Hatályos állapot
Közlönyállapot
1993.05.12. - 1993.05.14.
1993.05.15. - 1993.12.30.
1993.12.31. - 1994.04.05.
1994.04.06. - 1994.12.31.
1995.01.01. - 1996.08.31.
1996.09.01. - 1997.07.31.
1997.08.01. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.01.31.
1998.02.01. - 1998.06.15.
1998.06.16. - 1999.12.23.
1999.12.24. - 2000.10.31.
2000.11.01. - 2001.10.07.
2001.10.08. - 2001.12.22.
2001.12.23. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.12.30.
2007.12.31. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.05.28.
2010.05.29. - 2010.08.14.
2010.08.15. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.03.29.
2011.03.30. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.05.14.
2012.05.15. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.01.31.
2013.02.01. - 2013.04.03.
2013.04.04. - 2013.05.30.
2013.05.31. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2013.12.19.
2013.12.20. - 2013.12.30.
2013.12.31. - 2014.06.05.
2014.06.06. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2014.12.31.
2015.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1993. évi XLVI. törvény

a statisztikáról

A törvény célja

1. §   A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. A cél elérése érdekében e törvény - összhangban a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel - az adatok statisztikai módszerekkel történő felvételét, feldolgozását, tárolását, átadását, átvételét, elemzését, szolgáltatását, közlését, valamint közzétételét (a továbbiakban: statisztikai tevékenység) szabályozza.
1. §   A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. A cél elérése érdekében e törvény az adatok statisztikai módszerekkel történő felvételét, feldolgozását, tárolását, átadását, átvételét, elemzését, szolgáltatását, közlését, valamint közzétételét (a továbbiakban: statisztikai tevékenység) szabályozza.
1. §   A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. A cél elérése érdekében e törvény az adatok statisztikai módszerekkel történő felvételével, feldolgozásával, tárolásával, átadásával, átvételével, elemzésével, szolgáltatásával, közlésével, valamint közzétételével kapcsolatos közhatalmi és egyéb tevékenységet (a továbbiakban: statisztikai tevékenység) szabályozza.

A törvény hatálya

2. §   A törvény hatálya kiterjed
a) az 1. §-ban meghatározott statisztikai tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre;
b) a nem statisztikai célú adatgyűjtéseket végző és adatokat kezelő szervekre és szervezetekre, a statisztikai célra is felhasználásra kerülő adataik vonatkozásában.

A hivatalos statisztikai szolgálat

3. §
(1) E törvényben meghatározott statisztikai tevékenység ellátása a hivatalos statisztikai szolgálat feladata.
(2) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek:
a) a Központi Statisztikai Hivatal;
b) a minisztériumok;
b) a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal;
b) a minisztériumok és a Miniszterelnökség;
b) a minisztériumok;
c) a Legfelsőbb Bíróság;
c) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala;
c) az Országos Bírósági Hivatal elnöke;
d) a Legfőbb Ügyészség;
e) a Magyar Nemzeti Bank;
f) a Gazdasági Versenyhivatal;
g) az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság;
g) a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács;
g) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal;
h) az Országos Testnevelési és Sporthivatal.
h) a Magyar Energia Hivatal;
h) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal;
i) az Állami Bankfelügyelet.
i) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
i) az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet.
(3) A Központi Statisztikai Hivatal a 6. § b) és e) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében a (2) bekezdés b)-h) pontjában felsorolt szervektől tájékoztatást kérhet statisztikai tevékenységükről, az országos statisztikai adatgyűjtési program végrehajtásáról. E szervek a kért tájékoztatást kötelesek megadni.
(3) A Központi Statisztikai Hivatal a 6. § b) és e) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében a (2) bekezdés b)-g) pontjában felsorolt szervektől tájékoztatást kérhet statisztikai tevékenységükről, az országos statisztikai adatgyűjtési program végrehajtásáról. E szervek a kért tájékoztatást kötelesek megadni.
3/A. §   A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv vezetőjének biztosítani kell a statisztikai tevékenység működésének önállóságát és a statisztikai tájékoztatás függetlenségét.

Központi Statisztikai Hivatal

4. §
(1) A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozó, szakmailag önálló, országos hatáskörű közigazgatási szerv.
(1) A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) szakmailag önálló kormányhivatal, amelynek költségvetése önálló költségvetési fejezetet képez.
(2) A KSH elnökét és elnökhelyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
(2) A KSH elnökét és elnökhelyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A KSH elnöke a közigazgatási államtitkárt, a KSH elnökhelyettesei pedig a helyettes államtitkárt megillető illetményre és juttatásokra jogosultak.
(2) A KSH elnökét és elnökhelyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés időtartama 6 év, amely két ízben további 6-6 évvel meghosszabbítható.
(3) A KSH elnöke a közigazgatási államtitkárt, a KSH elnökhelyettesei pedig a helyettes államtitkárt megillető illetményre és juttatásokra jogosultak.
5. §
(1) A KSH szervezetét a KSH elnöke állapítja meg.
(2) A KSH központi és területi szervezeti egységekből áll.
6. §   A KSH feladata:
a) adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, feldolgozása, tárolása, átadása, átvétele, elemzése, közlése, közzététele és védelme;
b) a statisztikai tevékenységek összehangolása, szakmai - meghatározott esetekben egyéb jellegű - irányítási tevékenység ellátása;
c) a népesség adatainak összeírása céljából időszakonként népszámlálás végrehajtása külön törvény alapján;
d) egyéb országos összeírások szervezése és végrehajtása;
e) a hivatalos statisztikai szolgálat éves országos statisztikai adatgyűjtési programja tervezetének összeállítása, jóváhagyásra történő előterjesztése, a saját adatgyűjtéseinek végrehajtása és a program végrehajtásának figyelemmel kísérése a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinél;
f) az Országos Statisztikai Tanács bevonásával a statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások kialakítása és számjelek meghatározása, névjegyzékek készítése, nyilvánosságra hozatala és használatuk kötelezővé tétele;
g) más információrendszerek, a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások, valamint a hatósági ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó adatgyűjtések fogalmi és osztályozási rendszerének kialakításában való közreműködés;
h) az Országgyűlés és a Kormány évenkénti tájékoztatása az ország társadalmi, gazdasági, népesedési adatairól;
i) statisztikai adatok szolgáltatása az államhatalom és a közigazgatás szervei, a társadalmi szervezetek, az érdekképviseletek, a helyi önkormányzatok, a köztestületek, a tudományos, a gazdasági szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek, valamint a nemzetközi szervezetek részére;
j) a Magyar Köztársaság Közigazgatási Helynévkönyvének vezetése, a Magyar Köztársaság Helységnévtárának kiadása;
k) részvétel nemzetközi szervezetek statisztikai munkájában, valamint kapcsolattartás külföldi nemzeti statisztikai hivatalokkal;
l) kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár és szaklevéltár fenntartása, üzemeltetése;
m) részvétel a statisztikával összefüggő jogszabályok előkészítésében.
6. §
(1) A KSH feladata:
a) adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, feldolgozása, tárolása, átadása, átvétele, elemzése, közlése, közzététele és védelme;
b) a statisztikai tevékenységek összehangolása, szakmai - meghatározott esetekben egyéb jellegű - irányítási tevékenység ellátása;
c) a népesség adatainak összeírása céljából időszakonként népszámlálás végrehajtása külön törvény alapján;
d) egyéb országos összeírások szervezése és végrehajtása;
e) a hivatalos statisztikai szolgálat éves országos statisztikai adatgyűjtési programja tervezetének összeállítása, jóváhagyásra történő előterjesztése, a saját adatgyűjtéseinek végrehajtása és a program végrehajtásának figyelemmel kísérése a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinél;
e) a hivatalos statisztikai szolgálat országos statisztikai adatgyűjtési programja tervezetének összeállítása, jóváhagyásra történő előterjesztése, a saját adatgyűjtéseinek végrehajtása és a program végrehajtásának figyelemmel kísérése a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinél;
e) a hivatalos statisztikai szolgálat országos statisztikai adatgyűjtési programja tervezetének összeállítása, a saját adatgyűjtéseinek végrehajtása és a program végrehajtásának figyelemmel kísérése a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinél;
f) az Országos Statisztikai Tanács bevonásával a statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások kialakítása, a számjelek meghatározása, készítése, nyilvánosságra hozatala, valamint használatuk kötelezővé tétele, statisztikai regiszter működtetése és ennek alapján névjegyzék készítése;
g) más információrendszerek, a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások, valamint a hatósági ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó adatgyűjtések fogalmi és osztályozási rendszerének kialakításában való közreműködés;
h) az Országgyűlés és a Kormány évenkénti tájékoztatása az ország társadalmi, gazdasági, népesedési adatairól;
i) statisztikai adatok szolgáltatása az államhatalom és a közigazgatás szervei, a társadalmi szervezetek, az érdekképviseletek, a helyi önkormányzatok, a köztestületek, a tudományos, a gazdasági szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek, valamint a nemzetközi szervezetek részére;
i) statisztikai adatok szolgáltatása az államhatalom és a közigazgatás szervei, az egyesületek, az érdekképviseletek, a helyi önkormányzatok, a köztestületek, a tudományos, a gazdasági szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek, valamint a nemzetközi szervezetek részére;
j) a Magyar Köztársaság Közigazgatási Helynévkönyvének vezetése, a Magyar Köztársaság Helységnévtárának kiadása;
j) Magyarország Közigazgatási Helynévkönyvének vezetése, Magyarország Helységnévtárának kiadása;
k) részvétel nemzetközi szervezetek statisztikai munkájában, valamint kapcsolattartás külföldi nemzeti statisztikai hivatalokkal;
l) kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár és szaklevéltár fenntartása, üzemeltetése;
l) kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár fenntartása, üzemeltetése;
m) részvétel a statisztikával összefüggő jogszabályok előkészítésében.
(2) A statisztikai regiszter az adatszolgáltatók nyilvántartása érdekében a jogi személyiségű gazdasági szervezet, a gazdasági tevékenységet (vállalkozást) folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, statisztikai azonosítóját, statisztikai csoportképző ismérveinek kódját, valamint az annak meghatározásához szükséges alapadatokat, székhelyét és levelezési címét, telefon-, telex- és telefax-számát tartalmazza.
(2) A statisztikai regiszter az adatszolgáltatók nyilvántartása érdekében a jogi személyiségű gazdasági szervezet, a gazdasági tevékenységet (vállalkozást) folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, statisztikai azonosítóját, statisztikai csoportképző ismérveinek kódját, valamint az azok meghatározásához szükséges alapadatokat, székhelyét és levelezési címét, telefon- és telefax-számát, valamint telepének címét, tevékenységi körét, nyitvatartási jellegét (állandó jelleggel, idényjelleggel működő telep) tartalmazza.
(3) A statisztikai regiszter (2) bekezdés szerinti tartalma - a csoportképzés alapjául szolgáló alapadatok kivételével - nyilvános.
(3) A statisztikai regiszter (2) bekezdés szerinti tartalma - a csoportképzés alapjául szolgáló alapadatok kivételével - nyilvános. A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek részére - az országos statisztikai adatgyűjtési programban szereplő adatgyűjtéseik megszervezése érdekében - a regiszter tartalma az ehhez szükséges mértékben kiegészíthető.
6/A. §
(1) A KSH az adatok gyűjtéséhez, az adatok feldolgozásához, és az adatok közzétételéhez kapcsolódó közhatalmi feladatait a KSH elnöke által alapított, a magyar állam 100%-os tulajdonában álló Statisztikai Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság bevonásával látja el.
(2) A gazdasági társaság felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében a KSH elnöke gyakorolja.
6/A. §   A KSH kiegészítő tevékenységet végezhet.

Országos Statisztikai Tanács

7. §
(1) A hivatalos statisztikai szolgálat működésének, munkája összehangolásának elősegítésére, a társadalmi érdekek képviseletének és az adatfelhasználók igényeinek érvényre juttatására, az országos statisztikai adatgyűjtési program tervezetének véleményezésére, a KSH elnökének szakmai tanácsadó, véleményező szerveként Országos Statisztikai Tanács (a továbbiakban: OST) működik.
(2) Az OST tagjai:
a) a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv vezetője által kijelölt egy-egy tag;
b) a munkáltatók érdekképviselete által kijelölt két, a munkavállalók érdekképviselete által kijelölt egy, valamint a helyi önkormányzatok képviselete által kijelölt három tag;
b) a munkáltatók érdekképviseletei által kijelölt két, az országos gazdasági kamarák által kijelölt egy-egy, a munkavállalók érdekképviseletei által kijelölt egy, valamint a helyi önkormányzatok képviseletei által kijelölt három tag;
c) a társadalombiztosítás szervei által kijelölt egy tag, továbbá
d) a tudományos élet képviselői közül, a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága által javasolt és a KSH elnöke által felkért legfeljebb öt szakember.
(3) Az OST ülésein az adatvédelmi biztos állandó meghívottként vesz részt.
(3) Az OST ülésein a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke állandó meghívottként vesz részt.
(4) A tagokat és a tagok javaslata alapján az elnököt határozott időtartamra a miniszterelnök bízza meg. A megbízásra az előterjesztést a KSH elnöke teszi.
(4) A tagokat és az elnököt határozott időtartamra a miniszterelnök bízza meg. A megbízásra az előterjesztést - a KSH elnökének javaslata alapján - a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter teszi meg.
(5) Az OST tagjának személyére szóló kijelölést, illetőleg javaslatot a (2) bekezdésben meghatározott szerv, illetőleg szervezet vezetője közli a KSH elnökével. A megbízást meghatározott szerv, illetve szervezet vezetője közli a KSH elnökével. A megbízás három évre szól, a (2) bekezdés b) pontban meghatározott szervek rövidebb időszakokra is - legalább azonban egy évre - adhatják a jelölést, ebben az esetben a megbízás erre az időszakra szól.
(6) Az OST-tagság megszűnik
a) a megbízás határidejének lejártával,
b) a lemondás elfogadásával,
c) a tag halálával,
d) a kijelölés, illetve a javaslat visszavonását követő miniszterelnöki felmentéssel.
(7) Az OST-tagság (6) bekezdés d) pontjában meghatározott módon való megszűnése esetén a felmentésre és az új tag megbízása esetén a kijelölési, illetve javaslattételi eljárásra az (5) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az OST-tagság (6) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott módon való megszűnése esetén az új tag megbízásának időtartama eltérő lehet.
(8) Az OST elnökének személyére a tagok sorából, az ügyrendben meghatározott módon az OST tagjai tesznek javaslatot. A megbízást - a KSH elnökének előterjesztésére - a miniszterelnök adja. A megbízás a tagság időtartamára szól.
(9) Az OST elnökének megbízása megszűnik:
a) lemondással,
b) a tagság megszűnésével,
c) a tagok javaslata alapján történő miniszterelnöki felmentéssel.
(10) Az OST elnökének felmentése, valamint az új elnök megbízása esetén a (8) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
7/A. §
(1) Az OST tagja, elnöke olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű, és nem áll a statisztikusi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt (a továbbiakban együtt: kizáró ok).
(2) Az OST tagja, elnöke a megbízásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok.
(3) A KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter az OST tagja, elnöke megbízatása időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az OST tagját, valamint elnökét annak igazolására, hogy az igazolásra felhívott személlyel szemben kizáró ok nem áll fenn.
(4) Ha az OST tagja, elnöke - a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra - igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a KSH az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az OST tagja, illetve elnöke részére megtéríti.
(5) Az OST tagjának, elnökének megbízatása abban az esetben is megszűnik, ha
a) az OST tagja, elnöke a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,
b) ha a kizáró ok fennállását a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak a kizáró ok hatálya alatt álló részére történő kézbesítése napján.
(6) Ha az OST elnökének, tagjának megbízatása az (5) bekezdés alapján megszűnik, a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter felhívja a jelölésre jogosult szervet, hogy a megüresedett tisztségre új személyt jelöljön.
(7) A KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter az OST tagjának, elnökének a (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait a tag, illetve az elnök megbízatásának megszűnéséig kezeli.

Statisztikai adatgyűjtések

8. §
(1) Statisztikai adatgyűjtéseket
a) adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, vagy
b) önkéntes adatszolgáltatás alapján
lehet végrehajtani.
(2) Adatszolgáltatásra kötelezett bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
(3) Természetes személytől személyes adatára vonatkozó kötelező adatszolgáltatást csak törvény rendelhet el.
(4) Természetes személy faji eredetére, nemzeti, nemzetiségi, etnikai hovatartozására, politikai véleményére vagy pártállására, vallásos vagy más meggyőződésére, egészségi állapotára, kóros szenvedélyére, szexuális életére, valamint büntetett előéletére vonatkozó személyes adatot statisztikai célra csak az érintett természetes személy írásbeli beleegyezésén alapuló önkéntes adatszolgáltatása, vagy törvény előírása alapján lehet gyűjteni.
(4) Különleges adat statisztikai célból a következők szerint gyűjthető:
a) az érintett faji eredetére, nemzeti, nemzetiségi etnikai hovatartozására, politikai véleményére vagy pártállására, vallásos vagy más meggyőződésére vonatkozó adat csak személyazonosításra alkalmatlan módon és az érintett természetes személy önkéntes adatszolgáltatása alapján,
b) az egészségügyi állapotra, kóros szenvedélyre, szexuális életre, valamint büntetett előéletre vonatkozó adat csak személyazonosításra alkalmatlan módon, az érintett természetes személy önkéntes adatszolgáltatása vagy törvény rendelkezése alapján.
(5) A gazdasági tevékenységet (vállalkozást) folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet statisztikai adatszolgáltatási kötelezettsége a következő témakörökre terjedhet ki:
a) a vállalkozás vagy annak statisztikai adatszolgáltatási egységei azonosításához szükséges adatok;
b) termékek termelése és szolgáltatások nyújtása az érvényes statisztikai osztályozások szerinti bontásban, értékben és természetes mértékegységben;
c) a gazdasági tevékenységhez felhasznált eszközök és pénzügyi források, a vagyon tulajdonosi megoszlása;
d) a vállalkozás pénzügyi elszámolása;
e) munkaügyi adatok;
f) beruházási adatok;
g) a mezőgazdasági földterület, erdő és vetésterület, állatállomány;
h) rendelésállomány, környezetszennyezés, felhasznált anyagok és szolgáltatások, kutatás-fejlesztési tevékenység.
(6) A jogi személy, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének részletes szabályait, az OST állásfoglalásának figyelembevételével, a KSH elnökének előterjesztése alapján, kormányrendelet állapítja meg.
(6) A jogi személy, valamint a gazdasági tevékenységére vonatkozóan a gazdasági tevékenységet folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének részletes szabályait, az OST állásfoglalásának figyelembevételével, a KSH elnökének előterjesztése alapján, kormányrendelet állapítja meg.
(6) A jogi személy, valamint a gazdasági tevékenységére vonatkozóan a gazdasági tevékenységet folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének részletes szabályait, az OST állásfoglalásának figyelembevételével, kormányrendelet állapítja meg.
8/A. §
(1) A jogi személynek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek statisztikai számjel kiadása céljából be kell jelentkeznie a KSH-nál. A statisztikai számjel a 6. § (2) bekezdése szerinti statisztikai azonosítóból és statisztikai csoportképző adatok kódjából áll.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a statisztikai számjel megállapítása céljából történő bejelentkezésnek az alábbiak szerint tesznek eleget:
a) egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenység esetében az illetékes gazdasági kamarához intézett, vállalkozói igazolvány iránti kérelem benyújtásával;
a) egyéni vállalkozói igazolvány alapján folytatandó tevékenység esetében a vállalkozó székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott - körzetközponti feladatokat ellátó - települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjéhez (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem benyújtásával;
a) egyéni vállalkozói tevékenység esetében a tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés az illetékes hatósághoz történő benyújtásával;
b) ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathat, az illetékes cégbírósághoz intézett cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával;
c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az állami adóhatóságnál történő bejelentkezési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a statisztikai számjel megállapítása céljára rendszeresített adatgyűjtési nyomtatvány kitöltésével.
c) - a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezet - a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásába történő bejegyzése iránti kérelem, illetve változásbejegyzési kérelem benyújtásával;
d) az a)-c) pont alá nem tartozó esetben az állami adó- és vámhatóságnál történő bejelentkezési kötelezettség teljesítésével
(3) Az illetékes gazdasági kamara, illetve cégbíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli a KSH-val a statisztikai számjel megállapításához szükséges, a vállalkozói igazolvány megszerzése, illetve a cégbejegyzés érdekében kitöltött nyomtatványon rendelkezésre álló adatok közül az érintett nevét (cégnevét), valamint címét (székhelyét) és ezen túlmenően a főtevékenységét is.
(3) A körzetközponti jegyző, illetve a cégbíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli a KSH-val a statisztikai számjel megállapításához szükséges, a vállalkozói igazolvány megszerzése, illetve a cégbejegyzés érdekében kitöltött nyomtatványon rendelkezésre álló adatok közül az érintett nevét (cégnevét), valamint címét (székhelyét) és ezen túlmenően a főtevékenységét is.
(3) Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, illetve a cégbíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli a KSH-val a statisztikai számjel megállapításához szükséges, az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése, illetve a cégbejegyzés érdekében kitöltött nyomtatványon rendelkezésre álló adatok közül az érintett nevét (cégnevét), valamint címét (székhelyét) és ezen túlmenően a főtevékenységét is.
(3) Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, a cégbíróság, illetve a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartását vezető bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli a KSH-val a statisztikai számjel megállapításához szükséges, az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése, a cégbejegyzés, illetve a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek bejegyzése érdekében kitöltött nyomtatványon rendelkezésre álló adatok közül az érintett nevét (cégnevét), valamint címét (székhelyét) és ezen túlmenően a főtevékenységét is.
(4) A KSH a (3) bekezdésben meghatározott adatok alapján, a számítógépes rendszer útján haladéktalanul közli a gazdasági kamarával, cégbírósággal, valamint az állami adóhatósággal a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak statisztikai számjelét, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervezetet a statisztikai számjel megállapításának megtagadásáról. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak statisztikai számjelükről - kérésükre - írásban kapnak értesítést.
(4) A KSH a (3) bekezdésben meghatározott adatok alapján, az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul közli a körzetközponti jegyzővel, a cégbírósággal, valamint az állami adóhatósággal a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak statisztikai számjelét, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervezetet a statisztikai számjel megállapításának megtagadásáról. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak statisztikai számjelükről - kérésükre - írásban kapnak értesítést.
(4) A KSH a (3) bekezdésben meghatározott adatok alapján, az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul közli a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal), a cégbírósággal, valamint az állami adóhatósággal a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak statisztikai számjelét, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervezetet a statisztikai számjel megállapításának megtagadásáról. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak statisztikai számjelükről - kérésükre - írásban kapnak értesítést.
(4) A KSH a (3) bekezdésben meghatározott adatok alapján, az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul közli a körzetközponti jegyzővel, a cégbírósággal, a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartását vezető bírósággal, valamint az állami adóhatósággal a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottak statisztikai számjelét, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervezetet a statisztikai számjel megállapításának megtagadásáról. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározottak statisztikai számjelükről - kérésükre - írásban kapnak értesítést.
(5) A statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokban bekövetkezett változást - amennyiben azt a gazdasági kamarához, illetve cégbírósághoz nem kell bejelenteni - az érintettek az adat változását követő 15 napon belül kötelesek közölni a KSH-val.
(5) A statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokban bekövetkezett változást - amennyiben azt a körzetközponti jegyzőhöz, illetve a cégbírósághoz nem kell bejelenteni - és a főtevékenység változását az érintettek az adat változását követő 15 napon belül kötelesek közölni a KSH-val.
(5) A statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokban bekövetkezett változást - amennyiben azt a járási hivatalhoz, illetve a cégbírósághoz nem kell bejelenteni - és a főtevékenység változását az érintettek az adat változását követő 15 napon belül kötelesek közölni a KSH-val.
(5) A statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokban bekövetkezett változást - amennyiben azt a körzetközponti jegyzőhöz, a cégbírósághoz, illetve a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartását vezető bírósággal nem kell bejelenteni - és a főtevékenység változását az érintettek az adat változását követő 15 napon belül kötelesek közölni a KSH-val.
(6) Azoknak a szervezeteknek, amelyeknek nincs bírósági, cégbírósági, egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósági, adóhatósági bejelentési kötelezettségük, közvetlenül a KSH-nak kell bejelenteniük az e célra rendszeresített adatgyűjtési nyomtatvány kitöltésével a statisztikai regiszter 6. § (2) szerinti és a statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat és az azokban bekövetkezett változást a változást követő 15 napon belül.
9. §
(1) Az adatszolgáltatásra kötelezett az előírt adatokat a valóságnak megfelelő tartalommal, megszabott határidőben és meghatározott módon, térítésmentesen köteles szolgáltatni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséért az a személy a felelős, akit az adatgyűjtő az adatszolgáltatás kérdőívén aláírásra kötelezettként megjelöl.
(3) Az országos statisztikai adatgyűjtési programba felvett adatgyűjtéseket végrehajtó szervek, a szolgáltatott adatok valódiságának ellenőrzése céljából, a szolgáltatott adatokkal összefüggő nyilvántartásokba, iratokba - előzetes értesítés alapján - az adatszolgáltatónál betekinthetnek. Az ellenőrzés során tudomásra jutott adatok védelmére a 17. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(4) Az ellenőrzés során figyelemmel kell lenni az ellenőrzött szerv munkájára. Az ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy az a folyamatos működést ne akadályozza.
9/A. §
(1) A megyei, fővárosi kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki vagy amely
a) jogosulatlanul vagy jogszabályban előírt eljárási szabályok megszegésével adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, illetve hajt végre,
b) gondatlanul a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat,
c) a szabályszerűen elrendelt kötelező statisztikai adatszolgáltatást nem az előírt határidőre teljesíti,
d) a statisztikai adatok közlésére, közzétételére vagy a statisztikai célú adatátvételre, adatátadásra vonatkozó jogszabályokat megszegi,
e) a személyes adatok statisztikai célú feldolgozásánál előírt nyilvántartás vezetését elmulasztja,
f) a statisztikai adatszolgáltatás ellenőrzését akadályozza, az ellenőrzés során kért felvilágosítás megadását megtagadja, illetve megőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.
(1) A megyei, fővárosi kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, amely a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad.
(1) A megyei, fővárosi kormányhivatal az adatgyűjtést végrehajtó szerv kezdeményezésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, amely a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad.
(2) A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak megvalósulása esetén a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.
(2) A közigazgatási bírság összege 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.
9/B. §
(1) A megyei, fővárosi kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt, aki vagy amely
a) jogosulatlanul vagy jogszabályban előírt eljárási szabályok megszegésével adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, illetve hajt végre,
b) a szabályszerűen elrendelt kötelező statisztikai adatszolgáltatást nem az előírt határidőre teljesíti,
c) a statisztikai adatok közlésére, közzétételére vagy a statisztikai célú adatátvételre, adatátadásra vonatkozó jogszabályokat megszegi,
d) a személyes adatok statisztikai célú feldolgozásánál előírt nyilvántartás vezetését elmulasztja,
e) a statisztikai adatszolgáltatás ellenőrzését akadályozza, az ellenőrzés során kért felvilágosítás megadását megtagadja, illetve megőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.
(1) A megyei, fővárosi kormányhivatal az adatgyűjtést végrehajtó szerv kezdeményezésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt, aki vagy amely
a) jogosulatlanul vagy jogszabályban előírt eljárási szabályok megszegésével adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, illetve hajt végre,
b) a szabályszerűen elrendelt kötelező statisztikai adatszolgáltatást nem az előírt határidőre teljesíti,
c) a statisztikai adatok közlésére, közzétételére vagy a statisztikai célú adatátvételre, adatátadásra vonatkozó jogszabályokat megszegi,
d) a személyes adatok statisztikai célú feldolgozásánál előírt nyilvántartás vezetését elmulasztja,
e) a statisztikai adatszolgáltatás ellenőrzését akadályozza, az ellenőrzés során kért felvilágosítás megadását megtagadja, illetve megőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak megvalósulása esetén a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.
(2) A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 100 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak megvalósulása esetén a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.

Népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés

10. §
(1) A népmozgalmi statisztika körében megfigyelésre kerül minden Magyarországon bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, válás, lakóhelyváltoztatás (a továbbiakban együtt: népmozgalmi esemény).
(1) A népmozgalmi statisztika körében megfigyelésre kerül minden Magyarországon bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, válás (a továbbiakban együtt: népmozgalmi esemény), valamint lakcímváltozás.
(1) A népmozgalmi statisztika körében megfigyelésre kerül minden Magyarországon bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, élettársi nyilatkozat nyilvántartásba vétele, házasság felbontása, valamint érvénytelenné nyilvánítása, bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása, megszüntetése, a nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnése (a továbbiakban együtt: népmozgalmi esemény), valamint lakcímváltozás.
(1a) A népmozgalmi események körében kell megfigyelni a magyarországi lakcímmel rendelkező személyek külföldön bekövetkezett halálozását, valamint a magyarországi lakcímmel rendelkező anyák külföldön történt szülését, amennyiben az esemény anyakönyvezésére Magyarországon is sor kerül.
(2) A népmozgalmi események statisztikai felmérése céljából a KSH a következő személyes adatokat gyűjti: név, lakcím, tartózkodási hely, a születés helye és időpontja, az érintett neme, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkahely, gyermekek száma, a népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma, a népmozgalmi esemény és a kapcsolódó népmozgalmi események helye és időpontja.
(2) A népmozgalmi események statisztikai felmérése céljából a KSH a következő személyes adatokat gyűjti: név, lakcím, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkahely, gyermekek száma, a népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma, a népmozgalmi esemény és a kapcsolódó népmozgalmi események helye és ideje.
(2) A népmozgalmi események statisztikai felmérése céljából a KSH a következő személyes adatokat gyűjti: név, lakcím, társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkahely, gyermekek száma, a népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma, a népmozgalmi esemény és a kapcsolódó népmozgalmi események helye és ideje.
(2) A népmozgalmi események felmérése a következő adatkörökre terjed ki: név, lakcím, társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a születéssel, illetve halálozással, mint népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma, a népmozgalmi esemény helye és ideje.
(2) A népmozgalmi események felmérése a következő adatkörökre terjed ki: név, lakcím, társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a születéssel, illetve halálozással mint népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, a bejegyzés egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítója, a népmozgalmi esemény helye és ideje.
(3) A népmozgalmi eseménnyel kapcsolatban gyűjtött adatok közül a nevet, a lakcímet és a tartózkodási helyet az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő nyolc napon belül törölni kell.
(3) A népmozgalmi eseménnyel, valamint a lakcímváltozással kapcsolatban gyűjtött adatok közül a nevet és a lakcímet az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő nyolc napon belül törölni kell.
(3) A népmozgalmi eseménnyel, valamint a lakcímváltozással kapcsolatban gyűjtött adatok közül a nevet, a lakcímet és a társadalombiztosítási azonosító jelet az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő nyolc napon belül törölni kell.
(4) A (2) bekezdés szerinti adatokat a népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetők, egészségügyi szervek, az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal és a bíróságok kötelesek szolgáltatni.
(4) A (2) bekezdés szerinti adatokat a népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetők, egészségügyi szervek és a bíróságok kötelesek szolgáltatni. A lakcím adatokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a reá vonatkozó szabályok szerint szolgáltatja.
(4) A (2) bekezdés szerinti adatokat a népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetők, egészségügyi szervek és a bíróságok kötelesek szolgáltatni. A lakcím adatokat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a reá vonatkozó szabályok szerint szolgáltatja.
(4) A (2) bekezdés szerinti adatokat a népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetők, egészségügyi szervek, bíróságok és a közjegyzők kötelesek szolgáltatni. A lakcím adatokat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a reá vonatkozó szabályok szerint szolgáltatja.
(4) A (2) bekezdés szerinti adatkörökbe tartozó, rendelkezésre álló adatokat a népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetők, egészségügyi szervek, a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítására jogosult orvos, a bíróságok és a közjegyzők, valamint - a külföldön történt események esetén - a hazai anyakönyvezést végző hatóságok kötelesek szolgáltatni. A lakcímadatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv a rá vonatkozó szabályok szerint szolgáltatja.
(5) A KSH a halottvizsgálattal kapcsolatos eljárásra vonatkozó külön jogszabályok szerint jogosult a halottvizsgálattal kapcsolatos adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon átvenni és kezelni.

Országos statisztikai adatgyűjtési program

11. §
(1) Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtéseket - kivéve a törvényben elrendelteket - a hivatalos statisztikai szolgálat éves országos statisztikai adatgyűjtési programja (a továbbiakban: program) tartalmazza.
(1) Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtéseket - kivéve a törvényben elrendelteket - a hivatalos statisztikai szolgálat országos statisztikai adatgyűjtési programja (a továbbiakban: program) tartalmazza.
(2) A program tervezetét a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek javaslatai alapján a KSH állítja össze.
(3) A KSH az általa összeállított program tervezetét véleményezés céljából az OST elé terjeszti, amely azt elsősorban az adatgyűjtések szükségessége, szakszerűsége, az adatszolgáltatók megterhelése szempontjából és a párhuzamosság elkerülése érdekében véleményezi.
(4) A KSH elnöke az OST véleménye alapján véglegesíti a program tervezetét.
12. §   A KSH elnöke a program tervezetét jóváhagyásra a Kormány elé terjeszti. A Kormány rendeletet hoz a programról és az adatszolgáltatási kötelezettségről.
13. §   A jóváhagyott programot év közben, különösen indokolt esetben, a 11-12. §-ban foglaltak szerint lehet módosítani vagy kiegészíteni.
13. §   A jóváhagyott programot indokolt esetben a 11-12. §-ban foglaltak szerint lehet módosítani vagy kiegészíteni.
14. §   A kormányrendelet mellékletét képező programot, módosítását és kiegészítését a KSH hivatalos lapja közli.

A hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó szervek statisztikai adatgyűjtése

15. §
(1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó szerv és szervezet statisztikai adatgyűjtést - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - önkéntes adatszolgáltatás alapján hajthat végre.
(2) Ha a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó országos hatáskörű közigazgatási szerv kötelező adatszolgáltatással járó statisztikai célú adatgyűjtést kíván végrehajtani, erre irányuló szándékát - az országos statisztikai adatgyűjtési programba történő felvétele érdekében - a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó, az adatgyűjtés tárgya szerint illetékes szervhez kell bejelentenie, amely azt csatolja a 11. § (2) bekezdés szerinti javaslatához.
(2) Ha az országos gazdasági kamara vagy a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó országos hatáskörű közigazgatási szerv kötelező adatszolgáltatással járó statisztikai célú adatgyűjtést kíván végrehajtani, erre irányuló szándékát - az országos statisztikai adatgyűjtési programba történő felvétele érdekében - a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó, az adatgyűjtés tárgya szerint illetékes szervhez kell bejelentenie, amely azt csatolja a 11. § (2) bekezdése szerinti javaslatához.
(2) Ha köztestület vagy a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó országos hatáskörű közigazgatási szerv kötelező adatszolgáltatással járó statisztikai célú adatgyűjtést kíván végrehajtani, erre irányuló szándékát - az országos statisztikai adatgyűjtési programba történő felvétele érdekében - a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó, az adatgyűjtés tárgya szerint illetékes szervhez kell bejelentenie, amely azt csatolja a 11. § (2) bekezdése szerinti javaslatához.
(2) Ha köztestület vagy a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó központi államigazgatási szerv kötelező adatszolgáltatással járó statisztikai célú adatgyűjtést kíván végrehajtani, erre irányuló szándékát - az országos statisztikai adatgyűjtési programba történő felvétele érdekében - a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó, az adatgyűjtés tárgya szerint illetékes szervhez kell bejelentenie, amely azt csatolja a 11. § (2) bekezdése szerinti javaslatához.
(3) Helyi önkormányzati rendelet az önkormányzat illetékességi területén - az e törvényben meghatározott szabályok alkalmazásával - statisztikai adatgyűjtést rendelhet el, illetőleg hajthat végre.
16. §
(1) Önkéntes adatszolgáltatáson alapuló statisztikai adatgyűjtés külön engedély nélkül hajtható végre.
(2) Az adatszolgáltatásra felkértnek fel kell hívni a figyelmét az adatszolgáltatás önkéntességére.

A statisztikai adatok nyilvánossága, védelme, továbbítása

17. §
(1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek által végrehajtott adatgyűjtések eredményei - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nyilvánosak. A nyilvánosságra hozásról e szervek saját hatáskörükben gondoskodnak.
(2) Nem lehet nyilvánosságra hozni az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatokat, valamint - a 18. §-ban foglaltak kivételével - a statisztikai célt szolgáló, a természetes és a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező adatszolgáltatóval kapcsolatba hozható adatot (a továbbiakban: egyedi adat).
(2) Nem lehet nyilvánosságra hozni a minősített adatokat, valamint - a 18. §-ban foglaltak kivételével - a statisztikai célt szolgáló, a természetes és a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező adatszolgáltatóval kapcsolatba hozható adatot (a továbbiakban: egyedi adat).
18. §
(1) Egyedi adat csak statisztikai célra használható, mással csak akkor közölhető, és abban az esetben adható át, valamint hozható nyilvánosságra, ha ehhez az adatszolgáltató előzetesen írásban hozzájárult. Ez a korlátozás nem vonatkozik az azonos szerven belül statisztikai tevékenységet végző személyek egymás közötti adatközlésére.
(2) Közérdekű feladatot ellátó szerv, illetőleg társadalmi szervezet, valamint a költségvetési szerv ezen tevékenységére vonatkozó egyedi adat az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható.
(2) Közérdekű feladatot ellátó szerv, illetőleg egyesület, valamint a költségvetési szerv ezen tevékenységére vonatkozó egyedi adat az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható.
(3) Egyedi adat - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak statisztikai célból, statisztikai tevékenységgel foglalkozó nemzetközi szervezetnek, jogszabályban meghatározott nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében adható át az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül.
19. §
(1) A természetes személy személyére vonatkozó adatgyűjtésnél az érintett nevét és a lakcímét (a továbbiakban: személyazonosító adat) - kivéve azt, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni - a statisztikai feldolgozás befejezésekor, az adatok teljességének és összefüggésének ellenőrzését követően, de legkésőbb a tárgyidőszakot követő egy éven belül kell törölni, adatátadás esetén - a 21. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - ezt megelőzően is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat érintő, egy évnél hosszabb időszakra vonatkozó idősoros vizsgálatok esetében az adatállományt belső azonosítóval kell ellátni, amelyből az érintett személyazonossága nem állapítható meg. Az érintett személyazonosító adatait az adatállománytól elkülönítetten kell kezelni. Az adatok feldolgozásáról, annak áttekinthetőségének biztosítására az adatkezelő részletes nyilvántartást vezet.
(3) Új adatoknak az adatállományhoz csatolása idejére a személyazonosító adatok az adatállománnyal ideiglenesen összekapcsolhatók. Az összekapcsolás szabályait az adatvédelmi biztos állásfoglalásának figyelembevételével kell meghatározni, és véleményezésre az OST elé kell terjeszteni.
(3) Új adatoknak az adatállományhoz csatolása, valamint az azonos célú statisztikai adatgyűjtés céljából történt mintavételes eljárás végrehajtásának idejére, a személyazonosító adatok az adatállománnyal ideiglenesen összekapcsolhatók. Az összekapcsolás szabályait az adatvédelmi biztos állásfoglalásának figyelembevételével kell meghatározni, és véleményezésre az OST elé kell terjeszteni.
(3) Új adatoknak az adatállományhoz csatolása, valamint az azonos célú statisztikai adatgyűjtés céljából történt mintavételes eljárás végrehajtásának idejére, a személyazonosító adatok az adatállománnyal ideiglenesen összekapcsolhatók. Az összekapcsolás szabályait a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalásának figyelembevételével kell meghatározni, és véleményezésre az OST elé kell terjeszteni.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a lakosság egészére kiterjedő adatszolgáltatásnál.
(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak külön törvény szerint alkalmazhatók a lakosság egészére kiterjedő adatszolgáltatásnál.
20. §   Az egyedi adatok más jogszabályok alkalmazása szempontjából magántitoknak minősülnek. Az ezek védelmére vonatkozó szabályok betartásáért a statisztikai tevékenységet végző, valamint az abban közreműködő személyek felelősek.
21. §
(1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a program végrehajtásából rendelkezésre álló adatokat a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó másik szervnek - annak feladatai ellátásához - kívánságára köteles továbbítani (adatátadás). Az adatigénylés és adatátadás - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - egyedi adatra nem vonatkozhat.
(1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a program végrehajtásából rendelkezésre álló adatokat a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó másik szervnek - annak feladatai ellátásához - kérésére köteles továbbítani (adatátadás). Az adatigénylés és adatátadás - törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyedi adatra nem vonatkozhat.
(2) Az adatátadó a rendelkezésére álló, kérdőíven, táblán tárolt adatok kigyűjtését, átmásolását az adatátvevőnek térítésmentesen köteles lehetővé tenni. A gépi adathordozón tárolt adatok adatátadó által végzett gépi átmásolásának, újbóli feldolgozásának költségeit az adatátvevő az adatátadónak - ha igényli - megtéríti.
(3) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv kérésére az (1) bekezdésben meghatározott adatátadási kötelezettség terheli a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó országos hatáskörű közigazgatási szerveket is, az országos statisztikai adatgyűjtési programba felvett adatgyűjtéseik tekintetében.
(3) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv kérésére az (1) bekezdésben meghatározott adatátadási kötelezettség terheli az országos gazdasági kamarákat és a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó országos hatáskörű közigazgatási szerveket is, az országos statisztikai adatgyűjtési programba felvett adatgyűjtéseik tekintetében.
(3) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv kérésére az (1) bekezdésben meghatározott adatátadási kötelezettség terheli a köztestületet és a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó országos hatáskörű közigazgatási szervet is, az országos statisztikai adatgyűjtési programba felvett adatgyűjtése tekintetében.
(3) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv kérésére az (1) bekezdésben meghatározott adatátadási kötelezettség terheli a köztestületet és a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó központi államigazgatási szervet is, az országos statisztikai adatgyűjtési programba felvett adatgyűjtése tekintetében.
(4) A KSH jogosult
a) az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatgyűjtést végző szervtől az országos statisztikai adatgyűjtési programból rendelkezésre álló adatokat;
b) a hatósági, ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó, valamint a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások vezetésével összefüggő adatgyűjtést végző szervtől - törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján hozott helyi önkormányzati rendelet elrendelése alapján - a rendelkezésre álló személyes adatokat;
c) a b) pont alatti szervnél rendelkezésre álló nem személyes adatokat
egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai felhasználás céljából - az adatvédelemre vonatkozó szabályok megtartása mellett - átvenni. A KSH az adatszolgáltatókat a személyes adatok statisztikai célra történő átvételéről és felhasználásáról hivatalos lapjában előzetesen tájékoztatja. Az adatátvétellel összefüggő térítésre a (2) bekezdés irányadó.
(4) A KSH jogosult
a) az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatgyűjtést végző szervtől az országos statisztikai adatgyűjtési programból rendelkezésre álló adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon,
b) az országos statisztikai adatgyűjtési programban, valamint nemzetközi kötelezettségvállalásban szereplő adatgyűjtéseiben meghatározott adatkörben, az adatgyűjtés céljának és időtartamának megjelölésével, a hatósági, ellenőrzési és gazdasági tevékenységgel járó, továbbá a nyilvános és közhitelű nyilvántartások vezetésével összefüggő adatgyűjtést végző szervtől a rendelkezésre álló személyes és nem személyes adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai felhasználás céljából, az adatvédelemre vonatkozó szabályok megtartása mellett
átvenni.
A KSH az adatszolgáltatókat a személyes adatok statisztikai célra történő átvételéről és felhasználásáról hivatalos lapjában előzetesen tájékoztatja. Az adatátvétellel összefüggő térítésre a (2) bekezdés irányadó.
(5) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a saját statisztikai adatállományait statisztikai célra összekapcsolhatja. Személyesadat-állományok összekapcsolása csak az adatgyűjtés meghatározott célját meg nem haladó mértékben, a cél eléréséhez szükséges ideig történhet. Az eredeti célt meghaladó adatkezelés új adatkezelésnek minősül.

Tájékoztatás

22. §
(1) A hivatalos statisztikai szolgálat szervei a 6. § i) pontjában meghatározottak részére szolgáltathatnak adatot.
(2) A nemzetközi szervezetek részére az e körben történő adatszolgáltatást a KSH hangolja össze. Ezért ezekről az adatszolgáltatásokról a KSH-t előzetesen tájékoztatni kell. Az adatátadással kapcsolatos térítésben, a kölcsönösség figyelembevételével, az adatátvevővel az adatszolgáltató állapodik meg.
23. §
(1) A hivatalos statisztikai szolgálat szerveinek tájékoztatási rendszerét - az OST állásfoglalásának figyelembevételével - a szerv vezetője állapítja meg.
(2) A tájékoztatási rendszer kiadványokból és más adathordozókon lévő adatállományokból történő közlésekből áll.
24. §   A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek - a 17. § (2) bekezdésének figyelembevételével - a 6. § i) pontban megjelölt személyekkel, szervekkel és szervezetekkel, azok kérésére, közlik a tájékoztatási rendszerükben nyilvánosságra még nem hozott statisztikai adatokat is. Az adatátvétellel összefüggő térítésre a 21. § (2) bekezdése az irányadó.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

25. §   A hatósági, ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó, a szerv belső, ügyviteli célját szolgáló, valamint a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások vezetésével összefüggő adatgyűjtéseknél és adatszolgáltatásoknál a KSH által közzétett fogalmakat és osztályozási rendszereket kell figyelembe venni.
25/A. §   A 17. § (2) bekezdésében foglalt egyedi adat a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) alapján a következők szerint kutatható:
a) a személyes adatot tartalmazó egyedi adat az Ltv. 24-24/A. §-aiban foglaltaknak megfelelően,
b) a jogi személy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet, valamint gazdasági tevékenységére vonatkozóan az egyéni vállalkozó egyedi adata a tárgyidőszakot követő tizenöt év elteltével
kutatható.
25/B. §   A KSH jogosult az adózással összefüggő tényt, adatot, iratot - az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásával, jogszabályban meghatározott nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében - egyedi azonosításra alkalmas formában átvenni és megőrizni. A természetes személyre és az egyéni vállalkozónak a nem a gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó adatára vonatkozó adatok kezelésénél a 19. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

Hatálybalépés

26. §
(1) Ez a törvény 1993. május 15-én lép hatályba.
(2) E törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a) a KSH részfeladatait;
b) az Országos Statisztikai Tanács részfeladatait és főbb eljárási szabályait;
c) az országos statisztikai adatgyűjtési program összeállítását;
c) az országos statisztikai adatgyűjtési programot, összeállításának eljárási rendjét, és az adatszolgáltatási kötelezettséget;
d) a statisztikai kérdőívek főbb formai követelményeit;
e) a statisztikával és egyéb adatszolgáltatással összefüggő szabálysértéseket;
f) a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés részletes szabályait.
(4) Felhatalmazást kap a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy
a) a kötelező statisztikai fogalmakat, módszereket, osztályozásokat, névjegyzékeket és számjeleket rendeletben szabályozza, és
b) rendeletében statisztikai közleményt hatályon kívül helyezzen.
26/A. §   A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 9/B. § (2) bekezdést a 2015. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

27. §   Ez a törvény
a) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 2008. december 16-i 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a halálokok statisztikája tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2011. április 5-i 328/2011/EU bizottsági rendelet,
d) a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. július 11-i 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
27. §   A 11-14. § rendelkezéseit első ízben az 1994. évre szóló országos statisztikai adatgyűjtési program összeállításánál kell alkalmazni.
28. §
(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény a hatályát veszti.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
  • A jogszabály 1993. május 12-én jelent meg a Magyar Közlöny 60. számában.
  • hatályba lépett 1993. május 15-én.
A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. május 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. május 31-én lépett hatályba. 2001. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. május 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lépett hatályba. 1998. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 4-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 4-én lépett hatályba.A szakasz 1999. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. december 22-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 22-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 31-én lépett hatályba. 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. december 24-én lépett hatályba.A szakasz 2013. május 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 31-én lépett hatályba.A szakasz 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve. 1994. április 6-án lett hatályon kívül helyezve. 1994. április 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. december 24-én lépett hatályba. 1999. december 24-én lépett hatályba. 1999. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1998. június 16-án lépett hatályba.A bekezdés 1998. június 16-án lépett hatályba.A bekezdés 1998. június 16-án lépett hatályba. 2000. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 1998. június 16-án lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. május 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba. 2013. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 31-én lépett hatályba.A bekezdés 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 31-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. december 24-én lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. december 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 22-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1994. április 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. december 24-én lépett hatályba. 1999. december 24-én lépett hatályba. 1999. december 24-én lépett hatályba.A szakasz 2001. október 8-án lépett hatályba. 2001. október 8-án lépett hatályba. 2001. október 8-án lépett hatályba.A szakasz 2003. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. május 31-én lépett hatályba.A szakasz 2013. május 31-én lépett hatályba. 2013. május 31-én lépett hatályba. 2013. május 31-én lépett hatályba. 2013. május 31-én lépett hatályba. 2013. május 31-én lépett hatályba.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.