2004. évi II. törvény

SZÍNEZŐS

a mozgóképről

Magyarország Országgyűlése a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és megőrzése, a magyarországi filmipar fejlesztése, nemzetközi viszonylatban való versenyképessé tétele, a mozgóképkultúra fejlődését szolgáló források hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer, valamint az ezt szolgáló és az európai uniós szabályozással összhangban álló jogszabályi háttér megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cím
A törvény hatálya

1. §

(1)	A törvény hatálya a magyar, illetve a magyar részvétellel készülő filmalkotások előállítására, terjesztésére és archiválására, valamint a magyarországi filmterjesztésre terjed ki.

(2)

E törvény hatálya nem terjed ki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) és egyéb szervezetek, továbbá az állami szervek által feladataik ellátása céljából, kizárólag belső használatára készített audiovizuális alkotásaira, továbbá a külön törvényben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatási tevékenységre, valamint a játék céljára forgalomba hozott multimédia alkotásokra.

(3)

E törvényt kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésről szóló törvényben, helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, a 31/B. § (2c) bekezdésében meghatározott hozzájárulás, vagy ha a támogatást a Kormány, a helyi vagy nemzetiségi önkormányzat által alapított alapítvány vagy közalapítvány nyújtja.

2. Cím
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

E törvény alkalmazásában

E törvény alkalmazásában
6a. koprodukciós filmalkotás: olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás, amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti;
20a. filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;
20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a 27. § szerinti nyilvántartásba vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás, amely vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely országnak az állampolgára;

E törvény alkalmazásában
6a. koprodukciós filmalkotás: olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás, amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti;
6b. egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amely nem tartozik két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá, de a filmelőállítók jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti és a filmalkotás Magyarországon csak közvetett támogatást vesz igénybe;
20a. filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;
20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a mozgóképszakmai hatóság nyilvántartásába vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás, amely vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely országnak az állampolgára;

E törvény alkalmazásában
6a. koprodukciós filmalkotás: olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás, amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti;
6b. egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amely nem tartozik két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá, de a filmelőállítók jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti és a filmalkotás Magyarországon csak közvetett támogatást vesz igénybe;
20a. filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;
20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a mozgóképszakmai hatóság nyilvántartásába vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás, amely vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely országnak az állampolgára;

E törvény alkalmazásában
6a. koprodukciós filmalkotás: olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás, amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti;
6b. egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amely nem tartozik két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá, de a filmelőállítók jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti és a filmalkotás Magyarországon csak közvetett támogatást vesz igénybe;
20a. filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;
20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásába vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás;

2. §

E törvény alkalmazásában

1.	mozgóképszakma: a mozgóképkultúra, illetve a mozgóképipar körébe tartozó tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységeket végző személyek összessége;

filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ideértve a számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő filmalkotást, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgetőműsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;

3.	film alkotói: a filmalkotás céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a filmalkotás rendezője és mindazok, akik a filmalkotás egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá, továbbá a filmalkotásban felhasznált egyéb művek szerzői;

4.	filmelőállító: az a jogi személy, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről, és rendelkezik a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére vonatkozó jogokkal;

5.	magyar filmelőállító: magyarországi székhellyel rendelkező filmelőállító, amelynek tevékenységi körei között szerepel a filmelőállítás, filmgyártás;

6.	nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek;

6a. koprodukciós filmalkotás: olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás, amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti;
6b. egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amely nem tartozik két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá, de a filmelőállítók jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti és a filmalkotás Magyarországon csak közvetett támogatást vesz igénybe;

a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el;

b)	magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el;

c)	egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el;

d)	egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot;

eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

a)	a rendező és a stáb tagjai (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében a magyar,

b)	forgatásának során a szereplők (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében valamely magyarországi nemzetiség nyelve, ha a filmalkotás tárgya az adott magyarországi nemzetiség életével, kultúrájával van összefüggésben;

14.	támogató: a mozgóképszakmai célok támogatását végző szervezet vagy intézmény;

15.

filmterjesztés: a filmalkotás nyilvános előadása, továbbá a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen

a)	forgalmazással, vagy az arra történő felkínálással,

b)	moziüzemeltetéssel, vagy

c)	filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával;

16.	mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresen vagy alkalomszerűen szolgáló, a 19/L. § szerint ekként nyilvántartott helyiség;

17.	moziüzemeltetés: filmalkotások közönség előtti, moziban történő bemutatására irányuló üzletszerű tevékenység;

17a. moziüzemeltető: a moziüzemeltetést folytató természetes személy vagy jogi személy;

18.	filmterjesztő: filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó természetes személy, gazdasági társaság vagy egyéb szervezet;

19.	filmterv fejlesztés: filmterv és forgatókönyv létrejöttét, eladhatóságát és eladását, illetve megvalósíthatóságát és későbbi megvalósítását célzó kutatói, alkotói, tervezési és szervezési munkák összessége;

20.	filmgyártás: a filmgyártás előkészítésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége; az első eredeti példány az első, közönség előtti bemutatásra alkalmas végleges kópia;

20a. filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;
20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásába vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás;

21.	filmgyártás-előkészítés: a filmforgatás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó- és szervező tevékenység;

23.	megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében filmgyártónak minősülő vállalkozás vesz részt;

24.	nem megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt;

25.

közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója, vagy megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásában részt vevő magyar filmgyártó vállalkozás által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek;

27.

EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

28.

kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a tv-film és a tv-sorozat, kivéve az olyan film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóságshow), az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera), továbbá az olyan részben fikciós film vagy filmsorozat, amely a szereplők természetes élethelyzeteit a jelenetek előre meghatározott dramaturgiájával, írásba foglalt és rögtönzött párbeszédekkel mutatja be (scripted reality);

29.

közvetlen magyar filmgyártási költség: a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja, amely adó vagy egyéb közteher-fizetési kötelezettség formájában merül fel, vagy amelynek felmerülése Magyarországon adó- vagy járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet és megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.

30.	mozgóképszakmai képzés: a filmipar szakemberigényének kielégítését célzó, a filmalkotás előállítása során felhasználható speciális szakismeret, kompetencia megszerzése vagy fejlesztése;

31.	közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti földterület;

32.	kiemelt nemzeti emlékhely: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 8. pontja szerinti emlékhely.

I/A. FEJEZET
A NEMZETI FILMVAGYON ÉS VÉDELME

1. Cím
A nemzeti filmvagyon elemei

5/A. §

(1)

A nemzeti filmvagyont - ide nem értve a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerint a közszolgálati médiavagyonba tartozó műveket, és e művekhez kapcsolódó felhasználási és egyéb jogokat -

az államot valamely filmalkotásra vonatkozóan

aa)	a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. törvénycikk 3. §-a alapján megillető vagyoni jogok,

ab)	a szerzői jogról szóló 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a és 74. §-a alapján megillető vagyoni jogok,

ac)	a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megillető vagyoni jogok,

ad)	az Szjt. 64. §-a alapján megillető felhasználási jogok,

ae)	az Szjt. 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége, valamint

b)	az a) pont szerinti jogok által érintett filmalkotások eredeti negatív és pozitív, valamint reproduktív (dubnegatív és dubpozitív) kópiái, és a filmalkotások eredeti hanganyagai alkotják.

(2)	A nemzeti filmvagyon elemei az állam tulajdonába tartoznak.

2. Cím
A Magyar Nemzeti Filmarchívum

5/B. §

(1)

A magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos, digitális és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével, digitalizálásával kapcsolatos feladatokat a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNF) látja el akként, hogy szervezeti egységeként, és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti közgyűjteményként működteti a Magyar Nemzeti Filmarchívumot.

(2)	Az MNF a Magyar Nemzeti Filmarchívum működtetése keretében gondozza a részére jogszabály alapján átadott filmalkotásokat és e törvény szerint filmalkotásnak nem minősülő, más audiovizuális műveket (a továbbiakban: más audiovizuális művek), valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb dokumentumokat.

(3)	Az MNF szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájárul a magyar filmkultúra fejlődéséhez, és segíti a mozgóképkultúrával összefüggő oktatást.

3. Cím
A nemzeti filmvagyon kezelésének szabályai

5/C. §

(1)	A nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat az MNF gyakorolja.

(2)

A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését az MNF végzi, figyelembe véve a terjesztésre vonatkozó piaci lehetőségeket, a terjesztésre kerülő alkotások sokszínűségéhez fűződő érdeket, a rendelkezésére álló példányok minőségét és a terjesztésre vonatkozó minőségi előírásokat. Az MNF korlátlan területi és időbeli felhasználásról szóló, valamint a filmvagyon egészére vonatkozó terjesztési megállapodást nem köthet.

(3)	A szerzői vagy szomszédos jogi védelem alatt nem álló filmalkotások és más audiovizuális művek terjesztéséről az MNF e művek vagyonkezelőjével megállapodást köthet.

5/D. §

(1)	A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és más audiovizuális művek terjesztéséből az MNF-hez befolyt bevételekből a (2) bekezdés szerinti jogdíjak megfizetése után fennmaradó összeget az MNF az e Fejezet szerinti célokra fordítja.

(2)	A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésével kapcsolatban felmerült, a szerzői és a szomszédos jogi jogosultakat megillető jogdíjakat – kivéve az 5/E. § szerinti felhasználás esetét – az MNF fizeti meg.

(3)	Az (1) és (2) bekezdést az MNF és a más audiovizuális művek vagyonkezelője közötti terjesztési megállapodás megkötésekor is alkalmazni kell.

5/E. §

(1)

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) az Mttv. szerinti feladatai ellátása érdekében a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotásokat és egyéb mozgóképes műveket felhasználhatja, illetve az Mttv. szerinti feladatai ellátása körében a közszolgálati médiaszolgáltatók részére felhasználásra átengedheti. A felhasználás átengedésének joga harmadik személyre nem terjedhet ki. A felhasználás és a felhasználás átengedésének feltételeiről, valamint a felhasználásért járó költségtérítésről az MNF és az MTVA a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) előzetes jóváhagyásával megállapodást köt.

(2)	Az MTVA (1) bekezdés szerinti felhasználásra vonatkozó igényét az MNF az MTVA által kért határidőben és módon teljesíti, kivéve ha a teljesítés lehetetlen vagy jogszabály alapján kizárt.

(3)

Az (1) bekezdés szerinti költségtérítés keretében csak azokat a költségeket lehet elszámolni, amelyek a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és más audiovizuális művek MTVA általi felhasználásával összefüggően közvetlenül, szükségszerűen és igazoltan merültek fel. A felhasználással kapcsolatosan felmerült szerzői és szomszédos jogdíjak megfizetését az MTVA teljesíti.

II. FEJEZET
A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MOZGÓKÉPIPAR TÁMOGATÁSA

1. Cím
A mozgóképszakmai támogatási rendszer alapelvei

6. §

A mozgóképszakmai támogatási rendszer működtetése során különösen az alábbi céloknak és alapelveknek kell érvényesülniük:

a)	a magyar és a magyar részvétellel készülő filmalkotások számának növelése,

b)	a filmelőállításnak, a filmalkotások finanszírozásának tervezhetőbbé tétele,

c)	a filmalkotások elkészülésének, valamint azok közönséghez való eljutásának biztosítása,

e)	az iparágban fellelhető saját források mozgósítása, illetve a mozgóképipari befektetések ösztönzése,

f)	a határon túli magyar filmkultúra eddigi értékeinek megőrzése és az új értékek létrehozásának támogatása.

7. §

(1)

A mozgóképszakmai célok támogatása

a)	a központi költségvetésből nyújtott költségvetési támogatás és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat által, saját költségvetéséből nyújtott támogatás, valamint a 14. § (7) bekezdésében meghatározott hozzájárulásból nyújtott támogatás (a továbbiakban együtt: közvetlen támogatás) és

a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tao. tv.) meghatározott adókedvezményre, vagy rendelkezés alapján felajánlott adóra tekintettel biztosított, a Tao. tv.-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott, valamint a 31/D. § alapján az állami adóhatóságon keresztül biztosított támogatás (a továbbiakban: közvetett támogatás)

útján valósul meg.

(2)	A közvetett támogatás nyújtására az államháztartásról szóló törvény költségvetési támogatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

2. Cím
A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság jogállása, szervezete, bevételi forrásai és támogatási tevékenysége

8. §

(1)	Az MNF az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint végzi a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását.

(2)	Az MNF a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) által alapított egyszemélyes közhasznú nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Az MNF alapszabályát az MNV Zrt. fogadja el.

9. §

(1)	Az MNF vezetője a vezérigazgató.

(2)	Az MNF támogatási feladatait az MNF szervezetében működő, öttagú Filmszakmai Döntőbizottság az MNF Támogatási Szabályzatában meghatározott módon látja el.

(3)

A Filmszakmai Döntőbizottság tagjai a vezérigazgató és további négy, a mozgóképszakma valamely területén legalább öt éves szakmai tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár. A Filmszakmai Döntőbizottság tagjait a vezérigazgató bízza meg, a tagok a vezérigazgató által meghatározott tiszteletdíjban részesülnek. A Filmszakmai Döntőbizottság tagját a vezérigazgató felmenti, ha a tag a megbízatásával összefüggésben a kötelezettségét súlyosan megsérti.

(4)	A Filmszakmai Döntőbizottság döntéseit az összes tag többségének szavazatával hozza meg.

9/A. §

(1)	Az MNF bevételi forrásait a központi költségvetési támogatás és az MNF egyéb bevételei alkotják.

(2)

A hatoslottó szerencsejáték játékadójának 80%-át az MNF a II. Fejezet szerinti feladatai ellátására fordítja. Ezt a kiadást az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások költségvetési fejezetében kell megtervezni. Az MNF az I/A. Fejezet szerinti feladatainak ellátásával összefüggő kiadásait központi költségvetési támogatásból, és az 5/D. § (1) bekezdése szerinti bevételből fedezi.

(3)	Az MNF működése során keletkezett egyéb bevételeit is az e törvény szerinti mozgóképszakmai célokra fordítja.

(4)

Az MNF-nek feladatai ellátása során figyelemmel kell lennie a különböző társadalmi igények kiszolgálására, a magyar filmipar sokszínűségének biztosítására. Így különösen lehetőséget kell adnia a különböző filmalkotói nemzedékek, irányzatok esélyegyenlőségen alapuló, minél teljesebb körű bemutatkozására, alkotói céljaik megvalósítására. Ezért az elosztási rendszer kialakítása során meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.

(5)	Az MNF közvetlenül vagy az általa alapított gazdasági társaságon keresztül is jogosult filmgyártási tevékenységet folytatni, ebben az esetben nem minősül e törvény szerinti támogatónak.

9/B. §

(1)

Az MNF feladatai különösen:

a)	a bevételi források elosztása révén a mozgóképszakmai támogatási rendszer működtetése,

pályázati elvek kidolgozása, különös tekintettel a következőkre:

ba)	a pályázók esélyegyenlősége, a pályázatok egyértelműsége, átláthatósága és összehasonlíthatósága,

bb)	a magyar filmművészet és filmipar folyamatos jelenlétének biztosítása a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,

bc)	a magyar és egyetemes filmkultúra magyarországi terjesztésének elősegítése,

bd)	a pályáztatás folyamatosságának biztosítása,

c)	a támogatás odaítélésétől kezdődően a filmalkotások elkészültének, valamint az egyéb támogatott célok megvalósulásának folyamatos felügyelete és a támogatások felhasználásának ellenőrzése, a filmalkotások nemzetközi terjesztésének és filmfesztiválokon való jelenlétének elősegítése,

d)	a mozgóképszakma nemzetközi képviselete, a nemzetközi kapcsolatok ápolása, a nemzetközi mozgóképszakmai pályázati rendszerbe való bekapcsolódás elősegítése,

e)	a határon túli magyar filmművészet támogatása, folyamatos jelenlétének elősegítése a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,

f)	e törvény szerinti támogatással megvalósuló filmalkotásokon fennálló, szerződés alapján megszerzett vagyoni jogok kezelése, hasznosítása az MNF Támogatási Szabályzatában és a támogatottal kötött szerződésben meghatározott rendelkezések szerint,

g)	az MNF tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyontárgyak kezelése, hasznosítása,

h)	a mozgóképszakmai támogatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó koncepciók elkészítése,

a magyar kultúra terjesztése, illetve Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, filmforgatásra alkalmas állami és önkormányzati tulajdonban álló helyszínek nyilvántartása, valamint közreműködés filmgyártási célra történő hasznosításukban az azok felett rendelkezésre jogosultakkal kötött megállapodás alapján.

j)	a 31/B. § (2c) bekezdése szerinti forrás felhasználásával a mozgóképszakmai képzés támogatása.

k)	a IV. fejezet szerinti közterület- és ingatlanhasználatra vonatkozó hatósági ügyekkel kapcsolatos eljárás lefolytatása.

(2)

Az MNF az e törvényben meghatározott pályázati és támogatási elvek, illetve feltételek érvényesülését biztosító, a pályázatokra és a támogatások nyújtására vonatkozó részletes szabályokat az alapszabályában, illetve a Támogatási Szabályzatában állapítja meg. Az MNF a Támogatási Szabályzatot a honlapján közzéteszi.

3. Cím
Mozgókép Koordinációs Tanács

4. Cím
A támogatások elosztásának szabályai

12. §

(1)

A mozgóképszakma közvetlen támogatása - a filmalkotás jellemzőitől, így különösen a filmalkotás forgatókönyvétől, költségvetésétől, művészi értékétől, a filmalkotás szerzőinek, alkotóinak és szereplőinek személyétől, vagy az egyéb támogatandó cél jellegétől függően - pályázat vagy egyedi kérelem alapján történik.

(2)	Közvetlen támogatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában nyújtható. A visszatérítendő támogatások esetében a visszatérítés módját és mértékét a támogató határozza meg.

(3)

E törvény alapján az alábbi mozgóképszakmai tevékenységek céljára nyújtható támogatás:

a)	filmterv fejlesztés,

b)	filmgyártás előkészítés,

c)	filmgyártás,

d)	filmterjesztés, valamint a filmterjesztést és a filmértékesítést elősegítő marketing tevékenység,

e)	filmkópia felújítás és archiválás,

f)	mozgóképszakmai kutatás és képzés,

g)	mozgóképszakmai rendezvényszervezés, illetve rendezvényen, filmfesztiválon való részvétel,

h)	mozgóképszakmai kiadványok készítése, kiadása,

i)	infrastrukturális fejlesztések.

(4)

A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek céljára nyújtható támogatás maximális mértékének meghatározása szempontjából a filmalkotáshoz nyújtott valamennyi támogatást figyelembe kell venni. A filmgyártás-előkészítési támogatásban részesülő filmalkotás támogatását a 13. §-ban meghatározott támogatási határ kiszámításakor figyelembe kell venni.

(5)	Az MTVA - a Médiatanács előzetes jóváhagyásával - megállapodást köthet az MNF-fel filmalkotások támogatásáról e törvény rendelkezései szerint.

(6)	Az MNF a mozgóképszakmai célok támogatására rendelkezésre álló források elosztásának összehangolása érdekében megállapodást köthet a támogatóval a (3) bekezdésben meghatározott egyes mozgóképszakmai tevékenységek támogatásáról.

(8)

Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a 21. § szerinti VI. kategóriába sorolandó film előállítására, terjesztésére, archiválására irányul. Nem részesülhetnek emellett támogatásban az olyan egyéb televíziós műsorszámok, amelyek nem minősülnek kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotásnak.

(9)	A közvetett támogatás a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségéhez és a közvetlen magyar filmgyártási költségéhez igazodik.

(10)

A filmalkotás közvetett támogatásának alapja a közvetlen filmgyártási költség 100%-a, ha a filmalkotás közvetlen gyártási költségeinek legalább 80%-a közvetlen magyar filmgyártási költségnek minősül. Az ezt az arányt el nem érő filmalkotások esetén a közvetett támogatás alapja a közvetlen magyar filmgyártási költség 1,25-dal szorzott összege.

12/A. §

(1)

E törvény szerinti támogatás csak olyan filmalkotáshoz kapcsolódóan nyújtható, amely

a)	filmgyártással összefüggésben a (2) bekezdésben,

b)	filmterjesztéssel összefüggésben a (3) bekezdésben

meghatározott kulturális követelményeknek megfelel.

(2)

A filmgyártás esetében a filmalkotás akkor felel meg a kulturális követelményeknek, ha a 2. mellékletben meghatározott szempontok alapján legalább 16 pontot ér el akként, hogy az a)-n) pont szerinti feltételek közül legalább négyben pontot szerez, és

a)	jogszabályban meghatározott európai filmkoprodukciónak minősül, feltéve, hogy az magyar részvétellel készül, vagy

b)	az a)-h) pont szerinti feltételek közül legalább két feltételt teljesít.

(3)	A filmterjesztés esetében a filmalkotás akkor felel meg a kulturális követelményeknek, ha a 2. mellékletben meghatározott szempontok alapján az a)-h) pont szerinti feltételek közül legalább két feltételt teljesít.

A filmalkotás akkor felel meg a kulturális követelményeknek, ha a következő táblázat alapján legalább 16 pontot ér el akként, hogy az a)-n) pontok közül legalább négyben pontot szerez, és

legalább 2 feltételt teljesít az a)-h) pontok közül:

13. §

(1)	Ha e törvény másként nem rendelkezik, az e törvény szerinti támogatás mértéke bármely filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának az 50%-áig terjedhet.

(1a)	Ha a nemzetközi koprodukciós filmalkotásban a magyar filmelőállító mellett legalább egy EGT-állambeli filmelőállító is részt vesz, az e törvény szerinti támogatás mértéke a magyar hozzájárulás arányának 60%-áig terjedhet.

(2)

Az e törvény szerinti támogatás mértéke a mozibemutatásra készült - játékfilm, egész estét betöltő dokumentumfilm, népszerű tudományos és animációs film műfajba tartozó - magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a filmalkotás gyártási költségvetése nem haladja meg magyar filmalkotás esetén a 237 millió forintot, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a 467 millió forintot.

(3)

Az e törvény szerinti támogatás mértéke magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés valamennyi formájából származó összes bevétel révén sem térül meg. Ha a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés során megtérül, a gyártási költségvetést meghaladó összeget a támogatónak vissza kell fizetni.

(3a)

Az e törvény szerinti támogatás mértéke magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet olyan nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén, amelyben a magyar mellett legalább egy, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottságának listáján felsorolt valamely állambeli filmelőállító is részt vesz.

(4)

Az e törvény szerinti támogatás mértéke dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajba tartozó magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható. Ez a szabály a mozibemutatásra készült játékfilmek esetén nem alkalmazható.

(5)

A (2) bekezdésben meghatározott értékhatár évente

a)	magyar filmalkotás esetén a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre közzétett fogyasztói árindex mértékével,

b)	nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén - figyelemmel a magyar és a nem magyar közreműködés arányára - az a) pontban meghatározott árindex és az eurozóna inflációjának mértékével

növekszik. A módosított értékhatárokat a költségvetési törvény állapítja meg.

(6)

A (2) bekezdésben meghatározott értékhatárok megállapítása során a filmalkotás e törvény szerinti támogatására vonatkozó kérelem előterjesztése az irányadó, amely

a)	közvetlen támogatás esetén a pályázati felhívás megjelenésének vagy nem pályázat alapján nyújtandó támogatás esetén az egyedi támogatási kérelem benyújtásának,

b)	közvetett támogatás esetén a támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megállapításával kapcsolatos kérelem benyújtásának

az időpontja.

(7)

A filmgyártás céljára nyújtott közvetlen támogatás legalább 60%-át a támogatott közvetlen magyar filmgyártási költségekre köteles fordítani. A támogató ennél magasabb arányt is előírhat, de az nem haladhatja meg a nyújtott támogatás 80%-át. Ha a filmalkotás forgatókönyve az eredeti helyszíneken való forgatást teszi szükségessé, a támogató hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyújtott támogatás legfeljebb 60%-át a támogatott nem közvetlen magyar filmgyártási költségekre fordítsa.

(8)	Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény alkalmazásában a magyar részvételű filmalkotás és a nemzetközi koprodukciós filmalkotás magyar filmelőállítóját a magyar filmalkotás előállítójával megegyező jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(9)	Közvetlen támogatásban a magyar filmalkotás és a magyar részvételű filmalkotás részesíthető. Ez a korlátozás nem vonatkozik az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatására.

14. §

(1)	Az e törvény szerinti támogatásban a 28. §-ban meghatározott és a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásba vett személyek és szervezetek részesülhetnek, amennyiben megfelelnek e törvény rendelkezéseinek, valamint a támogató által meghatározott feltételeknek.

(2)	A 12. § (3) bekezdés b) és c) pontja esetében kizárólag a filmelőállító, a 12. § (3) bekezdés d) pontja esetében a filmterjesztő és a filmelőállító részesíthető közvetlen támogatásban.

(3)

Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban:

a)	akit a mozgóképszakmai hatóság nem vett nyilvántartásba, vagy onnan törölt,

b)	akinek az állammal szemben fennálló adó-, járulék vagy egyéb köztehertartozása van,

c)	aki a vonatkozó jogszabályok szerinti köteles példány szolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget,

d)	aki a támogató által nyújtott támogatás felhasználásával nem számolt el, elszámolását a támogató nem fogadta el, vagy a támogatóval szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik,

az a gazdálkodó szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a támogatási igény benyújtását megelőző három évben olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője volt, amely a vezető tisztségviselésének időtartama alatt felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolását a támogató nem fogadta el,

f)	az a gazdálkodó szervezet, amelynek tulajdonosai között olyan gazdálkodó szervezet van, amely a támogatási igény benyújtását megelőző három évben felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolásai a támogató nem fogadta el,

g)	aki ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban,

h)	aki a rendezett munkaügyi kapcsolatok jogszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg,

i)	valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy, amely legkésőbb az e törvény szerinti támogatás folyósításakor nem rendelkezik magyarországi telephellyel.

(4)	A támogató a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró feltétel alól legkorábban a beszámolási határidő lejártát követő három év elteltével adhat felmentést. Lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettség esetén ilyen felmentés a kötelezettség teljesítéséig nem adható.

(5)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a (3) bekezdés c) és h) pontjában meghatározott kizáró feltétel alól különös méltánylást érdemlő esetben felmentést adhat, ha a c) pont szerinti kötelezettség esetében az ügyfél annak a Hivatal által meghatározott időpontig eleget tesz, vagy a kötelezettség teljesítése a megrendelésre készülő filmalkotásokra vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel ellentétes, és ezt az ügyfél hitelt érdemlően igazolja, valamint a h) pont esetében, ha az eset összes körülményét megvizsgálva az e törvény szerinti közérdek megvalósulása azt indokolja. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.

(6)	Közvetlen támogatás kizárólag a támogatott és a támogató közötti szerződéskötést követően nyújtható. Ha a támogatott szerződésszegése folytán a támogatott cél nem valósul meg, a támogatás összegét a támogatott köteles a támogatónak visszafizetni.

14/A. §

(1)

Nem nyújtható közvetlen támogatás a támogató támogatásokról döntő tisztségviselőjének, valamint annak a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozójának (a továbbiakban: közeli hozzátartozó), továbbá olyan pályázó szervezetnek, amelyben a fenti személy képviseletre jogosult vezető tisztségviselő, vagy abban a Ptk.-nak a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint többségi befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(2)

A támogató szervezet támogatásokról döntő vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője nem vehet részt a pályázat vagy a támogatási kérelem elbírálásában, ha a pályázatban (támogatási kérelemben) érintett filmalkotásnak ő vagy a közeli hozzátartozója az Szjt. szerinti szerzője vagy ha a pályázóval (kérelmezővel) ő vagy a közeli hozzátartozója munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll vagy a pályázó számára olyan gazdasági társaságon keresztül nyújt szolgáltatást, amelynek tagja vagy részvényese.

(3)

A támogató támogatásokról döntő vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője, valamint annak a közeli hozzátartozója részére a támogatott filmalkotással kapcsolatos, tisztségviselői megbízatása alatt végzett, (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége után nyújtott díjazás a támogatás terhére nem számolható el.

(4)

Az összeférhetetlenségről a pályázat elbírálását megelőzően az érintett tisztségviselőnek írásban nyilatkoznia kell. Ha az érintett vezető vagy javaslattevő tisztségviselő az összeférhetetlenség kérdésében valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik.

(5)	Ha törvény az adott támogatóra eltérő összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni. E törvény alkalmazásában az MNF vezérigazgatója, valamint az MNF Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai támogatásokról döntő tisztségviselőnek minősülnek.

15. §

(1)

Közvetlen támogatás a 12. § (3) bekezdésének a)-e) pontjaiban meghatározott tevékenységek esetében - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - pályázat útján nyújtható. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a támogató a támogatási szabályzatában meghatározott mértékig és feltételek mellett egyedi támogatást is nyújthat, ha a pályázati úton előzőleg kiválasztott célok megvalósítása másként nem biztosítható.

(1a)	Az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatása egyedi kérelem alapján is történhet.

(2)

Közvetlen támogatás filmgyártás céljára kizárólag akkor folyósítható, ha a támogató megállapította, hogy a támogatást igénylő filmelőállító rendelkezik

a)	a gyártás megkezdéséhez szükséges, megfelelő előkészítettségi állapotban lévő gyártási és költségvetési tervvel,

b)	a filmalkotás - a támogatási igény összege nélkül számított - gyártási költségvetésének fedezetével,

c)	a szerzői és szomszédos jogi jogosultaknak a megfilmesítéshez, valamint a filmalkotás terjesztéséhez való hozzájárulásaival, illetve az erről szóló szerződésekkel.

(3)

Közvetlen támogatás nemzetközi koprodukciós filmalkotás gyártására, a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott feltételeken túl kizárólag akkor folyósítható, ha a magyar filmelőállító rendelkezik a filmalkotás első eredeti negatívjának vagy sokszorosításra alkalmas eredeti példányának tulajdonjogával, illetve jogosult arról bemutatásra alkalmas műpéldányt készíteni. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás valamelyik előállítója tekintetében kell teljesülnie.

(4)

A támogató döntéseit a támogatott alkotásokra, illetve a pályázatokra vonatkozó pontos információk birtokában, valamennyi körülmény gondos mérlegelésével hozza meg. A támogató köteles a támogatott cél megvalósulását gyártási és pénzügyi ellenőr közreműködésével folyamatosan figyelemmel kísérni és ellenőrizni, valamint az e törvénnyel összhangban álló mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek biztosítják a támogatott filmalkotások előállításának befejezését.

17. §

A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) évente dönt az „art” besorolású mozik, valamint az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatásáról.

III. FEJEZET
MOZGÓKÉPSZAKMAI HATÓSÁG

1. Cím
A mozgóképszakmai hatóság

18. §

(1)	A mozgóképszakmai hatóság ellátja a mozgóképszakma működésével összefüggő közigazgatási feladatokat.

(2)	A mozgóképszakmai hatóság a Hivatal.

(3)

Az egyes mozgóképszakmai hatósági feladatok ellátása érdekében a Hivatal működteti a Nemzeti Filmirodát. A Nemzeti Filmiroda szervezetének és feladatainak részletes szabályait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. A Nemzeti Filmiroda élén az NMHH Elnöke (a továbbiakban: Elnök) által az NMHH főigazgatójának javaslatára határozatlan időre kinevezett főosztályvezetői besorolású köztisztviselő áll, felette a munkáltatói jogokat - a kinevezés, felmentés, illetve a visszahívás kivételével - az NMHH főigazgatója gyakorolja.

(4)	A mozgóképszakmai hatóság a működésével összefüggő kiadásait központi költségvetési támogatásból és saját bevételeiből fedezi.

2. Cím
A mozgóképszakmai hatóság feladat- és hatásköre

19. §

Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:

A mozgóképszakmai hatóság az alábbi feladatokat látja el:

(1)

A Hivatal hatósági hatáskörében az alábbi feladatokat látja el:

a)	a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja, valamint a besorolási szabályok megsértése esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazza,

b)	a művészi értékük miatt támogatásra érdemes és a kulturális követelmények teljesítése alapján támogatásra jogosult filmalkotásokat, valamint az ilyen filmalkotásokat terjesztő mozikat és mozitermeket e törvény szerint besorolja,

az e törvény szerinti támogatást igénylő mozgóképszakmai szervezetekről és természetes személyekről, a támogatásra jogosult, és a támogatásban nem részesülő filmalkotásokról, a terjesztésre kerülő, valamint az „art” besorolású filmalkotásokról, továbbá az „art” mozikról és mozitermekről e törvényben, illetve az Elnök rendeletében meghatározott módon közhitelű, hatósági nyilvántartást vezet,

d)	azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek, a magyar filmalkotás, a magyar részvételű filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás vagy az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák szerint besorolja,

e)	e törvény szerint ellenőrzi és igazolja a kulturális követelményeknek való megfelelés tényét;

f)	e törvény szerint ellenőrzi, megállapítja és igazolja az e törvény szerinti támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja a támogatási igazolást,

g)	mozgóképszakmai statisztikai tevékenységet végez,

h)	feladat- és hatáskörében hivatalból vagy kérelemre eljár az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabályban foglalt rendelkezések és a hatáskörében hozott hatósági döntések betartásának általános hatósági felügyeletével kapcsolatos eljárásokban,

i)	ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat.

(2)

A Hivatal nem hatósági hatásköreiben az alábbi feladatokat látja el:

a)	nyilvántartása alapján mozgóképszakmai adatszolgáltatási tevékenységet végez,

b)	kiadja a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolásokat az egyezményben meghatározott eljárás szerint,

c)	ellátja a 33. §-ban meghatározott feladatokat,

d)	ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat.

(3)	A Hivatal által e törvény alapján végzett nyilvántartási, besorolási tevékenységért az Elnök rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

III/A. FEJEZET
A MOZGÓKÉPSZAKMAI HATÓSÁG ELJÁRÁSAI

1. Cím
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

19/A. §

(1)	A Hivatal és az Elnök (a továbbiakban együtt: Hatóság) az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerint jár el.

(2)	A Hivatal által hozott elsőfokú hatósági döntés ellen az ügyfél fellebbezéssel élhet, kivéve azon döntéseket, amelyek ellen törvény alapján nincs helye fellebbezésnek. A Hivatal e törvény szerinti hatósági döntése ellen irányuló fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az Elnök.

(3)	A Hivatal határozata és önálló fellebbezéssel támadható végzései ellen az egyedi hatósági ügy tárgya szerint érintett támogató szervezet is jogorvoslati jogosultsággal rendelkezik.

(4)	A Hivatal a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja, kivéve, ha e törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható. A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.

(5)

Amennyiben a Hivatal eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de azzal szorosan vagy közvetetten összefüggő jogsértésről szerez tudomást, annak vonatkozásában - hatósági döntésének meghozatala előtt - eljárását hivatalból kiterjesztheti. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztéséről az ügyfeleket az Ákr. vonatkozó rendelkezései szerint értesíteni kell. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határidő az eljárásra irányadó ügyintézési határidővel meghosszabbodik.

(6)	Hatáskör hiányában - a hatáskörrel rendelkező hatóság vizsgálata, illetve áttétel nélkül - a Hivatal jogosult a kérelmet visszautasítani, illetve az eljárást megszüntetni.

(7)

Ha a Hatóság - az e törvény alapján hatáskörébe tartozó hatósági ügyben meghozott - véglegessé vált hatósági döntése alapjául szolgáló adatokban, illetve tényekben változás következik be, az ügyfél azt köteles a változástól, illetve annak tudomására jutásától számított 15 napon belül a Hivatalnak bejelenteni.

(8)

Az (7) bekezdésben foglalt változásbejelentés, vagy egyéb hivatalos tudomása alapján a Hivatal jogosult hivatalból hatósági eljárást indítani annak vizsgálata céljából, hogy a hatósági döntést, illetve e hatósági döntés meghozatalának alapjául szolgáló feltételeket az adatokban, tényekben bekövetkezett változás érdemben érinti-e. Amennyiben a Hivatal megállapítja, hogy az adatokban, tényekben bekövetkezett változás érdemben érinti a hatósági döntést, azt hivatalból indított hatósági eljárásban - a változás tartalma szerint - módosítja vagy visszavonja.

(9)	Az (7) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal a filmelőállítót a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti bírság megfizetésére kötelezheti.

(10)

A Hivatal véglegessé vált határozata alapján jogosított ügyfél helyébe a polgári jog szerinti jogutódja léphet, ha a jogutódlás e törvény szerinti célok megvalósulását segíti elő és nem veszélyezteti a közpénzek szabályos felhasználását és az azzal való elszámolást. A jogutód a jogutódlástól számított 40 napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.

(11)	A jogutódlás tényét a Hivatal végzéssel állapítja meg.

2. Cím
Titoktartás

19/B. §

(1)

A Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve - e jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(2)	Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.

Elektronikus kapcsolattartás

19/C. §

(1)	A Hatóság e törvényben foglalt hatásköreiben az Elnök rendeletben meghatározhatja azon eljárások körét, amelyben kötelező vagy kizárólagos az elektronikus kapcsolattartás.

(2)	A kizárólag jogi személyt vagy egyéb szervezetet érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan írható elő.

(3)	Természetes személyeket érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan nem írható elő.

Ügyintézési határidő és az eljárás felfüggesztése

19/D. §

(1)	A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje – amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg – hatvan nap.

(2)	Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti.

(3)

Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.

A tényállás tisztázása

19/E. §

(1)	A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)–(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.

(2)

A Hatóság jogosult a filmalkotások előállításával, gyártásával, e törvény szerinti támogatásával, terjesztésével, archiválásával, illetve a filmterjesztéssel kapcsolatos - akár törvény által védett titkot is magában foglaló - adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.

(3)

A Hatóság az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőit, valamint azok megbízottait, alkalmazottait, illetve az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állókat adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására kötelezheti.

(4)

A Hatóság különösen indokolt esetben, ha egyéb bizonyítási eszköztől a tényállás tisztázása nem remélhető, a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett közigazgatási pert indíthat. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.

(5)	Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre kötelezheti, e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetében alkalmazható, 19/F. § szerinti jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett.

(6)	A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében, megfelelő határidő tűzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmezetés mellett hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet.

(7)

A Hatóság egyedi hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, illetve egyéb bizonyítási eszközeit, kivételesen indokolt esetben más eljárásaiban is felhasználhatja, amennyiben az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelelő, illetve hatékony jogérvényesítés ezt szükségessé teszi.

(8)	Az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot akkor sem, ha annak beszerzése nem lehetséges, kivéve, ha a hatóság a tényállás tisztázása körében az ügyfelet a hiányzó bizonyíték pótlása érdekében nyilatkozattételre hívja fel.

(9)	A Hatóság a tényállás tisztázása során felhívhatja az ügyfelet, hogy az eredeti okiratot vagy az arról készített hiteles másolatot a Hatóság rendelkezésére bocsássa.

Eljárási bírság

19/F. §

(1)

Az eljárás akadályozásának esetén a Hatóság eljárási bírságot szabhat ki az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti.

(2)	Az eljárási bírság legmagasabb összege ötszázezer forint, természetes személy ügyfél esetében legfeljebb százezer forint.

(3)	Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő vezető tisztségviselőjét is.

(4)	Az eljárási bírság kiszabása során a Hatóság mérlegeli különösen a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét.

Adatszolgáltatás

19/G. §

(1)	A Hivatal az Európai Audiovizuális Obszervatórium (European Audiovisual Observatory) és más európai és nemzetközi szervezetek által igényelt, a nyilvántartásában szereplő, mozgóképszakmai területre vonatkozó magyarországi adatokról hivatalos igazolást állít ki, és azokat továbbítja.

(2)

A Hivatal felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hivatal e törvényben meghatározott és hatáskörébe utalt feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges, kivételesen abban az esetben is, ha az törvény által védett titoknak minősül, ide nem értve a minősített adatokat. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (3) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható.

(3)	Amennyiben a (4) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem megfelelően teljesíti, úgy a Hivatal hatósági határozatában kötelezheti a felhívásban foglalt adatok szolgáltatására.

(4)	A Hivatal az e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket hatósági határozatában időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti.

(5)	A Hivatal e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket hatósági határozatában a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti.

(6)	Az ügyfél a Hivatal (3)–(5) bekezdés szerinti határozatát a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül támadhatja meg közigazgatási perben. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.

(7)

Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (3)-(5) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hivatal - a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve - bírságot szab ki, amelynek mértéke legfeljebb ötszázezer forint.

(8)	Az e §-ban foglalt adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.

Jogkövetkezmények

19/H. §

(1)	A Hivatal e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabályban foglaltak megsértőjével szemben e törvényben meghatározottak szerint jogkövetkezményt alkalmazhat.

(2)

A jogkövetkezmény alkalmazása során a Hivatal az egyenlő bánásmód elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt alkalmaz.

(3)

Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Hivatal - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett - legfeljebb harmincnapos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.

(4)	A (3) bekezdésben meghatározott felhívás keretében a (7) bekezdésben meghatározott mérlegelési szempontok nem alkalmazandók.

(5)

Amennyiben a felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható, vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Hivatal - a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül - a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, az e törvényben foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, illetve a (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat.

(6)	Ismételt jogsértés esetén a Hivatal kétmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, illetve az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten.

(7)

A Hivatal a jogkövetkezményt, a jogsértés jellegétől függően a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg.

(8)

A Hivatal a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:

ha a filmterjesztő a Hivatal korhatár besorolása nélkül terjeszti a filmalkotást, vagy a mozielőzetest, illetve, ha a Hivatal döntése ellenére a korhatár szerinti jelzés nem vagy nem megfelelően kerül feltüntetésre, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásában nem szereplő filmalkotás jogellenes terjesztése esetén a Hivatal a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős személyt vagy szervezetet, ideértve a filmalkotást kereskedelmi forgalomba hozó személyt vagy szervezetet is, tízezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezheti;

b)	a jogsértőt kötelezheti közleménynek a jogsértő internetes honlapja nyitóoldalán, sajtótermékben vagy más megjelölt módon történő közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig;

c)	ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály alapján adatszolgáltatásra vagy bejelentésre kötelezett az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a Hivatal harmincezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírságot szabhat ki;

d)	e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály a) és c) pontokban nem szabályozott rendelkezéseinek, valamint a Hatóság hatósági döntésének e törvényben nem szabályozott egyéb megsértése esetén a Hivatal háromezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki;

e)	e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket alkalmazhat.

(9)	A (6) és (8) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a véglegessé vált hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.

(10)	A (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.

(11)	A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A befolyt bírságot e törvényben meghatározott célok megvalósítására kell fordítani.

(12)	A Hivatal - a kötelezett költségére - a 21/A. § (6) bekezdés szerinti azonnali végrehajthatóságra tekintettel maga gondoskodik a hatósági döntésbe foglalt korhatárjelzés feltüntetéséről, amennyiben annak az ügyfél, határidőt tartalmazó felhívás ellenére nem, vagy nem megfelelően tesz eleget.

Megkeresések, büntetőeljárás kezdeményezése

19/I. §

(1)

Amennyiben a Hatóság olyan körülményt észlel, amely alapján valamely támogatott esetében felmerül az e törvény hatálya alá tartozó támogatás felhasználásával kapcsolatos olyan jogszabálysértés alapos gyanúja, amely a központi költségvetés megkárosításához vezethet, a Hatóság megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatási szervet, vagy bejelentést, vagy feljelentést tesz. A megkeresés vagy bejelentés, illetve feljelentés alapján indult eljárás végleges befejezéséig a Hatóság az érintett támogatott tekintetében folyamatban lévő eljárásokat felfüggeszti.

(2)

Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság jogerősen olyan bűncselekményt állapít meg, amely a központi költségvetés megkárosítását eredményezte, nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban az érintett támogatott, valamint az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a bűncselekménnyel érintett támogatott szervezet vezető tisztségviselője volt a bűncselekmény elkövetésekor.

(3)

Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárásjogerősen olyan egyéb, bűncselekménynek nem minősülő jogszabálysértést állapít meg, amely a központi költségvetés megkárosítását eredményezte, nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban az érintett támogatott, valamint az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a támogatási igény benyújtását megelőző három évben az ilyen jogszabálysértéssel érintett támogatott szervezet vezető tisztségviselője volt.

(4)

A Hatóság az (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti eljárásokat nem ő kezdeményezte, de a rendelkezésére álló adatok szerint a folyamatban lévő eljárás hiányában az (1) bekezdés szerinti megkeresésnek, illetve bejelentésnek vagy feljelentésnek lenne helye.

Általános hatósági felügyelet

19/J. §

(1)

A Hivatal kérelemre vagy hivatalból, feladat- és hatáskörének keretében jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály rendelkezéseinek érvényesülését, betartását, valamint a hatósági döntéseiben, a támogatási szerződésekben foglaltak teljesítését.

(2)

Amennyiben a Hivatal a hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a hatósági döntésében foglaltak megsértését, abban az esetben az ügy összes körülményei, illetve az ellenőrzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában az Ákr. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(3)	Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében a Hivatal a 19/H. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

2/A. Cím

Jogosultság magyarországi filmterjesztésre

19/K. §

(1)	Az e törvény hatálya alá tartozó, Magyarországon letelepedett filmterjesztő által végzett 2. § 15. pont a) alpontja szerinti forgalmazói, illetve 2. § 15. pont b) alpontja szerinti moziüzemeltetési tevékenység bejelentés és a Hatóság általi hatósági nyilvántartásba vétel után végezhető.

(2)	A nyilvántartásba vételt kezdeményező bejelentő – e törvény keretei között – bármely természetes személy és jogi személy lehet.

(3)	A bejelentéssel összefüggő eljárásban a Hatóság a filmterjesztőt az (1) bekezdés szerinti bejelentés megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül hivatalból nyilvántartásba veszi.

(4)	Ha a filmterjesztő filmforgalmazási és moziüzemeltetési tevékenységet is végez, köteles a forgalmazói és moziüzemeltetési tevékenységet külön-külön bejelenteni.

(5)

A Hatóság nyilvántartást vezet

a)	a forgalmazói tevékenységet folytató szolgáltatókról, valamint

b)	a moziüzemeltető tevékenységet folytató szolgáltatókról.

(6)

Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásoknak a forgalmazók és a moziüzemeltetők nevére, elérhetőségére, valamint a mozik elnevezésére, címére és teremszámára vonatkozó adatai nyilvánosak és a Hatóság internetes honlapjáról elérhetők. A Hatóság a forgalmazói és moziüzemeltetési tevékenység ellenőrzése céljából a forgalmazói, illetve moziüzemeltetési tevékenységet folytató természetes személy személyazonosító adatait kezeli a nyilvántartásból való törlésig.

(7)	Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartások a (6) bekezdésben foglalt adatok tekintetében – a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülnek.

2/B. Cím

Moziüzemeltetési tevékenység bejelentése

19/L. §

(1)	A moziüzemeltető legalább 30 nappal a mozi üzemeltetésének megkezdését megelőzően bejelenti a Hatóság részére a moziüzemeltetésre irányuló tevékenységét.

(2)

A bejelentés tartalmazza:

a moziüzemeltető

aa)

nevét,

ab)	lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

ac)	telefonszámát és elektronikus levelezési címét,

ad)	– nem természetes személy esetén – képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét, telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét,

ae)	cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát, adószámát,

b)	az üzemeltetett mozi nevét, címét,

c)	a moziban rendelkezésre álló vetítőtermek számát, az egyes vetítőtermek befogadóképességét, valamint

d)	a moziüzemeltetés megkezdésének tervezett időpontját.

(3)	Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a nem természetes személy moziüzemeltető a bejelentéshez mellékeli a képviseleti jogosultságot igazoló okirat másolatát.

(4)

Ha a bejelentő cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás- mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a Hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(5)

A Hatóság a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Ha a bejelentés megfelel a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és az igazgatási szolgáltatási díjat megfizették, legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül a Hatóság a bejelentőt erről a tényről értesíti.

(6)	Ha a moziüzemeltető a moziüzemeltetési tevékenységét a nyilvántartásba vételtől számított két éven belül nem kezdi meg, vagy azt öt évnél hosszabb időre megszakítja, a Hatóság a 19/H. § szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(7)

A Hatóság hivatalból törli a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartásból, ha a moziüzemeltető a mozi üzemeltetését a nyilvántartásba vételtől számított két éven belül nem kezdi meg, vagy azt öt évnél hosszabb időre megszakítja, és a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(8)

Törölni kell a nyilvántartásból a moziüzemeltetésre irányuló tevékenységet, ha

a)	a moziüzemeltető kérte a nyilvántartásból való törlését, vagy

b)	a jogi személy jogutód nélkül megszűnt.

(9)	Amennyiben a moziüzemeltető személyében változás következik be, az eredeti bejelentést tevő moziüzemeltetőnek kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását.

2/C. Cím

Filmforgalmazói tevékenység bejelentése

19/M. §

(1)	A filmforgalmazó legalább 30 nappal a filmforgalmazói tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a Hatóság részére a filmforgalmazásra irányuló tevékenységét. A bejelentésre a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

(2)

A bejelentés a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

a filmforgalmazó

aa)	telefonszámát és elektronikus levelezési címét,

ab)	– nem természetes személy esetén – képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét, telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét,

ac)	cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát, adószámát, valamint

b)	annak megjelölését, hogy a filmforgalmazói tevékenységen belül a bejelentő mozifilm, illetve filmalkotások adathordozón történő forgalmazásával foglalkozik.

(3)	Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a nem természetes személy filmforgalmazó a bejelentéshez mellékeli a képviseleti jogosultságot igazoló okirat másolatát.

(4)

Ha a bejelentő cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás- mintáját a cégbírósághoz benyújtotta, és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a Hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(5)	A Hatóság a filmforgalmazót a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl törli a nyilvántartásból, ha a nem természetes személy filmforgalmazó jogutód nélkül megszűnt.

2/D. Cím Filmregisztráció

19/N. §

(1)

Az e törvény 19/L. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott moziban bemutatásra kerülő filmalkotást a mozgóképszakmai statisztikai adatok előállításának céljából a film forgalmazójának a film magyarországi forgalmazására vonatkozó szerződés megkötését követő harminc napon belül regisztrálnia kell a Hatóság által erre a célra létrehozott online felületen.

(2)	Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az olyan terjesztői hálózatba nem kerülő filmalkotásra, amely nemzetközi egyezmény vagy szakmai szervezet által szervezett filmfesztiválok alkalmával országosan és egy évben legfeljebb tíz alkalommal kerül bemutatásra.

(3)

A regisztrációnak tartalmaznia kell a nyilvános előadás keretében bemutatni kívánt filmalkotás

a)	magyar és eredeti nyelvű címét,

b)	hazai forgalmazóját és nyilvántartási számát,

c)	eredeti forgalmazóját,

d)	rendezőjének nevét,

e)	gyártási helyét, és ha van, a koprodukciós országokat,

f)	gyártási évét és

g)	hazai bemutatójának tervezett időpontját.

(4)

A (3) bekezdésben rögzített adatokon túl a filmforgalmazónak az alábbi adatokat kell megadnia

a)	alternatív (angol és magyar) cím,

b)	előállító, producer, forgatókönyvíró, zeneszerző, operatőr és főszereplőinek neve,

műfaj,

játékidő,

e)	kópia megjelenése (fekete-fehér, színes) és

f)	rövid tartalom.

(5)

Ha a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatok a regisztráció megkezdésekor nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, azokban változás következett be, a filmforgalmazónak – a (3) bekezdés a)–c) pontja kivételével – a hiányzó, illetve megváltozott adat tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb a filmalkotás bemutatását megelőző tizenöt nappal a regisztrációt ki kell egészítenie, vagy amennyiben szükséges, a korábbi adatokat módosítania kell.

(6)	A filmalkotás regisztrációja során kapott statisztikai azonosító a Hatóság eljárása során felhasználható.

(7)	Az e törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges, a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban megállapított egyéb adatokat a Hatóság a filmregisztráció során bekérhet, amelyeket a filmforgalmazó köteles bejelenteni a Hatóságnak.

(8)	Az e § szerinti regisztrációról és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatokról, azonosítókról a Hatóság nem hatósági, nem közhiteles nyilvántartást vezet.

2/E. CÍM HATÓSÁGI SZERZŐDÉS

19/O. §

(1)	A Hatóság hatáskörébe tartozó ügyben az ügyféllel, az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából előnyös rendezése érdekében – az Ákr.-ben foglalt szabályok alapján, az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel – hatósági szerződést köthet.

(2)	A hatósági szerződés megkötésének nem érvényességi feltétele a szerződéssel jogában, jogos érdekében érintett harmadik személyek hozzájárulása azon szerződési feltételek tekintetében, amelyek teljesítésére jogszabály alapján hatósági határozattal kötelezhető lenne a szerződő fél.

(3)

A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a hatósági szerződésben foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként megállapítja a hatósági szerződésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellenőrzés során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerződéssel érintett társadalmi, gazdasági és jogviszonyok, valamint az e törvény szerinti alapelvek és célok, továbbá a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában az Ákr. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(4)	A hatósági ellenőrzés eredményeként – az ügyfél szerződésszegése tárgyában – indított hatósági eljárásban a Hatóság e törvényben, valamint a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(5)	A hatósági szerződés módosítása vonatkozásában a bíróság előtt indított per nem befolyásolja a hatósági szerződés végrehajtását, érvényesítését, és nem rendelkezik halasztó hatállyal a hatósági szerződés végrehajtása, érvényesítése tekintetében.

3. Cím
Besorolási eljárások Filmbesorolás a kiskorúak védelme érdekében

20. §

(1)	A Magyarországon forgalomba kerülő filmalkotásokat a kiskorúak egészséges szellemi és lelki fejlődése érdekében a 21. §-ban meghatározott kategóriákba be kell sorolni, és a besorolást e törvény rendelkezéseinek megfelelően közzé kell tenni.

(2)

Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az olyan terjesztői hálózatba nem kerülő filmalkotásra, amely nemzetközi egyezmény vagy szakmai szervezet által szervezett filmnapok, filmhetek vagy filmfesztiválok alkalmával országosan és egy évben legfeljebb tíz alkalommal kerül bemutatásra, valamint arra a filmalkotásra, amely kizárólag a 25. § (2) bekezdése szerinti moziban vagy moziteremben kerül bemutatásra egy évben legfeljebb három alkalommal.

21. §

A filmalkotások besorolási kategóriái a következők:

a)	Azt a filmalkotást, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az I. kategóriába kell sorolni.

b)	Azt a filmalkotást, amely hat éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: hat éven aluliak számára nem ajánlott.

c)	Azt a filmalkotást, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.

Azt a filmalkotást, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, illetve szexualitásra utal, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.

Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.

Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: kizárólag felnőttek számára ajánlott. Ezeket a filmalkotásokat vagy speciális - kizárólag felnőttek számára elérhető - terjesztői hálózatban, vagy csak 22 és 05 óra között lehet moziban és egyéb nyilvános vetítőhelyen (filmklubban) nyilvánosan bemutatni.

21/A. §

(1)

A filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően kérelmezi a besorolást a Hivatalnál. A kérelem tartalmazza

a filmterjesztő által terjeszteni kívánt filmalkotás

aa)	magyar és eredeti nyelvű címét,

ab)	rövid tartalmát,

ac)	előállítójának, producerének, rendezőjének, forgatókönyvírójának, zeneszerzőjének, operatőrének és főszereplőinek nevét,

ad)	játékidejét,

b)	a filmterjesztőnek a filmalkotás besorolására vonatkozó javaslatát a 21. §-ban meghatározott kategóriák alapján, valamint

c)	a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját.

(1a)

Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatok a kérelem benyújtásakor a filmterjesztőn, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak rendelkezésre, a filmterjesztő az adatok rendelkezésére állását követően haladéktalanul köteles azokat a Hivatalnak megküldeni. A filmterjesztő a kérelem benyújtásakor igazolja, hogy a hiányzó adatok a rajta, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak a rendelkezésére.

(1b)	Az (1a) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a Hivatal a 19/H. § (8) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja.

(2)	A kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas példányát.

(3)	Idegen nyelven készült filmalkotás esetén, ha a filmalkotásból szinkronizált vagy feliratos változat nem áll rendelkezésre, be kell nyújtani a filmalkotás magyar nyelvű dialóglistáját is.

(4)	A Hivatal az eljáró Korhatár Bizottság javaslata alapján a bejelentéstől számított 15 napon belül dönt a filmalkotás besorolási kategóriájáról.

(5)	Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a hatósági döntéssel megállapított korhatár besorolás nélkül a filmalkotás terjesztését, így különösen korhatár besorolás nélküli mozielőzetes felhasználásával a hirdetési tevékenységet nem lehet megkezdeni.

(6)	A Hivatal besorolási eljárásban hozott elsőfokú döntése fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(7)

A Hivatal a korhatár-besorolás tárgyában lefolytatott hatósági eljárást lezáró elsőfokú döntés meghozatalát követően haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket - hivatalból indított eljárásban - a terjesztésre kerülő filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába.

(8)	A terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásában nem szereplő filmalkotás nem terjeszthető.

21/B. §

(1)

Amennyiben a filmterjesztő a hirdetési tevékenységet a terjesztés (bemutató) megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőző időpontban kívánja megkezdeni, és a filmalkotás 21/A. § szerinti benyújtásra alkalmas példánya még nem áll rendelkezésére, kérheti a Hivataltól a mozielőzetes önálló besorolását a 21. §-ban meghatározott kategóriák alapján (mozielőzetes önálló besorolása). Korhatár besorolás nélküli mozielőzetes felhasználásával a hirdetési tevékenységet nem lehet megkezdeni.

(2)

A filmterjesztő a mozielőzetes önálló besorolására irányuló kérelmét a hirdetési tevékenység megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően nyújthatja be a Hivatalhoz. A kérelemhez mellékelni kell a 21/A. § szerinti adatok közül a rendelkezésére álló adatokat, valamint a mozielőzetes egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón. A filmterjesztő - a készülő filmalkotás tartalmára, várható besorolási kategóriájára tekintettel - indokolt kérelmében megjelölheti azt a 21. § szerinti besorolási kategóriát, amelynél alacsonyabb kategóriába a mozielőzetest tartalmától függetlenül nem kéri besorolni.

(3)

A 21/A. § (4) és (6) bekezdésében foglaltakat a mozielőzetes önálló besorolása esetén is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a mozielőzetes önálló besorolása tárgyában hozott döntésben megállapított kategóriát a filmalkotás 21/A. § szerinti korhatár-besorolása tárgyában meghozott elsőfokú döntés nem módosítja, de a mozielőzetesen a filmalkotás korhatár-besorolása tárgyában meghozott elsőfokú döntést követően a filmalkotás korhatár besorolásának megfelelő jelzést kell feltüntetni az Elnök rendeletében foglaltak szerint.

(4)

Amennyiben a filmterjesztő a mozielőzetes önálló besorolását kéri, a 21/A. § (2) bekezdés szerinti filmalkotást a rendelkezésére állás, illetve birtokába kerülés után haladéktalanul - de legkésőbb a 21/A. § (1) bekezdés szerinti határidőig - köteles besorolásra benyújtani a Hivatalhoz a 21/A. §-ban foglaltak szerint.

21/C. §

(1)

Moziban a filmalkotást megelőzően kizárólag olyan mozielőzetes vetíthető, amelynek a besorolási kategóriája nem magasabb az azt követő filmalkotás besorolási kategóriájánál. A minél szélesebb körben történő hirdethetőség érdekében a filmterjesztő kérheti a mozielőzetes besorolását abban az esetben is, ha a filmalkotás már besorolásra került.

(1a)

Az adathordozón kizárólag olyan mozielőzetest, illetve hirdetést lehet közzétenni, amelynek besorolási kategóriája nem magasabb, mint az adathordozón közzétett filmalkotás besorolási kategóriája. Ha az adathordozó több filmalkotást tartalmaz, a mozielőzetes, illetve hirdetés közzétételének szempontjából a legmagasabb kategóriájú filmalkotás az irányadó.

(2)

A Hivatal a határozatában megjelöli azt a filmalkotásénál alacsonyabb besorolási kategóriát, amelybe tartalma alapján a mozielőzetes tartozik, és amelyet az (1) bekezdés szerinti hirdetési tevékenységnél figyelembe kell venni, azzal, hogy a mozielőzetesen ebben az esetben is a filmalkotás korhatár besorolásának megfelelő jelzést kell feltüntetni az Elnök rendeletében foglaltak szerint.

(3)	A kérelemhez mellékelni kell a mozielőzetes egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón.

(4)	Ha a mozielőzetes besorolási kategóriája a filmalkotásénál nem alacsonyabb, a Hivatal a kérelmet elutasítja.

(5)	A 21/A. § (4) és (6) bekezdésében foglaltakat a mozielőzetes e § szerinti besorolása esetén is megfelelően alkalmazni kell.

A Korhatár Bizottság

22. §

A Hivatal létrehozza és működteti a Korhatár Bizottságot, amely a Hivatalnak javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására.

23. §

(1)

A Korhatár Bizottság legalább tizennégy, legfeljebb huszonnyolc tagból áll. A Korhatár Bizottság működtetése érdekében a Hivatal együttműködési megállapodásokat köt az általa kiválasztott alábbi társadalmi szervezetekkel:

a)	a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásaival foglalkozó társadalmi szervezettel vagy szervezetekkel,

b)	a média-, illetve mozgóképoktatással is foglalkozó pedagógus szervezettel vagy szervezetekkel,

c)	gyermekpszichológusokat tömörítő szervvel, szervezettel vagy szervezetekkel,

d)	a filmterjesztők szakmai szervezetével.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodásokon keresztül a Hivatal biztosítja, hogy a társadalmi szervezetek megfelelő számú és végzettségű tagot delegáljanak a Korhatár Bizottságba. A Hivatal az NMHH köztisztviselői közül is delegálhat megfelelő végzettségű és a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásai tekintetében tapasztalattal rendelkező tagot a Korhatár Bizottságba.

(3)

Az eljáró Korhatár Bizottságot a Korhatár Bizottság tagjai közül a Hivatal kéri fel és hívja össze. Az eljáró Korhatár Bizottság legalább hét tagból áll. Az eljáró Korhatár Bizottságot úgy kell összeállítani, hogy abban jelen legyen legalább

a)	kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy,

b)	kettő, a filmterjesztés vagy a média- vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus végzettségű személy,

c)	kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező felsőfokú végzettségű személy,

d)	a filmterjesztők egy képviselője.

(4)	A Korhatár Bizottság tagjai az Elnök által megállapított tiszteletdíjban, az eljáró Korhatár Bizottság tagjai az Elnök által megállapított költségtérítésben részesülnek.

(5)	A miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a Médiatanács és az MNF egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.

A filmalkotások besorolásának közzététele

24. §

A filmterjesztő köteles a Hivatal által megállapított kategória szerinti jelzést a filmalkotáson, illetve a mozielőzetesen, azok minden nyilvános vetítésén, minden általa forgalomba hozott adathordozó csomagolásán, illetve borítóján, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, az Elnök rendeletében meghatározottak szerint, jól észlelhető módon feltüntetni.

Filmek és mozik besorolása a filmterjesztés támogatása érdekében

25. §

(1)	A Hivatal a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásoknak, terjesztésük elősegítése céljából a filmalkotás előállítójának vagy terjesztőjének kérelmére hatósági határozatban „art” minősítést adhat.

(2)

A Hivatal bármely mozinak, amelynek üzemeltetője a jogszabályban meghatározott feltételek betartását vállalja, az üzemeltető kérelmére hatósági határozatával „art” minősítést ad. „Art” minősítés, több termes mozi esetén a mozi valamely termének is adható, amennyiben a moziüzemeltető az „art” mozikra vonatkozó feltételek betartását az adott terem tekintetében vállalja.

(3)	Az „art” mozivá való minősítés feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.

25/A. §

(1)

Az „art” mozibesorolás iránti kérelemben a mozi üzemeltetőjének meg kell jelölnie a besorolásra kerülő mozi nevét, címét, az üzemeltető nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, valamint nyilatkozni kell arról, hogy az üzemeltető a tárgyévre vonatkozóan vállalja az „art” mozi, illetve az „art” moziterem minősítésre vonatkozó feltételek betartását.

(2)	Ha a besorolásra vonatkozó kérelem beadását követően az (1) bekezdésben meghatározott adatokban változás történik, azt az üzemeltető köteles a változást követő 15 napon belül írásban bejelenteni a Hivatalnak.

(3)	A (2) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az üzemeltető kéri - a (2) bekezdés szerinti határidőben értesíti a Hivatalt.

25/B. §

(1)	A Hivatal folyamatosan ellenőrzi az „art” minősítéssel ellátott mozikat, hogy megfelelnek-e az „art” mozi minősítés jogszabályban előírt feltételeinek.

(2)

A moziüzemeltető az általa üzemeltetett „art” mozik, illetve mozitermek szerinti bontásban minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hivatalnak, a Hivatal által meghatározott módon adatot szolgáltatni az ott vetített filmalkotás címéről, az 1. melléklet szerinti besorolási kategóriájáról, „art” besorolási kategóriájáról, a vetítés időpontjáról és helyszínéről, a nézőszámról és az árbevételről.

(3)	A Hivatal a 19/H. § (3) bekezdése szerinti határozatával adatszolgáltatásra kötelezi a moziüzemeltetőt, ha a moziüzemeltető az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget.

25/C. §

(1)

A Hivatal az „art” besorolást az adott mozi (moziterem) vonatkozásában visszavonja, ha

a)	nem teljesülnek az „art” mozikra vonatkozó, jogszabályban meghatározott követelmények, vagy

b)	a moziüzemeltető a 25/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének a 25/B. § (3) bekezdésében foglalt adatszolgáltatásra kötelezés ellenére sem tesz eleget.

(2)	A Hivatal az „art” mozikat, illetve mozitermeket támogatót haladéktalanul értesíti, ha az adott mozi (moziterem) „art” minősítését visszavonta.

(3)	Az (1) bekezdés esetén újabb „art” besorolásra vonatkozó ismételt kérelem csak a visszavonást követő negyedévben terjeszthető elő.

25/D. §

A mozik vagy mozitermek „art” besorolása esetében a Hivatal az e tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul bejegyzi - hivatalból indított eljárásban - az „art” minősítésű mozit vagy mozitermet az „art” mozik és mozitermekről vezetett hatósági nyilvántartásába. Az „art” mozik és mozitermekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a 25/A. §-ban foglalt adatokat, továbbá az Elnök rendeletében megállapított további adatokat. A nyilvántartásba vétel részletes szabályait az Elnök rendelete határozza meg.

26. §

(1)	A filmalkotások „art” minősítésére a Hivatal által felállított és működtetett Art Bizottság tesz javaslatot.

(2)	Az Art Bizottság hat tagját a Nemzeti Filmiroda igazgatójának a javaslatára az Elnök nevezi ki három évre.

(3)

Az Art Bizottság tagjai:

a)	egy, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke által a filmművészet képviselőjeként delegált személy,

b)	egy, a Hivatal által az NMHH köztisztviselői közül delegált felsőfokú végzettségű és a filmművészet területén tapasztalattal rendelkező személy,

c)	egy, a miniszter által delegált, a filmművészet területén tapasztalattal rendelkező személy,

d)	három, filmművészeti, filmtudományi vagy mozgóképtanári végzettséggel, illetve gyakorlattal rendelkező személy.

(4)	A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott tag ellátja az Art Bizottság koordinációjával kapcsolatos feladatokat és a Bizottság elnökeként vezeti annak üléseit.

(5)

A Hivatal az Art Bizottság javaslata alapján „art” minősítést ad minden olyan terjesztésre kerülő filmalkotásnak,

a)	amely művészi értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, vagy

b)	amelyet az Art Bizottság oktatási vagy kulturális szempontból jelentősnek és magas művészi színvonalúnak ítél.

(6)	A Hivatal a filmalkotás előállítójának vagy terjesztőjének kérelmére „art” minősítést ad annak a terjesztésre kerülő filmalkotásnak, amely nemzetközileg elismert, a Hivatal által évente közzétett jegyzékben meghatározott fesztivál díjában részesült.

26/A. §

(1)

A filmelőállító vagy filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontja előtt legalább 30 nappal kérheti a Hivataltól a terjeszteni kívánt filmalkotás „art” filmalkotássá minősítését. A kérelemnek tartalmaznia kell a filmalkotás címét, előállítójának, producerének, rendezőjének, forgatókönyvírójának, zeneszerzőjének, operatőrének, főszereplőinek nevét.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas példányát. Idegen nyelvű filmalkotás esetén, ha a filmalkotásból magyar nyelven szinkronizált vagy magyar feliratos változat nem áll rendelkezésre, be kell nyújtani a filmalkotás magyar nyelvű dialóglistáját is.

(3)

A kérelemnek tartalmaznia kell a filmalkotás ismertetését és a filmalkotás „art” minősítésére vonatkozó javaslatot. Azon filmalkotások esetében, amelyek nemzetközileg elismert filmfesztiválon díjat nyertek, a kérelmezőnek meg kell jelölnie a filmfesztivált és a kategóriát, amelyben a filmalkotás díjat nyert.

(6)	A filmalkotások „art” besorolása esetében a Hivatal az e tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul bejegyzi - hivatalból indított eljárásban - az „art” minősítésűnek besorolt filmalkotást az „art” besorolású filmalkotások nyilvántartásába.

Filmalkotások besorolása a magyar részvételi arányok alapján

26/B. §

(1)

A Hivatal - a filmelőállító kérelmére - a közvetlen támogatásra való jogosultság megállapítása érdekében azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához közvetlen támogatást igényelnek, a következő kategóriákba sorolja be:

a)	magyar filmalkotás,

b)	magyar részvételű filmalkotás,

c)	egyéb magyar részvételű filmalkotás,

d)	egyéb filmalkotás.

(1a)	A játékfilmalkotásokat, a kisjátékfilmeket, az animációs filmalkotásokat, dokumentumfilm-alkotásokat és a tudományos ismeretterjesztő filmalkotásokat az 1. melléklet szerinti táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni.

(1b)

A kísérleti filmek és az e törvényben nem szabályozott egyéb műfajok esetében az 1. mellékletnek a dokumentumfilm-alkotások és a tudományos ismeretterjesztő filmalkotások besorolására vonatkozó szempontjait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a besorolandó filmalkotás által – a táblázat alapján értékelhető tényleges alkotói részvétel, illetve feltételek alapján – elérhető legmagasabb pontszám 100 pontnál kevesebb, a 2. § 7. pontja szerinti filmalkotás típusok valamelyikébe való besorolás feltétele, hogy az elérhető pontszámot 100%-nak tekintve az adott filmalkotás elérje a 2. § 7. pontjában meghatározott filmalkotás típusok pontszámainak megfelelő százalékot.

(1c)

Az (1a) és (1b) bekezdés szerinti pontszámok kiszámításakor a filmalkotás magyar elemeire adható egyes pontszámokat az egyes elemeken belüli magyar részvétel arányához kell igazítani. Ha a filmalkotásban magyar filmelőállító vagy producer vesz részt, részükre a magyar hozzájárulás arányától függetlenül, a legmagasabb elérhető pontszámot kell adni.

(2)

A közvetlen támogatás nyújtásának feltétele a filmalkotások magyar részvételi arányok szerinti besorolása. Az (1) bekezdés szerinti besorolási eljárást lezáró hatósági határozat jogerőre emelkedését követően a Hivatal haladéktalanul bejegyzi - hivatalból indított eljárásban - a besorolt filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába. Amennyiben a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hivatal az (1) bekezdés szerinti besorolási eljárást lezáró véglegessé vált hatósági határozatban megállapított adatokkal tényekkel egészíti ki a nyilvántartás adatait.

(3)	Az (1) bekezdés szerinti besorolást a Hivatal a filmelőállító által a Hivatalhoz benyújtott, a (4) és (5) bekezdésben meghatározott okiratok alapján végzi el.

(4)

Ha a filmalkotás költségvetése az 50 millió forintot nem haladja meg, a besorolási kérelmet a közvetlen támogatás igénylését megelőzően kell benyújtani. A kérelem különös méltánylást érdemlő esetben a támogatási szerződés megkötéséig is benyújtható. A kérelemhez csatolni kell

a)	a filmalkotás elkészítésében részt vevő alkotók, művészeti és technikai munkatársak jegyzékét,

b)	a filmalkotás költségvetését,

c)	a filmalkotás elkészítésének ütemtervét,

d)	a filmalkotás előállításának finanszírozási tervét.

(5)

Ha a filmalkotás költségvetése az 50 millió forintot meghaladja, a besorolási kérelmet legkésőbb a közvetlen támogatás igénylését 40 nappal megelőzően kell benyújtani. A kérelem különös méltánylást érdemlő esetben a támogatási szerződés megkötéséig is benyújtható. A kérelemhez csatolni kell:

a)	a filmalkotás alapjául szolgáló mű szerzőinek a filmalkotás előállításához való hozzájárulását tartalmazó felhasználási szerződéseket vagy egyéb okiratokat,

b)	a filmalkotás forgatókönyvét,

c)	a filmalkotás elkészítésében részt vevő alkotókra, valamint művészeti és technikai munkatársakra, továbbá a gyártási munkák helyszínére vonatkozó jegyzéket az 1. melléklet szerinti táblázat alapján, megjelölve az elkészítésben részt vevő külföldi országok technikai és művészi hozzájárulását,

d)	a filmalkotás költségvetését és részletes pénzügyi tervét,

e)	a filmalkotás elkészítésének ütemtervét,

f)	koprodukciós filmalkotás esetén a filmelőállítók koprodukciós szerződését, ennek hiányában a felek megállapodását a hasznosításból származó bevételek felosztásáról és a terjesztés területi megosztásáról,

g)	a filmalkotás előállításának finanszírozási tervét.

(6)	A magyar részvételi arányok szerinti besorolásról szóló véglegessé vált határozat hiányában vagy a támogathatóság kizárásának figyelembevétele nélkül kötött támogatási szerződés a (7) bekezdés szerinti kivétellel semmis.

(7)

A véglegessé vált határozat hiányában kötött támogatási szerződés esetében az eljárás különös méltánylást érdemlő esetben a szerződés megkötését követő egy naptári éven belül benyújtott kérelem esetén a támogatási cél megvalósulása érdekében lefolytatható a (4) és (5) bekezdésben foglalt határidőkre tekintet nélkül.

(8)	A (7) bekezdés szerinti eljárásban a Hivatal nyilatkozattételre hívja fel a támogatót a támogatási cél megvalósulásához fűződő szándék fennállásának meglétéről. A Hivatal a támogató nyilatkozata és az ügy összes körülményének figyelembevételével dönt a kérelemről.

(9)	A (4), (5) és (7) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.

26/C. §

(1)

A magyar részvételi arányok szerinti besorolás alapjául szolgáló adatokban bekövetkező változást azok ismertté válását követő 15 napon belül a filmelőállító köteles bejelenteni a Hivatalnak. A bejelentés alapján, vagy az adatváltozásnak a Hivatal tudomására jutását követően a Hivatal hivatalból eljárást indít, ha feltételezhető, hogy a változás a határozatban megállapított besorolási kategória megváltozását eredményezi.

(2)	Az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal a filmelőállítót a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti bírság megfizetésére kötelezheti és a 28. § szerinti nyilvántartásból törölheti.

4. Cím
A Hivatal nyilvántartásai Mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartása

28. §

(1)

Nyilvántartásba vételét a magyar állampolgár, illetve a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, a Magyarország területén vagy valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy kérheti, ha az e törvény szerinti támogatást kíván igénybe venni. A mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásba vételi eljárása kizárólag kérelemre indulhat. A nyilvántartásba vétel az e törvény szerinti támogatás nyújtásának feltétele. Nem feltétele a támogatás nyújtásának a nyilvántartásba vétel azon szervezetek és intézmények esetében, amelyek kizárólag oktatási, könyvtári, illetve közgyűjteményi feladataik ellátása érdekében végeznek filmterjesztési tevékenységet, kivéve a kifejezetten mozgóképszakmai tárgyú közgyűjteményeket. Ezen szervezeteknek a támogatás igénylésekor nyilatkozniuk kell arról, hogy a 28. § (7) bekezdése szerinti kizáró feltételek velük szemben nem állnak fenn.

(2)	Ha a nyilvántartásba vételt mozgóképszakmai szervezet kéri, a nyilvántartásba vételi kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást igénylő nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy bírósági nyilvántartási számát, adószámát, képviselője nevét és lakóhelyét, valamint tulajdonosát vagy alapítóját.

(3)	Ha a nyilvántartásba vételt természetes személy kéri, a nyilvántartásba vételi kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást igénylő nevét, lakóhelyét, születési helyét és idejét, adószámát vagy azonosító jelét.

(4)

A nyilvántartásba vételt kérő természetes személy nyilatkozik arról, hogy filmterjesztőként történő nyilvántartásba vételét filmforgalmazóként, moziüzemeltetőként vagy egyéb minőségében kéri. A nyilvántartásba vételt kérő mozgóképszakmai szervezet nyilatkozik arról, hogy nyilvántartásba vételét filmelőállítóként, filmgyártó vállalkozásként, filmterjesztőként (ezen belül filmforgalmazóként, moziüzemeltetőként vagy egyéb minőségében) vagy egyéb szervezetként kéri.

(5)	A Hivatal a törvényben meghatározott adatok közlése esetén, a (9) bekezdésben foglalt megtagadási ok hiányában a kérelmezőt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a támogatást igénylő köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni a Hivatalnak

(6)

A Hivatal az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül az e bekezdésben meghatározott célból megkeresi az MNF-et, a minisztert, valamint az egyéb támogatót. A megkeresett szervezetek a megkereséstől számított 15 napon belül nyilatkoznak arról, hogy

a)	vele szemben a nyilvántartásba vett természetes személynek vagy szervezetnek, a szervezet tulajdonosának vagy alapítójának és a szervezet tulajdonosa vagy alapítója által alapított vagy tulajdonolt más gazdálkodó szervezetnek van-e lejárt, teljesítetlen fizetési vagy elszámolási kötelezettsége, és

a nyilvántartásba vett szervezet vezető tisztségviselői, tulajdonosai és alapítói között van-e olyan személy, aki a nyilvántartásbavétel napját megelőző három évben olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője volt, amely a vezető tisztségviselő megbízatásának időtartama alatt felhasznált támogatással a támogatóval szemben nem számolt el vagy elszámolását a támogató nem fogadta el.

(7)

A (6) bekezdés szerinti nyilatkozatban közölni kell a nyilvántartásba vett szervezet által igénybe vett közvetlen támogatás összegét és a támogatott tevékenységet, illetve filmalkotást. Ha az MNF, a miniszter vagy az egyéb támogató akként nyilatkozik, hogy

a nyilvántartásba vett természetes személynek vagy szervezetnek, a szervezet tulajdonosának vagy alapítójának, vagy a szervezet tulajdonosa vagy alapítója által alapított vagy tulajdonolt más gazdálkodó szervezetnek a támogatóval szemben az e törvény hatálya alá tartozó lejárt, teljesítetlen fizetési vagy elszámolási kötelezettsége van, vagy

a nyilvántartásba vett szervezet vezető tisztségviselői, tulajdonosai vagy alapítói között olyan személy van, aki a nyilvántartásbavétel napját megelőző három évben olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője volt, amely a vezető tisztségviselő megbízatásának időtartama alatt felhasznált támogatással a támogatóval szemben nem számolt el vagy elszámolását a támogató nem fogadta el,

a Hivatal a nyilvántartásba vett természetes személyt vagy szervezetet törli a nyilvántartásból, és erről az MNF-et, a minisztert és az egyéb támogatót is értesíti.

(8)	A Hivatal a (6) bekezdésben foglalt megkeresést mellőzi olyan jogelőd nélkül alapított új szervezet nyilvántartásba vétele esetén, amelynek alapítói (tulajdonosai) és vezető tisztségviselői között kizárólag a nyilvántartásban már szereplő szervezet vagy természetes személy található.

(9)

Nem vehető nyilvántartásba az az igénylő, aki ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban. Nem vehető nyilvántartásba az az igénylő, aki az általa igénybe vett közvetlen támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató által meghatározott határidőben és feltételek szerint nem számolt el, elszámolását a támogató nem fogadta el, vagy a támogatóval szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik, mindaddig, amíg a támogatóval szembeni fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Ilyen esetben az újbóli nyilvántartásba vételre akkor kerülhet sor, ha az igénylő a támogatóval szembeni fizetési kötelezettségét teljesítette.

(10)

A nyilvántartásban egyértelműen szerepeltetni kell, ha a nyilvántartásba vett személy vagy szervezet ellen a Hivatal a közvetett támogatás megszerzésére irányuló eljárásokkal összefüggésben a 19/I. § (1) bekezdése szerinti bejelentést, illetve feljelentést tesz. Ez esetben a nyilvántartásba vett személy vagy szervezet nyilvántartásba vételéből eredő jogosultságai és kötelezettségei szünetelnek a bíróság eljárást megszüntető véglegessé vált vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság eljárást megszüntető és további jogorvoslattal nem támadható határozatának benyújtásáig.

(11)

A Hivatal a nyilvántartásba vett természetes személyt és szervezetet az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vagy a nyilvántartásba vett kérelmére törli a nyilvántartásból. Hivatalból való törlésnek van helye

a)	a (7) bekezdésben, a 19/I. § (2) és (3) bekezdésében, a 26/C. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben, és

b)	akkor, ha a nyilvántartásba vétel megtagadásának lett volna helye, azonban a megtagadási ok a nyilvántartásba vételt követően jutott a Hivatal tudomására vagy az nyilvántartásba vételt követően merül fel.

(12)	A Hivatal a nyilvántartásból való törlésről értesíti az MNF-et, a minisztert és az egyéb támogatót.

(13)	A jelentős támogatókat a Hivatal negyedévente megkeresi a (6) bekezdés szerinti adatszolgáltatás céljából.

(14)	Az e törvény szerinti támogatást nyújtó egyéb szervezet és az MTVA az általa nyújtott mozgóképszakmai támogatásokról és az általa támogatottak lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettségeiről a támogatás nyújtásakor és a fizetési kötelezettség keletkezésekor tájékoztatja a Hivatalt.

29. §

(1)

A mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásában valamennyi támogatást igénylő esetében szerepelnie kell:

a)	a 28. §-ban meghatározott adatoknak,

b)	az igénybe vett közvetlen támogatás összegének, megjelölve a támogatott tevékenységet, illetve filmalkotást,

c)	annak a ténynek, hogy az igénylő az általa igénybe vett közvetlen támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató által meghatározott határidőben és feltételek szerint elszámolt-e, ennek hiányában a támogatóval fennálló fizetési kötelezettsége mértékének,

d)	az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott, e törvény céljainak megvalósításához szükséges adatoknak.

(2)	Az (1) bekezdésben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkező változásokat a támogatott és az e törvény szerinti támogatást nyújtó az adat tudomására jutását, illetve a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak.

A támogatásra jogosult filmalkotások nyilvántartása

30. §

(1)	A Hivatal nyilvántartásba vesz minden olyan filmalkotást, amelynek előkészítéséhez vagy gyártásához e törvény szerinti támogatást vesznek igénybe.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell a filmalkotás címének, a filmalkotás előállítója nevének, a 26/B. § szerinti eljárásban megállapított minősítés eredményének, valamint az e törvényben és a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatoknak. A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a támogatást igénylő köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni a Hivatalnak.

A terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartása

31. §

(1)	A Hivatal, a 20. § (2) bekezdése szerinti filmalkotások kivételével minden terjesztésre kerülő filmalkotást nyilvántartásba vesz.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell a terjesztésre kerülő filmalkotás címének, a filmalkotás előállítója és terjesztője nevének, a 20. § és a 25. § szerinti besorolási eljárások alapján adott minősítésnek, valamint az e törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges, a törvényben vagy a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban megállapított egyéb adatoknak. Ezeket az adatokat a filmterjesztő köteles bejelenteni a Hivatalnak.

A nyilvántartásba vétel közös szabályai

31/A. §

(1)

A Hivatal nyilvántartásainak adatai közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. A Hivatal a honlapján bárki számára ingyenesen, korlátozás nélkül hozzáférhető és kereshető módon közzéteszi a nyilvántartásait. A Hivatal nyilvántartása kialakítása során előnyben részesíti és támogatja az audiovizuális adatgyűjtés területén létező nemzetközi szabványok meghonosítását és alkalmazását (nemzetközi audiovizuális azonosító szám, ISAN).

(2)

A Hivatal által vezetett mozgóképszakmai-nyilvántartások tartalmazzák az e törvényben és a külön jogszabályokban, valamint a Hivatal véglegessé vált határozatában foglaltakat, különösen a filmalkotásokhoz, valamint az e törvény szerinti jogokat és jelentős tényeket. A természetes személyek Hivatali nyilvántartásaiban szereplő adatai közérdekből nyilvánosnak minősülnek. A Hivatal az e törvényben foglalt személyes adatokat a nyilvántartásból való törlésig kezeli.

(3)	A mozgóképszakmai-nyilvántartások, ha e törvény kivételt nem tesz, a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását közhitelesen tanúsítják.

(4)	A Hivatal e törvény alapján vezetett nyilvántartásainak részletes szabályait, a nyilvántartásba vételi eljárások részletes szabályait, valamint a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatás módját az Elnök rendelete szabályozza.

5. Cím
Támogatási eljárás

A támogatásra jogosultság megállapítása

31/B. §

(1)

A Hivatal a 12/A. § (1) bekezdése szerint, a 19. § (1) bekezdés e) pontja alapján

a)	az e törvény szerinti filmgyártási célú támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot (a továbbiakban: támogatásra jogosultság) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás kérelmére,

b)	az e törvény szerinti filmterjesztési célú támogatásra jogosultságot a filmterjesztő kérelmére

állapítja meg.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell

a)	a filmalkotás teljes magyar nyelvű forgatókönyvét vagy a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas példányát,

b)	a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás vagy filmterjesztő nyilatkozatát a 2. mellékletben meghatározott kulturális követelmények teljesítéséről az ott foglalt táblázat alapján,

c)	az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását, és

a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás bejelentését a filmgyártásban közvetlenül közreműködő külföldi illetőségű előadóművész és nem előadóművész magánszemély stábtagok nevére, állampolgárságára, születési helyére és idejére, anyja nevére, külföldi lakóhelyére, valamint arra vonatkozóan, hogy előadóművészként vagy nem előadóművészként működnek közre a film gyártása során.

(2a)

A kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt megelőzően a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás bejelenti a gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját legkésőbb annak kezdő napjáig, valamint a forgatás (ideértve az előforgatást is) megkezdésének időpontját azt megelőzően legalább 30 nappal. A forgatás első napját legalább 30 nappal megelőzően - ha a gyártási folyamatból csak az utómunkát végzik Magyarországon, az utómunka megkezdését legalább 30 nappal megelőzően - a kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani

a)	a filmalkotás végleges, az előkészítést, a forgatást és az utómunkálatokat is magában foglaló gyártási tervét,

b)	megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásban részt vevő magyar vállalkozás és a külföldi filmelőállító (megrendelő) közötti szerződést, koprodukciós, vagy nemzetközi koprodukciós vagy egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetében a koprodukciós szerződést,

c)	nem megrendelésre készülő filmalkotás esetében a közvetlen filmgyártási költségek fedezetét igazoló okiratokat és a filmalkotás teljes költségvetését,

d)	a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeire vonatkozó költségvetését (valamennyi társelőállító és támogató által ellenjegyezve), pénzügyi tervét és finanszírozási tervét,

e)	a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy milyen ütemezésben kéri a támogatási igazolás vagy a költségellenőrzésre irányuló eljárást lezáró határozat kiállítását, és

a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a filmalkotás gyártása során vállalja

fa)	a tízmillió forintot elérő vagy azt meghaladó, de százmillió forintot meg nem haladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében legalább egy;

fb)	a százmillió forintot meghaladó, de ötszázmillió forintot meg nem haladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében legalább kettő;

fc)

az ötszázmillió forintot meghaladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében legalább öt mozgóképszakmai képzésben részt vevő, korábban részt vett vagy legalább egy játékfilm gyártásában gyakorlatot szerzett gyakornok legalább öt héten át tartó foglalkoztatását bármely gyártási részlegben, amelyben a gyakornokok szakmai felügyelete biztosítható. Amennyiben a filmalkotás magyarországi gyártásának azon szakasza, amelyben a gyakornok foglalkoztatható lenne, nem éri el az öt hetet, a foglalkoztatási kötelezettség a teljes magyarországi gyártási szakasz időszakára vonatkozik.

(2b)	A (2a) bekezdés f) pontja szerinti kötelezettség nem vonatkozik a filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő filmalkotások gyártására.

(2c)

Az e törvény szerinti közvetett támogatásban részesülő filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás a Hivatal támogatásra jogosultságot megállapító döntésében meghatározott közvetlen filmgyártási költség 0,5%-át, de filmalkotásonként legfeljebb tizenötmillió forintot mozgóképszakmai képzési hozzájárulás címén az e törvényben meghatározott módon megfizet az MNF-nek.

(2d)	A mozgóképszakmai képzési hozzájárulást az MNF-nek a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: kincstár) e célra vezetett számlájára a támogatásra jogosultságot megállapító döntés véglegessé válásától számított hatvan napon belül kell befizetni.

(2e)

A mozgóképszakmai képzési hozzájárulás befizetési határidejének elmulasztása esetén a Hivatal jogkövetkezményként hivatalból indított hatósági eljárásban a támogatásra jogosultságot megállapító döntését akként módosítja, hogy a támogatásra jogosultságot elutasítja. A hivatalból indított eljárásban a Hivatal tizenöt napos határidő tűzése mellett felszólítja a késedelmesen fizető filmelőállítót vagy a filmgyártó vállalkozást a (2c) bekezdés szerinti mozgóképszakmai képzési hozzájárulás megfizetésére. Amennyiben a hatósági eljárás érdemi lezárása előtt a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás megfizeti a (2c) bekezdés szerinti mozgóképszakmai képzési hozzájárulást, úgy a Hivatal a 19/H. § (8) bekezdés d) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazhatja.

(2f)	Nem kell mozgóképszakmai képzési hozzájárulást fizetni a tízmillió forintot el nem érő közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások után.

(2g)

Az MNF az általa kezelt, az egyes filmalkotásokra vonatkozó, mozgóképszakmai képzési hozzájárulás címén megfizetett összegekről, a Hivatal a mozgóképszakmai képzési hozzájárulás összegét magában foglaló támogatásra jogosultságot megállapító döntésekről nyilvántartást vezet. A véglegessé vált döntéseket az MNF részére elektronikus úton megküldi, az MNF a Hivatalt abban az esetben tájékoztatja, ha a Hivatalnak hivatalból eljárást szükséges indítania a támogatásra jogosultságot megállapító döntés módosítása iránt.

(3)	Az (1) bekezdés szerinti kérelem a terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásba vételére irányuló, továbbá a 26/A. §-ban és a 26/B. §-ban meghatározott eljárásban előterjesztett kérelemmel együtt is benyújtható. Ebben az esetben a Hivatal a kérelmeket egy eljárás keretében bírálja el.

(4)

Az e törvény szerinti filmterjesztési célú támogatásra jogosultság megállapítására nem kell kérelmet benyújtani, ha a filmalkotás korábban már teljesítette az e törvény szerinti filmgyártási célú támogatásra jogosultság feltételeit. Ebben az esetben az előterjesztett kérelmet a Hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(5)

A Hivatal a támogatásra jogosultság megállapításakor

a)	megvizsgálja a filmalkotás tervezett költségvetését, és ennek alapján - az e törvény szerinti feltételek együttes teljesülése esetén - megállapítja és igazolja a támogatás alapjául szolgáló közvetlen filmgyártási költségek és a közvetlen magyar filmgyártási költségek összegét,

b)	megvizsgálja az e törvény szerinti támogatással érintett szolgáltatás értékét, ha az a piacon szokásos árnál magasabb áron kerül megállapításra,

c)	ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és

d)	ellenőrzi a filmalkotás 2. mellékletben meghatározott kulturális követelményeknek való megfelelését.

(6)

Nem ismerhető el közvetlen filmgyártási költségként az a költség, amely keletkezésének körülményeit tekintve akkor merült fel, amikor a Hivatal az ügyfél mulasztásából eredően még nem gyakorolhatta ellenőrzési jogosultságát, különös tekintettel a bejelentési kötelezettség elmulasztására vagy nem megfelelő teljesítésére.

(7)

A (2a) és (6) bekezdésben meghatározott - különösen a rögzített gyártási időre és költségvetésre vonatkozó - követelmények megtartása tekintetében a Hivatal indokolt kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetben eltérést engedhet. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.

(8)	A Hivatal az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben szakértőt is kirendelhet. A szakértő kirendelésének költségeit a támogatott előlegezi meg. A Hivatal a szakértői vélemény alapján dönt a költség viseléséről.

(9)

A 2. mellékletben meghatározott kulturális követelményrendszer m) és n) pontjai kapcsán

1 pont adható, ha

aa)	a magyarországi forgatás legalább 1 nap, de - napokban számolt mértéke - nem éri el a filmalkotás teljes forgatásának 25%-át; vagy

ab)	a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka költségei részben Magyarországon merülnek fel, de nem érik el a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 25%-át;

2 pont adható, ha

ba)	a magyarországi forgatás - napokban számolt mértéke - eléri a filmalkotás teljes forgatásának 25%-át, de nem éri el a filmalkotás teljes forgatásának 50%-át; vagy

bb)	a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka Magyarországon felmerült költségei elérik a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 25%-át, de nem érik el a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 50%-át;

c)	3 pont adható, ha az a) és b) pontokban említett értékek elérik vagy meghaladják az 50%-os értékeket.

(10)	A Hivatal a támogatásra jogosultsággal összefüggő döntését a filmelőállítón, illetve a filmgyártó vállalkozáson kívül szükséges esetben közli a támogatóval, - ha a filmalkotást az MTVA támogatja - az MTVA-val és szükséges esetben az állami adóhatósággal is.

(11)

A Hivatal a támogatásra jogosultság megállapítása esetén az e tárgyban lefolytatott hatósági eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követően, hivatalból indított eljárásban haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat és tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába. Ha a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hivatal a hatósági eljárásban hozott határozatban megállapított adatokkal egészíti ki a nyilvántartás adatait. A támogatásra jogosultság megállapítása és megállapítása az e törvény szerinti támogatás nyújtásának feltétele.

(12)	A Hivatal a (2) bekezdés d) pontjában bejelentett adatokról igazolást állít ki a filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás kérelmére.

(13)	A filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás a (2) bekezdés d) pontja szerint bejelentett adatokban bekövetkezett változást köteles bejelenteni a Hivatalnak.

(14)

A Hivatal a (2) bekezdés d) pontja szerinti adatokat támogatás megállapítására és az ezzel összefüggő nyilvántartás vezetésére irányuló feladatai ellátása céljából, a kérelem elbírálását követő öt évig kezeli. A Hivatal az így tudomására jutott adatokat törvény eltérő rendelkezése hiányában harmadik személlyel nem közölheti, kivéve ha az más hatóságok eljárásához történő adatszolgáltatás teljesítését célozza.