1. § |
|
E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
1. |
a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók: azok a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók, amelyek alapanyagainak előállítására olyan rendszer keretében került sor, amely mérsékli a nem bioüzemanyag-előállítási célokat szolgáló termesztés kiszorítását, és amelyeket az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően állítottak elő; |
1. |
a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok: azok a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok, amelyek alapanyagainak előállítására olyan rendszer keretében került sor, amely - a mezőgazdasági gyakorlatok javítása, valamint a korábban nem növénytermesztésre használt területek termelésbe való bevonása révén - lehetővé teszi az élelmiszer- és takarmánynövény-alapú bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok okozta kiszorító hatás elkerülését, és amelyeket az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomasszából előállított tüzelőanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően állítottak elő; |
2. |
alternatív üzemanyag: a közlekedés energiaellátásában a kőolajforrásokat legalább részben helyettesítő üzemanyag vagy energiaforrás - ideértve a villamos energiát, hidrogént, bioüzemanyagot, szintetikus és paraffinos üzemanyagokat, földgázt (beleértve a biometánt) gáznemű (sűrített földgáz - CNG) és cseppfolyósított (cseppfolyósított földgáz - LNG) formában, valamint a cseppfolyósított propán-bután gázt (LPG) -, amely potenciálisan hozzájárul a közlekedési ágazat dekarbonizációjához és javítja annak környezeti teljesítményét; |
3. |
biomassza: a mezőgazdaságból (a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve), erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból - többek között a halászatból és az akvakultúrából - származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része; |
3a. |
biomasszából előállított tüzelőanyagok: biomasszából előállított szilárd és gáz halmazállapotú tüzelőanyagok; |
3b. |
biomassza-energiatermelő: biomasszából hő- vagy hűtőenergiát vagy villamosenergiát előállító természetes személy vagy gazdálkodó szervezet; |
4. |
bioüzemanyagok: a biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok; |
5. |
bioüzemanyag-részarány: a forgalomba hozott bioüzemanyag energiatartalomban kifejezett mennyiségének és a forgalomba hozott motorbenzin és dízelgázolaj energiatartalomban kifejezett mennyiségének hányadosa, százalékértékben, egy tizedesjegy pontossággal meghatározva; |
6. |
BÜHG-rendszer: a bioüzemanyag üvegházhatású gázkibocsátási rendszer a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv követelményeinek végrehajtását szolgáló nemzeti önkéntes fenntarthatósági rendszer; |
6. |
BÜHG-rendszer: a bioüzemanyag üvegházhatású gázkibocsátási rendszer az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv követelményeinek végrehajtását szolgáló nemzeti önkéntes fenntarthatósági rendszer; |
7. |
cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG): olyan szénhidrogéngáz, amely környezeti hőmérsékleten és közepes nyomáson folyékony halmazállapotban tartható üzemanyag (a 2711 12 11-2711 19 00 KN-kód szerinti termék); |
8. |
dízelgázolaj: minden olyan ásványolajtermék, amelynek rendeltetése kompressziós gyújtású belső égésű motorok működtetése (a 2710 19 43-2710 19 48 és a 2710 20 11-2710 20 19 KN-kód, valamint a 3826 00 10 és 3826 00 90 KN-kód szerinti termék), beleértve a nem közúti gépekben, valamint a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban történő felhasználásra szánt gázolajat is; |
9. |
energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás: a forgalmazott üzemanyaghoz vagy folyékony bio-energiahordozóhoz kapcsolódó, teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátás CO -egyenértékre átszámított teljes tömege és a forgalmazott üzemanyag vagy energiahordozó teljes energiatartalmának hányadosa; |
9a. |
erdei biomassza: az Országos Erdőállomány Adattárban erdőrészletként nyilvántartott erdőben folytatott erdőgazdálkodásból származó erdei faválaszték; |
9b. |
fásszárú biomassza: az erdei biomasszán kívüli erdei faválaszték; |
10. |
feldolgozási maradvány: olyan anyag, amely nem a feldolgozási eljárással közvetlenül előállítani szándékozott végtermék; nem a feldolgozási eljárás elsődleges célja, és az eljárást nem módosították szándékosan az ilyen anyag előállítása céljából; |
11. |
folyékony bio-energiahordozók: biomasszából előállított, a közlekedéstől eltérő célokra energiaforrásként felhasznált folyékony üzemanyag, ideértve a villamos energiát, a fűtést és a hűtést is; |
12. |
forgalomba hozott bioüzemanyag: a forgalomba hozott üzemanyag összes bioüzemanyag-tartalma, valamint a 13. pont szerint forgalomba hozott tiszta bioüzemanyag; |
13. |
forgalomba hozott üzemanyag:
a) |
a 30. pont a) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa szabad forgalomba bocsátott, |
b) |
a 30. pont b) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa tagállamból beszerzett |
üzemanyag; |
14. |
fosszilis komparátor: egy adott bioüzemanyaghoz vagy folyékony bio-energiahordozóhoz felhasználási célját tekintve legközelebb álló fosszilis üzemanyag vagy az a fosszilis üzemanyag, amelynek egy adott bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó a keverőkomponense; |
15. |
hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 23. pontja szerinti anyagok, kivéve az e fogalom- meghatározásnak való megfelelés érdekében szándékosan módosított vagy szennyezett anyagok; |
16. |
keményítőben gazdag növények: főként gabonafélék (függetlenül attól, hogy csak a magvakat használják-e fel vagy - mint például a silókukorica esetében - a növény egészét), gumós és gyökérnövények [például burgonya, csicsóka, édesburgonya, manióka (kasszava) és jamszgyökér], valamint kukoricafélék (például taró és tánia); |
16. |
keményítőben gazdag növények: főként gabonafélék, függetlenül attól, hogy csak a magvakat használják-e fel vagy - mint például a silókukorica esetében - a növény egészét; gumós és gyökérnövények, például burgonya, csicsóka, édesburgonya, manióka és jamszgyökér, valamint gumós növények, például taró és tánia; |
17. |
kiindulási érték: a 2010. évben a fosszilis üzemanyagokból származó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértéke; |
18. |
köztes termék: biomasszából kémiai vagy fizikai eljárással átalakított, bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó előállítása céljára szolgáló termék; |
19. |
lignocellulóz-tartalmú anyagok: ligninből, cellulózból és hemicellulózból álló anyagok, mint például az erdőkből, a fás szárú energianövényekből, illetve erdészeti iparágak maradék-, illetve hulladékanyagából származó biomassza; |
20. |
megújuló üzemanyag: a fenntarthatósági követelményeket teljesítő bioüzemanyagok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok; |
21. |
mezőgazdasági, akvakultúra-, halászati, és erdészeti maradványok: olyan maradványanyagok, amelyeket közvetlenül a mezőgazdaság, az akvakultúra, a halászat és az erdészet állít elő; a kapcsolódó iparágakból vagy feldolgozási folyamatokból származó maradványanyagokat nem foglalják magukban; |
21a. |
mezőgazdasági biomassza: közvetlenül a mezőgazdaságból (a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve) származó biomassza; |
22. |
motorbenzin: minden olyan illékony ásványolajtermék, amelynek rendeltetése külső gyújtású belső égésű motorok (Otto-motorok) működtetése (a 2710 12 31-2710 12 49 KN-kód szerinti termék); |
23. |
nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok: a bioüzemanyagok kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok, amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyeket a közlekedés területén használnak; |
23. |
nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok: a bioüzemanyagok és biogáz kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok, amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyeket a közlekedés területén használnak; |
24. |
nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok: főként cellulózból és hemicellulózból álló, a lignocellulóz- tartalmú anyagoknál alacsonyabb lignintartalmú anyagok; ide tartozik többek között: élelmiszer- és takarmánynövény- maradékanyagok alacsony keményítőtartalmú, a fűfélék közé tartozó energianövények (például perje, vesszős köles, elefántfű, óriásnád és a fő termények előtt és után termesztett takarónövények), ipari maradékanyagok és biohulladékból származó anyagok; |
24. |
nem élelmezési célú cellulóztartalmú alapanyagok: főként cellulózból és hemicellulózból álló, a lignocellulóz- tartalmú anyagoknál alacsonyabb lignintartalmú alapanyagok; ide tartozik többek között: élelmiszer- és takarmánynövény-maradékanyagok, például szalma, kukoricaszár, hüvely és héj, alacsony keményítőtartalmú, a fűfélék közé tartozó energianövények, például perje, vesszős köles, elefántfű, óriásnád, a fő termények előtt és után termesztett takarónövények, takarmánynövények, ipari maradékanyagok, például olyan élelmiszer- és takarmánynövények, amelyekből kisajtolták a növényi olajokat, kivonták a cukrokat, a keményítőt és a fehérjét, és biohulladékból származó anyagok, e szempontból takarmány-, illetve takarónövény alatt a legelőkön átmenetileg, rövid távra vetett, alacsony keményítőtartalmú fűfélék és pillangósok keverékéből álló növényzet értendő, amelynek rendeltetése takarmány termelése az állatállomány számára, illetve a talaj termelékenységének javítása a fő szántóföldi növények hozamának növelése érdekében; |
25. |
nyilvánvaló hiba: az ügyfél által benyújtott kérelemben, kérelem mellékletében feltüntetett adatok olyan hiányossága vagy hibája, amely a kérelem vagy a kérelem mellékletének más adataiból, vagy más, a hatóságok által elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra felszólítás nélkül, a hatóságok által saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság; |
26. |
sűrített földgáz (CNG): olyan szénhidrogéngáz, amely környezeti hőmérsékleten gáz halmazállapotú (a 2711 21 00 - 2711 29 00 KN kód szerinti termék); |
27. |
teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátás: minden olyan nettó CO -, CH - és N O-kibocsátás, amely a bioüzemanyaghoz vagy folyékony bio-energiahordozóhoz vagy más megújuló üzemanyaghoz kapcsolható; ezek valamennyi releváns szakaszára kiterjed, beleértve a kitermelést vagy növénytermesztést, a földhasználatban bekövetkező változásokat, a szállítást és a forgalmazást, a feldolgozást és a fogyasztás során történő elégetési folyamatokat, a kibocsátás helyétől függetlenül; |
28. |
üvegházhatású gázkibocsátás-elkerülés: annak százalékban meghatározott értéke két tizedes jegyre kerekítve, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy más megújuló üzemanyaghoz kapcsolható teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátása mennyivel kevesebb, mint azok fosszilis komparátorára meghatározott üvegházhatású gázkibocsátás; |
29. |
üzemanyag: a motorbenzin, a dízelgázolaj, bioüzemanyag, a szintetikus és paraffinos üzemanyag, a földgáz (beleértve a biometánt) gáznemű (sűrített földgáz - CNG) és cseppfolyósított (cseppfolyósított földgáz - LNG) formában, valamint a cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG) is; |
30. |
üzemanyag-forgalmazó: a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint
a) |
az üzemanyagot szabadforgalomba bocsátó személy, és |
b) |
a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott üzemanyagot kereskedelmi céllal belföldre szállító jövedéki engedélyes kereskedő. |
|
|