Hatályos állapot
Közlönyállapot
2004.01.13. - 2004.03.12.
2004.03.13. - 2004.12.09.
2004.12.10. - 2005.03.29.
2005.03.30. - 2006.05.31.
2006.06.01. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2006.08.17.
2006.08.18. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.09.24.
2007.09.25. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.08.31.
2009.09.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.06.30.
2010.07.01. - 2010.08.17.
2010.08.18. - 2010.12.11.
2010.12.12. - 2010.12.30.
2010.12.31. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.05.31.
2011.06.01. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.07.19.
2011.07.20. - 2011.08.31.
2011.09.01. - 2011.09.01.
2011.09.02. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.04.
2012.01.05. - 2012.04.14.
2012.04.15. - 2012.05.30.
2012.05.31. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.07.23.
2012.07.24. - 2012.11.29.
2012.11.30. - 2012.12.15.
2012.12.16. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.01.
2013.07.02. - 2013.12.25.
2013.12.26. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.02.24.
2014.02.25. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.07.03.
2014.07.04. - 2014.07.14.
2014.07.15. - 2014.12.29.
2014.12.30. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.01.12.
2015.01.13. - 2015.05.15.
2015.05.16. - 2015.07.13.
2015.07.14. - 2015.10.30.
2015.10.31. - 2015.12.16.
2015.12.17. - 2015.12.22.
2015.12.23. - 2016.03.09.
2016.03.10. - 2016.04.11.
2016.04.12. - 2017.12.31.
2018.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2004. évi I. törvény

a sportról

A Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelőzés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában.
Az állam feladata ezért, hogy közérdekből segítse elő az állampolgárok testneveléshez és sportoláshoz fűződő joga gyakorlati megvalósulását, és támogassa a civil szervezetek keretében kifejtett, tisztességes és az esélyegyenlőség jegyében is folytatott sporttevékenységet, ideértve a fogyatékosok sportját is. Az állam az ifjúság egészséges fejlődése érdekében biztosítja a közoktatás és felsőoktatás testnevelését és sportját, valamint az intézményen kívüli diáksportot. Az állam a szabadidősport és a diáksport támogatásával is előmozdítja a mozgásgazdag életmód elterjedését, a rendszeres testedzést. Az állam támogatja a versenysportot, sportolóinknak a nemzetközi sportéletben való részvételét, kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az olimpiai és a paralimpiai eszmének. Az állam erősíti a sport egyes területein a piaci viszonyok kialakulását, a sporttal összefüggő üzleti vállalkozásokat, biztosítja a testkultúra fejlesztését szolgáló képzés feltételrendszerét. A testnevelés és a sport fejlesztését össze kell hangolni az egészségügyi célkitűzésekkel, a környezet- és természetvédelemmel, valamint a területfejlesztéssel. Az állam feladata, hogy hozzájáruljon a sporttal kapcsolatos önveszélyeztető káros tendenciák (pl. dopping) csökkentéséhez, gondoskodjon a sportrendezvények biztonságáról, a sportolói személyiségvédelemről, a sporthuliganizmussal szembeni fellépésről.
Az Országgyűlés e célok jegyében és az Európai Sport Chartával összhangban a következő törvényt alkotja:

Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. A nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri a sport egyént és közösséget erősítő értékeit.
Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek hazánknak. Az e törvényben meghatározott célok megvalósítása biztosítja továbbá azt, hogy Magyarország sportoló nemzetté is váljék.
A sport legelőbb is a lelki egészség alapja, amely hozzátartozik az egészséges nemzet, az egészségét megőrizni akaró polgár értékrendjéhez.
A sport a közjó része. Erősíti a közösség tagjainak egymáshoz tartozását, miként az egyén testi és lelki egészségét.
A sport magába foglalja a nemzet által vallott értékeket, az összetartozás és a versenyzés szellemét, a részvételt és a győzelmet, a teljesítmény elismerését, vagyis a munka becsületét, az önfegyelem és az öngondoskodás fontosságát, az egyén közösségért viselt felelősségét.
Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, főiskolai-egyetemi sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó.
Magyarország Országgyűlése elfogadja az Európai Sport Chartát, és sportról szóló törvényét azzal összhangban az alábbiak szerint alkotja meg.

I. FEJEZET
A SPORTOLÓ JOGÁLLÁSA

Általános szabályok

1. §
(1) Sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez.
(2) Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja.
(3) Versenyszerűen sportoló (a továbbiakban: versenyző) az a természetes személy, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. A versenyző vagy amatőr, vagy hivatásos sportoló.
(4) Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül.
2. §
(1) A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató versenyző számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.
(2) A versenyző a sportteljesítményéhez, illetve az elért eredményeihez igazodó mértékben igényelheti a sportszervezetétől az eredményes sporttevékenységhez szükséges felkészülési, versenyzési lehetőség biztosítását.
(3) A fogyatékos versenyző felkészülésére és versenyeire az érintett sportszövetségeknek a versenyzők egészségi, illetve fogyatékossági állapotának megfelelő külön feltételeket kell megállapítaniuk.
(4) A versenyző köteles:
a) a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni,
a) a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni, aminek keretében tartózkodni különösen:
aa) a - 4. §-ban foglaltakra is figyelemmel - doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott tiltott szerek használatától, tiltott módszerek alkalmazásától vagy más, doppingvétséget vagy büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó magatartás kifejtésétől,
ab) a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolásától, a fogadási csalástól,
ac) a verseny, mérkőzés biztonságos megrendezését veszélyeztető, a nézők viselkedését a sportrendezvény rendjének fenntartása szempontjából hátrányosan befolyásoló viselkedéstől tartózkodni,
b) a sportág jellegének megfelelő - külön jogszabályban meghatározott - sportorvosi alkalmassági, illetve szűrővizsgálatokon részt venni (sportegészségügyi ellenőrzés),
c) a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat betartani,
d) a sporttevékenység során annak a sportszervezetnek, sportszövetségnek az érdekeit is figyelembe venni, amellyel tagsági, illetve szerződéses viszonyban áll, valamint amelyik a nemzeti válogatott keretbe meghívta.
3. §
(1) A versenyzőnek a sportszövetség által kiállított, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, a versenyrendszerben, illetve versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvánnyal (a továbbiakban: versenyengedély) kell rendelkeznie. Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy versenyzőnek csak egy versenyengedélye lehet. Ha a versenyengedély kiadásának nem voltak meg a jogszabályi, valamint a sportszövetség szabályzatában foglalt feltételei, a versenyengedélyt a sportszövetség visszavonja.
(1) A versenyzőnek - a versenyrendszerben, bajnokságban való részvétel feltételeként - a sportszövetség által kiállított, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, a versenyrendszerben vagy versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvánnyal (a továbbiakban: versenyengedély) kell rendelkeznie. A versenyengedély sportágtól függetlenül tartalmilag és formailag egységes. A versenyengedélyek egységes tartalmát és formáját a Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) - az amatőr és a hivatásos sportolói versenyengedély kiadásának feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglaltakra figyelemmel - határozza meg. Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy versenyzőnek csak egy versenyengedélye lehet. Ha a versenyengedély kiadásának nincsenek meg a jogszabályi, valamint a sportszövetség szabályzatában foglalt feltételei, továbbá ha a versenyző valótlan adat igazolását kéri, a versenyengedély kiadását a sportszövetség megtagadja vagy a versenyengedélyt visszavonja.
(2) A sportszövetség a szabályzatában meghatározottak szerint lehetővé teheti, hogy az általa, illetve a közreműködésével kiírt vagy szervezett versenyen az amatőr- és a szabadidő-sportoló egy versenyre (mérkőzésre) szóló versenyzési engedéllyel (rajtengedély) részt vegyen.
(3) A versenyengedély kiadására, nyilvántartására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani. A versenyengedély tartalmazza:
a) a versenyző nevét, születési helyét és idejét,
b) a versenyrendszer megnevezését,
c) a versenyengedély hatálya alá tartozó sportág megnevezését,
d) a versenyengedély érvényességi idejét,
e) a versenyengedély nyilvántartási számát,
f) a versenyengedély kiállításának dátumát, valamint
g) mindazt, amit a sportszövetség a sportág jellegére és nemzetközi szövetségének követelményeire tekintettel szabályzataiban előír.
(3) A versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat - az amatőr és a hivatásos sportolói versenyengedély kiadásának feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglaltakra figyelemmel - a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani. A versenyengedély tartalmazza:
a) a versenyző képmását, nevét, születési helyét és idejét,
b) a versenyrendszer megnevezését,
c) a versenyengedély hatálya alá tartozó sportág megnevezését,
d) a versenyengedély érvényességi idejét,
e) a versenyengedély nyilvántartási számát,
f) a versenyengedély kiállításának dátumát, valamint
g) mindazt, amit a sportszövetség a sportág jellegére és nemzetközi szövetségének követelményeire tekintettel szabályzataiban előír.
(4) A sportág jellegéhez igazodva a sportszövetség szabályzatban határozza meg, hogy mennyiben, illetve milyen versenyrendszer vagy verseny esetén írja elő a versenyengedély (rajtengedély) megszerzésének előfeltételéül a sportoló sporttevékenységével összefüggő biztosítást. A versenyengedély - ha külön jogszabály kivételt nem tesz - csak a sportegészségügyi ellenőrzés adatait tartalmazó dokumentummal (sportorvosi engedély) együtt érvényes.
(4) A sportszövetség - a 8. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - szabályzatban határozza meg, hogy mennyiben, illetve milyen versenyrendszer vagy verseny esetén írja elő a versenyengedély (rajtengedély) megszerzésének előfeltételéül a versenyző sporttevékenységével összefüggő biztosítását azzal, hogy a 18. életévét be nem töltött versenyző javára a sporttevékenységével összefüggő biztosítás megkötése - az e törvény felhatalmazására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - kötelező. A versenyengedély - ha a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló kormányrendelet kivételt nem tesz - csak a sportegészségügyi ellenőrzés adatait tartalmazó dokumentummal (sportorvosi engedély) együtt érvényes. A szövetség szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teheti, hogy a 14. életévét be nem töltött, rajtengedélyt igénylő sportoló háziorvosi igazolással is részt vehessen a szövetség versenyrendszerében szervezett, rajtengedéllyel való induláshoz kötött versenyen (mérkőzésen).
(5) A sportszövetség folyamatosan - a külön jogszabályban előírt módon - köteles adatot szolgáltatni az állami sportinformációs rendszernek az általa kiadott versenyengedélyek számáról, a versenyengedéllyel rendelkezők versenyeken, illetve versenyrendszerben való tényleges részvételéről. Az adatszolgáltatás személyes adatra nem terjedhet ki.
(5) A sportszövetség folyamatosan - a nemzeti sportinformációs rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - köteles adatot szolgáltatni a sportpolitikáért felelős miniszter által működtetett elektronikus nyilvántartási rendszer (a továbbiakban: nemzeti sportinformációs rendszer) részére az általa kiadott versenyengedélyek számáról, a versenyengedéllyel rendelkezők versenyeken vagy versenyrendszerben való tényleges részvételéről. Az adatszolgáltatás személyes adatra nem terjedhet ki.
(6) Ha a sportszövetség erre jogosult szerve a versenyengedély kiadását megtagadja, e határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a kérelmező panaszt nyújthat be a sportszövetség elnökségéhez. Ha a panasznak a benyújtásától számított 15 napon belül az elnökség nem ad helyt, a kérelmező a sportszövetség határozatával szemben, annak kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel a bírósághoz vagy a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat. Ez a szabály irányadó a versenyengedély visszavonására, valamint az igazolással, továbbá az átigazolással kapcsolatos jogvitákra is.
(7) A versenyengedély és a rajtengedély kiadását a sportszövetség a szabályzatában megállapított díj megfizetéséhez kötheti.
(8) A sportszövetség a versenyengedélyeket a nemzeti sportinformációs rendszerben, amatőr, hivatásos és vegyes versenyrendszerenként, bajnoki osztályonként és nemenként, korcsoportonként, valamint - amennyiben az értelmezhető - szakáganként elkülönítve, a kiadástól számított négy évig tartja nyilván. A sportszövetség köteles gondoskodni arról, hogy a versenyengedély nyilvántartási száma egyértelmű és egységes jelölésű legyen. A versenyengedély kiállítása érdekében kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.
(9) A sportszövetség köteles gondoskodni a versenyengedélyben feltüntetett, valamint az annak kiállításához felhasznált személyes adatoknak a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti kezeléséről.
4. §
(1) A versenyző nem használhat, illetve nem alkalmazhat vagy forgalmazhat - külön jogszabályban meghatározott - tiltott teljesítményfokozó szereket, készítményeket és módszereket.
(1) A versenyző tartózkodni köteles - a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott és a nemzeti doppingellenes szervezet által honlapján, hatóanyag szerinti alfabetikus rendben, a hozzá tartozó magyarországi forgalomban levő gyógyszerek neveivel, magyar és angol nyelven, valamint gyógyszernév szerinti alfabetikus rendben közzétett - tiltott teljesítményfokozó szerekre és módszerekre vonatkozó, doppingvétséget vagy büntetőeljárást megalapozó magatartások vagy azok kísérletének elkövetésétől.
(2) A versenyző köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatnak (doppingvizsgálat).
(2) A versenyző köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatnak (a továbbiakban: doppingvizsgálat). A doppingvizsgálat eredményeként megállapított pozitív vizsgálati eredményt vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás tanúsítását, valamint a doppingeljárás eredményeként meghozott jogerős doppingbüntetést a versenyző nevének és sportágának megjelölésével a doppingeljárás befejezésétől számított 3 munkanapon belül a jogerős döntést meghozó doppingbizottság nyilvánosságra hozza.
(3) A doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

AZ AMATŐR SPORTOLÓKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

5. §
(1) Amatőr sportoló sportegyesület keretében tagként, illetve sportszerződés alapján, sportvállalkozás keretében pedig kizárólag sportszerződés alapján sportolhat. Sportiskola tanulója és az iskolai sportkör tagja a tanulói jogviszony alapján minősül amatőr sportolónak.
(1) Amatőr sportoló sportegyesület keretében tagként, illetve sportszerződés alapján, sportvállalkozás keretében pedig kizárólag sportszerződés alapján sportolhat. Sportiskola tanulója tanulói jogviszonya alapján is amatőr sportolónak minősülhet. A tanulói jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti.
(1) Amatőr sportoló sportegyesület keretében tagként, illetve - a (4) bekezdésben meghatározottakra is figyelemmel - sportszerződés alapján, sportvállalkozás és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány keretében pedig - amennyiben az ilyen alapítvány nem minősül egyúttal az e törvényben meghatározott sportiskolának is - kizárólag sportszerződés alapján sportolhat. Sportiskola tanulója tanulói jogviszonya alapján is amatőr sportolónak minősülhet. A tanulói jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti.
(1) Amatőr sportoló sportegyesület keretében tagként, illetve ha a sportszövetség vonatkozó szabályzata másként nem rendelkezik - a (4) bekezdésben meghatározottakra is figyelemmel - sportszerződés alapján, sportvállalkozás és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány keretében pedig - amennyiben az ilyen alapítvány nem minősül egyúttal az e törvényben meghatározott sportiskolának is - sportszerződés alapján sportolhat. Köznevelési típusú sportiskola tanulója tanulói jogviszonya alapján is amatőr sportolónak minősülhet. A tanulói jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti.
(2) A sportszerződésben a sportszervezet és az amatőr sportoló megállapodnak a sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködésük feltételeiről. A sportszerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A sportszerződésben a sportszervezet és az amatőr sportoló megállapodnak a sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködésük feltételeiről. A sportszerződésre a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A sportszerződést írásba kell foglalni. A sportszerződés csak határozott időre, de legfeljebb öt évre köthető.
(3) A sportszerződést írásba kell foglalni. A sportszerződés csak határozott időre, de legfeljebb 1 évre köthető. A sportszerződés - a sportszövetség vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint - egy versenyrendszer (bajnokság) időtartamára is köthető.
(4) Az amatőr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettől, amellyel az (1) bekezdés szerint tagsági vagy szerződéses jogviszonyban áll, valamint más természetes és jogi személytől díjazásban nem részesülhet. Ha a sportszövetség szabályzata a sportág jellegére és a nemzetközi szövetség követelményeire tekintettel másként nem rendelkezik, nem minősül ilyen díjazásnak,
a) az amatőr sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggő indokolt és igazolt költségeinek megtérítése, illetve az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás,
b) a kiemelkedő sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés (pénzbeli elismerés, érem, ajándéktárgy stb.),
c) a szponzorálási szerződés keretében nyújtott támogatás.
(4) Az amatőr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettől, illetve sportiskolától, amellyel az (1) bekezdés szerint tagsági vagy szerződéses, illetve tanulói jogviszonyban áll, valamint más természetes és jogi személytől díjazásban nem részesülhet. Ha a sportszövetség szabályzata a sportág jellegére és a nemzetközi szövetség követelményeire tekintettel másként nem rendelkezik, nem minősül ilyen díjazásnak,
a) az amatőr sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggő indokolt és igazolt költségeinek megtérítése, illetve az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás,
b) a kiemelkedő sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés (pénzbeli elismerés, érem, ajándéktárgy stb.),
c) a szponzorálási szerződés keretében nyújtott támogatás.
(4) Sportszerződés 14. életévét be nem töltött sportolóval nem köthető, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A 14. életévét betöltött, de 18. életévét még be nem töltött sportolóval kötött sportszerződés csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes beleegyezésével válik érvényessé.
(4) A 18. életévét még be nem töltött sportolóval kötött sportszerződés csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes írásbeli beleegyezésével válik érvényessé.
(5) A sportszövetség versenyszabályzatában meghatározza, hogy az amatőr sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai, illetve nemzetközi (külföldi) pénzdíjas versenyen, továbbá hivatásos versenyrendszerben.
(5) Az amatőr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettől, sportiskolától vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványtól, amellyel az (1) bekezdés szerint tagsági, szerződéses vagy tanulói jogviszonyban áll, valamint más természetes és jogi személytől díjazásban nem részesülhet. Ha a sportszövetség szabályzata a sportág jellegére és a nemzetközi szövetség követelményeire tekintettel másként nem rendelkezik, nem minősül ilyen díjazásnak,
a) az amatőr sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggő indokolt és igazolt költségeinek megtérítése, az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás, valamint a Gerevich Aladár-sportösztöndíjrendszer keretében kapott támogatás,
b) a kiemelkedő sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés (pénzbeli elismerés, érem, ajándéktárgy stb.).
(6) A tagsági viszony, illetve a sportszerződés létrejöttével az amatőr sportoló játékjogának használatát e jogviszony fennállásának időtartamára sportszervezetének ingyenesen átengedi.
(6) A sportszövetség versenyszabályzatában határozza meg, hogy az amatőr sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai, illetve nemzetközi (külföldi) pénzdíjas versenyen, továbbá hivatásos versenyrendszerben.
(6) A sportszövetség versenyszabályzatában határozza meg, hogy az amatőr sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai, illetve nemzetközi pénzdíjas versenyen, továbbá hivatásos, vegyes (nyílt) és amatőr versenyrendszerben.
(7) A tagsági viszony, a sportszerződés vagy a tanulói jogviszony létrejöttével az amatőr sportoló játékjogának használatát e jogviszony fennállásának időtartamára - figyelemmel a 7. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra - sportszervezetének, sportiskolájának vagy az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványnak ingyenesen átengedi.
6. §
(1) Az amatőr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik. A versenyengedélyt az amatőr sportoló mint sportegyesületi tag vagy mint a sportszervezettel szerződéses jogviszonyban álló személy kapja meg.
(1) Az amatőr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik. A versenyengedélyt az amatőr sportoló
a) sportegyesület tagjaként vagy
b) a sportegyesülettel, a sportvállalkozással, a jogi személy nonprofit gazdasági társaságként működő sportiskolával, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvánnyal szerződéses jogviszonyban álló személyként vagy
c) a köznevelési típusú sportiskolával tanulói jogviszonyban álló személyként
kapja meg.
(2) A versenyengedély iránti kérelmet az amatőr sportoló csak a sportszervezetén keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez.
(2) A versenyengedély iránti kérelmet az amatőr sportoló
a) a sportszervezetén vagy
b) azon az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványon keresztül, amellyel szerződéses jogviszonyban áll vagy
c) az iskolaként működő sportiskola tanulójaként, azon az oktatási intézményen keresztül, amellyel tanulói jogviszonyban áll vagy
d) a jogi személy nonprofit gazdasági társaságként működő sportiskola sportolójaként azon a nonprofit gazdasági társaságon keresztül, amellyel szerződéses jogviszonyban áll
nyújthatja be a sportszövetséghez.
(3) A versenyengedély iránti kérelmet:
a) az iskolaként működő sportiskola tanulója, illetve az iskolai sportkör tagja azon az oktatási intézményen keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez, amellyel tanulói jogviszonyban áll,
a) az iskolaként működő sportiskola tanulója, azon az oktatási intézményen keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez, amellyel tanulói jogviszonyban áll,
b) a költségvetési szervként vagy közhasznú társaságként működő sportiskola sportolója a sportiskolán keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez.
7. §
(1) Ha az amatőr sportoló sportszerződés alapján sportol, e szerződés fennállásának időtartama alatt csak a sportszervezete előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át másik sportszervezethez. A sportszervezet a hozzájárulás megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti.
(1) Ha az amatőr sportoló sportszerződés alapján sportol, e szerződés fennállásának időtartama alatt csak a sportszervezete, sportiskolája vagy utánpótlás-nevelést végző alapítványa (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: átadó sportszervezet) előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezethez, sportiskolához vagy utánpótlás-nevelést végző alapítványhoz (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: átvevő sportszervezet). Az ideiglenes átigazolással (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: kölcsönadás) vagy a végleges átigazolással az amatőr sportoló játékjogának használatát az átvevő sportszervezet szerzi meg. Az átadó sportszervezet - amennyiben azt a sportszövetség, szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teszi - a hozzájárulás megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti. A költségtérítés az amatőr sportoló kinevelésének ellenértéke, amely az adózás szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül.
(2) A költségtérítés mértékét a sportszövetség szabályzatban meghatározhatja, ennek hiányában a költségtérítés mértékére az érintett sportszervezetek egymás közötti megállapodása az irányadó.
(2) A költségtérítés mértékét és fizetésének feltételeit a sportszövetség szabályzatban határozhatja meg, ennek hiányában a költségtérítés mértékére és fizetésének feltételeire az átadó és az átvevő sportszervezet egymás közötti megállapodása az irányadó.
(3) Ha az amatőr sportoló nem sportszerződés alapján sportol, vagy sportszerződésének időtartama már lejárt, illetve a sportszerződés jogszerűen megszűnt, a korábbi sportszervezetének költségtérítés nem fizethető. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(3) Ha az amatőr sportoló tagsági viszony alapján sportol, e jogviszony fennállásának időtartama alatt a sportszervezete előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül átigazolhat másik sportszervezethez, az átadó sportszervezet azonban - amennyiben azt a sportszövetség, szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teszi - a játékjog használati jogának átruházásáért az (1) bekezdés szerinti költségtérítésre tarthat igényt.
(4) Amennyiben az amatőr sportoló sportszerződés alapján sportol, sportszerződése fennállása alatt csak előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolható át - ideiglenesen vagy véglegesen - más sportszervezethez. A sportoló a hozzájárulás megadását ellenérték fizetéséhez nem kötheti.
(4) Az amatőr sportoló csak előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolható át - ideiglenesen vagy véglegesen - más sportszervezethez. A sportoló a hozzájárulás megadását ellenérték fizetéséhez nem kötheti.
(5) 18. életévét be nem töltött amatőr sportoló sporttevékenységével, igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos szerződések kereskedelmi ügynök közvetítésével nem köthetők, az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

A HIVATÁSOS SPORTOLÓKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

8. §
(1) A hivatásos sportoló - amennyiben törvény kivételt nem tesz - a sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján fejti ki sporttevékenységét. Hivatásos sportoló sportegyesületben csak akkor végezhet sporttevékenységet, ha ezt a sportszövetség szabályzata lehetővé teszi.
(1) A hivatásos sportoló - amennyiben törvény kivételt nem tesz - a sportvállalkozással kötött munkaszerződés vagy megbízási szerződés alapján fejti ki sporttevékenységét, feltéve, hogy a megbízási díj a számvitelről szóló törvény alapján bérköltségként kerül kifizetésre. Hivatásos sportoló sportegyesületben csak akkor végezhet sporttevékenységet, ha ezt a sportszövetség szabályzata lehetővé teszi.
(2) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt (a továbbiakban: Mt.) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető,
b) próbaidő nem köthető ki,
c) ha a hivatásos sportoló versenyengedélyét a sportszövetség a hivatásos sportoló önhibájából visszavonja, a munkáltató a munkaviszonyt az Mt. 88. § (2) bekezdésének alkalmazásával megszüntetheti. A megszüntetés ezen esetében a hivatásos sportoló a szerződéséből még hátralévő időszakra - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - az átlagkereset megtérítésére nem tarthat igényt,
d) a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a felek eltérő megállapodása hiányában a pihenőnap legfeljebb hathavonta - részben vagy egészben - összevontan is kiadható. A munkaidő legfeljebb hathavi keretben is meghatározható a munkaszerződésben szereplő napi munkaidő alapulvételével,
e) a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függő további munkaviszonyt. Sporttevékenység folytatására sportágában további jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további jogviszony létesítéséhez a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges,
f) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeléshez a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása szükséges. A kirendelés összes időtartama egy naptári éven belül 44 munkanapnál hosszabb is lehet,
g) a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása esetén rendelhető ki munkavégzésre más sportszervezethez. A kirendelés időtartama ebben az esetben egy naptári éven belül 44 munkanapnál hosszabb is lehet.
(2) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényt (a továbbiakban: Mt.) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető,
b) próbaidő nem köthető ki,
d) a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a felek eltérő megállapodása hiányában a pihenőnap legfeljebb hathavonta - részben vagy egészben - összevontan is kiadható. A munkaidő legfeljebb hathavi keretben is meghatározható a munkaszerződésben szereplő napi munkaidő alapulvételével,
e) a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függő további munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Sporttevékenység folytatására sportágában további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges,
f) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére az Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása szükséges. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás összes időtartama egy naptári éven belül 44 munkanapnál hosszabb is lehet,
f) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére az Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása szükséges. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás összes időtartama egy naptári éven belül 44 munkanapnál, vagy háromszázötvenkét óránál hosszabb is lehet,
g) a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása esetén foglalkoztatható a munkaszerződéstől eltérően más sportszervezetnél. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időtartama ebben az esetben egy naptári éven belül 44 munkanapnál hosszabb is lehet.
g) a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása esetén foglalkoztatható a munkaszerződéstől eltérően más sportszervezetnél. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időtartama ebben az esetben egy naptári éven belül 44 munkanapnál vagy háromszázötvenkét óránál hosszabb is lehet.
(3) A hivatásos sportolóval kötött munkaszerződés csak akkor jön létre, ha az Mt.-ben foglalt kötelező tartalmi elemeken túlmenően tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka- és pihenőidőre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást.
(4) Semmis az a szerződés, amellyel a sportszervezet a hivatásos sportoló részére a sporttevékenységére kötött munkaszerződésben foglaltakon túl anyagi előnyt biztosít.
(4) Semmis az a szerződés, amellyel a sportszervezet a hivatásos sportoló részére a sporttevékenységére kötött munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben foglaltakon túl anyagi előnyt biztosít.
(5) A hivatásos sportolónak a munkaviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt balesete üzemi balesetnek minősül. A munkáltató - amennyiben a sportszövetség szabályzata ezt előírja - köteles a hivatásos sportoló javára élet- és sportbaleset-biztosítást kötni.
(5) A hivatásos sportolónak a munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt balesete üzemi balesetnek minősül. A munkáltató vagy a megbízó köteles a hivatásos sportoló javára élet- és sportbaleset-biztosítást kötni. A válogatott keretben eltöltött időszak alatti biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos részletes szabályokat - figyelemmel a 3. § (4) bekezdésére - a sportszövetség határozza meg.
(6) Ha a köztartozás fennállása miatt vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben (bajnokságban), illetve abból utóbb kizárják, ez a munkáltató súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt a sportoló rendkívüli felmondással megszüntetheti. A felmondás után a sportoló - függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól - azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni a sportszerződéssel rendelkező amatőr sportolókra is.
(6) Ha a köztartozás fennállása miatt vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben (bajnokságban), illetve abból utóbb kizárják, ez a munkáltató vagy a megbízó súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt a sportoló rendkívüli felmondással, a megbízási jogviszonyt pedig azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti. A felmondás után a sportoló - függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól - azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni a sportszerződéssel rendelkező amatőr sportolókra is.
(6) Ha a köztartozás fennállása miatt vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben (bajnokságban), vagy abból utóbb kizárják, ez a munkáltató, a megbízó súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt, a megbízási jogviszonyt a sportoló azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti. A felmondás után a sportoló - függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól - azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni a sportszerződéssel rendelkező amatőr sportolókra is.
9. §
(1) A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A versenyengedélyt a sportszövetség a hivatásos sportoló kérelmére adja ki.
(2) A sportoló hivatásos sportolói munkaszerződést sportszervezettel csak hivatásos versenyengedély birtokában köthet.
(2) Hivatásos versenyengedély csak hivatásos sportolói munkaszerződéssel vagy hivatásos sportolói megbízási szerződéssel rendelkező versenyző részére állítható ki.
(3) A hivatásos sportoló játékjogának használatát a sportszervezettel kötött munkaszerződésben, a munkaviszony fennállásának időtartamára ruházza át a sportszervezetre. A játékjog használatának sportszervezet részére való biztosítása a hivatásos sportoló igazolásának minősül, amelyet a sportszervezetnek a sportszövetség részére - a sportszövetség szabályzatában megállapított módon - be kell jelentenie. A sportszövetség az igazolást nyilvántartásba veszi. A játékjog használatáért a hivatásos sportoló a munkaszerződésben megállapított külön ellenértékre tarthat igényt.
(3) A hivatásos sportoló játékjogának használatát a sportszervezettel kötött munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben a jogviszony fennállásának időtartamára ruházza át a sportszervezetre. A játékjog használatának sportszervezet részére való biztosítása a hivatásos sportoló igazolásának minősül, amelyet a sportszervezetnek a sportszövetség részére - a sportszövetség szabályzatában megállapított módon - be kell jelentenie. A sportszövetség az igazolást nyilvántartásba veszi. A játékjog használatáért a hivatásos sportoló a munkaszerződésben vagy a megbízási szerződésben megállapított külön ellenértékre tarthat igényt.
(4) A munkaszerződés időtartamának lejártával, illetve a munkaszerződés jogszerű megszűnése esetén a játékjog használati joga ingyenesen visszaszáll a hivatásos sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(4) A munkaszerződés vagy a megbízási szerződés időtartamának lejártával, illetve a munkaszerződés vagy a megbízási szerződés jogszerű megszűnése esetén a játékjog használati joga ingyenesen visszaszáll a hivatásos sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(5) Semmis az a szerződés, amely a játékjog mint személyhez fűződő vagyoni értékű jog elidegenítésére vagy megterhelésére irányul. Ez a rendelkezés az amatőr sportoló játékjogára is irányadó.
10. §
(1) A munkaszerződés fennállása alatt a játékjog használati jogát megszerző sportszervezet - a hivatásos sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával - ezt a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A hozzájárulás megadásáért a hivatásos sportoló az átruházó sportszervezettől a megállapodásuk szerinti ellenértékre tarthat igényt.
(1) A munkaszerződés vagy a megbízási szerződés fennállása alatt a játékjog használati jogát megszerző sportszervezet - a hivatásos sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával - ezt a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A hozzájárulás megadásáért a hivatásos sportoló az átruházó sportszervezettől a megállapodásuk szerinti ellenértékre tarthat igényt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes átigazolás a hivatásos sportoló munkaszerződését nem érinti, azt a 8. § (2) bekezdés g) pontja figyelembevételével az Mt. szerinti kirendelésnek kell tekinteni. Végleges átigazolás esetén új munkaszerződést kell kötni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes átigazolás a hivatásos sportoló munkaszerződését vagy megbízási szerződését nem érinti, azt a 8. § (2) bekezdés g) pontja figyelembevételével az Mt. szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak kell tekinteni. Végleges átigazolás esetén új munkaszerződést vagy megbízási szerződést kell kötni.
(3) A játékjog használatának (1) bekezdés szerinti ideiglenes vagy végleges átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettől ellenértékre tarthat igényt, amelynek mértékét a két sportszervezet közötti megállapodás határozza meg. E megállapodást írásba kell foglalni, és be kell jelenteni a sportszövetségnek, amely az átigazolást nyilvántartásba veszi.
11. §
(1) A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos szerződések kereskedelmi ügynök közvetítésével akkor köthetők meg, ha az ügynököt a sportszövetség - a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti - szabályzatában foglalt feltételek fennállása esetén nyilvántartásba veszi, vagy ha az ügynök a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásában szerepel. A közvetítésért az ügynököt jutalék illeti meg.
(1) A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos közvetítői jutalék, valamint a (3) bekezdés szerint a sportszövetségnek fizetendő hozzájárulások kivételével semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen átruházó sportszervezeten kívül másnak biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékből.
(2) Az ügynöki jutalék, valamint a (3) bekezdésben a sportszövetségnek fizetendő hozzájárulások kivételével semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen átruházó sportszervezeten kívül másnak biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékből.
(3) A játékjog használati jogának sportoló általi átruházása esetén az igazoló sportszervezet az igazolásért az általa a sportolónak fizetett ellenérték; valamint a használati jog sportszervezetek közötti ideiglenes vagy végleges átruházása esetén a sportszervezetek közötti megállapodásban megjelölt sportszervezet - ha a megállapodásban külön nem került megjelölésre, akkor az átvevő sportszervezet - az átigazolásért fizetett ellenérték:
a) egy százalékának megfelelő összeget köteles a sportszövetségnek befizetni, valamint
b) négy százaléknak megfelelő összeget köteles az utánpótlás-nevelést támogató sportszövetségi alapba befizetni.

A sportszakember jogállása

11/A. §
(1) A sportszakember - a 77. § p) pontjára figyelemmel - az a természetes személy, aki a sportoló felkészítésével és versenyeztetésével, vagy egyébként a sportoló sporttevékenysége gyakorlásának biztosításával kapcsolatban - közvetlenül vagy közvetett módon - munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján sportszakmai tevékenységet végez.
(2) A sportszakember - a felek erre vonatkozó kifejezett megállapodása alapján a szakmai tevékenységét ingyenesen kifejtő sportszakember kivételével - a sportszakmai tevékenysége ellenértékeként, a szakmai tevékenységéhez és az általa felkészített sportoló vagy csapat által elért eredményekhez igazodó mértékben díjazásra jogosult. A sportszakember ezen kívül igényelheti a sportszervezetétől vagy - amennyiben a sportszakembert a sportszövetség foglalkoztatja - a sportszövetségétől az eredményes szakmai tevékenységhez szükséges képzési, továbbképzési lehetőség biztosítását. A sportszakember köteles részt venni a sportszövetség által - a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásának szabályairól rendelkező kormányrendeletben meghatározottak szerint - szervezett kötelező továbbképzésben.
(3) A sportszakember szakmai tevékenységét a tisztességes játék (fair play) elvei szerint köteles végezni, aminek keretében tartózkodni köteles különösen:
a) a - 4. §-ban foglaltakra is figyelemmel, a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - doppingvétséget vagy büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó magatartások elkövetésétől,
b) a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolásától, a fogadási csalástól,
c) a verseny, mérkőzés biztonságos megrendezését veszélyeztető, a nézők viselkedését a sportrendezvény rendjének fenntartása szempontjából hátrányosan befolyásoló viselkedéstől.

A sportfegyelmi felelősség

12. §
(1) A sportszövetség sportfegyelmi eljárást folytathat le a versenyzővel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség verseny-, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi.
(1) A sportszövetség - a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - sportfegyelmi eljárást folytat le a versenyzővel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség verseny-, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi.
(2) A versenyzőre, illetve a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként:
a) szóbeli figyelmeztetés,
b) írásbeli megrovás,
c) sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év időtartamra történő megvonása (csökkentése),
d) pénzbüntetés
szabható ki.
(2) A versenyzővel, illetve a sportszakemberrel szemben az e törvényben a sportfegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával - a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel a sportfegyelmi felelősségről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint - a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott doppingbizottság doppingeljárást folytat le, ha a versenyző vagy a sportszakember a sportszövetség doppingellenes szabályzatában foglalt kötelezettségeit - a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - vétkesen megszegi.
(3) A versenyzőre a (2) bekezdésben foglaltakon kívül:
a) a sportszövetség versenyein történő részvételtől legfeljebb öt évre való eltiltás,
b) az igazolási (nyilvántartási) és az átigazolási szabályok megsértése esetén az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb két évre történő kizárás
fegyelmi büntetés is kiszabható.
(3) A versenyző és a sportszakember által elkövethető egyes doppingvétségeket, valamint a doppingvétség elkövetése esetén kiszabható doppingbüntetések típusát és mértékét a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg. Ha a versenyző szervezetéből származó mintában - a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - jelen van a tiltólistán szereplő tiltott szer, annak származéka vagy markerje, akkor a versenyzőt, ezért a doppingvétségért a felelősség vétkességtől függetlenül terheli. A versenyzővel szemben az eltiltás büntetés nem alkalmazható, ha a doppingeljárás során bizonyítja, hogy még gondatlanság sem terheli a doppingvétség elkövetésében, továbbá igazolja, hogy a tiltott szer milyen módon került a szervezetébe.
(4) A sportszakemberre a (2) bekezdésben foglaltakon kívül a sportszövetség versenyrendszerében történő sportszakmai tevékenységtől legfeljebb öt évre való eltiltás büntetés is kiszabható.
(4) A versenyzőre, illetve a sportszakemberre sportfegyelmi vagy doppingbüntetésként:
a) szóbeli figyelmeztetés,
b) írásbeli megrovás,
c) sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év időtartamra történő megvonása (csökkentése),
d) pénzbüntetés
szabható ki.
(5) A pénzbüntetés mértéke a hivatásos sportoló sporttevékenységből, illetve a sportszakember szakmai tevékenységből származó éves átlagjövedelmének hathavi összegét nem haladhatja meg. Amatőr sportolóra, vagy ingyenes megbízási szerződés alapján tevékenykedő sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. A pénzbüntetés a (2) bekezdés c) pontjában, illetve a (3)-(4) bekezdésben meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is kiszabható, egyébként a fegyelmi büntetések együttesen nem alkalmazhatók.
(5) A versenyzőre a (4) bekezdésben foglaltakon kívül:
a) a sportszövetség versenyrendszerében szervezett, vagy a sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, sportszövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől történő - akár végleges időtartamú - eltiltás,
b) az igazolási (nyilvántartási) és az átigazolási, valamint a doppingellenes szabályok megsértése esetén az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb két évre történő kizárás
fegyelmi vagy doppingbüntetés is kiszabható.
(6) A sportszakemberre a (4) bekezdésben foglaltakon kívül a sportszakmai tevékenységtől - akár végleges időtartamú - eltiltás büntetés is kiszabható.
(7) A pénzbüntetés mértéke a hivatásos sportoló sporttevékenységből, illetve a sportszakember szakmai tevékenységből származó éves nettó átlagjövedelmének tizenkét havi összegét nem haladhatja meg. Amatőr sportolóra, vagy ingyenes megbízási szerződés alapján tevékenykedő sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. A pénzbüntetés a (4) bekezdés c) pontjában, illetve az (5)-(6) bekezdésben meghatározott fegyelmi vagy doppingbüntetésekkel együtt is kiszabható, egyébként a fegyelmi vagy doppingbüntetések együttesen nem alkalmazhatók.
13. §
(1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a sportszövetség alapszabályában, illetve más szabályzataiban meghatározott előírásokat vétkesen megszegi.
(1) Sportfegyelmi eljárást kell lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a sportszövetség alapszabályában, illetve más szabályzataiban meghatározott előírásokat megszegi.
(2) A sportszövetség a sportfegyelmi eljárást tagjaival, illetve az általa kiírt vagy szervezett versenyen (versenyrendszerben) részt vevő sportszervezettel szemben folytathatja le.
(3) Sportszervezetre sportfegyelmi büntetésként:
a) írásbeli figyelmeztetés,
b) a sportszövetség által adható juttatások csökkentése (megvonása),
c) a rendezői létszám felemelésére kötelezés,
d) sportszövetségi ellenőr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés,
e) a sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben történő megtartásának előírása vagy szektor lezárásának elrendelése, mindkettő legfeljebb hathónapi időtartamra,
e) a sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben történő megtartásának előírása vagy szektor lezárásának elrendelése, mindkettő legfeljebb tizenkét havi időtartamra,
f) a pályaválasztási jog legfeljebb hat hónapra történő megvonása,
f) a pályaválasztási jog legfeljebb tizenkét hónapra történő megvonása,
g) a mérkőzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása,
h) büntetőpontok megállapítása,
i) nemzetközi sportrendezvényen történő részvételtől eltiltás, legfeljebb kétévi időtartamra,
j) sportoló igazolásához (átigazolásához) való jog megvonása, legfeljebb kétévi időtartamra,
k) a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás, abban az esetben, ha az adott versenyrendszerben (hivatásos, vegyes, amatőr) van alacsonyabb osztály,
l) meghatározott számú (legfeljebb öt) versenyből vagy versenyrendszerből (hivatásos, vegyes, amatőr) történő kizárás legfeljebb egy évre,
l) meghatározott számú versenyből vagy a - hivatásos, vegyes vagy amatőr - versenyrendszerből, bajnokság egészéből történő - akár végleges időtartamú - kizárás,
m) a sportszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés,
n) a sportszövetségből kizárás legfeljebb egy évre,
o) legfeljebb ötvenmillió forint pénzbüntetés
szabható ki.
(4) A pénzbüntetés a (3) bekezdés b)-m) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is alkalmazható. A c), d) és m) pontban meghatározott büntetések egymással és bármely más büntetéssel együtt is alkalmazhatók. A g) és h) pontban megállapított büntetések egymással és az i), illetve j) pontban meghatározott büntetésekkel együtt is alkalmazhatók.
14. §
(1) A sportfegyelmi eljárást első fokon a sportszövetség sportfegyelmi bizottsága, vagy a sportszövetség sportfegyelmi szabályzata alapján a sportszövetség területi szervezeti egységének vagy tagozatának sportfegyelmi bizottsága, másodfokon a sportszövetség sportfegyelmi szabályzatában meghatározott fellebbviteli szerv (elnökség vagy fellebbviteli bizottság) folytatja le. A másodfokon hozott határozat a kézbesítésével végrehajtható. A sportszövetség versenyein történő részvételtől és a sportszakmai tevékenységtől való eltiltás fegyelmi büntetést az első fokú fegyelmi bizottság a másodfokú határozat meghozataláig azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(2) A sportszövetség által a versenyzővel szemben a 12. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése alapján, a sportszakemberre a 12. § (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése alapján, a sportszervezetre pedig a 13. § (3) bekezdés b), e), f), i)-l), n) és o) pontja alapján kiszabott másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel bírósághoz vagy a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat.
(2) A sportszövetség által a versenyzővel szemben a 12. § (4) bekezdés d) pontja és (5) bekezdése alapján, a sportszakemberre a 12. § (4) bekezdés d) pontja és (6) bekezdése alapján, továbbá a sportszervezetre a 13. § (3) bekezdés b), e), f), i)-l), n) és o) pontja alapján kiszabott másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel bírósághoz vagy a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat.
(3) A sportfegyelmi felelősségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A sportszövetségnek - e törvény és a külön jogszabály alapján - sportfegyelmi szabályzatban kell meghatároznia a sportszövetség sportfegyelmi eljárásának részletes szabályait.

II. FEJEZET
A SPORTSZERVEZETEK JOGÁLLÁSA

A sportszervezetek típusai

15. §
(1) Sportszervezetek a sportegyesületek és a sportvállalkozások.
(2) A sportszervezetekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell:
a) a nemzeti válogatott sportolók, illetve válogatott csapatok (keretek) működése kapcsán a nemzeti válogatottakat működtető sportszövetségekre,
b) a fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén működő azon sportszövetségekre, amelyek keretében sportolók közvetlenül - a sportszövetség alapszabályában biztosított lehetőség alapján - sporttevékenységet fejtenek ki,
c) a versenyrendszerben és a pályázatokon való részvétel szempontjából a sportiskolákra, illetve az iskolai sportkörökre.
c) a versenyrendszerben és a pályázatokon való részvétel, a sportszervezetek támogatóit megillető kedvezmények szempontjából, valamint az országos sportági szakszövetségi, országos sportági szövetségi tagság tekintetében a sportiskolákra.
c) a sportiskolákra, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványokra.
(3) A sportszervezetek, a sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok a nemzeti sportinformációs rendszerről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint adatokat szolgáltatnak a nemzeti sportinformációs rendszerbe.

A sportegyesület

16. §
(1) Sportegyesület - az e törvényben megállapított eltérésekkel - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.), illetve a Ptk. szabályai szerint működő olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.
(1) Sportegyesület - az e törvényben megállapított eltérésekkel - az egyesülési jogról szóló törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.
(1) Sportegyesület - az e törvényben megállapított eltérésekkel - az egyesülési jogról szóló törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.
(1) Sportegyesület - az e törvényben megállapított eltérésekkel - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.
(2) A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidősport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés műhelye. Sportegyesület közvetlenül is részesíthető állami (önkormányzati) támogatásban.
(2) A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye. Sportegyesület - az állami sportcélú támogatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén - közvetlenül is részesíthető állami támogatásban. A sportszakmai szempontból kiemelt, utánpótlás-nevelési, illetve felnőtt korosztályok felkészítését több sportágban egyaránt végző - az állami sportcélú támogatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő - sportegyesülettel - a 15. § (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel ideértve az egyesületi jellegű sportiskolát is - kiemelt sportegyesületként (egyesületi jellegű sportiskolaként) a MOB olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai ciklusokra szóló együttműködési megállapodást köthet.
(3) Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni.
17. §
(1) Sportegyesület:
a) közgyűlését (küldöttgyűlését) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót,
a) közgyűlését (küldöttgyűlését) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót,
b) sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül.
(2) A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja.
(3) A jogi személlyé nyilvánított szakosztály, illetve más szervezeti egység:
a) a jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzi meg,
b) nevét, székhelyét, az ügyintéző és képviseleti szervének nevét a bíróság külön alszámon tartja nyilván.
b) nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és lakóhelyét a bíróság külön alszámon tartja nyilván.
(4) A sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik.
(5) A sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait.
(5) A sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szabályait.
(5) A sportegyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá a sportegyesület vagy önálló jogi személy szervezeti egységei és a tagok egymás közötti jogviszonyából eredő jogvitákra a Sport Állandó Választottbíróság eljárását kötheti ki.
(6) A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani.
(6) A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.
(7) A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

A sportvállalkozás

18. §
(1) Sportvállalkozásnak minősül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban.
(1) Sportvállalkozásnak minősül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban.
(2) Sportvállalkozás korlátolt felelősségű társasági, illetve részvénytársasági formában alapítható, illetve működhet a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szabályai szerint.
(2) Sportvállalkozás korlátolt felelősségű társasági, illetve részvénytársasági formában alapítható, illetve működhet a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint.
(3) A fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhető.

III. FEJEZET
AZ ORSZÁGOS SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK ÉS MÁS SPORTSZÖVETSÉGEK

A sportszövetségek típusai

19. §
(1) A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezetek.
(1) A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező egyesületek.
(1) A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező, a Civil tv. alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - működő szövetségek.
(1) A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező, a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - különös formában működő egyesületek.
(2) Az országos sportági szakszövetségre a sportszövetségekre vonatkozó rendelkezéseket az e törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az országos sportági szakszövetségre a sportszövetségekre vonatkozó rendelkezéseket az e törvényben, valamint a Polgári Törvénykönyvben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az országos sportági szakszövetségre a sportszövetségekre vonatkozó rendelkezéseket az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A sportszövetségek típusai a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel:
a) országos sportági szakszövetségek,
b) sportági szövetségek,
c) szabadidősport szövetségek,
d) fogyatékosok sportszövetségei,
e) diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei.
(4) A sportszövetség sportszövetségi jellegét és típusát a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni.
(5) A sportszövetségre megfelelően alkalmazni kell a Cstv. szabályait. Csőd- vagy felszámolási eljárás lefolytatása esetén a sportszövetség bírósági nyilvántartási adatai között be kell jegyezni a csőd- vagy felszámolási eljárás kezdő időpontját és befejezését, a felszámoló, felszámolóbiztos nevét, székhelyét és levelezési címét.
(6) A sportszövetségnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportszövetség az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt vagy azt, hogy a sportszövetség állami sportcélú támogatásban nem részesült.
(7) A sportszövetségek a nemzeti sportinformációs rendszerről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint adatokat szolgáltatnak a nemzeti sportinformációs rendszerbe.
(7a) A sportszövetség bírósági nyilvántartás szerint képviseletre jogosult vezető tisztségviselői nem minősülnek a Civil tv. 53/A. §-a alkalmazásában kötelezettnek.
(8) Az országos sportági szakszövetségeket megillető, illetve terhelő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a nyári és a téli olimpiai, ifjúsági olimpiai és paralimpiai (e rendelkezés alkalmazásában a továbbiakban: olimpiai) játékok hivatalos időszaka alatt az olimpiai kerettag nemzeti válogatott sportolók, illetve válogatott csapatok (keretek) működése kapcsán a MOB-ra.

Az országos sportági szakszövetség

20. §
(1) Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el, és törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol.
(1) Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el és e törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A szakszövetség jogi személy.
(2) A szakszövetségnek kizárólag olyan sportszervezetek lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek. A sportágban tevékenykedő sportszervezetek felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha a sportszervezet magára nézve kötelezőnek elfogadja a szakszövetség alapszabályát.
(2) A szakszövetségnek kizárólag olyan sportszervezetek és sportiskolák lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek. A sportágban tevékenykedő sportszervezetek és sportiskolák felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha a sportszervezet és a sportiskola magára nézve kötelezőnek elfogadja a szakszövetség alapszabályát.
(2) A szakszövetségnek kizárólag olyan sportszervezetek és sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek. A sportágban tevékenykedő sportszervezetek és sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha a sportszervezet és a sportiskola, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány magára nézve kötelezőnek elfogadja a szakszövetség alapszabályát.
(2) A szakszövetség nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek, sportiskolák és utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok hozhatnak létre. A sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek, sportiskolák és utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok tagként való felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha azok a szakszövetség alapszabályát magukra nézve kötelezőnek fogadják el.
(3) A szakszövetségre - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - az Et. társadalmi szervezetekre és a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Egy sportágban csak egy szakszövetség működhet.
(3) A szakszövetségre - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - az Et. egyesületekre és a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Egy sportágban csak egy szakszövetség működhet.
(3) A szakszövetségre - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Egy sportágban csak egy szakszövetség működhet. A szakszövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban.
(4) Szakszövetség csak olyan sportágban hozható létre:
a) amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportág, vagy
b) amelyben a sportág nemzetközi szövetségét felvették a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségébe (AGFIS).
b) amelyben a sportág nemzetközi szövetségét felvették a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségébe (Sportaccord).
(5) Szakszövetségnek a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak olyan sportszövetség minősülhet, amelynek:
a) legalább tíz, az adott sportágban tevékenykedő sportszervezet a tagja,
b) legalább három éve folyamatosan országos versenyrendszert (bajnokságot) működtet,
c) versenyrendszerében rendszeresen legalább száz fő, sportági versenyengedéllyel rendelkező sportoló vesz részt.
21. §
(1) A szakszövetséget a Fővárosi Bíróság hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel külön jogi személy típusként veszi nyilvántartásba.
(1) A szakszövetséget a Fővárosi Törvényszék hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel külön jogi személy típusként veszi nyilvántartásba.
(2) A szakszövetség jogosult elnevezésében a „magyar” megjelölés, továbbá a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára. A szakszövetség a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) szabályai alapján közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősíthető.
(2) A szakszövetség jogosult elnevezésében a „magyar” megjelölés, továbbá a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára. A szakszövetség a közhasznú szervezetekről szóló törvény szabályai alapján közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősíthető.
(2) A szakszövetség jogosult elnevezésében a „magyar” megjelölés, továbbá a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára. A szakszövetség az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (továbbiakban: Civil tv.) szabályai alapján közhasznú szervezetnek minősíthető.
(2) A szakszövetség jogosult elnevezésében a „magyar” megjelölés, továbbá Magyarország címerének és zászlajának használatára. A szakszövetség a Civil tv. szabályai alapján közhasznú szervezetnek minősíthető.
22. §
(1) A szakszövetség alapvető feladata:
a) szabályzatok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerű működését,
b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit (pl. megrendezni az országos bajnokságot, a magyar kupát stb.), meghatározni a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, mérkőzéseken való részvételét,
c) részt venni a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezni a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban,
d) működtetni a nemzeti válogatott kereteket, elősegíteni a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken,
e) meghatározni a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit (ideértve az utánpótlás-nevelés fejlesztését is) és gondoskodni ezek megvalósításáról,
f) képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a Nemzeti Sportszövetség, a Magyar Olimpiai Bizottság, a többi sportszövetség, illetve más társadalmi szervezetek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben,
f) képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a Nemzeti Sportszövetség, a Magyar Olimpiai Bizottság, a többi sportszövetség, illetve más egyesületek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben,
f) képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a MOB és annak szakmai tagozatai, a többi sportszövetség, más egyesületek, szövetségek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben,
g) az alapszabályában meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közreműködni a tagok közötti viták rendezésében, elősegíteni a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését,
h) meghatározni a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodni annak végrehajtásáról.
i) a 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szabályzatában meghatározottak alapján ellenőrizni az adott sportág versenyrendszerében szervezett, vagy versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvények biztonságos lebonyolítását.
j) nyertes pályázat esetén a kiemelt nemzetközi sportrendezvények magyarországi megrendezésével összefüggő állami feladatok ellátásában való közreműködés.
(2) A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen:
a) gondoskodik a sportágában a versenyzők nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek,
b) megadja vagy megtagadja a sportági nemzetközi szövetsége, illetve a külföldi sportszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar versenyzők külföldi, valamint a külföldi versenyzők Magyarországon történő versenyzéséhez,
c) a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegő versenyzőkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol,
d) érvényesíti a doppingtilalmat,
e) meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket.
f) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. § 41. pontja szerinti látvány-csapatsportban működő szakszövetség az a)-e) pontban meghatározott feladatok mellett
fa) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyásáról,
fa) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program, valamint a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti sportfejlesztési program jóváhagyásáról,
fb) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 4. § 45. pontja és 22/C. §-a szerinti támogatási igazolást,
fb) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 22/C. §-a szerinti támogatási igazolást,
fc) kezdeményezi a sportigazgatási szervnél a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak a magyar állam javára történő bejegyeztetését az ingatlan-nyilvántartásba,
fc) kezdeményezi a sportpolitikáért felelős miniszternél a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak az állam javára történő bejegyeztetését az ingatlan-nyilvántartásba,
fd) az fa)-fb) alpontban meghatározott feladatai ellátása során kapcsolatot tart a sportigazgatási szervvel, ennek keretében a kérelem elbírálását követő 8 napon belül tájékoztatja a sportigazgatási szervet az általa kiadott támogatási igazolásokról.
fd) az fa) és fb) alpontban meghatározott feladatai ellátása során kapcsolatot tart a sportpolitikáért felelős miniszterrel, ennek keretében a kérelem elbírálását követő 8 napon belül tájékoztatja a sportpolitikáért felelős minisztert az általa kiadott támogatási igazolásokról,
fe) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet vonatkozásában - kivéve a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti esetet - ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását,
ff) az fe) alpontban meghatározott feladata ellátása során összesítő elszámolást készít az ellenőrzés eredményéről az ellenőrzést követő 8 napon belül a sportpolitikáért felelős miniszter részére,
fg) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet végez,
fh) ellátja a Tao. 24/A. § (20) bekezdésében meghatározott igazolás kiállításával összefüggő feladatokat,
g) sportágában elláthatja a sportág fogyatékosok sportjával összefüggő feladatait, amit az állami sportcélú támogatás elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni,
h) sportágában elláthat szabadidős sporttevékenységgel összefüggő feladatokat is, amit az állami sportcélú támogatás elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni.
(3) A sportág céljainak elérése érdekében a szakszövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve - e törvény 36-37. §-ában meghatározott módon - a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is.
(3) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatok ellátása során közigazgatási hatósági jogkörben jár el a közigazgatási hatóság eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései alapján.
(3) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pont fa) és fb) alpontjában meghatározott feladatok ellátása során közigazgatási hatósági jogkörben jár el a közigazgatási hatóság eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései alapján.
(3) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pont fa) és fb) alpontjában meghatározott feladatok ellátása során közigazgatási hatósági jogkörben jár el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései alapján.
(3a) A szakszövetség gazdálkodásával összefüggő, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésére vonatkozó igények a nem állami, nem önkormányzati támogatások tekintetében összesített adattartalom szolgáltatásával is teljesíthetőek.
(4) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség által a (2) bekezdés f) pont fa) és fb) alpontja szerinti közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.
(5) A (2) bekezdés f) pontja alapján végzett közigazgatási hatósági feladatokért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(5) A (2) bekezdés f) pont fa) és fb) alpontja alapján végzett közigazgatási hatósági eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételéért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(6) A sportág céljainak elérése érdekében a szakszövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve - e törvény 36-37. §-ában meghatározott módon - a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is.
(6) A sportág céljainak elérése érdekében - összhangban a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójában foglaltakkal - a szakszövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve - e törvény 36-37. §-ában meghatározott módon - a versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével, lebonyolításával, valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is.
(7) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott feladat ellátása során a kérelem beérkezésétől számított 120 napon belül hoz döntést. A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendelet) meghatározott sportfejlesztési program módosítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálására nyitva álló ügyintézési határidő 60 nap.
(8) A Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezetet nem illeti meg a Ket. 71. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kérelmezett jog gyakorlása, ha a látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (7) bekezdésben előírt határidőben nem hoz döntést.
23. §
(1) A sportág rendeltetésszerű működése érdekében - a külön jogszabályokban előírt más szabályzatok mellett - a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat köteles megalkotni:
a) versenyszabályzat,
b) igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzat,
b) igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzat, amely tartalmazza a versenyzők sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai és etikai előírásokat is, kiemelt figyelemmel a kiskorú versenyzőkre,
c) sportfegyelmi szabályzat.
d) a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzat.
e) doppingszabályzat,
f) gazdálkodási, pénzügyi szabályzat, amely tartalmazza az állami sportcélú támogatások e törvénynek, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályoknak és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló miniszteri rendeletnek megfelelő felhasználására vonatkozó előírásokat is,
g) a sportszakemberek képesítési követelményeit és feladatait tartalmazó szabályzat.
(2) Amennyiben a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) működtet, úgy a versenyszabályzatban külön rendelkeznie kell a hivatásos vagy a vegyes bajnokságban részt vevő sportszervezetekkel, illetve sportolókkal szemben támasztott követelményekről.
(3) A versenyszabályzatban kell rendelkezni a sportág jellegének megfelelően a sportolók élet-, sportbaleset- és vagyonbiztosításának rendszeréről.
(4) A szakszövetség - a 36-37. §-ban foglaltakra figyelemmel - szabályzatban rendelkezhet a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításáról.
(5) A szakszövetség szabályzataiban köteles a környezet- és természetvédelmi, valamint a közbiztonsági követelményeket, amennyiben pedig a sporttevékenységben állatok is részt vesznek, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben foglalt előírásokat is érvényesíteni.
(6) A küzdősportok és a kontakt harcművészeti ágak szakszövetségei kötelesek a 18 év alatti sportolók egészségének és testi épségének védelme érdekében a sportrendezvény-szervezés feltételeit és a versenyrendszerben vagy a szakszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen vagy szervezett edzésen alkalmazandó sport-, illetve védőfelszerelések, továbbá a 18 éven aluliak versenyein kötelező orvosi jelenlét követelményét és annak részletes szabályait versenyszabályzatban rögzíteni.
(7) A versenyen, mérkőzésen jelen lévő, a szakszövetség képviseletében - a versenyszabályzatban foglaltak alapján - eljáró sportszakember megtiltja annak a sportolónak a küzdősportok és a kontakt harcművészeti ágak versenyrendszerében vagy a szakszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen való részvételét, aki nem tesz eleget a szakszövetség versenyszabályzatának a (6) bekezdésben előírt sport-, illetve védőfelszerelések használatára vonatkozó szabályainak.
24. §
(1) A szakszövetség szervezeti felépítésére az Et. előírásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés. A szakszövetség alapszabályának rendelkezése alapján a közgyűlés hatáskörét küldöttgyűlés is gyakorolhatja. A küldöttek számát és a küldöttválasztás módját az alapszabályban kell megállapítani,
b) amennyiben ezt az alapszabály lehetővé teszi - az arányosság elvének betartásával -, egy tagszervezet több képviselőt, illetve küldöttet is küldhet a közgyűlésre, illetve a küldöttgyűlésre,
c) a közgyűlést (küldöttgyűlést) a szakszövetség ügyintéző-képviselő szervének (elnökségének) évente legalább egyszer össze kell hívnia, amelyen meg kell tárgyalni az elnökség szakmai, illetve az Sztv. szerinti pénzügyi beszámolóját, valamint a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervét, és amennyiben a szakszövetség közhasznú szervezet, úgy közhasznúsági jelentését is,
d) a szakszövetség közgyűlésének (küldöttgyűlésének) legalább három tagból álló ellenőrző testületet kell választania a szakszövetség gazdálkodásának ellenőrzésére. Ha a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) működtet, az ellenőrző testület mellett könyvvizsgálót is kell alkalmaznia. A közgyűlés (küldöttgyűlés) a pénzügyi beszámolóról az ellenőrző testület, illetve a könyvvizsgáló írásos jelentése hiányában döntést nem hozhat.
(1) A szakszövetség szervezeti felépítésére a Civil tv. előírásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés. A szakszövetség alapszabályának rendelkezése alapján a közgyűlés hatáskörét küldöttgyűlés is gyakorolhatja. A küldöttek számát és a küldöttválasztás módját az alapszabályban kell megállapítani,
b) amennyiben ezt az alapszabály lehetővé teszi, egy tagszervezet több képviselőt, illetve küldöttet is küldhet a közgyűlésre, illetve a küldöttgyűlésre,
c) a közgyűlést (küldöttgyűlést) a szakszövetség ügyintéző-képviselő szervének (elnökségének) évente legalább egyszer össze kell hívnia, amelyen meg kell tárgyalni az elnökség szakmai, illetve az Sztv. szerinti pénzügyi beszámolóját, valamint a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervét, és amennyiben a szakszövetség közhasznú szervezet, úgy közhasznúsági jelentését is,
d) a szakszövetség közgyűlésének (küldöttgyűlésének) legalább három tagból álló ellenőrző testületet kell választania a szakszövetség gazdálkodásának ellenőrzésére. Ha a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) működtet, az ellenőrző testület mellett könyvvizsgálót is kell alkalmaznia. A közgyűlés (küldöttgyűlés) a pénzügyi beszámolóról az ellenőrző testület, illetve a könyvvizsgáló írásos jelentése hiányában döntést nem hozhat.
(1) A szakszövetség szervezeti felépítésére a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés, a szakszövetség alapszabályának rendelkezése alapján a közgyűlés hatáskörét küldöttgyűlés is gyakorolhatja, a küldöttek számát és a küldöttválasztás módját az alapszabályban kell megállapítani;
b) amennyiben ezt az alapszabály lehetővé teszi, egy tagszervezet több képviselőt, illetve küldöttet is küldhet a közgyűlésre, illetve a küldöttgyűlésre;
c) a közgyűlést (küldöttgyűlést) a szakszövetség ügyintéző-képviselő szervének (elnökségének) évente legalább egyszer össze kell hívnia, amelyen meg kell tárgyalni az elnökség szakmai, illetve az Sztv. szerinti pénzügyi beszámolóját, valamint a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervét és amennyiben a szakszövetség közhasznú szervezet, úgy közhasznúsági jelentését is;
d) a szakszövetség közgyűlésének (küldöttgyűlésének) legalább három tagból álló ellenőrző testületet kell választania a szakszövetség gazdálkodásának ellenőrzésére, ha a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) működtet, az ellenőrző testület mellett könyvvizsgálót is kell alkalmaznia, a közgyűlés (küldöttgyűlés) a pénzügyi beszámolóról az ellenőrző testület, illetve a könyvvizsgáló írásos jelentése hiányában döntést nem hozhat.
(2) A szakszövetség közgyűlése (küldöttgyűlése) kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása, illetve módosítása,
b) a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióinak elfogadása,
c) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, a közhasznúsági jelentés, valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv elfogadása,
d) a szakszövetség elnökének, az elnökség többi tagjának, az ellenőrző testület elnökének és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása,
e) a szakszövetség más szakszövetségekkel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása,
f) a szakszövetség szervezeti egységei jogi személlyé nyilvánítása,
g) gazdasági társaság alapításáról, illetve gazdasági társaságban való részvételről szóló döntés,
h) a szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról,
i) a szakszövetség 28. § szerinti sportági szövetséggé való átalakulása,
j) mindaz, amit e törvény, más jogszabály, illetve az alapszabály a közgyűlés (küldöttgyűlés) kizárólagos hatáskörébe utal.
(3) A közgyűlés (küldöttgyűlés) akkor határozatképes, ha a tagok képviselőinek (küldötteknek) több mint a fele jelen van. A közgyűlés (küldöttgyűlés) - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - a jelenlévő képviselők (küldöttek) több mint felének szavazatával (egyszerű szótöbbséggel) és nyílt szavazással hoz határozatokat.
(4) Az elnökség - az elnökkel együtt - legalább öt tagból áll. A közgyűlés elnökké, elnökségi taggá, illetve az ellenőrző testület elnökévé és tagjává olyan személyt is megválaszthat, aki nem a tag képviselője. A szakszövetség az alapszabályában határozza meg a további tisztségviselők megválasztásával kapcsolatos előírásokat.
(4) A közgyűlés elnökké, elnökségi taggá, illetve az ellenőrző testület elnökévé és tagjává olyan személyt is megválaszthat, aki az alapszabály felhatalmazása, a szakszövetség közgyűlésének határozata vagy szerződés alapján a szakszövetség képviseletére jogosult személy. A szakszövetség az alapszabályában határozza meg a további tisztségviselők megválasztásával kapcsolatos előírásokat.
(5) Az elnökség és az ellenőrző testület elnöke, illetve tagjai megbízatásának időtartama legfeljebb öt év lehet. Ezek a tisztségviselők újraválaszthatók, de a közgyűlés (küldöttgyűlés) által megbízatásuk lejárta előtt is visszahívhatók.
25. §
(1) A szakszövetség közgyűlése (küldöttgyűlése) alapszabályának felhatalmazása alapján a szakszövetség egyes szervezeti egységeit - például tagozatait, területi szervezeteit, szakágait - jogi személyiséggel ruházhatja fel. A jogi személy szervezeti egység vezetésének és működésének rendjét a szakszövetség állapítja meg. A jogi személy szervezeti egység kötelezettségeiért a szakszövetség kezesi felelősséggel tartozik.
(2) Ha a szakszövetség hivatásos bajnokságot rendez, köteles hivatásos tagozatot létrehozni, és azt jogi személlyé nyilvánítani. A hivatásos tagozatban a szakszövetség minden olyan tagja részt vehet, amely indul a hivatásos bajnokságban.
(2) Ha a szakszövetség hivatásos bajnokságot rendez, hivatásos tagozatot hozhat létre, és azt jogi személlyé nyilváníthatja. A hivatásos tagozatban a szakszövetség minden olyan tagja részt vehet, amely indul a hivatásos bajnokságban.
(3) Amennyiben a szakszövetség területi (regionális, megyei, városi stb.) szervezeti egységeket hoz létre és ezeket jogi személynek nyilvánítja, a szakszövetség közgyűlése:
a) engedélyezheti a területre utaló (pl. „megyei szövetség”) elnevezés használatát a szervezeti egység részére,
b) a területi szervezet részére olyan vezetési-szervezeti rendet állapíthat meg, mely szerint a szakszövetség adott területen székhellyel rendelkező tagjai gyűlésükön maguk választhatják meg a szervezeti egység vezetőit,
c) a területi szervezet illetékességi területén székhellyel rendelkező tagjai tagdíját a területi szervezet rendelkezésére bocsáthatja, és ezáltal is biztosíthatja a szervezeti egység önálló gazdálkodásának lehetőségét,
d) lehetővé teheti, hogy a területi szervezetek saját nevükben szponzorálási szerződéseket, illetve a helyi (települési, területi) önkormányzatokkal támogatási szerződéseket kössenek, és az ebből származó bevételekkel maguk rendelkezzenek,
e) lehetővé teheti, hogy más szakszövetségek (sportszövetségek) területi szervezeti egységeivel területi jellegű társadalmi szervezeteket hozzanak létre.
e) lehetővé teheti, hogy más szakszövetségek (sportszövetségek) területi szervezeti egységeivel területi jellegű egyesületeket hozzanak létre.
(3) Amennyiben a szakszövetség területi szervezeti egységeket hoz létre és ezeket jogi személynek nyilvánítja, a szakszövetség közgyűlése:
a) engedélyezheti a területre utaló (pl. „megyei szövetség”) elnevezés használatát a szervezeti egység részére,
b) a területi szervezet részére olyan vezetési-szervezeti rendet állapíthat meg, mely szerint a szakszövetség adott területen székhellyel rendelkező tagjai gyűlésükön maguk választhatják meg a szervezeti egység vezetőit,
c) a területi szervezet illetékességi területén székhellyel rendelkező tagjai tagdíját a területi szervezet rendelkezésére bocsáthatja, és ezáltal is biztosíthatja a szervezeti egység önálló gazdálkodásának lehetőségét,
d) lehetővé teheti, hogy a területi szervezetek saját nevükben szponzorálási szerződéseket, illetve a helyi (települési, területi) önkormányzatokkal támogatási szerződéseket kössenek, és az ebből származó bevételekkel maguk rendelkezzenek,
e) lehetővé teheti, hogy más szakszövetségek (sportszövetségek) területi szervezeti egységeivel területi jellegű egyesületeket hozzanak létre.
(4) A területi szervezeti egységekre megállapított szabályokat megfelelően alkalmazni kell a szakszövetség jogi személy szervezeti egységgé nyilvánított tagozataira, testületeire és szakágaira is.
(5) A szakszövetség jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége:
a) a jogi személyiségét a Fővárosi Bíróság nyilvántartásába történő bejegyzéssel szerzi meg,
a) a jogi személyiségét a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásába történő bejegyzéssel szerzi meg,
b) nevét, székhelyét, az ügyintéző és képviseleti szervének nevét a Fővárosi Bíróság külön alszámon tartja nyilván.
b) nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és lakóhelyét a Fővárosi Törvényszék külön alszámon tartja nyilván.
(6) A szakszövetség alapszabályának felhatalmazása alapján a tagsági jogviszonyból, továbbá a szakszövetség vagy önálló jogi személy szervezeti egységei és a tagok egymás közötti jogviszonyából eredő jogvitákra a Sport Állandó Választottbíróság eljárása az alapszabályban - a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata nélkül - is kiköthető.
26. §
(1) A szakszövetség elsősorban a tagdíjakból, szponzori bevételekből, a kereskedelmi jogai értékesítéséből származó bevételekből, valamint központi költségvetési, önkormányzati, köztestületi, közalapítványi és egyéb támogatásokból gazdálkodik.
(2) A szakszövetség csak olyan gazdasági vagy közhasznú társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelősségének mértéke nem haladja meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét.
(2) A szakszövetség csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelősségének mértéke nem haladja meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét.
(3) A nemzeti válogatott keretekkel kapcsolatos költségek, illetve a kártérítési felelősség a szakszövetséget terhelik, ugyanakkor megilletik a nemzeti válogatott keretek működéséből származó bevételek is.
(3) A nemzeti válogatott keretekkel kapcsolatos költségek, illetve - a 8. § (5) bekezdésére is figyelemmel - a kártérítési felelősség a szakszövetséget terhelik, ugyanakkor megilletik a nemzeti válogatott keretek működéséből származó bevételek is.
27. §
(1) A szakszövetség működése felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.
(1) A szakszövetség működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja.
(2) Az ügyész keresete alapján a bíróság akkor is felfüggesztheti a szakszövetség ügyintéző-képviselő szervének tevékenységét, és a tevékenység irányítására felügyelő biztost rendelhet ki, ha a szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti eredménye egymást követő két évben negatív, és kötelezettségei legalább ötven százalékkal meghaladják saját vagyonának mértékét. Ha a rendeltetésszerű gazdálkodás nem állítható helyre, a felügyelő biztos javaslatot tesz az ügyésznek a szakszövetség bírósági feloszlatásának kezdeményezésére.
(3) a) A szakszövetség feloszlatása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont annak a sportköztestületnek a rendelkezésére kell bocsátani, amelynek a szakszövetség a feloszlatása vagy a jogutód nélküli megszűnése előtt tagja volt.
b) Ha a szakszövetség több sportköztestületnek is tagja volt, a feloszlatása vagy a jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont egyenlő arányban kell felosztani a sportköztestületek között.
c) Ha a feloszlatott, vagy jogutód nélkül megszűnt szakszövetség egyik sportköztestületnek sem volt a tagja, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani.
(3) A szakszövetség feloszlatása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a MOB rendelkezésére kell bocsátani és azt az adott sportág utánpótlás-nevelési programjainak támogatására kell fordítani.

A sportági szövetségek

28. §
(1) A sportági szövetség az Et. alapján működő társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek lehetnek. Egy sportágban egy országos sportági szövetség alapítható, de sportági szövetség nem csak országos jelleggel működhet.
(1) A sportági szövetség az egyesülési jogról szóló törvény alapján működő társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek lehetnek. Egy sportágban egy országos sportági szövetség alapítható, de sportági szövetség nem csak országos jelleggel működhet.
(1) A sportági szövetség az Et. alapján működő társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek, sportiskolák lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet. Egy sportágban csak egy országos sportági szövetség működhet.
(1) A sportági szövetség az Et. alapján működő egyesületek szövetsége, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek, sportiskolák lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet. Egy sportágban csak egy országos sportági szövetség működhet.
(1) A sportági szövetség a Civil tv. alapján - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - működő szövetség, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek, sportiskolák és utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet. Egy sportágban csak egy országos sportági szövetség működhet.
(1) A sportági szövetség a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásai alapján - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - működő szövetség, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek, sportiskolák és utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet. Egy sportágban csak egy országos sportági szövetség működhet.
(2) A szakszövetségnek az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott feladatait az országos sportági szövetség akkor láthatja el, ha nem felel meg a 20. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételeknek és:
a) sportágában szakszövetség nem működik, továbbá
b) sportágában legalább három földrészről, tizenöt tagországgal sportági nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer működik,
c) a b) pont szerinti sportági szakszövetség tagja,
d) legalább a sportágában tevékenykedő tíz sportszervezet taggal rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz - versenyengedéllyel rendelkező - versenyző vesz részt,
e) legalább három éve folyamatosan országos jellegű versenyrendszert működtet,
f) szerepel az illetékes bíróság társadalmi szervezeti nyilvántartásában, és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben és a külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezővé tett szabályzatokkal.
f) szerepel az illetékes bíróság egyesületi nyilvántartásában, és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben és a külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezővé tett szabályzatokkal.
(3) Az országos sportági szövetséget megfelelően megilletik és terhelik a szakszövetségekre e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek.
(4) Az országos sportági szövetség felvételét kérheti a Nemzeti Sportszövetségbe.
(4) Az országos sportági szövetség felvételét kérheti a MOB-ba.
(5) A sportági szövetség állami támogatásban részesíthető.
(5) Az országos sportági szövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban.
(6) Ha a sportági szövetség a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő országos sportági szövetség, ezt a bírósági nyilvántartásban kifejezetten fel kell tüntetni.
(7) Az országos sportági szövetség megszűnése esetén a 27. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

A szabadidősport szövetségek és a fogyatékosok sportszövetségei

29. §
(1) A szabadidősport szövetségek nem feltétlenül sportágak szerint szerveződő, a szabadidős sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek.
(1) A szabadidősport szövetségek nem feltétlenül sportágak szerint szerveződő, a szabadidős sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek. Szabadidős sporttevékenységnek minősül a hagyományos magyar sportok ápolását célzó sporttevékenység is.
(2) A fogyatékosok sportszövetségei alapvetően a fogyatékossági ágak szerint sérülés-specifikusan szerveződő, a fogyatékosok verseny- és szabadidősportját szolgáló, sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek.
(3) A fogyatékosok országos sportszövetségei elláthatják mindazon feladatokat, és gyakorolhatják mindazon jogköröket, amelyeket a szakszövetségek ellátnak és gyakorolnak.
(3) A fogyatékosok országos sportszövetségeit megilletik és terhelik a szakszövetségekre e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek.

A diák- és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei

30. §
(1) A diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei a diák- és főiskolai-egyetemi sport versenyeinek (a továbbiakban együtt: diáksport verseny) szervezésére, illetve az abban való közreműködésre létrehozott országos sportszövetségek.
(1) A diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei a diák- és főiskolai-egyetemi sport versenyeinek (a továbbiakban együtt: diáksportverseny) szervezésére, illetve az abban való közreműködésre létrehozott sportszövetségek. A diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetsége országos jelleggel is működhet.
(2) Az országos diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei által, illetve közreműködésükkel szervezett diáksport versenyeken résztvevő sportoló a tanulói, hallgatói jogviszonya alapján diáksportolónak minősül függetlenül attól, hogy versenyző vagy szabadidős sportoló.
(3) A diáksport versenyek elkülönülnek a szakszövetség vagy az országos sportági szövetség versenyrendszerében szervezett versenyektől.
(4) A diáksport versenyeket a diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei önállóan - az adott sportág szövetségével egyeztetve - írják ki.

IV. FEJEZET
A SPORT VERSENYRENDSZERE

31. §
(1) A sportszövetség:
a) amatőr,
b) hivatásos,
c) vegyes (nyílt)
versenyrendszert működtethet (bajnokságot írhat ki).
(2) Amatőr versenyrendszerben (bajnokságban) az amatőr sportolók és sportegyesületek mellett hivatásos sportolók, illetve sportvállalkozások csak a sportszövetség versenyszabályzatában megállapított feltételek mellett vehetnek részt. E feltételek keretében a sportszövetség korlátozhatja a sportvállalkozás által foglalkoztatható hivatásos sportolók számát.
(3) A sportszövetség hivatásos versenyrendszert (bajnokságot) csak az amatőr bajnokság mellett írhat ki. Hivatásos versenyrendszer (bajnokság) helyett vegyes (nyílt) bajnokság is kiírható.
(4) Hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) a hivatásos sportolók és sportvállalkozások mellett sportegyesület csak akkor vehet részt, ha a sportszövetség versenyszabályzata ezt lehetővé teszi, és ha a sportegyesület a hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevő szakosztályát jogi személlyé nyilvánította. A hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) induló sportegyesületnek, illetve jogi személy szakosztályának mindazon pénzügyi, adminisztratív, technikai és szakmai feltételeket teljesíteni kell, amelyeket a sportszövetség versenyszabályzata a hivatásos versenyrendszer (bajnokság) résztvevőire nézve megállapít.
(5) Hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevő sportvállalkozások amatőr sportolókat, sportegyesületek pedig hivatásos sportolókat egyaránt foglalkoztathatnak. A sportszövetség szabályzatában a hivatásos és amatőr sportolók számára, illetve arányára kötelező szabályokat állapíthat meg.
(6) Vegyes (nyílt) versenyrendszerben (bajnokságban) amatőr és hivatásos sportolók, sportegyesületek és sportvállalkozások egyaránt korlátozás nélkül részt vehetnek.
32. §
(1) Versenyrendszerben csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása.
(2) Azt, hogy a sportszervezetnek nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása, a sportszervezetnek a versenyrendszerbe (bajnokságba) való nevezéskor, illetve ha a versenyrendszer versenyeire versenyenként kell nevezni, az évenkénti első nevezésekor kell igazolnia.
(3) A kilencven napnál régebben lejárt köztartozás nélkül történő működésnek a versenyrendszer (bajnokság) egész időtartama alatt fenn kell állnia. Ha ilyen köztartozás fennállása a versenyrendszer (bajnokság) közben kerül megállapításra, a sportszervezetet a versenyrendszerből (bajnokságból) - fegyelmi eljáráson kívül - ki kell zárni. A kizárt sportszervezettel jogviszonyban álló sportolók egyéni sportágakban a versenyrendszer (bajnokság) kizárás előtti versenyein elért eredményeit a kizárás nem érinti.
(4) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a sportszövetség írásbeli kérelmére, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatást köteles nyújtani a sportszövetség versenyrendszerében (bajnokságában) részt vevő sportszervezetek köztartozásairól. A köztartozás ténye és mértéke közérdekű adatnak minősül.
(4) Az állami adóhatóság a sportszövetség írásbeli kérelmére, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatást köteles nyújtani a sportszövetség versenyrendszerében (bajnokságában) részt vevő sportszervezetek köztartozásairól. A köztartozás ténye és mértéke közérdekű adatnak minősül.
33. §
(1) Nem vehet részt a versenyrendszerben (nem nevezhet a bajnokságba) a 32. § (1) bekezdésében foglalt eseten túlmenően:
a) az a sportvállalkozás, illetve az a sportegyesület, amellyel szemben a Cstv. szerint csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban,
a) az a sportvállalkozás, illetve az a sportegyesület, amellyel szemben a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban,
a) az a sportvállalkozás, sportegyesület, sportszövetség, amellyel szemben a bíróság elrendelte a sportszervezet felszámolását, továbbá amely sportszervezet végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás alatt áll,
b) az a sportegyesület, amely elhatározta feloszlását, illetve amellyel szemben az ügyészség a sportegyesület feloszlatására irányuló kérelmet nyújtott be a bírósághoz,
b) az a sportegyesület, sportszövetség, amely elhatározta feloszlását,
c) az a sportvállalkozás, amelynél végelszámolási eljárás indult.
(2) A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha:
a) a sportegyesület hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási jogot erre a társaságra ruházza át,
a) a sportegyesület versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási jogot erre a társaságra ruházza át,
a) a sportegyesület versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási (nevezési) jogot erre a társaságra ruházza át,
b) a sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, köztartozása nincs, és az indulási jogát a tagjaként működő sportegyesületre ruházza át.
b) a sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, köztartozása nincs, és az indulási (nevezési) jogát a tagjaként működő sportegyesületre ruházza át,
c) a sportvállalkozás azonos sportszövetség által kiírt és szervezett versenyrendszer (bajnokság) több bajnoki osztályában rendelkezik indulási (nevezési) joggal, köztartozása nincs, és az alacsonyabb bajnoki osztályban meglévő indulási (nevezési) jogát átadja a vele jogviszonyban lévő sportszervezetnek vagy a sportszervezet által erre a célra alapított sportvállalkozásnak.
c) a sportvállalkozás azonos sportszövetség által kiírt és szervezett versenyrendszer (bajnokság) több bajnoki osztályában rendelkezik indulási (nevezési) joggal, köztartozása nincs, és az alacsonyabb bajnoki osztályban meglévő indulási (nevezési) jogát átruházza a vele jogviszonyban lévő sportszervezetnek vagy a sportszervezet által erre a célra alapított sportvállalkozásnak,
d) az indulási (nevezési) joggal rendelkező sportvállalkozásnak olyan sportegyesület is tagja, mely a sportvállalkozásba tagként belépése és az indulás (nevezés) jogának sportvállalkozásra történő átruházása előtt maga rendelkezett az azonos versenyrendszer azonos bajnoki osztályában az indulási (nevezési) joggal, a sportvállalkozásnak lejárt köztartozása nincs, és a sportvállalkozás legfőbb szerve határozatával az indulási (nevezési) jogot az indulás (nevezés) jogával korábban rendelkező sportegyesület tagra az országos sportági szakszövetség elnöksége előzetes jóváhagyásával átruházza.
d) az indulási (nevezési) joggal rendelkező sportvállalkozásnak olyan sportegyesület is tagja, mely a sportvállalkozásba tagként belépése és az indulás (nevezés) jogának sportvállalkozásra történő átruházása előtt maga rendelkezett az azonos versenyrendszer (bajnokság) azonos bajnoki osztályában az indulási (nevezési) joggal, a sportvállalkozásnak lejárt köztartozása nincs, és a sportvállalkozás legfőbb szerve határozatával az indulási (nevezési) jogot az indulás (nevezés) jogával korábban rendelkező sportegyesület tagra a sportszövetség elnöksége előzetes jóváhagyásával átruházza.
(2a) Az országos sportági szakszövetség elnöksége a (2) bekezdés d) pontja szerinti átruházás előzetes jóváhagyását megtagadja, ha az átruházás feltételei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak és az országos sportági szakszövetség szabályzatában meghatározott feltételeknek.
(3) Ha a sportszervezet általános jogutóddal szűnik meg, az indulási jog az általános jogutódra átszáll. Ha a sportszervezet általános jogutód nélkül szűnik meg, az indulási jog megszűnik.
(4) Ha a sportszervezet székhelyét, telephelyét, illetve nevét megváltoztatja és a változás a sportszervezet indulási jogát érinti, a sportszövetség szabályzatában megjelölt szerve hivatalból vagy kérelemre megvizsgálhatja, hogy a változás az indulási jog joggal való visszaélést megvalósító átruházására irányul-e. A vizsgálat eredménye alapján a sportszövetség elnöksége az eset összes körülményei mérlegelése alapján dönt arról, hogy a változást végrehajtó sportszervezet részt vehet-e a versenyrendszerben. Az elnökségnek az indulás jogát megtagadó határozatával szemben az érintett sportszervezet a határozat kézbesítésétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül keresettel bírósághoz, illetve a 47. § szerint a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat.
34. §
(1) A sportszövetségnek a versenyszabályzatában a hivatásos, illetve a vegyes (nyílt) versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevő sportszervezetek számára azonos pénzügyi, adminisztratív, technikai és szakmai követelményeket kell megállapítania.
(2) A sportszövetség a hivatásos, illetve vegyes versenyrendszerre (bajnokságra) vonatkozó szabályzatában:
a) előírhatja a nevezés leadásával egyidejűleg meghatározott összegű óvadék letételét. Az óvadékot a sportszövetségnek kamatozó külön számlán kell kezelnie, és azt a bajnokság befejezésekor a kamatokkal együtt a bajnokság befejezésétől számított nyolc napon belül vissza kell fizetnie a sportszervezetnek. Ha a sportszervezet a bajnokságot nem fejezi be, az óvadék a sportszövetséget illeti,
b) a sportlétesítmény technikai színvonalával, illetve a sportesemény rendezésével kapcsolatban az amatőr bajnoksághoz képest többletkövetelményeket állapíthat meg,
c) meghatározhatja a sportszervezet által kötelezően foglalkoztatandó hivatásos sportolók, továbbá a sportszervezet által az utánpótlás (tartalék) bajnokság(ok)ban indítandó csapatok, illetve versenyzők számát,
d) előírhatja a sportszervezet előző évi pénzügyi beszámolójának, illetve tárgyévi pénzügyi tervének a sportszövetséghez történő benyújtását,
e) előírhatja, hogy a sportszervezet köteles a sportszövetség könyvvizsgálójának betekintést biztosítani a sportszervezet könyveibe, illetve köteles felhatalmazást adnia az adóhatóság és a számláját vezető bank számára, hogy a sportszervezet köztartozásairól és pénzügyi forgalmáról - annak kérelmére - a sportszövetség könyvvizsgálóját tájékoztassa.
e) előírhatja, hogy a sportszervezet köteles a sportszövetség könyvvizsgálójának betekintést biztosítani a sportszervezet könyveibe, illetve köteles felhatalmazást adnia az adóhatóság és a számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a sportszervezet köztartozásairól és pénzügyi forgalmáról - annak kérelmére - a sportszövetség könyvvizsgálóját tájékoztassa.
(3) A sportszövetség hivatásos, illetve vegyes (nyílt) versenyrendszerére vonatkozó szabályzatában meghatározhatja a hivatásos sportoló részére a sportszervezet részéről fizethető munkabér és egyéb juttatások együttes felső határát, továbbá a részére fizethető igazolási, valamint átigazolási juttatások legmagasabb mértékét, és a sportszervezet adott sportágban tevékenykedő összes hivatásos sportolója részére fizethető valamennyi juttatás felső határát.
(3) A sportszövetség hivatásos, illetve vegyes (nyílt) versenyrendszerére vonatkozó szabályzatában meghatározhatja a hivatásos sportoló részére a sportszervezet részéről fizethető munkabér vagy megbízási díj és egyéb juttatások együttes alsó és felső határát, továbbá a részére fizethető igazolási, valamint átigazolási juttatások legalacsonyabb és legmagasabb mértékét, és a sportszervezet adott sportágban tevékenykedő összes hivatásos sportolója részére fizethető valamennyi juttatás alsó és felső határát.
(4) A sportszövetség hivatásos tagozata a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel kollektív szerződést köthet.
(4) A sportszövetség a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel kollektív szerződést köthet.

V. FEJEZET
KERESKEDELMI SZERZŐDÉSEK

35. §
(1) Szponzorálási szerződésben a szponzor természetes vagy jogi személy, illetve jogi személységgel nem rendelkező szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja.
(1) Szponzorálási szerződésben a szponzor arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja.
(2) A szponzorálás során a sporttevékenységet egészségre ártalmas életmóddal vagy szolgáltatással, illetve egészségre ártalmas más tevékenységgel, valamint környezetveszélyeztető és -károsító magatartással összefüggésben tilos megjeleníteni.
(3) Arculat-átviteli (piacépítési) szerződés alapján a felhasználó marketingtevékenysége keretében ellenérték fejében a sportoló nevét, képmását, továbbá a sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggő más eszmei javakat használ fel hirdetőtáblákon, dísz- és ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon, valamint elektronikus úton a fogyasztói döntések befolyásolása céljából.
(3) Arculat-átviteli szerződés alapján a felhasználó marketingtevékenysége keretében ellenérték fejében a sportoló nevét, képmását, továbbá a sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggő más eszmei javakat használ fel hirdetőtáblákon, dísz- és ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon, valamint elektronikus úton a fogyasztói döntések befolyásolása céljából.
(4) Arculat-átviteli szerződést felhasználóként természetes és jogi személy, valamint jogi személységgel nem rendelkező szervezet köthet sportolóval, sportszövetséggel, sportvállalkozással vagy sportköztestülettel.
(4) Arculat-átviteli szerződést a felhasználó sportolóval, sportszövetséggel, sportvállalkozással vagy sportköztestülettel köthet.
(5) A sportoló nevét, illetve képmását arculat-átviteli szerződés keretében - amennyiben a szerződést sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület köti a felhasználóval - csak a sportoló előzetes írásbeli hozzájárulása alapján lehet felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ez a szabály irányadó a sportoló nevét vagy képmását érintő reklám- vagy egyéb szerződésekre is. A sportoló, a sportszervezet, a sportszövetség, a sportköztestület jó hírnevének, illetve személyiségi jogainak védelmére a Ptk. rendelkezései az irányadók.
(5) A sportoló nevét, illetve képmását arculat-átviteli szerződés keretében - amennyiben a szerződést sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület köti a felhasználóval - csak a sportoló előzetes írásbeli hozzájárulása alapján lehet felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ez a szabály irányadó a sportoló nevét vagy képmását érintő reklám- vagy egyéb szerződésekre is. A sportoló, a sportszervezet, a sportszövetség, a sportköztestület jó hírnevének, illetve személyiségi jogainak védelmére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
(5) A sportoló nevét, illetve képmását arculat-átviteli szerződés keretében - amennyiben a szerződést sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület köti a felhasználóval - csak a sportoló előzetes írásbeli hozzájárulása alapján lehet felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ez a szabály irányadó a sportoló nevét vagy képmását érintő reklám- vagy egyéb szerződésekre is.
(6) A szponzorálási és az arculat-átviteli szerződésre egyebekben a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A szponzorálási és az arculat-átviteli szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
36. §
(1) A sporttevékenység, illetve a sportversenyek televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének engedélyezése vagyoni értékű jogot képez.
(1) A sporttevékenység, illetve a sportversenyek (mérkőzések) televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának engedélyezése, továbbá a versenyrendszer (bajnokság) kiírása, szervezése, lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez.
(1) A sporttevékenység, illetve a sportversenyek (mérkőzések) televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának - beleértve a reklám és marketingjogokat is - engedélyezése, továbbá a versenyrendszer kiírása, szervezése, lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez.
(2) A közvetítések engedélyezésének vagyoni értékű jogaival kapcsolatos szabályokat megfelelően alkalmazni kell a sporttevékenységgel kapcsolatos más vagyoni értékű jogokra is.
(3) A vagyoni értékű jogok gazdasági társaság törzs(alap)tőkéjébe nem pénzbeli hozzájárulásként nem vihetők be, és mellékszolgáltatásnak sem minősülhetnek. E vagyoni értékű jogok ügynöki vagy bizományosi szerződésen keresztül is hasznosíthatók.
(4) A sporttevékenységével összefüggő vagyoni értékű jogok a sportolót vagy a versenyzővel fennálló tagsági, illetve szerződéses viszony alapján a sportszervezetet illetik meg.
(5) A válogatott keretek mérkőzéseivel (versenyeivel) kapcsolatos vagyoni értékű jogok a sportszövetséget illetik meg.
(5) A válogatott keretek mérkőzéseivel (versenyeivel), valamint a versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével, lebonyolításával - ideértve a válogatott keretek mérkőzéseivel (versenyeivel), valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett versenyekkel, mérkőzésekkel kapcsolatos online fogadások engedélyezésével - kapcsolatos vagyoni értékű jogok a sportszövetséget illetik meg.
37. §
(1) A sportszövetség jogosult az általa kiírt és szervezett versenyrendszerre nézve szabályzatban úgy rendelkezni, hogy tagjai 36. § szerinti egyes vagyoni értékű jogait hasznosításra meghatározott időre magához vonja. Ebben az esetben a felhasználóval az értékesítésre irányuló szerződést a sportszövetség köti meg.
(2) A vagyoni értékű jogok elvonásáért a 36. § (4) bekezdésében megjelölt jogosultak részére a sportszövetségnek lehetőség szerint előre meghatározott és a közvetítési jog piaci értékével arányos ellenértéket kell fizetnie. Az ellenérték megállapítása, illetve az értékesítési szerződés megkötése előtt a sportszövetségnek ki kell kérnie az érintett sportszervezetek álláspontját. Ezt követően az ellenértéket a szabályzatban meghatározott módon úgy kell megállapítani, hogy az a sportág sajátosságainak megfelelően arányosan vegye figyelembe:
a) a közvetítések számát, továbbá nézettségét,
b) a sportszervezet által elért versenyeredményt,
c) a sportszövetség többi tagjával való együttműködés (szolidaritás) elvét, ideértve az amatőrök és az utánpótlásnevelés támogatását is.
(2) A vagyoni értékű jogok elvonásáért a 36. § (4) bekezdésében megjelölt jogosultak részére a sportszövetségnek előre meghatározott és a közvetítési jog piaci értékével arányos ellenértéket kell fizetnie. Az ellenérték megállapítása és az értékesítési szerződés megkötése előtt a sportszövetségnek ki kell kérnie az érintett sportszervezetek álláspontját. Ezt követően az ellenértéket a szövetségi szabályzatban meghatározott módon úgy kell megállapítani, hogy az a sportág sajátosságainak megfelelően arányosan vegye figyelembe:
a) a közvetítések számát, továbbá nézettségét,
b) a sportszervezet által elért versenyeredményt,
c) a sportszövetség többi tagjával való együttműködés (szolidaritás) elvét, ideértve az amatőrök és az utánpótlásnevelés támogatását is,
d) a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójában foglaltakat.
(3) A sportszövetség a sportszervezeteket illető vagyoni jogok hasznosításából álló ellenértékből csak annyit vonhat el maga számára, amely a közvetítésekkel kapcsolatos szervezési költségeit fedezi.
(3) A sportszövetség a sportszövetség elnökségének választása szerint a sportszervezeteket illető vagyoni értékű jogok hasznosításából származó ellenértékből csak az alábbiak szerinti egyik módszer alapján megállapított összeget vonhatja el maga számára:
a) azt az összeget, amely a sportszövetségnek a közvetítésekkel kapcsolatos szervezési költségeit fedezi vagy
b) a vagyoni értékű jogok hasznosításából származó ellenérték legfeljebb öt százalékáig terjedő költségátalányt.
(4) Ha a verseny (sportrendezvény) nem képezi a sportszövetségverseny rendszerének részét, a szervező a versenykiírásban úgy rendelkezhet, hogy a versennyel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását magának tartja fenn.

VI. FEJEZET
A SPORTKÖZTESTÜLETEK, A SPORT ÁLLANDÓ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ÉS A SPORTKÖZALAPÍTVÁNYOK

VI. FEJEZET
A SPORT CIVIL IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE

A Magyar Olimpiai Bizottság

38. §
(1) A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) köztestület, amely a Kszt. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül. A MOB jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.
(1) A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) köztestület, amely a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül. A MOB jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.
(1) A MOB a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban NOB) által kizárólagos nemzeti olimpiai bizottságként elismert, a sporttal összefüggő - e törvényben meghatározott - országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. A MOB-ot a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.
(2) A MOB feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.
(2) A MOB működésének részletes szabályait a NOB szabályainak (különösen az Olimpiai Chartának), valamint e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.
(3) A MOB feladatai elsősorban:
a) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok részére megállapított célkitűzések és feladatok végrehajtása,
b) a szakszövetségekkel együttműködve a versenyzők olimpiai játékokra való felkészülésének, illetve részvételének szakmai elősegítése, az olimpiai mozgalom fejlesztése,
c) az olimpiai mozgalom érdekében az olimpiai játékok jelképeinek védelme,
d) az olimpiai mozgalom eszményének jegyében az ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének segítése, a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzés támogatása, fellépés a sportmozgalomra ható káros jelenségek ellen,
e) részvétel a sportösztöndíj-rendszer működtetésében,
f) együttműködés az állami szervekkel, a Nemzeti Sporttanáccsal, a Magyar Paralimpiai Bizottsággal és a nemzeti sportszövetségekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában, illetve megvalósításában,
f) együttműködés az állami szervekkel, a Magyar Paralimpiai Bizottsággal és a nemzeti sportszövetségekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában, illetve megvalósításában,
g) a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezése, a sporttal kapcsolatos kormányzati intézkedések megtételének kezdeményezése.
h) a sportpolitikáért felelős miniszter közreműködésével a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülése, a sporttémájú művészeti pályázati program gondozása,
i) a Gerevich Aladár-sportösztöndíj rendszer működtetése.
(3) A MOB feladatai az olimpiai mozgalom területén elsősorban:
a) végrehajtja a NOB alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok részére megállapított célkitűzéseket és feladatokat,
b) a szakszövetségekkel együttműködve elősegíti a versenyzők olimpiai játékokra való felkészülését, illetve részvételét,
c) fejleszti az olimpiai mozgalmat,
d) ápolja az olimpiai eszmét,
e) az olimpiai mozgalom érdekében védi az olimpiai jelképeket, szimbólumokat,
f) kizárólagos jogokat gyakorol - a NOB előírásaival összhangban - az alábbi területeken:
fa) a sportágak és a sportolók nevezése és sportszakemberek akkreditálása a nyári és téli olimpiai játékokra, a nyári és téli ifjúsági olimpiai játékokra, valamint az európai ifjúsági olimpiai fesztiválra, a NOB és az Európai Olimpiai Bizottság által elismert sporteseményekre, játékokra, továbbá a nyári és a téli európai ifjúsági olimpiai fesztiválokra,
fb) az olimpiai jelkép, zászló, jelvény, jelmondat, himnusz, valamint az „olimpia” és az „olimpiai” elnevezés kereskedelmi vagy egyéb célú felhasználása, illetve ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezése, valamint az ezzel kapcsolatos vagyoni jogok gyakorlása, illetve az ezekkel való rendelkezés.
fb) a NOB szabályzataiban - különösen az olimpiai szimbólumnak, zászlónak, jelmondatnak, lángnak, fáklyának az „olimpia” és „olimpiai” elnevezésnek -, valamint azok bármely nyelvű fordításának bármilyen módon és formában történő megjelenítése, felhasználása, illetve ezek mások általi bármilyen módon és formában történő megjelenítésének, felhasználásának engedélyezése, valamint az ezzel kapcsolatos vagyoni jogok gyakorlása, illetve az ezekkel való rendelkezés. Az olimpiai tulajdonelemek megjelenítésének tekintendők az olimpiai tulajdonelemekhez hasonló, azokkal összevethető, azokra közvetett, de egyértelműen azonosítható formában utaló megjelenítések.
(4) A MOB feladatai a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezetéből nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következők:
a) a Nemzeti Sporttanácsban az olimpiai mozgalmat képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
b) a Nemzeti Sportszövetséggel és a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen javaslatot dolgoz ki a versenysport és az utánpótlás-nevelés feladataira, valamint a versenysport és az utánpótlás-nevelés pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.
(4) A MOB feladatai a Miniszterelnökség fejezetben fejezeti jogosítványokkal rendelkező Nemzeti Sporthivatal (a továbbiakban: NSH) költségvetési címből nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következők:
a) a Nemzeti Sporttanácsban az olimpiai mozgalmat képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
b) a Nemzeti Sportszövetséggel és a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen javaslatot dolgoz ki a versenysport és az utánpótlás-nevelés feladataira, valamint a versenysport és az utánpótlás-nevelés pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.
(4) A MOB feladatai a Belügyminisztérium fejezetben Nemzeti Sporthivatal (a továbbiakban: NSH) költségvetési címből nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következők:
a) a Nemzeti Sporttanácsban az olimpiai mozgalmat képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
b) a Nemzeti Sportszövetséggel és a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen javaslatot dolgoz ki a versenysport és az utánpótlás-nevelés feladataira, valamint a versenysport és az utánpótlás-nevelés pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.
(4) A MOB feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következők:
a) a Nemzeti Sporttanácsban az olimpiai mozgalmat képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
a) az olimpiai mozgalmat képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
a) a 40. § (4) bekezdés a) pontjában, 42. § (4) bekezdés a) pontjában, 43. § (3) bekezdés a) pontjában és 44. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott javaslatokat figyelembe véve - az olimpiai mozgalom támogatására vonatkozó javaslat megtétele mellett - egyeztetett javaslatot tesz a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira,
b) a Nemzeti Sportszövetséggel és a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen javaslatot dolgoz ki a versenysport és az utánpótlás-nevelés feladataira, valamint a versenysport és az utánpótlás-nevelés pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
b) dönt az olimpiai mozgalom feladataival összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásáról és folyósítja azt.
c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.
(4) A MOB feladatai a fogyatékosok sportja területén - az (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - elsősorban:
a) a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság magyarországi tagszervezeteként működő, Magyar Paralimpiai Bizottság útján végrehajtja a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti paralimpiai bizottságok és tagszervezetei részére megállapított célkitűzéseket és feladatokat,
b) a szakszövetségekkel, sportszövetségekkel együttműködve elősegíti a sportolók nyári és téli paralimpiai játékokra, és egyéb nemzetközi versenyekre történő felkészülését, illetve részvételét,
c) fejleszti a paralimpiai mozgalmat,
d) a paralimpiai mozgalom érdekében védi a paralimpiai játékok jelképeit,
e) a paralimpiai mozgalom eszményének jegyében segíti az érintett ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelését, támogatja a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzést, fellép a sportmozgalomra ható káros jelenségek ellen,
f) közreműködik az olimpiai központok fogyatékosok sportjának speciális igényeit szolgáló fejlesztésében és szakmai tevékenységének kidolgozásában,
g) a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság magyarországi tagszervezeteként működő, Magyar Paralimpiai Bizottság részére biztosítja kizárólagos jogok gyakorlását - a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság előírásaival összhangban - az alábbi területeken:
ga) a sportágak és a sportolók nevezése a paralimpiai játékokra,
gb) a paralimpiai jelkép, zászló, jelvény, jelmondat, himnusz kereskedelmi vagy egyéb célú használata, illetve ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezése,
h) a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága hazai tagszervezetével együttműködve elősegíti a sportolók nyári és téli siketlimpiai játékokra, és egyéb nemzetközi versenyekre történő felkészülését, illetve részvételét,
i) végrehajtja a Nemzetközi Speciális Olimpia, a Szervátültetettek Világjátékainak Szövetsége, a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti speciális világjáték szervezetek részére megállapított célkitűzéseket és feladatokat,
j) az érintett sportszövetségekkel együttműködve elősegíti és koordinálja a magyar sportolók speciális világjátékokon való részvételét,
k) támogatja a nem paralimpiai versenyekhez illeszkedő, nemzetközi versenyrendszerrel rendelkező, fogyatékos sportszövetségek hazai sportrendezvényeit,
l) részt vesz a fogyatékosok nemzetközi sportszervezeteinek tevékenységében,
m) közös és integrált sportrendezvényeket, verseny- és szabadidősport programokat szervez a különböző fogyatékosságú, valamint nem sérült emberek számára, fejleszti a fogyatékosok sportjának egyes területeit,
n) a fogyatékosok diák- és szabadidősportja területén népszerűsíti a fogyatékosok sportját, aminek keretén belül a fogyatékosok diák- és szabadidősportjával foglalkozó sportszervezetek programjainak megvalósításával szélesíti a sport tömegbázisát,
o) részt vesz a fogyatékosok szabadidősportjának nemzetközi együttműködésében.
(5) A MOB kizárólagosan jogosult a NOB előírásaival összhangban:
a) a sportágak és a sportolók nevezésére a téli és nyári olimpiai játékokra, valamint a téli és nyári európai ifjúsági olimpiai bajnokságokra,
b) az olimpiai zászló, jelvény, jelmondat, valamint az „olimpia” és az „olimpiai” elnevezés kereskedelmi vagy egyéb célú felhasználására, illetve ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezésére, valamint az ezzel kapcsolatos vagyoni jogok gyakorlására, illetve az ezekkel való rendelkezésre.
(5) A (4) bekezdés a)-e) és g) pontjában meghatározott kizárólagos jogokat a MOB a 45. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott, a paralimpiai mozgalmat képviselő, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság magyarországi tagszervezeteként működő, fogyatékosok országos sportszövetségének minősülő - 29. § (3) bekezdése szerinti - tagja útján gyakorolja.
(6) A MOB közreműködik az olimpiai központok fejlesztésében, illetve szakmai tevékenységének kidolgozásában.
(6) A MOB feladatai a nem olimpiai sportágak területén elsősorban:
a) szervezi a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) Világjátékain és a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (Sportaccord) Világjátékain való magyar részvételt és az arra való felkészülés szakmai feladatait,
b) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében, amely feladatkört nem kizárólag a nem olimpiai sportágakkal összefüggésben gyakorolja.
(7) A MOB feladatai az utánpótlás-nevelés területén elsősorban:
a) elkészíti a magyar sport utánpótlás-nevelési koncepcióját,
b) megszervezi, integrálja és végrehajtja a fiatal sportolók általános és sportági felkészítésének tudományos vizsgálatát, közreműködik a korszerű edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, és segíti a hatékony módszerek és eljárások széles körű elterjesztését,
c) irányítja, felügyeli és működteti a tehetséggondozó, élutánpótlás-nevelő programokat és a sportiskolai programot, együttműködik a programokban szereplő országos sportági szakszövetségekkel,
d) - a nemzeti sportinformációs rendszer részeként - kialakítja és működteti az utánpótlás-nevelés információs és továbbképzési rendszerét,
e) megszervezi és biztosítja a tehetséggondozó programokba bekerült sportolók magas színvonalú edzésmunkájának feltételeit, szakmai segítséget nyújt a sportszövetségek ez irányú munkájához,
f) szervezeti egységén keresztül sportkutatási-módszertani és tudományos tevékenységet folytat: megfogalmazza a szakmai-kutatási feladattervezeteket, ellátja és koordinálja a kutatási feladatokat, részt vesz a működő sportágfejlesztési programokban, ellátja azok szakmai-tudományos felügyeletét, sportszakmai fórumokat hív össze, valamint részt vesz a hazai és nemzetközi sportkutatási feladatok elvégzésében, kutatási programok szervezésében, végrehajtásában,
g) együttműködik, folyamatos szakmai kapcsolatot tart a sport területén felsőfokú képzést, szakképzést, továbbképzést folytató felsőoktatási intézményekkel, valamint a sportegészségügyi feladatokat ellátó egészségügyi intézményekkel,
h) a köznevelési típusú sportiskolák szakmai és módszertani feladatainak ellátása érdekében közoktatási szakértői tevékenységet lát el,
i) az utánpótlás-nevelési források hatékony felhasználása érdekében szakmai fejlesztési és támogatási rendszert működtet.
(8) A MOB feladatai a diák-hallgatói sport területén elsősorban:
a) a sportszövetségi integrált működés keretében a diák- és főiskolai-egyetemi sport országos sportszövetségével együttműködve biztosítja a sportszövetségek és a diák- és főiskolai-egyetemi sportszövetségek, valamint a diák- és főiskolai-egyetemi sport területén működő sportszervezetek közötti szakmai feladatok összehangolt ellátását,
b) támogatja a sportolói kettős karrier (életút) program bevezetését, működését;
c) a diák- és főiskolai-egyetemi sport országos sportszövetségével együttműködve szervezi a diák és főiskolai-egyetemi sport kiemelkedő nemzetközi sporteseményein való magyar részvételt és az arra való felkészülést.
(9) A MOB feladatai a szabadidősport területén elsősorban:
a) a szabadidősportot népszerűsítő tevékenységet végez, aminek keretében a szabadidősporttal foglalkozó integrált sportszövetségi és diák-, főiskolai-egyetemi sportprogramok megvalósításán, valamint elsődlegesen szabadidősport-tevékenység szervezésére létrehozott sportszervezetek támogatásán keresztül szélesíti a sport tömegbázisát, a testmozgás, egészséges életmód népszerűsítésére vonatkozó programok támogatásával hozzájárul a sport kedvező hatásainak, értékeinek elterjesztéséhez,
b) részt vesz a szabadidősporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben.
39. §
(1) A MOB tagjai azok a büntetlen előéletű magyar állampolgárok, valamint az olimpiai sportágak azon képviselői, akik elismerik és magukénak vallják az olimpiai eszmét, készek elősegíteni a MOB működését, akiket a MOB alapszabályában felsorolt szervek és szervezetek képviselőiként taggá delegálnak, illetőleg akik a MOB alapszabályában foglaltak szerint személyes jogosultság alapján válnak tagokká.
(2) A MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlésben az alapszabályban rögzített számú helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak országos szakszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia a MOB tagjai létszámának felét.
(3) A MOB elnökségének tagjait a közgyűlés választja. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. A MOB elnökségének tagja nem lehet állami vezető.
(4) A MOB közgyűlésén a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter (a továbbiakban: miniszter), a Nemzeti Sporttanács elnöke, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, valamint a nemzeti sportszövetségek elnökei tanácskozási joggal vehetnek részt.
(4) A MOB közgyűlésén a Nemzeti Sporthivatal elnöke (a továbbiakban: NSH elnöke), a Nemzeti Sporttanács elnöke, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, valamint a nemzeti sportszövetségek elnökei tanácskozási joggal vehetnek részt.
(4) A MOB közgyűlésén a sportigazgatási szerv vezetője, a Nemzeti Sporttanács elnöke, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, valamint a nemzeti sportszövetségek elnökei tanácskozási joggal vehetnek részt.
(4) A MOB közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter, a Nemzeti Sporttanács elnöke, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, valamint a nemzeti sportszövetségek elnökei tanácskozási joggal vehetnek részt.
(4) A MOB közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, valamint a nemzeti sportszövetségek elnökei tanácskozási joggal vehetnek részt.
(5) A MOB rendelkezésére bocsátott állami támogatás felhasználásáról való döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A MOB közgyűlése köteles könyvvizsgálót választani a MOB gazdálkodásának ellenőrzésére.
(6) A MOB működésének részletes szabályait a NOB szabályainak, valamint e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.
(7) Az állam évente hozzájárul a MOB működési kiadásaihoz.
39. §   A MOB stratégiai jellegű feladatai elsősorban:
a) a sport civil szervezetei közötti koordinációs tevékenységet végez, előkészíti a sport átfogó fejlesztési koncepcióját,
b) a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel,
c) figyelemmel kíséri a sportszövetségek által elkészített sportági stratégiai fejlesztési koncepciók megvalósítását,
d) részt vesz a versenysporttal, az utánpótlás-neveléssel, a diák- és főiskolai-egyetemi sporttal, a fogyatékosok sportjával, valamint a szabadidősporttal kapcsolatos döntés-előkészítésben,
e) együttműködik az állami szervekkel, valamint a civil szervezetekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában, illetve megvalósításában,
f) az olimpiai mozgalom eszményének jegyében segíti az ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelését, felvilágosító kampánnyal és más eszközökkel támogatja a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzést, fellép a sportmozgalomra ható káros jelenségek (különösen a tiltott teljesítményfokozás, valamint a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolása és a fogadási csalás) ellen,
g) meghatározza a versenyzők minősítési szintjeit - együttműködésben az országos sportági szakszövetségekkel és az országos sportági szövetségekkel -,
h) a 64. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint - elláthatja az olimpiai központokról szóló kormányrendeletben meghatározott állami tulajdonban álló sportlétesítmények vagyonkezelését,
i) kidolgozza a sportolóvá válás gondozásának módszertanát a kiválasztástól a nemzetközi szintű teljesítményig,
j) segíti, koordinálja a sport különböző területeinek szakmai munkáját,
k) kialakítja a támogatási rendszerek minőségbiztosítási rendszerét és követelményeit,
l) négyéves ciklusokban megtervezi az olimpiai, paralimpiai és siketlimpiai játékokra, valamint a világjátékokra és a speciális világjátékokra történő felkészülés, támogatás rendszerét,
m) hozzájárul a nemzetközi szintű felkészülés és versenyzés feltételeinek biztosításához,
n) segíti a korszerű szakmai munkához szükséges ismeretek széles körben terjesztését, azok alkalmazását.
39/A. §
(1) A MOB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: MOB főtitkár) tartja nyilván.
(2) A MOB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján a MOB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja a MOB főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(3) A MOB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően a MOB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(4) A
a) MOB tagja a tagság fennállása alatt a MOB elnökének felhívására,
b) MOB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására
a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, a MOB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(5) Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a MOB a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(6) Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.
(7) A MOB főtitkár
a) a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tagságról meghozott döntés időpontjáig,
b) a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig,
c) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tag tagsági viszonyának megszűnéséig
kezeli.

A Magyar Paralimpiai Bizottság

40. §
(1) A Magyar Paralimpiai Bizottság (a továbbiakban: MPB) köztestület, amely a Kszt. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül. Az MPB-t a minisztérium tartja nyilván. Az MPB jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.
(1) A Magyar Paralimpiai Bizottság (a továbbiakban: MPB) köztestület, amely a Kszt. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül. Az MPB-t az NSH tartja nyilván. Az MPB jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.
(1) A Magyar Paralimpiai Bizottság (a továbbiakban: MPB) köztestület, amely a Kszt. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül. Az MPB-t a sportigazgatási szerv tartja nyilván. Az MPB jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.
(1) A Magyar Paralimpiai Bizottság (a továbbiakban: MPB) köztestület, amely a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül. Az MPB-t a sportigazgatási szerv tartja nyilván. Az MPB jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.
(1) A Magyar Paralimpiai Bizottság (a továbbiakban: MPB) köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. Az MPB-t a sportigazgatási szerv tartja nyilván. Az MPB jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.
(2) Az MPB feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.
(3) Az MPB feladatai elsősorban:
a) a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti paralimpiai bizottságok részére megállapított célkitűzések és feladatok végrehajtása,
b) a szakszövetségekkel, sportszövetségekkel együttműködve a sportolók paralimpiai játékokra történő felkészülésének, illetve részvételének szakmai elősegítése, a paralimpiai mozgalom fejlesztése,
c) a paralimpiai mozgalom érdekében a paralimpiai játékok jelképeinek védelme,
d) a paralimpiai mozgalom eszményének jegyében az érintett ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének segítése, a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzés támogatása, fellépés a sportmozgalomra ható káros jelenségek ellen,
e) együttműködés az állami szervekkel, a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal és a nemzeti sportszövetségekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak megvalósításában.
e) együttműködés az állami szervekkel, a MOB-bal és a nemzeti sportszövetségekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak megvalósításában.
(4) Az MPB feladatai a minisztérium fejezetéből nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következők:
a) A Nemzeti Sporttanácsban a paralimpiai mozgalmat képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
b) a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségével és a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen javaslatot dolgoz ki a fogyatékosok versenysportjára vonatkozó feladatokra, valamint a fogyatékosok versenysportja pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.
(4) Az MPB feladatai az NSH költségvetési címből nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következők:
a) A Nemzeti Sporttanácsban a paralimpiai mozgalmat képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
b) a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségével és a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen javaslatot dolgoz ki a fogyatékosok versenysportjára vonatkozó feladatokra, valamint a fogyatékosok versenysportja pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.
(4) Az MPB feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következők:
a) A Nemzeti Sporttanácsban a paralimpiai mozgalmat képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
a) a paralimpiai mozgalmat képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
b) a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségével és a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen javaslatot dolgoz ki a fogyatékosok versenysportjára vonatkozó feladatokra, valamint a fogyatékosok versenysportja pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.
(5) Az MPB kizárólagosan jogosult a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság előírásaival összhangban:
a) a sportágak és a sportolók nevezésére a paralimpiai játékokra,
b) a paralimpiai zászló, jelvény, jelmondat kereskedelmi vagy egyéb célú használatára, illetve ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezésére.
(6) Az MPB közreműködik az olimpiai központok fejlesztésében, illetve szakmai tevékenységének kidolgozásában.
40. §   A MOB sportigazgatási feladatai elsősorban:
a) kezdeményezi a sporttal kapcsolatos kormányzati intézkedések, szabályozási koncepciók megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket,
b) a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja a doppingellenes tevékenységgel összefüggő sportszakmai feladatait,
c) ellátja az olimpiai járadékkal és a Nemzet Sportolója Címmel összefüggő, e törvényben, továbbá az olimpiai járadékról és a Nemzet Sportolója Cím adományozásáról szóló kormányrendeletekben meghatározott közigazgatási hatósági feladatokat,
d) ellátja a versenyengedélyek kiadásával kapcsolatos - a nemzeti sportinformációs rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott - adminisztratív feladatokat, meghatározza a versenyengedély sportágaktól függetlenül egységes formáját, valamint együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a nemzeti sportinformációs rendszer működtetésében, továbbá adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszer részére,
e) együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sportszakemberek képzési, továbbképzési, valamint foglalkoztatási céljait szolgáló programok meghatározásában, segíti a sportszövetségek kötelező sportszakember-továbbképzési feladataik ellátását,
f) együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sporttudomány fejlesztésével összefüggő szakmai feladatok ellátásában,
g) az országos sportági szakszövetségi és az országos sportági szövetségi jogállás bírósági bejegyzését megelőzően igazolja a 20. § (4)-(5) bekezdésében és a 28. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását,
h) biztosítja a Sport Állandó Választottbíróság működési feltételeit.
41. §
(1) Az MPB-be felvételüket kérhetik azok a szakszövetségek, országos sportági szövetségek és a fogyatékosok azon országos sportszövetségei, amelyek sportága szerepel a Paralimpia programjában.
(1) Az MPB-be felvételüket kérhetik azok a szakszövetségek, országos sportági szövetségek és a fogyatékosok azon országos sportszövetségei, amelyek sportága szerepel a Paralimpia programjában vagy tevékenységi köre kiterjed a fogyatékossággal élők minőségi versenysportjára.
(2) Az MPB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlésben az alapszabályban rögzített számú helyet kell biztosítani a paralimpiai sportágak országos sportszövetségei, illetve szakszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia az MPB tagjai létszámának felét.
(3) Az MPB elnökségének tagjait a közgyűlés választja, az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. Az MPB elnökségének tagja nem lehet állami vezető.
(4) Az MPB közgyűlésén a miniszter, a Nemzeti Sporttanács elnöke, a MOB elnöke, valamint a nemzeti sportszövetségek elnökei tanácskozási joggal részt vehetnek.
(4) Az MPB közgyűlésén az NSH elnöke, a Nemzeti Sporttanács elnöke, a MOB elnöke, valamint a nemzeti sportszövetségek elnökei tanácskozási joggal részt vehetnek.
(4) Az MPB közgyűlésén a sportigazgatási szerv vezetője, a Nemzeti Sporttanács elnöke, a MOB elnöke, valamint a nemzeti sportszövetségek elnökei tanácskozási joggal részt vehetnek.
(4) Az MPB közgyűlésén a sportigazgatási szerv vezetője, a MOB elnöke, valamint a nemzeti sportszövetségek elnökei tanácskozási joggal részt vehetnek.
(5) Az MPB rendelkezésére bocsátott állami támogatás felhasználásáról való döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az MPB közgyűlése köteles könyvvizsgálót választani az MPB gazdálkodásának ellenőrzésére.
(6) Az MPB működésének részletes szabályait a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság szabályainak, valamint e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.
(7) Az állam évente hozzájárul a Magyar Paralimpiai Bizottság működési kiadásaihoz.
41. §   A MOB feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos - az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - a következők:
a) a központi költségvetés tervezésének időszakában - az 57. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, minden év június 30-ig - a központi költségvetési támogatások elosztásának irányaira és arányaira vonatkozó javaslatot küld a sportpolitikáért felelős miniszter részére a 39. § c) pontja szerinti sportági stratégiai fejlesztési koncepciók figyelembevételével,
b) meghatározza az állami sportcélú támogatások felosztási elveit,
c) dönt a feladatkörébe tartozó, költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatások felhasználásáról és folyósítja a támogatásokat,
d) koordinálja és folyamatosan nyomon követi az állami sportcélú támogatás felhasználását,
e) ellenőrzi az éves támogatási programok megvalósításának folyamatában (az adminisztratív célú támogatások kivételével) benyújtott negyedéves szakmai előrehaladási jelentéseket és azok eredményéről tájékoztatja a sportpolitikáért felelős minisztert,
f) részt vesz az állami sportcélú támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolási feladatokban, ennek keretében:
fa) elszámoltatja a kedvezményezettet a továbbadott állami sportcélú támogatásról,
fb) elszámol a 46/A. § (1) bekezdésében meghatározott állami sportcélú támogatással,
g) működteti a sportösztöndíjrendszert,
h) a sportpolitikáért felelős miniszter közreműködésével ellátja a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülését, gondozza a sporttémájú művészeti pályázati programokat.
41/A. §
(1) Az MPB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: MPB főtitkár) tartja nyilván.
(2) Az MPB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján az MPB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja az MPB főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(3) Az MPB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően az MPB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(4) Az
a) MPB tagja a tagság fennállása alatt az MPB elnökének felhívására,
b) MPB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására
a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, az MPB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(5) Ha az MPB tagja, illetve az MPB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, az MPB a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(6) Ha az MPB tagja, illetve a MPB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.
(7) Az MPB főtitkár
a) a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB-tagságról meghozott döntés időpontjáig,
b) a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig,
c) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB-tag tagsági viszonyának megszűnéséig
kezeli.

A Nemzeti Sportszövetség

42. §
(1) A Nemzeti Sportszövetség a szakszövetségek, illetve az országos sportági szövetségek önkéntes részvételével működő - a Kszt. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő - köztestület, amelyet a minisztérium tart nyilván.
(1) A Nemzeti Sportszövetség a szakszövetségek, illetve az országos sportági szövetségek önkéntes részvételével működő - a Kszt. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő - köztestület, amelyet az NSH tart nyilván.
(1) A Nemzeti Sportszövetség a szakszövetségek, illetve az országos sportági szövetségek önkéntes részvételével működő - a Kszt. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő - köztestület, amelyet a sportigazgatási szerv tart nyilván.
(1) A Nemzeti Sportszövetség a szakszövetségek, illetve az országos sportági szövetségek önkéntes részvételével működő - a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő - köztestület, amelyet a sportigazgatási szerv tart nyilván.
(1) A Nemzeti Sportszövetség a szakszövetségek, illetve az országos sportági szövetségek önkéntes részvételével működő - a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősülő - köztestület, amelyet a sportigazgatási szerv tart nyilván.
(2) A szakszövetségek - a Nemzeti Sportszövetség alapszabályának elfogadása esetén - alanyi jogon, az országos sportági szövetségek pedig a Nemzeti Sportszövetség közgyűlésének az össztaglétszám kétharmados többségével hozott határozata alapján lehetnek tagjai a Nemzeti Sportszövetségnek.
(3) A Nemzeti Sportszövetség:
a) képviseli tagjai közös érdekeit az állami szervek, az önkormányzatok, a Nemzeti Sporttanács, a MOB, az MPB, a további két nemzeti sportszövetség, a sportközalapítványok, illetve más társadalmi szervezetek előtt,
a) képviseli tagjai közös érdekeit az állami szervek, az önkormányzatok, a MOB, az MPB, a további két nemzeti sportszövetség, a sportközalapítványok, illetve más társadalmi szervezetek előtt,
a) képviseli tagjai közös érdekeit az állami szervek, az önkormányzatok, a MOB, az MPB, a további két nemzeti sportszövetség, illetve más társadalmi szervezetek előtt,
a) képviseli tagjai közös érdekeit az állami szervek, az önkormányzatok, a MOB, az MPB, a további két nemzeti sportszövetség, illetve más egyesületek előtt,
b) összehangolja tagjai tevékenységét, illetve versenyrendszerét, összeállítja az országos összesített versenynaptárt, valamint sportszakmai, gazdasági, jogi és egyéb szolgáltatásokat nyújt, és pályázatokat ír ki tagjai részére,
c) együttműködik a minisztériummal, a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztése érdekében,
c) együttműködik az NSH-val, a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztése érdekében,
c) együttműködik a sportigazgatási szervvel, a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztése érdekében,
c) együttműködik a sportigazgatási szervvel, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztése érdekében,
d) véleményt nyilvánít sportpolitikai kérdésekben, kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket,
e) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében,
f) működteti a Sport Állandó Választottbíróságot,
g) elsősorban a tagjai útján segíti az utánpótlás-nevelést,
h) együttműködik a minisztériummal az állami sportinformációs rendszer működtetésében,
h) együttműködik az NSH-val az állami sportinformációs rendszer működtetésében,
h) együttműködik a sportigazgatási szervvel az állami sportinformációs rendszer működtetésében,
i) szervezi az AGFIS világjátékokon való magyar részvételt, illetve az arra való felkészülést.
(4) A Nemzeti Sportszövetség feladatai a minisztérium fejezetéből nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következők:
a) a Nemzeti Sporttanácsban a tagságát képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
b) a MOB-bal és a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen javaslatot dolgoz ki a versenysport és az utánpótlás-nevelés feladataira, valamint a versenysport és az utánpótlás-nevelés pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.
(4) A Nemzeti Sportszövetség feladatai az NSH költségvetési címből nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következők:
a) a Nemzeti Sporttanácsban a tagságát képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
b) a MOB-bal és a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen javaslatot dolgoz ki a versenysport és az utánpótlás-nevelés feladataira, valamint a versenysport és az utánpótlás-nevelés pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.
(4) A Nemzeti Sportszövetség feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következők:
a) a Nemzeti Sporttanácsban a tagságát képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
a) a tagságát képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
b) a MOB-bal és a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen javaslatot dolgoz ki a versenysport és az utánpótlás-nevelés feladataira, valamint a versenysport és az utánpótlás-nevelés pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.
(5) A Nemzeti Sportszövetség elnöksége tagjainak legalább a felét az olimpiai sportágakat képviselő tagok javaslata alapján kell a Nemzeti Sportszövetség közgyűlésének megválasztania.
42. §
(1) A MOB tagjai
a) azok a büntetlen előéletű magyar állampolgárok, valamint az olimpiai sportágak azon képviselői, akik elismerik és magukénak vallják az olimpiai eszmét, készek elősegíteni a MOB működését, akiket a MOB alapszabályában felsorolt szervek és szervezetek képviselőiként taggá delegálnak, illetve akik a MOB alapszabályában foglaltak szerint személyes jogosultság alapján válnak tagokká
b) - a MOB alapszabályának elfogadása esetén - alanyi jogon a szakszövetségek, az országos sportági szövetségek, az országos szabadidősport-szövetségek, valamint az országos diák- és hallgatói sportszövetségek,
c) alanyi jogon a fogyatékosok országos sportszövetségei, azok a szakszövetségek és országos sportági szövetségek, amelyek sportága szerepel a Paralimpia, illetve a Siketlimpia programjában vagy tevékenységi köre kiterjed a fogyatékossággal élők versenysportjára, vagy amelyek integrált versenyrendszert működtetnek, vagy amelyeknél az épek versenyrendszerében fogyatékos sportolók is részt vesznek.
(2) A MOB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: MOB-főtitkár) tartja nyilván.
(3) A MOB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján a MOB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja a MOB-főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(4) A MOB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően a MOB-főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(5) A
a) MOB tagja a tagság fennállása alatt a MOB elnökének felhívására,
b) MOB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására
a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, a MOB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(6) Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a MOB a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(7) Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.
(8) A MOB-főtitkár
a) a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tagságról meghozott döntés időpontjáig,
b) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig,
c) az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tag tagsági viszonyának megszűnéséig
kezeli.

A Nemzeti Szabadidősport Szövetség

43. §
(1) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség az országos szabadidősport szövetségek önkéntes részvételével működő - a Kszt. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő - köztestület, amelyet a minisztérium tart nyilván.
(1) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség az országos szabadidősport szövetségek önkéntes részvételével működő - a Kszt. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő - köztestület, amelyet az NSH tart nyilván.
(1) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség az országos szabadidősport szövetségek önkéntes részvételével működő - a Kszt. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő - köztestület, amelyet a sportigazgatási szerv tart nyilván.
(1) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség az országos szabadidősport szövetségek önkéntes részvételével működő - a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő - köztestület, amelyet a sportigazgatási szerv tart nyilván.
(1) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség az országos szabadidősport szövetségek önkéntes részvételével működő - a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősülő - köztestület, amelyet a sportigazgatási szerv tart nyilván.
(1) A MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlésben az alapszabályban rögzített számú helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak országos szakszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia a MOB tagjai létszámának felét. A MOB alapszabálya lehetővé teheti, hogy - az arányosság elvének betartásával - egy tag több képviselőt is küldjön - tagsági jogokkal - a közgyűlésbe. A MOB közgyűlésének részletes összetételét a MOB alapszabálya határozza meg.
(2) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség:
a) képviseli a szabadidősport, illetve tagjai közös érdekeit az állami szervek, az önkormányzatok, a Nemzeti Sporttanács, a MOB, az MPB, a további két nemzeti sportszövetség és más társadalmi szervezetek előtt,
a) képviseli a szabadidősport, illetve tagjai közös érdekeit az állami szervek, az önkormányzatok, a MOB, az MPB, a további két nemzeti sportszövetség és más társadalmi szervezetek előtt,
a) képviseli a szabadidősport, illetve tagjai közös érdekeit az állami szervek, az önkormányzatok, a MOB, az MPB, a további két nemzeti sportszövetség és más egyesületek előtt,
b) összehangolja tagjai tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt, pályázatokat ír ki részükre,
c) véleményt nyilvánít sportpolitikai kérdésekben, kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket,
d) részt vesz a szabadidősporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben,
e) együttműködik a minisztériummal, a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztésében,
e) együttműködik az NSH-val, a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztésében,
e) együttműködik a sportigazgatási szervvel, a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztésében,
e) együttműködik a sportigazgatási szervvel, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztésében,
f) elsősorban tagjai útján segíti az utánpótlás-nevelést.
(3) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség feladatai a minisztérium fejezetéből a szabadidősportra, a diáksportra és a főiskolai-egyetemi sportra nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következők:
a) a Nemzeti Sporttanácsban a tagságát képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
b) a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvánnyal és a Nemzeti Sporttanácsban a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei, valamint a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei által jelölt képviselőkkel közösen javaslatot dolgoz ki a szabadidősport, a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport feladataira, valamint a szabadidősport, a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.
(3) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség feladatai az NSH költségvetési címből a szabadidősportra, a diáksportra és a főiskolai-egyetemi sportra nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következők:
a) a Nemzeti Sporttanácsban a tagságát képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
b) a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvánnyal és a Nemzeti Sporttanácsban a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei, valamint a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei által jelölt képviselőkkel közösen javaslatot dolgoz ki a szabadidősport, a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport feladataira, valamint a szabadidősport, a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.
(3) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből a szabadidősportra, a diáksportra és a főiskolai-egyetemi sportra nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következők:
a) a Nemzeti Sporttanácsban a tagságát képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
a) a tagságát képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
b) a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvánnyal és a Nemzeti Sporttanácsban a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei, valamint a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei által jelölt képviselőkkel közösen javaslatot dolgoz ki a szabadidősport, a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport feladataira, valamint a szabadidősport, a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
b) a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvánnyal javaslatot dolgoz ki a szabadidősport, a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport feladataira, valamint a szabadidősport, a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
b) javaslatot dolgoz ki a szabadidősport, a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport feladataira, valamint a szabadidősport, a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.
(3) A MOB közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek részt.
(4) Az országos szabadidősport szövetségek alanyi jogon tagjai lehetnek a Nemzeti Szabadidősport Szövetségnek, ha annak alapszabályát elfogadják.
(4) A MOB-ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület (elnökség). A MOB elnökségének tagjai: az elnök, alelnökökként a 45. § (2) bekezdés szerinti tagozatok vezetői, valamint a MOB alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. A MOB elnökségének tagja nem lehet állami vezető.
(5) Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni a felügyelőbizottság tagjait, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége

44. §
(1) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a fogyatékosok sportja területén működő országos sportszövetségek önkéntes részvételével működő - a Kszt. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő - köztestület, amelyet a minisztérium tart nyilván.
(1) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a fogyatékosok sportja területén működő országos sportszövetségek önkéntes részvételével működő - a Kszt. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő - köztestület, amelyet az NSH tart nyilván.
(1) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a fogyatékosok sportja területén működő országos sportszövetségek önkéntes részvételével működő - a Kszt. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő - köztestület, amelyet a sportigazgatási szerv tart nyilván.
(1) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a fogyatékosok sportja területén működő országos sportszövetségek önkéntes részvételével működő - a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő - köztestület, amelyet a sportigazgatási szerv tart nyilván.
(1) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a fogyatékosok sportja területén működő országos sportszövetségek önkéntes részvételével működő - a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősülő - köztestület, amelyet a sportigazgatási szerv tart nyilván.
(2) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége:
a) képviseli az állami szervek, az önkormányzatok, a Nemzeti Sporttanács, a további két nemzeti sportszövetség, a sportközalapítványok és más társadalmi szervezetek előtt a fogyatékosok sportjának érdekeit,
a) képviseli az állami szervek, az önkormányzatok, a további két nemzeti sportszövetség, a sportközalapítványok és más társadalmi szervezetek előtt a fogyatékosok sportjának érdekeit,
a) képviseli az állami szervek, az önkormányzatok, a további két nemzeti sportszövetség, és más társadalmi szervezetek előtt a fogyatékosok sportjának érdekeit,
a) képviseli az állami szervek, az önkormányzatok, a további két nemzeti sportszövetség, és más egyesületek előtt a fogyatékosok sportjának érdekeit,
b) összehangolja tagjai tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt, pályázatokat ír ki tagjai részére,
c) részt vesz a fogyatékosok nemzetközi sportszervezeteinek tevékenységében,
d) véleményt nyilvánít sportpolitikai kérdésekben, kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket,
e) az érintett sportszövetségekkel együttműködve elősegíti és koordinálja a magyar sportolóknak a speciális világjátékokon való részvételét,
f) együttműködik a minisztériummal, a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztése érdekében.
f) együttműködik az NSH-val, a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztése érdekében.
f) együttműködik a sportigazgatási szervvel, a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztése érdekében.
f) együttműködik a sportigazgatási szervvel, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztése érdekében.
(3) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége feladatai a minisztérium fejezetéből a fogyatékosok sportjára nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvény és a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következők:
a) a Nemzeti Sporttanácsban a tagságát képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
b) az MPB-vel és a Nemzeti Sporttanácsban a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei által jelölt képviselővel közösen javaslatot dolgoz ki a fogyatékosok sportja feladataira, valamint a fogyatékosok sportja pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.
(3) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége feladatai az NSH költségvetési címből a fogyatékosok sportjára nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvény és a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következők:
a) a Nemzeti Sporttanácsban a tagságát képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
b) az MPB-vel és a Nemzeti Sporttanácsban a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei által jelölt képviselővel közösen javaslatot dolgoz ki a fogyatékosok sportja feladataira, valamint a fogyatékosok sportja pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.
(3) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből a fogyatékosok sportjára nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben - az e törvény és a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a következők:
a) a Nemzeti Sporttanácsban a tagságát képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
a) a tagságát képviselve közreműködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
b) az MPB-vel és a Nemzeti Sporttanácsban a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei által jelölt képviselővel közösen javaslatot dolgoz ki a fogyatékosok sportja feladataira, valamint a fogyatékosok sportja pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
b) az MPB-vel közösen javaslatot dolgoz ki a fogyatékosok sportja feladataira, valamint a fogyatékosok sportja pályázati úton történő támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról.
(4) A fogyatékosok országos sportszövetségei alanyi jogon lehetnek tagjai a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének, ha annak alapszabályát elfogadják.
44. §
(1) A MOB működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.
(2) A felügyelőbizottság - a MOB közgyűlése által elfogadott - éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.
(3) A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 43. § (2) bekezdés c)-d) pontjai szerinti beszámolókról és a MOB költségvetéséről nem dönthet. A MOB alapszabálya határozza meg a MOB közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a MOB irataiba betekinthet, a MOB tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.
(4) Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, a MOB valamely testületének döntését vagy egyébként a MOB érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles - a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.
(5) A felügyelőbizottság - az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel - maga állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.
(6) A MOB elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.
(6) A MOB elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.
(7) A MOB gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 43. § (2) bekezdés c)-d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

A NEMZETI SPORTSZÖVETSÉGEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

45. §
(1) A Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (együtt: nemzeti sportszövetségek) legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés.
(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása,
b) az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, az ellenőrző testület elnökének és többi tagjának megválasztása, illetve visszahívása,
b) az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelő szerv (felügyelőbizottság) elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,
c) a nemzeti sportszövetség rendelkezésére bocsátott állami támogatás és a megszerzett saját bevételek felhasználásáról, továbbá a nemzeti sportszövetség által kiírandó pályázatok céljáról és tartalmáról szóló döntés,
c) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetés (pénzügyi és szakmai terv) elfogadása,
d) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv, illetve a közhasznúsági jelentés elfogadása,
d) az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség) éves beszámolójának elfogadása,
e) minden olyan kérdés, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
e) döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
(3) A nemzeti sportszövetségek közgyűlésein tanácskozási joggal részt vehet a miniszter, a Nemzeti Sporttanács elnöke, a MOB, az MPB, valamint a további két nemzeti sportszövetség elnökei.
(3) A nemzeti sportszövetségek közgyűlésein tanácskozási joggal részt vehet az NSH elnöke, a Nemzeti Sporttanács elnöke, a MOB, az MPB, valamint a további két nemzeti sportszövetség elnökei.
(3) A nemzeti sportszövetségek közgyűlésein tanácskozási joggal részt vehet a sportigazgatási szerv vezetője, a Nemzeti Sporttanács elnöke, a MOB, az MPB, valamint a további két nemzeti sportszövetség elnökei.
(3) A nemzeti sportszövetségek közgyűlésein tanácskozási joggal részt vehet a sportpolitikáért felelős miniszter, a Nemzeti Sporttanács elnöke, a MOB, az MPB, valamint a további két nemzeti sportszövetség elnökei.
(3) A nemzeti sportszövetségek közgyűlésein tanácskozási joggal részt vehet a sportpolitikáért felelős miniszter, a MOB, az MPB, valamint a további két nemzeti sportszövetség elnökei.
(4) A nemzeti sportszövetségek törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el.
(5) A nemzeti sportszövetségek jogosultak a Magyar Köztársaság címerének és zászlójának használatára.
45. §
(1) A MOB e törvényben meghatározott közfeladatainak ellátását a versenysport, az utánpótlás-nevelés és a diák- és főiskolai-egyetemi sport, a fogyatékosok sportja, valamint a szabadidősport területén működő szervezeti egységek (a továbbiakban: szakmai tagozat) segítik. A szakmai tagozatok létrehozásáról, feladat- és hatáskörükről, működésükről és gazdálkodásukról - e törvény rendelkezéseinek megfelelően - a MOB alapszabálya rendelkezik.
(2) A MOB-ban
a) olimpiai sportágak versenysportjáért,
b) nem olimpiai sportágak versenysportjáért,
c) utánpótlás-nevelésért és diák- és főiskolai-egyetemi sportért,
d) fogyatékosok sportjáért, valamint
e) szabadidősportért
felelős szakmai tagozatok működnek.
(3) A szakmai tagozatokat, valamint más szervezeti egységeket a MOB az alapszabályában jogi személyiséggel ruházhatja fel.
(4) A MOB tagját a választása szerinti - tevékenysége alapján meghatározott - szakmai tagozatokba fel kell venni. A MOB tagja egyidejűleg több szakmai tagozat tagja is lehet, de szavazati joggal két közgyűlés közötti időszakban csak a választása szerinti egy szakmai tagozatban rendelkezik, egyéb szakmai tagozatban tagként tanácskozásra jogosult.
(5) A szakmai tagozat a MOB alapszabályában meghatározott módon:
a) megállapíthatja a szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat és megválaszthatja a tisztségviselőit azzal, hogy a szakmai tagozat elnöke a MOB alelnöke,
b) a működéséhez szükséges vagyonnal rendelkezhet azzal, hogy a MOB 46/A. § szerinti bevételeiből az alapszabályban meghatározott módon részesedhet és - ha a működéséhez szükséges vagyonnal rendelkezik, akkor - a szakmai tagozat működéséhez szükséges vagyont önálló pénzforgalmi számlán kell nyilvántartania és kezelnie,
c) kidolgozza a tevékenységi körére vonatkozó szakmai programját,
d) koordinálja a szakmai tagozat tevékenységi körébe tartozó sportágfejlesztési tervek kidolgozását a szakmai tagozat tagsága tekintetében,
e) összehangolja a szakmai tagozat tagjainak a d) pont szerint kidolgozásra kerülő szövetségi szintű sportágfejlesztési terveit,
f) javaslatot tesz a MOB részére a tevékenységének támogatására szolgáló állami sportcélú támogatás felhasználására,
g) közreműködik az állami sportcélú támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolási feladatok előkészítésében,
h) javaslatot tehet a szervezetére és működésére vonatkozó szabályok megállapítására, módosítására,
i) meghatározhatja a szakmai tagozat MOB közgyűlésében való képviseletének szabályait,
j) használhatja a MOB „szakmai tagozata” elnevezést.
(6) A szakmai tagozatok véleményezési és - az alapszabályban foglaltak szerint a szakmai területüket érintő ügyekben - egyetértési joggal rendelkeznek.
(7) A szakmai tagozatra vonatkozó részletes szabályokat, így különösen a szakmai tagozatok vezetésének, - a (8) bekezdésre is figyelemmel - képviseletének, működésének és gazdálkodásának rendjét a MOB alapszabálya tartalmazza.
(8) A fogyatékosok sportjáért felelős szervezeti egységben a MOB alapszabályban rögzített számú helyet kell biztosítani a Magyar Paralimpiai Bizottság tagszervezetei által jelölt személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia a szervezeti egység MOB tagjai létszámának felét.
46. §
(1) A nemzeti sportszövetségek ügyintéző-képviselő szerve az elnökség, amelynek tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. A nemzeti sportszövetségek elnökségének tagja nem lehet állami vezető.
(1) A MOB működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség látja el.
(2) A nemzeti sportszövetségek gazdálkodását az ellenőrző testület mellett a közgyűlés által választott könyvvizsgáló is ellenőrzi. Az ellenőrző testület, illetve a könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés az Sztv. szerinti beszámolóról, illetve a közhasznúsági jelentésről nem dönthet.
(2) A nemzeti sportszövetségek gazdálkodását az ellenőrző testület mellett a közgyűlés által választott könyvvizsgáló is ellenőrzi. Az ellenőrző testület, illetve a könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóról, illetve a közhasznúsági jelentésről nem dönthet.
(2) Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész keresettel a bírósághoz fordulhat. Az ügyész által indított perek a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartoznak. A Fővárosi Törvényszék az ügyész keresete alapján szükség esetén:
a) megsemmisítheti a MOB bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el,
a) hatályon kívül helyezheti a MOB bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el,
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a MOB közgyűlését, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezheti a közgyűlést, és minderről értesíti a MOB-nál választott felügyelőbizottságot is,
c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén, vagy ha a MOB-nak nincs szabályosan megválasztott ügyintéző és képviseleti szerve, vagy az a törvénysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a MOB-nak vagy egyes szerveinek működését felfüggeszti, egyidejűleg - a törvénysértő állapot megszüntetésének időtartamára, de legfeljebb a kijelöléstől számított kilencven napra - felügyelő biztost jelöl ki.
(3) Az állam évente - egymástól elkülönítve - hozzájárul a három nemzeti sportszövetség működési kiadásaihoz. A nemzeti sportszövetségek emellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodnak.
(3) A Fővárosi Törvényszék meghatározhatja a felügyelő biztos feladatait, a jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, és szükség szerint - a felügyelő biztos felmentésével vagy anélkül - új felügyelő biztost rendelhet ki. A felügyelő biztos - szükség esetén - köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a MOB illetékes szervét. Ha a MOB a működés törvényességét helyreállította, működésének felfüggesztését meg kell szüntetni.
(4) A nemzeti sportszövetségek működésének részletes szabályait e törvény, valamint az egyéb jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.
(4) Nem rendelhet ki felügyelő biztosként az, aki nem lehet a MOB elnökségének tagja. A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a Fővárosi Törvényszéket és a sportpolitikáért felelős minisztert. A felügyelő biztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és a MOB viseli.
(5) A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható.
46/A. §
(1) A nemzeti sportszövetségek
a) elnökségi tagjának jelölt személy a megválasztását megelőzően,
b) elnökségi tagja megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
a főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(1) Az állam - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - évente biztosítja a MOB működési kiadásait.
(2) Ha a nemzeti sportszövetségek elnökségi tagjának jelölt személy büntetett előéletű, nem választható a nemzeti sportszövetségek elnökségi tagjává.
(2) A MOB az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik. A MOB a tagdíjakból, a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb forrásból származó bevételeinek, az alapszabályban meghatározott részét átadhatja a szakmai tagozatai részére azok működésének biztosítására.
(3) Ha a nemzeti sportszövetség elnökségének tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a nemzeti sportszövetség az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(4) Ha a nemzeti sportszövetség elnökségének tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.
(5) A főtitkár az (1) bekezdés a) pontja alapján megismert személyes adatokat az elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig, az (1) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes adatokat a nemzeti sportszövetség elnökségi tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.

A Sport Állandó Választottbíróság

47. §
(1) A Sport Állandó Választottbíróság az e törvényben megállapított eltérésekkel a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény rendelkezései szerint jár el - a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata alapján egyezség létrehozására törekedve - az alábbi sporttal kapcsolatos ügyekben:
a) a sportszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti - a sportszövetségekhez kötődő tevékenységük körében keletkezett - sporttal kapcsolatos jogvitákban,
b) a sportszövetségek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban,
c) a sportszervezetek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban.
(1) A Sport Állandó Választottbíróság az e törvényben megállapított eltérésekkel a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el - a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata alapján egyezség létrehozására törekedve - az alábbi sporttal kapcsolatos ügyekben:
a) a sportszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti - a sportszövetségekhez kötődő tevékenységük körében keletkezett - sporttal kapcsolatos jogvitákban,
b) a sportszövetségek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban,
c) a sportszervezetek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban.
d) a MOB, valamint a tagjai közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákban.
(2) A Sport Állandó Választottbíróság az érintett sportoló, sportszakember, sportszervezet, valamint sportszövetség kérelmére eljárhat a versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó, igazolási és átigazolási, továbbá sportfegyelmi, valamint az indulási joggal kapcsolatos ügyekben is, ha ezekben a 3. § (6) bekezdése, a 14. § (2) bekezdése, illetve a 33. § (4) bekezdése alapján bírósági eljárásnak van helye.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha e törvény - a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata kivételével - eltérően nem rendelkezik.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha e törvény - a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata kivételével - eltérően nem rendelkezik.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a Sport Állandó Választottbíróság a választottbírósági tanács (egyesbíró) megválasztásától számított 30 napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétől számított 15 napon belül az ügyet döntéshozatallal befejezni.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben az eljáró választottbírót vagy a háromtagú tanácsot a Sport Állandó Választottbíróság elnökének a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül ki kell jelölnie. A Sport Állandó Választottbíróság a választottbíró vagy a választottbírói tanács kijelölésétől számított 15 napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétől számított 15 napon belül:
a) a kérelemnek helyt adva a sportszövetség határozatát, vagy hatályon kívül helyezni (új eljárásra való utasítással vagy anélkül), vagy megváltoztatni, illetve
b) a kérelmet elutasítani.
(6) A Sport Állandó Választottbíróság a Nemzeti Sportszövetség keretén belül működik. Elnökét és legalább 15 tagját a Nemzeti Sportszövetség elnöksége négy évre választja meg a jogi szakvizsgával és legalább öt év joggyakorlattal rendelkező, a sport területén tapasztalatokkal rendelkező jogászok közül. A Sport Állandó Választottbíróság két tagját az elnökség a MOB javaslatára választja meg.
(6) A Sport Állandó Választottbíróság a MOB keretén belül működik. Elnökét és legalább tizenöt tagját a MOB elnöksége négy évre választja meg a jogi szakvizsgával és legalább öt év joggyakorlattal rendelkező, a sport területén tapasztalatokkal rendelkező jogászok közül.
(7) A Sport Állandó Választottbíróság eljárási szabályzatát maga állapítja meg. A szabályzat hatálybalépéséhez a Nemzeti Sportszövetség elnökségének - az Igazságügyi Minisztérium véleménye alapján hozott - előzetes jóváhagyása szükséges.
(7) A Sport Állandó Választottbíróság eljárási szabályzatát maga állapítja meg. A szabályzat hatálybalépéséhez a Nemzeti Sportszövetség elnökségének - az igazságügyért felelős miniszter véleménye alapján hozott - előzetes jóváhagyása szükséges.
(7) A Sport Állandó Választottbíróság eljárási szabályzatát maga állapítja meg. A szabályzat hatálybalépéséhez a MOB elnökének előzetes jóváhagyása szükséges.

A sportközalapítványok

48. §
(1) A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány és a Mező Ferenc Sportközalapítvány (a továbbiakban együtt: sportközalapítványok) a sport állami támogatási rendszerében az e törvényben és az alapító okirataikban meghatározott feladatokat látják el.
(1) A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány és a Mező Ferenc Sportközalapítvány (a továbbiakban együtt: sportközalapítványok) a sport állami támogatási rendszerében az e törvényben és az alapító okirataiban meghatározott feladatokat látják el. A sportközalapítványok működése az államháztartáson belüli és kívüli eredetű bevételeik - külön jogszabályban meghatározott - arányától független.
(1) A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány (a továbbiakban: sportközalapítvány) a sport állami támogatási rendszerében az e törvényben és az alapító okiratában meghatározott feladatokat látja el. A sportközalapítvány működése az államháztartáson belüli és kívüli eredetű bevételeik - külön jogszabályban meghatározott - arányától független.
(2) A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány folyósítja a Gerevich Aladár-sportösztöndíjat, hozzájárul a sporttehetségekkel foglalkozó speciális közoktatási intézmények működéséhez és fejlesztéséhez, továbbá a szabadidősport állami támogatása keretében - pályázati rendszer útján - támogatást nyújthat sportegyesületeknek, valamim iskolai sportköröknek. Működési kiadásai nem haladhatják meg évente a központi költségvetésből folyósított támogatás öt százalékát.
(2) A sportközalapítvány hozzájárul a sporttehetségekkel foglalkozó speciális közoktatási intézmények működéséhez és fejlesztéséhez. Működési kiadásai nem haladhatják meg évente a központi költségvetésből folyósított támogatás öt százalékát.
(2) A sportközalapítvány hozzájárul a sporttehetségekkel foglalkozó speciális közoktatási intézmények működéséhez és fejlesztéséhez, valamint eredményességi támogatásban részesíti a MOB-ban vagy az MPB-ben tagsággal rendelkező szakszövetség olimpiai sportág olimpiai szakágának olimpiai versenyszámaiban, valamint a paralimpiai versenyrendszerben 1-3. helyezést elért versenyzőit, valamint e versenyzők felkészülését közvetlenül segítő sportszakembereket. Az eredményességi támogatást a MOB jóváhagyásával - a sportközalapítványnak az eredményességi támogatás mértékére és az eredményességi támogatásra való jogosultság részletes feltételeire vonatkozó szabályzata alapján - a sportközalapítvány állapítja meg. Az eredményességi támogatás pénzügyi feltételeit a sportközalapítvány biztosítja és a támogatást folyósítja. A sportközalapítvány működési kiadásai nem haladhatják meg évente a központi költségvetésből folyósított támogatás öt százalékát.
(3) A Mező Ferenc Sportközalapítvány gondoskodik a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsüléséről.
(3) A sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A kuratórium két tagját a MOB, egy tagját a Nemzeti Sportszövetség, egy tagját a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, egy tagját a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, egy tagját az MPB, egy tagját a Sportegyesületek Országos Szövetsége, két tagját a sportpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) - javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, akik közül egy főre a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei tesznek javaslatot. A sportközalapítvány kuratóriumának tagja csak büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, továbbá nem lehet állami vezető.
(4) A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A kuratórium két tagját a MOB, egy tagját a Nemzeti Sportszövetség, egy tagját a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, egy tagját a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, egy tagját az MPB, egy tagját a Sportegyesületek Országos Szövetsége, két tagját a miniszter javaslatára a Kormány nevezi ki, akik közül egy főre a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei tesznek javaslatot. A Mező Ferenc Sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A kuratórium tagjait a miniszter javaslatára a Kormány nevezi ki. A sportközalapítványok kuratóriumának tagja csak büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, továbbá nem lehet állami vezető.
(4) A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A kuratórium két tagját a MOB, egy tagját a Nemzeti Sportszövetség, egy tagját a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, egy tagját az MPB, egy tagját a Sportegyesületek Országos Szövetsége, két tagját az NSH elnökének - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján tett - javaslatára a Kormány nevezi ki, akik közül egy főre a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei tesznek javaslatot. A Mező Ferenc Sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A kuratórium tagjait az NSH elnökének a miniszter útján tett javaslatára a Kormány nevezi ki. A sportközalapítványok kuratóriumának tagja csak büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, továbbá nem lehet állami vezető.
(4) A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A kuratórium két tagját a MOB, egy tagját a Nemzeti Sportszövetség, egy tagját a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, egy tagját a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, egy tagját az MPB, egy tagját a Sportegyesületek Országos Szövetsége, két tagját az NSH elnökének - a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) útján tett - javaslatára a Kormány nevezi ki, akik közül egy főre a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei tesznek javaslatot. A Mező Ferenc Sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A kuratórium tagjait az NSH elnökének a miniszter útján tett javaslatára a Kormány nevezi ki. A sportközalapítványok kuratóriumának tagja csak büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, továbbá nem lehet állami vezető.
(4) A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A kuratórium két tagját a MOB, egy tagját a Nemzeti Sportszövetség, egy tagját a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, egy tagját a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, egy tagját az MPB, egy tagját a Sportegyesületek Országos Szövetsége, két tagját az NSH elnökének - a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) útján tett - javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, akik közül egy főre a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei tesznek javaslatot. A Mező Ferenc Sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A kuratórium tagjait az NSH elnökének a miniszter útján tett javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. A sportközalapítványok kuratóriumának tagja csak büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, továbbá nem lehet állami vezető.
(4) A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A kuratórium két tagját a MOB, egy tagját a Nemzeti Sportszövetség, egy tagját a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, egy tagját a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, egy tagját az MPB, egy tagját a Sportegyesületek Országos Szövetsége, két tagját a sportigazgatási szerv vezetőjének - a sportpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján tett - javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, akik közül egy főre a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei tesznek javaslatot. A Mező Ferenc Sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A kuratórium tagjait a sportigazgatási szerv vezetőjének a miniszter útján tett javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. A sportközalapítványok kuratóriumának tagja csak büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, továbbá nem lehet állami vezető.
(4) A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A kuratórium két tagját a MOB, egy tagját a Nemzeti Sportszövetség, egy tagját a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, egy tagját a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, egy tagját az MPB, egy tagját a Sportegyesületek Országos Szövetsége, két tagját a sportpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) - javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, akik közül egy főre a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei tesznek javaslatot. A Mező Ferenc Sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A kuratórium tagjait a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. A sportközalapítványok kuratóriumának tagja csak büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, továbbá nem lehet állami vezető.
(4) A sportközalapítvány kuratóriumának tevékenységét az Országgyűlés sportügyekkel foglalkozó bizottsága által megválasztott 3 személyből álló felügyelő bizottság ellenőrzi, akiknek megbízási ideje öt év.
(5) A sportközalapítványok kuratóriumainak tevékenységét az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága által megválasztott 3-3 személyből álló felügyelő bizottság ellenőrzi, akiknek megbízási ideje öt év.
(5) A sportközalapítványok kuratóriumainak tevékenységét az Országgyűlés sportügyekkel foglalkozó bizottsága által megválasztott 3-3 személyből álló felügyelő bizottság ellenőrzi, akiknek megbízási ideje öt év.
(5) A sportközalapítvány szervezeti és működési szabályzatát az alapító okirat alapján a kuratórium állapítja meg.
(6) A sportközalapítványok szervezeti és működési szabályzatát az alapító okirat alapján a kuratóriumok állapítják meg.
48/A. §
(1) Hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű a kuratóriumi tagnak javasolt személy a kinevezését megelőzően, valamint a kuratórium tagja a kuratóriumi tagsági megbízatás időtartama alatt a miniszter írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a kuratóriumi tagon kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul.
(2) Ha a kuratóriumi tagnak javasolt személy büntetett előéletű, nem nevezhető ki kuratóriumi taggá.
(3) Ha a kuratóriumi tag igazolja, hogy büntetlen előéletű, a sportigazgatási szerv az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(4) A miniszter javaslatot tesz a miniszterelnöknek a kuratóriumi tag visszahívására, ha
a) a kuratóriumi tag az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, vagy
b) a miniszter az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a kuratóriumi tag büntetett előéletűvé vált.
(5) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter
a) a kuratóriumi tag személyére vonatkozó javaslat megtételéig vagy
b) a kuratóriumi tagságra való kinevezés esetén a kuratóriumi tagság megszűnéséig kezeli.

VII. FEJEZET
AZ ÁLLAM ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SPORTTAL KAPCSOLATOS FELADATAI

Állami feladatok és ellátásuk szervezetrendszere

49. §   A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam:
a) meghatározza a szervezett formában történő sporttevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeit,
b) gondoskodik - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kt.) meghatározottak szerint - a mindennapos testedzés feltételeinek megteremtéséről a közoktatásban, továbbá közreműködik ezek biztosításában a felsőoktatási intézményekben és a felsőoktatási kollégiumokban,
b) gondoskodik - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a mindennapos testedzés feltételeinek megteremtéséről a közoktatásban, továbbá közreműködik ezek biztosításában a felsőoktatási intézményekben és a felsőoktatási kollégiumokban,
b) gondoskodik - a köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint - a mindennapos testedzés feltételeinek megteremtéséről a közoktatásban, továbbá közreműködik ezek biztosításában a felsőoktatási intézményekben és a felsőoktatási kollégiumokban,
c) elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtését,
d) részt vesz a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja finanszírozásában,
d) az e törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, valamint az állami sportcélú támogatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - elsősorban a sportfejlesztési programokon alapuló támogatás előtérbe helyezésével, pályázati úton történő források rendelkezésre bocsátásával - részt vesz a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok finanszírozásában,
e) az esélyegyenlőség jegyében támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és a családok sportját, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportját,
f) korlátozza a sport önveszélyeztető, káros megnyilvánulását és ellenőrzi a doppingtilalom betartását,
g) ösztönzi a sportpiac kialakulását és működését,
h) a környezet- és természetvédelmi, egészségügyi és az esélyegyenlőséget biztosító egyéb követelmények figyelembevételével sportrendezvények lebonyolítására alkalmas létesítményeket hoz létre,
h) a környezet- és természetvédelmi, egészségügyi és az esélyegyenlőséget biztosító egyéb követelmények figyelembevételével sportrendezvények lebonyolítására alkalmas létesítményeket hoz létre a létesítményfejlesztés tervezése és végrehajtása során a sportvilágesemények (olimpia, Paralimpia, Siketlimpia, világbajnokságok, Európa-bajnokságok) és kiemelt sportdiplomáciai események (nemzetközi sportszövetségi, sporttudományi kongresszusok) megrendezésére is alkalmas sportinfrastruktúra kialakításának lehetőségére is figyelemmel,
i) gondoskodik a kincstári vagyon részét képező, valamint az állam vállalkozói vagyonába tartozó sportlétesítmények fenntartásától és rendeltetésszerű hasznosításától,
i) gondoskodik az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartásától és rendeltetésszerű hasznosításáról,
i) gondoskodik az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartásától, fejlesztéséről és rendeltetésszerű hasznosításáról,
j) támogatja a nem állami tulajdonban lévő sportlétesítmények építését, karbantartását, korszerűsítését, akadálymentesítését, illetve fejlesztését,
j) elősegíti a nem állami tulajdonban lévő sportlétesítmények építését, karbantartását, korszerűsítését, akadálymentesítését, illetve fejlesztését,
k) gondoskodik a sportrendezvényeken a közbiztonságról, hozzájárul a sportrendezvények biztonságos lebonyolításához,
l) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben.
m) támogatja az olimpiai mozgalmat, a Magyar Köztársaság sportolóinak, sportszervezeteinek részvételét az olimpiákon és más, kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportversenyeken, ideértve a speciális világjátékokat, valamint a fogyatékosok más kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportversenyeit is,
m) támogatja az olimpiai, a paralimpiai és siketlimpiai mozgalmat, Magyarország sportolóinak részvételét az olimpiákon, paralimpiákon, és siketlimpiákon és más, az épek és fogyatékosok sportjának kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportversenyein,
n) támogatja a sportszakember-képzést és a sporttal kapcsolatos tudományos tevékenységet, elősegíti a testkulturális felsőoktatás feltételeinek biztosítását,
o) fenntartja a sportegészségügy állami intézményeit és országos hálózatát, támogatja a sportorvosi tevékenységet,
p) működteti az állami sportinformációs rendszert,
p) biztosítja a nemzeti sportinformációs rendszer működésének feltételeit,
q) támogatja a testkultúra fejlesztését szolgáló és sporttudományi képzést.
50. §
(1) Az Országgyűlés megalkotja a sporttevékenység gyakorlásának feltételeit meghatározó törvényeket, illetve határozatokat, és folyamatosan ellenőrzi azok végrehajtását.
(2) A Kormány kialakítja a hosszú távú sportstratégiát, fejlesztési tervet, és ennek alapján javaslatot tesz az Országgyűlésnek a sporttal kapcsolatos törvények, határozatok megalkotására, egyéb döntések meghozatalára.
(3) A Kormány az Országgyűlés döntései alapján:
a) a költségvetésről szóló törvénnyel összhangban - figyelemmel a környezet- és természetvédelem érdekeire - meghatározza a sport állami támogatásának alapvető célkitűzéseit, rendszerét, módszereit,
b) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben, ideértve a sporttal kapcsolatos feladatokat ellátó nemzetközi szervezetek munkájában való részvételt. Előkészíti és megköti a sporttal kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, valamint a miniszter javaslata alapján a nemzetközi sportszervezetek által megkívánt garanciát vállal a kiemelt nemzetközi sportrendezvények (olimpia, speciális világjátékok, világbajnokság, Európa-bajnokság) magyarországi megrendezéséhez,
b) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben, ideértve a sporttal kapcsolatos feladatokat ellátó nemzetközi szervezetek munkájában való részvételt. Előkészíti és megköti a sporttal kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, valamint a miniszter - az NSH elnöke véleményének kikérését követően tett - javaslata alapján a nemzetközi sportszervezetek által megkívánt garanciát vállal a kiemelt nemzetközi sportrendezvények (olimpia, speciális világjátékok, világbajnokság, Európa-bajnokság) magyarországi megrendezéséhez,
b) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben, ideértve a sporttal kapcsolatos feladatokat ellátó nemzetközi szervezetek munkájában való részvételt. Előkészíti és megköti a sporttal kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, valamint a miniszter - a sportigazgatási szerv vezetője véleményének kikérését követően tett - javaslata alapján a nemzetközi sportszervezetek által megkívánt garanciát vállal a kiemelt nemzetközi sportrendezvények (olimpia, speciális világjátékok, világbajnokság, Európa-bajnokság) magyarországi megrendezéséhez,
b) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben, ideértve a sporttal kapcsolatos feladatokat ellátó nemzetközi szervezetek munkájában való részvételt. Előkészíti és megköti a sporttal kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, valamint a miniszter javaslata alapján a nemzetközi sportszervezetek által megkívánt garanciát vállal a kiemelt nemzetközi sportrendezvények (olimpia, speciális világjátékok, világbajnokság, Európa-bajnokság) magyarországi megrendezéséhez,
c) koordinálja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek sporttal kapcsolatos tevékenységét.
(3) A Kormány:
a) a költségvetésről szóló törvénnyel összhangban - figyelemmel a környezet- és természetvédelem érdekeire, valamint az egészségügyi és az esélyegyenlőséget biztosító egyéb követelményekre - meghatározza a sport állami támogatásának, valamint az állami támogatás felhasználásának és ellenőrzésének alapvető célkitűzéseit, rendszerét, módszereit,
b) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben, ideértve a sporttal kapcsolatos feladatokat ellátó nemzetközi szervezetek munkájában való részvételt,
c) előkészíti és megköti a sporttal kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződéseket,
d) a sportpolitikáért felelős miniszter javaslata alapján a nemzetközi sportszervezetek (jogtulajdonosok) által megkívánt garanciát vállal a kiemelt nemzetközi sportrendezvények (különösen olimpia, Paralimpia, Siketlimpia és speciális világjátékok, világbajnokság, Európa-bajnokság) és sportdiplomáciai események magyarországi megrendezéséhez,
e) a sportkultúra fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása során támogatja a határon túli magyar sportkapcsolatok fejlesztését.
51. §
(1) A sport irányításával, szabályozásával és ellenőrzésével kapcsolatos - e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott - feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik.
(1) A sport irányításával, szabályozásával és ellenőrzésével kapcsolatos, e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott feladatok ellátásáról a miniszter - a (3) bekezdésben meghatározottakra is figyelemmel - az NSH útján gondoskodik.
(1) A sport irányításával, szabályozásával és ellenőrzésével kapcsolatos, e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott feladatok ellátásáról a miniszter - a (3) bekezdésben meghatározottakra is figyelemmel - a sportigazgatási szerv útján gondoskodik.
(1) A sport irányításával, szabályozásával és ellenőrzésével kapcsolatos, e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik.
(1) A sport irányításával, szabályozásával és ellenőrzésével kapcsolatos, e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott feladatok ellátásáról a sportpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
(2) A miniszter:
a) előkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket,
b) ellátja a sportcélú központi állami pénzeszközök elosztásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat, meghatározza e pénzeszközök elosztásának részletes előírásait, ellenőrzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetéséről,
c) gondoskodik a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásáról,
d) szakmai támogatást nyújt a helyi önkormányzatok sporttal összefüggő feladatainak ellátásához,
e) együttműködik az Országos Területfejlesztési Tanáccsal, a regionális fejlesztési tanácsokkal, a megyei területfejlesztési tanácsokkal, illetve a térségi fejlesztési tanácsokkal,
f) együttműködik a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPB-vel és a nemzeti sportszövetségekkel, valamint kapcsolatot tart a sportközalapítványokkal és a sport területén működő érdek-képviseleti szervekkel,
g) irányítja a minisztériumhoz tartozó költségvetési intézményeket,
h) gyakorolja az e törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott hatósági jogköröket,
i) programokat dolgoz ki a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági sportnak, a nők és a családok sportjának, a fogyatékosok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, a köz- és felsőoktatás sportjának, valamint a sportpiac fejlődésének a támogatására, e programokban biztosítja az esélyegyenlőséget, a programok kidolgozását a népegészségügyi érdekek hatékony érvényesítése céljából az illetékes miniszterrel együttműködésben végzi,
j) kialakítja és működteti az állami sportinformációs rendszert,
k) gondoskodik a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben a hatáskörébe tartozó feladatok teljesítéséről, valamint a sport szakmai (oktatási, továbbképzési, kutatási, sporttudományos, sportegészségügyi) hátterének biztosítása érdekében együttműködik az e feladatokat ellátó intézmények felügyeletét ellátó minisztériumokkal,
l) ellátja a részére jogszabályban, valamint a Kormány által meghatározott egyéb feladatokat.
(2) Az NSH:
a) előkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket,
b) az 56. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel ellátja a sportcélú központi állami pénzeszközök elosztásával kapcsolatos, e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott feladatokat, meghatározza a pénzeszközök elosztásának részletes előírásait, ellenőrzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetéséről,
c) gondoskodik a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásáról,
d) szakmai támogatást nyújt a helyi önkormányzatok sporttal összefüggő feladatainak ellátásához,
e) együttműködik az Országos Területfejlesztési Tanáccsal, a regionális fejlesztési tanácsokkal, a megyei területfejlesztési tanácsokkal, illetve a térségi fejlesztési tanácsokkal,
f) együttműködik a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPB-vel és a nemzeti sportszövetségekkel, valamint kapcsolatot tart a sportközalapítványokkal és a sport területén működő érdek-képviseleti szervekkel,
h) gyakorolja az e törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott hatósági jogköröket,
i) programokat dolgoz ki a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági sportnak, a nők és a családok sportjának, a fogyatékosok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, a köz- és felsőoktatás sportjának, valamint a sportpiac fejlődésének a támogatására, e programokban biztosítja az esélyegyenlőséget, a programok kidolgozását a népegészségügyi érdekek hatékony érvényesítése céljából az illetékes minisztériummal együttműködésben végzi,
j) kialakítja és működteti az állami sportinformációs rendszert,
k) közreműködik a sportszakemberképzésben és -továbbképzésben, a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok teljesítésében, valamint a sport szakmai (oktatási, továbbképzési, kutatási, sporttudományos, sportegészségügyi) hátterének biztosítása érdekében együttműködik az e feladatokat ellátó intézmények felügyeletét ellátó minisztériumokkal,
l) ellátja a részére jogszabályban, valamint a Kormány által meghatározott egyéb feladatokat.
(2) A sportigazgatási szerv:
a) előkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket,
b) az 56. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel ellátja a sportcélú központi állami pénzeszközök elosztásával kapcsolatos, e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott feladatokat, meghatározza a pénzeszközök elosztásának részletes előírásait, ellenőrzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetéséről,
c) gondoskodik a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásáról,
d) szakmai támogatást nyújt a helyi önkormányzatok sporttal összefüggő feladatainak ellátásához,
e) együttműködik az Országos Területfejlesztési Tanáccsal, a regionális fejlesztési tanácsokkal, a megyei területfejlesztési tanácsokkal, illetve a térségi fejlesztési tanácsokkal,
f) együttműködik a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPB-vel és a nemzeti sportszövetségekkel, valamint kapcsolatot tart a sportközalapítványokkal és a sport területén működő érdek-képviseleti szervekkel,
f) együttműködik a MOB-bal, az MPB-vel és a nemzeti sportszövetségekkel, valamint kapcsolatot tart a sportközalapítványokkal és a sport területén működő érdek-képviseleti szervekkel,
f) együttműködik a MOB-bal, az MPB-vel és a nemzeti sportszövetségekkel, valamint kapcsolatot tart a sportközalapítvánnyal és a sport területén működő érdek-képviseleti szervekkel,
f) együttműködik a MOB-bal, az MPB-vel és a nemzeti sportszövetségekkel, valamint kapcsolatot tart a és a sport területén működő érdek-képviseleti szervekkel,
g) ellátja a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat:
ga) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyásáról,
gb) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 4. § 45. pontja és 22/C. §-a szerinti támogatási igazolást,
gc) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet végez,
gd) valamennyi támogatott szervezet vonatkozásában ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását,
ge) kötelezi a támogatott szervezetet a Tao. 4. § 44. pontja és 22/C. §-a szerinti támogatás, valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti kamata állam részére történő befizetésére, amennyiben a támogatás felhasználásának ellenőrzése során megállapítja, hogy a támogatott szervezet a támogatást nem rendeltetésszerűen vette igénybe,
gf) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását, ha a ge) pont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a nem rendeltetésszerűen igénybe vett támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére,
gg) intézkedik a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak a magyar állam javára történő bejegyeztetéséről az ingatlan-nyilvántartásba;
gh) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat,
gi) kapcsolatot tart az állami adóhatósággal, a Tao. szerint nyújtott támogatás ellenőrzésére jogosult más szervekkel, valamint a 22. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkörében eljáró látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségével, ennek keretében a kérelem elbírálását követő 8 napon belül tájékoztatja a látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségét az általa kiadott támogatási igazolásokról,
h) gyakorolja az e törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott hatósági jogköröket,
i) programokat dolgoz ki a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági sportnak, a nők és a családok sportjának, a fogyatékosok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, a köz- és felsőoktatás sportjának, valamint a sportpiac fejlődésének a támogatására, e programokban biztosítja az esélyegyenlőséget, a programok kidolgozását a népegészségügyi érdekek hatékony érvényesítése céljából az illetékes minisztériummal együttműködésben végzi,
j) kialakítja és működteti az állami sportinformációs rendszert,
k) közreműködik a sportszakemberképzésben és -továbbképzésben, a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok teljesítésében, valamint a sport szakmai (oktatási, továbbképzési, kutatási, sporttudományos, sportegészségügyi) hátterének biztosítása érdekében együttműködik az e feladatokat ellátó intézmények felügyeletét ellátó minisztériumokkal,
l) ellátja a részére jogszabályban, valamint a Kormány által meghatározott egyéb feladatokat.
(2) A sportpolitikáért felelős miniszter:
a) A MOB által a sport valamennyi területére nézve előkészített, a sport állami támogatásának is alapjául szolgáló sportfejlesztési stratégia, és a sportszövetségek által elkészített, a MOB egyes szakmai tagozatai által összehangolt, a MOB-on keresztül a sportpolitikáért felelős minisztériumhoz benyújtott sportágfejlesztési tervek alapján előkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket,
b) az 56. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel ellátja a sportcélú központi állami pénzeszközök tervezésével, elosztásával kapcsolatos, e törvényben és az államháztartás működésére, valamint az állami sportcélú támogatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatokat, - a MOB-bal történő, e törvényben meghatározott együttműködés alapján - meghatározza a pénzeszközök elosztásának részletes előírásait, ellenőrzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetéséről,
c) gondoskodik a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásáról,
d) szakmai támogatást nyújt a helyi önkormányzatok sporttal összefüggő feladatainak ellátásához,
e) együttműködik az Országos Területfejlesztési Tanáccsal, az érintett megyei önkormányzatokkal, a főváros esetén a fővárosi önkormányzattal és a térségi fejlesztési tanácsokkal,
f) együttműködik a MOB-bal, valamint kapcsolatot tart a sport területén működő civil, érdek-képviseleti szervekkel,
g) - a (2a) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - ellátja a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat:
ga) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyásáról,
gb) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 4. § 45. pontja és 22/C. §-a szerinti támogatási igazolást,
gc) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet végez,
gd) valamennyi támogatott szervezet vonatkozásában ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását,
ge) kötelezi a támogatott szervezetet a Tao. 4. § 44. pontja és 22/C. §-a szerinti támogatás, valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti kamata állam részére történő befizetésére, amennyiben a támogatás felhasználásának ellenőrzése során megállapítja, hogy a támogatott szervezet a támogatást nem rendeltetésszerűen vette igénybe,
gf) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását, ha a ge) pont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a nem rendeltetésszerűen igénybe vett támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére,
gg) intézkedik a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak a magyar állam javára történő bejegyeztetéséről az ingatlan-nyilvántartásba;
gh) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat,
gi) kapcsolatot tart az állami adóhatósággal, a Tao. szerint nyújtott támogatás ellenőrzésére jogosult más szervekkel, valamint a 22. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkörében eljáró látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségével, ennek keretében a kérelem elbírálását követő 8 napon belül tájékoztatja a látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségét az általa kiadott támogatási igazolásokról;
g) - a (2a) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - ellátja a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási, valamint a látvány-csapatsport támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos elszámolással, részelszámolással összefüggő feladatokat:
ga) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyásáról,
gb) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 4. § 45. pontja és 22/C. §-a szerinti támogatási igazolást,
gc) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet végez,
gd) valamennyi támogatott szervezet vonatkozásában ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását,
ge) kötelezi a támogatott szervezetet a Tao. 4. § 44. pontja és 22/C. §-a szerinti támogatás, valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti kamata állam részére történő befizetésére, amennyiben a támogatás felhasználásának ellenőrzése során megállapítja, hogy a támogatott szervezet a támogatást nem rendeltetésszerűen vette igénybe,
gf) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását, ha a ge) pont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a nem rendeltetésszerűen igénybe vett támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére,
gg) intézkedik a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak a magyar állam javára történő bejegyeztetéséről az ingatlan-nyilvántartásba;
gh) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat,
gi) kapcsolatot tart az állami adóhatósággal, a Tao. szerint nyújtott támogatás ellenőrzésére jogosult más szervekkel, valamint a 22. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkörében eljáró látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségével, ennek keretében a kérelem elbírálását követő 8 napon belül tájékoztatja a látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségét az általa kiadott támogatási igazolásokról;
g) ellátja a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási, valamint a látvány-csapatsport támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos elszámolással, részelszámolással összefüggő feladatokat:
ga) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program, valamint a Tao. 22/C. § (9) bekezdés szerinti sportfejlesztési program jóváhagyásáról,
gb) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, továbbá kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 22/C. §-a szerinti támogatási igazolást,
gc) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet végez,
gd) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a Tao. 22/C. § (9a) bekezdése szerinti esetben a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatott szervezetek jóváhagyott sportfejlesztési programjai vonatkozásában ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását, valamint a 22. § (2) bekezdés f) pont ff) alpontja szerinti, a szakszövetség által készített, ellenőrzésre vonatkozó összesítő elszámolást jóváhagyja,
ge) a szakszövetség kezdeményezésére intézkedik a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére vonatkozó kérelem benyújtásáról;
gf) kötelezi a támogatott szervezetet a Tao. 4. § 44. pontja és 22/C. §-a szerinti támogatás, valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti kamata állam részére történő befizetésére, ha a támogatás felhasználásának ellenőrzése során megállapítja, hogy a támogatott szervezet a támogatást nem rendeltetésszerűen vette igénybe;
gg) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását, ha a gf) pont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a nem rendeltetésszerűen igénybe vett támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére;
gh) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat;
gi) kapcsolatot tart az állami adóhatósággal, a Tao. szerint nyújtott támogatás ellenőrzésére jogosult más szervekkel, valamint a 22. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkörében eljáró látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségével, ennek keretében a kérelem elbírálását követő 8 napon belül tájékoztatja a látványcsapatsportág országos sportági szakszövetségét az általa kiadott támogatási igazolásokról;
g) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggésben - a ga) és gb) alpontban meghatározott feladatok esetén a Ket. rendelkezései alapján közigazgatási hatósági jogkörben - ellátja a sportfejlesztési programok jóváhagyásával és a támogatási igazolásokkal kapcsolatban a hatáskörébe utalt feladatokat, valamint a látvány-csapatsport támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos elszámolással, részelszámolással összefüggő feladatokat:
ga) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program, valamint a Tao. 22/C. § (9) bekezdés szerinti sportfejlesztési program jóváhagyásáról,
gb) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, továbbá kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 22/C. §-a szerinti támogatási igazolást,
gc) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet végez,
gd) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a Tao. 22/C. § (9a) bekezdése szerinti esetben a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatott szervezetek jóváhagyott sportfejlesztési programjai vonatkozásában ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását, valamint a 22. § (2) bekezdés f) pont ff) alpontja szerinti, a szakszövetség által készített, ellenőrzésre vonatkozó összesítő elszámolást jóváhagyja,
ge) a szakszövetség kezdeményezésére intézkedik a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére vonatkozó kérelem benyújtásáról;
gf) kötelezi a támogatott szervezetet a Tao. 4. § 44. pontja, a 24/A. §-a és 22/C. §-a szerinti támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti kamata állam részére történő befizetésére, ha a támogatás felhasználásának ellenőrzése során megállapítja, hogy a támogatott szervezet a támogatást nem rendeltetésszerűen vette igénybe;
gg) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását, ha a gf) pont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a nem rendeltetésszerűen igénybe vett támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére;
gh) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat;
gi) kapcsolatot tart az állami adóhatósággal, a Tao. szerint nyújtott támogatás ellenőrzésére jogosult más szervekkel, valamint a 22. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkörében eljáró látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségével, ennek keretében a kérelem elbírálását követő 8 napon belül tájékoztatja a látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségét az általa kiadott támogatási igazolásokról;
gj) ellátja a Tao. 24/A. § (19) bekezdésében meghatározott igazolás kiállításával összefüggő feladatokat;
h) gyakorolja az e törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott hatósági jogköröket,
i) a MOB-bal együttműködve programokat dolgoz ki
ia) a versenysportnak,
ib) az utánpótlás-nevelésnek,
ic) a diák- és főiskolai-egyetemi sportnak,
id) a fogyatékosok sportjának,
ie) a szabadidősportnak (ideértve különösen a gyermek- és ifjúsági sport, a nők és a családok sportja, a munkahelyi sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportja és a szenior sport),
if) a sportszakemberek képzésének és kötelező továbbképzésének,
ig) a sportkultúra fenntartásának és a határon túli magyar sportkapcsolatok ápolásának, fejlesztésének,
ih) a sport szakmúzeumi rendszere fenntartása biztosításának,
ii) a sportpiac fejlődésének,
ij) a sport egyéb területeinek
támogatására és e programokban elősegíti az esélyegyenlőséget, továbbá a programok kidolgozását a népegészségügyi érdekek hatékony érvényesítése céljából az illetékes miniszterekkel együttműködve végzi,
j) biztosítja a nemzeti sportinformációs rendszer döntés-előkészítési, statisztikai, valamint sportszakmai, továbbá szolgáltató elemeinek működési feltételeit, üzemeltetését és fejlesztését azzal, hogy biztosítja a nemzeti sportinformációs rendszerben nyilvántartott adatok statisztikai célokra történő felhasználását és statisztikai felhasználás céljából a hivatalos statisztikai szolgálat részére történő átadását,
k) közreműködik a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben a hatáskörébe tartozó feladatok teljesítésében, valamint a sport szakmai (oktatási, továbbképzési, kutatási, sporttudományos, sportegészségügyi) hátterének biztosítása érdekében együttműködik az e feladatokat ellátó intézmények felügyeletét ellátó minisztériumokkal,
l) a MOB-bal együttműködésben meghatározza az állami sportcélú támogatásban részesülő kiemelkedő jelentőségű sportegészségügyi és sporttudományos feladatokat, javaslatot tesz a sportegészségügyi és a sporttudományos feladatok ellátásának szervezeti kereteire, és figyelemmel kíséri a feladatok megvalósítását
(2a) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feladatot a sportpolitikáért felelős miniszter az irányítása alatt álló, a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel meghatározott sportigazgatási szerv útján látja el.
(3) A miniszter az NSH elnöke útján irányítja az NSH költségvetési címhez tartozó költségvetési szerveket.
(3) A (2) bekezdés g) pontja alapján végzett közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) A sportigazgatási szerv által a (2) bekezdés g) pont ga) és gb) alpontja szerinti közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.
(4) A sportpolitikáért felelős miniszter által a (2) bekezdés g) pont ga) és gb) alpontja szerinti közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.
(5) A sportpolitikáért felelős miniszter a (2) bekezdés g) pont ga) alpontjában meghatározott feladat ellátása során, a kérelem beérkezésétől számított 120 napon belül hoz döntést. A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott sportfejlesztési program módosítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálására nyitva álló ügyintézési határidő 60 nap.
(6) A Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezetet nem illeti meg a Ket. 71. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kérelmezett jog gyakorlása, ha a sportpolitikáért felelős miniszter az (5) bekezdésben előírt határidőben nem hoz döntést.

A Nemzeti Sporttanács

52. §
(1) A Nemzeti Sporttanács (a továbbiakban: Tanács) a Kormány mellett működő javaslattevő, illetve véleményt nyilvánító testület, amelynek - a hosszú távú sportpolitika alapvető kérdéseiben kialakítandó nemzeti egység érdekében - alapfeladata, hogy állást foglaljon, illetve ajánlásokat tegyen a magyar sport fejlesztésének stratégiai kérdéseiben, továbbá, hogy összeegyeztesse a sporttal kapcsolatos központi állami, önkormányzati és az üzleti érdekeket, a sportmozgalom társadalmi, népegészségügyi érdekeit.
(2) A Tanács kialakítja álláspontját, és tájékoztatja a Kormányt a sportot érintő alapvető jogszabályok és stratégiai jelentőségű fejlesztési elképzelések tervezeteiről. A Tanács javaslatot dolgoz ki a sport állami támogatásának mértékére, az állami támogatás elosztásának elveire, arányaira és alapvető irányaira.
53. §
(1) A Tanács alapszabályát - e törvény keretei között - a testület maga állapítja meg.
(2) A Tanács elnökét a Kormány javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a jelölt illetékes országgyűlési bizottság által történt meghallgatását követően. A Tanács társelnöke a miniszter, titkára a minisztérium közigazgatási államtitkára.
(2) A Tanács elnökét a Kormány javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a jelölt illetékes országgyűlési bizottság által történt meghallgatását követően. A Tanács társelnöke a miniszter, titkára az NSH elnökhelyettese.
(2) A Tanács elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a jelölt illetékes országgyűlési bizottság által történt meghallgatását követően. A Tanács társelnöke a miniszter, titkára az NSH elnökhelyettese.
(3) A Tanács - elnökkel és társelnökkel együtt - tizenhét tagból áll. Tagjai:
a) az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, az oktatási miniszter,
b) a MOB elnöke, az MPB elnöke, a nemzeti sportszövetségek elnökei, a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriumának elnöke, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke, valamint az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke,
c) a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei, valamint a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei, valamint a testnevelőtanárok egyesületei által - megegyezésük szerint - jelölt, továbbá a sportot támogató üzleti vállalkozások (Szponzorok Tanácsa) által jelölt, végül a Nemzet Sportolói által saját soraikból választott személy.
(3) A Tanács - elnökkel és társelnökkel együtt - tizennyolc tagból áll. Tagjai:
a) az egészségügyi miniszter, az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, az oktatási miniszter,
a) az egészségügyért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter,
b) a MOB elnöke, az MPB elnöke, a nemzeti sportszövetségek elnökei, a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriumának elnöke, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke, valamint az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke,
b) a MOB elnöke, az MPB elnöke, a nemzeti sportszövetségek elnökei, a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriumának elnöke, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke, valamint az Országgyűlés sportügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke,
c) a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei, valamint a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei, valamint a testnevelőtanárok egyesületei által - megegyezésük szerint - jelölt, továbbá a sportot támogató üzleti vállalkozások (Szponzorok Tanácsa) által jelölt, végül a Nemzet Sportolói által saját soraikból választott személy.
(4) A (3) bekezdés c) pontjában megjelöltek és a Tanács elnöke csak személyesen vehetnek részt a Tanács munkájában, a (3) bekezdés a) pontjában megjelölteket a politikai államtitkár, a b) pontban megjelölteket az alelnök, a Tanács társelnökét a minisztérium politikai államtitkára helyettesítheti.
(4) A (3) bekezdés c) pontjában megjelöltek és a Tanács elnöke csak személyesen vehetnek részt a Tanács munkájában, a (3) bekezdés a) pontjában megjelölteket a politikai államtitkár, a b) pontban megjelölteket az alelnök, a Tanács társelnökét az NSH elnöke helyettesítheti.
(4) A (3) bekezdés c) pontjában megjelöltek és a Tanács elnöke csak személyesen vehetnek részt a Tanács munkájában.
(5) A Tanács elnökének megbízatása az országgyűlési választásokat követően a Kormány megalakulásától számított hatvanadik napon jár le. A (3) bekezdés c) pontjában megjelöltek megbízatása négy évre szól, de jelölő szervük által visszahívhatók, illetve tisztségükről bármikor lemondhatnak.
54. §
(1) A Tanács szükség szerint, de évente legalább négy ülést tart, amelyeken kialakítja állásfoglalásait. A Tanács tevékenységében való részvételért díjazás nem jár.
(2) A Tanács adminisztratív és gazdálkodási feladatait a minisztériumban működő Titkárság látja el. A Tanács működési költségeit a minisztérium költségvetésén belül elkülönítve kell megállapítani.
(2) A Tanács adminisztratív és gazdálkodási feladatait az NSH-ban működő Titkárság látja el. A Tanács működési költségeit az NSH költségvetési címen belül elkülönítve kell megállapítani.
(2) A Tanács adminisztratív és gazdálkodási feladatait a sportigazgatási szerven belül működő Titkárság látja el. A Tanács működési költségeit a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül elkülönítve kell megállapítani.

A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai

55. §
(1) A települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára -:
a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról,
b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel,
c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket,
d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit.
(2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a Kt.-ben meghatározottak szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket.
(2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket.
(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez, vagy az ezek feladatait ellátó diáksport-egyesületek feladatainak zavartalan ellátásához szükséges feltételeket.
(3) A megyei (fővárosi) önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében:
a) segíti a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit,
b) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében,
c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára,
d) adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban,
e) ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat,
f) közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében,
g) közreműködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában.
(3) A megyei és a fővárosi önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében:
a) segíti a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit,
b) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében,
c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását,
d) adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban,
e) ellátja a nemzeti sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat,
f) közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében,
g) közreműködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában.
(4) A megyei jogú városi önkormányzat illetékességi területén - adottságainak megfelelően - ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.
(5) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek.
(5) A helyi önkormányzatok - figyelemmel a 49. § d) pontjában foglaltakra is - a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályok szerinti támogatásokban részesülnek.
(6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget.

VIII. FEJEZET
A SPORT ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK PÉNZÜGYI RENDSZERE

A támogatás forrásai és igénybevételének feltételei

56. §
(1) Az állam a sporttevékenység folytatásához a költségvetési törvényben meghatározottak szerint pénzügyi támogatást nyújt. Az állami támogatás normatív hozzájárulás és szerződés alapján vehető igénybe. A szerződés megkötésére, teljesítésére, az abban foglaltak ellenőrzésére az e törvényben foglaltakon túl az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(1) Az állam a sporttevékenység gyakorlásához az e törvényben a költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályokban meghatározottak szerint pénzügyi támogatást nyújt. Az állami támogatás:
a) jogszabályban normatív módon meghatározott feltételek szerint és mértékben jogosultság biztosítására, vagy a MOB útján - a versenysport támogatása esetén - pontértéktáblázat alapján - előzetesen kiszámított működési támogatásként szerződés alapján,
b) a sportszervezetek, sportszövetségek, helyi önkormányzatok és a MOB által összeállított, a szakmai feladatok ellátásának következő évi szakmai tervét, valamint annak finanszírozási koncepcióját tartalmazó támogatási kérelem benyújtását és annak elbírálását követően, szerződés alapján vagy
c) a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok támogatására kiírásra kerülő pályázat útján, szerződés alapján vehető igénybe. Az a)-c) pontok szerint biztosításra kerülő állami sportcélú támogatásokhoz való hozzáférés, a támogatások felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályaira az e törvényben foglaltakon túl az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokat és az állami sportcélú támogatásról szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját - külön jogszabályban foglaltak szerint - a sport támogatására kell fordítani, és a minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni.
(2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját - külön jogszabályban foglaltak szerint - a sport támogatására kell fordítani, és a Miniszterelnökség fejezetben fejezeti jogosítványokkal rendelkező NSH költségvetési címben kell megtervezni.
(2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját - külön jogszabályban foglaltak szerint - a sport támogatására kell fordítani, és a Belügyminisztérium fejezetben NSH költségvetési címben kell megtervezni.
(2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját - külön jogszabályban foglaltak szerint - a sport támogatására kell fordítani, és a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni.
(2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját külön jogszabályban foglaltak szerint a sport - a sportfogadás (TOTÓ) játékadója tekintetében a labdarúgás - támogatására felhasználható bevételként kell előirányozni, és a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni.
(2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját külön jogszabályban foglaltak szerint a sport - a sportfogadás (TOTÓ) játékadója tekintetében a labdarúgás - támogatására kell felhasználni.
(2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját külön jogszabályban foglaltak szerint a sport - a sportfogadás (TOTÓ) játékadója tekintetében a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás - támogatására kell felhasználni.
(2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, a távszerencsejáték játékadóját, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint a sport - a bukmékeri rendszerű fogadások, a sportfogadás (TOTÓ) és a távszerencsejáték játékadója tekintetében a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás - támogatására kell felhasználni.
(3) A miniszter a Nemzeti Sporttanács javaslata alapján rendeletben határozza meg a minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó állami sportcélú támogatások felhasználásának részletes szabályait.
(3) A miniszter a Nemzeti Sporttanács - NSH elnöke útján tett - javaslata alapján rendeletben határozza meg az NSH költségvetési címhez tartozó állami sportcélú támogatások felhasználásának részletes szabályait.
(3) A miniszter a Nemzeti Sporttanács - a sportigazgatási szerv vezetője útján tett - javaslata alapján rendeletben határozza meg a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó állami sportcélú támogatások felhasználásának részletes szabályait.
(3) A miniszter a Nemzeti Sporttanács javaslata alapján rendeletben határozza meg a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó állami sportcélú támogatások felhasználásának részletes szabályait.
(3) A sportpolitikáért felelős miniszter a MOB javaslatára rendeletben határozza meg az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó állami sportcélú támogatások felhasználásának részletes szabályait.
(3) A sportpolitikáért felelős miniszter a MOB tárgyévet megelőző év november 30-áig tett javaslatára rendeletben határozza meg az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó állami sportcélú támogatások felhasználásának részletes szabályait.
57. §
(1) Állami támogatás csak annak részére nyújtható, akinek:
a) nincs lejárt köztartozása,
b) a jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdálkodik, és
c) a korábban kapott támogatással megfelelő módon elszámolt.
(2) Nem kaphat támogatást:
a) az a sportvállalkozás, amellyel szemben a Cstv. szerint végelszámolási, csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban,
a) az a sportvállalkozás, amellyel szemben a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint végelszámolási, csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban,
b) az a sportszövetség, illetve sportegyesület, amelynek működését a bíróság felfüggesztette, valamint amelynek megszüntetésére az Et. szerint eljárás van folyamatban,
b) az a sportszövetség, illetve sportegyesület, amelynek működését a bíróság felfüggesztette, valamint amelynek megszüntetésére az egyesülési jogról szóló törvény szerint eljárás van folyamatban,
c) az a sportegyesület, amellyel szemben a Cstv. szerint csődeljárás van folyamatban, vagy amely ellen a Cstv. szerinti felszámolási eljárás megindítása céljából kérelmet nyújtottak be, és felszámolását ennek alapján a bíróság jogerősen elrendelte.
c) az a sportegyesület, amellyel szemben a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint csődeljárás van folyamatban, vagy amely ellen a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti felszámolási eljárás megindítása céljából kérelmet nyújtottak be, és felszámolását ennek alapján a bíróság jogerősen elrendelte.
(2) Nem kaphat állami sportcélú támogatást:
a) az a sportvállalkozás, amellyel szemben a bíróság elrendelte a csődeljárást vagy a sportvállalkozás felszámolását, továbbá amely sportvállalkozás végelszámolás vagy kényszervégelszámolás alatt áll,
b) az a sportszövetség vagy sportegyesület, amelynek működését a bíróság felfüggesztette, valamint amelynek megszüntetésére a Civil tv. szerint eljárás van folyamatban,
c) az a sportszövetség vagy sportegyesület, amellyel szemben a Cstv. szerint a bíróság elrendelte a csődeljárást vagy a sportszövetség vagy sportegyesület felszámolását,
d) a sportegyesület, a sportvállalkozás, a sportiskola, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, a sportszövetség, a MOB, valamint a helyi önkormányzat, ha nem tesz eleget a nemzeti sportinformációs rendszer részére való adatszolgáltatási kötelezettségének,
e) a sportegyesület, a sportvállalkozás, a sportiskola, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, sportszövetség, valamint a MOB, ha nem teljesíti a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott doppingellenes feladatait,
f) az a sportegyesület, sportvállalkozás, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány és sportszövetség, amely az e törvényben és a sportrendezvények biztonságáról rendelkező kormányrendeletben meghatározott, a sportrendezvények biztonságos lebonyolításával összefüggő kötelezettségeinek nem tesz eleget,
g) az a sportszövetség, amely az e törvényben és a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékéről rendelkező kormányrendeletben meghatározott, képzéssel, szakképzéssel, továbbképzéssel összefüggő kötelezettségeinek nem tesz eleget,
h) az a sportszövetség, amely nem rendelkezik a sportágára vonatkozóan stratégiai fejlesztési koncepcióval,
i) az a szervezet, amely a sportigazgatási szerv által a látvány-csapatsport támogatását biztosító szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti támogatásból kizárás hatálya alatt áll,
i) az a szervezet, amely a sportpolitikáért felelős miniszter által a látvány-csapatsport támogatását biztosító szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti támogatásból kizárás hatálya alatt áll,
j) az a sportszövetség, amelyik az (5) bekezdés szerinti kötelezettségét határidőre nem teljesíti.
k) az a szakszövetség, valamint országos sportági szövetség, amelyik nem igazolja, hogy rendelkezik a 23. § (1) bekezdésében meghatározott szabályzatokkal.
(3) A támogatást nyújtó a támogatási szerződéstől köteles elállni, ha a támogatott szervezet:
a) a támogatás igénylésekor valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott,
b) az (1) bekezdés szerinti feltételeket nem teljesítette, illetve a (2) bekezdés szerinti helyzetbe került,
c) köztartozása a szerződés megkötése óta lejárt és arra fizetési halasztást sem kapott,
d) a támogatást nem a szerződésben megjelölt célra használta fel.
(4) A minisztérium írásbeli megkeresésére, annak kézhezvételétől számított harminc napon belül az APEH tájékoztatást köteles nyújtani a sportszervezetek, illetve a sportszövetségek köztartozásairól.
(4) Az NSH írásbeli megkeresésére, annak kézhezvételétől számított harminc napon belül az APEH tájékoztatást köteles nyújtani a sportszervezetek, illetve a sportszövetségek köztartozásairól.
(4) A sportigazgatási szerv írásbeli megkeresésére, annak kézhezvételétől számított harminc napon belül az állami adóhatóság tájékoztatást köteles nyújtani a sportszervezetek, illetve a sportszövetségek köztartozásairól.
(4) A sportpolitikáért felelős minisztérium írásbeli megkeresésére, annak kézhezvételétől számított harminc napon belül az állami adóhatóság tájékoztatást köteles nyújtani a sportszervezetek, illetve a sportszövetségek köztartozásairól.
(5) A sportszövetség minden év június 15-ig elkészíti és megküldi a MOB részére a működésével összefüggő, valamint szakmai feladatai ellátásának következő évi szakmai tervét, valamint annak finanszírozási koncepcióját. A MOB a sportszövetség által megküldött szakmai tervek és finanszírozási koncepciók figyelembevételével dönt a sportszövetség állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti támogatásáról.
57/A. §   A Kormány a sporteredmények anyagi támogatása céljából az e törvényben meghatározott támogatások mellett további támogatási formákat is meghatározhat.

A Gerevich Aladár-sportösztöndíj

58. §
(1) Az olimpián és a speciális világjátékokon kiemelkedő sporteredmény elérése érdekében az olimpiai és a speciális világjáték-válogatott kerettag sportolók, továbbá az azok felkészítésében közreműködő sportszakemberek részére - legfeljebb négy évre - Gerevich Aladár-sportösztöndíj adható. A sportösztöndíj a nemzeti válogatott kerettag sportoló tanulmányainak elősegítésére is biztosítható.
(1) Az olimpián, a paralimpián, a sakkolimpián és a speciális világjátékon kiemelkedő sporteredmény elérése érdekében az olimpiai, a paralimpiai, a sakkolimpiai és a speciális világjáték kerettag sportolók, továbbá a felkészülésükben közreműködő sportszakemberek részére - legfeljebb négy évre - Gerevich Aladár-sportösztöndíj adható. A sportösztöndíj versenyszerűen sportolók tanulmányainak elősegítésére is biztosítható.
(2) A Gerevich Aladár-sportösztöndíj mértékét és adományozásának részletes feltételeit a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriuma állapítja meg, és az ösztöndíjakat a közalapítvány folyósítja. Az ösztöndíjra az olimpiai sportágakban a MOB, a paralimpiai sportágak esetében az MPB, a többi speciális világjátékon szereplő sportágak esetében a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége tesz javaslatot.
(2) A Gerevich Aladár-sportösztöndíj mértékét és adományozásának feltételeit a miniszter - a MOB javaslata alapján - rendeletben állapítja meg. A sportösztöndíj adományozásáról a MOB dönt és folyósítja azt. A paralimpiai sportágak esetében az MPB, a többi speciális világjátékon szereplő sportágak esetében a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége tesz javaslatot a MOB-nak a sportösztöndíjra.
(2) A Gerevich Aladár-sportösztöndíj mértékét és adományozásának részletes feltételeit - az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltakra figyelemmel - a MOB állapítja meg és folyósítja.

Az olimpiai járadék

59. §
(1) Harmincötödik életévének betöltését követő év január 1. napjától kezdődően élete végéig olimpiai járadékra (a továbbiakban: járadék) jogosult az a magyar állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott tagjaként akár egyéni számban, akár csapattagként:
a) a NOB által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon vagy a FIDE által szervezett Sakkolimpián, illetve
b) 1984-től kezdődően Paralimpián vagy a Siketlimpián
első, második vagy harmadik helyezést ért el (a továbbiakban: érmes).
(1) A harmincötödik életévének betöltését követő hónap 1. napjától kezdődően élete végéig olimpiai járadékra (a továbbiakban: járadék) jogosult az a magyar állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott tagjaként akár egyéni számban, akár csapattagként:
a) a NOB által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon vagy a FIDE által szervezett Sakkolimpián, illetve
b) 1984-től kezdődően Paralimpián vagy Siketlimpián
első, második vagy harmadik helyezést ért el (a továbbiakban: érmes).
(2) Élete végéig járadékra jogosult az érmes halálának időpontjától kezdődően annak özvegye, ha magyar állampolgár, és Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik.
(2) Az érmes a járadék megállapítására és folyósítására irányuló kérelmét a harmincötödik életévének betöltését követő hónap 1. napjától kezdődően terjesztheti elő a MOB-hoz. A MOB a kérelem jóváhagyása esetén a járadékot a kérelem benyújtásának időpontjától kezdődően - a kérelem benyújtása és a folyósítás időpontja közötti időtartamra jegybanki alapkamattal növelt értékben - folyósítja.
(3) Élete végéig járadékra jogosult az érmes járadékra jogosultságának időpontjától annak edzője - az érmes járadékra jogosultságának időpontjára tekintet nélkül -, a negyvenötödik életéve betöltését követő év január 1. napjától. Az edző járadékra csak akkor jogosult, ha magyar állampolgár, és a Magyar Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkezik. Olimpiai járadék szövetségi kapitányi feladatot ellátó vezető edző részére is megállapítható.
(3) Élete végéig járadékra jogosult az érmes halálának időpontját követő hónaptól kezdődően annak özvegye, ha magyar állampolgár és az érmessel annak házastársaként a halála időpontjában és legalább az azt megelőző tíz évben megszakítás nélkül közös háztartásban élt.
(4) Megszűnik az érmes, az özvegy, illetve az edző járadékra való jogosultsága, ha az érmes a járadékra jogosító helyezését elveszíti. A helyezés elveszítését az érmes, illetve az illetékes sportköztestület, sportszövetség a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek.
(4) Élete végéig járadékra jogosult az érmes járadékra jogosultságának időpontjától - vagy amennyiben az korábbi időpont, a negyvenötödik életéve betöltését követő hónap 1. napjától - az érmes edzője, az érmes járadékra jogosultságának megállapítására tekintet nélkül.
(5) Érdemtelen és nem részesül járadékban az a jogosult, aki
a) büntetett előéletű,
b) büntetlen előéletű, de akit a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt elítélt,
ba) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig;
bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott egyéb büntetés esetén a mentesítéstől számított három évig;
bc) megrovás alkalmazása esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig;
bd) próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig.
(5) Edzői járadékra az a személy jogosult, aki:
a) magyar állampolgár,
b) a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott és a szövetség által az érmes felkészítéséhez előírt edzői képesítési szinttel rendelkezik,
c) a sportszervezettel vagy - a szövetségi kapitány vagy a nemzeti válogatottat vezető edző esetén - a sportszövetséggel kötött, legalább a felkészítés vagy az abban való közreműködés időszakára vonatkozó munkaszerződéssel vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződéssel rendelkezik,
d) az érmest a járadékra jogosultságát megalapozó versenyre a versenyt megelőzően közvetlenül, legalább egy évig folyamatosan felkészítette vagy a felkészítésben közreműködött,
e) az érmes által, a járadékra jogosító eredmény elérését megalapozó, az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott sportesemények hivatalos időszakát legalább harminc nappal megelőzően a szövetség, valamint a MOB részére írásban eljuttatott javaslatban szerepel.
(6) A jogosult a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha az (5) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Ha az érdemtelenség már nem áll fenn, ennek megfelelő igazolásával a jogosult kérheti a járadék ismételt folyósítását.
(6) Edzői járadék szövetségi kapitány vagy a nemzeti válogatottat vezető edző és - abban az esetben, ha az érmest utánpótlás korosztályokban legalább három évig folyamatosan felkészítette vagy a felkészítésben közreműködött - nevelőedző részére is megállapítható, ha az edző az (5) bekezdés e) pontja szerinti javaslatban szerepel.
(7) Fel kell függeszteni a járadék folyósítását annak a jogosultnak a részére, aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll. A jogosult az alapos gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha ellene büntetőeljárás indult.
(7) Megszűnik az érmes, az edzője és az özvegye járadékra való jogosultsága, ha az érmes a járadékra jogosító helyezését elveszíti. A helyezés elveszítését az érmes vagy az illetékes sportszövetség a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül bejelenti a MOB-nak. A járadékra való jogosultság megszűnését a MOB közigazgatási hatósági eljárás keretében állapítja meg.
(8) Ha a jogosult igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárást jogerősen befejezték, és nem következett be az (5) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportigazgatási szerv az igazolástól számított huszonkét munkanapon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt járadékot. Amennyiben a büntetőeljárás jogerős befejezésével a jogosult érdemtelenné válik, a (7) bekezdés alapján felfüggesztett járadék nem kerül részére folyósításra.
(8) Érdemtelen és nem részesül járadékban az a jogosult, aki
a) büntetett előéletű,
b) büntetlen előéletű, de akivel szemben a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt próbára bocsátást alkalmazott a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltéig.
(9) A járadék iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a jogosult harminc napnál nem régebbi hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy nem áll fenn az (5) bekezdés szerinti érdemtelenség, továbbá azt, hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, vagy írásban kérheti, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a sportigazgatási szerv részére - a járadékra való jogosultság megállapítása és folyósítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a sportigazgatási szerv arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.
(9) A jogosult a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a MOB-nak, ha a (8) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Ha az érdemtelenség már nem áll fenn, ennek megfelelő igazolásával a jogosult kérheti a járadék ismételt folyósítását.
(10) A jogosulatlanul felvett járadékot az erről való tudomásszerzést vagy a sportigazgatási szerv felhívását követő hatvan napon belül vissza kell fizetni.
(10) Fel kell függeszteni a járadék folyósítását annak a jogosultnak a részére, aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll. A jogosult az alapos gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a MOB-nak, ha ellene büntetőeljárás indult.
(11) Ha a jogosult igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárást jogerősen befejezték, és nem következett be a (8) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a MOB az igazolástól számított harminc napon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt járadékot. Amennyiben a büntetőeljárás jogerős befejezésével a jogosult érdemtelenné válik, a (10) bekezdés alapján felfüggesztett járadék nem kerül részére folyósításra.
(12) A járadék iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a jogosult harminc napnál nem régebbi hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy nem áll fenn a (8) bekezdés szerinti érdemtelenség, továbbá azt, hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, vagy írásban kérheti, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a MOB részére - a járadékra való jogosultság megállapítása és folyósítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a MOB arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.
(13) A jogosulatlanul felvett járadékot az erről való tudomásszerzést vagy a MOB felhívását követő hatvan napon belül vissza kell fizetni.
60. §
(1) Az első helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérből és fizetésből élők előző évi - a Központi Statisztikai Hivatal által számított - országos szintű bruttó nominál átlagkeresetének megfelelő összeg. A második helyezést elért érmes járadékának mértéke az első helyezett részére meghatározott járadék hatvan százalékának, a harmadik helyezést elért érmes járadékának mértéke az első helyezett részére meghatározott járadék negyven százalékénak megfelelő összeg.
(2) Az az érmes, aki kettő, három vagy négy első helyezést szerzett, érmenként további 20 százalékkal emelt összegű, az öt vagy ennél több első helyezést szerzett érmes kétszeres járadékra jogosult.
(3) Az érmes özvegye az érmes járadéka fele részének megfelelő özvegyi járadékra jogosult.
(4) Az edző járadékát az edzői járadék alapját képező érmesi helyezés alapján kell megállapítani. Az edzői járadék az edző kérelmében megjelölt egy érmesi helyezés után járó járadék 50 százaléka.
(4) Az edző járadékát az edzői járadék alapját képező érmesi helyezés alapján kell megállapítani. Az edzői járadék az edző kérelmében megjelölt egy érmesi helyezés után járó járadék 50 százaléka. A labdajáték-csapatsportokban az olimpiára felkészítő szövetségi kapitány járadéka megegyező mértékű az irányítása alatt érmet, érmeket szerzett csapat legeredményesebb sportolóját megillető járadék összegével.
(5) Olimpiánként, Paralimpiánként és Siketlimpiánként az érmes által elért helyezés után - ha jogszabály kivételt nem tesz - csak egy, az olimpiára felkészítő edző részesülhet járadékban, kivéve a szövetségi kapitányt, aki az edző mellett is részesíthető járadékban.
(5) Olimpiánként, Paralimpiánként, Sakkolimpiánként és Siketlimpiánként (e rendelkezés alkalmazásában a továbbiakban együtt: olimpia) - a (5a)-(6) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - csak egy, az olimpiára felkészítő edző vagy nevelőedző részesülhet járadékban.
(5a) Edzői járadékban részesíthető - az 59. § (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - más sportágak szabályainak megfelelő sporttevékenységekből álló sportág, illetve egy sportág több versenyszámból álló összetett, önálló versenyszáma esetén több edző abban az esetben, ha az érmes az 59. § (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott javaslatban ezt külön feltüntette, megjelölve a (4) bekezdés szerinti edzői járadék edzők közötti megosztásának arányát.
(6) Az érmes - legjobb helyezése után -, valamint az özvegy és az edző csak egy járadékra jogosult, de azt, aki érmesként, özvegyként, illetve edzőként is járadékra jogosult, a járadék halmozottan is megilleti.
61. §
(1) A járadékra jogosultságot és a járadékot a minisztérium a jogosult kérelmére államigazgatási eljárás keretében állapítja meg, és gondoskodik annak havonta történő folyósításáról. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit a minisztérium éves költségvetésében kell biztosítani.
(1) A járadékra jogosultságot és a járadékot az NSH a jogosult kérelmére államigazgatási eljárás keretében állapítja meg és gondoskodik annak havonta történő folyósításáról. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit az NSH költségvetési cím alatt az éves költségvetésben kell biztosítani.
(1) A járadékra jogosultságot és a járadékot a sportigazgatási szerv a jogosult kérelmére államigazgatási eljárás keretében állapítja meg és gondoskodik annak havonta történő folyósításáról. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani.
(1) A járadékra jogosultságot és a járadékot a sportigazgatási szerv a jogosult kérelmére közigazgatási hatósági eljárás keretében állapítja meg és gondoskodik annak havonta történő folyósításáról. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani.
(1) A járadékra jogosultságot és a járadékot a MOB a jogosult kérelmére közigazgatási hatósági eljárás keretében állapítja meg és gondoskodik annak havonta történő folyósításáról. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani.
(2) Az olimpiai járadékra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A járadékra való jogosultság megszűnéséről és a már folyósított járadék visszafizetéséről, továbbá a járadék folyósításának felfüggesztéséről a sportigazgatási szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint dönt.
(2) A járadékra való jogosultság megszűnéséről és a már folyósított járadék visszafizetéséről, továbbá a járadék folyósításának felfüggesztéséről a MOB a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint dönt.
(2) A járadékra való jogosultság megszűnéséről és a már folyósított járadék visszafizetéséről, továbbá a járadék folyósításának felfüggesztéséről a MOB a Ket. rendelkezései szerint dönt.
(3) E törvény alkalmazásában:
a) olimpiai játékoknak minősülnek a szocialista országok versenyzői számára 1984-ben megrendezett „A” kategóriás nemzetközi versenyek is,
b) Sakkolimpiának minősülnek a FIDE tagszervezetei által a siketek és nagyothallók, valamint a vakok és gyengénlátók számára 1984-től kezdődően megrendezett sakkolimpiák is.
(3) A sportigazgatási szerv a járadék visszafizetésére vonatkozó igényét a járadék jogosulatlan felvételétől számított öt éven belül érvényesítheti.
(3) A MOB a járadék visszafizetésére vonatkozó igényét a járadék jogosulatlan felvételétől számított öt éven belül érvényesítheti.
(4) A sportigazgatási szerv a járadékra jogosultság időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a jogosult nem vált-e érdemtelenné és nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt. A sportigazgatási szerv e célból adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.
(4) A MOB a járadékra jogosultság időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a jogosult nem vált-e érdemtelenné és nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt. A MOB e célból adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.
(5) A sportigazgatási szerv a (4) bekezdésben meghatározott hatósági ellenőrzést a jogosulttal szemben kötelezően lefolytatja, ha
a) a jogosult az 59. § (5) és (7) bekezdés szerinti ok, illetve körülmény bekövetkezését bejelenti, és a bejelentéshez nem csatol hatósági bizonyítványt,
b) megalapozottan feltehető, hogy a jogosult érdemtelenné vált vagy büntetőeljárás hatálya alatt áll.
(5) A MOB a (4) bekezdésben meghatározott hatósági ellenőrzést a jogosulttal szemben kötelezően lefolytatja, ha
a) a jogosult az 59. § (8) és (10) bekezdés szerinti ok, illetve körülmény bekövetkezését bejelenti, és a bejelentéshez nem csatol hatósági bizonyítványt,
b) megalapozottan feltehető, hogy a jogosult érdemtelenné vált vagy büntetőeljárás hatálya alatt áll.
(6) A sportigazgatási szerv annak megállapítása céljából, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt - a járadékra való jogosultságról szóló döntés meghozataláig, a járadék jogosultság megállapítása esetén a jogosultság megszűnéséig - kezeli
a) a járadék iránti kérelmet benyújtó személy,
b) a járadékra jogosult
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(6) A MOB annak megállapítása céljából, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt - a járadékra való jogosultságról szóló döntés meghozataláig, a járadék jogosultság megállapítása esetén a jogosultság megszűnéséig - kezeli
a) a járadék iránti kérelmet benyújtó személy,
b) a járadékra jogosult
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(7) A sportigazgatási szerv törli a járadékra jogosultnak az 59. § (7) bekezdése alapján megismert személyes adatait, ha a büntetőeljárásban a jogosulttal szemben a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárást jogerősen befejezték, és a jogosult nem vált érdemtelenné. A járadék továbbfolyósításáról szóló döntésben a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését kell feltüntetni.
(7) A MOB törli a járadékra jogosultnak az 59. § (10) bekezdése alapján megismert személyes adatait, ha a büntetőeljárásban a jogosulttal szemben a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárást jogerősen befejezték, és a jogosult nem vált érdemtelenné. A járadék továbbfolyósításáról szóló döntésben a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését kell feltüntetni.
(8) A sportigazgatási szerv a jogosulttal szemben az 59. § (4), (5) és (7) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt eljárási bírságot szabhat ki.
(8) A MOB a jogosulttal szemben az 59. § (7), (8) és (10) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt eljárási bírságot szabhat ki.
(11) Az olimpiai járadékra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(12) E törvény alkalmazásában:
a) olimpiai játékoknak minősülnek a szocialista országok versenyzői számára 1984-ben megrendezett „A” kategóriás nemzetközi versenyek is,
b) Sakkolimpiának minősülnek a FIDE tagszervezetei által a siketek és nagyothallók, valamint a vakok és gyengénlátók számára 1984-től kezdődően megrendezett sakkolimpiák is.
b) Sakkolimpiának minősülnek a Nemzetközi Siket Sakkszövetség (ICSC) és a Vakok Nemzetközi Sakkszövetsége (IBCA) által a siketek és nagyothallók, valamint a vakok és gyengénlátók számára 1984-től kezdődően megrendezett sakkolimpiák is,
c) az olimpiánként, paralimpiánként, sakkolimpiánként és siketlimpiánként érmes helyezés csak akkor keletkeztet járadékra való jogosultságot, ha az érmes helyezést megalapozó versenyszám kvalifikációs versenyrendszerben került megrendezésre, vagy az érmes helyezést megalapozó versenyszámban legalább 8 nemzet vett részt (indult).
61/A. §
(1) Ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt, az érmest, az özvegyet, az edzőt megilleti az e törvény szerint megállapítható olimpiai járadék, ha a sportigazgatási szerv a kérelem beérkezésétől számított huszonkét munkanapon belül nem hoz döntést.
(1) Ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt, az érmest, az özvegyet, az edzőt megilleti az e törvény szerint megállapítható olimpiai járadék, ha a sportigazgatási szerv a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést.
(1) Ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt, az érmest, az özvegyet, az edzőt megilleti az e törvény szerint megállapítható olimpiai járadék, ha a MOB a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést.
(2) Az érmes - halála esetén az özvegye -, illetőleg edzője az olimpiai járadék, az özvegyi járadék, valamint az edzői járadék megállapítása iránti eljárásban a sportigazgatási szervvel elektronikus úton nem tarthat kapcsolatot.
(2) Az érmes - halála esetén az özvegye -, illetőleg edzője az olimpiai járadék, az özvegyi járadék, valamint az edzői járadék megállapítása iránti eljárásban a MOB-bal elektronikus úton nem tarthat kapcsolatot.

A Nemzet Sportolója

62. §
(1) A Kormány a miniszter javaslatára a „Nemzet Sportolója” címet és az ezzel járó életjáradékot biztosíthat a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolónak, aki aktív sportpályafutását követően is fontos szerepet töltött be a magyar sportéletben.
(1) A Kormány az NSH elnökének a miniszter útján tett javaslatára a „Nemzet Sportolója” címet és az ezzel járó életjáradékot biztosíthat a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolónak, aki aktív sportpályafutását követően is fontos szerepet töltött be a magyar sportéletben.
(1) A Kormány a sportigazgatási szerv vezetőjének a miniszter útján tett javaslatára a „Nemzet Sportolója” címet és az ezzel járó életjáradékot biztosíthat a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolónak, aki aktív sportpályafutását követően is fontos szerepet töltött be a magyar sportéletben.
(1) A Kormány a miniszter javaslatára a „Nemzet Sportolója” címet és az ezzel járó életjáradékot biztosíthat a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolónak, aki aktív sportpályafutását követően is fontos szerepet töltött be a magyar sportéletben.
(1) A Kormány a Nemzet Sportolóinak javaslata alapján a „Nemzet Sportolója” címet és az ezzel járó életjáradékot biztosíthat a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolónak, aki aktív sportpályafutását követően is fontos szerepet töltött be a magyar sportéletben. A Nemzet Sportolóinak a javaslatát a miniszter terjeszti a Kormány elé.
(1) A Kormány a Nemzet Sportolóinak javaslata alapján a „Nemzet Sportolója” címet és az ezzel járó életjáradékot biztosíthat a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolónak, aki aktív sportpályafutását követően is fontos szerepet töltött be a magyar sportéletben. A Nemzet Sportolóinak a javaslatát a sportpolitikáért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé.
(2) A „Nemzet Sportolója” cím elnyerésének részletes feltételeit és az életjáradék mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg. Annak, aki a „Nemzet Sportolója” címmel járó életjáradékban részesül, olimpiai járadék nem folyósítható.
(2) A „Nemzet Sportolója” cím elnyerésének részletes feltételeit és az életjáradék mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg azzal, hogy a Kormány a § (1) bekezdésében foglalt tizenkét fős szabálytól - indokolt esetben, a miniszter javaslatára - egyedi döntésével a jogosultak körének bővítése céljából eltérhet. Annak, aki a „Nemzet Sportolója” címmel járó életjáradékban részesül, olimpiai járadék nem folyósítható.
(2) A „Nemzet Sportolója” cím elnyerésének részletes feltételeit és az életjáradék mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg. Annak, aki a „Nemzet Sportolója” címmel járó életjáradékban részesül, olimpiai járadék nem folyósítható.
(3) A „Nemzet Sportolója” cím nem adományozható olyan személy részére, akivel szemben az 59. § (5) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok vagy az 59. § (7) bekezdésében meghatározott körülmény áll fenn. A cím birtokosa érdemtelenné válására, valamint az életjáradék felfüggesztésére az olimpiai járadékra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a sportigazgatási szerv a beérkezett javaslatok elbírálása és a jelöltek listájának összeállítása céljából is jogosult adatot igényelni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jelölni kívánt személy nem érdemtelen-e és nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt. A sportigazgatási szerv a jelölti lista elkészítéséig tarthatja nyilván az adatokat.
(3) A „Nemzet Sportolója” cím nem adományozható olyan személy részére, akivel szemben az 59. § (5) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok vagy az 59. § (7) bekezdésében meghatározott körülmény áll fenn. A cím birtokosa érdemtelenné válására, valamint az életjáradék felfüggesztésére az olimpiai járadékra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a sportigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti javaslat Kormány elé terjesztése céljából is jogosult adatot igényelni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a Nemzet Sportolói által javasolt személlyel szemben az 59. § (5) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok vagy az 59. § (7) bekezdésében meghatározott körülmény fennáll-e. Ha a Nemzet Sportolói által javasolt személlyel szemben az 59. § (5) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok vagy az 59. § (7) bekezdésében meghatározott körülmény áll fenn, az erről szóló adatszolgáltatástól számított tizenöt napon belül a sportigazgatási szerv új javaslat megtételére kéri fel a Nemzet Sportolóit. A sportigazgatási szerv a Kormány döntéséig tarthatja nyilván és kezelheti az adatokat.
(3) A „Nemzet Sportolója” cím nem adományozható olyan személy részére, akivel szemben az 59. § (8) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok vagy az 59. § (10) bekezdésében meghatározott körülmény áll fenn. A cím birtokosa érdemtelenné válására, valamint az életjáradék felfüggesztésére az olimpiai járadékra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a MOB az (1) bekezdés szerinti javaslat Kormány elé terjesztése céljából is jogosult adatot igényelni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a Nemzet Sportolói által javasolt személlyel szemben az 59. § (8) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok vagy az 59. § (10) bekezdésében meghatározott körülmény fennáll-e. Ha a Nemzet Sportolói által javasolt személlyel szemben az 59. § (8) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok vagy az 59. § (10) bekezdésében meghatározott körülmény áll fenn, az erről szóló adatszolgáltatástól számított tizenöt napon belül a MOB új javaslat megtételére kéri fel a Nemzet Sportolóit. A MOB a Kormány döntéséig tarthatja nyilván és kezelheti az adatokat.
(4) A „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított nyolc munkanapon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha a (3) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Érdemtelenség esetén a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy életjáradékra való jogosultságát meg kell szüntetni. A bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől folyósított életjáradék jogosulatlanul felvett járadéknak minősül, amelyet a járadékra jogosultnak vissza kell fizetnie.
(4) A „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha a (3) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Érdemtelenség esetén a Kormány a „Nemzet Sportolója” címet és az azzal járó életjáradékot a miniszter javaslatára visszavonja. Érdemtelenség esetén a sportigazgatási szerv az életjáradék folyósítását megszünteti. A bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől folyósított életjáradék jogosulatlanul felvett járadéknak minősül, amelyet a járadékra jogosultnak vissza kell fizetnie.
(4) A „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a MOB-nak, ha a (3) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Érdemtelenség esetén a Kormány a „Nemzet Sportolója” címet és az azzal járó életjáradékot a miniszter javaslatára visszavonja. Érdemtelenség esetén a MOB az életjáradék folyósítását megszünteti. A bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől folyósított életjáradék jogosulatlanul felvett járadéknak minősül, amelyet a járadékra jogosultnak vissza kell fizetnie.
(4) A „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a MOB-nak, ha a (3) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Érdemtelenség esetén a Kormány a „Nemzet Sportolója” címet és az azzal járó életjáradékot a sportpolitikáért felelős miniszter javaslatára visszavonja. Érdemtelenség esetén a MOB az életjáradék folyósítását megszünteti. A bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől folyósított életjáradék jogosulatlanul felvett járadéknak minősül, amelyet a járadékra jogosultnak vissza kell fizetnie.
(5) Fel kell függeszteni az életjáradék folyósítását annak a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személynek, aki szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll. A járadékra jogosult az alapos gyanú közlésétől számított nyolc munkanapon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha ellene büntetőeljárás indult.
(5) Fel kell függeszteni az életjáradék folyósítását annak a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személynek, aki szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll. A járadékra jogosult az alapos gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha ellene büntetőeljárás indult.
(5) Fel kell függeszteni az életjáradék folyósítását annak a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személynek, aki szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll. A járadékra jogosult az alapos gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a MOB-nak, ha ellene büntetőeljárás indult.
(6) Ha a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárás jogerősen befejezték és nem következett be a (3) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportigazgatási szerv az igazolástól számított huszonkét munkanapon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt életjáradékot.
(6) Ha a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárás jogerősen befejezték és nem következett be a (3) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportigazgatási szerv az igazolástól számított harminc napon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt életjáradékot.
(6) Ha a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárást jogerősen befejezték és nem következett be az 59. § (5) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportigazgatási szerv az igazolástól számított harminc napon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt életjáradékot.
(6) Ha a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárást jogerősen befejezték és nem következett be az 59. § (8) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a MOB az igazolástól számított harminc napon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt életjáradékot.
(7) A sportigazgatási szerv a „Nemzet Sportolója” címre jelölt személyekre beérkezett javaslatok elbírálása és a jelöltek listájának összeállítása céljából is jogosult adatot igényelni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jelölni kívánt személy nem érdemtelen-e, és nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt.
(7) A sportigazgatási szerv a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az életjáradék továbbfolyósítására irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.
(7) A MOB a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az életjáradék továbbfolyósítására irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.
(8) A sportigazgatási szerv a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az életjáradék továbbfolyósítására irányuló eljárás jogerős befejezéséig, a (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a jelölti lista elkészítéséig kezelheti.

Az olimpiai pályázat adókedvezményének támogatási szabályai

62/A. §
(1) A Tao. 22/D. §-a szerinti támogató részére a Tao. 22/D. §-a szerinti adókedvezmény igénybevételének feltételét képező támogatási igazolást - a támogatóval kötött támogatási megállapodás alapján - az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaság állítja ki.
(2) Az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaság az általa kiadott támogatási igazolásokról - a támogatási igazoláson szereplő adattartalommal, valamint a támogatások pénzügyi teljesülése tényének feltüntetésével - külön nyilvántartást vezet.
(3) Az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaság a támogatási igazolás kiállítására akkor jogosult, ha
a) a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján megállapítható, hogy a támogatási igazolás kiállítása nem eredményezi a Tao. 29/A. § (19) bekezdésében meghatározott összeg túllépését, és
b) a Tao. 22/D. §-a szerinti támogató a támogatási megállapodás megkötése napján köztartozásmentes adózónak minősül.
(4) A (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaság a támogatási megállapodás megkötésétől számított tizenöt napon belül kiállítja a támogatási igazolást.
(5) A támogatási igazolást az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaság 2 példányban állítja ki, amelyből egy példányt köteles a Tao. 22/D. §-a szerinti támogató részére átadni, továbbá gondoskodik egy példány megőrzéséről.
(6) A támogatási igazolást az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaság visszavonja, ha a Tao. 22/D. §-a szerinti támogató a támogatási megállapodásban teljesítési napként meghatározott naptól számított harminc napon belül a támogatást nem teljesíti, és e tényről írásban értesíti az állami adóhatóságot.
62/B. §   Az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaságnak a 2017. december 31-ig fel nem használt támogatást a központi költségvetés számára kell visszautalnia 2018. január 31-ig az államháztartásért felelős miniszter által megjelölt számlára, amelyet a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 4. Egyéb költségvetési bevételek cím, 1. Vegyes bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni.
62/C. §   Az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaságnak a Tao. 22/D. §-a alapján nyújtott támogatására az államháztartásról szóló törvény költségvetési támogatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

IX. FEJEZET
SPORTLÉTESÍTMÉNYEK

63. §
(1) Új sportlétesítmény építése vagy meglévő korszerűsítése csak akkor engedélyezhető, ha az:
a) minden biztonsági feltételnek, így különösen a nézők biztonságos elhelyezésének megfelel,
b) a fogyatékos sportolók és nézők számára biztosítja az akadálymentes használatot,
c) megfelel a környezet- és természetvédelmi követelményeknek.
(2) Iskola, kollégium és óvoda nem építhető a tanulók számához viszonyított, külön jogszabályban meghatározott méretű tornaterem, tornaszoba vagy sportlétesítmény nélkül. Az építés során lehetőség szerint figyelembe kell venni a lakossági igényeket is.
(3) A versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat és a tulajdonos (üzemeltető) évente legalább egy alkalommal közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról - azt legalább tizenöt nappal megelőzően - a sportlétesítmény üzemeltetője értesíteni köteles az érintett szervezeteket.
(3) A versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat és a tulajdonos (üzemeltető) évente legalább egy alkalommal közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról - azt legalább tíz munkanappal megelőzően - a sportlétesítmény üzemeltetője értesíteni köteles az érintett szervezeteket.
(3) A versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat és a tulajdonos (üzemeltető) évente legalább egy alkalommal közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról - azt legalább tizenöt nappal megelőzően - a sportlétesítmény üzemeltetője értesíteni köteles az érintett szervezeteket.
(3) A versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség), a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az egészségügyi államigazgatási szerv, a sportszövetség, a létesítményt használó sportszervezet, a tulajdonos, az üzemeltető, a sportrendezvényt szervező és az azzal szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltató, a rendező szerv és a Sportrendezvényeket Biztonsági Szempontból Minősítő Bizottság (a továbbiakban: Minősítő Bizottság) képviselője a versenyrendszerben szervezett első verseny előtt legalább 30 nappal, évente legalább egy alkalommal közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról - azt legalább 15 nappal megelőzően - a sportlétesítményt használó sportszervezet, több ilyen sportszervezet esetén a sportlétesítmény tulajdonosa vagy üzemeltetője minden érintett szervezetet értesíteni köteles. A (4) bekezdésben meghatározott engedély a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv hozzájárulása nélkül nem adható meg. Az ellenőrzésről a Minősítő Bizottság képviselője jegyzőkönyvet vesz fel, amit 8 napon belül megküld az ellenőrzést végző szervezeteknek.
(3a) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott sportrendezvények lebonyolítására szolgáló sportlétesítmények tulajdonosának, üzemeltetőjének a sportlétesítmény összehangolt biztonságtechnikai fejlesztését biztosító, az ellenőrzést végző szervezetek által közösen elfogadott négyéves biztonságtechnikai fejlesztési tervvel (a továbbiakban: fejlesztési terv) és az ahhoz kapcsolódó költségtervvel kell rendelkeznie. A fejlesztési tervet éves bontásban kell elkészíteni. A (3) bekezdésben meghatározott ellenőrzés keretében az ellenőrzést végző szervezetek vizsgálják a fejlesztési tervben foglaltak megvalósulását. A vizsgálat eredményeként az ellenőrző szervezetek javaslatot tesznek a sportlétesítmény tulajdonosa, üzemeltetője vagy használója részére a biztonságtechnikai fejlesztés irányaira. A sportlétesítmények üzemeltetésére, használatára vonatkozó megállapodásban a tulajdonos és az üzemeltető, használó köteles rendelkezni a biztonságtechnikai fejlesztés keretében az ellenőrző szervezetek által javasolt fejlesztés megvalósításával összefüggő jogokról és kötelezettségekről.
(4) Sportlétesítményben sportszövetségi versenyt rendezni csak a sportszövetség által évente az első verseny megkezdése előtt kiadott engedély alapján lehet. Az engedély megtagadásával szemben az üzemeltető a sportszövetség elnökségénél 15 napon belül panasszal élhet.
(5) A sportlétesítmény tulajdonosa, illetve üzemeltetője vagy használója a nemzeti sportinformációs rendszerről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszerbe.
64. §
(1) A Kormány által külön jogszabályban olimpiai központnak minősített, állami tulajdonban és kincstári vagyonkörben lévő ingatlanok - a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelési szerződés alapján - a minisztérium vagyonkezelésébe tartoznak. A minisztérium köteles az ingatlant elsődlegesen sportcélokra használni, ezt a célt az ingatlan másodlagos használata során sem veszélyeztetheti.
(1) A Kormány által külön jogszabályban olimpiai központnak minősített, állami tulajdonban és kincstári vagyonkörben lévő ingatlanok - a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelési szerződés alapján - az NSH vagyonkezelésébe tartoznak. Az NSH köteles az ingatlant elsődlegesen sportcélokra használni, ezt a célt az ingatlan másodlagos használata során sem veszélyeztetheti.
(1) A Kormány által külön jogszabályban olimpiai központnak minősített, állami tulajdonban és kincstári vagyonkörben lévő ingatlanok - a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel kötött vagyonkezelési szerződés alapján - a sportigazgatási szerv vagyonkezelésébe tartoznak. A sportigazgatási szerv köteles az ingatlant elsődlegesen sportcélokra használni, ezt a célt az ingatlan másodlagos használata során sem veszélyeztetheti.
(1) A Kormány által külön jogszabályban olimpiai központnak minősített, állami tulajdonban lévő ingatlanok - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés alapján - a sportigazgatási szerv vagyonkezelésébe tartoznak. A sportigazgatási szerv köteles az ingatlant elsődlegesen sportcélokra használni, ezt a célt az ingatlan másodlagos használata során sem veszélyeztetheti.
(1) A Kormány által külön jogszabályban olimpiai központnak minősített, állami tulajdonban lévő ingatlanok - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés alapján - a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésébe tartoznak. A minisztérium köteles az ingatlant elsődlegesen sportcélokra használni, ezt a célt az ingatlan másodlagos használata során sem veszélyeztetheti.
(1) A Kormány által külön jogszabályban olimpiai központnak minősített, állami tulajdonban lévő ingatlanok vagyonkezelője köteles az olimpiai központokat elsődlegesen sportcélokra használni, ezt a célt az olimpiai központok másodlagos használata során sem veszélyeztetheti.
(2) Az olimpiai központok sportszakmai felügyeletét a MOB és az MPB közreműködésével a miniszter látja el.
(2) Az olimpiai központok sportszakmai felügyeletét a MOB és az MPB közreműködésével az NSH elnöke látja el.
(2) Az olimpiai központok sportszakmai felügyeletét a MOB és az MPB közreműködésével a sportigazgatási szerv vezetője látja el.
(2) Az olimpiai központok sportszakmai felügyeletét a MOB és az MPB közreműködésével a sportigazgatási szerv látja el.
(2) Az olimpiai központok sportszakmai felügyeletét a MOB látja el.
(3) A kincstári vagyonkörbe tartozó, a minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyonkezelői jogát a minisztérium - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szabályainak megfelelően - térítésmentesen és versenyeztetés nélkül az erre a célra létrehozott közhasznú társaság javára átruházhatja.
(3) A kincstári vagyonkörbe tartozó, az NSH vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyonkezelői jogát az NSH - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szabályainak megfelelően - térítésmentesen és versenyeztetés nélkül az erre a célra létrehozott közhasznú társaság javára átruházhatja.
(3) A kincstári vagyonkörbe tartozó, a sportigazgatási szerv vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyonkezelői jogát a sportigazgatási szerv - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szabályainak megfelelően - térítésmentesen és versenyeztetés nélkül az erre a célra létrehozott közhasznú társaság javára átruházhatja.
(3) Az állami tulajdonú, a sportigazgatási szerv vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyonkezelői jogát a sportigazgatási szerv térítésmentesen és versenyeztetés nélkül az erre a célra létrehozott közhasznú társaságra átruházhatja.
(3) Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előzetes egyetértésével adhatók ingyenesen önkormányzati tulajdonba.
(4) A kincstári vagyonkörbe tartozó, az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott ingatlanok az Áht. vonatkozó szabályainak megfelelően és a miniszter előzetes egyetértésével adhatók ingyenesen vagy kedvezményesen önkormányzati tulajdonba.
(4) A kincstári vagyonkörbe tartozó, az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott ingatlanok az Áht. vonatkozó szabályainak megfelelően és az NSH elnökének előzetes egyetértésével adhatók ingyenesen vagy kedvezményesen önkormányzati tulajdonba.
(4) A kincstári vagyonkörbe tartozó, az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott ingatlanok az Áht. vonatkozó szabályainak megfelelően és a sportigazgatási szerv vezetőjének előzetes egyetértésével adhatók ingyenesen vagy kedvezményesen önkormányzati tulajdonba.
(4) Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a sportigazgatási szerv vezetőjének előzetes egyetértésével adhatók ingyenesen vagy kedvezményesen önkormányzati tulajdonba.
(4) Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a sportigazgatási szerv előzetes egyetértésével adhatók ingyenesen vagy kedvezményesen önkormányzati tulajdonba.
(4) Az önkormányzat az ingyenesen tulajdonba kapott, a tulajdonátruházás időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonban lévő ingatlant a tulajdonszerzést követő 15 évig köteles elsődlegesen sportcélokra használni, és ezt az ingatlan másodlagos jellegű hasznosítása sem veszélyeztetheti. Az ingyenesen történt tulajdonszerzést követő 15 évig az önkormányzat az ingatlant csak a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium egyetértésével terhelheti meg.
(5) Az önkormányzat az ingyenesen vagy kedvezményesen tulajdonba kapott, a tulajdonátruházás időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott ingatlant a tulajdonszerzést követő 15 évig köteles elsődlegesen sportcélokra használni, és ezt az ingatlan másodlagos jellegű hasznosítása sem veszélyeztetheti. Az ingyenesen vagy kedvezményesen történt tulajdonszerzést követő 15 évig az önkormányzat az ingatlant csak a miniszter egyetértésével idegenítheti el, illetve terhelheti meg.
(5) Az önkormányzat az ingyenesen vagy kedvezményesen tulajdonba kapott, a tulajdonátruházás időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott ingatlant a tulajdonszerzést követő 15 évig köteles elsődlegesen sportcélokra használni, és ezt az ingatlan másodlagos jellegű hasznosítása sem veszélyeztetheti. Az ingyenesen vagy kedvezményesen történt tulajdonszerzést követő 15 évig az önkormányzat az ingatlant csak az NSH elnökének egyetértésével idegenítheti el, illetve terhelheti meg.
(5) Az önkormányzat az ingyenesen vagy kedvezményesen tulajdonba kapott, a tulajdonátruházás időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott ingatlant a tulajdonszerzést követő 15 évig köteles elsődlegesen sportcélokra használni, és ezt az ingatlan másodlagos jellegű hasznosítása sem veszélyeztetheti. Az ingyenesen vagy kedvezményesen történt tulajdonszerzést követő 15 évig az önkormányzat az ingatlant csak a sportigazgatási szerv vezetőjének egyetértésével idegenítheti el, illetve terhelheti meg.
(5) Az önkormányzat az ingyenesen vagy kedvezményesen tulajdonba kapott, a tulajdonátruházás időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott ingatlant a tulajdonszerzést követő 15 évig köteles elsődlegesen sportcélokra használni, és ezt az ingatlan másodlagos jellegű hasznosítása sem veszélyeztetheti. Az ingyenesen vagy kedvezményesen történt tulajdonszerzést követő 15 évig az önkormányzat az ingatlant csak a sportigazgatási szerv egyetértésével idegenítheti el, illetve terhelheti meg.
(5) Állami tulajdonban lévő sportcélú ingatlan értékesítésére csak a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium egyetértésével kerülhet sor.
(6) A kincstári vagyon körébe tartozó sportcélú ingatlan értékesítésére csak a miniszter egyetértésével kerülhet sor. A privatizációért felelős miniszter a tulajdonosi jogok gyakorlása során az állam vállalkozói vagyonába tartozó sportcélú ingatlan értékesítését megelőzően köteles a miniszter véleményét kikérni.
(6) A kincstári vagyon körébe tartozó sportcélú ingatlan értékesítésére csak az NSH elnökének egyetértésével kerülhet sor. A privatizációért felelős miniszter a tulajdonosi jogok gyakorlása során az állam vállalkozói vagyonába tartozó sportcélú ingatlan értékesítését megelőzően köteles az NSH elnökének véleményét kikérni.
(6) A kincstári vagyon körébe tartozó sportcélú ingatlan értékesítésére csak a sportigazgatási szerv vezetőjének egyetértésével kerülhet sor. Az államháztartásért felelős miniszter a tulajdonosi jogok gyakorlása során az állam vállalkozói vagyonába tartozó sportcélú ingatlan értékesítését megelőzően köteles a sportigazgatási szerv vezetőjének véleményét kikérni.
(6) Állami tulajdonban lévő sportcélú ingatlan értékesítésére csak a sportigazgatási szerv vezetőjének egyetértésével kerülhet sor.
(6) Állami tulajdonban lévő sportcélú ingatlan értékesítésére csak a sportigazgatási szerv egyetértésével kerülhet sor.
(6) Az olimpiai központok létesítése, felújítása, bővítése vagy fejlesztése fontos közérdekű és közcélú tevékenység, a tevékenységhez szükséges ingatlan megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál.

X. FEJEZET
A SPORTRENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE

A szervezés feltételei

65. §
(1) Sportrendezvényt - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy (a továbbiakban együtt: szervező) szervezhet.
(1) Magyarország nemzeti ünnepein versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett verseny, mérkőzés kizárólag a nemzeti válogatott részvételével megrendezésre kerülő vagy a sportág nemzetközi szövetségének versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvényként szervezhető.
(2) Külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény szervezője csak sportszervezet, szakszövetség vagy sportági szövetség lehet.
(3) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó versenyrendszer működtetése esetén a labdarúgás sportág tekintetében a szakszövetség, a sportági szövetség, valamint a versenyrendszerben részt vevő sportszervezet szakirányú képesítéssel rendelkező biztonsági felelőst köteles alkalmazni.
(4) Kizárólag a szakszövetség, vagy az országos sportági szövetség előzetes írásbeli hozzájárulásával tartható olyan sportrendezvény, amelynek résztvevői a versenyzés során fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatnak (veszélyes üzem). A szakszövetség, vagy az országos sportági szövetség a hozzájárulását nem tagadhatja meg, ha a sportrendezvény lebonyolítása a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban meghatározott biztonsági előírásoknak megfelel, és megtartása a sportág versenyrendszerének (bajnokság) működtetését nem veszélyezteti.
(5) 14. életévét be nem töltött személy részvételével küzdősportban, valamint kontakt harcművészeti ágakban nem szervezhető szabadidős jellegű sportrendezvénynek minősülő, nem sportszövetségi versenyrendszerben vagy nem a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, mérkőzés keretében, az ellenfél közvetlen fizikai legyőzésére irányuló olyan mozgásforma, amely során a küzdő felek egymás testének vagy a testnek a szabadidős tevékenység során használt tárggyal való ütközése eredményeként kialakuló sérülésveszély fokozottan fennáll. 14. életévét betöltött, de 18. életévét be nem töltött személy részvételével akkor szervezhető küzdősportban, valamint kontakt harcművészeti ágakban szabadidős jellegű sportrendezvénynek minősülő, nem sportszövetségi versenyrendszerben vagy nem a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, mérkőzés keretében, az ellenfél közvetlen fizikai legyőzésére irányuló olyan mozgásforma, amely során a küzdő felek egymás testének vagy a testnek a szabadidős tevékenység során használt tárggyal való ütközése eredményeként kialakuló sérülésveszély fokozottan fennáll, ha a fokozott sérülésveszély megelőzésére alkalmas sport-, illetve védőfelszerelések használata, valamint törvényes képviselőjének írásos hozzájárulása a részvételhez biztosított.
(6) E rendelkezés alkalmazásában
a) küzdősportnak minősül az a sporttevékenység, valamint
b) kontakt harcművészeti ágnak minősül az a harcművészeti ág,
amelyben a testnek test elleni, vagy a testnek a sporttevékenység során használt tárgy elleni, fizikai erőkifejtéssel járó tevékenysége a sportág szabályai szerint a győzelem elérésének eszköze, és amelynek közvetlen célja a másik személy fizikai legyőzése.

A szervező felelőssége

66. §
(1) A sportrendezvény e törvényben, más jogszabályokban és a szakszövetség, illetve a sportági szövetség szabályzatában meghatározott előírásoknak megfelelő lebonyolításáért a szervező - illetve rendező szerv (rendező) alkalmazása esetén a szervező és a rendező egyetemlegesen - felelős.
(2) A szervező köteles megtenni vagy az illetékes hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyonbiztonságának megóvása, valamint a bűnmegelőzés érdekében szükséges.
(2) A szervező - rendező alkalmazása esetén a rendező - köteles megtenni és az illetékes hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyonbiztonságának megóvása, valamint a jogsértések megelőzése érdekében szükséges.
(3) A szervező felelőssége a résztvevőknek a sportesemény helyszínén történő megjelenésétől addig tart, amíg a résztvevők a sportesemény helyszínét elhagyják.
(4) A szakszövetség, illetve a sportági sportszövetség az (1) bekezdésben meghatározott előírások be nem tartása esetén a szervezővel szemben a külön jogszabályban meghatározott joghátrányt alkalmazza.
67. §
(1) Sportrendezvény a szakszövetség, illetve a sportági szövetség által meghatározott előírások, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint szervezhető.
(2) Sportrendezvény csak olyan sportlétesítményben szervezhető, amely a sportrendezvény jellegére is tekintettel a sportrendezvényen résztvevők személyét és vagyonát nem veszélyezteti.
(3) Ha a sportrendezvényt nem sportlétesítményben tartják, a sportrendezvény jellegének megfelelően a szervező köteles a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyoni biztonságára, valamint a környezet és a természet védelmére vonatkozó előírásokat teljesíteni.
(4) A szervező a sportrendezvény jellegének megfelelően köteles a fogyatékos résztvevőknek a helyszínre való akadálymentes bejutását és távozását, ott az akadálymentes közlekedést biztosítani, és a helyszín kommunikációs akadálymentesítését elvégezni.
(5) A fogyatékos sportolók részvételével tartandó sportrendezvények szervezésénél figyelembe kell venni a fogyatékos személyek különleges szükségleteit, amelyeket a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége állapít meg.
(5) A fogyatékos sportolók részvételével tartandó sportrendezvények szervezésénél figyelembe kell venni a fogyatékos személyek különleges szükségleteit, amelyeket a MOB állapít meg.
68. §
(1) A szervező köteles a külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény esetében a belépőjegy-eladást, a sportrendezvény helyszínére a beléptetést, a szurkolótáborok elhelyezését és folyamatos figyelemmel kísérését, valamint a sportrendezvény helyszínének elhagyását a szükséges műszaki és biztonsági intézkedéseket megtéve úgy megszervezni, hogy a szurkolótáborok elkülönítése biztosított legyen.
(1) A szervező köteles a jogszabályban meghatározott sportrendezvény esetében a belépőjegy-eladást, a sportrendezvény helyszínére történő beléptetést, a szurkolótáborok elhelyezését és folyamatos figyelemmel kísérését, valamint a sportrendezvény helyszínének elhagyását - a rendőrség által meghatározottak szerint - a szükséges műszaki és biztonsági intézkedéseket megtéve úgy megszervezni, hogy a szurkolótáborok elkülönítése biztosított legyen.
(2) A sportrendezvény biztonsága érdekében a szurkolótáborok sportrendezvényen való részvételének megszervezésekor, valamint a sportrendezvény időtartama alatt és a rendőrség igényei szerint a sportrendezvényt megelőzően, illetve követően a szervező köteles az illetékes rendőri vezetővel együttműködni és részére az igényelt segítséget megadni.
(3) A rendőrség, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara és a szakszövetség (országos sportági szövetség) által - külön jogszabályban meghatározott eljárás szerint - kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvény biztosítását a szervező által megbízott rendező mellett a rendőrség közfeladatként látja el. A nem kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvény biztosítására a szervező - a külön jogszabályban meghatározottak szerint -, amennyiben a körülmények alapján indokolt, köteles kezdeményezni a sportrendezvény térítés ellenében történő rendőri biztosítását.
(3) A rendőrség megtiltja a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartását, vagy korlátozza a nézők számát, ha
a) a biztonságos megrendezés feltételei hiányoznak, vagy
b) az előzetesen meghatározott biztonsági szabályokat a rendező nem tartja be.
(3) A rendőrség határozattal megtiltja a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartását, vagy korlátozza a nézők számát, ha
a) a biztonságos megrendezésnek az e törvényben és a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételei hiányoznak,
b) az előzetesen meghatározott biztonsági szabályokat a szervező - rendező alkalmazása esetén a rendező - nem tartja be, vagy
c) a 63. § (3) bekezdésében meghatározott biztonságtechnikai ellenőrzés elmaradt.
(4) Ha a sportrendezvény biztonságos megrendezésének - e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott - feltételei hiányoznak, a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével való megtartását határozattal megtilthatja.
(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartásának megtiltásáról, vagy a nézők számának korlátozásáról a sportrendezvény helyszínén, annak közvetlen megtartása előtt dönt, a rendőrség a határozatát haladéktalanul közli a szervezővel. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
(4a) Ha a sportrendezvény biztonságos megrendezésének az e törvényben és a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételei hiányoznak vagy nem megfelelőek, és a szervező a szakszövetség felhívására a hiányzó feltételeket nem pótolja, vagy a biztonságtechnikai ellenőrzésre nem került sor, a szakszövetség a sportrendezvény megtartását vagy a sportrendezvény nézők részvételével való megtartását megtiltja, vagy a nézők részvételét a sportlétesítmény meghatározott részére korlátozza. A szervezőt és a rendőrséget a tiltásról, illetve a korlátozásról a szakszövetség öt napon belül értesíti.
(4a) Ha a sportrendezvény biztonságos megrendezésének az e törvényben és a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételei hiányoznak vagy nem megfelelőek, és a szervező a szakszövetség felhívására a hiányzó feltételeket nem pótolja, vagy a biztonságtechnikai ellenőrzésre nem került sor, vagy a szakszövetség, illetve az országos sportági szövetség 65. § (4) bekezdésében megjelölt hozzájárulása hiányzik, a szakszövetség, illetve az országos sportági szövetség a sportrendezvény megtartását vagy a sportrendezvény nézők részvételével való megtartását megtiltja, vagy a nézők részvételét a sportlétesítmény meghatározott részére korlátozza. A szervezőt és a rendőrséget a tiltásról, illetve a korlátozásról a szakszövetség, illetve az országos sportági szövetség öt napon belül értesíti.
(5) Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a sportrendezvényt megszakítani, illetve felfüggeszteni. A rendőrség kezdeményezésére a sportrendezvényt meg kell szakítani.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek betartásának ellenőrzése érdekében a rendőrség e feladatra előzetesen kijelölt képviselője valamennyi sportrendezvényen megfigyelőként jelen lehet.
(6) Ha a rend az (5) bekezdésben meghatározott módon nem állítható helyre, a sporttevékenységet irányító személy (mérkőzésvezető) a versenyt (mérkőzést) befejezetté nyilvánítja.
(6) Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a sportrendezvényt megszakítani, illetve felfüggeszteni.
(7) Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend nem állítható helyre, a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartásának megtiltásáról vagy a nézők számának korlátozásáról dönthet. A rendőrség a határozatát haladéktalanul közli a szervezővel, a határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Ha a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartásának megtiltásáról vagy a nézők számának korlátozásáról dönt, a sportrendezvényt meg kell szakítani.
(7) Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása vagy egyéb körülmény a biztonságos megrendezést veszélyezteti, a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartásának megtiltásáról vagy a nézők számának korlátozásáról dönt. Ha a sportrendezvényen részt vevők, valamint a nézők testi épségének, életének, illetve a sportlétesítmény megóvásának érdekében szükséges, a sportrendezvényt meg kell szakítani. A rendőrség jelen lévő képviselője a szervezővel, a vendég sportszervezet képviselőjével, valamint a játékvezetővel lefolytatott egyeztetést követően kezdeményezi a játékvezetőnél a mérkőzés befejezetté nyilvánítását. A játékvezető a rendőrség kezdeményezésének köteles eleget tenni és a mérkőzést befejezetté nyilvánítani. A mérkőzés befejezetté nyilvánítása esetén a szervező a sportrendezvényt befejezetté nyilvánítja.
(9) A nézők biztonságos távozása érdekében a rendőrség a nézőket az ellenérdekű szurkolói csoportok sportlétesítményből, a rendőri biztosítás működési körzetéből, illetve a szurkolók kísérési útvonalából történő eltávozásáig a sportlétesítményben visszatarthatja.
(10) Az ellenérdekű szurkolói csoportok közterületi összecsapásának megakadályozása érdekében a rendőrség - amennyiben azt a biztonság fenntartása érdekében szükségesnek ítéli - a szervezetten vagy szervezetlenül érkező szurkolói csoportokat a közterület egy bizonyos részének elkerülésével, illetve meghatározott útvonalon a sportlétesítménybe kísérheti.
(11) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó sportrendezvénnyel összefüggésben, a jogszabályban meghatározott biztonsági előírások megsértése esetén a sportrendezvény helye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányság a jogsértés súlyától, az okozott kár mértékétől, a közbiztonságra való veszélyesség fokától, valamint a jogsértés ismétlődésétől függően kétszázezertől kétmillió forintig terjedő összegű közigazgatási bírságot szabhat ki a szervezővel, valamint a rendezővel szemben. A közigazgatási bírság ismételt kiszabása vagy meg nem fizetése esetén a rendőrség határozattal korlátozza a sportrendezvényen a nézőszámot, vagy megtiltja a nézők részvételével történő megrendezést.
(8) Ha a rend a (6) vagy a (7) bekezdésben meghatározott módon nem állítható helyre, a sporttevékenységet irányító személy (mérkőzésvezető) a versenyt (mérkőzést) befejezetté nyilvánítja.
68/A. §
(1) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott sportrendezvények biztonsági kockázat szerinti minősítését - a sportrendezvény szervezőjével folytatott előzetes konzultációt követően - a rendőrség az érintett sportágak országos sportági szakszövetségeivel, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara képviselőivel, valamint a sportigazgatási szerv vezetőjével folytatott előzetes egyeztetést követően határozza meg.
(1) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott sportrendezvények biztonsági kockázat szerinti minősítését - a sportrendezvény szervezőjével folytatott előzetes egyeztetést követően - az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) az általa működtetett Minősítő Bizottság javaslata alapján határozza meg. A Minősítő Bizottság az ORFK, a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az Országos Igazságügyi Tanács Hivatala, a Legfőbb Ügyészség, a sportigazgatási szerv, valamint a sportágak országos sportági szakszövetségei által delegált szakértőkből áll. A Minősítő Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(1) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott sportrendezvények biztonsági kockázat szerinti minősítését - a sportrendezvény szervezőjével folytatott előzetes egyeztetést követően - az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) az általa működtetett Minősítő Bizottság javaslata alapján határozza meg. A Minősítő Bizottság az ORFK, a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a Legfőbb Ügyészség, a sportigazgatási szerv, valamint a sportágak országos sportági szakszövetségei által delegált szakértőkből áll. A Minősítő Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(1) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott sportrendezvények biztonsági kockázat szerinti minősítését - a sportrendezvény szervezőjével folytatott előzetes egyeztetést követően - az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) az általa működtetett Minősítő Bizottság javaslata alapján határozza meg. A Minősítő Bizottság az ORFK, a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a Legfőbb Ügyészség, a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a sportágak országos sportági szakszövetségei által delegált szakértőkből áll. A Minősítő Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A sportrendezvény biztonsági minősítése
a) normál,
b) fokozott, vagy
c) kiemelt
biztonsági kockázatú lehet.
(3) Normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvényeken a létesítményen belüli biztonságért a szervező felel.
(3) Normál és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvényeken a sportlétesítményen belüli biztonságért a szervező felel. A fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény szervezője annak időpontját megelőző 15 napon belül köteles felkérni a sportrendezvény helye szerint illetékes helyi rendőrkapitányságot a sportlétesítményen belüli rend fenntartásában térítés ellenében történő közreműködésre. Normál biztonsági kockázatú sportrendezvényen a szervező a rendőrség közreműködését térítés ellenében igénybe veheti.
(3a) Fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében a szervező a biztonságos lebonyolítás érdekében köteles
a) a sportrendezvény térítés ellenében történő sportlétesítményen belüli biztosítását kezdeményezni,
b) a belépésre jogosító igazolások számáról a rendőrség részére tájékoztatást adni,
c) a rendezői létszámot a rendőrség által meghatározott számra emelni,
d) a szurkolók parkoltatását, az elhelyezett gépjárművek őrzését szervezni és biztosítani, valamint
e) a rendezői listát előzetesen a rendőrség részére átadni.
(4) Kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény létesítményen kívüli és belüli biztosítását a rendező mellett a rendőrség közfeladatként végzi.
(4) Kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében a rendőrség a sportrendezvény sportlétesítményen belüli biztosítását közfeladatként végzi.
(4a) A labdarúgás sportág tekintetében a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvényre utazó sportszervezet vagy annak biztonsági felelőse a sportesemény biztonságos lebonyolítása érdekében köteles
a) megszervezni a vendégjátékra utazó szurkolók szervezett utaztatását,
b) intézkedni a sportszervezet szurkolóinak létszámával arányban álló számú, a vendég sportszervezet által biztosított utazó rendező biztosításáról, valamint
c) részt venni a szurkolói beléptetésben és a vendégszektor biztosításában.
(4b) A szervező a (3a) bekezdésben meghatározott feladatokat - a (3a) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével - kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében is köteles végrehajtani.
(4c) A labdarúgás sportág tekintetében az utazó sportszervezet vagy annak biztonsági felelőse a (3a) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott feladatokat kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében is köteles végrehajtani.
(4d) A normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény térítés ellenében végzett biztosításához szükséges rendőri erő- és eszközigényt, valamint annak ellenértékét a rendőrség és a szervező a tervezett rendezői létszám, a sportlétesítmény biztonságtechnikai állapota, a sportrendezvény időtartama, valamint a szükséges rendőri létszám figyelembevételével határozzák meg.
(5) A (2) bekezdés szerinti minősítést arra figyelemmel kell kialakítani, hogy a sportrendezvényről az előzetesen rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehető-e, hogy valamely, a nézők magatartására visszavezethető ok következtében nagyobb, meghatározatlan számú résztvevő életének, testi épségének, vagyonának sérelme vagy annak közvetlen veszélye fenyeget.
69. §
(1) A szervező a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményekben köteles meghatározni a sportrendezvény megtekintésének feltételeit, amelyet - általános szerződési feltételekként összefoglalva - a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni.
(1) A szervező a sportlétesítmény beléptetőpontjainál jól látható hirdetményben köteles meghatározni a sportrendezvényen történő részvétel feltételeit és a magatartási szabályokat, amelyeket - általános szerződési feltételekként összefoglalva - a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni.
(2) Ha a sportrendezvény elmarad, a belépőjegy ellenértékét három munkanapon belül vissza kell téríteni. Ha a sportrendezvény félbeszakad, a megismételt sportrendezvényre a belépőjegy érvényes.
(2) Ha a sportrendezvény elmaradt, illetve a nézők kizárásával vagy a nézőszám korlátozásával került megrendezésre, a belépőjegy ellenértékét három munkanapon belül vissza kell téríteni. Ha a sportrendezvény megszakadt, a megismételt sportrendezvényre a belépőjegy érvényes.
69/A. §
(1) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott sportrendezvények esetében a szervező köteles évente helyzetjelentésben összegezni a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzatban, valamint a 63. § (3a) bekezdésében meghatározott fejlesztési tervben foglaltak megvalósulását, az általa szervezett sportrendezvények rendezésének tapasztalatait, valamint értékelni a tett és elmulasztott intézkedéseket, illetve azok hatásait.
(2) A helyzetjelentést a szervező a versenyrendszerben szervezett utolsó versenyt követő 45 napon belül megküldi a sportszövetségnek, a rendőrségnek és a Minősítő Bizottságnak.
(3) A szövetség sportágában közreműködik a nézőtéri erőszak megelőzésében és felszámolásában, a sportrendezvények biztonságának fenntartásában, amelynek során az e törvényben, a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben, valamint a nézőtéri erőszakkal összefüggő nemzetközi egyezményekben meghatározottakkal összhangban
a) biztonsági szabályzatban rendelkezik különösen a szövetség tagságát alkotó sportszervezetek sportrendezvényeinek biztonságával összefüggő feladatairól és a feladatok végrehajtásához szükséges költségek biztosításáról,
b) a sportági jellemzőkre figyelemmel - a versenyrendszerben szervezett első verseny előtt legalább 30 nappal - elkészíti a sportrendezvények biztonságával kapcsolatos éves sportági programot, amely magába foglalja a sportrendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos felvilágosítási, információszolgáltatási és a sportrendezvények rendjének fenntartásában érintett szervezetekkel való együttműködési feladatokat, valamint a sportrendezvények biztonságára vonatkozó rendelkezéseknek a tagságát alkotó sportszervezetek körében történő érvényesülése sportszakmai szempontból történő ellenőrzését,
c) a sportrendezvények biztonságával kapcsolatos feladatai ellátásának koordinációjára, a sportrendezvények rendjének fenntartásában érintett szervezetekkel való együttműködésre a sportrendezvények biztonságára vonatkozó szabályokban jártas kapcsolattartó személyt jelöl ki, a kapcsolattartók képzését és továbbképzését a Minősítő Bizottság biztosítja, valamint
d) a versenyrendszerben szervezett utolsó versenyt követő 45 napon belül megküldi a Minősítő Bizottságnak az előző évi sportrendezvények biztonságával kapcsolatos tevékenységéről készített beszámolóját.
(4) A Minősítő Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott helyzetjelentést és a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott beszámolót a beérkezéstől számított 30 napon belül értékeli.
(5) Az értékelés eredményét a Minősítő Bizottság a sportrendezvények biztonsági minősítése során figyelembe veszi. A Minősítő Bizottság súlyos vagy ismétlődő hiányosságok esetén javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a szakszövetség vagy a tagszervezeteként működő sportszervezet állami támogatásának felfüggesztésére, illetve visszavonására.
(6) A sportszövetség az (1) bekezdésben meghatározott helyzetjelentéseket évente rendszeresen értékeli a rendőrség és a szervezők részvételével. Az értékelést írásba foglalja és - különösen az eltiltásokkal és azok érvényesítésével kapcsolatban - megteszi a fejlesztés végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket.
(6) A sportszövetség az (1) bekezdésben meghatározott helyzetjelentéseket évente rendszeresen értékeli a rendőrség és a szervezők részvételével. Az értékelést írásba foglalja és - különösen az eltiltásokkal és a kizárásokkal, valamint azok érvényesítésével kapcsolatban - megteszi a fejlesztés végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket.

A rendező

70. §
(1) A szervező a sportrendezvény biztonságos lebonyolítása érdekében, valamint a helyszínen a rend fenntartására és a szervezési feltételek biztosítására (a továbbiakban: rendezés) szerződésben rendező szervet vagy rendezőt bízhat meg.
(2) Rendező szervnek csak a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény hatálya alá tartozó - külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő - egyéni vagy társas vállalkozás vezetője vagy alkalmazottja, rendezőnek csak büntetlen előéletű személy bízható meg.
(2) Rendező szervnek csak a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó - külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő, és sportrendezvényen való rendfenntartásra felkészített - egyéni vagy társas vállalkozás vezetője vagy alkalmazottja, rendezőnek csak személy-, vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói képesítéssel rendelkező személy bízható meg.
(2) Rendező szervnek csak a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vagy társas vállalkozás, rendezőnek csak a hatóság által kiállított személy-, vagyonvédelmi igazolvánnyal rendelkező - a képesítésekkel kapcsolatos jogszabályban és a sportági szakszövetség belső szabályzatában meghatározott képesítési, képzési követelményeknek megfelelő, a sportrendezvényen való rendfenntartásra felkészített - személy bízható meg.
(3) A rendezőnek e minőségében külsőleg azonosíthatónak kell lennie.
(3) A sportrendezvényen részt vevő rendező szerv alkalmazottjának vagy a rendezőnek e minőségében és személyében külső megjelenése alapján azonosíthatónak kell lennie. Ebből a célból a rendező megkülönböztető ruhát, valamint rendezői minőségét, nevét és azonosító számát jól látható módon tartalmazó kitűzőt visel.
(4) A sportrendezvényen való rendfenntartásra és a rendőrséggel való együttműködésre a szervező köteles a rendezőt rendszeresen felkészíteni. A felkészítéshez a szervező a rendőrség közreműködését a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatásként igénybe veheti.
(4) A sportrendezvényen való rendfenntartásra és a rendőrséggel való együttműködésre a szervező köteles a rendezőt felkészíteni. A felkészítéshez a szervező a rendőrség közreműködését a fokozott és kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvények esetében köteles igénybe venni, a normál biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvények esetében igénybe veheti. A rendőrség a felkészítésben külön szerződés alapján vesz részt.
(5) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a sportrendezvényeket:
a) amelyeken a rendezésre rendező szervet, rendezőt kell megbízni,
b) amelyek esetében a szervező köteles a sportrendezvény résztvevői számára felelősségbiztosítást kötni.
(5) A Kormány rendeletben határozza meg azokat a sportrendezvényeket,
a) amelyeken a rendezésre és a szurkolók utazásának biztosítására a sportszövetség által akkreditált rendező szervet, valamint évente legalább egy alkalommal a sportrendezvények biztosítására szakirányú továbbképzés keretében felkészített rendezőt kell megbízni,
b) amelyek esetében a szervező köteles a sportrendezvény résztvevői számára felelősségbiztosítást kötni.
(6) Az (5) bekezdés b) pontja alapján meghatározott sportrendezvények felelősségbiztosítás nélkül nem tarthatók meg. A felelősségbiztosítás meglétét a belépőjegyen fel kell tüntetni.
(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti sportrendezvény felelősségbiztosítás nélkül nem tartható meg. A felelősségbiztosítás meglétét a belépőjegyen, bérleten és a beléptetőpontoknál kihelyezett pályarendszabályokon is fel kell tüntetni.

A beléptetés

71. §
(1) A néző a sportrendezvény helyszínére akkor léptethető be, ha:
a) érvényes belépőjeggyel, bérlettel vagy más, a sportrendezvény helyszínére való belépésre jogosító igazolással rendelkezik,
b) nem áll nyilvánvalóan alkohol, kábítószer vagy más bódító hatású szer befolyása alatt,
c) nem tart magánál szeszes italt, kábítószert, valamint olyan tárgyat, amely a sportrendezvény megtartását, továbbá mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy amelynek a sportrendezvényre való bevitelét a szervező a belépőjegy vásárlását megelőzően megtiltotta, és erről a belépőjegy vásárlóját megfelelő módon tájékoztatta,
d) nem tart magánál mások iránti gyűlöletre uszító feliratot, zászlót vagy egyébként jogszabály által tiltott önkényuralmi jelképet,
e) nem áll a 73. § (1) bekezdése szerinti eltiltás, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény szerinti kitiltás hatálya alatt.
e) nem áll a 73. § (1) bekezdése szerinti eltiltás, valamint szabálysértési kitiltás hatálya alatt,
e) nem áll a 73. § (1) bekezdése szerinti kizárás, a sportrendezvények látogatásától eltiltás büntetés vagy a szabálysértési kitiltás hatálya alatt,
f) vállalja, hogy a rendező felszólítására igazolja személyazonosságát, valamint
g) tudomásul veszi, hogy a sportrendezvény ideje alatt róla kép- és hangfelvétel készíthető.
(2) A szervező köteles azt a résztvevőt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy rasszista, gyűlöletre uszító magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani.
(2) A szervező köteles azt a résztvevőt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy rasszista, gyűlöletre uszító, másokban félelmet keltő, vagy másokat megbotránkoztató, nem a sportszerű szurkolással, buzdítással összefüggő magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani.
(3) Ha a néző a sportrendezvény időtartama alatt az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a szervező a sportrendezvényről köteles eltávolíttatni.
(3) Ha a résztvevő a sportrendezvény időtartama alatt az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy a (2) bekezdés szerinti magatartást a rendező figyelmeztetésére nem hagyja abba, a sportrendezvényről el kell távolítani. A rendező az eltávolítandó személyt felszólítja személyazonossága igazolására.
(3) Ha a résztvevő a sportrendezvény időtartama alatt az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy a (2) bekezdés szerinti magatartást a rendező figyelmeztetésére nem hagyja abba, a sportrendezvényről el kell távolítani. A rendező az eltávolítandó személyt felszólítja személyazonossága igazolására. Amennyiben az eltávolítandó személy a felszólításnak nem tesz eleget, a rendező - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a rendőrséget haladéktalanul értesíti az igazoltatás érdekében. A rendőrség kiérkezéséig, de legfeljebb az értesítéstől számított harmadik óra végéig a rendező az eltávolítandó személyt visszatarthatja, feltéve, hogy a visszatartásra a helyszínen működő képfelvevő eszköz látóterében kerül sor. A képfelvevő eszköz által rögzített felvételek kezelésére a 74. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók. A visszatartott személy rendőrség által történő igazoltatása esetén a 65. § (2) bekezdésében meghatározott szervezőt kell a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 24. § (4) bekezdése szerinti igazoltatást kérőnek tekinteni.
(4) A sportrendezvényen résztvevővel szemben a külön jogszabályban foglaltak szerinti kényszerítő eszköz alkalmazására, továbbá személy, illetve csomag átvizsgálására az eljáró rendőri szerv és a rendező szerv alkalmazottja jogosult.
(4) A sportrendezvényen résztvevő ruházatának, csomagjainak átvizsgálására a rendezvény biztosítását végző rendőr és a biztosítást végző rendező szerv alkalmazottja vagy a rendező is jogosult. Kényszerítő eszköz alkalmazására - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a rendőr jogosult.
(4a) A szervező - rendező alkalmazása esetén a rendező - köteles gondoskodni a pályarendszabályok értelmében be nem vihető tárgyak dokumentált átvételéről, biztonságos megőrzéséről és a jogosult részére távozásakor történő visszaadásáról. Amennyiben a be nem vihető tárgyakért a tulajdonos a sportrendezvény befejezésétől számított két órán belül nem jelentkezik, a szervező vagy a rendező a továbbiakban a felelős őrzés szabályai szerint jár el.
(5) A szervező a résztvevőt a beléptetés feltételeiről, az ellenőrzés módjáról és az eltávolítás lehetőségéről a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményekben köteles tájékoztatni, és e feltételeket a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni.
(5) A szervező a résztvevőt a beléptetés feltételeiről, az ellenőrzés módjáról és az eltávolítás lehetőségéről a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható, piktogramokkal is ellátott, aktualizált hirdetményeken, valamint a belépőjegyen és a bérleten köteles - magyar, angol, német és a külföldi vendég sportszervezet országa szerinti nyelven is - tájékoztatni.
72. §
(1) A szervező a nézők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert (a továbbiakban: beléptető rendszer) alkalmazhat.
(1) A szervező a résztvevők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert (a továbbiakban: beléptető rendszer) alkalmazhat, a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében beléptető rendszert alkalmaz. A rendező a beléptetés során jogosult a résztvevők személyazonosságát ellenőrizni.
(1) A szervező a résztvevők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert (a továbbiakban: beléptető rendszer) alkalmazhat. A rendező a beléptetés során jogosult a résztvevők személyazonosságát ellenőrizni.
(1) A szervező a résztvevők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert (a továbbiakban: beléptető rendszer) alkalmazhat, a labdarúgás sportág tekintetében a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében beléptető rendszert alkalmaz. A rendező a beléptetés során jogosult a résztvevők személyazonosságát ellenőrizni.
(2) Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező:
a) a belépőjegy, bérlet eladásakor csak a néző nevére szóló belépőjegyet, illetve bérletet értékesíthet,
a) csak névre szóló belépőjegyet, bérletet értékesíthet;
a) csak névre szóló belépőjegyet vagy bérletet értékesíthet,
b) a beléptetés során a rendező szerv alkalmazottja útján a belépőjegy, bérlet birtokosának kilétét ellenőrzi, és egybeveti a belépőjegyen, bérleten szereplő személyi adatokkal. Ha az adatok nem egyeznek, a belépést meg kell tagadni.
b) személyazonosításra alkalmas, kedvezményekre jogosító kártya (a továbbiakban: klubkártya) kiváltását teheti kötelezővé;
b) személyazonosításra alkalmas, kedvezményekre jogosító kártya (a továbbiakban: klubkártya) kiváltását teheti kötelezővé, valamint
b) a beléptetéskor a rendező útján a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának személyazonosságát ellenőrizheti, és a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő személyes adatait egybevetheti - a rendőrség felhívására egybeveti - a belépőjegyhez vagy a bérlethez hozzárendelt, a 72/B. § (2) bekezdésében meghatározott személyes adatokkal.
c) a beléptetéskor a rendező útján a belépőjegy, a bérlet birtokosának személyazonosságát ellenőrzi, és személyes adatait egybeveti a belépőjegy, a bérlet vagy a klubkártya adataival.
(3) A szervező a belépőjegy, bérlet eladásakor, illetőleg a rendező szerv alkalmazottja a beléptetés során jogosult a néző személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány alapján megállapítani, illetőleg ellenőrizni.
(3) Ha a beléptetéskor a belépőjegy, a bérlet vagy a klubkártya birtokosának személyes adatai nem egyeznek a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő adatokkal, a beléptetést meg kell tagadni.
(3) Ha a beléptetéskor a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának személyes adatai nem egyeznek a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő adatokkal, a beléptetést meg kell tagadni.
(4) Nem állítható ki névre szóló belépőjegy, bérlet, illetve klubkártya olyan személy részére, aki a sportrendezvény látogatásától eltiltás vagy a sportrendezvényről, sportlétesítményből kitiltás hatálya alatt áll.
(4) A szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy a belépőjegy, bérlet eladásakor, valamint a beléptetés során jogosult a néző személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány alapján megállapítani.
(5) Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy a belépőjegy, a bérlet vagy a klubkártya eladásakor, valamint a rendező a beléptetés során a néző személyazonosságát egybeveti a sportrendészeti nyilvántartás adataival. A sportrendészeti nyilvántartásban szereplő személynek belépőjegy, bérlet vagy klubkártya nem értékesíthető, az eltiltó és a kitiltó határozat szerinti sportrendezvény helyszínére, illetve sportlétesítménybe történő belépését meg kell tagadni.
(5) Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy a belépőjegy, a bérlet vagy a klubkártya eladásakor, valamint a rendező a beléptetés során a néző személyazonosságát egybeveti a sportrendészeti nyilvántartás adataival. A sportrendészeti nyilvántartásban szereplő személynek belépőjegy, bérlet vagy klubkártya nem értékesíthető, az eltiltó, a kitiltó vagy a kizáró határozat szerinti sportrendezvény helyszínére, illetve sportlétesítménybe történő belépését meg kell tagadni.
(5) Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy a belépőjegy vagy a bérlet értékesítésekor a néző személyazonosságát egybevetheti a sportrendészeti nyilvántartás adataival. Beléptető rendszer alkalmazása esetén a rendező a beléptetés során a néző személyazonosságát egybevetheti - a rendőrség felhívására egybeveti - a sportrendészeti nyilvántartás adataival. A sportrendészeti nyilvántartásban szereplő személynek belépőjegy vagy bérlet nem értékesíthető az eltiltó, a kitiltó vagy a kizáró határozat szerinti sportrendezvény helyszínére, illetve sportlétesítménybe, továbbá e helyszínre a belépését meg kell tagadni.
72/A. §
(1) A szervező névre szóló belépőjegyet és bérletet, a sportszervezet klubkártyát állíthat ki és értékesíthet. A belépőjegyen, bérleten, illetve klubkártyán a sportrendezvényre ezekkel belépésre jogosult személy nevét, születési helyét és idejét (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatok), valamint lakcímét az azokat kibocsátó szervező vagy sportszervezet annak érvényességét követő 24 óráig nyilvántartja.
(1) A szervező, valamint a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet e tevékenységi körében névre szóló belépőjegyet és bérletet - ha a szervező sportszervezet, akkor klubkártyát is - állíthat ki és értékesíthet. A belépőjegyen, bérleten, valamint klubkártyán a sportrendezvényre ezekkel belépésre jogosult személy nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét az azokat kibocsátó szervező, valamint a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet vagy sportszervezet a belépőjegy, a bérlet, illetve a klubkártya érvényességének lejáratát követő 3 munkanapig nyilvántartja.
(1) Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező személyazonosításra alkalmas, fényképpel ellátott, kedvezményekre jogosító kártya (a továbbiakban: klubkártya) kiváltását is kötelezővé teheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiadott belépőjegy, bérlet, valamint klubkártya, illetve az abban szereplő személyes adat csak a sportrendezvény helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás, továbbá a sportrendezvényről való eltiltás során használható fel.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiadott belépőjegy, bérlet, valamint klubkártya, illetve az abban szereplő személyes adat csak a sportrendezvény helyszínén vagy a sportrendezvény helyszínének megközelítése, illetve az onnan való távozás során elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás, továbbá a sportrendezvényről való eltiltás során használható fel.
(2) A szervező jogosult - a klubkártya tulajdonosa személyazonosítása céljából - a klubkártya tizennegyedik életévét betöltött tulajdonosának képmásából, ujjnyomatából, íriszképéből vagy vénalenyomatából (a továbbiakban együtt: biometrikus adat) generált, vissza nem fejthető alfanumerikus kódot (a továbbiakban: biometrikus sablon) kezelni.
(3) Az (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a (2) bekezdés szerinti személyes adatot megkeresésre a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság részére büntető- vagy szabálysértési eljárásban bizonyítási eszközként való felhasználás céljából továbbítani lehet.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a (2) bekezdés szerinti személyes adatot megkeresésre a nyomozó hatóság, az ügyészség, illetve a bíróság részére büntető- vagy szabálysértési eljárásban bizonyítási eszközként való felhasználás céljából továbbítani lehet.
(3) Ha beléptető rendszer alkalmazása esetén a klubkártya kiváltását a szervező kötelezővé teszi, a 72. §-ban meghatározottakon túl a (4)-(8) bekezdést is alkalmazni kell.
(4) A szervező a beléptetéskor a rendező útján
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának személyazonosságát úgy ellenőrizheti, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő személyes adatait egybevetheti - a rendőrség felhívására egybeveti - a belépőjegy vagy a bérlet birtokosa által bemutatott klubkártyához hozzárendelt, a 72/B. § (2) bekezdésében meghatározott személyes adatokkal,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának személyazonosságát úgy ellenőrizheti, hogy a belépőjegy vagy a bérlet birtokosa biometrikus adatát rögzíti, abból biometrikus sablont képez és azt összeveti a klubkártya tulajdonosa szervező által nyilvántartott biometrikus sablonjával.
(5) Ha a beléptetéskor a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának személyes adatai nem egyeznek meg a klubkártya tulajdonosának személyes adataival, a klubkártya birtokosának személyes adatai nem egyeznek meg a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő adatokkal, továbbá a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a biometrikus sablonok nem egyeznek meg egymással, a beléptetést meg kell tagadni.
(6) A beléptetést követően, illetve a beléptetés megtagadása esetén a beléptetés során rögzített személyes adatokat haladéktalanul törölni kell.
(7) A szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy a belépőjegy vagy a bérlet értékesítésekor jogosult a néző személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány és a klubkártya adatai alapján megállapítani.
(8) A szervező vagy a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személy a klubkártya értékesítésekor a néző személyazonosságát egybevetheti a sportrendészeti nyilvántartás adataival. A sportrendészeti nyilvántartásban szereplő személynek klubkártya nem értékesíthető az eltiltó, a kitiltó vagy a kizáró határozat szerinti sportrendezvény helyszínére, illetve sportlétesítménybe.
72/B. §
(1) A szervező, valamint a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet e tevékenységi körében névre szóló belépőjegyet és bérletet - ha a szervező sportszervezet, akkor klubkártyát is - állíthat ki és értékesíthet.
(2) A belépőjegy, bérlet, valamint klubkártya értékesítésekor a sportrendezvényre ezekkel belépésre jogosult személy
a) nevét,
b) anyja nevét,
c) születési helyét és idejét,
d) lakcímét, és
e) - a 72/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben - biometrikus sablonját
a szervező, valamint az a)-d) pontban meghatározott adatokat a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet a belépőjegy, a bérlet, illetve a klubkártya érvényességének lejáratát követő 3 munkanapig nyilvántartja, ezt követően törli. Az a)-c) pontban meghatározott adatokat a szervező, valamint a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet a belépőjegyen, a bérleten, illetve a klubkártyán feltüntetheti.
(3) A 72/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a szervező, valamint a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet a klubkártya értékesítésekor rögzíti a biometrikus adatot, amelyből haladéktalanul biometrikus sablont képez. A biometrikus sablont
a) a szervező nyilvántartásba veszi, ezt követően a biometrikus adatot haladéktalanul törli, vagy
b) a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet haladéktalanul továbbítja a szervező részére nyilvántartásba vétel céljából, ezt követően a biometrikus sablont és a biometrikus adatot haladéktalanul törli.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján kiadott belépőjegy, bérlet, valamint klubkártya, illetve az ezekhez hozzárendelt, a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott személyes adat a sportrendezvény helyszínén vagy a sportrendezvény helyszínének megközelítése, illetve az onnan való távozás során elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás, továbbá a sportrendezvényen történő részvételből való kizárás céljából használható fel.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a (4) bekezdés szerinti személyes adatot megkeresésre a nyomozó hatóság, az ügyészség, illetve a bíróság részére büntető- vagy szabálysértési eljárásban bizonyítási eszközként való felhasználás céljából továbbítani lehet.

Az eltiltás

A sportrendezvényen történő részvételből való kizárás

73. §
(1) A szervező az általa szervezett sportrendezvény esetén jogosult a sportrendezvényről eltávolított személlyel szemben a belépőjegy-eladást megtagadni, illetve megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt vehessen (a továbbiakban együtt: sportrendezvény látogatásától eltiltás). A sportrendezvény látogatásától eltiltás lehetőségéről a szervező a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményekben köteles tájékoztatni, amelyet - általános szerződési feltételekként összefoglalva - a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni.
(1) A szervező az általa szervezett sportrendezvény esetén köteles a sportrendezvényről eltávolított személy részére a belépőjegy-eladást megtagadni, valamint megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt vehessen (a továbbiakban együtt: sportrendezvény látogatásától eltiltás). A sportrendezvény látogatásától eltiltás lehetőségéről a szervező a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményben köteles tájékoztatást adni, amit - általános szerződési feltételként - magyar, angol, német és a külföldi vendég sportszervezet országa szerinti nyelven is fel kell tüntetni.
(1) A szervező az általa szervezett sportrendezvény esetén köteles a sportrendezvényről eltávolított személy részére a belépőjegy-eladást megtagadni, valamint megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt vehessen (a továbbiakban együtt: sportrendezvényen történő részvételből való kizárás). A sportrendezvényen történő részvételből való kizárás lehetőségéről a szervező a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményben köteles tájékoztatást adni, amit - általános szerződési feltételként - magyar, angol, német és a külföldi vendég sportszervezet országa szerinti nyelven is fel kell tüntetni.
(2) A sportrendezvény látogatásától eltiltás időtartama, ha az a szervező által szervezett minden sportrendezvényre vonatkozik, a két évet, ha csak meghatározott sportlétesítményre érvényes, a négy évet nem haladhatja meg.
(2) A sportrendezvény látogatásától eltiltás időtartama hat hónapnál rövidebb nem lehet és a szervező által szervezett minden sportrendezvényre vonatkozó eltiltás esetén a két évet, míg a meghatározott sportlétesítményre vonatkozó eltiltás esetén a négy évet nem haladhatja meg.
(2) A sportrendezvényen történő részvételből való kizárás időtartama hat hónapnál rövidebb nem lehet és a szervező által szervezett minden sportrendezvényre vonatkozó kizárás esetén a két évet, a meghatározott sportlétesítményre vonatkozó kizárás esetén a négy évet nem haladhatja meg.
(3) A szervezőnek a sportrendezvény látogatásától eltiltásra vonatkozó döntése ellen a néző bírósághoz fordulhat.
(3) A szervezőnek a sportrendezvényen történő részvételből való kizárásra vonatkozó döntése ellen a néző bírósághoz fordulhat.