Hatályos állapot
Közlönyállapot
2011.12.19. - 2011.12.19.
2011.12.20. - 2011.12.20.
2011.12.21. - 2011.12.30.
2011.12.31. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.01.
2012.01.02. - 2012.02.29.
2012.03.01. - 2012.03.30.
2012.03.31. - 2012.03.31.
2012.04.01. - 2012.06.26.
2012.06.27. - 2012.08.31.
2012.09.01. - 2012.09.01.
2012.09.02. - 2012.11.14.
2012.11.15. - 2012.11.15.
2012.11.16. - 2012.11.30.
2012.12.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.01.01.
2013.01.02. - 2013.05.02.
2013.05.03. - 2013.06.20.
2013.06.21. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.08.31.
2013.09.01. - 2013.09.01.
2013.09.02. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2013.12.10.
2013.12.11. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.01.17.
2014.01.18. - 2014.02.24.
2014.02.25. - 2014.06.17.
2014.06.18. - 2014.07.28.
2014.07.29. - 2014.10.11.
2014.10.12. - 2014.12.31.
2015.01.01. - Határozatlan
Határozatlan -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

2011. évi CLXXIX. törvény

a nemzetiségek jogairól

A Magyar Országgyűlés
a magyar történelem legnemesebb hagyományaira építve,
a magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzése, anyanyelvük ápolása és fejlesztése, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosítása érdekében, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá
tekintettel a nemzetiségek védelme érdekében Magyarország aktív közreműködésével megalkotott nemzetközi dokumentumokban foglaltakra, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Polgári és Politikai Jogokról szóló Nemzetközi Egyezségokmányára, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretében végzett munkára, a Koppenhágai Dokumentumra, az Európa Tanácsnak az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Egyezményére, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájában és a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményben megfogalmazottak széleskörű érvényesítésére, szem előtt tartva, hogy
Magyarország tiszteletben tartja az ország különböző vallási hagyományait, más népek szabadságát és kultúráját, vallja, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki,
minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez,
a nemzetiségek a magyar politikai közösség részei, államalkotó tényezők,
a kulturális sokszínűség, a nyelvi különbözőség nem a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása,
a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek Magyarország kulturális örökségének szerves
részei,
a nemzetiségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok,
Magyarország védelemben részesíti a nemzetiségeket, biztosítja saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát, kollektív részvételüket a közéletben, elősegíti a kulturális autonómiájuk megvalósulását, garantálja a valós közösségeik önigazgatáshoz, önkormányzatisághoz való jogát,
a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. §
(1) E törvény értelmében nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
(2) A nemzetiségi jogok és kötelezettségek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti nemzetiséghez tartozik az a Magyarországon lakóhellyel rendelkező személy, aki magát valamely nemzetiséghez tartozónak tekinti és ezen nemzetiséghez tartozását az e törvényben meghatározott esetekben és módon kinyilvánítja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nemzetiségeket az 1. melléklet sorolja fel.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §   E törvény alkalmazásában:
2. §   E törvény alkalmazásában:
1. nemzetiségi közügy:
a) az e törvényben biztosított egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése - érdekében a nemzetiséghez tartozók meghatározott közszolgáltatásokkal való ellátásával, ezen ügyek önálló vitelével és az ehhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtésével összefüggő ügy;
b) a közhatalmat gyakorló állami és helyi önkormányzati szervekben, továbbá a nemzetiségi önkormányzati szervekben való nemzetiségi képviselethez és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosításához kapcsolódó ügy;
2. nemzetiségi önkormányzat:
törvényben meghatározott nemzetiségi közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján e törvény alapján létrehozott szervezet, amely a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő önálló intézésére jön létre;
3. nemzetiségi kulturális autonómia:
olyan kollektív nemzetiségi jog, amely az e törvény szerinti intézmény-összességnek és nemzetiségi önszerveződéseknek a nemzetiségi közösség által önigazgatással történő működtetése során megvalósuló önállóságban testesül meg;
5. nemzetiségi kulturális intézmény:
olyan kulturális intézmény, amelynek jogszabályban, alapító okiratban előírt feladata a nemzetiségi identitáshoz kötődő tárgyi és szellemi kultúra, kulturális értékek, javak megőrzése, hozzáférhetővé tétele, hagyományok és a közösségi nyelvhasználat megőrzése, gyakorlása, terjesztése és továbbörökítése;

a) nemzetiségi közművelődési intézmény:
a nemzetiséghez tartozók szellemi, kulturális örökségének, kulturális hagyományainak megőrzését, fenntartását, fejlesztését, bemutatását szolgáló intézmény;
b) nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemény:
olyan könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- illetve hangarchívum, amelynek alapító okiratában szerepel a nemzetiségi feladatellátás, vagy amelynek állományában nemzetiségi nyelvű, vagy nemzetiségre vonatkozó dokumentumok huszonöt százalékot elérő arányban találhatók, függetlenül a fenntartó szervezet típusától;
c) nemzetiségi közösségi színtér:
nemzetiségi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a lakosság önszerveződő közösségeinek kulturális szolgáltatásokkal való ellátása érdekében közművelődési megállapodás alapján működtetett, erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott településen (településeken) rendszeresen működő intézmény;
6. nemzetiségi feladatot ellátó tudományos intézmény:
alapító okirata, illetve tevékenysége szerint részben vagy egészben egy vagy több nemzetiség anyanyelvén, illetve más nyelveken az adott közösség szellemi, épített és tárgyi emlékeire, hagyományaira, kultúrájára, történelmére, nyelvére, intézményeire, társadalmi viszonyaira vonatkozó adatok gyűjtésével, tudományos értékű feldolgozásával és közzétételével foglakozó intézete, vagy műhelye, tekintet nélkül annak szervezet-típusára;
7. nemzetiség szellemi és vallási öröksége: az adott nemzetiség identitásához kötődő jelen- vagy múltbeli nyelvi, folklór, öntevékeny-, illetve hivatásos előadó-művészeti, hitéleti, egyházi, alkotóművészeti (különösen irodalmi, képző- és iparművészeti) hagyományainak összessége;
8. nemzetiség épített és tárgyi öröksége:
a kulturális örökség védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó azon műemléki és kulturális javak, amelyek a nemzetiség kulturális, történeti, vallási hagyományai megőrzésének szempontjából kiemelt jelentőségűek (különösen településrész, közterület, épületegyüttes, épület, temető, temetkezési hely, szobor, emlékmű, emléktábla, tárgyi képi hangrögzített, írásos emlék, művészeti alkotás);
9. nemzetiségi témájú műsor:
a nemzetiségekről szóló, a nemzetiségi közösségek megismerését, kulturális értékeinek bemutatását szolgáló, sokoldalúan és kiegyensúlyozottan tájékoztató magyar nyelvű rádiós vagy audiovizuális program;
10. nemzetiségi közszolgálati műsor:
a nemzetiségi közösség anyanyelvén, elsősorban a közösség médiaműhelyei által készített műsor, illetve sajtótermék, amelynek alapvető célja a nemzetiségi közösség sokoldalú, kiegyensúlyozott anyanyelvű tájékoztatása;
11. az intézmény alapításának joga magában foglalja az intézmény átvételének, átszervezésének és megszüntetésének jogát;
12. hozzátartozó:
az egyenesági rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, a bejegyzett élettárs és az élettárs;
15. nemzetiségi egyesület:
alapszabálya szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó nemzetiségi egyesülettel.
2. §   E törvény alkalmazásában:
1. nemzetiségi közügy:
a) az e törvényben biztosított egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése - érdekében a nemzetiséghez tartozók meghatározott közszolgáltatásokkal való ellátásával, ezen ügyek önálló vitelével és az ehhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtésével összefüggő ügy;
b) a közhatalmat gyakorló állami és helyi önkormányzati szervekben, továbbá a nemzetiségi önkormányzati szervekben való nemzetiségi képviselethez és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosításához kapcsolódó ügy;
2. nemzetiségi önkormányzat:
törvényben meghatározott nemzetiségi közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján e törvény alapján létrehozott szervezet, amely a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő önálló intézésére jön létre;
3. nemzetiségi kulturális autonómia:
olyan kollektív nemzetiségi jog, amely az e törvény szerinti intézmény-összességnek és nemzetiségi önszerveződéseknek a nemzetiségi közösség által önigazgatással történő működtetése során megvalósuló önállóságban testesül meg;
4. nemzetiségi köznevelési intézmény:
a) az a köznevelési intézmény, amelynek alapító okirata a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a köznevelési intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban;
b) nemzetiségi többcélú intézményen, nemzetiségi tagintézményen és nemzetiségi köznevelési intézmény intézményegységén a köznevelési törvény szerinti többcélú intézmény, tagintézmény és intézményegység értendő;
5. nemzetiségi kulturális intézmény:
olyan kulturális intézmény, amelynek jogszabályban, alapító okiratban előírt feladata a nemzetiségi identitáshoz kötődő tárgyi és szellemi kultúra, kulturális értékek, javak megőrzése, hozzáférhetővé tétele, hagyományok és a közösségi nyelvhasználat megőrzése, gyakorlása, terjesztése és továbbörökítése;

a) nemzetiségi közművelődési intézmény:
a nemzetiséghez tartozók szellemi, kulturális örökségének, kulturális hagyományainak megőrzését, fenntartását, fejlesztését, bemutatását szolgáló intézmény;
b) nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemény:
olyan könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- illetve hangarchívum, amelynek alapító okiratában szerepel a nemzetiségi feladatellátás, vagy amelynek állományában nemzetiségi nyelvű, vagy nemzetiségre vonatkozó dokumentumok huszonöt százalékot elérő arányban találhatók, függetlenül a fenntartó szervezet típusától;
c) nemzetiségi közösségi színtér:
nemzetiségi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a lakosság önszerveződő közösségeinek kulturális szolgáltatásokkal való ellátása érdekében közművelődési megállapodás alapján működtetett, erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott településen (településeken) rendszeresen működő intézmény;
6. nemzetiségi feladatot ellátó tudományos intézmény:
alapító okirata, illetve tevékenysége szerint részben vagy egészben egy vagy több nemzetiség anyanyelvén, illetve más nyelveken az adott közösség szellemi, épített és tárgyi emlékeire, hagyományaira, kultúrájára, történelmére, nyelvére, intézményeire, társadalmi viszonyaira vonatkozó adatok gyűjtésével, tudományos értékű feldolgozásával és közzétételével foglakozó intézete, vagy műhelye, tekintet nélkül annak szervezet-típusára;
7. nemzetiség szellemi és vallási öröksége: az adott nemzetiség identitásához kötődő jelen- vagy múltbeli nyelvi, folklór, öntevékeny-, illetve hivatásos előadó-művészeti, hitéleti, egyházi, alkotóművészeti (különösen irodalmi, képző- és iparművészeti) hagyományainak összessége;
7. nemzetiség szellemi és vallási öröksége: az adott nemzetiség identitásához kötődő jelen- vagy múltbeli nyelvi, folklór, öntevékeny-, illetve hivatásos előadó-művészeti, hitéleti, alkotóművészeti (különösen irodalmi, képző- és iparművészeti) hagyományainak összessége;
8. nemzetiség épített és tárgyi öröksége:
a kulturális örökség védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó azon műemléki és kulturális javak, amelyek a nemzetiség kulturális, történeti, vallási hagyományai megőrzésének szempontjából kiemelt jelentőségűek (különösen településrész, közterület, épületegyüttes, épület, temető, temetkezési hely, szobor, emlékmű, emléktábla, tárgyi képi hangrögzített, írásos emlék, művészeti alkotás);
9. nemzetiségi témájú műsor:
a nemzetiségekről szóló, a nemzetiségi közösségek megismerését, kulturális értékeinek bemutatását szolgáló, sokoldalúan és kiegyensúlyozottan tájékoztató magyar nyelvű rádiós vagy audiovizuális program;
10. nemzetiségi közszolgálati műsor:
a nemzetiségi közösség anyanyelvén, elsősorban a közösség médiaműhelyei által készített műsor, illetve sajtótermék, amelynek alapvető célja a nemzetiségi közösség sokoldalú, kiegyensúlyozott anyanyelvű tájékoztatása;
11. az intézmény alapításának joga magában foglalja az intézmény átvételének, átszervezésének és megszüntetésének jogát;
12. hozzátartozó:
az egyenesági rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, a bejegyzett élettárs és az élettárs;
13. nemzetiségi köznevelésben alkalmazottak köre:
a nemzetiségi köznevelési intézmény azon alkalmazottai, akik foglalkoztatása a nemzetiségi köznevelési intézményben pedagógus, pedagógiai szakértő munkakörben és pedagógiai előadó munkakörben, továbbá a nevelő és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását közvetlenül segítő munkakörben történik;
14. az 50-72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet: a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete;
14. az 50-72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet: a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában - a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve - rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete;
15. nemzetiségi egyesület:
alapszabálya szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó nemzetiségi egyesülettel.

II. FEJEZET
A NEMZETISÉGEK ALAPVETŐ JOGAI

3. §   Minden nemzetiség jogosult arra, hogy nemzetiségi közösségként létezzen és fennmaradjon.
4. §
(1) Minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek joga van
a) a szülőföldjén való zavartalan boldoguláshoz, a saját, a szülők, ősök születési vagy lakhelyének kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságához és oltalmához;
b) az óhazával való zavartalan kapcsolattartáshoz.
(2) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van mind az óhaza és a nyelvnemzetek állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban élő nemzetiségekkel való kapcsolattartásra.
5. §
(1) A nemzetiséghez tartozók nyelvhasználatának feltételeit - külön törvényben meghatározott esetekben - az állam biztosítani köteles.
(2) A polgári és büntetőeljárások során, valamint a közigazgatási eljárásokban az anyanyelv használatát a vonatkozó eljárásjogi törvények biztosítják.
(3) Az Országgyűlésben a nemzetiséghez tartozó képviselő az anyanyelvét is használhatja.
(3) Az Országgyűlésben a nemzetiséghez tartozó képviselő és a nemzetiségi szószóló az anyanyelvét is használhatja.
(4) A helyi önkormányzat képviselő-testületében a nemzetiségi képviselő anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás kizárólag valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.
(5) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a népszámlálás során a regisztrált aránya eléri a húsz százalékot, az érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére a képviselő-testület köteles jegyzőkönyveit és határozatait a magyar mellett az adott nemzetiség nyelvén is vezetni, szövegezni. Értelmezési vita esetén a magyar nyelvű változat a hiteles.
6. §
(1) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a népszámlálás során regisztrált aránya eléri a tíz százalékot, a helyi önkormányzat az illetékességi területén működő érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére köteles biztosítani, hogy
a) rendeletének kihirdetése, hirdetményének közzététele - a magyar nyelven történő közzététel mellett - a nemzetiség anyanyelvén is megtörténjék,
b) a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a nemzetiség anyanyelvén is rendelkezésre álljanak,
c) a közhivatalok, közszolgáltatást végző szervek elnevezését feltüntető táblák feliratai vagy ezek működésére vonatkozó közlemények - a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és formában - a nemzetiség anyanyelvén is olvashatóak legyenek,
d) a helység- és utcaneveket megjelölő táblák feliratai a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett a hagyományos nemzetiségi elnevezés a nemzetiség anyanyelvén, ennek hiányában a magyar nyelvű elnevezéssel azonos tartalmú és formájú elnevezés a nemzetiség anyanyelvén is olvashatóak legyenek.
(2) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a népszámlálás során regisztrált aránya eléri a húsz százalékot, az érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére a helyi köztisztviselői és közalkalmazotti, valamint közjegyzői és bírósági végrehajtói állások betöltése során - az általános szakmai követelmények megtartása mellett - biztosítani kell az adott nemzetiség anyanyelvét is ismerő személy alkalmazását.
(3) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a népszámlálás során regisztrált aránya eléri a tíz százalékot és a településen nemzetiségi önkormányzat, vagy nemzetiségi egyesület működik, az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, vagy nemzetiségi egyesület kérésére a helyi önkormányzat által fenntartott vagy finanszírozott médiaszolgáltató rendszeres nemzetiségi közszolgálati műsort biztosít az adott településen élő nemzetiségi közösség anyanyelvű tájékoztatása érdekében. A rendelkezés a helyi önkormányzat által kiadott vagy finanszírozott sajtótermékre is vonatkozik.
(4) A (3) bekezdés szerint megvalósuló médiaszolgáltatással kapcsolatos kérdésekben ki kell kérni az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a településen székhellyel rendelkező nemzetiségi egyesület véleményét.
(5) Ha a településen nemzetiséghez tartozó személyek élnek - az érintett nemzetiség települési nemzetiségi önkormányzata, ennek hiányában települési székhelyű nemzetiségi szervezete, intézménye, vagy az adott nemzetiséghez tartozók kezdeményezésére - a képviselő-testület biztosíthatja az (1)-(4) bekezdés szerinti nyelvhasználati jogokat.
7. §   Nemzetiséghez való tartozás miatt tilos az egyenlő bánásmód követelményének bárminemű megsértése.
8. §   Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését és megteszi a külön törvény szerinti szükséges intézkedéseket.
9. §
(1) Magyarország tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely
a) a nemzetiségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását, a többségi nemzetből történő kirekesztését, elkülönítését célozza, vagy ezt eredményezi,
b) a nemzetiségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak megváltoztatására irányul,
c) a nemzetiséget vagy nemzetiséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldözi, megfélemlíti, életkörülményeit nehezíti, jogai gyakorlásában akadályozza, vagy
d) a nemzetiség erőszakos ki- vagy áttelepítésére irányul.
(2) Magyarország nemzetközi kapcsolataiban fellép minden olyan politikai törekvés ellen, amely az (1) bekezdésben felsorolt következményekhez vezet. Az ilyen politika elleni védelem nyújtására a nemzetközi jog eszközeivel és nemzetközi szerződések révén is törekszik.
10. §
(1) A nemzetiségi önkormányzatok alapvető feladata a nemzetiségi érdekek védelme és képviselete a nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörének gyakorlásával.
(2) A nemzetiségi önkormányzatok által ellátott feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.
(3) A nemzetiségi önkormányzatok törvényben meghatározott jogaikat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elve alapján, rendeltetésüknek megfelelően gyakorolják.
(4) A helyi önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, e körben ellátja különösen a település, megye illetékességi területén jelentkező, a kulturális szolgáltatással, nyilvános könyvtári ellátással, muzeális intézmények fenntartásával, közművelődéssel, tájékoztatással, a nemzetiség szellemi, épített és tárgyi örökségével, írott és elektronikus sajtójával, a szociális alapellátással, a helyi közfoglalkoztatással kapcsolatos helyi önkormányzati feladatokat.
(5) A (4) bekezdés szerinti kötelező feladata ellátása során a helyi önkormányzat képviselő-testülete - amennyiben a helyi önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátására, vagy a nemzetiséghez tartozókat e minőségükben érintő feladatok ellátására a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerinti szervezetet hoz létre, vagy szerződést köt - az alapítás vagy szerződéskötés során az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a településen, megyében nem működik nemzetiségi önkormányzat, a településen, megyében székhellyel rendelkező nemzetiségi egyesület véleményét beszerzi.
(6) A helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata részletesen szabályozza a helyi önkormányzat képviselő-testülete feladatait a településen, megyében működő
a) települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzattal,
b) nemzetiségi egyesülettel történő együttműködés során, ide értve a javaslatok, kezdeményezések kezelését, a véleményezési és egyetértési jog gyakorlásának részletes rendjét.
(7) A helyi önkormányzat a (4) bekezdés szerinti kötelező feladata ellátása során a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében - a településen, megyében élő, adott nemzetiséghez tartozók kezdeményezésére - megteszi a szükséges intézkedéseket a helyi önkormányzati óvodai ellátás nemzetiséghez tartozók által történő igénybevételének biztosításával (megszervezésével, megszervezésének a feladatellátásra kötelezett által történő megszervezésének kezdeményezésével) kapcsolatban.
(8) A helyi önkormányzat a településen, megyében települési, területi nemzetiségi önkormányzat hiányában az adott nemzetiség országos önkormányzata javaslataira tekintettel látja el a településen, megyében a nemzetiségi jogok érvényesülésével kapcsolatos feladatait.
(9) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy e feladattal megbízza valamely bizottságát. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságban a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testület kijelölt tagja részt vehet és a napirendi pontokhoz hozzászólhat.

III. FEJEZET
EGYÉNI NEMZETISÉGI JOGOK

11. §
(1) Valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga.
(2) A nemzetiséghez való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, azonban törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály egyes nemzetiségi jogok gyakorlását az egyén nyilatkozatához kötheti.
(3) A nemzetiségi önazonossághoz való jog és valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása - az e törvényben meghatározott kivétellel - nem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését.
12. §
(1) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van:
a) anyanyelvének szabad használatához szóban és írásban, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához;
b) megtanulni anyanyelvét, részt venni anyanyelvű köznevelésben, oktatásban és művelődésben;
c) az oktatási esélyegyenlőséghez és a kulturális szolgáltatásokhoz, amelyet az állam hatékony intézkedésekkel elősegíteni köteles;
d) nemzetiségi voltával kapcsolatos személyes adatok védelméhez külön törvényben meghatározottak szerint.
(2) Más állam állampolgárságának felvételéhez a magyar állam hozzájárulása nem szükséges, kizárólag nemzetközi szerződés vagy az adott állam jogszabálya irányadó.
13. §
(1) A nemzetiséghez tartozó joga, hogy nemzetiséghez tartozását hivatalos statisztikai adatgyűjtés alkalmával önkéntesen és névtelenül megvallhassa.
(2) A nemzetiséghez tartozásra vonatkozó különleges adatok - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott rendben - a nemzetiséghez tartozásra tekintettel nyújtott állami támogatás megállapításához, továbbá cél szerinti felhasználásának vizsgálata céljából kezelhetőek.
14. §   A nemzetiséghez tartozóknak a közéletben való részvétele - e minőségükre tekintettel - nem korlátozható. Érdekeik kifejezésére, védelmére - jogszabályi keretek között - egyesületeket, pártokat hozhatnak létre.
15. §   A nemzetiséghez tartozó személyeknek joguk van a családra vonatkozó nemzetiségi hagyományok tiszteletben tartására, családi kapcsolataik ápolására, családi ünnepeiknek anyanyelven történő megtartására és az ezekhez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven való lebonyolításának igénylésére.
15. §   A nemzetiséghez tartozó személyeknek joguk van a családra vonatkozó nemzetiségi hagyományok tiszteletben tartására, családi kapcsolataik ápolására, családi ünnepeiknek anyanyelven történő megtartására és az ezekhez kapcsolódó, vallási közösség által végzett szertartások anyanyelven való lebonyolításának igénylésére.
16. §
(1) A nemzetiséghez tartozó személynek joga, hogy anyanyelvén használja a családi és utónevét, és joga van családi és utónevének hivatalos elismeréséhez.
(2) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének saját nemzetiségének megfelelő megválasztásához és nemzetiségi nyelve szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez. A nem latin írásmóddal történő bejegyzés esetén kötelező a fonetikus, latin betűs írásmód egyidejű alkalmazása is.
(3) Kérésre a személyazonosító igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetiségi nyelven is tartalmazza. Jogszabály lehetővé teheti, hogy más hatósági igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetiségi nyelven is tartalmazza.

IV. FEJEZET
KÖZÖSSÉGI NEMZETISÉGI JOGOK

17. §   A nemzetiségek elidegeníthetetlen közösségi joga
a) önazonosságuk megőrzése, ápolása, erősítése és átörökítése,
b) történelmi hagyományaik, nyelvük megőrzése és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk ápolása és gyarapítása.
18. §   A nemzetiségeknek a közösségi névhasználathoz fűződő jogaik gyakorlása során joguk van a történelmileg kialakult helységnevek, utcanevek és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelölések használatához.
19. §   A nemzetiségi közösségeknek joguk van:
a) törvényi keretek között intézmények létrehozásához és működtetéséhez, más szervtől történő átvételéhez,
b) nemzetiséghez tartozók óvodai neveléséhez, általános iskolai neveléséhez-oktatásához, nemzetiségi kollégiumi ellátásához, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai neveléséhez-oktatásához, felsőfokú képzéséhez, továbbá jogosultak
c) az országos önkormányzat útján a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni és kialakításában közreműködni.
20. §   Magyarország - törvényei keretei között - biztosítja a nemzetiségi közösségeknek rendezvényeik és ünnepeik zavartalan megtartásához, építészeti, kulturális, kegyeleti és vallási emlékeik, hagyományaik megőrzéséhez, ápolásához és átörökítéséhez, jelképeik használatához fűződő jogait.
21. §   A nemzetiségi szervezeteket megilleti a széles körű és közvetlen nemzetközi kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának a joga.

V. FEJEZET
A NEMZETISÉGEK OKTATÁSI, KULTURÁLIS ÉS MÉDIA JOGAI

A nemzetiségek oktatási önigazgatása

22. §
(1) E törvény értelmében nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma/cigány (romani, illetve beás), (a továbbiakban együtt: roma), a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is.
(2) Az állam a magyarországi nemzetiségek anyanyelvét közösség-összetartó tényezőként ismeri el. Az állam tekintet nélkül arra, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója, támogatja a nemzetiségek által használt nyelv alkalmazását a nemzetiségi köznevelésben. A nemzetiségi köznevelés többletköltségét - jogszabályban meghatározott módon - az állam viseli.
(3) A nemzetiséghez tartozó gyermek - a szülője vagy gyámja (a továbbiakban együtt: szülő) döntésétől függően - anyanyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, nemzetiségi nyelvoktató vagy roma nemzetiségi köznevelésben vehet részt. A roma nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás folyhat kizárólag magyar nyelven, de a szülők igényei alapján az intézményfenntartó köteles biztosítani a roma nyelv (romani, illetve beás) oktatását is. A 14. életévét betöltött, nem cselekvőképtelen gyermek esetében a szülő e választási jogát gyermekével közösen gyakorolja, a köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor.
(4) A nemzetiség anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelése, nevelése-oktatása a helyi lehetőségek és igények szerint nemzetiségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet.
(5) A településen meg kell szervezni és fenn kell tartani a nemzetiségi óvodai nevelést, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást - a roma nemzetiség esetében a (3) bekezdés szerinti igénynek megfelelően - ha ezt ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó nyolc (gyermek) tanuló szülője a fenntartótól kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései alapján megszervezhető. Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a feladatellátásra köteles szerv megteremti a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás feltételeit. A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatást az országos nemzetiségi önkormányzat maga is megszervezheti.
23. §
(1) A köznevelés és a felsőoktatás törvényi szabályozása, az oktató-nevelő tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása, valamint e tevékenység ellenőrzése során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő nevelési és oktatási érdekeket.
(2) A nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban biztosítani kell a népismeret tárgykörébe tartozó ismeretanyag elsajátítását, így különösen a nemzetiség és az anyaország történelmének, irodalmának, földrajzának, kulturális értékeinek és hagyományaiknak, a nemzetiségi jogok és intézményrendszerének megismerését.
(3) A nemzetiségi óvodai nevelésre és nemzetiségi iskolai nevelésre-oktatásra irányuló igények felmérésében és megszervezésében a törvény által e feladatok ellátására kötelezett szervek és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködnek.
(4) A nemzetiségi anyanyelvű és anyanyelvi közneveléshez az anyanyelvű pedagógusok képzésének, továbbképzésének biztosítása állami feladat. E feladat keretében az állam támogatja a nemzetiségek anya-, illetve nyelvországából érkező oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását is.
24. §
(1) A nemzetiségi önkormányzat - a köznevelési törvényben és az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint - köznevelési intézményt létesíthet és tarthat fenn, illetve az e törvényben meghatározott rendben átveheti a más szerv által létesített köznevelési intézmény fenntartói jogát. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat intézmény-átszervezéssel.
(1) A nemzetiségi önkormányzat - a köznevelési törvényben és az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint - köznevelési intézményt létesíthet és tarthat fenn, illetve az e törvényben meghatározott rendben átveheti a más szerv által létesített köznevelési intézmény fenntartói jogát.
(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény és többcélú intézmény vezetőjét az oktatási miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.
25. §
(1) Állami feladatot ellátó intézmény esetében az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére át kell adni az országos nemzetiségi önkormányzat részére annak az országos vagy térségi beiskolázású köznevelési intézménynek a fenntartói jogát, amelyik alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és gyermekek, tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi nevelésben, nevelésben-oktatásban, illetve ellátásban részesül. A kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény iskolaszékének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és diákönkormányzatának, továbbá az adott nemzetiség érintett települési és területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzat megkeresésére - az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértése esetén - az intézmény helyi önkormányzati, állami fenntartója átadhatja a települési nemzetiségi önkormányzatnak annak a köznevelési intézménynek a fenntartói jogát, amelyik alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és minden gyermek, tanuló részt vesz a nemzetiségi nevelésben, nevelésben-oktatásban, illetve ellátásban részesül. A kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény iskolaszékének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének), a diákönkormányzatának a véleményét.
(3) Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat a feladat ellátására törvény alapján köteles fenntartótól átvett köznevelési intézmény fenntartói jogáról le kíván mondani, a fenntartói jogot az érintett országos önkormányzat átveheti, ha nem kívánja átvenni, a korábbi fenntartó vagy jogutódja köteles a fenntartói jog visszavételére.
(4) Különösen indokolt esetben az országos nemzetiségi önkormányzat - az oktatásért felelős miniszter engedélyével - átveheti az országos vagy térségi feladatot el nem látó, nemzetiségi anyanyelvű, illetve nemzetiségi két tanítási nyelvű intézmény, továbbá a roma nemzetiségi intézmény fenntartását, valamint az adott nemzetiség országos feladatot is ellátó nemzetiségi nyelvoktató intézményét. A miniszter az átadást akkor engedélyezi, ha
a) minden tanuló részt vesz a nemzetiségi oktatásban és
b) az adott nemzetiség köznevelése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.
(5) A nevelési-oktatási intézmény átadására az oktatásért felelős miniszter és az átvevő között létrejött köznevelési szerződés alapján kerülhet sor.
(6) A fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont - a 125. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - az átvevő használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használatba adás ideje nem lehet tíz évnél rövidebb.
(7) Ha a nemzetiségi önkormányzat megszűnik, a fenntartói jogot a székhely szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal köteles gyakorolni, addig az időpontig, ameddig az új nemzetiségi önkormányzat megalakul.
(8) A 24. § (1) bekezdés, a 25. § (1)-(2) bekezdés és (4) bekezdés szerinti, továbbá a köznevelésről szóló törvény szerinti fenntartói jog átvétele esetén az átadóval, az (5) bekezdés esetén az oktatásért felelős miniszterrel megkötött köznevelési szerződést a felek a köznevelésről szóló törvény - egyházi intézményekre vonatkozó - szabályai szerinti tartalommal kötik meg.
(8) A 24. § (1) bekezdés, a 25. § (1)-(2) bekezdés és (4) bekezdés szerinti, továbbá a köznevelésről szóló törvény szerinti fenntartói jog átvétele esetén az átadóval, az (5) bekezdés esetén az oktatásért felelős miniszterrel megkötött köznevelési szerződést a felek a köznevelésről szóló törvénynek az egyházi köznevelési intézményre vonatkozó szabályai szerinti tartalommal kötik meg.
26. §
(1) Az országos nemzetiségi önkormányzatok esetében a nemzetiségi nevelés-oktatás finanszírozása az egyházi intézményekkel azonos módon történik.
(1) Az országos nemzetiségi önkormányzatok esetében a nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai, kollégiumi nevelés-oktatás, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzatok esetében a nemzetiségi iskolai, kollégiumi nevelés-oktatás finanszírozása a nevelési-oktatási feladatot ellátó egyházi jogi személyekre vonatkozó szabályokkal azonosan történik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozás során a központi költségvetés a nemzetiségi önkormányzatok köznevelési feladatainak ellátásához költségvetési hozzájárulást biztosít, továbbá kiegészítő támogatásokat nyújt.
27. §   Ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közneveléssel kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A határidő - bármely érdekeltnek a másik félhez intézett nyilatkozata alapján - egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbodik. A határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, az érdekelt kezdeményezésére az egyetértési nyilatkozat pótlásáról a nemzetiségi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszék nemperes eljárásban harminc napon belül dönt. Az eljárás költségeit - ide értve a szakértő díjazását is - az viseli, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik.
27. §   Ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közneveléssel kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A határidő - bármely érdekeltnek a másik félhez intézett nyilatkozata alapján - egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbodik. A határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, az érdekelt kezdeményezésére az egyetértési nyilatkozat pótlásáról a nemzetiségi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság nemperes eljárásban harminc napon belül dönt. Az eljárás költségeit - ide értve a szakértő díjazását is - az viseli, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik.
28. §   A nemzetiségi nevelési, oktatási intézményt az érintett nemzetiséghez nem tartozók csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény - az adott nemzetiség igényeinek kielégítése után - betöltetlen férőhellyel rendelkezik. A felvétel (beiratkozás) előzetesen nyilvánosságra hozott szabályok alapján történhet.
29. §   A magyar nyelv oktatását - az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon - a nemzetiségi oktatás keretében is biztosítani kell.
30. §   Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvű lakosság - vagy más nemzetiség - van számszerű kisebbségben, a magyar anyanyelvű, illetve más anyanyelvű gyermekek anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelését és oktatását törvényben meghatározottak szerint biztosítani kell.
31. §   Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek között biztosítja a nemzetiségi nevelés-oktatáshoz a tankönyvek megjelentetését, a taneszközök előállítását.
32. §   Ahol e fejezet nemzetiséghez tartozó személy, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi egyesület nyilatkozatáról, véleményéről, egyetértéséről rendelkezik, azon kizárólag az érintett nemzetiséghez tartozó személy, érintett nemzetiség önkormányzatának, egyesületének ezen joga értendő.

A nemzetiségek kulturális önigazgatása

33. §   A nemzetiségek kulturális önigazgatását érintő törvényi szabályozás előkészítése és végrehajtása során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő művelődési érdekeket.
34. §   A nemzetiségi önkormányzat - az ágazati törvényben meghatározottak szerint - részt vehet a nemzetiséghez tartozók kulturális ellátásának segítésével összefüggő állami és önkormányzati feladatok végrehajtásában.
35. §   Ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A határidő - bármely érdekeltnek a másik félhez intézett nyilatkozata alapján - egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbodik. A határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, az érdekelt kezdeményezésére az egyetértési nyilatkozat pótlásáról a nemzetiségi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszék nemperes eljárásban harminc napon belül dönt. Az eljárás költségeit - ide értve a szakértő díjazását is - az viseli, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik.
35. §   Ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A határidő - bármely érdekeltnek a másik félhez intézett nyilatkozata alapján - egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbodik. A határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, az érdekelt kezdeményezésére az egyetértési nyilatkozat pótlásáról a nemzetiségi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság nemperes eljárásban harminc napon belül dönt. Az eljárás költségeit - ide értve a szakértő díjazását is - az viseli, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik.
36. §   A nemzetiségi önkormányzat jogosult - az ágazati törvényben és az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározottak szerint - nemzetiségi kulturális intézmény létesítésére, fenntartására, más által létesített kulturális intézmény fenntartói jogának, illetve kulturális feladat ellátásának átvételére.
37. §
(1) Az országos nemzetiségi önkormányzat megkeresésére az intézmény fenntartója köteles átadni a legalább hetvenöt százalékban nemzetiségi kulturális feladatot ellátó és legalább hetvenöt százalékban az érintett nemzetiség kulturális igényeit kielégítő kulturális intézmény fenntartói jogát a kérelmező országos nemzetiségi önkormányzatnak.
(2) A több nemzetiség igényeit ellátó kulturális intézmény fenntartói joga az érintett országos nemzetiségi önkormányzatok megállapodása alapján adható át a megállapodás szerinti országos önkormányzatnak.
(3) Az adott nemzetiséghez nem tartozó lakosság részére a vonatkozó törvényben előírt feladatok kötelező ellátását a felek megállapodásban kötelesek rögzíteni.
(4) Az intézményt átvevő nemzetiségi önkormányzat felelős az intézmény rendeltetés szerinti működtetéséért, tevékenységének és gazdálkodásának jogszerűségéért és célszerűségéért.
(5) Az átvevő köteles az átvett ingatlanvagyon állagát megőrizni. Az átvevő a polgári jog általános szabályai szerint felel az átvett vagyon állagában bekövetkezett kárért.
38. §
(1) A kulturális intézmény, illetve a feladat átadásáról, átvételéről az átadó intézményfenntartó és az átvevő nemzetiségi önkormányzat megállapodást köt.
(2) A megállapodás tartalmát a felek - a jogszabályi keretek között - szabadon állapítják meg. Az átadás és az átvétel célja, hogy az önkormányzati közművelődési alapellátás tartalmi és szervezeti folyamatossága a nemzetiségi önkormányzat kezelésében is fennmaradjon és lehetőség szerint bővüljön. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a kulturális intézmény feladatát,
b) a kulturális intézmény tevékenységében érintettek körét,
c) a megállapodás időbeli hatályát,
d) a kulturális intézmény törvényes feladatának elvégzéséhez szükséges legrövidebb nyitvatartásának idejét,
e) a kulturális feladat ellátásában a közreműködőktől megkívánt szakképzettséget,
f) az intézmény működtetésének személyi, tárgyi, pénzügyi feltételeit,
g) a tulajdonviszonyok alakulására vonatkozó rendelkezéseket,
h) a kulturális intézmény települési önkormányzat által történő visszavételének feltételeit.
39. §
(1) A nemzetiségi kulturális intézmény létesítése, átvétele, átszervezése, megszüntetése, vagy tevékenységének hatvan napon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt hatvan nappal a kultúráért felelős miniszternek a véleményét be kell szerezni és annak tartalmát a testülettel ismertetni kell.
(2) A munkáltatói jogokat az átvételt követően az átvevő gyakorolja. Az átadás nem minősül átszervezésnek. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat átalakítással. Az ellenkező bizonyításáig az átadás tervezett időpontját megelőző és az átadás időpontját követő két éven belüli átszervezést a fenntartói jog átadásával összefüggő átszervezésnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában átszervezés az intézmény összevonása, illetve egy intézménynek több intézményre tagolása.
(3) A kulturális feladat átadásával együtt a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont az átvevő birtokába és használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használatba adás legrövidebb ideje tíz év.
(3) A kulturális feladat átadásával együtt a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont - a 125. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - az átvevő birtokába és használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használatba adás legrövidebb ideje tíz év.
(4) A jogszabályi feltételek és kötelezettségek nem teljesülése esetén a szakterületet ellátó és felügyelő államigazgatási szerv a bíróságnál kezdeményezheti a megállapodás felbontását és a szerződést megelőző eredeti állapot helyreállítását. A bírósági eljárásban a kultúráért felelős minisztert - szakértői állásfoglalás céljából - meg kell keresni.
(5) Az átvétel ideje alatt az átadó fenntartói joga szünetel, és a fenntartói irányításnak a vonatkozó törvényben meghatározott feladatait az átvevő nemzetiségi önkormányzat gyakorolja. Ha a nemzetiségi önkormányzat a feladatait nem tudja ellátni, az intézmény fenntartói jogának gyakorlását az átadó a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodásban rögzített feltételek szerint köteles visszavenni.
(6) A nemzetiségi önkormányzatot az általa fenntartott kulturális intézmény működtetéséhez az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon és mértékben támogatja.
(7) A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott kulturális intézményben történő foglalkoztatás képesítési követelményeire az intézmény típusára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
40. §   A fenntartó és a nemzetiségi önkormányzat a kulturális intézmény közös fenntartására, kulturális feladat közös ellátására megállapodást köthet. A közös fenntartású kulturális intézmény tekintetében a 38-39. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
41. §
(1) A nemzetiség anyanyelvű könyvtári ellátását az Országos Idegennyelvű Könyvtár (a továbbiakban: OIK) koordinálja, a szolgáltatásokat az OIK, a megyei könyvtárak és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyilvános könyvtári rendszeren keresztül biztosítja.
(2) Azokon a településeken, ahol nincs települési önkormányzat által fenntartott települési könyvtár, a nemzetiségi lakosság részére az anyanyelvű könyvtári ellátást az ágazati törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.
(3) Az alapító okirata szerint nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemény létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos határozat meghozatalára az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor.
(4) Az alapító okirata szerint nemzetiségi feladatot ellátó közművelődési intézmény létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos határozat meghozatalára az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor.
(5) Amennyiben a (3)-(4) bekezdés szerinti tárgykörökben a települési önkormányzat rendeletet alkot, a fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül felülvizsgálja a rendeletet és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat.
42. §   Az állam támogatja
a) a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását;
b) a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését;
c) a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén történő ismertetését;
d) a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.
d) a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó, vallási közösség által végzett szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve a vallási közösségeknek a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.
43. §   A magyarországi kulturális örökség digitalizálása és archiválása során biztosítani kell a nemzetiségekkel kapcsolatos kulturális értékek digitalizálását és archiválását is. A digitalizálási és archiválási feladatok ellátásakor ki kell kérni az érintett nemzetiségi közösség szakmai szervezeteinek véleményét.

A nemzetiségek médiatartalom-szolgáltatással összefüggő jogai

44. §
(1) A nemzetiségeknek joguk van az információkhoz való - saját anyanyelvükön történő - szabad hozzáféréshez és azok továbbadásához, a tömegkommunikációs eszközök útján való - anyanyelvükön történő - tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz, médiaszolgáltatás és sajtótermék eléréséhez és terjesztéséhez.
(2) Magyarországon közszolgálati médiaszolgáltatás működik a nemzetiségi közösségek megőrzése és megerősítése, anyanyelvük és kultúrájuk ápolása, gazdagítása, a nemzetiségek kulturális igényeinek kielégítése céljából.
45. §   A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 99. §-ának keretei között biztosítandó
a) a nemzetiségek saját anyanyelvükön való tájékoztatása érdekében rendszeresen jelentkező nemzetiségi közszolgálati (rádiós és audiovizuális) műsorszámok készítése és közzététele,
b) hogy a nemzetiségi közszolgálati műsorszámok lehetőség szerint az érintett közösség tagjai többsége számára elérhető módon és időpontban kerüljenek közzétételre, úgy, hogy az adott nemzetiség által lakott valamennyi releváns régióban elérhető legyen a szolgáltatás,
c) a nemzetiségi közszolgálati műsorkészítés önálló szervezeti és költségvetési alapja,
d) a nemzetiségi műsorkészítés és terjesztés folyamatos fejlesztése,
e) a nemzetiségi közösség életét, kulturális értékeit bemutató közszolgálati műsorszámok archiválása, a közszolgálati médiavagyon keretében történő megőrzése, feldolgozása és elérhetősége.
46. §   A közszolgálati médiaszolgáltató a nemzetiségi közösségek életét sokoldalúan és hitelesen bemutató nemzetiségi témájú magyar nyelvű műsorszámokat is készít és sugároz.
47. §   A közszolgálati médiaszolgáltatók társadalmi ellenőrzésére hivatott Közszolgáltató Testület munkájába - az Mttv. 1. mellékletében foglaltaknak megfelelően - be kell vonni a nemzetiségek országos önkormányzatait.
48. §
(1) Az állam támogatja
a) a nemzetiségek közösségi tömegtájékoztatási eszközökhöz való hozzáférését és azok működtetését,
b) a nemzetiségi közszolgálati műsorszámok, nemzetiségi témájú műsorszámok és a nemzetiségekkel foglalkozó sajtótermékek készítését és terjesztését,
c) a nemzetiségi közösség életét, hagyományait, kultúráját bemutató filmalkotások és dokumentumfilmek elkészítését,
d) a nemzetiségi anyanyelvű audiovizuális műsorszámok elkészítését,
e) a közösségi, kisközösségi és egyéb - bármely módon terjesztett - médiaszolgáltatásban közzétett, nemzetiségekkel kapcsolatos rádiós és audiovizuális műsorszámok készítését és terjesztését.
(2) A nemzetiségi műsorszámok, nyomtatott vagy internetes sajtótermékek készítése, kiadása és terjesztése érdekében állami pénzügyi támogatásban részesülő médiaszolgáltatók, és a sajtótermék kiadóinak működése során biztosítani kell a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, a pártatlanság és a sokoldalú tájékoztatás érvényesülését.
49. §   A nemzetiségek által lakott területeken az állam - nemzetközi szerződések útján is - előmozdítja az anyaországból származó rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások vételét, a nemzetiségek anyanyelvén közzétett közszolgálati műsorszámok elérését.

A nemzetiségek önkormányzatai

50. §   Az egyes nemzetiségek közvetlen választással
a) a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban és a megyében területi (a továbbiakban együtt: helyi), valamint
b) országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre.

A nemzetiségi önkormányzati képviselők

51. §
(1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma
a) három fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen kevesebb mint száz fő,
b) négy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen legalább száz fő.
(2) A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők száma hét fő.
52. §   Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők száma
a) tizenöt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján nem több mint ötezer,
b) huszonhárom fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötezer,
c) harmincegy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint tízezer,
d) harminckilenc fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint huszonötezer,
e) negyvenhét fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötvenezer.

A választójog

53. §
(1) A választáson választó, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. A nemzetiségi névjegyzékbe kérelmére fel kell venni azt, aki
a) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkezik,
b) az e törvényben meghatározott nemzetiséghez tartozik, és
c) e nemzetiséghez tartozását e törvényben meghatározott tartalommal és a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott eljárási rendben megvallja.
(1) A választáson választó, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. A nemzetiségi névjegyzékbe kérelmére fel kell venni azt a magyar állampolgárt, aki
a) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkezik,
b) az e törvényben meghatározott nemzetiséghez tartozik, és
c) e nemzetiséghez tartozását e törvényben meghatározott tartalommal és a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott eljárási rendben megvallja.
(2) Egy személy egyidejűleg csak egy nemzetiség névjegyzékében szerepelhet.
(3) A választópolgár
a) a lakóhelye szerinti településen vagy
b) a választás kitűzését megelőző harmincadik napig bejelentett tartózkodási helye szerinti településen
szerepelhet a nemzetiségi névjegyzékben.
54. §   A választáson a nemzetiségi névjegyzékbe vett választópolgár választható, ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható, továbbá nyilatkozatot tesz arról, hogy
a) a nemzetiség képviseletét vállalja,
b) a választást megelőző tíz évben általános vagy időközi nemzetiségi önkormányzati választás során nem volt más nemzetiség önkormányzatának jelöltje, és
c) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.
54. §   A választáson a nemzetiségi névjegyzékbe vett választópolgár választható, ha
a) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható,
b) a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség nemzetiségi jelöltje, továbbá
c) nyilatkozatot tesz arról, hogy
ca) a nemzetiség képviseletét vállalja,
cb) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

A választókerületek

55. §
(1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a település egy választókerületet alkot.
(2) A fővárosi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a főváros egy választókerületet alkot.
(3) A megyei nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a megye egy választókerületet alkot.
(4) Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az ország területe egy választókerületet alkot.

A választás kitűzése

56. §
(1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma - a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint - a harminc főt eléri.
(2) A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a fővárosban, megyében kitűzött települési választások száma legalább tíz.
(3) Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni.
57. §   A nemzetiségi önkormányzati általános választást a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára kell kitűzni.

A jelölés

58. §
(1) A választáson nemzetiségi szervezet állíthat jelöltet.
(2) Két vagy több nemzetiségi szervezet közös jelöltet is állíthat.
59. §
(1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselő jelöléséhez a nemzetiségi névjegyzékben a választás kitűzésének napján szereplő választópolgárok öt százalékának, de legalább öt választópolgárnak az ajánlása szükséges.
(2) Egy választópolgár egy jelöltet ajánlhat.
60. §
(1) A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a fővárosban, megyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte.
(2) Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte. Kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választás hiányában bármely nemzetiségi szervezet állíthat listát.
61. §
(1) Két vagy több nemzetiségi szervezet közös egyéni jelöltek alapján - ugyanazon szervezetek részvételével - közös listát állíthat.
(2) Egy nemzetiségi szervezet egy választókerületben csak egy - önálló vagy közös - lista állításában vehet részt.
(3) Egy listán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint a megválasztható képviselők száma.
(4) Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyére a listán soron következő jelölt lép.
62. §
(1) Egy nemzetiségi szervezet csak egy nemzetiséget képviselhet.
(2) Egy személy csak egy települési, egy területi és egy országos önkormányzati jelölést fogadhat el.
63. §   A választást akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható képviselők száma.

A szavazás

64. §
(1) A választópolgár azon a településen szavazhat, amelynek nemzetiségi névjegyzékében szerepel.
(2) A választópolgár, ha a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását kitűzték, az 51. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben legfeljebb három, az 51. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben legfeljebb négy települési képviselőjelöltre, ha a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását kitűzték, egy területi listára, és ha az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását kitűzték, egy országos listára szavazhat.

Az eredmény megállapítása

65. §
(1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választása eredményes, ha legalább annyi jelölt kap szavazatot, mint a megválasztható képviselők száma.
(2) Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik az eredményes választáson a megválasztható képviselők száma szerinti legtöbb szavazatot kapják.
(3) Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.
66. §
(1) A területi és országos listák a rájuk leadott szavazatok arányában szereznek mandátumot. Nem szerezhet mandátumot az a lista, amely a választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább öt százalékát - közös lista esetén legalább tíz százalékát, kettőnél több nemzetiségi szervezet által állított közös lista esetén legalább tizenöt százalékát - nem érte el.
(2) A listák által megszerzett mandátumok számát a következő eljárással kell megállapítani:
a) az (1) bekezdés alapján mandátumszerzésre jogosult listákra leadott szavazatok számát össze kell adni,
b) a kapott összeget el kell osztani a kiosztható mandátumok számával (az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám),
c) az (1) bekezdés alapján mandátumszerzésre jogosult listákra leadott szavazatok számát listánként el kell osztani az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámmal,
d) minden lista annyi mandátumot szerez, amennyi a c) pont szerinti hányados egész része,
ha így a kiosztható mandátumok számánál kevesebb mandátum osztható ki, a fennmaradó mandátumokat a listák a c) pont szerinti hányadosaik törtrészének nagysága szerinti sorrendben, a nagyobbtól a kisebb törtrész felé haladva kapják meg; ha két vagy több lista hányadosának törtrésze egyenlő, és ezzel a törtrésszel mandátumhoz jutnának, de a kiosztható mandátumok száma kisebb, mint az érintett listák száma, akkor az érintett listák sorszáma szerinti sorrendben, a kisebb sorszámútól a nagyobb felé haladva kell kiosztani a mandátumot.
67. §
(1) A lista által megszerzett mandátumokat a jelöltek a listán elfoglalt helyük sorrendjében szerzik meg.
(2) Ha a listán kevesebb jelölt van, mint a lista által megszerzett mandátumok száma, a ki nem osztott mandátum betöltetlen marad. Eredménytelen a választás, ha a kiosztott mandátumok száma nem éri el a testület működéséhez szükséges létszámot.

A megüresedett mandátum betöltése

68. §
(1) Ha a települési nemzetiségi önkormányzati képviselő helye üresedik meg, helyére a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép. Az a jelölt, aki egyetlen szavazatot sem kapott, nem lehet képviselő.
(2) A területi vagy országos listán mandátumhoz jutott nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot - a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a listát állító nemzetiségi szervezet által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg.

Az időközi választás

69. §
(1) Ha a megüresedett mandátumot a 68. § szerint nem lehet betölteni, mert nincs több jelölt, a mandátum - a (2) bekezdés kivételével - a következő általános választásig betöltetlen marad.
(2) Ha a képviselők száma a képviselő-testület, közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökken, akkor az üres helyekre időközi választást kell kitűzni.
(3) Időközi választást kell kitűzni
a) ha az általános választás eredménytelen,
b) ha az általános választást követően az önkormányzat nem alakult meg,
c) ha a képviselő-testületet, közgyűlést feloszlatták, vagy
d) a képviselő-testület, közgyűlés kimondta feloszlását.
70. §   A fővárosi, megyei és az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választásán azok a nemzetiségi szervezetek állíthatnak listát és közös listát, amelyek a megelőző általános választáson arra jogosultak voltak.

Az átalakult nemzetiségi önkormányzat

71. §
(1) Az átalakult nemzetiségi önkormányzat adott nemzetiség - a fővárosi kerület kivételével bármely településen - e törvény rendelkezései szerint átalakulással létrejövő önkormányzata.
(2) Átalakult nemzetiségi önkormányzattá nyilváníthatja magát az általános vagy időközi választást követő alakuló ülésen a települési önkormányzat, ha a választás napján
a) a településen választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékében szereplő polgárok több mint fele az adott nemzetiség választói jegyzékében szerepel, és
b) a megválasztott képviselők több mint fele az adott nemzetiség jelöltjeként indult a települési önkormányzati választáson.
(3) Az átalakult nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi önkormányzati jogait és kötelezettségeit, feladat- és hatáskörét e törvény állapítja meg, helyi önkormányzati jogaira és kötelezettségeire feladat- és hatáskörére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései irányadók. A helyi önkormányzati képviselő választáson megválasztott polgármester jogállását az átalakulás ténye nem érinti, az átalakult nemzetiségi önkormányzat feladatellátását a képviselő-testület és szervei - a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, az önkormányzati hivatal és a jegyző - biztosítja.
72. §
(1) Ha a településen nemzetiségi önkormányzatot is választottak, a polgármester a helyi önkormányzati általános választást követően a települési önkormányzat képviselő-testületének alakuló ülését a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének alakuló ülését megelőző időpontra hívja össze.
(2) Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete az alakuló ülésén átalakulásról határozott, a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete nem alakulhat meg. Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete az időközi választást követő alakuló ülésén dönt az átalakulásról, a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása szünetel.
(3) Ha az átalakult nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületében a nemzetiségi jelöltként megválasztott képviselők aránya a 71. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt arány alá csökken, a képviselő-testület kizárólag a települési önkormányzat képviselő-testületeként működik tovább. Ebben az esetben
a) a helyi választási bizottság elnöke harminc napon belüli időpontra összehívja a meg nem alakult nemzetiségi települési önkormányzat alakuló ülését,
b) a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete megbízatásának szünetelése véget ér, vagy
c) megválasztott települési nemzetiségi önkormányzat hiányában a nemzetiségi önkormányzat megszűnik.

A nemzetiségi önkormányzat, a képviselő-testület megbízatásának keletkezése és megszűnése

73. §   A nemzetiségi önkormányzat és a képviselő-testület, közgyűlés megbízatása a képviselő-testület, közgyűlés megalakulásával kezdődik.
74. §
(1) A nemzetiségi önkormányzat megszűnik, ha
a) az általános választást az 56. §-ban foglalt feltételek hiányában nem lehet kitűzni, az általános választás napján,
b) az időközi választást az 56. §-ban foglalt feltételek hiányában nem lehet kitűzni, a választási bizottság e tényt megállapító határozatának jogerőre emelkedése napján,
c) az általános vagy az időközi választáson nincs elég jelölt, a szavazás napjaként kitűzött napon,
d) az időközi választás eredménytelen, a választási bizottság határozatának jogerőre emelkedése napján,
e) az időközi választáson megválasztott képviselő-testület, közgyűlés határidőben nem tartja meg alakuló ülését, a határidő lejártát követő napon.
(2) Ha a nemzetiségi önkormányzat megszűnik, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására csak a következő általános választáson kerülhet sor.
75. §
(1) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének megbízatása a nemzetiségi önkormányzati képviselők következő általános választásának napjáig tart.
(2) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének megbízatása megszűnik
a) ha a testület megbízatása lejárt,
b) a nemzetiségi önkormányzat megszűnése napján,
c) a testület feloszlatása, feloszlásának kimondása vagy a képviselők számának a testület működéséhez szükséges létszám alá csökkenése miatti időközi választás napján.

A nemzetiségi önkormányzat jogállása, jogai és kötelezettségei

76. §
(1) A nemzetiségi önkormányzati jogok a nemzetiséghez tartozó választópolgárok közösségét illetik meg, akik ezeket a jogaikat törvényben meghatározott módon, választott képviselőik útján gyakorolják.
(2) A nemzetiségi önkormányzati jogok - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - minden nemzetiségi önkormányzat tekintetében egyenlőek. A nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköre eltérő lehet.
(3) A nemzetiségi önkormányzat jogi személy. A nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a nemzetiségi önkormányzat testületét illetik meg, a nemzetiségi önkormányzatot az elnök képviseli. A települési nemzetiségi önkormányzat testülete a képviselő-testület, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete a közgyűlés.
(4) A nemzetiségi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony.
(5) A helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony.
77. §
(1) A nemzetiségi önkormányzat testülete a feladat- és hatáskörét a szerveire (elnök, bizottság, országos szint esetében hivatal), valamint - törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja.
(2) A nemzetiségi önkormányzat testülete az átruházott hatáskör tekintetében utasítást adhat a hatáskör gyakorlásához, és e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.
(3) Egyes, a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatok ellátásának felügyeletére az országos nemzetiségi önkormányzat tanácsnokot választhat. A tanácsnok részére a képviselő-testület a bizottsági elnököt megillető tiszteletdíjat és egyéb juttatást állapíthat meg.
78. §
(1) Nemzetiségi önkormányzatnak e törvény állapíthat meg kötelező feladat- és hatáskört, ezzel egyidejűleg a kötelező feladat- és hatáskör ellátásához az Országgyűlés biztosítja az azzal arányban álló forrást és eszközrendszert.
(2) A nemzetiségi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükbe tartozó nemzetiségi közügyekben - a törvény keretei között - önállóan vagy más szervekkel együttesen járhatnak el.
(3) A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése során feladat- és hatáskörében eljárva határozatot hoz, önállóan igazgat, tulajdona tekintetében tulajdonosként jár el, önállóan megalkotja költségvetését és ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat.

A nemzetiségi önkormányzat együttműködése az állami és a helyi önkormányzati szervekkel

79. §
(1) A nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése érdekében jogosultak az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami és önkormányzati szervek eljárásának kezdeményezésére, azoktól tájékoztatást kérhetnek, részükre javaslatot tehetnek. A kezdeményezés joga magában foglalja az állami, önkormányzati fenntartású (tulajdonban levő) intézmények működésével kapcsolatos, a nemzetiségek jogait sértő gyakorlat megszüntetésének jogszabály vagy egyedi döntés megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezését is.
(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésről a kézhezvételétől számított harminc, testületi szerv esetén hatvan napon belül köteles érdemben határozni, illetve harminc - jogalkotással összefüggő kérdésben negyvenöt - napon belül érdemben nyilatkozni. Ha a megkeresett szerv vezetője a megkeresés tárgyát illetően nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkeresést három napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez áttenni.
(3) Ha a megkeresett állami vagy önkormányzati szerv a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a nemzetiségi önkormányzat jogosult a felettes szerv vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal soron kívüli eljárását kezdeményezni. A soron kívüli eljárás eredményéről legkésőbb harminc napon belül tájékoztatni kell a kezdeményezőt.
(4) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a helyi önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, valamint a kezdeményezés benyújtásától számított harminc, testületi döntés esetén hatvan napon belül döntést hozni.
80. §
(1) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;
b) az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;
c) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);
c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;
d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;
e) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása; és
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása;
f) az a)-e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek - a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével - a viselése.
f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és
g) az a)-f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével.
(1) A települési önkormányzat hivatala, illetve az a hivatal, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatát ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;
c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;
d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása;
f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és
g) az a)-f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében a helyi önkormányzat harminc napon belül biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot, valamint a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében a helyi önkormányzat harminc napon belül biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot. A települési önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzattal, a területi önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzattal a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül.
(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell
a) a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével,
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését,
c) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket,
d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket.
(4) A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat megállapodásban rögzíteni kell, hogy a jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
(5) Önkormányzati működésen értendő a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl, a bizottságok működése, a tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása is.
81. §
(1) Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
(2) A nemzetiségi intézmények vezetőinek megbízására (vezetői megbízás visszavonására) - ha nem az adott nemzetiség önkormányzata gyakorolja a megbízási jogot -, valamint a nemzetiséghez tartozók oktatási önigazgatására is kiterjedő fenntartói döntés meghozatalára csak az adott nemzetiség önkormányzata egyetértésével, egyházi fenntartású intézmény esetében az adott nemzetiség önkormányzata véleményének kikérésével kerülhet sor. Érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét ki kell kérni.
(2) A nemzetiségi intézmények vezetőinek megbízására (vezetői megbízás visszavonására) - ha nem az adott nemzetiség önkormányzata gyakorolja a megbízási jogot -, valamint a nemzetiséghez tartozók oktatási önigazgatására is kiterjedő fenntartói döntés meghozatalára csak az adott nemzetiség önkormányzata egyetértésével, egyházi köznevelési intézmény vagy egyházi felsőoktatási intézmény esetében az adott nemzetiség önkormányzata véleményének kikérésével kerülhet sor. Érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét ki kell kérni.
82. §   Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok védelmében, különösen a helyi kollektív nyelvhasználat, az oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás tárgyában folyó hatósági eljárásokban az adott nemzetiség területileg illetékes települési nemzetiségi önkormányzatát, ennek hiányában területi, ennek hiányában országos önkormányzatát a - közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény vagy más törvény által meghatározott rendben - ügyféli jogállás, e körben nyilatkozattételi és jogorvoslati jogosultság illeti meg.
83. §
(1) Amennyiben a 81. § szerinti tárgykörökben a helyi önkormányzat rendeletet alkot, a fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül felülvizsgálja a rendeletet és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat, kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú.
(2) Ha jogszabály az e törvényben meghatározott tárgykörökön túl egyéb tárgyban ír elő együttműködési kötelezettséget, és a feladatkörében eljáró állami, önkormányzati szerv, egyházi szervezet az előírt egyetértés, vélemény hiányában hoz döntést, határozatot, vagy vélemény hiányában alkot jogszabályt, az érintett nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a felettes szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal a döntést soron kívül megvizsgálja és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat, kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú.
(2) Ha jogszabály az e törvényben meghatározott tárgykörökön túl egyéb tárgyban ír elő együttműködési kötelezettséget, és a feladatkörében eljáró állami, önkormányzati szerv, egyházi jogi személy az előírt egyetértés, vélemény hiányában hoz döntést, határozatot, vagy vélemény hiányában alkot jogszabályt, az érintett nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a felettes szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal a döntést soron kívül megvizsgálja és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat, kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú.
(3) Amennyiben a 80. § szerinti megállapodás megkötésre határidőben nem kerül sor, a fővárosi és a megyei kormányhivatal soron kívüli eljárást folytat le, ennek keretében egyeztetést koordinál a felek között. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat. A bíróság a szerződést soron kívüli eljárásban létrehozza és tartalmát megállapítja, továbbá dönt a nemzetiségi önkormányzat kártérítési igényéről.
(4) Az egyetértési és a véleményezési jog jogosultja jogait az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől, vagy az egyéb módon történő tudomására jutástól számított harminc napon belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő. Az egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatnia kell.
84. §
(1) A nemzetiségi önkormányzatok testületei megállapodás alapján a feladat- és hatáskörüket - az általuk képviselt nemzetiséggel azonos (vagy attól eltérő) nemzetiségi önkormányzatra kölcsönösen átruházhatják.
(2) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(3) Az átadó és az átvevő önkormányzat, valamint az érintett országos nemzetiségi önkormányzat, önkormányzatok (kivéve, ha az országos szint maga az átvevő) megállapodást köt. A megállapodás kötelezően tartalmazza, hogy a megállapodással egyidejűleg
a) a megállapodás tárgyát képező feladat- és hatáskört az átvevő az átadótól átveszi,
b) az átadó az ellátandó feladat- és hatáskör ellátásával arányban álló anyagi, tárgyi és pénzügyi feltételeket az átvevő rendelkezésére bocsátja,
c) az átvevő tudomásul veszi, hogy az átadó - ha a feladat ellátása nehézségbe ütközik - az országos önkormányzat egyetértésével, egyoldalú nyilatkozattal visszavonhatja az átadott feladat- és hatáskört; ez esetben az átvevő az átvett vagy annak helyébe lépő vagyont, vagyonrészt - átadáskori értékben - az eredeti átadó rendelkezésére köteles bocsátani,
d) az átadó és az átvevő tudomásul veszi, hogy ha bármely okból ellehetetlenül a megállapodás tárgyát képező kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátása, a hatáskört az a területileg illetékes helyi önkormányzat gyakorolja tovább, amely a jogszabály előírásai szerint köteles azt ellátni.
(4) A megállapodás kötelező melléklete az átvétel pénzügyi megalapozottságát igazoló dokumentáció.
(5) Intézmény fenntartói jogának a nemzetiségi önkormányzat által történő átvétele nem eredményezheti az átvétel előtti szolgáltatások színvonalának romlását, a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek csökkenését.
(6) A (3) bekezdés szerinti megállapodás végrehajtásával kapcsolatban a megállapodás résztvevői között felmerült vitáról a fővárosi és megyei kormányhivatal a felek erre irányuló kezdeményezésétől számított tizenöt munkanapon belül egyeztetést tart. Ha az egyeztetés során harminc munkanapon belül nem jön létre megegyezés, a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében jár el.
85. §   A 83-84. § rendelkezései nem vonatkoznak a nemzetiségek oktatási és kulturális önigazgatása keretében történő intézményfenntartói jog átvételére.
86. §   A 79-84. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandóak minden, az e törvény által eltérően nem szabályozott együttműködési kötelezettségre.

A nemzetiségi önkormányzat működése

87. §
(1) A nemzetiségi önkormányzat testületének alakuló ülését az illetékes választási bizottság elnöke a választást követő tizenöt, országos nemzetiségi önkormányzat esetében harminc napon belüli időpontra hívja össze.
(2) Az alakuló ülés összehívására legfeljebb további két ízben, a választás napjától számított harminc, országos nemzetiségi önkormányzat esetében negyvenöt napon belüli időpontra kerülhet sor.
(3) Ha az alakuló ülés határidőben nem kerül megtartásra, időközi választást kell kitűzni.
(4) Az időközi választást követő alakuló ülés összehívására az (1)-(2) bekezdés szerinti rendben kerül sor.
(5) Az alakuló ülést a jelenlévő legidősebb nemzetiségi önkormányzati képviselő mint korelnök vezeti a képviselő-testület, közgyűlés elnökének megválasztásáig.
88. §
(1) Az alakuló ülésen a nemzetiségi önkormányzat a testületének tagjai közül megválasztja az önkormányzat elnökét, elnökhelyettesét, bizottsága tagjait, megalkotja szervezeti és működési szabályzatát, dönt a tiszteletdíjakról, illetményekről.
(1) Az alakuló ülésen a nemzetiségi önkormányzat a testületének tagjai közül megválasztja az önkormányzat elnökét, elnökhelyettesét, bizottsága tagjait, megalkotja szervezeti és működési szabályzatát, dönt a tiszteletdíjakról, illetményekről. Az országos önkormányzat egy-négy elnökhelyettest választ.
(2) Az alakuló ülés akkor tekinthető megtartottnak, ha a tisztségviselők, de legalább az elnök megválasztására sor került.
89. §   A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart. Az ülést össze kell hívni
a) a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint egynegyede (települési szint esetében legalább két képviselő),
b) a nemzetiségi önkormányzat bizottsága, vagy
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére, amennyiben az indítvány tartalmazza a testületi ülés összehívásának indokát, napirendjét, pontos időpontját és helyszínét.
90. §   Az ülést az elnök hívja össze és vezeti. Akadályoztatása vagy a tisztség ideiglenes betöltetlensége esetén az ülések összehívásának és vezetésének rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
91. §
(1) A testület ülése nyilvános.
(2) A testület zárt ülést tart a következő ügyekben:
a) összeférhetetlenségi,
b) méltatlansági,
c) kitüntetési ügy tárgyalásakor,
d) vagyonnyilatkozati eljárás és
e) fegyelmi büntetés kiszabása során.
(3) A testület zárt ülést tarthat az érintett kezdeményezése alapján
a) választás,
b) kinevezés,
c) felmentés,
d) vezetői megbízás, megbízás visszavonása,
e) fegyelmi eljárás megindítása,
f) állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
(4) A testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(5) A testület zárt ülést tart, ha az e törvényben meghatározott eseteken túl törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja.
(6) A zárt ülésen a nemzetiségi önkormányzat tagjai, települési szint esetén a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja), az országos szint esetén országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetője, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Az érintett meghívását törvény kötelezővé teheti.
92. §
(1) A nemzetiségi önkormányzat testülete akkor határozatképes, ha az ülésen, és az adott döntés meghozatalánál a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint a fele jelen van. A határozatképesség megállapítása során a jelenlévő érintettet, a döntéshozatalból kizárt képviselőt, továbbá a be nem töltött képviselői helyet a jelenlévők létszámába be kell számítani. A javaslat elfogadásához
a) egyszerű többséget igénylő döntés esetén a döntéshozatalnál jelenlévő,
b) minősített többséget igénylő döntés esetén a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) Az előírt támogatottság hiányában az előterjesztett javaslat elutasítottnak tekintendő.
(3) A képviselő-testület, közgyűlés a törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel hozza meg a döntését.
(4) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése minősített többséggel dönt
a) szervezete és működése részletes szabályairól,
b) a nemzetiségi önkormányzat elnevezéséről, jelképeiről, az általa képviselt nemzetiség ünnepeiről,
c) vagyonleltáráról, törzsvagyona köréről és a tulajdonát képező, vagy az állam, helyi önkormányzat, vagy más nemzetiségi önkormányzat által használatába adott vagyon (vagyon elemek) használatának szabályairól,
d) gazdálkodó és más szervezet alapításáról, megszüntetéséről, átalakításáról, vagy az ezekben való részvételről,
e) önkormányzati társulás létrehozásáról vagy társuláshoz való csatlakozásról,
f) feladat- és hatáskör átvételéről,
g) arról, amit törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat ilyenként határoz meg.
93. §
(1) A testület a határozatait nyílt szavazással hozza. Az elnök név szerinti szavazást rendel el a jelenlévő képviselők több mint a felének kezdeményezésére. A nyílt szavazás módjára és rendjére a helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése nyílt szavazására vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazandóak.
(2) Zárt ülésen tárgyalt ügyekben titkos szavazás is tartható, a jelen lévő képviselők több mint a felének kezdeményezésére.
94. §
(1) A nemzetiségi önkormányzat testületének döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely más nemzetiségi önkormányzati képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályok nem alkalmazhatóak a nemzetiségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének megválasztására, továbbá a bizottságok létrehozására, bizottsági tisztségviselők megválasztására.
95. §
(1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet magyar nyelven és az ülésen használt tárgyalási nyelven is el kell készíteni. A két nyelven készített jegyzőkönyv mindegyike hitelesnek tekintendő. A jegyzőkönyv közokirat.
(1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülésen használt tárgyalási nyelven vagy - testületi döntés alapján - magyar nyelven kell elkészíteni. A jegyzőkönyv közokirat.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza
a) a testületi ülés helyét és
b) időpontját;
c) a megjelent nemzetiségi önkormányzati képviselők nevét, az ülésről történő távozásuk időpontját;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, illetve az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja) jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket és
n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.
(3) A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és - amennyiben csak magyar nyelven készült - a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A nemzetiség nyelvén is elkészített jegyzőkönyvet a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá, akinek személye eltér a magyar nyelvű jegyzőkönyvet hitelesítő képviselőtől. Ha a jegyzőkönyv két nyelven készül, a jegyzőkönyv-hitelesítők mindkét változatot kölcsönösen is aláírják. A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint a helyi önkormányzat által a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személynek (jegyző vagy megbízottja).
(3) A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint a helyi önkormányzat által a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személynek.
(4) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése és bizottsága ülésének jegyzőkönyve részét képezi az ülésre szóló meghívó, a közmeghallgatásról szóló közlemény és az előterjesztések.
96. §
(1) A nemzetiségi önkormányzat testületi ülésére készült előterjesztések és jegyzőkönyvek - a zárt ülésre készült előterjesztések és jegyzőkönyvek kivételével - megtekinthetőek. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi, közgyűlési határozat nyilvános.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. E jegyzőkönyv készítésére egyebekben a nyilvános ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.
97. §   A települési nemzetiségi önkormányzat testülete évente legalább egyszer, a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott rendben közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
98. §
(1) A nemzetiségi önkormányzat testülete a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben - a feloszlás szabályszerűségének egyidejű megállapítása mellett - hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni, amelynek költségét a nemzetiségi önkormányzat viseli.
(1) A nemzetiségi önkormányzat testülete a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.
(2) A képviselő-testület, közgyűlés feloszlása nem mondható ki a választást megelőző és azt követő hat hónapon belül. A határidő megállapításkor a feloszlatásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni.

A nemzetiségi önkormányzati képviselő

99. §
(1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő mint a nemzetiségi önkormányzat testületének tagja, nemzetiségi ügyekben az adott nemzetiség érdekeit képviseli. Részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi döntéseinek előkészítésében, a döntésben és a végrehajtás megszervezésében.
(2) A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
100. §   A nemzetiségi önkormányzati képviselő és a nemzetiségi települési önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen - választása szerint - anyanyelvén vagy magyarul, vagy mindkét nyelven a 155. § szerinti szöveggel - választása szerint - esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá. A nemzetiségi önkormányzati képviselő az eskü vagy fogadalom letételét megelőzően is gyakorolja képviselői jogait. Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzati képviselő tagja a területi vagy az országos nemzetiségi önkormányzatnak is, a területi vagy az országos testület előtt is esküt vagy fogadalmat tesz.
101. §
(1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő
a) a testületi ülésen az elnöktől, elnökhelyettestől, a bizottság elnökétől, a helyi önkormányzat jelen lévő képviselőjétől nemzetiségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban érdemi választ kell adni,
b) kérésére írásbeli hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, kérésére véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
c) megbízás alapján képviselheti a nemzetiségi önkormányzat testületét,
d) köteles részt venni a testület munkájában,
(2) A nemzetiségi önkormányzati képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a nemzetiségi önkormányzati testület téríti meg, aminek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A testület átalányt is megállapíthat.
e) megbízatásának ideje alatt legalább egy alkalommal köteles részt venni a fővárosi és megyei kormányhivatal által szervezett ingyenes képzésen.
(3) A nemzetiségi önkormányzati képviselő a testületi üléseken jelnyelvet, illetve az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhat.
102. §
(1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik
a) a megválasztását követő általános nemzetiségi önkormányzati választás napján, jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján,
b) választójogának elvesztésével,
c) összeférhetetlenségének kimondásával,
d) méltatlanság megállapításával,
e) lemondással,
f) a képviselő-testület, közgyűlés feloszlatásával,
g) a képviselő-testület feloszlásával,
h) ha a nemzetiségi önkormányzati képviselő annak az ülésnek az időpontjától számítva, amelyről első ízben távol maradt, egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület, közgyűlés ülésén,
i) a képviselő halálával.
(2) A (1) bekezdés c)-e) és h) pontja esetén a képviselő-testület, közgyűlés határozatban állapítja meg a képviselői megbízatás megszűnését. Határozatát a döntéshozatalt követő munkanapon megküldi
a) az érintett képviselőnek,
b) a választási bizottságnak és
c) a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
(3) A képviselő a képviselő-testület, közgyűlés ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
(4) A képviselő lemondhat a képviselő-testülethez, közgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a képviselő-testület, közgyűlés elnökének ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület, közgyűlés következő ülésén ismertetni kell.
(5) A lemondás nem vonható vissza.
(6) A képviselő megbízatása megszűnik:
a) a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában
b) a lemondás bejelentésének vagy az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

103. §
(1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő a megválasztásától számított harminc napon belül, majd ezt követően minden év január 31-ig a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házastársának vagy élettársának, valamint gyermekének az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselő nem gyakorolhatja képviselői jogait, és nem részesülhet tiszteletdíjban, természetbeni juttatásban, költségtérítésben.
(3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság, vagy legalább két képviselő tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat ellenőrzésére kijelölt bizottságnál vagy a kijelölt képviselőknél bárki írásban kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság vagy a kijelölt képviselők a soron következő ülésén tájékoztatják a képviselő-testületet, közgyűlést.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során felhívásra a képviselő köteles a saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatával feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
(6) A nemzetiségi önkormányzat hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.
(7) A nemzetiségi önkormányzat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást zárt ülés keretében tárgyalja meg.

A nemzetiségi önkormányzat bizottságai

104. §
(1) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése bizottságot (bizottságokat) hozhat létre. Az országos nemzetiségi önkormányzat kötelező bizottsága a pénzügyi bizottság.
(2) A háromfős bizottság legalább egy tagja a nemzetiségi önkormányzat tagja, a négy-öt fős bizottság tagjainak legalább fele a nemzetiségi önkormányzat képviselője. A bizottság működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(3) A bizottság a feladatkörében előkészíti a testület döntését. A nemzetiségi önkormányzat testülete által ráruházott hatáskörben döntést hoz, e jogkörében hozott döntéseit a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése felülvizsgálhatja.
(4) A bizottságot a nemzetiségi önkormányzat elnökének vagy bármely bizottsági tag indítványára össze kell hívni.
(5) A bizottság működésére, határozatképességére, döntéshozatalára a nemzetiségi önkormányzati testület működésének, döntéshozatalának szabályait kell alkalmazni.
(6) A nemzetiségi önkormányzat elnöke nem lehet a bizottság elnöke és a bizottság tagja sem. A bizottság tagjainak száma három fő, az országos nemzetiségi önkormányzati bizottság tagjainak száma legfeljebb öt fő.
(7) A nemzetiségi önkormányzat elnöke felfüggesztheti a bizottság döntését, ha az ellentétes a nemzetiségi önkormányzat testületének határozatával, vagy sérti a nemzetiségi önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a nemzetiségi önkormányzat testülete a soron következő ülésén határoz.
(8) A bizottság nem képviselő tagjaira a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese és tagja

105. §
(1) Az alakuló ülésen a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése a tagjai közül társadalmi megbízatású elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású elnökhelyettest választ. Az országos nemzetiségi önkormányzat főállású elnököt és elnökhelyetteseket is választhat. Az országos nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti az elnöki, elnökhelyettesi tisztség betöltésének módját.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a települési önkormányzat képviselő-testületi, közgyűlési és bizottsági ülésén tanácskozási joggal vesz részt. A megyei nemzetiségi önkormányzat elnöke a megyei önkormányzat képviselő-testületi, bizottsági ülésén tanácskozási joggal vesz részt. Az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi, közgyűlési ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
(3) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joga gyakorlása során javaslatot tehet a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy megtárgyalására. A helyi önkormányzati képviselő-testület, közgyűlés bizottság soron következő ülésén köteles a javaslatot, kezdeményezést megtárgyalni, a tárgyban döntést hozni, és annak eredményéről a kezdeményezés, javaslat benyújtásától számított negyvenöt napon belül értesíteni a nemzetiségi önkormányzatot.
(4) A nemzetiségi önkormányzat elnöke a (3) bekezdésben foglaltakon túl jogosult
a) felvilágosítást kérni a képviselő-testület, közgyűlés szerveitől a nemzetiség helyzetét érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben;
b) feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelni a képviselőtestület szerveitől;
c) kezdeményezni, hogy a képviselő-testület, közgyűlés saját hatáskörben tegye meg a szükséges intézkedéseket, hatáskör hiányában kezdeményezze a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedését a nemzetiséget e minőségében érintő ügyekben.
(5) A helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése vagy annak szerve a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségei teljesítése során
a) a testületi döntést igénylő kezdeményezést a soron következő testületi ülésen érdemben megtárgyalja, a nemzetiségi önkormányzat elnökének hozzászólását az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzíti, és a testületi döntéséről írásban értesíti;
b) a felvilágosítás-kérés, kezdeményezés alapján - annak kézhezvételétől számított harminc napon belül - írásban, az ügy érdemében tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét a megtett intézkedésről.

A nemzetiségi önkormányzat tisztségviselőjének és tagjának összeférhetetlensége

106. §
(1) Nem lehet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke: a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, állami vezető, központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, köztisztviselője, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, alelnöke és köztisztviselője, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és kormánytisztviselője, a területi, helyi államigazgatási szervnek az a köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott települési, területi nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége a helyi nemzetiségi önkormányzatra kiterjed, a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzője, körjegyzője, főjegyzője, hivatalának köztisztviselője, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál a helyi nemzetiségi önkormányzatnál a helyi nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője és a (10) bekezdésben foglalt kivétellel más nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(1) Nem lehet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke: a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, állami vezető, központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, köztisztviselője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és kormánytisztviselője, a területi, helyi államigazgatási szervnek az a köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott települési, területi nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége a helyi nemzetiségi önkormányzatra kiterjed, a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzője, körjegyzője, főjegyzője, hivatalának köztisztviselője, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál a helyi nemzetiségi önkormányzatnál a helyi nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője és a (10) bekezdésben foglalt kivétellel más nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(1) Nem lehet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke: a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, állami vezető, központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, köztisztviselője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és kormánytisztviselője, a területi, helyi államigazgatási szervnek az a köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott települési, területi nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége a helyi nemzetiségi önkormányzatra kiterjed, a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzője, körjegyzője, főjegyzője, polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál a helyi nemzetiségi önkormányzatnál a helyi nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője és a (10) bekezdésben foglalt kivétellel más nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(2) Nem lehet az átalakult nemzetiségi önkormányzat elnöke: aki nem lehet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, továbbá aki összeférhetetlen a helyi önkormányzat polgármesterére vonatkozó szabályozás alapján.
(3) Nem lehet az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke: a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, állami vezető, központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, köztisztviselője, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, alelnöke és köztisztviselője, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és kormánytisztviselője, a területi, helyi államigazgatási szervnek az a köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, helyi önkormányzat jegyzője, körjegyzője, hivatalának köztisztviselője, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál az országos nemzetiségi önkormányzatnál az országos nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője, az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal munkavállalója, vagy a hivatallal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és a (10) bekezdésben foglalt kivétellel más nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(3) Nem lehet az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke: a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, állami vezető, központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, köztisztviselője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és kormánytisztviselője, a területi, helyi államigazgatási szervnek az a köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, helyi önkormányzat jegyzője, körjegyzője, hivatalának köztisztviselője, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál az országos nemzetiségi önkormányzatnál az országos nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője, az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal munkavállalója, vagy a hivatallal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és a (10) bekezdésben foglalt kivétellel más nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(3) Nem lehet az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke: a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, állami vezető, központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, köztisztviselője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és kormánytisztviselője, a területi, helyi államigazgatási szervnek az a köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, helyi önkormányzat jegyzője, körjegyzője, polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál az országos nemzetiségi önkormányzatnál az országos nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője, az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal munkavállalója, vagy a hivatallal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és a (10) bekezdésben foglalt kivétellel más nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(4) Az elnök az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben a külön jogszabály szerint nem lehetséges az összeférhetetlenség alapjául szolgáló jogviszony megszüntetése, az elnök a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által megerősített nyilatkozatát a képviselő-testület, közgyűlés elé terjeszti és egyidejűleg megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
(5) Ha az elnök a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő indítványára a képviselő-testület, közgyűlés a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon az elnöknek és a fővárosi és megyei kormányhivatalnak kézbesíteni kell.
(6) Az elnök az összeférhetetlenségét, vagy a megbízatás megszűnését megállapító képviselőtestületi, közgyűlési határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a törvényszéktől.
(7) A törvényszék a kérelemről - annak beérkezésétől számított harminc napon belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A törvényszék a polgármestert, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület, közgyűlés képviselőjét és a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A törvényszék döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs.
(8) A fővárosi és megyei kormányhivatal a törvényszéknél kezdeményezheti az elnök összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület, közgyűlés nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. A törvényszék eljárására a (9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a törvényszék döntése ellen - annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül - az elnök, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított három napon belül a Kúria nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.
(9) Az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések az elnökhelyettesre és a nemzetiségi önkormányzati képviselőre is alkalmazni kell.
(9) Az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az elnökhelyettesre és a nemzetiségi önkormányzati képviselőre is alkalmazni kell azzal, hogy nemzetiségi önkormányzati képviselő lehet az is, aki ugyanannál a nemzetiségi önkormányzatnál a nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény vezetője.
(10) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselői, elnökhelyettesi, elnöki megbízatással nem összeférhetetlen egy területi nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületi elnöki (elnökhelyettesi, képviselői) vagy az országos nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületi, közgyűlési elnöki (elnökhelyettesi, képviselői) megbízatás.
(11) Az országos nemzetiségi önkormányzat főállású elnöke, elnökhelyettese tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, és e tevékenységet nem végezheti gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként, egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el.
(11) Az országos nemzetiségi önkormányzat főállású elnöke, elnökhelyettese tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, és e tevékenységet nem végezheti gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként, egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el.

A méltatlanság

107. §
(1) Méltatlanság miatt a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,
a) akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi,
b) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét, és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette,
c) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek,
d) aki a valóságnak nem megfelelő vagyonnyilatkozatot tett.
(2) A képviselő köteles az (1) bekezdés b)-c) pontban foglaltakról, a jogerős ítélet kézhezvételétől, illetve az (1) bekezdés a)-c) pontban foglaltak beálltától számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet, közgyűlést, az illetékes választási bizottságot és a fővárosi és megyei kormányhivatalt.
(3) A nemzetiségi önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). A nemzetiségi önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél, közgyűlésnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet, közgyűlést és a fővárosi és megyei kormányhivatalt.
(4) A méltatlansági eljárásra egyebekben az összeférhetetlenségi eljárás szabályait kell alkalmazni.
108. §
(1) Az elnök megbízatása megszűnik:
a) a választójog elveszítésével,
b) a képviselői megbízatás megszűnésével,
c) a képviselő-testület, közgyűlés feloszlatása vagy feloszlása kimondása esetén,
d) az elnöki tisztségről történő lemondással,
e) összeférhetetlenség kimondásával,
f) méltatlanság megállapításával,
g) az elnöki tisztségnek a bíróság által történő megszüntetésével,
h) halálával.
(2) Az (1) bekezdés b)-f) pontja esetén a képviselő-testület, közgyűlés határozatban állapítja meg az elnöki megbízatás megszűnését. Határozatát a döntéshozatalt követő munkanapon megküldi
a) az elnöknek,
b) a választási bizottságnak és
c) a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
(3) Az elnök által írásban benyújtott vagy a képviselő-testületi, közgyűlési ülés jegyzőkönyvébe foglalt lemondása nem vonható vissza.
(4) Az írásban benyújtott lemondást a soron következő testületi ülésen ismertetni kell. Lemondás alapján az elnök megbízatása megszűnik
a) a lemondásban meghatározott, a lemondás benyújtását követő harminc napon belüli időpontban, ennek hiányában
b) a lemondás bejelentésének, vagy írásbeli benyújtás esetén a nemzetiségi önkormányzat által történő átvétele napján.
(5) Az elnök - elnöki megbízatásával egyidejűleg - külön nyilatkozatban képviselői megbízatásáról is lemondhat.
(6) Az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a nemzetiségi önkormányzat testülete - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be az elnök ellen a nemzetiségi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez az elnök tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti az elnöknek e tisztségből történő felfüggesztését is. A döntéshozatalban az elnök nem vehet részt.
(7) Amennyiben a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felhívásában foglaltaknak a testület nem tesz eleget, és nem nyújt be keresetet az elnöki tisztség megszüntetése érdekében, a fővárosi és megyei kormányhivatal közvetlenül bírósághoz fordulhat az elnöki tisztség megszüntetése és egyidejűleg az elnöknek e tisztségéből történő felfüggesztése érdekében.
(8) A bíróság soron kívüli eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.
(9) Az elnökhelyettesre az elnökre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

A nemzetiségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének, képviselőjének, bizottsága elnökének és tagjának díjazása

109. §
(1) A nemzetiségi önkormányzat testülete az elnökének, elnökhelyettesének, tagjának, valamint az általa létrehozott bizottság elnökének és tagjának - a nemzetiségi önkormányzat költségvetése terhére, a nemzetiségi közfeladat-ellátás veszélyeztetése nélkül - tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.
(2) Az országos önkormányzat közgyűlése, amennyiben nem társadalmi megbízatású elnököt, elnökhelyettest vagy elnökhelyetteseket választ, illetményt állapít meg tisztségviselői részére.
(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a mindenkori illetményalap, a természetbeni juttatás pedig az illetményalap ötven százaléka.
(4) A tiszteletdíj mértéke legfeljebb ötven százalékkal megemelhető, amennyiben a képviselő tanácsnoki, bizottsági elnöki vagy tagsági feladatot is ellát.
(5) A nemzetiségi önkormányzati képviselőnek a képviselő-testület, közgyűlés képviseletében vagy a képviselő-testület, közgyűlés illetve az elnök megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését az elnök engedélyezi.
(6) A nemzetiségi önkormányzati tisztségviselő, képviselő tiszteletdíja, illetménye és egyéb juttatása közérdekű adat.
(7) A helyi nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettese részére megállapított tiszteletdíj, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettese részére megállapított tiszteletdíj vagy illetmény nem érheti el az elnök részére megállapított összeget.
(8) A helyi nemzetiségi önkormányzati bizottság elnöke, tagja esetében a tiszteletdíj nem lehet magasabb a nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának ötven százalékánál.
(9) A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja nem lehet magasabb a nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának harminc százalékánál.
110. §
(1) Az országos önkormányzat által az elnök részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a köztisztviselői illetményalap tizenkétszeresénél.
(2) Az országos önkormányzat által megállapított tiszteletdíj összege nem lehet magasabb
a) elnök és elnökhelyettes esetében a köztisztviselői illetményalap kilencszeresénél,
b) a bizottság elnöke esetében a köztisztviselői illetményalap ötszörösénél,
c) a bizottság tagja esetében a köztisztviselői illetményalap háromszorosánál,
d) képviselő esetében a köztisztviselői illetményalap kétszeresénél.
111. §   Az elnök és az elnökhelyettes tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel a nemzetiségi önkormányzat által létrehozott (vagy az önkormányzat részvételével működő) bármely szervezetben, valamint olyan szervezetben, amelynek tevékenységében tulajdonosként (résztulajdonosként), fenntartóként (részfenntartóként) közreműködik.
112. §
(1) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az országos nemzetiségi önkormányzat tisztségviselője, bizottsági tagja és képviselője foglalkoztatási jogviszonyára, munkarendjére, díjazására, juttatására, tiszteletdíjára, költségtérítésére a helyi önkormányzat polgármestere és az önkormányzati képviselő foglalkoztatási jogviszonyára, munkarendjére, díjazására, juttatására, tiszteletdíjára, költségtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény állapítja meg.

A nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköre

113. §   A helyi nemzetiségi önkormányzat - jogszabályi keretek között - át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel határozza meg törvényes működésének feltételeit, így
a) szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő három hónapon belül, továbbá módosítja azt a szükségessé válást követő harminc napon belül,
b) a nemzetiségi önkormányzat elnevezését, jelképeit, az általa képviselt nemzetiség ünnepeit,
c) vagyonleltárát, törzsvagyona körét és a tulajdonát képező vagyon használatának szabályait,
d) a használatába adott, egyéb módon rendelkezésére bocsátott állami vagy helyi önkormányzati vagyon használatára, működtetésére vonatkozó szabályokat, továbbá e körben megköti a szükséges megállapodásokat,
e) gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt,
f) önkormányzati társulás létrehozását vagy társuláshoz való csatlakozást,
g) feladat- és hatáskör átvételét más önkormányzattól,
h) amit törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat ilyenként határoz meg.
114. §
(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében dönt:
a) elnöke, elnökhelyettese megválasztásáról,
b) bizottság létrehozásáról,
c) bírósági ülnökök megválasztásáról,
d) költségvetéséről és zárszámadásáról, ellátja továbbá az ezzel kapcsolatos, az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok szerinti adatszolgáltatási teendőket,
e) hatáskörébe tartozó kinevezésről, vezető megbízásról,
f) pályázat, állami támogatás iránti kérelem, igénylés benyújtásáról, támogatásról történő lemondásról,
g) olyan ügyben, amely törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat szerint át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
(2) A tulajdonost megillető jogosultságokról a nemzetiségi önkormányzat testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határoz.
115. §   A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata:
a) a nemzetiségi feladatokat ellátó intézménye fenntartásával kapcsolatos feladatellátás,
b) a saját kezdeményezésére más önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása, ideértve az átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatellátást,
c) a más szervtől átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása,
d) a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira,
e) a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén működő állami, helyi önkormányzati vagy más szerv által fenntartott intézmények működésével, feladatellátásával összefüggő, a nemzetiségi közösség kulturális autonómiája megerősítését szolgáló döntési, együttdöntési jogok gyakorlása,
f) a képviselt közösség kulturális autonómiájának megerősítése érdekében a közösség önszerveződésének szervezési és működtetési feladatok ellátásával történő támogatása, kapcsolattartás a képviselt közösség helyi nemzetiségi civil szervezeteivel, szerveződéseivel, helyi egyházi szervezetekkel,
f) a képviselt közösség kulturális autonómiájának megerősítése érdekében a közösség önszerveződésének szervezési és működtetési feladatok ellátásával történő támogatása, kapcsolattartás a képviselt közösség helyi nemzetiségi civil szervezeteivel, szerveződéseivel, a helyi nemzetiségi önkormányzat területén működő vallási közösségekkel,
g) a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén lévő, a nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése,
h) közreműködés a fejlesztési tervek előkészítésében,
i) a nemzetiségi nyelven folyó nevelésre és oktatásra irányuló igények felmérése.
116. §
(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat - a rendelkezésére álló források keretei között - önként vállalt közfeladata különösen
a) nemzetiségi intézmény alapítása,
b) kitüntetés alapítása, odaítélése feltételeinek és szabályainak meghatározása,
c) nemzetiségi pályázat kiírása, ösztöndíj alapítása.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat az (1) bekezdésben említett feladatokon kívül - hatósági feladatok kivételével - önként vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás és közművelődés, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és településrendezési feladatok körében.
(3) A nemzetiségi önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátására - jogszabályi keretek között - intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat - ideértve az intézmény átvételt is - kinevezi ezek vezetőit, és gyakorolja a külön jogszabály szerinti alapítói jogokat.
(4) A nemzetiségi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy olyan működésében vehet részt, ahol felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét, és vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

Az országos nemzetiségi önkormányzat

117. §
(1) Az országos nemzetiségi önkormányzat a 113. §-ban foglaltak szerint meghatározza törvényes működése feltételeit, dönt a 114. § szerinti ügyekben azzal, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörben, minősített többséggel dönt:
a) székhelyéről,
b) az általa képviselt nemzetiség országos ünnepeiről,
c) rendelkezésére álló rádió- és televízió csatorna felhasználásának elveiről és módjáról,
d) a rendelkezésére álló közszolgálati rádió és televízió műsoridő felhasználásának elveiről,
e) a nemzetiségi közösség számára jogsegélyszolgálat létrehozásáról és működtetéséről, továbbá a települési nemzetiségi önkormányzatok számára információs szolgálat működtetéséről,
f) a nemzetiségi utónévjegyzék összeállításáról, a nemzetiségi utónévvel kapcsolatos megkeresésekről,
g) nemzetiségi médiumoknak az e törvény szerinti országos nemzetiségi önkormányzati állami támogatásból történő támogatásáról,
h) egyéb, törvény által meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekről.
(1) Az országos nemzetiségi önkormányzat a 113. §-ban foglaltak szerint meghatározza törvényes működése feltételeit, dönt a 114. § szerinti ügyekben azzal, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat legfeljebb négy elnökhelyettest választ, továbbá át nem ruházható hatáskörben, minősített többséggel dönt:
a) székhelyéről,
b) az általa képviselt nemzetiség országos ünnepeiről,
c) rendelkezésére álló rádió- és televízió csatorna felhasználásának elveiről és módjáról,
d) a rendelkezésére álló közszolgálati rádió és televízió műsoridő felhasználásának elveiről,
e) a nemzetiségi közösség számára jogsegélyszolgálat létrehozásáról és működtetéséről, továbbá a települési nemzetiségi önkormányzatok számára információs szolgálat működtetéséről,
f) a nemzetiségi utónévjegyzék összeállításáról, a nemzetiségi utónévvel kapcsolatos megkeresésekről,
g) nemzetiségi médiumoknak az e törvény szerinti országos nemzetiségi önkormányzati állami támogatásból történő támogatásáról,
h) egyéb, törvény által meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekről.
(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat
a) amennyiben a településen nemzetiségi önkormányzat nem működik, ellátja az adott nemzetiségi közösséggel kapcsolatosan a településen jelentkező érdekképviseleti, érdekvédelmi feladatokat,
b) a megyei önkormányzat által ellátott önkormányzati feladatok kapcsán - külön törvényben meghatározott - érdek-képviseleti, érdekvédelmi tevékenységet fejt ki,
c) ellátja az általa képviselt nemzetiség érdekeinek országos szintű képviseletét és védelmét,
d) a nemzetiségi kulturális autonómia fejlesztése érdekében országos szintű nemzetiségi intézményhálózatot tart fenn,
118. §
(1) Az országos önkormányzat
a) véleményt nyilvánít az általa képviselt nemzetiségeket e minőségében érintő jogszabályok tervezetéről,
b) véleményt nyilvánít a nemzetiségek védelmével kapcsolatos két- és többoldalú nemzetközi megállapodások hazai végrehajtásáról és kezdeményezi az abban foglaltak érvényesítéséhez szükséges intézkedések megtételét,
c) a képviselt nemzetiségek csoportjait érintő kérdésekben közigazgatási szervektől tájékoztatást kérhet, részükre javaslatot tehet, a hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedést kezdeményezhet,
d) egyetértési jogot gyakorol - az adott nemzetiséget közvetlenül érintő kérdésekben - a fejlesztési tervekkel kapcsolatban,
e) közreműködik a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásával kapcsolatos tájékoztatónak a helyi választási bizottság és a nemzetiségpolitikáért felelős állami szerv által történő összeállításában.
(2) A nemzetiség történelmi hagyományokkal rendelkező településeinek és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabály (ide nem értve a helyi önkormányzat rendeletét) és a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek megalkotásakor - a nemzetiséghez tartozók oktatási önigazgatását érintő kérdésekben - az országos önkormányzatok véleményének kikérése szükséges. Az e tárgyban alkotott jogszabály soron kívüli felülvizsgálata érdekében a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással az országos nemzetiségi önkormányzat közvetlenül bírósághoz fordulhat.
119. §
(1) Az országos önkormányzati feladat- és hatáskörök az országos önkormányzat közgyűlését illetik meg. A közgyűlés a feladat- és hatáskörét az át nem ruházható hatáskörök kivételével az elnökére, bizottságára, hivatalára, valamint - e törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja.
(2) A közgyűlés szervei: az elnök, az - egy vagy több - elnökhelyettes, a bizottság és a hivatal.
(3) Az országos önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatában részletesen szabályozza az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala működését.
(4) Az országos nemzetiség önkormányzat foglalkoztatottjainak jogviszonyára (ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat) a közszolgálati tisztségviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
120. §   A hivatal vezetőjét az elnök javaslatára a közgyűlés határozatlan időre nevezi ki. A hivatal vezetője tekintetében - a felmentés esetét kivéve - az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat. A felmentés jogát a közgyűlés gyakorolja.

Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal feladatai

121. §   Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal az országos nemzetiségi önkormányzat által alapított, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
121. §   Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal az országos nemzetiségi önkormányzat által alapított költségvetési szerv.
122. §
(1) A hivatal az országos önkormányzat szerveként előkészíti és végrehajtja annak határozatait, ellátja az országos önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat.
(2) A hivatal vezetője köteles jelezni az országos önkormányzat testületének, a bizottságának és az elnöknek, ha döntéseinél jogszabálysértést észlel.
(3) Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának az országos önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatai különösen:
a) a testületi és átruházott hatáskörben meghozott tisztségviselői határozatok végrehajtása,
b) a költségvetési szervi gazdálkodás szerinti feladatok ellátása,
c) az e törvény szerinti ideiglenes kezelői feladatok ellátása.

Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetője

123. §
(1) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése át nem ruházható hatáskörében, pályázat alapján, határozatlan időre, jogszabály által megállapított képesítési feltételeknek megfelelő hivatalvezetőt nevez ki az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal élére.
(2) A kinevezés vezetői megbízásnak minősül, alkalmazni kell rá a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény vezetői megbízásra vonatkozó rendelkezéseit.
(3) A hivatalvezető helyettesítésére hivatalvezető-helyettes nevezhető ki.
(4) A hivatalvezető
a) vezeti az országos nemzetiségi önkormányzati hivatalt, ellátja az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogkörbe tartozó feladatokat, e körben kinevezi a hivatal köztisztviselőit, illetve a hivatal nem köztisztviselő munkavállalóival egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, szabályozza a hivatal belső működésének rendjét,
b) gondoskodik a közgyűlés működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
c) előkészíti a testületi döntéseket, tanácskozási joggal részt vesz az üléseken,
d) jelzi, ha a testület döntése vagy döntéshozatali eljárása jogszabálysértő.
e) évente beszámol a közgyűlésnek a hivatal tevékenységéről.
(5) A hivatalvezető a (4) bekezdés c)-d) pontjával összefüggő feladatai körében ellátja az önkormányzati költségvetés, a zárszámadás és az önkormányzati pénzügyi beszámolók összeállításával kapcsolatos feladatokat.

VII. FEJEZET
A NEMZETISÉGI KÖZÜGYEK ELLÁTÁSÁNAK GAZDASÁGI ALAPJAI

A nemzetiségi önkormányzatok vagyona, bevételei, gazdálkodása

124. §
(1) A nemzetiségi önkormányzat vagyona a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálja.
(2) A nemzetiségi önkormányzat vagyonára a nemzeti vagyonról szóló törvény helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a 125. §-ban foglalt eltéréssel.
125. §
(1) A nemzetiségi önkormányzat vagyonának elkülönített része a törzsvagyon. A nemzetiségi önkormányzat a tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak, valamint az őt megillető vagyoni értékű jogok köréből törzsvagyonába vonja azokat, amelyek közvetlenül a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálják.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonrészek közül
a) forgalomképtelen az önkormányzat tulajdonába adott állami ingatlan, ingatlanrész, az önkormányzat működését és kötelező feladatainak ellátását szolgáló nem az állam által tulajdonba adott ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog, továbbá minden más olyan ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog, amelyet törvény vagy a nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel meghozott határozatában annak nyilvánít,
a) forgalomképtelen az állam vagy a helyi önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat tulajdonába adott ingatlan, ingatlanrész, az nemzetiségi önkormányzat működését és kötelező feladatainak ellátását szolgáló nem az állam által tulajdonba adott ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog, továbbá minden más olyan ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog, amelyet törvény vagy a nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel meghozott határozatában annak nyilvánít,
b) korlátozottan forgalomképesek a törzsvagyonhoz tartozó mindazon vagyonrészek, amelyek nem tartoznak az a) pontban meghatározott vagyonhoz.
(3) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól, elemeiről törvényben vagy a (2) bekezdés a) pontja szerinti rendben meghozott nemzetiségi önkormányzati határozatban meghatározott feltételek alapján lehet rendelkezni.
(4) A nemzetiségi önkormányzat a tulajdonába kerülő állami ingatlannal a felelős gazdálkodás szabályai szerint gazdálkodik. Amennyiben az ettől eltérő gazdálkodás következményeként az ingatlan elzálogosításra vagy hitellel megterhelésre kerül, a nemzetiségi önkormányzat új állami ingatlant ingyenes tulajdonba adással nem kaphat.
(4) A nemzetiségi önkormányzat az állam vagy a helyi önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat tulajdonába adott ingatlannal a felelős gazdálkodás szabályai szerint gazdálkodik. Amennyiben az ettől eltérő gazdálkodás következményeként az ingatlan elzálogosításra vagy hitellel megterhelésre kerül, a nemzetiségi önkormányzat az államtól vagy a helyi önkormányzattól ingatlant ingyenes tulajdonba adással ismételten nem kaphat.
(5) A fenntartói jog 164. § (4) bekezdése vagy 36. §-a szerinti átadása esetén - a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával - a helyi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat megállapodás alapján a köznevelési intézmény vagy a kulturális intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon ingyenesen az országos nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kerül.
(5) A fenntartói jog 24. § (1) bekezdése vagy 36. §-a szerinti átadása esetén - a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával - a helyi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat megállapodás alapján a köznevelési intézmény vagy a kulturális intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon ingyenesen az országos nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kerül.
126. §
(1) A nemzetiségi önkormányzati bevételek forrása különösen:
a) az állam költségvetési támogatása,
b) egyéb támogatások,
c) a saját bevételek, vállalkozási bevételek,
d) a vagyonának a hozadéka,
e) az anyaországi és egyéb adományok,
f) az átvett pénzeszközök.
(2) Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben támogatást nyújt
a) a nemzetiségi önkormányzatok részére a nemzetiségi közfeladatok ellátásához, feladatfinanszírozási rendszer keretében,
b) a nemzetiségek oktatási és kulturális önigazgatása, a nemzetiségi kulturális autonómia körében megvalósuló tevékenységekhez, projektekhez,
c) államháztartáson belüli és kívüli nemzetiségi szervezetek részére a nemzetiségek kulturális autonómiájának fejlesztéséhez.
(3) Nemzetiségi önkormányzat által alapított, korábban állami támogatásban nem részesülő szervezet, továbbá nemzetiségi önkormányzat által újonnan létesítendő vagy meglévő szervezet átalakításával létrehozandó szervezet részére a (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti állami támogatásra a nemzetiségpolitikáért felelős állami szerv és az alapító nemzetiségi önkormányzat előzetes megállapodása alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályok szerint kerülhet sor.
127. §   Az országos nemzetiségi önkormányzatok által működtetett intézmények - amennyiben a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodás eltérően nem rendelkezik - a normatív állami hozzájárulás tekintetében a humán szolgáltatást ellátó egyházi intézményekkel azonos elbírálás alá esnek.
127. §   Az országos nemzetiségi önkormányzatok által működtetett intézmények - amennyiben a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodás eltérően nem rendelkezik - a normatív és egyéb hozzájárulások tekintetében az egyházi jogi személlyel azonos elbírálás alá esnek.
128. §
(1) A 126. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatfinanszírozási rendszer célja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére álljon az általuk ellátott kötelező nemzetiségi közfeladatok ellátása működési kiadásainak fedezete.
(1) A 126. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatfinanszírozási rendszer célja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére álljon az általuk ellátott kötelező nemzetiségi közfeladatok ellátása kiadásainak fedezete.
(2) A feladatfinanszírozási rendszerben a központi költségvetés feladatalapú támogatást nyújt, amelynek következő évre történő meghatározásához a nemzetiségi önkormányzat törvényben meghatározott módon és határidőig adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatást az államháztartásért felelős miniszter és a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter - ágazati miniszterek javaslata alapján - kiadott útmutatójának megfelelően kell elkészíteni.
(2) A feladatfinanszírozási rendszer keretében a központi költségvetésből nyújtott működési költségvetési és feladatalapú költségvetési támogatást a nemzetiségi önkormányzat kizárólag nemzetiségi közfeladatai ellátására használhatja fel.
(3) A feladatfinanszírozás részletes szabályait a Kormány rendeletében állapítja meg.
129. §   A nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatás, a nemzetiségi kulturális autonómia körében kiírt állami és európai uniós pályázatokon a helyi önkormányzatokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt.
130. §
(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik a helyi önkormányzat által működtetetett - az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható - informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál. A rendszerben kötelezően közzéteendő további adatok körét külön jogszabály határozza meg.
(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat (1) bekezdés szerinti célnak megfelelő, az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható informatikai rendszere megteremtésének pénzügyi és technikai feltételeit az állam biztosítja.
131. §   A nemzetiségi önkormányzatokat - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
132. §
(1) Az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, közgyűlés a szabályszerűségéért az elnök felel. A veszteséges gazdálkodás következményeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.
(2) A nemzetiségi önkormányzat feladata vagyonának nemzetiségi célú felhasználása, lehetőség szerint gyarapítása.
133. §   A nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. A nemzetiségi önkormányzat az önálló fizetési számla nyitása során a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXV. törvény 18. §-a szerinti feltételeket teljesíti azzal, hogy létrejöttének, illetve a nyilvántartásba vételére vonatkozó okmánynak az illetékes választási bizottság igazolása, továbbá az alakuló ülés jegyzőkönyve minősül.
134. §   Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat adott költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel és zárszámadással, illetve nem tesz eleget beszámolási kötelezettségének, úgy a költségvetés és zárszámadás elfogadásának, illetve a beszámoló elkészítésének határidejét követő hónaptól az állami támogatások folyósítása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztés megszüntetésére és a támogatás folyósítására a mulasztás megszüntetését követő hónaptól kerül sor.
134. §   Ha a nemzetiségi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását vagy államháztartási beszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül.

A gazdálkodás és az állami támogatások felhasználásának ellenőrzése

135. §   Az országos önkormányzat pénzügyi bizottságának feladata az országos önkormányzatnál és költségvetési szerveinél különösen: az éves költségvetési tervezetnek, a féléves és éves beszámoló tervezetének véleményezése, a pénzügyi folyamatok figyelemmel kísérése és értékelése, a pénzügyi döntések (különösen hitelfelvételek) megalapozottságának vizsgálata, a pénzügyi jogszabályok és belső szabályzatok hatályosulásának vizsgálata. A bizottság a vizsgálatának megállapításait haladéktalanul megküldi a képviselő-testületnek, közgyűlésnek. A képviselő-testület, közgyűlés a jelentésről soron kívül dönt. A döntés elmaradásáról, továbbá ha a képviselő-testület, közgyűlés a bizottság vizsgálati megállapításaival nem ért egyet, illetve a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a bizottság tájékoztatja a fővárosi és megyei kormányhivatalt és az Állami Számvevőszéket.
136. §   Az e törvényben szabályozott feladat- és hatáskör átruházása esetén a szükséges vagyontárgyakat az átadó önkormányzat (helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat) az átvevő nemzetiségi önkormányzat használatába adja, külön megállapodásban foglaltaknak megfelelően. Ez nem akadályozhatja az átadó önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.
137. §
(1) Az e törvény hatálybalépését követően az Országgyűlés által nemzetiségként elismert közösség újonnan megalakuló országos nemzetiségi önkormányzata működési feltételeinek biztosítására a megalakulásukat követően az állam százötven-háromszáz négyzetméter hasznos alapterületű, önállóan használható épületet vagy épületrészt biztosít. Az épületet, épületrészt egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként az országos önkormányzat tulajdonába kell adni.
(2) Az egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként megszerzett épület vagy épületrész az országos önkormányzat törzsvagyonát képezi, amely a törvény erejénél fogva forgalomképtelen vagyontárgynak minősül.

A jogutódlás és az ideiglenes vagyonkezelés

138. §
(1) A bármely módon megszűnő nemzetiségi önkormányzat jogutóda a soron következő általános választáson újonnan választott, megalakult nemzetiségi önkormányzat.
(2) Ha az általános nemzetiségi önkormányzati választás eredményeképpen nem alakul új helyi nemzetiségi önkormányzat, a megszűnt helyi nemzetiségi önkormányzat vagyona az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatának tulajdonába kerül azzal, hogy azt kizárólag nemzetiségi célra lehet felhasználni.
(3) Az időközi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig, továbbá a soron következő általános nemzetiségi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig a megszűnt nemzetiségi önkormányzat vagyona ideiglenes kezelésbe kerül.
139. §
(1) Az ideiglenes kezelői feladatokat a nemzetiségi önkormányzat megszűnésekor a jogutódlás megtörténtéig a megszűnt települési, területi nemzetiségi önkormányzat tulajdonát képező összes ingó és ingatlan vagyon, vagyoni értékű jog tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatal, országos nemzetiségi önkormányzat megszűnése esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala látja el.
(1) Az ideiglenes kezelői feladatokat a nemzetiségi önkormányzat megszűnésekor a jogutódlás megtörténtéig a megszűnt települési, területi nemzetiségi önkormányzat tulajdonát képező összes ingó és ingatlan vagyon, vagyoni értékű jog tekintetében az országos nemzetiségi önkormányzat, országos nemzetiségi önkormányzat megszűnése esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala látja el.
(2) Ideiglenes kezelői jogkörében a fővárosi és megyei kormányhivatal (országos önkormányzati hivatal) gyakorolja a megszűnt nemzetiségi önkormányzat intézményei (szervezetei) tekintetében a tulajdonosi, fenntartói, felügyeleti jogokat, valamint az intézményvezetők, tisztségviselők tekintetében a munkáltatói jogokat.
(2) Ideiglenes kezelői jogkörében az országos nemzetiségi önkormányzat (országos önkormányzati hivatal) gyakorolja a megszűnt nemzetiségi önkormányzat intézményei (szervezetei) tekintetében a tulajdonosi, fenntartói, felügyeleti jogokat, valamint az intézményvezetők, tisztségviselők tekintetében a munkáltatói jogokat.
(3) Az ideiglenes kezelő
a) a jó gazda gondosságával jár el,
b) megilleti a vagyon használatának, hasznosításának, valamint a hasznok szedésének joga, azzal a megkötéssel, hogy a kezelt vagyon nem idegeníthető el és nem terhelhető meg, e vagyon tekintetében az ideiglenes kezelői jog sem engedhető át,
c) folyamatban lévő perben egyezséget nem köthet,
d) jogról nem mondhat le és jogokat nem ismerhet el.
(4) Az ideiglenes kezelő feladata az új testület alakuló ülését követő legfeljebb harminc napon belüli átadás-átvételig tart.
(5) Az ideiglenes kezelői hatáskör az új önkormányzat megalakulásával megszűnik, az ideiglenes kezelői hatáskörben megtett intézkedésekről, vagyonfelhasználásról a fővárosi és megyei kormányhivatal és a hivatalvezető számadási kötelezettséggel tartozik a képviselő-testületnek. Az elszámolás körében az átadás-átvétel során átadásra kerül a kezelt vagyon egésze vagy a helyébe lépő azonos értékű vagyon, továbbá a kezelt vagyontárgyak meglévő hasznai. Az ideiglenes kezelő a kezelt vagyonban a vagyonkezelés során beállott kárt köteles megtéríteni.
(5) Az ideiglenes kezelői hatáskör az új önkormányzat megalakulásával megszűnik, az ideiglenes kezelői hatáskörben megtett intézkedésekről, vagyonfelhasználásról az ideiglenes kezelő számadással tartozik a képviselő-testületnek, közgyűlésnek. Az elszámolás körében az átadás-átvétel során átadásra kerül a kezelt vagyon egésze vagy a helyébe lépő azonos értékű vagyon, továbbá a kezelt vagyontárgyak meglévő hasznai. Az ideiglenes kezelő a kezelt vagyonban a vagyonkezelés során beállott kárt köteles megtéríteni.

Elszámolás az önkormányzat és a képviselő-testület, közgyűlés megszűnése esetén

140. §
(1) Az önkormányzat vagy a képviselő-testület, közgyűlés megbízatásának megszűnésével egyidejűleg az elnök megbízatása is megszűnik, azonban az elnök elszámolási kötelezettséggel tartozik az önkormányzati vagyon, ezen belül az állami támogatás jogszerű és időarányos felhasználásáról az új képviselő-testületnek, közgyűlésnek ha nem alakul új képviselő-testület, közgyűlés települési és területi nemzetiségi önkormányzat esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, országos önkormányzat esetén az országos önkormányzati hivatalnak.
(2) Ha az elnök megbízatása az önkormányzat vagy a képviselő-testület megbízatásának megszűnése nélkül szűnik meg, az (1) bekezdés szerinti elszámolási kötelezettség terheli az újonnan megválasztott elnök felé, ha erre nem kerül sor, a képviselő-testület felé.
141. §
(1) A leköszönő elnök a megbízatása megszűnését követő harminc napon belül, tisztségéből történő felfüggesztése esetén három napon belül átadja munkakörét az új elnöknek, vagy a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt elnökhelyettesnek, e tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az országos önkormányzati hivatal vezetőjének, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
(2) A leköszönő és az új elnököt (átvevőt) együttműködési kötelezettség terheli a szabályszerű átadás- és átvétel, az ingó és ingatlan vagyon, a pénzeszközök és iratanyag átadásának és átvételének - az államháztartás működési rendjére, a helyi önkormányzati iratkezelésre, valamint a polgármesteri munkakör átadására vonatkozó jogszabályok szerinti - lebonyolításáért.
(3) Elnök és elnökhelyettes egyidejű hiányában a képviselő-testület, közgyűlés tagjai egyetemlegesen felelősek a (1)-(2) bekezdésben foglaltak teljesítéséért.
142. §   A nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes felhasználása esetén - amennyiben a volt tisztségviselő vagy volt képviselő személyes felelőssége nem állapítható meg - a volt elnököt, elnökhelyettest (elnökhelyetteseket) és a volt képviselő-testületi, közgyűlési tagokat egyetemleges felelősség terheli, kivéve, ha egyértelműen igazolható, hogy a jogtalan felhasználást eredményező döntés ellen szavazott.
142. §   A nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes felhasználása esetén - ha a nemzetiségi önkormányzat volt tisztségviselőjének vagy volt képviselőjének személyes felelőssége nem állapítható meg - a volt elnököt, elnökhelyettest (elnökhelyetteseket) és a volt képviselő-testületi, közgyűlési tagokat egyetemleges felelősség terheli, ha egyértelműen igazolható, hogy a tisztségviselő, a képviselő a jogellenes felhasználást eredményező előterjesztést a döntéshozatal során támogatta.

IX. FEJEZET
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI

143. §
(1) A nemzetiségi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb ellátására szabadon társulhat más nemzetiségi önkormányzattal, illetve helyi önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.
(2) Társulás az e törvényben foglaltakon kívül a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvényben meghatározott módon is létrehozható.
(2) A társulásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénynek a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) A társulás nem sértheti az abban részt vevők önkormányzati jogait.
(4) A társult önkormányzatok között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésben a bíróság dönt. A társuló önkormányzatok megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik önkormányzat kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség vagy érdekszövetségek által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá, hogy a kereset benyújtása előtt a társulásban résztvevő bármely önkormányzat kérheti az egyeztető bizottság állásfoglalását.

Intézményi társulás

144. §
(1) Az érdekelt nemzetiségi önkormányzatok megállapodhatnak két vagy több községet, várost és községet ellátó egy vagy több nemzetiségi intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében.
(2) A megállapodásban meg kell határozni:
a) a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét,
b) az egyes nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásának arányát,
c) az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint ezek gyakorlásának a módját,
d) a megállapodás felmondásának feltételeit.

Társult nemzetiségi önkormányzati testület

145. §
(1) Az ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó nemzetiségi önkormányzati testületek társult nemzetiségi önkormányzati testületet alakíthatnak.
(2) A társult nemzetiségi önkormányzat működésének feltételeit az érintett helyi önkormányzatok megállapodásában meghatározott önkormányzat biztosítja. A testület működési feltételeinek biztosítására egyebekben a 80. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a működési feltételek biztosításában valamennyi érintett helyi önkormányzat részt vesz.
(3) A társult nemzetiségi önkormányzat testülete az alakuló ülésén határozatba foglalja megalakulását, székhelyét, a hozzá tartozó nemzetiségi önkormányzatok felsorolását. A társult nemzetiségi önkormányzati testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről. A társult nemzetiségi önkormányzat testületi ülését össze kell hívni bármely részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnökének kezdeményezésére.

X. FEJEZET
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE

146. §
(1) Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat e törvényen alapuló feladat-ellátási kötelezettségét elmulasztja, a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezi a mulasztás bíróság által történő megállapítását, egyidejűleg kezdeményezi, hogy a bíróság határidő tűzésével kötelezze a nemzetiségi önkormányzatot a kötelező feladat ellátására.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal - az elmaradt nemzetiségi önkormányzati döntés pótlása (aktuspótlás) kivételével - a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének rendjével egyező tartalommal és módon ellátja a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.
(3) Az országos önkormányzat és szervei törvényességi felügyeletét a Kormány által kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.
147. §   A fővárosi és megyei kormányhivatal a mérlegelési jogkörben hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja.

XI. FEJEZET
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK KAPCSOLATA

148. §
(1) Az Országgyűlés feloszlatja azt a nemzetiségi önkormányzati testületet, amelynek működése Alaptörvény-ellenes.
(2) Az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a központi költségvetésről szóló törvényben a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében megállapított,
a) az országos nemzetiségi önkormányzatok működési támogatását,
b) a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatását,
c) az országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények és média támogatását, és
d) a nemzetiségpolitikai tevékenység támogatását
szolgáló előirányzatok évközi módosítása.
(3) Ha az 1. mellékletben felsoroltakon kívül további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát e nemzetiséghez tartozónak valló választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Az eljárás során az népi kezdeményezésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a (4)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel.
(3) Ha az 1. mellékletben felsoroltakon kívül további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát e nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Az eljárás során a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvénynek az országos népszavazás kezdeményezésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a (4) és (5) bekezdésben foglalt eltéréssel.
(3) Ha az 1. mellékletben felsoroltakon kívül további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát e nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar állampolgár választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Az eljárás során a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvénynek az országos népszavazás kezdeményezésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a (4) és (5) bekezdésben foglalt eltéréssel.
(4) A kezdeményezés szervezője az a választópolgár lehet, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.
(4) A kezdeményezés szervezője az a magyar állampolgár választópolgár lehet, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.
(5) Az Országos Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.
(5) A Nemzeti Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.
(6) Az Országgyűlés elutasító döntésének meghozatalától számított egy éven belül ismételt kérelem nem terjeszthető elő.
149. §   A köztársasági elnök - ha az Országgyűlés a nemzetiségi önkormányzati testületet feloszlatta - megbízza a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét, hogy az új képviselő-testület, közgyűlés megválasztásáig terjedő időre gyakorolja azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket jogszabály, valamint a szervezeti és működési szabályzat az elnök által ellátandó feladatként állapít meg, halaszthatatlan esetben döntsön olyan ügyekben, amelyek a képviselő-testület, közgyűlés átruházható hatáskörei.
150. §   A Kormány:
a) kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét, és arról az Országgyűlésnek beszámol,
b) az e feladattal érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek bevonásával, a fővárosi és megyei kormányhivatal közreműködésével a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter útján segíti a nemzetiségek jogainak és sajátos érdekeinek érvényesülését, szervezi ezek feltételeinek biztosítását,
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét,
d) javaslatot terjeszt az Országgyűléshez az Alaptörvény-ellenesen működő nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatása érdekében,
e) dönt az államigazgatási szerv és a nemzetiségi önkormányzat között keletkezett - jogilag szabályozott más eljárás keretébe nem tartozó - vitában.
151. §   A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter:
a) a fővárosi és megyei kormányhivatal javaslatára kezdeményezi a Kormánynál, hogy - az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően - az alaptörvény-ellenesen működő nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatására vonatkozó előterjesztést nyújtson be az Országgyűléshez,
b) előkészíti a nemzetiségek jogairól szóló jogszabályok tervezetét,
c) közreműködik a nemzetiségek jogait, a nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok, egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében,
d) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a nemzetiségi önkormányzatok és más nemzetiségi szervezetek részére pénzügyi támogatást nyújt, nyújthat,
e) rendeletében meghatározott feltételekkel és módon a nemzetiségi köznevelésben, közoktatásban részt vevő tanulók számára ösztöndíjat alapíthat.
152. §   A feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter:
a) ellenőrzi a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeire, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásaira vonatkozó jogszabályi előírások érvényesülését, az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a nemzetiségi önkormányzati testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a fővárosi és megyei kormányhivatalt és a nemzetiségpolitikáért felelős minisztert,
b) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi szervezetek részére pénzügyi támogatást nyújt, nyújthat,
c) a központi költségvetésről szóló törvényben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatokból a nemzetiségi önkormányzatok részére - a helyi önkormányzatokéval megegyező feltételekkel és rendben - a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter koordinálásával támogatást nyújt, nyújthat.
153. §
(1) Ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatokra és az átalakult nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra, és a helyi önkormányzati társulásokra vonatkozó jogszabályokat, az adósságrendezésre vonatkozó rendelkezések kivételével.
(1) Ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatokra és az átalakult nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat, az adósságrendezésre vonatkozó rendelkezések kivételével.
(2) Ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatok és a nemzetiségi települési önkormányzatok tisztségviselőinek jogállására, tiszteletdíjára, juttatásaira és a költségátalányára a polgármesteri tisztség ellátására vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazandóak.
(3) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás joga - a nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettesei választásának kivételével - magában foglalja a felmentés, vezetői megbízás visszavonásának jogát, továbbá az egyéb megbízási, jelölési vagy delegálási jog magában foglalja a megbízás, jelölés, delegálás visszavonásának jogát.
(4) Az egyéb munkáltatói jogon - a kinevezés, megbízás, felmentés, megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - minden más munkáltatói jogot kell érteni; országos nemzetiségi önkormányzat esetén a munkáltatói jog magában foglalja a hivatal munkavállalói feletti munkáltatói jogot is, melyet a hivatal vezetője gyakorol.
154. §   Az e törvény alapján indított perben, ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a Pp. XX. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.
155. §   Az e törvény 100. §-ában meghatározottak szerinti eskü (fogadalom) szövege:
„Én ......................................... (név) mint a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti ..................................... (nemzetiség megjelölése) nemzetiségi közösség tagja, esküszöm, (fogadom), hogy képviselői tisztségem ellátása során nemzetiségi közösségemhez hű leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm, munkámat választóim akaratához híven, lelkiismeretesen végzem, minden igyekezetemmel a ...................................... nemzetiség (nemzetiség megjelölése) érdekeit képviselem, ennek során anyanyelvünk, hagyományaink, kultúránk megőrzésén és fejlesztésén fogok fáradozni.
(Az esküt tevő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”

XII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazó rendelkezés

156. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
a) a nemzetiségi önkormányzatoknak, intézményeiknek és egyéb nemzetiségi szervezeteknek a központi költségvetésből nyújtott támogatások feltételrendszerét és elszámolásnak rendjét;
b) a 128. § szerinti feladatfinanszírozás részletes szabályait;
c) a nemzetiségek vonatkozásában ellátandó helyi közszolgálat képesítési előírásait.
(2) Felhatalmazást kap a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a nemzetiségi köznevelésben, közoktatásban részt vevő tanulók számára nyújtható ösztöndíj mértékét, az ösztöndíjban részesíthető személyek körét, az ösztöndíj nyújtásának módját és feltételeit, továbbá a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíj visszafizetésének szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter, hogy rendeletben szabályozza a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait.

Hatályba léptető rendelkezés

157. §
(1) E törvény a (2)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. § (2)-(3) bekezdése, a 2. § 1-3. pontja, a 2. § 5-12. pontja, a 2. § 15. pontja, a 3. §, a 4. §, az 5. § (1)-(4) bekezdése, a 6. § (5) bekezdése, a 7-9. §, a 10. § (1)-(3) bekezdése, a 11. §, a 12. § (1) bekezdés a) pontja, a 12. § (1) bekezdés c) és d) pontja, a 12. § (2) bekezdése, a 13-18. §, a 19. § a) pontja, a 20. §, a 21. §, a 22. § (1) bekezdése, a 27. §, a 30-49. §, az 50-72. §, a 73-76. §, a 77. § (1) és (2) bekezdése, a 78-80. §, a 81. § (1) bekezdése, a 82-87. §, a 88. § (1) bekezdés első mondata, a 88. § (2) bekezdése, a 89. §, a 90. §, a 91. § (1) bekezdése, a 91. § (2) bekezdés a) és c)-e) pontja, a 91. § (3)-(6) bekezdése, a 92-99. §, a 101. § (1) bekezdés a)-d) pontja, a 101. § (2) bekezdése, a 102. § (1) bekezdés a)-c) és e)-i) pontja, a 102. § (2)-(6) bekezdése, a 109. § (1) és (2) bekezdése, a 112-117. §, a 118. § (1) bekezdése, a 119. § (1)-(3) bekezdése, a 120-122. §, a 123. § (4) bekezdés b)-e) pontja, a 123. § (5) bekezdése, a 124. §, a 125. §, a 126. § (1) bekezdése, a 126. § (2) bekezdés b) és c) pontja, a 126. § (3) bekezdése, a 127. §, a 129. §, a 131-137. §, a 138. § (1) bekezdése, a 138. § (3) bekezdése, a 139-150. §, a 151. § a)-d) pontja, a 152-154. §, a 156. § (1) bekezdés a) és c) pontja, a 156. § (2) és (3) bekezdése, a 158-173. §, a 174-181. §, a 183-218. §, a 219. § (1) bekezdés a)-d) és f)-l) pontja, a 219. § (2) és (3) bekezdése, a 220-230. §, a 233. §, a 235-240. § valamint az 1. és 2. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1. § (1) és (3) bekezdése, a 2. § 1-3. pontja, a 2. § 5-12. pontja, a 2. § 15. pontja, a 3. §, a 4. §, az 5. § (1)-(4) bekezdése, a 6. § (5) bekezdése, a 7-9. §, a 10. § (1)-(3) bekezdése, a 11. §, a 12. § (1) bekezdés a) pontja, a 12. § (1) bekezdés c) és d) pontja, a 12. § (2) bekezdése, a 13-18. §, a 19. § a) pontja, a 20. §, a 21. §, a 22. § (1) bekezdése, a 27. §, a 30-49. §, az 50-72. §, a 73-76. §, a 77. § (1) és (2) bekezdése, a 78-80. §, a 81. § (1) bekezdése, a 82-87. §, a 88. § (1) bekezdés első mondata, a 88. § (2) bekezdése, a 89. §, a 90. §, a 91. § (1) bekezdése, a 91. § (2) bekezdés a) és c)-e) pontja, a 91. § (3)-(6) bekezdése, a 92-99. §, a 101. § (1) bekezdés a)-d) pontja, a 101. § (2) bekezdése, a 102. § (1) bekezdés a)-c) és e)-i) pontja, a 102. § (2)-(6) bekezdése, a 109. § (1) és (2) bekezdése, a 112-117. §, a 118. § (1) bekezdése, a 119. § (1)-(3) bekezdése, a 120-122. §, a 123. § (4) bekezdés b)-e) pontja, a 123. § (5) bekezdése, a 124. §, a 125. §, a 126. § (1) bekezdése, a 126. § (2) bekezdés b) és c) pontja, a 126. § (3) bekezdése, a 127. §, a 129. §, a 131-137. §, a 138. § (1) bekezdése, a 138. § (3) bekezdése, a 139-150. §, a 151. § a)-d) pontja, a 152-154. §, a 156. § (1) bekezdés a) és c) pontja, a 156. § (2) és (3) bekezdése, a 158-173. §, a 174-181. §, a 183-218. §, a 219. § (1) bekezdés a)-d) és f)-l) pontja, a 219. § (2) és (3) bekezdése, a 220-230. §, a 233. §, a 235-240. § valamint az 1. és 2. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 219. § (1) bekezdés e) pontja és a 234. § 2012. március 31-én lép hatályba.
(3a) A 102. § (1) bekezdés d) pontja és a 106-108. § az egyes önkormányzati tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLV. törvény hatálybalépését követő napon lép hatályba. A 107. § (1) bekezdés c) pontját az egyes önkormányzati tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLV. törvény hatálybalépést követően jogerőre emelkedett ítéletekre kell alkalmazni.
(4) A 2. § 4. és 13. pontja, a 12. § (1) bekezdés b) pontja, a 19. § b) és c) pontja, a 22. § (2) és (3) bekezdése, a 23-26. §, 28. §, a 29. §, a 81. § (2) bekezdése, a 118. § (2) bekezdése, a 151. § e) pontja, a 156. § (3) bekezdése 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5) A 10. § (4)-(9) bekezdése, a 105. § (4) és (5) bekezdése, a 126. § (2) bekezdés a) pontja, a 128. §, a 130. §, a 156. § (1) bekezdés b) pontja és a 182. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 10. § (4)-(9) bekezdése, a 105. § (2)-(5) bekezdése, a 126. § (2) bekezdés a) pontja, a 128. §, a 130. §, a 156. § (1) bekezdés b) pontja és a 182. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 22. § (4) és (5) bekezdése 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
(7) Az 1. § (1) bekezdése, a 2. § 14. pontja, az 5. § (3) bekezdésében az „és a nemzetiségi szószóló” szövegrész, az 5. § (5) bekezdése, a 6. § (1)-(4) bekezdése, a 77. § (3) bekezdése, a 88. § (1) bekezdés második mondata, a 91. § (2) bekezdés b) pontja, a 100. §, a 101. § (1) bekezdés e) pontja, a 101. § (3) bekezdése, a 102. § (1) bekezdés d) pontja, a 103. §, a 104. §, a 105. § (1)-(3) bekezdése, a 106-108. §, a 109. § (3)-(9) bekezdése, a 110. §, a 111. §, a 117. § (1) bekezdésében a „legfeljebb négy elnökhelyettest választ, továbbá” szövegrész, a 119. § (4) bekezdése, a 123. § (1)-(3) bekezdése, a 123. § (4) bekezdés a) pontja, a 138. § (2) bekezdése, a 155. § a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napján lép hatályba.
(7) Az 1. § (2) bekezdése, a 2. § 14. pontja, az 5. § (3) bekezdésében az „és a nemzetiségi szószóló” szövegrész, az 5. § (5) bekezdése, a 6. § (1)-(4) bekezdése, a 77. § (3) bekezdése, a 88. § (1) bekezdés második mondata, a 91. § (2) bekezdés b) pontja, a 100. §, a 101. § (1) bekezdés e) pontja, a 101. § (3) bekezdése, a 102. § (1) bekezdés d) pontja, a 103. §, a 104. §, a 105. § (1)-(3) bekezdése, a 106-108. §, a 109. § (3)-(9) bekezdése, a 110. §, a 111. §, a 117. § (1) bekezdésében a „legfeljebb négy elnökhelyettest választ, továbbá” szövegrész, a 119. § (4) bekezdése, a 123. § (1)-(3) bekezdése, a 123. § (4) bekezdés a) pontja, a 138. § (2) bekezdése, a 155. § a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napján lép hatályba.
(7) Az 1. § (2) bekezdése, a 2. § 14. pontja, az 5. § (3) bekezdésében az „és a nemzetiségi szószóló” szövegrész, az 5. § (5) bekezdése, a 6. § (1)-(4) bekezdése, a 77. § (3) bekezdése, a 88. § (1) bekezdés második mondata, a 91. § (2) bekezdés b) pontja, a 100. §, a 101. § (1) bekezdés e) pontja, a 101. § (3) bekezdése, a 103. §, a 104. §, a 105. § (1)-(3) bekezdése, a 109. § (3)-(9) bekezdése, a 110. §, a 111. §, a 117. § (1) bekezdésében a „legfeljebb négy elnökhelyettest választ, továbbá” szövegrész, a 119. § (4) bekezdése, a 123. § (1)-(3) bekezdése, a 123. § (4) bekezdés a) pontja, a 138. § (2) bekezdése, a 155. § a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napján lép hatályba.
(7) Az 1. § (2) bekezdése, a 2. § 14. pontja, az 5. § (3) bekezdésében az „és a nemzetiségi szószóló” szövegrész, az 5. § (5) bekezdése, a 6. § (1)-(4) bekezdése, a 77. § (3) bekezdése, a 88. § (1) bekezdés második mondata, a 91. § (2) bekezdés b) pontja, a 100. §, a 101. § (1) bekezdés e) pontja, a 101. § (3) bekezdése, a 103. §, a 104. §, a 105. § (1) bekezdése, a 109. § (3)-(9) bekezdése, a 110. §, a 111. §, a 117. § (1) bekezdésében a „legfeljebb négy elnökhelyettest választ, továbbá” szövegrész, a 119. § (4) bekezdése, a 123. § (1)-(3) bekezdése, a 123. § (4) bekezdés a) pontja, a 138. § (2) bekezdése, a 155. § a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napján lép hatályba.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményeknek való megfelelés

158. §   E törvény 1-157. §-a, 159-180. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján, 181-183. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján, 193. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

159. §
(1) Az e törvény hatálybalépése előtt létrejött kisebbségi önkormányzat elnevezése nemzetiségi önkormányzat.
(2) E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalok ideiglenes kezelői jogáról szóló rendelkezései végrehajtásának feltételeit 2013. január 1-jéig kell biztosítani. A 2013. január 1-jét megelőzően megszűnő települési és területi nemzetiségi önkormányzat vagyona a 2012. január 1-jéig hatályos szabályozás szerint a helyi önkormányzat ideiglenes kezelésébe kerül, a helyi önkormányzat 2013. március 1-ig a kezelésében lévő vagyont a fővárosi és megyei kormányhivatalnak átadja, e törvény rendelkezései szerint.
(2) A nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXXII. törvény hatálybalépését megelőzően az e törvény értelmében a helyi önkormányzat ideiglenes kezelésébe került helyi nemzetiségi önkormányzati vagyont a helyi önkormányzat e törvény rendelkezései szerint átadja az érintett nemzetiség országos önkormányzatának.
(3) A nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításáról és a költségvetési tervezésről szóló, e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött megállapodások hatályát e törvény nem érinti, azonban 2012. június 1-ig az e törvény szerinti feltételeknek megfelelő megállapodásokat meg kell kötni azzal, hogy az érintett helyi önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat 2013. évi költségvetési tervezése során az új megállapodás szerint köteles eljárni, továbbá a helyi önkormányzat 2013. január 1-jétől e törvény szerint köteles biztosítani a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit. 2012. december 31-ig a helyi nemzetiségi önkormányzatot a központi költségvetésből megillető általános működési támogatást a 2011. december 30-án hatályos szabályok szerint kell folyósítani.
(4) Az e törvény hatálybalépésekor az országos önkormányzati hivatalokkal munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló munkavállalók - ideértve a hivatalvezetőt is - jogviszonyát, továbbá az e törvény hatálybalépését követően létesülő munkaviszonyt és egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választásokat követően felül kell vizsgálni és e törvény rendelkezései szerint át kell alakítani.
(5) A közszolgálati médiaszolgáltató által sugárzott nemzetiségi közszolgálati műsorszámok időkerete nem lehet kevesebb, mint e törvény hatálybalépésekor.
(6) A nemzetiségi önkormányzat 2013. január 1-jétől a 133. § szerinti számláját választása szerint a Kincstárnál vagy más pénzforgalmi szolgáltatónál vezetteti.
(7) A 133. § szerinti rendelkezések 2012. évben azzal az eltéréssel alkalmazandóak, hogy a központi költségvetésről szóló törvény Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezetéből a helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető támogatást a 2011. december 30-án hatályos szabályok szerint kell folyósítani. A helyi önkormányzat a költségvetési támogatás helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető, a nettósítás során csökkentett összegét a fizetési számláján történő jóváírástól számított öt munkanapon belül továbbutalja a helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájára.
160. §
(1) A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2015. január 1-jét megelőzően kitűzött választását e törvénynek a 2015. január 1-jét megelőzően hatályos 53. § (1) bekezdése szerint kell végrehajtani.
(2) A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2015. január 1-jét megelőzően kitűzött választásán mandátumot szerzett nem magyar állampolgár választópolgárok mandátuma a nemzetiségi névjegyzékből magyar állampolgárságuk hiányára tekintettel történt törlése következtében nem szűnik meg.
161. §
(1) 2015. január 1-jét megelőzően a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtott, 148. § (3) bekezdése szerinti kezdeményezést, a magát a nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező választópolgár támogathat aláírásával.
(2) 2015. január 1-jét megelőzően a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtott, 148. § (3) bekezdése szerinti kezdeményezés szervezője az a választópolgár lehet, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.
160. §
(1) Az állam a magyarországi nemzetiségek anyanyelvét közösség-összetartó tényezőként ismeri el. Az állam tekintet nélkül arra, hogy a nevelési, oktatási intézménynek ki a fenntartója, támogatja a nemzetiségek által használt nyelv alkalmazását a nemzetiségi nevelésben, oktatásban.
(2) A nemzetiséghez tartozó gyermek a szülője vagy gyámja (a továbbiakban együtt: szülő) döntésétől függően anyanyelvű, illetve anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven folyó) vagy magyar nyelvű nevelésben, oktatásban vehet részt.
(3) A nemzetiség anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatása a helyi lehetőségek és igények szerint nemzetiségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet.
(4) A feladatellátásra köteles helyi önkormányzatnak, állami szervnek meg kell szerveznie a nemzetiségi óvodai nevelést, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelést és oktatást, ha ezt ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó 8 tanuló szülője kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a közoktatási törvény rendelkezései alapján megszervezhető. Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a nemzetiségi oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a megyei (fővárosi) önkormányzat megteremti a kiegészítő kisebbségi oktatás feltételeit.
(5) Nemzetiségi közoktatási intézmény az a közoktatási intézmény, amelynek alapító okirata tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetében a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vett a nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban. Többcélú intézményben, illetve ha a közoktatási intézménynek tagintézménye van, a nemzetiségi feladatok ellátásában való részvételt intézményegységenként, illetve tagintézményenként kell vizsgálni. Ha az intézményegység, illetve a tagintézmény megfelel a nemzetiségi intézményekre e bekezdésben meghatározott feltételeknek, a nemzetiségi feladatok ellátásában részt vevő intézményegység, illetve tagintézmény tekintetében a nemzetiségi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, amelyeket e törvény rendelkezései alapján a nemzetiségi feladatok ellátásában közreműködő közoktatási intézmény tekintetében gyakorolhat.
161. §   A 163. § szerinti nemzetiségi anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatás többletköltségét - törvényben meghatározott módon - az állam viseli.
162. §
(1) A közoktatás és a felsőoktatás törvényi szabályozása, az oktató-nevelő tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása, valamint e tevékenység ellenőrzése során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő oktatási és művelődési érdekeket.
(2) A roma nemzetiségi oktatás folyhat kizárólag magyar nyelven, de a szülők igényei alapján az oktatási intézmény biztosítja a roma nyelv (romani, illetve beás) oktatását is.
(3) A nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban biztosítani kell a népismeret körébe tartozó ismeretanyag elsajátítását, így különösen a nemzetiség és az anyaország történelmének, a kulturális értékeknek és hagyományoknak a megismerését.
163. §
(1) A nemzetiségi oktatásra irányuló igények felmérésében és az oktatás megszervezésében az állami, helyi és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködnek.
(2) A nemzetiségek anyanyelvű és anyanyelvi oktatásához az anyanyelvű pedagógusok képzésének, továbbképzésének biztosítása állami feladat.
(3) Az állam nemzetközi egyezmények révén is gondoskodik arról, hogy a nemzetiséghez tartozók a nemzetiségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben vegyenek részt teljes, rész-, illetve tovább- és tudományos képzésben.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából az állam támogatja a nemzetiségek anya-, illetve nyelvországából érkező oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását.
(5) A nemzetiséghez tartozó által az anyaországban szerzett egyetemi vagy főiskolai oklevél, továbbá az iskolai végzettséget vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvány nemzetközi szerződésben, illetve jogszabályban meghatározottak szerint a Magyarországon szerzett megfelelő oklevéllel, bizonyítvánnyal egyenértékű.
164. §
(1) A nemzetiségi önkormányzat - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - részt vehet a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával, kollégiumi nevelésével és oktatásával összefüggő kötelező állami, önkormányzati feladatok végrehajtásában.
(2) A nemzetiségi önkormányzat - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - közoktatási intézményt létesíthet és tarthat fenn, illetve átveheti a más által létesített közoktatási intézmény fenntartói jogát. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat átszervezéssel. Az átadás tervezett időpontját megelőző és az átadás időpontját követő két éven belüli átszervezést - az ellenkező bizonyításig - a fenntartói jog átadásával összefüggő átszervezésnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában átszervezés az intézmény összevonása, illetve egy intézmény több intézményre tagolása.
(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat 2012. augusztus 31. napját megelőzően kelt megkeresésére a települési önkormányzati intézményfenntartó - az oktatásért felelős miniszter hozzájárulása mellett - köteles átadni az országos nemzetiségi önkormányzat részére annak a nemzetiségi feladatokat ellátó közoktatási intézménynek a fenntartói jogát, amelynek működési feltételeit a helyi önkormányzat a költségvetési helyzete miatt nem képes tovább biztosítani. Az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére az oktatásért felelős miniszter a közoktatási intézmény fenntartói jogának tanév közbeni, azonnali átadásához is hozzájárulhat, amennyiben az érintett nevelési-oktatási intézmény az adott nemzetiséggel kapcsolatos közoktatási feladatok szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír és az átadás nem halasztható. A nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXXII. törvény hatálybalépéséig megállapodással le nem zárt eljárás esetén az oktatási intézmény fenntartói jogának átadásáról szóló megállapodást a kormányhivatal a nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXXII. törvény hatálybalépését követő 3 napon belül létrehozza.
(3) Nemzetiségi önkormányzat az állami, helyi önkormányzati fenntartótól a közoktatási intézmény fenntartói jogát - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint veheti át.
(3) A fenntartói jog (2) bekezdés szerinti átadás-átvétele során a kormányhivatal - az államháztartás működési rendjére vonatkozó szabályok szerint, valamint e törvény 140-141. §-a rendelkezéseire figyelemmel - a tényleges birtokba adásról jegyzőkönyvet vesz fel. Az eljárás során érvényesnek kell tekinteni a 2012. augusztus 31. napját megelőzően kelt megkereséshez csatolt, az érintett intézmény iskolaszékének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és diákönkormányzatának, továbbá az adott nemzetiség érintett települési és területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét. Az átadásra egyebekben e törvény 24-32. §-ában, valamint a köznevelési törvényben foglaltakat alkalmazni kell.
(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat megkeresésére az intézményt fenntartó állami szerv, helyi önkormányzat köteles átadni az országos nemzetiségi önkormányzatnak annak a térségi, illetve országos feladatot ellátó iskolának vagy kollégiumnak a fenntartói jogát, amelyik alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, ha minden tanuló részt vesz a nemzetségi oktatásban. E rendelkezést kell alkalmazni a körzeti feladatot ellátó iskola és kollégium esetében is, ha a nemzetiséghez tartozók országon belüli elhelyezkedése miatt nem láthat el az iskola, kollégium országos vagy térségi feladatot. A megkereséshez csatolni kell az érintett iskola, kollégium iskolaszékének, kollégiumi székének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzatának a véleményét.
(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat a (2)-(3) bekezdés szerint átvett nemzetiségi nevelési-oktatási intézménye után 2013. évben állami költségvetési támogatásra 2013. január 1-jétől válik jogosulttá, ha az átvett nevelési-oktatási intézmény működési engedélyének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megküldi a Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerint illetékes megyei igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) számára
a) az új nevelési-oktatási intézmény adószámát, valamennyi bankszámláját, képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldányát, a nyilvántartásba vételéről szóló határozatot, a jogerős működési engedélyt, és valamennyi fizetési számlájára vonatkozó felhatalmazó levelét beszedési megbízás benyújtására,
b) a nevelési-oktatási intézményt átadó települési önkormányzat által összeállított és megküldött költségvetési támogatásonkénti létszámadatokat tartalmazó kimutatást,
c) a Magyar Államkincstár honlapján közzétett 2012. októberi igénylő adatlapot.
(5) A közoktatási intézmény átadását-átvételét megállapodásba kell foglalni. Az intézmény átadás-átvételénél a közoktatásról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fenntartó állami szerv, helyi önkormányzat a fenntartói jog átadásával kapcsolatos döntéséhez beszerzi az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet (közösség) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzat egyetértését, ha az átadás nem a (4) bekezdésben meghatározottak szerint történik.
(5) Az országos nemzetiségi önkormányzat a 2013. január-április hónapokra a (4) bekezdés szerinti adatok alapján előlegként kapja meg a költségvetési támogatást. Az Igazgatóság a megállapított előleget, annak utalványozását követő öt munkanapon belül folyósítja.
(6) Ha a nevelési-oktatási intézmény átadása
a) a (4) bekezdés alapján történik, az oktatásért felelős miniszter,
b) nem a (4) bekezdés alapján történik, az átadó állami szerv, helyi önkormányzat köteles az átvevő nemzetiségi önkormányzattal - a közoktatási törvényben foglaltak szerint - közoktatási megállapodást kötni.
(6) Az előleg megállapításakor nem kell a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit alkalmazni.
(7) A fenntartói jog átadásával együtt a közoktatási intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont az átvevő használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használat átadásának időpontja nevelési-oktatási intézmény esetén a bejelentés évét követő július elseje, más közoktatási intézmény esetén a bejelentést követő év január elseje. A használatba adás ideje nem lehet tíz évnél rövidebb.
(7) A fenntartói jog átadásával együtt a közoktatási intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont - a 125. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - az átvevő használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használat átadásának időpontja nevelési-oktatási intézmény esetén a bejelentés évét követő július elseje, más közoktatási intézmény esetén a bejelentést követő év január elseje. A használatba adás ideje nem lehet tíz évnél rövidebb.
(7) A (4)-(6) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a humán szolgáltatást ellátó egyházi intézményekre vonatkozó finanszírozási szabályokat kell alkalmazni.
(7) A (4)-(6) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben az egyházi jogi személyre vonatkozó finanszírozási szabályokat kell alkalmazni.
(8) Ha a fenntartói jog átadása nem a (4) bekezdés alapján történik, a fenntartói jog nemzetiségi önkormányzat részére történő átadása nem érinti az átadó feladatellátási kötelezettségét. A fenntartói jog átadásának ideje alatt a fenntartói, irányítási joga szünetel, és a fenntartói irányításnak a közoktatásról szóló törvény 102-104. §-aiban és 106. §-ában meghatározott feladatait az átvevő nemzetiségi önkormányzat gyakorolja. A fenntartói jog szünetelése alatt az átadó az átadott feladatok ellátásáról tájékoztatást kérhet a nemzetiségi önkormányzattól, és javaslatot tehet azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyeket szükségesnek tart.
(9) Ha a nemzetiségi önkormányzat megszűnik anélkül, hogy megalakulna a másik nemzetiségi önkormányzat, a fenntartói jog gyakorlását, ha annak átadása
a) a (4) bekezdés alapján történt, az oktatásért felelős miniszter,
b) nem a (4) bekezdés alapján történt, a fenntartói jogot átadó köteles gyakorolni, addig az időpontig, ameddig a nemzetiségi önkormányzat megalakul.
(10) A közoktatási intézményt átvevő nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzatokkal azonos jogcímen és feltételekkel igényelheti a mindenkori költségvetésről szóló törvényben meghatározott hozzájárulásokat és támogatásokat - a (6) bekezdés szerint megkötött közoktatási megállapodás alapján -, igényelhet továbbá a nemzetiségi feladatok megszervezéséhez nyújtott kiegészítő támogatást (a továbbiakban: nemzetiségi fenntartói kiegészítő támogatás), valamint - a pályázatban meghatározott feltételek szerint - részt vehet minden olyan pályázaton, amelyet a helyi önkormányzatok részére írtak ki.
(11) Ha az átadás a (4) bekezdés alapján történik, a kiegészítő nemzetiségi támogatásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni. Ha az átadás nem a (4) bekezdés alapján történik, a nemzetiségi önkormányzat részére a központi költségvetés terhére kell kifizetni a i nemzetiségi fenntartói kiegészítő támogatást, és annak összegével az intézményt átadó helyi önkormányzattal szemben - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - el kell számolni. A (4) bekezdés alapján átadott nevelési-oktatási intézmény működéséhez - a központi költségvetésben e célra biztosított összeg terhére kiírt pályázat útján, a pályázatban meghatározottak szerint - az állam kiegészítő támogatást biztosít. A nemzetiségi önkormányzat a közoktatási feladatok ellátásához igénybe vett költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a nemzetiségi fenntartói kiegészítő, működési támogatást kizárólag az adott intézményhez kapcsolódó célnak megfelelően használhatja fel. A közoktatási célú költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a nemzetiségi fenntartói kiegészítő támogatást a többi bevételétől elkülönítetten kell nyilvántartani, s felhasználásáról el kell számolni.
(12) A (10) bekezdés szerinti nemzetiségi fenntartói kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, az éves költségvetésről szóló törvényben, a közoktatási szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével. A nemzetiségi fenntartói kiegészítő támogatás összegének számításához az önkormányzatok adott ágazati működési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított előirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati fenntartók, illetve intézményei egyaránt hozzájuthatnak. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a nemzetiségi fenntartói kiegészítő támogatás számított összege.
(13) Ha az országos nemzetiségi önkormányzat új iskolát alapít, az e § (6) bekezdésének a) pontjában, (10) bekezdésében és az a) ponthoz kapcsolódóan a (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, feltéve, hogy az iskola a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 27. pontja alapján országos intézménynek minősül. Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat alapít új iskolát, e § (6) bekezdésének b) pontjában, (10) bekezdésében és a b) ponthoz kapcsolódóan a (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, feltéve hogy az adott településen nincs olyan iskola, amelyik ellátná az adott nemzetiségi oktatási feladatokat.
(14) Az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni azt az összeget, amellyel a nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartók - pályázat útján - támogatást kaphatnak az általuk fenntartott közoktatási intézmény működtetéséhez.
(15) Az állami, helyi önkormányzati fenntartó és a nemzetiségi önkormányzat a közoktatási intézmény közös fenntartására megállapodást köthet. A közös fenntartású közoktatási intézmény tekintetében a (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(16) A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményben történő foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(17) Különösen indokolt esetben az országos nemzetiségi önkormányzat megkeresésére a települési önkormányzati intézményfenntartó - az oktatásért felelős miniszter hozzájárulása mellett - köteles átadni az országos nemzetiségi önkormányzat részére annak a nemzetiségi feladatokat ellátó közoktatási intézménynek a fenntartói jogát, amelynek működési feltételeit a helyi önkormányzat a költségvetési helyzete miatt nem képes tovább biztosítani. Az oktatásért felelős miniszter a közoktatási intézmény fenntartói jogának azonnali átadásához akkor is hozzájárulhat, ha arra tanév közben kerül sor, amennyiben az érintett nevelési-oktatási intézmény az adott nemzetiséggel kapcsolatos közoktatási feladatok szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír és az átadás az intézkedés tervezett végrehajtásának éve július elsejéig nem halasztható. Az átadásra egyebekben az (4)-(11) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.
165. §
(1) A nemzetiségi nevelési, oktatási intézményt az érintett nemzetiséghez nem tartozók csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény - az adott nemzetiség igényeinek kielégítése után - betöltetlen férőhellyel rendelkezik. A felvétel (beiratkozás) előzetesen nyilvánosságra hozott szabályok alapján történhet.
(2) A magyar nyelv oktatását - az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon - a nemzetiségi közoktatás keretében is biztosítani kell.
(3) Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvű lakosság - vagy más nemzetiség - van számszerű kisebbségben, a magyar anyanyelvű, illetve más anyanyelvű gyermekek anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelését és oktatását törvényben meghatározottak szerint az állam biztosítani köteles.
(4) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van részt venni anyanyelvű oktatásban és művelődésben.
(5) A nemzetiségi közösségeknek joguk van nemzetiségi óvodai nevelés, alap- és középfokú iskolai nevelés és oktatás, továbbá felsőfokú képzés, illetve az országos önkormányzat útján a kiegészítő nemzetiségi oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni és kialakításában közreműködni.
(6) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezésére (felmentésére, vezetői megbízás visszavonására) - ha nem a települési önkormányzat gyakorolja a kinevezési jogot -, illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő helyi önkormányzati döntés meghozatalára csak az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor. Települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét ki kell kérni.
(7) Az egyetértési, illetőleg a véleményezési jog jogosultja a (6) bekezdésben meghatározott jogát az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(8) A (6) bekezdésében meghatározott egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, illetőleg a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatnia kell.
(9) Ha a helyi önkormányzat a (6) bekezdésében előírt egyetértés vagy vélemény hiányában dönt, az érintett települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a fővárosi, megyei kormányhivatal a döntést soron kívül megvizsgálja, és indokolt esetben jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat. A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú.
(10) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal nem ért egyet a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésével és ezért nem fordul a bírósághoz, azt közvetlenül a nemzetiségi önkormányzat is megteheti. A nemzetiségi önkormányzat ilyen irányú kezdeményezése a végrehajtás szempontjából nem halasztó hatályú, azonban a nemzetiségi önkormányzat a végrehajtás felfüggesztését kérheti a bíróságtól.
(11) A nemzetiség történelmi hagyományokkal rendelkező településeinek és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabály (ide nem értve a helyi önkormányzat rendeletét) és a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek megalkotásakor - a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását érintő kérdésekben - az országos önkormányzatok véleményének kikérése szükséges.
(12) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van részt venni - a közoktatási törvényben meghatározott módon - kiegészítő oktatásban és művelődésben.
166. §   A 106. § (1) és (3) bekezdésében az „és a (10) bekezdésben foglalt kivétellel más nemzetiségi önkormányzat elnöke” szövegrészt és a 106. § (10) bekezdését első alkalommal a hatálybalépését követő általános nemzetiségi önkormányzati választások időpontjától kell alkalmazni.
166. §   A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételekkel és módon a nemzetiségi közoktatásban részt vevő tanulók számára ösztöndíjat alapíthat.
167. §   Amennyiben a soron következő általános nemzetiségi választás eredményeképpen nem alakul meg új települési önkormányzat, a megszűnt települési nemzetiségi önkormányzat vagyona a települési önkormányzat tulajdonába kerül azzal, hogy azt nemzetiségi célra kell felhasználni.
167. §   A megszűnt helyi nemzetiségi önkormányzat vagyona az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatának ideiglenes kezelésébe kerül.
168. §
(1) Az állam a nemzetiség közügyek ellátásához a költségvetési törvényben
a) támogatást nyújt, amelynek általános és feladatalapú feltételeit kormányrendelet határozza meg,
b) kiegészítő normatív támogatást nyújt a nemzetiségi óvodai neveléshez, illetőleg a nemzetiségi oktatáshoz és neveléshez,
c) a nemzetiségek oktatási és kulturális önigazgatása körében a központi költségvetésben meghatározott támogatásokat ad,
d) támogatást nyújt a nemzetiségek önazonosságának megőrzéséhez, hagyományai gondozásához, átörökítéséhez, az anyanyelv ápolásához, fejlesztéséhez, szellemi és tárgyi emlékeik fennmaradásához.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra a nemzetiségi önkormányzat testületi határozatban meghatározott nemzetiségi közügy ellátása esetén jogosult.
169. §
(1) A nemzetiségi önkormányzat testülete bizottságot (bizottságokat) hozhat létre. A bizottság tagjainak legalább fele a nemzetiségi önkormányzat képviselője. A bizottság működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(2) A bizottság a feladatkörében előkészíti a testület döntését. A nemzetiségi önkormányzat testülete által ráruházott hatáskörben döntési joga lehet, e körben hozott döntéseit a települési önkormányzat testülete felülvizsgálhatja.
(3) A bizottságot a nemzetiségi önkormányzat elnökének vagy a bizottsági tagok egyharmadának indítványára össze kell hívni.
(4) A bizottság működésére, határozatképességére, döntéshozatalára a nemzetiségi önkormányzati testület működésének, döntéshozatalának szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(5) A bizottság elnökét és tagjai közül 1 főt a nemzetiségi önkormányzati képviselők közül kell választani. A nemzetiségi önkormányzat elnöke és elnökhelyettese nem lehet a bizottság elnöke, a nemzetiségi önkormányzat elnöke nem lehet a bizottság tagja sem. A bizottság tagjainak száma legfeljebb három fő.
(6) A nemzetiségi önkormányzat elnöke felfüggesztheti a bizottság döntését, ha az ellentétes a nemzetiségi önkormányzat testületének határozatával, vagy sérti a nemzetiségi önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a nemzetiségi önkormányzat testülete a soron következő ülésén határoz.
(7) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt. A döntéshozatalnál a határozatképesség szempontjából az érintett jelenlévőnek számít.
170. §
(1) E törvény hatálya a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárságú személyekre és e személyek közösségeire terjed ki.
(2) A nemzetiségi önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen anyanyelvén, magyarul, illetőleg mindkét nyelven is leteheti a (3) bekezdés szerinti esküt. Az eskü letételéig a települési kisebbségi önkormányzati képviselő a jogait nem gyakorolhatja.
(3) A (2) bekezdésében meghatározottak szerinti eskü szövege:
„Én ......................................... (név) mint a nemzetiségekről szóló törvény szerinti..................................... (nemzetiség megjelölése) nemzetiségi közösség tagja, esküszöm, hogy képviselői tisztségem ellátása során nemzetiségi közösségemhez hű leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm, munkám során választóim akaratához híven, lelkiismeretesen járok el, minden igyekezetemmel a ...................................... nemzetiség (nemzetiség megjelölése) anyanyelvének, hagyományainak, kultúrájának a megőrzésén és fejlesztésén fogok fáradozni. (Az esküt tevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen!”
(4) A nemzetiségi önkormányzatok 2014. évi általános választásának kitűzéséig a mandátumok betöltésére és az időközi választásokra az (5)-(19) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következő jelölt lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátum betöltetlen marad. Ha a betöltetlen mandátumok miatt a képviselők száma három alá csökken, a települési nemzetiségi önkormányzat megszűnik.
(6) Ha a területi vagy az országos nemzetiségi önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére - a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a jelölő szervezet által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt lép. Ha a listán nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad.
(7) Ha a területi vagy az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése tagjainak száma a testület 2010. évi általános nemzetiségi önkormányzati választáson megválasztható tagjai számának fele alá csökken, illetve ha a közgyűlést feloszlatják, vagy az kimondja feloszlását, időközi választást kell tartani.
(8) A területi nemzetiségi önkormányzat időközi választását ki kell tűzni, ha az időközi választás kitűzésekor a megye területén legalább 10 településen, illetve a fővárosban legalább 10 fővárosi kerületben települési nemzetiségi önkormányzat működik.
(9) Az országos nemzetiségi önkormányzat időközi választását ki kell tűzni, ha az időközi választás kitűzésekor országosan legalább 4 települési nemzetiségi önkormányzat működik.
(10) Az időközi területi nemzetiségi önkormányzati választáson választó és választható, aki az adott megyében (fővárosban) lévő települési nemzetiségi önkormányzat tagja (a továbbiakban: elektor). Az időközi országos nemzetiségi önkormányzati választáson elektor, aki települési nemzetiségi önkormányzat tagja.
(11) Az időközi választáson annyi képviselő választható a közgyűlésbe, mint a 2010. évi általános nemzetiségi önkormányzati választásokon.
(12) Az időközi választáson az a jelölő szervezet állíthat listát, amely az elektorok legalább tíz százalékát jelöltként állította a 2010. évi települési nemzetiségi önkormányzati választáson. A jelöltek számába beszámítanak:
a) az adott jelölő szervezet által önállóan állított jelöltek,
b) a közös jelöltek közül az adott jelölő szervezetre eső jelölthányad, amelyet közös jelöltenként, a jelöltet állító jelölő szervezetek arányában kell megállapítani; nem keletkezik jelölthányad a közös lista állítását megalapozó közös jelöltek után.
(13) Azok a jelölő szervezetek, amelyek az elektorok legalább tíz százalékát közösen állították jelöltként a 2010. évi települési nemzetiségi önkormányzati választásokon, közös listát indíthatnak.
(14) A választást akkor lehet megtartani, ha a jelölő szervezetek által állított listákon összesen legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható képviselők száma.
(15) Az elektor egy listára szavazhat. A listák a leadott szavazatok arányában, az alábbi számítási módszer alapján szereznek mandátumot:
a) össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot; a számoszlop első száma az adott listára leadott szavazatok száma, a következő a fele, majd a harmada, a negyede stb.,
b) minden lista számoszlopában annyi szám szerepelhet, amennyi a listán szereplő jelöltek száma,
c) a táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat: meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot; ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot: amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot; ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum; ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik már szerzett mandátumot, illetőleg amelyik több mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.
(16) A listán szereplő jelöltek a listán elfoglalt helyük sorrendjében szereznek mandátumot.
(17) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat képviselőjének megbízatása 2011. december 31-ét követően, de e törvénynek az a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított rendelkezései hatálybalépését megelőzően megszűnt, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következő jelölt lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátum betöltetlen marad. Ha a betöltetlen mandátumok miatt a képviselők száma három alá csökken, a települési nemzetiségi önkormányzat megszűnik.
(18) Ha a területi vagy az országos nemzetiségi önkormányzat képviselőjének megbízatása 2011. december 2-át követően megszűnt, és a mandátum 2011. december 31-ig nem került betöltésre, a helyére - a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a jelölő szervezet által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt lép. A jelölő szervezet a mandátumot szerző jelöltet e törvénynek a Mód. tv. által megállapított rendelkezései hatálybalépését követő 30 napon belül jelentheti be a területi választási bizottságnál vagy az Országos Választási Bizottságnál. Ha a listán nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad.
(18) Ha a területi vagy az országos nemzetiségi önkormányzat képviselőjének megbízatása 2011. december 2-át követően megszűnt, és a mandátum 2011. december 31-ig nem került betöltésre, a helyére - a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a jelölő szervezet által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt lép. A jelölő szervezet a mandátumot szerző jelöltet e törvénynek a Mód. tv. által megállapított rendelkezései hatálybalépését követő 30 napon belül jelentheti be a területi választási bizottságnál vagy a Nemzeti Választási Bizottságnál. Ha a listán nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad.
(19) Ha 2011. december 31-ét követően, e törvénynek a Mód. tv. által megállapított rendelkezései hatályba lépéséig a területi vagy az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése tagjainak száma a testület 2010. évi általános nemzetiségi önkormányzati választáson megválasztható tagjai számának fele alá csökkent, illetve ha a közgyűlést feloszlatták vagy az kimondta feloszlását, időközi választást kell tartani. Az időközi választást e törvénynek a Mód. tv. által megállapított rendelkezései hatályba lépését követő négy hónapon belülre kell kitűzni.
171. §
(1) Az országos önkormányzat képviselője a megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül, majd ezt követően minden év január 31-ig a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot tesz. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolja a vele közös háztartásban élő házastársának vagy élettársának, valamint gyermekének a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az országos önkormányzat képviselője nem gyakorolhatja képviselői jogait, és az e törvény szerinti juttatásokban nem részesülhet.
(3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság a soron következő ülésén tájékoztatja az országos önkormányzatot.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatával feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
(6) Az országos önkormányzat hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.
(7) Az országos önkormányzat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást zárt ülés keretében tárgyalja meg.
172. §
(1) Az elnök megbízatása megszűnik:
a) a képviselői megbízatás megszűnésével,
a) az elnöki tisztségről történő lemondásával,
b) az elnöki tisztségnek a bíróság által történő - a (3) bekezdés szerinti - megszüntetésével.
b) az összeférhetetlenség kimondásával,
c) képviselői megbízatása megszűnésével,
d) az elnöki tisztségnek a bíróság által történő - (3) bekezdés szerinti - megszüntetésével,
e) halálával.
(2) Az elnök megbízatása visszahívással nem szüntethető meg.
(3) Az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a települési kisebbségi önkormányzat testülete - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be az elnök ellen a települési kisebbségi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez az elnök tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti az elnöknek e tisztségből történő felfüggesztését is.
(3) Az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a települési kisebbségi önkormányzat testülete - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be az elnök ellen a települési kisebbségi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz az elnök tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti az elnöknek e tisztségből történő felfüggesztését is.
(4) A törvényszék eljárása során a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.
(4) A közigazgatási és munkaügyi bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.
(5) Az elnökhelyettesre az elnökre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
173. §
(1) A települési nemzetiségi önkormányzat testülete az elnökének, elnökhelyettesének, tagjának, valamint az általa létrehozott bizottság elnökének és tagjának - a települési nemzetiségi önkormányzat költségvetése terhére - tiszteletdíjat állapíthat meg, az elnök tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a köztisztviselői illetményalap háromszorosa, elnökhelyettes esetében nem érheti el az elnök részére megállapított összeget.
(2) Bizottság elnöke, tagja esetében a tiszteletdíj nem lehet magasabb a kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának harminc százalékánál.
(3) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja nem lehet magasabb a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának huszonöt százalékánál.
(4) Az elnök és az elnökhelyettes tiszteletdíját a települési nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete összegszerűen állapítja meg.
(5) Az elnök tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel a nemzetiségi önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.
(6) A területi nemzetiségi önkormányzat testülete által megállapítható tiszteletdíj összege nem lehet magasabb
a) elnök esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,
b) elnökhelyettes esetében nem lehet magasabb az elnök részére megállapított összegnél.
c) bizottság elnöke, tagja esetében a megyei nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának harminc százalékánál.
d) képviselő esetében a területi nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának huszonöt százalékánál.
(7) Az országos önkormányzat közgyűlése által megállapítható illetmény, illetőleg tiszteletdíj összege nem lehet magasabb:
a) elnök esetében a köztisztviselői illetményalap tízszeresénél,
b) elnökhelyettes esetében a köztisztviselői illetményalap nyolcszorosánál,
c) a bizottság elnöke esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,
d) a bizottság tagja esetében a köztisztviselői illetményalap háromszorosánál,
e) képviselő esetében a köztisztviselői illetményalap kétszeresénél.

MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

182. §   Az Ötv.
a) 2. § (2) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
b) 8. § (1) és (4) bekezdéseiben a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrészek helyébe a „nemzetiségek” szöveg,
c) 9. § (3) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
d) 12. § (5) bekezdésében a „kisebbségi szószóló” szövegrész helyébe a „nemzetiségi szószóló” szöveg, továbbá (7) bekezdésében a „kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség”, a „nemzeti és etnikai kisebbségek” helyébe a „nemzetiségek” szöveg,
e) 19. § (2) bekezdés c) pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
f) 22. § (2) bekezdésében a „kisebbségi jelöltként” szövegrész helyébe a „nemzetiségi jelöltként” szöveg, a „kisebbségek ügyeivel” szövegrész helyébe a „nemzetiségek ügyeivel” szöveg,
g) 24. § (1) és (2) bekezdéseiben a „kisebbségi önkormányzat” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
h) 38. § (1) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szövegrészek helyébe a „nemzetiségek jogairól” szöveg,
i) 62. § (9) bekezdésében „kisebbségi önkormányzat” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg, a „kisebbségi ügyekkel” szövegrész helyébe a „nemzetiségi ügyekkel” szöveg,
j) 63. § (1) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak” szövegrészek helyébe a „nemzetiségek jogainak” szöveg,
k) 63/A. § (1) bekezdés o) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
l) 74. § (3) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg, a „kisebbségi ügyekkel” szövegrész helyébe a „nemzetiségi ügyekkel” szöveg,
m) 80/A. § (5) bekezdés b) pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
174. §   A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (továbbiakban: Övjt.) a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § A polgármester-választáson és a települési önkormányzat képviselő-testülete tagjainak választásán nemzetiségi jelöltnek minősül a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti nemzetiségi szervezet jelöltje - vagy több, azonos nemzetiséget képviselő nemzetiségi szervezet által állított közös jelölt - a település nemzetiségi névjegyzékében szerepel, magyar állampolgár, továbbá nyilatkozatot tesz arról, hogy
a) a nemzetiség képviseletét vállalja,
b) a legutóbbi két választáson nem volt más nemzetiség önkormányzatának jelöltje,
c) a legutóbbi két polgármester-választáson vagy települési önkormányzat képviselő-testülete tagjainak választásán nem indult más nemzetiség jelöltjeként, továbbá
d) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.”
175. §   Az Övjt. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § Nemzetiségenként külön-külön nemzetiségi kompenzációs listára kell venni valamennyi, az egyéni választókerületben indult nemzetiségi jelöltet, azok kivételével, akiket olyan nemzetiségi szervezet állított, amely a 10. § (1) bekezdése vagy a 11. § (1) bekezdése alapján önálló vagy közös kompenzációs listát állított.”
176. §
(1) Az Övjt. 15. § (1) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(1) A kompenzációs lista és a nemzetiségi kompenzációs lista a választókerületben összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot.”
(2) Az Övjt. 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A nemzetiségi kompenzációs listára az azon szereplő jelöltekre az egyéni választókerületben leadott azon szavazatok kerülnek töredékszavazatként, amelyekkel nem szereztek mandátumot.”
177. §   Az Övjt. 15. § (5) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(5) Ha egy kompenzációs lista vagy nemzetiségi kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.”
178. §   Az Övjt. 16. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A nemzetiség kompenzációs listáról a jelöltek az egyéni választókerületben megszerzett szavazataik száma szerinti sorrendben szereznek mandátumot. Szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt.
(5) A (3) bekezdést a nemzetiségi kompenzációs listára nem kell alkalmazni.”
179. §   Az Övjt. a következő V/A. Fejezettel egészül ki:
V/A. Fejezet
A kedvezményes nemzetiségi mandátum
21/A. § (1) Az általános önkormányzati választáson, valamint a képviselő-testület egészének megválasztása céljából kitűzött időközi választáson az egyéni listán a nemzetiségi jelölt kedvezményes módon szerezhet mandátumot, feltéve, hogy a választás kitűzésekor a névjegyzékben szereplő választópolgárok legalább ötven százaléka az adott nemzetiség nemzetiségi névjegyzékében is szerepelt.
(2) Ha sem a polgármester-választáson, sem az egyéni listán nem szerez mandátumot adott nemzetiség egyetlen jelöltje sem, meg kell állapítani az egyéni listán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok kétharmadát. Kedvezményes mandátumhoz jut a nemzetiségnek az a jelöltje, aki az így megállapított szavazatszámnál többet ér el. Ha egy nemzetiséghez tartozó több ilyen jelölt is van, akkor a legtöbb szavazatot elért nemzetiségi jelölt jut kedvezményes mandátumhoz, szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt a kedvezményes mandátumról.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon elnyert kedvezményes mandátummal bővül a képviselő-testület 4. §-ban meghatározott létszáma.
(4) Ha a kedvezményes mandátumot szerző képviselő mandátuma megszűnik, helyébe az ugyanazon nemzetiség következő legtöbb szavazatot elért jelöltje lép, feltéve, hogy a (2) bekezdés szerinti szavazatszámot ő is elérte.
(5) Ha a megüresedett mandátum 21. § (1) bekezdése alapján történő betöltésekor a kedvezményes mandátumhoz jutott képviselő rendelkezik a következő legtöbb szavazatszámmal, akkor mandátumát a 21. § (1) bekezdésében foglalt jogcímen megtartja, és a nemzetiség kedvezményes mandátuma megszűnik.
(6) Ha időközi választáson ugyanazon nemzetiség jelöltje polgármesteri vagy egyéni listás mandátumot szerez, a kedvezményes mandátum megszűnik.
21/B. § (1) Az általános önkormányzati választáson, valamint a képviselő-testület egészének megválasztása céljából kitűzött időközi választáson a kompenzációs listán a nemzetiségi jelölt kedvezményes módon szerezhet mandátumot, feltéve, hogy a választás kitűzésekor a névjegyzékben szereplő választópolgárok legalább huszonöt százaléka az adott nemzetiség nemzetiségi névjegyzékében is szerepelt.
(2) Ha sem a polgármester-választáson, sem egyéni választókerületben, sem kompenzációs listán (a nemzetiségi kompenzációs listát is beleértve) nem szerez mandátumot adott nemzetiség egyetlen jelölje sem,
a) meg kell állapítani az egyéni választókerületekben mandátumot szerzett képviselőkre leadott érvényes szavazatok száma átlagának kétharmadát,
b) a nemzetiségi kompenzációs lista, ha arra az a) pontban megállapított számnál több töredékszavazat jut, egy kedvezményes mandátumot kap. A mandátumot a 16. § (4) bekezdése szerinti jelölt szerzi meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon elnyert kedvezményes mandátummal bővül a képviselő-testület 5. §-ban meghatározott létszáma.
(4) Ha a nemzetiségi kompenzációs listáról megválasztott képviselő helye üresedik meg, helyére az egyéni választókerületben a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép a nemzetiségi kompenzációs listáról.
(5) Ha az időközi választáson ugyanazon nemzetiség jelöltje polgármesteri vagy egyéni választókerületi mandátumot szerez, a nemzetiségi kedvezményes mandátuma megszűnik.”
180. §   Az Övjt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § E törvénynek a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított rendelkezéseit a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek Mód. tv. hatálybalépését követően kitűzött általános választásán kell először alkalmazni.”
181. §
(1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a települési nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy e feladattal megbízza valamely bizottságát. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságba indokolt beválasztani a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete tagját.”
183. §
(1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 6. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bírósági eljárásban - nemzetközi egyezményben meghatározott körben - mindenki jogosult anyanyelvét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni.”
(2) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 67. § (1) bekezdés e) pontjának ee) és ef) alpontjában „a kisebbségi” szövegrész helyébe „a nemzetiségi” szöveg lép.
184. §   Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése 4. és 5. g) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrészek helyébe a „nemzetiségek” szöveg lép.
185. §   A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 19. §-ban a „nemzeti kisebbséghez tartozók” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez tartozók” szöveg lép.
186. §   A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/B. § (4) 1. f) pontjában az „etnikai kisebbségéhez tartozik” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez tartozik” szöveg lép.
187. §   A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 21/F. § (1) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzatok” szöveg lép.
188. §   A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 23. § a) pontjában a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzati” szöveg lép.
189. §   A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdésében a „kisebbségpolitikáért” szövegrész helyébe a „nemzetiségpolitikáért” szöveg lép.
190. §
(1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala), továbbá az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatala köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki.”
(2) A Ktv. 21. § (1) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzati” szöveg lép.
191. §   A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
1. preambulumában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek” szöveg,
3. 5. §-ában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek”, a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez”, a „nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben” szövegrész helyébe a „nemzetiségek jogairól szóló törvényben” szöveg,
4. 8. § (9) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
5. 8. § (12) bekezdés a) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
6. 8/B. § (1) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe „nemzetiségi” szöveg,
7. 8/B. § (4) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg,
8. 8/B. § (7) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
9. 9. § (1) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg,
10. 9. § (2) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
11. 9. § (5) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
12. 17. § (1) bekezdés b) pontjában a „nemzetiségi és etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
13. 17. § (3) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg,
14. 17. § (3) bekezdés c) pontjában a „kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
15. 18. § (2) bekezdésében a „nemzetiségi, illetve kisebbségi” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi”, a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg,
16. 28. § (4) bekezdésében a „nemzetiségi és a kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”, a „nemzetiségi és a kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
17. 29. § (2) bekezdésében a „nemzetiségi és kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
18. 32. § (1) bekezdés a) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
19. 36. § (6) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
20. 37. § (5) bekezdés b) pontjában a „nemzeti, etnikai, kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
21. 37. § (10) bekezdésében a „települési, területi kisebbségi önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési, területi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
22. 47. § e) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg lép,
23. 48. § (1) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
24. 49. § (2) bekezdés d) pontjában a „nemzeti, etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg, a „nemzeti, etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg,
25. 60. § (3) bekezdés c) pontjában a „települési, területi kisebbségi önkormányzat” és az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe „települési, területi nemzetiségi önkormányzat” és „országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
26. 66. § (4) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez”, a „nemzeti vagy etnikai kisebbség” szövegrészek helyébe a „nemzetiség” szöveg,
27. 72. § (1) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbség” szövegrész helyében a „nemzetiség” szöveg, a „nemzeti vagy etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
28. 79. § (5) bekezdésében a „Nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „Nemzetiségi” szöveg,
29. 80. § (1) bekezdésében a „települési kisebbségi, valamint a területi kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési nemzetiségi, valamint a területi nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
30. 81. § (10) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzattal” szövegrészek helyébe a „az országos nemzetiségi önkormányzattal” szöveg, a „nemzeti, etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg, az „országos kisebbségi önkormányzatnak” szövegrész helyébe „országos nemzetiségi önkormányzatnak” szöveg,
31. 82. § (5) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
32. 82. § (8) bekezdésében a „nemzeti etnikai kisebbségi” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi” szöveg, a „nemzeti, etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
33. 85. § (4) bekezdésben a „nemzeti, etnikai kisebbséget” szövegrész helyébe a „nemzetiséget” szöveg, a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
34. 86. § (1) bekezdésben a „nemzeti és etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg, a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg,
35. 86. § (3) bekezdés a) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
36. 86. § (3) bekezdés c) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg,
37. 86. § (6) bekezdésben a „nemzeti, etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg, a „kisebbségi oktatást” szövegrész helyébe a „nemzetiségi oktatást” szöveg, a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg, a „kisebbségi oktatás” szövegrész helyébe a „nemzetiségi oktatás” szöveg, a „kisebbségi iskola” szövegrész helyébe a „nemzetiségi iskola” szöveg,
38. 88. § (3) bekezdésében a „a helyi kisebbségi, illetve országos kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe a „a helyi nemzetiségi, illetve országos nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
39. 88. § (12) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg, a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
40. 89. § b) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg,
41. 90. § (4) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg, a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
42. 93. § (1) b) pontjában a „nemzeti, etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg, a „nemzeti, etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
43. 94. § (1) bekezdés a) pontjában a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg, az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
44. 94. § (2) bekezdés j) pontjában a „kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
45. 94. § (5) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
46. 94. § (6) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg,
47. 95. § (1) bekezdés l) pontjában a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg,
48. 95/A. § (3) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
49. 97. § (2) bekezdés f) pontjában az „országos kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
50. 98. § (1) bekezdésben a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg, az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
51. 101. § (9) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg, a „nemzeti, etnikai nevelésben-oktatásban” szövegrész helyébe a „nemzetiségi nevelésben oktatásban” szöveg,
52. 102. § (3) bekezdésben a „nemzeti vagy etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg, a „települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési vagy a területi nemzetiségi önkormányzat” szöveg, az „adott kisebbség” szövegrész helyébe az „adott nemzetiség” szöveg,
53. 102. § (5) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg, a „települési, területi kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési, területi nemzetiségi önkormányzat” szöveg, az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyében az „országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
54. 102. § (12) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg, a „települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési, vagy területi nemzetiségi önkormányzat” szöveg, az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg, a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
55. 102. § (13) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
56. 103. § (5) bekezdésében a „kisebbségi” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
57. 107. § (2) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
58. 107. § (2) bekezdés a) pontjában a „nemzeti, etnikai kisebbség” szövegrészek helyébe a „nemzetiség” szöveg,
59. 107. § (2) bekezdés b) pontjában az „országos kisebbségi önkormányzatot” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzatot” szöveg,
60. 107. § (4) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi”, a „települési, vagy területi kisebbségi önkormányzatnak, valamint az országos kisebbségi önkormányzatnak” szövegrész helyébe a „települési, vagy területi nemzetiségi önkormányzatnak, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatnak” szöveg,
61. 107. § (8) bekezdés a) pontjában az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
62. 107. § (8) bekezdés c) pontjában a „települési kisebbségi önkormányzat a település nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „települési nemzetiségi önkormányzat a település nemzetiségi” szöveg,
63. 121. § (1) bekezdés 4. pontjában a „kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
64. 121. § (1) bekezdés 12. pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg, a „nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
65. 121. § (1) bekezdés 22. pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
66. 121. § (1) bekezdés 27. pontjában a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg, a „kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
67. 121. § (1) bekezdés 37. pontjában a „nemzetiségi és etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg,
68. 121. § (6) bekezdésében „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 6/A. § (1) bekezdés 3. pontjában” szövegrész helyébe a „nemzetiségek jogairól szóló törvényben” szöveg, a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi” szöveg, a „kisebbségi önkormányzatot” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzatot” szöveg,
69. 122. § (11) bekezdésében a „kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
70. 128. § (3) a) pontjában a „nemzetiségi, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
71. 128. § (3) b) pontjában a „nemzetiségi, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
72. 128. § (3) c) pontjában a „nemzetiségi, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
73. 128. § (3) d) pontjában a „nemzetiségi, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
74. 128. § (3) e) pontjában a „nemzetiségi, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
75. 133. § (5) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
76. 3. számú mellékletének II. 2. pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg, az „ugyanazon kisebbséghez tartozó” szövegrész helyébe az „ugyanazon nemzetiséghez tartozó” szöveg
192. §   A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a) 4. § (1) bekezdés ma) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában m) fenntartó:]
ma) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési nemzetiségi önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),”.
b) 92. § (7) bekezdésben a „kisebbségi önkormányzat(ok)kal” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzattal” szöveg lép.
193. §   A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 92. § (3) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép.
194. §   A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
a) 3. § 25. pontjában a „helyi kisebbségi önkormányzatot” szövegrész helyébe a „helyi nemzetiségi önkormányzatot” szöveg,
b) 1. számú mellékletének 4.16. pontjában a „kisebbségpolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „nemzetiségpolitikáért felelős miniszter” szöveg, a „kisebbségi program” szövegrész helyébe a „nemzetiségi program” szöveg,
c) 1. számú mellékletének 8.35. pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg
195. §   A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
a) 23. §-ban a „helyi és kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „helyi és nemzetiségi önkormányzati” szöveg,
b) 24. § (1) bekezdésben a „helyi és kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „helyi és nemzetiségi önkormányzati” szöveg
196. §   A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény
a) 2. § ec) pontjában „helyi kisebbségi önkormányzat(ok)” szövegrész helyébe „helyi nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép,
b) melléklete 10. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés és oktatás, továbbá a nemzetiségek által lakott településen a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, általános iskolai nevelése és oktatása (a nemzetiségek jogairól szóló törvény).”
c) melléklete 12. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. A kollégiumi és a nemzetiségi kollégiumi ellátás, a középiskolai és a szakiskolai ellátás, a nemzetiségek középiskolai és szakiskolai ellátása, a felnőttoktatás, a nevelési tanácsadás, a logopédiai szolgáltatás (a nemzetiségek jogairól szóló törvény).”
197. §   A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § g) pontjában a „kisebbségi önkormányzati” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi önkormányzati” szöveg lép.
199. §   A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.)
a) 2. § d) pontjában, a XII/A. Fejezet címében, 115/B. §-ában, 115/CF. §-ában, 115/E. § (1)-(4) bekezdésében, 115/F. § (1) bekezdésében és (3)-(5) bekezdésében, 115/G. § (1)-(5) bekezdésében, 115/H. § (1)-(2) bekezdésében, 115/I. § (1)-(4) bekezdésében, (6) bekezdés a) és b) pontjában, (8) bekezdés b) pontjában, 115/J. § (2) bekezdés b)-d) pontjában és (4) bekezdésében, 115/K. § (2) bekezdésében, 115/L. §-ában, a XII/B. Fejezet címében, 115/M. §-ában, 115/N. § (1) és (2) bekezdésében, 115/O. § (1) és (2) bekezdésében, 115/P. § (1) és (2) bekezdésében, (4) bekezdés d)-i) pontjában, (5) bekezdés b), d), f)-h) és j) pontjában, 115/S. § (1) bekezdésében, 115/T. § (2)-(5) bekezdésében, 149. § f), h) és k) pontjában, 8., 8/A., és 11. számú mellékletében a „kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”,
b) 110. § (2) bekezdésében, 115/E. § (5) bekezdésében, 115/J. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) és d) pontjában, 115/K. § (2) és (3) bekezdésében, 115/N. § (1) bekezdésében, 115/S. § (1) és (3) bekezdésében, 4., 5., 8., 8/A., és 11. számú mellékletében a „kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség”,
c) 110. § (2) bekezdésében a „kisebbséget” szövegrész helyébe a „nemzetiséget”,
d) 115/E. § (1) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek”, (4) bekezdés e) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” 115/J. § (1) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség”,
e) 4. és 5. számú mellékletében a „nemzeti vagy etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”
szöveg lép.
200. §   A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
a) preambulumában a „nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok” szövegrész helyébe a „nemzetiségi kulturális hagyományok” szöveg,
b) 4. § a) pontjában a „nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismeret” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önismeret” szöveg,
c) 60. § (1) bekezdés e) pontjában a „hazai nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek” szöveg,
d) 66. § c) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségéhez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg,
e) 85. § a) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
f) 1. számú mellékletének o) pontjában az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg
201. §   A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § pont fc) alpontjában a „helyi és kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „helyi és nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép.
202. §   A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
a) 9. § (2) bekezdésében a „kisebbségi nyelvét” szövegrész helyébe a „nemzetiségi nyelvét” szöveg,
b) 114. § (1) bekezdésében a „kisebbségi nyelvét” szövegrész helyébe a „nemzetiségi nyelvét” szöveg,
c) 219. § (3) bekezdésében a „kisebbségi nyelvére” szövegrész helyébe a „nemzetiségi nyelvére” szöveg,
d) 262. § (6) bekezdésében a „kisebbségi nyelvére” szövegrész helyébe a „nemzetiségi nyelvére” szöveg,
e) 339. § (2) bekezdésében a „kisebbségi nyelvét” szövegrész helyébe a „nemzetiségi nyelvét” szöveg
203. §   A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény
a) 1. § (4) bekezdésben a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek” szöveg,
b) 2. § (2) bekezdés a) pontjában a „kisebbségi önkormányzatoknak” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzatoknak” szöveg,
c) 4. § (1) bekezdésben a „helyi és országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „helyi és országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg
204. §   A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 5. §-ban a „helyi kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „helyi nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép.
205. §   A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény 6. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az e törvényben meghatározott követelmények nem érintik a nemzetiségiek jogairól szóló törvényben meghatározott nemzetiségi nyelven megjelenített gazdasági reklámokat és feliratokat azokon a településeken, ahol az érintett anyanyelvű nemzetiségeknek nemzetiségi önkormányzata működik.”
206. §   A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény
a) 21. § (2) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzati” szöveg,
b) 27. §-ban a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzati” szöveg,
c) 28. § (1) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzati” szöveg,
d) 54. § (1) és (3) bekezdéseiben a „kisebbségi önkormányzati” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi önkormányzati” szöveg,
e) 62. § (1) bekezdés c) pontjában a „kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzati” szöveg
207. §   A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 3. pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép.
208. §   A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény
a) 1. §-ban a „kisebbségi oktatást” szövegrész helyébe a „nemzetiségi oktatást” szöveg,
b) 3. § (4) bekezdésben az „Országos Kisebbségi Bizottság” szövegrészek helyébe az „Országos Nemzetiségi Bizottság” szöveg,
c) 10. § (1) bekezdés f) pontjában az „nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók” szövegrész helyébe az „nemzetiségekhez tartozók” szöveg,
d) 15. § (2) bekezdésben az „Országos Kisebbségi Bizottság” szövegrész helyébe az „Országos Nemzetiségi Bizottság” szöveg
209. §   A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
a) 39. § (9) bekezdés a) pontjában „a kisebbségi szervezet nevében eljáró személy vagy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy” szövegrész helyébe „a nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy vagy a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy” szöveg,
b) 66. § (1) bekezdés a) pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg
210. §   A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény
a) 1. § (3) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
b) 2. § 8. c) pontjában a „kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg lép,
c) 5. § (4) bekezdésben a „kisebbségekhez tartozó” szövegrész helyébe a „nemzetiségekhez tartozó” szöveg,
211. §
(1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
a) 9. § (2) bekezdésben a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
b) 9. § (4) bekezdésben a „kisebbségek számára” szövegrész helyébe a „nemzetiségek számára” szöveg
(2) A Ket. 9. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a közigazgatási hatóságnál használhatja az adott nemzetiség nyelvét. A nemzetiség nyelvén benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre le kell fordítani.”
212. §   Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 123. § (2) bekezdés a) pontjában a „helyi kisebbségi önkormányzatokra” szövegrész helyébe a „helyi nemzetiségi önkormányzatokra” szöveg, az „országos kisebbségi önkormányzatokra” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzatokra” szöveg, az „országos kisebbségi önkormányzati” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzati” szöveg lép.
213. §
(1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
a) 6. § (1) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzati” szövegrészek helyébe „országos nemzetiségi önkormányzati” szöveg,
b) 7. § (1) bekezdés a) pontjában az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe „országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
c) 8. § (2) bekezdésben a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó hallgató” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez tartozó hallgató” szöveg
(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
a) 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felvételi eljárásban a nemzetiséghez tartozó jelentkező használhatja anyanyelvét, amennyiben a középiskolai tanulmányait az adott nyelven folyó vagy két tanítási nyelvű nemzetiségi oktatásban végezte, és az érettségi vizsgán az anyanyelvén vizsgázott.”
b) 46. § (2) bekezdés f) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozását” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez tartozását” szöveg lép,
c) 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az oklevelet magyar és angol nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzetiségi képzés esetében magyar nyelven és a nemzetiség nyelvén, nem magyar nyelven folyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. Az oklevél a hallgató kérésére és költségére más nyelven is kiadható.”
d) 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzetiségi képzés esetében - a hallgató kérésére - az érintett nemzetiség nyelvén. Az oklevélmelléklet közokirat.”
e) 102. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A miniszter a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntéseihez beszerzi az Országos Nemzetiségi Bizottság véleményét.”
f) 104. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezi az anyanyelvű vagy anyanyelvi felsőfokú oktatás feltételeinek a megteremtését, a miniszter - az igények mérlegelése után - nemzetközi megállapodás megkötésének kezdeményezésével, munkaterv megkötésével, illetve az anyaországban folytatott felsőfokú tanulmányokban való részvételre vagy hazai felsőoktatási intézményekben a szükséges feltételek biztosítására kiírt pályázattal biztosítja a feltételeket.”
g) 110. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság nemzetiségi képzést érintő kérdésekben foglal állást, előtte beszerzi az érintett országos nemzetiségi önkormányzat véleményét.”
(3) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
a) 111. § (1) bekezdésében az „Országos Kisebbségi Bizottság” szövegrész helyébe az „Országos Nemzetiségi Bizottság” szöveg,
b) 113. § (3) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
c) 118. § (3) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg,
d) 118. § (6) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
e) 137. § (1) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
f) 137. § (4) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
g) 139. § (8) bekezdés b) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg,
h) 146. § (1), (3) és (4) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbségi” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi” szöveg
i) 146. § (3) bekezdésében a „kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg lép.
(4) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
a) 146. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nemzetiségi pedagógusképzésre jelentkezők közül előnyben kell részesíteni azt, aki az adott nemzetiséghez tartozik. A nemzetiséghez tartozást a nemzetiségi nyelvből tett érettségi vizsga igazolja.”
b) 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság nemzetiségi pedagógusképzés tekintetében készít szakvéleményt, munkájába bevonja az érintett országos nemzetiségi önkormányzat által delegált szakértőt.”
c) 147. § 23. pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg lép.
214. §   A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 43. § (1) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzatokkal” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzatokkal” szöveg lép.
215. §   A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény
a) 3. § (1) bekezdés b) pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
b) mellékletében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg
216. §   A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 43/M. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak az alábbiak minősülnek:]
d) a nemzetiségi nyelv műsorterjesztésen keresztüli ápolása.”
217. §   A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 7. § (1) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg, a „kisebbségi önkormányzati” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi önkormányzati” szöveg lép.
218. §   Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény
a) 4. § (2) bekezdés c) pontjában a „kisebbségi önkormányzati” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi önkormányzati” szöveg,
b) 4. § (2) bekezdés d) pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg
219. §
(1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
a) preambulumában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek” szöveg,
b) 1. § (1) bekezdés g) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek” szöveg,
c) 3. § (1) bekezdésben a „területi kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe a „területi nemzetiségi önkormányzatok” szöveg, a „kisebbségi közszolgáltatási feladatellátás” szövegrész helyébe a „nemzetiségi közszolgáltatási feladatellátás” szöveg,
d) 5. § (3) bekezdés c) pontjában az „országos kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
f) 10. § (2) bekezdés c) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi színházat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi színházat” szöveg,
g) 10. § (4) bekezdés c) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi színházat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi színházat” szöveg,
h) 10. § (5) bekezdésben a „nemzeti és etnikai kisebbségi színházat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi színházat” szöveg,
i) 21. § (1) bekezdés c) pontjában a „kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
j) 39. § (9) bekezdésben a „nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg, a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
k) 44. § 21. pontjában a „nemzeti kisebbségi nyelven” szövegrész helyébe a „nemzetiségi nyelven” szöveg,
l) 44. § 33. pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi színházat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi színházat” szöveg
(2) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 44. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„24. nemzetiségi színház: az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatával elismert, nemzetiségi nyelven játszó színház vagy magyar nyelven játszó színház, melynek az adott nemzetiséghez kötődő alkotóközösségei által létrehozott előadásai alapvetően e nemzetiségi közösség anyanyelvű művelődési igényeinek kielégítését szolgálják és kötődnek a nemzetiségi közösség szocio-kulturális hátteréhez, hagyományaihoz,”
(3) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 7. § (2) bekezdés bc) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi színházat” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi színházat” szöveg lép.
e) 7. § (2) bc) pontjában a „nemzetiségi és etnikai kisebbségi színház” szövegrész helyébe a nemzetiségi színház szöveg,
220. §   A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény
a) 1. § a) pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
b) 8. § (5) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg
221. §   A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény 1. § (1) bekezdésében „a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezéseinek” szövegrész helyébe a „a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezéseinek” szöveg lép.
222. §
(1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
a) 29. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A házasulók kérésére a házasság valamely nemzetiség nyelvén is megköthető, ha az adott nyelvet mindkét házasuló és a tanú érti és beszéli. Ha a házasság megkötésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.”
223. §   A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény
a) 11. § (1) bekezdésében a „kisebbségi” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi” szöveg lép,
b) 20. § a) pontjában a „a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 60/M. § c)-e) pontjában, a Kormány által kijelölt miniszternek a Nektv. 60/N. § a) pontjában, valamint a feladat- és hatáskör szerinti miniszternek a Nektv. 60/O. § a) pontjában” szövegrész helyébe a „nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 150. § d)-e) pontjában, a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek a 151. § a) pontjában, a feladat- és hatáskör szerinti miniszternek a 152. § a) pontjában” szöveg lép.
224. §
(1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
a) 32. § (3) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe „nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
b) 42. § (1) bekezdés cl) pontjában a „nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek” szövegrész helyébe „nemzetiségek” szöveg,
c) 52. § (3) bekezdés d) pontjában „a nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe „nemzetiségi” szöveg,
d) 56. § dm) pontjában a „nemzeti és etnikai” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg.
e) 66. § (1) bekezdés a) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
f) 73. § (1) bekezdésében a „nemzeti, illetve etnikai kisebbségi” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi” szöveg,
g) 83. § (1) bekezdés e) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrészek helyébe a „nemzetiségek” szöveg,
h) 83. § (1) bekezdés l) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek” szöveg,
i) 96. § e) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek” szöveg,
j) 99. § címében a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek” szöveg,
k) 99. § (1) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg,
l) 99. § (2) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg,
m) 99. § (3) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek” szöveg,
n) 101. § (1) bekezdés g) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek” szöveg
(2) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
a) 203. § 37. c) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg, az „adott kisebbség” szövegrész helyébe az „adott nemzetiség” szöveg,
b) 203. § 37. e) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg, az „adott kisebbség” szövegrész helyébe az „adott nemzetiség” szöveg,
c) 203. § 37. f) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség” szöveg,
d) 1. számú melléklet 1. j) pontjában „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek” szöveg
225. §   A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
a) 4. § (3) bekezdés a) pontjában a „kisebbségi önkormányzati képviselő” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzati képviselő” szöveg,
b) 10. § (2) bekezdés a) pontjában a „kisebbségi önkormányzati képviselő” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzati képviselő” szöveg,
c) 14. § (3) bekezdés a) pontjában a „kisebbségi önkormányzati képviselő” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzati képviselő” szöveg
226. §   A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 11. §-ában a „kisebbségi nyelvek” szövegrész helyébe a „nemzetiségi nyelvek” szöveg lép.
227. §   A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
a) 13. § (4) bekezdés a) és b) pontjában a „helyi kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „helyi nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
b) 34. § (4) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzati képviselő” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzati képviselő” szöveg
228. §   A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 13. § (2) bekezdés d) pontjában az „országos kisebbségi önkormányzatokkal” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzatokkal” szöveg lép.
229. §
(1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely:]
c) nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében kötelező vagy önként vállalt nemzetiségi önkormányzati feladat, vagy”
(2) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdés a) pontjában a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe „nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép.
230. §   Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény
a) 5. § (2) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
b) 5. § (3) bekezdésében a „helyi kisebbségi önkormányzatoknál” szövegrész helyébe a „helyi nemzetiségi önkormányzatoknál” szöveg,
c) 32. § (6) bekezdésében a „kisebbségi önkormányzat” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg
231. §   A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 5. § (4) bekezdés f) pontjában a „kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként” szövegrész a „nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltként” szöveggel lép hatályba.
232. §   Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 3. pont a) alpontja a „nemzeti és etnikai kisebbséghez” szövegrész helyett a „nemzetiséghez” szöveggel lép hatályba.
233. §   A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontja az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyett az „országos nemzetiségi önkormányzat” szöveggel lép hatályba.
234. §   Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet
a) 25. § (5) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbség nyelvét” szövegrész helyébe a „nemzetiség nyelvét” szöveg, az „adott kisebbség nyelvén” szövegrész helyébe az „adott nemzetiség nyelvén” szöveg,
b) 26/E. § (7) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbség nyelvét” szövegrész helyébe a „nemzetiség nyelvét” szöveg, az „adott kisebbség nyelvén” szövegrész helyébe az „adott nemzetiség nyelvén” szöveg,
c) 30/A. § (1) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez” szöveg,
d) 30/A. § (3) bekezdésében a „valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez való tartozás” szövegrész helyébe a „valamely nemzetiséghez való tartozás” szöveg,
e) 30/B. § (1) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
f) 30/B. § (2) bekezdésében az „országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe az „országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
g) 35. § (1) bekezdés h) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén” szövegrész helyébe a „nemzetiség nyelvén” szöveg,
h) 35/A. § (1) bekezdés e) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén” szövegrész helyébe a „nemzetiség nyelvén” szöveg
235. §   Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
a) 3. § e) pontjában „az adott nemzeti és etnikai kisebbség tekintetében a kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe „az adott nemzetiség tekintetében a nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
b) 4. § b) pontjában „a kisebbségi önkormányzatok” szövegrész helyébe „a nemzetiségi önkormányzatok” szöveg,
c) 8. § e) pontjában a „nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása” szövegrész helyébe „nemzetiséghez való tartozása” szöveg,
d) 28. § (2) bekezdésben a „kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek” szövegrész helyébe a „nemzetiségi oktatást szerveznek” szöveg,
e) 28. § (3) bekezdésben az „egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében” szövegrész helyébe „egyházi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében” szöveg

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

236. §   A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény hatályát veszti.
237. §   A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény hatályát veszti.
238. §   E törvény
a) 160. § (2)-(3) és (5) bekezdése, a 162. § (1) és (3) bekezdése, a 164. § (2)-(17) bekezdése, a 165. § (1)-(4) bekezdése és (12) bekezdése és a 166. § (1)-(2) bekezdése 2012. szeptember 1-jén,
a) 160. § (2)-(3) és (5) bekezdése, a 162. § (1) és (3) bekezdése, a 164. § (2)-(17) bekezdése, a 165. § (1)-(4) bekezdése és (12) bekezdése és a 166. §-a 2012. szeptember 1-jén,
b) 25. § (1) bekezdése, a 159. § (12) bekezdése a 160. § (8) bekezdése, a 164. § (1) bekezdése, a 165. § (5)-(11) bekezdése, 166. §-a és a 168. §-a és a 182. § (1) bekezdése 2013. január 1-jén,
b) a 159. § (12) bekezdése, a 160. § (8) bekezdése, a 164. § (1) bekezdése, a 165. § (5)-(11) bekezdése, a 168. §-a és a 182. § (1) bekezdése 2013. január 1-jén,
c) 160. § (4) bekezdése, a 161. §-a, 162. § (2) bekezdése és a 163. §-a 2013. szeptember 1-jén,
c) a 160. § (4) bekezdése, a 161. §-a, a 162. § (2) bekezdése és a 163. §-a 2013. szeptember 1-jén,
d) 159. § (14) bekezdése, a 166. § (2)-(5) bekezdése, a 167. §-a és 169-173. §-a a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választás kitűzésének napján.
d) a 159. § (14) bekezdése, a 167. §-a, a 169-173. §-a a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választás kitűzésének napján
hatályát veszti.
238. §   E törvény
d) a 159. § (14) bekezdése, a 167. §-a, a 169-173. §-a a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választás kitűzésének napján
hatályát veszti.
239. §   A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (6) bekezdése 2012. január 1-jén hatályát veszti.
240. §   A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. § (7) bekezdése hatályát veszti.
241. §   Hatályát veszti a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény.
242. §   E törvény 50-72. §-a rendelkezéseit első alkalommal a hatályba lépését követő általános nemzetiségi önkormányzati választásokon kell alkalmazni.
242. §
(1) Az 50-55. §-t, az 56. § (2)-(3) bekezdését, az 57-72. §-t első alkalommal az e törvény hatálybalépését követő általános nemzetiségi önkormányzati választásokon kell alkalmazni.
(2) A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választását megelőzően a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor kell kitűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma - a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint - a huszonöt főt eléri. Az 56. § (1) bekezdését első alkalommal a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásán kell alkalmazni.
243. §
(1) A kincstár, az önálló illetményszámfejtő helyek és az önkormányzati illetményszámfejtő helyek a központosított illetményszámfejtésről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó személyek nevét és lakcímét a 244. § szerinti célból továbbíthatják a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott szervek (a továbbiakban: kijelölt szerv) részére.
(2) Az
a) állam többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok és
b) a) pont szerinti gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságok
a velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek nevét és lakcímét a 244. § szerinti célból továbbíthatják a kijelölt szerv részére.
244. §   A kijelölt szerv, valamint annak vezetője és irányítója a 243. § szerinti adatokat a 2011-ben elfogadott, e személyi kört érintő jogszabályi változásokról való tájékoztatás céljából az ezt szolgáló tájékoztatásnak a 243. §-ban meghatározott személyek részére való postázásáig kezelheti.
245. §   A 243. § és a 244. § 2012. március 1-jén hatályát veszti.

1. MELLÉKLET A 2011. ÉVI CLXXIX. TÖRVÉNYHEZ

„E törvény értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.”

2. MELLÉKLET A 2011. ÉVI CLXXIX. TÖRVÉNYHEZ

Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat a nemzetiségi önkormányzati képviselő (elnök, elnökhelyettes), valamint a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa és gyermeke számára

A nyilatkozatot adó személye

1. A nyilatkozatot adó:
a) helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester (a továbbiakban együtt: képviselő)
b) a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettárs (a továbbiakban: házas-/élettárs)
c) a képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek)
2. A képviselő neve:...........................................................................................................................
3. A házas-/élettárs neve:...................................................................................................................
4. A gyermek neve:............................................................................................................................

A. RÉSZ
VAGYONI NYILATKOZAT

I. INGATLANOK

1. a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): .......................................
b) Az ingatlan területnagysága: .........................................................................................................
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): .....................................................
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ...........................................................................................................................................
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): .......................
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): .............................................................................
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ......................................................................
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): .........................................................................
2. a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ........................................
b) Az ingatlan területnagysága: .........................................................................................................
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): .....................................................
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ...........................................................................................................................................
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): .......................
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): .............................................................................
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ......................................................................
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): .........................................................................
3. a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ........................................
b) Az ingatlan területnagysága: .........................................................................................................
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): .....................................................
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ...........................................................................................................................................
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): .......................
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): .............................................................................
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ......................................................................
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): .........................................................................
4. a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): .........................................
b) Az ingatlan területnagysága: .........................................................................................................
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): .....................................................
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ...........................................................................................................................................
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): .......................
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): .............................................................................
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ......................................................................
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): .........................................................................

II. NAGY ÉRTÉKŰ INGÓSÁGOK

1. Gépjárművek:
a) személygépkocsi: ............................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................................... típus
b) tehergépjármű, autóbusz: ................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................................... típus
c) motorkerékpár: ................................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................................... típus
2. Vízi vagy légi jármű:
a) jellege: ..........................................................................................................................................
típusa: ...............................................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme: ....................................................................................................................
b) jellege: ..........................................................................................................................................
típusa: ................................................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme: ....................................................................................................................
3. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:
a) egyedi alkotások: ...................................................................................megnevezés.........db
a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................megnevezés.........db
a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................megnevezés.........db
a szerzés ideje, jogcíme: ..............................................................................................................
b) gyűjtemény: ...........................................................................................megnevezés.........db
a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................megnevezés.........db
a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................megnevezés.........db
a szerzés ideje, jogcíme: ..............................................................................................................
4. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó értékű ingóság:
a) megnevezés:................................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme: .................................................................................................................
b) megnevezés:................................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme:..................................................................................................................
c) megnevezés:................................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme:..................................................................................................................
d) megnevezés:................................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme:..................................................................................................................
e) megnevezés:................................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme:..................................................................................................................
5. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, nagy értékű biztosítás stb.):
megnevezés: ....................................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg: ............................................................................................................
megnevezés: ....................................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg: ............................................................................................................
megnevezés: ....................................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg: ............................................................................................................
megnevezés: ....................................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg: ............................................................................................................
megnevezés: ....................................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg: ............................................................................................................
6. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás: ..............................................................................Ft
7. A mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó készpénz: .................................Ft
8. Az összességében a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:
a) pénzintézeti számlakövetelés:
forintban: ........................................................................................................................................
devizában (forintértéken): ..............................................................................................................
b) más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés összege: ...........................................................Ft
9. Más, jelentősebb értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladja:
megnevezés: ....................................................................................................................................
megnevezés: ....................................................................................................................................
megnevezés: ....................................................................................................................................
megnevezés: ....................................................................................................................................
megnevezés: ....................................................................................................................................

III. TARTOZÁSOK

Ebben a rovatban kérjük feltüntetni a köztartozás címén, valamint a pénzintézettel vagy magánszemélyekkel szemben esetlegesen fennálló tartozásait

1. Köztartozás (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.): ....................................................................forint
2. Pénzintézettel szembeni tartozás (hitel, kölcsön stb.): .........................................................forint
3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás: ...............................................................................forint

IV. EGYÉB KÖZLENDŐK

............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................


B. RÉSZ
JÖVEDELEMNYILATKOZAT

(a képviselői tiszteletdíjon kívüli adóköteles jövedelmek)

1. Foglalkozása: .................................................................................................................................
Munkahelye: ......................................................................................................................................
Szünetelteti-e foglalkozását: igen
nem
Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelme: ....................................................Ft
2. Az 1. pontban írt foglalkozásán kívüli, valamennyi olyan tevékenysége, amelyből adóköteles jövedelme származik:
a) A tevékenység megnevezése: ........................................................................................................
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): .....................................................................................................................................
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): ......................
d) A jövedelem (bruttó) összege: ...................................................................................................Ft
a) A tevékenység megnevezése: .......................................................................................................
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): ...................................................................................................................................
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): ......................
d) A jövedelem (bruttó) összege: ..................................................................................................Ft
a) A tevékenység megnevezése: .......................................................................................................
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): ...................................................................................................................................
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): ......................
d) A jövedelem (bruttó) összege: ...................................................................................................Ft

C. RÉSZ
GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT

Gazdasági társaságban fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:

1. Gazdasági társaság neve: ..............................................................................................................
2. Gazdasági társaság formája: .........................................................................................................
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ..........................
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .......................................................................%
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ..................................................................................%
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ......................................................................................
1. Gazdasági társaság neve: ..............................................................................................................
2. Gazdasági társaság formája: .........................................................................................................
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ..........................
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ........................................................................%
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ...................................................................................%
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ......................................................................................
1. Gazdasági társaság neve: ..............................................................................................................
2. Gazdasági társaság formája: .........................................................................................................
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ..........................
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .......................................................................%
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ..................................................................................%
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: .....................................................................................
1. Gazdasági társaság neve: .............................................................................................................
2. Gazdasági társaság formája: .........................................................................................................
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ..........................
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .......................................................................%
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ..................................................................................%
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ......................................................................................
1. Gazdasági társaság neve: ...................................................................................................... .......
2. Gazdasági társaság formája: ................................................................................................. .......
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): .................. ........
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .......................................................................%
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ...................................................................................%
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: .....................................................................................

1-2. MELLÉKLET A 2011. ÉVI CLXXIX. TÖRVÉNYHEZ

  • A jogszabály 2011. december 19-én jelent meg a Magyar Közlöny 154. számában.
  • hatályba lépett 2011. december 20-án.
A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. Határozatlan. 0-án lesz hatályon kívül helyezve. Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. június 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. június 21-én lépett hatályba. 2013. június 21-én lépett hatályba. 2013. június 21-én lépett hatályba. 2013. június 21-én lépett hatályba. 2013. június 21-én lépett hatályba. 2013. június 21-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. május 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 18-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. július 29-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. november 16-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A szakasz 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. október 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. október 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. október 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba. 2012. november 16-án lépett hatályba. 2012. november 16-án lépett hatályba. 2012. november 16-án lépett hatályba. 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba.A szakasz 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba. 2012. november 16-án lépett hatályba. 2012. november 16-án lépett hatályba. 2012. november 16-án lépett hatályba. 2012. november 16-án lépett hatályba. 2012. november 16-án lépett hatályba. 2012. november 16-án lépett hatályba. 2012. november 16-án lépett hatályba. 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba. 2012. november 16-án lépett hatályba. 2012. november 16-án lépett hatályba. 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba. 2012. november 16-án lépett hatályba. 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 16-án lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A szakasz 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba.A szakasz 2014. július 29-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba. 2014. július 29-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. június 27-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. július 29-én lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.