Hatályos állapot
Közlönyállapot
2006.03.03. - 2006.04.16.
2006.04.17. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2008.08.31.
2008.09.01. - 2009.06.29.
2009.06.30. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.07.03.
2009.07.04. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2010.08.27.
2010.08.28. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.07.26.
2011.07.27. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.04.30.
2012.05.01. - 2012.07.23.
2012.07.24. - 2012.07.31.
2012.08.01. - 2012.11.13.
2012.11.14. - 2012.11.20.
2012.11.21. - 2012.12.27.
2012.12.28. - 2012.12.30.
2012.12.31. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.07.02.
2015.07.03. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

2006. évi LIII. törvény

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről

Annak érdekében, hogy az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználásával, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A törvény hatálya

1. §
(1) A törvény hatálya az egyes,
a) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó, vagy
b) részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó, és legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 1000 új munkahely megteremtését biztosító,
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.
(1) A törvény hatálya az egyes,
a) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó,
b) részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó, és legalább 3 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 250 új munkahely megteremtését biztosító, vagy
b) részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó, és legalább 2 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 50 új munkahely megteremtését biztosító,
b) részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó,
c) a koncessziós, illetve az egyes kizárólagos állami tevékenységek gyakorlása jogának átengedése érdekében lefolytatott árverési és pályázati eljárások keretében létrejött szerződések alapján megvalósítandó és ahhoz szorosan kapcsolódó, összesen legalább öt milliárd forint teljes költségigényű,
d) részben vagy egészben egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósítandó
e) legalább 2 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 50 új munkahely megteremtését biztosító, vagy
e) legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosító, vagy
f) környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő
g) kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó
h) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó,
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.
(1) A törvény hatálya az egyes,
a) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó,
b) részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó,
c) a koncessziós, illetve az egyes kizárólagos állami tevékenységek gyakorlása jogának átengedése érdekében lefolytatott árverési és pályázati eljárások keretében létrejött szerződések alapján megvalósítandó és ahhoz szorosan kapcsolódó, összesen legalább öt milliárd forint teljes költségigényű,
d) részben vagy egészben egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósítandó,
e) legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosító, vagy
f) környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő,
g) kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó,
h) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó,
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.
(1) A törvény hatálya az egyes,
a) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó,
b) részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó,
c) a koncessziós, illetve az egyes kizárólagos állami tevékenységek gyakorlása jogának átengedése érdekében lefolytatott árverési és pályázati eljárások keretében létrejött szerződések alapján megvalósítandó és ahhoz szorosan kapcsolódó, összesen legalább öt milliárd forint teljes költségigényű,
d) részben vagy egészben egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósítandó,
e) legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosító,
f) környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő,
g) kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó, vagy
h) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó,
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra és e törvény szerinti egyéb eljárásokra terjed ki.
(1a) A kisajátításról szóló törvény hatálya alá tartozó kisajátítási eljárás nem nyilvánítható kiemelt jelentőségű üggyé.
(2) A kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárások e törvényben nem szabályozott elemeire a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kiemelt jelentőségű ügyekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló külön jogszabály és az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályok rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kiemelt jelentőségű ügyekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló jogszabály és az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályok rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok

1/A. §
(1) Kiemelt jelentőségű ügyben első fokon
a) a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság jár el, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint elsőfokú hatóságként jár el,
b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság jár el, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint elsőfokú szakhatóságként jár el.
(2) Kiemelt jelentőségű ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult
a) a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint másodfokú hatóságként jár el,
b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint másodfokú szakhatóságként jár el.
(3) Ha a kiemelt jelentőségű ügyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény vagy az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító törvény kizárja a fellebbezést vagy másodfokú szakhatóság közreműködését, akkor a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendeletben nem kell a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot vagy másodfokú szakhatóságot kijelölni.

A hatósági eljárás szabályai

2. §
(1) Kiemelt jelentőségű ügyben első fokon
a) a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint másodfokon eljáró közigazgatási szerv,
a) a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság,
b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint másodfokon szakhatóságként eljáró közigazgatási szerv jár el.
b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a másodfokú eljárásban szakhatóságként kijelölt hatóság jár el.
(1) A kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket - az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - hirdetményi úton közli.
(2) Kiemelt jelentőségű ügyben másodfokon
a) az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával első fokon eljáró szervet felügyelő miniszter, illetőleg a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv,
b) szakhatóságként az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával első fokon eljáró szakhatóságot felügyelő miniszter, illetőleg a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv jár el.
(2) Kiemelt jelentőségű ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult
a) az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával első fokon eljáró hatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló miniszter, illetőleg a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság,
a) az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával első fokon eljáró hatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló hatóság, illetőleg a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság,
b) szakhatóságként az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával első fokon eljáró szakhatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló miniszter, illetőleg a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság.
b) szakhatóságként az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával első fokon eljáró szakhatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló hatóság, illetőleg a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hirdetményi úton történő közlés esetén, ha a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja el vagy korlátozza, a kiemelt jelentőségű ügyben a hatóság az ismert ügyfelet a döntés szövegéről - a hirdetmény kifüggesztésével egyidejűleg - az ügyfél tekintetében az adott ügyfajtára vonatkozó külön jogszabály szerint alkalmazható egyéb kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja. A közlés jogkövetkezményei ilyen esetben is a hirdetményi úton történő közléshez kapcsolódóan állnak be. A döntés közlésének napja - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.
(3) Ha a kiemelt jelentőségű ügyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény vagy az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító törvény kizárja a fellebbezést vagy másodfokú szakhatóság közreműködését, akkor a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendeletben nem kell a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot vagy másodfokú szakhatóságot kijelölni.

A kiemelt jelentőségű ügy koordinációja

2/A. §
(1) A Kormány rendeletben határozhatja meg a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint
a) a kiemelt jelentőségű ügyben feladatkörrel rendelkező kormánymegbízottat,
b) a kormánymegbízott feladat- és hatáskörét,
c) azokat a szerveket, amelyek tekintetében a kormánymegbízott a b) pont szerinti feladat- és hatáskört gyakorolja.
(1) A Kormány a kiemelt jelentőségű ügyben rendeletével jelölheti ki a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottat.
(2) A kijelölt kormánymegbízott az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatat- és hatáskörét a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területén kívül a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró valamennyi hatóság, illetve szakhatóság tekintetében is gyakorolhatja.
(2) A kiemelt jelentőségű ügyben a Kormány rendeletében határozza meg azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket az (1) bekezdés szerint kijelölt kormánymegbízott gyakorolhat.
(3) Az (1) bekezdés szerint kijelölt kormánymegbízott a (2) bekezdés szerinti feladatat- és hatásköreit a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró valamennyi hatóság, illetve szakhatóság tekintetében - az általa vezetett kormányhivatalnak a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén kívül is - gyakorolhatja.
(4) Az (1) bekezdés szerint kijelölt kormánymegbízott a (2) bekezdésben meghatározott feladat- és hatásköröket nem gyakorolhatja az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében.
(4) Az (1) bekezdés szerint kijelölt kormánymegbízott a (2) bekezdésben meghatározott feladat- és hatásköröket nem gyakorolhatja az önálló szabályozó szervek, a Magyar Nemzeti Bank, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében.
2/B. §
(1) A 2/A. § (1) bekezdése szerint kijelölt kormánymegbízott jogosult a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok vezetőjét - a Kormány tagjai, az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek kivételével - írásban soron kívüli feladat elvégzésére, vagy mulasztás pótlására utasítani a kiemelt jelentőségű üggyel összefüggő feladatokkal kapcsolatban.
(2) A kormánymegbízott az (1) bekezdés szerinti írásbeli utasítást - annak kiadásával egyidejűleg - megküldi a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervének.
(3) A kormánymegbízott a kiemelt jelentőségű üggyel összefüggésben a kiemelt jelentőségű ügyben hatóságként vagy szakhatóságként kijelölt kormánytag felé írásban jelzéssel élhet, mellyel összefüggésben az érintett kormánytag öt munkanapon belül tájékoztatást ad a kormánymegbízottnak.

Ügyintézési határidő a kiemelt jelentőségű ügyben

3. §
(1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban legfeljebb hatvan nap lehet.
(1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - legfeljebb hatvan nap lehet.
(1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - legfeljebb negyvenöt munkanap lehet.
(1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - legfeljebb két hónap lehet.
(1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - legfeljebb két hónap lehet.
(1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - legfeljebb két hónap lehet.
(1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban - az (5) bekezdésben meghatározott, valamint az általános építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő kivételével - legfeljebb két hónap lehet.
(1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban - az (5) bekezdésben meghatározott, valamint az általános építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő kivételével - legfeljebb negyvenkét nap lehet.
(2) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről a hatóság a kérelmező ügyfelet, valamint akiket az eljárás megindításáról értesítettek, haladéktalanul értesíti.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kiemelt jelentőségű ügyben az építési engedélyezéshez, vagy az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszához szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő, és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértőnek az Étv. 53/C. §-ának (7) bekezdése szerinti tartalmú nyilatkozatát az ügyintézési határidő soron kívüli, de legfeljebb harminc nap.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kiemelt jelentőségű ügyben az építési engedélyezéshez, vagy az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszához szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő, és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértőnek a külön jogszabályban foglaltak szerinti tartalmú nyilatkozatát az ügyintézési határidő soron kívüli, de legfeljebb huszonkét munkanap.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kiemelt jelentőségű ügyben az építési engedélyezéshez, vagy az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszához szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő, és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértőnek a külön jogszabályban foglaltak szerinti tartalmú nyilatkozatát az ügyintézési határidő soron kívüli, de legfeljebb harminc nap.
(3) A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védeleméről szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) bekezdés határidőkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.
(3) A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) és (4) bekezdés határidőkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.
(3) Kiemelt társadalmi cél érdekében központi költségvetési forrásból finanszírozott kiemelt jelentőségű ügyben
a) családi ház építése esetén az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás időtartama huszonegy nap,
b) középület építése esetén az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás időtartama harminc nap,
c) a használatbavételi engedélyezési eljárás időtartama tizennégy nap.
(4) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Erről a hatóság a kérelmező ügyfelet, valamint akiket az eljárás megindításáról értesítettek, haladéktalanul értesíti.
(4) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbíthatja.
(4) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az építési és a használatbavételi engedély iránti kérelem beérkezését követő naptól számított öt napon belül az építésügyi hatóság az érintett szakhatóságok bevonásával egyeztető tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az építésügyi hatóság az egyeztető tárgyalásról és helyszíni szemléről a kérelmező és az építésügyi hatóság megállapításait, valamint a szakhatóságok állásfoglalását is magában foglaló jegyzőkönyvet készít.
(5) Kiemelt jelentőségű ügyben a hatóság jogosult hatósági közvetítő kirendelésére.
(5) A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) és (4) bekezdés határidőkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.
(5) Az ügyintézési határidő
a) a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti előzetes vizsgálati eljárás esetén az ott meghatározott határidő,
b) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti összekapcsolt (környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési) eljárás esetén szakaszonként két-két hónap,
c) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közlekedési hatósági engedélyezési eljárások esetén harminc nap,
d) a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárások esetén harminc nap.
(6) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.
(6) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.
4. §   A kiemelt jelentőségű ügyben a beruházó vagy a hatóság kezdeményezésére az eljárásnak a Ket. 29. § (1) bekezdése szerinti megindulása előtt a hatóság, valamint a szakhatóságok - amennyiben azt a hatóság indokoltnak látja - az ilyen irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül a beruházóval szemlét, illetőleg egyeztetést tartanak, amelyről emlékeztetőt vesznek fel. Az emlékeztető tájékoztatást tartalmaz az üggyel kapcsolatos, az ügyfél által megadott adatokról, valamint a kérelem elbírálásához szükséges jogszabályokban meghatározott feltételekről és egyéb követelményekről.
4. §
(1) Kiemelt jelentőségű ügyben, ha az építtető ezt kezdeményezi, a hatósági eljárás megindulása előtt, a hatóság, valamint az ezt követően induló eljárás vonatkozásában érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók az ilyen irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül az építtetővel szemlét, illetőleg egyeztetést tartanak, amelyről emlékeztetőt vesznek fel. Az emlékeztető a beruházás tervezését, megvalósítását érintő követelmények előzetes tisztázása érdekében az építtető számára tájékoztatást tartalmaz a hatóságok, szakhatóságok és a közműszolgáltatók részéről a tervezett beruházás tervezéséhez szükséges adatokról, valamint a kérelem elbírálásához szükséges jogszabályokban meghatározott feltételekről és egyéb követelményekről. Az emlékeztetőben foglaltak az engedélyező hatóságot, a szakhatóságot és a közműszolgáltatót nem kötik.
(1) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben a tervezést elősegítő tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából helyszíni szemle lefolytatásával hatósági bizonyítványt állít ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szemléért, illetőleg egyeztetésért a hatóságot, - szakhatóság közreműködése esetén - a szakhatóságot és a közműszolgáltatót a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti helyszíni szemléért a hatóságot, és - szakhatóság közreműködése esetén - a szakhatóságot a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj illeti meg.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a külön jogszabály szerinti előzetes vizsgálatra, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési, illetve a 4/A-4/B. §-okban meghatározott eljárásokra.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a külön jogszabály szerinti előzetes vizsgálatra, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásokra.
4/A. §
(1) Az építtető az építési engedélyezésre vonatkozó külön jogszabályi előírások helyett választhatja az e §-ban és a 4/B. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást (a továbbiakban: összevont eljárás).
(2) Az (1) bekezdés szerinti összevont eljárás
a) az Étv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési keretengedélyezési (a továbbiakban: elvi keretengedélyezés) és
a) elvi építési keretengedélyezési (a továbbiakban: elvi keretengedélyezés) és
b) építési engedélyezési
szakaszból áll.
(3) Az összevont eljárás lefolytatására irányuló kérelmet az építtető írásban az 1. melléklet szerinti nyomtatványon, az ott meghatározott tartalommal terjeszti elő.
(4) Az összevont eljárásra irányuló kérelem melléklete elvi keretengedélyezéshez
a) a 2. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentáció 2 példányban, és
b) a tervezői nyilatkozat.
(5) Az összevont eljárás építési engedélyezéshez szükséges - az építési engedélyezési eljárást szabályozó külön jogszabályokban meghatározott - mellékleteit az elvi keretengedélyezést követően, az abban meghatározottak szerint és annak érvényességi idején belül kell benyújtani.
(5) Az összevont eljárás építési engedélyezéshez szükséges - az építési engedélyezési eljárást szabályozó külön jogszabályokban meghatározott - mellékleteit az elvi keretengedélyezést követően, az elvi építési keretengedélyben meghatározottak szerint és annak hatályán belül kell benyújtani.
(6) Az összevont eljárás iránti kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon belül az építésügyi hatóság - az érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók bevonásával, továbbá az egyéb ügyfelek hirdetményi úton történő értesítésével - egyeztető tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az építésügyi hatóság az egyeztető tárgyalásról és helyszíni szemléről a kérelmező, az építésügyi hatóság, a szakhatóságok és a közműszolgáltatók megállapításait és a beruházás megvalósíthatóságával kapcsolatos nyilatkozatait is magában foglaló jegyzőkönyvet készít. A szakhatóság és az érintett közműszolgáltató az egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során a nyilatkozattételre további öt munkanapot kérhet. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a nyilatkozat teljesítéséig terjedő idő.
(6) Az összevont eljárás iránti kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon belül az építésügyi hatóság - az eljárásban kijelölt szakhatóságok és érintett közműszolgáltatók bevonásával, továbbá az egyéb ügyfelek hirdetményi úton történő értesítésével - tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az építésügyi hatóság a tárgyalásról és helyszíni szemléről a kérelmező, az építésügyi hatóság, a szakhatóságok és a közműszolgáltatók megállapításait és a beruházás megvalósíthatóságával kapcsolatos nyilatkozatait, valamint a szakhatóság állásfoglalását is magában foglaló jegyzőkönyvet készít. A szakhatóság és az érintett közműszolgáltató a tárgyalás és helyszíni szemle során az állásfoglalása kiadására és a nyilatkozattételre további öt munkanapot kérhet.
(6) Az összevont eljárás iránti kérelem beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül az építésügyi hatóság - az eljárásban kijelölt szakhatóságok és érintett közműszolgáltatók bevonásával, továbbá az egyéb ügyfelek hirdetményi úton történő értesítésével - tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az építésügyi hatóság a tárgyalásról és helyszíni szemléről a kérelmező, az építésügyi hatóság, a szakhatóságok és a közműszolgáltatók megállapításait és a beruházás megvalósíthatóságával kapcsolatos nyilatkozatait, valamint a szakhatóság állásfoglalását is magában foglaló jegyzőkönyvet készít. A szakhatóság és az érintett közműszolgáltató a tárgyalás és helyszíni szemle során az állásfoglalása kiadására és a nyilatkozattételre további nyolc napot kérhet.
(7) Az elvi keretengedélyezés során az építésügyi hatóság elvi építési keretengedélyt (a továbbiakban: elvi keretengedély) ad ki.
(8) Az elvi keretengedélyben az építésügyi hatóság a (6) bekezdés szerinti egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során feltárt tények és nyilatkozatok alapján megállapítja az építési engedély megadásának általános feltételeit és kereteit.
(8) Az elvi keretengedélyben az építésügyi hatóság a (6) bekezdés szerinti tárgyalás és helyszíni szemle során feltárt tények és nyilatkozatok alapján megállapítja az építési engedély megadásának általános feltételeit és kereteit.
(9) Az építésügyi hatóság az elvi keretengedély megadásáról vagy megtagadásáról a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül dönt. Az elvi keretengedély megtagadásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
(9) Az elvi keretengedélyezési eljárás ügyintézési határideje tizenöt munkanap. Az elvi keretengedély megtagadásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
(9) Az elvi keretengedélyezési eljárás ügyintézési határideje huszonöt nap. Az elvi keretengedély megtagadásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
(10) A jogerős és végrehajtható elvi keretengedély egy évig érvényes. Érvényessége egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. Az elvi keretengedély építési tevékenység végzésére nem jogosít.
(10) A jogerős elvi keretengedély egy évig hatályos. Hatálya egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. Az elvi keretengedély építési tevékenység végzésére nem jogosít.
4/B. §
(1) Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza az építési engedély elvi keretengedélynek megfelelően pontosított tartalmú mellékletek - elvi keretengedély érvényességi idején belül történő - benyújtásával kezdődik. Az építési engedélyezési szakaszban az elvi keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot, a szakhatóságot és a közműszolgáltatót - azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, illetve amelyekről az elvi keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott - akkor is kötik, ha az elvi keretengedély megadását követően az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az építésügyi hatóság, a szakhatóság és a közműszolgáltató az elvi keretengedélytől csak akkor térhet el, ha az elvi keretengedélyben foglalt valamely rendelkezés, nyilatkozat kialakításakor az elvi keretengedélyezési szakasz során figyelembe vett ténymegállapítás tekintetében az építési engedélyezési szakaszban megállapítást nyer, hogy az tévedésen, megtévesztésen alapult.
(1) Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza az építési engedély elvi keretengedélynek megfelelően pontosított tartalmú mellékletek - elvi keretengedély hatályán belül történő - benyújtásával kezdődik. Az építési engedélyezési szakaszban az elvi keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot, a szakhatóságot és a közműszolgáltatót - azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, az elvi keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott, vagy állásfoglalást adott ki - akkor is kötik, ha az elvi keretengedély megadását követően az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok megváltoztak. Az építésügyi hatóság, a szakhatóság és a közműszolgáltató az elvi keretengedélytől csak akkor térhet el, ha az elvi keretengedélyben foglalt valamely rendelkezés, nyilatkozat, állásfoglalás kialakításakor az elvi keretengedélyezési szakasz során figyelembe vett ténymegállapítás tekintetében az építési engedélyezési szakaszban megállapítást nyer, hogy az tévedésen, megtévesztésen alapult.
(2) Az összevont eljárásért az építésügyi hatóságot, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot és a közműszolgáltatót külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj illeti meg.
(2) Az összevont eljárásért az építésügyi hatóságot, és szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj illeti meg.
(3) Az építésügyi hatóság az összevont eljárás ügyintézési határidejének túllépése esetén a díj felét visszatéríti az eljárást kezdeményező részére.
5. §
(1) Kiemelt jelentőségű ügy engedélyezési eljárásában a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap, amelyet a szakhatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb nyolc nappal meghosszabbíthat. Erről a szakhatóság a kérelmező ügyfelet, valamint az eljáró hatóságot haladéktalanul értesíti.
(1) Kiemelt jelentőségű ügy engedélyezési eljárásában a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő - a 4/A. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével - tíz munkanap, amelyet a szakhatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb öt munkanappal meghosszabbíthat.
(1) Kiemelt jelentőségű ügy engedélyezési eljárásában a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő - a 4/A. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével - tizenöt nap, amelyet a szakhatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb nyolc nappal meghosszabbíthat.
(1) Kiemelt jelentőségű ügy engedélyezési eljárásában a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap, amelyet a szakhatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb nyolc nappal meghosszabbíthat.
(1) Kiemelt jelentőségű ügyben a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap, amelyet a szakhatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb nyolc nappal meghosszabbíthat.
(1) Kiemelt jelentőségű ügyben a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap.
(2) A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) bekezdés határidőkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.
6. §
(1) A hiánypótlásra történő felhívás, illetőleg a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy-egy alkalommal kerülhet sor. Különösen indokolt esetben a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadása még egy alkalommal megismételhető.
(2) Ha a szakhatóság ugyanazon szakkérdésben azonos ténybeli alap mellett - hatóságként jogerősen vagy szakhatóságként jogerősen lezárt ügyben - már állást foglalt, úgy más ügyben csak akkor foglalhat állást a megkeresés tárgyában, ha az állásfoglalás kialakítása óta az annak kialakításánál figyelembe vett körülményekben az ügy érdemére kiható változás állt be. Egyéb esetben a megkereső hatóságot a korábbi állásfoglalás megküldésével tájékoztatja.
(3) Az építésügyi hatóság akkor állapítja meg a hozzá benyújtott, illetve a szakhatósághoz korábban benyújtott kérelem tartalmának azonosságát, ha
a) az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás megindítása előtt beszerzett, a kérelem tárgyára vonatkozó, hat hónapnál nem régebbi szakhatósági állásfoglalás rendelkezésére áll, és
b) az építésügyi hatósági eljárások szabályait meghatározó jogszabályokban a szakhatósági állásfoglalás megadására előírt feltételek teljesülését megállapította.
6/A. §   A kiemelt jelentőségű ügyben hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb harminc napon belül el kell bírálni.
6/A. §   A kiemelt jelentőségű ügyben hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb huszonkét munkanapon belül el kell bírálni.
6/A. §   A kiemelt jelentőségű ügyben hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb harminc napon belül el kell bírálni.
6/A. §   A kiemelt jelentőségű ügyben hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb huszonegy napon belül el kell bírálni.
6/B. §
(1) A kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárást - az ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályok szerint fizetendő illeték vagy díj helyett - a Kormány kormányrendeletben meghatározott mértékű, az eljáró hatóság és - szakhatóság közreműködése esetén - a szakhatóság bevételét képező igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséhez kötheti.
(2) Az eljáró hatóság a kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárás ügyintézési határidejének túllépése esetén a díj felét visszatéríti az eljárást kezdeményező részére.
6/C. §
(1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet vagy az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító jogszabály az e törvényben foglalt határidőknél rövidebbet is megállapíthat.
(2) A Kormány rendeletével nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősített beruházással összefüggő építésügyi hatósági ügyben a beruházással érintett ingatlanon fennálló közös tulajdon esetén a többségi tulajdonos építtető építésügyi hatósági engedély iránti kérelmével összefüggésben a többi tulajdonostárs, illetve egyéb jogosult hozzájárulását az eljárásban megadottnak kell tekinteni, ha e tulajdonostársak a beruházás megvalósításához vagyoni hozzájárulásra nem kötelesek. A tulajdonostársat ezzel összefüggésben az őt ért kár tekintetében kártalanítás illeti meg, amelyet a polgári jog szabályai szerint követelhet, vagy a kisajátításról szóló törvény szerinti kártalanítás szabályai szerint megállapított vételárért kérheti tulajdoni hányadának az építtető általi megvételét.

A NEMZETGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA-BERUHÁZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÜGYEKRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK

6/D. §
(1) A kiemelt jelentőségű ügyek közül a Kormány rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással (a továbbiakban jelen alcím alkalmazásában: közlekedési infrastruktúra-beruházás) összefüggő ügyeket jelölhet ki a közlekedési infrastruktúra-beruházás kiemelten gyors megvalósításához fűződő közérdekre tekintettel.
(2) A közlekedési infrastruktúra-beruházásokra e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
6/E. §
(1) A közlekedési infrastruktúra-beruházás lehetséges nyomvonalai kiválasztásának elősegítése érdekében az építtető az előzetes vizsgálati eljárás, ennek hiányában a környezeti hatásvizsgálati eljárást megelőzően köteles egyeztetést kezdeményezni a (2) bekezdés szerinti hatóságoknál, amelyek kötelesek az egyeztetésen részt venni.
(2) Az egyeztetésen részt vesz
a) a környezetvédelmi hatóság,
b) a katasztrófavédelmi hatóság,
c) a közúti és vasúti építésügyi hatóság, valamint ezek eljárásában a lehetséges nyomvonalak által érintett területek szerint illetékes, honvédelmi és közlekedésbiztonsági szakkérdésekben közreműködő szakhatóság,
d) az előzetes vizsgálati eljárásban vagy a környezeti hatásvizsgálati eljárásban közreműködő szakhatóság,
e) a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság,
f) a Kormány által a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításának koordinációjára kijelölt személy, valamint
g) szükség szerint más szerv vagy személy.
(3) Az építtető az egyeztetést megelőzően legalább 15 nappal
a) megjelöli az egyeztetés helyét és idejét,
b) megküldi a közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggően rendelkezésére álló adatokat és a terveket a meghívottak részére.
(4) Az egyeztetés során a résztvevők
a) megvizsgálják a lehetséges nyomvonalak engedélyezésének esetleges akadályait, a tervezés során vizsgálandó szempontokat, a tervezés során elvégzendő hatásvizsgálatok szempontjait, a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítását befolyásoló vagy kizáró - az egyeztetés időpontjában - ismert tényeket és körülményeket, a közlekedési infrastruktúra-beruházás tervezésével összefüggő dokumentumokat,
b) átadják a lehetséges megvalósítási változatokkal kapcsolatos adatokat, továbbá az eljáró hatóságok, szakhatóságok vagy más érintett állami szerv kezelésében lévő, a tervezést segítő és a későbbi engedélyezés szempontjából releváns közérdekű adatokat, valamint
c) a lehetséges nyomvonalak között megvalósíthatósági rangsort állítanak fel az a) és b) pont szerinti tények és adatok figyelembevételével.
6/F. §   A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 72. §-ától eltérően a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt akkor vonja vissza, ha
a) a jogerőre emelkedéstől számított tíz éven belül a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítását vagy az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg,
b) a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, vagy
c) az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.
6/G. §
(1) A közlekedési infrastruktúra-beruházás során
a) az építési engedélyezés és a vízjogi létesítési engedélyezés iránti kérelem nem utasítható el,
b) a megindult építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem szüntethető meg, továbbá
c) az építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem függeszthető fel
arra tekintettel, hogy az építési vagy a vízjogi létesítési engedély alapját képező környezetvédelmi engedélyezés iránti eljárás vagy a környezetvédelmi engedéllyel szemben bírósági felülvizsgálat van folyamatban.
(2) Az építési engedélyben és a vízjogi létesítési engedélyben - ha azt a környezetvédelmi engedély kiadását megelőzően adták ki - az engedélyező hatóság rendelkezik arról, hogy az a környezetvédelmi engedélyről szóló határozat kiadását követően válik hatályossá, amennyiben a környezetvédelmi engedély tartalmával nem ellentétes. A határozat hatályossá válását az engedélyező hatóság végzésben állapítja meg. Ha az építési engedély vagy a vízjogi létesítési engedély nem felel meg a környezetvédelmi engedélyben foglaltaknak, akkor az eljáró hatóság a határozatát módosítja vagy visszavonja.
(3) A környezetvédelmi engedély kiadását követően kiadott építési engedélyben és vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell arról, hogy a határozat
a) a környezetvédelmi engedély bírósági felülvizsgálata tárgyában hozott ítélettel szemben nyitva álló felülvizsgálati határidő elteltével, vagy
b) a jogerős ítélettel szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati eljárás lezárultával
válik hatályossá.
(4) A kiadott építési engedélyt és a vízjogi létesítési engedélyt a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül vissza kell vonni, ha a bíróság a környezetvédelmi engedélyt - további jogorvoslattal már nem támadható határozatával - hatályon kívül helyezi.
6/H. §
(1) A közlekedési infrastruktúra-beruházással érintett települések önkormányzatainak településrendezési eszközeiket
a) ha a közlekedési infrastruktúra-beruházás szerepel az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: OTrT), a telepítési tanulmányterv települési (a fővárosban a fővárosi és kerületi) önkormányzatnak való benyújtásától számított 4 hónapon belül összhangba kell hozni az OTrT 9. § (1) bekezdésében foglaltakkal,
b) ha a közlekedési infrastruktúra-beruházás nem szerepel az OTrT-ben, a térségi területfelhasználási engedély jogerőre emelkedésétől, de legkorábban a telepítési tanulmányterv települési (a fővárosban a fővárosi és kerületi) önkormányzatnak való benyújtásától számított 4 hónapon belül összhangba kell hozni a területfelhasználási engedélyben foglaltakkal.
(2) Ha a települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőre nem teljesíti, az építtető az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál a településrendezési eszköz vagy annak módosítása (a továbbiakban együtt: településrendezési eszköz) hiánytalan tervezetének benyújtásával kérelmezi a településrendezési eszköz módosítására irányuló, e § szerinti eljárást. Az eljárásra az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek a településrendezési eszközök véleményezési eljárására vonatkozó rendelkezéseit a (3)-(13) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A településrendezési eszközök módosításának véleményezési eljárását az építtető kezdeményezésére az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal folytatja le.
(4) A településrendezési eszköz tervezetét véleményeztetni kell a partnerekkel, az államigazgatási szervekkel, valamint az érintett területi és települési önkormányzatokkal. A partnerségi egyeztetés a lakosságra, érdek-képviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekre, vallási közösségekre terjed ki.
(5) A településrendezési eszköz tervezetét a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a település honlapján - a (2) bekezdés szerinti hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül - közzé kell tenni, amelyre a partnerek 10 napon belül írásos észrevételt tehetnek, a honlapon megadott elérhetőségen.
(6) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül egyeztető tárgyalást hív össze a partnerek részére, 15 napon belül az államigazgatási szervek, az érintett területi és települési önkormányzatok részére, amely tárgyalásokon az építtető a településrendezési eszköz tervezetét közérthető módon ismerteti a megjelentekkel, különös tekintettel a beruházás lezárásával megvalósuló környezetalakítás végleges állapotának bemutatására.
(7) A (6) bekezdés szerinti tárgyalásokról az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a felmerült véleményeltéréseket és a településrendezési eszköz elfogadásra alkalmassá tételéhez szükséges feltételeket.
(8) Azt az érdekeltet, aki az egyeztető tárgyaláson meghívás ellenére nem vett részt vagy aki az egyeztető tárgyaláson nem képviselteti magát, az eljárás során kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.
(9) Ha a településrendezési eszköz készítéséhez vagy módosításához adatok beszerzése szükséges, az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal - az egyeztető tárgyalás összehívásával egyidejűleg - az előzetes tájékoztatási szakasz szerinti előzetes adatszolgáltatást kér az érintett államigazgatási szervtől.
(10) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a jegyzőkönyveket, a záró szakmai véleményét, valamint a településrendezési eszköz - szükség szerint módosított - tervezetét 8 napon belül megküldi a polgármesternek a településrendezési eszköz elfogadása érdekében, és kezdeményezi a képviselő-testület összehívását.
(11) A polgármester az iratok kézhezvételét követő 15 napon belül képviselő-testületi ülést hív össze a településrendezési eszköz megállapítása céljából. A településrendezési eszközt úgy kell elfogadni, hogy az legkésőbb a kihirdetését követő 5. napon hatályba lépjen.
(12) Ha a települési önkormányzat a településrendezési eszközt a (10) bekezdés szerinti javaslatnak megfelelően, a (11) bekezdés szerinti határidőben nem fogadja el, a fővárosi és megyei kormányhivatal intézkedik az önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás megindítása iránt.
(13) Ha az a közlekedési infrastruktúra-beruházás miatt szükséges, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály 2012. augusztus 6-án vagy azt megelőzően hatályos településrendezési követelményeinek megfelelően kidolgozott településrendezési eszközök 2018. december 31-ig módosíthatók.
(14) Ha az építtető a (2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztését az építési engedélyezési eljárásban igazolja, az építési engedélyt a jegyző (főjegyző) településrendezési követelmények és a helyi építési követelmények megfelelőségéről szóló szakhatósági nyilatkozatának hiányában vagy a hozzájárulás elutasítása esetén is ki kell adni. Az építési engedély akkor válik hatályossá és az építési tevékenység akkor kezdhető meg, amikor a településrendezési eszköz olyan módosítása lép hatályba, amellyel a kiadott engedély összhangban van.
6/I. §
(1) A környezeti hatásvizsgálati eljárás során a kérelmet és mellékleteit elektronikus adathordozón is be kell nyújtania a kérelmezőnek, amelyet az érdemi döntésre jogosult hatóság elektronikus adathordozón vagy elektronikus úton is a szakhatóságok rendelkezésére bocsát.
(2) Az érdemi döntésre jogosult hatóság a kérelmet és mellékleteit annak beérkezését követő 5 napon belül megküldi a szakhatóságok részére abban az esetben is, ha a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat nem vagy hiányosan fizette meg. Az érdemi döntésre jogosult hatóság a környezetvédelmi engedélyezésről szóló határozat kiadását követően hívja fel a kérelmezőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
(3) A szakhatóság a megkeresés beérkezését követő 5 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a hatóságot a kérelemmel kapcsolatban felmerülő hiánypótlás szükségességéről és annak tartalmáról - különös tekintettel a hiánypótlásra megállapított határidőről -, vagy arról, hogy hiánypótlásra nincs szükség.
(4) A szakhatóság elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a hatóságot a hiánypótlásra megállapított határidő meghosszabbításáról, a határnap megjelölésével.
(5) A hatóság és a szakhatóság a hiánypótlási felhívásában a hiánypótlás teljesítése érdekében a hiánypótlási határidőn belüli időpontra tárgyalás tartását rendeli el, kivéve, ha
a) az építtető a kérelmében tárgyalás tartásáról lemondott,
b) az építtető a végzés kézhezvételétől számított 5 napon belül az a) pont szerint nyilatkozik, vagy
c) a hatóság vagy a szakhatóság megítélése szerint az ügy jellegéből fakadóan a hiánypótlási felhívásban foglaltak teljesítése érdekében tárgyalás tartása nem szükséges.
(6) A hatóság a szakkérdésben önállóan vagy szakértő bevonásával dönt, ha
a) a szakhatóság a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét és a szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kötelezettségét a megkeresés beérkezését követő 15 napon belül nem teljesíti, vagy
b) a szakhatóság a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése után a hiánypótlásra tűzött határidő elteltét követő, vagy a (4) bekezdés szerinti határnapot követő 15 napon belül nem teljesíti a szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kötelezettségét.
6/J. §
(1) Az építtető kérelmére a földvédelmi és talajvédelmi engedélyezési, valamint az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére irányuló eljárás a környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében is lefolytatható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a környezetvédelmi engedélyezésről szóló döntés részét képezi a földvédelmi, a talajvédelmi, valamint az erdővédelmi szakkérdésekben való döntés.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a földvédelmi, a talajvédelmi, valamint az erdővédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása vagy a földvédelmi, talajvédelmi, valamint erdővédelmi szakkérdés környezeti engedélyezési eljárás keretében történő vizsgálata kiváltja a termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyt, az erdő igénybevételére vonatkozó önálló elvi engedélyt, illetve a talajvédelmi engedélyt.
(4) Ha a környezetvédelmi engedély részét képezi a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése vagy az erdő igénybevételének elvi engedélye, akkor
a) a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott földvédelmi járulék megfizetésének kötelezettségéről,
b) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglaltak szerint az erdő igénybevételének végleges engedélyezéséről és ennek részeként erdővédelmi járulék fizetési kötelezettségről, illetve a csereerdősítési kötelezettségről
az ingatlanügyi hatóság, illetve az erdészeti hatóság a közlekedési infrastruktúra-beruházás tényleges megkezdése előtt dönt.
(5) Az (1) bekezdés szerinti szakhatósági közreműködésre vagy szakkérdés vizsgálatára - ideértve az eljárásért fizetendő igazgatási díjfizetési kötelezettséget, valamint az ügyintézési határidőt is - termőföld esetén a földvédelmi eljárásra, talaj esetén a talaj védelmi eljárásra, erdő esetén az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása során az építési engedélyezési eljárás a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti döntések hiányában is lefolytatható.
6/K. §   A környezetvédelmi hatóság és az eljárásában szakhatóságként közreműködő hatóságok kötelesek együttműködni a beruházóval és a Kormány által a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításának koordinációjára kijelölt személlyel a környezetvédelmi engedély mielőbbi kiadása érdekében. Ha az építési engedélyezés vagy a vízjogi létesítési engedélyezés iránti kérelmet a környezetvédelmi engedély kiadását megelőzően nyújtották be, a környezetvédelmi hatóság és az építésügyi hatóság köteles folyamatosan együttműködni annak elősegítése érdekében, hogy az építésügyi engedély ne legyen ellentétes a környezetvédelmi hatásvizsgálat során feltárt tényekkel és azok alapján tett megállapításokkal.

A hatósági határozat bírósági felülvizsgálata

7. §   A törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit az e törvény 8-10. §-aiban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
8. §
(1) A perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. A perben a jogi képviselet kötelező.
(1) A perben a jogi képviselet kötelező.
(2) A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(2) A keresetlevél a hatósághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt három napon belül elektronikusan továbbítja a bírósághoz.
(2) A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(2) A keresetlevél a hatósághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt három napon belül elektronikusan továbbítja a bírósághoz.
(2) A keresetlevél a hatósághoz elektronikus úton is benyújtható. A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt három napon belül továbbítja a bírósághoz, a továbbításra elektronikus úton is sor kerülhet.
(2) A hatóság az elektronikus úton benyújtott keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt elektronikus úton három napon belül továbbítja a bírósághoz.
(3) Ha a keresetlevél a hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő öt napon belül határoz.
(3) A perben a beadványok benyújtása és a bírósági iratok kézbesítése a Pp.-ben, valamint a bírósági iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben meghatározottak szerint, kizárólag elektronikus úton történik.
(3) A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése a Pp.-ben, valamint a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben meghatározottak szerint, kizárólag elektronikus úton történik.
(3) A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése a Pp.-ben meghatározottak szerint, kizárólag elektronikus úton történik.
(3) A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton is történhet.
(3) A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton történik.
(3a) Az ingatlanügyi hatóság eljárásával kapcsolatban a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(4) Az alperes hatóság a szakhatóságot csak a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozatában hívhatja perbe. A bíróság a perbehívást haladéktalanul közli a szakhatósággal, mely a közlést követő három napon belül nyilatkozik a perbehívás elfogadása tárgyában.
(4) A bíróság a keresetlevelet legkésőbb annak beérkezését követő öt napon belül megvizsgálja, valamint ezen belül a jogszabálynak megfelelő keresetlevelet a közigazgatási szerv nyilatkozatával együtt megküldi a felperes jogi képviselője részére.
(5) Az ellenérdekű felet a bíróság az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő öt napon belül értesíti a beavatkozás lehetőségéről. Az ellenérdekű fél a beavatkozását az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül jelentheti be a bíróságnak.
(5) Ha a keresetlevél a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz érkezését követő három munkanapon belül határoz, és határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek.
(6) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetőleg kiterjeszteni. A Pp. 335/A. § (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.
(6) Az alperes hatóság a szakhatóságot csak a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozatában hívhatja perbe. A bíróság a perbe hívást haladéktalanul közli a szakhatósággal, mely a közlést követő három napon belül nyilatkozik a perbe hívás elfogadása tárgyában.
(7) Az ellenérdekű felet a bíróság a (4) bekezdésben meghatározott határidőig értesíti a beavatkozás lehetőségéről azzal, hogy a beavatkozást az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül kell bejelenteni a bíróságnak, mely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(8) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni. A Pp. 335/A. §-ának (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.
(9) Ha a keresetlevelet benyújtó félnek az általa megjelölt címre küldött iratot azért nem lehet kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen vagy onnan ismeretlen helyre költözött, a bíróság hivatalból hirdetményi kézbesítést rendel el. Az érintett fél részére nem kell ügygondnokot rendelni.
9. §
(1) A perben a beadványok hiányosságainak pótlására legfeljebb nyolc napos határidő adható, melyet egyszer, indokolt esetben, további legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani.
(1) A perben a beadványok hiányosságainak pótlására legfeljebb nyolc napos határidő adható, melyet indokolt esetben egyszer, további, legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani.
(2) A perben szünetelésnek nincs helye.
(3) A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. Az ellenérdekű fél beavatkozó tárgyalás tartását a Pp. 338. §-ának (2) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli elbírálásra a Pp. 338. §-ának (3), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.
(4) A Pp. 332/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő 30 napon belül kell megtartani, illetve a pert e határidőn belül kell tárgyaláson kívül elbírálni. Tárgyalás tartása esetén a pert az első tárgyalást követő 30 napon belül kell elbírálni. A határidő számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe.
(4) A Pp. 332/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő 30 napon belül kell megtartani, és ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határidőn belül elbírálni. A határidő számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe.
(5) A bíróság határozatának írásba foglalására, valamint a határozat felek részére történő kézbesítése tekintetében a Pp. 333. §-ának (5) bekezdésében foglalt határidők alkalmazandók.
(5) A bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg.
(6) Amennyiben a bíróság a keresettel megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el, határozatának tartalmaznia kell a hatóság megismételt eljárására vonatkozó utasításokat.
(7) A bíróság határozatát a meghozatalától számított nyolc napon belül a felek részére kézbesíteni kell.
10. §
(1) A bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg.
(2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemnek a Legfelsőbb Bírósághoz való érkezését követő kilencven napon belül az ügy érdemében határozattal dönt. Ha a Legfelsőbb Bíróság az eljárást a Pp. 274. §-ának (5) bekezdése alapján felfüggeszti, a felfüggesztés időtartama e határidő számítása során nem vehető figyelembe.
10. §   A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére legfeljebb tizenöt napos határidőt állapít meg. A felülvizsgálati ellenkérelemnek (csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek) a Legfelsőbb Bírósághoz való érkezését, illetve a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére megállapított határidő eredménytelen leteltét követő kilencven napon belül a Legfelsőbb Bíróság az ügy érdemében dönt.
10. §   A Kúria a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére legfeljebb tizenöt napos határidőt állapít meg. A felülvizsgálati ellenkérelemnek (csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek) a Kúriához való érkezését, illetve a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére megállapított határidő eredménytelen leteltét követő kilencven napon belül a Kúria az ügy érdemében dönt.

A hivatalos iratok kézbesítése

11. §   A kiemelt jelentőségű ügyekben a hivatalos iratok kézbesítéséről szóló külön jogszabályt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy minden küldeményt elsőbbségi kézbesítés útján kell a címzetthez eljuttatni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. §
(1) E törvény a kihirdetését követő negyvenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) bekezdés kivételével - a hatálybalépését követően indult közigazgatási hatósági eljárásokban és ezen eljárásokban hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során kell alkalmazni. A (2) bekezdést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Pp. 339/A. §-ának „a közigazgatási eljárás megindításakor” szövegrésze.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a beruházás tervezését, megvalósítását érintő követelmények előzetes tisztázása érdekében történő szemléért, illetőleg egyeztetésért, valamint az összevont eljárásért igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére és megosztására vonatkozó szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a tervezés elősegítése érdekében tény, állapot, egyéb adat helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítvánnyal történő igazolásáért, valamint az összevont eljárásért igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére és megosztására vonatkozó szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 6/B. § alapján kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárásért igazgatási szolgáltatási díj fizetését írja elő, és meghatározza annak mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére és megosztására vonatkozó eljárási szabályokat.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek körét;
b) a 2. §-ban meghatározott esetben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságot és szakhatóságot.
b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság vagy hatóságok kijelölését.
c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben a kormánymegbízott feladat- és hatáskörét, a koordináció részletes eljárási szabályait;
d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben feladatkörrel rendelkező kormánymegbízott kijelölését, feladat- és hatáskörét, valamint azokat a szerveket, amelyek tekintetében a kormánymegbízott feladat- és hatáskörét gyakorolja.
d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben feladatkörrel rendelkező kormánymegbízott kijelölését.
e) a kiemelt jelentőségű ügyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénytől és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott tárgykörben;
f) a kiemelt jelentőségű ügyben az e törvényben foglalt határidőknél rövidebb határidőket.
g) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó kiemelt jelentőségű ügyek körét, valamint szabályozza ezen ügyekben a b)-f) pontban meghatározottakat.
(6) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok által a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottak felé, továbbá a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottak által a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a Kormány tagjai felé teljesítendő, törvényben vagy kormányrendeletben előírt rendszeres és eseti jellegű jelentések, valamint tájékoztatások részletszabályait.
13. §   E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 6/F. §-át azokra a környezetvédelmi engedélyekre kell alkalmazni, amelyeket a Kormány által a Módtv. hatálybalépését követően nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű infrastruktúra-beruházással összefüggő ügynek minősített ügyekben adtak ki.
14. §   E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvénnyel megállapított 8. § (2) és (3) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben kell alkalmazni.

1-2. MELLÉKLET A 2006. ÉVI LIII. TÖRVÉNYHEZ

1. MELLÉKLET A 2006. ÉVI LIII. TÖRVÉNYHEZ

Az összevont építésügyi hatósági engedélykérelem tartalma

Iktatószám: .....................

Adatok:

1. Az építési tevékenységgel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
...................................................................................................................................................
2. Az építtető neve, címe:
1. ...............................................................................................................................................
2. ...............................................................................................................................................
3. ...............................................................................................................................................
4. ...............................................................................................................................................
3. Az ingatlannal rendelkezni jogosultak neve, címe:
1. ...............................................................................................................................................
2. ...............................................................................................................................................
3. ...............................................................................................................................................
4. ...............................................................................................................................................
4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása:
...................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................
5. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági engedélyek (határozatok) megnevezése, száma, kelte:
...................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................
6. Mellékletek:
építészeti-műszaki tervdokumentáció ..... pld.
tervezői nyilatkozat ..... pld.
egyéb okirat ..... pld.
7. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. vagy 3. számú mellékletében meghatározott tevékenység vagy építmény esetén a Korm. rendelet alapján hozott minden döntés.
8. Kérelem:
Alulírott ..................................................................................... (név, cím) összevont építésügyi hatósági engedélyt kérek az 1. pontban megjelölt ingatlanon új építmény elhelyezésére, építésére, meglévő építmény átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, elmozdítására, lebontására, építési tevékenység végzésére.
(A kívánt rész aláhúzandó!)
Kelt ..........................., ......... év ................. hó ..... nap
.................................................
aláírás (építtető, kérelmező)
9. Építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat (ha az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszához szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő)
Alulírott .................................................................. (építésügyi igazgatási szakértő neve, címe) nyilatkozom, hogy az építésügyi hatósági engedélykérelem és annak mellékletei megfelelnek az Étv.-ben és a külön jogszabályban előírtaknak, az Étv.-ben előírt építésügyi követelmények teljesültek, és a szakhatóságok állásfoglalása, valamint az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok és dokumentációk rendelkezésre állnak.
Kelt ..........................., ......... év ................. hó ..... nap
.................................................
aláírás (építésügyi igazgatási szakértő)
.................................................
építésügyi igazgatási szakértő jogosultsági száma

2. MELLÉKLET A 2006. ÉVI LIII. TÖRVÉNYHEZ

Elvi építési keretengedélyezési dokumentáció

Több kérdés együttes tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési kérelem esetén a dokumentáció tartalmára vonatkozókat összesíteni kell. Nem szükséges statikus dokumentáció. Veszélyes építmény-üzem, veszélyes környezet esetén a veszélyek elhárítására is utaló műszaki leírás szükséges.

1. A telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési dokumentációnak szükség szerint az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolatot,
b) a tervező által készített helyszínrajzot
ba) égtájjelöléssel,
bb) 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetében az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal,
bc) a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos - az ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) - telkek és az azokon - a tervezett építmény tűztávolságán belül elhelyezkedő - meglévő és tervezett valamennyi építmény méretarányos körvonalrajzával,
bd) a tervezett beépítettségre jellemző mutatószámokkal (beépítési százalék, építménymagasság stb.),
be) a tervezett építmény személy- és gépkocsiforgalmi be- és kijáratainak, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének jelölésével.
2. A településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési tervdokumentációt a tervezett építmény környezetbe illesztésének, megjelenésének (tömegformálásának, tetőkialakításának, homlokzatképzésének, színezésének) bemutatása érdekében a tervezett építmény jellegétől függően szükség szerint legalább 1:200 méretarányú, az építmény részét vagy egészét bemutató alaprajz(ok)ból, homlokzat(ok)ból, metszet(ek)ből, továbbá műszaki leírásokból és részletrajzokból, tömegvázlatból, fotómontázsból, makettfotóból vagy utcaképből kell összeállítani.
3. A kulturális örökségvédelmi (műemléki, régészeti), természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, tűzvédelmi követelményeket is érintő (szakhatósági követelmények tisztázása) elvi építési keretengedélyezési tervdokumentáció tartalmát az építésügyi hatóság által meghatározottakon túl az érintett szakhatóságok - építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőző tervezői egyeztetés során - a felvetett szakkérdés tisztázásához szükséges mértéknek megfelelően határozzák meg.
4. A műszaki követelményeket előzetesen tisztázó - az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldások alkalmazhatóságára irányuló - elvi építési keretengedélyezési tervdokumentációt az adott műszaki kérdés tisztázására elégséges részletezettségű tervrajzokból és műszaki leírásokból kell összeállítani.
  • A jogszabály 2006. március 3-án jelent meg a Magyar Közlöny 26. számában.
  • hatályba lépett 2006. április 17-én.
A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 21-én lépett hatályba.A szövegrész 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. május 1-jén lépett hatályba. 2012. május 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. május 1-jén lépett hatályba. 2012. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. november 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 14-én lépett hatályba.A szövegrész 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2012. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2012. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. december 28-án lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.