Hatályos állapot
Közlönyállapot
2001.06.30. - 2001.06.30.
2001.07.01. - 2003.05.08.
2003.05.09. - 2008.05.15.
2008.05.16. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.18.
2009.12.19. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.08.31.
2011.09.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2013.01.31.
2013.02.01. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.10.14.
2013.10.15. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.02.14.
2015.02.15. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.07.30.
2015.07.31. - 2015.07.31.
2015.08.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet

a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről

A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. §-ának (3) bekezdésében, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 203. § (2) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el:

A rendelet alkalmazási köre

1. §
(1) E rendeletet kell alkalmazni a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására, az e tevékenységet folytatók nyilvántartásba vételének feltételeire, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi központ nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárására.
(1) E rendeletet kell alkalmazni a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására, az e tevékenységet folytatók nyilvántartásba vételének feltételeire, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: munkaügyi központ) nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárására.
(1) E rendeletet kell alkalmazni a munkaerő-kölcsönzési, a közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására, az e tevékenységet folytatók nyilvántartásba vételének feltételeire, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: munkaügyi központ) nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárására.
(1) E rendeletet kell alkalmazni a munkaerő-kölcsönzési, a közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására, az e tevékenységet folytatók nyilvántartásba vételének feltételeire, valamint az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárására.
(2) Nem tartozik a rendelet alkalmazási körébe az a közvetítői tevékenység, amelynek keretében
a) a helyi önkormányzat munkanélküliek részére foglalkoztatásuk elősegítése érdekében munkát ajánl fel,
b) az oktatási intézmény a vele tanulói, hallgatói jogviszonyban állók részére, álláskeresés céljából a munkaadókkal találkozót szervez (állásbörze),
c) színházi és művészeti ügynökség művészeket közvetít.
(3) Az e rendeletben foglaltakat a tengerészekre vonatkozó munkaerő-kölcsönzési és magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása tekintetében a tengerész munkaközvetítői és munkaerő-kölcsönzési tevékenység feltételeiről szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §
(1) E rendelet alkalmazásában
a) magán-munkaközvetítés: a munkaügyi központ munkaközvetítői tevékenységén kívül végzett olyan tevékenység, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, külföldi állampolgárok Magyarországra való közvetítését is;
a) magán-munkaközvetítés: a munkaügyi központ munkaközvetítői tevékenységén kívül végzett olyan szolgáltatások összessége, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, a külföldi állampolgárok Magyarországra való közvetítését is;
a) magán-munkaközvetítés: a kormányhivatal munkaközvetítői tevékenységén kívül végzett olyan szolgáltatások összessége, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, a külföldi állampolgárok Magyarországra való közvetítését is;
b) külföldi: aki nem magyar állampolgár;
c) a magán-munkaközvetítés szempontjából foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya természetes személy által ellenérték fejében végzett munka, ideértve a gyermeknevelő (au-pair) tevékenységet is;
d) gyermeknevelő (au-pair) tevékenység: olyan foglalkoztatás, amelynek keretében a foglalkoztatott, magánszemélyeknél (családoknál) közreműködik a gyermekek ellátásában, nevelésében, gondozásában, és e tevékenységéért ellenszolgáltatásban (díjazás, szállás, étkezés, nyelvtanulás támogatása) részesül;
e) munkaerő-kölcsönzés: az Mt. 193/C. § a) pontjában meghatározott tevékenység;
e) munkaerő-kölcsönzés: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 214. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység;
f) kölcsönbeadó: az Mt. 193/C. § b) pontjában meghatározott munkáltató;
f) kölcsönbeadó: az Mt. 214. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkáltató;
g) kölcsönvevő: az Mt. 193/C. § c) pontjában meghatározott munkáltató.
g) kölcsönvevő: az Mt. 214. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott munkáltató;
h) közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzés: a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő munkaerő-kölcsönzés;
i) közhasznú kölcsönző: helyi vagy kisebbségi önkormányzat, illetve ezek társulása, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdés h)-j) pontjában foglaltak kivételével a közhasznú szervezet.
i) közhasznú kölcsönző: helyi vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek társulása, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32. §-a szerinti közhasznú szervezet.
(2) Külföldi munkavégzésre irányuló magán-munkaközvetítés esetén az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogviszony tartalmára a fogadó ország vonatkozó jogszabályai az irányadók.
3. §
(1) Magán-munkaközvetítést az Flt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott magán-munkaközvetítő az e rendeletben foglalt feltételekkel folytathat.
(2) Munkaerő-kölcsönzést (kölcsönzést) az Mt. 193/D. § (1) bekezdésében meghatározott kölcsönbeadó az e rendeletben foglalt feltételekkel folytathat.
(2) Munkaerő-kölcsönzést (kölcsönzést) az Mt. 215. § (1) bekezdésében meghatározott kölcsönbeadó az e rendeletben foglalt feltételekkel folytathat.

A kölcsönbeadó és a magán-munkaközvetítő nyilvántartásba vétele

A kölcsönbeadói és a magán-munkaközvetítői tevékenység megkezdésére vonatkozó szabályok

4. §
(1) A kölcsönbeadót és a magán-munkaközvetítőt (a továbbiakban együtt: kérelmező) a székhelye szerinti munkaügyi központ akkor veszi nyilvántartásba, ha
a) a cégjegyzékbe vagy - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya a kölcsönzési, illetve a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatását tartalmazza, illetve az egyéni vállalkozó magán-munkaközvetítésre jogosító vállalkozói igazolvánnyal,
b) a kérelmező vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal,
c) a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel
rendelkezik, továbbá
d) a rendelet által előírt esetekben a vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja.
(1) A kölcsönbeadói tevékenység folytatását a székhelye szerinti munkaügyi központ nyilvántartásba vétel útján akkor engedélyezi, ha
a) a cégjegyzékbe vagy - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya a kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza,
b) a kérelmező vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal,
c) a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel
rendelkezik, továbbá
d) a rendelet által előírt esetekben a vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja.
d) a rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja.
(1) A kölcsönbeadói tevékenység folytatását a kölcsönbeadó székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyilvántartásba vétel útján akkor engedélyezi, ha
a) a cégjegyzékbe vagy - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya a kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza,
b) a kérelmező vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy az 1. számú mellékletben meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal,
c) a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik, továbbá
d) a rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja.
(2) Ha a kérelmező a tevékenységét több telephelyen folytatja, az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt feltétellel valamennyi telephelyén rendelkeznie kell.
4/A. §
(1) A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltétele, hogy
a) a magán-munkaközvetítő vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy az 1. számú mellékletben meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal és
b) a magán-munkaközvetítő az e rendelet által előírt esetekben letétbe helyezett vagyoni biztosítékkal
b) a magán-munkaközvetítő az e rendelet által előírt letétbe helyezett vagyoni biztosítékkal
rendelkezzen.
(2) A magán-munkaközvetítő a tevékenység végzésére irányuló szándékát a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal a székhelye szerinti munkaügyi központnak jelenti be.
(2) A magán-munkaközvetítő a tevékenység végzésére irányuló szándékát a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal a székhelye szerinti kormányhivatalnak jelenti be.
5. §
(1) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a rendelet 2-3. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez a 4. § (1) bekezdésében foglaltak igazolására az alábbi okmányokat kell csatolni:
a) három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozatot, egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolatát,
b) a 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott képesítést igazoló oklevél hiteles másolatát, illetve a rendelet által meghatározott szakterületen eltöltött gyakorlati időre vonatkozó igazolást, így különösen a munkáltató által kiállított működési bizonyítványt,
c) a 4. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint a pénzügyi intézménnyel kötött eredeti letéti szerződést.
(1) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet, illetve a bejelentést az e célra rendszeresített, a 2. és 3. számú mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani, amelyhez a 4. § (1) bekezdésében és a 4/A. § (1) bekezdésében foglaltak igazolására az alábbi okmányokat kell csatolni:
a) három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozatot, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzés igazolását,
a) ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, a nevét, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozatát, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozatot, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzés igazolását,
b) a 4. § (1) bekezdés b) pontjában és a 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott képesítést igazoló oklevél hiteles másolatát, illetve az e rendelet által meghatározott szakterületen eltöltött gyakorlati időre vonatkozó igazolást, így különösen a munkáltató által kiállított működési bizonyítványt,
c) a 4. § (1) bekezdés d) pontjában és a 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a pénzügyi intézménnyel kötött letéti szerződést.
(2) A 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott irodahelyiség akkor tekinthető megfelelőnek, ha a kérelemben feltüntetett módon van berendezve, vezetékes telefonvonallal rendelkezik, és a kérelmező az irodahelyiség használati jogát igazolni tudja.
(3) Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, annak cégkivonatát a munkaügyi központ a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(3) Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, annak cégkivonatát a kormányhivatal a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

Vagyoni biztosíték

6. §
(1) A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának a vagyoni biztosíték akkor feltétele, ha a magán-munkaközvetítés külföldi munkavégzésre irányul, vagy a magán-munkaközvetítő a munkát kereső részére díjat számol fel.
(1) A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának a vagyoni biztosíték akkor feltétele, ha a magán-munkaközvetítés külföldi munkavégzésre irányul.
(1) A magán-munkaközvetítői tevékenység és a kölcsönzési tevékenység vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható.
(2) A magán-munkaközvetítői tevékenység 300 000 forint; külföldi munkavégzésre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység 500 000 forint, a kölcsönzési tevékenység egymillió forint vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható.
(2) A külföldi munkavégzésre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység 500 000 forint, a kölcsönzési tevékenység egymillió forint vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható.
(2) A vagyoni biztosíték mértéke
a) magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása esetén, amennyiben a közvetítés
aa) belföldre vagy az Európai Gazdasági Térség többi tagállamának területére irányul ötszázezer forint,
ab) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam területére irányul egymillió forint,
b) kölcsönzési tevékenység folytatása esetén kétmillió forint.
(3) A vagyoni biztosíték a kérelmező által hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál (a továbbiakban: pénzügyi intézménynél) lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letét.
(3) A vagyoni biztosíték a kérelmező vagy a bejelentő által hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál (a továbbiakban: pénzügyi intézménynél) lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letét.
(4) Vagyoni biztosítékként csak olyan letéti szerződés vehető figyelembe, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
a) a letét kizárólag a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés során keletkezett, a munkavállaló vagy a munkát kereső részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel,
b) a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló vagy a munkát kereső részére az a) pont szerinti kártérítést a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet,
c) a letét bármilyen okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt nyilvántartó munkaügyi központot, továbbá a kölcsönbeadót, illetve magán-munkaközvetítőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.
c) a letét bármilyen okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt nyilvántartó kormányhivatalt, továbbá a kölcsönbeadót, illetve magán-munkaközvetítőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.
(5) Ha a magán-munkaközvetítő munkaerő-kölcsönzést is végez, a biztosítékok összegét külön kell letétbe helyezni. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó kártérítési igények kielégítése tekintetében kifizetés a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés érdekében elhelyezett letét mértékéig, tevékenységenként külön-külön kell teljesíteni.
7. §
(1) A kölcsönbeadónak, illetve a magán-munkaközvetítőnek a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján a munkaügyi központban igazolnia kell.
(1) A kölcsönbeadónak, illetve a magán-munkaközvetítőnek a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján a kormányhivatalban igazolnia kell.
(2) Ha a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt a munkaügyi központ a nyilvántartásból törli, a letéti szerződés a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Amennyiben a kölcsönzéssel vagy a magán-munkaközvetítéssel okozott kártérítés megállapítása iránt a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő ellen a munkavállaló vagy a munkát kereső kérelmére indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének a lehetőségéről a munkaügyi központ a pénzügyi intézményt tájékoztatja.
(2) Ha a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt a munkaügyi központ a nyilvántartásból törli, illetve a tevékenységtől eltiltja, a letéti szerződés a törlést, eltiltást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Amennyiben a kölcsönzéssel vagy a magán-munkaközvetítéssel okozott kártérítés megállapítása iránt a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő ellen a munkavállaló vagy a munkát kereső kérelmére indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének a lehetőségéről a munkaügyi központ a pénzügyi intézményt tájékoztatja.
(2) Ha a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt a kormányhivatal a nyilvántartásból törli, illetve a tevékenységtől eltiltja, a letéti szerződés a törlést, eltiltást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Amennyiben a kölcsönzéssel vagy a magán-munkaközvetítéssel okozott kártérítés megállapítása iránt a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő ellen a munkavállaló vagy a munkát kereső kérelmére indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének a lehetőségéről a kormányhivatal a pénzügyi intézményt tájékoztatja.
(3) Ha a magán-munkaközvetítő munkaerő-kölcsönzést is végez, bármelyik tevékenysége megszüntetése esetén csak az ennek érdekében elhelyezett letét szüntethető meg.

A munkaügyi központ nyilvántartása

A kormányhivatal nyilvántartása

8. §
(1) A munkaügyi központ a kölcsönbeadókról, illetve a magán-munkaközvetítőkről folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet.
(1) A kormányhivatal a kölcsönbeadókról, illetve a magán-munkaközvetítőkről folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet.
(2) Ha a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő a tevékenységét több munkaügyi központ illetékességi területén lévő telephelyein folytatja, a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő nyilvántartásba vételére illetékes munkaügyi központ a telephely szerinti munkaügyi központot a nyilvántartásba vételről, a bejegyzett adatok változásáról, valamint a nyilvántartásból való törlésről tájékoztatja.
(2) Ha a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő a tevékenységét több munkaügyi központ illetékességi területén lévő telephelyein folytatja, a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő nyilvántartásba vételére illetékes munkaügyi központ a telephely szerint illetékes munkaügyi központot a nyilvántartásba vételről, a bejegyzett adatok változásáról, a nyilvántartásból való törlésről, valamint a magán-munkaközvetítői tevékenységtől történő eltiltásról tájékoztatja.
(2) Ha a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő a tevékenységét több kormányhivatal illetékességi területén lévő telephelyein folytatja, a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő nyilvántartásba vételére illetékes kormányhivatal a telephely szerint illetékes kormányhivatalt a nyilvántartásba vételről, a bejegyzett adatok változásáról, a nyilvántartásból való törlésről, valamint a magán-munkaközvetítői tevékenységtől történő eltiltásról tájékoztatja.
(3) Amennyiben a 4. §-ban foglaltak tekintetében a nyilvántartásba vételt követően változás következik be, a munkaügyi központ a megváltozott körülmények alapján dönt a korábban bejegyzett adatok módosítása vagy a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nyilvántartásból való törlése felől.
(3) Ha a 4. §-ban, illetve a 4/A. §-ban foglalt követelmények tekintetében a nyilvántartásba vételt vagy a bejelentést követően változás következik be, a munkaügyi központ dönt a korábban bejegyzett adatok módosítása vagy a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nyilvántartásból való törlése, illetve a magán-munkaközvetítő e tevékenységétől való eltiltása felől.
(3) Ha a 4. §-ban, illetve a 4/A. §-ban foglalt követelmények tekintetében a nyilvántartásba vételt vagy a bejelentést követően változás következik be, a kormányhivatal dönt a korábban bejegyzett adatok módosítása vagy a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nyilvántartásból való törlése, illetve a magán-munkaközvetítő e tevékenységétől való eltiltása felől.
(4) Ha a (3) bekezdésben megjelölt változás a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő székhelyének más munkaügyi központ illetékességi területére történő áthelyezését érinti, a bejelentést a korábbi székhely szerinti munkaügyi központnál kell előterjeszteni. Az illetékességből áttett iratok alapján az új székhely szerinti munkaügyi központ határoz a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő nyilvántartásba vételéről.
(4) Ha a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő székhelyét más munkaügyi központ illetékességi területére helyezi át, ezt a korábbi székhely szerint illetékes munkaügyi központnál kell bejelenteni. Az illetékesség hiánya miatt áttett iratok alapján az új székhely szerint illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba veszi a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt.
(4) Ha a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő székhelyét más kormányhivatal illetékességi területére helyezi át, ezt a korábbi székhely szerint illetékes kormányhivatalnál kell bejelenteni. Az illetékesség hiánya miatt áttett iratok alapján az új székhely szerint illetékes kormányhivatal nyilvántartásba veszi a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt.
(5) A munkaügyi központnak az általa nyilvántartásba vett kölcsönbeadókról, illetve magán-munkaközvetítőkről vezetett nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat számát, keltét,
b) a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nevét, szervezeti formáját, székhelyét, telephelyét,
c) a képviseletre jogosultak nevét, címét,
d) a vagyoni biztosíték mértékét,
e) a magán-munkaközvetítői, illetve kölcsönzési tevékenység belföldre vagy külföldre való irányultságát,
f) a nyilvántartásból való törlést elrendelő határozat számát, keltét, a törlés indokát.
(5) A munkaügyi központnak a kölcsönbeadókról, illetve magán-munkaközvetítőkről vezetett nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat számát, keltét,
b) a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nevét, szervezeti formáját, székhelyét, telephelyét,
c) a képviseletre jogosultak nevét, címét,
d) a vagyoni biztosíték mértékét,
e) a magán-munkaközvetítői, illetve kölcsönzési tevékenység belföldre vagy külföldre való irányultságát,
e) a kölcsönzési tevékenység belföldre vagy külföldre irányultságát, illetve a magán-munkaközvetítői tevékenység az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam vagy ezen megállapodásban nem részes állam területére irányultságát,
f) a nyilvántartásból való törlést elrendelő határozat számát, keltét, a törlés indokát.
f) a nyilvántartásból való törlést, illetve a tevékenység folytatásától való eltiltást elrendelő határozat számát, keltét, a törlés, illetve eltiltás indokát.
(5) A kormányhivatalnak a kölcsönbeadókról, illetve magán-munkaközvetítőkről vezetett nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat számát, keltét,
b) a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nevét, szervezeti formáját, székhelyét, telephelyét,
c) a képviseletre jogosultak nevét, címét,
d) a vagyoni biztosíték mértékét,
e) a kölcsönzési tevékenység belföldre vagy külföldre irányultságát, illetve a magán-munkaközvetítői tevékenység az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam vagy ezen megállapodásban nem részes állam területére irányultságát,
f) a nyilvántartásból való törlést, illetve a tevékenység folytatásától való eltiltást elrendelő határozat számát, keltét, a törlés, illetve eltiltás indokát.
(6) A munkaügyi központ a nyilvántartásba vett adatokról a Foglalkoztatási Hivatalt negyedévenként tájékoztatja. Az adatszolgáltatás módját és tartalmát a Foglalkoztatási Hivatal határozza meg.
(6) A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a magán-munkaközvetítőkről, valamint a kölcsönbeadókról nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást (a továbbiakban: országos nyilvántartás) vezet a honlapján az (5) bekezdésben meghatározott adattartalommal. A munkaügyi központ gondoskodik az illetékességi területén nyilvántartásba vett kölcsönbeadók és bejelentett magán-munkaközvetítők adatainak az országos nyilvántartásban való rögzítéséről.
(6) A Foglalkoztatási Hivatal a magán-munkaközvetítőkről, valamint a kölcsönbeadókról nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást (a továbbiakban: országos nyilvántartás) vezet a honlapján az (5) bekezdésben meghatározott adattartalommal. A munkaügyi központ gondoskodik az illetékességi területén nyilvántartásba vett kölcsönbeadók és bejelentett magán-munkaközvetítők adatainak az országos nyilvántartásban való rögzítéséről.
(6) A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a magán-munkaközvetítőkről, valamint a kölcsönbeadókról nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást (a továbbiakban: országos nyilvántartás) vezet a honlapján az (5) bekezdésben meghatározott adattartalommal. A munkaügyi központ gondoskodik az illetékességi területén nyilvántartásba vett kölcsönbeadók és bejelentett magán-munkaközvetítők adatainak az országos nyilvántartásban való rögzítéséről.
(6) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a magán-munkaközvetítőkről, valamint a kölcsönbeadókról nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást (a továbbiakban: országos nyilvántartás) vezet a honlapján az (5) bekezdésben meghatározott adattartalommal. A munkaügyi központ gondoskodik az illetékességi területén nyilvántartásba vett kölcsönbeadók és bejelentett magán-munkaközvetítők adatainak az országos nyilvántartásban való rögzítéséről.
(6) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a magán-munkaközvetítőkről, valamint a kölcsönbeadókról nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást (a továbbiakban: országos nyilvántartás) vezet a honlapján az (5) bekezdésben meghatározott adattartalommal. A kormányhivatal gondoskodik az illetékességi területén nyilvántartásba vett kölcsönbeadók és bejelentett magán-munkaközvetítők adatainak az országos nyilvántartásban való rögzítéséről.
(7) A munkaügyi központ és Foglalkoztatási Hivatal által vezetett nyilvántartásba - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek betartása mellett - bárki betekinthet, és arról másolatot kérhet.

A munkaerő-kölcsönző és a magán-munkaközvetítői tevékenység gyakorlása

9. §
(1) A kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követően kezdheti meg.
(1) A kölcsönbeadó a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követően kezdheti meg.
(2) A kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében köteles folyamatosan használni, a nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségben jól látható helyen kifüggeszteni.
(2) A kölcsönbeadó a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében köteles folyamatosan használni, a nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségben jól látható helyen kifüggeszteni.
(3) A kölcsönbeadónak, illetve a magán-munkaközvetítőnek a székhelyében, a 4. §-ban meghatározott feltételekben bekövetkezett változást, továbbá a tevékenysége megszüntetését nyolc napon belül a nyilvántartást vezető munkaügyi központnak be kell jelentenie.
(3) A kölcsönbeadónak, illetve a magán-munkaközvetítőnek a székhelyében, a 4. §-ban és a 4/A. §-ban meghatározott feltételekben bekövetkezett változást, továbbá a tevékenysége megszüntetését nyolc napon belül az őt nyilvántartásba vevő munkaügyi központnak be kell jelentenie.
(3) A kölcsönbeadónak, illetve a magán-munkaközvetítőnek a székhelyében, a 4. §-ban és a 4/A. §-ban meghatározott feltételekben bekövetkezett változást, továbbá a tevékenysége megszüntetését nyolc napon belül az őt nyilvántartásba vevő kormányhivatalnak be kell jelentenie.
10. §
(1) A magán-munkaközvetítés során tilos
a) a munkát keresők között hátrányos megkülönböztetést tenni nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függő körülmény miatt,
b) a munkát keresőt jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre közvetíteni,
c) a munkát keresőt nem létező állásba közvetíteni, valamint olyan állásba (illetve a munkáltató azon telephelyén lévő állásba), ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig,
d) olyan munkaerőigényt kielégíteni, amely jogszabálysértő feltételeket tartalmaz,
e) olyan személyi adatokat rögzíteni, nyilvántartásba venni, felhasználni, amelyekre a munkát keresők alkalmasságának a megítéléséhez nincs szükség, illetve amelyek a keresett munkával nincsenek közvetlen összefüggésben.
(2) Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő megkülönböztetés.
(3) A magán-munkaközvetítő a tevékenységéért a munkát keresővel szemben díjat, költséget nem számolhat fel.
(4) Nem folytatható magán-munkaközvetítői tevékenység arra a munkavállalásra, amely nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik, és amellyel kapcsolatos munkaközvetítői tevékenységre a nemzetközi szerződés alapján állami szerv jogosult.
(5) Külföldre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása során be kell tartani annak az országnak - a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó - jogszabályait, amelyben történő munkavállalás elősegítésére a magán-munkaközvetítői tevékenység irányul.
11. §
(1) A magán-munkaközvetítőnek a munkát keresőt tájékoztatnia kell a felajánlott munkakör főbb sajátosságairól, így különösen a foglalkoztatáshoz szükséges képzettségről, gyakorlati időről, a foglalkoztatás helyéről, idejéről, az irányadó munkarendről, munkaidő-beosztásról, várható kereseti lehetőségről.
(2) Ha a magán-munkaközvetítői tevékenység az Flt. 6. § (2) bekezdése szerinti külföldi munkavállalásra irányul, a magán-munkaközvetítőnek a fogadó ország jogszabályairól - különösen a foglalkoztatással, a külföldiek munkavállalásával, az idegenrendészettel kapcsolatos szabályokról - a közvetítést megelőzően a munkát keresőt írásban, hitelt érdemlően tájékoztatni kell. A tájékoztatás elmulasztásával vagy a téves tájékoztatással a magán-munkaközvetítő a munkát keresőnek okozott kárért felelősséggel tartozik.
(3) Külföldi állampolgár magyarországi munkavégzésre csak a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló jogszabályok figyelembevételével közvetíthető.

Adatszolgáltatási kötelezettség

12. §
(1) A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a nyilvántartást vezető munkaügyi központ által kiadott adatlapon a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókról - személyazonosításra alkalmatlan módon - tájékoztatást kell szolgáltatni korcsoportonként, nemenként, munkakörcsoport (szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás, szellemi foglalkozású) mellett FEOR főcsoportonként, továbbá iskolai végzettség és a kölcsönvevő besorolása szakágazat (TEÁOR 4. sz.) szerinti bontásban a következő adatokról:
a) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma a kölcsönzés céljából létesített munkaviszony határozatlan vagy határozott időtartama szerint;
b) a munkavállalók részére kifizetett kereset havi átlaga;
c) a belföldi és a külföldi kölcsönvevők száma, illetőleg a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók által a kölcsönvevőnél teljesített munkaórák száma.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában a határozott idejű munkaviszony pontos időtartamát is meg kell jelölni.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a külföldi kölcsönvevők számát országonkénti bontásban kell megadni.
12. §   A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett adatlapon, telephelyenként a következő adattartalmú adatszolgáltatást kell elkészítenie:
a) a munkaerő-kölcsönző cégre vonatkozó adatok:
aa) irodák száma Magyarországon;
ab) alkalmazottak száma;
ac) nettó árbevétel (millió forintban) állománycsoport szerint [a kölcsönzött munkavállalókra vetítve (külföld, belföld együtt)] és nemzetgazdasági ágazat szerint;
ad) az ügyfelek által átvett dolgozók száma;
ae) az adatbázis nagysága;
b) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma a kölcsönzés céljából létesített munkaviszony határozatlan vagy határozott időtartama szerint, a foglalkoztatás irányának megadásával (belföld, külföld) a következő bontásban:
ba) állománycsoportonként, korcsoportonként, nemenként, foglalkozásonként, továbbá iskolai végzettség szerint;
bb) a munkavállalók részére kifizetett éves keresettömeg;
bc) a foglalkoztatott munkavállalók által a kölcsönvevőnél teljesített munkanapok száma (napi 8 órával számolva);
bd) a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma;
be) a közhasznú kölcsönző tájékoztatást köteles adni a lebonyolított képzésekről, valamint a nyújtott mentori szolgáltatásról;
c) a belföldi és a külföldi kölcsönvevők száma ágazati bontásban;
d) a külföldi kölcsönvevők száma, ágazata országonkénti bontásban.
12. §   A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által működtetett honlapon közzétett adatlapon, telephelyenként a következő adattartalmú adatszolgáltatást kell elkészítenie:
a) a munkaerő-kölcsönző cégre vonatkozó adatok:
aa) irodák száma Magyarországon;
ab) alkalmazottak száma;
ac) nettó árbevétel (millió forintban) állománycsoport szerint [a kölcsönzött munkavállalókra vetítve (külföld, belföld együtt)] és nemzetgazdasági ágazat szerint;
ad) az ügyfelek által átvett dolgozók száma;
ae) az adatbázis nagysága;
b) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma a kölcsönzés céljából létesített munkaviszony határozatlan vagy határozott időtartama szerint, a foglalkoztatás irányának megadásával (belföld, külföld) a következő bontásban:
ba) állománycsoportonként, korcsoportonként, nemenként, foglalkozásonként, továbbá iskolai végzettség szerint;
bb) a munkavállalók részére kifizetett éves keresettömeg;
bc) a foglalkoztatott munkavállalók által a kölcsönvevőnél teljesített munkanapok száma (napi 8 órával számolva);
bd) a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma;
be) a közhasznú kölcsönző tájékoztatást köteles adni a lebonyolított képzésekről, valamint a nyújtott mentori szolgáltatásról;
c) a belföldi és a külföldi kölcsönvevők száma ágazati bontásban;
d) a külföldi kölcsönvevők száma, ágazata országonkénti bontásban.
13. §
(1) A magán-munkaközvetítőnek a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a nyilvántartást vezető munkaügyi központ által kiadott adatlapon - személyazonosításra alkalmatlan módon - a következő adatokról kell tájékoztatást szolgáltatni:
a) magyar állampolgárok belföldre történt munkaközvetítéseinek száma (fő);
b) a külföldre történt közvetítések száma országonként (fő);
c) külföldi állampolgárok magyarországi munkavégzésre történő közvetítésének száma állampolgárság szerint (fő).
(1) A magán-munkaközvetítőnek a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett adatlapon, telephelyenként a következő adattartalmú adatszolgáltatást kell elkészítenie:
a) a magán-munkaközvetítő cégre vonatkozó adatok:
aa) irodák száma Magyarországon;
ab) alkalmazottak száma;
ac) nettó árbevétel (millió forintban), állománycsoport (a közvetített munkavállalókra vetítve) és nemzetgazdasági ágazat szerint;
ad) az adatbázis nagysága;
b) a magyar állampolgárok belföldre történt munkaközvetítéseinek száma (fő);
c) a külföldre történt közvetítések száma országonként, állampolgárság szerint (fő);
d) a külföldi állampolgárok magyarországi munkavégzésre történő közvetítésének száma állampolgárság szerint (fő).
(1) A magán-munkaközvetítőnek a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a minisztérium honlapján közzétett adatlapon, telephelyenként a következő adattartalmú adatszolgáltatást kell elkészítenie:
a) a magán-munkaközvetítő cégre vonatkozó adatok:
aa) irodák száma Magyarországon;
ab) alkalmazottak száma;
ac) nettó árbevétel (millió forintban), állománycsoport (a közvetített munkavállalókra vetítve) és nemzetgazdasági ágazat szerint;
ad) az adatbázis nagysága;
b) a magyar állampolgárok belföldre történt munkaközvetítéseinek száma (fő);
c) a külföldre történt közvetítések száma országonként, állampolgárság szerint (fő);
d) a külföldi állampolgárok magyarországi munkavégzésre történő közvetítésének száma állampolgárság szerint (fő).
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt adatokat az alábbi bontásban kell megadni: az összes munkaközvetítésen belül az eredményes közvetítések száma; a foglalkoztatásra irányuló jogviszony típusai szerinti közvetítettek létszáma (fő), a közvetítést megelőzően munkával nem rendelkező munkanélküliek száma, korcsoportonként, nemenként, munkakörcsoport (szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás, szellemi), iskolai végzettség, nemzetgazdasági ágazatok szerint.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt adatokat a következő bontásban kell megadni, az összes munkaközvetítésen belül:
a) az eredményes közvetítések száma;
b) a sikertelen közvetítések száma;
c) a folyamatban lévő közvetítések száma;
d) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony típusai szerinti közvetítettek létszáma (fő);
e) a közvetítettek száma foglalkozásonként, nemenként, állomány-, korcsoport, valamint nemzetgazdasági ágazat szerint;
f) a közvetítést megelőzően munkával rendelkező és nem rendelkező munkanélküliek száma, állománycsoportonként, korcsoportonként, nemenként, iskolai végzettség, nemzetgazdasági ágazatok szerint.
14. §   A munkaügyi központ a 12-13. §-ban foglalt összesített adatokat, valamint az általa a tárgyév december 31-én nyilvántartott munkaerő-kölcsönzők, illetve magán-munkaközvetítők számát, szervezeti formáját, a tárgyévben nyilvántartásba vett és törölt munkaerő-kölcsönzők, illetve magán-munkaközvetítők számát (a törlés indokának feltüntetésével) a tárgyévet követő március 31-éig továbbítja a Foglalkoztatási Hivatal részére elemzés, feldolgozás, nyilvánosságra hozatal céljából.
14. §   A megyei kormányhivatal munkaügyi központja a 12-13. §-ban foglalt összesített adatokat, valamint az általa a tárgyév december 31-én nyilvántartott munkaerő-kölcsönzők, magán-munkaközvetítők számát, szervezeti formáját, a tárgyévben nyilvántartásba vett és törölt munkaerő-kölcsönzők, magán-munkaközvetítők számát a tárgyévet követő március 31-éig továbbítja a Foglalkoztatási Hivatal részére elemzés, feldolgozás és nyilvánosságra hozatal céljából.
14. §   A megyei kormányhivatal munkaügyi központja a 12-13. §-ban foglalt összesített adatokat, valamint az általa a tárgyév december 31-én nyilvántartott munkaerő-kölcsönzők, magán-munkaközvetítők számát, szervezeti formáját, a tárgyévben nyilvántartásba vett és törölt munkaerő-kölcsönzők, magán-munkaközvetítők számát a tárgyévet követő március 31-éig továbbítja a Nemzeti Munkaügyi Hivatal részére elemzés, feldolgozás és nyilvánosságra hozatal céljából.
14. §   A megyei kormányhivatal munkaügyi központja a 12-13. §-ban foglalt összesített adatokat, valamint az általa a tárgyév december 31-én nyilvántartott munkaerő-kölcsönzők, magán-munkaközvetítők számát, szervezeti formáját, a tárgyévben nyilvántartásba vett és törölt munkaerő-kölcsönzők, magán-munkaközvetítők számát a tárgyévet követő március 31-éig továbbítja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter részére elemzés, feldolgozás és nyilvánosságra hozatal céljából.
14. §   A kormányhivatal a 12-13. §-ban foglalt összesített adatokat, valamint az általa a tárgyév december 31-én nyilvántartott munkaerő-kölcsönzők, magán-munkaközvetítők számát, szervezeti formáját, a tárgyévben nyilvántartásba vett és törölt munkaerő-kölcsönzők, magán-munkaközvetítők számát a tárgyévet követő március 31-éig továbbítja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter részére elemzés, feldolgozás és nyilvánosságra hozatal céljából.

A kölcsönbeadó és a magán-munkaközvetítő tevékenységének ellenőrzése és a nyilvántartásból való törlése

15. §   A kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő székhelye, illetve telephelye szerint illetékes munkaügyi központ a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés e rendeletben foglalt feltételeinek fennállásával és a magán-munkaközvetítés tekintetében a tevékenység folytatásával kapcsolatban hatósági ellenőrzést végez.
15. §   A kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő székhelye, illetve telephelye szerint illetékes kormányhivatal a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés e rendeletben foglalt feltételeinek fennállásával és a magán-munkaközvetítés tekintetében a tevékenység folytatásával kapcsolatban hatósági ellenőrzést végez.
16. §
(1) A munkaügyi központ törli a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt a nyilvántartásból, ha
a) tevékenysége megszüntetését bejelentette, vagy
b) a 4. § (1) bekezdésben foglalt feltételekkel nem rendelkezik, vagy
c) a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta, vagy
d) az Mt. vagy e rendelet szabályainak többszöri megszegésével folytatja tevékenységét.
(1) A munkaügyi központ
a) törli a nyilvántartásból a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt eltiltja a tevékenység folytatásától, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha
aa) a 4. § (1) bekezdésében, illetve a 4/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételekkel nem rendelkezik,
ab) a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,
ac) a 12. §-ban és a 13. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget, vagy
ad) az Mt. vagy e rendelet szabályainak többszöri megszegésével folytatja tevékenységét;
b) törli a nyilvántartásból a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt, ha
ba) tevékenysége megszüntetését bejelentette, vagy
bb) jogutód nélkül megszűnt.
(1) A kormányhivatal
a) törli a nyilvántartásból a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt eltiltja a tevékenység folytatásától, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha
aa) a 4. § (1) bekezdésében, illetve a 4/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételekkel nem rendelkezik,
ab) a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,
ac) a 12. §-ban és a 13. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget, vagy
ad) az Mt. vagy e rendelet szabályainak többszöri megszegésével folytatja tevékenységét;
b) törli a nyilvántartásból a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt, ha
ba) tevékenysége megszüntetését bejelentette, vagy
bb) jogutód nélkül megszűnt.
(2) A munkaügyi központ törölheti a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt a nyilvántartásból, ha a 12-13. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget.
(2) Amennyiben a nyilvántartásból való törlésre, illetve a tevékenységtől eltiltásra az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglaltak alapján került sor, a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő legkorábban csak a törlést, eltiltást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő hat hónap elteltével vehető újra nyilvántartásba, illetve folytathatja újra tevékenységét.
(2) Amennyiben a nyilvántartásból való törlésre, illetve a tevékenységtől eltiltásra az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában foglaltak alapján került sor, a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő legkorábban csak a törlést, eltiltást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 1 év elteltével vehető újra nyilvántartásba, illetve folytathatja újra tevékenységét.
(3) Amennyiben a nyilvántartásból való törlésre az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján került sor, a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő legkorábban csak a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő hat hónap elteltével vehető újra nyilvántartásba.
(3) A törlésről a munkaügyi központ a kölcsönzési, illetve magán-munkaközvetítő tevékenységet folytató gazdasági társaságot bejegyző cégbíróságot, egyéb jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a vállalkozói nyilvántartást vezető szervet, valamint a letétet kezelő pénzügyi intézményt értesíti.
(3) A törlésről a munkaügyi központ a kölcsönzési és a magán-munkaközvetítő tevékenységet folytató gazdasági társaságot bejegyző cégbíróságot, egyéb jogi személyt nyilvántartó bíróságot, a vállalkozói nyilvántartást vezető szervet, valamint a letétet kezelő pénzügyi intézményt értesíti. A tengerész munkaközvetítői tevékenységet folytató magán-munkaközvetítő vagy a tengerész munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató kölcsönbeadó törlése esetén a munkaügyi központ a hajózási hatóságot is értesíti.
(3) A törlésről a kormányhivatal a kölcsönzési és a magán-munkaközvetítő tevékenységet folytató gazdasági társaságot bejegyző cégbíróságot, egyéb jogi személyt nyilvántartó bíróságot, a vállalkozói nyilvántartást vezető szervet, valamint a letétet kezelő pénzügyi intézményt értesíti. A tengerész munkaközvetítői tevékenységet folytató magán-munkaközvetítő vagy a tengerész munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató kölcsönbeadó törlése esetén a kormányhivatal a hajózási hatóságot is értesíti.
(4) A törlésről a munkaügyi központ a kölcsönzési, illetve magán-munkaközvetítő tevékenységet folytató gazdasági társaságot bejegyző cégbíróságot, egyéb jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a vállalkozói igazolványt kiállító szervet, valamint a letétet kezelő pénzügyi intézményt értesíti.
17. §   A munkaügyi központ és a kölcsönbeadó, valamint a magán-munkaközvetítő tevékenységük során együttműködik. Az együttműködés eszközei különösen
a) a rendszeres szakmai kapcsolattartás,
b) a munkaerőpiacra vonatkozó információk cseréje,
c) a 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott hirdethető és közvetíthető álláshelyekre vonatkozó adatok cseréje,
d) a munkatársak közös képzési lehetőségeinek biztosítása,
e) megállapodások a munkaerő-piaci helyzete javítása érdekében.
17. §   A kormányhivatal és a kölcsönbeadó, valamint a magán-munkaközvetítő tevékenységük során együttműködnek. Az együttműködés eszközei különösen
a) a rendszeres szakmai kapcsolattartás,
b) a munkaerőpiacra vonatkozó információk cseréje,
c) a 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott hirdethető és közvetíthető álláshelyekre vonatkozó adatok cseréje,
d) a munkatársak közös képzési lehetőségeinek biztosítása,
e) megállapodások a munkaerőpiaci helyzet javítása érdekében.

A közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó sajátos szabályok

17/A. §   A közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzésre e rendelet szabályait a 17/B-17/D. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
17/B. §
(1) A közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatását a közhasznú kölcsönző székhelye szerint illetékes munkaügyi központ akkor engedélyezi, ha az megfelel a 4. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételeknek, továbbá a közhasznú kölcsönző a 17/C. §-ban meghatározott mentort alkalmaz.
(1) A közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatását a közhasznú kölcsönző székhelye szerint illetékes kormányhivatal akkor engedélyezi, ha az megfelel a 4. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételeknek, továbbá a közhasznú kölcsönző a 17/C. §-ban meghatározott mentort alkalmaz.
(2) Közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzési tevékenység engedélyezése esetén
a) az 5. § (1) bekezdés c) pontját, a 6-7. §-t, valamint a 16. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontját nem kell alkalmazni,
b) a közhasznú kölcsönzőkről vezetett nyilvántartásnak, valamint a Foglalkoztatási Hivatal által vezetett országos nyilvántartásnak a 8. § (5) bekezdés d) pontjában foglaltakat nem kell tartalmaznia, fel kell benne tüntetni azonban a kölcsönző közhasznú jellegét.
b) a közhasznú kölcsönzőkről vezetett nyilvántartásnak, valamint a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által vezetett országos nyilvántartásnak a 8. § (5) bekezdés d) pontjában foglaltakat nem kell tartalmaznia, fel kell benne tüntetni azonban a kölcsönző közhasznú jellegét.
b) a közhasznú kölcsönzőkről vezetett nyilvántartásnak, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett országos nyilvántartásnak a 8. § (5) bekezdés d) pontjában foglaltakat nem kell tartalmaznia, fel kell benne tüntetni azonban a kölcsönző közhasznú jellegét.
17/C. §
(1) A közhasznú kölcsönző a közfoglalkoztatottal a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyt legalább 60 napra létesíti. A közfoglalkoztatási jogviszony munkaerő-kölcsönzés céljára jön létre, de emellett lehetőség van arra, hogy a közhasznú kölcsönző a foglalkoztatottat a kikölcsönzések közötti időtartam alatt saját tevékenysége keretében is foglalkoztassa.
(2) A közhasznú kölcsönző által kölcsönbeadott közfoglalkoztatott nem foglalkoztatható olyan munkakörben, melynek ellátására törvény közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormánytisztviselői jogviszony létesítését írja elő.
(3) A közhasznú kölcsönző a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő kikölcsönzések közötti időtartam alatt köteles
a) a közfoglalkoztatottat képzésben részesíteni, vagy
b) a közfoglalkoztatott részére mentori szolgáltatás igénybevételét biztosítani.
(4) A képzés szakmai vagy foglalkoztatást elősegítő ismereteket nyújtó, intézményi akkreditációval rendelkező képző-intézményben folytatott képzés lehet. A sikeres vizsga eredményéről a résztvevők bizonyítványt vagy tanúsítványt kapnak.
(5) A mentori szolgáltatás célja, hogy a munkavégzésre való felkészüléshez, az önálló munkába álláshoz vagy a munkahelyen történő beilleszkedéshez személyes segítséget nyújtson a közfoglalkoztatott részére. Ennek érdekében a mentor a közfoglalkoztatottat
a) információkkal látja el az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott támogatásokat, ellátásokat, szolgáltatásokat, a munkaerőpiac jellemzőit érintően,
b) tájékoztatja a munkavégzésre irányadó alapvető munkavédelmi és munkaügyi szabályokról,
c) támogatja az együttműködéshez szükséges kapcsolati rendszer kialakításában és fenntartásában,
d) személyesen segíti a munkahelykeresés, a megfelelő képzés kiválasztása, a képzés eredményes elvégzése, az elhelyezkedést követő beilleszkedés terén,
e) segíti a foglalkoztatási szervvel való együttműködési kötelezettsége teljesítésében.
(6) Mentorként kizárólag a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló jogszabályban előírt végzettséggel rendelkező személy foglalkoztatható.
(7) A közhasznú kölcsönző a 12. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség részeként tájékoztatást köteles adni a lebonyolított képzésekről, valamint a nyújtott mentori szolgáltatásról.
17/D. §
(1) A közhasznú kölcsönző közfoglalkoztatási jogviszonyban álló közfoglalkoztatottakat csak a közfoglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott közfoglalkoztató részére kölcsönözhet.
(2) Ha a munkaerő-kölcsönzés
a) helyi vagy kisebbségi önkormányzat vagy azok társulása,
b) egyház, civil szervezet,
b) vallási közösség, civil szervezet,
c) költségvetési szerv, vagy
d) nonprofit gazdasági társaság
részére történik, a közhasznú kölcsönző és a kölcsönvevő közötti megállapodásban nem köthető ki magasabb kölcsönzési díj, mint a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér) járulék terhekkel növelt összege és a közhasznú kölcsönző által kapott, közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás közötti különbözet.
(3) Közhasznú kölcsönző a közfoglalkoztatottak tekintetében külföldre irányuló munkaerő-kölcsönzési tevékenységet nem folytathat.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. §
(1) E rendelet 2001. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a magán-munkaközvetítési tevékenységről szóló 274/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 139/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 3. §-a.
(1) E rendelet 2001. július 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-ei 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 118/2001. (VI. 30.) KORM. RENDELETHEZ

A rendelet 4. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt szakképesítésként fogadható el:

a) szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében

- egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán,

- egyetemek állam- és jogtudományi karán,

- egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon,

- egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán

szerzett oklevél, valamint

- egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy

b) felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, az alábbiakban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat:

- az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése,

- munkaköri követelmények meghatározása,

- a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése,

- munkaerő-kiválasztás,

- munkaerő-közvetítés,

- munkaerő-felvétel,

- a belső utánpótlás tervezése,

- a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása,

- teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása, ezen belül:

= bérezési alapelvek kialakítása,

= hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése,

- teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése,

- munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása,

- személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése,

- munkakörülmények vizsgálata; vagy

c) középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, a b) pontban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat; vagy
d) a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzékben meghatározott munkaerő-piaci ügyintéző és munkaerő-piaci menedzser szakképesítés.
A rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontjában és 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt szakképesítésként fogadható el:

a) szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében

- egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán,

- egyetemek állam- és jogtudományi karán,

- egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon,

- egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán

szerzett oklevél, valamint

- egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy

- egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, közigazgatás-szervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán

- egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, közigazgatás-szervezői, közigazgatási mesterképzési, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán

b) felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, az alábbiakban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat:

- az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése,

- munkaköri követelmények meghatározása,

- a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése,

- munkaerő-kiválasztás,

- munkaerő-közvetítés,

- munkaerő-felvétel,

- a belső utánpótlás tervezése,

- a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása,

- teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása, ezen belül:

= bérezési alapelvek kialakítása,

= hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése,

- teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése,

- munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása,

- személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése,

- munkakörülmények vizsgálata; vagy

c) középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, a b) pontban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat; vagy
d) a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzékben meghatározott munkaerő-piaci ügyintéző és munkaerő-piaci menedzser szakképesítés.
d) középfokú munkaerő-piaci ügyintéző, munkaerő-piaci menedzser és munkaerő-piaci szolgáltatási ügyintéző szakképesítés.

2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 118/2001. (VI. 30.) KORM. RENDELETHEZ

KÉRELEM
a magán-munkaközvetítő nyilvántartásba vételéhez

I. A KÉRELMEZŐ ADATAI:

A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásához szükséges bejelentés adattartalma

1. A kérelmező neve, székhelye:
..........................................................................................................................................
..........................................................................................................................................
..........................................................................................................................................
1. A bejelentő neve, székhelye, cégszerű aláírása.
2. A szervezet formája:
..........................................................................................................................................
3. A képviseletre jogusult személy(ek) neve, címe:
..........................................................................................................................................
..........................................................................................................................................
3. A képviseletre jogosult személy(ek) neve, címe.
4. A magán-munkaközvetítői tevékenységet
belföldre külföldre belföldre és küföldre

II. A MAGÁN-MUNKAKÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK HELYE(I):

1. Az irodahelyiség(ek) címe, telefonszáma:
..........................................................................................................................................
..........................................................................................................................................
..........................................................................................................................................
2. Az irodahelyiség(ek)ben az alábbi berendezési tárgyakkal rendelkezem (a megfelelő rész aláhúzandó):
telefon, telefax, számítógép, egyéb:
..........................................................................................................................................
Megjegyzés: A II. rovatot akkor is ki kell tölteni, ha a közvetítés a székhelyen történik. Több iroda esetében irodánként kell közölni az ezen rovatban bekért adatokat.

III. A KÉRELEMHEZ AZ ALÁBBI MELLÉKLETEKET CSATOLOM:

1. a cégkivonat, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozat vagy vállalkozói igazolvány három hónapnál nem régebbi hiteles másolata,
2. az előírt képesítést, gyakorlatot bizonyító oklevél hiteles másolata, működési bizonyítvány, valamint az e képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása érekében kötött szerződés,
3. az irodahelyiség használati jogát biztosító okirat hiteles másolata,
4. eredeti letéti szerződés a vagyoni biztosítékról.
Dátum: .................................................
.........................................................
a kérelmező cégszerű aláírása
4. A magán-munkaközvetítői tevékenység végzésének iránya (csak belföldre, csak külföldre vagy belföldre és külföldre).
5. A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának helye(i), az irodahelyiség(ek) címe, telefonszáma, felszereltsége (telefon, telefax, számítógép, egyéb).

3. SZÁMÚ MELLÉKLET A 118/2001. (VI. 30.) KORM. RENDELETHEZ

KÉRELEM
a munkaerő-kölcsönző nyilvántartásba vételéhez

I. A kérelmező adatai:
1. A kérelmező neve, címe, telefonszáma:
..........................................................................................................................................
2. A szervezet formája:
..........................................................................................................................................
3. A kérelmező székhelye, címe:
..........................................................................................................................................
4. A kérelmező telephelye(i), címe:
..........................................................................................................................................
5. A képviseletre jogosult személy(ek) neve, címe:
..........................................................................................................................................

II. Nyilatkozatok, csatolandó iratok:
1. Kijelentem, hogy a tevékenység folytatásához az alábbi berendezéssel ellátott irodahelyiséggel a székhelyemen és a megjelölt telephelyen rendelkezem:
..........................................................................................................................................
2. A kérelemhez az alábbi mellékleteket csatolom:
2.1. három hónapnál nem régebbi cégkivonat hiteles másolata,
2.2. a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet tartalmazó okirat három hónapnál nem régebbi hiteles másolata,
2.3. az előírt képesítést, gyakorlatot bizonyító oklevél hiteles másolata, működési bizonyítvány, valamint az e képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása érdekében kötött szerződés,
2.4. az irodahelyiség használati jogát biztosító okirat hiteles másolata,
2.5. eredeti letéti szerződés a vagyoni biztosítékról,
2.5. eredeti letéti szerződés a vagyoni biztosítékról (kivéve közhasznú kölcsönző esetén),
2.6. a 2001. évi XVI. törvény 26. §-ának (10) bekezdésében meghatározott közteher befizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó igazolások.
2.6. közhasznú kölcsönző esetén: a mentorral kötött munkaszerződés,
2.7. egyéb: ......................................................................................................................................
Dátum: .................................................
.........................................................
a kérelmező cégszerű aláírása
6. Közhasznú munkaerő-kölcsönzési tevékenységet kíván végezni: igen/nem (a megfelelő aláhúzandó)
II. Nyilatkozatok, csatolandó iratok:
  • A jogszabály 2001. június 30-án jelent meg a Magyar Közlöny 74. számában.
  • hatályba lépett 2001. július 1-jén.
A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. február 15-én lépett hatályba. 2003. május 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. december 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. május 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. május 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. december 19-én lépett hatályba. 2009. december 19-én lépett hatályba. 2009. december 19-én lépett hatályba. 2009. december 19-én lépett hatályba. 2009. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. december 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. május 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. május 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. május 9-én lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. december 19-én lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. október 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. július 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. július 31-én lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2015. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. december 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.