Hatályos állapot
Közlönyállapot
2010.12.31. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.01.01.
2011.01.02. - 2011.01.02.
2011.01.03. - 2011.04.01.
2011.04.02. - 2011.04.05.
2011.04.06. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.07.19.
2011.07.20. - 2011.08.02.
2011.08.03. - 2011.12.20.
2011.12.21. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.04.19.
2012.04.20. - 2012.05.30.
2012.05.31. - 2012.06.18.
2012.06.19. - 2012.07.02.
2012.07.03. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.01.31.
2013.02.01. - 2013.04.04.
2013.04.05. - 2013.05.02.
2013.05.03. - 2013.07.04.
2013.07.05. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.05.05.
2014.05.06. - 2014.09.29.
2014.09.30. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

2010. évi CLXXXV. törvény

a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról

Az Országgyűlés a közösség és az egyén érdekeinek felismeréséből, a társadalom integritásának előmozdítása, a demokratikus berendezkedés megfelelő működésének és a nemzeti, valamint kulturális identitás megerősítésének céljából, az Alkotmány és az alkotmányos elvek, valamint a nemzetközi jogi és európai uniós normák tiszteletben tartásával, a technológiai fejlődés által előidézett körülmények figyelembevételével, megóvva a véleménynyilvánítás és a szólás, valamint a sajtó szabadságát, felismerve a médiaszolgáltatások kiemelkedő kulturális, társadalmi és gazdasági jelentőségét és a médiapiaci verseny biztosításának fontosságát, megalkotja a médiáról és a tömegkommunikációról szóló alábbi törvényt:

Az Országgyűlés a közösség és az egyén érdekeinek felismeréséből, a társadalom integritásának előmozdítása, a demokratikus berendezkedés megfelelő működésének és a nemzeti, valamint kulturális identitás megerősítésének céljából, az alaptörvény és az alkotmányos elvek, valamint a nemzetközi jogi és európai uniós normák tiszteletben tartásával, a technológiai fejlődés által előidézett körülmények figyelembevételével, megóvva a véleménynyilvánítás és a szólás, valamint a sajtó szabadságát, felismerve a médiaszolgáltatások kiemelkedő kulturális, társadalmi és gazdasági jelentőségét és a médiapiaci verseny biztosításának fontosságát, megalkotja a médiáról és a tömegkommunikációról szóló alábbi törvényt:

ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. §
(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaságban letelepedett médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra és kiadott sajtótermékre.
(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra és kiadott sajtótermékre.
(2) A törvény alkalmazásában a médiatartalom-szolgáltató akkor minősül a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek, ha:
a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás terjesztése a Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsődlegesen a Magyar Köztársaság felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhető el,
a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás analóg terjesztése a Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsődlegesen a Magyar Köztársaság felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhető el,
b) központi ügyvezetésének helye a Magyar Köztársaság területén található és a médiaszolgáltatással, sajtótermékkel összefüggő szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozzák,
c) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentős része a Magyar Köztársaság területén dolgozik,
d) ha a Magyar Köztársaság területén és más országban is dolgozik a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentős része, akkor, ha a központi ügyvezetés helye a Magyar Köztársaság területén található, vagy
e) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de tevékenységét a Magyar Köztársaság területén kezdte meg, és folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal.
(2) A törvény alkalmazásában a médiatartalom-szolgáltató akkor minősül Magyarország területén letelepedettnek, ha:
a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás analóg terjesztése a Magyarország tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsődlegesen a Magyarország felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhető el,
b) központi ügyvezetésének helye Magyarország területén található és a médiaszolgáltatással, sajtótermékkel összefüggő szerkesztői döntéseket Magyarország területén hozzák,
c) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található Magyarország területén, de a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentős része Magyarország területén dolgozik,
d) ha Magyarország területén és más országban is dolgozik a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentős része, akkor, ha a központi ügyvezetés helye Magyarország területén található, vagy
d) Magyarország területén és más országban is dolgozik a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentős része, akkor, ha a központi ügyvezetés helye Magyarország területén található,
e) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található Magyarország területén, de tevékenységét Magyarország területén kezdte meg, és folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal.
e) a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található Magyarország területén, de tevékenységét Magyarország területén kezdte meg, és folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal, vagy
f) az általa nyújtott médiaszolgáltatást a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 43/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes digitális műsorszórási jogosultság gyakorlása révén terjeszti.
(3) A törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra, amely az (1)-(2) bekezdés alapján nem minősül a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek, és amely egyetlen más tagállamban sem minősül letelepedettnek, ha a Magyar Köztársaság területén található műholdas feladó-állomást használ, vagy a műholdnak a Magyar Köztársaság tulajdonában álló átviteli kapacitását használja.
(3) A törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra, amely az (1)-(2) bekezdés alapján nem minősül Magyarország területén letelepedettnek, és amely egyetlen más tagállamban sem minősül letelepedettnek, ha Magyarország területén található műholdas feladó-állomást használ, vagy a műholdnak a Magyarország tulajdonában álló átviteli kapacitását használja.
(4) Ha az (1)-(3) bekezdés alapján nem állapítható meg, hogy a médiatartalom-szolgáltató a Magyar Köztársaság vagy más tagállam joghatósága alá tartozik-e, a médiatartalom-szolgáltató azon állam joghatósága alá tartozik, amelyben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49-55. cikke alapján letelepedettnek minősül.
(4) Ha az (1)-(3) bekezdés alapján nem állapítható meg, hogy a médiatartalom-szolgáltató Magyarország vagy más tagállam joghatósága alá tartozik-e, a médiatartalom-szolgáltató azon állam joghatósága alá tartozik, amelyben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49-55. cikke alapján letelepedettnek minősül.
(5) A törvény hatálya az (1)-(4) bekezdés alá nem eső, de a Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatásra és sajtótermékre a 176-180. §-ban foglalt feltételekkel terjed ki.
(5) A törvény hatálya az (1)-(4) bekezdés alá nem eső, de Magyarország területére irányuló, illetve Magyarország területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatásra és sajtótermékre a 176-180. §-ban foglalt feltételekkel terjed ki.
(6) A törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatására és sajtótermékére, amely egyetlen tagállamban sem minősül letelepedettnek, és amelynek médiaszolgáltatása vagy sajtóterméke felett egyik tagállam joghatósága sem állapítható meg.
(6) A törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató Magyarország területére irányuló, illetve Magyarország területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatására és sajtótermékére, amely egyetlen tagállamban sem minősül letelepedettnek, és amelynek médiaszolgáltatása vagy sajtóterméke felett egyik tagállam joghatósága sem állapítható meg.
(7) A törvény hatálya kiterjed az (1)-(6) bekezdés alapján a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatást nyújtó, vagy sajtóterméket kiadó médiatartalom-szolgáltatóra.
2. §
(1) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a Magyar Köztársaság területén nyújtott, vagy a Magyar Köztársaság területén nyújtott műsorterjesztési szolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő médiaszolgáltatásra és szolgáltatójára.
(1) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a Magyarország területén nyújtott, vagy a Magyarország területén nyújtott műsorterjesztési szolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő médiaszolgáltatásra és szolgáltatójára.
(2) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed
a) a részben vagy egészben a Magyar Köztársaság területén telepített vagy a Magyar Köztársaság területére irányuló elektronikus hírközlő berendezéssel végzett műsorterjesztésre,
a) a részben vagy egészben Magyarország területén telepített vagy Magyarország területére irányuló elektronikus hírközlő berendezéssel végzett műsorterjesztésre,
b) a médiaszolgáltató a) pontban foglalt műsorterjesztéssel összefüggő műszaki tevékenységére,
c) a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó a) pontban foglalt műsorterjesztéssel összefüggő tevékenységére.
d) a kiadványokra.
(3) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a (2) bekezdésben foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire.
(4) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a médiaszolgáltatás vagy sajtótermék közvetítését végző közvetítő szolgáltatóra és szolgáltatására.
(5) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatások, kiegészítő médiaszolgáltatások és sajtótermékek nézőjére, hallgatójára, vagy olvasójára, valamint a műsorterjesztési szolgáltatás felhasználójára, fogyasztójára és előfizetőjére.

II. FEJEZET
A TÖRVÉNY ALAPELVEI

3. §   A Magyar Köztársaságban a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért.
3. §   Magyarországon a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért.
4. §   A médiaszolgáltatások sokszínűsége kiemelten fontos érték. A sokszínűség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának, valamint a piaci verseny indokolatlan korlátozásának megakadályozására is. E törvényben foglalt rendelkezéseket a sokszínűség védelmének szempontját figyelembe véve kell értelmezni.
5. §   A Magyar Köztársaság területén élőknek, illetve a magyar nemzet tagjainak tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fűződő joga, illetve ezzel összefüggésben a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerősödése kiemelkedő alkotmányos érdek. E törvényben foglaltakat a demokratikus közvélemény érdekének figyelembevételével kell értelmezni.
5. §   A Magyarország területén élőknek, illetve a magyar nemzet tagjainak tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fűződő joga, illetve ezzel összefüggésben a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerősödése kiemelkedő alkotmányos érdek. E törvényben foglaltakat a demokratikus közvélemény érdekének figyelembevételével kell értelmezni.
6. §   A közszolgálati médiaszolgáltatás a demokratikus társadalmi rend megfelelő működésének elengedhetetlenül szükséges feltétele. A közszolgálati médiaszolgáltatás érdekeit különös súllyal kell figyelembe venni e törvény alkalmazásakor.
7. §
(1) A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, e törvényben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.
(2) A műsorterjesztők, a médiaszolgáltatók és a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók az elektronikus hírközlő hálózatokat, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, digitális műsorokat, kiegészítő médiaszolgáltatásokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben kötelesek működtetni és nyújtani, hogy azok a szükséges kapcsolat létesítéséhez, a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül, vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkossanak.
8. §   A médiaszabályozás területén, illetve az e törvényben foglaltak alkalmazásában, betartatásában fontos szerepet látnak el a médiaszolgáltatókat, a sajtótermékek kiadóit, a közvetítő szolgáltatókat valamint a műsorterjesztőket tömörítő szakmai önszabályozó testületek és a különböző ön- és társszabályozó eljárások. E törvény alkalmazása során ezek tiszteletben tartásával kell eljárni.

MÁSODIK RÉSZ
A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOKRA ÉS A SAJTÓTERMÉKEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. FEJEZET
A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOK TARTALMÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A gyermekek és a kiskorúak védelme

9. §
(1) A lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató - a hírműsorszám, a politikai tájékoztató műsorszám, a sportműsorszám, a műsorelőzetes, valamint a reklám, a politikai reklám, a televíziós vásárlás, a társadalmi célú reklám és a közérdekű közlemény kivételével - valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően a (2)-(7) bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja.
(2) Azt a műsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető vagy meghallgatható, az I. kategóriába kell sorolni.
(3) Azt a műsorszámot, amely hat éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: hat éven aluliak számára nem ajánlott.
(3) Azt a műsorszámot, amely hat éven aluliakban félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: hat éven aluliak számára nem ajánlott.
(4) Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.
(4) Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluliakban félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.
(5) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetlen módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.
(5) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, illetve szexualitásra utal, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.
(6) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.
(7) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni.
(8) A (2)-(7) bekezdés szerinti minősítésnél irányadó részletes szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlatának fő elvi szempontjait - amennyiben a kiskorúak védelmével kapcsolatos közérdek vagy a kiskorúak védelmének egységes érvényesülése ezt indokolja - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) ajánlásban teszi közzé.
(9) A médiaszolgáltató kérelmére - igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében, a műsorszám átadásától számított tizenöt napon belül - a Médiatanács a műsorszám kategóriába sorolásáról hatósági határozatot hoz.
(10) Nem minősül az (1)-(7) bekezdés megsértésének, ha a médiaszolgáltató a műsorszámot magasabb kategóriába sorolja, mint ahogyan az a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint szükséges lenne.
10. §
(1) Lineáris médiaszolgáltatásban
a) a II. kategóriába sorolt műsorszám hat éven aluliaknak szánt műsorszámként nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető,
a) a II. kategóriába sorolt műsorszám hat éven aluliaknak szánt műsorszámok között nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető,
b) a III. kategóriába sorolt műsorszám tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámként nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető,
b) a III. kategóriába sorolt műsorszám tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámok között nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető,
c) a IV. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva, 21 óra és 05 óra között tehető közzé,
d) az V. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva, 22 óra és 05 óra között tehető közzé,
e) a VI. kategóriába sorolt műsorszám nem tehető közzé,
f) a műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető, illetve olyan időszakban, amelyben a műsorelőzetes megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének nem lenne helye,
g) a III. kategóriába sorolt műsorszám műsorelőzetese nem tehető közzé a tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámot megszakítva, illetve közvetlenül azok előtt vagy után,
h) sportműsorszám, kereskedelmi közlemény és társadalmi célú reklám nem tehető közzé olyan időszakban, amelyben tartalmának megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének - előre láthatóan - nem lenne helye.
(2) Lineáris médiaszolgáltatásban
a) műsorszám - e törvényben meghatározott kivételekkel - csak a kategóriájának megfelelő módon tehető közzé,
b) a műsorszám közzétételének kezdetekor közölni kell annak minősítését.
(3) Lineáris rádiós médiaszolgáltatás esetében nem kell közölni a minősítést, ha
a) a II-III. kategóriába tartozó műsorszám közzétételére 21 óra és 05 óra között,
b) a IV-V. kategóriába tartozó műsorszám közzétételére 23 óra és 05 óra között
kerül sor.
(4) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban az egyes műsorszámok közzétételekor a minősítésének megfelelő jelzést piktogram formájában a képernyő valamelyik sarkában is meg kell jeleníteni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt jól látható legyen. A piktogramnak tartalmaznia kell a korhatár-kategória által érintett életkori csoport számmal történő megjelölését. Az I. kategóriába tartozó műsorszámok esetén a jelzést nem kell feltüntetni. Lineáris rádiós médiaszolgáltatás esetében állandó jelzést nem kell alkalmazni.
(5) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban a műsorszám minősítésének megfelelő jelzés (4) bekezdés szerinti folyamatos megjelenítése mellőzhető, ha
a) a II-III. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 21 óra és 05 óra között,
b) a IV. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 22 óra és 05 óra között, vagy
c) az V. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 23 óra és 05 óra között
kerül sor. Ebben az esetben a minősítésre vonatkozó jelzést a műsorszám kezdetekor, és reklámokkal történő megszakítását követően, a műsorszám folytatásakor kell megjeleníteni.
(6) Az (1) bekezdés c)-f) és h) pontjaiban foglalt, valamint a (2) és a (4) bekezdésben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni, ha a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató csak tizennyolcadik életévét betöltött előfizető számára tett hozzáférhetővé, vagy amely valamely más hatékony műszaki megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy a műsorszám kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára legyen elérhető. A hatékony műszaki megoldások tekintetében a Médiatanács - szükség esetén nyilvános meghallgatást követően - ajánlást tesz közzé.
(6) Az (1) bekezdés c)-f) és h) pontjaiban foglalt, valamint a (2) és a (4) bekezdésben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni, ha a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató vagy a műsorterjesztő csak tizennyolcadik életévét betöltött előfizető számára tett hozzáférhetővé vagy amely valamely más hatékony műszaki megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy a műsorszám kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára legyen elérhető. A hatékony műszaki megoldások tekintetében a Médiatanács - szükség esetén nyilvános meghallgatást követően - ajánlást tesz közzé.
(7) A médiaszolgáltató műsorát közlő sajtótermékben, illetve a médiaszolgáltató internetes honlapján, képújságában és teletextjében - amennyiben rendelkezik ezek valamelyikével - szereplő tájékoztatásban valamennyi műsorszám 9. § szerinti minősítését jól látható módon fel kell tüntetni.
11. §
(1) A lekérhető médiaszolgáltatásokra a 9. § (6)-(7) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell.
(2) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának - a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 19. § (2) bekezdésével összhangban - hatékony műszaki megoldást kell alkalmaznia annak érdekében, hogy az V-VI. kategóriákba sorolt műsorszámai kiskorúak számára ne legyenek elérhetők.
(2) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának vagy a szolgáltatását terjesztő műsorterjesztőnek - a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 19. § (2) bekezdésével összhangban - hatékony műszaki megoldást kell alkalmaznia annak érdekében, hogy az V-VI. kategóriákba sorolt műsorszámok kiskorúak számára ne legyenek elérhetők.
(3) A (2) bekezdés szerinti hatékony műszaki megoldások tekintetében a Médiatanács - szükség esetén nyilvános meghallgatást követően - ajánlást tesz közzé.

Tájékoztatási tevékenység

12. §
(1) A médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek.
(2) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát - a műsorszámok jellegétől függően - az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.
(3) A médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai bármely médiaszolgáltató által közzétett műsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek.
(4) A műsorszámban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének megjelölésével és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni.

Országgyűlési közvetítés

13. §
(1) Az Országgyűlés ülései egészének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyűlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint szükség szerint az országgyűlési bizottságok üléseinek közvetítése céljából zártláncú audiovizuális rendszer működik.
(2) A zártláncú rendszerből kimenő jelet valamennyi médiaszolgáltató számára hozzáférhetővé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a médiaszolgáltatót terhelik.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem érintik bármely médiaszolgáltatónak azt a jogát, hogy az Országgyűlés épületének kijelölt helyéről műsort közvetítsen vagy rögzítsen.
(4) A kimenő jelről egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhető példányt az Országgyűlési Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban kell elhelyezni. Az Országgyűlési Könyvtár biztosítja a rögzített anyag megtekinthetőségét, és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít. Egy példányt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) archívumában is el kell helyezni.
(5) Az országgyűlési tevékenység közvetítésének pártatlanságát biztosító közvetítési rendet az Országgyűlés Házszabályának mellékleteként kell meghatározni.

A figyelem felhívása a sértő tartalmakra

14. §   A vallási, hitbeli vagy más világnézeti meggyőződést esetlegesen sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások médiaszolgáltatásban történő bemutatása előtt a nézők vagy hallgatók figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.
14. §   A vallási, hitbeli vagy más világnézeti meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások médiaszolgáltatásban történő bemutatása előtt a nézők vagy hallgatók figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.

Rendkívüli helyzetek kezelése a médiaszolgáltatásban

15. §   Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, valamint törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben - kötelezhetik a médiaszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetőleg egyes közlemények, műsorszámok közzétételét megtilthatják. A közzététel feltételeinek biztosítása az Alap feladata. A közzétételkor a megrendelőt egyértelműen meg kell nevezni.
15. §   Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, valamint törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben - kötelezhetik a médiaszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetőleg egyes közlemények, műsorszámok közzétételét megtilthatják. A közzététel feltételeinek biztosítása a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) feladata. A közzétételkor a megrendelőt egyértelműen meg kell nevezni.

Kizárólagos közvetítési jogok

16. §
(1) Audiovizuális médiaszolgáltató nem gyakorolhatja a kizárólagos közvetítési jogot olyan módon, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz hozzáférő hazai közönség jelentős részét - több mint húsz százalékát - kizárja a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeknek az eseménnyel egyidőben vagy későbbi közvetítés útján, előfizetési díj megfizetése nélkül is hozzáférhető audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel kíséréséből.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatók tekintetében érvényesülő, a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeket a Médiatanács - nyilvános meghallgatást követően - hatósági határozatában állapítja meg. A Médiatanács e határozatában meghatározza azt is, hogy a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események egyidejű vagy későbbi közvetítésére kerüljön sor. A határozat elfogadásakor figyelembe kell venni azt, hogy a kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseménynek minősített esemény iránt a nézők széles körében jelentkezzen érdeklődés, az esemény valamely világ- vagy európai szintű, illetve magyar érdekeltségű esemény legyen, amelyet - ide nem értve a kizárólagosan magyar érdekeltségű eseményeket - az európai országok jelentős részében közvetítenek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatók tekintetében érvényesülő, a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listáját - nyilvános meghallgatást követően - a Médiatanács állítja össze. A listán szereplő események tekintetében a Médiatanács meghatározza azt is, hogy az adott esemény teljes vagy részleges élő közvetítésben kerüljön műsorra, vagy amennyiben ez objektív közérdekű okokból szükséges, teljes vagy részleges későbbi közvetítésre kerüljön sor.
(3) A (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás megindításáról a Médiatanács végzésben értesíti az audiovizuális médiaszolgáltatókat. Az értesítésnek kizárólag az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. Az értesítést a Médiatanács hirdetményi úton közli. E hatósági eljárásban az ügyféli jogokat kizárólag az eljárásban részt vevő ügyfelek gyakorolhatják.
(3) A (2) bekezdés szerinti lista összeállításakor figyelembe kell venni azt, hogy a kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseménynek minősített esemény olyan legyen, amely
a) széles körben, nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségében vált ki érdeklődést vagy általánosan elismert egyedi kulturális jelentőséggel bír a lakosság számára, így különösen a kulturális önazonosság erősítésében, és
b) egy nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében Magyarország versenyzőjének vagy csapatának részvételével zajlik vagy hagyományosan előfizetési díj megfizetése nélkül hozzáférhető, nagy nézettséggel rendelkező televíziós közvetítésen keresztül figyelemmel kísérhető.
(4) A Médiatanács a (2) bekezdésben meghatározott hatósági határozatát hirdetményi úton közli.
(4) A Médiatanács a (2) bekezdés szerinti lista tervezetét részletes indokolással jóváhagyás céljából megküldi az Európai Bizottságnak. A (2) bekezdés szerinti lista az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel napjával hatályos. A (2) bekezdés szerinti lista összeállítása és elfogadása nem minősül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti hatósági eljárásnak, illetve hatósági ügynek.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott mérlegelési szempontok figyelembevételével a Médiatanács megfelelően módosíthatja a (2) bekezdés szerinti hatósági határozatát. A módosított határozat közlésére a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével a Médiatanács megfelelően módosíthatja a (2) bekezdés szerinti listát. A módosított lista tekintetében a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.
(6) A (2) és (5) bekezdésben meghatározott hatósági határozat bírósági felülvizsgálata keretében a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, és a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtását a bíróság nem függesztheti fel. A határozat a keresetlevél benyújtásától függetlenül azonnal végrehajtható.
(6) A (2) bekezdés alapján összeállított első lista hatálybalépése, illetve későbbi módosításának hatálybalépése előtt jogszerűen szerzett kizárólagos jogokra az (1) bekezdés és a 18. § (1) bekezdés nem alkalmazható.
(7) A (2) bekezdés alapján meghozott első hatósági határozat közlése, illetve későbbi módosításának közlése előtt jogszerűen szerzett kizárólagos jogokra az (1) bekezdés és a 18. § (1) bekezdés nem alkalmazható.
17. §
(1) A kizárólagos közvetítési jog nem gyakorolható oly módon, hogy az valamely tagállamban a közönség jelentős részét kizárja a számukra kiemelten nagy jelentőséggel bíró - az érintett tagállam által előre rögzített és nyilvánosságra hozott listán szereplő - események audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel kíséréséből.
(2) Az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményt módosító Jegyzőkönyvet kihirdető törvény (e bekezdés és a 18. § vonatkozásában a továbbiakban: Jegyzőkönyv) hatálybalépését követően szerzett kizárólagos audiovizuális közvetítési jog gyakorlása nem sértheti a Jegyzőkönyvet elfogadó államokban a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket.
18. §
(1) Amennyiben a kizárólagos közvetítési jog gyakorlása a hazai közönség legalább húsz százalékát kizárná a 16. § (2) bekezdés szerinti esemény audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel kíséréséből, az audiovizuális médiaszolgáltató köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló - a Magyar Köztársaság polgárainak legalább nyolcvan százaléka által előfizetési díj megfizetése nélkül is elérhető - lineáris audiovizuális médiaszolgáltató (a továbbiakban: ajánlatkérő) számára méltányos és ésszerű feltételek mellett, a piaci viszonyokhoz képest megfelelő ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni az esemény élőben vagy későbbi közvetítés útján történő közvetítésére. A kizárólagos jogot szerzett médiaszolgáltató ebben az esetben nem hivatkozhat arra, hogy a kizárólagos jog átruházására nem jogosult.
(1) Amennyiben a kizárólagos közvetítési jog gyakorlása a hazai közönség legalább húsz százalékát kizárná a 16. § (2) bekezdés szerinti esemény audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel kíséréséből, az audiovizuális médiaszolgáltató köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló - Magyarország polgárainak legalább nyolcvan százaléka által előfizetési díj megfizetése nélkül is elérhető - lineáris audiovizuális médiaszolgáltató (a továbbiakban: ajánlatkérő) számára méltányos és ésszerű feltételek mellett, a piaci viszonyokhoz képest megfelelő ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni az esemény élőben vagy későbbi közvetítés útján történő közvetítésére. A kizárólagos jogot szerzett médiaszolgáltató ebben az esetben nem hivatkozhat arra, hogy a kizárólagos jog átruházására nem jogosult.
(2) Ha a médiaszolgáltató olyan esemény audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztüli közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet a Jegyzőkönyvet elfogadó valamely állam a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bírónak minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlattételi felhívással hozzá forduló - az érintett állam joghatósága alá tartozó, az érintett állam által meghatározott feltételeknek megfelelő, előfizetési díj nélkül is hozzáférhető, valamennyi műsorterjesztési mód figyelembevételével polgárainak legalább nyolcvan százaléka által elérhető - külföldi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának ésszerű feltételek mellett, a piaci viszonyokhoz képest megfelelő ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni.
(3) Ha a médiaszolgáltató olyan esemény közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet valamely tagállam a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bírónak minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlattételi felhívással hozzá forduló - az érintett tagállam joghatósága alá tartozó, és a tagállam által meghatározott feltételeknek megfelelő - külföldi audiovizuális médiaszolgáltatónak ésszerű feltételek mellett, a piaci viszonyokhoz képest megfelelő ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján létrejött szerződés részletes feltételeiben a felek állapodnak meg.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli. Amennyiben a megállapodás az ajánlattételtől számított tizenöt napon belül nem jön létre, vagy a díjazással kapcsolatban nem tudnak megállapodni, az ajánlatkérő, illetve a kizárólagos közvetítési joggal rendelkező médiaszolgáltató jogosult a 172-174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni. E jogvitás eljárásban a Médiatanács tizenöt napon belül dönt. Az ügyintézési határidő indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható.
(6) A 16. § és a 18. § vonatkozásában a médiaszolgáltatások elérhetősége tekintetében a Médiatanács nyilvántartása az irányadó.

Rövid híradás

19. §
(1) Az Európai Unió területén letelepedett valamennyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója jogosult rövid híradás céljából méltányos, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférni a Magyarországon letelepedett audiovizuális médiaszolgáltató által kizárólagos joggal közvetített - a Médiatanács által közzétett, a 16. § (2) bekezdésben meghatározott listán szereplő, kiemelten nagy jelentőséggel bíró, vagy bármely tagállamban ilyennek minősített - eseményről adott közvetítéshez. A hozzáférés a médiaszolgáltatás jeléhez való hozzájutás, az esemény helyszínén történő felvételkészítés vagy az eseményről rögzített felvétel átadása útján történhet.
(1) Az Európai Unió területén letelepedett valamennyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója jogosult rövid híradás céljából méltányos, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférni a Magyarországon letelepedett audiovizuális médiaszolgáltató által kizárólagos joggal közvetített - a 16. § (2) bekezdésben meghatározott listán szereplő, kiemelten nagy jelentőséggel bíró, vagy bármely tagállamban ilyennek minősített - eseményről adott közvetítéshez. A hozzáférés a médiaszolgáltatás jeléhez való hozzájutás, az esemény helyszínén történő felvételkészítés vagy az eseményről rögzített felvétel átadása útján történhet.
(2) Ha a hozzáférést igénylő audiovizuális médiaszolgáltatóval azonos tagállamban letelepedett másik audiovizuális médiaszolgáltató kizárólagos jogokat szerzett a nagy jelentőséggel bíró eseménnyel kapcsolatban, a hozzáférést csak ezen audiovizuális médiaszolgáltatótól lehet igényelni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli. A szerződést ésszerű feltételekkel kell megkötni; a hozzáférési jog ellenértéke nem haladhatja meg a hozzáférés biztosítása által közvetlenül felmerülő költségek összegét. Amennyiben a megállapodás az ajánlattételtől számított tizenöt napon belül nem jön létre, bármelyik fél jogosult a 172-174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni. E jogvitás eljárásban a Médiatanács tizenöt napon belül dönt. Az ügyintézési határidő indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható.
(4) A hozzáférési jogot szerzett audiovizuális médiaszolgáltató szabadon választhatja ki a műsorszám - általa a rövid híradásban közzétenni kívánt - részleteit.
(5) A közzétehető részletek összesített időtartama nem haladhatja meg az érintett műsorszám időtartamának tíz százalékát, de legfeljebb az ötven másodpercet. Szerződés ennél hosszabb összesített időtartamú részletek közzétételét is lehetővé teheti.
(6) A hozzáférési jogot szerzett audiovizuális médiaszolgáltató a rövid híradásban köteles megjelölni a kizárólagos közvetítési jog azon jogosultját, amellyel megállapodott a közzétételről.
(7) A műsorszám megállapodás alapján felhasználható részletei önállóan nem, kizárólag általános hír- és tájékoztató műsorszámok részeként tehető közzé. Amennyiben a lineáris audiovizuális médiaszolgáltató lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásában is közzé kívánja tenni a rövid híradást, azt csak úgy teheti meg, ha a lineáris és a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, a rövid híradást tartalmazó műsorszámok azonosak egymással.

Műsorkvóták

20. §
(1) A médiaszolgáltató
a) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsoridejének több mint felét európai művek, több mint harmadát magyar művek bemutatására köteles fordítani,
b) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsoridejének legalább tíz százalékát olyan európai mű, legalább nyolc százalékát pedig olyan magyar mű bemutatására köteles fordítani, amelyeket tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől öt évnél nem régebben készült műként szerzett be.
(2) A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás kínálatában egy adott naptári évben elérhetővé tett műsorszámok egybeszámított időtartamának több mint negyedét magyar műveknek kell kitennie.
(2) A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás kínálatában egy adott naptári évben elérhetővé tett műsorszámok egybeszámított időtartamának több mint negyedét európai, illetve legalább tíz százalékát magyar műveknek kell kitennie.
(3) A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsoridejének
a) több mint hatvan százalékát európai művek,
b) több mint felét magyar művek,
c) több mint harmadát tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől beszerzett, öt évnél nem régebben készült művek,
c) több mint negyedét tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől beszerzett, öt évnél nem régebben készült európai művek
c) több mint tizenöt százalékát tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől beszerzett, öt évnél nem régebben készült európai művek
(4) Az (1)-(2) bekezdésekben a magyar művek közzétételére nézve előírt kötelezettség kizárólag a Magyarország területére irányuló médiaszolgáltatás tekintetében érvényesül.
d) több mint negyedét tőle független magyar műsorkészítővel készíttetett, vagy független magyar műsorkészítőtől beszerzett, öt évnél nem régebben készült művek
bemutatására köteles fordítani.
21. §
(1) A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a zenei művek közzétételére szánt műsoridő legalább harmincöt százalékát magyar zenei művek bemutatására kell fordítani.
(1) A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a zenei művek közzétételére szánt évi teljes műsoridő legalább harmincöt százalékát magyar zenei művek bemutatására kell fordítani.
(2) A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a közzétett magyar zenei műsorszámok legalább huszonöt százaléka öt évnél nem régebben nyilvánosságra került zenei műből, vagy öt évnél nem régebben készült hangfelvételből kell, hogy álljon.
(2) A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a közzétett magyar zenei műsorszámok éves átlagban legalább huszonöt százaléka öt évnél nem régebben nyilvánosságra került zenei műből, vagy öt évnél nem régebben készült hangfelvételből kell, hogy álljon.
(3) Azok az 1990 előtt rögzített zenei felvételek, amelyek hangminőségét digitális eszközökkel a közzétételtől számítva öt évnél nem régebben javították, a (2) bekezdés vonatkozásában öt évnél nem régebben készült hangfelvételnek számítanak.
22. §
(1) A 20-21. §-ban meghatározott előírások nem vonatkoznak
a) a kizárólag reklámozásra és televíziós vásárlás közzétételére szolgáló médiaszolgáltatásra,
b) a kizárólag a médiaszolgáltatót, vagy annak más médiaszolgáltatását reklámozó médiaszolgáltatásra,
c) arra a médiaszolgáltatásra, amely kizárólag az Európai Unió tagállamainak nyelveitől eltérő nyelven közvetíti szolgáltatását; ahol a műsorszámok a műsoridő jelentős részében ilyen nyelven vagy nyelveken kerülnek közzétételre, ott az előírásokat a műsoridő adott részére nézve nem kell alkalmazni,
d) a közösségi médiaszolgáltatás kivételével a helyi médiaszolgáltatásra,
e) arra a médiaszolgáltatásra, amely kizárólag Európai Unión kívüli országban kerül terjesztésre.
(2) A 20-21. §-ban meghatározott arányokat a médiaszolgáltató - erre irányuló, a Médiatanácshoz intézett kérelme esetén - a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződésben rendezett módon, fokozatosan is elérheti. Ilyen mentesítés egy hatósági szerződésben egyszerre legfeljebb három naptári évre engedélyezhető, azzal a feltétellel, hogy a médiaszolgáltató - az előírt arányok eléréséig - köteles folyamatosan növelni médiaszolgáltatásában a magyar, az európai, valamint a független előállítóval készíttetett, általa közzétett művek arányát.
(3) Rádiós médiaszolgáltatást és lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóval kötött hatósági szerződés - indokolt esetben - a 20-21. §-ban meghatározott arányoktól való tartós vagy állandó jellegű eltérést is lehetővé tehet. Lineáris audiovizuális tematikus médiaszolgáltatást nyújtóval kötött hatósági szerződés indokolt esetben lehetővé teheti, hogy a 20. § (1) bekezdés b) pontban és 20. § (3) bekezdés c)-d) pontban szereplő kötelezettségét öt évnél régebben készült művekkel teljesítse.
(3) Rádiós médiaszolgáltatást és lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóval kötött hatósági szerződés - indokolt esetben - a 20-21. §-ban meghatározott arányoktól való tartós vagy állandó jellegű eltérést is lehetővé tehet. Lineáris audiovizuális tematikus médiaszolgáltatást nyújtóval kötött hatósági szerződés indokolt esetben lehetővé teheti, hogy a 20. § (1) bekezdés b) pontban és 20. § (3) bekezdés c) pontban szereplő kötelezettségét öt évnél régebben készült művekkel teljesítse.
(4) A (3) bekezdésben foglalt eseten kívül a műsorkvótákra vonatkozó szabályok betartása alóli általános mentesítés nem adható.
(5) A 20-21. §-ban, illetve a (2)-(3) bekezdés alapján megkötött hatósági szerződésben meghatározott arányoknak az egyes médiaszolgáltatások 05 és 24 óra közötti műsoridejében is érvényesülniük kell.
(5) A 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti európai művek arányának, valamint a 20. § (3) bekezdés a) pontjában és a 21. § (1) bekezdésben meghatározott arányoknak, illetve az e szakasz (2)-(3) bekezdései alapján megkötött hatósági szerződésben - a 20. § (1) bekezdés a) pontja, a 20. § (3) bekezdés a) pontja és a 21. § (1) bekezdés vonatkozásában - meghatározott arányoknak az egyes médiaszolgáltatások 05 és 24 óra közötti műsoridejében is érvényesülniük kell.
(6) Azon médiaszolgáltatók, amelyek több médiaszolgáltatást is nyújtanak, a 20-21. §-ban, illetve a (2)-(3) bekezdés szerinti hatósági szerződésben meghatározott arányokat valamennyi médiaszolgáltatásuk összesített műsoridejének átlagában kötelesek elérni.
(6) Azon médiaszolgáltatók, amelyek több médiaszolgáltatást is nyújtanak, a 20-21. §-ban, illetve a (2)-(3) bekezdés szerinti hatósági szerződésben meghatározott arányokat valamennyi médiaszolgáltatásuk összesített műsoridejének átlagában kötelesek elérni, azzal, hogy a 21. § (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése tekintetében médiaszolgáltatásonként a műsoridő legalább húsz százalékát el kell érnie a magyar zenei művek arányának.
(6) Azon médiaszolgáltatók, amelyek több médiaszolgáltatást is nyújtanak, a 20-21. §-ban meghatározott arányokat valamennyi médiaszolgáltatásuk összesített műsoridejének átlagában kötelesek elérni, azzal, hogy a 21. § (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése tekintetében médiaszolgáltatásonként a műsoridő legalább húsz százalékát el kell érnie a magyar zenei művek arányának. E rendelkezés kizárólag azon médiaszolgáltatások tekintetében alkalmazható, amelyekre a médiaszolgáltató nem rendelkezik a 22. § (2)-(3) bekezdése szerinti hatósági szerződésben rögzített mentesítéssel.
(6) Azon médiaszolgáltatók, amelyek több médiaszolgáltatást is nyújtanak, a 20-21. §-ban meghatározott arányokat valamennyi médiaszolgáltatásuk összesített műsoridejének átlagában kötelesek elérni, azzal, hogy a 21. § (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése tekintetében médiaszolgáltatásonként a műsoridő legalább húsz százalékát el kell érnie a magyar zenei művek arányának. E rendelkezés kizárólag azokra az egyes műsorkvóta kötelezettségekre alkalmazható, amelyekre a médiaszolgáltató nem rendelkezik a 22. § (2)-(3) bekezdése szerinti hatósági szerződésben rögzített mentesítéssel.
(7) A 20-21. § alkalmazásában a teljes műsoridő megállapítása során a hírműsorszámot, sportműsorszámot, játékot, reklámot, televíziós vásárlást, politikai reklámot, közérdekű közleményt, támogatói közleményt, társadalmi célú reklámot, illetve a képújság részére biztosított műsoridőt figyelmen kívül kell hagyni,
(8) A médiaszolgáltató köteles minden év május 31-ig adatokat szolgáltatni a Médiatanács számára a műsorkvótákra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzéséhez. A (2)-(3) bekezdés szerinti, a következő naptári évi mentesítésre vonatkozó, indokolással ellátott kérelmet legkésőbb minden év szeptember 30-ig kell benyújtani a Médiatanácshoz. Új médiaszolgáltatás esetén a kérelmet a nyilvántartásba vételi eljárás kezdeményezésével egyidőben lehet benyújtani.
(8) A médiaszolgáltató köteles havonta adatokat szolgáltatni a Médiatanács számára a műsorkvótákra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzéséhez. A (2)-(3) bekezdés szerinti, a következő naptári évi mentesítésre vonatkozó, indokolással ellátott kérelmet legkésőbb minden év szeptember 30-ig kell benyújtani a Médiatanácshoz. Új médiaszolgáltatás esetén a kérelmet a nyilvántartásba vételi eljárás kezdeményezésével egyidőben lehet benyújtani.

Kereskedelmi közlemények

23. §   A médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közleményekre alkalmazni kell az Smtv. 20. § (1)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.
24. §
(1) A médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közlemény
a) nem sértheti az emberi méltóságot,
b) nem tartalmazhat és nem támogathat a nemen, faji vagy etnikai származáson, nemzetiségen, valláson vagy világnézeti meggyőződésen, fizikai vagy szellemi fogyatkozáson, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést,
c) közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat valamely áru megvásárlására vagy bérbevételére, illetve szolgáltatás igénybevételére,
d) közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat arra, hogy rábeszéljék szüleiket vagy másokat a reklámozott áru megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére,
e) nem használhatja ki a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik és más személyek iránti bizalmát, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságát és hiszékenységét,
f) indokolatlanul nem ábrázolhat kiskorút veszélyes helyzetekben,
g) nem fejezhet ki vallási, lelkiismereti, illetőleg világnézeti meggyőződést, kivéve a vallási tematikájú tematikus médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közleményt,
h) nem sértheti nemzeti jelkép méltóságát, vagy vallási meggyőződést.
(2) Az alkoholtartalmú italokra vonatkozó, médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közlemény
a) nem célozhat kifejezetten kiskorúakat,
b) nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút,
c) nem ösztönözhet az ilyen italok mértéktelen fogyasztására,
d) nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban,
e) kiemelkedő fizikai teljesítményt vagy járművezetést nem mutathat be alkoholtartalmú italok fogyasztásának hatásaként,
f) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerekhez,
g) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának serkentő, nyugtató vagy bármilyen jótékony egészségügyi hatása van, illetve, hogy az alkoholtartalmú italok a személyes problémák megoldásának egyik eszközét jelentik,
h) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető, illetve, hogy a magas alkoholtartalom az ital pozitív tulajdonsága.
25. §   A kereskedelmi közlemény közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, nem gyakorolhat szerkesztői befolyást - a közzététel időpontja kivételével - a médiaszolgáltatásra.

A médiaszolgáltatások és a műsorszámok támogatása

26. §
(1) A médiaszolgáltatások, illetve a műsorszámok támogatására alkalmazni kell az Smtv. 20. § (8)-(10) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.
(2) A támogatott médiaszolgáltatás vagy műsorszám esetén a támogató - az Smtv. 20. § (8) bekezdés alapján történő - megnevezése történhet a támogató vagy az általa megjelölt más vállalkozás neve, védjegye és egyéb, a támogatóra vagy az általa megjelölt más vállalkozásra utaló jelzés, termékére, tevékenységére vagy szolgáltatására való utalás vagy ezek megkülönböztető jele, logója közzétételével, illetve feltüntetésével.
(3) A (2) bekezdés szerinti közzététel a támogatott műsorszám jellegét és tartalmát nem sértő módon a műsorszámmal egyidejűleg, a műsorszámot megelőzően és a végét követően történhet.
27. §
(1) Nem támogathat médiaszolgáltatást, illetve műsorszámot
a) párt, politikai mozgalom,
b) dohányterméket gyártó vállalkozás.
c) az állami adóhatóság engedélye nélkül szerencsejáték-szervezői tevékenységet végző vállalkozás.
(2) Az (1) bekezdés b) pontban foglaltakon túli azon vállalkozás, amely - főtevékenysége szerint - e törvény, illetve más jogszabályok alapján nem reklámozható terméket állít elő, illetőleg ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt, e terméke, illetve szolgáltatása megjelenítésével, népszerűsítésével médiaszolgáltatást vagy műsorszámot nem támogathat.
(3) Az Smtv. 20. § (7) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a gyógyszer, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kötött támogatásra, valamint az orvosi rendelvény nélkül is igénybe vehető gyógyszerek vagy gyógyászati termékek, eljárások népszerűsítéséhez kötött támogatásra. A gyógyszerek, gyógyászati termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve a gyógyászati eljárások szolgáltatásával foglalkozó vállalkozás által támogatott műsorszámok nem népszerűsíthetnek kizárólag orvosi rendelvényre hozzáférhető gyógyszereket vagy gyógyászati termékeket, eljárásokat.
(4) A támogató megnevezésében vagy feltüntetett nevében párt vagy politikai mozgalom neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet.
(5) Nem minősül audiovizuális médiaszolgáltatás vagy műsorszám támogatásának vagy burkolt kereskedelmi közleménynek, ha egy nyilvános esemény vagy az azon résztvevők támogatójának, vagy a támogató árujának, szolgáltatásának megnevezése, logója az esemény közvetítése során - beleértve az esemény előtt, után vagy annak szünetében az eseményhez kapcsolódóan készített beszélgetéseket is - a képernyőn a közvetítésből adódóan megjelenik, feltéve, hogy a médiaszolgáltatót ehhez anyagi érdekeltség nem fűzi, és a megjelenés módja a közvetítésben nem ad a támogatónak indokolatlan hangsúlyt.
(6) Amennyiben az audiovizuális médiaszolgáltató valamely műsorszámában megjelenő személyt vagy vállalkozást támogató más személy vagy vállalkozás, illetve ezek árujának, szolgáltatásának megnevezése, jelzése, logója a műsorszámban - az (5) bekezdés esetét kivéve - megjelenik, a médiaszolgáltatások, illetve a műsorszámok támogatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ide nem értve a támogató megnevezésének kötelezettségét.
28. §
(1) Audiovizuális médiaszolgáltatásban nem támogatható
a) hírműsorszám és politikai tájékoztató,
b) a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító
műsorszám.
(2) Rádiós médiaszolgáltatásban nem támogatható a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító műsorszám.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott korlátozás nem érinti a hír- és politikai tájékoztató műsorszámokat közzétevő tematikus médiaszolgáltatás támogatását.
29. §   A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott tematikus médiaszolgáltatásra az Smtv. 20. § (8)-(10) bekezdés nem alkalmazható.

Termékmegjelenítés a műsorszámokban

30. §
(1) A médiaszolgáltatásban közzétett termékmegjelenítés - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - tilos.
(2) A műsorszámokban szereplő termékmegjelenítés megengedett
a) a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotás, a médiaszolgáltatásban való közzététel céljából készült filmalkotás és filmsorozat, a sportműsorszám és a szórakoztató műsorszám esetén,
b) az a) pontban foglaltaktól eltérő műsorszámokban akkor, ha a médiaszolgáltatót vagy a műsorszám készítőjét az érintett áru gyártója vagy forgalmazója, illetve szolgáltatás nyújtója vagy közvetítője - sem közvetve, sem közvetlenül - nem részesíti anyagi juttatásban, azon túl, hogy az árut vagy szolgáltatást a termékmegjelenítés céljából ingyenesen rendelkezésre bocsátja.
(3) Nem tehető közzé termékmegjelenítés
a) a hírműsorszámban és a politikai tájékoztató,
b) a (2) bekezdés b) pontban foglalt eset kivételével a kifejezetten tizennégy év alatti kiskorúaknak szóló,
c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító,
d) a vallási, illetve egyházi tartalmú
műsorszámban.
(4) A műsorszámok nem tartalmazhatnak az alábbi termékekre vonatkozó termékmegjelenítést:
a) dohánytermék, cigaretta vagy más, olyan vállalkozástól származó termék, amelynek elsődleges tevékenysége cigaretta vagy egyéb dohánytermék gyártása vagy értékesítése,
b) e törvény, illetve más jogszabályok alapján nem reklámozható termék,
c) olyan gyógyszerkészítmény, illetve gyógyászati termék, eljárás, amely kizárólag orvosi rendelvényre vehető igénybe.
d) az állami adóhatóság engedélye nélkül nyújtott szerencsejáték-szolgáltatás.
31. §
(1) A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:
a) tartalmuk - és lineáris médiaszolgáltatás esetén annak műsorrendje - nem befolyásolható oly módon, hogy az hatással legyen a médiaszolgáltató felelősségére és szerkesztői függetlenségére,
b) nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére,
c) nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek.
(2) A nézőket egyértelműen tájékoztatni kell a termékmegjelenítés tényéről. A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszám elején és végén, valamint a műsorszámot megszakító reklámokat követően a műsorszám folytatásakor a termékmegjelenítésre - optikai vagy akusztikus módon - fel kell hívni a figyelmet.
(2) A nézőket és hallgatókat egyértelműen tájékoztatni kell a termékmegjelenítés tényéről. A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszám elején és végén, valamint a műsorszámot megszakító reklámokat követően a műsorszám folytatásakor a termékmegjelenítésre - optikai vagy akusztikus módon - fel kell hívni a figyelmet.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettség nem terjed ki azon műsorszámokra, amelyeket nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltató vagy műsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg.
(3) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettség nem terjed ki azon műsorszámokra, amelyeket nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltató vagy műsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg.
(4) A termékmegjelenítés és az arra való felhívás e törvényben foglalt feltételeknek való megfelelősége tekintetében a Médiatanács - szükség esetén nyilvános meghallgatást követően - ajánlást tehet közzé.

Politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám

32. §
(1) A politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik a közzététel időpontja kivételével nem gyakorolhat szerkesztői befolyást a médiaszolgáltatásra.
(2) A politikai reklámnak, a közérdekű közleménynek és a társadalmi célú reklámnak - e jellegét tekintve - azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A más médiatartalmaktól való megkülönböztetés módja a lineáris médiaszolgáltatásban
a) audiovizuális médiaszolgáltatás esetében optikai és akusztikus módon történő,
b) rádiós médiaszolgáltatás esetében akusztikus módon történő
figyelemfelhívás.
(3) Választási kampányidőszakban az országgyűlési képviselők, európai parlamenti képviselők, illetőleg a helyi, megyei önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni. Választási kampányidőszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel, amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.
(3) Választási kampányidőszakban az országgyűlési képviselők, európai parlamenti képviselők, illetőleg a helyi, megyei önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni. Választási kampányidőszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel, amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.
(3) Választási kampányidőszakban a választási eljárásról szóló törvény szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni. Választási kampányidőszakon kívül politikai reklám kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel. Amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.
(4) Politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám közzétételekor a közzététel megrendelőjét egyértelműen meg kell nevezni.
(5) A közérdekű közlemény közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet.
(6) A közszolgálati, a közösségi és a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató köteles közzétenni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közérdekű közleményét, amennyiben az az emberi életet vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető vagy károsító események várható bekövetkezéséről, a már bekövetkezett ilyen események következményeinek enyhítéséről, elvégzendő feladatokról tájékoztat. A közzétételre a médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatásában, és - a 36. § (6) bekezdésben foglalt esetet kivéve - a médiaszolgáltató által meghatározott módon kerül sor. A közzétételi kötelezettség ezen események helyszíne szerinti vételkörzetben működő helyi médiaszolgáltatás médiaszolgáltatóját is terheli.
(7) A közérdekű közlemény időtartama az egy percet nem haladhatja meg. E korlátozás nem vonatkozik a 15. §, illetve a (6) bekezdés szerinti közérdekű közleményre.
(8) A médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács - a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül, igazgatási szolgáltatási díj ellenében - hatósági határozatában dönt, hogy a kérelem tárgyát képező közlemény közérdekű közleménynek, társadalmi célú reklámnak vagy politikai reklámnak minősül-e.
(9) Nem minősül burkolt kereskedelmi közleménynek valamely vállalkozás társadalmú célú, közérdekű szerepvállalásáról történő tájékoztatás, azonban az ilyen beszámolókban kizárólag a vállalkozás neve, logója és védjegye tüntethető fel, valamint - amennyiben a társadalmi szerepvállaláshoz szorosan kapcsolódik - terméke, szolgáltatása jeleníthető meg. Nem jelenhet meg a beszámolóban a vállalkozás jelszava, kereskedelmi közlemény részlete, és a tájékoztatás nem ösztönözhet kifejezetten a vállalkozás termékének megvásárlására, vagy szolgáltatásának igénybevételére.

Reklám és televíziós vásárlás a lineáris médiaszolgáltatásban

33. §
(1) A lineáris médiaszolgáltatásban a reklám és a televíziós vásárlás más médiatartalmaktól való megkülönböztetésének módja
a) audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett reklám és televíziós vásárlás esetében az optikai vagy akusztikus módon történő,
b) audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett televíziós vásárlási műsorablak esetében az optikai és akusztikus módon történő,
c) rádiós médiaszolgáltatás esetében az akusztikus módon történő
figyelemfelhívás.
(2) A lineáris médiaszolgáltatásban a műsorszám megszakításával közzétett reklám és televíziós vásárlás - figyelembe véve a műsorszámon belüli természetes szüneteket, a műsorszám időtartamát és jellegét - nem sértheti indokolatlan mértékben a műsorszám egységét, valamint a műsorszám szerzői vagy szomszédos jogi jogosultjának jogát vagy jogos érdekét.
(3) Nem lehet reklámmal vagy televíziós vásárlással megszakítani azt a lineáris médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámot, amely
a) politikai híreket tesz közzé vagy politikai tájékoztatást tartalmaz, és időtartama nem haladja meg a harminc percet,
b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a harminc percet,
c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósít,
d) vallási, illetve egyházi tartalmú, ide nem értve a filmalkotásokat.
(4) A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklám, televíziós vásárlás, valamint a reklám és a televíziós vásárlás közzétételét akusztikus módon jelző figyelemfelhívás átlagos vagy a néző és hallgató által érzékelt hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.
(4) A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklám, televíziós vásárlás és a műsorelőzetes, valamint a reklám és a televíziós vásárlás és a műsorelőzetes közzétételét akusztikus módon jelző figyelemfelhívás átlagos vagy a néző és hallgató által érzékelt hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.
(5) Virtuális reklám lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban csak úgy tehető közzé, ha közzétételére a médiaszolgáltató az érintett műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül a műsorszámot követően is - optikai vagy akusztikus módon - felhívja a figyelmet. E kötelezettség nem terjed ki azon műsorszámokra, amelyeket nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltató vagy műsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg.
(6) Nem lehet virtuális vagy osztott képernyős reklámot közzétenni az olyan, lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámban, amely
a) politikai hírt vagy politikai tájékoztatást tartalmaz, és időtartama nem haladja meg a harminc percet,
b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a harminc percet,
c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósít,
d) vallási, illetve egyházi tartalmú, vagy
e) dokumentumfilm, és időtartama nem haladja meg a harminc percet.
(7) Az osztott képernyős reklámot a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban a műsorszámtól vizuális megjelenítésében jól felismerhetően elkülönítve, legfeljebb a képernyő területének felén, a reklám jellegének a képernyőn való, jól látható feltüntetése mellett lehet közzétenni.
34. §
(1) Lineáris médiaszolgáltatásban közzétett sport- és más olyan műsorszámban, amelyben természetes szünetek vannak, reklám - az osztott képernyős reklám és a virtuális reklám kivételével - kizárólag a részek között és a szünetekben tehető közzé.
(2) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, harminc percnél hosszabb filmalkotás és a hír- vagy politikai tájékoztató műsorszám reklámmal vagy televíziós vásárlással - a sorozat, valamint a dokumentumfilm kivételével - harminc perces időszakonként egyszer szakítható meg, beleértve a reklámok és a műsorelőzetesek időtartamát is.
35. §
(1) A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok időtartama egyetlen, egész órától egész óráig tartó időszakon belül sem haladhatja meg a tizenkét percet, beleértve az osztott képernyős reklámot, a virtuális reklámot, a reklámtartalmú képújságot, valamint - a (2) bekezdés e) pontban foglalt kivétel mellett - a más médiaszolgáltatás műsorszámainak népszerűsítését.
(1) A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok időtartama egyetlen, egész órától egész óráig tartó időszakon belül sem haladhatja meg a tizenkét percet, beleértve az osztott képernyős reklámot, a virtuális reklámot valamint - a (2) bekezdés e) pontban foglalt kivétel mellett - a más médiaszolgáltatás műsorszámainak népszerűsítését.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt időbeli korlátozás nem terjed ki
a) a televíziós vásárlási műsorablakra,
b) a politikai reklámra,
c) a közérdekű közleményre,
d) a társadalmi célú reklámra,
e) a médiaszolgáltatás saját műsorszámáról vagy a médiaszolgáltató, illetve tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltatás műsorszámáról közzétett műsorelőzetesre,
f) a 26. § (2) bekezdés szerinti támogatói közleményekre,
g) a termékmegjelenítésre,
h) a képernyőszövegre, ha helyi médiaszolgáltatásban teszik közzé,
h) a képújságra, ha helyi médiaszolgáltatásban teszik közzé,
i) azon virtuális reklámra, amely olyan műsorszámban jelenik meg, amelyet nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltató vagy műsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg,
j) a kizárólag reklámot és televíziós vásárlást közzétevő médiaszolgáltatóra,
k) a kizárólag a médiaszolgáltatót vagy annak más médiaszolgáltatását reklámozó lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásra,
l) a médiaszolgáltatást magát, vagy a médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámokat kiegészítő termékek reklámozását szolgáló közleményekre.
(3) A televíziós vásárlási műsorablak közzétételére fordított műsoridő nem haladhatja meg a naptári naponként számított három órát, ide nem értve az elsősorban televíziós vásárlást vagy televíziós vásárlási műsorablakokat közzétevő tematikus médiaszolgáltatás műsoridejét.

Reklám és közérdekű közlemény a közszolgálati és a közösségi médiaszolgáltatásban

36. §
(1) A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában közzétett reklám és televíziós vásárlás időtartama egyetlen egész órától egész óráig tartó időszakon belül sem haladhatja meg a nyolc percet, míg a közösségi médiaszolgáltatásban közzétett reklám és televíziós vásárlás időtartama egyetlen egész órától egész óráig tartó időszakon belül sem haladhatja meg a hat percet.
(2) A reklám (1) bekezdésben meghatározott időtartamába a közszolgálati médiaszolgáltatás esetében a reklámtartalmú képújság közzététele is beleszámít.
(3) Közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban reklám csak műsorszámok - összetett, több részből álló műsorszámokban az egyes műsorszámok - között, illetve műsorszámok előtt vagy után tehető közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben is közzétehető.
(4) A közszolgálati és a közösségi médiaszolgáltatásban közzétett hír- és politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő bemondók, riporterek, hírolvasók nem jelenhetnek meg vagy szerepelhetnek bármely médiaszolgáltatásban közzétett reklámban - ide nem értve a közszolgálati médiaszolgáltatás önreklámját -, illetve politikai reklámban.
(5) Közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban osztott képernyős reklám és virtuális reklám csak sportműsorszámok közvetítéséhez kapcsolódóan tehető közzé.
(6) A közszolgálati médiaszolgáltató köteles a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatásának teljes műsorideje tekintetében kétóránként - egész órától egész óráig tartó időszakon belül - két perc műsoridőt közérdekű közlemények közzétételének céljára fenntartani. E rendelkezés nem vonatkozik azon egész órától egész óráig tartó időszakra, amikor kétórásnál hosszabb, jellegénél fogva nem megszakítható műsorszám kerül közzétételre. Közérdekű közlemény közlésére irányuló igény hiányában ez az időtartam más műsorszámokkal is kitölthető. A 32. § (6) bekezdés szerinti közérdekű közleményt - amennyiben ez a katasztrófavédelmi szerv döntése alapján indokolt, és e döntést a médiaszolgáltatóval kellő időben közölték - a közszolgálati médiaszolgáltató köteles műsorának megszakításával közzétenni. Az e bekezdésben foglalt kötelezettség a közösségi médiaszolgáltatás médiaszolgáltatóját is terheli.

Közzétételi kötelezettség

37. §
(1) A médiaszolgáltatónak folyamatosan hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára
a) nevét vagy cégnevét,
b) címét vagy székhelyét, illetve postai levelezési címét,
c) elektronikus levelezési címét,
d) telefonos elérhetőségét,
e) a vele szemben médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése miatti eljárásra hatáskörrel rendelkező szabályozó vagy felügyeleti szervek nevét és elérhetőségét,
f) a vele szembeni eljárásra általuk felhatalmazott szakmai önszabályozó testületek nevét és elérhetőségét.
(2) A médiaszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokat valamennyi, a médiaszolgáltatáshoz kötődő internetes honlapján és teletext oldalán köteles közzétenni, amennyiben rendelkezik ezek valamelyikével. Lekérhető médiaszolgáltatás esetében a szolgáltatás elérési helyén is közzé kell tenni ezen adatokat. A médiaszolgáltató köteles továbbá biztosítani, hogy az érdeklődők az a)-c) és e)-f) pontban meghatározott adatokról telefonon is tájékoztatást kaphassanak.

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók közérdekű kötelezettségei

38. §
(1) A jelentős befolyásoló erővel rendelkező (a továbbiakban: JBE) lineáris audiovizuális médiaszolgáltató valamennyi munkanapon reggel 07 óra és 08 óra 30 perc között legalább tizenöt perc hosszúságú hírműsorszámot vagy általános tájékoztató műsorszámot, továbbá valamennyi napon 18 óra és 21 óra között legalább húsz perc hosszúságú önálló hírműsorszámot, a JBE lineáris rádiós médiaszolgáltató pedig valamennyi munkanapon reggel 06 óra 30 perc és 08 óra 30 perc között legalább tizenöt perc önálló hírműsorszámot köteles egybefüggően szolgáltatni. A más médiaszolgáltatótól átvett, illetve a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló, bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás a hírműsorszám időtartamának húsz százalékánál éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű.
(2) A JBE lineáris médiaszolgáltató az (1) bekezdésben és a 32. § (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének köteles a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásában eleget tenni.
(3) A JBE lineáris médiaszolgáltató a digitális műsorterjesztéssel terjesztett valamennyi médiaszolgáltatása során köteles biztosítani, hogy a 19 óra és 23 óra között közzétett, eredetileg nem magyar nyelven készített filmalkotások és filmsorozatok legalább egynegyede eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhető legyen, ideértve a 23 óra előtt elkezdődő, de azt követően véget érő műsorszámokat is.

Hallási fogyatékkal élők számára hozzáférhető műsorszámok

Hallássérültek számára hozzáférhető műsorszámok

39. §
(1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait fokozatosan hozzáférhetővé tegye a hallási fogyatékkal élők számára.
(1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait fokozatosan hozzáférhetővé tegye a hallássérültek számára.
(2) A közszolgálati, illetve - legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában - a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy valamennyi
a) közérdekű közlemény, hírműsorszám és politikai tájékoztató műsorszám,
b) filmalkotás, valamint a hallási fogyatékkal élő személyek számára készített műsorszám naptári naponként
ba) 2011. évben legalább négy órán keresztül,
bb) 2012. évben legalább hat órán keresztül,
bc) 2013. évben legalább nyolc órán keresztül,
bd) 2014. évben legalább tíz órán keresztül,
be) 2015. évtől teljes egészében
magyar nyelvű felirattal - például teletext szolgáltatáson keresztül - vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen.
c) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett műsorszámot - a műsorszám egységét nem sértve - a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni.
d) A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia.
(2) A közszolgálati, illetve - legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában - a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy
a) valamennyi közérdekű közlemény, politikai reklám, hírműsorszám - beleértve a közlekedési híreket, a sporthíreket és az időjárás-jelentést - és politikai tájékoztató műsorszám, valamint a fogyatékos személyekről szóló, illetve esélyegyenlőségről szóló műsorszám,
b) filmalkotás, játék és a 83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszám naptári naponként, a 6 óra és 24 óra közötti műsoridőben,
ba) 2012. évben legalább hat órán keresztül,
bb) 2013. évben legalább nyolc órán keresztül,
bc) 2014. évben legalább tíz órán keresztül,
magyar nyelvű felirattal - például teletext szolgáltatáson keresztül - vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen.
(2) A közszolgálati, illetve - legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában - a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy valamennyi közérdekű közlemény, politikai reklám, hírműsorszám - beleértve a közlekedési híreket, a sporthíreket és az időjárás-jelentést -, politikai tájékoztató műsorszám, a fogyatékos személyekről szóló, illetve esélyegyenlőségről szóló műsorszám, filmalkotás, játék és a 83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszám magyar nyelvű felirattal - például teletext szolgáltatáson keresztül - vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettséget az ott meghatározott médiaszolgáltatóknak 2015. évtől a műsoridő teljes egészében teljesíteniük kell.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem vonatkozik az eredeti nyelven elérhetővé tett műsorszámokra, ide nem értve a 99. § (2) bekezdése alapján közzétett műsorszámokat.
(4) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett műsorszámot - a műsorszám egységét nem sértve -, valamint műsorszámok egymással dramaturgiailag összekapcsolódó sorozatát a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség 2012. évben legalább hatórányi, 2013. évben legalább nyolcórányi, 2014. évben legalább tízórányi napi műsoridő vonatkozásában terheli a kötelezetteket.
(5) A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia.
(5) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett műsorszámot - a műsorszám egységét nem sértve -, valamint műsorszámok egymással dramaturgiailag összekapcsolódó sorozatát a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni.
(6) A műsorterjesztő köteles az audiovizuális médiaszolgáltató által biztosított teletext jelet, vagy más feliratozást a kép- és hangjelekkel időszinkronban minden egyes átviteli rendszeren, hálózaton vagy műsorterjesztő átviteli platformon továbbítani.
(6) A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, és a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia, az a műsorszámban elhangzottak rövidített összefoglalóját abban az esetben tartalmazhatja, amennyiben a felirat - terjedelmére tekintettel - az elhangzottak követését nem tenné lehetővé.
(7) A feliratozásnak a nem felvételről közzétett műsorszámok esetében ésszerűen elvárható módon pontosnak és a képernyő történéseivel szinkronban állónak kell lennie.
(8) A műsorterjesztő köteles az audiovizuális médiaszolgáltató által biztosított teletext jelet, vagy más feliratozást a kép- és hangjelekkel időszinkronban minden egyes átviteli rendszeren, hálózaton vagy műsorterjesztő átviteli platformon továbbítani.

A kiegészítő médiaszolgáltatásokra vonatkozó szabályok

40. §   A kiegészítő médiaszolgáltatásokra az Smtv. 14-18. §-át, 19. § (2) bekezdését, valamint 20. §-át megfelelően alkalmazni kell.

II. FEJEZET
JOGOSULTSÁG A MÉDIASZOLGÁLTATÁSRA ÉS A SAJTÓTERMÉKEK KIADÁSÁRA

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

41. §
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaságban letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lineáris médiaszolgáltatás bejelentés és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) általi hatósági nyilvántartásba vétel után végezhető, kivéve azon állami tulajdonban lévő korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatásokat, amelyek a Médiatanács által kiírt és lebonyolított pályázaton való nyertessé nyilvánítás és szerződéskötés alapján végezhetők.
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó, Magyarországon letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lineáris médiaszolgáltatás bejelentés és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) általi hatósági nyilvántartásba vétel után végezhető, kivéve azon állami tulajdonban lévő korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatásokat, amelyek a Médiatanács által kiírt és lebonyolított pályázaton való nyertessé nyilvánítás és szerződéskötés alapján végezhetők.
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó, Magyarországon letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lineáris médiaszolgáltatás bejelentés és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) általi hatósági nyilvántartásba vétel után végezhető, kivéve azon állami tulajdonban lévő korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatásokat, amelyek a Médiatanács által kiírt és lebonyolított pályázaton való nyertessé nyilvánítás és szerződéskötés, vagy e törvény 65. §-a szerinti ideiglenes hatósági szerződéskötés alapján végezhetők.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaság területén letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lekérhető médiaszolgáltatást, kiegészítő médiaszolgáltatást és a Magyar Köztársaság területén letelepedett kiadó által kiadott sajtóterméket be kell jelenteni a Hivatalhoz.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaság területén letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lekérhető médiaszolgáltatást, kiegészítő médiaszolgáltatást és a Magyar Köztársaság területén letelepedett kiadó által kiadott sajtóterméket - a szolgáltatás, illetve a tevékenység megkezdését követő hatvan napon belül - nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni a Hivatalhoz. A nyilvántartásba vétel nem feltétele e szolgáltatás, illetve tevékenység megkezdésének.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó, Magyarország területén letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lekérhető médiaszolgáltatást, kiegészítő médiaszolgáltatást és a Magyarország területén letelepedett kiadó által kiadott sajtóterméket - a szolgáltatás, illetve a tevékenység megkezdését követő hatvan napon belül - nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni a Hivatalhoz. A nyilvántartásba vétel nem feltétele e szolgáltatás, illetve tevékenység megkezdésének.
(3) A nyilvántartásba vételt kezdeményező bejelentő - e törvény keretei között - bármely természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet.
(3) A nyilvántartásba vételt kezdeményező bejelentő - e törvény keretei között - bármely természetes személy és jogi személy lehet.
(4) A Hivatal nyilvántartást vezet
a) a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokról,
b) a lineáris rádiós médiaszolgáltatásokról,
c) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján elnyert audiovizuális médiaszolgáltatásokról,
d) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján elnyert rádiós médiaszolgáltatásokról,
e) a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokról,
f) a lekérhető rádiós médiaszolgáltatásokról,
g) a kiegészítő médiaszolgáltatásokról,
h) a nyomtatott sajtótermékekről,
i) az internetes sajtótermékekről és hírportálokról.
j) a közszolgálati médiaszolgáltatók által nyújtott lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokról, illetve kiegészítő médiaszolgáltatásokról.
(5) Ha a médiaszolgáltató lineáris és lekérhető szolgáltatást is nyújt, illetve ha a sajtóterméket kiadó nyomtatott és internetes sajtóterméket is megjelentet, köteles médiaszolgáltatásait, illetve sajtótermékeit külön-külön bejelenteni.
(5a) Amennyiben a kiadó nyomtatott sajtótermékét a nyomtatott sajtótermékkel teljes mértékben megegyező tartalmú digitális másolatként teszi interneten elérhetővé, az internetes tartalmat a nyomtatott sajtótermék másolatának kell tekinteni, és azt külön internetes sajtótermékként nem kell bejelenteni.
(6) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásoknak a médiaszolgáltatók, a sajtóterméket alapítók és kiadók nevére, elérhetőségére, valamint a médiaszolgáltatások és a sajtótermékek elnevezésére vonatkozó adatai nyilvánosak, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) internetes honlapjáról elérhetők. A Hatóság a médiaszolgáltatási, sajtótermék-kiadási tevékenység ellenőrzése céljából a természetes személy médiaszolgáltató, sajtóterméket alapító és kiadó természetes személyazonosító adatait kezeli a nyilvántartásból való törlésig.
(7) A lineáris médiaszolgáltatási jogosultság nem ruházható át.
41/A. §
(1) Sajtótermék és médiaszolgáltatás elnevezésében, illetve címében nem szerepelhet
a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy
b) olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.
(2) A nyilvántartásba vételi eljárás során a Hivatal vizsgálja az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését. A nyilvántartásba vételi eljárás során a Hivatal - a nyilvántartásba vételi eljárással összefüggő bírósági eljárás során a bíróság - kétség esetén köteles beszerezni a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.

Lineáris médiaszolgáltatási jogosultság bejelentés alapján

42. §
(1) A lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak jövőbeni médiaszolgáltatója kezdeményezheti. Az a bejelentő, aki lineáris médiaszolgáltatását nem állami tulajdonban lévő analóg korlátos erőforrás igénybevételével kívánja végezni, médiaszolgáltatási tevékenységének megkezdése előtt legalább negyvenöt nappal köteles a Hivatalnak bejelenteni:
a) adatait:
aa) nevét,
ab) lakcímét (székhelyét), a médiaszolgáltatással közvetlenül érintett telephely (telephelyek) megjelölését,
ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),
ad) vezető tisztségviselőjének, képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),
ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,
b) a bejelentő hatályos létesítő okiratát, továbbá közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát, amennyiben a bejelentő nem természetes személy,
b) a bejelentő hatályos létesítő okiratát és képviselőjének - a (2a) bekezdés kivételével -közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát, ha a bejelentő nem természetes személy,
c) a tervezett médiaszolgáltatás alapvető adatait:
ca) fajtáját (rádiós vagy audiovizuális),
cb) típusát (általános tematikájú vagy tematikus),
cc) jellegét (kereskedelmi, közösségi),
cd) állandó megnevezését,
ce) a terjesztését előreláthatóan végző elektronikus hírközlési szolgáltató nevét, lakcímét (székhelyét), elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),
cf) az előfizetők tervezett számát,
cg) a terjesztéshez használni tervezett elektronikus hírközlő hálózat típusát,
ch) a terjesztéssel érintett települések nevét,
ci) a médiaszolgáltatás műsoridejét, a műsoridő beosztását és a tervezett műsorszerkezetet,
cj) a közszolgálati műsorszámok, illetve a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámok közlésére szánt napi, heti, havi minimális műsoridőt,
ck) a napi rendszeres híradásra szánt minimális műsoridőt,
cl) a nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára tervezett napi minimális műsoridőt,
cl) a nemzetiségek igényeinek szolgálatára tervezett napi minimális műsoridőt,
cm) a tervezett kiegészítő médiaszolgáltatást,
cn) a médiaszolgáltatás szignálját, illetve audiovizuális médiaszolgáltatás esetén emblémáját,
co) vételkörzet-bővítés, illetve hálózatba kapcsolódás esetén ennek tényét.
d) műholdas médiaszolgáltatás esetén a bejelentő által használni tervezett műholdkapacitás szolgáltatójának a csatorna bérbeadására vonatkozó, annak frekvenciáját, műszaki feltételeit és díját is rögzítő szándéknyilatkozatát,
e) az arra vonatkozó adatokat, hogy a bejelentőnek, illetve a bejelentő vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezőnek milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van bármely, a Magyar Köztársaság területén médiaszolgáltatást végző, vagy médiaszolgáltatási jogosultságot igénylő vállalkozásban,
e) az arra vonatkozó adatokat, hogy a bejelentőnek, illetve a bejelentő vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezőnek milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van bármely, Magyarország területén médiaszolgáltatást végző, vagy médiaszolgáltatási jogosultságot igénylő vállalkozásban,
f) a médiaszolgáltatás megkezdésének tervezett időpontját.
(2) A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy nyilvántartásba vétel esetén vele kapcsolatban a törvény szerinti kizáró ok nem keletkezik.
(2a) Ha a bejelentő cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a Hivatal az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(3) Lineáris médiaszolgáltatás csak a nyilvántartásba vételt követően kezdhető meg. A lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételéről a Hivatal negyvenöt napon belül hatósági határozatot hoz, amelyben meghatározza a médiaszolgáltató által az egyes lineáris médiaszolgáltatások után fizetendő médiaszolgáltatási díj mértékét.
(4) Ha a bejelentést követően a nyilvántartásba vételről a Hivatal negyvenöt napon belül nem döntött, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni azzal, hogy a nyilvántartásba kerülés tényét és a médiaszolgáltatási díj mértékét ezt követően tizenöt napon belül a jogosulttal határozatban közölni kell.
(5) A Hivatalnak a nyilvántartásba vételre irányuló eljárás során vizsgálnia kell azt, hogy a bejelentett médiaszolgáltatással kapcsolatban megállapítható-e e törvény alapján a Magyar Köztársaság joghatósága.
(5) A Hivatalnak a nyilvántartásba vételre irányuló eljárás során vizsgálnia kell azt, hogy a bejelentett médiaszolgáltatással kapcsolatban megállapítható-e e törvény alapján Magyarország joghatósága.
(6) A Hivatal megtagadja a lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét, ha
a) a bejelentővel szemben a 43. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn,
b) a bejelentőnek vagy bármely tulajdonosának korábbi médiaszolgáltatási tevékenységből származó lejárt díjtartozása van,
c) sértené a médiapiaci koncentráció megelőzésére vonatkozó, a 68. §-ban meghatározott szabályokat,
d) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás után sem tartalmazza az (1) bekezdés alapján szükséges adatszolgáltatást,
e) a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett és a bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő lineáris médiaszolgáltatás elnevezésével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít, vagy
f) a bejelentő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat.
(7) A Hivatal törli a nyilvántartásból a lineáris médiaszolgáltatást, ha
a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának volna helye,
b) a médiaszolgáltató kérte a nyilvántartásból való törlését,
c) a médiaszolgáltató díjtartozását a Hivatal írásbeli felszólítását követően harminc napon belül nem teljesítette,
d) a jogosult a médiaszolgáltatást a nyilvántartásba vételtől számított hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy a megkezdett szolgáltatást hat hónapnál hosszabb időre megszakítja, kivéve, ha a médiaszolgáltató mulasztását megfelelően kimenti,
e) bíróság jogerős határozata elrendelte a médiaszolgáltatás elnevezése által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől, vagy
f) a médiaszolgáltató ismételt súlyos jogsértése miatt a 185-187. §-ban foglaltak figyelembevételével a Médiatanács e jogkövetkezmény alkalmazását rendelte el.
(8) Az (1)-(7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az olyan műhold igénybevételével történő lineáris médiaszolgáltatásra is, amely nem a Kormány rendelkezési joga alá tartozó műhold igénybevételével történik.
(9) A lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának a változást követő tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be.
(10) Az adatváltozás késedelmes teljesítése, vagy elmulasztása miatt a Hivatal a 187. § (3) ba) vagy bb) pont szerinti bírsággal sújthatja a médiaszolgáltatót.
(11) A médiaszolgáltatók hálózatba kapcsolódásának, illetve vételkörzet-bővítésének feltétele a Médiatanács e törvény 64. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával meghozott hatósági határozatában foglalt engedélye.
(11) A médiaszolgáltatók hálózatba kapcsolódásának feltétele a Médiatanács e törvény 64. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával meghozott hatósági határozatában foglalt engedélye.

A lineáris médiaszolgáltatóra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

43. §
(1) A lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személyre a Hatóság elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdés a)-c) pontban foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(2) Nem lehet továbbá lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személy:
a) a bíró, az ügyész,
b) a közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és az Állami Számvevőszék vezető beosztású tisztségviselője, a számvevő, a Gazdasági Versenytanács tagja,
b) a közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezető beosztású tisztségviselője, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, főtitkára, vezető beosztású munkavállalója, számvevője, valamint a Gazdasági Versenytanács tagja,
c) a Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Hatósággal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
d) a 118. § (1) bekezdés a)-b) pont, illetve e bekezdés b)-c) pont alá eső személyek közeli hozzátartozója.
(3) Nem lehet lineáris médiaszolgáltatásra jogosult szervezet:
a) párt, a párt által létrehozott vállalkozás,
b) állami és közigazgatási szerv, kivéve, ha rendkívüli vagy szükségállapot esetén alkalmazandó törvény másként rendelkezik,
c) olyan vállalkozás, amelyben a magyar államnak befolyásoló részesedése van,
d) olyan vállalkozás, amelyben az (1)-(2) bekezdésben felsoroltak bármelyike közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, vagy az egyébként tulajdonszerzési korlátozás alá eső személy, szervezet.
(4) Nem lehet jogosult az önkormányzat területét legalább húsz százalékban lefedő vételkörzetű helyi lineáris médiaszolgáltatásra az a vállalkozás, amelynek igazgatóságában, ügyvezetésében vagy felügyelő bizottságában, és azon alapítvány vagy közalapítvány, amelynek kuratóriumában a helyi képviselőtestület tagja, alkalmazottja, a polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes vagy ezek közeli hozzátartozója vesz részt.
(5) A (3) bekezdés d) pontja tekintetében az a vállalkozás, amelyben a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester valamint a megyei közgyűlés elnöke és alelnöke közeli hozzátartozója közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, abban az esetben nem lehet lineáris médiaszolgáltatásra jogosult, amennyiben az adott médiaszolgáltatás vételkörzete az érintett önkormányzat területét legalább húsz százalékban lefedi.
(5) A (3) bekezdés d) pontja tekintetében az a vállalkozás, amelyben a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, a helyi vagy megyei önkormányzati képviselő közeli hozzátartozója közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, abban az esetben nem lehet lineáris médiaszolgáltatásra jogosult, amennyiben az adott médiaszolgáltatás vételkörzete az érintett önkormányzat területét legalább húsz százalékban lefedi.

Médiaszolgáltatási díj

44. §
(1) A nyilvántartásba vétel útján lineáris médiaszolgáltatásra jogosult a Hivatal által meghatározott mértékű médiaszolgáltatási díjat fizet.
(2) A médiaszolgáltató ellenszolgáltatásként negyedévenként előre köteles médiaszolgáltatási díjat fizetni. Hálózatba kapcsolódás esetén a hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjának a hálózatos műsoridővel arányos részét a hálózatos médiaszolgáltató fizeti.
(3) A díjfizetés késedelme esetén a Médiatanács a szerződést harminc napos határidővel felmondhatja.
(3) A díjfizetés késedelme esetén a Médiatanács a szerződést tizenöt napos határidővel felmondhatja.
(4) A díjfizetés késedelme a törvény súlyos megsértésének minősül.
(5) A hatósági vagy műsorszolgáltatási szerződés alapján végezhető médiaszolgáltatás esetében a médiaszolgáltatási díj az adott médiaszolgáltatási jogosultságra vonatkozó médiaszolgáltatási alapdíj és a pályázati eljárásban a nyertes pályázó által vállalt díjrészlet összege. A médiaszolgáltatási alapdíjat a Médiatanács a pályázati felhívásban állapítja meg.
(6) A médiaszolgáltatási alapdíjnak az adott médiaszolgáltatás vételkörzetének nagyságával arányosnak kell lennie, ugyanakkor tekintetbe kell vennie az adott terület lakossági vásárlóerejének mutatóját és a médiaszolgáltatók vételkörzet, médiaszolgáltatás fajta, terjesztési mód vagy más jelentős szempont alapján elkülöníthető csoportjai által elért piaci részesedését is.
(7) A nyilvántartásba vétel alapján végezhető lineáris médiaszolgáltatások esetében fizetendő médiaszolgáltatási díjnak az adott médiaszolgáltatás vételkörzetének nagyságával arányosnak kell lennie, ugyanakkor tekintetbe kell vennie az adott terület lakossági vásárlóerejének mutatóját és a médiaszolgáltatók vételkörzet, médiaszolgáltatás fajta, terjesztési mód vagy más jelentős szempont alapján elkülöníthető csoportjai által elért piaci részesedését is.
(8) Az előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető földfelszíni digitális műsorszóró rendszer vagy műholdas rendszer útján végzett lineáris médiaszolgáltatások esetében a médiaszolgáltatási díj meghatározásánál az adott médiaszolgáltatás vételkörzetére vonatkozó adatok mellett figyelembe kell venni az adott médiaszolgáltatás vételére alkalmas eszközök elterjedtségét.
(9) A közösségi médiaszolgáltatás után médiaszolgáltatási díjat nem kell fizetni.
(10) Vételkörzet-bővítés esetén az egyes vételkörzetek tekintetében megállapított médiaszolgáltatási díjak összeadódnak.

A lekérhető médiaszolgáltatások bejelentése

45. §
(1) A lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak jövőbeni médiaszolgáltatója kezdeményezheti. A lekérhető médiaszolgáltatás Hivatalhoz történő bejelentésében meg kell jelölni:
a) a bejelentő adatait:
aa) nevét,
ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a médiaszolgáltatással közvetlenül érintett telephely (telephelyek) megjelölését,
ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),
ad) a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjének, képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),
ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,
b) a tervezett médiaszolgáltatás következő alapvető adatait:
ba) fajtáját (rádiós vagy audiovizuális),
bb) megnevezését,
bc) típusát (általános tematikájú vagy tematikus),
c) a médiaszolgáltatás megkezdésének tervezett időpontját.
(1) A lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak médiaszolgáltatója kezdeményezheti. A lekérhető médiaszolgáltatás Hivatalhoz történő bejelentésében meg kell jelölni:
a) a bejelentő adatait:
aa) nevét,
ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a médiaszolgáltatással közvetlenül érintett telephely (telephelyek) megjelölését,
ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),
ad) a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjének, képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),
ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,
b) a tervezett médiaszolgáltatás következő alapvető adatait:
ba) fajtáját (rádiós vagy audiovizuális),
bb) megnevezését,
bc) típusát (általános tematikájú vagy tematikus),
c) a médiaszolgáltatás megkezdésének tervezett időpontját.
(2) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója nem lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, felügyelő bizottságának elnöke, tagja, a Médiatanács tagja, valamint bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy. A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti összeférhetetlenségi ok, illetve az a médiaszolgáltatás nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne.
(3) A lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételéről a Hivatal harminc napon belül hatósági határozatot hoz. Ha a bejelentést követően a nyilvántartásba vételről a Hivatal harminc napon belül nem döntött, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni.
(3) A lekérhető médiaszolgáltatást a Hivatal harminc napon belül nyilvántartásba veszi.
(4) A nyilvántartásba vételt kizárólag akkor lehet megtagadni, ha
a) a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn,
b) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás ellenére sem egészült ki az (1) bekezdés alapján szükséges adatszolgáltatással,
c) a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő lekérhető médiaszolgáltatás elnevezésével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít, vagy
d) a bejelentő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat.
(4) A nyilvántartásba vételt a Hivatal visszavonja, ha
a) a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy
b) a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő lekérhető médiaszolgáltatás elnevezésével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít.
(5) A lekérhető médiaszolgáltatást törölni kell a nyilvántartásból, ha
a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye,
a) a (4) bekezdés alapján a nyilvántartásba vétel visszavonásának lenne helye,
b) a médiaszolgáltató kérte a nyilvántartásból való törlését,
c) a médiaszolgáltatás megkezdését a nyilvántartásba vételtől számított egy éven át elmulasztják, vagy a megkezdett szolgáltatást egy évnél hosszabb időre megszakítják, vagy
d) bíróság jogerős határozata elrendelte a médiaszolgáltatás elnevezése által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől.
(6) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be.
(7) Amennyiben a médiaszolgáltató személyében vagy a médiaszolgáltatás (1) bekezdés d) pontban szereplő adataiban változás következik be, az eredeti bejelentést tevő médiaszolgáltatónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását. Az erre irányuló eljárásra az (1)-(4) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(7) Amennyiben a médiaszolgáltató személyében változás következik be, az eredeti bejelentést tevő médiaszolgáltatónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását. Az erre irányuló eljárásra az (1)-(4) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(8) Amennyiben a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat a médiaszolgáltató megsérti, a Hivatal - a 185. § (2) bekezdésben foglalt elvek figyelembe vételével - egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

A sajtótermékek bejelentése

46. §
(1) A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak jövőbeni kiadója kezdeményezheti. Ha a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, viszonyukat, a sajtótermékkel kapcsolatos feladataikat és jogaikat megállapodásban rendezik.
(1) A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak kiadója kezdeményezheti. Ha a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, viszonyukat, a sajtótermékkel kapcsolatos feladataikat és jogaikat megállapodásban rendezik.
(1) A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak kiadója vagy alapítója kezdeményezheti. Ha a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, viszonyukat, a sajtótermékkel kapcsolatos feladataikat és jogaikat megállapodásban rendezik.
(2) A sajtótermék nyilvántartásba vételére irányuló bejelentésben meg kell jelölni:
a) a bejelentő adatait:
aa) nevét,
ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét),
ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),
ad) képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),
ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,
b) a bejelentett sajtótermék címét és a nemzeti könyvtár által kiadott nemzetközi azonosítószámát, vagy az arról szóló igazolását, hogy azonosító számot nem kell kapnia,
b) a bejelentett sajtótermék címét,
c) ha az alapító és a kiadó eltérő személy vagy vállalkozás, mindkettő a) pontban megjelölt adatait.
c) internetes sajtótermék és hírportál, továbbá nyomtatott sajtótermék interneten elérhető digitális másolata esetében annak internetes elérhetőségét,
d) ha az alapító és a kiadó eltérő személy vagy vállalkozás, mindkettő a) pontban megjelölt adatait.
(2a) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a sajtótermék nyilvántartásba vételére irányuló bejelentéshez - nem természetes személy bejelentő esetén - a képviseleti jogosultságot igazoló okirat - így különösen aláírási címpéldány, meghatalmazás - másolatát mellékelni kell.
(3) A sajtótermék alapítója és kiadója nem lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, a Médiatanács tagja, ide nem értve a tudományos eredmények, vagy tudományos ismeretterjesztés közzétételére irányuló sajtótermék alapítását vagy kiadását. A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti összeférhetetlenségi ok, illetve az nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne.
(4) A sajtótermék nyilvántartásba vételéről a Hivatal tizenöt napon belül hatósági határozatot hoz. Ha a bejelentést követően a nyilvántartásba vételről a Hivatal tizenöt napon belül nem döntött, a sajtóterméket nyilvántartásba vettnek kell tekinteni.
(4) A sajtóterméket a Hivatal tizenöt napon belül nyilvántartásba veszi.
(5) A nyilvántartásba vételt kizárólag akkor lehet megtagadni, ha
a) a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn,
b) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás után sem tartalmazza az (1) bekezdés alapján szükséges adatszolgáltatást,
c) a bejelentett sajtótermék címe egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő sajtótermék címével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít,
d) a bejelentő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat.
(5) A nyilvántartásba vételt a Hivatal visszavonja, ha
a) a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy
b) a bejelentett sajtótermék címe egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő sajtótermék címével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít.
b) a bejelentett sajtótermék címe egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő sajtótermék címével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít, vagy ha a sajtótermék elnevezése a 41/A. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek nem felel meg.
(5a) Az (5) bekezdés b) pontja nem alkalmazható azon sajtótermék vonatkozásában, amely a 208. § (2) bekezdés szerinti adatkiegészítési kötelezettségének tesz eleget.
(6) A sajtóterméket törölni kell a nyilvántartásból, ha
a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye,
a) az (5) bekezdés alapján a nyilvántartásba vétel visszavonásának lenne helye,
b) az alapító vagy - amennyiben az alapító és a kiadó eltérő vállalkozás, úgy az alapító jóváhagyásával - a kiadó kérte a nyilvántartásból való törlését,
c) a sajtótermék kiadásának megkezdését a nyilvántartásba vételtől számított két éven át elmulasztják, vagy a megkezdett kiadást öt évnél hosszabb időre megszakítják, vagy
c) a sajtótermék kiadásának megkezdését a nyilvántartásba vételtől számított két éven át elmulasztják, vagy a megkezdett kiadást öt évnél hosszabb időre megszakítják,
d) bíróság jogerős határozata elrendelte a sajtótermék címe által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől.
d) bíróság jogerős határozata elrendelte a sajtótermék címe által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől, vagy
e) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alapító legalább tizenöt napja jogutód nélkül megszűnt.
(7) A sajtótermék kiadójának és alapítójának tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be.
(7) A sajtótermék kiadójának és alapítójának tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be. A sajtótermék hatósági nyilvántartásba vett címét nem lehet megváltoztatni.
(8) Amennyiben a kiadó személyében változás következik be, a nyilvántartásban szereplő kiadónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását. Ennek elmaradása esetén az alapító is kezdeményezheti a módosítást. Az erre irányuló eljárásra az (1)-(5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(8a) Amennyiben a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat a kiadó vagy az alapító megsérti, a Hivatal - a 185. § (2) bekezdésben foglalt elvek figyelembevételével - egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(9) A sajtóterméken és - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az egyéb kiadványon fel kell tüntetni a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat (impresszum). Az impresszumban a következő adatokat kell feltüntetni:
a) a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét,
b) a sokszorosító szerv megnevezését, továbbá a sokszorosításért felelős személy nevét,
c) a sokszorosítás helyét, idejét és a megrendelés sorszámát,
d) a szerkesztésért felelős személy nevét.
(10) A nyomtatott sajtótermékek nemzetközi azonosítóját (ISSN), az egyéb nemzetközi jelzéseket és a kiadvány árát a külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani és feltüntetni.
(11) Jogszabály rövidített impresszum feltüntetését is előírhatja, kivételes adatok feltüntetésének kötelezettségét, vagy más különös szabályokat határozhat meg.
(12) A nyomtatott sajtótermékből és egyéb kiadványból tudományos és igazgatási célokra ingyenes kötelespéldányt kell a külön jogszabályban megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani. A kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad. A kötelespéldányok rendelkezésre bocsátásának részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
(13) A nyomtatott sajtótermékekből és a kiadványokból a kulturális javak megőrzése, a nemzeti bibliográfiai számbavétel és a nyilvános könyvtári ellátás céljára, ingyenes kötelespéldányt kell a kormányrendeletben megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani. A kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad.
(14) A megőrzési célú kötelespéldányt a közgyűjtemény nyilvántartásából csak akkor lehet törölni, ha megsemmisült vagy javíthatatlanul megrongálódott.

A kiegészítő médiaszolgáltatások bejelentése

47. §   A kiegészítő médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételére a lekérhető médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

III. FEJEZET
JOGOSULTSÁG LINEÁRIS MÉDIASZOLGÁLTATÁSRA PÁLYÁZAT ÚTJÁN

Általános szabályok

48. §
(1) Állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatás - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - a Médiatanács által kiírt és lebonyolított pályázaton történt nyertessé nyilvánítás és szerződéskötés alapján végezhető.
(1) Állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatás - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - a Médiatanács által kiírt és lebonyolított pályázaton történt nyertessé nyilvánítás és hatósági szerződés alapján végezhető.
(2) Állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő lineáris médiaszolgáltatási jogosultság pályázat útján történő elnyerésével kapcsolatos eljárásokra (a továbbiakban pályázati eljárás) a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő lineáris médiaszolgáltatási jogosultság pályázat útján történő elnyerésével kapcsolatos eljárásokra (a továbbiakban pályázati eljárás) a Ket. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A pályázati eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a Médiatanács látja el.
(4) A Médiatanács meghatározott időszakra, de legfeljebb három évre közfeladat ellátása érdekében pályázati eljárás nélkül is feljogosíthat valamely vállalkozást médiaszolgáltatás végzésére. E médiaszolgáltatási jogosultságra a Médiatanács hatósági határozatában a jogosultság iránti kérelmet elsőként benyújtó médiaszolgáltatót jogosítja fel, amennyiben a médiaszolgáltató a közfeladat ellátásához szükséges feltételeknek megfelel. E bekezdés alkalmazásában közfeladatnak az alábbiak minősülnek:
a) az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett szükségállapot, az ország jelentős területét érintő elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség esetén történő és azzal kapcsolatos médiaszolgáltatás, vagy
a) a szükségállapot, az ország jelentős területét érintő elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség esetén történő és azzal kapcsolatos médiaszolgáltatás, vagy
b) a valamely közösség speciális oktatási, kulturális, tájékoztatási, vagy az adott közösséget érintő meghatározott eseményhez kapcsolódó igényeinek szolgálata.
(4) A Médiatanács meghatározott időszakra, de legfeljebb három évre közfeladat ellátása érdekében pályázati eljárás nélkül is feljogosíthat valamely vállalkozást médiaszolgáltatás végzésére. E médiaszolgáltatási jogosultságra a Médiatanács hatósági határozatában a Médiatanács által közzétett felhívásra a jogosultság iránti kérelmet elsőként benyújtó médiaszolgáltatót jogosítja fel, amennyiben a médiaszolgáltató a közfeladat ellátásához szükséges feltételeknek megfelel. E bekezdés alkalmazásában közfeladatnak az alábbiak minősülnek:
a) szükségállapot, az ország jelentős területét érintő elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén történő és azzal kapcsolatos médiaszolgáltatás, vagy
b) a valamely közösség speciális oktatási, kulturális, tájékoztatási, vagy az adott közösséget érintő meghatározott eseményhez kapcsolódó igényeinek szolgálata.
(5) Az állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság rádió esetén legfeljebb hét évig, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén legfeljebb tíz évig érvényes, és lejártakor a médiaszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb öt évre megújítható azzal, hogy a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 38. § (1) bekezdésben megjelölt időpontban az audiovizuális médiaszolgáltatási szerződések lejárnak. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt tizennégy hónappal a Médiatanácshoz be kell jelenteni. E határidő elmulasztása esetén a megújításnak nincs helye.
(5) Az állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság rádió esetén legfeljebb hét évig, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén legfeljebb tíz évig érvényes, és lejártakor a médiaszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb öt évre megújítható azzal, hogy a Dtv. 38. § (1) bekezdésében megjelölt időpontban az audiovizuális médiaszolgáltatási szerződések lejárnak. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt tizennégy hónappal a Médiatanácshoz be kell jelenteni. E határidő elmulasztása esetén a megújításnak nincs helye.
(5) Az állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság rádió esetén legfeljebb hét évig, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén legfeljebb tíz évig érvényes, és lejártakor a médiaszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb öt évre megújítható azzal, hogy a Dtv. 38. § (1) bekezdésében megjelölt időpontban az audiovizuális médiaszolgáltatási szerződések lejárnak. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt tizennégy hónappal a Médiatanácshoz be kell jelenteni. E határidő elmulasztása esetén a megújításnak nincs helye. A Médiatanács a jogosultság megújításáról a jogosultság lejárta előtt legkorábban négy hónappal, legkésőbb két hónappal dönt.
(6) A Médiatanács az (5) bekezdés szerinti bejelentés hiányában, vagy ha nincs helye a megújításnak, tíz hónappal a jogosultság lejárta előtt köteles a nyilvános pályázati felhívást közzétenni.
(7) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult
a) a szerződést vagy az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte, vagy
a) a szerződést vagy az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte,
b) a kérelem benyújtásakor, illetve annak elbírálásakor médiaszolgáltatatási díjtartozással rendelkezik.
b) a szerződés megsértése miatt korábban a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szankcióban részesült, vagy
c) a kérelem benyújtásakor médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkezik.
(7) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha
a) a Médiatanács jogerős határozatában megállapította, hogy a médiaszolgáltató a szerződést vagy az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte,
b) a médiaszolgáltató a szerződés megsértése miatt korábban a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szankcióban részesült, vagy
c) a kérelem benyújtásakor a médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkezik.
c) a kérelem benyújtásakor, illetve a kérelem elbírálásakor a médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkezik.
(8) A Médiatanács a III. Fejezet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazására és e médiaszolgáltatási lehetőségek természetéből fakadó egyedi sajátosságokra tekintettel meghatározza a kisközösségi médiaszolgáltatási lehetőségek pályáztatásának elveit, és azokat a honlapján közzéteszi.
(8) A Médiatanács a III. Fejezet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazására és e médiaszolgáltatási lehetőségek természetéből fakadó egyedi sajátosságokra tekintettel meghatározza a kisközösségi médiaszolgáltatási lehetőségek pályáztatásának elveit, és azokat a honlapján közzéteszi. Kisközösségi médiaszolgáltatási lehetőség nem pályáztatható és nem üzemeltethető kereskedelmi jelleggel.
(9) A Médiatanács felkérésére a Hivatal összeállítja a médiaszolgáltatási lehetőségek jegyzékét.

A médiaszolgáltatási pályázati eljárások előkészítése

49. §
(1) A médiaszolgáltatási pályázati eljárások előkészítése érdekében a Médiatanács frekvenciatervek kidolgozására kéri fel a Hivatalt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a Médiatanács meghatározza a műsorszórási célú frekvenciatervezéshez szükséges elvi szempontokat, így különösen:
a) a frekvenciahasználat célját,
b) a frekvenciatervezésben alkalmazandó preferenciákat,
c) a frekvenciatervezés ütemezését.
(3) A kidolgozott frekvenciatervnek tartalmaznia kell:
a) a műsorszóró adók névleges telephelyeit, valamint a telepítés egyéb műszaki követelményeit,
b) az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet,
c) a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot.
(4) A Médiatanács a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja.
(5) A Hivatal a frekvenciatervet a Médiatanács jóváhagyása előtt legalább tizenöt napra közzéteszi. A közzétételről és annak helyéről a kezdőnapja előtt legalább egy héttel a Hivatal közleményt tesz közzé hirdetményi úton és a Médiatanács honlapján. A frekvenciatervek közzététele alatt és a lezárását követő további öt napon belül a frekvenciatervekre bárki írásban - a Médiatanácshoz címzett - észrevételt tehet.
(6) A Médiatanács a közzététel utolsó napjától számított negyvenöt napon belül dönt a frekvenciaterv jóváhagyásáról és a pályázati felhívás tervezetének előkészítéséről.
(7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, azok a Hivatalnál megtekinthetők.
(8) Médiaszolgáltatási lehetőség megtervezése érdekében a Hatóság költségtérítés ellenében az ügyfél kérelmére is szolgáltathat adatot, amennyiben a Médiatanács a kérelemben megjelölt vételkörzet tekintetében - médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembevételével - a médiaszolgáltatási lehetőség tervezését előzetesen jóváhagyja. Az így megtervezett médiaszolgáltatási lehetőségre a továbbiakban a pályázati eljárás e törvény szerinti rendelkezéseit kell alkalmazni.

A pályázati felhívás tervezete

50. §
(1) A Médiatanács a pályázati felhívás előkészítése céljából a pályázati feltételekről pályázati felhívás-tervezetet készít. A pályázati felhívás tervezetét a Médiatanács hirdetményi úton és honlapján indokolással együtt közzéteszi.
(2) A pályázati felhívás tervezetének közzétételétől számított legkevesebb húsz napon túl, legkésőbb harminc napon belül a Hivatal nyilvános meghallgatást (a továbbiakban: meghallgatás) tart.
(3) A Hivatal a meghallgatás helyéről és időpontjáról legalább a meghallgatást tíz nappal megelőzően hirdetményi úton és a Médiatanács honlapján közleményt tesz közzé.
(4) A pályázati felhívás tervezettel kapcsolatban a meghallgatáson szóban vagy írásban, illetve a meghallgatást követő öt napon belül írásban bárki kérdést intézhet a Hivatalhoz, vagy észrevételt tehet.
(5) A meghallgatásról nyolc napon belül jegyzőkönyv készül, amely a Hivatalban megtekinthető.
(6) A Médiatanács a beérkezett észrevételek és a nyilvános meghallgatáson elhangzott javaslatok lehetőség szerinti figyelembevételével a meghallgatást követő negyvenöt napon belül dönt a pályázati felhívás véglegesítéséről.

A pályázati eljárás

51. §
(1) A pályázati eljárás - az e törvényben meghatározott kivételekkel - hivatalból, a pályázati felhívás közzétételével indul.
(2) A pályázati eljárás ügyintézési határideje nyolcvanöt nap. A határidőbe nem számít bele a Ket.-ben meghatározottakon túl a pályázati felhívás közzététele napjától a pályázati ajánlat benyújtásáig terjedő időtartam. A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb húsz nappal meghosszabbítható.

A pályázati felhívás

52. §
(1) A Médiatanács a médiaszolgáltatási lehetőségek hasznosítására pályázati felhívást ír ki.
(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a médiaszolgáltatási lehetőség 49. § (3) bekezdés szerinti adatait,
b) pályázati felhívás célját,
c) az eljárás rendjére vonatkozó alapvető szabályokat,
d) a pályázati díj mértékét és megfizetésének módját,
e) a médiaszolgáltatási díj minimális mértékét (médiaszolgáltatási alapdíj), amely alatt - a közösségi médiaszolgáltatás kivételével - a médiaszolgáltatási jogosultság nem nyerhető el,
f) a pályázati ajánlat benyújtásának formáját, határidejét,
g) a pályázati ajánlat kötelező tartalmát,
h) az értékelési elveket és az értékeléskor figyelembe veendő szempontokat, a pályázati ajánlatok értékelésének kategóriáit, az egyes értékelési kategóriákhoz rendelt számszerűen meghatározott értékelési keretet, továbbá az értékelés szabályait, amelyek alapján a Médiatanács dönt a pályázat nyerteséről,
i) a médiaszolgáltatás megkezdésének időpontját,
j) a médiaszolgáltatási jogosultság időtartamát,
k) a pályázati ajánlatra vonatkozó formai követelményeket,
l) a pályázati ajánlat alaki és tartalmi érvényességének feltételeit,
m) a Médiatanács döntése szerinti egyéb feltételeket.
(3) A pályázati felhívás a (2) bekezdésben meghatározottakon túl feltételként tartalmazhatja különösen:
a) a benyújtott pályázatokra vonatkozó ajánlati kötöttséget és annak időtartamát,
b) a közszolgálati műsorszámok meghatározott arányát,
b) a 83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszámok meghatározott arányát,
c) a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámok arányát,
d) a nemzeti és etnikai kisebbségi, illetőleg más kisebbségi igények meghatározott mértékű szolgálatát,
d) nemzetiségi, illetőleg más kisebbségi igények meghatározott mértékű szolgálatát,
e) a hírszolgáltatás kötelezettségét,
f) a hálózatba kapcsolódás, illetve a vételkörzet-bővítés céljára szolgáló pályázati feltételeket,
g) a kiegészítő és értéknövelő médiaszolgáltatás végzésére vonatkozó feltételeket.
(4) A pályázati felhívást a Médiatanács hirdetményi úton és honlapján közzéteszi.
(5) A pályázati felhívást úgy kell kiírni, hogy a közzététel napjától számítva
a) országos médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat benyújtására legalább hatvan nap,
b) körzeti médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat benyújtására legalább negyven nap,
c) helyi médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat benyújtására legalább harminc nap
álljon rendelkezésre.

A pályázati felhívás módosítása és visszavonása

53. §
(1) A Médiatanács jogosult a pályázati felhívást az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes eljárási elvek mentén módosítani.
(2) A pályázati felhívást a pályázati ajánlatok benyújtását megelőző legfeljebb tizenöt napig lehet módosítani.
(3) A pályázati felhívás módosítását a pályázati felhívás közzétételére irányadó szabályok szerint kell nyilvánosságra hozni.
(4) A pályázati felhívás módosítása esetén a Médiatanács köteles a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét meghosszabbítani úgy, hogy az 52. § (5) bekezdés alapján meghatározott határidő a módosított pályázati felhívás közzétételétől rendelkezésre álljon.
(5) A Médiatanács a pályázati felhívást a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét megelőzően legfeljebb tizenöt nappal - médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembevételével - visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételével azonos módon közzétenni, valamint megindokolni.

A pályázati díj

54. §   A pályázati felhívásra ajánlatot tevő pályázati díjat fizet. A pályázati díj a meghirdetett minimális médiaszolgáltatási díj öt százaléka. A pályázati díj nyolcvan százaléka a médiaszolgáltatási díjba beszámít.
54. §   A pályázati felhívásra ajánlatot tevő pályázati díjat fizet. A pályázati díj a meghirdetett médiaszolgáltatási alapdíj öt százaléka. A pályázati díj nyolcvan százaléka a médiaszolgáltatási díjba beszámít.

A pályázó

55. §
(1) A pályázati eljárásban az a vállalkozás vehet részt
a) amelynek nincs hatvan napnál régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott lejárt adótartozása, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló lejárt fizetési kötelezettsége, kivéve, ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult,
b) amely nem áll csődeljárás, felszámolási, végelszámolási vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás alatt, és
c) amellyel szemben a korábbi - öt évnél nem régebben lezárult - pályázati eljárás alapján vállalt műsorszolgáltatási vagy hatósági szerződésen alapuló kötelezettségének súlyos megszegését jogerős közigazgatási határozat nem állapította meg, illetve amelynek a műsorszolgáltatási vagy a hatósági szerződése felmondásra nem került.
d) amely nem rendelkezik lejárt tartozással a Médiatanács felé.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontban meghatározott feltételeknek a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló bármely vállalkozásnak is meg kell felelnie.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontban meghatározott feltételeknek a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló bármely vállalkozásnak is meg kell felelnie.
(3) A pályázati eljárásban csak az vehet részt, aki a törvényben megállapított összeférhetetlenségi rendelkezéseknek megfelel.
(3) A pályázati eljárásban csak az vehet részt, aki a törvényben megállapított összeférhetetlenségi rendelkezéseknek megfelel. Országos analóg médiaszolgáltatási jogosultság elnyerésére irányuló pályázati eljárásban összeférhetetlenné válik a pályázó, amennyiben a pályázót vagy a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozást a Médiatanács más folyamatban lévő pályázati eljárásban nyertesnek hirdeti. Körzeti vagy helyi analóg médiaszolgáltatási jogosultság elnyerésére irányuló pályázati eljárásban összeférhetetlenné válik a pályázó, amennyiben a pályázót vagy a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozást a Médiatanács a körzeti vagy helyi médiaszolgáltatás vételkörzetére kiírt más folyamatban lévő pályázati eljárásában nyertesnek hirdeti, kivéve, amennyiben a két médiaszolgáltatási jogosultság vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedné át egymást.
(4) Amennyiben egy pályázó olyan - a törvény hatálya alá tartozó - médiaszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja a pályázati felhívásban meghirdetett jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot abban az esetben nyújthat be, ha ajánlata részeként joghatályos nyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetén a szerződés megkötésének időpontjától a már meglévő médiaszolgáltatási jogosultságáról, illetve ilyen igényéről lemond, vagy kötelezettséget vállal arra, hogy a korlátozó rendelkezésekbe ütköző helyzetet ugyanezzel a nappal egyéb módon megszünteti.
(4) Amennyiben a pályázó olyan - a törvény hatálya alá tartozó - médiaszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja a pályázati felhívásban meghirdetett jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot abban az esetben nyújthat be, ha ajánlata részeként joghatályos nyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetén a szerződés megkötésének időpontjától a már meglévő médiaszolgáltatási jogosultságáról, illetve ilyen igényéről lemond, vagy kötelezettséget vállal arra, hogy a korlátozó rendelkezésekbe ütköző helyzetet ugyanezzel a nappal egyéb módon megszünteti.
(4) Amennyiben a pályázó, illetve a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozás, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás olyan - e törvény hatálya alá tartozó - médiaszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja a pályázati felhívásban meghirdetett jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot abban az esetben nyújthat be, ha ajánlata részeként joghatályos nyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetén a szerződés megkötésének időpontjától az érintett médiaszolgáltatási jogosultságról, illetve ilyen igényről lemond, vagy kötelezettséget vállal arra, hogy a korlátozó rendelkezésekbe ütköző helyzetet ugyanezzel a nappal egyéb módon megszünteti.
(5) A pályázati eljárásban egyidejűleg nem vehetnek részt olyan vállalkozások, amelyek egymásban, vagy egyike a másikban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyekben ugyanaz a harmadik fél rendelkezik befolyásoló részesedéssel.

A pályázati ajánlat

56. §   A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó adatait:
aa) nevét,
ab) székhelyét,
ab) lakcímét vagy székhelyét,
ac) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,
ad) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),
ae) vezető tisztségviselőjének, képviselőjének a nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét), továbbá közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát,
b) a pályázó hatályos létesítő okiratát,
c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy neki vagy a benne tulajdoni részesedéssel rendelkező más vállalkozásnak milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van a Magyar Köztársaság területén médiaszolgáltatást végző, illetőleg magyarországi médiaszolgáltatási jogosultságot igénylő vállalkozásban,
c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy neki vagy a benne tulajdoni részesedéssel rendelkező más vállalkozásnak milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van a Magyarország területén médiaszolgáltatást végző, vagy magyarországi médiaszolgáltatási jogosultságot igénylő vállalkozásban,
d) a tervezett médiaszolgáltatás alapvető adatait:
da) típusát (általános tematikájú vagy tematikus),
db) vételkörzetét,
dc) az igénybe venni kívánt műsorszórási lehetőséget,
de) jellegét (kereskedelmi, közösségi),
df) a szolgáltatás műsoridejét, műsoridő beosztását,
dg) a tervezett kiegészítő és értéknövelő műsorszolgáltatást,
dg) a tervezett kiegészítő médiaszolgáltatást,
dh) a médiaszolgáltatás állandó megnevezését és szignálját,
di) vételkörzet-bővítés, illetve hálózatba kapcsolódás esetén ennek tényét,
dj) a tervezett műsorszerkezetet,
dk) a közszolgálati műsorszámok, illetve a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámok közlésére szánt napi, heti, havi minimális műsoridőt,
dk) a 83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszámok, illetve a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámok közlésére szánt napi, heti, havi minimális műsoridőt,
dl) a napi rendszeres híradásra szánt minimális műsoridőt,
dl) a hírműsorszámok közlésére szánt napi, heti, havi minimális műsoridőt,
dm) a nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára szánt napi minimális műsoridőt,
dm) a nemzetiségi vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára szánt napi minimális műsoridőt,
e) közösségi médiaszolgáltatás kivételével a médiaszolgáltatási díj mértékére vonatkozó ajánlatot,
f) a médiaszolgáltató üzleti, pénzügyi tervét,
g) banki igazolást arra vonatkozóan, hogy a médiaszolgáltató működési költségeinek fedezete legalább a működés első három hónapjára, reklámbevétel nélkül, elkülönített pénzforgalmi számlán a médiaszolgáltató rendelkezésére áll,
g) banki igazolást arra vonatkozóan, hogy a tervezett médiaszolgáltatás működési költségeinek fedezete legalább a működés első három hónapjára, reklámbevétel nélkül, elkülönített pénzforgalmi számlán a pályázó rendelkezésére áll,
h) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti kizáró ok, illetve arról, hogy más, folyamatban lévő pályázati ajánlatának elfogadása esetén nem keletkezne ilyen kizáró ok,
i) a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat.

A pályázati ajánlatok vizsgálata és alaki érvényessége

57. §
(1) A Médiatanács megvizsgálja, hogy a pályázó megfelel-e az alaki és tartalmi érvényesség feltételeinek.
(2) Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat, ha
a) a pályázó nem felel meg az 55. § szerinti személyi, részvételi feltételeknek, és az e törvény szerinti összeférhetetlenségi követelményeknek,
b) a pályázati ajánlat nem a pályázati felhívásban meghatározott határidőben, helyen, példányszámban, formában és módon került benyújtásra,
b) a pályázati ajánlat nem a pályázati felhívásban meghatározott határidőben, helyen, példányszámban és módon került benyújtásra,
c) a pályázati díjat határidőben nem fizették meg,
d) a pályázati ajánlat formailag nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek,
d) a pályázati ajánlat formailag nem felel meg a pályázati felhívásban alaki érvényességi feltételként meghatározott feltételeknek,
e) nem, vagy nem megfelelően tartalmazza az 56. § a), da), db), de), e) pontban felsorolt adatokat.
e) nem vagy nem megfelelően tartalmazza az 56. §-ban felsoroltakat.
(3) Az alaki érvényességi feltételek körében hiánypótlásnak kizárólag az 56. § b), c), dc), df)-dn), f)-j) pontok tekintetében van helye.
(3) Az 57. § (2) bekezdésben foglalt alaki érvényességi feltételek körében hiánypótlásnak kizárólag az 56. § b), c), dc), df)-dm), f)-i) pontok tekintetében van helye.
(3) Az 57. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt alaki érvényességi feltételek körében hiánypótlásnak nincs helye. Az 57. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt alaki érvényességi feltétel körében hiánypótlásnak kizárólag az 56. § b), c), dc), df)-dm), f)-i) pontok tekintetében van helye.
(4) A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstől számított tizenöt nap áll a pályázó rendelkezésére. Amennyiben a pályázó a hiányosságot a felhívásban megjelölt időtartamon belül megfelelően pótolja, a pályázatot úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyes és teljes körű lett volna. A hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A pályázati ajánlat azon elemei tekintetében, amelyek a pályázati felhívás alapján értékelésre kerülnek, hiánypótlásnak nincs helye.
(5) Alakilag érvénytelen pályázati ajánlat esetén a pályázati díj ötven százaléka visszajár.

Pályázati nyilvántartás és alakilag érvénytelen pályázat

58. §
(1) A Médiatanács az alakilag érvényes pályázati ajánlatot benyújtó pályázókat - a benyújtási határidő lejártától számított negyvenöt napon belül - hatósági nyilvántartásba veszi (a továbbiakban: pályázati nyilvántartás). A pályázati nyilvántartásba vételről a Hivatal a résztvevővé vált pályázókat értesíti, és a pályázati nyilvántartásba vett pályázók listáját a Médiatanács honlapján közzéteszi.
(2) Az 57. § (2) bekezdés alapján alakilag érvénytelen pályázat esetén a Médiatanács a pályázó pályázati nyilvántartásba vételét végzéssel megtagadja. A nyilvántartásba vételt megtagadó végzés megszünteti az eljárásban a pályázó ügyféli minőségét. A pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó végzés ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - a végzés közlésétől számított nyolc napon belül felülvizsgálat kérhető a Fővárosi Ítélőtáblától. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Ítélőtábla végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtása esetén a Médiatanács a pályázati eljárást - a bíróság jogerős döntéséig - felfüggeszti. A Médiatanács eljárást felfüggesztő végzésével szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs.
(2) Az 57. § (2) bekezdés alapján alakilag érvénytelen pályázat esetén a Médiatanács a pályázó pályázati nyilvántartásba vételét végzéssel megtagadja. A nyilvántartásba vételt megtagadó végzés megszünteti az eljárásban a pályázó ügyféli minőségét. A pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó végzés ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - a végzés közlésétől számított nyolc napon belül felülvizsgálat kérhető a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtása esetén a Médiatanács a pályázati eljárást - a bíróság jogerős döntéséig - felfüggeszti. A Médiatanács eljárást felfüggesztő végzésével szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs.
(3) Amennyiben a Médiatanács az alaki érvénytelenségi okot a pályázati nyilvántartásba vételt követően, a pályázati ajánlat érdemi elbírálása során észleli, a pályázat alaki érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, a pályázat érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró döntésébe foglalja.

A pályázati ajánlat tartalmi érvényessége

59. §
(1) A pályázati ajánlat tartalmi érvényességének vizsgálatakor a Médiatanács a pályázati nyilvántartásba vett pályázó pályázati ajánlatát összességében és az egyes pályázati elemek tekintetében is értékeli, vizsgálja annak megalapozottságát.
(2) Ha a pályázati ajánlat tartalmilag hiányos, a Médiatanács hiánypótlásra szólítja fel a pályázót. A hiánypótlásra az 57. § (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Ha a pályázati ajánlat nem egyértelmű, a Médiatanács a pályázótól az esélyegyenlőség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás-kérés teljesítésére a kézbesítéstől számított tizenöt nap áll a pályázó rendelkezésére. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja.
(3) A pályázati ajánlat tartalmilag érvénytelen, amennyiben
a) a pályázati felhívás szerinti értékelési szempontként megjelölt vállalások körében érthetetlen vagy egymásnak ellentmondó vagy nyilvánvalóan lehetetlen vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek akadályozzák a pályázati ajánlat érdemi értékelését,
b) a pályázati ajánlat a Médiatanács megítélése szerint lehetetlen, túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, illetve olyan nyilvánvalóan irracionális vagy megalapozatlan vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek ellentmondanak a Médiatanács rendelkezésére álló tényeknek, adatoknak, és ezáltal lehetetlenné teszik a pályázati kiírásban foglalt szempontrendszer szerinti értékelést,
c) a pályázati ajánlat megalapozatlansága miatt nem alkalmas az e törvényben, illetve a pályázati felhívásban meghatározott célok elérésére, megvalósítására, vagy
d) a pályázati felhívásban meghatározott tartalmi követelményeknek nem tesz eleget.
(4) A Médiatanács a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró döntésébe foglalja.
(5) Tartalmilag érvénytelen pályázati ajánlat esetén a pályázati díj ötven százaléka visszajár.

A pályázati ajánlat értékelése

60. §
(1) A pályázati ajánlatok értékelésére a pályázati felhívásban meghatározott elvek és szempontok alapján kerül sor. Az értékelési szempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a pályázat tárgyával, illetőleg a hatósági szerződés lényeges feltételeivel összhangban kell állniuk. Az egyes szempontok nem eredményezhetik a pályázati ajánlat ugyanazon tartalmi elemének többszöri értékelését.
(1) A pályázati ajánlatok értékelésére a pályázati felhívásban meghatározott elvek és szempontok alapján kerül sor. Az értékelési szempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a pályázat tárgyával, illetőleg a hatósági szerződés lényeges feltételeivel összhangban kell állniuk.
(2) A Médiatanács a bírálati szempontokkal összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban a pályázati felhívásban jogosult meghatározni olyan elvárást, amelynél kedvezőtlenebb ajánlat nem tehető.
(3) Az értékelés elveinek átláthatónak, megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lenniük.
(4) A pályázati ajánlatokat a pályázati felhívásban meghatározottaktól eltérően értékelni nem lehet.

A pályázati eljárás megszüntetése

61. §
(1) A Médiatanács végzéssel megszünteti a pályázati eljárást, amennyiben
a) a pályázati felhívásra nem érkezik pályázati ajánlat,
b) a pályázati eljárás a lefolytatása során felmerült körülmény, feltétel folytán okafogyottá válik, így különösen abban az esetben, ha a pályázati felhívást követően a hazai vagy a nemzetközi gazdálkodási környezet nagymértékben megváltozik, illetve a pályázati felhívás kiírásakor fennálló - gazdasági, jogi, frekvenciagazdálkodási, médiaszolgáltatási piaci - körülmények, feltételek lényegesen megváltoznak,
c) a Médiatanács mérlegelése szerinti médiapolitikai szempontok, illetve az e törvényben vagy a pályázati felhívásban rögzített alapelvek, célok a pályázati eljárás lefolytatásával nem biztosíthatóak, vagy
d) a Médiatanács a benyújtott pályázati ajánlatok és a rendelkezésre álló információk alapján megállapítja, hogy egyetlen pályázó pályázati ajánlata sem felel meg az e törvényben foglalt céloknak és alapelveknek, illetve bármely pályázó nyertessé nyilvánítása veszélyeztetné a frekvenciakészlettel, mint állami tulajdonnal való felelős, rendeltetésszerű, hatékony gazdálkodást.
(2) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti döntését a pályázókkal öt napon belül közli, valamint a pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi.
(2) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti döntését a pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi.

A pályázati eljárás eredménye, az eredmény közzététele, a pályázati ajánlatok nyilvánossága

62. §
(1) A Médiatanács hatósági határozatban állapítja meg
a) a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltát, és
b) eredményesség esetén a pályázati eljárás nyertesét.
(2) Eredménytelen a pályázati eljárás, amennyiben valamennyi benyújtott pályázati ajánlat alaki vagy tartalmi szempontból érvénytelen.
(3) Nyertessé kizárólag olyan pályázó nyilvánítható, amely a pályázati ajánlat benyújtásától kezdve folyamatosan megfelelt az e törvényben és a pályázati felhívásban meghatározott részvételi feltételeknek.
(3) Nyertessé kizárólag olyan pályázó nyilvánítható, amely a pályázati ajánlat benyújtásától kezdve folyamatosan megfelelt az e törvényben és a pályázati felhívásban meghatározott részvételi feltételeknek. Helyi médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati eljárás esetén, ha egyetlen pályázó felel meg a törvényi, illetve pályázati követelményeknek, a Médiatanács az (1) bekezdés b) pontja szerint megállapítja a pályázó nyertességét.
(4) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti döntését a pályázati nyilvántartásban szereplő pályázókkal öt napon belül közli, valamint a pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi.
(4) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti döntését a pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi.
(5) A Médiatanács (1) bekezdésben meghatározott határozatával szemben a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással bírósági felülvizsgálat kérhető a Fővárosi Ítélőtáblától azzal, hogy a határozat meghozatalától számított harminc napos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha az ismert ügyfeleken kívüli más jogorvoslatra jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást.
(5) A Médiatanács (1) bekezdésben meghatározott határozatának felülvizsgálatát az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól.
(6) A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a Fővárosi Ítélőtábla háromtagú tanácsban, a kereset benyújtására meghatározott határidő elteltétől számított harminc napon belül bírálja el. A Fővárosi Ítélőtábla határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak, felülvizsgálati kérelemnek nincs helye.
(6) A Médiatanács a keresetlevelet - az ügy irataival és a nyilatkozatával együtt - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a Fővárosi Ítélőtáblának. A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a Fővárosi Ítélőtábla háromtagú tanácsban, a keresetlevél Fővárosi Ítélőtáblához történő - Médiatanács általi - megküldésétől számított harminc napon belül bírálja el. A Fővárosi Ítélőtábla határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak, felülvizsgálati kérelemnek nincs helye.
(6) A Médiatanács a keresetlevelet - az ügy irataival és a nyilatkozatával együtt - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak. A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a bíróság a keresetlevél bírósághoz történő - Médiatanács általi - megküldésétől számított hatvan napon belül bírálja el és határozatát a kihirdetés napjáig írásba foglalja. A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak nincs helye. A határozat felülvizsgálata iránti kérelem a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidőn belül a felülvizsgálati kérelemnek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz meg kell érkeznie. E határidő jogvesztő, melynek elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet hatvan napon belül bírálja el és határozatát e határidőn belül írásba foglalja. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Kúria soron kívül jár el.
(7) A pályázati ajánlatban szereplő adatokról a Médiatanács a szerződés megkötéséig harmadik személynek nem adhat tájékoztatást.
(7) A pályázati ajánlat a pályázati eljárás lezárásáig a 153. § (2) bekezdés szerinti törvény által védett titoknak minősül. A pályázati ajánlatot a Médiatanács az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. A pályázati ajánlatban szereplő adatokról a Médiatanács a szerződés megkötéséig harmadik személynek nem adhat tájékoztatást.
(8) Alakilag és tartalmilag érvényes, de nyertessé nem nyilvánított pályázati ajánlat esetén a pályázati díj nyolcvan százaléka visszajár.

Hatósági szerződés

63. §
(1) A 62. § (1) bekezdés b) pont szerinti határozatnak a nyertessé nyilvánított pályázóval történő közlésével egyidejűleg a Médiatanács a pályázat nyertesével való hatósági szerződéskötés érdekében hivatalból hatósági eljárást indít. E hatósági eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásban a pályázat nyertese nem vesz részt, vagy a hatósági szerződés megkötését akadályozza, az (1) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőn túl a hatósági szerződés nem köthető meg, ez esetben a Médiatanács az eljárás megindításától számított negyvenötödik napon az eljárást megszünteti. Az eljárásban igazolási kérelemnek nincs helye.
(3) Helyi médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázat esetén, ha egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve pályázati követelményeknek, a Médiatanács megköti a hatósági szerződést.
(4) Amennyiben a 62. § (5) bekezdés szerint a Fővárosi Ítélőtábla eljárását kezdeményezték, a hatósági szerződés a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntéséig nem köthető meg. A Fővárosi Ítélőtábla felülvizsgálati eljárásának időtartama a hatósági eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele.
(4) Amennyiben a 62. § (5) bekezdés szerint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság eljárását kezdeményezték, a hatósági szerződés a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős döntéséig nem köthető meg. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felülvizsgálati eljárásának időtartama a hatósági eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele.
(5) A Médiatanács a 187. § szerint bírságot szabhat ki, amennyiben a nyertes pályázó a pályázati ajánlatát visszavonja, vagy a hatósági szerződést nem köti meg.
(6) A Médiatanács a bírság kiszabása mellett a pályázati ajánlat visszavonásából, a hatósági szerződés megkötésének akadályozásából származó valamennyi költség viselésére, megfizetésére is kötelezheti a nyertes pályázót.
(7) A hatósági szerződésben meg kell határozni a médiaszolgáltató kötelezettségei teljesítésének megállapításához szükséges információk előállítására, őrzésére, hozzáférhető állapotban tartására és közlésére vonatkozó feltételeket.
(8) Amennyiben a hatósági szerződésben meghatározott időpontig a médiaszolgáltatás nyújtására - a nyertes pályázó érdekkörében felmerült ok miatt - nem kerül sor, a Médiatanács jogosult a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túlmenően a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(9) A médiaszolgáltató a hatósági szerződésben megállapított médiaszolgáltatási díjat negyedévenként előre köteles megfizetni. A médiaszolgáltatási jogosultság elnyerésekor a médiaszolgáltatási díjat fél évre előre kell megfizetni.
(10) Amennyiben a médiaszolgáltató a médiaszolgáltatási díj bármely részének megfizetésével késedelembe esik, vagy a díjfizetést elmulasztja, a Médiatanács jogosult a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túlmenően a hatósági szerződést tizenöt napos határidővel felmondani.
(11) A hatósági szerződésben meg kell határozni a szerződésszegés következményeit, továbbá a szolgáltatás legfeljebb harminc napig terjedő felfüggesztésének feltételeit.
(11) A hatósági szerződésben meg kell határozni a szerződésszegés következményeit.
(12) A médiaszolgáltató a pályázati ajánlatában vállalt időtartamban és műsoridőben a műsoridő-beosztás szerint, saját megkülönböztető azonosítási jelét használva, a vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsor sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben tartott saját hálózaton, berendezésekkel, eszközökkel vagy hírközlési szolgáltató (műsorszóró) szolgáltatás közreműködésével. A médiaszolgáltató saját eszközökkel történő műsorszóró, szétosztó tevékenységére a távközlési szolgáltatási engedély nem szükséges, de ez nem érinti a jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyek beszerzésére vonatkozó kötelezettséget.
(12) A médiaszolgáltató a hatósági szerződésben rögzítetteknek megfelelő műsor sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben tartott saját hálózaton, berendezésekkel, eszközökkel vagy elektronikus hírközlési szolgáltató (műsorszóró) szolgáltatás közreműködésével. A médiaszolgáltató saját eszközökkel történő műsorszóró, szétosztó tevékenységére a távközlési szolgáltatási engedély nem szükséges, de ez nem érinti a jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyek beszerzésére vonatkozó kötelezettséget.
(13) A 49. § (8) bekezdés szerinti eredeti igénylő a pályázat nyertesétől az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésére tarthat igényt.
(14) A médiaszolgáltató köteles öt napon belül a Médiatanácsnak bejelentenie, ha a médiaszolgáltató tulajdonosi szerkezetében vagy a hatósági szerződésben szereplő adataiban változás következik be.

Hálózatba kapcsolódás, vételkörzet-bővítés, szerződésmódosítás

64. §
(1) A Médiatanács a hálózatba kapcsolódásról az abba kapcsolódók együttes kérelme alapján hatósági eljárásban dönt. A Médiatanács a kérelem engedélyezése esetén módosítja a médiaszolgáltatók hatósági szerződéseit.
(2) Közösségi médiaszolgáltató csak közösségi médiaszolgáltatóval kapcsolódhat hálózatba. Országos médiaszolgáltató nem lehet hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltató.
(3) Nem engedélyezhető a hálózatba kapcsolódás,
a) ha a hálózatba kapcsolódó körzeti vagy helyi médiaszolgáltató saját médiaszolgáltatása nem éri el naponta a négy órát,
b) ha a médiaszolgáltatók médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkeznek a Médiatanács felé,
b) ha a médiaszolgáltatók bármelyike médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkeznek a Médiatanács felé,
c) ha a médiaszolgáltató vagy a médiaszolgáltatók bármelyike a hálózatba kapcsolódás következtében nem felelne meg a 71. §-ban foglaltaknak,
c) ha a médiaszolgáltatók bármelyike a hálózatba kapcsolódás következtében nem felelne meg a 71. §-ban foglaltaknak,
d) ha a hálózatos médiaszolgáltató és a hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltató vételkörzete több mint húsz százalékban fedi egymást,
e) ha a hálózatba kapcsolódás következtében a médiaszolgáltató a pályázati ajánlatában tett eredeti vállalásaitól jelentősen eltérne.
(4) A Médiatanács a vételkörzet-bővítésről kérelemre indult hatósági eljárásban dönt. A Médiatanács a kérelem engedélyezése esetén módosítja a médiaszolgáltató hatósági szerződését.
(5) A vételkörzet-bővítés engedélyezésének feltétele, hogy a médiaszolgáltató azonos jellegű jogosultságainak vételkörzetei legfeljebb negyven kilométeres távolságban legyenek egymástól.
(6) Nem engedélyezhető a vételkörzet-bővítés,
a) ha a médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkezik a Médiatanács felé,
b) ha a médiaszolgáltató a vételkörzet-bővítés következtében nem felelne meg a 71. §-ban foglaltaknak.
(7) Vételkörzet-bővítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibővített vételkörzetű jogosultság érvényességi ideje nem változik, a teljes jogosultság a kibővített alapjogosultság lejártáig érvényes. A médiaszolgáltatónak a teljes vételkörzetben ugyanazt a műsort kell sugároznia a teljes műsoridőben.
(8) Ha a médiaszolgáltató vételkörzete a műsorterjesztő rendszerrel elért lakosságszám növekedése, vagy hálózatba kapcsolódás, vagy vételkörzet-bővítés miatt helyiről körzetire, vagy körzetiről országosra növekszik, a Médiatanács azzal a feltétellel módosítja a hatósági szerződést, hogy a médiaszolgáltató eleget tesz a megnövekedett vételkörzetű médiaszolgáltatásra irányadó, e törvényben foglalt követelményeknek.
(9) A Médiatanács a médiaszolgáltató kérelmére - médiapiaci és médiapolitikai indokok alapján, illetve a nyomós közérdekre tekintettel - a meglévő médiaszolgáltatási jogosultság helyett pályázati kiírás nélkül a frekvenciasáv, illetve a frekvencia tekintetében hasonló feltételekkel, a médiaszolgáltatási lehetőségek jegyzékében szereplő más médiaszolgáltatási jogosultságot kínálhat fel. A módosítás a médiaszolgáltatási jogosultság időtartamát nem érinti.

Az ideiglenes médiaszolgáltatás

65. §
(1) A Médiatanács kérelemre - médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembevételével - ideiglenes, legfeljebb harminc napra szóló hatósági szerződést köthet
a) olyan helyi médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására, amelynek a frekvenciatervét a Médiatanács a 49. § (5) bekezdés alapján közzétette, azonban hatósági szerződést még nem kötött, vagy
b) amelyre más már médiaszolgáltatási jogosultságot szerzett, de a jogosult médiaszolgáltatása az ideiglenes médiaszolgáltatás befejezését követő hatvan napon belül nem kezdődik meg.
(1) A Médiatanács kérelemre - médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembevételével - ideiglenes, legfeljebb harminc napra szóló hatósági szerződést köthet olyan helyi médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására,
a) amelynek a frekvenciatervét a Hivatal a 49. § (5) bekezdés alapján közzétette, azonban hatósági szerződést még nem kötött,
b) amelyre más már médiaszolgáltatási jogosultságot szerzett, de a jogosult médiaszolgáltatása az ideiglenes médiaszolgáltatás befejezését követő hatvan napon belül nem kezdődik meg, vagy
c) amelyre vonatkozóan a Hatóság igazolja, hogy a médiaszolgáltatás másoknak okozott zavarás és a nemzetközi előírások megsértése nélkül folytatható.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, lakcímét,
a) a kérelmező nevét, lakcímét, székhelyét, telefonszámát,
b) a kérelmező vállalkozás hatályos létesítő okiratát,
c) a tervezett műsoridőt napi, heti vagy havi bontásban,
c) a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás célját,
d) a műsortervet,
d) a tervezett műsoridőt napi, heti vagy havi bontásban,
e) a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezdő és befejező napját,
e) a műsortervet,
f) az (1) bekezdés b) pont szerinti kérelem esetén a médiaszolgáltató nyilatkozatát a médiaszolgáltatás megkezdésének napjáról.
f) a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezdő és befejező napját,
g) az (1) bekezdés b) pont szerinti kérelem esetén a médiaszolgáltató nyilatkozatát a médiaszolgáltatás megkezdésének napjáról,
h) a médiaszolgáltatási lehetőség megnevezését vagy az (1) bekezdés c) pont tekintetében a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás telephelyét.
(3) A kérelmet a benyújtástól számított tíz napon belül kell elbírálni. Amennyiben a kérelem nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, a Médiatanács hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstől számított öt nap áll a kérelmező rendelkezésére. A hiánypótlási határidő jogvesztő, elmulasztása esetén a Médiatanács a kérelmet elutasítja. A Médiatanács a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem benyújtásának napja és a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezdőnapja között legalább harminc nap időköz nem telik el.
(3) A kérelmet a benyújtástól számított húsz napon belül kell elbírálni. Amennyiben a kérelem nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, a Médiatanács hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstől számított öt nap áll a kérelmező rendelkezésére. A hiánypótlási határidő jogvesztő, elmulasztása esetén a Médiatanács a kérelmet elutasítja. A Médiatanács a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem benyújtásának napja és a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezdőnapja között legalább harminc nap időköz nem telik el.
(4) Ha a médiaszolgáltatási lehetőségre több kérelmet nyújtanak be, akkor a Médiatanács a kérelmeket érkezésük sorrendjében bírálja el. Amennyiben a korábban érkezett kérelem alapján a Médiatanács hatósági szerződést köt, a később érkezett kérelem elbírálására az (5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, és szükség esetén fel kell szólítani a kérelmezőt a (2) bekezdés e) pont szerinti időpontok módosítására.
(4) Ha a médiaszolgáltatási lehetőségre több kérelmet nyújtanak be, akkor a Médiatanács a kérelmeket érkezésük sorrendjében bírálja el. Amennyiben a korábban érkezett kérelem alapján a Médiatanács hatósági szerződést köt, a később érkezett kérelem elbírálására az (5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, és szükség esetén fel kell szólítani a kérelmezőt a (2) bekezdés f) pont szerinti időpontok módosítására.
(5) Ideiglenes hatósági szerződést
a) ugyanazzal a vállalkozással évente egyszer,
b) azonos közigazgatási területen évente három alkalommal lehet kötni. Az ideiglenes hatósági szerződések időtartama között legalább tizenöt napnak el kell telnie.
(6) Az ideiglenes médiaszolgáltatásra feljogosított médiaszolgáltató más médiaszolgáltatóval hálózatba nem kapcsolódhat, vételkörzet-bővítést nem kezdeményezhet.
(6) Az ideiglenes médiaszolgáltatásra feljogosított médiaszolgáltató más médiaszolgáltatóval hálózatba kapcsolódást, vagy, vételkörzet-bővítést nem kezdeményezhet.
(7) Ideiglenes hatósági szerződés alapján a közösségi médiaszolgáltatónak nem kell médiaszolgáltatási díjat fizetni.
(8) Az (1)-(7) bekezdés alkalmazása során a 71. §-ban szereplő előírásokat nem kell figyelembe venni.
(9) Az (1) bekezdésben megjelölt ideiglenes médiaszolgáltatási idő nem hosszabbítható meg.
(10) Amennyiben az audiovizuális médiaszolgáltatási jogosultság 2010. január 1. és a Dtv. 38. § (1) bekezdésben rögzített céldátum között úgy jár le, hogy az a 48. § (5) bekezdés alapján nem újítható meg, a Médiatanács a médiaszolgáltató kérelmére - a jogszabályban az audiovizuális médiaszolgáltatók műsorterjesztése digitális átállásának céldátumára megjelölt határidőig - a médiaszolgáltatási jogosultságra ideiglenes hatósági szerződést köthet.
(11) Amennyiben a rádiós médiaszolgáltatási jogosultság úgy jár le, hogy az a 48. § (5) bekezdés alapján nem újítható meg, és a pályáztatási eljárás során döntés még nem született, a Médiatanács a korábban jogosultsággal rendelkező médiaszolgáltatóval, annak kérelmére, a nyertes pályázóval történő hatósági szerződés megkötése napjáig, de legfeljebb hatvan napos időtartamra ideiglenes hatósági szerződést köthet.
(11) Amennyiben a lineáris rádiós médiaszolgáltatási jogosultság úgy jár le, hogy a Médiatanács egy alkalommal már megújította, és a médiaszolgáltatási lehetőség pályáztatása már megindult, a Médiatanács a korábban jogosultsággal rendelkező médiaszolgáltatóval, annak kérelmére, legfeljebb hatvan napos időtartamra - több alkalommal is - ideiglenes hatósági szerződést köthet. E bekezdés alapján ideiglenes hatósági szerződést kizárólag a pályázati eljárás - illetve a pályázati eljárás érdemében hozott határozattal vagy a pályázati eljárást megszüntető végzéssel szemben esetlegesen indított bírósági felülvizsgálati eljárás jogerős - lezárásáig lehet kötni. Az ideiglenes hatósági szerződés a pályázati eljárás nyertesével való hatósági szerződés megkötésének napján megszűnik.
(12) A (10)-(11) bekezdés alkalmazása során az (1)-(5) bekezdés, valamint a (9) bekezdés nem alkalmazható.
(13) A (10)-(11) bekezdés alkalmazása során a Médiatanács abban az esetben köt ideiglenes hatósági szerződést, amennyiben a médiaszolgáltató nem rendelkezik a Médiatanács felé lejárt tartozással és az ideiglenes jogosultság teljes időtartamára - audiovizuális médiaszolgáltatás esetén fél évre - fizetendő médiaszolgáltatási díj megfizetését legkésőbb a szerződéskötés napján igazolja.

IV. FEJEZET
KÖZÖSSÉGI MÉDIASZOLGÁLTATÁS

66. §
(1) A lineáris közösségi médiaszolgáltatás
a) egy meghatározott társadalmi, nemzeti és etnikai kisebbség, kulturális vagy vallási közösség, csoport, vagy
a) egy meghatározott társadalmi, nemzetiségi, kulturális vagy vallási közösség, csoport, vagy
b) egy adott településen, régióban vagy vételkörzetben élők tájékoztatásra, kulturális műsorszámok elérésére irányuló különleges igényeit szolgálja ki, vagy
c) műsoridejének túlnyomó részében a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. §-ban meghatározott céljait szolgáló műsorszámok kerülnek közzétételre.
(2) A lineáris közösségi médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató médiaszolgáltatási szabályzatában meghatározza
a) tevékenységének célját,
b) azon kulturális területeket, témákat, amelyek bemutatását vállalta,
c) a közszolgálati médiaszolgáltatás azon céljait, amelyek szolgálatát vállalta,
d) az általa szolgálni kívánt közösséget vagy közösségeket (társadalmi csoportot vagy meghatározott földrajzi területen élőket),
e) amennyiben az (1) bekezdés a)-b) pontnak megfelelően egy meghatározott közösség igényeit szolgálja ki, úgy e közösséget, valamint a kifejezetten e közösségnek szóló műsorszámok minimális, százalékos arányát a műsoridő egészéhez viszonyítottan.
(3) A médiaszolgáltató a közösségi médiaszolgáltatásra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek való megfelelésről és médiaszolgáltatási szabályzat betartásáról évente beszámol a Médiatanácsnak.
(4) A lineáris közösségi médiaszolgáltatás:
a) rendszeresen tájékoztat egy adott társadalmi vagy helyi közösség híreiről, illetve egyéb hírszolgáltatást is végez,
b) kulturális műsorszámokat tesz közzé,
c) törekszik a hallási fogyatékkal élők igényeinek figyelembevételére audiovizuális médiaszolgáltatás esetében,
d) audiovizuális médiaszolgáltatás esetén a magyar, illetve európai műsorkvótákra vonatkozó, 20. § szerinti előírások szerint működik, ide nem értve a független műsorkészítőkre vonatkozó műsorkvótákat,
d) audiovizuális médiaszolgáltatás esetén a magyar, illetve európai műsorkvótákra vonatkozó, 20. § szerinti előírások szerint működik, a 22. § (2) bekezdésben foglalt mentesítési lehetőség igénybe vétele nélkül, ide nem értve a független műsorkészítőkre vonatkozó műsorkvóták alóli, 22. § (2) bekezdés szerinti esetleges mentesülést,
e) legalább naponta négyórányi műsoridővel rendelkezik, beleértve a képújság időtartamát is,
e) legalább naponta négyórányi műsoridővel rendelkezik,
f) legalább hetente négyórányi műsoridőben az adott naptári évben általa készített, szerkesztett és első ízben bemutatott (nem ismételt) műsorszámot tesz közzé,
g) műsoridejének több mint kétharmadában köteles a 83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszámokat szolgáltatni, amibe beleszámít a szolgált közösségnek szóló hírműsorszám, politikai tájékoztató műsorszám, kulturális műsorszám és az egyéb, nem elsősorban az adott közösségnek szóló hasonló tartalom is,
g) heti műsoridejének több mint kétharmadában köteles a 83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszámokat szolgáltatni, amibe beleszámít a szolgált közösségnek szóló hírműsorszám, politikai tájékoztató műsorszám, kulturális műsorszám és az egyéb, nem elsősorban az adott közösségnek szóló hasonló tartalom is,
h) rádiós médiaszolgáltatás esetében a zenei műsorszámok bemutatására szánt műsoridejének legalább ötven százalékát magyar zenei műsorszámok bemutatására fordítja.
h) rádiós médiaszolgáltatás esetében a zenei műsorszámok bemutatására szánt heti műsoridejének legalább ötven százalékát magyar zenei műsorszámok bemutatására fordítja.
(5) A helyi vagy körzeti médiaszolgáltatás közösségi médiaszolgáltatásként való elismerése a Médiatanács médiaszolgáltatási pályázati nyertességről szóló döntésében vagy a Médiatanácsnál külön e célból kezdeményezett eljárásban, a Médiatanács határozata alapján történik meg. Ezen eljárás a médiaszolgáltatásnak a 42. § szerinti nyilvántartásba vételét követően a médiaszolgáltató által kezdeményezhető. A Médiatanács eljárása során megvizsgálja a már működő, vagy indítani kívánt médiaszolgáltatást és annak médiaszolgáltatási szabályzatában foglaltakat az (1)-(4) bekezdés szerinti kritériumoknak való megfelelés céljából, majd hatvan napon belül hatósági határozatot hoz. Országos médiaszolgáltatást nem lehet közösségi médiaszolgáltatásként elismerni.
(5) A helyi vagy körzeti médiaszolgáltatás közösségi médiaszolgáltatásként való elismerése a Médiatanács által e törvény alapján indított - médiaszolgáltatási jogosultság hasznosítására irányuló - pályázati eljárásban hozott, pályázati nyertességről szóló döntésében vagy a Médiatanácsnál külön e célból kezdeményezett eljárásban, a Médiatanács határozata alapján történik meg. Ezen eljárás a médiaszolgáltatásnak a 42. § szerinti nyilvántartásba vételét követően a médiaszolgáltató által kezdeményezhető. A Médiatanács eljárása során megvizsgálja a már működő vagy indítani kívánt médiaszolgáltatást és annak médiaszolgáltatási szabályzatában foglaltakat az (1)-(4) bekezdés szerinti kritériumoknak való megfelelés megállapítása érdekében, majd hatvan napon belül hatósági határozatot hoz. Országos médiaszolgáltatást nem lehet közösségi médiaszolgáltatásként elismerni.
(6) Az (5) bekezdés alapján történő elismerést követően a Médiatanács legalább kétévente - új szolgáltatás esetében az első év után is - részletes, legalább hét műsornapra kiterjedő - vizsgálat során eljárásában hivatalból vizsgálja a médiaszolgáltató működését, amelynek érdekében az az általa közzétett műsorszámokkal, illetve a médiaszolgáltatás tartalmával kapcsolatban részletes adatszolgáltatásra köteles. Amennyiben a Médiatanács megállapítása szerint a vizsgált médiaszolgáltatás nem felel meg a lineáris közösségi médiaszolgáltatás feltételeinek, úgy határozatával visszavonja a közösségi médiaszolgáltatásként való elismerést.
(7) A közösségi médiaszolgáltatásként való elismerés elutasításáról vagy visszavonásáról szóló határozat meghozatala esetén annak közlésétől számított fél éven belül a médiaszolgáltató nem kezdeményezheti az (5) bekezdés szerinti eljárást.

V. FEJEZET
A PIACI KONCENTRÁCIÓ MEGELŐZÉSE ÉS A JELENTŐS BEFOLYÁSOLÓ EREJŰ MÉDIASZOLGÁLTATÓK

A médiapiaci koncentráció megelőzésére vonatkozó általános szabályok

67. §   A lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók piaci koncentrációja a sokszínű médiapiac fenntartása, valamint a tájékoztatási monopólium létrejöttének megakadályozása céljából e törvény keretei között korlátozható.
68. §
(1) A legalább harmincöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató, a lineáris rádiós médiaszolgáltató, valamint a lineáris audiovizuális és lineáris rádiós piacon együttesen legalább negyven százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltató, a médiaszolgáltató bármely tulajdonosa, és a médiaszolgáltató bármely tulajdonosában befolyásoló részesedéssel rendelkező személy vagy vállalkozás
a) új médiaszolgáltatást nem indíthat, médiaszolgáltatást végző vállalkozásban részesedést nem szerezhet, és
b) köteles médiaszolgáltatásai műsorstruktúrájának módosításával, a magyar műsorszámok, a független műsorkészítők által előállított műsorszámok arányának növelésével, vagy egyéb módon intézkedéseket tenni a médiapiac sokszínűségének növelése érdekében.
(2) Az (1) bekezdés a) pont esetében, amennyiben a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató médiaszolgáltatást végző vállalatban részesedést kíván szerezni, a Médiatanács a 171. § szerinti eljárásában a szakhatósági hozzájárulást köteles megtagadni.
(2) Az (1) bekezdés a) pont esetében, amennyiben a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató médiaszolgáltatást végző vállalkozásban részesedést kíván szerezni, a Médiatanács a 171. § szerinti eljárásában a szakhatósági hozzájárulást köteles megtagadni.
(3) Az (1) bekezdés b) pont esetében a sokszínűség növelésére irányuló intézkedések meghatározása érdekében a médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács a médiaszolgáltatóval - legalább egyéves időtartamra szóló - hatósági szerződést köthet, amely eljárásban a Médiatanácsnak joga van mérlegelni a médiaszolgáltató által vállalni kívánt kötelezettségek elfogadását. Ilyen irányú kérelem a Médiatanács 70. § (7) bekezdésben meghatározott hatósági határozatának közlésétől számított harminc napon belül terjeszthető elő. Amennyiben a hatósági szerződés - a megegyezés elmaradása miatt - a 70. § (7) bekezdésben meghatározott hatósági határozat közlésétől számított három hónapon belül nem jön létre, akkor a Médiatanács az eljárást végzéssel megszünteti.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott hatósági szerződés létrejöttének hiányában a Médiatanács 70. § (7) bekezdésben meghatározott hatósági határozatának közlésétől számított hat hónapon belül a médiaszolgáltató köteles a médiapiac sokszínűségének növelése érdekében tervezett intézkedéseinek jóváhagyása iránti kérelmet benyújtani. A Médiatanács a kérelem jóváhagyása iránti eljárásban azt vizsgálja, hogy a bejelentett intézkedések alkalmasak-e a korábbi tájékoztatási monopólium csökkentésére, a médiapiac sokszínűségének és a plurális tájékoztatás növelésére. E kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiatanács eljárási bírságot szab ki.
(5) Amennyiben a kérelem megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, azt a Médiatanács határozatával jóváhagyja.
(6) Kétség esetén a médiaszolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a tervezett intézkedések megfelelnek a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(7) Amennyiben a Médiatanács a tervezett intézkedéseket nem hagyja jóvá, erről határozatot hoz, amelyben meghatározza, hogy azok miért nem megfelelőek a (4) bekezdésben foglalt elvek érvényesülése szempontjából.
(8) A (7) bekezdés szerinti esetben a médiaszolgáltató köteles a Médiatanács által megállapított határidőben, de legfeljebb harminc napon belül - a Médiatanács (7) bekezdésben szereplő határozatába foglalt szempontokat figyelembe véve - új intézkedéstervezetet benyújtani. E kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiatanács eljárási bírságot szab ki. Amennyiben ezen új kérelemben foglalt intézkedések sem megfelelők a (4) bekezdésben foglalt feltételek szempontjából, úgy a Médiatanács a 185-187. § szerint jogkövetkezményt alkalmazhat.
(9) A Médiatanács a határozatával jóváhagyott intézkedések teljesítését általános hatósági felügyelet keretében ellenőrzi.
(10) A lineáris audiovizuális és lineáris rádiós piacon együttesen elért éves átlagos közönségarányt az (1) bekezdés összefüggésében úgy kell meghatározni, hogy a lineáris audiovizuális és a lineáris rádiós piacon külön-külön elért éves átlagos közönségarány százalékban kifejezett mértékét össze kell adni.

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók meghatározása

69. §
(1) JBE médiaszolgáltatónak minősül a legalább tizenöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató és lineáris rádiós médiaszolgáltató feltéve, hogy legalább egy médiaszolgáltatásának éves átlagos közönségaránya eléri a három százalékot.
(2) A 32. §-ban és a 38-39. §-ban a JBE médiaszolgáltató számára előírt kötelezettségek teljesítését a Médiatanács rendszeresen ellenőrzi.
(3) A 68. §-ban és az (1) bekezdésben meghatározott éves átlagos közönségarány mérésére vonatkozóan a Hatóság külső vállalkozóval szerződést köthet. A szerződő felet nyílt pályázati eljárás keretében kell kiválasztani. A szerződés előkészítésekor és a pályázati eredmény meghatározásakor a Hatóság együttműködik a médiaszolgáltatókkal. A szerződésben meg kell határozni a közönségarány-mérés módszerét, szakmai kritériumait, valamint az eredmények auditálásának rendjét.
(4) A Hatóság a közönségarány mérésének módszertanát, illetve a médiaszolgáltatások előző naptári évre vonatkozó éves átlagos közönségarányát internetes honlapján közzéteszi.

A médiapiaci koncentráció megelőzésére és a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárások szabályai

70. §
(1) A Médiatanács a médiapiaci koncentráció megelőzésére és a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárások lefolytatása érdekében a koncentráció fokának megítélése szempontjából jelentős (a továbbiakban: releváns) piaci tényeket és körülményeket - így különösen médiaszolgáltató előző naptári évi átlagos közönségarányát - a Ket. szerinti hatósági ellenőrzési eljárásban a (2)-(12) bekezdés szerinti eltérésekkel vizsgálja.
(1) A Médiatanács a médiapiaci koncentráció megelőzésére és a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárások lefolytatása érdekében a koncentráció fokának megítélése szempontjából jelentős (a továbbiakban: releváns) piaci tényeket és körülményeket - így különösen médiaszolgáltató előző naptári évi átlagos közönségarányát - a Ket. szerinti hatósági ellenőrzési eljárásban a (2)-(6) bekezdés szerinti eltérésekkel vizsgálja.
(2) A Médiatanács a hatósági ellenőrzési eljárásban a releváns tények és körülmények tisztázása érdekében a médiaszolgáltatókat végzéssel adatszolgáltatásra kötelezheti. A végzés ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a hatósági ellenőrzést esetlegesen követő, a médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban hozott érdemi döntés elleni jogorvoslatban támadható.
(3) Az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Médiatanács - a 175. § (8) bekezdése szerint - eljárási bírságot szabhat ki. Ezen túlmenően az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Médiatanács ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő médiaszolgáltató 45. § (1) bekezdés ad) pont szerinti tisztségviselőjét vagy bejelentett képviselőjét is.
(4) A közönségarány meghatározásánál figyelembe kell venni, illetve a közönségarányhoz hozzá kell számítani
a) a médiaszolgáltató által szolgáltatott valamennyi, a Magyar Köztársaság területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásnak,
a) a médiaszolgáltató által szolgáltatott valamennyi, Magyarország területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásnak,
b) az érintett médiaszolgáltató befolyásoló részesedése mellett működő médiaszolgáltatók Magyar Köztársaság területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásainak, és
b) az érintett médiaszolgáltató befolyásoló részesedése mellett működő médiaszolgáltatók Magyarország területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásainak, és
c) az érintett médiaszolgáltató bármely tulajdonosának, vagy tulajdonosa tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő médiaszolgáltató Magyar Köztársaság területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásainak
c) az érintett médiaszolgáltató bármely tulajdonosának, vagy tulajdonosa tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő médiaszolgáltató Magyarország területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásainak
közönségarányát.
(5) Amennyiben a Médiatanács a hatósági ellenőrzés alapján megállapítja, hogy a médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárás lefolytatására okot adó körülmény fennáll, akkor a Ket. vonatkozó rendelkezéseitől eltérően kizárólag az eljárás végzésben történő megindításáról dönt.
(6) Amennyiben a hatósági ellenőrzés alapján a Médiatanács azt állapítja meg, hogy a korábban hozott (7) bekezdés szerinti határozatban azonosított médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató, illetve a (7) bekezdés szerinti határozatban, illetve a (10) bekezdés szerinti hatósági szerződésben azonosított JBE szolgáltatók köre nem változott, akkor az eljárás megindítását mellőzi.
(7) A Médiatanács a médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásában hatósági határozatban azonosítja a 68. § szerinti, a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltatót, illetve a 69. § szerinti JBE médiaszolgáltatót, valamint dönt a korábban határozatban azonosított e minőségének megszüntetéséről.
(8) A JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban hozott határozatban a Médiatanács a JBE médiaszolgáltatót a 32. § és a 38-39. § alapján terhelő kötelezettségek pontos tartalmát is meghatározza az ott foglalt mérlegelési szempontok figyelembevételével.
(9) A médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE szolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban hozott határozat felülvizsgálatára a 163. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a Médiatanács jogerős határozatának felülvizsgálatát az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Ítélőtáblától kérheti a Médiatanács határozata ellen indított kereset indításával. A Fővárosi Ítélőtábla a keresetet peres eljárásban, harminc napon belül bírálja el.
(9) A Médiatanács médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE szolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban hozott határozatának felülvizsgálatát az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól.
(9a) A Médiatanács a keresetlevelet - az ügy irataival és a nyilatkozatával együtt - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak. A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a bíróság a keresetlevél bírósághoz történő - Médiatanács általi - megküldésétől számított hatvan napon belül bírálja el és határozatát a kihirdetés napjáig írásba foglalja. A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak nincs helye. A határozat felülvizsgálata iránti kérelem a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidőn belül a felülvizsgálati kérelemnek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz meg kell érkeznie. E határidő jogvesztő, melynek elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet hatvan napon belül bírálja el és határozatát e határidőn belül írásba foglalja. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Kúria soron kívül jár el. A bíróság a Médiatanács határozatát megváltoztathatja.
(10) A JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban a Médiatanács határozathozatal helyett hatósági szerződést is köthet a médiaszolgáltatóval a médiaszolgáltató JBE azonosításáról, illetve a JBE médiaszolgáltatót a 32. § és a 38-39. § alapján terhelő kötelezettségek pontos tartalmáról. Ez esetben a 32. § és 38-39. §-ban foglalt kötelezettségek megállapításának mérlegelési szempontjaitól a felek eltérhetnek azzal, hogy a JBE médiaszolgáltató az ott foglalt kötelezettségek teljesítése alól a hatósági szerződésben sem mentesíthető.
(11) A médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárását - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Médiatanács minden év szeptember 30. napjáig lefolytatja. A JBE médiaszolgáltatók meghatározásánál az előző naptári év átlagos közönségarányát kell figyelembe venni. A JBE médiaszolgáltatót terhelő kötelezettségeknek a JBE médiaszolgáltató a Médiatanács döntését követő év január 1-től köteles eleget tenni. A Médiatanács médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásában hozott határozata, illetve a megkötött hatósági szerződés mindaddig hatályban marad, amíg ugyanezen tárgyban a következő évben folytatott eljárás eredményeként meghozott következő határozat, illetve hatósági szerződés hatályba nem lép.
(12) Az (1)-(11) bekezdés alkalmazásában árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének médiaszolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos értékesítésből származó előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni.

A hatósági vagy műsorszolgáltatási szerződéssel médiaszolgáltatási jogosultságot szerző analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójára vonatkozó szabályok

71. §
(1) Aki hatósági vagy műsorszolgáltatási szerződés alapján analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult, az egyidejűleg legfeljebb
a) egy országos analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás,
b) két körzeti és négy helyi analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás, vagy
c) tizenkét helyi analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás
végzésére rendelkezhet jogosultsággal.
(2) A tematikus analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás kivételével az országos analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedéssel rendelkező nem szerezhet befolyásoló részesedést más médiaszolgáltatást, vagy műsorterjesztést végző vállalkozásban.
(3) Ugyanaz a vállalkozás analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult szervezetben az (1) bekezdésben foglalt korlátok között szerezhet befolyásoló részesedést.
(4) A médiaszolgáltató saját jogosultságait és befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozások jogosultságait az (1) és (3) bekezdés alkalmazása során egybe kell számítani.
(5) A körzeti és helyi lineáris rádiós médiaszolgáltató vagy annak tulajdonosa a médiaszolgáltatásának vételkörzetébe eső más körzeti vagy helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatást végző vállalkozásban - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - befolyásoló részesedést nem szerezhet.
(5) A körzeti és helyi lineáris rádiós médiaszolgáltató vagy annak tulajdonosa a médiaszolgáltatásának vételkörzetébe eső más körzeti vagy helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatást végző vállalkozásban - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - befolyásoló részesedést nem szerezhet, illetve a körzeti és helyi lineáris rádiós médiaszolgáltató vagy annak tulajdonosa a médiaszolgáltatásának vételkörzetébe eső más körzeti vagy helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatást nem nyújthat.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható, ha
a) a két médiaszolgáltató vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedi át egymást, vagy
b) a pályázat elbírálása után kihasználatlan műsoridő marad és új pályázat kiírása mellett a kihasználatlanul maradt műsoridőre szerződést kötnek az (5) bekezdésben megjelölt médiaszolgáltatóval, feltéve, hogy az általa így megszerzett műsoridő a már meglevő műsoridejétől nyolcvan százalékban eltér, és egyik műsoridő sem haladja meg a négy órát.
(7) A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti összefonódás nem engedélyezhető, ha az az e törvényben foglaltak sérelmével járna.

VI. FEJEZET
A SOKSZÍNŰSÉG VÉDELME A MŰSORTERJESZTÉS SORÁN

A műsorterjesztés sokszínűsége

72. §
(1) Azon médiaszolgáltatások száma, amelyek médiaszolgáltatójában azonos vállalkozás rendelkezik befolyásoló részesedéssel, nem haladhatja meg az adott átviteli rendszeren terjesztett audiovizuális médiaszolgáltatások negyedét, illetve rádiós médiaszolgáltatások felét.
(2) Azon médiaszolgáltatások száma, amelynek médiaszolgáltatója műsorterjesztési tevékenységet is végez, vagy amelynek médiaszolgáltatójában azonos műsorterjesztő vállalkozás rendelkezik tulajdoni részesedéssel, nem haladhatja meg az adott átviteli rendszeren terjesztett audiovizuális médiaszolgáltatások negyedét, illetve rádiós médiaszolgáltatások felét.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott arányoknak a műsorterjesztő vállalkozás által a nézőknek vagy a hallgatóknak kínált azon programcsomag tekintetében is érvényesülniük kell, amely az előző naptári év végén a legtöbb előfizetővel rendelkezett az adott átviteli rendszeren.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségek nem vonatkoznak a közszolgálati médiaszolgáltató által végzett műsorterjesztési tevékenységre.

A médiaszolgáltatások továbbításának kötelezettsége

73. §
(1) A magyar, a nemzeti, illetve etnikai kisebbségi és az európai kultúra megőrzése, védelme, valamint továbbfejlesztése, a nemzeti, illetve etnikai kisebbségi nyelv ápolása, az állampolgárok tájékozódási igényeinek kielégítése és a demokratikus közéletben való részvételük elősegítése, továbbá a vélemények sokszínűségének megőrzése érdekében a (2)-(3) bekezdésben meghatározott műsorterjesztőt a 74-75. §-ban meghatározott kötelezettségek terhelik (a továbbiakban: továbbítási kötelezettség).
(1) A magyar, a nemzetiségi és az európai kultúra megőrzése, védelme, valamint továbbfejlesztése, a nemzetiségi nyelv ápolása, az állampolgárok tájékozódási igényeinek kielégítése és a demokratikus közéletben való részvételük elősegítése, továbbá a vélemények sokszínűségének megőrzése érdekében a (2)-(3) bekezdésben meghatározott műsorterjesztőt a 74-75. §-ban meghatározott kötelezettségek terhelik (a továbbiakban: továbbítási kötelezettség).
(2) Továbbítási kötelezettség terheli a nyilvánosság számára rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás közvetítését végző átviteli rendszeren, hálózaton műsorterjesztési szolgáltatást nyújtó műsorterjesztőt.
(3) A rádiós és az audiovizuális médiaszolgáltatás nyilvánosság számára történő közvetítését végző átviteli rendszerek, hálózatok közé tartoznak különösen a kábeltelevízió-hálózatok, a műholdas, a földi (kivéve az analóg audiovizuális műsorszóró) műsorterjesztő hálózatok, valamint a médiaszolgáltatás Internet Protokoll segítségével történő továbbítását lehetővé tevő átviteli rendszerek, amennyiben a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a műsorterjesztéssel, vagy ez helyettesíti a más módon megvalósított műsorterjesztést.
(4) A továbbítási kötelezettség kiterjed más átviteli rendszeren, hálózaton műsorterjesztést végző szolgáltatóra, üzemeltetőre, amennyiben az előfizetők, felhasználók széles körben ezen átviteli rendszert, hálózatot használják a rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások vételének fő eszközeként. Ezen átviteli rendszereket, hálózatokat a továbbítási kötelezettség szempontjából a Médiatanács rendszeresen - de legalább háromévente - ellenőrzi, és ennek keretében elemzi. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként szükség esetén megindított hatósági eljárás során megállapítja, hogy az adott átviteli rendszer, hálózat tekintetében indokolt a továbbítási kötelezettség előírása, határozatában az átviteli rendszeren, hálózaton műsorterjesztést nyújtó valamennyi szolgáltató, üzemeltető vonatkozásában megállapítja a továbbítási kötelezettség fennállását.
(5) A továbbítási kötelezettség az elsődlegesen audiovizuális médiaszolgáltatások nyilvánosság számára történő közvetítésére szolgáló műsorterjesztői hálózaton, átviteli rendszeren nem vonatkozik a rádiós médiaszolgáltatásokra.
(6) Amennyiben a műsorterjesztő több átviteli rendszeren, műsorterjesztői hálózaton is nyújt műsorterjesztési szolgáltatást, az (1)-(4) bekezdés szerinti továbbítási kötelezettség átviteli rendszerenként, műsorterjesztői hálózatonként külön-külön terheli.
(6) Amennyiben a műsorterjesztő több átviteli rendszeren, műsorterjesztői hálózaton vagy műsorterjesztő átviteli platformon is nyújt műsorterjesztési szolgáltatást, az (1)-(4) bekezdés szerinti továbbítási kötelezettség átviteli rendszerenként, műsorterjesztői hálózatonként, illetve műsorterjesztő átviteli platformonként külön-külön terheli, kivéve, ha a műsorterjesztő több műsorterjesztő átviteli platformot tartalmazó egységes, komplex programcsomagot nyújt. Több műsorterjesztő átviteli platformot tartalmazó egységes, komplex programcsomag nyújtása esetén a műsorterjesztőt a továbbítási kötelezettség programcsomagonként terheli.
(7) Médiapiaci szempontból meghatározó jelentőségűnek minősül a műsorterjesztő (a továbbiakban: meghatározó műsorterjesztő), ha
a) műsorterjesztői szolgáltatása előfizetőinek száma - műsorterjesztő platformtól, hálózattól függetlenül - meghaladja a százezer főt, vagy
b) nyilvánosan elérhető, előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető műsorterjesztési szolgáltatás esetén a műsorterjesztő vételkörzete a Magyar Köztársaság lakosságának több mint egyharmadára kiterjed,
és a műsorterjesztő, vagy benne, illetve tulajdonosában befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozás, valamint a műsorterjesztő, illetve tulajdonosa befolyásoló részesedése mellett működő más vállalkozás a Magyar Köztársaság területén végzett műsorterjesztésből vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatásból származó árbevétele - az analóg műsorszórás kivételével - meghaladja az évi egymilliárd forintot.
(7) Médiapiaci szempontból meghatározó jelentőségűnek minősül a műsorterjesztő (a továbbiakban: meghatározó műsorterjesztő), ha
a) műsorterjesztői szolgáltatása előfizetőinek száma - műsorterjesztő platformtól, hálózattól függetlenül - meghaladja a százezer főt, vagy
b) nyilvánosan elérhető, előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető műsorterjesztési szolgáltatás esetén a műsorterjesztő vételkörzete Magyarország lakosságának több mint egyharmadára kiterjed,
és a műsorterjesztő, vagy benne, illetve tulajdonosában befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozás, valamint a műsorterjesztő, illetve tulajdonosa befolyásoló részesedése mellett működő más vállalkozás Magyarország területén végzett műsorterjesztésből vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatásból származó árbevétele - az analóg műsorszórás kivételével - meghaladja az évi egymilliárd forintot.
(8) Kétség esetén a meghatározó műsorterjesztő köteles bizonyítani, hogy esetében a (7) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn.
74. §
(1) A közszolgálati médiaszolgáltatók összesen négy lineáris audiovizuális médiaszolgáltatását és három lineáris rádiós médiaszolgáltatását a műsorterjesztő - a műsorszórással megvalósított műsorterjesztés kivételével - díjmentesen köteles továbbítani. A műsorterjesztő e médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférésért a hozzáférés biztosításához kapcsolódó, a hozzáférés költségeit meghaladó mértékű többletdíjat az előfizetőtől nem kérhet. A közszolgálati médiaszolgáltató nem követelhet e médiaszolgáltatásai terjesztéséért a műsorterjesztőtől ellenszolgáltatást.
(1) A közszolgálati médiaszolgáltató összesen négy lineáris audiovizuális médiaszolgáltatását és három lineáris rádiós médiaszolgáltatását a műsorterjesztő - a műsorszórással megvalósított műsorterjesztés kivételével - díjmentesen köteles továbbítani. A műsorterjesztő e médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférésért a hozzáférés biztosításához kapcsolódó, a hozzáférés költségeit meghaladó mértékű többletdíjat az előfizetőtől nem kérhet. A közszolgálati médiaszolgáltató nem követelhet e médiaszolgáltatásai terjesztéséért a műsorterjesztőtől ellenszolgáltatást.
(1a) A 73. § (2) bekezdésében meghatározott, digitális átviteli rendszert üzemeltető műsorterjesztő az (1) bekezdésben meghatározott lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokon túl köteles a közszolgálati médiaszolgáltató további két lineáris audiovizuális médiaszolgáltatását is továbbítani, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint.
(1b) A 73. § (2) bekezdésében meghatározott azon műsorterjesztő, amely egy adott átviteli rendszeren HD minőségben is továbbít audiovizuális médiaszolgáltatást, köteles azon az átviteli rendszeren a közszolgálati médiaszolgáltató (1) és az (1a) bekezdés szerinti audiovizuális médiaszolgáltatásait, az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel, HD minőségben továbbítani.
(1c) A 73. § (2) bekezdésében meghatározott műsorterjesztő köteles a 74. § (1)-(1c) bekezdésben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatásokat alapbeállításként a csatornasorrend első helyeire tenni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség érvényesülését hivatalból vagy kérelemre a Médiatanács ellenőrzi.
(2) A továbbítási kötelezettség keretébe tartozó, az (1) bekezdésben meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatásokat a műsorterjesztő alapszolgáltatásként úgy köteles továbbítani, hogy azok - az analóg műsorterjesztési hálózatok kivételével - elkülöníthető előfizetői szolgáltatásként is igénybe vehetők legyenek az előfizetők számára. Ezen előfizetői szolgáltatási csomag igénybevételéért a hozzáférés biztosításához kapcsolódó, a hozzáférés költségeit meghaladó mértékű többletdíjat a műsorterjesztő az előfizetőtől nem kérhet. Az analóg műsorterjesztési hálózatok esetében a továbbítási kötelezettség keretébe tartozó közszolgálati médiaszolgáltatásokat valamennyi programcsomagban elérhetővé kell tenni az előfizetők számára.
(3) A továbbítási kötelezettség keretébe tartozó közszolgálati médiaszolgáltatásokat a műsorterjesztő alapszolgáltatásként úgy köteles továbbítani, hogy azok - az analóg műsorterjesztési hálózatok kivételével - elkülöníthető előfizetői szolgáltatásként is igénybe vehetők legyenek az előfizetők számára. Ezen előfizetői szolgáltatási csomag igénybevételéért a hozzáférés biztosításához kapcsolódó, a hozzáférés költségeit meghaladó mértékű többletdíjat a műsorterjesztő az előfizetőtől nem kérhet. Az analóg műsorterjesztési hálózatok esetében a továbbítási kötelezettség keretébe tartozó közszolgálati médiaszolgáltatásokat valamennyi programcsomagban elérhetővé kell tenni az előfizetők számára.
(3) A közszolgálati médiaszolgáltató (1) bekezdés szerinti, műsorszórással terjesztett médiaszolgáltatásait ingyenesen kell a felhasználók számára hozzáférhetővé tenni.
(4) A közszolgálati médiaszolgáltató (1) bekezdés szerinti, műsorszórással terjesztett médiaszolgáltatásait ingyenesen kell a felhasználók számára hozzáférhetővé tenni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak teljesítését hivatalból vagy kérelemre a Hivatal ellenőrzi.
(5) A (3)-(4) bekezdésben foglaltak teljesítését hivatalból vagy kérelemre a Hivatal ellenőrzi.
(5) Az (1)-(3) bekezdés szerinti továbbítási kötelezettség a helyi vagy körzeti vételkörzetű, földfelszíni műsorszórás révén megvalósított műsorterjesztési szolgáltatást nyújtó műsorterjesztőt e szolgáltatása tekintetében nem terheli.
75. §
(1) A műsorterjesztőt - teljes kapacitásának tíz százalékáig, de legfeljebb három médiaszolgáltatás tekintetében - a médiaszolgáltatók körzeti vagy helyi, audiovizuális közösségi médiaszolgáltatására vonatkozó, műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlata tekintetében szerződéskötési kötelezettség terheli.
(2) A műsorterjesztőt - legfeljebb további két médiaszolgáltatás tekintetében - a helyi vételkörzetű médiaszolgáltató audiovizuális médiaszolgáltatására vonatkozó, műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlata tekintetében szerződéskötési kötelezettség terheli, feltéve, hogy a médiaszolgáltató vételkörzete a Médiatanács nyilvántartásában szereplő adatok alapján az adott műsorterjesztő vételkörzetében, illetve a (4) bekezdés szerinti elkülönült szolgáltatási területen található, és médiaszolgáltatását célzottan az adott terület lakossága számára nyújtja. Az (1)-(2) bekezdés alapján a továbbítási kötelezettség keretébe tartozó helyi médiaszolgáltatások tekintetében a műholdas műsorterjesztőket továbbítási kötelezettség nem terheli.
(2) A műsorterjesztőt - legfeljebb további két médiaszolgáltatás tekintetében - a helyi vételkörzetű médiaszolgáltató audiovizuális médiaszolgáltatására vonatkozó, műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlata tekintetében szerződéskötési kötelezettség terheli, feltéve, hogy a médiaszolgáltató vételkörzete a Hatóság nyilvántartásában szereplő adatok alapján az adott műsorterjesztő vételkörzetében, illetve a (4) bekezdés szerinti elkülönült szolgáltatási területen található, és médiaszolgáltatását célzottan az adott terület lakossága számára nyújtja. Az (1)-(2) bekezdés alapján a továbbítási kötelezettség keretébe tartozó helyi médiaszolgáltatások tekintetében a műholdas és a földfelszíni műsorszóró műsorterjesztőket továbbítási kötelezettség nem terheli.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott továbbítási kötelezettség alá eső médiaszolgáltatásokon túl a Médiatanács - hivatalból vagy médiaszolgáltató általi kérelemre - hatósági határozatában meghatározhat - az e törvényben foglalt közérdekű médiapolitikai célok elérését szolgáló - további két médiaszolgáltató olyan - médiaszolgáltatónként legfeljebb egy - lineáris közösségi vagy közszolgálati médiaszolgáltatását, amelyre vonatkozó műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlatra a műsorterjesztőt szerződéskötési kötelezettség terheli. A határozat meghozatala során a Médiatanács köteles mérlegelni, hogy a döntés mennyiben szolgálja a médiapiac és a tájékoztatás sokszínűségét, az e törvényben meghatározott közszolgálati célok elérését, valamint a kultúra megőrzését és gyarapítását. E hatósági eljárásban a műsorterjesztők ügyféli jogállással nem rendelkeznek.
(3) A 74. § (1) bekezdésében, valamint az (1)-(2) bekezdésben meghatározott továbbítási kötelezettség alá eső médiaszolgáltatásokon túl a Médiatanács hivatalból vagy médiaszolgáltató általi kérelemre hatósági határozatában meghatározhat - az e törvényben foglalt közérdekű médiapolitikai célok elérését szolgáló - további legfeljebb két lineáris közszolgálati médiaszolgáltatást, illetve legfeljebb egy lineáris közösségi médiaszolgáltatást, amelyre vonatkozó műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlatra a műsorterjesztőt szerződéskötési kötelezettség terheli. A határozat meghozatala során a Médiatanács köteles mérlegelni, hogy a döntés mennyiben szolgálja a médiapiac és a tájékoztatás sokszínűségét, az e törvényben meghatározott közszolgálati célok elérését, valamint a kultúra megőrzését és gyarapítását. E hatósági eljárásban a műsorterjesztők ügyféli jogállással nem rendelkeznek.
(4) Amennyiben az (1)-(3) bekezdés szerinti műsorterjesztő átviteli rendszere több, egymástól műszakilag elkülöníthető területet kiszolgáló részből áll, az (1)-(3) bekezdés szerinti kötelezettségek a műsorterjesztőt az egymástól műszakilag elkülöníthető területenként értelemszerűen külön-külön terhelik.
(4) Amennyiben az (1)-(3) bekezdés szerinti műsorterjesztő átviteli rendszere több, egymástól műszakilag elkülöníthető területet kiszolgáló részből áll, az (1)-(3) bekezdés szerinti kötelezettségek a műsorterjesztőt az egymástól műszakilag elkülöníthető területenként értelemszerűen külön-külön terhelik. A továbbítási kötelezettség szempontjából műszakilag elkülöníthető terület alatt az átviteli rendszer azon része által kiszolgált terület értendő, amelyen belül a továbbított összetett műsorjelbe további médiaszolgáltatás beillesztése vagy kivétele a gazdasági és műszaki ésszerűség határain belül nem lehetséges, azaz, amely területen belül minden azonos programcsomagot választó felhasználó azonos programstruktúrához fér hozzá.
(5) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában a médiaszolgáltató azon médiaszolgáltatása tekintetében minősül a továbbítási kötelezettség jogosultjának,
a) amelyre vonatkozóan a műsorterjesztőtől a médiaszolgáltatás terjesztését igényli, és
b) amely a Médiatanács határozata alapján a 66. §-ban foglalt követelmények figyelembevételével közösségi médiaszolgáltatásnak minősül.
(5) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában a médiaszolgáltató azon médiaszolgáltatása tekintetében minősül a továbbítási kötelezettség jogosultjának,
a) amelyre vonatkozóan a műsorterjesztőtől a médiaszolgáltatás terjesztését igényli, és
b) amely a Médiatanács határozata alapján a 66. §-ban foglalt követelmények figyelembevételével közösségi médiaszolgáltatásnak minősül.
A (3) bekezdés alkalmazása során a Médiatanács kizárólag az (1)-(2) bekezdés alapján továbbított lineáris közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtó médiaszolgáltatókon kívüli médiaszolgáltató lineáris közösségi médiaszolgáltatását jelölheti ki.
(5) Az (1)-(2) és (7) bekezdés alkalmazásában a médiaszolgáltató azon médiaszolgáltatása tekintetében minősül a továbbítási kötelezettség jogosultjának,
a) amelyre vonatkozóan a műsorterjesztőtől a médiaszolgáltatás terjesztését igényli, és
b) a szerződéses ajánlattétel, illetve a szerződés létrehozására irányuló tárgyalás során jóhiszeműen, a tisztességesség követelményének megfelelően együttműködve járt el és a műsorterjesztőnek a médiaszolgáltató szerződéses ajánlatával összefüggésben adott válasza, nyilatkozata, információkérése vonatkozásában - a szerződés létrehozása érdekében - érdemben tárgyalt, egyeztetett.
A (3) bekezdés alkalmazása során a Médiatanács kizárólag az (1)-(2) bekezdés alapján továbbított lineáris közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtó médiaszolgáltatókon kívüli médiaszolgáltató lineáris közösségi médiaszolgáltatását jelölheti ki.
(6) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában nem vehető figyelembe a műsorterjesztő információs csatornája, valamint az olyan médiaszolgáltatás, amelynek médiaszolgáltatójában vagy annak tulajdonosában a műsorterjesztő vállalkozás vagy annak tulajdonosa befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
(7) A meghatározó műsorterjesztőt az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakhoz képest legfeljebb további három lineáris közösségi audiovizuális médiaszolgáltatás tekintetében - a médiaszolgáltatók audiovizuális közösségi műsorszolgáltatására vonatkozó műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlata tekintetében - szerződéskötési kötelezettség terheli.
(8) Amennyiben a továbbítási kötelezettség teljesítése során a műsorterjesztő már csak egy jogosult médiaszolgáltató továbbítására köteles, de egyidejűleg több jogosult médiaszolgáltató is igényt tart a továbbításra, a műsorterjesztő köteles nyilvános, átlátható eljárás során pártatlanul és objektív kritériumok alapján mérlegelni a jogosult médiaszolgáltatók szerződéses ajánlatait.
(8) A szerződéskötési kötelezettséget az ajánlatok sorrendje alapján kell teljesíteni. A szerződéskötési kötelezettség teljesítése szempontjából a szerződéses ajánlatok sorrendjét a médiaszolgáltatás terjesztése tárgyában írásban közölt szerződéses ajánlat esetén az ajánlat műsorterjesztőhöz történő megérkezésének igazolt napja, szóban közölt szerződéses ajánlat esetén az ajánlat műsorterjesztő általi tudomásszerzésének igazolt napja határozza meg. Az ajánlat műsorterjesztőhöz történő megérkezésének, illetve a műsorterjesztő általi tudomásszerzésének napját - kétség esetén - a műsorterjesztő köteles igazolni, bizonyítani. Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott továbbítási kötelezettség együttes teljesítése során vagy a (7) bekezdésben foglalt továbbítási kötelezettség alapján már csak egy jogosult médiaszolgáltató továbbítására köteles, de egyidejűleg több jogosult médiaszolgáltató is igényt tart a továbbításra, a műsorterjesztő köteles nyilvános, átlátható eljárás során pártatlanul és objektív kritériumok alapján mérlegelni a jogosult médiaszolgáltatók szerződéses ajánlatait.
(9) Az ajánlat objektív műszaki okok miatt akkor utasítható vissza, ha az ajánlatban megjelölt szolgáltatási igény veszélyezteti a működés biztonságát, illetve a hálózat egységét.
(10) Az ajánlat objektív gazdasági okok miatt akkor utasítható vissza, ha az ajánlatban megjelölt díjak olyan mértékben eltérnek a költségektől (beleértve a szokásos hasznot is), hogy a megállapodás nem lehetséges.
(10) Az ajánlat objektív gazdasági okok miatt akkor utasítható vissza, ha az ajánlatban megjelölt szolgáltatási igény veszélyezteti a műsorterjesztő működését és ezáltal a megállapodás nem lehetséges.
(11) Kétség esetén a műsorterjesztő köteles bizonyítani, hogy a műsor továbbítása gazdaságilag vagy műszakilag nem megalapozott.
(12) A (3) bekezdés szerinti hatósági eljárás megindításáról a Médiatanács végzésben értesíti az érintett médiaszolgáltatókat. Az értesítésnek kizárólag az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. Az értesítést a Médiatanács hirdetményi úton közli. E hatósági eljárásban az ügyféli jogokat kizárólag az eljárásban részt vevő ügyfelek gyakorolhatják. A Médiatanács az ezen eljárásban meghatározott hatósági határozatát hirdetményi úton közli.
(13) A (3) bekezdésben meghatározott mérlegelési szempontok figyelembevételével, a körülmények lényeges megváltozásával a Médiatanács megfelelően módosíthatja a (3) bekezdés szerinti hatósági határozatát. A módosított határozat közlésére a (12) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(14) A (3) és (13) bekezdésben meghatározott hatósági határozat bírósági felülvizsgálata keretében a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, és a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtását a bíróság nem függesztheti fel. A határozat a keresetlevél benyújtásától függetlenül azonnal végrehajtható.
(15) Az (1)-(11) bekezdésben foglaltak megfelelő érvényesülését, a műsorterjesztő általi teljesítését a Médiatanács hivatalból, illetve a 145. § szerinti bejelentés alapján általános hatósági felügyelet keretében ellenőrizheti.
(16) Amennyiben a Médiatanács a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy a műsorterjesztő az (1)-(11) bekezdésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogsértés a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával - újabb hatósági eljárás lefolytatása nélkül - orvosolható, a Médiatanács felhívja a műsorterjesztő figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.
(17) Amennyiben a (16) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy a (16) bekezdés alkalmazása kizárt, a Médiatanács hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást.
(18) A Médiatanács hatósági határozata által a (3) bekezdés alapján kijelölt közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó továbbítási kötelezettség tartalmát és kereteit, valamint a vonatkozó jogokat és kötelezettségeket nem érinti a 74. § (1) bekezdés szerint továbbítandó közszolgálati médiaszolgáltatások számának a kijelölés tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követő csökkenése.
76. §   A médiaszolgáltató jogosult a 172-174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni, amennyiben
a) a 75. § (1)-(3) és (7) bekezdés szerinti valamely szerződés az ajánlattételtől számított harminc napon belül nem jön létre, vagy
b) a műsorterjesztő a jogosult médiaszolgáltató jogszabályban vagy szerződésben meghatározott műsorterjesztést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette.
76. §
(1) A médiaszolgáltató jogosult a 172-174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni, amennyiben
a) a 75. § (1)-(3) és (7) bekezdés szerinti valamely szerződés az ajánlattételtől számított harminc napon belül az eltérő álláspontok érdemi egyeztetésének médiaszolgáltató általi megkísérlése ellenére sem jön létre, vagy
b) a műsorterjesztő a jogosult médiaszolgáltató jogszabályban vagy szerződésben meghatározott műsorterjesztést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette.
(2) Amennyiben a médiaszolgáltató a jogvitás eljárásban a szerződés tartalmára vonatkozó megegyezés hiányában a 172. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a szerződés létrehozását, illetve tartalmának megállapítását kéri a Médiatanácstól, a Médiatanács a hatáskörének gyakorlása során a szerződés tartalmát kizárólag oly módon állapíthatja meg a kérelem megalapozottsága esetén, hogy
a) a médiaszolgáltatás terjesztésére a műsorterjesztő legnagyobb elérést biztosító előfizetői szolgáltatásában, programcsomagjában is kerüljön sor,
b) az (1)-(3) és (7) bekezdés szerinti médiaszolgáltatások továbbításáért a műsorterjesztő nem jogosult ellenszolgáltatásra (ideértve a műsorszétosztás vételének kiépítési díját is), illetve a médiaszolgáltató nem jogosult programdíjra (műsordíjra),
b) a 75. § (1)-(3) és (7) bekezdés szerinti médiaszolgáltatások továbbításáért a műsorterjesztő nem jogosult ellenszolgáltatásra (ideértve a műsorszétosztás vételének kiépítési díját is), illetve a médiaszolgáltató nem jogosult programdíjra (műsordíjra),
c) a médiaszolgáltatás terjesztésére vonatkozó szerződés időbeli hatálya egy év azzal, hogy amennyiben a szerződés időtartamának lejárta előtt legkésőbb 90 nappal egyik fél sem jelzi írásban a másik szerződő félnek, hogy a szerződés hatályának meghosszabbítását nem kívánja, úgy a szerződés időbeli hatálya egy alkalommal - változatlan szerződéses feltételekkel - egy évvel automatikusan meghosszabbodik.
77. §
(1) A műsorterjesztő köteles a médiaszolgáltatókkal az e fejezetben meghatározott továbbítási kötelezettség keretében kötött valamennyi szerződését, illetve azok módosításait - a megkötést vagy a módosítást követ ő harminc napon belül - a Hivatal részére megküldeni, valamint e szerződések megszűnéséről a Hivatalt - a megszűnést követő harminc napon belül - tájékoztatni.
(2) Az e fejezetben szabályozott továbbítási kötelezettséggel kapcsolatban a műsorterjesztők és a médiaszolgáltatók kötelesek a Hatóság felhívására adatot szolgáltatni.

A médiaszolgáltatások felajánlásának kötelezettsége

78. §
(1) A jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatót, illetve azt a médiaszolgáltatót, amelyben, vagy amelynek tulajdonosában meghatározó műsorterjesztő vagy annak tulajdonosa befolyásoló részesedéssel rendelkezik (a 78-81. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezett médiaszolgáltató), valamennyi lineáris médiaszolgáltatása tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek terhelik.
(2) A kötelezett médiaszolgáltatót a műsorterjesztő tisztességes és ésszerű szerződéses ajánlatára valamennyi lineáris médiaszolgáltatása tekintetében szerződéskötési kötelezettség terheli. A kötelezett médiaszolgáltatót a szerződéskötési kötelezettség lineáris médiaszolgáltatásonként külön-külön terheli.
(3) A kötelezett médiaszolgáltató nem szabhatja feltételéül valamely médiaszolgáltatása tekintetében történő szerződéses megállapodás, illetve e megállapodás lényeges tartalmi elemének meghatározása során az adott médiaszolgáltatás terjesztéséhez nem nélkülözhetetlen más médiaszolgáltatása vonatkozásában történő szerződés létrehozatalát, illetve egyéb szolgáltatás, termék megvásárlását vagy igénybevételét (árukapcsolás tilalma).
(4) A kötelezett médiaszolgáltató és műsorterjesztő a szerződést és a szerződésben meghatározott feltételeket - különösen, de nem kizárólagosan a díjat - az egyenlő elbánás elvének megfelelően, megfizethető árszinten, a technológiasemlegesség és a méretgazdaságosság elvének figyelembevételével kötelesek kialakítani. Ennek során a kötelezett médiaszolgáltató nem tehet indokolatlan különbséget a műsorterjesztők szerződéses ajánlatai között. A szerződést a felek a díj tekintetében - a szerződéskötéstől számítva - évente egy alkalommal módosíthatják.
(5) E törvény alkalmazásában az egyenlő elbánás kötelezettségébe ütköző magatartásnak minősül különösen, ha a kötelezett médiaszolgáltató
a) a műsor terjesztését indokolatlanul olyan műszaki feltételekhez köti, amelynek teljesítésére a műsorterjesztési szolgáltatást nyújtók meghatározó hányada nem képes, vagy
b) a műsorterjesztő által fizetendő díj megállapítása során olyan árazási, díjképzési feltételt - ideértve a forgalom után számított árkedvezményt - állapít meg, amelyek alkalmazásával a legkedvezőbb feltételek csak néhány műsorterjesztő számára válnak elérhetővé.
(6) Az ajánlat abban az esetben utasítható vissza, amennyiben az ajánlatban foglaltak teljesítése objektív műszaki vagy gazdasági okok alapján lehetetlen, és e feltételek tekintetében a szerződéskötésre irányuló eljárásban a felek nem tudnak megegyezni.
(7) Kétség esetén a kötelezett médiaszolgáltató köteles bizonyítani az ajánlat visszautasításának megalapozottságát.
79. §
(1) A kötelezett médiaszolgáltató a 78. § (2) bekezdésben meghatározott szerződéskötési kötelezettség megfelelő és átlátható érvényesülése érdekében köteles a médiaszolgáltatásának terjesztésével összefüggő általános szerződési keretfeltételeket kialakítani és azokat honlapján közzétenni.
(2) A kötelezett médiaszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott általános szerződéses keretfeltételeit az ésszerűség követelményének megfelelően úgy köteles kialakítani, hogy azok indokoltak, átláthatóak és ellenőrizhetőek legyenek. Ezzel ellentétes feltétel nem alkalmazható.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a következő szerződéses feltételekre kell alkalmazni:
a) a kötelezett médiaszolgáltatónak fizetendő műsordíjjal kapcsolatos szerződéses keretfeltételek, így különösen a kötelezett médiaszolgáltató díjképzési politikájának alapelvei, módszere, díjazási időszaka, a díjfizetés módja és ideje,
b) a szerződés megkötésére vonatkozó eljárás, a szolgáltatás igénybevételének módja és feltételei, esetleges műszaki, gazdasági vagy egyéb korlátai,
c) a szerződés módosításának, megszűnésének esetei és feltételei,
d) a szolgáltatás szünetelésének esetei,
e) szerződésszegés és annak jogkövetkezményei.
(4) A kötelezett médiaszolgáltató a szerződéses feltételek módosítása esetén legalább az új szerződési feltételek hatálybalépése előtt harminc nappal köteles az új szerződési feltételeket hozzáférhetővé tenni.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítését a Hivatal ellenőrzi.
80. §
(1) A műsorterjesztő jogosult a 172-174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni, amennyiben
a) a 78. § (2) bekezdés szerinti szerződés az ajánlattételtől számított harminc napon belül nem jön létre, vagy
b) a kötelezett médiaszolgáltató a jogosult műsorterjesztő jogszabályban vagy szerződésben meghatározott műsorterjesztést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette.
(2) Amennyiben a műsorterjesztő által fizetendő díj mértéke vitatott, a kötelezett médiaszolgáltatót terheli a díjképzés jogszerűségének, illetve az egyenlő elbánás kötelezettségnek megfelelő eljárás bizonyítása.
81. §
(1) A kötelezett médiaszolgáltató köteles a műsorterjesztőkkel a 78. §-ban meghatározott kötelezettség keretében kötött valamennyi szerződését, illetve azok módosításait - a megkötést vagy a módosítást követő harminc napon belül - a Hivatal részére megküldeni, valamint e szerződések megszűnéséről a Hivatalt - a megszűnést követő harminc napon belül - tájékoztatni.
(2) A 78-79. §-ban meghatározott kötelezettséggel kapcsolatban a kötelezett médiaszolgáltatók és a műsorterjesztők kötelesek a Hatóság felhívására adatot szolgáltatni.

HARMADIK RÉSZ
A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÁS

I. FEJEZET
A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÁS ALAPVETŐ ELVEI ÉS CÉLJAI

A közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elvei

82. §   A közszolgálati médiaszolgáltatás
a) az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenül működik, a közszolgálati médiaszolgáltató vezetői és a tevékenységében részt vevők - a jogszabályok nyújtotta keretek között - szakmai autonómiát élveznek,
b) rendszere biztosítja az elszámoltathatóságot és a társadalmi felügyelet megvalósulását,
c) működésének biztosítása elsősorban a Magyar Köztársaságban élők közös áldozatvállalásával, állami finanszírozás mellett történik,
c) működésének biztosítása elsősorban a Magyarországon élők közös áldozatvállalásával, állami finanszírozás mellett történik,
d) tevékenysége nem irányulhat elsősorban nyereségszerzésre.

A közszolgálati médiaszolgáltatás céljai

83. §
(1) A közszolgálati médiaszolgáltatás célja:
a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni,
b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása,
c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása,
d) az alkotmányos jogoknak, az alkotmányos rend alapértékeinek és a demokratikus társadalmi rend szabályainak megismertetése, támogatása,
d) az alkotmányos jogoknak, a törvényes rend alapértékeinek és a demokratikus társadalmi rend szabályainak megismertetése, támogatása,
e) nemzeti és etnikai kisebbségek, vallási közösségek valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvének ápolása,
e) nemzetiségek, vallási közösségek valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzetiségek anyanyelvének ápolása,
f) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése,
g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele,
h) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorszámok közzététele,
i) oktatási és ismeretterjesztő feladatok ellátása, az új tudományos eredmények bemutatása,
j) az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése,
k) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása,
l) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára,
l) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára,
m) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás,
n) az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás,
o) sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele, színvonalas szórakoztatás, nagy érdeklődést kiváltó műsorszámok bemutatása,
p) a műsorfolyam minden elemében minőségi műsorkészítés megvalósulása, a médiapiaci versenyben való ésszerű és indokolt részvétel.
(2) A közszolgálati médiaszolgáltatás törekszik:
a) a médiaszakmai innovációra, a szakmai színvonal folyamatos emelésére, a magas etikai mérce alkalmazására a médiaszolgáltatásban,
b) az új technológiák és műsorterjesztési módok bátor alkalmazására, kiemelt szerep vállalására az új digitális és internetes médiaszolgáltatások feltérképezésében és közérdeket szolgáló kihasználásában,
c) a tudatos médiahasználathoz szükséges ismeretek és képességek megszerzésének elősegítésére és fejlesztésére műsorszámainak segítségével, illetve a médiaszolgáltatáson kívüli egyéb tevékenységek által,
d) a magyar filmművészet támogatására és az új magyar filmalkotások bemutatására,
e) a közérdek szolgálatára a médiaszolgáltatáson kívüli egyéb tevékenységek által, mint például a könyvkiadás vagy a színházi eseményekben való tevékeny részvétel.
(3) A közszolgálati médiaszolgáltató részt vesz a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű dokumentumok tartós megőrzésében, archívumban való elhelyezésében, szakszerű összegyűjtésében, gondozásában.

II. FEJEZET
A KÖZSZOLGÁLATI KÖZALAPÍTVÁNY

Általános szabályok

84. §
(1) A közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány). A Közalapítvány a Magyar Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, a Duna Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, a Magyar Rádió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, valamint a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a továbbiakban együtt: közszolgálati médiaszolgáltatók) tulajdonosa.
(1) A közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány). A Közalapítvány a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a továbbiakban: közszolgálati médiaszolgáltató) tulajdonosa.
(2) A Közalapítvány induló vagyonát az Országgyűlés országgyűlési határozatban állapítja meg.
(3) A Közalapítvány alapító okiratát az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmados szavazatával fogadja el, illetve módosíthatja. A Közalapítvány működésének és szervezetének e törvényben és az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseit a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.
(3) A Közalapítvány alapító okiratát az Országgyűlés fogadja el, illetve módosíthatja. A Közalapítvány működésének és szervezetének e törvényben és az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseit a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.
(4) A Közalapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma

85. §
(1) A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium.
(2) A Kuratórium feladatait, tevékenységének kereteit - e törvénnyel összhangban - a Közalapítvány alapító okirata határozza meg.
(3) A Kuratórium - e törvény és a Közalapítvány alapító okiratának keretei között - megalkotja és elfogadja ügyrendjét, valamint a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát. Az ügyrend tartalmazza az elnök helyettesítésére vonatkozó szabályokat.
(4) A Kuratórium tevékenységét a Kuratórium irodája (a továbbiakban: iroda) támogatja. A Kuratórium ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit az iroda látja el. A Kuratórium és a Kuratórium tagjai - az irodán keresztül - jogosultak szakértői segítség igénybevételére. A szakértők igénybevételének és az iroda működésének feltételeiről a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell rendelkezni.

A Kuratórium összetétele

86. §
(1) Az Országgyűlés a Kuratóriumba egyenkénti szavazással a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával hat tagot választ.
(1) Az Országgyűlés a Kuratóriumba egyenkénti szavazással hat tagot választ.
(2) Az Országgyűlés által a Kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A kormány-, illetve az ellenzéki oldalhoz tartozó képviselőcsoportok egymás között állapodnak meg az adott oldal által jelölhető személyekről.
(3) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő nyolc napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított nyolc napon belül meg kell tartani.
(4) Ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal más képviselőcsoportjai élhetnek az adott oldalt megillető jelölési joggal.
(5) A meg nem választott jelölt helyére nyolc napon belül új jelöltet kell állítani, és az új választást újabb nyolc napon belül meg kell tartani. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább egyharmadát.
(6) A Kuratórium elnökét és egy további tagját a Médiatanács delegálja kilenc évre.
(7) A Kuratórium akkor tekintendő megalakultnak, amikor tagjait megválasztják és az elnökét, valamint egy további tagját a Médiatanács delegálja. A Kuratórium tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt a 2. számú melléklet szerinti esküt tesz.
(7) A Kuratórium akkor tekintendő megalakultnak, amikor tagjait megválasztják és az elnökét, valamint egy további tagját a Médiatanács delegálja. A Kuratórium Országgyűlés által választott tagja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint, elnöke és delegált tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.
(8) Nem akadálya a Kuratórium megalakulásának, ha akár a kormánypárti, akár az ellenzéki oldal nem állít jelöltet, vagy ha nem minden jelölt, illetve az (5) bekezdés alkalmazása során az új jelölt nem kapja meg a szükséges többséget. Ebben az esetben legalább három tag megválasztásával a Kuratórium megalakul.
(9) A Kuratórium - ha nem a teljes létszámmal alakult meg - a teljes létszámig kiegészíthető a 87. §-ban foglaltak szerint.
(10) A Kuratórium tagjait az Országgyűlés kilencévi időtartamra választja. A választott és a delegált tagok mandátuma azonos időpontban, előbbiek Országgyűlés általi megválasztásának napjától számított kilenc év eltelte után jár le.
87. §
(1) Ha a 86. § (10) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt valamelyik választott tag megbízatása megszűnik, akkor az új tag jelölése és megválasztása a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint történik.
(2) Ha az új tag jelölése azonos országgyűlési ciklus idején történik, mint a Kuratórium tagjainak megválasztása, vagy ha ezen országgyűlési ciklust követő országgyűlési választások után a kormányoldali és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás nem történt, akkor a jelölésre a 86. § (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni úgy, hogy annak a - kormány-, illetve ellenzéki - oldalnak van jelölési joga, amelyik oldal jelölése alapján megválasztott, majd megszűnt megbízatású tag pótlására történik a jelölés.
(3) Ha az új tag jelölése azon országgyűlési ciklus után történik, amelynek ideje alatt a Kuratórium tagjait megválasztották, akkor - feltéve, hogy a Kuratórium megválasztásának országgyűlési ciklusát követő országgyűlési választások után a kormány- és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás következett be - az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló jelölőbizottság a jelölőbizottság felállítását követő tizenöt napon belül egyhangú szavazással tesz javaslatot a jelöltre.
(4) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem tud jelöltet állítani, a jelölőbizottság újabb nyolc napon belül a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet. A jelölőbizottság tagjai ennek során a szavazásuk időpontjában az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek.
(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti jelöltállítás során a kormány- és az ellenzéki oldalon bekövetkezett változásokra - a parlamenti képviselőcsoportok valamely oldalhoz tartozásának megváltozására, új képviselőcsoport alakulására, megszűnésére - a jelölőbizottságnak tekintettel kell lennie.
(6) Ha a jelölőbizottság a (4) bekezdés szerinti esetben sem tud kellő számú jelöltet állítani, új jelölőbizottságot kell felállítani.
(7) Az eredményes jelölést követően az új tagot az Országgyűlés a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával választja meg a már működő megválasztott Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra. A Kuratórium új tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt a 2. számú melléklet szerinti esküt tesz.
(7) Az eredményes jelölést követően az új tagot az Országgyűlés a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával választja meg a már működő megválasztott Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra. A Kuratórium új tagja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint esküt tesz.
(7) Az eredményes jelölést követően az új tagot az Országgyűlés választja meg a már működő megválasztott Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra. A Kuratórium új tagja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint esküt tesz.
(8) Amennyiben a Kuratórium elnökének vagy a Médiatanács által delegált tagjának szűnik meg a mandátuma annak lejárta előtt, a Médiatanács tizenöt napon belül új elnököt, illetve tagot delegál a Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra.
88. §
(1) A Kuratórium elnökére és tagjaira a Hatóság elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1)-(2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(2) A Kuratórium elnöke és tagjai a Közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban, és semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt közszolgálati médiaszolgáltatóktól.
(2) A Kuratórium elnöke és tagjai a Közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban, és semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást a közszolgálati médiaszolgáltatótól.
(3) A Kuratórium elnöke és tagjai a megbízatásuk megszűnését követő egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt közszolgálati médiaszolgáltatóval.
(3) A Kuratórium elnöke és tagjai a megbízatásuk megszűnését követő egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt a közszolgálati médiaszolgáltatóval.
(4) Ha a Kuratórium elnöke vagy tagja a 89. § (4) bekezdésben meghatározott felhívásra igazolási kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, illetve ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított harminc napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Kuratórium teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag kuratóriumi tagsága megszűnt. A Kuratórium elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
(5) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Kuratórium elnökét vagy tagját cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték.
(6) Kizárással szűnik meg a megbízatás,
a) ha a Kuratórium elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy
b) ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság - szabadságvesztést, a kuratóriumi tevékenységnek megfelelő foglalkozástól való eltiltást, vagy közügyektől való eltiltást tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.
(7) A Kuratórium elnökének vagy tagjának megbízatása halálával megszűnik.
89. §
(1) A Kuratórium elnöke vagy tagja megbízatásának összeférhetetlenség, felmentés vagy kizárás miatti megszűnését a Kuratórium teljes ülése állapítja meg, és hirdeti ki.
(2) Ha a Kuratórium teljes ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Kuratórium elnöke kezdeményezi e tárgyban az Országgyűlésnek döntését. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt.
(2) Ha a Kuratórium teljes ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Kuratórium elnöke kezdeményezi e tárgyban az Országgyűlés döntését. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról az Országgyűlés dönt.
(3) Amennyiben az összeférhetetlenség gyanúja a Kuratórium elnökével szemben merült fel, az (5)-(6) bekezdés szerinti eljárásokban az elnök jogkörében a Kuratórium ügyrendje szerint meghatározott tag jár el.
(4) Ha arra utaló adat merül fel, hogy a Kuratórium tagjával szemben a 88. § (6) bekezdés b) pontban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, a Kuratórium elnöke írásban, határidő megjelölésével, valamint a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívja a Kuratórium tagját annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, és nem áll kuratóriumi tevékenységének megfelelő foglalkozástól való, vagy közügyektől való eltiltás hatálya alatt.
(5) A Kuratórium elnöke a Kuratórium tagjának a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Kuratórium tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.
(6) A Kuratórium elnöke tekintetében a (4)-(5) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Kuratórium elnöke a Kuratórium részére teljesíti, és az (5) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Kuratórium gyakorolja. A Kuratórium e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Kuratórium elnöke nem vesz részt.

A Kuratórium feladatai és hatáskörei

90. §
(1) A Kuratórium:
a) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak a közszolgálati médiaszolgáltatók tevékenysége általi megvalósulását,
a) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenysége általi megvalósulását,
b) amennyiben valamely közszolgálati médiaszolgáltató megítélése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elérését súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, a Médiatanács eljárását kezdeményezheti,
b) amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltató megítélése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elérését súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, a Médiatanács eljárását kezdeményezheti,
c) védelmezi a közszolgálati médiaszolgáltató függetlenségét,
d) megállapítja és módosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók alapító okiratát, gondoskodik annak a Magyar Közlönyben történő közzétételéről,
d) megállapítja és módosítja a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratát, gondoskodik annak a Magyar Közlönyben történő közzétételéről,
e) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóit, megállapítja munkaszerződésük feltételeit és díjazásukat,
e) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatóját, megállapítja munkaszerződése feltételeit és díjazását,
f) megszüntetheti a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak munkaviszonyát,
f) megszüntetheti a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának munkaviszonyát,
g) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltatók közös felügyelő bizottságának elnökét és tagjait, illetve visszahívhatja azokat,
g) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltató felügyelő bizottságának elnökét és tagjait, illetve visszahívhatja azokat,
h) megbízza a közszolgálati médiaszolgáltatók könyvvizsgálóját, illetve megszüntetheti megbízatását. A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában határozza meg,
h) megbízza a közszolgálati médiaszolgáltatók könyvvizsgálóját, illetve megszüntetheti megbízatását. A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó szabályai szerint, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában határozza meg,
h) megbízza a közszolgálati médiaszolgáltató könyvvizsgálóját, illetve megszüntetheti megbízatását. A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó szabályai szerint, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában határozza meg,
i) elfogadja a Közalapítvány éves gazdálkodási tervét és megállapítja mérlegét,
j) a közszolgálati médiaszolgáltatók vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - gyakorolja a közgyűlés jogait,
j) a közszolgálati médiaszolgáltatók vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó rendelkezései alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - gyakorolja a közgyűlés jogait,
j) a közszolgálati médiaszolgáltató vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó rendelkezései alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - gyakorolja a közgyűlés jogait,
k) a Közalapítvány kezelőjeként gazdálkodik a Közalapítvány vagyonával,
l) felemelheti a közszolgálati médiaszolgáltatók alaptőkéjét, illetve leszállíthatja azt a Közalapítvány alapító okiratában szabályozottak szerint,
l) felemelheti a közszolgálati médiaszolgáltató alaptőkéjét, illetve leszállíthatja azt a Közalapítvány alapító okiratában szabályozottak szerint,
m) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltatók éves gazdálkodási és pénzügyi terveinek elveit és fő összegeit,
m) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltató éves gazdálkodási és pénzügyi tervének elveit és fő összegeit,
n) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltatók mérleg- és eredmény-kimutatását,
n) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltató mérleg- és eredmény-kimutatását,
o) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatók finanszírozását és gazdálkodását az Európai Unió vonatkozó előírásainak való megfelelés szempontjából,
o) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltató finanszírozását és gazdálkodását az Európai Unió vonatkozó előírásainak való megfelelés szempontjából,
p) megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltatók által megkötni kívánt, háromszázmillió forintnál magasabb értékű szerződésekhez szükséges előzetes tárgyalási felhatalmazást,
p) megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltató által megkötni kívánt, háromszázmillió forintnál magasabb értékű szerződésekhez szükséges előzetes tárgyalási felhatalmazást,
q) megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltatók hitelfelvételéhez, illetve az általuk megkötni kívánt, százmillió forintnál nagyobb értékű szerződések megkötéséhez szükséges, illetve az így megkötött szerződések módosításához, valamint megszüntetéséhez szükséges előzetes jóváhagyást,
q) megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltató hitelfelvételéhez, illetve az általa megkötni kívánt, százmillió forintnál nagyobb értékű szerződések megkötéséhez szükséges, illetve az így megkötött szerződések módosításához, valamint megszüntetéséhez szükséges előzetes jóváhagyást,
r) egyéb, e törvényben meghatározott feladatokat lát el.
(2) Az (1) bekezdés p)-q) pontjának alkalmazása során ugyanazon naptári éven belül ugyanazzal a szerződő féllel kötött szerződésekben foglalt, a közszolgálati médiaszolgáltatót terhelő szolgáltatások értékét - tárgyuktól függetlenül - egybe kell számítani.
91. §
(1) A Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltatók vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosult azonban:
a) megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltatók alapvető tevékenységi körét,
b) a közszolgálati médiaszolgáltatókat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába átalakítani,
c) a közszolgálati médiaszolgáltatóktól vagyont elvonni,
d) a tartalomszolgáltatási terv elfogadásán túl a közszolgálati médiaszolgáltató műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, szolgáltatásainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,
d) a közszolgálati médiaszolgáltató műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, szolgáltatásainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,
e) közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni,
f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik.
(1) A Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltatók vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó rendelkezéseiben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosult azonban:
a) megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltatók alapvető tevékenységi körét,
b) a közszolgálati médiaszolgáltatókat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába átalakítani,
c) a közszolgálati médiaszolgáltatóktól vagyont elvonni,
d) a közszolgálati médiaszolgáltató műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, szolgáltatásainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,
e) közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni,
f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik.
(1) A Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltató vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó rendelkezéseiben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosult azonban:
a) megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltató alapvető tevékenységi körét,
b) a közszolgálati médiaszolgáltatót megszüntetni, átalakítani, vagy más szervezeti formába átalakítani,
c) a közszolgálati médiaszolgáltatótól vagyont elvonni,
d) a közszolgálati médiaszolgáltató műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, egyéb szolgáltatásainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,
e) a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni,
f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik.
(2) A Közalapítvány Kuratóriuma nem bővítheti a 90. §-ban foglalt hatásköreit, még a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott - a 90. §-ban nem szereplő - alapítói jogkörökkel sem.
(2) A Közalapítvány Kuratóriuma nem bővítheti a 90. §-ban foglalt hatásköreit, még a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó rendelkezéseiben meghatározott - a 90. §-ban nem szereplő - alapítói jogkörökkel sem.

A Kuratórium működése

92. §
(1) A Kuratórium a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta ülésezik. Közgyűlési ügyeket érintő napirendi pontokhoz az érintett közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatóját meg kell hívni. A Kuratórium elnöke köteles a Kuratórium rendkívüli ülését a Kuratórium tagjai többségének a napirend megjelölésével előterjesztett kérésére nyolc napon belüli időpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.
(1) A Kuratórium a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta ülésezik. Közgyűlési ügyeket érintő napirendi pontokhoz a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatóját meg kell hívni. A Kuratórium elnöke köteles a Kuratórium rendkívüli ülését a Kuratórium tagjai többségének a napirend megjelölésével előterjesztett kérésére nyolc napon belüli időpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.
(2) A Kuratórium tagjainak - ideértve a Kuratórium elnökét is - a szavazati joga egyenlő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) A Kuratórium akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van.
(4) A Kuratórium a határozatait a tagok és az elnök szavazatának egyszerű többségével hozza meg, kivéve, ahol a törvény máshogy rendelkezik.
(5) Az ülés napirendjét a Kuratórium elnöke állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag előzetesen, írásban javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés határoz.

A Kuratórium elnökének és tagjainak a díjazása

93. §   A Kuratórium elnökét az államtitkári illetmény hatvanöt százalékának, a Kuratórium tagját az államtitkári illetmény negyven százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, továbbá - legfeljebb tiszteletdíjuk ötven százalékáig - költségtérítésre tarthatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó további szabályokat a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.

A Közalapítvány gazdálkodása

94. §
(1) A Közalapítvány bevételeit képezik:
a) az Alaptól a működéshez kapott támogatás,
b) a Közalapítvány vagyonának hozadéka,
c) a Közalapítvány által kezelt vagyon hasznosításából származó bevétel,
d) az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás, alapítványi befizetések).
(2) A Közalapítvány kiadásait képezik:
a) a közszolgálati médiaszolgáltatók működési és fejlesztési költségeihez való hozzájárulás,
a) a közszolgálati médiaszolgáltató működési és fejlesztési költségeihez való hozzájárulás,
b) a Közalapítvány saját költségei, kiadásai.
(3) A Közalapítvány üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, más gazdasági társaságot nem alapíthat, más működő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, alapítvány létrehozására nem jogosult.
(4) A Közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

III. FEJEZET
A KÖZSZOLGÁLATI KÓDEX ÉS A KÖZSZOLGÁLATI TESTÜLET

A Közszolgálati Kódex

95. §
(1) A Közszolgálati Kódex (a továbbiakban: Kódex) - e törvénnyel összhangban - tartalmazza a közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó alapvető elveket és az e törvényben meghatározott közszolgálati célok pontosítását. A Kódexnek általános, és az egyes közszolgálati médiaszolgáltatókra külön-külön vonatkozó tartalma is lehet. A Kódex alapvető rendeltetése, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók számára iránymutatást adjon a törvény keretei között a közszolgálati médiaszolgáltatás megfelelő működési elveire vonatkozóan.
(1) A Közszolgálati Kódex (a továbbiakban: Kódex) - e törvénnyel összhangban - tartalmazza a közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó alapvető elveket és az e törvényben meghatározott közszolgálati célok pontosítását. A Kódexnek általános, és az egyes közszolgálati médiaszolgáltatásokra külön-külön vonatkozó tartalma is lehet. A Kódex alapvető rendeltetése, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató számára iránymutatást adjon a törvény keretei között a közszolgálati médiaszolgáltatás megfelelő működési elveire vonatkozóan.
(2) A Kódexet első ízben a Médiatanács fogadja el, a Kuratórium egyetértése mellett és a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak véleményét figyelembe véve.
(2) A Kódexet első ízben a Médiatanács fogadja el, a Kuratórium egyetértése mellett és a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának véleményét figyelembe véve.
(3) A Közszolgálati Testület - a (2) bekezdés szerinti első elfogadást követően - a Kuratórium egyetértése mellett módosíthatja a Kódexet. A módosítást a Közszolgálati Testületen kívül a Kuratórium és a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatója kezdeményezheti.
(3) A Közszolgálati Testület - a (2) bekezdés szerinti első elfogadást követően - a Kuratórium egyetértése mellett módosíthatja a Kódexet. A módosítást a Közszolgálati Testületen kívül a Kuratórium és a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója kezdeményezheti.
(4) A Kódex megalkotásához és módosításához a Médiatanács mellett működő Médiatudományi Intézet szakmai támogatást nyújt.
(5) A Kódex szabályainak érvényesülését a Közszolgálati Testület felügyeli.
96. §   A Kódexben egyebek mellett szabályozni lehet:
a) a közszolgálati médiaszolgáltatás törvényi céljai elérésének eszközeit, módját,
b) a pártoktól, politikai szervezetektől való függetlenség alapvető elveit,
c) a hírek, időszerű politikai műsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elveket,
d) az anyanyelvi kultúra ápolásának szempontjait,
e) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatása rendjének elveit,
e) a magyarországi nemzetiségek kultúrája, élete bemutatása rendjének elveit,
f) a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínűség bemutatásának elveit,
g) a kiskorúak védelmével kapcsolatos feladatok ellátásának elveit,
h) a kereskedelmi közlemények közzétételére, a reklámtevékenységre, a műsorszámok támogatására vonatkozó etikai normák elveit,
i) a közérdekű közlemények közzétételének elveit,
j) a közszolgálati médiaszolgáltatónál alkalmazott műsorkészítők önállóságának és felelősségének mértékére és biztosítékaira, a műsorkészítés és a műsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékaira vonatkozó elveket,
k) a magyar nemzet határon túl élő tagjai megfelelő tájékoztatásának, illetve a róluk való megfelelő tájékoztatás elveit,
l) a munkatársakra vonatkozó - e törvényen túli - alapvető etikai szabályok kialakításának elveit, különös tekintettel a hír- és politikai tájékoztató műsorszámokban foglalkoztatottakra.

A Közszolgálati Testület

97. §
(1) A Közszolgálati Testület tizennégy tagú, elnökét soraiból tagjai választják, döntéseit, ha e törvény másként nem rendelkezik, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(2) A Közszolgálati Testület tagjait az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott jelölő szervezetek delegálják három évre, a mellékletben meghatározott módon. A tagok többször is delegálhatók. Nem akadálya a Közszolgálati Testület működésének, ha valamelyik szervezet nem él delegálási jogával.
(3) A Közszolgálati Testület tagjait legalább harminc nappal a korábbi tagok mandátumának lejártát megelőzően delegálni kell.
(4) A Közszolgálati Testület titkársági feladatait a Közalapítvány irodája látja el.
(4) A Közszolgálati Testület titkársági feladatait a Közalapítvány irodája látja el, költségei - beleértve az elnök és a tagok tiszteletdíját - a Közalapítványt terhelik.
(5) A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény negyven százalékának, tagját az államtitkári illetmény huszonöt százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok ezen felül utazási költségeik megtérítésére tarthatnak igényt.
(5) A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény negyven százalékának, tagját az államtitkári illetmény huszonöt százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok ezen felül - a Testülethez kötődő feladataik ellátásához szükséges - utazási költségeik megtérítésére tarthatnak igényt. Az elnökre és a tagokra a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok - a 118. § (1) bekezdés e) pontjának kivételével - értelemszerűen irányadók.
(6) A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók felett.
(6) A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltató felett.
(7) A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és a (8)-(13) bekezdés szerint ellenőrzést gyakorol a közszolgálati médiaszolgáltatók felett e törvényben foglaltak végrehajtása vonatkozásában.
(7) A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és a (8)-(13) bekezdés szerint ellenőrzést gyakorol a közszolgálati médiaszolgáltató felett e törvényben foglaltak végrehajtása vonatkozásában.
(8) A közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói évente egyszer, a mindenkori naptári évet követően, a következő év február 28-ig beszámolót készítenek arról, hogy - saját értékelésük szerint - az általuk vezetett médiaszolgáltató eleget tett-e e törvényben megfogalmazott, a közszolgálati médiaszolgáltatás céljaira és alapvető elveire vonatkozó elvárásoknak.
(8) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója évente egyszer, a mindenkori naptári évet követően, a következő év február 28-ig beszámolót készít arról, hogy - saját értékelése szerint - a médiaszolgáltató eleget tett-e e törvényben megfogalmazott, a közszolgálati médiaszolgáltatás céljaira és alapvető elveire vonatkozó elvárásoknak.
(9) A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerű többséggel dönt.
(10) Ha a Közszolgálati Testület - a vezérigazgató a Testület előtti személyes meghallgatása után - nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Kuratóriumnak. E javaslat elfogadásához a Közszolgálati Testület tagjainak kétharmados többsége szükséges.
(11) A Kuratórium köteles nyolc napon belül napirendjére tűzni és megvitatni a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A Kuratórium ülésére meg kell hívni a vezérigazgatót és a Közszolgálati Testület elnökét.
(12) A Kuratórium a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatról a jelenlevő tagok egyszerű többségével határoz. A határozatot indokolni kell.
(13) Ha a javaslat ellenére a Kuratórium nem szünteti meg a vezérigazgató munkaviszonyát, akkor ezt követően a vezérigazgató újbóli meghallgatását a Közszolgálati Testület három hónap múlva köteles napirendjére tűzni.
(14) Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szűnt meg, mert a közszolgálati célok és elvek érvényesülését nem biztosította, akkor tíz évig nem jelölhető újra közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatói megbízatására.
(14) Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szűnt meg, mert a közszolgálati célok és elvek érvényesülését nem biztosította, akkor tíz évig nem jelölhető újra a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatói megbízatására.

IV. FEJEZET
A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÓ

IV. FEJEZET
A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÓK

Általános szabályok

98. §
(1) A közszolgálati médiaszolgáltatók feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. §-ban meghatározott céljainak megvalósítása. E feladatuknak a közszolgálati médiaszolgáltatók együttesen, tevékenységüket lehetőség szerint - autonómiájuk megőrzése mellett - összehangolva tesznek eleget.
(1) A közszolgálati médiaszolgáltató feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. §-ban meghatározott céljainak megvalósítása. E feladatának a közszolgálati médiaszolgáltató a közszolgálati médiaszolgáltatások tevékenységeinek összehangolásával együttesen tesz eleget.
(2) A közszolgálati médiaszolgáltatókra e törvényben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.
(2) A közszolgálati médiaszolgáltatókra e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseinek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.
(2) A közszolgálati médiaszolgáltatóra e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseinek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.
(3) A közszolgálati médiaszolgáltatóknak egy-egy forgalomképtelen részvénye van.
(3) A közszolgálati médiaszolgáltatónak egy forgalomképtelen részvénye van.
(4) A közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjat nem fizet.
(5) A közszolgálati médiaszolgáltató az ország lakosságának túlnyomó többsége számára nyújt legalább egy rádiós és legalább egy audiovizuális lineáris közszolgálati médiaszolgáltatást. A lakosság túlnyomó többsége számára nyújtott szolgáltatás alatt rádiós médiaszolgáltatás esetén a lakosság nyolcvan százaléka által a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban fogható földfelszíni terjesztésű médiaszolgáltatást, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén a lakosság kilencven százaléka által elérhető médiaszolgáltatást kell érteni.
(6) A közszolgálati médiaszolgáltató országos médiaszolgáltatásai mellett helyi, körzeti médiaszolgáltatásokat is nyújthat.
(7) Az egyes közszolgálati médiaszolgáltatások által használt médiaszolgáltatási lehetőségekről - ideértve a külföldre irányuló médiaszolgáltatást is - a Médiatanács műszaki, gazdasági, gazdaságossági és médiapolitikai szempontok vizsgálata után, az Alap vezérigazgatójával történő konzultációt követően dönt.
(8) A közszolgálati audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások tekintetében a Médiatanács - az Alap vezérigazgatójával történő konzultációt követően, valamint a gazdaságosság, a következő évi költségvetési tervezés és e törvény 83. §-ában meghatározott közszolgálati célok érvényesülésének szempontjait figyelembe véve - évente felülvizsgálhatja a közszolgálati médiaszolgáltatások rendszerét, és dönthet arról, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók számára fenntartja-e addigi médiaszolgáltatásaikat vagy megváltoztatja azok rendszerét.
(8) A közszolgálati audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások tekintetében a Médiatanács - az Alap vezérigazgatójával történő konzultációt követően, valamint a gazdaságosság, a következő évi költségvetési tervezés és e törvény 83. §-ában meghatározott közszolgálati célok érvényesülésének szempontjait figyelembe véve - évente felülvizsgálhatja a közszolgálati médiaszolgáltatások rendszerét, és dönthet arról, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató számára fenntartja-e addigi médiaszolgáltatásait vagy megváltoztatja azok rendszerét.
(9) A közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elősegítése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben a közszolgálati médiaszolgáltató, illetve az Alap által műsorkészítés céljából üzemben tartott és műsorkészítés során használt gépjárművek Magyarország területén közúti forgalomban való részvételének - össztömegre, tengelyterhelésre és méretre vonatkozó - korlátozására, illetve az ezzel kapcsolatos díjfizetési kötelezettségre, valamint időbeli korlátozásokra vonatkozó jogszabályok nem alkalmazandóak.

Nemzeti és etnikai kisebbségek megjelenése a közszolgálati médiaszolgáltatásban

Nemzetiségek megjelenése a közszolgálati médiaszolgáltatásban

99. §
(1) Valamennyi, a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti és etnikai kisebbség jogosult kultúrájának és anyanyelvének ápolására, az anyanyelvén való rendszeres tájékoztatásra a közszolgálati médiaszolgáltatásban közzétett önálló műsorszámok közzététele útján.
(1) Valamennyi, Magyarország által elismert nemzetiség jogosult kultúrájának és anyanyelvének ápolására, az anyanyelvén való rendszeres tájékoztatásra a közszolgálati médiaszolgáltatásban közzétett önálló műsorszámok közzététele útján.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a közszolgálati médiaszolgáltató országos, illetve - a nemzeti vagy etnikai kisebbség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével - helyi médiaszolgáltatásban, a nemzeti vagy etnikai kisebbség igényeinek megfelelő műsorszámokkal, audiovizuális médiaszolgáltatásban szükség szerint feliratozással vagy többnyelvű közzététellel teljesíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a közszolgálati médiaszolgáltató országos, illetve - a nemzetiség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével - helyi médiaszolgáltatásban, a nemzetiség igényeinek megfelelő műsorszámokkal, audiovizuális médiaszolgáltatásban szükség szerint feliratozással vagy többnyelvű közzététellel teljesíti.
(3) A nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai - ennek hiányában országos szervezetei - a közszolgálati médiaszolgáltatónál rendelkezésükre álló műsoridő felhasználásának elveit önállóan határozzák meg. Ezen elveket - melyek nem érinthetik a műsorszám tartalmát és a műsorszerkesztést - a közszolgálati médiaszolgáltató köteles figyelembe venni.
(3) A nemzetiségek országos önkormányzatai - ennek hiányában országos szervezetei - a közszolgálati médiaszolgáltatónál rendelkezésükre álló műsoridő felhasználásának elveit önállóan határozzák meg. Ezen elveket - melyek nem érinthetik a műsorszám tartalmát és a műsorszerkesztést - a közszolgálati médiaszolgáltató köteles figyelembe venni.

A közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltatók archívuma

A közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltató archívuma

100. §
(1) A közszolgálati médiavagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek összességét - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - az Alap gyakorolja.
(1) Azon közszolgálati médiavagyon tekintetében, amely állami tulajdonban áll, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - a (2), (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az Alap gyakorolja.
(2) Az Alap a közszolgálati médiavagyont sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg. E tilalom nem akadályozza a közszolgálati médiavagyon egyes elemein fennálló szerzői, illetve felhasználási jogok hasznosítását.
(2) Az Alap a közszolgálati médiavagyont sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg. E tilalom nem akadályozza a közszolgálati médiavagyon egyes elemein fennálló szerzői, szomszédos, illetve felhasználási jogok hasznosítását.
(3) Az Alap gondoskodik a közszolgálati médiavagyon, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatók és az Alap tulajdonába került, a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó, a szerzői jogi törvény hatálya alá tartozó műveket és más teljesítményeket tartalmazó fizikai hordozók (a továbbiakban együtt: Archívum) tárolásáról, megőrzéséről és felhasználásáról. Az Archívum országos gyűjtőkörű közgyűjteménynek minősül.
(3) Az Alap gondoskodik a közszolgálati médiavagyon, valamint a közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap tulajdonába került, a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) hatálya alá tartozó műveket és más teljesítményeket tartalmazó fizikai hordozók (a továbbiakban együtt: Archívum) tárolásáról, megőrzéséről és felhasználásáról. Az Archívum országos gyűjtőkörű közgyűjteménynek minősül.
(4) Az archiválás és az Archívum megőrzésének, kezelésének, felhasználásának részletes szabályait az Alap elnöke a Médiatanács egyetértésével, szabályzatban állapítja meg.
(4) Az archiválás és az Archívum megőrzésének, kezelésének, felhasználásának részletes szabályait az Alap vezérigazgatója a Médiatanács egyetértésével, szabályzatban állapítja meg.
(5) Az Alap az Archívumban található műveket a szerzői jogról szóló törvényben foglaltak, valamint a szerzői jogi és szomszédos jogi jogosultakkal kötött megállapodás szerint használhatja fel.
(5) Az Alap a közszolgálati médiaszolgáltató számára külön engedély- és díjfizetési kötelezettség nélkül jogosult a közszolgálati feladatai ellátásához szükséges felhasználás - így különösen nyilvánossághoz közvetítés - céljára átadni a közszolgálati médiavagyonba tartozó szerzői műveket, valamint azon egyéb szellemi alkotásokat, amelyek nem tartoznak a közszolgálati médiavagyonba, de amelyekre nézve az Alap felhasználási joggal rendelkezik. A közszolgálati médiaszolgáltató a közszolgálati médiavagyon általa felhasznált elemeire vonatkozóan ingyenes felhasználási jogot szerez.
(6) Az Alap a közszolgálati médiaszolgáltatókkal a közszolgálati médiavagyon felhasználására vonatkozóan vagyonkezelési megállapodást köt. E megállapodás alapján a közszolgálati médiaszolgáltatók a közszolgálati médiavagyon általuk kezelt elemeire vonatkozóan ingyenes felhasználási jogot szereznek, amely magában foglalja a közszolgálati médiaszolgáltatásban való nyilvánossághoz közvetítés jogát is.
(6) Az Archívumban található, a közszolgálati médiavagyon részét képező, valamint a közszolgálati médiavagyonba nem tartozó szerzői műveket és más szellemi alkotásokat az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltató az Szjt., valamint a szerzői jogi és szomszédos jogi jogosultakkal kötött megállapodás keretei között használhatja fel.
(7) Az Archívumban található, a közszolgálati médiavagyonba nem tartozó szerzői műveket és más szellemi alkotásokat a közszolgálati médiaszolgáltatók a szerzői jogról szóló törvény, valamint a szerzői jogi és szomszédos jogi jogosultakkal kötött megállapodás keretei között használhatják fel. Az Alap a közszolgálati médiaszolgáltatók számára külön engedély- és díjfizetési kötelezettség nélkül jogosult nyilvánossághoz közvetítés céljára átadni a közszolgálati médiavagyonba tartozó műveket, valamint azon szerzői alkotásokat és egyéb szellemi alkotásokat, amelyek nem tartoznak a közszolgálati médiavagyonba, de amelyekre nézve az Alap felhasználási joggal rendelkezik.
(7) Eltérő megállapodás hiányában a közszolgálati médiaszolgáltatónak a közszolgálati médiavagyon általa felhasznált elemeire vonatkozó felhasználási jogszerzésére az Szjt. 30. § (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
(8) Ha az Archívumban található valamely szerzői műről nem dönthető el, hogy a közszolgálati médiavagyonba tartozik-e, a közszolgálati médiaszolgáltatásban történő bemutatása esetén a bemutatást követően fellépő szerzői vagy szomszédos jogi jogosult a további felhasználást megtilthatja. A már megtörtént felhasználás után a fellépő jogosultat a médiaszolgáltató részéről megfelelő díjazás illeti meg. Vita esetén a díj összegét a bíróság állapítja meg.
(9) A közszolgálati médiavagyonba tartozó művek esetleges - az Alapon kívüli - szerzői jogi jogosultjait is megfelelő díjazás illeti meg. Vita esetén a díj összegét a bíróság állapítja meg.
(10) Eltérő megállapodás vagy a (6) bekezdésben foglalt vagyonkezelési szerződés eltérő rendelkezése hiányában a közszolgálati médiaszolgáltatóknak a közszolgálati médiavagyon általuk kezelt elemeire vonatkozó felhasználási jogszerzésére, valamint a közszolgálati médiavagyon egyes elemeinek közszolgálati médiaszolgáltatók közötti ingyenes átadására a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
(10) Eltérő megállapodás vagy a (6) bekezdésben foglalt vagyonkezelési szerződés eltérő rendelkezése hiányában a közszolgálati médiaszolgáltatóknak a közszolgálati médiavagyon általuk kezelt elemeire vonatkozó felhasználási jogszerzésére, valamint a közszolgálati médiavagyon egyes elemeinek közszolgálati médiaszolgáltatók közötti ingyenes átadására a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

A közszolgálati média stratégiai terve és a közszolgálati érték mérése

100/A. §
(1) A közszolgálati médiaszolgáltató köteles minden évre vonatkozóan, a tárgyévet megelőző év május 31-ig általános stratégiai tervet készíteni, amelyben azonosítja és értékeli a közszolgálati médiaszolgáltatások minőségének lehetséges fejlesztési irányait és módjait, különös, de nem kizárólagos tekintettel az alábbi szempontokra:
a) nemzetközi és hazai médiapiaci tendenciák,
b) technológiai fejlődés és innováció,
c) a 100/B. § szerinti közszolgálati érték felülvizsgálatára és ellenőrzésére vonatkozó eljárás tapasztalatai,
d) a Közszolgálati Kódex tartalma,
e) a Közszolgálati Testület véleménye,
f) a közszolgálati érték vizsgálatának eredményei,
g) a nézettségi és hallgatottsági, valamint más médiafogyasztási adatok.
(2) Az általános stratégiai terven túlmenően eseti jelleggel, a közszolgálati médiaszolgáltatás szükségleteihez igazodóan a médiaszolgáltatás egyes részkérdései vonatkozásában is készítendők stratégiai tervek a közszolgálati médiaszolgáltató által.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt stratégiai terveknek figyelemmel kell lenniük e törvény rendelkezéseire, a Kódex előírásaira, valamint az Európai Unió és az Európa Tanács vonatkozó ajánlásaira, előírásaira.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti stratégiai tervek alapul szolgálnak a közszolgálati médiaszolgáltatás működéséhez, valamint a közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap közötti együttműködéshez.
100/B. §
(1) A közszolgálati médiaszolgáltató szolgáltatásainak közszolgálati jellegét és értékét, valamint a médiapiac sokszínűségére gyakorolt hatását köteles megvizsgálni és ellenőrizni.
(2) A közszolgálati érték vizsgálatának részletszabályait szabályzatban kell rendezni, amelyet valamennyi, az eljárásban érintett szervezet vagy testület közösen fogad el, a közszolgálati médiaszolgáltató kezdeményezésére és koordinációja mellett.
(3) A (2) bekezdés szerinti szabályzat megalkotása és valamennyi módosítása során figyelemmel kell lenni e törvény rendelkezéseire, a Kódex előírásaira, valamint az Európai Unió és az Európa Tanács vonatkozó ajánlásaira, előírásaira.

A nemzeti hírügynökség különleges feladatai

A közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi feladatai

101. §
(1) A Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, mint nemzeti hírügynökség a 83. §-ban meghatározott célok elérésének feladatán túl az alábbi közszolgálati feladatokat látja el:
a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,
b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez,
c) közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában,
d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről, és a Kormány, a közigazgatási szervek, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,
e) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól,
f) rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,
f) rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyarország határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,
g) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életéről,
g) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzetiségek életéről,
h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról,
i) rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez,
j) gondoskodik a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről,
k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.
(1) A közszolgálati médiaszolgáltató a 83. §-ban meghatározott célok érvényre juttatásán túl az alábbi hírügynökségi feladatokat látja el:
a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,
b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez,
c) közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában,
d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről, és a Kormány, a közigazgatási szervek, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,
e) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól,
f) rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyarország határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,
g) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzetiségek életéről,
h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról,
i) rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez,
j) gondoskodik a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről,
k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.
(2) A nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatainak ellátása érdekében
a) az ország minden megyéjére és a fővárosra kiterjedő,
b) a Kárpát-medence magyarlakta területeire kiterjedő,
c) az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi
tudósítói hálózatot működtet.
(2) A közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi feladatainak ellátása érdekében
a) az ország minden megyéjére és a fővárosra kiterjedő,
b) a Kárpát-medence magyarlakta területeire kiterjedő,
c) az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi
tudósítói hálózatot működtet.
(3) Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő készültségi erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetőleg törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben - a 32. § (6) bekezdés szerint kötelezhetik a nemzeti hírügynökséget a tájékoztatásra.
(3) Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő készültségi erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetve törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben - a 32. § (6) bekezdés szerint kötelezhetik a közszolgálati médiaszolgáltatót - hírügynökségi tevékenysége körében - a tájékoztatásra.
(4) A nemzeti hírügynökség a többi közszolgálati médiaszolgáltató számára kizárólagos joggal hírműsorokat gyárt, továbbá működteti a közszolgálati médiaszolgáltatók egységes hírportálját, a közszolgálati médiaszolgáltatók más internetes sajtótermékeit, továbbá az internetről elérhető, lekérhető médiaszolgáltatásait.

A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának választása

A közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak választása

102. §
(1) A közszolgálati médiaszolgáltatók ügyvezetését a vezérigazgató látja el, igazgatóság nem működik. A vezérigazgató - e törvény keretei között - gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A vezérigazgatóval munkaszerződést kell kötni, díjazását az általa vezetett közszolgálati médiaszolgáltató terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.
(1) A közszolgálati médiaszolgáltatók ügyvezetését a vezérigazgató látja el, igazgatóság nem működik. A vezérigazgató - e törvény keretei között - gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokról szóló vonatkozó rendelkezése a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A vezérigazgatóval munkaszerződést kell kötni, díjazását az általa vezetett közszolgálati médiaszolgáltató terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.
(1) A közszolgálati médiaszolgáltató ügyvezetését a vezérigazgató látja el, igazgatóság nem működik. A vezérigazgató - e törvény keretei között - gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokról szóló vonatkozó rendelkezése a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A vezérigazgatóval munkaszerződést kell kötni, díjazását a közszolgálati médiaszolgáltató terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.
(2) A közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói feletti munkáltatói jogkört - beleértve a vezérigazgatók kinevezését és munkaviszonyuk megszüntetését - a Kuratórium gyakorolja. A vezérigazgatók jelölése és kinevezése a következő lépések szerinti sorrendben történik:
a) a Médiatanács elnöke valamennyi közszolgálati médiaszolgáltató esetében két vezérigazgató-jelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak,
b) ha a Médiatanács elfogadja a jelölteket, azokat a Kuratórium elé terjeszti, hogy válasszon egyet a jelöltek közül,
c) ha a Médiatanács nem fogadja el a Médiatanács elnöke által javasolt valamelyik jelöltet, akkor a Médiatanács elnöke új jelöltre tesz javaslatot; a Médiatanács csak akkor tehet javaslatot a Kuratóriumnak, ha maga két jelöltet elfogadott,
d) a Médiatanács javaslatot tehet a vezérigazgató munkaszerződésének egyes tartalmi elemeire is,
e) az első szavazási körben a Kuratórium összes tagjának - ideértve az elnököt is - kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről,
f) ha a két jelöltből a Médiatanács jelölésétől számított harminc napon belül nem tud kétharmados többséggel választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni,
g) az új jelölés során közszolgálati médiaszolgáltatónként két új jelöltre kell javaslatot tenni,
h) az új jelölést követő szavazás során a Kuratórium összes tagjának - ideértve az elnököt is - egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.
(2) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója feletti munkáltatói jogkört - beleértve a vezérigazgató kinevezését és munkaviszonya megszüntetését - a Kuratórium gyakorolja. A vezérigazgató jelölése és kinevezése a következő lépések szerinti sorrendben történik:
a) a Médiatanács elnöke két vezérigazgató-jelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak,
b) ha a Médiatanács elfogadja a jelölteket, azokat a Kuratórium elé terjeszti, hogy válasszon egyet a jelöltek közül,
c) ha a Médiatanács nem fogadja el a Médiatanács elnöke által javasolt valamelyik jelöltet, akkor a Médiatanács elnöke új jelöltre tesz javaslatot; a Médiatanács csak akkor tehet javaslatot a Kuratóriumnak, ha maga két jelöltet elfogadott,
d) a Médiatanács javaslatot tehet a vezérigazgató munkaszerződésének egyes tartalmi elemeire is,
e) az első szavazási körben a Kuratórium összes tagjának - ideértve az elnököt is - kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről,
f) ha a két jelöltből a Médiatanács jelölésétől számított harminc napon belül nem tud kétharmados többséggel választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni,
g) az új jelölés során ismételten két új jelöltre kell javaslatot tenni,
h) az új jelölést követő szavazás során a Kuratórium összes tagjának - ideértve az elnököt is - egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.
(3) A Kuratórium a vezérigazgató kinevezéséről és munkaszerződése - a Médiatanács javaslatának figyelembevételével megalkotott - tartalmáról szavazással dönt. A vezérigazgató munkaszerződése határozatlan időtartamra köthető meg. Amennyiben a megválasztott vezérigazgató nem fogadja el a munkaszerződés-tervezet Kuratórium által meghatározott feltételeit, a módosított feltételeket tartalmazó munkaszerződésről a Kuratórium újra szavaz. Amennyiben a munkaszerződés feltételeiben nincsen megegyezés, úgy új vezérigazgatót kell választani.
(4) A vezérigazgató munkaviszonya a következő esetekben szűnik meg
a) felmentéssel,
b) a munkaszerződésben szabályozott felmondással,
c) halállal,
d) a 97. § (10)-(12) bekezdésben foglalt esetben, ha a Kuratórium a Közszolgálati Testület előterjesztésére a megszüntetés mellett dönt.
(5) Felmentéssel szűnik meg a vezérigazgató munkaviszonya
a) ha cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték,
b) ha a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés kiszabást tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,
c) ha három hónapig rajta kívülálló okból nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,
d) ha az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat megsérti, és az összeférhetetlenséget annak keletkezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg,
e) ha bíróság foglalkozásától, vagy a közügyektől eltiltotta.
(6) Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Kuratórium állapítja meg.
(7) A vezérigazgató jogosult két vezérigazgató-helyettes kinevezésére. A vezérigazgató-helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá.
(7) A vezérigazgató egy vagy több vezérigazgató-helyettes kinevezésére jogosult. A vezérigazgató-helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá.
103. §
(1) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2) Szakmai gyakorlatnak tekintendő a műsorkészítési, műsorszolgáltatási, tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, vezetői, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység.
(3) Nem nevezhető ki a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává, aki a választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.
(3) Nem nevezhető ki a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává, aki a választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.
(4) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója büntetlen előélete igazolásának rendjére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a munka törvénykönyvében meghatározottakat kell alkalmazni.

A közszolgálati médiaszolgáltatók vezetőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

A közszolgálati médiaszolgáltató vezetőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

104. §
(1) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójára és vezető állású munkavállalójára munkaviszonyának ideje alatt a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára, főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdés a)-c) és f) pontban foglalt összeférhetetlenségi szabályokat, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt kizáró okokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályokon kívül a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, vezető állású munkavállalója, illetve ezek közeli hozzátartozója nem lehet olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a vezérigazgató vezetése alatt álló, illetve a vezető állású munkavállalót foglalkoztató közszolgálati médiaszolgáltatóval üzleti kapcsolatban áll. Amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának vagy vezető állású munkavállalójának közeli hozzátartozója sérti meg ezen előírást, úgy azt a vezérigazgató, illetve a vezető állású munkavállaló tekintetében felmerült összeférhetetlenségi oknak kell tekinteni, és a megfelelő jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
(3) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója munkaviszonyának ideje alatt tudományos, oktatói, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló közszolgálati médiaszolgáltatótól e jogcímeken sem jogosult díjra.
(3) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója munkaviszonyának ideje alatt - a tudományos, oktatói, irodalmi, művészeti, más szerzői jogvédelem alá eső és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenység kivételével - egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló közszolgálati médiaszolgáltatótól e jogcímeken sem jogosult díjra.
(3) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója munkaviszonyának ideje alatt tudományos, oktatói, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, a közszolgálati médiaszolgáltatótól e jogcímeken sem jogosult díjra.
(4) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója - munkaszerződésének megkötése előtt - írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
(5) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója a közszolgálati médiaszolgáltató nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, közeli hozzátartozója, illetve olyan gazdasági társaság szerepel, amelyben maga vagy közeli hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Az e korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a közszolgálati médiaszolgáltató más munkavállalója sem kötheti meg.
105. §
(1) A vezérigazgató e törvény, más jogszabályok, a Közalapítvány és a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okirata és a Kuratórium határozatainak keretei között irányítja a közszolgálati médiaszolgáltatót.
Ennek keretében:

a) dönt a műsorrendről,
b) megállapítja a szervezeti és működési szabályzatot,
c) gondoskodik a Közszolgálati Kódex végrehajtásáról,
d) meghatározza, és a Kuratóriumnak jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet, valamint gondoskodik végrehajtásáról,
e) elkészíti a mérleg- és eredmény kimutatást, és jóváhagyásra előterjeszti a kuratóriumnak,
f) a 90. § (1) bekezdés p)-q) pontnak megfelelően előterjeszti a szerződés engedélyezésére vonatkozó, illetve az előzetes jóváhagyást igénylő javaslatokat,
g) gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltató alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve a vezérigazgató-helyettesek alkalmazását,
h) gondoskodik mindazon további előterjesztések előkészítéséről, amelyeket e törvény és a Közalapítvány alapító okirata vagy a Kuratórium határozata előír,
i) az Alappal együttműködve gondoskodik a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységében közreműködők rendszeres médiaszakmai továbbképzéséről,
j) részt vesz a Közszolgálati Költségvetési Tanácsban,
k) az e törvényben foglalt eltérésekkel gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.
k) az e törvényben foglalt eltérésekkel gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezése a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.
(2) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója a Közszolgálati Közalapítványtól - a munkaszerződésébe foglalt juttatásokon kívül - semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást.

A közszolgálati médiaszolgáltatók felügyelő bizottsága

A közszolgálati médiaszolgáltató felügyelő bizottsága

106. §
(1) A közszolgálati médiaszolgáltatók ügyvezetését a közös Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) ellenőrzi. A Bizottság jogában áll a vezérigazgatóktól, a közszolgálati médiaszolgáltatók munkavállalóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a közszolgálati médiaszolgáltatók könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a közszolgálati médiaszolgáltatók költségére megvizsgáltatni.
(1) A közszolgálati médiaszolgáltató ügyvezetését a Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) ellenőrzi. A Bizottság jogában áll a vezérigazgatótól, a közszolgálati médiaszolgáltató munkavállalóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a közszolgálati médiaszolgáltató könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a közszolgálati médiaszolgáltató költségére megvizsgáltatni.
(2) A Bizottság elnökből és négy tagból áll.
(3) A Bizottság elnökét és tagjait a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott időre és feltételekkel - a munkavállalók által választott tag kivételével - a Kuratórium választja.
(4) A Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját a Kuratórium állapítja meg.
(5) A Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Kuratórium hagyja jóvá.
(6) A Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendő minden olyan jelentést, amely a közszolgálati médiaszolgáltatók - a Kuratórium közgyűlési hatáskörébe tartozó - vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.
(6) A Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendő minden olyan jelentést, amely a közszolgálati médiaszolgáltató - a Kuratórium közgyűlési hatáskörébe tartozó - vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.
(7) A közszolgálati médiaszolgáltatók belső ellenőrzési szervezetei a Bizottság irányítása alá tartoznak.
(7) A közszolgálati médiaszolgáltató belső ellenőrzési szervezetei a Bizottság irányítása alá tartoznak.
(8) A Bizottság szervezetére, működésére egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvénynek, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásai az irányadóak.
(8) A Bizottság szervezetére, működésére egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokról szóló rendelkezései, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásai az irányadóak.

A közszolgálati médiaszolgáltatók könyvvizsgálója

A közszolgálati médiaszolgáltató könyvvizsgálója

107. §
(1) A közszolgálati médiaszolgáltatók közös könyvvizsgálóját a Kuratórium választja két évre. Megbízatásának megszüntetése is a Kuratórium hatáskörébe tartozik.
(1) A közszolgálati médiaszolgáltató könyvvizsgálóját a Kuratórium választja két évre. Megbízatásának megszüntetése is a Kuratórium hatáskörébe tartozik.
(2) A könyvvizsgáló feladatát, jogkörét a gazdasági társaságokról szóló törvény keretei között, a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában kell meghatározni.
(2) A könyvvizsgáló feladatát, jogkörét a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések keretei között, a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában kell meghatározni.

A közszolgálati médiaszolgáltatók finanszírozása és gazdálkodása

A közszolgálati médiaszolgáltatás finanszírozása és gazdálkodása

108. §
(1) Az Alap a 136. § (3) bekezdésben meghatározott forrásaiból támogatja a közszolgálati médiaszolgáltatók feladatainak ellátását, támogatja és elvégzi műsorszámainak előállítását, megrendelését, megvásárlását, tájékoztatási és egyéb tevékenységét.
(1) Az Alap a 136. § (3) bekezdésben meghatározott forrásaiból támogatja a közszolgálati médiaszolgáltató feladatainak ellátását, erre irányuló megrendelésre elvégzi médiatartalmainak készítését, beszerzését, megvásárlását, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatáshoz szükséges egyéb tevékenységét.
(2) Az (1) bekezdés alapján rendelkezésre álló összegnek a közszolgálati médiaszolgáltatók közötti elosztásáról a Közszolgálati Költségvetési Tanács (a továbbiakban: Tanács) dönt.
(2) A 136. § (3) bekezdésben meghatározott források alapján a médiatartalmak készítésére és beszerzésére fordítandó összegre - a közszolgálati médiaszolgáltatás 203. § 31. pontjában szereplő szolgáltatástípusai közötti bontásban - az Alap javaslatot tesz. E javaslatról a Közszolgálati Költségvetési Tanács (a továbbiakban: Tanács) véleményt nyilvánít.
(3) A Tanács hét tagú, tagjai a következők:
a) a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói,
b) az Alap vezérigazgatója,
c) az Állami Számvevőszék elnöke által - a Számvevőszék vezető állású tisztségviselői közül - esetileg delegált két tag.
c) az Állami Számvevőszék elnöke által esetileg delegált két tag. E tagok tiszteletdíját az Alap vezérigazgatója állapítja meg, rájuk a 104. §-ban és a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok értelemszerűen vonatkoznak.
(3) A Tanács háromtagú, tagjai a következők:
a) a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója,
b) az Alap vezérigazgatója,
c) az Állami Számvevőszék elnöke által esetileg delegált tag, akire a 104. §-ban és a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok értelemszerűen vonatkoznak. E tag tiszteletdíját az Alap vezérigazgatója állapítja meg.
(4) A Tanács minden év szeptember 30-ig dönt az (1) bekezdésben meghatározott, a következő évben a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorszámaira, közszolgálati feladatainak ellátására rendelkezésre álló források elosztásáról. Döntése során figyelembe veszi az e törvényben és a Kódexben meghatározott közszolgálati célokat, illetve az egyes közszolgálati médiaszolgáltatók különleges feladatait. A Tanács döntését egyszerű többséggel hozza, döntését az Alap internetes honlapján nyilvánosságra hozza. A Tanács döntését különösen indokolt esetben - kétharmados szavazattöbbséggel - utólag módosíthatja. A módosításra irányuló döntést az Alap vezérigazgatója kezdeményezheti.
(4) Az Alap a (2) bekezdés szerinti javaslatát minden év június 30-ig teszi meg, a következő tárgyévre vonatkozóan. A Tanács a javaslatról minden év július 31-ig fogalmazza meg (2) bekezdés szerinti véleményét. Véleménye megalkotása során figyelembe veszi az e törvényben, a Kódexben, valamint a 100/A. § alapján készült stratégiai tervekben meghatározott közszolgálati célokat, terveket, illetve a közszolgálati médiaszolgáltató különleges feladatait. A Tanács véleményét egyszerű többséggel fogadja el, indokolással látja el, és az Alap internetes honlapján nyilvánosságra hozza.
(5) A Tanácsot az Alap vezérigazgatója - aki egyúttal a Tanács elnöke - hívja össze legkésőbb minden év június 30-ig. A Tanács működésének szabályait, ügyrendjét e törvény keretei között maga határozza meg.
(5) Amennyiben a Tanács véleménye elutasítja az Alap (2) bekezdés szerinti javaslatát, úgy az Alapnak minden év augusztus 15-ig be kell nyújtania a Tanács számára újabb javaslatát. E javaslatában vagy elfogadja a Tanács véleményében foglaltakat, vagy indokolással ellátva elutasítja azt.
(6) Az Alap - a közszolgálati médiaszolgáltatók képviseletében és javára eljárva - a saját költségvetése terhére köti meg a közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris médiaszolgáltatásainak terjesztésére vonatkozó szerződéseket.
(6) Az Alap - a közszolgálati médiaszolgáltatók képviseletében és javára eljárva - a saját költségvetése terhére köti meg a közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris médiaszolgáltatásainak terjesztésére vonatkozó szerződéseket. Azon műsorterjesztési szerződésekre, amelyek alapján a közszolgálati médiaszolgáltató a terjesztésre adott engedély ellenében bevételhez jut, a (8) bekezdés szabályai alkalmazandók.
(6) A Tanácsot az Alap vezérigazgatója - aki egyúttal a Tanács elnöke - hívja össze legkésőbb minden év június 30-ig. A Tanács működésének szabályait, ügyrendjét e törvény keretei között maga határozza meg.
(7) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója beszámol a Kuratóriumnak az általa irányított médiaszolgáltató tevékenységéről, ennek keretében kerül sor a mérleg- és eredmény-kimutatás jóváhagyására. A vezérigazgató beszámolóját a közszolgálati médiaszolgáltatók Felügyelő Bizottságának véleményével együtt a Kuratórium elé kell terjeszteni.
(7) Az Alap - a közszolgálati médiaszolgáltató képviseletében és javára eljárva - a saját költségvetése terhére köti meg a közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatásainak terjesztésére vonatkozó szerződéseket. Azon műsorterjesztési szerződésekre, amelyek alapján a közszolgálati médiaszolgáltató a terjesztésre adott engedély ellenében bevételhez jut, a (9) bekezdés szabályai alkalmazandók.
(8) A közszolgálati médiaszolgáltató - közszolgálati céljainak elősegítése érdekében - vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel.
(8) A közszolgálati médiaszolgáltató - közszolgálati céljainak elősegítése érdekében - vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel. A vállalkozási tevékenységének folytatásához való jogot - tekintettel az Alapnak a közszolgálati média támogatása érdekében végzett tevékenységére, ellenérték nélkül - átengedheti az Alap részére. Az Alap az ebből eredő bevételeit csak a közszolgálati médiaszolgáltatók céljainak elérésére használhatja fel.
(8) A közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységéről a vezérigazgató beszámol a Kuratóriumnak, ennek keretében kerül sor a mérleg- és eredmény-kimutatás jóváhagyására. A vezérigazgató beszámolóját a közszolgálati médiaszolgáltató Felügyelő Bizottságának véleményével együtt a Kuratórium elé kell terjeszteni.
(9) A közszolgálati médiaszolgáltatónak nem lehet részesedése más médiaszolgáltatóban, alapítványt nem hozhat létre.
(9) A közszolgálati médiaszolgáltatónak nem lehet részesedése más médiaszolgáltatóban, alapítványt nem hozhat létre. A közszolgálati médiaszolgáltató befolyásoló részesedése alatt álló gazdálkodó szervezet közszolgálati médiaszolgáltatást indíthat, nyújthat.
(9) A közszolgálati médiaszolgáltatónak nem lehet részesedése más médiaszolgáltatóban, alapítványt nem hozhat létre. A közszolgálati médiaszolgáltató befolyásoló részesedése alatt álló gazdasági társaság közszolgálati médiaszolgáltatást indíthat, nyújthat.
(9) A közszolgálati médiaszolgáltató - közszolgálati céljainak elősegítése érdekében - vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel. A vállalkozási tevékenységének folytatásához való jogot - tekintettel az Alapnak a közszolgálati média támogatása érdekében végzett tevékenységére, ellenérték nélkül - átengedheti az Alap részére. Az Alap az ebből eredő bevételeit csak a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elérésére használhatja fel.
(10) A közszolgálati médiaszolgáltató szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást.
(10) A közszolgálati médiaszolgáltatónak nem lehet részesedése más médiaszolgáltatóban, alapítványt nem hozhat létre.
(11) A közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap nem alanya a társasági adónak, és személyes illetékmentességet élvez.
(11) A közszolgálati médiaszolgáltató személyes illetékmentességet élvez, valamint nem alanya a társasági adónak. Az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltatók az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. § alkalmazásában együttesen kapcsolt vállalkozások, amelyekkel kapcsolt vállalkozási viszonyba csak külön törvényi rendelkezés alapján kerülhet újabb személy.
(11) A közszolgálati médiaszolgáltató a szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást.
(12) Az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltatók egymás közötti jogviszonyaiban történő beszerzések nem tartoznak a közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazási körébe.
(12) A közszolgálati médiaszolgáltató személyes illetékmentességet élvez, valamint nem alanya a társasági adónak. Az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltató az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 8. § alkalmazásában együttesen kapcsolt vállalkozások, amelyekkel kapcsolt vállalkozási viszonyba csak külön törvényi rendelkezés alapján kerülhet újabb személy.
(13) A 109/2010. (X. 28.) OGY határozatban rögzített irányelvek alapján a Médiatanács határozza meg az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak a részletes szabályait, ideértve, hogy az egyes vagyonelemeket, vagyontárgyakat, eszközöket - közszolgálati feladataik teljesítése céljából - milyen feltételekkel vehetik igénybe a közszolgálati médiaszolgáltatók.
(13) Az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltató egymás közötti jogviszonyaiban történő beszerzések nem tartoznak a közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazási körébe.
(14) A közszolgálati médiaszolgáltatók gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(14) A jelen törvényben foglaltakra figyelemmel a Médiatanács határozza meg az Alap tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak törvényben nem szabályozott részletes szabályait, ideértve, hogy az egyes vagyonelemeket, vagyontárgyakat, eszközöket - közszolgálati feladataik teljesítése céljából - milyen feltételekkel veheti igénybe a közszolgálati médiaszolgáltató.

A közszolgálati médiaszolgáltatás rendszerében dolgozókra vonatkozó speciális munkajogi szabályok

108/A. §
(1) A közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap által foglalkoztatottakra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 108/B. §-ban megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap médiatartalom-szolgáltatáshoz valamint hírügynökségi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenysége rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is végzett tevékenység.
(3) A foglalkoztatottak vonatkozásában - a munkakörök sajátosságaira tekintettel - a munkáltató által elrendelt munkavégzés idejének számítása, valamint a munkakör készenléti jellegének megállapítása szempontjából az adott tevékenységre fordított tényleges munkavégzések (munkafázisok) időtartamát kell figyelembe venni.
(4) A foglalkoztatottak vonatkozásában az Mt. 101. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.
(5) A teljes napi munkaidőben foglalkoztatott számára naptári évenként kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb négyszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.
108/B. §
(1) A közszolgálati médiaszolgáltatási, valamint a közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi tevékenységében való részvételre irányuló munkaköröket külön jogszabály határozza meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben foglalkoztatott személyt kötetlen munkarend szerint kerül foglalkoztatásra. A munkarend jellegét nem érinti a munkakör sajátos jellegéből adódó kötelező rendelkezésre állás vagy a munkáltató által meghatározott időpontban vagy időszakban történő munkavégzés.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötetlen munkarend alkalmazásától a felek munkaszerződésben térhetnek el, a jövőre nézve irányadó megállapodásukkal.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben foglalkoztatott vonatkozásában a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidőként a teljes munkaidőben foglalkoztatott esetében egy naptári évben munkanaponként átlagosan figyelembe vehető órák számát a munkáltató köteles meghatározni. Részmunkaidőben foglalkoztatott esetében a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidőt a teljes és a munkaszerződésben kikötött részmunkaidő arányában kell figyelembe venni. A munkahelyen kívüli felkészülést kiválthatja a munkáltató, ha erre a munkahelyen és munkaidőben lehetőséget biztosít.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben foglalkoztatott vonatkozásában a munkáltató az Mt. 122. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a rendes szabadság kiadása során kivételesen, indokolt esetben nem köteles a munkavállalónak az alapszabadsága egynegyedére vonatkozó kérését figyelembe venni, ha az a munkáltató üzemszerű működését súlyosan veszélyeztetné. Erről a munkáltatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a foglalkoztatottat, egyúttal közölnie kell, hogy mikor veheti ki a szabadságát.

NEGYEDIK RÉSZ
A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOK ÉS A SAJTÓTERMÉKEK FELÜGYELETE

I. FEJEZET
A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG

Általános szabályok

109. §
(1) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) autonóm államigazgatási szerv, amely kizárólag a törvényeknek van alárendelve.
(1) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) önálló szabályozó szerv, amely kizárólag a törvénynek van alárendelve.
(2) A Hatóság a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a Kormány - jogszabályokban meghatározott - politikájának végrehajtásában. A Hatóság számára feladatot csak törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.
(3) A Hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala.
(4) A Hatóság évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(4) A Hatóság elnöke évente beszámol a Hatóság tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(5) A hírközlési ágazat tekintetében a Hatóság feladata - különösen az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően - a hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, a hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.
(6) A Hatóság a feladatát és a hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak megfelelően gyakorolja.
(7) Hírközlési hatósági hatáskört a Hatóságtól elvonni nem lehet.
(8) A Kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait a Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság (a továbbiakban: KFGH) látja el.
(8) A Kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait a Hivatal látja el.
(9) A KFGH a Hivatal szervezetében és a főigazgató irányítása alatt önálló hatáskörű szervezeti egységként működik.
110. §   A Hatóság a hírközlési ágazat tekintetében külön törvényben foglaltak szerint:
a) nyilatkozik a hatáskörével összefüggő jogszabályalkotási és -módosítási igényekről és javaslatokról,
b) felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ezekhez kapcsolódó informatikai piac működését,
c) folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és arról összehasonlító elemzéseket készít,
d) piacelemzést végez,
e) eljár a kötelezett szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben,
f) eljár a hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban,
g) ellátja az egyéb jogszabályban foglalt elektronikus hírközlési és postai hatósági feladatokat,
h) a gazdálkodás körében - e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint - gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában,
h) a gazdálkodás körében - e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint - gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában,
i) ellátja az egyéb jogszabályban foglalt hatósági és nem hatósági feladatokat.
110/A. §
(1) A Hatóság a 109-110. §-ban részletezett feladatai ellátásához szükséges, speciális szaktudással és kompetenciákkal rendelkező szakemberállomány fenntartása érdekében önállóan alakítja a személyzetpolitikájával kapcsolatos alapelveket.
(2) A Hatóság főigazgatója és főigazgató-helyettesei, valamint a Hatóság alkalmazottai e tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el, jogviszonyukra az e törvényben foglalt eltérésekkel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A Hatóság elnöke meghatározza a Hatóság feladatainak ellátásához szükséges munkakörök rendszerét, a feladatok ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét, illetve a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában jelöli ki a (2) bekezdésbe nem tartozó azon munkaköröket, amelyek betöltői feladataikat munkaviszony keretében látják el.
(4) A Hatóság elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hatóság illetménypolitikai alapelveiről, béren kívüli juttatásairól, köztisztviselőinek alapilletményéről, annak eltérítéséről.
(5) A Hatóság elnöke a speciális, egyedi szaktudással rendelkező munkakört, illetve több vezetői munkakört betöltő köztisztviselők részére személyi illetményt állapíthat meg. Személyi illetmény a Hatóság aktív létszámának legfeljebb húsz százalékáig adható és indokolás nélkül visszavonható. A Hatóság elnöke meghatározza a fenti munkaköröket betöltő személyek jogviszonyának megszűnése esetén esetlegesen alkalmazandó, elhelyezkedést korlátozó szabályokat és e szabályok részletes feltételeit a kinevezésekben rögzíti.
(6) A Hatóság elnöke saját hatáskörében, a Hatóság Közszolgálati Szabályzatában maga határozza meg a teljesítményértékelési rendszerével, az ahhoz kapcsolódó jutalmazással, toborzási és kiválasztási politikájával, valamint a továbbképzések, tanfolyamok, egyedi fejlesztések tervezésével és lebonyolításával kapcsolatos részletszabályokat.
(7) A Hatóság, mint önálló szabályozó szerv, a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe nem tartozik.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke és elnökhelyettese

111. §
(1) Az Elnök
a) ellátja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetését,
b) gyakorolja a 110. §-ban meghatározott hatáskörökből a külön jogszabály alapján az Elnököt megillető hatásköröket,
c) a 134. § szerint előterjeszti a Hatóság éves költségvetésének tervezetét, valamint éves intézményi költségvetési beszámolóját,
d) javaslatot tesz a hírközlést és a médiaszolgáltatásokat érintő jogszabály módosítására,
e) a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján dönt a Hatóság tevékenysége során kezelt adatok minősítéséről.
(2) Az Elnök további feladatai:
a) összehívja és vezeti a Médiatanács üléseit,
aa) addig az időpontig, ameddig az Országgyűlés nem választja meg a Médiatanács elnökévé, tanácskozási joggal,
ab) a Médiatanács elnökévé történő megválasztását követően szavazati joggal,
a) amennyiben megválasztják a Médiatanács elnökévé, összehívja és vezeti a Médiatanács üléseit,
b) intézkedik a Médiatanács üléseinek előkészítéséről,
b) amennyiben megválasztják a Médiatanács elnökévé, intézkedik a Médiatanács üléseinek előkészítéséről,
c) kinevezi az elnökhelyetteseket, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést, illetve a visszahívást is,
d) kinevezi a Hivatal főigazgatóját és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést és a visszahívást is,
e) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a főigazgató-helyetteseket,
f) kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a Média- és Hírközlési Biztost, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,
g) elfogadja a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,
h) képviseli a Hatóságot, különösen az Európai Bizottsággal és a tagállami szabályozó hatóságokkal történő kapcsolattartás és egyeztetés során,
i) minden év február 28-ig közzéteszi a Hatóság éves munkatervét és költségvetési tervének főbb mutatószámait, valamint június 30-ig az előző évi gazdálkodásának éves értékelését,
j) évente megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat,
k) jelzi az elektronikus hírközlésért felelős miniszternek a hírközlés biztonságát veszélyeztető körülményeket, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt intézkedések megtételére,
l) az állam nevében megbízás alapján eljár nemzetközi szervezeteknél,
m) a Hatóság nevében évente együttműködési megállapodást köt a fogyasztóvédelmi hatósággal és a versenyhatósággal,
n) a hírközlés területén másodfokú szervként jár el a Hivatal törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében,
o) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a KFGH igazgatóját.
(3) Az Elnököt a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre.
(4) Elnöknek olyan személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év műsorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, a médiaszolgáltatások hatósági felügyeletével, elektronikus hírközléssel, vagy hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(4) Elnöknek olyan személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év műsorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, a médiaszolgáltatások hatósági felügyeletével, elektronikus hírközléssel, vagy hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(5) Az Elnök a (3) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta után újból kinevezhető.
(6) Az Elnököt nem lehet utasítani feladatkörének ellátásával és hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában. Az Elnök - a Hivatal törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében - egyedi döntésre a Hivatalnak utasítást nem adhat.
111/A. §
(1) Az Elnököt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kilenc évre.
(2) Elnöknek olyan személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi végzettséggel és
a) legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal, vagy
b) e tudományágak területén a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban
ba) Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy
bb) legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben.
(2) Elnöknek olyan személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel és
a) legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal, vagy
b) a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban
ba) Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy
bb) legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben.
(2a) A (2) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlatnak kell tekinteni különösen a következőket:
a) a Hivatalnál, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál hírközlési területen folytatott hatósági tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben,
b) a Hivatal, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóság határozataival kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel,
c) az Országos Rádió és Televízió Testületnél vagy annak szerveinél, illetve a Médiatanácsnál a médiaszolgáltatások felügyeletével kapcsolatos tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben,
d) az Országos Rádió és Televízió Testület vagy annak szervei döntéseivel kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel,
e) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény szerinti Magyar Rádió Közalapítvány, Magyar Televízió Közalapítvány és Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumában vagy ezek ellenőrző testületeiben, illetve a 85. § szerinti Kuratóriumban betöltött tagság.
(3) Az Elnök a megbízatásának megszűnése után nem nevezhető ki újra.
(4) A miniszterelnök az (1) bekezdés szerinti javaslat megtételét megelőzően - a hivatalban lévő Elnök megbízatási idejének lejártát megelőzően legalább hatvan nappal, az elnöki megbízatás megszűnésének más eseteiben a megszűnést követő tizenöt napon belül - felkéri a Közszolgálati Testületet, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot, valamint a hírközlési szolgáltatók, a médiatartalom-szolgáltatók, a műsorterjesztők és az újságírók országos működési területű, legalább öt éve működő szakmai, érdekképviseleti és önszabályozó szervezeteit, hogy tegyenek javaslatot az elnökjelölt személyére.
(5) A felkért szervezetek a javaslataikat írásban teszik meg, és abban ismertetik az elnökjelöltnek javasolt személy szakmai életútját, figyelemmel a (2) bekezdés szerinti szakmai feltételekre is, továbbá a javaslatukat megindokolják. A javaslattételre felkért szervezetek az elnökjelöltnek javasolt személy nevét közzétehetik, feltéve, hogy ahhoz a javasolt személy hozzájárult. A miniszterelnök a felkért szervezetek javaslatainak megismerése érdekében - személyesen vagy az általa kijelölt állami vezető útján - közvetlen egyeztetést is tart.
(5) A felkért szervezetek a javaslataikat írásban teszik meg, és abban ismertetik az elnökjelöltnek javasolt személy szakmai életútját, figyelemmel a (2) és (2a) bekezdés szerinti szakmai feltételekre is, továbbá a javaslatukat megindokolják. A javaslattételre felkért szervezetek az elnökjelöltnek javasolt személy nevét közzétehetik, feltéve, hogy ahhoz a javasolt személy hozzájárult. A miniszterelnök a felkért szervezetek javaslatainak megismerése érdekében - személyesen vagy az általa kijelölt állami vezető útján - közvetlen egyeztetést is tart.
(6) A miniszterelnök a javaslatát az egyeztetés során felmerült személyi javaslatok megfontolását követően teszi meg.
112. §
(1) Az Elnök jogosult két elnökhelyettes határozatlan időre történő kinevezésére. Az elnökhelyettes kinevezésére a 111. § (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(1) Az Elnök jogosult két elnökhelyettes határozatlan időre történő kinevezésére. Az elnökhelyettes kinevezésére a 111/A. § (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(1) Az Elnök jogosult két elnökhelyettes határozatlan időre történő kinevezésére. Az elnökhelyettes kinevezésére a 111/A. § (2) és (2a) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az elnökhelyettes a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az Elnök a másodfokú hatósági döntési hatáskört jogosult - megfelelően körülírt felhatalmazással - az érintett elnökhelyettesre delegálni. E delegált hatáskörében eljárva az elnökhelyettes nem utasítható a másodfokú hatósági döntéshozatal során. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
(3) Az Elnök miniszteri, az elnökhelyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az elnök esetében a miniszter jogállására vonatkozó, az elnökhelyettes esetében az államtitkár jogállására vonatkozó, más törvényben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.
(4) Az Elnök és az elnökhelyettes társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók. Megbízatásuk időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
(5) Az Elnök - a kinevezését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha az Elnök igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget, az összeférhetetlenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
(6) A miniszterelnök az Elnöknek az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatait az Elnök megbízatásának megszűnéséig kezeli, és bármikor felhívhatja az Elnököt az (5) bekezdés szerinti adatok igazolására.
(7) Az elnökhelyettes tekintetében az (5) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell, míg a (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot az elnökhelyettes vonatkozásában az Elnök gyakorolja.
113. §
(1) Az Elnök megbízatása megszűnik, ha
a) a megbízatás időtartama lejár,
b) lemond,
c) meghal,
d) a miniszterelnök a (2) bekezdés szerint felmenti.
d) a köztársasági elnök a (2) bekezdés szerint felmenti,
e) az Országgyűlés a kinevezésétől számítva 30 napon belül - amennyiben olyan időpontban történik a kinevezés, amely az Országgyűlés ülésszakán kívül esik, úgy a következő ülésszak kezdetétől számított 15 napon belül - nem választja meg a Médiatanács elnökévé.
(2) A miniszterelnök felmenti az Elnököt, ha
a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,
b) ha az Elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az Elnök bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az Elnök tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,
c) cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték,
d) ha neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.
(2) A köztársasági elnök felmenti az Elnököt, ha
a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,
b) ha az Elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az Elnök bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az Elnök tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,
c) cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték,
d) ha neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.
(2a) A köztársasági elnök a (2) bekezdés szerinti döntését a miniszterelnök javaslata alapján hozza meg.
(3) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése esetén az Elnököt a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az Elnök három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.
(4) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik, ha
a) lemond,
b) meghal,
c) az Elnök az (5) bekezdés szerint felmenti,
d) az Elnök a (6) bekezdés szerint visszahívja.
(4) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik
a) lemondással,
b) halállal,
c) az Elnök általi, az (5) bekezdés szerinti felmentéssel,
d) az Elnök általi, (6) bekezdés szerinti visszahívással,
e) az Elnök és az elnökhelyettes közös megegyezésével.
(5) Az Elnök felmenti az elnökhelyettest, ha
a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,
b) ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.
(6) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni.
(7) A megbízatás (4) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén az elnökhelyettest a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnökhelyettes három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.
(8) Az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át
a) nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,
b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként, illetve elnökhelyettesként hozott döntése érintette.
(9) Tekintettel a (8) bekezdés szerinti működési szektort érintő elhelyezkedési tilalomra, az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnésével egyidejűleg a megelőző 12 havi, a Hatóságtól származó nettó - azaz személyi jövedelemadóval csökkentett - jövedelmének megfelelő mértékű kártalanításra jogosult. A kártalanítást a Hatóság költségvetése terhére kell megfizetni. Az ily módon megállapított kárátalány a károk megtérülése körében adómentes. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a Médiatanács elnöke és tagjai megbízatásának megszűnésekor érvényesülő, 129. § (9) bekezdésben foglalt tilalommal összefüggésben is.
(10) Amennyiben az elnökhelyettes megbízatása a (4) bekezdés d) pontja szerint szűnik meg, a megbízatás megszűnésére a közszolgálati jogviszonyban történő vezetői megbízás visszavonása esetére irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala

114. §
(1) A Hivatal élén az Elnök által határozatlan időre kinevezett főigazgató áll.
(2) A Hivatal gyakorolja a 110. § szerint meghatározott hatáskörökből a külön jogszabály alapján a Hivatalt megillető hatásköröket, továbbá ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által e törvény és más jogszabályok keretei között ráruházott feladatokat.
(3) A Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére szakmai támogatást nyújt feladataik ellátásához.
(4) A KFGH élén az Elnök által a főigazgató javaslatára határozatlan időre kinevezett igazgató áll, felette a munkáltatói jogokat - a kinevezés és a felmentés, illetve a visszahívás kivételével - a főigazgató gyakorolja. A KFGH igazgatója kinevezésének, felmentésének, illetve visszahívásának feltételeire a 117. §-nak a főigazgató-helyettesre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott ügyekben a KFGH jár el.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója és főigazgató-helyettese

115. §
(1) A főigazgatót az Elnök nevezi ki.
(2) A főigazgató kinevezésére a 111. § (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(2) A főigazgató kinevezésére a 111/A. § (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(2) A főigazgató kinevezésére a 111/A. § (2) és (2a) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3) A főigazgató államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(4) A főigazgatót nem lehet utasítani az elsőfokú hatósági határozathozatali joggyakorlása során.
(5) A főigazgató megbízatása megszűnik, ha
a) tisztségéről lemond,
b) meghal,
c) az Elnök a (6) bekezdés szerint felmenti,
d) az Elnök a (7) bekezdés szerint visszahívja.
(5) A főigazgató megbízatása megszűnik
a) lemondással,
b) halállal,
c) az Elnök általi, a (6) bekezdés szerinti felmentéssel,
d) az Elnök általi, a (7) bekezdés szerinti visszahívással,
e) az Elnök és a főigazgató közös megegyezésével.
(6) Az Elnök felmenti a főigazgatót, ha
a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,
b) ha a főigazgatóval szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a főigazgató bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy a főigazgató tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.
(7) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti a főigazgató megbízatását. A visszahívást indokolni kell.
(8) A főigazgató megbízatásának megszűnése után egy éven át
a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,
b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve
c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét főigazgatóként hozott döntése érintette.
(9) A megbízatás (5) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén a főigazgatót a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a főigazgató három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.
(10) A főigazgató tekintetében a 112. § (5) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell, míg a 112. § (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot a főigazgató vonatkozásában az Elnök gyakorolja.
116. §   A főigazgató feladatai:
a) az Elnök közvetlen vezetése alatti szervezeti egységek kivételével ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást, és a Hivatal vezetése körében az elnök helyettesének minősül,
b) gyakorolja a 110. § szerint meghatározott hatáskörökből a külön jogszabály alapján a főigazgatót megillető hatásköröket,
c) biztosítja a Hatóság szervezetrendszerének hatékony működését,
d) javaslatot tesz az Elnöknek a főigazgató-helyettesek kinevezésére, felmentésére, illetve visszahívására, gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyettesei, valamint a Hivatal alkalmazottai tekintetében, az Elnök közvetlen vezetése alatti szervezeti egységek kivételével,
e) gondoskodik az e törvényben meghatározott információk közzétételéről,
f) a Médiatanács elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal részt vesz a Médiatanács ülésein,
g) biztosítja, hogy a Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére feladataik ellátásához az Elnök által - a Médiatanács és tagjai esetében a Médiatanács elnökeként - meghatározott mértékben és módon szakmai támogatást nyújtson,
h) ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által - a Hatóság elnökeként és a Médiatanács elnökeként - e törvény keretei között ráruházott feladatokat és jogköröket.
117. §
(1) A főigazgató javaslatára az Elnök jogosult főigazgató-helyetteseket kinevezni. A főigazgató-helyettesek számát és feladatkörét a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.
(2) A főigazgató-helyettes olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, a médiaszolgáltatással, a média hatósági felügyeletével, az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(2) A főigazgató-helyettes olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, a médiaszolgáltatással, a média hatósági felügyeletével, az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(3) A főigazgató-helyettes helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(4) A főigazgató-helyettesre a főigazgatóra vonatkozó, a 115. § (5)-(10) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

Összeférhetetlenségi szabályok

118. §
(1) Az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató, a főigazgató-helyettes nem lehet
a) köztársasági elnök, miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja,
a) köztársasági elnök, miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, az Európai Parlament tagja,
b) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, felügyelő bizottságának elnöke, tagja, a Médiatanács tagja, a Hatóság Elnökének kivételével a Médiatanács elnöke, valamint bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
c) helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,
c) helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,
d) hírközlési vagy médiaszolgáltató, műsorterjesztő, reklámügynökség, sajtóterméket kiadó, lapterjesztő vállalkozás vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelő bizottsági tagja,
e) olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, reklámügynökséggel, sajtótermék kiadójával vagy lapterjesztővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
f) olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatást, műsorforgalmazást, műsorterjesztést, sajtótermék kiadását, reklámügynökségi tevékenységet vagy lapterjesztést folytató vállalkozásban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,
g) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő részvénytársaság esetében öt százalékot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a d) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
h) az a)-b) és d) pontok alá eső személy közeli hozzátartozója.
(2) Az (1) bekezdés e) pont vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a tudományos tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.
(3) Az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató és a főigazgató-helyettes nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság beszámolója

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének beszámolója

119. §
(1) A Hatóság minden év május 31-ig beszámolót terjeszt az Országgyűlés elé az előző évi tevékenységéről. A beszámolóban:
a) értékeli az elektronikus hírközlési piac működését és fejlődését,
b) értékeli az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének céljából hozott döntéseket, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése érdekében tett intézkedéseket az elektronikus hírközlési ágazatban,
c) tájékoztatást ad az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyeletéről, továbbá
d) értékeli az általa az állam tulajdonában álló korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás következményeit.
(1) A Hatóság elnöke minden év május 31-ig beszámolót terjeszt az Országgyűlés elé a Hatóság előző évi tevékenységéről. A beszámolóban:
a) értékeli az elektronikus hírközlési piac működését és fejlődését,
b) értékeli az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének céljából hozott döntéseket, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése érdekében tett intézkedéseket az elektronikus hírközlési ágazatban,
c) tájékoztatást ad az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyeletéről, továbbá
d) értékeli az általa az állam tulajdonában álló korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás következményeit.
(2) A beszámolót nyomtatott formában és a Hatóság, valamint az elektronikus hírközlésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján is közzé kell tenni.

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács

120. §
(1) A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT) a Kormány informatikai és hírközlési ügyekben véleményező, tanácsadó szerve.
(2) Az NHIT öt tagból álló testület. Az NHIT elnökét és alelnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
(3) Az NHIT tagjai - köztük az NHIT elnöke és alelnöke - a hírközlés, illetve az informatika területén legalább ötéves gyakorlattal rendelkezők köréből kerül ki.
(4) A tagok közül
a) két tagot a Médiatanács,
b) egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia
delegál.
(5) Az NHIT csak a törvénynek van alárendelve, és tagjai tevékenységük körében nem utasíthatók.
(6) Az NHIT elnökének, alelnökének és tagjainak megbízása négy évre szól.
(7) A megüresedett helyet az erre jogosult szerv vagy személy harminc napon belül köteles betölteni.
(8) Az NHIT elnöke, alelnöke és tagja lehet kormánytisztviselő vagy köztisztviselő.
(8) Az NHIT elnöke, alelnöke és tagja lehet kormánytisztviselő, állami tisztviselő vagy köztisztviselő.
(9) Az NHIT elnöke az államtitkár illetménye hatvanöt százalékának megfelelő mértékű, az NHIT alelnöke az államtitkár illetménye hatvan százalékának megfelelő mértékű, míg az NHIT tagja az államtitkár illetménye ötvenöt százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül kinevezésétől megbízatása megszűnéséig, továbbá az elnök, az alelnök és a tagok költségtérítésre jogosultak.
121. §
(1) Az NHIT véleményezi a Kormány felé az informatika, a hírközlés és a média területén
a) az információs társadalom kialakításának programját, az információs kultúra elterjesztésére, az információs társadalomra vonatkozó stratégiai döntéseket,
b) a kutatás-fejlesztés irányvonalának meghatározását,
c) a társadalmi szemléletmód és kultúra terjesztésével kapcsolatos döntéseket, továbbá
d) a hírközlési piac szabályozásának kialakítására, a piacon működők esélyegyenlőségének elősegítésére,
e) a kormányzati és a polgári frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására,
e) a polgári és nem polgári célú frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására,
f) a rádió-távközlési nemzetközi értekezleteken képviselendő magyar álláspontra vonatkozó, valamint
g) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztésekre, az információs társadalom kialakításának programjára vonatkozó döntéseket.
(2) Az NHIT véleményezi
a) a frekvenciafelhasználás általános elveinek meghatározását, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tervezeteit,
b) a rádió-frekvenciatartomány polgári és nem polgári célú megosztásának módosítását, valamint az érintett miniszterek között - a frekvenciagazdálkodás körében - felmerült vitás kérdéseket,
c) a Kormány, a miniszterelnök vagy az elektronikus hírközlésért felelős miniszter felkérésére valamennyi, a hírközléssel és az informatikával összefüggő előterjesztést, egyedi döntést, jogszabálytervezetet,
d) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját.
(2) Az NHIT véleményezi a Kormány számára
a) kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tervezeteit,
b) a Kormány, a miniszterelnök, az elektronikus hírközlésért felelős miniszter, vagy az informatikáért felelős miniszter felkérésére valamennyi, a hírközléssel és az informatikával összefüggő előterjesztést, egyedi döntést, jogszabálytervezetet,
c) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját,
amelyre vonatkozó előterjesztést kizárólag az NHIT észrevételezését követően, az NHIT véleményével együtt lehet a Kormány elé terjeszteni.
(3) Az NHIT elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel végzett szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja.
(3) Az NHIT Elnöke tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülését megelőző állami vezetői értekezlet, továbbá meghívásra a Kormány, (1)-(2) bekezdés szerinti előterjesztést tárgyaló ülésén.
(4) Az NHIT akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, és legalább az elnök, vagy az alelnök is jelen van. Határozatait - az összeférhetetlenségről való döntés kivételével - szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.
(4) Az NHIT elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel végzett szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja.
(5) Az NHIT működésének rendjét maga állapítja meg.
(5) Összhangban a Kormánynak az informatika, a hírközlés és a média területén megfogalmazott programjával, az NHIT az (1) és (2) bekezdésben foglalt témakörök tekintetében önálló javaslatot, és kezdeményezést tehet a Kormány, vagy valamely miniszter irányítása, illetve felügyelete alatt álló szervek, egyéb szervezetek felé az e témaköröket érintő közfeladatuk hatékonyabb ellátása érdekében. A szerv vagy szervezet vezetője az NHIT önálló javaslatával, kezdeményezésével kapcsolatos észrevételeiről 30 napon belül tájékoztatja az NHIT elnökét.
(6) Az NHIT működéséhez szükséges forrásokat a Hatóság költségvetésén belül kell biztosítani. A források más célra nem csoportosíthatók át.
(6) A Kormány vagy a miniszterelnök felkérésére az NHIT hírközlési és informatikai tudományos, célszerűségi, valamint gazdaságossági szempontok alapján megvizsgálja a Kormány vagy valamely miniszter irányítása, illetve felügyelete alatt álló szervek, egyéb szervezetek hírközlést és informatikát érintő uniós és egyéb pályázatait és azok teljesülését, valamint egyéb hírközlési és informatikai tárgyú projektjeit, beszerzéseit. A vizsgálat eredményeként megfogalmazott véleményét az NHIT megküldi a miniszterelnöknek. Az NHIT a vizsgálat alapján az (5) bekezdés szerinti önálló javaslatot, kezdeményezést is tehet. A Kormány valamely miniszter irányítása, illetve felügyelete alatt álló szervek, egyéb szervezetek kötelesek a vizsgálat lefolytatása érdekében az NHIT-vel együttműködni.
(7) Az NHIT gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az NHIT feladatai teljesítéséről évente jelentést készít az Országgyűlés illetékes bizottságának.
(7) Az NHIT feladatai teljesítéséről évente jelentést készít az Országgyűlés illetékes bizottságának.
(7) Az NHIT akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, és legalább az elnök, vagy az alelnök is jelen van. Határozatait - az összeférhetetlenségről való döntés kivételével - szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.
(8) Az NHIT működésének rendjét maga állapítja meg.
(9) Az NHIT működéséhez szükséges forrásokat a Hatóság költségvetésén belül kell biztosítani. A források más célra nem csoportosíthatók át.
(10) Az NHIT gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az NHIT feladatai teljesítéséről évente jelentést készít az Országgyűlés illetékes bizottságának.
(10) Az NHIT gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az NHIT feladatai teljesítéséről évente tájékoztatót készít az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának.
122. §
(1) Az NHIT Irodája (a továbbiakban: Iroda) a Hatóság szervezeti egysége, melynek vezetője irodaigazgató cím használatára jogosult.
(2) Az Iroda ellátja az NHIT működésével kapcsolatos feladatokat, végzi az ahhoz szükséges adminisztratív tevékenységet.
(3) Az Iroda Feladat- és Hatásköri Szabályzatát - az NHIT elnökének egyetértésével - az Elnök hagyja jóvá.
(4) Az Iroda adminisztrációs tevékenységét - az NHIT határozatainak és az NHIT elnöke utasításainak megfelelően - az Iroda vezetője irányítja.
(5) Az Iroda a 121. § (1)-(2) bekezdés alapján az NHIT által a Kormánynak, illetve a miniszterelnöknek adandó véleményhez az NHIT részére tárgyalási, illetve döntés-előkészítő anyagokat készít.
(6) Az NHIT elnöke közvetlenül irányítja az Irodának a 121. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatokkal kapcsolatos tárgyalási, illetve döntés-előkészítő anyagok készítésére vonatkozó szakmai tevékenységét.
(7) Az Elnök az Iroda vezetőjével kapcsolatos munkáltatói jogkörök közül a közszolgálati jogviszony létesítését és megszűnését az NHIT elnökének javaslata alapján gyakorolja, egyebekben a munkáltatói jogokat az NHIT elnöke gyakorolja.

II. FEJEZET
A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSA

A Médiatanács jogállása és szervezete

123. §
(1) A Médiatanács a Hatóság önálló hatáskörű, az Országgyűlés felügyelete alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező szerve. A Médiatanács az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódja.
(2) A Médiatanács és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.
(3) A Médiatanács székhelye Budapest.
(4) A Hivatal a Médiatanács hivatali szerve.
(5) A Médiatanács, illetve annak tagja a Hivatalon keresztül adott megbízás alapján külső szakértőt is alkalmazhat.

A Médiatanács választása

124. §
(1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával - kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással.
(1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával - kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással, kivéve, ha az elnök megbízatása a 113. § (1) bekezdés b)-e) pontjában, a tag megbízatása pedig a 129. § (1) bekezdés b)-f) pontjában foglalt valamely okból szűnik meg. Utóbbi esetben az elnök-, illetve a tagjelöltről az Országgyűlés külön szavaz.
(1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással, kivéve, ha az elnök megbízatása a 113. § (1) bekezdés b)-e) pontjában, a tag megbízatása pedig a 129. § (1) bekezdés b)-f) pontjában foglalt valamely okból szűnik meg. Utóbbi esetben az elnök-, illetve a tagjelöltről az Országgyűlés külön szavaz.
(2) A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év műsorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, a médiaszolgáltatások hatósági felügyeletével, elektronikus hírközléssel, vagy hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(2) A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év műsorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, a médiaszolgáltatások hatósági felügyeletével, elektronikus hírközléssel, vagy hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(2) A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi végzettséggel és
a) legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal, vagy
b) e tudományágak területén a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban
ba) Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy
bb) legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben.
(2) A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel és
a) legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal, vagy
b) a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban
ba) Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy
bb) legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben.
(2a) A (2) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlatnak kell tekinteni különösen a következőket:
a) a Hivatalnál, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál hírközlési területen folytatott hatósági tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben,
b) a Hivatal, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóság határozataival kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel,
c) az Országos Rádió és Televízió Testületnél vagy annak szerveinél, illetve a Médiatanácsnál a médiaszolgáltatások felügyeletével kapcsolatos tevékenység vezetői vagy ügyintézői munkakörben,
d) az Országos Rádió és Televízió Testület vagy annak szervei döntéseivel kapcsolatos jogorvoslati eljárások lefolytatásában való bírói, ügyészi vagy jogi képviselői részvétel,
e) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény szerinti Magyar Rádió Közalapítvány, Magyar Televízió Közalapítvány és Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumában vagy ezek ellenőrző testületeiben, illetve a 85. § szerinti Kuratóriumban betöltött tagság.
(3) A Médiatanács tagjaira
a) legfeljebb hatvan, de legkésőbb harminc nappal a tagok megbízatása időtartamának letelte előtt,
b) az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül,
az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló eseti bizottság (a továbbiakban: jelölőbizottság) egyhangú szavazással tesz javaslatot.
(4) A jelölőbizottság tagjai minden szavazás során az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek.
(5) A jelölőbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat rendelkezik arról, hogy mennyi idő áll az országgyűlési képviselőcsoportok rendelkezésére a jelölőbizottsági tagok jelölésére. A jelölési folyamat megkezdhető abban az esetben is, ha valamely képviselőcsoport nem jelöl tagot a jelölőbizottságba az országgyűlési határozatban meghatározott határidőn belül.
(6) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a) pont szerinti esetben a meghatározott határidőn belül nem tud négy tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a második jelölési körben a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.
(7) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a) pont szerinti esetben a második jelölési körben sem tud nyolc napon belül négy jelöltet állítani, akkor a mandátuma megszűnik, és új jelölőbizottságot kell felállítani.
(8) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pont szerinti esetben az ott meghatározott határidőn belül nem tud tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.
(9) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pont szerinti esetben a második jelölési körben sem tud nyolc napon belül jelöltet állítani, akkor megszűnik a mandátuma, és új jelölőbizottságot kell felállítani.
125. §
(1) A Hatóság miniszterelnök által kinevezett Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik.
(1) A Hatóság köztársasági elnök által kinevezett Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik.
(2) A Médiatanács elnöke és tagja a megválasztásával, illetve - ha megválasztására hivatali elődje megbízatásának megszűnését megelőzően kerül sor - hivatali elődje megbízatásának megszűnésekor hivatalba lép.
(3) Ha a Hatóság Elnökének a megbízatása megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg megszűnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. Ebben az esetben a Hatóság miniszterelnök által kinevezett új Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Megválasztásáról az Országgyűlés jelenlevő képviselőinek kétharmada dönt.
(3) Ha a Hatóság Elnökének a megbízatása a 113. § (1) bekezdés b)-d) pontok szerint megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg megszűnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. Amennyiben a Hatóság Elnökének megbízatása lejár, úgy a 216. § (8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A Hatóság miniszterelnök által kinevezett új Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Megválasztásáról - a 124. § (1) bekezdésben foglaltak szerint listás vagy külön szavazással - az Országgyűlés jelenlevő képviselőinek kétharmada dönt.
(3) Ha a Hatóság Elnökének a megbízatása a 113. § (1) bekezdés b)-d) pontok szerint megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg megszűnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. Amennyiben a Hatóság Elnökének megbízatása lejár, úgy a 216. § (8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A Hatóság köztársasági elnök által kinevezett új Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Megválasztásáról - a 124. § (1) bekezdésben foglaltak szerint listás vagy külön szavazással - az Országgyűlés jelenlevő képviselőinek kétharmada dönt.
(3) Ha a Hatóság elnökének a megbízatása a 113. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerint megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg megszűnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. Amennyiben a Hatóság elnökének megbízatása lejár, úgy a 216. § (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A Hatóság köztársasági elnök által kinevezett új elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Megválasztásáról - a 124. § (1) bekezdésében foglaltak szerint listás vagy külön szavazással - az Országgyűlés dönt.
(4) Ha az Országgyűlés nem választja meg a Hatóság Elnökét a Médiatanács elnökévé, akkor ebben az esetben is a Hatóság Elnöke hívja össze a Médiatanács üléseit, amelyen tanácskozási és ülésvezetési joggal vesz részt, de a döntéshozatalnak nem lesz részese. A Hatóság Elnökének ülésösszehívási és -vezetési joga a miniszterelnök általi kinevezés pillanatától, a Médiatanács teljes jogú elnökévé történő megválasztásáig él.
(5) A Médiatanács tagja és elnöke újraválasztható, ha a megbízatása nem összeférhetetlenségi okból, felmentéssel, vagy kizárással szűnt meg.
(5) A Médiatanács elnöke és tagja nem választható újra.
(6) Az új tag megbízatása a Médiatanács korábban megválasztott tagjai megbízatásának hátralévő idejére szól.
(7) A Médiatanács elnöke megbízatási időtartama a Hatóság elnöki megbízatásának időtartamához kötött.
(7) A Médiatanács elnöke megbízatási időtartama a Hatóság elnöki megbízatásának időtartamához kötött, kivéve a 216. § (8) bekezdésben meghatározott esetet.
126. §
(1)