Hatályos állapot
Közlönyállapot
1992.11.30. - 1993.05.31.
1993.06.01. - 1993.10.31.
1993.11.01. - 1993.12.31.
1994.01.01. - 1994.10.05.
1994.10.06. - 1994.12.10.
1994.12.11. - 1994.12.31.
1995.01.01. - 1995.06.29.
1995.06.30. - 1996.01.04.
1996.01.05. - 1996.01.10.
1996.01.11. - 1996.06.13.
1996.06.14. - 1996.07.30.
1996.07.31. - 1996.08.31.
1996.09.01. - 1996.12.31.
1997.01.01. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.02.28.
1998.03.01. - 1998.08.31.
1998.09.01. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.07.12.
1999.07.13. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.02.29.
2000.03.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.08.31.
2003.09.01. - 2003.12.26.
2003.12.27. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.01.31.
2004.02.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.07.01.
2007.07.02. - 2007.08.09.
2007.08.10. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.01.31.
2009.02.01. - 2009.05.31.
2009.06.01. - 2009.06.27.
2009.06.28. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.04.30.
2010.05.01. - 2010.07.19.
2010.07.20. - 2010.08.31.
2010.09.01. - 2010.12.22.
2010.12.23. - 2010.12.23.
2010.12.24. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.03.08.
2011.03.09. - 2011.05.31.
2011.06.01. - 2011.06.24.
2011.06.25. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.05.19.
2012.05.20. - 2012.05.30.
2012.05.31. - 2012.12.27.
2012.12.28. - 2012.12.30.
2012.12.31. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.02.28.
2013.03.01. - 2013.04.08.
2013.04.09. - 2013.05.02.
2013.05.03. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.19.
2013.07.20. - 2013.08.31.
2013.09.01. - 2013.12.30.
2013.12.31. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.01.17.
2014.01.18. - 2014.02.24.
2014.02.25. - 2014.02.28.
2014.03.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.06.05.
2014.06.06. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2014.07.10.
2014.07.11. - 2014.07.15.
2014.07.16. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.03.29.
2015.03.30. - 2015.06.18.
2015.06.19. - 2015.07.15.
2015.07.16. - 2015.07.31.
2015.08.01. - 2015.08.31.
2015.09.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.01.01.
2016.01.02. - 2016.01.14.
2016.01.15. - 2016.06.17.
2016.06.18. - 2016.07.16.
2016.07.17. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

1992. évi LXVI. törvény

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

Az Országgyűlés, az Alkotmánynak a személyes adatok védelméről szóló rendelkezéseire figyelemmel, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról a következő törvényt alkotja:

Az Országgyűlés, az Alaptörvénynek a személyes adatok védelméről szóló rendelkezéseire figyelemmel, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §
(1) E törvény célja, hogy meghatározza a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) működésének törvényes feltételeit.
(1) E törvény célja, hogy meghatározza a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) működésének törvényes feltételeit.
(2) A nyilvántartás azokat az alapvető személyi és lakcím adatokat tartalmazza, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, továbbá a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek.
(2) A nyilvántartás azokat az alapvető személyi, lakcím és értesítési cím adatokat tartalmazza, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, továbbá a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek.
(3) E törvény biztosítja a természetes személy (a továbbiakban: polgár) személyes adataival való önrendelkezési joga, illetőleg az állami és az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges adatok használatához fűződő közérdek összhangjának érvényesülését.
(3) E törvény biztosítja a természetes személy (a továbbiakban: polgár) személyes adataival való önrendelkezési jogának, valamint az egyéb alkotmányos jogok érvényesítéséhez és a közigazgatás hatékonyságának biztosításához szükséges személyazonosító és lakcímadatok használatához fűződő közérdek összhangját.
(3) E törvény biztosítja a természetes személy (a továbbiakban: polgár) személyes adataival való önrendelkezési jogának, valamint az egyéb alkotmányos jogok érvényesítéséhez és a közigazgatás hatékonyságának biztosításához szükséges személyazonosító, lakcím és értesítési cím adatok használatához fűződő közérdek összhangját.
(4) E törvény a nyilvántartás törvényességét annak célhozkötöttségével, az adatkezelés feltételeinek meghatározásával, az adatoknak a nyilvántartás szervei közötti megosztásával, az adatok körének pontos meghatározásával, továbbá az adatkezelés időbeni korlátozásával biztosítja.
(4) E törvény a nyilvántartás törvényességét annak célhoz kötöttségével, az adatkezelés feltételeinek és a személyes adatok körének pontos meghatározásával, az adatkezelési jogosultságoknak a nyilvántartás szervei közötti megosztásával, továbbá az adatkezelés időbeni korlátozásával biztosítja.
(5) E törvény garanciális szabályokat állapít meg a nyilvántartásban kezelt adatok védelmére, valamint előírja az adatkezelés és a szolgáltatás ellenőrzésének kötelezettségét.
(6) A személyazonosító jel csak az e törvényben meghatározott korlátozott körben és szabályozott feltételek mellett, valamint az ebben megállapított határidőig használható.

A törvény alapelvei

2. §
(1) A polgár - ha törvény másként nem rendelkezik - jogosult megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását. A tilalommal érintett adat a polgár erre irányuló eseti engedélye alapján kiadható. Ez utóbbi eljárás költségei a kérelmezőt terhelik.
(2) A nyilvántartás szervei (6. §), ha törvény másként nem rendelkezik - az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokon kívül - nem ismerhetik meg azon adatkezelők által kezelt adatokat, amelyekhez adatot szolgáltatnak.
(3) Az állami és önkormányzati szervek feladataik ellátásához elsősorban az érintett polgártól kérhetnek adatokat. A nyilvántartás szolgáltatását akkor vehetik igénybe, ha az eljáráshoz szükséges adat a polgártól nem szerezhető be, vagy az általa közölt adatok nem alkalmasak az azonosításra, továbbá, ha a nyilvántartásból való közvetlen adatigénylés - az adatok védelméhez fűződő jogot is figyelembe véve - mentesíti a polgárt a többszörös adatszolgáltatási kötelezettség alól.
(3) A polgárok, az állami és önkormányzati szervek, más jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt: adatigénylő szervek) elsősorban az érintett polgártól kérhetnek adatokat. A nyilvántartás szolgáltatását akkor vehetik igénybe, ha az eljáráshoz szükséges adat a polgártól nem szerezhető be, vagy az általa közölt adatok nem alkalmasak az azonosításra, továbbá, ha a nyilvántartásból való közvetlen adatigénylés - az adatok védelméhez fűződő jogot is figyelembe véve - mentesíti a polgárt a többszörös adatszolgáltatási kötelezettség alól.
(4) Az állami és önkormányzati szervek a polgártól, illetőleg a nyilvántartástól csak azokat a személyes adatokat kérhetik, amelyekre feladataik ellátása érdekében törvény vagy törvény felhatalmazása alapján az abban meghatározott körben helyi önkormányzati rendelet feljogosítja őket.
(4) Az adatigénylő szervek a polgártól, illetőleg a nyilvántartástól csak azokat a személyes adatokat kérhetik, amelyekre jogaik érvényesítése, illetőleg feladataik ellátása érdekében törvény vagy törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben helyi önkormányzati rendelet feljogosítja őket.
(5) A nyilvántartás szervei statisztikai célra - a népszámlálással kapcsolatos feladatok (23. §) kivételével - csak olyan módon szolgáltathatnak adatokat, amellyel a polgár és az adat kapcsolata nem állítható helyre.
(5) A nyilvántartás szervei statisztikai célra - a népszámlálással kapcsolatos feladatok és a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú adatkezelése kivételével - csak olyan módon szolgáltathatnak adatot, amellyel a polgár és az adat kapcsolata nem állítható helyre.
(6) A nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok teljes körére - ha törvény másként nem rendelkezik - személyi és lakcím adatokat csak a nyilvántartás szervei gyűjthetnek.
(6) A nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok teljes körére - ha törvény másként nem rendelkezik - személyi, lakcím és értesítési cím adatokat csak a nyilvántartás szervei gyűjthetnek.

A nyilvántartás fogalma és feladatai

3. §
(1) A nyilvántartás olyan, települési (fővárosi kerületi), területi és központi szinten működő hatósági nyilvántartás, amely a polgároknak az e törvényben meghatározott személyi és lakcím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza.
(1) A nyilvántartás olyan hatósági nyilvántartás, amely a polgároknak az e törvényben meghatározott személyi és lakcím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza.
(1) A nyilvántartás olyan közhiteles hatósági nyilvántartás, amely a nyilvántartásban szereplő polgároknak az e törvényben meghatározott személyi, lakcím és értesítési cím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza és igazolja.
(2) A nyilvántartás feladata az e törvényben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.

A törvény hatálya

4. §
(1) A törvény hatálya alá tartoznak a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok, bevándorolt és menekültként elismert személyek.
(1) A törvény hatálya alá tartoznak:
a) a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok, bevándorolt, letelepedési engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: letelepedett) és menekültként elismert személyek,
a) a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személyek,
a) a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,
a) Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,
a) Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és - azon nem Magyarországon élő külföldi és a vele együtt kérelmező házastársa és kiskorú gyermeke kivételével, aki számára az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. § (1) bekezdés c), e)-g) pontja alapján adott ki nemzeti letelepedési engedélyt - a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,
b) az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgárai, amennyiben rendelkeznek a magyar idegenrendészeti hatóság által kiadott EGT tartózkodási engedéllyel (a továbbiakban: EGT állampolgárok).
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat a Magyar Köztársaság területén gyakorolják.
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat Magyarország területén gyakorolják,
c) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok; és
c) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) és (3a) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok; és
d) - e törvényben meghatározott esetekben - a külföldön élő magyar állampolgárok.
(2) A külföldön élő magyar állampolgárok akkor tartoznak a törvény hatálya alá, ha - a magyar állampolgárságuk külön eljárás szerinti igazolása után - kérik adataiknak a nyilvántartásba való felvételét, illetve meglévő adataik további kezelését. Adataikat kérelmükre a nyilvántartásból törölni kell.
(2) A külföldön élő, illetőleg a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárok akkor tartoznak a törvény hatálya alá, ha - a magyar állampolgárságuk igazolása után - kérik adataiknak a nyilvántartásba való felvételét, illetőleg meglévő adataik további kezelését. Adataikat kérelmükre - az archív adatok kivételével - a nyilvántartásból törölni kell.
(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgár adatai az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján hivatalból szerepelnek a nyilvántartásban.
(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) és (3a) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgár adatai az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján hivatalból szerepelnek a nyilvántartásban.
(2a) A külföldön élő magyar állampolgár adatai a nyilvántartásban akkor szerepelnek, ha
a) a Magyar Köztársaság területén kívül élő állampolgár kéri adatai nyilvántartásba való felvételét,
a) Magyarország területén kívül élő állampolgár kéri adatai nyilvántartásba való felvételét,
a) Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kéri adatai nyilvántartásba való felvételét,
b) a Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár kéri meglévő adatai további kezelését, vagy
b) Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár kéri meglévő adatai további kezelését, vagy
b) a magyar állampolgár bejelenti külföldi letelepedésre vonatkozó szándékát,
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot szerez.
d) a Magyarország területén kívül élő polgár a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. §-a alapján nyilatkozattal magyar állampolgárságot szerez,
e) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kérelmére a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgársága fennállását igazolja, vagy
f) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezi.
g) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár Magyarországon történt születését az anyakönyvvezető anyakönyvezi.
(2b) A külföldön élő magyar állampolgárok adatait kérelmükre - az archív adatok kivételével - a nyilvántartásból törölni kell.
(2b) A 29/I. § hatálya kiterjed arra a külföldön élő magyar állampolgárra, aki nem szerepel a nyilvántartásban és érvényes magyar útlevéllel rendelkezik.
(2b) A 29/J. § hatálya kiterjed arra a külföldön élő magyar állampolgárra, aki nem szerepel a nyilvántartásban és érvényes magyar útlevéllel rendelkezik.
(2c) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján - ha a nyilvántartásban nem szerepelnek - hivatalból kerülnek a nyilvántartásba
a) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. §-a alapján magyar állampolgárságot nyilatkozattal szerzett polgár adatai, és
b) azon magyar állampolgár adatai, akinek a kérelmére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján a magyar állampolgárság fennállását igazolja.
(2d) A hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítése alapján - ha a nyilvántartásban nem szerepelnek - hivatalból kerülnek a nyilvántartásba a Magyarország területén kívül született, házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített magyar állampolgár adatai, ha a külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezte.
(3) E törvény hatálya kiterjed a személyi adat nyilvántartási, az adatkezelési, a lakcímbejelentési eljárásra.
(3) E törvény hatálya kiterjed a személyi adat nyilvántartási, az adatkezelési, a lakcímbejelentési eljárásra és - a külföldön élő magyar állampolgárok kivételével - a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra.
(3) E törvény hatálya kiterjed a személyiadat-nyilvántartási, az adatkezelési, a lakcímbejelentési eljárásra és - a külföldön élő magyar állampolgárok kivételével - a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra, valamint a személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásra.
(3) E törvény hatálya kiterjed:
a) a személyiadat- és lakcím-nyilvántartási, az adatkezelési és a lakcím-bejelentési eljárásra, továbbá
a) a személyiadat- és lakcím-nyilvántartási, az adatkezelési és a lakcím-bejelentési eljárásra,
b) a külföldön élő magyar állampolgárok és az EGT állampolgárok kivételével a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra, valamint
b) a külföldön élő magyar állampolgárok, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kivételével a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra, továbbá
b) a külföldön élő magyar állampolgárok, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kivételével a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra,
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kivételével a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra,
c) a személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásra.
d) az értesítési cím bejelentési eljárásra.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

5. §   E törvény alkalmazása során:
(1) A polgár természetes személyazonosító adatai: családi és utóneve(i), nők esetében leánykori családi és utóneve(i) (a továbbiakban együtt: név); neme; születési helye és ideje; anyja leánykori családi és utóneve(i) (a továbbiakban: anyja neve).
(1) A polgár természetes személyazonosító adatai: családi és utóneve(i), születési családi és utóneve(i) (a továbbiakban együtt: név); neme; születési helye és ideje; anyja születési családi és utóneve(i) (a továbbiakban: anyja neve).
(2) A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár otthonául használ, továbbá az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.
(2) A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.
(2) A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.
(3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.
(4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).
(5) A törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgár [4. § (2) bekezdés] lakóhelye annak a külföldi lakásnak a címe, amelyet otthonául megjelöl.
(6) A személyazonosító jel: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok egyedi azonosítására szolgáló, matematikai módszerrel, e törvény mellékletében leírt módon képzett kódjel.
(7) Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül:
a) egyedi adatszolgáltatás: egy polgár adatainak közlése;
b) csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok adatainak rendszeres vagy eseti közlése.
(8) A személyazonosító igazolvány: olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja.
(9) A nyilvántartás alapiratai: azok az iratok, amelyek alapján a polgár személyi és lakcím adatait és azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba felvették.
(10) Archív adatok: azok az adatok, amelyek a polgár adatainak változása miatt már nem részei az aktuális adatállománynak, továbbá, azon korábbi alapiratok, amelyek a nyilvántartás alapját képezték.
(10) Archív adatok: azok az adatok, amelyek a polgár adatainak változása miatt már nem részei az aktuális és a történeti adatállománynak, továbbá azok a korábbi alapiratok, amelyek a nyilvántartás alapját képezték.
(11) Személyi azonosító: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló - külön törvényben meghatározott módon képzett - számjegysor.
(12) Okmányazonosító: a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány nyomtatványnak, illetőleg a személyazonosító igazolvány nyomtatványának azonosítására alkalmazott jel.
5. §   E törvény alkalmazása során:
(1)

(2) A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.
(3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.
(4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).
(5) A törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgár [4. § (2) bekezdés] lakóhelye annak a külföldi lakásnak a címe, amelyet otthonául megjelöl.
(5) A polgár értesítési címe: az a cím (címhely, postafiók vagy postai szolgáltató hely), amelyet kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége céljából a lakcímén kívül a polgár bejelentett.
(5a) Szállásadó: az a személy, aki jogosult egy természetes személynek valamely lakás vagy lakás céljára szolgáló egyéb helyiség használatát biztosítani.
(6) A személyazonosító jel: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok egyedi azonosítására szolgáló, matematikai módszerrel, e törvény mellékletében leírt módon képzett kódjel.
(7) Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül:
a) egyedi adatszolgáltatás: egy polgár adatainak közlése;
b) csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok adatainak rendszeres vagy eseti közlése.
(8) A személyazonosító igazolvány: olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja.
(9) A nyilvántartás alapiratai: azok az iratok, amelyek alapján a polgár személyi és lakcím adatait és azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba felvették.
(9) A nyilvántartás alapiratai: azok az iratok, amelyek alapján a polgár személyi, lakcím és értesítési cím adatait és azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba felvették.
(10) Archív adatok: azok az adatok, amelyek a polgár adatainak változása miatt már nem részei az aktuális és a történeti adatállománynak, továbbá azok a korábbi alapiratok, amelyek a nyilvántartás alapját képezték.
(11) Személyi azonosító: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló - külön törvényben meghatározott módon képzett - számjegysor.
(12) Okmányazonosító: a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány nyomtatványnak, illetőleg a személyazonosító igazolvány nyomtatványának azonosítására alkalmazott jel.
(12) Okmányazonosító: a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány nyomtatványának, illetőleg a személyazonosító igazolvány nyomtatványának azonosítására alkalmazott jel.
(12) Okmányazonosító: a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, illetőleg a személyazonosító igazolvány azonosítására alkalmazott jel.
(13) A polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe.
(14) A polgár anyja neve: a polgár anyja születési családi és utóneve.
(15) Címjogosult: az a személy, aki az értesítési címként megadott címhely tekintetében az (5a) bekezdés értelmében szállásadónak minősül.
(16) Értesítési cím bejelentése: az értesítési cím nyilvántartásba vételének első alkalommal történő igénylése, a bejelentett értesítési cím megújítása, megváltoztatásának vagy törlésének kérése.
(17) Központi címregiszter: az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott nyilvántartás.
(18) Elektronikus egyedi azonosító: az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvényben meghatározott, az elsődleges kártya funkcióhoz szükséges elektronikus egyedi azonosító.
(19) Tároló elem: elektronikus adathordozó egység.
(20) Ujjnyomat: a kézfej két ujjának sík felületre helyezésekor előállt állapot elektronikus formátumban tárolt képe és annak további leíró adatai.
(21) Állandó személyazonosító igazolvány: a törvényben meghatározott érvényességi idővel és - a 29/E. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány.
(22) Ideiglenes személyazonosító igazolvány: a törvényben meghatározott érvényességi idővel rendelkező, az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén kiállított személyazonosító igazolvány.

II. FEJEZET
A NYILVÁNTARTÁS SZERVEZETE, HATÁSKÖRI ÉS ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYAI

6. §
(1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (helyi szerv), a köztársasági megbízott (területi szerv), az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal (központi szerv) látja el.
(1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (helyi szerv), a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője (területi szerv), az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal (központi szerv) látja el.
(1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője - a személyazonosító igazolvány iránti kérelem felvétele és az igazolvány kiadása tekintetében 1999. december 31-ig a rendőrkapitányság - (helyi szerv), a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője (területi szerv) és az e törvény 9. §-ában meghatározott központi nyilvántartó szerv látja el.
(1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője és a 9. §-ban meghatározott - az egész országra kiterjedő illetékességgel működő - központi hivatal látja el.
(1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, a közigazgatási hivatal és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) látja el.
(1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) látja el.
(1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, a közigazgatási hivatal és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) látja el.
(1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) látja el.
(1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a fővárosi és megyei kormányhivatal és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) látja el.
(1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a fővárosi és megyei kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) látja el.
(1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a fővárosi és megyei kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) látja el.
(1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, a fővárosi és megyei kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) látja el.
(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátását a belügyminiszter irányítja.
(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó honosított és visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) polgárok magyar állampolgárságának és nőtlen vagy hajadon családi állapotának, valamint a magyar állampolgárság megszűnése tényének és időpontjának nyilvántartásba vételében.
(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az anyakönyvvezető, a konzuli tisztviselő közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében.
(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az anyakönyvvezető, a konzuli tisztviselő, a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. szerv) közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében.
(3) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv ellátja a 4. § (2a) bekezdés d) és e) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.
(4) A hazai anyakönyvezést végző hatóság ellátja a 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.
7. §
(1) A jegyző illetékessége a település közigazgatási területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak nyilvántartására terjed ki.
(1) A járási hivatal
a) gondoskodik a járás (fővárosi kerület) területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak, adatváltozásainak, illetve adatjavításainak, valamint a polgár adataiban a járás (fővárosi kerület) közigazgatási területén bekövetkezett változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről;
b) végzi a polgár személyi azonosítóval történő ellátásával, annak módosításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos feladatokat;
c) ellátja a lakcímbejelentés tudomásulvételével összefüggő hatósági feladatokat;
c) ellátja a lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentése tudomásulvételével összefüggő, jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat;
d) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;
e) közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról;
f) a törvény hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben gondoskodik a személyes adatok védelméről;
g) eljár a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben;
h) ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az okmány kitöltéséről és gondoskodik a polgár részére történő átadásáról;
i) végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat;
j) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.
(2) A jegyző
a) vezeti a polgárok adatait tartalmazó helyi nyilvántartást, és abból a törvényben meghatározott feltételekkel adatot szolgáltat;
a) kezdeményezi a település közigazgatási területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak, illetve adatváltozásainak, valamint a polgár adataiban a település közigazgatási területén bekövetkezett változásnak a nyilvántartáson történő átvezetését;
a) gondoskodik a település közigazgatási területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak, adatváltozásainak, illetve adatjavításainak, valamint a polgár adataiban a település közigazgatási területén bekövetkezett változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről;
b) közokiratot állít ki a nyilvántartott adatokról;
b) végzi a polgár személyi azonosítóval történő ellátásával, annak módosításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos feladatokat;
c) ellátja a személyazonosító jel kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos, hatáskörébe tartozó feladatokat;
c) ellátja a lakcímbejelentés tudomásul vételével összefüggő első fokú hatósági feladatokat;
c) ellátja a lakcímbejelentés tudomásul vételével összefüggő hatósági feladatokat;
d) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;
e) ellátja a lakcímbejelentéssel kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat;
e) az érintett egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén - ha nem végzi a 7/A. § szerinti feladatokat - átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenőrzi a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;
e) a 14 éven aluli érintett és az érintett egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén - ha nem végzi a 7/A. § szerinti feladatokat - átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenőrzi a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;
f) gondoskodik a személyes adatok védelméről.
f) közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról;
g) gondoskodik a személyes adatok védelméről.
(2) A települési önkormányzat jegyzője a 14 éven aluli érintett és az egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenőrzi a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.
(2) A települési önkormányzat jegyzője a polgár egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenőrzi a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.
(3) A jegyző - a belügyminiszter rendeletében meghatározott módon - továbbítja az általa kezelt nyilvántartásba felvett adatokat a központi nyilvántartás részére, illetve átvezeti a helyi nyilvántartásban az adatok változását.
(3) A jegyző - a belügyminiszter rendeletében meghatározott módon - továbbítja az általa kezelt nyilvántartásba felvett adatokat a központi nyilvántartás részére, illetve átvezeti a helyi szinten kezelt nyilvántartásban az adatok változását.
(3) A jegyző - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározott módon - továbbítja az általa kezelt nyilvántartásba felvett adatokat a központi nyilvántartás részére, illetve átvezeti a helyi szinten kezelt nyilvántartásban az adatok változását.
7/A. §
(1) A rendőrkapitányság hatásköre a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén lakó vagy tartózkodó polgárok tekintetében a személyazonosító igazolvány iránti kérelem felvételére és az igazolvány kiadására terjed ki.
(1) A kormányrendeletben kijelölt - körzetközponti feladatokat ellátó - települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője a polgármesteri hivatal részeként okmányirodát működtet, amelynek a folyamatos és a szakmai szabályoknak megfelelő működését a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat biztosítja. A jegyző - a kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár tekintetében -
a) ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az okmány kitöltéséről és gondoskodik a polgár részére történő átadásáról;
b) végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat;
c) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.
(1) A kormányrendeletben kijelölt - körzetközponti feladatokat ellátó - települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője a polgármesteri hivatal részeként okmányirodát működtet, amelynek a folyamatos és a szakmai szabályoknak megfelelő működését a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat biztosítja. A jegyző
a) ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az okmány kitöltéséről és gondoskodik a polgár részére történő átadásáról;
b) végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat;
c) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.
(2) A rendőrkapitányság ellátja a személyazonosító igazolvány nyilvántartással, az adattovábbítással, valamint ezzel összefüggésben jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
(2) A személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője jár el.
(2) A személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője jár el.
7/B. §   A körzetközponti feladatokat ellátó település jegyzője az illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár tekintetében átvezeti a nyilvántartáson a személyi és lakcímadatokat, illetőleg adatváltozásokat, továbbá a polgárnak a jegyző illetékességi területén bekövetkezett adatváltozását.
7/B. §   A körzetközponti feladatokat ellátó település jegyzője - a 9. § (2) bekezdésének k)-l) pontjában foglaltak kivételével - átvezeti a nyilvántartáson a személyi és lakcímadatokat, adatváltozásokat és adatjavításokat
a) a jegyző és a saját illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár tekintetében, valamint
b) a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos - kormányrendeletben megállapított - első fokú hatósági jogkörében.
b) a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos - kormányrendeletben megállapított - hatósági jogkörében.
8. §
(1) A köztársasági megbízott illetékességi területére kiterjedően
a) felügyeletet gyakorol a helyi nyilvántartási tevékenység felett;
b) ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését, szükség esetén helyreállítja a törvényes állapotot.
(1) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője illetékességi területére kiterjedően
a) felügyeletet gyakorol a helyi nyilvántartási tevékenység felett;
b) ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését, szükség esetén helyreállítja a törvényes állapotot.
(1) A közigazgatási hivatal
a) felügyeletet gyakorol a helyi nyilvántartási tevékenység felett;
b) ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését, szükség esetén helyreállítja a törvényes állapotot.
(1) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
a) felügyeletet gyakorol a helyi nyilvántartási tevékenység felett;
b) ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését, szükség esetén helyreállítja a törvényes állapotot.
(1) A közigazgatási hivatal
a) felügyeletet gyakorol a helyi nyilvántartási tevékenység felett;
b) ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését, szükség esetén helyreállítja a törvényes állapotot.
(1) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
a) felügyeletet gyakorol a helyi nyilvántartási tevékenység felett;
b) ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését, szükség esetén helyreállítja a törvényes állapotot.
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal
a) felügyeletet gyakorol a helyi nyilvántartási tevékenység felett;
b) ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését, szükség esetén helyreállítja a törvényes állapotot.
(2) A köztársasági megbízott a nyilvántartás működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során
a) közreműködik a nyilvántartás adatgyűjtésének, adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében, a helyi és a központi nyilvántartás közötti kapcsolat kialakításában és fenntartásában;
b) a Kormány által e feladat ellátására kijelölt szervezet útján, rendszergazdaként működteti a területi nyilvántartás megyénként szervezett számítógépes rendszerét és közreműködik annak fejlesztésében.
(2) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője a nyilvántartás működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során
a) közreműködik a nyilvántartás adatgyűjtésének, adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében, a helyi és a központi nyilvántartás közötti kapcsolat kialakításában és fenntartásában;
a) közreműködik a nyilvántartás adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében;
b) a Kormány által e feladat ellátására kijelölt szervezet útján, rendszergazdaként működteti a területi nyilvántartás megyénként szervezett számítógépes rendszerét és közreműködik annak fejlesztésében.
c) a törvényben meghatározott feltételek mellett engedélyezi a területi nyilvántartásból adatszolgáltatás teljesítését.
(2) A közigazgatási hivatal a nyilvántartás működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során közreműködik a nyilvántartás adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében.
(2) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a nyilvántartás működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során közreműködik a nyilvántartás adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében.
(2) A közigazgatási hivatal a nyilvántartás működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során közreműködik a nyilvántartás adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében.
(2) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a nyilvántartás működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során közreműködik a nyilvántartás adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal a nyilvántartás működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során közreműködik a nyilvántartás adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében.
9. §
(1) Az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a belügyminiszter irányítása alatt álló, önálló, első fokú államigazgatási hatósági jogkörrel rendelkező, központi hivatalként működő szerv.
(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos országos hatáskörű feladatokat a belügyminiszter irányítása alatt álló, önálló első- és másodfokú államigazgatási hatósági jogkörrel rendelkező, központi hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.
(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője országos illetékességgel a belügyminiszter irányítása alatt álló önálló központi hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője a központi szerv.
(1) A nyilvántartás adatkezelője a központi szerv.
(2) A Hivatal feladata és hatásköre:
a) szakmailag irányítja és ellenőrzi a nyilvántartás működését;
a) szakmailag irányítja és ellenőrzi a nyilvántartás szervei feladatainak teljesítését;
b) képezi a személyazonosító jelet és a helyi szervek, az anyakönyvvezető, valamint a külképviseleti szervek útján gondoskodik kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról;
b) a helyi szervek, az anyakönyvvezető, valamint a külképviseleti szervek útján gondoskodik a személyi azonosító kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról;
b) első fokú hatósági jogkörében gondoskodik a személyi azonosító képzéséről;
c) működteti a nyilvántartás központi rendszerét, és abból - törvényben meghatározott feltételekkel - adatszolgáltatást teljesít;
c) felügyeli a nyilvántartás központi rendszerének működését, és gondoskodik az abból való - törvényben meghatározott feltételekkel történő - adatszolgáltatás teljesítéséről;
c) kezeli és működteti a nyilvántartás központi rendszerét és abból - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében - első fokú hatósági jogkörében adatszolgáltatást teljesít;
d) gondoskodik a helyi nyilvántartás által kezelt adatok helyességének ellenőrzéséről;
d) ellenőrzi a helyi nyilvántartás által kezelt adatok helyességét;
d) ellenőrzi a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét;
e) meghatározza a nyilvántartás működési szabványait;
e) másodfokú hatósági jogkört gyakorol a megyei közigazgatási hivatal elsőfokú határozatai tekintetében;
f) kezeli a 4. § (2) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgárok adatait, illetve kérelmükre az adatokat törli;
f) kezeli a 4. § (2) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgárok adatait;
f) első fokú hatósági jogkörében ellátja a 4. § (2) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgárok adatainak nyilvántartásba vételével, a nyilvántartott adatok módosításával, illetőleg törlésével kapcsolatos feladatokat;
g) a személyazonosító igazolvány azonosítása és az abban szereplő adatok igazolása céljából elkülönítetten kezeli a polgár fényképét, aláírását, valamint a 29. § (3) bekezdésében szereplő adatait tartalmazó kérelmet (igénylőlapot), a személyazonosító igazolvány bevonásának tényét és indokát, valamint elvesztésére, illetve találására utaló adatokat;
g) a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig felügyeli a rendőrkapitányságnak a személyazonosító igazolvány felvételével, kiadásával és a kiállításhoz szükséges adatszolgáltatással kapcsolatos tevékenységét;
g) adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzésével;
h) kezeli a központi okmánytárat.
h) a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából kezeli a polgár arcképmását, aláírását, valamint a 29. § (3) bekezdésében szereplő adatait, a személyazonosító igazolvány bevonásának tényét és indokát, valamint elvesztésére, illetve találására utaló adatokat;
h) a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban kezeli a 29. § (3) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következő indokait:
ha) a katonai szolgálatra történő bevonulást,
hb) a szabadságvesztés, kényszergyógykezelés, vagy pénzbírságot helyettesítő elzárás letöltésének megkezdését, az őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba vételt,
hc) a Magyar Köztársaság területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását,
hd) a bevándorlási engedély visszavonását, illetőleg a menekült jogállás megszűnését,
he) a magyar állampolgárság megszűnését,
hf) a tulajdonos halálát;
i) kezeli a központi okmánytárat.
j) első fokú hatósági jogkörben, országos illetékességgel ellátja a 7/A. §-ban meghatározott feladatokat, ha a kérelmet a Hivatalnál nyújtják be.
k) első fokú hatósági jogkörében végzi a honosítással, visszahonosítással (a továbbiakban: honosítással) magyar állampolgárságot megszerző polgár állampolgársági és névadat-változásának nyilvántartásba vételét;
l) első fokú hatósági jogkörben ellátja a letelepedett polgár személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.
(2) A központi szerv
a) gondoskodik a személyi azonosító képzéséről;
b) kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét;
c) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében, e törvény vagy külön jogszabály szerint hatáskörébe tartozó esetben - adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;
d) ellátja a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos, külön jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;
d) ellátja a nyilvántartás, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos, külön jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;
e) működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét;
f) a miniszter és a közigazgatási informatikáért felelős miniszter jóváhagyásával adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatfeldolgozási műveletek, technikai feladatok elvégzésével;
f) a miniszter és a közigazgatási informatikáért felelős miniszter jóváhagyásával államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatfeldolgozási műveletek, technikai feladatok elvégzésével;
f) a miniszter és az e-közigazgatásért felelős miniszter jóváhagyásával államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatfeldolgozási műveletek, technikai feladatok elvégzésével;
f) a miniszter és az e-közigazgatásért felelős miniszter jóváhagyásával államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatfeldolgozási műveletek, technikai feladatok elvégzésével kivéve, ha a miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak alapján más adatfeldolgozó megbízását engedélyezi;
f) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az e-közigazgatásért felelős miniszter jóváhagyásával államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatfeldolgozási műveletek, technikai feladatok elvégzésével kivéve, ha a miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak alapján más adatfeldolgozó megbízását engedélyezi;
g) a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban kezeli a 29. § (3) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következő indokait:
ga) a szabadságvesztés, kényszergyógykezelés, vagy pénzbírságot helyettesítő elzárás letöltésének megkezdését, az őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba vételt,
gb) a Magyar Köztársaság területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását,
gb) Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását,
gc) a bevándorlási engedély visszavonását, illetőleg a menekült jogállás megszűnését,
gc) a bevándorlási engedély visszavonását, illetőleg a menekült vagy oltalmazott jogállás megszűnését,
gc) a bevándorlási engedély, letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély EK letelepedési engedély, vagy az ideiglenes letelepedési engedély visszavonását, valamint a menekült vagy oltalmazott jogállás megszűnését,
gd) a magyar állampolgárság megszűnését,
ge) a tulajdonos halálát;
g) a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban kezeli a 29. § (2) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következő indokait:
ga) a szabadságvesztés, kényszergyógykezelés, vagy pénzbírságot helyettesítő elzárás letöltésének megkezdését, az őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba vételt,
gb) Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását,
gc) a bevándorlási engedély, letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély EK letelepedési engedély, vagy az ideiglenes letelepedési engedély visszavonását, valamint a menekült vagy oltalmazott jogállás megszűnését,
gd) a magyar állampolgárság megszűnését,
ge) a tulajdonos halálát;
h) kezeli a központi okmánytárat.
m) ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - feladatokat.
n) ellátja az oltalmazottként elismert személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével, valamint a személyazonosító igazolványa és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa első ízben történő kiadásával összefüggő feladatokat.
n) ellátja a menekült vagy oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett jogállásának nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;
o) ellátja a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.
p) ellátja a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő vagy elhelyezett figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási feladatokat.
q) ellátja az értesítési cím tudomásul vételével összefüggő - jogszabályban meghatározott - hatósági feladatokat;
r) ellátja a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;
s) ellátja a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.
(3) A Hivatal Központi Okmánytárában - adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva - kezeli:
a) a személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímjelentő lapokat, valamint az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló okmányokat;
b) a külföldön élő magyar állampolgároknak a nyilvántartással kapcsolatos bejelentéseit, illetőleg nyilatkozatait tartalmazó iratokat;
c) a nyilvántartási eljárásban keletkezett - a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos alapiratokat, az anyakönyvi bejegyzések alapiratainak kivételével;
d) a területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.
(3) A központi szerv Központi Okmánytárában - adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva - kezeli:
a) a személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímjelentő lapokat, valamint az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló okmányokat;
a) a személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímbejelentő lapokat, valamint az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló okmányokat;
a) a személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímbejelentő lapokat, valamint az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló okmányokat, valamint az értesítésicím-bejelentőlapot;
a) az állandó személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímbejelentő lapokat, valamint az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló okmányokat, valamint az értesítésicím-bejelentőlapot;
b) a külföldön élő magyar állampolgároknak a nyilvántartással kapcsolatos bejelentéseit, illetőleg nyilatkozatait tartalmazó iratokat;
b) a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot, valamint a külföldön élő magyar állampolgároknak a nyilvántartással kapcsolatos bejelentéseit, illetőleg nyilatkozatait tartalmazó iratokat;
c) a nyilvántartási eljárásban keletkezett - a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos alapiratokat, az anyakönyvi bejegyzések alapiratainak kivételével;
c) a nyilvántartási eljárásban keletkezett - a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos alapiratokat, az anyakönyvi alapiratok kivételével;
d) a területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.
d) a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját lehet átvezetni.
Az adatállományból adatot szolgáltatni az érintetten kívül, a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóságok, az ügyészség, valamint a Belügyminisztérium állampolgársági és névváltoztatási ügyeket intéző szerve törvényben előírt feladatainak ellátásához, továbbá a 17. § (2) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti adatok felhasználásának célját és jogalapját igazoló adatigénylő részére lehet, feltéve, ha az adatszolgáltatást a történeti adatállományból nem lehet teljesíteni.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját lehet átvezetni.
Az adatállományból adatot szolgáltatni az érintetten kívül, a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóságok, az ügyészség, valamint az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a névváltoztatási ügyeket intéző szerv, az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv törvényben előírt feladatainak ellátásához, továbbá a 17. § (2) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti adatok felhasználásának célját és jogalapját igazoló adatigénylő részére lehet, feltéve, ha az adatszolgáltatást a történeti adatállományból nem lehet teljesíteni.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját, továbbá a magyar állampolgárság megszűnésének tényét és időpontját lehet átvezetni.
Az adatállományból adatot szolgáltatni az érintetten kívül, a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóságok, az ügyészség, valamint az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a névváltoztatási ügyeket intéző szerv, az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv törvényben előírt feladatainak ellátásához, továbbá a 17. § (2) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti adatok felhasználásának célját és jogalapját igazoló adatigénylő részére lehet, feltéve, ha az adatszolgáltatást a történeti adatállományból nem lehet teljesíteni.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját, továbbá a magyar állampolgárság megszűnésének tényét és időpontját lehet átvezetni.
(5) A (4) bekezdés szerinti adatállományból adatot szolgáltatni az érintetten kívül a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a nyomozó hatóságok, az ügyészség, valamint állampolgársági ügyekért felelős miniszter, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a névváltoztatási ügyeket intéző szerv, a hagyatéki ügyeket intéző szerv és az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv részére, törvényben előírt feladatainak ellátásához, továbbá a 17. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatok felhasználásának célját és jogalapját igazoló adatigénylő részére lehet, feltéve, ha az adatszolgáltatást a történeti adatállományból nem lehet teljesíteni.
10. §   A belügyminiszter
a) irányítja, ellenőrzi a nyilvántartással összefüggő államigazgatási feladatok ellátását;
a) irányítja és ellenőrzi a nyilvántartás szerveinek a nyilvántartással összefüggő államigazgatási, valamint technikai, informatikai és pénzügyi feladatai ellátását,
b) összehangolja a nyilvántartó rendszer működésének és fejlesztésének pénzügyi, technikai és informatikai feltételeit;
b) meghatározza a nyilvántartás központi rendszere üzemeltetésének szervezeti kereteit,
c) irányítja a Hivatalt, kinevezi annak vezetőjét és jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát;
d) ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését;
e) megállapítja az adatvédelmi felelősök [30. § (2) bekezdés] feladat- és hatáskörét.
f) meghatározza a nyilvántartás működési szabványait.

III. FEJEZET
A NYILVÁNTARTÁS ADATAI

11. §
(1) A nyilvántartás tartalmazza a polgár
a) nevét;
b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, hontalanságát (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült vagy bevándorolt státusát;
b) magyar vagy nem magyar állampolgárságát (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült vagy bevándorolt státusát;
b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetőleg hontalanságát (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült, illetőleg bevándorolt jogállását;
b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetőleg hontalanságát (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült, bevándorolt, letelepedett, illetőleg EGT tartózkodási engedélyes jogállását;
b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült, bevándorolt, letelepedett jogállását, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét;
b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát, magyar állampolgársága megszűnésének tényét (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült, bevándorolt, letelepedett jogállását, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét;
b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát, magyar állampolgársága megszűnésének tényét (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült vagy oltalmazott, bevándorolt, letelepedett jogállását, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét;
b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát, magyar állampolgársága megszűnésének tényét (a továbbiakban: állampolgárság), menekült vagy oltalmazott, bevándorolt, letelepedett jogállását, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét, illetve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetén a honosítás vagy visszahonosítás tényét;
c) nemét;
d) születési helyét és idejét;
e) anyja nevét;
f) személyazonosító jelét;
f) személyi azonosítóját;
g) elhalálozása helyét és idejét (a holttá nyilvánítását vagy a halál tényének bírói megállapítását);
h) lakcímét;
i) az adatszolgáltatásra vonatkozó, 2. § (1) bekezdés szerinti korlátozást, illetve tilalmat;
j) adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést.
k) családi állapotát,
k) családi állapotát, a házasságkötés helyét;
k) családi állapotát, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét;
l) arcképmását, aláírását.
l) arcképmását, valamint - ha a 14. életévét betöltötte - aláírását;
l) arcképmását és - ha a 14. életévét betöltötte - aláírását, ha személyazonosító igazolványra jogosult;
l) arcképmását és - ha a 14. életévét betöltötte - aláírását, ha a 29. § (3) bekezdésében meghatározott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt igényelt, vagy az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint kártyafelhasználói regisztrációt kezdeményezett;
l) arcképmását és - ha a 12. életévét betöltötte - aláírását, ha a 29. § (12) bekezdésében meghatározott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt igényelt, vagy az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint kártyafelhasználói regisztrációt kezdeményezett;
m) személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját.
m) személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, állandó személyazonosító igazolványa elektronikus egyedi azonosítóját, azt a tényt, hogy az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén érvényes aláíró tanúsítvány van elhelyezve, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját;
m) személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, állandó személyazonosító igazolványa elektronikus egyedi azonosítóját, azt a tényt, hogy az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány van elhelyezve, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját;
n) személyazonosító igazolványa kiadásának, érvényességének, cseréjének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait.
o) személyazonosító igazolványa tekintetében a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatokat;
p) értesítési címét, ha azt a polgár bejelentette a nyilvántartás helyi vagy központi szervének.
q) arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.
(2) A helyi nyilvántartás akkor tartalmazza a külföldön élő magyar állampolgár adatait, ha a nyilvántartást kezelő szerv illetékességi területén tartózkodási helyet létesít.
(2) A nyilvántartás az EGT állampolgárnak az (1) bekezdés a)-j) pontjai szerinti adatait, EGT tartózkodási engedélye érvényességének idejét, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza.
(2) A nyilvántartás a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek az (1) bekezdés a)-j) pontja szerinti adatait, aláírását, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza.
(2) A nyilvántartás a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek az (1) bekezdés a)-j) és l) pontja szerinti adatait, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza.
(3) Ha a menekült vagy oltalmazott jogállású személy letelepedett jogállást szerez, a nyilvántartás mind a menekült, illetve oltalmazott, mind a letelepedett jogállását tartalmazza.
(4) A helyi nyilvántartás az adatváltozástól számított öt évig tartalmazza azoknak a polgároknak az adatait (passzív állomány), akik
a) elhaláloztak (beleértve a holttá nyilvánítást és a halál tényének megállapítását is);
b) magyar állampolgárságuk megszűnt;
c) kivándoroltak;
c) külföldi letelepedés szándékával hagyták el az országot;
d) a jegyző illetékességi területén érvényes lakcímmel már nem rendelkeznek;
e) bevándoroltak vagy menekültként elismert személyek és külföldre távoztak.
(5) A polgár arcképmását és aláírását csak a központi nyilvántartás tartalmazza.
12. §
(1) A központi nyilvántartás a polgár elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve kivándorlásától számított öt évig tartalmazza az érintett polgár minden korábbi adatát (passzív állomány).
(1) A központi nyilvántartás a polgár elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától számított öt évig tartalmazza az érintett polgár minden korábbi adatát (passzív állomány).
(1) A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetőleg a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától számított 15 évig.
(1) A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetőleg a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetőleg EGT tartózkodási engedélye érvényességének lejártától számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte.
(1) A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte.
(1) A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte. Ha az érintett magyar állampolgársága a külföldi letelepedés szándékával történt külföldre távozás nyilvántartásba vételét követően szűnik meg, e tényt a nyilvántartás történeti állományán át kell vezetni.
(1) A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült vagy oltalmazott, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte. Ha az érintett magyar állampolgársága a külföldi letelepedés szándékával történt külföldre távozás nyilvántartásba vételét követően szűnik meg, e tényt a nyilvántartás történeti állományán át kell vezetni.
(1) A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült vagy oltalmazott, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte. Ha az érintett magyar állampolgársága a külföldi letelepedés szándékával történt külföldre távozását követően szűnik meg, e tényt a nyilvántartás történeti állományán át kell vezetni.
(1) A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült vagy oltalmazott, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte. Ha az érintett személy a menekült vagy oltalmazott jogállás mellett letelepedett jogállást is szerzett, a 15 évet a később megszűnt jogállás megszűnésének időpontjától kell számítani. Ha az érintett magyar állampolgársága a külföldi letelepedés szándékával történt külföldre távozását követően szűnik meg, e tényt a nyilvántartás történeti állományán át kell vezetni.
(1a) A nyilvántartás történeti állományában tárolt adatok az (1) bekezdés szerinti időpont lejártával átkerülnek a nyilvántartás archív állományába 40 évig történő őrzésre. Ezen az adatállományon az érintett magyar állampolgársága megszűnésének tényén és időpontján kívül más adatváltozás nem vezethető át.
(2) A központi szervnek az 5. § (9) bekezdésében meghatározott alapiratokat - az anyakönyvvezető által kiállítottak kivételével - a központi okmánytárban az (1) bekezdés szerinti időpont elteltétől számított ötven évig meg kell őriznie. Ezt követően az iratokat a levéltárra vonatkozó rendelkezések szerint kell selejtezni.
(2) A Központi Okmánytárban a 9. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, illetőleg okiratokat az (1) bekezdés szerinti időpont lejártától számított negyven évig kell megőrizni.
(2) A Központi Okmánytárban a 9. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, illetőleg okiratokat az (1) bekezdés szerinti időpont lejártától számított ötven évig kell megőrizni.
(3) A helyi és a központi nyilvántartásban kezelt passzív állományból, valamint az archív adatokból e törvény általános szabályai szerint lehet adatot szolgáltatni.
(3) A nyilvántartás történeti állományából, valamint a Központi Okmánytárból - a 9. § (4) bekezdésében tett kivétellel - e törvény általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.
(3) A nyilvántartás történeti állományából, valamint a Központi Okmánytárból - a 9. § (4) bekezdésében tett kivétellel, illetve a 9. § (2) bekezdés p) pontjában meghatározott adatok kivételével - e törvény általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.
(3) A nyilvántartás történeti és archív állományából, valamint a Központi Okmánytárból - a 9. § (5) bekezdésében tett kivétellel, illetve a 9. § (2) bekezdés p) pontjában meghatározott adatok kivételével - e törvény általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.
(4) A passzív állományt az e törvényben meghatározott megőrzési idő eltelte után évente egyszer meg kell semmisíteni, illetőleg törölni kell.
(4) A történeti állományban, továbbá a Központi Okmánytárban tárolt adatokat, okiratokat az e törvényben meghatározott megőrzési idő lejárta után egy éven belül meg kell semmisíteni, illetőleg törölni kell.
(4) A nyilvántartás történeti és archív állományában, továbbá a Központi Okmánytárban tárolt adatokat, okiratokat az e törvényben meghatározott megőrzési idő lejárta után egy éven belül meg kell semmisíteni, illetőleg törölni kell.
12/A. §
(1) Ha a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot nem szerez, akkor a nyilvántartásban szereplő adatait a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályvesztéséről küldött értesítést követően a nyilvántartásból törölni kell.
(2) A 12. §-tól eltérően a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok nyilvántartásban szereplő adatai nem kerülnek a történeti állományba, valamint a Központi Okmánytárba, ha magyar állampolgárságot nem szereznek.

A személyazonosító jel

A személyi azonosító

13. §
(1) A 37. § (1) bekezdésében megjelölt határidő után a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módot és annak használatát külön törvény állapítja meg.
(2) Az érintettet személyazonosító jeléről - az újszülött kivételével - a nyilvántartó szerv hatósági bizonyítvánnyal tájékoztatja. Az újszülött személyazonosító jeléről a hatósági bizonyítványt az anyakönyvvezető állítja ki és adja át azt a törvényes képviselőnek.
(3) A személyazonosító jelet a nyilvántartás szervei (6. §) egymás közötti és az anyakönyvvezetővel való kapcsolatukban, az e törvényben előírt feladataik ellátásához, belső azonosítóként használhatják.
(4) A nyilvántartó szervek a személyazonosító jelet a törvényben meghatározott célokon kívül másra nem használhatják és az érintettek, illetve a törvényben használatára feljogosítottak kivételével más polgárnak és jogi személynek nem hozhatják tudomására.
(5) A személyazonosító jelet az e törvényben használatára feljogosított szerveken kívül más szerv és személy a polgártól nem kérheti, nyilvántartásában azonosításra nem alkalmazhatja és okiratokban nem tüntetheti fel.
(6) A személyazonosító jelet a polgár előzetes írásbeli hozzájárulásának tartalma szerint jogosult kezelni az a szerv vagy polgár is, akit az érintett erre feljogosított.
(7) A személyazonosító jelről szóló hatósági bizonyítvány tartalmazza:
a) családi és utónevét,
b) leánykori nevét,
c) születési helyét, idejét,
d) anyja nevét,
e) személyazonosító jelét.
(8) Az e törvény hatálya alá tartozó külföldön élő magyar állampolgár hatósági bizonyítványa a (7) bekezdésben szereplő adatokon túl az érintett magyarországi tartózkodási helyét és annak érvényességi idejét is tartalmazza.
(9) A Magyar Köztársaság területén élő, 14 éven aluli magyar állampolgár, valamint a 14 éven aluli bevándorolt vagy menekültként elismert, továbbá korra való tekintet nélkül az e törvény hatálya alá tartozó, a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó, gondnokság alatt álló polgár hatósági bizonyítványa a (7) bekezdésben szereplő adatokon túl az érintett lakóhelyét, valamint tartózkodási helyét és az utóbbi érvényességi idejét is tartalmazza.
13. §   Az érintettet személyi azonosítójáról - az újszülött kivételével - a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.
13. §
(1) Az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.
(2) A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az okmány azonosítóját, valamint tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén - a törvényes képviselő kérelemére - a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát.
(2) A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár természetes személyazonosító adatait, lakcímét, személyi azonosítóját, az okmány azonosítóját, valamint tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén - a törvényes képviselő kérelemére - a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát.
(2) A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár természetes személyazonosító adatait, lakcímét - a (2a) bekezdésben meghatározott eltéréssel -, személyi azonosítóját, az okmány azonosítóját, valamint tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén - a törvényes képviselő kérelemére - a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát.
(2a) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár és a külföldön élő magyar állampolgár esetében a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány azt igazolja, hogy az érintettnek nincs magyarországi lakóhelye.
(3) Az eljáró hatóság a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőjének (2) bekezdésben meghatározott adatait kizárólag a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásáig jogosult kezelni, azokat a hatósági igazolvány kiadásakor haladéktalanul törölni kell.
(4) A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé.
(5) A polgár személyi azonosítójának megváltozásáról a központi szerv az anyakönyvbe történő bejegyzés céljából értesíti a polgár születési helye szerinti anyakönyvvezetőt, külföldön történt születése esetén az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szervet.
(5) A polgár személyi azonosítójának megváltozásáról a központi szerv az anyakönyvbe történő bejegyzés céljából értesíti az elektronikus anyakönyvi nyilvántartási rendszer adatkezelőjét.
13/A. §   A helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, közterület jelleg változása vagy területszervezési eljárásban hozott döntés miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás esetén a címváltozásnak megfelelő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt a címváltozás szerinti lakó vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatal hivatalból állítja ki és kézbesíti a polgár részére.

A nyilvántartás adatforrásai

14. §   A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:
a) a polgár lakcímbejelentése;
b) a polgár kérelme (igénylőlap) a személyazonosító igazolvány kiállítása iránt és az ehhez csatolt okiratok;
b) a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása iránt, az ehhez csatolt okiratok, valamint az arcképmása és a saját kezű aláírása;
b) a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása iránt, az ehhez csatolt okiratok, az arcképmása és a saját kezű aláírása, illetve az újszülött arcképmása;
b) a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása, valamint az egységes arcképmás- és aláírásfelvételezés iránt, az ehhez csatolt okiratok, az arcképmása és a saját kezű aláírása, illetve az újszülött arcképmása;
c) az anyakönyvből az anyakönyvvezető által küldött értesítés;
c) az anyakönyv;
d) az idegenrendészeti és útlevélhatóság értesítése;
d) az idegenrendészeti szerv értesítése;
d) a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv értesítése;
d) az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság által továbbított, a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok;
e) a külképviseleti szerv értesítése;
e) a konzuli szolgálat konzuli tisztviselőjének az értesítése;
f) a rendőrségnek a személyi igazolvány (személyazonosító igazolvány) kiállításáról, illetve az abban bekövetkezett változásokról kiállított értesítése;
f) a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a rendőrségnek a személyazonosító igazolvány kiállításával kapcsolatos eljáráshoz és nyilvántartáshoz teljesített adatszolgáltatása;
f) a menekültügyi hatóság értesítése;
f) a bv. szerv által továbbított, a nyilvántartásba vételhez, valamint a személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges adatok;
g) a területszervezési intézkedést kihirdető jogszabály;
g) a címek tekintetében a központi címregiszterből automatikus adatátvétel;
h) a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés (az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartozó területszervezési, közterület-elnevezési és házszámváltozási döntésekről);
h) a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés a g) pontba nem tartozó, de a címnyilvántartás részét képező adatok vonatkozásában;
i) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv létesítése a magyar állampolgárság megszűnéséről;
i) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése a magyar állampolgárság megszűnéséről;
i) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése a magyar állampolgárság honosítással történt megszerzéséről és a hatáskörében engedélyezett névmódosításról, valamint a magyar állampolgárság megszűnéséről;
i) a polgár értesítési címének bejelentése;
j) a polgár adatai letiltására vagy helyesbítésére vonatkozó kérelme;
k) a jegyző, a köztársasági megbízott, a Hivatal, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;
k) a jegyző, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője, a Hivatal, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;
k) a jegyző, a közigazgatási hivatal, a központi szerv, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;
k) a jegyző, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a központi szerv, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;
k) a jegyző, a közigazgatási hivatal, a központi szerv, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;
k) a jegyző, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a központi szerv, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;
k) a jegyző, a járási hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal, a központi szerv, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;
l) a külföldön élő magyar állampolgár kérelme.
m) a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a rendőrségnek a doktori cím személyazonosító igazolványba történő bejegyzéséről szóló értesítése.
m) az anyakönyvvezető vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése a magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzéséről, valamint a honosított okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról;
m) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése
ma) a honosítási vagy visszahonosítási okirat aláírásának időpontjáról, illetve arról a tényről, hogy a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályát vesztette,
mb) a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetében a természetes személyazonosító és külföldi lakcím adatairól, valamint családi állapotáról és neméről,
mb) a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetében a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatairól, valamint családi állapotáról és neméről,
mc) az állampolgársági eljárásban engedélyezett névmódosításról,
mc) honosított vagy visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról,
md) a magyar állampolgárság megszűnéséről és annak időpontjáról, valamint
md) a 4. § (2a) bekezdés d) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (2) bekezdése szerinti bizonyítvány kiállításáról, a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,
me) honosított vagy visszahonosított (a továbbiakban: honosított) okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról;
me) a 4. § (2a) bekezdés e) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a magyar állampolgárság igazolásáról, a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,
mf) - a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgárok esetében - a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (2) bekezdése szerinti bizonyítvány kiállításáról, a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,
mg) - a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdés b) pontja szerinti magyar állampolgárok esetében - a magyar állampolgárság igazolásáról, a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,
mh) az állampolgársági eljárásban engedélyezett névmódosításról,
mi) a magyar állampolgárság megszűnéséről és annak időpontjáról;
mj) a magyarországi lakóhellyel rendelkező honosított ujjnyomatáról;
n) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése az állampolgársági eljárásban engedélyezett névmódosításról, valamint a magyar állampolgárság megszűnéséről és annak időpontjáról.
n) az anyakönyvvezető értesítése
na) a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak időpontjáról, valamint
nb) a honosított okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról;
o) a konzuli tisztviselő értesítése a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak időpontjáról.
p) a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítése
pa) a 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés helyéről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,
pb) - a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgár esetében - a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés helyéről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről.
15. §
(1) A polgár a lakcímbejelentkezés során a következő adatokat közli a helyi nyilvántartó szervvel:
a) nevét, anyja nevét;
a) természetes személyazonosító adatait;
b) születési helyét, idejét;
c) személyazonosító jelét;
d) állampolgárságát;
e) előző lakcímét;
f) új lakcímét;
g) a bejelentés időpontját;
h) a tulajdonos vagy a lakás használatára egyébként jogosult hozzájárulását.
(1) A polgár a lakcímbejelentés során a következő adatokat közli a helyi nyilvántartó szervvel:
a) természetes személyazonosító adatait;
d) állampolgárságát;
e) előző lakcímét;
f) új lakcímét;
g) a bejelentés időpontját;
h) jogszabályban meghatározott kivétellel a szállásadó nevét, szállásadói minőségét, lakcímét vagy székhelyét és hozzájárulását.
(1a) A polgár a 26. § (2a) vagy (2b) bekezdése szerinti lakcímbejelentés során a következő adatokat közli az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel vagy a hazai anyakönyvezést végző hatósággal:
a) természetes személyazonosító adatait,
b) új lakcímét,
c) jogszabályban meghatározott kivétellel a szállásadó nevét, szállásadói minőségét, lakcímét vagy székhelyét és hozzájárulását.
(2) A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelemben (igénylőlapon) közli - és szükség esetén anyakönyvi kivonattal vagy egyéb közokirattal igazolja - a 29. § (3) bekezdésében megjelölt személyi adatait, mellékeli fényképét, és a kérelmet saját kezűleg aláírja.
(2) A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja - és a korábbi személyazonosító (személyi) igazolvánnyal vagy anyakönyvi kivonattal, illetőleg egyéb közokirattal igazolja - a 29. § (3) bekezdésében megjelölt személyi adatait, arcképmását és a kérelmet saját kezűleg aláírja.
(2) A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja - és a jogszabályban foglaltak szerint igazolja - a 29. § (3) bekezdésében megjelölt személyi adatait, arcképmását, és a kérelmet - ha a 14. életévét betöltötte - saját kezűleg aláírja. Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel.
(2) A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja - és a jogszabályban foglaltak szerint igazolja - a 29. § (2) bekezdésében megjelölt személyi adatait, arcképmását, és a kérelmet - ha a 14. életévét betöltötte - saját kezűleg aláírja. Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel.
(2) A polgár a személyazonosító igazolvány, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja - és a jogszabályban foglaltak szerint igazolja - a 29. § (2) bekezdésében megjelölt személyi adatait, arcképmását, és a kérelmet - ha a 14. életévét betöltötte - saját kezűleg aláírja. Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan, a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel.
(2) A polgár a személyazonosító igazolvány, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja - és a jogszabályban foglaltak szerint igazolja - a 29. § (2) bekezdés a)-g) pontjában megjelölt adatait, és - ha a 12. életévét betöltötte - saját kezű aláírását. Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan, a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel. A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor - a 29. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével - rendelkezésre bocsátja az ujjnyomatát is.
(3) A polgár az értesítési cím bejelentése során a következő adatokat közli a helyi vagy a központi nyilvántartó szervvel:
a) természetes személyazonosító adatait,
b) értesítési címét, valamint
c) a bejelentés időpontját.
(4) A külföldön élő magyar állampolgár külföldi lakóhely változásának bejelentése során a következő adatokat közli a központi nyilvántartó szervvel:
a) természetes személyazonosító adatait,
b) személyi azonosítóját,
c) magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát vagy magyar állampolgárságát igazoló okmányának számát,
d) új külföldi lakóhelyét, valamint
e) a bejelentés időpontját.
16. §   Az anyakönyvvezető a születési, a házassági és a halotti anyakönyvbe bejegyzett - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott - adatokról, illetve azok változásáról értesíti a nyilvántartás szervét.
16. §   Az anyakönyvvezető a születési, a házassági, a halotti anyakönyvben, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.
16. §
(1) Az anyakönyvvezető a születési, a házassági, a halotti anyakönyvben, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.
(1) Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvben rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.
(2) A 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető a születési, a házassági anyakönyvben vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a külföldi lakóhely - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.
(2) A 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a hazai anyakönyvezést végző hatóság az anyakönyvben rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a külföldi lakóhely - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.
(3) A 4. § (2a) bekezdés g) pontja szerinti, külföldön élő magyar állampolgár esetében az anyakönyvvezető az anyakönyvben rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a külföldi lakóhelyre vonatkozó - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

IV. FEJEZET
ADATSZOLGÁLTATÁS A NYILVÁNTARTÁSBÓL

17. §
(1) A nyilvántartás szervei az e törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között - a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltatnak.
(2) A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:
a) név és lakcím adatok (felvilágosítás a lakcímről);
a) név, lakcím és értesítési cím adatok (felvilágosítás a lakcímről és az értesítési címről);
b) név és lakcím adatok, anyja neve, állampolgárság, születési hely, születési idő, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés [11. § (4) bekezdés] oka, helye és ideje;
b) név- és lakcímadatok, anyja neve, állampolgárság, születési hely, születési idő, családi állapot, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka [11. § (4) bekezdés és a 12. §], helye és ideje;
b) név- és lakcímadatok, anyja neve, állampolgárság, születési hely, születési idő, családi állapot, a házasságkötés helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;
b) név- és lakcímadatok, anyja neve, állampolgárság, születési hely, születési idő, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;
b) természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;
b) természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;
c) a b) pontban felsorolt adatok és a személyazonosító jel;
d) a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre.
d) a 9. § (2) bekezdés p) pontja kivételével a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre.
d) a 9. § (2) bekezdés p) pontja, a 11. § (1) bekezdés q) pontja, valamint az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye kivételével, a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre;
e) természetes személyazonosító adatok és állampolgárság.
(3) A nyilvántartás szervei a 11. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott adatokat - a 2. § (5) bekezdésében foglalt feltételekkel - statisztikai célra felhasználhatják és azokat nyilvánosságra hozhatják.
(3) A nyilvántartás szervei a 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat - a 2. § (5) bekezdésében foglalt feltételekkel - statisztikai célra felhasználhatják és azokat nyilvánosságra hozhatják.
(4) A személyazonosító igazolvány száma alapján, bármely polgár, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásba foglalt kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén a személyazonosító igazolvány érvényességének, elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről adatok szolgáltathatók.
(4) A személyazonosító igazolvány okmányazonosítója alapján a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból, a polgár, a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásbeli kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén a személyazonosító igazolvány kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről adatok szolgáltathatók.
(4) A Hivatal a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít a személyazonosító igazolvány kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről. Az adatszolgáltatási eljárás elektronikus ügyintézés útján is folyhat.
(4) A Hivatal a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről.
(4) A központi szerv a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről.
(4) A központi szerv a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről.
(5) A körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője, illetőleg a Hivatal annak a személyazonosító igazolványnak az adatairól, amelynek elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették, a személyazonosító igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából értesíti a rendőrség személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartását vezető szervet.
(5) A körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője, illetőleg a központi szerv annak a személyazonosító igazolványnak az adatairól, amelynek elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették, a személyazonosító igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából értesíti a rendőrség személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartását vezető szervet.
(6) A Hivatal a 29. § (3) bekezdésében meghatározott adatokról és a lakcímről törvény, illetőleg az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a személyazonosító igazolvány adatainak, valamint az érintett lakcímének ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából adatot szolgáltathat. Az érintett arcképmását és saját kezű aláírását a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.
(6) A központi szerv a 29. § (3) bekezdésében meghatározott adatokról és a lakcímről törvény, illetőleg az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a személyazonosító igazolvány adatainak, valamint az érintett lakcímének ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából adatot szolgáltathat. Az érintett arcképmását és saját kezű aláírását a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.
(6) A központi szerv a 29. § (3) bekezdésében meghatározott adatokról és a lakcímről, valamint a 11. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokról törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a személyazonosító igazolvány adatainak, valamint az érintett lakcímének ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából adatot szolgáltathat. Az érintett arcképmását és saját kezű aláírását a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.
(6) A központi szerv a 29. § (2) bekezdésében meghatározott adatokról és a lakcímről, valamint a 11. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokról törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a személyazonosító igazolvány adatainak, valamint az érintett lakcímének ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából adatot szolgáltathat. Az érintett arcképmását és saját kezű aláírását a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.
(7) A határőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetőleg a személyazonosító igazolvány adattartalmának és érvényességének a személyazonosítás során történő ellenőrzése céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból - közvetlen adathozzáféréssel - adatokat vehet át. Az átvett adatokat a személyazonosítást követően az adatkérőnek haladéktalanul törölnie kell.
(7) A rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetőleg a személyazonosító igazolvány adattartalmának és érvényességének a személyazonosítás során történő ellenőrzése céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból - közvetlen adathozzáféréssel - adatokat vehet át. Az átvett adatokat a személyazonosítást követően az adatkérőnek haladéktalanul törölnie kell.
(8) A nyilvántartás szervei a külön törvényben meghatározott esetekben és megkereső szervek javára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben meghatározott rendelkezések szerint adatot szolgáltatnak a polgár azonosítása, a megkereső szervek általi azonosítás, a megkereső szervek által kezelhető azonosító kódok lekérdezése érdekében.
18. §   A nyilvántartott adatok szolgáltatását elsősorban a helyi nyilvántartó szervtől, illetve a területi szerv közreműködésével kell igényelni. A központi szerv nyilvántartása akkor vehető igénybe, ha az adatszolgáltatás egyéb módon nem teljesíthető.
18. §
(1) Egyedi adatszolgáltatás elsősorban az adatigénylő lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye szerint, illetőleg az érintett polgár ismert lakcíme szerint illetékes jegyzőtől kérelmezhető. A Központi Hivataltól akkor igényelhető az egyedi adatszolgáltatás, ha az a jegyző által - a szükséges technikai feltételek hiányában, vagy egyéb okból - nem, illetőleg csak célszerűtlenül teljesíthető.
(1) Egyedi adatszolgáltatás elsősorban az adatigénylő lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye szerint, illetőleg az érintett polgár ismert lakcíme szerint illetékes jegyzőtől kérelmezhető. A központi szervtől akkor igényelhető az egyedi adatszolgáltatás, ha az a jegyző által - a szükséges technikai feltételek hiányában, vagy egyéb okból - nem, illetőleg csak célszerűtlenül teljesíthető.
(1) Egyedi adatszolgáltatás az adatigénylő lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye szerint, illetőleg az érintett polgár ismert lakcíme szerint illetékes jegyzőtől kérelmezhető. A központi szervtől akkor igényelhető az egyedi adatszolgáltatás, ha az a jegyző által - a szükséges technikai feltételek hiányában, vagy egyéb okból - nem, illetőleg csak célszerűtlenül teljesíthető.
(1) Egyedi adatszolgáltatás az adatigénylő lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye szerint, illetőleg az érintett polgár ismert lakcíme szerint illetékes járási hivataltól kérelmezhető. A központi szervtől akkor igényelhető az egyedi adatszolgáltatás, ha az a járási hivatal által - a szükséges technikai feltételek hiányában, vagy egyéb okból - nem, illetőleg csak célszerűtlenül teljesíthető.
(2) Csoportos adatszolgáltatás a településen, illetőleg az okmányiroda illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgárok adatairól az illetékes jegyzőtől, a polgárok szélesebb körének adatait érintően a Hivataltól igényelhető.
(2) Csoportos adatszolgáltatás a településen, illetőleg az okmányiroda illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgárok adatairól az illetékes jegyzőtől, a polgárok szélesebb körének adatait érintően a központi szervtől igényelhető.
(2) Csoportos adatszolgáltatás a járási hivatal illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgárok adatairól az illetékes járási hivataltól, a polgárok szélesebb körének adatait érintően a központi szervtől igényelhető.
(3) Adatszolgáltatás helyett a kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartás illetékes szerve az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg és
a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név- és lakcímadataikat a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy
a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név, lakcím és értesítési cím adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy
b) arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni.
18/A. §
(1) A központi szerv azon személy vagy szervezet részére, amelynek jogszabályban meghatározott hivatalos eljárásában törvény rendelkezése alapján a magyar állampolgárság igazolása szükséges, kérelemre a magyar állampolgárság tényéről a nyilvántartás adatai alapján adatot szolgáltat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adatszolgáltatást igénylő az egyedi adatszolgáltatás igénylésekor azt, hogy eljárásában a magyar állampolgárság igazolása szükséges, az eljárását szabályozó törvényi rendelkezésre hivatkozással igazolja.
(3) A központi szerv az (1) bekezdés szerinti esetben a kérelemben közölt természetes személyazonosító adatoknak megfelelő polgárról végez egyedi adatszolgáltatást.
(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben csoportos adatszolgáltatás nem teljesíthető.
19. §
(1) A 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti adatszolgáltatásra bármely polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében jogosult, ha azt írásban, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolásával kéri.
(1) A 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti adatok szolgáltatását bármely polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett jogosult kérni:
a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében,
b) tudományos kutatás céljából,
c) közvélemény-kutatás és piackutatás megkezdéséhez szükséges minta, valamint
d) közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) célját szolgáló lista összeállításához.
(2) A kérelem teljesítését meg kell tagadni, ha
a) az adatok kiadását a polgár letiltotta, kivéve, ha az adat kiszolgáltatására eseti engedélyt adott;
b) a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetőleg jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta;
c) a megjelölt cél a kérelmező jogát, illetve jogos érdekét nem érinti, vagy az adattal érintett polgár személyiségi jogát sérti.
(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontja alapján adatigénylésre jogosultak az adatokat az alábbi kiválasztási szempontok szerint igényelhetik:
a) tudományos kutatás céljából a törvény 11. §-a (1) bekezdésének a)-e), g)-h) és k) pontjaiban meghatározott adatok szerint,
b) közvélemény-kutatás és piackutatás céljából a 11. § (1) bekezdésének c)-d), h) és k) pontja szerint,
c) közvetlen üzletszerzés céljából a 11. § (1) bekezdésének c)-d), h) és k) pontja szerint.
(3) Az (1) bekezdés b)-d) pontja alapján történő adatigénylés esetén a kérelmezőnek az ott meghatározott tevékenység végzésére, illetőleg az adatigénylésre való jogosultságát is megfelelően igazolnia kell.
(4) A kérelem teljesítését meg kell tagadni, ha
a) az adatok kiadását a polgár letiltotta, kivéve, ha az adat kiszolgáltatására eseti engedélyt adott;
b) a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetőleg jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta;
c) a megjelölt cél a kérelmező jogát, illetve jogos érdekét nem érinti, vagy az adattal érintett polgár személyiségi jogát sérti.
d) az újszülött adatainak nyilvántartásba vételét követően kilencven nap még nem telt el.
(5) Az adatletiltás tényéről tájékoztatni kell a tudományos kutatás, közvélemény-kutatás vagy piackutatás, illetőleg közvetlen üzletszerzés céljából a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 4. §-ának (3) bekezdése alapján adategyeztetést kérő adatigénylőt.
(6) A nyilvántartás szerve - amennyiben név- és lakcímadatokat a letiltást megelőző hat hónapon belül az (1) bekezdés d) pontja alapján szolgáltatott - köteles az érintett közvetlen üzletszerző szervet az adatletiltásról haladéktalanul értesíteni.
19/A. §
(1) A Kormány által meghatározott ügyekben a Miniszterelnökség
a) a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve
b) a polgárok álláspontjának megkérdezése
céljából a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatok szolgáltatását jogosult kérni, a 11. § (1) bekezdés c), d), h) és k) pontjában meghatározott kiválasztási szempontok szerint.
(1) A Kormány által meghatározott ügyekben a Miniszterelnökség
a) a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve
b) a polgárok álláspontjának megkérdezése
céljából a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatok szolgáltatását jogosult kérni, a 11. § (1) bekezdés b), c), d), h) és k) pontjában meghatározott kiválasztási szempontok szerint.
(1) A Kormány által meghatározott ügyekben a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter
a) a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve
b) a polgárok álláspontjának megkérdezése
céljából a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatok szolgáltatását jogosult kérni, a 11. § (1) bekezdés b), c), d), h) és k) pontjában meghatározott kiválasztási szempontok szerint.
(1) A Kormány által meghatározott ügyekben az általános politikai koordinációért felelős miniszter
a) a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve
b) a polgárok álláspontjának megkérdezése
céljából a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatok szolgáltatását jogosult kérni, a 11. § (1) bekezdés b), c), d), h) és k) pontjában meghatározott kiválasztási szempontok szerint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem teljesítését meg kell tagadni a 19. § (4) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti esetben.
(3) A Miniszterelnökség az (1) bekezdésben meghatározott célból átvett adatokat - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az átvételtől számított kilencven napig kezelheti.
(3) A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott célból átvett adatokat - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az átvételtől számított kilencven napig kezelheti.
(3) Az általános politikai koordinációért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott célból átvett adatokat - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az átvételtől számított kilencven napig kezelheti.
(4) A Miniszterelnökségben az (1) bekezdésen alapuló adatkezelésére a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 5. és 6. §-ában, valamint 13-15. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(4) A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek az (1) bekezdésen alapuló adatkezelésére a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 5. és 6. §-ában, valamint 13-15. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(4) Az általános politikai koordinációért felelős miniszternek az (1) bekezdésen alapuló adatkezelésére a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 5. és 6. §-ában, valamint 13-15. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
20. §
(1) A polgárnak a 17. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott adatairól - függetlenül attól, hogy élt-e adatai letiltásának jogával - más polgárnak, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi szerződés vagy viszonosság előírja, vagy ha a kérelmező
a) polgár vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az adatok felhasználásához fűződő jogát vagy jogos érdekét okirattal igazolja;
b) jogi személy a polgárral szemben igazolt joga érvényesítése vagy kötelezettsége teljesítése érdekében kéri. Ez esetben is csak legfeljebb annyi adat szolgáltatható, amennyi a felhasználás célját még kielégíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki a 21-24. §-ok alapján teljesített adatszolgáltatásra.
21. §   E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:
a) a helyi önkormányzatok szervei törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feladataik ellátásához;
b) a személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság az ezzel kapcsolatosan előírt feladatai végrehajtásához;
c) a szabálysértési hatóság a hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárásban a feljelentett vagy tanú (szakértő) személyi adatainak és lakcímének megállapításához;
d) a szociális igazgatás szervei a szociális gondoskodás körében felmerülő, törvényben meghatározott feladataik ellátásához;
e) az útlevélhatóság az útlevél-ügyintézéshez;
e) a díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek törvényben meghatározott feladataik ellátásához;
f) a gépjárműveket, a forgalmi és vezetői engedélyeket nyilvántartó hatóság a nyilvántartásban szereplő polgárok adatai változásának követéséhez;
g) az állampolgársági és névváltoztatási ügyekben eljáró szerv törvényben meghatározott feladatai ellátásához.
g) a névváltoztatási ügyekben eljáró szerv törvényben meghatározott feladatai ellátásához;
g) az anyakönyvvezető, valamint az anyakönyvi és névváltoztatási ügyekben eljáró szerv törvényben meghatározott feladatai ellátásához;
g) az anyakönyvi és névváltoztatási ügyekben eljáró szerv törvényben meghatározott feladatai ellátásához;
g) a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás, valamint az igazságügyért felelős miniszter a bűnügyi költség és rendbírság mérséklése, elengedése iránti kérelmek elbírálása során;
h) a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényben meghatározott feladatai ellátásához;
i) a polgári védelmi kötelezettség érvényesítése céljából a polgári védelem hivatásos szervezete, valamint a polgármester.
i) a polgári védelmi kötelezettség érvényesítése céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgármester;
j) az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény 5. §-ában meghatározott bizottság, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, valamint a bíróság a törvényben meghatározott ellenőrzés lefolytatásához.
k) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a Hivataltól.
k) a nyugdíjfolyósító szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a központi szervtől;
l) a Foglalkoztatási Hivatal Munkaügyi Nyilvántartó Központja az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásban szereplő adatok ellenőrzése és szükség esetén pontosítása érdekében.
l) az egészségbiztosítási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához, a központi szervtől.
m) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló polgári nemperes eljáráshoz a közjegyző.
n) az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésére irányuló polgári nemperes eljáráshoz a közjegyző, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő személy házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének és halálának az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában való feltüntetése érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara;
o) az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a kártörténeti nyilvántartást kezelő szerv a kártörténeti nyilvántartásban szereplő üzemben tartó személyazonosító adatai nyilvántartásának naprakészen tartásához.
p) a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában szereplő természetes személyek adatainak egyeztetése céljából az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala.
p) a gondnokoltak nyilvántartásában szereplő természetes személyek adatainak egyeztetése céljából az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala.
p) a gondnokoltak nyilvántartásában szereplő természetes személyek adatainak egyeztetése céljából az Országos Bírósági Hivatal elnöke;
p) a gondnokoltak nyilvántartásában és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában szereplő természetes személyek adatainak egyeztetése céljából az Országos Bírósági Hivatal elnöke;
q) a szociális hatóság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben.
r) a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet a hallgatói hitel folyósításával, visszafizetésével és a célzott kamattámogatás igényléséhez szükséges igazolások kiadásával összefüggő feladatai ellátásához.
r) az út- és úthasználati díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek törvényben meghatározott feladataik ellátásához;
s) a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodája az anyakönyvi eljárással és az állampolgársági eljárással kapcsolatos feladatainak, valamint más, törvényben meghatározott feladatainak ellátásához.
t) a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer létrehozásával és működtetésével összefüggő feladatai ellátásához.
u) a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való - az elhalálozáson kívüli - kikerülés okára, helyére és idejére, a tartózkodási helyre, az értesítési címre vonatkozó adatok kivételével a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer létrehozásával és működtetésével összefüggő feladatai ellátásához;
v) az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való - az elhalálozáson kívüli - kikerülés okára, helyére és idejére, a tartózkodási helyre, az értesítési címre vonatkozó adatok kivételével az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartás működtetésével összefüggő feladatai ellátásához.
w) - az a)-v) pont eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatóság az általa vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás törvényben meghatározott adattartalmának részét képező adatok és a nyilvántartásból való, elhalálozás miatti kikerülés ideje tekintetében.
z) az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a központi szervtől.
22. §   E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:
a) az állami ingatlan-nyilvántartás szervei az ingatlan-nyilvántartás vezetéséhez;
a) az ingatlan-nyilvántartás, illetve földhasználati nyilvántartás szervei az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás vezetésével összefüggésben;
b) a honvédelmi igazgatás szervei a honvédelemről szóló törvény rendelkezései szerint a honvédelmi kötelezettség alá tartozó polgárokról az első alkalommal történő katonai nyilvántartásba vételhez és ezt követően a katonai nyilvántartásban lévők adatainak változásáról folyamatosan, kiegészítve a családi állapottal és a 11. § (4) bekezdés szerinti passzív állományba helyezés okával és időpontjával;
b) a honvédelmi igazgatás szerve a honvédelmi kötelezettség alá tartozó polgárok nyilvántartásának vezetéséhez, illetve a háborús veszteség nyilvántartással kapcsolatos kötelezettsége teljesítéséhez;
b) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, a katonai igazgatás illetékes területi szervei és a Magyar Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve a hadkötelesek nyilvántartásának vezetéséhez és a háborús veszteség nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez;
c) a rendészeti feladatokat ellátó igazgatási szervek a polgári kézi lőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárásokhoz;
d) az idegenrendészeti szervek a jogszabályban meghatározott idegenrendészeti feladataik ellátásához.
e) a központi menekültügyi szerv a törvényben meghatározott feladatai ellátásához.
f) a szabálysértési hatóság és a szabálysértési nyilvántartó szerv az eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez.
f) az anyakönyvvezető.
g) az anyakönyvvezető;
g) az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvezési feladatainak ellátása céljából;
h) a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a konzuli érdekvédelmi feladatok ellátásához.
i) az útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője az útlevél-ügyintézéshez.
j) az értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye kivételével a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását vezető szerv a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához.
23. §   A választásokról, a népszavazásról és népi kezdeményezésről, valamint a népszámlálásról szóló törvények rendelkezései alapján a jegyző, a helyi, a területi és az országos választási bizottság, illetve a népszámlálásról szóló törvény által e feladat ellátására kijelölt szerv jogosult igényelni az érintett polgárok nevét, lakcímét és személyazonosító jelét a választók nyilvántartásának összeállításához és a jelöltajánlás ellenőrzéséhez, valamint a népszavazás, a népi kezdeményezés és a népszámlálás lebonyolításához szükséges hitelesítési, illetve összeírási eljáráshoz.
23. §   E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:
a) a választási szerv és a választási munkacsoport az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselők, a kisebbségi önkormányzati képviselők, a polgármesterek, a társadalombiztosítási képviselők választásáról, a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben előírt feladatok ellátásához;
a) a választási szerv és a választási munkacsoport az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselők, a kisebbségi önkormányzati képviselők, a polgármesterek választásáról, a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben előírt feladatok ellátásához;
a) a választási szerv a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben, valamint az országgyűlési, a helyi önkormányzati és kisebbségi önkormányzati képviselő, az országos kisebbségi önkormányzati közgyűlés tagjai és a polgármesterek választásáról szóló törvényekben meghatározott feladatai ellátásához;
a) a választási szerv a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben, valamint az országgyűlési, a helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati képviselő, az országos nemzetiségi önkormányzati közgyűlés tagjai és a polgármesterek választásáról szóló törvényekben meghatározott feladatai ellátásához;
a) a választási szerv a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben, valamint a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához;
a) a választási szerv a népszavazásról és az európai polgári kezdeményezésről szóló törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben, valamint a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához;
b) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartás vezetéséhez;
c) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv részére adatszolgáltatásra kötelezett szerv, adatszolgáltatási feladatai teljesítéséhez.
23. §   E törvény felhatalmazása alapján az értesítési cím adatok és a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye kivételével a 17. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosult
a) a választási szerv a népszavazásról és az európai polgári kezdeményezésről szóló törvényben, valamint a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához,
b) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartás vezetéséhez.
24. §
(1) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetésvégrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén - e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [a 17. § (2) bekezdésének d) pontja] igénylésére jogosultak.
(1) A bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, valamint a nyomozó hatóságok bűnüldözési tevékenységük ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont] igénylésére jogosultak.
(1) A bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, valamint a nyomozó hatóságok bűnüldözési tevékenységük ellátásához, továbbá az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont] igénylésére jogosultak.
(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, valamint a nyomozó hatóságok bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, továbbá az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont] igénylésére jogosultak.
(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, valamint a nyomozó hatóságok bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, továbbá az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont] igénylésére jogosultak.
(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, továbbá az állampolgársági ügyekért felelős miniszter, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont] igénylésére jogosultak.
(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, továbbá az állampolgársági ügyekért felelős miniszter, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség az előkészítő eljárás lefolytatásához a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m) és p) pont] igénylésére jogosultak.
(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, - a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, illetve az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a javítóintézet és a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m) és p) pont] igénylésére jogosultak.
(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén - a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, illetve az Országgyűlési Őrség és a rendőrség személy- és létesítményvédelmi feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, a javítóintézet és a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m) és p) pont], a büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának az ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m), n) és p) pont] igénylésére jogosultak.
(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén - a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, illetve az Országgyűlési Őrség és a rendőrség személy- és létesítményvédelmi feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, a javítóintézet és a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m) és p) pont], a büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának az ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m), n) és p) pont] igénylésére jogosultak.
(2) A polgár fényképének és saját kezű aláírásának megismerésére csak az (1) bekezdésben felsorolt szervek jogosultak.
(2) A polgár arcképmásának és saját kezű aláírásának megismerésére csak az (1) bekezdésben felsorolt szervek jogosultak.
(2) A polgár arcképmásának és saját kezű aláírásának megismerésére, illetőleg igénylésére csak az (1) bekezdésben felsorolt szervek, valamint - személyazonosítás céljából - az útlevél hatóság jogosult.
(2) A személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljárásban - személyazonosítás céljára - az eljáró hatóság jogosult a polgár arcképmásának és saját kezű aláírásának megismerésére, illetőleg igénylésére.
(2) A személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljárásban - személyazonosítás és személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványon történő feltüntetés céljára - az eljáró hatóság jogosult a polgár arcképmásának és saját kezű aláírásának megismerésére, illetőleg igénylésére.
24/A. §
(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve kizárólag az ugyanazon polgárokra vonatkozó, rendszeresen ismétlődő csoportos adatszolgáltatás igényléséhez és átadásához, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartásához felhasználható kapcsolati kódot képezhet.
(1) A nyilvántartás szerve kizárólag az ugyanazon polgárokra vonatkozó, rendszeresen ismétlődő csoportos adatszolgáltatás igényléséhez és átadásához, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartásához felhasználható kapcsolati kódot képezhet.
(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályát az adatkérő nem határozhatja meg. Az ugyanazon polgárra vonatkozó különféle adatszolgáltatásoknál adatkérőnként eltérő tartalmú kapcsolati kódot kell képezni.
(3) A kapcsolati kód képzése nem lehet azonos a TAJ szám, az adóazonosító jel és a személyazonosító jel képzési módszerével, illetve a kapcsolati kód nem lehet azonos a TAJ számmal, az adóazonosító jellel és a személyazonosító jellel, illetőleg nem származtatható azokból.
(4) A kapcsolati kódot csak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve, valamint az adatszolgáltatást kérő kezelheti, azt továbbítani csak az adatszolgáltatás igénylésekor, illetve az adat átadásakor lehet.
(4) A kapcsolati kódot csak a nyilvántartás szerve, valamint az adatszolgáltatást kérő kezelheti, azt továbbítani csak az adatszolgáltatás igénylésekor, illetve az adat átadásakor lehet.
(5) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, mind pedig az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.
24/B. §
(1) Ha az adatszolgáltatással érintett jogintézmény vonatkozásában a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállásához, illetve a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséhez nem állapít meg eltérő jogkövetkezményt, továbbá ha a jogosultság vagy a kötelezettség az özvegyet és az özvegy bejegyzett élettársat megkülönböztetés nélkül megilleti vagy terheli, a családi állapotot tartalmazó személyes adatra vonatkozó adatszolgáltatást a nyilvántartásból a „házas vagy bejegyzett élettárs”, „elvált vagy elvált bejegyzett élettárs” vagy „özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs” megjelöléssel kell teljesíteni.
(2) A jegyző - az érintett személy kifejezetten eltérő kérelme hiányában - a nyilvántartás alapján kiadott hatósági bizonyítványban a családi állapotra vonatkozó adatot a „házas vagy bejegyzett élettárs”, „elvált vagy elvált bejegyzett élettárs” vagy „özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs” megjelöléssel tünteti fel.
(2) A járási hivatal - az érintett személy kifejezetten eltérő kérelme hiányában - a nyilvántartás alapján kiadott hatósági bizonyítványban a családi állapotra vonatkozó adatot a „házas vagy bejegyzett élettárs”, „elvált vagy elvált bejegyzett élettárs” vagy „özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs” megjelöléssel tünteti fel.
(3) A családi állapot igazolására a nyilvántartás alapján kiállított hatósági bizonyítványon kívül más okirat nem követelhető meg.
24/C. §   A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárról a magyar állampolgársága megszerzéséig a nyilvántartásból - saját nyilvántartott adatról való tájékoztatás kivételével - nem teljesíthető adatszolgáltatás.
24/D. §   A polgárnak a 11. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott adatairól adatszolgáltatás a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény rendelkezéseivel összhangban teljesíthető.
24/E. §   Az anyakönyvvezető az elhalálozott személyek személyazonosító igazolványának, valamint a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a 11. § (1) bekezdés m) pontja és a 17. § (4) bekezdése szerinti adatokat jogosult igényelni.
24/E. §   Az anyakönyvvezető az elhalálozott személyek személyazonosító igazolványának, valamint a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a 11. § (1) bekezdés m) pontja és a 17. § (4) bekezdése szerinti adatokat jogosult igényelni, az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye, valamint az állandó személyazonosító igazolványa elektronikus egyedi azonosítója kivételével.
24/F. §
(1) A központi szerv az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a polgár arcképmását, valamint a 11. § (1) bekezdésének q) pontjában meghatározott adatot átadja.
(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek - az e törvényben meghatározott feltételekkel - a 11. § (1) bekezdésének q) pontjában meghatározott adat közlésével is igényelhetnek adatot a nyilvántartásból.
(3) A központi szerv - a 11. § (1) bekezdésének q) pontjában meghatározott adat alkalmazásával - köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a polgár arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint a polgár nyilvántartásban szereplő arcképmás adatának változásáról.

V. FEJEZET
A NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS

25. §
(1) Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladataik teljesítéséhez az eljárásban érintett polgár személyazonosító jelét az alábbi szerveknek köteles átadni:
a) a nyilvántartás (6. §) szerveinek;
b) a szülő, illetve hozzátartozó a születés és a haláleset bejelentésekor az egészségügyi intézménynek, illetve az anyakönyvvezetőnek;
b) a szülő, illetve hozzátartozó a születés és a haláleset bejelentésekor az egészségügyi intézménynek és az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személynek, illetve az anyakönyvvezetőnek;
b) a szülő, illetve hozzátartozó a születés és a haláleset bejelentésekor az egészségügyi intézménynek és az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személynek, illetve az anyakönyvi esemény elektronikus anyakönyvbe rögzítésére jogosult személynek;
c) a házasulók házassági szándékuk bejelentésekor az anyakönyvvezetőnek;
c) a házasulók a házassági szándékuk bejelentésekor, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők e szándékuk bejelentésekor az anyakönyvvezetőnek;
d) a peres felek a családjogi és házassági bontóperben, a nyilvántartással kapcsolatos peres ügyekben, valamint a holttá nyilvánítással és a halál tényének bírói megállapításával összefüggő ügyekben a bíróságnak;
d) a peres felek a családjogi és házassági bontóperben, a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontására irányuló perben, valamint a holttá nyilvánítással és a halál tényének bírói megállapításával összefüggő ügyekben a bíróságnak, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntetni kívánók a közjegyzőnek;
e) a szülők a gyermek családi jogállása rendezésekor a gyámhatóságnak, a bíróságnak, az anyakönyvvezetőnek, illetve egyéb jogszabály alapján az eljárásban közreműködő szervnek;
e) a szülők a gyermek családi jogállása rendezésekor a gyámhatóságnak, a bíróságnak, az anyakönyvi esemény elektronikus anyakönyvbe rögzítésére jogosult személynek, illetve egyéb jogszabály alapján az eljárásban közreműködő szervnek;
f) a konzuli hatóságnak olyan ügyek intézése során, amelyekben az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hazai hatóság jogosult a személyazonosító jelet kérni;
f) a konzuli tisztviselőnek olyan ügyek intézése során, amelyekben az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hazai hatóság jogosult a személyazonosító jelet kérni;
g) az útlevélhatóságnak, illetve az idegenrendészeti szervnek a ki- és bevándorlással kapcsolatos ügyintézés során.
g) az idegenrendészeti szervnek a bevándorlással kapcsolatos ügyintézés során.
g) az idegenrendészeti szerveknek a bevándorlással, a letelepedéssel, illetőleg a tartózkodással kapcsolatos ügyintézés során.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervek a személyazonosító jelet csak a polgárral és a nyilvántartással való kapcsolattartásukban használhatják.
(3) A polgár a személyazonosító jelét köteles átadni azoknak a szerveknek is, amelyek e törvény alapján a nyilvántartásból a személyazonosító jel alkalmazásával, illetve ilyen adattartalommal igényelhetnek adatot. E szervek a személyazonosító jelet csak a polgárral és a nyilvántartással való kapcsolattartásukban, valamint saját nyilvántartásukon belül (belső azonosítóként) használhatják.

A lakcím bejelentése és nyilvántartása

A lakcím és az értesítési cím bejelentése és nyilvántartása

26. §
(1) A Magyar Köztársaság területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).
(1) A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).
(1) A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy az illetékes külföldi konzuli hivatalnál kell bejelentenie.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetőleg, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy az illetékes külföldi külképviseleti hatóságnál kell bejelentenie.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetőleg, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetve, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.
(2) A lakcímbejelentés a bejelentendő lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál teljesíthető.
(2) A lakcímbejelentés a bejelentendő lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál teljesíthető. Az értesítési cím bejelentése bármely járási hivatalnál és a központi szervnél teljesíthető.
(2a) Ha a 4. § (2c) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a nyilatkozat megtételével vagy a magyar állampolgárság igazolása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az állampolgársági ügyekben eljáró szervnél köteles teljesíteni.
(2b) Ha a 4. § (2d) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a születés, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésének megindításával egyidejűleg a hazai anyakönyvezést végző hatóságnál köteles teljesíteni.
(2c) Ha a (2a) vagy a (2b) bekezdés szerint teljesített első lakóhely nyilvántartásba vétele során a központi szerv megállapítja, hogy a polgár a lakóhely bejelentéséhez - jogszabályban meghatározott kivétellel - szükséges szállásadói hozzájárulással nem rendelkezik, a polgárt nyilatkozata ellenére külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartásba vennie.
(2d) A járási hivatal vagy a központi szerv az értesítési címet bejegyzi a nyilvántartásba, ha az postafiók, postai szolgáltató hely vagy a címnyilvántartásban szereplő címhely. Egyéb esetekben az értesítési cím bejegyzésére a cím fekvése szerinti járási hivatal az illetékes.
(3) A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetve, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél
a) személyesen vagy
b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján
kell bejelentenie (a továbbiakban: külföldi letelepedési nyilatkozat).
(4) A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg.
(4) A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották, továbbá, ha az illetékes települési önkormányzat jegyzője megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.
(4) A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges.
(4) A lakcímbejelentéshez - jogszabályban meghatározott kivétellel - a szállásadó hozzájárulása szükséges.
(5) A külföldön élő, a 4. § (2) bekezdés alapján a nyilvántartásba felvett polgárnak a lakóhelyét első alkalommal a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban, lakóhelyének megváltoztatását pedig - személyesen vagy levélben - a Hivatalnál vagy az illetékes konzuli hivatalnál kell bejelentenie.
(5) A külföldön élő, a 4. § (2) bekezdés alapján a nyilvántartásba felvett polgárnak a lakóhelyét első alkalommal a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban, lakóhelyének megváltoztatását pedig - személyesen vagy levélben - a központi szervnél vagy az illetékes konzuli hivatalnál kell bejelentenie.
(5) Ha a 4. § (2a) bekezdés a) és b) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban be kell jelentenie.
(5) A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották, továbbá, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.
(5) A lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentésének ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották.
(5a) A magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldön élő magyar állampolgárnak a külföldi lakóhelye megváltozását a központi szervnél vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.
(5a) Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós. Érvénytelen a bejelentett értesítési cím, ha a járási hivatal vagy a központi szerv megállapította, hogy a polgár bejelentett értesítési címe nem valós.
(6) A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét az illetékes jegyzőnél jelenti be.
(6) Ha a 4. § (2a) bekezdés a) és b) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban be kell jelentenie.
(6) Ha a 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban be kell jelentenie.
(7) A magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldön élő magyar állampolgárnak a külföldi lakóhelye megváltozását a központi szervnél vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.
(8) A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét az illetékes járási hivatalnál jelenti be.
(9) A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében az ügyintézési határidő 30 nap.
27. §
(1) A tartózkodási hely létesítését, illetve megszűnését a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni.
(1) Az értesítési címet - annak bejelentésétől számított két éven belül - ismét be kell jelenteni, ha annak a nyilvántartásban való szerepeltetését a polgár továbbra is kéri. Az ismételt bejelentéssel való megújítás hiányában az értesítési címet a nyilvántartásból törölni kell.
(2) A polgár tartózkodási helyének megszűnését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is bejelentheti.
(2) A polgár tartózkodási helyének megszűnését bármely járási hivatalnál bejelentheti.
(3) A tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított két év elteltével - a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helyének nyilvántartását meg kell szüntetni, és erről a polgárt értesíteni kell.
(3) A tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított két éven belül - a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik.
(3) A tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított öt éven belül - a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik.
(3) A tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított öt éven belül - ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik.
(4) Nem kell bejelenteni a tartózkodási helyét annak a polgárnak, aki
a) sorkatonai vagy tartalékos katonai szolgálat teljesítése, illetve gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén;
a) gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén;
b) előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.
27/A. §
(1) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az ügyfélkapun keresztül nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy
a) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy
b) a lakcímbejelentéshez az ügyfélkapun keresztül előzetesen járul hozzá.
(1) A szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy
a) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy
b) a lakcímbejelentéshez a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá.
(2) Ha a szállásadó nem él az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges, a 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.
(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani.
27/B. §
(1) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozhat továbbá arról, hogy a címre történő lakcímbejelentésről a bejegyzéssel egyidejűleg értesítést kér.
(1) A szállásadó nyilatkozhat továbbá arról, hogy a címre történő lakcímbejelentésről a bejegyzéssel egyidejűleg értesítést kér.
(2) Az értesítés a szállásadó választása szerint történhet levélben, telefax, e-mail útján vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás igénybevételével.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás megszűnik
a) ismételt igénylése hiányában az igény bejelentésétől számított egy év elteltével,
b) az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogosultság megszűnésével vagy
c) az igénylő elhalálozásának nyilvántartásba vételével.
27/C. §   A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadónak a 27/A. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az adott címre történő bejelentést jogszabály kötelezővé teszi.
27/C. §   A szállásadónak a 27/A. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az adott címre történő bejelentést jogszabály kötelezővé teszi.
27/D. §
(1) A címjogosult és a postafiók bérlője bármely járási hivatalnál személyesen vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen nyilatkozhat arról, hogy a cím (címhely vagy postafiók) értesítési címként történő nyilvántartását nem kívánja biztosítani.
(2) A címjogosult nyilatkozhat arról, hogy az értesítési cím bejelentéséről a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg értesítést kér.
(3) A (2) bekezdés szerinti értesítés módjára a 27/B. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(4) A (2) bekezdés szerinti szolgáltatás megszűnik
a) ismételt igénylése hiányában az igény bejelentésétől számított egy év elteltével,
b) a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogosultság megszűnésével, vagy
c) az igénylő elhalálozásának nyilvántartásba vételével.
28. §
(1) A Magyar Köztársaság területéről kivándorló magyar állampolgár lakcím ügyében az útlevélhatóság; a bevándorló, hontalan vagy menekültként elismert polgár kivándorlása esetén pedig az idegenrendészeti szerv jár el, és egyidejűleg a kivándorlás tényéről értesítik az illetékes nyilvántartó szervet.
(1) A Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár, bevándorolt, hontalan vagy menekültként elismert személy lakcím ügyében a 7. § (1) bekezdés szerint illetékes jegyző jár el.
(1) A Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar vagy - a nyilvántartás hatálya alá tartozó - külföldi állampolgár, illetőleg hontalan személy lakcím ügyében a 7. § (1) bekezdése szerint illetékes jegyző jár el.
(1) A Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar vagy - a nyilvántartás hatálya alá tartozó - külföldi állampolgár, illetőleg hontalan személy lakcím ügyében a lakóhely szerint illetékes jegyző jár el.
(1) Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar vagy - a nyilvántartás hatálya alá tartozó - külföldi állampolgár, vagy hontalan személy lakcím ügyében a lakóhely szerint illetékes jegyző jár el.
(1) Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar vagy - a nyilvántartás hatálya alá tartozó - külföldi állampolgár, vagy hontalan személy lakcím ügyében a lakóhely szerint illetékes járási hivatal jár el.
(1) A külföldi letelepedési nyilatkozattal összefüggő lakcím ügyben az a járási hivatal jár el, amelynél az eljárást az ügyfél megindítja, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el.
(2) A kivándorló magyar állampolgár az útlevélhatóságnál nyilatkozik arról, kívánja-e, hogy a nyilvántartás továbbra is tartalmazza adatait. E nyilatkozatot az útlevélhatóság megküldi a nyilvántartás illetékes szervének.
(2) Az (1) bekezdés esetén a magyar állampolgár - lakcíme megszüntetésének bejelentésével egyidejűleg - a jegyzőnek nyilatkozik arról, kívánja-e, hogy a nyilvántartás továbbra is tartalmazza adatait.
(2) Az (1) bekezdés esetén a magyar állampolgár - külföldi letelepedési szándékának bejelentésével egyidejűleg - a jegyzőnek nyilatkozik arról, kívánja-e, hogy a nyilvántartás továbbra is tartalmazza adatait.
(2) Az (1) bekezdés esetén a magyar állampolgár - külföldi letelepedési szándékának bejelentésével egyidejűleg - a járási hivatalnak nyilatkozik arról, kívánja-e, hogy a nyilvántartás továbbra is tartalmazza adatait.
(2) A külföldi letelepedési nyilatkozatot előterjesztő magyar állampolgár - külföldi letelepedési szándékának bejelentésével egyidejűleg - a járási hivatalnak nyilatkozik külföldi lakóhelyének címéről.

Címnyilvántartás

28/A. §
(1) A központi szerv a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából kezeli a települési önkormányzat jegyzője által megállapított és a központi szervnek továbbított települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (a továbbiakban: címnyilvántartás).
(1) A nyilvántartás szervei a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából kezelik a települési önkormányzatok jegyzői által megállapított és nyilvántartásba vett települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (továbbiakban: címnyilvántartás).
(1) A nyilvántartás központi szerve a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából kezeli a települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (a továbbiakban: címnyilvántartás).
(2) A címnyilvántartás tartalmazza
a) a település megnevezését, a fővárosban a kerület megjelölését is;
b) a településrész nevét és a városi kerületet, ha azt a településen létrehoztak;
c) a postai irányítószámot;
d) a közterület nevét és jellegét;
e) a ház számát, ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetve megjelölését;
f) az ingatlan helyrajzi számát;
f) az ingatlan elhelyezkedését leíró címkoordinátát, valamint a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett címek esetén a helyrajzi számot;
g) az ingatlan jellegét, technikai azonosítóját;
h) a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozatát a lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról;
h) a szállásadó nyilatkozatát a lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról;
i) a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozattételének időpontját;
i) a szállásadó nyilatkozattételének időpontját;
j) a nyilatkozatot tevő tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó személyi azonosítóját, ennek hiányában négy természetes személyazonosító adatát, továbbá értesítési címét;
j) a nyilatkozatot tevő szállásadó személyi azonosítóját, ennek hiányában négy természetes személyazonosító adatát, továbbá értesítési címét;
k) a nyilatkozatot tevő nem természetes személy tulajdonos szállásadó nevét, székhelyét;
k) a nyilatkozatot tevő nem természetes személy szállásadó nevét, székhelyét;
l) közös vagy osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén e tény feltüntetését;
m) a nyilatkozat visszavonásának időpontját, a hivatalbóli törlés időpontját és okát;
n) a szállásadó nyilatkozatát arról, hogy a lakcímbejelentésről a lakcím bejegyzésével egyidejűleg értesítést kér.
(3) A címnyilvántartás a (2) bekezdés h) pontja szerinti szállásadói nyilatkozatot annak visszavonásáig vagy hivatalbóli törléséig tartalmazza.
(4) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó hozzájáruló nyilatkozatának bejegyzésekor, valamint a címre történő lakcímbejelentéskor minden esetben vizsgálni kell, hogy a címre vonatkozóan nyilatkozatot tevő szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága fennáll-e.
(4) A szállásadó hozzájáruló nyilatkozatának bejegyzésekor, valamint a címre történő lakcímbejelentéskor minden esetben vizsgálni kell, hogy a címre vonatkozóan nyilatkozatot tevő szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága fennáll-e.
(5) A nyilatkozattételi jogosultság fennállásának hiányában a nyilatkozat nyilvántartásba vételét el kell utasítani, illetve a nyilatkozatot a címnyilvántartásból hivatalból törölni kell.
(6) A járási hivatal a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozattételi jogosultságának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.
(6) A járási hivatal a szállásadó nyilatkozattételi jogosultságának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.
(7) A jegyző állapítja meg az illetékességi területén lévő települési címeket.
(7) A (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott címelemek a központi címregiszterből történő, folyamatos, automatikus adatátvétel útján a nyilvántartás részévé válnak.
(8) A címmegállapítást a jegyző a közterület elnevezéséről, valamint a települések szétválásáról és egyesüléséről, továbbá a területátcsatolásról hozott helyi önkormányzati képviselő-testületi határozat és a telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező ingatlanügyi hatóság vagy építésügyi hatóság ezen eljárásában hozott határozata alapján végzi.
(8) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt adatok címnyilvántartásba vételéről a jegyző gondoskodik.
(9) A (2) bekezdés h)-n) pontjában foglalt adatok tekintetében a nyilvántartásba vételről a járási hivatal gondoskodik.
28/B. §
(1) A központi szerv az igényelt adatok körét megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül adatszolgáltatást teljesít a címnyilvántartás 28/A. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott adatairól.
(1) A nyilvántartás szervei az igényelt adatok körét megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül adatszolgáltatást teljesítenek a címnyilvántartás 28/A. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott adatairól.
(2) A bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, valamint a nyomozó hatóságok és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása céljából a címnyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.
(2) A bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, a nyomozó hatóságok és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása, valamint a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából a címnyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.
(2) A bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, a nyomozó hatóságok és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása, valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadatok kockázatelemzése céljából a címnyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.
(3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első, a Magyarország területén lévő lakóhelyének bejelentése során az eljáró hatóság a címnyilvántartásban közvetlen hozzáférés útján ellenőrzi a bejelentett címet, valamint a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról tett nyilatkozatát.
(3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első, a Magyarország területén lévő lakóhelyének bejelentése során az eljáró hatóság a címnyilvántartásban közvetlen hozzáférés útján ellenőrzi a bejelentett címet, valamint a szállásadó lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról tett nyilatkozatát.

Személyazonosító igazolvány

Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok

Személyazonosítás és személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok

29. §
(1) A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás - nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat - alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja. A személyazonosító igazolványt első ízben a polgár 14. életévében lehet kiadni.
(1) A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás - nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat - alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, mely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja.
(1) A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a nyilvántartás - nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat - alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, mely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja.
(1) A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a nyilvántartás - nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat - alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja. Az állandó személyazonosító igazolvány alkalmas az ügyfél elektronikus úton történő közhiteles azonosítására, e törvényben megjelölt kivételekkel - a polgár kérelmére - minősített elektronikus aláírás létrehozására, valamint a polgár törvényben megjelölt esetekben gyakorolhatja vele a külföldre utazás jogát.
(2) A polgár elektronikus úton is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, ellopását, megsemmisülését és kérheti annak pótlását, amennyiben adataiban nem következett be változás. Ilyen esetben a hatósági igazolványt az - okmányazonosító adat kivételével - a pótlásra kerülő korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni. A felsorolt és a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggő eljárásokat elektronikus úton nem lehet intézni. A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem csak személyesen terjeszthető elő.
(2) A polgár elektronikus úton is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, ellopását, megsemmisülését és kérheti annak pótlását, amennyiben adataiban nem következett be változás. Ilyen esetben a hatósági igazolványt az - okmányazonosító adat kivételével - a pótlásra kerülő korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni. A felsorolt és a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggő eljárásokban a hatóság nem tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel. A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem csak személyesen terjeszthető elő.
(2) A polgár elektronikus úton is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a személyazonosító igazolványa és a vezetői engedélye pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség. Ilyen esetben a hatósági igazolványt az - okmányazonosító adat kivételével - a pótlásra kerülő korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni. A felsorolt és a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggő eljárásokban a hatóság nem tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel. A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem csak személyesen terjeszthető elő.
(2) A polgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a személyazonosító igazolványa és a vezetői engedélye pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség. Ilyen esetben a hatósági igazolványt az - okmányazonosító adat kivételével - a pótlásra kerülő korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni. A felsorolt és a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggő eljárásokban a hatóság nem tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel. A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem csak személyesen terjeszthető elő.
(2) A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár
a) nevét,
b) születési helyét,
c) születési idejét,
d) állampolgárságát,
e) anyja nevét,
f) nemét,
g) arcképmását,
h) aláírását, ha a 14. életévét betöltötte,
i) személyazonosító igazolványa érvényességi idejét,
j) személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját.
(2) A személyazonosító igazolvány vizuálisan észlelhető módon tartalmazza
a) a polgár nevét,
b) a polgár születési helyét,
c) a polgár születési idejét,
d) a polgár állampolgárságát,
e) a polgár anyja nevét,
f) a polgár nemét,
g) a polgár arcképmását,
h) a polgár aláírását, ha a 12. életévét betöltötte,
i) a polgár személyazonosító igazolványa érvényességi idejét,
j) a polgár személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját,
k) a polgár személyazonosító igazolványa kiállításának idejét,
l) a polgár személyazonosító igazolványát kiállító hatóság nevét,
m) a (4) bekezdés szerinti tényt vagy a 29/G. § (1) bekezdésében foglalt esetekben -jogszabályban meghatározott nem olvasható formában - a külföldre utazási korlátozás tényét.
(3) A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár
a) nevét;
b) születési helyét;
c) születési idejét;
d) állampolgárságát;
e) anyja nevét;
f) lakcímét;
f) lakcímét, illetve tartózkodási helyének érvényességi idejét;
f) nemét;
g) arcképét;
h) saját kezű aláírását;
h) saját kezű aláírását, illetőleg a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy törvényes képviselőjének aláírását;
h) aláírását, ha a 14. életévét betöltötte;
i) a személyazonosító igazolvány sorszámát és érvényességi idejét.
i) a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét.
(3) A polgár személyazonosságát a személyazonosító igazolványon túl az érvényes útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély igazolja. Személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.
(3) A 29/G. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével a magyar állampolgár részére kiállított állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza a (2) bekezdés a), c), d), f), i) és j) pontjában meghatározott adatokból képzett, a polgár és a személyazonosító igazolvány azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort.
(4) A polgár személyazonosságát - személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a (3) bekezdés a)-d) és g)-h) pontban meghatározott adatokat.
(4) A polgár személyazonosságát - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a (3) bekezdés a)-d) és g)-h) pontjaiban meghatározott adatokat. Az előzőeknek megfelelő adattartalmú érvényes hatósági igazolvány bemutatása esetében személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.
(4) A polgár személyazonosságát - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a (3) bekezdés a)-d) és g)-i) pontjaiban meghatározott adatokat. Ilyen adattartalmú hatósági igazolványnak tekintendő különösen az érvényes útlevél és az új típusú kártyaformátumú vezetői engedély. A felsorolt, illetve az előzőeknek megfelelő adattartalmú érvényes hatósági igazolványok bemutatása esetében személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.
(4) A polgár személyazonosságát - a személyazonosító igazolványon túl - az érvényes útlevél vagy a kártyaformátumú vezetői engedély igazolja. A személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.
(4) A kiskorúság miatt cselekvőképtelen polgár részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.
(4) A kiskorúság miatt cselekvőképtelen polgár részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.
(4) Külföldi állampolgárságú vagy hontalan polgár részére kiállított állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza annak tényét, hogy az állandó személyazonosító igazolvány külföldre történő utazásra nem jogosít.
(5) A 14 éven aluliak személyazonosságának igazolására alkalmas a tanulói jogviszonyt igazoló diákigazolvány is.
(5) A személyazonosító igazolvány nemzetközi szerződésben meghatározott esetben külföldre utazásra, illetőleg onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány.
(5) A polgár köteles a személyazonosító igazolvány kiadását igényelni, ha nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal.
(5) Az állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza a (7) bekezdés szerinti tároló elemben rögzített adatokhoz történő jogszerű hozzáférést biztosító protokoll elindításához szükséges kódszámot.
(6) A 14 éven aluliak személyazonosságának igazolására alkalmas a tanulói jogviszonyt igazoló diákigazolvány is.
(6) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni.
(6) A kiskorúság miatt cselekvőképtelen polgár részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.
(6) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem - jogszabályban meghatározott kivétellel - csak személyesen terjeszthető elő.
(6) Az állandó személyazonosító igazolvány informatikai eszközzel optikailag olvasható adattároló kódot tartalmaz, amely
a) a (2) bekezdés j) pontjában, és
b) - a 29/E. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - a (7) bekezdés f) pontjában
foglalt adatokat tartalmazza.
(7) A polgár köteles igényelni a személyazonosító igazolvány kiadását, amennyiben nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal.
(7) A polgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a személyazonosító igazolványa és a vezetői engedélye pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség. Az előzőekben felsorolt és a jogszabályban meghatározott más eseteket kivéve a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggő eljárásokban a hatóság nem tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.
(7) Az állandó személyazonosító igazolvány - a 29/E. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - tároló elemet tartalmaz. A tároló elem tartalmazza
a) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat,
b) a polgár ujjnyomatát a (9) bekezdésben meghatározott kivételekkel,
c) az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adatot,
d) a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, ha a személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtásakor társadalombiztosítási azonosító jellel rendelkezik,
d) a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét,
e) a polgár adóazonosító jelét, ha a személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtásakor adóazonosító jellel rendelkezik,
e) a polgár adóazonosító jelét,
f) a személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítóját.
(8) A központi szerv haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja annak a személyazonosító igazolványnak az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, illetve találását bejelentették, és ezt a tényt a központi nyilvántartásba bejegyezték.
(8) A személyazonosító igazolványt a (7) bekezdés szerinti esetben az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni.
(8) A tároló elem az ujjnyomatot abból a célból tartalmazza, hogy az állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen.
(9) A központi szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezeli a (8) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezésével kapcsolatos adatokat.
(9) Ha a személyazonosító igazolvány igénylésére - 14. életévét betöltött polgár kivételével - annak eltulajdonítása miatt, a (2) bekezdés a)-i) pontja szerinti adatok változatlansága mellett kerül sor, a személyazonosító igazolványt az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni.
(9) Ha a személyazonosító igazolvány igénylésére - 14. életévét be nem töltött polgár kivételével - annak eltulajdonítása miatt, a (2) bekezdés a)-i) pontja szerinti adatok változatlansága mellett kerül sor, a személyazonosító igazolványt az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni.
(9) A tároló elem nem tartalmazza az ujjnyomatot, ha
a) a polgár a személyazonosító igazolvány kiállításakor a 12. életévét még nem tölti be,
b) a polgár annak rögzítését visszautasította, vagy annak adására fizikailag képtelen.
(10) A tároló elem a polgár arcképmását, aláírását és ujjnyomatát képi formátumban tárolja.
(11) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány a (2) bekezdés szerinti adatokat és a kiadásának okát tartalmazza.
(12) A polgár a személyazonosságát a személyazonosító igazolványon túl az érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel igazolhatja. Személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.
(13) A cselekvőképtelen kiskorú polgár részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.
(14) A polgár köteles a személyazonosító igazolvány kiadását igényelni, ha nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal. A cselekvőképtelen kiskorú, valamint a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú polgár törvényes képviselője köteles biztosítani azt, hogy a kiskorú, valamint a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú polgár személyazonosságot igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkezzen.
(15) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem - jogszabályban meghatározott kivétellel - csak személyesen terjeszthető elő.
(16) A polgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus úton történő kapcsolattartás útján is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a vezetői engedélye pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség. Ezen, és jogszabályban meghatározott más eseteket kivéve a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggő eljárásokban a hatóság nem tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.
(17) Ha a személyazonosító igazolvány igénylésére - 12. életévét be nem töltött polgár kivételével - annak eltulajdonítása miatt, a (2) bekezdés a)-i) és m) pontja szerinti adatok változatlansága mellett kerül sor, a személyazonosító igazolványt a (2) bekezdés a)-i), l) és m) pontja szerinti adatok tekintetében a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni azzal, hogy az így kiadott személyazonosító igazolvány érvényességi ideje nem haladhatja meg a 29/E. §-ban meghatározott érvényességi időt.
(18) Ha az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme nem vagy nem helyesen tartalmazza a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, illetve az adóazonosító jelét, abban az esetben a polgár kérelmére
a) az egészségbiztosítási szerv a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint
b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a polgár adóazonosító jelét
a tároló elemen elhelyezi.
29/A. §
(1) A központi szerv a jogszabályban meghatározott figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából az N.SIS II Hivatalnak elektronikus úton továbbítja annak a személyazonosító igazolványnak az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását bejelentették, illetve az a jogszabályban meghatározott egyéb okból érvénytelenítésre került és ezt a tényt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték.
(1) A 29. § (9) bekezdésben foglalt esetek kivételével a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor a nyilvántartás szerve az ujjnyomatnak a személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából rögzíti a polgár ujjnyomatát, ha a polgár a kérelem benyújtásakor 12. életévét betöltötte, valamint ha a személyazonosító igazolvány kiállításakor 12. életévét betölti. Ha a polgár az ujjnyomat rögzítését visszautasítja, a személyazonosító igazolványt anélkül kell kiadni.
(2) Ha a személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről (elvesztéséről, eltulajdonításáról), illetve az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesíti a központi szervet, a központi szerv a jogszabály szerinti felhasználói felületen keresztül gondoskodik a figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről.
(2) A bv. szerv átveszi a fogvatartott polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét. A fogvatartott polgár a bv. szerv rendelkezésére bocsátja a 29. § (2) bekezdés a)-g) pontjában megjelölt személyes adatait és saját kezű aláírását, valamint az (1) bekezdés szerint az ujjnyomatát. A bv. szerv - ha törvény eltérően rendelkezik - az adatokat a központi szerv részére történő megküldésig kezelheti.
(2) A bv. szerv átveszi a fogvatartott polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét. A fogvatartott polgár a bv. szerv rendelkezésére bocsátja a 29. § (2) bekezdés a)-g) pontjában megjelölt személyes adatait és saját kezű aláírását, valamint az (1) bekezdés szerint az ujjnyomatát. A bv. szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az adatokat a központi szerv részére történő megküldésig kezelheti.
(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány időközben megkerült és a kitöltött személyazonosító igazolvány esetében annak megkerülése tényét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték, a központi szerv az (1) bekezdés szerinti módon gondoskodik az (1) vagy (2) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés törléséről.
(3) A 29. § (9) bekezdésben foglalt esetek kivételével a honosítási és visszahonosítási kérelmet átvevő szerv a magyarországi lakóhellyel rendelkező polgár esetén a honosítási és visszahonosítási kérelem (a továbbiakban együtt: honosítási kérelem) benyújtásakor 12. életévét betöltött, valamint a honosítási kérelem benyújtásának évében 12. életévét betöltő polgár ujjnyomatát rögzíti az ujjnyomatnak a személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából. A honosítási kérelmet átvevő szerv az ujjnyomatot a honosítási kérelem továbbításával egyidejűleg továbbítja az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az ujjnyomatot a 14. § m) pont mj) alpontjában meghatározott feladata teljesítése céljából, az értesítés megküldéséig kezelheti, az értesítés megküldését, valamint a honosítási kérelem elutasítását követően az ujjnyomatot haladéktalanul törölnie kell. Ha a polgár az ujjnyomat rögzítését visszautasítja, a személyazonosító igazolványt anélkül kell kiadni.
(4) A központi szerv az ujjnyomatot - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állandó személyazonosító igazolvány kiállításáig, valamint a személyazonosító igazolvány kiadását megtagadó határozat vagy eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig jogosult kezelni, azt az állandó személyazonosító igazolvány kiállításakor, valamint a személyazonosító igazolvány kiadását megtagadó határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul törölni kell.
(5) A honosítási kérelmet előterjesztő, magyarországi lakóhellyel rendelkező polgár ujjnyomatát a központi szerv az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételéig, legfeljebb azonban a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 16. § (4) bekezdésében meghatározott időpontig vagy a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályvesztéséig jogosult kezelni. A honosítási kérelmet előterjesztő, magyarországi lakóhellyel rendelkező polgár ujjnyomatát a központi szerv a tároló elemen csak akkor helyezi el, ha a polgár 12. életévét legkésőbb az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének napján betölti.
(6) Az ujjnyomatot az e törvényben foglaltak kivételével adatszolgáltatás során nem lehet átadni és továbbítani.
29/B. §   Ha törvény valamely, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott személyes adat megváltozása esetén előírja, a központi szerv a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szervet az adatváltozással érintett személy természetes személyazonosító adatainak továbbításával értesíti az adatváltozásról. A törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett természetes személyazonosító adatait a nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítást követően a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv az értesítésben megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett természetes személyazonosító adatait nyilvántartásában nem kezeli.
29/B. §
(1) A személyazonosító igazolvány tároló elemét úgy kell kialakítani, hogy a 29. § (7) bekezdésében megjelölt adatokat csak törvényben arra felhatalmazott szerv vagy személy ismerhesse meg. A 29. § (7) bekezdés d) és e) pontjában megjelölt adatok tekintetében a központi szerv a személyazonosító igazolvány előállítási folyamata során adatfeldolgozóként jár el, ezen adatokat a személyazonosító igazolvány kiállítását követően haladéktalanul és véglegesen törli.
(2) A 29. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt adatot a Rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti, kizárólag a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott célból.
(3) A 29. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt adat segítségével történő személyazonosításra csak törvény kifejezett rendelkezése alapján, kizárólag abból a célból kerülhet sor, hogy az állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen.
(4) A polgár a tároló elemben szereplő adatokat a Kormány által erre a feladatra kijelölt hatóságnál ellenőrizheti. A 29. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt adatot a Kormány által kijelölt hatóság kizárólag abból a célból kezelheti, hogy az érintett polgár a tároló elem tartalmát ellenőrizhesse.
29/C. §
(1) Az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme az elektronikus aláírásról szóló törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti, minősített elektronikus aláírás létrehozására alkalmas biztonságos aláírás-létrehozó eszköz.
(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott és a cselekvőképes nagykorú polgár kérelmére
a) a központi szerv a tároló elemen aláírás-létrehozó adatot helyez el,
a) a központi szerv a b) pont szerinti szolgáltató megbízásából az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláírás létrehozó adatot helyez el,
b) a Kormány által kijelölt szolgáltató az a) pontban foglaltak, valamint az azonosítás kivételével az Eat. szerinti elektronikus aláírás hitelesítési szolgáltatást nyújt.
b) a Kormány által kijelölt szolgáltató az Eat. szerinti elektronikus aláírás-hitelesítési szolgáltatást nyújt.
(3) Az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemének (1) bekezdés szerinti funkciója (a továbbiakban: e-aláírási funkció) vonatkozásában az Eat. rendelkezéseit az e §-ban, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Az állandó személyazonosító igazolvány jogosultja a (2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésekor elfogadja az e-aláírási funkcióval kapcsolatos szolgáltatási szabályzatot, kezdeményezi a szolgáltatási szerződés megkötését, valamint megteszi a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyilatkozatokat.
(4) Az állandó személyazonosító igazolvány jogosultja a (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelem előterjesztésekor elfogadja az e-aláírási funkcióval kapcsolatos szolgáltatási szabályzatot, kezdeményezi a szolgáltatási szerződés megkötését, valamint megteszi a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyilatkozatokat.
(5) A személyazonosító igazolványra irányuló kérelem ügyében eljáró szerv az e-aláírási funkció biztosítása érdekében felveszi a polgár elektronikus levélcímét. A központi szerv a (2) bekezdés szerinti szolgáltató részére a (2) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása érdekében a 29. § (2) bekezdés a)-c), e), i) és j) pontjában megjelölt adatokról, a polgár által megadott elektronikus levélcímről, valamint az állandó személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásáról adatot szolgáltat. A (2) bekezdés szerinti szolgáltató - feladatainak ellátása érdekében - a szolgáltatásra való jogosultság megszűnésétől számított 10 évig kezelheti ezen adatokat.
(6) A tároló elemen elhelyezett aláíró tanúsítvány érvényességi idejének lejárta nem érinti a személyazonosító igazolvány érvényességi idejét. Az aláíró tanúsítványt a (2) bekezdés szerinti szolgáltató visszavonja, ha a személyazonosító igazolvány érvénytelen.
(7) A tároló elemen elhelyezett aláíró tanúsítvány személyazonosító adatként a polgár családi és utónevét, valamint okmányazonosítóját tartalmazza. A tanúsítványban álnév nem tüntethető fel, továbbá a tanúsítvány nem bocsátható ki olyan céllal, hogy az a polgárt más személy, illetve szervezet képviseletében történő aláírásra jogosítsa fel.
(8) A (2) bekezdés szerinti szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásról, visszavonásáról és azok időpontjáról értesíti a központi szervet.
29/D. §
(1) Az állandó személyazonosító igazolvány az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) szerinti elsődleges kártyának tekintendő, és ahhoz a polgár kérelmére a Nektv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kártyakibocsátó által e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, Nektv. szerinti másodlagos kártya rendelhető.
(2) Ha a polgár az állandó személyazonosító igazolványhoz az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, Nektv. szerinti másodlagos kártyát kér rendelni, a Nektv.-ben foglaltakat e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az állandó személyazonosító igazolvány a Nektv. szerinti elsődleges kártyaként nem igényelhető.
(3a) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem nem minősül a Nektv. szerinti kártyafelhasználói regisztrációnak.
(4) Az állandó személyazonosító igazolványra a Nektv.
a) 5. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontját,
b) 5. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontját,
c) 5. § (2) bekezdés b) és c) pontját,
d) 9. alcímét,
e) 16. § (3) bekezdését és
f) 18. §-át
nem kell alkalmazni.
(5) A tároló elem az (1) bekezdésben meghatározott funkció (a továbbiakban: Nek. funkció) kapcsán kizárólag a Nektv. 5. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott adatot tartalmazhatja.
(6) A Nektv. 9. § (3) bekezdését, 19. §-át és 20. §-át kizárólag az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelt másodlagos kártyára vonatkozóan lehet alkalmazni.
(7) A központi szerv értesíti a Nektv. szerinti működtetőt (e § alkalmazásában a továbbiakban: működtető) az állandó személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítójáról, kiállítása tényéről és időpontjáról, érvényességi idejéről és érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról. A működtető - a Nektv. szerinti regisztráció megkönnyítése és a Nektv. szerinti nyilvántartás vezetése érdekében - az állandó személyazonosító igazolvány ezen adatait a személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásától számított két évig kezeli.
(8) A Nektv. 10. alcímét kizárólag az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelt másodlagos kártyára vonatkozóan lehet alkalmazni azzal, hogy
a) az elsődleges kártya egyedi sorszáma alatt az állandó személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját kell érteni;
b) a Nektv. 17. § (1) bekezdésétől eltérően a működtető a Nektv. 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kártyaigénylőnek a kártyaigénylő lapon megadott természetes személyazonosító adatai és az állandó személyazonosító igazolvány okmányazonosítója felhasználásával kezdeményez adatigénylést a kártyaigénylőre vonatkozóan a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezelt kapcsolati kódról és a kártyafelhasználó Nektv. 16. § (2) bekezdése szerinti adatairól, az állandó személyazonosító igazolvány okmányazonosítójáról, elektronikus egyedi azonosítójáról, érvényességi idejéről, valamint a kártyafelhasználó arcképmásáról és - ha rendelkezésre áll -aláírásáról. Ha az állandó személyazonosító igazolvány érvényes, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője a kapcsolati kódot és a kártyafelhasználó Nektv. 16. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatait, az állandó személyazonosító igazolvány érvényességi idejét, okmányazonosítóját és elektronikus egyedi azonosítóját, valamint a kártyafelhasználó arcképmását és - ha rendelkezésre áll - aláírását továbbítja a működtető részére. Ha az állandó személyazonosító igazolvány érvénytelen, a központi szerv erről a tényről értesíti a működtetőt;
c) a Nektv. 17. § (2) bekezdésétől eltérően, ha a központi szerv értesítése szerint az állandó személyazonosító igazolvány érvénytelen, a működtető ezt a tényt jelzi a kártyakibocsátónak. Egyebekben a működtető az (1) bekezdés alapján beszerzett és a kártyakibocsátó által átadott adatokat összeveti. Adateltérés esetén a működtető az eltérés tényét, a kapcsolati kód hiánya esetén a kártyafelhasználói regisztráció hiányának tényét a kártyakibocsátónak jelzi. A kártyakibocsátó a működtető jelzésére figyelemmel a kártyaigénylővel adategyeztetést kezdeményez. Kártya csak érvényes állandó személyazonosító igazolvány és adategyezőség esetén bocsátható ki;
d) a Nektv. 17. § (5) bekezdésétől eltérően másodlagos kártya kibocsátására irányuló igény esetén a Nektv. 17. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kapcsolati kód megléte és adategyezés esetén a működtető a kártyafelhasználó családi és utónevét, az állandó személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és elektronikus egyedi azonosítóját, érvényességének adatait, valamint a kapcsolati kódot mint elsődleges kártyaadatokat, továbbá a Nektv. 8. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait rögzíti a Nektv. szerinti NEK központi nyilvántartásban, és erről az elsődleges és a másodlagos kártyakibocsátót értesíti.
(9) Ha az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelt valamennyi másodlagos kártya érvényét veszti, a működtető az állandó személyazonosító igazolvány mint elsődleges kártya adatait a (7) bekezdésben foglalt adatok kivételével törli.
29/E. §
(1) Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama - a (2), (4) bekezdésben és a 29/G. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel -, ha a jogosult
a) a 12. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 év, de legfeljebb a 12. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam,
b) a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 év,
c) a 18. életévét betöltötte, a kiállítás napjától számított 6 év.
(2) A 65. életévet betöltött jogosult - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - kérheti, hogy a részére határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra. A határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány tároló elemet nem tartalmaz, érvényességi idejeként a kiállítást követő 60. év január első napját kell feltüntetni.
(3) A magyarországi lakóhellyel rendelkező honosított esetén az állandó személyazonosító igazolvány érvényességi idejét a magyar állampolgárság megszerzésének időpontjától kell számítani.
(4) A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát az (1) bekezdésben meghatározott érvényességi idővel, de legfeljebb a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, illetve EK letelepedési engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel kell kiállítani.
(5) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány 30 napos érvényességi idővel állítható ki. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállításával kapcsolatos részletes szabályokat kormányrendelet határozza meg.
29/F. §
(1) Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha
a) megszűnt a személyazonosító igazolványra való jogosultság,
b) hamis vagy meghamisították,
c) érvényességi ideje lejárt,
d) a használatára jogosult meghalt,
e) a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott,
f) elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt a hatóság bevonta vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta,
g) jogosulatlan felhasználása okán szabálysértési vagy büntetőeljárás indult.
(2) A (3) és a (7) bekezdésben foglalt eset kivételével a személyazonosító igazolvány érvénytelen, ha az igazolványon szereplő adat a nyilvántartásban szereplő adattól eltér. A személyazonosító igazolvány attól a naptól számít érvénytelennek, amikor a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott hivatalos személy az eltérést észleli, és erről a polgárt értesíti.
(3) A személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozásának nyilvántartásba vételét követő 30. naptól a személyazonosító igazolvány érvénytelen. A határidőt az adatváltozás bejegyzését követő naptól kell számítani.
(4) Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha külföldre utazási korlátozásra utaló adatot tartalmaz és a 29/G. § (1) bekezdésében foglalt feltételek már nem állnak fent.
(5) Megszűnik a személyazonosító igazolványra való jogosultság, ha
a) a menekültkénti elismerést, az oltalmazottkénti elismerést, illetve a bevándorolt, a letelepedett jogállású személy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására,
b) a polgár magyar állampolgársága megszűnt,
c) a bevándorolt, letelepedett jogállású polgár megszerzi a szabad mozgás és tartózkodás jogát, mindaddig, amíg e joga fennáll.
(6) A polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatal vagy a központi szerv a személyazonosító igazolványt visszavonja, ha
a) hamis vagy meghamisították, és az okmány nincs a hatóság birtokában,
b) azt jogosulatlanul használták fel, és az okmány nincs a hatóság birtokában,
c) a polgár az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át,
d) a polgár a személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozása esetén a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át.
(7) Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességét nem érinti, ha a tároló elem nem vagy hibásan tartalmazza az e törvényben meghatározott adatokat.
(8) Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány az (1) bekezdésben meghatározott okon túl akkor is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.
29/G. §
(1) Ha
a) a polgár
aa) a Btk. 314-316. § és 318. §-ában vagy
ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. § (1)-(7) és (9) bekezdésében meghatározott bűncselekmények elkövetése gyanúja, vagy
b) az a) pontban megjelölt bűncselekmények elkövetése miatt a polgár végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése, felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtásának utóbb elrendelése
miatt a külföldre utazásról szóló törvényben meghatározott okból külföldre utazás korlátozása hatálya alatt áll, ezen korlátozás ideje alatt átmenetileg érvénytelen azon személyazonosító igazolványa, amely a külföldre utazás korlátozására utaló jelzést nem tartalmazza. Nem kell ilyen igazolvánnyal ellátni a polgárt, ha a szabadságvesztés végrehajtásából három hónapnál kevesebb idő van hátra.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt polgárt a külföldre utazási korlátozás ideje alatt olyan személyazonosító igazolvánnyal kell ellátni, amely tartalmazza e korlátozásra utaló jelzést. Ezen igazolvány érvényességi ideje legfeljebb a külföldre utazási korlátozás idejéig tart.
(3) Ha az abban foglalt érvényességi ideje még nem telt el, a polgár (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolványa ismét érvényes, ha az (1) bekezdésben foglalt feltétel már nem áll fent.
(4) Az (1) bekezdésben szereplő adatokat a központi szerv kizárólag a személyazonosító igazolvány érvényességének vizsgálata, valamint a személyazonosító igazolvány kiállítása céljából kezeli. A központi szerv az adatokat a külföldre utazási korlátozás megszűnésétől számított hat évig kezeli.
29/H. §
(1) A központi szerv jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelenítésre került személyazonosító igazolvány törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs a hatóság birtokában.
(1) A központi szerv jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető adatbázisába (a továbbiakban: a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisa) továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelenítésre került személyazonosító igazolvány törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs a hatóság birtokában.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány időközben megkerült és az okmány megkerülésének tényét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték, a központi szerv az (1) bekezdés szerinti módon gondoskodik a schengeni figyelmeztetőjelzés törléséről.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány időközben megkerült és az okmány megkerülésének tényét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték, a központi szerv az (1) bekezdés szerinti módon gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában szereplő tétel törléséről.
(3) Ha kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról, illetve az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesül, a központi szerv a jogszabály szerinti NS.CP Portál felületen keresztül gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről.
(3) Ha kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról, illetve az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesül, a központi szerv gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés jogszabály szerinti NS.CP Portál felületen keresztül történő, valamint a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában szereplő tétel beviteléről, illetve törléséről.
29/I. §   Ha törvény valamely, a nyilvántartásban szereplő személyes adat megváltozása esetén előírja, a központi szerv a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szervet az adatváltozással érintett személy természetes személyazonosító adatainak továbbításával értesíti az adatváltozásról. A törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett természetes személyazonosító adatait a nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítást követően a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv az értesítésben megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett természetes személyazonosító adatait nyilvántartásában nem kezeli.

A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása

29/J. §
(1) A Kormány által kijelölt szerv (e § alkalmazásában: okmánynyilvántartó szerv) a 29. § (12) bekezdésében meghatározott, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok érvényességének a személyazonosítás során történő ellenőrzése biztosítása céljából vezeti a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását.
(2) Az okmánynyilvántartó szerv ellátja a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos feladatokat, ennek keretében
a) kezeli a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásának adatállományát és biztosítja az abban kezelt adatok helyességét;
b) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében tájékoztatást nyújt a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából;
c) működteti a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásának informatikai rendszerét.
(3) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása annak, az e törvény hatálya alá tartozó személynek az adatait tartalmazza, aki a 29. § (12) bekezdésében meghatározott, személyazonosság igazolására alkalmas, érvényes hatósági igazolvánnyal rendelkezik.
(4) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása tartalmazza a hatósági igazolvány birtokosának
a) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő természetes személyazonosító adatait,
b) személyazonosság igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolványának típusát, okmányazonosítóját, személyazonosításra alkalmassága tekintetében az érvényességi idejét.
(5) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása automatikus adatátadás útján átveszi a (4) bekezdésben meghatározott adatokat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából, az útiokmány-nyilvántartásból és a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából.
(6) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv, az útiokmány-nyilvántartás központi adatkezelő szerve és közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartása központi közúti közlekedési nyilvántartó szerve haladéktalanul értesíti a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását.
(7) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásában a (4) bekezdésben meghatározott adatokat az okmánynyilvántartó szerv a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvénytelenné válása időpontjáig kezeli, a (6) bekezdés szerinti értesítés alapján azokat haladéktalanul törli.
(8) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége tényéről a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül tájékoztatás kérhető.
(9) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényességi ideje alatt az érvényesség tényéről erre irányuló kérelemre kizárólag elektronikus úton egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével
a) közvetlen hozzáféréssel vagy
b) elektronikus felületen keresztül
ad tájékoztatást.
(10) Az adatigénylőnek a kérelemben fel kell tüntetnie
a) a személyazonosság igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvány típusát és okmányazonosítóját,
b) személyazonosító igazolvány esetén a jogosult hatósági igazolványon szereplő családi és utónevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési nevét,
c) vezetői engedély és útlevél esetén a jogosult hatósági igazolványon szereplő családi és utónevét, születési helyét és születési idejét.
(10a) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása a személyazonosító igazolvány esetén a (10) bekezdéstől eltérően az Nytv. 29. § (3) bekezdése szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsor alapján is megadja a tájékoztatást.
(11) A (8)-(10) bekezdés szerinti adatigénylés alapján az okmánynyilvántartó szerv az adatigénylőnek arról ad tájékoztatást, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány a megadott adatokkal érvényes vagy a megadott adatokkal nincs érvényes személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány.
(11) A (8)-(10a) bekezdés szerinti adatigénylés alapján az okmánynyilvántartó szerv az adatigénylőnek arról ad tájékoztatást, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány a megadott adatokkal érvényes vagy a megadott adatokkal nincs érvényes személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány.
(12) A (8) bekezdés szerinti adatigénylésről és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatásról az okmánynyilvántartó szerv nyilvántartást nem vezet.

VI. FEJEZET
ADATVÉDELEM

30. §
(1) A jegyző, a köztársasági megbízott, valamint a Hivatal vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.
(1) A jegyző, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője, valamint a Hivatal vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.
(1) A jegyző, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a rendőrkapitányság vezetője, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője, valamint a Hivatal vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.
(1) A jegyző, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a rendőrkapitányság vezetője, a közigazgatási hivatal, valamint a központi szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.
(1) A jegyző, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a rendőrkapitányság vezetője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, valamint a központi szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.
(1) A jegyző, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a rendőrkapitányság vezetője, a közigazgatási hivatal, valamint a központi szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.
(1) A jegyző, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a rendőrkapitányság vezetője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, valamint a központi szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.
(1) A jegyző, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, valamint a központi szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.
(1) A jegyző, a járási hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a központi szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.
(2) Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére a belügyminiszter a Hivatalnál, a köztársasági megbízott - az illetékességi területére kiterjedően - a köztársasági megbízotti hivatalnál adatvédelmi felelőst nevez ki.
(2) Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére a belügyminiszter a Hivatalnál, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője - az illetékességi területére kiterjedően - a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalnál adatvédelmi felelőst nevez ki.
(2) Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére a közigazgatási informatikáért felelős miniszter a központi szervnél, a közigazgatási hivatal vezetője közigazgatási hivatalnál adatvédelmi felelőst nevez ki.
(2) Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére a közigazgatási informatikáért felelős miniszter a központi szervnél, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője a szervnél adatvédelmi felelőst nevez ki.
(2) Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére a közigazgatási informatikáért felelős miniszter a központi szervnél, a közigazgatási hivatal vezetője közigazgatási hivatalnál adatvédelmi felelőst nevez ki.
(2) Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére az e-közigazgatásért felelős miniszter a központi szervnél, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél annak vezetője adatvédelmi felelőst nevez ki.
(2) Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére az e-közigazgatásért felelős miniszter a központi szervnél, a fővárosi és megyei kormányhivatalnál a kormánymegbízott adatvédelmi felelőst nevez ki.
31. §
(1) A nyilvántartás szervei (6. §) kötelesek adatszolgáltatási nyilvántartást vezetni.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;
b) az adatszolgáltatás idejét;
c) az adatszolgáltatás célját és jogalapját;
d) az adatszolgáltatást igénylő polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve megbízottja vagy képviselője nevét;
e) az adatszolgáltatást tartalmazó iratok másodpéldányát.
e) a szolgáltatott adatok körének megnevezését.
(3) A polgár az adatszolgáltatási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt. Ezt a jogosultságot a 24. §-ban felsorolt szervek részére teljesített adatszolgáltatás tekintetében külön törvény korlátozhatja vagy kizárhatja.
(3a) A központi szerv a polgárt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti megillető tájékoztatás esetén, ha az a 24/F. § (2) bekezdés alapján történő adattovábbításra vonatkozik, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvénynek a polgár tájékoztatására vonatkozó szabályai szerint jár el azzal, hogy a központi szerv fogalma alatt e törvény szerinti központi szervet kell érteni.
(4) Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg kell őrizni.
(5) A jegyző nyilvántartást vezet azokról a köztisztviselőkről, akik az eljárás során jogosultak az egyes okmány-nyilvántartások adataihoz hozzáférni.
(5) A járási hivatal nyilvántartást vezet azokról a köztisztviselőkről, akik az eljárás során jogosultak az egyes okmány-nyilvántartások adataihoz hozzáférni.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza:
a) az érintett köztisztviselő természetes személyazonosító adatait;
b) okmány-nyilvántartásonként elkülönítve a hozzáférési jogosultságot, a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját.
(7) A jegyző az érintett köztisztviselő nevét, nyilvántartási kód számát és a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat legkésőbb a jogosultság kezdő időpontját megelőző munkanapon közli a Hivatallal.
(7) A jegyző az érintett köztisztviselő nevét, nyilvántartási kód számát és a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat legkésőbb a jogosultság kezdő időpontját megelőző munkanapon közli a központi szervvel.
(7) A járási hivatal az érintett köztisztviselő nevét, nyilvántartási kód számát és a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat legkésőbb a jogosultság kezdő időpontját megelőző munkanapon közli a központi szervvel.
(8) A nyilvántartás adatait a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 évig kell megőrizni.
32. §   A nyilvántartás szerve külföldre rendszeres vagy csoportos adatszolgáltatást csak a belügyminiszter engedélyével végezhet.
32. §   A nyilvántartás szerve külföldre rendszeres vagy csoportos adatszolgáltatást csak a miniszter engedélyével végezhet.
33. §
(1) A nyilvántartás más nyilvántartásokkal - ha törvény az adatkezelés céljának és az adatok körének pontos meghatározásával másképp nem rendelkezik - nem kapcsolható össze.
(2) Önkormányzati rendelet alapján a helyi nyilvántartás csak a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatokat adhatja át a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző vagy a polgármesteri hivatal ügyintézőjének hatáskörébe utalt önkormányzati és államigazgatási hatósági ügyekhez, illetve hatósági nyilvántartás vezetéséhez.
(2) Önkormányzati rendelet alapján a helyi nyilvántartás csak a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatokat adhatja át a képviselő-testület, a polgármester vagy a jegyző hatáskörébe utalt hatósági ügyekhez, illetve hatósági nyilvántartás vezetéséhez.
33/A. §   A személyes adatoknak a tároló elemben történő tárolását olyan technikai módszer alkalmazásával kell megvalósítani, amely az elérhető legmagasabb szinten biztosítja azt, hogy a tároló elem tartalmához illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

VII. FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK

34. §
(1) A nyilvántartásba vételre, a nyilvántartás alapján történő okirat kiadására és a nyilvántartott adatokon alapuló adatszolgáltatásokra irányuló ügyekben - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a hatóság az ügyféllel nem tart elektronikusan írásban kapcsolatot.
(1) A nyilvántartásba vételre, a nyilvántartás alapján történő okirat kiadására és a nyilvántartott adatokon alapuló adatszolgáltatásokra irányuló ügyekben - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - a hatóság az ügyféllel nem tart elektronikusan írásban kapcsolatot.
(2) Az érintett elektronikus kapcsolattartás keretében is igényelhet tájékoztatást saját nyilvántartott adatairól és arról, hogy milyen adatszolgáltatások alanya volt, kezdeményezheti nyilvántartott adatainak javítását, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadását, valamint a birtokából kikerült hatósági igazolványa pótlását.
(3) A nyilvántartás szerve a 17. § (4) bekezdésében, a 26. § (3) bekezdés b) pontjában és a 29. § (2) bekezdésében meghatározott ügyfajtákban tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.
(3) A nyilvántartás szerve a 17. § (4) bekezdésében, a 26. § (3) bekezdés b) pontjában és a 29. § (7) bekezdésében meghatározott ügyfajtákban tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.
(3) A nyilvántartás szerve a 17. § (4) bekezdésében, a 26. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyfajtákban tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.
(4) A polgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti értesítési címét.
(5) A külföldön élő magyar állampolgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti külföldi lakóhelyének változását.
34. §   Az e törvény alapján lefolytatott eljárásra, a hatósági nyilvántartás vezetésére, valamint a hatósági bizonyítvány és igazolvány kiadására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvénnyel módosított 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
34. §   Az e törvény alapján lefolytatott eljárásra, a hatósági nyilvántartás vezetésére, valamint a hatósági bizonyítvány és igazolvány kiadására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
35. §
(1) A nyilvántartásban és annak alapján kiadott iratokban a családi név megelőzi az utónevet.
(2) A nyilvántartásban az idegen írásmódú neveket - az érintett nyilatkozatának figyelembevételével - a magyar ábécé betűinek felhasználásával kell szerepeltetni.
(3) A nyilvántartás működőképességét rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén is biztosítani kell.
36. §
(1) A nyilvántartás a nemzeti vagyon része, kialakítása, működtetése és fejlesztése állami feladat, az ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az állami költségvetésből kell biztosítani.
(2) A nyilvántartás működésének költségeit a Belügyminisztérium, illetve a helyi önkormányzatok költségvetése tartalmazza.
(2) A nyilvántartás működésének költségeit a közigazgatási informatikáért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv, illetve a helyi önkormányzatok költségvetése tartalmazza.
(2) A nyilvántartás működésének költségeit az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv, illetve a helyi önkormányzatok költségvetése tartalmazza.
(3) A Hivatal a Belügyminisztérium önálló költségvetési szerve, és az állami költségvetésben a Belügyminisztérium fejezeten belül önálló címként jelenik meg.
(4) Az adatszolgáltatásért a belügyminiszter rendeletében meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (3) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a belügyminiszter rendeletében meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (3) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közigazgatási informatikáért felelős miniszter a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel együttesen rendeletében meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (3) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért - ha jogszabály másként nem rendelkezik - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (3) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért, továbbá a 27/B. § (1) bekezdése szerinti értesítésért - ha jogszabály másként nem rendelkezik - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (3) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért, az értesítési cím bejelentéséért, továbbá a 27/B. § (1) bekezdése és a 27/D. § (2) bekezdése szerinti értesítésért - ha jogszabály másként nem rendelkezik - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (3) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért, az értesítési cím bejelentéséért, a 27/B. § (1) bekezdése és a 27/D. § (2) bekezdése szerinti értesítésért, valamint a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljáráshoz nem kapcsolódó egységes arcképmás- és aláírásfelvételezésért - ha jogszabály másként nem rendelkezik - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

VIII. FEJEZET
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

37. §
(1) A személyazonosító jel 1995. december 31-ig alkalmazható, az ennek helyébe lépő azonosítási módot és annak használatát külön törvény állapítja meg.
(1) A személyazonosító jel 1996. december 31-ig alkalmazható, az ennek helyébe lépő azonosítási módot és annak használatát külön törvény állapítja meg.
(2) Az 1994. december 31-ig keletkezett kötelezettségek tekintetében a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult az állami és az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal és a vámhivatal (együttesen: az adóigazgatás szervei), az adó beszedéséhez, a mentességek és a kedvezmények megállapításához, ellenőrzéséhez (ideértve az adó jellegű befizetési kötelezettséget, az illetéket, a vámot és a központi költségvetés terhére folyósított támogatást is).
(2) Az 1995. december 31-ig keletkezett kötelezettségek tekintetében a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult az állami és az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal és a vámhivatal (együttesen: az adóigazgatás szervei), az adó beszedéséhez, a mentességek és kedvezmények megállapításához, ellenőrzéséhez (ideértve az adójellegű befizetési kötelezettséget, az illetéket, a vámot és a központi költségvetés terhére folyósított támogatást is).
(2) Az 1996. december 31-ig keletkezett kötelezettségek tekintetében a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult az állami és az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal és a vámhivatal (együttesen: az adóigazgatás szervei), az adó beszedéséhez, a mentességek és kedvezmények megállapításához, ellenőrzéséhez (ideértve az adójellegű befizetési kötelezettséget, az illetéket, a vámot és a központi költségvetés terhére folyósított támogatást is).
(2) Az 1996. december 31-ig keletkezett kötelezettségek tekintetében a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult az állami és az önkormányzati adóhatóság és a vámhivatal (együttesen: az adóigazgatás szervei), az adó beszedéséhez, a mentességek és kedvezmények megállapításához, ellenőrzéséhez (ideértve az adójellegű befizetési kötelezettséget, az illetéket, a vámot és a központi költségvetés terhére folyósított támogatást is).
(2) Az 1996. december 31-ig keletkezett kötelezettségek tekintetében a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult az állami és az önkormányzati adóhatóság és a vámhatóság (együttesen: az adóigazgatás szervei), az adó beszedéséhez, a mentességek és kedvezmények megállapításához, ellenőrzéséhez (ideértve az adójellegű befizetési kötelezettséget, az illetéket, a vámot és a központi költségvetés terhére folyósított támogatást is).
(3) Az adóigazgatás szervei a (2) bekezdésben meghatározott határidő után, a korábbi kötelezettségek tekintetében az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülési idő elteltéig az egyes adóalanyok konkrét ügyeiben jogosultak a személyazonosító jel használatával a nyilvántartás adatait igényelni, az ezen időpont után keletkezett kötelezettségek vonatkozásában pedig a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosultak.
(4) 1995. december 31-ig a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában, ezen időpont után pedig a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult:
a) a Társadalombiztosítási Főigazgatóság és szervei - a családi állapottal kiegészítve - a járulékfizetéssel, a nyilvántartással, az adatszolgáltatással kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségük teljesítése, továbbá e szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak (szolgáltatásoknak) a jogosultak részére történő megállapítása és folyósítása (szolgáltatása), valamint ezek ellenőrzése céljából;
b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint az egészségügyi igazgatás szervei az egészségügyi alap- és szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással, a közegészségügyi-járványügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatai ellátásához; valamint
c) a munkaügyi igazgatás szervei.
(4) 1996. december 31-ig a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában, ezen időpont után pedig a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult:
a) a Társadalombiztosítási Főigazgatóság és szervei - a családi állapottal kiegészítve - a járulékfizetéssel, a nyilvántartással, az adatszolgáltatással kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségük teljesítése, továbbá e szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak (szolgáltatásoknak) a jogosultak részére történő megállapítása és folyósítása (szolgáltatása), valamint ezek ellenőrzése céljából;
a) a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 16-17. §-aiban meghatározott szerv, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (2) bekezdése alapján a Kormány rendeletében meghatározott, társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek - a családi állapottal kiegészítve - a járulékfizetéssel, a nyilvántartással, az adatszolgáltatással kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségük teljesítése, továbbá e szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak (szolgáltatásoknak) a jogosultak részére történő megállapítása és folyósítása (szolgáltatása), valamint ezeknek ellenőrzése céljából;
a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (2) bekezdése alapján a Kormány rendeletében meghatározott, társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek - a családi állapottal kiegészítve - a járulékfizetéssel, a nyilvántartással, az adatszolgáltatással kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségük teljesítése, továbbá e szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak (szolgáltatásoknak) a jogosultak részére történő megállapítása és folyósítása (szolgáltatása), valamint ezeknek ellenőrzése céljából;
b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint az egészségügyi igazgatás szervei az egészségügyi alap- és szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással, a közegészségügyi-járványügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatai ellátásához; valamint
b) az egészségügyi államigazgatási szerv, valamint az egészségügyi igazgatás szervei az egészségügyi alap- és szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással, a közegészségügyi-járványügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatai ellátásához; valamint
c) a munkaügyi igazgatás szervei.
(5) A polgár a (2) és (4) bekezdésben meghatározott időpontig, az ott felsorolt szerveknek, valamint a munkáltatónak és a kifizetőnek a személyi jövedelemadóval, illetőleg a társadalombiztosítással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez a személyazonosító jelét köteles átadni.
(6) Az 1996. évi jövedelmek bevallásához az adóigazgatás szervei a bevallás teljesítéséig kérhetik a polgártól a korábbi személyazonosító jelet, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint adatszolgáltatásra kötelezett szervek az 1996. évi jövedelmekre vonatkozó, az Art.-ban előírt határidőig teljesítendő adatszolgáltatáshoz használhatják azt.
(6) Az 1996. évi jövedelmek bevallásához az adóigazgatás szervei a bevallás teljesítéséig kérhetik a polgártól a korábbi személyazonosító jelet, valamint az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerint adatszolgáltatásra kötelezett szervek az 1996. évi jövedelmekre vonatkozó, az Art.-ban előírt határidőig teljesítendő adatszolgáltatáshoz használhatják azt.
38. §
(1) Az e törvény hatálybalépése előtt vezetett népesség-, lakcím- és személyi igazolvány nyilvántartásokból személyi adatokat szolgáltatni csak az e törvényben meghatározott adattartalommal lehet.
(2) Az e törvény hatálybalépése előtt a népesség-nyilvántartásba felvett, de időközben Magyarország területéről véglegesen eltávozott polgároknak a 11. § (4) bekezdésének c) pontjában, illetve a 12. § (1) bekezdésében meghatározott határidő eltelte után tárolt adatait - az alapiratok kivételével - e törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül törölni kell.
(3) A személyi szám a törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. Ahol más jogszabály „személyi számot” említ azon „személyazonosító jelet”, „népesség-nyilvántartást” azon „személyi adat- és lakcímnyilvántartást”, „állandó bejelentett lakást” azon „lakóhelyet”, „ideiglenes lakáscímet” azon „tartózkodási helyet” és ahol „személyi igazolványt” azon „személyazonosító igazolványt” kell érteni.
(4) A Hivatal vagyonjogi és munkajogi ügyek tekintetében az Állami Népességnyilvántartó Hivatal jogutódja.
39. §
(1) A jegyző - az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott központi címregiszter létrehozásának előkészítése céljából - ellenőrzi az illetékességi területén lévő települési címeket.
(2) Az ellenőrzés a 28/A. § (2) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott adatok teljes körűségére, pontosságára és valóságtartalmának ellenőrzésére terjed ki.
(3) Az ellenőrzés végrehajtásához szükséges elektronikus adatállományt a központi szerv bocsátja a jegyző rendelkezésére.
(4) Az ellenőrzött adatállományt a jegyző legkésőbb 2014. november 15-ig visszajuttatja a központi szervnek.
39. §
(1) A nyilvántartás a 37. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig tartalmazza a polgár családi állapotát is.
(2) A nyilvántartás 1993. december 31-ig a polgár magyar vagy nem magyar állampolgárságát tartalmazza.
(3) A területi nyilvántartás 1994. december 31-ig tartalmazza a 11. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat.
(4) A köztársasági megbízott illetékességi területén a (3) bekezdésben meghatározott időpontig engedélyezi a területi szinten nyilvántartott adatokból - a törvényben meghatározott feltételek mellett - adatszolgáltatások teljesítését.
(4) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője illetékességi területén a (3) bekezdésben meghatározott időpontig engedélyezi a területi szinten nyilvántartott adatokból - a törvényben meghatározott feltételek mellett - adatszolgáltatások teljesítését.

IX. FEJEZET
ZÁRÓ ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

42. §
(2) A 1976. évi I. törvény 25. § (1) bekezdésében meghatározott személyi körre vonatkozó katonai nyilvántartási adatoknak a Magyar Honvédség részére történő átadásáig, de legkésőbb a törvény hatálybalépésétől számított egy évig - a katonai adatvagyon megőrzése érdekében, ezen adatok vonatkozásában - a Hivatal elkülönített rendszere a korábbi feldolgozási rend szerint működik.
46. §
(1) E törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 8. §-a hatályát veszti.
(1) E törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A törvény 31. §-ában szabályozott nyilvántartási kötelezettség a törvény hatálybalépését követő 9. hónap első napján, valamint a 12. §-ban szabályozott archiválási rend a törvény hatálybalépését követő 13. hónap első napján lép hatályba.
(3) A törvény 8. §-ának (2) bekezdése és a 26-28. §-ai 1993. június 1-jén lépnek hatályba.
(4) A törvény 4. §-ának (2) bekezdése és a 9. § (2) bekezdésének f) pontja 1993. november 1-jén lép hatályba.
(5) A személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatosan a törvény rendelkezései - a 9. § (2) bekezdésének g) pontja kivételével - 1996. január 1-jén lépnek hatályba, egyidejűleg a 14. § f) pontja és a 21. § b) pontja hatályát veszti.
47. §
(1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartási, lakcímmegállapítási és lakcímbejelentési eljárásnak, a nyilvántartás vezetésének és az adatszolgáltatásnak részletes, valamint a személyi igazolvány kiadásának és nyilvántartásának átmeneti szabályait;
a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartási, lakcímmegállapítási és lakcímbejelentési eljárásnak, a nyilvántartás vezetésének és az adatszolgáltatásnak részletes, valamint a személyi igazolvány kiadásának és nyilvántartásának szabályait;
a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartási, lakcímmegállapítási és lakcím-bejelentési eljárásnak, az értesítési cím bejelentési eljárásnak, a nyilvántartás vezetésének és az adatszolgáltatásnak részletes, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásának és nyilvántartásának szabályait;
a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartási, lakcímmegállapítási és lakcím-bejelentési eljárásnak, az értesítési cím bejelentési eljárásnak, a nyilvántartás vezetésének és az adatszolgáltatásnak részletes, valamint a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásának és nyilvántartásának szabályait;
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartási, lakcím-megállapítási és lakcímbejelentési eljárásnak, az értesítési cím bejelentési eljárásnak, a nyilvántartás vezetésének és az adatszolgáltatásnak részletes szabályait, a személyazonosító igazolvány, és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályait;
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartási, lakcím-megállapítási és lakcímbejelentési eljárásnak, az értesítési cím bejelentési eljárásnak, a nyilvántartás vezetésének és az adatszolgáltatásnak részletes szabályait, a személyazonosító igazolvány adattartalma megjelenítésének, kiadásának, bevonásának, elvételének, birtokban tartásának, nyilvántartásának és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályait;
b) 1996. január 1-jéig a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásnak és nyilvántartásnak a törvény 7. § (2) bekezdésének d) pontjában és a 29. §-ában foglaltakhoz kapcsolódó végrehajtási rendelkezéseit;
b) az okmányirodák illetékességi területét és működésük szabályait;
c) a nyilvántartásból kiadott okiratok, valamint a nyilvántartás adatforrásául szolgáló alapiratok kezelésének szabályait;
d) a központi szerv kijelölését.
e) a 29/B. § (4) bekezdése szerinti hatóságot;
f) a 29/D. § alapján az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelhető másodlagos kártyák körét;
g) a 29/C. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szervet, a 29/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatót, valamint az e-aláírási funkcióra vonatkozó részletes szabályokat;
h) a 29/J. § (1) bekezdése szerinti, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását vezető szervet.
(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a nyilvántartás vezetésével összefüggésben feladat- és hatáskört telepítsen a települési önkormányzat jegyzőjére, valamint meghatározza a feladat- és hatáskör ellátásához szükséges, azzal összefüggő szabályokat.
(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a települési címek 39. §-ban meghatározott jegyzői ellenőrzési eljárásának részletes szabályait.
(2) A belügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza
a) a nyilvántartás üzemeltetésével és működésével, továbbá a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával, valamint a lakcímnyilvántartással kapcsolatos technikai szabályokat;
b) a nyilvántartási eljárás során használandó iratmintákat;
c) a pénzügyminiszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét;
c) a pénzügyminiszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét;
d) az adatvédelmi felelős [30. § (2) bekezdés] feladatát és hatáskörét.
e) az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeit.
e) az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeit, továbbá a személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló kitöltetlen biztonsági okmányok nyilvántartásának, azok kezelésének és tárolásának szabályait.
(2) A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza
a) a nyilvántartás üzemeltetésével és működésével, továbbá a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával, valamint a lakcímnyilvántartással kapcsolatos technikai szabályokat;
b) a nyilvántartási eljárás során használandó iratmintákat;
c) a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel együttesen, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét;
c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét;
c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért, továbbá a lakcímbejelentésről történő értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét;
c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetve értesítésért, az értesítési cím bejelentéséért, továbbá a lakcímbejelentésről és az értesítési cím bejelentésről történő értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét és megfizetésének részletes szabályait;
c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetve értesítésért, az értesítési cím bejelentéséért, a lakcímbejelentésről és az értesítési cím bejelentésről történő értesítésért, továbbá a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljáráshoz nem kapcsolódó egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét és megfizetésének részletes szabályait;
d) az adatvédelmi felelős [30. § (2) bekezdés] feladatát és hatáskörét;
e) az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeit, továbbá a személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló kitöltetlen biztonsági okmányok nyilvántartásának, azok kezelésének és tárolásának szabályait.
e) a személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló kitöltetlen biztonsági okmányok nyilvántartásának, azok kezelésének és tárolásának szabályait.
(3) A belügyminiszter és a honvédelmi miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a Hivatal elkülönített rendszerében kezelt honvédelmi nyilvántartás felügyeletének rendjét szabályozza.
(4) A Kormány, illetve a helyi önkormányzatok felhatalmazást kapnak arra, hogy rendeletben meghatározzák azokat a szervezeteket, amelyek a nyilvántartás részére adatfeldolgozást végezhetnek.
(4) A Kormány, a belügyminiszter és a helyi önkormányzatok felhatalmazást kapnak arra, hogy rendeletben meghatározzák azokat a szervezeteket, amelyek a nyilvántartás részére adatfeldolgozást végezhetnek.
(4) A helyi önkormányzatok felhatalmazást kapnak arra, hogy - a belügyminiszterrel egyeztetve - rendeletben meghatározzák azokat a szervezeteket, amelyek a nyilvántartás részére adatfeldolgozást végezhetnek.
(4) A helyi önkormányzatok felhatalmazást kapnak arra, hogy - a miniszterrel egyeztetve - rendeletben meghatározzák azokat a szervezeteket, amelyek a nyilvántartás részére adatfeldolgozást végezhetnek.
(5) Az okmányirodák működését és illetékességi területét a belügyminiszter - kétévenként - rendszeresen felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeként, vagy a települési önkormányzat képviselő-testületének kezdeményezésére a belügyminiszter a Kormánynál kezdeményezheti okmányiroda illetékességi területének módosítását, okmányiroda létesítését vagy megszüntetését.
48. §
(1) A Hivatal a letelepedett polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult igényelni az érintettek
a) természetes személyazonosító és állampolgársági adatait,
b) magyarországi tartózkodási helyének címét,
c) tartózkodási jogosultságát igazoló okmány számát és érvényességi idejét.
(1) A központi szerv a letelepedett polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult igényelni az érintettek
a) természetes személyazonosító és állampolgársági adatait,
b) magyarországi tartózkodási helyének címét,
c) tartózkodási jogosultságát igazoló okmány számát és érvényességi idejét.
(2) A Hivatal az EGT állampolgárok adatainak egyeztetése céljából az EGT állampolgár (1) bekezdés szerinti adatait, továbbá arcképmását és aláírása adatait is jogosult igényelni a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől.
(2) A központi szerv az EGT állampolgárok adatainak egyeztetése céljából az EGT állampolgár (1) bekezdés szerinti adatait, továbbá arcképmását és aláírása adatait is jogosult igényelni a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől.
(3) A Hivatal a bevándorolt polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult igényelni az érintettek állampolgársági adatait.
(3) A központi szerv a bevándorolt polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult igényelni az érintettek állampolgársági adatait.
49. §   A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a alapján - 2011. január 1-je és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XIV. törvény (a továbbiakban: 1. módosító törvény) hatálybalépése között - honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok adatairól a nyilvántartásba vétel érdekében az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az 1. módosító törvény hatálybalépését követő harminc napon belül értesíti a központi szervet.
50. §
(1) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 2007/533/IB tanácsi határozat 38-39. és 45-49. cikkének átültetését szolgálja.
(2) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 1987/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet 31-34. cikkének végrehajtását szolgálja.
51. §   E törvénynek az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv 1.) megállapított 4. § (1) bekezdés a) pontját a folyamatban lévő eljárások során is alkalmazni kell.
52. §
(1) E törvénynek a Módtv 1.-ben megállapított 29. § (1) bekezdésében foglalt, az elektronikus úton történő közhiteles azonosításra, a minősített elektronikus aláírás létrehozására vonatkozó rendelkezéseket, a 29. § (2)-(11) bekezdését és a 29/A-29/E. §-t a 2016. január 1-jét megelőzően kiadott személyazonosító igazolványokra nem kell alkalmazni. A 2016. január 1-jét megelőzően kiadott személyazonosító igazolványok érvényességi idejére és tartalmára vonatkozóan a 2015. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(2) A 2016. január 1-jét megelőzően kiadott személyazonosító igazolványok esetében a 29. § (17) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az annak alapján kiállított személyazonosító igazolványt a 2016. január 1-jén hatályos szabályozás szerinti adattartalommal kell kiállítani.
(3) Érvényes személyazonosító igazolvánnyal rendelkező polgár az állandó személyazonosító igazolvány kiadását adatváltozás hiányában is igényelheti, ha az állandó személyazonosító igazolványát 2016. január 1-jét megelőzően állították ki.
(4) A 2016. január 1-jén kezelt ideiglenes személyazonosító igazolvány adatlapokat a központi szerv a 2016. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint kezeli.
(5) A 2016. január 1-jén nyilvántartás adattartalmát képező, a személyazonosító igazolvány bevonásának indokaként Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyására vonatkozó adatot a központi szerv a 2016. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint kezeli.
(6) 2016. január 1-jén folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokat követően kiállított állandó személyazonosító igazolványra a Módtv 1. szabályait kell alkalmazni.
(7) Érvénytelen a könyv formátumú állandó személyazonosító igazolvány a 29/F. §-ban meghatározott eseteken túl akkor is, ha a könyv formátumú állandó személyazonosító igazolványba bejegyzett lakcímadat érvénytelen, ezért a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel.
(8) A tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány - amennyiben a polgár kérelmére elektronikus aláírási funkcióval is rendelkezik - a tároló elem biztonságos aláírás-létrehozó eszközként történő tanúsításáig minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás létrehozására alkalmas.
53. §
(1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

MELLÉKLET AZ 1992. ÉVI LXVI. TÖRVÉNY 13. §-ÁHOZ

A személyazonosító jel képzésének szabályai

1. A személyazonosító jel tizenegy jegyű.
2. A személyazonosító jelet az alábbiak szerint kell képezni:
a) az 1. számjegy az állampolgár állampolgárságát, születésének évszázadát és nemét jelöli a következők szerint:
  Születési idő és nem
Állampolgárság 1899 után 1900 előtt
  született
  férfi férfi
magyar 1 2 3 4
nem magyar 5 6 7 8
b) a 2-7 számjegyek az állampolgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját tartalmazzák;
c) a 8-10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma;
d) a 11. számjegy az 1-10. számjegyek felhasználásával matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.
3. A személyazonosító jel 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett tíz számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el a személyazonosító jelen belül. (Első számjegy szorozva eggyel, a 2. számjegy szorozva kettővel és így tovább.) Az így kapott szorzatokat össze kell adni és az összeget tizeneggyel osztani. Az osztás maradéka a 11. számjeggyel lesz egyenlő. A c) pont szerinti születési sorszámot nem szabad kiadni, ha a tizeneggyel való osztásnál a maradék egyenlő tízzel.
  • A jogszabály 1992. november 30-án jelent meg a Magyar Közlöny 120. számában.
  • hatályba lépett 1992. november 30-án.
A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. február 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 16-án lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2011. március 9-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2011. március 9-én lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. február 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2004. február 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. december 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2010. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. június 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. május 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2012. május 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. május 20-án lépett hatályba. 2011. március 9-én lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. december 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. március 9-én lépett hatályba. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lépett hatályba. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. április 9-én lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. május 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. május 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. május 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. március 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lépett hatályba.A szövegrész 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba. 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2009. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 1-jén lépett hatályba. 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. március 9-én lépett hatályba. 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. március 9-én lépett hatályba. 2011. március 9-én lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. március 9-én lépett hatályba. 2011. március 9-én lépett hatályba. 2011. március 9-én lépett hatályba. 2011. március 9-én lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 1-jén lépett hatályba. 2014. március 1-jén lépett hatályba. 2014. március 1-jén lépett hatályba. 2014. március 1-jén lépett hatályba. 2014. március 1-jén lépett hatályba. 2014. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. augusztus 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2001. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2001. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1996. január 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 11-én lépett hatályba. 1996. január 11-én lépett hatályba. 1996. január 11-én lépett hatályba. 1996. január 11-én lépett hatályba. 1996. január 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1996. január 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 11-én lépett hatályba. 1996. január 11-én lépett hatályba. 1996. január 11-én lépett hatályba. 1996. január 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1996. január 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1996. január 11-én lépett hatályba. 1996. január 11-én lépett hatályba. 1996. január 11-én lépett hatályba. 1996. január 11-én lépett hatályba. 1999. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 1996. január 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1996. január 11-én lépett hatályba.A szakasz 2012. május 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 18-án lépett hatályba. 2016. június 18-án lépett hatályba. 2016. június 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. május 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 18-án lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2003. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 1996. július 31-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. július 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. december 31-én lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. június 19-én lépett hatályba. 2015. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. december 28-án lépett hatályba. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 1998. március 1-jén lépett hatályba. 2009. február 1-jén lépett hatályba. 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2011. március 9-én lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 15-én lépett hatályba.A szakasz 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 15-én lépett hatályba. 2016. január 15-én lépett hatályba. 2016. január 15-én lépett hatályba.A bekezdés 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 17-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. március 9-én lépett hatályba.A szakasz 2013. április 9-én lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2011. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. március 9-én lépett hatályba. 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1993. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1993. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1993. június 1-jén lépett hatályba. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lépett hatályba. 1993. június 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1993. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1995. június 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lépett hatályba. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. április 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lépett hatályba. 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. február 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 2-án lépett hatályba. 2016. január 2-án lépett hatályba. 2016. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. május 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 1995. június 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lépett hatályba. 2000. január 1-jén lépett hatályba. 2000. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1996. január 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 5-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1996. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 5-én lépett hatályba. 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 1996. január 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. július 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 11-én lépett hatályba.A szakasz 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 1999. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. december 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. március 9-én lépett hatályba.A szakasz 2013. április 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 9-én lépett hatályba.A szakasz 2015. július 16-án lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 2-án lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.