Hatályos állapot
Közlönyállapot
1991.08.16. - 1992.12.31.
1993.01.01. - 1993.04.15.
1993.04.16. - 1993.12.31.
1994.01.01. - 1994.05.19.
1994.05.20. - 1994.11.27.
1994.11.28. - 1995.06.29.
1995.06.30. - 1995.12.31.
1996.01.01. - 1997.02.14.
1997.02.15. - 1997.11.02.
1997.11.03. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.02.14.
1999.02.15. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.02.14.
2000.02.15. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.11.18.
2001.11.19. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.06.15.
2003.06.16. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.08.31.
2005.09.01. - 2005.09.29.
2005.09.30. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.04.30.
2006.05.01. - 2006.06.29.
2006.06.30. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2006.07.16.
2006.07.17. - 2006.07.31.
2006.08.01. - 2006.12.29.
2006.12.30. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.08.31.
2008.09.01. - 2009.01.31.
2009.02.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.04.30.
2010.05.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.10.31.
2011.11.01. - 2011.11.29.
2011.11.30. - 2011.12.09.
2011.12.10. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.01.
2012.01.02. - 2012.01.02.
2012.01.03. - 2012.04.14.
2012.04.15. - 2012.06.19.
2012.06.20. - 2012.10.09.
2012.10.10. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.04.20.
2013.04.21. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.18.
2013.07.19. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.08.04.
2013.08.05. - 2013.11.14.
2013.11.15. - 2013.12.12.
2013.12.13. - 2014.01.01.
2014.01.02. - 2014.02.24.
2014.02.25. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.07.14.
2014.07.15. - 2014.08.09.
2014.08.10. - 2014.09.29.
2014.09.30. - 2014.11.26.
2014.11.27. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.07.03.
2015.07.04. - 2015.09.30.
2015.10.01. - 2015.12.11.
2015.12.12. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.01.10.
2016.01.11. - 2016.03.25.
2016.03.26. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1991. évi XXXIV. törvény

a szerencsejáték szervezéséről

Az Országgyűlés az állam szerencsejáték monopóliumának gyakorlásával kapcsolatos feladatok meghatározása, a szerencsejátékok szervezése iránt jelentkező igények kielégítése, az engedély nélküli, illetőleg a jó erkölcsbe ütköző szerencsejátékok megelőzése, a szerencsejáték szervező tevékenység ellenőrzése, valamint a szerencsejátékokból származó jövedelmek egy részének közcélra fordítása érdekében a következő törvényt alkotja:

Az Országgyűlés az állam szerencsejáték monopóliumának gyakorlásával kapcsolatos feladatok meghatározása, a szerencsejátékok szervezése iránt jelentkező igények kielégítése, az engedély nélküli, illetve a jó erkölcsbe ütköző szerencsejátékok megelőzése, a szerencsejáték szervező tevékenység ellenőrzése, a pénznyerő automaták kizárólag játékkaszinókban történő üzemeltethetőségének lehetősége, valamint a szerencsejátékokból származó jövedelmek egy részének közcélra fordítása érdekében a következő törvényt alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. §
(1) Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.
(2) E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás is.
(2) E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás és a pénznyerő automata üzemeltetése is. E törvényt kell alkalmazni - a törvényben külön szabályozott esetekben - a játékautomatára és az ajándéksorsolásra is.
(2) E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás, a pénznyerő automata, a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése is. E törvényt kell alkalmazni - a törvényben külön szabályozott esetekben - a játékautomatára és az ajándéksorsolásra is.
(2) E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás is. E törvényt kell alkalmazni - a törvényben külön szabályozott esetekben - a játékautomatára és az ajándéksorsolásra is.
(3) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére irányuló tevékenységnek minősül
a) sorsolásos játék szervezése,
b) pénznyerő automaták üzemeltetése,
c) szerencsejátékok lebonyolítására szervezet (a továbbiakban: játékkaszinó) alapítása, működtetése,
c) szerencsejátékok lebonyolítására létrejött szervezet (a továbbiakban: játékkaszinó) működtetése,
c) szerencsejátékok lebonyolítására létrejött szervezet (a továbbiakban: játékkaszinó és online kaszinó) működtetése,
d) a lóversenyfogadás és az a)-c) pontok alá nem tartozó, e törvényben meghatározott egyéb, szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység (a továbbiakban együtt: szerencsejáték szervező tevékenység).
d) kártyaterem üzemeltetése,
e) a lóversenyfogadás és az a)-d) pontok alá nem tartozó, e törvényben meghatározott egyéb, szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység (a továbbiakban együtt: szerencsejáték szervező tevékenység).
e) helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetése,
e) távszerencsejáték szervezése,
f) nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése,
g) a lóversenyfogadás és az a)-f) pontok alá nem tartozó, e törvényben meghatározott egyéb, szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység (a továbbiakban együtt: szerencsejáték szervező tevékenység).
(4) A Magyar Köztársaság területéről távközlési eszközök és rendszerek által részvételi jogosultságot biztosító szerencsejáték szervezési tevékenység kizárólag e törvény előírásainak megfelelően folytatható.
(4) A Magyar Köztársaság területéről hírközlő eszköz és rendszer által részvételi jogosultságot biztosító szerencsejáték szervezési tevékenység kizárólag e törvény előírásainak megfelelően folytatható.
(4) Magyarország területéről hírközlő eszköz és rendszer által részvételi jogosultságot biztosító szerencsejáték szervezési tevékenység kizárólag e törvény előírásainak megfelelően folytatható.
(5) Távközlési eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez a Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: SZF) engedélye szükséges.
(5) Hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez a Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: SZF) engedélye szükséges. Az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek és a hírközlési szolgáltatók nem működhetnek közre, ilyenekhez nem nyújthatnak technikai támogatást.
(5) Hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez az állami adóhatóság engedélye szükséges. Az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek és a hírközlési szolgáltatók nem működhetnek közre, ilyenekhez nem nyújthatnak technikai támogatást.
(5a) Ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy internetes oldalon az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek szerencsejátékot,
a) az internetes oldalhoz való hozzáférésben közvetítő szolgáltatóként résztvevő elektronikus hírközlési szolgáltatót erről tájékoztatja, és egyidejűleg felhívja a szolgáltatót arra, hogy hálózatában tegye hozzáférhetetlenné a szerencsejátékban való részvételre vonatkozó ajánlatot, valamint
b) erről és a szervező által tétfizetés érdekében megjelölt pénzforgalmi számláról tájékoztatja a pénzügyi intézményt, illetve egyidejűleg felhívja a pénzforgalmi szolgáltatót arra, hogy az érintett pénzforgalmi számláról és pénzforgalmi számlára átutalás, beszedés, egyéb fizetési megbízás, művelet teljesítésében a - legfeljebb 90 napos - tilalom feloldásáig ne működjön közre.
(5a) A szerencsejáték-szervező az e törvény hatálya alá tartozó tevékenysége során a felelős játékszervezés elvének megfelelően köteles eljárni. A felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői tevékenységnek minősül különösen
a) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás,
b) a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása,
c) kitiltás esetén megfelelő panaszkezelési eljárás alkalmazása,
d) a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók széles körű biztosítása, illetve
e) a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések alkalmazása.
(5b) A nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetője, és a távszerencsejáték szervezője csak olyan - a magyar hatóságok által közvetlenül és teljes körűen ellenőrizhető - valós idejű fizetési módot alkalmazhat, illetve fogadhat el, amely során a befizető személyazonosságának megállapítása kétséget kizáró módon lehetséges, valamint szolgáltatást csak ilyen módón beazonosított és regisztrált játékosnak nyújthat.
(5b) A távszerencsejáték szervezője csak olyan - a magyar hatóságok által közvetlenül és teljes körűen ellenőrizhető - valós idejű fizetési módot alkalmazhat, illetve fogadhat el, amely során a befizető személyazonosságának megállapítása kétséget kizáró módon lehetséges, valamint szolgáltatást csak ilyen módón beazonosított és regisztrált játékosnak nyújthat.
(5b) Szerencsejátékban - a 16. § szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével - 18 éven aluli személyek nem vehetnek részt. A szerencsejáték-szervezőnek a játékosok részére a szerencsejátékban való részvétel biztosítása során az e törvényben és külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelemfelkeltő módon tájékoztatást kell nyújtania a 18 éven aluli személyek játéktilalmáról, és a felelős játékszervezés elvének megfelelően el kell végeznie az e törvényben és külön jogszabályban előírt vagy az önkéntesen vállalt, a 18 éven aluli személyek játéktilalmának biztosítását szolgáló intézkedéseket.
(5c) A szervező a szerencsejátékban való részvételre létrejött szerződést súlyosan megszegő játékossal szemben a belépés, online bejelentkezés és a szerencsejátékban való részvétel megtagadása (a továbbiakban: kitiltás) hatékony végrehajtása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban a szervező a játékos 29/H. § (1) bekezdés szerinti adatait, a kitiltás tényét, indokát, elrendelésének időpontját, továbbá eseti jellegét vagy határozott, legfeljebb 5 éves időtartamát tünteti fel. A szervező a nyilvántartás adatait a kitiltás elrendelésétől számított 6 évig kezelheti. A kitiltással kapcsolatos nyilvántartásba a kitiltott játékos a játékost érintő kitiltás adatai vonatkozásában tekinthet be. A játékos a betekintéssel egyidejűleg a nyilvántartott adatokról okirat kiállítását igényelheti, amelyet a szervező a betekintéssel egyidejűleg, de legfeljebb az azt követő munkanapon térítésmentesen köteles teljesíteni.
(6) Szerencsejátékban - a 16. § szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével - 18 éven aluli személyek nem vehetnek részt, valamint a szerencsejátékokhoz kapcsolódó reklám- vagy propagandatevékenység nem szólíthat fel 18 éven aluliak szerencsejátékokban való részvételére. A szerencsejátékhoz kapcsolódó reklám nem tehető közzé olyan sajtótermékben, amely alapvetően gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz szól. A reklámtilalom megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős.
(6) Szerencsejátékban - a 16. § szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével - 18 éven aluli személyek nem vehetnek részt.
(6) Játékkaszinóban és kártyateremben szervezett szerencsejátékban, valamint online kaszinójátékban és távszerencsejátékban nem vehet részt az a személy, akit a bíróság a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, vagy akinek cselekvőképességét a bíróság - játékfüggőség, játékszenvedély miatt - részlegesen, az ezzel kapcsolatos jognyilatkozatait érintő ügycsoportban korlátozta. E követelményt a szerencsejáték-szervező a felelős játékszervezés elvének megfelelően, külön jogszabályban meghatározott módon köteles biztosítani.
(6) Játékkaszinóban és kártyateremben szervezett szerencsejátékban, valamint online kaszinójátékban és távszerencsejátékban nem vehet részt az a személy, akit a bíróság a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, vagy akinek cselekvőképességét a bíróság a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozta. E követelményt a szerencsejáték-szervező a felelős játékszervezés elvének megfelelően, külön jogszabályban meghatározott módon köteles biztosítani.
(6a) Ha a bíróság a személyt cselekvőképességet teljesen korlátozó vagy játékfüggőség, játékszenvedély miatt az ezzel kapcsolatos jognyilatkozatait érintő ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi, az elsőfokú határozatot hozó bíróság e tényről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a jogerő beálltától - másodfokú eljárás esetén az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezésétől - számított 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.
(6a) Ha a bíróság a személyt cselekvőképességet teljesen korlátozó vagy a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi, az elsőfokú határozatot hozó bíróság e tényről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a jogerő beálltától - másodfokú eljárás esetén az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezésétől - számított 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.
(6b) Az állami adóhatóság az önkorlátozó, önkizáró intézkedéssel érintett játékosokról, valamint a (6) bekezdés szerinti személyekről a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet (a továbbiakban: játékosvédelmi nyilvántartás). A nyilvántartás célja az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása.
(6b) Az állami adóhatóság a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyekről és a (6) bekezdés szerinti személyekről a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet (a továbbiakban: játékosvédelmi nyilvántartás). A nyilvántartás célja az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása. A (6) bekezdés szerinti szervező a játékosvédelmi nyilvántartás adatait kizárólag az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása érdekében szerezheti meg, kezelheti és használhatja fel.
(6c) A játékosvédelmi nyilvántartásba kizárólag az állami adóhatóság engedélyével rendelkező szerencsejáték-szervezők tekinthetnek be, ideértve az elektronikus úton történő adatlekérdezést is.
(6d) A játékosvédelmi nyilvántartás tartalmazza
a) elkülönítve az önkorlátozó, önkizáró intézkedéssel érintett játékosok, valamint a (6) bekezdés szerinti személyek személyes azonosító adatait (név, anyja neve, személyi igazolványának száma, lakcím),
a) elkülönítve a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyek, valamint a (6) bekezdés szerinti személyek személyes azonosító adatait (családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve, születési hely és idő, azonosító okmány típusa és száma, lakcím),
b) az adatkezelés jellegét (önkéntes elhatározáson vagy bírósági határozaton alapuló korlátozás),
c) a megszűnés időpontját (az adatkezelés határozott vagy határozatlan időtartamú jellegét).
(7) A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök típusvizsgálatát és hitelesítését - a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján - az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) végzi.
(7) A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök típusvizsgálatát és hitelesítését - a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján - a mérésügyi szerv végzi.
(7) A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök - kivéve a helyhez kötött pénznyerő automaták és a helyhez nem kötött pénznyerő rendszerek központi szerverét, valamint az azon futó játékszoftverek - típusvizsgálatát és hitelesítését - a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján - a mérésügyi szerv végzi.
(7) A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök - kivéve a helyhez kötött pénznyerő automaták és a nem helyhez kötött pénznyerő rendszerek központi szerverét, valamint az azon futó játékszoftverek - típusvizsgálatát és hitelesítését - a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján - a mérésügyi szerv végzi.
(7) A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök - kivéve a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerek központi szerverét, valamint az azon futó játékszoftverek - típusvizsgálatát és hitelesítését - a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján - a mérésügyi szerv végzi.
(7) A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök típusvizsgálatát és hitelesítését - a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján - a mérésügyi szerv végzi.
(7a) A központi szervert informatikai biztonsági és zártsági szempontból, továbbá a rendszerben a központi szerver által futtatott játéklogikákat törvényi megfelelőségi szempontból auditálni kell. A rendszer vizsgálatára és auditálására kizárólag az aláíró eszközök, véletlenszám-generátorok és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt státuszú, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatbázisában bejegyzett szervezet jogosult. Az auditálást abban az esetben kell megújítani, ha a technikai eszközökben, a technológiában, vagy informatikai vagy biztonsági környezetben, illetve alkalmazásban jelentős változás áll be. Az informatikai rendszer auditálására az a független szervezet jogosult, amely:
a) A 9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetekről, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályok alapján az aláíró eszközök és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítását kijelölt szervezet.
b) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által nyilvántartott, az elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt szervezetek nyilvántartásában szerepel.
c) Az elektronikus aláírással kapcsolatos tanúsító tevékenységben legalább 10 év tapasztalattal és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által regisztrált sikeres audittal rendelkezik, amely kiterjed a CommonCriteria EAL4 garanciaszintre is.
d) Bizonyított szaktudással és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által nyilvántartásba vett tanúsítási referenciákkal rendelkezik az alábbi területeken:
da) aláírás létrehozó eszközök;
db) aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése;
dc) aláírás létrehozó és ellenőrző alkalmazások;
de) elektronikus archiválás szolgáltatás.
(7a) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szervező a szerencsejáték-szervezéssel összefüggő, az e törvény, a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelet, valamint az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet alapján rendelkezésére álló adatokat az adat keletkezésétől számított 6 évig köteles megőrizni és kérésre az állami adóhatóság részére - papír alapon, elektronikusan vagy adathordozó eszközön - hozzáférhetővé tenni.
(7b) A központi szerver tranzakciós szerverén a játékszervezői tevékenységből származó elektronikus tranzakciók alapján adatszolgáltatást nyújtani kizárólag abban az esetben lehet, ha az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. Ezen követelménynek való megfelelés érdekében a játékszervezői tevékenységből származó, elektronikus formában kibocsátott adatszolgáltatást és azok alapját jelentő tranzakciós adatokat az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni.
a) A központi szerver tranzakciós szervere az elektronikus dokumentumok digitális archiválását, elsősorban az elektronikus tranzakciók alapján készített jelentések megőrzését a megőrzési kötelezettség lejártáig (10 év) folyamatosan köteles biztosítani, úgy hogy az elektronikus dokumentumok megőrzése olyan módon történjen, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a módosítás, a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen. Az archiválás szabályaira a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet az irányadó.
b) A játékszervezői tevékenységből származó tranzakciók gyűjtésére, valamint a tranzakciós adatok és jelentések megőrzésére kizárólag olyan hardver-szoftver környezet használható, amelyről az aláíró eszközök és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt státuszú, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatbázisában nyilvántartott tanúsító szervezett által kiállított tanúsítvány igazolja, hogy megfelel a megőrzési köztelezettségben foglalt, zárt rendszer követelményeinek. A kijelölt státuszú tanúsító szervezet a tanúsítványt valamely - informatikai termékek és rendszerek technológiai biztonsági értékelési követelményeit tartalmazó - szabvány vagy nyilvános műszaki követelményrendszer előírásainak való megfelelés alapján állítja ki, de legalább CommonCriteria EAL4 garanciaszinttel ekvivalens szoftverbiztonságot ír elő.
c) A központi szerver tranzakciós szervere kizárólag olyan szervezeti és környezeti biztonsági szinten üzemeltethető, amely megfelel COBIT szerinti előírásoknak. A központi szervert működtető szervezet működési kialakításának meg kell felelnie a PSZÁF 1/2007 ajánlásában foglalt kritériumoknak.
(7b) Az (5a) bekezdés b) pontjához kapcsolódó jelentős önkorlátozó nyilatkozat tételével és annak hatósági nyilvántartásával kapcsolatban a sérülékeny személyt igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség nem terheli.
(7c) A felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 329/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti feltételt a szerencsejáték szervező a törvény 29/J. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet támogatásával is teljesítheti.
(8) A nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték-szervező köteles - az állami adóhatóság által rendszeresített és hitelesített bizonylaton - a 200 ezer forintot meghaladó nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervező és a játékos azonosító adatait, a nyerés és a nyeremény átvételének helyét és időpontját, a szerencsejáték-szervező által a nyereményből levont személyi jövedelemadó összegét, valamint pénznyerő automatából származó nyeremény esetén a pénznyerő automata gyártási számát és a mérésügyi szerv által adott azonosító számát.
(8) A nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték-szervező köteles a 2 millió forintot, illetve ennek megfelelő valutaösszeget meghaladó nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni. A valutaösszeg átváltása tekintetében a nyeremény kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervező és a játékos azonosító adatait, a nyerés és a nyeremény átvételének helyét és időpontját, a szerencsejáték-szervező által a nyereményből levont személyi jövedelemadó összegét, valamint pénznyerő automatából származó nyeremény esetén a pénznyerő automata gyártási számát és a mérésügyi szerv által adott azonosító számát. A nyereményigazolás az állami adóhatóság által rendszeresített és hitelesített bizonylaton, vagy az állami adóhatóság jóváhagyásával - amennyiben a szerencsejáték-szervező a játékos személyes adatai, valamint egyéb, személyhez fűződő jogai védelmét biztosítja - zárt számítástechnikai rendszeren keresztül is kiállítható. A szerencsejáték-szervező köteles valamennyi kérelmet a nyereményigazolás kiállításának általa választott módján egységesen teljesíteni.
(8) A nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték-szervező köteles a 2 millió forintot, illetve ennek megfelelő valutaösszeget meghaladó nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni. A valutaösszeg átváltása tekintetében a nyeremény kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervező és a játékos azonosító adatait, a nyerés és a nyeremény átvételének helyét és időpontját, a szerencsejáték-szervező által a nyereményből levont személyi jövedelemadó összegét. A nyereményigazolás az állami adóhatóság által rendszeresített és hitelesített bizonylaton, vagy az állami adóhatóság jóváhagyásával - amennyiben a szerencsejáték-szervező a játékos személyes adatai, valamint egyéb, személyhez fűződő jogai védelmét biztosítja - zárt számítástechnikai rendszeren keresztül is kiállítható. A szerencsejáték-szervező köteles valamennyi kérelmet a nyereményigazolás kiállításának általa választott módján egységesen teljesíteni.
(8) A nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték-szervező köteles a 2 millió forintot, illetve ennek megfelelő valutaösszeget meghaladó nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni. A valutaösszeg átváltása tekintetében a nyeremény kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervező és a játékos azonosító adatait, a nyerés és a nyeremény átvételének helyét és időpontját, a szerencsejáték-szervező által a nyereményből levont személyi jövedelemadó összegét. A nyereményigazolás az állami adóhatóság által rendszeresített és hitelesített bizonylaton, vagy az állami adóhatóság jóváhagyásával - amennyiben a szerencsejáték-szervező a játékos személyes adatai, valamint egyéb, személyiségi jogai védelmét biztosítja - zárt számítástechnikai rendszeren keresztül is kiállítható. A szerencsejáték-szervező köteles valamennyi kérelmet a nyereményigazolás kiállításának általa választott módján egységesen teljesíteni.
2. §
(1) Az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység - a lottó és a bingó játék kivételével - valamint az 1. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység liberalizált tevékenység.
(1) Az 1. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban meghatározott tevékenység, valamint az 1. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenység liberalizált tevékenység.
(1) Az 1. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban meghatározott tevékenység, valamint az 1. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenység liberalizált tevékenység. Az 1. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenység végzésének feltétele, hogy a tevékenységet folytató rendelkezzen a kamarai nyilvántartásba vételi igazolással.
(1) Az 1. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban meghatározott tevékenység, valamint az 1. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenység liberalizált tevékenység.
(1) Az 1. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban meghatározott tevékenység, valamint az 1. § (3) bekezdésének b) és d) pontjaiban meghatározott tevékenység liberalizált tevékenység.
(1) Liberalizált tevékenység az 1. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban, valamint az 1. § (3) bekezdésének b), d), e) és f) pontjaiban meghatározott tevékenység, továbbá az 1. § (3) bekezdésének g) pontjában meghatározott tevékenységek közül a hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett lóversenyfogadás és kártyajátékok nyújtása (a továbbiakban együtt: távszerencsejáték.).
(1) Liberalizált tevékenység az 1. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban, valamint az 1. § (3) bekezdésének b), d), e) és f) pontjaiban meghatározott tevékenység, továbbá az 1. § (3) bekezdésének g) pontjában meghatározott tevékenységek közül a hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett lóversenyfogadás és kártyajátékok nyújtása (továbbiakban együtt: távszerencsejáték).
(1) Liberalizált tevékenység az 1. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban, valamint az 1. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység, továbbá az 1. § (3) bekezdésének g) pontjában meghatározott tevékenységek közül a hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett lóversenyfogadás és kártyajátékok nyújtása (továbbiakban együtt: távszerencsejáték).
(1) Liberalizált tevékenység az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban, valamint az 1. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység.
(2) Szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához - az e törvényben meghatározott kivétellel - a Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: SZF) engedélye szükséges.
(2) Szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához - az e törvényben meghatározott kivétellel - az SZF engedélye szükséges.
(2) Szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához - az e törvényben meghatározott kivétellel - az állami adóhatóság engedélye szükséges.
(2) Szerencsejáték-szervező tevékenység folytatásához - az e törvényben meghatározott kivétellel - az állami adóhatóság engedélye szükséges. Az állami adóhatóság az engedélyesekről - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.
(2a) Távszerencsejáték szolgáltatás nyújtásához az állami adóhatóság engedélye szükséges. A távszerencsejáték szolgáltatásokra e törvény hatálya abban az esetben terjed ki, ha
a) a távszerencsejátékot Magyarország területén szervezik, vagy
b) a szolgáltatás igénybe vevője Magyarország területén vesz részt a távszerencsejátékban, vagy
c) a szolgáltatás Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, amikor a szolgáltatás magyarul hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák.
(2a) A távszerencsejáték és online kaszinójáték szolgáltatásokra e törvény hatálya abban az esetben terjed ki, ha
a) a szerencsejátékot Magyarország területén szervezik,
b) a szolgáltatás igénybe vevője Magyarország területén vesz részt a szerencsejátékban, vagy
c) a szolgáltatás Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, amikor a szolgáltatás magyarul hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák.
(3) Az SZF az engedélyt annak adja ki, aki a szerencsejáték biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik.
(3) Az állami adóhatóság az engedélyt annak adja ki, aki a szerencsejáték biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik.
(4) Nem adható meg az engedély, ha
a) a folytatni kívánt tevékenység sértené a jóérzést, a közbiztonságot, a közszemérmet, illetőleg gyermek vagy ifjúságpolitikai érdekeket,
b) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője büntetett előéletű vagy a kérelem benyújtását megelőző három éven belül közbizalom elleni (Btk. XVI. fejezet III. cím) gazdasági (Btk. XVII. fejezet) vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet) bűncselekmény, továbbá tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző két éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, a játék és pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése vagy tiltott szerencsejátékban való részvétel szabálysértését követte el,
b) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője és tagja büntetett előéletű vagy a kérelem benyújtását megelőző három éven belül közbizalom elleni (Btk. XVI. fejezet III. cím), gazdasági (Btk. XVII. fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet) bűncselekményt, továbbá tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző két éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, a játék és pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése vagy tiltott szerencsejáték szabálysértését követte el,
b) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője és tagja büntetett előéletű, vagy a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapított közélet tisztasága elleni (Btk. XV. fejezet VII. cím), nemzetközi közélet tisztasága elleni (Btk. XV. fejezet VIII. cím), közbizalom elleni (Btk. XVI. fejezet III. cím), gazdasági (Btk. XVII. fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, a játék és pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése vagy tiltott szerencsejáték szabálysértését követte el, illetőleg jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,
b) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam joga alapján büntetett előéletű, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, a játék és pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése vagy tiltott szerencsejáték szabálysértését követte el, illetőleg jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,
b) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye vagy lakóhelye szerinti állam joga alapján büntetett előéletű, illetőleg jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,
b) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam joga vagy a magyar jog alapján büntetett előéletű, a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapított közélet tisztasága elleni (Btk. XV. Fejezet VIII. cím), közbizalom elleni (Btk. XVI. Fejezet III. cím), gazdasági (Btk. XVII. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, a játék és pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése vagy tiltott szerencsejáték szabálysértését követte el, illetőleg jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,
b) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam joga vagy a magyar jog alapján büntetett előéletű, a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapított közélet tisztasága elleni (Btk. XV. Fejezet VIII. cím), közbizalom elleni (Btk. XVI. Fejezet III. cím), gazdasági (Btk. XVII. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, tiltott szerencsejáték szabálysértését követte el, illetőleg jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,
b) a kérelmező, illetve vezető tisztségviselője vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye vagy lakóhelye szerinti állam joga vagy a magyar jog alapján büntetett előéletű, a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapított
ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), közbizalom elleni (1978. évi IV. törvény XVI. Fejezet III. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet), vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, tiltott szerencsejáték szabálysértését,
bb) korrupciós [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet], közbizalom elleni (Btk. XXXIII. Fejezet), vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), a költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), a pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni, pénzügyi vagy kereskedelmi szabálysértést (a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény XXV. Fejezet), tiltott szerencsejáték szabálysértését
követte el, illetve jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,
c) a kérelmező a szerencsejáték szervező tevékenységével összefüggő adókötelezettségének a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem, hiányosan vagy késedelmesen tett eleget, illetőleg adóbevallási, bejelentési kötelezettségét elmulasztotta vagy késedelmesen teljesítette és vele szemben az adóhatóság joghátrányt (bírságok, önellenőrzési pótlék kivételével pótlékok) alkalmazott,
c) a kérelmező a szerencsejáték szervező tevékenységével összefüggő adókötelezettségének a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül nem, hiányosan vagy késedelmesen tett eleget, illetőleg adóbevallási, bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy késedelmesen teljesítette és vele szemben az adóhatóság bírságot alkalmazott,
d) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül engedély nélkül szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott,
d) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője és tagja a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, vagy a kérelmező vezető tisztségviselője, vagy tagja olyan gazdálkodó szervezetben volt vezető tisztségviselő, vagy tag, amely a vezető tisztségviselői vagy tagsági jogviszonyának fennállása alatt, a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, és a tiltott szerencsejáték szervező tevékenység folytatását jogerős közigazgatási vagy szabálysértési határozat, illetve bírósági ítélet állapította meg,
d) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam joga alapján tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, vagy a kérelmező vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja olyan gazdálkodó szervezetben volt vezető tisztségviselő, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tag, amely a vezető tisztségviselői vagy tagsági jogviszonyának fennállása alatt, a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, és a tiltott szerencsejáték szervező tevékenység folytatását jogerős közigazgatási vagy szabálysértési határozat, illetve bírósági ítélet állapította meg,
e) a kérelem, devizahatósági engedéllyel rendelkező játékkaszinó kivételével, devizában folytatható szerencsejáték szervezésére vonatkozik,
f) a kérelem ugyanabban a játékkaszinóban forintban és devizában történő játék engedélyezésére vonatkozik,
g) a kérelmezett tevékenység jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,
h) a kérelmező a jogszabályban meghatározott feltételeket nem vállalja,
i) a kérelmező a pénznyerő automata üzemeltetési tilalma alól kapott felmentésben foglaltaknak nem tett eleget, vagy a felmentést jogosulatlanul hasznosította.
(5) Nem folytatható külföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, valamint külföldi szerencsejátékhoz kapcsolódó reklám vagy propagandatevékenység.
(5) Az SZF az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével szemben az adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 1 millió forintot meghaladó adóbírságot, vagy 100 ezer forintot meghaladó mulasztási bírságot alkalmazott, vagy a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének 1 millió forintot meghaladó köztartozása, vagy a kérelem benyújtásakor adótartozása volt.
(5) Az SZF az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével és tagjával szemben az adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 1 millió forintot meghaladó adóbírságot, vagy 500 ezer forintot meghaladó mulasztási bírságot szabott ki, vagy a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének 1 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása volt.
(5) Az állami adóhatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével és tagjával szemben az adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 1 millió forintot meghaladó adóbírságot, vagy 500 ezer forintot meghaladó mulasztási bírságot szabott ki, vagy a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének 1 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása volt.
(5) Az állami adóhatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével és tagjával szemben az adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 2 millió forintot meghaladó adóbírságot vagy mulasztási bírságot szabott ki, vagy a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének vagy tagjának 2 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása volt.
(5) Az állami adóhatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjával szemben a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam adóhatósága a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 2 millió forintot meghaladó adóbírságot vagy mulasztási bírságot szabott ki, vagy a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjának a székhelye, vagy lakóhelye szerinti államban 2 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása volt.
(5) Az állami adóhatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjával szemben a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam adóhatósága a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 2 millió forintot meghaladó adóbírságot vagy mulasztási bírságot szabott ki, vagy ha a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjának a székhelye, vagy lakóhelye szerinti államban 2 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása van.
(6) Nem folytatható külföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, valamint külföldi szerencsejátékhoz kapcsolódó reklám vagy propagandatevékenység.
(6) A távközlési eszközök és rendszerek által történő szerencsejáték szervezési tevékenység engedélyezéséhez a (3)-(5) bekezdésekben foglalt feltételek teljesítésén túl a szervezőnek igazolnia kell, hogy
a) az adott tevékenység kockázati tényezőiről a játékosokat távközlési eszközökön és rendszereken keresztül megfelelően tájékoztatja,
b) a játékosok személyes adatai, valamint egyéb, személyhez fűződő jogai védelmét biztosítja,
c) a véletlen elemeket az elektronikus játékrendszerek auditálása alapján biztosítja.
(6) A hírközlő eszköz és rendszer által történő szerencsejáték szervezési tevékenység engedélyezéséhez a (3)-(5) bekezdésekben foglalt feltételek teljesítésén túl a szervezőnek igazolnia kell, hogy
a) az adott tevékenység kockázati tényezőiről a játékosokat hírközlő eszközön és rendszeren keresztül megfelelően tájékoztatja,
b) a játékosok személyes adatai, valamint egyéb, személyhez fűződő jogai védelmét biztosítja,
b) a játékosok személyes adatai, valamint egyéb, személyiségi jogai védelmét biztosítja,
c) a véletlen elemeket az elektronikus játékrendszerek auditálása alapján biztosítja.
(7) Nem folytatható külföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, valamint külföldi szerencsejátékhoz kapcsolódó reklám vagy propagandatevékenység.
(7) Nem folytatható külföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, valamint külföldi szerencsejátékhoz kapcsolódó reklám vagy propagandatevékenység. A reklámtilalom megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős.
(7) Nem folytatható belföldön vagy külföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az állami adóhatóság nem adott engedélyt.
(7) Nem folytatható belföldön, külföldön vagy nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az állami adóhatóság nem adott engedélyt.
(7a) Szerencsejátékot népszerűsítő reklám kizárólag a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésének és 21. §-ának megfelelően tehető közzé Magyarországon. A külön törvényben meghatározott hatóság az e rendelkezések megsértésével közzétett szerencsejáték tárgyú reklám (a továbbiakban: tiltott reklám) esetén a reklámozót, a reklámszolgáltatót, a reklám közzétevőjét és a reklámban szereplő személyt egyetemlegesen a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább 1 millió forint összegű bírsággal sújtja. Ha nem állapítható meg a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklámban szereplő személy, a külön törvényben meghatározott hatóság a bírságot a reklám közzétevőjével szemben állapítja meg.
(8) A szerencsejáték-szervező a (4) bekezdés b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, ennek érdekében azt a szervező évente igazolni köteles, az állami adóhatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni.
(8) A szerencsejáték-szervező a (4) bekezdés b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, ennek érdekében azt a szervező évente igazolni köteles, az állami adóhatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni. A személyi megfelelőség meghosszabbítására irányuló kérelmet a személyi megfelelőség érvényességéig kell benyújtani az állami adóhatósághoz, a határidőben benyújtott kérelem esetén annak jogerős elbírálásáig az állami adóhatóság vélelmezi a személyi megfelelőség fennállását.
(9) A nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejáték engedélyezésére, felügyeletére, valamint a szervezői tevékenység folytatására - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az e törvény sorsolásos játékra, illetve totalizatőri fogadásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. §
(1) Az 1. § (3) bekezdés a) pontjából a lottó és bingó játék szervezésére, továbbá az 1. § (3) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott tevékenységek (a továbbiakban: koncesszió-köteles tevékenység) folytatására az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet (Ptk. 685. § c) pont), vagy költségvetési intézményt alapíthat.
(1) A nem liberalizált szerencsejátékok szervezését
a) az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve központi költségvetési szerv végezheti, vagy
a) a 100%-ban állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervező) kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet végezheti, és/vagy
a) a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték-szervező tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervező), továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet végezheti,
b) e tevékenység gyakorlásának jogát az állam koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedheti.
(1) A távszerencsejáték-szervezés kivételével a nem liberalizált szerencsejátékok szervezését
a) a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték-szervező tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervező), továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet végezheti,
b) e tevékenység gyakorlásának jogát az állam koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedheti.
(1) A távszerencsejáték-szervezés és online kaszinójáték szervezés kivételével a nem liberalizált szerencsejátékok szervezését
a) a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték-szervező tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervező), továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet végezheti,
b) e tevékenység gyakorlásának jogát az állam koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedheti.
(1a) A távszerencsejáték szervezését
a) sportfogadás játéktípus esetén kizárólag a 100%-ban a magyar állam tulajdonában álló Szerencsejáték Zrt. végezheti,
b) kaszinójáték és kártyajáték játéktípus esetén a tevékenység gyakorlásának jogát a magyar állam kizárólag Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja részére engedheti át.
(1a) A távszerencsejáték szervezését
a) a lóversenyfogadás kivételével kizárólag a 100%-ban a magyar állam tulajdonában álló Szerencsejáték Zrt.,
b) lóversenyfogadás esetén kizárólag a 100%-ban a magyar állam tulajdonában álló Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft.
végezheti.
(1b) Online kaszinójáték szervezésére kizárólag a Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja jogosult, amely az online kaszinójáték szervezését a kaszinójáték szervezésére létrehozott koncessziós társaság útján végezheti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység gyakorlásának a jogát az állam - a lottó, bingó játék, a totó és a lóversenyfogadás kivételével - koncessziós szerződés alapján meghatározott időre másnak (a továbbiakban együtt: szerencsejáték szervező) engedheti át. Ennek során az államot a pénzügyminiszter képviseli.
(2) Az államot az (1) bekezdés a)-b) pontjai tekintetében a pénzügyminiszter képviseli.
(2) A pénzügyminiszter ellátja a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítását, valamint képviseli az államot az (1) bekezdés b) pontja tekintetében.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítását, valamint képviseli az államot az (1) bekezdés b) pontja tekintetében.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítását, valamint képviseli az államot az (1) bekezdés b) pontja és (1a) bekezdés b) pontja tekintetében.
(3) Az állam a lottó, a bingó játék, a totó valamint a lóversenyfogadás szervezésére kizárólagos állami részesedésű gazdálkodó szervezetet hoz létre. A lottó és totó tekintetében az államot a pénzügyminiszter képviseli. Lóversenyfogadás esetén a földművelésügyi miniszter, a bingó játék tekintetében a művelődési és közoktatási miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - képviseli az államot.
(3) Az állam a lottó, a bingó játék, a totó, valamint a lóversenyfogadás szervezésére kizárólagos állami részesedésű gazdálkodó szervezetet hoz létre. A lottó és totó tekintetében az államot a pénzügyminiszter képviseli. Lóversenyfogadás esetén a földművelésügyi miniszter, bingó játék tekintetében az Országos Testnevelési és Sporthivatal felügyeletét ellátó miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - képviseli az államot.
(3) A számsorsjáték és a totó szervezésére kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vagy központi költségvetési szerv (a továbbiakban: állami játékszervező) jogosult.
(3) A számsorsjáték és - a lóversenyfogadás kivételével - a fogadás szervezésére kizárólag 100%-ban állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vagy központi költségvetési szerv (a továbbiakban: állami játékszervező) jogosult.
(3) A számsorsjáték és - a lóversenyfogadás, valamint a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével - a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult.
(3) A számsorsjáték és - a lóversenyfogadás, a távszerencsejáték és a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével - a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult.
(4) Szerencsejáték szervezőnek minősül az is, aki az (1) bekezdés alá nem tartozó sorsolásos játék folytatására és pénznyerő automata üzemeltetésére engedéllyel rendelkezik.
4. §
(1) A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerint nyilvános pályázatot a pénzügyminiszter írja ki. Játékkaszinó, játékterem az 1. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység folytatásához, valamint a bingóterem működtetésére vonatkozó pályázat kiírásához az érintett helyi önkormányzat egyetértése szükséges.
(1) A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerint nyilvános pályázatot a pénzügyminiszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlésének egyetértése is szükséges.
(1) A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerint nyilvános pályázatot a miniszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlésének egyetértése is szükséges.
(1) A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázatot a miniszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához - országos pályázat kivételével - az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlésnek egyetértése is szükséges. Országos pályázattal elnyert koncessziós jog tekintetében az állami adóhatóság az engedélyt azokra a településekre adja ki, amelyek önkormányzatának képviselő-testülete - Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlése is - hozzájárult a tevékenység területén történő gyakorlásához.
(2) A pályázat eredményeit ugyanazokban az országos napilapokban közzé kell tenni, amelyekben a pályázati kiírás megjelenik.
(3) A pénzügyminiszter külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződést egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - meghosszabbíthatja.
(3) A miniszter külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződést egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - meghosszabbíthatja.
(4) A Ktv. 8. §-ában foglaltakon kívül a pályázati kiírásoknak tartalmazniuk kell,
a) a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásához szükséges gazdasági követelményeket, jogi, személyi, tárgyi feltételeket,
b) a szerencsejáték szervező tevékenységgel összefüggő azon tevékenységek felsorolását, amelyek a szerencsejáték szervező tevékenység mellett gyakorolhatók,
c) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét.
(5) A pályázati kiírásnak szükség esetén tartalmaznia kell a szerencsejáték szervező tevékenységre alapított gazdasági társaságra vonatkozó különös előírásokat (pl. a kibocsátott részvények, illetőleg üzletrészek korlátozott forgalomképességét).
(6) A koncessziós szerződést a miniszter a Ktv. 10/C. § (2) bekezdése alapján az e törvény szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megkötheti.
5. §
(1) A pénzügyminiszter a pályázat nyertesével kötheti meg a koncessziós szerződést.
(1) A miniszter a pályázat nyertesével kötheti meg a koncessziós szerződést.
(1) A Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázat kiírása esetén a miniszter a pályázat nyertesével kötheti meg a koncessziós szerződést.
(2) Koncessziós szerződés e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott határozott időtartamra köthető.
(3) Koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról, illetőleg az ellentételezésről a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.
6. §
(1) A koncesszió-köteles tevékenység folytatására a koncessziós szerződést aláírónak e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott olyan gazdasági társaságot kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek, illetőleg a szavazatok többségével rendelkezik és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaság az alapító okiratában érvényesíteni fogja.
(1) A koncesszióköteles tevékenység folytatására a koncessziós szerződést aláírónak e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott olyan gazdasági társaságot kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek, illetőleg a szavazatok többségével rendelkezik és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.
(2) A koncesszió-köteles tevékenység folytatására létrehozott a 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezet, vagy költségvetési intézmény, valamint az (1) bekezdésben meghatározott gazdasági társaság a szerencsejáték szervező tevékenységet csak az SZF engedélyével kezdheti meg és folytathatja.
(2) A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, így különösen a Pályázati Értékelő Bizottság létrehozását, összetételét és eljárását a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
(2) A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, így különösen a Pályázati Értékelő Bizottság létrehozását, összetételét és eljárását a miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) A koncessziós díjat a koncessziós szerződés aláírója vagy az (1) bekezdés szerinti koncessziós társaság, illetve a koncesszióba adó hozzájárulásával harmadik fél teljesíti. A koncessziós társaság a koncessziós díj 35. § (3) bekezdés szerinti levonására a koncessziós díjnak a koncessziós társaság, a koncessziós szerződés aláírója, illetve a harmadik fél általi teljesítése esetén is jogosult.
(3) A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásra - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Ha a megbízható szerencsejáték szervezővel megkötött koncessziós szerződést aláíró által az (1) bekezdés és a Ktv. 20. § (1) bekezdése szerint megalapított koncessziós társaság tagja olyan koncessziós társaság, amely koncesszió-köteles tevékenység folytatására jogosultként koncesszió-köteles tevékenységet folytat, a Ktv. 26. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetében a későbbi koncessziós szerződésben meghatározott időtartam lejártakor kell a végelszámolást lefolytatni.
(5) Az 1. § (3) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység tekintetében a megbízható szerencsejáték szervező által megalapított koncessziós társaságra a Ktv. 22. §-át nem kell alkalmazni.

A szerencsejáték szervezés állami felügyelete

7. §   Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezés állami törvényességi felügyeletét látja el, tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működésének, a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervezők joggyakorlásának elősegítése és a szerencsejáték-piac folyamatos felügyelete.
7. §   Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezés hatósági felügyeletét látja el, tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működésének, a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervezők joggyakorlásának elősegítése és a szerencsejáték-piac folyamatos felügyelete.
7. §   Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezés és e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek hatósági felügyeletét látja el, tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működésének, a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervezők joggyakorlásának elősegítése és a szerencsejáték-piac folyamatos felügyelete.
7. §
(1) A szerencsejáték szervezés állami törvényességi felügyeletét az SZF látja el.
(1) Az SZF a szerencsejáték-szervezés állami törvényességi felügyeletét látja el, tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működésének, a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervezők joggyakorlásának elősegítése és a szerencsejáték piac folyamatos felügyelete.
(2) Az SZF a pénzügyminiszter felügyelete alatt működik. Vezetőjét a pénzügyminiszter javaslatára a Kormány nevezi ki. Az SZF szervezeti és működési, valamint ellenőrzési szabályzatát a pénzügyminiszter hagyja jóvá.
(2) Az SZF a Kormány által kijelölt miniszter felügyelete alatt működik, vezetőjét a Kormány nevezi ki. A felügyeletet ellátó miniszter
a) javaslatot tesz a Kormánynak az SZF vezetőjének személyére vonatkozóan,
b) jóváhagyja az SZF szervezeti és működési, valamint ellenőrzési szabályzatát.
(2) Az SZF feladata a szerencsejáték-szervezésre vonatkozó kérelem alapján engedélyek kiadása, nyilvántartása, az engedélyben foglaltak és a törvény, valamint a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásának ellenőrzése.
(3) Az SZF országos hatáskörű államigazgatási szerv. Hatáskörébe tartozó ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény szerint jár el. Az SZF határozata ellen - a bírságot kiszabó határozat kivételével - államigazgatási eljárásban fellebbezésnek nincs helye.
(3) Az SZF a pénzügyminiszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek költségvetése a Pénzügyminisztérium fejezeten belül elkülönítetten szerepel.
(4) Az SZF feladata a szerencsejáték szervezésre vonatkozó kérelem alapján engedélyek kiadása, nyilvántartása, az engedélyben foglaltak és a törvény rendelkezései betartásának ellenőrzése.
(4) Az SZF feladata a szerencsejáték-szervezésre vonatkozó kérelem alapján engedélyek kiadása, nyilvántartása, az engedélyben foglaltak és a törvény rendelkezései betartásának ellenőrzése. Ennek keretében az SZF jogosult közterületen, illetve bármely, a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben ellenőrizni azt, hogy nem folyik-e ott az e törvény rendelkezéseibe ütköző tevékenység.
(4) Az SZF feladata a szerencsejáték-szervezésre vonatkozó kérelem alapján engedélyek kiadása, nyilvántartása, az engedélyben foglaltak és a törvény, valamint a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásának ellenőrzése. Ennek keretében az SZF jogosult közterületen, illetve bármely, a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben ellenőrizni azt, hogy nem folyik-e ott az e törvény, illetve a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezéseibe ütköző tevékenység.
(4) Az SZF élén elnök áll, akinek munkáját 2 elnökhelyettes segíti.
(5) Az SZF az egyes játékok lebonyolításával kapcsolatban általános játékfeltételeket, az ellenőrzéssel kapcsolatban részletes szabályokat állapít meg.
(5) Az elnök és a két elnökhelyettes kinevezési és felmentési jogát a pénzügyminiszter gyakorolja. Az elnökhelyettesek kinevezésére az elnök javaslatot tehet.
(6) Az SZF a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését.
(6) A pénzügyminiszter SZF feletti felügyeleti jogköre a következőkre terjed ki:
a) kinevezi és felmenti az SZF elnökét, felette munkáltatói jogokat gyakorol,
b) kinevezi és felmenti az elnökhelyetteseket,
c) jóváhagyja az SZF szervezeti és működési, valamint ellenőrzési szabályzatát,
d) az SZF elnökének negyedévenként elkészített beszámolója alapján értékeli az SZF tevékenységét, ellenőrizheti az SZF rendeltetésszerű működését,
e) előzetesen jóváhagyja az SZF éves költségvetésének tervezetét.
(7) Az SZF a kérelem elbírálásáról a kérelemnek az SZF-hez történt beérkezésétől számított 90 napon belül intézkedik.
7/A. §
(1) Az SZF a hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárása során - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi és méltányossági eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. Az SZF hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárásaiban a Ket. 160-163. §-aiban foglalt elektronikus ügyintézés nem gyakorolható, a szakhatósági állásfoglalások beszerzése és a hatóságoktól adatigazolás megkérése esetén azonban az SZF alkalmazza az elektronikus ügyintézést.
(1) Az SZF a hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárása során - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi és méltányossági eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye.
(1) Az állami adóhatóság a hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárása során - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi és méltányossági eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. A bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló törvény szabályai az irányadóak azzal, hogy fizetési halasztásnak, részletfizetés engedélyezésének, valamint méltányosság alapján mérséklésnek, illetve elengedésnek nincs helye. A szerencsejátékkal kapcsolatos hatósági eljárásban a Ket. 160-163. §-aiban foglalt elektronikus ügyintézést nem kell alkalmazni.
(1) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi és méltányossági eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. A bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló törvény szabályai az irányadóak azzal, hogy fizetési halasztásnak, részletfizetés engedélyezésének, valamint méltányosság alapján mérséklésnek, illetve elengedésnek nincs helye. A szerencsejátékkal kapcsolatos hatósági eljárásban a Ket. 160-163. §-aiban foglalt elektronikus ügyintézést nem kell alkalmazni.
(1) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. A bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló törvény szabályai az irányadóak azzal, hogy fizetési halasztásnak, részletfizetés engedélyezésének, valamint méltányosság alapján mérséklésnek, illetve elengedésnek nincs helye. A szerencsejátékkal kapcsolatos hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal.
(1) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. Szerencsejáték ügyben az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal.
(2) Az SZF határozatai ellen - a bírságot kiszabó határozat kivételével - fellebbezésnek helye nincs. A bírságot kiszabó határozat ellen irányuló fellebbezéseket az SZF közvetlen felettes szerve bírálja el.
(2) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben hozott határozatai ellen - a bírságot kiszabó határozat kivételével - fellebbezésnek nincs helye. A bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést az állami adóhatóság vezetője bírálja el. A szerencsejáték ügyben hozott határozat (végzés) ellen - a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével - benyújtott keresetlevélnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
(2) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben hozott határozatai ellen - a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével - fellebbezésnek nincs helye. A bírságot kiszabó határozat (végzés) elleni fellebbezést az állami adóhatóság vezetője bírálja el. A szerencsejáték ügyben hozott határozat (végzés) ellen - a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével - benyújtott keresetlevélnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
(2) Az állami adóhatóság szerencsejátékügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata-üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásban hozott határozatai ellen - a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével - fellebbezésnek nincs helye. A bírságot kiszabó határozat (végzés) elleni fellebbezést az állami adóhatóság vezetője bírálja el. Az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozat (végzés) ellen - a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével - benyújtott keresetlevélnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
(2) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata-üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásban hozott határozatai ellen fellebbezésnek nincs helye. Az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozat (végzés) ellen - a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével - benyújtott keresetlevélnek, illetve kérelemnek, az e törvényben foglalt kivételekkel, a végrehajtásra halasztó hatálya van.
(2) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata-üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásban hozott határozatai ellen fellebbezésnek nincs helye. Az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozat (végzés) ellen - a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével - benyújtott keresetlevélnek, illetve kérelemnek, az e törvényben foglalt kivételekkel, a végrehajtásra halasztó hatálya van.
Az állami adóhatóság az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozatot (végzést) jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja, ha

a) a közbiztonság vagy a közrend fenntartása érdekében, illetve a közszemérem, valamint játékosvédelmi, gyermek- vagy ifjúságpolitikai érdek védelmében szükséges,
b) a döntéssel érintett tevékenység vagy mulasztás folytatása más közösségi érdek sérelmével járna,
c) a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, valamint ilyen kár bekövetkeztének elhárítása vagy következményeinek enyhítése érdekében.
Az állami adóhatóság jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja különösen az engedély felfüggesztését vagy a tevékenységtől történő eltiltást megállapító határozatot, ha a szerencsejáték-szervező nem teljesíti a játékadó bevallásával vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.
(2) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata-üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásban hozott határozatai ellen fellebbezésnek nincs helye. Az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozat (végzés) ellen - a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével - benyújtott keresetlevélnek, illetve kérelemnek, az e törvényben foglalt kivételekkel, a végrehajtásra halasztó hatálya van.
Az állami adóhatóság az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozatot (végzést) jogorvoslatra, valamint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja, ha

a) a közbiztonság vagy a közrend fenntartása érdekében, illetve a közszemérem, valamint játékosvédelmi, gyermek- vagy ifjúságpolitikai érdek védelmében szükséges,
b) a döntéssel érintett tevékenység vagy mulasztás folytatása más közösségi érdek sérelmével járna,
c) a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, valamint ilyen kár bekövetkeztének elhárítása vagy következményeinek enyhítése érdekében.
Az állami adóhatóság jogorvoslatra, valamint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja különösen az engedély felfüggesztését vagy a tevékenységtől történő eltiltást megállapító határozatot, ha a szerencsejáték-szervező nem teljesíti a játékadó bevallásával vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.
(3) Az SZF a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított 15 napon belül az SZF intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról.
(3) Az állami adóhatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított 15 napon belül az állami adóhatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról.
(3) Az állami adóhatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított 10 munkanapon belül az állami adóhatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról.
(3) Az állami adóhatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül az állami adóhatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról.
(4) Az SZF a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról a kérelemnek az SZF-hez történt beérkezésétől számított 60 napon belül dönt. E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata előtt 100 nappal benyújtható.
(4) Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról a kérelemnek az állami adóhatósághoz történt beérkezésétől számított 60 napon belül dönt. E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata előtt 100 nappal benyújtható.
(4) Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról 45 munkanapon, játékautomata nyilvántartásba vételéről pedig 10 munkanapon belül dönt. E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata előtt 100 nappal benyújtható.
(4) Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról két hónapon, játékautomata nyilvántartásba vételéről pedig tizenöt napon belül dönt. E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata előtt 100 nappal benyújtható.
(4) Az állami adóhatóság a távszerencsejáték engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról három hónapon, egyéb szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról két hónapon, játékautomata nyilvántartásba vételéről pedig tizenöt napon belül dönt. E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata előtt 100 nappal benyújtható.
(4) Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról két hónapon, játékautomata nyilvántartásba vételéről pedig tizenöt napon belül dönt. E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata előtt 100 nappal benyújtható.
(5) Az SZF az ügyfél külön kérelmére a játékterem és a pénznyerő automata engedélyezését soron kívüli eljárásban, a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül bírálja el. A soron kívüli eljárás megindítására irányuló kérelmet az ügyfél postai úton vagy az SZF székhelyén működtetett Központi Ügyfélszolgálati Irodán terjesztheti elő. Ha a soron kívüli eljárás keretében hiánypótlásra kerül sor, az SZF a hiánypótlás beérkezésétől számított 3 munkanapon belül dönt.
(5) Az állami adóhatóság az ügyfél külön kérelmére a játékterem és a pénznyerő automata engedélyezését soron kívüli eljárásban, a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül bírálja el. A soron kívüli eljárás megindítására irányuló kérelmet az ügyfél postai úton vagy az állami adóhatóságnál terjesztheti elő. Ha a soron kívüli eljárás keretében hiánypótlásra kerül sor, az állami adóhatóság a hiánypótlás beérkezésétől számított 3 munkanapon belül dönt.
(6) Az SZF a 7. § (1)-(2) bekezdéseiben megjelölt feladatok ellátása érdekében jogosult a szerencsejáték-szervező vezető tisztségviselőjének, tagjának, a szerencsejáték-szervezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél személyes adatainak kezelésére és feldolgozására. Az SZF az eljárásban olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek a feladatai ellátása céljából elengedhetetlenek, így az érintett természetes személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, állampolgárságát, bejelentett lakóhelyének, illetve azon tartózkodási helyének adatait, ahol 3 hónapnál tovább tartózkodik. Az SZF a személyes adatokat az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.
(6) Az állami adóhatóság a 7. §-ban megjelölt feladatok ellátása érdekében jogosult a szerencsejáték-szervező vezető tisztségviselőjének, tagjának, a szerencsejáték-szervezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél személyes adatainak kezelésére és feldolgozására. Az állami adóhatóság az eljárásban olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek a feladatai ellátása céljából elengedhetetlenek, így az érintett természetes személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, állampolgárságát, bejelentett lakóhelyének, illetve azon tartózkodási helyének adatait, ahol 3 hónapnál tovább tartózkodik. Az állami adóhatóság a személyes adatokat az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.
(6) Az állami adóhatóság a 7. §-ban megjelölt feladatok ellátása érdekében a következők szerint jogosult a szerencsejáték-szervező vezető tisztségviselőjének, tagjának, a szerencsejáték-szervezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél személyes adatainak kezelésére és feldolgozására: az állami adóhatóság az eljárásban olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek a feladatai ellátása céljából elengedhetetlenek, így az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, bejelentett lakóhelyének, illetve azon tartózkodási helyének adatait, ahol 3 hónapnál tovább tartózkodik. Az állami adóhatóság a személyes adatokat az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.
(7) A szerencsejáték szervező tevékenység folytatásának engedélyezése, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező, illetve vezető tisztségviselője és tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn vele szemben vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az állami adóhatóság részére - annak az engedély megadása, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során az állami adóhatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(8) Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szerencsejáték szervezővel, a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok. Az állami adóhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szerencsejáték szervezővel, a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok.
(9) A (7) és (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állami adóhatóság
a) az engedélyezési eljárás során az eljárás jogerős befejezéséig,
b) a személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárás során az eljárás jogerős befejezéséig, vagy
c) a tevékenység hatósági ellenőrzés során a hatósági ellenőrzés időtartamára, de legfeljebb a jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
8. §
(1) Az SZF alkalmazottai sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban nem vehetnek részt.
(1) Az állami adóhatóság vezetője és helyettesei, valamint szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban nem vehetnek részt.
(2) Az SZF szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathat.
(2) Az állami adóhatóság szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathat.
(3) Az SZF vezetője, valamint a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott alkalmazottai szerencsejáték szervezőnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, vezető tisztségviselők, valamint felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek.
(3) Az állami adóhatóság vezetője és helyettesei, valamint az állami adóhatóság szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai szerencsejáték-szervezőnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, vezető tisztségviselők, valamint felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek.
(4) A (3) bekezdésben felsoroltak nem vehetnek részt olyan ügy elbírálásában, amelyben ők vagy közeli hozzátartozójuk (Ptk. 685. § b) pont) érdekelve van.
(4) A (3) bekezdésben felsoroltak nem vehetnek részt olyan ügy elbírálásában, amelyben ők vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójuk érdekelve van.
(5) A (3) bekezdésben felsoroltak munkaviszonyának az SZF-nél történő megszűnését követő 2 évig szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathatnak.
(5) A (3) bekezdésben felsoroltak munkaviszonyának az állami adóhatóságnál történő megszűnését követő 2 évig szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathatnak.
9. §
(1) Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhető. A szerencsejáték szervezőnek biztosítania kell a szerencsejátékkal összefüggő valamennyi tudnivaló (a szerencsejáték lebonyolításának módja, a nyerési esélyek, a nyeremények felosztásának módja, feltételei stb.) játékosok számára való nyilvánosságát.
(1) Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhető. A szerencsejáték-szervezőnek biztosítania kell a szerencsejátékkal összefüggő valamennyi tudnivaló (különösen a szerencsejáték lebonyolításának módja, a nyerési esélyek, a nyeremények felosztásának módja, feltételei, át nem vett nyeremények kezelése) játékosok számára való nyilvánosságát. A szerencsejáték-szervezőnek fel kell hívnia a figyelmet a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyére. A szerencsejáték-szervező az értékesítőhelyen köteles ilyen tartalmú tájékoztató hirdetmények elhelyezésére.
(2) Az engedély kizárólag az abban foglalt, illetőleg az engedélyben meghatározott tagokból álló szerencsejáték szervezőre az ott meghatározott időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és jóváhagyott játéktervre, a játékkaszinó, játékterem és bingó játék esetén az engedélyben meghatározott épületre, vagy helyiségre vonatkozik. Az engedély másra át nem ruházható. A játéktervtől csak az SZF engedélyével lehet eltérni. Az eltérés a játékosok érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett jogait nem sértheti.
(2) Az engedély kizárólag az abban foglalt, illetőleg az engedélyben meghatározott tagokból álló szerencsejáték szervezőre az ott meghatározott időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és jóváhagyott játéktervre, a játékkaszinó, játékterem és bingó játék esetén az engedélyben meghatározott épületre, vagy helyiségre vonatkozik. Az engedély másra át nem ruházható. A játéktervtől csak az állami adóhatóság engedélyével lehet eltérni. Az eltérés a játékosok érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett jogait nem sértheti.
(2) Az engedély kizárólag az abban foglalt, illetőleg az engedélyben meghatározott tagokból álló szerencsejáték szervezőre, az ott meghatározott időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és jóváhagyott játéktervre, a játékkaszinó, játékterem, kártyaterem és bingójáték esetén - a 27. § (3) bekezdés figyelembevételével - az engedélyben meghatározott épületre, vagy helyiségre vonatkozik. Az engedély másra át nem ruházható. A játéktervtől csak az állami adóhatóság engedélyével lehet eltérni. Az eltérés a játékosok érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett jogait nem sértheti.
(2) Az engedély kizárólag az abban foglalt, illetőleg az engedélyben meghatározott tagokból álló szerencsejáték szervezőre, az ott meghatározott időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és jóváhagyott játéktervre, a játékkaszinó, kártyaterem és bingójáték esetén - a 27. § (3) bekezdés figyelembevételével - az engedélyben meghatározott épületre, vagy helyiségre vonatkozik. Az engedély másra át nem ruházható. A játéktervtől csak az állami adóhatóság engedélyével lehet eltérni. Az eltérés a játékosok érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett jogait nem sértheti.
(3) A szerencsejáték szervező tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény vagy körülmény változásáról az SZF-et harminc napon belül köteles értesíteni.
(3) A szerencsejáték szervező tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény vagy körülmény változásáról az állami adóhatóságot harminc napon belül köteles értesíteni.
10. §
(1) Az SZF az engedélyben a szerencsejátékból származó nyeremények fedezetének biztosítása céljából - a 16. §-ban meghatározott sorsolásos játékok, a 17. §-ban meghatározott ajándéksorsolás, valamint a játékkaszinók és a folyamatosan lebonyolításra kerülő sorsolásos játékok és fogadás kivételével - pénzintézetnél pénz vagy értékpapír formájában elhelyezett biztosítékot, illetve bankgaranciát (a továbbiakban együtt: biztosítékot) írhat elő. A biztosíték letételének vagy a (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása az engedély visszavonásával jár.
(1) Az SZF az engedélyben a szerencsejátékból származó nyeremények fedezetének biztosítása céljából hitelintézetnél vagy befektetési szolgáltatónál pénz vagy magyar állampapír formájában biztosítékot, illetve bankgaranciát (a továbbiakban együtt: biztosítékot) írhat elő. A biztosíték letételének vagy a (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása az engedély visszavonásával jár.
(1) Az állami adóhatóság az engedélyben a szerencsejátékból származó nyeremények fedezetének biztosítása céljából hitelintézetnél vagy befektetési szolgáltatónál pénz vagy magyar állampapír formájában biztosítékot, illetve bankgaranciát (a továbbiakban együtt: biztosítékot) írhat elő. A biztosíték letételének vagy a (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása az engedély visszavonásával jár.
(1) Az állami adóhatóság a szerencsejátékból származó nyeremények, játékosokat megillető egyéb kifizetések, illetve szerencsejáték ügyben kiszabott bírság fedezetének biztosítása céljából biztosítékot írhat elő. A biztosíték letételének, vagy a (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása az engedély visszavonásával jár.
(2) A biztosíték igénybevétele esetén a szerencsejáték szervező köteles annak pótlásáról 8 napon belül gondoskodni.
(3) A biztosíték formáját és értékét - e törvény különös rendelkezései figyelembevételével - az SZF állapítja meg, különösen a játék jellegére, lebonyolítására, biztonsági előírásaira, valamint a tétek nagyságára tekintettel. A biztosíték felett rendelkezni csak az SZF engedélyével lehet. A biztosíték hozadéka a szerencsejáték szervezőt illeti meg.
(3) A biztosíték formáját és értékét - e törvény különös rendelkezései figyelembevételével - az állami adóhatóság állapítja meg, különösen a játék jellegére, lebonyolítására, biztonsági előírásaira, valamint a tétek nagyságára tekintettel. A biztosíték felett rendelkezni csak az állami adóhatóság engedélyével lehet. A biztosíték hozadéka a szerencsejáték szervezőt illeti meg.
(4) Az engedélyben foglalt időtartam lejárta, az engedélyezett szerencsejáték lebonyolítása, valamint az engedély visszavonása esetén a biztosíték a szerencsejáték szervezőnek visszajár.
11. §
(1) A szerencsejáték szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ennek mértékét a törvény melléklete tartalmazza.
(1) A szerencsejáték szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, az SZF által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.
(1) A szerencsejáték szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.
(1) A szerencsejáték szervezésének engedélyezéséért és az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.
(1a) Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése esetén a központi szerver működtetője részére a játékszervező szolgáltatási díjat fizet.
(1a) Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése esetén a központi szerver működtetője részére a szerencsejáték-szervező szolgáltatási díjat fizet.
(2) A játékost megillető, de át nem vett nyeremények - az e törvényben meghatározott kivétellel - a Szerencsejáték Alapot illetik meg.
(2) A játékost megillető, de át nem vett nyeremények az Országos Játék Alapot illetik meg. A szervező köteles a nyeremény átvételére nyitva álló határidő lejáratát követő 90 nap elteltével, 15 napon belül az át nem vett pénznyeremények összegét az Országos Játék Alapba befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén az Országos Játék Alapkezelő döntése alapján a szervező a nyereménytárgy értékét köteles befizetni, vagy a nyereménytárgyat köteles átadni. Az Országos Játék Alap Kezelője az át nem vett tárgynyeremények átadásától eltekinthet, amennyiben azok együttes értéke a 10 000 Ft értéket nem haladja meg.
(2) A játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szervező köteles játékadó címén bevallani, és a nyeremény átvételére nyitva álló határidő lejártát követő 30 nap eltelte utáni hónap 20. napjáig a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén a szervező a nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be.
(2) Az SZF díjbevételéből kell fedezni a koncessziós pályázatok kiírásának és elbírálásának költségeit is.
(2) A szerencsejáték-szervező tevékenységre jogosító engedély iránti, a játékterv felülvizsgálatára, továbbá a játékterv módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg - külön felhívás nélkül - kell az igazgatási-szolgáltatási díjat készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással megfizetni.
(3) Azokban az esetekben, amelyekben a jogszabály vagy az engedély alapján az át nem vett nyereményeket a szerencsejáték lebonyolítása során a szervező nyeremények céljára köteles felhasználni, a játék megszűnésekor meglévő, át nem vett nyereményekre kell a (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni.
(3) A játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szervező köteles játékadó címén bevallani, és a nyeremény átvételére nyitva álló határidő lejártát követő 30 nap eltelte utáni hónap 20. napjáig a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén a szervező a nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be.
(3) A szerencsejátékot és ajándéksorsolást szervező működésének felügyeleti ellenőrzéséért folyamatos sorsolásos játék és totalizatőri rendszerű fogadás, bukmékeri rendszerű fogadás, pénznyerő automata üzemeltetése, játékkaszinó üzemeltetése esetén negyedévenként a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig, nem folyamatos sorsolásos játék és nem folyamatos fogadás, valamint ajándéksorsolás esetén pedig a sorsolást, illetve a fogadás alapjául szolgáló eseményt megelőző 10 napon belül kell a díjat megfizetni.
(3) A szerencsejátékot és ajándéksorsolást szervező működésének felügyeleti ellenőrzéséért folyamatos sorsolásos játék és totalizatőri rendszerű fogadás, bukmékeri rendszerű fogadás, pénznyerő automata üzemeltetése, helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetése, nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése, központi szerver üzemeltetése, játékkaszinó üzemeltetése esetén negyedévenként a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig, nem folyamatos sorsolásos játék és nem folyamatos fogadás, valamint ajándéksorsolás esetén pedig a sorsolást, illetve a fogadás alapjául szolgáló eseményt megelőző 10 napon belül kell a díjat megfizetni.
(3) A szerencsejátékot és ajándéksorsolást szervező működésének felügyeleti ellenőrzéséért folyamatos sorsolásos játék és totalizatőri rendszerű fogadás, bukmékeri rendszerű fogadás, játékkaszinó üzemeltetése esetén negyedévenként a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig, nem folyamatos sorsolásos játék és nem folyamatos fogadás, valamint ajándéksorsolás esetén pedig a sorsolást, illetve a fogadás alapjául szolgáló eseményt megelőző 10 napon belül kell a díjat megfizetni.
(4) Azokban az esetekben, amelyekben a jogszabály vagy az engedély alapján az át nem vett nyereményeket a szerencsejáték lebonyolítása során a szervező nyeremények céljára köteles felhasználni, a játék megszűnésekor meglévő, át nem vett nyereményekre kell a (3) bekezdésben foglaltakat alkalmazni.
(4) A szerencsejáték szervezésére kiírt koncessziós pályázaton való részvételért fizetendő díjat a koncessziós pályázat benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj és a (3) bekezdésben foglaltak közül a nem folyamatos sorsolásos játék, illetve a nem folyamatos fogadás esetén fizetendő felügyeleti ellenőrzési díjfizetési kötelezettség - erre irányuló felhívás ellenére történő - elmulasztása esetén az SZF az eljárást megszünteti.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj és a (3) bekezdésben foglaltak közül a nem folyamatos sorsolásos játék, illetve a nem folyamatos fogadás esetén fizetendő felügyeleti ellenőrzési díjfizetési kötelezettség - erre irányuló felhívás ellenére történő - elmulasztása esetén az állami adóhatóság az eljárást megszünteti.
(6) A szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak körét és mértékét, megfizetésének rendjével kapcsolatos szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott pénzügyminiszteri rendelet állapítja meg.
(6) A szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak körét és mértékét, megfizetésének rendjével kapcsolatos szabályokat az e törvény végrehajtására a miniszter által kiadott rendelet állapítja meg.
(7) Az SZF díjbevételéből kell fedezni a koncessziós pályázatok kiírásának és elbírálásának költségeit is.
(7) Az állami adóhatóság díjbevételéből kell fedezni a koncessziós pályázatok kiírásának és elbírálásának költségeit is.
(7a) A nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére a jóváhagyott játéktervben meghatározottak szerint, a sorsolás, illetve a fogadási esemény napját követő 90 napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség. A szervező a nyeremény igénylését követően a nyeremény átadása érdekében haladéktalanul köteles a szükséges intézkedéseket megtenni és a nyeremény átadását a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül biztosítani.
(7b) Ha a szervező az át nem vett nyeremények újbóli felhasználását sorsolás formájában biztosítja a nyeremények céljára, a (7a) bekezdés szerinti, a nyeremény igénylésére vonatkozó jogvesztő határidő időtartama 40 nap.
(8) A játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szervező köteles a nyeremény átvételére nyitva álló határidő lejártát követő hónap 20. napjáig játékadó címén bevallani és a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén a szervező a nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be.
(8) A játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szervező köteles a nyeremény igénylésére nyitva álló határidő lejárta utáni 30 nap elteltét követő hónap 20. napjáig játékadó címén bevallani és a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén a szervező a nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be.
(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kisorsolt, de át nem vett nyeremények újbóli felhasználását jogszabály meghatározott határidőn belül lehetővé teszi. Ebben az esetben a (8) bekezdés szerinti adókötelezettségeket a felhasználásra nyitva álló határidőt követő, de legkésőbb a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni.
(10) A játékosok részére meghirdetett, de a (8)-(9) bekezdésekben foglaltaktól eltérő, bármely okból részükre át nem adott, vagy nyeremények céljára fel nem használt nyeremények értékét vagy összegét a nyereményalap felhasználására vonatkozó határidő lejártát, illetve a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig a szervezőnek játékadó címén be kell vallania és be kell fizetnie.
(10) A játékosok részére meghirdetett, de a (7a)-(9) bekezdésekben foglaltaktól eltérő, bármely okból részükre át nem adott, vagy nyeremények céljára fel nem használt nyeremények értékét vagy összegét a nyereményalap felhasználására vonatkozó határidő lejártát, illetve a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig a szervezőnek játékadó címén be kell vallania és be kell fizetnie.
(10a) Az állami adóhatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett, a 28/A. § (7) bekezdése szerinti totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére rendelkezésre álló határidőt a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek során a (7a) bekezdésben foglaltaktól eltérő, de minimum 60 napos jogvesztő határidő engedélyezhető. Ha a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére rendelkezésre álló határidőt minden résztvevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, az állami adóhatóság az engedélyt a (7a) bekezdés alkalmazásával adja ki.
(11) Az állami adóhatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett szerencsejáték esetén az át nem vett nyeremények felhasználását a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek során a (7b)-(10) bekezdésben foglaltaktól eltérő játékszabályok is engedélyezhetők. Ha az át nem vett nyeremények felhasználását minden részt vevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, az állami adóhatóság az engedélyt a (7b)-(10) bekezdés alkalmazásával adja ki.
12. §
(1) Az SZF a szerencsejáték szervezőt, illetve az ilyen tevékenységet folytató szervezet vezetőjét vagy vezető tisztségviselőjét a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint bírság megfizetésére kötelezheti.
(1) Az SZF a szerencsejáték-szervezőt, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezetet vagy személyt, valamint a szervezetek vezetőjét vagy vezető tisztségviselőjét a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak szerinti bírság megfizetésére kötelezi.
(1) Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezetet vagy személyt, valamint a szervezetek vezetőjét vagy vezető tisztségviselőjét a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak szerinti bírság megfizetésére kötelezi.
(2) A bírság összege a 6. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt szabályok megszegése esetén
a) a fogadást szervezővel szemben 200 ezer Ft-tól 2 millió Ft-ig,
b) a játékkaszinó üzemeltetőjével szemben 1 millió Ft-tól 4 millió Ft-ig
terjedhet.
(2) A bírság összege a 6. § (1) bekezdésében foglalt szabályok megszegése esetén
a) a fogadást szervezővel szemben 200 ezer forinttól 4 millió forintig,
b) a játékkaszinó üzemeltetőjével szemben 1 millió forinttól 10 millió forintig
terjedhet.
(3) A bírság
a) 20 ezer Ft-tól 50 ezer Ft-ig terjedhet a 16. § (2) bekezdésébe, a 17. § (1)-(2) bekezdésébe, a 18. § (1) bekezdésébe, és a 23. § (2) bekezdésébe,
b) 20 ezer Ft-tól 100 ezer Ft-ig terjedhet a 9. § (3) bekezdésébe, a 11. § (2) bekezdésébe, a 17. § (3)-(4) bekezdésébe, a 26. § (4), (5) és (7) bekezdésébe, a 29. § (7) bekezdésébe és a 36. § (3) bekezdésébe,
c) 20 ezer Ft-tól 250 ezer Ft-ig terjedhet a 26. § (12) bekezdésébe és a 27. § (9) bekezdésébe,
d) 20 ezer Ft-tól 500 ezer Ft-ig terjedhet a 9. § (1) bekezdésébe, a 19. § (1) bekezdésébe és a 28. § (2) bekezdésébe,
e) 100 ezer Ft-tól 1 millió Ft-ig terjedhet a 9. § (2) bekezdésébe, a 13. § (1) bekezdés f) pontjába, a 18. § (1), (2) bekezdésébe, a 28. § (1) bekezdésébe és a 30. § (4) bekezdésébe,
f) 200 ezer Ft-tól 2 millió Ft-ig terjedhet a 2. § (5) bekezdésébe, a 26. § (6) bekezdésébe és a 31. § (3) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.
(3) A bírság
a) 20 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedhet a 16. § (2) bekezdésébe, a 17. § (1)-(2) bekezdéseibe, a 18. § (1) bekezdésébe és - az ajándéksorsolást szervezővel szemben - a 23. §-ba,
b) 20 ezer forinttól 100 ezer forintig terjedhet a 9. § (3) bekezdésébe, a 11. § (2) bekezdésébe, a 17. § (3)-(4) bekezdéseibe, a 26. § (2) és (7) bekezdéseibe, a 29. § (7) bekezdésébe és a 36. § (3) bekezdésébe,
b) 20 ezer forinttól 100 ezer forintig terjedhet a 9. § (3) bekezdésébe, a 11. § (3) bekezdésébe, a 17. § (3)-(4) bekezdéseibe, a 26. § (2) és (7) bekezdéseibe, a 29. § (7) bekezdésébe és a 36. § (3) bekezdésébe,
c) 20 ezer forinttól 250 ezer forintig terjedhet a 26. § (12) bekezdésébe és a 27. § (8) bekezdésébe,
c) 20 ezer forinttól 250 ezer forintig terjedhet a 26. § (12) bekezdésébe és a 27. § (9) bekezdésébe,
d) 20 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet a 9. § (1) bekezdésébe, a 19. § (1) bekezdésébe és a 28. § (2) bekezdésébe,
d) 20 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet a 9. § (1) bekezdésébe, a 19. § (1) bekezdésébe és a 28. § (2) bekezdésébe, valamint a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezéseibe,
e) 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (1) bekezdésébe, a 13. § (1) bekezdés f) pontjába, a 18. § (2) bekezdésébe, a 28. § (1) bekezdésébe és a 30. § (4) bekezdésébe,
f) 200 ezer forinttól 4 millió forintig terjedhet a 2. § (2) és (5) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe, a 30. § (3) bekezdésébe és a 39. §-ba
f) 200 ezer forinttól 4 millió forintig terjedhet a 2. § (2) és (6) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe, a 30. § (3) bekezdésébe és a 39. §-ba
f) 200 ezer forinttól 4 millió forintig terjedhet a 2. § (2) és (7) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe, a 30. § (3) bekezdésébe és a 39. §-ba
ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.
(3) A bírság
a) 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet a 9. § (3) bekezdésébe, a 16. § (2) bekezdésébe, a 17. § (1)-(2) bekezdéseibe, a 18. § (1) bekezdésébe, az ajándéksorsolást szervezővel szemben a 23. §-ba és a 36. § (3) bekezdésébe,
a) 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet az 1. § (8) bekezdésébe, 9. § (3) bekezdésébe, a 11. § (3) bekezdésébe, a 16. § (2) bekezdésébe, a 17. § (1) bekezdésébe, a 18. § (1) bekezdésébe, az ajándéksorsolást szervezővel szemben a 23. §-ba és a 36. § (3) bekezdésébe,
a) 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet az 1. § (8) bekezdésébe, 9. § (3) bekezdésébe, a 16. § (2) bekezdésébe, a 17. § (1) bekezdésébe, a 18. § (1) bekezdésébe, az ajándéksorsolást szervezővel szemben a 23. §-ba és a 36. § (3) bekezdésébe, 36/C-E. §-ba,
b) 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet a szerencsejáték-szervezővel szemben az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)-(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)-(4) bekezdéseibe, a 26. § (2), (7), (12) bekezdéseibe, a 27. § (11) bekezdésébe, valamint a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri rendelet rendelkezéseibe,
b) 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet a szerencsejáték-szervezővel szemben az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)-(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)-(4) bekezdéseibe, a 26. § (2), (7), (12) bekezdéseibe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, valamint a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri rendelet rendelkezéseibe,
b) 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet a szerencsejáték-szervezővel szemben az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)-(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)-(4) bekezdéseibe, a 26. § (2), (7), (12) bekezdéseibe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, valamint a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseibe,
b) 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)-(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)-(4) bekezdéseibe, a 26. § (2), (7), (12), (13), (20) bekezdéseibe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, valamint a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseibe,
b) 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)-(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)-(4) bekezdéseibe, a 26. § (2), (7), (12), (13), (20) bekezdéseibe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseibe,
b) 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)-(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)-(4) bekezdéseibe, a 26. § (2), (4), (7), (12), (13), (20) bekezdéseibe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (2), (5)-(8) bekezdéseibe, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseibe,
b) 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)-(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)-(4) bekezdéseibe, a 26. § (2), (4), (7), (12), (13), (20) bekezdéseibe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (2), (5)-(8) bekezdéseibe, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseibe, valamint a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszereket üzemeltető központi szerver, működtetésének részletes személyi, pénzügyi műszaki és informatikai feltételeit meghatározó rendeletbe,
b) 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)-(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)-(4) bekezdéseibe, a 26. § (2), (4), (7), (12), (13), (20) bekezdéseibe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (2), (5)-(8) bekezdéseibe, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló rendelet, valamint a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszereket üzemeltető központi szerver, működtetésének részletes személyi, pénzügyi műszaki és informatikai feltételeit meghatározó rendelet rendelkezéseibe,
b) 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)-(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)-(4) bekezdéseibe, a 26. § (4) bekezdésébe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (2), (5)-(8) bekezdéseibe, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló rendelet, valamint a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszereket üzemeltető központi szerver, működtetésének részletes személyi, pénzügyi műszaki és informatikai feltételeit meghatározó rendelet rendelkezéseibe,
b) 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (7a)-(10) bekezdésébe, a 17. § (4) bekezdésébe, a 26. § (4) bekezdésébe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (2), (5)-(8) bekezdéseibe, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló rendelet, valamint a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszereket üzemeltető központi szerver, működtetésének részletes személyi, pénzügyi műszaki és informatikai feltételeit meghatározó rendelet rendelkezéseibe,
b) 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (5a)-(6d) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (7a)-(10) bekezdésébe, a 17. § (4) bekezdésébe, a 26. § (4) bekezdésébe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (2), (5)-(8) bekezdéseibe, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló rendelet, valamint a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszereket üzemeltető központi szerver, működtetésének részletes személyi, pénzügyi műszaki és informatikai feltételeit meghatározó rendelet rendelkezéseibe,
b) 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (5a)-(6d) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (7a)-(10) bekezdésébe, a 17. § (4) bekezdésébe, a 26. § (4) bekezdésébe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (2), (5)-(8) bekezdéseibe, valamint a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelet, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló rendelet rendelkezéseibe,
c) 200 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet a 9. § (1) bekezdésébe, az ellenőrzési díj meg nem fizetése esetén a 11. § (1) bekezdésébe, a 13. § (1) bekezdésének b)-d) és j) pontjaiba, a 18. § (2) bekezdésébe, a 19. § (1) bekezdésébe, a 26. § (15) bekezdésébe, a 28. § (1)-(2) bekezdéseibe és a 30. § (4) bekezdésébe,
c) 200 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet a 9. § (1) bekezdésébe, az ellenőrzési díj meg nem fizetése esetén a 11. § (1) bekezdésébe, a 13. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiba, a 18. § (2) bekezdésébe, a 19. § (1) bekezdésébe, a 26. § (15) bekezdésébe, a 28. § (1)-(2) bekezdéseibe és a 30. § (4) bekezdésébe,
c) 200 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet a 9. § (1) bekezdésébe, az ellenőrzési díj meg nem fizetése esetén a 11. § (1) bekezdésébe, a 13. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiba, a 18. § (2) bekezdésébe, a 19. § (1) bekezdésébe, a 26. § (15) bekezdésébe, a 28. § (1)-(2) bekezdéseibe, 29/B. § (9) bekezdésébe, a 30. § (4) bekezdésébe és a 30/B. §-ba,
c) 200 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet az 1. § (5a) vagy (5b) bekezdéseibe, a 9. § (1) bekezdésébe, az ellenőrzési díj meg nem fizetése esetén a 11. § (1) bekezdésébe, a 13. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiba, a 18. § (2) bekezdésébe, a 19. § (1) bekezdésébe, a 26. § (15) bekezdésébe, a 28. § (1)-(2) bekezdéseibe, 29/B. § (9) bekezdésébe, a 30. § (4) bekezdésébe és a 30/B. §-ba,
c) 200 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet az 1. § (5a) vagy (5b) bekezdéseibe, a 9. § (1) bekezdésébe, az ellenőrzési díj meg nem fizetése esetén a 11. § (1) bekezdésébe, a 13. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiba, a 18. § (2) bekezdésébe, a 19. § (1) bekezdésébe, a 28. § (1)-(2) bekezdéseibe, 29/B. § (9) bekezdésébe, a 30. § (4) bekezdésébe és a 30/B. §-ba,
c) 200 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet az 1. § (7a) bekezdésébe, a 9. § (1) bekezdésébe, az ellenőrzési díj meg nem fizetése esetén a 11. § (1) bekezdésébe, a 13. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiba, a 18. § (2) bekezdésébe, a 19. § (1) bekezdésébe, a 28. § (1)-(2) bekezdéseibe, 29/B. § (9) bekezdésébe, a 30. § (4) bekezdésébe és a 30/B. §-ba,
d) 500 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (4) bekezdésébe, a 2. § (2) és (7) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe és a 30. § (3) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.
d) 500 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (4) bekezdésébe, a 2. § (2) és (7) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (3) bekezdésébe és a 30. § (3) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.
d) 500 ezer forinttól 100 millió forintig terjedhet az 1. § (4)-(5) bekezdésébe, a 2. § (2) és (7) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (3) bekezdésébe, 29/C. § (1)-(7), (9) bekezdésébe és a 30. § (3) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.
d) 500 ezer forinttól 100 millió forintig terjedhet az 1. § (4)-(5) bekezdésébe, a 2. § (2) és (7) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (3) bekezdésébe, 29/C-V. §-ba és a 30. § (3) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.
(4) A bírság összegének legalább 50%-át a szerencsejátékok ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására kell fordítani.
(5) Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy a kötelezettségszegésnek az SZF tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstől számított két éven túl.
(5) Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy a kötelezettségszegésnek az állami adóhatóság tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstől számított két éven túl.
(6) A bírság összegét a mulasztás vagy a kötelességszegés súlyának figyelembevételével kell megállapítani.
(6) A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a mulasztás vagy a kötelezettségszegés súlyát, és azt, hogy a jogsértővel szemben az állami adóhatóság a jogsértést megelőző 2 éven belül - sorsolásos játék és fogadás esetén azonos értékesítőhelyhez, fogadóirodához köthetően - hasonló jogsértés miatt jogerősen szabott-e ki bírságot.
(7) A bírság együttesen, illetve a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglalt intézkedés mellett is kiszabható.
(7) A bírság együttesen, illetve a 13. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt intézkedés mellett is kiszabható.
(7) A bírság együttesen, illetve a 13. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt intézkedés mellett is kiszabható. Több bírság együttes kiszabása esetén a bírságok együttes összege meghaladhatja a (3) bekezdés pontjaiban meghatározott egyes bírságösszegek felső határát.
13. §
(1) A koncesszióköteles tevékenységet folytató szerencsejáték szervező engedélyét az SZF határozott időre vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték szervező
a) az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy a jóváhagyott játéktervtől engedély nélkül eltér,
b) a szerencsejáték lebonyolításának tisztaságát veszélyezteti,
c) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,
d) a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis adatot tüntet fel,
e) a jogszabályban foglaltakat ismételten, vagy súlyosan megszegi,
f) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedély megtagadásának lett volna helye.
(1) A szerencsejáték-szervező engedélyét az SZF legfeljebb 3 éves időtartamra vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték-szervező
a) az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy a jóváhagyott játéktervtől engedély nélkül eltér,
b) a szerencsejáték lebonyolításának tisztaságát veszélyezteti,
c) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,
d) a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis adatot tüntet fel,
e) a jogszabályban foglaltakat ismételten vagy súlyosan megszegi,
f) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely az engedély kiadásakor létezett és emiatt az engedély megtagadásának lett volna helye.
(1) A szerencsejáték-szervező engedélyét az állami adóhatóság legfeljebb 3 éves időtartamra vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték-szervező
a) az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy a jóváhagyott játéktervtől engedély nélkül eltér,
b) a szerencsejáték lebonyolításának tisztaságát veszélyezteti,
c) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,
d) a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis adatot tüntet fel,
e) az állami adóhatóság felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,
f) nem teljesíti a játékadó bevallásával vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.
(2) A sorsolásos játékot [1. § (3) bekezdés a) pont] szervezővel, valamint pénznyerő automatát üzemeltetővel szemben az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az SZF a szerencsejáték szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték szervező tevékenységtől véglegesen is eltilthatja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulása esetén az SZF a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen el is tilthatja, ha a szerencsejáték-szervező az SZF felhívásában foglaltakat nem teljesíti, súlyos vagy 2 éven belül ismételten azonos tartalmú jogsértést követ el. Az eltiltás pénznyerő automaták üzemeltetése esetén meghatározott játékteremben folytatott szerencsejáték-szervezői tevékenységre vonatkozóan is alkalmazható.
(2) Az SZF a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen is eltilthatja, ha
a) a szerencsejáték-szervező az SZF hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,
b) a szerencsejáték-szervező súlyos jogszabálysértést követ el, amellyel a játék tisztaságát sérti,
c) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye,
d) a szerencsejáték-szervező az állammal szembeni kötelezettségét súlyosan megszegi, vagy az állammal szembeni kötelezettségének ismételten nem tesz eleget.
Az eltiltás pénznyerő automaták üzemeltetése esetén meghatározott játékteremben folytatott szerencsejáték-szervezői tevékenységre vonatkozóan is alkalmazható.
(2) Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen is eltilthatja, ha
a) a szerencsejáték-szervező az állami adóhatóság hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,
b) a szerencsejáték-szervező súlyos jogszabálysértést követ el, amellyel a játék tisztaságát sérti,
c) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye,
d) a szerencsejáték-szervező az állammal szembeni kötelezettségét súlyosan megszegi, vagy az állammal szembeni kötelezettségének ismételten nem tesz eleget.
Az eltiltás pénznyerő automaták üzemeltetése esetén meghatározott játékteremben folytatott szerencsejáték-szervezői tevékenységre vonatkozóan is alkalmazható.
(2) Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen is eltilthatja, ha
a) a szerencsejáték-szervező az állami adóhatóság hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,
a) a szerencsejáték-szervező az állami adóhatóság ismételt felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,
b) a szerencsejáték-szervező súlyos jogszabálysértést követ el, amellyel a játék tisztaságát sérti,
c) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye,
d) a szerencsejáték-szervező az állammal szembeni kötelezettségét súlyosan megszegi, vagy az állammal szembeni kötelezettségének ismételten nem tesz eleget.
e) 5 000 000 forintot meghaladó összegű játékadóra, vagy ismételten nem teljesíti a játékadó bevallásával, vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.
Az eltiltás pénznyerő automaták és kártyaterem üzemeltetése esetén meghatározott játékteremben, illetve kártyateremben folytatott szerencsejáték-szervezői tevékenységre vonatkozóan is alkalmazható.
(2) Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen is eltilthatja, ha
a) a szerencsejáték-szervező az állami adóhatóság ismételt felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,
b) a szerencsejáték-szervező súlyos jogszabálysértést követ el, amellyel a játék tisztaságát sérti,
c) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye,
d) a szerencsejáték-szervező az állammal szembeni kötelezettségét súlyosan megszegi, vagy az állammal szembeni kötelezettségének ismételten nem tesz eleget,
e) 5 000 000 forintot meghaladó összegű játékadóra, vagy ismételten nem teljesíti a játékadó bevallásával, vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.
(2a) Az eltiltás pénznyerő automaták és kártyaterem üzemeltetése esetén meghatározott játékkaszinóban, illetve kártyateremben folytatott szerencsejáték-szervezői tevékenységre vonatkozóan is alkalmazható.
(3) Ha a szerencsejáték szervező a működését az engedély megadásától számított hat hónapon belül nem kezdi meg, továbbá ha azt engedély nélkül szünetelteti, az engedély visszavonható.
(3) Az SZF a játékkaszinó működtetőjével szemben a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén e §-ban meghatározott intézkedést alkalmazhat.
(3) Az állami adóhatóság a játékkaszinó működtetőjével szemben a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén e §-ban meghatározott intézkedést alkalmazhat.
(3) Az állami adóhatóság a játékkaszinó és az elektronikus kaszinó működtetőjével szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén e §-ban meghatározott intézkedést alkalmazhat.
(3) Az állami adóhatóság a játékkaszinó, az elektronikus kaszinó és a kártyaterem működtetőjével szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén e §-ban meghatározott intézkedést alkalmazhat.
(3) Az állami adóhatóság a játékkaszinó és a kártyaterem működtetőjével szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén az e §-ban meghatározott intézkedést alkalmazhat.
(3) Az állami adóhatóság a játékkaszinó és a kártyaterem működtetőjével, valamint a távszerencsejáték-szervezővel szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén az e §-ban meghatározott intézkedést alkalmazhat.
(3) Az állami adóhatóság a játékkaszinó és a kártyaterem működtetőjével, valamint a távszerencsejáték és online kaszinójáték szervezővel szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén az e §-ban meghatározott intézkedést alkalmazhat.
(4) Abban a kérdésben, hogy valamely játék szerencsejátéknak tekinthető-e, vita esetén az SZF dönt. Az SZF véleménye az irányadó a szerencsejátékok fajtájának (14. §) meghatározására vonatkozóan is.
(4) Ha a szerencsejáték szervező a működését az engedély megadásától számított hat hónapon belül nem kezdi meg, továbbá ha azt engedély nélkül szünetelteti, az engedély visszavonható.
(5) Abban a kérdésben, hogy valamely játék szerencsejátéknak tekinthető-e, vita esetén az SZF dönt. Az SZF véleménye az irányadó a szerencsejátékok fajtájának (14. §) meghatározására vonatkozóan is.
(5) Abban a kérdésben, hogy valamely játék szerencsejátéknak tekinthető-e, vita esetén az állami adóhatóság dönt. Az állami adóhatóság véleménye az irányadó a szerencsejátékok fajtájának (14. §) meghatározására vonatkozóan is.
(6) Ha az ügyfél a hivatalból indított eljárásban az SZF felhívása ellenére nem közli az érdemi döntéshez szükséges adatot vagy valótlan adatot közöl, vele szemben a Ket. 61. §-ában foglalt bírság szabható ki vagy az engedély visszavonható. A bírság ismételt alkalommal is kiszabható.
(6) Ha az ügyfél a hivatalból indított eljárásban az állami adóhatóság felhívása ellenére nem közli az érdemi döntéshez szükséges adatot vagy valótlan adatot közöl, vele szemben a Ket. 61. §-ában foglalt bírság szabható ki vagy az engedély visszavonható. A bírság ismételt alkalommal is kiszabható.
(6) Ha az ügyfél a hivatalból indított eljárásban az állami adóhatóság felhívása ellenére nem közli az érdemi döntéshez szükséges adatot vagy valótlan adatot közöl, vele szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási bírság szabható ki vagy az engedély visszavonható. A bírság ismételt alkalommal is kiszabható.
(7) Ha a szerencsejáték-szervező a személyi megfelelőség meghosszabbítása iránti kötelezettségének jogszabályban meghatározott határidőben nem tesz eleget, vagy személyi megfelelősége nem áll fenn, az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét és a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését megállapítja. Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnéséig benyújtott engedély iránti kérelmek alapján indult eljárásokat megszünteti. A személyi megfelelőség hivatalból indult vizsgálata esetében a 2. § (4) bekezdésének d) pontjában és a 2. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamokat az eljárás hivatalból történő megindításától kell számítani.

3. HELYHEZ KÖTÖTT SZERVER ALAPÚ PÉNZNYERŐ AUTOMATÁK ÉS NEM HELYHEZ KÖTÖTT SZERVER ALAPÚ PÉNZNYERŐ RENDSZEREK KÖZPONTI SZERVERÉVEL, ÉS AZ AZON FUTÓ JÁTÉKLOGIKÁVAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

13/A. §
(1) A helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszereket üzemeltető központi szerver (a továbbiakban: központi szerver) az államháztartásért felelős miniszter engedélyével működtethető. Az államháztartásért felelős miniszter a központi szerver üzemeltetését 10 éves időtartamra engedélyezi.
(2) Központi szerver működtetésére, engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel, legalább 50 millió forint jegyzett tőkével, magyar állampolgár vezető tisztségviselővel rendelkező gazdasági társaságnak adható, amely a központi szerver üzemeltetését kizárólagos tevékenységként végzi, és amelynek a szavazatok legalább 51%-val rendelkező tagja (részvényese) a kérelem benyújtását megelőzően legalább 10 éven át Magyarországon szerencsejáték szervezésével foglalkozó gazdasági társaságnak volt tagja (részvényese) vagy vezető tisztségviselője. A központi szerver működtetésére vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt a társaság tagjai, részvényesei, illetve vezető tisztségviselői, valamint azok Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozói, nem lehetnek tagjai, vagy vezető tisztségviselői szerencsejáték szervező, vagy pénznyerő automata gyártó gazdálkodó szervezetnek.
(2) Központi szerver működtetésére engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel, legalább 50 millió forint jegyzett tőkével, magyar állampolgár vezető tisztségviselővel rendelkező gazdasági társaságnak adható, amely a központi szerver üzemeltetését kizárólagos tevékenységként végzi, és amelynek a szavazatok legalább 51%-val rendelkező tagja (részvényese) a kérelem benyújtását megelőzően legalább 10 éven át Magyarországon szerencsejáték szervezésével foglalkozó gazdasági társaságnak volt tagja (részvényese) vagy vezető tisztségviselője. A központi szerver üzemeltető gazdasági társaság egyidejűleg csak egy központi szerver üzemeltetésére rendelkezhet engedéllyel. A központi szerver működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelem előterjesztésekor és érvényességi ideje alatt a társaság tagjai, részvényesei, illetve vezető tisztségviselői, valamint azok Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozói nem lehetnek tagjai, részvényesei vagy vezető tisztségviselői szerencsejáték-szervező, pénznyerő automata-gyártó vagy más központi szervert üzemeltető gazdálkodó szervezetnek. A központi szerver üzemeltető társaság tagjai, részvényesei, vezető tisztségviselői, valamint azok Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozói a központi szerver auditálásáról kiadott okirat keltét megelőző egy évben és az azt követő tizenkét évben nem lehetnek tagjai, részvényesei, vezető tisztségviselői az okiratot kiadó auditáló szervezetnek.
(3) A központi szervert informatikai biztonsági és zártsági szempontból, továbbá a rendszerben a központi szerver által futtatott játéklogikákat törvényi megfelelőségi szempontból auditálni kell. A rendszer vizsgálatára és auditálására kizárólag az aláíró eszközök, véletlenszám-generátorok és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt státuszú, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatbázisában bejegyzett szervezet jogosult. Az auditálást abban az esetben kell megújítani, ha a technikai eszközökben, a technológiában, vagy informatikai vagy biztonsági környezetben, illetve alkalmazásban jelentős változás áll be. Az informatikai rendszer auditálására az a független szervezet jogosult, amely megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:
a) az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetekről, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályokról szóló a 9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet alapján az aláíró eszközök és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt szervezet,
b) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által nyilvántartott, az elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt szervezetek nyilvántartásában szerepel,
c) az elektronikus aláírással kapcsolatos tanúsító tevékenységben legalább 10 év tapasztalattal és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által regisztrált sikeres audittal rendelkezik, amely kiterjed a CommonCriteria EAL4 garanciaszintre is,
d) bizonyított szaktudással és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által nyilvántartásba vett tanúsítási referenciákkal rendelkezik az alábbi területek mindegyikén:
da) aláírás létrehozó eszközök,
db) aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése,
dc) aláírás létrehozó és ellenőrző alkalmazások,
dd) elektronikus archiválás szolgáltatás.
(3) A (2) bekezdés szerinti gazdasági társaság által üzemeltetésre kerülő központi szervert informatikai biztonsági és zártsági szempontból, továbbá a rendszerben a központi szerver által futtatott játékprogramokat a jogszabályoknak való megfelelőség szempontjából auditálni kell. Az auditról kiállított tanúsítvány nem ruházható át. Az auditálást abban az esetben kell megújítani, ha a technikai eszközökben, a technológiában vagy informatikai vagy biztonsági környezetben vagy alkalmazásban jelentős változás áll be. A rendszer vizsgálatára és auditálására kizárólag az a szervezet jogosult, amely
a) az aláírás-létrehozó eszközök és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásába bejegyzett szervezet,
b) legalább 8 éves tapasztalattal rendelkezik az elektronikus aláírás tanúsítás területén, és
c) szaktudással rendelkezik az alábbi területek mindegyikén:
ca) véletlenszám-generátorok,
cb) informatikai biztonság tanúsítása és értékelése,
cc) aláírás-létrehozó eszközök,
cd) aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése,
ce) aláírás-létrehozó és ellenőrző alkalmazások,
cf) elektronikus archiválás szolgáltatás.
(3a) A (3) bekezdés c) pontjában foglaltak esetén az auditáló szervezet akkor tekinthető szaktudással rendelkezőnek, ha
a) a (3) bekezdés ca) alpontja szerinti szakterület tekintetében legalább egy éve akkreditációval rendelkezik kriptográfiai funkciókat megvalósító szoftvertermékek és rendszerek terén;
b) a (3) bekezdés cb) alpontja szerinti szakterület tekintetében legalább egy éve akkreditációval rendelkezik informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és rendszerek tanúsítása terén;
c) a (3) bekezdés cc)-ce) alpontja szerinti szakterületek tekintetében legalább egy éve akkreditációval rendelkezik elektronikus aláírási termékek és rendszerek tanúsítása terén, és
d) a (3) bekezdés cf) alpontja szerinti szakterület tekintetében legalább egy éve akkreditációval rendelkezik digitális archiválást végző alkalmazások tanúsítása terén.
(3b) Az auditáló szervezet a (3) bekezdés a)-c) pontokban és (3a) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelésről a központi szerver auditálásáról kiadott okiratban nyilatkozik. Az okiratban a szaktudással rendelkező személy nevét, szakterületét, az auditáló szervezettel fennálló jogviszonya jellegét (munkaviszony, megbízási jogviszony, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony) fel kell tüntetni és az okirat rá vonatkozó részét a szaktudással rendelkező személy aláírásával kell ellátni.
(3c) Az auditáló szervezet tagjai, részvényesei, vezető tisztségviselői, valamint azok Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozói a központi szerver auditálásáról kiadott okirat keltét megelőző egy évben és az azt követő tizenkét évben nem lehetnek tagjai, részvényesei, vezető tisztségviselői a központi szervert üzemeltető gazdasági társaságnak.
(4) A központi szerver tranzakciós szervere adattartalmából a játékszervezői tevékenységből származó elektronikus tranzakciók alapján adatszolgáltatást nyújtani kizárólag abban az esetben lehet, ha az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. Ezen követelménynek való megfelelés érdekében a játékszervezői tevékenységből származó, elektronikus formában kibocsátott adatszolgáltatást és azok alapját jelentő tranzakciós adatokat az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni.
(5) A központi szerver tranzakciós szervere az elektronikus dokumentumok digitális archiválását, elsősorban az elektronikus tranzakciók alapján készített jelentések megőrzését a megőrzési kötelezettség lejártáig (10 évig) folyamatosan köteles biztosítani, úgy hogy az elektronikus dokumentumok megőrzése olyan módon történjen, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a módosítás, a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen. Az archiválás szabályaira a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet az irányadó.
(6) A játékszervezői tevékenységből származó tranzakciók gyűjtésére, valamint a tranzakciós adatok és jelentések megőrzésére kizárólag olyan hardver-szoftver környezet használható, amelyről az aláíró eszközök és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt státuszú, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatbázisában nyilvántartott tanúsító szervezett által kiállított tanúsítvány igazolja, hogy megfelel a megőrzési köztelezettségben foglalt, zárt rendszer követelményeinek. A kijelölt státuszú tanúsító szervezet a tanúsítványt valamely - informatikai termékek és rendszerek technológiai biztonsági értékelési követelményeit tartalmazó - szabvány vagy nyilvános műszaki követelményrendszer előírásainak való megfelelés alapján állítja ki, de legalább CommonCriteria EAL4 garanciaszinttel ekvivalens szoftverbiztonságot ír elő.
(7) A központi szerver tranzakciós szervere kizárólag olyan szervezeti és környezeti biztonsági szinten üzemeltethető, amely megfelel a COBIT szerinti előírásoknak. A központi szervert működtető szervezet működési kialakításának meg kell felelnie a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 1/2007. számú módszertani útmutatójában foglalt kritériumoknak.
(8) Az állami adóhatóság részére biztosítani kell, hogy a helyszínen, valamint távoli hozzáféréssel a központi szerveren tárolt adatokat valós időben bármikor ellenőrizhesse.
(9) Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdésben foglalt hatáskörének gyakorlásához a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatával, nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerrel és a központi szerverrel kapcsolatos szerencsejáték ügyben rendelkezésre álló adatokról egyedi tájékoztatást, illetve ilyen üggyel kapcsolatban adatszolgáltatást kérhet az állami adóhatóságtól.
13/B. §
(1) Az állami adóhatóság hatósági felügyeletet gyakorol a központi szerver üzemetetési tevékenység felett, melynek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak és az engedélyben foglaltaknak megfelel-e. A felügyeleti tevékenység során a szerencsejáték szervezésre, illetve szerencsejáték ügyre vonatkozó ezen címben, valamint a 36. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.
(2) Az állami adóhatóság (1) bekezdésben foglalt hatáskörének gyakorlásához a központi szerver engedélyezése iránti ügyben rendelkezésre álló adatokról egyedi tájékoztatást, illetve ilyen üggyel kapcsolatban adatszolgáltatást kérhet az államháztartásért felelős minisztertől.
(3) Az államháztartásért felelős miniszter a központi szerver üzemeltetésre kiadott engedély másolati példányát az erről szóló döntés jogerőre emelkedése napját követő 5 napon belül megküldi az állami adóhatóság részére és az engedély bármely változásáról, visszavonásáról a változás bekövetkezését (döntés jogerőre emelkedését) követő 5 napon belül tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az államháztartásért felelős miniszter az állami adóhatóság megkeresésére tájékoztatja, illetve előzetes megkeresés nélkül tájékoztathatja az állami adóhatóságot minden olyan adatról, körülményről, tényről, amely az engedélyezési eljárással kapcsolatban rendelkezésre áll és a központi szerver üzemeltetés hatósági felügyelete szempontjából jelentőséggel bírhat.
(4) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti hatósági felügyelet keretében tett intézkedéseiről, meghozott döntéseiről az intézkedés foganatosítását, illetve a döntés jogerőre emelkedését követő 5 napon belül tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert. Az állami adóhatóság az államháztartásért felelős miniszter megkeresésére tájékoztatja, illetve előzetes megkeresés nélkül tájékoztathatja az államháztartásért felelős minisztert minden olyan adatról, körülményről, tényről, amely a hatósági felügyelettel kapcsolatban rendelkezésre áll és a központi szerver engedélyezése szempontjából jelentőséggel bírhat.
(5) Az állami hatóság a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták, illetve nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerek esetén a szerencsejáték szervezői tevékenység engedélyezése, hatósági felügyelete körében rendelkezésére álló adatokról megkeresésre tájékoztatja, előzetes megkeresés nélkül tájékoztathatja az államháztartásért felelős minisztert, ha az adatátadás a központi szerver üzemeltetés hatósági felügyelete és engedélyezése szempontjából jelentőséggel bírhat.
13/C. §
(1) Az államháztartásért felelős miniszter a központi szerver üzemeltetési engedélyt visszavonja, ha
a) az engedélyezési feltételek nem állnak fenn, vagy az engedély kiadását követően merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye, vagy
b) az állami adóhatóság tájékoztatása szerint az üzemeltető 30 napnál régebben lejárt, az állami adóhatóság által nyilvántartott 1 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik, vagy
c) az állami adóhatóság tájékoztatása szerint az üzemeltető felügyeleti-ellenőrzési igazgatatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettsége teljesítésével 45 napot meghaladó késedelembe esett, vagy
d) a külön jogszabályban meghatározott számú helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata kiszolgálását a központi szerver a külön rendeletben meghatározott időtartamban nem teljesíti, vagy
e) az üzemeltető az engedély felfüggesztése esetén
ea) a felfüggesztést elrendelő határozatban előírt feltételeket a határozatban megállapított határidőben nem teljesíti, vagy
eb) a határozott időtartam lejártát követően a felfüggesztés időtartamának (további) meghosszabbítására nincs lehetőség és a jogszabályszerű állapot nem állítható helyre.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter a központi szerver üzemeltetési engedélyt határozott időtartamra - legalább 30 és legfeljebb 90 napra - felfüggesztheti, ha az állami adóhatóság jogerős határozatában megállapítja, hogy az üzemeltető a központi szerver üzemeltetésével kapcsolatban az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott személyi, műszaki vagy informatikai rendelkezéseket megsértette. A felfüggesztés időtartama egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható. Az államháztartásért felelős miniszter a felfüggesztés elrendelése, illetve a felfüggesztés időtartamának meghosszabbítása során mérlegeli az elkövetett jogszabálysértés súlyát, ismételt jellegét, a központi szerver által üzemeltetett helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták, nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerek számát, a jogszabálysértő cselekmény központi szerver által üzemeltetett helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták, nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerek jogszabályszerű üzemeltetésre gyakorolt hatását. Az államháztartásért felelős miniszter a felfüggesztést elrendelő határozatban az üzemeltető részére a jogszabályszerű állapot helyreállításához szükséges feltételek tejesítését írhatja elő.
(3) Az államháztartásért felelős miniszter a központi szerver üzemeltetési engedélyt haladéktalanul felfüggeszti, ha az állami adóhatóság határozatában megállapítja, hogy az üzemeltető a központi szerver üzemeltetésével kapcsolatban az e törvényben vagy a külön jogszabályokban meghatározott személyi, műszaki vagy informatikai rendelkezéseket súlyosan megsértette. E rendelkezés alkalmazásában súlyos jogszabálysértésnek minősül különösen, ha:
a) az üzemeltető nem teszi lehetővé a központi szerveren tárolt adatok valós időben történő ellenőrzését, vagy nem teljesíti az előírt adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóság részére, illetve az ellenőrzést egyéb módon akadályozza,
b) a központi szerveren tárolt adatok rögzítésével, tárolásával, megőrzésével kapcsolatos előírásokat megsértik,
c) a központi szerver működését meg nem engedett módon befolyásolják,
d) a központi szerverhez jogosulatlanul hozzáférnek,
e) a központi szerver jogsértő működése a szerencsejáték lebonyolításának tisztaságát veszélyezteti.
(4) A (3) bekezdés szerinti felfüggesztés időtartamára, meghosszabbítására, a feltételek előírására a (2) bekezdésben, a felfüggesztést követően az engedély visszavonására az (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
13/D. §   Az államháztartásért felelős miniszter a központi szerver engedélyezése, az engedély visszavonása, illetve felfüggesztése ügyében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint jár el azzal, hogy az államháztartásért felelős miniszter az engedély elbírálásáról három hónapon belül dönt, illetve a hiányosan benyújtott kérelem esetén annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. Az államháztartásért felelős miniszter által hozott határozat (végzés) ellen fellebbezésnek nincs helye. Az állami adóhatóság jogsértést megállapító határozatának hatályon kívül helyezése esetén az államháztartásért felelős miniszter a felfüggesztést a határozott időtartam lejárta előtt megszünteti. Az engedély felfüggesztését elrendelő, illetve a felfüggesztést megszüntető határozat jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
13/E. §
(1) A központi szerver üzemeltető és a helyhez kötött szerveralapú pénznyerő automata üzemeltetője, illetve a központi szerver üzemeltető és a nem helyhez kötött szerveralapú pénznyerő rendszer üzemeltetője kizárólag - legalább egy évre szóló - határozott időtartamú csatlakozási szerződést köthet, a szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. Ha a csatlakozási szerződést két évet meghaladó határozott időtartamra kötik, úgy a két év lejárta után bármely fél, az adott naptári év végére szóló legalább hat hónapos felmondási idő alkalmazásával indokolás nélkül felmondhatja (rendes felmondás).
(2) A központi szerver üzemeltető az engedély érvényességi időtartama alatt egyidejűleg helyhez kötött szerveralapú pénznyerő automatákat üzemeltető központi szerver esetén legalább 1000 helyhez kötött szerveralapú pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó, legalább egy éves időtartamra szóló csatlakozási szerződéssel és legfeljebb 12 000 helyhez kötött szerveralapú pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó csatlakozási szerződéssel rendelkezhet.

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET
A SZERENCSEJÁTÉKOK FAJTÁI, ENGEDÉLYEZÉSÜK

14. §   Szerencsejátékok fajtái:
a) sorsolásos játék,
b) nem sorsolásos játék,
c) pénznyerő automata üzemeltetése,
d) fogadás.
14. §   A szerencsejátékok fajtái:
a) sorsolásos játék,
b) nem sorsolásos játék,
c) pénznyerő automata üzemeltetése,
d) kaszinójáték,
d) kaszinójáték, online kaszinójáték,
e) fogadás.
f) kártyajáték.
g) helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata,
g) távszerencsejáték.
h) nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer.

Sorsolásos játék

15. §
(1) Sorsolásos játék: olyan szerencsejáték, amelyben a szerencsejáték szervező a játékosnak pénzfizetés fejében vagyoni ellenszolgáltatást helyez kilátásba
a) meghatározott szám, számsor, jel, ábra stb. (a továbbiakban: szám) eltalálása vagy
b) nyerésre jogosító érvényes befizetési bizonylat, szelvény, jegy, tanúsítvány (a továbbiakban: sorsjegy) kihúzása esetén. A nyerés vagy vesztés kizárólag a szám nyilvános húzásának, vagy a sorsjegy azonosítására alkalmas más módszernek (a továbbiakban: sorsolás) az eredményétől függ.
(2) A pénzügyminiszter a sorsolások lebonyolítását, ellenőrzését, közhitelű tanúsítását, a nyereményekre vonatkozó rendelkezéseket valamint a végelszámolás rendszerét külön szabályozza.
(2) A miniszter a sorsolások lebonyolítását, ellenőrzését, közhitelű tanúsítását, a nyereményekre vonatkozó rendelkezéseket valamint a végelszámolás rendszerét külön szabályozza.
(3) A sorsolásos játék szervezésére irányuló kérelemhez játéktervet, részvételi szabályzatot, költségvetést és a jogszabály által előírt okiratokat kell mellékelni.
(4) A folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetében az engedély legfeljebb 5 évre adható. Az engedély meghosszabbítására az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
16. §
(1) Nem kell az SZF engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és
a) a kibocsátott sorsjegyek száma az 1000 db-ot vagy összes értéke az 50 000 Ft-ot nem haladja meg és
b) a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.
(1) Nem kell az állami adóhatóság engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és
a) a kibocsátott sorsjegyek száma az 1000 db-ot vagy összes értéke az 50 000 Ft-ot nem haladja meg és
a) a kibocsátott sorsjegyek száma az 5000 darabot vagy összes értéke az 500 000 forintot nem haladja meg és
b) a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.
(2) A szerencsejáték szervező a sorsjegyek számának és értékének megjelölésével az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékot is köteles az SZF-hez bejelenteni legalább 10 nappal a játék lebonyolítása előtt. Az SZF a lebonyolítást ellenőrizheti.
(2) A szerencsejáték szervező a sorsjegyek számának és értékének megjelölésével az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékot is köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni legalább 10 nappal a játék lebonyolítása előtt. Az állami adóhatóság a lebonyolítást ellenőrizheti.
17. §
(1) A szerencsejáték szervező a sorsolásnak, a nyertes sorsjegyeknek és a nyereményeknek a sorsjáték meghirdetésével azonos nyilvánosságot köteles biztosítani.
(2) A nyertes kérésére a rendező köteles a nyereményről annak jogcímét és forint értékét tanúsító igazolást adni. Az igazolásnak a nyeremény értékét és a nyeremény után a szerencsejáték szervező által levont személyi jövedelemadó-előleg összegét együttesen kell tartalmaznia.
(2) A nyertes kérésére a szerencsejáték-szervező köteles a nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni. Az igazolásnak a nyereményérték és a nyeremény után a szerencsejáték-szervező által levont személyi jövedelemadó összegét együttesen kell tartalmaznia.
(3) A kisorsolt nyeremények átvételéről az engedélyben meghatározott időben, de legfeljebb a sorsolás napját követő 90 napon belül kell gondoskodni. A szerencsejáték szervező köteles biztosítani a nyeremények megfelelő átvételének lehetőségét.
(4) A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a kisorsolt, de át nem vett nyereményeket a szerencsejáték szervező nyeremények céljára köteles felhasználni.
18. §
(1) Az SZF a sorsolásos játék játékterv szerinti lebonyolítását ellenőrzi. Ha az SZF az engedélyben eltérően nem rendelkezik, a sorsolásnál közjegyző jelenléte kötelező. A közjegyző jelenlétéről a szerencsejáték szervező gondoskodik.
(1) Az állami adóhatóság a sorsolásos játék játékterv szerinti lebonyolítását ellenőrzi. Ha az állami adóhatóság az engedélyben eltérően nem rendelkezik, a sorsolásnál közjegyző jelenléte kötelező. A közjegyző jelenlétéről a szerencsejáték szervező gondoskodik.
(2) Ha a sorsjátékot nem a játéktervnek megfelelően bonyolítják le, az SZF megbízottja a sorsolásos játék folytatását felfüggeszti és kezdeményezi az SZF-nél a 12. §-ban, illetőleg a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szankciók alkalmazását. A játékosok kártalanításáról a szerencsejáték szervező gondoskodik.
(2) Ha a sorsjátékot nem a játéktervnek megfelelően bonyolítják le, az állami adóhatóság megbízottja a sorsolásos játék folytatását felfüggeszti és kezdeményezi az állami adóhatóságnál a 12. §-ban, illetőleg a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szankciók alkalmazását. A játékosok kártalanításáról a szerencsejáték szervező gondoskodik.
19. §
(1) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a 17. § (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő 30 napon belül a szerencsejáték szervező köteles végelszámolást készíteni és azt az SZF-nek megküldeni.
(1) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a 17. § (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő 30 napon belül a szerencsejáték szervező köteles végelszámolást készíteni és azt az állami adóhatóságnak megküldeni.
(1) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a 11. § (7a) és (7b) bekezdésében meghatározott időpontot követő 30 napon belül a szerencsejáték szervező köteles végelszámolást készíteni és azt az állami adóhatóságnak megküldeni.
(2) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék biztosítékának mértéke a kisorsolásra kerülő nyeremények összértékének legalább 50%-a.
20. §   A sorsolásos játék fajtái:
a) sorsjáték, (21. §)
b) számsorsjáték, (22. §)
c) ajándéksorsolás, (23. §)
d) egyéb sorsolásos játék. (24. §)
21. §   Sorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a sorsjáték szervezője ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölő sorsjegyet bocsát ki és kötelezettséget vállal arra, hogy az előre meghatározott helyen és időben nyilvánosan megtartott sorsoláson, vagy a sorsjegy megvásárlásával egyidőben a véletlenszerűen kihúzott számot vagy nyereményösszeget megjelölő sorsjegy birtokosát meghatározott vagyoni értéket képviselő nyereményhez juttatja.
21. §   Sorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a sorsjáték szervezője ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölő sorsjegyet bocsát ki, és kötelezettséget vállal arra, hogy az előre meghatározott helyen és időben nyilvánosan megtartott sorsoláson, vagy a sorsjegy megvásárlásával egy időben a véletlenszerűen kihúzott számot vagy nyereményösszeget megjelölő sorsjegy birtokosát meghatározott vagyoni értéket képviselő nyereményhez juttatja. Sorsjáték távközlési eszközök és rendszerek útján nem szervezhető.
21. §   Sorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a sorsjáték szervezője ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölő sorsjegyet bocsát ki, és kötelezettséget vállal arra, hogy az előre meghatározott helyen és időben nyilvánosan megtartott sorsoláson, vagy a sorsjegy megvásárlásával egy időben a véletlenszerűen kihúzott számot vagy nyereményösszeget megjelölő sorsjegy birtokosát meghatározott vagyoni értéket képviselő nyereményhez juttatja. Sorsjáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem szervezhető.
22. §   Számsorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a szerencsejáték szervező köteles a meghatározott pénzösszegért megvásárolt sorsjegy birtokosának előre meghatározott nyereményt adni, ha a sorsjegy számsorában megjelölt egy vagy több szám azonos a nyilvános sorsoláson kihúzott számmal.
23. §
(1) Aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (a továbbiakban: ajándéksorsolás), amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni.
(2) Az ajándéksorsolás megrendezését a sorsolás megkezdése előtt legalább 10 nappal be kell jelenteni az SZF-hez. Az SZF a sorsolás lebonyolítását ellenőrizheti.
(2) Az ajándéksorsolás lebonyolítása során a 15. § (2) bekezdését, a 16. § (2) bekezdését és a 17-19. §-okat megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség.
(2) Ajándéksorsolás lebonyolítása során a 11. § (8)-(10) bekezdéseit, a 15. § (2) bekezdését, a 16. § (2) bekezdését és a 17-19. §-okat megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség.
(2) Ajándéksorsolás lebonyolítása során az 1. § (8) bekezdését, a 11. § (8)-(10) bekezdéseit, a 15. § (2) bekezdését, a 16. § (2) bekezdését és a 17-19. §-okat megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség.
(2) Ajándéksorsolás lebonyolítása során az 1. § (8) bekezdését, a 11. § (7a)-(10) bekezdéseit, a 15. § (2) bekezdését, a 16. § (2) bekezdését és a 17-19. §-okat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség, a 11. §-ban szabályozott nyeremény igénylés alatt pedig a nyeremény átadását kell érteni.
24. §
(1) A 21-23. §-okban nem szabályozott sorsolásos játék (a továbbiakban: egyéb sorsolásos játék) a törvénynek a sorsolásos játékokra meghatározott rendelkezései alkalmazásával az SZF engedélyével szervezhető.
(1) A 21-23. §-okban nem szabályozott sorsolásos játék (a továbbiakban: egyéb sorsolásos játék) a törvénynek a sorsolásos játékokra meghatározott rendelkezései alkalmazásával az állami adóhatóság engedélyével szervezhető.
(2) Bingójáték bingóteremben folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos által a helyszínen megvásárolt sorsjegyen lévő számok felhasználásával felépített számvariációk, vagy számsorok helyszínen történő eltalálása jogosít nyereményre.
(3) A keno olyan számsorsjáték, melyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen meghatározott nyereményre válik jogosulttá.
(4) A joker olyan folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen vagy arányosan meghatározott nyereményre válik jogosulttá. A joker a totóval és a lottóval együtt is játszható. Ebben az esetben a jokerben való részvétel a kapcsolt másik játékban való részvételtől függővé tehető.
(4) A joker olyan folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen vagy arányosan meghatározott nyereményre válik jogosulttá. A joker - az SZF engedélye alapján - más szerencsejátékokkal együtt is szervezhető. Ebben az esetben a jokerben való részvétel a kapcsolt másik játékban való részvételtől függővé tehető.
(4) A joker olyan folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen vagy arányosan meghatározott nyereményre válik jogosulttá. A joker - az állami adóhatóság engedélye alapján - más szerencsejátékokkal együtt is szervezhető. Ebben az esetben a jokerben való részvétel a kapcsolt másik játékban való részvételtől függővé tehető.

Nem sorsolásos játék. Pénznyerő automaták üzemeltetése

Nem sorsolásos játék

25. §
(1) E törvény alkalmazásában nem sorsolásos játék az olyan szerencsejáték, amely pénzgyűjtő bevonásával történik és a tét 2 Ft-nál magasabb összegű vagyoni értéket képvisel.
(2) Nem sorsolásos játék kizárólag játékkaszinóban szervezhető.
26. §
(1) Pénznyerő automatának minősül minden olyan pénzérmével vagy más eszközzel működésbe hozható mechanikus vagy elektronikusan vezérelt berendezés, amelynél
a) a nyerés vagy a vesztés túlnyomórészt a véletlentől függ és
b) a játékos nyereményre válik jogosulttá.
(1) Pénznyerő automatának minősül a tétfizetés fejében játék céljára alkalmas mechanikusan vagy elektronikusan vezérelt berendezés, ha nyerés esetén a játékos bármely formában vagyoni értékű nyereményre válhat jogosulttá. Az SZF dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés pénznyerő automatának minősül-e.
(1) Pénznyerő automatának minősül a tétfizetés fejében játék céljára alkalmas mechanikusan vagy elektronikusan vezérelt berendezés, ha nyerés esetén a játékos bármely formában vagyoni értékű nyereményre válhat jogosulttá. Az állami adóhatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés pénznyerő automatának minősül-e.
(1a) Szerver alapú pénznyerő automatának minősül az a pénznyerő automata, amely az internet mint távközlési rendszer felhasználásával működtetett szerver alapú rendszerben üzemeltethető, és melynek játékprogramja a központi szerveren egy zárt, ellenőrzött rendszeren működik, a hozzá csatlakoztatott gépek (műszaki egységek) pedig a játékteremben, játékkaszinóban találhatók.
(1a) Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatának minősül az a műszaki egység (terminál, konzol) amely az internet, mint távközlési rendszer felhasználásával működtetett szerver alapú rendszerben üzemeltethető, és amelynek játékprogramja(i) egy külön erre a tevékenységre az e törvény rendelkezései alapján feljogosított szervezet által működtetett központi szerveren egy zárt, ellenőrzött rendszerben fut, a hozzácsatlakoztatott műszaki egység (terminál konzol) pedig játékteremben, játékkaszinóban találhatóak.
(1a) Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatának minősül az a műszaki egység (terminál, konzol) amely az internet, mint távközlési rendszer felhasználásával működtetett szerver alapú rendszerben üzemeltethető, és amelynek játékprogramja(i) egy külön erre a tevékenységre az e törvény rendelkezései alapján feljogosított szervezet által működtetett központi szerveren egy zárt, ellenőrzött rendszerben fut, a hozzácsatlakoztatott műszaki egység (terminál, konzol) pedig játékteremben, játékkaszinóban található.
(1b) Nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszernek minősül az a szerencsejáték szervező által üzemeltett rendszer, amely az internet, mint távközlési rendszer felhasználásával működtetett szerver alapú rendszerben üzemeltethető, és amelynek játékprogramja(i) egy külön erre a tevékenységre az e törvény rendelkezései alapján feljogosított szervezet által működtetett központi szerveren egy zárt, ellenőrzött rendszerben fut, a játékosok pedig szintén az internet mint távközlési rendszer útján kapcsolódnak.
(1b) Nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszernek minősül az a szerencsejáték szervező által üzemeltett rendszer, amely az internet, mint távközlési rendszer felhasználásával működtetett szerver alapú rendszerben üzemeltethető, és amelynek játékprogramja(i) egy külön erre a tevékenységre az e törvény rendelkezései alapján feljogosított szervezet által működtetett központi szerveren egy zárt, ellenőrzött rendszerben fut, a játékosok - a nem helyhez kötött pénznyerő rendszerhez - szintén az internet mint távközlési rendszer útján kapcsolódnak.
(1b) Nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszernek minősül az a szerencsejáték szervező által üzemeltett rendszer, amely az internet, mint távközlési rendszer felhasználásával működtetett szerver alapú rendszerben üzemeltethető, és amelynek játékprogramja(i) egy külön erre a tevékenységre az e törvény rendelkezései alapján feljogosított szervezet által működtetett központi szerveren egy zárt, ellenőrzött rendszerben fut, a játékosok - a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerhez - szintén az internet mint távközlési rendszer útján kapcsolódnak.
(1c) A helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatára és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerre e törvénynek a pénznyerő automatákra vonatkozó előírásait megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül nyereménynek, ha a játékos újabb tét befizetése nélkül csak újabb játéklehetőséget kap.
(2) Az SZF az engedélyben a pénznyerő automatát I. vagy II. kategóriába sorolja:
a) I. kategóriába tartozó pénznyerő automatának az a berendezés minősül, amely
1. 100 000 játékonként az összes tét legalább 80%-át nyereményként kiadja,
2. az e kategóriára jogszabályban előírt szempontok alapján hitelesíthető, és
3. biztosítja, hogy egy tét megtételével, egy játék alkalmával - a játékkaszinóban elhelyezett pénznyerő automatát kivéve - a nyeremény a tét kétszázszorosát nem haladja meg;
b) II. kategóriába tartozó pénznyerő automatának az a berendezés minősül, amelynél
1. az egy játékhelyen maximálisan megtehető tét 100 forint,
1. az egy játékhelyen maximálisan megtehető tét 200 forint,
2. az elérhető nyeremény a tét huszonötszörösét nem haladja meg, és
3. az e kategóriára jogszabályban előírt hitelesítési feltételek fennállnak.
Nem adható engedély olyan pénznyerő automatára, amely az e bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek nem felel meg.
(2) Az állami adóhatóság az engedélyben a pénznyerő automatát I. vagy II. kategóriába sorolja:
a) I. kategóriába tartozó pénznyerő automatának az a berendezés minősül, amely
1. 100 000 játékonként az összes tét legalább 80%-át nyereményként kiadja,
2. az e kategóriára jogszabályban előírt szempontok alapján hitelesíthető, és
3. biztosítja, hogy egy tét megtételével, egy játék alkalmával - a játékkaszinóban elhelyezett pénznyerő automatát kivéve - a nyeremény a tét kétszázszorosát nem haladja meg;
b) II. kategóriába tartozó pénznyerő automatának az a berendezés minősül, amelynél
1. az egy játékhelyen maximálisan megtehető tét 200 forint,
2. az elérhető nyeremény a tét huszonötszörösét nem haladja meg, és
3. az e kategóriára jogszabályban előírt hitelesítési feltételek fennállnak.
Nem adható engedély olyan pénznyerő automatára, amely az e bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek nem felel meg.
(3) Pénznyerő automatát csak játékkaszinó, továbbá kizárólag e célból alapított olyan gazdasági társaság működtethet, amely 100%-ban magyar tulajdonban van.
(3) Pénznyerő automata csak játékkaszinóban vagy - kizárólag e célból alapított gazdasági társaság által - játékteremben üzemeltethető. Egy játékkaszinó-egységben vagy egy játékteremben kizárólag egy gazdasági társaság üzemeltethet pénznyerő automatákat.
(3) Pénznyerő automata kizárólag játékkaszinóban üzemeltethető. Egy játékkaszinó-egységben kizárólag egy gazdasági társaság üzemeltethet pénznyerő automatákat.
(3) Pénznyerő automata kizárólag játékkaszinóban üzemeltethető. Egy játékkaszinó-egységben kizárólag egy gazdasági társaság üzemeltethet pénznyerő automatákat. Egy II. kategóriájú játékkaszinóban legfeljebb 300 pénznyerő automata üzemeltethető.
(4) Egy pénznyerő automatának az összes tét legalább 80%-át nyereményként ki kell adnia. Egy játék alkalmával - a játékkaszinóban elhelyezett pénznyerő automatát kivéve - a nyeremény a tét kétszázszorosát nem haladhatja meg.
(4) Játékterem működéséhez a játékterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjének előzetes hozzájárulása szükséges.
(4) Játékterem működéséhez a játékterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjének szakhatósági állásfoglalása szükséges arról, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékterem az építésügyi jogszabályoknak és az e törvényben foglaltaknak megfelel, valamint, hogy a játékterem működéséhez az e törvény 2. § (4) bekezdésének a) pontjában foglalt érdekek védelmét figyelembe véve mérlegelési jogkörében eljárva hozzájárul.
(4) A játékterem működtetéséhez a helyi önkormányzat jegyzőjének külön jogszabályban meghatározott állásfoglalása szükséges.
(4) A játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatának
a) 100 000 játékonként az összes tét legalább 80%-át, vagy
b) a normális eloszlás sűrűségfüggvényének megfelelően, az összes tét legalább 85%-át legalább 95%-os valószínűséggel
nyereményként ki kell adnia.
(4) A pénznyerő automatának
a) 100 000 játékonként az összes tét legalább 80%-át, vagy
b) a normális eloszlás sűrűségfüggvényének megfelelően, az összes tét legalább 85%-át legalább 95%-os valószínűséggel
nyereményként ki kell adnia.
(5) Pénznyerő automatát gazdasági társaság kizárólag játékteremben üzemeltethet.
(5) A játéktermet az SZF az engedélyben I. vagy II. kategóriába sorolja be. A II. kategóriába tartozó játékteremben kizárólag 2 db II. kategóriába tartozó pénznyerő automata üzemeltethető.
(5) A játéktermet az SZF az engedélyben I. vagy II. kategóriába sorolja be. A II. kategóriába tartozó játékteremben legfeljebb 2 db II. kategóriába tartozó pénznyerő automata üzemeltethető.
(5) A játéktermet az állami adóhatóság az engedélyben I. vagy II. kategóriába sorolja be. A II. kategóriába tartozó játékteremben legfeljebb 2 db II. kategóriába tartozó pénznyerő automata üzemeltethető.
(6) Egy gazdasági társaságnak legfeljebb 200 pénznyerő automata üzemeltetésére adható engedély.
(7) Játéktermet kizárólag az e célból kialakított, más tevékenységtől biztonságosan elkülönített s az építésügyi hatóság által e célra engedélyezett olyan helyiségben lehet üzemeltetni, amelyben a pénznyerő automaták biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható.
(7) I. kategóriába tartozó játékteremnek minősül a közterület felől saját bejárattal rendelkező épület vagy olyan külön bejárattal rendelkező, építészetileg zárt helyiség, amely - gépenként legalább 2 m2 figyelembevételével - legalább 10 pénznyerő automata elhelyezésére alkalmas. II. kategóriába tartozó játékteremnek minősíthető a külön jogszabályban meghatározott vendéglátóipari üzlet.
(7) I. kategóriába tartozó játékteremnek minősül a közterület felől saját bejárattal rendelkező épület vagy olyan külön bejárattal rendelkező, építészetileg zárt helyiség, amely - gépenként legalább 2 m2 figyelembevételével - legalább 10 pénznyerő automata elhelyezésére alkalmas. II. kategóriába tartozó játékteremnek minősíthető a külön jogszabályban meghatározott vendéglátóipari üzlet. Nem működtethető játékterem olyan épületben, helyiségben, helyiségrészben, amelyre vonatkozóan a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét az elnevezésben vagy a kereskedelmi kommunikációban szerepeltetik, illetve amelyet ilyen helyiségből lehet megközelíteni. Az „elektronikus kaszinó” elnevezésre, az „e-kaszinó” rövidítésre és jelzős alakjára, valamint idegen nyelvű megfelelőjére a tilalom nem vonatkozik, ha a játékterem elektronikus kaszinóként üzemel.
(8) Az SZF az engedélyben meghatározza
a) a játékterem helyét, az üzemeltetésével és ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat;
b) a játékterem működéséhez szükséges feltételeket;
c) az egy gazdasági társaság által egy játékteremben működtethető pénznyerő automaták számát;
d) a pénznyerő automaták kiürítésével és az ellenőrző készülékkel kapcsolatos előírásokat;
e) pénznyerő automatánként a legmagasabb tét és nyeremény összegét;
f) azokat a tényeket és körülményeket, amelyet a pénznyerő automaták és játéktermek működésével kapcsolatos jogszabály ír elő.
(8) Az állami adóhatóság az engedélyben meghatározza
a) a játékterem helyét, az üzemeltetésével és ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat;
b) a játékterem működéséhez szükséges feltételeket;
c) az egy gazdasági társaság által egy játékteremben működtethető pénznyerő automaták számát;
d) a pénznyerő automaták kiürítésével és az ellenőrző készülékkel kapcsolatos előírásokat;
e) pénznyerő automatánként a legmagasabb tét és nyeremény összegét;
f) azokat a tényeket és körülményeket, amelyet a pénznyerő automaták és játéktermek működésével kapcsolatos jogszabály ír elő.
(9) Pénznyerő automata üzemeltetésére csak olyan gazdasági társaságnak adható engedély, amely
a) biztosítani tudja a pénznyerő automaták és a játékterem működésének a feltételeit, a személyzettel kapcsolatban a jogszabályban előírt követelményeket és a játékterem állandó ellenőrzését, továbbá
b) az engedély megadása előtt felhívásra, majd ezt követően évente gépenként a külön jogszabályban meghatározott számlára az abban meghatározott összegű, de legalább 100 ezer Ft engedélyezési díjat befizeti.
b) az engedély megadása előtt - felhívásra - a külön jogszabályban meghatározott összegű engedélyezési díjat megfizeti.
A b) pontban írt összeget a játékkaszinók nem kötelesek megfizetni.
(9) Pénznyerő automata üzemeltetésére csak olyan gazdasági társaságnak adható engedély, amely
a) biztosítani tudja a pénznyerő automaták és a játékterem működésének a feltételeit, a személyzettel kapcsolatban a jogszabályban előírt követelményeket és a játékterem állandó ellenőrzését, továbbá
b) az engedély megadására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, a külön jogszabályban meghatározott összegű igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését igazolta.
A b) pontban foglalt igazgatási-szolgáltatási díjat a játékkaszinók nem kötelesek megfizetni.
(10) Nem adható működési engedély az olyan pénznyerő automatára, amely
a) nem rendelkezik az azonosítására alkalmas - magyar hatóság által hitelesített - eredeti jelzéssel (gyártási szám, gyártás időpontja stb.),
b) nem rendelkezik gyárilag beépített és hatóságilag hitelesített ellenőrző készülékkel,
c) a gyártás időpontjától számított 3 éven belül nem kerül üzembe állításra,
d) nem felel meg jogszabályban meghatározott egyéb követelményeknek.
(11) Pénznyerő automata működtetésére a gyártás időpontjától számított 5 éven túli időtartamra nem adható engedély.
(12) A játéktermet 18 éven aluliak nem látogathatják. Ifjúsági-, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény 200 méteres körzetében játékterem nem működhet.
(12) Az I. kategóriába tartozó játéktermet 18 éven aluliak nem látogathatják, a II. kategóriába tartozó játékteremben pedig pénznyerő automatán nem játszhatnak. Ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény 200 méteres körzetében I. kategóriába tartozó játékterem nem működhet.
(13) Pénznyerő automata üzemeltetésére kért engedély kiadása előtt vizsgálni kell a 2. § (4) bekezdés i) pontjában foglaltakat.
(13) Az SZF a pénznyerő automata működését - az évenkénti igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése mellett - legfeljebb 2 éves időtartamra engedélyezi. A szerencsejáték-szervező azon időtartam 11. hónap végéig, amelyre az igazgatási-szolgáltatási díjat megfizette, köteles a következő évre járó igazgatási-szolgáltatási díjat megfizetni vagy ezen időpontig a 12. hónap utolsó napján történő engedélyleadási szándékáról nyilatkozni. Ha a szervező ezen kötelezettségét elmulasztja, az engedély a 12. hónap utolsó napján érvényét veszti.
(13) Az állami adóhatóság a pénznyerő automata működését - az évenkénti igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése mellett - legfeljebb 2 éves időtartamra engedélyezi. A szerencsejáték-szervező azon időtartam 11. hónap végéig, amelyre az igazgatási-szolgáltatási díjat megfizette, köteles a következő évre járó igazgatási-szolgáltatási díjat megfizetni vagy ezen időpontig a 12. hónap utolsó napján történő engedélyleadási szándékáról nyilatkozni. Ha a szervező ezen kötelezettségét elmulasztja, az engedély a 12. hónap utolsó napján érvényét veszti.
(13) Az állami adóhatóság a pénznyerő automata működését - az évenkénti igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése mellett - legfeljebb 2 éves időtartamra engedélyezi. A szerencsejáték-szervező azon időtartam 11. hónap végéig, amelyre az igazgatási-szolgáltatási díjat megfizette, köteles a következő évre járó igazgatási-szolgáltatási díjat megfizetni vagy ezen időpontig a 12. hónap utolsó napján történő engedélyleadási szándékáról nyilatkozni.
(14) Az SZF az általa kiállított pénznyerőautomata- és játékterem-engedélyeket az SZF székhelyén működtetett Központi Ügyfélszolgálati Irodán, területi felügyelőségeken és az SZF hivatalos honlapján közzétett hirdetmény útján köteles közölni. A 13. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével az SZF által kiállított pénznyerőautomata-engedélyeket azok közlésétől számított 6 hónapon belül, a játékterem-engedélyeket pedig 30 napon belül köteles a szerencsejáték-szervező az SZF székhelyén működtetett Központi Ügyfélszolgálati Irodán átvenni. A határidők elteltével át nem vett engedélyek érvénytelenségét az SZF hivatalból megállapítja.
(14) Az állami adóhatóság az általa kiállított pénznyerőautomata- és játékterem-engedélyeket hirdetmény útján köteles közölni. A 13. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével az állami adóhatóság által kiállított pénznyerőautomata-engedélyeket azok közlésétől számított 6 hónapon belül, a játékterem-engedélyeket pedig 30 napon belül köteles a szerencsejáték-szervező az állami adóhatóságnál átvenni. A határidők elteltével át nem vett engedélyek érvénytelenségét az állami adóhatóság hivatalból megállapítja.
(15) Ha a pénznyerő automata működtetése nem felel meg a játéktervnek, az engedélynek, valamint a hiteles állapotnak, az SZF a pénznyerő automata működtetését felfüggeszti. Az SZF akkor is köteles a pénznyerő automata, illetve a játékterem működtetését felfüggeszteni, ha az engedély a helyszínen nem található. Ha a játékteremben a szerencsejáték-szervező engedély nélkül üzemeltet pénznyerő automatát, az SZF a játékterem engedélyét felfüggeszti, vagy az engedélyt visszavonhatja.
(15) Ha a pénznyerő automata működtetése nem felel meg a játéktervnek, az engedélynek, valamint a hiteles állapotnak, az állami adóhatóság a pénznyerő automata működtetését felfüggeszti. Az állami adóhatóság akkor is köteles a pénznyerő automata, illetve a játékterem működtetését felfüggeszteni, ha az engedély a helyszínen nem található. Ha a játékteremben a szerencsejáték-szervező engedély nélkül üzemeltet pénznyerő automatát, az állami adóhatóság a játékterem engedélyét felfüggeszti, vagy az engedélyt visszavonhatja.
(16) A játékterem működése - indoklás nélküli kérelemre - megszakítás nélkül legfeljebb 270 nap időtartamra szüneteltethető. A szüneteltetést az SZF nyilvántartásba veszi. A szüneteltetés nyilvántartásba vételének részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott pénzügyminiszteri rendelet állapítja meg azzal, hogy szüneteltetés csak abban az esetben kezdeményezhető, ha annak kezdő időpontját megelőzően a játékterem legalább 60 napot folyamatosan üzemel, ide nem értve a játékterem-engedély első felvételét követő 60 napot. A külön pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott szezonális üzemeltetés nem minősül a játékterem szüneteltetésének.
(16) A játékterem működése - indoklás nélküli kérelemre - megszakítás nélkül legfeljebb 270 nap időtartamra szüneteltethető. A szüneteltetést az állami adóhatóság nyilvántartásba veszi. A szüneteltetés nyilvántartásba vételének részletes szabályait az e törvény végrehajtására a miniszter által kiadott rendelet állapítja meg azzal, hogy szüneteltetés csak abban az esetben kezdeményezhető, ha annak kezdő időpontját megelőzően a játékterem legalább 60 napot folyamatosan üzemel, ide nem értve a játékterem-engedély első felvételét követő 60 napot. A külön, a miniszter által kiadott rendeletben meghatározott szezonális üzemeltetés nem minősül a játékterem szüneteltetésének.
(16) A játékterem működése - indoklás nélküli kérelemre - megszakítás nélkül legfeljebb 180 nap időtartamra szüneteltethető. A szüneteltetést az állami adóhatóság nyilvántartásba veszi. A szüneteltetés nyilvántartásba vételének részletes szabályait az e törvény végrehajtására a miniszter által kiadott rendelet állapítja meg azzal, hogy szüneteltetés csak abban az esetben kezdeményezhető, ha annak kezdő időpontját megelőzően a játékterem legalább 60 napot folyamatosan üzemel, ide nem értve a játékterem-engedély első felvételét követő 60 napot. A külön, a miniszter által kiadott rendeletben meghatározott szezonális üzemeltetés nem minősül a játékterem szüneteltetésének.
(17) Az üzembe helyezett pénznyerő automata és a játékterem jogszerű birtoklásának igazolását az SZF a szerencsejáték-szervezőtől a pénznyerő automata és a játékterem működtetésének engedélyezett időtartama alatt bármikor kérheti. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, az SZF az engedélyt visszavonhatja.
(17) Az üzembe helyezett pénznyerő automata és a játékterem jogszerű birtoklásának igazolását az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőtől a pénznyerő automata és a játékterem működtetésének engedélyezett időtartama alatt bármikor kérheti. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, az állami adóhatóság az engedélyt visszavonhatja.
(18) A szerencsejáték-szervező a 2. § (4) bekezdésének b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, annak meglétét az SZF köteles ellenőrizni. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, az SZF megállapítja a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét, a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését.
(18) A szerencsejáték-szervező a 2. § (4) bekezdésének b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, az SZF pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, az SZF megállapítja a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét, a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését. A szervezőnek a személyi megfelelőség meghosszabbítására irányuló kérelmet a személyi megfelelőség lejárata előtt legalább 10 munkanappal be kell nyújtania az SZF-hez.
(18) A szerencsejáték-szervező a 2. § (4) bekezdésének b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, az állami adóhatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, az állami adóhatóság megállapítja a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét, a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését. A szervezőnek a személyi megfelelőség meghosszabbítására irányuló kérelmet a személyi megfelelőség lejárata előtt legalább 10 munkanappal be kell nyújtania az állami adóhatósághoz.
(18) A szerencsejáték-szervező a 2. § (4) bekezdésének b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, az állami adóhatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni. A szervezőnek a személyi megfelelőség meghosszabbítására irányuló kérelmet a személyi megfelelőség lejárata előtt legalább 10 munkanappal be kell nyújtania az állami adóhatósághoz. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy személyi megfelelősége nem áll fenn, akkor az állami adóhatóság megállapítja a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét és a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését.
(18) A szerencsejáték-szervező a 2. § (4) bekezdésének b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, az állami adóhatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni. A személyi megfelelőség folyamatos fennállását vélelmezni kell a határidőben benyújtott meghosszabbításra irányuló kérelem jogerős elbírálásáig. A szervezőnek a személyi megfelelőség meghosszabbítására irányuló kérelmet a személyi megfelelőség lejárata előtt legalább 10 munkanappal be kell nyújtania az állami adóhatósághoz. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy személyi megfelelősége nem áll fenn, akkor az állami adóhatóság megállapítja a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét és a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését.
(18) A szerencsejáték-szervező a 2. § (4) bekezdésének b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, az állami adóhatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni. A személyi megfelelőség meghosszabbítására irányuló kérelmet a személyi megfelelőség érvényességéig kell benyújtani az állami adóhatósághoz, a határidőben benyújtott kérelem esetén annak jogerős elbírálásáig az állami adóhatóság vélelmezi a személyi megfelelőség fennállását. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy személyi megfelelősége nem áll fenn, akkor az állami adóhatóság megállapítja a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét és a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését. Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnéséig benyújtott engedély iránti kérelmek alapján indult eljárásokat megszünteti.
(19) A pénznyerő automata a gyártásának időpontjától számított 5 éven túl teljes egészében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és annak végrehajtási rendeletei szerint meghatározott elektronikus berendezés hulladékának minősül.
(19) A pénznyerő automata a gyártásának időpontjától számított 5 éven túl - illetve annak letelte előtt, ha a szervező a pénznyerő automata üzemeltetésének végleges megszüntetéséről dönt - teljes egészében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és annak végrehajtási rendeletei szerint meghatározott elektronikus berendezés hulladékának minősül.
(20) A játékteremben jackpot rendszer üzemeltethető. Jackpot rendszerbe kizárólag ugyanabban a játékteremben üzemelő I. kategóriába sorolt pénznyerő automaták köthetők.
(20) A játékteremben és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerben jackpot rendszer üzemeltethető. Játékterem esetén jackpot rendszerbe kizárólag ugyanabban a játékteremben üzemelő I. kategóriába sorolt pénznyerő automaták köthetők.
(20) A játékteremben és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerben jackpot rendszer üzemeltethető. Játékterem esetén jackpot rendszerbe kizárólag ugyanabban a játékteremben üzemelő I. kategóriába sorolt pénznyerő automaták és helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták köthetők.
(21) A szerencsejáték-szervező negyedévenként pénznyerő automata kategóriánként elkülönített időszaki elszámolást készít az állami adóhatóság részére, amelyet a negyedévet követő hónap tizenötödik és utolsó napja között köteles gépi adathordozón benyújtani.
(22) Az I. kategóriába tartozó játékteremben és a II. kategóriába tartozó játékteremben - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembe vételével - kizárólag szerver alapú pénznyerő automata üzemeltethető.
(22) Az I. kategóriába tartozó játékteremben és a II. kategóriába tartozó játékteremben kizárólag szerver alapú pénznyerő automata üzemeltethető.
(22) Az I. kategóriába tartozó játékteremben és a II. kategóriába tartozó játékteremben kizárólag helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata üzemeltethető.
(23) Az elektronikus kaszinóban szerver alapú pénznyerő automata is üzemeltethető. Az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata ellenőrző készülékét abban az esetben is online kapcsolati módon a szerver alapú pénznyerő automatákat üzemeltető szerverhez kell csatlakoztatni, ha a pénznyerő automata nem minősül szerver alapú pénznyerő automatának.
(24) Szerver alapú pénznyerő automatákat üzemeltető szerver működtetésére - az e törvényben és külön jogszabályban a pénznyerő automata üzemeltetésére előírt feltételek teljesítésén túl - engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel, legalább 50 millió forint jegyzett tőkével, magyar állampolgár vezető tisztségviselővel rendelkező gazdasági társaságnak adható, amelynek tagja (részvényese) a kérelem benyújtását megelőzően legalább 10 éven át Magyarországon szerencsejáték szervezésével foglalkozott és egyébként megfelel az e törvényben előírt feltételeknek.
(24) Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszert üzemeltető központi szerver működtetésére, engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel, legalább 50 millió forint jegyzett tőkével, magyar állampolgár vezető tisztségviselővel rendelkező gazdasági társaságnak adható, amely a központi szerver üzemeltetését kizárólagos tevékenységként végzi, és amelynek a szavazatok legalább 51%-val rendelkező tagja (részvényese) a kérelem benyújtását megelőzően legalább 10 éven át Magyarországon szerencsejáték szervezésével foglalkozott. A központi szerver működtetésére vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt a társaság tagjai, részvényesei, illetve vezető tisztségviselői, valamint azok Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozói, nem lehetnek tagjai, vagy vezető tisztségviselői szerencsejáték szervező, vagy pénznyerő automata gyártó gazdálkodó szervezetnek.
(25) Nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetésére engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező gazdasági társaságnak adható, amely jegyzett tőkéje eléri az 50 millió forintot, rendelkezik legalább egy magyar állampolgárságú vezető tisztségviselővel, és amely tagja(i) (részvényese(i)), a kérelem benyújtását megelőzően - a benyújtás időpontjától számítva - legalább 10 éven át folyamatosan, Magyarországon szerencsejáték szervezésével foglalkozott.
(25) Nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetésére engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező gazdasági társaságnak adható, amely
a) jegyzett tőkéje eléri az 50 millió forintot,
b) rendelkezik legalább egy magyar állampolgárságú vezető tisztségviselővel,
c) valamennyi tagja (részvényese), a kérelem benyújtását megelőzően - a benyújtás időpontjától számítva - legalább 10 éven át folyamatosan, Magyarországon szerencsejáték szervezésével foglalkozó gazdasági társaságnak volt tagja (részvényese) vagy vezető tisztségviselője;
d) többségi tulajdonosa az engedély benyújtását megelőzően - a benyújtás időpontjától számítva - legalább 10 éven át folyamatosan olyan Magyarországon engedélyezett szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet folytatott, ahol a játékosok személyazonossága kétséget kizáró módon ellenőrzésre került és adataik nyilvántartása és kezelése a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt.
26/A. §   A települési önkormányzat jegyzője az általa az üzlet működtetésére kiadott engedélyt köteles bevonni, ha megállapítást nyer, hogy az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek, vagy a szerencsejáték-szervező a játékadó-fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A határozatot a fellebbezésre tekintet nélkül végre kell hajtani.
26/A. §   Ha megállapítást nyer, hogy az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek, akkor a települési önkormányzat jegyzője köteles az üzletet legalább 30 napra - ismételt jogsértés esetén legalább 90 napra - ideiglenesen bezáratni. A határozatot a fellebbezésre tekintet nélkül végre kell hajtani.
26/A. §   Ha megállapítást nyer, hogy az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek, akkor a települési önkormányzat jegyzője köteles az üzletet legalább 30 napra - ismételt jogsértés esetén legalább 90 napra - ideiglenesen bezáratni.
26/B. §
(1) Az I. kategóriába sorolható játéktermet az SZF erre irányuló kérelem esetén „elektronikus kaszinóként” engedélyezheti.
(1) Az I. kategóriába sorolható játéktermet az állami adóhatóság erre irányuló kérelem esetén „elektronikus kaszinóként” engedélyezheti.
(2) Az SZF abban az esetben engedélyezi elektronikus kaszinóként az I. kategóriába sorolható játéktermet, ha a szerencsejáték-szervező, a pénznyerő automata, valamint a játékterem megfelel a következő feltételeknek:
a) a szervező legalább 50 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező gazdasági társaság,
b) a játékteremnek videó-technikai ellenőrzési rendszerrel kell rendelkeznie,
c) a játékteremben legalább 25 játékhelyen lehetséges a játék és a játékhelyek legalább 70%-ának folyamatosan üzemelnie kell,
d) a játékterem játékhelyenként legalább 3 m2 alapterülettel rendelkezik,
e) a játékteremben legalább egy darab olyan I. kategóriába sorolt pénznyerő automata is üzemel, amely biztosítja, hogy egy tét megtételével, egy játék alkalmával az elérhető nyeremény a tét ötszázszorosát is elérheti, azonban azt nem haladja meg,
f) a játékteremben pénznyerő automata és játékautomata üzemeltetésen kívül a játékosok vendéglátásához szorosan kapcsolódó tevékenységet is folytatnak, figyelembe véve a 26. § (3) bekezdést.
(2) Az állami adóhatóság abban az esetben engedélyezi elektronikus kaszinóként az I. kategóriába sorolható játéktermet, ha a szerencsejáték-szervező, a pénznyerő automata, valamint a játékterem megfelel a következő feltételeknek:
a) a szervező legalább 50 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező gazdasági társaság,
b) a játékteremnek videó-technikai ellenőrzési rendszerrel kell rendelkeznie,
c) a játékteremben legalább 25 játékhelyen lehetséges a játék és a játékhelyek legalább 70%-ának folyamatosan üzemelnie kell,
d) a játékterem játékhelyenként legalább 3 m2 alapterülettel rendelkezik,
e) a játékteremben legalább egy darab olyan I. kategóriába sorolt pénznyerő automata is üzemel, amely biztosítja, hogy egy tét megtételével, egy játék alkalmával az elérhető nyeremény a tét ötszázszorosát is elérheti, azonban azt nem haladja meg,
f) a játékteremben pénznyerő automata és játékautomata üzemeltetésen kívül a játékosok vendéglátásához szorosan kapcsolódó tevékenységet is folytatnak, figyelembe véve a 26. § (3) bekezdést.
(3) Az elektronikus kaszinóra és a (2) bekezdés e) pontja szerinti pénznyerő automatára egyebekben az I. kategóriába sorolt játékteremre és az I. kategóriájú pénznyerő automatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az elektronikus kaszinóban a videotechnikai ellenőrzési rendszert a játék tisztasága, biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében kell működtetni.
(5) Az elektronikus kaszinóban működő videotechnikai ellenőrzési rendszer által készített videofelvételeket a szervező a rögzítéstől számított 30 napig köteles megőrizni. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a videofelvétel érinti, illetve akit az elektronikus kaszinóban történt rendkívüli események, különösen a játékosi panasszal érintett események, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedések érintenek a rögzítéstől számított 5 munkanapon belül kérheti, hogy a videofelvétel a szervező panasza kivizsgálásáig ne törölje.
(5) Az elektronikus kaszinóban működő videotechnikai ellenőrzési rendszer által készített videofelvételeket a szervező a rögzítéstől számított 30 napig köteles megőrizni. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a videofelvétel érinti, illetve akit az elektronikus kaszinóban történt rendkívüli események, különösen a játékosi panasszal érintett események, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedések érintenek a rögzítéstől számított nyolc napon belül kérheti, hogy a videofelvétel a szervező panasza kivizsgálásáig ne törölje.

A játékkaszinó

Kaszinójáték

27. §
(1) Játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 50 millió forint alap- (törzs) tőkével rendelkező gazdasági társaság működtethet.
(1) Játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaság működtethet.
(1) Játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve 100%-ban az állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy koncessziós társaság működtethet.
(1) Az SZF a játékkaszinót I. vagy II. kategóriába sorolja be. I. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amelyben legalább 100 db játék és/vagy kártyaasztal, valamint legalább 1000 db pénznyerő automata üzemel. II. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amely nem minősül I. kategóriájúnak. II. kategóriájú játékkaszinóban a játék- és kártyaasztalok, valamint a pénznyerő automaták üzemeltetésén kívül más kaszinójáték nem szervezhető.
(1) Az állami adóhatóság a játékkaszinót I. vagy II. kategóriába sorolja be. I. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amelyben legalább 100 db játék és/vagy kártyaasztal, valamint legalább 1000 db pénznyerő automata üzemel. II. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amely nem minősül I. kategóriájúnak. II. kategóriájú játékkaszinóban a játék- és kártyaasztalok, valamint a pénznyerő automaták üzemeltetésén kívül más kaszinójáték nem szervezhető.
(2) Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a különféle játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható. A játékkaszinóban a látogatók vendéglátásához szorosan kapcsolódó tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható.
(2) Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a különféle játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható.
(2) Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a különféle játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható. Játékkaszinó távközlési eszköz és rendszer útján nem működtethető. A játékkaszinó működtetése során szerencsejáték szervezői tevékenység távközlési eszköz és rendszer útján nem folytatható.
(2) I. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 1 milliárd forint, II. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy koncessziós társaság működtethet.
(3) Az SZF az engedélyben meghatározza a játékkaszinó helyét, működési, látogatási feltételeit, az egyes játékfajtákat, azok szabályait, az egyes játékoknál alkalmazható legmagasabb téteket, a tétek és a nyeremények arányát, valamint minden tényt, körülményt vagy feltételt, amely a játékkaszinó biztonságos üzemeltetéséhez szükséges.
(3) Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták, a szerencsejáték céljára szolgáló eszközök és egyéb berendezések biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható. Játékkaszinó hírközlő eszköz és rendszer útján nem működtethető. A játékkaszinó működtetése során kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem folytatható.
(3) Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták, a szerencsejáték céljára szolgáló eszközök és egyéb berendezések biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható. Az állami adóhatóság eseti jelleggel, legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését. Játékkaszinó hírközlő eszköz és rendszer útján nem működtethető. A játékkaszinó működtetése során kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem folytatható.
(3) Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták, a szerencsejáték céljára szolgáló eszközök és egyéb berendezések biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható. Az állami adóhatóság eseti jelleggel, legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését. Játékkaszinó hírközlő eszköz és rendszer útján is működtethető. A játékkaszinó működtetése során kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján is folytatható.
(4) A koncessziós díj egységenként
a) legalább 70 millió Ft;
a) Budapesten és Pest megyében évente legalább 350 millió forint,
b) külföldi részvételével működő gazdasági társaság által üzemeltetett játékkaszinó esetén legalább 1 millió USD.
b) az a) pontban foglalt kivétellel évente legalább 50 millió forint.
(4) Az SZF az engedélyben meghatározza a játékkaszinó kategóriáját, helyét, működési, látogatási feltételeit, az egyes játékfajtákat, azok szabályait, az egyes játékoknál alkalmazható legmagasabb téteket, a tétek és a nyeremények arányát, valamint minden tényt, körülményt vagy feltételt, amely a játékkaszinó biztonságos üzemeltetéséhez szükséges.
(4) Az állami adóhatóság az engedélyben meghatározza a játékkaszinó kategóriáját, helyét, működési, látogatási feltételeit, az egyes játékfajtákat, azok szabályait, az egyes játékoknál alkalmazható legmagasabb téteket, a tétek és a nyeremények arányát, valamint minden tényt, körülményt vagy feltételt, amely a játékkaszinó biztonságos üzemeltetéséhez szükséges.
(5) A koncesszió időtartama legfeljebb 10 év.
(5) A 27. § (4) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott koncessziós díjat évente valorizálni kell. A koncessziót a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani és megfizetni a tárgyév február hó 15-éig. Amennyiben a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.
(5) A koncessziós díj egységenként
a) Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 600 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 350 millió forint,
b) az a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 500 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 50 millió forint.
(5) A tárgyévi koncessziós díj jogszabályi minimumát a tárgyévre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény határozza meg
a) a 2013. tárgyév esetén az e törvény 2012. január 1. napján hatályos 27. § (5) bekezdésében,
b) ezt követően pedig a tárgyévet megelőző évre a központi költségvetésről szóló törvényben
meghatározott koncessziós díj jogszabályi minimuma és a tárgyévi tervezett gazdasági környezet figyelembe vételével. A koncessziós szerződésben a felek a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjban megállapodhatnak.
(6) Az SZF, a játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai (a továbbiakban: a játékkaszinó alkalmazottai) összetételére, a képesítés feltételeire, az egyes játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó biztonságának, valamint pénzkezelésének ellenőrzésére külön szabályokat állapít meg.
(6) A koncesszió időtartama legfeljebb 10 év.
(6) Az (5) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott koncessziós díjat évente valorizálni kell. A koncessziót a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani és megfizetni a tárgyév február hó 15-éig. Ha a koncessziós időtartam évközben kezdődik meg, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.
(6) Az (5) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott koncessziós dijat évente valorizálni kell. A koncessziót a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani és megfizetni a tárgyév február hó 15-éig. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.
(6) A koncessziós szerződésben meghatározott, a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjat évente valorizálni kell oly módon, hogy a tárgyévi koncessziós díjat a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani. A koncessziós díjat a tárgyév február hó 15-éig kell megfizetni. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.
(6) A koncessziós szerződésben meghatározott, a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjat évente valorizálni kell oly módon, hogy a tárgyévi koncessziós díjat a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani. A valorizációs kötelezettség nem áll fenn abban az esetben, amikor a jogszabályi minimumot meghaladó koncessziós díj a koncessziós szerződésben a jogszabályban meghatározott mindenkori minimum koncessziós díjhoz viszonyított rögzített mértékben kerül meghatározásra. Az éves koncessziós díjat a koncessziós szerződés hatályban létének első két teljes évében négy egyenlő részletben, a tárgyév január 15., április 15., július 15., és október 15. napján, a koncessziós szerződés további időszakában pedig a tárgyév február 15. napjáig egy összegben kell megfizetni. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre vonatkozó koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.
(7) Játékkaszinóban a pénznyerő automaták száma legfeljebb ötszöröse lehet az ugyanott elhelyezett játékasztalok számának.
(7) Az SZF, a játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai (a továbbiakban: a játékkaszinó alkalmazottai) összetételére, a képesítés feltételeire, az egyes játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó biztonságának, valamint pénzkezelésének ellenőrzésére külön szabályokat állapít meg.
(7) A koncesszió időtartama I. kategóriájú játékkaszinó esetében legfeljebb 20 év, II. kategóriájú játékkaszinó esetében legfeljebb 10 év.
(8) A pénzügyminiszter a játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai (a továbbiakban: a játékkaszinó alkalmazottai) összetételére, a képesítés feltételeire, az egyes játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó biztonságának, valamint pénzkezelésének ellenőrzésére külön szabályokat állapít meg.
(8) A miniszter a játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai (a továbbiakban: a játékkaszinó alkalmazottai) összetételére, a képesítés feltételeire, az egyes játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó biztonságának, valamint pénzkezelésének ellenőrzésére külön szabályokat állapít meg.
(9) A játékkaszinót 18 éven aluliak nem látogathatják.
(9) A szerencsejáték-szervezők közül kizárólag - az e törvényben előírtaknak megfelelően - a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós joggal rendelkező szerencsejáték-szervező, illetve koncessziós társaság és állami játékszervező jogosult cég nevében, hirdetésben vagy bármilyen más módon a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. E korlátozás nem vonatkozik a szerencsejáték-szervezők szakmai és érdek-képviseleti szervezeteire. Abban a kérdésben, hogy egy gazdasági társaság e bekezdés alapján jogosult-e az itt megjelölt elnevezés használatára, az SZF határoz.
(9) A szerencsejáték-szervezők közül kizárólag - az e törvényben előírtaknak megfelelően - a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós joggal rendelkező szerencsejáték-szervező, illetve koncessziós társaság és állami játékszervező jogosult a cégnevében, hirdetésben vagy bármilyen más módon a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. Az SZF által elektronikus kaszinóként engedélyezett, I. kategóriába sorolt játéktermet üzemeltető szervező jogosult a cégnevében, hirdetésben vagy bármilyen más módon az „elektronikus kaszinó” elnevezést, „e-kaszinó” rövidítést és jelzős alakját, valamint idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. E korlátozás nem vonatkozik a szerencsejáték-szervezők szakmai és érdek-képviseleti szervezeteire.
(9) A szerencsejáték-szervezők közül kizárólag - az e törvényben előírtaknak megfelelően - a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós joggal rendelkező szerencsejáték-szervező, illetve koncessziós társaság és állami játékszervező jogosult a cégnevében, hirdetésben vagy bármilyen más módon a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. Az állami adóhatóság által elektronikus kaszinóként engedélyezett, I. kategóriába sorolt játéktermet üzemeltető szervező jogosult a cégnevében, hirdetésben vagy bármilyen más módon az „elektronikus kaszinó” elnevezést, „e-kaszinó” rövidítést és jelzős alakját, valamint idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. E korlátozás nem vonatkozik a szerencsejáték-szervezők szakmai és érdek-képviseleti szervezeteire.
(9) A szerencsejáték-szervezők közül kizárólag - az e törvényben előírtaknak megfelelően - a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós joggal rendelkező szerencsejáték-szervező, illetve koncessziós társaság és állami játékszervező jogosult a kereskedelmi kommunikációjában a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. Az állami adóhatóság által elektronikus kaszinóként engedélyezett, I. kategóriába sorolt játéktermet üzemeltető szervező jogosult a kereskedelmi kommunikációjában az „elektronikus kaszinó” elnevezést, „e-kaszinó” rövidítést és jelzős alakját, valamint idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. E korlátozás nem vonatkozik a szerencsejáték-szervezők szakmai és érdek-képviseleti szervezeteire.
(9) A szerencsejáték-szervezők közül kizárólag - az e törvényben előírtaknak megfelelően - a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós joggal rendelkező szerencsejáték-szervező, illetve koncessziós társaság és állami játékszervező jogosult a kereskedelmi kommunikációjában a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. E korlátozás nem vonatkozik a szerencsejáték-szervezők szakmai és érdek-képviseleti szervezeteire.
(8) A játékkaszinót 18 éven aluliak nem látogathatják.
(10) Az SZF köteles a játékkaszinó működéséhez a játékkaszinó helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjének szakhatósági állásfoglalását beszerezni.
(10) A játékkaszinó működtetéséhez a helyi önkormányzat jegyzőjének külön jogszabályban meghatározott állásfoglalása szükséges.
(11) A játékkaszinót 18 éven aluliak nem látogathatják.
(12) Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott egyes tervezési-statisztikai régiókban a miniszter egyidejűleg egy koncesszióba vevőnek, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek vagy az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságnak engedheti át az I. kategóriába sorolt játékkaszinó működtetésének jogát.
(13) 500 000 lakosonként legfeljebb egy játékkaszinó üzemeltethető azzal, hogy a fővárosban és Pest megyében együtt legfeljebb öt, Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében együtt legfeljebb három és Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében együtt legfeljebb három játékkaszinó üzemeltethető.
27/A. §
(1) A játékkaszinóban a játékosok vendéglátásához és pénzváltásához szorosan kapcsolódó tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható. Pénzváltási tevékenység, mint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben előírt engedély birtokában végezhető.
(2) Ha a koncessziós társaság rendelkezik a szerencsejáték szervező tevékenységnek konvertibilis pénznemben történő végzéséhez szükséges devizahatósági engedéllyel, köteles a tételeket konvertibilis pénznemben feltüntetni.
(2) Ha az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve a 100%-ban az állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy a koncessziós társaság rendelkezik a szerencsejáték szervező tevékenységnek konvertibilis pénznemben történő végzéséhez szükséges devizahatósági engedéllyel, köteles a téteket konvertibilis pénznemben feltüntetni.
(2) Ha
a) az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, vagy
b) 100%-ban állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy
c) koncessziós társaság
szerencsejáték szervező tevékenységet konvertibilis pénznemben végez, köteles a téteket konvertibilis pénznemben feltüntetni.
28. §
(1) A gazdasági társaság tagjai (részvényesei), vezető tisztségviselői, felügyelő bizottságának tagjai, valamint alkalmazottai, továbbá ezek hozzátartozói a játékkaszinóban, amelyet a gazdasági társaság működtet, nem játszhatnak.
(2) A játékkaszinó alkalmazottai a játékkaszinóban a (3) bekezdés kivételével borravalót nem fogadhatnak el.
(3) Amennyiben az SZF az alkalmazottak számára borravaló elfogadását az engedélyben lehetővé teszi, erre a célra közös tartókat kell elhelyezni. Az alkalmazottnak közvetlenül felajánlott borravaló elfogadása tilos.
(3) Amennyiben az állami adóhatóság az alkalmazottak számára borravaló elfogadását az engedélyben lehetővé teszi, erre a célra közös tartókat kell elhelyezni. Az alkalmazottnak közvetlenül felajánlott borravaló elfogadása tilos.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az SZF az engedélyben a közös tartókba helyezett borravaló legfeljebb 80%-ának az alkalmazottak és a játékkaszinó vezetése között létrejött megállapodásnak megfelelő felosztását engedélyezheti.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az SZF az engedélyben a közös tartókba helyezett borravaló legfeljebb 50%-ának felosztását engedélyezheti.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az állami adóhatóság az engedélyben a közös tartókba helyezett borravaló legfeljebb 50%-ának felosztását engedélyezheti.

Fogadás

28/A. §
(1) Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék. Nem köthető fogadás akkor, ha ez harmadik személy érdekét sértené.
(2) A lóversenyfogadás kivételével csak az az állami játékszervező szervezhet fogadást, aki legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével rendelkezik, és a fogadás szervezését megelőzően legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.
(2) A lóversenyfogadás és a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével kizárólag az az állami játékszervező szervezhet fogadást, amely legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével rendelkezik és a fogadás szervezését megelőzően legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.
(2) Lóversenyfogadás kivételével totalizatőri rendszerű fogadást kizárólag az az állami játékszervező szervezhet, amely legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével rendelkezik és a fogadás szervezését megelőzően legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.
(3) A nyeremények átvételének lehetőségét a fogadásszervező az engedélyben meghatározott ideig, de legfeljebb a fogadási eseményt követő 90 napon belül köteles biztosítani.
(4) Fogadás esetén - a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével - a fogadásszervező a fogadót megillető, de át nem vett nyereményeket nyeremények céljára köteles felhasználni. Az át nem vett nyeremények sorsolás útján is visszajuttathatók a fogadók részére, a sorsolásos játékok nyereményeire vonatkozó szabályok szerint. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén az át nem vett nyereményekre e törvény 11. §-ának (2) bekezdése vonatkozik.
(4) Fogadás esetén - a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével - a fogadásszervező a fogadót megillető, de át nem vett nyereményeket nyeremények céljára köteles felhasználni. Az át nem vett nyeremények sorsolás útján is visszajuttathatók a fogadók részére, a sorsolásos játékok nyereményeire vonatkozó szabályok szerint. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén az át nem vett nyereményekre e törvény 11. §-ának (3) bekezdése vonatkozik.
(4) Fogadás esetén - a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével - a fogadásszervező a fogadót megillető, de át nem vett nyereményeket nyeremények céljára köteles felhasználni. Az át nem vett nyeremények sorsolás útján is visszajuttathatók a fogadók részére, a sorsolásos játékok nyereményeire vonatkozó szabályok szerint. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén az át nem vett nyereményekre e törvény 11. §-ának (8) bekezdése vonatkozik.
(5) Bukmékeri rendszerű fogadást az a 3. § (1) bekezdése szerinti jogi személy szervezhet, amely legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével rendelkezik és a fogadás szervezését megelőzően legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.
(5) Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadás szervezéséhez a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő jogi személynek legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével és legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kell rendelkeznie. Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadásra kiírt koncessziós pályázat nyertese csak az a személy lehet, aki a pályázat kiírása előtt legalább öt évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szervezésével foglalkozott, és a bukmékeri rendszerű fogadási tevékenység folytatására legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaságot alapít. Ha többen közösen nyújtanak be pályázatot, vagy olyan pályázó nyújt be pályázatot, amelynek egyik tagja (részvényese) a szavazatok többségével rendelkezik, a legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kapcsolatos feltételt elegendő, ha legalább a pályázók egyike vagy a szavazatok többségével rendelkező tag (részvényes) teljesíti.
(6) Bukmékeri rendszerű fogadás esetén a koncesszió időtartama legfeljebb 20 év, a koncessziós díj mértéke évente legalább 200 millió forint, amely koncessziós díjat a 27. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően évente valorizálni kell. A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.
(7) Az állami adóhatóság a nemzetközi együttműködés keretében szervezett totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén sorsolás alkalmazását a nemzetközi együttműködés keretében valamennyi szerencsejáték-szervező által kialakított és elfogadott játékszabályoknak megfelelően engedélyezi.
29. §
(1) E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül az olyan szerencsejáték, amelyben egy jövőbeli esemény bekövetkezését kell eltalálni.
(1) Lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott gazdasági társaság működtethet. A koncesszió időtartama legfeljebb 10 év.
(1) Lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaság szervezhet. A koncesszió időtartama legfeljebb 10 év.
(1) Lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, a 3. § (1) bekezdése szerinti jogi személy szervezhet. A koncesszió időtartama legfeljebb 10 év.
(1) Lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, a 3. § (1) bekezdése szerinti jogi személy szervezhet. A koncesszió időtartama legfeljebb 20 év.
(1) Lóversenyfogadás szervezéséhez a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő jogi személynek legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie. A lóversenyfogadás szervezésére kiírt koncessziós pályázat nyertese csak az a személy lehet, aki a lóversenyfogadási tevékenység folytatására legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaságot alapít. A koncesszió időtartama legfeljebb 20 év.
(2) Fogadást kizárólag e célból létrehozott legalább 50 millió forint alap-(törzs) tőkével rendelkező gazdasági társaság, legfeljebb 5 évig szervezhet.
(2) A koncessziós díj mértéke legalább 200 millió Ft.
(2) A koncessziós díj mértéke évente legalább 100 millió Ft. A koncessziós díjat a 27. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően évente valorizálni kell.
(2) A koncessziós díj mértéke évente legalább 50 millió forint. A koncessziós díjat a 27. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően évente valorizálni kell.
(3) A koncessziós díj mértéke legalább 70 millió Ft.
(3) A kiadott koncesszió száma egyidejűleg legfeljebb 5 lehet.
(3) A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.
(4) Egyidejűleg legfeljebb 5 koncesszió adható.
(5) A biztosíték összege a nem folyamatosan engedélyezett fogadásnál (fogadásonként) az engedélyben fogadásonként meghatározott legmagasabb nyeremény legalább ezerszerese.
(6) Az SZF az engedélyben részletes könyvvezetési, ellenőrzési szabályokat állapít meg és meghatározza a fogadásnál alkalmazható legmagasabb tétet, valamint a tétek és a nyeremények arányát.
(7) Folyamatosan szervezett fogadás esetében a szerencsejáték szervező a játékost megillető, de át nem vett nyereményeket nyeremények céljára köteles felhasználni.
(7) Folyamatosan szervezett fogadás esetében a szerencsejáték-szervező a fogadót megillető, de át nem vett nyereményeket nyeremények céljára köteles felhasználni. A totófogadás során át nem vett nyeremények sorsolás útján is visszajuttathatók a fogadók részére.

Játékautomaták üzemeltetése

29/A. §
(1) Játékautomatának minősül az az elektronikusan vagy mechanikusan vezérelt játék folytatására alkalmas, szórakoztató szolgáltatást nyújtó berendezés, amely nem tartozik a 26. § (1) bekezdésének hatálya alá. Az SZF dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés játékautomatának minősül-e.
(1) Játékautomatának minősül az az elektronikusan vagy mechanikusan vezérelt játék folytatására alkalmas, szórakoztató szolgáltatást nyújtó berendezés, amely nem tartozik a 26. § (1) bekezdésének hatálya alá. Az állami adóhatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés játékautomatának minősül-e.
(2) Játékautomatát jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni vállalkozó üzemeltethet.
(3) Az üzemeltető évente köteles - nyilvántartás céljából - az SZF-hez bejelenteni az általa működtetni kívánt játékautomatát. A játékautomata a bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítése nélkül nem üzemeltethető.
(3) Az üzemeltető évente köteles - nyilvántartás céljából - az állami adóhatósághoz bejelenteni az általa működtetni kívánt játékautomatát. A játékautomata a bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítése nélkül nem üzemeltethető.
(3) Az üzemeltető félévente köteles - nyilvántartásba vétel céljából - az állami adóhatósághoz bejelenteni az általa működtetni kívánt játékautomatát. A játékautomata a bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítése nélkül nem üzemeltethető.
(3) Az üzemeltető köteles - nyilvántartásba vétel céljából - az állami adóhatósághoz bejelenteni az általa működtetni kívánt játékautomatát. Az állami adóhatóság a játékautomatát a kérelemben foglalt időtartamra, de legfeljebb hitelességének időtartamára veszi nyilvántartásba. A játékautomata a bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítése nélkül nem üzemeltethető.
(3a) Az állami adóhatóság a (3) bekezdés alapján bejelentett játékautomatákról - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.
(4) A Szerencsejáték Felügyelet csak azokat a játékautomatákat veszi nyilvántartásba, amelyek a jogszabályban a játékautomatákra előírt műszaki követelményeknek megfelelnek.
(4) Az állami adóhatóság csak azokat a játékautomatákat veszi nyilvántartásba, amelyek a jogszabályban a játékautomatákra előírt műszaki követelményeknek megfelelnek.
(5) A (3) bekezdés szerint bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a 26/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Kártyajáték

29/B. §
(1) Kártyajátékot játékkaszinóban és kártyateremben lehet szervezni.
(2) Kártyateremben kizárólag totalizatőri, készpénzes és/vagy verseny rendszerben lebonyolított, póker típusú kártyajáték szervezhető, továbbá a játékosok számára vendéglátás nyújtható. Készpénzes lebonyolítás esetén a kezdő tét az 500, illetve az 1000 forintot, az egy játékos által egyidejűleg beváltható összeg a 100 ezer forintot, verseny rendszerű lebonyolítás esetén pedig a nevezési díj (tét) mértéke az 50 ezer forintot nem haladhatja meg. A nevezési díjat a játékos több részletben is teljesítheti. Kártyajáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem szervezhető.
(2) Kártyateremben kizárólag totalizatőri, készpénzes és/vagy verseny rendszerben lebonyolított, póker típusú kártyajáték szervezhető, továbbá a játékosok számára vendéglátás nyújtható. Készpénzes lebonyolítás esetén a kezdő tét az 500, illetve az 1000 forintot, az egy játékos által egyidejűleg beváltható összeg a 100 ezer forintot, verseny rendszerű lebonyolítás esetén pedig a nevezési díj (tét) mértéke az 50 ezer forintot nem haladhatja meg. A nevezési díjat a játékos több részletben is teljesítheti.
(3) Kártyateremben kártyajátékot a kizárólag e célból alapított gazdasági társaság szervezhet. Egy kártyateremben kizárólag egy gazdasági társaság szervezhet kártyajátékot.
(4) A kártyatermet üzemeltető gazdasági társaságnak legalább 25 millió forint alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie.
(5) Kártyaterem kizárólag a közterület felől saját bejárattal rendelkező épületben, vagy külön bejárattal rendelkező építészetileg zárt helyiségben létesíthető. A kártyateremben legalább 5 kártyaasztalnak kell üzemelnie és legfeljebb 10 kártyaasztal helyezhető el. Egy kártyaasztalnál legfeljebb 10 játékos játszhat. A kártyaterem alapterületének akkorának kell lennie, hogy kártyaasztalonként legalább 16 m2 álljon a játékosok rendelkezésre, melybe a vendéglátásra szolgáló terület nem számítható be.
(6) Ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény, továbbá I. kategóriába sorolt játékterem és a kártyaterem engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor már engedélyezett játékkaszinó 200 méteres körzetében kártyaterem nem működhet. A kártyatermet 18 éven aluliak nem látogathatják.
(6) Ifjúsági, gyermek, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, egyházi vagy egészségügyi intézmény, továbbá kártyaterem engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor már engedélyezett játékkaszinó 200 méteres körzetében kártyaterem nem működhet. A kártyatermet 18 éven aluliak nem látogathatják.
(6) Ifjúsági, gyermek, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, egészségügyi intézmény, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet ellátó egyházi jogi személy e célt szolgáló ingatlana,, továbbá kártyaterem engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor már engedélyezett játékkaszinó 200 méteres körzetében kártyaterem nem működhet. A kártyatermet 18 éven aluliak nem látogathatják.
(7) A kártyateremben a játék tisztasága, biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében videotechnikai ellenőrzési rendszert kell üzemeltetni.
(8) A kártyateremben működő videotechnikai ellenőrzési rendszer által készített videofelvételeket a szervező a rögzítéstől számított 45 napig köteles megőrizni. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a videofelvétel érinti, illetve akit a kártyateremben történt rendkívüli események, különösen a játékosi panasszal érintett események, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedések érintenek a rögzítéstől számított 15 munkanapon belül kérheti, hogy a videofelvételt a szervező panasza kivizsgálásáig ne törölje.
(8) A kártyateremben működő videotechnikai ellenőrzési rendszer által készített videofelvételeket a szervező a rögzítéstől számított 45 napig köteles megőrizni. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a videofelvétel érinti, illetve akit a kártyateremben történt rendkívüli események, különösen a játékosi panasszal érintett események, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedések érintenek a rögzítéstől számított húsz napon belül kérheti, hogy a videofelvételt a szervező panasza kivizsgálásáig ne törölje.
(9) Ha a kártyaterem üzemeltetése nem felel meg a játéktervnek és az engedélynek, az állami adóhatóság a kártyaterem működését felfüggeszti. Az állami adóhatóság akkor is köteles a kártyaterem működtetését felfüggeszteni, ha az engedély a helyszínen nem található. Ha a kártyateremben az engedélyezett kártyajátékon túl más szerencsejáték szervező tevékenység folyik, az állami adóhatóság a kártyaterem engedélyét visszavonja.
(10) A kártyaterem jogszerű birtoklásának igazolását az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőtől a kártyaterem működtetésének engedélyezett időtartama alatt bármikor kérheti. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, az állami adóhatóság az engedélyt visszavonhatja.
(11) A 26. § (18) bekezdését a kártyatermet üzemeltető szerencsejáték-szervezőre is alkalmazni kell.
(12) Az állami adóhatóság a játékterv jóváhagyásával lehetővé teheti az alkalmazottak számára borravaló elfogadását. A kártyateremben adott borravalóra egyebekben a játékkaszinóban adott borravalóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Távszerencsejátékok

Távszerencsejáték

29/C. §
(1) Távszerencsejátékot szervező gazdasági társaságnak valamely EGT-állam területén székhellyel és legalább 200 millió forintnak megfelelő összegű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.
(2) A szervezőnek igazolnia kell, hogy a külön jogszabályban meghatározott szerencsejáték szervezői gyakorlattal rendelkezik, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság által a külön jogszabályban foglaltak alapján megállapított, magasabb összegű biztosítékot kell nyújtania.
(3) Ha a szervező Magyarország területén nem rendelkezik székhellyel, a szervezőnek olyan belföldi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező képviselőt kell meghatalmaznia, aki a cég nevében a hatóságok előtt eljárni jogosult és egyben a szervező kézbesítési megbízottjának is minősül. Ha a szervező nem rendelkezik Magyarországon belföldi fiókteleppel, akkor az adóügyekkel kapcsolatban köteles az adózás rendjéről szóló törvény 9. §-a szerinti pénzügyi képviselőt megbízni. Az e bekezdés szerinti képviseletet - a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén - ugyanazon személy is elláthatja.
(4) A szervező köteles akkreditált ellenőrző testület által bevizsgált játékrendszert és üzleti rendszert alkalmazni. Az állami adóhatóság az engedély érvényessége alatt bármikor elrendelheti, hogy a szervező a rendszer további tesztelését, ellenőrzését és tanúsítását végezze el.
(5) Távszerencsejáték szervezése esetén az adat feldolgozására és tárolására szolgáló eszközöket (szerver) EGT-államban kell elhelyezni. A szervezőnek a távszerencsejáték szolgáltatás igénybevételével összefüggő adatok tárolását Magyarország területén található adattárolásra szolgáló eszközön is biztosítania kell. A tárolt adatoknak ki kell terjednie különösen az ügyfél-regisztrációra, a játékosi számla finanszírozásának részleteire, a játékosi számla egyenlegének alakulására, a játékmenettel kapcsolatos adatokra és tranzakciókra.
(6) A szervezőnek akadálymentes hozzáférést kell biztosítania az állami adóhatóság részére a szerveren és az (5) bekezdésben megjelölt tárolóeszközön tárolt adatokhoz és ennek érdekében biztosítania kell a megfelelő eszközöket és az adatok biztonságát garantáló szoftvert. A hozzáférésnek lehetővé kell tennie az adatok olvasását, másolását és a kimásolt adatok feldolgozását.
(7) A szervezőnek biztosítani kell a tárolt és hozzáférhetővé tett adatok biztonságát, az adatokat az adómegállapításhoz való jog elévüléséig meg kell őriznie.
(8) Az állami adóhatóság jóváhagyhatja, hogy az (5) bekezdésben meghatározott adattárolására szolgáló eszköz ne kerüljön Magyarország területén elhelyezésre, ha az adatfeldolgozására és tárolására szolgáló eszköz (szerver) elhelyezése szerinti EGT-állam valamely állami adóhatóság felügyeli a szervező szerencsejáték szervezői tevékenységét és ezen felügyelő hatóság megállapodással rendelkezik az állami adóhatósággal a szervező ezen országban végzett szerencsejáték szervezői tevékenységének felügyeletére vonatkozóan.
(8) Az állami adóhatóság jóváhagyhatja, hogy az (5) bekezdésben meghatározott adattárolására szolgáló eszköz ne kerüljön Magyarország területén elhelyezésre, ha az adatfeldolgozásra és -tárolásra szolgáló eszköz (szerver) elhelyezése szerinti EGT-állam hatósága felügyeli a szervező szerencsejáték szervezői tevékenységét és ezen felügyelő hatóság megállapodással rendelkezik az állami adóhatósággal a szervező által Magyarország területén nyújtott szerencsejáték szolgáltatás felügyeletére vonatkozóan.
(9) A szervező köteles a szerencsejáték-szervezői tevékenységéről havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elszámolást, jelentést készíteni és azt elektronikus úton az állami adóhatóság részére benyújtani.
(10) Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervező tevékenységet legfeljebb 5 éves időtartamra engedélyezi, az engedély megújítható.
29/C. §   Távszerencsejáték a sportfogadás, a kártyajáték vagy a kaszinójáték, ha azt hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. A fogadási esemény fogalmára a 28/A. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Távszerencsejáték keretében szervezett sportfogadás az agár- és lóversenyre, valamint sportrendezvényre fogadás.
29/C. §   Távszerencsejáték a sportfogadás, a kártyajáték vagy a kaszinójáték, ha azt kizárólag hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. A fogadási esemény fogalmára a 28/A. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Távszerencsejáték keretében szervezett sportfogadás az agár- és lóversenyre, valamint sportrendezvényre fogadás.
29/C. §   Távszerencsejáték a sportfogadás, ha azt kizárólag hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. A fogadási esemény fogalmára a 28/A. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Távszerencsejáték keretében szervezett sportfogadás a lóversenyfogadás, valamint a sportrendezvényre fogadás.
29/D. §   A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak vagy az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós társaságnak legalább 200 millió forint jegyzett tőkével kell rendelkeznie.
29/D. §
(1) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak vagy az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós társaságnak vagy a megbízható szerencsejáték szervezőnek legalább 50 millió forintnak megfelelő értékű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott koncessziós társaság - figyelemmel a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 20. § (1) bekezdésére - külföldi székhelyű gazdasági társaságként is működhet.
(3) Külföldi székhelyű gazdasági társaság esetén a (2) bekezdésben, külföldi székhelyű vagy külföldi szerencsejáték szervezési tevékenységi engedéllyel rendelkező ajánlattevő esetén a 37. § 31. pontban meghatározott összeghatárok átszámítása során a külföldi bíróság, hatóság által kiadott okiratban a jegyzett tőke mértékére, a közteher fennállására vagy végrehajtási eljárásra vonatkozó napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.
29/D. §   A 3. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak, a 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós társaságnak legalább 50 millió forintnak megfelelő értékű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.
29/D. §   A 3. § (1a) bekezdés esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak legalább 50 millió forintnak megfelelő értékű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.
29/E. §
(1) A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tárgyévi távszerencsejáték koncessziós díj jogszabályi minimumát a tárgyévre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. A 2013. évet követő tárgyévekben a koncessziós díj minimumát a tárgyévet megelőző évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott koncessziós díj jogszabályi minimuma és a tárgyévi tervezett gazdasági környezet figyelembe-vételével kell meghatározni.
(1) A 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tárgyévi távszerencsejáték koncessziós díj jogszabályi minimumát a tárgyévre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. A 2013. évet követő tárgyévekben a koncessziós díj minimumát a tárgyévet megelőző évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott koncessziós díj jogszabályi minimuma és a tárgyévi tervezett gazdasági környezet figyelembe-vételével kell meghatározni.
(2) A koncessziós szerződésben a felek a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjban megállapodhatnak. A koncessziós szerződésben meghatározott, a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjat évente kell valorizálni oly módon, hogy a tárgyévi koncessziós díjat a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani. A koncessziós díjat a tárgyév február hó 15-éig kell megfizetni. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.
(3) A koncesszió időtartama legfeljebb 5 év.
29/F. §
(1) A szervező a távszerencsejáték-szervezés engedélyezése iránti kérelemben több játéktípust is megjelölhet. A kérelmet az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell előterjeszteni a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló okirattal egyidejűleg.
(1) A szervező a távszerencsejáték-szervezés engedélyezése iránti kérelmet az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell előterjeszteni a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló okirattal egyidejűleg.
(2) A távszerencsejáték-szervező a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelését a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja.
(3) Az állami adóhatóság az engedélyezési eljárás során és az engedély érvényességi időtartama alatt a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer megfelelőségének ellenőrzése céljából a szervezőtől és a szervező hozzájárulása esetén a szervező részére műszaki vagy informatikai szolgáltatást nyújtó személytől vagy szervezettől kiegészítő információkat kérhet és ezeket az információkat a hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználhatja.
(4) Az állami adóhatóság az engedélyt - ha a kérelem az e törvényben, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel - legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adja ki.
(4) Az állami adóhatóság az engedélyt - ha a kérelem az e törvényben, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel és sportfogadás játéktípusra szóló engedély esetén a távszerencsejáték szervező az állami adóhatóság részére igazolta, hogy a távszerencsejáték szervező az általa szervezett játékokban érintett vagyoni értékű jogokra vonatkozóan a jogosultakkal felhasználási szerződést kötött - legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adja ki.
(4) Az állami adóhatóság az engedélyt - ha a kérelem az e törvényben, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel és 3. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti szerencsejátékra szóló engedély esetén a távszerencsejáték szervező az állami adóhatóság részére igazolta, hogy a távszerencsejáték szervező az általa szervezett játékokban érintett vagyoni értékű jogokra vonatkozóan a jogosultakkal felhasználási szerződést kötött - legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adja ki.
29/G. §
(1) A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét az állami adóhatóság részére folyamatosan köteles biztosítani.
(2) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szervert Magyarországon kell elhelyezni.
(2) A 3. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szervert Magyarországon kell elhelyezni.
(2) A szervert Magyarországon kell elhelyezni.
(3) Az állami adóhatóság a távszerencsejáték-szervezési engedélyt - jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével - a kötelezettség teljesítéséig, illetve az akadály elhárításáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra haladéktalanul felfüggesztheti, ha a szervező az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettségének az engedély érvényességi időszaka alatt nem tesz eleget.
(4) Ha a szervező a (3) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén a kötelezettség teljesítéséről, illetve az akadály elhárításáról 6 hónapon belül nem gondoskodik, az állami adóhatóság az engedélyt - jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével - visszavonja.
29/H. §
(1) A szervező a játékost a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 7-11. §-ában meghatározott ügyfélátvilágítási intézkedések elvégzése érdekében a következő adatok rögzítésével nyilvántartásba veszi:
a) családi és utónév, születési családi és utónév,
a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve,
b) lakcím,
b) lakcím, külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely,,
c) állampolgárság,
d) azonosító okmány típusa, száma,
e) születési hely és idő.
(2) A szervező az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást. Az ellenőrzés elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatszolgáltatás útján valósul meg. Ha az ellenőrzés eredménye az egyezőséget nem támasztja alá, a szervező az ügyfél-azonosítást a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 14. § (2) bekezdése szerint végzi el.
(2) A szervező az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást. Az ellenőrzés elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatszolgáltatás útján valósul meg. Ha az ellenőrzés eredménye az egyezőséget nem támasztja alá, vagy a személy a nyilvántartásban nem szerepel, a szervező az ügyfél-azonosítást a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 14. § (2) bekezdése szerint végzi el.
(3) A szervező a személyiadat- és lakcímnyilvántartást a (2) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg:
a) családi és utónév, születési családi és utónév,
a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve,
b) lakcím,
c) állampolgárság,
d) személyazonosító igazolvány száma,
e) születési hely és idő.
(4) Játékosként kizárólag természetes személy vehető nyilvántartásba. Ha a játékos életkora nem állapítható meg, vagy a 18. életév betöltése egyébként kétséges, a szervező a játékos nyilvántartásba vételét megtagadja.
(5) A szervező a játékos nyilvántartásba vétele keretében a játékos részére játékosi egyenleget hoz létre. Egy játékos részére egy szervezőnél egy játékosi egyenleg nyitható. A játékosi egyenleget a szervező a felelős játékszervezés elvének tiszteletben tartásával, az e törvényben és külön jogszabályban meghatározottak szerint vezeti. A játékosi egyenlegen a szervező az engedély felfüggesztésének időtartama alatt csak a felfüggesztés napját megelőző játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat vezetheti át és csak ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíthet. A játékosi egyenleg megszüntetése esetén a szervező a játékügyletekkel kapcsolatban a játékossal a külön jogszabályban meghatározottak szerint elszámol.
(5) A szervező a játékos nyilvántartásba vétele keretében a játékos részére játékosi egyenleget hoz létre. Egy játékos részére egy szervezőnél egy játékosi egyenleg nyitható. A játékosi egyenleget a szervező a felelős játékszervezés elvének tiszteletben tartásával, az e törvényben és külön jogszabályban meghatározottak szerint vezeti. A szervező a játékosi egyenlegeket egy minden egyéb pénzügyi eszköztől elkülönített magyarországi bankszámlán köteles tartani. Az elkülönített bankszámlán elhelyezett összegnek fedeznie kell a játékosi egyenlegek összegét. Ha a játékosi egyenlegek összege meghaladja az elkülönített bankszámlán található összeget, a szervező 30 napon belül köteles a különbözet pótlására. A játékosi egyenlegen a szervező az engedély felfüggesztésének időtartama alatt csak a felfüggesztés napját megelőző játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat vezetheti át és csak ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíthet. A játékosi egyenleg megszüntetése esetén a szervező a játékügyletekkel kapcsolatban a játékossal a külön jogszabályban meghatározottak szerint elszámol.
29/I. §
(1) A szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt honlapján az e törvény szerint nyújtott szerencsejáték-szolgáltatással kapcsolatban magyar nyelven kell feltüntetni legalább a következő információkat:
a) a szerencsejátékban való részvétel feltételei és a játék szabályai,
b) a játékosi egyenleg kezelésének, a tétek befizetésének, a nyeremények kifizetésének szabályai,
c) a játékosi panaszok kezelésének rendje,
d) a szerencsejáték-szervező a)-c) pontban foglaltakkal kapcsolatos elérhetősége,
e) a 18 éven aluli személyek játéktilalmára vonatkozó figyelmeztetés,
f) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, szenvedélybetegség kialakulására vonatkozó figyelmeztetés,
g) Magyarországon szerencsejáték játékfüggőség kezelésével foglalkozó legalább egy szervezet elnevezése, elérhetősége,
h) az állami adóhatóság mint engedélyező és felügyeleti hatóság megnevezése és elérhetősége játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban,
i) a távszerencsejáték engedély meglétére utalás, az engedélyezett játéktípus vagy játéktípusok megjelölése, az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama.
i) a távszerencsejáték engedély meglétére utalás, az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama.
(2) A szervezőnek biztosítania kell a játékos részére a külön jogszabályban meghatározott önkizárás és az önkorlátozás lehetőségét.
(2) A szervező a játékos részére legalább az alábbi önkorlátozó intézkedések igénybevételét biztosítja:
a) a játékos kérésére a játékos által meghatározott időszakra az önkizárás lehetőségét,
b) a játékosi egyenlegre teljesített befizetés maximális összegének meghatározását,
c) a tétként megtehető összeg maximumának meghatározását,
d) a veszteség maximális összegének meghatározását,
e) a játékban való részvétel figyelmeztetés nélküli maximális időtartamának meghatározását,
f) a játékban töltött időről figyelmeztető jelzés ismétlődő vagy folyamatos megjelenítését.
(2a) A szervező a játékos részére a játéktervben és a részvételi szabályzatban meghatározott további önkorlátozó intézkedéseket biztosíthat.
29/J. §
(1) Az állami adóhatóság honlapján - a jogkövető magatartás elősegítése és a játékosok védelme érdekében - közzéteszi a következő információkat:
a) az érvényes távszerencsejáték-szervezési engedéllyel rendelkező távszerencsejáték-szervező cégneve (elnevezése), székhelye, az engedélyezett játéktípusok, az engedély érvényességi ideje, a szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt és engedélyezett honlapjának (honlapjainak) címe, valamint az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama,
a) az érvényes távszerencsejáték-szervezési engedéllyel rendelkező távszerencsejáték-szervező cégneve (elnevezése), székhelye, az engedély érvényességi ideje, a szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt és engedélyezett honlapjának (honlapjainak) címe, valamint az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama,
b) legalább egy, Magyarországon szerencsejáték-függőség kezelésével foglalkozó szervezet elnevezése, elérhetősége,
c) az állami adóhatóság elektronikus, telefonos és postai elérhetősége távszerencsejáték-szervezés esetén játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban.
(2) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti közzététel adatait legkésőbb a változást követő munkanapon módosítja.
29/K. §
(1) A szervező a távszerencsejáték szervezői tevékenységéről e tevékenység hatékony hatósági felügyelete érdekében a kéthetente, a tárgyidőszakot tartalmazó hónap 15. és utolsó naptári napján elektronikus úton - az állami adóhatóság által rendszeresített űrlapon vagy az állami adóhatóság által jóváhagyott adathordozó eszköz felhasználásával - adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóságoz.
(1) A szervező a távszerencsejáték szervezői tevékenységéről e tevékenység hatékony hatósági felügyelete érdekében a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elektronikus úton - az állami adóhatóság által rendszeresített űrlapon vagy az állami adóhatóság által jóváhagyott adathordozó eszköz felhasználásával - adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóságoz.
(2) Az adatszolgáltatásban a szervező a játékügyletek és a játékosi egyenlegen vezetett ügyletek alakulásával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott adatokat tünteti fel.
(3) A szervező a távszerencsejátékkal kapcsolatos adatokat az adat keletkezésétől számított 6 évig köteles megőrizni és kérésre az állami adóhatóság részére - papír alapon, elektronikusan vagy adathordozó eszközön - hozzáférhetővé tenni.

Online kaszinójáték

29/L. §
(1) Az online kaszinójáték a kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján történő szervezése (a továbbiakban: online kaszinójáték). Online kaszinójátékot kizárólag a kaszinójáték szervezésére jogosult koncessziós társaság szervezhet.
(2) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti koncessziós társaság részére az online kaszinójáték szervezését a 27. § (7) bekezdése szerinti koncessziós időszakban, a kaszinójáték szervezésére kiadott engedély időtartamára engedélyezheti.
(3) A kaszinójáték szervezéséért az Szjtv. 27. § (5) és (6) bekezdése szerinti koncessziós díj teljesítése esetén a 6. § (2) bekezdése szerinti koncessziós szerződés aláírója, illetve a koncessziós társaság az online kaszinójáték szervezéséért egyéb jogcímen koncessziós díjat nem fizet.
29/M. §   Online kaszinójáték kizárólag magyarországi IP címről kapcsolódó játékos számára tehető hozzáférhetővé. A játékszervezőnek gondoskodnia kell az IP címek törvényi megfelelőségének folyamatos ellenőrzéséről.
29/N. §
(1) Az online kaszinójáték szervezésére szolgáló szervert EGT-államban kell elhelyezni. A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét az állami adóhatóság részére folyamatosan köteles biztosítani. A 29/G. § (3) és (4) bekezdését az online kaszinójáték esetében is alkalmazni kell.
(2) Az online kaszinójáték szervező az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelését a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja.
29/O. §
(1) Az online kaszinójáték típusai:
a) a játékkaszinóban vagy az állami adóhatóság által - eseti vagy állandó jelleggel- engedélyezett más helyen folyó kaszinójátékban hírközlő eszköz vagy rendszer útján történő részvétel,
b) az online kaszinó szerverére hírközlő eszköz vagy rendszer útján történő kapcsolódás a játékos rendelkezése alatt álló informatikai eszközzel a szerveren található játékprogramokkal történő játék,
c) az online kaszinó által üzemeltetett szerver közvetítésével a játékos rendelkezése alatt álló informatikai eszközzel más játékosok elleni kártyajáték, vagy
d) az a)-c) pontban felsorolt játéktípusok kombinációja.
(2) A játékkaszinóban - az (1) bekezdés c) pontjában foglalt játéktípus kivételével - online kaszinó elérését biztosító informatikai eszköz is üzemeltethető.
29/P. §
(1) Ha az online kaszinó üzemeltetője több online kaszinót üzemeltet, vagy erről más jogszerűen működő online kaszinó üzemeltetőjével megállapodik, akkor a 29/O. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt játékok egységes jackpot rendszerbe köthetőek.
(2) A magyarországi játékszervező külföldi szolgáltató által üzemeltetett jackpot rendszerhez csak akkor csatlakozhat, ha a külföldi szolgáltató a saját joga szerint jogszerűen működik.
(3) Ha az online kaszinó üzemeltetője több online kaszinót üzemeltet, vagy erről más jogszerűen működő online kaszinó üzemeltetőjével megállapodik, akkor a 29/O. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt játékos elleni kártyajátékok egységes rendszerbe köthetőek.
(4) A magyarországi játékszervező külföldi szolgáltató által üzemeltetett játékos elleni kártyajátékhoz csak akkor csatlakozhat, ha a külföldi szolgáltató a saját joga szerint jogszerűen működik.
29/Q. §   A külföldi jackpot rendszerbe történő befizetés nem növeli a bevételt, azonban a külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alá esik. Az online kaszinó üzemeltetője köteles az adóelőleget levonni és az állami adóhatóság részére megfizetni.
29/R. §
(1) Az online kaszinó üzemeltetője ajánlatot tehet ajándék bónusz vagy speciális bónusz igénybevételére, azonban ez esetben annak részleteit a játéktervben világos és érthető módon szabályoznia kell.
(2) Az ajándék bónusz és a speciális bónusz nem növeli a bevételt.
29/S. §
(1) Az online kaszinójáték szervezője a játékosi egyenlegeket egy minden egyéb pénzügyi eszköztől elkülönített magyarországi bankszámlán köteles tartani. Az elkülönített bankszámlán elhelyezett összegnek minden esetben fedeznie kell a játékosi egyenlegek összegét. Ha a játékosi egyenlegek összege meghaladja az elkülönített bankszámlán található összeget, akkor a játékszervező 30 napon belül köteles a különbözet pótlására.
(2) Az online kaszinóban elnyert nyereményt abban a pénznemben kell kifizetni, amelyben az keletkezett.
29/T. §   Azonos koncessziós társaság által üzemeltetett játékkaszinók és online kaszinók esetében a koncessziós társaság egységes beléptető- és azonosító rendszer alkalmazására jogosult.
29/U. §   Online kaszinó üzemeltetése esetén a 29/H-J. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
29/U. §   Online kaszinó üzemeltetése esetén a 29/F. §, 29/G. § (1) bekezdésében, 29/H-J. § (1)-(3) bekezdésében, 29/K. § (1) és (2) bekezdésében, foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
29/V. §   Kétszázmillió forintot vagy ennek megfelelő összegű devizaösszeget meghaladó nyeremény esetén az online kaszinó szervezője a nyereményt 30 napon belül köteles a játékosi egyenlegen jóváírni.
29/V. §   Kétszázmillió forintot vagy - a nyeremény keletkezése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyam szerint - ennek megfelelő összegű devizaösszeget meghaladó nyeremény esetén az online kaszinó szervezője a nyereményt 30 napon belül köteles a játékosi egyenlegen jóváírni.
29/L. §
(1) Az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti távszerencsejáték-szervezés hatékony hatósági felügyelete vagy a legjobb felügyeleti gyakorlatok megosztása érdekében megállapodást köthet az Európai Unió tagállama vagy más állam - különösen a koncesszióba vevő székhelye, a koncessziós társaság nem magyarországi szervere szerinti állam, illetve a koncesszióba vevő részére a magyar hatóság által kiadottól eltérő távszerencsejáték- (online szerencsejáték-) engedélyt kiadó állam - szerencsejáték-felügyeleti hatóságával.
(2) A megállapodás a magyar és a másik részes fél állam adatvédelmi és egyéb jogszabályaival összhangban tartalmazza az együttműködés részteles szabályait, így különösen az átadható információk körét és felhasználásuk feltételeit.
(3) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében az állami adóhatóság által szerzett vagy szolgáltatott információra az e törvény szerint a belföldi jogsegély keretében szerzett vagy szolgáltatott információra vonatkozó adatvédelmi szabályokat kell alkalmazni. Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti információt az e törvényben biztosított, szerencsejáték-szervezés engedélyezési, felügyeleti tevékenységével összefüggésben használhatja fel.
(4) Az e §-ban foglalt rendelkezésektől eltérni az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződésben foglaltak alapján lehet.

II. FEJEZET
A SORSOLÁSOS JÁTÉKOK ÉS A TOTALIZATŐRI RENDSZERŰ FOGADÁSOK NYEREMÉNYALAPJA

30. §
(1) E törvény alkalmazása szempontjából a sorsolásos játékoknál és a totalizatőri rendszerű fogadásoknál - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nyereményalapnak minősül a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan lebonyolításra kerülő sorsolásos játékok és totalizatőri rendszerű fogadás esetében nyereményalapnak a játéktervben jóváhagyott játékra jogosított sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata minősül.
(1) E törvény alkalmazása szempontjából a sorsolásos játékoknál nyereményalapnak minősül a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében nyereményalapnak minősül a játéktervben jóváhagyott játékra jogosító sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata.
(2) Lottó, bingójáték, valamint totó és lóversenyfogadás esetében nyereményalapnak a játéktervben jóváhagyott játékra jogosított sorsjegyek száma és fogyasztói ára szorzatának költségekkel csökkentett összege minősül.
(2) A többségében állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, illetve központi költségvetési szerv által szervezett lottó, keno, bingójáték, valamint totó- és lóversenyfogadás esetében nyereményalapnak a játéktervben jóváhagyott, játékra jogosított sorsjegyek száma és a fogyasztói áruk szorzatának a költségekkel csökkentett összege minősül.
(2) A többségében állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, illetve központi költségvetési szerv által szervezett lottó, keno, bingójáték, valamint totófogadás és totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetében nyereményalapnak a játéktervben jóváhagyott, játékra jogosított sorsjegyek száma és a fogyasztói áruk szorzatának a költségekkel csökkentett összege minősül.
(2) Az e törvény 16. §-a szerinti sorsolásos játék kivételével a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyereményalapjának legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az SZF engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását.
(2) Az e törvény 16. §-a szerinti sorsolásos játék kivételével a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyereményalapjának legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az állami adóhatóság engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását.
(2) Az e törvény 16. §-a szerinti sorsolásos játék kivételével a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyereményalapjának legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az állami adóhatóság engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását. Nemzetközi együttműködés keretében szervezett sorsolásos játékok esetében az állami adóhatóság a nyereményre fordítandó összegek halmozódását a közösen kialakított és valamennyi résztvevő által elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi.
(3) A sorsolásos játékot és a totalizatőri rendszerű fogadást szervező a nyereményalap 60%-át, lóversenyfogadást szervező a nyereményalap legalább 75%-át - a (4) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - köteles nyeremények céljára fordítani.
(3) A sorsolásos játékot és a totalizatőri rendszerű fogadást szervező a nyereményalap legalább 60%-át, lóversenyfogadást szervező a nyereményalap legfeljebb 75%-át - a (4) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - köteles nyeremények céljára fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az SZF engedélyezheti a nyeremények meghatározott időszakon belüli halmozódását.
(3) A sorsolásos játékot és a totalizatőri rendszerű fogadást szervező a nyereményalap legalább 54%-át, a lóversenyfogadást szervező a nyereményalap legalább 75%-át köteles nyeremények céljára fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az SZF engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását.
(3) A sorsolásos játékot és a totalizatőri rendszerű fogadást szervező állami játékszervező a nyereményalap legalább 54%-át, a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadást szervező állami játékszervező a nyereményalap legalább 75%-át, a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadást szervező koncessziós társaság legalább 69%-át köteles nyeremények céljára fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az SZF engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását.
(3) Az e törvény 21. §-a szerinti sorsjáték havi nyereményalapja a tárgyhóban a játékosok részére értékesített sorsjegyek jóváhagyott játékterv szerinti árának megfelelő tétek összessége. Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani.
(3) Az e törvény 21. §-a szerinti sorsjáték havi nyereményalapja a tárgyhóban a játékosok részére értékesített sorsjegyek jóváhagyott játékterv szerinti árának megfelelő tétek összessége. Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 60%-át nyeremények céljára kell fordítani.
(4) A (3) bekezdés alapján megállapított nyereményekre fordítható összeg 10%-át a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és a totalizatőri fogadások szervezői a sorsolást (fogadást) követő 8 napon belül, a folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és totalizatőri fogadások szervezői havonta kötelesek befizetni a Kormány által egészségügyi, szociális, kulturális, ifjúsági és sport célra létrehozott Szerencsejáték Alapba. A Szerencsejáték Alapról külön jogszabály rendelkezik.
(4) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és a totalizatőri fogadások szervezői a sorsolást (fogadást) követő 8 napon belül, a folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és totalizatőri fogadások szervezői - kivéve a totó- és a lóversenyfogadások szervezőit - havonta kötelesek befizetni a (3) bekezdés alapján megállapított nyereményekre fordítható összeg 7%-át a külön törvénnyel létrehozott Országos Játék Alapba, és további 3%-át az ugyancsak a külön törvénnyel létrehozott Nemzeti Sport Alapba. A totófogadást szervező havonta köteles befizetni a (3) bekezdés alapján megállapított nyereményekre fordítható összeg 5%-át a külön törvénnyel létrehozott Országos Játék Alapba, és további 5%-át az ugyancsak külön törvénnyel létrehozott Nemzeti Sport Alapba. A lóversenyfogadást szervező, a lóverseny totalizatőri forgalmának 0,6%-át a külön törvénnyel létrehozott Állattenyésztési Alapba köteles a külön törvényben meghatározott módon befizetni.
(4) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és a totalizatőri fogadások szervezői a sorsolást (fogadást) követő nyolc napon belül, a folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és totalizatőri fogadások szervezői - kivétel a totó- és a lóversenyfogadások szervezőit - havonta, a sorsolást (fogadást) követő hó 20. napjáig kötelesek befizetni a (3) bekezdés alapján megállapított nyereményekre fordítható összeg
- 4%-át a külön törvénnyel létrehozott Országos Játék Alapba,
- 3%-át a külön törvénnyel létrehozott Nemzeti Sport Alapba,
- 3%-át a külön törvénnyel létrehozott Gyermek- és Ifjúsági Alapba.
A totófogadást szervező havonta köteles befizetni a (3) bekezdés alapján megállapított nyereményekre fordítható összeg 5%-át a külön törvénnyel létrehozott Országos Játék Alapba, és további 5%-át az ugyancsak külön törvénnyel létrehozott Nemzeti Sport Alapba. A lóversenyfogadást szervező, a lóverseny totalizatőri forgalmának 0,6%-át a külön törvénnyel létrehozott Állattenyésztési Alapba köteles a külön törvényben meghatározott módon befizetni.
(4) A számsorsjátékoknál - a bingójáték és a kenó kivételével - a nyereményalap legalább 45%-át nyeremények céljára kell fordítani. A bingójáték esetén az e törvény 30. §-ának (1) bekezdése szerinti nyereményalap legalább 68%-át, kenó játék esetén pedig a nyereményalap legalább 48%-át kell nyeremények céljára fordítani.
(5) Az Országos Játék Tanács javaslata alapján a pénzügyminiszter felmentést adhat az Országos Játék Alapba történő befizetés alól a kizárólag közérdekű céllal szervezett sorsolásos játékok szervezőinek, amennyiben a nyereményalap legalább 7%-át egészségügyi, szociális, oktatási-kulturális vagy ifjúsági célra ajánlják fel.
A Nemzeti Sport Alapba történő befizetés alól az Alap fölött rendelkezésre jogosult miniszter akkor adhat felmentést, a közérdekű sorsolásos játék szervezőinek, ha a nyereményalap legalább 3%-át sport célra ajánlják fel.
(5) Az Országos Játék Tanács javaslata alapján a pénzügyminiszter felmentést adhat az Országos Játék Alapba történő befizetés alól a kizárólag közérdekű céllal szervezett sorsolásos játékok szervezőinek, amennyiben a nyereményalap legalább 7%-át egészségügyi, szociális, oktatási-kulturális célra ajánlják fel.
A Nemzeti Sport Alapba történő befizetés alól az Alap fölött rendelkezésre jogosult miniszter akkor adhat felmentést, a közérdekű sorsolásos játék szervezőinek, ha a nyereményalap legalább 3%-át sport célra ajánlják fel.
(5) Lottójáték esetén havi nyereményalapnak minősül a tárgyhónapban játékra jogosított sorsjegyek tétjeként a játékosok által megfizetett összeg.
(5) A számsorsjáték havi nyereményalapjának minősül a tárgyhónapban játékra jogosított sorsjegyek tétjeként a játékosok által megfizetett összeg.
30/A. §   A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 60%-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a totalizatőri rendszerű agár- és lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente, a totalizatőri rendszerű fogadás esetén fogadásonként kell megfelelni.
30/A. §   A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 60%-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a belföldi totalizatőri rendszerű agár- és/vagy lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente kell megfelelni. A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadás esetében az SZF engedélyezheti a nyeremények halmozódását, annak kezdő időpontjától számított egy évig.
30/A. §   A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 75%-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a belföldi totalizatőri rendszerű agár- és/vagy lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente kell megfelelni. A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadás esetében az SZF engedélyezheti a nyeremények halmozódását, annak kezdő időpontjától számított egy évig.
30/A. §   A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 75%-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente kell megfelelni. A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadás esetében az SZF engedélyezheti a nyeremények halmozódását, annak kezdő időpontjától számított egy évig.
30/A. §   A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 75%-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente kell megfelelni. A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadás esetében az állami adóhatóság engedélyezheti a nyeremények halmozódását, annak kezdő időpontjától számított egy évig.
30/A. §
(1) A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 75%-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente kell megfelelni. A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadás esetében az állami adóhatóság engedélyezheti a nyeremények halmozódását, annak kezdő időpontjától számított egy évig.
(2) Nemzetközi együttműködés keretében szervezett sorsolásos játék és totalizatőri rendszerű fogadás esetében a nyeremény visszafizetési hányadnak a közös nyereményalapra vonatkozóan kell érvényesülnie.
(3) Nemzetközi együttműködés keretében szervezett, a 28/A. § (7) bekezdése szerinti totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a nyereményalap nyereményre fordítandó minimumhányada a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által kialakított és elfogadott játékszabályok szerint minimum 62%-os mértékig engedélyezhető, ennek hiányában az állami adóhatóság az engedélyt az (1) bekezdés szerint adja ki.

A kártyateremben szervezett kártyajáték nyereményalapja

30/B. §   A kártyateremben szervezett készpénzes lebonyolítási rendszerű kártyajáték esetén nyereményalapnak az első tét megtétele és a nyereményjogosultság megállapítása között megtett tétek összege minősül. A verseny rendszerű kártyajáték esetén nyereményalapnak a nevezési díjak összege minősül. A nyereményalap legalább 80%-át nyeremény céljára kell fordítani.

III. FEJEZET

A szerencsejáték szervező adózása

31. §
(1) A szerencsejáték szervező az e fejezetben foglalt szabályok szerint játékadót fizet. Egyebekben az állammal szembeni adó és egyéb befizetési kötelezettségeinek a hatályos jogszabályok szerint köteles eleget tenni.
(1) A szerencsejáték-szervező - ideértve a játékautomata üzemeltetőjét is - az e fejezetben foglalt szabályok szerint játékadót fizet.
(2) A játékadót a vállalkozási nyereségadó kiszámításánál különféle ráfordítások között kell figyelembe venni.
(3) A szerencsejáték szervező a játékadót megállapítja, bevallja és megfizeti (önadózás).
(4) Az adózással kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényt kell alkalmazni.
(4) Az adózással kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni.

Játékadó

Sorsolásos játékok és a totalizatőri rendszerű fogadások
játékadója

Sorsolásos játékok, fogadások és a távjátékok játékadója

Sorsolásos játékok, fogadások és a távszerencsejátékok játékadója

32. §
(1) A sorsolásos játékok játékadója a sorsolásos játék nyereményalapjának 10%-a.
(1) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap, a folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a havi nyereményalap 16%-a. A bingójáték után fizetendő játékadó a havi nyereményalap 7%-a.
(1) Az e törvény 16. §-ában foglaltak kivételével, más nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a. A sorsjáték játékadója a 30. § (3) bekezdése szerinti havi nyereményalap 16%-a, a lottójáték játékadója a 30. § (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 17%-a, a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a, a jokerjáték játékadója pedig a havi nyereményalap 17%-a. A kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a.
(1) Az e törvény 16. §-ában foglaltak kivételével, más nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a. A sorsjáték játékadója a 30. § (3) bekezdése szerinti havi nyereményalap 16%-a, a lottójáték játékadója a 30. § (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 24%-a, a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a, a jokerjáték játékadója pedig a havi nyereményalap 17%-a. A kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a.
(1) Az e törvény 16. §-ában foglaltak kivételével, más, nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a. A sorsjáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a, a lottójáték játékadója a 30. § (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 24%-a, a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a, a jokerjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a, más számsorsjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a. A kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a.
(2) Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és - a lóversenyfogadás kivételével - a totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a folyamatosan szervezett sorsolásos játékok havi nyereményalapjának 10%-a.
(2) A nem folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a nyereményalap, a folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a havi nyereményalap 16%-a.
(2) A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a havi nyereményalap 17%-a, a nem folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója pedig a nyereményalap 17%-a.
(3) A Szerencsejáték Alap kezelője által jóváhagyott, közérdekű céllal szervezett olyan sorsolásos játék, amelynek eredményét közérdekű célra ajánlják fel, továbbá a 16. §-ban, a 23. §-ban, valamint a 24. § (2) bekezdésében írt sorsolásos játék nem esik játékadó fizetési kötelezettség alá.
(3) A 16. §-ban, a 23. §-ban, valamint a 24. § (2) bekezdésében írt sorsolásos játék nem esik játékadó fizetési kötelezettség alá.
(3) A 16. § szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. § szerinti ajándéksorsolás, továbbá a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás mentes a játékadó fizetési kötelezettség alól.
(3) A bukmékeri rendszerű fogadás tiszta játékbevételét csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével. A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója az így csökkentett tiszta játékbevétel 30%-a.
(3) A bukmékeri rendszerű fogadás tiszta játékbevételét csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével. A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója az így csökkentett tiszta játékbevétel 20%-a.
(4) A Kormány által EXPO-célúnak minősített szerencsejáték nem esik játékadó fizetési kötelezettség alá, amennyiben a nyereményalapnak az (1) bekezdésben meghatározott mértékét a szerencsejáték szervezője a Világkiállítási és a hozzá kapcsolódó Fejlesztési Alapba befizeti.
(4) A 16. § szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. § szerinti ajándéksorsolás, továbbá a totalizatőri rendszerű agár- és/vagy lóversenyfogadás a játékadó fizetési kötelezettség alól mentes.
(4) A 16. § szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. § szerinti ajándéksorsolás, a belföldi totalizatőri rendszerű agár- és/vagy lóversenyfogadás a játékadó fizetési kötelezettség alól mentes.
(4) A 16. § szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. § szerinti ajándéksorsolás, a lóversenyfogadás a játékadó fizetési kötelezettség alól mentes.
(5) A távszerencsejátékok játékadója a tiszta játékbevétel 20%-a.
(5) A távszerencsejátékok játékadója a 37. § 2.1. pontja szerinti tiszta játékbevétel 20%-a.
(5) A távszerencsejáték játékadója a 37. § 2.1. pontja szerinti tiszta játékbevétel 20%-a.
(5) A távszerencsejáték kétheti gyakorisággal teljesítendő játékadója a 37. § 2.1. pontja szerint meghatározott tiszta játékbevétel 20%-a.
(5) A távszerencsejáték havi gyakorisággal teljesítendő játékadója a 37. § 2.1. pontja szerint meghatározott tiszta játékbevétel 15%-a.
(6) A szerencsejáték-szervező a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejátékok esetén a játékadó megállapításához, bevallásához és megfizetéséhez kiszámítja az (1)-(5) bekezdés szerinti játékadó összegét, majd a külön jogszabályokban előírt fizetési kötelezettségek teljesítése után fennmaradó, (1)-(5) bekezdés szerint fizetendő játékadók együttes összegéből jogosult levonni az általa megfizetett - a sportról szóló törvényben meghatározott - vagyoni értékű jog felhasználási szerződés szerinti ellenértékének időarányos összegét.
(6) A szerencsejáték-szervező a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejáték havi gyakoriságú játékadójának megállapítása keretében kiszámítja az (1)-(5) bekezdés szerinti játékadó tárgyhavi összegét szerencsejátékonként (a továbbiakban: számított tárgyhavi játékadó). Ezt követően a számított tárgyhavi játékadó figyelembevételével a szervező a külön jogszabályokban a sorsolásos játékok, fogadások, távszerencsejáték játékadójának célhoz kötött felhasználására vonatkozó előírások szerinti, tárgyhavi összegét szerencsejátékonként kiszámítja (a továbbiakban: tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételek). A számított tárgyhavi játékadó és a tárgyhavi célhoz kötött felhasználású tételek különbözetét a szervező szerencsejátékonként megállapítja, és a pozitív különbözetből jogosult levonni a sportról szóló törvény szerinti vagyoni értékű jog szerződéses ellenértéke időarányos összegének szerencsejátékonként a pozitív különbözet összege szerint arányosított részét (fizetendő tárgyhavi játékadó). Ha a sportról szóló törvény szerinti vagyoni értékű jog szerződéses ellenértéke időarányos összegének levonása a tárgyhónapban nem vagy csak részben lehetséges, a levonandó összeg az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül a játékadóval szemben elszámolható.

Pénznyerő- és játékautomaták játékadója

33. §
(1) A pénznyerő automata játékadója automatánként a havi tiszta játékbevétel 40%-a.
(1) A pénznyerő automaták játékadója - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automaták kivételével - pénznyerő automatánként havi 25 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.
(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi huszonötezer forint, a II. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi tízezer forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.
(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi huszonnyolcezer forint, a II. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi tizenháromezer forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.
(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi 28 000 forint, a II. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi 16 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.
(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi 28 000 forint, a II. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi 18 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.
(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. és a II. kategóriába tartozó pénznyerő automaták esetén havi 45 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.
(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. és a II. kategóriába tartozó pénznyerő automaták esetén havi 55 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.
(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. és a II. kategóriába tartozó pénznyerő automaták esetén havi 75 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.
(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. és a II. kategóriába tartozó pénznyerő automaták esetén havi 100 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.
(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. és II. kategóriájú játékteremben üzemelő pénznyerő automata esetén havonta 100 000 forint, az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén havonta 120 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.
(1) A pénznyerő automata tételes játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. és II. kategóriájú játékteremben üzemelő pénznyerő automata esetén havonta 500 000 forint, az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén havonta 700 000 forint. A tételes játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.
(1) A 26. § (1) bekezdés szerinti pénznyerő automata üzemeltető (szerencsejáték-szervező) az I. és II. kategóriájú játékteremben üzemelő pénznyerő automata esetén havonta játékhelyenként 500 000 forint, az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén havonta játékhelyenként 700 000 forint tételes játékadó fizetésére köteles. A tételes játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni. E bekezdés rendelkezéseit játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatára nem lehet alkalmazni.
(2) Játékteremben üzemeltetett játékautomata játékadója a játékautomata működtetése által elért bevétel 25%-a.
(2) A pénznyerő automata után már megfizetett játékadót nem lehet más pénznyerő automata utáni játékadóba vagy más adókötelezettségbe betudni, illetve bármilyen jogcímen azt visszaigényelni, kivéve, ha az SZF megállapította, hogy
a) a pénznyerő automata megsemmisült, vagy tartósan üzemképtelenné vált;
b) a jogszabály szerinti üzemeltetés nem lehetséges.
(2) A pénznyerő automata üzemeltetése után nem kell játékadót fizetni, ha az SZF megállapította, hogy
a) a pénznyerő automata megsemmisült, vagy tartósan üzemképtelenné vált,
b) a jogszabály szerinti üzemeltetés nem lehetséges.
(2) A pénznyerő automata üzemeltetése után nem kell játékadót fizetni, ha az állami adóhatóság megállapította, hogy
a) a pénznyerő automata megsemmisült, vagy tartósan üzemképtelenné vált,
b) a jogszabály szerinti üzemeltetés nem lehetséges.
(2) A pénznyerő automata üzemeltetője (szerencsejáték-szervező) negyedévente százalékos mértékű játékadó fizetésére is köteles, ha a pénznyerő automata tiszta játékbevétele a tárgynegyedévben a 900 000 forintot eléri vagy meghaladja. A százalékos mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevétele 900 000 forintot meghaladó részének 20%-a. Több játékhellyel működtetett pénznyerő automata esetén a 900 000 forint és a játékhelyek számának szorzatát kell a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár számításánál figyelembe venni.
(2) A 26. § (1) bekezdés szerinti pénznyerő automata üzemeltetője (szerencsejáték-szervező) negyedévente százalékos mértékű játékadó fizetésére is köteles, ha a pénznyerő automata tiszta játékbevétele a tárgynegyedévben a 900 000 forintot eléri vagy meghaladja. A százalékos mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevétele 900 000 forintot meghaladó részének 20%-a. Több játékhellyel működtetett pénznyerő automata esetén a 900 000 forint és a játékhelyek számának szorzatát kell a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár számításánál figyelembe venni. Tárgynegyedéven belül törtidőszaki üzemeltetés esetén a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár arányos részét kell figyelembe venni azzal, hogy egy üzemeltetéssel érintett naptári napra a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár kilencvened részét kell alapul venni. E bekezdés rendelkezéseit játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatára nem lehet alkalmazni.
(2) A 26. § (1) bekezdés szerinti pénznyerő automata üzemeltetője (szerencsejáték-szervező) negyedévente százalékos mértékű játékadó fizetésére is köteles, ha a pénznyerő automata tiszta játékbevétele a tárgynegyedévben az 1 600 000 forintot - elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén a 2 200 000 forintot - eléri vagy meghaladja. A százalékos mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevétele 1 600 000 forintot - elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén a 2 200 000 forintot - meghaladó részének 20%-a. Több játékhellyel működtetett pénznyerő automata esetén 1 600 000 forint - elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén a 2 200 000 forint és a játékhelyek számának szorzatát kell a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár számításánál figyelembe venni. Tárgynegyedéven belül törtidőszaki üzemeltetés esetén a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár arányos részét kell figyelembe venni azzal, hogy egy üzemeltetéssel érintett naptári napra a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár kilencvened részét kell alapul venni. E bekezdés rendelkezéseit játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatára nem lehet alkalmazni.
(3) A pénznyerő automaták játékadójára az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a szerencsejáték-szervező a játékadót havonta köteles bevallani;
b) a játékadó befizetése a bevallással egy időben esedékes;
c) a pénznyerő automata játékadójára részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában tárgynegyedéven belül törtidőszaki üzemeltetés esetén a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár arányos részét kell figyelembe venni azzal, hogy egy üzemeltetéssel érintett naptári napra a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár kilencvened részét kell alapul venni. A (2) bekezdés rendelkezéseit játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatára nem lehet alkalmazni.
(3) Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer esetén a szerencsejáték szervező havonta százalékos mértékű játékadó fizetésére köteles. A százalékos mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgyhavi pozitív előjelű tiszta játékbevételének 33%-a.
(3) Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer esetén a szerencsejáték szervező negyedévente százalékos mértékű játékadó fizetésére köteles. A százalékos mértékű játékadó a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer tárgynegyedévi pozitív előjelű tiszta játékbevételének 33%-a. A jackpot nyeremény a tiszta játékbevételt csökkenti.
(4) Az állami adóhatóság negyedévenként az SZF részére tájékoztatást ad a pénznyerő automaták játékadója bevallásáról és befizetéséről.
(4) A pénznyerő automata üzemeltetése után nem kell az (1)-(3) bekezdésben meghatározott játékadót fizetni, ha az állami adóhatóság megállapította, hogy
a) a pénznyerő automata megsemmisült, vagy tartósan üzemképtelenné vált,
b) a jogszabály szerinti üzemeltetés nem lehetséges.
(4) A szerencsejáték-szervező (1)-(3) bekezdés szerinti játékadó-fizetési kötelezettsége a pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedély átvételét követő naptól keletkezik.
(5) Az adóbevallási és adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az SZF a szerencsejáték-szervező engedélyét köteles visszavonni. Ez a határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(5) Az adóbevallási és adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező engedélyét köteles visszavonni. Ez a határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(5) Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező engedélyeit köteles visszavonni. Ez a határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(5) A pénznyerő automaták tételes játékadójára az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a szerencsejáték-szervező a tételes játékadót havonta köteles bevallani;
b) a tételes játékadó befizetése a bevallással egy időben esedékes;
c) a pénznyerő automata tételes játékadójára részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.
(5) A pénznyerő automata üzemeltetése után nem kell az (1)-(3) bekezdésben meghatározott játékadót fizetni, ha az állami adóhatóság megállapította, hogy
a) a pénznyerő automata megsemmisült, vagy tartósan üzemképtelenné vált,
b) a jogszabály szerinti üzemeltetés nem lehetséges.
(6) A játékautomata játékadója az automata által elért havi bevétel 25%-a.
(6) A szerencsejáték-szervező játékadó-fizetési kötelezettsége a pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedély átvételét követő naptól keletkezik.
(6) A százalékos mértékű játékadóra az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénznyerő automata üzemeltetője (szerencsejáték-szervező) a százalékos mértékű játékadót negyedévente vallja be az állami adóhatósághoz az adó egyidejű megfizetése mellett. A százalékos mértékű játékadóra részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.
(6) A pénznyerő automaták (1)-(3) bekezdés szerinti játékadójára az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a szerencsejáték-szervező
aa) az (1) bekezdés szerinti tételes játékadót havonta,
ab) a (2) bekezdés szerinti 20%-os százalékos mértékű játékadót negyedévente,
ac) a (3) bekezdés szerinti 33%-os százalékos mértékű játékadót havonta
ac) a (3) bekezdés szerinti 33%-os százalékos mértékű játékadót negyedévente
köteles bevallani;
b) a játékadó befizetése a bevallással egy időben esedékes;
c) a játékadóra részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.
(7) Az adófizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező engedélyeit köteles visszavonni. Ez a határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(7) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező engedélyeit köteles visszavonni. Ez a határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(8) A szerencsejáték-szervező játékadó-fizetési kötelezettsége a pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedély átvételét követő naptól keletkezik.
(9) A szerver alapú pénznyerő automata esetén a szerencsejáték szervező mentésül az (1)-(3) bekezdésben meghatározott játékadó megfizetésének kötelezettsége alól, helyette a tiszta játékbevétel 33%-nak megfizetésére köteles.
33/A. §   A játékautomata éves adója gépenként hatvanezer forint. A játékautomata üzemeltetője köteles gépenként egy évi adóösszeget a gép nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően bevallani és ezzel egyidejűleg megfizetni. A megfizetés tényét a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell igazolni.
33/A. §   A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetője köteles a féléves adóösszeget - a gép félévenkénti nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően - bevallani, és ezzel egyidejűleg megfizetni. A megfizetés tényét igazolni kell.
33/A. §   A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetője köteles a féléves adóösszeget - a gép félévenkénti nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően - bevallani, és ezzel egyidejűleg megfizetni.
33/A. §
(1) A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetője köteles az első féléves adóösszeget a gép nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően, a további időszakokra vonatkozó adóösszeget pedig félévente előre bevallani, és ezzel egyidejűleg megfizetni. Ha a nyilvántartásba vétel a hitelesítési bizonyítvány érvényessége miatt nem lehetséges teljes 6 hónapra, akkor a játékadó arányos részét kell bevallani és megfizetni.
(2) Az üzemeltető játékadó-fizetési kötelezettsége mindaddig fennáll, ameddig a játékautomata az állami adóhatóság nyilvántartásában szerepel. Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a játékautomatát törli a nyilvántartásból.

Kártyatermek játékadója

34. §
(1) A kártyaterem játékadója a tiszta játékbevétel 40%-a.
(2) Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező engedélyeit köteles visszavonni. Ez a határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtató.

Játékautomaták játékadója

Bukmékeri rendszerű fogadás játékadója

34. §   Bukmékeri rendszerű fogadás játékadója a havi tiszta játékbevétel 60%-a.
34. §
(1) A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója a (2) bekezdés szerint csökkentett tiszta játékbevétel 30%-a.
(2) A tiszta játékbevételt csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével.

Játékkaszinó játékadója

Játékkaszinó és online kaszinó játékadója

35. §
(1) A játékkaszinó játékadója - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő- és játékautomata kivételével - a havi tiszta játékbevétel 40%-a.
(1) A játékkaszinó játékadója - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is - a havi tiszta játékbevétel 40%-a.
(1) A játékkaszinó játékadója - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is - a havi tiszta játékbevétel 30%-a.
(1) A játékkaszinó játékadója - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is - ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege:
0-5 milliárd forint 30 százalék,
5 milliárd 1 forint-10 milliárd forint
1 milliárd 500 millió forint
és az 5 milliárd forinton felüli rész


25 százaléka,
10 milliárd 1 forinttól
2 milliárd 750 millió forint
és a 10 milliárd forinton felüli rész


10 százaléka.
(1) A játékkaszinó játékadója - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is - a havi tiszta játékbevétel 30%-a.
(1) A játékkaszinó játékadója - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is - ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege:
0-10 milliárd forint 30 százalék,
10 milliárd 1 forinttól 3 milliárd forint és a 10 milliárd forinton felüli rész
  10 százaléka.
(1) A játékkaszinó és online kaszinó játékadója - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is - ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege:
0-10 milliárd forint 30 százalék,
10 milliárd 1 forinttól 3 milliárd forint és a 10 milliárd forinton felüli rész
  10 százaléka.
(1) A játékkaszinó és online kaszinó - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is - játékadója, ha az adóév első napjától elért, göngyölített módon számított tiszta játékbevétel összege:
0-10 milliárd forint 30 százalék,
10 milliárd 1 forinttól 3 milliárd forint és a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka.
(2) A tiszta játékbevételt növeli a 28. § (4) bekezdésében foglalt borravaló 20%-a, valamint az alkalmazottak és a játékkaszinó vezetése közötti megállapodás alapján felosztásra nem kerülő borravaló összege.
(2) A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50%-a.
(2) A tiszta játékbevételt növeli az adóév első napjától elfogadott borravaló 50%-a.
(3) A szerencsejáték-szervező a tárgyhavi adó összegét úgy állapítja meg, hogy az adóév első napjától a tárgyhó utolsó napjáig a tiszta játékbevételt összesíti, ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a tárgyhavi adó összegét és levonja belőle az adóéven belül a tárgyhónapot megelőző időszakokra megfizetett adó összegét.
(3) A szerencsejáték-szervező a tárgyhavi adó összegét úgy állapítja meg, hogy az adóév első napjától a tárgyhó utolsó napjáig a tiszta játékbevételt összesíti, ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a tárgyhavi adó összegét és levonja belőle az adóéven belül a tárgyhónapot megelőző időszakokra megfizetett adó összegét.
(3) A szerencsejáték-szervező a tárgyhavi adó összegét úgy állapítja meg, hogy az adóév első napjától a tárgyhó utolsó napjáig a tiszta játékbevételt összesíti, ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a tárgyhavi adó összegét és levonja belőle az adóéven belül a tárgyhónapot megelőző időszakokra megfizetett adó összegét, valamint az általa a tárgyévre megfizetett koncessziós díj egytizenketted részének összegét.
(3) A szerencsejáték-szervező a tárgyhavi adó összegét úgy állapítja meg, hogy az adóév első napjától a tárgyhó utolsó napjáig a tiszta játékbevételt összesíti, ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a tárgyhavi adó összegét és levonja belőle az adóéven belül a tárgyhónapot megelőző időszakokra megfizetett adó összegét, valamint az általa a tárgyév vonatkozásában fizetendő bruttó koncessziós díjnak a tárgyhónapra arányosan jutó összegét.
(3) A szervező a játékadó tárgyhónapban fizetendő összegét a következők szerint állapítja meg: a szerencsejáték-szervező a (2) bekezdés figyelembevételével összesíti az adóév első napjától a tárgyhó utolsó napjáig elért tiszta játékbevételt, ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a játékadó tárgyhó utolsó napjáig terjedő időszakra számított adóévi összegét, ebből levonja a tárgyhót megelőző hónap utolsó napjáig terjedő tárgyadóévi időszakra, a koncessziós díj figyelembe vétele nélkül számított játékadó összegét, majd ezt követően levonja a tárgyév vonatkozásában fizetendő bruttó koncessziós díjnak a tárgyhónapra arányosan jutó összegét.
(3a) Ha az online kaszinó(k) tiszta játékbevétele meghaladja a szervező által üzemeltetett játékkaszinó-egység(ek) összesített tiszta játékbevételét, a pozitív különbözetet az (1)-(3) bekezdéstől függetlenül, további 15% játékadó terheli. E bekezdés alkalmazásában a játékkaszinók tiszta játékbevételének számításakor a (2) bekezdést nem lehet alkalmazni.
(4) A szerencsejáték-szervező a (3) bekezdés szerint megállapított adót a tárgyhónapot követő hónap 20-áig vallja be és fizeti meg.
(4) A játékkaszinók játékadójának 3%-át játékosvédelmi vagy karitatív célra kell fordítani. E rendelkezés alkalmazásában játékosvédelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.
(4) A játékkaszinók és online kaszinók játékadójának 3%-át játékosvédelmi vagy karitatív célra kell fordítani. E rendelkezés alkalmazásában játékosvédelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.

IV. FEJEZET
A SZERENCSEJÁTÉK-SZERVEZÉS ELLENŐRZÉSE

36. §
(1) Az SZF törvényességi felügyeletet gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak, az engedélynek, a játéktervnek és jogszabály alapján az SZF által kiadott előírásoknak megfelel-e.
(1) Az SZF törvényességi felügyeletet gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak, az engedélyeknek, a játéktervnek megfelel-e.
(1) Az állami adóhatóság törvényességi felügyeletet gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak, az engedélyeknek, a játéktervnek megfelel-e.
(1) Az állami adóhatóság hatósági felügyeletet gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak, az engedélyeknek, a játéktervnek megfelel-e.
(2) Az SZF az ellenőrzési feladatok ellátására könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt bízhat meg. A megbízottnak meg kell felelnie a 8. § (1) és (3) bekezdésében leírtaknak. Az SZF alkalmazottja valamint az SZF által megbízott könyvvizsgáló, illetőleg a szakértő az ellenőrzési eljárás során hivatalos személynek minősül.
(2) Az állami adóhatóság az ellenőrzési feladatok ellátására könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt bízhat meg. A megbízottnak meg kell felelnie a 8. § (1) és (3) bekezdésében leírtaknak. Az állami adóhatóság alkalmazottja valamint az állami adóhatóság által megbízott könyvvizsgáló, illetőleg a szakértő az ellenőrzési eljárás során hivatalos személynek minősül.
(3) Az SZF jogosult a szerencsejátékszervezést érintő kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetőleg helyszíni vizsgálatot tartani.
(3) A Szerencsejáték Felügyelet jogosult a szerencsejáték szervezést, illetve a Tv. 1. § (2) bekezdésben előírt tevékenységeket érintő kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetőleg helyszíni vizsgálatot tartani. A szerencsejáték szervező, illetve a Tv. 1. § (2) bekezdésben írt tevékenységet folytató köteles biztosítani a hatósági jelzések ellenőrzésének lehetőségét.
(3) Az SZF jogosult a szerencsejáték-szervezést, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet érintő kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetve helyszíni vizsgálatot tartani. Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles a tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint köteles biztosítani a tevékenységre vonatkozó hatósági jelzések ellenőrzésének lehetőségét.
(3) Az állami adóhatóság jogosult a szerencsejáték-szervezést, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet érintő kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetve helyszíni vizsgálatot tartani. Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles a tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint köteles biztosítani a tevékenységre vonatkozó hatósági jelzések ellenőrzésének lehetőségét.
(4) Az SZF ellenőrzési szabályzatában határozza meg az ellenőrzés módját, gyakoriságát, személyi és tárgyi feltételeit.
(4) Az állami adóhatóság ellenőrzési szabályzatában határozza meg az ellenőrzés módját, gyakoriságát, személyi és tárgyi feltételeit.
(4) Az állami adóhatóság ellenőrei az adatgyűjtésre irányuló, illetve a játékban való részvétel útján történő ellenőrzés esetén az ellenőrzés befejezésekor igazolják az ellenőrzési jogosultságot. Ha a tényállás további tisztázása szükséges és az ellenőrzés felfedése az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné, az állami adóhatóság ellenőrei az ellenőrzés befejezésekor sem igazolják ellenőrzési jogosultságukat és az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet az állami adóhatóság legkésőbb a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 70. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig küldi meg az ügyfélnek, amennyiben a feltárt adatok alapján jogsértés állapítható meg és az állami adóhatóság hatósági eljárást indított. Az állami adóhatóság ellenőrei az ellenőrzött szerencsejátékban büntetőjogi, illetve szabálysértési jogkövetkezmények terhe nélkül vehetnek részt.
(4) Az állami adóhatóság ellenőrei az adatgyűjtésre irányuló, illetve a játékban való részvétel útján történő ellenőrzés esetén az eljárási cselekmény befejezésekor igazolják az ellenőrzési jogosultságot. Ha a tényállás további tisztázása szükséges és az ellenőrzés felfedése az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné, az állami adóhatóság ellenőrei az eljárási cselekmény befejezésekor sem igazolják ellenőrzési jogosultságukat és az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet az állami adóhatóság legkésőbb a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 70. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig küldi meg az ügyfélnek, amennyiben a feltárt adatok alapján jogsértés állapítható meg és az állami adóhatóság hatósági eljárást indított. Az állami adóhatóság ellenőrei az ellenőrzött szerencsejátékban büntetőjogi, illetve szabálysértési jogkövetkezmények terhe nélkül vehetnek részt.
(5) Az e §-ban foglalt ellenőrzést az állami adóhatóság területi szerveinek alkalmazásában álló adóellenőrök is lefolytathatják azzal, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján a határozatot (végzést) az e törvény szerinti ügyekben egyébként első fokon eljáró szerv hozza meg.
(5) Belföldön a nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejáték szervezési tevékenység - az egyéb feltételek fennállása esetén - abban az esetben folytatható, ha az állami adóhatóság a sorsolás, a fogadás, illetve a közös nyereményalap megállapításához is használt központi szerver helye szerinti valamennyi állam szerencsejáték felügyeleti hatóságával együttműködési megállapodást kötött a nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejáték hatékony felügyelete érdekében és e megállapodás valamennyi részes fél tekintetében hatályos. Az állami adóhatóság az együttműködési megállapodás fennálltáról és hatályáról az engedély kiadásával egyidejűleg tájékoztatja a szervezőt. Az állami adóhatóság az együttműködési megállapodás hatályának vagy részes államainak változásáról az engedély időtartama alatt haladéktalanul értesíti a szervezőt.
36/A. §
(1) Az állami adóhatóság és a vámhatóság ellenőrző tevékenysége során köteles vizsgálni az e törvényben foglalt rendelkezések betartását.
(1) A vámhatóság ellenőrző tevékenysége során köteles vizsgálni az e törvényben foglalt rendelkezések betartását.
(2) Az e törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén - az (1) bekezdésben megjelölt állami szerveken kívül -
a) a rendőrség,
b) a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségek, illetve
c) azokon a településeken, ahol van, a közterület-felügyelet is
köteles hatáskörében eljárni, vagy a jogszabálysértés bizonyítékait írásban rögzíteni és az ügyet az illetékes hatóságnak további intézkedésre átadni.
(2) Az e törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén - az (1) bekezdésben megjelölt állami szerven kívül -
a) a rendőrség,
b) a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségek, illetve
b) a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve
c) azokon a településeken, ahol van, a közterület-felügyelet is
köteles hatáskörében eljárni, vagy a jogszabálysértés bizonyítékait írásban rögzíteni és az ügyet az illetékes hatóságnak további intézkedésre átadni.
(2) Az e törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén - az (1) bekezdésben megjelölt állami szerven kívül -
a) a rendőrség,
b) a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve
c) azokon a településeken, ahol van, a közterület-felügyelet is
köteles hatáskörében eljárni, vagy a jogszabálysértés bizonyítékait írásban rögzíteni és az intézkedésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot megkeresni.
(3) Az e törvény 1. § (6) bekezdésében és 2. § (7) bekezdésében foglalt reklámtilalmak megsértése tekintetében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek járnak el a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény szabályai szerint.
(3) Az e törvény 1. § (6) bekezdésében és 2. § (7) bekezdésében foglalt reklámtilalmak megsértése tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény szabályai szerint.
36/B. §   Az SZF felé bármilyen jogcímen teljesített 1 ezer forint alatti túlfizetést az SZF nem utalja vissza.
36/B. §   Az állami adóhatóság felé bármilyen jogcímen teljesített 1 ezer forint alatti túlfizetést az állami adóhatóság nem utalja vissza.

A szerencsejáték felügyeleti díj

36/C. §
(1) Az állami adóhatóság felügyeleti tevékenységéért a szerencsejáték szervező, az ajándéksorsolást szervező és a játékautomata üzemeltető (a továbbiakban együtt: kötelezett) szerencsejáték felügyeleti díj (a továbbiakban: felügyeleti díj) fizetésére köteles.
(2) A kötelezett
a) a folyamatosan szervezett sorsolásos játék és a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a negyedévi nyereményalap 2 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 10 millió forint,
b) a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a nyereményalap 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint,
c) ajándéksorsolás esetén a kisorsolásra kerülő nyeremények forgalmi értékének 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint,
d) a bukmékeri rendszerű fogadás esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 4 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 10 millió forint,
e) a játékkaszinó üzemeltetése esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5%-a, de legalább 5 ezer forint és legfeljebb I. kategóriájú játékkaszinó esetén 20 millió forint, illetve II. kategóriájú játékkaszinó esetén 5 millió forint,
e) a játékkaszinó üzemeltetése esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5%-a, de legalább 5 ezer forint és legfeljebb I. kategóriájú játékkaszinó esetén 20 millió forint, illetve II. kategóriájú játékkaszinó esetén 5 millió forint, online kaszinó üzemeltetése esetén 5 millió forint,
f) kártyaterem üzemeltetése esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 5 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 1 millió forint,
g) játékautomata üzemeltetés esetén félévente játékautomatánként 10 ezer forint
h) távszerencsejáték-szervezés esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 százaléka, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 50 millió forint
h) távszerencsejáték-szervezés esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 százaléka, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 10 millió forint
felügyeleti díjat fizet.
(3) Ha a játékautomata nyilvántartásba vétele a féléves időtartamot nem éri el, a kötelezett az (1) bekezdés g) pontja szerinti felügyeleti díj arányos részét köteles megfizetni.
36/D. §
(1) A felügyeleti díjat a kötelezett
a) a 36/C. § (2) bekezdés a) és d)-f) pontjaiban foglalt esetekben negyedévente, a kötelezettet terhelő időszaki, időközi, folyamatos elszámolással egyidejűleg, de legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig,
b) a 36/C. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt esetekben a sorsolást, illetve a fogadás alapjául szolgáló eseményt megelőző 10 napon belül,
c) a 36/C. § (2) bekezdés g) pontja esetén félévente, a 33/A. § (1) bekezdésben meghatározott játékadó bevallási és fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg
d) a 36/C. § (2) bekezdés h) pontja esetén negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig
fizeti meg az állami adóhatósághoz a felügyeleti díj megfizetéséről szóló nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) egyidejű benyújtása mellett.
(2) A felügyeleti díj megfizetése a nyilatkozattételi kötelezettség teljesítését nem pótolja.
(3) A díjfizetési kötelezettséget átutalással vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel, a nyilatkozattételi kötelezettséget az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni.
(4) A nyilatkozatban feltüntetett adatok, jognyilatkozatok módosítását a kötelezett az állami adóhatósághoz előterjesztett kérelemben kezdeményezheti.
(5) A felügyeleti díj számítása, megfizetése, nyilvántartása és elszámolása 1000 forintban történik. A felügyeleti díj 1000 forintra kerekített összegét az általános kerekítési szabályok alkalmazásával kell meghatározni.
36/E. §
(1) Az állami adóhatóság a nyilatkozattételi vagy díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a felügyeleti díjat határozattal állapítja meg és annak megfizetésére kötelez.
(2) A felügyeleti díj késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlékot az állami adóhatóság határozattal állapítja meg a felügyeleti díjfizetés esedékességének napjától a teljesítés napjáig tartó időtartamra. A késedelmi pótlék alapja az esedékességkor nem teljesített felügyeleti ellenőrzési díj, mértéke naptári naponként az esedékesség napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
(3) Ha a kötelezett az előírtnál nagyobb összegű felügyeleti díjat fizetett be az állami adóhatósághoz (túlfizetés), az állami adóhatóság a túlfizetés összegét a kötelezett kérelmére a kötelezett más felügyeleti díjfizetési kötelezettségére számolja el, vagy kérelemre visszatéríti.

Elkobzás

36/F. §
(1) Az állami adóhatóság elkobozza azt a dolgot
a) amelyet engedély nélküli szerencsejáték szervezés eszközéül használtak,
b) amelyet az engedély nélkül szervezett szerencsejátékban való részvételhez használtak fel (tét),
c) amely az engedély nélkül szervezett szerencsejátékban nyereményt képezett.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában dolognak minősül a birtokba vehető ingó dolog, valamint a pénz és az értékpapír.
(3) Az állami adóhatóság lefoglalhatja azt a dolgot, amely e törvény értelmében elkobozható. A lefoglalást végzéssel meg kell szüntetni, ha a tiltott szerencsejáték szervezéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság az állami adóhatóságot megkereste.
(4) Az állami adóhatóság az elkobzást akkor is elrendelheti, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona. Ha az elkobzott dolog tulajdonosa nem ismert, az elkobzást elrendelő döntést - a tulajdonos megjelölése nélkül - az állami adóhatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell az állami adóhatóság honlapján közzétenni. Az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a jogsértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.
(5) Ha az elkobzott dolog értékesítését vagy megsemmisítését követően az állami adóhatóság vagy a bíróság megállapítja, hogy az elkobzás elrendelése jogszabálysértő volt, az állami adóhatóság az elkobzott dolog tulajdonosa részére visszafizetés elrendeléséről intézkedik. A visszafizetés keretében
a) tőkeösszegként értékesítés esetén az értékesítés során ténylegesen befolyt ellenértéket, megsemmisítés esetén a dolog elkobzását elrendelő határozat meghozatalakor fennálló értéket és
b) késedelmi kamatként az a) pont szerinti összeg után az elkobzást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől a visszatérítést elrendelő határozat meghozatala napjáig terjedő időszakra, naptári naponként ez utóbbi határozat meghozatala napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese 365-öd részének megfelelő összeget kell visszatéríteni.
(6) Az elkobzott dolgot az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény végrehajtási eljárásról szóló 144-163. §-ai értékesítésre vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával értékesíti. A lefoglalást elrendelő rendelkezéssel (döntéssel) szemben benyújtott keresetlevélnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(7) Ha az elkobzott dolgot nem sikerült értékesíteni vagy az értéktelen, az állami adóhatóság - jegyzőkönyv felvétele mellett - intézkedik az elkobzott dolog megsemmisítése érdekében.
(8) Az állami adóhatóság az elkobzott dolog értékesítését vagy megsemmisítését követően az értékesítés vagy megsemmisítés költségeiről végzést hoz. A kötelezett az értékesítésért vagy megsemmisítésért 20 000 forint összegű költségátalány fizetésére köteles. E költségátalányon túlmenően az állami adóhatóság végzésben kötelezi az értékesítéshez vagy megsemmisítéshez kapcsolódó számszerűsíthető és számlával igazolt költségek megfizetésére a kötelezettet.
(9) Az állami adóhatóság az (5) bekezdés szerinti esetben végzésben rendeli el a (8) bekezdés szerinti költségek visszatérítését.

Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele

36/G. §
(1) Az állami adóhatóság elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele tiltott szerencsejáték-szervezést valósít meg.
(2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az állami adóhatóság 90 napra rendeli el.
(2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az állami adóhatóság 365 napra rendeli el.
(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot az állami adóhatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell az állami adóhatóság honlapján közzétenni.
(4) A (3) bekezdés szerinti hirdetmény tartalmazza:
a) az ügy tárgyát és rövid ismertetését,
b) az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéhez szükséges adatokat,
c) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.
36/H. §
(1) Az állami adóhatóság 36/G. § bekezdése szerinti határozatának kötelezettje - annak határozatban történő megjelölése nélkül - valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.
(2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.
(3) Az állami adóhatóság 100 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely a 36/G. § és e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.
36/I. §
(1) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést követő 90 nap elteltével megszűnik.
(1) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést követő 365 nap elteltével megszűnik.
(2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt az állami adóhatóság annak megszűnése előtt megszünteti, ha
a) az elrendelés oka megszűnt, vagy
b) a büntetőügyben eljáró bíróság vagy hatóság megkeresése, illetve az NMHH közlése alapján az elektronikus adattal kapcsolatban tiltott szerencsejáték szervezésével vagy más bűncselekménnyel kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban.
(3) A határozatra a 36/G. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.
36/J. §   Az állami adóhatóság a jogkövető magatartás elősegítése és a játékosok tájékoztatása érdekében honlapján az ezen alcím szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama alatt közzéteszi a jogerős ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlap elnevezését.

V. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

37. §   1. Tét: a szerencsejátékban részvételre jogosító pénzösszeg.
2. Tiszta játékbevétel: a befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete.
2. Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete, bukmékeri rendszerű fogadás esetében pedig a befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözetének a pénzügyminiszter által meghatározott költségekkel csökkentett része.
2. Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete.
3. Bukmékeri rendszer: olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező az esélyeket mérlegelve a játékos részére pénzösszeget ajánl fel és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti meg.
3. Bukmékeri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény bekövetkezésére, kimenetelére a fogadó játékos részére - nyereményszorzó alapján - pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki.
4. Totalizatőri rendszer: olyan fogadási forma, amelyben a tétek összeadásra kerülnek és a játékrendben engedélyezettnek megfelelő arányban és rendszerben szétosztásra kerülnek.
4. Totalizatőri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a tétek összeadódnak és ezen összegnek a játéktervben meghatározott hányada az ugyanott meghatározottak szerint kerül nyereményként szétosztásra.
5. Közérdekű cél: a szerencsejáték szervező tevékenységi körét meghaladó, saját, vagy alkalmazottai érdekein túli, közösségi érdekeket szolgáló cél. A közösségi érdek meghatározásához a közérdekű célként meghatározott tevékenység felügyeletét ellátó szerv egyetértése szükséges. Lóversenyfogadás esetében közérdekű célnak minősül a versenyló tenyésztés is.
6. Játékos: aki a tét befizetésével a szerencsejátékra jogot szerzett.
7. Gazdasági társaság: koncesszió-köteles tevékenységre létrehozott korlátolt felelősségű társaság, vagy kizárólag névre szóló részvényeket kibocsátó részvénytársaság.
7. Gazdasági társaság: korlátolt felelősségű társaság vagy kizárólag névre szóló részvényeket kibocsátó részvénytársaság.
7. Gazdasági társaság: korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság.
8. Játékterem: kizárólag olyan célból kialakított épület, vagy más tevékenységtől jól elkülöníthető helyiség, amelyben játékautomata pénznyerő automata mellett is üzemeltethető.
8. Nyereményszorzó (odds): a nyeremény kiszámításának a bukmékeri fogadásnál alkalmazott azon eszköze, amely megmutatja, hogy a szervező a feltett tét hányszorosát fogja nyereményként kifizetni a nyertes fogadónak.
9. Lottó játék: azonos időszakonként szervezett számsorsjáték, amelyben 90 számból legfeljebb 5, vagy 45 számból legfeljebb 6 szám eltalálása jogosít nyereményre.
9. Lottójáték: az SZF által ilyen elnevezéssel engedélyezett, azonos időszakonként szervezett számsorsjáték, amelyben adott számhalmazból előre meghatározott számú elem eltalálása jogosít nyereményre.
9. Lottójáték: az állami adóhatóság által ilyen elnevezéssel engedélyezett, azonos időszakonként szervezett számsorsjáték, amelyben adott számhalmazból előre meghatározott számú elem eltalálása jogosít nyereményre.
10. Totó játék: hetenként szervezett fogadás, amelyben a játékosnak a labdarúgó csapatok mérkőzéseinek eredményét a sorsjegyen feltüntetett csapatok sorrendjében kell eltalálni.
10. Totófogadás: olyan totalizatőri rendszerben szervezett fogadás, amelyben a fogadónak a labdarúgó-csapatok mérkőzéseinek eredményét kell eltalálnia.
11. Egység: egy pályázat alapján megkötött koncessziós szerződéssel működtetett egy játékkaszinó.
12. Pénzgyűjtő: a tétek és a nyeremények kezelésével megbízott személy.
13. Folyamatosan szervezett szerencsejáték: olyan, a törvény különös rendelkezéseiben meghatározott szerencsejáték, amelyre a szerencsejáték szervező engedélye meghatározott időszakon belül többszöri alkalommal történő szerencsejáték szervezést tesz lehetővé.
14. Tiltott szerencsejáték: az engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően, illetve a jelen törvény szabályainak kijátszásával vagy az abban foglalt kötelezettség, vagy tilalom megszegésével szervezett szerencsejáték.
15. Szerencsejáték-szervező:
a) az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató koncessziós társaság, az állami játékszervező és a liberalizált tevékenység gyakorlására létrehozott gazdasági társaság, valamint
a) az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató koncessziós társaság, az állami játékszervező, a 100%-ban az állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság és az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, a liberalizált tevékenység gyakorlására létrehozott gazdasági társaság, valamint
b) a 16. §-ban és - a 12. § tekintetében - a 23. §-ban meghatározott tevékenységet folytató szervezet vagy személy.
16. Fogadási ajánlat: a fogadásszervező nyilvánosságra hozott ajánlata, amely tartalmazza a meghatározott fogadási esemény lefogadható bekövetkezését, kimeneteleit, valamint a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a nyereményre fordítandó összeg meghatározásának módját, a bukmékeri rendszerű fogadás esetén pedig a nyereményszorzót.
17. Távközlési eszköz és rendszer: bármely olyan eszköz és rendszer, amelynek alkalmazásával a játékos a törvény hatálya alá tartozó játékokban részvételi jogosultságot keletkeztető nyilatkozatot vagy cselekményt tehet. Ilyen különösen a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlapja, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, a videotex (mikroszámítógép-képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az Internet, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és televízió.
17. Hírközlő eszköz és rendszer: bármely olyan eszköz és rendszer, amelynek alkalmazásával a játékos a törvény hatálya alá tartozó játékokban részvételi jogosultságot keletkeztető nyilatkozatot vagy cselekményt tehet. Ilyen különösen a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlapja, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, a videotex (mikroszámítógép-képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az Internet, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és televízió.
18. Kaszinójáték: a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek.
19. Lóversenyfogadás: agár- és lóversenyre történő totalizatőri és bukmékeri rendszerű fogadás.
20. Jackpot rendszer: olyan rendszer, amely a játékos felé megjeleníti a tétként eljátszott összeg előre meghatározott hányadával növelt halmozott nyereményígéretet, és amennyiben a nyereményígéret az előre meghatározott alsó és felső határok között véletlenszerűen beállított értéket elérte, valamennyi, az adott játékteremben éppen játékban lévő - a rendszer részét képező - pénznyerő automata között véletlenszerű sorsolással nyereményt fizet ki.
21. Szerencsejáték ügy: a szerencsejáték-szervezés, az ajándéksorsolás, valamint a játékautomata-üzemeltetés hatósági felügyeletének ellátása során lefolytatott hatósági engedélyezési, nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás.
37. §   1. Tét: a szerencsejátékban részvételre jogosító pénzösszeg, vagy más vagyoni érték.
2. Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete.
2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyhónapban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözete, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező/az engedély birtokosa által felszámított díjak és/vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.
2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözete, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.
2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett téteknek a kifizetett nyereményekkel és sportfogadás esetén a jogszabályban előírt vagyoni értékű jogra vonatkozó felhasználási szerződés időarányos ellenértékével csökkentett összege, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.
2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett téteknek a kifizetett nyereményekkel csökkentett összege, kivéve ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.
2.2. Tárgynegyedévi tiszta játékbevétel: a tárgynegyedévben befizetett tétek és a kifizetett nyeremények - ideértve a jackpot nyereményt is - különbözete.
2.2. Tárgynegyedévi tiszta játékbevétel: a tárgynegyedévben befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete.
3. Bukmékeri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény bekövetkezésére, kimenetelére a fogadó játékos részére - nyereményszorzó alapján - pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki.
4. Totalizatőri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a tétek összeadódnak és ezen összegnek a játéktervben meghatározott hányada az ugyanott meghatározottak szerint kerül nyereményként szétosztásra.
5. Közérdekű cél: a szerencsejáték szervező tevékenységi körét meghaladó, saját, vagy alkalmazottai érdekein túli, közösségi érdekeket szolgáló cél. A közösségi érdek meghatározásához a közérdekű célként meghatározott tevékenység felügyeletét ellátó szerv egyetértése szükséges. Lóversenyfogadás esetében közérdekű célnak minősül a versenyló tenyésztés is.
6. Játékos: aki a tét befizetésével a szerencsejátékra jogot szerzett.
7. Gazdasági társaság: korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság.
8. Nyereményszorzó (odds): a nyeremény kiszámításának a bukmékeri fogadásnál alkalmazott azon eszköze, amely megmutatja, hogy a szervező a feltett tét hányszorosát fogja nyereményként kifizetni a nyertes fogadónak.
9. Lottójáték: az állami adóhatóság által ilyen elnevezéssel engedélyezett, azonos időszakonként szervezett számsorsjáték, amelyben adott számhalmazból előre meghatározott számú elem eltalálása jogosít nyereményre.
10. Totófogadás: olyan totalizatőri rendszerben szervezett fogadás, amelyben a fogadónak a labdarúgó-csapatok mérkőzéseinek eredményét kell eltalálnia.
11. Egység: egy pályázat alapján megkötött koncessziós szerződéssel működtetett egy játékkaszinó.
11. Egység: koncessziós szerződéssel működtetett egy játékkaszinó.
12. Pénzgyűjtő: a tétek és a nyeremények kezelésével megbízott személy.
13. Folyamatosan szervezett szerencsejáték: olyan, a törvény különös rendelkezéseiben meghatározott szerencsejáték, amelyre a szerencsejáték szervező engedélye meghatározott időszakon belül többszöri alkalommal történő szerencsejáték szervezést tesz lehetővé.
14. Tiltott szerencsejáték: az e törvény szerint engedélyköteles szerencsejáték, amelyet az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek.
15. Szerencsejáték-szervező:
a) az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató koncessziós társaság, az állami játékszervező, a 100%-ban az állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság és az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, a liberalizált tevékenység gyakorlására létrehozott gazdasági társaság, valamint
b) a 16. §-ban és - a 12. § tekintetében - a 23. §-ban meghatározott tevékenységet folytató szervezet vagy személy.
16. Fogadási ajánlat: a fogadásszervező nyilvánosságra hozott ajánlata, amely tartalmazza a meghatározott fogadási esemény lefogadható bekövetkezését, kimeneteleit, valamint a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a nyereményre fordítandó összeg meghatározásának módját, a bukmékeri rendszerű fogadás esetén pedig a nyereményszorzót.
17. Hírközlő eszköz és rendszer: bármely olyan eszköz és rendszer, amelynek alkalmazásával a játékos a törvény hatálya alá tartozó játékokban részvételi jogosultságot keletkeztető nyilatkozatot vagy cselekményt tehet. Ilyen különösen a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlapja, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, a videotex (mikroszámítógép-képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az Internet, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és televízió.
18. Kaszinójáték: a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek.
18. Kaszinójáték: a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek. Távszerencsejáték esetében kaszinójáték a sorsolásos játék kivételével a kaszinójáték játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet a nyilvántartásba vett játékosok részvételével szerveznek.
18. Kaszinójáték: a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek. Online kaszinó esetében a kaszinójáték a játéktervben jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték - ideértve a távszerencsejátékot is - amelyet nyilvántartásba vett játékosok részvételével szerveznek.
19. Lóversenyfogadás: agár- és lóversenyre történő totalizatőri és bukmékeri rendszerű fogadás.
20. Jackpot rendszer: olyan rendszer, amely a játékos felé megjeleníti a tétként eljátszott összeg előre meghatározott hányadával növelt halmozott nyereményígéretet, és amennyiben a nyereményígéret az előre meghatározott alsó és felső határok között véletlenszerűen beállított értéket elérte, valamennyi, az adott játékteremben éppen játékban lévő - a rendszer részét képező - pénznyerő automata között véletlenszerű sorsolással nyereményt fizet ki.
21. Szerencsejáték ügy: a szerencsejáték-szervezés, az ajándéksorsolás, valamint a játékautomata-üzemeltetés hatósági felügyeletének ellátása során lefolytatott hatósági engedélyezési, nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás.
21. Szerencsejáték ügy: a szerencsejáték-szervezés hatósági felügyeletének ellátása során lefolytatott hatósági engedélyezési, nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás.
21. Szerencsejáték ügy: a szerencsejáték-szervezés hatósági felügyeletének ellátása során lefolytatott hatósági engedélyezési, nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás, valamint a központi szerver üzemeltetés hatósági felügyeletének ellátása során ellenőrzési és bírság kiszabása iránti eljárás.
21. Szerencsejáték ügy: a szerencsejáték-szervezés hatósági felügyeletének ellátása során lefolytatott hatósági engedélyezési, nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás.
22. Kártyajáték: kizárólag a jelenlévők részvételével szervezett, kártyával lebonyolított szerencsejáték.
22. Kártyajáték: kizárólag a jelenlévők - távszerencsejáték esetén a nyilvántartásba vett játékosok - részvételével szervezett, kártyával lebonyolított szerencsejáték.
23. Távszerencsejáték: a lóversenyfogadás és a kártyajáték, ha azt hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik.
24. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.
25. Biztosíték: EGT-állam területén székhellyel rendelkező hitelintézetnél vagy befektetési szolgáltatónál elhelyezett pénz vagy állampapír, EGT-állam területén székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény.
26. Nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejáték: különböző államokban székhellyel rendelkező szerencsejáték szervezők által közösen szervezett sorsolásos játék, illetve totalizatőri rendszerű fogadás, amely esetén a különböző államban székhellyel rendelkező szerencsejáték szervezők mindegyike rendelkezik a székhelye szerinti államban az adott szerencsejáték szervezésére vonatkozó engedéllyel és a szervezők az együttműködés keretében az általuk önállóan gyűjtött tétekből közös nyereményalapot képeznek.
27. Távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer: a távszerencsejáték-szervezés esetén a játékmenetet, a játékosazonosítást, a játékosi egyenlegek kezelését és az egyéb pénzügyi folyamatokat biztosító műszaki-informatikai berendezés és szoftver.
28. Szerver: a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer részét képező, adattárolásra és feldolgozásra szolgáló eszköz.
29. Játékosi egyenleg: távszerencsejáték esetén a játékos részére szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása céljából a távszerencsejáték-szervező által vezetett egyenleg.
29. Játékosi egyenleg: távszerencsejáték és online kaszinó esetén a játékos részére szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása céljából a távszerencsejáték és online kaszinójáték szervező által vezetett egyenleg.
30. Megbízható szerencsejáték-szervező: az a szerencsejáték-szervező, valamint annak többségi tulajdonosa, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet, és
a) valamennyi közteherré vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és egyszer sem esett harminc napot meghaladó késedelembe;
b) egyik bankszámláján sem volt azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene végrehajtási eljárás;
c) a működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna;
d) legalább 10 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon;
e) a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte.
30. Megbízható szerencsejáték-szervező: az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és
a) valamennyi, az állami adóhatóság által nyilvántartott, 500 000 Ft-ot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe,
b) egyik bankszámláján sem volt 500 000 Ft-ot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene 500 000 Ft-ot meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás,
c) működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna,
d) legalább 10 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon,
e) a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte.
30. Megbízható szerencsejáték-szervező a távszerencsejáték szervezés kivételével: az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és
a) valamennyi, az állami adóhatóság által nyilvántartott, 500 000 Ft-ot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe,
b) egyik bankszámláján sem volt 500 000 Ft-ot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene 500 000 Ft-ot meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás,
c) működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna,
d) legalább 10 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon,
e) a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte.
30. Megbízható szerencsejáték-szervező: az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és
a) valamennyi, az állami adóhatóság által nyilvántartott, 500 000 Ft-ot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe,
b) egyik bankszámláján sem volt 500 000 Ft-ot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene 500 000 Ft-ot meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás,
c) működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna,
d) legalább 10 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon,
e) a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte.
31. Megbízható szerencsejáték-szervező távszerencsejáték szervezés esetén: az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és
a) valamennyi, az állami adóhatóság, illetve a szerencsejáték-szervező székhelye szerinti és szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó állam adóhatósága által nyilvántartott, 500 000 forintnak megfelelő összeget meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe,
b) egyik bankszámláján sem volt 500 000 forintnak megfelelő összeget meghaladó azonnali beszedési megbízás a szerencsejáték-szervező szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó állam adóhatósága részéről, illetve működése során a szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó államban nem indult ellene 500 000 forintnak megfelelő összeget meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás,
c) működése során, azzal összefüggésben, a szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó államban nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forintnak megfelelő összeget meghaladó bírsággal sújtották volna,
d) a szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó államban legalább 3 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet,
e) a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat a szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó államban maradéktalanul betartotta, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte.
Ha a szerencsejáték-szervező több államban is rendelkezett vagy rendelkezik szerencsejáték szervezési tevékenységi engedéllyel, akkor az a)-e) pontok szerinti feltételeknek megfelelést ezek közül egy és ugyanazon államra vonatkozóan kell bizonyítania.
31. Megbízható szerencsejáték-szervező távszerencsejáték-szervezés esetén: az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és
a) megfelel az e § 30. pont a)-e) alpontjainak és
b) a 3. § (1a) bekezdés b) pontja esetén Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja.
32. Sérülékeny személy: a 18 év alatti személy, az 1. § (6) bekezdés szerinti személy, valamint az egy vagy több szerencsejáték-játékfajtára, vagy több szervezőre kiterjedően önkorlátozó vagy önkizáró intézkedéssel érintett játékos.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. §
(1) E törvény kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1990. évi XXII. törvény 58. §-a. A 41. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezést a törvény hatálybalépése napját követően teljesített szolgáltatásokra, illetve beszerzésekre kell alkalmazni. A 27. § (7) bekezdése első mondatában meghatározott rendelkezést 1997. január 1. napjától kell alkalmazni.
(1) E törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői tevékenységgel kapcsolatban
a) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás,
b) a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása,
c) a kitiltás és a kitiltáshoz kapcsolódó panaszkezelési eljárás,
d) a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók,
e) a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések,
f) a játékosvédelmi nyilvántartás, és
g) további önkorlátozó intézkedések bevezetésének, valamint a 29/I. § (2) bekezdésében szabályozott önkorlátozó intézkedések igénybevételének
részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel [2. § (2) bekezdés], az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével [17. § (5) bekezdés, 36. §], a játéktervvel (9. §), a sorsolásos játékokkal [15. § (2) bekezdés], a pénznyerő automaták, játéktermek és játékkaszinók üzemeltetésével [26. §, 27. § (3) bekezdés] a fogadások lebonyolításával [29. § (6) bekezdés], a 30. § (2) bekezdésében meghatározott költségekkel kapcsolatos részletes szabályokat jogszabályban határozza meg. Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a lóversenyfogadás, a művelődési és közoktatási miniszter a bingó játék szabályait a pénzügyminiszterrel közös jogszabályban határozza meg.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel [2. § (2) bekezdés], az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével [17. § (5) bekezdés, 36. §], a játéktervvel (9. §), a sorsolásos játékokkal [15. § (2) bekezdés], a pénznyerő automaták, játéktermek és játékkaszinók üzemeltetésével [26. §, 27. § (3) bekezdés], a fogadások lebonyolításával [29. § (6) bekezdés], a 30. § (2) bekezdésében meghatározott költségekkel kapcsolatos részletes szabályokat jogszabályban határozza meg. Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter a lóversenyfogadás szabályainak; továbbá az Országos Testnevelési és Sporthivatal felügyeletét ellátó miniszter a bingó játék szabályainak a pénzügyminiszterrel közös jogszabályban történő meghatározására.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy
a) a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel,
b) az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével,
c) a játéktervvel,
d) a sorsolásos játékokkal,
d) a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal,
e) a pénznyerő automaták, játékautomaták, játéktermek és játékkaszinók üzemeltetésével, valamint
e) a pénznyerő automaták, játékautomaták, játéktermek és játékkaszinók üzemeltetésével, a játéktermek szüneteltetésével, valamint
f) a 30. § (2) bekezdésében meghatározott költségekkel
f) a 30. § (2) bekezdésében és a 37. § 2. pontjában meghatározott költségekkel
g) a szerencsejátékok szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, illetve az SZF által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjakkal
h) a szerencsejátékra vonatkozó koncessziós eljárással, így különösen a Pályázati Értékelő Bizottság létrehozásával, összetételével és eljárásával,
kapcsolatos részletes szabályokat jogszabályban határozza meg.
Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter a lóversenyfogadás szabályainak; továbbá az Országos Testnevelési és Sporthivatal felügyeletét ellátó miniszter a bingó játék szabályainak a pénzügyminiszterrel közös jogszabályban történő meghatározására.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel,
b) az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével,
c) a játéktervvel,
d) a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal,
e) a pénznyerő automaták, játékautomaták, játéktermek és játékkaszinók üzemeltetésével, a játéktermek szüneteltetésével, valamint
f) a 30. § (2) bekezdésében és a 37. § 2. pontjában meghatározott költségekkel,
g) a szerencsejátékok szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, illetve az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjakkal,
h) a szerencsejátékra vonatkozó koncessziós eljárással, így különösen a Pályázati Értékelő Bizottság létrehozásával, összetételével és eljárásával,
kapcsolatos részletes szabályokat jogszabályban határozza meg.
Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter a lóversenyfogadás szabályainak; továbbá a sportpolitikáért felelős miniszter a bingó játék szabályainak a miniszterrel közös jogszabályban történő meghatározására.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel,
b) az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével,
c) a játéktervvel,
d) a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal,
e) a pénznyerő automaták, játékautomaták, játéktermek és játékkaszinók üzemeltetésével, a játéktermek szüneteltetésével, valamint
e) a pénznyerő automaták, játékautomaták, játéktermek, kártyatermek és játékkaszinók üzemeltetésével, a játéktermek szüneteltetésével, valamint
e) a pénznyerő automaták, helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták, nem helyhez kötött pénznyerő rendszerek, játékautomaták, játéktermek, kártyatermek és játékkaszinók üzemeltetésével, a játéktermek szüneteltetésével, valamint
e) a pénznyerő automaták, helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták, nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerek, játékautomaták, játéktermek, kártyatermek és játékkaszinók üzemeltetésével, a játéktermek szüneteltetésével, valamint
f) szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetésének és a szerver alapú pénznyerő automatákat üzemeltető szerver működtetésének, valamint az állami adóhatóság által felügyelt központi adatbázis részletes személyi, pénzügyi, műszaki, informatikai feltételeit,
f) a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszereket üzemeltető központi szerver, működtetésének személyi, pénzügyi műszaki és informatikai feltételeit, valamint a központi szerver működtetőjét megillető szolgáltatási díjat külön rendeletben határozza meg;
f) a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszereket üzemeltető központi szerver, működtetésének személyi, pénzügyi műszaki és informatikai feltételeivel, valamint a központi szerver működtetőjét megillető szolgáltatási díjjal,
g) a szerencsejátékok szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, illetve az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjakkal,
h) a szerencsejátékra vonatkozó koncessziós eljárással, így különösen a Pályázati Értékelő Bizottság létrehozásával, összetételével és eljárásával,
i) a távszerencsejátékok szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és az állami adóhatóság feladataival
kapcsolatos részletes szabályokat jogszabályban határozza meg.
Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter a ló- és agárversenyzés szabályainak jogszabályban történő megállapítására.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel,
b) az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével,
c) a játéktervvel,
d) a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal,
e) a pénznyerő automaták, a játékautomaták, a kártyatermek és a játékkaszinók üzemeltetésével,
f) a gazdátlan, szerencsejáték keretében használt játékeszköznek a Polgári Törvénykönyvben foglaltaktól eltérő tulajdonszerzésével,
g) a szerencsejátékok szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, illetve az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjakkal,
h) a szerencsejátékra vonatkozó koncessziós eljárással, így különösen a Pályázati Értékelő Bizottság létrehozásával, összetételével és eljárásával,
i) a távszerencsejátékok szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és az állami adóhatóság feladataival
i) a távszerencsejáték szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és az állami adóhatóság feladataival,
i) a távszerencsejáték szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, a távszerencsejátékban való részvétel feltételeivel, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és az állami adóhatóság feladataival,
i) a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvétel feltételeivel, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és az állami adóhatóság feladataival,
j) a díjfizetés módjának meghatározása kivételével a felügyeleti díj fizetésével és nyilvántartásával
kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.
Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter a ló- és agárversenyzés szabályainak rendeletben történő megállapítására.
(3) E törvény hatálybalépését követően - a 39. § (1) és (2) bekezdés kivételével - kizárólag az SZF engedélyével szervezhető szerencsejáték.
(3) E törvény hatálybalépését követően - a 39. § (1) és (2) bekezdés kivételével - kizárólag az állami adóhatóság engedélyével szervezhető szerencsejáték.
(3) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter a lóversenyek és az agárversenyek szabályainak rendeletben történő megállapítására.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter és a kereskedelemért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg azon vendéglátó-ipari üzletek körét, amelyben II. kategóriájú játékterem működtetésére engedély adható.
39. §
(1) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 33. § (1), (4)-(5), (7)-(8) bekezdéseit első alkalommal 2011. november tárgyhónapra kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 33. § (2), (3), (6) bekezdéseit 2012. január 1. napjától és első alkalommal a 2012. január-március tárgynegyedévre kell alkalmazni.
40. §
(1) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított 2. §-a (4) bekezdésének b) és d) pontját és 2. §-a (5) és (8) bekezdését a 2012. január 1. napját követően megindított engedélyezési, illetve személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A 2011. december 31-én távszerencsejátéknak minősülő szerencsejáték szervezésére engedéllyel rendelkező szervező tevékenységét a részére kiadott engedély érvényességéig a korábbi jogszabályi feltételek és játékterv alapján végezheti.
(3) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított Szjtv. 26. § (1a) bekezdését, 26. § (22), (23) és (24) bekezdését, 38. § (2) bekezdés f) pontját a 2011. október 31. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az I. kategóriába tartozó játékteremben és a II. kategóriába tartozó játékteremben, valamint elektronikus kaszinóban pénznyerő automata üzemeltetésére 2011. november 1. napja előtt indult eljárásban kiadott engedélyek az Szjtv. 2011. december 31. napján hatályos rendelkezései szerint és az engedélyben foglalt időtartamban, de legfeljebb 2012. december 31. napjáig érvényesek és ezen engedélyek alapján a pénznyerő automaták az engedélyben foglaltak szerint üzemeltethetők.
(3) E törvénynek az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított Szjtv. 26. § (1a) bekezdését, 26. § (22), (23) és (24) bekezdését, 38. § (2) bekezdés f) pontját a 2011. október 31. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az I. kategóriába tartozó játékteremben és a II. kategóriába tartozó játékteremben pénznyerő automata üzemeltetésére 2011. november 1. napja előtt indult eljárásban kiadott engedélyek az Szjtv. 2011. december 31. napján hatályos rendelkezései szerint és az engedélyben foglalt időtartamban, de legfeljebb 2012. december 31. napjáig érvényesek és ezen engedélyek alapján a pénznyerő automaták az engedélyben foglaltak szerint üzemeltethetők.
(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 26. § (1a) bekezdését, 26. § (22) bekezdését, 40. § (3) bekezdését, 41. §-át 2011. november 1. napjától kell alkalmazni.
(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdését és 33. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontját 2012. január 1-jétől és első alkalommal 2012. január-március tárgynegyedévre kell alkalmazni.
(5) E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdésének rendelkezéseit 2012. január 1-től és első alkalommal 2012. január-március tárgynegyedévre kell alkalmazni.
(6) E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel megállapított 13/A. § (3), (3a), (3b) és (3c) bekezdéseit az e rendelkezés hatálybalépését követően indult központi szerverüzemeltetés engedélyezése iránti eljárásokban alkalmazni kell.
(7) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 35. §-át az e § hatálybalépése napját követő tárgyhónapra kell első alkalommal alkalmazni.
(8) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 36/C-36/E. §-át a 2012. december 31. napját követően keletkező szerencsejáték felügyeleti díjfizetési kötelezettséggel kapcsolatban kell alkalmazni.
(9) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 36/F. §-át a 2012. december 31. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
40/A. §
(1) Az e törvény alapján a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelőzően kiállított játékterem-engedélyek, valamint a pénznyerőautomata üzemeltetésére jogosító engedélyek a Módtv. hatálybalépését követő napon hatályukat vesztik. Az engedélyeket a szerencsejáték szervező a Módtv. hatálybalépését követő 15 napon belül köteles leadni az állami adóhatóságnak. E törvénynek a Módtv.-nyel megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A Módtv. hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó, e törvény szerinti adófizetési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget e törvény a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni. E törvény a Módtv.-nyel hatályon kívül helyezett rendelkezéseibe ütköző jogsértésekkel kapcsolatos hatósági eljárás lefolytatására, valamint az esetleges jogkövetkezmények megállapítására e törvény a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
40/B. §   A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.2.) 295. §-ával megállapított 1. § (3) bekezdés c) pontját, 6. § (4) és (5) bekezdését, valamint 37. § 30. pontját a Módtv.2. hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Jogszabály tervezetének egyeztetése

41. §   Az e törvény 26. § (1a) bekezdése, 26. § (22)-(24) bekezdése, 29/C. § (4)-(8) bekezdése, 37. § 23. pontja tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
41. §   Az e törvény 1. § (3) bekezdés e) és f) pontja, 1. § (5b) bekezdése, 1. § (7) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 26. § (1a) és (1b) bekezdése, 26. § (22)-(25) bekezdése, 29/C. § (4)-(8) bekezdése, 37. § 23. pontja tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
41. §   Az e törvény 1. § (3) bekezdés e) és f) pontja, 1. § (5b) bekezdése, 1. § (7) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 13/A. §-a, 26. § (1a) és (1b) bekezdése, 26. § (22)-(25) bekezdése, 29/C. § (4)-(8) bekezdése, 37. § 23. pontja tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
41. §   Az e törvény 1. § (3) bekezdés e) és f) pontja, 1. § (5b) bekezdése, 1. § (7) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 13/A. §-a, 26. § (1a) és (1b) bekezdése, 26. § (3) és (4) bekezdése, 26. § (22)-(25) bekezdése, 29/C. § (4)-(8) bekezdése, 37. § 23. pontja tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
41. §   Az e törvény 1. § (3) bekezdés e) pontja, 2. § (1) bekezdése, 26. § (3) és (4) bekezdése, 29/C-29/L. §-a, 37. § 21., 27-29. pontja, 36/G-36/J. §-a tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
39. §
(1) A törvény hatálybalépése előtt jogszabály alapján vagy állami intézkedéssel engedélyben meghatározott határidőig sorsjátékra, valamint fogadásra kiadott engedélyek kizárólag az engedélyben foglalt jogosultakra, az engedélyben meghatározott feltételekkel és határidőig érvényesek azzal, hogy a játékadóra és a nyereményalapra (30. §) az e törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. Az ilyen engedéllyel rendelkezők kötelesek a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül engedélyüket az SZF-nél nyilvántartásba vétel céljából bemutatni.
(1) A törvény hatálybalépése előtt jogszabály alapján vagy állami intézkedéssel engedélyben meghatározott határidőig sorsjátékra, valamint fogadásra kiadott engedélyek kizárólag az engedélyben foglalt jogosultakra, az engedélyben meghatározott feltételekkel és határidőig érvényesek azzal, hogy a játékadóra és a nyereményalapra (30. §) az e törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. Az ilyen engedéllyel rendelkezők kötelesek a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül engedélyüket az állami adóhatóságnál nyilvántartásba vétel céljából bemutatni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt engedélyben határidő nincs meghatározva, az engedély legkésőbb e törvény hatálybalépését követő harmadik hónap első napjáig érvényes.
(3) A törvény hatálybalépése előtt játékkaszinó üzemeltetésére engedéllyel rendelkezők, amennyiben a törvény hatálybalépése napjáig a koncessziós díjat befizették - pályázati kiírás nélkül - e törvény rendelkezéseinek megfelelő koncessziós szerződés alapján játékkaszinó üzemeltetési tevékenységet folytathatnak. A 6. § (2) bekezdésében foglaltakat ez esetben is alkalmazni kell.
(4) A törvény hatálybalépése előtt játékkaszinó üzemeltetésére kiadott engedéllyel rendelkezők, amennyiben a törvény hatálybalépéséig a koncessziós díjat nem fizették be, illetőleg ha az engedély koncessziós díj fizetési kötelezettséget nem írt elő, a pénzügyminiszter által e törvény alapján kiírt pályázaton a többi pályázóval azonos feltételekkel vehetnek részt.
(4) A törvény hatálybalépése előtt játékkaszinó üzemeltetésére kiadott engedéllyel rendelkezők, amennyiben a törvény hatálybalépéséig a koncessziós díjat nem fizették be, illetőleg ha az engedély koncessziós díj fizetési kötelezettséget nem írt elő, a miniszter által e törvény alapján kiírt pályázaton a többi pályázóval azonos feltételekkel vehetnek részt.
(5) Az 1999. év folyamán lejáró - a játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó - koncessziós szerződéseket a pénzügyminiszter, a koncesszióba vevő kérelmére, külön pályázat kiírása nélkül legfeljebb 1999. december 31-ig - az időarányos koncessziós díj megfizettetése mellett - meghosszabbíthatja. Ezen meghosszabbítást követően az SZF az engedély iránti kérelmet benyújtó koncessziós társaságnak nem adhatja meg az engedélyt, ha a koncessziós társaság a szerencsejáték szervező tevékenységével összefüggő adókötelezettségének a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem, hiányosan vagy késedelmesen tett eleget, illetőleg adóbevallási, bejelentési kötelezettségét elmulasztotta vagy késedelmesen teljesítette, és vele szemben az adóhatóság bírságot alkalmazott.
(5) Az 1999. év folyamán lejáró - a játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó - koncessziós szerződéseket a miniszter, a koncesszióba vevő kérelmére, külön pályázat kiírása nélkül legfeljebb 1999. december 31-ig - az időarányos koncessziós díj megfizettetése mellett - meghosszabbíthatja. Ezen meghosszabbítást követően az állami adóhatóság az engedély iránti kérelmet benyújtó koncessziós társaságnak nem adhatja meg az engedélyt, ha a koncessziós társaság a szerencsejáték szervező tevékenységével összefüggő adókötelezettségének a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem, hiányosan vagy késedelmesen tett eleget, illetőleg adóbevallási, bejelentési kötelezettségét elmulasztotta vagy késedelmesen teljesítette, és vele szemben az adóhatóság bírságot alkalmazott.
40. §   A törvény hatálybalépésével az azt megelőzően pénznyerő automata üzemeltetésére kiadott engedélyek, illetve tilalom alóli felmentések hatályukat vesztik.

MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

MELLÉKLET AZ 1991. ÉVI XXXIV. TÖRVÉNYHEZ

A szerencsejáték szervezésével összefüggő eljárási, engedélyezési, ellenőrzési és szakértői szolgáltatások igazgatási szolgáltatási díjáról

1. §   A szerencsejáték szervező a következő eljárási és szakértői szolgáltatásért köteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésének felhatalmazása szerint igazgatási, szolgáltatási díjat fizetni:
a) a szerencsejáték szervezésére kiírt koncessziós pályázaton való részvételért;
b) a szerencsejáték szervező tevékenységre jogosító engedély kiadására, a játékterv felülvizsgálatára, a játékterv módosításának jóváhagyására irányuló eljárásért;
c) a szerencsejáték szervező működésének felügyeleti ellenőrzéséért.
2. §   A díj mértéke:
(1) Az 1. § a) pontjában meghatározott esetben a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján megállapítható legalacsonyabb mértékű koncessziós díj 0,5 ezreléke, legalább 50 ezer forint.
(2) Az 1. § b) pontja szerinti eljárásért:
a) sorsolásos játék esetén a játéktervben megjelölt nyereményalap 0,5 ezreléke, legfeljebb 10 millió forint;
b) fogadás esetén, fogadási fajtánként a gazdasági társaság alap-(törzs) tőkéjének 1 ezreléke, legfeljebb 1 millió forint;
b) fogadás esetén kérelmenként legfeljebb 1 millió forint;
c) pénznyerő automatát üzemeltető gazdasági társaság koncessziós szerződése alapján pénznyerő automatánként 2 ezer forint, legfeljebb játéktermenként 200 ezer forint;
d) játékkaszinóban, játékasztalonként 20 ezer forint és pénznyerő automatánként 2000 forint játékkaszinónként legfeljebb 1 millió forint.
(3) Az 1. § c) pontjában meghatározott felügyeleti ellenőrzési tevékenység díja:
a) folyamatos sorsolásos játék és totalizatőri fogadás esetén a negyedévi nyereményalap 1 ezreléke, legfeljebb negyedévente 2,5 millió forint;
b) bukmékeri rendszerű fogadás esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2 ezreléke, legfeljebb negyedévente 250 ezer forint;
c) pénznyerő automatát üzemeltető gazdasági társaság negyedévi tiszta játékbevételének 5 ezreléke, legfeljebb játéktermenként negyedévente 500 ezer forint;
d) játékkaszinót üzemeltető gazdasági társaság negyedévi tiszta játékbevételének 2,5 százaléka, legfeljebb negyedévente 2,5 millió forint;
e) nem folyamatos sorsolásos játék esetén a nyereményalap 1 ezreléke, legfeljebb 500 ezer forint;
f) nem folyamatos fogadás esetén a tiszta játékbevétel 1 ezreléke, legfeljebb 500 ezer forint.
3. §
(1) Az igazgatási, szolgáltatási díjat az Sztv. 3. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott szerencsejáték szervező készpénzben
a) az 1. § a) pontja esetén a koncessziós pályázat benyújtásával egyidejűleg;
b) az 1. § b) pontja esetén a kérelem benyújtását követő 8 napon belül;
c) az 1. § c) pontja esetén a 2. § (3) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott eljárásért negyedévenként a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig, a 2. § (3) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott eljárásért a sorsolást, illetőleg a fogadás alapjául szolgáló eseményt megelőző 10 napon belül köteles külön jogszabályban meghatározott számlaszámra megfizetni.
(2) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 2. § (3) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a pályázatot a pénzügyminiszter, a kérelmet a Szerencsejáték Felügyelet hivatalból elutasítja.
  • A jogszabály 1991. augusztus 16-án jelent meg a Magyar Közlöny 91. számában.
  • hatályba lépett 1991. augusztus 16-án.
A szövegrész 2012. október 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. október 10-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. október 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. október 10-én lépett hatályba. 2012. október 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. február 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. október 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2011. november 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. október 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 19-én lépett hatályba. 2012. október 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. november 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 1-jén lépett hatályba. 2015. október 1-jén lépett hatályba. 2015. október 1-jén lépett hatályba. 2015. október 1-jén lépett hatályba. 2015. október 1-jén lépett hatályba. 2015. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. október 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2015. október 1-jén lépett hatályba. 2015. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. október 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. október 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. október 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. október 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 19-én lett hat