Hatályos állapot
Közlönyállapot
1996.04.05. - 1996.08.31.
1996.09.01. - 1996.12.31.
1997.01.01. - 1997.06.30.
1997.07.01. - 1997.11.05.
1997.11.06. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.02.28.
1998.03.01. - 1998.06.30.
1998.07.01. - 1998.07.22.
1998.07.23. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.02.25.
2000.02.26. - 2000.02.29.
2000.03.01. - 2000.10.31.
2000.11.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.06.30.
2001.07.01. - 2001.08.31.
2001.09.01. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.10.20.
2004.10.21. - 2005.06.30.
2005.07.01. - 2005.08.31.
2005.09.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.11.14.
2007.11.15. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.01.31.
2009.02.01. - 2009.06.27.
2009.06.28. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.04.13.
2012.04.14. - 2012.07.25.
2012.07.26. - 2012.11.29.
2012.11.30. - 2012.12.27.
2012.12.28. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.02.28.
2013.03.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.08.31.
2013.09.01. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2013.12.30.
2013.12.31. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.01.17.
2014.01.18. - 2014.02.24.
2014.02.25. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2015.03.29.
2015.03.30. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.07.15.
2015.07.16. - 2015.07.31.
2015.08.01. - 2015.08.31.
2015.09.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.01.14.
2016.01.15. - 2016.06.30.
2016.07.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.

1996. évi XX. törvény

a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról

Az Országgyűlés, kiindulva a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjogból, és szem előtt tartva azt a követelményt, hogy a személyes adatok felhasználásának átláthatóságát biztosítani kell, az információs önrendelkezési jog arányos korlátozásával a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról a következő törvényt alkotja:

A törvény célja és hatálya

1. §   E törvény célja, hogy rendelkezzen a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról, megállapítsa az azonosító kódok képzésének, kezelésének és továbbításának szabályait, továbbá rögzítse az adatkezelőknek és az azonosító kódokkal érintett természetes személyeknek (a továbbiakban: polgár) az azonosító kódok használatával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.
2. §
(1) E törvény hatálya az e törvényben meghatározott azonosító kódokra, az azonosító kódok használatára feljogosított adatkezelőkre és adatkezelésekre, a velük érintettként kapcsolatba kerülő polgárokra, az összerendelési nyilvántartásra és az összerendelési nyilvántartáshoz az e törvény szerint kapcsolódó nyilvántartásokra, valamint az összerendelési nyilvántartás által e törvény szerint érintett azonosító kódok és más egyedi azonosítók használatára feljogosított adatkezelőkre terjed ki.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a más törvényben meghatározott személyazonosítási módokra, valamint a kizárólag belső azonosításra szolgáló technikai kódokra.
(3) E törvényt az adó- és vámügyi eljárásokban képzett azonosító kódokra is alkalmazni kell.

I. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. §   E törvény alkalmazása során
b) adózással kapcsolatos nyilvántartás: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 10. §-ának (1) bekezdésében felsorolt adóhatóságoknak az adó megállapításával, beszedésével, végrehajtásával kapcsolatos nyilvántartásai;
c) archív nyilvántartás: a személyazonosító jel használatára 1996. december 31-ig feljogosított szerv nyilvántartásaiban az érintett polgár 1997. január 1-je előtt rögzített adatai;
d) kapcsolati kód: a különböző célú adatkezelések közötti törvényes kapcsolat elősegítésére, megvalósítására képzett ideiglenes számjegysor;
e) társadalombiztosítási szerv: az egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. §-ának (2) bekezdése alapján a Kormány rendeletében meghatározott társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek;
f) egészségügyi ellátóhálózat szerve: az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szerv vagy polgár, függetlenül attól, hogy tevékenységét milyen szervezeti vagy tulajdoni formában végzi;
g) szociális igazgatás szerve: a települési és a megyei (fővárosi) önkormányzat képviselő-testülete, a jegyző és főjegyző, a szociális hatóság, a szociális intézmény vezetője;
h) munkaügyi igazgatás szerve: az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság.
i) összerendelési bejegyzés: a természetes személy összerendelési nyilvántartásba történő felvétele céljából az összerendelési nyilvántartás működtetője által képzett nyilvántartási elemi egység, amely biztosítja az összerendelési kapcsolati kódokat képező nyilvántartások egy személyhez tartozó adatelemeihez tartozó titkosított összerendelési kapcsolati kódokkal történő kiegészítését és tárolását.

II. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

4. §
(1) A polgárt
a) természetes személyazonosító adataival,
b) a természetes személyazonosító adatokból kiválasztott, az adatkezelés célja szerint szükséges és megfelelő mértékű adattal vagy
c) törvényben meghatározott esetben családi és utónevével, valamint az e törvényben meghatározott azonosító kóddal
(a továbbiakban együtt: azonosítási módok) kell azonosítani.
(2) A polgárt saját maga azonosítása céljából csak egy azonosítási mód alkalmazására lehet kötelezni.
(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a polgár az (1) bekezdés szerinti adatok igazolásának módját szabadon megválaszthatja.
(4) Természetes személyazonosító adat a polgár
a) családi és utóneve, születési családi és utóneve,
b) születési helye,
c) születési ideje és
d) anyja születési családi és utóneve.

Az azonosító kód

5. §
(1) Az azonosító kód olyan, matematikai módszerrel képzett, különleges adatra nem utaló számjegysor, amely a polgárt az adatkezelés során egyértelműen azonosítja.
(2) Az azonosító kód személyes adat, ezért azt kezelni és továbbítani csak törvényben meghatározott szabályok szerint lehet.
6. §
(1) Az adózással kapcsolatos nyilvántartás azonosító kódja az adóazonosító jel, melynek képzési szabályait a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az egészségügyi, a szociális és a társadalombiztosítási és a magánnyugdíj rendszerrel kapcsolatos nyilvántartások azonosító kódja a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ szám), melynek képzési szabályait a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás azonosító kódja a személyi azonosító, melynek képzési szabályait a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.
7. §
(1) Az adatkezelő az érintettel, illetve más adatkezelővel való, meghatározott célú kapcsolattartása során csak azt az azonosító kódot használhatja, amelyre a feladatot meghatározó törvény őt felhatalmazza.
(2) Az az adatkezelő, akit törvény azonosító kód használatára nem hatalmaz fel, a 6. §-ban meghatározott azonosító kódot csak a polgár előzetes, írásbeli hozzájárulása vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti ügyintézési rendelkezésében tett hozzájárulása alapján használhatja fel.
(3) A polgárt a hozzájárulás megadása, megtagadása, illetve visszavonása miatt hátrány nem érheti, a hozzájárulás megadásáért bármilyen előny kilátásba helyezése tilos.
(4) Az az adatkezelő, aki törvényi felhatalmazás alapján egynél több azonosító kód használatára jogosult, a különböző azonosító kódokat tartalmazó nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.

Az azonosító kód kiadása

8. §
(1) Az azonosító kód igazolására az érintett polgárnak hatósági igazolványt kell kiadni.
(2) A 6. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott azonosító kódok mindegyikéről külön hatósági igazolványt kell kiadni. A hatósági igazolvány csak egy azonosító kódot tartalmazhat.
(3) A tárolóelemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolvány a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti azonosító kódot elektronikusan hitelesen igazolja, amennyiben a külön törvényben meghatározottak szerint a tároló elem azt tartalmazza.
9. §
(1) Az adóazonosító jel és a Társadalombiztosítási Azonosító Jel képzése és az ezekről szóló hatósági igazolványnak a polgár részére első alkalommal történő kiadása díjmentes.
(2) Díjmentesen kell kiadni az (1) bekezdésben meghatározott hatósági igazolványt akkor is, ha a korábban kiadott igazolványban szereplő adat megváltozott, téves, illetve a megváltozott adat beírására szolgáló rovat betelt, vagy ha annak kiadása eltulajdonítás miatt válik szükségessé.
10. §   Az adóazonosító jelet, illetőleg a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány kiadásáért az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizet a polgár, ha az új hatósági igazolvány kiadása a birtokából való elkerülés (elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódás miatt válik szükségessé.
10/A. §
(1) Az összerendelési nyilvántartás olyan szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, amelynek célja a (2) bekezdésben meghatározott azonosító kódok és azonosító adatok (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: azonosító) kezelésére feljogosított nyilvántartások együttműködési képességének biztosítása, az azonosítóhoz tartozó titkosított kapcsolati kódon alapuló adatcsere útján.
(2) Az összerendelési nyilvántartásban az alábbi azonosítók alapján képzett összerendelési kapcsolati kódok titkosított változatát (a továbbiakban: titkosított összerendelési kapcsolati kód) kell tárolni:
a) személyi azonosító,
b) központi idegenrendészeti nyilvántartási azonosító,
c) társadalombiztosítási azonosító jel,
d) adóazonosító jel,
e) a kártya formátumú, állandó és ideiglenes személyazonosító igazolvány (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) okmányszáma,
f) az útlevél okmányszáma,
g) kártya formátumú vezetői engedély (a továbbiakban: vezetői engedély) okmányszáma,
h) a Ket. szerint a Kormány által kötelezően biztosított azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosító,
i) a Ket. szerinti személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító,
j) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartási azonosítója,
k) az elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásának nyilvántartási azonosítója.
l) az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerinti, törvény alapján személyazonosság közhiteles igazolására alkalmas kártya egyedi sorszáma.
(3) A természetes személyhez tartozó új összerendelési bejegyzés felvételét a (2) bekezdés a), b) és k) pontja szerinti azonosító képzésére jogosult nyilvántartás adatkezelője kezdeményezi.
(4) Az új összerendelési bejegyzés felvételét kezdeményezni jogosult adatkezelő a polgár (a továbbiakban: érintett) adatainak nyilvántartásba vételekor az érintett nyilvántartási azonosítójának létrehozásával egyidejűleg összerendelési kapcsolati kódot képez. Az adatkezelő az összerendelési kapcsolati kódot az azonosítóhoz rendelten nyilvántartásba veszi és gondoskodik - csak az általa visszafejthető titkosítással - a titkosított összerendelési kapcsolati kód létrehozásáról. Az adatkezelő az érintett természetes személyazonosító adatait és a titkosított összerendelési kapcsolati kódot az összerendelési nyilvántartást vezető szervnek átadja. Az átadott adatokat a (3) bekezdés szerinti azonosító képzésére jogosult nyilvántartások adataival össze kell vetni, majd az összevetés eredményétől függően az összerendelési nyilvántartást vezető szerv új összerendelési nyilvántartási bejegyzést hoz létre vagy - ha az érintettnek az összerendelési nyilvántartásban már létezik összerendelési bejegyzése - a bejegyzést az átadott titkosított összerendelési kapcsolati kóddal egészíti ki.
(5) A (2) bekezdés c)-j) és l) pontja szerinti azonosító képzésére jogosult adatkezelő az általa képzett azonosító első alkalommal történő kiadásával egyidejűleg összerendelési kapcsolati kódot képez. Az adatkezelő az összerendelési kapcsolati kódot az azonosítóhoz rendelten nyilvántartásba veszi és gondoskodik a titkosított összerendelési kapcsolati kód létrehozásáról. Az adatkezelő az érintett természetes személyazonosító adatait és az azonosítójához rendelt titkosított összerendelési kapcsolati kódot - az érintett személy összerendelési bejegyzésének kiegészítése céljából - az összerendelési nyilvántartást vezető szervnek átadja. Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv az átadott adatokat a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásokban az érintettről tárolt természetes személyazonosító adatokkal összeveti. Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv az összevetés eredményétől függően az érintett személy összerendelési bejegyzését az átadott titkosított összerendelési kapcsolati kóddal kiegészíti, vagy - sikertelen azonosítás esetén - a kiegészítést elutasítja. Az adatkezelő a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti azonosító kódot igazoló hatósági igazolványt csak a (4) bekezdésben, valamint az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtását követően bocsáthatja az érintett rendelkezésére.
(6) A természetes személyek összerendelési nyilvántartása számára összerendelési kapcsolati kód képzésére kötelezett alábbi adatkezelő szervek az összerendelési nyilvántartást vezető szervet a természetes személy következő adataiban bekövetkező változások esetén értesítik az összerendelési kapcsolati kód megszüntetéséről:
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a titkosított összerendelési kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy külföldre távozásáról, elhalálozásáról (ideértve a holtnak nyilvánítást és a halál tényének bírói megállapítását), személyi azonosítójának változásáról, a 100 évesnél idősebb, külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásból korhatár miatt történő kikerüléséről, a letelepedett, menekült, oltalmazott e jogállásának megszűnéséről, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy engedélyének visszavonásáról, illetve a magyar állampolgárság visszavonásáról;
b) a központi idegenrendészeti nyilvántartás szerve a külföldi természetes személy jogállásának megszűnéséről;
c) az elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásának adatkezelője a természetes személy adatai kezelésének nyilvántartásban történt megszüntetéséről vagy törléséről;
d) a személyazonosító igazolvány nyilvántartást vezető szerv a személyazonosító igazolvány érvényességének megszüntetéséről;
e) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti engedély-nyilvántartást vezető szerv a vezetői engedély személyazonosításra alkalmasságának megszűnéséről;
f) az úti okmány-nyilvántartást vezető szerv az útlevél érvényességének megszűnéséről, ideértve az útlevél állampolgárság igazolására szolgáló érvényessége lejáratának idejét is;
g) a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó hatósági nyilvántartást vezető szerv a hozzá beérkezett adatszolgáltatást követően a hatósági igazolványra való jogosultság megszüntetéséről;
h) az adóazonosító jelről szóló hatósági igazolvány nyilvántartást vezető szerv a hatósági igazolványra való jogosultság megszüntetéséről;
i) a Ket. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosítót nyilvántartó szerv az egyedi azonosító jogosultjához tartozó adatok kezelésének nyilvántartásban történt megszüntetéséről.
j) a Nemzeti Egységes Kártyarendszer központi nyilvántartás működtetője a törvény alapján személyazonosításra alkalmas elsődleges kártya adatainak törléséről.
(7) A (6) bekezdés szerinti értesítés a változással érintett természetes személyazonosító adatait, a megszüntetésre került összerendelési titkosított kapcsolati kódot, annak típusmegjelölését, valamint a megszüntetés okát és időpontját tartalmazza.
(8) Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv a (6) bekezdés szerinti értesítés alapján az érintett összerendelési bejegyzését az (5) bekezdés szerinti összevetési eljárás értelemszerű alkalmazásával kiegészíti a megszüntetési okkal és a megszüntetés időpontjával vagy az értesítést visszautasítja.
(9) Az összerendelési nyilvántartásból az összerendelési bejegyzést az alábbi megszüntetési okokhoz tartozó változás dátumától számított 15 év elteltével kell törölni (fizikai törlés):
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó természetes személy külföldre távozása, elhalálozása (ideértve a holtnak nyilvánítást és a halál tényének bírói megállapítását), a 100 évesnél idősebb külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásból korhatár miatt történő kikerülése, a letelepedett, menekült, oltalmazott e jogállásának megszűnése, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy engedélyének visszavonása, illetve a magyar állampolgárság visszavonása,
b) a központi idegenrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó külföldi természetes személy tartózkodási jogcímének megszűnése,
c) elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásából történő fizikai törlés.
(10) Ha az összerendelési bejegyzés a (9) bekezdés szerinti nyilvántartások összerendelési titkosított kapcsolati kódjai közül egynél többet tartalmaz, az összerendelési bejegyzés akkor törölhető, ha a bejegyzésben a (9) bekezdés szerinti megszüntetési okok valamelyike, illetve a (9) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti megszüntetési ok és a hozzá tartozó változás dátuma is szerepel. A törlés időpontja ezekben az esetekben a (9) bekezdés szerinti megszüntetési okokhoz tartozó legkésőbbi változás dátumától számított 15. év eltelte. Az összerendelési bejegyzés megszüntetéséről a (9) bekezdés szerinti nyilvántartás adatkezelőjét értesíteni kell.
(11) Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv az összerendelési nyilvántartásban az érintett természetes személy összerendelési bejegyzéséhez rendelten kizárólag a (2) bekezdés szerinti titkosított összerendelési kapcsolati kódokat jogosult tárolni, azok típusának megjelölésével. Az összerendelési nyilvántartás a természetes személyről egyéb azonosítót vagy a személy azonosítására szolgáló adatot nem kezelhet. Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv a (3)-(5) bekezdés szerinti, adatátadásra kötelezett szerv által átadott természetes személyazonosító adatokat kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a központi idegenrendészeti nyilvántartás és az elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartása által kezelt azonosítóhoz rendelt összerendelési kapcsolati kód lekérdezéséhez jogosult felhasználni, és azokat az összerendelési bejegyzés létrehozását vagy az összerendelési bejegyzés újabb titkosított összerendelési kapcsolati kóddal történő kiegészítését - vagy a kiegészítés elutasítását - követően haladéktalanul törli.
(12) Az összerendelési nyilvántartásban tárolt kapcsolati kód lecserélését kezdeményezheti
a) a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatkezelője,
b) az összerendelési nyilvántartás vezetője.
(13) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás adatkezelője kapcsolati kód állományát legalább félévente köteles cserélni.
(14) A titkosított összerendelési kapcsolatikód-állományt soron kívül cserélni kell, ha az összerendelési nyilvántartás vagy a (2) bekezdés szerinti nyilvántartások működtetése során az összerendelési kapcsolatikód-állományt érintő, az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény szerinti biztonsági esemény következett be. A kódcsere végrehajtásának módját és időpontját a kódcserével érintett, (2) bekezdés szerinti nyilvántartások adatkezelői és az összerendelési nyilvántartást vezető szerv összehangoltan, előre egyeztetett módon hajtja végre.
(15) A kapcsolatikód-állomány gyakoribb cseréjét vagy meghatározott feltételek szerinti lecserélését jogszabály kötelezővé teheti.
10/B. §
(1) Az arra jogosult szerv számára az általa jogszerűen kezelt, természetes személyre vonatkozó titkosított összerendelési kapcsolati kód alapján a kérelemben megjelölt nyilvántartásban szereplő, ugyanazon természetes személy titkosított összerendelési kapcsolati kódja szolgáltatható. Az igényelt azonosító kód szolgáltatását követően az eljáró szerv a szolgáltatás teljesítése céljából az ügyfél által rendelkezésre bocsátott okmányazonosító adatokat - kivéve, ha annak kezelésére törvény vagy az érintett személy ügyintézési rendelkezése feljogosítja - haladéktalanul törli.
(2) Az összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó azonosítóval összefüggő olyan adatigénylés, illetve adattovábbítás esetében, amelynél az azonosító képzésére kötelezett szerv által kezelttől eltérő azonosító használata is szükséges, az eltérő azonosítónak a szerv eljárásában történő felhasználása az összerendelési nyilvántartás igénybevételével, az e törvényben szabályozott módon történhet.
(3) Amennyiben jogszabály az ügyfél számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített azonosító kód igazolását írja elő, az ügyfél az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv előtt a magyar hatóság által kiállított, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványa bemutatásával is eleget tehet e kötelezettségének. Az összerendelési nyilvántartást igénybevevő eljáró szerv az ügyfél által bemutatott hatósági igazolvány típusának és okmányazonosítójának az összerendelési nyilvántartást vezető szervhez történő továbbításával gondoskodik az eljárás lefolytatásához szükséges azonosító kód összerendelési nyilvántartás útján történő beszerzéséről.
(4) Az igényelt azonosító kód szolgáltatását követően az eljáró szerv - kivéve, ha annak kezelésére törvény feljogosítja - és az összerendelési nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul törli a szolgáltatás teljesítése céljából az ügyfél által rendelkezésre bocsátott azonosító adatokat. Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv törli az adatot szolgáltató szerv által rendelkezésére bocsátott adatokat.
10/C. §
(1) Ha valamely, az összerendelési nyilvántartást igénybevevő adatkezelő a családi és utónév mellett személyi azonosítót, társadalombiztosítási azonosító jelet vagy adóazonosító jelet használ a polgár 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti azonosítására, vagy valamely eljárásban ezen azonosítók valamelyikének megadása kötelező, a polgár e törvény rendelkezései szerint az adatkezelő által használt azonosítót igazoló hatósági igazolvány helyett más, személyazonosításra alkalmas igazolvánnyal is igazolhatja az adatkezelő által használt azonosítóját.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelő a polgár által igazolt azonosítót és az igényelt azonosító típusmegjelölését az annak kiadására és nyilvántartására kijelölt közhiteles nyilvántartás adatkezelőjének továbbítja. A nyilvántartás adatkezelője elektronikus úton továbbítja a továbbított azonosítóhoz tartozó titkosított összerendelési kapcsolati kódot az összerendelési nyilvántartást vezető szervnek.
(3) Az összerendelési nyilvántartás az adatátadás alapján elektronikus úton továbbítja az igényelt azonosítót tartalmazó nyilvántartás adatkezelője részére az igényelt azonosítóhoz tartozó titkosított összerendelési kapcsolati kódot. Az igényelt azonosítót tartalmazó közhiteles nyilvántartás adatkezelője elektronikus úton továbbítja az (1) bekezdés szerinti adatkezelő részére az igényelt azonosítót, feltéve hogy az adatkezelő az azonosító kezelésére jogosult.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti adattovábbítás az (1) bekezdés szerinti adatkezelő által képzett egyedi tranzakciós kódra hivatkozással történik. Az egyedi tranzakciós kód képzési szabályait az adatigénylést kezdeményező adatkezelő határozza meg azzal, hogy az egyedi tranzakciós kód nem lehet azonos az (1) bekezdés szerinti azonosítóval vagy bármely egyéb, az adatkezelő által használt azonosítóval, továbbá nem származtatható azokból.
(5) Az adatkezelő az adatigénylésre kapott válaszüzenet megérkezését követően haladéktalanul törli a polgár által az (1)-(4) bekezdés szerinti adatigénylés érdekében a (2) bekezdés szerint megadott azonosítót, kivéve ha annak kezelésére törvény feljogosítja.
10/D. §
(1) Ha valamely, az összerendelési nyilvántartás szolgáltatáshoz csatlakozott adatkezelő törvényi felhatalmazás alapján a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használ, az azonosítót, illetve személyazonosságát a polgár az adatkezelő által használt azonosítót igazoló igazolvány helyett a Ket. szerinti, azonosítás szolgáltatás útján is igazolhatja, feltéve hogy azt a polgár a Ket. szerinti ügyintézési rendelkezésében megengedte.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során az adatkezelő elektronikus úton olyan módon azonosítja a polgárt, hogy az azonosítás korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető, és a (3) bekezdésben foglaltak szerint személye valamely személlyel egyértelműen megfeleltethető legyen.
(3) A polgár személye valamely személlyel akkor feleltethető meg egyértelműen, ha az igazolt adatok egyeznek az ügyfélre vonatkozó,
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal,
b) az összerendelési nyilvántartás adatainak felhasználásával igényelt, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a központi idegenrendészeti nyilvántartásban vagy az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásában szereplő természetes személyazonosító adatokkal,
c) a Ket. szerinti ügyintézési rendelkezésében az ügyfél által megadott azonosítási szolgáltató regisztrációs nyilvántartásában szereplő azonosító adatokkal,
d) olyan, a hatóság informatikai rendszerében kezelt személyazonosító adatokkal, amelyekből valamely közhiteles nyilvántartáson keresztüli ellenőrzés útján az ügyfél személyének az adott személyhez rendeltségét ellenőrizheti, vagy
e) a hatóság saját nyilvántartásában szereplő, egyértelmű hozzárendeléshez elegendő adatokkal, feltéve hogy a nyilvántartásba vétel a (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelt.
(4) Ha az adatkezelő a (2) és (3) bekezdés rendelkezései szerint sikeresen azonosította a polgárt, az azonosító, illetve személyazonosság igazolására a továbbiakban a 10/C. § rendelkezései irányadók azzal, hogy az összerendelési nyilvántartás útján történő lekérdezés az azonosítás szolgáltatója által igazolt, az összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó valamely azonosító alapján történhet.
10/E. §   Ha a polgár ahhoz az ügyintézési rendelkezésében hozzájárult, a polgár azonosítására az összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó azonosító használatára jogosult, az összerendelési nyilvántartást igénybevevő adatkezelő a polgárnak az összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó más azonosítója igazolásával is kérhet adatszolgáltatást a 10/C. § megfelelő alkalmazásával
a) a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásából,
b) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból, vagy
c) az elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásából,
ha az adatszolgáltatás igénylésére az adatkezelő törvény felhatalmazása alapján jogosult.

III. FEJEZET
AZ ADÓAZONOSÍTÓ JEL

11. §
(1) Az adóazonosító jelet az állami adóhatóság képezi.
(2) Ahol más jogszabály adószámot említ, azon 1997. január 1-jétől a vállalkozási tevékenységet, illetőleg általános forgalmi adó köteles tevékenységet folytató magánszemély adóazonosító jelét is érteni kell.
12. §
(1) Az adóazonosító jelről kiadott hatósági igazolvány az adóigazolvány.
(2) Az adóigazolvány tartalma:
a) családi és utónév,
b) anyja neve,
c) születési hely, idő,
d) adóazonosító jel,
e) a kiállítás kelte.
14. §   A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv az újszülött születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint lakcímét közli az állami adóhatósággal. Az újszülött részére az állami adóhatóság a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv adatszolgáltatása alapján az adóigazolványt hivatalból adja ki.
15. §
(1) Az adóigazolványt a polgár köteles megőrizni, és annak adatait felhívásra - személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett - megismerhetővé tenni az adóhatóság, valamint az adózással kapcsolatban adatszolgáltatásra kötelezett szerv számára.
(2) A polgár az (1) bekezdés szerinti megismerhetővé tételt az összerendelési nyilvántartásra irányadó rendelkezések szerint is biztosíthatja, amennyiben ennek műszaki feltételei adottak.
16. §   Ha a polgár birtokából az adóigazolvány kikerül, e tényt haladéktalanul be kell jelenteni az állami adóhatóságnak.
17. §   Az állami adóhatóság az adóigazolványt bevonja, ha
a) a polgár elhalálozott,
b) a külföldön letelepedni szándékozó polgár az adójának soron kívüli megállapítását kéri,

Az adóazonosító jel használata

18. §
(1) Az állami adóhatóság az adóazonosító jelet az Art.-ban meghatározott feladatkörében eljárva, az adótitokra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével használja.
(2) Az adóazonosító jel használatára az adózással kapcsolatos nyilvántartás vezetéséhez más adóhatóság [Art. 10. § (1) bek. b)-d) pontok] is jogosult.
(3) Az állami adóhatóság az adóazonosító jelről a (2) bekezdés szerinti szervet megkeresésre tájékoztatja.
19. §   Az állami adóhatóság részére törvény alapján adatszolgáltatásra kötelezett szerv az adóazonosító jelet e feladata teljesítésével összefüggésben használhatja.
20. §
(1) Az adóazonosító jel megismerésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult
a) az Állami Számvevőszék, ellenőrzési tevékenységének a végzéséhez;
b) az adópolitikáért felelős miniszter, az adóztatás ellenőrzésével, felügyeletével összefüggésben.
(2) Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult
a) az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az elkülönített állami pénzalap kezelője, az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben;
b) a munkaügyi igazgatás szerve annak megállapítása érdekében, hogy a polgárnak a munkaügyi ellátás mellett van-e kereső tevékenységből származó jövedelme; illetőleg annak ellenőrzése céljából, hogy a polgár eleget tett-e munkavállalói járulék befizetési kötelezettségének, az adatszolgáltatás teljesítése érdekében;
c) a bíróság, igazságszolgáltatási feladatának ellátásával, valamint az adózással kapcsolatos közigazgatási határozat törvényességi felülvizsgálatával összefüggésben;
d) a nyomozó hatóság, az ügyész által jóváhagyott megkeresés alapján, ha az adóazonosító jel megismerése a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott feladataik ellátásához.
f) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához;
g) a kincstár az önkormányzatokat és a nem állami humánszolgáltatókat megillető normatív hozzájárulásokkal, támogatásokkal, a családtámogatási és fogyatékossági ellátásokkal, az energiafelhasználási támogatásokkal, valamint a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai teljesítéséhez, a hozzájárulások, támogatások, ellátások megállapításával, érvényesítésével, a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben;
i) az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a rehabilitációs hatóság a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben meghatározott feladatai ellátásához;
j) a Diákhitel Központ a hallgatói hitelek folyósításával, nyilvántartásával és törlesztésével összefüggésben.
k) a Vám- és Pénzügyőrség, illetve a vámhatóság törvényben meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a természetes személyek azonosításával összefüggésben;
l) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások folyósításával, nyilvántartásával és ellenőrzésével.
m) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerinti felügyeleti díj bevallásának, illetve megfizetésének ellenőrzésével, továbbá az élelmiszerlánc szereplőinek nyilvántartásával összefüggésben.
n) a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjoga vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének a hatósági jóváhagyásával, a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzésével, továbbá a földművesek és a mezőgazdasági termelőszervezetek nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárással összefüggésben.

IV. FEJEZET
A TAJ SZÁM ÉS ANNAK HASZNÁLATA

21. §
(1) A TAJ számot az egészségbiztosítási szerv képezi.
(2) A 8. § (1) bekezdés szerinti hatósági igazolvány tartalma:
a) családi és utónév,
b) születési idő,
c) TAJ szám, valamint
d) a kiállító szerv bélyegzőlenyomata és a kiállító személy aláírása.
(3) A TAJ számról szóló hatósági igazolványt az egészségbiztosítási szerv állítja ki és juttatja el az érintett részére.
(4) A (3) bekezdés szerinti hatósági igazolvánnyal egy tekintet alá esik a TAJ szám igazolására e törvény hatálybalépése előtt kiadott hatósági bizonyítvány.
(5) A (4) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány tartalma:
a) családi és utónév,
b) születési családi és utónév,
c) születési hely, idő,
d) anyja neve,
e) TAJ szám,
f) a hatósági bizonyítvány kiállításának időpontja.
(6) E törvény 8. §-ának (1) bekezdése szerinti hatósági igazolvánnyal esik egy tekintet alá a külön törvény szerint kiállított, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot is igazoló okirat.
(7) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv az újszülött családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, valamint lakcímét közli az egészségbiztosítási szervvel. Az újszülött részére az egészségbiztosítási szerv a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv adatszolgáltatása alapján a TAJ-számot tartalmazó hatósági igazolványt hivatalból adja ki.
22. §   Azt a polgárt, aki nem rendelkezik TAJ számmal, de jogosulttá válik egészségügyi szolgáltatásra, munkanélküli vagy szociális ellátásra, külön kérelemre külön törvény alapján, az egészségbiztosítási szerv TAJ számmal látja el.
23. §   A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:
a) a társadalombiztosítási szerv, a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató, illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Tbj. tv.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny. tv.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényben (a továbbiakban: Mpt. tv.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Eb.tv.), a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben előírt adatszolgáltatásra, -kezelésre kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár vagy intézmény) és a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ az e törvényekben meghatározott nyilvántartásokkal, járulékok levonásával, bevallásával, befizetésével, behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli ellátásokra való jogosultsággal, azok kifizetésével, ellenőrzésével, valamint a kifizetett ellátások visszafizetésével, megtérítésével kapcsolatban;
b) a társadalombiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének ellenőrzése céljából;
c) az egészségügyi ellátóhálózat szerve az alap- és szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással és a mentéssel kapcsolatban, továbbá a közegészségügyi-járványügyi érdekből végzett feladatával összefüggésben, valamint a szociális intézmény a szakellátással kapcsolatos feladatának ellátása céljából;
d) az egészségügyi államigazgatási szerv, közegészségügyi-járványügyi, valamint jogszabályban meghatározott szociális feladata ellátása érdekében;
e) a szociális igazgatás szerve, a szociális intézmény vezetője, a szociális ellátás megállapításával és folyósításával összefüggésben;
f) a munkaügyi igazgatás szerve a munkanélküli ellátással, a foglalkoztatást elősegítő támogatással és munkaerő-piaci szolgáltatással kapcsolatos, valamint a foglalkoztatottakkal összefüggő, jogszabályban meghatározott egyéb tevékenysége, valamint ellenőrzési eljárása során, továbbá a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató e tevékenysége körében;
g) a fogva tartó szerv, a fogvatartott egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága keletkezésével, megszűnésével összefüggő adatszolgáltatás, illetve a fogvatartott nem büntetés-végrehajtási egészségügyi intézményben való ellátása érdekében.
h) a kincstár a 20. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott feladata teljesítéséhez;
i) a kincstár, a családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ellátások, illetőleg a fogyatékossági támogatás megállapítása feladatkörében a külön törvényben meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során.
j) a kincstár a helyi önkormányzatokat megillető, a központi költségvetésből származó források igénybevételének és elszámolásának szabályszerűsége megállapításához, valamint a nem állami intézmények fenntartói részére folyósított humánszolgáltatások normatív támogatási előirányzataival kapcsolatos adatszolgáltatási, folyósítási és ellenőrzési feladatai ellátása érdekében;
j) a Magyar Honvédség a törvényben meghatározott hadkiegészítési és érdekvédelmi feladatai ellátásához;
j) a szociális hatóság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben.
k) az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője az Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján történt adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, az érintett tájékoztatása, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 35/F. §-a, 35/J. és 35/K. §-a, valamint 35/M. §-a szerinti szolgáltatások működtetése céljából;
l) az Eüak. 35/H. §-a szerinti elektronikus önrendelkezési nyilvántartást vezető szerv az érintettek önrendelkezési nyilatkozatainak érvényesítése és nyilvántartása céljából;
m) az Eüak. 35/L. §-a szerinti elektronikus betegségregiszterek kapcsolati kódjának képzése és nyilvántartása céljából.
24. §   A TAJ szám továbbítására jogosultak:
a) a társadalombiztosítási szervek egymás között, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, illetve a 23. § a) pontja alapján adatszolgáltatásra kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár és intézmény) a társadalombiztosítási szerv részére a törvényekben meghatározott nyilvántartások, a járulékok bevallásával és egyéb követelések befizetésével, behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli ellátásra való jogosultsággal, annak kifizetésével, illetve ellenőrzésével kapcsolatos feladata teljesítése céljából;
b) az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi ellátóhálózat szervei részére feladatkörükben, külön törvényben meghatározott esetben;
c) az egészségügyi ellátóhálózat szerve, a társadalombiztosítási szervnek, az egészségügyi szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének ellenőrzése céljából;
d) az egészségügyi ellátóhálózat szervei egymás között, az alap- és szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással, valamint a mentésüggyel kapcsolatban, továbbá közegészségügyi-járványügyi feladataikkal összefüggésben;
e) az egészségügyi államigazgatási szervek egymás között, közegészségügyi-járványügyi feladataikkal összefüggésben;
f) az egészségügyi ellátóhálózat szerve, az egészségügyi államigazgatási szerv részére a közegészségügyi-járványügyi feladatokkal összefüggésben;
g) az egészségügyi ellátóhálózat szerve a 23. § e) pontja szerinti szerveknek a szociális ellátás megállapításával összefüggésben;
h) a 23. § e) pontja szerinti szervek egymás között, továbbá az állami foglalkoztatási szerv, a 23. § e) pontja szerinti szervek részére a szociális ellátás megállapításával és folyósításával összefüggésben;
i) a munkaügyi igazgatás szerve, a munkanélküli ellátással, a foglalkoztatást elősegítő támogatással és munkaerő-piaci szolgáltatással kapcsolatos tevékenysége, valamint ellenőrzési eljárása során, továbbá a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkáltató, e tevékenységével összefüggésben;
j) a fogva tartó szervek egymás között, továbbá az egészségügyi ellátó hálózat szervének a fogvatartott egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának keletkezésével, megszűnésével összefüggő adatszolgáltatása, illetve a fogvatartott nem büntetés-végrehajtási egészségügyi intézményben való ellátása érdekében;
k) a kincstár a 20. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott feladata teljesítéséhez;
l) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve és a katonai igazgatás területi szervei egymás között a törvényben meghatározott hadkiegészítési és érdekvédelmi feladataik ellátásához.
25. §
(1) A 23. és 24. §-ban meghatározott szerv kérésére a polgár - személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett - TAJ számát köteles megismerhetővé tenni.
(2) A polgár az (1) bekezdés szerinti megismerhetővé tételt az összerendelési nyilvántartásra irányadó rendelkezések szerint is biztosíthatja, amennyiben ennek műszaki feltételei adottak.
26. §
(1) A társadalombiztosítási szerv kapcsolati kódot képezhet az ugyanazon polgárra vonatkozó, rendszeresen ismétlődő adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából. Ugyanazon polgárra adatkérőnként más-más kapcsolati kódot kell képezni.
(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait a társadalombiztosítási szerv határozza meg. A kapcsolati kód nem lehet azonos az adóazonosító jellel, a TAJ számmal és a személyazonosító jellel, továbbá nem származtatható azokból.
(3) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind társadalombiztosítási szerv, mind az adatkérő nyilvántartásából törölni kell. A kapcsolati kódot csak a társadalombiztosítási szerv, valamint az adatszolgáltatást kérő kezelheti és továbbíthatja.
27. §   A társadalombiztosítási szerv az általa folyósított ellátások azonosítására, valamint a polgár járulékbefizetésének és egyéb követelések nyilvántartása céljából - a TAJ szám helyett - törvény felhatalmazása alapján más azonosítót is használhat.

V. FEJEZET
A SZEMÉLYI AZONOSÍTÓ ÉS ANNAK HASZNÁLATA

A személyi azonosító

28. §   A személyi azonosítót a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó polgárok azonosítására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv képezi.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás kapcsolatrendszere

30. §   A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a polgárról személyi azonosítóval vagy annak alapján csak törvény felhatalmazása esetén, vagy a polgár írásos hozzájárulásával szolgáltathat adatot.
31. §   A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a személyi azonosítót csak a kezelésére jogosultnak - jogosultsága keretein belül - továbbíthatja.

A személyi azonosító kezelésére jogosultak

32. §   A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetéséhez, a címnyilvántartás szerve a címnyilvántartás vezetéséhez;
b) az Nytv. alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetéséhez adatszolgáltatásra kötelezett szerv vagy polgár, adatszolgáltatási feladatai teljesítéséhez;
c) az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvezési feladatainak ellátása céljából;
d) a külképviseleti hatóság, olyan ügy intézéséhez, amelyben a személyi azonosító kezelésére az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hazai hatóság jogosult;
e) az ingatlan-nyilvántartás és földhasználati nyilvántartás szerve, belső azonosítóként, a külön törvényben meghatározottak szerint, az ingatlantulajdonosok és a földhasználók, illetve az ingatlannal kapcsolatos bármely joggal és kötelezettséggel összefüggésben, a nyilvántartásba bejegyzett polgár azonosításához;
f) a katonai igazgatás szervei és a Magyar Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve, továbbá a katonai szolgálat teljesítésének időtartama alatt a tényleges állomány vonatkozásában az állományilletékes katonai szervezet a törvény szerinti hadköteles nyilvántartás vezetéséhez, az önkéntes tartalékos és kiképzett tartalékos állomány katonai szolgálata tervezése érdekében, valamint a háborús veszteség nyilvántartással kapcsolatban, nemzetközi megállapodásban rögzített kötelezettségek teljesítéséhez;
g) a választási szerv a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben, valamint az országgyűlési, a helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati képviselő, az országos nemzetiségi önkormányzati közgyűlés tagjai és a polgármesterek választásáról szóló törvényekben meghatározott feladatai ellátásához;
h) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető, valamint a neki adatot szolgáltató szerv, a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásának vezetéséhez;
i) a polgármester (főpolgármester), a népiülnök-választási eljárásban a választójogosultság ellenőrzéséhez;
j) az idegenrendészeti szerv és a központi menekültügyi szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához;
k) a rendőrség a polgári kézilőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljáráshoz;
l) a bűntettesek nyilvántartását kezelő szerv;
m) a körözést elrendelő, a körözési eljárást lefolytató és a körözési nyilvántartást vezető szerv a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához;
n) a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott feladataik ellátásához;
o) a nyomozó hatóságok a bűnüldözési célú feladataik ellátásához.
p) a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartási eljáráshoz.
q) a lakáscélú állami támogatás nyilvántartását vezető és ellenőrzést végző kincstár, fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter feladatai ellátásához;
r) a szabálysértési hatóság, valamint a szabálysértési nyilvántartó szerv az eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez.
s) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározott földhasználati összesítő igénylése céljából az ingatlanügyi hatóság, az ügyész, a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv.
t) a mezőgazdasági igazgatási szerv a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek, valamint a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásának vezetéséhez belső azonosítóként, törvényben meghatározottak szerint a polgár azonosításához.
u) a gondnokoltak nyilvántartását és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartás vezetéséhez.
33. §
(1) A polgár a személyi azonosítóját - személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett - a 32. §-ban felsorolt szerveknek az ott megjelölt feladataik ellátásához köteles megismerhetővé tenni.
(2) A polgár az (1) bekezdés szerinti megismerhetővé tételt az összerendelési nyilvántartásra irányadó rendelkezések szerint is biztosíthatja, amennyiben ennek műszaki feltételei adottak.
34. §
(1) A polgár a személyi azonosítóját a népszavazási kezdeményezés, európai polgári kezdeményezés támogatására aláírást, illetőleg a választási eljárásban jelöltajánlást gyűjtő szervnek és polgárnak kezdeményezési, jelöltállítási jogának gyakorlásakor köteles átadni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szerv és polgár az aláírások gyűjtése során jogosult a személyi azonosító kezelésére.
35. §   A személyi azonosítót a polgár előzetes írásbeli vagy a Ket. szerinti ügyintézési rendelkezésében tett hozzájárulásának tartalma szerint jogosult kezelni az az adatkezelő, akit az érintett erre feljogosít.

A személyi azonosító továbbítása

36. §   A személyi azonosító továbbítására jogosult:
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve akkor, ha az adatszolgáltatást a személyi azonosító átvételére feljogosított adatkérő részére teljesíti;
b) a 32. § b) pontja szerint adatot szolgáltató szerv vagy polgár, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás illetékes szervének;
c) az adatkezelő, ha törvény alapján a személyi azonosító alkalmazásával a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatszolgáltatás igénylésére jogosult, a személyiadat- és lakcímnyilvántartástól történő adatszolgáltatás igényléséhez;
d) a népszavazási kezdeményezést, európai polgári kezdeményezést szervező az összegyűjtött aláírásoknak a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a helyi választási bizottság részére történő átadásakor;
e) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának vezetéséhez adatszolgáltatásra kötelezett szerv, e kötelezettsége teljesítésekor;
f) a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szerv, az európai polgári kezdeményezést, a népszavazás-kezdeményezést aláírók adatai hitelesítéséhez, a választások lebonyolításához a választási szervnek és a bíróságnak teljesített adatszolgáltatáskor;
g) a polgármester (főpolgármester) a népiülnök-választási eljárásban, a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szervtől történő adatszolgáltatás igényléséhez;
h) a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szerv a népiülnök-választási eljáráshoz a polgármesternek (főpolgármesternek) teljesített adatszolgáltatáskor;
i) az idegenrendészeti szervek, a törvényben meghatározott feladataik ellátásához egymás között, valamint a nyomozó hatóság részére;
j) a polgári kézilőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárást lefolytató rendőrségi szervek egymás között, valamint a nyomozó hatóság részére;
k) a 32. § f) pontjában felsorolt szervek egymás között az ott meghatározott feladataik ellátásához;
l) a külképviseleti hatóság, a hatáskörébe utalt ügyek intézése keretében a hatáskörrel rendelkező hazai hatóságnak;
m) a központi nyilvántartási szerv és az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben meghatározott adattovábbítás teljesítése céljából, ha az adattovábbítást a személyi azonosító átvételére feljogosított adatkérő részére teljesíti;
o) a jelöltajánlást gyűjtő szerv és személy, az ajánlásoknak vagy aláírásgyűjtő íveknek a választási szervhez történő továbbításakor;
p) a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott feladataik ellátásához;
r) a nyomozó hatóságok a bűnüldözési célú feladataik ellátásához;
s) az érintett előzetes, írásbeli hozzájárulása szerint a továbbításra feljogosított adatkezelő;
t) feladatai ellátásához a választási szerv és a választási munkacsoport egymás között, illetve a bíróságnak, a választási eljárással összefüggő kifogások elbírálásához.
u) a szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez.
v) a 32. § e) és t) pontjában felsorolt szervek egymás között, az ott meghatározott feladataik ellátásához.

Rendszeres adatátadás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból

37. §
(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:
a) az állami adóhatóságnak az adóalanyok nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről;
b) a társadalombiztosítási szervnek az egészségbiztosítási nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek nyilvántartásában szereplő adatairól;
c) a társadalombiztosítási szervnek a nyugdíj-biztosítási nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről;
d) az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartását vezető egészségügyi államigazgatási szervnek az alap- és működési nyilvántartásban szereplő egészségügyi dolgozó természetes személyazonosító adatainak, lakóhelyének és tartózkodási helyének, valamint állampolgárságának a változásáról, valamint az egészségügyi dolgozó elhalálozásáról;
e) a kincstárnak, a kincstár által folyósított ellátásban részesülő személy és a külön törvényben meghatározott kincstár által vezetett egységes szociális nyilvántartásban szereplő személy családi és utónevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozásáról.
f) a társadalombiztosítási szervnek a megváltozott munkaképességű személyek nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről.
g) az ügyfél-regisztrációs szerv részére az adatbázisban szereplő adatok változásainak folyamatos követése érdekében az ügyfél-regisztrációs adatbázisban szereplő személy családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, nemének változásáról, valamint az érintett elhalálozásáról.
g) az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervnek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, lakcímének változásáról, az érintett elhalálozásáról.
(1a) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet erre irányuló igénye esetén adatszolgáltatási engedély alapján rendszeres adatátadást teljesít a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet részére a hallgatói hitelt felvett polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, a külföldön történő letelepedésről, valamint az érintett elhalálozásáról.
(1b) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, a külföldön történő letelepedésről, valamint az érintett elhalálozásáról.
(1c) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott polgár családi és utónevéről, névváltozásáról, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, a lakóhelyének változásáról, valamint az érintett elhalálozásáról.
(1d) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - az erdészeti hatóság erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít az erdészeti hatóság részére az erdőgazdálkodói nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, névváltozásáról, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, a lakóhelyének változásáról, külföldön történő letelepedéséről, valamint az érintett elhalálozásáról.
(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - személyi azonosító alkalmazásával - rendszeres adatszolgáltatást teljesít:
a) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének a katonai nyilvántartásban szereplő polgár családi és utónevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, személyi azonosítójának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, továbbá a honvédelmi kötelezettséggel érintett polgárok első alkalommal történő nyilvántartásba vételéhez a polgár természetes személyazonosító adatairól, személyi azonosítójáról, családi állapotáról, lakóhelyéről, tartózkodási helyéről;
b) az idegenrendészeti hatóságnak a bevándorolt és a letelepedett polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről;
c) a bűntettesek nyilvántartását kezelő szervnek, a bűntettesek nyilvántartásában szereplő polgár természetes személyazonosító adatainak, személyi azonosítójának, lakóhelyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozásáról;
d) a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervnek a központi közúti közlekedési nyilvántartás hatálya alá tartozó polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról;
e) a központi menekültügyi szervnek a menekült és oltalmazott jogállású személyek családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről.
f) a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását vezető szervnek a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában szereplő polgár természetes személyazonosító adatainak, személyi azonosítójának, lakóhelyének és tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozásáról;
g) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szervnek a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásában szereplő polgár természetes személyazonosító adatainak, személyi azonosítójának, lakóhelyének és tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozásáról.
(3) Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.

VI. FEJEZET
A SZEMÉLYAZONOSÍTÓ JEL KEZELÉSÉRE, TOVÁBBÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

38. §
(1) Az Nytv. 37. §-ának (2)-(3) bekezdésében a személyazonosító jel használatára feljogosított szerv, a rá vonatkozó határidő után
a) a személyazonosító jelet csak archív nyilvántartásában, az archív nyilvántartás adatainak törvényben meghatározott selejtezési időpontjáig kezelheti;
b) a személyazonosító jelet adatigénylés céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervének, illetve törvényben előírt adattovábbítási kötelezettsége teljesítéséhez a személyazonosító jel kezelésére feljogosított adatkezelőnek továbbíthatja;
c) a személyazonosító jel alkalmazásával csak archív nyilvántartásának a természetes személyazonosító adatokkal és lakcímmel történő kiegészítése céljából igényelhet adatot a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervétől. Ennek érdekében a személyazonosító jelet a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve számára továbbítja.
(2) Az Nytv. 37. §-ának (4) bekezdésében említett adatkezelő, 1996. december 31. után a személyazonosító jelet csak archív nyilvántartásában, az archív nyilvántartás adatainak törvényben meghatározott selejtezési időpontjáig kezelheti.
39. §
(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve 1996. december 31. után - a 38. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt adatigénylésre adott válasz kivételével - személyazonosító jelet nem továbbíthat.
(2) Az adóhatóság a személyazonosító jelet az elévülési időn belül adatszolgáltatás igényléséhez a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervének, illetve - 1996. december 31-ig - törvényes adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez annak a szervnek továbbíthatja, amely a személyazonosító jel kezelésére jogosult.
(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - a személyazonosító jelet is tartalmazó adatszolgáltatási igényre adott válasz kivételével - az adóhatóságnak a személyazonosító jelet 1996. december 31-e után nem továbbíthatja.
(4) A foglalkoztató és kifizető a személyazonosító jelet az Art.-ban meghatározott kötelezettsége teljesítése érdekében kezelheti, és az állami adóhatóságnak továbbíthatja.

VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. §
(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, továbbá az adatkezelőre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók.

FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

40/A. §   Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az összerendelési nyilvántartás működését.

MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK

45. §   Ahol más jogszabály személyazonosító jelet említ, azon - az Nytv. 5. §-ának (6) bekezdése, 37. §-ának (1), (3), (5) és (6) bekezdése, valamint az Nytv. melléklete kivételével - személyi azonosítót kell érteni.

Hatálybalépés

46. §
(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 1996. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 6. §-ának (3) bekezdése, 28-37. §-ai és 44-45. §-ai 1997. január 1-jén lépnek hatályba.
(3) E törvény 40. §-ának (1) és (3) bekezdése a kihirdetése napján lép hatályba.
46/A. §
(1) Az összerendelési nyilvántartás létrehozása (a továbbiakban: kezdeti adatfeltöltés) során a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv összerendelési kapcsolati kódot képez az általa vezetett nyilvántartás hatálya alá tartozó valamennyi természetes személyre. Az adatkezelő az összerendelési kapcsolati kódot az azonosítóhoz rendelten nyilvántartásba veszi.
(2) Az összerendelési bejegyzés képzésének kezdeményezésére jogosult szerv - az összerendelési nyilvántartást vezető szerv részére történő adatátadás céljából - létrehozza az (1) bekezdés szerinti természetes személyek összerendelési bejegyzési kapcsolati kódjának titkosított változatát, továbbá ahhoz kapcsoltan az adatalany természetes személyazonosító adatait tartalmazó adatállományt.
(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a (2) bekezdésben meghatározott adatállomány adattartalmát az adatalanyok személyi azonosítójával, valamint a 37. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján rendszeres adatátadás céljára általa képzett ágazati kapcsolati kódjaival (a továbbiakban: ágazati kapcsolati kód) egészíti ki.
(4) Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv
a) az (1) és (2) bekezdés adatainak felhasználásával létrehozza a természetes személy összerendelési nyilvántartásban tárolt összerendelési bejegyzését (a továbbiakban: összerendelési bejegyzés), és
b) az összerendelési kapcsolati kód képzése és annak a csak általa visszafejthető titkosított változatának létrehozása, valamint a titkosított kapcsolati kód összerendelési bejegyzéshez történő hozzárendelése céljából megkeresi a 10/A. § (2) bekezdésében meghatározott azonosító képzésére jogosult szervet (a továbbiakban: összerendelési kapcsolati kód képzésére jogosult szerv).
(5) A 10/A. § (2) bekezdés c)-j) és l) pontja szerinti adatkezelő szerv a (4) bekezdés b) pontja szerinti megkeresésben foglaltak teljesítése során az összerendelési kapcsolati kód titkosított változatát, valamint ahhoz kapcsoltan az összerendelési kapcsolati kód alanyának természetes személyazonosító adatait tartalmazó adatállományt átadja az összerendelési nyilvántartást vezető szervnek.
(6) Az adatkezelő az (5) bekezdés szerinti adatállomány összeállítása céljából azon azonosítókhoz rendel összerendelési kapcsolati kódot, amelyek:
a) a 10/A. § (2) bekezdés e), g) és l) pontja szerinti okmányok esetében személyazonosság igazolására történő felhasználási célból érvényesnek minősülnek,
b) a 10/A. § (2) bekezdés f) pontja szerinti okmány esetében a 10/A. § (6) bekezdése szerinti megszüntetési ok nem áll fenn,
c) a 10/A. § (2) bekezdés c), d), i) és h) pontja szerinti azonosítók esetében az adatállományt átadó adatkezelő nyilvántartásában a 10/A. § (6) bekezdése szerinti megszüntetési vagy törlési ok nem áll fenn.
(7) A 10/A. § (2) bekezdés c)-d) pontjában felsorolt azonosítókat kezelő szervek a (3) bekezdés szerinti adatállományt a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője által az ágazati kapcsolati kóddal kiegészítve adják át az összerendelési nyilvántartást vezető szervnek.
(8) Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv az összerendelési bejegyzés létrehozását, illetve a (2)-(3), (5) és (7) bekezdés szerinti adatállomány felhasználásával az összerendelési kapcsolati kód titkosított változatának összerendelési bejegyzéshez történt sikeres vagy sikertelen illesztését követően haladéktalanul törli az átvett adatokat.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1996. ÉVI XX. TÖRVÉNYHEZ

Az adózó polgár adóazonosító jelének képzési szabályai

1. Az adóazonosító jel tízjegyű szám.
2. Az adóazonosító számot az alábbiak szerint kell képezni:
a) az 1. számjegy konstans 8-as szám, mely az adóalany magánszemély voltára utal,
b) a 2-6. számjegyek a személy születési időpontja és az 1867. január 1. között eltelt napok száma,
c) a 7-9. számjegyek az azonos napon születettek megkülönböztetésére szolgáló véletlenszerűen képzett sorszám,
d) a 10. számjegy az 1-9. számjegyek felhasználásával matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.
3. Az adóazonosító jel 10. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett 9 számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el az azonosítón belül. (Első számjegy szorozva eggyel, második számjegy szorozva kettővel és így tovább.)
Az így kapott szorzatok összegét el kell osztani 11-gyel, és az osztás maradéka a 10. számjeggyel lesz egyenlő. A 2. c) pont szerinti születési sorszám nem adható ki, ha a 11-gyel való osztás maradéka egyenlő tízzel.

2. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1996. ÉVI XX. TÖRVÉNYHEZ

A Társadalombiztosítási Azonosító Jel képzési szabálya

A TAJ szám egy kilenc számjegyből álló szám, amelyben az első nyolc számjegy egy folyamatosan kiadott egyszerű sorszám, amely mindig az előző, utoljára kiadott sorszámból egy hozzáadásával keletkezik. A kilencedik számjegy ellenőrző ún. CDV kód, melynek képzési algoritmusa az alábbi:
A TAJ szám első nyolc számjegyéből a páratlan helyen állókat hárommal, a páros helyen állókat héttel szorozzuk, és a szorzatokat összeadjuk. Az összeget tízzel elosztva a maradékot tekintjük a kilencedik, azaz CDV kódnak.


3. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1996. ÉVI XX. TÖRVÉNYHEZ

I.

Az 1997. január 1. előtt született polgár személyi azonosítójának képzési szabályai

1. A személyi azonosító tizenegy jegyű szám.
2. A személyi azonosítót az alábbiak szerint kell képezni:
a) az 1. számjegy a polgár állampolgárságát, születésének évszázadát és nemét jelöli a következők szerint:
         
  Születési idő és nem
  1900. január 1. után 1900. január 1. előtt
Állampolgárság született
  férfi férfi
magyar 1 2 3 4
nem magyar 5 6 7 8
         
b) a 2-7. számjegyek a polgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját tartalmazzák;
c) a 8-10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma;
d) a 11. számjegy az 1-10. számjegyek felhasználásával, matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.
3. A személyi azonosító 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett tíz számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el a személyi azonosítón belül. (Első számjegy szorozva eggyel, a 2. számjegy szorozva kettővel és így tovább.) Az így kapott szorzatokat össze kell adni és az összeget tizeneggyel osztani. Az osztás maradéka a 11. számjeggyel lesz egyenlő. A 2. c) pont szerinti születési sorszám nem osztható ki, ha tizeneggyel való osztás maradéka egyenlő tízzel.
4. Az 1996. december 31-e után képzett személyi azonosító az állampolgárságra utaló adatot nem tartalmaz, azaz a jelzett időpont után képzett személyi azonosító 1. számjegye csak 1, 2, 3 vagy 4 lehet a 2000 előtt született polgárok esetében.
5. A hontalan polgárt - a hontalan, Magyarországon született gyermeke kivételével - a nem magyar állampolgárságnak megfelelő személyi azonosítóval kell ellátni.

II.

Az 1996. december 31-e után született polgár személyi azonosítójának képzési szabályai

1. A személyi azonosító tizenegy jegyű szám.
2. A személyi azonosítót az alábbiak szerint kell képezni:
a) az 1. számjegy az állampolgár születésének évszázadát és nemét jelöli a következők szerint:
       
Születési idő és nem
1997. január 1. és
1999. december 31-e között
1999. december 31-e után
született
férfi férfi
1 2 3 4
       
b) a 2-7. számjegyek a polgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját tartalmazzák;
c) a 8-10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma;
d) a 11. számjegy az 1-10. számjegyek felhasználásával, matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.
3. A személyi azonosító 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett számjegy mindegyikét meg kell szorozni egy számmal, mégpedig a 10. helyen állót eggyel, a 9. helyen állót kettővel és így tovább. A szorzatokat össze kell adni, és az összeget tizeneggyel elosztani. A 2. c) pont szerinti születési sorszám nem osztható ki, ha a tizeneggyel való osztás maradéka egyenlő tízzel.
  • A jogszabály 1996. április 5-én jelent meg a Magyar Közlöny 26. számában.
  • hatályba lépett 1996. szeptember 1-jén.
A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. július 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. október 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2005. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 1997. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén fog hatályba lépni.A szakasz 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. június 28-án lépett hatályba.A szakasz 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. július 1-jén lesz hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. július 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2016. július 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2016. július 1-jén fog hatályba lépni. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 1997. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. július 1-jén lépett hatályba. 1998. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 26-án lépett hatályba. 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2012. április 14-én lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén fog hatályba lépni.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. január 1-jén lépett hatályba. 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. július 1-jén lépett hatályba. 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. július 1-jén lépett hatályba. 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. július 1-jén lépett hatályba. 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. július 1-jén lépett hatályba. 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. július 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1997. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1997. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1997. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1997. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1997. január 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 2012. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. december 28-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 18-án lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1998. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. március 1-jén lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1997. november 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2000. március 1-jén lépett hatályba. 2014. január 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 2000. január 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2009. február 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. február 25-én lépett hatályba. 2016. január 15-én lépett hatályba.A szakasz 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1997. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. november 6-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 6-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 18-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1997. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1997. november 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 18-án lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 18-án lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1997. november 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2014. január 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1997. január 1-jén lépett hatályba. 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2014. február 25-én lépett hatályba.A szövegrész 1997. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1997. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. január 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2012. november 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lesz hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén fog hatályba lépni. 2009. január 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2000. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2016. január 15-én lépett hatályba. 2016. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. február 26-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.