Hatályos állapot
Közlönyállapot
2010.12.27. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.04.12.
2011.04.13. - 2011.07.04.
2011.07.05. - 2011.08.03.
2011.08.04. - 2011.08.25.
2011.08.26. - 2011.09.14.
2011.09.15. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.06.
2012.01.07. - 2012.03.14.
2012.03.15. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.07.26.
2012.07.27. - 2012.09.07.
2012.09.08. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.01.01.
2013.01.02. - 2013.02.01.
2013.02.02. - 2013.02.25.
2013.02.26. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.18.
2013.07.19. - 2013.10.13.
2013.10.14. - 2013.11.27.
2013.11.28. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.02.24.
2014.02.25. - 2014.06.04.
2014.06.05. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2014.09.04.
2014.09.05. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.01.13.
2016.01.14. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint
a kereskedelmi hatóság kijelölése tárgyában a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában,
a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet kijelölése tárgyában a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában,
a közraktározás-felügyelet kijelölése tárgyában a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 43/A. §-ában,
a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv kijelölése tárgyában az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/E. § (2) bekezdésében,
a mérésügyi szerv kijelölése tárgyában a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (3) bekezdés a) pontjában,
a műszaki biztonsági szerv kijelölése tárgyában a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés k) pontjában,
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a)-b) pontjaiban,
a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 37. pontjában,
a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 41. pontjában,
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)-d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:

1. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jogállása

1. §
(1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt működő központi hivatal.
(2) A Hivatal önállóan gazdálkodó - saját előirányzatai, valamint a miniszter által hozzárendelt előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező - költségvetési szerv.
(3) A Hivatalt főigazgató vezeti.
(4) A Hivatal székhelye: Budapest.
1. §   A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.
1/A. §   A Hivatalt főigazgató vezeti.

2. A területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok jogállása

2. A mérésügyi és műszaki feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal

2. §
(1) A területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei.
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.
(2) A területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok felsorolását és illetékességi területét, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok városi kirendeltségeit és tevékenységüket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a Hivatal gyakorolja. A Hivatal a (4) és (5) bekezdésben foglaltakkal összefüggő feladatok ellátásában közreműködhet.
(3) A területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti hatáskört is beleértve - gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője a Hivatal főigazgatója.
(3) A területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § i) pontja szerinti hatáskört is beleértve - gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője a Hivatal főigazgatója.
(3) A mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok illetékességi területét, valamint tevékenységét az 1. melléklet tartalmazza.
(4) A szakmai irányító szerv vezetőjének jogköre mérésügyi területen kiterjed:
a) a kötelező hitelesítésű mérőeszközökre vonatkozó előírások és bizonyítványok mintáinak kiadására, egységes alkalmazásuk ellenőrzésére,
b) mértékhitelesítő vizsgabizottság működtetésére,
c) a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok törvényes tanúsító jellel való ellátására,
d) az etalonok országos etalonra való visszavezetettségének biztosítására,
e) a hitelesítésben való közreműködő koordinálására,
f) a hitelesítési tevékenység szakmai felügyeletére, a panaszügyek kivizsgálásában történő közreműködésre, szakmai állásfoglalás kiadására.
(4) A miniszter jogköre mérésügyi területen kiterjed:
a) a kötelező hitelesítésű mérőeszközökre vonatkozó előírások és bizonyítványok mintáinak kiadására, egységes alkalmazásuk ellenőrzésére,
b) mértékhitelesítő vizsgabizottság működtetésére,
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi törvényes tanúsító jellel való ellátására,
d) az etalonok országos etalonra való visszavezetettségének biztosítására,
e) a hitelesítésben való közreműködő koordinálására,
f) a hitelesítési tevékenység szakmai felügyeletére, a panaszügyek kivizsgálásában történő közreműködésre, szakmai állásfoglalás kiadására.
(5) A szakmai irányító szerv vezetőjének jogköre a műszaki biztonsági, és a sajátos építmények tekintetében az építésügyi területen magában foglalja:
a) az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerinti termékinformációs kapcsolattartó pont feladatainak ellátásában való közreműködést,
b) részvételt a Hivatalhoz érkező műszaki-biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi tárgyú megkeresések, panaszok kivizsgálásában,
c) az Ipari Főügyelet koordinálásával kapcsolatos feladatok ellátását,
d) a jogszabályban meghatározott műszaki szakbizottságok titkársági feladatainak ellátását,
e) a nemzeti stratégiai jelentőségű kőolaj és kőolajtermék-készletek tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos hatósági eljárások rendjének összehangolását és egységes érvényesülésük ellenőrzését,
f) a rendkívüli események kivizsgálásával kapcsolatos iratmásolatok kezelését,
g) az eljárásrendek, szakmai irányelvek, állásfoglalások kiadását, végrehajtásának ellenőrzését,
h) közreműködést a szabványosítási programokban, szabványtervezetek egyeztetésében,
i) a műszaki-biztonsági felügyeleti tevékenységekhez tartozó munkakörök szakterületére vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, szabványok ismeretét és a szakmai gyakorlati ismeretek meglétét igazoló szakvizsgához vizsgabizottság működtetését.
(5) A miniszter jogköre a műszaki biztonsági, és a sajátos építmények tekintetében az építésügyi területen magában foglalja:
a) a Hivatalhoz érkező műszaki-biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi tárgyú megkeresések, panaszok kivizsgálásában való részvételt,
b) a jogszabályban meghatározott műszaki szakbizottságok titkársági feladatainak ellátását,
c) a nemzeti stratégiai jelentőségű kőolaj és kőolajtermék-készletek tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos hatósági eljárások rendjének összehangolását és egységes érvényesülésük ellenőrzését,
d) a rendkívüli események kivizsgálásával kapcsolatos iratmásolatok kezelését,
e) az eljárásrendek, szakmai irányelvek, állásfoglalások kiadását, végrehajtásának ellenőrzését,
f) a szabványosítási programokban, szabványtervezetek egyeztetésében való részvételt,
g) a műszaki biztonsági felügyeleti tevékenységekhez tartozó munkakörök szakterületére vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, szabványok ismeretét és a szakmai gyakorlati ismeretek meglétét igazoló szakvizsgához vizsgabizottság működtetését.
(6) A mérésügyi és műszaki biztonsági tevékenységért külön jogszabály alapján befizetett igazgatási szolgáltatási díjbevétel 35%-a a fővárosi és megyei kormányhivatalt, 65%-a a Hivatalt illeti meg. A Hivatal a díjbevételt a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig utalja át a jogosultak részére.
(6) A mérésügyi és műszaki biztonsági tevékenységért jogszabály alapján befizetett igazgatási szolgáltatási díjbevétel 50%-a a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, 50%-a a Hivatalt illeti meg. A Hivatal a díjbevételt a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig utalja át a jogosultak részére.
(7) A Hivatal központi szerve, illetve az illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok hatáskörébe tartozó mérésügyi és műszaki biztonsági ügyben az eljárást az ügyfél a lakóhelye vagy tevékenysége folytatásának helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán keresztül is benyújthatja. Az ügyintézési határidőt ebben az esetben a kérelemnek az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező hatósághoz való megérkezéstől kell számítani.
(7) A Hivatal központi szerve, illetve a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozó mérésügyi és műszaki biztonsági ügyben az eljárást az ügyfél a lakóhelye vagy tevékenysége folytatásának helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán keresztül is benyújthatja. Az ügyintézési határidőt ebben az esetben a kérelemnek az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező hatósághoz való megérkezéstől kell számítani.

3. A Hivatal szervezete

3. §
(1) A Hivatal központi szervből és országos illetékességű első fokú igazgatási szervekből (továbbiakban: igazgatási szervek) áll. A Hivatal főigazgatója közvetlenül vezeti a központi szervet.
(2) A Hivatal igazgatási szervei a 2. mellékletben foglaltak szerint a haditechnikai és exportellenőrzési hatóság, a kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság, a nemesfémvizsgáló és hitelesítő hatóság, a műszaki felügyeleti hatóság, valamint a metrológiai hatóság.
(2) A Hivatal igazgatási szervei a 2. mellékletben foglaltak szerint a haditechnikai és exportellenőrzési hatóság, a kereskedelmi hatóság, a nemesfémvizsgáló és hitelesítő hatóság, a piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóság, valamint a metrológiai hatóság.
(3) Az igazgatási szervek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek.
(4) Az igazgatási szervek vezetőjét a Hivatal főigazgatója nevezi ki.
(5) A Hivatal igazgatási szervei közigazgatási hatósági hatáskörüket önállóan gyakorolják. Az igazgatási szerv nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban az igazgatási szerv vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el.
(6) A Hivatal főigazgatója vagy más kormánytisztviselője az igazgatási szervek vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.
4. §
(1) A főigazgató - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - munkáltatói jogkört gyakorol a Hivatal kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és egyéb munkavállalói felett, valamint kinevezi, felmenti az igazgatási szervek kormánytisztviselőit, kormányzati ügykezelőit és munkavállalóit.
(2) A főigazgató helyetteseit - a főigazgató javaslatára - a miniszter határozatlan időtartamra nevezi ki és menti fel.

4. A Hivatal eljárása

5. §
(1) A Hivatal központi szervének eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható.
(2) A Hivatal igazgatási szervei és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Hivatal központi szerve jár el szakhatóságként a másodfokú eljárásban.
(2) A Hivatal igazgatási szervei és a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Hivatal központi szerve jár el szakhatóságként a másodfokú eljárásban.

5. A külkereskedelmi államigazgatási és a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóság kijelölése

6. §
(1) A Kormány külkereskedelmi államigazgatási és hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóságként a Hivatalt jelöli ki.
(2) A Hivatal külkereskedelmi államigazgatási hatóságként:
a) eljár az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben,
a) eljár az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmével, és az egyes közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatali forgalmának engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben,
b) eljár a kettős felhasználású termékek export-, transzfer-, brókerügyleti és tranzitengedélyeivel kapcsolatos ügyekben, ellenőrzi e termékek Európai Unión kívüli harmadik országból Magyarországra történő behozatalát és kiadja a Nemzetközi Importigazolást, lefolytatja a nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos konzultációkat, ellátja a nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásából adódó feladatokat, továbbá eljár a nemzetközi kereskedelmi szankciókban elrendelt nem kettős felhasználású termékek exportengedélyezésével kapcsolatos ügyekben,
c) eljár a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével és tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben a nemzetközileg vállalt kötelezettségek betartásával, valamint a polgári lőfegyverek és kiviteli, behozatali forgalmának és egyes közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatali forgalmának engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben.
c) eljár a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével és tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben, valamint elvégzi a vállalkozások tanúsítását a nemzetközileg vállalt kötelezettségek betartásával, valamint a polgári lőfegyverek és lőszerek kiviteli, behozatali forgalmának és egyes közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatali forgalmának engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben.
c) a nemzetközileg vállalt kötelezettségek betartásával eljár a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével és tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenységgel, valamint a vállalkozások tanúsításával kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben,
(3) A Hivatal hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóságként eljár a haditechnikai termékek gyártásának és szolgáltatás nyújtásának engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben.
(4) A (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti feladatok vonatkozásában országos illetékességgel első fokon a Hivatal haditechnikai és exportellenőrzési hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el.
(5) A (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatok vonatkozásában országos illetékességgel első fokon a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága, másodfokon - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a Hivatal központi szerve jár el.
(5) A (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatok vonatkozásában országos illetékességgel első fokon a Hivatal kereskedelmi hatósága, másodfokon - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a Hivatal központi szerve jár el.
(6) A Kormány a (2) és (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

6. Kereskedelmi hatóság kijelölése

7. §
(1) A Kormány a (3)-(4) bekezdésben meghatározott körben a Hivatalt kereskedelmi hatóságként jelöli ki.
(2) A (3) bekezdés a)-d) pontja és a (4) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága, a (3) bekezdés e) pontja és a (4) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban a nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóság folytatja le országos illetékességgel az első fokú eljárást, másodfokon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Hivatal központi szerve jár el.
(2) A (3) bekezdés a)-d) és f) pontja szerinti eljárásban a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága, a (3) bekezdés e) pontja és a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárásban a nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóság folytatja le országos illetékességgel az elsőfokú eljárást, másodfokon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Hivatal központi szerve jár el.
(2) A (3) bekezdés a)-d) és f) pontja szerinti eljárásban a Hivatal kereskedelmi hatósága, a (3) bekezdés e) pontja és a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárásban a nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóság folytatja le országos illetékességgel az elsőfokú eljárást, másodfokon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Hivatal központi szerve jár el.
(3) A Hivatal kereskedelmi hatóságként jár el:
a) az utazásszervező és -közvetítői tevékenységgel kapcsolatos külön jogszabályokban előírt engedélyezési, nyilvántartási és a nyilvántartásban szereplő utazási vállalkozók ellenőrzésével kapcsolatos feladatokban,
a) az utazásszervező és -közvetítői tevékenység engedélyezésére, bejelentésére, nyilvántartásba vételére irányuló eljárásokban és az azokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatokban,
a) az utazásszervező és -közvetítői tevékenység bejelentésére, nyilvántartásba vételére irányuló eljárásokban és az azokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatokban,
b) az idegenvezetői tevékenység bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban,
c) a lovas szolgáltatók bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban,
d) a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban,
e) a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységgel összefüggő eljárásokban.
f) a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásával és felhasználásával összefüggő ellenőrzési eljárásokban.
f) a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásával kapcsolatos nyilvántartási, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásával és felhasználásával összefüggő ellenőrzési eljárásokban.
(4) A Hivatal jár el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: 2007. évi CXXXVI. törvény) 5. § f) pontja szerinti felügyeletet ellátó szerv feladatkörében a 2007. évi CXXXVI. törvény
a) 1. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott tevékenység, valamint
b) 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenység
tekintetében.
(5) A Kormány a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatalt jelöli ki.
(6) Az idegenvezetői tevékenység bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló, illetve az azzal kapcsolatos ellenőrzési eljárásokban bizonyítási eszköznek minősül:
a) az idegenvezetői szolgáltatást ténylegesen végző személy idegenvezető szakképesítését igazoló okirat másolata,
b) az idegenvezetői szolgáltatást ténylegesen végző személy nyelvismeretét tanúsító nyelvvizsga-bizonyítvány másolata vagy azzal egyenértékű nyelvismeretet igazoló okirat másolata.
(7) A lovas szolgáltatók bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló, illetve az azzal kapcsolatos ellenőrzési eljárásokban bizonyítási eszköznek minősül a szolgáltatás igénybevevőjének lovagoltatásával járó lovas szolgáltató tevékenység esetén a szakmai tevékenységért felelős személy szakképesítését igazoló okirat.

7. A piacfelügyeleti hatóság kijelölése

8. §
(1) A Kormány - a (3) bekezdésben meghatározott körben - piacfelügyeleti hatóságként a Hivatalt jelöli ki.
(2) Piacfelügyeleti eljárásban első fokon országos illetékességgel a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el.
(2) Piacfelügyeleti eljárásban első fokon országos illetékességgel a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el.
(3) A piacfelügyeleti eljárás a külön jogszabály szerinti gazdasági célfelhasználásra szánt
a) egyes nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeinek és megfelelőség tanúsításának,
b) szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeinek és megfelelőség tanúsításának,
c) egyes gázfogyasztó készülékek, valamint folyékony üzemanyaggal működő melegvíz-kazánok tekintetében
ca) az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításának és megfelelőség tanúsításának,
cb) a folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal működő új melegvíz-kazánok hatásfok követelményeinek,
d) egyes villamossági termékek tekintetében
da) a biztonsági követelményeinek és az azoknak való megfelelőség értékelésének,
db) az elektromágneses összeférhetőségének,
dc) a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra, illetve termékekbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeknek,
dd) az elektromos motorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelményeknek,
de) a beépített előtét nélküli fénycsövek, nagy intenzitású kisülőlámpák és az ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétek és lámpatestek környezetbarát tervezési követelményeinek,
df) az egyszerű set-top boxokra vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeknek,
dg) az elektromos és elektronikus irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeknek,
dh) a külső tápegységek üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására és aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyságára vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeknek,
di) a televízió-készülékekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények,
e) egyes gépek
ea) biztonsági követelményeinek és megfelelősége tanúsításának,
eb) kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeinek és megfelelőségük tanúsításának,
f) egyes potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatának és tanúsításának
ellenőrzésére terjed ki.
(3) A piacfelügyeleti eljárás a külön jogszabály szerinti egyes gazdasági célfelhasználásra szánt
a) nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeinek és megfelelőség tanúsításának,
b) egyes szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeinek és megfelelőség tanúsításának,
c) gázfogyasztó készülékek kialakításának és megfelelőség tanúsításának,
d) villamossági termékek biztonsági követelményeinek és az azoknak való megfelelőség értékelésének,
e) gépek biztonsági követelményeinek és megfelelősége tanúsításának,
f) egyes potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatának és tanúsításának,
g) egyes az energiával kapcsolatos termékek
ga) környezetbarát tervezési követelményeinek,
gb) energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és előírt termékismertetővel történő megadásának,
h) egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeinek és megfelelőségük tanúsításának,
i) a kötelező hitelesítés körébe tartozó egyes mérőeszközök méréstechnikai követelményeinek és megfelelőség tanúsításának
ellenőrzésére terjed ki.
(4) A piacfelügyeleti eljárás a kötelező hitelesítés körébe tartozó egyes mérőeszközök forgalmazási követelményeknek való megfelelősége ellenőrzésére terjed ki.
(5) A piacfelügyeleti eljárás a felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák biztonsági követelményeinek és megfelelőség tanúsításának ellenőrzésére terjed ki.

8. Közraktározás-felügyeleti hatóság kijelölése

9. §
(1) A Kormány közraktározás-felügyeletként a Hivatalt jelöli ki.
(2) A közraktározás-felügyeleti eljárásban első fokon országos illetékességgel a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága jár el.
(2) A közraktározás-felügyeleti eljárásban első fokon országos illetékességgel a Hivatal kereskedelmi hatósága jár el.
(3) A Hivatal javaslatot dolgoz ki a közraktárakkal kapcsolatos szabályozás továbbfejlesztésére.

9. Nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóság kijelölése

10. §
(1) A Kormány nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóságként a Hivatalt jelöli ki.
(2) A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló kormányrendeletben nemesfém tárgy- és -termékvizsgálati, -hitelesítési, -ellenőrzési, és ezen árukörrel gazdasági tevékenységet folytatók engedélyezési és nyilvántartási eljárásában első fokon országos illetékességgel a Hivatal nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatósága, másodfokon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Hivatal központi szerve jár el.
(2) A nemesfém tárgyak vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról, valamint a hitelesítés és tanúsítás egyenértékűségéről szóló kormányrendeletben meghatározott feladatkörben első fokon országos illetékességgel a Hivatal nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatósága, másodfokon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Hivatal központi szerve jár el.

10. Mérésügyi hatóság kijelölése

11. §
(1) A Kormány mérésügyi hatóságként - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - első fokon az illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságot, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.
(1) A Kormány mérésügyi hatóságként - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - első fokon az illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.
(2) A Kormány mérésügyi hatóságként országos illetékességgel - az alábbi ügyfajták tekintetében - első fokon a Hivatal metrológiai hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki:
a) mérőeszköz és szerencsejáték tekintetében hitelesítési engedélykérelem, közösségi típusjóváhagyási engedélykérelem elbírálásával,
b) zajszintmérők hitelesítésével,
c) az E1, E2, F1 pontosságú súlyok hitelesítésével,
d) a sűrűségmérő eszközök hitelesítésével - az areométerek kivételével -,
e) a sugárvédelmi és gyógyászati alkalmazású dózismérők és felületi szennyezettségmérők hitelesítésével,
f) a légzési alkoholmérők hitelesítésével,
g) a sorsoló programok és eszközök, rulettkerekek és közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérők hitelesítésével,
h) - az üzemanyagmérők kivételével - a víztől eltérő folyadékok mérőrendszereivel,
i) nagyfeszültségű és nagyáramú mérőváltók hitelesítésével,
j) kaszinókban üzemelő pénznyerő automaták hitelesítésével,
k) hitelesítést helyettesítő minősítő laborok (szervezetek) engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos mérésügyi eljárásokban.
(3) A h)-j) pontban meghatározott hatáskörök ellátásához a metrológiai hatóság a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok közreműködését veheti igénybe a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint.
(3) A h)-j) pontban meghatározott hatáskörök ellátásához a metrológiai hatóság a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal közreműködését veheti igénybe a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint.

11. A műszaki biztonsági hatóság kijelölése

12. §
(1) A Kormány - a (2) bekezdésben meghatározott körben, illetve a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - műszaki biztonsági hatóságként az illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságot, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.
(1) A Kormány - a (2) bekezdésben meghatározott körben, illetve a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - műszaki biztonsági hatóságként az illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.
(2) A 12. § (1) bekezdés szerinti hatóság - ha jogszabály másként nem rendelkezik - műszaki biztonsági hatóságként jár el:
a) a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó műszaki biztonsági hatósági eljárásokban,
b) a nyomástartó berendezések, rendszerek engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban,
c) a szállítható nyomástartó berendezések - beleértve azokat a berendezéseket is, amelyeknek megfelelőség-újraértékelése nem történt meg - engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban,
d) a b)-c) pontban említett nyomástartó berendezések töltésére szolgáló berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban,
e) az éghető folyadékok és olvadékok - nyomástartó berendezésnek nem minősülő - tárolótartályai és tároló létesítményei, valamint azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, csővezetékek, szerelvények, tartozékok - ideértve az üzemi üzemanyagtöltő állomásokat - engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban,
f) a gázüzemű közúti járművek, munkagépek és nem közúti gépek üzemanyag-ellátó berendezései, és az egyedi sűrített földgáztöltő berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban,
g) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök - kivéve az ezek szállítására vonatkozó szállítóeszközök - engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban,
h) a villamos energiáról szóló törvény szerinti csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek műszaki biztonságával kapcsolatos hatósági ellenőrzési eljárásokban,
i) a földgáz csatlakozóvezetékeinek, felhasználói berendezéseinek és telephelyi vezetékeinek, ezek tartozékainak műszaki biztonságával, továbbá a földgázelosztó műszaki-biztonsági tevékenységével kapcsolatos hatósági eljárásokban,
j) az ipari és mezőgazdasági célú, földgázfogyasztó vagy propán-bután gázokat és ezek elegyeiből álló gázokat fogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban,
k) a villamosmű kivételével a megújuló energiahordozót előállító vagy hasznosító energetikai berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban,
l) a helyhez kötött motorbenzin-tároló tartályokra, a motorbenzint szállító tartálykocsikra, valamint a pisztolygáz gőzvisszavezető rendszerekre vonatkozó, jogszabályban előírt követelmények betartásának ellenőrzésével kapcsolatos hatósági eljárásokban,
m) a gázcsatlakozóvezeték- és a felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési feladatok tekintetében,
m) a gázcsatlakozóvezeték- és a felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési feladatok tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárásokban.
n) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárásokban, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként.
(2) A 12. § (1) bekezdés szerinti hatóság a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, műszaki biztonsági szempontból veszélyes berendezésekkel és létesítményekkel kapcsolatos eljárásokban műszaki biztonsági hatóságként jár el, valamint ellátja a gázcsatlakozóvezeték- és a felhasználói berendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint e tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági feladatokat. Továbbá műszaki biztonsági hatóságként jár el a felvonó, mozgólépcső létesítésének, áthelyezésének, főbb műszaki adatainak megváltoztatásával járó átalakításának, használatbavételének, valamint elbontásának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hatóság
a) a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, műszaki biztonsági szempontból veszélyes berendezésekkel és létesítményekkel kapcsolatos eljárásokban műszaki biztonsági hatóságként jár el,
b) ellátja a gázcsatlakozóvezeték- és a felhasználói berendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint e tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági feladatokat, továbbá
b) ellátja a gáz csatlakozóvezeték- és a felhasználói berendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint e tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági feladatokat,
c) műszaki biztonsági hatóságként jár el a felvonó, mozgólépcső létesítésének, áthelyezésének, főbb műszaki adatainak megváltoztatásával járó átalakításának, használatbavételének, valamint elbontásának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendeletben meghatározott felvonókkal, mozgólépcsőkkel és mozgójárdákkal kapcsolatos hatósági eljárások kivételével.
c) műszaki biztonsági hatóságként jár el a felvonó, mozgólépcső létesítésének, áthelyezésének, főbb műszaki adatainak megváltoztatásával járó átalakításának, használatbavételének, valamint elbontásának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott felvonókkal, mozgólépcsőkkel és mozgójárdákkal kapcsolatos hatósági eljárások kivételével, továbbá
d) eljár a kőolaj-feldolgozás és a kőolajtermék-tárolás tekintetében az energetikai létfontosságú rendszerekkel és létesítményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokban.
(3) A Kormány műszaki biztonsági hatóságként országos illetékességgel - az alábbi ügyfajták tekintetében - első fokon a Hivatal műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki:
a) az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodószervezetek alkalmasságának engedélyezésével,
b) a tartályok gyártásához és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szereléshez, a tartályok javításához, szivárgásvizsgálatához, kivitelezéséhez, tisztításához, időszakos vizsgálatához való alkalmasság engedélyezésével,
c) a kazánok vegyi kezelését végző szervezetek alkalmasságának engedélyezésével,
d) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/A. §-a alkalmazásában a turista használatú palackba történő PB-gáz-átfejtési tevékenység engedélyezésével,
e) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló külön jogszabály alapján az ipari szakterületen a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével,
f) a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzés felkészítő tanfolyamának és a továbbképzés képzési programjának jóváhagyásával,
g) szakhatóságként a veszélyes ipari üzemekkel, veszélyes katonai objektumokkal,
h) a gázpalackokkal kapcsolatos rendkívüli események kivizsgálásával,
i) az iparügyekért felelős miniszter kormányzati feladatkörébe tartozó területen veszélyes tevékenységet folytatók felügyeleti (adatközlési és bejelentési) rendszerének működtetésével
kapcsolatos eljárásokban.
(3) A Kormány műszaki biztonsági hatóságként országos illetékességgel - az alábbi ügyfajták tekintetében - első fokon a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki:
a) az egyes hegesztett szerkezetek gyártását, szerelését, átalakítását és javítását végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételével,
b) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelést, a tartályok javítását, átalakítását, tisztítását, szivárgásvizsgálatát, időszakos vizsgálatát végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételével,
c) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/A. §-a alkalmazásában a turista használatú palackba történő PB-gáz-átfejtési tevékenység engedélyezésével,
d) a gázpalackokkal kapcsolatos rendkívüli események kivizsgálásával,
e) az egyes hegesztett szerkezetek gyártását, szerelését, átalakítását és javítását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságát igazoló szervezetek kijelölésével és felügyeletével,
f) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelést, a tartályok javítását, szivárgásvizsgálatát, átalakítását, tisztítását, időszakos vizsgálatát végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságát igazoló szervezetek kijelölésével és felügyeletével,
g) az üzemanyag töltőállomásokon szénhidrogén emisszió mérését, a pisztolygáz visszavezető és gázinga rendszerek beállítását végző szervezetek kijelölésével és felügyeletével,
h) a nyomástartó berendezés kezelője, a nyomástartó berendezés vizsgálója és a nyomástartó edény gépész (ha a munkáltató nem elosztói, szállítói vagy tárolói engedélyes), valamint a tartályvizsgáló, a tartálytisztító, továbbá a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges felkészítő tanfolyam és továbbképzés képzési programjának jóváhagyásával
h) a nyomástartó berendezés kezelője, a nyomástartó berendezés vizsgálója és a nyomástartó edény gépész (ha a munkáltató nem elosztói, szállítói vagy tárolói engedélyes), a tartályvizsgáló, a tartálytisztító, valamint a felvonó- és mozgólépcső ellenőr, továbbá a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetében szükséges felkészítő tanfolyam és továbbképzés képzési programjának jóváhagyásával,
i) a felvonó- és mozgólépcső ellenőrök engedélyezésével és nyilvántartásba vételével, a nyilvántartott szervezetekkel, valamint a felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák országos nyilvántartásának vezetésével
i) a felvonó- és mozgólépcső ellenőrök bejelentés alapján történő nyilvántartásba vételével, a nyilvántartott szervezetekkel, valamint a felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák országos nyilvántartásának vezetésével
kapcsolatos eljárásokban.
(3) A Kormány műszaki biztonsági hatóságként országos illetékességgel - az alábbi ügyfajták tekintetében - első fokon a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki:
a) az egyes hegesztett szerkezetek gyártását, szerelését, átalakítását és javítását végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételével,
b) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelést, a tartályok javítását, átalakítását, tisztítását, szivárgásvizsgálatát, időszakos vizsgálatát végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételével,
c) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/A. §-a alkalmazásában a turista használatú palackba történő PB-gáz-átfejtési tevékenység engedélyezésével,
d) a gázpalackokkal kapcsolatos rendkívüli események kivizsgálásával,
e) az egyes hegesztett szerkezetek gyártását, szerelését, átalakítását és javítását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságát igazoló szervezetek kijelölésével és felügyeletével,
f) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelést, a tartályok javítását, szivárgásvizsgálatát, átalakítását, tisztítását, időszakos vizsgálatát végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságát igazoló szervezetek kijelölésével és felügyeletével,
g) az üzemanyag töltőállomásokon szénhidrogén emisszió mérését, a pisztolygáz visszavezető és gázinga rendszerek beállítását végző szervezetek kijelölésével és felügyeletével,
h) a nyomástartó berendezés kezelője, a nyomástartó berendezés vizsgálója és a nyomástartó edény gépész (ha a munkáltató nem elosztói, szállítói vagy tárolói engedélyes), a tartályvizsgáló, a tartálytisztító, valamint a felvonó- és mozgólépcső ellenőr, továbbá a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetében szükséges felkészítő tanfolyam és továbbképzés képzési programjának jóváhagyásával,
i) a felvonó- és mozgólépcső ellenőrök nyilvántartásba vételével, a nyilvántartott szervezetekkel, valamint a felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák országos nyilvántartásának vezetésével,
j) a műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alatt álló, cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tárolására szolgáló, legfeljebb 13 000 l össztérfogatú nyomástartó berendezések és kriogén tartályok létesítésének tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, átalakítására, javítására, időszakos ellenőrzésére és megszüntetésére vonatkozó műszaki-biztonsági irányítási rendszert működtető ellenőrző szervezet nyilvántartásba vételével és felügyeletével,
k) a műszaki biztonsági szempontból jelentős ipari szakképesítés (nyomástartó berendezés kezelője, nyomástartó berendezés vizsgálója, tartálytisztító, tartályvizsgáló) megszerzéséhez szükséges vizsgakötelezettség teljesítéséhez igénybe vehető hatósági jellegű képzés programjának jóváhagyásával és a képzési tevékenység felügyeletével kapcsolatos eljárásokban.
(3a) A (3) bekezdés a)-b) pontjában foglalt nyilvántartás - a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A Kormány a (3) bekezdés d) pontjában megjelölt tevékenység vonatkozásában a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatal műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.
(4) A Kormány a (3) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt tevékenység vonatkozásában a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.
(4) A Kormány a (3) bekezdés a)-c) és i) pontjában megjelölt tevékenység vonatkozásában a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.
(5) A műszaki biztonsági hatóság a műszaki-biztonsági szakhatósági közreműködést igénylő ügyben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére 6 hónapig felhasználható, előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

12. Építésügyi hatóság kijelölése

13. §
(1) A Kormány - a (2) bekezdésben meghatározott körben - építésügyi hatóságként az illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságot, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.
(1) A Kormány - a (2) bekezdésben meghatározott körben - építésügyi hatóságként az illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.
(2) A 13. § (1) bekezdés szerinti hatóság építésügyi hatóságként jár el az alábbi sajátos építményfajták tekintetében
a) a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő-állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket),
b) a közforgalmú üzemanyagtöltő-állomások műtárgyai az utak kivételével,
c) a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
d) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
e) a külön jogszabályban meghatározott, 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
f) a biogáz- és komposztálótelep technológiáinak elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével,
g) az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító,
h) az épített üvegipari vagy fémipari kemence,
i) építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei),
j) ipari és mezőgazdasági célú, földgázfogyasztó vagy propán-bután gázokat és ezek elegyeiből álló gázokat fogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító berendezés, az elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel együtt,
k) a hőtávvezetéket tartó vagy magában foglaló építmény, beleértve a hőszolgáltatás nyomvonal jellegű építményeit is,
l) a külön jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték.
(3) Ha az engedélykérelemmel érintett közcélú vezeték, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték több területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság illetékességi területén halad át, akkor az illetékes eljárni, amelyiknek az illetékességi területére a vezetékből hosszabb szakasz esik.
(3) Ha az engedélykérelemmel érintett közcélú vezeték, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték több mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területén halad át, akkor az illetékes eljárni, amelyiknek az illetékességi területére a vezetékből hosszabb szakasz esik.

13. A termékinformációs kapcsolattartó pont feladatainak ellátása

14. §   A Hivatal termékinformációs kapcsolattartó pontként - az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint - ellátja a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladatokat.
14. §   A Hivatal termékinformációs kapcsolattartó pontként - az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint - ellátja a 764/2008/EK parlamenti és tanácsi rendeletben, továbbá a 305/2011/EU parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladatokat.

14. Egyéb feladatok

15. §
(1) A Hivatal
a) ellátja a külön jogszabályokban meghatározott kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági feladatokat,
b) ellátja a feladatkörét érintően az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő szerveiben képviselendő kormányzati álláspont kialakításával kapcsolatos feladatokat,
c) részt vesz a feladatkörét érintő nemzetközi megállapodások előkészítésében, illetve nemzetközi egyeztetésében,
d) kezeli a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat, valamint e körben irányítja és összehangolja az információfeldolgozó, -elemző munkát,
e) közreműködik a kötött segélyhitelezés szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában,
f) közreműködik a két- vagy többoldalú kereskedelmi, gazdasági együttműködési kapcsolatok szervezésével összefüggő feladatok és a kétoldalú gazdasági vegyes bizottságok működtetése teendőinek ellátásában,
g) ellátja az uniós jogi aktusokból, a nemzetközi gazdasági egyezményekből, valamint a külön jogszabályokból fakadó, egyes árukra vagy országokra vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyezési feladatokat, illetve korlátozások végrehajtásához kapcsolódó feladatokat. Ennek során jogosult az importengedélyezéshez, illetve a kedvezményes import vámkontingensekhez kapcsolódó biztosíték elkülönített számlán történő kezelésére,
h) ellátja a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló külön jogszabály alapján a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatósági feladatokat a kereskedelmi szakterületen,
h) ellátja a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló külön jogszabályok alapján az idegenvezetői tevékenység, mint szabályozott szakma vonatkozásában a határon átnyúló szolgáltatások bejelentésével kapcsolatos feladatokat,
i) ellátja az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, a Tanács 2005. december 20-án kelt, 2173/2005/EK rendelete alapján az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal ún. FLEGT engedélyezési rendszerével kapcsolatos hatósági feladatokat.
j) ellátja az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörében előírt forgalmazási követelmények tekintetében a termékek megfelelőségértékelésére jogosult szervek kijelölésével és bejelentésével kapcsolatos feladatokat.
k) ellátja az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
ka) 29. cikk (1) bekezdése szerint a műszaki értékelést végző szervezetek, valamint
kb) 39. cikke és V. melléklet 2. pontja szerinti, az építési termékek teljesítmény állandóságának értékelésébe és ellenőrzésébe bevont szervezetek
kb) 39. cikke és V. melléklet 2. pontja, valamint az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti az építési termékek teljesítmény állandóságának értékelésébe és ellenőrzésébe bevont szervezetek
kijelölésével és bejelentésével kapcsolatos feladatokat.
l) ellátja a veszélyes áruk szállítására használt nyomástartó tartályok, tartányok vonatkozásában megfelelőségértékelési tevékenységet végző szervek kijelölésével kapcsolatos feladatokat.
(2) Az (1) bekezdés a), g) és i) pontjaiban meghatározott eljárásokban első fokon a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el.
(2) Az (1) bekezdés a), g) és i) pontjaiban meghatározott eljárásokban első fokon a Hivatal kereskedelmi hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el.
(3) A külön jogszabály alapján a 13. § (1) bekezdése szerinti építésügyi hatáskörbe tartozó 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos hatósági eljárásokban a 4. mellékletben felsorolt, az adott eljárásban érintett közmű, közút és vasút üzemeltetői működnek közre. Az üzemeltetők nyilatkozatát a tervező köteles beszerezni.
16. §
(1) A Kormány az illékony szerves oldószert tartalmazó termékek forgalmazásának engedélyezési eljárásában hatáskörrel rendelkező hatóságként a Hivatalt jelöli ki.
(2) Az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló Korm. rendeletben az illékony szerves oldószert tartalmazó termékeket forgalmazó kötelezettek engedélyezési eljárásában első fokon országos illetékességgel a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága, másodfokon - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - a Hivatal központi szerve jár el.
(2) Az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló Korm. rendeletben az illékony szerves oldószert tartalmazó termékeket forgalmazó kötelezettek engedélyezési eljárásában első fokon országos illetékességgel a Hivatal kereskedelmi hatósága, másodfokon - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - a Hivatal központi szerve jár el.
17. §   A Hivatal a feladatkörébe tartozó közleményeket a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, valamint a Hivatal vagy a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság honlapján és a kormányzati portálon teszi közzé.

15. A Hivatal eljárásaiban közreműködő szakhatóságok, valamint közmű-, közút- és vasútüzemeltetők kijelölése

18. §   A Kormány a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti online pénztárgép forgalmazási engedély iránti kérelemmel kapcsolatban - annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemmel együtt előterjesztett etalon példány a Rendelet 5. § (2) bekezdésében, valamint 3-10. mellékleteiben meghatározott adóügyi és adójogi követelményeknek megfelel-e - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt szakhatóságként jelöli ki.
18. §
(1) A Kormány a külön jogszabály alapján a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok hatáskörébe tartozó, a 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos első és másodfokú hatósági eljárásában, a 3. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben a 3. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a Hivatal első és másodfokú villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásában, az 5. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben az 5. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.
(3) A Kormány a Hivatalnak az autógáztöltő-állomások építésügyi engedélyezésére irányuló első és másodfokú eljárásában, a 6. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 6. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány a Hivatalnak az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak létesítési, használatbavételi és javítási engedélyezésére irányuló első és másodfokú eljárásában, a 7. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 7. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Ha a bejelentés érinti a 7. melléklet 6. pontjában meghatározott szakkérdést, a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséről szóló határozatot a hatóság közli az ott megjelölt első fokú szakhatósági hatáskörrel rendelkező hatósággal.
(5) A Kormány a Hivatalnak a 13. § (2) bekezdés l) pontja szerinti engedélyezési eljárásában, ha az engedély a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
19. §
(1) A Kormány a Hivatal lovas szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásba vételi eljárásában - az állat-egészségügyi, állatvédelmi követelményeknek való megfelelés és feltételei kérdésében - első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(1) A Kormány a Hivatal lovas szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásba vételi eljárásában - az állat-egészségügyi, állatvédelmi követelményeknek való megfelelés és feltételei kérdésében - első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(1) A Kormány a Hivatal lovas szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásba vételi eljárásában - az állat-egészségügyi, állatvédelmi követelményeknek való megfelelés és feltételei kérdésében - első fokú eljárásban az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a Hivatalnak a biztonsági papírok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmének engedélyezésére irányuló eljárásában
a) a kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősíthetősége, vagyis a vizsgált papírmintának a biztonsági papír jogszabályban meghatározott feltételrendszerének való megfelelősége és a kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősítése esetén a vizsgált papírminta és bármely forgalomban lévő magyar bankjegy, biztonsági okmány vagy értékpapír közötti azonosság megállapításának kérdésében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, valamint
b) a kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősítése esetén a biztonságos őrzés, tárolás feltételeinek való megfelelőség kérdésében az Országos Rendőr-főkapitányságot
szakhatóságként jelöli ki.
20. §
(1) A Kormány a Hivatalnak a 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében, illetve a 111/2005/EK tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében hivatkozott jegyzékekben szereplő anyagok (a továbbiakban: kábítószer-prekurzor)
a) birtoklására, forgalomba hozatalára, illetve azok behozatalával, kivitelével vagy kereskedelmi közvetítésével kapcsolatos tevékenységre vonatkozó engedély kiadására irányuló eljárásában - a kábítószer-prekurzorok eltérítésének megakadályozását szolgáló tárolási feltételek és a nyilvántartási dokumentációk előírása, illetve ezen feltételek vizsgálata kérdésében - az Országos Rendőr-főkapitányságot, valamint
b) behozatalával és kivitelével kapcsolatos eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemben feltüntetett határátkelőhelyen a kérelem szerinti termékek forgalma engedélyezhető-e a vámeljárásra vonatkozó követelmények alapján - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt
b) behozatalával és kivitelével kapcsolatos, a 111/2005/EK tanácsi rendelet 12. és 20. cikke szerinti eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemben feltüntetett határátkelőhelyen a kérelem szerinti termékek forgalma engedélyezhető-e a vámeljárásra vonatkozó követelmények alapján - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a gyógyszertárnak a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott hivatalos feladatai körébe nem sorolható, kábítószer-prekurzorral kapcsolatos tevékenységére vonatkozó kérelem elbírálására irányuló eljárásban - a kábítószer-prekurzor tárolása és felhasználása dokumentációjának vizsgálata kérdésben - a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a gyógyszertárnak a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott hivatalos feladatai körébe nem sorolható, kábítószer-prekurzorral kapcsolatos tevékenységére vonatkozó kérelem elbírálására irányuló eljárásban - a kábítószer-prekurzor tárolása és felhasználása dokumentációjának vizsgálata kérdésben - a népegészségügyi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatot a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyére kiterjedő illetékességgel látja el.
21. §   A Kormány a Hivatalnak a szerencsejáték céljára szolgáló eszköz hitelesítési engedélyének kiadására irányuló eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelem szerinti készüléktípus megfelel-e a pénznyerő automatára, illetve a játékautomatára vonatkozó jogszabályi előírásoknak - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt szakhatóságként jelöli ki.
22. §
(1) A Kormány a Hivatalnak a kettős felhasználású nukleáris termékek és technológiák exportjával és Közösségen belüli átadásának engedélyezésére irányuló eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy az importált termék, technológia reexportja, továbbá az importált létesítmény, berendezés vagy technológia segítségével előállított nukleáris termék exportja az atomenergia békés célú alkalmazására vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, valamint a nukleáris biztonsági előírásoknak megfelel-e - az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a Hivatalnak a kettős felhasználású nukleáris termékek és technológiák importjával kapcsolatos Nemzetközi Importigazolás kiadása iránti eljárásában - annak elbírálására, hogy az importált terméknek a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzék, illetve a Nukleáris Kettős Felhasználású Termékek Ellenőrzési Jegyzéke szerinti besorolása megfelelő-e, illetve amennyiben a kiszállításhoz a fogadó állam írásbeli kötelezettségvállalása szükséges, az atomenergia békés célú alkalmazására vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, valamint a nukleáris biztonsági előírásoknak megfelel-e - az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány a Hivatalnak a nukleáris termékek nukleáris fegyverrel nem rendelkező országba történő exportjának engedélyezésére irányuló eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 263/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében felsorolt feltételek teljesültek-e - az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány a Hivatalnak a nukleáris termékek nukleáris fegyverrel nem rendelkező országba történő exportjának engedélyezésére irányuló eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 2. §-ában és 8. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e - az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány a Hivatalnak a nukleáris termékek exportjának engedélyezésére irányuló eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 263/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 6. §-ában szabályozott feltételek teljesültek-e - az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány a Hivatalnak a nukleáris termékek exportjának engedélyezésére irányuló eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ában és 8. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e - az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(5) A Kormány a Hivatalnak a nukleáris kettős felhasználású termékeknek nukleáris fegyverrel nem rendelkező országba történő exportjának engedélyezésére irányuló eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 263/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e - az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(5) A Kormány a Hivatalnak a nukleáris kettős felhasználású termékek exportjának engedélyezésére irányuló eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 4. §-ában, 5. §-ában és 8. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e - az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(6) A Kormány a Hivatalnak a nukleáris termékek Magyarország területéről az Európai Unió másik tagállamába, illetve az Európai Unió másik tagállamának területéről Magyarországra történő szállításának és a nukleáris kettős felhasználású termékek Magyarország területéről az Európai Unióba történő szállításának az engedélyezésére irányuló eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 263/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 5. §-ában és 6. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e - az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(6) A Kormány a Hivatalnak a nukleáris termékek Magyarország területéről az Európai Unió másik tagállamába, illetve az Európai Unió másik tagállamának területéről Magyarországra történő szállításának és a nukleáris kettős felhasználású termékek Magyarország területéről az Európai Unióba történő szállításának az engedélyezésére irányuló eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 7. §-ában és 8. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e - az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(7) Az (1)-(6) bekezdésben felsorolt esetekben az Országos Atomenergia Hivatal az ügyfél eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.
23. §   A Kormány a Hivatalnak a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatalának engedélyezésével kapcsolatos eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemben megjelölt, közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, annak behozatali céljára figyelemmel közbiztonsági kockázatot jelent-e - az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.

15/A. A KÖRNYEZETI HATÁSOK JELENTŐSÉGNEK VIZSGÁLATÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

23/A. §
(1) A 3. melléklet 4. pontja szerinti esetben, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a Khvr.-ben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, valamint a 18. § (5) bekezdésben foglalt esetekben az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló - a Khvr.-ben meghatározott - adatlapot.
(1) A 7. melléklet 6. pontjában foglalt esetekben az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló - a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott - adatlapot.
(2) A Hivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását.
(2) A Hivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, vagy a területi vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, vagy a területi vízügyi hatóság megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását.
(3) A Hivatal - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést és a szakhatósági állásfoglalást, amit olyan eljárásban hozott, amelyben a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.
(3) A Hivatal - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést és a szakhatósági állásfoglalást, amit olyan eljárásban hozott, amelyben a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, vagy a területi vízügyi hatóság a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.

16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. §
(1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet.
(3) A szakigazgatási szerv számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az e rendelet hatálybalépését megelőzően a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal területi szerveként működő területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság jogutódjának - az alapító okiratban foglaltak szerint - az a korábbi székhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal tekintendő, amelynek a szakigazgatási szervévé az 1. melléklet szerint e rendelet hatálybalépésével válik.
(4) E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.
(5) E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr2.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr2. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.
(6) E rendelet 2. § (6) bekezdésének a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, továbbá az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 524/2013. (XII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód Kr3.) megállapított rendelkezéseit a Mód Kr3. hatálybalépését követően a 2014. január 1-jétől kibocsátott számlák alapján beérkezett díjbevételek megosztásánál kell alkalmazni.
(7) A 18. §-nak az egyes iparszabályozási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 405/2015. (XII. 15.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód Kr4.) megállapított rendelkezéseit a Mód Kr4. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

17. Az Európai Unió jogának való megfelelés

25. §   E rendelet
1. a 8. § (3) bekezdés d) pont dc) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra, illetve termékekbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 22-i 641/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,
2. a 8. § (3) bekezdés d) pont dd) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos motorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 22-i 640/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,
3. a 8. § (3) bekezdés d) pont de) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a beépített előtét nélküli fénycsövek, nagy intenzitású kisülőlámpák és az ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétek és lámpatestek környezetbarát tervezési követelményei tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 18-i 245/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,
4. a 8. § (3) bekezdés d) pont df) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyszerű set-top boxokra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. február 4-i 107/2009/EK bizottsági rendelet 6. cikkének,
5. a 8. § (3) bekezdés d) pont dg) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. december 17-i 1275/2008/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,
6. a 8. § (3) bekezdés d) pont dh) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a külső tápegységek üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására és aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyságára vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. április 6-i 278/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,
7. a 14. §-ban az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdésének,
8. a 15. § (1) bekezdés m) pontjában az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 8. pontjának, valamint az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló 2173/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2008. október 17-i 1024/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezet 2. cikk 4. pontjának
9. a 14. §-ban az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (1) bekezdésének,
10. a 15. §-ban az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikk (1) bekezdésének, 39. cikkének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
26. §   Ez a rendelet
a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének, valamint II. és III. mellékletének, valamint
b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról szóló, 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelv 1. cikkének
való megfelelést szolgálja.

1. MELLÉKLET A 320/2010. (XII. 27.) KORM. RENDELETHEZ

  1. 2.
A területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok
  megnevezése illetékességi területe
1. Fővárosi Kormányhivatal Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága (Budapest) mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Budapest főváros, Pest megye
    műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Budapest főváros, Pest megye, valamint Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe
2. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága (Debrecen) mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Hajdú-Bihar megye,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
Jász-Nagykun-Szolnok megye
    műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban:
Hajdú-Bihar megye,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
Jász-Nagykun-Szolnok megye
3. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága (Győr) mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Győr-Moson-Sopron megye,
Zala megye,
Vas megye
    műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban:
Győr-Moson-Sopron megye,
Zala megye,
Vas megye
4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága (Miskolc) mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
Heves megye,
Nógrád megye
    műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
Heves megye,
Nógrád megye
5. Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága (Pécs) mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Baranya megye,
Somogy megye,
Tolna megye
    műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban:
Baranya megye,
Somogy megye,
Tolna megye
6. Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága (Szeged) mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Bács-Kiskun megye,
Csongrád megye,
Békés megye
    műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban:
Bács-Kiskun megye,
Csongrád megye,
Békés megye
7. Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága (Székesfehérvár) mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Fejér megye,
Veszprém megye,
Komárom-Esztergom megye
    műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Fejér megye - kivéve Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe -, valamint
Veszprém megye,
Komárom-Esztergom megye
     
     
1. 2. 3.
Kirendeltségek
város területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok tevékenység
Békéscsaba Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi mérésügyi alaptevékenységi eljárások
  Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága műszaki-biztonsági és építésügyi eljárások
Eger Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága mérésügyi alaptevékenységi eljárások
Kaposvár Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága mérésügyi alaptevékenységi eljárások
Kecskemét Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága mérésügyi alaptevékenységi eljárások
Nagykanizsa Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága mérésügyi alaptevékenységi eljárások
Szekszárd Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága mérésügyi alaptevékenységi eljárások
Szolnok Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárások
  Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága műszaki biztonsági és építésügyi eljárások
Szombathely Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárások
  Győri Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárások
Veszprém Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága mérésügyi alaptevékenységi eljárások

- a számító egységek,

- a hőfogyasztásmérők,

- az anyagi mértékek,

- a kiterjedést mérő műszerek,

- a kipufogógáz-elemző műszerek,

- az F2, M1 pontosságú súlyok,

- a közúti kerék- és tengelyterhelés-mérők,

- a gépjármű gumiabroncs nyomás mérők
hitelesítésével kapcsolatos eljárások.

    műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-
ipari építésügyi eljárások

- a számító egységek,

- a hőfogyasztásmérők,

- az anyagi mértékek,

- a kiterjedést mérő műszerek,

- a kipufogógáz-elemző műszerek,

- az F2, M1 pontosságú súlyok,

- a közúti kerék- és tengelyterhelés-mérők,

- a gépjármű gumiabroncs nyomás mérők
hitelesítésével kapcsolatos eljárások.

Szombathely Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárások
    műszaki biztonsági és építésügyi eljárások
Szolnok Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárások
Szekszárd Baranya Megyei Kormányhivatal mérésügyi alaptevékenységi eljárások
Nagykanizsa Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mérésügyi alaptevékenységi eljárások
Kecskemét Csongrád Megyei Kormányhivatal mérésügyi alaptevékenységi eljárások
Kaposvár Baranya Megyei Kormányhivatal mérésügyi alaptevékenységi eljárások
Eger Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal mérésügyi alaptevékenységi eljárások
    műszaki-biztonsági és építésügyi eljárások
Békéscsaba Csongrád Megyei Kormányhivatal mérésügyi alaptevékenységi eljárások
város mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal tevékenység
Kirendeltségek
1. 2. 3.
     
     
    műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Fejér megye - kivéve Ercsi város közigazgatási
területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe -, valamint
Veszprém megye,
Komárom-Esztergom megye
7. Fejér Megyei Kormányhivatal mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Fejér megye,
Veszprém megye,
Komárom-Esztergom megye
    műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban:
Bács-Kiskun megye,
Csongrád megye,
Békés megye
6. Csongrád Megyei Kormányhivatal mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Bács-Kiskun megye,
Csongrád megye,
Békés megye
    műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban:
Baranya megye,
Somogy megye,
Tolna megye
5. Baranya Megyei Kormányhivatal mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Baranya megye,
Somogy megye,
Tolna megye
    műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
Heves megye,
Nógrád megye
4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
Heves megye,
Nógrád megye
    műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban:
Győr-Moson-Sopron megye,
Zala megye,
Vas megye
3. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Győr-Moson-Sopron megye,
Zala megye,
Vas megye
    műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban:
Hajdú-Bihar megye,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
Jász-Nagykun-Szolnok megye
2. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Hajdú-Bihar megye,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
Jász-Nagykun-Szolnok megye
    műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban: Budapest főváros, Pest megye, valamint Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe
1. Budapest Főváros Kormányhivatala mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Budapest főváros, Pest megye
  megnevezése illetékességi területe
A mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
  1. 2.

2. MELLÉKLET A 320/2010. (XII. 27.) KORM. RENDELETHEZ

  1. 2.
  1. 2.
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal országos illetékességű első fokú igazgatási szervei
  megnevezése illetékességi területe
1. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatóság, Budapest ország egész területe
2. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság, Budapest ország egész területe
3. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság, Budapest ország egész területe
4. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Metrológiai Hatóság, Budapest ország egész területe
5. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Műszaki Felügyeleti Hatóság, Budapest ország egész területe
     
5. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Piacfelügyeleti és Műszaki Felügyeleti Hatóság ország egész területe
4. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Metrológiai Hatóság ország egész területe
3. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság ország egész területe
2. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság ország egész területe
1. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Kereskedelmi Hatóság ország egész területe
  megnevezése illetékességi területe

3. MELLÉKLET A 320/2010. (XII. 27.) KORM. RENDELETHEZ

A 13. § (2) bekezdése szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos hatósági eljárásban kijelölt szakhatóságok

  Bevonás és közreműködés feltétele Szakkérdés Első fokú eljárásban Másodfokú eljárásban
1. A veszélyes töltetű nyomástartó vagy töltő rendszerek, veszélyes folyadék- és olvadéktárolók, közforgalmú üzemanyagtöltő állomások műtárgyai az utak kivételével, autógáz töltőállomások, a megújuló energiaforrást átalakító, illetőleg előállító és tároló energetikai építmény esetén, ha az egyben emberi tartózkodás céljára szolgáló építményt is magába foglal. A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek való megfelelés.
Munkavégzés céljára szolgáló építmények esetében a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés.
a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézete fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve
1. A veszélyes töltetű nyomástartó vagy töltő rendszerek, veszélyes folyadék- és olvadéktárolók, közforgalmú üzemanyagtöltő állomások műtárgyai az utak kivételével, autógáz töltőállomások, a megújuló energiaforrást átalakító, illetőleg előállító és tároló energetikai építmény esetén, ha az egyben emberi tartózkodás céljára szolgáló építményt is magába foglal. A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek való megfelelés.
Munkavégzés céljára szolgáló építmények esetében a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés.
a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve
2. Az eljárás termőföldön vagy termőföld igénybevételével megvalósuló építmény vagy tevékenység engedélyezésére irányul, az elvi építési, a használatba vételi és a bontási engedélyezési eljárás kivételével. A termőföld minőségi védelme. fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
2. Az eljárás termőföldön vagy termőföld igénybevételével megvalósuló építmény vagy tevékenység engedélyezésére irányul, az elvi építési, a használatba vételi és a bontási engedélyezési eljárás kivételével. A termőföld minőségi védelme. fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
3. Honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén tervezett megújuló energiahordozót előállító vagy hasznosító energetikai építmény építésügyi eljárásaiban. Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. Honvéd Vezérkar főnöke honvédelemért felelős miniszter
3. Honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén tervezett megújuló energiahordozót előállító vagy hasznosító energetikai építmény építésügyi eljárásaiban. Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője honvédelemért felelős miniszter
4. Ha a tevékenység megkezdéséhez egységes környezethasználati engedély vagy környezetvédelmi engedély nem szükséges. Annak elbírálása, hogy
a) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, valamint a védelmi övezet kijelölési szabályainak,
b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve az építmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek,
c) a tevékenység megfelel-e a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok állapota védelme követelményeinek,
d) az építési és bontási hulladékok, illetve az engedélyezett berendezésekből, építményekből származó hulladékok kezelésének feltételei megfelelnek-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak,
e) az építmény vagy tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e.
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
5. Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló építmény esetén. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
6. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett adatbázisban szerepelő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e. fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerve Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
7. Az éghető töltetű nyomástartó vagy töltő rendszerek, éghető folyadék- és olvadéktárolók, közforgalmú üzemanyagtöltő állomások műtárgyai az utak kivételével, autógáz töltőállomások, a biogáz előállító és tároló energetikai építmény, az ipari és mezőgazdasági célú földgázfogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító létesítmény esetén. A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés. első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság
8. Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 100 méteren belül gyorsforgalmi út vagy közúti határátkelőhely található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
  Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül egyéb országos közút vagy helyi közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
  Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. Fővárosi Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
  Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.   fővárosi főjegyző Fővárosi Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége
  A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 50 méteren belüli építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Annak elbírálása, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
9. Az eljárás külterületi ingatlanon elhelyezkedő bányászati vagy gázipari építmények biztonsági övezetét, bányatelket, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányával, meddőhányóval, célkitermelő hellyel, bányászati tevékenységgel érintett egyéb területet, illetve a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségekkel érintett területet, nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhelyet érint, illetve a létesítés ásványi nyersanyag kitermelésével jár. Annak elbírálása, hogy
a) a bányászati vagy gázipari építmények biztonsági övezetében történő építés,
b) a bányatelken, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányával, meddőhányóval, célkitermelő hellyel, bányászati tevékenységgel érintett egyéb területen, illetve a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségekkel érintett területen való építés,
c) a nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhelyen, bányatelken történő építés a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett műszaki biztonsági szempontból engedélyezhetőek-e. Továbbá az építés során kitermelt ásványi nyersanyag használatának, értékesítésének, hasznosításának feltételei, a fizetendő bányajáradék mértéke meghatározása, az építmény építésföldtani megalapozottságának, a földtani veszélyeztetettség (figyelemmel a vízzáró rétegre, a felszínen folyásra alkalmas képződmények meglétére, tektonikai jelenségekre, védelemre érdemes földtani képződmény meglétére, felszínmozgás veszélyeztetésére) megítélése kérdésében.
bányakapitányság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
10. A biogáz és komposztáló telep technológiáinak elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel kapcsolatos eljárás. Az állati eredetű melléktermékre vonatkozó állat-egészségügyi előírásoknak való megfelelés. fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
10. A biogáz és komposztáló telep technológiáinak elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel kapcsolatos eljárás. Az állati eredetű melléktermékre vonatkozó állat-egészségügyi előírásoknak való megfelelés. fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
10. A biogáz és komposztáló telep technológiáinak elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel kapcsolatos eljárás. Az állati eredetű melléktermékre vonatkozó állat-egészségügyi előírásoknak való megfelelés. fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
9. Az eljárás külterületi ingatlanon elhelyezkedő bányászati vagy gázipari építmények biztonsági övezetét, bányatelket, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányával, meddőhányóval, célkitermelő hellyel, bányászati tevékenységgel érintett egyéb területet, illetve a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségekkel érintett területet, nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhelyet érint, illetve a létesítés ásványi nyersanyag kitermelésével jár. Annak elbírálása, hogy
a) a bányászati vagy gázipari építmények biztonsági övezetében történő építés,
b) a bányatelken, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányával, meddőhányóval, célkitermelő hellyel, bányászati tevékenységgel érintett egyéb területen, illetve a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségekkel érintett területen való építés,
c) a nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhelyen, bányatelken történő építés a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett műszaki biztonsági szempontból engedélyezhetőek-e. Továbbá az építés során kitermelt ásványi nyersanyag használatának, értékesítésének, hasznosításának feltételei, a fizetendő bányajáradék mértéke meghatározása, az építmény építésföldtani megalapozottságának, a földtani veszélyeztetettség (figyelemmel a vízzáró rétegre, a felszínen folyásra alkalmas képződmények meglétére, tektonikai jelenségekre, védelemre érdemes földtani képződmény meglétére, felszínmozgás veszélyeztetésére) megítélése kérdésében.
bányakapitányság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
9. Ha az építési tevékenység
a) külterületen felszínmozgás-
veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/A. § (8) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által a 19/A. § (10) bekezdése alapján az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja.
Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e.
bányakapitányság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
9. Ha az építési tevékenység
a) külterületen felszínmozgás-
veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja.
Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e.
bányakapitányság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
  A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 50 méteren belüli építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Annak elbírálása, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
  Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.   fővárosi főjegyző Fővárosi Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége
  Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.   illetékes fővárosi kerületi hivatal Fővárosi Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége
  Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.   fővárosi kormányhivatal V. kerületi hivatala Fővárosi Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége
  Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. Fővárosi Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
  Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül egyéb országos közút vagy helyi közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
8. Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 100 méteren belül gyorsforgalmi út vagy közúti határátkelőhely található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
7. Az éghető töltetű nyomástartó vagy töltő rendszerek, éghető folyadék- és olvadéktárolók, közforgalmú üzemanyagtöltő állomások műtárgyai az utak kivételével, autógáz töltőállomások, a biogáz előállító és tároló energetikai építmény, az ipari és mezőgazdasági célú földgázfogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító létesítmény esetén. A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés. első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság
6. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett adatbázisban szerepelő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e. fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerve Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
6. A külön kormányrendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala által vezetett adatbázisban szerepelő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a régészeti örökség és a műemléki érték védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e. illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala vagy régészet esetén Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala
6. A külön kormányrendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által vezetett adatbázisban szerepelő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a régészeti örökség és a műemléki érték védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e. illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala vagy régészet esetén Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala
5. Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló építmény esetén. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
5. Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló építmény esetén. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző fővárosi és megyei kormányhivatal
    f) az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.    
    f)    
    e) az építmény vagy tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,    
    d) az építési és bontási hulladékok, illetve az engedélyezett berendezésekből, létesítményekből származó hulladékok kezelésének feltételei megfelelnek-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak,    
    c) a tevékenység megfelel-e a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok állapota védelme követelményeinek,    
4. Ha a tevékenység megkezdéséhez egységes környezethasználati engedély vagy környezetvédelmi engedély nem szükséges. Annak elbírálása, hogy
a) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, valamint a védelmi övezet kijelölési szabályainak,
b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek,
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
5. Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló építmény esetén. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző fővárosi és megyei kormányhivatal
4a. Ha a tevékenység megkezdéséhez egységes környezethasználati engedély vagy környezetvédelmi engedély nem szükséges. Annak elbírálása, hogy
a) a tevékenység megfelel-e a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok állapota védelme követelményeinek
b) az építmény vagy tevékenység a vizek védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
első fokon eljáró vízvédelmi hatóság másodfokon eljáró vízvédelmi hatóság
4. Ha a tevékenység megkezdéséhez egységes környezethasználati engedély vagy környezetvédelmi engedély nem szükséges. Annak elbírálása, hogy
a) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, valamint a védelmi övezet kijelölési szabályainak,
b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek,
c) az építési és bontási hulladékok, illetve az engedélyezett berendezésekből, létesítményekből származó hulladékok kezelésének feltételei megfelelnek-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak,
d) az építmény vagy tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség
4a.        
4. Ha a tevékenység megkezdéséhez egységes környezethasználati engedély vagy környezetvédelmi engedély nem szükséges. Annak elbírálása, hogy
a) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, valamint a védelmi övezet kijelölési szabályainak,
b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek,
c) az építmény vagy tevékenység a vizek védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,
d) az építési és bontási hulladékok, illetve az engedélyezett berendezésekből, létesítményekből származó hulladékok kezelésének feltételei megfelelnek-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak,
e) az építmény vagy tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

4. MELLÉKLET A 320/2010. (XII. 27.) KORM. RENDELETHEZ

A 13. § (2) bekezdése szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos hatósági eljárásban közreműködő közmű-, közút-, és vasút-üzemeltetők

- víz- és csatornázási mű, gázmű, távhőellátó-, áramszolgáltató, távközlési szolgáltató és a villamosmű üzembentartója;

- az érintett közutak kezelői;

- a vasutak üzembentartói;

- kéményseprőipari szolgáltató szerv (vállalkozó)

3-4. MELLÉKLET A 320/2010. (XII. 27.) KORM. RENDELETHEZ

5. MELLÉKLET A 320/2010. (XII. 27.) KORM. RENDELETHEZ

A villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásában kijelölt szakhatóságok

  Bevonás és közreműködés feltétele Szakkérdés Első fokú eljárásban Másodfokú eljárásban Elvi építési engedélyezési eljárás, építési engedélyezési eljárás (saját és idegen ingatlanon) Üzemeltetési engedélyezési eljárás, használatba-
vételi engedélyezési eljárás
Fennmaradási engedélyezési eljárás Megszüntetési eljárás Egyszerűsített eljárás
1. Termőföldön megvalósuló építmény vagy tevékenység esetén, az elvi építési, a használatba vételi és a bontási engedélyezési eljárás kivételével. A termőföld minőségi védelme. fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN
  b) Erdőben megvalósuló vagy a megvalósítás során erdőre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetében, elvi építési, használatbavételi és bontási engedélyezési eljárás kivételével. Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata fővárosi és megyei kormányhivatal
erdészeti igazgatósága
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN
1. a) Termőföldön megvalósuló építmény vagy tevékenység esetén, az elvi építési, a használatba vételi és a bontási engedélyezési eljárás kivételével. A termőföld
minőségi
védelme.
fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN
  b) Erdőben megvalósuló vagy a megvalósítás során erdőre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetében, elvi építési, használatbavételi és bontási engedélyezési eljárás kivételével. Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata fővárosi és megyei kormányhivatal
erdészeti igazgatósága
Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN
1. a) Termőföldön megvalósuló építmény vagy tevékenység esetén, az elvi építési, a használatba vételi és a bontási engedélyezési eljárás kivételével. A termőföld
minőségi
védelme.
fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN
2. Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 100 méteren belül gyorsforgalmi út vagy közúti határátkelőhely található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja IGEN IGEN IGEN NEM IGEN
  Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül egyéb országos közút vagy helyi közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy az építmény a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes közlekedési felügyelősége Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja IGEN IGEN IGEN NEM IGEN
  Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. Fővárosi Közlekedési Felügyelőség Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja IGEN IGEN IGEN NEM IGEN
  Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.   fővárosi főjegyző Fővárosi Közlekedési Felügyelőség IGEN IGEN IGEN NEM IGEN
3. A repülőtér és repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési (üzemi területének) szélétől mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény építése, bővítése, továbbá helikopterállomás és leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 500 m-en belül 40 méternél magasabb építmény építése, bővítése esetén. A tevékenység közvetlen és közvetett hatása a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN
4. A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja IGEN IGEN IGEN NEM IGEN
5. Ha az építmény, tevékenység külterületen, továbbá - egyedi táj érték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén - belterületen valósul meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, az építmény természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN
  Nyomvonal kijelölésére irányuló vezetékjogi eljárásban és 20 MW feletti erőmű létesítésére irányuló eljárásban ha az az ingatlan-nyilvántartásból megállapíthatóan külterületen, továbbá - egyedi tájérték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület vagy Natura 2000 terület esetén - belterületen valósul meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, az építmény a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.              
  Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, erőmű engedélyezési eljárásban, valamint önállóan vagy vezetékjogi engedélyezési eljárás részeként belterületen vagy annak határától számított 100 méteren belül létesülő átalakító berendezés engedélyezési eljárásban. 1. Az erőművek vonatkozásban annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és a védelmi övezetekre vonatkozó előírásoknak a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e az engedélyezési tervdokumentáció, illetve az építmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek.
2. Az átalakító berendezések vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy az engedélyezési tervdokumentáció, illetve az építmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek.
             
    2. Az átalakító berendezések vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek.              
  védett természeti területen, Natura 2000 területen vagy barlang védőövezetén történő elektromos földkábel vezetés esetében. c) az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.              
  számított 100 méteren belül létesülő átalakító berendezés engedélyezési eljárásban, kivéve háztartási célú kiserőművek, a 20 kV alatti villamos légvezetékek, a nem b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek,              
  Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes
környezethasználati engedély nem szükséges, erőmű engedélyezési eljárásban, valamint önállóan vagy vezetékjogi engedélyezési eljárás részeként belterületen vagy annak határától
1. Az erőművek vonatkozásban annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és a védelmi övezetekre vonatkozó előírásoknak a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,
             
  b) Föld alatti villamosvezeték védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén.                
  a) Szélerőmű, szélerőműpark védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 kW teljesítmény alatt; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 600 kW teljesítmény alatt; vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.              
  egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor az alábbi létesítmények esetében: 2. Az átalakító berendezések vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem követelményeinek.
3. Szélerőmű, szélerőműpark és villamos vezeték
             
  1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes
környezethasználati engedély nem szükséges, erőmű engedélyezési eljárásban, valamint önállóan vagy vezetékjogi engedélyezési eljárás részeként belterületen vagy annak határától számított 100 méteren belül létesülő átalakító berendezés engedélyezési eljárásban.
2. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezeti hatásvizsgálati és az
1. Az erőművek vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és a védelmi övezetekre vonatkozó előírásoknak a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e;
b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem követelményeinek.
             
6. Az ingatlan-nyilvántartásból megállapíthatóan helyi jelentőségű védett természeti területen megvalósuló építmény esetén. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN
6. Az ingatlan-nyilvántartásból megállapíthatóan helyi jelentőségű védett természeti területen megvalósuló építmény esetén. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző fővárosi és megyei kormányhivatal IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN
7. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett adatbázisban szerepelő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló, vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerve Kulturális Örökségvédelmi Hivatal IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN
8. Minden eljárásban a nyomvonalas létesítmény, valamint szélerőmű engedélyezése kivételével. Létesítménnyel összefüggő tűzvédelmi követelmények érvényre juttatása. első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság IGEN IGEN IGEN NEM IGEN
9. Az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű erőmű, a 220 kV és az ezt meghaladó névleges feszültségű termelői, magán-, és közvetlen vezeték, közcélú átviteli hálózat esetén. A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében. állami főépítész Belügyminisztérium IGEN NEM NEM NEM NEM
9.                  
10. Az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett építmény vagy tevékenység engedélyezésére irányul. Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. Honvéd Vezérkar főnöke honvédelemért felelős miniszter IGEN IGEN IGEN NEM IGEN
10. Az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett építmény vagy tevékenység engedélyezésére irányul. Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője honvédelemért felelős miniszter IGEN IGEN IGEN NEM IGEN
11. Az eljárás külterületi ingatlanon elhelyezkedő bányászati vagy gázipari létesítmények biztonsági övezetét, bányatelket, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányával, meddőhányóval, célkitermelő hellyel, bányászati tevékenységgel érintett egyéb területet, illetve a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségekkel érintett területet, nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhelyet érint, illetve a létesítés ásványi nyersanyag kitermelésével jár. Annak elbírálása, hogy
a) a bányászati vagy gázipari létesítmények biztonsági övezetében történő építés,
b) a bányatelken, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányával, meddőhányóval, célkitermelő hellyel, bányászati tevékenységgel érintett egyéb területen, illetve a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségekkel érintett területen való építés,
c) a nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhelyen, bányatelken történő építés a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett műszaki biztonsági szempontból engedélyezhetőek-e.
bányakapitányság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN
    Továbbá az építés során kitermelt ásványi nyersanyag használatának, értékesítésének, hasznosításának feltételei, a fizetendő bányajáradék mértéke meghatározása, az építmény építésföldtani megalapozottságának, a földtani veszélyeztetettség (figyelemmel a vízzáró rétegre, a felszínen folyásra alkalmas képződmények meglétére, tektonikai jelenségekre, védelemre érdemes földtani képződmény meglétére, felszínmozgás veszélyeztetésére) megítélése kérdésében.              
12. Olyan építmények megszüntetési eljárása során, amelyek létesítéséhez a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerint a Magyar Energia Hivatal engedélye is szükséges minden esetben. Villamosenergia-ellátás biztonságának érvényesítése. Magyar Energia Hivatal NEM NEM NEM NEM IGEN NEM

6. MELLÉKLET A 320/2010. (XII. 27.) KORM. RENDELETHEZ

Az autógáztöltő-állomások építésügyi engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok

  Bevonás és közreműködés feltétele Szakkérdés Első fokú eljárásban Másodfokú eljárásban
1. Minden eljárásban. A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés. első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság
2. Az emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény építése esetében. Az építmény közegészségügyi és járványügyi szempontból megfelelő-e, ha igen, milyen feltételekkel. fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézete fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve
2. Az emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény építése esetében. Az építmény közegészségügyi és járványügyi szempontból megfelelő-e, ha igen, milyen feltételekkel. fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve
3. A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belüli építmény, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy az építmény a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.    
      Országos közút
      a) gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetén:
      Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
      b) egyéb országos közút esetén:
      területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes közlekedési felügyelősége Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
      Helyi közút
      a) a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:
      területileg fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes közlekedési felügyelősége Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
      b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:
      Fővárosi főjegyző Fővárosi Közlekedési Felügyelőség
      illetékes fővárosi kerületi hivatal Fővárosi Közlekedési Felügyelőség
      fővárosi kormányhivatal V. kerületi hivatala Fővárosi Közlekedési Felügyelőség
      c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:
      Fővárosi Közlekedési Felügyelőség Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
      Közforgalom elől el nem zárt magánutak esetén:
      területileg fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes közlekedési felügyelősége Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
4. A vasúti pálya szélső tengelyétől számított 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz- és 100 méternél kisebb távolságban létesülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását és forgalmazását szolgáló építmények elhelyezésére irányuló eljárás esetén. A vasúti közlekedési érdekek, a közlekedés biztonsága követelményeinek érvényesítése Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
5. Víziközlekedést érintő ügyekben a víziutak medrétől és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 m-nél kisebb távolságban épülő tűz- és 100 m-nél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását és forgalmazását szolgáló, létesítmények elhelyezésére irányuló eljárás esetén. A víziközlekedés követelményeinek érvényre juttatása. a vízi úttá minősített belvizet és kikötőt érintő ügyekben
      Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
6. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett adatbázisban szerepelő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerve Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
6. A külön kormányrendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala által vezetett adatbázisban szerepelő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a régészeti örökség és a műemléki érték védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e. illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala vagy régészet esetén Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala
6. A külön kormányrendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által vezetett adatbázisban szerepelő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a régészeti örökség és a műemléki érték védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e. illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala vagy régészet esetén Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

7. MELLÉKLET A 320/2010. (XII. 27.) KORM. RENDELETHEZ

Az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak létesítési, használatbavételi és javítási engedélyezési eljárásában kijelölt szakhatóságok

Az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak létesítési, használatbavételi átalakítási és megszüntetési engedélyezési eljárásaiban kijelölt szakhatóságok

  Bevonás és közreműködés feltétele Szakkérdés Első fokú eljárásban Másodfokú eljárásban
1. Éghető töltet esetében tárolótartály létesítése, használatba vétele esetén. A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés. Első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság. Másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság.
2. A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belüli építmény létesítése, használatbavétele esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.    
      Gyorsforgalmi út esetén  
      Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala
      Egyéb országos közút esetén:
      területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes közlekedési felügyelősége Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
      Helyi közút esetén
      a) a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:
      területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes közlekedési felügyelősége Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
      b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:
      fővárosi főjegyző Fővárosi Közlekedési Felügyelőség
      c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:
      Fővárosi Közlekedési Felügyelőség Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
3. A vasúti pályától 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz- és 100 méternél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását és forgalmazását szolgáló, építmények elhelyezésére irányuló eljárás esetén Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
4. A repülőterek 15 kilométeres körzetében tárolótartály létesítése, használatba vétele, átalakítása esetén. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a polgári légiközlekedés biztonsága követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
5. A víziutak tengelyétől és hajózási létesítményektől számított 100 méteren belüli létesítés esetén. A veszélyes anyag szállítására vonatkozó előírások, az (vízi) üzemanyagtöltő állomások engedélyezésével kapcsolatos hajózási hatósági érdekek érvényesítése. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
6. Tárolótartály létesítése, használatba vétele átalakítása esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. 1. Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak és határértékeknek, levegővédelmi szempontból az elérhető legjobb technika, valamint a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelme követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
2. Barlang védőövezetében létesítendő tárolótartály esetében, annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a barlang védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
7. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett adatbázisban szerepelő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló létesítési vagy használatba vételi eljárás vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerve Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
 
7. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett adatbázisban szerepelő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló létesítési vagy használatba vételi eljárás vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő tevékenység
engedélyezésére irányuló eljárás.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerve Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
7. A külön kormányrendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala által vezetett adatbázisban szerepelő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a régészeti örökség és a műemléki érték védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e. illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala vagy régészet esetén Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala
6. Tárolótartály létesítése, használatba vétele átalakítása és megszüntetése esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. 1. Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak és határértékeknek, levegővédelmi szempontból az elérhető legjobb technika, valamint a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelme követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
2. Barlang védőövezetében létesítendő tárolótartály esetében, annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a barlang védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
  1000-100 000 t össztároló-
kapacitás között, kivéve védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és vízbázis védőövezetén.
jogszabályi követelményeknek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
3. A 2. számú bevonási és közreműködési feltétel esetén annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján a tervezett tárolótartály esetén jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.
   
  2. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor: valamint a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelme követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
2. Barlang védőövezetében létesítendő tárolótartály esetében, annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a barlang védelmére vonatkozó
   
6. 1. Tárolótartály létesítése, használatba vétele átalakítása és megszüntetése esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezet-
használati engedély nem szükséges.
1. Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak és határértékeknek, levegővédelmi szempontból az elérhető legjobb technika, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség Országos
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
5. A víziutak tengelyétől és hajózási létesítményektől számított 100 méteren belüli létesítés esetén. A veszélyes anyag szállítására vonatkozó előírások, az (vízi) üzemanyagtöltő állomások engedélyezésével kapcsolatos hajózási hatósági érdekek érvényesítése. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
4. A repülőterek 15 kilométeres körzetében tárolótartály létesítése, használatba vétele, átalakítása esetén. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a polgári légiközlekedés biztonsága követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
3. A vasúti pályától 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz- és 100 méternél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását és forgalmazását szolgáló, építmények elhelyezésére irányuló eljárás esetén. Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
      Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedési felügyelősége Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
      c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:
      fővárosi főjegyző Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelősége
      illetékes fővárosi kerületi hivatal Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelősége
      b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:
      fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
      a) a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:
      Helyi közút esetén
      fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
      Egyéb országos közút esetén:
  A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, főútvonal esetén 100 méteren belüli használatbavétele esetén, ha a kérelmező
a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, végrehajtására a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak, ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
2.     Gyorsforgalmi út esetén
1. Éghető töltet esetében tárolótartály létesítése és átalakítása esetén. A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés. Első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság Másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság
  Bevonás és közreműködés feltétele Szakkérdés Első fokú eljárásban Másodfokú eljárásban
  • A jogszabály 2010. december 27-én jelent meg a Magyar Közlöny 198. számában.
  • hatályba lépett 2011. január 1-jén.
A szakasz 2014. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. szeptember 5-én lépett hatályba.A szakasz 2014. szeptember 5-én lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2013. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 28-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 2-án lépett hatályba. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 2-án lépett hatályba. 2013. február 2-án lépett hatályba. 2013. február 2-án lépett hatályba. 2013. február 2-án lépett hatályba. 2013. február 2-án lépett hatályba. 2013. február 2-án lépett hatályba. 2013. február 2-án lépett hatályba. 2013. február 2-án lépett hatályba. 2013. február 2-án lépett hatályba. 2013. február 2-án lépett hatályba. 2013. február 2-án lépett hatályba. 2013. február 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 14-én lépett hatályba. 2013. október 14-én lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 14-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 14-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 14-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 14-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 14-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 14-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 14-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 14-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 14-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 14-én lépett hatályba. 2016. január 14-én lépett hatályba. 2016. január 14-én lépett hatályba. 2016. január 14-én lépett hatályba. 2016. január 14-én lépett hatályba. 2016. január 14-én lépett hatályba. 2016. január 14-én lépett hatályba. 2016. január 14-én lépett hatályba. 2016. január 14-én lépett hatályba. 2016. január 14-én lépett hatályba. 2016. január 14-én lépett hatályba. 2016. január 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. február 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. július 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 19-én lépett hatályba. 2016. január 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 2-án lépett hatályba.A szakasz 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 14-én lépett hatályba.A szakasz 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. augusztus 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 4-én lépett hatályba.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 14-én lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lépett hatályba.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lépett hatályba.A szövegrész 2013. február 2-án lépett hatályba.A szövegrész 2013. február 2-án lépett hatályba.A szövegrész 2013. február 2-án lépett hatályba.A szövegrész 2013. február 2-án lépett hatályba.A szövegrész 2013. február 2-án lépett hatályba.A szövegrész 2013. február 2-án lépett hatályba.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. augusztus 26-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 26-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. február 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. február 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. augusztus 26-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. szeptember 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 26-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. július 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. február 2-án lett hatályon kívül helyezve.