), leánykori neve, anyja neve, születési helye], a fennálló (fennállt) biztosítási jogviszony időtartamát, ezen időtartamon belül a külföldi foglalkoztatás idejét és tényét, alkalmazásának minőségét,
c) személyekként mely "tól-ig" terjedő időtartamra [évre (évekre), hónapra (hónapokra), napra (napokra)] vonatkozóan kéri a megállapodás megkötését,
d) a külföldön foglalkoztatott biztosított(ak) munkaszerződésében meghatározott személyi alapbérét.
(1) A foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított esetében a foglalkoztatás 1996. december 31-e és 1999. január 1-je közötti időtartamának szolgálati időként történő elismerésére a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervnél lehet előterjeszteni. A kérelemben nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztató mely személy(ek) után, milyen időtartamra (naptári évre, évekre, hónapra, hónapokra, napra, napokra) kívánja a megállapodást megkötni, illetőleg vállalni a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék megfizetését. Az előterjesztett kérelemben közölni kell
a) a foglalkoztató nevét, címét, székhelyét (telephelyét), pénzforgalmi számlaszámát (törzsszámát), a társadalombiztosítás kifizetőhely működésének tényét,
b) a biztosítottak személyi adatait [TAJ szám, születési év, hónap, nap, neve (előző név), leánykori neve, anyja neve, születési helye], a fennálló (fennállt) biztosítási jogviszony időtartamát, ezen időtartamon belül a külföldi foglalkoztatás idejét és tényét, alkalmazásának minőségét,
c) személyekként mely "tól-ig" terjedő időtartamra [évre (évekre), hónapra (hónapokra), napra (napokra)] vonatkozóan kéri a megállapodás megkötését,
d) a külföldön foglalkoztatott biztosított(ak) munkaszerződésében meghatározott személyi alapbérét.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat közölni kell a biztosított által előterjesztett kérelemben is, a foglalkoztató igazolásának egyidejű benyújtásával.
(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a megállapodás megkötése és a befizetett nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék alapján intézkedik a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartólap kiállításáról.
(3) Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv a megállapodás megkötése és a befizetett nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék alapján intézkedik a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartólap kiállításáról.
(4) Ha az (1) bekezdésben említett kérelem előterjesztésére, illetőleg a megállapodás megkötésére csak 1999. június hónapban kerül sor, a járulékfizetés 1999. július 15-ig még teljesíthető. Ha a megállapodást kötő foglalkoztató, vagy a biztosított a megállapodás alapján vállalt járulékfizetési kötelezettségét az előírt határnapig nem teljesíti, a megállapodás érvénytelenné válik. A járulékfizetés csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha a megállapodás szerinti nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék megfizetése egyaránt megtörtént.
(4) Ha a megállapodást kötő foglalkoztató, vagy a biztosított a megállapodás alapján vállalt járulékfizetési kötelezettségét az előírt határnapig nem teljesíti, a megállapodás érvénytelenné válik. A járulékfizetés csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha a megállapodás szerinti nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék megfizetése egyaránt megtörtént.
30. §   A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelettel megállapított
a) 5/G. § (2) bekezdése a munkavállaló választása szerint 2010. január 1-jétől visszamenőlegesen alkalmazható,
b) 23-27/B. §-t a 2010. április 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
30/A. §   Az esedékességet követően a 2015. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmekre e rendeletnek a 2014. december 31-én hatályos 5/F. §-át kell alkalmazni.
30/A. §   A 19/A. §-ban foglaltaktól eltérően az egyik pénztárból a másik pénztárba átlépett vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagra vonatkozóan 1998. január 1-je és 2010. december 31-e közötti bevallási időszakra tévesen az átadó pénztárhoz benyújtott bevallásokat és beérkezett befizetéseket az átadó pénztár feldolgozza, és azt a tag egyéni számláján kimutatja. A tagsági jogviszony megszűnését követően könyvelt tagi követelés összegét a pénztár a Pénztárak Központi Nyilvántartásával történt egyeztetést követően az átlépés szabályai szerint átutalja a pénztártag aktuális pénztárába, illetőleg a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. A rendezésről a pénztár - az adatátadás módjáról kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően - értesíti az állami adóhatóságot.
30/B. §
(1) Az állami adóhatóság a Tbj. 51. § (2) bekezdésében, továbbá a 20. § (2) bekezdésben foglalt adategyeztetés eredménye alapján a 2011. április 30-ig beérkezett - a 2007. január 1. és 2010. szeptember 30. közötti bevallási időszakokra vonatkozó tagdíj, tagdíj-kiegészítésekre vonatkozó - foglalkoztatói helyesbítéseket (önellenőrzés, adózói javítás) 2011. május 31-ig átadja az érintett magánnyugdíjpénztár részére, annak érdekében, hogy a tagok könyveletlen befizetései előírásra kerüljenek.
(2) A magánnyugdíjpénztár az (1) bekezdésben foglalt adatátadás, valamint a rendelkezésére álló adatok (pl. az állami adóhatóság korábbi adatközlése) alapján a függő tételek azonosítását elvégzi, és a tagi követelés összegét a tag egyéni számláján az Mpt. 24. § (11) bekezdés szerinti átadás időpontjáig nyilvántartásba veszi (jóváírja).
(3) Az állami adóhatóság a Tbj. 51. § (2) bekezdésében, továbbá a 20. § (2) bekezdésben foglalt adategyeztetést a 2011. április 30-a után beérkezett foglalkoztatói helyesbítések (önellenőrzés, adózói javítás) esetén kizárólag a magánnyugdíjpénztári tagok vonatkozásában végzi el.
30/C. §   A 4/A. § 2012. december 31-én hatályos (2) bekezdését kell alkalmazni az esedékességet követően (elmaradt követelés) és a jogerős bírósági határozat alapján 2013. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett járulékalapot képező jövedelmekre.
31. §   Ez a rendelet a 23-27/B. §-ban
a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet II. címének, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet III. címének, az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2003. május 14-i 859/2003/EK tanácsi rendelet 1. és 2. cikkének, és
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. címének, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. címének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
  • A jogszabály 1997. november 5-én jelent meg a Magyar Közlöny 95. számában.
  • hatályba lépett 1998. január 1-jén.
A szakasz 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 29-én lépett hatályba. 2013. augusztus 29-én lépett hatályba. 2013. augusztus 29-én lépett hatályba. 2013. augusztus 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 29-én lépett hatályba. 2013. augusztus 29-én lépett hatályba. 2013. augusztus 29-én lépett hatályba. 2013. augusztus 29-én lépett hatályba. 2013. augusztus 29-én lépett hatályba. 2013. augusztus 29-én lépett hatályba.A szakasz 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. június 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 4-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1998. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. április 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. január 1-jén lépett hatályba. 2009. január 1-jén lépett hatályba. 2009. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. június 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. június 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. június 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. június 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2001. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lépett hatályba. 2000. január 1-jén lépett hatályba. 2000. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 8-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1999. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba.