Hatályos állapot
Közlönyállapot
2012.06.28. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.07.01.
2012.07.02. - 2012.07.02.
2012.07.03. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.01.01.
2013.01.02. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.01.01.
2015.01.02. - 2016.06.17.
2016.06.18. - 2016.12.31.
2017.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2012. évi LXXXVI. törvény

a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról

ELSŐ RÉSZ
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

1. §
(1) E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Mth.
(2) Ahol törvény - szerkezeti egység, valamint a törvény kihirdetése évének megjelölése nélkül -
a) a munka törvénykönyvét,
b) a Munka Törvénykönyvét vagy
c) a munka törvénykönyvéről szóló törvényt
említi, azon 2012. december 31-ig a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt is érteni kell.
2. §
(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.
(2) Az egyoldalú jognyilatkozatra a közlésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően az Mt. 16-17. §-át az Mt. hatálybalépését megelőzően közölt kötelezettségvállalásra és munkáltatói szabályzatra is alkalmazni kell.
(4) Ha a munkavállaló munkaviszonya a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg munkaviszonya nem szűnik meg - a végkielégítésre vonatkozó szabályokat kivéve -, úgy kell tekinteni, mintha azt jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el.
3. §
(1) Az Mt. 38. § (2) bekezdését abban az esetben kell alkalmazni, ha a gazdasági egység átvételére 2012. július 15. napját követően kerül sor.
(2) Az Mt. 40. §-át abban az esetben kell alkalmazni, ha a gazdasági egység átvételére az Mt. hatálybalépését követően került sor.
(3) Az Mt. 282. § (2) bekezdését a gazdasági egység 2012. június 30-át követő átvétele esetén kell alkalmazni.
4. §
(1) Ha a felek az Mt. hatálybalépését megelőzően kötött munkaszerződésben munkahely megjelölése nélkül változó munkavégzési helyet határoztak meg, munkahelynek az Mt. 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyet kell tekinteni.
(2) A próbaidő csak az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződés esetén hosszabbítható meg.
(3) Az Mt. 49. § (2) bekezdése csak az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződés esetén alkalmazható.
5. §   Az Mt. hatálybalépését megelőzően megkezdett tanulmányokra a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt képzési idő tartamára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 2012. június 30. napján hatályos 115. §-a az irányadó.
6. §
(1) A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására a munkavállaló kötelezettségszegésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.
(2) A kötelezettségszegés időpontja, ha a kötelezettségszegés jogellenes állapot fenntartásával valósul meg, a jogellenes állapot megszűnésének napja.
7. §
(1) A munkaviszony megszűnésének feltételeire és jogkövetkezményeire a megszűnéskor hatályos rendelkezések az irányadók.
(2) A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat feltételeire és jogkövetkezményeire a jognyilatkozat közlésekor hatályos rendelkezések az irányadók.
(3) Ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása
a) rendes felmondást említ, azon felmondást,
b) rendkívüli felmondást említ, azon az Mt. 78. §-a szerinti azonnali hatályú felmondást
kell érteni.
(4) Az Mt. hatálybalépését megelőzően megkezdett, az Mt. 65. § (3) bekezdés e) pontja szerinti kezelés alatt álló munkavállalót a védelem a kezelés tartamára, de legfeljebb 2012. december 31. napjáig illeti meg.
(5) Az Mt. hatálybalépését megelőzően létesített munkaviszony esetén az Mt. 77. § (2) bekezdésének alkalmazásakor a sorkatonai szolgálat tartamát is figyelembe kell venni.
(6) Az Mt. 69. § (3) bekezdését az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződésre kell alkalmazni.
(7) Az Mt. 71-76. §-ában foglaltakat abban az esetben kell alkalmazni, ha az Mt. 72. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásra 2012. június 30. napját követően kerül sor.
8. §
(1) Az Mt. XI. fejezete rendelkezéseit - az Mt. 95. §-ában, 97. § (5) bekezdésében és 132. §-ában foglaltak kivételével - a 2012. június 30. napját követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni.
(2) Az Mt. 109. § (1) bekezdése alapján a 2012. évben legfeljebb kétszázhuszonöt óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(3) Az Mt. hatálybalépése előtt, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 117/C. §-a vagy 127/A. §-a alapján megkötött megállapodásra - annak megszűnéséig - a megállapodás megkötésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(4) Ha a felek a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 117/C. §-a alapján kötött megállapodást annak lejárta előtt megszüntetik, az Mt. 95. § (1) bekezdését kell alkalmazni vagy megállapodhatnak, hogy a munkáltató az általános munkarend és a napi munkaidő alapulvételével meghatározott és a teljesített munkaidő különbözetét a 2012. július 31. napjáig elrendelt munkaidőkeret vagy elszámolási időszak során veszi figyelembe.
(5) Az Mt. hatályba lépését megelőzően igénybe vett fizetés nélküli szabadságra a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek a fizetés nélküli szabadság igénybevételekor hatályos szabályait kell alkalmazni.
(6) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 136. § (1) bekezdése szerinti, a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság 2012. december 31. napjáig váltható meg.
9. §
(1) Ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása
a) személyi alapbért említ, azon alapbért,
b) átlagkeresetet említ, azon távolléti díjat
kell érteni.
(2) 2013. június 30. napjáig az Mt. 145. §-ának első alkalommal történő alkalmazásakor - változatlan feltételek melletti foglalkoztatás esetén -
a) az átalány összege nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál,
b) az alapbér Mt. 145. § (1) bekezdése szerint történő meghatározása esetén, az alapbér nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlaga és a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összegénél.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásakor az Mt. 140-144. §-ában meghatározott bérpótlékot kell figyelembe venni.
(4) A (2) bekezdéstől eltérően, az Mt. 153. § (5) bekezdése szerint, a jogszabályban meghatározott elvárt béremelést teljesítő munkáltatónak az elvárt béremelés végrehajtásának időpontjától számított időszakban kifizetett bérpótlékok havi átlagát kell alapul vennie azzal, hogy ez az időszak nem lehet hat hónapnál rövidebb.
(5) Az Mt. 156. §-ának rendelkezéseit a 2012. június 30. napját követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni.
10. §   A kártérítési felelősségre a károkozó magatartás (esemény), ha ennek időpontja nem állapítható meg, a kár bekövetkezésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.
11. §
(1) Az Mt. 205. § (1) bekezdését és (2) bekezdés a) pontját az Mt. hatálybalépését követően kötött kollektív szerződésre és munkaszerződésre kell alkalmazni.
(2) Az Mt. 214. § (2) bekezdését a 2011. december 1-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban történő kikölcsönzés esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy a kikölcsönzés kezdő időpontjának 2011. december 1-jét kell tekinteni.
12. §   A versenytilalmi megállapodásra és a tanulmányi szerződésre a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezések az irányadók.
13. §
(1) Az Mt. hatálybalépését megelőzően megválasztott üzemi tanács tagjára 2012. december 31. napjáig az Mt. 260. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) A 2012. július 1-jét megelőzően megválasztott üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése esetén, az új tag megválasztására az Mt. szabályai az irányadók, azzal, hogy a megbízatás tartama az üzemi tanács megszűnéséig tart.
(3) Az Mt. 260. § (3) bekezdése és 273. § (1) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedésnek kell tekinteni 2012. december 31. napjáig a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti
a) kirendelést,
b) tizenöt munkanapot elérő kiküldetést,
c) más munkáltatónál történő foglalkoztatást [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 150. § (1) bekezdés], valamint
d) az átirányítást, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár.
14. §
(1) Az Mt. 273. § (2) bekezdését a 2012. június 30. napján a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 28. §-a szerinti védelemben részesülő szakszervezeti tisztségviselőre megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az Mt. 274. § (2) bekezdés alkalmazásakor 2012. december 31. napjáig a 2012. január 1-jei taglétszám az irányadó.
15. §
(1) A kollektív szerződés - ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet vagy a szakszervezeti szövetség az Mt. 276. § (2)-(3) bekezdése alapján nem jogosult kollektív szerződés kötésére -2013. január 1. napján hatályát veszti. A szerződéskötési jogosultság tekintetében a 2012. január 1-jei taglétszám az irányadó.
(2) Az (1) bekezdést több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén akkor kell alkalmazni, ha az Mt. 276. § (2) bekezdése alapján egyik szakszervezet sem jogosult kollektív szerződés kötésére.
16. §
(1) A munkajogi igény érvényesítésére irányuló eljárásra az Mt. rendelkezései az irányadók.
(2) Az igény érvényesítésével kapcsolatos határidőre az igény keletkezésekor hatályos rendelkezések az irányadók.
(3) A kollektív munkaügyi vita elbírálására a kezdeményezésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.
17. §   Ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása közeli hozzátartozót említ, azon az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzátartozót kell érteni.
18. §   Az Mt. 295-297. §-át akkor kell alkalmazni, ha az Mt. 295. § (1) bekezdésében meghatározott megállapodást az Mt. hatálybalépését követően kötötték.
18/A. §
(1) Az Mt.-nek az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 8. § (1) bekezdésével megállapított 36. § (2) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezet tekintetében is alkalmazni kell, ha a felszámolási eljárásban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 52. §-a szerinti zárómérleg elkészítésére a Módtv. hatálybalépésekor még nem került sor.
(2) Az Mt. Módtv. 8. § (6) bekezdésével megállapított 121. § (1) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően született gyermek esetén kell alkalmazni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
(3) Az Mt. Módtv. 8. § (9) bekezdésével megállapított 124. §-át a Módtv. hatálybalépését követően kezdődő szabadság esetén kell alkalmazni.
(4) Az Mt. Módtv. 8. § (10) bekezdésével megállapított 126. § (4) bekezdésében foglaltakat a Módtv. hatálybalépését követően kezdődő betegszabadság esetén kell alkalmazni.
(5) Az Mt. Módtv. 8. § (19)-(23) bekezdésével megállapított 148-149. §-ában, a 150. § (3) és (5) bekezdésében, valamint a 151. §-ában foglaltakat a Módtv. hatálybalépését követően esedékessé váló távolléti díjra kell alkalmazni.
(6) Az Mt. Módtv. 8. § (28) bekezdésével megállapított 287. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat a Módtv. hatálybalépését követően közölt jognyilatkozatok tekintetében kell alkalmazni.
18/B. §   Az Mt.-nek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított, a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos jogkövetkezményekre vonatkozó szabályait a 2014. március 15-én és ezt követően történt jogsértésekre kell alkalmazni.
19. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása esetén, a fővállalkozó és valamennyi közbenső alvállalkozó az alvállalkozó munkáltatóval egyetemlegesen felel
a) a harmadik országbeli állampolgár elmaradt munkabérének és egyéb járandóságainak, valamint
b) ezek kifizetésének a harmadik országbeli állampolgár visszautazása szerinti országba történő megküldésével indokolt költségek megfizetéséért,
ha tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy a foglalkoztatásra ilyen engedély nélkül került sor.
(2) A megállapodás szerinti díjazás megállapításánál legalább a kötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában - az ellenkező bizonyításig - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását legalább három hónap időtartamban vélelmezni kell.
19/A. §   Az Mt.-nek az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvénnyel (a továbbiakban: 1. módosító törvény) megállapított rendelkezéseit az 1. módosító törvény hatálybalépésekor fennálló munkaviszonyra akkor kell alkalmazni, ha az 1. módosító törvény hatálybalépése után indul büntetőeljárás a foglalkoztatottal szemben az Mt. 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.
19/B. §   Az Mt.-nek a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 65. § (5) és (6) bekezdését a Módtv2. hatálybalépését követően közölt, munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatra kell alkalmazni.
19/C. §   Az Mt.-nek a Módtv2.-vel megállapított 104. §-át a 2017. január 1-jét követően kezdődő munkaidőkeret, elszámolási időszak vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni.
19/A. §   Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére, valamint a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat.

MÁSODIK RÉSZ
MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

20. §
(1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 349. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„349. § (1) Az I-XIV. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
a) a munkajogi igény [Mt. 285. § (1) bekezdés] érvényesítésével kapcsolatos, továbbá
b) a közalkalmazotti,
c) kormányzati szolgálati és közszolgálati,
d) a szolgálati és
e) a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági
jogviszonyból (a továbbiakban: munkaviszony) származó perben (a továbbiakban: munkaügyi per).
(2) Törvény az (1) bekezdésben foglaltakon túl más ügyekben is a munkaügyi perre vonatkozó szabályok alkalmazását írhatja elő.
(3) A munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő jogra alapított igény az (1) bekezdésben meghatározott munkaügyi perben is érvényesíthető.
(4) A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi és a munkavédelemi ellenőrzés keretében hozott közigazgatási határozat, az ágazati párbeszéd bizottság létrejöttével kapcsolatos, az abban való részvétel, illetve a gyakorolt jogosultságok tárgyában hozott határozat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján az állami foglalkoztatási szerv által hozott közigazgatási határozat, valamint a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata. Ennek során a munkaügyi bíróság a XX. fejezet szabályai szerint jár el.
(5) A fél a pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján is érvényesítheti, kivéve, ha a per tárgya a jogviszony keletkezése, módosítása (módosulása), megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.”
(2) A Pp. 355. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek, a tárgyalás a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik. Ebből a célból az elnök a jogvita egészét - az összes körülmény szabad mérlegelésével - a felekkel megtárgyalja.”
(3) A Pp.
a) 24. § (2) bekezdés b) pontjában az „átlagkeresetet” szövegrész helyébe a „távolléti díjat”,
b) 359/A. §-ában az „átlagkereset” szövegrész helyébe a „távolléti díj”
szöveg lép.

2. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

21. §   A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet
a) 34. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény”,
b) 35. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve értelemszerűen irányadó azzal, hogy a 44. § (5) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény értelemszerűen irányadó azzal, hogy a 44. § (5) bekezdése szerinti”,
c) 44. § (5) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve szerinti rendes felmondás” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti felmondás”,
d) 67. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény”
szöveg lép.

3. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

22. §
(1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 18/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18/H. § A munkáltató az Mt. 134. §-ában foglaltakon túl a munkavállaló rendelkezésre állási idejét is köteles nyilvántartani, valamint a nyilvántartást öt évig megőrizni. A munkáltató a nyilvántartás egy példányát köteles a munkavállaló kérésére a munkavállaló részére átadni.”
(2) A Kkt.
a) 18/A. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 18/B. § a) pontjában az „az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra” szövegrész helyébe az „az Mt. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra”,
c) 18/C. § (8) bekezdésében az „az Mt. 126. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti rendkívüli munkavégzés időtartamát” szövegrész helyébe az „az Mt. 107. § b) pontja szerinti rendkívüli munkaidőt”,
d) 18/I. §-ában az „Mt. 148. §-a (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Mt. 144. § (1) bekezdésében”,
e) 18/J. §-ában az „Mt. 117/B. §-ának (3) bekezdése, 126. §-a (1) bekezdésének a), c) és d) pontja, 127. §-a (1) bekezdésének első mondata, továbbá 147. §-ának (6) bekezdése” szövegrész helyébe az „Mt. 92. § (2) bekezdése, 107. § a) és d) pontja, 108. § (2) bekezdése”,
f) 49. § (2) bekezdés b) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel” szövegrész helyébe az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel és az Mt.-vel”
szöveg lép.

4. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosítása

23. §
(1) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkaügyi bíróság (3) bekezdés szerinti eljárására az 5. § (1) bekezdésének hatásköri és illetékességi szabályait, valamint az 5. § (2) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.”
(2) Az Sztv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaügyi bíróság öt munkanapon belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után dönt. A munkaügyi bíróság határozata ellen a közléstől számított öt napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ügy összes iratával együtt a beérkezése napján fel kell terjeszteni a másodfokú bírósághoz.
A másodfokú bíróság öt munkanapon belül dönt.”

5. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

24. §
(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.)
a) 13/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „a 2003. évi CXXIX. törvény” szövegrész helyébe az „a 2011. évi CVIII. törvény”,
b) 16. § (1) bekezdés b) pontjában a „rendes felmondással” szövegrész helyébe a „felmondással”,
c) 25. § (4) bekezdés a) pontjában az „[a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (5) bek.]” szövegrész helyébe az „[a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. § és 130. §]”,
d) 25. § (4) bekezdés b) pontjában az „[Mt. 139. § (1) bek.]” szövegrész helyébe az „[Mt. 131. § (1) és (2) bekezdése]”,
e) 28. § (1) bekezdés d) pontjában az „alkalmi foglalkoztatási jogviszonyban” szövegrész helyébe az „alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban”,
f) 37. § (3) bekezdésében az „a munkanélküli ellátásban” szövegrész helyébe az „az álláskeresési ellátásban”, a „munkanélküli ellátást” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátást”,
g) 37. § (4) bekezdésében a „munkanélküli ellátást” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátást”,
h) 37. § (6) bekezdésében a „munkanélküli járadék” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátás”,
i) 51/A. § (1) bekezdésében az „a munkanélküli járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében” szövegrész helyébe az „az álláskeresési ellátásban”, a „rendelkező, munkanélküli járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében” szövegrész helyébe a „rendelkező, álláskeresési ellátásban”,
j) 51/A. § (4) bekezdésében az „a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélyének” szövegrész helyébe az „az álláskeresési ellátás”,
k) 54. § (4) bekezdésében a „munkanélküli ellátásával” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátásával”,
l) 54/A. § (1) bekezdésében az „A munkanélküli ellátást” szövegrész helyébe az „Az álláskeresési ellátást”,
m) 56. § (2) bekezdés b) pontjában az „álláskeresési segély” szövegrész helyébe a „nyugdíj előtti álláskeresési segély”,
n) 56/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Mt. 94/D. §-ában és 193/D. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 74. §-ában és 215. § (1) bekezdésében”,
o) 57/A. § (2) bekezdés e) pontjában az „a munkanélküli ellátás” szövegrész helyébe, az „az álláskeresési ellátás”,
p) 58. § (6) bekezdés a) pontjában a „rendes felmondásán” szövegrész helyébe a „felmondásán”,
q) 58. § (6) bekezdés b) pontjában a „rendkívüli felmondással” szövegrész helyébe az „azonnali hatályú felmondással”,
r) 58. § (6) bekezdés c) pontjában a „rendes felmondással” szövegrész helyébe a „felmondással”
szöveg lép.
(2) Az Flt. 59. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvénynek)
b) az álláskeresési ellátásra”
(vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgárára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni.)
(3) Hatályát veszti az Flt. 25. § (4) bekezdés c) pontja, valamint 58. § (4) bekezdése.

6. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

25. §   A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
a) 5. § b) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 270. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az Mt. XX. fejezete szerinti üzemi tanácsot”,
b) 31. § (1) bekezdés e) pontjában az „az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot” szövegrész helyébe az „az Mt. 270. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az Mt. XX. fejezete szerinti üzemi tanácsot”,
c) 37. § (4) bekezdésében az „az Mt. 86/A. §-a alapján a munkavállalót megillető átlagkeresetet, az Mt. 95. §-ának (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 70. § (3) bekezdése alapján a munkavállalót megillető távolléti díjat, az Mt. 77. § (3)-(4) bekezdése”,
d) 57. § (1) bekezdés h) pontjában az „a kötelező minimálbér kétszeresét el nem érő” szövegrész helyébe az „a kötelező legkisebb munkabér, kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén pedig az Mt. 138. § (6) bekezdése szerinti garantált bér kétszeresét el nem érő”,
e) 57. § (1) bekezdés h) pont hc) alpontjában az „az Mt. 188. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 208. § (1) bekezdése”,
f) 57. § (3) bekezdésében az „átlagkereset és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe, amely a munkavállalót az Mt. 92. §-ának (2) bekezdése és 93. §-a (1) és (3) bekezdése, illetve a 95. §-a” szövegrész helyébe a „távolléti díj és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe, amely a munkavállalót az Mt. 69. § (1)-(3) bekezdése, 70. § (3) bekezdése és 77. § (3) és (4) bekezdése”,
g) 57. § (3) bekezdésében „az Mt.-ben” szövegrész helyébe „az Mt. 210. § (3) bekezdésében”
szöveg lép.

7. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

26. §
(19) A Kjt. 44/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Mt. 53. §-a alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha ez alapján a közalkalmazott az e törvény vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát.”
(20)
(21) A Kjt. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. fejezet) közül a 92. § (4) bekezdés, 116-117. §, 119. § (2) bekezdés és a 135. § nem alkalmazható.”
(22)
(23) A Kjt. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A távolléti díjat a 70-75. § szerinti bérpótlék figyelembe vételével kell megállapítani.”
(24)-(28)
26. §
(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. Általános rendelkezései (Első Rész) közül a 13. § nem alkalmazható, a 10. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti.
(2) Az Mt. 198-211. §-a, 213. §-a és 228. §-a a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható.
(3) Munkaerő-kölcsönzés vagy iskolaszövetkezeti tagság keretében közalkalmazott a munkáltató alaptevékenysége körében nem foglalkoztatható, kivéve, ha az alaptevékenység szerinti feladat más módon nem lenne ellátható.”
(2) A Kjt. 6. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő
a) ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett ágazatban, alágazatban, szakágazatban (a továbbiakban együtt: ágazat) reprezentatív szakszervezetekkel a KOMT-ban vagy a (6) bekezdés szerinti ágazati érdekegyeztető fórumban,
b) területi (megyei) vagy települési jelentőségű, ezen belül egyes ágazatokba tartozó közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben a fenntartó az érintett, területi vagy települési szinten reprezentatív szakszervezetekkel a fenntartói szintű érdekegyeztető fórumban
egyeztet.
(2) A miniszter az (1) bekezdés a) pontja vagy a (6) bekezdés alapján létrejött ágazati érdekegyeztető fórumban részt vevő szervezetekkel véleményezteti
a) az ágazatba (alágazatba, szakágazatba) tartozó közalkalmazottak foglalkoztatását érintő döntések tervezetét,
b) az ágazatra (alágazatra, szakágazatra) vonatkozó munkajogi szabályozással, illetve a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli szabályokkal kapcsolatos javaslatokat.
(3) A fenntartó döntése előtt az (1) bekezdés b) pontja alapján létrejött fórumban részt vevő szervezetekkel véleményezteti
a) a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, valamint
b) a közalkalmazottak nagyobb, illetve egyes ágazatokba tartozó csoportját érintő intézkedés tervezetét.”
(3) A Kjt. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, amennyiben az ágazatban (alágazatban, szakágazatban) önkormányzati intézményfenntartó nem működik, az önkormányzati érdekképviseleti szervezetek bevonása mellőzhető.
(6) A miniszter az ágazaton (alágazaton, szakágazaton) belül az ágazati sajátosságoknak megfelelően, a tárcaszintű ágazati társadalmi párbeszéd (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól különböző egyéb fórumát is kialakíthatja (ágazati érdekegyeztető fórum). Ekkor a munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő ágazati kérdésekben az ágazati érdekegyeztető fórumban egyeztet. Az ágazati érdekegyeztető fórumban - az (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, az érintett költségvetési szervek, ágazati szakmai érdekképviseletek, valamint a megfelelő szintű és reprezentativitással rendelkező szakszervezetek részvételét, továbbá véleményezési és konzultációs joguk érvényesülését e törvénynek megfelelően biztosítani kell.
(7) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti érdekegyeztető fórumok létrehozása, működtetése, továbbá személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek biztosítása a fenntartó kötelessége. Az érdekegyeztető fórumok a működésükre vonatkozó szabályokat - megállapodás útján - maguk alakítják ki.”
(4) A Kjt. 6/A. § helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a Kjt. a következő 6/B. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) Az 5-6. §-ban meghatározott jogokat az a szakszervezet gyakorolja, amely az adott körben reprezentatív.
(2) Területi (megyei) vagy települési szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni,
a) amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma tekintetében eléri a fenntartó által területi (megyei) vagy települési szinten fenntartott munkáltatók által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy
b) amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma tekintetében eléri a fenntartó által területi (megyei) vagy települési szinten fenntartott munkáltatóknál az adott ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy
c) amely az adott fenntartott munkáltatók legalább 20%-ában reprezentatív, legalább egy ágazatban.
(3) Ágazati (alágazati, szakágazati) szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma tekintetében eléri az ágazatban (alágazatban, szakágazatban) foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át.
(4) Országos szinten azt az országos szakszervezeti konföderációt kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek legalább három reprezentatív ágazati szakszervezet a tagja, és tagszervezetei a közalkalmazottak legalább 5%-át képviselik.
(5) Amennyiben a reprezentativitás kérdésében vita merül fel, az Mt. 289. §-ában meghatározott eljárásnak van helye.
6/B. § Ha a közalkalmazott a Magyar Rendvédelmi Kar tagja, akkor a szakszervezeti érdekképviseletére a 6-6/A. § és az Mt. 270-275. §-ában foglaltak helyett a hivatásos szolgálati viszonyban állók szakszervezeti érdekképviseletére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A fegyveres szervnél működő szakszervezetek vonatkozásában a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvényt nem kell alkalmazni, a fegyveres szerv a közalkalmazott illetményéből a szakszervezeti tagdíjat a fegyveres szerv és a közalkalmazott erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le.”
(5) A Kjt. 13. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 277. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kollektív szerződés az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha az eltérésre ezek a jogszabályok felhatalmazást adnak.”
(6) A Kjt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezései (XX. fejezet) közül a 235. § (2) bekezdése, 251. §-a és 268. §-a nem alkalmazható.”
(7) A Kjt. 23/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23/B. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású közalkalmazott tekintetében.”
(8) A Kjt. 24. § (2) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (V., VII., és IX. fejezet) közül a 32-35. §, a 42-43. §, a 45. § (1) bekezdés, a 45. § (5) bekezdés, az 50. § és a 62. § nem alkalmazható.
(3) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató személyében bekövetkező változásról szóló VI. fejezete megfelelően abban az esetben alkalmazható, ha az átadó és az átvevő munkáltató e törvény hatálya alá tartozik.”
(9) A Kjt. 25. § (2) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:)
f) azonnali hatállyal
fa) a próbaidő alatt,
fb) a 27. § (2) bekezdése szerint,
fc) a 44. § (4) bekezdése szerint, vagy
fd) a (3) bekezdés szerint, valamint
g) rendkívüli felmentéssel
ga) az Mt. 78. §-a szerinti esetben, vagy
gb) a gyakornoki idő alatt.”
(10) A Kjt. 25. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszüntetni, ha
a) a közalkalmazott a 20. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget és nem igazolja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye,
b) a 20. § (2) bekezdés a) pontjában vagy a (6) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az egyéb módon a tudomására jut.
(4) A közalkalmazotti jogviszony (3) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú megszüntetését írásban indokolni kell.”
(11) A Kjt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony más okból lemondással nem szüntethető meg.”
(12) A Kjt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § Felmentés esetén a felmentési idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:
a) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján, külföldön végzett munka;
b) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság;
c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint
d) a munkáltató hozzájárulásával iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre tekintettel biztosított munkavégzés alóli felmentés
tartama.”
(13) A Kjt. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a közalkalmazott részére közalkalmazotti igazolást ad.
(2) A közalkalmazotti igazolás tartalmazza
a) a közalkalmazott munkakörét,
b) a 22. § (8) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát,
c) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott illetményben részesült,
d) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját,
e) a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését, továbbá
f) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját.”
(14) A Kjt. 37. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni)
b) a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is [25/B. § (6) bekezdés].”
(15) A Kjt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései (X. fejezet) közül a 63-64. §, 65. § (1)-(2) bekezdés, 66. § (1)-(3) és (8)-(9) bekezdés, a 68-70. §, a 77. §, a 79. § és a 85. § nem alkalmazható.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági szolgálatoknál fennálló közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 71-76. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(3) A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter a 6. § (6) bekezdése szerinti ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban, ennek hiányában a KOMT-ban, illetőleg az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető fórumban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez.”
(16) A Kjt. 41. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen)
a) ha hozzátartozójával [Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,”
(17) A Kjt. 44. § (4) és (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerinti tiltás vagy a (3) bekezdés szerinti felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a további jogviszony létesítésének megtiltására, illetve a már fennálló összeférhetetlenség jogkövetkezményeire vonatkozóan akkor is, ha az összeférhetetlenség a 41. §, valamint a 43/A-43/D. § alapján áll fenn.”
(18) A Kjt. 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44/A. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaszerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezései (VIII. fejezet) közül az 57. § nem alkalmazható.
(2) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 106. § (1) bekezdés és 150. § (1) bekezdés alapján munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha ez alapján a közalkalmazott az e törvény vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát.”
(19)
(20) A Kjt. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében
a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései közül a 131. § és a 132. § (4)-(6) bekezdés,
b) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. fejezet) közül a 92. § (4) bekezdés és a 135. §
nem alkalmazható.”
(21)
(22) A Kjt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munkabérre vonatkozó rendelkezései (XII. fejezet) közül a 136-138. §, 145. §, 156. §, 157. § (2) bekezdés, 159. § és a 165. § nem alkalmazható.
(2) A távolléti díjat a 70-75. § szerinti bérpótlék figyelembe vételével kell megállapítani. A távolléti díj számítására a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 151/A. §-át kell alkalmazni.
(3) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 143. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rendkívüli munkaidő ellenértékeként szabadidőt csak kollektív szerződés állapíthat meg.”
(23)
(24) A Kjt. 81-83. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„81. § Az Mt. 179. § (3) bekezdése alkalmazásában súlyosan gondatlannak minősül a károkozás különösen, ha
a) a közalkalmazott
aa) a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabály - szándékosságnak nem minősülő - súlyos megsértésével, vagy
ab) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével
okozta a kárt, vagy
b) a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmet felhívta.
82. § (1) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott kárért teljes mértékben felel.
(2) Amennyiben a magasabb vezető a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg, hathavi távolléti díjával felel.
83. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségére szóló rendelkezései (XIII. és XIV. fejezet) közül a 178. § és a 191. § nem alkalmazható.
(2) A cselekvőképtelen közalkalmazott esetén a 81-82. § nem alkalmazható.”
(25) A Kjt. 83/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83/A. § (1) Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében - a helyi önkormányzatokról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezés és a felmentés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat pedig a polgármester gyakorolja.
(2) Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében a 15. §, a 18-19. §, a 22/B. § és a 23. § nem alkalmazható.”
(26) A Kjt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Mth.) 2-18. §-át a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
(2) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 76. § (4) bekezdése szerinti kedvezőbb feltételt megállapító kinevezésre a közalkalmazott kinevezésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.
(3) Az Mth. hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi eljárás megszűnik.
(4) Az Mth. hatálybalépését megelőzően elkövetett, fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés miatt - feltéve, hogy az Mt. 78. § (2) bekezdésében megjelölt határidő még nem telt el - az Mt. 56. § (4) bekezdés szerinti intézkedés vagy azonnali hatályú felmentés 2012. július 15. napjáig közölhető.”
(27) A Kjt.
a) 2. § (3) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 20/A. § (4) bekezdésében a „Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: KSZK)” szövegrész helyébe a „kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: személyügyi központ)”, valamint a „felhívás KSZK honlapján” és a „felhívásnak a KSZK honlapján” szövegrész helyébe a „felhívásnak a személyügyi központ honlapján”,
c) 85. § (1) bekezdés b) pontjában a „Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ” szövegrész helyébe a „személyügyi központ”
szöveg lép.
(28) Hatályát veszti a Kjt.
a) 7-12/A. §-a,
b) 16. § (1) bekezdés b) pontja,
c) 17. § (4) bekezdése,
d) 23/A. §-a,
e) 25. § (2) bekezdés h) pontja,
f) 25/B. § (7) bekezdése,
g) 25/C. § (3)-(4) bekezdése,
h) 25/D-25/E. §-a,
i) 34-35. §-a,
j) 37/A. § (1) bekezdése,
k) 37/B. §-a,
l) 38/A. § (1)-(2) bekezdése,
m) 44. § (6) bekezdése,
n) 45. §-át megelőző alcím,
o) 45-53. §-a,
p) 53/A. §-át megelőző alcím,
q) 53/A-54. §-a,
r) 76. §-a,
s) 78/A. § (2) bekezdés d) pontja,
t) 83/D. § d) pontja,
u) 88. §-a,
v) 5. számú melléklet V. pontjában a „- hatályos fegyelmi büntetése” szövegrész.

8. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása

27. §
(1) A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: MRPtv.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkaviszony megszűnésével a munkavállaló MRP-ben való részvételi jogosultsága is megszűnik, kivéve, ha a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 294. § (1) bekezdés g) pontja szerint nyugdíjas munkavállalónak minősülő, vagy legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő naptól kezdődően korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balett-művészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő (a továbbiakban együtt: nyugdíjas) munkavállaló a munkaviszonyának felmondással, közös megegyezéssel vagy az Mt. 66. § (8) bekezdése szerint történő megszüntetése esetén a részvételi jogosultságának fenntartása mellett dönt. Az alapszabály a nyugdíjas résztvevő további részesedési és döntéshozatali jogosultságát szabályozhatja, azt feltételhez kötheti. Ennek során a nyugdíjas résztvevő számára legalább olyan mértékű részesedést kell biztosítani, amely őt a nyugdíjazásának évében vagy - ha a nyugdíjas ezt kívánja - az ezt megelőző 1-3 évben kapott rendszeres havi munkabér [9. § (2) bekezdés] átlagos összegének 25%-a alapján megilletné. A nyugdíjas résztvevő számára legalább ugyanilyen arányú szavazati jogot is biztosítani kell. Az alapszabály ugyanakkor előírhatja, hogy a közgyűlésről távol maradt nyugdíjas résztvevőt a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.”
(2) Az MRPtv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató személyében bekövetkező változás eredményeként más munkáltatónál folytatódik, a munkavállalónak az átadó munkáltatónál fennálló MRP-ben való részvételi jogosultsága abban az esetben marad fenn, ha az átszállás időpontjában az átadó munkáltatót vagy ennek a számviteli törvény szerint konszolidálásba bevont vállalkozását a szavazatok több mint fele megilleti az átvevő munkáltató döntéshozó szervében.”
(3) Az MRPtv. 8. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a társaság munkavállalóinak legalább egynegyede a szervezet résztvevője, és a szervezet vagy annak legalább egy résztvevője tagja az MRP szervezetek országos szövetségének (a továbbiakban: szövetség), annak előzetes egyetértése szükséges az ügyintéző szerv - társasággal munkaviszonyban álló - választott tagjának (ideértve az ügyintéző szerv elnökét és képviselőjét is)
a) munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásához,
b) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez.
(7) A választott tagot az Mt. 273. §-a szerinti védelem illeti meg.”
(4) Az MRPtv. 8. § (10) bekezdésében a „rendkívüli felmondás” szövegrész helyébe az „azonnali hatályú felmondás” szöveg lép.

9. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

28. §
(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94/L. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.”
(2) Az Szt.
a) 92/D. § (4) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 89. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 66. § (2) bekezdése”,
b) 99/E. § (2) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
szöveg lép.

10. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

29. §
(1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) biztosít a munkavállalók részére. A tanuló foglalkoztatására - a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában - alkalmazni kell továbbá az Mt.-nek a munkavégzés munkáltató utasítása szerinti ellátására, a munkavállalót megillető pihenőnapokra, a munkaszüneti napon történő munkavégzésre, a fiatal munkavállaló részére biztosított munkaközi szünetre és napi pihenőidőre, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni.”
(2) A közoktatási törvény 19. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vevő, tanulmányait sikeresen befejező pedagógust - jogszabályban meghatározottak szerint - anyagi elismerésben kell részesíteni. Megszüntethető - az Mt. 66. § (2) bekezdése, illetve a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.”
(3) A közoktatási törvény 1. számú melléklet HARMADIK RÉSZ II. alcím 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. A szakszervezetek tisztségviselőit [Mt. 274. §], továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét [Mt. 260. § (1) bekezdés] megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötelező órájának arányos csökkentésével kell kiadni.”
(4) A közoktatási törvény 1. számú melléklet HARMADIK RÉSZ II. alcím 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. A munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidőn belül a munkakörére, beosztására e törvényben megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhető tanítási órák száma - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat tanítási órát nem haladhatja meg. Az óradíj összege nem lehet kevesebb az Mt. rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a kötelező órát meghaladó tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait. A többlettanításért járó óradíj csak akkor fizethető ki, ha a pedagógus az elszámolási időszakra eső kötelező óraszámát teljesítette. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a pedagógus azért nem teljesítette a heti kötelező óraszámát, mert az Mt. 55. § (1) bekezdés c)-f) és i)-j) pontjában, 101-102. §-ában, 116-119. §-ában megjelölt okból volt távol, vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés alatt állt, annak tartama alatt, vagy keresőképtelen volt, vagy a nevelési-oktatási intézmény vezetője utasítása alapján a II. 7. b) pontban meghatározott, pedagógus-munkakörrel összefüggő feladatot látott el.”

11. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

30. §
(1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 49. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A munkarendje szerint rendszeresen vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát (Mt. 89. §) végző munkavállaló részére a munkáltató a munkába lépést megelőzően, illetve a munkaviszony fennállása alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt időszakonként köteles biztosítani az orvosi alkalmassági vizsgálatot.
(4) A munkavállalót nappali munkavégzésre kell beosztani, ha az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy az éjszakai munkavégzés a (3) bekezdésben említett munkavállaló egészségi állapotát veszélyezteti, vagy megbetegedése az éjszakai munkavégzéssel áll okozati összefüggésben.”
(2) Az Mvt. 83/B. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a munkáltatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki. A nyilvántartás tartalmazza)
e) a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozattal összefüggésben a bíróság milyen döntést hozott.”
(3) Az Mvt. 83/B. § (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(5) A munkavédelmi hatóság az általa vezetett nyilvántartás adatai alapján a munkavédelmi bírsággal sújtott jogsértést elkövető munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a munkavédelmi bírsággal sújtott jogsértés megjelölését és a bírság mértékét, a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, valamint a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napját a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a (2) bekezdés e) pontjában foglalt adatokat abban az esetben, ha a bíróság a keresetet elutasító vagy a közigazgatási határozatot megváltoztató döntést hozott, a honlapján történő közzététel útján szintén nyilvánosságra hozza.”
(4) Az Mvt. 83/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a munkavédelmi hatóság tudomására jutott, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak,
a) a (2) bekezdésben foglalt adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában foglalt döntésre figyelemmel teszi közzé,
b) - ha az (5) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került - intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.”
(5) Az Mvt.
a) 5. §-ában a „Munka Törvénykönyvében” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 70/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe az „az Mt.”,
c) 70/A. § (3) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe az „az Mt.-nek”,
d) 74. §-ában az „a Munka Törvénykönyvében” szövegrész helyébe az „az Mt.-ben”,
e) 82/A. §-ában a „Munka Törvénykönyve 106/A. §-ában” szövegrész helyébe az „Mt. 295. § (1) bekezdés e) pontjában”
szöveg lép.

12. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

31. §
(1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 12. § (10) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkáltatói hozzájárulás fizetésére - a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - a kölcsönbeadó a kölcsönvevőnél fennálló feltételek szerint kötelezett. E rendelkezést csak a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll, és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül.”
(2) Az Öpt. 28. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény” szöveg lép.

13. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

32. §
(1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 104. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
d) az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 11. és 11c. cikke [91/L. § (3) bekezdése],”
(2) Az Rtv. 4/A. § (3) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény” szöveg lép.

14. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

33. §
(1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak
a) a munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítását, továbbá
b) a munkavállalóval a békéltető eljárás (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 288. §) során kötött egyezséget.
(2) Az (1) bekezdésben említett fizetési felszólítás vagy egyezség akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre.
(3) A bíróság akkor látja el végrehajtási záradékkal a fizetési felszólítást vagy egyezséget, ha az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételeket a munkáltató igazolta.”
(2) A Vht. 65. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)-(3) bekezdések alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.”
(3) A Vht. 66. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 65. § a következő járandóságok letiltása esetén is irányadó:)
a) a kormányzati szolgálati, közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony alapján járó illetmény,”

15. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

34. §   A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 7. § (4) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 86. §-ának b) pontja” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 63. § (1) bekezdés b) pontja” szöveg lép.

16. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

35. §
(6) Az Lt.
a) 63/A. §-ában az „A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit a 63/B. §-ban foglalt eltéréssel, az Mt. rendelkezéseit a 63/C. §-ban foglalt eltéréssel” szövegrész helyébe az „Az Mt. rendelkezéseit a 63/B-63/C. §-okban foglalt eltéréssel”,
b) 63/B. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 83/A. § (3) és (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 53. § (2) bekezdése”, valamint az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 83/A. § szerinti átirányítás, 105. §-a szerinti kiküldetés, 106. §-a szerinti kirendelés és 150. § (1) bekezdése szerinti más munkáltatónál történő munkavégzés” szövegrész helyébe az „az Mt. 53. § (1) bekezdés szerinti munkaszerződéstől eltérő munkakörben vagy munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatás”,
c) 63/B. § (2) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134. § (5) bekezdésétől” szövegrész helyébe az „az Mt. 122. § (4) bekezdésétől”
szöveg lép.
35. §
(1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. augusztus 20-i 859/2008/EK európai bizottsági rendelet (a továbbiakban: 859/2008/EK rendelet) e törvénnyel, valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvénnyel együttesen alkalmazandó.”
(2) Az Lt. 29/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit a 29/B-29/I. §-okban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a lajstromba felvett, gazdasági célú légiközlekedési tevékenység céljából üzemben tartott légi jármű fedélzetén munkavállalóként szolgálatot teljesítő légijármű-vezető, hajózó navigátor, hajózó mérnök (a továbbiakban együtt: hajózó személyzet) és légiutas-kísérő tekintetében.
(2) A 29/B-29/I. §-okban foglaltakat alkalmazni kell a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján vagy egyéni vállalkozóként a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység céljából üzemben tartott légi jármű fedélzetén szolgálatot teljesítő hajózó személyzet és légiutas-kísérő tekintetében is.”
(3) Az Lt. „A hajózó személyzetre és a légiutas-kísérőre vonatkozó külön rendelkezések” alcíme a következő 29/B-29/I. §-okkal egészül ki:
„29/B. § A 29/C-29/I. §-ok alkalmazásában munkaidő: szolgálati idő, repülési szolgálati idő és blokkidő; az Mt. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a légi jármű vezetési idő, be- és kirakodásra fordított idő, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssel töltött idő, az utasok fedélzeti kiszolgálásával töltött idő, a légi jármű takarításával és karbantartásával, átvizsgálásával töltött idő, valamint a légi jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység ideje, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a légi személyszállítással és légi árufuvarozással összefüggésben felmerülő hatósági eljárások időtartama.
29/C. § (1) A hajózó személyzet és a légiutas-kísérő teljes szolgálati ideje - beleértve a rendkívüli munkavégzés és az ügyelet idejét is - az évi 2000 órát nem haladhatja meg.
(2) A 859/2008/EK rendeletben meghatározott napi repülési szolgálati idő a hajózó személyzet tagjainak, valamint a légiutas-kísérők számának bővítésével az a) és b) pontokban meghatározott feltételek betartásával hosszabbítható meg:
a) a repülőgép típus üzemeltetéséhez szükséges minimális létszámú hajózó személyzet, illetve légi-utaskísérő személyzet 1 fővel történő bővítése két órával, 2 fővel történő bővítése négy órával, 3 fővel történő bővítése hat órával hosszabbítja meg a napi repülési szolgálati időt,
b) a meghosszabbítás idejével megegyező időt minden hajózó személyzeti tag és légiutaskísérő pihenéssel tölti a repülőgép fedélzetén.
29/D. § (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére is figyelemmel készíti el a hajózó személyzet és légiutas-kísérő munkaidő-beosztását.
(2) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkáltató által megállapítható munkaidőkeret tartama legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét lehet.
29/E. § (1) A hajózó személyzet és légiutas-kísérő tekintetében a munkáltató osztott napi munkaidőt is előírhat.
(2) Ha a munkáltató a hajózó személyzet és a légiutas-kísérő számára a munkaidő-megszakítás tartamára szállodai elhelyezést biztosít és a szállodai elhelyezés időtartama
a) a kettő órát eléri, de a hét órát nem haladja meg, a szállodai tartózkodás időtartama a beosztás szerinti napi repülési szolgálati időt a szállodai tartózkodás hosszának 50%-ával hosszabbítja meg;
b) a hét órát meghaladja, a szállodai tartózkodás időtartama a beosztás szerinti napi repülési szolgálati időt a szállodai tartózkodás hosszának 75%-ával hosszabbítja meg;
c) a hét órát meghaladja és a szállodai tartózkodás az indulási hely helyi ideje szerinti 20.00 és 08.00 óra közé esik, a szállodai tartózkodás időtartama a beosztás szerinti napi repülési szolgálati időt a szállodai tartózkodás hosszának 100%-ával hosszabbítja meg.
29/F. § (1) A munkáltató a 859/2008/EK rendeletben meghatározott pihenőidőt annyiszor harminc perccel növeli meg, ahányszor egy óra időzóna különbség van a szolgálat kezdési helye és befejezési helye között, ha az időzóna különbség a szolgálat kezdési és befejezési helye között három óra vagy több.
(2) A hajózó személyzet és légiutas-kísérő részére naptári hónaponként legalább hét, naptári évenként legalább kilencvenhat olyan pihenőnapot kell adni, amelyet lakóhelyén tölthet.
29/G. § A hajózó személyzet és légiutas-kísérő számára naptári évenként legfeljebb 300 óra rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés rendelhető el.
29/H. § A hajózó személyzet és légiutas-kísérő alkalmazásához szükséges, illetve alkalmazásának ideje alatti kötelező egészségügyi vizsgálat költségeit a munkáltató viseli.
29/I. § A hajózó személyzetre és légiutas-kísérőre az Mt. 92. §, 94. § (3) bekezdés, 99. § (1)-(3) bekezdés, 100. §, 104. § (1) és (4) bekezdés, 105. §, továbbá a 109. § (1) bekezdés nem alkalmazható.”
(4) Az Lt. 61/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Társaság társadalmi közszükségletet kielégítő, rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működő munkáltató.”
(5) Az Lt. a 63. §-t követően a következő alcímmel és 63/A-63/C. §-okkal egészül ki:
A légiforgalmi szolgálatoknál léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, valamint a léginavigációs szolgáltatások nyújtását közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra, valamint ilyen munkakör betöltése érdekében képzésen részesülő személyekre vonatkozó rendelkezések
63/A. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit a 63/B. §-ban foglalt eltéréssel, az Mt. rendelkezéseit a 63/C. §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni a léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, valamint a léginavigációs szolgáltatások nyújtását közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók (a továbbiakban: léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók), valamint ilyen munkakör betöltése érdekében képzésben részesülő személyek esetében.
63/B. § (1) A léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók tekintetében a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 83/A. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható. A léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók tekintetében a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 83/A. § szerinti átirányítás, 105. §-a szerinti kiküldetés, 106. §-a szerinti kirendelés és 150. § (1) bekezdése szerinti más munkáltatónál történő munkavégzés időtartama naptári évenként a száztíz munkanapot vagy ezerháromszázhúsz órát - kollektív szerződés eltérő rendelkezése, vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - nem haladhatja meg.
(2) A léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók esetében a légiközlekedést súlyosan akadályozó, elháríthatatlan és előre nem látható olyan ok felmerülése esetén, amely a légiforgalom jelentős mértékű csökkenését eredményezheti, a munkáltató évi 5 nap szabadságot a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134. § (5) bekezdésétől eltérően is kiadhat.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában jelentős mértékű a légiforgalom csökkenése, amennyiben az előre nem látható ok a felmerülését megelőző nap forgalmához képest legalább 40%-os forgalmi visszaesést eredményez.
63/C. § (1) A léginavigációs szolgáltatást végző szervezet léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkakör betöltése érdekében tanulmányi szerződést köthet természetes személlyel (a továbbiakban e § alkalmazásában: másik fél), amelyben a léginavigációs szolgáltatást végző szervezet vállalja a léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkakör betöltéséhez szükséges képzés és vizsgák költségeinek viselését, továbbá a képzés sikeres befejezését követően munkaviszony létesítését, a másik fél pedig kötelezi magát a léginavigációs szoláltatást nyújtó munkakör betöltéséhez szükséges képzés elvégzésére, vizsgák teljesítésére, valamint arra, hogy a képzés befejezését követően a léginavigációs szolgáltatást végző szervezettel munkaviszonyt létesít, és azt a tanulmányi szerződésben meghatározott ideig fenntartja.
(2) A munkaviszony fenntartására vonatkozó, tanulmányi szerződésben rögzített kötelezettség a tíz éves időtartamot nem haladhatja meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tanulmányi szerződés megszegésének minősül különösen, ha a másik fél
a) a léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkakör betöltése érdekében szükséges képzést a tanulmányi szerződésben rögzített időtartam alatt nem végzi el, vagy
b) a szükséges vizsgákat a szerződésben előírt határidőig nem teljesíti, vagy
c) a sikeres vizsgát követően a tanulmányi szerződésben rögzített határidőig nem létesít munkaviszonyt a léginavigációs szolgáltatást végző szervezettel, vagy
d) munkaviszonya a tanulmányi szerződésben rögzített időtartam letelte előtt a másik fél felmondásával megszüntetésre kerül, vagy
e) olyan magatartást tanúsít, amelyre tekintettel munkaviszonya megszüntetésének van helye.
(4) A tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás nem követelhető vissza, - amennyiben a munkaviszony a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg, vagy a munkaviszonyt a munkáltató - a (3) bekezdés e) pontban meghatározott kivétellel - felmondással szüntette meg.”
(6)

17. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

36. §   A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„14. Munkáltató: az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén - a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján - a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71. §) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.”

18. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

37. §   A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 73. §-ában a „Munka Törvénykönyvének” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvénynek” szöveg lép.

19. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

38. §
(1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 37/A. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,)
g) aki korábban már állt hivatásos szolgálati viszonyban és szolgálati viszonya az 53. § f) vagy g) pontja, illetve az 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján szűnt meg, a szolgálati viszony megszűnését követő öt évig.”
(2) A Hszt. a „Rendelkezési állomány” alcímet megelőzően a következő 43/C. §-sal egészül ki:
„43/C. § (1) A hivatásos állomány tagja - beleegyezésével - vezetői, oktatói és kiképzői feladatokra, határozott vagy határozatlan időtartamra a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: NKE) vezényelhető. A vezénylésre a 43. § (1)-(3) bekezdését az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az NKE-n rendszeresített, e törvény hatálya alá tartozó alapbeosztásokat, továbbá azok e törvény szerinti besorolását a Kormány az NKE Fenntartói Testület - a felügyelő miniszterek jóváhagyásával előterjesztett - javaslatára rendeletben állapítja meg. A hivatásos szolgálati beosztás a Fenntartói Testület egyetértésével szolgálati viszonyban nem álló személlyel is betölthető.
(3) A vezényelt a besorolásának megfelelő illetményre és e törvény szerinti pótlékokra, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult azzal, hogy azokat az eredeti fegyveres szerv folyósítja. A vezetői és oktatói szolgálati beosztásba vezényelt kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és mértékben rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben, vagy az NKE szabályzataiban meghatározott feltételekkel juttatásokra, támogatásokra, valamint költségtérítésekre is jogosult, illetve azokban részesíthető.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés az NKE-t terheli azzal, hogy annak összegét átadja az eredeti fegyveres szerv részére és azt a fegyveres szerv az illetmény részeként folyósítja. Az egyéb juttatásokat és támogatásokat az NKE folyósítja és azzal az NKE felé kell a hivatásos állomány tagjának elszámolnia.
(5) A vezényelt oktatói, tudományos ismeretei fejlesztése érdekében, vagy az NKE nemzetközi kapcsolatai keretében - az NKE rektorának kezdeményezésre - külföldi szolgálatra vezényelhető. A külföldre vezénylés tartamára az e törvény vagy a végrehajtására kiadott rendelet alapján járó, az eredeti fegyveres szerv költségvetését terhelő költségtérítést az NKE saját költségvetése terhére kiegészítheti.
(6) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozók esetében a (3) bekezdést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(3) A Hszt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § (1) A hivatásos állományú szülőt a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a hivatásos állományú szülő gyermeke fogyatékos.
(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
(4) E § vonatkozásában a gyermek, a fogyatékos gyermek és a szülő fogalmára az Mt. értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(4) A Hszt. 103. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:)
b) a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, valamint az NKE-n a beosztási illetmény 40%-a,”
(5) A Hszt. 103. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:)
b) a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, valamint az NKE-n a beosztási illetmény 20%-a,”
(6) A Hszt. a 116/B. §-t követően a következő alcímmel és 116/C. §-sal egészül ki:
Vezetői juttatások
116/C. § A fegyveres szerv, a terrorizmust elhárító szerv, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője és helyettesei részére biztosítható vezetői juttatásokat a Kormány rendeletben határozza meg.”
(7) A Hszt. 264/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„264/A. § A rendőrség külföldi szolgálati helyen szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagját naponta a belföldi napidíj 50%-ának megfelelő mértékű külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg.”
(8) A Hszt. 343. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„343. § (1) E törvény 91. §-a, 95/A. §-a és 96. § (1) bekezdés a) pontja a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, CEEP és ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010/18/EU tanácsi irányelvnek (2010. március 8.) való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 49. §-a az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 3b. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
(9) A Hszt.
a) 44. § (2) bekezdésében az „a 43. §” szövegrész helyébe az „a 43. § - az NKE-re vezényeltek esetében a 43. § és a 43/C. § -”,
b) 46. § (2) bekezdés f) pontjában az „a 43. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „a 43. § (1) bekezdés vagy a 43/C. § (1) bekezdés”,
c) 56. § (1) bekezdés c) pontjában a „Munka Törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
d) 58. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Munka Törvénykönyvének” szövegrész helyébe az „az Mt.”,
e) 61. § (3) bekezdésében az „a 43. § szerinti vezénylés,” szövegrész helyébe az „a 43. § szerinti vezénylés, a 43/C. § szerinti vezénylés,”
f) 63. § (6) bekezdés a) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Mt.”,
g) 64. § (1) bekezdésében a „közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti”,
h) 86. § (6) bekezdésében az „A Munka Törvénykönyvében” szövegrész helyébe az „Az Mt.-ben”,
i) 210/A. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe az „az Mt.”
j) 342. § (1) bekezdés c) pontjában az „az illetménypótlékra jogosultság és megállapításának általános feltételeit;” szövegrész helyébe az „a rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre, valamint az illetménypótlékra jogosultság és megállapításának általános feltételeit, valamint a vezetői juttatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, a megállapítás és a kifizetés részletes rendjét;”
k) 6/B. számú mellékletében a „budapesti rendőrfőkapitány” szövegrész helyébe az „a Készenléti Rendőrség parancsnoka, a budapesti rendőrfőkapitány”
szöveg lép.

20. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

39. §
(1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed)
a) arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra, aki, illetve amely a tizennyolcadik életévét betöltött természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára létesített munkaviszonyt is -, továbbá harmadik országbeli állampolgárt vagy fiatal munkavállalót foglalkoztatásra irányuló jogviszony, illetve a (4) bekezdésben meghatározott jogviszonyok alapján foglalkoztat,
b) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadóra és a kölcsönbevevőre”
[(a továbbiakban együtt: foglalkoztató)]
(2) A Met. 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően e törvény hatálya kiterjed]
b) a külföldi munkáltató munkavállalójának az Mt. 295. §-a alapján történő munkavégzésére.”
(3) A Met. 1. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik)
e) az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végzett munka.”
(4) A Met. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Mt. 295. § (1) bekezdés e) pontja kivételével az Mt. 295-296. §-ában meghatározott szabályok betartásának ellenőrzése céljából tartott vizsgálatok tapasztalatairól a munkaügyi hatóság és a bányafelügyelet beszámolót készít a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter számára.”
(5) A Met. 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:)
a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt. 297. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezések,
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség,”
(megtartására.)
(6) A Met. 3. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:)
f) a munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések,”
(megtartására.)
(7) A Met. 3. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés g) pontjával kapcsolatos munkaügyi ellenőrzés az Mt. 136-137. §-ában, 138. § (4)-(6) bekezdésében, 139-145. §-ában, 146. § (1)-(3) bekezdésében, 147. § (1) bekezdésében, 153-165. §-ában foglalt rendelkezések megtartására terjed ki.
(3) A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellenőrzés - az Mt. 215-218. §-a tekintetében - kiterjed a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre. Az iskolaszövetkezeti tagnak az Mt. 223. §-a alapján történő munkavégzése tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed az iskolaszövetkezetre és az Mt. 224. § (1)-(3) tekintetében a szolgáltatás fogadójára. Az iskolaszövetkezetnél az (1) bekezdés a)-b), e)-i), valamint r)-s) pontja vonatkozásában lefolytatott ellenőrzés során a munkaügyi hatóság a munkaügyi szabályok betartásának ellenőrzését a szövetkezetekről szóló törvényben foglalt eltérő szabályok figyelembevételével végzi, e körben ellenőrzési jogköre kiterjed a munkáltató iskolaszövetkezeti jogállásának, valamint a foglalkoztatottak tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennállásának ellenőrzésére is. E rendelkezés nem érinti az iskolaszövetkezet tagja személyes közreműködését igénybevevő harmadik személy foglalkoztatónál megvalósuló, az iskolaszövetkezet tagjának nem minősülő személy foglalkoztatása szabályai betartásának ellenőrzését.”
(8) A Met. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató
a) a 3. § (1) bekezdés a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó, valamint a b), f), g), i), k) pontjában foglalt rendelkezéseket egy,
b) a 3. § (1) bekezdésnek az a) pontban nem említett, valamint az e) és a h) pontban foglalt rendelkezések bármelyikét több
munkavállaló vonatkozásában megsérti.
(2) Nem indítható a jogsértés megállapítására és bírság kiszabására eljárás, ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított három év eltelt. A hároméves határidő kezdő napja
a) az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul,
b) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
(3) A munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.
(4) Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól ötmillió forintig terjedhet.
(5) Természetes személy foglalkoztató által, nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott munkavállalót érintő jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól egymillió forintig terjedhet.
(6) A munkaügyi bírság mértéke a (3)-(5) bekezdésben meghatározott felső korlát kétszereséig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor.
(7) A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, az érintett munkavállalók számát, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. § (1) bekezdésében meghatározott körülményeket.
(8) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazása, valamint a munkaügyi bírság egyidejű kiszabása esetén egy határozatot kell hozni.”
(9) A Met. 8. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi hatóság által a (4) bekezdés alapján átadott adatok tartalmazzák)
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések [Mt. 22-23. §, 42-44. §], valamint a jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pont, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §] megsértésével érintett munkavállaló nevét, anyja nevét, születésének helyét, idejét, lakcímét és a jogsértéssel érintett állapot időtartamát, továbbá”
(10) A Met. 8/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaügyi eljárás határideje az eljárás megindításától számított két hónap a 3. § (1) bekezdésének a), f), g) és k) pontjában meghatározott szabályok megsértése miatt folytatott eljárásokban.”
(11) A Met. 9. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
d) a 3. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a munkaszerződés lényeges tartalmi elemein az alapbért, a munkakört, a munkavégzés helyét, valamint a munkaidőt”
(is érteni kell.)
(12) A Met.
a) 6. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Munka Törvénykönyve 151. §-ának (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 146. § (1) bekezdése”,
b) 8. § (4) bekezdés a) pontjában a „[Munka Törvénykönyve 76. § (2) bekezdés]” szövegrész helyébe az „[Mt. 22-23. §, 42-44. §]”,
c) 8/A. § (4) bekezdés c) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés”
szöveg lép.
(13) Hatályát veszti a
a) Met. 3. § (1) bekezdés c) és p)-q) pontja,
b) Met. 3. § (4) bekezdése,
c) Met. 6. § (1) bekezdés a) pontjában a „,q)” szövegrész.

21. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

40. §
(1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 3. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint egészül ki.
(2) Hatályát veszti a Tao tv. 3. számú melléklet B) rész 9. pontja.

22. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

41. §   A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 113. § (4) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény” szöveg lép.

23. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

42. §
(1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.”
(2) A Gyvt. 66/I. § (6) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény” szöveg lép.

24. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

43. §
(1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az igazságügyi szerv és az igazságügyi alkalmazott, valamint egy másik igazságügyi szerv megállapodhat az igazságügyi alkalmazottnak a másik igazságügyi szervhez történő határozott idejű vagy végleges áthelyezésében. Az áthelyezéskor a 29. § rendelkezései szerint kell eljárni azzal, hogy a szabadság pénzbeli megváltásáról nem kell rendelkezni.”
(2) Az Iasz. 19. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
(A szolgálati viszony megszűnik)
h) a 35. § (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetés esetén,
i) külön törvény rendelkezése folytán.”
(3) Az Iasz. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A magasabb vezetői állásnak nem minősülő vezetői állásra a megbízás határozatlan vagy legfeljebb 1 éves határozott időre szól.
(2) A magasabb vezetői állásra a megbízás - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - határozatlan időre szól.
(3) A megbízás határozott időre - legfeljebb 1 évre - szól, ha a magasabb vezetői állásra ismételten kiírt pályázat is eredménytelenül zárult.
(4) Ha határozott időre kinevezett igazságügyi alkalmazott kap az (1) vagy a (3) bekezdés alapján határozott idejű vezetői megbízást, annak időtartama nem haladhatja meg az igazságügyi alkalmazotti kinevezés időtartamát.”
(4) Az Iasz. 34. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A vezetői megbízás megszűnik)
f) a határozott idő lejártával.”
(5) Az Iasz. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyi alkalmazott nem tölthet be olyan munkakört, amelyben a hozzátartozójával irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.”
(6) Az Iasz. a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök kérelemre írásban engedélyezheti, hogy meghatározott feladat ellátása érdekében a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó és a bírósági ügyintéző a munkáját a bíróságon kívül végezze.
(2) A bíróságon kívüli munkavégzésre irányuló engedélyt a bíróság elnöke bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja.
(3) A bírósági titkár, a bírósági fogalmazó és a bírósági ügyintéző a bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is köteles a szolgálati jogviszonyból eredő hivatali kötelességeinek eleget tenni.”
(7) Az Iasz. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyettesítést és a kirendelést - utóbbit a kirendelés megkezdése előtt legalább 15 nappal, rendkívüli esetben 3 nappal - írásban kell elrendelni, amiben meg kell jelölni a helyettesítés vagy kirendelés idejét, valamint a szolgálati viszony tartalmának a módosulását jelentő valamennyi körülményt.”
(8) Az Iasz. 48. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az igazságügyi alkalmazott - a bírósági fogalmazó és a fizikai alkalmazott kivételével - alacsonyabb fizetési fokozatba való sorolása alapszabadságát nem érinti, de annak növelésére csak az alacsonyabb fizetési fokozatot követő második fizetési fokozat elérésekor kerül sor.”
(9) Az Iasz. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § A munkáltató az igazságügyi alkalmazott kérésére - rendkívül indokolt esetben - fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet, azonban annak teljes időtartama az egy évet nem haladhatja meg.”
(10) Az Iasz. 53. § (7) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„Ha az értékelés összegző megállapítása nem kiváló, az értékelést írásban is indokolni kell.”
(11) Az Iasz. 94. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató az igazságügyi alkalmazott személyes adatait - az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint - az igazságügyi alkalmazott hozzájárulásával adatfeldolgozó számára átadhatja.”
(12) Az Iasz. 102. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A munkáltató az igazságügyi alkalmazott alapilletményét a munkavégzés színvonalára figyelemmel - a személyi juttatások előirányzaton belül - legfeljebb
a) 30 százalékkal megemelheti, vagy
b) 20 százalékkal csökkentett mértékben is megállapíthatja.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti intézkedést a munkáltató indokolni köteles.”
(13) Az Iasz. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„110. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazottat a szolgálati helyétől eltérő olyan településen működő igazságügyi szervhez rendelik ki, ahonnan a szolgálati helyére naponta nem tud visszautazni, a kirendelésen töltött munkanapokra - a közlekedési és a szállásköltség megtérítésén túl - élelmezési költségátalányként kirendelési díjra jogosult.
(2) A kirendelési díjat a 115. § (1), (3) és (4) bekezdésében foglaltak alapján kell megállapítani. Nem számolható el kirendelési díj azokra a munkanapokra, amikor az igazságügyi alkalmazott belföldi kiküldetési díjra jogosult, továbbá ha az élelmezést a kirendelés helyén természetben biztosítják.”
(14) Az Iasz. 115. §-át megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
Belföldi kiküldetési díj
(15) Az Iasz. a 121/A. §-t követően a következő 121/B. §-sal egészül ki:
„121/B. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazottnak átlagilletményt kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak) kifizetett illetmény, jutalom, és rendkívüli munkavégzés ellenértéke (a továbbiakban e §-ban együtt: javadalmazás) időarányosan számított átlaga jár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átlagszámításnál az esedékességtől eltérő időben kifizetett javadalmazást az esedékesség napján teljesített kifizetésnek kell tekinteni.
(3) Az átlagilletmény számításánál az illetményt az átlagilletmény esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni.
(4) Az átlagilletmény-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett javadalmazások szolgálnak.
(5) Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagilletmény számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett javadalmazást kell figyelembe venni.
(6) Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó javadalmazásnak, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó javadalmazásnak csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső - a (8) bekezdés szerinti osztószám figyelembevételével számított - (időarányos) részét kell az átlagszámításnál a kifizetett javadalmazás összegébe beszámítani.
(7) Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagilletményének a távolléti díjával azonos összeg tekintendő.
(8) Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagilletményt úgy kell kiszámítani, hogy az igazságügyi alkalmazott irányadó időszaki javadalmazásának együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint az illetménnyel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (együtt: osztószám).
(9) Az a naptári negyedév - az (5) bekezdés szerinti naptári negyedév(ek) hiányában az a naptári hónap -, amelyben az igazságügyi alkalmazottnak kifizetett javadalmazáshoz osztószám nem tartozik, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe.
(10) Ha e törvény a fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagilletmény alkalmazását írja elő, akkor egy havi átlagilletményen az igazságügyi alkalmazott egy napi átlagilletményének a huszonkétszerese értendő. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi átlagilletmény kiszámításánál a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott egy órára járó átlagilletmény összege szorzandó 174-gyel, részmunkaidő esetén ennek időarányos részével.”
(16) Az Iasz. 124. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati viszonyra az Mt. 6. és 7. §-át, 8. § (1)-(3) bekezdését, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 21. § (1)-(3) bekezdését, 22. § (1) és (3)-(6) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és második mondatát, valamint (3) és (4) bekezdését, 25. §-át, 27. és 28. §-át, 29. § (1) és (3)-(5) bekezdését, 30. §-át, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2), (3) és (5) bekezdését, 55. §-át, 60. §-át, 61. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, 66. § (4) bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 86. § (1) és (2) bekezdését, valamint (3) bekezdés b) pontját, 87. és 88. §-át, 91. §-át, 92. § (2) bekezdés a) pontját, valamint (4) és (5) bekezdését, 93. § (2)-(4) bekezdését, 97. § (1), (3) és (4) bekezdését, 99. §-át, 100. §-át, 102. § (1) és (5) bekezdését, 104. § (1), (3) és (4) bekezdését, 110-113. §-át, 132. §-át, 134. § (1)-(3) bekezdését, valamint (4) bekezdés a) és b) pontját, 136. § (1) bekezdését, 146. § (1) és (2) bekezdését, (3) bekezdés a)-c) és e) pontját, valamint (4) bekezdését, 153. §-át, 155. és 156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 160-164. §-át, 192. § (1) bekezdését, 231. §-át, 270-271. §-át, 272. § (2)-(9) bekezdését, 273. § (1) és (2) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint (2)-(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés g) pontját és (2) bekezdését, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 130. § (2) bekezdését, 132. § (2) és (3) bekezdését, 133. §-át, 135. és 136. §-át, 137-140/A. §-át, 151/A. § (1) és (2), valamint (4)-(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az Mt.
a) 29. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a távolléti díj helyett átlagilletményt kell megfizetni,
b) 135. § (1) bekezdését, valamint 165. § (1) bekezdés a), e), f) és g) pontját azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy az abban foglaltaktól a felek megállapodása nem térhet el,
c) 229. §-ának a rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az igazságügyi alkalmazott más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatója előzetes engedélyével köthet, továbbá, hogy felmondás alatt a lemondást kell érteni,
d) 232-234. §-át az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések kivételével megfelelően alkalmazni kell.
(2a) Az egyéb igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott tekintetében az (1)-(2) bekezdésben foglaltak mellett az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontját is megfelelően alkalmazni kell.”
(17)
(17) Az Iasz. 124. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati viszonyra az Mt. 6. és 7. §-át, 8. § (1)-(3) bekezdését, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 21. § (1)-(3) bekezdését, 22. § (1) és (3)-(6) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és második mondatát, valamint (3) és (4) bekezdését, 25. §-át, 27. és 28. §-át, 29. § (1) és (3)-(5) bekezdését, 30. §-át, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2), (3) és (5) bekezdését, 55. §-át, 60. §-át, 61. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, 66. § (4) bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 86. § (1) és (2) bekezdését, valamint (3) bekezdés b) pontját, 87. és 88. §-át, 91. §-át, 92. § (2) bekezdés a) pontját, valamint (4) és (5) bekezdését, 93. § (2)-(4) bekezdését, 97. § (1), (3) és (4) bekezdését, 99. §-át, 100. §-át, 102. § (1) és (5) bekezdését, 104. § (1), (3) és (4) bekezdését, 110-113. §-át, 115. § (2) bekezdését, 118. §-át, 120. és 121. §-át, 122. § (3)-(5) bekezdését, 123. § (1)-(4) bekezdését, valamint (5) bekezdés a) és b) pontját, továbbá (7) bekezdését, 124-133. §-ait, 134. § (1)-(3) bekezdését, valamint (4) bekezdés a) és b) pontját, 136. § (1) bekezdését, 146. § (1) és (2) bekezdését, (3) bekezdés a)-c) és e) pontját, valamint (4) bekezdését, 148. §-át, 149. § (1) bekezdését, 152-153. §-át, 155. és 156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 160-164. §-át, 192. § (1) bekezdését, 231. §-át, 270-271. §-át, 272. § (2)-(9) bekezdését, 273. § (1) és (2) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint (2)-(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés g) pontját és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az Mt.
a) 29. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a távolléti díj helyett átlagilletményt kell megfizetni,
b) 123. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szabadság esedékességének évét követő kiadása az e törvényben megállapított alapszabadságra vonatkozik,
c) 135. § (1) bekezdését, valamint 165. § (1) bekezdés a), e), f) és g) pontját azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy az abban foglaltaktól a felek megállapodása nem térhet el,
d) 229. §-ának a rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az igazságügyi alkalmazott más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatója előzetes engedélyével köthet, továbbá, hogy felmondás alatt a lemondást kell érteni,
e) 232-234. §-át az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések kivételével megfelelően alkalmazni kell.”
(18)-(20)
(18) Az Iasz. 137. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
e) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által, a szülői szabadságról kötött felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelv.”
(19) Az Iasz. 1. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.
(20) Az Iasz.
a) 33. § (2) bekezdésében a „(2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(3) bekezdésében”,
b) a 44/A. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény”,
c) 70. § (3) bekezdésében a „keltének a” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedésének”,
d) 99. § (4) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.”,
e) 119. § (2) bekezdésében az „átlagkeresetre” szövegrész helyébe az „átlagilletményre”,
f) 137. § a)-c) pontjaiban az „a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Mt.”
szöveg lép.
(21) Az Iasz.
a) 44/A. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 138. §-a (5) bekezdésének a) pontja” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. §-a”,
b) 99. § (4) bekezdésében az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe az „az Mt.”
szöveg lép.
(22) Hatályát veszti az Iasz.
a) 29. § (2) bekezdés e) pontjában a „, külön juttatás és ruházati költségtérítés” szövegrész,
b) 49. § (3)-(6) bekezdése,
c) 50. § (1) bekezdése,
d) 95. § (1) bekezdés b) pontja.

25. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

44. §
(1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pont 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
Foglalkoztató:)
„7. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezete szerinti munkavégzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó.”
(2) A Tbj. 4. § a) pontja a következő 8. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
Foglalkoztató:)
„8. több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén az Art.-ben meghatározott munkáltató.”
(3) Tbj. 8. § a) pont aa) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Szünetel a biztosítás:
a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha)
aa) a fizetés nélküli szabadság idejére terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy”
(4) A Tbj.
a) 4. § k) pont 2. alpontjában a „személyi alapbér” szövegrész helyébe az „alapbér”,
b) 4. § s) pont 1. alpontjában a „személyi alapbér” szövegrész helyébe az „alapbér”,
c) 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „illetőleg közszolgálati jogviszonyban,” szövegrész helyébe a „közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban,”,
d) 46. § (2) bekezdésében a „Harmadik részének XI. fejezete” szövegrész helyébe a „Az Mt. XVI. fejezete”
szöveg lép.
(5) Hatályát veszti a Tbj. 7. § (2) bekezdése.

26. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

45. §   A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
a) 39. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 87. § (2) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve 193/C. §-ának c) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe az „az Mt. szerinti”
szöveg lép.

27. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

46. §   A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az országos múzeum vezetője - a (5) bekezdésben foglalt kivétellel - főigazgató, akit az irányítási jogot gyakorló szerv pályázat útján - a miniszter véleményének kikérésével - bíz meg, illetve vonja vissza megbízatását.
(5) A Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokát a honvédelemért felelős miniszter nevezi ki, illetve menti fel.”

28. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

47. §   A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény a következő 10/C. §-sal egészül ki:
„10/C. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 86. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően a honvédelemért felelős miniszter által a Magyar Honvédség fokozott védelmet igénylő létesítményeinél létrehozott fegyveres biztonsági őrségnél működő fegyveres biztonsági őr munkaidejéhez nem kell hozzászámítani az előírt formaruha fel-, és levételének, valamint a fegyver átvételének és leadásának időtartamát.”

29. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

48. §
(1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belvízi személyszállítási és árufuvarozási tevékenységet végző úszólétesítmény, a tengeri kereskedelmi hajó, a tengeri halászhajó, valamint a tengeren ásványi készletek kitermelésével összefüggő hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény személyzete tekintetében kollektív szerződés az Mt. munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra vagy pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre, valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet, ezen túlmenően legfeljebb egy éves vagy legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet állapíthat meg.”
(2) A Vkt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § Tengeri kereskedelmi hajó személyzete tekintetében - munkaidőkeret alkalmazása esetén - kollektív szerződés az Mt. teljes napi munkaidő mértékére vonatkozó szabályaitól eltérhet, és a teljes napi munkaidő mértékét legfeljebb heti hat munkanap és napi nyolc óra munkaidő figyelembevételével állapíthatja meg.”
(3) A Vkt. 44/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az úszólétesítményeken a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására, valamint munkaidejére és pihenőidejére vonatkozó szabályok megtartását a hajózási hatóság ellenőrzi. A hajózási hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében az úszólétesítmény üzemeltetését megtilthatja.”
(4) A Vkt. 90. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja)
i) az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel együtt.”
(5) A Vkt.
a) 42. §-ában a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 44/C. § (2) bekezdésében a „megfelelő pihenőidőt” szövegrész helyébe az „a 44/A. §-ban meghatározott pihenőidőt”,
c) 90. § d) pontjában a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel” szövegrész helyébe az „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel és az Mt.-vel”,
d) 90. § e) pontjában a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel” szövegrész helyébe az „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel és az Mt.-vel”
szöveg lép.

30. A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) kihirdetéséről szóló 2001. évi IX. törvény módosítása

49. §   A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) kihirdetéséről szóló 2001. évi IX. törvény 3. §-ában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt” szöveg lép.

31. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása

50. §
(1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § (42) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„(42) Harctéri mentőkatona: az állomány azon tagja, aki egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkezik, azonban a Honvédség, illetve a szövetséges fegyveres erők által szervezett egészségügyi szakkiképzésen eredményesen részt vett, és ennek eredményeképpen e törvényben meghatározottak szerint a katonai tevékenységek során bekövetkezett különböző sérülések, betegségek felismerésére, elsősegélynyújtásra, harctéri sebesült-ellátásra, valamint életmentő feladatok végrehajtására alkalmas.”
(2) A Hjt. 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdést nem kell alkalmazni az önkéntes tartalékos állomány tagja esetén.”
(3) A Hjt. 48. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)
t) akivel szemben méltatlansági eljárást rendeltek el, annak befejezéséig, ha a méltatlansági eljárás felfüggesztésre kerül és az állomány tagja nem tölt be szolgálati beosztást.”
(4) A Hjt. 48. § (3) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„Az e törvényben meghatározottakon túl az állomány (1) bekezdés o) pontja alá tartozó tagjának az NKE rektora az NKE saját költségvetése terhére további juttatásokat is megállapíthat.”
(5) A Hjt. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az állomány (1) bekezdés m) vagy t) pontja szerint rendelkezési állományban lévő tagjának távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%-át a 117. § (1) bekezdése szerint a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró visszatartja. A 117. § (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, amennyiben az állomány tábornoki rendfokozatú tagjának szolgálati viszonya az 56/B. § alapján nem kerül megszüntetésre.”
(6) A Hjt. 48. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szerve a hivatásos állomány (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagjának 10. számú melléklet szerinti adatait - a rendelkezési állományba helyezéssel egyidejűleg - a más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés elősegítése érdekében megküldi a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervnek. A korábban a KNBSZ állományának tagja esetén a 10. számú mellékletben meghatározott adatok kitöltése mellőzhető. A miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szerve és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv adatkezelésére e törvényben meghatározottak mellett a tartalékállományra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(7) A Hjt. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98. § Az állomány tagját gyermeke után a munka törvénykönyvéről szóló törvényben meghatározottak szerint illeti meg a pótszabadság. E rendelkezést első alkalommal a 2012. évi szabadság megállapítása során kell alkalmazni.”
(8) A Hjt. a következő 101/A. §-sal egészül ki:
„101/A. § Nem jogosult egészségügyi szabadságra az állomány azon tagja, akinek e törvény szerint visszatartott távolléti díj jár.”
(9) A Hjt. 117. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A távolléti díj legfeljebb 50%-át a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró akkor is visszatartja, ha a 168. § alkalmazását megalapozó körülmények az állomány rendelkezési állományban lévő tagjával szemben állnak fenn.
(1b) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró - az (1) és az (1a) bekezdéstől, valamint a 48. § (7) bekezdéstől eltérően - a távolléti díj 50%-ot meghaladó mértékű visszatartásáról is rendelkezhet, ha az állomány tagjának előzetes letartóztatását a bíróság meghosszabbítja, az állomány tagjával szemben vádemelésre kerül sor, az állomány tagja vezető beosztást tölt be, vagy ha az állomány tagjának a távolléti díj visszatartását megalapozó magatartása ismétlődő jellegű, vagy az a szolgálati beosztásával összefügg. E bekezdés alkalmazása esetén is az állomány tagjának havonta a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét folyósítani kell.”
(10) A Hjt. a következő 285. §-sal egészül ki:
„285. § E törvénynek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 50. §-ával megállapított rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
(11) A Hjt. 287. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)
d) a 48. § (13) bekezdése szerint átadott adatok informatikai rendszerben történő rögzítésére, módosítására és törlésére vonatkozó előírásokat, továbbá a 48. § (14) bekezdése szerinti együttműködés rendjét,”
(12) Hatályát veszti a Hjt. 82. § (1) bekezdésének utolsó mondata és 100/A. §-a.
(13) A Hjt.
a) 2. § (31) bekezdésében az „a köztisztviselői,” szövegrész helyébe az „a kormányzati szolgálati, a közszolgálati,”,
b) 46. § (8) bekezdésében az „életmentő katona” szövegrész helyébe a „mentőkatona”,
c) 47. § (3) bekezdésében és 61. § (2) bekezdés a) pontjában a „Munka Törvénykönyvének” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény”,
d) 48. § (14) bekezdésben a „központi közszolgálati nyilvántartást vezető” szövegrész helyébe a „kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó”,
e) 48/D. §-t megelőző alcímben és 48/D. §-ban a „Fővárosi és Megyei Védelmi Bizottságnál” szövegrész helyébe a „Fővárosi és Megyei Védelmi Bizottság Titkárságán”,
f) 59. § (9) bekezdésében és 102. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény”,
g) 67. § (7) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény”,
h) 117. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés alapján” szövegrész helyébe az „A”,
i) 123. §-ában a „252. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „251. § (2) bekezdésében”,
j) 126. § (1) bekezdés b) pontjában a „támogatása” szövegrész helyébe a „támogatása, elsősorban”,
k) 133. § (4) bekezdésében a „70. § a)-d), f)-h) pontjában, továbbá a 121. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „36. § (1) bekezdésben és (2) bekezdés a) pontjában”,
l) 263. § (1) bekezdésében az „a szolgálati beosztásból való felfüggesztés,” szövegrész helyébe az „a 48. § (1) bekezdés m) vagy t) pontja szerinti rendelkezési állomány, a szolgálati beosztásból való felfüggesztés,”,
m) 263. § (2) bekezdésében a „vagy a büntetőeljárást megszüntették.” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárást megszüntették, vagy az állomány tábornoki rendfokozatú tagjának szolgálati viszonya az 56/B. § alapján nem kerül megszüntetésre.”,
n) 287. § (2) bekezdés f) pont fc) alpontjában az „egyéb feltételeit,” szövegrész helyébe az „egyéb feltételeit, összegét, ideértve az állami tulajdonban és a HM vagyonkezelésében álló lakások bérleti és különszolgáltatási díját, a lakott forgalmi értéke és a szolgálatban töltött idő figyelembevételével kialakítandó tényleges elidegenítési vételár képzését tartalmazó szabályokat,”,
o) 10. számú mellékletben az „A központi közszolgálati nyilvántartásnak átadásra kerülő adatkör” szövegrész helyébe az „A kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv részére átadásra kerülő adatkör”
szöveg lép.
(14) A Hjt. 3. számú melléklete e törvény 3. melléklete szerint módosul.

32. Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény módosítása

51. §   Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény
a) 7. § (4) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 11. § (4) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 51/A. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 247. §-ában”,
c) 21/C. §-ában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe az „az Mt.”
szöveg lép.

33. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

52. §
(1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Több munkáltató által létesített munkaviszony (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 195. §) esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti. A (4) bekezdés szerinti bejelentésben a kijelölt munkáltató bejelenti az ugyanazon munkaviszony tekintetében a további foglalkoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: további foglalkoztató) adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyének címét, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét. A bejelentés határidejére a (4) bekezdés a) és b) pontja megfelelően alkalmazandó.”
(2) Az Art. 16. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az iskolaszövetkezetnek a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 223. §-a szerint megkötött munkaszerződéssel létesített munkaviszony keretében személyesen közreműködő tagja esetében - a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a munkáltató iskolaszövetkezet az állami adóhatóság felé köteles a munkaszerződés megkötésének napján bejelenteni
a) a munkáltató (iskolaszövetkezet) adószámát,
b) a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, diákigazolványa számát,
c) a nappali tagozatos tanuló, hallgató iskolaszövetkezeti tag több munkáltató által létesített munkaviszonyára tekintettel a további foglalkoztató iskolaszövetkezet adószámát, elnevezését, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét.
A munkáltató iskolaszövetkezet köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját. Jogutódlás esetén a (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
(3) Az Art. 35. § (2) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető:)
j) több munkáltató által létesített munkaviszony esetén, az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében,
k) több munkáltató által létesített munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésekor a munkaviszonyban a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerint munkáltatóként vett részt, ha a j) pont alapján adófizetésre kötelezett az adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani.”
(4) Az Art. 172. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a 16. § (4b) bekezdésben meghatározott munkáltató kijelölésére írásban a munkaviszony létesítésével egyidejűleg nem kerül sor, a munkaviszony valamennyi - a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti - munkáltatója 500 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.”
(5) Az Art. 178. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)
„23. munkáltató: belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni- és társas vállalkozó, ideértve a belföldön lakóhellyel rendelkező magánszemélyt is, valamint a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató a munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást. Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén munkáltatónak a munkaviszony létesítésével egyidejűleg, írásban az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltató tekintendő. Ha a kijelölt munkáltató személyében változás következik be, azt e törvény és más, adóról szóló jogszabályok alkalmazásában a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlásnak kell tekinteni.”
(6) Az Art.
a) 16. § (5) bekezdésében az „a (4) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe az „a (4) és (4b) bekezdésben meghatározott”,
b) 16. § (6) bekezdésében az „a (4) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe az „a (4) és (4b) bekezdésben meghatározott”, valamint a „munkáltató, kifizető azonosítására szolgáló adatokat” szövegrész helyébe a „munkáltató, több munkáltató által létesített munkaviszony esetén az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, munka törvénykönyve szerinti munkáltató azonosítására szolgáló adatokat, a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét, továbbá a kifizető azonosítására szolgáló adatokat”,
c) 175. § (15) bekezdés b) pontjában az „e törvény 16. § (4) bekezdés” szövegrész helyébe a „16. § (4) és (4b) bekezdés”
szöveg lép.

34. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

53. §
(1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 64/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/A. § A 31. § (6) és (7) bekezdését 2013. július 1-jét követően kell alkalmazni.”
(2) Az Ebktv. 21. § f) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 142/A. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. § (2) bekezdésében” szöveg lép.

35. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

54. §
(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 8. § (2) bekezdés f)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
f) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére az Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása szükséges. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás összes időtartama egy naptári éven belül 44 munkanapnál, vagy háromszázötvenkét óránál hosszabb is lehet,
g) a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása esetén foglalkoztatható a munkaszerződéstől eltérően más sportszervezetnél. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időtartama ebben az esetben egy naptári éven belül 44 munkanapnál vagy háromszázötvenkét óránál hosszabb is lehet.”
(2) Az Stv. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a köztartozás fennállása miatt vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben (bajnokságban), vagy abból utóbb kizárják, ez a munkáltató, a megbízó súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt, a megbízási jogviszonyt a sportoló azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti. A felmondás után a sportoló - függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól - azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni a sportszerződéssel rendelkező amatőr sportolókra is.”

36. Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény módosítása

55. §
(1) Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény (a továbbiakban: EU rtv.)
a) 15. § (4) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 22. § (5) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvének 51/A. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 247. § (1) bekezdésében”,
c) 30. § (1) és (4) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvének” szövegrész helyébe az „az Mt.-nek”,
d) 33. § (1) bekezdésében és 34. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe az „az Mt.”,
e) 33. § (2) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve 62. §-ának (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 260. § (1) bekezdése”
szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az EU rtv.
a) 18. § (1) bekezdés m) pontjában az „- ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) 1. §-ának (2) bekezdésében és 76/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt eseteket is, - ” szövegrész,
b) 28. §-ában az „A résztvevő társaságok által viselt költségek mértékének megállapítására a Munka Törvénykönyvének 63. §-át megfelelően alkalmazni kell.” szövegrész,
c) 40. § (2) bekezdésében az „A részvénytársaság által viselt költségek mértékének megállapítására a Munka Törvénykönyvének 63. §-át megfelelően alkalmazni kell.” szövegrész.

37. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosítása

56. §
(1) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a programban résztvevő részére távolléti díjat kell fizetni, munkabéren a (4) bekezdésben meghatározott juttatást is érteni kell.”
(2) A Péptv.
a) 1. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
b) 2. § 4. pontjában az „Mt. 151/A. § (2)-(4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Mt. 147. §-ában és a 151. § (2)-(4) bekezdésében”,
c) 2. § 7. pontjában a „rendes felmondás” szövegrész helyébe a „felmondás”,
d) 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában az „az Mt. 89. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 66. § (2) bekezdése”
szöveg lép.

38. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása

57. §
(3) A Pftv. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra
a) megfelelően alkalmazni kell az Mt. 6. §-át, 7. §-át, 8. § (4) bekezdését, 9. §-át, 10. § (1)-(2) bekezdését, 12. § (1) bekezdését, 14. §-át, 15. §-át, 17-18. §-át, 21. § (1)-(3) bekezdését, 22-30. §-át, 31. §-át, 33. §-át, 36-37. §-át, 38. § (1) bekezdését, 39-40. §-át, 45. § (3)-(4) bekezdését, 46. § (1)-(2) bekezdését, 48-49. §-át, 51. §-át, 52. § (1) bekezdését, 54-55. §-át, 60. §-át, 61. § (1)-(2) bekezdését, 80. §-át, 86. § (1) bekezdését, 90. § a) pontját, 92. § (1) és (4)-(5) bekezdését, 93. §-át, 94. § (1) bekezdését, 96. § (1) bekezdését, 97. § (1) és (3)-(4) bekezdését, 99. § (1) és (4) bekezdését, továbbá (2) bekezdés a) pontját, 100. §-át, 101. § (1)-(3) bekezdését, 102. §-át, 103. § (1) és (3), továbbá (4)-(6) bekezdését, 104. § (1) bekezdését és (2) bekezdés a) pontját, 105-106. §-át, 113. § (2)-(4) bekezdését, 115-116. §-át, 117. § (1) bekezdés a)-b) pontját és (2) bekezdését, 118. §-át, 119. § (2) bekezdését, 120-122. §-át, 123. § (1) és (3) bekezdését, 123. § (5) és (7) bekezdését, 124-125. §-át, 127-131. §-át, 133. §-át, 134. § (1) bekezdés a) pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó, valamint a b) és c) pontjában foglalt szabályokat, 146. § (3) bekezdését, 154. § (1)-(2) bekezdését, 155. § (1)-(4) bekezdését, 156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 158. §-át, 159. § (1)-(4) bekezdését, 160. §-át, 161. §-át, 163-164. §-át, 166-177. §-át, 179-180. §-át, 190. §-át, 192. § (3) bekezdését, 196-197. §-át, 229. §-át, 285. § (1) bekezdését, 286. §-át,
b) az Mt. 20. §-át az e törvény 11. §-ában foglalt eltéréssel kell alkalmazni,
c) az ösztöndíjas foglalkoztatottra a foglalkoztatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés hatálya nem terjed ki,
d) ahol az Mt. távolléti díjat említ, azon ösztöndíjat kell érteni.”
(4)-(5)
57. §
(1) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 1. § (2) bekezdés 6. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„6. ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában
- a 30. életévét még nem töltötte be,
- akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és
- munkaviszonyban - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási munkára irányuló munkaviszonyt -, közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll;
7. foglalkoztató: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § e) pontja és 2. §-a, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni cég;”
(2) A Pftv. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra
a) megfelelően alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 130. §-át, 131. § (1) bekezdését és (2) bekezdés a)-b) pontját, továbbá (3) bekezdését, 132. § (2)-(7) bekezdését, 133. §-át, 134. § (1) bekezdését, (3) bekezdésének első mondatát és b) pontját, valamint (4)-(6) bekezdését, 135-136. §-át, 138-139. §-át, 140/A. § (1) bekezdés a) pontjának a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó, valamint a b) és c) pontjában foglalt szabályokat,
b) megfelelően alkalmazni kell az Mt. 6. §-át, 7. §-át, 8. § (4) bekezdését, 9. §-át, 10. § (1)-(2) bekezdését, 12. § (1) bekezdését, 14. §-át, 15. §-át, 17-18. §-át, 21. § (1)-(3) bekezdését, 22-30. §-át, 31. §-át, 33. §-át, 36-37. §-át, 38. § (1) bekezdését, 39-40. §-át, 45. § (3)-(4) bekezdését, 46. § (1)-(2) bekezdését, 48-49. §-át, 51. §-át, 52. § (1) bekezdését, 54-55. §-át, 60. §-át, 61. § (1)-(2) bekezdését, 80. §-át, 86. § (1) bekezdését, 90. § a) pontját, 92. § (1) és (4)-(5) bekezdését, 93. §-át, 94. § (1) bekezdését, 96. § (1) bekezdését, 97. § (1) és (3)-(4) bekezdését, 99. § (1) és (4) bekezdését, továbbá (2) bekezdés a) pontját, 100. §-át, 101. § (1)-(3) bekezdését, 102. §-át, 103. § (1) és (3), továbbá (4)-(6) bekezdését, 104. § (1) bekezdését és (2) bekezdés a) pontját, 105-106. §-át, 113. § (2)-(4) bekezdését, 134. § (1) bekezdés a) pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó, valamint a b) és c) pontjában foglalt szabályokat, 146. § (3) bekezdését, 154. § (1)-(2) bekezdését, 155. § (1)-(4) bekezdését, 156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 158. §-át, 159. § (1)-(4) bekezdését, 160. §-át, 161. §-át, 163-164. §-át, 166-177. §-át, 179-180. §-át, 190. §-át, 192. § (3) bekezdését, 196-197. §-át, 229. §-át, 285. § (1) bekezdését, 286. §-át,
c) az Mt. 20. §-át az e törvény 11. §-ában foglalt eltéréssel kell alkalmazni,
d) az ösztöndíjas foglalkoztatottra a foglalkoztatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés hatálya nem terjed ki,
e) ahol az Mt. távolléti díjat említ, azon ösztöndíjat kell érteni.”
(3)
(4) A Pftv. 17/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a Kttv. 1. § a)-d) pontja szerinti szerv az ösztöndíjas foglalkoztatottal 2012. július 1-jét megelőzően létesített ösztöndíjas foglalkoztatatási jogviszonyt, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra e törvény 2012. június 30-án hatályos, az ösztöndíjas foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseit kell a jogviszony fennállásáig alkalmazni.”
(5) A Pftv.
a) 8/B. § (1) bekezdésében az „[Mt. 138. § (5) bek. a) pont]” szövegrész helyébe az „[Mt. 128. §]”,
b) 8/B. § (4) bekezdés b) pontjában a „rendes vagy rendkívüli felmondással” szövegrész helyébe a „felmondással vagy azonnali hatályú felmondással”,
c) 12. §-ában az „az Mt. 117/B. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 92. § (1) bekezdésében”
szöveg lép.

39. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása

58. §   A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
a) 46. § (10) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve)” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 47. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)-(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26-27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)-c) pontja]” szövegrész helyébe az „az Mt. biztosít a munkavállalók részére [Mt. 51. § (1) és (4) bekezdés, 231. § (3) bekezdés, 233. §, 270. §, 272. § (2)-(7) bekezdés, 271. §]”,
c) 96. § (9) bekezdésében a „(Munka Törvénykönyve Harmadik Rész, VIII. fejezet)” szövegrész helyébe az „(Mt. XIV. fejezet)”,
d) 144. § (3) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve 129/A. §-ának (2)-(6) bekezdését is” szövegrész helyébe az „az Mt. 114. § (1) és (3)-(4) bekezdését is”
szöveg lép.

40. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

59. §
(1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vktv.)
a) 68/A. § (1) bekezdésében az „A Munka Törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”,
b) 68/E. § (1) bekezdésében az „az Mt. 124. §-ának (1)-(4) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 105-106. §-a”,
c) 68/F. § (2) bekezdésében az „Mt. 128. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Mt. 108. § (2) bekezdésében”,
d) 68/G. § (1) bekezdésében az „az Mt. 140/A. §-ában” szövegrész helyébe az „az Mt. 134. §-ában”
szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Vktv. 68/E. § (3) bekezdése.

41. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása

60. §
(1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavállalói küldöttet - a munkavállalók közül, a gazdasági társaságnál képviselettel rendelkező szakszervezet véleményének meghallgatása után - az üzemi tanács jelöli.”
(2) A Gt. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkavállalói küldött munkajogi védelmére az Mt. 260. § (3)-(5) bekezdése megfelelően irányadó. Az egyetértési jogot a munkavállalói küldöttet jelölő üzemi tanács gyakorolja.”
(3) A Gt. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elismert vállalatcsoport előkészítésében résztvevő gazdasági társaságoknak elhatározásukról tájékoztatniuk kell a gazdasági társaságnál működő üzemi tanácsot és konzultációt kell vele folytatniuk.”
(4) A Gt. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai és terhelik a jogelőd gazdasági társaság kötelezettségei, ideértve a kollektív szerződésben foglalt jogokat és kötelezettségeket is.”
(5) A Gt. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átalakulás elhatározásáról tájékoztatni kell a gazdasági társaságnál működő üzemi tanácsot.”
(6) A Gt. 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyesülésről az egyesülési szerződés elfogadásától számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell a gazdasági társaságoknál működő üzemi tanácsot.”
(7) A Gt. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szétválás elhatározásáról a szétválási szerződés megkötésétől számított tizenöt napon belül a szétváló gazdasági társaságnál működő üzemi tanácsot értesíteni kell.”
(8) Hatályát veszti a Gt.
a) 8. § (1) bekezdése, valamint
b) 28. §-a.

42. Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény módosítása

61. §
(1) Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: EU szövtv.)
a) 16. § (2) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve)” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 22. § (5) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvének 51/A. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 247. § (1) bekezdésében”,
c) 30. § (1) és (4) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvének” szövegrész helyébe az „az Mt.-nek”,
d) 34. § (1) bekezdésében és 35. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe az „az Mt.”,
e) 34. § (2) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve 62. §-ának (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 260. § (1) bekezdése”
szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az EU szövtv.
a) 28. §-ában az „A részt vevő jogalanyok által viselt költségek mértékének megállapítására a Munka Törvénykönyvének 63. §-át megfelelően alkalmazni kell.” szövegrész,
b) 41. § (2) bekezdésében az „Az európai szövetkezet által viselt költségek mértékének megállapítására a Munka Törvénykönyvének 63. §-át megfelelően alkalmazni kell.” szövegrész,
c) 52. § (1) bekezdés m) pontjában az „- ideértve a Munka Törvénykönyve 76/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt esetet is -” szövegrész.

43. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

62. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 71. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A fővállalkozó és valamennyi közbenső alvállalkozó az alvállalkozó munkáltatóval egyetemlegesen felel a közrendvédelmi bírság megfizetéséért akkor, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az alvállalkozó munkáltató harmadik országbeli állampolgárt az e törvény szerinti tartózkodásra jogosító engedély nélkül foglalkoztat.”
(2) A Harmtv. 120. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény)
f) az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 11b. cikkének (107. §)”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
(3) A Harmtv. 2. § k) pontjában „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/C. § b) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 214. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott” szöveg lép.

44. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

63. §
(1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 166. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettesei részére meg kell küldeni, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szabályai szerint bírósághoz fordulhat.”
(2) A Vet.
a) 100. § (3) bekezdés f) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”,
b) 167. § (1) bekezdésében a „közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kttv.)” szövegrész helyébe a „Kttv.”
szöveg lép.

45. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

64. §   Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
a) 21. § (2) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 42. § (5) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben” szövegrész helyébe az „az Mt.-ben”
szöveg lép.

46. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

65. §   A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 23. pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti munkaviszony” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszony”, az „a Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg lép.

47. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

66. §   A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 120/A. § (3) bekezdés f) pontjában az „az Mt. 3. §-ának (6) bekezdése” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 228. § (1) bekezdése” szöveg lép.

48. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

67. §   Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
a) 25. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”,
b) 30. § (4) bekezdésében az „az Mt. 95. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 77. § (3) bekezdésében”,
c) 32. §-ában az „az Mt. 117/B. § (1)-(3) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 92. §-a”
d) 35. § (3) bekezdésében az „az Mt. 127. § (2)-(7) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 108-114. §-ában”,
e) 36. § (1) bekezdésében az „az Mt. 134. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 122. § (2) bekezdésében”,
f) 41. § (2) bekezdésében az „az Mt. 191. § (2) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „az Mt. 211. § (2) bekezdés a) pontjában”
szöveg lép.

49. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása

68. §
(2) Az ÁPBtv. 7. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ágazati szintű szociális párbeszédben részt vehet:
a) az a munkavállalói érdekképviselet (a továbbiakban: ágazati szakszervezet), amely]
ac) az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottsághoz intézett kérelem benyújtása időpontjában azon munkáltatók működő telephelyein, ahol alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik, a megelőző öt éven belüli utolsó üzemi tanácsi választásokon a jelöltjei által együttesen megszerzett redukált szavazatok száma eléri az ágazatban munkaviszonyban foglalkoztatottak számának öt százalékát. E feltétel szempontjából figyelmen kívül kell hagyni az olyan munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatottak létszámát, ahol üzemi tanácsot, illetve megbízottat jogszabályi előírás szerint nem lehet választani;”
(3)-(20)
68. §
(1) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁPBtv.) 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed)
b) a nemzetgazdasági ági, ágazati, alágazati, szakágazati, illetve a rehabilitációs párbeszéd bizottságra,”
(2)
(3) Az ÁPBtv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A 6-7. §-ban foglaltaktól eltérően, e törvény alapján a munkáltatói érdekképviseletet megillető jogosultságokkal rendelkezik az a munkáltató vagy azoknak a munkáltatóknak az összessége, amelynél a munkaviszonyban foglalkoztatottak száma együttesen eléri az ágazatban munkaviszonyban állók létszámának nyolcvan százalékát, feltéve, hogy munkáltatói érdekképviselet alapítására az alapító tagok legkisebb létszámára vonatkozó, külön törvény szerinti feltétel teljesítésének igazolt hiánya miatt nem került sor.”
(4) Az ÁPBtv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Legalább egy ágazati munkáltatói érdekképviselet és legalább egy ágazati szakszervezet kezdeményezheti ÁPB létrehozását, feltéve, hogy az adott ágazatban ÁPB nem működik, illetve létrehozását 6 hónapon belül nem kezdeményezték.”
(5) Az ÁPBtv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egy ÁPB-ben egy nemzetgazdasági ágra, ágazatra, al- vagy szakágazatra vonatkozóan adott szinten csak egy kollektív szerződés köthető.”
(6) Az ÁPBtv. 15. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ÁPB-ben kötött kollektív szerződés az ÁPB-hez később csatlakozó munkáltatói érdekképviselethez tartozó munkáltatókra, illetve a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra abban az esetben terjed ki, ha az ÁPB-hez a kollektív szerződés megkötését követően csatlakozó munkáltatói érdekképviselet nyilatkozik arról, hogy az ÁPB-ben kötött kollektív szerződéshez is csatlakozik, továbbá)
a) a munkáltatói érdekképviseletben tag munkáltatónál működő, kollektív szerződéskötésre jogosult szakszervezet, illetve szakszervezetek együttesen a kollektív szerződéshez való csatlakozással előzetesen egyetértenek, vagy
b) az a) pontban megjelölt szakszervezet hiányában a kollektív szerződéshez való csatlakozásról a munkavállalók szavaznak. A szavazás akkor érvényes, ha ezen a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók több mint fele részt vesz. A csatlakozáshoz a résztvevők több mint felének igen szavazata szükséges.”
(7) Az ÁPBtv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a kollektív szerződést az ÁPB-ben több munkáltatói érdekképviselet kötötte és azt bármelyikük - ideértve a kollektív szerződéshez később csatlakozott munkáltatói érdekképviseletet is - felmondja, a kollektív szerződés az Mt. 280. §-ának és 283. §-ának figyelembe vételével, csak az azt felmondó munkáltatói érdekképviselethez tartozó munkáltatókra nézve veszti hatályát.”
(8) Az ÁPBtv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kollektív szerződés hatálya nem terjeszthető ki, ha a kollektív szerződés jogszabállyal ellentétes, illetve az ágazatban korábban kiterjesztett és tágabb személyi hatályú ágazati kollektív szerződésben foglaltaknál kedvezőtlenebb rendelkezést tartalmaz a munkavállalóra nézve, kivéve, ha a tágabb személyi hatályú kollektív szerződés az eltérést kifejezetten meg nem engedi. E rendelkezés alkalmazása szempontjából tágabb személyi hatályú kollektív szerződésnek minősül az ágazaton belüli, magasabb szintű ÁPB-ben kötött kollektív szerződés.”
(9) Az ÁPBtv. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szavazás akkor érvényes, ha oldalanként a választásra jogosultak legalább kétharmada a szavazáson részt vesz. A szavazat akkor érvényes, ha
a) abból egyértelműen megállapítható, hogy azt mely jelöltre adták le, és
b) abban legfeljebb két személy megjelölésére került sor.”
(10) Az ÁPBtv. 22. § (11) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ÁRMB tagjának megbízatása megszűnik:)
c) ha a választásra jogosultak a tagot visszahívják, és erről tájékoztatják az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsát, valamint a minisztert”
(11) Az ÁPBtv. 24. § (1) bekezdés e) pont ec) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ÁRMB - határozata meghozatala érdekében - a következő adatokat kezelheti:
munkavállalói érdekképviselet esetén:)
ec) az ea) alpontban meghatározott munkáltatók működő telephelyein, a megelőző öt éven belüli utolsó üzemi tanácsi választásokon az érdekképviselet jelöltjei által együttesen megszerzett redukált szavazatok száma.”
(12) Az ÁPBtv. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ÁRMB határozatának alapjául szolgáló adatokat az ÁRMB nyilvántartásából törölni kell, ha az ÁRMB határozatának jogerőre emelkedése óta öt év eltelt. Ha az ÁRMB öt éven belül valamely szervezet részvételi jogosultságát ismételten megállapító határozatot hozott, a korábbi határozat alapjául szolgáló adatokat az új határozat jogerőre emelkedését követő 30 nap elteltével kell törölni.”
(13) Az ÁPBtv. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak forrását és mértékét a költségvetésről szóló törvény az ágazati társadalmi párbeszédért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetében jóváhagyott költségvetés határozza meg.”
(14) Az ÁPBtv. 26. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
6. szociális partnerek: a munkáltatói, illetve munkavállalói érdekképviselet, valamint érdekképviseleti szövetség;”
(15) Az ÁPBtv. 26. § 9. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„9. a) nemzetgazdasági ág: egy betűs TEÁOR-kóddal,
b) ágazat: két számjegyű TEÁOR-kóddal,
c) alágazat: három számjegyű TEÁOR-kóddal,
d) szakágazat: négy számjegyű TEÁOR-kóddal
jelzett tevékenységi terület; magasabbnak a kevesebb számjeggyel, illetve a betűvel jelzett szintet kell tekinteni;”
(16) Az ÁPBtv. 26. § 12. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
12. nettó árbevétel:)
a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság esetén - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 72. §-a alapján - az előző évben értékesített, vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértéke,”
(17) Az ÁPBtv. 27. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény]
b) 7. § (1) bekezdés ac) pontja, valamint 1. számú melléklet 1. pontja 2015. január 1-jén”
(lép hatályba.)
(18) Az ÁPBtv. a következő 34. §-sal egészül ki:
„34. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az üzemi tanács választás szavazólapjának tartalmát, a szavazatösszesítés módját és rendjét - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban résztvevő országos szakszervezeti szövetségekkel és az ágazati párbeszéd bizottságok véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg.”
(19) Az ÁPBtv.
a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”,
b) 7. § (4) bekezdés a) pontjában az „összeolvadás” szövegrész helyébe az „egyesülés”
szöveg lép.
(20) Hatályát veszti az ÁPBtv.
a) 26. § 2. pontjában a „szakmára,” szövegrész,
b) 27. § (3) bekezdése.

50. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása

69. §
(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Ktgt.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208. §-a szerint vezető állású munkavállalók, valamint az önállóan cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók
a) nevét,
b) tisztségét vagy munkakörét,
c) munkaviszonyban álló személy esetében
ca) a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat, ezen belül külön feltüntetve alapbérét, egyéb időbérét, teljesítménybérét, valamint az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó teljesítménykövetelményeket,
cb) az Mt., kollektív szerződés, illetve a munkaszerződés alapján járó mértéket megjelölve a munkavállalóra irányadó végkielégítés, illetve felmondási idő időtartamát,
cc) az Mt. 228. § alapján kikötött időtartamot és a kötelezettség vállalásának ellenértékét,
d) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogviszony, valamint a felügyelőbizottsági tagok esetén
da) a megbízási díjat,
db) a megbízási díjon felüli egyéb járandóságokat,
dc) a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatásokat.”
(2) A Ktgt. 5. § (3) bekezdésében az „az Mt. 188. § (1) bekezdése vagy 188/A. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 208. §-ának” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a Ktgt.
a) 5. § (2) bekezdése,
b) 5. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdés rendelkezéseitől, valamint a” szövegrész,
c) 7. §-a, továbbá
d) 8. § (4) bekezdése.
70. §   Az Mt. hatálybalépését megelőzően a köztulajdonban álló gazdasági társasággal munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő, továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 188. § (1) bekezdés vagy 188/A. § (1) bekezdés hatálya alá eső munkavállaló számára megállapított teljesítménykövetelmény, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybér vagy más juttatás tekintetében a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. §-át 2012. július 1-jét követően is alkalmazni kell.

51. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

71. §
(1) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya kiterjed az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyban (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) végzett
a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
b) alkalmi munkára.”
(2) Az Efo. tv. 1. § (2) bekezdés a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg)
a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,”
(3) Az Efo. tv. 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„7. idénymunka: az Mt. 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.”
(4) Az Efo. tv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a munkáltató 11. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az e törvény Melléklete szerinti szerződés megkötésével is lehet létesíteni, a 11. §-ban szereplő bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. A munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait.”
(5) Hatályát veszti az Efo. tv.
a) 3. § (2) és (3) bekezdése,
b) 4. § (2)-(4) bekezdése.

52. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

72. §   A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
a) 15. § (2) bekezdés c) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”,
b) 17/H. § (7) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. §-ának (5) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 102. § (5) bekezdésében”
szöveg lép.

53. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

73. §   Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény
a) 8. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény”,
b) 8. § (3) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló törvény”
szöveg lép.

54. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

74. §
(7) A Kftv. 2. § az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. 53. §-a nem alkalmazható.”
(8)-(9)
74. §
(1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Közfoglalkoztatási jogviszony kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett közhasznú kölcsönzés céljára is létesíthető.”
(2) A Kftv. 1. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki:)
a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve azt, aki 16. életévét nem töltötte be, valamint”
(3) A Kftv. 2. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A közfoglalkoztatási jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni.
(2b) A közfoglalkoztatási jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.”
(4) A Kftv. 2. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt, az 1. § (3) bekezdése hatálya alá nem tartozó munkáltatónál, legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít. A fizetés nélküli szabadság engedélyezésének feltétele, hogy a közfoglalkoztatott a határozott idejű munkaviszonyról szóló munkaszerződést a közfoglalkoztatónak bemutatja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott számára közfoglalkoztatási jogviszony keretében a munkavégzéshez kapcsolódóan a képzés lehetőségét is biztosítja.”
(5) A Kftv. 2. §-a a következő (4a)-(4e) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap.
(4b) A közfoglalkoztatott részére, ha a jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a (4a) bekezdésben meghatározott szabadság arányos része jár.
(4c) A közfoglalkoztatottat szabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér, betegszabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér 70%-a illeti meg.
(4d) Teljesítménybérezés esetén a közfoglalkoztatottat
a) a szabadság tartamára a megelőző 4 hónap közfoglalkoztatási, illetve közfoglalkoztatási garantált bér átlaga,
b) a betegszabadság tartamára a megelőző 4 hónap közfoglalkoztatási, illetve közfoglalkoztatási garantált bér átlagának 70%-a
illeti meg. Amennyiben a megelőző közfoglalkoztatás időtartama kevesebb 4 hónapnál, abban az esetben a (4c) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4e) Részmunkaidős foglalkoztatás estén a közfoglalkoztatottat a szabadsága és a betegszabadsága tartamára a (4c) bekezdésben meghatározott bér időarányos része, teljesítménybérezés esetében a (4d) bekezdésben meghatározott bér időarányos része illeti meg.”
(6) A Kftv. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közfoglalkoztatási jogviszony esetén:
a) az Mt.
aa) rendelkezésre állásra,
ab) ügyeletre,
ac) készenlétre,
ad) állásidőre,
ae) előlegnyújtásra,
af) megszakítás nélküli munkarendre,
ag) rendkívüli munkaidőre,
ah) csoportos létszámcsökkentésre,
ai) végkielégítésre,
aj) szabadság kiadására,
ak) távolléti díj számítására,
al) kötelező legkisebb munkabérre, garantált bérminimumra,
am) munkavállalói biztosítékra,
an) munkakör megosztásra,
ao) több munkáltató által létesített munkaviszonyra,
ap) távmunkavégzésre,
aq) bedolgozói munkaviszonyra,
ar) egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára,
as) vezető állású munkavállalóra, valamint
at) cselekvőképtelen munkavállalóra
vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók,
b) az Mt. VI., IX., XVII. és XVIII. fejezete nem alkalmazható,
c) az Mt. 49. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
d) az Mt. 55. § (1) bekezdés h) pontja nem alkalmazható,
e) az Mt. 64. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetését köteles bejelenteni az illetékes munkaügyi központnak,
f) az Mt. 70. §-a nem alkalmazható,
g) az Mt. 79. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
h) az Mt. 81. §-a, 82. § (3) és (4) bekezdése, továbbá 83. §-a és 84. §-a nem alkalmazható,
i) az Mt. munkaidő beosztásra vonatkozó 50. alcímének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy közfoglalkoztatási jogviszonyban kötetlen munkarend nem alkalmazható,
j) az Mt. 101. § (1) bekezdés f)-h) pontja nem alkalmazható, azzal, hogy vasárnapra rendes munkaidő társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás nyújtásához e napon szükséges munkavégzés esetén közfoglalkoztatott számára is beosztható,
k) az Mt. alapbér megállapítására vonatkozó 65. alcímének rendelkezései a 138. § (1)-(5) bekezdés kivételével nem alkalmazhatók,
l) az Mt. bérpótlékokra vonatkozó 66. alcímének szabadidőre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók,
m) az Mt. 146. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható,
n) az Mt. munkabér védelmére vonatkozó 70. alcímének rendelkezései a 158-164. § kivételével nem alkalmazhatók,
o) az Mt. 169. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
p) az Mt. 214. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
q) az Mt. 215. §-a nem alkalmazható,
r) az Mt. 216. § (4) bekezdése nem alkalmazható, továbbá
s) az Mt. 220. §-a nem alkalmazható.”
(7)
(8) A Kftv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér mértékét, valamint a közhasznú kölcsönzés feltételeit rendeletben állapítsa meg.”
(9) A Kftv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 2-18. §-át a közfoglalkoztatási jogviszony tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.”

55. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

75. §
(1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A készenlét fokozása érdekében, a Honvédség szállítóeszközei, műszaki munkagépei, rendszeresített harcjárművei és fegyverzete a honvédelemért felelős miniszter engedélyével, a Honvéd Vezérkar főnöke és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) főigazgatója által meghatározottak szerint kerülnek biztosításra a KNBSZ számára.”
(2) A Hvt. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Katonai jelképek: a Honvédség főparancsnokának lobogója, a csapatzászló, a zászlószalag, a hadilobogó, az árbocszalag, a történelmi zászlósor és a felségjel.”
(3) A Hvt. 63. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Honvédség főparancsnokának lobogója a köztársasági elnök által használt címert a csapatzászló elemeivel ötvözi.”
(4) A Hvt. 81. § (2) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
o) a katonai jelképek tartalmi elemeit, leírását, az adományozásukra és használatukra vonatkozó szabályokat.”

56. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény módosítása

76. §   A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény
a) 13. § (5) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 86/B-86/E. §-ait” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 36-40. §-át”,
b) 14. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „a Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló törvény”
szöveg lép.

57. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

77. §   Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 454. §-a az alábbi (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén kifizető az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott munkáltató.”

58. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

78. §
(1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 76. § (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke egyéb feladatkörében)
b) ha a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint a cím adományozásáról az OBT dönt, „címzetes törvényszéki bíró”, „címzetes táblabíró”, „címzetes kúriai bíró”, „kúriai tanácsos” cím adományozását, igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi, tanácsosi cím adományozását, valamint kitüntetés, díj, oklevél vagy plakett adományozását kezdeményezi az OBT-nél, továbbá ha a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény cím adományozására az OBH elnökét jogosítja fel, dönt a „címzetes törvényszéki bíró”, „címzetes táblabíró”, „címzetes kúriai bíró”, „kúriai tanácsos” cím adományozásáról,”
(2) Hatályát veszti a Bszi.
a) 151. § (1) bekezdés a) pontjában a „,továbbá - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - felmentése” szövegrész,
b) 151. § (2) bekezdése.

59. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

79. §
(4) A Bjt. 55. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szabadság kiadásának az időpontját - a bíró előzetes meghallgatása után - a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. A szabadságok kiadására a bíróságokon szabadságolási tervet kell készíteni.
(5) A rendes szabadság egynegyedét - a bírói szolgálati viszony első 3 hónapját kivéve - a bíró kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A bírónak az erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal be kell jelentenie, kivételes méltányolást érdemlő körülmény esetén ettől el lehet tekinteni.
(6) Ha a bíró a szolgálati viszonya megszűnéséig több napot volt szabadságon, mint amennyi a bíróságnál töltött időre megilletné, a különbözet idejére kifizetett illetményt, illetve e törvény alapján időarányosan járó juttatások megfelelő részét köteles visszafizetni. A túlfizetés nem követelhető vissza, ha a szolgálati viszony a bíró halála, nyugdíjazása alapján szűnt meg.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró kérésére - rendkívül indokolt esetben - fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet, azonban annak teljes időtartama az 1 évet nem haladhatja meg.”
(5)-(13)
(14) A Bjt. 222. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„222. § (1) A bírák szolgálati viszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Mt. 6. §-át, 7. §-át, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 22. § (1) és (3)-(6) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és második mondatát, valamint (3) és (4) bekezdését, 25. §-át, 27. és 28. §-át, 29. § (1) és (3)-(5) bekezdését, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2) és (5) bekezdését, 55. § (1) bekezdését, 65. § (3) bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 80. §-át, 93. § (2)-(4) bekezdését, 102. § (1) és (5) bekezdését, 103. §-át, 104. § (1) bekezdését, 115. § (2) bekezdését, 118. §-át, 120-121. §-át, 122. § (3)-(5) bekezdését, 123. § (1)-(4) bekezdését, (5) bekezdés a) és b) pontját, valamint (7) bekezdését, 124-131. §-át, 133. § (1) és (2) bekezdését, 134. § (1)-(3) bekezdését, 146. § (1) és (2) bekezdését, (3) bekezdés a)-c) és e) pontját, valamint (4) bekezdését, 148. §-át, 149. § (1) bekezdését, 152. §-át, 154-156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 160-164. §-át, 231. §-át, 270. §-át, 271. §-át, 272. § (2)-(9) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint (2)-(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés g) pontját és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az Mt.
a) 29. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a távolléti díj helyett átlagilletményt kell megfizetni,
b) 123. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szabadság esedékességének évét követő kiadása az e törvényben megállapított alapszabadságra vonatkozik,
c) 135. § (1) bekezdését, valamint 165. § (1) bekezdés e)-g) pontját azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy az abban foglaltaktól a felek megállapodása nem térhet el,
d) 229. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy felmondás alatt a lemondást kell érteni,
e) 232-234. §-át az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések kivételével megfelelően alkalmazni kell.”
(15)-(17)
(18) A Bjt. 49. § (3) bekezdés b) pontjában a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134. § (3) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 123. § (3) bekezdése” szöveg lép.
79. §
(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 23. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában kiemelkedő elméleti jogi jártasságú jogász az egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora vagy az a személy, aki legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik; e jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség.”
(2) A Bjt. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bírót a pályázati felhívásban meghirdetett álláshelynek megfelelő szolgálati hely szerinti bíróságra kell beosztani.”
(3) A Bjt. 55. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró kérésére - rendkívül indokolt esetben - fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet, azonban annak teljes időtartama az 1 évet nem haladhatja meg.”
(4)
(5) A Bjt. 72. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Ha a vizsgálatot a kollégiumvezető végzi, és személye megegyezik a (2) bekezdés c) pontja szerinti kollégiumvezetővel, a (2) bekezdés c) pont szerinti véleményt a vizsgálat irataihoz csatolja.
(3) A bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető - nem értve ez alatt a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetőjét - vagy az általa kijelölt bíró a vizsgálat kezdeményezőjének, továbbá a kúriai bíró kivételével a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének, a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla, közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró, valamint a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyeket tárgyaló bíró esetén a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetőjének előzetesen megküldi a vizsgálati jelentést és az értékelés tervezetét.”
(6) A Bjt. 93. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára a bíró az átlagilletményére jogosult.”
(7) A Bjt. 94. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára a bíró az átlagilletményére jogosult.”
(8) A Bjt. 143. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni)
c) az átlagilletmény, a távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás”
(különbözetének a megtérítése iránti igényt.)
(9) A Bjt. 143. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel]
c) a rokkantsági nyugállományba, rokkantsági ellátásba vagy rehabilitációs ellátásba helyezés időpontjától”
(kezdődik)
(10) A Bjt. 145. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a szolgálati jogvita alapján a bírót tisztségébe vissza kell helyezni, meg kell téríteni a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát, a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint.”
(11) A Bjt. 186. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„186. § (1) Ha a bírót a szolgálati helyétől eltérő más településen működő olyan bíróságra rendelik ki, ahonnan a szolgálati helyére naponta nem tud visszautazni, a kirendelésen töltött munkanapokra - a közlekedési és a szállásköltség megtérítésén túl - élelmezési költségátalányként kirendelési díjra jogosult.
(2) A kirendelési díjat - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a 187. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak alapján kell megállapítani. Ha a kirendelésre a 32. § (1) bekezdése alapján kerül sor, a bíró a díj 150 százalékára jogosult.
(3) Nem számolható el kirendelési díj azokra a munkanapokra, amikor a bíró belföldi kiküldetési díjra jogosult, továbbá ha az élelmezést a kirendelés helyén természetben biztosítják.
(4) Az a bíró, aki tisztségét a 33. §-ban foglaltakra tekintettel kiírt pályázat alapján tölti be rendelkezésre állási pótlékra jogosult. A pótlék összege a bírói illetményalap összegének 20 százaléka.
(5) Ha a tisztségét a 33. §-ban foglaltakra tekintettel kiírt pályázat alapján betöltő bíró az (1) bekezdés szerinti feltételek szerint kerül kirendelésre, a rendelkezésre állási pótlék mellett jogosult kirendelési díjra, amit a 187. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak alapján kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy kirendelési díjként a bírói illetményalap egy munkanapra eső részének a 10 százaléka állapítható meg.”
(12) A Bjt. a következő 189/A. §-sal egészül ki:
„189/A. § (1) Ha a bírónak átlagilletményt kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak) kifizetett illetmény és jutalom (a továbbiakban e §-ban együtt: javadalmazás) időarányosan számított átlaga jár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átlagszámításnál az esedékességtől eltérő időben kifizetett javadalmazást az esedékesség napján teljesített kifizetésnek kell tekinteni.
(3) Az átlagilletmény számításánál az illetményt az átlagilletmény esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni.
(4) Az átlagilletmény-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett javadalmazások szolgálnak.
(5) Ha a bíró szolgálati viszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagilletmény számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett javadalmazást kell figyelembe venni.
(6) Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó javadalmazásnak, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó javadalmazásnak csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső - a (8) bekezdés szerinti osztószám figyelembevételével számított - (időarányos) részét kell az átlagszámításnál a kifizetett javadalmazás összegébe beszámítani.
(7) Ha a bíró szolgálati viszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagilletményének a távolléti díjával azonos összeg tekintendő.
(8) Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagilletményt úgy kell kiszámítani, hogy a bíró irányadó időszaki javadalmazásának együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint az illetménnyel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (a továbbiakban együtt: osztószám).
(9) Az a naptári negyedév - az (5) bekezdés szerinti naptári negyedév(ek) hiányában az a naptári hónap -, amelyben a bírónak kifizetett javadalmazáshoz osztószám nem tartozik, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe.
(10) Ha e törvény a fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagilletmény alkalmazását írja elő, akkor egy havi átlagilletményen a bíró egy napi átlagilletményének a huszonkétszerese értendő. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi átlagilletmény kiszámításánál a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott egy órára járó átlagilletmény összege szorzandó 174-gyel, részmunkaidő esetén ennek időarányos részével.”
(13) A Bjt. 222. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„222. § (1) A bírák szolgálati viszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 6. §-át, 7. §-át, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 22. § (1) és (3)-(6) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és második mondatát, valamint (3) és (4) bekezdését, 25. §-át, 27. és 28. §-át, 29. § (1) és (3)-(5) bekezdését, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2) és (5) bekezdését, 55. § (1) bekezdését, 65. § (3) bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 80. §-át, 93. § (2)-(4) bekezdését, 102. § (1) és (5) bekezdését, 103. §-át, 104. § (1) bekezdését, 134. § (1)-(3) bekezdését, 146. § (1) és (2) bekezdését, (3) bekezdés a)-c) és e) pontját, valamint (4) bekezdését, 154-156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 160-164. §-át, 231. §-át, 270. §-át, 271. §-át, 272. § (2)-(9) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint (2)-(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés g) pontját és (2) bekezdését, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 130. § (2) bekezdését, 132. § (2) bekezdését, 133. §-át, 134. § (1)-(3) bekezdését, (4) bekezdésének első mondatát, továbbá (5)-(11) bekezdését, 135-140/A. §-át, 151/A. § (1) és (2), valamint (5) és (6) bekezdését, megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az Mt.
a) 29. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a távolléti díj helyett átlagilletményt kell megfizetni,
b) 135. § (1) bekezdését, valamint 165. § (1) bekezdés e)-g) pontját azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy az abban foglaltaktól a felek megállapodása nem térhet el,
c) 229. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy felmondás alatt a lemondást kell érteni,
d) 232-234. §-át az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések kivételével megfelelően alkalmazni kell.”
(14)
(15) A Bjt. 227. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a bíró az átlagilletmény számítás alapjául szolgáló időszakban a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény alapján külön juttatásban részesült, annak összegét az átlagilletmény számítása során figyelembe kell venni.”
(16) A Bjt. 230. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha az e bekezdés hatálya alá tartozó bíró jogosulttá válik az öregségi nyugdíjra, 2012. december 31. napjáig - kérelmére - felmenthető.”
(17) A Bjt.
a) 49. § (3) bekezdés b) pontjában a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény”,
b) 174. § (2) bekezdésének nyitó szövegében az „OBT” szövegrész helyébe az „OBH elnöke”,
c) 183. § (2) bekezdésében az „átlagkeresetre” szövegrész helyébe az „átlagilletményre”,
d) 214. § (1) bekezdésében a „havi átlagkeresetét” szövegrész helyébe az „egy hónapra járó távolléti díja összegét”
szöveg lép.
(19) Hatályát veszti Bjt. 91. §-a.

60. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

80. §
(9) Az Üjt. 55. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A részmunkaidő kikötése)
b) ha az ügyésznek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 123. § (3) bekezdése alapján ki kell adni a szabadságát, akkor a szabadság leteltét követő naptól”
(hatályos)
(18) Az Üjt. 153. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
a) 53. §-át csak a kinevezéstől eltérő munkakörben való foglalkoztatásra kell alkalmazni,
b) 86. § (3) bekezdésének a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkaközi szünet munkaidőnek minősül;
c) 123. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szabadság esedékességének évét követő kiadása az e törvényben megállapított alapszabadságra vonatkozik;
d) 243. § (3) bekezdését, 246. § (1) bekezdését és 248. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munka törvénykönyve 237. § (1) bekezdésében meghatározott szám alatt az alkalmazotti tanács tagjainak e törvényben meghatározott számát kell érteni;
e) 260. § (3) bekezdését és 273. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munka törvénykönyve 53. §-a szerinti intézkedés alatt az ügyészségi alkalmazott hozzájárulása nélküli kirendelést és a tizenöt napot elérő kiküldetést kell érteni;
f) 273. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy önállónak minősülő telephely alatt a főügyészséget az alárendelt járási ügyészségekkel együtt, a fellebbviteli főügyészséget, az OKRI-t, a Legfőbb Ügyészséget kell érteni;
g) 287. § (2) bekezdésének a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az azonnali hatályú felmondás alatt rendkívüli lemondást kell érteni.”
(19)-(23)
(24) Hatályát veszti az Üjt. 153. § (7) bekezdése.
80. §
(1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ügyészségi alkalmazottak tanácsa (a továbbiakban: alkalmazotti tanács) működik]
c) a főügyészségeken, az alárendelt járási és járási szintű (a továbbiakban együtt: járási) ügyészségekre is kiterjedő hatáskörrel;”
(2) Az Üjt. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az egyetértés hiánya miatt a felek között vita merül fel, akkor a munka törvénykönyvének a kollektív munkaügyi vitára vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
(3) Az Üjt. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat sértő intézkedés érvénytelenségének megállapítása iránt az alkalmazotti tanács (Országos Tanács) a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az intézkedés megtételét követő hatvan napon belül a munka törvénykönyvének a munkajogi igény érvényesítésére vonatkozó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetnek az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van.”
(4) Az Üjt. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az alkalmazotti tanácsra (Országos Tanácsra) a munka törvénykönyvének az üzemi tanácsra (központi üzemi tanácsra) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(5) Az Üjt. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az ügyészt a szolgálati helyétől eltérő más településen működő olyan ügyészségre rendelik ki, ahonnan naponta nem tud szolgálati helyére visszautazni, a kirendelésben töltött munkanapokra - a közlekedési és szállás költségmegtérítésén túl - élelmezési költségátalányként az 57. § (4)-(7) bekezdése szerint számított összegű napidíj illeti meg. Ha az ügyészt más főügyészség illetékességi területére, továbbá a fellebbviteli főügyészség ügyészét más szolgálati helyre rendelik ki, a napidíj 150%-ára jogosult.”
(6) Az Üjt. 36. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyát a legfőbb ügyész felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha)
f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2a) bekezdésében foglalt öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel legkésőbb a felmentési idő leteltekor rendelkező ügyész felmentését e jogcímre hivatkozással maga kéri.”
(7) Az Üjt. 36. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt öregségi nyugdíjra jogosult ügyészt, ha az (1) bekezdés f) pontja alapján felmentését kezdeményezi, a legfőbb ügyész köteles a társadalombiztosítási ellátás igénybe vétele érdekében - az ügyészi tanács véleményének kikérése nélkül - felmenteni. E jogcímen az ügyész kezdeményezésére csak egy alkalommal kötelező a felmentés.
(7) A Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságát az ügyésznek kell igazolnia.”
(8) Az Üjt. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató az ügyészségi szolgálati viszonyt jogellenesen szüntette meg, az ügyész abban az esetben kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, ha
a) a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, felmentési korlátozásba vagy tilalomba ütközik, vagy
b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő, az alkalmazotti tanács vagy az ügyészi tanács elnökének szolgálati viszonyát a munka törvénykönyve 260. § (3) bekezdésébe, illetve 273. § (1) bekezdésébe ütköző módon szüntette meg, vagy
c) a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén a hivatalvesztés fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával, vagy
d) a jogviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, vagy
e) az ügyész a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.
(2) A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi az ügyész eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha az ügyész továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el. Ilyennek minősül különösen, ha
a) az ügyész munkaköre megszűnt,
b) az ügyészi szervnél létszámcsökkentést hajtanak végre az ítélet jogerőssé válásakor.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni az ügyész elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült.
(4) Ha az ügyészségi szolgálati viszony (1) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén az ügyész az eredeti munkakörébe való visszahelyezést nem kéri vagy a bíróság mellőzi az ügyész eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, az ügyészségi szolgálati viszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ilyen esetben a bíróság a munkáltatót a (3) bekezdésben foglaltakon felül - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - az ügyész legalább két-, legfeljebb tizenkét havi illetményének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.
(5) Ha az ügyészségi szolgálati viszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon szüntették meg jogellenesen, az ügyészségi szolgálati viszony a megszüntetésről szóló jognyilatkozat szerinti időpontban megszűnik, de az ügyész részére - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján - legalább két, legfeljebb huszonnégy havi illetményének megfelelő átalány kártérítést kell fizetni.
(6) Amennyiben az ügyészségi szolgálati viszonyt az ügyész valamely, az ügyészségi szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó szabály megszegésével szünteti meg, ezt úgy kell elbírálni, mintha az ügyészségi szolgálati viszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetés folytán szűnt volna meg, valamint köteles a munkáltató számára a rá irányadó lemondási időre - határozott időre szóló ügyészségi szolgálati viszony esetén legfeljebb a hátralévő időre - járó, de legfeljebb kéthavi illetményének megfelelő összeget megfizetni. A munkáltató jogosult az ezt meghaladó kárának érvényesítésére is. Ezek együttesen nem haladhatják meg az ügyész tizenkét havi illetményének összegét.”
(9)
(10) Az Üjt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szokásos szolgálati hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezheti az ügyészt (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy az ügyész a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végezze a munkát. A kiküldetésnél az ügyész méltányos érdekeit figyelembe kell venni.
(2) A kiküldetés alapján történő munkavégzés időtartama nem haladhatja meg - a munkáltatói jogkör gyakorlója és az ügyész eltérő megállapodása hiányában - naptári évenként a negyvennégy munkanapot, az ügyészségi nyomozás központi és területi szervezeti egységében szolgálatot teljesítő ügyész esetében pedig a százhúsz munkanapot. Ha a kiküldetés a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni.
(3) Kiküldetés esetén megfelelően alkalmazni kell a 27. § (3) bekezdésében foglaltakat.
(4) Az ügyészt hat órát meghaladó belföldi kiküldetés esetén - az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére - napidíjként az illetményalap egy munkanapra eső részének a húsz százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a hat órát nem haladja meg, de a négy órát eléri, a napidíj fele jár.
(5) Ha a munkáltató az ügyész részére az élelmezést biztosítja, vagy ha a szállásköltség az étkezés árát is tartalmazza, a napidíjat étkezésenként a következő mértékben kell csökkenteni:
a) reggeli esetében húsz százalékkal;
b) ebéd esetében ötven százalékkal;
c) vacsora esetében harminc százalékkal.
(6) Az ügyész belföldi napidíjának kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.
(7) Az ügyész a belföldi kiküldetésnél vasúton történő utazásakor az első osztály igénybevételére jogosult. Az utazási és szállásköltségek a munkáltatót terhelik.”
(11) Az Üjt. 96. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyész)
d) az e törvényben meghatározott címet nem szerzi meg, illetve az részére nem adományozható.”
(12) Az Üjt. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„103. § A munka törvénykönyve rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni
a) a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dologban bekövetkezett hiányért és a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kárért való felelősségre;
b) az együttesen okozott kárért való felelősségre;
c) a leltárhiányért fennálló felelősségre.”
(13) Az Üjt. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyából keletkező, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának intézkedése vagy az intézkedés elmulasztása miatti igényének érvényesítése érdekében bírósághoz fordulhat. A jogvitára az e törvényben meghatározott eltérésekkel a munka törvénykönyvének a munkajogi igény érvényesítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
(14) Az Üjt. 109. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az alügyészek és az ügyészségi fogalmazók nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet.”
(15) Az Üjt. 133. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az írnok és a fizikai alkalmazott által teljesített ügyeletre és készenlétre az 56. §-ban foglaltakat, a rendkívüli munkavégzés elrendelésére, a munkaidő-beosztástól eltérő és a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munka ellenértékére pedig a munka törvénykönyve rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(16) Az Üjt. 136. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A fizikai alkalmazott alapilletményét a felek közös megegyezésével a munka törvénykönyvének a munka díjazására irányadó szabályai szerint kell megállapítani.”
(17) Az Üjt. 153. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„153. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára az Alaptörvényben, az ügyészségéről szóló törvényben és az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a munka törvénykönyvét és törvényi felhatalmazás alapján kiadott egyéb rendelkezést is megfelelően alkalmazni kell a (2)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembevételével.
(2) Nem alkalmazhatók az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény következő rendelkezései:
a) a munkaviszonyra vonatkozó szabályok közül: a 34. § (3) bekezdése, a 43. §, a 45. § (5) bekezdése, a 46. § (1) bekezdés g) pontja, a 48. §, az 54. § (1), (2) és (4) bekezdése, 55. § (2) bekezdése, az 56. §, a 61. § (1), (3) bekezdése, a 63. és 64. §, a 65. § (1), (2) bekezdése, a 66. és 67. §, a 69. §, a 70. § (1), (3) bekezdése, a 77-79. §, a 81-83. §, a 84. § (1), (2) bekezdése, a 92. § (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése, a 95. §, a 110. § (2) bekezdése, a 117. §, a 139. § (2) bekezdése, a 144. §, a 179. § (1), (2) bekezdése, a 192. § (2)-(4) bekezdése, a 194-211. §, a XVI. és XVII. fejezet, a 228. §;
b) a munkaügyi kapcsolatok szabályai közül: a 236. § (1) bekezdése, a 237. §, a 250. § és 251. §, a 252. § g) pontja, a 260. § (1) és (2) bekezdése, a 262. § (3) és (4) bekezdése, a 263-266. §, a 268. § (1)-(3) bekezdése, a 269. §, a 272. § (1) bekezdése, a XXII. fejezet;
c) a záró rendelkezések közül: a 295-297. §.
(3) Az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
a) 86. § (3) bekezdésének a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkaközi szünet munkaidőnek minősül;
b) 243. § (3) bekezdését, 246. § (1) bekezdését és 248. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munka törvénykönyve 237. § (1) bekezdésében meghatározott szám alatt az alkalmazotti tanács tagjainak e törvényben meghatározott számát kell érteni;
c) 260. § (3) bekezdését és 273. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munka törvénykönyve 53. §-a szerinti intézkedés alatt az ügyészségi alkalmazott hozzájárulása nélküli kirendelést és a tizenöt napot elérő kiküldetést kell érteni;
d) 273. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy önállónak minősülő telephely alatt a főügyészséget az alárendelt járási ügyészségekkel együtt, a fellebbviteli főügyészséget, az OKRI-t, a Legfőbb Ügyészséget kell érteni;
e) 287. § (2) bekezdésének a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az azonnali hatályú felmondás alatt rendkívüli lemondást kell érteni.
(4) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 140. §-át és 143. §-át csak az írnok és a fizikai alkalmazott, az 59. §-át és 145. §-át csak a fizikai alkalmazott esetében kell alkalmazni.
(5) Ahol a munka törvénykönyve
a) munkavállalót említ, ott ügyészt, alügyészt, ügyészségi fogalmazót, tisztviselőt, írnokot és fizikai alkalmazottat,
b) munkaszerződést (megállapodást) említ, ott kinevezést,
c) munkaviszonyt említ, ott ügyészségi szolgálati viszonyt,
d) munkaviszonyra vonatkozó szabályt említ, ott az ügyészségi szolgálati viszonyra alkalmazandó törvényt és az abban adott felhatalmazás alapján kiadott egyéb jogszabályt, továbbá a legfőbb ügyész által - az érdekelt munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel egyetértésben - az e törvényben kapott felhatalmazás alapján kiadott utasítást,
e) felmondást említ, ott felmondás alatt lemondást, illetve felmentést,
f) kivételesen fontos gazdasági érdeket említ, ott kivételesen fontos ügyészségi érdeket
kell érteni.
(6) Ahol e törvény a „nyugdíjasnak minősül”, „öregségi nyugdíjra jogosult”, „öregségi nyugdíjra való jogosultság” kifejezést használja, e fogalmak tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés g) pontját kell alkalmazni azzal, hogy a legfőbb ügyész helyettes és az ügyész esetében e fogalmakat a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyre kell alkalmazni. Nyugdíjasnak minősül az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, továbbá a tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott, valamint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött ügyész abban az esetben is, ha felmentését a Tny. 18. § (2a) bekezdésére szerzett jogosultságára hivatkozással maga kéri.
(7) Nem alkalmazható az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 105. és 106. §-a.”
(18)
(19) Az Üjt. a következő 155/A. §-sal egészül ki:
„155/A. § (1) Ha az ügyészségi alkalmazottnak átlagilletményt kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak) kifizetett illetmény, jutalom, valamint rendkívüli munkavégzésért és más munkakörbe tartozó munka elvégzéséért járó díjazás (a továbbiakban e §-ban együtt: javadalmazás) időarányosan számított átlaga jár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átlagszámításnál az esedékességtől eltérő időben kifizetett javadalmazást az esedékesség napján teljesített kifizetésnek kell tekinteni.
(3) Az átlagilletmény számításánál az illetményt az átlagilletmény esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni.
(4) Az átlagilletmény-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett javadalmazások szolgálnak.
(5) Ha az ügyészségi alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagilletmény számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett javadalmazást kell figyelembe venni.
(6) Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó javadalmazásnak, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó javadalmazásnak csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső - a (8) bekezdés szerinti osztószám figyelembevételével számított - (időarányos) részét kell az átlagszámításnál a kifizetett javadalmazás összegébe beszámítani.
(7) Ha az ügyészségi alkalmazottnak az ügyészségi szolgálati viszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagilletményének a távolléti díjával azonos összeg tekintendő.
(8) Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagilletményt úgy kell kiszámítani, hogy az ügyészségi alkalmazott irányadó időszaki javadalmazásának együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint az illetménnyel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (együtt: osztószám).
(9) Az a naptári negyedév - az (5) bekezdés szerinti naptári negyedév(ek) hiányában az a naptári hónap -, amelyben az ügyészségi alkalmazottnak kifizetett javadalmazáshoz osztószám nem tartozik, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe.
(10) Ha e törvény a fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagilletmény alkalmazását írja elő, akkor egy havi átlagilletményen az ügyészségi alkalmazott egy napi átlagilletményének a huszonkétszerese értendő. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi átlagilletmény kiszámításánál a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott egy órára járó átlagilletmény összege szorzandó 174-gyel, részmunkaidő, rövidebb teljes munkaidő, illetve készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc vagy heti negyven órát meghaladó mérték esetén, ennek időarányos részével.”
(20) Az Üjt. 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„157. § Az ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyával kapcsolatban a legfőbb ügyész - az érintett munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel egyetértésben - szabályokat állapíthat meg az olyan kérdésekben, amelyeket e törvény nem szabályoz, és a munka törvénykönyve szerint a kollektív szerződés keretébe tartozhatnak. Azokban az esetekben, ahol a munka törvénykönyve a kollektív szerződés keretébe tartozó kérdésben csak a munkavállaló javára enged eltérést, a legfőbb ügyész sem állapíthat meg az ügyészségi alkalmazottakra nézve hátrányosabb szabályokat.”
(21) Az Üjt. 166. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
d) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelv.”
(22) Az Üjt.
a) 27. § (4) bekezdésében az „57. § (1)-(3) bekezdése” szövegrész helyébe az „57. § (4)-(7) bekezdése” szöveg,
b) 113. § (2) bekezdésében az „az 57. § (2)-(4) bekezdésének” szövegrész helyébe az „az 57. § (1)-(3), (5)-(7) bekezdésének”,
c) 134. § (2) bekezdésében az „az 57. § (2)-(4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az 57. § (1)-(3), (5)-(7) bekezdésében, gépjárművezető belföldi kiküldetésénél az 57. § (1), (5)-(7) bekezdésében”,
d) 64. § (5) bekezdésében a „36. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában” szövegrész helyébe a „36. § (1) bekezdés a)-b) pontjában vagy a 47. § (5) bekezdésében”
szöveg lép.
(23) Hatályát veszti az Üjt. 36. § (1) bekezdésének d) pontja.

61. Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény módosítása

81. §   Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény 12. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontjában „a Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe „a munka törvénykönyvéről szóló törvény” szöveg lép.

62. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

82. §   A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 36. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn,
a) a szakközépiskola és a szakiskola a 12-13. §-ban foglaltaktól eltérő számú évfolyammal működhet,
b) a pedagógiai programban sajátos honvédelmi, rendvédelmi szempontok érvényesíthetőek, katonai szabályok és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti szabályok és tevékenység írható elő,
c) az SZMSZ, házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók számára a Magyar Honvédségben és a Hszt.-ben előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, továbbá ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető,
d) a nevelő-oktató munka pedagógus munkakörben szolgálati viszonyban is ellátható,
e) a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást,
f) nem kell alkalmazni az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó rendelkezéseket, a maximális létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével,
g) a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatosan - írásbeli megállapodásban - a törvény szabályaitól el lehet térni,
h) országos feladatot ellátó intézménynek minősül,
i) a 60. § (2) bekezdés b) pontja szerinti életkori határ a katonai szakképesítések esetén huszonnégy év.”

63. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

83. §
(1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság és az Országgyűlési Őrség köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A Kttv. 6. §-a a következő 7a., 7b., 15a. és 31a. ponttal egészül ki:
„7a. fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra;
7b. gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek;”
„15a. kötelező orvosi vizsgálat: az az orvosi vizsgálat, amelyen a kormánytisztviselőnek jogszabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is;”
„31a. szülő:
a) a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együttélő házastárs,
b) az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
c) a gyám,
d) a nevelőszülő és a helyettes szülő;”
(3) A Kttv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közigazgatási szervnél a tárgyévben a munkaszerződéssel foglalkoztatott személyek aránya - ide nem értve a fizikai alkalmazottakat - együttesen nem haladhatja meg az engedélyezett létszám tíz százalékát. E mérték alól a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter indokolt esetben mentesítést adhat.”
(4) A Kttv. 8. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletein, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteken, valamint más állami képviseleteken ügyviteli feladat ellátására nem kizárólag kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony létesíthető.”
(5) A Kttv. 47. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ösztöndíjas jogviszonyra
a) megfelelően alkalmazni kell e törvény 9. §-át, 10. § (1) és (3) bekezdését, 11. §-át, 12. § (1) bekezdését, 13. § (1) bekezdését, 14. §-át, 15. §-át, 18. §-át, 19-25. §-át, 38. § (1) bekezdését, 43. § (1) bekezdés d) és f) pontját, továbbá (2) és (5) bekezdését, 49. §-át, 58. §-át, 74-75. §-át, 76. § (1) bekezdését, 78-79. §-át, 89-90. §-át, 91. § (1) és (3) bekezdését, 92. § (1), (3) és (8) bekezdését, továbbá (2) bekezdés a) pontját, 93. §-át, 94. § (1) bekezdését, 95. § (1) és (4) bekezdését, 99. §-át, 100. § (2) bekezdését, 101. § (1) és (6)-(7) bekezdését, 102. §-át, 103. § (6) bekezdését, 104. § (1) bekezdését és (2) bekezdés a)-b) pontját, 105-107. §-át, 110-112. §-át, 113. § (1)-(2) bekezdését, 114. §-át, 115. § (1) bekezdés a) pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó valamint a b) és c) pontjában foglalt szabályokat, 143. §-át, 144. § (3) bekezdését, 145-147. §-át, 149. §-át, 160-161. §-át, 163-175. §-át, 192. §-át, 238. §-át,
b) ahol e törvény illetményt említ, azon ösztöndíjat kell érteni.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott ösztöndíj a Kormány által rendeletben meghatározottak szerint kormánytisztviselő, közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló részére is adható.”
(6) A Kttv. 87. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 85. § (4) bekezdés c) pontját és (5) bekezdését a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő esetében akkor is alkalmazni kell, ha a tisztségviselés, a tagság ellátása további jogviszony létesítésével jár.”
(7) A Kttv. 90. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az erre eső napokat a kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.”
(8) A Kttv. 152. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nyugállományú kormánytisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.”
(9)
(9) A Kttv. 190. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A közszolgálati panaszt háromfős tanács bírálja el. Az ügy elbírálásában eljáró tanács tagjait és a tanács elnökét a Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnöke jelöli ki. A tanács elnöke az lehet, aki egyetemi szintű végzettséggel és jogász szakképzettséggel rendelkezik.”
(10)-(16)
(10) A Kttv. 217. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a közigazgatási államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, a lemondási idő a lemondásnak a miniszterelnök által történő kézhezvételétől számított három hónap, ha e tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de azt legalább egy évig betöltötte, a lemondási idő negyvenöt nap, ha e tisztségét egy évnél rövidebb ideig töltötte be, a lemondási idő tizenöt nap. A lemondási idő időtartama alatt a közigazgatási államtitkár a munkavégzési kötelezettség alól mentesül.”
(11) A Kttv. 222. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a helyettes államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, a lemondási idő a lemondásnak a miniszter, illetve a Miniszterelnökséget vezető államtitkár által történő kézhezvételétől számított három hónap, ha e tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de azt legalább egy évig betöltötte, a lemondási idő negyvenöt nap, ha e tisztségét egy évnél rövidebb ideig töltötte be, a lemondási idő tizenöt nap. A lemondási idő időtartama alatt a helyettes államtitkár a munkavégzési kötelezettség alól mentesül.”
(12) A Kttv. 226. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség szervezeti és működési szabályzata a 130. § (1)-(8) bekezdésben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.”
(13) A Kttv. 226. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(6) Az Országgyűlés Hivatalánál és az Országgyűlési Őrségnél a 142. § azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az Országgyűlés Hivatalának vezetője és az Országgyűlési Őrség parancsnoka az Országgyűlés elnöke által meghatározott rendben állapíthat meg képzettségi, munkaköri pótlékot.”
(14) A Kttv. 227. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Országgyűlési Őrség köztisztviselői, ügykezelői és munkavállalói felett - a 2012. évi XXXVI. törvény 132. § (1) bekezdés c) pontja alapján - a munkáltatói jogokat a parancsnok gyakorolja.”
(15) A Kttv. 234. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságánál, a Közbeszerzési Hatóságnál, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál, valamint az Országgyűlési Őrségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.”
(16) A Kttv. 259. § (1) bekezdés 6. pontja a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
6. megállapítsa)
e) a nyugállományú közszolgálati tisztviselők számára megállapítható juttatásokra”
(vonatkozó részletes szabályokat;)
(17) A Kttv. 259. § (1) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„9. a Kormánytisztviselői Döntőbizottság szervezetére és eljárására, határozatára, működését támogató szervezetre, valamint a Kormánytisztviselői Döntőbizottság jogállására, juttatásaira, továbbá a Kormánytisztviselői Döntőbizottság tagjának összeférhetetlenségére vonatkozó részletes szabályokat megállapítsa;”
(18)-(19)
(18) A Kttv.
a) 6. § 14. pontjában a „fegyveres szervnél közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe a „fegyveres szervnél vagy a Honvédségnél közalkalmazotti jogviszonyban”,
b) 26. § (6) bekezdésében a „Köztisztviselői Érdekegyeztetői Fórumban” szövegrész helyébe a „Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumban”,
c) 204. § (3) bekezdésében a „politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonya” szövegrész helyébe a „politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói kinevezése”,
d) 204. § (6) bekezdésében a „politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonyban” szövegrész helyébe a „politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörben”,
e) 210. § (1) bekezdésében a „kormányzati ügykezelői jogviszonya” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszonya”,
f) 214. § (4) bekezdésében a „100-101. §” szövegrész helyébe a „100. § (1) bekezdés, 101. §”,
g) 223. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés a)-d) pontja” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a)-b) pontja” szöveg,
h) 238. § (6) bekezdésében a „b)-j) pontjaiban” szövegrész helyébe a „b)-f) pontjaiban”
szöveg lép.
(19) Hatályát veszti a Kttv.
a) 206. § (3) bekezdés a) pontjában az „a pályázatra [45. § (1) bekezdése] vonatkozó rendelkezést,” szövegrész,
b) 223. § (1) bekezdésében az „azzal, hogy, ha a helyettes államtitkár tisztségét egy évnél rövidebb ideig töltötte be, felmentési ideje tizenöt nap” szövegrész.

64. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosítása

84. §   A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) Az MNB alkalmazottaira - e törvényben szabályozott kivételekkel - az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az Mt. 204. § (3) bekezdése, 205. §-a és 207. §-a az MNB-re, illetve alkalmazottaira nem alkalmazandó.”

65. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

85. §
(1) Az Mt. 46. § (1) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékozatja a munkavállalót)
e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint”
(2) Az Mt. 50. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap.”
(3) Az Mt. 53. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.”
(4) Az Mt. 80. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.”
(5) Az Mt. 85. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés
a) a 63. § (1) bekezdésében,
b) a 64. §-ban,
c) a 82. § (1) bekezdésében
foglaltaktól nem térhet el.
(2) Kollektív szerződés
a) a 63. § (2)-(3) bekezdésében,
b) a 65-68. §-ban,
c) a 71-76. §-ban,
d) a 78. §-ban,
e) a 81. §-ban,
f) a 83. §-ban
foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.”
(6) Az Mt. 96. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi.”
(7) Az Mt. 99. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„99. § (1) A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje - a részmunkaidőt kivéve - négy óránál rövidebb nem lehet.
(2) A munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra,
b) heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra
lehet.
(3) A 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén - a felek írásbeli megállapodása alapján - a munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,
b) heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra
lehet. A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidő-keret elrendelése esetén a munkaidő-keret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja.
(4) A munkavállaló beosztás szerinti napi vagy heti munkaideje a (2)-(3) bekezdésben meghatározott tartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás kezdete a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik.
(5) A munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaidejébe a 107. § a) pontban meghatározott,
b) heti munkaidejébe a 107. §-ban meghatározott
rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
(6) A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe az ügyelet teljes tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető.
(7) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a (2) bekezdés b) pontját és a (3) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni.
(8) A 102. § (5) bekezdése szerint meghatározott munkarendet alkalmazó munkáltatónál - munkaidőkeret hiányában - a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten a (2) bekezdés b) pont és a (3) bekezdés b) pont nem irányadó.”
(8) Az Mt. 101. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Vasárnapra rendes munkaidő
a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
b) az idényjellegű,
c) a megszakítás nélküli,
d) a több műszakos tevékenység keretében,
e) a készenléti jellegű munkakörben,
f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
h) külföldön történő munkavégzés során, valamint
i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál
foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.”
(9) Az Mt. 122. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.”
(10) Az Mt. 126. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.”
(11) Az Mt. 134. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„134. § (1) A munkáltató nyilvántartja
a) a rendes és a rendkívüli munkaidő,
b) a készenlét,
c) a szabadság
tartamát.
(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
(3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.
(4) A munkáltató nyilvántartja
a) a 92. § (2) bekezdés,
b) a 99. (3) bekezdés,
c) a 135. § (4) bekezdés
szerinti megállapodásokat.”
(12) Az Mt. 135. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„135. § (1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés
a) a 122. § (5) bekezdésében,
b) a 127. § (1)-(2) és (4) bekezdésében,
c) a 134. §-ban
foglaltaktól nem térhet el.
(2) Kollektív szerződés
a) a 86-93. §-ban,
b) a 95. §-ban,
c) a 96. § (2)-(3) bekezdésében,
d) a 97. § (1) bekezdésében,
e) a 99. §-ban,
f) a 101-108. §-ban,
g) a 109. § (2) bekezdésében,
h) a 111. §-ban,
i) a 113-121. §-ban,
j) a 124-126. §-ban,
k) a 127. § (5) bekezdésében,
l) a 128-133. §-ban
foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.
(3) Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(4) A felek írásbeli megállapodása a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól, kollektív szerződés a 101-109. §-ban foglaltaktól
a) a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató,
b) a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó,
c) a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító,
d) a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben,
e) a kikötőben
foglalkoztatott munkavállaló tekintetében eltérhet.
(5) A (4) bekezdés szerinti megállapodás feltétele, hogy
a) a beosztás szerinti munkaidő a 99. § (2) bekezdésben előírt tartamot legfeljebb tizenkét órával haladhatja meg,
b) a megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja.
(6) Kollektív szerződés a (4) bekezdés szerint foglalkoztatott munkavállaló esetében osztott munkaidőt állapíthat meg.”
(13) Az Mt. 140. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, a 101. § (1) bekezdés d)-e) és i) pontban meghatározott munkavállalót ötven százalék bérpótlék illeti meg.”
(14) Az Mt. 141. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„141. § (1) A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.”
(15) Az Mt. 143. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár
a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
b) a munkaidőkereten vagy
c) az elszámolási időszakon felül
végzett munka esetén.”
(16) Az Mt. 153. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a kötelező legkisebb munkabér és
b) a garantált bérminimum
összegét és hatályát - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően - rendeletben állapítsa meg.”
(17) Az Mt. 158. § (1)-(2) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(1) A munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni.
(2) A munkabér fizetési számlára utalással történő kifizetése esetén, a munkáltatónak úgy kell eljárni, hogy a munkavállaló munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen.”
(18) Az Mt. 158. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A munkabér kifizetése - ide nem értve a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő átutalást - a munkavállaló részére költséget nem okozhat.”
(19) Az Mt. 159. § (4) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[(4) A szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni]
b) az igénybe vett szabadság idejére járó munkabért.”
(20) Az Mt. 162. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„162. § A levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak helye nincs.”
(21) Az Mt. 192. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.”
(22) Az Mt. 203. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„203. § (1) A munkaviszonyra
a) a 49. § (2) bekezdésében,
b) az 53. §-ban,
c) az 56. §-ban,
d) az 59. §-ban,
e) a 61. §-ban,
f) a 81. §-ban,
g) a 97. § (4) és (5) bekezdésében,
h) a 101. §-ban,
i) a 122-124. §-ban,
j) a 126-133. §-ban,
k) a 192. § (4) bekezdésében, valamint
l) a 208-211. §-ban
foglaltak nem alkalmazhatók.
(2) A munkaviszony megszűnésekor a 80. §-ban meghatározott igazolásokat nem kell kiadni.
(3) A napi munkaidő - munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is - beosztható egyenlőtlenül.
(4) Nem kell alkalmazni a 134. §-ban és a 155. § (2) bekezdésében foglaltakat, ha a felek a minta-munkaszerződés alkalmazásával kötöttek egyszerűsített foglakoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződést.”
(23) Az Mt. 205-206. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„205. § (1) Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása
a) a felmondási idő 69. § (1)-(2) bekezdésében és (4)-(5) bekezdésében, valamint
b) a végkielégítés 77. §-ban
meghatározott szabályaitól nem térhet el.
(2) A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban
a) a 69. § (3) bekezdése nem alkalmazható,
b) a 86. § (3) bekezdésétől nem lehet eltérni.
(3) A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő - az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében történő megállapítást kivéve - nem írható elő.
206. § A XIX-XXI. fejezet rendelkezéseitől eltérni nem lehet.”
(24) Az Mt. 208. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér [153. § (1) bekezdés a) pont] hétszeresét.”
(25) Az Mt. 215. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Kölcsönbeadó lehet
a) az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy
b) az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy - a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában - szövetkezet,
amely megfelel az e törvényben vagy az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette.”
(26) Az Mt. 216. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Nem lehet a munkavállalót kölcsönözni
a) munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott esetben,
b) sztrájkban részt vevő munkavállaló helyettesítésére,
c) a 214. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot meghaladóan.”
(27) Az Mt. 217. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodás tartalmazza a kölcsönzés lényeges feltételeit, a munkáltatói jogkör gyakorlása megosztását. A munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja. A megállapodást írásba kell foglalni. Semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás, ha
a) a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő tulajdonosa - részben vagy egészben - azonos,
b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy
c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.”
(28) Az Mt. 219. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A munkabér összegére, az egyéb juttatásokra az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki
a) a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül,
b) a 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott munkaerőpiactól tartósan távollévő munkavállalónak minősül,
c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál vagy közhasznú szervezetnél, vagy nyilvántartásba vett közhasznú szervezetnél munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát.”
(29) Az Mt. 220. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A felmondási idő tizenöt nap.”
(30) Az Mt. 222. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„222. § (1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés
a) a 214-216. §-ban,
b) a 217. § (1) bekezdésében,
c) a 218. § (1)-(2) és (4) bekezdés a) és b) pontjában
foglaltaktól nem térhet el.
(2) Kollektív szerződés
a) a 218. § (3) bekezdésében,
b) a 220. § (2)-(3) bekezdésében,
c) a 219. § (2) bekezdés a) és b) pontjában
foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.
(3) Munkaerő-kölcsönzés esetén
a) a 69. § (1)-(2) és (4) bekezdésében,
b) a 193-195. §-ban,
c) a 198-200. §-ban,
d) a 212. §-ban
foglaltakat nem lehet alkalmazni.
(4) Munkaerő-kölcsönzés esetén a 71-76. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(5) Kölcsönzésre irányuló munkaviszony esetén a 77. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a munkaviszonynak az utolsó kikölcsönzés alatti tartamát kell figyelembe venni.”
(31) Az Mt. 227. § (1) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A felek megállapodása vagy kollektív szerződés)
b) a 224. § (1)-(2) bekezdésében, (3) bekezdés a) és b) pontjában, (4)-(5) bekezdésében,”
(foglaltaktól nem térhet el.)
(32) Az Mt. 227. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) E fejezet szerinti munkaviszonyra
a) a 115-133. §-ban,
b) a 192. § (2) és (4) bekezdésében
foglaltakat nem kell alkalmazni.”
(33) Az Mt. 229. § (1) bekezdés a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn - de legfeljebb öt éven - keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A munkaviszonyban töltött idő számításánál - eltérő megállapodás hiányában - a 115. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.”
(34) Az Mt. 260. § (3) bekezdés a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az üzemi tanács egyetértése szükséges az üzemi tanács elnöke munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez vagy a munkáltató üzemi tanács elnökét érintő 53. § szerinti intézkedéséhez. A védelem az üzemi tanács elnökét megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte.”
(35) Az Mt. 262. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A munkáltató félévente tájékoztatja az üzemi tanácsot
a) a gazdasági helyzetét érintő kérdésekről,
b) a munkabérek változásáról, a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről,
c) a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.”
(36) Az Mt. 267. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Az üzemi megállapodás
a) a 233. §-ban,
b) a 236. § (4) bekezdésében,
c) a 238-249. §-ban,
d) a 252-255. §-ban,
e) a 259. §-ban,
f) a 261. §-ban,
g) a 266-268. §-ban
foglaltaktól nem térhet el.”
(37) Az Mt. 273. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„273. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges - a (3) bekezdés szerint megjelölt - választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló (a továbbiakban: tisztségviselő) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő 53. § szerinti intézkedéséhez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte.
(3) A szakszervezet a 236. § (2) bekezdésben foglaltak szerint önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott tisztségviselők közül, ha a munkavállalóknak a naptári év első napján a megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma
a) az ötszáz főt nem haladja meg, egy főt,
b) az ötszáz főt meghaladja, de az ezer főt nem haladja meg, két főt,
c) az ezer főt meghaladja, de a kétezer főt nem haladja meg, három főt,
d) a kétezer főt meghaladja, de a négyezer főt nem haladja meg, négy főt,
e) a négyezer főt meghaladja, öt főt
jelölhet meg.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt tisztségviselőn túlmenően az (1) bekezdésben meghatározott védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselőt.
(5) A szakszervezet akkor jogosult a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint megjelölt tisztségviselő helyett másik tisztségviselőt megjelölni, ha a tisztségviselő munkaviszonya vagy szakszervezeti tisztsége megszűnt.
(6) A szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. A tájékoztatásnak, ha a szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.”
(38) Az Mt. 274. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg, továbbá a 273. § (3)-(4) bekezdése szerint megjelölt munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára.”
(39) Az Mt. 276. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„276. § (1) Kollektív szerződést köthet
a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, továbbá
b) a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség.
(2) A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri
a) a munkáltatóval munkaviszonyban álló,
b) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó
munkavállalók létszámának tíz százalékát.
(3) A szakszervezeti szövetség kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál képviselettel rendelkező legalább egy tagszervezete megfelel a (2) bekezdésben előírt feltételnek és tagszervezetei erre felhatalmazzák.
(4) A (2) bekezdés szerint kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek a kollektív szerződést együttesen köthetik meg.
(5) A munkáltató egy kollektív szerződést köthet. Ha a kollektív szerződést több munkáltató köti, akkor - e kollektív szerződés felhatalmazása alapján - a munkáltató rá kiterjedő hatállyal köthet kollektív szerződést. A több munkáltató által kötött kollektív szerződést a 277. § (4) bekezdés alkalmazásában tágabb hatályúnak kell tekinteni.
(6) A (2) bekezdés alkalmazásakor a munkavállalóknak a szerződéskötést megelőző félévre számított átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni.
(7) A kollektív szerződés kötésére irányuló ajánlat tárgyalása nem utasítható vissza.
(8) Az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek, jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson - tanácskozási joggal - részt venni.”
(40) Az Mt. 279. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„279. § (1) A kollektív szerződés hatálya kiterjed arra a munkáltatóra, amely
a) a kollektív szerződést kötötte, vagy
b) a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdek-képviseleti szervezet tagja.
(2) A kollektív szerződésnek a felek kapcsolatát szabályozó rendelkezése hatálya a kollektív szerződést kötő felekre terjed ki.
(3) A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó rendelkezésének hatálya a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed.
(4) Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállalóra a 195. § (2) bekezdése szerinti munkáltató által kötött kollektív szerződés hatálya terjed ki.
(5) A kollektív szerződés a kihirdetéssel lép hatályba.”
(41) Az Mt. 281. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„281. § (1) A munkáltató, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy a szakszervezet (szakszervezeti szövetség) jogutód nélküli megszűnése esetén a kollektív szerződés hatályát veszti.
(2) Több munkáltató vagy több munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetén, a kollektív szerződés csak a jogutód nélkül megszűnt munkáltató vagy munkáltatói érdek-képviseleti szerv tekintetében veszti hatályát.
(3) Több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén a kollektív szerződés csak valamennyi szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével veszti hatályát.
(4) A kollektív szerződés hatályát veszti, ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet (szakszervezeti szövetség) a 276. § (2)-(3) bekezdés alapján nem jogosult kollektív szerződés kötésére.
(5) A (4) bekezdést több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén akkor kell alkalmazni, ha a 276. § (2) bekezdés alapján egyik szakszervezet sem jogosult kollektív szerződés kötésére.”
(42) Az Mt. 282. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani.”
(43) Az Mt. 285. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A munkáltató - az (1) bekezdéstől eltérően - a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér [153. § (1) bekezdés a) pont] háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni.”
(44) Az Mt. 294. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) E törvény alkalmazásában
a) fiatal munkavállaló: a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló,
b) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs,
c) gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek; fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra,
d) kötelező orvosi vizsgálat: az az orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is,
e) munkavállalói képviselő: az üzemi tanács tagja, üzemi megbízott, a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállalói képviselője,
f) munkavégzésre irányuló jogviszony: a munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződés, a gazdasági társaság vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagsági tevékenység ellátására irányuló jogviszony és az egyéni vállalkozás,
g) nyugdíjas munkavállaló, aki
ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
gd) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
gg) rokkantsági ellátásban részesül,
h) szülő:
ha) a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együttélő házastárs,
hb) az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
hc) a gyám,
hd) a nevelőszülő és a helyettes szülő,
i) gyermekét egyedül nevelő munkavállaló: aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.”
(45) Az Mt. 295. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„295. § (1) Ha a külföldi munkáltató - harmadik személlyel kötött megállapodás alapján - a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre a 3. § (2) bekezdése alapján e törvény hatálya nem terjed ki, a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a munkaviszonyra
a) a leghosszabb munkaidő vagy a legrövidebb pihenőidő mértéke,
b) a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke,
c) a legalacsonyabb munkabér összege,
d) a munkaerő-kölcsönzésnek a 214-222. §-ban meghatározott feltételei,
e) a munkavédelmi feltételek,
f) a várandós vagy kisgyermekes nő, valamint a fiatal munkavállaló munkavállalási és foglalkoztatási feltételei, továbbá
g) az egyenlő bánásmód követelménye
tekintetében a magyar jog szabályait kell alkalmazni, ideértve a munkaviszonyra kiterjesztett hatályú kollektív szerződésben foglalt rendelkezéseiket is.
(2) Az (1) bekezdést alkalmazni kell abban az esetben is, ha a foglalkoztatásra a külföldi munkáltató vagy olyan munkáltató magyarországi telephelyén kerül sor, amely azonos cégcsoportba tartozik a külföldi munkáltatóval.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a legalacsonyabb munkabér fogalmán a 136-153. §-okban meghatározott díjazást kell érteni. Nem kell a legalacsonyabb munkabérbe beszámítani az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba teljesítendő befizetést, valamint a munkavállalónak nyújtott olyan díjazást, amely nem képezi a személyi jövedelemadó alapját.
(4) Az épületek építésére, javítására, fenntartására, átalakítására vagy elbontására vonatkozó építőmunkát, így különösen földkiemelést, földmunkát, tényleges építőmunkát, előre gyártott elemek össze- és szétszerelését, felszerelést vagy berendezést, átalakításokat, felújítást, javítást, szétszerelést, elbontást, karbantartást, fenntartást, festési és takarítási munkát végző munkáltatók esetében az e tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra - az (1) bekezdésben meghatározott feltételek tekintetében - az ágazatra vagy alágazatra kiterjedő hatályú kollektív szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek tekintetében a munkaviszonyra egyébként irányadó jog a munkavállalóra kedvezőbb.”
(46) Az Mt. 296. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A szerződés alapján az áru első összeszerelését vagy beszerelését végző, a szolgáltató által kiküldött munkavállalóra, a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke és a legalacsonyabb munkabér összege tekintetében nem kell alkalmazni a 295. § (1) bekezdés b)-c) pontban foglalt rendelkezéseket, ha a magyarországi munkavégzés időtartama nem haladja meg a nyolc napot, kivéve, ha a 295. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére kerül sor.”
(47) Az Mt. 298. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„298. § (1) E törvény - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - 2012. július 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény
a) 53. §-a,
b) 115-131. §-a,
c) 133. §-a,
d) 148-152. §-a
2013. január 1. napján lép hatályba.
(3) Az e törvényhez kapcsolódó módosító és átmeneti rendelkezésekről önálló törvény rendelkezik, amellyel összhangban kell e törvény rendelkezéseit alkalmazni.
(4) Törvény - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - e törvény rendelkezéseitől eltérhet.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait, valamint a közhasznú kölcsönzőkkel szemben támasztott feltételekre, a kölcsönzöttek részére nyújtandó szolgáltatásaikra, valamint az általuk létesített, munkavégzésre irányuló jogviszony egyes feltételeire vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg, és ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elő.
(6) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a törvény alapján rendeletben részletesen szabályozza a központi közigazgatási szerveknél foglalkoztatott tartós külszolgálatot teljesítő munkavállalók külföldi munkavégzésének sajátos szabályait, valamint alapellátmányának, illetve a központi közigazgatási szerveknél foglalkoztatott ideiglenes külföldi kiküldetésen lévő munkavállalók napidíjának összegét és azok kifizetésének szabályait.
(7) E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Mt.”

66. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény módosítása

86. §   A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnöksége megszűnik és az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnökségének tagjai (ideértve az elnököt is) a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium tagjává válnak. Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnökségének, illetve Elnökének jogszabályban előírt feladatait a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium, illetve annak Elnöke látja el. E rendelkezést 2012. évben kell alkalmazni.”

HARMADIK RÉSZ

67. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

87. §
(1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. július 1. napján lép hatályba.
(2) A 83. § (9) és (17) bekezdése 2012. július 2-án lép hatályba.
(3) A 26. § (19), (21) és (23) bekezdése, a 35. § (6) bekezdése, a 43. § (17) és (21) bekezdése, valamint (22) bekezdésének b) és c) pontja, az 57. § (3) bekezdése, a 74. § (7) bekezdése, a 79. § (4) bekezdése, (14) bekezdése és (18) bekezdése, a 80. § (9), (18) és (24) bekezdése, a 90. § (2)-(4) bekezdése 2013. január 1. napján lép hatályba.
(4) A 68. § (2) bekezdése 2015. január 1. napján lép hatályba.

68. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

88. §
(1) E törvény 73. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) E törvény 75. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) E törvény 78. §-a az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) E törvény 79. § (1)-(12) bekezdése, valamint (15) és (16) bekezdése, (17) bekezdés a)-c) pontja, továbbá (18) és (19) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése és 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(5) E törvény 80. § (5)-(13) bekezdése, (19) és (20) bekezdése, (22) bekezdés a) és d) pontja, valamint (23) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
89. §
(1) E törvény 19. § és 62. §-a az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 35. §-a a 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. augusztus 20-i 859/2008/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) E törvény 48. §-a a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása az Európai Parlament és a Tanács a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv 20. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
(4) E törvény 79. § és 80. §-a a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
90. §
(2) Hatályát veszti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény.
(3) Hatályát veszti a 26. § (18), (20) és (22) bekezdése, az 57. § (2) bekezdése.
(4) Hatályát veszti
a) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 49. § (2) bekezdés b) pontjában az „a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel és” szövegrész,
b) a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 90. § d) pontjában a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel és az” szövegrész, valamint 90. § e) pontjában a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel és az” szövegrész,
c) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 21. § (2) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény és a” szövegrész, valamint a „2012. évi I.” szövegrész.
90. §
(1) Hatályát veszti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 1-15. §-a, 17-33. §-a, 36-70/A. §-a, 71-83. §-a, 84-104. §-a, 106/A-129/B. §-a, 140/A-149/A. §-a, 150. § (2) bekezdése, 151. §-a, 152-193/P. §-a, 194-199/A. §-a, 201-205. §-a, 207-210. §, 211. § (1)-(4) és (7)-(8) bekezdése, 211/A-212. §-a.

1. MELLÉKLET A 2012. ÉVI LXXXVI. TÖRVÉNYHEZ

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú mellékletének B) része a következő 20. ponttal egészül ki:
[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„20. a munka törvénykönyvében előírt rendelkezések alapján a kijelölt munkáltató által a több munkáltató által létesített munkaviszony keretében személyi jellegű ráfordításként - más munkáltatóra tekintettel - elszámolt összeg, feltéve, hogy azt a munkaviszonnyal érintett munkáltatók a részére megtérítik, továbbá a kijelölt munkáltató részére a munkaviszonnyal érintett munkáltatók által megtérített összeg.”


2. MELLÉKLET A 2012. ÉVI LXXXVI. TÖRVÉNYHEZ

1. számú melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez
Értékelési lap
1. Személyi adatok:
- név (leánykori név):
- anyja neve:
- születési hely és idő:
- jelenlegi munkakör:
2. A korábbi értékelés időpontja és annak összegző megállapítása.
3. A munkakörére előírt képesítési követelményeknek megfelel-e.
4. Szakmai ismeret és jártasság:
- kiváló
- átlag feletti
- jó
- átlagos
- nem megfelelő
5. Pontosság:
- kiváló
- átlag feletti
- jó
- átlagos
- nem megfelelő
6. Szorgalom:
- kiváló
- átlag feletti
- jó
- átlagos
- nem megfelelő
7. Írásbeli kifejezőkészség:
- kiváló
- átlag feletti
- jó
- átlagos
- nem megfelelő
8. Szóbeli kifejezőkészség:
- kiváló
- átlag feletti
- jó
- átlagos
- nem megfelelő
9. Vezető esetén a vezetett egység (hivatali egység) munkájának a színvonala:
- kiváló
- átlag feletti
- jó
- átlagos
- nem megfelelő
10. Az értékelésbe bevont egyéb szempontok szerinti megítélés.
11. Az 1-10. pontok alapján az összegző megállapítás:
- kiváló
- átlag feletti
- jó
- átlagos
- nem megfelelő
12. Az értékelő neve, munkaköre, aláírása és az értékelés ismertetésének az ideje.
13. Az igazságügyi alkalmazott aláírása, hogy az értékelés tartalmát megismerte.
14. Az igazságügyi alkalmazott észrevételei, dátum és aláírás.
15. Az érdek-képviseleti szerv észrevételei, dátum, aláírás.”


3. MELLÉKLET A 2012. ÉVI LXXXVI. TÖRVÉNYHEZ

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 3. számú melléklet táblázat 4. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
„4.Szolgálati beosztásra vonatkozó döntések4.1.Szolgálati beosztásból felfüggesztés, illetmény, távolléti díj visszatartása
- tábornok, ezredes
  4.2.Magasabb beosztásba kinevezés
   - magasabb kinevezési hatáskörbe tartozókra vonatkozó előterjesztések a miniszterelnökhöz
   - tábornoki, ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztásba
   - katonai attasé”


1-3. MELLÉKLET A 2012. ÉVI LXXXVI. TÖRVÉNYHEZ

  • A jogszabály 2012. június 28-án jelent meg a Magyar Közlöny 79. számában.
  • hatályba lépett 2012. július 1-jén.
A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. június 18-án lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén fog hatályba lépni.A szakasz 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 2-án lépett hatályba.