2006. évi LIII. törvény

SZÍNEZŐS

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről

Annak érdekében, hogy az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználásával, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A törvény hatálya

1. §

A törvény hatálya az egyes,
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.

(1)

A törvény hatálya az egyes,

a)	részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó,

b)	részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó,

c)	a koncessziós, illetve az egyes kizárólagos állami tevékenységek gyakorlása jogának átengedése érdekében lefolytatott árverési és pályázati eljárások keretében létrejött szerződések alapján megvalósítandó és ahhoz szorosan kapcsolódó, összesen legalább öt milliárd forint teljes költségigényű,

d)	részben vagy egészben egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósítandó,

e)	legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosító,

f)	környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő,

g)	kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó, vagy

h)	nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó,

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítására, valamint az azokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra és e törvény szerinti egyéb eljárásokra terjed ki.

(1a)	A kisajátításról szóló törvény hatálya alá tartozó kisajátítási eljárás nem nyilvánítható kiemelt jelentőségű üggyé.

(2)

A kiemelt jelentőségű ügyekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló jogszabály és az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályok rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok

1/A. §

(1)

Kiemelt jelentőségű ügyben

a)	a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság jár el, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint hatóságként jár el,

A hatósági eljárás szabályai

2. §

(1)	A kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket - az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - hirdetményi úton közli.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti hirdetményi úton történő közlés esetén, ha a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja el vagy korlátozza, a kiemelt jelentőségű ügyben a hatóság az ismert ügyfelet a döntés szövegéről - a hirdetmény kifüggesztésével egyidejűleg - az ügyfél tekintetében az adott ügyfajtára vonatkozó külön jogszabály szerint alkalmazható egyéb kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja. A közlés jogkövetkezményei ilyen esetben is a hirdetményi úton történő közléshez kapcsolódóan állnak be. A döntés közlésének napja - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.

(3)

A kiemelt jelentőségű ügyben az építési tevékenységgel érintett telek - a használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás kivételével - az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló jogszabály értelmében rendezett akkor is, amennyiben a telek kialakítása végleges telekalakítási engedéllyel megtörtént.

(4)	A (3) bekezdés szerinti esetben a telekalakítást legkésőbb a használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás megindulásáig az ingatlan-nyilvántartásban át kell vezetni.

(5)

Közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása során az építtető kérelmére a hatóság köteles lefolytatni azt az Étv. szerinti, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti előzetes vizsgálati eljárást és környezeti hatásvizsgálati engedélyezési, valamint a már kiadott engedély módosítására irányuló eljárást is, ha az adott tevékenységre vonatkozóan jogszabály már nem ír elő engedélyt. Ilyen esetben az engedélyezésre vonatkozó korábbi - a hatályvesztésüket megelőző napon hatályos - jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

A kiemelt jelentőségű ügy koordinációja

2/A. §

(1)	A Kormány a kiemelt jelentőségű ügyben rendeletével jelölheti ki a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottat.

(2)	A kiemelt jelentőségű ügyben a Kormány rendeletében határozza meg azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket az (1) bekezdés szerint kijelölt kormánymegbízott gyakorolhat.

(3)

Az (1) bekezdés szerint kijelölt kormánymegbízott a (2) bekezdés szerinti feladatat- és hatásköreit a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró valamennyi hatóság, illetve szakhatóság tekintetében - az általa vezetett kormányhivatalnak a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén kívül is - gyakorolhatja.

(4)	Az (1) bekezdés szerint kijelölt kormánymegbízott a (2) bekezdésben meghatározott feladat- és hatásköröket nem gyakorolhatja az önálló szabályozó szervek, a Magyar Nemzeti Bank, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében.

2/B. §

(1)

A 2/A. § (1) bekezdése szerint kijelölt kormánymegbízott jogosult a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok vezetőjét - a Kormány tagjai, az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek kivételével - írásban soron kívüli feladat elvégzésére, vagy mulasztás pótlására utasítani a kiemelt jelentőségű üggyel összefüggő feladatokkal kapcsolatban.

(2)	A kormánymegbízott az (1) bekezdés szerinti írásbeli utasítást - annak kiadásával egyidejűleg - megküldi a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervének.

(3)	A kormánymegbízott a kiemelt jelentőségű üggyel összefüggésben a kiemelt jelentőségű ügyben hatóságként vagy szakhatóságként kijelölt kormánytag felé írásban jelzéssel élhet, mellyel összefüggésben az érintett kormánytag öt munkanapon belül tájékoztatást ad a kormánymegbízottnak.

Ügyintézési határidő a kiemelt jelentőségű ügyben

3. §

(1)	Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban - az (5) bekezdésben meghatározott, valamint az általános építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő kivételével - legfeljebb negyvenkét nap lehet.

(5)

Az ügyintézési határidő

a)	a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti előzetes vizsgálati eljárás esetén az ott meghatározott határidő, környezeti hatásvizsgálati eljárás esetén hatvan nap,

b)	az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárások esetén az ott meghatározott határidő,

c)	a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közlekedési hatósági engedélyezési eljárások esetén harminc nap,

d)	a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárások esetén harminc nap.

e)	az atomenergiáról szóló törvény szerinti nukleáris létesítménnyel és radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése esetén az ott meghatározott határidő.

5. §

(1)	Kiemelt jelentőségű ügyben a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap.

6. §

(1)	A tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor. Különösen indokolt esetben a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadása még egy alkalommal megismételhető.

6/B. §

(1)

A kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárást - az ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályok szerint fizetendő illeték vagy díj helyett - a Kormány kormányrendeletben meghatározott mértékű, az eljáró hatóság és - szakhatóság közreműködése esetén - a szakhatóság bevételét képező igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséhez kötheti.

6/C. §

(1)	Kiemelt jelentőségű ügyben a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet vagy az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító jogszabály az e törvényben foglalt határidőknél rövidebbet is megállapíthat.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyekre vonatkozó eltérő rendelkezések

6/D. §

(1)

A kiemelt jelentőségű ügyek közül a Kormány rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással (a továbbiakban jelen alcím alkalmazásában: közlekedési infrastruktúra-beruházás) összefüggő ügyeket jelölhet ki a közlekedési infrastruktúra-beruházás kiemelten gyors megvalósításához fűződő közérdekre tekintettel.

(2)	A közlekedési infrastruktúra-beruházásokra e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)

A Kormány rendeletben (a továbbiakban e §-ban: rendelet) állapíthatja meg a közlekedési infrastruktúra- beruházás megvalósításához szükséges, a vizsgálati dokumentáció és a területrendezési tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott területsávot vagy nyomvonalat (a továbbiakban együtt: nyomvonal) a következő tartalommal:

a)	a nyomvonal táblázatos meghatározását az út tengelyében felvett, egymástól 100 méterre lévő pontokkal (a pont EOV-koordinátája, valamint a pont GPS-koordinátája),

M = 1:10 000 méretarányú áttekintő térképpel (az út tengelyének, a nyomvonal táblázatos meghatározása során a nyomvonalat meghatározó pontoknak, azok egyedi jelzéseinek, az út tengelyétől számított, gyorsforgalmi út esetén legfeljebb 250-250 méter, egyéb közút esetén legfeljebb 50-50 méter, vasút esetén legfeljebb 100-100 méter, kerékpárút esetében legfeljebb 25-25 méter széles sávnak, mint a rendelet területi hatálya jelzésének, ezen sávot érintően az ingatlan-nyilvántartási térképen szereplő, beazonosításra alkalmas telekosztásnak feltüntetésével),

c)	a nyomvonallal érintett ingatlanok helyrajzi számainak megjelölésével, és

d)	a 6/L. § szerinti védettség időtartamának meghatározásával.

(4)	A rendeletben meghatározott közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása közérdeket szolgál.

(5)	A rendelet hatálybalépésére a környezetvédelmi engedély véglegessé válását követően kerülhet sor, amennyiben a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához környezetvédelmi engedély szükséges.

(6)	A közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása során az Étv. építési tevékenység végzésére vonatkozó rendelkezéseit a (7)-(9) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(7)

Az építési engedély iránti kérelmet - a településrendezési eszközöknek a rendelettel való összhangja hiányában - a rendelet követelményeinek megfelelően kell elbírálni. Ebben az esetben az építési engedélyezési eljárásban a jegyző (főjegyző) településrendezési követelmények és a helyi építési követelmények megfelelőségéről szóló szakhatósági nyilatkozatát nem kell beszerezni.

(8)	A rendelettel megállapított nyomvonal nem pótolja a településrendezési eszközöket, és nem érinti az érintett település önkormányzatának a 6/H. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét.

(9)

A rendelet hatálybalépésétől az államot - más jogszabállyal megjelölt jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg a rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészlet tekintetében. Az elővásárlási jogot az állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet és a kisajátítással megszerzett földrészlet az állam tulajdonába kerül. Az állam javára adásvétel vagy kisajátítás útján megszerzett ingatlanok vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.

6/E. §

(1)

A közlekedési infrastruktúra-beruházás lehetséges nyomvonalai kiválasztásának elősegítése érdekében az építtető az előzetes vizsgálati eljárás, ennek hiányában a környezeti hatásvizsgálati eljárást megelőzően köteles egyeztetést kezdeményezni a (2) bekezdés szerinti hatóságoknál, amelyek kötelesek az egyeztetésen részt venni.

(2)

Az egyeztetésen részt vesz

a)	a környezetvédelmi hatóság,

b)	a katasztrófavédelmi hatóság,

c)	a közúti és vasúti építésügyi hatóság, valamint ezek eljárásában a lehetséges nyomvonalak által érintett területek szerint illetékes, honvédelmi és közlekedésbiztonsági szakkérdésekben közreműködő szakhatóság,

d)	az előzetes vizsgálati eljárásban vagy a környezeti hatásvizsgálati eljárásban közreműködő szakhatóság,

e)	a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság,

f)	a Kormány által a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításának koordinációjára kijelölt személy, valamint

g)	szükség szerint más szerv vagy személy.

(3)

Az építtető az egyeztetést megelőzően legalább 15 nappal

a)	megjelöli az egyeztetés helyét és idejét,

b)	megküldi a közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggően rendelkezésére álló adatokat és a terveket a meghívottak részére.

(4)

Az egyeztetés során a résztvevők

megvizsgálják a lehetséges nyomvonalak engedélyezésének esetleges akadályait, a tervezés során vizsgálandó szempontokat, a tervezés során elvégzendő hatásvizsgálatok szempontjait, a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítását befolyásoló vagy kizáró - az egyeztetés időpontjában - ismert tényeket és körülményeket, a közlekedési infrastruktúra-beruházás tervezésével összefüggő dokumentumokat,

b)	átadják a lehetséges megvalósítási változatokkal kapcsolatos adatokat, továbbá az eljáró hatóságok, szakhatóságok vagy más érintett állami szerv kezelésében lévő, a tervezést segítő és a későbbi engedélyezés szempontjából releváns közérdekű adatokat, valamint

c)	a lehetséges nyomvonalak között megvalósíthatósági rangsort állítanak fel az a) és b) pont szerinti tények és adatok figyelembevételével.

6/F. §

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 72. §-ától eltérően a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt akkor vonja vissza, ha

a)	a véglegessé válástól számított tíz éven belül a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítását vagy az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg,

b)	a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, vagy

c)	az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.

6/G. §

(1)

A közlekedési infrastruktúra-beruházás során

a)	az építési engedélyezés és a vízjogi létesítési engedélyezés iránti kérelem nem utasítható el,

b)	a megindult építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem szüntethető meg, továbbá

c)	az építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem függeszthető fel arra tekintettel, hogy a környezetvédelmi engedéllyel szemben közigazgatási per van folyamatban.

(2)

A közlekedési infrastruktúra-beruházás során

a)	az építési engedélyezés és a vízjogi létesítési engedélyezés iránti kérelem nem utasítható el,

b)	a megindult építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem szüntethető meg

arra tekintettel, hogy az építési vagy a vízjogi létesítési engedély alapját képező környezetvédelmi engedélyezés iránti eljárás van folyamatban. Az építési engedélyezési eljárást és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást a határozathozatal előtt a környezetvédelmi engedély kiadását követő nyolcadik napig a hatóság felfüggeszti.

(3)

A környezetvédelmi engedély kiadását követően kiadott építési engedélyben és vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell arról, hogy a határozat

a)	a környezetvédelmi engedély elleni közigazgatási perben hozott ítélettel szemben nyitva álló felülvizsgálati határidő elteltével, vagy

b)	a jogerős ítélettel szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati eljárás lezárultával

válik hatályossá.

(4)	A kiadott építési engedélyt és a vízjogi létesítési engedélyt a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül vissza kell vonni, ha a bíróság a környezetvédelmi engedélyt - további jogorvoslattal már nem támadható határozatával - hatályon kívül helyezi.

6/H. §

(1)

A közlekedési infrastruktúra-beruházással érintett települések önkormányzatainak településrendezési eszközeiket

ha a közlekedési infrastruktúra-beruházás szerepel a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben (a továbbiakban: MATrT.), a telepítési tanulmányterv települési (a fővárosban a fővárosi és kerületi) önkormányzatnak való benyújtásától számított 4 hónapon belül összhangba kell hozni az MATrT. 14. § (1) bekezdésében foglaltakkal,

ha a közlekedési infrastruktúra-beruházás nem szerepel az MATrT-ben, a térségi területfelhasználási engedély véglegessé válásától, de legkorábban a telepítési tanulmányterv települési (a fővárosban a fővárosi és kerületi) önkormányzatnak való benyújtásától számított 4 hónapon belül összhangba kell hozni a területfelhasználási engedélyben foglaltakkal.

(2)

Ha a települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőre nem teljesíti, az építtető az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál a településrendezési eszköz vagy annak módosítása (a továbbiakban együtt: településrendezési eszköz) hiánytalan tervezetének benyújtásával kérelmezi a településrendezési eszköz módosítására irányuló, e § szerinti eljárást. Az eljárásra az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek a településrendezési eszközök véleményezési eljárására vonatkozó rendelkezéseit a (3)-(13) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)	A településrendezési eszközök módosításának véleményezési eljárását az építtető kezdeményezésére az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal folytatja le.

(4)	A településrendezési eszköz tervezetét véleményeztetni kell a partnerekkel, az államigazgatási szervekkel, valamint az érintett területi és települési önkormányzatokkal. A partnerségi egyeztetés a lakosságra, érdek-képviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekre, vallási közösségekre terjed ki.

(5)

A településrendezési eszköz tervezetét a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a település honlapján - a (2) bekezdés szerinti hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül - közzé kell tenni, amelyre a partnerek 10 napon belül írásos észrevételt tehetnek, a honlapon megadott elérhetőségen.

(6)

Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül egyeztető tárgyalást hív össze a partnerek részére, 15 napon belül az államigazgatási szervek, az érintett területi és települési önkormányzatok részére, amely tárgyalásokon az építtető a településrendezési eszköz tervezetét közérthető módon ismerteti a megjelentekkel, különös tekintettel a beruházás lezárásával megvalósuló környezetalakítás végleges állapotának bemutatására.

(7)	A (6) bekezdés szerinti tárgyalásokról az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a felmerült véleményeltéréseket és a településrendezési eszköz elfogadásra alkalmassá tételéhez szükséges feltételeket.

(8)	Azt az érdekeltet, aki az egyeztető tárgyaláson meghívás ellenére nem vett részt vagy aki az egyeztető tárgyaláson nem képviselteti magát, az eljárás során kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.

(9)

Ha a településrendezési eszköz készítéséhez vagy módosításához adatok beszerzése szükséges, az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal - az egyeztető tárgyalás összehívásával egyidejűleg - az előzetes tájékoztatási szakasz szerinti előzetes adatszolgáltatást kér az érintett államigazgatási szervtől.

(10)

Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a jegyzőkönyveket, a záró szakmai véleményét, valamint a településrendezési eszköz - szükség szerint módosított - tervezetét 8 napon belül megküldi a polgármesternek a településrendezési eszköz elfogadása érdekében, és kezdeményezi a képviselő-testület összehívását.

(11)	A polgármester az iratok kézhezvételét követő 15 napon belül képviselő-testületi ülést hív össze a településrendezési eszköz megállapítása céljából. A településrendezési eszközt úgy kell elfogadni, hogy az legkésőbb a kihirdetését követő 5. napon hatályba lépjen.

(12)

Ha a települési önkormányzat a településrendezési eszközt a (10) bekezdés szerinti javaslatnak megfelelően, a (11) bekezdés szerinti határidőben nem fogadja el, a fővárosi és megyei kormányhivatal intézkedik az önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás megindítása iránt.

(13)

Ha az a közlekedési infrastruktúra-beruházás miatt szükséges, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály 2012. augusztus 6-án vagy azt megelőzően hatályos településrendezési követelményeinek megfelelően kidolgozott településrendezési eszközök 2021. december 31-ig módosíthatók.

(14)

Ha az építtető a (2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztését az építési engedélyezési eljárásban igazolja, az építési engedélyt a jegyző (főjegyző) településrendezési követelmények és a helyi építési követelmények megfelelőségéről szóló szakhatósági nyilatkozatának hiányában vagy a hozzájárulás elutasítása esetén is ki kell adni. Az építési engedély akkor válik hatályossá és az építési tevékenység akkor kezdhető meg, amikor a településrendezési eszköz olyan módosítása lép hatályba, amellyel a kiadott engedély összhangban van.

6/I. §

(1)	A környezeti hatásvizsgálati eljárás során a kérelmet és mellékleteit elektronikus adathordozón is be kell nyújtania a kérelmezőnek, amelyet az érdemi döntésre jogosult hatóság elektronikus adathordozón vagy elektronikus úton is a szakhatóságok rendelkezésére bocsát.

(2)

Az érdemi döntésre jogosult hatóság a kérelmet és mellékleteit annak beérkezését követő 5 napon belül megküldi a szakhatóságok részére abban az esetben is, ha a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat nem vagy hiányosan fizette meg. Az érdemi döntésre jogosult hatóság a környezetvédelmi engedélyezésről szóló határozat kiadását követően hívja fel a kérelmezőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.

(3)

A szakhatóság a megkeresés beérkezését követő 5 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a hatóságot a kérelemmel kapcsolatban felmerülő hiánypótlás szükségességéről és annak tartalmáról - különös tekintettel a hiánypótlásra megállapított határidőről -, vagy arról, hogy hiánypótlásra nincs szükség.

(5)

A hatóság és a szakhatóság a hiánypótlási felhívásában a hiánypótlás teljesítése érdekében a hiánypótlási határidőn belüli időpontra tárgyalás tartását rendeli el, kivéve, ha

a)	az építtető a kérelmében tárgyalás tartásáról lemondott,

b)	az építtető a végzés kézhezvételétől számított 5 napon belül az a) pont szerint nyilatkozik, vagy

c)	a hatóság vagy a szakhatóság megítélése szerint az ügy jellegéből fakadóan a hiánypótlási felhívásban foglaltak teljesítése érdekében tárgyalás tartása nem szükséges.

(6)

A hatóság a szakkérdésben önállóan vagy szakértő bevonásával dönt, ha

a)	a szakhatóság a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét és a szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kötelezettségét a megkeresés beérkezését követő 15 napon belül nem teljesíti, vagy

b)	a szakhatóság a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése után a hiánypótlásra tűzött határidő elteltét követő, vagy a (4) bekezdés szerinti határnapot követő 15 napon belül nem teljesíti a szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kötelezettségét.

6/J. §

(1)	Az építtető kérelmére a földvédelmi és talajvédelmi engedélyezési, valamint az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére irányuló eljárás a környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében is lefolytatható.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a környezetvédelmi engedélyezésről szóló döntés részét képezi a földvédelmi, a talajvédelmi, valamint az erdővédelmi szakkérdésekben való döntés.

(3)

Az (1) bekezdés szerinti esetben a földvédelmi, a talajvédelmi, valamint az erdővédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása vagy a földvédelmi, talajvédelmi, valamint erdővédelmi szakkérdés környezeti engedélyezési eljárás keretében történő vizsgálata kiváltja a termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyt, az erdő igénybevételére vonatkozó önálló elvi engedélyt, illetve a talajvédelmi engedélyt.

(4)

Ha a környezetvédelmi engedély részét képezi a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése vagy az erdő igénybevételének elvi engedélye, akkor

a)	a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott földvédelmi járulék megfizetésének kötelezettségéről,

b)	az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglaltak szerint az erdő igénybevételének végleges engedélyezéséről és ennek részeként erdővédelmi járulék fizetési kötelezettségről, illetve a csereerdősítési kötelezettségről

az ingatlanügyi hatóság, illetve az erdészeti hatóság a közlekedési infrastruktúra-beruházás tényleges megkezdése előtt dönt.

(5)

Az (1) bekezdés szerinti szakhatósági közreműködésre vagy szakkérdés vizsgálatára - ideértve az eljárásért fizetendő igazgatási díjfizetési kötelezettséget, valamint az ügyintézési határidőt is - termőföld esetén a földvédelmi eljárásra, talaj esetén a talaj védelmi eljárásra, erdő esetén az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6)	A közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása során az építési engedélyezési eljárás a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti döntések hiányában is lefolytatható.

6/K. §

A környezetvédelmi hatóság és az eljárásában szakhatóságként közreműködő hatóságok kötelesek együttműködni a beruházóval és a Kormány által a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításának koordinációjára kijelölt személlyel a környezetvédelmi engedély mielőbbi kiadása érdekében. Ha az építési engedélyezés vagy a vízjogi létesítési engedélyezés iránti kérelmet a környezetvédelmi engedély kiadását megelőzően nyújtották be, a környezetvédelmi hatóság és az építésügyi hatóság köteles folyamatosan együttműködni annak elősegítése érdekében, hogy az építésügyi engedély ne legyen ellentétes a környezetvédelmi hatásvizsgálat során feltárt tényekkel és azok alapján tett megállapításokkal.

6/L. §

(1)	Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben megjelölt gazdasági terület kivételével nem nyilvánítható beépítésre szánt területté a 6/D. § (3) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsáv.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti korlátozás a közút vagy vasút építésére kiadott végleges építési engedély időbeli hatályával együtt szűnik meg, kivéve ha az érintett önkormányzatok a településrendezési eszközeikben átvezették a közút vagy vasút építésének tényét és területigényét, ebben az esetben a módosított településrendezési eszköz hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik a korlátozás.

(3)

A 6/D. § (3) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon a területsáv védettségének időtartamán belül tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni. Ez a tilalom a megjelölt időtartamon belül az ingatlan vagy egy része állami tulajdonként való birtokba vételéig áll fenn.

(4)

A 6/D. § (3) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon a területsáv védettségének időtartamán belül

a)	más hatóság hatáskörébe tartozó építési vagy egyéb sajátos építményfajtákra vonatkozó végleges engedély alapján végezhető tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható,

b)	a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát csak akkor lehet megváltoztatni, ha azt előzetesen a közlekedési hatóság engedélyezte.

(5)	A (4) bekezdésben foglalt korlátozás a megjelölt időtartamon belül csak a 6/D. § (3) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávban levő ingatlannak állami tulajdonként, az építtető általi birtokbavételéig áll fenn.

(6)

A (4) bekezdés szerinti engedélyt a közlekedési hatóság megadja, ha

a)	a tevékenység bontási munka, vagy az állékonyságot, életet, egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető károk megelőzését, illetve a károk elhárítását szolgálja, továbbá

b)	a tevékenység értéknövekedést nem eredményez vagy eredményez ugyan, de a tulajdonos - kisajátítás vagy a közútépíttetővel kötendő adásvételi szerződés esetén - lemond az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a vételár részeként történő érvényesítéséről.

(7)

Ha a nyomvonal felszín alatti vonalvezetéssel tervezett, a nyomvonal felszín alatti szakaszán a tengelytől számított 50 méteren belül a (4) bekezdés szerinti engedély a (6) bekezdésben foglaltak szerint adható ki. Az (1) bekezdés szerint védett terület fennmaradó részén a közlekedési hatóság az építtető hozzájárulásával megadhatja a (4) bekezdés szerinti engedélyt, ha a tevékenység értéknövekedést nem eredményez, vagy eredményez ugyan, de a tulajdonos - kisajátítás vagy a közútépíttetővel kötendő adásvételi szerződés esetén - lemond az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a vételár részeként történő érvényesítéséről.

(8)	A (3)-(4) bekezdés szerinti tilalom, illetve használati korlátozás nem terjed ki a nyomvonal megállapítását megelőzően végleges döntéssel engedélyezett építési munkákra.

(9)

A (3) és (4) bekezdés szerinti használati korlátozással bekövetkező akadályoztatás (az ingatlannak közút céljára történő rendelkezésre tartása) miatt a tulajdonos (haszonélvező) javára az akadályoztatás időtartamára, jellegére, az akadályoztatást megelőző, tulajdonos (haszonélvező) általi tényleges használat mértékére figyelemmel egyszeri kártalanítást kell fizetni. Ha az ingatlan közút céljára történő megszerzése adásvétellel történik, a kártalanítás az építtető és a tulajdonos (haszonélvező) közötti megállapodás tárgya, azt a kisajátítás esetén pedig a kisajátítási kártalanítás összegének megállapítása során, a kisajátítással kapcsolatos esetleges értékveszteség körében kell figyelembe venni.

(10)

A (9) bekezdés szerinti kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában a tulajdonos kérelmére a fővárosi vagy a megyei kormányhivatal állapítja meg. A kártalanítás megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. Amennyiben az ingatlan megvásárlására, kisajátítására az egyszeri kártalanítás megállapítását és kifizetését követően sor kerül, úgy a vételár, kártalanítási összeg meghatározása során az ingatlan - (3) bekezdés szerinti tilalom és (4) bekezdés szerinti használati korlátozás figyelmen kívül hagyásával megállapított - forgalmi értékéből az egyszeri kártalanítás összegét le kell vonni.

6/M. §

(1)	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások kapcsán az építtető az előkészítés fázisában köteles az egységes elektronikus közműnyilvántartás adatszolgáltatását igénybe venni, a kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek terveit elkészíttetni.

(2)

Ha az építtető, a beruházó, vagy a tervező az egységes elektronikus közműnyilvántartás adatszolgáltatás igénybe vételét követően a felmerülő kérdések tisztázása érdekében a közmű tulajdonosához vagy üzemeltetőjéhez (a továbbiakban: közműszolgáltató) fordul, a közműszolgáltató 15 napon belül köteles a nyilatkozatát kiadni.

(3)	A közműnyilvántartás adatai alapján az építtetőnek, a beruházónak és a tervezőnek törekednie kell arra, hogy a meglévő közművek érintettsége a lehető legkisebb mértékű legyen. A közműkiváltásra vagy -fejlesztésre a műszakilag feltétlenül szükséges mértékben kerülhet sor.

6/N. §

(1)

Ha a közműkiváltással vagy -fejlesztéssel érintett ingatlan nem áll az építtető tulajdonában vagy vagyonkezelésében, amennyiben a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre vonatkozó engedélyezési kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, nem szükséges az ingatlan tulajdonosának a hozzájárulása. Ebben az esetben a közműkiváltás vagy -fejlesztés engedélye idegen ingatlan birtokbavételére nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönt el és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól.

(2)

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások kapcsán kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek elhelyezése érdekében az elhelyezéssel érintett ingatlanra közérdekből, az építtető vagy a közműszolgáltató javára - hatóság határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár.

6/O. §

(1)	Kerékpárút, gyalog- és kerékpárút, gyalogút, járda, valamint kerékpárforgalmi létesítmények tartozékainak (a továbbiakban együttesen: kerékpárút) építése során közmű kiváltására, fejlesztésére (a továbbiakban: közmű kiváltása) vonatkozó szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)

A kerékpárút nyomvonalában a közműveket nem kell kiváltani, ha a közművek

a)	a kerékpárút tervezett űrszelvényén kívül helyezkednek el,

b)	a kerékpárút érdekében megvalósított egyéb létesítmények a közművek védőtávolságán kívül elhelyezhetők és

c)	a közművek folyamatos, üzemszerű működése az építés alatt is biztosítható.

(3)	A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesüléséről az építtető vagy megbízottja által megkeresett közműszolgáltató 15 napon belül - térítésmentesen - igazolást köteles kiállítani.

(4)	Amennyiben a közműszolgáltató a (3) bekezdés szerinti megkeresés esetén vitatja, hogy a (2) bekezdésben foglaltak fennállnak, a megkereséstől számított 10 napon belül az érintett közmű létesítését engedélyező hatósághoz (a továbbiakban a 6/O. § és 6/P. § tekintetében: hatóság) fordul.

(5)	Ha a közműszolgáltató nem fordul a hatósághoz és az igazolást nem állítja ki 15 napon belül, az építtető a hatósághoz fordulhat az igazolás kiállítása érdekében.

(6)	A hatóság 15 napon belül dönt a (4) vagy (5) bekezdésben foglalt megkeresés esetén.

6/P. §

(1)	Ha a kerékpárút építése során közmű kiváltása válik szükségessé, a közmű kiváltását a közműszolgáltató - az építtető erre vonatkozó írásbeli értesítését, követő 90 napon belül, vagy a hatóság erre irányuló döntésében meghatározott határidőn belül - saját költségére köteles elvégezni.

(2)	A közmű kiváltásának megvalósulását a hatóság hivatalból vagy az építtető kérelmére ellenőrzi.

(3)	Az építtető a közmű kiváltás megvalósulásának ellenőrzésére vonatkozó kérelem benyújtásának okát köteles megindokolni. Az építtető kérelmére indult ellenőrzést a hatóság 8 napon belül lefolytatja.

6/Q. §

(1)

Az intermodális csomópontok, azaz a különböző közlekedési módok közötti átszállási kapcsolatot emelt szintű utaskényelmi szolgáltatásokkal biztosító közlekedési létesítmények kormányrendeletben meghatározott köre tekintetében a fejlesztési közreműködőként eljáró NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság mint építtető - központi költségvetési és uniós támogatásból - beruházási (létesítés, felújítás és fejlesztés) feladatokat lát el. E tevékenység fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül. Az építtető az állam javára és nevében jár el.

(2)	E törvény erejénél fogva ingyenesen az építtető vagyonkezelésébe kerül az intermodális csomópontok megvalósításához szükséges állam javára megvásárolt vagy kisajátított földrészlet.

(3)

A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről az építtető gondoskodik. Az építtető a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó, a kormányhivatal által kiadott határozatot, annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére.

(4)

Az építtető felelős az építési munkák előkészítéséért. Ennek keretében teljeskörűen elkészítteti a szükséges műszaki terveket (így különösen az engedélyezési tervet vagy a kiviteli tervet), tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelőző régészeti feltárást, közmű kiváltást) és fejlesztést, továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. Az építtető építési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt.

(5)	Megkezdettnek kell tekinteni az építési előkészítési munkákat, ha az építtető a műszaki tervek (így az engedélyezési terv, a kiviteli terv, vagy ezek együttese) elkészítését vagy elkészíttetését megkezdte.

(6)	A megszerzett és megvalósult vagyonelemeket - az ágazati törvényekben foglalt kivételekkel - az MNV Zrt. részére kell átadni.

(7)

A beruházásokhoz kapcsolódó közművek kiváltására, fejlesztésére és átadására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben az érintett közmű kiváltása, fejlesztése és átadása kizárólag a közúthálózat fejlesztéséhez kapcsolódik, akkor a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

6/R. §

(1)

Az építtető vagy megbízottja az építtetői feladatok ellátásához szükséges műszaki tervek elkészítése érdekében a nyomvonallal érintett bármely ingatlanra a tulajdonos előzetes tájékoztatása mellett-a lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével-beléphet, ott méréseket, vizsgálatokat végezhet, feltéve, hogy az nem eredményezi az ingatlan helyreállíthatatlan változását.

(2)	Az ingatlan, tulajdonosa vagy használója az (1) bekezdésben felsorolt munkák végzését tűrni köteles, a munkák végzését nem akadályozhatja.

(3)	Az építtető megbízottja a jogosultságát az adott munka elvégzésére vonatkozó meghatalmazással igazolja.

(4)	Az építtető az (1) bekezdésben felsorolt munkákkal összefüggésben okozott kárt a polgári jog általános szabálya szerint köteles a tulajdonosnak megtéríteni.

(5)

Az előzetes régészeti dokumentáció készítője a maradandó változással nem járó vizsgálatok helyét bármely ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést, vizsgálatot végezhet előzetes régészeti dokumentáció készítése céljából. A maradandó változással nem járó vizsgálat végzése érdekében bármely ingatlanra - a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével - beléphet. Az előzetes régészeti dokumentáció készítőjének az ingatlan tulajdonosát (használóját, vagyonkezelőjét) a vizsgálatokról igazolható módon előzetesen értesítenie kell.

(6)

Az engedély alapján végzett engedélyes haditechnikai termék felkutatása esetén az engedélyes, ha a kutatás nem jelent az ingatlanban maradandó változást, a haditechnikai kutatás eredményessége érdekében bármely ingatlanra - a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével - beléphet. Az engedélyesnek az ingatlan tulajdonosát (használóját, vagyonkezelőjét) a kutatási munkálatokról igazolható módon előzetesen értesítenie kell.

6/S. §

(1)

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedésfejlesztési projektek megvalósításához szükséges homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag - ideértve mindezek változatait és keverékeit is - (a továbbiakban együtt: töltésanyag) kitermelésére a 12. § (5) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján vagy a végleges építési engedélyben megállapított nyomvonal 10-10 km szélességű környezetében célkitermelőhely létesíthető.

(2)

A célkitermelőhely létesítésére, üzemeltetésére, megszüntetésére és hatósági felügyeletére vonatkozóan a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/A. § (2)-(3) bekezdésében és a 17/B-17/E. §-ában foglalt rendelkezések az irányadóak.

A közigazgatási per

7. §

(1)	A perben a jogi képviselet kötelező.

(2)	A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt három napon belül továbbítja a bírósághoz.

(3)	A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése elektronikus úton történik.

(4)	Az ingatlanügyi hatóság eljárásával kapcsolatos perben a (2) és (3) bekezdést nem kell alkalmazni.

8. §

(1)	Perbeállítás csak a keresetlevélben, a védiratban, illetve a perbelépés bejelentésével egyidejűleg kérhető.

(2)	A perbelépést a perbelépés lehetőségéről való bírósági értesítés közlését követő nyolc napon belül kell bejelenteni. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(3)	A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni.

9. §

(1)	A perben a beadványok hiányosságainak pótlására legfeljebb nyolcnapos határidő adható, amelyet indokolt esetben egyszer, további, legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani.

(2)

Az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül kell megtartani, és ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határidőn belül elbírálni. A határidő számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe.

(3)	A bíróság határozatának közlése iránt a meghozatalától számított nyolc napon belül intézkedik.

10. §

A Kúria a felülvizsgálati ellenkérelemnek (csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek) a Kúriához való érkezését, illetve a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére megállapított határidő eredménytelen leteltét követő kilencven napon belül dönt.

A kiemelten közérdekű beruházásra megvalósítására vonatkozó szabályok

11. §

(1)

Törvény vagy kormányrendelet kiemelten közérdekű beruházássá nyilváníthat közfeladat ellátásával összefüggő, kiemelten fontos közérdekű cél, így különösen

a)	energetikai, közlekedésfejlesztési, környezetvédelmi, vízügyi és vízvédelmi, katasztrófavédelmi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, közigazgatási, illetve

b)	oktatási, egészségügyi, kutatás-fejlesztési, kulturális, szociális, örökségvédelmi, sport, városfejlesztési

cél megvalósítására irányuló beruházást.

(2)	A Kormány csak olyan beruházást nyilváníthat kiemelten közérdekű beruházássá, amely beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a Kormány rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított.

(3)

Amennyiben a kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításról

a)	törvény rendelkezik, a kiemelt közérdekű beruházássá nyilvánításról rendelkező törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet,

b)	kormányrendelet rendelkezik, e kormányrendelet

állapítja meg a kiemelten közérdekű beruházás helyszínét és közvetlen környezetét, valamint a kiemelten közérdekű beruházás során építési tevékenységgel érintett telek közvetlen környezetébe tartozó, az építési tevékenység költséghatékony elvégzéséhez szükséges közterület használatának feltétlenül szükséges időtartamát.

(4)

Kiemelten közérdekű beruházás megvalósításával összefüggésben e törvényt és más jogszabályokat az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a kiemelten közérdekű beruházásra az e törvényben és más jogszabályokban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásra vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

11/A. §

Kiemelten közérdekű beruházás esetén törvény erejénél fogva a magyar állam tulajdonába kerülő ingatlan pontos meghatározása érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal közigazgatási hatósági eljárást folytat le.

11/B. §

(1)

Kiemelten közérdekű beruházás esetében a Kormány rendeletben állapíthatja meg a kiemelten közérdekű beruházás helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozóan

a)	a sajátos településrendezési és beépítési szabályokat, valamint a beruházással érintett építményekre vonatkozó egyedi építési követelményeket,

b)	a sajátos telekalakítási követelményeket,

c)	az egyedi településképi követelményeket,

d)	az egyedi örökségvédelmi szabályokat,

e)	a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. §-a szerinti környezetvédelmi és fás szárú növények védelmére vonatkozó előírásokat.

(2)

Az (1) bekezdés a) pontja szerinti településrendezési és beépítési szabály, valamint egyedi építési követelmény az Étv. 13. § (1) bekezdésével összefüggő követelményekre, valamint az országos településrendezési és építési követelményektől, az országos tűzvédelmi szabályoktól, valamint a településrendezési eszközökben foglaltaktól való eltérő rendelkezésekre vonatkozhat.

(3)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti sajátos telekalakítási követelmény az Étv. 23. §-ában foglaltakkal összefüggésben és összhangban állapítható meg.

(4)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti egyedi településképi követelmény a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 3. §-ában meghatározott követelményekre terjedhet ki, az Étv. szerinti helyi építészeti örökség védetté nyilvánítása és a védettség megszüntetése kivételével.

(5)	Az (1) bekezdés d) pontja szerinti egyedi örökségvédelmi követelmény - a kulturális örökség védelmére és a világörökségre vonatkozó követelményekkel összhangban - különösen a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 63. § (4) bekezdésében foglaltakra vonatkozhat.

(6)

Kiemelten közérdekű beruházás helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozó települési önkormányzati településrendezési eszközöket, településképi rendeletet, valamint egyéb önkormányzati rendeletet az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Amennyiben a településrendezési eszköz, településképi rendelet vagy egyéb önkormányzati rendelet az (1) bekezdés alapján megalkotott kormányrendelettel ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor helyette az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

11/C. §

(1)

Amennyiben a 11/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beépítési szabály, építési követelmény meghatározásából a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott módon - egyösszegű, az Étv. 30. § (2) és (3) bekezdése szerinti kártalanítás illeti meg.

(2)	Nem jár kártalanítás az Étv. 30. § (5) bekezdésében rögzített esetekben.

(3)

A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a felek között - a kártalanítási igényt támasztó kérelmének benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kisajátítási kártalanítás szabályai szerinti kártalanítási eljárás lefolytatásának van helye.

(4)	A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat elleni közigazgatási perre az Étv. 30. § (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5)

Ha az adott kiemelten közérdekű beruházásra vonatkozó 11/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beépítési szabálynak, építési követelménynek megfelelő beépítést a szomszédos ingatlan építményének az ingatlan határvonalán átnyúló része akadályozza, a szomszédos ingatlan tulajdonosa az adott építményrész elbontását, átalakítását köteles elvégezni. Az elbontásról a kiemelten közérdekű beruházás építtetője és a szomszédos ingatlan tulajdonosa a költségek viselésére is kiterjedő módon megállapodnak. Amennyiben a megállapodás nem jön létre a felek között a szerződéskötésre vonatkozó ajánlat megtételétől számított 90 napon belül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:71. §-a szerint, a felek bármelyike bírósághoz fordulhat és a megállapodást a bíróság ítéletével pótolja. A bíróság ítélete elleni fellebbezésnek az ítélet végrehajtására nincs halasztó hatálya.

11/D. §

(1)

A Kormány a 11/B. § (1) bekezdése szerinti követelmények meghatározásával együtt rendeletben határozhatja meg

a)	az építésügyi hatósági eljárások - közműegyeztetésekre is kiterjedő -,

b)	a telekalakítási hatósági eljárás,

c)	a tűzvédelmi hatósági eljárások,

d)	a településképi véleményezési és bejelentési eljárás,

e)	az örökségvédelmi hatósági eljárások,

f)	a környezetvédelmi és a fás szárú növények védelmére vonatkozó hatósági eljárások ágazati jogszabályban foglaltaktól eltérő különös eljárási szabályait.

(2)

A Kormány

a)	az (1) bekezdés a) és e) pontja keretében állapítja meg az építészeti-műszaki tervtanácsi véleményezésre, műemléki tanácsadó testület közreműködésére,

b)	az (1) bekezdés d) pontja keretében állapítja meg a településképi véleményezési és bejelentési eljárás alkalmazására vagy mellőzésére vonatkozó szabályokat.

11/E. §

Amennyiben kiemelten közérdekű beruházás esetében a beruházással érintett közművezeték- üzemeltető - a jogszabályban meghatározott határidőn belül - nem nyilatkozik az építtető által benyújtott tervek jóváhagyásáról, a nyilatkozatot - a megkeresésben foglalt tartalommal - megadottnak kell tekinteni.

11/F. §

(1)

Kiemelten közérdekű beruházáshoz közvetlenül kapcsolódóan közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése (a továbbiakban együtt: a közműszakaszt érintő munka) esetében a törvény vagy kormányrendelet rendelkezhet arról, hogy a közműszakaszt érintő munkát a (2)-(7) bekezdésben foglaltak alapján kell elvégezni és elszámolni.

(2)

Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti közműegyeztetést követően a kiemelten közérdekű beruházás építtetője (e § tekintetében a továbbiakban: építtető) köteles írásban értesíteni a kiemelten közérdekű beruházással érintett közmű tulajdonosát és üzemeltetőjét arról, hogy a beruházás során mely közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése szükséges.

(3)

Az építtető a közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére a körülmények és a műszaki szükségesség által indokolt mértékű - a közmű tulajdonosa számára biztosított, legalább 10 napos határidőn belül adott véleménye figyelembevételével -, 180 napnál nem rövidebb határidőt határoz meg. A közmű tulajdonosa az egyeztetett, egyetértés hiányában az építtető által meghatározott határidőn belül köteles a közműszakaszt érintő munkát elvégezni vagy elvégeztetni.

(4)

Ha a közmű tulajdonosa a közműszakaszt érintő munkát a (3) bekezdés szerinti véleménye szerint nem kívánja elvégezni vagy elvégeztetni, és az építtetővel másképp nem állapodik meg, akkor az építtető jogosult a közműszakaszt érintő munkát megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amit a közmű tulajdonosa tűrni köteles. A közmű tulajdonosa jogosult a munkát ellenőrizni, erre külön szakfelügyeletet biztosíthat.

(5)

A közmű tulajdonosa által elvégzett, a közműszakaszt érintő munka indokolt költségeit az építtető a közmű tulajdonosának köteles megtéríteni. Ha a közműszakaszt érintő munkára a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, akkor a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó munkák költségét a közmű tulajdonosa köteles megtéríteni, illetve viselni. Az építtető által létrehozott közmű - a közmű műszaki átadás-átvételi eljárása eredményes lezárását követően - e törvény erejénél fogva, ingyenesen, az építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel a (6) bekezdés szerinti közműtulajdonos tulajdonába - Budapesten a víziközmű az ellátásért felelős fővárosi önkormányzat tulajdonába - és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül.

(6)

Kiemelten közérdekű beruházás megvalósításához közvetlenül kapcsolódó útépítési, közmű-csatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkák elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával az építtető a beruházások teljes megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve köteles elszámolni a beruházással érintett közművagyon-elemek tulajdonosával, Budapesten a víziközművek esetén az ellátásért felelős fővárosi önkormányzattal.

(7)	A felek kötelesek a (2) bekezdés szerinti értesítést követően legkésőbb 90 napon belül megállapodást kötni - a teljes beruházási időszakban elvégzésre kerülő munkálatok figyelembevételével - az elszámolás feltételeiről, valamint a felmerülő terhek viselésének megosztásáról.

(8)

Kiemelten közérdekű beruházás megvalósításával összefüggésben, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatósága, közszolgálati járművel, vagy gyalogosan történő megközelíthetőségének, valamint közhasználatú építmény esetén az akadálymentes módon történő megközelítésének biztosítása szempontjából, illetve a biztonságos kiürítés biztosíthatósága érdekében, a közterület és az építmény szintkülönbségének áthidalása (terepcsatlakozás) céljából az építtető által - a közterületre a feltétlenül szükséges mértékben - rámpa, lépcső, vagy egyéb szintemelés építéséhez nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás.

(9)

Az építtető a (8) bekezdés szerint közterületen elhelyezett építményrészt az adott közterületre vonatkozó jogszabályi és építési követelményeknek megfelelően köteles megvalósítani. Az építtető vagy az ingatlan tulajdonosa, használója a (8) bekezdés szerint létrejött, közterületen elhelyezkedő építményrész tekintetében a beruházás befejezését követően a közhasználatot nem korlátozhatja, és a beruházást követően egyebekben az építményrészre a közterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

11/G. §

(1)

A kiemelt közérdekű beruházással kapcsolatos feladatok ellátására, irányítására - törvényben vagy a Kormány által rendeletben vagy határozatban - kijelölt személy vagy szerv bármely hatóságtól, közigazgatási szervtől, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól, az építtetőtől, egyéb állami tulajdonban álló társaságtól, a kiemelt közérdekű beruházás megvalósításában közreműködő bármely szervezettől, továbbá az érintett helyi önkormányzattól (a továbbiakban együtt: érintett szerv) a beruházással összefüggő ügyben tájékoztatást kérhet, illetve az érintett szerv részére intézkedés megtételét javasolhatja.

(2)

A tájékoztatáskérésre az érintett szerv tizenöt napon belül köteles érdemi választ adni. Ha az érintett szerv az intézkedési javaslattal nem ért egyet, akkor az érintett szerv első számú vezetője - önkormányzat esetén a főpolgármester, illetve a polgármester - részletes indokolással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.

(3)

Ha az érintett szerv irányítását vagy felügyeletét valamely miniszter látja el, akkor az érintett szerv vezetője és az irányítást, illetve felügyeletet ellátó miniszter együttes, részletes indokolással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.

Záró rendelkezések

12. §

(1)

E törvény a kihirdetését követő negyvenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) bekezdés kivételével - a hatálybalépését követően indult közigazgatási hatósági eljárásokban és ezen eljárásokban hozott határozatok elleni közigazgatási perekben kell alkalmazni. A (2) bekezdést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3)

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 6/B. § alapján kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárásért igazgatási szolgáltatási díj fizetését írja elő, és meghatározza annak mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére és megosztására vonatkozó eljárási szabályokat.

(4)

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a kiemelten közérdekű beruházást, a kiemelten közérdekű beruházás helyszínét és közvetlen környezetét, valamint a kiemelten közérdekű beruházás során építési tevékenységgel érintett telek közvetlen környezetébe tartozó, az építési tevékenység költséghatékony elvégzéséhez szükséges közterület használatának feltétlenül szükséges időtartamát,

b)	a kiemelten közérdekű beruházás megvalósításával összefüggő sajátos településrendezési és beépítési szabályokat, egyedi építési követelményeket, sajátos telekalakítási követelményeket, egyedi településképi követelményeket, egyedi örökségvédelmi szabályokat,

c)	a 11/D. § (1) bekezdése szerinti különös eljárás szabályokat,

d)	a kiemelten közérdekű beruházással kapcsolatos, a 11/C. § szerinti kártalanítás részletes szabályait,

e)	a kiemelten közérdekű beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, közműszakaszt érintő munka elvégezésére és elszámolására a 11/F. §-ban foglaltak alkalmazását.

(5)

Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a)	a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek körét;

b)	a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság vagy hatóságok kijelölését.

c)	a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben a kormánymegbízott feladat- és hatáskörét, a koordináció részletes eljárási szabályait;

d)	a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben feladatkörrel rendelkező kormánymegbízott kijelölését.

f)	a kiemelt jelentőségű ügyben az e törvényben foglalt határidőknél rövidebb határidőket.

g)	a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó kiemelt jelentőségű ügyek körét, valamint szabályozza ezen ügyekben a b)-f) pontban meghatározottakat.

h)	a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz megvalósításához szükséges területsávot vagy nyomvonalat.

i)	a közlekedési infrastruktúra-beruházással érintett közművek kiváltása során az eljáró hatóságot, a késedelmes vagy hibás, valamint a késedelmes és hibás kiváltása esetén alkalmazandó bírság mértékét, valamint a bírságolás során alkalmazandó szempontokat,

j)	a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság, mint építtető által megvalósítandó intermodális csomópontok körét.

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások kapcsán kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek elhelyezése érdekében a felszíni ingatlan korlátozására vonatkozó jogok tartalmával, engedélyezésével, megszűnésével és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat.

(6)

Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok által a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottak felé, továbbá a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottak által a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a Kormány tagjai felé teljesítendő, törvényben vagy kormányrendeletben előírt rendszeres és eseti jellegű jelentések, valamint tájékoztatások részletszabályait.

(7)

E törvény alkalmazásában közterületnek minősül a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közúti és gyalogos közlekedést szolgáló létesítményeket, a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő- eltöltés biztosítását szolgáló területeket, a tereket és közparkokat, valamint a közművek elhelyezését szolgáló területet.

13. §

E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 6/F. §-át azokra a környezetvédelmi engedélyekre kell alkalmazni, amelyeket a Kormány által a Módtv. hatálybalépését követően nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű infrastruktúra-beruházással összefüggő ügynek minősített ügyekben adtak ki.

14. §

E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvénnyel megállapított 8. § (2) és (3) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben kell alkalmazni.

15. §

E törvénynek a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításról szóló 2016. évi CXLIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi CXLIV. törvény) megállapított 6/D. § (3)-(9) bekezdését és 6/L. §-át a 2016. évi CXLIV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

16. §

E törvénynek a közlekedéssel összefüggő egyes törvények szóló 2017. évi CLXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 6/M-6/R. §-sát, valamint 12. § (7) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági és egyéb eljárásokban is alkalmazni kell.

1-2. MELLÉKLET A 2006. ÉVI LIII. TÖRVÉNYHEZ

A jogszabály 2006. március 3-án jelent meg a Magyar Közlöny 26. számában.
hatályba lépett 2006. április 17-én.

A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2018. augusztus 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2018. augusztus 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2018. augusztus 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2018. augusztus 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2018. augusztus 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2018. augusztus 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2018. augusztus 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2018. augusztus 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba. 2018. augusztus 4-én lépett hatályba. 2018. augusztus 4-én lépett hatályba. 2018. augusztus 4-én lépett hatályba. 2018. augusztus 4-én lépett hatályba. 2018. augusztus 4-én lépett hatályba. 2018. augusztus 4-én lépett hatályba. 2018. augusztus 4-én lépett hatályba. 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. március 1-jén lépett hatályba. 2020. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. március 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 21-én lépett hatályba.A szövegrész 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. május 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2016. december 20-án lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. május 1-jén lépett hatályba. 2012. május 1-jén lépett hatályba. 2019. április 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. november 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba. 2017. december 12-én lépett hatályba. 2017. december 12-én lépett hatályba. 2017. december 12-én lépett hatályba. 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 2-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lépett hatályba. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2017. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 2-án lépett hatályba. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 2-án lépett hatályba. 2017. január 2-án lépett hatályba. 2017. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A szakasz 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A szakasz 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba. 2017. december 12-én lépett hatályba. 2017. december 12-én lépett hatályba. 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A szakasz 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A szakasz 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A szakasz 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A szakasz 2018. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 25-én lépett hatályba.A szövegrész 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2018. január 2-án lépett hatályba.A szakasz 2018. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 2-án lépett hatályba.A szakasz 2018. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 2-án lépett hatályba.A szakasz 2018. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 2-án lépett hatályba.A szakasz 2018. január 2-án lépett hatályba.A szövegrész 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A szakasz 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba. 2018. augusztus 4-én lépett hatályba. 2020. március 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. március 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. március 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. március 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. március 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. március 24-én lépett hatályba. 2020. március 24-én lépett hatályba. 2020. március 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A szakasz 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A szakasz 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 18-án lépett hatályba. 2019. december 18-án lépett hatályba. 2019. december 18-án lépett hatályba. 2019. december 18-án lépett hatályba. 2019. december 18-án lépett hatályba. 2019. december 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A szakasz 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. május 29-én lépett hatályba.A szakasz 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 18-án lépett hatályba. 2019. december 18-án lépett hatályba. 2019. december 18-án lépett hatályba. 2019. december 18-án lépett hatályba. 2019. december 18-án lépett hatályba. 2019. december 18-án lépett hatályba. 2019. december 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba. 2018. augusztus 4-én lépett hatályba. 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A szakasz 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A szakasz 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. május 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. május 29-én lépett hatályba.A szakasz 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. augusztus 4-én lépett hatályba. 2020. március 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. március 24-én lépett hatályba. 2018. augusztus 4-én lépett hatályba. 2018. augusztus 4-én lépett hatályba. 2018. augusztus 4-én lépett hatályba. 2018. augusztus 4-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2012. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2012. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. december 28-án lépett hatályba. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2015. július 3-án lépett hatályba. 2017. január 2-án lépett hatályba. 2017. december 12-én lépett hatályba. 2017. december 12-én lépett hatályba. 2017. december 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 12-én lépett hatályba.A szakasz 2015. július 3-án lépett hatályba.A szakasz 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 2-án lépett hatályba.A szakasz 2017. december 12-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.

KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT

2006. évi LIII. törvény

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről

A törvény hatálya

1. §

(1)

A törvény hatálya az egyes,

a)	részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó, vagy

b)	részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó, és legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 1000 új munkahely megteremtését biztosító,

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.

(2)

A kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárások e törvényben nem szabályozott elemeire a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A hatósági eljárás szabályai

2. §

(1)

Kiemelt jelentőségű ügyben első fokon

a)	a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint másodfokon eljáró közigazgatási szerv,

b)	szakhatóságként a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint másodfokon szakhatóságként eljáró közigazgatási szerv jár el.

(2)

Kiemelt jelentőségű ügyben másodfokon

a)	az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával első fokon eljáró szervet felügyelő miniszter, illetőleg a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv,

b)	szakhatóságként az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával első fokon eljáró szakhatóságot felügyelő miniszter, illetőleg a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv jár el.

3. §

(1)	Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban legfeljebb hatvan nap lehet.

(2)	A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről a hatóság a kérelmező ügyfelet, valamint akiket az eljárás megindításáról értesítettek, haladéktalanul értesíti.

(3)	A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védeleméről szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) bekezdés határidőkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

4. §

A kiemelt jelentőségű ügyben a beruházó vagy a hatóság kezdeményezésére az eljárásnak a Ket. 29. § (1) bekezdése szerinti megindulása előtt a hatóság, valamint a szakhatóságok - amennyiben azt a hatóság indokoltnak látja - az ilyen irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül a beruházóval szemlét, illetőleg egyeztetést tartanak, amelyről emlékeztetőt vesznek fel. Az emlékeztető tájékoztatást tartalmaz az üggyel kapcsolatos, az ügyfél által megadott adatokról, valamint a kérelem elbírálásához szükséges jogszabályokban meghatározott feltételekről és egyéb követelményekről.

5. §

(1)

Kiemelt jelentőségű ügy engedélyezési eljárásában a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap, amelyet a szakhatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb nyolc nappal meghosszabbíthat. Erről a szakhatóság a kérelmező ügyfelet, valamint az eljáró hatóságot haladéktalanul értesíti.

(2)	A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) bekezdés határidőkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

6. §

(1)

A hiánypótlásra történő felhívás, illetőleg a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy-egy alkalommal kerülhet sor. Különösen indokolt esetben a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadása még egy alkalommal megismételhető.

(2)

Ha a szakhatóság ugyanazon szakkérdésben azonos ténybeli alap mellett - hatóságként jogerősen vagy szakhatóságként jogerősen lezárt ügyben - már állást foglalt, úgy más ügyben csak akkor foglalhat állást a megkeresés tárgyában, ha az állásfoglalás kialakítása óta az annak kialakításánál figyelembe vett körülményekben az ügy érdemére kiható változás állt be. Egyéb esetben a megkereső hatóságot a korábbi állásfoglalás megküldésével tájékoztatja.

A hatósági határozat bírósági felülvizsgálata

7. §

A törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit az e törvény 8-10. §-aiban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

8. §

(1)	A perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. A perben a jogi képviselet kötelező.

(2)	A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz.

(3)	Ha a keresetlevél a hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő öt napon belül határoz.

(4)	Az alperes hatóság a szakhatóságot csak a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozatában hívhatja perbe. A bíróság a perbehívást haladéktalanul közli a szakhatósággal, mely a közlést követő három napon belül nyilatkozik a perbehívás elfogadása tárgyában.

(5)	Az ellenérdekű felet a bíróság az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő öt napon belül értesíti a beavatkozás lehetőségéről. Az ellenérdekű fél a beavatkozását az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül jelentheti be a bíróságnak.

(6)	A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetőleg kiterjeszteni. A Pp. 335/A. § (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.

9. §

(1)	A perben a beadványok hiányosságainak pótlására legfeljebb nyolc napos határidő adható, melyet egyszer, indokolt esetben, további legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani.

(2)	A perben szünetelésnek nincs helye.

(3)

A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. Az ellenérdekű fél beavatkozó tárgyalás tartását a Pp. 338. §-ának (2) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli elbírálásra a Pp. 338. §-ának (3), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.

(4)

A Pp. 332/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő 30 napon belül kell megtartani, illetve a pert e határidőn belül kell tárgyaláson kívül elbírálni. Tárgyalás tartása esetén a pert az első tárgyalást követő 30 napon belül kell elbírálni. A határidő számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe.

(5)	A bíróság határozatának írásba foglalására, valamint a határozat felek részére történő kézbesítése tekintetében a Pp. 333. §-ának (5) bekezdésében foglalt határidők alkalmazandók.

10. §

(1)	A bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg.

(2)	A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3)

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemnek a Legfelsőbb Bírósághoz való érkezését követő kilencven napon belül az ügy érdemében határozattal dönt. Ha a Legfelsőbb Bíróság az eljárást a Pp. 274. §-ának (5) bekezdése alapján felfüggeszti, a felfüggesztés időtartama e határidő számítása során nem vehető figyelembe.

A hivatalos iratok kézbesítése

11. §

A kiemelt jelentőségű ügyekben a hivatalos iratok kézbesítéséről szóló külön jogszabályt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy minden küldeményt elsőbbségi kézbesítés útján kell a címzetthez eljuttatni.

Záró rendelkezések

12. §

(1)

E törvény a kihirdetését követő negyvenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) bekezdés kivételével - a hatálybalépését követően indult közigazgatási hatósági eljárásokban és ezen eljárásokban hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során kell alkalmazni. A (2) bekezdést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Pp. 339/A. §-ának „a közigazgatási eljárás megindításakor” szövegrésze.

(3)

E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ket. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló külön törvény e törvénytől és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg:
a) a hiánypótlásra,
b) a kézbesítésre,
c) az ügyfél tájékoztatására,
d) a hatáskörre, az illetékességre,
e) a szakhatóság közreműködésére.”

(4)

A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklete a következő XI. címmel és rendelkezéssel egészül ki:
„XI. A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások illetéke
A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások esetén az eljárásra egyébként irányadó illetékmérték kétszeresét kell fizetni.”

(5)

Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a)	a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek körét;

b)	a 2. §-ban meghatározott esetben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságot és szakhatóságot.