Hatályos állapot
Közlönyállapot
1995.12.28. - 1996.03.26.
1996.03.27. - 1996.06.14.
1996.06.15. - 1996.08.31.
1996.09.01. - 1996.12.31.
1997.01.01. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1999.01.07.
1999.01.08. - 1999.03.11.
1999.03.12. - 2000.07.09.
2000.07.10. - 2001.12.22.
2001.12.23. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2003.06.30.
2003.07.01. - 2003.07.18.
2003.07.19. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2006.01.11.
2006.01.12. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.05.31.
2007.06.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.07.01.
2007.07.02. - 2007.08.31.
2007.09.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2010.03.23.
2010.03.24. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.05.28.
2010.05.29. - 2010.08.18.
2010.08.19. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.04.
2012.01.05. - 2012.06.26.
2012.06.27. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.07.06.
2012.07.07. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.04.08.
2013.04.09. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.08.31.
2013.09.01. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.01.06.
2014.01.07. - 2014.03.21.
2014.03.22. - 2014.05.05.
2014.05.06. - 2014.06.05.
2014.06.06. - 2014.12.30.
2014.12.31. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.01.31.
2015.02.01. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.07.31.
2015.08.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.07.16.
2016.07.17. - 2016.12.31.
2017.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1995. évi CXXV. törvény

a nemzetbiztonsági szolgálatokról

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása és alkotmányos rendjének védelme érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos működéséről a következő törvényt alkotja:

Az Országgyűlés a Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos működéséről a következő törvényt alkotja:

A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása

1. §   A Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai
a) az Információs Hivatal,
b) a Nemzetbiztonsági Hivatal,
b) a Alkotmányvédelmi Hivatal,
b) az Alkotmányvédelmi Hivatal,
c) a Katonai Felderítő Hivatal,
d) a Katonai Biztonsági Hivatal,
e) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
(a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok).
1. §   Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai:
a) az Információs Hivatal,
b) az Alkotmányvédelmi Hivatal,
c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint
c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
d) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
d) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint
e) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ
(a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok).
2. §
(1) Az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal (a továbbiakban együtt: katonai nemzetbiztonsági szolgálatok) a Kormány irányítása alatt álló, országos hatáskörű, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.
(1) Az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal (a továbbiakban együtt: katonai nemzetbiztonsági szolgálatok) a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.
(1) Az Információs Hivatal, a Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal (a továbbiakban együtt: katonai nemzetbiztonsági szolgálatok) a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.
(1) Az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal (a továbbiakban együtt: katonai nemzetbiztonsági szolgálatok) a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.
(1) Az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.
(1) Az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.
(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátására a nemzetbiztonsági szolgálatok - a kormányzati irányítási döntéseknek megfelelően - helyi, területi szerveket hozhatnak létre.

A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai

3. §   A nemzetbiztonsági szolgálatok rendeltetése, hogy az e törvényben meghatározott feladatok elvégzésével, a nyílt és a titkos információgyűjtés eszközrendszerével elősegítsék a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését, ezáltal közreműködjenek az ország szuverenitásának biztosításában és alkotmányos rendjének védelmében.
4. §   Az Információs Hivatal
a) megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a nemzet biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá a Magyar Köztársaság érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat;
a) megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a nemzet biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá Magyarország érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat;
b) felderíti a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
b) felderíti a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
c) információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető, külföldi szervezett bűnözésről, különösen a terrorszervezetekről, a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről, a tömegpusztító fegyverek és alkotóelemeik, illetve az előállításukhoz szükséges anyagok és eszközök jogellenes nemzetközi forgalmáról;
d) felderíti az ország gazdasága biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékokat és cselekményeket;
e) közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében és megelőzésében;
f) ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
g) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait;
g) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait, valamint objektumai műveleti védelmét;
g) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, valamint objektumai műveleti védelmének feladatait, illetve elvégzi személyi állománya, valamint a hatáskörébe tartozó más személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait;
h) ellátja a rejtjeltevékenység szakirányítását, hatósági engedélyezését, felügyeletét, és rejtjelkulcsot állít elő.
h) végzi a minősített adatok védelmére használt rejtjelző eljárások, algoritmusok, valamint az országhatáron kívül rejtjelzésre használt eszközök kriptográfiai bevizsgálását és minősítését, továbbá rejtjelkulcsot állít elő.
i) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését.
j) saját beszerzései tekintetében elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő ellenőrzést.
j) elvégezheti a saját minősített beszerzései tekintetében a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő ellenőrzést.
5. §   A Nemzetbiztonsági Hivatal
a) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
b) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
c) felderíti és elhárítja külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
d) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;
e) ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
f) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait;
g) végzi a bevándorló, a menekült státusért és a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint - az állami szuverenitás és az alkotmányos rend védelméhez kötődően - a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat;
g) végzi a letelepedési engedélyt kérelmező, továbbá a menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint - az állami szuverenitás és az alkotmányos rend védelméhez kötődően - a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat;
g) végzi a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező, továbbá a menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint - az állami szuverenitás és az alkotmányos rend védelméhez kötődően - a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat;
h) a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bűncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI. fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (Btk. 343. §), a zendülés (Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bűncselekmények felderítését;
i) felderíti a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncselekményt (Btk. 156. §) és a terrorcselekményt (Btk. 261. §), ha a bejelentés a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz érkezett, illetőleg azokról a Nemzetbiztonsági Hivatal szerzett tudomást;
i) felderíti a terrorcselekményt (Btk. 261. §), ha a bejelentés a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz érkezett, illetve arról a Nemzetbiztonsági Hivatal szerzett tudomást;
j) információkat szerez az államtitoksértés (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §) és a rémhírterjesztés (Btk. 270. §) bűncselekményekre vonatkozóan;
j) információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. §), az államtitoksértés (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni igazgatás (Btk. 269. §), és a rémhírterjesztés (Btk. 270. §) bűncselekményekre vonatkozóan;
j) információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), a rémhírterjesztés (Btk. 270. §) és a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §) bűncselekményekre vonatkozóan;
k) közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
l) közreműködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében.
m) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó iparbiztonsági ellenőrzéseket.
m) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenőrzését.
5. §   A Alkotmányvédelmi Hivatal
a) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
b) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
c) felderíti és elhárítja külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
d) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;
e) ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
f) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait;
g) végzi a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező, továbbá a menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint - az állami szuverenitás és az alkotmányos rend védelméhez kötődően - a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat;
h) a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bűncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI. fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (Btk. 343. §), a zendülés (Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bűncselekmények felderítését;
i) felderíti a terrorcselekményt (Btk. 261. §), ha a bejelentés az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz érkezett, illetve arról az Alkotmányvédelmi Hivatal szerzett tudomást;
j) információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), a rémhírterjesztés (Btk. 270. §) és a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §) bűncselekményekre vonatkozóan;
k) közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
l) közreműködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
m) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenőrzését.
5. §   Az Alkotmányvédelmi Hivatal
a) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
a) felderíti és elhárítja a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
b) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
b) felderíti és elhárítja Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
d) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;
d) felderíti és elhárítja a Magyarország gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;
e) ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
f) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait;
f) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének feladatait, illetve elvégzi - a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint az Információs Hivatal hatáskörébe tartozó személyek kivételével - a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait;
g) végzi a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező, továbbá a menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint - az állami szuverenitás és az alkotmányos rend védelméhez kötődően - a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat;
g) végzi a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező, továbbá a menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint - az állami függetlenség és a törvényes rend védelméhez kötődően - a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat;
h) a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bűncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI. fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (Btk. 343. §), a zendülés (Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bűncselekmények felderítését;
h) a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bűncselekmények [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezet], az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI. fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (Btk. 343. §), a zendülés (Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bűncselekmények felderítését;
h) a nyomozás elrendeléséig végzi
ha) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),
hb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §)
bűncselekmények felderítését;
j) információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), a rémhírterjesztés (Btk. 270. §) és a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §) bűncselekményekre vonatkozóan;
j) információkat szerez
ja) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), a közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a közösség elleni izgatás (1978. évi IV. törvény 269. §), a rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §) és a közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §),
jb) a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §) és a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §)
bűncselekményekre vonatkozóan;
k) közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
l) közreműködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
m) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenőrzését.
n) saját beszerzései tekintetében elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti előzetes minősítést, beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést és kiegészítő ellenőrzést.
n) elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet szerinti előzetes minősítést, beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést, valamint saját minősített beszerzései tekintetében elvégezheti a szükséges kiegészítő ellenőrzést.
o) végzi az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint kártyakibocsátás engedélyezését kérők ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat.
p) felderíti és elhárítja a Magyarország nemzetbiztonságát veszélyeztető, a g) pont szerinti kérelmekhez kapcsolódó, Magyarországra jogellenesen belépő, itt tartózkodó, illetve ezt elősegítő, és ilyen módon az ország nemzetbiztonságát veszélyeztető személyek, csoportok leplezett tevékenységét.
6. §   A Katonai Felderítő Hivatal
a) megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a biztonságpolitika katonai elemét érintő katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat;
b) felfedi a Magyar Köztársaság ellen irányuló, támadó szándékra utaló törekvéseket;
c) felderíti a külföldi katonai titkosszolgálatoknak a Magyar Köztársaság szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető törekvéseit és tevékenységét;
d) információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető jogellenes fegyverkereskedelemről, valamint a fegyveres erők biztonságát veszélyeztető terrorszervezetekről;
d) információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető jogellenes fegyverkereskedelemről, valamint a Magyar Honvédség biztonságát veszélyeztető terrorszervezetekről;
e) közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében és megelőzésében;
f) biztosítja a Honvéd Vezérkar hadászati-hadműveleti tervező munkájához szükséges információkat;
g) ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar katonai szervek és létesítmények (intézmények) biztonsági védelmét;
h) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait.
i) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat.
6. §   A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
a) felfedi a Magyarország ellen irányuló, támadó szándékra utaló törekvéseket;
b) felderíti és elhárítja a külföldi titkosszolgálatoknak Magyarország szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető törekvéseit és tevékenységét;
c) megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a biztonságpolitika katonai elemét érintő katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat;
c) megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldi eredetű, a biztonságpolitika katonai elemét érintő katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat;
d) működési területén felderíti és elhárítja Magyarország törvényes rendjének jogellenes eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
e) információkat gyűjt a Magyar Honvédség műveleti területen lévő alakulatait és azok állományát veszélyeztető törekvésekről és tevékenységekről, valamint részt vesz a Magyar Honvédség műveleti területen alkalmazott erőinek nemzetbiztonsági védelmében, felkészítésében és támogatásában;
e) feladatkörét érintően információkat gyűjt a válságkörzetekről, illetve a Magyar Honvédség műveleti területen lévő alakulatait és azok állományát veszélyeztető törekvésekről és tevékenységekről, valamint részt vesz a Magyar Honvédség műveleti területen alkalmazott erőinek nemzetbiztonsági védelmében, felkészítésében és támogatásában;
f) biztosítja a Honvéd Vezérkar hadászati-hadműveleti tervező munkájához szükséges információkat;
f) biztosítja a Honvéd Vezérkar hadászati-hadműveleti tervező munkájához szükséges információkat, működteti Magyarország katonai felderítő rendszerét;
g) információkat gyűjt a honvédelmi érdeket veszélyeztető kiber-tevékenységről és szervezetekről, biztosítja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Honvéd Vezérkar információvédelmi tervező munkájához szükséges információkat;
h) információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető terrorszervezetekről, felderíti és elhárítja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinél a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
i) információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető jogellenes fegyverkereskedelemről, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumot és a Magyar Honvédség biztonságát veszélyeztető szervezett bűnözésről, ezen belül kiemelten a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről;
j) közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák, valamint a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
k) ellátja az illetékességi körébe tartozó, a kormányzati tevékenység szempontjából fontos katonai szervek és létesítmények (intézmények), valamint a kormányzati és katonai vezetési objektumok biztonsági védelmét;
l) működési területén a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bűncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI. fejezet), a külföldre szökés (Btk. 343. §), a zendülés (Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bűncselekmények felderítését;
l) működési területén a nyomozás elrendeléséig végzi
la) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),
lb) az emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), a külföldre szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §)
bűncselekmények felderítését;
m) működési területén felderíti a terrorcselekményt (Btk. 261. §);
m) működési területén felderíti
ma) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti terrorcselekményt (1978. évi IV. törvény 261. §),
mb) a terrorcselekményt (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztását (Btk. 317. §) és a terrorizmus finanszírozását (Btk. 318. §);
n) működési területén információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), a rémhírterjesztés (Btk. 270. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §), a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 263/B. §) bűncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség törvényes feladatainak végrehajtását;
n) működési területén információkat szerez
na) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), a közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a közösség elleni izgatás (1978. évi IV. törvény 269. §), a rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §), a közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés (1978. évi IV. törvény 263/B. §),
nb) a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettősfelhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §)
bűncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség törvényes feladatainak végrehajtását;
o) ellátja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteiben folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő nemzetbiztonsági feladatokat;
p) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenőrzését;
q) elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti előzetes minősítést, beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést és kiegészítő ellenőrzést;
q) elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet szerinti előzetes minősítést, beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést, valamint saját minősített beszerzései tekintetében elvégezheti a szükséges kiegészítő ellenőrzést;
r) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait;
r) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait;
s) a hatáskörébe tartozó állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését.
s) a hatáskörébe tartozó állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat.
7. §
(1) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a 6. § a)-g), i)-l), n)-s) pontban meghatározott feladatai ellátása során a működési területén felderített, a nemzetbiztonság katonai elemeit érintő információkat elemzi és értékeli, azokról folyamatosan tájékoztatja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium feladat- és hatáskörrel rendelkező vezetőit, a Magyar Honvédség feladat- és hatáskörrel rendelkező parancsnokait, vezetőit, a Magyar Honvédség vezérkari főnökét, a honvédelemért felelős minisztert, valamint a Magyar Honvédség főparancsnokát.
(2) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a 6. § h) és m) pontjában meghatározott feladatai ellátása során megszerzett információkat haladéktalanul, elemző-értékelő tevékenység mellőzésével biztosítja a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak.
(3) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat működési területén önállóan hajtja végre Magyarország nemzetközi szerződéses kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, valamint a 9. § b) pontja és a 11. § (2) bekezdés b) és i) pontja alapján kapott feladatokat.
7. §   A Katonai Biztonsági Hivatal
a) felderíti és elhárítja a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség ellen irányuló külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
a) felderíti és elhárítja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség ellen irányuló külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
b) működési területén felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
c) a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinél felderíti és elhárítja a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
c) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinél felderíti és elhárítja a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
d) információkat gyűjt a Honvédelmi Minisztériumot és a Magyar Honvédséget veszélyeztető szervezett bűnözésről, ezen belül kiemelten a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről;
d) információkat gyűjt a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumot és a Magyar Honvédséget veszélyeztető szervezett bűnözésről, ezen belül kiemelten a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről;
e) közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
f) közreműködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
g) ellátja az illetékességi körébe tartozó, kijelölt kormányzati és katonai vezetési objektumok (intézmények) biztonsági védelmét;
h) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait;
i) működési területén a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bűncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI. fejezet), a külföldre szökés (Btk. 343. §), a zendülés (Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bűncselekmények felderítését;
j) működési területén felderíti a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncselekményt (Btk. 156. §) és a terrorcselekményt (Btk. 261. §);
j) működési területén felderíti a terrorcselekményt (Btk. 261. §);
k) működési területén információkat szerez az államtitoksértés (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), a rémhírterjesztés (Btk. 270. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §), a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmazására vonatkozó kötelezettség megszegése (Btk. 287. §) bűncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség alkotmányos feladatainak végrehajtását;
k) működési területén információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. §), az államtitoksértés (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), a rémhírterjesztés (Btk. 270. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §), a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése (Btk. 287. §) bűncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség alkotmányos feladatainak végrehajtását;
k) működési területén információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. §), az államtitoksértés (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), a rémhírterjesztés (Btk. 270. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §), a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése (Btk. 287. §) bűncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség alkotmányos feladatainak végrehajtását;
k) működési területén információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. §), az államtitoksértés (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), a rémhírterjesztés (Btk. 270. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §), a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 263/B. §) bűncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség alkotmányos feladatainak végrehajtását;
k) működési területén információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni izgatás (Btk. 269. §), a rémhírterjesztés (Btk. 270. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §), a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 263/B. §) bűncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség alkotmányos feladatainak végrehajtását;
l) ellátja a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteiben folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő nemzetbiztonsági feladatokat.
l) ellátja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteiben folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő nemzetbiztonsági feladatokat;
m) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó iparbiztonsági ellenőrzéseket.
m) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenőrzését.
n) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat.
8. §
(1) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
a) a jogszabályok keretei között a titkos információgyűjtés különleges eszközeivel és módszereivel - írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez törvény által erre feljogosított szervezetek titkos információgyűjtő tevékenységéhez;
a) a jogszabályok keretei között a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés különleges eszközeivel és módszereivel - írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez törvény által erre feljogosított szervezetek titkos információgyűjtő, illetve titkos adatszerző tevékenységéhez;
a) a jogszabályok keretei között a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeivel és módszereivel - írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez a titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre feljogosított szervek titkos információgyűjtő, valamint titkos adatszerző tevékenységéhez,
b) törvény által feljogosított szervezetek igényei alapján biztosítja a titkos információgyűjtő tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat;
b) törvény által feljogosított szervezetek igényei alapján biztosítja a titkos információgyűjtő, illetve a titkos adatszerző tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat;
b) törvény által titkos információgyűjtésre, valamint titkos adatszerzésre feljogosított szervek igényei alapján biztosítja az e tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat,
c) speciális távközlési összeköttetést biztosít a Kormány által meghatározott felhasználók részére;
d) ellátja a biztonsági okmányok védelmével összefüggő hatósági felügyeletet;
e) szakértői tevékenységet végez.
e) szakértői, illetve - külön jogszabály rendelkezései szerint - igazságügyi szakértői tevékenységet végez,
f) elvégzi a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését.
f) elvégzi a hatáskörébe tartozó, valamint a 68. § (4) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését, illetve ellátja az objektumai műveleti védelmét.
f) ellátja az objektumai műveleti védelmének és személyi állománya, valamint a hatáskörébe tartozó más személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait,
g) elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő ellenőrzést.
g) elvégezheti a saját minősített beszerzései tekintetében a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő ellenőrzést.
h) törvény által titkos adatszerzésre, titkos információgyűjtésre jogosult szervek erre vonatkozó megkeresésére - az adatkezelő megjelölésével - segítséget nyújthat a titkos adatszerzésre, titkos információgyűjtésre jogosult adatkezelő szervtől történő, az adatkérő által jogszerűen kezelhető adat igényléséhez.
i) jogszabály rendelkezései szerint ellátja az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságával kapcsolatos információbiztonsági feladatokat.
(2) A Nemzetbiztonság Szakszolgálat kormányzati tájékoztató tevékenységet nem folytathat.
(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kormányzati tájékoztató tevékenységet nem folytathat.
(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató szervezet, az 54. § (1) bekezdésének a)-d), f) és g) pontjaiban meghatározott eszközöket és módszereket saját kezdeményezésre csak az (1) bekezdés a) és a 9. § d) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében alkalmazhatja.
(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató szervezet, az 54. § (1) bekezdésében meghatározott eszközöket és módszereket - az e) pont kivételével - saját kezdeményezésre csak az (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében alkalmazhatja.
(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az 54. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet, eszközöket és módszereket saját kezdeményezésre csak az (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében végezheti, illetve alkalmazhatja.
(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 54. § (1) bekezdésének e), h)-j), pontjaiban, valamint az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit saját kezdeményezésre - a 9. § d) pontjában meghatározott feladat ellátását kivéve - nem alkalmazhatja.
(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 54. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint - a 71. § (8) bekezdésében foglaltak kivételével - az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit saját kezdeményezésre nem alkalmazhatja.
(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 54. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint - 72. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével - az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit saját kezdeményezésre nem alkalmazhatja.
(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 54. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint - 71/B. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével - az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit saját kezdeményezésre nem alkalmazhatja.
(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit - az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladat ellátása kivételével - saját kezdeményezésre nem alkalmazhatja.
(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások térítésmentesek.
(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások - az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott igazságügyi szakértői tevékenységet kivéve - térítésmentesek.
(6) A titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttműködés rendjét a Kormány határozza meg.
(6) A titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttműködés rendjét a Kormány határozza meg.
(6) A titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttműködés rendjét a Kormány határozza meg.
(7) A nemzetbiztonsági Szakszolgálat a megkeresések teljesítésekor - a nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében végzett határon átnyúló megfigyelés kivételével - kizárólag a Magyar Köztársaság területén tevékenykedhet.
(7) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a megkeresések teljesítésekor - a nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében végzett határon átnyúló megfigyelés kivételével - kizárólag Magyarország területén tevékenykedhet.
8/A. §
(1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ vizsgálja Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét, amelynek keretében
a) figyelemmel kíséri és a rendelkezésre álló valamennyi adat felhasználásával folyamatosan elemzi Magyarország nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi helyzetét;
b) megkeresésre értékeli - figyelemmel az együttműködés és koordináció keretében szerzett tapasztalatokra - az egyes együttműködő szervek kormányzati tájékoztatáshoz kapcsolódó feladat- és hatáskörébe tartozó feladat-végrehajtást;
c) folyamatosan figyelemmel kíséri a Magyarország terrorhelyzetére vonatkozó információkat;
d) közvetlen terrorfenyegetettség esetén, illetve a fokozott kockázatot jelentő biztonsági kérdésekben koordinációs tevékenységet lát el az érintett szervezetek bevonásával;
e) figyelemmel kíséri Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét érintő tendenciákat, Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét érintő új jelenségekről elemzéseket, tanulmányokat készít.
(2) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a kormányzati tájékoztató tevékenység során a nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi kérdésekkel kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalának elősegítése céljából
a) javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek részére az időszerű feladatok meghatározására;
b) kormányzati tájékoztató és döntéstámogató, valamint biztonságpolitikai és bűnügyi stratégiai elemző tevékenységet folytat, ennek érdekében az együttműködő szervek számára információs igényeket határoz meg;
c) a Magyarország terrorhelyzetére vonatkozó információk értékelése alapján javaslatot tesz a terrorfenyegetettség szintjének meghatározására;
d) összeállítja, folyamatosan aktualizálja, majd az együttműködő szervek irányába közvetíti a Kormány által megfogalmazott, a döntései meghozatalához szükséges eseti és időszakos hírigényeket;
e) a hírigények kapcsán rendelkezésre álló, illetve aktuálisan keletkezett információk felhasználásával a Kormány, valamint a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport részére tájékoztató tevékenységet folytat;
f) az általa kezelt adatok elemzésének eredményeként személyazonosításra alkalmatlan statisztikai adatok szolgáltatásával segítséget nyújt a biztonsági és bűnügyi kérdésekkel kapcsolatos kormányzati döntések meghozatalához.
(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ támogató, koordinációs elemző-értékelő tevékenység során
a) elemző, tájékoztató és koordinációs tevékenysége kiterjed az együttműködő szervek hatáskörébe és illetékességébe utalt, valamennyi információra;
b) az együttműködő szerveket visszatájékoztatja az információik felhasználásáról, valamint az annak kapcsán szükséges további feladatokról, információszerzési irányokról;
c) a nemzeti szintű koordináció elősegítése érdekében, elemzési feladatai ellátása, illetve az együttműködő szervek támogatása céljával adatbázisokat kezel;
d) nyílt információgyűjtést- és feldolgozást végző szolgáltató és támogató szervet működtet;
e) elemzések készítésével információs támogatást nyújt a Kormány, a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport számára;
f) országos jelentőségű, több szervet érintő, valamint a Kormány, a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport által meghatározott ügyekben elemző-értékelő és koordinációs tevékenységet lát el;
g) Magyarország nemzetbiztonsági, terrorfenyegetettségi és bűnügyi helyzetével, ezek meghatározott elemeivel, konkrét kockázatokkal vagy bűncselekményekkel kapcsolatos tájékoztató jelentéseket, háttér- és kockázatelemzéseket készít az együttműködő szervek részére a hatáskörükbe tartozó feladatok törvényes, szakszerű és eredményes ellátásának elősegítése céljából;
h) feltárja az együttműködő szervek által folytatott párhuzamos adatkezeléseket, különösen a több együttműködő szerv által ugyanazon bűncselekmény, személy vagy egyéb tárgykör vonatkozásában párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat és ezekről tájékoztatja az érintett együttműködő szerveket;
i) abban az esetben, ha bűncselekmény gyanúját észleli, illetve ha titkos információgyűjtés elrendelését tartja szükségesnek, megküldi az erre vonatkozó adatot az adott bűncselekmény nyomozására, illetve a titkos információgyűjtés teljesítésére hatáskörrel rendelkező együttműködő szervnek és kezdeményezi a szükséges intézkedés megtételét;
j) figyelemmel kíséri, hogy az együttműködő szerv által folytatott nyomozás vagy titkos információgyűjtés során keletkezett és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által felhasznált adattal kapcsolatban rendelkezésre áll-e az adatot pontosító, kiegészítő információ; ha a pontosító, kiegészítő információt tartalmazó adatot másik együttműködő szerv kezeli, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ mindkét együttműködő szervet értesíti és kezdeményezi a kapcsolatfelvételt;
k) figyelemmel kíséri a bűnszervezetek és terrorszervezetek, valamint a szervezett bűnözői és terrorista csoportok tevékenységét, az ilyen szervezetek és csoportok egymáshoz való viszonyát, kapcsolatait, a jogsértő módon szerzett vagyonuk, illetve az ilyen vagyon jogsértő eredetének leplezésére irányuló törekvéseik és az ilyen célt szolgáló vállalkozásaik elemzésével segítséget nyújt az ellenük való fellépéshez;
l) az általa kezelt adat együttműködő szerv részére történő továbbításával egyidejűleg javaslatot tesz az adat további, az együttműködő szerv feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásban történő felhasználására.
(4) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ ellátja az utasadat-információs egység feladatait.
(5) A (3) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben, amennyiben a párhuzamos adatkezelést végző egyik szerv a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, az Információs Hivatal vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a párhuzamos adatkezelésről csak a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, az Információs Hivatal vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának hozzájárulásával tájékoztathat másik együttműködő szervet.
(6) Az együttműködő szerv a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által továbbított adat felhasználásáról, valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által az adat felhasználására tett javaslat, illetve a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által tett egyéb jelzés, kezdeményezés elfogadásáról vagy elutasításáról nyolc munkanapon belül tájékoztatja az irányító minisztert és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot.
9. §   A nemzetbiztonsági szolgálatok
a) végzik a feladataik teljesítéséhez szükséges technikai rendszerek, eszközök beszerzését, kutatását, fejlesztését és az eszközök alkalmazásával kapcsolatos szakmai felkészítést, mindezek érdekében együttműködhetnek egymással és más szervekkel;
b) ellátják a rendkívüli állapottal és a szükségállapottal összefüggő, külön törvényben meghatározott feladataikat;
b) ellátják a rendkívüli állapottal, a megelőző védelmi helyzettel és a szükségállapottal összefüggő külön törvényben meghatározott feladatokat;
b) ellátják a rendkívüli állapottal, a szükségállapottal, a megelőző védelmi helyzettel, a veszélyhelyzettel, valamint a váratlan támadással összefüggő, törvényben meghatározott feladatokat;
b) ellátják a rendkívüli állapottal, a szükségállapottal, a megelőző védelmi helyzettel, a terrorveszélyhelyzettel, a váratlan támadással és a veszélyhelyzettel összefüggő, törvényben meghatározott feladatokat;
c) ellátják e törvény keretei között a Kormány, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter vagy a honvédelmi miniszter által meghatározott feladatokat;
c) ellátják e törvény keretei között a Kormány, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter vagy a honvédelemért felelős miniszter által meghatározott feladatokat;
c) ellátják e törvény keretei között a Kormány, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter vagy a honvédelemért felelős miniszter által meghatározott feladatokat;
d) ellátják a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat;
e) gondoskodnak a hivatásos állományú munkatársak és a közalkalmazottak szakirányú képzéséről.

A nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása és vezetése

10. §
(1) A Kormány a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a kijelölt miniszter, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat a honvédelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján irányítja.
(1) A Kormány a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a kijelölt miniszter, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján irányítja.
(1) A Kormány az Információs Hivatalt a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: miniszter) útján irányítja.
(1) A Kormány az Információs Hivatalt a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: miniszter) útján irányítja.
(1) A Kormány
a) az Információs Hivatalt a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter,
b) az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter,
b) az Alkotmányvédelmi Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter,
c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot a honvédelemért felelős miniszter
[az a)-c) pont szerinti miniszterek a továbbiakban együtt: miniszter] útján irányítja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító kijelölt miniszter nem lehet a belügy-, a honvédelmi és az igazságügyminiszter.
(2) Az (1) bekezdés szerinti polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító kijelölt miniszter nem lehet a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter.
(2) A Kormány az Információs Hivatalt - a Kormány erre vonatkozó eredeti jogalkotó hatáskörben kiadott kormányrendeleti kijelölése esetén - a miniszterelnök útján is irányíthatja. Ha a Kormány az Információs Hivatalt a miniszterelnök útján irányítja, az e törvényben a miniszter alatt - az Információs Hivatal vonatkozásában - a miniszterelnököt is érteni kell.
(2) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok kezelése tekintetében az irányítási jogkör a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert illeti meg.
(3) Ha a Kormány az Információs Hivatalt a miniszterelnök útján irányítja, az irányítással összefüggő egyes hatásköröket a miniszterelnök a Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzatában a Miniszterelnökséget vezető államtitkárra átruházhatja.
11. §
(1) A miniszter
a) előkészíti a nemzetbiztonsági szolgálatok működésével, feladataival és hatásköreivel kapcsolatos jogszabályok, valamint egyéb kormányzati döntések tervezeteit, illetőleg részt vesz azok előkészítésében;
b) biztosítja a Magyar Köztársaság érdekeinek érvényesítésével és védelmével kapcsolatos nemzetbiztonsági feladatok végrehajtását;
b) biztosítja a Magyarország érdekeinek érvényesítésével és védelmével kapcsolatos nemzetbiztonsági feladatok végrehajtását;
c) rendeletek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által szabályozza a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét és működését;
c) rendeletek és normatív utasítások által szabályozza a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét és működését;
d) kapcsolatot tart fenn a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi együttműködésének elősegítése érdekében.
(2) A miniszter irányító jogkörében
a) törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb kormányzati döntésen alapuló feladatok végrehajtására a nemzetbiztonsági szolgálatok részére feladatot határoz meg, illetve utasítást ad;
b) félévente írásban meghatározza a főigazgatók számára a szolgálatok időszerű feladatait; írásban ad utasítást a Kormány tagjaitól érkezett információs igények teljesítésére;
c) a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti és működési szabályzatát és az állománytáblát;
d) javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésére;
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési gazdálkodása tekintetében gyakorolja a fejezetért felelős szerv vezetőjének, valamint a költségvetési szerv felügyeletéért felelős szerv vezetőjének jogszabályokban meghatározott tervezési, előirányzat-módosítási, beszámolási, információszolgáltatási, pénzügyi, valamint ellenőrzési kötelezettségeit és jogait;
f) a nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodása tekintetében célszerűségi és eredményességi ellenőrzést végez;
g) ellenőrzi a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes és rendeltetésszerű működését, feladataik végrehajtását;
h) a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait;
i) a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kapcsolataira vonatkozó javaslatokat;
j) javaslatot tesz a miniszterelnöknek a főigazgatók kinevezésére és felmentésére;
k) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a főigazgatók felett, kinevezi és felmenti helyetteseiket, felettük gyakorolja a munkáltatói jogokat;
l) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a tábornoki kinevezésekre;
m) a főigazgatók javaslatára kinevezi az ezredeseket;
n) jóváhagyja a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba javasolt személyek kinevezését és az ilyen beosztásban lévő személyek felmentését;
o) intézkedik a főigazgatókat, helyetteseiket érintő belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzések elvégzéséről;
p) gyakorolja a törvényben, kormányrendeletben vagy kormányhatározatban számára biztosított külön jogokat.
(3) A miniszter az irányító jogkörében adott utasításával a főigazgatók hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörük gyakorlását nem akadályozhatja.
(4) A miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatok részére egyedi utasítást a főigazgatók útján adhat, a hatósági jogkör alapján eljáró nemzetbiztonsági szolgálatoknak a döntés tartalmára vonatkozó utasítást nem adhat.
(5) A miniszter kivizsgálja a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről 30 napon belül tájékoztatja a panaszost. Ez a határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.
(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter irányítja az állami szervektől származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati döntéselőkészítést támogató munkát.
(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tekintetében, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal tekintetében irányítja az állami szervektől származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati döntéselőkészítést támogató munkát.
(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tekintetében, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal tekintetében irányítja az állami szervektől származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati döntés-előkészítést támogató munkát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter - a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központon keresztül - irányítja az állami szervektől származó biztonsági és bűnügyi helyzetre vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati döntés-előkészítést támogató munkát.
(7) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat irányításáért felelős miniszter gondoskodik e szervek belső bűnmegelőzési ellenőrzéséről.
(7) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési ellenőrzését a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.
(7) Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési ellenőrzését a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.
11/A. §
(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal, a honvédelemért felelős miniszter a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tekintetében ellátja a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alapján kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont feladatait.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter a lekérdezés jogszerűségének ellenőrzése, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának biztosítása céljából a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) végzett betekintés céljából történő hozzáférésekről adattovábbítási nyilvántartást vezet.
(3) Az adattovábbítási nyilvántartásban foglalt adatokat a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet felhasználni és azokat az ott meghatározott időszak elteltével törölni kell.
(4) Az adattovábbítási nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a betekintés céljából történő hozzáférés pontos célját, beleértve a konkrét ügyben érintett - 45. § (2) bekezdés szerinti bűncselekmény - megnevezését is,
b) a betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló kezdeményezés szerinti ügy ügyiratszámát,
c) a hozzáférés dátumát és pontos időpontját,
d) a sürgős eljárásra történő utalást,
e) a betekintés céljából történő hozzáféréshez szükséges, a kezdeményezésben szereplő adatokat,
f) a megtekintett adatok típusát,
g) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter által a keresés végrehajtására felhatalmazott személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot, valamint
h) az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója által a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot.
(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter - a betekintés céljából történő hozzáférés követhetősége céljából - a hozzáférési jogosultság időtartama alatt nyilvántartást köteles vezetni a keresés végrehajtására felhatalmazott és a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott személyek nevéről és azonosító kódjáról.
12. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok élén főigazgatók állnak, akiket a miniszter előterjesztésére a miniszterelnök nevez ki, és ment fel.
(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójára vonatkozó előterjesztést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a honvédelmi miniszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben teszi meg.
(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójára vonatkozó előterjesztést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben teszi meg.
(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójára vonatkozó előterjesztést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben teszi meg.
12/A. §   Ha a Kormány az Információs Hivatalt a miniszterelnök útján irányítja, a 11. § (2) bekezdés j) pontját és a 12. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Információs Hivatal főigazgatóját a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
13. §
(1) A főigazgatók e törvény, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezetik a nemzetbiztonsági szolgálatokat.
(1) A főigazgatók e törvény, a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezetik a nemzetbiztonsági szolgálatokat.
(2) A Magyar Honvédség vezérkari főnöke a honvédelmi törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges információ átadását - alá- és fölérendeltség hiányában is - közvetlenül igényelheti a Katonai Felderítő Hivatal főigazgatójától, aki azt haladéktalanul köteles teljesíteni. A szakmai kapcsolattartás és az információszolgáltatás rendjét a honvédelmi miniszter állapítja meg.
(2) A Magyar Honvédség vezérkari főnöke a honvédelmi törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges információ átadását - alá- és fölérendeltség hiányában is - közvetlenül igényelheti a Katonai Felderítő Hivatal főigazgatójától, aki azt haladéktalanul köteles teljesíteni. A szakmai kapcsolattartás és az információszolgáltatás rendjét a honvédelemért felelős miniszter állapítja meg.
(2) A Magyar Honvédség vezérkari főnöke a honvédelmi törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges információ átadását - alá- és fölérendeltség hiányában is - közvetlenül igényelheti a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójától, aki azt haladéktalanul köteles teljesíteni. A szakmai kapcsolattartás és az információszolgáltatás rendjét a honvédelemért felelős miniszter állapítja meg.
(3) A főigazgató
a) felelős a nemzetbiztonsági szolgálat törvényes, rendeltetésszerű és szakszerű működéséért, a nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak végrehajtásáért;
b) a vezetése alatt álló nemzetbiztonsági szolgálat részére utasítást adhat ki;
c) felelős a nemzetbiztonsági szolgálat önálló költségvetési gazdálkodásáért, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettség teljesítéséért;
d) a miniszter jóváhagyásával meghatározza a titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait;
d) a miniszter jóváhagyásával - a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatójának kivételével - meghatározza a titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait;
e) meghatározza az adatkezelés belső eljárási szabályait;
f) gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat, valamint egyéb belső rendelkezések elkészítéséről, azok összhangjának megteremtéséről és érvényesítéséről;
g) javaslatot tesz a miniszternek a főigazgató-helyettes kinevezésére és felmentésére, illetve a tábornoki és ezredesi kinevezésekre;
h) jóváhagyásra felterjeszti a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba történő kinevezést és felmentést;
i) a nemzetbiztonsági szolgálat személyi állománya tekintetében - jogszabályban meghatározott kivételekkel - gyakorolja a munkáltatói jogokat;
j) a nemzetbiztonsági szolgálat tevékenységéről szükség szerint, de évente legalább egyszer a miniszter útján jelentést tesz a Kormánynak.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közjogi szervezetszabályozó eszköz alatt az állami irányítás egyéb jogi eszközét is érteni kell.

A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzése

14. §
(1) Az Országgyűlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzését Nemzetbiztonsági Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) közreműködésével látja el. A Bizottság elnöke mindenkor csak ellenzéki képviselő lehet.
(2) A miniszter a Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységéről rendszeresen, de legalább évente kétszer tájékoztatja.
(3) A Kormány a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos határozatairól a Bizottságot a miniszter útján tájékoztatja.
(4) A parlamenti ellenőrzés gyakorlása során a Bizottság
a) tájékoztatást kérhet a minisztertől és a miniszter egyidejű értesítése mellett a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóitól az ország nemzetbiztonsági helyzetéről, a nemzetbiztonsági szolgálatok működéséről és tevékenységéről;
b) tájékoztatást kérhet az igazságügyminisztertől, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztertől, a honvédelmi minisztertől és a főigazgatóktól az 56. §-ban és az 59. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásról;
b) tájékoztatást kérhet az igazságügyért felelős minisztertől, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztertől, a honvédelemért felelős minisztertől és a főigazgatóktól az 56. §-ban és az 59. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásról;
b) tájékoztatást kérhet az igazságügyért felelős minisztertől, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztertől, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős minisztertől, a honvédelemért felelős minisztertől és a főigazgatóktól az 56. §-ban és az 59. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásról;
c) kivizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységére utaló panaszokat, ha a panaszos a 11. § (5) bekezdésében meghatározott vizsgálat eredményét nem fogadja el, és a panasz súlya a bizottsági tagok legalább egyharmadának szavazata szerint a vizsgálatot indokolttá teszi, a Bizottság megállapításairól tájékoztatja az érintettet;
d) ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerű tevékenységét feltételezi, vizsgálat lefolytatására felkérheti a minisztert, aki a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a Bizottságot;
e) ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes működését észleli, illetve, ha a c) és d) pontokban, illetőleg a 27. § (4) bekezdésben meghatározott eljárás során azt indokoltnak tartja, ténymegállapító vizsgálatot folytathat le, amely során betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévő, az adott ügyre vonatkozó iratokba, meghallgathatja a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait;
f) ha bármely módon valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerű működését észleli, felhívhatja a minisztert a szükséges intézkedés megtételére, és kezdeményezheti a felelősség megvizsgálását; a miniszter a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a Bizottságot;
g) véleményezi a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének részletes tervezetét, a titkos információgyűjtésre jogosult egyéb szervezetek költségvetésének e tevékenységgel kapcsolatos tételeit, illetve az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló részletes beszámoló tervezetét, a törvényjavaslatok tárgyalása során az elfogadásra vonatkozóan javaslatot tesz az Országgyűlésnek;
h) kinevezésük előtt meghallgatja a főigazgatói tisztségre jelölt személyeket, alkalmasságukról állást foglal.
i) dönt a biztonsági szakvélemény megállapításaival és a felülvizsgálati eljárás elrendelésének megtagadásával kapcsolatos miniszteri döntéssel szembeni panaszról;
j) állást foglal az alapvető jogok biztosának a nemzetbiztonsági szolgálat felülvizsgálati eljárásáról adott tájékoztatásáról.
(5) A Bizottság - ha ellenőrzési jogkörének gyakorlása szempontjából szükséges - a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársát szakértői tevékenységre kérheti fel az illetékes főigazgató egyidejű értesítésével.
14/A. §
(1) Ha a Bizottság a 14. § (4) bekezdés e) pontja szerinti ténymegállapító vizsgálatot folytat le, a Bizottság a ténymegállapító vizsgálattal összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a ténymegállapító vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kötelezheti (a továbbiakban: közreműködésre kötelezett).
(2) A közreműködésre kötelezettet
a) adatszolgáltatási kötelezettség,
b) megjelenési kötelezettség, illetve
c) nyilatkozattételi kötelezettség
terheli.
(3) Az adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének - a 16. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nem akadálya, ha annak tárgya minősített adat vagy ilyen adatot tartalmazó egyéb információ. A Bizottság az ilyen adatot vagy információt zártan kezeli, és zárt ülésen tárgyalja.
(4) A közreműködési kötelezettségről a Bizottság a döntését a Kormány nemzetbiztonsági szolgálatot irányító vagy korábban irányító tagja, vagy az ezen ügyekben átruházott hatáskörben eljáró állami vezető, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat állományához tartozó vagy korábban tartozó személyek esetében a jelen lévő bizottsági tagok több mint felének a szavazatával, más személyek esetében a jelen lévő bizottsági tagok kétharmadának a szavazatával hozza meg.
14/B. §
(1) A közreműködésre kötelezettet a megjelenési, az adatszolgáltatási, illetve a nyilatkozattételi kötelezettsége Bizottság ülésén történő teljesítésére határidő megjelölésével a Bizottság döntése alapján a Bizottság elnöke idézi meg.
(2) A Bizottság az idézést postai úton kézbesíti. A kézbesítésre a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) Katonát [Btk. 127. § (1) bekezdése] az elöljárója útján kell idézni.
(4) Az idézést úgy kell közölni, hogy azt az idézett személy a meghallgatást megelőzően legalább nyolc nappal megkapja.
(5) Az idézésben a Bizottság elnöke megjelöli, hogy a Bizottság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenési, az adatszolgáltatási, illetve a nyilatkozattételi kötelezettsége elmulasztásának következményeire.
(6) Adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettsége írásban történő teljesítésére a Bizottság döntése alapján a Bizottság elnöke határnap tűzésével hívja fel a közreműködésre kötelezetett. A közreműködésre kötelezett felhívására a (2)-(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
15. §
(1) A Bizottság megkapja a nemzetbiztonsági szolgálatok által készített - a nemzetbiztonság szempontjából fontos - általános értékelő, valamint a Kormány számára készített jelentéseket.
(2) A Bizottság jogosult a nemzetbiztonsági szolgálatok nem egyedi ügyekkel kapcsolatos tájékoztató jelentéseibe betekinteni.
(3) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok országgyűlési képviselőre vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozójára vonatkozóan információgyűjtő tevékenységet kezdenek (folytatnak), e tényről a miniszter haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. Az ügyben érintett képviselő e tevékenységről nem kaphat tájékoztatást.
(3) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok országgyűlési képviselőre, nemzetiségi szószólóra vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozójára vonatkozóan információgyűjtő tevékenységet kezdenek (folytatnak), e tényről a miniszter haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. Az ügyben érintett képviselő e tevékenységről nem kaphat tájékoztatást.
16. §
(1) A Bizottság által folytatott parlamenti ellenőrzés során a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatási kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem terjed ki azon információk szolgáltatására, amelyek átadása konkrét ügyben a módszer, illetve forrás (közreműködő személye) védelméhez fűződő kiemelt súlyú nemzetbiztonsági érdeket veszélyeztetné.
(2) A Bizottság a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységéhez kapcsolódó vizsgálata során tagjai kétharmadának egyetértésével kötelezheti a minisztert és a főigazgatót a titkos információgyűjtés során belföldön alkalmazott módszerre vonatkozó olyan adatok szolgáltatására, amelyek ismerete a jogellenesség megítélése szempontjából elengedhetetlen. Az így megismert adat kizárólag a Bizottság eljárása során használható fel.
17. §
(1) Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága (a továbbiakban: Honvédelmi Bizottság) folyamatosan ellenőrzi a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok feladatainak megvalósulását, ennek keretén belül
a) a miniszter - legalább évente egyszer - tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységéről;
b) a miniszter tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos kormányhatározatokról;
c) a Honvédelmi Bizottság kinevezésük előtt meghallgatja a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói tisztségére jelölt személyeket, alkalmasságukról állást foglal.
(1) Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága (a továbbiakban: Honvédelmi Bizottság) folyamatosan ellenőrzi a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat feladatainak megvalósulását, ennek keretén belül
a) a miniszter - legalább évente egyszer - tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységéről;
b) a miniszter tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos kormányhatározatokról;
c) a Honvédelmi Bizottság kinevezésük előtt meghallgatja a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatói tisztségére jelölt személyeket, alkalmasságukról állást foglal.
(2) A Honvédelmi Bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19. §-ban meghatározott eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzést.
(3) A Honvédelmi Bizottság tagjai megbízatásuk teljes időtartama alatt nemzetbiztonsági védelemben részesülnek.
18. §
(1) A Bizottság ülései az ellenőrzési jogkör gyakorlása, a Honvédelmi Bizottság ülései a 17. §-ban meghatározott jogkör gyakorlása során zártak.
(2) A Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagjait az e minőségükben birtokukba jutott állam- és szolgálati titkot tartalmazó információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a bizottsági tagság megszűnését követően is fennáll.
(2) A Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagjait az e minőségükben birtokukba jutott minősített adatot tartalmazó információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a bizottsági tagság megszűnését követően is fennáll.
(3) A Bizottság e törvényben szabályozott parlamenti ellenőrzési eljárása nem érint más, jogszabályban meghatározott bírósági vagy egyéb eljárást.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok jogszerű működésével kapcsolatos panaszra vagy bejelentésre a Bizottság válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyűjtő tevékenységére ne lehessen következtetéseket levonni.
19. §
(1) A Bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték az e törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzést.
(2) Az Országgyűlés elnöke - a fontos és bizalmas munkakörre jelölt személyek ellenőrzésére vonatkozó szabályok szerint - köteles nemzetbiztonsági ellenőrzést kezdeményezni a Bizottságba a képviselőcsoportok vezetői által jelölt képviselők tekintetében. A képviselőcsoportok vezetői legfeljebb kétszer annyi jelöltet nevezhetnek meg, mint amennyi tag ajánlására jogosult a képviselőcsoport.
(2) Az Országgyűlés elnöke kezdeményezi a képviselőcsoport vezetője által a Bizottságba jelölt képviselő nemzetbiztonsági ellenőrzését.
(3) A bizottsági tagságra jelölt képviselő tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést a Nemzetbiztonsági Hivatal végzi el. Amennyiben kockázati tényező merül fel, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója erről tájékoztatja az érintett képviselőt.
(3) A bizottsági tagságra jelölt képviselő tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést a Alkotmányvédelmi Hivatal végzi el. Amennyiben kockázati tényező merül fel, a Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója erről tájékoztatja az érintett képviselőt.
(3) A bizottsági tagságra jelölt képviselő tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi el. Amennyiben kockázati tényező merül fel, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója erről tájékoztatja az érintett képviselőt.
(3) Amennyiben a Bizottság tagjának jelölt képviselő tekintetében a jelölést megelőző öt éven belül a nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítéséhez való hozzájárulását megtagadta vagy hozzájárulását visszavonta, az Országgyűlés elnöke dönt a jelölt nemzetbiztonsági ellenőrzésének újbóli kezdeményezéséről.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzését követően a képviselőcsoport vezetője ajánlást készít, amely annyi jelöltet tartalmaz, amennyi tag ajánlására jogosult a képviselőcsoport.
(4) A Bizottság tagjának jelölt képviselő tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, a 68. § (5) bekezdésében foglaltak szerint.
(5) Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényező áll fenn és a Bizottság megalakítására még nem került sor, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a kockázati tényezőről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és az érintett képviselőcsoport vezetőjét.
(5) Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényező áll fenn és a Bizottság megalakítására még nem került sor, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter a kockázati tényezőről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és az érintett képviselőcsoport vezetőjét.
(5) Kockázati tényező felmerülése esetén az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója tájékoztatja az érintett képviselőt és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert.
(6) Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényező áll fenn és már működő Bizottságba kerül sor új tag megválasztására, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a kockázati tényezőről tájékoztatja a Bizottságot és az érintett képviselőcsoport vezetőjét.
(6) Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényező áll fenn és már működő Bizottságba kerül sor új tag megválasztására, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter a kockázati tényezőről tájékoztatja a Bizottságot és az érintett képviselőcsoport vezetőjét.
(6) A nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzését követően a képviselőcsoport vezetője ajánlást készít, amely annyi jelöltet tartalmaz, ahány tag ajánlására jogosult a képviselőcsoport.
(7) Ha az érintett képviselőcsoport vezetője a jelölést a tájékoztatást követően is fenntartja, a jelölés további érvényessége tekintetében az (5) bekezdésben meghatározott esetben az Országgyűlés elnöke, a (6) bekezdésben meghatározott esetben szavazattöbbséggel a Bizottság dönt.
(7) Ha az ajánlásban megnevezett képviselő tekintetében kockázati tényező áll fenn, amelyről az érintett képviselő és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter tájékoztatást kapott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter a kockázati tényezőről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és az érintett képviselőcsoport vezetőjét.
(8) A Bizottság tagjai megbízatásuk teljes időtartama alatt nemzetbiztonsági védelemben részesülnek.
(8) Amennyiben az érintett képviselőcsoport vezetője a megalakult Bizottságba történő jelölést a tájékoztatást követően is fenntartja, a jelölés további érvényessége tekintetében az Országgyűlés elnöke - a Bizottság elnöke és az érintett képviselőcsoport vezetője véleményét megismerve - dönt.
(9) Ha a Bizottság megalakítására még nem került sor és az érintett képviselőcsoport vezetője a jelölést a (7) bekezdés szerinti tájékoztatás ellenére fenntartja, az ily módon jelölt képviselő a Bizottság elnökének, valamint a Honvédelmi Bizottság elnökének megválasztásáig a Bizottság tagjául nem választható meg. A Bizottság elnökének és a Honvédelmi Bizottság elnökének megválasztását követően, az utóbb megválasztott bizottsági elnök megválasztásától számított nyolc napon belül a jelölés érvényességéről a (8) bekezdés szerint kell dönteni.
(10) Ha a Bizottság elnökének jelölt képviselő tekintetében áll fenn kockázati tényező, a jelölés érvényességéről az Országgyűlés elnöke dönt.
19/A. §
(1) A 14. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott panasz kivizsgálása során a Bizottság betekinthet a nemzetbiztonsági ellenőrzés irataiba, tájékoztatást kérhet a minisztertől és a biztonsági szakvéleményt kiállító nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójától, valamint a panaszost meghallgathatja.
(2) A vizsgálat alapján a Bizottság
a) az alaptalan panaszt elutasítja,
b) a panasznak helyt ad és
ba) a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntés hatályon kívül helyezése mellett a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi, vagy
bb) a felülvizsgálati eljárás elrendelésének megtagadására vonatkozó döntés hatályon kívül helyezése mellett a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját felülvizsgálati eljárás elrendelésére kötelezi.
(3) A Bizottság a (2) bekezdés szerinti döntéséről tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító minisztert, a panaszost és a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosultat.
(4) A Bizottság 14. § (4) bekezdés j) pontjában meghatározott tájékoztatásban foglaltakat megvizsgálja, ennek során írásban vagy személyes meghallgatás keretében tájékoztatást kérhet az alapvető jogok biztosától, a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító minisztertől, a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójától, valamint a felülvizsgálati eljárás alá vont személyt meghallgathatja.
(5) A Bizottság a 14. § (4) bekezdés j) pontjában meghatározott tájékoztatással kapcsolatos állásfoglalásáról tájékoztatja az alapvető jogok biztosát, az irányító minisztert, a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját, valamint az alapvető jogok biztosának eljárását kezdeményező személyt.

Az Országgyűlés Külügyi bizottsága tagjaira vonatkozó különös szabályok

19/B. §   A Külügyi bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19. §-ban meghatározott eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzést.

A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya

20. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya hivatásos állományú személyekből és közalkalmazottakból áll. A hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a közalkalmazotti jogviszony részletes szabályait külön törvények állapítják meg.
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya kormánytisztviselőkből, hivatásos szolgálati viszonyban álló személyekből és közalkalmazottakból áll.
(1a) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központba az együttműködő szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állók vezényelhetőek, a kormánytisztviselők kirendelhetőek.
(1b) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állók, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálathoz vezényelt állomány tagjának szolgálatteljesítési helyéül kijelölhető.
(2) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai a Magyar Honvédség állományába tartoznak. Szolgálati viszonyukra a hivatásos katonák szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(2) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos állományú tagjai a Magyar Honvédség állományába tartoznak. Szolgálati viszonyukra a hivatásos katonák szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(2) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat személyi állománya az (1) bekezdésben foglaltakon túl önkéntes tartalékos katonákból áll. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos és önkéntes tartalékos állományú tagjai a Magyar Honvédség állományába tartoznak. Szolgálati viszonyukra a hivatásos és önkéntes tartalékos katonák szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(3) A miniszter jogosult munkavégzés céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az irányítási feladatok ellátását segítő szervezetbe berendelni.
(3) A miniszter jogosult munkavégzés céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az irányítási feladatok ellátását segítő szervezethez vezényelni.
21. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya határozatlan időtartamra létesített különleges szolgálati jogviszony, amelyben a szolgálat függelmi rendben, fokozott veszélyeztetettségben történik.
(2) Hivatásos szolgálati jogviszony azzal a cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgárral létesíthető, aki rendelkezik a szolgálati beosztásához előírt iskolai végzettségi és szakképesítési, egészségügyi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételekkel, megfelel a miniszter által meghatározott további követelményeknek, valamint hozzájárul a szolgálati jogviszony létesítése és fenntartása céljából lefolytatandó biztonsági ellenőrzéshez és az ellenőrzés kockázati tényezőt nem tár fel.
(3) A szolgálatra való alkalmasság a szolgálati jogviszony létesítésekor és annak fennállása idején is ellenőrizhető.
22. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja
a) fontos és bizalmas munkakört betöltő személynek minősül;
a) a 72. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll;
b) állampolgári jogait az e törvényben és a szolgálati jogviszonyra vonatkozó külön törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja;
c) pártnak nem lehet tagja, politikai tevékenységet nem folytathat;
d) társadalmi szervezetbe történő belépési szándékát köteles előzetesen a főigazgatónak bejelenteni, a főigazgató a tagsági viszonyt megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti (összeférhetetlenség);
d) civil szervezetbe történő belépési szándékát köteles előzetesen a főigazgatónak bejelenteni, a főigazgató a tagsági viszonyt megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti (összeférhetetlenség);
e) nem folytathat olyan tevékenységet, amely a hivatásos szolgálati jogviszonyhoz méltatlan, vagy a szolgálati feladatok pártatlan, befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné;
f) munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a főigazgató előzetes engedélyével létesíthet; az engedélyt az e) pontban meghatározott esetekben, valamint akkor kell megtagadni, ha a jogviszony létesítése a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, ha a szolgálati jogviszonnyal összefüggésben szerzett információkkal való visszaélésre adhat alkalmat, illetve, ha a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja köteles
a) esküt tenni,
b) a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni,
c) elöljárója utasításának a 27. §-ban foglaltak figyelembevételével engedelmeskedni,
d) a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit minden törvényes eszközzel érvényesíteni és - ha kell, élete árán is - megvédeni.
d) Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit minden törvényes eszközzel érvényesíteni és - ha kell, élete árán is - megvédeni.
23. §
(1) A közalkalmazottak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál olyan feladatköröket látnak el, amelyekben - a különös követelményeket támasztó - hivatásos szolgálati jogviszony létesítése nem szükséges.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál közalkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthető, akik megfelelnek a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, valamint írásban hozzájárulnak a jogviszony létesítése és fenntartása céljából folytatandó biztonsági ellenőrzéshez.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál kormánytisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthető, akik megfelelnek a közszolgálati tisztviselőkről, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, továbbá a jogviszony létesítéséhez a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv hozzájárult. Kormánytisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszony nemzetbiztonsági szolgálatoknál történő létesítésekor a 70. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál kormánytisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthető, akik megfelelnek a közszolgálati tisztviselőkről, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, továbbá a jogviszony létrehozásával vagy fenntartásával összefüggésben lefolytatott nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot nem állapítottak meg.
(3) A hivatásos szolgálati beosztás közalkalmazotti munkakörré, illetőleg a közalkalmazotti munkakör hivatásos szolgálati beosztássá átminősíthető. Az átminősítettek jogviszonyára a külön törvényben meghatározott rendelkezések vonatkoznak.
24. §   A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a nemzetbiztonsági szolgálatokra és azok tevékenységére vonatkozó, tudomásukra jutott állam- és szolgálati titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely magába foglalja az állam- és szolgálati titok megőrzését és védelmét is. A titoktartási kötelezettség alól a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói adhatnak felmentést. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a titoktartási kötelezettség az alkalmazás megszűnése után is terheli.
24. §   A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a nemzetbiztonsági szolgálatokra és azok tevékenységére vonatkozó, tudomásukra jutott minősített adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely magába foglalja a minősített adat megőrzését és védelmét is. A titoktartási kötelezettség alól a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói adhatnak felmentést. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a titoktartási kötelezettség az alkalmazás megszűnése után is terheli.
25. §   A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak beosztási illetményük 25%-áig terjedő titkosszolgálati pótlék adható. A pótlékra jogosító beosztásokat - a főigazgató javaslatára - a miniszter határozza meg. E pótlék a szolgálati időpótlék számítása során nem vehető figyelembe.

A nemzetbiztonsági szolgálatok működési alapelvei

26. §   A nemzetbiztonsági szolgálatok belső szervezetét és működésének részletes szabályait, az utasításkiadás rendjét úgy kell meghatározni, hogy az egyéni felelősség mindig megállapítható legyen.
27. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait, kivéve, ha azzal nyilvánvalóan bűncselekményt követne el.
(2) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a kapott utasítás végrehajtását az (1) bekezdésben foglaltak alapján megtagadja, e tényről jelentést tesz a főigazgatónak. A főigazgató a jelentést haladéktalanul köteles továbbítani a miniszternek és a Bizottságnak.
(3) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja jogellenes tevékenységre kap utasítást, köteles e tényre felhívni az utasítást adó figyelmét, az utasítás végrehajtását - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tagadhatja meg.
(4) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok tagja a szolgálatok jogellenes működését észleli, észrevételéről írásban jelentést tehet a miniszternek. A miniszter köteles a bejelentést kivizsgálni, valamint a vizsgálat elrendeléséről és annak eredményéről a Bizottságot és a bejelentőt tájékoztatni.
28. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik teljesítése érdekében együttműködnek egymással.
(2) Az állami szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok egymás munkáját kölcsönösen segítik. Az együttműködés részletes szabályait - a törvényi előírások keretei között - külön megállapodások rögzítik.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása során együttműködhetnek természetes személyekkel, jogi személyekkel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel. Az együttműködés részletes szabályait - a törvényi előírások keretei között - külön megállapodások rögzíthetik.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodások és kötelezettségvállalások alapján együttműködhetnek külföldi titkosszolgálatokkal.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodások és kötelezettségvállalások alapján együttműködhetnek külföldi titkosszolgálatokkal. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az előzőeken túlmenően - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter jóváhagyásával - közvetlenül kapcsolatot tarthat fenn nemzetközi szervezetekkel, külföldi állam rendőri, közigazgatási, bűnüldöző, nemzetbiztonsági, vagy e célok elősegítésére létrehozott szervével.
(5) A nemzetbiztonsági szolgálatok a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei között - az illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzítik.
29. §
(1) A Kormány tagjai feladatkörükben - e törvény keretei között - írásban kérhetik a minisztertől információs igények megjelölését a nemzetbiztonsági szolgálatok részére. A kérést indokolni kell és jelezni, hogy az információt más forrásból nem lehet beszerezni.
(2) Az állami szervek kötelesek a 11. § (6) bekezdésében meghatározott tevékenységhez szükséges információkról - a Kormány által meghatározottak szerint - térítésmentesen adatszolgáltatást teljesíteni.
30. §
(1) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kezdeményezik, a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek és a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, a központi energiaellátó és hírközlési rendszereket üzemeltető, a nemzetközileg ellenőrzött termékeket és technológiákat előállító és felhasználó, valamint a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények a nemzetbiztonsági szolgálat - alkalmazási feltételeknek egyébként megfelelő - munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, illetve munkajogviszonyt (a továbbiakban együtt: munkaviszony) létesítenek.
(1) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kezdeményezik, a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek és a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, a központi energiaellátó és hírközlési rendszereket üzemeltető, a nemzetközileg ellenőrzött termékeket és technológiákat előállító és felhasználó, valamint a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények a nemzetbiztonsági szolgálat - alkalmazási feltételeknek egyébként megfelelő - munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, illetve munkajogviszonyt (a továbbiakban együtt: munkaviszony) létesítenek.
(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok - külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra - munkaviszonyt kezdeményezhetnek az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezeteknél.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok nem kezdeményezhetnek munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, az Országgyűlési Biztosok Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok nem kezdeményezhetnek munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, az Országgyűlési Biztos Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok nem kezdeményezhetnek munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál.
(4) A foglalkoztatás nemzetbiztonsági jellegével kapcsolatos speciális szabályokat - a hatályos jogszabályok keretei között - a nemzetbiztonsági szolgálatok és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza. A munkaviszony létesítésének nemzetbiztonsági jellege államtitok, kivéve, ha a megállapodást kötő felek eltérően rendelkeznek.
(4) A foglalkoztatás nemzetbiztonsági jellegével kapcsolatos speciális szabályokat - a hatályos jogszabályok keretei között - a nemzetbiztonsági szolgálatok és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza.

A TERRORELHÁRÍTÁSI INFORMÁCIÓS ÉS BŰNÜGYI ELEMZŐ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

30/A. §   Az együttműködő szervek a következők:
a) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,
b) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,
c) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv,
d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,
f) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
g) az idegenrendészeti hatóság,
h) a menekültügyi hatóság,
i) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv,
j) a büntetés-végrehajtás központi szerve,
k) a bűnügyi nyilvántartó szerv,
l) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve,
m) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv.

A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések

31. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolhatnak.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 32-36. §-ban meghatározott intézkedéseket a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve az ilyen bűncselekmények elkövetőjének elfogása érdekében alkalmazhatja.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása során a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez, a közérdekű adatok nyilvánosságához, valamint a birtokvédelemhez fűződő jogokat e törvényben foglaltak szerint korlátozhatják.
(4) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
(5) Az intézkedés során kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell sérülés okozását.
(6) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
32. §   A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bűncselekmény tetten ért elkövetőjét elfoghatja és előállíthatja, ennek érdekében a cselekvés abbahagyására, illetve az ellenszegülés megtörésére kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. Az elfogást követően az előállítást azonnal végre kell hajtani.
33. §   A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja bilincset alkalmazhat a 32. §-ban szabályozott esetben a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy
a) önkárosításának megakadályozására;
b) támadásának megakadályozására;
c) szökésének megakadályozására;
d) ellenszegülésének megtörésére.
34. §   A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja szolgálati lőfegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével, használatával és tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter állapítja meg.
35. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az e törvényben foglaltak szerint lőfegyverhasználati jog illeti meg. A lőfegyverhasználat saját elhatározásból vagy kivételesen utasításra történhet.
(2) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül.
36. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - a jogos védelem és a végszükség esetein kívül - lőfegyvert használhat
a) az élet elleni vagy a testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás, illetve az ezekkel történő közvetlen fenyegetés elhárítására;
b) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 139. §), a rombolás (Btk. 142. §), a kémkedés (Btk. 147. §), a népirtás (Btk. 155. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §) bűncselekmények elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására;
b) a népirtás (Btk. 142. §), az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 254. §), a rombolás (Btk. 257. §), a kémkedés (Btk. 261. §), a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §) és a közveszély okozása (Btk. 322. §) bűncselekmények megakadályozására vagy megszakítására;
c) a nemzetbiztonsági szolgálattal összefüggő államtitoknak személy vagy dolog elleni erőszakkal történő jogosulatlan megszerzése és az erre irányuló kísérlet esetén;
c) a nemzetbiztonsági szolgálattal összefüggő „Szigorúan titkos!” minősítési szintű minősített adatnak személy elleni erőszakkal történő jogosulatlan megszerzése és az erre irányuló kísérlet esetén;
d) a nemzetbiztonsági szolgálat objektumát ért vagy azt közvetlenül fenyegető támadás elhárítására.
(2) A lőfegyverhasználatot meg kell előznie
a) a jogellenes tevékenység abbahagyására irányuló felszólításnak;
b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának;
c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;
d) figyelmeztető lövésnek.
(3) A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy egészben teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő és a késedelem a hivatásos állomány tagját vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
(4) A lőfegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását.
(5) A lőfegyverhasználatot, illetőleg a figyelmeztető lövés leadását - annak következményeitől függetlenül - az intézkedést követően haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak.
(6) Lőfegyver - a jogos védelem és a végszükség kivételével - nem használható láthatóan terhes nővel és gyermekkorúval szemben.
37. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által foganatosított, a 32-36. §-ban meghatározott intézkedések ellen az érintett - akadályoztatása esetén hozzátartozója - panasszal élhet.
(2) A panaszt az intézkedésnek az érintett tudomására jutásától számított 8 napon belül a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójához kell benyújtani. A kifogásolt intézkedéstől számított 5 éven túl panasz nem terjeszthető elő.
(3) A panasz tárgyában a főigazgató a beérkezéstől számított 8 napon belül dönt.
(4) A döntés ellen a panaszos a közléstől számított 8 napon belül a miniszternél fellebbezéssel élhet. A miniszter a beérkezéstől számított 8 napon belül az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
(5) Az elmulasztott határnaptól számított 30 napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni.
(6) A miniszter határozatának felülvizsgálatát az érintett a polgári perrendtartásnak a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó XX. fejezetének szabályai szerint kérheti. Az eljárásra kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes. A bíróság a megtámadott törvénysértő határozatot megsemmisíti.
(6) A miniszter határozatának felülvizsgálatát az érintett a polgári perrendtartásnak a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó XX. fejezetének szabályai szerint kérheti. Az eljárásra kizárólag a Fővárosi Törvényszék illetékes. A bíróság a megtámadott törvénysértő határozatot megsemmisíti.
(6) A miniszter határozatának felülvizsgálatát az érintett a polgári perrendtartásnak a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó XX. fejezetének szabályai szerint kérheti. Az eljárásra kizárólag a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A bíróság a megtámadott törvénysértő határozatot megsemmisíti.

A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelése

38. §   A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátásának érdekében személyes adatot (ezen belül különleges adatot) és közérdekű adatot (a továbbiakban együtt: adat) kezelnek.
38. §   A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében
a) személyes adatot, különleges adatot és bűnügyi személyes adatot, valamint
b) közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot
(az a)-b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: adat) kezelnek.
39. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatot szereznek be
a) az érintett önkéntes, illetve e törvényben előírt kötelező adatszolgáltatásával;
b) nyílt forrásból;
c) adatkezelést végző szerv adatszolgáltatásából;
d) titkos információgyűjtéssel.
d) e törvényben meghatározott esetekben közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján;
e) titkos információgyűjtéssel az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel.
(1a) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ titkos információgyűjtést nem folytat.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az adatkezelés során kötelesek az adott cél eléréséhez feltétlenül szükséges, ugyanakkor az érintett személyiségi jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni.
(3) A fontos és bizalmas munkakört betöltő, illetve az ilyen munkakörbe jelölt személyek az e törvényben meghatározott biztonsági ellenőrzéssel összefüggő személyes, köztük különleges adatokat kötelesek az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatok számára közölni.
(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges adatokat köteles a nemzetbiztonsági ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálattal közölni.
40. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - bármely adatkezelési rendszerből - az adatkérés céljának megjelölésével - adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló iratba betekinthetnek. Az adatkérést hiányos és töredékadatok tekintetében is teljesíteni kell. Az adattovábbítás tényét mind az átadó, mind az átvevő szervnél dokumentálni kell.
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - bármely adatkezelési rendszerből - az adatkérés céljának megjelölésével - adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló iratba betekinthetnek. Az adatkérés alapján az állami szerv, valamint a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi intézmény az adattovábbítást elektronikus formában, elektronikus adatkapcsolat útján, az érintett nemzetbiztonsági szolgálat által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő, az adatkezelő által térítésmentesen kiépített és üzemeltetett csatlakozási felületen hajtja végre, valamint hiányos és töredékadatok tekintetében is teljesíti.
(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott adattovábbításokról az átadó szerv az adattovábbítás tényének és időpontjának, valamint az átvevő szerv által az adatkéréskor képzett egyedi azonosítónak a rögzítésével, illetve az átvevő szerv az adattovábbítás tényének, időpontjának, egyedi azonosítójának és az adatkérés céljának rögzítésével olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. A nyilvántartásokból az egyes adattovábbításokra vonatkozó adatok az adattovábbítástól számított öt év elteltével törölhetőek.
(1b) Az (1) bekezdésben meghatározott igényeknek megfelelő műszaki rendszert az adatkezelőnek az érintett nemzetbiztonsági szolgálat részére a műszaki követelményekről történő írásbeli tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül kell kialakítani.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az állami szervek, a pénzintézetek, a biztosítóintézetek és a távközlési szolgáltatást végző szervezetek által kezelt nyilvántartások adatait térítés nélkül kérhetik, illetve vehetik igénybe. Egyéb adatkezelő szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérésével kapcsolatos költségeit utólag érvényesítheti.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartási feladatait ellátó szervezetektől történő adatkérés során, valamint belső azonosítóként használhatják a természetes személyazonosítókat és egyéb, jogszabályban meghatározott azonosítókat.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől történő adatkérés, az érintettel és más adatkezelővel való kapcsolattartás során, és nyilvántartásaikban az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - jogszabályban meghatározott módon - személyi azonosítót, természetes személyazonosító adatokat, valamint adóazonosító jelet, illetve egyéb azonosítókat használhatnak.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervtől történő adatkérés, az érintettel és más adatkezelővel való kapcsolattartás során, és nyilvántartásaikban az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - jogszabályban meghatározott módon - személyi azonosítót, természetes személyazonosító adatokat, valamint adóazonosító jelet, illetve egyéb azonosítókat használhatnak.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik teljesítése érdekében jogosultak a közterületen elhelyezett képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel rögzítésére alkalmas eszközt üzemeltető állami szerv által rögzített képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel átvételére.
41. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervek, a Belügyminisztérium és a Rendőrség nyilvántartásaiban, az egyéb igazgatási, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartó rendszerekben írásban - az intézkedés céljának megjelölésével - jelzések elhelyezését rendelhetik el.
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervek, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Rendőrség nyilvántartásaiban, az egyéb igazgatási, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartó rendszerekben írásban - az intézkedés céljának megjelölésével - jelzések elhelyezését rendelhetik el.
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében
a) a polgárok személyi és lakcímének adatait nyilvántartó, kezelő állami vagy önkormányzati szerv nyilvántartásaiban,
b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium nyilvántartásaiban,
c) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv nyilvántartásaiban,
d) az ingatlan-nyilvántartásban,
e) a cégnyilvántartásban,
f) a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartó rendszerekben,
g) valamennyi gépjárműnek, továbbá azok hatósági jelzésének bármely célból való nyilvántartására jogosult szerv nyilvántartásaiban,
h) az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervek nyilvántartásaiban,
i) a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, biztosítási titoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő, mindenki által elérhető, bárki által hozzáférhető szolgáltatást nyújtó szervek nyilvántartásaiban,
j) az állami adóhatóság és az önkormányzati adóhatóság nyilvántartásaiban,
k) a postai szolgáltató nyilvántartásaiban,
l) az elektronikus hírközlési szolgáltató rendszereiben
megőrzésre alkalmas módon, dokumentáltan - az intézkedés céljának és időpontjának, határidejének, vagy időtartamának megjelölésével - jelzések elhelyezését rendelhetik el, melyekre vonatkozóan jelzőrendszert működtethetnek.
(2) A jelzésben a nemzetbiztonsági szolgálatok adatváltozást, illetve az érintett személyre vonatkozó megkeresés esetében értesítés adását, továbbá a határforgalomra vonatkozóan - írásban - az érintett feltartóztatását is kérhetik. Az érintett szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésében foglalt intézkedést teljesíti.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok haladéktalanul kötelesek intézkedni a jelzés elhelyezésének megszüntetéséről, ha az arra okot adó körülmény megszűnt.
(4) A jelzések elhelyezésére való intézkedést, valamint a jelzőrendszer működtetését az adatkezelés megfelelő dokumentálása mellett - ha a nyilvántartások ezt lehetővé teszik - elektronikus formában, lehetőség szerint elektronikus adatkapcsolat útján, a jelzőrendszert működtető nemzetbiztonsági szolgálat által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő, az adatot szolgáltató szerv által a (6) és (7) bekezdésben meghatározottak szerint kiépített és üzemeltetett csatlakozási felületen kell végrehajtani.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott igényeknek megfelelő műszaki rendszert az adatot szolgáltató szervnek a jelzőrendszert működtető nemzetbiztonsági szolgálat részére a műszaki követelményekről történő írásbeli tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül kell kialakítania.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott jelzőrendszert az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető állami szervek, valamint a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok saját költségvetésük terhére alakítják ki és működtetik.
(7) A (6) bekezdésben meg nem határozott szervek és gazdasági társaságok - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az (1) bekezdésben meghatározott jelzőrendszert a jelzőrendszert működtető nemzetbiztonsági szolgálat költségvetésének terhére alakítják ki és működtetik.
41/A. §
(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Schengeni Információs Rendszerbe leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményezhetik a Rendőrségnél, ha a birtokukba került adatok alapján a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében az szükségessé válik.
(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Schengeni Információs Rendszerbe leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményezhetik a Rendőrségnél, ha a birtokukba került adatok alapján Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében az szükségessé válik.
(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Schengeni Információs Rendszerbe rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményezhetik a rendőrségnél, ha a birtokukba került adatok alapján Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében az szükségessé válik.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok - az (1) bekezdésben meghatározott esetben - kizárólag a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról Schengenben 1990. június 19-én aláírt egyezmény 99. cikk (3) bekezdése szerinti konzultációt követően kezdeményezhetik a leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok - az (1) bekezdésben meghatározott esetben - kizárólag a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36. cikk (3) bekezdése szerinti tájékoztatást követően kezdeményezhetik a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését.
41/B. §   A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a hatáskörébe tartozó ügyekben a 41-41/A. §-ban foglaltakon kívül az együttműködő szerv adatkezelési rendszerében is - kizárólag egyedileg megjelölt adat keletkezéséről vagy megváltozásáról történő értesítés kérése céljából, a cél megjelölésével - elrendelheti jelzés elhelyezését.
42. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérése, adatbetekintése és adatszolgáltatása, a jelzések elhelyezésének ténye, illetve mindezek tartalma államtitoknak minősül.
(2) Az az adatkezelő szerv, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok részére az általa kezelt nyilvántartásokból adatszolgáltatást teljesített, adatbetekintést biztosított, illetőleg nyilvántartásában a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére jelzést helyezett el, mindezek tényéről, tartalmáról, valamint a megtett intézkedésekről az érintettet, illetőleg más személyt vagy szervezetet nem tájékoztathat.
(3) A hatósági jogkörrel nem rendelkező adatkezelő szerv vagy intézmény vezetője az adatbetekintés, illetve az adatszolgáltatás elrendelése ellen - halasztó hatállyal nem bíró - panasszal fordulhat a miniszterhez.
43. §   A nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra használhatják fel, kivéve, ha az adat hivatalból üldözendő bűncselekményi tényállás megvalósítására utal, vagy más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg, és az adatátvevő maga is jogosult az adat megszerzésére.
43. §   A nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra használhatják fel, kivéve, ha az adat
a) bűncselekményi törvényi tényállás megvalósítására utal, és átadását törvény lehetővé teszi, vagy
b) más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg, és az adatátvevő maga is jogosult az adat átvételére.
44. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok e törvény alapján feladataik ellátása érdekében egymástól adatot kérnek, illetve egymásnak adatot szolgáltatni kötelesek.
(2) A Rendőrség, a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a bíróság, az ügyészség és a büntetés-végrehajtási szervek a konkrét cél megjelölésével - a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátására, az ott meghatározott körben - a nemzetbiztonsági szolgálatoktól adatok igénylésére jogosultak.
(2) A Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a bíróság, az ügyészség és a büntetés-végrehajtási szervek a konkrét cél megjelölésével - a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátására, az ott meghatározott körben - a nemzetbiztonsági szolgálatoktól adatok igénylésére jogosultak.
(2) A Rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a bíróság, az ügyészség és a büntetés-végrehajtási szervek a konkrét cél megjelölésével - a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátására, az ott meghatározott körben - a nemzetbiztonsági szolgálatoktól adatok igénylésére jogosultak.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatközlése nem eredményezheti a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködő személy (adatforrás) felfedését. A titkos információgyűjtő módszer és forrás védelme érdekében az átadott adat felhasználására vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói korlátokat határozhatnak meg.
(4) Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek az átvett adatoknak az e törvényben, illetve az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerinti kezeléséért, kötelesek az átvett adatokat, azok felhasználását nyilvántartani és kérésre a nemzetbiztonsági szolgálat számára arról tájékoztatást adni.
45. §   A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi adatkezelő részére személyes adatokat továbbíthatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között.
45. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi adatkezelő részére személyes adatokat továbbíthatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között.
(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a Vízuminformációs Rendszerhez az e törvény szerinti hatáskörét érintő bűncselekmény megelőzése, felderítése - ideértve az Információs Hivatalnak a 4. § c) pontja szerinti feladatkörét is -, illetve e cselekményekkel összefüggő információszerzés céljából, meghatározott egyedi ügyben, betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat szerinti kezdeményezést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterhez, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterhez, illetve a honvédelemért felelős miniszterhez kell megtenni.
(3) A (2) bekezdés szerinti betekintés céljából történő hozzáférést írásban vagy elektronikus úton abban az esetben lehet kezdeményezni, ha
a) a kezdeményező rendelkezésére álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a betekintés céljából történő hozzáférés útján megismerhető adat nélkül a (2) bekezdésben meghatározott valamely bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy az e cselekményekkel összefüggő információszerzés érdemben nem biztosítható;
b) a betekintés céljából történő hozzáférésre a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények körébe tartozó valamely bűncselekmény megelőzésére, felderítésére vagy az e cselekményekkel összefüggő információszerzésre irányuló egyedi eljárásban van szükség.
(4) A Vízuminformációs Rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter útján történő adatszolgáltatási kezdeményezésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel igazolására vonatkozó adatok,
b) az eljáró hatóság megnevezése, az egyedi ügy ügyiratszáma, a kezdeményezésre jogosult neve és a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódja,
c) a kezdeményezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítése, továbbá
d) a kezdeményezéssel igényelt adat megnevezése és minden egyes igényelt adat tekintetében az arra vonatkozó indokolás, hogy fennáll a (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel.
(5) A kezdeményezésben a lekérdezésre szolgáló alábbi adatok alapján a (4) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti adatok megismeréséhez meg kell jelölni az alábbi adatkörök közül azt, amelyre a betekintés útján való hozzáférés történik:
a) családi név, születéskori családi név (korábbi családi név); utónevek; nem; születési idő, hely és ország,
b) jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság,
c) az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja,
d) fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama,
e) az utazás célja,
f) az érkezés és az indulás tervezett időpontja,
g) az első belépés szerinti tervezett határ vagy tranzitútvonal,
h) lakóhely,
i) ujjnyomatok,
j) a vízum típusa és a vízumbélyeg száma,
k) a meghívólevelet kibocsátó, illetve a tartózkodás ideje alatt a megélhetési költségeket fedező személy adatai.
(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter a (2)-(5) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését és a kezdeményezés indokoltságát a kezdeményezés teljesítését megelőzően vizsgálni köteles.
(7) Kivételesen sürgős esetben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére vonatkozó szóbeli kezdeményezését is teljesítheti. Ebben az esetben a (2)-(5) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését és a kezdeményezés indokoltságát a kezdeményezés teljesítését követően, a sürgősség indokoltságával együtt kell vizsgálni.
(8) A kezdeményezés alapján hozzáféréssel a Vízuminformációs Rendszerből nem vehető át és nem továbbítható adat, ha a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek. Ha a kezdeményezés alapján a 2008/633/IB tanácsi határozat szerinti, kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont hozzáféréssel a kezdeményezést teljesíti és a hozzáférés a Vízuminformációs Rendszerben találatot eredményez, a kérelmező nemzetbiztonsági szolgálat részére a kezdeményezésben igényelt adatokon túlmenően továbbíthatók:
a) a vízumkérdőívről származó egyéb adat,
b) a fénykép, és
c) bármely - korábban kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított - vízummal kapcsolatos adat.
(9) A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult, akinek a feladatköre alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesítette. A (4) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az értesítést követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak - és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesíteni kell -, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt.
45/A. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálat - amennyiben nemzetközi megállapodás vagy kötelezettségvállalás másként nem rendelkezik - más EGT-állam titkosszolgálatától érkezett megkeresés alapján közreműködik az e törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéssel azonos megítélés alá eső eljárások (biztonsági ellenőrzés) során felmerülő adattári ellenőrzések végrehajtásában, amely során a nemzetbiztonsági szolgálat a megkeresés céljára figyelemmel más állami adatkezelő szervtől adatok igénylésére jogosult.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálat az eljárása során keletkezett adatokat továbbítja az EGT-állam titkosszolgálata részére, amennyiben az adattovábbítás nemzetbiztonsági érdeket nem sért.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a megkeresés alapján továbbított adatok felhasználására vonatkozóan korlátokat határozhat meg.
46. §   A nemzetbiztonsági szolgálatok a személyes adatok továbbításáról nyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza
a) az adatigénylési kérelmet;
b) az adatkérő nyilvántartási azonosítóját;
c) az adattovábbítás idejét;
d) az adatszolgáltatást tartalmazó iratok és egyéb dokumentumok másodpéldányát.
47. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok - konkrét feladataik teljesítése érdekében, ha az adatvédelem és az adatbiztonság feltételei a másik adatkezelő részéről is biztosítottak - adatkezelési rendszereiket egymás és más állami adatkezelő szervek adatkezelési rendszerével összekapcsolhatják.
(1) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel a nemzetbiztonsági szolgálatok - konkrét feladataik teljesítése érdekében, ha a személyes adatoknak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott szintű védelme, illetve az adatbiztonság feltételei a másik adatkezelő részéről is biztosítottak - adatkezelési rendszereiket egymás és más állami adatkezelő szervek adatkezelési rendszerével összekapcsolhatják.
(2) Az összekapcsolást a konkrét nemzetbiztonsági feladat elvégzését követően meg kell szüntetni, az összekapcsolás során keletkezett adatállományt az eljárás befejezését követően törölni kell.
(2) Az összekapcsolást a konkrét nemzetbiztonsági feladat elvégzését követően meg kell szüntetni, az összekapcsolás során keletkezett adatállományt az eljárás befejezését követően törölni kell. Nem kell törölni az összekapcsolás eredményeként keletkezett azon adatot, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatainak ellátásához szükséges.
(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelési rendszerét a további nemzetbiztonsági szolgálatok nem kapcsolhatják össze a saját adatkezelési rendszereikkel.
(4) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az adatkezelési rendszerét a további nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelési rendszereivel - ha a személyes adatoknak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott szintű védelme biztosított - a (2) bekezdésben foglalt korlátozás nélkül összekapcsolhatja.
48. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt adatokról, és a 46. §-ban meghatározott adattovábbítási nyilvántartásból az érintett kérelmére történő tájékoztatást, a személyes adatainak törlését, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat által kezelt közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója - nemzetbiztonsági érdekből vagy mások jogainak védelme érdekében - megtagadhatja.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az érintettektől érkező kéréseket nyilvántartják, a kérelmekről, elbírálásuk módjáról, az elutasítás indokairól évente tájékoztatják az adatvédelmi biztost.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az érintettektől érkező kéréseket nyilvántartják, a kérelmekről, elbírálásuk módjáról, az elutasítás indokairól évente tájékoztatják a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok szolgálati titokká minősített adataival kapcsolatban az érintettnek - az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 11. § (3) bekezdésben biztosított - adatbetekintési jogát a főigazgató nemzetbiztonsági érdekből korlátozhatja.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok minősített adataival kapcsolatban az érintettnek - a minősített adat védelméről szóló törvényben biztosított - adatbetekintési jogát a főigazgató nemzetbiztonsági érdekből korlátozhatja.
49. §
(1) A főigazgatók gondoskodnak az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás, törlés és megsemmisülés megelőzéséről, illetőleg az illetéktelen hozzáférést megakadályozó védelemről (adatbiztonság).
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok kötelesek rendszeresen ellenőrizni az általuk kezelt személyes adatok helyességét. A valóságnak meg nem felelő adatokat helyesbíteni kell, az adatkezelés során a tényeken alapuló adatokat meg kell különböztetni a következtetésen, véleményen vagy becslésen alapuló adatoktól.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a hatósági feladatkörükhöz kapcsolódó adatokat az egyéb adatoktól elkülönítetten kezelik.
50. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átvehetik és kezelhetik
a) a biztonsági okmányok adatait az érvényesség lejártától számított 10 évig;
b) a rejtjeltevékenység felügyelete és irányítása során kiadott dokumentumokat az érvényesség lejártától számított 10 évig;
c) a nemzetbiztonsági ellenőrzési és védelmi feladatok ellátása során keletkezett adatokat a beosztás, illetve a tisztség megszűnésétől számított 20 évig;
d) az a)-c) pontokban fel nem sorolt feladatkörben gyűjtött személyes adatokat az adatgyűjtés megszüntetésétől számított 70 évig.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt személyes adatot haladéktalanul törölni kell, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelt;
b) bíróság az adatvédelmi eljárás során az adat törlését elrendelte;
c) az adat kezelése jogellenes;
d) a 60. § (2) bekezdésében meghatározott esetben;
e) az adat kezelése nyilvánvalóan szükségtelen.
(3) A törlési kötelezettség - a (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyagok védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári megőrzésre kell átadni.
51. §
(1) A miniszter, illetve a főigazgatók hozzájárulásával hozhatók nyilvánosságra - az állam- és szolgálati titkot tartalmazó adatokon túlmenően - a nemzetbiztonsági szolgálatok
a) objektumaival és személyi állományával,
b) eszközbeszerzéseivel és egyéb szerződéseivel,
c) biztonsági ellenőrzési és védelmi feladataival
kapcsolatos adatok.
(1) A miniszter, illetve a főigazgatók hozzájárulásával hozhatók nyilvánosságra - a minősített adatokon túlmenően - a nemzetbiztonsági szolgálatok
a) objektumaival és személyi állományával,
b) eszközbeszerzéseivel és egyéb szerződéseivel,
c) biztonsági ellenőrzési és védelmi feladataival
kapcsolatos adatok.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére vonatkozó kérelem elutasításáról, az elutasítás indokairól a nemzetbiztonsági szolgálatok évente értesítik az adatvédelmi biztost.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére vonatkozó kérelem elutasításáról, az elutasítás indokairól a nemzetbiztonsági szolgálatok évente értesítik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.

A TERRORELHÁRÍTÁSI INFORMÁCIÓS ÉS BŰNÜGYI ELEMZŐ KÖZPONT ADATKEZELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

52/A. §
(1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az együttműködő szervtől adatokat az 52/B-52/G. §-ban meghatározottak szerint kizárólag a 8/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása céljából szerezhet be.
(2) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatával összefüggésben keletkezett adatokat nem szerezheti be.
52/B. §
(1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az együttműködő szerv által kezelt, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ 8/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlásához szükséges adatot
a) - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az azt tartalmazó adatkezelési rendszerből közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján,
b) az azt tartalmazó adatkezelési rendszerhez közvetlen és teljes körű hozzáférést biztosító más módon, elsősorban a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által meghatározott elektronikus adathordozó eszközzel
szerzi be.
(2) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 30/A. § e)-f) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található biztonsági és bűnügyi helyzetre vonatkozó adatot közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján akkor szerzi be, ha az az együttműködő szerv törvényben meghatározott feladatainak hatékony ellátását nem veszélyezteti, egyéb esetben az adatot kizárólag egyedileg létrehozott, kapcsolat nélküli független nem folyamatos lekérdezés útján szerzi be.
(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 30/A. § g)-m) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot kizárólag akkor szerzi be az (1) bekezdés b) pontjában írt módon, ha az adatot az (1) bekezdés a) pontjában írt módon nem lehet beszerezni.
(4) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 30/A. § a)-e) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot a (3) bekezdésben foglalt feltétel hiányában is beszerezheti az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon.
(5) A 30/A. § a)-f) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot kizárólag az adott együttműködő szerv azon hivatásos szolgálati viszonyban álló tagja szerezheti be, aki a szolgálatát a 20. § (1a) vagy (1b) bekezdése alapján a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnál teljesíti.
52/C. §
(1) A közvetlen elektronikus adatkapcsolat együttműködő szerv adatkezelési rendszere elérését biztosító felülete kiépítésének és működtetésének költségét az együttműködő szerv viseli, az azon keresztül történő adatelérést a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak térítésmentesen biztosítja.
(2) A közvetlen elektronikus adatkapcsolatot olyan módon kell megvalósítani, hogy
a) az kizárólag az 52/B. § (1) bekezdésében meghatározott adat elérését tegye lehetővé,
b) az ne eredményezze az együttműködő szerv részére titkos együttműködés keretében információt szolgáltató személy kilétének felfedését,
c) annak jogszerűsége, célhoz kötöttsége, továbbá az adathoz az 52/G. § alapján hozzáférő személy egyéni felelőssége megállapítható legyen,
d) ne veszélyeztesse az együttműködő szerv hatékony működését.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az 52/B. § (2) bekezdése szerinti adatkapcsolat esetében.
(4) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján az együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot nem változtathatja meg, az adatkezelési rendszerben adatot nem helyezhet el.
(5) Az 52/B. §-ban meghatározott adatszolgáltatás tényét mind az együttműködő szervnél, mind a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnál az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott adattovábbítási nyilvántartásban kell rögzíteni.
(6) Amennyiben a minősített adat az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, valamint az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Atomenergia Közösség, az Európai Rendőrségi Hivatal, az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység valamely szervétől vagy külföldi titkosszolgálatoktól származik, az adat átadásáról az együttműködő szerv vezetője dönt.
52/D. §   A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ nemzetbiztonsági célból beszerzi és kezeli a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban a külföldi szerv által a rendelkezésére bocsátott adatot is.
52/E. §
(1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az általa kezelt adatot az adat kezelésére feljogosított, feladat- és hatáskörénél fogva érintett együttműködő szervnek a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel továbbítja, feltéve hogy az együttműködő szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére és az hatásköre gyakorlásához, illetve feladatai ellátásához szükséges.
(2) Az együttműködő szerv vezetője nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekre tekintettel a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján elért vagy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak más módon szolgáltatott, titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adat büntetőeljárásban történő felhasználását, illetve meghatározott más együttműködő szerv vagy más állami adatkezelő szerv részére történő továbbítását előzetes hozzájárulásához kötheti.
52/F. §
(1) A kormányzati tájékoztató tevékenységhez, az elemző-értékelő tevékenységhez, valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ igazgatásához kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni.
(2) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az elemző-értékelő tevékenység, illetve a kormányzati tájékoztató tevékenység céljából az általa kezelt adatokat tartalmazó, elkülönített adatkezelési rendszereket egymással és más adatkezelési rendszerrel összekapcsolva, meghatározott feladat teljesítése érdekében egyedi adatkezelést végezhet. Az összekapcsolás során keletkezett olyan új adatokat, amelyek az elemző-értékelő tevékenység, illetve a kormányzati tájékoztató tevékenység során nem kerülnek felhasználásra, haladéktalanul törölni kell.
(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által kezelt adatot haladéktalanul törölni kell akkor is, ha az együttműködő szervtől beszerzett adatot az együttműködő szerv a saját adatkezelési rendszeréből törölte. Az együttműködő szerv az adat törléséről közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján tájékoztatja a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot.
52/G. §   A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által kezelt adatot tartalmazó adatkezelési rendszerbe csak a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ hozzáférési jogosultsággal rendelkező munkatársa, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter irányítói jogkörében eljárva, továbbá sarkalatos törvény által feljogosított más szerv tekinthet be, annak adattartalmáról felvilágosítást vagy értesítést kérhet.
52/H. §
(1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 8/A. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében az utasadat szolgáltatójától átveszi és kezeli az utasadatokat.
(2) Az utasadatok átvételének és kezelésének a célja
a) a terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények, valamint az illegális migráció területén megjelenő szervezett bűnözői csoportok és bűnszervezetek által elkövetett bűncselekmények felderítésének és nyomozásának, illetve az illegális migráció megelőzésével, megakadályozásával kapcsolatos feladatok elősegítése, továbbá
b) a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvések és tevékenységek elhárításának az elősegítése.
(3) Az utasadat szolgáltatója a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által meghatározott elektronikus formátumban és módon adja át az utasadatot.
(4) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 8/A. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében
a) az utasadat szolgáltatója által szolgáltatott utasadatokat összeveti az elemző-értékelő tevékenység céljából kezelt adatokkal,
b) az utasadatok tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményekre, tevékenységekre, illetve törekvésekre utaló információk gyűjtése érdekében elemző-értékelő tevékenység keretében kockázatelemzést végez, és
c) az átvett utasadatokról nyilvántartást vezet.
(5) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében a törvényben meghatározott esetekben más állami szervektől, illetve nyilvántartásokból az érintett személy azonosítása céljából személyes adatokat vehet át.
(6) Ha a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadat-információs feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében a terrorizmussal vagy a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúját vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető lehetséges kockázatot állapít meg, a terrorizmussal vagy a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény felderítésére, nyomozására vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvés, tevékenység elhárítására hatáskörrel rendelkező szervet az utasadat átadásával egyidejűleg értesíti.
(7) Ha a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadat-információs feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében az illegális migráció területén megjelenő szervezett bűnözői csoportok és bűnszervezetek által elkövetett bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúját vagy az illegális migrációra utaló lehetséges kockázatot állapít meg, az e bűncselekmény felderítésére, nyomozására vagy az illegális migrációval összefüggésben feladat- és hatáskörrel rendelkező szerveket az utasadat átadásával egyidejűleg értesíti.
(8) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az átvett utasadatot a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz érkezést követő öt évig kezeli.
(9) Az utasadat szolgáltatója által szolgáltatott utasadatot a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz érkezést követő 30 nap elteltével személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni. A személyazonosításra való újbóli alkalmassá tételt kizárólag a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ vezetője rendelheti el, abban az esetben, ha a nemzetbiztonságot vagy az ország függetlenségét súlyosan veszélyeztető esemény, illetve ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett elkövetésére vagy ilyen bűntett előkészületére utaló gyanú ezt szükségessé teszi.
(10) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a (9) bekezdés szerinti egyedi engedély alapján ismét személyazonosításra alkalmassá tett adatokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
a) a személyazonosításra való újbóli alkalmassá tétel rövid indokolását,
b) a személyazonosításra való újbóli alkalmassá tétel időpontját,
c) az érintett adatok körét és
d) azt, hogy mely szerv kérésére került sor a személyazonosításra való újbóli alkalmassá tételre.
(11) A (10) bekezdésben meghatározott adatokat az ismét személyazonosításra alkalmassá tett utasadatokkal azonos ideig kell megőrizni, az utasadatokkal egyidejűleg törölni kell.
(12) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Unió jogi aktusával létrehozott nemzetközi szervezetek és adatkezelési rendszerek részére bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban továbbíthatja az általa kezelt utasadatot vagy vehet át utasadatokat.
(13) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ harmadik országtól bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben vehet át utasadatot. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ harmadik ország részére bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban továbbíthatja az általa kezelt utasadatot, feltéve hogy a harmadik ország átvevő hatóságának a feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása.
52/I. §
(1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadat-információs feladatai során, ha az elemző-értékelő tevékenység keretében az 52/H. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmények lehetséges gyanúját, illetve tevékenységek lehetséges kockázatát állapítja meg, és az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenység keretében nem azonosítható az 52/H. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekménnyel vagy tevékenységgel érintett, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az érintett személy azonosítása céljából adatot igényelhet a rendőrség személyszállítást végző légifuvarozóktól átvett adatokat tartalmazó nyilvántartásából.
(2) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az (1) bekezdés szerint átvett adatot az adat átvételétől számított huszonnégy órán belül, illetve - ha az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenységre kerül sor, - az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenység befejezését vagy a (3) bekezdésben foglalt adatátadást követően haladéktalanul törli.
(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az 52/H. § (6) és (7) bekezdése szerinti esetben - ha az (1) bekezdés alapján átvett adatot a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az elemző-értékelő tevékenység keretében felhasználta, - az (1) bekezdés alapján átvett adatot is átadja.
52. §
(1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében külön törvényben meghatározottak szerint jár el.
(1) Az országgyűlési biztos a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében külön törvényben meghatározottak szerint jár el.
(2) Az adatvédelmi biztost a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő eljárása során az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jogosítványai illetik meg.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az adatvédelmi biztos betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelésének szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzatokba és utasításokba.
(4) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos tevékenységét a főigazgatók - e törvény keretei között - kötelesek elősegíteni.
(4) Az országgyűlési biztos és az adatvédelmi biztos tevékenységét a főigazgatók - e törvény keretei között - kötelesek elősegíteni.

Titkos információgyűjtés

53. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a 4-9. §-okban foglalt feladataik teljesítése érdekében titkos információgyűjtést folytathatnak; ez nem terjed ki a 4. § h) pontjában és a 8. § (1) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott feladatok ellátására.
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok - a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ kivételével - a 4-9. §-okban foglalt feladataik teljesítése érdekében titkos információgyűjtést folytathatnak; ez nem terjed ki a 4. § h) pontjában és a 8. § (1) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott feladatok ellátására.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok a titkos információgyűjtés speciális eszközeit és módszereit csak akkor használhatják, ha az e törvényben meghatározott feladatok ellátásához szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg.

Külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés

54. §
(1) A titkos információgyűjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok
a) felvilágosítást kérhetnek;
b) a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyűjthetnek;
c) titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel;
d) az információgyűjtést elősegítő információs rendszereket hozhatnak létre és alkalmazhatnak;
e) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak;
f) a saját személyi állományuk és a velük együttműködő természetes személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére fedőokmányt készíthetnek és használhatnak fel;
g) fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn;
h) a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik;
i) az 56. §-ban foglaltakon kívül beszélgetést lehallgathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik;
j) hatósági engedélyhez kötött távközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információkat gyűjthetnek.
j) hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információkat gyűjthetnek.
(1a) Az (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott feladat ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok a 41. § (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokban adatot helyezhetnek el.
(2) Rendvédelmi szerv fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható.
(2) Rendvédelmi szerv és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható.
55. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész előzetes jóváhagyásával a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel, ha az érintett személlyel történő együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.
(2) Nem köthető megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot nem illeti meg.
(4) A megállapodás létrejötte esetén a nemzetbiztonsági szolgálatok megtérítik azt a kárt, amely az elkövetőt a polgári jog szerint terheli. A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügyminiszter képviseli.
(4) A megállapodás létrejötte esetén a nemzetbiztonsági szolgálatok megtérítik azt a kárt, amely az elkövetőt a polgári jog szerint terheli. A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli.

Külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

56. §   A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján
a) lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik;
b) a lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik;
c) levelet és egyéb postai küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik;
c) postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik,
d) közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési szolgáltatás útján továbbított közleményt megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik.
d) elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,
e) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik, továbbá felhasználhatják.
57. §
(1) Az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztést az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Katonai Felderítő Hivatal, a Katonai Biztonsági Hivatal és - a 9. § d) pontjában meghatározott feladat ellátása tekintetében - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója nyújthat be.
(1) Az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztést az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Katonai Felderítő Hivatal, a Katonai Biztonsági Hivatal és - a 8. § (1) bekezdésének f), valamint a 9. § d) pontjában meghatározott feladat ellátása tekintetében - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója nyújthat be.
(1) Az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztést az Információs Hivatal, a Alkotmányvédelmi Hivatal, a Katonai Felderítő Hivatal, a Katonai Biztonsági Hivatal és - a 8. § (1) bekezdésének f), valamint a 9. § d) pontjában meghatározott feladat ellátása tekintetében - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója nyújthat be.
(1) Az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztést az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Katonai Felderítő Hivatal, a Katonai Biztonsági Hivatal és - a 8. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feladat ellátása tekintetében - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója nyújthat be.
(1) Az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztést az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és - a 8. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feladat ellátása tekintetében - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója nyújthat be.
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell
a) a titkos információgyűjtés helyét, az érintett vagy érintettek nevét vagy körét, illetőleg az azonosításra alkalmas - rendelkezésre álló - adatokat;
b) a titkos információgyűjtés megnevezését és szükségességének indokolását;
c) a tevékenység kezdetét és végét napban meghatározva;
d) az 59. §-ban meghatározott engedély iránti előterjesztés esetén annak indokolását, hogy adott ügyben arra a nemzetbiztonsági szolgálat eredményes működéséhez feltétlenül szükség volt.
58. §
(1) Az 5. § b), d), h)-j), valamint a 7. § b), d), i)-k) pontjaiban meghatározott nemzetbiztonsági feladatok ellátása során az 56. §-ban felsorolt titkos információgyűjtést a Fővárosi Bíróság elnöke által e feladatra kijelölt bíró engedélyezi.
(1) Az 5. § b), d), h)-j), valamint a 6. § d), i), l)-n) pontjaiban meghatározott nemzetbiztonsági feladatok ellátása során az 56. §-ban felsorolt titkos információgyűjtést a Fővárosi Bíróság elnöke által e feladatra kijelölt bíró engedélyezi.
(1) Az 5. § b), d), h)-j), valamint a 6. § d), i), l)-n) pontjaiban meghatározott nemzetbiztonsági feladatok ellátása során az 56. §-ban felsorolt titkos információgyűjtést a Fővárosi Törvényszék elnöke által e feladatra kijelölt bíró engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó nemzetbiztonsági feladatok ellátása során az 56. §-ban felsorolt titkos információgyűjtést az igazságügyminiszter engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó nemzetbiztonsági feladatok ellátása során az 56. §-ban felsorolt titkos információgyűjtést az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi.
(3) A bíró, illetve az igazságügyminiszter (a továbbiakban együtt: engedélyező) az előterjesztés benyújtásától számított 72 órán belül határozatot hoz. Az előterjesztésnek helyt ad, vagy azt megalapozatlansága esetén elutasítja. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3) A bíró, illetve az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: engedélyező) az előterjesztés benyújtásától számított 72 órán belül határozatot hoz. Az előterjesztésnek helyt ad, vagy azt megalapozatlansága esetén elutasítja. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(4) Az engedélyező a titkos információgyűjtést esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezi. Ezt a határidőt az engedélyező indokolt esetben - a főigazgatók előterjesztése alapján - további 90 nappal meghosszabbíthatja.
(4) Az engedélyező a titkos információgyűjtést e törvény eltérő rendelkezése hiányában esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezi. Ezt a határidőt az engedélyező indokolt esetben - a főigazgatók előterjesztése alapján - e törvény eltérő rendelkezése hiányában további 90 nappal meghosszabbíthatja.
(5) A bíró a határidő meghosszabbítására vonatkozó döntése kialakításánál megismerheti az adott ügyben általa engedélyezett titkos információgyűjtés során szerzett és rögzített adatokat.
(6) Az engedélyező eljárásáról, illetve a titkos információgyűjtés tényéről az érintettet nem tájékoztatja.

Kivételes engedélyezés

59. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói az 56. §-ban felsorolt titkos információgyűjtés folytatását legfeljebb az engedélyező döntéséig engedélyezhetik, ha a titkos információgyűjtés külső engedélyeztetése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a nemzetbiztonsági szolgálat eredményes működéséhez fűződő érdeket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a külső engedély iránti előterjesztést a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kötelesek engedélyezésükkel egyidejűleg benyújtani.
(3) Ugyanabban az ügyben - kivéve, ha a nemzetbiztonságot közvetlenül veszélyeztető új tény merül fel - csak egyszer rendelhető el az (1) bekezdésben meghatározott kivételes engedélyezés alapján titkos információgyűjtés.

A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés megszüntetése

60. §
(1) A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha
a) az engedélyben meghatározott célját elérte;
b) a további alkalmazásától eredmény nem várható;
c) a határideje meghosszabbítás nélkül lejárt;
d) a titkos információgyűjtés bármely okból törvénysértő.
(2) Az 59. § (1) bekezdésében meghatározott kivételes eljárás esetén a titkos információgyűjtést akkor is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a titkos információgyűjtés folytatását az engedélyező nem engedélyezi. Ebben az esetben a titkos információgyűjtés során nyert adatokat - az állam- és szolgálati titkot tartalmazó iratok megsemmisítési rendjére vonatkozó törvényi előírások szerint - haladéktalanul meg kell semmisíteni.
(2) Az 59. § (1) bekezdésében meghatározott kivételes eljárás esetén a titkos információgyűjtést akkor is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a titkos információgyűjtés folytatását az engedélyező nem engedélyezi. Ebben az esetben a titkos információgyűjtés során nyert adatokat - a minősített adatok megsemmisítésére vonatkozó jogszabályi előírások szerint - haladéktalanul meg kell semmisíteni.

A titkos információgyűjtésre vonatkozó egyéb szabályok

A titkos információgyűjtésre és a titkos adatszerzésre vonatkozó egyéb szabályok

61. §
(1) Ha a titkos információgyűjtésre a 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint kerül sor, a titkos információgyűjtéshez szükséges engedély beszerzése az alkalmazást megrendelő szerv feladata. Az alkalmazás jogszerűségéért a megrendelő szerv, a végrehajtásért a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felel.
(1) Ha a titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre a 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint kerül sor, a titkos információgyűjtéshez, illetve a titkos adatszerzéshez szükséges engedély beszerzése az alkalmazást megrendelő szerv feladata. Az alkalmazás jogszerűségéért a megrendelő szerv, a végrehajtásért a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felel.
(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szolgáltatói feladata keretében alkalmazott titkos információgyűjtés során nyert valamennyi adatot a megrendelő szerv számára továbbítja, a továbbított adatokat a Szakszolgálat nyilvántartásából törölni kell.
(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szolgáltatói feladata keretében alkalmazott titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés eredményeként megszerzett valamennyi adatot kizárólag a megrendelő szerv számára továbbítja, a továbbított adatokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nyilvántartásából törölni kell.
(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató feladataival kapcsolatosan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a megrendelő szervezet írásbeli megkeresését a szükséges engedéllyel,
b) a megkeresésben megjelölt személyek azonosításához szükséges személyes adatokat,
c) az adott ügyben felhasznált titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek leírását,
c) az adott ügyben alkalmazott titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés eszközeinek és módszereinek leírását, valamint
c) az adott ügyben alkalmazott titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés eszközeinek és módszereinek leírását, valamint a személyes adatnak nem minősülő, műveleti értékkel bíró információkat, technikai adatokat,
d) a megrendelő szervezet részére továbbított adathordozók jegyzékét.
(4) A közölt adatok hitelességéért az adatszolgáltató, a felhasználásáért, illetve az erre alapozott intézkedések megtételéért vagy elmulasztásáért a titkos információgyűjtést megrendelő szerv felelős.
(4) A közölt adatok hitelességéért az adatszolgáltató, a felhasználásáért, illetve az erre alapozott intézkedések megtételéért vagy elmulasztásáért a titkos információgyűjtést, illetve a titkos adatszerzést megrendelő szerv a felelős.
(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szolgáltatói feladata ellátásához kapcsolódóan a (3) bekezdésben meghatározottakon túl személyes adatokat nem tárolhat.
62. §   A titkos információgyűjtés során beszerzett adatok a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként való esetleges felhasználásáig, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálattal együttműködő természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek kiléte, az információgyűjtés ténye és technikai részletei államtitoknak minősülnek. Az együttműködő személyek és szervezetek e tevékenységükkel kapcsolatban a miniszter vagy a főigazgatók engedélye nélkül adatokat nem hozhatnak nyilvánosságra.
62. §   A nemzetbiztonsági szolgálattal együttműködő természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek e tevékenységükkel kapcsolatban a miniszter vagy a főigazgató engedélye nélkül adatokat nem hozhatnak nyilvánosságra.

A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok

63. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésükben az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásaik fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethetnek. A speciális működési kiadásokat összevontan - az általános számviteli szabályoktól eltérően - egy összegben kell szerepeltetni.
(2) Speciális működési kiadásnak minősülnek a nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok által az együttműködő magánszemély részére kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetőleg a magánszemély részére igazolást kiadnia.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának e jogviszonyával összefüggő külszolgálata alapján kifizetett jövedelemből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetőleg a magánszemély részére igazolást kiadnia.
(5) A nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, valamint a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő, e célra beszerzett és használt vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a nemzetbiztonsági szolgálatok gyakorolják.
(6) A nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, valamint a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő vagyon értékesítésből származó bevétel a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális bevétele, amelyet az e tevékenységhez szükséges ingatlan és egyéb eszközök vételére, felújítására, felszerelésére, illetve bővítésére használhatnak fel.
64. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - a fedésül szolgáló intézmény típusára vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn. Fedőintézményként költségvetési szerv nem hozható létre.
(2) A fedőintézmény létrehozása és fenntartása a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetéséből történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális működési kiadásnak minősülnek.
(3) Ha a fedőintézmény megszűnik, vagyona a nemzetbiztonsági szolgálatokat illeti.
(4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései a fedővállalkozásra nem vonatkoznak.
(4) Az államháztartásról szóló törvény rendelkezései a fedővállalkozásra nem vonatkoznak.
65. §   A nemzetbiztonsági szolgálatok a 63. § (2) bekezdésében meghatározott körben külön devizahatósági engedély nélkül valutát kezelhetnek.
65. §   A nemzetbiztonsági szolgálatok a 63. § (2) bekezdésében meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhetnek.
66. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési kiadásai felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés - a 11. § (2) bekezdésének f) pontját kivéve - nem végezhető.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.

A nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés szabályai

67. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által nyújtott nemzetbiztonsági védelem (a továbbiakban: védelem) célja az 1. számú mellékletben meghatározott személyek tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek tevékenységéhez kötődő védett információk jogellenes megszerzését célzó - ezáltal a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit sértő vagy veszélyeztető - leplezett törekvések felderítése és elhárítása.
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által nyújtott nemzetbiztonsági védelem (a továbbiakban: védelem) célja az 1. számú mellékletben meghatározott személyek tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek tevékenységéhez kötődő védett információk jogellenes megszerzését célzó - ezáltal Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértő vagy veszélyeztető - leplezett törekvések felderítése és elhárítása.
(2) A védelem ellátása során a nemzetbiztonsági szolgálatok a védendő személyt érintően csak írásbeli beleegyezésével alkalmazhatják a titkos és nyílt információgyűjtés eszközeit és módszereit.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok rendszeresen tájékoztatják a védendő személyt a védelem során tett biztonsági intézkedésekről és az intézkedések által érintett személyek köréről.
68. §
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés (a továbbiakban: ellenőrzés) célja annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek.
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés (a továbbiakban: ellenőrzés) célja annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges, valamint - amennyiben szükséges - a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek.
(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges, valamint - amennyiben indokolt - a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételekkel összefüggésben, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel kapcsolatosan nemzetbiztonsági kockázat megállapítható-e.
(2) A biztonsági feltételek vizsgálata azon kockázati tényezők, körülmények, információk felderítését jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő.
(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel kapcsolatosan nemzetbiztonsági kockázat áll fenn, ha olyan körülmény áll fenn, ami miatt
a) nem alkalmas a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony törvényes, illetéktelen befolyástól mentes ellátására, vagy ha
b) személyével szemben olyan körülmény áll fenn, amely sérti vagy veszélyezteti a minősített adat védelméhez fűződő érdeket.
(3) A fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek körét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) A fontos és bizalmas munkakörbe jelölt személyekre vonatkozó szabályok szerint kijelölésük, illetve megbízatásuk előtt egyszeri biztonsági ellenőrzést kell kezdeményezni az alábbi személyek tekintetében:
a) a titkos információgyűjtést engedélyező bíró,
b) valamennyi miniszter,
c) a Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagja, illetve e két bizottság eljárásában közreműködő szakértő,
d) az 55. §-ban meghatározott kijelölt ügyész,
e) az 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervvel közreműködő olyan személy, aki feladata ellátása során államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő szolgálati titkot ismerhet meg.
e) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervvel közreműködő olyan személy, akinek feladata ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a (4) bekezdésében szereplő nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismernie.
e) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervvel közreműködő olyan személy, akinek feladata ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (2)-(6) bekezdésében szereplő, illetve az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismernie.
f) a Független Rendészeti Panasztestület tagjai.
(4) A fontos és bizalmas munkakörbe jelölt, illetve ilyen munkakört betöltő személyekre vonatkozó szabályok szerint - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - kijelölésük, megbízásuk előtt, valamint e megbízásuk, munkakörük betöltése alatt legalább ötévenként ellenőrzést kell kezdeményezni
a) az e törvény szerinti titkos információgyűjtést engedélyező bíró, valamint a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott peres eljárásban eljáró bíró,
b) valamennyi miniszter,
c) a Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagja, illetve e két bizottság eljárásában közreműködő szakértő,
d) amennyiben feladata ellátásához „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia, az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság, eseti bizottság tagja, valamint a bizottság eljárásában közreműködő szakértő,
e) az 55. §-ban meghatározott kijelölt ügyész,
f) amennyiben feladata ellátásához „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia, a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adatot kezelő szervvel közreműködő, illetve gazdálkodó szervezetnél minősített adatot felhasználó személy,
g) ha megfelelő szintű ellenőrzését még nem folytatták le, vagy érvényes ellenőrzéssel nem rendelkezik, állami vagy közfeladat ellátásához szükséges „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adat felhasználására jogosult személy,
h) a Független Rendészeti Panasztestület tagjai
tekintetében.
(5) A (4) bekezdés g) pontja szerinti ellenőrzést nem kell kezdeményezni a minősített adat védelméről szóló törvény 13. §-ának (3)-(4) bekezdésében, valamint a 14. § (2) bekezdésében szereplő személyek, továbbá - a (4) bekezdés c), d) és h) pontjában meghatározottak kivételével - az országgyűlési képviselő, az Európai Parlament Magyarországon megválasztott képviselője és az önkormányzati képviselő tekintetében.
(5) A (4) bekezdés g) pontja szerinti ellenőrzést nem kell kezdeményezni a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 13. § (3) és (5) bekezdésében, valamint a 14. § (2) bekezdésében szereplő személyek, továbbá - a (4) bekezdés c), d) és h) pontjában meghatározottak kivételével - az országgyűlési képviselő, az Európai Parlament Magyarországon megválasztott képviselője és az önkormányzati képviselő tekintetében.
(5) A (4) bekezdés g) pontja szerinti ellenőrzést nem kell kezdeményezni a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 13. § (3) és (5) bekezdésében, valamint a 14. § (2) bekezdésében szereplő személyek, továbbá - a (4) bekezdés c), d) és h) pontjában meghatározottak kivételével - az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, az Európai Parlament Magyarországon megválasztott képviselője és az önkormányzati képviselő tekintetében.
(6) Amennyiben a fontos és bizalmas munkakörbe jelölt, vagy ilyen munkakört betöltő, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott személyek tekintetében öt éven belül biztonsági kockázati tényezőt nem tartalmazó - az új kinevezéshez, kijelöléshez vagy megbízáshoz, illetve a közreműködéshez szükséges ellenőrzéssel legalább azonos szintű - biztonsági szakvélemény került kibocsátásra, a kezdeményezésre jogosult mérlegelési jogkörében dönt az érintett személy ellenőrzésének kezdeményezéséről.
69. §
(1) A köztársasági elnök kezdeményezi az ellenőrzést
a) a Magyar Honvédség parancsnoka és vezérkari főnöke,
b) a Határőrség országos parancsnoka,
c) a Köztársasági Elnök Hivatala vezető beosztású munkatársai
tekintetében.
(1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrehozatalát megelőző nemzetbiztonsági ellenőrzését a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésére jogosult személy kezdeményezi. Bíró, igazságügyi alkalmazott nemzetbiztonsági ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi. Ügyészségi szolgálati viszonyban álló személy esetében az ellenőrzést a legfőbb ügyész kezdeményezi.
(1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeket a 74. § i) pontja határozza meg.
(1a) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdéssel a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.
(2) Az Országgyűlés elnöke kezdeményezi az ellenőrzést
a) az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságába és Honvédelmi Bizottságába jelölt képviselők,
a) az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságába és Honvédelmi Bizottságába, illetve - ha a feladata ellátásához „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia - az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottságba, eseti bizottságba jelölt személy,
b) az Országgyűlés Hivatalának vezető beosztású munkatársai
c) a Független Rendészeti Panasztestület tagjai
d) az Országgyűlési Őrség munkatársai
tekintetében.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére a 74. § i) pontjának
a) if) és ig) alpontjában megjelölt személy esetén a köztársasági elnök,
b) ie), il), im) és it) alpontjában megjelölt személy, valamint az iu) alpontjában megjelölt személyek közül az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozó tábornok és tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett személy esetén az Országgyűlés elnöke,
b) ie), il), im), it) és iv) alpontjában megjelölt személy, valamint az iu) alpontjában megjelölt személyek közül az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozó tábornok és tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett személy esetén az Országgyűlés elnöke,
c) ib) és id) alpontjában megjelölt személy esetén a miniszterelnök,
d) ia), ic), ih) és ii) alpontjában megjelölt személy esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter,
e) ij) alpontjában megjelölt személy esetén az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter,
f) ik) alpontjában foglalt esetben az állomány szerint illetékes főigazgató,
g) iu) alpontjában megjelölt személyek esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka
jogosult.
(2) A 74. § i) pont in) és io) alpontjában meghatározott körben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket, tisztségeket és beosztásokat (a továbbiakban együtt: munkakör)
a) kormányzati irányítás alatt álló szervek esetében az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter, - a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat irányításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott - rendeletben,
b) kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter egyetértésével kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben, ha ennek kiadására nem jogosult, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter jóváhagyásával munkáltatói intézkedésben, írásban
határozza meg.
(3) A miniszterelnök kezdeményezi az ellenőrzést
a) valamennyi miniszteri tisztségre jelölt személy,
b) az államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetők,
b) az államtitkárok, közigazgatási államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetők,
c) a Miniszterelnöki Hivatal vezető beosztású munkatársai,
c) a Miniszterelnökség vezető beosztású munkatársai,
d) a Kormány irányítása alatt álló országos hatáskörű szervek vezetői, helyettesei, és a vezetőkkel azonos jogállású más közszolgálati vezetők
d) a Kormány irányítása alatt álló az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező szervek vezetői, helyettesei, és a vezetőkkel azonos jogállású más közszolgálati vezetők
tekintetében.
(3) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője kezdeményezi azon nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzését, aki esetében az (1)-(2) bekezdés alapján nem állapítható meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére egyébként jogosult személy.
(4) Az illetékes miniszter kezdeményezi az ellenőrzést
a) a helyettes államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetők,
a) a szakállamtitkárok és az azonos jogállású állami vezetők,
a) a helyettes államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetők,
b) a nagykövetek és az önálló külképviseleteket irányító főkonzulok,
c) a miniszter irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek vezetői, valamint a velük azonos jogállású más közszolgálati vezetők,
c) a központi hivatalok vezetői, valamint a velük azonos jogállású más közszolgálati vezetők,
d) a minisztériumi főosztályvezetők és az azonos jogállású állami vezetők,
e) az irányításuk alá tartozó rendvédelmi szervek országos parancsnokai és helyettesei, valamint a tábornokok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba kinevezettek,
f) az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezetői,
g) a többségi állami tulajdonban lévő bankok, szakosított pénzintézetek és biztosítóintézetek vezető beosztású munkatársai,
h) az általa - a 2. számú melléklet 18. pontja alapján - meghatározott munkakört betöltő személyek
i) az irányítása vagy felügyelete alatt álló minősített adatot kezelő szerv vezetője
tekintetében.
(4) A 74. § i) pont in) és io) alpontjában meghatározott körben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső egyes jogviszonyokat
a) kormányzati irányítás alatt álló foglalkoztató szervezetek vonatkozásában a Kormány rendeletben,
b) kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter egyetértésével kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben, ha ennek kiadására nem jogosult, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter jóváhagyásával munkáltatói intézkedésben, írásban határozza meg.
(4a) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter kezdeményezi az ellenőrzést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tábornokok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba kinevezettek tekintetében, a (3) bekezdés d) pontja szerinti eset kivételével.
(5) A honvédelmi miniszter vagy a Magyar Honvédség parancsnoka rendeli el, illetve kezdeményezi az ellenőrzést a Magyar Honvédségen belül, az illetékes miniszter által meghatározott munkakört betöltő személyek tekintetében.
(5) A honvédelemért felelős miniszter vagy a Magyar Honvédség parancsnoka rendeli el, illetve kezdeményezi az ellenőrzést a Magyar Honvédségen belül, az illetékes miniszter által meghatározott munkakört betöltő személyek tekintetében.
(5) Nem kell kezdeményezni
a) a köztársasági elnök,
b) a miniszterelnök,
c) az alkotmánybírák,
d) az Országgyűlés elnöke,
e) a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
f) a legfőbb ügyész,
g) az alapvető jogok biztosa és helyettesei,
h) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke,
i) az Európai Parlament Magyarországon megválasztott képviselője és - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az országgyűlési képviselő
nemzetbiztonsági ellenőrzését.
(6) Az országos rendőrfőkapitány kezdeményezi az ellenőrzést
a) a rendőrfőkapitányok és rendőrkapitányok,
b) a Rendőrségen belül, az illetékes miniszter által meghatározott munkakört betöltő személyek
tekintetében.
(6) Nem kell kezdeményezni továbbá a nemzetbiztonsági ellenőrzést a 74. § i) pontjában meghatározott olyan személlyel kapcsolatban, aki számára törvény a minősített adat megismerését vagy felhasználását nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása nélkül is biztosítja.
(7) A Határőrség országos parancsnoka kezdeményezi az ellenőrzést a Határőrségen belül, az illetékes miniszter által meghatározott munkakört betöltő személyek tekintetében.
(8) A rendvédelmi szervek országos parancsnokai kezdeményezik az ellenőrzést a rendvédelmi szerveken belül az illetékes miniszter által meghatározott munkakört betöltő személyek tekintetében.
(9) A nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kezdeményezik az ellenőrzést a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai tekintetében.
(9) A nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai tekintetében, a rendőrség terrorizmust elhárító szervének főigazgatója a terrorizmust elhárító szerv munkatársai tekintetében, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének főigazgatója a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének munkatársai tekintetében, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatóság és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveinek munkatársai tekintetében kezdeményezi az ellenőrzést.
(10) A Fővárosi Bíróság elnöke kezdeményezi az ellenőrzést a titkos információgyűjtést engedélyező bírói tisztségre jelölt személyek tekintetében.
(10) A Fővárosi Bíróság elnöke kezdeményezi az ellenőrzést a titkos információgyűjtést engedélyező bíró, valamint a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott peres eljárásban eljáró bíró tekintetében.
(10) A Fővárosi Törvényszék elnöke kezdeményezi az ellenőrzést a titkos információgyűjtést engedélyező bíró, valamint a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott peres eljárásban eljáró bíró tekintetében.
(11) A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke kezdeményezi az ellenőrzést a Bizottság eljárása során szakértőnek jelölt személyek tekintetében. A Honvédelmi Bizottság elnöke kezdeményezi az ellenőrzést a Honvédelmi Bizottság eljárása során szakértőnek jelölt személyek tekintetében.
(11) Az országgyűlési bizottság elnöke kezdeményezi az ellenőrzést a bizottság eljárásában közreműködő szakértő tekintetében, amennyiben feladata ellátásához „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia.
(12) A legfőbb ügyész kezdeményezi az ellenőrzést az általa az 55. § alapján kijelölt ügyész tekintetében.
(12) A legfőbb ügyész kezdeményezi az ellenőrzést az 55. § alapján kijelölt ügyész tekintetében.
(13) A titokbirtokos szerv vezetője kezdeményezi az ellenőrzést a 68. § (4) bekezdésének e) pontjában és a 2. számú melléklet 19. pontjában meghatározott személyek tekintetében.
(13) A minősített adatot kezelő szerv vezetője kezdeményezi az ellenőrzést a 68. § (4) bekezdésének f) és g) pontjában, valamint a 2. számú melléklet 19. pontjában meghatározott személyek tekintetében.
(14) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke kezdeményezi az ellenőrzést olyan személyek tekintetében, akiknek feladataik ellátásához nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatokat szükséges megismerniük, ha az (1)-(13) bekezdés alapján nem állapítható meg az ellenőrzés kezdeményezésére jogosult személy.
(14) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője kezdeményezi az ellenőrzést olyan személyek tekintetében, akiknek feladataik ellátásához minősített adatot szükséges felhasználniuk, ha az (1)-(13) bekezdés alapján nem állapítható meg az ellenőrzés kezdeményezésére jogosult személy.
(14) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke kezdeményezi az ellenőrzést az általa - a 2. számú melléklet 18. pontja alapján - meghatározott munkakört betöltő személyek tekintetében.
(14) Az autonóm államigazgatási szerv vezetője, illetve az önálló szabályozó szerv vezetője kezdeményezi az ellenőrzést az általa - a 2. számú melléklet 18. pontja alapján - meghatározott munkakört betöltő személyek tekintetében.
(15) Az (1)-(14) bekezdésben meghatározott kezdeményezésre jogosult kezdeményezi az ellenőrzést az általa olyan munkakörbe kinevezett személyek tekintetében, akiknek feladataik ellátásához minősített adatot szükséges felhasználniuk, amennyiben a kezdeményezésre jogosult az (1)-(14) bekezdés alapján nem állapítható meg.
(16) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője kezdeményezi az ellenőrzést olyan személyek tekintetében, akiknek feladataik ellátásához minősített adatot szükséges felhasználniuk, ha az (1)-(13) bekezdés alapján nem állapítható meg az ellenőrzés kezdeményezésére jogosult személy.
(16) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője kezdeményezi az ellenőrzést olyan személyek tekintetében, akiknek feladataik ellátásához minősített adatot szükséges felhasználniuk, ha az (1)-(15) bekezdés alapján nem állapítható meg az ellenőrzés kezdeményezésére jogosult személy.
70. §
(1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrehozatalát megelőző ellenőrzését a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésére jogosult személy kezdeményezi. Bíró és az igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott nemzetbiztonsági ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi. Ügyészségi szolgálati viszonyban álló személy esetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést a legfőbb ügyész kezdeményezi.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére a 74. § i) pontjának
a) if) és ig) alpontjában megjelölt személy esetén a köztársasági elnök,
b) ie), il), im), it) és iv) alpontjában megjelölt személy, valamint az iu) alpontjában megjelölt személyek közül az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozó tábornok és tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett személy esetén az Országgyűlés elnöke,
c) ib) és id) alpontjában megjelölt személy esetén a miniszterelnök,
d) ia), ic), ih) és ii) alpontjában megjelölt személy esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter,
e) ij) alpontjában megjelölt személy esetén az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter,
f) ik) alpontjában foglalt esetben az állomány szerint illetékes főigazgató,
g) iu) alpontjában megjelölt személyek esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka
jogosult.
(3) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője kezdeményezi azon nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzését, aki esetében az (1)-(2) bekezdés alapján nem állapítható meg a kezdeményezésére egyébként jogosult személy.
(4) Nem kell kezdeményezni
a) a köztársasági elnök,
b) a miniszterelnök,
c) az alkotmánybírák,
d) az Országgyűlés elnöke,
e) a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
f) a legfőbb ügyész,
g) az alapvető jogok biztosa és helyettesei,
h) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke,
i) az Európai Parlament Magyarországon megválasztott képviselője és - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az országgyűlési képviselő, valamint
j) a nemzetiségi szószóló nemzetbiztonsági ellenőrzését.
(5) Nem kell kezdeményezni továbbá a nemzetbiztonsági ellenőrzést a 74. § i) pontjában meghatározott olyan személlyel kapcsolatban, aki számára törvény a minősített adat megismerését vagy felhasználását nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása nélkül is biztosítja.
70. §
(1) A fontos és bizalmas munkakörbe történő kinevezés előtt kezdeményezni kell a jelölt személy ellenőrzését.
(1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálat a hozzájárulást megtagadja vagy azt visszavonja - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony csak abban az esetben hozható létre, illetve tartható fenn, ha
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésére jogosult személyt vagy testületet irányító vagy felügyelő személy vagy szerv,
b) a 69. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott személy esetén az Országgyűlés elnöke,
c) a 69. § (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott személy esetében a miniszterelnök,
d) a 69. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott személy esetében az állomány szerint illetékes főigazgatót irányító miniszter,
e) bíró, igazságügyi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója feletti kinevezési jogkört gyakorló bírósági vezető, ennek hiányában az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
f) ügyészségi szolgálati viszonyban álló személyek esetében a legfőbb ügyész
azt jóváhagyja.
(2) A fontos és bizalmas munkakört betöltő személy ellenőrzését a kezdeményezésre jogosult saját mérlegelési jogkörében - de legalább ötévenként - kezdeményezi.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott irányító vagy felügyelő személy vagy szerv hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésére jogosult személy vagy testület dönt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrehozásáról vagy fenntartásáról.
(3) Az ellenőrzésre kötelezett munkakör, illetve tisztség betöltésére jelentkező vagy felkért személyt (szakértőt) előre tájékoztatni kell a biztonsági ellenőrzés elrendelésének lehetőségéről és annak lehetséges módjairól.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzést kezdeményező a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítéséről, illetve fenntartásáról értesíti a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot,
b) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet nem adja ki a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatok megismeréséhez szükséges biztonsági tanúsítványt.
(4) Ellenőrzés csak a fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személy (a továbbiakban együtt: érintett személy) előzetes írásbeli hozzájárulásával folytatható.
(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat, amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt álló személy a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: a Rendőrségről szóló törvény) 7. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, a 68. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben értesíti a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet.
(5) Ha az érintett személy az ellenőrzéshez nem járul hozzá, fontos és bizalmas munkakörben nem alkalmazható.
(5) A nemzetbiztonsági ellenőrzés csak a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy előzetes írásbeli hozzájárulásával végezhető el.
(6) A biztonsági ellenőrzést kezdeményezni jogosult személy az ellenőrzés elrendelésére - a 71. §-ban meghatározott kérdőív megküldésével egyidejűleg - írásban kéri fel a minisztert. A miniszter az ellenőrzést elrendeli.
(6) Amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem járul hozzá, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony nem hozható létre, illetve nem tartható fenn.
(7) Amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítését a 70. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület jóváhagyta, a jogviszony a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően is létrehozható.
71. §
(1) Az érintett személy az ellenőrzés kezdeményezését megelőzően - a jogosult, illetve az általa kijelölt személy kérésére - a 3. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívet tölt ki.
(1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezését megelőzően a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívet tölt ki.
(2) A 68. § (4) bekezdésben, valamint a 2. számú melléklet 1-17. pontjaiban meghatározott személyek a 3. számú mellékletben meghatározott, „C” típusú kérdőívet töltenek ki.
(2) A 2. számú melléklet 1-17. pontjaiban, valamint a 68. § (4) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt személyek a 3. számú mellékletben meghatározott, „C” típusú kérdőívet töltik ki. A 68. § (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott személyek a megismerendő adat minősítésétől, illetve jelölésétől függően az alábbi típusú kérdőívet töltik ki:
a) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 3. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó adatok esetében:
1. az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletében felsorolt iratokban foglalt adatot megismerő személyek „C” típusú kérdőívet;
2. államtitkot tartalmazó adatot megismerő személyek „B” típusú kérdőívet.
b) nemzetközi szerződés alapján átvett vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített, valamint korlátozottan megismerhető adatok esetében:
1. törvényben vagy nemzetközi szerződésben a szigorúan titkos minősítésnek megfeleltetett minősítésű adatot megismerő személyek „C” típusú kérdőívet;
2. törvényben vagy nemzetközi szerződésben a titkos minősítésnek megfeleltetett minősítésű adatot megismerő személyek „B” típusú kérdőívet;
3. a 2. pontban meghatározott minősítési szintet el nem érő, törvény vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján védelmet igénylő adatokat megismerő személyek „A” típusú kérdőívet.
(2) A 2. számú melléklet 1-17. pontjaiban, valamint a 68. § (4) bekezdés a)-c), e), h) pontjaiban felsorolt személyek a 3. számú mellékletben meghatározott, „C” típusú kérdőívet töltik ki.
(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívben megadott adatai közül a lényeges adatok, tények vagy körülmények megváltozásáról nyomban, de legkésőbb a változás tudomására jutását követő 8 napon belül írásban tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosultat. Azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek, valamint a lényeges adatban, tényben vagy körülményben bekövetkező változás bejelentésének, a bejelentésben foglaltaknak a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat részére történő továbbításának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(3) Az illetékes miniszter vagy a titokbirtokos szerv vezetője a 2. számú melléklet 18., 19. pontja alapján meghatározza azokat a munkaköröket, amelyek tekintetében az érintett személyek a 3. számú mellékletben meghatározott „A”, „B” vagy „C” típusú kérdőívet töltenek ki.
(3) Az illetékes miniszter vagy a titokbirtokos szerv vezetője a 2. számú melléklet 18., 19. pontja alapján meghatározza azokat a munkaköröket, amelyek tekintetében az érintett személyek a 3. számú mellékletben meghatározott „A”, „B” vagy „C” típusú kérdőívet töltenek ki. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke a 69. § (14) bekezdésében meghatározott személyek tekintetében - a megismerendő adat védelmi szintjének megfelelően - egyedileg dönt a kitöltendő kérdőív típusáról.
(3) A 68. § (4) bekezdésének d), f) és g) pontjában meghatározott személyek a felhasználandó minősített adat minősítési szintjétől függően az alábbi típusú kérdőívet töltik ki:
a) „Szigorúan titkos!” minősítési szintű vagy törvényben, illetve nemzetközi szerződésben „Szigorúan titkos!” minősítési szintű adatnak megfeleltetett minősített adatot felhasználó személyek „C” típusú kérdőívet;
b) „Titkos!” minősítési szintű vagy törvényben, illetve nemzetközi szerződésben „Titkos!” minősítési szintű adatnak megfeleltetett minősített adatot felhasználó személyek „B” típusú kérdőívet;
c) „Bizalmas!” minősítési szintű vagy törvényben, illetve nemzetközi szerződésben „Bizalmas!” minősítési szintű adatnak megfeleltetett minősített adatot felhasználó személyek „A” típusú kérdőívet.
(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására a 2. számú mellékletben meghatározott, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy által kitöltött biztonsági kérdőív megküldésével írásban kéri fel a nemzetbiztonsági szolgálatot.
(4) Ha az „A” vagy „B” típusú kérdőívhez kötődő ellenőrzés során kockázati tényező meglétére utaló adat keletkezik, az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat javasolhatja a kezdeményezőnek a „B” vagy „C” típusú kérdőív kitöltetését.
(4) Az illetékes miniszter a 2. számú melléklet 18., illetve a minősített adatot kezelő szerv vezetője a 2. számú melléklet 19. pontja alapján - a (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - meghatározza azokat a munkaköröket, amelyek tekintetében az érintett személyek a 3. számú mellékletben meghatározott „A”, „B” vagy „C” típusú kérdőívet töltenek ki. Az illetékes miniszter a 2. számú melléklet 18/A. pontjában, illetve a Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője a 69. § (14) bekezdésében meghatározott személyek tekintetében - a felhasználandó minősített adat minősítési szintjének megfelelően - egyedileg dönt a kitöltendő kérdőív típusáról.
(4) Az illetékes miniszter a 2. számú melléklet 18., illetve a minősített adatot kezelő szerv vezetője a 2. számú melléklet 19. pontja alapján - a (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - meghatározza azokat a munkaköröket, amelyek tekintetében az érintett személyek a 3. számú mellékletben meghatározott „A”, „B” vagy „C” típusú kérdőívet töltenek ki. Az illetékes miniszter a 2. számú melléklet 18/A. pontjában, illetve a Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője a 69. § (16) bekezdésében meghatározott személyek tekintetében - a felhasználandó minősített adat minősítési szintjének megfelelően - egyedileg dönt a kitöltendő kérdőív típusáról.
(5) Az ellenőrzés a kérdőívben megadott adatok valóságának vizsgálatára és értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezők felderítésére terjed ki. Az ellenőrzést a kezdeményezéstől számított 30 napon belül kell lefolytatni. Ez a határidő egy esetben - az érintett személy és a kezdeményező egyidejű tájékoztatása mellett - újabb 30 nappal meghosszabbítható.
(5) Az ellenőrzés a kérdőívben megadott adatok valóságának vizsgálatára és értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezők felderítésére terjed ki. Az ellenőrzést „A” típusú kérdőív esetén az elrendeléstől számított 30, „B” típusú kérdőív esetén 45, „C” típusú kérdőív esetén 60 napon belül kell lefolytatni. Ez a határidő egy esetben - az érintett személy és a kezdeményező egyidejű tájékoztatása mellett - újabb 30 nappal meghosszabbítható.
(5) Ha az „A” vagy „B” típusú kérdőívhez kötődő ellenőrzés során kockázati tényező meglétére utaló adat keletkezik, az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat javasolhatja a kezdeményezőnek a „B” vagy „C” típusú kérdőív kitöltetését.
(5) Ha az „A” vagy „B” típusú kérdőívhez kötődő ellenőrzés során kockázati tényező meglétére utaló adat keletkezik, az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat javaslatára a kezdeményező az érintett személlyel - 30 napon belül - a kockázati tényezőt feltáró eredménytől függően „B” vagy „C” típusú kérdőívet töltet ki. Ebben az esetben az ellenőrzés határidejét az új kérdőív nemzetbiztonsági szolgálathoz történő megérkezésétől kell számítani.
(5) Ha az „A” vagy „B” típusú kérdőívhez kötődő ellenőrzés során kockázati tényező meglétére utaló adat keletkezik, az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat javaslatára a kezdeményező az érintett személlyel - 30 napon belül - a kockázati tényezőt feltáró eredménytől függően „B” vagy „C” típusú kérdőívet töltet ki. Erről a szolgálat vezetője tájékoztatja az elrendelőt. A kitöltött kérdőív elrendelőhöz történő érkezését követően a folyamatban lévő ellenőrzést a 71/C. § (2) bekezdése szerint meg kell szüntetni, az új ellenőrzést el kell rendelni.
(6) Az ellenőrzésnek, a kockázati tényezők vizsgálatának és értékelésének arányosnak kell lennie a fontos és bizalmas munkakör betöltéséhez fűződő titokvédelmi és más biztonsági követelményekkel.
(6) Az ellenőrzés a kérdőívben megadott adatok valóságának vizsgálatára és értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezők felderítésére terjed ki. Az ellenőrzést „A” típusú kérdőív esetén az elrendeléstől számított 30, „B” típusú kérdőív esetén 45, „C” típusú kérdőív esetén 60 napon belül kell lefolytatni. Ez a határidő egy esetben - az érintett személy és a kezdeményező egyidejű tájékoztatása mellett - újabb 30 nappal meghosszabbítható.
(6) Az ellenőrzés a kérdőívben megadott adatok valóságának vizsgálatára és értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezők felderítésére terjed ki.
(7) Az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat az érintett személlyel konzultálhat, referens személyeket hallgathat meg, felhasználhatja a személyügyi nyilvántartások és a korábbi ellenőrzések adatait, adatkezelési rendszerekben adatellenőrzéseket végezhet - ha a szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg, - titkos információgyűjtési eszközöket és módszereket alkalmazhat. A nemzetbiztonsági szolgálat az 56. §-ban meghatározott, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést csak a „C” típusú kérdőívhez kapcsolódó ellenőrzés során alkalmazhat.
(7) Az ellenőrzésnek, a kockázati tényezők vizsgálatának és értékelésének arányosnak kell lennie a fontos és bizalmas munkakör betöltéséhez fűződő titokvédelmi és más biztonsági követelményekkel.
(7) Az ellenőrzés kezdeményezésére jogosult személy értesíti az ellenőrzést lefolytató nemzetbiztonsági szolgálatot, ha az érintett már nem tölt be fontos és bizalmas munkakört.
(8) Az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat az érintett személlyel konzultálhat, referens személyeket hallgathat meg, felhasználhatja a személyügyi nyilvántartások és a korábbi ellenőrzések adatait, adatkezelési rendszerekben adatellenőrzéseket végezhet - ha a szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg, - titkos információgyűjtési eszközöket és módszereket alkalmazhat. A nemzetbiztonsági szolgálat az 56. §-ban meghatározott, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést csak a „C” típusú kérdőívhez kapcsolódó ellenőrzés során alkalmazhat.
71. §
(1) Nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - csak a nemzetbiztonsági ellenőrzést követően, abban az esetben hozható létre, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg.
(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően is létrehozható, ha
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítésére jogosult személyt vagy testületet irányító vagy felügyelő személy vagy szerv,
b) a 70. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott személy esetén az Országgyűlés elnöke,
c) a 70. § § (2) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott személy esetében a miniszterelnök,
d) a 70. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott személy esetében az állomány szerint illetékes főigazgató által vezetett nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter,
e) bíró, igazságügyi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója feletti kinevezési jogkört gyakorló bírósági vezető, ennek hiányában az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
f) ügyészségi szolgálati viszonyban álló személyek esetében a legfőbb ügyész azt jóváhagyta.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott irányító vagy felügyelő személy vagy szerv hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésére jogosult személy vagy testület dönt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően történő létrehozásáról.
(4) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony csak akkor hozható létre, illetve tartható fenn, ha annak létrehozását vagy fenntartását a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.
(5) Az (2)-(4) bekezdésben meghatározott esetben a kezdeményezésre jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létrehozásáról, illetve fenntartásáról értesíti a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Nemzeti Biztonsági Felügyelet nem adja ki a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatok megismeréséhez szükséges biztonsági tanúsítványt.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása

71/A. §
(1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés csak a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy előzetes, az esetleges felülvizsgálati eljárásra is kiterjedő, írásbeli hozzájárulásával végezhető el. Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem járul hozzá, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony nem hozható létre, illetve nem tartható fenn.
(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezését megelőzően a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívet (a továbbiakban: biztonsági kérdőív) tölt ki.
(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezését megelőzően a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívet írásban vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásával érintett nemzetbiztonsági szolgálat által üzemeltetett honlapon elérhető elektronikus keretprogram használatával is kitöltheti.
(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fennállása alatt, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzése során a biztonsági kérdőívben megadott adatai közül a lényeges adatok, tények vagy körülmények megváltozásáról nyomban, de legkésőbb a változás tudomására jutását követő 15 napon belül írásban tájékoztatja a kezdeményezésre jogosultat, aki azt haladéktalanul továbbítja a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a biztonsági kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek, valamint a lényeges adatban, tényben vagy körülményben bekövetkező változás bejelentésének, a bejelentésben foglaltaknak a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat részére történő továbbításának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fennállása alatt, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzése során a biztonsági kérdőívben megadott adatai közül a lényeges adatok, tények vagy körülmények megváltozásáról kormányrendeletben meghatározottak szerint tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot. Azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a biztonsági kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek, valamint a lényeges adatban, tényben vagy körülményben bekövetkező változás bejelentésének, a bejelentésben foglaltaknak a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat részére történő továbbításának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy által kitöltött biztonsági kérdőív megküldésével írásban kéri fel a nemzetbiztonsági szolgálatot.
(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására írásban kéri fel a nemzetbiztonsági szolgálatot.
(5) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fennállása alatt a kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességi idejének lejártát megelőző 90. napig köteles kezdeményezni a kezdeményezésre jogosult az új nemzetbiztonsági ellenőrzést.
71/B. §
(1) A nemzetbiztonsági ellenőrzést az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezés kézhezvételét követő 8 napon belül rendeli el. A nemzetbiztonsági ellenőrzést az elrendeléstől számított 60 napon belül kell lefolytatni, mely határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.
(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés határidejének meghosszabbításáról az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója határoz, arról a kezdeményezőt, valamint a kezdeményező útján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személyt 8 napon belül írásban értesíti.
(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés során a kockázati tényezők vizsgálatának és értékelésének arányosnak kell lennie a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörhöz kapcsolódó, a minősített adat védelméhez fűződő és más biztonsági követelményekkel.
(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzés során az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat köteles a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához feltétlenül szükséges, az érintett alapvető jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni.
(5) A nemzetbiztonsági ellenőrzés során az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat az ellenőrzött személlyel konzultálhat, az ellenőrzött személlyel kapcsolatban álló személyeket hallgathat meg, a biztonsági kérdőívben feltüntetett adatokat nyilvántartások, adatkezelési rendszerek és adatállományok, valamint a korábbi ellenőrzések adataival vetheti össze, továbbá e törvényben meghatározottak szerint titkos információgyűjtést folytathat.
71/C. §
(1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely tartalmazza
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét,
b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdő időpontját,
c) a nemzetbiztonsági kockázat hiányának megállapítását vagy a nemzetbiztonsági kockázat megállapítását és megállapításának indokait, valamint
d) a jogorvoslati jogosultságról történő tájékoztatást.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálat a biztonsági szakvéleményben megjelöli azokat a minősített adatokat, amelyekről a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy nem tájékoztatható.
(3) A biztonsági szakvéleményben foglalt megállapításokért a felelősség a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot terheli.
(4) Ha a rendőrségről szóló törvényben meghatározott szerv védett állományába tartozó, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázat nem állapítható meg, de az észlelt kockázatra utaló körülmény jellege azt indokolja, a nemzetbiztonsági szolgálat értesíti a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet megállapításairól.
(5) A biztonsági szakvéleményt az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezőnek megküldi. A kezdeményező a biztonsági szakvéleményt a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbítja, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek feladatai ellátásához nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatokat szükséges megismernie.
(6) A nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezéséről, valamint a biztonsági szakvéleményben foglaltakról - a bűncselekmény elkövetésére utaló körülmények és a (2) bekezdésben foglalt minősített adatok kivételével - a kezdeményező nyolc napon belül tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt.
(7) A kockázatmentes biztonsági szakvélemény a kiállítást követő 5 évig érvényes.
(8) A kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességi idején belül lefolytatott új nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült biztonsági szakvélemény kiállításával a korábbi biztonsági szakvélemény érvényét veszti.
71/D. §
(1) Érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fennállása alatt a nemzetbiztonsági ellenőrzésre jogosult nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójához címzett, indokolt kérelmében kezdeményezheti felülvizsgálati eljárás elrendelését.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az országgyűlési képviselő, valamint a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alá nem tartozó szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy kérelmére elrendeli, egyéb esetben elrendelheti az (1) bekezdés szerint kezdeményezett felülvizsgálati eljárást a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül.
(3) A kérelem alapján elrendelt felülvizsgálati eljárásban a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyt betöltő személy a kitöltött biztonsági kérdőívet a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójának küldi meg.
(4) A felülvizsgálati eljárás befejezéséről a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a 71/C. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja az érintett személyt.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés szünetelése

71/A. §
(1) Az ellenőrzést „A” típusú kérdőív esetén az elrendeléstől számított 30, „B” típusú kérdőív esetén 45, „C” típusú kérdőív esetén 60 napon belül kell lefolytatni. Ha az ellenőrzés során külföldi hatóság vagy szolgálat megkeresése szükséges, a megkeresés teljesítésének határideje az ellenőrzés határidejébe nem számít be.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.
(3) Az ellenőrzés határidejének meghosszabbításáról az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetője határoz, arról a kezdeményezőt, valamint a kezdeményező útján az elrendelőt és az ellenőrzés alá vont személyt 8 napon belül írásban értesíti.
(3) Az ellenőrzés határidejének meghosszabbításáról az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetője határoz, arról az elrendelőt, a kezdeményezőt, valamint a kezdeményező útján az ellenőrzés alá vont személyt 8 napon belül írásban értesíti.
(4) Az ellenőrzés határidejének meghosszabbítására az Nbtv. 71. §-ának (4) bekezdése alapján kezdeményezett eljárás esetén csak akkor van mód, ha az alacsonyabb fokú ellenőrzésnél erre nem került sor.
(4) Az ellenőrzés határidejének meghosszabbítására az Nbtv. 71. §-ának (5) bekezdése alapján kezdeményezett eljárás esetén csak akkor van mód, ha az alacsonyabb fokú ellenőrzésnél erre nem került sor.
71/B. §
(1) Ha külföldi tartózkodás, betegség vagy egyéb - az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálaton kívül álló - külső tényező az ellenőrzés alá vont személy eredményes ellenőrzését aránytalanul megnehezíti vagy lehetetlenné teszi, az ellenőrzést az akadály megszűnéséig szüneteltetni lehet.
(2) Az ellenőrzés (1) bekezdés szerinti szüneteltetéséről, valamint az ellenőrzés folytatásáról az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetője határoz, és arról az elrendelőt, a kezdeményezőt és az ellenőrzés alá vont személyt 8 napon belül írásban értesíti.
(3) Az ellenőrzés szüneteltetésének időtartama a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.
(4) Ha a szüneteltetés oka a (2) bekezdés szerinti döntést követő hat hónapon belül nem szűnik meg, az ellenőrzést az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének javaslatára az elrendelő megszünteti, és erről a kezdeményezőt, valamint az eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot 8 napon belül írásban tájékoztatja.
(5) Az ellenőrzés szüneteltetése (4) bekezdés szerinti határidejének lejárta előtt az arra okot adó körülmény megszűnése esetén az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetője - a kezdeményező és az érintett egyidejű írásbeli értesítése mellett - az ellenőrzés folytatásáról rendelkezik.
71/C. §
(1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelésének törvényben foglalt oka az ellenőrzés időtartama alatt megszűnik, továbbá az ellenőrzött halála esetén, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a kezdeményező 8 napon belül írásban tájékoztatja az elrendelőt.
(1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelésének törvényben foglalt oka az ellenőrzés időtartama alatt megszűnik, valamint a 71. § (5) bekezdésében foglalt intézkedés esetén, továbbá amennyiben az ellenőrzés során észlelik, hogy az érintett személy tekintetében öt éven belül a biztonsági kockázati tényezőt nem tartalmazó - az új kinevezéshez, kijelöléshez vagy megbízáshoz, illetve a közreműködéshez szükséges ellenőrzéssel legalább azonos szintű - biztonsági szakvélemény került kibocsátásra, és azt a kezdeményező elfogadja, továbbá az ellenőrzött halála esetén a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a kezdeményező 8 napon belül írásban tájékoztatja az elrendelőt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az elrendelő az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének javaslata alapján az ellenőrzést megszünteti, és erről a kezdeményezőt, valamint a kezdeményező útján az ellenőrzés alá vont személyt 8 napon belül írásban értesíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az elrendelő az írásbeli tájékoztatás vagy az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének javaslata alapján az ellenőrzést megszünteti, és erről a kezdeményezőt, valamint a kezdeményező útján az ellenőrzés alá vont személyt 8 napon belül írásban értesíti.
71/D. §
(1) Az ellenőrzés alá vont személy a 71. § (4) bekezdésében foglalt intézkedés, az ellenőrzés szüneteltetése, annak megszüntetése, valamint az ellenőrzésnek a 71/C. § szerinti megszüntetése ellen a miniszternél az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül panasszal élhet. A panasznak a jogorvoslattal érintett intézkedésre halasztó hatálya nincs.
(1) Az ellenőrzés alá vont személy a 71. § (5) bekezdésében foglalt intézkedés, az ellenőrzés szüneteltetése, annak megszüntetése, valamint az ellenőrzésnek a 71/C. § szerinti megszüntetése ellen a miniszternél az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül panasszal élhet. A panasznak a jogorvoslattal érintett intézkedésre halasztó hatálya nincs.
(2) A miniszter a panaszt 15 napon belül kivizsgálja, annak eredményéről a panaszost és a kezdeményezőt, valamint az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjét írásban tájékoztatja. A miniszter döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
72. §
(1) Az ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely valamennyi felmerült biztonsági kockázati tényezőt tartalmazza. A szakvéleményt a miniszter ellenjegyzi. A nemzetbiztonsági szolgálat a szakvéleményről tájékoztatja a kezdeményezőt. A tájékoztatás elmaradásáért a felelősség a nemzetbiztonsági szolgálatot terheli.
(1) Az ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely valamennyi felmerült biztonsági kockázati tényezőt tartalmazza. A szakvéleményben foglalt megállapításokért, illetve a szükséges tájékoztatás elmaradásáért a felelősség a nemzetbiztonsági szolgálatot terheli. A szakvéleményt a miniszter ellenjegyzi, ezt követően a nemzetbiztonsági szolgálat a szakvéleményt a kezdeményezőhöz továbbítja. A kezdeményező a szakvéleményt a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbítja, ha az érintett személynek feladatai ellátásához nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatokat szükséges megismernie.
(1) Ha huzamosabb idejű külföldi tartózkodás, betegség vagy egyéb - a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálaton kívül álló - külső tényező a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy eredményes ellenőrzését aránytalanul megnehezíti vagy lehetetlenné teszi, a nemzetbiztonsági ellenőrzést az akadály megszűnéséig szüneteltetni kell.
(2) Az ellenőrzés befejezéséről, valamint a biztonsági szakvéleményben foglaltakról - kivéve a bűncselekmény elkövetésére utaló körülményeket - a kezdeményező tájékoztatja az érintett személyt.
(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés szüneteléséről az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója határoz, és arról a kezdeményezőt, valamint - amennyiben az a szünetelés okára figyelemmel lehetséges - az érintettet a kezdeményező útján 8 napon belül írásban értesíti.
(3) Az érintett személy a biztonsági szakvéleményben szereplő, általa valótlannak tartott megállapításokkal kapcsolatosan - a 11. § (5) bekezdés alapján - panasszal élhet a miniszternél, illetve ezt követően a Bizottságnál.
(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés szünetelése az elrendelés alapjául szolgáló körülmény fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapig tarthat. Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés szünetelésére okot adó körülmény megszűnik, az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója - a kezdeményező és a kezdeményező útján az érintett egyidejű értesítése mellett - a nemzetbiztonsági ellenőrzés folytatásáról határoz. Ha a szünetelési határidő lejártakor a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását akadályozó körülmények továbbra is fennállnak, az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a nemzetbiztonsági ellenőrzést megszünteti.
(4) A kezdeményező a nemzetbiztonsági szolgálattól kapott tájékoztatást - az Országgyűlés elnöke a 19. § (7) bekezdése szerinti korlátozással - döntése kialakításánál szabadon mérlegeli.
(4) A kezdeményező a nemzetbiztonsági szolgálattól kapott szakvéleményt - az Országgyűlés elnöke a 19. § (7) bekezdése szerint korlátozással - döntése kialakításánál szabadon mérlegeli. Ha a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbított szakvélemény kockázati tényezőt tartalmaz, a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatok megismeréséhez szükséges biztonsági tanúsítvány nem adható ki.
(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzés szünetelésének időtartama a nemzetbiztonsági ellenőrzés határidejébe nem számít bele.
(5) Az ellenőrzéshez kitöltött kérdőív, valamint az ellenőrzés során a szolgálatok által beszerzett adatok államtitoknak minősülnek.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés megszüntetése

72/A. §
(1) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat által kiadott hozzájárulás vagy annak megtagadása tartalmazza
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nevét, születési helyét, idejét,
b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdő időpontját,
c) a nemzetbiztonsági érdek érvényesítéséhez szükséges biztonsági feltétel meglétét vagy hiányát és annak indokait, valamint
d) a jogorvoslati jogosultságról történő tájékoztatást.
(1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya megszűnt, a kezdeményező, annak bekövetkezésétől vagy a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíti a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját.
(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a hozzájárulásában vagy annak megtagadásában megjelöli azokat a minősített adatokat, amelyekről a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy nem tájékoztatható.
(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a nemzetbiztonsági ellenőrzést megszünteti, ha
a) a kezdeményező a megszüntetésre okot adó körülményről tájékoztatja vagy
b) a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezését a nemzetbiztonsági szolgálat saját hatáskörben észleli.
(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a hozzájárulást azonnali hatállyal visszavonja és erről a nemzetbiztonsági ellenőrzést kezdeményezőt tájékoztatja, amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fennállása során megállapítja, hogy
a) a hozzájárulásnak korábban sem lett volna helye,
b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a 71. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét lényeges adat, tény vagy körülmény tekintetében szándékosan elmulasztotta,
c) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel szemben kockázati tényező áll fenn.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a nemzetbiztonsági ellenőrzés megszüntetéséről 8 napon belül írásban értesíti a kezdeményezőt, aki erről haladéktalanul tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személyt.
(4) A hozzájárulás visszavonása tartalmazza
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nevét, születési helyét és idejét,
b) a hozzájárulás keltét,
c) a visszavonás okát és annak indokait, valamint - ha törvény a jogviszony megszüntetése esetén ehhez szigorúbb jogkövetkezmény alkalmazását írja elő - az erre vonatkozó megállapítás esetén, annak megjelölését, hogy a visszavonás a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek felróható okból történt.
d) a jogorvoslati jogosultságról történő tájékoztatást.
(5) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy vonatkozásában kockázatra utaló körülményt észlel, illetve a kockázatra utaló körülményt a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult hozza a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat tudomására, a nemzetbiztonsági szolgálat a 72. § (3) bekezdés alkalmazásával jár el. Ha az ellenőrzés alapján nemzetbiztonsági kockázat nem állapítható meg, de az észlelt kockázatra utaló körülmény jellege azt indokolja, a nemzetbiztonsági szolgálat értesíti a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet, annak védett állományába tartozó személlyel kapcsolatos megállapításairól.
(6) Ha a kockázati tényezőre utaló körülményt a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult hozta a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat tudomására, a nemzetbiztonsági szolgálat az (5) bekezdés szerinti eljárása eredményéről tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosultat.

Felülvizsgálati eljárás

A nemzetbiztonsági ellenőrzés megszüntetése

72/B. §
(1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezésétől vagy a tudomására jutástól számított 8 munkanapon belül írásban tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés e törvényben foglalt oka a nemzetbiztonsági ellenőrzés tartama alatt megszűnik.
(1) A nemzetbiztonsági szolgálat felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálhatja
a) az érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyának fennállása alatt,
b) az érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyba történő jelölését megelőzően vagy
c) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személyt, ha a 71. § (2) és (3) bekezdése szerint a jogviszony létrehozását, illetve fenntartását jóváhagyták.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzést megszünteti és erről a kezdeményezőt, valamint a kezdeményező útján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt 8 munkanapon belül írásban értesíti.
(2) Felülvizsgálati eljárás akkor folytatható le, ha
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy jogviszonyának tartalma, így a munkakör ellátásával kapcsolatos feladatok, jogok és kötelezettségek, a munkavégzési körülmények jellege lényegesen megváltozik vagy a megváltozott munkakör befolyástól mentes ellátásához fokozott nemzetbiztonsági érdek fűződik, továbbá amennyiben a megváltozott tartalmú munkakört betöltő személy fokozottabban ki van téve a befolyásolási törekvéseknek,
b) az érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyba jelölik,
c) a 71/D. § alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy ezt kéri,
d) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos változás-bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta vagy a bejelentett változás jellege ezt indokolja,
e) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személlyel kapcsolatban a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülményről, így különösen az alábbiakról szerez tudomást:
ea) az ellenőrzött személy vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója ellen indult büntetőeljárás vagy elzárással büntethető szabálysértés miatt indult szabálysértési eljárás,
eb) az ellenőrzött személynek vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának a külföldi személyekkel, szervezetekkel, külföldi érdekeltségeivel kapcsolatos körülményeiben bekövetkezett lényeges változás,
ec) idegen állampolgárság, külföldi útlevél megszerzése,
ed) kábítószer-fogyasztás, alkoholfüggőség, alkoholfogyasztással összefüggő magatartászavarok,
ee) az igazolható jövedelemhez képest jelentős mértékű eladósodottság, pénzügyi kötelezettségek teljesítésének jelentős mértékű elmulasztása, jelentős mértékű, ismeretlen eredetű vagyongyarapodás, az igazolható jövedelemből nem fedezhető életvitel,
ef) a minősített adatok kezelésére, a biztonságtechnológiai rendszerek használatára vonatkozó szabályok, a munkakör betöltésével kapcsolatos biztonsági előírások megsértése.
(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a (2) bekezdés a), b) és e) pontja alapján kezdeményezheti a felülvizsgálati eljárás elrendelését a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójánál. A (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kezdeményezett felülvizsgálati eljárás esetén, a kezdeményezést megelőzően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy biztonsági kérdőívet tölt ki, amelyet a kezdeményező a kezdeményezéshez csatol.
(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a (2) bekezdés a), b) és e) pontja alapján kezdeményezheti a felülvizsgálati eljárás elrendelését a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójánál. A (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kezdeményezett felülvizsgálati eljárás esetén, a kezdeményezést megelőzően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a 71/A. § (2) bekezdésben foglaltak szerint biztonsági kérdőívet tölt ki, írásban vagy a 71/A. § (2) bekezdésben meghatározott elektronikus keretprogram használatával.
(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója
a) a kezdeményezésre jogosult kezdeményezése alapján elrendeli,
b) a (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjában foglaltakról való tudomásszerzés esetén elrendelheti a felülvizsgálati eljárást, továbbá
c) a (2) bekezdés c) pontja alapján a 71/D. § (2) bekezdésében foglaltak szerint dönt a felülvizsgálati eljárás elrendeléséről.
(5) A (2) bekezdés d) és e) pontja alapján elrendelt felülvizsgálati eljárásról az ellenőrzött személyt kizárólag a felülvizsgálati eljárás befejezését követően kell tájékoztatni.
(6) A felülvizsgálati eljárást az elrendeléstől számított 60 napon belül kell lefolytatni, amely határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható. A felülvizsgálati eljárásra a 71/B. § (2)-(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(7) A felülvizsgálati eljárás alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt állít ki, amelyet megküld a kezdeményezőnek. A kezdeményező a 71/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt.
(8) Ha a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálati eljárás során nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony nem hozható létre vagy azt haladéktalanul meg kell szüntetni, kivéve, ha a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület a jogviszony létrehozását vagy fenntartását jóváhagyta.
(9) A felülvizsgálati eljárás eredményeként kiadott kockázatmentes biztonsági szakvélemény a kiállítástól számított 5 évig érvényes.
(10) A felülvizsgálati eljárás nem folytatható le a 71/A. § (5) bekezdésben foglaltak szerint kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzés időtartam alatt.

Az alapvető jogok biztosának a felülvizsgálati eljárással kapcsolatos jogköre

Jogorvoslat a nemzetbiztonsági ellenőrzés megállapításai ellen

72/C. §
(1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a hozzájárulás megtagadásáról vagy visszavonásáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a nemzetbiztonsági ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján panasszal élhet a miniszternél.
(1) A felülvizsgálati eljárás alá vont személy a felülvizsgálati eljárásról történő tudomásszerzést követő hat hónapon belül kérheti az alapvető jogok biztosától a felülvizsgálati eljárás elrendelése és lefolytatása vizsgálatát az alapvető jogokkal összefüggő visszásság megállapítása érdekében.
(2) A miniszter a panaszt a beérkezésétől számított 30 nap alatt kivizsgálja, ez a határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.
(2) Az alapvető jogok biztosa az (1) bekezdés szerinti beadvány alapján vizsgálatot folytathat a felülvizsgálati eljárás elrendelésével és lefolytatásával összefüggésben.
(3) A miniszter
a) az alaptalan panaszt elutasítja a hozzájárulás megtagadásának, illetve visszavonásának hatályban tartása mellett;
b) a panasznak helyt ad és
ba) a hozzájárulás megtagadását hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést lefolytató nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi vagy
bb) a hozzájárulás visszavonását hatályon kívül helyezi.
(3) Az alapvető jogok biztosa hivatalból vizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok felülvizsgálati eljárásra vonatkozó gyakorlatát az alapvető jogokkal összefüggő visszásság megállapítása érdekében a felülvizsgálati eljárás elrendelése és lefolytatása tekintetében.
(4) A miniszternek a nemzetbiztonsági ellenőrzés megállapításai ellen benyújtott panasszal kapcsolatos döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(4) A felülvizsgálati eljárás irataiba az alapvető jogok biztosa törvényben foglaltak szerint betekinthet.
(5) Amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az (1) bekezdésben meghatározott panaszban foglaltakkal egyetért,
a) a hozzájárulás megtagadására vonatkozó döntését visszavonja és a jogviszony létesítéséhez hozzájárul,
b) a hozzájárulás visszavonására vonatkozó döntését visszavonja.
(5) Az alapvető jogok biztosának vizsgálati jogköre nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázatok megállapításának szakszerűségére.
(6) Ha a panaszban foglaltakkal a főigazgató nem ért egyet, a benyújtástól számított 8 napon belül állásfoglalással együtt felterjeszti a miniszternek.
(6) Ha az alapvető jogok biztosa a felülvizsgálati eljárás elrendelése, lefolytatása körében az alapvető jogokkal összefüggő visszásságot állapít meg, tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító minisztert, egyben ajánlást fogalmaz meg a szükséges intézkedések megtételére. Ha a jogsértés a kezdeményező feladatkörében történt, felkéri a kezdeményezőt a szükséges intézkedések megtételére.
(7) Ha az alapvető jogok biztosa az irányító miniszter intézkedését nem tartja megfelelőnek, erről a Bizottságot tájékoztatja.

Jogorvoslat a nemzetbiztonsági ellenőrzés során

72/D. §
(1) A hozzájárulásra vagy annak megtagadására, valamint a hozzájárulás visszavonására vonatkozó döntésről a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat tájékoztatja a kezdeményezőt.
(2) A kezdeményező tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt a hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról, illetve a hozzájárulás visszavonásáról. A tájékoztatás megtörténtét jegyzőkönyvben vagy más hitelt érdemlő módon rögzíteni kell. A döntést tartalmazó okiratban a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat által megjelölt minősített adatokról a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nem tájékoztatható. A hozzájárulásról a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy kérelmére a kezdeményező hiteles másolatot ad ki.
72/D. §
(1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy
a) a biztonsági szakvéleményben szereplő, általa valótlannak tartott megállapításokkal,
b) a biztonsági szakvéleményben megállapított kockázati tényezővel, valamint
c) az általa kezdeményezett felülvizsgálati eljárás elrendelésének elutasításáról szóló döntéssel
szemben - a kézhezvételétől számított 15 napon belül - panasszal élhet a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a miniszternél.
(2) Az előterjesztett panasznak a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony 71. § (4) bekezdése, illetve a 72/B. § (8) bekezdése alapján történő megszüntetésére nincs halasztó hatálya.
(3) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az (1) bekezdésben meghatározott panaszban foglaltakkal egyetért,
a) a biztonsági szakvéleményt visszavonja és új biztonsági szakvéleményt bocsát ki,
b) az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak esetén az elrendeli a felülvizsgálati eljárás lefolytatását.
(4) Ha a panaszban foglaltakkal a főigazgató nem ért egyet, azt a benyújtástól számított 8 napon belül, állásfoglalásával együtt felterjeszti a miniszternek, egyben döntéséről tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosultat.
(5) A kezdeményezésre jogosult haladéktalanul tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt a főigazgató döntéséről. A tájékoztatás megtörténtét jegyzőkönyvben vagy más hitelt érdemlő módon rögzíteni kell. A döntést tartalmazó okiratban a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat által megjelölt minősített adatokról a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nem tájékoztatható.
(6) A miniszter a panaszt a beérkezésétől számított 30 nap alatt kivizsgálja, ez a határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.
(7) A miniszter
a) az alaptalan panaszt elutasítja vagy
b) a panasznak helyt ad és
ba) a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntést hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi,
bb) megállapítja a nemzetbiztonsági kockázat hiányát, vagy
bc) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy által kezdeményezett és elutasított felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját.
(8) A miniszter a (7) bekezdés szerinti döntéséről írásban tájékoztatja a panaszost és a nemzetbiztonsági ellenőrzésre jogosult nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a kezdeményezésére jogosultat.
(9) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a miniszter döntésével szemben, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül panasszal élhet a Bizottságnál.
(10) Ha nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy jogviszonyát a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény alapján a 71. § (4) bekezdése vagy a 72/B. § (8) bekezdése alapján szüntették meg, a megszüntetésről szóló döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy kezdeményezheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál a Bizottság 19/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti panaszt elutasító döntésének felülvizsgálatát.
(11) A (10) bekezdés szerinti bírósági felülvizsgálat kezdeményezésének joga azt a hivatásos szolgálati viszonyban állót is megilleti, akit a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény alapján beosztás alóli felmentésével egyidejűleg rendelkezési állományba helyeztek.
(12) A bíróság e § szerinti eljárására a polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság az ügyben zárt tárgyaláson, soron kívül jár el. A perben csak olyan bíró járhat el, akinek e törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték.
(13) A bíróság a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény kiadásának alapjául szolgáló eljárás jogszerűségét vizsgálja, jogköre nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának szakszerűségére.
(14) Eljárási szabálysértés esetén a bíróság a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntést hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

73. §   Ha a nemzetbiztonsági szolgálatoknál létszámleépítésre kerül sor, nem alkalmazhatók a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény IV. Fejezete 23. §-ának (2) bekezdése, valamint a munkaügyi központok tájékoztatására vonatkozó szabályai.
73. §   Ha a nemzetbiztonsági szolgálatoknál létszámleépítésre kerül sor, nem alkalmazhatók a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény IV. Fejezete 23. §-ának (2) bekezdése, valamint az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatására vonatkozó szabályai.
73. §   Ha a nemzetbiztonsági szolgálatoknál létszámleépítésre kerül sor, nem alkalmazhatók a Munka Törvénykönyvének a csoportos létszámcsökkentésre, valamint az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatására vonatkozó szabályai.
73. §   Ha a nemzetbiztonsági szolgálatoknál létszámleépítésre kerül sor, nem alkalmazhatók a munka törvénykönyvéről szóló törvénynek a csoportos létszámcsökkentésre, valamint az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatására vonatkozó szabályai.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

74. §   E törvény alkalmazásában
a) nemzetbiztonsági érdek: a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása és alkotmányos rendjének védelme, ennek keretén belül
- az ország függetlensége és területi épsége elleni támadó szándékú törekvések felderítése,
- az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető leplezett törekvések felfedése és elhárítása,
- a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű információk megszerzése,
- az ország az alapvető emberi jogok gyakorlását biztosító alkotmányos rendjének, a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának és az alkotmányos intézmények működésének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvések felderítése és elhárítása,
- a terrorcselekmények, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák illegális forgalmának felderítése és megakadályozása;
a) nemzetbiztonsági érdek: Magyarország függetlenségének biztosítása és törvényes rendjének védelme, ennek keretén belül
aa) az ország függetlensége és területi épsége elleni támadó szándékú törekvések felderítése,
ab) az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető leplezett törekvések felfedése és elhárítása,
ac) a kormányzati döntésekhez szükséges, külföldre vonatkozó, illetve külföldi eredetű információk megszerzése,
ad) az ország az alapvető emberi jogok gyakorlását biztosító törvényes rendjének, a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának és a törvényes intézmények működésének jogellenes eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvések felderítése és elhárítása, valamint
ae) a terrorcselekmények, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák illegális forgalmának felderítése és megakadályozása;
b) állami szerv: a minisztériumok, az országos hatáskörű államigazgatási szervek, az ügyészség, a fegyveres erők (Magyar Honvédség és Határőrség), valamint a rendvédelmi szervek;
b) állami szerv: a minisztériumok, a központi államigazgatási szervek, az ügyészség, a fegyveres erők (Magyar Honvédség és Határőrség), valamint a rendvédelmi szervek;
b) állami szerv: a minisztériumok, a központi államigazgatási szervek, az ügyészség, a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek;
b) állami szerv: a minisztériumok, a központi államigazgatási szervek, az ügyészség, a Magyar Honvédség, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a rendvédelmi szervek;
b) állami szerv: a minisztériumok, a központi államigazgatási szervek, az ügyészség, a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek;
c) rendvédelmi szerv: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a polgári védelem állami szervei, a hivatásos tűzoltóság, a vám- és pénzügyőrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet;
c) rendvédelmi szerv: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet;
d) lakás: a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívüli minden egyéb helyiség vagy terület;
e) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
f) cégellenőrzés: az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat által végzett ellenőrzés, amelynek célja annak megállapítása, hogy a gazdálkodó szervezet minősített adat felhasználásával járó közreműködése jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot.
g) foglalkoztatási jogviszony: a bírói szolgálati jogviszony, az igazságügyi szolgálati jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati viszony, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya, a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a munkajogviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony;
g) foglalkoztatási jogviszony: a bírói szolgálati jogviszony, az igazságügyi szolgálati jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati viszony, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya, a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a munkajogviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony;
h) nemzetbiztonsági ellenőrzés: a nemzetbiztonsági szolgálat annak megállapítására irányuló vizsgálata, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítését megelőzően, illetve a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fennállásának ideje alatt folyamatosan megfelel-e a biztonsági feltételeknek;
i) nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:
ia) a nagykövet és az önálló külképviseletet irányító főkonzul;
ib) a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos;
ib) a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszterelnöki megbízott;
ic) a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a miniszteri biztos;
id) az autonóm államigazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv, a központi hivatal, a kormányhivatal, valamint a megyei és a fővárosi kormányhivatal vezetője és vezetőhelyettese, továbbá a megyei és a fővárosi kormányhivatalt vezető kormánymegbízott;
id) az autonóm államigazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv, a központi hivatal, a kormányhivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője és vezetőhelyettese;
ie) az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója, az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hivatali szerveinek, illetve azok önálló szervezeti egységeinek vezetői és helyetteseik;
if) a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal önálló szervezeti egységének a vezetője;
ig) a Honvéd Vezérkar főnöke;
ih) a rendvédelmi szerv országos parancsnoka és helyettese, a rendőrfőkapitány és a rendőrkapitány;
ih) a rendvédelmi szerv országos parancsnoka és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és főigazgató-helyettese, a rendőrfőkapitány, a rendőrkapitány és a határrendészeti kirendeltség vezetője;
ii) a tábornok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett;
ij) az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, felügyelő bizottságának tagja;
ik) a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv személyi állománya;
il) az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságába és a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságába, illetve - amennyiben feladata ellátásához „bizalmas” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia - az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottságba, illetve eseti bizottságba jelölt személy, illetve tag;
im) az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága, a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottsága, valamint - amennyiben feladata ellátásához „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia - az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság, illetve eseti bizottság eljárásában közreműködő szakértő;
in) aki a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősített adatot kezelő szervvel foglalkoztatási jogviszonyban vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezésein alapuló szerződéses jogviszonyban áll és e jogviszonyával összefüggésben fokozottan ki van téve jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek;
io) aki foglalkoztatási jogviszony vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezésein alapuló szerződéses jogviszony alapján a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos” minősítésű adatot megismerésére vagy felhasználására jogosult;
io) aki foglalkoztatási jogviszony vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezésein alapuló szerződéses jogviszony alapján a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos” minősítésű adat megismerésére vagy felhasználására jogosult;
ip) a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott, a minősített adatot kezelő szervvel közreműködő természetes személy, akinek feladata ellátásához minősített adatot szükséges felhasználnia;
ip) a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott, a minősített adatot kezelő szervvel közreműködő természetes személy, akinek feladata ellátásához „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos!” minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia;
ir) az e törvény szerinti titkos információgyűjtést engedélyező bíró;
is) az 55. §-ban meghatározott kijelölt ügyész;
it) a Független Rendészeti Panasztestület tagja;
iu) az Országgyűlési Őrség személyi állománya.
iv) a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja.
j) elemző-értékelő tevékenység: a nemzetbiztonsági szolgálat birtokába került adatnak a nemzetbiztonság, illetve Magyarország szuverenitásának védelme, bűncselekmény elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, bizonyítékok megszerzése céljából történő feldolgozása, a feldolgozott adatból következtetések levonása;
k) együttműködő szervek: a 30/A. §-ban meghatározott szervek;
l) utasadat: a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott, az utastól vagy megbízottjától, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltatótól származó adat;
m) utasadat szolgáltatója: az l) pontban meghatározott adatot a terrorizmus és a szervezett bűnözés megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából törvény szerint átadó személyszállítást végző légifuvarozó;
n) közvetlen elektronikus adatkapcsolat: a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő számítástechnikai alkalmazás, amely az együttműködő szerv által kiépített felületen keresztül a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és az együttműködő szerv közötti dokumentált adatátadást tesz lehetővé;
o) jelzés: a nemzetbiztonsági szolgálatok által a feladataik végrehajtásához kapcsolódóan az adatkezelési rendszerekben kezelt adatra vonatkozóan elrendelt értesítési meghagyás, amely biztosítja a jelzéssel ellátott adatot érintő eseményről - így különösen az adatváltozásról, az adatot érintő intézkedésről, az adatra vonatkozó megkeresésről - az elrendelő nemzetbiztonsági szolgálat tudomásszerzését.
75. §
(1) Ahol jogszabály fegyveres erőket és testületeket említ, azon a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat is érteni kell.
(2) Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály rendvédelmi vagy rendészeti szerveket említ, azon a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat is érteni kell.
(3) Ahol jogszabály a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében felügyelő minisztert említ, azon a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító illetékes minisztert kell érteni.

Hatálybalépés

76. §
(1) E törvény a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak kivételével a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.
(2) A 25. §-ban meghatározott rendelkezés 1996. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 63. § (3) bekezdése és a 89. § (3) bekezdése 1997. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 14. § (4) bekezdésének c)-e) pontjai, a 15. §, valamint a 27. § (2) és (4) bekezdései a Bizottságnak a 19. §-ban foglaltak szerint történő megalakítását követően lépnek hatályba.
(5) E törvény kihirdetését követő 90. napon lép hatályba az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése és 19. §-a (1) bekezdésének h) pontja.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

76/A. §
(1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyre vonatkozóan a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítését megelőző öt éven belül „C” típusú ellenőrzés lefolytatása alapján biztonsági kockázati tényezőt nem tartalmazó szakvélemény került kibocsátásra, az egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapítása érdekében szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatályba lépését követően a Módtv. szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése a szakvélemény érvényességi idejéig, de legkésőbb 2014. december 31-ig mellőzhető. A 68. § (4) bekezdésében meghatározott folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés e személyekre is kiterjed.
(1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyre vonatkozóan a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítését megelőző öt éven belül „A”, „B” vagy „C” típusú ellenőrzés lefolytatása alapján kockázatmentes biztonsági szakvélemény került kibocsátásra, az egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapítása érdekében szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése a kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességi idejének lejártát megelőző 90. napig mellőzhető.
(2) A Módtv. hatálybalépésekor nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló, a 74. § i) pontjában meghatározott személy nemzetbiztonsági ellenőrzését
a) ha rá vonatkozóan „C” típusú ellenőrzés lefolytatása alapján került kiadásra biztonsági kockázati tényezőt nem tartalmazó szakvélemény; a szakvélemény érvényessége lejártakor,
b) egyéb esetben 2014. december 31-ig
kell kezdeményezni.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2014. évi CIX. törvény hatályba lépését megelőzően, az Nbtv. 76/A. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, 2014. december 31-i határidőre tekintettel kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzést az Nbtv. 71/B. §-ban foglaltak szerint le kell folytatni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménye 2010. március 31-ig került kiállításra.
(3) A Módtv. hatályba lépésekor, a 74. § i) pontban meghatározott személyekkel kapcsolatosan folyamatban lévő,
a) „C” típusú ellenőrzés lefolytatására a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésekor hatályos rendelkezéseket,
b) „A” és „B” típusú ellenőrzés lefolytatására a 68-72/D. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Ha a (2) bekezdés szerint kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzés által érintett személy érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménye 2010. március 31-ét követően került kiállításra, a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban megkeresi a kezdeményezőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon; a kezdeményezési kötelezettség megszűnésére tekintettel is fenntartja-e kezdeményezési szándékát. Ha a kezdeményező kezdeményezésétől eláll vagy a határidő belül nem nyilatkozik, a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelése mellőzhető.
(4) A Módtv. hatályba lépésekor, a 74. § i) pont hatálya alá nem tartozó személyekkel kapcsolatosan folyamatban lévő nemzetbiztonsági ellenőrzést haladéktalanul meg kell szüntetni.
76/B. §   E törvénynek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról szóló 2013. évi CCXXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított rendelkezéseit a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ténymegállapító vizsgálatokra is alkalmazni kell.
76/C. §
(1) E törvénynek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2014. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit a Módtv3. hatálybalépését követően az Országgyűlés Külügyi bizottságába megválasztandó tagokra kell alkalmazni.
(2) A Módtv3. hatálybalépésekor az Országgyűlés Külügyi bizottságában fennálló tagság esetén a nemzetbiztonsági ellenőrzést 2015. február 28-ig kezdeményezi az Országgyűlés elnöke.
76/D. §   Az együttműködő szerv köteles a közvetlen elektronikus adatkapcsolat együttműködő szerv adatkezelési rendszere elérését biztosító felületét 2016. december 31-ig kell kiépíteni.
76/E. §
(1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ általános jogutódja.
(2) A terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LXIX. törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabályban meghatározott feladatok és hatáskörök tekintetében a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot kell a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ jogutódjának tekintetni.

FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

77. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa:
a) a rejtjeltevékenység szakirányításának és hatósági felügyeletének rendjét;
a) azon munkaköröket, amelyek - a 2. számú melléklet 18. pontja alapján - fontos és bizalmas munkakörnek minősülnek, illetve e munkakörök tekintetében meghatározza a biztonsági ellenőrzések szintjét;
a) azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek és az ezen adatokban, tényekben vagy körülményekben bekövetkező változások bejelentésének részletes szabályait;
b) a biztonsági okmányok körét, a biztonsági okmányvédelemre jogosult szervezet feladat- és hatáskörét, a biztonsági okmányvédelem eljárási szabályait;
c) a titkos információgyűjtés feltételeinek biztosítása érdekében a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetek és a távközlési szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek együttműködésének rendjét és szabályait.
d) a 74. § i) pont in) és io) alpontjában meghatározott körben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső egyes jogviszonyokat.
d) a titkos információgyűjtés feltételeinek biztosítása érdekében a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetek és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott alkalmazásszolgáltatók együttműködésének rendjét és szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy határozatban megállapítsa:
a) a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékességének, valamint egymással és más szervekkel történő együttműködésének szabályait;
a) a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékességének, valamint egymással és más szervekkel történő együttműködésének e törvénnyel nem érintett szabályait;
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének fő irányait;
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok és egyéb állami szerv tájékoztató tevékenységének rendjét, valamint a nemzetbiztonsági információk értékelésének, hasznosításának szervezeti kereteit és részletes szabályait;
d) a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények körét.
(3) A Kormány a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül biztosítsa a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok és szervezeteik e törvény 2. §-ának (1) bekezdése szerinti működését.
78. §
(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa:
a) a nemzetbiztonsági szolgálatok lakásgazdálkodása, valamint a lakáscélú munkáltatói támogatás rendjét;
b) a szolgálati fegyver rendszeresítésének, viselésének rendjét és használatának részletes szabályait;
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe való belépés rendjét;
d) a miniszteri elismerések adományozásának rendjét;
(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel rendeletben megállapítsa:
a) a nemzetbiztonsági szolgálatok lakásgazdálkodása, valamint a lakáscélú munkáltatói támogatás rendjét;
b) a szolgálati fegyver rendszeresítésének, viselésének rendjét és használatának részletes szabályait;
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe való belépés rendjét;
d) a miniszteri elismerések adományozásának rendjét;
(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa:
a) a nemzetbiztonsági szolgálatok lakásgazdálkodása, valamint a lakáscélú munkáltatói támogatás rendjét;
b) a szolgálati fegyver rendszeresítésének, viselésének rendjét és használatának részletes szabályait;
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe való belépés rendjét;
d) a miniszteri elismerések adományozásának rendjét;
(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben az (1) bekezdés szerinti tárgykörökben az Információs Hivatal vonatkozásában szabályokat állapítson meg.
(1a) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó szervek esetében, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása
a) az Alkotmányvédelmi Hivatal vagy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hatáskörébe tartozik, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter,
b) az Információs Hivatal hatáskörébe tartozik, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter,
c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hatáskörébe tartozik, a honvédelemért felelős miniszter
egyetértésével kiadott rendeletben állapítsák meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket.
(1b) Felhatalmazást kap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és az utasadat szolgáltatója közötti kapcsolattartás, valamint adatátadás módját rendeletben szabályozza.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy utasításban megállapítsa:
a) a szolgálatra való alkalmasság különleges feltételeit, az alkalmassági feltételek ellenőrzésének szabályait;
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok fedőintézmények létrehozásával, fenntartásával kapcsolatos eljárásának általános szabályait;
c) mindazokat az eljárásokat, amelyeket a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály saját hatáskörű szabályozásként ír elő;
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok védelemre jogosult vezetőinek körét, a védelmi intézkedések részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy rendeletben megállapítsa azon munkaköröket, amelyek - a 2. számú melléklet 18. pontja alapján - fontos és bizalmas munkakörnek minősülnek, illetve e munkakörök tekintetében meghatározza a biztonsági ellenőrzések szintjét.
(3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy - a miniszterrel egyetértésben - rendeletben megállapítsa azon munkaköröket, amelyek - a 2. számú melléklet 18. pontja alapján - fontos és bizalmas munkakörnek minősülnek, illetve e munkakörök tekintetében meghatározza a biztonsági ellenőrzések szintjét.
(3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott - rendeletben megállapítsa azon munkaköröket, amelyek - a 2. számú melléklet 18. pontja alapján - fontos és bizalmas munkakörnek minősülnek, illetve e munkakörök tekintetében meghatározza a biztonsági ellenőrzések szintjét.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy határozatban a (2) bekezdés szerinti tárgykörökben az Információs Hivatal vonatkozásában szabályokat állapítson meg.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

79/A. §   E törvény
a) 1-19. §-a,
a) 1-19/B. §-a,
b) 26-37. §-a,
c) 53-72. §-a,
c) 53-72/D. §-a,
d) 74. §-a, valamint
e) 77-78. §-a
e) 76/A-78. §-a,
f) 1. számú melléklete és 2. számú melléklete
az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

HATÁLYUKAT VESZTŐ RENDELKEZÉSEK

79. §   E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi X. törvény;
b) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 26. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata:
c) a fontos, bizalmas munkakörök betöltéséről szóló 1957. évi 66. törvényerejű rendelet;
d) a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 52. §-ának második mondata;
e) az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet 4. §-a, a 11. §-ának (1) bekezdése nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó szövegrésze, a 11. §-ának (5)-(7) bekezdései, valamint az 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1990. évi LI. törvény;
f) a nemzetbiztonsági feladatok ellátásának átmeneti szabályozásáról szóló 26/1990. (II. 14.) MT rendelet, valamint az azt módosító 90/1990. (V. 2.) MT rendelet, a 98/1990. (VI. 11.) MT rendelet, és a 38/1990. (IX. 14.) Korm. rendelet, a 43/1994. (III. 29.) Korm. rendelet 20. §-ának (3) bekezdése;
g) a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 11. §-ának g) pontja és a 77. §-a;
h) az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának engedélyezéséről szóló 61/1990. (X. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló 166/1992. (XII. 18.) Korm. rendelet 13. §-a;
i) a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési gazdálkodásának, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek egyes szabályairól szóló 85/1994. (V. 31.) Korm. rendelet 5. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a 6. §-ának (2) bekezdése;
j) a dr. Katona Béla tárca nélküli miniszter feladatairól szóló 108/1994. (VII. 21.) Korm. rendelet.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

80. §   E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:
a) a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 99. cikke [41/A. §];
b) a néhány új funkciónak - többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek - a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről szóló, 2005. február 24-i 2005/211/IB tanácsi határozat 1. cikke [41/A. §];
b) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36. cikke [41/A. §];
c) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat 3-5. és 16. cikke [11/A. §, 45. §].
81. §   E törvény 40. és 41. §-ának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK

1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXXV. TÖRVÉNYHEZ

A védelem alá eső tisztségek:

1. a köztársasági elnök,
2. a miniszterelnök,
3. az Országgyűlés elnöke, alelnökei,
4. az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai,
5. a Legfelsőbb Bíróság elnöke és elnökhelyettesei,
5. a Kúria elnöke és elnökhelyettesei,
6. a miniszterek,
7. a legfőbb ügyész és helyettesei,
8. az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei,
9. az országgyűlési biztosok és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese,
9. az országgyűlési biztos,
9. az alapvető jogok biztosa és helyettese,
10. az Országgyűlés Nemzetbiztonsági és Honvédelmi Bizottságának tagjai,
11. a titkos információgyűjtést engedélyező bírók,
12. a legfőbb ügyész által az 54. § alapján kijelölt ügyész,
12. a legfőbb ügyész által az 55. § alapján kijelölt ügyész,
13. a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei.
14. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és alelnökei.
14.  
15. a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese.

2. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXXV. TÖRVÉNYHEZ

BIZTONSÁGI KÉRDŐÍV

nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek biztonsági ellenőrzéséhez

Fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek:

1. a nagykövetek és az önálló külképviseleteket irányító főkonzulok,
2. az államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetők,
3. a helyettes államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetők,
4. az országos hatáskörű szervek vezetői, helyettesei és a vezetőkkel azonos jogállású más közszolgálati vezetők,
5. miniszter irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek vezetői, valamint a velük azonos jogállású más közszolgálati vezetők,
5. központi hivatalok vezetői, valamint a velük azonos jogállású más közszolgálati vezetők,
4. az autonóm államigazgatási szervek és a kormányhivatalok vezetői, helyettesei és a vezetőkkel azonos jogállású más közszolgálati vezetők,
4. az autonóm államigazgatási szervek, az önálló szabályozó szervek és a kormányhivatalok vezetői, helyettesei és a vezetőkkel azonos jogállású más közszolgálati vezetők,
3. a szakállamtitkárok és az azonos jogállású állami vezetők,
3. a helyettes államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetők,
2. az államtitkárok, közigazgatási államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetők,
6. az Országgyűlés Hivatala vezető beosztású munkatársai,
6. az Országgyűlés Hivatala vezető beosztású munkatársai, valamint az Országgyűlési Őrség munkatársai,
7. a Köztársasági Elnök Hivatala vezető beosztású munkatársai,
8. a Miniszterelnöki Hivatal vezető beosztású munkatársai,
8. a Miniszterelnökség vezető beosztású munkatársai,
9. a Magyar Honvédség parancsnoka, a vezérkari főnök,
10. a Határőrség országos parancsnoka,
10.  
10. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és alelnökei,
10.  
11. a rendvédelmi szervek országos parancsnokai és helyettesei,
12. az országos rendőrfőkapitány, helyettesei, a rendőrfőkapitányok és rendőrkapitányok,
13. a tábornokok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezettek,
14. a minisztériumi főosztályvezetők és az azonos jogállású állami vezetők,
15. az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezetői,
16. a többségi állami tulajdonban lévő bankok, szakosított pénzintézetek és biztosítóintézetek vezető beosztású munkatársai,
16. a többségi állami tulajdonban lévő bankok, szakosított pénzintézetek és biztosítóintézetek vezető beosztású munkatársai és felügyelő bizottsági tagjai,
15. az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezetői, felügyelő bizottsági tagjai,
17. a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai,
18. a minisztériumokon, országos hatáskörű szerveken, a fegyveres erőkön, a rendvédelmi szerveken belül az illetékes miniszter által meghatározott további olyan munkakört betöltő személyek, akik munkavégzésük során államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő szolgálati titkot ismerhetnek meg, illetve a munkakörük külső, leplezett támadás által fenyegetett,
19. a 18. pont hatálya alá nem tartozó, az 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervezeten belül a vezető által meghatározott olyan személyek, akik munkavégzésük során államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő szolgálati titkot ismerhetnek meg.
19. a 18. pont hatálya alá nem tartozó, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervezeten belül a vezető által meghatározott olyan személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a (4) bekezdésében szereplő nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük.
18. a minisztériumokon, országos hatáskörű szerveken, a fegyveres erőkön, a rendvédelmi szerveken belül az illetékes miniszter által meghatározott további olyan munkakört betöltő személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a (4) bekezdésében szereplő nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük, illetve a munkakörük külső, leplezett támadás által fenyegetett,
19. a 18. pont hatálya alá nem tartozó, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervezeten belül a vezető által meghatározott olyan személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. §-a (2)-(6) bekezdéseiben szereplő, illetve az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük.
18. a minisztériumokon, országos hatáskörű szerveken, a fegyveres erőkön, a rendvédelmi szerveken belül az illetékes miniszter által meghatározott további olyan munkakört betöltő személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. §-a (2)-(6) bekezdéseiben szereplő, illetve az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük, illetve a munkakörük külső, leplezett támadás által fenyegetett,
18. a minisztériumokon, a kormányhivatalokon, a központi hivatalokon, a fegyveres erőkön, a rendvédelmi szerveken belül a feladatkörrel rendelkező miniszter által meghatározott további olyan munkakört betöltő személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. §-a (2)-(6) bekezdéseiben szereplő, illetve az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük, illetve a munkakörük külső, leplezett támadás által fenyegetett,
18. a minisztériumokon, a kormányhivatalokon, a központi hivatalokon, a Magyar Honvédségen, a rendvédelmi szerveken belül a feladatkörrel rendelkező miniszter által meghatározott további olyan munkakört betöltő személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. §-a (2)-(6) bekezdéseiben szereplő, illetve az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatot szükséges megismerniük, illetve a munkakörük külső, leplezett támadás által fenyegetett,
19. a 18. pont hatálya alá nem tartozó, a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adatot kezelő szervezeten belül a vezető által - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben - meghatározott olyan személyek, akiknek feladataik ellátásához „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználniuk.
19. a 18. pont hatálya alá nem tartozó, a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adatot kezelő szervezeten belül a vezető által - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben - meghatározott olyan személyek, akiknek feladataik ellátásához „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználniuk.
18/A. a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot kezelő szerv vezetője,
18. a minisztériumokon, az autonóm államigazgatási szerveken, a kormányhivatalokon, a központi hivatalokon, a Magyar Honvédségen, a rendvédelmi szerveken belül a feladatkörrel rendelkező miniszter által meghatározott további olyan munkakört betöltő személyek, akiknek feladataik ellátásához „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználniuk,
18. a minisztériumokon, az autonóm államigazgatási szerveken, a kormányhivatalokon, a központi hivatalokon, a Magyar Honvédségen, a rendvédelmi szerveken belül a feladatkörrel rendelkező miniszter által, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletén belül a Felügyelet elnöke által meghatározott további olyan munkakört betöltő személyek, akiknek feladataik ellátásához „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználniuk,
18. a minisztériumokon, a kormányhivatalokon, a központi hivatalokon, a Magyar Honvédségen, a rendvédelmi szerveken belül a feladatkörrel rendelkező miniszter által, az autonóm államigazgatási szerveken, az önálló szabályozó szerveken belül e szervek vezetője által meghatározott további olyan munkakört betöltő személyek, akiknek feladataik ellátásához „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználniuk,
Kelt, ......................., 201...... aláírás, cím
Tájékoztattak arról, hogy házastársam, élettársam, velem közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozóm nemzetbiztonsági ellenőrzése - beleértve az adatváltozással kapcsolatos ellenőrzést is - személyemet is érintheti; ennek keretén belül, ha a szükséges adat más módon nem szerezhető be, a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat titkos információgyűjtést is folytathat.
Tudomásul veszem, hogy házastársam, élettársam, velem közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozóm nemzetbiztonsági ellenőrzése - beleértve az adatváltozással kapcsolatos ellenőrzést is - személyemet is érintheti; ennek keretén belül, ha a szükséges adat más módon nem szerezhető be, a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat titkos információgyűjtést is folytathat.
XIV. Házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs, közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozó nyilatkozata
 
Kelt, ......................., 201...... aláírás, cím
A kérdőívet annak tudatában töltöttem ki, hogy a kérdésekre adott válaszokkal magamat vagy hozzátartozómat nem vagyok köteles bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolni.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzés keretében személyemet érintően adatot gyűjtsön és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fennállásának tartama alatt az e jogviszony létesítéséhez, fenntartásához szükséges biztonsági feltételek meglétét bármikor ellenőrizze. Tudomásul veszem, hogy amennyiben az adat más módon nem szerezhető be, a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat személyemet érintően titkos információgyűjtést is folytathat.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági ellenőrzés keretében személyemet érintően adatot gyűjtsön és a biztonsági feltételek meglétét a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítését megelőzően, valamint felülvizsgálati eljárás keretében a jogviszony fennállásának tartama alatt ellenőrizze. Tudomásul veszem, hogy amennyiben az adat más módon nem szerezhető be, a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat személyemet érintően titkos információgyűjtést is folytathat.
Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
XIII. BIZTONSÁGI NYILATKOZAT
 
18. mióta ismerik egymást:
17. név, cím, telefon:
16. Megnevezhet referenciaszemélyeket (legfeljebb 3 főt), akik Önről tárgyilagos véleményt tudnak adni és akikkel sem rokoni, sem függőségi viszonyban nem áll:
15. A fentieken kívül ismert-e Ön előtt olyan körülmény (kockázati tényező), melynek jelzését a biztonsági ellenőrzés szempontjából szükségesnek tartja (pl. kompromittálásra, zsarolásra alapot adó információk):
14. Áll, illetőleg állt-e kapcsolatban a demokratikus jogállam törvényes alapelveit tagadó vagy ilyen jellegű tevékenységet kifejtő (fasiszta, nyilas, kommunista, anarchista vagy egyéb szélsőséges) szervezettel, mozgalommal, csoporttal stb. (ha igen, akkor fejtse ki részletesen):
13. Van-e házasságon vagy élettársi közösségen kívüli partnerkapcsolata (homoszexuális is):
13a. a partner családi és utóneve:
13b. a partner születési neve:
13c. a partner születési helye, éve, hónapja, napja:
13d. a partner anyja neve:
12. Alkalmilag vagy rendszeresen fogyasztott-e, forgalmazott-e, előállított-e kábítószert vagy kábító, bódító hatású drogokat, gyógyszereket, mikor, milyen mértékben, milyen fajtát:
11. volt-e alkoholelvonó kúrán:
10. szenvedett-e alkoholfüggőségben:
9. Fogyaszt-e alkoholt, ha igen milyen mértékben:
8. Tart vagy tartott-e kapcsolatot olyan személlyel, aki tudomása szerint külföldi hírszerző szolgálat vagy annak fedőszerve munkatársa vagy az volt? (Ha igen, akkor fejtse ki részletesen.)
7. kapcsolat jellege, rövid jellemzése:
6. állampolgársága:
5. foglalkozása, munkahelye:
4. lakcíme:
3. születési helye, év, hó, nap:
2. családi és utóneve:
1. Milyen nagyságrendű magánjellegű kapcsolatot tartanak fenn külföldi állampolgárokkal? Nevezze meg a legfontosabb kapcsolataikat, maximum 15 főt:
XII. Ön, illetve házas- vagy élettársa:
2. Pályafutása során észlelt-e olyan körülményt, amely külföldi hírszerző szolgálat jelenlétére enged következtetni (kapcsolatépítési, beszervezési, kompromittálási kísérlet), ha igen kérjük fejtse ki részletesen:
3. Önnel vagy közeli hozzátartozójával szemben, az elmúlt 5 évben, külföldi hatóság alkalmazott-e idegenrendészeti kiutasításra, beutazási vagy tartózkodási tilalomra irányuló intézkedést, illetve jelenleg áll-e ilyen intézkedés hatálya alatt? („igen” válasz esetén jelölje meg az intézkedést, az elrendelő hatóságot és az intézkedés időpontját!)
1. Hazai vagy külföldi munkavállalásakor dolgozott-e olyan munkakörben, melynek betöltése előtt biztonsági kérdőívet vagy biztonsági nyilatkozatot kellett kitöltenie („igen” válasz esetén jelölje meg a munkahelyet, beosztásának megnevezését, időpontját):
XI. Speciális adatok
3. Jelenleg Önnek vagy házastársának (élettársának) van-e függőben lévő büntető-, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési ügye („igen” válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével - részletezze, miért, eljáró bíróság, hatóság):
2. Indult-e Ön vagy házastársa (élettársa) ellen a nyilatkozat keltétől számított 5 éven belül olyan szabálysértési vagy fegyelmi eljárás, amely büntetéssel fejeződött be („igen” válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével - részletezze mikor, miért, az eljáró hatóság megnevezésével, a büntetés mértékének feltüntetésével):
1. Indult-e Ön vagy házastársa (élettársa) ellen a nyilatkozat keltétől számított 15 éven belül olyan büntetőeljárás, amely büntetéssel fejeződött be („igen” válasz esetén részletezze, hogy mikor, miért,
az eljáró bíróság megnevezésével, a büntetés mértékének és a mentesülés időpontjának feltüntetésével):
X. Büntető- és szabálysértési eljárások adatai
26. jövedelemszerzés ideje:
25. jövedelem jogcíme:
24. jövedelem nagysága:
23. jövedelem forrása:
22. Külföldről származó jövedelme
21. összege.
20. számlaszáma:
19. a pénzintézet neve:
18. Belföldi vagy külföldön bejegyzett pénzintézettel szemben fennálló tartozásai
17. összege:
16. számlaszáma vagy a betétkönyv száma:
15. a hitelintézet neve:
14. A Ptk. szerinti betét- vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése
13. összege:
12. sorozatszáma:
11. megnevezése:
10. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 34. pontja szerinti értékpapírban elhelyezett megtakarításának
9. egyéb ingóság (megnevezés, a szerzés ideje és jogcíme):
8. védett műalkotás, védett gyűjtemény (alkotó, cím, nyilvántartási szám):
7. gépjárművek (típus, rendszám):
6. Tulajdonában álló, egymillió Ft értéket meghaladó ingóságok
5. a szerzés ideje és jogcíme:
4. tulajdoni hányad:
3. alapterülete:
2. címe és helyrajzi száma:
1. Tulajdonában álló ingatlanok
IX. Önnek, valamint az Önnel közös háztartásban élő hozzátartozója:
11. Az elmúlt 15 év során folyt-e személyük vagy vállalkozásaikkal szemben végrehajtási eljárás? („igen” válasz esetén részletezze, mikor, miért, elrendelő bíróság, hatóság megnevezése):
10. cégbejegyzés helye.
9. tevékenységi köre:
8. a gazdálkodó szervezet megnevezése, címe:
7. Van-e hivatalos kapcsolatuk külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezettel, az együttműködés/kapcsolat jellege:
6. Érdekeltség jellege (tulajdonos, résztulajdonos, vezető testület tagja, felügyelő bizottsági tag stb.)
5. a gazdálkodó szervezet megnevezése, címe, tevékenységi köre:
4. Rendelkeznek-e érdekeltséggel hazai cégbíróságon bejegyzett gazdálkodó szervezetben:
3. Adóhatósággal, társadalombiztosítással, pénzintézetekkel szemben fennálló tartozásai, pénzügyi kötelezettségei 5 évre visszamenőleg:
2. Főfoglalkozásán kívüli éves bruttó 500 000 Ft-ot meghaladó jövedelmének forrásai:
1. Főfoglalkozásából származó éves bruttó összjövedelme:
VIII. Az Ön, házas- illetve élettársa jövedelmi viszonyaival, anyagi helyzetével összefüggő adatok
1. Teljesített-e katonai szolgálatot (mikor, hol, speciális katonai képzettsége):
VII. Katonai adatok
2. Korábbi foglalkozásai, beosztásai, munkakörei - időpont megjelölésével (15 évre visszamenőleg) -
munkáltatóinak megnevezése, címe:
1. Jelenlegi foglalkozása, beosztása, munkáltató neve, címe:
VI. Foglalkozásával kapcsolatos adatok
5. Idegen nyelv ismerete, szintje:
4. Szakmai, tudományos publikációi (cím, megjelenési hely, idő, témakör):
3. Tudományos fokozata (hol szerezte, mikor, milyen témakörben):
2. Külföldön folytatott tanulmányok esetében az oktatási intézmény neve, címe, a képzés időtartama, befejezésének időpontja; a végzettséget, képzettséget igazoló okiratok száma, kelte:
1. Középiskolai tanulmányaitól kezdve sorolja fel azokat az oktatási intézményeket, melynek tanulója, hallgatója volt (oktatási intézmény neve, címe, a képzés időtartama, befejezésének időpontja;
a végzettséget, képzettséget igazoló okiratok száma, kelte):
V. Iskolai végzettségére vonatkozó adatai
4. Amennyiben 6 hónapot meghaladó ideig külföldön tartózkodott, tüntesse fel külföldi címeit és külföldi tartózkodásának okát (15 évre visszamenőleg):
3. Előző lakóhelyei és tartózkodási helyei, ahol 3 hónapot meghaladó ideig tartózkodott (15 évre visszamenőleg):
2. Tartózkodási helye:
1. Lakóhelye:
IV. Lakcímének, tartózkodási helyének adatai
32. rokoni foka:
31. állampolgársága:
30. foglalkozása, munkahelye:
29. lakcíme:
28. születési helye, év, hó, nap:
27. családi és utóneve:
27a. születési neve:
27b. anyja születési neve:
26. Önnek és házastársának/élettársának külföldön élő hozzátartozói:
25. munkahelye neve, címe:
24. foglalkozása, munkaköre:
23. állampolgársága (lásd: II. 1-3. pontok):
22. anyja neve:
21. születési helye, év, hó, nap:
20. születési neve:
19. családi és utóneve:
18. Az előzőekben fel nem sorolt, Önnel közös háztartásban élő 18 év feletti személyek adatai:
17. munkahelye neve, címe
16. foglalkozása, munkaköre:
15. állampolgársága (lásd: II. 1-3. pontok):
14. anyja neve:
13. születési helye, év, hó, nap:
12. születési neve:
11. családi és utóneve:
10. Gyermekeinek személyi adatai:
9. munkahelye neve, címe:
8. foglalkozása, munkaköre:
7. állampolgársága (lásd: II. 1-3. pontok):
6. anyja neve:
5. születési helye, év, hó, nap:
4. születési neve:
3. családi és utóneve:
2. Jelenlegi házastársának, élettársának
1. Családi állapota:
nős, nőtlen, férjezett, hajadon, elvált, élettársi közösségben élő, özvegy (a megfelelő kifejezés aláhúzandó)
III. Családi állapotára, hozzátartozóira vonatkozó adatok
9. honosítási, állampolgársági kérelmének benyújtási ideje, eljáró hatóság megnevezése:
8. letelepedési, bevándorlási kérelmével foglalkozó hatóság megnevezése:
7. útlevelének száma:
6. tartózkodási engedélyének száma, kelte, kiállító hatóság megnevezése:
5. jogcíme, státusa:
4. itt-tartózkodásának kezdete:
3. Külföldi, illetve kettős állampolgárság esetén:
2. Korábbi állampolgársága (állam, időpont megjelölése, okmány száma):
1. Jelenlegi állampolgársága:
II. Állampolgársági adatok
6. Elérhetőségei (telefonszáma, e-mail címe):
5. Személyi igazolvány száma:
4. Anyja neve:
3. Születési helye, év, hó, nap:
2. Születési neve:
1. Családi és utóneve:
I. Általános személyi adatok

3. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1995. ÉVI CXXV. TÖRVÉNYHEZ

Szigorúan titkos!

Különösen fontos!

(kitöltés után)

BIZTONSÁGI KÉRDŐÍV

fontos és bizalmas munkakör betöltésére jelölt,
illetve ilyen munkakört betöltők biztonsági ellenőrzéséhez

„A” típusú ellenőrzés

Általános személyi adatok
1. Családi és utóneve:
2. Előző nevei (leánykori neve):
3. Születési helye, év, hó, nap:
4. Anyja neve:
5. Személyi igazolvány száma:
Állampolgársági adatok
6. Jelenlegi állampolgársága:
7. Korábbi állampolgársága (ország, időpont megjelölése, okmány száma):
8. Külföldi, illetve kettős állampolgárság esetén:
  itt-tartózkodásának kezdete:
  jogcíme, státusa:
  tartózkodási engedélyének száma, kelte, kiállító hatóság megnevezése:
  útlevelének száma:
  letelepedési, bevándorlási kérelmével foglalkozó hatóság megnevezése:
  honosítási, állampolgársági kérelmének benyújtási ideje, eljáró hatóság megnevezése:
Családi állapotára, hozzátartozóira vonatkozó adatok
9. Családi állapota:
nős, nőtlen, férjezett, hajadon, elvált, élettársi közösségben élő, özvegy
10. Jelenlegi házastársának, élettársának
  családi és utóneve:
  előző neve (leánykori neve):
  születési helye, év, hó, nap:
  anyja neve:
11. Gyermekeinek személyi adatai:
  családi és utóneve:
  születési helye, év, hó, nap:
  anyja neve:
  családi és utóneve:
  születési helye, év, hó, nap:
  anyja neve:
Lakcímének, tartózkodási helyének adatai
12. Jelenlegi állandó lakcíme (helység, kerület, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):
13. Ideiglenes lakcíme:
14. Tartózkodási helye, ahol elérhető, címe, telefonszáma (amennyiben nem azonos állandó, illetve ideiglenes
lakcímével):
Iskolai végzettségére vonatkozó adatai
15. Legmagasabb iskolai végzettsége, igazoló okirat száma, kelte:
16. Kiállító oktatási intézmény megnevezése:
Foglalkozásával kapcsolatos adatok
17. Jelenlegi foglalkozása, beosztása:
18. Munkáltató neve, címe:
  Katonai adatok
19. Teljesített-e katonai szolgálatot (mikor, hol, speciális katonai képzettsége):
Büntető- és szabálysértési eljárások adatai
20. Indult-e Ön ellen a nyilatkozat keltétől visszaszámított 15 éven belül olyan büntetőeljárás, amely büntetéssel fejeződött be („igen” válasz esetén részletezze, hogy mikor, miért, az eljáró bíróság megnevezésével, a büntetés mértékének és a mentesülés időpontjának feltüntetésével):
  Indult-e Ön ellen a nyilatkozat keltétől visszaszámított 5 éven belül olyan szabálysértési eljárás, amely büntetéssel fejeződött be („igen” válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével - részletezze, hogy mikor, miért, az eljáró hatóság megnevezésével, a büntetés mértékének feltüntetésével):
21. Jelenleg van-e függőben lévő büntető- vagy szabálysértési ügye („igen” válasz esetén részletezze, miért, eljáró bíróság, hatóság):
Speciális adatok
22. Hazai vagy külföldi munkavállalásakor dolgozott-e olyan munkakörben, melynek betöltése előtt biztonsági kérdőívet, vagy biztonsági nyilatkozatot kellett kitöltenie („igen” válasz esetén jelölje meg a munkahelyet, beosztásának megnevezését, időpontját):
23. Ismert-e Ön előtt olyan körülmény (kockázati tényező), melynek jelzését a biztonsági ellenőrzés szempontjából szükségesnek tartja (pl. káros szenvedélyek, személyének kompromittálására, zsarolására alapot adó információk stb.):

„A” típusú

BIZTONSÁGI NYILATKOZAT

Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott biztonsági ellenőrzés keretében személyemet érintően adatokat gyűjtsenek. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a szükséges adatok más módon nem szerezhetők be, a nemzetbiztonsági szolgálatok - a törvény szerinti külső engedélyköteles eszközök kivételével - személyemet érintően titkos információgyűjtést folytathatnak. Tudomásul veszem, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a ki nem töltött kérdések tekintetében is elvégzik a szükséges biztonsági ellenőrzéseket.
A kérdőívet annak tudatában töltöttem ki, hogy a kérdésekre adott válaszokkal magamat vagy hozzátartozómat nem vagyok köteles bűncselekmény elkövetésével vádolni.
Budapest, 19
aláírás, cím


Házastárs, élettárs, közös háztartásban élő
felnőtt korú hozzátartozó nyilatkozata

Tájékoztattak arról, hogy házastársam, élettársam, hozzátartozóm biztonsági ellenőrzése személyemet is érintheti; ennek keretén belül, ha a szükséges adatok más módon nem szerezhetők be, a nemzetbiztonsági szolgálatok - az igazságügyminiszter által engedélyezett eszközök kivételével - titkos információgyűjtést is folytathatnak.
Budapest, 19
aláírás, cím


Tájékoztattak arról, hogy házastársam, élettársam, hozzátartozóm biztonsági ellenőrzése személyemet is érintheti; ennek keretén belül, ha a szükséges adatok más módon nem szerezhetők be, a nemzetbiztonsági szolgálatok - az igazságügyért felelős miniszter által engedélyezett eszközök kivételével - titkos információgyűjtést is folytathatnak.
Budapest, 19
aláírás, cím


Szigorúan titkos!

Különösen fontos!

(kitöltés után)

BIZTONSÁGI KÉRDŐÍV

fontos és bizalmas munkakör betöltésére jelölt,
illetve ilyen munkakört betöltők biztonsági ellenőrzéséhez

„B” típusú ellenőrzés

Általános személyi adatok
1. Családi és utóneve:
2. Előző nevei (leánykori neve):
3. Születési helye, év, hó, nap:
4. Anyja neve:
5. Személyi igazolvány száma:
Állampolgársági adatok
6. Jelenlegi állampolgársága:
7. Korábbi állampolgársága (ország, időpont megjelölése, okmány száma):
8. Külföldi, illetve kettős állampolgárság esetén:
  itt-tartózkodásának kezdete:
  jogcíme, státusa:
  tartózkodási engedélyének száma, kelte, kiállító hatóság megnevezése:
  útlevelének száma:
  letelepedési vagy bevándorlási kérelmével foglalkozó hatóság megnevezése:
  honosítási, állampolgársági kérelmének benyújtási ideje, eljáró hatóság megnevezése:
Családi állapotára, hozzátartozóira vonatkozó adatok
9. Családi állapota: nős, nőtlen, férjezett, hajadon, elvált, élettársi közösségben élő, özvegy
10. Jelenlegi házastársának, élettársának
  családi és utóneve:
  előző neve (leánykori neve):
  születési helye, év, hó, nap:
  anyja neve:
  állampolgársága (lásd: 6., 7., 8. pontok):
  foglalkozása, munkaköre:
  munkahelye neve, címe:
11. Gyermekeinek személyi adatai:
  családi és utóneve:
  előző neve (leánykori neve):
  születési helye, év, hó, nap:
  anyja neve:
  állampolgársága (lásd: 6., 7., 8. pontok):
  foglalkozása, munkaköre:
  munkahelye neve, címe:
12. Az előzőekben fel nem sorolt, Önnel közös háztartásban élő 18 év feletti személyek adatai:
  családi és utóneve:
  előző neve (leánykori neve):
  születési helye, év, hó, nap:
  anyja neve:
  állampolgársága (lásd: 6., 7., 8. pontok):
  foglalkozása, munkaköre:
  munkahelye neve, címe:
13. Külföldön élő hozzátartozói:
  családi és utóneve:
  születési helye, év, hó, nap:
  lakcíme:
  foglalkozása, munkahelye:
  állampolgársága:
  rokoni foka:
Lakcímének, tartózkodási helyének adatai
14. Jelenlegi állandó lakcíme (helység, kerület, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):
15. Ideiglenes lakcíme:
16. Tartózkodási helye (amennyiben nem azonos állandó, illetve ideiglenes lakcímével):
17. Előző állandó és ideiglenes lakcímei, ahol 3 hónapot meghaladó ideig tartózkodott (5 évre visszamenőleg):
18. Amennyiben 6 hónapot meghaladó ideig külföldön tartózkodott, tüntesse fel külföldi címeit és külföldi tartózkodásának okát (15 évre visszamenőleg):
Iskolai végzettségére vonatkozó adatai
19. Legmagasabb iskolai végzettsége - külföldön folytatott tanulmányok esetében is -, oktatási intézmény neve, címe, a képzés időtartama, befejezésének időpontja; a végzettséget, képzettséget igazoló okirat száma, kelte:
Foglalkozásával kapcsolatos adatok
20. Jelenlegi foglalkozása, beosztása, munkáltató neve, címe:
21. Korábbi foglalkozásai, beosztásai, munkakörei - időpont megjelölésével (5 évre visszamenőleg ) - munkáltatóinak megnevezése, címe:
Katonai adatok
22. Teljesített-e katonai szolgálatot (mikor, hol, speciális katonai képzettsége):
Jövedelmi viszonyaival, anyagi helyzetével összefüggő adatok
23. Főfoglalkozásából származó éves bruttó összjövedelme:
24. Főfoglalkozásán kívüli bruttó 500 000 Ft-ot meghaladó jövedelmének forrásai:
24. Főfoglalkozásán kívüli éves bruttó 500 000 Ft-ot meghaladó jövedelmének forrásai:
25. Adóhatósággal, társadalombiztosítással, pénzintézetekkel szemben fennálló tartozásai, pénzügyi kötelezettségei 5 évre visszamenőleg:
26. Az elmúlt 5 év során folyt-e Önnel vagy vállalkozásával szemben végrehajtási eljárás, ha igen, akkor miért:
27. Rendelkezik-e érdekeltséggel hazai vagy külföldi gazdálkodó szervezetben:
  a gazdálkodó szervezet megnevezése, címe:
  tevékenységi köre:
  érdekeltség jellege (tulajdonos, résztulajdonos, vezető testület tagja, tanácsadó stb.):
Büntető- és szabálysértési eljárások adatai
28. Indult-e Ön vagy házastársa (élettársa) ellen a nyilatkozat keltétől számított 15 éven belül olyan büntetőeljárás, amely büntetéssel fejeződött be („igen” válasz esetén részletezze, hogy mikor, miért, az eljáró bíróság megnevezésével, a büntetés mértékének és a mentesülés időpontjának feltüntetésével):
  Indult-e Ön vagy házastársa (élettársa) ellen a nyilatkozat keltétől számított 5 éven belül olyan szabálysértési eljárás, amely büntetéssel fejeződött be („igen” válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével - részletezze, hogy mikor, miért, az eljáró hatóság megnevezésével, a büntetés mértékének feltüntetésével):
29. Jelenleg van-e függőben lévő büntető- vagy szabálysértési ügye („igen” válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével - részletezze, miért, eljáró bíróság, hatóság):
Speciális adatok
30. Hazai vagy külföldi munkavállalásakor dolgozott-e olyan munkakörben, melynek betöltése előtt biztonsági kérdőívet, vagy biztonsági nyilatkozatot kellett kitöltenie („igen” válasz esetén jelölje meg a munkahelyet, beosztásának megnevezését, időpontját):
31. Pályafutása során észlelt-e olyan körülményt, amely külföldi hírszerzőszolgálat jelenlétére enged következtetni (kapcsolatépítési, beszervezési, kompromittálási kísérlet), ha igen kérjük fejtse ki részletesen:
32. Milyen nagyságrendben tart fenn külföldi állampolgárokkal magánjellegű kapcsolatot? Nevezze meg a legfontosabb kapcsolatait, maximum 10 főt:
  családi és utóneve:
  születési helye, év, hó, nap:
  lakcíme:
  foglalkozása, munkahelye:
  állampolgársága:
  kapcsolat jellege, rövid jellemzése:
33. Tart vagy tartott-e kapcsolatot olyan személlyel, aki tudomása szerint jelenleg külföldi kormány vezető beosztású munkatársa vagy az volt? (Ha igen, akkor fejtse ki részletesen.)
34. Tart vagy tartott-e kapcsolatot olyan személlyel, aki tudomása szerint külföldi hírszerző szolgálat vagy annak fedőszerve munkatársa, vagy az volt? (Ha igen, akkor fejtse ki részletesen.)
35. Ismert-e Ön előtt olyan körülmény (kockázati tényező), melynek jelzését a biztonsági ellenőrzés szempontjából szükségesnek tartja (pl. káros szenvedélyek, személyének kompromittálására, zsarolására alapot adó információk stb.):
36. Van-e kapcsolata a demokratikus jogállam alkotmányos alapelveit tagadó, vagy ilyen jellegű tevékenységet kifejtő szervezettel, mozgalommal, csoporttal stb.? (Ha igen, akkor fejtse ki részletesen.)
36. Van-e kapcsolata a demokratikus jogállam törvényes alapelveit tagadó, vagy ilyen jellegű tevékenységet kifejtő szervezettel, mozgalommal, csoporttal stb.? (Ha igen, akkor fejtse ki részletesen.)

„B” típusú

BIZTONSÁGI NYILATKOZAT

Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott biztonsági ellenőrzés keretében személyemet érintően adatokat gyűjtsenek. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a szükséges adatok más módon nem szerezhetők be, a nemzetbiztonsági szolgálatok - a törvény szerinti külső engedélyköteles eszközök kivételével - személyemet érintően titkos információgyűjtést folytathatnak. Tudomásul veszem, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a ki nem töltött kérdések tekintetében is elvégzik a szükséges biztonsági ellenőrzéseket.
A kérdőívet annak tudatában töltöttem ki, hogy a kérdésekre adott válaszokkal magamat vagy hozzátartozómat nem vagyok köteles bűncselekmény elkövetésével vádolni.
Budapest, 19
aláírás, cím


Házastárs, élettárs, közös háztartásban élő
felnőtt korú hozzátartozó nyilatkozata

Tájékoztattak arról, hogy házastársam, élettársam, hozzátartozóm biztonsági ellenőrzése személyemet is érintheti; ennek keretén belül, ha a szükséges adatok más módon nem szerezhetők be, a nemzetbiztonsági szolgálatok - az igazságügyminiszter által engedélyezett eszközök kivételével - titkos információgyűjtést is folytathatnak.
Budapest, 19
aláírás, cím


Tájékoztattak arról, hogy házastársam, élettársam, hozzátartozóm biztonsági ellenőrzése személyemet is érintheti; ennek keretén belül, ha a szükséges adatok más módon nem szerezhetők be, a nemzetbiztonsági szolgálatok - az igazságügyért felelős miniszter által engedélyezett eszközök kivételével - titkos információgyűjtést is folytathatnak.
Budapest, 19
aláírás, cím


Szigorúan titkos!

Különösen fontos!

(kitöltés után)

BIZTONSÁGI KÉRDŐÍV

fontos és bizalmas munkakör betöltésére jelölt,
illetve ilyen munkakört betöltők biztonsági ellenőrzéséhez

„C” típusú ellenőrzés

Általános személyi adatok
1. Családi és utóneve:
2. Előző nevei (leánykori neve):
3.