Hatályos állapot
Közlönyállapot
2004.01.13. - 2004.03.31.
2004.04.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.07.09.
2004.07.10. - 2004.11.22.
2004.11.23. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2006.03.08.
2006.03.09. - 2006.03.31.
2006.04.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.09.24.
2007.09.25. - 2008.07.30.
2008.07.31. - 2008.08.31.
2008.09.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2010.09.05.
2010.09.06. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.06.10.
2011.06.11. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.12.15.
2012.12.16. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.02.12.
2013.02.13. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.10.06.
2014.10.07. - 2014.11.26.
2014.11.27. - 2014.12.29.
2014.12.30. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.12.16.
2015.12.17. - 2015.12.30.
2015.12.31. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.07.16.
2016.07.17. - 2016.09.30.
2016.10.01. - 2016.12.31.
2017.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2004. évi II. törvény

a mozgóképről

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és megőrzése, a magyarországi filmipar fejlesztése, nemzetközi viszonylatban való versenyképessé tétele, a mozgóképkultúra fejlődését szolgáló források hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer, valamint az ezt szolgáló és az európai uniós szabályozással összhangban álló jogszabályi háttér megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:

Magyarország Országgyűlése a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és megőrzése, a magyarországi filmipar fejlesztése, nemzetközi viszonylatban való versenyképessé tétele, a mozgóképkultúra fejlődését szolgáló források hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer, valamint az ezt szolgáló és az európai uniós szabályozással összhangban álló jogszabályi háttér megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §
(1) A törvény hatálya a magyar, illetve a magyar részvétellel készülő filmalkotások előállítására, terjesztésére és archiválására, valamint a magyarországi filmterjesztésre terjed ki.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a gazdálkodó és egyéb szervezetek, továbbá az állami szervek által feladataik ellátása céljából, kizárólag belső használatára készített audiovizuális alkotásaira, továbbá a külön törvényben meghatározott televíziós műsorszolgáltatási tevékenységre, valamint a játék céljára forgalomba hozott multimédia alkotásokra.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a gazdálkodó és egyéb szervezetek, továbbá az állami szervek által feladataik ellátása céljából, kizárólag belső használatára készített audiovizuális alkotásaira, továbbá a külön törvényben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatási tevékenységre, valamint a játék céljára forgalomba hozott multimédia alkotásokra.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) és egyéb szervezetek, továbbá az állami szervek által feladataik ellátása céljából, kizárólag belső használatára készített audiovizuális alkotásaira, továbbá a külön törvényben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatási tevékenységre, valamint a játék céljára forgalomba hozott multimédia alkotásokra.
(3) E törvény I. fejezetét, II. fejezetének 1. és 4. címét kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésben, helyi vagy kisebbségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, illetve ha a támogatást a Kormány, központi költségvetési szerv, helyi vagy kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában álló közhasznú társaság vagy közalapítvány nyújtja, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogram által nyújtott mozgóképszakmai támogatásokra.
(3) E törvény I. fejezetét, II. fejezetének 1. és 4. címét kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésben, helyi vagy kisebbségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, illetve ha a támogatást a Kormány, központi költségvetési szerv, helyi vagy kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában álló közhasznú társaság vagy közalapítvány nyújtja, valamint a Nemzeti Kulturális Alap által nyújtott mozgóképszakmai támogatásokra.
(3) E törvény I. fejezetét és II. fejezetének 1., 2. és 4. címét kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésben, helyi vagy nemzetiségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, vagy ha a támogatást a Kormány, a helyi vagy nemzetiségi önkormányzat által alapított alapítvány vagy közalapítvány nyújtja, valamint a Nemzeti Kulturális Alap által nyújtott mozgóképszakmai támogatásokra.
(3) E törvényt kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésről szóló törvényben, helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, vagy ha a támogatást a Kormány, a helyi vagy nemzetiségi önkormányzat által alapított alapítvány vagy közalapítvány nyújtja.
(3) E törvényt kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésről szóló törvényben, helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, a 14. § (7) bekezdésében meghatározott hozzájárulás, vagy ha a támogatást a Kormány, a helyi vagy nemzetiségi önkormányzat által alapított alapítvány vagy közalapítvány nyújtja.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §   E törvény alkalmazásában
1. mozgóképszakma: a mozgóképkultúra, illetve a mozgóképipar körébe tartozó tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységeket végző személyek összessége;
2. filmalkotás: bármely technikai eljárás útján létrehozott olyan mű, amely meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatából áll, és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői műnek minősül;
2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgető-műsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;
2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgető-műsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;
3. film alkotói: a filmalkotás céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a filmalkotás rendezője és mindazok, akik a filmalkotás egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá, továbbá a filmalkotásban felhasznált egyéb művek szerzői;
4. filmelőállító: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről;
5. magyar filmelőállító: olyan filmelőállító, amely magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és vezető tisztségviselőinek többsége az Európai Unió valamely tagállamának, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgára, és benne ezen országok állampolgárai vagy jogi személyei rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással;
5. magyar filmelőállító: olyan filmelőállító, amely magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és vezető tisztségviselőinek többsége az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgára, és benne ezen országok állampolgárai vagy jogi személyei rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással;
5. magyar filmelőállító: olyan filmelőállító, amely magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgára, és benne ezen országok állampolgárai vagy jogi személyei rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással;
6. koprodukciós filmalkotás: különböző államok joghatósága alá tartozó filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek;
7. a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el;
b) magyar részvételű koprodukciós filmalkotás: olyan koprodukciós filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el, és a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hányad kétoldalú koprodukció esetén eléri a húsz, többoldalú koprodukció esetén a tíz százalékot, kivéve, ha két vagy többoldalú nemzetközi egyezmény eltérően rendelkezik;
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el, és nem minősül magyar részvételű koprodukciós filmalkotásnak;
d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot;
8. eredetileg magyarnyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:
a) eredeti változata magyar nyelven került bemutatásra,
b) eredetileg két vagy több nyelven került bemutatásra, de időtartamát tekintve eredeti magyar nyelvű része hosszabb, mint bármelyik másik nyelvű része,
c) eredetileg valamely magyarországi kisebbség nyelvén készült, ha tárgya az adott magyarországi kisebbség életével, kultúrájával van összefüggésben;
9. közvetlen támogatás: e törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott szervek által mozgóképszakmai célokra nyújtott pénzügyi juttatás, ideértve a Magyar Mozgókép Közalapítvány által nyújtott támogatást is;
9. közvetlen támogatás: e törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott szervek által mozgóképszakmai célokra nyújtott pénzügyi juttatás;
10. közvetett támogatás: e törvényben meghatározott mozgóképszakmai, így különösen mozgóképipari célok megvalósítását szolgáló, külön jogszabályokban megállapított adó- és befektetési kedvezmények;
10. közvetett támogatás: mozgóképszakmai célok megvalósítását szolgáló támogatás, amely után a támogató külön jogszabályokban megállapított adó- és befektetési kedvezményeket vehet igénybe, valamint az állam által kamattámogatás útján támogatott, mozgóképszakmai célokat szolgáló hitelek;
11. normatív támogatás: olyan támogatás, amely az e törvényben meghatározott, illetve a támogató szervezet által meghirdetett feltételek teljesítése esetén illeti meg az azt igénylő filmelőállítót, illetve filmterjesztőt, mely támogatást a filmterjesztő a filmalkotás terjesztéséhez, a filmelőállító filmalkotása elkészítéséhez használhat fel;
12. szelektív támogatás: olyan támogatás, amely a filmalkotás jellemzőitől (így különösen forgatókönyv, költségvetés, művészi érték, a filmalkotás szerzőinek, alkotóinak és szereplőinek személye), vagy az egyéb támogatandó cél jellegétől függően, a támogató szervezet pályázat útján vagy egyedi kérelem elbírálását követően hozott döntése alapján illeti meg a filmelőállítót, filmterjesztőt, illetve az e törvény szerinti egyéb igénylőt;
13. strukturális támogatás: olyan támogatás, amelyet a támogató szervezet több költségvetési évre vonatkozó kötelezettségvállalással folyamatosan nyújt az igénylőnek, e törvény szerinti több éven keresztül megvalósuló, vagy évente azonos módon megvalósuló mozgóképszakmai célokra, feltéve, hogy az igénylő a támogatás teljes időszaka alatt megfelel a törvény, illetve a támogató által meghatározott feltételeknek;
14. támogató szervezet: az 1. § (3) bekezdésében meghatározott, mozgóképszakmai célok támogatását végző szervezet vagy intézmény;
15. filmterjesztés: a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele
a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,
b) moziüzemeltetéssel,
c) filmalkotás bármely adathordozón, így különösen videón és DVD-n történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával,
d) filmalkotások Magyarországra történő kereskedelmi célú behozatalával,
d) filmalkotások az Európai Unió területére történő kereskedelmi célú behozatalával,
d) filmalkotások az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területére történő kereskedelmi célú behozatalával,
d) filmalkotások az EGT-államok területére történő kereskedelmi célú behozatalával,
e) kereskedelmi célú birtoklással;
16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresített, bármely képmegjelenítő eszközzel felszerelt helyiség;
17. moziüzemeltetés: filmalkotások közönség előtti, moziban történő bemutatására irányuló üzletszerű tevékenység;
18. filmterjesztő: filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéb szervezet;
19. filmterv fejlesztés: filmterv és forgatókönyv létrejöttét, eladhatóságát és eladását, illetve megvalósíthatóságát és későbbi megvalósítását célzó kutatói, alkotói, tervezési és szervezési munkák összessége;
20. filmgyártás: a filmalkotás felvételének megkezdésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége;
21. filmgyártás-előkészítés: a filmgyártás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó és szervező tevékenység;
22. műhely: filmtervek, illetve forgatókönyvek fejlesztésére alakult alkotói közösség, amelynek tagjai az általuk választott gazdasági forma kerete között szorosan együttműködnek, kifejezetten filmtervek és filmtervcsomagok fejlesztése és filmalkotások előállítása céljából;
23. megrendelésre készülő filmalkotás: az az egyéb magyar részvételű filmalkotás vagy egyéb filmalkotás, amely e törvény szerint nem részesíthető közvetlen támogatásban, és a gyártásában részt vevő magyar vállalkozás a 27. § szerinti nyilvántartásba vett, filmgyártási tevékenységet folytató, magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;
24. nem megrendelésre készülő filmalkotás: minden olyan filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt, illetve gyártásához magyar vállalkozás vagy természetes személy támogatást nyújt, és e támogatása fejében a filmalkotással kapcsolatban vagyoni jellegű joga keletkezik;
24. nem megrendelésre készülő filmalkotás: minden olyan filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt, illetve gyártásához magyar vállalkozás vagy természetes személy támogatást nyújt;
25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés. Nem minősül közvetlen filmgyártási költségnek a filmelőállító által felszámított árrés;
25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója, megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásban részt vevő magyar vállalkozás által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek;
26. nemzeti filmvagyon: az államot a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, 1999. évi LXXVI. törvény 64. §-a alapján megillető felhasználási jogok, továbbá a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége, mely a kincstári vagyoni körbe tartozik.
26. nemzeti filmvagyon: az államot a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1884. évi XVI. törvénycikk 3. §-a alapján megillető szerzői jogok, a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a és 74. §-a alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, 1999. évi LXXVI. törvény 64. §-a alapján megillető felhasználási jogok, továbbá a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége, valamint az érintett filmalkotások eredeti negatívjainak példányai, melyek a kincstári vagyoni körbe tartoznak.
27. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a TV-film és a TV-sorozat;
29. közvetlen magyar filmgyártási költség: a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja, amely Magyarországon keletkeztet adókötelezettséget és megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek.
2. §   E törvény alkalmazásában
1. mozgóképszakma: a mozgóképkultúra, illetve a mozgóképipar körébe tartozó tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységeket végző személyek összessége;
2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgető-műsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;
3. film alkotói: a filmalkotás céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a filmalkotás rendezője és mindazok, akik a filmalkotás egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá, továbbá a filmalkotásban felhasznált egyéb művek szerzői;
4. filmelőállító: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről, és rendelkezik a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére vonatkozó jogokkal;
5. magyar filmelőállító: olyan filmelőállító, amely magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgára, és benne ezen országok állampolgárai vagy jogi személyei rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással;
6. nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek;
6a. koprodukciós filmalkotás: olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás, amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti;
7. a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el;
b) magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el;
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el;
d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot;
8. eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:
a) forgatásának során a szereplők (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében a magyar,
b) forgatásának során a szereplők (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében valamely magyarországi nemzetiség nyelve, ha a filmalkotás tárgya az adott magyarországi nemzetiség életével, kultúrájával van összefüggésben;
9. közvetlen támogatás: e törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott szervek által mozgóképszakmai célokra nyújtott pénzügyi juttatás;
10. közvetett támogatás: mozgóképszakmai célok megvalósítását szolgáló támogatás, amely után a támogató jogszabályban megállapított adókedvezményeket vehet igénybe;
12. szelektív támogatás: olyan támogatás, amely a filmalkotás jellemzőitől (így különösen forgatókönyv, költségvetés, művészi érték, a filmalkotás szerzőinek, alkotóinak és szereplőinek személye), vagy az egyéb támogatandó cél jellegétől függően, a támogató szervezet pályázat útján vagy egyedi kérelem elbírálását követően hozott döntése alapján illeti meg a filmelőállítót, filmterjesztőt, illetve az e törvény szerinti egyéb igénylőt;
14. támogató szervezet: az 1. § (3) bekezdésében meghatározott, mozgóképszakmai célok támogatását végző szervezet vagy intézmény;
15. filmterjesztés: a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen
a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,
b) moziüzemeltetéssel,
c) filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával;
16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresített, bármely képmegjelenítő eszközzel felszerelt helyiség;
17. moziüzemeltetés: filmalkotások közönség előtti, moziban történő bemutatására irányuló üzletszerű tevékenység;
18. filmterjesztő: filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéb szervezet;
19. filmterv fejlesztés: filmterv és forgatókönyv létrejöttét, eladhatóságát és eladását, illetve megvalósíthatóságát és későbbi megvalósítását célzó kutatói, alkotói, tervezési és szervezési munkák összessége;
20. filmgyártás: a filmalkotás felvételének megkezdésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége; az első eredeti példány az első, közönség előtti bemutatásra alkalmas végleges kópia;
20a. filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;
20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a 27. § szerinti nyilvántartásba vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás, amely vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely országnak az állampolgára;

21. filmgyártás-előkészítés: a filmgyártás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó és szervező tevékenység;
22. műhely: filmtervek, illetve forgatókönyvek fejlesztésére alakult alkotói közösség, amelynek tagjai az általuk választott gazdasági forma kerete között szorosan együttműködnek, kifejezetten filmtervek és filmtervcsomagok fejlesztése és filmalkotások előállítása céljából;
23. megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmgyártónak minősülő vállalkozás vesz részt;
24. nem megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt;
25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója, vagy megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásában részt vevő magyar filmgyártó vállalkozás által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek;
26. nemzeti filmvagyon: az államot a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1884. évi XVI. törvénycikk 3. §-a alapján megillető szerzői jogok, a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a és 74. §-a alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, 1999. évi LXXVI. törvény 64. §-a alapján megillető felhasználási jogok, továbbá a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége, valamint az érintett filmalkotások eredeti negatívjainak példányai, melyek a kincstári vagyoni körbe tartoznak;
27. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a tv-film és a tv-sorozat, kivéve az olyan film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóságshow), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera);
29. közvetlen magyar filmgyártási költség: a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja, amely adó- vagy járulékkötelezettség formájában merül fel, vagy amelynek felmerülése Magyarországon adó- vagy járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet és megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.
2. §   E törvény alkalmazásában
1. mozgóképszakma: a mozgóképkultúra, illetve a mozgóképipar körébe tartozó tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységeket végző személyek összessége;
2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ideértve a számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő filmalkotást, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgetőműsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;
3. film alkotói: a filmalkotás céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a filmalkotás rendezője és mindazok, akik a filmalkotás egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá, továbbá a filmalkotásban felhasznált egyéb művek szerzői;
4. filmelőállító: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről, és rendelkezik a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére vonatkozó jogokkal;
5. magyar filmelőállító: olyan filmelőállító, amely magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgára, és benne ezen országok állampolgárai vagy jogi személyei rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással;
6. nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek;
6a. koprodukciós filmalkotás: olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás, amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti;
6b. egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amely nem tartozik két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá, de a filmelőállítók jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti és a filmalkotás Magyarországon csak közvetett támogatást vesz igénybe;

7. a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el;
b) magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el;
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el;
d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot;
8. eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:
a) a rendező és a stáb tagjai (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében a magyar,
b) forgatásának során a szereplők (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében valamely magyarországi nemzetiség nyelve, ha a filmalkotás tárgya az adott magyarországi nemzetiség életével, kultúrájával van összefüggésben;
14. támogató: a mozgóképszakmai célok támogatását végző szervezet vagy intézmény;
15. filmterjesztés: a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen
a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,
b) moziüzemeltetéssel,
c) filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával;
15. filmterjesztés: a filmalkotás nyilvános előadása, nyilvánossághoz közvetítése sugárzás útján vagy oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, továbbá a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen
a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,
b) moziüzemeltetéssel,
c) filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával;
16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresített, bármely képmegjelenítő eszközzel felszerelt helyiség;
17. moziüzemeltetés: filmalkotások közönség előtti, moziban történő bemutatására irányuló üzletszerű tevékenység;
18. filmterjesztő: filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéb szervezet;
19. filmterv fejlesztés: filmterv és forgatókönyv létrejöttét, eladhatóságát és eladását, illetve megvalósíthatóságát és későbbi megvalósítását célzó kutatói, alkotói, tervezési és szervezési munkák összessége;
20. filmgyártás: a filmgyártás előkészítésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége; az első eredeti példány az első, közönség előtti bemutatásra alkalmas végleges kópia;
20a. filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;
20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a mozgóképszakmai hatóság nyilvántartásába vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás, amely vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely országnak az állampolgára;

21. filmgyártás-előkészítés: a filmforgatás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó- és szervező tevékenység;
23. megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmgyártónak minősülő vállalkozás vesz részt;
23. megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében filmgyártónak minősülő vállalkozás vesz részt;
24. nem megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt;
25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója, vagy megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásában részt vevő magyar filmgyártó vállalkozás által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek;
27. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a tv-film és a tv-sorozat, kivéve az olyan film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóságshow), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera);
29. közvetlen magyar filmgyártási költség: a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja, amely adó- vagy járulékkötelezettség formájában merül fel, vagy amelynek felmerülése Magyarországon adó- vagy járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet és megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.
2. §   E törvény alkalmazásában
1. mozgóképszakma: a mozgóképkultúra, illetve a mozgóképipar körébe tartozó tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységeket végző személyek összessége;
2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ideértve a számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő filmalkotást, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgetőműsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;
3. film alkotói: a filmalkotás céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a filmalkotás rendezője és mindazok, akik a filmalkotás egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá, továbbá a filmalkotásban felhasznált egyéb művek szerzői;
4. filmelőállító: az a jogi személy, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről, és rendelkezik a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére vonatkozó jogokkal;
5. magyar filmelőállító: olyan filmelőállító, amely magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy és vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgára, és benne ezen országok állampolgárai vagy jogi személyei rendelkeznek többségi befolyással;
6. nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek;
6a. koprodukciós filmalkotás: olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás, amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti;
6b. egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amely nem tartozik két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá, de a filmelőállítók jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti és a filmalkotás Magyarországon csak közvetett támogatást vesz igénybe;

7. a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el;
b) magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el;
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el;
d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot;
8. eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:
a) a rendező és a stáb tagjai (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében a magyar,
b) forgatásának során a szereplők (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében valamely magyarországi nemzetiség nyelve, ha a filmalkotás tárgya az adott magyarországi nemzetiség életével, kultúrájával van összefüggésben;
14. támogató: a mozgóképszakmai célok támogatását végző szervezet vagy intézmény;
15. filmterjesztés: a filmalkotás nyilvános előadása, nyilvánossághoz közvetítése sugárzás útján vagy oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, továbbá a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen
a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,
b) moziüzemeltetéssel,
c) filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával;
16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresített, bármely képmegjelenítő eszközzel felszerelt helyiség;
17. moziüzemeltetés: filmalkotások közönség előtti, moziban történő bemutatására irányuló üzletszerű tevékenység;
18. filmterjesztő: filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéb szervezet;
19. filmterv fejlesztés: filmterv és forgatókönyv létrejöttét, eladhatóságát és eladását, illetve megvalósíthatóságát és későbbi megvalósítását célzó kutatói, alkotói, tervezési és szervezési munkák összessége;
20. filmgyártás: a filmgyártás előkészítésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége; az első eredeti példány az első, közönség előtti bemutatásra alkalmas végleges kópia;
20a. filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;
20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a mozgóképszakmai hatóság nyilvántartásába vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás, amely vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely országnak az állampolgára;

21. filmgyártás-előkészítés: a filmforgatás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó- és szervező tevékenység;
23. megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében filmgyártónak minősülő vállalkozás vesz részt;
24. nem megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt;
25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója, vagy megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásában részt vevő magyar filmgyártó vállalkozás által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek;
27. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a tv-film és a tv-sorozat, kivéve az olyan film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóságshow), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera);
29. közvetlen magyar filmgyártási költség: a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja, amely adó- vagy járulékkötelezettség formájában merül fel, vagy amelynek felmerülése Magyarországon adó- vagy járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet és megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.
2. §   E törvény alkalmazásában
1. mozgóképszakma: a mozgóképkultúra, illetve a mozgóképipar körébe tartozó tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységeket végző személyek összessége;
2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ideértve a számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő filmalkotást, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgetőműsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;
3. film alkotói: a filmalkotás céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a filmalkotás rendezője és mindazok, akik a filmalkotás egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá, továbbá a filmalkotásban felhasznált egyéb művek szerzői;
4. filmelőállító: az a jogi személy, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről, és rendelkezik a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére vonatkozó jogokkal;
5. magyar filmelőállító: magyarországi székhellyel rendelkező filmelőállító, amelynek tevékenységi körei között szerepel a filmelőállítás, filmgyártás;
6. nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek;
6a. koprodukciós filmalkotás: olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás, amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti;
6b. egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amely nem tartozik két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá, de a filmelőállítók jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti és a filmalkotás Magyarországon csak közvetett támogatást vesz igénybe;

7. a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el;
b) magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el;
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el;
d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot;
8. eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:
a) a rendező és a stáb tagjai (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében a magyar,
b) forgatásának során a szereplők (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében valamely magyarországi nemzetiség nyelve, ha a filmalkotás tárgya az adott magyarországi nemzetiség életével, kultúrájával van összefüggésben;
14. támogató: a mozgóképszakmai célok támogatását végző szervezet vagy intézmény;
15. filmterjesztés: a filmalkotás nyilvános előadása, nyilvánossághoz közvetítése sugárzás útján vagy oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, továbbá a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen
a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,
b) moziüzemeltetéssel,
c) filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával;
16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresített, bármely képmegjelenítő eszközzel felszerelt helyiség;
17. moziüzemeltetés: filmalkotások közönség előtti, moziban történő bemutatására irányuló üzletszerű tevékenység;
18. filmterjesztő: filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéb szervezet;
19. filmterv fejlesztés: filmterv és forgatókönyv létrejöttét, eladhatóságát és eladását, illetve megvalósíthatóságát és későbbi megvalósítását célzó kutatói, alkotói, tervezési és szervezési munkák összessége;
20. filmgyártás: a filmgyártás előkészítésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége; az első eredeti példány az első, közönség előtti bemutatásra alkalmas végleges kópia;
20a. filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;
20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásába vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás;

21. filmgyártás-előkészítés: a filmforgatás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó- és szervező tevékenység;
23. megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében filmgyártónak minősülő vállalkozás vesz részt;
24. nem megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt;
25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója, vagy megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásában részt vevő magyar filmgyártó vállalkozás által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek;
27. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a tv-film és a tv-sorozat, kivéve az olyan film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóságshow), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera);
29. közvetlen magyar filmgyártási költség: a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja, amely adó- vagy járulékkötelezettség formájában merül fel, vagy amelynek felmerülése Magyarországon adó- vagy járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet és megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.
2. §   E törvény alkalmazásában
1. mozgóképszakma: a mozgóképkultúra, illetve a mozgóképipar körébe tartozó tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységeket végző személyek összessége;
2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ideértve a számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő filmalkotást, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgetőműsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;
3. film alkotói: a filmalkotás céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a filmalkotás rendezője és mindazok, akik a filmalkotás egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá, továbbá a filmalkotásban felhasznált egyéb művek szerzői;
4. filmelőállító: az a jogi személy, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről, és rendelkezik a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére vonatkozó jogokkal;
5. magyar filmelőállító: magyarországi székhellyel rendelkező filmelőállító, amelynek tevékenységi körei között szerepel a filmelőállítás, filmgyártás;
6. nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek;
6a. koprodukciós filmalkotás: olyan magyar filmelőállítók által közösen készített filmalkotás, amelyben a filmelőállítók filmalkotásra vonatkozó jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti;
6b. egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amely nem tartozik két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá, de a filmelőállítók jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti és a filmalkotás Magyarországon csak közvetett támogatást vesz igénybe;

7. a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el;
b) magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el;
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el;
d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel az 1. melléklet szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot;
8. eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:
a) a rendező és a stáb tagjai (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében a magyar,
b) forgatásának során a szereplők (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében valamely magyarországi nemzetiség nyelve, ha a filmalkotás tárgya az adott magyarországi nemzetiség életével, kultúrájával van összefüggésben;
14. támogató: a mozgóképszakmai célok támogatását végző szervezet vagy intézmény;
15. filmterjesztés: a filmalkotás nyilvános előadása, nyilvánossághoz közvetítése sugárzás útján vagy oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, továbbá a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen
a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,
b) moziüzemeltetéssel,
c) filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával;
16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresen vagy alkalomszerűen szolgáló, a 19/A. § (1) bekezdése szerinti Hatóság által ekként nyilvántartott helyiség;
17. moziüzemeltetés: filmalkotások közönség előtti, moziban történő bemutatására irányuló üzletszerű tevékenység;
17a. moziüzemeltető: a moziüzemeltetést folytató természetes személy vagy jogi személy;
18. filmterjesztő: filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéb szervezet;
19. filmterv fejlesztés: filmterv és forgatókönyv létrejöttét, eladhatóságát és eladását, illetve megvalósíthatóságát és későbbi megvalósítását célzó kutatói, alkotói, tervezési és szervezési munkák összessége;
20. filmgyártás: a filmgyártás előkészítésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége; az első eredeti példány az első, közönség előtti bemutatásra alkalmas végleges kópia;
20a. filmgyártó vállalkozás: az a jogi személy, amely a film gyártására vonatkozó szerződés alapján szervezi a filmalkotás megvalósítását, és ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak;
20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásába vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás;

21. filmgyártás-előkészítés: a filmforgatás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó- és szervező tevékenység;
23. megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében filmgyártónak minősülő vállalkozás vesz részt;
24. nem megrendelésre készülő filmalkotás: az a filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt;
25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója, vagy megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásában részt vevő magyar filmgyártó vállalkozás által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek;
27. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a tv-film és a tv-sorozat, kivéve az olyan film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóságshow), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera);
29. közvetlen magyar filmgyártási költség: a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja, amely adó vagy egyéb közteher-fizetési kötelezettség formájában merül fel, vagy amelynek felmerülése Magyarországon adó- vagy járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet és megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.
30. mozgóképszakmai képzés: a filmipar szakemberigényének kielégítését célzó, a filmalkotás előállítása során felhasználható speciális szakismeret, kompetencia megszerzése vagy fejlesztése;
31. közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti földterület;
32. kiemelt nemzeti emlékhely: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 8. pontja szerinti emlékhely.

A filmalkotások besorolása

3. §
(1) A játékfilmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, és az egyéb magyar részvételű filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek Elérhető pont
1. Szerzők  
Rendező 10
Forgatókönyvíró 7
Zeneszerző 3
Összesen 20
2. Előállító 15
3. Eredetileg magyar nyelven történő gyártás 15
4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő)  
Főszereplők (a jelenetek legalább felében) 10
Mellékszereplők 5
Összesen 15
5. Művészeti és technikai munkatársak  
Operatőr és stábja 4
Hangmérnök 2
Vágó 2
Díszlet 1
Jelmez 1
Maszk 1
Szakalkalmazottak 2
Munkások 2
Összesen 15
6. Forgatási és utómunka  
a) A filmalkotás elkészítésének helye  
Forgatási helyszínek (legalább a jelenetek felében) 3
Muszter-laboratórium 2
b) A forgatás céljára igénybe vett technika  
Kép 2
Világítás 2
Technikai szerkezetek 1
c) Hangi utómunka (keverés) 5
d) Laboratóriumi munkák (trükk, fényelés) és elektronikus képi utómunka 5
Összesen 20
(1) A játékfilmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek Elérhető pont
1. Szerzők:  
Rendező 12
Forgatókönyvíró 8
Zeneszerző 4
Összesen 24
2. Filmelőállító  
Filmelőállító cég 10
Producer 5
Összesen 15
3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás 15
4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő):  
Főszereplők 10
Mellékszereplők 5
Összesen 15
5. a) Művészeti munkatársak:  
Operatőr 3
Vágó 2
Díszlet- és látványtervező 2
Jelmeztervező 2
Maszkmester 1
b) Technikai munkatársak:  
Hangmérnök 2
Szakalkalmazottak 2
Munkások 1
Összesen 15
6. Forgatási és utómunka:  
a) A filmalkotás elkészítésének helye  
Forgatási helyszínek 3
Forgatási laboratórium (negatív hívás és muszter készítés) 2
b) A forgatás céljára igénybe vett technika  
Kép 2
Világítás 1
Technikai szerkezetek 1
c) Hangi utómunka (keverés) 3
d) Laboratóriumi munkák és elektronikus képi utómunka 4
Összesen 16
(1) A játékfilmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek Elérhető pont
1. Szerzők:  
Rendező 12
Forgatókönyvíró 8
Zeneszerző 4
Összesen 24
2. Filmelőállító  
Filmelőállító cég 10
Producer 5
Összesen 15
3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás 15
4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő):  
Főszereplők 10
Mellékszereplők 5
Összesen 15
5. a) Művészeti munkatársak:  
Operatőr 3
Vágó 2
Díszlet- és látványtervező 2
Jelmeztervező 2
Maszkmester 1
b) Technikai munkatársak:  
Hangmérnök 2
Szakalkalmazottak 2
Munkások 1
Összesen 15
6. Forgatási és utómunka:  
a) A filmalkotás elkészítésének helye  
Forgatási helyszínek 3
Forgatási laboratórium (negatív hívás és muszter készítés) 2
b) A forgatás céljára igénybe vett technika  
Kép 2
Világítás 1
Technikai szerkezetek 1
c) Hangi utómunka (keverés) 3
d) Laboratóriumi munkák és elektronikus képi utómunka 4
Összesen 16
(2) Az animációs filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás és az egyéb magyar részvételű filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek Elérhető pont
1. Szerzők  
Irodalmi könyv szerzője 6
Figuratervező 4
Képes-forgatókönyv író 7
Rendező 10
Zeneszerző 3
Összesen 30
2. Előállító 15
3. Eredetileg magyar nyelven történő gyártás 10
4. Szereplők (figurák hangjai) 3
5. Művészeti és technikai munkatársak  
Képtervezők és vezető kép tervező 10
Háttértervező 4
Animátorok 10
Kifestők 7
Kompozitáló 3
Összesen 34
6. Utómunkák  
Vágó 4
Hangmérnök 4
Összesen 8
(2) Az animációs filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek Elérhető pont
1. Szerzők:  
Irodalmi könyv szerzője 6
Figuratervező 4
Képes-forgatókönyv író 7
Rendező 10
Zeneszerző 3
Összesen 30
2. Filmelőállító  
Filmelőállító cég 10
Producer 5
Összesen 15
3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás 10
4. Szereplők (figurák hangjai) 3
5. Művészeti és technikai munkatársak:  
Képtervezők és vezető képtervező 10
Háttértervező 4
Animátorok 10
Kifestők 7
Kompozitáló 3
Összesen 34
6. Utómunkák  
Vágó 4
Hangmérnök 4
Összesen 8
(2) Az animációs filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek Elérhető pont
1. Szerzők:  
Irodalmi könyv szerzője 6
Figuratervező 4
Képes-forgatókönyv író 7
Rendező 10
Zeneszerző 3
Összesen 30
2. Filmelőállító  
Filmelőállító cég 10
Producer 5
Összesen 15
3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás 10
4. Szereplők (figurák hangjai) 3
5. Művészeti és technikai munkatársak:  
Képtervezők és vezető képtervező 10
Háttértervező 4
Animátorok 10
Kifestők 7
Kompozitáló 3
Összesen 34
6. Utómunkák  
Vágó 4
Hangmérnök 4
Összesen 8
(3) A dokumentumfilm-alkotások, az ismeretterjesztő filmalkotások, a kísérleti filmek és e törvényben nem szabályozott egyéb műfajok esetében az (1) bekezdés szerinti táblázat az alábbi eltéréssel alkalmazandó: amennyiben a besorolandó filmalkotás által - a táblázat alapján értékelhető tényleges alkotói részvétel, illetve feltételek alapján - elérhető legmagasabb pontszám 100 pontnál kevesebb, akkor az elérhető pontszámot 100%-nak tekintve, a 2. § 7. pontja szerinti kategóriák valamelyikébe való besorolás feltétele, hogy az adott filmalkotás elérje a 15, 30, illetve 75%-ot.
(3) A dokumentumfilm-alkotásokat és a tudományos ismeretterjesztő filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek Elérhető pont
1. Szerzők:  
Rendező 12
Forgatókönyvíró, szerkesztő vagy dramaturg 8
Zeneszerző 4
Összesen 24
2. Filmelőállító  
Filmelőállító cég 10
Producer 5
Összesen 15
3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás 13
4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő): 15
5. Művészeti és technikai munkatársak:  
Operatőr 10
Hangmérnök 4
Vágó 3
Összesen 17
6. Forgatási és utómunka:  
a) Forgatási helyszínek 6
b) A forgatás céljára igénybe vett technika 2
c) Hangi utómunka (keverés) 4
d) Laboratóriumi munkák (trükk, fényelés) és elektronikus képi utómunka 4
Összesen 16
(3) A dokumentumfilm-alkotásokat és a tudományos ismeretterjesztő filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
Magyar elemek Elérhető pont
1. Szerzők:  
Rendező 12
Forgatókönyvíró, szerkesztő vagy dramaturg 8
Zeneszerző 4
Összesen 24
2. Filmelőállító  
Filmelőállító cég 10
Producer 5
Összesen 15
3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás 13
4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő): 15
5. Művészeti és technikai munkatársak:  
Operatőr 10
Hangmérnök 4
Vágó 3
Összesen 17
6. Forgatási és utómunka:  
a) Forgatási helyszínek 6
b) A forgatás céljára igénybe vett technika 2
c) Hangi utómunka (keverés) 4
d) Laboratóriumi munkák (trükk, fényelés) és elektronikus képi utómunka 4
Összesen 16
(4) A kísérleti filmek és az e törvényben nem szabályozott egyéb műfajok esetében a (3) bekezdés szerinti táblázat az alábbi eltéréssel alkalmazandó: amennyiben a besorolandó filmalkotás által - a táblázat alapján értékelhető tényleges alkotói részvétel, illetve feltételek alapján - elérhető legmagasabb pontszám 100 pontnál kevesebb, akkor az elérhető pontszámot 100%-nak tekintve, a 2. § 7. pontja szerinti kategóriák valamelyikébe való besorolás feltétele, hogy az adott filmalkotás elérje a 2. § 7. pontjában meghatározott pontszámoknak megfelelő százalékot.
(5) Az e § szerinti pontszámok kiszámításakor a filmalkotás magyar elemeire adható egyes pontszámokat az egyes elemeken belüli magyar részvétel arányához, a filmelőállító cég esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítóra jutó hozzájáruláshoz, vagy - ha ez a magasabb - a Magyarországon felmerülő közvetlen filmgyártási költségnek a filmalkotás költségvetésén belüli arányához kell igazítani. Ha a filmalkotás a filmelőállítón kívül legalább három magyar elem tekintetében pontot ér el, a filmelőállítónak az elérhető legmagasabb pontszámot kell adni.
(5) Az e § szerinti pontszámok kiszámításakor a filmalkotás magyar elemeire adható egyes pontszámokat az egyes elemeken belüli magyar részvétel arányához, a filmelőállító cég esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítóra jutó hozzájáruláshoz, vagy - ha ez a magasabb - a Magyarországon felmerülő közvetlen filmgyártási költségnek a filmalkotás költségvetésén belüli arányához kell igazítani.

A törvény célja és alapelvei

4. §   E törvény célja
a) a magyar mozgóképkultúra értékeinek széles körben való hozzáférésének, a nézőszám emelkedésének biztosítása;
b) a magyar mozgóképkultúra értékeinek megőrzése és gyarapítása, a filmalkotások létrehozásának, valamint a mozgóképpel kapcsolatos művészeti, tudományos és oktatási tevékenységek támogatásán keresztül;
c) a megfelelő jogi háttér és pénzügyi erőforrások biztosítása ahhoz, hogy a magyar filmgyártás sikeresen helyt tudjon állni a nemzetközi, különösen az európai audiovizuális piacon;
d) olyan szakmai struktúra megalkotása, amely a rendelkezésre álló költségvetési és egyéb erőforrások hatékony felhasználásával képes biztosítani színvonalas hazai audiovizuális alkotások létrejöttét és terjesztését, valamint a hazai mozgóképipari infrastruktúra fejlesztését;
e) a hazai mozgóképszakma működéséhez szükséges hatósági és egyéb állami feladatok megállapítása;
f) meghatározni a nemzeti filmvagyon megőrzésének és hasznosításának intézményi kereteit, ezzel összefüggésben az államot illető vagyoni jogok egységes rendezését;
g) a nemzetközi, különösen az európai mozgóképszakmai kapcsolatok kiépítésének elősegítése és fejlesztése.
5. §
(1) Az e törvényben meghatározott célok elérése érdekében a törvény meghatározza a magyar mozgóképkultúra és mozgóképipar hazai és nemzetközi szerepének betöltéséhez szükséges mértékű költségvetési és költségvetésen kívüli forrás biztosításának módját.
(2) E törvény alkalmazása során úgy kell eljárni, hogy a magyar mozgóképszakma törvényben meghatározott forráselosztó- és intézményrendszerének szakmai és művészeti függetlensége ne sérüljön.
(3) Az e törvényben meghatározott állami támogatási rendszer működtetése során törekedni kell a közpénzek hatékony és eredményes felhasználására, továbbá úgy kell eljárni, hogy az állami támogatások felhasználása átlátható és ellenőrizhető legyen.
(4) E törvény alkalmazása, illetve a törvényben meghatározott állami támogatási rendszer működtetése során úgy kell eljárni, hogy az segítse a különböző társadalmi kisebbségekhez tartozó, valamint a fogyatékkal élő emberek társadalmon belüli esélyegyenlőségének megteremtését.
(4) E törvény alkalmazása, illetve a törvényben meghatározott állami támogatási rendszer működtetése során úgy kell eljárni, hogy az segítse a különböző társadalmi nemzetiségekhez tartozó, valamint a fogyatékkal élő emberek társadalmon belüli esélyegyenlőségének megteremtését.

I/A. FEJEZET
A NEMZETI FILMVAGYON ÉS VÉDELME

A nemzeti filmvagyon elemei

5/A. §
(1) A nemzeti filmvagyont - ide nem értve a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerint a közszolgálati médiavagyonba tartozó műveket, és e művekhez kapcsolódó felhasználási és egyéb jogokat -
a) az államot valamely filmalkotásra vonatkozóan
aa) a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. törvénycikk 3. §-a alapján megillető vagyoni jogok,
ab) a szerzői jogról szóló 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a és 74. §-a alapján megillető vagyoni jogok,
ac) a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megillető vagyoni jogok,
ad) az Szjt. 64. §-a alapján megillető felhasználási jogok,
ae) az Szjt. 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége, valamint
b) az a) pont szerinti jogok által érintett filmalkotások eredeti negatív és pozitív, valamint reproduktív (dubnegatív és dubpozitív) kópiái, és a filmalkotások eredeti hanganyagai
alkotják.
(2) A nemzeti filmvagyon elemei az állam tulajdonába tartoznak.

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

5/B. §
(1) A magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos, digitális és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével, digitalizálásával kapcsolatos feladatokat a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (a továbbiakban: MaNDA) látja el. A MaNDA szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájárul továbbá a magyar filmkultúra fejlődéséhez és segíti a mozgóképkultúrával összefüggő oktatást.
(2) A MaNDA gondozza a részére jogszabály alapján átadott filmalkotásokat, videódokumentumokat, és a filmalkotásokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumokat.

A nemzeti filmvagyon kezelésének szabályai

5/C. §
(1) A nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat a MaNDA gyakorolja.
(2) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését a MaNDA-val kötött megállapodásban (a továbbiakban: terjesztési megállapodás) foglaltak alapján a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNF) végzi, figyelembe véve a terjesztésre vonatkozó piaci lehetőségeket, a terjesztésre kerülő alkotások sokszínűségéhez fűződő érdeket, a rendelkezésére álló példányok minőségét és a terjesztésre vonatkozó minőségi előírásokat. A terjesztési megállapodás a MaNDÁ-t irányító szerv vezetőjének egyetértése esetén jön létre.
(3) A szerzői vagy szomszédos jogi védelem alatt nem álló filmalkotások vagy e törvény szerint filmalkotásnak nem minősülő egyéb mozgóképes művek (a továbbiakban: egyéb mozgóképes művek) terjesztéséről az MNF e művek vagyonkezelőjével megállapodást köthet.
(4) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és egyéb mozgóképes művek terjesztése során az MNF önállóan, a MaNDA jóváhagyása nélkül jogosult az egyes felhasználókkal megállapodni. Ha a terjesztés érdekeit ez hatékonyabban szolgálja, az MNF jogosult a terjesztési jogok gyakorlását harmadik személynek átengedni vagy harmadik személlyel együttesen gyakorolni. Az MNF korlátlan területi és időbeli felhasználásról szóló, valamint a filmvagyon egészére vonatkozó terjesztési megállapodást nem köthet.
5/D. §
(1) A MaNDA jogosult a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és egyéb mozgóképes művek
a) oktatási, könyvtári, közgyűjteményi, közművelődési célú, nem kereskedelmi jellegű, jövedelemszerzésre nem irányuló terjesztésére,
b) filmklubokban, művelődési házakban, és egyéb, nem filmszakmai rendezvényeken történő vetítésére, és
c) belföldi DVD-n történő terjesztésére.
(2) Az érintett filmalkotások terjesztéséből az MNF-hez befolyt bevételekből, a (3) bekezdés szerinti költségek levonása és a (4) bekezdés szerinti jogdíjak megfizetése után fennmaradó összeg 75%-a a MaNDA-t illeti meg. Ha a költségek a befolyt bevételek 10%-át előreláthatólag meghaladják, elfogadásukról - azok felmerülése előtt - az MNF tájékoztatja a MaNDA-t. A felmerült költségek levonására az MNF csak a MaNDA előzetes jóváhagyásával jogosult.
(3) Az MNF a terjesztésből befolyt bevételekből a terjesztéssel összefüggő következő közvetlen költségek levonására jogosult:
a) a terjesztés során felhasznált példányok, valamint kellékanyagok előállításának, többszörözésének és szállításának költségei,
b) a terjesztéssel összefüggő hirdetési és egyéb marketing költségek,
c) a terjesztéssel összefüggő fesztiválon, filmvásáron, egyéb rendezvényen való részvétel költségei,
d) egyéb, a terjesztés érdekében közvetlenül felmerülő, indokolt költségek.
(4) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésével kapcsolatban felmerült, a szerzői és a szomszédos jogi jogosultakat megillető jogdíjak megfizetéséért - kivéve az 5/E. § szerinti felhasználást - az MNF felel.
(5) A (2) és (3) bekezdést az MNF és az egyéb mozgóképes művek vagyonkezelője közötti terjesztési megállapodás megkötésekor is alkalmazni kell.
5/E. §
(1) A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) az Mttv. szerinti feladatai ellátása érdekében a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotásokat és egyéb mozgóképes műveket felhasználhatja, illetve az Mttv. szerinti feladatai ellátása körében a közszolgálati médiaszolgáltatók részére felhasználásra átengedheti. A felhasználás átengedésének joga harmadik személyre nem terjedhet ki. A felhasználás és a felhasználás átengedésének feltételeiről, valamint a felhasználásért járó költségtérítésről az MNF és az MTVA a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) előzetes jóváhagyásával megállapodást köt.
(2) Az MTVA (1) bekezdés szerinti felhasználásra vonatkozó igényét a MaNDA, illetve az MNF az MTVA által kért határidőben és módon teljesíti, kivéve ha a teljesítés lehetetlen vagy jogszabály alapján kizárt.
(3) Az (1) bekezdés szerinti költségtérítés keretében csak azokat a költségeket lehet elszámolni, amelyek a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és egyéb mozgóképes művek MTVA általi felhasználásával összefüggően közvetlenül, szükségszerűen és igazoltan merültek fel. A felhasználással kapcsolatosan felmerült szerzői és szomszédos jogdíjak megfizetését az MTVA teljesíti.

II. FEJEZET
A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MOZGÓKÉPIPAR TÁMOGATÁSA

A támogatási rendszer alapelvei

A mozgóképszakmai támogatási rendszer alapelvei

6. §   A fejezet célja olyan átfogó támogatási rendszer kereteinek meghatározása, amely kiszámíthatóságával elősegíti a magyar mozgóképipar stabilitását, hatékonyabbá és jobban ellenőrizhetővé teszi a közpénzek felhasználását, továbbá az állami támogatásban részesülő filmalkotásokra és mozgóképszakmai szervezetekre egységes alapfeltételeket állapít meg. Ennek megfelelően a támogatási rendszer működtetése során különösen az alábbi céloknak és alapelveknek kell érvényesülniük:
a) a magyar és a magyar részvétellel készülő filmalkotások számának növelése,
b) a filmelőállításnak, a filmalkotások finanszírozásának tervezhetőbbé tétele,
c) a filmalkotások elkészülésének, valamint azok közönséghez való eljutásának biztosítása,
d) a normatív és szelektív támogatási elemek megfelelő arányának megteremtése,
e) az iparágban fellelhető saját források mozgósítása, illetve a mozgóképipari befektetések ösztönzése,
f) a határontúli magyar filmkultúra eddigi értékeinek megőrzése és az új értékek létrehozásának támogatása.
6. §   A mozgóképszakmai támogatási rendszer működtetése során különösen az alábbi céloknak és alapelveknek kell érvényesülniük:
a) a magyar és a magyar részvétellel készülő filmalkotások számának növelése,
b) a filmelőállításnak, a filmalkotások finanszírozásának tervezhetőbbé tétele,
c) a filmalkotások elkészülésének, valamint azok közönséghez való eljutásának biztosítása,
e) az iparágban fellelhető saját források mozgósítása, illetve a mozgóképipari befektetések ösztönzése,
f) a határon túli magyar filmkultúra eddigi értékeinek megőrzése és az új értékek létrehozásának támogatása.
7. §   A támogatási rendszer forrásait az e törvény szerinti közvetlen és közvetett állami támogatások alkotják.
7. §
(1) A mozgóképszakmai célok támogatása
a) a központi költségvetésből nyújtott költségvetési támogatás és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat által, saját költségvetéséből nyújtott támogatás (a továbbiakban együtt: közvetlen támogatás) és
a) a központi költségvetésből nyújtott költségvetési támogatás és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat által, saját költségvetéséből nyújtott támogatás, valamint a 14. § (7) bekezdésében meghatározott hozzájárulásból nyújtott támogatás (a továbbiakban együtt: közvetlen támogatás) és
b) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tao. tv.) meghatározott adókedvezményre tekintettel biztosított forrásból nyújtott támogatás (a továbbiakban: közvetett támogatás)
b) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tao. tv.) meghatározott adókedvezményre tekintettel biztosított, valamint a Tao. tv.-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott támogatás (a továbbiakban: közvetett támogatás)
b) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tao. tv.) meghatározott adókedvezményre, vagy rendelkezés alapján felajánlott adóra tekintettel biztosított, valamint a Tao. tv.-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott támogatás (a továbbiakban: közvetett támogatás)
b) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tao. tv.) meghatározott adókedvezményre, vagy rendelkezés alapján felajánlott adóra tekintettel biztosított, a Tao. tv.-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott, valamint a 31/D. § alapján az állami adóhatóságon keresztül biztosított támogatás (a továbbiakban: közvetett támogatás)
útján valósul meg.
(2) A közvetett támogatás nyújtására az államháztartásról szóló törvény költségvetési támogatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

Magyar Mozgókép Közalapítvány

Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

8. §
(1) A Magyar Mozgókép Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány), mint a Kormány és a mozgóképszakmai szervezetek által alapított szervezet, az e törvényben meghatározott alapelvek szerint végzi az állami költségvetésben meghatározott forrás elosztását.
(1) A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNF) az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint végzi a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását.
(1) Az MNF az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint végzi a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását.
(2) A Közalapítvány működése során keletkezett egyéb bevételeinek elosztására is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az MNF a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) által alapított egyszemélyes közhasznú nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Az MNF alapító okiratát az MNV Zrt. fogadja el. Az MNF alapító okiratát és annak módosításait a Hivatalos Értesítőben az alapító közzéteszi.
(2) Az MNF a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) által alapított egyszemélyes közhasznú nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Az MNF alapító okiratát az MNV Zrt. fogadja el.
(2) Az MNF a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) által alapított egyszemélyes közhasznú nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Az MNF alapszabályát az MNV Zrt. fogadja el.
(3) A Közalapítványnak feladatai ellátása során figyelemmel kell lennie a különböző társadalmi igények kiszolgálására, a magyar filmipar sokszínűségének biztosítására. Így különösen lehetőséget kell adnia a különböző filmalkotói nemzedékek, műhelyek, irányzatok esélyegyenlőségen alapuló, minél teljesebb körű bemutatkozására, alkotói céljaik megvalósítására. Ezért az elosztási rendszer kialakítása során meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.
(4) A Közalapítvány feladatai különösen:
a) a Közalapítványnak juttatott állami költségvetési forrás, valamint ez egyéb forrásokból származó bevételek elosztási rendszerének működtetése,
b) pályázati elvek kidolgozása, különös tekintettel a pályázók esélyegyenlőségére, a pályázatok egyértelműségére, átláthatóságára és összehasonlíthatóságára, illetve a következőkben felsoroltakra:
- a magyar filmművészet és filmipar folyamatos jelenlétének biztosítása a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,
- a magyar és egyetemes filmkultúra magyarországi terjesztésének elősegítése,
- a mozgóképalkotások megőrzésének és védelmének támogatása,
- a mozgóképszakmán belüli képzések és tudományos tevékenységek támogatása,
c) a támogatás odaítélésétől kezdődően a filmalkotások elkészültének, valamint az egyéb támogatott célok megvalósulásának folyamatos felügyelete és ellenőrzése,
d) a mozgóképszakma nemzetközi képviselete, a nemzetközi kapcsolatok ápolása,
e) a határon túli magyar filmművészet támogatása, folyamatos jelenlétének elősegítése a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon.
(5) A Közalapítvány az e törvényben meghatározott pályázati és támogatási elvek, illetve feltételek érvényesülését biztosító szabályokat az alapító okiratában, illetve a támogatási szabályzatában állapítja meg. A Közalapítvány általános pályázati és támogatási feltételeit, valamint a támogatások elosztásának mechanizmusát meghatározó támogatási szabályzatot a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá, és azt a Kulturális Közlönyben közzéteszi.
(5) A Közalapítvány az e törvényben meghatározott pályázati és támogatási elvek, illetve feltételek érvényesülését biztosító szabályokat az alapító okiratában, illetve a támogatási szabályzatában állapítja meg. A Közalapítvány általános pályázati és támogatási feltételeit, valamint a támogatások elosztásának mechanizmusát meghatározó támogatási szabályzatot a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá, és azt a Kulturális Közlönyben közzéteszi.
(6) A Közalapítvány minden év február 28-áig a Kulturális Közlönyben közzéteszi, illetve egyéb szükséges módon nyilvánosságra hozza
a) a tárgyévre vonatkozó pályázati tervezetét, meghatározva, hogy az adott évben milyen mozgóképszakmai célokat, milyen keretösszegben kíván támogatni,
b) a 16-17. §-okban foglalt normatív támogatások feltételrendszerét, a 16. § (5) bekezdésének megfelelően.
A Közalapítvány a pályázatok meghirdetése során köteles az abban foglaltak szerint eljárni, illetve a szükségszerűen felmerült változásokról és annak okairól a nyilvánosságot megfelelő időben tájékoztatni.
(7) A Közalapítvány köteles minden év március 31-éig a miniszter számára értékelést készíteni az előző évben nyújtott támogatások hasznosulásáról.
(8) A szervezeti és működési szabályzat, a támogatási szabályzat, illetve a vagyonkezelési szabályzat által szabályozott kérdések körét a Közalapítvány alapító okiratában kell meghatározni. A Közalapítvány alapító okiratának, szervezeti és működési szabályzatának, támogatási szabályzatának, vagyonkezelési szabályzatának, valamint a működését meghatározó egyéb dokumentumoknak meg kell felelniük e törvény rendelkezéseinek.
9. §
(1) Az MNF vezetője a vezérigazgató.
(2) Az MNF támogatási feladatait az MNF szervezetében működő, öttagú Filmszakmai Döntőbizottság az MNF Támogatási Szabályzatában meghatározott módon látja el.
(3) A Filmszakmai Döntőbizottság tagjai a vezérigazgató és további négy, a mozgóképszakma valamely területén legalább öt éves szakmai tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár. A Filmszakmai Döntőbizottság tagjait a vezérigazgató bízza meg, a tagok a vezérigazgató által meghatározott tiszteletdíjban részesülnek. A Filmszakmai Döntőbizottság tagját a vezérigazgató felmenti, ha a tag a megbízatásával összefüggésben a kötelezettségét súlyosan megsérti.
(4) A Filmszakmai Döntőbizottság döntéseit az összes tag többségének szavazatával hozza meg.
9/A. §
(1) Az MNF bevételi forrásait a központi költségvetési támogatás és az MNF egyéb bevételei alkotják.
(2) A hatoslottó szerencsejáték játékadójának 80 százalékát az MNF e törvény szerinti feladatai ellátására kell fordítani, és ezt a kiadást az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások költségvetési fejezetében kell megtervezni.
(3) Az MNF működése során keletkezett egyéb bevételeit is az e törvény szerinti mozgóképszakmai célokra fordítja.
(4) Az MNF-nek feladatai ellátása során figyelemmel kell lennie a különböző társadalmi igények kiszolgálására, a magyar filmipar sokszínűségének biztosítására. Így különösen lehetőséget kell adnia a különböző filmalkotói nemzedékek, műhelyek, irányzatok esélyegyenlőségen alapuló, minél teljesebb körű bemutatkozására, alkotói céljaik megvalósítására. Ezért az elosztási rendszer kialakítása során meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.
(4) Az MNF-nek feladatai ellátása során figyelemmel kell lennie a különböző társadalmi igények kiszolgálására, a magyar filmipar sokszínűségének biztosítására. Így különösen lehetőséget kell adnia a különböző filmalkotói nemzedékek, irányzatok esélyegyenlőségen alapuló, minél teljesebb körű bemutatkozására, alkotói céljaik megvalósítására. Ezért az elosztási rendszer kialakítása során meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.
(5) Az MNF közvetlenül vagy az általa alapított gazdasági társaságon keresztül is jogosult filmgyártási tevékenységet folytatni, ebben az esetben nem minősül e törvény szerinti támogatónak.
9/B. §
(1) Az MNF feladatai különösen:
a) a bevételi források elosztása révén a mozgóképszakmai támogatási rendszer működtetése,
b) pályázati elvek kidolgozása, különös tekintettel a következőkre:
ba) a pályázók esélyegyenlősége, a pályázatok egyértelműsége, átláthatósága és összehasonlíthatósága,
bb) a magyar filmművészet és filmipar folyamatos jelenlétének biztosítása a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,
bc) a magyar és egyetemes filmkultúra magyarországi terjesztésének elősegítése,
bd) a pályáztatás folyamatosságának biztosítása,
c) a támogatás odaítélésétől kezdődően a filmalkotások elkészültének, valamint az egyéb támogatott célok megvalósulásának folyamatos felügyelete és a támogatások felhasználásának ellenőrzése, a filmalkotások nemzetközi terjesztésének és filmfesztiválokon való jelenlétének elősegítése,
d) a mozgóképszakma nemzetközi képviselete, a nemzetközi kapcsolatok ápolása, a nemzetközi mozgóképszakmai pályázati rendszerbe való bekapcsolódás elősegítése,
e) a határon túli magyar filmművészet támogatása, folyamatos jelenlétének elősegítése a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,
f) az állami támogatással megvalósuló filmalkotásokon fennálló, szerződés alapján megszerzett vagyoni jogok kezelése, hasznosítása az MNF Támogatási Szabályzatában és a támogatottal kötött szerződésben meghatározott rendelkezések szerint,
f) e törvény szerinti támogatással megvalósuló filmalkotásokon fennálló, szerződés alapján megszerzett vagyoni jogok kezelése, hasznosítása az MNF Támogatási Szabályzatában és a támogatottal kötött szerződésben meghatározott rendelkezések szerint,
g) az MNF tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyontárgyak kezelése, hasznosítása,
h) a mozgóképszakmai állami támogatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó koncepciók elkészítése,
h) a mozgóképszakmai támogatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó koncepciók elkészítése,
i) a magyar kultúra terjesztése, illetve Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, filmforgatásra alkalmas állami és önkormányzati tulajdonban álló helyszínek nyilvántartása, valamint közreműködés filmgyártási célra történő hasznosításukban az azok felett rendelkezésre jogosultakkal kötött megállapodás alapján.
j) a 14. § (7) bekezdése szerinti forrás felhasználásával a mozgóképszakmai képzés támogatása.
k) a IV. fejezet szerinti közterület- és ingatlanhasználatra vonatkozó hatósági ügyekkel kapcsolatos eljárás lefolytatása.
(2) Az MNF az e törvényben meghatározott pályázati és támogatási elvek, illetve feltételek érvényesülését biztosító, a pályázatokra és a támogatások nyújtására vonatkozó részletes szabályokat az alapító okiratában, illetve a Támogatási Szabályzatában állapítja meg. Az MNF a Támogatási Szabályzatot a Hivatalos Értesítőben, valamint honlapján közzéteszi.
(2) Az MNF az e törvényben meghatározott pályázati és támogatási elvek, illetve feltételek érvényesülését biztosító, a pályázatokra és a támogatások nyújtására vonatkozó részletes szabályokat az alapító okiratában, illetve a Támogatási Szabályzatában állapítja meg. Az MNF a Támogatási Szabályzatot a honlapján közzéteszi.
(2) Az MNF az e törvényben meghatározott pályázati és támogatási elvek, illetve feltételek érvényesülését biztosító, a pályázatokra és a támogatások nyújtására vonatkozó részletes szabályokat az alapszabályában, illetve a Támogatási Szabályzatában állapítja meg. Az MNF a Támogatási Szabályzatot a honlapján közzéteszi.
9. §
(1) A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium, amely kizárólagos hatáskörrel kezeli a Közalapítvány vagyonát, dönt annak felhasználásáról a Közalapítvány céljainak megfelelően és érdekében.
(2) A Kuratórium elnökét és tagjait az Alapítók jelölik és a Kormány jóváhagyásával a miniszter nevezi ki. A Kuratórium megbízatása 3 évre szól. A Kuratórium elnöke és tagjai újra jelölhetők.

Mozgókép Koordinációs Tanács

10. §
(1) A miniszter a mozgóképszakma támogatását szolgáló állami és az audiovizuális iparból igénybe vehető források hasznosulásának összehangolása érdekében létrehozza a Mozgókép Koordinációs Tanácsot (a továbbiakban: Tanács).
(2) A Tanács a miniszter által összehívott konzultatív testület, melybe az alábbi intézmények és szervezetek jogosultak egy-egy képviselőt delegálni:
a) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma,
b) Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium,
c) Oktatási Minisztérium,
d) Informatikai és Hírközlési Minisztérium,
e) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium,
f) Magyar Mozgókép Közalapítvány,
g) Magyar Történelmi Film Közalapítvány,
h) Országos Rádió és Televízió Testület,
i) Nemzeti Kulturális Alapprogram,
j) Nemzeti Filmiroda,
k) Media Desk,
l) közszolgálati televíziós műsorszolgáltatók,
m) országos földi sugárzású kereskedelmi televíziós műsorszolgáltatók,
n) mozgóképszakma szakmai szervezetei.
(2) A Tanács a miniszter által összehívott konzultatív testület, melybe az alábbiak jogosultak egy-egy képviselőt delegálni:
a) miniszter,
b) gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter,
c) oktatásért felelős miniszter,
d) informatikáért felelős miniszter,
e) környezetvédelemért felelős miniszter,
f) Magyar Mozgókép Közalapítvány,
h) Országos Rádió és Televízió Testület,
h) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,
i) Nemzeti Kulturális Alapprogram,
i) Nemzeti Kulturális Alap,
j) mozgóképszakmai hatóság,
k) Media Desk,
l) közszolgálati televíziós műsorszolgáltatók,
l) közszolgálati audiovizuális médiaszolgáltatók,
m) országos földi sugárzású kereskedelmi televíziós műsorszolgáltatók,
m) országos földi sugárzású kereskedelmi audiovizuális médiaszolgáltatók,
n) mozgóképszakma szakmai szervezetei.
(3) A (2) bekezdés l)-m) pontjaiban meghatározott műsorszolgáltatók egyenként egy, az n) pont szerinti szakmai szervezetek együttesen három tagot delegálhatnak a Tanácsba oly módon, hogy az alkotókat, a filmelőállítókat és a filmterjesztőket egy-egy delegált képviselje.
(3) A (2) bekezdés l)-m) pontjaiban meghatározott médiaszolgáltatók egyenként egy, az n) pont szerinti szakmai szervezetek együttesen három tagot delegálhatnak a Tanácsba oly módon, hogy az alkotókat, a filmelőállítókat és a filmterjesztőket egy-egy delegált képviselje.
11. §
(1) A Tanács hatáskörébe tartozik:
a) a mozgóképszakmai támogatásokat nyújtó pályázatok összehangolása,
b) a mozgóképszakmai pályázatok naptárának elkészítése,
c) a Tanácsban részt vevő szervezetek közös pályázatainak megszervezése,
d) a nemzetközi mozgóképszakmai pályázati rendszerbe való bekapcsolódás elősegítése,
e) a mozgóképszakmai állami támogatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó koncepciók elkészítése.
(2) A Tanács a tagok közötti megállapodások, illetve ajánlások formájában hozza meg döntéseit.
(3) A Tanács működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Nemzeti Filmiroda látja el, egyebekben a Tanács maga állapítja meg ügyrendjét és azt a Kulturális Közlönyben közzéteszi. A Tanács működéséhez szükséges forrást a Nemzeti Filmiroda költségvetésében kell biztosítani.
(3) A Tanács működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a mozgóképszakmai hatóság látja el, egyebekben a Tanács maga állapítja meg ügyrendjét és azt a Kulturális Közlönyben közzéteszi. A Tanács működéséhez szükséges forrást a mozgóképszakmai hatóság költségvetésében kell biztosítani.

A támogatások elosztásának szabályai

12. §
(1) A mozgóképszakma közvetlen támogatásának típusai:
a) szelektív támogatás,
b) normatív támogatás,
c) strukturális támogatás.
(1) A mozgóképszakma közvetlen támogatása szelektív támogatás útján történik.
(1) A mozgóképszakma közvetlen támogatása - a filmalkotás jellemzőitől, így különösen a filmalkotás forgatókönyvétől, költségvetésétől, művészi értékétől, a filmalkotás szerzőinek, alkotóinak és szereplőinek személyétől, vagy az egyéb támogatandó cél jellegétől függően - pályázat vagy egyedi kérelem alapján történik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási típusokon belül a támogatást nyújtó szervezetek visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatásokat nyújthatnak. A visszatérítendő támogatások esetében a visszatérítés módját és mértékét a támogató szervezetek határozzák meg.
(2) A szelektív támogatáson belül a támogatást nyújtó szervezetek visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatásokat nyújthatnak. A visszatérítendő támogatások esetében a visszatérítés módját és mértékét a támogató szervezetek határozzák meg.
(2) Közvetlen támogatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában nyújtható. A visszatérítendő támogatások esetében a visszatérítés módját és mértékét a támogató határozza meg.
(3) E törvény alapján az alábbi mozgóképszakmai tevékenységek céljára nyújtható támogatás:
a) filmterv fejlesztés,
b) filmgyártás előkészítés,
c) filmgyártás,
d) filmterjesztés,
d) filmterjesztés, valamint a filmterjesztést és a filmértékesítést elősegítő marketing tevékenység,
e) filmkópia felújítás és archiválás,
f) mozgóképszakmai kutatás és képzés,
g) mozgóképszakmai rendezvényszervezés, illetve rendezvényen való részvétel,
g) mozgóképszakmai rendezvényszervezés, illetve rendezvényen, filmfesztiválon való részvétel,
h) mozgóképszakmai kiadványok készítése, kiadása,
i) infrastrukturális fejlesztések.
(4) A Magyar Mozgókép Közalapítvány a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek mindegyikére nyújt támogatást. Az egyéb támogató szervezetek mozgóképszakmai tevékenységeket döntésük szerint támogathatnak.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek céljára nyújtott állami támogatás felső határának (maximális mértékének) elérése szempontjából a támogató szervezetek számától függetlenül valamennyi mozgóképszakmai állami támogatást figyelembe kell venni. A filmgyártás-előkészítési támogatásban részesülő filmalkotás állami támogatását a 13. §-ban meghatározott támogatási határ kiszámításakor figyelembe kell venni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek céljára nyújtható támogatás maximális mértékének meghatározása szempontjából a filmalkotáshoz nyújtott valamennyi támogatást figyelembe kell venni. A filmgyártás-előkészítési támogatásban részesülő filmalkotás támogatását a 13. §-ban meghatározott támogatási határ kiszámításakor figyelembe kell venni.
(5) A Közalapítvány az általa nyújtott közvetlen támogatások többségét az egész estét betöltő játék-, dokumentum-, népszerű tudományos, illetve animációs filmek gyártásának támogatására köteles fordítani.
(5) A Magyar Mozgókép Közalapítvány a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek mindegyikére nyújt támogatást. Az egyéb támogató szervezetek mozgóképszakmai tevékenységeket döntésük szerint támogathatnak.
(5) A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) előzetes jóváhagyásával - megállapodást köthet az MNF-fel filmalkotások támogatásáról e törvény rendelkezései szerint.
(5) Az MTVA - a Médiatanács előzetes jóváhagyásával - megállapodást köthet az MNF-fel filmalkotások támogatásáról e törvény rendelkezései szerint.
(6) A magyar mozgóképkultúra értékeihez történő széles körű hozzáférés, valamint a nézőszám emelkedésének biztosítása érdekében a Közalapítvány különös figyelmet fordít a filmterjesztés támogatására.
(6) A Közalapítvány az általa nyújtott közvetlen támogatások többségét az egész estét betöltő játék-, dokumentum-, népszerű tudományos, illetve animációs filmek gyártásának támogatására köteles fordítani.
(6) Az MNF a mozgóképszakmai célok támogatására rendelkezésre álló állami források elosztásának összehangolása érdekében megállapodást köthet más támogató szervezetekkel a (3) bekezdésben meghatározott egyes mozgóképszakmai tevékenységek támogatásáról.
(6) Az MNF a mozgóképszakmai célok támogatására rendelkezésre álló források elosztásának összehangolása érdekében megállapodást köthet a támogatóval a (3) bekezdésben meghatározott egyes mozgóképszakmai tevékenységek támogatásáról.
(7) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó reklám, illetve a 21. § szerinti V. kategóriába sorolandó film előállítására, terjesztésére, archiválására irányul.
(7) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a 21. § szerinti V. kategóriába sorolandó film előállítására, terjesztésére, archiválására irányul. Nem részesülhet továbbá közvetett támogatásban az olyan televíziós film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóság-show), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera).
(7) A magyar mozgóképkultúra értékeihez történő széles körű hozzáférés, valamint a nézőszám emelkedésének biztosítása érdekében a Közalapítvány különös figyelmet fordít a filmterjesztés támogatására.
(8) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a 21. § szerinti V. kategóriába sorolandó film előállítására, terjesztésére, archiválására irányul. Nem részesülhet továbbá közvetett támogatásban az olyan televíziós film vagy filmsorozat, amely valós szereplők és események elsődlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóság-show), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera).
(8) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a 21. § szerinti VI. kategóriába sorolandó film előállítására, terjesztésére, archiválására irányul. Nem részesülhetnek emellett támogatásban az olyan egyéb televíziós műsorszámok, amelyek nem minősülnek kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotásnak.
(9) Az e törvény szerinti közvetett állami támogatás a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségéhez és a közvetlen magyar filmgyártási költségéhez igazodik.
(9) A közvetett támogatás a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségéhez és a közvetlen magyar filmgyártási költségéhez igazodik.
(10) A filmalkotás közvetett állami támogatásának alapja a közvetlen filmgyártási költség 100%-a, ha a filmalkotás közvetlen gyártási költségeinek legalább 80%-a közvetlen magyar filmgyártási költségnek minősül. Az ezt az arányt el nem érő filmalkotások esetén a közvetett állami támogatás alapja a közvetlen magyar filmgyártási költség 1,25-dal szorzott összege.
(10) A filmalkotás közvetett támogatásának alapja a közvetlen filmgyártási költség 100%-a, ha a filmalkotás közvetlen gyártási költségeinek legalább 80%-a közvetlen magyar filmgyártási költségnek minősül. Az ezt az arányt el nem érő filmalkotások esetén a közvetett támogatás alapja a közvetlen magyar filmgyártási költség 1,25-dal szorzott összege.
12/A. §
(1) Filmgyártás céljára az e törvény szerinti közvetlen és közvetett támogatásban csak olyan filmalkotás részesülhet, amely megfelel a 12/B. §-ban meghatározott kulturális követelményeknek.
(1) E törvény szerinti támogatás csak olyan filmalkotáshoz kapcsolódóan nyújtható, amely
a) filmgyártással összefüggésben a (2) bekezdésben,
b) filmterjesztéssel összefüggésben a (3) bekezdésben
meghatározott kulturális követelményeknek megfelel.
(2) Filmterjesztés céljára az e törvény szerinti közvetlen támogatás csak olyan filmalkotással összefüggésben adható, amely megfelel a 12/B. §-ban meghatározott kulturális követelményeknek.
(2) A filmgyártás esetében a filmalkotás akkor felel meg a kulturális követelményeknek, ha a 2. mellékletben meghatározott szempontok alapján legalább 16 pontot ér el akként, hogy az a)-n) pont szerinti feltételek közül legalább négyben pontot szerez, és
a) jogszabályban meghatározott európai filmkoprodukciónak minősül, feltéve, hogy az magyar részvétellel készül, vagy
b) az a)-h) pont szerinti feltételek közül legalább két feltételt teljesít.
(3) A filmterjesztés esetében a filmalkotás akkor felel meg a kulturális követelményeknek, ha a 2. mellékletben meghatározott szempontok alapján az a)-h) pont szerinti feltételek közül legalább két feltételt teljesít.
12/B. §   A filmalkotás akkor felel meg a kulturális követelményeknek, ha a következő táblázat alapján legalább 16 pontot ér el akként, hogy az a)-n) pontok közül legalább négyben pontot szerez, és
a) külön jogszabályban meghatározott európai filmkoprodukciónak minősül, feltéve, hogy a koprodukció magyar részvétellel készül,
vagy
b) legalább 2 feltételt teljesít az a)-h) pontok közül:
Kulturális tartalom Adható pont
a) a filmalkotás témája vagy az annak alapjául szolgáló mű olyan történeten (eseményen) alapul, amely része a magyar vagy európai kultúrának, illetve történelmi, mitológiai, vallási szempontból fontos történet (esemény) bemutatásával, illetve feldolgozásával kapcsolatos; 1
b) a filmalkotás témájában vagy az annak alapjául szolgáló műben olyan személyek vagy karakterek szerepelnek, akik kapcsolatosak a magyar vagy az európai kultúrával, illetve a történelemmel, a társadalommal vagy a vallással való kapcsolódásuk miatt meghatározóak; 1
c) a filmalkotás a magyar vagy az európai szokásokat és életmódot mutatja be vagy ezek egyes elemeit népszerűsíti; 1
d) a filmalkotás magyar vagy más európai helyszínen, illetve ehhez köthető kulturális környezetben játszódik vagy képi megjelenítésében magyar vagy más európai települést (várost, tájat, tájegységet), illetve jellegzetes magyar vagy európai kulturális motívumot mutat be; 1
e) a filmalkotás forgatókönyve vagy az annak alapjául szolgáló mű egy irodalmi mű feldolgozásán vagy valamely más kulturális értéket hordozó mű (képző- vagy iparművészeti alkotás, zenemű stb.) adaptációján alapul; 1
f) a filmalkotás témájának vagy az annak alapjául szolgáló anyagnak a magyar vagy más európai ország társadalma számára kulturálisan, szociológiailag vagy politikai szempontból releváns kérdés áll a középpontjában; 1
g) a filmalkotás valamely fontos magyar vagy európai értéket - különösen a kulturális sokszínűséget, a kulturális hagyományok vagy a család tiszteletét, a szolidaritást, az egyenjogúságot, a kisebbségvédelmet, az emberi jogokat, a toleranciát, a környezetvédelmet - tükröz vagy jelenít meg; 1
h) a filmalkotás a magyar vagy az európai kultúra és identitás jobb megismerését szolgálja. 1
Gyártási feltételek  
i) a filmalkotás kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás; 4
j) a filmalkotás alábbi közreműködői között magyar vagy más EGT-állam polgára található, illetve olyan nem EGT-állam polgára, aki nemzetközi filmfesztiválon díjat nyert mint: 1 pont minden 2 teljesített kategória
  ja) rendező, után; legfeljebb 6
  jb) producer, pont
  jc) operatőr,  
  jd) forgatókönyvíró,  
  je) fő- és mellékszereplők,  
  jf) zeneszerző,  
  jg) látványtervező,  
  jh) jelmeztervező,  
  ji) vágó,  
  jj) maszkmester,  
  jk) főgyártásvezető/gyártásvezető vagy  
  jl) utómunka gyártásvezető (hangi/képi/digitális);  
k) a filmalkotás végső változata valamely EGT-állam nyelvén készül; 4
l) a filmalkotás közreműködői - a j) pont szerint pontot szerzett közreműködők kivételével - legalább 51%-ban valamely EGT-állam polgárai, vagy olyan koprodukcióról van szó, amely nem minősül európai filmkoprodukciónak; 4
m) a forgatási helyszín Magyarországon van; 3
n) a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka végzésének helye Magyarország. 3
13. §
(1) A közvetlen támogatás mértéke magyar filmalkotás esetében a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hányadnak a 80%-áig terjedhet.
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közvetlen és közvetett támogatás mértéke magyar filmalkotás esetében a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak az 50%-áig terjedhet.
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közvetlen és közvetett támogatás mértéke bármely filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának az 50%-áig terjedhet.
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az e törvény szerinti támogatás mértéke bármely filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának az 50%-áig terjedhet.
(1a) Ha a nemzetközi koprodukciós filmalkotásban a magyar filmelőállító mellett legalább egy EGT-állambeli filmelőállító is részt vesz, az e törvény szerinti támogatás mértéke a magyar hozzájárulás arányának 60%-áig terjedhet.
(2) A támogató szervezet jogosult a filmalkotás gyártási költségének, illetve a magyar filmelőállítót terhelő költségvetési hányadnak a 100%-át is támogatásként megítélni, amennyiben az igénylő kielégítően igazolja, hogy a támogatott filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható, a támogatás a magyar kultúra és nyelv szempontjából különösen indokolt, és a filmalkotás gyártási költsége, illetve annak a magyar filmelőállítót terhelő hányada nem haladja meg a támogató szervezet állal az egy filmalkotás gyártására nyújtható támogatási összeg felső halárát.
(2) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, vagy a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 100%-áig terjedhet, ha az eredetileg magyar nyelven gyártott dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajba tartozó, a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható, és magyar filmalkotás esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulás nem haladja meg az 50 millió forintot.
(2) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a mozibemutatásra készült - játékfilm, egész estét betöltő dokumentumfilm, népszerű tudományos és animációs film műfajba tartozó - magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotás gyártási költségvetése nem haladja meg magyar filmalkotás esetén a 237 millió forintot, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén a 467 millió forintot.
(2) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a mozibemutatásra készült - játékfilm, egész estét betöltő dokumentumfilm, népszerű tudományos és animációs film műfajba tartozó - magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotás gyártási költségvetése nem haladja meg magyar filmalkotás esetén a 237 millió forintot, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a 467 millió forintot.
(2) Az e törvény szerinti támogatás mértéke a mozibemutatásra készült - játékfilm, egész estét betöltő dokumentumfilm, népszerű tudományos és animációs film műfajba tartozó - magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotás gyártási költségvetése nem haladja meg magyar filmalkotás esetén a 237 millió forintot, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a 467 millió forintot.
(2) Az e törvény szerinti támogatás mértéke a mozibemutatásra készült - játékfilm, egész estét betöltő dokumentumfilm, népszerű tudományos és animációs film műfajba tartozó - magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a filmalkotás gyártási költségvetése nem haladja meg magyar filmalkotás esetén a 237 millió forintot, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a 467 millió forintot.
(3) E törvény alapján közvetlen támogatás nyújtható a magyar, valamint a magyar részvételű koprodukciós filmalkotásnak, valamint az olyan egyéb magyar részvételű filmalkotásnak, amely magyar filmelőállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazza, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minősíthető. A támogató szervezet a jelen szakasz szerinti támogatási mérték megállapításakor figyelembe veszi a támogatott filmalkotásban a 3. § szerinti táblázatok alapján számítandó magyar részvétel arányát. A magyar filmelőállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazó, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minősíthető filmalkotás részére nyújtott közvetlen támogatás mértéke nem haladhatja meg a támogató szervezet által nyújtható maximális támogatási összegnek a 3. § szerint számítandó magyar részvételi aránynak megfelelő hányadát.
(3) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, illetve a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, és magyar filmalkotás esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulás nem haladja az 500 millió forintot.
(3) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés valamennyi formájából származó összes bevétel révén sem térül meg. Ha a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés során megtérül, a gyártási költségvetést meghaladó összeget a közvetlen támogatást nyújtó szervezetnek - több támogató esetén a támogatás arányában - vissza kell fizetni.
(3) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés valamennyi formájából származó összes bevétel révén sem térül meg. Ha a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés során megtérül, a gyártási költségvetést meghaladó összeget a közvetlen támogatást nyújtó szervezetnek - több támogató esetén a támogatás arányában - vissza kell fizetni.
(3) Az e törvény szerinti támogatás mértéke magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés valamennyi formájából származó összes bevétel révén sem térül meg. Ha a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés során megtérül, a gyártási költségvetést meghaladó összeget a támogatónak vissza kell fizetni.
(3) Az e törvény szerinti támogatás mértéke magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés valamennyi formájából származó összes bevétel révén sem térül meg. Ha a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés során megtérül, a gyártási költségvetést meghaladó összeget a támogatónak vissza kell fizetni.
(3a) Az e törvény szerinti támogatás mértéke magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet olyan nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén, amelyben a magyar mellett legalább egy, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottságának listáján felsorolt valamely állambeli filmelőállító is részt vesz.
(4) A támogató szervezet előírhatja, hogy a nyújtott támogatás legfeljebb 80%-át a támogatott Magyarországon köteles elkölteni.
(4) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, illetve a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás költségvetése a terjesztés során nem térül meg, és a filmalkotás az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:
a) alapja a magyar irodalom valamely alkotása,
b) hozzájárul a magyar vagy az egyetemes kulturális, illetve tudományos örökség széles körű megismertetéséhez,
c) a gyermekek kulturális fejlődését, színvonalas szórakoztatását, illetve nevelését célozza,
d) művészi vagy eredeti technikai koncepciója alapján a magyarországi audiovizuális kultúrát gazdagítja.
(4) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajba tartozó magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható. Ez a szabály a mozibemutatásra készült játékfilmek esetén nem alkalmazható.
(4) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajba tartozó magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható. Ez a szabály a mozibemutatásra készült játékfilmek esetén nem alkalmazható.
(4) Az e törvény szerinti támogatás mértéke dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajba tartozó magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható. Ez a szabály a mozibemutatásra készült játékfilmek esetén nem alkalmazható.
(5) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás magyar filmelőállítóját a magyar filmalkotás előállítójával megegyező jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
(5) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, illetve a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 70%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg nem magyar nyelven gyártják, de témája és megvalósítása alapján hozzájárul a magyar kultúra külföldi népszerűsítéséhez, és magyar filmalkotás esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulás nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott mértéket.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatár évente
a) magyar filmalkotás esetén a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre közzétett ipari termelői árindex mértékével,
a) magyar filmalkotás esetén a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre közzétett fogyasztói árindex mértékével,
b) magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén - figyelemmel a magyar és a nem magyar közreműködés arányára - az a) pontban meghatározott árindex és az eurozóna inflációjának mértékével
b) nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén - figyelemmel a magyar és a nem magyar közreműködés arányára - az a) pontban meghatározott árindex és az eurozóna inflációjának mértékével
növekszik. A módosított értékhatárokat a költségvetési törvény állapítja meg.
(6) E törvény alapján közvetlen támogatás nyújtható a magyar, valamint a magyar részvételű koprodukciós filmalkotásnak, valamint az olyan egyéb magyar részvételű filmalkotásnak, és egyéb filmalkotásnak, amely magyar filmelőállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazza, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minősíthető. A támogató szervezet a jelen szakasz szerinti támogatási mérték megállapításakor figyelembe veszi a támogatott filmalkotásban a 3. § szerinti táblázatok alapján számítandó magyar részvétel arányát. A magyar filmelőállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazó, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minősíthető filmalkotás részére nyújtott közvetlen támogatás mértéke nem haladhatja meg a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulásnak a 3. § szerint számítandó magyar részvételi aránynak megfelelő hányadát.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatárok megítélésekor a filmalkotással kapcsolatos első állami támogatásra vonatkozó kérelem előterjesztése az irányadó, amely
a) közvetlen állami támogatás esetén a pályázati felhívás megjelenésének vagy nem pályázat alapján nyújtandó támogatás esetén az egyedi támogatási kérelem benyújtásának,
b) közvetett állami támogatás esetén a támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megállapításával kapcsolatos kérelem benyújtásának
az időpontja.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatárok megállapítása során a filmalkotás e törvény szerinti támogatására vonatkozó kérelem előterjesztése az irányadó, amely
a) közvetlen támogatás esetén a pályázati felhívás megjelenésének vagy nem pályázat alapján nyújtandó támogatás esetén az egyedi támogatási kérelem benyújtásának,
b) közvetett támogatás esetén a támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megállapításával kapcsolatos kérelem benyújtásának
az időpontja.
(7) A közvetlen támogatás legalább 60%-át a támogatott Magyarországon köteles elkölteni. A támogató szervezet ennél magasabb arányt is előírhat, de az nem haladhatja meg a nyújtott támogatás 80%-át. Ha a filmalkotás forgatókönyve az eredeti helyszíneken való forgatást teszi szükségessé, a támogató szervezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyújtott támogatás legfeljebb 60%-át a támogatott Magyarországon kívül költse el.
(7) A filmgyártás céljára nyújtott közvetlen támogatás legalább 60%-át a támogatott közvetlen magyar filmgyártási költségekre köteles fordítani. A támogató szervezet ennél magasabb arányt is előírhat, de az nem haladhatja meg a nyújtott támogatás 80%-át. Ha a filmalkotás forgatókönyve az eredeti helyszíneken való forgatást teszi szükségessé, a támogató szervezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyújtott támogatás legfeljebb 60%-át a támogatott nem közvetlen magyar filmgyártási költségekre fordítsa.
(7) A filmgyártás céljára nyújtott közvetlen támogatás legalább 60%-át a támogatott közvetlen magyar filmgyártási költségekre köteles fordítani. A támogató ennél magasabb arányt is előírhat, de az nem haladhatja meg a nyújtott támogatás 80%-át. Ha a filmalkotás forgatókönyve az eredeti helyszíneken való forgatást teszi szükségessé, a támogató hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyújtott támogatás legfeljebb 60%-át a támogatott nem közvetlen magyar filmgyártási költségekre fordítsa.
(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás magyar filmelőállítóját a magyar filmalkotás előállítójával megegyező jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény alkalmazásában a magyar részvételű filmalkotás és a nemzetközi koprodukciós filmalkotás magyar filmelőállítóját a magyar filmalkotás előállítójával megegyező jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
(9) E törvény szerinti közvetlen támogatásban a magyar filmalkotás és a magyar részvételű filmalkotás részesíthető.
(9) Közvetlen támogatásban a magyar filmalkotás és a magyar részvételű filmalkotás részesíthető.
(9) Közvetlen támogatásban a magyar filmalkotás és a magyar részvételű filmalkotás részesíthető. Ez a korlátozás nem vonatkozik az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatására.
14. §
(1) Az e törvényben meghatározott közvetlen és közvetett támogatásban a 27. §-ban meghatározott és a Nemzeti Filmiroda által nyilvántartásba vett személyek és szervezetek részesülhetnek, amennyiben megfelelnek e törvény rendelkezéseinek, valamint a támogató szervezet által meghatározott feltételeknek.
(1) Az e törvényben meghatározott közvetlen és közvetett támogatásban a 27. §-ban meghatározott és a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásba vett személyek és szervezetek részesülhetnek, amennyiben megfelelnek e törvény rendelkezéseinek, valamint a támogató szervezet által meghatározott feltételeknek.
(1) Az e törvény szerinti támogatásban a 28. §-ban meghatározott és a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásba vett személyek és szervezetek részesülhetnek, amennyiben megfelelnek e törvény rendelkezéseinek, valamint a támogató által meghatározott feltételeknek.
(2) A 12. § (3) bekezdésének b)-c) pontja szerinti tevékenység esetében kizárólag a filmelőállító, a d) pont szerinti tevékenység esetében pedig kizárólag a filmterjesztő részesíthető közvetlen támogatásban.
(2) A 12. § (3) bekezdés b) és c) pontja esetében kizárólag a filmelőállító, a 12. § (3) bekezdés d) pontja esetében a filmterjesztő és a filmelőállító részesíthető közvetlen támogatásban.
(3) Nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban:
a) akit a Nemzeti Filmiroda nem vett a 27. § szerinti nyilvántartásba, vagy onnan törölt,
a) akit a mozgóképszakmai hatóság nem vett a 27. § szerinti nyilvántartásba, vagy onnan törölt,
b) akinek az állammal szemben fennálló adó-, járulék vagy egyéb köztehertartozása van,
c) aki a vonatkozó jogszabályok szerinti köteles példány szolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget,
d) aki a támogató szervezet által nyújtott támogatás felhasználásával nem számolt el, elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el, vagy a támogató szervezettel szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik,
e) az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a támogatási igény benyújtását megelőző három évben olyan szervezet vezető tisztségviselője volt, amely a vezető tisztségviselésének időtartama alatt felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el,
f) az a szervezet, amelynek tulajdonosai között olyan szervezet van, amely a támogatási igény benyújtását megelőző három évben felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolásai a támogató szervezet nem fogadta el,
g) aki ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban.
h) aki a rendezett munkaügyi kapcsolatok külön jogszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg.
i) valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely legkésőbb az állami támogatás folyósításkor nem rendelkezik magyarországi telephellyel.
(3) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban:
a) akit a mozgóképszakmai hatóság nem vett nyilvántartásba, vagy onnan törölt,
b) akinek az állammal szemben fennálló adó-, járulék vagy egyéb köztehertartozása van,
c) aki a vonatkozó jogszabályok szerinti köteles példány szolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget,
d) aki a támogató által nyújtott támogatás felhasználásával nem számolt el, elszámolását a támogató nem fogadta el, vagy a támogatóval szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik,
e) az a gazdálkodó szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a támogatási igény benyújtását megelőző három évben olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője volt, amely a vezető tisztségviselésének időtartama alatt felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolását a támogató nem fogadta el,
f) az a gazdálkodó szervezet, amelynek tulajdonosai között olyan gazdálkodó szervezet van, amely a támogatási igény benyújtását megelőző három évben felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolásai a támogató nem fogadta el,
g) aki ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban,
h) aki a rendezett munkaügyi kapcsolatok jogszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg,
i) valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely legkésőbb az e törvény szerinti támogatás folyósításakor nem rendelkezik magyarországi telephellyel.
i) valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy, amely legkésőbb az e törvény szerinti támogatás folyósításakor nem rendelkezik magyarországi telephellyel.
(4) A támogató szervezet a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró feltétel alól legkorábban a beszámolási határidő lejártát követő három év elteltével adhat felmentést. Lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettség esetén ilyen felmentés a kötelezettség teljesítéséig nem adható.
(4) A támogató a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró feltétel alól legkorábban a beszámolási határidő lejártát követő három év elteltével adhat felmentést. Lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettség esetén ilyen felmentés a kötelezettség teljesítéséig nem adható.
(5) Nem nyújtható közvetlen vagy közvetett támogatás a támogató szervezet támogatásokról döntő tisztségviselőinek, valamint ezek a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt hozzátartozóinak, továbbá nem nyújtható támogatás olyan szervezetnek, amellyel a fenti személyek tagsági jogviszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak, illetve abban részesedéssel rendelkeznek, kivéve, ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján egyéb jogszabály az adott támogató szervezetre más összeférhetetlenségi szabályt állapít meg.
(5) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a (3) bekezdés c) és h) pontjában meghatározott kizáró feltétel alól különös méltánylást érdemlő esetben felmentést adhat, ha a c) pont szerinti kötelezettség esetében az ügyfél annak a Hivatal által meghatározott időpontig eleget tesz, vagy a kötelezettség teljesítése a megrendelésre készülő filmalkotásokra vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel ellentétes, és ezt az ügyfél hitelt érdemlően igazolja, valamint a h) pont esetében, ha az eset összes körülményét megvizsgálva az e törvény szerinti közérdek megvalósulása azt indokolja. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.
(6) Közvetlen támogatás kizárólag a támogatott és a támogató szervezet közötti szerződéskötést követően nyújtható. Ha a támogatott szerződésszegése folytán a támogatott cél nem valósul meg, a támogatás összegét a támogatott köteles a támogató szervezetnek visszafizetni.
(6) Közvetlen támogatás kizárólag a támogatott és a támogató közötti szerződéskötést követően nyújtható. Ha a támogatott szerződésszegése folytán a támogatott cél nem valósul meg, a támogatás összegét a támogatott köteles a támogatónak visszafizetni.
(7) Az e törvény szerinti közvetett támogatásban részesült filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás a Hivatal által kiállított támogatási igazolásban vagy a Hivatal által lefolytatott, költségellenőrzési eljárásban hozott jogerős határozatban meghatározott közvetlen magyar filmgyártási költség 0,5%-át, de filmalkotásonként legfeljebb tizenötmillió forintot mozgóképszakmai képzési hozzájárulás címén megfizet az e törvényben meghatározott módon. A mozgóképszakmai képzési hozzájárulás a 31/F. § szerinti közvetlen filmgyártási költségnek minősül.
(8) Nem kell mozgóképszakmai képzési hozzájárulást fizetni a tízmillió forintot el nem érő közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotásra.
14/A. §
(1) Nem nyújtható közvetlen támogatás a támogató szervezet támogatásokról döntő tisztségviselőinek, valamint ezek a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozóinak, továbbá olyan pályázó szervezetnek, amelyben a fenti személyek képviseletre jogosult vezető tisztségviselők, vagy abban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint jelentős befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel rendelkeznek.
(1) Nem nyújtható közvetlen támogatás a támogató támogatásokról döntő tisztségviselőinek, valamint ezek a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozóinak, továbbá olyan pályázó szervezetnek, amelyben a fenti személyek képviseletre jogosult vezető tisztségviselők, vagy abban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint jelentős befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel rendelkeznek.
(1) Nem nyújtható közvetlen támogatás a támogató támogatásokról döntő tisztségviselőjének, valamint annak a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozójának (a továbbiakban: közeli hozzátartozó), továbbá olyan pályázó szervezetnek, amelyben a fenti személy képviseletre jogosult vezető tisztségviselő, vagy abban a Ptk.-nak a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint többségi befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
(2) Nem nyújtható közvetlen támogatás olyan filmalkotásnak, amelynek az Szjt. szerinti szerzője a támogató szervezet támogatásokról döntő vezető tisztségviselője vagy annak a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója.
(2) A támogató szervezet támogatásokról döntő vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője nem vehet részt a pályázat vagy a támogatási kérelem elbírálásában, ha a pályázatban (támogatási kérelemben) érintett filmalkotásnak ő vagy a közeli hozzátartozója az Szjt. szerinti szerzője vagy ha a pályázóval (kérelmezővel) ő vagy a közeli hozzátartozója munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll vagy a pályázó számára olyan gazdasági társaságon keresztül nyújt szolgáltatást, amelynek tagja vagy részvényese.
(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a támogató szervezet támogatásokról döntő, vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője nem vehet részt a támogatási kérelem elbírálásában, ha a pályázóval ő vagy a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója munkaviszonyban, illetve személyesen, vagy az általa jegyzett gazdasági társaságon keresztül, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(3) A támogató szervezet támogatásokról döntő, vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője, valamint annak a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója részére a támogatott filmalkotással kapcsolatos, tisztségviselői megbízatása alatt végzett, (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége után nyújtott díjazás a támogatás terhére nem számolható el.
(3) A támogató támogatásokról döntő, vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője, valamint annak a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója részére a támogatott filmalkotással kapcsolatos, tisztségviselői megbízatása alatt végzett, (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége után nyújtott díjazás a támogatás terhére nem számolható el.
(3) A támogató támogatásokról döntő vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője, valamint annak a közeli hozzátartozója részére a támogatott filmalkotással kapcsolatos, tisztségviselői megbízatása alatt végzett, (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége után nyújtott díjazás a támogatás terhére nem számolható el.
(4) A támogató szervezet támogatásokról javaslatot tevő tisztségviselőinek a pályázóval kapcsolatos személyi érintettségére vonatkozó körülményt a döntési javaslattal együtt közölni kell a támogató szervezet döntéshozóival.
(4) A támogató támogatásokról javaslatot tevő tisztségviselőinek a pályázóval kapcsolatos személyi érintettségére vonatkozó körülményt a döntési javaslattal együtt közölni kell a támogató döntéshozóival.
(4) Az összeférhetetlenségről a pályázat elbírálását megelőzően az érintett tisztségviselőnek írásban nyilatkoznia kell. Ha az érintett vezető vagy javaslattevő tisztségviselő az összeférhetetlenség kérdésében valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik.
(5) Az összeférhetetlenségről a pályázat elbírálását megelőzően az érintett tisztségviselőnek írásban nyilatkoznia kell. Ha az érintett vezető, vagy javaslattevő tisztségviselő az összeférhetetlenség kérdésében valótlanul nyilatkozik, vagy valótlan adatot szolgáltat, megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik.
(5) Ha törvény az adott támogatóra eltérő összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni. E törvény alkalmazásában az MNF vezérigazgatója, valamint az MNF Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai támogatásokról döntő tisztségviselőnek minősülnek.
(6) Ha törvény az adott támogató szervezetre eltérő összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni.
(6) Ha törvény az adott támogató szervezetre eltérő összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni. E törvény alkalmazásában az MNF vezérigazgatója, valamint az MNF Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai támogatásokról döntő tisztségviselőnek minősülnek.
(6) Ha törvény az adott támogatóra eltérő összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni. E törvény alkalmazásában az MNF vezérigazgatója, valamint az MNF Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai támogatásokról döntő tisztségviselőnek minősülnek.
15. §
(1) Szelektív támogatás a 12. § (3) bekezdésének a)-e) pontjaiban meghatározott tevékenységek esetében pályázat útján nyújtható. Ha törvény másként nem rendelkezik, a támogató szervezet a támogatási szabályzatában meghatározott mértékig és feltételek mellett egyedi támogatást is nyújthat, ha a pályázati úton előzőleg kiválasztott célok megvalósítása másként nem biztosítható.
(1) Közvetlen támogatás a 12. § (3) bekezdésének a)-e) pontjaiban meghatározott tevékenységek esetében pályázat útján nyújtható. Ha törvény másként nem rendelkezik, a támogató a támogatási szabályzatában meghatározott mértékig és feltételek mellett egyedi támogatást is nyújthat, ha a pályázati úton előzőleg kiválasztott célok megvalósítása másként nem biztosítható.
(1) Közvetlen támogatás a 12. § (3) bekezdésének a)-e) pontjaiban meghatározott tevékenységek esetében - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - pályázat útján nyújtható. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a támogató a támogatási szabályzatában meghatározott mértékig és feltételek mellett egyedi támogatást is nyújthat, ha a pályázati úton előzőleg kiválasztott célok megvalósítása másként nem biztosítható.
(1a) Az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatása egyedi kérelem alapján is történhet.
(2) Szelektív támogatás filmgyártás céljára kizárólag akkor folyósítható, ha a támogató szervezet megállapította, hogy a támogatást igénylő filmelőállító rendelkezik
a) a gyártás megkezdéséhez szükséges, megfelelő előkészítettségi állapotban lévő gyártási és költségvetési tervvel,
b) a filmalkotás - a támogatási igény összege nélkül számított - gyártási költségvetésének fedezetével,
c) a szerzői és szomszédos jogi jogosultaknak a megfilmesítéshez, valamint a filmalkotás terjesztéséhez való hozzájárulásaival, illetve az erről szóló szerződésekkel.
(2) Közvetlen támogatás filmgyártás céljára kizárólag akkor folyósítható, ha a támogató megállapította, hogy a támogatást igénylő filmelőállító rendelkezik
a) a gyártás megkezdéséhez szükséges, megfelelő előkészítettségi állapotban lévő gyártási és költségvetési tervvel,
b) a filmalkotás - a támogatási igény összege nélkül számított - gyártási költségvetésének fedezetével,
c) a szerzői és szomszédos jogi jogosultaknak a megfilmesítéshez, valamint a filmalkotás terjesztéséhez való hozzájárulásaival, illetve az erről szóló szerződésekkel.
(3) Szelektív támogatás magyar részvételű koprodukciós filmalkotás gyártására, a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott feltételeken túl kizárólag akkor folyósítható, ha a magyar filmelőállító rendelkezik a filmalkotás első eredeti negatívjának vagy sokszorosításra alkalmas eredeti példányának tulajdonjogával, illetve jogosult arról bemutatásra alkalmas műpéldányt készíteni. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás valamelyik előállítója tekintetében kell teljesülnie.
(3) Szelektív támogatás nemzetközi koprodukciós filmalkotás gyártására, a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott feltételeken túl kizárólag akkor folyósítható, ha a magyar filmelőállító rendelkezik a filmalkotás első eredeti negatívjának vagy sokszorosításra alkalmas eredeti példányának tulajdonjogával, illetve jogosult arról bemutatásra alkalmas műpéldányt készíteni. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás valamelyik előállítója tekintetében kell teljesülnie.
(3) Közvetlen támogatás nemzetközi koprodukciós filmalkotás gyártására, a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott feltételeken túl kizárólag akkor folyósítható, ha a magyar filmelőállító rendelkezik a filmalkotás első eredeti negatívjának vagy sokszorosításra alkalmas eredeti példányának tulajdonjogával, illetve jogosult arról bemutatásra alkalmas műpéldányt készíteni. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás valamelyik előállítója tekintetében kell teljesülnie.
(4) A támogató szervezet döntéseit a támogatott alkotásokra, illetve a pályázatokra vonatkozó pontos információk birtokában, valamennyi körülmény gondos mérlegelésével hozza meg. A támogató szervezet köteles a támogatott cél megvalósulását folyamatosan figyelemmel kísérni és ellenőrizni, valamint a jelen törvénnyel összhangban álló mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek biztosítják a támogatott filmalkotások előállításának befejezését.
(4) A támogató szervezet döntéseit a támogatott alkotásokra, illetve a pályázatokra vonatkozó pontos információk birtokában, valamennyi körülmény gondos mérlegelésével hozza meg. A támogató szervezet köteles a támogatott cél megvalósulását gyártási és pénzügyi ellenőr közreműködésével folyamatosan figyelemmel kísérni és ellenőrizni, valamint a jelen törvénnyel összhangban álló mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek biztosítják a támogatott filmalkotások előállításának befejezését.
(4) A támogató döntéseit a támogatott alkotásokra, illetve a pályázatokra vonatkozó pontos információk birtokában, valamennyi körülmény gondos mérlegelésével hozza meg. A támogató köteles a támogatott cél megvalósulását gyártási és pénzügyi ellenőr közreműködésével folyamatosan figyelemmel kísérni és ellenőrizni, valamint az e törvénnyel összhangban álló mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek biztosítják a támogatott filmalkotások előállításának befejezését.
16. §
(1) Normatív támogatás illeti meg a filmelőállítót, amennyiben a filmelőállító által előállított, vagy a filmelőállító által alkalmazott rendező által rendezett filmalkotás a támogató szervezet által meghatározott mozi-nézőszámot eléri, vagy a támogató szervezet által meghatározott filmfesztiválokra meghívást, illetve jelölést kap, vagy azokon díjban részesül.
(2) A filmelőállító a normatív támogatásra az új filmalkotása gyártásakor válik jogosulttá. Amennyiben a normatív támogatás alapjául szolgáló filmalkotás (referencia film) filmelőállítója a következő filmalkotása gyártásához is a referencia film rendezőjét alkalmazza, a normatív támogatás egészére a filmelőállító jogosult, melyet az új filmalkotás gyártására kell fordítania. Amennyiben a referencia film előállítója új filmje gyártásához nem a referencia film rendezőjét alkalmazza, a normatív támogatásra a referencia film előállítója és a rendező által rendezett új film előállítója fele-fele arányban jogosultak, melyet mindketten új filmjeik gyártására kell, hogy fordítsanak.
(3) A normatív támogatást a filmelőállító minden egyes referencia film után csak egy alkalommal, egy filmalkotás gyártására veheti igénybe, kivéve, ha a támogatás összegének egészét az új filmalkotás gyártásához nem használta fel, mely esetben a fennmaradó összegre a következő filmalkotása vagy filmalkotásai gyártásakor válik jogosulttá, feltéve, hogy a jogosultság (2) bekezdés szerinti feltételei fennállnak. A támogató szervezet jogosult a normatív támogatás mértékét a támogatás tárgyát képező filmalkotásban megvalósuló, a 3. § szerinti táblázatok alapján számítandó magyar részvétel arányához kötni.
(4) Meghatározott gyártási feltételek teljesülése alapján járó normatív támogatás illeti meg a filmelőállítót, amennyiben a filmelőállító teljesíti a támogató szervezet által meghatározott, a filmalkotás gyártási költségvetésére vonatkozó feltételeket.
(5) A támogató szervezet évente nyilvánosságra hozza az adott évben a filmelőállítók által igényelhető normatív támogatások mértékét, illetve keretösszegét, azok egymáshoz viszonyított arányát, az ezek alapjául szolgáló gyártási feltételrendszert, mozi-nézőszámokat és filmfesztiválokat, fesztiválonként meghatározva a jogosultság feltételeit.
17. §
(1) Normatív támogatás illeti meg a filmterjesztőt a magyar és magyar részvételű koprodukciós filmalkotások, valamint az „art” besorolású filmalkotások terjesztése, illetve „art” besorolású mozi üzemeltetése után.
(2) A támogató szervezet évente nyilvánosságra hozza az adott évben a filmterjesztők által igényelhető normatív támogatások mértékét, meghatározva a jogosultság feltételeit.
(3) A 16-17. §-okban foglaltakon kívül a támogató szervezet egyéb, a 12. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységekre is nyújthat normatív támogatást, az általa előzőleg nyilvánosságra hozott feltételek szerint, tekintettel valamennyi mozgóképes műfajra. A Magyar Mozgókép Közalapítvány a 16-17. §-okban meghatározott valamennyi normatív támogatási formában nyújt támogatást, az egyéb támogató szervezetek e támogatási formákat döntésük szerint alkalmazhatják.
17. §   Az „art” besorolású mozik üzemeltetésének, valamint az „art” besorolású filmalkotások terjesztésének támogatására vonatkozó részletes szabályokat a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg.
17. §   A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) évente dönt az „art” besorolású mozik, valamint az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatásáról.

III. FEJEZET
NEMZETI FILMIRODA

A Nemzeti Filmiroda jogállása és feladatai

III. FEJEZET
MOZGÓKÉPSZAKMAI HATÓSÁG

A mozgóképszakmai hatóság feladatai

A mozgóképszakmai hatóság

18. §
(1) A Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Iroda) ellátja a mozgóképszakma működésével összefüggő államigazgatási feladatokat, melynek során e törvényben meghatározott hatósági, ellenőrzési és szolgáltató tevékenységet végez.
(1) A mozgóképszakmai hatóság ellátja a mozgóképszakma működésével összefüggő államigazgatási feladatokat, melynek során e törvényben meghatározott hatósági, ellenőrzési és szolgáltató tevékenységet végez.
(1) A mozgóképszakmai hatóság ellátja a mozgóképszakma működésével összefüggő közigazgatási feladatokat.
(2) Az Iroda a miniszter által alapított központi közigazgatási szerv, melynek költségvetése a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetén belül kerül megállapításra.
(2) A mozgóképszakmai hatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).
(2) A mozgóképszakmai hatóság a Hivatal.
(3) Az Iroda élén az igazgató áll, akit a miniszter pályázat útján nevez ki és ment fel. A kinevezés időtartama öt év. Az Iroda igazgatójának és alkalmazottainak jogállására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Iroda szervezetére, működésére és eljárási rendjére vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) Az egyes mozgóképszakmai hatósági feladatok ellátása érdekében a Hivatal működteti a Nemzeti Filmirodát. A Nemzeti Filmiroda szervezetének és feladatainak részletes szabályait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. A Nemzeti Filmiroda élén az NMHH Elnöke (a továbbiakban: Elnök) által az NMHH főigazgatójának (a továbbiakban: főigazgató) javaslatára határozatlan időre kinevezett főosztályvezetői besorolású köztisztviselő áll, felette a munkáltatói jogokat - a kinevezés, felmentés, illetve a visszahívás kivételével - a főigazgató gyakorolja.
(3) Az egyes mozgóképszakmai hatósági feladatok ellátása érdekében a Hivatal működteti a Nemzeti Filmirodát. A Nemzeti Filmiroda szervezetének és feladatainak részletes szabályait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. A Nemzeti Filmiroda élén az NMHH Elnöke (a továbbiakban: Elnök) által az NMHH főigazgatójának javaslatára határozatlan időre kinevezett főosztályvezetői besorolású köztisztviselő áll, felette a munkáltatói jogokat - a kinevezés, felmentés, illetve a visszahívás kivételével - az NMHH főigazgatója gyakorolja.
(4) A mozgóképszakmai hatóság a működésével összefüggő kiadásait központi költségvetési támogatásból és saját bevételeiből fedezi.

A mozgóképszakmai hatóság feladat- és hatásköre

19. §
(1) Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:
a) a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja,
a) a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja, valamint a besorolási szabályok megsértése esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazza,
b) a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásokat, valamint az ilyen filmalkotásokat terjesztő mozikat e törvény szerint besorolja,
c) az e törvény szerinti támogatást igénylő mozgóképszakmai szervezetekről és filmalkotásokról, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotásokról közhitelű nyilvántartást vezet,
d) azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek, a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, vagy egyéb magyar részvételű filmalkotás elnevezésű kategóriák szerint besorolja,
d) azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek, a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, vagy az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák szerint besorolja,
e) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot,
e) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 36. pontja szerinti támogatási igazolást,
f) mozgóképszakmai statisztikai és adatszolgáltatási tevékenységet végez,
g) ellátja a Mozgókép Koordinációs Tanács működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat,
h) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat.
h) kiadja a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolásokat az egyezményben meghatározott eljárás szerint,
i) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat.
(1) A mozgóképszakmai hatóság az alábbi feladatokat látja el:
a) a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja, valamint a besorolási szabályok megsértése esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazza,
b) a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásokat, valamint az ilyen filmalkotásokat terjesztő mozikat e törvény szerint besorolja,
b) a művészi értékük miatt támogatásra érdemes és a kulturális követelmények teljesítése alapján támogatásra jogosult filmalkotásokat, valamint az ilyen filmalkotásokat terjesztő mozikat e törvény szerint besorolja,
c) az e törvény szerinti támogatást igénylő mozgóképszakmai szervezetekről és filmalkotásokról, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotásokról közhitelű nyilvántartást vezet,
d) azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek, a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, vagy az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák szerint besorolja,
e) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 36. pontja szerinti támogatási igazolást,
e) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti támogatási igazolást,
f) mozgóképszakmai statisztikai és adatszolgáltatási tevékenységet végez,
g) ellátja a Mozgókép Koordinációs Tanács működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat,
h) kiadja a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolásokat az egyezményben meghatározott eljárás szerint,
i) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat.
(1) A Hivatal hatósági hatáskörében az alábbi feladatokat látja el:
a) a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja, valamint a besorolási szabályok megsértése esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazza,
b) a művészi értékük miatt támogatásra érdemes és a kulturális követelmények teljesítése alapján támogatásra jogosult filmalkotásokat, valamint az ilyen filmalkotásokat terjesztő mozikat és mozitermeket e törvény szerint besorolja,
c) az e törvény szerinti támogatást igénylő mozgóképszakmai szervezetekről és természetes személyekről, a támogatásra jogosult, és a támogatásban nem részesülő filmalkotásokról, a terjesztésre kerülő, valamint az „art” besorolású filmalkotásokról, továbbá az „art” mozikról és mozitermekről e törvényben, illetve az Elnök rendeletében meghatározott módon közhitelű, hatósági nyilvántartást vezet,
d) azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek, a magyar filmalkotás, a magyar részvételű filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás vagy az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák szerint besorolja,
e) e törvény szerint ellenőrzi és igazolja a kulturális követelményeknek való megfelelés tényét;
f) e törvény szerint ellenőrzi, megállapítja és igazolja a közvetett és közvetlen állami támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti támogatási igazolást,
f) e törvény szerint ellenőrzi, megállapítja és igazolja az e törvény szerinti támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja a támogatási igazolást,
g) mozgóképszakmai statisztikai tevékenységet végez,
h) feladat- és hatáskörében hivatalból vagy kérelemre eljár az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabályban foglalt rendelkezések és a hatáskörében hozott hatósági döntések betartásának általános hatósági felügyeletével kapcsolatos eljárásokban,
i) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat.
(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt eljárásokra az államigazgatás eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban az Iroda által hozott határozat ellen a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez lehet fellebbezni.
(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban az Iroda által hozott határozat ellen a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez lehet fellebbezni.
(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A miniszter az Iroda tekintetében a Ket. szerinti felügyeleti szervnek minősül.
(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Hivatal nem hatósági hatásköreiben az alábbi feladatokat látja el:
a) nyilvántartása alapján mozgóképszakmai adatszolgáltatási tevékenységet végez,
b) kiadja a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolásokat az egyezményben meghatározott eljárás szerint,
c) ellátja a 33. §-ban meghatározott feladatokat,
d) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat.
(3) Az Iroda által e törvény alapján végzett nyilvántartási, besorolási tevékenységért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) A mozgóképszakmai hatóság által e törvény alapján végzett nyilvántartási, besorolási tevékenységért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) A Hivatal által e törvény alapján végzett nyilvántartási, besorolási tevékenységért az Elnök rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

III/A. FEJEZET
A MOZGÓKÉPSZAKMAI HATÓSÁG ELJÁRÁSAI

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

19/A. §
(1) A Hivatal és az Elnök (a továbbiakban együtt: Hatóság) az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint jár el.
(2) A Hivatal e törvény szerinti hatósági döntése ellen irányuló fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az Elnök.
(3) A Hivatal határozata és önálló fellebbezéssel támadható végzései ellen az egyedi hatósági ügy tárgya szerint érintett támogató szervezet is jogorvoslati jogosultsággal rendelkezik.
(4) A Hivatal a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja, kivéve, ha e törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható.
(5) Amennyiben a Hivatal eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de azzal szorosan vagy közvetetten összefüggő jogsértésről szerez tudomást, annak vonatkozásában - hatósági döntésének meghozatala előtt - eljárását hivatalból kiterjesztheti. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztéséről az ügyfeleket a Ket. vonatkozó rendelkezései szerint értesíteni kell. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határidő az eljárásra irányadó ügyintézési határidővel meghosszabbodik.
(6) Hatáskör hiányában - a hatáskörrel rendelkező hatóság vizsgálata, illetve áttétel nélkül - a Hivatal jogosult a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, illetve az eljárást megszüntetni.
(7) Amennyiben a Hatóság - jelen törvény alapján hatáskörébe tartozó hatósági ügyben meghozott - jogerős hatósági döntése alapjául szolgáló adatokban, illetve tényekben változás következik be, az ügyfél azt köteles a változástól, illetve annak tudomására jutásától számított 15 napon belül a Hivatalnak bejelenteni.
(7) Ha a Hatóság - az e törvény alapján hatáskörébe tartozó hatósági ügyben meghozott - jogerős hatósági döntése alapjául szolgáló adatokban, illetve tényekben változás következik be, az ügyfél azt köteles a változástól, illetve annak tudomására jutásától számított 15 napon belül a Hivatalnak bejelenteni.
(8) Az (7) bekezdésben foglalt változásbejelentés, vagy egyéb hivatalos tudomása alapján a Hivatal jogosult hivatalból hatósági eljárást indítani annak vizsgálata céljából, hogy a hatósági döntést, illetve e hatósági döntés meghozatalának alapjául szolgáló feltételeket az adatokban, tényekben bekövetkezett változás érdemben érinti-e. Amennyiben a Hivatal megállapítja, hogy az adatokban, tényekben bekövetkezett változás érdemben érinti a hatósági döntést, azt hivatalból indított hatósági eljárásban - a változás tartalma szerint - módosítja vagy visszavonja.
(9) Az (7) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal a filmelőállítót a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti bírság megfizetésére kötelezheti.
(10) A Hivatal által hozott jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe a polgári jog szerinti jogutódja léphet, ha a jogutódlás e törvény szerinti célok megvalósulását segíti elő és nem veszélyezteti a közpénzek szabályos felhasználását és az azzal való elszámolást. A jogutód a jogutódlástól számított 40 napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.
(11) A jogutódlás tényét a Hivatal végzéssel állapítja meg. E végzés ellen önálló fellebbezésnek csak a Ket. 16. § (6) bekezdésében meghatározott esetben van helye.

Titoktartás

19/B. §
(1) A Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve - e jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.

Elektronikus kapcsolattartás

19/C. §
(1) A Hatóság e törvényben foglalt hatásköreiben az Elnök rendeletben meghatározhatja azon eljárások körét, amelyben kötelező vagy kizárólagos az elektronikus kapcsolattartás.
(2) A kizárólag jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, vagy egyéb szervezetet érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan írható elő.
(2) A kizárólag jogi személyt vagy egyéb szervezetet érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan írható elő.
(3) Természetes személyeket érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan nem írható elő.

Ügyintézési határidő

Ügyintézési határidő és az eljárás felfüggesztése

19/D. §
(1) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje - amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg - negyven nap.
(2) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(3) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

A tényállás tisztázása

19/E. §
(1) A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel a Ket. tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.
(2) A Hatóság jogosult a filmalkotások előállításával, gyártásával, állami támogatásával, terjesztésével, archiválásával, illetve a filmterjesztéssel kapcsolatos - akár törvény által védett titkot is magában foglaló - adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.
(2) A Hatóság jogosult a filmalkotások előállításával, gyártásával, e törvény szerinti támogatásával, terjesztésével, archiválásával, illetve a filmterjesztéssel kapcsolatos - akár törvény által védett titkot is magában foglaló - adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.
(3) A Hatóság az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőit, valamint azok megbízottait, alkalmazottait, illetve az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állókat adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására kötelezheti.
(4) A Hatóság különösen indokolt esetben, ha egyéb bizonyítási eszköztől a tényállás tisztázása nem remélhető, a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
(4) A Hatóság különösen indokolt esetben, ha egyéb bizonyítási eszköztől a tényállás tisztázása nem remélhető, a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Törvényszék végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
(4) A Hatóság különösen indokolt esetben, ha egyéb bizonyítási eszköztől a tényállás tisztázása nem remélhető, a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fővárosi Törvényszékhez halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Törvényszék végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
(5) Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre kötelezheti, e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetében alkalmazható, 19/F. § szerinti jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett.
(6) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében, megfelelő határidő tűzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmezetés mellett hiánypótlásra kötelezheti az ügyfelet.
(7) A Hatóság egyedi hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, illetve egyéb bizonyítási eszközeit, kivételesen indokolt esetben más eljárásaiban is felhasználhatja, amennyiben az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelelő, illetve hatékony jogérvényesítés ezt szükségessé teszi.

Eljárási bírság

19/F. §
(1) Az eljárás akadályozásának esetén a Hatóság eljárási bírságot szabhat ki az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti.
(2) Az eljárási bírság legmagasabb összege ötszázezer forint, természetes személy ügyfél esetében legfeljebb százezer forint.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő vezető tisztségviselőjét is.
(4) Az eljárási bírság kiszabása során a Hatóság mérlegeli különösen a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét.

Adatszolgáltatás

19/G. §
(1) A Hivatal az Európai Audiovizuális Obszervatórium (European Audiovisual Observatory) és más európai és nemzetközi szervezetek által igényelt, a nyilvántartásában szereplő, mozgóképszakmai területre vonatkozó magyarországi adatokról hivatalos igazolást állít ki, és azokat továbbítja.
(2) A Hivatal felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hivatal e törvényben meghatározott és hatáskörébe utalt feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges, kivételesen abban az esetben is, ha az törvény által védett titoknak minősül, ide nem értve a minősített adatokat. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (3) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható.
(3) Amennyiben a (4) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem megfelelően teljesíti, úgy a Hivatal hatósági határozatában kötelezheti a felhívásban foglalt adatok szolgáltatására.
(4) A Hivatal az e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket hatósági határozatában időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti.
(5) A Hivatal e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket hatósági határozatában a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti.
(6) A Hivatal (3)-(5) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(7) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (3)-(5) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hivatal - a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve - bírságot szab ki, amelynek mértéke legfeljebb ötszázezer forint.
(8) Az e §-ban foglalt adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.

Jogkövetkezmények

19/H. §
(1) A Hivatal e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabályban foglaltak megsértőjével szemben e törvényben meghatározottak szerint jogkövetkezményt alkalmazhat.
(2) A jogkövetkezmény alkalmazása során a Hivatal az egyenlő bánásmód elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt alkalmaz.
(3) Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Hivatal - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett - legfeljebb harmincnapos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhívás keretében a (7) bekezdésben meghatározott mérlegelési szempontok nem alkalmazandók.
(5) Amennyiben a felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható, vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Hivatal - a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül - a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, az e törvényben foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, illetve a (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat.
(6) Ismételt jogsértés esetén a Hivatal kétmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, illetve az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten.
(7) A Hivatal a jogkövetkezményt, a jogsértés jellegétől függően a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg.
(8) A Hivatal a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:
a) ha a filmterjesztő a Hivatal korhatár besorolása nélkül terjeszti a filmalkotást, vagy a mozielőzetest, illetve, ha a Hivatal döntése ellenére a korhatár szerinti jelzés nem vagy nem megfelelően kerül feltüntetésre, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásában nem szereplő filmalkotás jogellenes terjesztése esetén a Hivatal a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős személyt vagy szervezetet, ideértve a filmalkotást kereskedelmi forgalomba hozó személyt vagy szervezetet is, tízezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezheti;
b) a jogsértőt kötelezheti közleménynek a jogsértő internetes honlapja nyitóoldalán, sajtótermékben vagy más megjelölt módon történő közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig;
c) amennyiben a jelen törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály alapján adatszolgáltatásra vagy bejelentésre kötelezett az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a Hivatal háromezer forinttól százezer forintig terjedő bírságot szabhat ki;
c) ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály alapján adatszolgáltatásra vagy bejelentésre kötelezett az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a Hivatal háromezer forinttól százezer forintig terjedő bírságot szabhat ki;
c) ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály alapján adatszolgáltatásra vagy bejelentésre kötelezett az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a Hivatal háromezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírságot szabhat ki;
d) e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály a) és c) pontokban nem szabályozott rendelkezéseinek, valamint a Hatóság hatósági döntésének jelen törvényben és az a) pontban külön nem szabályozott egyéb megsértése esetén a Hivatal háromezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki;
d) e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály a) és c) pontokban nem szabályozott rendelkezéseinek, valamint a Hatóság hatósági döntésének e törvényben nem szabályozott egyéb megsértése esetén a Hivatal háromezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki;
e) e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket alkalmazhat.
(9) A (6) és (8) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.
(10) A (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.
(11) A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A befolyt bírságot e törvényben meghatározott célok megvalósítására kell fordítani.
(12) A Hivatal - a kötelezett költségére - a 21/A. § (6) bekezdés szerinti azonnali végrehajthatóságra tekintettel maga gondoskodik a hatósági döntésbe foglalt korhatárjelzés feltüntetéséről, amennyiben annak az ügyfél, határidőt tartalmazó felhívás ellenére nem, vagy nem megfelelően tesz eleget.

Megkeresések, büntetőeljárás kezdeményezése

19/I. §
(1) Amennyiben a Hatóság olyan körülményt észlel, amely alapján valamely támogatott esetében felmerül a jelen törvény hatálya alá tartozó támogatás felhasználásával kapcsolatos olyan jogszabálysértés alapos gyanúja, amely az állami költségvetés megkárosításához vezethet, a Hatóság megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatási szervet, vagy bejelentést, vagy feljelentést tesz. A megkeresés vagy bejelentés, illetve feljelentés alapján indult eljárás jogerős befejezéséig a Hatóság az érintett támogatott tekintetében folyamatban lévő eljárásokat felfüggeszti.
(1) Amennyiben a Hatóság olyan körülményt észlel, amely alapján valamely támogatott esetében felmerül az e törvény hatálya alá tartozó támogatás felhasználásával kapcsolatos olyan jogszabálysértés alapos gyanúja, amely a központi költségvetés megkárosításához vezethet, a Hatóság megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatási szervet, vagy bejelentést, vagy feljelentést tesz. A megkeresés vagy bejelentés, illetve feljelentés alapján indult eljárás jogerős befejezéséig a Hatóság az érintett támogatott tekintetében folyamatban lévő eljárásokat felfüggeszti.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság jogerősen olyan bűncselekményt állapít meg, amely az állami költségvetés megkárosítását eredményezte, nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban az érintett támogatott, valamint az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a bűncselekménnyel érintett támogatott szervezet vezető tisztségviselője volt a bűncselekmény elkövetésekor.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság jogerősen olyan bűncselekményt állapít meg, amely a központi költségvetés megkárosítását eredményezte, nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban az érintett támogatott, valamint az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a bűncselekménnyel érintett támogatott szervezet vezető tisztségviselője volt a bűncselekmény elkövetésekor.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárásjogerősen olyan egyéb, bűncselekménynek nem minősülő jogszabálysértést állapít meg, amely az állami költségvetés megkárosítását eredményezte, nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban az érintett támogatott, valamint az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a támogatási igény benyújtását megelőző három évben az ilyen jogszabálysértéssel érintett támogatott szervezet vezető tisztségviselője volt.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárásjogerősen olyan egyéb, bűncselekménynek nem minősülő jogszabálysértést állapít meg, amely a központi költségvetés megkárosítását eredményezte, nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban az érintett támogatott, valamint az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a támogatási igény benyújtását megelőző három évben az ilyen jogszabálysértéssel érintett támogatott szervezet vezető tisztségviselője volt.
(4) A Hatóság az (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti eljárásokat nem ő kezdeményezte, de a rendelkezésére álló adatok szerint a folyamatban lévő eljárás hiányában az (1) bekezdés szerinti megkeresésnek, illetve bejelentésnek vagy feljelentésnek lenne helye.

Általános hatósági felügyelet

19/J. §
(1) A Hivatal kérelemre vagy hivatalból, feladat- és hatáskörének keretében jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály rendelkezéseinek érvényesülését, betartását, valamint a hatósági döntéseiben, a támogatási szerződésekben foglaltak teljesítését.
(2) Amennyiben a Hivatal a hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a hatósági döntésében foglaltak megsértését, abban az esetben az ügy összes körülményei, illetve az ellenőrzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.
(3) Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében a Hivatal a 19/H. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

A filmalkotások besorolása

19/K. §
(1) A játékfilmalkotásokat, a kisjátékfilmeket, az animációs filmalkotásokat, dokumentumfilm-alkotásokat és a tudományos ismeretterjesztő filmalkotásokat, az 1. melléklet szerinti táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe.
(2) A kísérleti filmek és az e törvényben nem szabályozott egyéb műfajok esetében az 1. mellékletnek a dokumentumfilm-alkotások és a tudományos ismeretterjesztő filmalkotások besorolására vonatkozó szempontjait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a besorolandó filmalkotás által - a táblázat alapján értékelhető tényleges alkotói részvétel, illetve feltételek alapján - elérhető legmagasabb pontszám 100 pontnál kevesebb, a 2. § 7. pontja szerinti kategóriák valamelyikébe való besorolás feltétele, hogy az elérhető pontszámot 100%-nak tekintve az adott filmalkotás elérje a 2. § 7. pontjában meghatározott pontszámoknak megfelelő százalékot.
(3) Az e § szerinti pontszámok kiszámításakor a filmalkotás magyar elemeire adható egyes pontszámokat az egyes elemeken belüli magyar részvétel arányához, a filmelőállító cég esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítóra jutó hozzájáruláshoz, vagy ha ez a magasabb, a Magyarországon felmerülő közvetlen filmgyártási költségnek a filmalkotás költségvetésén belüli arányához kell igazítani.
(3) Az e § szerinti pontszámok kiszámításakor a filmalkotás magyar elemeire adható egyes pontszámokat az egyes elemeken belüli magyar részvétel arányához kell igazítani. Ha a filmalkotásban magyar filmelőállító vagy producer vesz részt, részükre, a magyar hozzájárulás arányától függetlenül a legmagasabb elérhető pontszámot kell adni.

Moziüzemeltetési tevékenység bejelentése

19/L. §
(1) A moziüzemeltető legalább 30 nappal a mozi üzemeltetésének megkezdését megelőzően bejelenti a Hatóság részére a moziüzemeltetésre irányuló tevékenységét. A bejelentésre a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.
(2) A bejelentés a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a moziüzemeltető
aa) telefonszámát és elektronikus levelezési címét,
ab) - nem természetes személy esetén - székhelyét, képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét, telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét,
ac) cégjegyzékszámát, adószámát,
b) az üzemeltetett mozi nevét, címét és
c) a moziban rendelkezésre álló vetítőtermek számát, az egyes vetítőtermek befogadóképességét.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a nem természetes személy moziüzemeltető a bejelentéshez mellékeli a képviseleti jogosultságot igazoló okirat másolatát.
(4) Ha a moziüzemeltető a moziüzemeltetési tevékenységét a nyilvántartásba vételtől számított két éven belül nem kezdi meg, vagy azt öt évnél hosszabb időre megszakítja, a Hatóság a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a 19/H. § szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(5) A Hatóság hivatalból törli a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartásból, ha a moziüzemeltető a mozi üzemeltetését a nyilvántartásba vételtől számított két éven belül nem kezdi meg, vagy azt öt évnél hosszabb időre megszakítja, és a (4) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható.
(6) A mozi hatósági nyilvántartásba vett címe tekintetében adatváltozási bejelentés nem tehető.

Besorolási eljárások Filmbesorolás a kiskorúak védelme érdekében

Filmbesorolás a kiskorúak védelme érdekében

20. §
(1) A Magyarországon forgalomba kerülő filmalkotásokat a kiskorúak egészséges szellemi és lelki fejlődése érdekében a 21. §-ban meghatározott kategóriákba be kell sorolni, és a besorolást e törvény rendelkezéseinek megfelelően közzétenni.
(1) A Magyarországon forgalomba kerülő filmalkotásokat a kiskorúak egészséges szellemi és lelki fejlődése érdekében a 21. §-ban meghatározott kategóriákba be kell sorolni, és a besorolást e törvény rendelkezéseinek megfelelően közzé kell tenni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az olyan terjesztői hálózatba nem kerülő filmalkotásokra, amelyek államközi egyezmények vagy szakmai szervezetek által szervezett filmnapok (filmhetek), filmfesztiválok alkalmával országosan és egy évben legfeljebb tíz alkalommal kerülnek bemutatásra.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az olyan terjesztői hálózatba nem kerülő filmalkotásra, amely nemzetközi egyezmény vagy szakmai szervezet által szervezett filmnapok, filmhetek vagy filmfesztiválok alkalmával országosan és egy évben legfeljebb tíz alkalommal kerül bemutatásra, valamint arra a filmalkotásra, amely kizárólag a 25. § (2) bekezdése szerinti moziban vagy moziteremben kerül bemutatásra egy évben legfeljebb három alkalommal.
21. §   A filmalkotások besorolási kategóriái a következők:
a) Azt a filmalkotást, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az I. kategóriába kell sorolni.
b) Azt a filmalkotást, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.
b) Azt a filmalkotást, amely hat éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: hat éven aluliak számára nem ajánlott.
c) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.
c) Azt a filmalkotást, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.
d) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.
d) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, illetve szexualitásra utal, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.
e) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: csak felnőttek számára ajánlott.
e) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.
f) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: kizárólag felnőttek számára ajánlott. Ezeket a filmalkotásokat vagy speciális - kizárólag felnőttek számára elérhető - terjesztői hálózatban, vagy csak 22 és 05 óra között lehet moziban és egyéb nyilvános vetítőhelyen (filmklubban) nyilvánosan bemutatni.
21/A. §
(1) A filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően a Hivatalnak köteles bejelenteni az általa terjeszteni kívánt filmalkotás magyar és eredeti nyelvű címét, annak rövid tartalmát, előállítójának, producerének, rendezőjének, forgatókönyvírójának, zeneszerzőjének, operatőrének, főszereplőinek nevét és a filmalkotás besorolására vonatkozó javaslatát a 21. §-ban meghatározott kategóriák alapján.
(1) A filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően kérelmezi a besorolást a Hivatalnál. A kérelem tartalmazza
a) a filmterjesztő által terjeszteni kívánt filmalkotás
aa) magyar és eredeti nyelvű címét,
ab) rövid tartalmát,
ac) előállítójának, producerének, rendezőjének, forgatókönyvírójának, zeneszerzőjének, operatőrének és főszereplőinek nevét,
ad) játékidejét,
b) a filmterjesztőnek a filmalkotás besorolására vonatkozó javaslatát a 21. §-ban meghatározott kategóriák alapján, valamint
c) a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját.
(1a) Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatok a kérelem benyújtásakor a filmterjesztőn, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak rendelkezésre, a filmterjesztő az adatok rendelkezésére állását követően haladéktalanul köteles azokat a Hivatalnak megküldeni. A filmterjesztő a kérelem benyújtásakor igazolja, hogy a hiányzó adatok a rajta, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak a rendelkezésére.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a Hivatal a 19/H. § (8) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentéssel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón.
(2) A kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas példányát.
(3) Idegen nyelven készült filmalkotás esetén, ha a filmalkotásból szinkronizált vagy feliratos változat nem áll rendelkezésre, be kell nyújtani a filmalkotás magyar nyelvű dialóglistáját is.
(4) A Hivatal az eljáró Korhatár Bizottság javaslata alapján a bejelentéstől számított 15 napon belül dönt a filmalkotás besorolási kategóriájáról.
(5) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a hatósági döntéssel megállapított korhatár besorolás nélkül a filmalkotás terjesztését, így különösen korhatár besorolás nélküli mozielőzetes felhasználásával a hirdetési tevékenységet nem lehet megkezdeni.
(6) A Hivatal besorolási eljárásban hozott elsőfokú döntése fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(7) A Hivatal a korhatár-besorolás tárgyában lefolytatott hatósági eljárást lezáró elsőfokú döntés meghozatalát követően haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket - hivatalból indított eljárásban - a terjesztésre kerülő filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába.
(8) A terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásában nem szereplő filmalkotás nem terjeszthető.
21/B. §
(1) Amennyiben a filmterjesztő a hirdetési tevékenységet a terjesztés (bemutató) megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőző időpontban kívánja megkezdeni, és a filmalkotás 21/A. § szerinti benyújtásra alkalmas példánya még nem áll rendelkezésére, kérheti a Hivataltól a mozielőzetes önálló besorolását a 21. §-ban meghatározott kategóriák alapján (mozielőzetes önálló besorolása). Korhatár besorolás nélküli mozielőzetes felhasználásával a hirdetési tevékenységet nem lehet megkezdeni.
(2) A filmterjesztő a mozielőzetes önálló besorolására irányuló kérelmét a hirdetési tevékenység megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően nyújthatja be a Hivatalhoz. A kérelemhez mellékelni kell a 21/A. § szerinti adatok közül a rendelkezésére álló adatokat, valamint a mozielőzetes egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón. A kérelemben a 21/A. § szerinti hiányzó adatok, mellékletek tekintetében igazolni kell, hogy azok a filmterjesztőn, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak rendelkezésre a kérelem benyújtásakor. A filmterjesztő - a készülő filmalkotás tartalmára, várható besorolási kategóriájára tekintettel - indokolt kérelmében megjelölheti azt a 21. § szerinti besorolási kategóriát, amelynél alacsonyabb kategóriába a mozielőzetest tartalmától függetlenül nem kéri besorolni.
(2) A filmterjesztő a mozielőzetes önálló besorolására irányuló kérelmét a hirdetési tevékenység megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően nyújthatja be a Hivatalhoz. A kérelemhez mellékelni kell a 21/A. § szerinti adatok közül a rendelkezésére álló adatokat, valamint a mozielőzetes egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón. A kérelemben a 21/A. § szerinti hiányzó adatok, mellékletek tekintetében igazolni kell, hogy azok a filmterjesztőn, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak rendelkezésre a kérelem benyújtásakor. A filmterjesztő az iratok rendelkezésére állása esetén haladéktalanul köteles e törvénynek megfelelően benyújtani a Hivatalhoz. Ennek elmaradása esetén a Hivatal a 19/H. § (8) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A filmterjesztő - a készülő filmalkotás tartalmára, várható besorolási kategóriájára tekintettel - indokolt kérelmében megjelölheti azt a 21. § szerinti besorolási kategóriát, amelynél alacsonyabb kategóriába a mozielőzetest tartalmától függetlenül nem kéri besorolni.
(2) A filmterjesztő a mozielőzetes önálló besorolására irányuló kérelmét a hirdetési tevékenység megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően nyújthatja be a Hivatalhoz. A kérelemhez mellékelni kell a 21/A. § szerinti adatok közül a rendelkezésére álló adatokat, valamint a mozielőzetes egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón. A filmterjesztő - a készülő filmalkotás tartalmára, várható besorolási kategóriájára tekintettel - indokolt kérelmében megjelölheti azt a 21. § szerinti besorolási kategóriát, amelynél alacsonyabb kategóriába a mozielőzetest tartalmától függetlenül nem kéri besorolni.
(3) A 21/A. § (4) és (6) bekezdéseiben foglaltakat a mozielőzetes önálló besorolása esetén is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a mozielőzetes önálló besorolása tárgyában hozott döntés a filmalkotás 21/A. § szerinti korhatár-besorolása tárgyában meghozott elsőfokú döntésig érvényes.
(3) A 21/A. § (4) és (6) bekezdésében foglaltakat a mozielőzetes önálló besorolása esetén is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a mozielőzetes önálló besorolása tárgyában hozott döntésben megállapított kategóriát a filmalkotás 21/A. § szerinti korhatár-besorolása tárgyában meghozott elsőfokú döntés nem módosítja, de a mozielőzetesen a filmalkotás korhatár-besorolása tárgyában meghozott elsőfokú döntést követően a filmalkotás korhatár besorolásának megfelelő jelzést kell feltüntetni az Elnök rendeletében foglaltak szerint.
(4) Amennyiben a filmterjesztő a mozielőzetes önálló besorolását kéri, a 21/A. § (2) bekezdés szerinti filmalkotást a rendelkezésére állás, illetve birtokába kerülés után haladéktalanul - de legkésőbb a 21/A. § (1) bekezdés szerinti határidőig - köteles besorolásra benyújtani a Hivatalhoz a 21/A. §-ban foglaltak szerint.
21/C. §
(1) Moziban a filmalkotást megelőzően kizárólag olyan mozielőzetes vetíthető, amelynek a besorolási kategóriája nem magasabb az azt követő filmalkotás besorolási kategóriájánál. A minél szélesebb körben történő hirdethetőség érdekében a filmterjesztő kérheti a mozielőzetes besorolását abban az esetben is, ha a filmalkotás már besorolásra került.
(1a) Az adathordozón kizárólag olyan mozielőzetest, illetve hirdetést lehet közzétenni, amelynek besorolási kategóriája nem magasabb, mint az adathordozón közzétett filmalkotás besorolási kategóriája. Ha az adathordozó több filmalkotást tartalmaz, a mozielőzetes, illetve hirdetés közzétételének szempontjából a legmagasabb kategóriájú filmalkotás az irányadó.
(2) A Hivatal a határozatában megjelöli azt a filmalkotásénál alacsonyabb besorolási kategóriát, amelybe tartalma alapján a mozielőzetes tartozik, és amelyet az (1) bekezdés szerinti hirdetési tevékenységnél figyelembe kell venni, azzal, hogy a mozielőzetesen ebben az esetben is a filmalkotás korhatár besorolásának megfelelő jelzést kell feltüntetni az Elnök rendeletében foglaltak szerint.
(3) A kérelemhez mellékelni kell a mozielőzetes egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón.
(4) Ha a mozielőzetes besorolási kategóriája a filmalkotásénál nem alacsonyabb, a Hivatal a kérelmet elutasítja.
(5) A 21/A. § (4) és (6) bekezdésében foglaltakat a mozielőzetes e § szerinti besorolása esetén is megfelelően alkalmazni kell.

A Korhatár Bizottság

22. §   Az Iroda létrehozza és működteti a Korhatár Bizottságot, amely az Irodának javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására, valamint a megállapított korhatár megfelelő feltüntetésének ellenőrzésére.
22. §   Az Iroda létrehozza és működteti a Korhatár Bizottságot, amely az Irodának javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására.
22. §   A mozgóképszakmai hatóság létrehozza és működteti a Korhatár Bizottságot, amely a mozgóképszakmai hatóságnak javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására.
22. §   A Hivatal létrehozza és működteti a Korhatár Bizottságot, amely a Hivatalnak javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására.
23. §
(1) Az öt tagból álló Korhatár Bizottság összetétele a következő:
a) kettő, a filmterjesztés vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus végzettségű személy,
b) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy,
c) a filmterjesztők egy képviselője.
(1) A hét tagból álló Korhatár Bizottság összetétele a következő:
a) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy,
b) kettő, a filmterjesztés vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus végzettségű személy,
c) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező felsőfokú végzettségű személy,
d) a filmterjesztők egy képviselője.
(1) A Korhatár Bizottság legalább tizennégy, legfeljebb huszonnyolc tagból áll. A Korhatár Bizottság működtetése érdekében a Hivatal együttműködési megállapodásokat köt az általa kiválasztott alábbi társadalmi szervezetekkel:
a) a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásaival foglalkozó társadalmi szervezettel vagy szervezetekkel,
b) a média-, illetve mozgóképoktatással is foglalkozó pedagógus szervezettel vagy szervezetekkel,
c) gyermekpszichológusokat tömörítő szervvel, szervezettel vagy szervezetekkel,
d) a filmterjesztők szakmai szervezetével.
(2) A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, az Oktatási Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Országos Rádió és Televízió Testület egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.
(2) Az Oktatási Minisztérium, az Ifjúsági, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Országos Rádió és Televízió Testület egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.
(2) Az oktatásért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a miniszter és az Országos Rádió és Televízió Testület egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.
(2) Az oktatásért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a miniszter és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodásokon keresztül a Hivatal biztosítja, hogy a társadalmi szervezetek megfelelő számú és végzettségű tagot delegáljanak a Korhatár Bizottságba. A Hivatal a Hatóság köztisztviselői közül is delegálhat megfelelő végzettségű és a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásai tekintetében tapasztalattal rendelkező tagot a Korhatár Bizottságba.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodásokon keresztül a Hivatal biztosítja, hogy a társadalmi szervezetek megfelelő számú és végzettségű tagot delegáljanak a Korhatár Bizottságba. A Hivatal az NMHH köztisztviselői közül is delegálhat megfelelő végzettségű és a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásai tekintetében tapasztalattal rendelkező tagot a Korhatár Bizottságba.
(3) Az Iroda nyílt pályázati eljárás során választja ki a (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt tagokat, a c) pontban megjelölt tagokat a filmterjesztők delegálják a Korhatár Bizottságba. A tagok megbízatása három évre szól.
(3) Az Iroda nyílt pályázati eljárás során választja ki az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt tagokat, a d) pontban megjelölt tagot a filmterjesztők delegálják a Korhatár Bizottságba. A tagok megbízatása legfeljebb három évre szól.
(3) A mozgóképszakmai hatóság nyílt pályázati eljárás során választja ki az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt tagokat, a d) pontban megjelölt tagot a filmterjesztők delegálják a Korhatár Bizottságba. A tagok megbízatása legfeljebb három évre szól.
(3) Az eljáró Korhatár Bizottságot a Korhatár Bizottság tagjai közül a Hivatal kéri fel és hívja össze. Az eljáró Korhatár Bizottság legalább hét tagból áll. Az eljáró Korhatár Bizottságot úgy kell összeállítani, hogy abban jelen legyen legalább
a) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy,
b) kettő, a filmterjesztés vagy a média- vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus végzettségű személy,
c) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező felsőfokú végzettségű személy,
d) a filmterjesztők egy képviselője.
(4) A Korhatár Bizottság tagjai az Elnök által megállapított tiszteletdíjban, az eljáró Korhatár Bizottság tagjai az Elnök által megállapított költségtérítésben részesülnek.
(5) A miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter és a Médiatanács egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.

A filmalkotások közzététele

A filmalkotások besorolásának közzététele

24. §
(1) A filmterjesztő köteles az Iroda által megállapított kategória szerinti jelzést valamennyi általa forgalomba hozott adathordozón, illetve annak csomagolásán, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, külön jogszabályban meghatározottak szerint, jól észlelhető módon feltüntetni.
(1) A filmterjesztő köteles az Iroda által megállapított kategória szerinti jelzést a filmalkotás minden nyilvános vetítésén, minden általa forgalomba hozott adathordozó csomagolásán, illetve borítóján, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, külön jogszabályban meghatározottak szerint, jól észlelhető módon feltüntetni.
(1) A filmterjesztő köteles a mozgóképszakmai hatóság által megállapított kategória szerinti jelzést a filmalkotás minden nyilvános vetítésén, minden általa forgalomba hozott adathordozó csomagolásán, illetve borítóján, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, külön jogszabályban meghatározottak szerint, jól észlelhető módon feltüntetni.
(2) Amennyiben az Iroda döntése ellenére a korhatár szerinti jelölés nem, vagy hamis módon kerül feltüntetésre, az Iroda a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős személyt vagy szervezetet bírság megfizetésére kötelezi, amelyet mozgóképszakmai célokra kell fordítani. A bírság összege a jogsértő terjesztéssel a filmterjesztő által elért bevétel kétszeresének megfelelő összegig, vagy ha ez nem állapítható meg, vagy a jogsértésért nem a filmterjesztő felelős, tízezer forinttól hárommillió forintig terjedhet. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.
(2) Ha a filmterjesztő az Iroda korhatár besorolása nélkül terjeszti a filmalkotást, illetve, ha az Iroda döntése ellenére a korhatár szerinti jelzés hamis módon, vagy hiányosan kerül feltüntetésre, az Iroda a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős személyt vagy szervezetet a 33/A. §-ban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.
(2) Ha a filmterjesztő a mozgóképszakmai hatóság korhatár besorolása nélkül terjeszti a filmalkotást, illetve, ha a mozgóképszakmai hatóság döntése ellenére a korhatár szerinti jelzés hamis módon, vagy hiányosan kerül feltüntetésre, a mozgóképszakmai hatóság a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős személyt vagy szervezetet a 33/A. §-ban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.
24. §   A filmterjesztő köteles a Hivatal által megállapított kategória szerinti jelzést a filmalkotáson, illetve a mozielőzetesen, azok minden nyilvános vetítésén, minden általa forgalomba hozott adathordozó csomagolásán, illetve borítóján, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, az Elnök rendeletében meghatározottak szerint, jól észlelhető módon feltüntetni.

Filmek és mozik besorolása a filmterjesztés támogatása érdekében

Filmbesorolás a filmterjesztés támogatása érdekében

25. §
(1) Az Iroda a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásoknak, terjesztésük elősegítése céljából a filmalkotás előállítójának vagy terjesztőjének kérelmére „art” minősítést adhat.
(1) A mozgóképszakmai hatóság a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásoknak, terjesztésük elősegítése céljából a filmalkotás előállítójának vagy terjesztőjének kérelmére „art” minősítést adhat.
(1) A Hivatal a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásoknak, terjesztésük elősegítése céljából a filmalkotás előállítójának vagy terjesztőjének kérelmére hatósági határozatban „art” minősítést adhat. Az eljárásban a miniszter szakhatóságként jár el.
(2) Az Iroda bármely mozinak, amelynek üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek betartását vállalja, az üzemeltető kérelmére „art” minősítést ad. „Art” minősítés, több termes mozi esetén a mozi valamely termének is adható, amennyiben a moziüzemeltető az „art” mozikra vonatkozó feltételek betartását az adott terem tekintetében vállalja.
(2) A mozgóképszakmai hatóság bármely mozinak, amelynek üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek betartását vállalja, az üzemeltető kérelmére „art” minősítést ad. „Art” minősítés, több termes mozi esetén a mozi valamely termének is adható, amennyiben a moziüzemeltető az „art” mozikra vonatkozó feltételek betartását az adott terem tekintetében vállalja.
(2) A Hivatal bármely mozinak, amelynek üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek betartását vállalja, az üzemeltető kérelmére hatósági határozatával „art” minősítést ad. „Art” minősítés, több termes mozi esetén a mozi valamely termének is adható, amennyiben a moziüzemeltető az „art” mozikra vonatkozó feltételek betartását az adott terem tekintetében vállalja.
(2) A Hivatal bármely mozinak, amelynek üzemeltetője a jogszabályban meghatározott feltételek betartását vállalja, az üzemeltető kérelmére hatósági határozatával „art” minősítést ad. „Art” minősítés, több termes mozi esetén a mozi valamely termének is adható, amennyiben a moziüzemeltető az „art” mozikra vonatkozó feltételek betartását az adott terem tekintetében vállalja.
(3) Az „art” mozivá való minősítés feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.
25/A. §
(1) Az „art” mozibesorolás iránti kérelemben a mozi üzemeltetőjének meg kell jelölnie a besorolásra kerülő mozi nevét, címét, az üzemeltető nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, valamint nyilatkozni kell arról, hogy az üzemeltető a tárgyévre vonatkozóan vállalja az „art” mozi, illetve az „art” moziterem minősítésre vonatkozó feltételek betartását.
(2) Ha a besorolásra vonatkozó kérelem beadását követően az (1) bekezdésben meghatározott adatokban változás történik, azt az üzemeltető köteles a változást követő 15 napon belül írásban bejelenteni a Hivatalnak.
(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az üzemeltető kéri - a (2) bekezdés szerinti határidőben értesíti a Hivatalt.
25/B. §
(1) A Hivatal folyamatosan ellenőrzi az „art” minősítéssel ellátott mozikat, hogy megfelelnek-e az „art” mozi minősítés jogszabályban előírt feltételeinek.
(2) A moziüzemeltető az általa üzemeltetett „art” mozik, illetve mozitermek szerinti bontásban minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hivatalnak adatot szolgáltatni az ott vetített filmalkotás címéről, a 3. §-a szerinti besorolási kategóriájáról, „art” besorolási kategóriájáról, a vetítés időpontjáról és helyszínéről, a nézőszámról és az árbevételről.
(2) A moziüzemeltető az általa üzemeltetett „art” mozik, illetve mozitermek szerinti bontásban minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hivatalnak adatot szolgáltatni az ott vetített filmalkotás címéről, az 1. melléklet szerinti besorolási kategóriájáról, „art” besorolási kategóriájáról, a vetítés időpontjáról és helyszínéről, a nézőszámról és az árbevételről.
(2) A moziüzemeltető az általa üzemeltetett „art” mozik, illetve mozitermek szerinti bontásban minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hivatalnak, a Hivatal által meghatározott módon adatot szolgáltatni az ott vetített filmalkotás címéről, az 1. melléklet szerinti besorolási kategóriájáról, „art” besorolási kategóriájáról, a vetítés időpontjáról és helyszínéről, a nézőszámról és az árbevételről.
(3) A Hivatal a 19/H. § (3) bekezdése szerinti határozatával adatszolgáltatásra kötelezi a moziüzemeltetőt, ha a moziüzemeltető az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget.
25/C. §
(1) A Hivatal az „art” besorolást az adott mozi (moziterem) vonatkozásában visszavonja, ha
a) nem teljesülnek az „art” mozikra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott követelmények, vagy
a) nem teljesülnek az „art” mozikra vonatkozó, jogszabályban meghatározott követelmények, vagy
b) a moziüzemeltető a 25/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének a 25/B. § (3) bekezdésében foglalt adatszolgáltatásra kötelezés ellenére sem tesz eleget.
(2) A Hivatal az „art” mozikat, illetve mozitermeket támogató szervezeteket haladéktalanul értesíti, ha az adott mozi (moziterem) „art” minősítését visszavonta.
(2) A Hivatal az „art” mozikat, illetve mozitermeket támogatót haladéktalanul értesíti, ha az adott mozi (moziterem) „art” minősítését visszavonta.
(3) Az (1) bekezdés esetén újabb „art” besorolásra vonatkozó ismételt kérelem csak a visszavonást követő negyedévben terjeszthető elő.
25/D. §   A mozik vagy mozitermek „art” besorolása esetében a Hivatal az e tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul bejegyzi - hivatalból indított eljárásban - az „art” minősítésű mozit vagy mozitermet az „art” mozik és mozitermekről vezetett hatósági nyilvántartásába. Az „art” mozik és mozitermekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a 25/A. §-ban foglalt adatokat, továbbá az Elnök rendeletében megállapított további adatokat. A nyilvántartásba vétel részletes szabályait az Elnök rendelete határozza meg.
26. §
(1) A filmalkotások „art” minősítésére az Iroda által felállított öttagú Filmszakmai Bizottság tesz javaslatot. A Filmszakmai Bizottság tagjait az Iroda igazgatója nyílt pályázati eljárást követően nevezi ki. A Bizottság tagjainak filmművészeti, film tudományi vagy mozgóképtanári végzettséggel, illetve gyakorlattal kell rendelkezniük. A tagok megbízatása három évre szól.
(1) A filmalkotások „art” minősítésére a mozgóképszakmai hatóság által felállított öttagú Filmszakmai Bizottság tesz javaslatot. A Filmszakmai Bizottság tagjait a mozgóképszakmai hatóság igazgatója nyílt pályázati eljárást követően nevezi ki. A Bizottság tagjainak filmművészeti, film tudományi vagy mozgóképtanári végzettséggel, illetve gyakorlattal kell rendelkezniük. A tagok megbízatása három évre szól.
(1) A filmalkotások „art” minősítésére irányuló eljárásban a szakhatóságként eljáró miniszter részére az általa működtetett öttagú Filmszakmai Bizottság tesz javaslatot az „art” minősítés tárgyában. A Filmszakmai Bizottság tagjait a miniszter nyílt pályázati eljárást követően nevezi ki. A Bizottság tagjainak filmművészeti, filmtudományi vagy mozgóképtanári végzettséggel, illetve gyakorlattal kell rendelkezniük. A tagok megbízatása három évre szól.
(2) Az Iroda „art” minősítést ad valamennyi terjesztésre kerülő filmalkotásnak,
a) amely művészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, valamint sokszínűségéhez, vagy
a) amely művészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, vagy
b) amely nemzetközileg elismert filmfesztiválon díjat nyert, vagy
b) amely nemzetközileg elismert, az Iroda által évente közzétett jegyzékben meghatározott fesztiváldíjban részesült, vagy
c) amelyet a Filmszakmai Bizottság művészeti, oktatási vagy egyéb kulturális szempontból jelentősnek ítél.
c) amelyet a Filmszakmai Bizottság oktatási vagy kulturális szempontból jelentősnek és magas művészi színvonalúnak ítél.
(2) A mozgóképszakmai hatóság „art” minősítést ad valamennyi terjesztésre kerülő filmalkotásnak,
a) amely művészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, vagy
b) amely nemzetközileg elismert, a mozgóképszakmai hatóság által évente közzétett jegyzékben meghatározott fesztiváldíjban részesült, vagy
c) amelyet a Filmszakmai Bizottság oktatási vagy kulturális szempontból jelentősnek és magas művészi színvonalúnak ítél.
(2) A szakhatóságként eljáró miniszter „art” minősítésűnek jelöl minden olyan terjesztésre kerülő filmalkotást,
a) amely művészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, vagy
b) amelyet a Filmszakmai Bizottság oktatási vagy kulturális szempontból jelentősnek és magas művészi színvonalúnak ítél.
(3) Az Iroda folyamatosan ellenőrzi az „art” minősítéssel ellátott mozikat a tekintetben, hogy megfelelnek-e az „art” mozi minősítés jogszabályban előírt feltételeinek. A feltételek be nem tartása esetén a minősítést az Iroda visszavonja.
(3) A mozgóképszakmai hatóság folyamatosan ellenőrzi az „art” minősítéssel ellátott mozikat a tekintetben, hogy megfelelnek-e az „art” mozi minősítés jogszabályban előírt feltételeinek. A feltételek be nem tartása esetén a minősítést a mozgóképszakmai hatóság visszavonja.
(3) A Hivatal a filmalkotás előállítójának vagy terjesztőjének kérelmére - szakhatóság közreműködésének mellőzésével - „art” minősítést ad annak a terjesztésre kerülő filmalkotásnak, amely nemzetközileg elismert, a Hivatal által évente közzétett jegyzékben meghatározott fesztiváldíjban részesült.
26/A. §
(1) A filmelőállító vagy filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontja előtt legalább 30 nappal kérheti a Hivataltól a terjeszteni kívánt filmalkotás „art” filmalkotássá minősítését. A kérelemnek tartalmaznia kell a filmalkotás címét, előállítójának, producerének, rendezőjének, forgatókönyvírójának, zeneszerzőjének, operatőrének, főszereplőinek nevét.
(2) Idegen nyelven készült filmalkotás esetén a filmterjesztő a kérelemmel együtt köteles benyújtani a filmalkotás magyar nyelvű szöveggel vagy magyar felirattal, szinkronnal, ennek hiányában magyar vagy angol nyelvű dialóglistával ellátott példányát megtekintésre alkalmas hordozón.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas példányát. Idegen nyelvű filmalkotás esetén, ha a filmalkotásból magyar nyelven szinkronizált vagy magyar feliratos változat nem áll rendelkezésre, be kell nyújtani a filmalkotás magyar vagy angol nyelvű dialóglistáját is.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a filmalkotás ismertetését és a filmalkotás „art” minősítésére vonatkozó javaslatot. Azon filmalkotások esetében, amelyek nemzetközileg elismert filmfesztiválon díjat nyertek, a kérelmezőnek meg kell jelölnie a filmfesztivált és a kategóriát, amelyben a filmalkotás díjat nyert.
(4) A Hivatal a kérelem beérkezését követően haladéktalanul megkeresi a minisztert a szakhatósági állásfoglalás megadása érdekében. A miniszter szakhatósági eljárásának ügyintézési határideje harminc nap.
(5) A miniszter a szakhatósági állásfoglalás megadása iránti megkeresést követően haladéktalanul felhívja a Filmszakmai Bizottságot a 26. § (1) bekezdés szerinti javaslata megtételére. A Filmszakmai Bizottság szakhatósági eljárásra nyitva álló határidőn belül megadott javaslatát a miniszter köteles figyelembe venni.
(5a) A filmalkotások „art” minősítésére irányuló eljárásban, ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad állásfoglalást, a Hivatal az eset összes körülményét mérlegelve
a) a hozzájárulást megadottnak tekinti, vagy
b) a 26. § (2) bekezdés szerinti szakkérdésben maga dönt, melynek során szakértőt rendelhet ki.
(6) A filmalkotások „art” besorolása esetében a Hivatal az e tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul bejegyzi - hivatalból indított eljárásban - az „art” minősítésűnek besorolt filmalkotást az „art” besorolású filmalkotások nyilvántartásába.

Filmalkotások besorolása a magyar részvételi arányok alapján

26/B. §
(1) A Hivatal - a filmelőállító kérelmére - a közvetlen állami támogatásra való jogosultság megállapítása érdekében azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához közvetlen állami támogatást igényelnek, a törvény alapján besorolja az alábbi kategóriák alapján:
a) magyar filmalkotás,
b) magyar részvételű filmalkotás,
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás,
d) egyéb filmalkotás.
(1) A Hivatal - a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás kérelmére - a közvetlen támogatásra való jogosultság megállapítása érdekében azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához közvetlen támogatást igényelnek, a következő kategóriákba sorolja be:
a) magyar filmalkotás,
b) magyar részvételű filmalkotás,
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás,
d) egyéb filmalkotás.
(1) A Hivatal - a filmelőállító kérelmére - a közvetlen támogatásra való jogosultság megállapítása érdekében azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához közvetlen támogatást igényelnek, a következő kategóriákba sorolja be:
a) magyar filmalkotás,
b) magyar részvételű filmalkotás,
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás,
d) egyéb filmalkotás.
(2) Az 1. § (3) bekezdése szerinti közvetlen állami támogatás nyújtásának feltétele a filmalkotások magyar részvételi arányok szerinti besorolása. Az (1) bekezdés szerinti besorolási eljárást lezáró hatósági határozat jogerőre emelkedését követően a Hivatal haladéktalanul bejegyzi - hivatalból indított eljárásban - a besorolt filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába. Amennyiben a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hivatal az (1) bekezdés szerinti besorolási eljárást lezáró jogerős hatósági határozatban megállapított adatokkal tényekkel egészíti ki a nyilvántartás adatait.
(2) A közvetlen támogatás nyújtásának feltétele a filmalkotások magyar részvételi arányok szerinti besorolása. Az (1) bekezdés szerinti besorolási eljárást lezáró hatósági határozat jogerőre emelkedését követően a Hivatal haladéktalanul bejegyzi - hivatalból indított eljárásban - a besorolt filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába. Amennyiben a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hivatal az (1) bekezdés szerinti besorolási eljárást lezáró jogerős hatósági határozatban megállapított adatokkal tényekkel egészíti ki a nyilvántartás adatait.
(3) Az (1) bekezdés szerinti besorolást a Hivatal a filmelőállító által a Hivatalhoz benyújtott, a (4)-(5) bekezdésben felsorolt okiratok alapján végzi el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti besorolást a Hivatal a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás által a Hivatalhoz benyújtott, a (4) és (5) bekezdésben meghatározott okiratok alapján végzi el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti besorolást a Hivatal a filmelőállító által a Hivatalhoz benyújtott, a (4) és (5) bekezdésben meghatározott okiratok alapján végzi el.
(4) Ha a filmalkotás költségvetése az 50 millió forintot nem haladja meg, a besorolási kérelmet az állami támogatás igénylését megelőzően kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:
a) a filmalkotás elkészítésében részt vevő alkotók, művészeti és technikai munkatársak jegyzékét,
b) a filmalkotás költségvetését,
c) a filmalkotás elkészítésének ütemtervét,
d) a filmalkotás előállításának finanszírozási tervét.
(4) Ha a filmalkotás költségvetése az 50 millió forintot nem haladja meg, a besorolási kérelmet a közvetlen támogatás igénylését megelőzően kell benyújtani. A kérelem különös méltánylást érdemlő esetben a támogatási szerződés megkötéséig is benyújtható. A kérelemhez csatolni kell
a) a filmalkotás elkészítésében részt vevő alkotók, művészeti és technikai munkatársak jegyzékét,
b) a filmalkotás költségvetését,
c) a filmalkotás elkészítésének ütemtervét,
d) a filmalkotás előállításának finanszírozási tervét.
(5) Ha a filmalkotás költségvetése az 50 millió forintot meghaladja, a besorolási kérelmet legkésőbb az állami támogatás igénylését 40 nappal megelőzően kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:
a) a filmalkotás alapjául szolgáló mű szerzőinek a filmalkotás előállításához való hozzájárulását tartalmazó felhasználási szerződéseket vagy egyéb okiratokat,
b) a filmalkotás forgatókönyvét,
c) a filmalkotás elkészítésében részt vevő alkotókra, valamint művészeti és technikai munkatársakra, továbbá a gyártási munkák helyszínére vonatkozó jegyzéket a 3. § szerinti táblázat alapján, megjelölve az elkészítésben részt vevő külföldi országok technikai és művészi hozzájárulását,
d) a filmalkotás költségvetését és részletes pénzügyi tervét,
e) a filmalkotás elkészítésének ütemtervét,
f) koprodukciós filmalkotás esetén a filmelőállítók koprodukciós szerződését, ennek hiányában a felek megállapodását a hasznosításból származó bevételek felosztásáról és a terjesztés területi megosztásáról,
g) a filmalkotás előállításának finanszírozási tervét.
(5) Ha a filmalkotás költségvetése az 50 millió forintot meghaladja, a besorolási kérelmet legkésőbb a közvetlen támogatás igénylését 40 nappal megelőzően kell benyújtani. A kérelem különös méltánylást érdemlő esetben a támogatási szerződés megkötéséig is benyújtható. A kérelemhez csatolni kell:
a) a filmalkotás alapjául szolgáló mű szerzőinek a filmalkotás előállításához való hozzájárulását tartalmazó felhasználási szerződéseket vagy egyéb okiratokat,
b) a filmalkotás forgatókönyvét,
c) a filmalkotás elkészítésében részt vevő alkotókra, valamint művészeti és technikai munkatársakra, továbbá a gyártási munkák helyszínére vonatkozó jegyzéket az 1. melléklet szerinti táblázat alapján, megjelölve az elkészítésben részt vevő külföldi országok technikai és művészi hozzájárulását,
d) a filmalkotás költségvetését és részletes pénzügyi tervét,
e) a filmalkotás elkészítésének ütemtervét,
f) koprodukciós filmalkotás esetén a filmelőállítók koprodukciós szerződését, ennek hiányában a felek megállapodását a hasznosításból származó bevételek felosztásáról és a terjesztés területi megosztásáról,
g) a filmalkotás előállításának finanszírozási tervét.
(6) A magyar részvételi arányok szerinti besorolásról szóló jogerős határozat hiányában vagy a támogathatóság kizárásának figyelembevétele nélkül kötött támogatási szerződés a (7) bekezdés szerinti kivétellel semmis.
(7) A jogerős határozat hiányában kötött támogatási szerződés esetében az eljárás különös méltánylást érdemlő esetben a szerződés megkötését követő egy naptári éven belül benyújtott kérelem esetén a támogatási cél megvalósulása érdekében lefolytatható a (4) és (5) bekezdésben foglalt határidőkre tekintet nélkül.
(8) A (7) bekezdés szerinti eljárásban a Hivatal nyilatkozattételre hívja fel a támogatót a támogatási cél megvalósulásához fűződő szándék fennállásának meglétéről. A Hivatal a támogató nyilatkozata és az ügy összes körülményének figyelembevételével dönt a kérelemről.
(9) A (4), (5) és (7) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.
26/C. §
(1) A magyar részvételi arányok szerinti besorolás alapjául szolgáló adatokban bekövetkező változást azok ismertté válását követő 15 napon belül a filmelőállító köteles bejelenteni a Hivatalnak. A bejelentés alapján, vagy az adatváltozásnak a Hivatal tudomására jutását követően a Hivatal hivatalból eljárást indít, amennyiben feltételezhető, hogy a változás a határozatban megállapított besorolási kategória megváltozását eredményezi.
(1) A magyar részvételi arányok szerinti besorolás alapjául szolgáló adatokban bekövetkező változást azok ismertté válását követő 15 napon belül a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás köteles bejelenteni a Hivatalnak. A bejelentés alapján, vagy az adatváltozásnak a Hivatal tudomására jutását követően a Hivatal hivatalból eljárást indít, ha feltételezhető, hogy a változás a határozatban megállapított besorolási kategória megváltozását eredményezi.
(1) A magyar részvételi arányok szerinti besorolás alapjául szolgáló adatokban bekövetkező változást azok ismertté válását követő 15 napon belül a filmelőállító köteles bejelenteni a Hivatalnak. A bejelentés alapján, vagy az adatváltozásnak a Hivatal tudomására jutását követően a Hivatal hivatalból eljárást indít, ha feltételezhető, hogy a változás a határozatban megállapított besorolási kategória megváltozását eredményezi.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal a filmelőállítót a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti bírság megfizetésére kötelezheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal a filmelőállítót vagy a filmgyártó vállalkozást a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti bírság megfizetésére kötelezheti és a 28. § szerinti nyilvántartásból törölheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal a filmelőállítót a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti bírság megfizetésére kötelezheti és a 28. § szerinti nyilvántartásból törölheti.

A Hivatal nyilvántartásai Mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartása

28. §
(1) Nyilvántartásba vételét a magyar állampolgár, illetve a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, a Magyarország területén vagy valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kérheti, ha az e törvény szerinti támogatást kíván igénybe venni. A mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásba vételi eljárása kizárólag kérelemre indulhat. A nyilvántartásba vétel az e törvény szerinti támogatás nyújtásának feltétele. Nem feltétele a támogatás nyújtásának a nyilvántartásba vétel azon szervezetek és intézmények esetében, amelyek kizárólag oktatási, könyvtári, illetve közgyűjteményi feladataik ellátása érdekében végeznek filmterjesztési tevékenységet, kivéve a kifejezetten mozgóképszakmai tárgyú közgyűjteményeket. Ezen szervezeteknek a támogatás igénylésekor nyilatkozniuk kell arról, hogy a 28. § (7) bekezdése szerinti kizáró feltételek velük szemben nem állnak fenn.
(1) Nyilvántartásba vételét a magyar állampolgár, illetve a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, a Magyarország területén vagy valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy kérheti, ha az e törvény szerinti támogatást kíván igénybe venni. A mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásba vételi eljárása kizárólag kérelemre indulhat. A nyilvántartásba vétel az e törvény szerinti támogatás nyújtásának feltétele. Nem feltétele a támogatás nyújtásának a nyilvántartásba vétel azon szervezetek és intézmények esetében, amelyek kizárólag oktatási, könyvtári, illetve közgyűjteményi feladataik ellátása érdekében végeznek filmterjesztési tevékenységet, kivéve a kifejezetten mozgóképszakmai tárgyú közgyűjteményeket. Ezen szervezeteknek a támogatás igénylésekor nyilatkozniuk kell arról, hogy a 28. § (7) bekezdése szerinti kizáró feltételek velük szemben nem állnak fenn.
(2) Ha a nyilvántartásba vételt mozgóképszakmai szervezet kéri, a nyilvántartásba vételi kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást igénylő nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy bírósági nyilvántartási számát, adószámát, képviselője nevét és lakóhelyét, valamint tulajdonosát vagy alapítóját.
(3) Ha a nyilvántartásba vételt természetes személy kéri, a nyilvántartásba vételi kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást igénylő nevét, lakóhelyét, születési helyét és idejét, adószámát vagy azonosító jelét.
(4) A nyilvántartásba vételét kérő természetes személynek vagy mozgóképszakmai szervezetnek közölnie kell, hogy nyilvántartásba vételét filmelőállítóként, filmgyártó vállalkozásként, filmterjesztőként (ezen belül filmforgalmazóként, moziüzemeltetőként vagy egyéb minőségében) vagy egyéb szervezetként kéri.
(4) A nyilvántartásba vételt kérő természetes személy nyilatkozik arról, hogy filmterjesztőként történő nyilvántartásba vételét filmforgalmazóként, moziüzemeltetőként vagy egyéb minőségében kéri. A nyilvántartásba vételt kérő mozgóképszakmai szervezet nyilatkozik arról, hogy nyilvántartásba vételét filmelőállítóként, filmgyártó vállalkozásként, filmterjesztőként (ezen belül filmforgalmazóként, moziüzemeltetőként vagy egyéb minőségében) vagy egyéb szervezetként kéri.
(5) A Hivatal a törvényben meghatározott adatok közlése esetén, a (9) bekezdésben foglalt megtagadási ok hiányában a kérelmezőt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a támogatást igénylő köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni a Hivatalnak
(6) A Hivatal az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül az e bekezdésben meghatározott célból megkeresi az MNF-et, a minisztert, valamint az egyéb támogatót. A megkeresett szervezetek a megkereséstől számított 15 napon belül nyilatkoznak arról, hogy
a) vele szemben a nyilvántartásba vett természetes személynek vagy szervezetnek, a szervezet tulajdonosának vagy alapítójának és a szervezet tulajdonosa vagy alapítója által alapított vagy tulajdonolt más gazdálkodó szervezetnek van-e lejárt, teljesítetlen fizetési vagy elszámolási kötelezettsége, és
b) a nyilvántartásba vett szervezet vezető tisztségviselői, tulajdonosai és alapítói között van-e olyan személy, aki a nyilvántartásbavétel napját megelőző három évben olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője volt, amely a vezető tisztségviselő megbízatásának időtartama alatt felhasznált támogatással a támogatóval szemben nem számolt el vagy elszámolását a támogató nem fogadta el.
(7) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozatban közölni kell a nyilvántartásba vett szervezet által igénybe vett közvetlen támogatás összegét és a támogatott tevékenységet, illetve filmalkotást. Ha az MNF, a miniszter vagy az egyéb támogató akként nyilatkozik, hogy
a) a nyilvántartásba vett természetes személynek vagy szervezetnek, a szervezet tulajdonosának vagy alapítójának, vagy a szervezet tulajdonosa vagy alapítója által alapított vagy tulajdonolt más gazdálkodó szervezetnek a támogatóval szemben az e törvény hatálya alá tartozó lejárt, teljesítetlen fizetési vagy elszámolási kötelezettsége van, vagy
b) a nyilvántartásba vett szervezet vezető tisztségviselői, tulajdonosai vagy alapítói között olyan személy van, aki a nyilvántartásbavétel napját megelőző három évben olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője volt, amely a vezető tisztségviselő megbízatásának időtartama alatt felhasznált támogatással a támogatóval szemben nem számolt el vagy elszámolását a támogató nem fogadta el,
a Hivatal a nyilvántartásba vett természetes személyt vagy szervezetet törli a nyilvántartásból, és erről az MNF-et, a minisztert és az egyéb támogatót is értesíti.
(8) A Hivatal a (6) bekezdésben foglalt megkeresést mellőzi olyan jogelőd nélkül alapított új szervezet nyilvántartásba vétele esetén, amelynek alapítói (tulajdonosai) és vezető tisztségviselői között kizárólag a nyilvántartásban már szereplő szervezet vagy természetes személy található.
(9) Nem vehető nyilvántartásba az az igénylő, aki ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban. Nem vehető nyilvántartásba az az igénylő, aki az általa igénybe vett közvetlen támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató által meghatározott határidőben és feltételek szerint nem számolt el, elszámolását a támogató nem fogadta el, vagy a támogatóval szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik, mindaddig, amíg a támogatóval szembeni fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Ilyen esetben az újbóli nyilvántartásba vételre akkor kerülhet sor, ha az igénylő a támogatóval szembeni fizetési kötelezettségét teljesítette.
(10) A nyilvántartásban egyértelműen szerepeltetni kell, ha a nyilvántartásba vett személy vagy szervezet ellen a Hivatal a közvetett támogatás megszerzésére irányuló eljárásokkal összefüggésben a nyomozó hatóságnál a 19/I. § (1) szerinti bejelentést, illetve feljelentést tesz. Ez esetben a nyilvántartásba vett személy vagy szervezet nyilvántartásba vételéből eredő jogosultságai és kötelezettségei szünetelnek a kezdeményezett eljárást megszüntető jogerős határozat benyújtásáig.
(11) A Hivatal a nyilvántartásba vett természetes személyt és szervezetet az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vagy a nyilvántartásba vett kérelmére törli a nyilvántartásból. Hivatalból való törlésnek van helye
a) a (7) bekezdésben, a 19/I. § (2) és (3) bekezdésében, és a 26/C. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, és
a) a (7) bekezdésben, a 19/I. § (2) és (3) bekezdésében, a 26/C. § (2) bekezdésében és a 31/C. § (6b) bekezdésében meghatározott esetekben, és
b) akkor, ha a nyilvántartásba vétel megtagadásának lett volna helye, azonban a megtagadási ok a nyilvántartásba vételt követően jutott a Hivatal tudomására vagy az nyilvántartásba vételt követően merül fel.
(12) A Hivatal a nyilvántartásból való törlésről értesíti az MNF-et, a minisztert és az egyéb támogatót.
(13) A jelentős támogatókat a Hivatal negyedévente megkeresi a (6) bekezdés szerinti adatszolgáltatás céljából.
(14) Az e törvény szerinti támogatást nyújtó egyéb szervezet és az MTVA az általa nyújtott mozgóképszakmai támogatásokról és az általa támogatottak lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettségeiről a támogatás nyújtásakor és a fizetési kötelezettség keletkezésekor tájékoztatja a Hivatalt.
29. §
(1) A mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásában valamennyi támogatást igénylő esetében szerepelnie kell:
a) a 28. §-ban meghatározott adatoknak,
b) az igénybe vett közvetlen támogatás összegének, megjelölve a támogatott tevékenységet, illetve filmalkotást,
c) annak a ténynek, hogy az igénylő az általa igénybe vett közvetlen támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató által meghatározott határidőben és feltételek szerint elszámolt-e, ennek hiányában a támogatóval fennálló fizetési kötelezettsége mértékének,
d) az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott, e törvény céljainak megvalósításához szükséges adatoknak.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkező változásokat a támogatott és az e törvény szerinti támogatást nyújtó az adat tudomására jutását, illetve a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak.

A támogatásra jogosult filmalkotások nyilvántartása

30. §
(1) A Hivatal nyilvántartásba vesz minden olyan filmalkotást, amelynek előkészítéséhez vagy gyártásához e törvény szerinti támogatást vesznek igénybe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell a filmalkotás címének, a filmalkotás előállítója nevének, a 26/B. § szerinti eljárásban megállapított minősítés eredményének, valamint az e törvényben és a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatoknak. A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a támogatást igénylő köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni a Hivatalnak.

A terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartása

31. §
(1) A Hivatal, a 20. § (2) bekezdése szerinti filmalkotások kivételével minden terjesztésre kerülő filmalkotást nyilvántartásba vesz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell a terjesztésre kerülő filmalkotás címének, a filmalkotás előállítója és terjesztője nevének, a 20. § és a 25. § szerinti besorolási eljárások alapján adott minősítésnek, valamint az e törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges, a törvényben vagy a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban megállapított egyéb adatoknak. Ezeket az adatokat a filmterjesztő köteles bejelenteni a Hivatalnak.

A nyilvántartásba vétel közös szabályai

31/A. §
(1) A Hivatal nyilvántartásainak adatai közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. A Hivatal a honlapján bárki számára ingyenesen, korlátozás nélkül hozzáférhető és kereshető módon közzéteszi a nyilvántartásait. A Hivatal nyilvántartása kialakítása során előnyben részesíti és támogatja az audiovizuális adatgyűjtés területén létező nemzetközi szabványok meghonosítását és alkalmazását (nemzetközi audiovizuális azonosító szám, ISAN).
(2) A Hivatal által vezetett mozgóképszakmai-nyilvántartások tartalmazzák az e törvényben és a külön jogszabályokban, valamint a Hivatal jogerős határozatában foglaltakat, különösen a filmalkotásokhoz, valamint az e törvény szerinti jogokat és jelentős tényeket. A természetes személyek Hivatali nyilvántartásaiban szereplő adatai közérdekből nyilvánosnak minősülnek. A Hivatal az e törvényben foglalt személyes adatokat a nyilvántartásból való törlésig kezeli.
(3) A mozgóképszakmai-nyilvántartások, ha e törvény kivételt nem tesz, a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását közhitelesen tanúsítják.
(4) A Hivatal e törvény alapján vezetett nyilvántartásainak részletes szabályait, a nyilvántartásba vételi eljárások részletes szabályait, valamint a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatás módját az Elnök rendelete szabályozza.

Támogatási eljárás

A támogatásra jogosultság megállapítása

31/B. §
(1) A Hivatal a 12/A. § (1) bekezdése szerint, a 19. § (1) bekezdés e) pontja alapján
a) az e törvény szerinti filmgyártási célú támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot (a továbbiakban: támogatásra jogosultság) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás kérelmére,
b) az e törvény szerinti filmterjesztési célú támogatásra jogosultságot a filmterjesztő kérelmére
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell
a) a filmalkotás teljes magyar nyelvű forgatókönyvét vagy a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas példányát,
b) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás vagy filmterjesztő nyilatkozatát a 2. mellékletben meghatározott kulturális követelmények teljesítéséről az ott foglalt táblázat alapján, és
c) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.
(2a) A kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt megelőzően a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás bejelenti a gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját legkésőbb annak kezdő napjáig, valamint a forgatás (ideértve az előforgatást is) megkezdésének időpontját azt megelőzően legalább 30 nappal. A forgatás első napját legalább 30 nappal megelőzően - ha a gyártási folyamatból csak az utómunkát végzik Magyarországon, az utómunka megkezdését legalább 30 nappal megelőzően - a kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani
a) a filmalkotás végleges, az előkészítést, a forgatást és az utómunkálatokat is magában foglaló gyártási tervét,
b) megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásban részt vevő magyar vállalkozás és a külföldi filmelőállító (megrendelő) közötti szerződést, koprodukciós, vagy nemzetközi koprodukciós vagy egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetében a koprodukciós szerződést,
c) nem megrendelésre készülő filmalkotás esetében a közvetlen filmgyártási költségek fedezetét igazoló okiratokat és a filmalkotás teljes költségvetését,
d) a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeire vonatkozó költségvetését (valamennyi társelőállító és a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet által ellenjegyezve), pénzügyi tervét és finanszírozási tervét, és
d) a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeire vonatkozó költségvetését (valamennyi társelőállító és támogató által ellenjegyezve), pénzügyi tervét és finanszírozási tervét, és
d) a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeire vonatkozó költségvetését (valamennyi társelőállító és támogató által ellenjegyezve), pénzügyi tervét és finanszírozási tervét,
e) a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy milyen ütemezésben kéri a támogatási igazolás kiállítását.
e) a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy milyen ütemezésben kéri a támogatási igazolás vagy a költségellenőrzésre irányuló eljárást lezáró határozat kiállítását.
e) a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy milyen ütemezésben kéri a támogatási igazolás vagy a költségellenőrzésre irányuló eljárást lezáró határozat kiállítását, és
f) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a filmalkotás gyártása során vállalja
fa) a tízmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó, de százmillió forintot meg nem haladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében legalább egy;
fb) a százmillió forintot meghaladó, de ötszázmillió forintot meg nem haladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében legalább kettő;
fc) az ötszázmillió forintot meghaladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében legalább öt
mozgóképszakmai képzésben részt vevő, korábban részt vett vagy legalább egy játékfilm gyártásában gyakorlatot szerzett gyakornok legalább öt héten át tartó foglalkoztatását bármely gyártási részlegben, amelyben a gyakornokok szakmai felügyelete biztosítható.
(2b) A (2a) bekezdés f) pontja szerinti kötelezettség nem vonatkozik a filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő filmalkotások gyártására.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem a terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásba vételére irányuló, továbbá a 26/A. §-ban és a 26/B. §-ban meghatározott eljárásban előterjesztett kérelemmel együtt is benyújtható. Ebben az esetben a Hivatal a kérelmeket egy eljárás keretében bírálja el.
(4) Az e törvény szerinti filmterjesztési célú támogatásra jogosultság megállapítására nem kell kérelmet benyújtani, ha a filmalkotás korábban már teljesítette az e törvény szerinti filmgyártási célú támogatásra jogosultság feltételeit. Ebben az esetben az előterjesztett kérelmet a Hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(5) A Hivatal a támogatásra jogosultság megállapításakor
a) megvizsgálja a filmalkotás tervezett költségvetését, és ennek alapján - az e törvény szerinti feltételek együttes teljesülése esetén - megállapítja és igazolja a támogatás alapjául szolgáló közvetlen filmgyártási költségek és a közvetlen magyar filmgyártási költségek összegét,
b) megvizsgálja az e törvény szerinti támogatással érintett szolgáltatás értékét, ha az a piacon szokásos árnál magasabb áron kerül megállapításra,
c) ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és
d) ellenőrzi a filmalkotás 2. mellékletben meghatározott kulturális követelményeknek való megfelelését.
(6) Nem ismerhető el közvetlen filmgyártási költségként az a költség, amely keletkezésének körülményeit tekintve akkor merült fel, amikor a Hivatal az ügyfél mulasztásából eredően még nem gyakorolhatta ellenőrzési jogosultságát, különös tekintettel a bejelentési kötelezettség elmulasztására vagy nem megfelelő teljesítésére.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott - különösen a rögzített gyártási időre és költségvetésre vonatkozó - követelmények megtartása tekintetében a Hivatal indokolt kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetben eltérést engedhet. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.
(7) A (2a) és (6) bekezdésben meghatározott - különösen a rögzített gyártási időre és költségvetésre vonatkozó - követelmények megtartása tekintetében a Hivatal indokolt kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetben eltérést engedhet. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.
(8) A Hivatal az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben szakértőt is kirendelhet. A szakértő kirendelésének költségeit a támogatott előlegezi meg. A Hivatal a szakértői vélemény alapján dönt a költség viseléséről.
(9) A 2. mellékletben meghatározott kulturális követelményrendszer m) és n) pontjai kapcsán
a) 1 pont adható, ha
aa) a magyarországi forgatás legalább 1 nap, de - napokban számolt mértéke - nem éri el a filmalkotás teljes forgatásának 25%-át; vagy
ab) a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka költségei részben Magyarországon merülnek fel, de nem érik el a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 25%-át;
b) 2 pont adható, ha
ba) a magyarországi forgatás - napokban számolt mértéke - eléri a filmalkotás teljes forgatásának 25%-át, de nem éri el a filmalkotás teljes forgatásának 50%-át; vagy
bb) a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka Magyarországon felmerült költségei elérik a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 25%-át, de nem érik el a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 50%-át;
c) 3 pont adható, ha az a) és b) pontokban említett értékek elérik vagy meghaladják az 50%-os értékeket.
(10) A Hivatal a támogatásra jogosultsággal összefüggő döntését a filmelőállítón, illetve a filmgyártó vállalkozáson kívül szükséges esetben közli a támogatóval, - ha a filmalkotást az MTVA támogatja - az MTVA-val és szükséges esetben az állami adóhatósággal is.
(11) A Hivatal a támogatásra jogosultság megállapítása esetén az e tárgyban lefolytatott hatósági eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követően, hivatalból indított eljárásban haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat és tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába. Ha a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hivatal a hatósági eljárásban hozott határozatban megállapított adatokkal egészíti ki a nyilvántartás adatait. A támogatásra jogosultság megállapítása és megállapítása az e törvény szerinti támogatás nyújtásának feltétele.

Mozgóképszakmai szervezetek és művek nyilvántartása, besorolása

27. §
(1) A közvetlen, illetve közvetett állami támogatásra való jogosultság megállapíthatósága érdekében az Iroda nyilvántartást vezet
a) a támogatást igénylő filmelőállítókról, filmterjesztőkről, műhelyekről és egyéb mozgóképszakmai szervezetekről, valamint a támogatást igénylő természetes személyekről,
b) az előkészítés, illetve gyártás alatt álló, támogatásban részesült filmalkotásokról, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotásokról.
b) az előkészítés, illetve gyártás alatt álló, támogatásban részesülő filmalkotásokról, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotásokról.
(1) A közvetlen, illetve közvetett állami támogatásra való jogosultság megállapíthatósága érdekében a mozgóképszakmai hatóság nyilvántartást vezet
a) a támogatást igénylő filmelőállítókról, filmterjesztőkről, műhelyekről és egyéb mozgóképszakmai szervezetekről, valamint a támogatást igénylő természetes személyekről,
b) az előkészítés, illetve gyártás alatt álló, támogatásban részesülő filmalkotásokról, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotásokról.
(1) A Hivatal a 12/A. § (1) bekezdése szerint, a 19. § (1) bekezdés e) pontja alapján a filmelőállító kérelmére állapítja meg a filmgyártási célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó jogosultságot.
(2) A nyilvántartásba vétel nem feltétele a támogatás nyújtásának azon szervezetek, illetve intézmények esetében, amelyek kizárólag oktatási, könyvtári, illetve közgyűjteményi feladataik ellátása érdekében végeznek filmterjesztési tevékenységet, kivéve a kifejezetten mozgóképszakmai tárgyú közgyűjteményeket. Ezen szervezeteknek a támogatás igénylésekor nyilatkozniuk kell arról, hogy a 28. § (7) bekezdése szerinti kizáró feltételek velük szemben nem állnak fenn.
(2) A Hivatal 12/A. § (2) bekezdése szerint, a 19. § (1) bekezdés e) pontja alapján a filmterjesztő kérelmére állapítja meg a filmterjesztési célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó jogosultságot.
(3) A kulturális követelményeknek való megfelelés igazolása az 1. § (3) bekezdés szerinti támogatás nyújtásának feltétele.
(4) A Hivatal a kulturális követelményeknek való megfelelés szerinti támogatásra való jogosultság igazolása körében meghozott jogerős határozatának adatait hivatalból nyilvántartásba veszi.
(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kérelmek a 26/A. § szerinti, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásba vételére, továbbá a támogatásra jogosultság igazolására irányuló eljárásokban előterjesztett kérelmekkel együtt is benyújthatóak. Ebben az esetben a Hivatal a kérelmeket egy eljárás keretében bírálja el.
(6) A kérelemhez mellékelni kell
a) a filmalkotás teljes magyar nyelvű forgatókönyvét vagy a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas hordozón lévő példányát,
b) a filmelőállító vagy filmterjesztő nyilatkozatát a 12/B. §-ában meghatározott kulturális követelmények teljesítéséről az ott foglalt táblázat alapján és
c) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.
(7) A filmterjesztési célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó jogosultság megállapítására nem kell kérelmet előterjeszteni, ha a filmalkotás korábban már teljesítette a filmgyártási célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó kulturális követelményeket. Ebben az esetben az előterjesztett kérelmet a Hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(8) A 12/B. §-ban rögzített kulturális követelményrendszer m) és n) pontjai kapcsán
a) 1 pont adható, ha
aa) a magyarországi forgatás legalább 1 nap, de - napokban számolt mértéke - nem éri el a filmalkotás teljes forgatásának 25%-át; vagy
ab) a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka költségei részben Magyarországon merülnek fel, de nem érik el a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 25%-át;
b) 2 pont adható, ha
ba) a magyarországi forgatás - napokban számolt mértéke - eléri a filmalkotás teljes forgatásának 25%-át, de nem éri el a filmalkotás teljes forgatásának 50%-át; vagy
bb) a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka Magyarországon felmerült költségei elérik a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 25%-át, de nem érik el a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 50%-át;
c) 3 pont adható, ha az a) és b) pontokban említett értékek elérik vagy meghaladják az 50%-os értékeket.

A Hivatal nyilvántartásai Mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartása

28. §
(1) Nyilvántartásba vételét bármely magyar állampolgár természetes személy, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint belföldi illetőségű egyéni vállalkozó, magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kérheti, amennyiben közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni.
(1) Nyilvántartásba vételét az Európai Gazdasági Térség tagállamának bármely állampolgára, a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel és ezzel egyidejűleg Magyarországon telephellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kérheti, amennyiben közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni.
(1) Nyilvántartásba vételét a magyar állampolgár, illetve a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, a Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy valamely EGT-államban székhellyel, és ezzel egyidejűleg a Magyar Köztársaság területén telephellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kérheti, amennyiben közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni.
(1) Nyilvántartásba vételét a magyar állampolgár, illetve a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, a Magyar Köztársaság területén vagy valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kérheti, ha közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni.
(1) Nyilvántartásba vételét a magyar állampolgár, illetve a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, a Magyarország területén vagy valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kérheti, ha közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni. A mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásba vételi eljárása kizárólag kérelemre indulhat. A nyilvántartásba vétel az 1. § (3) bekezdés szerinti támogatás nyújtásának feltétele. Nem feltétele a támogatás nyújtásának a nyilvántartásba vétel azon szervezetek és intézmények esetében, amelyek kizárólag oktatási, könyvtári, illetve közgyűjteményi feladataik ellátása érdekében végeznek filmterjesztési tevékenységet, kivéve a kifejezetten mozgóképszakmai tárgyú közgyűjteményeket. Ezen szervezeteknek a támogatás igénylésekor nyilatkozniuk kell arról, hogy a 28. § (7) bekezdése szerinti kizáró feltételek velük szemben nem állnak fenn.
(2) A nyilvántartásban, ha a támogatást szervezet igényli, szerepelnie kell a támogatást igénylő nevének, székhelyének, cégjegyzékszámának vagy bírósági nyilvántartási számának, adószámának, képviselője nevének és lakóhelyének.
(2) Ha a nyilvántartásba vételt mozgóképszakmai szervezet kéri, a nyilvántartásba vételi kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást igénylő nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy bírósági nyilvántartási számát, adószámát, képviselője nevét és lakóhelyét.
(3) A nyilvántartásban, ha a támogatást természetes személy igényli, szerepelnie kell a támogatást igénylő nevének, lakóhelyének, születési helyének és idejének, adószámának vagy azonosító jelének.
(3) Ha a nyilvántartásba vételt természetes személy kéri, a nyilvántartásba vételi kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást igénylő nevét, lakóhelyét, születési helyét és idejét, adószámát vagy azonosító jelét.
(4) A (2) és (3) bekezdésben felsorolt adatokat a nyilvántartásba vételi kérelemmel együtt a támogatást igénylő jelenti be az Irodának, amely a törvényben meghatározott adatok közlése esetén a kérelmezőt nyilvántartásba veszi.
(4) A (2) és (3) bekezdésben felsorolt adatokat a nyilvántartásba vételi kérelemmel együtt a támogatást igénylő jelenti be az Irodának, amely a törvényben meghatározott adatok közlése esetén a kérelmezőt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a külön jogszabályban meghatározott módon a támogatást igénylő jelenti be az Irodának.
(4) A (2) és (3) bekezdésben felsorolt adatokat a nyilvántartásba vételi kérelemmel együtt a támogatást igénylő jelenti be a mozgóképszakmai hatóságnak, amely a törvényben meghatározott adatok közlése esetén a kérelmezőt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a külön jogszabályban meghatározott módon a támogatást igénylő jelenti be a mozgóképszakmai hatóságnak.
(4) A nyilvántartásba vételét kérő természetes személynek vagy mozgóképszakmai szervezetnek közölnie kell, hogy nyilvántartásba vételét filmelőállítóként, filmgyártó vállalkozásként, filmterjesztőként (ezen belül filmforgalmazóként, moziüzemeltetőként vagy egyéb minőségében), műhelyként vagy egyéb szervezetként kéri. A kérelemben meg kell jelölni a 31. §-ban felsorolt, a kérelem benyújtásakor a kérelmező rendelkezésére álló adatokat.
(5) A nyilvántartásban valamennyi támogatást igénylő esetében szerepelnie kell:
a) annak a tevékenységnek, amelyre az igénylő a támogatást kéri,
b) az igénylő által igénybe vett közvetlen állami támogatás összegének, megjelölve a támogatott tevékenységet, illetve filmalkotást,
c) annak a ténynek, hogy az igénylő az általa igénybe vett közvetlen állami támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató által meghatározott határidőben és feltételek szerint elszámolt-e, ennek hiányában a támogatóval fennálló fizetési kötelezettsége mértékének.
(5) A Hivatal a törvényben meghatározott adatok közlése esetén, a (9) bekezdésben foglalt megtagadási ok hiányában a kérelmezőt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a támogatást igénylő köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni a Hivatalnak
(6) Az (5) bekezdésben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkező változásokat az állami támogatást nyújtó szervezet jelenti be az Irodának.
(6) Az (5) bekezdésben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkező változásokat az állami támogatást nyújtó szervezet jelenti be a mozgóképszakmai hatóságnak.
(6) A Hivatal az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül az e bekezdésében meghatározott célból megkeresi az MNF-et és a minisztériumot, valamint szükség szerint egyéb támogató szervezetet. A megkeresett szervezetek a megkereséstől számított 15 napon belül nyilatkoznak arról, hogy a nyilvántartásba vett szervezetnek vagy természetes személynek, illetve a szervezet tulajdonosa vagy alapítója által alapított vagy tulajdonolt más szervezetnek a támogatóval szemben van-e a jelen törvény hatálya alá tartozó lejárt, teljesítetlen fizetési vagy elszámolási kötelezettsége. Ilyen kötelezettség fennállása esetén a jelentős támogató szervezet nyilatkozik annak mértékéről, megjelölve a kérelmező által igénybe vett közvetlen állami támogatás összegét és a támogatott tevékenységet, illetve filmalkotást.
(7) Nem vehető nyilvántartásba, illetve törölni kell a nyilvántartásból azt az igénylőt, aki az általa igénybe vett közvetlen állami támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató szervezet által meghatározott határidőben és feltételek szerint nem számolt el, elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el, vagy a támogató szervezettel szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik, mindaddig, amíg a támogatóval szembeni fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Ilyen esetben az újbóli nyilvántartásba vételre legkorábban az elszámolási vagy a teljesítési határidő lejártát követő három év elteltével kerülhet sor, kivéve, ha az igénylő a támogató szervezettel szembeni fizetési kötelezettségét időközben teljesítette.
(7) Amennyiben a megkeresett szervezetek vagy azok valamelyike akként nyilatkozik, hogy a nyilvántartásba vételét kérő szervezetnek vagy természetes személynek, illetve a szervezet tulajdonosa vagy alapítója által alapított vagy tulajdonolt más szervezetnek a támogatóval szemben a jelen törvény hatálya alá tartozó lejárt, teljesítetlen fizetési vagy elszámolási kötelezettsége van, a Hivatal a nyilvántartásba vett mozgóképszakmai szervezetet vagy természetes személyt törli a nyilvántartásból, erről a Hivatal értesíti a megkeresett szervezeteket is.
(8) Külön jogszabály a jelen szakasz alkalmazása során a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatok nyilvántartásba vételét is előírhatja.
(8) A Hivatal a (6) bekezdésben foglalt megkeresést mellőzi olyan jogelőd nélkül alapított új szervezet nyilvántartásba vétele esetén, amelynek alapítói (tulajdonosai) és vezető tisztségviselői között kizárólag a nyilvántartásban már szereplő szervezet vagy természetes személy található.
(9) Nem vehető nyilvántartásba az az igénylő, aki ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban. Nem vehető nyilvántartásba az az igénylő, aki az általa igénybe vett közvetlen állami támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató szervezet által meghatározott határidőben és feltételek szerint nem számolt el, elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el, vagy a támogató szervezettel szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik, mindaddig, amíg a támogatóval szembeni fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Ilyen esetben az újbóli nyilvántartásba vételre akkor kerülhet sor, ha az igénylő a támogató szervezettel szembeni fizetési kötelezettségét teljesítette.
(10) A nyilvántartásban egyértelműen szerepeltetni kell, ha a nyilvántartásba vett személy vagy szervezet ellen a Hivatal a közvetett állami támogatás megszerzésére irányuló eljárásokkal összefüggésben a nyomozó hatóságnál a 19/I. § (1) szerinti bejelentést, illetve feljelentést tesz. Ez esetben a nyilvántartásba vett személy vagy szervezet nyilvántartásba vételéből eredő jogosultságai és kötelezettségei szünetelnek a kezdeményezett eljárást megszüntető jogerős határozat benyújtásáig.
(11) A Hivatal a nyilvántartásban szereplő mozgóképszakmai szervezetet és természetes személyt a nyilvántartásból e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vagy a nyilvántartásba vett kérelmére törli. A Hivatal hivatalból törli a nyilvántartásból a mozgóképszakmai szervezetet vagy természetes személyt a (7) bekezdésben, valamint a 19/I. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt esetekben, illetve, ha a nyilvántartásba vétel megtagadásának lett volna helye, azonban a megtagadási ok a nyilvántartásba vételt követően jutott a Hivatal tudomására, valamint, ha a megtagadási ok a nyilvántartásba vételt követően merült fel.
(12) A Hivatal a nyilvántartásból való törlésről értesíti MNF-et és a minisztériumot, valamint a törvény céljának teljesüléséhez szükséges egyéb támogató szervezetet.
(13) A jelentős támogató szervezeteket a Hivatal negyedévente megkeresi az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás céljából.
(14) A jelen törvény hatálya alá tartozó állami támogatást nyújtó egyéb szervezetek az általuk nyújtott mozgóképszakmai támogatásokról, illetve az általuk támogatottak lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettségeiről a támogatás nyújtásakor, illetve a fizetési kötelezettség keletkezésekor tájékoztatják a Hivatalt.
29. §
(1) A mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásában valamennyi támogatást igénylő esetében szerepelnie kell:
a) a 28. §-ban meghatározott adatoknak,
b) az igénylő által igénybe vett közvetlen állami támogatás összegének, megjelölve a támogatott tevékenységet, illetve filmalkotást,
c) annak a ténynek, hogy az igénylő az általa igénybe vett közvetlen állami támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató által meghatározott határidőben és feltételek szerint elszámolt-e, ennek hiányában a támogatóval fennálló fizetési kötelezettsége mértékének,
d) az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott, a jelen törvény céljainak megvalósításához szükséges adatoknak.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkező változásokat a támogatott és az állami támogatást nyújtó szervezet az adat tudomására jutását, illetve a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak.
29. §
(1) Az Iroda nyilvántartásba vesz minden olyan filmalkotást, amelynek előkészítéséhez vagy gyártásához állami támogatást vettek igénybe.
(1) Az Iroda nyilvántartásba vesz minden olyan filmalkotást, amelynek előkészítéséhez vagy gyártásához állami támogatást vesznek igénybe. A nyilvántartásba vételkor az Iroda megvizsgálja a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén értesíti a filmelőállítót, és az érintett támogató szervezeteket.
(1) A mozgóképszakmai hatóság nyilvántartásba vesz minden olyan filmalkotást, amelynek előkészítéséhez vagy gyártásához állami támogatást vesznek igénybe. A nyilvántartásba vételkor a mozgóképszakmai hatóság megvizsgálja a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén értesíti a filmelőállítót, és az érintett támogató szervezeteket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell az előkészítés vagy gyártás alatt álló filmalkotás tervezett címének, a filmalkotás előállítója nevének, a 31. § szerinti eljárásban megállapított minősítés eredményének, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatoknak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell az előkészítés vagy gyártás alatt álló filmalkotás tervezett címének, a filmalkotás előállítója nevének, a 31. § szerinti eljárásban megállapított minősítés eredményének, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatoknak. A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a külön jogszabályban meghatározott módon a támogatást igénylő jelenti be az Irodának.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell az előkészítés vagy gyártás alatt álló filmalkotás tervezett címének, a filmalkotás előállítója nevének, a 31. § szerinti eljárásban megállapított minősítés eredményének, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatoknak. A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a külön jogszabályban meghatározott módon a támogatást igénylő jelenti be a mozgóképszakmai hatóságnak.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Iroda - a 20. § (2) bekezdése szerinti filmalkotások kivételével - minden terjesztésre kerülő filmalkotást nyilvántartásba vesz.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a mozgóképszakmai hatóság - a 20. § (2) bekezdése szerinti filmalkotások kivételével - minden terjesztésre kerülő filmalkotást nyilvántartásba vesz.
(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell a terjesztésre kerülő filmalkotás címének, a filmalkotás előállítója és terjesztője nevének, a 20. § és a 25. § szerinti besorolási eljárások alapján adott minősítésnek, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatoknak.
(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell a terjesztésre kerülő filmalkotás címének, a filmalkotás előállítója és terjesztője nevének, a 20. § és a 25. § szerinti besorolási eljárások alapján adott minősítésnek, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatoknak. Ezeket az adatokat külön jogszabályban meghatározott módon a filmterjesztő jelenti be az Irodának.
(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell a terjesztésre kerülő filmalkotás címének, a filmalkotás előállítója és terjesztője nevének, a 20. § és a 25. § szerinti besorolási eljárások alapján adott minősítésnek, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatoknak. Ezeket az adatokat külön jogszabályban meghatározott módon a filmterjesztő jelenti be a mozgóképszakmai hatóságnak.
30. §
(1) Az Iroda nyilvántartásának adatai közérdekű adatoknak minősülnek és nyilvánosak, kivéve a nyilvántartott természetes személyek, illetve szervezetek képviselőinek születési adatai, lakóhelye, és adóazonosító jele, amelyek személyes adatok, és csak abban az esetben nyilvánosak, ha az érintett személy vagy szervezet a nyilvánosságra hozatalhoz előzőleg írásban hozzájárult. Ebben az esetben ezeket az adatokat kizárólag az állami támogatásokról döntő szervezetek és csak a feladatuk ellátásához szükséges célra használhatják fel, az érintett hozzájárulásától számított három évig.
(2) Az adatszolgáltatással egyidejűleg az Iroda köteles felhívni az érintett személy vagy szervezet figyelmét az (1) bekezdésben foglaltakra, és hozzájárulását kérni személyes adatainak kezeléséhez.
30. §   Az Iroda nyilvántartásának adatai, különösen az államilag támogatott filmalkotások összköltségvetése, az állami támogatásra vonatkozó adatok, valamint a filmterjesztésre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott adatok közérdekű adatoknak minősülnek és nyilvánosak, kivéve a személyes adatokat.
30. §   A mozgóképszakmai hatóság nyilvántartásának adatai, különösen az államilag támogatott filmalkotások összköltségvetése, az állami támogatásra vonatkozó adatok, valamint a filmterjesztésre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott adatok közérdekű adatoknak minősülnek és nyilvánosak, kivéve a személyes adatokat.

A támogatásra jogosult filmalkotások nyilvántartása

30. §   A mozgóképszakmai hatóság nyilvántartásának adatai, különösen az államilag támogatott filmalkotások összköltségvetése, az állami támogatásra vonatkozó adatok, valamint a filmterjesztésre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott adatok közérdekű adatoknak minősülnek és nyilvánosak, kivéve a személyes adatokat. A mozgóképszakmai hatóság a honlapján bárki számára ingyenesen és korlátozás nélkül hozzáférhető és kereshető módon közzéteszi az adatokat.
30. §
(1) A Hivatal nyilvántartásba vesz minden olyan filmalkotást, amelynek előkészítéséhez vagy gyártásához állami támogatást vesznek igénybe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell a filmalkotás címének, a filmalkotás előállítója nevének, a 26/B. § szerinti eljárásban megállapított minősítés eredményének, valamint az e törvényben és a törvény felhatalmazása alapján külön jogszabályban meghatározott, a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatoknak. A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a támogatást igénylő köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni a Hivatalnak.

A terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartása

31. §
(1) Az Iroda minden olyan filmalkotást, amelynek előállításához közvetlen vagy közvetett állami támogatást igényelnek, a filmelőállító kérelmére, a törvény alapján besorol az alábbi kategóriák valamelyikébe:
a) magyar filmalkotás,
b) magyar részvételű koprodukciós filmalkotás,
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás.
(1) Az Iroda minden olyan filmalkotást, amelynek előállításához közvetlen állami támogatást igényelnek, a filmelőállító kérelmére, a törvény alapján besorolja az alábbi kategóriák alapján:
a) magyar filmalkotás,
b) magyar részvételű koprodukciós filmalkotás,
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás,
d) egyéb filmalkotás.
(1) A mozgóképszakmai hatóság minden olyan filmalkotást, amelynek előállításához közvetlen állami támogatást igényelnek, a filmelőállító kérelmére, a törvény alapján besorolja az alábbi kategóriák alapján:
a) magyar filmalkotás,
b) magyar részvételű koprodukciós filmalkotás,
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás,
d) egyéb filmalkotás.
(1) A Hivatal, a 20. § (2) bekezdése szerinti filmalkotások kivételével minden terjesztésre kerülő filmalkotást nyilvántartásba vesz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolást az Iroda a filmelőállító által az Irodához benyújtott, a külön jogszabályban felsorolt okiratok alapján végzi el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolást az Iroda a filmelőállító által az Irodához benyújtott, a külön jogszabályban felsorolt okiratok alapján végzi el. A nemzetközi egyezmény által előírt koprodukciós igazolást az Iroda állítja ki, az egyezményben meghatározott eljárás szerint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolást a mozgóképszakmai hatóság a filmelőállító által a filmirodához benyújtott, a külön jogszabályban felsorolt okiratok alapján végzi el. A nemzetközi egyezmény által előírt koprodukciós igazolást a mozgóképszakmai hatóság állítja ki, az egyezményben meghatározott eljárás szerint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell a terjesztésre kerülő filmalkotás címének, a filmalkotás előállítója és terjesztője nevének, a 20. § és a 25. § szerinti besorolási eljárások alapján adott minősítésnek, valamint az e törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges, a törvényben vagy a törvény felhatalmazása alapján külön jogszabályban megállapított egyéb adatoknak. Ezeket az adatokat a filmterjesztő köteles bejelenteni a Hivatalnak.
(3) Az Iroda a filmelőállítók megkeresésére megvizsgálja és igazolja a filmalkotás gyártási költségvetésében a közvetlen filmipari gyártási költségek összegét, amely igazolás a közvetett támogatás igénybevételének alapbizonylata.
(3) Az Iroda a filmelőállító kérelmére igazolja a filmalkotás gyártási költségvetésén belül a Magyarországon felmerülő közvetlen filmgyártási költségek összegét. A támogatási igazolás kiadásakor ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a támogatási igazolásban meghatározott összegből levonja.
(3) A mozgóképszakmai hatóság a filmelőállító kérelmére igazolja a filmalkotás gyártási költségvetésén belül a Magyarországon felmerülő közvetlen filmgyártási költségek összegét. A támogatási igazolás kiadásakor ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a támogatási igazolásban meghatározott összegből levonja.
(3) A mozgóképszakmai hatóság a filmelőállító kérelmére igazolja a filmalkotás gyártási költségvetésén belül a közvetlen filmgyártási és a közvetlen magyar filmgyártási költségek összegét. A támogatási igazolás kiadásakor ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a támogatási igazolásban meghatározott összegből levonja.
(4) Az Iroda az érintett kérelmére, vagy más közigazgatási szerv megkeresésére, a nyilvántartásában szereplő filmelőállítók, filmterjesztők és mozgóképszakmai szervezetek tekintetében igazolást ad a nyilvántartásában szereplő adatokról.
(4) A mozgóképszakmai hatóság az érintett kérelmére, vagy más közigazgatási szerv megkeresésére, a nyilvántartásában szereplő filmelőállítók, filmterjesztők és mozgóképszakmai szervezetek tekintetében igazolást ad a nyilvántartásában szereplő adatokról.

A nyilvántartásba vétel közös szabályai

31/A. §
(1) A Hivatal nyilvántartásainak adatai közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. A Hivatal a honlapján bárki számára ingyenesen, korlátozás nélkül hozzáférhető és kereshető módon közzéteszi a nyilvántartásait. A Hivatal nyilvántartása kialakítása során előnyben részesíti és támogatja az audiovizuális adatgyűjtés területén létező nemzetközi szabványok meghonosítását és alkalmazását (nemzetközi audiovizuális azonosító szám, ISAN).
(2) A Hivatal által vezetett mozgóképszakmai-nyilvántartások tartalmazzák az e törvényben és a külön jogszabályokban, valamint a Hivatal jogerős határozatában foglaltakat, különösen a filmalkotásokhoz, valamint a közvetlen és közvetett támogatásokhoz kapcsolódó jelen törvény szerinti jogokat és jelentős tényeket. A természetes személyek Hivatali nyilvántartásaiban szereplő adatai közérdekből nyilvánosnak minősülnek. A Hivatal az e törvényben foglalt személyes adatokat a nyilvántartásból való törlésig kezeli.
(3) A mozgóképszakmai-nyilvántartások, ha e törvény kivételt nem tesz, a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását közhitelesen tanúsítják.
(4) A Hivatal e törvény alapján vezetett nyilvántartásainak részletes szabályait, a nyilvántartásba vételi eljárások részletes szabályait, valamint a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatás módját az Elnök rendelete szabályozza.

Támogatási eljárás

A támogatásra jogosultság igazolása

31/B. §
(1) A Hivatal a 19. § (1) bekezdés f) pontja alapján a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás kérelmére ellenőrzi, külön jogszabályban meghatározottak szerint hatósági határozatában megállapítja és igazolja a filmalkotások után járó közvetlen és közvetett állami támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot (a továbbiakban: támogatásra jogosultság). Támogatásra jogosultság megállapítása és igazolása esetén a Hivatal az e tárgyban lefolytatott hatósági eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedését követően, hivatalból indított eljárásban haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába. Amennyiben a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hivatal az (1) bekezdés szerinti eljárást lezáró jogerős hatósági határozatban megállapított adatokkal egészíti ki a nyilvántartás adatait. A támogatásra jogosultság megállapítása és igazolása az 1. § (3) bekezdés szerinti támogatás nyújtásának feltétele.
(2) A Hivatal a támogatásra jogosultság megállapításakor megvizsgálja a filmalkotás költségvetését, és ennek alapján ellenőrzi, megállapítja és igazolja az állami támogatás alapjául szolgáló közvetlen filmgyártási költségek és a közvetlen magyar filmgyártási költségek összegét.
(3) A támogatásra jogosultság igazolására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy azt megelőzően a filmelőállítónak, illetve a filmgyártó vállalkozásnak be kell jelentenie a gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját legkésőbb annak kezdő napjáig, valamint a forgatás - ide értve az előforgatást is - megkezdésének időpontját azt megelőzően legalább 8 nappal. A forgatás megkezdésétől számított 60 napon belül - ha a gyártási folyamatból csak az utómunkát végzik Magyarországon, az utómunka megkezdésének napjáig - a kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani
a) a filmalkotás végleges, az előkészítést, a forgatást és az utómunkálatokat is magában foglaló gyártási tervét,
b) megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásban részt vevő magyar vállalkozás és a külföldi filmelőállító (megrendelő) közötti szerződést, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetében a koprodukciós szerződést,
c) nem megrendelésre készülő filmalkotás esetében a. közvetlen filmgyártási költségek fedezetét igazoló okiratokat és a filmalkotás teljes költségvetését,
d) a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeire vonatkozó költségvetését (valamennyi társelőállító, támogató által ellenjegyezve), pénzügyi tervét és finanszírozási tervét,
e) a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy melyik ütemezésben kéri a támogatási igazolások kiadását.
(4) Nem ismerhető el közvetlen filmgyártási költségként az a költség, amely keletkezésének körülményeit tekintve azért merült fel, mert a Hivatal az ügyfél mulasztásából eredően nem gyakorolhatta ellenőrzési jogosultságát, különös tekintettel a (3) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztására, vagy nem megfelelő teljesítésére.
(5) A Hivatal vizsgálja a közvetlen vagy közvetett támogatással érintett szolgáltatás értékét, ha az a piacon szokásos árnál magasabb áron kerül megállapításra. Ebben az esetben a Hivatal szakértőt is kirendelhet, a szakértő kirendelésének költségeit a támogatott köteles megelőlegezni. A Hivatal kétség esetén a szakértői vélemény alapján dönt a költség indokoltságáról.
(6) A támogatásra jogosultság megállapításakor a Hivatal ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását.
(7) A Hivatal hatósági döntését a filmelőállítón, illetve a filmgyártó vállalkozáson kívül közli a filmalkotás részére közvetlen állami támogatást nyújtó szervezetekkel, szükséges esetén az állami adóhatósággal is.
(8) A (2) bekezdésben foglalt egyes - különösen a rögzített gyártási időre és költségvetésre vonatkozó - követelmények megtartása tekintetében a Hivatal indokolt kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetben eltérést engedhet.

A támogatási igazolás

31/C. §
(1) A Hivatal a 19. § (1) bekezdés f) pontja, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. § 36. pontja alapján a filmelőállítónak, illetve a filmgyártó vállalkozásnak a kérelmére adja ki a közvetett állami támogatások igénybevételére jogosító támogatási igazolásokat.
(1) A Hivatal a 19. § (1) bekezdés f) pontja alapján a filmelőállítónak, illetve a filmgyártó vállalkozásnak a kérelmére költségellenőrzési eljárásban ellenőrzi a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás által a filmalkotás tekintetében közvetlen filmgyártási költségként elszámolni kívánt költségeket, és határozatban állapítja meg a közvetlen filmgyártási költséget és a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerinti adókedvezményre jogosító közvetett támogatás összegét.
(1) A Hivatal a 19. § (1) bekezdés f) pontja alapján a filmelőállítónak, illetve a filmgyártó vállalkozásnak a kérelmére költségellenőrzési eljárásban ellenőrzi a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás által a filmalkotás tekintetében közvetlen filmgyártási költségként elszámolni kívánt költségeket, és határozatban állapítja meg a közvetlen filmgyártási költséget és a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerinti adókedvezményre jogosító, valamint a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint felajánlható közvetett támogatás összegét.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) az adott filmalkotás könyvelési tételeit tartalmazó főkönyvi kivonatot, főkönyvi kartonokat, valamin
b) a támogatásra jogosultság megállapítása során elfogadott költségvetés alapján és rovatkódjainak bontásában készített, a kérelemben feltüntetett és az azt megelőző időszak tényleges költségeit tartalmazó költségkimutatást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell
a) az adott filmalkotás előállítója, illetve gyártója könyvelési dokumentációjának a vizsgált filmalkotásra vonatkozó könyvelési tételeit tartalmazó, munkaszámos főkönyvi kivonatát, főkönyvi kartonjait,
b) a támogatásra jogosultság megállapítása során elfogadott költségvetés alapján és rovatkódjainak bontásában készített, a kérelemben feltüntetett és az azt megelőző időszak tényleges költségeit tartalmazó költségkimutatást, és
c) a filmelőállító visszavonhatatlan jognyilatkozatát, hogy a (4) bekezdés szerinti kötelezettségnek eleget tesz.
(2a) A filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás jogosult a költségellenőrzési eljárásra irányuló kérelmét naptári hónapok szerinti vagy naptári negyedévi ütemezésben előterjeszteni, ha a filmalkotás gyártása nem fejeződik be kilenc hónapon belül vagy a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségei a 150 millió forintot meghaladják.
(2b) A (2a) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a költségellenőrzési eljárásban hozott határozatban szereplő összeg legfeljebb a költségellenőrzést lezáró határozat kiadásáig felmerült közvetlen filmgyártási költség 25%-áig terjedhet.
(3) A kérelemben vagy legkésőbb a kérelem benyújtását követő 20 napon belül meg kell jelölni a támogató nevét, székhelyét, adószámát és csatolni kell az igazolás igénybevételének jogosultságát bizonyító szerződést.
(3) A Hivatal
a) a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás önálló vagy együttes,
b) - a 31/D. § (7) bekezdésében foglalt esetben - az MNF, vagy
c) - ha az (1) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedett és a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás vagy az MNF azt nem kérte - a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet
kérelmére a közvetett támogatás igénybevételére jogosító támogatási igazolást ad ki.
(3) A Hivatal
a) a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás önálló vagy együttes,
b) - a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerinti adókedvezményre jogosító támogatás esetében - az MNF, vagy
c) - ha az (1) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedett és a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás vagy az MNF azt nem kérte - a közvetett támogatás forrását a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése, illetve a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján - az MNF részére történő felajánlás kivételével - biztosító szervezet
kérelmére a közvetett támogatás igénybevételére jogosító támogatási igazolást ad ki. Amennyiben a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet a közvetett támogatást a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján az MNF részére történő felajánlás formájában biztosítja, a Hivatal a közvetett támogatás igénybevételére jogosító támogatási igazolást nem állít ki. A Hivatal a Tao. tv. 24/A. § (16) bekezdés a) pontja szerint igazolást a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet és a felajánlás fogadására jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás együttes kérelmére állítja ki. A Tao. tv. 24/A. § (16) bekezdés a) pontja szerinti igazolás kiállítására irányuló kérelemhez csatolni kell a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet és a felajánlás fogadására jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás közötti támogatási megállapodást.
(3) A Hivatal
a) a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás önálló vagy együttes,
b) - a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerinti adókedvezményre jogosító támogatás esetében - az MNF, vagy
c) - ha az (1) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedett és a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás vagy az MNF azt nem kérte - a közvetett támogatás forrását a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése, illetve a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján - az MNF részére történő felajánlás kivételével - biztosító szervezet
kérelmére a közvetett támogatás igénybevételére jogosító támogatási igazolást ad ki. Amennyiben a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet a közvetett támogatást a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján az MNF részére történő felajánlás formájában biztosítja, a Hivatal a közvetett támogatás igénybevételére jogosító támogatási igazolást nem állít ki. A Hivatal a Tao. tv. 24/A. § (16) bekezdés a) pontja szerint igazolást a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet és a felajánlás fogadására jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás együttes kérelmére állítja ki.
(4) A támogatási igazolás - a Tao. tv. 4. § 36. pontjában meghatározottakon túl - tartalmazza a filmalkotás címét és nyilvántartási számát, a kérelemben feltüntetett időszakot és a közvetlen filmgyártás költségeinek erre az időszakra eső összegét.
(4) A támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a filmalkotás előállítója, illetve gyártója nyilatkozatban vállalja az állam támogatóként történő feltüntetését a filmalkotás végefőcímében. A feltüntetés módját a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter határozza meg.
(4) A költségellenőrzést lezáró határozat, valamint a támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a filmalkotás előállítója, illetve gyártója vállalja az állam támogatóként történő feltüntetését a filmalkotás végefőcímében az Elnök által rendeletben meghatározott módon.
(5) Megrendelésre készülő filmalkotás esetén a filmgyártó vállalkozás kérelme alapján a támogatási igazoláson a filmelőállító is feltüntethető.
(5) A támogatási igazolás kiadása iránti
a) kérelemben - ha a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet a filmelőállítóval, illetve filmgyártó vállalkozással köt szerződést a filmalkotás támogatásáról és a kérelmező a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet vagy az MNF - a támogatási igazolás kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, egyéb esetben legkésőbb a kérelem benyújtását követő 30 napon belül meg kell jelölni a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet nevét, székhelyét, adószámát és csatolni kell a filmalkotás támogatására vonatkozó szerződést,
b) kérelemhez - ha azt a Hivatal az MNF kérelmére adja ki - csatolni kell az MNF és a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet között létrejött megállapodást, továbbá a közvetett támogatás forrásának a kincstárnál e célra vezetett letéti számlára (a továbbiakban: letéti számla) történt megfizetést igazoló, a kincstár által kiállított okiratot.
c) kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben meghatározott iratokat.
d) kérelemhez, ha azt költségellenőrzési eljárás előzte meg, csatolni kell a 14. § (7) bekezdésben meghatározott hozzájárulás megfizetését igazoló iratot.
(6) A Hivatal a kiadott támogatási igazolásokkal összefüggésben birtokába került okiratokat az igazolás kiadásának évét követő tíz évig köteles megőrizni.
(6) A támogatási igazolás tartalmazza
a) a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet megnevezését, székhelyét és adószámát,
b) a filmalkotás címét és nyilvántartási számát,
c) a kérelemben feltüntetett időszakot és a közvetlen filmgyártás költségeinek erre az időszakra eső összegét
d) a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerinti adókedvezményre jogosító közvetett támogatás összegét.
d) a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése és a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezményre jogosító közvetett támogatás összegét.
(6a) A 31/D. § (9) bekezdésében meghatározott esetben az MNF a filmelőállítóval vagy a filmgyártó vállalkozással kötött megállapodás alapján jogosult a 14. § (7) bekezdése szerinti összeget a letéti számláról közvetlenül az MNF-nek a kincstárnál e célra vezetett számlájára átutalni.
(6b) A (6a) bekezdés körébe nem tartozó esetekben a filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás a 14. § (7) bekezdése szerinti összeget a Hivatal által lefolytatott költségellenőrzési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított hatvan napon belül fizeti meg az MNF-nek a kincstárnál e célra vezetett számlájára. Ennek elmulasztása esetén a Hivatal a filmelőállítót a 28. § szerinti nyilvántartásból törli.
(7) Az MNF kérelmére kiadott támogatási igazolás kizárólag a (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott adatokat tartalmazza.
(8) Megrendelésre készülő filmalkotás esetén a filmgyártó vállalkozás kérelme alapján - ide nem értve a (7) bekezdés szerinti kérelem alapján kiadott támogatási igazolásokat - a támogatási igazoláson a filmelőállító is feltüntethető.
(8) Megrendelésre készülő filmalkotás esetén a filmgyártó vállalkozás kérelme alapján - ide nem értve a (7) bekezdés szerinti kérelem alapján kiadott támogatási igazolásokat - a támogatási igazoláson és a költségellenőrzési eljárásban hozott határozatban a filmelőállító is feltüntethető.
(9) A Hivatal a kiadott támogatási igazolásokkal összefüggésben birtokába került okiratokat az igazolás kiadásának évét követő tíz évig őrzi meg.
(9) A Hivatal a kiadott támogatási igazolásokkal és a költségellenőrzési eljárásban hozott határozatokkal összefüggésben birtokába került okiratokat az igazolás kiadásának évét követő tíz évig őrzi meg.
(10) A Hivatal a támogatási igazolással vagy a költségellenőrzési eljárással összefüggő döntését a filmelőállítón, illetve a filmgyártó vállalkozáson kívül szükséges esetben közli az állami adóhatósággal is. A Hivatal továbbá tájékoztatja az adóhatóságot a MNF letéti számlájára a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése alapján befolyt közvetett támogatások összegéről.
(10) A Hivatal a támogatási igazolással vagy a költségellenőrzési eljárással összefüggő döntését a filmelőállítón, illetve a filmgyártó vállalkozáson kívül szükséges esetben közli az állami adóhatósággal is.
31/D. §
(1) A Hivatal a támogatási igazolást - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a filmalkotás gyártásának lezárását követően, a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeinek egészére vonatkozóan adja ki.
(1) A Hivatal a támogatási igazolást - a (2) bekezdésben és a 31/C. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - a filmalkotás gyártásának lezárását követően, a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeinek egészére vonatkozóan adja ki. A filmalkotásra vonatkozó támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a Hivatal jogerős hatósági határozatában megállapítsa a filmalkotás után járó közvetett támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot.
(1) A Hivatal a támogatási igazolást, valamint a költségellenőrzési eljárást lezáró határozatot - a (2) bekezdésben és a 31/C. § (2a) és (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - a filmalkotás gyártásának lezárását követően, a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeinek egészére vonatkozóan adja ki. A filmalkotásra vonatkozó támogatási igazolás, valamint a költségellenőrzési eljárást lezáró határozat kiállításának feltétele, hogy a Hivatal jogerős hatósági határozatában megállapítsa a filmalkotás után járó közvetett támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot.
(2) A filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás jogosult a támogatási igazolás kiadására vonatkozó kérelmét naptári hónapok szerinti vagy naptári negyedévi ütemezésben előterjeszteni, ha a filmalkotás gyártása nem fejeződik be kilenc hónapon belül vagy a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségei a 150 millió forintot meghaladják.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén az egy-egy igazolásban szereplő összeg - ugyanazon filmhez több támogató részére történő igazolás kiadása esetén az együttes összeg - legfeljebb az igazolás kiadásáig felmerült közvetlen filmgyártási költség 20%-áig terjedhet.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén az egy-egy igazolásban szereplő összeg - ugyanazon filmhez a közvetett támogatás forrását biztosító több szervezet részére történő igazolás kiadása esetén az együttes összeg - legfeljebb az igazolás kiadásáig felmerült közvetlen filmgyártási költség 20%-áig terjedhet.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén az egy-egy igazolásban szereplő összeg - ugyanazon filmhez a közvetett támogatás forrását biztosító több szervezet részére történő igazolás kiadása esetén az együttes összeg - legfeljebb az igazolás kiadásáig felmerült közvetlen filmgyártási költség 25%-áig terjedhet.
(4) A 12. § (10) bekezdése szerinti arány teljesülése céljából a Hivatal a (2) bekezdés szerinti esetekben az utolsó pénzügyileg elszámolt időszak után záró elszámolást készít, amelyben figyelembe veszi az elszámolt költségek egészére tekintettel a 12. § (10) bekezdésében foglalt arányok érvényesíthetőségét, valamint a jogdíj, a produceri díj és a gyártáshoz kapcsolódó elszámolható reklámköltségek tekintetében alkalmazandó elszámolási limitek korrekcióját, valamint a 31/E. § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett időszakban figyelembe nem vett, pénzügyileg teljesített költséget.
(4) A 12. § (10) bekezdése szerinti arány teljesülése céljából a Hivatal a (2) bekezdés szerinti esetekben, a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás kérelmére az utolsó pénzügyileg elszámolt időszak után záró elszámolást készít, amelyben figyelembe veszi az elszámolt költségek egészére tekintettel a 12. § (10) bekezdésében foglalt arányok érvényesíthetőségét, valamint a jogdíj, a produceri díj és a gyártáshoz kapcsolódó elszámolható reklámköltségek tekintetében alkalmazandó elszámolási limitek korrekcióját, valamint a 31/E. § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett időszakban figyelembe nem vett, pénzügyileg teljesített költséget.
(4) A 12. § (10) bekezdése szerinti arány teljesülése céljából a Hivatal a (2) bekezdés szerinti esetekben, a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás kérelmére az utolsó pénzügyileg elszámolt időszak után záró elszámolást készít, amelyben figyelembe veszi az elszámolt költségek egészére tekintettel a 12. § (10) bekezdésében foglalt arányok érvényesíthetőségét, valamint a jogdíj, a produceri díj és a gyártáshoz kapcsolódó elszámolható reklámköltségek tekintetében alkalmazandó elszámolási limitek korrekcióját, valamint a 31/E. § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett időszakban figyelembe nem vett, pénzügyileg teljesített költséget, továbbá a 31/D. § (3) bekezdése szerint megállapított közvetett támogatás 25%-os mértékig történő kiegészítését, amennyiben megfelel a támogatásra jogosultság egyéb feltételeinek.
(5) A Hivatal a támogatási igazolás kiadásakor ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a támogatási igazolásban meghatározott összegből levonja.
(5) A Hivatal a támogatási igazolás vagy a költségellenőrzési eljárást lezáró határozat kiadásakor ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a támogatási igazolásban vagy a költségellenőrzési eljárásban hozott határozatban meghatározott összegből levonja.
(6) A Hivatal indokolt kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetben a 31/D. § (2) bekezdése szerint kiadott támogatási igazolásokat az addig összesen elszámolt és igazolt filmgyártási költségek egészére tekintettel állítja ki a 12. § (10) bekezdésében foglalt arány, valamint a jogdíj, a produceri díj és a gyártáshoz kapcsolódó elszámolható reklámköltségek tekintetében alkalmazandó elszámolási limitek korrekciója, továbbá a 31/E. § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett időszakban figyelembe nem vett, pénzügyileg teljesített költség érvényesíthetősége érdekében. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.
(6) A Hivatal indokolt kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetben a 31/D. § (2) bekezdése szerint kiadott támogatási igazolásokat vagy a költségellenőrzési eljárásokat lezáró határozatokat az addig összesen elszámolt és igazolt filmgyártási költségek egészére tekintettel állítja ki a 12. § (10) bekezdésében foglalt arány, valamint a jogdíj, a produceri díj és a gyártáshoz kapcsolódó elszámolható reklámköltségek tekintetében alkalmazandó elszámolási limitek korrekciója, valamint a 31/E. § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett időszakban figyelembe nem vett, pénzügyileg teljesített költség érvényesíthetősége, továbbá a 31/D. § (3) bekezdése szerint megállapított közvetett támogatás 25%-os mértékig történő kiegészítése érdekében, amennyiben megfelel a támogatásra jogosultság egyéb feltételeinek. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.
(7) A közvetett támogatás forrását biztosító szervezet az MNF-fel kötött megállapodás alapján a közvetett támogatás forrását a letéti számlára utalja. A letéti számlára a tárgyévben befizetett összeg
a) a 2012. évben a 3000,0 millió forintot,
b) a 2013. évben a 7000,0 millió forintot
b) a 2013. évben a 9700,0 millió forintot,
c) a 2014. évben a 7000,0 millió forintot
nem haladhatja meg.
(7) A közvetett támogatás forrását biztosító szervezet az MNF-fel kötött megállapodás alapján a közvetett támogatás forrását a letéti számlára utalja. A letéti számlára a tárgyévben befizetett összeg a Tao. tv. 22. § (8) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő támogatás nélkül
a) a 2013. évben a 9700,0 millió forintot,
b) a 2014. évben a 7000,0 millió forintot
c) a 2015. évben a 12 000,0 millió forintot
nem haladhatja meg.
(7) A Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerint biztosított támogatás esetében a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet az MNF-fel kötött megállapodás alapján utalja a közvetett támogatás forrását a letéti számlára. A Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint biztosított közvetett támogatás esetében a kedvezményezett célra felajánlott összeget, mint közvetett támogatást az állami adóhatóság utalja a letéti számlára. A letéti számlára a tárgyévben befizetett összeg a Tao. tv. 22. § (8) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő támogatás nélkül
a) a 2013. évben a 9700,0 millió forintot,
b) a 2014. évben a 7000,0 millió forintot,
c) a 2015. évben a 12 000,0 millió forintot
d) a 2016. évben a 14 000,0 millió forintot
e) a 2017. évben a 14 000,0 millió forintot
nem haladhatja meg.
(8) A letéti számlát a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter nyitja meg. A letéti számlán lévő pénzeszközökkel pénzügyi művelet az e törvényben meghatározott esetekben és módon az MNF rendelkezése alapján végezhető.
(9) A közvetett támogatás kifizetését a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás akkor kérheti az MNF-től, ha a Hivatal által a filmalkotás adott gyártási időszaka tekintetében meghozott, a 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozata jogerőre emelkedett és támogatási szerződést még nem kötött. A 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a Hivatal nyilvántartást vezet. A letéti számláról történő kifizetés kizárólag a 31/C. § (1) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedésének sorrendjében történhet.
(9) A közvetett támogatás kifizetését a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás akkor kérheti az MNF-től, ha a Hivatal által a filmalkotás adott gyártási időszaka tekintetében meghozott, a 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozata jogerőre emelkedett és támogatási szerződést még nem kötött. A 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a Hivatal nyilvántartást vezet. A letéti számláról történő kifizetés kizárólag a 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozat jogerőre emelkedésének sorrendjében történhet.
(10) Az MNF a közvetett támogatás kifizetését - a letéti számláján rendelkezésre álló keretösszeg erejéig - a (9) bekezdés szerinti sorrendben a (9) bekezdés szerint jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás részére a támogatás kifizetésére irányuló kérelmének benyújtását követő 5 banki napon belül kezdeményezi a kincstárnál.
(10) Az MNF a közvetett támogatás kifizetését - a letéti számláján rendelkezésre álló keretösszeg erejéig - a (9) bekezdés szerinti sorrendben a (9) bekezdés szerint jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás részére a támogatás kifizetésére irányuló kérelmének benyújtását követő 5 banki napon belül kezdeményezi a kincstárnál. Az MNF a támogatások gyűjtésével és kifizetésével kapcsolatos tevékenységéért a nyújtott támogatás legfeljebb 2,5%-ának megfelelő adminisztrációs díjat jogosult felszámítani a filmelőállítóval vagy a filmgyártó vállalkozással szemben.
(10) Az MNF a közvetett támogatás kifizetését - a letéti számláján rendelkezésre álló keretösszeg erejéig - a (9) bekezdés szerinti sorrendben a (9) bekezdés szerint jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás részére a támogatás kifizetésére irányuló kérelmének benyújtását követő 15 banki napon belül kezdeményezi a kincstárnál. Az MNF a támogatások gyűjtésével és kifizetésével kapcsolatos tevékenységéért a nyújtott támogatás legfeljebb 2,5%-ának megfelelő adminisztrációs díjat jogosult felszámítani a filmelőállítóval vagy a filmgyártó vállalkozással szemben.
(11) Az MNF a letéti számlán kezelt pénzösszeg terhére az e törvény szerint közvetlen támogatásban vagy az MTVA által nyújtott támogatásban is részesülő filmalkotások közvetett támogatására, legfeljebb a Hivatalnak 31/B. § (1) bekezdése szerinti kérelemre indult hatósági eljárásban hozott határozatában megállapított, a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás által az adott filmalkotás tekintetében igénybe vehető közvetett támogatásra való jogosultsága összege mértékéig tartalékot képezhet.
(12) Ha a letéti számlán rendelkezésre álló keretösszeg - a (11) bekezdésben említett tartalékot nem számítva - teljes mértékben felhasználásra kerül, a (10) bekezdésben foglalt elintézési határidő megszakad és az MNF a támogatások kifizetését a letéti számlára pótlólagosan befizetett támogatások beérkezését követően folytatja.
(12a) Az MNF minden negyedévet követő hónap ötödik napjáig tájékoztatja az állami adóhatóságot a letéti számlára a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése alapján az adott negyedévben befolyt közvetett támogatások összegéről.
(13) Az állami adóhatóság negyedévente, a negyedévet követő hó 15. napjáig a (7) bekezdésben meghatározott keretösszeg egynegyede és az adott negyedév során a Tao. tv. 22. § (3) és a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján a letéti számlán összegyűjtött közvetett támogatás pozitív különbözetét az MNF részére megfizeti. Amennyiben az MNF valamely negyedévben a (7) bekezdésben meghatározott adott évi keretösszeg időarányos részénél több közvetett támogatást gyűjt, a felmerült negatív különbözetet az adott éven belül az állami adóhatóság a következő negyedév hasonló elszámolásánál figyelembe veszi.
31/E. §
(1) A közvetlen filmgyártási költségek között az a filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség ismerhető el, amely e törvényben meghatározott nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását követően - a magyarországi gyártással összefüggésben belföldön vagy külföldön - keletkezett, és megfelel a (2)-(9) bekezdésekben meghatározott feltételeknek.
(1) A közvetlen filmgyártási költségek között az a filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség ismerhető el, amely e törvényben meghatározott, a mozgóképszakmai szervezetek és személyek nyilvántartásába való bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően - a magyarországi gyártással összefüggésben belföldön vagy külföldön - keletkezett, és megfelel a (2)-(9) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(2) A Hivatal a gyártási ütemezés adott szakaszára eső összegként csak azon költségeket veszi figyelembe, amelyek a kérelemben feltüntetett időszak kezdő és zárónapja közötti teljesítéshez kapcsolódnak, és amelyekre nézve a számlát a kérelmező a feltüntetett időszakban befogadta.
(2) A Hivatal a gyártási ütemezés adott szakaszára eső összegként csak azon költségeket veszi figyelembe, amelyek a kérelemben feltüntetett időszak kezdő és záró napja között kerültek a produkció munkaszámos főkönyvi kivonatában könyvelésre.
(3) Csak az a költség ismerhető el közvetlen filmgyártási költségként, amelynek teljesítését igazoló okirat a végleges gyártási tervnek megfelelő gyártási időszakban, illetve a gyártási tervben szereplő befejezési időpontot követő három hónapon belül keletkezik.
(4) A közvetlen filmgyártási költségek között a filmalkotás alapjául szolgáló mű megfilmesítéshez kapcsolódó szerzői és szomszédos jogi jogdíj azon összege számolható el, amely nem haladhatja meg az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi kivonat 5. és 8. számlaosztálya összegének 4%-át.
(5) A produceri díjak elszámolt összege nem haladhatja meg az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi kivonat 5. és 8. számlaosztálya összegének 4%-át.
(6) A reklám- és propagandaköltségek közül kizárólag a gyártáshoz kapcsolódó azon reklámköltségek számolhatók el, amelyek nem haladják meg az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi kivonat 5. és 8. számlaosztálya összegének 2%-át, de legfeljebb az 5 millió forintot. Nem tekintendő gyártáshoz kapcsolódó reklámköltségnek a film reklámozását szolgáló bármilyen reklámfelület-vásárlás, különösen az írott sajtóban, köztéri helyeken vagy járműveken elhelyezett, továbbá rádióban vagy televízióban megjelentetett hirdetés.
(6) A reklám- és propagandaköltségek közül kizárólag a gyártáshoz kapcsolódó azon reklámköltségek számolhatók el, amelyek nem haladják meg az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi kivonat 5. és 8. számlaosztálya összegének 2%-át, de legfeljebb az 5 millió forintot. Gyártáshoz kapcsolódó reklámköltség a werkfilm és a standfotó előállítási költsége, valamint a gyártáshoz közvetlenül kapcsolódó egyéb, a mozgóképszakmai hatóság által ilyennek elismert költség. Nem tekintendő gyártáshoz kapcsolódó reklámköltségnek a film reklámozását szolgáló bármilyen reklámfelület-vásárlás, azon belül az írott sajtóban, köztéri helyeken vagy járműveken elhelyezett, továbbá rádióban vagy televízióban megjelentetett hirdetés.
(6) A reklám- és propagandaköltségek közül kizárólag a gyártáshoz kapcsolódó azon reklámköltségek számolhatók el, amelyek nem haladják meg az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi kivonat 5. és 8. számlaosztálya összegének 2%-át, de legfeljebb a tízmillió forintot. Nem tekintendő gyártáshoz kapcsolódó reklámköltségnek a film reklámozását szolgáló bármilyen reklámfelület-vásárlás, azon belül az írott sajtóban, köztéri helyeken vagy járműveken elhelyezett, továbbá rádióban vagy televízióban megjelentetett hirdetés.
(7) A filmgyártáshoz kapcsolódó utazási költségek akkor számolhatók el közvetlen filmgyártási költségként, ha legalább az utazás kiinduló állomása vagy célállomása Magyarországon van.
(8) Valamely rendezvényről készített filmalkotás esetén csak a filmgyártáshoz közvetlenül kapcsolódó olyan költségek számolhatók el, amelyek nem a rendezvény létrehozásához kapcsolódnak. Ha a rendezvény létrehozásához és a filmgyártáshoz kapcsolódó költségek nem különíthetőek el egyértelműen, akkor azok nem számolhatók el közvetlen filmgyártási költségként.
(9) Nem számolható el közvetlen filmgyártási költségként az a költség, amelyre vonatkozóan a pénzügyi teljesítést váltó kibocsátásával, vagy termékek és szolgáltatások beszámításával valósítják meg.
(9) Nem számolható el közvetlen filmgyártási költségként az a költség, amelyre vonatkozóan a pénzügyi teljesítést váltó kibocsátásával vagy termékek és szolgáltatások beszámításával valósítják meg, kivéve az MNF által nyújtott termékértékesítéseknek és szolgáltatásoknak azon ellenértékét, amelyet az MNF az általa pénzügyileg folyósított támogatásból visszatart vagy a támogatás részeként biztosít.
31/F. §
(1) A közvetlen magyar filmgyártási költségek között az a közvetlen filmgyártási költségnek minősülő filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség vagy ráfordítás ismerhető el,
a) amelyet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 160. § (3) bekezdés a)-b) pontjában megnevezett számlákon számolnak el, és
a) amelyet az Szt. 160. § (3) bekezdés a)-b) pontjában megnevezett számlákon számolnak el, és
a) amelyet az Szt. 160. § (3) bekezdés a)-b) pontjában megnevezett számlákon számolnak el,
b) amely a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény, a Tao. tv. vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerinti adókötelezettség alá eső, illetve a költségvetési szervnél bevételt eredményező kötelezettség teljesítésével keletkezett, vagy
ba) amely a filmgyártással kapcsolatban teljesített személyi jellegű kifizetések után fizetendő járulékkötelezettség teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy
bb) amely az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adókötelezettségek teljesítésével keletkezett, ideértve a számlában feltüntetett, a számla kibocsátója által fizetendő adókötelezettséget is (különösen az előzetesen felszámított, nem levonható általános forgalmi adó, vagy egyéb, számlában feltüntetett fogyasztást terhelő és nem visszaigényelhető adó), és
b) amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.), az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény, a Tao. tv. vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerinti adókötelezettség alá eső, illetve a költségvetési szervnél bevételt eredményező kötelezettség teljesítésével keletkezett, vagy
ba) amely a filmgyártással kapcsolatban teljesített személyi jellegű kifizetések után fizetendő járulékkötelezettség teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy
bb) amely az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adókötelezettségek teljesítésével keletkezett, ideértve a számlában feltüntetett, a számla kibocsátója által fizetendő adókötelezettséget is (különösen az előzetesen felszámított, nem levonható általános forgalmi adó, vagy egyéb, számlában feltüntetett fogyasztást terhelő és nem visszaigényelhető adó), és
b) amely
ba) a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.), az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a Tao. tv., a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti adó- vagy közteher-kötelezettség alá eső, illetve a költségvetési szervnél bevételt eredményező kötelezettség teljesítésével keletkezett,
bb) a filmgyártással kapcsolatban teljesített személyi juttatások után fizetendő járulékkötelezettség teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy
bc) az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adókötelezettségek teljesítésével keletkezett, ideértve a számlában feltüntetett, a számla kibocsátója által fizetendő adókötelezettséget is, így különösen az előzetesen felszámított, nem levonható általános forgalmi adó vagy egyéb, számlában feltüntetett fogyasztást terhelő és nem visszaigényelhető adó, és
c) megfelel a 31/E. § (2)-(9) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közvetlen magyar filmgyártási költségként számolható el a filmgyártásban közvetlenül közreműködő külföldi előadóművészek és stábtagok javadalmazásának költsége is, akkor is, ha az nem a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás könyveiben merül fel, feltéve, hogy az így keletkezett jövedelmet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján Magyarországon adókötelezettség terheli és az adót a kifizető a kifizetéskor a jogszabályoknak megfelelően levonta és az adóhatóság felé befizette. Az adó megfizetését a filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás köteles hitelt érdemlően igazolni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közvetlen magyar filmgyártási költségként számolható el a filmgyártásban közvetlenül közreműködő külföldi előadóművészek és stábtagok javadalmazásának költsége is, akkor is, ha az nem a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás könyveiben merül fel, feltéve hogy az így keletkezett jövedelmet az Szja tv. alapján Magyarországon adókötelezettség terheli, és az adót (adóelőleget) a kifizető a kifizetéskor a jogszabályoknak megfelelően levonta és az adóhatóságnak befizette, vagy kifizető hiányában a magánszemély ezt a jövedelmét terhelő adót (adóelőleget) az adóhatóságnak befizette. Az adó megfizetését a filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás köteles hitelt érdemlően igazolni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közvetlen magyar filmgyártási költségként számolható el a filmgyártásban közvetlenül közreműködő külföldi előadóművészek és stábtagok javadalmazásának költsége is, akkor is, ha az nem a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás könyveiben merül fel, feltéve hogy az így keletkezett jövedelmet az Szja tv. alapján Magyarországon adókötelezettség terheli, és az adót (adóelőleget) a kifizető a kifizetéskor a jogszabályoknak megfelelően levonta és az állami adóhatóságnak befizette, vagy kifizető hiányában a magánszemély ezt a jövedelmét terhelő adót (adóelőleget) az állami adóhatóságnak befizette. Az adó megfizetését a filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás köteles hitelt érdemlően igazolni.
(3) Tárgyi eszköz beszerzése esetén csak a filmgyártáshoz közvetlenül beszerzett eszköznek az Szt. 52. §-a szerinti értékcsökkenése számolható el, legfeljebb a filmgyártás megkezdésétől a gyártás befejezéséig tartó időszakra. Ha az eszközt egyszerre több filmgyártáshoz is használják, úgy az elszámolható költségeket a gyártások között a filmgyártó vállalkozás számviteli politikájában rögzített megosztás szerint arányosan fel kell osztani.
(4) Az Szt. 3. § (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott közvetített szolgáltatást tartalmazó költségekből a szállító által külföldről igénybe vett szolgáltatás értéke nem számolható el közvetlen magyar filmgyártási költségként. A külföldről igénybe vett közvetített szolgáltatás értékéről a filmgyártó vállalkozásnak nyilatkozni kell.
(5) A belföldi szállító által kiállított számla és egyéb belföldi költség magyar filmgyártási költségnek minősül, és csak a jelen § szerint számolható el.
(5) A belföldi szállító által kiállított számla és egyéb belföldi költség magyar filmgyártási költségnek minősül, és csak e § szerint számolható el.
(6) A Hivatal indokolt esetben a hatósági ellenőrzést kiterjesztheti a közbenső szerződő felekre, illetve alvállalkozókra, valamint érintett jogviszonyaikra annak érdekében, hogy a hatósági ellenőrzés hatálya alá a szolgáltatás tényleges teljesítője is bevonható legyen.
31/G. §
(1) Az MNF által nyújtott támogatások esetén az MNF ellenőrzi a támogatások felhasználását, és a filmalkotás pénzügyi elszámolását, amelyről az MNF az Elnök rendelete szerinti jegyzőkönyvet állít ki. A jegyzőkönyvet az MNF haladéktalanul megküldi a Hivatal részére. A Hivatalt a 31/C. § (1) bekezdésében foglalt támogatási igazolás tárgyában hozott hatósági döntésének MNF által vizsgált részében az MNF által benyújtott jegyzőkönyv tartalma köti, hatósági döntésében a jegyzőkönyvben foglaltaktól - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem térhet el.
(1) Az MNF által nyújtott támogatások esetén az MNF ellenőrzi a támogatások felhasználását, és a filmalkotás pénzügyi elszámolását, amelyről az MNF az Elnök rendelete szerinti jegyzőkönyvet állít ki. A jegyzőkönyvet az MNF haladéktalanul megküldi a Hivatal részére. A Hivatalt a 31/C. § (1) bekezdésében foglalt támogatási igazolás, valamint költségellenőrzési eljárás tárgyában hozott hatósági döntésének MNF által vizsgált részében az MNF által benyújtott jegyzőkönyv tartalma köti, hatósági döntésében a jegyzőkönyvben foglaltaktól - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem térhet el.
(2) Amennyiben a jegyzőkönyv tartalma nem felel meg a jogszabályokban foglalt feltételeknek, a Hivatal határidő tűzésével a jegyzőkönyv jogszabályoknak való megfelelőségét biztosító módosítására hívja fel az MNF-et. Ha a jegyzőkönyv a felhívás ellenére sem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, a Hivatal a jegyzőkönyvet és annak tartalmát hatósági eljárásában és hatósági döntésében figyelmen kívül hagyja.
(3) A Hivatal a film gyártásának megkezdésétől a film bemutatásának napjáig helyszíni ellenőrzést folytathat le figyelemmel a (1) bekezdésben foglaltakra.
(4) A (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a közvetett állami támogatási eljárásban az I. § (3) bekezdése szerinti közvetlen támogatást nyújtó támogató szervezet az Elnök rendelete szerinti jegyzőkönyvet állít ki.
(4) A (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a közvetlen támogatást nyújtó - e rendelkezés alkalmazásában ideértve az MTVA-t is - az Elnök rendelete szerinti jegyzőkönyvet állít ki.
31/H. §   A támogatási jogosultság kiadása esetén a Hivatal az e tárgyban folytatott hatósági eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedését követően, hivatalból indított eljárásban haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett nyilvántartásába. Amennyiben a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hivatal a támogatási igazolás kiállítására irányuló eljárást lezáró jogerős hatósági határozatban megállapított adatokkal egészíti ki a nyilvántartás adatait.
31/H. §   A támogatási jogosultság kiadása esetén a Hivatal az e tárgyban folytatott hatósági eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedését követően, hivatalból indított eljárásban haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett nyilvántartásába. Amennyiben a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hivatal a támogatási igazolás kiállítására vagy a költségellenőrzésre irányuló eljárást lezáró jogerős hatósági határozatban megállapított adatokkal egészíti ki a nyilvántartás adatait.

A Hivatal egyéb feladatai

32. §
(1) Az Iroda ellátja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program mozgóképszakmai információs rendszerének működtetéséhez szükséges adatgyűjtési és adatkezelési feladatokat.
(1) A mozgóképszakmai hatóság ellátja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program mozgóképszakmai információs rendszerének működtetéséhez szükséges adatgyűjtési és adatkezelési feladatokat.
(1) A Hivatal a minisztériummal kötött megállapodás alapján ellátja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program mozgóképszakmai információs rendszerének működtetéséhez szükséges adatgyűjtési és adatkezelési feladatokat.
(1) A Hivatal ellátja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program mozgóképszakmai információs rendszerének működtetéséhez szükséges feladatokat.
(2) Az Iroda az e törvény szerinti nyilvántartásait elektronikus úton kezelhető adatbázisba rendezi, melynek kezelésének szabályzatát kidolgozza, és a Kulturális Közlönyben közzéteszi.