Hatályos állapot
Közlönyállapot
1993.01.27. - 1993.02.25.
1993.02.26. - 1993.04.30.
1993.05.01. - 1993.12.31.
1994.01.01. - 1994.01.31.
1994.02.01. - 1994.08.31.
1994.09.01. - 1995.06.30.
1995.07.01. - 1995.12.31.
1996.01.01. - 1996.04.14.
1996.04.15. - 1996.04.17.
1996.04.18. - 1996.08.31.
1996.09.01. - 1996.12.31.
1997.01.01. - 1997.03.27.
1997.03.28. - 1997.10.31.
1997.11.01. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.09.30.
1999.10.01. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.04.30.
2000.05.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.06.30.
2001.07.01. - 2001.10.31.
2001.11.01. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.12.09.
2002.12.10. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.02.14.
2003.02.15. - 2003.11.26.
2003.11.27. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.01.26.
2004.01.27. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.05.13.
2004.05.14. - 2004.12.09.
2004.12.10. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.03.31.
2005.04.01. - 2005.08.31.
2005.09.01. - 2005.09.30.
2005.10.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.29.
2005.12.30. - 2005.12.30.
2005.12.31. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.03.31.
2006.04.01. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2006.08.23.
2006.08.24. - 2006.12.17.
2006.12.18. - 2006.12.30.
2006.12.31. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.08.31.
2007.09.01. - 2007.11.14.
2007.11.15. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.02.29.
2008.03.01. - 2008.03.31.
2008.04.01. - 2008.06.30.
2008.07.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.05.31.
2009.06.01. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.11.10.
2009.11.11. - 2009.11.14.
2009.11.15. - 2009.11.16.
2009.11.17. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.03.30.
2010.03.31. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.08.16.
2010.08.17. - 2010.09.30.
2010.10.01. - 2010.10.02.
2010.10.03. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.01.14.
2011.01.15. - 2011.03.31.
2011.04.01. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.07.26.
2011.07.27. - 2011.07.31.
2011.08.01. - 2011.08.31.
2011.09.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.04.13.
2012.04.14. - 2012.06.26.
2012.06.27. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.07.05.
2012.07.06. - 2012.07.25.
2012.07.26. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.07.31.
2015.08.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.04.30.
2016.05.01. - 2016.05.31.
2016.06.01. - 2016.06.17.
2016.06.18. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.12.31.
2017.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1993. évi III. törvény

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

A szociális ellátás feltételeinek biztosítása, a nemzetközi egyezményekben, így különösen az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányában, továbbá az Alkotmányban meghatározott szociális jogok érvényre juttatása érdekében, a társadalmi szolidaritás alapján, valamint a jövő nemzedékért és a szociális segítségre szorulókért érzett felelősségtől vezérelve az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A szociális ellátás feltételeinek biztosítása, a nemzetközi egyezményekben, így különösen az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányában, továbbá a szociális jogok érvényre juttatása érdekében, a társadalmi szolidaritás alapján, valamint a jövő nemzedékért és a szociális segítségre szorulókért érzett felelősségtől vezérelve az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §
(1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
(2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak.
2. §   A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.

A törvény hatálya

3. §
(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyarországon élő magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.
(1) A törvény hatálya - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Magyarországon élő magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.
(1) A törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Magyarországon élő
a) magyar állampolgárokra,
b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra,
b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.
(1) E törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Magyarországon élő
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.
d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.
(2) Az e törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket
a) helyi önkormányzat képviselő-testülete;
b) a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző)
gyakorolja.
(2) A törvény hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.
(2) A törvény hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.
(2) A törvény hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(2) E törvény hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(3) E törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, továbbá a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit.
(3) E törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak az intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat.
(3) Az e törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket
a) helyi önkormányzat képviselő-testülete;
b) a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző)
gyakorolja.
(3) A törvény hatálya kiterjed
a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint
b) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott
jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(3) A törvény hatálya kiterjed
a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti családtagjára, továbbá a magyar állampolgár Szmtv. szerinti családtagjára, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
b) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre,
b) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre,
amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(3) E törvény hatálya kiterjed
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
b) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre,
amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: Ttv.), a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) hatálya alá tartozó ellátásokra.
(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: Ttv.), a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) hatálya alá tartozó ellátásokra.
(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb.), továbbá a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Csp.), valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó ellátásokra.
(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb.), továbbá a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.), valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó ellátásokra.
(4) E törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak az intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat.
(4) Az e törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket
a) helyi önkormányzat képviselő-testülete;
b) a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző)
gyakorolja.
(4) A 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a törvény hatálya kiterjed a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártya) rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.
(4a) A 84. §-ban meghatározott ellátások tekintetében a törvény hatálya kiterjed arra a személyre, akinek
a) idegenrendészeti, kitoloncolási, menekültügyi őrizete megszűnt,
b) az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság által fenntartott intézményben, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt kijelölt helyen, vagy a menekültügyi eljárásban elrendelt kötelező tartózkodási helyen, vagy szálláshelyen való tartózkodása megszűnt, vagy
c) idegenrendészeti vagy menekültügyi eljárásban az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság által fenntartott intézmény kijelölt helyen való tartózkodási helyként vagy szálláshelyként nem jelölhető ki
és a 4. § (3) bekezdése alapján hajléktalannak minősül.
(4b) A 84. §-ban meghatározott ellátásokat a (4a) bekezdésben felsorolt külföldiek az idegenrendészeti vagy a menekültügyi hatóság által kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, vagy humanitárius tartózkodási engedély és a (4a) bekezdésben foglalt feltételek fennállását tanúsító hatósági igazolás birtokában vehetik igénybe.
(4c) A 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a törvény hatálya kiterjed az összevont engedéllyel rendelkező, Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra.
(5) A hadigondozottaknak, a hadkötelezettség alapján katonai vagy polgári szolgálatot teljesítőknek és hozzátartozóiknak járó különleges pénzbeli ellátásokról, a nemzeti gondozásról, valamint a foglalkozási rehabilitáció keretében nyújtott ellátásokról külön törvény rendelkezik. Nem terjed ki a törvény hatálya a külön jogszabály alapján, az egészségkárosodottak részére megállapítható pénzbeli ellátásokra, valamint a rendszeres szociális segélyre.
(5) A hadigondozottaknak, a hadkötelezettség alapján katonai vagy polgári szolgálatot teljesítőknek és hozzátartozóiknak járó különleges pénzbeli ellátásokról, a nemzeti gondozásról, valamint a foglalkozási rehabilitáció keretében nyújtott ellátásokról külön törvény rendelkezik. Nem terjed ki a törvény hatálya a külön jogszabály alapján az egészségkárosodottak részére megállapítható pénzbeli ellátásokra, valamint - az e törvényben foglalt kivételekkel - a rendszeres szociális segélyre.
(5) A hadigondozottaknak, a hadkötelezettség alapján katonai vagy polgári szolgálatot teljesítőknek és hozzátartozóiknak járó különleges pénzbeli ellátásokról, a nemzeti gondozásról, valamint a foglalkozási rehabilitáció keretében nyújtott ellátásokról külön törvény rendelkezik. Nem terjed ki a törvény hatálya a külön jogszabály alapján az egészségkárosodottak részére megállapítható pénzbeli ellátásokra.
(5) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb.), továbbá a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.), valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó ellátásokra.
(5) E törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak az intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat.
(5) E törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat.
(6) A hadigondozottaknak, a hadkötelezettség alapján katonai vagy polgári szolgálatot teljesítőknek és hozzátartozóiknak járó különleges pénzbeli ellátásokról, a nemzeti gondozásról, valamint a foglalkozási rehabilitáció keretében nyújtott ellátásokról külön törvény rendelkezik. Nem terjed ki a törvény hatálya a külön jogszabály alapján az egészségkárosodottak részére megállapítható pénzbeli ellátásokra.
(6) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb.), továbbá a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.), valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó ellátásokra.
(6) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb.), a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), valamint a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény hatálya alá tartozó ellátásokra.
(6) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb.), a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó ellátásokra.
(6) E törvény hatálya nem terjed ki
a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.),
b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.),
c) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny.),
d) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb.),
e) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.),
f) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.),
g) a 18/B. § alapján vezetett országos nyilvántartás vezetésével összefüggő rendelkezések kivételével a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), és
h) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény
hatálya alá tartozó ellátásokra.
(7) A hadigondozottaknak, a hadkötelezettség alapján katonai vagy polgári szolgálatot teljesítőknek és hozzátartozóiknak járó különleges pénzbeli ellátásokról, a nemzeti gondozásról, valamint a foglalkozási rehabilitáció keretében nyújtott ellátásokról külön törvény rendelkezik. Nem terjed ki a törvény hatálya a külön jogszabály alapján az egészségkárosodottak részére megállapítható pénzbeli ellátásokra.
(8) E törvény hatálya nem terjed ki azokra a lakhatást biztosító szolgáltatásokra, amelyek esetében
a) a szolgáltatást igénybe vevőnek,
b) hozzátartozójának [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja],
b) a szolgáltatást igénybe vevő hozzátartozójának [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pont],
c) a szolgáltatást igénybe vevő tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személynek, vagy
d) a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személynek
a szolgáltatás nyújtására szolgáló ingatlanon tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, lakáshasználati joga vagy bérleti joga áll fenn (nyugdíjasház).
4. §
(1) E törvény alkalmazásában
a) jövedelem: a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, kivéve a mozgássérültek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka;
a) jövedelem: a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély és az alkalmanként adott átmeneti segély, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a mozgássérültek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka;
a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka;
a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.
Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka;
a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.
Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka;
a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.
Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás;
a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.
Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a tizenharmadik havi nyugdíj;
a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat.
Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás;
a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat.
Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás;
a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat.
Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás;
a) jövedelem: elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett
aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) függetlenül attól, hogy az adómentes vagy adóköteles,
ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.
1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a tizenharmadik havi nyugdíj,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás;
Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély, az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 20 százalékával. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
Nem minősül jövedelemnek
a) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett
aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is,
ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.
1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a tizenharmadik havi nyugdíj,
4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg,
7. annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetőleg az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás;
Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
Nem minősül jövedelemnek
a) jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)-(1c) bekezdésekben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett
aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és
ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;
a) jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b) és (1c) bekezdésben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett
aa) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a Szjatv. 27. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bevételt, valamint a Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, és
ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;
b) vagyon: minden ingatlan, ingó dolog, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező lakhatási és megélhetési feltételeit;
b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik minden ingatlan, ingó dolog, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező lakhatási és megélhetési feltételeit;
b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, készpénz, takarékbetét, értékpapír, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy
bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét
meghaladja. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik;
b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy
bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét
meghaladja. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;
b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan-jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy
bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét
meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;
b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy
bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát
meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;
b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt - jövedelemként figyelembe nem vett - összeg, amelynek
ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy
bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát
meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;
c) család: egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók;
c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;
c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;
d) közeli hozzátartozó, ha e törvény másként nem rendelkezik: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő;
d) közeli hozzátartozó, ha e törvény másként nem rendelkezik: a házastárs, az élettárs, a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, illetve a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató, valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek;
d) közeli hozzátartozó
da) a házastárs, az élettárs,
db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató; valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,
db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,
db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek),
dc) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;
dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),
dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),
dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),
dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;
dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a db) vagy dc) alpontban meghatározott feltételeknek megfelelő testvér;
e) tartásra köteles és képes személy: a d) pontban meghatározott az a közeli hozzátartozó, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett;
e) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;
f) szociális intézmény: az e törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet.
f) háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek;
f) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;
f) háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;
g) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a saját jogú öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az állandó özvegyi nyugdíj - kivéve a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a végkielégítés, a szülői nyugdíj, az özvegyi járadék, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás - kivéve a baleseti járadékot -, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai; a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj; a rendszeres szociális segély;
g) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a saját jogú öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az állandó özvegyi nyugdíj - kivéve a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a végkielégítés, a szülői nyugdíj, az özvegyi járadék, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás - kivéve a baleseti járadékot -, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai; a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj; a rendszeres szociális segély; a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék;
g) tartásra köteles és képes személy: a d) pontban meghatározott az a közeli hozzátartozó, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett;
g) szociális szolgáltató: az a személy vagy szervezet, amely kizárólag a 60-65/E. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szociális szolgáltatókra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni;
h) kereső tevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár.
h) szociális intézmény: az e törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet;
h) szociális intézmény: az e törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtó szervezet;
h) szociális intézmény: az e törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást vagy támogatott lakhatást nyújtó szervezet;
i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a saját jogú öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az állandó özvegyi nyugdíj - kivéve a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a végkielégítés, a szülői nyugdíj, az özvegyi járadék, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás - kivéve a baleseti járadékot -, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai; a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj; a rendszeres szociális segély; a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék;
i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a házastársi pótlék, a házastárs után járó jövedelempótlék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék;
i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék;
i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;
i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;
i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;
i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;
i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;
i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;
i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;
i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;
i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;
i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;
j) kereső tevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár;
j) keresőtevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, ide értendő az őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy tevékenysége is;
j) keresőtevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;
j) keresőtevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás;
j) keresőtevékenység: ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, valamint a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel;
k) aktív korú: a 62. életévét be nem töltött személy.
k) aktív korú: a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévét be nem töltött személy;
k) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy;
k) aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy;
l) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.
m) fenntartó:
ma) az államigazgatási szerv, a helyi önkormányzat és az egyéb állami szerv (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),
mb) egyházi jogi személy és egyéb egyházi szervezet (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó),
mc) a természetes személy, jogi személy - ide nem értve az ma)-mb) pontokban megjelölt szervet -, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervei (a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó)
ha az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint szociális intézményt létesít és működtet. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell;
m) fenntartó:
ma) a közigazgatási szerv, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat és az egyéb állami szerv (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),
mb) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó),
mc) a szociális vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személy,
md) a magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
me) az a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállamban van [az mc)-me) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó],
ha az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szociális intézményt létesít és működtet. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
m) fenntartó:
ma) a közigazgatási szerv, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat és az egyéb állami szerv (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),
ma) a közigazgatási szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi kisebbségi önkormányzat és az egyéb állami szerv (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),
mb) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó),
mc) a szociális vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személy,
md) a magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
me) az a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállamban van [az mc)-me) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó],
ha az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szociális szolgáltatót, illetve szociális intézményt létesít és működtet. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
m) fenntartó:
ma) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),
ma) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési nemzetiségi önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),
ma) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),
mb) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti, magyarországi székhelyű egyház, az egyházaknak az Ltv. 14. §-a szerinti magyarországi székhelyű szövetsége, illetve az Ltv. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó); nem minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a társadalmi szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a gazdasági társaság és a közhasznú társaság,
mb) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti, magyarországi székhelyű egyház, az egyházaknak az Ltv. 14. §-a szerinti magyarországi székhelyű szövetsége, illetve az Ltv. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű egyházi jogi személy, amennyiben az egyház a Kormánnyal a szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, ideértve a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás alapján a Magyar Katolikus Egyházat is (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó); nem minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a társadalmi szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a gazdasági társaság és a közhasznú társaság,
mb) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti nyilvántartásba vett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó), nem minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a civil szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a gazdasági társaság,
mb) az egyházi jogi személy (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó),
mc) a szociális vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személy,
mc) az egyéni vállalkozó,
md) a magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - az ma)-mb) alpontokban foglaltak kivételével,
md) az ma)-mb) alpontokban nem említett, magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég,
md) az ma)-mb) alpontokban nem említett, magyarországi székhelyű jogi személy és egyéni cég,
me) az a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállamban van [az mc)-me) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó],
me) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-állam), valamint - ha az Európai Közösséggel és tagállamaival létrejött nemzetközi szerződés alapján az adott állam szolgáltatói a letelepedés szabadsága tekintetében az EGT-államok szolgáltatóival azonos jogállást élveznek - az EGT-államoktól eltérő más államban honos vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe [az mc)-me) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó];
ha az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szociális szolgáltatót, illetve szociális intézményt létesít és működtet;
n) fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
na) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0
azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik;
nb) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9;
nc) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8;
nd) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7;
ne) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy az na)-nb) alpontok szerinti arányszám további 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.
ne) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket az nc)-nd) alpont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni;
nf) az na)-nb) alpontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.
n) pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg:
na) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a betétszerződés és a takarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámlaszerződés szabályainak megfelelően kezeli,
nb) a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló összeg, továbbá az egyéb, a hitelintézet által visszafizetendő, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló pénzösszeg.
(1a) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek
1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás.
(1a) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek
1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,
1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, az önkormányzati segély, rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
10. a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.
(1a) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek
1. a rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,

2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
10. a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.
(1a) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek
1. a rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,

2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
10. a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,
11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,
12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor.
(1b) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
(1c) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
(2) E törvény 6. §-a és a II. Fejezet alkalmazásában hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.
(2) E törvény 6. §-a és a II-III. Fejezet alkalmazásában hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.
(3) E törvény 7., 78., 84. és 89. §-ainak alkalmazásában hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.
(3) E törvény 7., 84. és 89. §-ainak alkalmazásában hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.
(4) Ahol e törvény jövedelmet említ, a családi pótlékot, az árvaellátást, a házastársi pótlékot, a házastárs után járó jövedelempótlékot és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a saját jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt megállapították, illetve fizetik.
(4) A hajléktalan személynek rászorultság esetén joga van az e törvényben meghatározott szociális ellátások igénybevételére függetlenül attól, hogy van-e bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye.
(4) Ahol e törvény önkormányzati társulást említ, ott - eltérő rendelkezés hiányában - többcélú kistérségi társulást is kell érteni.
(5) Ahol e törvény jövedelmet említ, a családi pótlékot, az árvaellátást, a házastársi pótlékot, a házastárs után járó jövedelempótlékot és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a saját jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt megállapították, illetve fizetik.
(5) Ahol e törvény jövedelmet említ, a nevelési ellátást, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
(5) Ahol e törvény jövedelmet említ, a családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
(6) A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló jogszabály által meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban a megyei, fővárosi szociális és gyámhivatal által hozott elsőfokú határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(6) A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló jogszabály által meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban a szociális hatóság által hozott elsőfokú határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(6) A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban a szociális hatóság által hozott elsőfokú döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.
(7) A krízishelyzetbe került személyek egyszeri támogatásával kapcsolatos eljárásban hozott döntéssel szembeni jogorvoslatra a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében adható egyszeri segélyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A szociális igazgatás általános szabályai

A szociális igazgatás szervei

4/A. §
(1) Az e törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket
a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete,
b) a települési önkormányzat polgármestere,
c) a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző),
d) a megyei, fővárosi szociális és gyámhivatal (a továbbiakban: megyei szociális és gyámhivatal)
d) a szociális hatóság
gyakorolja (a továbbiakban az a)-d) pontokban foglaltak együtt: szociális hatáskört gyakorló szerv).
(1) Az e törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket
a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete,
b) a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző),
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), vagy
d) a szociális hatóság
gyakorolja [az a)-d) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: szociális hatáskört gyakorló szerv].
(2) A jegyző
a) első fokon dönt a hatáskörébe utalt hatósági ügyekben,
b) ellátja e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat.
(2) A jegyző szakmai irányítását a szociális hatóság látja el.
(2) A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében az e törvényben
a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete számára meghatározott feladat- és hatásköröket a fővárosi önkormányzat közgyűlése,
b) a jegyző számára meghatározott feladat- és hatásköröket a fővárosi főjegyző
gyakorolja.
(3) A megyei szociális és gyámhivatal
a) első fokon dönt a hatáskörébe utalt hatósági ügyekben,
b) ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési jegyző szakmai irányítását, felettes szervként jár el a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatósági ügyekben,
c) ellátja e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat.
(4) A megyei szociális és gyámhivatal a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal szociális feladat- és hatáskörrel rendelkező ágazati szakigazgatási szerve.
(5) A szociális ágazatért felelős miniszter végzi a megyei szociális és gyámhivatal szakmai irányítását, és - ha jogszabály kivételt nem tesz - felettes szervként jár el a megyei szociális és gyámhivatal hatósági ügyeiben.
(5) A szociális ágazat irányításáért felelős miniszter végzi a megyei szociális és gyámhivatal szakmai irányítását, és - ha jogszabály kivételt nem tesz - felettes szervként jár el a megyei szociális és gyámhivatal hatósági ügyeiben.

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

5. §   A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
5. §   A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre - a 92/K. § (3) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzés kivételével - (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
5. §   A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
5. §
(1) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) A pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A szociális hatáskört gyakorló szerv tájékoztatást nyújt
a) az e törvény szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételi feltételeiről és az igényléshez szükséges iratokról,
b) az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétel eljárási kérdéseiről.
6. §   A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területén a hajléktalan tartózkodik.
6. §   A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte.
7. §
(1) A települési önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt és a hajléktalan személynek szállást biztosítani, ha ennek hiányában a késedelem a rászorulónak, illetve hajléktalannak életét, testi épségét veszélyeztetné.
(1) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
(1) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
(2) Az ellátást biztosító az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését.
(2) Az ellátást biztosító követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől.
(2) Az ellátást biztosító követelheti az (1) bekezdés alapján kifizetett rendkívüli települési támogatás megtérítését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől.
8. §
(1) A szociális hatáskört gyakorló szerv vezetője az eljárási határidőt - indokolt esetben - egy ízben, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja.
(1) A szociális hatáskört gyakorló szerv vezetője az eljárási határidőt annak letelte előtt - indokolt esetben - egy ízben, legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbíthatja.
(1) A szociális hatáskört gyakorló szerv vezetője az eljárási határidőt annak letelte előtt - indokolt esetben - egy ízben, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.
(2) Az Áe. 10. §-a szerint megkeresett szerv és a szakhatóság a megkeresésnek 10 napon belül köteles eleget tenni.
(2) A Ket. 26. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint belföldi jogsegély érdekében megkeresett szerv, továbbá a szakhatóság tíz napon belül teljesíti a jogsegélyt, illetve a szakhatósági feladatot.
(2) A Ket. 26. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint belföldi jogsegély érdekében megkeresett szerv tíz napon belül teljesíti a jogsegélyt.
9. §   A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
9. §
(1) A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról - ha e törvény másképp nem rendelkezik - 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
(2) Ha a szociális ellátásban részesülő személy az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az ellátás rosszhiszemű igénybevételének a 17. § (1) bekezdésben foglaltak szerinti megállapítása esetén az ellátás igénybevételét a bejelentésre nyitva álló határidő első napjától kezdődően kell rosszhiszeműnek tekinteni.
10. §
(1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Az önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait, valamint a jövedelemszámításnál irányadó időszakot a helyi önkormányzatok rendeletben szabályozzák. Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.
(1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A pénzbeli és természetbeni ellátásoknál - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait a települési önkormányzatok rendeletben szabályozzák. Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.
(1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza. Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.
(1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza.
(1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza.
(2) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére a fővárosi (megyei) adó- és pénzügyi ellenőrzési hivatal 15 napon belül köteles közölni a szociális ellátást igénylő személyi jövedelemadójának alapját.
(2) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(2) Ha az önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(2) A jogosultság megállapításakor
a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát
kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon részét, amelyen egy éven belül nem kerül sor életvitelszerű, tényleges lakhatás célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására, az eladást vagy átruházást követő egy naptári év leteltét követő napon megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.
(3) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére az állami adóhatóság illetékes igazgatósága 15 napon belül köteles közölni a szociális ellátást igénylő, valamint - írásbeli felhatalmazás alapján - az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadójának alapját.
(3) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére az állami adóhatóság 15 napon belül köteles közölni a szociális ellátást igénylő, valamint - írásbeli felhatalmazás alapján - az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadójának alapját.
(3) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.
(4) Ha a 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállam, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más állam illetékes hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítő szervként a Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Pest Megyei Igazgatóság) jár el.
(4) Ha a 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállam, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más állam illetékes hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítő szervként a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Regionális Igazgatóság) jár el.
(4) Ha a 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállam, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más állam illetékes hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítő szervként a kincstár jár el.
(4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
c) a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás) származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.
c) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.
c) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.
(5) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére a Pest Megyei Igazgatóság 90 napon belül köteles a (4) bekezdés szerinti eljárást lefolytatni.
(5) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére a Regionális Igazgatóság 90 napon belül köteles a (4) bekezdés szerinti eljárást lefolytatni.
(5) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére a kincstár 90 napon belül köteles a (4) bekezdés szerinti eljárást lefolytatni.
(5) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.
(5) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.
(6) Ha az önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(6) Ha a települési önkormányzat vagy a járási hivatal a hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(7) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére az állami adóhatóság 15 napon belül köteles közölni a szociális ellátást igénylő, valamint - írásbeli felhatalmazás alapján - az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadójának alapját.
(7) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére az állami adóhatóság tíz munkanapon belül köteles közölni a szociális ellátást igénylő, valamint - írásbeli felhatalmazás alapján - az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadójának alapját.
(7) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére az állami adóhatóság tizenöt napon belül köteles közölni a szociális ellátást igénylő, valamint - írásbeli felhatalmazás alapján - az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadójának alapját.
(8) Ha a 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, illetve olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, illetékes hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítő szervként a kincstár jár el.
(8) Ha a 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, illetve olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítő szervként a kincstár jár el.
(8) Ha a 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, illetve olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítő szervként a kincstár jár el. A kincstár közvetítői eljárásához a megkereső szervnek meg kell adnia a megkeresendő külföldi hatóság nevét, postacímét, és a pontos kérdést, amelyre választ kíván kapni.
(8) Ha a 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, illetve olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítő szervként a Kormány által kijelölt szerv jár el. A Kormány által kijelölt szerv közvetítői eljárásához a megkereső szervnek meg kell adnia a megkeresendő külföldi hatóság nevét, postacímét, és a pontos kérdést, amelyre választ kíván kapni.
(9) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére a kincstár 90 napon belül köteles a (4) bekezdés szerinti eljárást lefolytatni.
(9) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére a kincstár három hónapon belül köteles a (8) bekezdés szerinti eljárást lefolytatni.
(9) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére a Kormány által kijelölt szerv három hónapon belül köteles a (8) bekezdés szerinti eljárást lefolytatni.
11. §
(1) A szociális hatáskört gyakorló szerv határozatának bírósági felülvizsgálatára vonatkozó eljárás során ideiglenes intézkedésnek van helye. A bíróság a fél kérelmére ideiglenes intézkedésként rendelkezhet
a) normatív pénzbeli szociális ellátás folyósításáról;
b) természetben nyújtott szociális ellátás biztosításáról;
c) személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménybe való beutalásról;
d) intézményi jogviszony fenntartásáról.
d) a szociális szolgáltatóval, intézménnyel, illetve ezek fenntartójával fennálló szociális szolgáltatási, intézményi jogviszony (a továbbiakban együtt: intézményi jogviszony) fenntartásáról.
(2) A bíróság az ideiglenes intézkedésről végzéssel határoz. Az ideiglenes intézkedés már a jogosultság alapjául szolgáló tények valószínűsítése esetén is megtehető.
(3) A 102. § (4) bekezdése, a 115. § (5) bekezdése és a 119/B. § (4) bekezdése alapján indított perben a bíróság soron kívül jár el.
(3) A 94/A. § (3) bekezdése, a 94/D. §, a 101. § (5) bekezdése, a 115. § (4) bekezdése és a 119/B. § (4) bekezdése alapján indított perben a bíróság soron kívül jár el.
(4) A bíróság (3) bekezdés szerinti eljárása illetékmentes, az ellátottat, törvényes képviselőjét és a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személyt teljes költségmentesség illeti meg.
(4) A bíróság (3) bekezdés szerinti eljárása illetékmentes, az ellátottat, törvényes képviselőjét és a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető és a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személyt teljes költségmentesség illeti meg.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások esetében a fenntartó döntésének bírósági felülvizsgálata, valamint a felmondás jogellenességének bírósági megállapítása a döntés, illetve felmondás kézhezvételétől számított harminc napon belül kérhető.
12. §   Ha a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság az e törvényben szabályozott, szociális igazgatási eljárásban hozott érdemi határozatot megváltoztathatja.
12. §   Ha a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság az e törvényben szabályozott, szociális igazgatási eljárásban hozott határozatot megváltoztathatja.
13. §
(1) A jogosult a jogerős határozatból eredő igényét a határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül érvényesítheti.
(2) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.
(2) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az - ha e törvény másként nem rendelkezik - a kérelem benyújtásától esedékes.
14. §   A szociális hatáskört gyakorló szerv által a szociális igazgatási eljárásban hozott kötelezettséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelte után nincs helye végrehajtásnak.
15. §   A teljesítésre köteles szociális hatáskört gyakorló szerv ellen a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó jogerős határozat vagy bírói ítélet végrehajtását - a jogosult kérelmére -, a bírói ítélet esetében a bírósági végrehajtó, egyéb esetben pedig a jogerős határozatot hozó szerv rendeli el.
16. §   A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

17. §
(1) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell
a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;
b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;
c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére (a továbbiakban a)-c) pont alattiak együtt: megtérítés).
(1) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell
a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;
b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;
c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére [a továbbiakban: a)-c) pont alattiak együtt: megtérítés].
(1) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell
a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;
b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;
c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére [az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: megtérítés].
(1a) A (10) bekezdés, valamint a 36. § (1d) bekezdése szerinti esetekben a megtérítést rosszhiszeműség hiányában is el kell rendelni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni.
(2) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a részére a gyermeknevelési támogatás, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj és a legalább három hónapig folyósított átmeneti segély biztosításának időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és a szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult, vagy a szociális ellátás igénybevételéért térítési díjat kellett volna fizetnie.
(2) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a részére a gyermeknevelési támogatás, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj és a legalább három hónapig folyósított átmeneti segély folyósításának időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és a szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult vagy a szociális ellátás igénybevételéért térítési díjat kellett volna fizetnie.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Ptk. 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.
(3) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.
(3) A folyamatosan nyújtott szociális ellátás megtérítését legfeljebb a visszamenőlegesen megállapított rendszeres pénzellátás összegéig, a megtérítést elrendelő határozat meghozatalát megelőző egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni.
(3) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.
(3) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.
(4) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. A (2) bekezdésben szabályozott esetben kamat nem számítható fel.
(4) Az (5)-(7) bekezdésben foglaltak szerint megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a szociális ellátás időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult.
(4) Ha a jegyző a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból
a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
b) részletekben fizettetheti meg.
(4) Ha a járási hivatal a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból
a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
b) részletekben fizettetheti meg.
(4a) A jogosulatlanul, de nem rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítésének elrendelése esetén a járási hivatal a megtérítés összegét méltányosságból csökkentheti vagy elengedheti abban az esetben is, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négy és félszeresét.
(5) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.
(5) A gyermeknevelési támogatást, az időskorúak járadékát, a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat és a legalább három hónapot meghaladó időtartamú átmeneti segélyt igénylő - illetve ezen ellátások valamelyikében már részesülő személy a rendszeres pénzellátásra irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül - köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha részére megállapítandó rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás társadalombiztosítási igazgatási szervnél folyamatban van.
(5) Az időskorúak járadékát, a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat és a legalább három hónapot meghaladó időtartamú átmeneti segélyt igénylő - illetve ezen ellátások valamelyikében már részesülő személy a rendszeres pénzellátásra irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül - köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha részére megállapítandó rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás társadalombiztosítási igazgatási szervnél folyamatban van.
(5) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból
a) elengedheti,
b) csökkentheti,
c) részletekben fizettetheti meg.
(5) Ha a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból
a) elengedheti,
b) csökkentheti,
c) részletekben fizettetheti meg.
(6) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el,
a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és
b) a kamat összegét
méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti.
(6) Az (5) bekezdés szerinti bejelentés alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátást megállapító határozatban - illetőleg, ha a bejelentés az ellátás folyósítása alatt történik, külön határozattal - rendelkezik arról, hogy a visszamenőlegesen megállapított rendszeres pénzellátás összegéből a folyósított szociális ellátás összege levonásra kerül.
(6) A járási hivatal (4) bekezdés szerinti döntése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(7) A rendszeres pénzellátás folyósításának megkezdésekor a szociális hatáskört gyakorló szerv azonnali végrehajtást elrendelő határozattal dönt a szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről, vagy az ellátás összegének megváltoztatásáról, és a (4)-(6) bekezdésben foglaltak szerint megtérítendő szociális ellátás összegéről. E határozat alapján a társadalombiztosítási igazgatási szerv gondoskodik a megtérítendő szociális ellátás összegének levonásáról és a települési önkormányzat részére történő átutalásáról.
(7) Az időskorúak járadékát, aktív korúak ellátását vagy ápolási díjat igénylő személy köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha
a) részére a kérelem benyújtásakor más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás van folyamatban, vagy
b) az időskorúak járadéka, az aktív korúak ellátása vagy az ápolási díj megállapítása iránti kérelem benyújtását követően, de a jogerős döntés meghozatalát megelőzően más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárást indít.
(8) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el,
a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és
b) a kamat összegét
méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti.
(8) Az időskorúak járadékában vagy ápolási díjban részesülő, továbbá az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha a jogosultságának fennállása alatt más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárást indított, vagy álláskeresési támogatás igénylése céljából jelentkezett az állami foglalkoztatási szervnél.
(9) A (7) bekezdés b) pontja, valamint a (8) bekezdés szerinti esetben a bejelentést a más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás megindításától, illetve az állami foglalkoztatási szervnél való jelentkezés napjától számított 8 napon belül kell megtenni.
(10) A más rendszeres pénzellátásra való jogosultság fennállásának időtartama alatt igénybe vett időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása és ápolási díj jogosulatlanul, de - a (7)-(9) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése esetén - nem rosszhiszeműen igénybevett ellátásnak minősül, amelynek megtérítéséről a szociális hatóság az (1) bekezdése alapján rendelkezik.
17/A. §
(1) Ha a megtérítésre kötelező szociális hatáskört gyakorló szervtől pénzbeli ellátásban részesülő személy a megtérítés összegét - a kötelezettséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül - nem fizeti meg, a szociális hatáskört gyakorló szerv a követelését az általa folyósított pénzbeli ellátásból történő levonással érvényesíti. A levonás a folyósítandó pénzbeli ellátás 30%-áig terjedhet.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti végrehajtás nem vezet eredményre, a követelést adók módjára kell behajtani.
(3) Nem kell végrehajtást lefolytatni, ha a megtérítésre kötelezett személy terhére nyilvántartott követelés összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg.
(4) A megtérítésre kötelezett személy halála esetén a követelés meg nem térült összegét - a hagyaték erejéig - az örököstől kell behajtani. A hozzátartozót megillető pénzbeli ellátásból - ide nem értve a jogosult által a halála hónapjában már fel nem vett és az örökös hozzátartozó által felvehető ellátást - a meg nem térített összeget nem lehet levonni.

Adatkezelés

18. §   A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a jogosult alapvető személyazonosító adatait;
a) a jogosult természetes személyazonosító adatait;
a) a jogosult nevét, születésének helyét, idejét, anyja leánykori nevét (a továbbiakban együtt: természetes személyazonosító adatok);
a) a jogosult természetes személyazonosító adatait;
b) a jogosult állampolgárságát, illetőleg bevándorolt vagy menekült jogállását;
b) a jogosult állampolgárságát, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállását;
c) a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét;
d) a jogosult tartására köteles személy alapvető személyazonosító adatait;
d) a jogosult tartására köteles személy természetes személyazonosító adatait;
e) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;
f) a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést;
g) a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat.
h) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám).
h) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét;
i) a 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot.
i) a 3. § (3) és (4) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot;
j) az aktív korúak ellátására jogosult személynek a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok hiányában vagy a jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megsértésével végzett keresőtevékenységére (a továbbiakban: jogellenes munkavégzés) vonatkozó, külön törvényben foglalt adatokat;
k) a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy iskolai végzettségét és szakképzettségét.
k) a bérpótló juttatásra jogosult személy iskolai végzettségét és szakképzettségét.
k) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettségét és szakképzettségét.
l) a lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtása esetén
la) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot,
lb) a lakáscélú kölcsönszerződés adósának és adóstársának a kölcsönt nyújtó pénzintézet általi azonosításához szükséges adatot,
lc) a lakásbérlet vagy albérlet igénybevételére irányuló szerződést bérbevevő félként megkötő személy természetes személyazonosító adatait,
ld) a közös költség megfizetésére kötelezett személy természetes személyazonosító adatait.
18. §   A jegyző a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása, az ellátások biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a jogosult és az adott ellátás megállapítása során e törvény rendelkezései, illetve a települési önkormányzat rendelete alapján figyelembe vett más személyek
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) belföldi lakó- vagy tartózkodási helyét,
ac) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét;
b) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását;
c) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;
d) a szociális ellátás
da) megnevezését,
db) jogcímét,
dc) összegét,
dd) megállapítására, megváltoztatására, megszűnésére vagy megszüntetésére vonatkozó adatokat,
de) megszűnésének vagy megszüntetésének jogcímét;
e) a szociális ellátásra való jogosultsággal összefüggő érdemi döntés jogerőre emelkedésének időpontját;
f) a szociális ellátás megállapítása során figyelembe vett, egy főre vagy egy fogyasztási egységre jutó jövedelem összegét;
g) a 3. § (3) és (4) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozói jogcímen történő tartózkodás esetén a rokoni kapcsolatot;
j) az ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét megállapító jogerős döntés esetén az érintett ellátás megnevezését és az ellátás megtérítendő összegét;
l) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtása esetén
la) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot,
lb) a lakáscélú kölcsönszerződés adósának és adóstársának a kölcsönt nyújtó pénzintézet általi azonosításához szükséges adatot.
18/A. §   A járási hivatal a feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a jogosult és az adott ellátás megállapítása során e törvény rendelkezései alapján figyelembe vett más személy
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) belföldi lakó- vagy tartózkodási helyét,
ac) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét;
b) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását;
c) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;
d) a szociális ellátás
da) megnevezését,
db) jogcímét,
dc) összegét,
dd) megállapítására, megváltoztatására, megszűnésére vagy megszüntetésére vonatkozó adatokat,
de) megszűnésének vagy megszüntetésének jogcímét;
e) a szociális ellátásra való jogosultsággal összefüggő érdemi döntés jogerőre emelkedésének időpontját;
f) a szociális ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy főre vagy egy fogyasztási egységre jutó jövedelem összegét;
g) a 3. § (3) és (4) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozói jogcímen történő tartózkodás esetén a rokoni kapcsolatot;
h) az ápolási díjra jogosult személy adóazonosító jelét;
i) azt a tényt, hogy a jogosult részére az ellátás folyósítása a hajléktalan személyekre vonatkozó szabályok szerint történik;
j) az ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét megállapító jogerős döntés esetén az érintett ellátás megnevezését és az ellátás megtérítendő összegét;
k) az aktív korúak ellátására jogosult személynek a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok hiányában vagy a jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megsértésével végzett keresőtevékenységére (a továbbiakban: jogellenes munkavégzés) vonatkozó törvényben foglalt adatokat.
18/B. §
(1) A Kormány által kijelölt szerv az ellátásokra való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából országos nyilvántartást vezet
a) az időskorúak járadékáról, az aktív korúak ellátásáról, az ápolási díjról, a közgyógyellátásról, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról és a települési támogatásról,
b) a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, gyermektartásdíj megelőlegezésről és otthonteremtési támogatásról (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi ellátások),
c) az a) és b) pont szerinti ellátásra jogosult személyekről, és
d) az a) és b) pont szerinti ellátás megállapítása során e törvény, illetve a Gyvt. rendelkezései alapján figyelembe vett személyekről.
(2) Az országos nyilvántartás tartalmazza
a) az eljáró hatóság - ideértve a gyermekvédelmi ellátások megállapítása során eljáró hatóságot is - megnevezését, címét, valamint az ügy számát és elbírálási azonosítóját,
b) a 18. § szerinti adatokat,
c) a 18/A. § szerinti adatokat,
d) a gyermekvédelmi ellátások tekintetében a Gyvt. 138. § (1) bekezdése szerinti adatokat.
(3) Az országos nyilvántartásba az adatokat a jegyző, a járási hivatal, valamint a járási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve rögzíti. A jegyző rögzíti a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásokkal összefüggő azon adatokat, amelyeket érintően a 18. § szerinti nyilvántartás vezetésének kötelezettsége őt terheli.
(4) A hatóság a folyamatban lévő eljárás során figyelembe vett, a nyilvántartásban nem szereplő személyt az ugyanazon eljárásban figyelembevett, a nyilvántartásban szereplő személyhez kapcsolva rögzíti a nyilvántartásban.
(5) Az eljáró hatóság a 18. § és 18/A. § szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettségét az országos nyilvántartásban szereplő ellátások tekintetében kizárólag az országos nyilvántartásba való bejegyzéssel is teljesítheti.
19. §   A 18. §-ban szabályozott nyilvántartásból csak a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a társadalombiztosítási igazgatási szervek, az igazságszolgáltatási szervek, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények (a továbbiakban: adatigénylésre jogosult szervek) részére eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók adatok.
19. §   A 18. §-ban szabályozott nyilvántartásból csak a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, az igazságszolgáltatási szervek, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények (a továbbiakban: adatigénylésre jogosult szervek) részére eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók adatok.
19. §
(1) A 18. §-ban szabályozott nyilvántartásból a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a kincstár, az igazságszolgáltatási szervek, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények (a továbbiakban: adatigénylésre jogosult szervek) részére eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók adatok.
(1) A 18. §-ban szabályozott nyilvántartásból a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a kincstár, az igazságszolgáltatási szervek, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények (a továbbiakban: adatigénylésre jogosult szervek) részére - külön törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - eseti megkeresésük alapján továbbíthatók az általuk törvény alapján kezelhető adatok.
(1) A 18. §-ban szabályozott nyilvántartásból a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a kincstár, a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények (a továbbiakban: adatigénylésre jogosult szervek) részére - külön törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - eseti megkeresésük alapján továbbíthatók az általuk törvény alapján kezelhető adatok.
(1) A 18. §-ban szabályozott nyilvántartásból a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság, a kincstár, a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények (a továbbiakban: adatigénylésre jogosult szervek) részére - külön törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - eseti megkeresésük alapján továbbíthatók az általuk törvény alapján kezelhető adatok.
(1) A 18-18/B. §-ban szabályozott nyilvántartásokból - a 18/B. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatok kivételével - a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság, a kincstár, a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények (a továbbiakban együtt: adatigénylésre jogosult szervek) részére, eseti megkeresésük alapján, törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából továbbíthatók az általuk törvény alapján kezelhető adatok.
(1a) A 18/B. § (1) bekezdése szerinti országos nyilvántartásból a 18/B. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatkör tekintetében a Gyvt. 134. § (6) bekezdése szerinti szerveknek szolgáltatható adat.
(1b) Közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül
a) a 18. §-ban szabályozott nyilvántartás a 18. § d) és e) pontja szerinti adatkör tekintetében,
b) a 18/A. § szerinti nyilvántartás a 18/A. § d) és e) pontja szerinti adatkör tekintetében, és
c) a 18/B. § szerinti nyilvántartás a szociális vagy gyermekvédelmi ellátás megnevezése, jogcíme, összege, és az annak megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatok, a megszüntetés jogcíme, az ellátásra való jogosultsággal összefüggő érdemi döntés jogerőre emelkedésének időpontja adatkörök tekintetében.
(2) Ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy három hónapnál hosszabb ideig részesül időskorúak járadékában, a 37/A. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alapján rendszeres szociális segélyben vagy a 43/B. § alapján ápolási díjban, a jegyző erről a tényről értesíti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.
(2) Ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy három hónapnál hosszabb ideig részesül időskorúak járadékában vagy a 43/B. § alapján ápolási díjban, továbbá ha az aktív korúak ellátására való jogosultsága három hónapot meghaladó időtartamban fennáll, a jegyző erről a tényről értesíti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.
(2) Ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy három hónapnál hosszabb ideig részesül időskorúak járadékában, továbbá ha az aktív korúak ellátására való jogosultsága három hónapot meghaladó időtartamban fennáll, a járási hivatal erről a tényről értesíti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.
(3) A jegyző az aktív korúak ellátására jogosultak tekintetében a 18. § a)-c), f), h), valamint k) pontjaiban meghatározott adatokról az állami foglalkoztatási szervet - annak törvényben meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatai teljesítésének elősegítésére - folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében tájékoztatja.
(3) A 18/B. § szerinti országos nyilvántartást vezető hatóság az aktív korúak ellátására jogosultak tekintetében az aktív korúak ellátására jogosult személynek a 18/A. § a), b), d) és e) pontjában meghatározott adatairól az állami foglalkoztatási szervet - annak az Flt. 57/B. §-ában meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatai teljesítésének elősegítésére - folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében tájékoztatja.
(4) A jegyző a szolgáltató részére - a természetbeni szociális ellátás formájában nyújtott lakásfenntartási támogatás érvényesítésével kapcsolatos feladata teljesítése céljából - a 18. § a), c), f) pontjában, valamint a 18. § l) pont la) alpontjában foglalt adatokat a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott módon átadja.
(4) A jegyző - a képviselő-testületnek a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési támogatás érvényesítésével kapcsolatos feladata teljesítése céljából - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott módon átadja a 18. § l) pont la) alpontja szerinti szolgáltató részére a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési támogatásra jogosult személy 18. § a) pont aa) és ab) alpontjában, d) és e) pontjában, valamint a 18. § l) pont la) alpontjában foglalt adatait.
(4) A jegyző - a képviselő-testületnek a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési támogatás érvényesítésével kapcsolatos feladata teljesítése céljából - átadja a 18. § l) pont la) alpontja szerinti szolgáltató részére a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési támogatásra jogosult személy 18. § a) pont aa) és ab) alpontjában, d) és e) pontjában, valamint a 18. § l) pont la) alpontjában foglalt adatait.
20. §   A személyes szociális gondoskodásban részesülő személyről az ellátó szociális intézmény vezetője nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a 18. § a)-g) pontjaiban meghatározott adatokat;
a) a 18. § a)-h) pontjaiban meghatározott adatokat;
a) a 18. § a)-i) pontjaiban meghatározott adatokat;
b) az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját;
c) a térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására és a követelés behajtására, valamint elévülésére vonatkozó adatokat.
20. §
(1) A szolgáltató, intézmény vezetője a szolgáltatásra vonatkozó igényt - az (5) bekezdésben foglalt szolgáltatások kivételével - érkezésének napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás vezetésének célja az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a kérelmező természetes személyazonosító adatai,
a) a kérelmező természetes személyazonosító adatai és Társadalombiztosítási Azonosító Jele,
b) a kérelmező telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye, értesítési címe,
c) a kérelmező állampolgársága, bevándorolt, letelepedett vagy menekült, hontalan jogállása, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adat,
d) a kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adat,
e) a kérelmező törvényes képviselője, továbbá a kérelmező megnevezett hozzátartozója természetes személyazonosító adatai, telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye vagy értesítési címe,
e) a kérelmező törvényes képviselője, továbbá a kérelmező megnevezett hozzátartozója neve, születési neve, telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye vagy értesítési címe,
f) a kérelem előterjesztésének vagy a beutaló határozat megküldésének időpontja,
g) soron kívüli ellátásra vonatkozó igény és
h) az egyszerűsített előgondozás vagy az előgondozás szakaszai lefolytatásának időpontja.
h) az előgondozás lefolytatásának időpontja, ha annak elvégzése kötelező.
(2a) A fenntartó a szociális szolgáltatások területi lefedettségének megállapítása érdekében a hónap első napján az általa fenntartott szociális szolgáltatóknál, intézményeknél nyilvántartásban lévő kérelmezők Társadalombiztosítási Azonosító Jelét szociális szolgáltatónként, intézményenként (székhelyenként, telephelyenként) - családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka, nappali melegedő és éjjeli menedékhely kivételével - minden hónap ötödik napjáig megküldi a szociális hatóságnak. A szociális hatóság a kapott adatokat összeveti a 20/C. § szerinti nyilvántartás adataival, és azokból - az esetleges átfedések kiszűrésével - engedélyesenként, területileg és országosan kiszámolja az egyes szolgáltatásokra várakozó személyek számát, majd a Társadalombiztosítási Azonosító Jeleket haladéktalanul törli.
(3) Ha a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szolgáltató, intézmény vezetője kapacitás, illetve férőhely hiányában a szolgáltatásra vonatkozó igényt nem teljesíti, a nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát évente vizsgálni kell.
(4) A szolgáltató, intézmény vezetője a szolgáltatás megkezdésekor a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat kiegészíti az alábbi adatokkal:
a) az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jele,
b) az ellátás megkezdésének és megszüntetésének dátuma, az ellátás megszüntetésének módja, oka,
c) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok, különösen a szociális rászorultság fennállása, a rászorultságot megalapozó körülményekre vonatkozó adatok,
d) bentlakásos ellátás esetén a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó döntés, a férőhely elfoglalásának időpontja, közgyógyellátásban részesül-e.
(5) Nem kell vezetni
a) a (2) és (4) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartást családsegítés esetében, amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható, továbbá falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka esetén,
a) a (2) és (4) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartást falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka esetén,
b) családsegítés esetén a (2) bekezdés g) pontja szerinti adatokat,
c) étkeztetés, családsegítés, idősek nappali ellátása, szenvedélybetegek nappali ellátása, pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a (2) bekezdés h) pontja szerinti adatokat.
c) étkeztetés, családsegítés, közösségi ellátások, idősek nappali ellátása, szenvedélybetegek nappali ellátása, pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a (2) bekezdés h) pontja szerinti adatokat.
(6) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely esetén kizárólag a (2) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni.
(6) Csak a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni
a) nappali melegedő és éjjeli menedékhely esetében, valamint
b) családsegítés esetében, ha a jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható.
(7) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely és családsegítés esetén amennyiben az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek tényét kell a nyilvántartásban rögzíteni.
(7) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely, családsegítés és a 3. § (4a) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek átmeneti szállása esetén, amennyiben az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek tényét kell a nyilvántartásban rögzíteni.
(8) A (2) és (4) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartás a változások nyomon követhetőségét biztosító elektronikus úton is vezethető.
(9) A (2) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartásból törölni kell az adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény a teljesítését megelőzően megszűnik.
20/A. §
(1) Állami fenntartó által működtetett intézmény (a továbbiakban: állami fenntartású intézmény) esetén, ha az intézményvezető férőhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, úgy a kérelmet, beutaló határozatot a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás célja az igények teljesítési sorrendjének megállapíthatósága.
(1) Ha az állami fenntartású, illetve a 120. § szerinti szerződéssel (a továbbiakban: ellátási szerződés) működtetett egyházi, nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény vezetője kapacitás, illetve férőhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, úgy a kérelmet, beutaló határozatot a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás célja az igények teljesítési sorrendjének megállapíthatósága.
(1) Ha az állami fenntartású, illetve a 120. § szerinti szerződéssel (a továbbiakban: ellátási szerződés) működtetett egyházi, nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény vezetője kapacitás, illetve férőhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, úgy a kérelmet, beutaló határozatot a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás célja az igények teljesítési sorrendjének megállapíthatósága. Házi segítségnyújtás és idősotthoni ellátás esetében a kérelmet a gondozási szükséglet megállapítását követően, a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőlegesen kell nyilvántartásba venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a kérelem beadásának, a beutaló határozat közlésének időpontját,
b) a kérelmező személyazonosító adatait,
b) a kérelmező természetes személyazonosító adatait,
c) a kérelmező lakó-, illetve tartózkodási helyét,
d) a tartásra köteles személy, illetve törvényes képviselője természetes személyazonosító adatait.
(3) A nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát évente vizsgálni kell. A vizsgálatot, ha az intézményi jogviszony keletkezését
a) az intézményvezető döntése alapozza meg, az intézményvezető,
b) beutaló határozat alapozza meg, az intézményvezető megkeresése alapján a beutaló önkormányzat
végzi el.
(4) A nyilvántartásból törölni kell az adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény teljesül, illetve ha az ellátásra vonatkozó igény megszűnik.
20/B. §   A szociális ágazat irányításáért felelős minisztérium - a szociális szolgáltatás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége miatt - országos jelentési és férőhelyfigyelő rendszert működtet. A fenntartó az országos jelentési és férőhelyfigyelő rendszer számára köteles bejelenteni a külön jogszabályban meghatározott - személyes adatnak nem minősülő - adatokat.
20/B. §   A Kormány által kijelölt szerv - a szociális szolgáltatás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége miatt - országos jelentési rendszert működtet. A fenntartó az országos jelentési rendszer számára köteles bejelenteni a külön jogszabályban meghatározott - személyes adatnak nem minősülő - adatokat.
20/B. §   A Kormány által kijelölt szerv - a szociális szolgáltatás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége érdekében - országos jelentési rendszert működtet. A fenntartó az országos jelentési rendszer számára köteles bejelenteni a kormányrendeletben meghatározott - személyes adatnak nem minősülő - adatokat.
20/C. §   A szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a 18. § a)-c) és h)-i) pontjában meghatározott adatokat,
b) a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás vagy szakosított ellátás típusát, igénybevételének és megszűnésének időpontját,
c) az intézmény, szolgáltató külön jogszabály szerinti ágazati azonosító jelét,
d) a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját.
20/C. §
(1) A szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a 20. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és a 20. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, az ellátott telefonszáma és értesítési címe kivételével,
a) a 20. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatokat, az ellátott telefonszáma és értesítési címe kivételével,
b) a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás vagy szakosított ellátás típusát, igénybevételének és megszűnésének időpontját,
c) az intézmény, szolgáltató külön jogszabály szerinti ágazati azonosító jelét,
d) a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját.
e) házi segítségnyújtás esetén a megállapított gondozási szükségletre és az ellátott számára nyújtott szolgáltatás tartalmára vonatkozó adatokat.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat családsegítés esetében, amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható, továbbá falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása és utcai szociális munka esetén.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása és utcai szociális munka esetén.
(3) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok közül csak a 20. § (2) bekezdés a) pontja és a 20. § (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok közül csak a 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni
a) nappali melegedő és éjjeli menedékhely esetében, valamint
b) családsegítés esetében,
ha a jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható.
(4) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely és családsegítés esetén, amennyiben az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek tényét kell a nyilvántartásban rögzíteni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából elektronikus úton továbbítani kell a kincstárnak.
(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból adatot kérhet a működést engedélyező szerv a működési engedélyezésre és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó eljárása lefolytatása céljából.
(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból adatot kérhet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok - 92/K. § szerinti - hatósági nyilvántartására (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) vonatkozó hatósági eljárások lefolytatására kijelölt hatóság (a továbbiakban: működést engedélyező szerv) a szolgáltatói nyilvántartásra és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó eljárásának a lefolytatása céljából.
21. §   A 20. §-ban szabályozott nyilvántartásból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek és a jogosultságot megállapító szociális hatáskört gyakorló szervnek szolgáltatható.
21. §   A 20. és 20/C. §-ban szabályozott nyilvántartásból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek és a jogosultságot megállapító szociális hatáskört gyakorló szervnek szolgáltatható.
22. §   Az, akire a 18. §-ban és a 20. §-ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől vagy a szociális intézmény vezetőjétől.
22. §   Az, akire a 18. §-ban, 20. §-ban, valamint a 20/A. §-ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől vagy a szociális intézmény vezetőjétől.
22. §   Az, akire a 18. §-ban, 20. §-ban, 20/C. §-ban, valamint a 20/A. §-ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől vagy a szociális intézmény vezetőjétől.
22. §   Az, akire a 18. §-ban, 20. §-ban, 20/C. §-ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől vagy a szociális intézmény vezetőjétől.
22. §
(1) Az, akire a 18-18/B. §-ban, a 20. §-ban vagy a 20/C. §-ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől vagy a szociális intézmény vezetőjétől.
(2) A 18/B. § szerinti nyilvántartás 18/B. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatainak megismerésére az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Gyvt. 142. § (3) bekezdés szerinti személyek jogosultak.
23. §   Ha törvény másként nem rendelkezik, a 18. és a 20. § szerinti nyilvántartásokból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével - a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével - törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. A szolgálati időre jogosító ellátások esetében az adott személyre vonatkozó adatok törlését a Kormány rendeletben szabályozza.
23. §   Ha törvény másként nem rendelkezik, a 18., 20. és 20/C. § szerinti nyilvántartásokból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével - a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével - törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. A szolgálati időre jogosító ellátások esetében az adott személyre vonatkozó adatok törlését a Kormány rendeletben szabályozza.
23. §
(1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a 18-18/B. §, a 20. § vagy a 20/C. § szerinti nyilvántartásokból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével - a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével - törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat A szolgálati időre jogosító ellátások esetében az adott személyre vonatkozó adatok törlését a Kormány rendeletben szabályozza.
(2) A 18/B. § szerinti nyilvántartásból az adatokat a Kormány által kijelölt szerv törli. A 18/B. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatkör tekintetében a Gyvt. 142. § (1) bekezdése szerint törölhetők az adatok.
24. §
(1) Az e törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.
(1) Az e törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat természetes személyazonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.
(2) Az e törvény alapján elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók.
(2) A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, illetve ellenőrzése céljából adatot kérhet a kérelmező által megjelölt pénzforgalmi szolgáltatótól. A szociális hatáskört gyakorló szerv a pénzforgalmi szolgáltató által az adatigénylés keretében rendelkezésére bocsátott, a pénzforgalmi számla számára és a pénzforgalmi számlán az adatigényléskor szereplő összegre vonatkozó adat kezelésére jogosult.
(3) A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása céljából.
(3) A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, valamint az ingatlanügyi hatóságtól a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása céljából.
(3) A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, illetve ellenőrzése céljából adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, a közúti közlekedési nyilvántartást vezető, valamint az ingatlanügyi hatóságtól.
(4) A jegyző a 18. § l) pont la) alpontjában foglaltak körében adatot kérhet a természetbeni szociális ellátás formájában nyújtott lakásfenntartási támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján nyújtó szolgáltatótól.
(4) A képviselő-testület a 18. § l) pont la) alpontjában foglaltak körében adatot kérhet a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltatótól.
24/A. §   A Kormány által kijelölt szerv a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos adatok gyűjtése, rendszerezése és közzététele, valamint a széles körű tájékoztatás érdekében - Szociális Ágazati Portál elnevezéssel - honlapot működtet.
24/B. §   A szociális hatóság az általa vezetett, a 18/B. §, a 20/C. §, a Gyvt. 139. § (2) bekezdése, továbbá - a program célcsoportjára tekintettel lefolytatott adatigénylés alapján - a nyugdíjfolyósító szerv a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 21. § (1) bekezdése szerinti, valamint a Tny. 96. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásából átadja a kormányrendeletben meghatározott, a 64. § (7) bekezdése szerinti program jogosultjainak természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét a jogosult lakcíme szerinti család- és gyermekjóléti szolgálatnak.

II. FEJEZET
PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Az ellátások formái

25. §
(1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható.
(2) E törvény alapján a jogosultat gyermeknevelési támogatás illeti meg (a továbbiakban: normatív pénzbeli ellátás).
(3) A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára munkanélküliek jövedelempótló támogatását, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg e törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).
(3) A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára munkanélküliek jövedelempótló támogatását, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg e törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).
(3) A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára időskorúak járadékát, munkanélküliek jövedelempótló támogatását, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg e törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).
(3) A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg e törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).
(3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára
a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint
aa) időskorúak járadékát,
ab) rendszeres szociális segélyt,
ab) rendelkezésre állási támogatást,
ab) bérpótló juttatást,
ab) foglalkoztatást helyettesítő támogatást,
ac) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat;
ac) rendszeres szociális segélyt,
ad) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat;
ad) lakásfenntartási támogatást
ae) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat;
a) a járási hivatal - az e törvényben meghatározott feltételek szerint -
aa) időskorúak járadékát,
ab) foglalkoztatást helyettesítő támogatást,
ac) egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást,
ad) a 41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat, a 43. § szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: kiemelt ápolási díj), a 43/A. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: emelt összegű ápolási díj);
b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint
ba) a 38. § (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatást,
bb) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,
bc) átmeneti segélyt,
bd) temetési segélyt
állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).
b) a képviselő-testület - az e törvényben és a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint - települési támogatást
állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).
(4) Az e törvényben szabályozott rendszeres pénzellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a jogosultság megállapítása és felülvizsgálata, illetve két felülvizsgálat közötti időszakban a jogosult családjában az egy főre jutó jövedelem a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt legfeljebb tíz százalékkal haladja meg. E bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a rendszeres pénzellátásra való jogosultság felülvizsgálata során.
(4) Az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetőleg az előző felülvizsgálatot követő második év március 31. napjáig kell végrehajtani.
(4) Az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra (a továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás) való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani.
(4) Az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra (a továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás), valamint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani.
(4) Az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra (a továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás), valamint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani.
(4) A jogosultságot megállapító szerv
a) az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra (a továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás) való jogosultság feltételeinek fennállását kétévente,
a) az időskorúak járadékára, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra és az ápolási díjra (a továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás) való jogosultság feltételeinek fennállását kétévente,
b) a bérpótló juttatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente
b) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente
legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.
(5) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a (4) bekezdésben felsorolt ellátások összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként
a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen,
b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától
kell folyósítani.
(5) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a havi rendszeres szociális ellátás összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során az emelt összegű rendszeres pénzellátást, a családi pótlékot és az árvaellátást kell figyelembe venni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként
a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen,
b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától
kell folyósítani.
(5) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a havi rendszeres szociális ellátás összegét a változás időpontjától számított három hónapon belül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során az emelt összegű rendszeres pénzellátást, a családi pótlékot és az árvaellátást kell figyelembe venni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként
a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen,
b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától
kell folyósítani.
(5) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a havi rendszeres szociális ellátás összegét, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot a változás időpontjától számított három hónapon belül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során az emelt összegű rendszeres pénzellátást, a családi pótlékot és az árvaellátást kell figyelembe venni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként
a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen,
b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától
kell folyósítani.
(5a) Az (5) bekezdésben foglaltakat az ápolási díj alapösszegének változása esetén megfelelően alkalmazni kell.
(5a) Az (5) bekezdésben foglaltakat az ápolási díj alapösszegének, az időskorúak járadéka havi összegeinek, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás törvényben meghatározott összegének változása esetén megfelelően alkalmazni kell.
(6) A (4) bekezdésben foglalt ellátásokra való jogosultságot nem érinti, ha a jogosultság megállapítása és felülvizsgálata, illetve az (5) bekezdésben szabályozott felülvizsgálat közötti időszakban a jogosult családjában az egy főre jutó havi jövedelem a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt legfeljebb 10%-kal haladja meg. E bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az ellátásra való jogosultság felülvizsgálata esetén.
(6) A (4) bekezdésben foglalt ellátásokra való jogosultságot nem érinti, ha a jogosultság megállapítása és felülvizsgálata, illetve az (5) bekezdésben szabályozott felülvizsgálat közötti időszakban a jogosult családjában az egy főre, illetőleg az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt legfeljebb 10%-kal haladja meg. E bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az ellátásra való jogosultság felülvizsgálata esetén.
(6) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a havi rendszeres szociális ellátás összegét felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.
(6) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a havi rendszeres szociális ellátás összegét, valamint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság jövedelmi feltételének fennállását felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.
(6) A havi rendszeres szociális ellátás összegét, valamint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság jövedelmi feltételének fennállását felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.
(6) A havi rendszeres szociális ellátás összegét, valamint a bérpótló juttatásra való jogosultság jövedelmi feltételének fennállását felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.
(6) A havi rendszeres szociális ellátás összegét, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság jövedelmi feltételének fennállását felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.
(7) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a (4) bekezdésben felsorolt ellátás összegét felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelem változik, és a változás három egymást követő hónapban meghaladja a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatár 10%-át. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a 17. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(7) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a (4) bekezdésben felsorolt ellátás összegét - a (8) bekezdés szerinti eltéréssel - felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelem változik, és a változás három egymást követő hónapban meghaladja a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatár 10%-át. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a 17. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(7) Tartós jövedelemváltozásnak kell tekinteni
a) az újonnan megállapított, illetve megszüntetett rendszeres pénzellátást, továbbá családi pótlékot, árvaellátást, tartásdíjat,
b) a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony létesítését, feltéve, hogy a jogviszony három egymást követő hónapban fennáll,
c) a keresőtevékenység megszűnését,
d) ha a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben az a)-c) ponton kívüli okból három egymást követő hónapban 10%-nál nagyobb mértékű változás következik be.
(8) Nem kell a (7) bekezdés szerinti felülvizsgálatot elvégezni a rendszeres szociális segély esetében, ha a család tényleges havi összjövedelme a rendszeres szociális segélyben részesülő személy házastársának vagy élettársának - a 37/D. § (6) bekezdése szerinti együttműködés keretében - az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban történő részvétele miatt változik.
(8) A felülvizsgálatot
a) a rendszeres pénzellátásnak minősülő ellátások, a családi pótlék és az árvaellátás esetén a megállapított, illetve megszüntetett összegre,
b) az a) pontba nem tartozó jövedelmek esetén a 10. § (2) bekezdésében foglaltakra
b) az a) pontba nem tartozó jövedelmek esetén a 10. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakra
figyelemmel kell elvégezni.
(9) Ha a havi rendszeres szociális ellátás összege a (6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként
a) emelkedett, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változás bejelentésének, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontjától,
b) csökkent, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változásra vonatkozó bejelentési kötelezettség határidejének lejártát, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontját követő hónap első napjától
kell folyósítani.
(10) Ha a (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a havi rendszeres szociális ellátásra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
(10) Ha a (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a havi rendszeres szociális ellátásra vagy a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
(10) Ha a (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a havi rendszeres szociális ellátásra vagy a bérpótló juttatásra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
(10) Ha a (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a havi rendszeres szociális ellátásra vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
(10) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásra való jogosultság megszűnik, ha a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló feltételek már nem állnak fenn.
(10a) A havi rendszeres szociális ellátásra vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megszűnése esetén a jogosultat a megszűnés napja szerinti hónapra jutó ellátás teljes havi összege megilleti.
(11) A (7) bekezdés b)-c) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy közfoglalkoztatásban való részvétele.
(11) A (7) bekezdés b)-c) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a bérpótló juttatásra jogosult személy közfoglalkoztatásban való részvétele.
(11) A (7) bekezdés b)-c) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy közfoglalkoztatásban való részvétele.
(11) A (7) bekezdés b)-c) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az aktív korúak ellátására jogosult személy közfoglalkoztatásban való részvétele.
(12) A jövedelemszámításnál
a) a (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálat során annak a havi rendszeres szociális ellátásnak az összegét, amelynek összegére vagy jogosultsági feltételeinek fennállására a felülvizsgálat vonatkozik,
b) a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság, vagy a jogosultság jövedelmi feltételének (4) és (6) bekezdés szerinti felülvizsgálata során a rendelkezésre állási támogatásra jogosult közfoglalkoztatásban való részvételéből származó jövedelmet
b) a bérpótló juttatásra való jogosultság, vagy a jogosultság jövedelmi feltételének (4) és (6) bekezdés szerinti felülvizsgálata során a bérpótló juttatásra jogosult közfoglalkoztatásban való részvételéből származó jövedelmet
b) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság, vagy a jogosultság jövedelmi feltételének (4) és (6) bekezdés szerinti felülvizsgálata során a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult közfoglalkoztatásban való részvételéből származó jövedelmet
figyelmen kívül kell hagyni.
(13) Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás folyósítása e törvény rendelkezései alapján szünetel, az ellátások (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálatát a szünetelés megszűnését követően kell lefolytatni.
(14) A jogosultnak a hatóság illetékességét érintő lakcímváltozása esetén a (3) bekezdés a) pontja szerinti ellátásokra való jogosultságot a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
26. §   A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a szociálisan rászorultak részére az e törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.
26. §   A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére - a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint - más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.
26. §   A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére - a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint - más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.
26/A. §
(1) A 25. § (4) bekezdésében meghatározott szociális ellátásban részesülő személy az ellátása terhére előleg kifizetését kérelmezheti a jegyzőtől. A kérelem a jogosultság időtartama alatt a hónap 5. napjától 25. napjáig nyújtható be.
(2) Előlegként a folyósított ellátás havi összegének legfeljebb 50%-a kérelmezhető.
(3) Az előleget a jegyző a kérelem benyújtásának időpontjától számított három munkanapon belül - a kérelmezett összeg 100 Ft-ra történő felfelé kerekítésével - egyszerűsített határozattal állapítja meg.
(3) Az előleget a jegyző a kérelem megérkezését követő naptól számított öt napon belül - a kérelmezett összeg 100 Ft-ra történő felfelé kerekítésével - egyszerűsített határozattal állapítja meg.
(4) Az előleget a folyósításra kerülő ellátás - közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztatásból származó havi kereset összege - terhére, hat egyenlő részletben kell levonni. A levonás az előleg kifizetését közvetlenül követő folyósítással kezdődik.
(5) Az előleg teljes összegének levonásáig újabb előleg nem állapítható meg.
(6) Amennyiben a szociális ellátásra való jogosultság az előleg teljes levonását megelőzően szűnik meg, az ellátásban részesült személy még fennálló tartozásának visszafizetése a jogosultság megszűnésének napjával egy összegben válik esedékessé. Ha az ellátásban részesült személy a tartozás elengedését, vagy részletekben történő visszafizetését kérelmezi, a 17. § (4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Ha az ellátásra való jogosultság a jogosult, továbbá ápolási díj esetén az ápolt halála miatt szűnik meg, a tartozást nem kell visszafizetni.

Normatív pénzbeli ellátás

Gyermeknevelési támogatás

27. §
(1) Gyermeknevelési támogatásra jogosult az az anya - illetve külön kormányrendeletben meghatározott esetben az az apa -, aki a gyermek születését, örökbefogadását, továbbá az a nevelőszülő, aki a gyermek nevelésbevételét megelőzően 180 nap - a Ttv.-ben meghatározott - biztosítási idővel rendelkezik, és saját háztartásában otthon három vagy több kiskorút nevel, feltéve, hogy a legfiatalabb gyermek a harmadik életévét betöltötte, de a nyolcadik életévét még nem haladta meg.
(1) Gyermeknevelési támogatásra jogosult az az anya - illetve külön kormányrendeletben meghatározott esetben az az apa -, aki a gyermek születését, örökbefogadását, továbbá az a nevelőszülő, aki a gyermek nevelésbevételét megelőzően 180 nap - a Ttv.-ben meghatározott - biztosítási idővel rendelkezik, és saját háztartásában otthon három vagy több kiskorút nevel, feltéve, hogy a legfiatalabb gyermek a harmadik életévét betöltötte, de a nyolcadik életévét még nem haladta meg. A támogatásra való jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe az a gyermek, aki kereső tevékenységet folytat, kivéve, ha a kereső tevékenységet a tanulói jogviszony mellett vagy annak keretében végzi.
(1) Gyermeknevelési támogatásra jogosult az az anya, nevelőanya, - illetve külön kormányrendeletben meghatározott esetben az az apa, nevelőapa - aki saját háztartásában otthon három vagy több kiskorút nevel, feltéve, hogy a családban a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott módon számított egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a gyermekgondozási segélyre való jogosultság szempontjából irányadó értékhatárt.
A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek harmadik életévének betöltésétől azon év december 31-éig, amelyben az általános iskolai tanulmányait megkezdi, legfeljebb azonban nyolcadik életévének betöltéséig állapítható meg. A támogatásra való jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe az a gyermek, aki kereső tevékenységet folytat, kivéve, ha a kereső tevékenységet a tanulói jogviszony mellett vagy annak keretében végzi.
(2) Nem állapítható meg a gyermeknevelési támogatás, ha
a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát meghaladja;
b) a jogosult gyermekgondozási segélyben, a társadalombiztosítás keretében saját jogú nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban vagy az Flt. alapján munkanélküli ellátásban, illetve munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül;
c) a legfiatalabb gyermek a nyolcadik életévét betöltötte.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában saját háztartásban neveltnek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki
a) átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, szakmunkástanuló otthonban, kórházban van;
b) két hónapot meg nem haladóan ápolást, gondozást nyújtó vagy rehabilitációs szociális intézményi ellátásban részesül.
(3) A megállapított gyermeknevelési támogatást meg kell szüntetni a (2) bekezdésben foglalt esetekben, valamint akkor, ha a támogatásban részesülő a gyermeknevelési kötelezettségeit nem teljesíti.
(3) Nem állapítható meg a gyermeknevelési támogatás, illetve a megállapított támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha
a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát meghaladja;
a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az (1) bekezdés szerinti értékhatárt;
b) a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül;
c) a jogosult munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, szövetkezeti tagként, munkaviszony jellegű jogviszonyban áll, és emellett munkaideje a napi 4 órát meghaladja;
d) a jogosult a c) pontban említett jogviszonyokon kívül olyan más kereső tevékenységet folytat, amelynél a munkavégzés nem otthon történik;
e) a támogatásban részesülő gyermeknevelési kötelezettségeit nem teljesíti;
f) a támogatásra való jogosultságnak az e törvényben szabályozott feltételei hiányoznak.
(4) Ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult családjában a támogatás folyósításának időtartama alatt újabb gyermek születik, három éven aluli gyermeket fogadnak örökbe vagy vesznek nevelésbe, a támogatás folyósítását nem lehet megszüntetni, ha a jogosult egyébként megfelel a gyermeknevelési támogatásra való jogosultság feltételeinek. Ha a támogatásban részesülő az általa nevelt gyermek halála miatt nem felel meg a 27. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, a támogatást a halálesetet követő hónaptól számított 3 hónap után kell megszüntetni.
28. §
(1) A gyermeknevelési támogatás iránti igényt a kérelmező az állandó vagy ideiglenes lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz nyújthatja be.
(1) A gyermeknevelési támogatás iránti igényt a kérelmező a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz nyújthatja be.
(2) A jegyző a kérelem alapján elbírálja az igényt, és az önkormányzat költségvetésének terhére megelőlegezi az ellátást.
(3) A támogatás megállapításáról a jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes jegyző nyilvántartást vezet. Ha az ellátást a jogosult ideiglenes lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző állapította meg, a határozat egy példányát megküldi a nyilvántartást vezető jegyzőnek.
(3) A támogatás megállapításáról a jogosult lakóhelye szerint illetékes jegyző nyilvántartást vezet. Ha az ellátást a jogosult a tartózkodási helye szerint illetékes jegyző állapította meg, a határozat egy példányát megküldi a nyilvántartást vezető jegyzőnek.
29. §   A gyermeknevelési támogatásra jogosult a támogatás időtartama alatt jövedelemszerzéssel járó munkát végezhet, munkaideje azonban a napi négy órát nem haladhatja meg.
30. §   A gyermeknevelési támogatás havi mértéke azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, amelyből a jogosult az ellátás után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. A támogatást a jogosult részére havonta utólag kell folyósítani. A támogatás folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít.
31. §   A népjóléti miniszter kivételes méltányosságból
a) a gyermeknevelési támogatás időtartamát további két évvel meghosszabbíthatja;
b) a gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot akkor is megállapíthatja, ha a kérelmező saját háztartásában otthon, két kiskorú mellett, oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló nagykorú gyermeket is nevel.
31. §   A népjóléti miniszter kivételes méltányosságból gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot annak a 27. § (1) bekezdése szerinti biztosítási idővel rendelkező személynek is megállapíthatja,
a) akinek jogosultsága megszűnt, legfeljebb 2 évig;
b) akinek nagykorú gyermeke oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányainak befejezéséig;
c) aki három éven aluli gyermeket nevel
feltéve, hogy a kérelmező legalább három - a b) pontban szabályozott esetben legalább két - kiskorú gyermeket nevel.
31. §   A népjóléti miniszter a gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot annak a személynek is megállapíthatja
a) akinek jogosultsága megszűnt, legfeljebb 2 évig,
b) akinek nagykorú gyermekei oktatási intézmény nappali tagozatán tanulnak, a tanulmányaik befejezéséig, legfeljebb azonban 25. életévük betöltéséig,
feltéve, hogy a kérelmező legalább három - a b) pontban szabályozott esetben legalább egy - kiskorút nevel, és a legkisebb gyermek megfelel a 27. § (1) bekezdésében szabályozott feltételeknek.
31. §   A népjóléti miniszter a gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot annak a személynek is megállapíthatja
b) akinek nagykorú gyermekei oktatási intézmény nappali tagozatán tanulnak, a tanulmányaik befejezéséig, legfeljebb azonban 25. életévük betöltéséig,
feltéve, hogy a kérelmező legalább három - a b) pontban szabályozott esetben legalább egy - kiskorút nevel, és a legkisebb gyermek megfelel a 27. § (1) bekezdésében szabályozott feltételeknek.

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

32. §
(1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet - ha e törvény másként nem rendelkezik - a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél kell előterjeszteni.
(1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet - ha e törvény másként nem rendelkezik - a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél kell előterjeszteni.
a) a jegyző hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál,
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet
a) a jegyző hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál,
a) a járási hivatal hatáskörébe tartozó ellátás esetén a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott szervnél,
b) a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátás esetén az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél
kell előterjeszteni.
(2) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról szóló határozatot a bíróság nem változtathatja meg.
(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzat rendeletben szabályozza az önkormányzati pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.
(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.
32/A. §
(1) A kérelmet - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik.
(1) A kérelmet - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik.
(1) A kérelmet - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van.
(2) Az átmeneti, illetve tartós nevelésbe vett kiskorú ügyében az eljárást a gondozási hely szerint illetékes szociális hatáskört gyakorló szerv folytatja le.
32/A. §   Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személynek van olyan ingatlan vagyona, amelyből az ellátás egészben vagy részben fedezhető, az önkormányzat a rendeletében meghatározott esetekben a folyósított támogatás összegét a jogosult halálakor hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelentheti. Erről a támogatás megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell.
32/A. §   A települési önkormányzat az időskorúak járadékában részesülő személy esetében bejelenti, a rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetében - az önkormányzat rendeletében meghatározott esetekben - bejelenti hagyatéki teherként a folyósított járadék, illetőleg segély összegét a területileg illetékes közjegyzőnél. A bejelentés tényéről a járadék, illetőleg a segély megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell.

Időskorúak járadéka

32/B. §
(1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek
a) havi jövedelme, valamint
b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme
nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át.
(1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt
a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,
a) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,
b) az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át,
b) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át,
c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.
(1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti azt
a) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,
b) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át,
c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt reá irányadó nyugdíjkorhatár alatt a Tny. 7. § (4)-(5) bekezdésében szabályozott nyugdíjkorhatárt kell érteni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt reá irányadó nyugdíjkorhatár alatt a Tny.-ben szabályozott nyugdíjkorhatárt kell érteni.
(2) Az aktív korúak ellátására való jogosultságnak a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel történő megszüntetése esetén a járási hivatal a döntés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.
(3) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy
a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti;
b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik.
(3) A települési önkormányzat időskorúak járadékában részesíti a 3. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személyt, amennyiben az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.
(3) A jegyző időskorúak járadékában részesíti a 3. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személyt, amennyiben az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.
(3) A jegyző időskorúak járadékában részesíti a 3. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint (4) bekezdésében meghatározott személyt, amennyiben az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.
(3) A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti a 3. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint (4) bekezdésében meghatározott személyt, amennyiben az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.
(4) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy
a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti;
b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik;
c) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták.
c) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.
c) a 3. § (3) vagy (4) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.
(4) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve az ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a személy
a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését vagy szabadságvesztés büntetését tölti,
b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik,
c) a 3. § (3) vagy (4) bekezdésének hatálya alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, vagy
d) az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza.
(5) Az időskorúak járadékára való jogosultságot a (4) bekezdésben meghatározottakon túl - a kérelemben megjelölt időponttól vagy időpont megjelölésének hiányában a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával - meg kell szüntetni, ha azt az időskorúak járadékában részesülő személy kéri.
32/C. §
(1) Az időskorúak járadékának havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, egyedülálló esetén 95%-a. A jogosultnak folyósítható járadék havi összegének megállapítására a 36. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
(1) Az időskorúak járadékának havi összege
a) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, egyedülálló esetén 95%-a;
a) jövedelemmel nem rendelkező
aa) 32/B. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a,
aa) 32/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-a,
ab) 32/B. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a,
ab) 32/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a,
ac) 32/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a;
ac) 32/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-a;
b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.
(1a) A 2018. évtől az időskorúak járadékának (1) bekezdés szerinti havi összegei a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkednek. Az időskorúak járadékának forintban kifejezett havi összegeit a Kormány évente rendeletben meghatározza.
(2) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.
(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40%-át nem éri el.
(4) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat két évente legalább egyszer felülvizsgálja.
32/D. §   A hajléktalan személy részére megállapított időskorúak járadékának folyósítására, elszámolására a 37. § (1)-(4) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
32/D. §
(1) A hajléktalan személy részére megállapított időskorúak járadéka esetén az erről rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: főjegyző) részére.
(1) A hajléktalan személy megállapított időskorúak járadéka esetén az erről rendelkező határozatot közölni kell a fővárosi főjegyzővel (a továbbiakban: főjegyző).
(1) A hajléktalan személynek megállapított időskorúak járadéka esetén az erről rendelkező határozatot közölni kell a fővárosi kormányhivatal külön jogszabályban kijelölt fővárosi kerületi hivatalával (a továbbiakban: kijelölt kerületi hivatal).
(2) A főjegyző az időskorúak járadékában részesülő hajléktalanról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti, és gondoskodik az időskorúak járadékának a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.
(2) A kijelölt kerületi hivatal az időskorúak járadékában részesülő hajléktalanról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti, és gondoskodik az időskorúak járadékának a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.
(2) A kijelölt kerületi hivatal az időskorúak járadékában részesülő hajléktalanról a 18/A. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti, és gondoskodik az időskorúak járadékának a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.
(3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított időskorúak járadékát három hónap időtartamon keresztül nem veszi át, a támogatás folyósítását a főjegyző szünetelteti, és erről a tényről a járadékot megállapító önkormányzatot tájékoztatja, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.
(3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított időskorúak járadékát három hónap időtartamon keresztül nem veszi át, a támogatás folyósítását a főjegyző szünetelteti, és erről a tényről a járadékot megállapító jegyzőt tájékoztatja, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.
(3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított időskorúak járadékát három hónap időtartamon keresztül nem veszi át, a támogatás folyósítását a főjegyző szünetelteti, és erről szóló végzését a járadékot megállapító jegyzővel közli, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.
(3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított időskorúak járadékát három hónap időtartamon keresztül nem veszi át, a támogatás folyósítását a kijelölt kerületi hivatal szünetelteti, és erről szóló végzését a járadékot megállapító járási hivatallal közli, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.
(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több önkormányzat döntése szerint egyidejűleg kellene járadékot folyósítani, csak az utóbb megállapított járadék folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző tájékoztatja a járadékot korábban megállapító önkormányzatot az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről.
(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több önkormányzat jegyzőinek döntése szerint egyidejűleg kellene járadékot folyósítani, csak az utóbb megállapított járadék folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző tájékoztatja a járadékot korábban megállapító jegyzőt az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről.
(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több önkormányzat jegyzőinek döntése szerint egyidejűleg kellene járadékot folyósítani, csak az utóbb megállapított járadék folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző közli a járadékot korábban megállapító jegyzővel az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről.
(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több járási hivatal döntése szerint egyidejűleg kellene járadékot folyósítani, csak az utóbb megállapított járadék folyósítható. Ilyen esetben a kijelölt kerületi hivatal közli a járadékot korábban megállapító járási hivatallal az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről hozott határozatát.
(5) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított időskorúak járadékának összegét a Belügyminisztérium megtéríti a fővárosi önkormányzat részére.
(5) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított időskorúak járadékának összegét a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megtéríti a fővárosi önkormányzat részére.
32/E. §   A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok számára nyújtott időskorúak járadékának megállapítása a fővárosi önkormányzat feladata.
32/E. §   A fővárosban - ha a főjegyző és a kerületi önkormányzat jegyzője másként nem állapodik meg - a hajléktalanok számára nyújtott időskorúak járadékának megállapítása a főjegyző feladata.

Aktív korúak ellátása

33. §
(1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,
a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy
d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy
e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát - nem folytat.
(1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,
a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy
d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy
e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint legfeljebb harmincegy napra létesített munkaviszony keretében végzett munkát - nem folytat.
(1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,
a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy
b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy
d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy
e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,
g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - nem folytat.
(1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A járási hivatal aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,
a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy
b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy
d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy
e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött,
g) akinek esetében az ápolási díj, a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.
(1a) Az aktív korúak ellátása tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez.
(1b) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségkárosodott személy egészségkárosodásának mértékét, az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségességét, valamint a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontját az eljáró hatóság szakkérdésként megvizsgálja.
(1b) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségkárosodott személy egészségkárosodásának mértékét, az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségességét, valamint a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontját az eljáró hatóság szakkérdésként megvizsgálja. Ha az elsőfokú eljárásban a szakkérdést vizsgálni kell, az ügyintézési határidő negyven nap.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,
b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,
c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,
d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,
e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol
f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.
(3) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti előzetes együttműködés időtartamának számításánál az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy által elvállalt munka időtartamát is figyelembe kell venni.
(3) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti előzetes együttműködés időtartamának számításánál az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy által ezen időtartam alatt folytatott keresőtevékenység időtartamát is figyelembe kell venni.
(4) Az aktív korúak ellátására való jogosultság
a) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az Flt. alapján folyósított álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől,
b) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a keresőtevékenység megszűnésétől,
c) az (1) bekezdés g) pontja szerinti rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől
számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg.
(4a) Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultságot az Flt. szerinti álláskeresési támogatás kimerítésétől számított 30 napon belül benyújtott kérelem alapján állapítják meg, az ellátásra való jogosultság kezdő napja az álláskeresési támogatás kimerítését követő nap.
(5) Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg - a (6) bekezdésben meghatározottak kivételével - csak egy személy jogosult.
(5) Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak egy személy jogosult.
(6) Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a rendelkezésre állási támogatás - ideértve a 37/C. § (4) bekezdése szerinti személyt is -, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.
(6) Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a bérpótló juttatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.
(6) Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.
(6) Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás feltételeinek felel meg.
(7) A települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania.
(7) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása során nincs helye a sommás eljárás alkalmazásának.
34. §   Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki
a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,
b) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,
e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
f) katonai szolgálatot teljesít,
g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.
34. §
(1) Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki
a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,
b) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
c) gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,
d) gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult, a gyermek fél éves korának betöltéséig,
e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatásban részesül,
f) katonai szolgálatot teljesít,
g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy
g) köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy
h) az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.
i) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül.
j) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül.
(2) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,
a) akire vonatkozóan az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett,
a) akire vonatkozóan az (1) bekezdés a)-g), valamint i) pontja szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett,
b) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza,
c) aki keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszonyt 90 napot meg nem haladó időtartamra létesítette, továbbá ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát,
c) aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 91. napjától,
d) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, vagy
e) akinek a 36. § (2) bekezdése alapján a bérpótló juttatásra, vagy a 37/B. § (2) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát meg kell szüntetni.
e) akinek a 36. § (2) bekezdése alapján a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, vagy a 37/B. § (2) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát meg kell szüntetni.
e) akinek a 36. § (2) bekezdése alapján a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni.
f) aki a jogosultságának megszüntetését kéri.
(3) Az aktív korú személy részére az aktív korúak ellátására való jogosultság a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve a (2) bekezdés b), d) és e) pontja szerinti megszüntetési eseteket - az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.
(4) A jegyző a jogellenesen munkát végző aktív korúak ellátására jogosult személy ellátásának folyósítását - a munkaügyi hatóságnak a jogsértés tényét első ízben megállapító jogerős és végrehajtható határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítés megérkezését követő hónap első napjától - egy hónap időtartamra felfüggeszti.
(4) A járási hivatal a jogellenesen munkát végző aktív korúak ellátására jogosult személy ellátásának folyósítását - a munkaügyi hatóságnak a jogsértés tényét első ízben megállapító jogerős és végrehajtható határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítés megérkezését követő hónap első napjától - egy hónap időtartamra felfüggeszti.
(5) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben az aktív korúak ellátására való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, vagy - időpont megjelölésének hiányában - a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
35. §
(1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a 37/B. §-ban foglaltak szerinti kivétellel - az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt.
(1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a 37. §-ban foglaltak szerinti kivétellel - bérpótló juttatásra jogosult.
(1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a 37. §-ban foglaltak szerinti kivétellel - foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személy köteles a neki az álláskeresési megállapodás, illetőleg a közfoglalkoztatás keretében felajánlott munkát elfogadni, ha
a) a munka a szakképzettségének, iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének, valamint az Flt. 25. § (2) bekezdése b) pontjának megfelel, továbbá
b) a munka
ba) teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az Flt. 25. §-a (2) bekezdése d) pontjának megfelel, és a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, vagy
bb) részmunkaidős foglalkoztatás esetén megfelel annak a feltételnek, hogy a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott időtartam felét nem haladja meg, és a várható havi kereset legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének időarányos részét eléri.
(2) A települési önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti személy a közfoglalkoztatásban keresőképtelenségére hivatkozással nem vesz részt, a foglalkoztató a keresőképtelenség fennállásának vizsgálatára külön jogszabályban foglaltak szerint felülvizsgálatot kezdeményezhet. Ha az (1) bekezdés szerinti személy a közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződést azért nem köti meg, mert keresőképtelenné vált, a keresőképtelenség felülvizsgálatának kezdeményezésére a jegyző jogosult.
(3) A bérpótló juttatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.
(3) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti személy az aktív korúak ellátására való jogosultsága megállapításának időpontjában a 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - olyan képzésben köteles részt venni, amely az általános iskolai végzettség megszerzésére vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzésére irányul. A képzésben való részvétel részletes szabályait az álláskeresési megállapodás tartalmazza.
(4) A bérpótló juttatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.
(4) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.
(4) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.
(5) A (4) bekezdés szerinti személy az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításától a képzésbe történő bekapcsolódásáig terjedő időtartamra - amennyiben ez az időtartam a 30 napot meghaladja - közfoglalkoztatásban vesz részt.
(5) Közfoglalkoztatásban részt vevő személy esetében a bérpótló juttatásnak a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti felülvizsgálatát a közfoglalkoztatás megszűnését követően kell lefolytatni.
(5) Közfoglalkoztatásban részt vevő személy esetében a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti felülvizsgálatát a közfoglalkoztatás megszűnését követően kell lefolytatni.
(6) Az (1) bekezdés szerinti álláskeresési megállapodásban az állami foglalkoztatási szerv - a személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodóan - előírhatja a családsegítő szolgálattal való együttműködést, amely kiterjedhet az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre is.
(6) Ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresési megállapodás keretében a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyt
a) egyéni vállalkozóhoz vagy gazdasági társasághoz közvetíti ki foglalkoztatásra irányuló jogviszony - ide nem értve a közfoglalkoztatást - létrehozása érdekében, vagy
b) hazai, illetve uniós forrásból megvalósuló - az állami foglalkoztatási szerv vagy valamely vele együttműködő szervezet által végrehajtott - képzésbe, munkaerő-piaci programba, illetve egyéb, a foglalkoztathatóság javítását célzó programba vonja be,
akkor a települési önkormányzat az érintett személyt - a képzésben, a munkaerő-piaci programban, illetve a foglalkoztathatóság javítását célzó programban történő részvétel időtartama alatt, illetve ameddig a közvetítés eredményéről nem szerez tudomást - közcélú munkára nem kötelezheti.
(7) Az állami foglalkoztatási szerv a (6) bekezdés a) pontja szerinti közvetítés eredményéről a jegyzőt értesíti.
(8) A 36. § (4) bekezdése szerinti közcélú munkavégzés időtartamának számításakor a (6) bekezdés alapján történő foglalkoztatás időtartamát figyelembe kell venni.
(9) Az (1) bekezdés szerinti álláskeresési megállapodásban az állami foglalkoztatási szerv - a személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodóan - előírhatja a családsegítő szolgálattal való együttműködést, amely kiterjedhet az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre is.
36. §
(1) A közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata. A közcélú munka megszervezését a települési önkormányzat társulás vagy más szervezet útján is végezheti.
(1) Ha a jogosult
a) 90 napnál nem hosszabb időtartamra létesített jogviszony alapján keresőtevékenységet végez, a jogviszony fennállásának időtartama alatt,
b) közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy
c) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt
a bérpótló juttatás folyósítása szünetel.
(1) Ha a jogosult
a) 90 napnál nem hosszabb időtartamra létesített jogviszony alapján keresőtevékenységet végez, a jogviszony fennállásának időtartama alatt,
a) keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 90 napjában,
a) keresőtevékenységet - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 120 napjában,
b) közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy
c) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt
c) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt
a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása szünetel.
(1a) A szünetelésre okot adó körülmény bekövetkeztéről, valamint a szünetelésre okot adó körülmény megszűnéséről az aktív korúak ellátására jogosult személy 8 napon belül értesíti az ellátást megállapító szervet.
(1b) Ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a szünetelésre okot adó körülmény megszűnéséről a bejelentési kötelezettségét
a) az (1a) bekezdésben meghatározott határidőben teljesíti, az aktív korúak ellátása keretében nyújtott pénzbeli szociális ellátást a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követő naptól kezdődően,
b) az (1a) bekezdésben meghatározott határidőt elmulasztva teljesíti, az aktív korúak ellátása keretében nyújtott pénzbeli szociális ellátást a szünetelésre okot adó körülmény megszűnése bejelentésének napjától kezdődően
kell ismét folyósítani.
(1c) Ha a tényállás tisztázott, az aktív korúak ellátása folyósításának szünetelésével kapcsolatos döntés jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. A határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati eljárásban nincs helye a határozat végrehajtása felfüggesztésének.
(1d) A közfoglalkoztatásban vagy a 36. § (1) bekezdés c) pontja szerinti képzésben való részvétel, valamint a keresőtevékenység - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - időtartamára tekintettel folyósított aktív korúak ellátása jogosulatlanul, de - az (1a) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése esetén - nem rosszhiszeműen igénybe vett ellátásnak minősül, amelynek megtérítéséről a szociális hatóság a 17. § (1) bekezdés alapján rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közcélú munka alatt azon állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítéséről - jogszabály alapján - a helyi önkormányzat gondoskodik.
(2) Közcélú munkavégzés keretében
a) az a települési önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról a települési önkormányzat jogszabály vagy önkéntes vállalása alapján gondoskodik,
a) az a települési önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról a települési önkormányzat jogszabály vagy önkéntes vállalása alapján költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet útján gondoskodik,
b) az a jogszabályon alapuló állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik, továbbá
b) költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet által ellátott, jogszabályon alapuló helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik, továbbá
b) költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet által ellátott, jogszabályon alapuló helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik,
c) az a)-b) pontban foglalt feladatok ellátásához szükséges feltételeket megteremtő, javító tevékenység
c) költségvetési szerv, a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaság, az állam többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet által jogszabály alapján ellátott állami feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik
c) költségvetési szerv, a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaság, az állam többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet által jogszabály alapján ellátott állami feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik, továbbá
d) a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a szükség-, veszély- vagy katasztrófahelyzetből eredő kár esetén a helyreállítással kapcsolatos feladat
látható el.
(2) A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek
a) aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg;
b) akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából;
c) aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét;
d) aki a 35. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget; vagy
e) aki a bérpótló juttatásra való jogosultságának a 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti éves felülvizsgálata során nem igazolja, hogy a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben, a bérpótló juttatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban
ea) közfoglalkoztatásban vett részt, vagy
eb) keresőtevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - folytatott, vagy
ec) munkaerő-piaci programban vett részt, vagy
ed) az Flt. szerinti, és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben vett részt, vagy az ilyen képzésben való részvétele folyamatban van.
(2) A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek
a) aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott, az Flt. 54. § (10a)-(10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá, akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg;
a) aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott, az Flt. 54. § (10a)-(10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá, akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-a szerint azonnali hatályú felmondással szüntette meg;
a) aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott, az Flt. 54. § (10a), (10b), (10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem fogadja el vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-a szerint azonnali hatályú felmondással szüntette meg;
b) akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából;
c) aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét;
c) aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét; vagy
d) aki a 33. § (7) bekezdés szerinti feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget; vagy
e) aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának a 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti éves felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban
ea) közfoglalkoztatásban nem vett részt, vagy
ea) közfoglalkoztatásban nem vett részt,
eb) kereső tevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - nem folytatott, vagy
eb) keresőtevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - nem folytatott,
ec) munkaerőpiaci programban nem vett részt, vagy
ec) munkaerőpiaci programban nem vett részt,
ed) az Flt. szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban.
ed) az Flt. szerinti, legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban, vagy
ee) a szociális szövetkezeti tagsági jogviszonya keretében a szociális szövetkezet közös termelésében közvetlenül nem működött közre.
(2a) Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott kötelezettséget nem teljesíti és a felülvizsgálattal érintett időszakban legalább 30 napig igazoltan keresőképtelen volt, a járási hivatal a kötelezettség teljesítésére 60 napos határidőt ad.
(3) Közcélú munka keretében foglalkoztatható
a) a 35. § (1) bekezdése vagy a 37/C. § (4) bekezdése szerinti személy, vagy
b) a 33. § (1) bekezdésének f)-g) pontjában foglaltak szerint előzetesen együttműködő személy, vagy
c) aki a folyamatban lévő közcélú foglalkoztatásából eredően szerez álláskeresési támogatásra való jogosultságot, a (4) bekezdés szerinti munkaviszonyának lejártáig, vagy
d) akinek a közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződése időtartama alatt az aktív korúak támogatására való jogosultságát megszüntették, a (4) bekezdés szerinti munkaviszonyának megszüntetéséig.
(3) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott 30 napos időtartam számításakor az eb)-ed) alpontok szerinti tevékenységeknek a felülvizsgálat időpontját megelőző évben teljesített időtartamát össze kell számítani. Amennyiben a jogosult az e) pont szerinti feltételt így sem tudja teljesíteni, a 30 nap számításánál a közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni.
(3) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott 30 napos időtartam számításakor az eb)-ed) alpontok szerinti tevékenységeknek a felülvizsgálat időpontját megelőző évben teljesített időtartamát össze kell számítani. Amennyiben a jogosult az e) pont szerinti feltételt így sem tudja teljesíteni, a 30 nap számításánál az általa - a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő fogadó szervezetnél - végzett közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni.
(3) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott 30 napos időtartam számításakor az eb)-ee) alpontok szerinti tevékenységeknek a felülvizsgálat időpontját megelőző évben teljesített időtartamát össze kell számítani. Amennyiben a jogosult az e) pont szerinti feltételt így sem tudja teljesíteni, a 30 nap számításánál az általa - a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő fogadó szervezetnél - végzett közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni.
(4) A közcélú munkavégzésre - legalább hatórás napi munkaidővel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési időtartammal - határozott idejű munkaviszonyt kell létesíteni. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell
a) a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a munkáltató megnevezését és székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét,
b) azt, hogy a szerződés közcélú munkavégzésre jött létre,
c) a határozott időre szóló munkaviszony létesítésének és megszűnésének naptári napját, valamint azt, hogy a lakcímbejelentés napján megszűnik a munkaviszony akkor is, ha a munkavállaló lakcímének megváltozása miatt részére az aktív korúak ellátása megállapítására más jegyző válik illetékessé, kivéve, ha a régi és az új lakcím szerinti önkormányzat a közfoglalkoztatási feladatok ellátását együttműködési megállapodás vagy társulás keretében végzi,
d) a személyi alapbért,
e) a munkakört,
f) a munkavégzési helyet, valamint
g) azt, amiben a felek megállapodnak.
(5) A foglalkoztató a foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó szolgálatnál kezdeményezheti a (3) bekezdés szerinti személy adott munkakörre való alkalmasságának körében adott vélemény felülvizsgálatát.
(5) A (4) bekezdés szerinti, közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződést munkáltatóként
a) a települési önkormányzat, vagy
b) a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás, vagy
c) a települési önkormányzat által a közcélú munka megszervezésével megbízott szervezet, vagy
d) az a)-c) pontok hatálya alá nem tartozó, a (2) bekezdés szerinti feladatokat ellátó szervezet
kötheti meg.
(6) Az (5) bekezdés a)-c) pontjai szerinti munkáltató által megkötött, közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződésben a munkavégzés helyére vonatkozó, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 76/C. §-a szerinti rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkavégzés helyeként az (5) bekezdés d) pontja szerinti szervezet székhelye, illetve telephelye is megjelölhető.
(7) Ha az (5) bekezdés a)-c) pontjai szerinti munkáltató által megkötött, közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződésben a munkavégzés helyeként az (5) bekezdés d) pontja szerinti szervezet székhelye, illetve telephelye kerül megjelölésre, úgy a munkáltatót megillető jogok és kötelezettségek - a munkaszerződés módosítását, megszüntetését és a munkabér kifizetését kivéve - az (5) bekezdés d) pontja szerinti szervezetet illetik meg, illetve terhelik.
(8) Az (5) bekezdés szerinti munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó szolgálatnál kezdeményezheti a (3) bekezdés szerinti személy adott munkakörre való alkalmasságának körében adott vélemény felülvizsgálatát.
37. §
(1) A 35. § (1) bekezdése szerinti személyt arra az időtartamra, amikor
a) közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy
b) olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg,
rendelkezésre állási támogatás illeti meg.
(1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy
b) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani,
egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult.
(2) A 35. § (1) bekezdése szerinti személy esetében az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban egyidejűleg rendelkezni kell a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság megállapításáról.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően következik be, a jogosult részére a rendszeres szociális segélyt a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell megállapítani.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően következik be, a jogosult részére az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell megállapítani.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően következik be, a jogosult részére az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától, de legkorábban a változás bejelentését követő hónap első napjától kell megállapítani.
(3) A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.
(3) Ha az (1) bekezdés a), c), illetve d) pontja szerinti valamely feltétel megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától a 35. § (1) bekezdése szerinti ellátást kell megállapítani és a 35. § (3) bekezdése szerinti, valamint - ha a települési önkormányzat erről a 35. § (2) bekezdése alapján rendelkezett - a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettséget kell előírni. A feltétel megszűnésének hónapjára - amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll - rendszeres szociális segély jár.
(3) Ha az (1) bekezdés a), c), illetve d) pontja szerinti valamely feltétel megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától a 35. § (1) bekezdése szerinti ellátást kell megállapítani és a 35. § (3) bekezdése szerinti kötelezettséget kell előírni. A feltétel megszűnésének hónapjára - amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll - rendszeres szociális segély jár.
(3) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti valamely feltétel megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától a 35. § (1) bekezdése szerinti ellátást kell megállapítani és a 35. § (3) bekezdése szerinti kötelezettséget kell előírni. A feltétel megszűnésének hónapjára - ha az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll - egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás jár.
(4) Közfoglalkoztatásban részt vevő személy esetében a rendelkezésre állási támogatásnak a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti felülvizsgálatát a közfoglalkoztatás megszűnését követően kell lefolytatni.
(4) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.
(4) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (e § alkalmazásában: nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át azzal, hogy ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.
(4) Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (e § alkalmazásában: nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át azzal, hogy ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával.
(5) Ha a rendszeres szociális segély összege a (4) bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.
(5) Ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege a (4) bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.

Munkanélküliek jövedelempótló támogatása

33. §
(1) A települési önkormányzat a megélhetése alapjául szolgáló jövedelem pótlására jövedelempótló támogatásban részesíti azt a munkanélkülit, aki az Flt. alapján munkanélküli járadékban részesült és a munkanélküli járadék folyósítása időtartamának lejártát követően az Flt. alapján munkanélküli ellátásra nem jogosult, továbbá azt is, aki a munkanélküli járadék folyósítását követően újabb munkaviszonyt létesített és annak megszűnése után munkanélküli ellátásra még nem szerzett jogosultságot (a továbbiakban: munkanélküli), feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át.
(1) A települési önkormányzat a megélhetése alapjául szolgáló jövedelem pótlására jövedelempótló támogatásban részesíti azt a munkanélkülit,
a) aki az Flt. alapján munkanélküli járadékban részesült, és a munkanélküli járadék folyósítása időtartamának lejártát követően az Flt. alapján más munkanélküli ellátásra nem jogosult;
a) aki az Flt. alapján munkanélküli járadékban részesült, és a munkanélküli járadék folyósítása időtartamának lejártát követően az Flt. alapján más munkanélküli ellátásra nem jogosult, és keresetpótló juttatásban nem részesül,
b) aki részére a munkanélküli járadék folyósítását kereső tevékenység folytatása vagy képzésben történő részvétel miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a kereső tevékenység, illetőleg képzés megszűnését követően az Flt. alapján munkanélküli ellátásra nem szerzett jogosultságot;
b) akinek részére a munkanélküli járadék folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján munkanélküli ellátásra nem jogosult,
c) akinek jövedelempótló támogatását kereső tevékenység vagy képzés miatt szüntették meg, és a kereső tevékenység vagy a képzés megszűnését követően az Flt. alapján munkanélküli ellátásra nem jogosult [az a)-c) pont alattiak a továbbiakban: munkanélküli],
c) akinek a munkanélküli járadékra való jogosultsága az Flt. alapján támogatott képzés időtartama alatt szűnt meg, és a képzés megszűnését követően az Flt. alapján munkanélküli ellátásra nem szerzett jogosultságot,
feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át.
(2) A családi jövedelem számításánál a jövedelempótló támogatást igénylő munkanélküli részére az Flt. alapján korábban folyósított ellátást figyelmen kívül kell hagyni.
(2) A családi jövedelem számításánál a jövedelempótló támogatást igénylő munkanélküli részére az Flt. alapján korábban folyósított támogatásokat, valamint a jövedelempótló támogatást megelőző kereső tevékenység ellenértékét figyelmen kívül kell hagyni.
(2) A jövedelempótló támogatás folyósításának időtartama 24 hónap. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jövedelempótló támogatás időtartamánál a támogatás megszüntetését megelőzően folyósított jövedelempótló támogatás idejét is figyelembe kell venni.
(2) A jövedelempótló támogatás folyósításának időtartama 24 hónap, amelyet a jogosultság megállapításának napjától kell számolni. A jövedelempótló támogatás folyósításának időtartamába - az e törvényben foglalt kivétellel - nem számítható be
a) a korábbi jogosultság megszüntetését megelőző folyósítás időtartama;
b) a megállapított jogosultság fennállása alatt a folyósítás szüneteltetésének időtartama.
(2) A jövedelempótló támogatás iránti kérelem az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt jogosultsági feltétel keletkezése időpontjától számított 12 hónapon belül nyújtható be. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(2) A jövedelempótló támogatás iránti kérelem az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt jogosultsági feltétel keletkezése időpontjától számított 12 hónapon belül nyújtható be.
(3) A családi jövedelem számításánál a jövedelempótló támogatást igénylő munkanélküli részére az Flt. alapján korábban folyósított támogatásokat, valamint a jövedelempótló támogatást megelőző kereső tevékenység ellenértékét figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A jövedelempótló támogatás folyósításának időtartama 24 hónap, amelyet a jogosultság megállapításának napjától kell számolni. A jövedelempótló támogatás folyósításának időtartamába - az e törvényben foglalt kivétellel - nem számítható be
a) a korábbi jogosultság megszüntetését megelőző folyósítás időtartama;
b) a megállapított jogosultság fennállása alatt a folyósítás szüneteltetésének időtartama.
(4) A családi jövedelem számításánál a jövedelempótló támogatást igénylő munkanélküli részére az Flt. alapján korábban folyósított támogatásokat, valamint a jövedelempótló támogatást megelőző kereső tevékenység ellenértékét figyelmen kívül kell hagyni.
34. §
(1) Nem állapítható meg jövedelempótló támogatás annak a munkanélkülinek, aki
a) a társadalombiztosítás keretében saját jogú nyugdíjra, nyugdíjszerű ellátásra jogosult vagy előnyugdíjban részesül;
a) rendszeres pénzellátásban részesül;
b) táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetve ápolási díjban részesül;
b) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, javító-nevelő munka, elzárás büntetését tölti;
b) előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti;
c) olyan képzésben vesz részt, amelynek során támogatásban részesül, és ennek mértéke a jövedelempótló támogatásnak a 36. §-ban meghatározott összegét eléri;
c) sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, polgári szolgálatot teljesít.
c) fegyveres vagy fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálatot (a továbbiakban: katonai szolgálat) teljesít;
d) az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központtal (a továbbiakban: munkaügyi központ) az Flt. 25. § (3) bekezdésében szabályozott együttműködést nem vállalja;
d) az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központtal (a továbbiakban: munkaügyi központ) az Flt. 25. §-ának (3) bekezdésében, az önkormányzattal pedig az e törvényben szabályozott együttműködést nem vállalja.
e) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, javító-nevelő munka, elzárás büntetését tölti;
f) sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, polgári szolgálatot teljesít.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában az a munkanélküli sem vállalja az együttműködést, aki a szakképzettségénél, illetve az iskolai végzettségénél eggyel alacsonyabb szintű iskolai végzettséget igénylő munkahelyet nem fogadja el, feltéve, hogy a felajánlott munkahely az Flt. 25. § (2) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak megfelel.
(2) Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását az (1) bekezdésben megállapított kizáró okok bekövetkezésekor, továbbá, ha a munkanélküli
a) oktatási intézmény nappali tagozatán kezdi meg tanulmányait;
b) kereső tevékenységet folytat, a tevékenység megkezdésétől számított harminc napon belül.
(2) Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a munkanélküli
a) határozatlan idejű rendszeres pénzellátásban részesül;
b) a jövedelempótló támogatás folyósításának a 33. § (2) bekezdése szerinti időtartama lejárt;
b) a jövedelempótló támogatás folyósításának a 33. § (3) bekezdése szerinti időtartama lejárt;
c) az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott keresőtevékenység időtartamával a munkanélküli járadék megállapítására szerez jogot;
d) jövedelempótló támogatásának folyósítása szünetel és a szünetelés időtartama meghaladja a (4) bekezdés szerinti időtartamot.
d) jövedelempótló támogatásának folyósítása szünetel és a szünetelés időtartama a (4) bekezdés szerinti esetben a huszonnégy hónapot, az (5) bekezdés szerinti esetben a harminchat hónapot meghaladja.
(3) Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását az (1) és (2) bekezdésben megállapított kizáró ok bekövetkezésekor, illetve, ha a munkanélküli
a) a munkaügyi központtal neki felróható okból nem működik együtt;
b) oktatási intézmény nappali tagozatán kezdi meg tanulmányait;
c) kereső tevékenységet folytat, a tevékenység megkezdésétől számított harminc napon belül.
(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenység, amelynek havi ellenértéke nem éri el a 36. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeg ötven százalékát.
(3) Szünetel a munkanélküli jövedelempótló támogatás folyósítása, ha a munkanélküli
a) határozott idejű rendszeres pénzellátásban részesül;
b) katonai szolgálatot teljesít, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti büntetését tölti;
c) oktatási intézmény nappali tagozatán kezdi meg tanulmányait, illetve olyan képzésben vesz részt, amelyre figyelemmel munkanélküli járadékban nem részesülhetne;
c) oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, illetve keresetpótló juttatásban részesül;
d) keresőtevékenységet folytat, ide nem értve azt a nem rendszeres munkavégzéssel járó kereső tevékenységet, amelynek havi ellenértéke nem éri el a 36. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeghatár 50%-át;
e) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 33. § (1) bekezdése szerinti értékhatárt - figyelemmel a 25. § (4) bekezdésében foglaltakra is - meghaladja;
f) a 34/A. § szerinti együttműködést nem vállalónak minősül.
(4) A jövedelempótló támogatás folyósítása a (3) bekezdésben foglalt időtartamra, de legfeljebb 24 hónapra szüneteltethető. Ha a szünetelés oka megszűnik és a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, a támogatást - figyelemmel a 33. § (2) bekezdésében foglaltakra is - tovább kell folyósítani.
(4) A jövedelempótló támogatás folyósítása a szünetelésre okot adó körülmény fennállásáig, de legfeljebb - az (5) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - huszonnégy hónapig szüneteltethető.
(5) Ha a jövedelempótló támogatás folyósítása a gyermekgondozási segély, ápolási díj igénybevétele miatt szünetel, a szünetelés időtartama legfeljebb harminchat hónap.
(6) Ha a szünetelés oka megszűnik és a támogatás folyósításának a feltételei fennállnak, a támogatást - figyelemmel a 33. § (3) bekezdésében foglaltakra is - tovább kell folyósítani.
34/A. §
(1) A 34. §-ban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a munkanélküli
a) az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központtal (a továbbiakban: munkaügyi központ) az Flt. 25. § (3) bekezdésében szabályozott együttműködést nem vállalja, vagy neki felróható okból a munkaügyi központtal nem működik együtt;
b) az önkormányzat által felkínált közhasznú munkát vagy az önkormányzat közreműködésével felajánlott egyéb munkahelyet nem fogadja el [az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban: együttműködést nem vállaló munkanélküli].
(1) Együttműködést nem vállalónak minősül az a munkanélküli, aki
a) az illetékes munkaügyi központtal nem működik együtt [Flt. 25. § (3) bekezdés];
b) az önkormányzat által felkínált megfelelő közhasznú munkát vagy az önkormányzat közreműködésével felajánlott egyéb megfelelő munkahelyet nem fogadja el, vagy e foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással vagy a rendkívüli felmondásnak az Flt. 58. §-a (6) bekezdésének b) pontjában szabályozott módon szüntette meg;
c) a támogatás feltételeinek évenkénti felülvizsgálatakor az ellátást megállapító önkormányzattal neki felróható módon nem működik együtt.
(2) Együttműködést nem vállaló munkanélküli az a személy is, aki a szakképzettségének, illetve az iskolai végzettségének megfelelő vagy eggyel alacsonyabb szintű iskolai végzettséget igénylő munkahelyet, közhasznú munkát nem fogadja el, feltéve, hogy a felajánlott munkahely, közhasznú munka az Flt. 25. § (2) bekezdés b) és d) pontjában foglaltaknak megfelel, és a várható kereset eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha a felajánlott munkahely közhasznú munka
a) a munkanélküli szakképzettségének, illetve iskolai végzettségének, vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, valamint az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontjában foglaltaknak megfelel;
b) esetén a várható kereset eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(3) Az együttműködést nem vállaló munkanélküli a felajánlott munkahely vagy közhasznú munka visszautasításától, valamint a munkaügyi központtal való együttműködés neki felróható megszüntetésétől számított 6 hónapig, jövedelempótló támogatásban nem részesülhet, kivéve, ha elhelyezkedik és legalább hat hónapig kereső tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy annak megszűnése után munkanélküli járadék folyósítására jogosultságot szerzett-e.
(3) Az együttműködést nem vállaló munkanélküli a felajánlott munkahely vagy közhasznú munka visszautasításától, valamint a munkaügyi központtal való együttműködés neki felróható megszüntetésétől számított 6 hónapig, jövedelempótló támogatásban nem részesülhet, kivéve, ha elhelyezkedik és legalább hat hónapig kereső tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy annak megszűnése után munkanélküli járadék folyósítására jogosultságot szerzett-e. Ilyen esetben a felajánlott munkahely vagy közhasznú munka visszautasítását megelőzően folyósított jövedelempótló támogatás időtartamát, valamint az e bekezdés szerinti szünetelés időtartamát a 33. § (2) bekezdés szerinti adótartam számításánál figyelembe kell venni.
(3) Amennyiben a folyósítás szüneteltetésére az (1) bekezdésben foglalt ok miatt kerül sor, a támogatás szüneteltetésének időtartama 6 hónap. Ezen időszak mindaddig meghosszabbodik, amíg a munkanélküli együttműködést nem vállalónak minősül.
(3) Amennyiben a folyósítás szüneteltetésére az (1) bekezdésben foglalt ok miatt kerül sor, a támogatás szüneteltetésének időtartama hat hónap. Ezen időtartam mindaddig meghosszabbodik, amíg a munkanélküli nem kéri az ellátás továbbfolyósítását. Ezt követően az önkormányzat felülvizsgálja, hogy
a) a munkanélküli együttműködőnek minősül-e, továbbá
b) a jövedelempótló támogatás továbbfolyósításának feltételei fennállnak-e.
Az önkormányzat a felülvizsgálat eredményétől függően dönt az ellátás továbbfolyósításáról.
(4) A (3) bekezdésben szabályozott időtartam eltelte után sem folyósítható mindaddig a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, amíg az (1) bekezdésben szabályozott körülmények fennállnak.
(4) A (3) bekezdés szerinti időtartamot a jövedelempótló támogatás folyósításának időtartamába be kell számítani.
(5) Ha a jövedelempótló támogatás folyósítása a 34. § (3) bekezdésének a)-e) pontja alapján szünetel, a munkanélküli nem minősíthető együttműködést nem vállalónak.
35. §
(1) A jövedelempótló támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a munkaügyi központ igazolását arról, hogy a kérelmezőt munkanélküliként nyilvántartja, és a kérelmező az Flt. alapján járó ellátásokat már kimerítette.
(2) Ha az ellátást az önkormányzat megállapítja, a jegyző a határozat egy példányát megküldi a munkanélkülit nyilvántartó munkaügyi központnak. A munkaügyi központ a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliekről nyilvántartást vezet, és háromhavonta tájékoztatja az önkormányzatot az együttműködés tényéről.
(2) Ha az ellátást az önkormányzat megállapítja, a jegyző a határozat egy példányát nyolc napon belül megküldi a munkanélkülit nyilvántartó munkaügyi központnak. A munkaügyi központ a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliekről nyilvántartást vezet, és háromhavonta tájékoztatja az önkormányzatot az együttműködés tényéről.
(3) Az ellátás megszüntetéséről az önkormányzat jegyzője a (2) bekezdés szerinti munkaügyi központot a határozat megküldésével tájékoztatja.
(3) A támogatás megszüntetéséről, illetve szüneteltetéséről - a szüneteltetés okának feltüntetésével - az önkormányzat dönt, és a döntésről az önkormányzat jegyzője a (2) bekezdés szerinti munkaügyi központot tájékoztatja.
(3) A támogatás megszüntetéséről, illetve szüneteltetéséről - a szüneteltetés okának feltüntetésével - az önkormányzat dönt, és döntéséről az önkormányzat jegyzője nyolc napon belül értesíti a (2) bekezdés szerinti munkaügyi központot.
(4) A megállapított támogatás feltételeinek fennállását az ellátást megállapító önkormányzat évente felülvizsgálja.
36. §
(1) A jövedelempótló támogatás havi összegét úgy kell megállapítani, hogy az
a) a jövedelemmel nem rendelkező munkanélküli jogosult esetén érje el;
b) jövedelemmel rendelkező munkanélküli jogosult esetén az egyéb jövedelmekkel együtt érje el
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint megállapított támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű támogatást kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a munkanélküli saját jövedelmének a várandóssági pótlék.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek a 34. § (3) bekezdése szerinti nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenység ellenértéke és a várandóssági pótlék.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek a 34. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti, nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenység ellenértéke.
(3) Ha az (1) bekezdés szerint megállapított támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű támogatást kell megállapítani.
36/A. §   A települési önkormányzat a legalább 6 hónapja jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélkülit a lakosság vagy a település általános szükségleteinek kielégítése érdekében közösségi munkavégzés keretében (a továbbiakban: közösségi munkavégzés) legfeljebb havi 40 óra időtartamban foglalkoztathatja. A foglalkoztatás időtartama napi 1 óránál kevesebb nem lehet, és nem haladhatja meg a napi 8 órát.
36/B. §
(1) Azt a munkanélkülit, akit a 36/A. § szerint foglalkoztatnak, a jövedelempótló támogatás mellett díjazás illeti meg. A díjazás mértéke nem lehet kevesebb mint a kötelező legkisebb munkabér és a jövedelempótló támogatás különbségének időarányos része.
(2) A települési önkormányzat a közösségi munkavégzés díját saját költségvetése terhére az (1) bekezdésben szabályozott mértéknél magasabb összegben is meghatározhatja.
(3) Ha a munkanélküli a közösségi munkavégzési lehetőséget nem fogadja el, vagy az alól kivonja magát, részére három hónapig jövedelempótló támogatás nem folyósítható.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók
a) ha a felajánlott munka nem felel meg a 34/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;
b) arra az időszakra, amely alatt a munkanélküli a háziorvos igazolása szerint keresőképtelen.
36/C. §
(1) Az önkormányzat köteles - az erre vonatkozó szabályok betartásával - a közösségi munkavégzés egészséges és biztonságos feltételeit biztosítani.
(2) A közösségi munkavégzéssel összefüggésben az önkormányzat, illetve a jövedelempótló támogatásban részesülő által egymásnak okozott kárért való felelősségre a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni.
(3) A közösségi munkavégzésben részt vevő munkanélküli a Ttv. 118. § (2) bekezdése szerinti baleseti ellátásra és baleseti egészségi szolgáltatásra jogosult.
36/D. §   A közösségi munkavégzés helyi szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. A rendeletnek tartalmaznia kell a közösségi munkavégzés
a) legrövidebb és leghosszabb időtartamát;
b) díjának mértékét;
c) keretében végezhető munkák körét.
37. §
(1) A munkanélküli hajléktalan személy jövedelempótló támogatásának megállapítása esetén a határozat egy példányát meg kell küldeni a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: főjegyző) részére.
(2) A főjegyző a jövedelempótló támogatásban részesülő hajléktalanokról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti, és gondoskodik a jövedelempótló támogatásnak a hajléktalan által meghatározott, a határozatban foglalt címre történő folyósításáról.
(3) Ha a hajléktalan a (2) bekezdés szerint folyósított jövedelempótló támogatást három hónapon keresztül nem veszi át, a támogatás folyósítását szüneteltetni, és erről tájékoztatni kell a támogatást megállapító önkormányzatot, amely dönt az ellátás fenntartásáról vagy megszüntetéséről.
(4) Ha ugyanazon személy részére két vagy több önkormányzat döntése szerint egyidejűleg kellene támogatást folyósítani, csak az utóbb megállapított támogatás folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző tájékoztatja a támogatást korábban megállapító önkormányzatot az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről.
(5) A főjegyző által folyósított jövedelempótló támogatások összegét a központi költségvetés a Fővárosi Önkormányzat részére megtéríti.
(5) A főjegyző által folyósított jövedelempótló támogatás összegét a Munkaerőpiaci Alap a Fővárosi Önkormányzat részére megtéríti.

Rendszeres szociális segély

37/A. §
(1) A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki
a) a 18. életévét betöltötte és munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve vakok személyi járadékában részesül,
a) a 18. életévét betöltötte, de aktív korú és munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve vakok személyi járadékában részesül,
a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá
aa) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy
ab) vakok személyi járadékában részesül, illetőleg
ac) fogyatékossági támogatásban részesül,
b) a 62. életévét betöltötte,
b) aktív korú nem foglalkoztatott,
c) aktív korú nem foglalkoztatott,
feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.
(1) A rendszeres szociális segély a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2006. január 1-jétől a települési önkormányzat jegyzője rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki
a) egészségkárosodott, vagy
b) nem foglalkoztatott,
feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. A b) pont szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt.
(1) A rendszeres szociális segély a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a települési önkormányzat jegyzője rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki
a) egészségkárosodott, vagy
b) nem foglalkoztatott,
feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. A b) pont szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt.
(1) A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki
a) egészségkárosodott,
b) vagy nem foglalkoztatott,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. A b) pont szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt.
(1) A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki
a) egészségkárosodott,
b) vagy nem foglalkoztatott,
c) vagy támogatott álláskereső,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. A b) pont szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.
(1) A települési önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából - az állami foglalkoztatási szerv által szolgáltatott összefoglaló adatok, információk és előrejelzések alapján - egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet készít. A közfoglalkoztatási terv tervezetét a polgármester, illetve társulás esetén a társulási megállapodásban kijelölt személy előzetes véleményezésre megküldi az állami foglalkoztatási szervnek, illetve a 2000 fő feletti települések esetében a helyi szociálpolitikai kerekasztalnak. Az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal a közfoglalkoztatási terv tervezetével kapcsolatos véleményéről annak kézhezvételétől számított 15 napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal határidőben nem nyilvánít véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a közfoglalkoztatási terv tervezetében foglaltakkal egyetért. A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a társulás döntéshozó szerve az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének ismeretében a közfoglalkoztatási tervet évente február 15-éig, a 2009. évben április 15-éig fogadja el.
(1) A települési önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából - az állami foglalkoztatási szerv által szolgáltatott összefoglaló adatok, információk és előrejelzések alapján - egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet készít. A közfoglalkoztatási terv tervezetét a polgármester, illetve társulás esetén a társulási megállapodásban kijelölt személy előzetes véleményezésre megküldi az állami foglalkoztatási szervnek, illetve a 2000 fő feletti települések esetében a helyi szociálpolitikai kerekasztalnak. Az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal a közfoglalkoztatási terv tervezetével kapcsolatos véleményéről annak kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal határidőben nem nyilvánít véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a közfoglalkoztatási terv tervezetében foglaltakkal egyetért. A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a társulás döntéshozó szerve az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének ismeretében a közfoglalkoztatási tervet évente február 15-éig, a 2009. évben április 15-éig fogadja el.
(1) A települési önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából - az állami foglalkoztatási szerv által szolgáltatott összefoglaló adatok, információk és előrejelzések alapján - egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet készít. A közfoglalkoztatási terv tervezetét a polgármester, illetve társulás esetén a társulási megállapodásban kijelölt személy előzetes véleményezésre megküldi az állami foglalkoztatási szervnek, az érintett települési kisebbségi önkormányzatoknak, illetve a 2000 fő feletti települések esetében a helyi szociálpolitikai kerekasztalnak. Az állami foglalkoztatási szerv, a települési kisebbségi önkormányzat és a szociálpolitikai kerekasztal a közfoglalkoztatási terv tervezetével kapcsolatos véleményéről annak kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv, a települési kisebbségi önkormányzat és a szociálpolitikai kerekasztal határidőben nem nyilvánít véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a közfoglalkoztatási terv tervezetében foglaltakkal egyetért. A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a társulás döntéshozó szerve az állami foglalkoztatási szerv, a települési kisebbségi önkormányzat és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének ismeretében a közfoglalkoztatási tervet évente február 15-éig fogadja el.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése
a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,
b) az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,
és létfenntartást biztosító vagyona sem neki és sem családjának nincs. Nem tekinthető létfenntartást biztosító vagyonnak az ingóság, továbbá az az ingatlan, amelyben a személy és családja lakik.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése
a) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,
b) az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,
b) az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át
és vagyona sem neki, sem családjának nincs.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában egészségkárosodott személynek minősül az, aki
a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy
a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
b) vakok személyi járadékában részesül, vagy
c) fogyatékossági támogatásban részesül.
(2) A közfoglalkoztatási terv tartalmazza
a) a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét,
b) a részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében ellátandó közfeladatok megjelölését és várható ütemezését,
c) a b) pont szerinti feladatok ellátásához szükséges létszámot,
d) a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minősül az, aki a jövedelempótló támogatás folyósításának időtartamát kimerítette, illetőleg igazolja, hogy a rendszeres szociális segély iránti kérelme benyújtását megelőző három évben az illetékes munkaügyi központtal legalább két év időtartamig együttműködött, és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve az Szt. 34. § (3) bekezdés d) pontja szerinti keresőtevékenységet.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minősül az, aki
a) a jövedelempótló támogatás folyósításának időtartamát kimerítette, vagy
b) jövedelempótló támogatásban nem részesült, de igazolja, hogy a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző három évben az illetékes munkaügyi központtal legalább két év időtartamig együttműködött
és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve azt a nem rendszeres munkavégzéssel járó keresőtevékenységet, amelynek havi ellenértéke nem éri el a jövedelemmel nem rendelkező munkanélkülit megillető jövedelempótló támogatás összegének ötven százalékát.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minősül az, aki
a) a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát kimerítette, vagy
b) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző kettő évben a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzattal vagy a megyei, fővárosi munkaügyi központtal (a továbbiakban: munkaügyi központ), illetőleg annak kirendeltségével legalább egy év időtartamig együttműködött
és kereső tevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minősül az, aki
a) a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát kimerítette, vagy
a) a munkanélküli-járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát kimerítette, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy
b) számára a munkanélküli járadék folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján munkanélküli járadékra nem szerez jogosultságot, vagy
c) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző kettő évben a megyei, fővárosi munkaügyi központtal (a továbbiakban: munkaügyi központ), illetőleg annak kirendeltségével vagy a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzattal a 37/D. § (2) bekezdése szerint legalább egy év időtartamig együttműködött
és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem foglalkoztatott személynek minősül az, akinek esetében
a) a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy
a) a munkanélküli-járadék, álláskeresési-járadék, álláskeresési-segély (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás), illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy
a) a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás), illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy
b) a munkanélküli járadék folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján munkanélküli járadékra nem szerez jogosultságot, vagy
b) az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
c) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a megyei, fővárosi munkaügyi központtal (a továbbiakban: munkaügyi központ), illetőleg annak kirendeltségével, vagy a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
c) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a megyei, fővárosi munkaügyi központtal, illetőleg annak kirendeltségével (a továbbiakban: munkaügyi központ), vagy a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
c) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel, vagy a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
d) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása megszűnt, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal, illetve annak kirendeltségével, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött,
d) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása megszűnt, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött,
d) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött,
d) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött,
e) a rendszeres szociális segély folyósítása a munkaképesség-csökkenés mértékének változása miatt szűnt meg,
és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem foglalkoztatott személynek minősül az, akinek esetében
a) a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás), illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy
b) az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
c) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel, vagy a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
d) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött,
e) a rendszeres szociális segély folyósítása a munkaképesség-csökkenés, illetve az egészségkárosodás mértékének változása miatt szűnt meg,
és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve a közmunkát, közhasznú munkát vagy közcélú munkát (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás) és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.
(3) A közfoglalkoztatási tervet az elfogadását követő 5 napon belül meg kell küldeni a kincstárnak. Ha a települési önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás a közfoglalkoztatási tervet az (1) bekezdés szerinti időpontig nem fogadja el, akkor az elfogadott közfoglalkoztatási tervnek a kincstárhoz történő megérkezéséig a kincstár visszatartja a közcélú foglalkoztatásra a 124. § (2) bekezdése szerint biztosított állami támogatás 15%-át.
(3) A közfoglalkoztatási tervet az elfogadását követő 5 napon belül meg kell küldeni a kincstárnak, valamint az állami foglalkoztatási szervnek. Ha a települési önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás a közfoglalkoztatási tervet az (1) bekezdés szerinti időpontig nem fogadja el, akkor az elfogadott közfoglalkoztatási tervnek a kincstárhoz történő megérkezéséig a kincstár visszatartja a közcélú foglalkoztatásra a 124. § (2) bekezdése szerint biztosított állami támogatás 15%-át.
(4) A családi jövedelem számításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított jövedelempótló támogatást figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A családi jövedelemszámításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatás, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék összegét figyelmen kívül kell hagyni.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése
a) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,
b) az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át
és vagyona sem neki, sem családjának nincs.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs.
(4) A közfoglalkoztatási terv módosítható, ha érvényességének időtartama alatt a (2) bekezdés szerinti körülményekben lényeges változás következik be.
(4) A közfoglalkoztatási tervet módosítani kell, ha a (2) bekezdés b) pontjában megjelölt közfeladatokban bekövetkezett változás az ellátásukhoz szükséges létszám
a) 2000 fő feletti lakosságszámú településeknél 10%-át,
b) 2000 fő, vagy az alatti lakosságszámú településeknél 20%-át
elérő mértékű bővítését, illetve csökkentését eredményezi.
(5) A rendszeres szociális segély iránti kérelem a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamának kimerítésétől számított tizenkettő hónapon belül nyújtható be. E határidő a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében harminchat hónap.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a rendszeres szociális segély iránti kérelem a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék folyósítási időtartamának kimerítésétől számított tizenkettő hónapon belül nyújtható be. E határidő a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében harminchat hónap.
(5) A rendszeres szociális segély iránti kérelem a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék folyósítási időtartamának kimerítésétől, a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig a keresőtevékenység megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül nyújtható be. E határidő a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében harminchat hónap.
(5) A rendszeres szociális segély iránti kérelem a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli-járadék, vagy álláskeresést ösztönző juttatás időtartamának kimerítésétől, a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig a kereső tevékenység megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül nyújtható be. E határidő a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében harminchat hónap.
(5) A (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti együttműködés időtartamának számításánál a munkaügyi központ, illetve az együttműködésre kijelölt szerv által felajánlott és a nem foglalkoztatott személy által elvállalt munka időtartamát is figyelembe kell venni.
(5) A (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti együttműködés időtartamának számításánál az állami foglalkoztatási szerv, illetve az együttműködésre kijelölt szerv által felajánlott és a nem foglalkoztatott személy által elvállalt munka időtartamát is figyelembe kell venni.
(6) A települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, aktív korú nem foglalkoztatott személyek számára legalább 30 munkanap időtartamú foglalkoztatás megszervezésére köteles. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy a települést érintő közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat más szerv útján is elvégezheti.
(6) A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább harminc munkanap. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat más szerv útján is elvégezheti.
(6) A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább harminc munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Az alkalmi munkavállalói könyvvel közcélú munka keretében történő foglalkoztatásra abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás első napjától számított hat hónapon belül a foglalkoztatás együttes időtartama eléri a harminc munkanapot. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat másik önkormányzattal létrehozott társulás vagy más szerv útján is végezheti.
(6) A családi jövedelemszámításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított rendszeres pénzellátás összegét, valamint a közcélú, illetve közhasznú foglalkoztatásból származó jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni.
(6) A családi jövedelemszámításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított rendszeres pénzellátás összegét, valamint a keresőtevékenységből származó jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni.
(7) A (6) bekezdés alkalmazásában települést érintő közfeladat alatt azt az állami vagy helyi önkormányzati feladatot kell érteni, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - a települési önkormányzat gondoskodik.
(7) A (6) bekezdés alkalmazásában közcélú munka alatt az olyan közmunkának vagy közhasznú munkának nem minősülő állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítéséről - jogszabály alapján - a települési önkormányzat gondoskodik.
(7) A rendszeres szociális segélyre való jogosultság
a) a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék, vagy álláskeresést ösztönző juttatás időtartamának kimerítésétől,
a) a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján folyósított álláskeresési támogatás, vagy álláskeresést ösztönző juttatás időtartamának kimerítésétől,
b) a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a keresőtevékenység megszűnésétől,
c) a (3) bekezdés d) pontja szerinti rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől
számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg.
(8) A települési önkormányzat a rendszeres szociális segély megállapítása előtt az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét megvizsgálja. Ha az önkormányzat a kérelmező foglalkoztatását harminc napon belül biztosítja, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti időtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének időarányos része jár. Ha az önkormányzat a segélyre irányuló kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmező foglalkoztatását nem tudja biztosítani, úgy - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - a kérelem benyújtásának időpontjától rendszeres szociális segélyt állapít meg részére.
(8) Közcélú munka keretében foglalkoztatható
a) a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult,
b) a rendszeres szociális segélyben részesülő,
c) a (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a települési önkormányzattal együttműködő
aktív korú nem foglalkoztatott személy.
(8) A közcélú munkára való felkészítés érdekében az önkormányzat betanítást szervezhet, amelynek időtartama nem haladhatja meg a foglalkoztatási napok számának 20%-át, és nem lehet több, mint 40 munkanap. A betanítás a közcélú munkavégzés időtartamába beszámít.
(8) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában támogatott álláskeresőnek minősül az a személy, aki az Flt. alapján álláskeresési támogatásban, illetőleg álláskeresést ösztönző juttatásban részesül.
(9) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy akkor köteles a települési önkormányzat által a (6) bekezdés szerint felajánlott, valamint a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott munkát elfogadni, ha
a) a munka a szakképzettségének, illetőleg iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, valamint az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontjának megfelel, és
b) a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, részmunkaidős foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(9) A települési önkormányzat a rendszeres szociális segély megállapítása előtt köteles az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét megvizsgálni. Ha az önkormányzat a kérelmező foglalkoztatását harminc napon belül biztosítja, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti időtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének időarányos része jár. Ha az önkormányzat a segélyre irányuló kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmező foglalkoztatását nem tudja biztosítani, úgy - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - a kérelem benyújtásának időpontjától rendszeres szociális segélyt állapít meg részére.
(9) Közcélú munka keretében foglalkoztatható
a) a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult,
b) a rendszeres szociális segélyben részesülő,
c) a (3) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint a települési önkormányzattal együttműködő
aktív korú nem foglalkoztatott személy.
(10) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy akkor köteles a települési önkormányzat által a (6) bekezdés szerint felajánlott, valamint a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott munkát elfogadni, ha
a) a munka a szakképzettségének, illetőleg iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, valamint az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontjának megfelel, és
b) a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, részmunkaidős foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(10) A települési önkormányzat a rendszeres szociális segély megállapítása előtt köteles az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét megvizsgálni. Ha az önkormányzat a kérelmező foglalkoztatását harminc napon belül biztosítja, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti időtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének időarányos része jár. Ha az önkormányzat a segélyre irányuló kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmező foglalkoztatását nem tudja biztosítani, úgy - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - a kérelem benyújtásának időpontjától rendszeres szociális segélyt állapít meg részére.
(11) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy akkor köteles a települési önkormányzat által a (6) bekezdés szerint felajánlott, valamint a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott munkát elfogadni, ha
a) a munka a szakképzettségének, illetőleg iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, valamint az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontjának megfelel, és
b) a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét,
c) a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott időtartam felét nem haladja meg és várható havi keresete legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét eléri.
37/A. §
(1) A 37. § (1) bekezdésének b)-d) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatában az e § szerinti együttműködési kötelezettséget vállal a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv). Az együttműködés keretében a jogosult
a) az együttműködésre kijelölt szervnél kérelmezi a nyilvántartásba vételét,
b) a beilleszkedését segítő programban való részvételről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, és
c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
(2) A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet
a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
(3) A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az (1) és (2) bekezdés szerinti együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.
37/B. §   Nem állapítható meg rendszeres szociális segély annak
a) a személynek, aki
aa) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül [4. § (1) bek. i) pont], kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 37/A. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában megjelölt személy esetében a 80%-át, a 37/A. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt személy esetében pedig a 70%-át;
ab) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti;
b) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki
ba) a jövedelempótló támogatásra való jogosultságának időtartama alatt együttműködést nem vállalónak minősült a 34/A. § (1) bekezdése szerint,
bb) katonai szolgálatot teljesít.
37/B. §
(1) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély annak
a) a személynek, aki
aa) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül [4. § (1) bek. i) pont], kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 37/A. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában megjelölt személy esetében a 80%-át, a 37/A. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt személy esetében pedig a 70%-át;
ab) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti;
b) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki
ba) a jövedelempótló támogatásra való jogosultságának időtartama alatt együttműködést nem vállalónak minősült a 34/A. § (1) bekezdése szerint,
ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásra való jogosultságának időtartama alatt együttműködést nem vállalónak minősült a 34/A. § (1) bekezdése szerint,
bb) katonai szolgálatot teljesít.
(1) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak
a) a személynek, aki
aa) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül [4. § (1) bek. i) pont], kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 37/A. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt személy esetében a 80%-át, a 37/A. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt személy esetében pedig a 70%-át,
aa) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül [4. § (1) bek. i) pont], kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át egészségkárosodott személy esetében, 70%-át pedig nem foglalkoztatott személy esetében,
ab) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti;
ac) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták;
ac) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;
b) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki
ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt,
bb) a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt,
bb) a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt, ideértve azt az esetet is, ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg,
bc) katonai szolgálatot teljesít,
bd) az Flt. szerinti munkanélküli járadékra jogosultságot szerzett,
bd) az Flt. szerint a munkanélküli járadék megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
be) kereső tevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést.
bf) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.
b) a nem foglalkoztatott személynek, aki
ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt,
ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg az állami foglalkoztatási szervvel nem működött együtt,
bb) a rendszeres szociális segély megállapítását követően a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt, ideértve azt az esetet is, ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg,
bb) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
bc) katonai szolgálatot teljesít,
bd) az Flt. szerint a munkanélküli járadék megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
bd) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
bd) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,
be) kereső tevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést,
be) - a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést,
be) - a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a közfoglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést,
bf) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.
(1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy
b) az 55. életévét betöltötte, vagy
b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy
c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani,
c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy
c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy
c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy
d) a települési önkormányzat (3) bekezdés szerinti rendeletében meghatározott feltételeknek megfelel,
d) a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel,
rendszeres szociális segélyre jogosult.
(2) Ha a rendszeres szociális segély folyósítását katonai szolgálat teljesítése miatt az önkormányzat megszüntette, a rendszeres szociális segély ismételt megállapításakor nem kell vizsgálni a 37/A. § (3) bekezdése szerinti együttműködést a munkaügyi központtal, feltéve, hogy a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtása a katonai szolgálat teljesítését követő 90 napon belül megtörtént.
(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetésétől számított harminchat hónapon belül ismételten megállapítható, amennyiben a kérelmező munkanélküli járadékra jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételei egyébként fennállnak.
(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve az (1) bekezdés bb) pontja szerinti megszüntetési esetet - ismételten megállapítható, amennyiben a kérelmező munkanélküli járadékra való jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság jövedelmi feltételei [37/A. § (2) bek. b) pont] egyébként fennállnak.
(2) A nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve az (1) bekezdés bb) pontja szerinti megszüntetési esetet - ismételten megállapítható, amennyiben a kérelmező munkanélküli járadékra való jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság jövedelmi feltételei [37/A. § (4) bek. b) pont] egyébként fennállnak.
(2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor
a) a segély összegét az önkormányzat rendeletében meghatározott időtartamig, de legfeljebb 6 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani;
b) az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. E rendelkezés alkalmazása során az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének az önkormányzat rendeletében meghatározottakon túl az az eset minősül, ha a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg.
b) az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. E rendelkezés alkalmazása során az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének az önkormányzat rendeletében meghatározottakon túl az az eset minősül, ha a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha a közfoglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően következik be, a jogosult részére a rendszeres szociális segélyt a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell folyósítani.
(3) A nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve a (2) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetési esetet - az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a rendszeres szociális segélyre való jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.
(3) Ha az (1) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti valamely feltétel megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától a 35. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettséget kell előírni. A feltétel megszűnésének hónapjára - amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll - rendszeres szociális segély jár.
(3) A települési önkormányzat az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakon túl rendeletében a 35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítése alól további mentesítési feltételeket állapíthat meg az aktív korúak ellátására jogosult személyeknek a közfoglalkoztatásban történő részvételt akadályozó vagy kizáró családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjának be) alpontjában meghatározott esetben a megállapított ellátást - a továbbfolyósítás feltételeinek fennállása esetén - csak a 37/E. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam leteltét követően kell megszüntetni.
(4) Ha az (1) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti valamely feltétel megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától a 35. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettséget kell előírni. A feltétel megszűnésének hónapjára - amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll - rendszeres szociális segély jár.
37/B. §
(1) Ha a jogosult
a) 90 napnál nem hosszabb időtartamra létesített jogviszony alapján keresőtevékenységet végez, a jogviszony fennállásának időtartama alatt, vagy
b) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt
a rendszeres szociális segély folyósítása szünetel.
(1) A 36. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás folyósítása szünetel.
(1) A 36. § (1) bekezdése szerinti esetekben az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás folyósítása szünetel.
(1a) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó, a 33. § (7) bekezdése szerinti feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni.
(2) A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.
37/C. §
(1) Az önkormányzat rendelete a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként előírhatja a családsegítő szolgálattal vagy a kijelölt szociális intézménnyel való együttműködési kötelezettséget. Együttműködésen az ellátásban részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó programban történő részvételt kell érteni.
(1) Az önkormányzat rendelete a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében előírhatja a családsegítő szolgálattal vagy a kijelölt szociális intézménnyel való együttműködési kötelezettséget. Együttműködésen az ellátásban részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó programban történő részvételt kell érteni.
(1) Az önkormányzat rendelete az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a családsegítő szolgálattal vagy a kijelölt szociális intézménnyel való együttműködési kötelezettséget írhat elő, amennyiben az önkormányzat rendelkezik az ehhez szükséges intézményi feltételekkel. Együttműködésen az ellátásban részesülő személy szociális helyzethez és mentális állapotához igazodó programban történő részvételt kell érteni.
(2) Az önkormányzat rendeletben szabályozza
a) az együttműködés eljárási szabályait,
b) az együttműködési programok típusait,
c) az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeit.
(2) Az együttműködési programnak a rendszeres szociális segélyben részesülő személy és családja önfenntartó képességének szintentartására és fejlesztésére kell irányulnia. Együttműködési program különösen az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló csoportos foglalkozáson, tanácsadáson való részvétel; a munkavégzésre történő felkészítő programokon való részvétel; a közcélú vagy az egyén környezetére irányuló munkajellegű tevékenység; a közhasznú foglalkoztatás.
(3) Az önkormányzat rendeletben szabályozza
a) az együttműködés eljárási szabályait,
b) az együttműködési programok típusait,
c) az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeit.
(3) Az együttműködés keretében végzett közcélú munkajellegű tevékenységért díjazás jár.
(4) Az önkormányzat rendeletben szabályozza
a) az együttműködés eljárási szabályait,
b) az együttműködési programok típusait,
c) az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeit.
(5) Az együttműködésre kijelölt családsegítő szolgálat vagy szociális intézmény és a segélyben részesülő személy írásban megállapodik az együttműködés tartalmáról.
37/C. §   Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást.
37/C. §   Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha a nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást.
37/C. §
(1) A rendszeres szociális segély folyósítása - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - szünetel, ha a nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást.
(1) A rendszeres szociális segély folyósítása - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - szünetel, ha a nem foglalkoztatott vagy támogatott álláskereső személy közfoglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást.
(1) A 37/B. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) a 37/D. § szerinti együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja.
(2) Ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásból származó havi kereset a megállapított rendszeres szociális segély havi összegénél legalább ezer forinttal kevesebb, a rendszeres szociális segélyt olyan összegben kell folyósítani, hogy a kereset és a segély együttes összege - a 37/E. § (1) bekezdésére is figyelemmel - megfeleljen a rendszeres szociális segély megállapított összegének.
(2) Ha a közfoglalkoztatásból származó havi kereset a megállapított rendszeres szociális segély havi összegénél legalább ezer forinttal kevesebb, a rendszeres szociális segélyt olyan összegben kell folyósítani, hogy a kereset és a segély együttes összege - a 37/E. § (1) bekezdésére is figyelemmel - megfeleljen a rendszeres szociális segély megállapított összegének.
(2) Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.
(2) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.
(3) Ha a rendszeres szociális segély összege a (2) bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.
(4) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja a 35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését. A megállapodás egyéves időtartamra jön létre. A megállapodást a települési önkormányzat abban az esetben köti meg, ha a közfoglalkoztatási tervben foglaltak alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult személy közfoglalkoztatását biztosítani tudja. A megállapodást kötő személyre a 35. § (1) bekezdése szerinti személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az együttműködés megszegésének a 37/F. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogkövetkezményeit is. A megállapodást kötő személy rendszeres szociális segélyre nem jogosult.
(4) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy a települési önkormányzattal kötött hatósági szerződésben vállalhatja a 35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését. A hatósági szerződés egyéves időtartamra jön létre. A hatósági szerződést a települési önkormányzat abban az esetben köti meg, ha a közfoglalkoztatási tervben foglaltak alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult személy közfoglalkoztatását biztosítani tudja. A hatósági szerződést kötő személyre a 35. § (1) bekezdése szerinti személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az együttműködés megszegésének a 37/F. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogkövetkezményeit is. A hatósági szerződést kötő személy rendszeres szociális segélyre nem jogosult.
37/C. §
(1) A hajléktalan személy részére megállapított aktív korúak ellátására való jogosultságról rendelkező határozatot közölni kell a főjegyzővel.
(1) A hajléktalan személy részére megállapított aktív korúak ellátására való jogosultságról rendelkező határozatot közölni kell a kijelölt kerületi hivatallal.
(2) A főjegyző az aktív korúak ellátására jogosult hajléktalanokról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti és gondoskodik a bérpótló juttatásnak vagy a rendszeres szociális segélynek a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.
(2) A főjegyző az aktív korúak ellátására jogosult hajléktalanokról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti és gondoskodik a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak vagy a rendszeres szociális segélynek a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.
(2) A kijelölt kerületi hivatal az aktív korúak ellátására jogosult hajléktalanokról a 18/A. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti és gondoskodik a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak vagy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásnak a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.
(3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított ellátást három hónapos időtartamon keresztül nem veszi át, a főjegyző szünetelteti a folyósítást és az erről szóló végzését az ellátást megállapító jegyzővel közli, aki dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.
(3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított ellátást három hónapos időtartamon keresztül nem veszi át, a kijelölt kerületi hivatal szünetelteti a folyósítást és az erről szóló végzését közli az ellátást megállapító járási hivatallal, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.
(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több jegyző döntése szerint egyidejűleg kellene a (2) bekezdés szerinti ellátást folyósítani, csak az utóbb megállapított ellátás folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző közli az ellátásra való jogosultságot korábban megállapító jegyzővel az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről szóló határozatát.
(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több járási hivatal döntése szerint egyidejűleg kellene a (2) bekezdés szerinti ellátást folyósítani, csak az utóbb megállapított ellátás folyósítható. Ilyen esetben a kijelölt járási hivatal közli az ellátásra való jogosultságot korábban megállapító járási hivatallal az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről szóló határozatát.
(5) A fővárosban az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása a hajléktalan személyek vonatkozásában a főjegyző feladata.
(5) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége az ellátást megállapító járási hivatal székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn.
(6) A bérpótló juttatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége az ellátást megállapító jegyző székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn.
(6) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége az ellátást megállapító jegyző székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn.
(7) A rendszeres szociális segélyre jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége azzal a települési önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel áll fenn, amely jegyzőjének határozata alapján a főjegyző a rendszeres szociális segélyt folyósítja.
(8) Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultságot a főjegyző állapította meg, a (6)-(7) bekezdésben foglaltaktól eltérően
a) a bérpótló juttatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége az általa megjelölt tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn,
a) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége az általa megjelölt tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn,
b) a rendszeres szociális segélyre jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége a fővárosi önkormányzat által kijelölt szervvel áll fenn.
(9) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított bérpótló juttatás vagy rendszeres szociális segély, valamint a közfoglalkoztatás szervezéséhez a külön törvényben foglaltak szerint nyújtott támogatás összegét a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megtéríti a fővárosi önkormányzat részére.
(9) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély, valamint a közfoglalkoztatás szervezéséhez a külön törvényben foglaltak szerint nyújtott támogatás összegét a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megtéríti a fővárosi önkormányzat részére.
37/D. §   A rendszeres szociális segély havi összegének megállapítására a 36. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-a az irányadó.
37/D. §
(1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a települési önkormányzattal, és/vagy az általa kijelölt szervvel együttműködni köteles.
(1) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében
a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és
b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá
c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
(1) A 37/B. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködik, amelynek keretében
a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát,
a) az együttműködésre kijelölt szervnél kérelmezi a nyilvántartásba vételét,
b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,
b) a beilleszkedését segítő programban való részvételről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,
c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
(2) Az (1) bekezdésben előírt együttműködés azt jelenti, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy
a) a települési önkormányzatnál nyilvántartásba véteti magát, és
b) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik, továbbá
c) a települési önkormányzat, illetőleg a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadja, vagy
d) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, az önkormányzat rendeletében szabályozott programban részt vesz.
(2) A települési önkormányzat az általa fenntartott intézmény vagy más szerv útján gondoskodik az (1) bekezdés szerinti együttműködés intézményi feltételeiről.
(2) A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet
a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás a 18. §-ban foglaltakon túl az aktív korú nem foglalkoztatott személy iskolai végzettségét és szakképzettségét tartalmazza.
(3) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki:
a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre,
c) a felajánlott és számára - a 37/H. § (6) bekezdése szerint - megfelelő munkalehetőség elfogadására,
c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,
d) a munkaügyi központnál munkanélküliként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre.
d) a felajánlott és számára - a 37/H. § (6) bekezdése szerint - megfelelő munkalehetőség elfogadására,
e) a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre.
e) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésre.
(3) A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az (1)-(2) bekezdés szerinti együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit.
(4) A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára abban az esetben írhat elő a munkaügyi központ kirendeltségével történő - a (2) bekezdés c) pontja szerinti - együttműködési kötelezettséget, ha erről a települési önkormányzat és a munkaügyi központ megállapodott.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás a 18. §-ban foglaltakon túl a nem foglalkoztatott személy iskolai végzettségét és szakképzettségét tartalmazza.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.
(5) Ha a települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt a munkaügyi központ kirendeltségével történő együttműködésre kötelezi, erről a segélyt megállapító határozatban vagy a segély felülvizsgálata során rendelkeznie kell.
(5) A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködési kötelezettség megszegésének eseteit.
(5) A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedési programok típusait és az együttműködés megszegésének és súlyos megszegésének eseteit, valamint az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a rendszeres szociális segély csökkentett összegben történő folyósításának időtartamát.
(6) A települési önkormányzat rendelete az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként