Hatályos állapot
Közlönyállapot
1997.07.25. - 1997.08.31.
1997.09.01. - 1997.12.12.
1997.12.13. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.08.31.
1999.09.01. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.03.31.
2000.04.01. - 2000.06.30.
2000.07.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.01.31.
2001.02.01. - 2001.06.14.
2001.06.15. - 2001.07.12.
2001.07.13. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.06.30.
2002.07.01. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.06.08.
2003.06.09. - 2003.11.30.
2003.12.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.06.18.
2004.06.19. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.06.30.
2005.07.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.07.21.
2006.07.22. - 2006.08.17.
2006.08.18. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.09.30.
2007.10.01. - 2007.11.30.
2007.12.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.01.31.
2008.02.01. - 2008.08.31.
2008.09.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.07.08.
2009.07.09. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.11.02.
2010.11.03. - 2010.12.21.
2010.12.22. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.03.11.
2011.03.12. - 2011.05.14.
2011.05.15. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.30.
2011.12.31. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.02.29.
2012.03.01. - 2012.06.04.
2012.06.05. - 2012.07.23.
2012.07.24. - 2012.07.31.
2012.08.01. - 2012.08.31.
2012.09.01. - 2012.11.29.
2012.11.30. - 2012.11.30.
2012.12.01. - 2012.12.22.
2012.12.23. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.04.28.
2013.04.29. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2013.11.18.
2013.11.19. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.12.29.
2014.12.30. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.01.10.
2015.01.11. - 2015.07.06.
2015.07.07. - 2015.08.31.
2015.09.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.12.31.
2017.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1997. évi LXXXII. törvény

a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról

Az állam az Alkotmányban foglalt elvek szerint a kötelező társadalombiztosítási rendszer és az ehhez kapcsolódó magánnyugdíjrendszer útján gondoskodik időskor és megrokkanás esetén az állampolgárok biztonságáról. A magánnyugdíjrendszer létrehozása és működése érdekében az Országgyűlés a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról a következő törvényt alkotja:

A magánnyugdíjrendszer létrehozása és működése érdekében az Országgyűlés a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §   E törvény célja, hogy egységesen szabályozza az állampolgárok tagdíjfizetésen és egyéni számlán alapuló magánnyugdíját és magánnyugdíjpénztár rendszerét.

A törvény hatálya

2. §
(1) E törvény hatálya alá tartoznak:
a) az e törvény szerinti magánnyugdíjpénztárak (a továbbiakban: pénztár),
b) a pénztárak által e törvényben foglaltak szerint létrehozott, valamint a számukra e törvény szerint szolgáltatást nyújtó szervek, szervezetek,
b) a pénztárak által e törvényben foglaltak szerint létrehozott szervezet, valamint a számukra e törvény szerint szolgáltatást nyújtó személy, a pénztárak részére végzett tevékenysége körében,
b) a pénztárak által e törvényben foglaltak szerint létrehozott szervezet, valamint a számukra e törvény szerint szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - a 4. § (2) bekezdés z) pontja szerinti szolgáltató - a pénztárak részére végzett tevékenysége tekintetében,
c) a pénztárak állami felügyeletét ellátó szervek,
d) azok a természetes személyek, akik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján pályakezdőnek minősülnek, és törvény alapján kötelezően pénztártaggá válnak, illetőleg a pénztárba önkéntes döntés alapján beléptek,
d) azok a természetes személyek, akik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján pénztárba beléptek,
d) azok a természetes személyek, akik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján pályakezdőnek minősülnek és törvény alapján kötelezően pénztártaggá válnak, illetőleg a pénztárba önkéntes döntés alapján beléptek,
d) a pénztár tagjai,
e) a pénztárakat alapító szervezetek.
(2) A nemzetközi szerződések hatálya alá tartozó személyekre e törvény rendelkezéseit a nemzetközi szerződésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(3) A pénztárak részére vagyonkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.), valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvényben (a továbbiakban: Épt.) foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(3) A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.), valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvényben (a továbbiakban: Épt.) foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(3) A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre, befektetési vállalkozásokra és befektetési alapkezelőkre, és az ilyen tevékenységet végző egyéb szervezetekre a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényben (a továbbiakban: Bit.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.), a tőkepiacról szóló törvényben foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(3) A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre, befektetési vállalkozásokra és befektetési alapkezelőkre, és az ilyen tevékenységet végző egyéb szervezetekre a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.), a tőkepiacról szóló törvényben foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(3) A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre, befektetési vállalkozásokra és befektetési alapkezelőkre, és az ilyen tevékenységet végző egyéb szervezetekre a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.), a tőkepiacról szóló törvényben foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(3) A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre, befektetési vállalkozásokra és befektetési alapkezelőkre, és az ilyen tevékenységet végző egyéb szervezetekre a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.), a tőkepiacról szóló törvényben foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(3) A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre, befektetési vállalkozásokra és befektetési alapkezelőkre, és az ilyen tevékenységet végző egyéb szervezetekre a biztosítási tevékenységről szóló törvényben (a továbbiakban: Bit.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.), a tőkepiacról szóló törvényben foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
3. §
(1) Törvény alapján az a természetes személy válik pénztártaggá, aki 42. életévének betöltése előtt, első ízben 1998. június 30-át követően válik a Tbj. szerint biztosítottá (a továbbiakban: pályakezdő).
(1) Törvény alapján az a természetes személy válik pénztártaggá, aki 42. életévének betöltése előtt, első ízben 1998. június 30-át követően válik a Tbj. szerint biztosítottá (a továbbiakban: pályakezdő). Az előzőektől eltérően pályakezdőnek minősül az is, aki oktatási intézmény nappali tagozatán - iskolarendszerű képzés keretében - folytatott legutolsó tanulmányai megszűnését követően első ízben válik a Tbj. szerint biztosítottá és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét.
(1) Természetes személy önkéntes döntése alapján válhat pénztártaggá, ha 42. életévének betöltése előtt, első ízben 1998. június 30-át követően válik a Tbj. szerint biztosítottá (a továbbiakban: pályakezdő). Az előzőektől eltérően pályakezdőnek minősül az is, aki oktatási intézmény nappali tagozatán - iskolarendszerű képzés keretében - folytatott legutolsó tanulmányai megszűnését követően első ízben válik a Tbj. szerint biztosítottá, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét.
(1) Törvény alapján az a természetes személy válik pénztártaggá (a továbbiakban: pályakezdő),
a) aki első alkalommal 1998. június 30-át követően és 2002. január 1-jét megelőzően, illetőleg aki 2002. december 31-ét követően létesít a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyt, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató), a tanulói (hallgatói) jogviszonyát követően első alkalommal létesített biztosítási jogviszonya tekintetében minősül pályakezdőnek;
a) aki első alkalommal 1998. július 1-je és 2001. december 31-e között, illetőleg 2003. január 1-je és a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját (a továbbiakban: csatlakozás napja) megelőző nap között létesített a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyt, illetőleg szerzett társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésével és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) a tanulói (hallgatói) jogviszonyát követően első alkalommal létesített biztosítási jogviszonya tekintetében minősült pályakezdőnek;
a) aki első alkalommal 1998. július 1-je és 2001. december 31-e között, illetőleg 2003. január 1-je és 2004. április 30-a között létesített a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyt, illetőleg szerzett társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésével és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) a tanulói (hallgatói) jogviszonyát követően első alkalommal létesített biztosítási jogviszonya tekintetében minősült pályakezdőnek;
b) az a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező személy, aki tankötelezettsége megszűnését követően a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszony hiányában 2002. december 31-ét követően első alkalommal a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésével szerez társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot és a megállapodás megkötése időpontjában még nem töltötte be a 42. életévét.
b) aki első alkalommal a csatlakozás napján vagy azt követően létesít a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét, feltéve, hogy más államban ezt megelőzően nem volt nyugdíjbiztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonya. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló (a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló kivételével), hallgató a tanulói (hallgatói) jogviszonyát követően első ízben Magyarországon létesített biztosítási jogviszonya tekintetében minősül pályakezdőnek;
b) aki első alkalommal 2004. április 30-át követően létesít a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét, feltéve, hogy más államban ezt megelőzően nem volt nyugdíjbiztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonya. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) a tanulói (hallgatói) jogviszonya - több szakképzettség megszerzése esetén az első alapképzés (közép-, illetőleg felsőfokú szakképesítés) megszerzésére irányuló tanulói (hallgatói) jogviszonya - megszűnését követően első ízben Magyarországon létesített, illetőleg a tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnésének napján fennálló biztosítási jogviszonya tekintetében minősül pályakezdőnek. A tanulószerződés alapján szakképzőiskolai tanulmányokat folytató tanuló a biztosítottá válása napjától minősül tagságra kötelezett pályakezdőnek;
c) az a Tbj. szerint belföldinek minősülő természetes személy, aki tankötelezettsége megszűnését követően a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszony hiányában a csatlakozás napján vagy azt követően első ízben a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésével szerez társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot és a megállapodás megkötése időpontjában még nem töltötte be a 42. életévét, továbbá más államban ezt megelőzően nem volt nyugdíjbiztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonya.
c) az a Tbj. szerint belföldinek minősülő természetes személy, aki tankötelezettsége megszűnését követően a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszony hiányában 2004. április 30-át követően első ízben a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésével szerez társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot és a megállapodás megkötése időpontjában még nem töltötte be a 42. életévét, továbbá más államban ezt megelőzően és a tankötelezettség megszűnését követően nem volt nyugdíjbiztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonya.
(1) Törvény alapján az a természetes személy válik pénztártaggá, aki Magyarországon első ízben létesít nyugdíj-biztosítási jogviszonyt, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét (a továbbiakban: pályakezdő).
(2) Pénztár tagjává válhat önkéntes döntése alapján az a természetes személy, aki 1998. június 30-át megelőzően vált a Tbj. szerint biztosítottá, továbbá nyugellátásra jogosító szolgálati idő szerzésére a Tbj. szerint megállapodást kötött.
(2) Pénztár tagjává válhat önkéntes döntése alapján az a természetes személy, aki
a) 1998. június 30-át megelőzően vált a Tbj. szerint biztosítottá, továbbá nyugellátásra jogosító szolgálati idő szerzésére a Tbj. szerint megállapodást kötött,
a) pénztártagsági jogviszonyát a 23. § (1) bekezdés d) pontja alapján megszüntetve a Tny. szerinti rokkantsági nyugellátásban részesült és rokkantsági nyugellátásra jogosultsága állapotjavulás miatt megszűnik,
b) 2003. január 1-jén még nem töltötte be 30. életévét,
c) pénztártagsági jogviszonyát a 23. § (1) bekezdés d) pontja alapján megszüntetve a Tny. szerinti rokkantsági nyugellátásban részesült és rokkantsági nyugellátásra jogosultsága állapotjavulás miatt megszűnik.
c) első ízben a csatlakozás napján vagy azt követően létesít Magyarországon a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, illetve nyugellátásra jogosultságot első alkalommal a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésével szerez és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét, feltéve, hogy az (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján nem minősül tagságra köteles pályakezdőnek, és a magyarországi biztosítási jogviszony létrejöttének, illetve a megállapodás megkötésének első napjától számított három hónapon belül magán-nyugdíjpénztári tagságát írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi.
c) első ízben 2004. április 30-át követően létesít Magyarországon a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, illetve nyugellátásra jogosultságot első alkalommal a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésével szerez és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét, feltéve, hogy az (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján nem minősül tagságra köteles pályakezdőnek, és a magyarországi biztosítási jogviszony létrejöttének, illetve a megállapodás megkötésének első napjától számított három hónapon belül magán-nyugdíjpénztári tagságát írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) a tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követően első ízben Magyarországon létesített, illetőleg a tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnésének napján fennálló biztosítási jogviszonya tekintetében is jogosult a magán-nyugdíjpénztári tagság kezdeményezésére.
c) a d) pontban foglaltak kivételével első ízben 2004. április 30-át követően létesít Magyarországon a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, illetve nyugellátásra jogosultságot első alkalommal a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésével szerez és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét, feltéve, hogy az (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján nem minősül tagságra köteles pályakezdőnek, és a magyarországi biztosítási jogviszony létrejöttének, illetve a megállapodás megkötésének első napjától számított három hónapon belül magán-nyugdíjpénztári tagságát írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) a tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követően a d) pontban foglaltak kivételével első ízben Magyarországon létesített, illetőleg a tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnésének napján fennálló biztosítási jogviszonya tekintetében is jogosult a magán-nyugdíjpénztári tagság kezdeményezésére,
d) a Tbj.-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára, illetőleg hontalan, ha a magán-nyugdíjpénztári tagságot - a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, vagy a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti nyugellátásra jogosultságot eredményező megállapodása fennállásának időtartama alatt - írásban tett belépési nyilatkozatával kezdeményezi.
(2) Önkéntes döntése alapján pénztártaggá válhat az a pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki
a) Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll, és nem töltötte be a 30. életévét;
b) első ízben létesít Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyt;
c) a Tbj.-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára, illetőleg hontalan, ha Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll.
(2) Önkéntes döntése alapján pénztártaggá válhat az a természetes személy, aki
a) Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll, és nem töltötte be a 30. életévét;
b) első ízben létesít Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyt;
c) a Tbj.-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára, illetőleg hontalan, ha Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll.
(3) A tagdíjfizetésre kötelezettek körét és a tagdíj alapjául szolgáló jövedelmek meghatározását a Tbj. tartalmazza. A Tbj. szabályait kell alkalmazni továbbá - a törvényben foglalt eltérésekkel - a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésére, az ezzel összefüggő végrehajtási eljárásra, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, tagdíjbevallási kötelezettségre, valamint e kötelezettség elmulasztására vagy nem szabályszerű teljesítésére, továbbá a jogalap nélkül felvett járadék visszafizetésére, az ezzel összefüggő felelősségi szabályokra, a késedelmi pótlékra, a mulasztási bírságra, az eljárási költségek megtérítésére, a követelés érvényesítésére, a mérséklésre és elengedésre, a jogorvoslati lehetőségekre.
(3) A tagságra kötelezett pályakezdő a biztosítási jogviszony létrejöttének, illetve a megállapodás megkötésének napját követő 15 napon belül írásban nyilatkozik az (1) bekezdés b) pontja esetén foglalkoztatójának, illetve az (1) bekezdés c) pontja esetén az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek arról, hogy megelőzően nyugdíjbiztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonya nem volt.
(3) A tagságra kötelezett pályakezdő az (1) bekezdés b) pontja esetén a biztosítási jogviszony létrejöttének napját követő 15 napon belül foglalkoztatójának, illetve az (1) bekezdés c) pontja esetén a megállapodás megkötését megelőzően az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek nyilatkozik arról, hogy megelőzően nyugdíjbiztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonya nem volt.
(3) Nyugdíj-biztosítási jogviszony létesítése esetén a 35. életévét be nem töltött személy a jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül nyilatkozik foglalkoztatójának - megállapodás kötése esetén az illetékes nyugdíj-biztosítási szervnek - arról, hogy a kötelező pénztártagság létesítésének feltételei fennállnak-e. Ennek során - ilyen tartalmú nyilatkozat esetén - a korábban fennálló biztosítási jogviszonyt igazolni kell.
(3) Nyugdíj-biztosítási jogviszony létesítése esetén a 35. életévét be nem töltött személy a jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül nyilatkozik foglalkoztatójának - megállapodás kötése esetén a nyugdíjbiztosítási szervnek - arról, hogy a kötelező pénztártagság létesítésének feltételei fennállnak-e. Ennek során - ilyen tartalmú nyilatkozat esetén - a korábban fennálló biztosítási jogviszonyt igazolni kell.
(3) Nyugdíj-biztosítási jogviszony létesítése esetén a 35. életévét be nem töltött személy a jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül nyilatkozik foglalkoztatójának - megállapodás kötése esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek - arról, hogy a kötelező pénztártagság létesítésének feltételei fennállnak-e. Ennek során - ilyen tartalmú nyilatkozat esetén - a korábban fennálló biztosítási jogviszonyt igazolni kell.
(4) A végrehajtási eljárás során a pénztári tagdíjkövetelés egy tekintet alá esik a társadalombiztosítási járuléktartozással.
(4) A tagdíjfizetésre kötelezettek körét és a tagdíj alapjául szolgáló jövedelmek meghatározását a Tbj. tartalmazza. A Tbj. szabályait kell alkalmazni továbbá - a törvényben foglalt eltérésekkel - a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésére, az ezzel összefüggő végrehajtási eljárásra, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, tagdíjbevallási kötelezettségre, valamint e kötelezettség elmulasztására vagy nem szabályszerű teljesítésére, továbbá a jogalap nélkül felvett járadék visszafizetésére, az ezzel összefüggő felelősségi szabályokra, a késedelmi pótlékra, a mulasztási bírságra, az eljárási költségek megtérítésére, a követelés érvényesítésére, a mérséklésre és elengedésre, a jogorvoslati lehetőségekre.
(4) A (2) bekezdés alapján pénztártagságot létesítő személynek nyilatkoznia kell arról, hogy a pénztártagság létesítésének jogszabályi feltételei fennállnak.
(5) A végrehajtási eljárás során a pénztári tagdíjkövetelés egy tekintet alá esik a társadalombiztosítási járuléktartozással.
(5) A tagdíjfizetésre kötelezettek körét és a tagdíj alapjául szolgáló jövedelmek meghatározását a Tbj. tartalmazza. A társadalombiztosítási jogszabályokat kell alkalmazni - a törvényben foglalt eltérésekkel - a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésére, az ezzel összefüggő végrehajtási eljárásra, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, tagdíjbevallási kötelezettségre, valamint e kötelezettség elmulasztására vagy nem szabályszerű teljesítésére, továbbá a jogalap nélkül felvett járadék visszafizetésére, az ezzel összefüggő felelősségi szabályokra, a késedelmi pótlékra, a mulasztási bírságra, az eljárási költségek megtérítésére, a követelés érvényesítésére, a mérséklésre és elengedésre, a jogorvoslati lehetőségekre.
(6) A végrehajtási eljárás során a pénztári tagdíjkövetelés egy tekintet alá esik a társadalombiztosításijárulék-tartozással.
(7) A (2) bekezdésben meghatározott életkori feltételnek a tagsági jogviszony kezdeményezésének időpontjában kell fennállnia. A tagsági jogviszony kezdeményezésének időpontja a teljeskörűen kitöltött belépési nyilatkozat postára adásának, személyes benyújtás esetében pedig pénztári átvételének a napja.
3. §   Természetes személy önkéntes döntése alapján pénztártaggá válhat.

Fogalmak

4. §
(1) A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) E törvény alkalmazásában:
a) társadalombiztosítási nyugdíj: amit a Tny. társadalombiztosítási nyugellátásként megjelöl,
b) nyugdíjkorhatár:
1. az az életkor, melyet a Tny. az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeként meghatároz,
2. a nyugdíjkorhatár betöltésével esik egy tekintet alá az az időpont, amelytől a pénztártag társadalombiztosítási nyugellátásban, így öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjat, előnyugdíjat, bányásznyugdíjat, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott öregségi nyugdíjat is, valamint a szolgálati nyugdíjat), a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott rendszeres rokkantsági segélyt is), továbbá növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesül,
c) pénztártag: az a természetes személy, aki pályakezdőként vagy önkéntes döntés alapján pénztárba belép, és e törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül,
d) tagdíj: az az összeg, amelyet a pénztár tagja, a pénztár számára köteles megfizetni, ideértve azt az összeget is, amellyel a Tbj. által kötelezően megállapított mértéket a pénztártag, vagy javára más személy vagy szervezet kiegészíti,
e) egyéni számla: az a nyilvántartás, amelyen a felhalmozási időszakban a pénztártag követelése, illetve nyugdíjba vonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapítása alapul,
f) szolgáltatási tartalékok: a folyósítás alatt álló ellátások szolgáltatástípusonkénti fedezete és annak nyilvántartása,
g) biztonsági tartalékok: az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódó kockázatok kiegyenlítésére szolgáló tartalékok,
h) felhalmozási időszak: a tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak,
i) járadékos időszak: a nyugdíjszolgáltatás megállapításától kezdődően a szolgáltatás igénybevételének tartamával megegyező időszak,
j) nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy a pénztártag kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után, illetőleg a pénztártag elhalálozása esetén hozzátartozója részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg mint fedezet alapján megállapított, a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó szolgáltatási tartalékból folyósított nyugdíjjáradék, a hozzátartozó, illetve kedvezményezett (a továbbiakban: kedvezményezett) járadéka, és az e törvényben szabályozott egy összegben történő pénzbeli kifizetés,
k) normajáradék: a pénztártag számára megállapítandó legkisebb nyugdíjjáradék, amelynek fedezetét a Pénztárak Garancia Alapja (a továbbiakban: Alap), illetve a központi költségvetés az e törvényben meghatározott módon a nyugdíj megállapításakor garantálja,
l) normafedezet: a normajáradék megállapításához szükséges fedezet,
m) hozamelvárás: az a pénztárakra egységesen, évente előre meghatározott hozamráta, amelyet a pénztár befektetésének el kell érnie,
n) pénzügyi terv: a pénztár gazdálkodását és tartalékainak változását előre bemutató rövid távú (éves) és hosszú távú (tíz évre szóló) terv,
o) biztosításmatematikai mérleg (aktuáriusi értékelés): a pénztár tartalékainak értékelése, amelynek során a tervezett bevételeket és kiadásokat összevetik a tényleges eredményekkel, valamint megvizsgálják, hogy a szolgáltatási tartalékok elégséges fedezetet biztosítanak-e a nyugdíjszolgáltatások kifizetéséhez,
p) szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz): a pénztárnak az a dokumentuma, amely e törvény és más jogszabályok alapján a pénztár szervezetének és működésének legfontosabb szabályait tartalmazza,
q) szolgáltatási szabályzat: a pénztárnak az a szabályzata, amely szolgáltatástípusonként tartalmazza a pénztár által nyújtott járadékok és egyösszegű kifizetések megállapításának és folyósításának szabályait, valamint az erre vonatkozó számításokat, továbbá a szolgáltatási tartalékképzési szabályokat,
r) pénztárak részére történő vagyonkezelés: a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése,
s) nyílt pénztár: az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét - a területi pénztár működési területének meghatározása kivételével - nem korlátozza,
t) zárt pénztár: olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza,
u) szakmai egyesület: olyan egyesület, amelyben a taggá válás feltétele valamely szakmához való tartozás,
v) a tag követelése: a felhalmozási időszakban a tag egyéni számlájának egyenlege, a járadékos időszakban a tag által választott szolgáltatás tartalékából az őt a jövőben még megillető szolgáltatás értéke,
x) munkáltató: az, akivel a pénztártag munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati viszonyban áll, illetve a fegyveres erők és rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos állományú tagjaik vonatkozásában, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatás,
x) munkáltató: az, akivel a pénztártag munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati viszonyban áll, illetve a fegyveres erők és rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos állományú tagjaik vonatkozásában, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, továbbá a 26. § (5) bekezdése alkalmazásánál a Tbj. 4. §-a a) pontjának 1-3. alpontja, a 22. § alkalmazásánál a Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató,
y) közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott személyek, valamint az élettárs.
(2) E törvény alkalmazásában:
a) társadalombiztosítási nyugdíj: amit a Tny. társadalombiztosítási nyugellátásként megjelöl,
b) nyugdíjkorhatár:
1. az az életkor, melyet a Tny. az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeként meghatároz,
1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár,
2. a nyugdíjkorhatár betöltésével esik egy tekintet alá az az időpont, amelytől a pénztártag társadalombiztosítási nyugellátásban, így öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjat, előnyugdíjat, bányásznyugdíjat, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott öregségi nyugdíjat is, valamint a szolgálati nyugdíjat), a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott rendszeres rokkantsági segélyt is), továbbá növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesül,
2. az az időpont, amelytől a pénztártag öregségi nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
c) pénztártag: az a természetes személy, aki pénztárba belép és e törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül,
c) pénztártag: az a természetes személy, aki pályakezdőként, vagy önkéntes döntés alapján pénztárba belép és e törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül,
c) pénztártag: az a természetes személy, aki pénztárba belép és e törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül,
d) tagdíj: az az összeg, amelyet a pénztár tagja, a pénztár számára köteles megfizetni, ideértve azt az összeget is, amellyel a Tbj. által kötelezően megállapított mértéket a pénztártag, vagy javára más személy vagy szervezet kiegészíti,
d) tagdíj: az az összeg, amelyet a pénztár tagja, a pénztár számára megfizet;
e) egyéni számla: az a nyilvántartás, amelyen a felhalmozási időszakban a pénztártag követelése, illetve nyugdíjba vonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapítása alapul,
f) szolgáltatási tartalékok: a folyósítás alatt álló ellátások szolgáltatástípusonkénti fedezete és annak nyilvántartása,
g) biztonsági tartalékok: az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódó kockázatok kiegyenlítésére szolgáló tartalékok,
h) felhalmozási időszak: a tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak,
i) járadékos időszak: a nyugdíjszolgáltatás megállapításától kezdődően a szolgáltatás igénybevételének tartamával megegyező időszak,
j) nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy a pénztártag kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után, illetőleg a pénztártag elhalálozása esetén hozzátartozója részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg mint fedezet alapján megállapított, a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó szolgáltatási tartalékból folyósított nyugdíjjáradék, a hozzátartozó, illetve kedvezményezett (a továbbiakban: kedvezményezett) járadéka, és az e törvényben szabályozott egy összegben történő pénzbeli kifizetés,
j) nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy a pénztártag kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után, továbbá ha a pénztártag munkaképesség-csökkenése eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket, illetőleg a pénztártag elhalálozása esetén hozzátartozója részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg mint fedezet alapján megállapított, a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó szolgáltatási tartalékból folyósított nyugdíjjáradék, a hozzátartozó, illetve kedvezményezett (a továbbiakban: kedvezményezett) járadéka, és az e törvényben szabályozott egy összegben történő pénzbeli kifizetés,
j) nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy a pénztártag kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után, továbbá ha a pénztártag munkaképesség-csökkenése eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket vagy egészségkárosodása eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket és nem rehabilitálható, illetőleg a pénztártag elhalálozása esetén hozzátartozója részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg mint fedezet alapján megállapított, a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó szolgáltatási tartalékból folyósított nyugdíjjáradék, a hozzátartozó, illetve kedvezményezett (a továbbiakban: kedvezményezett) járadéka, és az e törvényben szabályozott egy összegben történő pénzbeli kifizetés,
j) nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy a pénztártag kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után, illetőleg a pénztártag elhalálozása esetén hozzátartozója részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg mint fedezet alapján megállapított, a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó szolgáltatási tartalékból folyósított nyugdíjjáradék, a hozzátartozó, illetve kedvezményezett (a továbbiakban: kedvezményezett) járadéka, és az e törvényben szabályozott egy összegben történő pénzbeli kifizetés,
k) társadalombiztosítási jogszabályok: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), valamint a Tbj. 13. §-ában hivatkozott külön jogszabály és nemzetközi egyezmény,
l) nyugdíj-biztosítási jogviszony: a Tbj. 5. §-ában meghatározott, nyugdíjjárulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony, valamint a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti, nyugdíj-biztosítási jogosultság érdekében megkötött megállapodással létrejött jogviszony,
l) nyugdíj-biztosítási jogviszony: a Tbj. 5. §-ában és 26. § (1) bekezdésében meghatározott, nyugdíjjárulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony, valamint a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti, nyugdíj-biztosítási jogosultság érdekében megkötött megállapodással létrejött jogviszony,
m) hozamelvárás: az a pénztárakra egységesen, évente előre meghatározott hozamráta, amelyet a pénztár befektetésének el kell érnie,
n) pénzügyi terv: a pénztár gazdálkodását és tartalékainak változását előre bemutató rövid távú (éves) és hosszú távú (tíz évre szóló) terv,
n) pénzügyi terv: a pénztár gazdálkodását és tartalékainak változását előre bemutató rövid távú (éves) és hosszú távú (öt évre szóló) terv,
o) biztosításmatematikai mérleg (aktuáriusi értékelés): a pénztár tartalékainak értékelése, amelynek során a tervezett bevételeket és kiadásokat összevetik a tényleges eredményekkel, valamint megvizsgálják, hogy a szolgáltatási tartalékok elégséges fedezetet biztosítanak-e a nyugdíjszolgáltatások kifizetéséhez,
p) szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz): a pénztárnak az a dokumentuma, amely e törvény és más jogszabályok alapján a pénztár szervezetének és működésének legfontosabb szabályait tartalmazza,
q) szolgáltatási szabályzat: a pénztárnak az a szabályzata, amely szolgáltatástípusonként tartalmazza a pénztár által nyújtott járadékok és egyösszegű kifizetések megállapításának és folyósításának szabályait, valamint az erre vonatkozó számításokat, továbbá a szolgáltatási tartalékképzési szabályokat,
r) pénztárak részére történő vagyonkezelés: a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése,
s) nyílt pénztár: az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét - a területi pénztár működési területének meghatározása kivételével - nem korlátozza,
t) zárt pénztár: olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza,
u) szakmai egyesület: olyan egyesület, amelyben a taggá válás feltétele valamely szakmához való tartozás,
v) a tag követelése: a felhalmozási időszakban a tag egyéni számlájának egyenlege, a járadékos időszakban a tag által választott szolgáltatás tartalékából az őt a jövőben még megillető szolgáltatás értéke,
v) a tag követelése: a felhalmozási időszakban a tag egyéni számlájának egyenlege, a járadékos időszakban a tag által választott szolgáltatás tartalékából az őt a jövőben még megillető szolgáltatás értéke, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag egyéni számlaegyenlege, valamint a Pénztárak Garanciaalapja garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközeinek az egy főre jutó összege,
x) munkáltató: az, akivel a pénztártag munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati viszonyban áll, illetve a fegyveres erők és rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos állományú tagjaik vonatkozásában, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, továbbá a 26. § (5) bekezdése alkalmazásánál a Tbj. 4. §-a a) pontjának 1-3. alpontja, a 22. § alkalmazásánál a Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató,
x) munkáltató: az, akivel a pénztártag munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati viszonyban áll, illetve a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos állományú tagjaik vonatkozásában, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, továbbá a 26. § (5) bekezdése alkalmazásánál a Tbj. 4. §-a a) pontjának 1-3. alpontja, a 22. § alkalmazásánál a Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató,
x) munkáltató: az, akivel a pénztártag munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati viszonyban áll, illetve a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos állományú tagjaik vonatkozásában, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, továbbá a 26. § (5) bekezdése alkalmazásánál a Tbj. 4. §-a a) pontjának 1-3. alpontja, a 22. § alkalmazásánál a Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató,
x) munkáltató: az, akivel a pénztártag munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati viszonyban áll, illetve a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos állományú tagjaik vonatkozásában, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, továbbá a 26. § (5) bekezdése alkalmazásánál a Tbj. 4. §-a a) pontjának 1-3. alpontja, a 22. § alkalmazásánál a Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató,
x) munkáltató: az, akivel a pénztártag munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, illetve állami szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi szolgálati viszonyban áll, illetve a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos állományú tagjaik vonatkozásában, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, továbbá a 26. § (5) bekezdése alkalmazásánál a Tbj. 4. §-a a) pontjának 1-3. alpontja, a 22. § alkalmazásánál a Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató,
y) közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott személyek, valamint az élettárs,
y) közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában megjelölt közeli hozzátartozó, valamint az élettárs,
y) közeli hozzátartozó: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személyek, valamint az élettárs,
z) szolgáltató: az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár részére a pénztárüzem működésének részét képező, azt lehetővé tevő, elősegítő, illetve a pénztári szolgáltatásokat ténylegesen nyújtó tevékenységet végez. Szolgáltatónak minősül különösen az, aki (amely) a pénztár részére letétkezelői tevékenységet folytat, amelyhez a pénztár a befektetési üzletmenetét, illetve a könyvelése, nyilvántartásai vezetését kihelyezte, illetve amely a pénztár részére tagszervezést végez, valamint a pénztár tagja részére járadékszolgáltatást teljesítő biztosító intézet.
zs) értékelési különbözet céltartaléka: a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályban felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében képzett céltartalék. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoportokon belül elkülönítetten, a források között a működési, a fedezeti, illetve a likviditási céltartalékon belül értékelési különbözetből képzett céltartalékként jelenik meg. Az értékelési különbözet céltartalékán belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét.
zsa) kihelyezés: a pénztár feladatkörébe tartozó tevékenységének e tevékenység ellátásával üzletszerűen foglalkozó szervezet (szolgáltató) által, szerződés alapján történő megvalósítása,
zsb) kiszervezés: tevékenység olyan kihelyezése, melynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás is megvalósul,
zsc) adatkezelés: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatkezelési tevékenység,
zsd) adatfeldolgozás: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatfeldolgozási tevékenység.
zs) értékelési különbözet céltartaléka: a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályban felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében képzett céltartalék. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoportokon belül elkülönítetten, a források között a működési, a fedezeti (választható befektetési portfóliót biztosító rendszert működtető pénztárak esetén választható befektetési portfóliónként), illetve a likviditási céltartalékon belül értékelési különbözetből képzett céltartalékként jelenik meg;
zsa) kihelyezés: a pénztár feladatkörébe tartozó tevékenységének e tevékenység ellátásával üzletszerűen foglalkozó szervezet (szolgáltató) által, szerződés alapján történő megvalósítása,
zsb) kiszervezés: tevékenység olyan kihelyezése, melynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás is megvalósul,
zsc) adatkezelés: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatkezelési tevékenység,
zsc) adatkezelés: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett adatkezelési tevékenység,
zsd) adatfeldolgozás: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatfeldolgozási tevékenység,
zsd) adatfeldolgozás: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett adatfeldolgozási tevékenység,
zse) elszámolóegység: a tagok felhalmozási időszakban fennálló követelésének, valamint a függő tételeknek a kimutatására, nyilvántartására szolgáló, napi árfolyammal rendelkező egység,
zsf) ingatlanfejlesztés: minden épület és műtárgy (a továbbiakban együtt: építmény) építési, szerelési munkáival, elsődlegesen az építmény létrehozásával, átépítésével, felújításával kapcsolatos tervező, előkészítő és kivitelező munkálatok összessége,
zsg) ingatlankezelés: a pénztárral kötött szerződés szerint az ingatlannal való gazdálkodás és az ingatlanhasznosítás, az esetleges befektetés kérdéseiben javaslatok kidolgozása, továbbá az üzemeltetési és a karbantartási feladatok ellátása, a tervezett felújítások irányítása és ellenőrzése, valamint az ingatlan fenntartására vonatkozó tervajánlat elkészítése,
zsh) ingatlanüzemeltetés: az ingatlan napi működésével és működtetésével összefüggő feladatok ellátása.
zsi) minősített befolyás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott fogalom.
zsj) hozamgarantált tőke: a pénztártag életjáradékra váltandó egyéni számlaegyenlegének 3. számú mellékletben foglaltak szerint kiszámított legkisebb összege, melyet a Pénztárak Garanciaalapja a szolgáltatás megállapításakor az e törvényben meghatározott feltételek szerint garantál.
zsj) hozamgarantált tőke: a pénztártag életjáradékra váltandó egyéni számlaegyenlegének 3. számú mellékletben foglaltak szerint kiszámított legkisebb összege,
zsk) visszalépő tagi kifizetések: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegének felvételére, vagy annak önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírására.
zsk) visszalépő tagi kifizetések: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegének felvételére, vagy annak önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírására, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben történő nyilvántartására.
zsk) visszalépő tagi kifizetések: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt önkéntes alapon befizetett tagdíjnak, tagdíj-kiegészítés összegének felvételére, vagy annak önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra. Ha a tag nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell utalni,
zsl) Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.
Szolgáltatónak minősül az is, aki (amely) az e pontban meghatározott szolgáltatóval kötött szerződés alapján az előzőek szerinti, pénztárral kapcsolatos tevékenységet végez.
(3) E törvény alkalmazásában tagsági okirat: a pénztár által kiállított, legalább a belépési nyilatkozaton szereplő adatokat tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokirat.
(4) Magánnyugdíjpénztári tevékenységnek minősül a tagok számára kötelezően fizetendő tagdíjak gyűjtése, a tagdíjakból származó vagyon befektetése, nyugdíjszolgáltatás nyújtása és egyösszegű kifizetés teljesítése egyéni számla vezetés alapján.
(4) Magánnyugdíjpénztári tevékenységnek minősül a pénztártagok felvétele, a tagok számára kötelezően fizetendő tagdíjak gyűjtése, a tagdíjakból származó vagyon befektetése, nyugdíjszolgáltatás nyújtása és egyösszegű kifizetés teljesítése egyéni számla vezetés alapján.
(4) Magán-nyugdíjpénztári tevékenységnek minősül a pénztártagok felvétele, a tagok számára fizetendő tagdíjak gyűjtése, a tagdíjakból származó vagyon befektetése, nyugdíjszolgáltatás nyújtása és egyösszegű kifizetés teljesítése egyéni számla vezetés alapján.

MŰKÖDÉSI ALAPELVEK, ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

5. §
(1) Az önkormányzati működés elvének megfelelően a pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok jogosultak.
(2) A szabad pénztárválasztás joga abba a pénztárba való belépéssel, illetőleg átlépéssel gyakorolható, amelynek az SzMSz-e ezt nem korlátozza. Tilos a pénztártagok vallási, faji, etnikai, illetőleg politikai meggyőződés, kor és nemek szerinti megkülönböztetése.
(3) A kölcsönösség és az öngondoskodás elve alapján a pénztártagok közösen teremtik meg a pénztár működésének és szolgáltatásainak fedezetét, a pénztárak pedig az Alap létrehozásával és fenntartásával az e törvényben meghatározott módon gondoskodnak a pénztárak szolgáltatási kötelezettségének teljesítéséről. A pénztártagok a felhalmozási időszakban befektetői, a járadékos időszakban befektetői és biztosítási kockázatközösséget alkotnak.
(4) A pénztártag követelése - a tulajdonlás elve szerint - a pénztártag tulajdona, amely az e törvényben foglaltak szerint örökölhető, illetve erre vonatkozóan kedvezményezett jelölhető. A pénztártag követeléséért a pénztár, illetve az e törvényben meghatározott feltételek szerint az Alap és a központi költségvetés tartozik helytállni.
(4) A pénztártag követelése - a tulajdonlás elve szerint - a pénztártag tulajdona, amelyre az e törvényben foglaltak szerint kedvezményezett jelölhető. A pénztártag követeléséért a pénztár, illetve az e törvényben meghatározott feltételek szerint az Alap és a központi költségvetés tartozik helytállni.
(4) A pénztártag követelése - a tulajdonlás elve szerint - a pénztártag tulajdona, amelyre az e törvényben foglaltak szerint kedvezményezett jelölhető. A pénztártag követeléséért a pénztár, és az e törvényben meghatározott feltételek szerint az Alap tartozik helytállni.
(5) A zárt gazdálkodás elve az alábbiak egyidejű érvényesítését jelenti:
a) a pénztár gazdálkodása kizárólag a törvényben meghatározott nyugdíjszolgáltatás szervezésére és teljesítésére irányul,
b) a pénztár bevételeiből és a bevételeiből képzett tartalékokból finanszírozza kiadásait, valamint a tartalékképzési követelmény teljesítését,
c) a fedezeti tartalék az egyéni számlákból és a szolgáltatási tartalékokból áll. A pénztár az egyéni számlát a tagok részére a felhalmozási időszakban vezeti, és a szolgáltatásokat szolgáltatási tartalékokból finanszírozza. A szolgáltatások fedezetét az egyéni számlákon felhalmozott összegekből kell képezni a szolgáltatási szabályzatban meghatározott járadékok, illetve egyösszegű kifizetések szerinti szolgáltatási tartalék számlákon,
d) a pénztár nyugdíjszolgáltatásait kizárólag az e törvényben meghatározott természetes személyek részére nyújthatja,
e) a tagsági viszony megszűnése, illetve a pénztár felszámolása, végelszámolása esetén a pénztártag követelésére e törvény, illetőleg a pénztár SzMSz-ében foglalt eljárási rend szerint tarthat igényt,
f) az egyéni számla és a szolgáltatási tartalékok, valamint a hozzájuk kapcsolódó biztonsági tartalékok kizárólag a pénztártagok követeléseinek kielégítésére használhatók fel, a pénztár, illetve a pénztártagok más kötelezettsége fejében nem foglalhatók le és nem zárolhatók,
g) a pénztár a nyugdíjszolgáltatás fedezetének megteremtése érdekében e törvény keretei között, az SzMSz felhatalmazása alapján a működési bevételeinek és tartalékának, valamint saját tevékenységi tartalékának, az éves pénzügyi tervben meghatározott mértékig vállalhat kötelezettséget,
h) a pénztár a működésével kapcsolatos nyilvántartási és adminisztrációs feladatainak ellátásával, illetőleg gazdálkodási és szolgáltatási tevékenységének végrehajtásával, továbbá vagyonkezelésének ellátásával megbízhat erre feljogosított szervezetet.
(6) A pénztár gazdálkodásával és különösen befektetési tevékenységével - a biztonságos gazdálkodás elvét érvényesítve - úgy köteles vagyonát gyarapítani, hogy az szolgáltatási kötelezettségének teljesítését ne veszélyeztesse.
(7) A jó gazda gondosságának elvét megtartva a pénztár nevében eljáró személyek kötelesek a pénztártagok érdekében különös gondossággal eljárni.
(8) A nyilvánosság és az adatvédelem elvének megfelelően a pénztár működésére vonatkozó adatok nyilvánosak, kezelésükről, megőrzésükről - a szolgáltatások teljesítését követően - tíz évig az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kell gondoskodni. Az egyes pénztártagok részére nyújtott szolgáltatásról, valamint követelésük összegéről - az e törvényben meghatározott kivétellel - csak egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatok hozhatók nyilvánosságra.
(9) Az összehasonlítható teljesítmény elve alapján a pénztáraknak tevékenységükről - e törvény szabályainak megfelelően - olyan nyilvántartásokat kell vezetniük, és ezeket nyilvánosságra hozniuk, amelyek alkalmasak arra, hogy a pénztárak teljesítménye azonos adatokból és számításokból kiindulva összehasonlítható és megismerhető legyen, elősegítve ezzel a szabad pénztárválasztás elvének érvényesülését is.

Az elnevezés védelme

6. §
(1) A „magánnyugdíjpénztár” elnevezést vagy annak idegen nyelvű megfelelőjét - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - kizárólag az e törvénynek megfelelően alapított és működtetett szervezetek használhatják.
(2) A pénztárak érdek-képviseleti szervei és az általuk alapított szervezetek, valamint más természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a nevében, hirdetésében vagy bármely más módon az (1) bekezdésben megjelölt elnevezést kizárólag olyan összefüggésben használhatja, amely kizárja azt a látszatot, hogy nyugdíjpénztári tevékenységet folytat.
6. §   A „magánnyugdíjpénztár” elnevezést vagy annak idegen nyelvű megfelelőjét kizárólag az e törvénynek megfelelően alapított és működtetett szervezet, továbbá a pénztárak érdek-képviseleti szerve és az általa alapított szervezet használhatja a nevében.

II. FEJEZET
A PÉNZTÁR ALAPÍTÁSA

Az alapítók

7. §
(1) Pénztárat alapíthatnak:
a) a munkáltatók, illetve több munkáltató közösen, szakmai kamarák (a továbbiakban: kamara) külön-külön vagy együttesen, továbbá szakmai egyesületek külön-külön vagy együttesen, illetőleg kamarával (kamarákkal) együttesen is, valamint munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseletek külön-külön vagy együttesen, illetve az előzőekkel együttesen,
b) a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat,
amennyiben valószínűsítik, hogy az alapítandó pénztár taglétszáma eléri a kétezer főt.
(1) Pénztárat alapíthatnak:
a) a munkáltatók, illetve több munkáltató közösen, szakmai kamarák (a továbbiakban: kamara) külön-külön vagy együttesen, továbbá szakmai egyesületek külön-külön vagy együttesen, illetőleg kamarával (kamarákkal) együttesen is, valamint munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseletek külön-külön vagy együttesen, illetve az előzőekkel együttesen,
amennyiben valószínűsítik, hogy az alapítandó pénztár taglétszáma eléri a kétezer főt.
(2) Alapításnak minősül, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek mellett a jogerős tevékenységi engedéllyel rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése minősített (kétharmados) többséggel úgy dönt, hogy az e törvényben meghatározott pénztári feladatokat is ellát. Ebben az esetben a pénztár és az önkéntes nyugdíjpénztár egy jogi személy, mely az e törvényben foglalt szabályoknak megfelelően működik. Az alapítás során az önkéntes nyugdíjpénztár jár el alapítóként. Ahol a törvény alapító okiratot vagy SzMSz-t említ, ott az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közös alapszabályát kell érteni. A közös alapszabály az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozó rendelkezéseken túlmenően tartalmazza a magánnyugdíj-pénztári tevékenység megkezdésének időpontját, működési területét, tagsági körét, valamint a 35. §-ban foglaltakat.
(3) A fővárosi, megyei önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) nyílt pénztárként területi pénztárat alapíthat, vagy részt vehet a (4) bekezdés szerinti regionális pénztár megalapításában, vagy pályázat útján nyílt pénztárat megbízhat a területi pénztár teendőinek ellátásával. Ha az önkormányzat illetékességi területére nem jön létre területi pénztári funkciót ellátó pénztár, akkor a területi pénztári feladatok ellátására a Pénztárfelügyelet ír ki pályázatot. E pályázat eredménytelensége esetén a Pénztárfelügyelet nyílt pénztárat jelöl ki a területi pénztári feladatok ellátására.
(3) A fővárosi, megyei önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) nyílt pénztárként területi pénztárat alapíthat, vagy részt vehet a (4) bekezdés szerinti regionális pénztár megalapításában, vagy pályázat útján nyílt pénztárat megbízhat a területi pénztár teendőinek ellátásával. Ha az önkormányzat illetékességi területére nem jön létre területi pénztári funkciót ellátó pénztár, akkor a területi pénztári feladatok ellátására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) ír ki pályázatot. E pályázat eredménytelensége esetén a Felügyelet nyílt pénztárat jelöl ki a területi pénztári feladatok ellátására.
(3) A fővárosi, megyei önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) nyílt pénztárként területi pénztárat alapíthat, vagy részt vehet a (4) bekezdés szerinti regionális pénztár megalapításában, vagy pályázat útján nyílt pénztárat megbízhat a területi pénztár teendőinek ellátásával. Ha az önkormányzat illetékességi területére nem jön létre területi pénztári funkciót ellátó pénztár, akkor a területi pénztári feladatok ellátására a Felügyelet ír ki pályázatot. E pályázat eredménytelensége esetén a Felügyelet nyílt pénztárat jelöl ki a területi pénztári feladatok ellátására.
(4) A főváros, a megyei jogú város, a megyei, illetve több megyei önkormányzat által alapított (regionális) területi pénztár működési területe megegyezik az önkormányzat(ok) közigazgatási területével.
8. §
(1) Az alapító az alapítást megelőzően alapító okirat tervezetet készít.
(2) Az alapító okirat tervezetében - a 14. §-ban meghatározottakhoz igazodóan - meg kell határozni, hogy az alapítás a tagsági kör szerint zárt vagy nyílt pénztár létrehozására irányul. A zárt pénztárat az alapító a saját érdekeltségi körébe tartozó természetes személyek részére hozza létre.
(3) Zárt pénztár esetében az alapító okirat tervezete a pénztár szerveződési elvével összhangban a tagsági kör meghatározását
a) munkahelyi pénztár esetében az alapító munkáltató által foglalkoztatottak,
b) kamara által alapított pénztár esetében a kamarai tagság, illetve a kamara tagszervezetei által foglalkoztatottak,
c) szakmai egyesület által alapított pénztár esetében az egyesület tagsága,
d) önkéntes nyugdíjpénztári tagság,
e) munkavállalói érdek-képviseleti tagság
részére külön-külön vagy együttesen is tartalmazhatja.
(4) A 7. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerinti alapítók által alapított pénztár zárt vagy nyílt pénztár lehet.
(5) A 7. § (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerinti alapítók által alapított pénztár nyílt pénztár lehet.
9. §   Az alapító az alapítást megelőzően, a pénztári tagságra kötelezettek és jogosultak között felmérést végezhet, és szándéknyilatkozatot kérhet tőlük arról, hogy a nyilatkozat aláírója, a tervezett pénztár létrehozása esetén, tagként belép-e a pénztárba. A nyilatkozatkérés során fel kell hívni a figyelmet a szabad pénztárválasztás jogára, és tilos a szabad pénztárválasztási jog bármilyen formában történő korlátozása.
9. §   Az alapító az alapítást megelőzően, a pénztári tagságra jogosultak között felmérést végezhet, és szándéknyilatkozatot kérhet tőlük arról, hogy a nyilatkozat aláírója, a tervezett pénztár létrehozása esetén, tagként belép-e a pénztárba. A nyilatkozatkérés során fel kell hívni a figyelmet a szabad pénztárválasztás jogára, és tilos a szabad pénztárválasztási jog bármilyen formában történő korlátozása.
9. §   Az alapító az alapítást megelőzően, a pénztári tagságra jogosultak és kötelezettek között felmérést végezhet, és szándéknyilatkozatot kérhet tőlük arról, hogy a nyilatkozat aláírója, a tervezett pénztár létrehozása esetén, tagként belép-e a pénztárba. A nyilatkozatkérés során fel kell hívni a figyelmet a szabad pénztárválasztás jogára, és tilos a szabad pénztárválasztási jog bármilyen formában történő korlátozása.
10. §
(1) A pénztár első ízben az alapítástól számított
a) nem területi pénztár esetén 270 napon,
b) területi pénztár esetében egy éven
belül közli a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezettel a pénztártagok 2. számú melléklet szerinti személyes adatait.
(1) A pénztár első ízben a tevékenységi engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül közli a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezettel a pénztártagok 2. számú melléklet szerinti személyes adatait.
(1) A pénztár első ízben a tevékenységi engedély közlésétől számított 30 napon belül közli a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezettel a pénztártagok 2. számú melléklet szerinti személyes adatait.
(2) A pénztár havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig közli a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezettel az új pénztártagok 2. számú mellékletben meghatározott személyes adatait.
(2) A pénztár havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig közli a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezettel az új pénztártagok 2. számú mellékletben meghatározott személyes adatait.
(2) A pénztár folyamatosan, az adatszolgáltatás módjára kiadott kormányrendeletben leírtak szerint közli a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezettel az új pénztártagok 2. számú mellékletben meghatározott személyes adatait.
11. §
(1) A 7. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt szervezetek a pénztár alapításának, valamint pénztári tevékenységének költségeit részben vagy egészben átvállalhatják.
(2) Az alapítási költségek között kell elszámolni:
a) az alapítás közvetlen költségeit, beleértve a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és tárgyi feltételek költségeit,
b) az első éves működéshez szükséges költségeket, beleértve a pénztár szervezete, székhelye, személyi és tárgyi feltételeinek költségeit is.
12. §   A területi pénztárat 1997. december 31-ig kell megalapítani.

Az alapítási engedély

13. §
(1) A pénztár alapításához az Állami Pénztárfelügyelet (a továbbiakban: Pénztárfelügyelet) engedélye szükséges. Az önkéntes nyugdíjpénztárnak pénztári feladat vállalásához működtetési engedélyt kell kérnie a Pénztárfelügyelettől, melynek feltételei azonosak az alapítási engedélyre irányadó rendelkezésekkel.
(1) A pénztár alapításához a Felügyelet engedélye szükséges. Az önkéntes nyugdíjpénztárnak pénztári feladat vállalásához működtetési engedélyt kell kérnie a Felügyelettől, melynek feltételei azonosak az alapítási engedélyre irányadó rendelkezésekkel.
(2) A Pénztárfelügyeletnek az alapítási, illetve működtetési engedélyt meg kell adnia, ha a kérelem az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.
(2) A Felügyeletnek az alapítási, illetve működtetési engedélyt meg kell adnia, ha a kérelem az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.
(3) Az alapítási engedély, illetve a működtetési engedély (a továbbiakban: alapítási engedély) iránti kérelemhez csatolni kell:
a) az alapító okirat tervezetét,
b) a tervezett taglétszámra vonatkozó megalapozott becsléseket,
c) annak bemutatását, hogy az alapító hogyan kíván gondoskodni a pénztár megalakulásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekről,
d) az alapító alapító okiratát (társasági szerződését, alapszabályát stb.).
(3) Az alapítási engedély, illetve a működtetési engedély (a továbbiakban: alapítási engedély) iránti kérelemhez - a 13/A. §-ban foglaltak figyelembevételével - csatolni kell:
a) az alapító okirat tervezetét,
b) a tervezett taglétszámra vonatkozó megalapozott becsléseket,
c) annak bemutatását, hogy az alapító hogyan kíván gondoskodni a pénztár megalakulásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekről,
d) az alapító alapító okiratát (társasági szerződését, alapszabályát stb.).
(4) Az alapítási engedély alapján az alapító alapító okiratot bocsát ki, továbbá a 15. § alapján összehívja az első küldöttközgyűlést, és megkezdi a pénztárüzem szervezését.
(5) Alapítási engedéllyel rendelkező alapítók közösen is alapíthatnak egy pénztárat. Ebben az esetben az alapítók megállapodásban határozzák meg a képviseletükben eljáró alapítót, és ennek személyét az alapító okiraton is feltüntetik.
(6) Az alapítási engedély érvényét veszti, ha a kézhezvételétől számított 180 napon belül a pénztár nem nyújtja be tevékenységi engedély iránti kérelmét a Pénztárfelügyelethez, e határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, illetve, ha tevékenységi engedély iránti kérelmét a Pénztárfelügyelet elutasítja.
(6) Az alapítási engedély érvényét veszti, ha a kézhezvételétől számított 180 napon belül a pénztár nem nyújtja be tevékenységi engedély iránti kérelmét a Felügyelethez, e határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, illetve, ha tevékenységi engedély iránti kérelmét a Felügyelet elutasítja.
(6) Az alapítási engedély hatályát veszti, ha a közlésétől számított 180 napon belül a pénztár nem nyújtja be tevékenységi engedély iránti kérelmét a Felügyelethez, e határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, illetve, ha tevékenységi engedély iránti kérelmét a Felügyelet elutasítja.
13/A. §   Ha a Magyarországon bejegyzett vagy nyilvántartásba vett nem természetes személy alapító esetében a kérelmező a kérelemhez nem csatolja a 13. § (3) bekezdés d) pontja szerinti okiratot, a Felügyelet az alapító bejegyzéséért vagy nyilvántartásba vételéért felelős szervet a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt megkeresi.

Az alapító okirat

14. §
(1) Az alapító okirat tartalmazza:
a) az alapító nevét, székhelyét,
b) a pénztár nevét,
c) a pénztár megalakulásának időpontját,
d) működési területét, székhelyét,
e) tagsági körét,
f) a működés megkezdésének időpontját,
g) az alapító nevében eljáró felelős személy nevét és személyi adatait, a rendelkezésre bocsátott költségvetést,
h) az alapító okirat kibocsátásának dátumát,
i) az alapító szervezet cégszerű aláírását.
(2) A pénztár az alapító okirat kibocsátását követő 15 napon belül köteles számlavezetésre feljogosított hitelintézetnél pénzforgalmi számlát nyitni. A hitelintézet a számlanyitást nem tagadhatja meg arra hivatkozva, hogy a pénztárat a bíróság még nem vette nyilvántartásba.
(2) A pénztár az alapító okirat kibocsátását követő 15 napon belül köteles számlavezetésre feljogosított pénzforgalmi szolgáltatónál pénzforgalmi számlát nyitni. A pénzforgalmi szolgáltató a számlanyitást nem tagadhatja meg arra hivatkozva, hogy a pénztárat a bíróság még nem vette nyilvántartásba.

A pénztár első küldöttközgyűlése

15. §
(1) A pénztár első küldöttközgyűlését az alapító hívja össze, az alapítási engedély kézhezvételétől számított 60 napon belül. A küldöttközgyűlésen a döntés nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel történik.
(1) A pénztár első küldöttközgyűlését az alapító hívja össze, az alapítási engedély közlésétől számított 60 napon belül. A küldöttközgyűlésen a döntés nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel történik.
(2) A küldöttközgyűlés küldötteinek jelölését jelölőbizottság végzi. A jelölőbizottság 3-5 tagból áll. A jelölőbizottságot az alapító állítja össze. A pénztár küldöttközgyűlése 19-35 küldöttből állhat.
(3) A munkáltatók által alapított pénztár küldöttközgyűlésének tagjait az azonos munkáltatónál foglalkoztatott leendő pénztártagok választják. Ha több munkáltató alapít pénztárat, azonos személyek jelölését kell előterjeszteni. Több munkáltató közös pénztáralapítása esetén minden munkáltatónál külön is alakulhat jelölőbizottság, és több munkáltató is alakíthat közösen egyetlen jelölőbizottságot. Ha nem egy időben tartják a munkáltatóknál a küldöttközgyűlési tagokat választó gyűléseket, az új jelölt felmerülése esetén sem kell a már előzőleg megtartott gyűléseket megismételni.
(4) A kamarák, illetőleg a szakmai egyesületek által alapított pénztár küldöttközgyűlésének tagjait azon leendő pénztártagok közül választják, akik a kamara (kamarák), illetőleg a szakmai egyesület (szakmai egyesületek) tagjai, illetve a tagszervezeteknél alkalmazásban álló leendő pénztártagok. A jelölőbizottság állítását és a választást a kamara elnöksége, az egyesület vezetősége a kamarai, egyesületi szabályok figyelembevételével végzi.
(5) A területi pénztár küldöttközgyűlésének tagjait a területi önkormányzat közgyűlése választja. A jelölőbizottságot a területi önkormányzat közgyűlésének elnöke, illetve a főpolgármester állítja össze. Regionális pénztár küldöttközgyűlésének tagjait az érintett önkormányzatok közgyűlései arányosan választják.
(6) Az önkéntes nyugdíjpénztár által alapított pénztár első küldöttközgyűlésének tagjait az önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése (küldöttközgyűlése) választja. Az önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése a törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott döntésével egyidejűleg határozhat arról is, hogy e törvényben biztosított hatáskörének gyakorlását az alapítás tekintetében az igazgatótanácsra ruházza.

III. FEJEZET
A PÉNZTÁRI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI

A pénztár nyilvántartásba vétele

16. §
(1) A pénztárat a székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei bíróság veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az alapító okirat kibocsátásától számított 30 napon belül az alapító nyújtja be a bírósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az alapító okiratot, az alapítási engedélyt, a kérelem beadását követően pedig az adószámról és a társadalombiztosítási nyilvántartásba vételi számról szóló igazolást, továbbá a hitelintézet igazolását pénzforgalmi számla megnyitásáról. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz, és határozatáról egyidejűleg az illetékes ügyészséget és a Pénztárfelügyeletet is értesíti.
(1) A pénztárat a székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei bíróság veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az alapító okirat kibocsátásától számított 30 napon belül az alapító nyújtja be a bírósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az alapító okiratot, az alapítási engedélyt, a kérelem beadását követően pedig az adószámról és a társadalombiztosítási nyilvántartásba vételi számról szóló igazolást, továbbá a hitelintézet igazolását pénzforgalmi számla megnyitásáról. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz, és határozatáról egyidejűleg az illetékes ügyészséget és a Felügyeletet is értesíti.
(1) A pénztárat a székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei bíróság veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az alapító okirat kibocsátásától számított 30 napon belül az alapító nyújtja be a bírósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az alapító okiratot, az alapítási engedélyt, a kérelem beadását követően pedig az adószámról és a társadalombiztosítási nyilvántartásba vételi számról szóló igazolást, továbbá a pénzforgalmi szolgáltató igazolását pénzforgalmi számla megnyitásáról. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz, és határozatáról egyidejűleg az illetékes ügyészséget és a Felügyeletet is értesíti.
(1) A pénztárat a székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az alapító okirat kibocsátásától számított 30 napon belül az alapító nyújtja be a bírósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az alapító okiratot, az alapítási engedélyt, a kérelem beadását követően pedig az adószámról és a társadalombiztosítási nyilvántartásba vételi számról szóló igazolást, továbbá a pénzforgalmi szolgáltató igazolását pénzforgalmi számla megnyitásáról. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz, és határozatáról egyidejűleg az illetékes ügyészséget és a Felügyeletet is értesíti.
(2) A pénztár a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapító okirat kibocsátásának időpontjára visszaható hatállyal.
17. §
(1) A pénztár a bírósági nyilvántartásba vételt megelőzően a pénztár szervezésével összefüggésben jogokat szerezhet, és kötelezettséget vállalhat. Ha a bírósági nyilvántartásba vételt megelőzően a pénztár kötelezettséget vállal, harmadik személyekkel szemben a nyilvántartásba vétel hiányára nem hivatkozhat.
(2) A bírósági nyilvántartásba vétel megtörténte előtt az alapítók egyetemlegesen felelnek a pénztár nevében vállalt kötelezettségekért. E felelősség korlátozása vagy kizárása harmadik személlyel szemben semmis.
(3) A pénztár nyilvántartásba vételének meghiúsulása esetén a jogviták rendezésére a Ptk.-nak a polgári jogi társaságra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A tevékenységi engedély

18. §
(1) A pénztár tevékenységét - a pénztári működés előkészítése kivételével - a Pénztárfelügyelet tevékenységi engedélye birtokában kezdheti meg.
(1) A pénztár tevékenységét - a pénztári működés előkészítése kivételével - a Felügyelet tevékenységi engedélye birtokában kezdheti meg.
(2) A pénztárnak a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez csatolni kell:
a) az alapító okiratot,
b) az SzMSz-t,
c) a bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának igazolását, illetőleg a bírósági nyilvántartásba vételről rendelkező jogerős határozatot,
d) igazolást arról, hogy a pénztár adószámmal, pénzforgalmi számlával és társadalombiztosítási nyilvántartásba vételi számmal rendelkezik,
e) a 7. § (1) bekezdésében meghatározott taglétszám igazolását,
f) a pénzügyi tervet,
g) a vagyonkezelési, a szolgáltatási szabályzatot, és amennyiben a pénztár a jogszabály által előírton túl, annál részletesebb vagyonértékelési szabályzatot is használ, e vagyonértékelési szabályzatot,
h) az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgáló személyi adatait,
i) a pénztártevékenységhez a törvényben előírt személyi és tárgyi, pénzügyi feltételek meglétét igazoló okiratokat,
j) nyilatkozatot arról, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
k) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,
l) a pénztár belső ellenőrzési rendszerére vonatkozó szabályzatot,
m) ha a pénztár ügyviteli és adminisztrációs tevékenységének ellátásával más szervezetet bíztak meg, az erről szóló szerződést,
n) a letétkezelővel kötött szerződést,
o) nyilatkozatot arról, hogy a pénztár a Pénztárfelügyelet által nyilvántartásba vett független minősítő szervezet számára hozzáférhetővé teszi a pénztár teljesítménye megítéléséhez szükséges, az üzleti titkokat nem tartalmazó adatokat.
o) nyilatkozatot arról, hogy a pénztár a Felügyelet által nyilvántartásba vett független minősítő szervezet számára hozzáférhetővé teszi a pénztár teljesítménye megítéléséhez szükséges, az üzleti titkokat nem tartalmazó adatokat.
(2) A pénztárnak - a 18/A. §-ban foglaltak figyelembevételével - a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez csatolni kell:
a) az alapító okiratot,
b) az SzMSz-t,
c) a bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának igazolását, illetőleg a bírósági nyilvántartásba vételről rendelkező jogerős határozatot,
d) igazolást arról, hogy a pénztár adószámmal, pénzforgalmi számlával és társadalombiztosítási nyilvántartásba vételi számmal rendelkezik,
f) a pénzügyi tervet,
g) a vagyonkezelési, a szolgáltatási szabályzatot, és amennyiben a pénztár a jogszabály által előírton túl, annál részletesebb vagyonértékelési szabályzatot is használ, e vagyonértékelési szabályzatot,
h) az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgáló személyi adatait,
i) a pénztártevékenységhez a törvényben előírt személyi és tárgyi, pénzügyi feltételek meglétét igazoló okiratokat,
j) nyilatkozatot arról, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
k) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,
l) a pénztár belső ellenőrzési rendszerére vonatkozó szabályzatot,
m) ha a pénztár ügyviteli és adminisztrációs tevékenységének ellátásával más szervezetet bíztak meg, az erről szóló szerződést,
n) a letétkezelővel kötött szerződést,
o) nyilatkozatot arról, hogy a pénztár a Felügyelet által nyilvántartásba vett független minősítő szervezet számára hozzáférhetővé teszi a pénztár teljesítménye megítéléséhez szükséges, az üzleti titkokat nem tartalmazó adatokat.
(3) Az adóhatóság - amennyiben az alapítási engedély jogerőre emelkedett - nem tagadhatja meg az adószám kiadását arra való hivatkozással, hogy a pénztár tevékenységi engedéllyel nem rendelkezik.
18/A. §   Ha a pénztárt a bíróság nyilvántartásba vette, és a kérelmező az ezt igazoló jogerős határozatot a kérelemhez nem csatolja, a Felügyelet a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt megkeresi a nyilvántartást vezető bíróságot.
19. §
(1) A pénztár tevékenységi engedély iránti kérelmét a Pénztárfelügyelet akkor utasíthatja el, ha a kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, és a pénztár határidőre nem tesz eleget az esetleges hiánypótlási felhívásnak.
(1) A pénztár tevékenységi engedély iránti kérelmét a Felügyelet akkor utasíthatja el, ha a kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, és a pénztár határidőre nem tesz eleget az esetleges hiánypótlási felhívásnak.
(2) A Pénztárfelügyelet a benyújtott okiratok módosítását írhatja elő, ha azokból valószínűsíthető, hogy a pénztár működése nem biztonságos, illetve az okiratok szakszerűtlen rendelkezéseket tartalmaznak.
(2) A Felügyelet a benyújtott okiratok módosítását írhatja elő, ha azokból valószínűsíthető, hogy a pénztár működése nem biztonságos, illetve az okiratok szakszerűtlen rendelkezéseket tartalmaznak.
(3) Amennyiben a Pénztárfelügyelet elutasítja a tevékenységi engedély iránti kérelmet, a pénztár 30 napon belül köteles új alapítási, majd tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtani, vagy megszűnéséről dönteni.
(3) Amennyiben a Felügyelet elutasítja a tevékenységi engedély iránti kérelmet, a pénztár 30 napon belül köteles új alapítási, majd tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtani, vagy megszűnéséről dönteni.
20. §
(1) A tevékenységi engedély jogerőre emelkedéséig a pénztár, a hozzá bármilyen jogcímen befizetett összegekből kizárólag a pénztár szervezésével összefüggő kifizetéseket teljesíthet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése esetén, a pénztár nevében eljáró személyek korlátlanul és egyetemlegesen felelősek az okozott kárért. E személyekkel szemben a Pénztárfelügyelet százezertől egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság megfizetését a pénztár nem vállalhatja át.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése esetén, a pénztár nevében eljáró személyek korlátlanul és egyetemlegesen felelősek az okozott kárért. E személyekkel szemben a Felügyelet százezertől egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság megfizetését a pénztár nem vállalhatja át.
20/A. §
(1) A tevékenységi engedély kézhezvételétől számított 1 éven belül a pénztár köteles igazolni, hogy taglétszáma eléri a 7. § (1) bekezdésében meghatározott taglétszámot. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(1) A tevékenységi engedély közlésétől számított 1 éven belül a pénztár köteles igazolni, hogy taglétszáma eléri a 7. § (1) bekezdésében meghatározott taglétszámot. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(2) Amennyiben a pénztár a fenti határidőt elmulasztja, vagy a taglétszám nem éri el a 7. § (1) bekezdésében meghatározott számot, úgy a Felügyelet a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonja. A tevékenységi engedély visszavonása esetén, a pénztár köteles a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat kézhezvételét követő 30 napon belül végelszámolás útján történő megszűnéséről dönteni.
(2) Amennyiben a pénztár a fenti határidőt elmulasztja, vagy a taglétszám nem éri el a 7. § (1) bekezdésében meghatározott számot, úgy a Felügyelet a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonja. A tevékenységi engedély visszavonása esetén, a pénztár köteles a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat közlését követő 30 napon belül végelszámolás útján történő megszűnéséről dönteni.

IV. FEJEZET
A TAGSÁGI VISZONY

A pénztártagok jogai és kötelességei

21. §
(1) A pénztártagokat - e törvényben foglalt kivételekkel - azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik.
(2) A pénztártag, ha törvény másképp nem rendelkezik, csak egyetlen pénztár tagja lehet.
(3) A pénztártag
a) részt vehet a pénztár szervei megválasztásában,
b) megválasztható a pénztár szerveinek tagjává, illetve tisztségviselővé,
c) jogosult a pénztár működésére és gazdálkodására, valamint saját követelésének mértékére vonatkozó rendszeres tájékoztatásra,
d) az SzMSz szerint jogosult a pénztári nyugdíjszolgáltatások igénybevételére, valamint a pénztár ezzel összefüggő tevékenységének megismerésére.
(4) A pénztártag köteles
a) tagsági viszonyát - a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyának fennállása alatt - valamely általa választott pénztárban folyamatosan fenntartani,
a) tagsági jogviszonyát valamely általa választott pénztárban folyamatosan fenntartani,
b) adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni,
c) tagdíjat fizetni,
d) a jogalap nélkül felvett szolgáltatás összegét, ezek kamatait, határidőben, maradéktalanul a pénztárnak visszafizetni,
d) foglalkoztatójának a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15. napon belül bejelenteni a pénztártagság tényét, annak a magánnyugdíjpénztárnak a megnevezését, címét és bankszámlájának a számát, ahol a tagsági jogviszonya a bejelentésekor fennáll. A pénztártagság tényét a belépési nyilatkozat, vagy tagsági okirat bemutatásával kell igazolni,
d) foglalkoztatójának a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15. napon belül bejelenteni a pénztártagság tényét, annak a magánnyugdíjpénztárnak a megnevezését, címét és pénzforgalmi számlájának a számát, ahol a tagsági jogviszonya a bejelentésekor fennáll. A pénztártagság tényét a belépési nyilatkozat, vagy tagsági okirat bemutatásával kell igazolni,
e) betartani az SzMSz előírásait.
e) a jogalap nélkül felvett szolgáltatás összegét, ezek kamatait, határidőben, maradéktalanul a pénztárnak visszafizetni,
f) betartani az SzMSz előírásait.

Tagsági viszony keletkezése

22. §
(1) A tagsági jogviszony kezdő időpontja
a) kötelező pénztártagság esetén a Tbj.-ben meghatározott biztosítási jogviszony keletkezésének napja,
b) az önkéntes belépéssel keletkező pénztártagsági jogviszony esetén a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásának napja.
(1) A tagsági jogviszony a pályakezdő biztosított által a (4) bekezdésben meghatározott módon történő létesítésével, a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásakor jön létre, a Tbj.-ben meghatározott biztosítási jogviszony keletkezésének napjára visszaható hatállyal.
(1) A tagsági jogviszony kezdő időpontja,
a) a kötelező pénztártagság esetén a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszony keletkezésének napja,
b) önkéntes belépéssel keletkező pénztártagsági jogviszony esetén a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradékolás) napját követő hónap első napja.
(2) A biztosított által választott pénztárral történő tagsági jogviszony létesítését a biztosított írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi.
(2) A biztosított által választott pénztárral történő tagsági jogviszony létesítését - a (7) és (8) bekezdésben foglalt esetek kivételével - a biztosított írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi.
(2) A biztosított által választott pénztárral történő tagsági jogviszony létesítését a biztosított írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi.
(3) A kötelező pénztártagság a biztosított által választott pénztárral a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásával az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontra visszaható hatállyal jön létre.
(3) A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az SzMSz előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak kell tekinteni. A belépési nyilatkozat elutasítását a pénztár egyidejűleg köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
(3) A kötelező pénztártagság a biztosított által választott pénztárral a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásával, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontra visszaható hatállyal jön létre.
(4) A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az SzMSz előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak kell tekinteni. A belépési nyilatkozat elutasítását a pénztár egyidejűleg köteles a Pénztárfelügyeletnek bejelenteni.
(4) A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az SzMSz előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak kell tekinteni. A belépési nyilatkozat elutasítását a pénztár egyidejűleg köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
(4) A pályakezdő köteles biztosítottá válását követő 15 napon belül nyilatkozni arról, hogy pénztárban tagsági viszonyt kíván-e létesíteni, és amennyiben a pénztártagság létesítése mellett dönt, úgy az általa választott pénztár megnevezését munkáltatójának bejelenteni.
(4) A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az SzMSz előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak kell tekinteni.
(4) A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az SzMSz előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak (záradékoltnak) kell tekinteni.
(4) A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az SzMSz előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak (záradékoltnak) kell tekinteni. A pénztár a záradékolt belépési nyilatkozat egy példányának vagy a tagsági okiratnak - a záradékolást követő 8 napon belül történő - megküldésével értesíti a tagot és a munkáltatót a pénztártagság létrejöttéről.
(5) A biztosított köteles a pénztárválasztásra nyitva álló határidőn belül az általa választott pénztár megnevezését munkáltatójának bejelenteni.
(5) A biztosított köteles a pénztárválasztásra nyitva álló határidőn belül az általa választott pénztár megnevezését munkáltatójának bejelenteni. Amennyiben a pályakezdő az előírt határidőn belül a pénztárválasztási jogával nem él, vagy a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az első biztosítási jogviszony keletkezése napjától kezdődő hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik.
(5) Abban az esetben, amennyiben a pályakezdő biztosítottá válásának időpontjában nem létesített pénztártagságot, lehetősége nyílik ezen időpontot követő év december 31. napjáig egy alkalommal döntését megváltoztatni és a pénztárba belépni.
(5) A tagságra kötelezett pályakezdő, valamint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy a biztosítottá, illetőleg pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles bejelenteni foglalkoztatójának az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlájának számát.
(5) A tagságra kötelezett pályakezdő, valamint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy a biztosítottá, illetőleg pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles bejelenteni foglalkoztatójának az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlájának számát.
(5) A magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy a pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles a foglalkoztatójának bejelenteni az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét és pénzforgalmi számlájának számát.
(6) Ha a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, a biztosított az elutasítás kézhezvételét követő 3 napon belül köteles ezt munkáltatójának bejelenteni.
(6) Ha a biztosított a (4) bekezdésben meghatározott választási lehetőségével nem élt, kizárólagosan a társadalombiztosítási nyugellátási rendszer tagjává válik.
(6) A munkáltató a biztosított által választott pénztár bejelentését követő 15 napon belül - külön jogszabályban meghatározott módon - tájékoztatja a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított pénztárválasztásáról.
(7) A munkáltató a biztosított által választott pénztár bejelentését követő 15 napon belül tájékoztatja a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított pénztárválasztásáról.
(7) Amennyiben a biztosított a (4) és (5) bekezdésekben foglaltak szerint pénztártagságot létesített, a biztosítottá válását követő év december 31. napjáig egy alkalommal döntését megváltoztathatja, és ezzel egyidejűleg pénztártagságát megszüntetve kizárólag a társadalombiztosítási nyugellátási rendszer tagjává válhat.
(7) Ha a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, az elutasító döntéstől számított 3 munkanapon belül az elutasítás tényéről egyidejűleg értesítést küld a munkáltatónak, a biztosítottnak és a pénztárak központi nyilvántartásának. A belépési nyilatkozat elfogadásának elutasítása esetén - amennyiben a pályakezdő biztosított még nem pénztártag - a pályakezdő az első biztosítási jogviszony keletkezési napjától kezdődő hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik.
(7) Ha a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, az elutasító döntéstől számított 3 munkanapon belül az elutasítás tényéről egyidejűleg értesítést küld a munkáltatónak, a biztosítottnak és a pénztárak központi nyilvántartásának.
(7) Ha a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, az elutasító döntéstől számított öt napon belül az elutasítás tényéről egyidejűleg értesítést küld a munkáltatónak, a biztosítottnak és a pénztárak központi nyilvántartásának.
(8) A munkáltató,
a) ha a biztosított az (5) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, az ott meghatározott határidő leteltét követő, vagy
b) a (6) bekezdésben meghatározott esetben a bejelentés kézhezvételét követő
15 napon belül a pénztárak központi nyilvántartásán keresztül közli a területi pénztárakkal a biztosított 2. számú mellékletben meghatározott személyes adatait.
(8) Ha a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, a biztosított az elutasítás kézhezvételét követő 3 napon belül köteles ezt munkáltatójának bejelenteni.
(8) Amennyiben a pályakezdő az előírt határidőn belül a pénztárválasztási jogával nem él, vagy a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az első biztosítási jogviszony keletkezése napjától kezdődő hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik (irányított pályakezdő).
(8) Amennyiben a pályakezdő az előírt határidőn belül a pénztárválasztási jogával nem él, vagy a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az első biztosítási jogviszony keletkezése napjától kezdődő hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik (irányított pályakezdő). Amennyiben az irányított pályakezdő Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezik, e szempontból lakóhely alatt a foglalkoztatónak (egyéni vállalkozónak) a Magyarország területén bejegyzett székhelyét, telephelyét, képviseletét, fióktelepét kell érteni.
(9) Ha a biztosított az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségnek nem tett eleget, illetve ha a pénztár a belépési nyilatkozatot elutasította, a biztosított az illetékes területi pénztár tagjává válik. A területi pénztárral a tagsági viszony a területi pénztárnak a biztosított erről szóló értesítésével az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontra visszamenő hatállyal jön létre.
(9) A munkáltató a biztosított által választott pénztár bejelentését követő 15 napon belül tájékoztatja a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított pénztárválasztásáról.
(9) A területi pénztár a tagsági jogviszony létrejöttéről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a tagsági okirat egyidejű megküldésével értesíti a tagot és a munkáltatót a pénztártagság létrejöttéről.
(10) Tilos olyan módszer alkalmazása, amellyel a tagszervező vagy harmadik személy a közreműködésével tagsági viszonyt létesített pénztártag tagsági viszonyának fenntartása alapján anyagi előnyhöz jut (megtartási jutalék).
(10) A munkáltató
a) a (7) bekezdésben meghatározott esetben a bejelentés kézhezvételét követő, vagy
b) ha az irányított pályakezdő az (5) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, az ott meghatározott határidő leteltét követő
15 napon belül - külön jogszabályban meghatározott módon - közli a területi pénztárral a biztosított 2. számú mellékletben meghatározott személyes adatait.
22/A. §
(1) Pénztár részére történő tagszervezést természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: tagszervező) a pénztárral kötött szerződés alapján végezhet.
(2) A tagszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell, a tagszervezéshez kapcsolódó juttatás mértékét, a juttatás nyújtásának feltételeit, valamint a tagszervezéshez kapcsolódó károkozásáért való felelősség viselésének kérdéseit.
(3) Tagszervezésért juttatást a pénztár csak a működési tartaléka terhére nyújthat.
(4) A pénztári tagszervezés során a tagszervezőnek tilos olyan módszert alkalmazni:
a) amellyel más személyek terhére ígér előnyöket a pénztártaggá váló személy részére arra az esetre, ha az más személyt pénztártaggá vagy tagszervezővé válásra bír rá, vagy
b) amely a pénztártaggá vagy tagszervezővé váló személytől olyan befektetést igényelne, melyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket pénztártaggá vagy tagszervezővé válásra kell rábírnia.
(5) Tilos olyan módszer alkalmazása, amellyel a tagszervező vagy harmadik személy a közreműködésével tagsági viszonyt létesített pénztártag tagsági viszonyának fennmaradása alapján előnyhöz jut (megtartási jutalék).
(6) Tagszervezés során tilos
a) az érintett pénztárról, illetve a pénztári rendszerről megtévesztésre alkalmas információt közölni, illetve megállapítást tenni, illetve
b) más pénztárra, más szervezetre azt hátrányosan érintő megállapítást tenni.
22/B. §
(1) A tagszervező a tagszervezés során tudomására jutott, valamely természetes személyre vonatkozó személyes adatokat csak az adott természetes személy pénztártaggá válása érdekében használhatja fel.
(2) A tagszervező - ha törvény másként nem rendelkezik - korlátlan ideig köteles megőrizni a tudomására jutott pénztár-, illetve üzleti titkot.

A tagsági viszony megszűnése

23. §
(1) A pénztártag tagsági jogviszonya
a) más pénztárba való átlépéssel,
a) más pénztárba való átlépéssel, az átlépés napját megelőző nappal;
b) elhalálozással,
b) elhalálozással, az elhalálozás napjával;
c) zárt pénztárban a tagsági viszony SzMSz szerinti feltételének megszűnésével, vagy
d) a Tny. szerint megállapított rokkantnyugellátásra jogosulttá válásával, a tag döntése szerint, illetőleg,
d) a Tny. szerint megállapított rokkantsági nyugdíjra jogosulttá válásával, a rokkantsági nyugdíj megállapításának napját megelőző nappal, a tag döntése szerint; illetőleg
d) az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerinti nyugdíjbiztosítási átutalás esetén a nyugdíjbiztosítási átutalás teljesítésének az uniós intézmény felhívásában megjelölt időpontjában;
e) a törvény 123. §-ának (2) bekezdése szerinti visszalépéssel
f) a törvény 123. §-a (6) bekezdése szerinti visszalépéssel
f) a törvény 123. §-ának (6) bekezdése szerinti visszalépéssel, a nyugellátás megállapításának napját megelőző nappal
f) a törvény 123. § (6) bekezdése szerinti visszalépéssel, a visszalépés napjával;
g) a törvény 3. § (1) bekezdésének b), illetve c) pontja, valamint (2) bekezdésének c), illetve d) pontja alapján magánnyugdíjpénztárba belépett személy - amennyiben harmadik állam állampolgára vagy hontalan - döntése szerint, a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonya, illetve a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megszűnésének napjával
g) a törvény 3. § alapján magánnyugdíjpénztárba belépett személy - amennyiben a Tbj.-ben foglaltak alapján harmadik állam állampolgárának vagy hontalannak minősül - döntése szerint, a nyugdíj-biztosítási jogviszonya megszűnésének napjával
h) a törvény 123. §-ának (8) bekezdése szerinti visszalépéssel
i) a 28. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti egyösszegű szolgáltatás igénybevételével
j) e törvény 123. §-ának (15) bekezdése szerinti visszalépéssel, a visszalépés napjával
j) a törvény 24. § (15) bekezdésben foglalt megszüntetéssel, a megszüntetés napjával
k) a 30/A. § (4) bekezdésében, a 83. § (7) bekezdésében és a 84. § (4) bekezdésében foglalt esetben a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a nyugdíj megállapítását megelőző nappal
k) a 30/A. § (4) bekezdésében foglalt esetben a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a pénztártag egyéni számlaegyenlege visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett összegének a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását megelőző nappal;
l) a 83. § (7) bekezdésében és a 84. § (4) bekezdésében foglalt esetben a pénztártag egyéni számlaegyenlege visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett összegének a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását megelőző nappal
szűnik meg.
(2) A tagdíjfizetés elmulasztása nem szünteti meg a tagsági viszonyt.
(3) A pénztár a tagsági jogviszony megszűnéséről és módjáról értesíti a Pénztárfelügyeletet.
(3) A pénztár a tagsági jogviszony megszűnéséről és módjáról értesíti a Felügyeletet.
(4) A tagsági viszony átlépéssel való megszüntetésére legkorábban a pénztárbeli tagsági viszony kezdő időpontjától számított fél év eltelte után kerülhet sor, kivéve az (1) bekezdés c) pontja alatti esetet.
(4) A tagsági viszony átlépéssel való megszüntetésére legkorábban a pénztárbeli tagsági viszony kezdő időpontjától számított hat hónap eltelte után kerülhet sor, kivéve az (1) bekezdés c) pontja alatti esetet.
24. §
(1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló bejelentése alapján, az esetleges tagdíjhátralék kiegyenlítését követően kerülhet sor.
(1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, az esetleges - a tagsági viszony megszűnésének napját megelőző negyedéves zárás alapján kimutatott - tagdíjhátralék kiegyenlítését követően kerülhet sor. A pénztár a tagsági viszony megszűnésének napját magában foglaló negyedévben keletkezett tagdíjhátralék behajtása, végrehajtása iránt a Tbj. 51/B. §-ának rendelkezései szerint intézkedik, és erről értesíti az átlépő pénztártagot és az új pénztárat is.
(1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, legkésőbb a bejelentés napját magában foglaló negyedévet követő negyedév utolsó napjával kerül sor. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani.
(1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, a 23. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén,
a) legkésőbb a bejelentés napját magában foglaló negyedévet követő negyedév utolsó napjával kerül sor. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani. Az átlépésre irányuló bejelentést nem lehet visszavonni;
b) elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert vezető pénztár esetén, a bejelentés hónapjának utolsó napjával kerül sor, ha az átlépésre vonatkozó bejelentés a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal beérkezett a pénztárhoz. Ha a bejelentésben a tag meghatározza az átlépése fordulónapját, akkor az átlépésre a fordulónapot magában foglaló hónap utolsó napjával kerül sor. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező írásbeli bejelentés alapján a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint vagy a bejelentés hónapjának fordulónapjával, vagy az azt követő hónap fordulónapjával szüntetheti meg. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani. Az átlépésre irányuló bejelentést nem lehet visszavonni.
(1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, a 23. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása, valamint a Felügyelet által kiadott, az átlépéssel kapcsolatos ismeretekre vonatkozó módszertani útmutató átvételének aláírással történő igazolása esetén kerül sor. Az írásbeli bejelentésben a tag meghatározhatja azt a hónapot, amelynek utolsó napján az átlépésre sor kerül, feltéve, hogy a tag erre irányuló bejelentése az abban meghatározott hónap utolsó napját legalább 10 munkanappal megelőzően beérkezik a pénztárhoz. Amennyiben az átlépésre vonatkozó bejelentés az átlépés hónapját nem határozza meg és a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal beérkezett a pénztárhoz, az átlépés időpontja a bejelentés hónapjának utolsó napja. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező, az előzőekben nem említett írásbeli bejelentés alapján - a bejelentés tartalmától függetlenül - a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint a bejelentés hónapjának utolsó napjával, vagy az azt követő hónap utolsó napjával szüntetheti meg. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani.
(1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, a 23. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén kerül sor. Az írásbeli bejelentésben a tag meghatározhatja azt a hónapot, amelynek utolsó napján az átlépésre sor kerül, feltéve, hogy a tag erre irányuló bejelentése az abban meghatározott hónap utolsó napját legalább 10 munkanappal megelőzően beérkezik a pénztárhoz. Ha az átlépésre vonatkozó bejelentés az átlépés hónapját nem határozza meg és az a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal beérkezett a pénztárhoz, az átlépés időpontja a bejelentés hónapjának utolsó napja. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező, az előzőekben nem említett írásbeli bejelentés alapján - a bejelentés tartalmától függetlenül - a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint a bejelentés hónapjának utolsó napjával vagy az azt követő hónap utolsó napjával szüntetheti meg. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az átlépésre a pénztárak egyesülésével, szétválásával vagy a pénztár megszűnésével összefüggésben kerül sor.
(2) Az (1) bekezdés szabályait nem kell alkalmazni, ha az átlépésre a pénztárak egyesülésével, szétválásával vagy a pénztár megszűnésével összefüggésben kerül sor.
(3) Az átlépéskor, a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget, a tag által választott pénztárba, e pénztár felszólítása alapján utalja át. Az átlépéssel kapcsolatos tényleges költségeket, amelyek nem haladhatják meg a tag követelésének egy ezrelékét, az átutalást teljesítő pénztár a tag követeléséből levonhatja.
(3) Az átlépéskor a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget a tag által választott pénztárba e pénztár felszólítása alapján utalja át. Az átlépéssel kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követelésének egy ezrelékét, az átutalást teljesítő pénztár a tag követeléséből levonhatja. A pénztárnak az átlépés fordulónapja és az átutalás napja közötti időszakra hozamot kell fizetnie.
(3) Az átlépéskor a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget a tag által választott pénztárba e pénztár felszólítása alapján utalja át. Az átlépéssel kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követelésének egy ezrelékét, az átutalást teljesítő pénztár a tag követeléséből levonhatja. A pénztárnak az átlépés fordulónapja és a tagi követelés átutalására vonatkozó megbízás feladásának napja közötti időszakra hozamot kell fizetnie.
(3) Az átlépéskor a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget a tag által választott pénztárba e pénztár felszólítása alapján utalja át. A pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követelésének egy ezrelékét vonhatja le a tag követeléséből. A pénztárnak a tagsági jogviszony megszűnése esetén a jogviszony megszűnésének időpontja és az átutalás napja közötti időszakra hozamot kell fizetnie.
(3) Az átlépéskor a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget a tag által választott pénztárba e pénztár felszólítása alapján utalja át. A pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követelésének egy ezrelékét vonhatja le a tag követeléséből. A pénztárnak a kedvezményezett részére történő egyösszegű kifizetés, valamint más pénztárba való átlépés esetén a jogviszony megszűnésének időpontja és az átutalás napja közötti időszakra hozamot kell fizetnie.
(3) Az átlépéskor a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget a tag által választott pénztárba e pénztár felszólítása alapján utalja át. A pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követelésének egy ezrelékét vonhatja le a tag követeléséből. A pénztárnak a kedvezményezett, továbbá a pénztártag részére történő egyösszegű kifizetés, valamint más pénztárba való átlépés esetén a jogviszony megszűnésének időpontja és az átutalás napja közötti időszakra hozamot kell fizetnie.
(3) Az átlépéskor a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget a tag által választott pénztárba e pénztár felszólítása alapján utalja át. A pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követeléséből annak egy ezrelékét vonhatja le. Amennyiben
a) az átlépés költségei meghaladják a tag követelésének egy ezrelékét, és
b) a tag az átadó pénztárba történt belépést követő két éven belül lép át másik pénztárba
az átadó pénztár az átlépés tényleges költségeinek fedezetére a tag követelésének egy ezreléket meghaladó részét, de legfeljebb ötezer forintot átlépési díjként érvényesít. Az átlépési díj nem engedhető el, a tag számára a befogadó pénztár által nem téríthető meg, a tagot illető tagdíjbefizetésből vagy a tag egyéni számlájának egyenlegéből nem vonható le.
(4) Az a pénztártag, aki időlegesen nem rendelkezik a tagdíj alapjául a Tbj.-ben meghatározott jövedelemmel, vagy a Tbj. szerint megállapodást köthet a társadalombiztosítási igazgatási szervvel társadalombiztosítási ellátásra, valamint mindazok, akik önkéntes elhatározásuk alapján pénztártaggá kívánnak válni, megállapodást köthetnek a pénztárral tagdíjfizetésre. E tagdíj fizetését - támogatási megállapodás alapján - helyettük más átvállalhatja. A támogatás kedvezményezettje a pénztártag. A támogatás felhasználására a tagdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Megállapodást köthet a pénztárral tagdíjfizetésre az a pénztártag, aki
a) időlegesen nem rendelkezik a tagdíj alapjául a Tbj.-ben meghatározott járulékalapot képező jövedelemmel, vagy
b) aki a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerint megállapodást köthet az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervvel társadalombiztosítási nyugellátásra.
b) aki a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerint megállapodást köthet az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervvel társadalombiztosítási nyugellátásra. Ez esetben a pénztártag az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodást köteles a magánnyugdíjpénztárnak bemutatni, illetőleg annak megszűnéséről a pénztárat haladéktalanul értesíteni. A társadalombiztosítási nyugellátásra kötött megállapodás megszűnésével a tagdíjfizetésre kötött megállapodás is megszűnik.
b) aki a Tbj. 34. § (1) és (5) bekezdése szerint megállapodást köthet az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervvel társadalombiztosítási nyugellátásra. Ez esetben a pénztártag az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodást köteles a magánnyugdíjpénztárnak bemutatni, illetőleg annak megszűnéséről a pénztárat haladéktalanul értesíteni. A társadalombiztosítási nyugellátásra kötött megállapodás megszűnésével a tagdíjfizetésre kötött megállapodás is megszűnik. A társadalombiztosítási nyugellátásra kötött megállapodás megszűnéséről a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a Felügyeletet a Tbj. 41. § (5) bekezdése alapján értesíti.
b) aki a Tbj. 34. § (1) és (5) bekezdése szerint megállapodást köthet a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel társadalombiztosítási nyugellátásra. Ez esetben a pénztártag a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodást köteles a magánnyugdíjpénztárnak bemutatni, illetőleg annak megszűnéséről a pénztárat haladéktalanul értesíteni. A társadalombiztosítási nyugellátásra kötött megállapodás megszűnésével a tagdíjfizetésre kötött megállapodás is megszűnik. A társadalombiztosítási nyugellátásra kötött megállapodás megszűnéséről a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a Felügyeletet a Tbj. 41. § (5) bekezdése alapján értesíti.
(4) Megállapodást köthet a pénztárral a tagdíjfizetésre az a pénztártag, aki nem rendelkezik a tagdíj alapjául a Tbj.-ben meghatározott járulékalapot képező jövedelemmel.
(5) Azt a pénztártagot, aki a tagdíj alapjául szolgáló jövedelemmel nem rendelkezik és tagdíj fizetésére megállapodást nem kötött, vagy részére támogatási megállapodást nem kötöttek (a továbbiakban: számlatulajdonos) a pénztártagok jogai illetik meg és kötelezettségei terhelik azzal, hogy a számlatulajdonos nem választhat és a pénztár szerveibe nem választható. Ez a szabály irányadó a számlatulajdonos örökösére is, illetve arra a rokkantsági nyugellátásban részesülő pénztártagra, aki a tagsági jogviszonyát fenn kívánja tartani.
(5) A tagdíjfizetésre kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a tagdíjat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után. A tagdíj fizetését - támogatási megállapodás alapján - a tag helyett más is átvállalhatja. A támogatás jogosultja a pénztártag. A támogatás felhasználására a tagdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A tagdíjfizetésre kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető, kivéve, ha a pénztártag a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodását a pénztárnak késedelmesen mutatja be. Ebben az esetben a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodás napjával lehetőség van tagdíjfizetésre is a megállapodást megkötni. A megállapodásban rendelkezni kell a tagdíj alapjáról és összegéről, és az esetleges tagdíjkiegészítés vállalásáról is. A megállapodás megkötését követően a tagdíjat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után. A tagdíjfizetésre kötött megállapodás megszűnéséről a magánnyugdíjpénztár az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet értesíti. A tagdíj fizetését - támogatási megállapodás alapján - a tag helyett más is átvállalhatja. A támogatás jogosultja a pénztártag. A támogatás felhasználására a tagdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A tagdíjfizetésre kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető, kivéve, ha a pénztártag a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodását a pénztárnak késedelmesen mutatja be. Ebben az esetben a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodás napjával lehetőség van tagdíjfizetésre is a megállapodást megkötni. A megállapodásban rendelkezni kell a tagdíj alapjáról és összegéről, és az esetleges tagdíj-kiegészítés vállalásáról is. A megállapodás megkötését követően a tagdíjat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell az érintett magánnyugdíjpénztárhoz megfizetni. A befizetés elmulasztása - a Tbj. 34. § (4) bekezdésében foglalt szünetelést kivéve - a megállapodás megszűnését vonja maga után. A pénztártag a megállapodás szünetelésének kezdetét és megszűnését a magánnyugdíjpénztár részére írásban köteles bejelenteni. A tagdíjfizetésre kötött megállapodás megszűnéséről a magánnyugdíjpénztár az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet értesíti. A tagdíj fizetését - támogatási megállapodás alapján - a tag helyett más is átvállalhatja. A támogatás jogosultja a pénztártag. A támogatás felhasználására a tagdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A tagdíjfizetésre kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A megállapodásban rendelkezni kell a tagdíj alapjáról és összegéről, és az esetleges tagdíj-kiegészítés vállalásáról is. A megállapodás megkötését követően a tagdíjat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell az érintett magánnyugdíjpénztárhoz megfizetni. A pénztártag a megállapodás megszűnését a magánnyugdíjpénztár részére írásban köteles bejelenteni. A tagdíj fizetését - támogatási megállapodás alapján - a tag helyett más is átvállalhatja. A támogatás jogosultja a pénztártag. A támogatás felhasználására a tagdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A 23. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a rokkantsági nyugellátásra jogosultságot megállapító jogerős határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a pénztár gondoskodik a pénztártag követelésének a Nyugdíjbiztosítási Alapba történő átutalásáról.
(6) A 23. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a pénztártag rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának, valamint az ellátás összegének - a Tny. 12. §-a (6) bekezdésén alapuló - megállapításáról a nyugdíjbiztosítási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A pénztár az értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszerű követelésének megfelelő összeget köteles átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alapba.
(6) Azt a pénztártagot, aki a tagdíj alapjául szolgáló jövedelemmel nem rendelkezik és tagdíj fizetésére megállapodást nem kötött, vagy részére támogatási megállapodást nem kötöttek (a továbbiakban: számlatulajdonos) a pénztártagok jogai illetik meg és kötelezettségei terhelik azzal, hogy a számlatulajdonos nem választhat és a pénztár szerveibe nem választható. Ez a szabály irányadó a számlatulajdonos örökösére is, illetve arra a rokkantsági nyugellátásban részesülő pénztártagra, aki a tagsági jogviszonyát fenn kívánja tartani.
(6) Azt a pénztártagot, aki a tagdíj alapjául szolgáló jövedelemmel nem rendelkezik és tagdíj fizetésére megállapodást nem kötött, vagy részére támogatási megállapodást nem kötöttek (a továbbiakban: számlatulajdonos) a pénztártagok jogai illetik meg és kötelezettségei terhelik azzal, hogy a számlatulajdonos nem választhat és a pénztár szerveibe nem választható. Ez a szabály irányadó arra a rokkantsági nyugellátásban részesülő pénztártagra, aki a tagsági jogviszonyát fenn kívánja tartani.
(7) A 23. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a pénztártag rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának, valamint az ellátás összegének - a Tny. 12. §-a (6) bekezdésén alapuló - megállapításáról a nyugdíjbiztosítási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A pénztár az értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszerű követelésének megfelelő összeget köteles átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alapba.
(7) A 23. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról a pénztártag a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjigény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és a magánnyugdíjpénztár részére. A visszalépés legkésőbb a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető. A magánnyugdíjpénztár a visszalépés kezdeményezését megelőzően kérésére haladéktalanul, írásban tájékoztatja a pénztártagot az egyéni számlakövetelés alapján számított nyugdíjjáradék várható összegéről.
(7) A 23. § (1) bekezdés d) és f) pontjában meghatározott esetben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról a pénztártag a társadalombiztosítási nyugdíjigény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és a magánnyugdíjpénztár részére. A visszalépés legkésőbb a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető. A magánnyugdíjpénztár a visszalépés kezdeményezését megelőzően kérésére haladéktalanul, írásban tájékoztatja a pénztártagot az egyéni számlakövetelés alapján számított nyugdíjjáradék várható összegéről.
(7) A 23. § (1) bekezdés d) és f) pontjaiban meghatározott esetekben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról a pénztártag a társadalombiztosítási nyugdíjigény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a benyújtást követően írásban értesíti az érintett magánnyugdíjpénztárat a pénztártag visszalépési szándékának bejelentéséről és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjáról, valamint a megállapítást követően a társadalombiztosítási nyugellátás összegének a Tny. 12. § (7) bekezdése alapján számított összegéről. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a társadalombiztosítási nyugellátás összegéről szóló értesítését követően a magánnyugdíjpénztár haladéktalanul, írásban tájékoztatja a pénztártagot az egyéni számlakövetelés alapján számított életjáradék várható összegéről. A pénztár a 23. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott esetben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv társadalombiztosítási nyugellátás összegéről szóló értesítése alapján megvizsgálja a visszalépés feltételeit, és arról írásban igazolást ad ki a pénztártag részére. Amennyiben a pénztártag a visszalépésről dönt, a pénztárhoz benyújtja visszalépési kérelmét, melyet az haladéktalanul továbbít a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A 23. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott esetekben a pénztárnak ezzel egyidejűleg az igazolást is továbbítania kell. A visszalépési kérelem a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat kézhezvételét követő legfeljebb 30 napon belül nyújtható be.
(7) A 23. § (1) bekezdés d) és f) pontjaiban meghatározott esetekben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról a pénztártag a társadalombiztosítási nyugdíjigény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a benyújtást követően írásban értesíti az érintett magánnyugdíjpénztárat a pénztártag visszalépési szándékának bejelentéséről és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjáról, valamint a megállapítást követően a társadalombiztosítási nyugellátás összegének a Tny. 12. § (7) bekezdése alapján számított összegéről. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a társadalombiztosítási nyugellátás összegéről szóló értesítését követően a magánnyugdíjpénztár haladéktalanul, írásban tájékoztatja a pénztártagot az egyéni számlakövetelés alapján számított életjáradék várható összegéről. A pénztár a 23. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott esetben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv társadalombiztosítási nyugellátás összegéről szóló értesítése alapján megvizsgálja a visszalépés feltételeit, és arról írásban igazolást ad ki a pénztártag részére. Amennyiben a pénztártag a visszalépésről dönt, a pénztárhoz benyújtja visszalépési kérelmét, melyet az haladéktalanul továbbít a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A 23. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott esetekben a pénztárnak ezzel egyidejűleg az igazolást is továbbítania kell. A visszalépési kérelem a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat közlését követő legfeljebb 30 napon belül nyújtható be.
(7) A 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról a pénztártag a társadalombiztosítási nyugdíjigény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a benyújtást követően írásban értesíti az érintett magánnyugdíjpénztárat a pénztártag visszalépési szándékának bejelentéséről és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjáról, valamint a megállapítást követően a társadalombiztosítási nyugellátás összegének a Tny. 12. § (7) bekezdése alapján számított összegéről. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a társadalombiztosítási nyugellátás összegéről szóló értesítését követően a magánnyugdíjpénztár haladéktalanul, írásban tájékoztatja a pénztártagot az egyéni számlakövetelés alapján számított életjáradék várható összegéről. Amennyiben a pénztártag a visszalépésről dönt, a pénztárhoz benyújtja visszalépési kérelmét, melyet az haladéktalanul továbbít a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A visszalépési kérelem a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat közlését követő legfeljebb 30 napon belül nyújtható be.
(8) A rokkantsági nyugellátás összegének - a Tny. 12. §-a (6) bekezdésén alapuló - megállapításáról a nyugdíjbiztosítási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A pénztár az értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszerű követelésének megfelelő összeget köteles átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alapba.
(8) A társadalombiztosítási nyugellátás összegének - a Tny. 12. §-a (6) bekezdésén alapuló - megállapításáról a nyugdíjbiztosítási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A pénztár az értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszerű követelésének megfelelő összeget köteles átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alapba.
(8) A társadalombiztosítási nyugellátás összegének - a Tny. 12. §-a (6) bekezdésén alapuló - megállapításáról a nyugdíjbiztosítási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, a tagsági jogviszony megszűnése napját magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének a tagdíjkiegészítéssel csökkentett összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap részére köteles átutalni a fordulónapot követő 50 napon belül, illetve amennyiben erre nincs lehetőség, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítése alapján az értesítést követő 15 napon belül.
(8) A társadalombiztosítási nyugellátás összegének - a Tny. 12. §-a (6) bekezdésén alapuló - megállapításáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, a tagsági jogviszony megszűnése napját magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének a tagdíjkiegészítéssel csökkentett összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap részére köteles átutalni a fordulónapot követő 50 napon belül, illetve amennyiben erre nincs lehetőség, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítése alapján az értesítést követő 15 napon belül.
(8) A társadalombiztosítási nyugellátás összegének - a Tny. 12. §-a (6) bekezdésén alapuló - megállapításáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A pénztár a tag tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelését a Tbj. 45. § (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.
(9) A 23. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a visszalépési kérelemhez a pénztártagnak mellékelnie kell a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 191. § (1) bekezdése, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 212. § (1) bekezdése szerinti szerv igazolását arról, hogy a pénztártag megfelel a 123. § (8) bekezdésének b)-c) pontjaiban foglalt feltételeknek. A pénztár a tag tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelését a Tbj. 45. § (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.
(10) A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékát a pénztártagnak annak a magánnyugdíjpénztárnak kell bejelentenie, amelyikben tagsági jogviszonnyal rendelkezik. A kérelem elbírálása során a 123. § (15) bekezdésében meghatározott visszalépés feltételeit kell vizsgálni. A tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a visszalépő tagok tagdíjkiegészítéssel csökkentett - a tagsági jogviszony megszűnésének napjára vonatkozó piaci értékelés szerint számított - követelésének értékét a pénztár a (11) bekezdésben foglaltak szerint átadja a Magyar Államnak.
(10) A 23. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés szándékát a pénztártagnak annak a magánnyugdíjpénztárnak kell bejelentenie, amelyikben tagsági jogviszonnyal rendelkezik.
(10) A 23. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - személyazonosságának ellenőrzése céljából személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia. Azt a magán-nyugdíjpénztári tagot, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv előtti nyilatkozattételben testi fogyatékossága, egyéb egészségügyi ok miatt vagy azért akadályozott, mert személyi szabadságát korlátozó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll, nyilatkozattételének lehetővé tétele érdekében - kérésére - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felkeresi (a továbbiakban: helyszíni nyilatkozattétel). A helyszíni nyilatkozattétel lehetőségét a magán-nyugdíjpénztári tag 2011. január 21-éig írásban kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag (a továbbiakban: tartósan külföldön tartózkodó pénztártag) nyilatkozatát személyesen a Magyar Köztársaság külképviseletén is megteheti.
(11) A pénztár a (10) bekezdésben meghatározott követelés értékét a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban (a továbbiakban: állampapír) és pénzben teljesíti. A követelésnek legalább a visszalépő tag portfolióján belüli állampapír-aránynak megfelelő részét állampapírban kell teljesíteni az Államadósság Kezelő Központ Zrt. értékpapírszámlájára. Az átadott állampapírok az értékpapírszámlán történő jóváírás napján a Magyar Állam tulajdonába kerülnek.
(11) A pénztár a visszalépő tagok tagdíj-kiegészítéssel csökkentett - a tagsági jogviszony megszűnésének napjára vonatkozó piaci értékelés szerint számított - követelésének értékét a tagok portfoliójában lévő eszközökben adja át a Magyar Államot képviselő, a Kormány által kijelölt szerv részére. A követelésnek a visszalépő tag portfolióján belüli állampapír-aránynak megfelelő részét állampapírban kell átadni.
(11) A pénztár a visszalépő tag a 4. § (2) bekezdés zsk) pont szerinti kifizetésekkel csökkentett - az elszámolás fordulónapjára vonatkozó piaci értékelés szerint számított - követelésének értékét a tagok portfóliójában lévő eszközökben adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. Az eszközöket - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a visszalépő tag portfólióján belüli befektetési eszköz aránynak megfelelően kell átadni.
(11) A pénztár a függő tételként nyilvántartott tagdíjbefizetéseket, valamint a visszalépő tagok 2011. május 31-ére, mint fordulónapra vonatkozó piaci értékelés szerint számított követeléseinek értékét egy tételben, a tagok portfóliójában a fordulónapon meglévő eszközökben 2011. június 12-ig adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. Az eszközöket - jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában - a visszalépő tagok portfólióján belüli eszközök arányának megfelelően kell átadni.
(11) A pénztár a függő tételként nyilvántartott tagdíjbefizetéseket és azok hozamait, valamint a visszalépő tagok 2011. május 31-ére mint fordulónapra vonatkozó piaci értékelés szerint számított követeléseinek értékét egy tételben, a tagok portfóliójában a fordulónapon meglévő eszközökben 2011. június 12-ig adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. Az eszközöket - jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában - a visszalépő tagok portfólióján belüli eszközök arányának megfelelően kell átadni.
(12) A pénztár
a) a visszalépő tagi kifizetések összegét 2011. július 20-ig,
b) a függő tételekből beazonosított, pénztártagot illető tagdíjbefizetések összegét havonta, az adott hónapot követő hónap 8. napjáig
b) a függő tételekből beazonosított, pénztártagot illető tagdíjbefizetések és ahhoz kapcsolódó hozamok összegét havonta, az adott hónapot követő hónap 8. napjáig
(13) A pénztár 2011. május 31-én jogosult a visszalépő tag egyéni számláját 795 Ft-tal csökkenteni és azt a működési tartalék javára jóváírni. A pénztár a működési tartalék javára jóváírt összeget a 2011. május 30-án meglévő működési és likviditási tartalék kimerülését követően használhatja fel. A pénztár a fel nem használt összeget 2011. szeptember 15-ig átutalja a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap pénzforgalmi számlájára.
(14) A visszalépő tagi kifizetések megállapításánál a hozamgarantált tőke összegét a 3. számú mellékletben szereplő képlet alkalmazásával kell számítani azzal, hogy
a) a számítás fordulónapjaként 2011. május 31-ét,
b) 2011. május hónapra a KSH által közzétett, 2011. áprilisra vonatkozó inflációs
rátát kell alkalmazni.
igényli vissza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól.
(15) Az a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, e törvény hatálybalépését követően pénztártaggá vált természetes személy, aki teljes összegű társadalombiztosítási nyugellátásban kíván részesülni, 2012. március 31. napjáig kezdeményezheti tagsági jogviszonyának megszüntetését és egyéni számlaegyenlege 4. § (2) bekezdés zsk) pontja szerinti visszalépő tagi kifizetéssel csökkentett összegének a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére történő átutalását.
(15) Az a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag természetes személy, aki teljes összegű társadalombiztosítási nyugellátásban kíván részesülni, bármikor kezdeményezheti tagsági jogviszonyának megszüntetését és egyéni számlaegyenlege 4. § (2) bekezdés zsk) pontja szerinti visszalépő tagi kifizetéssel csökkentett összegének a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását. A pénztártag tagsági jogviszonyát a bejelentéstől számított 60 napon belül kell megszüntetni (a megszüntetés napja).
(16) A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a tag tagsági jogviszonya megszüntetésének szándékát a (15) bekezdésben meghatározott időpontig annak a magánnyugdíjpénztárnak kell bejelentenie, amelyikben tagsági jogviszonnyal rendelkezik. A pénztár a tag tagsági jogviszonyát 2012. május 31-ével szünteti meg (a megszüntetés napja).
(16) A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a tag tagsági jogviszonya megszüntetésének szándékát annak a magánnyugdíjpénztárnak kell bejelentenie, amelyikben tagsági jogviszonnyal rendelkezik.
(17) A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell megfelelőn alkalmazni. Az eszközöket - jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában - a tagsági jogviszonyát megszüntető tag portfólióján belüli eszközök arányának megfelelően kell átadni.
(17) A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A magánnyugdíjpénztár az átadásra kerülő követelések értékét 2012. október 12. napjáig a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban (a továbbiakban: állampapír) és pénzben teljesíti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. A magánnyugdíjpénztár 2012. május 31. napjával köteles a visszalépő tagok portfóliójában lévő eszközöket elkülöníteni, és ezen eszközöket az átadás napjáig köteles elkülönítetten kezelni, azzal, hogy 2012. szeptember 30. napjáig a visszalépő tagok portfólióját oly módon köteles átalakítani, hogy az állampapírtól eltérő pénzügyi eszközök helyett állampapírba vagy pénzbe helyezi át a visszalépő tagok követelését. A követelésnek legalább a visszalépő tag - 2012. május 31-ei értéknapon fennálló - portfólióján belüli állampapír-aránynak megfelelő részét állampapírban kell teljesíteni a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap értékpapírszámlájára. Az átadott állampapírok az értékpapírszámlán történő jóváírás napján a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tulajdonába kerülnek.
(17) A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A magánnyugdíjpénztár az átadásra kerülő követelések értékét pénzben teljesíti a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.
(18) A pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követeléséből annak egy ezrelékét vonhatja le.
(19) A tagsági jogviszonyát megszüntető tag jogosult a követelésének részét képező egyéni számla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, 4. § (2) bekezdésének zsj) pontjában meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegének felvételére (visszalépő tagi kifizetés), vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírásra. A tag a tagsági jogviszony megszűnésének napjától (2012. május 31.) kérheti a visszalépő tagi kifizetés átutalását. Amennyiben a tag tagsági jogviszonya megszüntetésének időpontjáig nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben lévő egyéni számláján kell jóváírni.
(19) A tagsági jogviszonyát megszüntető tag jogosult a követelésének részét képező egyéni számla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, 4. § (2) bekezdésének zsj) pontjában meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegének felvételére (visszalépő tagi kifizetés), vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben történő nyilvántartásra. A tag a tagsági jogviszony megszűnésének napjától (2012. május 31.) kérheti a visszalépő tagi kifizetés átutalását. Amennyiben a tag tagsági jogviszonya megszüntetésének időpontjáig nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben kell nyilvántartani.
(19) A tagsági jogviszonyát megszüntető tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, 4. § (2) bekezdés zs) pont zsj) alpontjában meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíj kiegészítés összegének felvételére (visszalépő tagi kifizetés), vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben történő nyilvántartásra. A tag a tagsági jogviszony megszűnésének napjától (megszüntetés napja) kérheti a visszalépő tagi kifizetés átutalását. Ha a tag tagsági jogviszonya megszüntetésének időpontjáig nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben kell nyilvántartani.
(20) Az Mpt. 24. § (15) bekezdése alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok esetében a visszalépő tagi kifizetések megállapításánál a hozamgarantált tőke összegét a 3. számú mellékletben szereplő képlet alkalmazásával kell számítani azzal, hogy 2012. április és május hónapokra a KSH által közzétett, 2012. márciusra vonatkozó inflációs rátát kell alkalmazni
(20) A (15) bekezdése alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok esetében a visszalépő tagi kifizetések megállapításánál a hozamgarantált tőke összegét a 3. számú mellékletben szereplő képlet alkalmazásával kell számítani azzal, hogy a megszüntetés napjára vonatkozó inflációs rátát kell alkalmazni.
(21) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2011. május 31. napjával, illetve 2012. május 31. napjával visszalépő tagok után a magánnyugdíjpénztárak által a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére függő tételként átadott és utóbb beazonosított, a pénztártagot illető tagdíjbefizetéseket és ahhoz kapcsolódó hozamok összegét
a) az átadó magánnyugdíjpénztárak (vagy jogutódjuk) havonta, az adott hónapot követő hónap 8. napjáig,
b) az átadó magánnyugdíjpénztár jogutód nélküli megszűnése esetén - a függő tételekből az átadó magánnyugdíjpénztár adatait kezelő szervezet által beazonosított, a pénztártagot illető tagdíjbefizetések és kapcsolódó hozamok összegének hitelt érdemlő igazolásával - a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tag
legkésőbb 2015. január 10-éig visszaigényelheti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól.
(21) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2011. május 31. napjával, illetve 2012. május 31. napjával visszalépő tagok után a magánnyugdíjpénztárak által a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére függő tételként átadott és utóbb beazonosított, a pénztártagot illető tagdíjbefizetéseket és ahhoz kapcsolódó hozamok összegét
a) az átadó magánnyugdíjpénztárak (vagy jogutódjuk) havonta, az adott hónapot követő hónap 8. napjáig,
b) az átadó magánnyugdíjpénztár jogutód nélküli megszűnése esetén - a függő tételekből az átadó magánnyugdíjpénztár adatait kezelő szervezet által beazonosított, a pénztártagot illető tagdíjbefizetések és kapcsolódó hozamok összegének hitelt érdemlő igazolásával - a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tag
legkésőbb 2017. december 31-éig visszaigényelheti a Nyugdíjbiztosítási Alaptól.
24/A. §
(1) Amennyiben a pénztártag a 23. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti választási lehetőségével élve magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni és az egyéni számlán felhalmozott összeget - bármely országban működő - időskori megélhetést szolgáló megtakarítási formába kívánja utalni, arról a pénztár részére a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszony, vagy a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozatban meg kell jelölni a pénztártag által választott megtakarítási formát, valamint az ezt működtető intézmény címét és bankszámlaszámát.
(1) Amennyiben a pénztártag a 23. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti választási lehetőségével élve magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni és az egyéni számlán felhalmozott összeget - bármely országban működő - időskori megélhetést szolgáló megtakarítási formába kívánja utalni, arról a pénztár részére a nyugdíj-biztosítási jogviszony megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozatban meg kell jelölni a pénztártag által választott megtakarítási formát, valamint az ezt működtető intézmény címét és bankszámlaszámát.
(1) Amennyiben a pénztártag a 23. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti választási lehetőségével élve magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni és az egyéni számlán felhalmozott összeget - bármely országban működő - időskori megélhetést szolgáló megtakarítási formába kívánja utalni, arról a pénztár részére a nyugdíj-biztosítási jogviszony megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozatban meg kell jelölni a pénztártag által választott megtakarítási formát, valamint az ezt működtető intézmény címét és pénzforgalmi számlájának számát.
(2) A pénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat pénztárhoz történő megérkezésének napját magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének összegét - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a fordulónapot követő 50 napon belül köteles átutalni a tag nyilatkozatában megjelölt intézmény részére. Az átutalt összeg más jogszabályok alkalmazásában a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatással esik egy tekintet alá.
(3) A (2) bekezdés szerinti követelés összegét a pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésének tényleges költségeivel csökkentheti.
25. §   A pénztártag egyéni számláján nyilvántartott összegre sem a pénztártag, sem a pénztár hitelezői nem tarthatnak igényt.

A tagdíj

26. §
(1) A tagdíj alapja a Tbj.-ben meghatározott nyugdíjjárulék-alapot képező adóköteles jövedelem.
(1) A tagdíj alapja megegyezik a Tbj.-ben meghatározott nyugdíjjárulék-alappal.
(2) A tagdíj mértékét a Tbj. határozza meg.
(3) A tagdíj megfizetéséről, illetve a tagdíjfizetési kötelezettség alapján a pénztárhoz befolyt tagdíj összegéről a pénztár a pénztártag, és ha nem ő a befizető, akkor a befizető részére hatvan napon belül igazolást állít ki.
(3) A tagdíj megfizetéséről, illetve a tagdíjfizetési kötelezettség alapján a pénztárhoz befolyt tagdíj összegéről a pénztár a tagdíjbevallást és befizetést teljesítő foglalkoztató, egyéni vállalkozó részére negyedévente, a negyedévet követő 45. napig a bevallások és befizetések részletezésével igazolást (értesítőt) állít ki, illetőleg küld meg.
(4) A tagdíj megfizetésének módjáról a Tbj. rendelkezik. A pénztári tagsági viszony időszakába csak az az idő számít bele, amelyre vonatkozó tagdíjat a pénztárba befizették.
(4) A tagdíj megfizetésének módjáról a Tbj. rendelkezik.
(4) A tagdíj bevallásának és megfizetésének módjáról a Tbj. rendelkezik.
(5) A munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalással munkavállalója tagdíját vagy a tag saját tagdíját a tagdíjalap mértékének 10 százalékáig kiegészítheti. A munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételekkel vonatkozik.
(5) A munkáltató egyoldalú, írásban történő kötelezettségvállalással munkavállalója tagdíját vagy a tag saját tagdíját együttesen a tagdíjalap 10 százalékáig kiegészítheti. Írásban történő kötelezettségvállalásnak minősül a tagdíj-kiegészítés Tbj. 50. §-a szerinti bevallása is. A munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételekkel vonatkozik.
(6) Nem kell alkalmazni az (5) bekezdés második mondatának rendelkezéseit abban az esetben, ha a kölcsönbeadó a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/H. § (10) bekezdése alapján a tagdíj-kiegészítés bevallására és befizetésére a kölcsönvevőnél fennálló feltételek szerint kötelezett.
26. §   A tagdíj a pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére a pénztártagok által önkéntesen vállalt, rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás. A tagdíj minden pénztártagra kötelező, legkisebb mértékét (a továbbiakban: egységes tagdíj) a pénztár alapszabálya határozza meg.

V. FEJEZET
A PÉNZTÁRI SZOLGÁLTATÁS

Járadékszolgáltatás

27. §
(1) A pénztár a pénztártag részére a nyugdíjszolgáltatást a pénztártag által választott típusú járadékszolgáltatásként nyújtja, vagy a 28. §-ban foglaltak szerint egyösszegű kifizetésként teljesíti. A pénztár szolgáltatásainak jogcímét és mértékét, valamint időpontját e törvény alapján a pénztár szolgáltatási szabályzata határozza meg.
(1) A pénztár a pénztártag részére a nyugdíjszolgáltatást a pénztártag által választott típusú járadékszolgáltatásként nyújtja, vagy a 28. §-ban foglaltak szerint egyösszegű kifizetésként teljesíti. A pénztár szolgáltatásainak jogcímét és mértékét, valamint időpontját e törvény alapján a pénztár szolgáltatási szabályzata határozza meg. A 28. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyösszegű kifizetés nem nyugdíjszolgáltatás.
(1) A pénztár a pénztártag részére a nyugdíjszolgáltatást a pénztártag által választott típusú járadékszolgáltatásként nyújtja, vagy a 28. §-ban foglaltak szerint egyösszegű kifizetésként teljesíti. A pénztár szolgáltatásainak jogcímét és mértékét, valamint időpontját e törvény alapján a pénztár szolgáltatási szabályzata határozza meg. A 28. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyösszegű kifizetés nem szolgáltatás.
(2) A járadékszolgáltatás (szolgáltatási típus) lehet:
a) a tag számára élete végéig havonta előre folyósított járadék (életjáradék),
b) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a nyugdíjszolgáltatás megkezdésének időpontjától számított, előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig a pénztártagnak, illetve kedvezményezettjének (örökösének), a meghatározott időtartam lejárata után a pénztártag élete végéig folyósít (elején határozott időtartamos életjáradék),
c) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a pénztártag részére élethosszig folyósít, majd annak halála után kedvezményezettje részére a pénztár szolgáltatási szabályzatában előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig folyósít (végén határozott időtartamos életjáradék),
d) kettő vagy több életre szóló életjáradék: a pénztártag és kedvezményezettje(i) részére járó nyugdíjszolgáltatás, amelyet addig folyósítanak, ameddig legalább egyikük életben van.
27. §   Pénztár a pénztártag részére nyugdíjszolgáltatást a pénztártag által választott pénztári járadékként nyújtja, vagy biztosító intézménytől vagy nyugdíj szolgáltató intézménytől vásárolt életjáradékként folyósítja. A pénztári járadék jogcímét és mértékét, valamint időpontját e törvény alapján a pénztár szolgáltatási szabályzata határozza meg. A 28. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyösszegű kifizetés nem minősül szolgáltatásnak.

Egyösszegű kifizetés

28. §   A pénztár egyösszegű kifizetést teljesít:
a) szolgáltatásként a pénztártag halála után, a kedvezményezett részére a b) pontban meghatározott feltételek teljesülése esetén. Az egy összegben történő kifizetés helyett a kedvezményezett dönthet úgy, hogy az összeget a tagsági viszony folytatása mellett a pénztárban hagyja, vagy azt más pénztárba viszi át,
b) ha az egyéni számla egyenlege nagyobb mint a normafedezet kétszerese és a járadékra jogosult - a nyugdíjjáradék folyósításának megkezdésekor - a nyugdíjjáradékon felüli egyösszegű szolgáltatás nyújtását igényli. A normafedezet kétszeresén felüli rész a pénztártag rendelkezése szerint őt vagy kedvezményezettjét illeti meg,
c) annak a pénztártagnak a kérésére, aki a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött tagsági viszonyának egybeszámításával sem fizetett 180 havi tagdíjat. Ha a pénztártag nem az egyösszegű kifizetést kéri, részére járadékszolgáltatást kell megállapítani. E járadékszolgáltatásra az Alap, illetve a központi költségvetés által nyújtott garancia nem vonatkozik.
c) annak a pénztártagnak a kérésére, aki a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött tagsági viszonyának egybeszámításával sem fizetett 180 hónap időtartamra tagdíjat. Ha a pénztártag nem az egyösszegű kifizetést kéri, részére járadékszolgáltatást kell megállapítani. E járadékszolgáltatásra az Alap, illetve a központi költségvetés által nyújtott garancia nem vonatkozik.
c) annak a pénztártagnak a kérésére, aki a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött tagsági viszonyának egybeszámításával sem fizetett 180 hónap időtartamra tagdíjat. Ha a pénztártag nem az egyösszegű kifizetést kéri, részére járadékszolgáltatást kell megállapítani.
28. §
(1) A pénztár egyösszegű kifizetést teljesít:
a) a pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére,
b) annak a pénztártagnak a kérésére, akinek a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított tagsági jogviszonya nem haladja meg a 180 hónapot.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában a 180 hónap számításánál - nem teljes naptári hónap esetén - 30 naptári napot kell egy hónapnak tekinteni.
(3) Ha a pénztártag nem az egyösszegű kifizetést kéri, részére járadékszolgáltatást kell megállapítani.

Kedvezményezett

29. §
(1) A pénztártag halála esetére egyéni számlájára, illetve nyugdíjszolgáltatásra vonatkozóan kedvezményezettet jelölhet. Ha a tag kedvezményezettet nem jelöl, a tag természetes személy törvényes örökösét kell kedvezményezettnek tekinteni. Örökös hiányában az egyéni számlán levő összeg az Alapra száll át.
(1) A pénztártag halála esetén az egyéni számla hagyatékának nem része. A tag a halála esetére természetes személy kedvezményezettet jelölhet a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (haláleseti kedvezményezett).
(2) A tag felhalmozási időszakban bekövetkező halála esetén a kedvezményezett választhat, hogy az egyéni számlán ráeső részt
a) egy összegben felveszi,
b) a tagsági viszony folytatása mellett a pénztárban hagyja,
b) a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére,
c) más pénztárba viszi át.
c) a tagsági viszony folytatása mellett a pénztárban hagyja,
d) más pénztárba viszi át.
(2) A kedvezményezett-jelölés a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a tagot a záradékolt belépési nyilatkozat átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat megküldésével értesíti. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját.
(2) A kedvezményezett-jelölés a pénztár tudomásulvételével a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a tagot a záradékolt belépési nyilatkozat átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat megküldésével értesíti. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját.
(3) A tagsági viszony folytatása a felhalmozási időszakban akkor választható, ha a pénztár SzMSz-e ezt lehetővé teszi, és a kedvezményezett más pénztárban fennálló tagsági viszonyát megszünteti, vagy számlatulajdonos marad.
(3) Amennyiben a pénztártag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá.
(4) Egyösszegű szolgáltatásra kedvezményezett a 28. § b) pontjában meghatározott esetben a nyugdíjszolgáltatás megkezdése előtt jelölhető.
(4) A pénztártag az (1) bekezdésben meghatározott formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet.
(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a hozzátartozói nyugellátást megállapító határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a pénztár gondoskodik a kedvezményezett követelésének a Nyugdíjbiztosítási Alapba történő átutalásáról.
(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a hozzátartozói nyugellátás összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával történő megállapításáról a nyugdíjbiztosítási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A pénztár az értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles átutalni a Tny. 44/C. §-ában megjelölt hozzátartozó, mint kedvezményezett jogszerű - az elhalt pénztártag egyéni számláján alapuló - követelésének megfelelő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba.
(5) A kedvezményezettjelölés hatályát veszti, ha
a) a pénztártag a korábbi kedvezményezett jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl,
b) a kedvezményezett a tag halála előtt meghal,
c) a tag a kedvezményezett - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet.
(6) Az örökös, illetve kedvezményezett részére történő haláleseti kifizetés illetékmentes.
(6) Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részére a pénztártag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a részesedésük arányában lesznek jogosultak.
(7) Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az (5) bekezdésben foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét öröklése arányában kell tekinteni. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az öröklés alá eső összeg a pénztárra száll és a pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni.
(7) Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az (5) bekezdésben foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a pénztárra száll, és a pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni.
(7) Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az (5) bekezdésben foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a pénztárra száll, és a pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni.
(8) A kedvezményezett(ek) a pénztártag a felhalmozási időszakban bekövetkező halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett (9) bekezdés szerinti választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést.
(9) A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt
a) egy összegben felveszi,
b) a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére,
c) ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájára átvezetteti,
d) más pénztárnál vezetett egyéni számlájára átutaltatja.
(10) A (9) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a hozzátartozói nyugellátás összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti megállapításáról a nyugdíjbiztosítási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A magánnyugdíjpénztár az egyéni számlán lévő, tagdíjkiegészítéssel csökkentett összeget az értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül utalja át a Nyugdíjbiztosítási Alapba.
(10) A (9) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a hozzátartozói nyugellátás összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti megállapításáról a nyugdíjbiztosítási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, a tagsági jogviszony megszűnése napját magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének a tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap részére köteles átutalni a fordulónapot követő 50 napon belül, illetve amennyiben erre nincs lehetőség, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítése alapján az értesítést követő 15 napon belül.
(10) A (9) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a hozzátartozói nyugellátás összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti megállapításáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, a tagsági jogviszony megszűnése napját magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének a tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap részére köteles átutalni a fordulónapot követő 50 napon belül, illetve amennyiben erre nincs lehetőség, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítése alapján az értesítést követő 15 napon belül.
(10) A (9) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a hozzátartozói nyugellátás összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti megállapításáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A magánnyugdíjpénztár a pénztártag tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelését a Tbj. 45. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalni.

A szolgáltatás alapvető feltételei, a járadék legkisebb összege

30. §
(1) A járadékszolgáltatásra jogosult a társadalombiztosítási nyugdíj iránti igényével egyidejűleg, vagy azt követően kérheti a nyugdíjszolgáltatás folyósítását.
(2) A pénztártag normajáradéka, amelynél járadéka a megállapításkor nem lehet kevesebb, a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíj megállapítási szabályai szerinti, de legfeljebb öt év járulékfizetés nélküli elismert szolgálati idő figyelembevételével meghatározott nyugellátásának 25 százaléka.
(2) A pénztártag normajáradéka - amelynél járadéka a megállapításkor nem lehet kevesebb - a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíj megállapítási szabályai szerinti, de legfeljebb öt év járulékfizetés nélküli elismert szolgálati idő figyelembevételével meghatározott nyugellátásának 25%-a. A normajáradék kiszámításánál - a pénztártag választásától függetlenül - olyan, a 27. § (2) bekezdés d) pontja alapján meghatározott, két életre szóló járadékot kell figyelembe venni, amelyik a pénztártag halálát követően a meghatározott kedvezményezett részére annak 20%-át garantálja, azzal az eltéréssel, hogy a kedvezményezett részére a járadék folyósítása addig tart, ameddig a kedvezményezett hozzátartozói nyugellátásra jogosult. E rendelkezés alkalmazása során kedvezményezettként csak egy, a Tny.-ben meghatározott hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy vehető figyelembe.
30/A. §
(1) A pénztári járadék havi összege a tag egyéni járadékszolgáltatási számlája egyenlegének és a tagnak a járadék meghatározásakor hónapokban kifejezett hátralévő várható élettartama hányadosaként számított összeg. A járadékkal szemben a folyósítás költségei érvényesíthetők. A járadék értékét évente, az egyéni számlaértesítő készítésekor, a hozamok jóváírását követően, újra kell számolni.
(2) A járadékos pénztártag halála esetén, az egyéni járadékszámlán maradó összeg a kedvezményezettet, annak hiányában az örököst illeti meg.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt szabályokat csak azon összegekre kell alkalmazni, amelyek a folyósítási költségek levonása után havi szinten meghaladják a minimum öregségi nyugdíj (az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege) összegének a felét. Az ezen összeghatár alatti járadékok esetében, a kifizetést évente egy alkalommal az egyéni számlaértesítő kiküldésével egyidejűleg kell teljesíteni. Ha a járadék havi összege nem éri el a minimum öregségi nyugdíj összegének 25 százalékát, a tag kérésére az egyéni számlakövetelés összegét a járadékra való jogosultság igazolásakor a tag részére egy összegben kell kifizetni.
(4) A pénztártag a pénztári szolgáltatásra való jogosultsága igazolásakor a pénztártól kapható nyugdíjszolgáltatás mértékének ismeretében nyilatkozik arról, hogy járadékszolgáltatást kíván igénybe venni, vagy vissza kíván lépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Visszalépés esetén a pénztártag jogosult a követelése részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a 4. § (2) bekezdés zsk) pontjában meghatározott visszalépő tagi kifizetés felvételére, vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra. Ha a tag nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell utalni.
(5) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számlán nyilvántartott visszalépő tagi kifizetéssel csökkentett követelését - a tagsági jogviszony megszűnése napján fennálló értékben - a megszűnés napját követő 15 munkanapon belül utalja át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. Az átutalásnál hivatkozni kell a pénztártag természetes személyazonosító adataira és társadalombiztosítási azonosító jelére, ezzel egyidejűleg az átutalás megtörténtéről és az átutalt összegről tájékoztatni kell a volt pénztártagot és a pénztártag lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.

A szolgáltatás fedezete és a szolgáltatás megállapítása

31. §
(1) A pénztár járadékos időszakban lévő tagjai járadékszolgáltatását a járadék 32. § szerinti folyósításával vagy biztosítóintézettől vásárolt járadékkal teljesítheti. A folyósítás módja a pénztár szolgáltatási szabályzata szerint járadékonként különböző lehet.
(2) A járadékszolgáltatás megállapítása az egyéni számla egyenlegének - aktuáriusi módszerek alapján - a pénztártag által választott életjáradékra, illetőleg a 28. § b) pontjában meghatározott feltételek szerint egy összegre való átváltásával történik. A járadék megállapításánál alkalmazott egységes halandósági táblában a férfi és női halandóságot egyaránt figyelembe kell venni. A járadékot a biztonsági tartalékok képzésére és a folyósítás várható költségeire is figyelemmel kell megállapítani.
(3) A pénztár tagságára és halandósági viszonyaira vonatkozóan a pénztárnak évente biztosításmatematikai statisztikai jelentést kell készítenie a Pénztárfelügyelet részére. A pénztárnak a pénztárra vonatkozó biztosításmatematikai statisztikai jelentéseit figyelembe kell venni az aktuáriusi számításoknál. A halandósági tábla összeállításának és alkalmazásának feltételeit, valamint a biztosításmatematikai statisztikai jelentés szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(3) A pénztár tagságára és halandósági viszonyaira vonatkozóan a pénztárnak évente biztosításmatematikai statisztikai jelentést kell készítenie a Felügyelet részére. A pénztárnak a pénztárra vonatkozó biztosításmatematikai statisztikai jelentéseit figyelembe kell venni az aktuáriusi számításoknál. A halandósági tábla összeállításának és alkalmazásának feltételeit, valamint a biztosításmatematikai statisztikai jelentés szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) A választott szolgáltatás fedezetének képzése a szolgáltatás teljes fedezetének az egyéni számláról a választott szolgáltatás tartalék számlájára egy összegben való átvezetésével történik.
31. §   A pénztári járadékszolgáltatás esetén a választott szolgáltatás fedezetének képzése a szolgáltatás teljes fedezetének az egyéni számláról a választott szolgáltatás szolgáltatási tartalék számlájára egy összegben való átvezetésével történik.

A pénztár szolgáltatási tevékenységének feltételei

32. §
(1) A pénztár szolgáltatási tevékenységét a Pénztárfelügyelet által jóváhagyott szolgáltatási szabályzat alapján kezdheti meg. A pénztár által folyósított járadék-szolgáltatást is tartalmazó szolgáltatási szabályzatot a Pénztárfelügyelet a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezi.
(1) A pénztár szolgáltatási tevékenységét a Felügyelet által jóváhagyott szolgáltatási szabályzat alapján kezdheti meg. A pénztár által folyósított járadék-szolgáltatást is tartalmazó szolgáltatási szabályzatot a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezi.
(1) A pénztár a járadékszolgáltatási tevékenységét a Felügyelet által jóváhagyott szolgáltatási szabályzat alapján kezdheti meg. A pénztár által folyósított járadékszolgáltatást is tartalmazó szolgáltatási szabályzatot a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezi.
(2) A pénztár szolgáltatási szabályzatának legalább az életjáradékra és valamelyik, a kedvezményezettre is kiterjedő szolgáltatásra vonatkozó előírásokat, valamint a szolgáltatásokhoz kapcsolódó biztonsági tartalék képzésének és felhasználásának szabályait kell tartalmaznia. A tevékenységét kezdő pénztár szolgáltatási szabályzata nem tartalmazhat saját folyósítású járadékot. Amennyiben a pénztár valamely járadékát saját maga kívánja folyósítani, úgy ehhez huszonötezer fő alatti taglétszám esetén legalább 3 évvel, egyéb esetben 1 évvel a szolgáltatás megkezdése előtt be kell szereznie a Pénztárfelügyelet engedélyét.
(2) A pénztár szolgáltatási szabályzatának legalább az életjáradékra és valamelyik, a kedvezményezettre is kiterjedő szolgáltatásra vonatkozó előírásokat, valamint a szolgáltatásokhoz kapcsolódó biztonsági tartalék képzésének és felhasználásának szabályait kell tartalmaznia. A tevékenységét kezdő pénztár szolgáltatási szabályzata nem tartalmazhat saját folyósítású járadékot. Amennyiben a pénztár valamely járadékát saját maga kívánja folyósítani, úgy ehhez huszonötezer fő alatti taglétszám esetén legalább 3 évvel, egyéb esetben 1 évvel a szolgáltatás megkezdése előtt be kell szereznie a Felügyelet engedélyét.
(2) A pénztár szolgáltatási szabályzatának a pénztári járadékra vonatkozó előírásokat, valamint a szolgáltatások kifizetéséhez kapcsolódó biztonsági tartalék képzésének és felhasználásának szabályait kell tartalmaznia. Ha a pénztár a járadékot saját maga kívánja folyósítani, úgy ehhez a szolgáltatás megkezdése előtt be kell szereznie a Felügyelet engedélyét.
(3) A pénztár által nyújtott saját járadékszolgáltatási tevékenység feltételei:
a) a pénztár saját demográfiai viszonyaira vonatkozó, e törvényben előírt statisztikákat vezette, ebből a pénztárra vonatkozó halandósági táblát elkészítette, valamint a járadék biztonságos nyújtásához szükséges számú nyugdíjas korú tagja van, és az ezeket alátámasztó számításokat a Pénztárfelügyeletnek benyújtotta,
a) a pénztár saját demográfiai viszonyaira vonatkozó, e törvényben előírt statisztikákat vezette, ebből a pénztárra vonatkozó halandósági táblát elkészítette, valamint a járadék biztonságos nyújtásához szükséges számú nyugdíjas korú tagja van, és az ezeket alátámasztó számításokat a Felügyeletnek benyújtotta,
b) az 58. § szerinti saját tevékenységi tartaléka van,
c) az 53. § (5) és (8) bekezdése alapján biztonsági tartalékot képez,
c) biztonsági tartalékot képez,
d) a 47. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező aktuáriust alkalmaz.
(3) A pénztár által nyújtott saját járadékszolgáltatási tevékenységhez biztonsági tartalékot képez.
(4) A Pénztárfelügyelet a saját folyósítási járadék feltételeit tartalmazó szolgáltatási szabályzatot - a járadékosok várható létszáma és a szolgáltatások előrelátható fedezete és biztonsági tartalékai alapján - engedélyezi. A szolgáltatási szabályzat részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) A Felügyelet a saját folyósítási járadék feltételeit tartalmazó szolgáltatási szabályzatot - a járadékosok várható létszáma és a szolgáltatások előrelátható fedezete és biztonsági tartalékai alapján - engedélyezi. A szolgáltatási szabályzat részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(5) A Pénztárfelügyelet előírhatja a szolgáltatási szabályzat megváltoztatását, illetőleg intézkedhet és bírságot szabhat ki, ha a szabályzat valótlan adatokat tartalmaz, illetőleg a szabályzattal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek nem felel meg.
(5) A Felügyelet előírhatja a szolgáltatási szabályzat megváltoztatását, illetőleg intézkedhet és bírságot szabhat ki, ha a szabályzat valótlan adatokat tartalmaz, illetőleg a szabályzattal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek nem felel meg.
(6) A pénztár a folyósítás alatt álló járadékok fedezetének rendelkezésre állását aktuáriusi értékelés készítésével ellenőrzi, és hiány esetén a Pénztárfelügyeletet és az Alapot értesíti.
(6) A pénztár a folyósítás alatt álló járadékok fedezetének rendelkezésre állását aktuáriusi értékelés készítésével ellenőrzi, és hiány esetén a Felügyeletet és az Alapot értesíti.

Biztosítóintézettől vásárolt járadékszolgáltatás

33. §
(1) A pénztár járadékszolgáltatási kötelezettsége a Bit. hatálya alá tartozó, valamely, az ügyfél védelmi alapban tagsággal rendelkező biztosítóintézettől történő járadék vásárlása útján is teljesíthető. A járadék vásárlásának forrása a pénztár erre vonatkozó szolgáltatási tartaléka. A biztosítóintézettől vásárolható járadékok azonosak azzal, amelyet a pénztár maga is felajánlhat [27. § (2) bekezdés].
(1) A pénztár járadékszolgáltatási kötelezettsége a Bit. hatálya alá tartozó biztosítóintézettől történő járadék vásárlása útján is teljesíthető. A járadék vásárlásának forrása a pénztár erre vonatkozó szolgáltatási tartaléka. A biztosítóintézettől vásárolható járadékok azonosak azzal, amelyet a pénztár maga is felajánlhat [27. § (2) bekezdés].
(2) A járadékszolgáltatást teljesítő biztosítóintézetet a pénztár, illetve szolgáltatást igénybe vevő tag egyaránt kiválaszthatja. A pénztártag abban az esetben is választhat más biztosítóintézet által nyújtott járadékszolgáltatást, ha pénztára is nyújtja ugyanazt a járadékszolgáltatást. A biztosítóintézettel a járadék szolgáltatására vonatkozó szerződést a pénztár köti meg, illetve eljár az érintett pénztártag(ok) nevében.
(3) A biztosítóintézettől vásárolt járadékkal teljesített járadékszolgáltatásra (járadékmegállapítás, egyösszegű kifizetés, öröklés) a Bit. rendelkezései az irányadóak azzal, hogy a járadékszolgáltatásra jogosultat legalább élethosszig tartó járadékban kell részesíteni, amelynek rendszeresen, havonta kifizetett összege nem lehet kevesebb, mint amire a pénztár által történő nyugdíjszolgáltatás esetében az Alap garanciája kiterjed. A biztosítóintézettől vásárolt életjáradékot a tag nem szüntetheti meg.
(3) A biztosítóintézettől vásárolt járadékkal teljesített járadékszolgáltatásra (járadékmegállapítás, egyösszegű kifizetés, öröklés) a Bit. rendelkezései az irányadóak azzal, hogy a járadékszolgáltatásra jogosultat legalább élethosszig tartó járadékban kell részesíteni. A biztosítóintézettől vásárolt életjáradékot a tag nem szüntetheti meg.
(4) A biztosítótól vásárolt járadékra az Alap által nyújtott garancia nem terjed ki.

VI. FEJEZET
A PÉNZTÁR SZERVEZETÉRE ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A pénztár jogállása és szervezete

Szervezeti és működési szabályzat

34. §
(1) A pénztár jogi személy.
(2) A pénztár szervei:
a) a közgyűlés, részközgyűlés vagy küldöttközgyűlés (a továbbiakban együtt: közgyűlés),
b) az igazgatótanács,
c) az ellenőrző bizottság,
d) az SzMSz szerint létrehozott szakértői bizottságok.
(3) A pénztárban vagy közgyűlés (részközgyűlés), vagy küldöttközgyűlés működik.
(4) A közgyűlés formáját, megtartásának módját és részletes szabályait az SzMSz határozza meg.
(5) A közgyűlés a pénztártagok összességéből áll. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.
(6) A részközgyűlés a pénztár tagságából képzett csoportokban külön megtartott közgyűlés. A részközgyűlésen minden tag egy és csakis egy csoportba tartozik, és a részközgyűlés határozatait az egyes gyűlések szavazatainak összesítésével hozza. A részközgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A részközgyűlés hatásköri és eljárási szabályait az SzMSz tartalmazza.
(7) A küldöttközgyűlés a pénztártagok küldötteken keresztüli képviseletével megtartott közgyűlés.
(8) A pénztár vezető tisztségviselői:
a) az igazgatótanács elnöke és tagjai,
b) az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai,
c) minden olyan, az SzMSz-ben meghatározott tisztségviselő, aki tisztségét a közgyűlés hatáskörébe tartozó választás alapján tölti be.
(9) Vezető tisztségviselővé csak büntetlen előéletű személy választható. A vezető tisztségviselők megbízatása a határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, illetve a pénztártagsági viszony megszűnésével, valamint a közügyektől való eltiltással szűnik meg.
(9) Vezető tisztségviselővé csak büntetlen előéletű személy választható. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselők megbízatása a határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, illetve a pénztártagsági viszony megszűnésével, valamint a közügyektől való eltiltással szűnik meg.
(9) A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselők megbízatása a határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, illetve a pénztártagsági viszony megszűnésével, valamint a közügyektől való eltiltással szűnik meg.
(10) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjait az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közös közgyűlése választja. Az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közgyűlése a mindkét szervezetet érintő kérdésekben közösen dönt.
(11) A (10) bekezdésben meghatározott közös közgyűlésen a tagoknak tagsági viszonyonként egy szavazata van. Egyebekben a közös közgyűlés szabályairól az alapszabályban kell rendelkezni.
(12) Vezető tisztségviselővé nem választható olyan személy, aki
a) büntetett előéletű,
b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) elrendeli,
b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a
ba) 2013. júius 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,
bb) Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény,
elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény elrendeli,
c) a b) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, vagy
d) gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
34/A. §   A vezető tisztségviselőnek jelölt személy a megválasztását megelőzően a közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.
35. §   Az SzMSz-nek tartalmaznia kell:
a) a pénztár jogállására és alapítására vonatkozó adatokat,
b) a taggá válás feltételét, a pénztár szerveződési elvét,
c) a taggá válással, az átlépéssel, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel és a tagsági viszony megszűnésével, valamint - ha a pénztár azt lehetővé kívánja tenni - a kedvezményezett pénztártaggá válásával kapcsolatos eljárásokat,
c) a taggá válással, az átlépéssel, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel és a tagsági viszony megszűnésével kapcsolatos eljárásokat,
d) a tagok jogait és kötelezettségeit,
d) a tagok, a kedvezményezettek, illetve az örökösök jogait és kötelezettségeit,
e) a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését biztosító előírásokat,
f) a tagdíj fizetésének rendjét, ideértve a tagdíjátvállalással kapcsolatos szabályokat is,
f) a pénztári bevételek tartalékok közötti megosztási arányait és elveit - a pénztár működési szükségleteinek megfelelően -, a tagdíj fizetésének rendjét, ideértve a tagdíjátvállalással kapcsolatos szabályokat is,
g) a pénztári szolgáltatások típusait,
h) a járadékszolgáltatásokkal és más tagi követeléssel kapcsolatos eljárási rendet, beleértve a viták rendezésének pénztáron belüli rendjét,
i) a pénztár szervezetére, a közgyűlés formájára, illetve ahol küldöttközgyűlés működik a küldöttek megválasztására és visszahívására vonatkozó szabályokat,
j) az igazgatótanácsra, az ellenőrző bizottságra, ezek választására, szakértői bizottságokra, az ügyvezetőre, illetőleg ezek tevékenységére, hatáskör-átruházásra és a pénztár képviseletére irányadó főbb szabályokat,
k) a pénztár gazdálkodására, pénzügyi tervére, üzemvitelére vonatkozó főbb szabályokat,
l) a pénztár vagyonkezelésére, adminisztrációs és nyilvántartási, valamint beszámolási, továbbá a járadékszolgáltatási kötelezettségeire irányadó alapvető előírásokat, ideértve azt is, hogy a pénztár e tevékenységeket maga kívánja-e ellátni, illetőleg azokat részben vagy egészben pénztári szolgáltatóra bízza-e; ez esetben a tevékenységek kihelyezésével kapcsolatos előírásokat is tartalmazza a szabályzat, továbbá
m) mindazt amit e törvény meghatároz, és amit a közgyűlés szükségesnek tart.

A közgyűlés

36. §
(1) A pénztár legfőbb szerve a közgyűlés.
(2) Küldöttközgyűlés esetén a küldöttközgyűlés létszáma 25-100 küldött lehet. A küldötteket a tagok, a tagok köréből létszámarányosan öt évre választják.
(3) A küldöttek választásának és visszahívásának eljárási szabályait a pénztár SzMSz-e tartalmazza. Az SzMSz-ben rendelkezni kell az újonnan belépő, átlépő tagok képviseletéről is.
(4) A küldöttek megbízatása a határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, illetve a pénztártagsági viszony megszűnésével, valamint a közügyektől való eltiltással szűnik meg.
37. §
(1) A közgyűlést legalább évente kétszer össze kell hívni, az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására. A beszámolót a pénzügyi év lejártát követő 90 napos, a pénzügyi tervet a pénzügyi év lejárta előtti 90 napos időszakban kell a közgyűlés elé terjeszteni és elfogadni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság vagy a Pénztárfelügyelet elrendeli, vagy az ellenőrző bizottság, illetve a pénztártagok, illetve küldötteik legalább 10 százaléka - az ok és a cél megjelölésével - írásban indítványozza, illetve az igazgatótanács szükségesnek látja. Az SzMSz más esetekben is előírhatja a közgyűlés összehívását.
(1) A közgyűlést legalább évente kétszer össze kell hívni, az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására. A beszámolót a pénzügyi év lejártát követő 90 napos, a pénzügyi tervet a pénzügyi év lejárta előtti 90 napos időszakban kell a közgyűlés elé terjeszteni és elfogadni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság vagy a Felügyelet elrendeli, vagy az ellenőrző bizottság, illetve a pénztártagok, illetve küldötteik legalább 10 százaléka - az ok és a cél megjelölésével - írásban indítványozza, illetve az igazgatótanács szükségesnek látja. Az SzMSz más esetekben is előírhatja a közgyűlés összehívását.
(1) A közgyűlést legalább évente kétszer össze kell hívni, az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására. A beszámolót a pénzügyi év lejártát követő 150 napos, a pénzügyi tervet a pénzügyi év lejárta előtti 90 napos időszakban kell a közgyűlés elé terjeszteni és elfogadni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság vagy a Felügyelet elrendeli, vagy az ellenőrző bizottság, illetve a pénztártagok, illetve küldötteik legalább 10 százaléka - az ok és a cél megjelölésével - írásban indítványozza, illetve az igazgatótanács szükségesnek látja. Az SzMSz más esetekben is előírhatja a közgyűlés összehívását.
(1) A közgyűlést legalább évente kétszer össze kell hívni, az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására. A beszámolót a pénzügyi év lejártát követő ötödik hónap utolsó napjáig, a pénzügyi tervet a pénzügyi év lejárta előtti 90 napos időszakban kell a közgyűlés elé terjeszteni és elfogadni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság vagy a Felügyelet elrendeli, vagy az ellenőrző bizottság, illetve a pénztártagok, illetve küldötteik legalább 10 százaléka - az ok és a cél megjelölésével - írásban indítványozza, illetve az igazgatótanács szükségesnek látja. Az SzMSz más esetekben is előírhatja a közgyűlés összehívását.
(2) A közgyűlés összehívásának módjáról a pénztár SzMSz-ében kell rendelkezni. A közgyűlés összehívásáról szóló értesítésben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. A közgyűlés összehívását - a közgyűlést legalább 15 nappal megelőzően - egy országos napilapban, illetőleg a helyi és munkahelyi időszakos lapban is legalább egy alkalommal meg kell hirdetni. A hirdetmény tartalmazza a közgyűlés helyét, időpontját, tervezett napirendjét, az előterjesztések megtekintésének módját.
(2) A közgyűlés összehívásának módjáról a pénztár SzMSz-ében kell rendelkezni. A közgyűlés összehívásáról szóló értesítésben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. A közgyűlés összehívását - a közgyűlést legalább 15 nappal megelőzően - egy országos napilapban, illetőleg a helyi és munkahelyi időszakos lapban is legalább egy alkalommal meg kell hirdetni. A hirdetmény tartalmazza a közgyűlés helyét, időpontját, tervezett napirendjét, az előterjesztések megtekintésének módját. A közgyűlés a meghívóban (hirdetményben) nem szereplő napirendi pontokat az Mpt. 39. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések esetén csak akkor tárgyalhatja meg, ha az ülésen valamennyi tag jelen van, illetve képviselve van, és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához.
(3) A küldöttközgyűlés összehívásáról szóló értesítést, a küldöttközgyűlést megelőzően legalább 15 nappal előbb el kell juttatni a küldötteknek. A bíróság vagy a Pénztárfelügyelet az értesítés tekintetében, az e törvényben foglaltnál rövidebb határidőt is előírhat.
(3) A küldöttközgyűlés összehívásáról szóló értesítést, a küldöttközgyűlést megelőzően legalább 15 nappal előbb el kell juttatni a küldötteknek. A bíróság vagy a Felügyelet az értesítés tekintetében, az e törvényben foglaltnál rövidebb határidőt is előírhat.
(4) A közgyűlés összehívása az igazgatótanács feladata. Amennyiben az igazgatótanács a közgyűlés összehívása iránt nem intézkedik, az indítványozók a Pénztárfelügyelethez, annak elutasító döntése után 30 napon belül a bírósághoz fordulhatnak. A közgyűlést a bíróság vagy a Pénztárfelügyelet is összehívhatja.
(4) A közgyűlés összehívása az igazgatótanács feladata. Amennyiben az igazgatótanács a közgyűlés összehívása iránt nem intézkedik, az indítványozók a Felügyelethez, annak elutasító döntése után 30 napon belül a bírósághoz fordulhatnak. A közgyűlést a bíróság vagy a Felügyelet is összehívhatja.
(5) A közgyűlésre a Pénztárfelügyelet képviselőjét is meg kell hívni. A Pénztárfelügyelet képviselője a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt.
(5) A közgyűlésre a Felügyelet képviselőjét is meg kell hívni. A Felügyelet képviselője a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt.
38. §
(1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a pénztártagok felének képviselete biztosított.
(2) Ha a közgyűlés határozatképtelen, úgy a 15 napos időköz megtartásával másodízben összehívott közgyűlés az előzetesen, határozati javaslattal együtt beterjesztett eredeti napirendi pontok tekintetében a képviseltek számától függetlenül határozatképes.
(2) Ha a közgyűlés határozatképtelen, akkor a határozatképtelenség esetére összehívott, megismételt közgyűlés a meghívóban (hirdetményben) szereplő kérdésekben a jelenlévők, illetve képviseltek számától függetlenül határozatképes. Amennyiben az eredeti közgyűlés meghívója (hirdetménye) ezt tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt közgyűlés egy napon is megtartható.
(3) A közgyűlésen minden küldöttnek annyi szavazata van, ahány pénztártagot képvisel.
(3) A közgyűlésen minden küldöttnek annyi szavazata van, ahány pénztártagot képvisel. A küldött akadályoztatása esetén helyette csak a vele azonos szabályok szerint megválasztott pótküldött járhat el, a küldöttet más nem helyettesítheti.
(4) A közgyűlés a határozatait - ha az SzMSz eltérően nem rendelkezik - egyszerű szavazattöbbséggel hozza.
39. §
(1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapító okirat módosítása,
b) az SzMSz elfogadása, illetőleg módosítása,
c) az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása,
c) az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, valamint annak ellenőrzése, hogy az igazgatótanács tagjával és elnökével szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok,
d) az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása,
d) az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, valamint annak ellenőrzése, hogy az ellenőrző bizottság tagjával és elnökével szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok,
e) az igazgatótanács éves beszámolójának - ezen belül a mérleg és az aktuáriusi értékelés - elfogadása, döntés az egyes tartalékokban mutatkozó hiány rendezéséről,
f) a pénztár pénzügyi tervének elfogadása,
g) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a pénztár nevében eljáró személyek, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a pénztár képviseletéről,
h) döntés érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról,
i) döntés a pénztár megszűnéséről, szétválásról vagy más pénztárral történő egyesülésről,
j) döntés mindazon ügyekben, amelyeket e törvény vagy más jogszabály a hatáskörébe utal,
k) a könyvvizsgáló megválasztása és felmentése,
l) döntés a tagdíjak behajtásának módjáról.
(2) A közgyűlésen jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság beszámolójának egy példányát. A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt - a közgyűlést követő 30 napon belül - meg kell küldeni a Pénztárfelügyeletnek. Az elfogadott beszámolót és mérleget a nyilvánosságra hozatal szabályai szerint legalább egy országos lapban meg kell jelentetni.
(2) A közgyűlésen jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság beszámolójának egy példányát. A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt - a közgyűlést követő 30 napon belül - meg kell küldeni a Felügyeletnek. Az elfogadott beszámolót és mérleget a nyilvánosságra hozatal szabályai szerint legalább egy országos lapban meg kell jelentetni.
(2) A közgyűlésen jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság beszámolójának egy példányát. A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt - a közgyűlést követő 30 napon belül - meg kell küldeni a Felügyeletnek. Az elfogadott beszámolót és mérleget a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Pénzügyi Közlönyben közzé kell tenni.
(3) A közgyűlési határozatok ellen a pénztártagok, illetve a küldöttek, valamint a Pénztárfelügyelet a határozat meghozatalától számított 90 napon belül keresetet nyújthat be a pénztár székhelye szerint illetékes megyei bíróságon.
(3) A közgyűlési határozatok ellen a pénztártagok, illetve a küldöttek, valamint a Felügyelet a határozat meghozatalától számított 90 napon belül keresetet nyújthat be a pénztár székhelye szerint illetékes megyei bíróságon.
(3) A közgyűlési határozatok ellen a pénztártagok, illetve a küldöttek, valamint a Felügyelet a határozat meghozatalától számított 90 napon belül keresetet nyújthat be a pénztár székhelye szerint illetékes törvényszéken.
39/A. §
(1) A vezető tisztségviselői jogviszony fennállása alatt a közgyűlés írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a vezető tisztségviselőt annak igazolására, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a vezető tisztségviselő hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből, a közgyűlés az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(3) A közgyűlés a 34/A. § alapján megismert személyes adatokat a vezető tisztségviselő megválasztásáról meghozott döntésig, az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a vezető tisztségviselői jogviszony megszűnéséig kezeli.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az a személy, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja, hogy vele szemben a vezető tisztségviselői tisztség betöltését kizáró ok nem áll fenn.

Az igazgatótanács

40. §
(1) Az igazgatótanács a pénztár ügyvezető szerve. Az igazgatótanács létszáma páratlan számú, legalább 7 fő. Az igazgatótanácsban biztosítani kell a pénztártagok képviseletét. Az igazgatótanács megbízatása, megválasztásától számított öt évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően az új közgyűlés alakuló ülésén új igazgatótanácsot nem választ.
(1) Az igazgatótanács a pénztár ügyvezető szerve. Az igazgatótanács létszáma páratlan számú, legalább 7 fő. Az igazgatótanácsban biztosítani kell a pénztártagok képviseletét. Az igazgatótanács megbízatása, megválasztásától számított öt évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően az új közgyűlés alakuló ülésén új igazgatótanácsot nem választ. Az igazgatótanács elnökének csak olyan személy választható meg, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
(2) Az igazgatótanács
a) gondoskodik a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntések előkészítéséről, a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,
b) gondoskodik a pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről,
c) meghatározza a pénztár üzletpolitikáját,
d) elfogadja a vagyonkezelési és vagyonértékelési, továbbá a szolgáltatási szabályzatot,
e) dönt a vagyonértékelés módjáról, vagyonkezelő kiválasztásáról, valamint a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási tevékenysége végzésének módjáról - szükség szerint - az e tevékenységet végző szervezet kiválasztásáról,
e) dönt a vagyonértékelés módjáról, vagyonkezelő, ingatlanfejlesztő, ingatlanüzemeltető, ingatlankezelő kiválasztásáról, valamint a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási tevékenysége végzésének módjáról - szükség szerint - az e tevékenységet végző szervezet kiválasztásáról,
f) gondoskodik a pénztár zavartalan működéséről. Ennek érdekében a közgyűlés által elfogadott pénzügyi terv és a jogszabályok keretei között átcsoportosításokat hajthat végre. Az átcsoportosítás nem csökkentheti a fedezeti tartalékot,
g) a jogszabályok keretei között dönt a saját tevékenységi és a biztonsági tartalékok feltöltéséről, illetve felhasználásáról,
h) elfogadja ügyrendjét.
(3) Az igazgatótanács gyakorolja az ügyvezető felett a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti az ügyvezető helyettesét (helyetteseit) és a főkönyvelőt.
(4) Az igazgatótanácsnak - az SzMSz eltérő rendelkezése hiányában - legalább 3 havonként kell ülést tartania. Az ügyvezető az igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal részt vesz. Az igazgatótanács ülését össze kell hívni akkor is, ha azt a közgyűlés határozata előírta, illetve ha az ellenőrző bizottság vagy az igazgatótanács tagjainak egyharmada vagy az ügyvezető kéri.
(4) Az igazgatótanács az SzMSz-ben meghatározott időközönként, de legalább háromhavonként ülést tart. Ülést kell tartania ezen időszakon belül akkor is, ha azt közgyűlési határozat vagy a Felügyelet előírta, illetve az ellenőrző bizottság, az igazgatótanács tagjainak egyharmada vagy az ügyvezető kéri. Az ügyvezető az igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal részt vesz.
(5) Az igazgatótanács ülése határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van.
(5) Az igazgatótanács ülés megtartása nélkül távbeszélőn, telefaxon, telexen, elektronikus levélben (e-mail) is hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatótanácsi tagok SzMSz-ben meghatározott hányada, de legalább a fele szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és az SzMSz-ben meghatározott időtartamon, de legfeljebb 8 napon belül megküldi a pénztár székhelyére.
(6) Az igazgatótanács határozatait - amennyiben az SzMSz másként nem rendelkezik - a jelenlévő igazgatótanácsi tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(6) Az igazgatótanács ülése határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van.
(7) Az igazgatótanács minősített többséggel - az igazgatótanács tagjai kétharmadának egyetértésével - határoz:
a) a közgyűlés elé terjesztendő éves beszámoló elfogadásáról,
b) az ügyvezető, a vagyonkezelő és a letétkezelő - pályázat útján történő - kiválasztásáról,
c) hatáskörei gyakorlásának átruházásáról.
(7) Az igazgatótanács határozatait - amennyiben az SzMSz másként nem rendelkezik - a jelenlévő igazgatótanácsi tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(8) Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők nevét, az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámolók, illetve más dokumentumok egy-egy példányát.
(8) Az igazgatótanács minősített többséggel - az igazgatótanács tagjai kétharmadának egyetértésével - határoz:
a) a közgyűlés elé terjesztendő éves beszámoló elfogadásáról,
b) az ügyvezető, a vagyonkezelő és a letétkezelő - pályázat útján történő - kiválasztásáról,
b) az ügyvezető, a vagyonkezelő és a letétkezelő - nyílt pályázat útján történő - kiválasztásáról,
b) az ügyvezető, a vagyonkezelő, az ingatlanértékelő, az ingatlanfejlesztő, a műszaki ellenőr és a letétkezelő - nyílt pályázat útján történő - kiválasztásáról,
c) hatáskörei gyakorlásának átruházásáról.
(9) A pénztár igazgatótanácsa dönthet arról, hogy a fedezeti tartalék (egyéni számlák összessége, illetve a szolgáltatási tartalékok összessége) javára más tartalék(ok) befektetési hozamát jóváírja.
(9) Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők nevét, az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámolók, illetve más dokumentumok egy-egy példányát.
(10) A pénztár igazgatótanácsa dönthet arról, hogy a fedezeti tartalék (egyéni számlák összessége, illetve a szolgáltatási tartalékok összessége) javára más tartalék(ok) befektetési hozamát jóváírja.
41. §   Az igazgatótanács a 40. § (2) bekezdés a)-b) és g) pontjaiban foglalt hatáskörének gyakorlását - felelősségének érintetlenül hagyása és rendszeres beszámolási kötelezettség előírása mellett - az ügyvezetőre átruházhatja. A hatáskör gyakorlásának módjáról és mértékéről az igazgatótanács ügyrendjében kell rendelkezni.

A pénztár képviselete

42. §
(1) A pénztárat
a) az igazgatótanács elnöke és a pénztár egy képviseleti joggal felruházott alkalmazottja,
b) az igazgatótanács 2 tagja,
c) a pénztár 2 képviseleti joggal felruházott alkalmazottja,
d) az ügyvezető és a pénztár egy képviseleti joggal felruházott tisztségviselője
együttesen képviseli.
(2) A pénztár tisztségviselőjét vagy alkalmazottját az igazgatótanács ruházhatja fel képviseleti joggal.

Az ellenőrző bizottság feladata és hatásköre

43. §
(1) A közgyűlés legalább 5, legfeljebb 7 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottságban a pénztártagoknak kell többségben lenniük. Az ellenőrző bizottság megbízatása, megválasztásától számított öt évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően, az új küldöttközgyűlés alakuló ülésén új ellenőrző bizottságot nem választ.
(1) A közgyűlés legalább 5, legfeljebb 7 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottságban a pénztártagoknak kell többségben lenniük. Az ellenőrző bizottság megbízatása, megválasztásától számított öt évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően, az új küldöttközgyűlés alakuló ülésén új ellenőrző bizottságot nem választ. Az ellenőrző bizottság elnökének csak olyan személy választható meg, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
(2) Az ellenőrző bizottság feladata, hogy rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a pénztár fizetőképességének és kötelezettségvállalásainak összhangját. Az ellenőrző bizottság nyílt pályázat alapján tesz javaslatot a közgyűlésnek a könyvvizsgáló személyére.
(2) Az ellenőrző bizottság feladata, hogy rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a jogszabályi előírások, a pénztár pénzügyi terve, alapszabályában, SZMSZ-ében és szabályzataiban foglaltak megvalósulása érdekében a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a pénztár fizetőképességének, bevételeinek és kiadásainak, eszközeinek és kötelezettségvállalásainak összhangját, a pénztár működését. Az ellenőrző bizottság nyílt pályázat alapján tesz javaslatot a közgyűlésnek a könyvvizsgáló személyére.
(3) Az ellenőrző bizottság megállapításait évente a közgyűlés elé terjeszti. Az ellenőrző bizottság kérheti az igazgatótanács soron kívüli összehívását, ha ezt az ellenőrzés során tapasztaltak szükségessé teszik.
(3) Az ellenőrző bizottság a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására évente ellenőrzési tervet készít és gondoskodik annak végrehajtásáról.
(4) Az ellenőrző bizottság köteles megvizsgálni a hatáskörébe tartozó, a közgyűlés elé terjesztendő jelentéseket és az igazgatótanács éves beszámolóját. Az ellenőrző bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a közgyűlés érvényesen nem határozhat. Az ellenőrző bizottság jelentését az éves beszámolóról és a pénzügyi tervről a közgyűlés előtt, azokkal együtt megtekinthetővé kell tenni a tagság számára.
(4) Az ellenőrző bizottság megállapításait évente a közgyűlés elé terjeszti. Az ellenőrző bizottság kérheti az igazgatótanács soron kívüli összehívását, ha ezt az ellenőrzés során tapasztaltak szükségessé teszik.
(5) Az ellenőrző bizottság köteles megvizsgálni a hatáskörébe tartozó, a közgyűlés elé terjesztendő jelentéseket és az igazgatótanács éves beszámolóját. Az ellenőrző bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a közgyűlés érvényesen nem határozhat. Az ellenőrző bizottság jelentését az éves beszámolóról és a pénzügyi tervről a közgyűlés előtt, azokkal együtt megtekinthetővé kell tenni a tagság számára.

Személyi és tárgyi feltételek

44. §
(1) A pénztár a pénztártevékenységet csak a szolgáltatás nyújtásához, illetve a gazdálkodási, tagfelvételi tevékenység megkezdéséhez szükséges személyi feltételek, technikai, informatikai, műszaki felszereltség és a tevékenység végzésére alkalmas helyiségek birtokában kezdheti meg, továbbá rendelkeznie kell a jogszabályoknak megfelelő számviteli renddel és a biztonságos működéshez szükséges belső szabályzatokkal, valamint az egyes tevékenységek végzésében előírt pénzügyi követelmények teljesítéséhez szükséges pénzeszközökkel, tartalékokkal.
(2) A pénztár köteles
a) ügyvezetőt (helyettes ügyvezetőt),
b) a számviteli rendért felelős vezetőt (főkönyvelőt),
c) befektetésekért felelős vezetőt,
d) biztosításmatematikust (aktuáriust),
e) könyvvizsgálót,
f) jogászt,
g) belső ellenőrt
alkalmazni, illetőleg foglalkoztatni. Az a), b), c) és g) pontokban felsorolt személyeket a pénztár kizárólag munkaviszony keretében alkalmazhatja.
(3) Az ügyvezető elláthatja az (1) bekezdés c), f) pontban meghatározottak feladatát is, amennyiben a vonatkozó feltételeknek egyébként megfelel.
(3) Az ügyvezető elláthatja a (2) bekezdés c), f) pontban meghatározottak feladatát is, amennyiben a vonatkozó feltételeknek egyébként megfelel.
(3) Az ügyvezető elláthatja a (2) bekezdés c) és f) pontjában meghatározottak feladatát is, ha a vonatkozó feltételeknek egyébként megfelel. A (2) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott személyek nem lehetnek az igazgatótanács vagy az ellenőrző bizottság tagjai.
(4) A Pénztárfelügyelet, illetve az Alap részére teljesítendő információszolgáltatáshoz a pénztárnak rendelkeznie kell a beszámolási rendszerhez, nyilvántartási követelményekhez igazodó számítástechnikai eszközökkel.
(4) A Felügyelet, illetve az Alap részére teljesítendő információszolgáltatáshoz a pénztárnak rendelkeznie kell a beszámolási rendszerhez, nyilvántartási követelményekhez igazodó számítástechnikai eszközökkel.
(4) A pénztárnak a Felügyelet, illetve az Alap részére teljesítendő információszolgáltatás érdekében a beszámolási rendszerhez, nyilvántartási követelményekhez igazodó számítástechnikai eszközökkel, valamint a tájékoztatási kötelezettségei teljesítése érdekében internetes honlappal kell rendelkeznie.
(5) A pénztár a nevében, székhelyében, vezető tisztségviselőiben, és a (2) bekezdésben meghatározott személyekben bekövetkező változást annak időpontját követő 30 napon belül a Felügyeletnek bejelenti. A pénztár a megalakulásakor és a vezető tisztségviselők, illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén csatolja az érintett személy
a) három hónapnál nem régebbi, eredeti erkölcsi bizonyítványát és nyilatkozatát arról, hogy ellene büntetőeljárás nem folyik,
b) nyilatkozatát arról, hogy vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,
c) a jogszabály által előírt végzettségét, vagy gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát,
d) vezető tisztségviselők esetén nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.
(5) A pénztár a nevében, székhelyében, vezető tisztségviselőiben, és a (2) bekezdésben meghatározott személyekben bekövetkező változást annak időpontját követő 30 napon belül a Felügyeletnek bejelenti. A pénztár a megalakulásakor és a vezető tisztségviselők, illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén - ideértve azok újraválasztását vagy újbóli kinevezését is - figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra csatolja az érintett személy
a) három hónapnál nem régebbi, eredeti erkölcsi bizonyítványát,
b) nyilatkozatát arról, hogy vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,
c) a jogszabály által előírt végzettségét, vagy gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát,
d) vezető tisztségviselők esetén nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.
(5) A pénztár a nevében, székhelyében, a bevételek tartalékok közötti megosztásának arányában, vezető tisztségviselőiben, és a (2) bekezdésben meghatározott személyekben bekövetkező változást annak időpontját követő 30 napon belül a Felügyeletnek bejelenti. A pénztár a megalakulásakor és a vezető tisztségviselők, illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén - ideértve azok újraválasztását vagy újbóli kinevezését is - figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra csatolja az érintett személy
a) három hónapnál nem régebbi, eredeti erkölcsi bizonyítványát,
a) vonatkozásában a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványának eredeti példányát,
b) nyilatkozatát arról, hogy vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,
c) a jogszabály által előírt végzettségét, vagy gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát,
d) vezető tisztségviselők esetén nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.
(6) A vezető tisztségviselők, illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak újraválasztása vagy újbóli kinevezése esetén az (5) bekezdés c) pontjában foglaltak ismételt igazolására nincs szükség.

Az ügyvezető

45. §
(1) A pénztár ügyvezetője a pénztárral munkaviszonyban álló személy. Az ügyvezető nem lehet a pénztár igazgatótanácsának elnöke, illetve más választott tisztségviselője.
(2) Ügyvezetőként (ügyvezető-helyettesként) az alkalmazható, aki
a) büntetlen előéletű,
b) felsőfokú pénzügyi, közgazdasági vagy jogi végzettséggel, legalább 2 éves, a pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal, valamint pénztárüzemi vezetői tevékenységre feljogosító szakvizsgával rendelkezik.
(2) Ügyvezetőként (helyettes ügyvezetőként) az alkalmazható, aki
a) büntetlen előéletű,
a) büntetlen előéletű, nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok,
b) felsőfokú pénzügyi, közgazdasági, jogi, államigazgatási vagy közhasznú menedzseri végzettséggel rendelkezik, és legalább 2 éves, a pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(3) Az igazgatótanács kérésére a Pénztárfelügyelet a pénztárüzemi vezetői szakvizsga megszerzése alól meghatározott időtartamra - legfeljebb 3 évre - felmentést adhat.
(3) Az igazgatótanács kérésére a Felügyelet a pénztárüzemi vezetői szakvizsga megszerzése alól meghatározott időtartamra - legfeljebb 3 évre - felmentést adhat.
(4) Az ügyvezető felelős az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért, folyamatos ügyviteléért, gyakorolja a pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat azok kivételével, amelyeket e törvény, illetőleg az SzMSz a közgyűlés vagy az igazgatótanács hatáskörébe utal.
(5) Az igazgatótanács jogsértő határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezető az ellenőrző bizottsághoz, illetve a Pénztárfelügyelethez fordulhat.
(5) Az igazgatótanács jogsértő határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezető az ellenőrző bizottsághoz, illetve a Felügyelethez fordulhat.

A könyvvizsgáló

46. §
(1) A pénztár köteles könyvvizsgálót igénybe venni.
(1) A pénztár köteles könyvvizsgálót igénybe venni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a Felügyelet az általa vezetett pénztári minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót határozatával nyilvántartásba vette.
(1) A pénztár köteles könyvvizsgálót igénybe venni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a könyvvizsgáló rendelkezik pénztári minősítéssel.
(2) Nem lehet könyvvizsgáló a pénztár alapítója, tagja, a pénztár ügyvezetője, igazgatótanácsának, ellenőrző bizottságának tagja, az alapító tulajdonosa, az alapító könyvvizsgálója, az alapító vezető tisztségviselője, vezető beosztású alkalmazottja, illetve a vagyonkezelő, valamint gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálója és közeli hozzátartozója.
(2) Nem lehet könyvvizsgáló a pénztár alapítója (kivéve, ha önkéntes nyugdíjpénztár az alapító), tagja, a pénztár ügyvezetője, igazgatótanácsának, ellenőrző bizottságának tagja, az alapító tulajdonosa, az alapító könyvvizsgálója, az alapító vezető tisztségviselője, vezető beosztású alkalmazottja, illetve a vagyonkezelő, valamint gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálója és a nyilvántartást végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálójának közeli hozzátartozója.
(2) Nem lehet könyvvizsgáló a pénztár alapítója, tagja, a pénztár ügyvezetője, igazgatótanácsának, ellenőrző bizottságának tagja, az alapító tulajdonosa, az alapító könyvvizsgálója (kivéve, ha önkéntes nyugdíjpénztár az alapító), az alapító vezető tisztségviselője, vezető beosztású alkalmazottja, illetve a vagyonkezelő, valamint gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálója és a nyilvántartást végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálójának közeli hozzátartozója.
(3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet is elláthatja. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a szervezetnek a könyvvizsgálói tevékenységet végző dolgozójára kell alkalmazni.
(3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet, könyvvizsgáló társaság is elláthatja. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a társaságnak a könyvvizsgálói tevékenységet végző dolgozójára kell alkalmazni.
(4) A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb hároméves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. Ugyanazon könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb 3 pénztárnál bízható meg könyvvizsgálói feladatok ellátásával.
(4) A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. Ugyanazon könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt pénztárnál láthat el könyvvizsgálói feladatokat, és az egy pénztártól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát.
(4) A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgáló megbízatásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja. Ugyanazon könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt pénztárnál láthat el könyvvizsgálói feladatokat, és az egy pénztártól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát.
(5) A könyvvizsgáló betekinthet a pénztár könyveibe, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjaitól, a pénztár alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a pénztár tartalékait, szerződéseit, bankszámláját, értékpapír-állományát megvizsgálhatja. Jelen lehet az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni.
(5) A könyvvizsgáló társaság által végzett könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálati tevékenységet végző dolgozó egyidejűleg legfeljebb öt pénztárnál láthat el könyvvizsgálói feladatokat, és a könyvvizsgáló társaság egy pénztártól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaság dolgozójának megbízatása egy pénztárnál legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg.
(5) A könyvvizsgáló társaság által végzett könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálati tevékenységet végző dolgozó egyidejűleg legfeljebb öt pénztárnál láthat el könyvvizsgálói feladatokat, és a könyvvizsgáló társaság egy pénztártól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaság dolgozójának megbízatása egy pénztárnál legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg, azzal, hogy megbízatásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja.
(6) A könyvvizsgáló a 39. § (1) bekezdésének e)-f) pontjaiban megjelölt, a pénztár közgyűlése elé terjesztett beszámolót és pénzügyi tervet köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét ismertetni. E nélkül a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat.
(6) A könyvvizsgáló betekinthet a pénztár könyveibe, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjaitól, a pénztár alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a pénztár tartalékait, szerződéseit, bankszámláját, értékpapír-állományát megvizsgálhatja. Jelen lehet az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni.
(6) A könyvvizsgáló betekinthet a pénztár könyveibe, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjaitól, a pénztár alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a pénztár tartalékait, szerződéseit, pénzforgalmi számláját, értékpapír-állományát megvizsgálhatja. Jelen lehet az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni.
(7) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a pénztár vagyonának vagy a fedezeti tartalék jelentős csökkenése várható, köteles az ellenőrző bizottságot és a pénztár igazgatótanácsát tájékoztatni, továbbá a pénztár közgyűlésének összehívását kezdeményezni, és a Pénztárfelügyeletnek bejelenteni.
(7) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a pénztár vagyonának vagy a fedezeti tartalék jelentős csökkenése várható, köteles az ellenőrző bizottságot és a pénztár igazgatótanácsát tájékoztatni, továbbá a pénztár közgyűlésének összehívását kezdeményezni, és a Felügyeletnek bejelenteni.
(7) A könyvvizsgáló a 39. § (1) bekezdésének e)-f) pontjaiban megjelölt, a pénztár közgyűlése elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét ismertetni. Enélkül a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat.
(7) A könyvvizsgáló - az alakuló közgyűlésen elfogadott pénzügyi terv kivételével - a 39. § (1) bekezdésének e)-f) pontjaiban megjelölt, a pénztár közgyűlése elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét ismertetni. Enélkül a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat.
(8) Ha a pénztár közgyűlését az igazgatótanács - nyolc napon belül - nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a pénztár közgyűlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Pénztárfelügyeletet és a bíróságot.
(8) Ha a pénztár közgyűlését az igazgatótanács - nyolc napon belül - nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a pénztár közgyűlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a bíróságot.
(8) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a pénztár vagyonának vagy a fedezeti tartalék jelentős csökkenése várható, köteles az ellenőrző bizottságot és a pénztár igazgatótanácsát tájékoztatni, továbbá a pénztár közgyűlésének összehívását kezdeményezni, és a Felügyeletnek bejelenteni.
(9) Ha a pénztár közgyűlését az igazgatótanács - a tudomására jutástól számított nyolc napon belül - nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a pénztár közgyűlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a bíróságot.
(10) A Felügyelet a könyvvizsgálót akkor veszi nyilvántartásba a pénztári minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékébe, ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara névjegyzékébe bejegyzett könyvvizsgálóként szerepel, legalább kétéves könyvvizsgálói gyakorlata van, és
a) legalább három éven át pénztárnál vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, pénztári szolgáltatónál számviteli, ellenőrzési, vagy a Felügyeletnél pénztárral, vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral kapcsolatos felügyeleti, ellenőrzési munkakörben szakmai gyakorlatot szerzett, vagy
b) legalább két éven át pénztárnál vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál könyvvizsgálói tevékenységet folytató személy asszisztenseként tevékenykedett, vagy
c) legalább két éven át pénztárnál vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál könyvvizsgálóként tevékenykedett.
(11) A Felügyelet a könyvvizsgálót a pénztári minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékéből határozattal törli, ha
a) a könyvvizsgáló a jegyzékbe vétel követelményeinek már nem felel meg,
b) a könyvvizsgáló a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.
(12) Ha a Felügyelet a könyvvizsgálót a (11) bekezdés b) pontja alapján törli a névjegyzékből, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez.
(13) Ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a pénztári minősítésű könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez, egyidejűleg értesíti a Felügyeletet.
(14) A Felügyelet a könyvvizsgáló társaságot akkor veszi nyilvántartásba a pénztári minősítésű könyvvizsgáló társaságok névjegyzékébe, ha a könyvvizsgáló társaság a Magyar Könyvvizsgálói Kamara névjegyzékében szerepel és munka- vagy tagsági viszony keretében foglalkoztat a Felügyelet által vezetett pénztári minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékében szereplő könyvvizsgálót.
(15) A Felügyelet a könyvvizsgáló társaságot törli a névjegyzékből, ha
a) a könyvvizsgáló társaságot a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a névjegyzékéből törli,
b) ha a könyvvizsgáló társaság nem rendelkezik a Felügyelet által vezetett pénztári minősítési könyvvizsgálók névjegyzékében szereplő könyvvizsgálóval.
(16) Ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a pénztári minősítésű könyvvizsgáló társaságot törli nyilvántartásából, erről egyidejűleg értesíti a Felügyeletet.
(17) A pénztári minősítésű könyvvizsgáló társaság haladéktalanul köteles bejelenteni a Felügyeletnek a pénztári minősítésű könyvvizsgáló munka-, illetve tagsági viszonyának megszűnését és ezzel egy időben igazolnia kell a nyilvántartásba vétel feltételeinek meglétét.

A biztosításmatematikus

47. §
(1) A biztosításmatematikus aláírásával ellenjegyzi:
a) a pénzügyi tervet, az éves beszámolóban az aktuáriusi értékelést, a biztosításmatematikai statisztikai jelentést, a tartalékok képzésére és mértékére vonatkozó számításokat,
b) az igazgatótanács döntését megelőzően a pénztár szolgáltatási szabályzatát,
c) a biztosítóintézettel kötendő kockázatmegosztást célzó szerződéseket,
d) az a)-c) pontokra vonatkozó adatok helytállóságát, a számítások helyességét, valamint igazolja a rendelkezésre álló adatok teljeskörűségét és a számítások alapjául szolgáló módszerek megfelelőségét.
(1) A biztosításmatematikus az alábbi feladatokat látja el:
a) ellenjegyzi
- a pénztár pénzügyi tervét,
- a biztosításmatematikai statisztikai jelentést,
- a pénztár szolgáltatási szabályzatát,
- a tagok pénztárak közötti átlépésére vonatkozó szabályzatot,
- a biztosítóintézettel kötendő, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó szerződéseket;
b) elkészíti
- az éves beszámolóhoz az aktuáriusi értékelést,
- a tartalékok képzésére és megfelelőségére vonatkozó számításokat, értékeléseket;
c) elvégzi
- a járadékok meghatározásához szükséges számítási módszerek kidolgozását,
- a tagok tájékoztatásához kapcsolódó biztosításmatematikai feladatokat;
d) szükség szerint javaslatot tesz a pénztár egyéb szabályzatainak módosítására, közreműködik azok elkészítésében.
(2) A pénztár biztosításmatematikusaként az alkalmazható, aki
a) szakirányú felsőfokú végzettséggel és külön jogszabályban meghatározott tanácsadói szintű biztosításmatematikusi (aktuáriusi) szakképesítéssel rendelkezik,
b) legalább hároméves - biztosítónál, pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, a Pénztárfelügyeletnél (az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeleténél), az Állami Biztosítás Felügyeletnél, felsőoktatási intézményben, a biztosításmatematikusok szakmai érdek-képviseleti szervénél vagy biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál vagy biztosítási szaktanácsadóként szerzett - szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b) legalább hároméves - biztosítónál, pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, a Felügyeletnél (az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeleténél), felsőoktatási intézményben, a biztosításmatematikusok szakmai érdek-képviseleti szervénél vagy biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál vagy biztosítási szaktanácsadóként szerzett - szakmai gyakorlattal rendelkezik,
c) a pénztárral munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban áll,
d) büntetlen előéletű.
d) büntetlen előéletű, nem áll biztosításmatematikus foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok.
(3) Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül azon szakok oklevele, amelynek megszerzéséhez tudományegyetemen, pénzügyi és számviteli főiskolán legalább négy féléves, szigorlattal lezárt matematikai és statisztikai képzés szükséges. Ilyennek minősül különösen a tudományegyetemen, pénzügyi és számviteli főiskolán fakultáció vagy posztgraduális képzés során szerzett legalább négy féléves biztosításmatematikai képzés.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában meglévő feltételek fennállását az érintett szervek igazolják. A Pénztárfelügyelet az aktuáriusi szakképesítés, illetőleg a gyakorlati idő követelménye alól 3 évre felmentést adhat.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában meglévő feltételek fennállását az érintett szervek igazolják. A Felügyelet az aktuáriusi szakképesítés, illetőleg a gyakorlati idő követelménye alól 3 évre felmentést adhat.
(5) A megbízási jogviszony létesítését megelőzően a biztosításmatematikusként megbízási jogviszonyt létesíteni kívánó személy a pénztár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(6) A megbízási jogviszony fennállása alatt a biztosításmatematikus a pénztár írásbeli, a mulasztás jogkövetkezményeit ismertető felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül a biztosításmatematikuson kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(7) A pénztár a megbízási jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a biztosításmatematikust annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok.
(8) Ha a (7) bekezdésben meghatározott felhívásra a biztosításmatematikus igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, a pénztár az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a biztosításmatematikus részére megtéríti.
(9) A pénztár a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli
a) a biztosításmatematikusként megbízási jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a biztosításmatematikus
azon személyes adatait, amelyeket a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(10) A (9) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a pénztár a megbízási jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - a megbízási jogviszony létesítése és fennállása esetén - a megbízási jogviszony megszűnéséig kezeli.
(11) A megbízási jogviszonyt a pénztár azonnali hatállyal megszünteti, ha
a) a biztosításmatematikus a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,
b) ha a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fennállását az üzemben tartó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak a biztosításmatematikus részére történő kézbesítése napján.

Befektetésekért felelős vezető

48. §
(1) A pénztár köteles befektetésekért felelős vezetőt alkalmazni abban az esetben is, ha a vagyonkezelői tevékenység ellátásával vagyonkezelő szervezetet bíz meg.
(2) A pénztár a befektetések irányítására olyan büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói, és ha befektetési portfóliója ingatlant is tartalmaz, ingatlanforgalmazói szakvizsgával, vizsgával rendelkező, vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, megfelel az Épt. 14. §-ában meghatározott személyi feltételeknek.
(2) A pénztár a befektetések irányítására olyan büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói vizsgával rendelkező, vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább kettő év szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint megfelel a Tpt. 11. mellékletében meghatározott személyi feltételeknek.
(2) A pénztár a befektetések irányítására olyan vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok, külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói vizsgával, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább kettő év szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint megfelel a Tpt. 11. mellékletében meghatározott személyi feltételeknek.
(2) A pénztár a befektetések irányítására olyan, vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok, valamint értékpapír-forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgával, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(3) Szakirányú felsőfokú végzettség az egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetőleg könyvvizsgálói végzettség.

A pénztár vezetőire vonatkozó felelősségi és összeférhetetlenségi szabályok

49. §
(1) A pénztár vezető állású személye a 44. § (2) bekezdésében, valamint az SzMSz-ben meghatározott más munkakört betöltő személy, ha a pénztárral munkaviszonyban áll, és választása, kinevezése nem a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
(2) A pénztár vezető tisztségviselője és vezető állású személye, valamint a pénztár aktuáriusi, könyvvizsgálói, jogászi feladatait nem munkaviszony keretében ellátó személy az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a pénztárnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelősek, akkor is, ha a pénztárral munkaviszonyban álltak, illetve állnak.
(3) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, valamint az SzMSz-ben meghatározott más testületi szerv tagjai, az adott testület döntéseiért egyetemleges felelősséget viselnek. Nem terheli a felelősség azt a személyt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását írásban az igazgatótanácsnak és az ellenőrző bizottságnak, igazgatótanácsi és ellenőrző bizottsági tag esetében a közgyűlésnek bejelentette.
(4) Nem választható meg a pénztár vezető tisztségviselőjének, illetve nem alkalmazható a pénztárban vezető állásúként az a személy,
a) aki 10 százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben, biztosítóban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét az illetékes felügyelet visszavonta,
b) aki vezető tisztségviselő volt olyan önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban, pénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét állami felügyelete visszavonta,
c) aki súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény, az Épt., a Hpt., az Átt., a Bat., a Bit., az Öpt., illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásait, és emiatt vele szemben az illetékes felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban szankciót alkalmazott,
c) aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél nem régebben az illetékes felügyelet, más hatóság a legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ítéletével büntetőjogi felelősségét megállapította. E tekintetben súlyos szankciónak minősül, ha a Felügyelet, más hatóság jogerős határozatban a kiszabható legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott,
d) aki vezető tisztségviselője volt olyan, a Gt. hatálya alá tartozó vállalkozásnak vagy szövetkezetnek, amelyben 5 éven belül csőd- vagy felszámolási eljárást kellett lefolytatni,
d) aki vezető tisztségviselője volt olyan, a Ptk. hatálya alá tartozó gazdasági társaságnak vagy szövetkezetnek, amelyben 5 éven belül csőd- vagy felszámolási eljárást kellett lefolytatni,
e) akinek egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége veszélyeztetné a pénztár biztonságos működését.
(5) A (4) bekezdés e) pontja alkalmazása szempontjából a pénztár biztonságos működését veszélyezteti különösen, ha a leendő vezető tisztségviselő
a) tevékenysége, illetve a pénztárra gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénztár független, megbízható és körültekintő irányítását,
b) üzleti tevékenységének, illetve kapcsolatainak jellege, vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a vezető és/vagy ellenőrző tevékenységet akadályozza.
(6) A vezető tisztségviselő köteles a pénztár igazgatótanácsának és a Pénztárfelügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha
a) egy másik pénztárnál, befektetési vállalkozásnál, pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezető tisztségviselővé választják vagy ekként alkalmazzák, illetve ilyen tisztségét megszünteti,
b) valamely, az a) pont szerinti vállalkozásban befolyásoló részesedést vagy szavazati jogot szerez, vagy ilyen részesedését megszünteti,
c) ellene büntetőeljárás indult.
(6) A vezető tisztségviselő köteles a pénztár igazgatótanácsának és a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha
a) egy másik pénztárnál, befektetési vállalkozásnál, pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezető tisztségviselővé választják vagy ekként alkalmazzák, illetve ilyen tisztségét megszünteti,
b) valamely, az a) pont szerinti vállalkozásban befolyásoló részesedést vagy szavazati jogot szerez, vagy ilyen részesedését megszünteti,
b) valamely, az a) pont szerinti vállalkozásban minősített befolyást vagy szavazati jogot szerez, vagy ilyen befolyását megszünteti,
c) ellene büntetőeljárás indult.
(7) A vezető tisztségviselő nem vehet részt olyan döntés előkészítésében, illetőleg olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik.
(8) A pénztár vezető tisztségviselője, a befektetésekért felelős vezetője, a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja, valamint önálló vagyonkezelési tevékenység folytatása esetén a 66. § (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott szakértői nem lehetnek közvetlenül a portfóliókezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazott személyek
a) a letétkezelőnél,
b) a befektetetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónál, így különösen a befektetési szolgáltatónál, az ingatlanértékelőnél, ingatlanforgalmazónál.

A pénztárak gazdálkodása

50. §
(1) A pénztár gazdálkodása keretében
a) gondoskodik a pénztárvagyon befektetéséről és kezeléséről,
b) a pénztár működtetése, illetve a pénztárvagyon befektetése keretében tulajdont szerezhet a pénztár vagyonának befektetését és kezelését, a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási, behajtási feladatait ellátó gazdálkodó szervezetben,
b) a pénztár működtetése, illetve a pénztárvagyon befektetése keretében tulajdont szerezhet a pénztár részére ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző, a pénztár vagyonának befektetését és kezelését, a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási, behajtási feladatait ellátó gazdálkodó szervezetben,
b) a pénztár működtetése, illetve a pénztárvagyon befektetése keretében a működési tartalék forrásai terhére tulajdont szerezhet a pénztár részére ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző, a pénztár vagyonának befektetését és kezelését, a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási, behajtási feladatait ellátó gazdálkodó szervezetben,
c) teljesíti az Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségeit, és igénybe veszi azok szolgáltatásait.
(2) A pénztár a gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordíthatja, abból tartalékokat képez. A pénztár vagyona sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizethető ki.
(3) A pénztár gazdálkodásából származó bevétel a társasági adó és helyi iparűzési adókötelezettség tekintetében nem minősül vállalkozási bevételnek.
(4) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár gazdálkodását, vagyonkezelését, szolgáltatását, nyilvántartásait és könyvvezetését az önkéntes nyugdíjpénztárétól elkülönítetten kell végezni, illetve vezetni.
(4) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár gazdálkodását, vagyonkezelését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését, ingatlankezelését, szolgáltatását, nyilvántartásait és könyvvezetését az önkéntes nyugdíjpénztárétól elkülönítetten kell végezni, illetve vezetni.
51. §   Amennyiben a pénztár indulásakor vagyonnal rendelkezik, azt az alakuló közgyűlés határozatával a tartalékok között fel kell osztani.
52. §   A pénztár köteles pénzforgalmát hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítani. A számlavezetőjét és számlájának számát köteles a számlamegnyitást követően, haladéktalanul bejelenteni a Pénztárfelügyeletnek és az Alapnak. A pénztár a pénzforgalmi számla alszámláin bonyolíthatja le többek között a befektetési tevékenységéhez, szolgáltatási tevékenységéhez, a tagdíj gyűjtéséhez, valamint a szervezete működéséhez kapcsolódó pénzforgalmat.
52. §   A pénztár köteles pénzforgalmát hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítani. A számlavezetőjét és számlájának számát köteles a számlamegnyitást követően, haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek és az Alapnak. A pénztár a pénzforgalmi számla alszámláin bonyolíthatja le többek között a befektetési tevékenységéhez, szolgáltatási tevékenységéhez, a tagdíj gyűjtéséhez, valamint a szervezete működéséhez kapcsolódó pénzforgalmat.
52. §
(1) A pénztár köteles pénzforgalmát hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítani. A számlavezetőjét és számlájának számát köteles a számlamegnyitást követően haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek és az Alapnak. A pénztár a pénzforgalmi számla alszámláin bonyolíthatja le többek között a szolgáltatási tevékenységéhez, a tagsági viszony megszűnéséhez, a tagdíj gyűjtéséhez, valamint a szervezete működéséhez kapcsolódó pénzforgalmat. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközeit a pénztár a letétkezelőnél vezetett befektetési számlára utalja. A számlavezető a piaci értékeléshez közli a letétkezelővel a pénzforgalmi számla és alszámlái egyenlegét.
(1) A pénztár köteles pénzforgalmát pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítani. A számlavezetőjét és számlájának számát köteles a számlamegnyitást követően haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek és az Alapnak. A pénztár a pénzforgalmi számla alszámláin bonyolíthatja le többek között a szolgáltatási tevékenységéhez, a tagsági viszony megszűnéséhez, a tagdíj gyűjtéséhez, valamint a szervezete működéséhez kapcsolódó pénzforgalmat. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközeit a pénztár a letétkezelőnél vezetett befektetési számlára utalja. A számlavezető a piaci értékeléshez közli a letétkezelővel a pénzforgalmi számla és alszámlái egyenlegét.
(2) A pénztár a befektetési tevékenységéhez kapcsolódó pénzforgalmát a számára letétkezelői szolgáltatást végző hitelintézetnél, kizárólag külön e célra nyitott befektetési számlán köteles bonyolítani. A pénztár a számára letétkezelői szolgáltatást végző hitelintézetet és befektetési számlájának számát köteles a számlanyitást követően, haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek.
(3) A pénztár köteles a pénzforgalmi számla és a befektetési számla közötti pénzáramlások szabályait Pénzkezelési Szabályzatában rögzíteni.

A pénztár pénzügyi terve

53. §
(1) Az igazgatótanács évente a közgyűlés elé terjeszti a pénztár rövid távú és hosszú távú pénzügyi tervét. A pénztár hosszú távú pénzügyi tervet első ízben a működés megkezdését követő ötödik évben készít. A pénzügyi terv nem lehet ellentétes a pénztárakra vonatkozó gazdálkodási és beszámolási szabályokkal, valamint a pénztár szabályzataival.
(1) A pénztárnak mindenkor az adott időszakra érvényes éves és hosszú távú pénzügyi tervvel kell rendelkeznie, amelyet első alkalommal az alakuló közgyűlés állapít meg. A továbbiakban az éves pénzügyi tervet legkésőbb az éves beszámolót elfogadó közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadni. Az éves pénzügyi terv elfogadásakor a közgyűlés új hosszú távú tervet is meghatároz.
(2) A pénzügyi tervnek tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat:
a) a taglétszám várható alakulását,
b) a szolgáltatások meghatározását, várható igénybevételét és értékét,
c) az előrelátható bevételeket, ezen belül elkülönítetten a tagdíjat, a befektetések várható hozamát és az egyéb bevételeket,
d) a várható kiadásokat, ezen belül elkülönítetten a szolgáltatások, a működés, a befektetések kiadásait és az egyéb kiadásokat,
e) az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok közötti, a szolgáltatás megállapításakor esedékes átcsoportosítást, valamint a befektetéssel, továbbá a szolgáltatással kapcsolatos tartalékok képzését,
f) a tartalékok közötti átcsoportosításokat.
(2) A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénztártagok meggyőződhessenek a pénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, a pénztár működőképességéről. A pénzügyi tervnek megfelelő alátámasztottsággal és kellő részletezettséggel tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat, különösen a várható taglétszámot, tagdíjbevételeket, működési és szolgáltatási kiadásokat, valamint a befektetéseken elérendő hozamot.
(2) Az éves pénzügyi terv időtávja legalább az éves beszámolót elfogadó közgyűlés félévét követő négy negyedév végéig tart. A hosszú távú pénzügyi terv az éves pénzügyi tervet elfogadó közgyűlést követő naptári évtől kezdődően hároméves időtartamra készül. Az éves pénzügyi terv legalább negyedéves bontásban, a hosszú távú terv legfeljebb éves bontásban készül.
(3) A várható bevételek között külön-külön kell kimutatni:
a) a tagok által fizetett tagdíjat,
b) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vagy természetes személyek eseti adományának, rendszeres támogatásának értékét,
b) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok eseti adományának, rendszeres támogatásának értékét,
c) a befektetések,
1. bruttó hozamát,
2. nettó hozamát,
d) az eszközök értékesítéséből származó bevételeket, ezen belül az árfolyam-különbözeteket,
e) a vagyonkezelő szervezetben szerzett részesedésből származó bevételt,
f) az adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatokat ellátó szervezetben szerzett részesedésből származó bevételt,
g) az átlépő tagok által a más pénztárból hozott, a tag követelésének megfelelő összeget,
h) a tagok egyéb befizetéseit,
j) a hitelfelvételből származó bevételt,
i) az egyéb bevételeket.
(3) A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénztártagok és a Felügyelet meggyőződhessenek a pénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, a szolgáltatások finanszírozhatóságáról és a pénztár működőképességéről.
(4) A várható kiadások között külön-külön kell kimutatni:
a) a szolgáltatások típusonkénti kiadásait,
b) a szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadásokat,
c) az átlépő tagok által a más pénztárba átvitt, a tag követelésének megfelelő összeget,
d) a folyó működés kiadásait költségnemenkénti bontásban,
e) pénzügyi befektetéseket,
f) az értékesítésre kerülő eszközök nyilvántartott értékét,
g) a pénztári tartalékok befektetéséhez kapcsolódó kiadásokat,
h) az Alappal, a Pénztárfelügyelettel kapcsolatos kiadásokat,
h) az Alappal, a Felügyelettel kapcsolatos kiadásokat,
i) a tagdíj behajtásával összefüggő kiadásokat és a jogosulatlanul felvett járadék behajtásának kiadásait,
j) a tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, valamint felújítására szükséges kiadásokat,
k) a tagoknak visszatérített összegeket,
l) a hitel törlesztésének, visszafizetésének kiadásait.
(4) A pénzügyi tervnek megfelelő alátámasztottsággal és kellő részletezettséggel tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat, különösen a várható taglétszámot, tagdíjbevételeket (munkáltatói hozzájárulásokat), adományokat, működési és szolgáltatási kiadásokat, valamint a befektetéseken elérendő hozamot, kiegészítve a számításoknál használt a szolgáltatásokhoz kapcsolódó demográfiai, kockázati és gazdasági feltételezésekkel.
(5) A pénzügyi tervnek a tartalékok alakulását a gazdálkodási és befektetési szabályokkal összhangban, az alábbiak szerint kell tartalmaznia:
a) a tartalék nyitó állományát,
b) a tartalék befektetését,
c) tervezett bevételeit és kiadásait,
d) a tartalék eszközértékében beálló változásokat,
e) a tartalék záró állományát.
(5) A pénzügyi terv alátámasztja a pénztár kockázati és szolgáltatási tartalékképzését, beruházási és működési kiadásainak teljesítését. A működési költségekre, továbbá a dologi eszközök beszerzésére, valamint a felújításra fordított ráfordítások mértékét a közgyűlés határozza meg, amely költségeknek mindenkor arányban kell állniuk a pénztár működési teherbíró képességével, általános anyagi helyzetével.
(6) A tartalékok alakulásán belül ki kell mutatni az előre látható vagyonátértékelési különbözetet.
(6) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervének megfelelő alátámasztottsággal és részletezettséggel tartalmaznia kell a magánnyugdíjpénztár működtetésével összefüggésben felmerült költségek (közös költségek) összegét, és a pénztárak közötti megosztásának elveit, módszereit (a megosztás során használt vetítési alapot és annak számítási módját).
(7) A pénzügyi tervnek ki kell térnie a működéssel kapcsolatos bevételek és költségek, ráfordítások bemutatására, valamint a működési tartalék alakulására is.
(8) A fedezeti, illetve likviditási tartalékon belül külön kell tervezni az egyéni számlákról a szolgáltatások fedezetének képzését a szolgáltatási tartalékokban, a hozamkiegyenlítési és a demográfiai tartalékok, illetve a szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyéb biztonsági tartalékok alakulását.
54. §
(1) Az éves pénzügyi terv negyedéves ütemezésben készül.
(1) Az éves pénzügyi terv legalább negyedéves ütemezésben készül.
(2) A hosszú távú terv elsődlegesen a pénztár várható működési költségei és szolgáltatásai fedezete alakulását mutatja be. A hosszú távú pénzügyi terv az éves pénzügyi tervhez képest egyszerűsített szerkezetben, az időszakon belül éves ütemezésben készül, kiegészítve a hosszú távra alkalmazott feltételezésekkel.
(2) A hosszú távú terv elsődlegesen a pénztár várható működési költségei és szolgáltatásai fedezete alakulását mutatja be. A hosszú távú pénzügyi terv az időszakon belül legalább éves ütemezésben készül, kiegészítve a hosszú távra alkalmazott feltételezésekkel.
(3) Az éves pénzügyi terv időtartama megegyezik a számviteli jogszabályokban meghatározott üzleti év időtartamával.
55. §
(1) A pénztár a közgyűlés által elfogadott pénzügyi tervét a közgyűlést követő 30 napon belül megküldi a Pénztárfelügyeletnek.
(1) A pénztár a közgyűlés által elfogadott pénzügyi tervét a közgyűlést követő 30 napon belül megküldi a Felügyeletnek.
(1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás, valamint a kétévenkénti ellenőrzés során megvizsgálja a pénztár pénzügyi tervét.
(1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás, valamint az ellenőrzés során megvizsgálja a pénztár pénzügyi tervét.
(2) A Pénztárfelügyelet a pénzügyi terv átdolgozására kötelezheti a pénztárat, ha az nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, illetve a pénztár SzMSz-ének. A pénztár a Pénztárfelügyelet észrevételeinek figyelembevételével köteles 60 napon belül a pénzügyi tervet átdolgozni. A pénzügyi terv tartalmának részletes szabályait és összeállításának módszereit a Kormány rendeletben határozza meg.
(2) A Felügyelet a pénzügyi terv átdolgozására kötelezheti a pénztárat, ha az nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, illetve a pénztár SzMSz-ének. A pénztár a Felügyelet észrevételeinek figyelembevételével köteles 60 napon belül a pénzügyi tervet átdolgozni. A pénzügyi terv tartalmának részletes szabályait és összeállításának módszereit a Kormány rendeletben határozza meg.
(2) A Felügyelet a pénzügyi terv átdolgozására kötelezheti a pénztárat, ha az nem tölti be a célját, nem tartalmazza az 53. § (2) bekezdésében előírtakat, illetve nem felel meg a pénztár SzMSz-ében foglaltaknak. A pénztár a Felügyelet észrevételeinek figyelembevételével köteles 60 napon belül a pénzügyi tervet átdolgozni.

Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett pénztár pénzügyi tervére vonatkozó külön szabályok

56. §
(1) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett pénztár gazdálkodására és pénzügyi tervére az 50-55. § rendelkezéseit, a (2)-(5) bekezdésekben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) Az önkéntes nyugdíjpénztár munkaszervezetét úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az lehetővé tegye az önkéntes nyugdíjpénztárhoz és a pénztárhoz közvetlenül kapcsolódó gazdasági események kihatásainak a különböző pénztári tevékenységre történő elszámolását és folyamatos nyilvántartását.
(3) Azokat a bevételeket, költségeket és ráfordításokat, amelyek mindkét típusú pénztári tevékenységhez kapcsolódnak, vagy bevételarányosan egyikhez sem rendelhetők, belső elszámolási szabályok alkalmazásával kell a források között megosztani.
(4) A pénztár pénzügyi tervének tartalmaznia kell a közös kiadásoknak és bevételeknek az egyes pénztári tevékenységekre eső részét is.
(5) A pénztárnak a közös tevékenységére vonatkozóan olyan tervet kell készítenie, amely tartalmazza a közös feladatok ellátása érdekében felmerülő kiadásokat és bevételeket.
(6) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett pénztár pénzügyi tervére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.

A pénztári tartalékok és működésük

57. §
(1) A pénztár bevételeiből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni. A tartalékok kizárólag a törvény előírásai szerint használhatók fel.
(2) A pénztár a törvényben meghatározott kötelező tartalékok mellett az SzMSz-ben meghatározott további tartalékokat is képezhet.
58. §
(1) A pénztárnak bevételeiből elkülönített tartalékot - saját tevékenységi tartalékot - kell képeznie abban az esetben, ha vagyonkezelési és járadékszolgáltatási tevékenységét nem helyezi ki. E tartalék a felsorolt tevékenységek működési zavarai esetén a biztonsági tartalékok kimerülése után a fedezeti tartalék feltöltésére szolgál.
(1) A pénztárnak bevételeiből elkülönített tartalékot - saját tevékenységi tartalékot - kell képeznie abban az esetben, ha járadékszolgáltatási tevékenységét nem helyezi ki. E tartalék a felsorolt tevékenységek működési zavarai esetén a biztonsági tartalékok kimerülése után a fedezeti tartalék feltöltésére szolgál.
(1) A pénztárnak bevételeiből elkülönített tartalékot - saját tevékenységi tartalékot - kell biztosítania abban az esetben, ha járadékszolgáltatási tevékenységét nem helyezi ki. E tartalék a felsorolt tevékenységek működési zavarai esetén a biztonsági tartalékok kimerülése után a fedezeti tartalék feltöltésére szolgál.
(2) A saját tevékenységi tartalék mértéke 100 millió forint.
(2) A saját tevékenységi tartalék mértéke az alábbiak szerint meghatározott egyenlegek összege:
a) 80 millió forint,
b) a tárgyévet követő ötödik év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő tagok összesített egyéni számla egyenlegének egy százaléka, és
c) a tárgyévet követő hatodik év elejétől a 14. év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő női tagok húsz százalékának összesített egyéni számla egyenlegének egy százaléka,
de legalább 100 millió forint.
(3) A saját tevékenységi tartalék fedezetének meghatározásakor figyelembe vehető
a) a működési célú tartalékok negyven százaléka, ideértve a működés fedezetének induló tőkéjét, a tartaléktőkét és a működés tárgyévi eredményét,
b) a likviditási és kockázati céltartalék hetven százaléka, ide nem értve a saját tevékenységi tartalékot.
59. §
(1) A fedezeti tartalék a szolgáltatások fedezetének gyűjtésére és finanszírozására szolgál.
(2) A fedezeti tartalékon belül elkülönítetten kell kezelni az egyéni számlákat és a szolgáltatási tartalékokat.
(3) A fedezeti tartalék bevételei:
a) tagok által fizetett tagdíj, valamint az ideiglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatásnak az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott része,
a) tagok által fizetett tagdíj, valamint az ideiglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatásnak az SzMSz-ben meghatározott része,
a) tagok által fizetett tagdíj, valamint az ideiglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatásnak az SzMSz-ben és a pénzügyi tervben meghatározott része,
b) tagok egyéb befizetéseinek az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott része,
c) a fedezeti tartalék befektetéséből származó hozam,
c) a fedezeti tartalék befektetéséből származó realizált hozam és az eszközök értékeléséből származó pozitív különbözet,
c) a fedezeti tartalék befektetéséből származó realizált hozam és az eszközök értékeléséből származó pozitív különbözet, a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a működési tartalékból átvezetett összeg,
d) a fedezeti tartalék eszközeinek értékesítéséből származó bevételek,
e) a támogató rendelkezése szerint a fedezeti tartalék javára juttatott adomány,
f) az átlépő tagok által a más pénztárból hozott, a tag követelésének megfelelő összeg.
(4) A fedezeti tartalék terhére elszámolható kiadások:
a) a szolgáltatások típusonkénti kiadásai,
b) az átlépő tagok által a más pénztárba elvitt, a tag követelésének megfelelő összeg,
b) az átlépő tagok által a más pénztárba átvitt, a tag követelésének piaci értéken meghatározott összege,
c) az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok befektetésének kiadásai,
c) az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok befektetésének kiadásai, valamint a 74. § (4) bekezdés szerinti költség,
d) a tagoknak visszatérített összegek.
d) a tagoknak piaci értéken visszatérített összegek,
e) a fedezeti tartalék eszközeinek értékeléséből származó negatív különbözet.
(5) A fedezeti tartalék terhére a pénztártagokkal kapcsolatos kifizetések piaci értéken történnek.
60. §
(1) A likviditási tartalék az időlegesen fel nem használt eszközök gyűjtésére, illetőleg a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére, valamint a pénztár fizetőképességének biztosítására, illetve az értékelési különbözet fedezetének nyilvántartására szolgál.
(1) A likviditási tartalék az időlegesen fel nem használt eszközök gyűjtésére, illetőleg a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére, valamint a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál.
(2) Amennyiben a pénztár nem helyezi ki a járadékszolgáltatási tevékenységét, úgy köteles a likviditási alapon belül a pénztár által alkalmazott módozatok szerint elkülönítve járadéktartalék alapot képezni.
(3) A likviditási tartalék bevételei:
a) tagok által fizetett tagdíj, valamint az ideiglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatás az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott része,
a) tagok által fizetett tagdíj, valamint az ideiglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatás az SzMSz-ben és a pénzügyi tervben meghatározott része,
b) tagok egyéb befizetései az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározottak szerint,
c) a likviditási tartalék befektetéséből származó hozam,
c) a likviditási tartalék befektetéséből származó realizált hozam és az eszközök értékeléséből származó pozitív különbözet,
d) a likviditási tartalék eszközeinek értékesítéséből származó bevételek,
e) a támogató rendelkezése szerint a likviditási tartalék javára juttatott adomány,
f) az 50. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatokat ellátó, valamint vagyonkezelő szervezetben meglévő részesedéséből származó, a likviditási tartalékot illető bevétel,
f) az 50. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatokat ellátó, valamint vagyonkezelő, ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző szervezetben meglévő részesedéséből származó, a likviditási tartalékot illető bevétel,
g) egyéb bevételek likviditási tartalékot illető része.
(4) A likviditási tartalék terhére kizárólag a likviditási tartalék befektetésével felmerült kiadások számolhatók el, illetve annak tartalékaiból a pénzügyi terv és a jogszabályok szerint a fedezeti alapba és működési célra lehet átcsoportosítást végezni.
(4) A likviditási tartalék terhére
a) a likviditási tartalék befektetésével kapcsolatban felmerült kiadás,
b) a likviditási tartalék eszközeinek értékeléséből származó negatív különbözet,
c) a jogszabályok szerint a fedezeti tartalékba és működési célra történt átcsoportosítás
számolható el.
61. §
(1) A pénztárnak elkülönítetten kell nyilvántartania a működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat.
(2) A működéssel kapcsolatos bevételek:
a) tagok által fizetett tagdíj, valamint az ideiglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatásnak az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott része,
a) tagok által fizetett tagdíj, valamint az ideiglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatásnak az SzMSz-ben és a pénzügyi tervben meghatározott része,
b) tagok egyéb befizetéseinek az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott része,
c) a működéssel kapcsolatos bevételek befektetéséből származó hozam,
c) a működéssel kapcsolatos bevételek befektetéséből származó realizált hozam,
d) a működéssel kapcsolatos eszközök értékesítéséből származó bevételek,
e) a támogató rendelkezése szerint működési célra juttatott adomány,
f) vagyonkezelő szervezetben meglévő részesedésből származó, a működésre fordítható bevétel,
f) vagyonkezelő, ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző szervezetben meglévő részesedésből származó, a működésre fordítható bevétel,
g) az adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatokat ellátó szervezetben meglévő részesedésből származó, a működésre fordítható bevétel,
h) egyéb működésre fordítható bevételek.
h) egyéb működésre fordítható bevételek, valamint a 74. § (4) bekezdés szerinti költségnek a vagyonkezelési tevékenység ellenértékét meghaladó része.
(3) A működéssel kapcsolatos költségek, ráfordítások között kell elszámolni:
a) folyó működési kiadásokat költségnemenként,
b) az Alappal, Pénztárfelügyelettel kapcsolatos fizetési kötelezettségeket,
b) az Alappal, Felügyelettel kapcsolatos fizetési kötelezettségeket,
c) a tagdíj behajtásával és a jogosulatlanul felvett járadék behajtásával kapcsolatos költségeket,
d) működéssel kapcsolatos tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, valamint felújítására szükséges kiadásokat,
e) a működéssel kapcsolatos bevételek befektetésével kapcsolatos kiadásokat.
e) a működéssel kapcsolatos bevételek befektetésével kapcsolatos kiadásokat, valamint a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a fedezeti tartalékba átvezetett összeget,
f) a működési célú befektetések értékelési különbözetének céltartalékaként megképzett összegét.
62. §
(1) A tartalékok, valamint a működéssel kapcsolatos bevételek és kiadások elszámolását - ideértve az egyéni és szolgáltatási tartalékok bevételeinek és kiadásainak elszámolását is - legalább havonta kell elvégezni.
(1) A tartalékok, valamint a működéssel kapcsolatos bevételek és kiadások elszámolását - ideértve az egyéni és szolgáltatási tartalékok bevételeinek és kiadásainak elszámolását is - legalább havonta kell elvégezni. A fedezeti tartalékon belül, az egyéni számlákon külön kell nyilvántartani és elszámolni az önkéntes befizetéseket és az ezekre vonatkozó bevételeket és kiadásokat.
(2) A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó nettó hozambevételeket (hozambevételek és a befektetések költségeinek különbözete) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára, azoknak a hozamjóváíráskor fennálló egyenlege arányában negyedévente kell jóváírni.
(2) A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó nettó hozambevételeket (hozambevételek és a befektetések költségeinek különbözete) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára negyedévente kell jóváírni. Az egyéni számlára vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell a befektetési költségeknek a hozamjóváírás(ok) alkalmával az adott egyéni számlára jutó részének értékét is.
(2) A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó eredményt (beleértve az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított különbözetet is) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára negyedévente kell jóváírni.
(2) A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó eredményt (beleértve az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított különbözetet is) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára negyedévente kell jóváírni. Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak a fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből - kivéve a szolgáltatási tartalékot - származó eredményt (beleértve az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított különbözetet is) a tagok egyéni számlái javára naponta kell jóváírni.
(3) A befektetésekkel kapcsolatos bevételek és költségek elszámolása során a bruttó elszámolás számviteli alapelvének érvényesülését biztosítani kell.
(4) A pénztártagokkal kapcsolatos eseti elszámolásokban (tagsági viszony megszűnése, szolgáltatás megállapítása, folyósítása esetén) a pénztár SzMSz-ében, illetve szolgáltatási szabályzatában meghatározott költségeket az egyéni számlákat, illetve a szolgáltatási tartalékot terhelő működési bevételekként kell elszámolni.
(5) A nyugdíjszolgáltatás és az azzal kapcsolatos költségek teljes fedezetét képező forrásokat, vagyis a pénztártag egyéni számlájának egyenlegét egy összegben kell átcsoportosítani a tag által választott szolgáltatás tartalékába.
(6) A fedezeti tartalékon belül az egyéni számlákkal és a szolgáltatási tartalékkal, likviditási tartalékkal szemben kell elszámolni a részükre teljesített befizetéseket és a hozzájuk kapcsolható kiadásokat. A tartalékokra, az egyéni számlákra és a szolgáltatási tartalékra az elszámoláskor fennálló egyenlegük arányában kell elszámolni a befektetésükkel kapcsolatos, illetve vagyonarányos költségeket.
(6) A fedezeti tartalékon belül az egyéni számlákkal és a szolgáltatási tartalékkal, likviditási tartalékkal szemben kell elszámolni a részükre teljesített befizetéseket és a hozzájuk kapcsolható kiadásokat.
(7) A likviditási és fedezeti tartalékokhoz, ezen belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatások tartalékához külön-külön befektetési portfólió tartozik. A tartalékokat, az egyéni számlákat és a szolgáltatási tartalékokat a befizetések és kiadások elszámolása után fennálló egyenlegük arányában úgy kell módosítani, hogy összegük az értékelési különbözet tartalékával együtt megegyezzen a velük szemben álló portfólió piaci értékelés szerinti eszközértékével.
(7) A likviditási és fedezeti tartalékokhoz, ezen belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatások tartalékához külön-külön befektetési portfólió tartozik. A fedezeti tartalékban piaci értéken kimutatott tagi követelések együttes összegének meg kell egyeznie a vele szemben álló portfólió piaci értékelés szerinti (felhalmozott kamatot is tartalmazó) eszközértékével.
(7) A likviditási és fedezeti tartalékokhoz, ezen belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatások tartalékához külön-külön befektetési portfólió tartozik. A fedezeti tartalékban piaci értéken kimutatott tagi követelések együttes összegének és a függő tételek piaci értéken kimutatott állományának meg kell egyeznie a velük szemben álló portfólió piaci értékelés szerinti (felhalmozott kamatot is tartalmazó) eszközértékével.
(8) A felhalmozási időszakban levő tagok összes nyilvántartott követelése megegyezik egyéni számláik egyenlegének összegével. A járadékos időszakban levő tagok követeléseinek összege megegyezik a szolgáltatások tartalékával.
(8) A felhalmozási időszakban levő tagok összes nyilvántartott követelése megegyezik egyéni számláik egyenlegének összegével. A járadékos időszakban levő tagok követeléseinek összege megegyezik a szolgáltatások tartalékával. A felhalmozási időszakban levő tagok egyéni számláin nyilvántartott elszámolóegységeik darabszámának és árfolyamának szorzata megegyezik egyéni számláik egyenlegének összegével.
62/A. §   A fedezeti tartalék javára 2007. évben a pénztár a tagdíj, illetve tagdíj célú támogatás legalább 94 százalékát, 2008-tól 95,5 százalékát köteles jóváírni. Ettől a pénztár a tagsági jogviszony létesítését követő első havi tagdíj esetében külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet.
62/A. §   A fedezeti tartalék javára 2008. évben a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 94,5 százalékát, 2009-tól 95,5 százalékát köteles jóváírni. Ettől a pénztár a tagsági jogviszony létesítését követő első havi tagdíj esetében külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet.
62/A. §   A fedezeti tartalék javára 2009. évtől a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 95,5 százalékát, 2011. évtől 99,1 százalékát köteles jóváírni. A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban a pénztár jogosult a működési és a likviditási tartalék forrásainak kimerülését követően a tag egyéni számlájának befektetéséből származó pozitív hozamát havonta, a hónap utolsó napján 265 Ft-tal csökkenteni, és azt a működési tartalék javára jóváírni. Ettől a pénztár a tagsági jogviszony létesítését követő első havi tagdíj esetében külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet.
62/A. §
(1) A fedezeti tartalék javára a pénztár a tagdíj, tagdíjcélú támogatás legalább 97,5 százalékát köteles jóváírni.
(2) A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a pénztár jogosult a tag egyéni számlájának tárgyhavi befektetéséből származó hozamát - a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével - csökkenteni, és azt a működési és likviditási tartalék javára jóváírni.
63. §
(1) A pénztár befektetési teljesítményének hozamrátáját negyedévente kell meghatározni.
(2) A pénztár hozamrátáját évente össze kell hasonlítani a pénztárakra előírt hozamelvárással, valamint az e körül meghatározott legkisebb és legnagyobb hozamrátával. Az összehasonlítás alapja a pénztárban jóváírt, piaci érték szerint módosított nettó hozamrátájából képzett átlagos éves hozam. Ennek alapján kell képezni, illetve tartalékonként felhasználni a hozamkiegyenlítési tartalékot úgy, hogy az eljárás végén az egyéni számlákon és a szolgáltatási tartalékokon legalább a legkisebb hozamrátának megfelelő hozam legyen jóváírva.
(3) Ha a pénztár befektetési tevékenységének hozama meghaladja a legnagyobb hozamrátának megfelelő mértéket, a fedezeti tartalék többletének egy részét a likviditási tartalék hozamkiegyenlítési tartalékába kell helyezni. A fedezeti tartalék csökkentését a fedezeti tartalék számláival, illetve tartalékaival arányos összeg terhelésével kell elvégezni úgy, hogy mindegyik számla, illetve tartalék növekedésének mértéke a csökkentés után is nagyobb maradjon a legkisebb előírt hozamrátánál.
(4) A hozamkiegyenlítési tartalékból csak a fedezeti tartalékba lehet átcsoportosítani. Ha a pénztár hozamteljesítménye nem éri el a meghatározott legkisebb mértéket, a fedezeti tartalék bevételét a likviditási tartalék hozamkiegyenlítési tartalékából pótolni kell. A fedezeti tartalék növelését, a fedezeti tartalék számláival, illetve tartalékaival arányos összeg jóváírásával kell elvégezni úgy, hogy egyik számla, illetve tartalék növekedése se maradjon kisebb a legkisebb hozamrátánál, és ne legyen nagyobb az előírt hozamrátánál. A hozamkiegyenlítési tartalék kimerüléséről a Pénztárfelügyeletet és az Alapot haladéktalanul tájékoztatni kell.
(4) A hozamkiegyenlítési tartalékból csak a fedezeti tartalékba lehet átcsoportosítani. Ha a pénztár hozamteljesítménye nem éri el a meghatározott legkisebb mértéket, a fedezeti tartalék bevételét a likviditási tartalék hozamkiegyenlítési tartalékából pótolni kell. A fedezeti tartalék növelését, a fedezeti tartalék számláival, illetve tartalékaival arányos összeg jóváírásával kell elvégezni úgy, hogy egyik számla, illetve tartalék növekedése se maradjon kisebb a legkisebb hozamrátánál, és ne legyen nagyobb az előírt hozamrátánál. A hozamkiegyenlítési tartalék kimerüléséről a Felügyeletet és az Alapot haladéktalanul tájékoztatni kell.
(5) A hozamkiegyenlítési tartalék nem lehet kisebb a fedezeti tartalék 0,5 százalékánál. Azokban az években, amikor a tartalék nem éri el az előírt szintet, azt a befizetések 0,5 százalékával kell feltölteni.
(6) Nem kell a (3) bekezdésben meghatározott átcsoportosítást, illetve az (5) bekezdésben meghatározott feltöltést végezni, ha a hozamkiegyenlítési tartalék elérte a meghatározott mértéket.
(7) A hozamelvárás, a legkisebb és a legnagyobb hozam mértékét a Pénztárfelügyelet a Pénztártanács bevonásával évente előre határozza meg.
(7) A hozamelvárás, a legkisebb és a legnagyobb hozam mértékét a Felügyelet a Pénztártanács bevonásával évente előre határozza meg.
(7) A hozamelvárás, a legkisebb és a legnagyobb hozam mértékét a Felügyelet évente előre határozza meg.
(8) A Kormány az (1)-(7) bekezdésben foglaltak részletes szabályait rendeletben határozza meg.
64. §   Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik a likviditási tartalék, és ha a pénztár képzett, a működési tartalék előirányzott szintet meghaladó részének felhasználásáról történő döntés azzal, hogy a fedezeti tartalék részét képező szolgáltatási tartalékok előirányzott szintet meghaladó részét nem lehet a fedezeti tartalékon kívül felhasználni.
65. §
(1) Ha a nyugdíj folyósításának időszakában a szolgáltatási tartalékok szintje az aktuáriusi értékelés szerint, tagonként vagy összesen nem éri el a járadékos tagok követelésével meghatározott szolgáltatáshoz szükséges szintet, akkor a különbséget az aktuáriusi értékelés szerint a biztonsági tartalékokból kell a fedezeti tartalék megfelelő szolgáltatási tartalékába átcsoportosítani. Ha e tartalékok a veszteséget nem fedezik, erről a Pénztárfelügyeletet tájékoztatni kell.
(1) Ha a nyugdíj folyósításának időszakában a szolgáltatási tartalékok szintje az aktuáriusi értékelés szerint, tagonként vagy összesen nem éri el a járadékos tagok követelésével meghatározott szolgáltatáshoz szükséges szintet, akkor a különbséget az aktuáriusi értékelés szerint a biztonsági tartalékokból kell a fedezeti tartalék megfelelő szolgáltatási tartalékába átcsoportosítani. Ha e tartalékok a veszteséget nem fedezik, erről a Felügyeletet tájékoztatni kell.
(2) A pénztár a fedezeti tartalék terhére - a befektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesítése kivételével - harmadik személyekkel szemben kötelezettséget nem vállalhat. A pénztár váltót, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki; hitelt, illetőleg kölcsönt a fedezeti tartalék terhére nem vehet fel. A hitel- és kölcsönfelvétel részletes szabályait a Kormány rendelete tartalmazza.
(3) A pénztár más szervezetekért, személyekért pénzügyi kockázatot nem vállalhat, így nem adhat kölcsönt - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlását, kivéve a 66-68. § keretei között végzett befektetési tevékenységet - nem fogadhat el váltót és csekket vagy egyéb kötelezvényt, nem vállalhat pénztartozásra kezességet, ezekhez biztosítékot nem nyújthat. Ezek a korlátozások nem vonatkoznak a pénztár tulajdonában lévő, a gazdálkodás nyilvántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a vagyonkezelési tevékenységet végző szervezet részére nem üzletszerűen nyújtott hitelre.
(4) A pénztári szolgáltatások biztonsága érdekében a Kormány rendeletben további biztonsági tartalék képzési kötelezettséget is meghatározhat.

Vagyonkezelés

66. §
(1) A pénztár a kockázatok mérséklése és az egyoldalú függőség megelőzése érdekében befektetéseit minden esetben köteles befektetési eszközcsoportok szerint megosztani (befektetési portfólió szabályok). A befektetések megosztása nem veszélyeztetheti a pénztár folyamatos fizetőképességét és a pénztári szolgáltatások teljesítését.
(2) A pénztári befektetéseknek összhangban kell lenniük a pénztár rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a pénztár folyamatos fizetőképességét.
(3) A befektetéseket úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától.
(4) A pénztár vagyonkezelését:
a) maga végezheti,
b) szerződésben részben vagy egészben külső vagyonkezelőre bízhatja.
(5) A pénztár vagyonkezelését abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha
a) ezt a pénztár SzMSz-e tartalmazza,
b) vagyonkezelési és vagyonértékelési szabályzattal rendelkezik,
c) saját tevékenységi tartalékot képez,
d) a 63. § alapján hozamkiegyenlítési tartalékot képez,
e) a vagyonkezelési tevékenység irányítására a 48. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező szakembert, és ha befektetési portfóliója ingatlant is tartalmaz, ingatlanszakértőt alkalmaz.
e) a vagyonkezelési tevékenység irányítására a 48. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező szakembert, és ha befektetési portfóliója ingatlant is tartalmaz ingatlanértékelőt is alkalmaz. Amennyiben a pénztár ingatlanfejlesztést végez és az adott fejlesztés tervezett értéke meghaladja az ötmillió forintot, akkor a pénztár az építési szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt köteles megbízni. A műszaki ellenőr az építési műszaki ellenőri tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles eljárni.
e) a vagyonkezelési tevékenység irányítására a 48. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező szakembert és - ha befektetési portfóliója ingatlant is tartalmaz - ingatlanértékelőt is alkalmaz. Az ingatlan értékelésével olyan személy bízható meg, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll agrár-, műszaki, gazdasági vagy jogi egyetemi, illetve főiskolai végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő (a továbbiakban: ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró) foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Amennyiben a pénztár ingatlanfejlesztést végez, és az adott fejlesztés tervezett értéke meghaladja az ötmillió forintot, akkor a pénztár az építési szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt köteles megbízni. A műszaki ellenőr az építési műszaki ellenőri tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles eljárni.
(6) Pénztári vagyonkezelő csak olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi intézmény vagy befektetési alapkezelő lehet, amely tevékenységét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélye alapján folytatja.
(6) A pénztár vagyonkezelési tevékenységére a Tpt.-nek a portfóliókezelési tevékenységre vonatkozó szabályait - a 126. § (2) bekezdése, a 127. §, a 128. §, a 130. § (3)-(4) bekezdése és a 133. § (2) bekezdése kivételével - alkalmazni kell, azzal, hogy ahol a Tpt. valamely rendelkezése megbízót említ, az alatt a pénztár tagját kell érteni.
(6) Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt összeg 2007. évben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) tárgyév eleji és tárgyév végi piaci értéke számtani átlagának 0,9 százalékát, 2008-tól 0,8 százalékát.
(6) Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát.
(6) Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009-2010. évben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évben 0,7 százalékát, 2012. évben 0,6 százalékát, 2013. évben 0,5 százalékát, 2014. évtől 0,4 százalékát.
(6) Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtől 0,2 százalékát.
(6) Ha a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,4 százalékát.
(6) Ha a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,2 százalékát.
(7) Pénztári vagyonkezelő csak olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi intézmény vagy befektetési alapkezelő lehet, amely tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélye alapján folytatja.
(7) Pénztári vagyonkezelő csak olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi intézmény, biztosító részvénytársaság vagy befektetésialap-kezelő lehet, amely
a) tevékenységét a Felügyelet engedélye alapján végzi, vagy
b) az Európai Unió más tagállamában rendelkezik székhellyel és tevékenységét egyéb jogszabályban foglaltaknak megfelelően határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy magyarországi fióktelepe útján folytatja.
(7) A (6) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a pénztár nyilvántartásba vétele a tárgyévben, vagy az azt megelőző három naptári évben történt.
(8) A pénztár vagyonkezelési tevékenységére a Tpt.-nek a portfóliókezelési tevékenységre vonatkozó szabályait - a 126. § (2) bekezdése, a 127. §, a 128. §, a 130. § (3)-(4) bekezdése és a 133. § (2) bekezdése kivételével - alkalmazni kell, azzal, hogy ahol a Tpt. valamely rendelkezése megbízót említ, az alatt a pénztár tagját kell érteni.
(9) Pénztári vagyonkezelő csak olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi intézmény, biztosító részvénytársaság vagy befektetésialap-kezelő lehet, amely
a) tevékenységét a Felügyelet engedélye alapján végzi, vagy
b) az Európai Unió más tagállamában rendelkezik székhellyel, rendelkezik nyugdíjalapok kezelésére engedéllyel és tevékenységét egyéb jogszabályban foglaltaknak megfelelően határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy magyarországi fióktelepe útján folytatja.
66/A. §
(1) Ha a pénztár a 66. § (5) bekezdés e) pontja alapján ingatlanértékelőt bíz meg, az ingatlanértékelő a pénztár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a pénztár az ingatlanértékelő alkalmazásáról meghozott döntésig, ingatlanértékelő alkalmazása esetén a jogviszony fennállásáig kezeli.
(3) A pénztár az ingatlanértékelő megbízását követő tizenöt munkanapon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét, és csatolja a végzettségét és gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát, az ingatlanértékelő hatósági bizonyítványát annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(3) A pénztár az ingatlanértékelő megbízását követő huszonegy napon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét, és csatolja a végzettségét és gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát, az ingatlanértékelő hatósági bizonyítványát annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(4) A Felügyelet hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy az ingatlanértékelővel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató Felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ingatlanértékelővel szemben fennáll-e a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5) A Felügyelet az ingatlanértékelő
a) (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyásáig,
b) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a pénztár az ingatlanértékelő jogviszonyának megszüntetéséről szóló (6) bekezdés szerinti értesítésének a Felügyelethez történő megérkezéséig
kezeli.
(6) Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ingatlanértékelővel szemben fennáll a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, vagy az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a pénztárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az ingatlanértékelővel fennálló jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt munkanapon belül szüntesse meg, és erről a Felügyeletet értesítse.
(6) Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ingatlanértékelővel szemben fennáll a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, vagy az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a pénztárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az ingatlanértékelővel fennálló jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy napon belül szüntesse meg, és erről a Felügyeletet értesítse.
67. §
(1) A pénztár - a pénztár vagyonának kezelését, illetve nyilvántartásának, szolgáltatásának és adminisztrációjának, továbbá behajtó szervezetének végzését ellátó, a pénztár tulajdonában levő szervezetek kivételével - nem szerezhet gazdálkodó szervezetben, egy évnél hosszabb időtartamra annak jegyzett tőkéje 10 százalékát meghaladó mértékű közvetlen tulajdoni részesedést.
(1) A pénztár - a pénztár vagyonának kezelését, illetve nyilvántartásának, szolgáltatásának és adminisztrációjának, továbbá behajtó szervezetének végzését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését, ingatlankezelését ellátó, a pénztár tulajdonában levő szervezetek kivételével - nem szerezhet gazdálkodó szervezetben, egy évnél hosszabb időtartamra annak jegyzett tőkéje 10 százalékát meghaladó mértékű közvetlen tulajdoni részesedést.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott részesedés átmeneti megszerzését a Pénztárfelügyeletnek - a részesedés megszerzésétől számított 15 napon belül - be kell jelenteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott részesedés átmeneti megszerzését a Felügyeletnek - a részesedés megszerzésétől számított 15 napon belül - be kell jelenteni.
(3) A pénztár nem szerezhet tulajdoni részesedést olyan gazdálkodó szervezetben, amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amely ellen a tárgyévet megelőző 2 évben csőd- vagy felszámolási eljárást folytattak.
(4) A pénztár
a) az általa alapított vagy tulajdoni részesedése mellett működő szolgáltatók kivételével nem szerezhet tulajdoni részesedést olyan gazdálkodó szervezetben, melyben a pénztárat alapítók, a pénztár tagjainak munkáltatói, illetve a pénztár részére támogatást nyújtó személy, szervezet és pénztári szolgáltató tulajdoni részesedése meghaladja a gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéjének 10 százalékát,
b) az állampapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírba a pénztári eszközök legfeljebb 10 százalékát fektetheti be,
c) az állampapírok kivételével nem szerezheti meg az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok 10 százalékot meghaladó mértékű részét,
c) az állampapírok és a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek kivételével nem szerezheti meg az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok tíz százalékot meghaladó mértékű részét.
c) az állampapírok és a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek, valamint a jelzáloglevelek kivételével nem szerezheti meg az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok tíz százalékot meghaladó mértékű részét.
d) az általa alapított vagy tulajdoni részesedése mellett működő szolgáltatók kivételével a pénztári eszközöket kizárólag elismert (Dtv. 3. § 25. pont) értékpapírpiacokon forgalmazott értékpapírba fektetheti.
(5) Egy bankcsoporthoz tartozó hitelintézetnél elhelyezett betétek - a pénzforgalmi számla kivételével -, valamint az ugyanazon bankcsoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott értékpapír együttes értéke nem haladhatja meg a pénztári eszközök 20 százalékát.
(6) A külföldi által kibocsátott értékpapír nem haladhatja meg a pénztári eszközök 30 százalékát.
(6) Azt a pénznemet, amelyben a pénztár a felhalmozási időszakban lévő tagok követeléseinek fedezetéül szolgáló tartalékot tartani köteles, a mindenkori devizaszabályoknak megfelelően a következők szerint kell meghatározni:
a) a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a felhalmozási időszakban lévő tagok egyéni számlaköveteléseit abban a pénznemben fennállónak kell tekinteni, amelyben az egyéni számla követeléseit nyilvántartják,
b) az egyéni számlák fedezetéül szolgáló tartalékot az a) pontban meghatározott pénznemben fennálló eszközökbe kell fektetni,
c) a pénztárnak lehetősége van arra, hogy az egyéni számlák fedezetéül szolgáló tartalék 30 százalékát meg nem haladó összeget ne a b) pont szerinti eszközben tartson.
(7) A pénztár eszközeit nem lehet a pénztár vagyonkezelését végző befektetési alapkezelő által kibocsátott befektetési jegybe fektetni.
(7) A pénztár vagyonkezelését végző befektetési alapkezelő a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egyidejű tájékoztatása mellett fektetheti a pénztár eszközeit az általa kezelt befektetési alap nevében kibocsátott befektetési jegybe.
(7) Azt a pénznemet, amelyben a pénztár a saját maga által végzett járadékszolgáltatásban részesülő tagok számára történő kifizetések fedezetéül szolgáló tartalékot tartani köteles, a mindenkori devizaszabályoknak megfelelően a következők szerint kell meghatározni:
a) a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a pénztárak kötelezettségeit abban a pénznemben fennállónak kell tekinteni, amelyben a pénztár szolgáltatási kötelezettsége keletkezik,
b) a pénztár szolgáltatási tartalékai fedezetéül szolgáló eszközöket az a) pontban meghatározott pénznemben fennálló követelésekbe kell fektetni,
c) a pénztárnak lehetősége van arra, hogy egy bizonyos pénznemben fennálló kötelezettségei 30 százalékát meg nem haladó összeget ne a b) pont szerinti eszközben tartson, a különböző pénznemekben tartott eszközök összege azonban nem lehet kisebb a különböző pénznemekben lévő összes kötelezettség összegénél.
67/A. §   A pénztár az általa alapított vagy tulajdoni részesedése mellett működő szolgáltatók kivételével a pénztári eszközöket kizárólag az alábbi eszközökben tarthatja:
a) tőzsdén vagy más elismert piacon jegyzett értékpapír;
a) tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír;
b) olyan értékpapír, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapír fél éven belüli, bármely az a) pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya;
c) olyan, az a)-b) pontokban meghatározott feltételeknek meg nem felelő tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelyre a vételt megelőző harminc napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tesz közzé;
d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;
e) befektetési jegy, illetőleg kollektív befektetési értékpapír;
e) befektetési jegy, kockázati tőkealap-jegy, illetőleg kollektív befektetési értékpapír;
f) jelzáloglevél;
g) ingatlan;
h) határidős ügyletek;
i) opciós ügyletek;
j) lekötött betét;
k) folyószámla;
l) házipénztár.
m) repó-(fordított repó-)ügyletek;
n) swapügyletek;
o) értékpapír-kölcsönzési ügyletből származó követelések.
67/B. §
(1) Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződés érvényességéhez a letétkezelő ellenjegyzése szükséges. A letétkezelő az adott ügyletet csak a pénztárakra vonatkozó jogszabályok szerint minősítheti, ellenjegyzése során a pénztár döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli.
(2) A pénztár a tulajdonában álló biztosítható ingatlanokra köteles teljes körű vagyonbiztosítást kötni.
(3) A pénztár a tulajdonában álló ingatlanokat kizárólag bérbeadás, továbbértékesítés, valamint fejlesztés útján hasznosíthatja.
(3) A pénztár a tulajdonában álló ingatlanokat kizárólag bérbeadás, továbbértékesítés, valamint fejlesztés útján hasznosíthatja. Amennyiben a pénztár a fedezeti tartalékból vásárolt ingatlant a pénztár elhelyezésére hasznosítja, akkor az ingatlan hasznosítási díjaként (hozamaként) a pénztár köteles legalább az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjat a működési tartalékból a fedezeti tartalékba negyedévente átvezetni.
(4) A pénztár az ingatlant vállalkozási tevékenység folytatására harmadik személy részére bérbe adhatja, azonban a pénztár maga azzal kapcsolatban a befektetési kockázaton túli kockázatot jelentő, haszonszerzésre irányuló, üzleti tevékenységet nem végezhet.
(5) Az ingatlanok bérbeadása, forgalmazása és fejlesztése (a továbbiakban: ingatlanhasznosítás) a pénztári befektetési tevékenység részét képezi. A befektetési üzletmenet kihelyezése az ingatlanok tulajdonjogával és hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatalára nem vonatkozik, azt a pénztár kizárólag saját maga végezheti.
67/C. §
(1) A pénztár a tulajdonában lévő értékpapírt kölcsön adhatja. Az értékpapír kölcsönbe adására a Tpt. értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Értékpapír kölcsönbe adása esetén a pénztár köteles megfelelő óvadékot kikötni. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének (4) bekezdésben meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani.
(3) Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, a pénztár a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból közvetlen kielégítést kereshet.
(4) Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értéke.
68. §
(1) A pénztár befektetései nyilvántartásában köteles a befektetett eszközökből eszközcsoportokat, ezekből befektetési portfólió osztályokat képezni, és meghatározni azok egymás közötti arányát, továbbá az e törvényben, valamint a törvényhez kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban meghatározott szabályokat és keretelőírásokat ezen osztályok szerint érvényesíteni.
(2) A 67. §-ban és az (1) bekezdésben meghatározott befektetési korlátok részletes szabályait, a 70. § figyelembevételével a Kormány rendeletben szabályozza. A befektetési alapok által kibocsátott jegyekre vonatkozóan az alap kezelési szabályzatában meghatározott befektetési eszközcsoport tekintetében a rendelet eltérhet a 67. § (4) bekezdésben meghatározott korlátoktól.

A pénztártagok által választható portfólió

68/A. §
(1) A nyugdíjpénztár választható befektetési portfóliót biztosító rendszert (a továbbiakban: választható portfóliós rendszer) működtet, melyben a pénztár felhalmozási időszakban lévő tagjainak egyéni nyugdíjszámláján lévő megtakarítása - a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő, illetve a tag döntése alapján - a portfóliók valamelyikébe kerül elhelyezésre.
(2) A választható portfóliós rendszerben három portfóliót lehet és kell létrehozni, amelyek az alábbiak:
a) klasszikus,
b) kiegyensúlyozott,
c) növekedési.
(3) A (2) bekezdés a)-c) pontjában alkalmazott kategóriákat a pénztár választható portfólióinak megnevezéseiben alkalmazni kell.
(4) A választható portfóliós rendszer indításakor a pénztár a tagok egyéni számláit a nyugdíjkorhatárukig hátralévő idő alapján:
a) amennyiben a hátralévő idő a 15 évet meghaladja, akkor a tag egyéni számláját a növekedési portfólióba,
b) amennyiben a hátralévő idő 5-15 év között van, akkor a tag egyéni számláját a kiegyensúlyozott portfólióba,
c) amennyiben a hátralévő idő 5 évnél kevesebb, akkor a tag egyéni számláját a klasszikus portfólióba
sorolja be.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott besorolásokat a pénztár rendelkezésére álló információk alapján kell elvégezni.
(6) A pénztár a tagok besorolását minden év december 31-ével aktualizálja, a szükséges átsorolásokat elvégzi.
(7) A (4) és (6) bekezdésben meghatározott besorolások, átsorolások kapcsán a pénztártagokra költséget terhelni nem lehet.
(8) A pénztártag a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő alapján meghatározott besorolástól eltérhet (egyedi portfólióváltás), azonban a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évben a növekedési portfóliót nem választhatja. A tagnak a június 30-ai és december 31-ei fordulónapot legalább 30 nappal megelőzően a pénztár felé írásban nyilatkoznia kell az egyedi portfólióváltási igényéről. Amennyiben a tag ilyen jellegű nyilatkozatot tett, akkor a pénztárnak a (6) bekezdés szerinti besorolás aktualizálást - az adott tagra nézve - nem kell elvégeznie.
(8) A pénztártag a nyugdíjkorhatárának eléréséig hátralévő idő alapján meghatározott besorolástól eltérhet (egyedi portfólióváltás), azonban a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évben a növekedési portfóliót nem választhatja. A tagnak a pénztár felé írásban nyilatkoznia kell az egyedi portfólióváltási igényéről. Az egyedi portfólióváltási igény nem vonható vissza. A pénztárnak a tag nyilatkozatában meghatározott fordulónapot követő 8 munkanapon belül a portfólió-váltást végre kell hajtania. A tag portfólióváltási igénye az előző portfólióváltástól számított 6 hónap elteltével teljesíthető. A nyilatkozatot a fordulónapot megelőzően a pénztár által meghatározott, de legfeljebb a megelőző 10. munkanapig kell benyújtani. Amennyiben a nyilatkozat fordulónapot nem jelöl meg, akkor a pénztár legkésőbbi fordulónapként a kézhezvételt követő 10. munkanapot tekintheti. Amennyiben a tag ilyen jellegű nyilatkozatot tett, akkor a pénztárnak a (6) bekezdés szerinti besorolás aktualizálást - az adott tagra nézve - nem kell elvégeznie.
(9) A befektetési teljesítmény mérését, illetve nyilvánosságra hozatalát választható portfóliónként kell elvégezni.
(10) A választható portfóliós rendszert működtető pénztárnak a választható portfóliók és a függő tételek közötti értékpapír átvezetés során külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint kell eljárni.
68/B. §
(1) A választható portfóliós rendszer bevezetésére, megszüntetésére vonatkozó döntés, illetve a rendszer szabályait tartalmazó szabályzat induláskori elfogadása a pénztár közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. A választható portfóliós rendszer megindulása után a szabályzatot, illetve a befektetési politikát az igazgatótanács módosíthatja, azonban erről a következő közgyűlést tájékoztatni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályzatnak tartalmaznia kell:
a) a választható portfóliók megnevezését, összetételét, az egyes portfóliókhoz kapcsolódó befektetési politika és a várható kockázatok leírását, a portfóliókra jellemző referencia index ismertetését,
b) a rendszer működtetési költségeinek részletes leírását,
c) a rendszer működtetésének, illetve a portfólió váltásnak a tagokra és a pénztárra vonatkozó részletes eljárási szabályait,
d) a tagok tájékoztatásának tartalmát és szabályait,
e) a rendszer működtetéséhez kapcsolódó számviteli, nyilvántartási és informatikai háttér leírását.
(3) A pénztár befektetési politikáját a (2) bekezdésben meghatározott szabályzatba kell foglalni. A befektetési politikára megfogalmazott előírásoknak a választható portfóliós szabályzat vonatkozásában is érvényesülniük kell.
68/C. §   Az egyedi portfólióváltással összefüggő, pénztártagra terhelt költségek nem haladhatják meg az egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehetnek magasabbak 2000 forintnál.
68/C. §   A portfólióváltási igényeket a pénztár szintjén összegezni kell. Az egyedi portfólióváltással összefüggő, pénztártagra terhelt költségek nem haladhatják meg az egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehetnek magasabbak 2000 forintnál, amelyet a pénztár az egyéni számlával szemben érvényesíthet.

A pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, valamint beszámolási kötelezettsége

69. §
(1) A pénztár üzemgazdasági szemléletű kettős könyvvitelt vezet. A pénztár nyilvántartása tartalmazza az eszközöket és az eszközök értékében bekövetkezett változásokat. A befektetési portfólió eszközeit, valamint az értékelési különbözetet a tartalékok, valamint a működéssel kapcsolatos befektetett eszközök szerint kell elkülöníteni.
(1) A pénztár üzemgazdasági szemléletű kettős könyvvitelt vezet. A pénztár nyilvántartása tartalmazza az eszközöket és az eszközök értékében bekövetkezett változásokat. A befektetési portfólió eszközeit fedezeti, likviditási és működési célú befektetett eszközök szerint kell elkülöníteni.
(2) A pénztár jelentéseiben a pénztár bevételei és kiadásai, továbbá eszközei értékváltozása alapján kell a fedezeti és likviditási tartalék alakulását, valamint a működéssel kapcsolatos eredmény alakulását bemutatni.
(3) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését negyedévente kell elvégezni, amely a könyvviteli nyilvántartásokban az eszközöknél értékelési különbözetként, illetve a forrásoknál értékelési különbözet tartalékaként jelenik meg. Az értékelési különbözetet a befektetések kamat nélküli értéke alapján kell meghatározni.
(3) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését naponta kell elvégezni.
(3) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését munkanaponként kell elvégezni. Az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított értékelési különbözetet a könyvviteli nyilvántartásokban csak az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára kell kimutatni.
(3) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését munkanaponként kell elvégezni.
(4) A pénztár a befektetési tevékenységének eredményét és a kiadások költséghatékonyságát bemutató mérőszámokat (a pénztári teljesítménymérés mutatóit) a pénztártagok és a nyilvánosság tájékoztatása, az összehasonlíthatóság és a pénztárrendszer egészének áttekinthetősége érdekében nyilvánosságra hozza. A befektetési teljesítményt az eszközök piaci értékelésére épülő hozamszámítással kell mérni. A költséghatékonyság mérőszámai között meg kell különböztetni a befektetésekre, a pénztár belső működtetésére és a külső szolgáltatókra fordított kiadásokat.
(4) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelése a könyvviteli nyilvántartásokban az eszközöknél értékelési különbözetként, illetve a forrásoknál értékelési különbözet tartalékaként jelenik meg. Az értékelési különbözetet a befektetések kamat nélküli értéke alapján kell meghatározni. Az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított értékelési különbözetet a könyvviteli nyilvántartásokban csak az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan kell kimutatni.
(4) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelése a könyvviteli nyilvántartásokban az eszközöknél értékelési különbözetként, a forrásoknál értékelési különbözet tartalékaként jelenik meg. Az értékelési különbözetet a befektetések felhalmozott kamattal együttes értéke alapján kell meghatározni.
(5) Az eszközértékelés célja, hogy valós képet adjon a pénztár portfóliójában található eszközökről, illetve az azon alapuló jogokról, azok értékének óvatosságon alapuló és a piac értékítéletét figyelembe vevő, egyenkénti értékelésével.
(5) A pénztár a befektetési tevékenységének eredményét és a kiadások költséghatékonyságát bemutató mérőszámokat (a pénztári teljesítménymérés mutatóit) a pénztártagok és a nyilvánosság tájékoztatása, az összehasonlíthatóság és a pénztárrendszer egészének áttekinthetősége érdekében nyilvánosságra hozza. A befektetési teljesítményt az eszközök piaci értékelésére épülő hozamszámítással kell mérni. A költséghatékonyság mérőszámai között meg kell különböztetni a befektetésekre, a pénztár belső működtetésére és a külső szolgáltatókra fordított kiadásokat.
(6) Az eszközértékelés részletes szabályait a 70. §-ra is tekintettel, valamint a pénztári teljesítménymérés mutatóinak számítási módszereit a Kormány rendeletben határozza meg.
(6) Az eszközértékelés célja, hogy valós képet adjon a pénztár portfóliójában található eszközökről, illetve az azon alapuló jogokról, azok értékének óvatosságon alapuló és a piac értékítéletét figyelembe vevő, egyenkénti értékelésével.
(7) Az eszközértékelés részletes szabályait a 70. §-ra is tekintettel, valamint a pénztári teljesítménymérés mutatóinak számítási módszereit a Kormány rendeletben határozza meg.
(8) A pénztár a tagi követelések egyéni számlán történő elsődleges nyilvántartását, valamint a függő tételek nyilvántartását elszámolóegységekben végzi.
(9) A tagot az egyéni számláján nyilvántartott elszámolóegység mennyisége után a hozam - amely az elszámolóegység árfolyamváltozásában jelenik meg - olyan arányban illeti meg, ahogy elszámolóegységei összesített névértéke a hozam felosztásakor az elszámolóegységek összesített névértékéhez viszonyul.
(10) A pénztárnak az elszámolóegységek árfolyamának számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás árfolyamot a hiba feltárását követő legközelebbi árfolyammegállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítania kell. A javítás során a hibás árfolyamot a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen árfolyam kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett.
(11) Ha hibás árfolyamon került sor elszámolásra, a hibás és a helyes árfolyam szerint számított különbséget az érintettekkel legfeljebb 30 napon belül el kell elszámolni, kivéve ha:
a) a hibás árfolyamszámítás miatt előállt, egy elszámolóegységre vonatkozó árfolyamkülönbség mértéke nem éri el az elszámolóegység helyes árfolyamának egy ezrelékét, illetve - ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megállapított értéket;
b) a hibás és a helyes árfolyam különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg érintettenként az ezer forintot, illetve - ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megállapított értéket;
c) a különbséget az érintetteknek kellene a pénztár részére visszatéríteniük, de a pénztár az elszámolóegység-kezelési szabályzatban úgy rendelkezett, hogy az árfolyamok különbségéből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán az érintetteket terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint és a keletkezett hiányt a működési vagy a likviditási tartalék terhére rendezi.
(11) Ha hibás árfolyamon került sor elszámolásra, a hibás és a helyes árfolyam szerint számított különbséget az érintettekkel legfeljebb 30 napon belül el kell számolni, kivéve ha:
a) a hibás árfolyamszámítás miatt előállt, egy elszámolóegységre vonatkozó árfolyamkülönbség mértéke nem éri el az elszámolóegység helyes árfolyamának egy ezrelékét, illetve - ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megállapított értéket;
b) a hibás és a helyes árfolyam különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg érintettenként az ezer forintot, illetve - ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megállapított értéket;
c) a különbséget az érintetteknek kellene a pénztár részére visszatéríteniük, de a pénztár az elszámolóegység-kezelési szabályzatban úgy rendelkezett, hogy az árfolyamok különbségéből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán az érintetteket terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint és a keletkezett hiányt a működési vagy a likviditási tartalék terhére rendezi.
(12) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszerre történő átállás napját a pénztár közgyűlése határozza meg. Az átállás napja csak a negyedév utolsó napja lehet. Az átállás napjára vonatkozóan a pénztár valamennyi tag egyéni számlakövetelésének minden egyes forintját egy-egy elszámolóegységnek felelteti meg. A töredékforintok két tizedesjegy mértékig feleltethetők meg töredék-elszámolóegységeknek. A fedezeti tartalék portfóliója piaci értékének és az egyéni számlakövetelések piaci értékének (az egyéni számlán az átállás napjáig jóváírt szolgáltatási célú bevételek, felosztott hozamok és értékelési különbözet) átállás napjára vonatkozó különbözetét a hozamfelosztást követően az aktuális árfolyamon kell a tagok egyéni számlájára jóváírni.
(13) Az elszámolóegységek árfolyamának megállapítása munkanaponta és a hónap utolsó napjára, a letétkezelő által történik. Az értékelést legkésőbb az értékelés vonatkozási napját követő második munkanapra kell elvégezni.
(14) A pénztárnak az értékelés alapján megállapított árfolyamokat az értékelés napját követő negyedik munkanaptól lehet felhasználnia.
(15) Az elszámolóegységekkel kapcsolatos tranzakciókat a pénztár kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a tagok érdekében, rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a portfóliók nettó eszközértéke megalapozottan nem állapítható meg.
70. §
(1) A befektetési portfólió és az értékelés eszközcsoportjai a következők:
a) házipénztár,
b) folyószámla,
c) lekötött betét,
d) kötvények,
1. fix kamatozású értékpapírok,
2. változó kamatozású értékpapírok,
3. diszkont kincstárjegyek,
4. folyamatos kibocsátású értékpapírok,
e) részvények,
f) befektetési jegyek,
g) jelzáloglevél,
h) ingatlan,
i) határidős ügyletek,
j) opciós ügyletek.
(2) Az értékelés szabályainak, valamint a portfólió osztályok kialakításánál figyelembe kell venni a kibocsátó kockázatát, valamint azt, hogy a portfólió elem tőzsdén jegyzett-e vagy sem, illetve az ügylet megkötésére elismert értékpapírpiacon került-e sor.
(2) Az értékelés szabályainak, valamint a portfólió osztályok kialakításánál figyelembe kell venni a kibocsátó kockázatát, valamint azt, hogy a portfólió elem tőzsdén jegyzett-e vagy sem, illetve az ügylet megkötésére szabályozott piacon került-e sor.
(3) Az értékelés elsődlegesen az elismert piacon megállapítható árból indul ki. Ennek hiányában olyan óvatos becslést kell alkalmazni, amely a nyilvánosság szerinti piac hasonló értékítéletén alapul. Ha a piaci ár nem állapítható meg, az értéket a várható bevételek figyelembevételével kell meghatározni. Hosszú távú befektetések esetében a piac rövid távú ingadozásait kiküszöbölő, a megszolgált hozamot összesítő vagy átlagoláson alapuló módszer alkalmazandó.
(3) Az értékelés elsődlegesen a szabályozott piacon megállapítható árból indul ki. Ennek hiányában olyan óvatos becslést kell alkalmazni, amely a nyilvánosság szerinti piac hasonló értékítéletén alapul. Ha a piaci ár nem állapítható meg, az értéket a várható bevételek figyelembevételével kell meghatározni. Hosszú távú befektetések esetében a piac rövid távú ingadozásait kiküszöbölő, a megszolgált hozamot összesítő vagy átlagoláson alapuló módszer alkalmazandó.
(4) A pénztári jelentésekhez és hozamszámításhoz a befektetési portfóliót a 62. § (7) bekezdése alapján a tartalékok, valamint a működéssel kapcsolatos befektetett eszközök szerint, a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok szerint külön kell értékelni.
(5) A piaci eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést és teljesítménymérést tartalmazó jelentést negyedévenként, az aktuáriusi értékelést és biztosításmatematikai statisztikai jelentést évente kell elkészíteni.
(5) A piaci eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést és teljesítménymérést tartalmazó jelentést naponta, az aktuáriusi értékelést és biztosításmatematikai statisztikai jelentést évente kell elkészíteni. A vagyonértékelést és teljesítménymérést a letétkezelő végzi. Az erre vonatkozó jelentést a letétkezelő az értékelt napot követő, külön jogszabályban meghatározott határidőn belül elektronikus úton megküldi a Felügyeletnek és a pénztárnak.
(5) A piaci eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést tartalmazó jelentést munkanaponként, az aktuáriusi értékelést és biztosításmatematikai statisztikai jelentést évente kell elkészíteni. El kell készíteni az értékelést a nem munkanapokra eső negyedéves fordulónapra is. A vagyonértékelést a letétkezelő végzi. Az erre vonatkozó jelentést a letétkezelő az értékelt napot követő, külön jogszabályban meghatározott határidőn belül elektronikus úton megküldi a Felügyeletnek és a pénztárnak.
(5) A piaci eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést tartalmazó jelentést munkanaponként, az aktuáriusi értékelést és biztosításmatematikai statisztikai jelentést évente kell elkészíteni. El kell készíteni az értékelést a nem munkanapokra eső negyedéves fordulónapra is. A vagyonértékelést a letétkezelő végzi.
(6) Nyilvánosságra kell hozni:
a) a pénztár működése megkezdésének időpontját,
a) a pénztár működése megkezdésének időpontját, önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár esetén az önkéntes nyugdíjpénztár működése megkezdésének időpontját is,
b) a pénztár tisztségviselőinek nevét és beosztásának megnevezését,
c) a pénztár mérlegének kivonatát (az előző évi mérleghez képest történt változást),
d) a pénztár taglétszámát,
e) járulék- és egyéb bevételeit,
f) a bevételek tartalékok közötti megosztását,
g) a pénztár által nyújtott szolgáltatások értékét (változását),
h) a pénztár működési költségeit,
i) a pénztár teljesítménymérésének főbb mutatóit (változását),
j) a pénztár vagyonkezelőjének nevét (változásokat),
k) a kiszabott pénztárfelügyeleti bírságokat, megnevezve azok okait,
k) a kiszabott felügyeleti bírságokat, megnevezve azok okait,
l) az Alap igénybevételét,
m) és minden olyan fontosabb mutatót, amely a pénztárak teljesítményének összehasonlítását lehetővé teszi.
(7) A pénztár által készített ismertetők, tájékoztatók és hirdetmények nem tartalmazhatnak félrevezető adatokat és közléseket, továbbá a pénztár bármilyen teljesítményének leírásakor óvatos és szakmailag megalapozott becslések alkalmazhatók, különösen a jövőbeni hozamok vonatkozásában, amelyeknél fel kell tüntetni, hogy ezek nem kötelező érvényű előírások és teljesülésük nem garantált. Múltra vonatkozóan kizárólag az e törvény alapján egyébként is nyilvánosságra hozandó adatok és tények szerepeltethetők. A pénztár teljesítményének bemutatásakor az ugyanazon időszakra vonatkozó hivatalos fogyasztói árnövekedést (inflációs rátát) is fel kell tüntetni.
(7) A pénztár által közölt kereskedelmi kommunikáció nem tartalmazhat félrevezető információkat, abban a pénztár teljesítményének leírásakor óvatos és szakmailag megalapozott becsléseket kell alkalmazni, különösen a jövőbeni hozamok vonatkozásában, és fel kell tüntetni, hogy ezek nem kötelező érvényű előírások és teljesülésük nem garantált. Múltra vonatkozóan kizárólag az e törvény alapján egyébként is nyilvánosságra hozandó adatok és tények szerepeltethetők. A pénztár teljesítményének bemutatásakor az ugyanazon időszakra vonatkozó hivatalos fogyasztói árnövekedést (inflációs rátát) is fel kell tüntetni.
(8) A (6) bekezdésben meghatározott adatokat a pénztár SzMSz-ében meghatározott módon megtekinthetővé kell tenni, és a pénzügyi év lejártát követő 150 napon belül a Pénzügyi Közlönyben nyilvánosságra kell hozni.
(8) A (6) bekezdésben meghatározott adatokat a pénztár SzMSz-ében meghatározott módon megtekinthetővé kell tenni, és a pénzügyi év lejártát követő 180 napon belül a Pénzügyi Közlönyben nyilvánosságra kell hozni.
(8) A (6) bekezdésben meghatározott adatokat a pénztár SzMSz-ében meghatározott módon megtekinthetővé kell tenni, és a pénzügyi év lejártát követő 180 napon belül a Pénzügyi Közlönyben nyilvánosságra kell hozni. Az internetes honlappal rendelkező pénztár ezen adatokat, illetve azok változását a változást, illetve változtatásról hozott döntést követő 2 munkanapon belül - a változások kiemelésével - köteles honlapján közzétenni, egyidejűleg a Felügyeletnek elektronikus adatszolgáltatás útján megküldeni.
(8) A (6) bekezdésben meghatározott adatokat a pénztár SzMSz-ében meghatározott módon megtekinthetővé kell tenni, és a pénzügyi év lejártát követő 180 napon belül a Pénzügyi Közlönyben nyilvánosságra kell hozni. A pénztár köteles alapszabályának, SZMSZ-ének, ezen belül a bevételek tartalékok közötti megoszlásának változását a változásról hozott döntést követő két munkanapon belül - a változások kiemelésével - internetes honlapján közzétenni.
(9) A pénztár köteles a 106. § (2) bekezdésében szereplő, a gazdálkodás szempontjából érdemi információval bíró adatait, továbbá éves beszámolóját internetes honlapján évente a tárgyévet követő év június 30-áig nyilvánosságra hozni.
(9) A pénztár köteles éves beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt internetes honlapján évente a tárgyévet követő év június 30-áig nyilvánosságra hozni.
(10) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztár az elszámolóegységek árfolyamát választható portfóliónként honlapján naponta közzéteszi. A pénztárnak honlapján jelezni kell, hogy a Felügyelet honlapján az elszámolóegységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatók. A közzététellel egyidőben a pénztárnak az elszámolóegységek árfolyamát be kell jelentenie a Felügyeletnek és azt a Felügyelet a honlapján közzéteszi.
(11) A pénztárnak biztosítania kell, hogy az elszámolóegységek árfolyama honlapján bármikor visszakereshető és honlapjáról letölthető legyen.
71. §
(1) A könyvvizsgáló által hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követő 90 napon belül a közgyűlés elé kell terjeszteni. A beszámoló tartalmazza a vagyonértékelési és teljesítménymérési jelentéseket, valamint az aktuáriusi értékelést.
(1) A könyvvizsgáló által hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követő 150 napon belül a közgyűlés elé kell terjeszteni. A beszámoló tartalmazza a vagyonértékelési és teljesítménymérési jelentéseket, valamint az aktuáriusi értékelést.
(1) A könyvvizsgáló által hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követő ötödik hónap utolsó napjáig a közgyűlés elé kell terjeszteni. A beszámoló tartalmazza a vagyonértékelési és teljesítménymérési jelentéseket, valamint az aktuáriusi értékelést.
(2) A pénztár likviditási helyzetének ellenőrzése érdekében a Pénztárfelügyelet a pénztárat év közben is beszámoltathatja.
(2) A pénztár likviditási helyzetének ellenőrzése érdekében a Felügyelet a pénztárat év közben is beszámoltathatja.
(3) A pénztár beszámolási kötelezettségére, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségére, valamint az aktuáriusi értékelésre irányadó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
72. §
(1) Amennyiben a beszámoló valamelyik tartalékban olyan hiányt mutat, amely a biztonsági tartalékokból, illetve a likviditási tartalékból vagy a saját tevékenységi tartalékból nem pótolható, az igazgatótanács köteles tájékoztatni a veszteségről és az annak megszüntetését célzó stabilizációs tervéről a Pénztárfelügyeletet és az Alapot.
(1) Amennyiben a beszámoló valamelyik tartalékban olyan hiányt mutat, amely a biztonsági tartalékokból, illetve a likviditási tartalékból vagy a saját tevékenységi tartalékból nem pótolható, az igazgatótanács köteles tájékoztatni a veszteségről és az annak megszüntetését célzó stabilizációs tervéről a Felügyeletet és az Alapot.
(2) A Pénztárfelügyelet a hozamkiegyenlítő, demográfiai, valamint az egyéb biztonsági és jogszabály által előírt tartalékok szintjét folyamatosan ellenőrzi, és hiányuk esetén felügyeleti intézkedést kezdeményez.
(2) A Felügyelet a hozamkiegyenlítő, demográfiai, valamint az egyéb biztonsági és jogszabály által előírt tartalékok szintjét folyamatosan ellenőrzi, és hiányuk esetén felügyeleti intézkedést kezdeményez.
(2) A Felügyelet a demográfiai, valamint az egyéb biztonsági és jogszabály által előírt tartalékok szintjét folyamatosan ellenőrzi, és hiányuk esetén felügyeleti intézkedést kezdeményez.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakkal azonos elbírálás alá esik az ott megnevezett tartalékok igénybevétele, valamint, ha a beszámoló a kiinduló állapothoz képest a befizetésekkel növelt egyéni számlák, valamint a szolgáltatások csökkenésének, illetve a kiadásoknak az e törvényben előírt mértékénél magasabb szintjét mutatja.
(4) Ha a Pénztárfelügyelet az igazgatótanács stabilizációs tervét nem tartja megalapozottnak, annak átdolgozását írhatja elő.
(4) Ha a Felügyelet az igazgatótanács stabilizációs tervét nem tartja megalapozottnak, annak átdolgozását írhatja elő.

A pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladatainak, valamint vagyonkezelésének kihelyezése

73. §
(1) A pénztárak adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladataik teljesítésével, illetve a vagyonkezelés lebonyolításával e tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó és arra feljogosított, valamint a Pénztárfelügyeletnek bejelentett szervezeteket (a továbbiakban együtt: szolgáltatók) bízhatnak meg. Az adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladatok ellátását egyetlen szervezet is végezheti.
(1) A pénztárak adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladataik teljesítésével, illetve a vagyonkezelés lebonyolításával e tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó és arra feljogosított, valamint a Felügyeletnek bejelentett szervezeteket (a továbbiakban együtt: szolgáltatók) bízhatnak meg. Az adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladatok ellátását egyetlen szervezet is végezheti.
(1) A pénztárak adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladataik teljesítésével, illetve a vagyonkezelés lebonyolításával e tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó és arra feljogosított, valamint a Felügyeletnek bejelentett szervezeteket bízhatnak meg. Az adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladatok ellátását egyetlen szervezet is végezheti.
(2) A vagyonkezelés ellátásával nem bízható meg az adminisztrációs és nyilvántartási, illetve a biztosításmatematikai feladatok elvégzésével megbízott szervezet.
(3) A szolgáltató a pénztár nevében és érdekében jár el, a pénztárakra vonatkozó gazdálkodási, számviteli, biztosításmatematikai és befektetési előírások szerint.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a pénztárakra vonatkozó gazdálkodási, számviteli, biztosításmatematikai és befektetési előírások szerint végzi tevékenységét, és - a vagyonkezelő kivételével - a pénztár nevében és érdekében jár el.
74. §
(1) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a kezelésre átadott vagyon meghatározását,
b) a pénztár által kezelésre átadott vagyonnak a vagyonkezelő vagyonától, illetve más megbízás alapján kezelt vagyontól elkülönített kezelésének szabályait,
c) a befektetési korlátok és a vagyonkezelési előírások betartásának biztosítékait,
d) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a vagyonkezelő olyan nyilvántartásokat vezet, amelyek a pénztár jelentési és beszámolási kötelezettségéhez szükséges adatokat hitelt érdemlően tartalmazzák,
e) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a vagyonkezelő a pénztár részére, illetve a pénztár nyilatkozata alapján más szolgáltatók, és a Pénztárfelügyelet részére a jogszabályok szerinti formában biztosítja azok jogszabályokban előírt nyilvántartási és beszámolási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, a pénztárra vonatkozó adatokat.
e) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a vagyonkezelő a pénztár részére, illetve a pénztár nyilatkozata alapján más szolgáltatók, és a Felügyelet részére a jogszabályok szerinti formában biztosítja azok jogszabályokban előírt nyilvántartási és beszámolási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, a pénztárra vonatkozó adatokat.
(2) A vagyonkezelő megbízása esetén is a pénztár gondoskodik arról, hogy a vagyonkezelési előírások ellenőrzéséhez szükséges információk a Pénztárfelügyelet rendelkezésére álljanak.
(2) A vagyonkezelő megbízása esetén is a pénztár gondoskodik arról, hogy a vagyonkezelési előírások ellenőrzéséhez szükséges információk a Felügyelet rendelkezésére álljanak.
(3) Semmis a vagyonkezelői szerződés akkor, ha
a) a vagyonkezelő nem rendelkezik a vagyonkezelési tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel, illetőleg a Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által jóváhagyott, a tevékenységre vonatkozó üzletszabályzattal,
a) a vagyonkezelő nem rendelkezik a vagyonkezelési tevékenység végzéséhez szükséges felügyeleti engedéllyel, illetőleg az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által jóváhagyott, a tevékenységre vonatkozó üzletszabályzattal,
a) a vagyonkezelő nem rendelkezik a vagyonkezelési tevékenység végzéséhez szükséges felügyeleti engedéllyel és a Felügyelet által jóváhagyott, a tevékenységére vonatkozó üzletszabályzattal, valamint nem felel meg a 66. § (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeknek,
b) a vagyonkezelési szerződés nem tartalmazza az (1) bekezdésben foglaltakat.
(4) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2007. évben nem haladhatja meg a nyugdíjpénztár által kezelésre átadott vagyon tárgyév eleji és tárgyév végi piaci értéke számtani átlagának 0,9 százalékát, 2008-tól 0,8 százalékát. Ennél magasabb ellenérték esetén a szerződés ellenértékre vonatkozó kikötése semmis.
(4) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték esetén a szerződés ellenértékre vonatkozó kikötése semmis.
(4) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2009-2010. évben nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évben 0,7 százalékát, 2012. évben 0,6 százalékát, 2013. évben 0,5 százalékát, 2014. évtől 0,4 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték kikötése semmis.
(4) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtől 0,2 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték kikötése semmis.
(4) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtől 0,2 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték kikötése semmis. A pénztár költségként a tagok egyéni számlája tárgyévet megelőző év utolsó napján fennálló egyenlegének 0,3 százalékát számolhatja el, abban az esetben, ha a vagyonkezelési tevékenység ellenértékét ebbe a költségbe beszámítja.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a pénztár nyilvántartásba vétele a tárgyévben, vagy az azt megelőző három naptári évben történt.
75. §
(1) A szolgáltatóval kötött szerződést a Pénztárfelügyeletnek a megkötésétől számított 15 napon belül be kell nyújtani.
(1) A szolgáltatóval kötött szerződést a Felügyeletnek a megkötésétől számított 15 napon belül be kell nyújtani.
(1) A szolgáltatókkal kötött szerződés és annak módosítása csak írásban érvényes. A pénztár köteles a letétkezelésre, a vagyonkezelésre, számlavezetésre, biztosításmatematikai feladatok teljesítésére, az adminisztráció, könyvelés és nyilvántartás kihelyezésére vonatkozó szolgáltatói szerződést és annak módosításait - a módosítások megjelölésével, egységes szerkezetben - a szerződés megkötésétől, illetve módosításától számított 15 napon belül a Felügyeletnek megküldeni.
(1) A szolgáltatókkal kötött szerződés és annak módosítása csak írásban érvényes. A szolgáltatóval kötött szerződésről és annak megszüntetéséről a pénztár 3 munkanapon belül tájékoztatja a Felügyeletet, a Felügyelet által meghatározott tartalmú adatlap megküldésével.
(1) A letétkezelővel, vagyonkezelővel, a számlavezetővel, kiszervezett tevékenységet végzővel, a biztosításmatematikai feladatokat ellátóval kötött szerződés és annak módosítása csak írásban érvényes. A szolgáltatóval kötött szerződésről és annak megszüntetéséről a pénztár 3 munkanapon belül tájékoztatja a Felügyeletet, a Felügyelet által meghatározott tartalmú adatlap megküldésével.
(1) A letétkezelővel, vagyonkezelővel, a számlavezetővel, kiszervezett tevékenységet végzővel, a biztosításmatematikai feladatokat ellátóval kötött szerződés és annak módosítása csak írásban érvényes. A szolgáltatóval kötött szerződésről és annak megszüntetéséről a pénztár öt napon belül tájékoztatja a Felügyeletet, a Felügyelet által meghatározott tartalmú adatlap megküldésével.
(2) A Pénztárfelügyelet 30 napon belül felszólítja a pénztárat a szolgáltatóval kötött szerződés felbontására, ha annak tartalma sérti a pénztár gazdálkodásának nyilvántartásával, biztosításmatematikai és befektetési feladatainak ellátásával kapcsolatos jogszabályi előírásokat, vagy a pénztár vagyonkezelési és eszközértékelési szabályzatát, valamint ha a biztosítótól vásárolt szolgáltatás nincs összhangban a pénztárak e törvényben megfogalmazott szolgáltatási rendszerével. Amennyiben a pénztár a jogszabályok rendelkezéseinek betartása érdekében a Pénztárfelügyelet felhívására nem intézkedik, a Pénztárfelügyelet a szerződés érvénytelenítését kéri a pénztár székhelye szerint illetékes bíróságon, és a szolgáltató e szerződés alapján végzett tevékenységet határozattal felfüggeszti.
(2) A Felügyelet 30 napon belül felszólítja a pénztárat a szolgáltatóval kötött szerződés felbontására, ha annak tartalma sérti a pénztár gazdálkodásának nyilvántartásával, biztosításmatematikai és befektetési feladatainak ellátásával kapcsolatos jogszabályi előírásokat, vagy a pénztár vagyonkezelési és eszközértékelési szabályzatát, valamint ha a biztosítótól vásárolt szolgáltatás nincs összhangban a pénztárak e törvényben megfogalmazott szolgáltatási rendszerével. Amennyiben a pénztár a jogszabályok rendelkezéseinek betartása érdekében a Felügyelet felhívására nem intézkedik, a Felügyelet a szerződés érvénytelenítését kéri a pénztár székhelye szerint illetékes bíróságon, és a szolgáltató e szerződés alapján végzett tevékenységet határozattal felfüggeszti.
(2) A Pénztárfelügyelet 30 napon belül felszólítja a pénztárat a szolgáltatóval kötött szerződés felbontására, ha annak tartalma sérti a pénztár gazdálkodásának nyilvántartásával, biztosításmatematikai és befektetési feladatainak ellátásával kapcsolatos jogszabályi előírásokat, vagy a pénztár vagyonkezelési és eszközértékelési szabályzatát, valamint ha a biztosítótól vásárolt szolgáltatás nincs összhangban a pénztárak e törvényben megfogalmazott szolgáltatási rendszerével.
(3) Valamely pénztári tevékenység szolgáltatóhoz történő kihelyezése, a kihelyezési szerződés módosítása vagy a kihelyezés megszüntetése esetén arról a pénztártagot tájékoztatni kell.

Befektetési szolgáltatások igénybevétele, befektetési eszközök kezelése

Letétkezelés, letétkezelő

76. §
(1) A pénztár a letétkezeléssel kapcsolatos feladatai ellátásával az Épt. szerinti letétkezelőt köteles megbízni. A pénztár csak egy letétkezelőt bízhat meg.
(1) A pénztár a letétkezeléssel kapcsolatos feladatai ellátásával olyan hitelintézetet köteles megbízni, amely az Épt. szerinti letétkezelői szolgáltatás nyújtására jogosult. A pénztár csak egy letétkezelőt bízhat meg. A pénztár köteles minden befektetési tevékenységét olyan módon végezni, hogy a pénztár tulajdonában lévő és a vagyonkezelést végző szervezet vagy szervezetek rendelkezésére bocsátott eszközök teljes egészében és folyamatosan a letétkezelő birtokában maradjanak.
(1) A pénztár a letétkezeléssel kapcsolatos feladatai ellátásával olyan hitelintézetet köteles megbízni, amely a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti „letétkezelés kollektív befektetések részére” szolgáltatás nyújtására jogosult. A pénztár csak egy letétkezelőt bízhat meg. A pénztár köteles minden befektetési tevékenységét olyan módon végezni, hogy a pénztár tulajdonában lévő és a vagyonkezelést végző szervezet vagy szervezetek rendelkezésére bocsátott eszközök teljes egészében és folyamatosan a letétkezelő birtokában maradjanak.
(1) A pénztár a letétkezeléssel kapcsolatos feladatai ellátásával olyan hitelintézetet köteles megbízni, amely a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti „letétkezelés” szolgáltatás nyújtására jogosult. A pénztár csak egy letétkezelőt bízhat meg. A pénztár köteles minden befektetési tevékenységét olyan módon végezni, hogy a pénztár tulajdonában lévő és a vagyonkezelést végző szervezet vagy szervezetek rendelkezésére bocsátott eszközök teljes egészében és folyamatosan a letétkezelő birtokában maradjanak.
(2) A pénztári letétkezelő a pénztár megbízása alapján végzett befektetési szolgáltatások tekintetében megbízásának ellátásához szükséges mértékben ellenőrzi a pénztári szolgáltatót, valamint a pénzforgalmi számlát vezető szervezetet.
(3) A letétkezelő a pénztár nevében eljárva tevékenységét a pénztár érdekében a letétkezelésre vonatkozó megbízásnak megfelelően köteles végezni. Köteles felhívni a pénztár, illetőleg a vagyonkezelő figyelmét arra, ha a befektetési megbízás végrehajtása sérti (sértené) vagy veszélyezteti (veszélyeztetné) a pénztár érdekeit.
(4) A letétkezelőnek vissza kell utasítania minden olyan utasítást, amely a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes. Amennyiben a pénztár befektetéseinek összetétele nem felel meg az előírásoknak, ennek bekövetkezését 3 munkanapon belül a letétkezelő köteles a pénztárnak jelenteni és - ha van - a pénztári szolgáltatót (szolgáltatókat) értesíteni.
(4) A letétkezelőnek vissza kell utasítania minden olyan rendelkezést, amely a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes.
(5) A pénztár a letétkezelőt - a megkötött szerződés egyidejű megküldésével - 30 napon belül bejelenti a Pénztárfelügyeletnek.
(5) A pénztár a letétkezelőt - a megkötött szerződés egyidejű megküldésével - 30 napon belül bejelenti a Felügyeletnek.
(5) Abban az esetben, ha a letétkezelő a befektetési előírások megsértését észleli, azt legkésőbb a következő munkanapon köteles a Felügyeletnek és a pénztárnak jelenteni, és a pénztári szolgáltatót (szolgáltatókat) értesíteni.
(6) A pénztár a letétkezelőt - a megkötött szerződés egyidejű megküldésével - 30 napon belül bejelenti a Pénztárfelügyeletnek.
77. §
(1) A 76. § (1) bekezdésben meghatározott feladatokkal a pénztár nem bízhatja meg a vagyonkezeléssel, illetve a szolgáltatási feladatokkal megbízott gazdálkodó szervezetet.
(2) A pénztári szolgáltató és a letétkezelő között sem közvetlen, sem 10 százalékot meghaladó közvetett tulajdonosi, sem egyéb olyan gazdasági kapcsolat nem lehet, amely összeférhetetlen a letétkezelői feladatok ellátásával.
(3) A pénztár által a befektetések irányítására alkalmazott személy és a befektetéssel kapcsolatos szervezeti egység dolgozója nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan feladatkörben dolgozó személy, aki a letétkezeléssel kapcsolatosan utasításokat adhat.
(4) A pénztár vagyonkezelőjénél a vagyonkezelést irányító és a vagyonkezeléssel foglalkozó személy nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan beosztásban dolgozó személy, aki a letétkezeléssel foglalkozó szervezeti egységet irányítja, vagy annak közvetlen utasításokat adhat.
(5) A (2) bekezdés alkalmazásában a közvetett tulajdon mértékének számítására a Hpt. a közvetett tulajdon számítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Informatikai rendszer védelme

77/A. §
(1) A pénztárnak ki kell alakítania a tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről, amely kiterjed a bűncselekményekkel kapcsolatos kockázatok kezelésére is. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.
(2) A pénztár köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.
(3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.
(4) A pénztárnak ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.
(5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:
a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,
b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,
c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események),
d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,
e) a távadatátvitel, valamint a kizárólag elektronikus úton megvalósuló pénzügyi tranzakciók bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,
f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,
g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.
(6) A pénztárnak tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket és rendelkeznie kell legalább a következőkkel:
a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,
b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja,
c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb - a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító - megoldásokkal,
d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,
e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés védelméről,
f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább az adott tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő 5 évig, bármikor visszakereshetően, eredeti állapot szerint helyreállíthatóan megőrizzék, olyan módon, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét,
g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.
(7) A pénztárnál mindenkor rendelkezésre kell állnia:
a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,
b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,
c) az informatikai rendszer elemeinek a pénztár által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,
d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,
e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,
f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek,
g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.
(8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább:
a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,
b) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására,
c) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.
(9) A pénztár belső szabályzatában meg kell határozni az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.

Kiszervezés

77/B. §
(1) A pénztár a tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, kiszervezheti a 73. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A kiszervezett tevékenységet végző a 79. § (1) bekezdése alapján adatkezelést végezhet. Adatkezelésen és adatfelhasználáson a személyes adaton, illetve pénztártitkot képező adaton elvégzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott tevékenységeket kell érteni.
(1) A pénztár a tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, kiszervezheti. A kiszervezett tevékenységet végző a 79. § alapján adatkezelést végezhet.
(2) A kiszervezett tevékenységet végzőnek - a kockázattal arányos mértékben - rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, amelyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a pénztárra vonatkozóan előír.
(3) A nyilvántartás kiszervezésére vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:
a) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesítését,
b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a pénztár ellenőrző bizottsága, külső könyvvizsgálója, és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,
c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások érvényesítéséért, a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés pénztár részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés ismételt vagy súlyos megsértése esetére,
d) a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket,
e) a pénztár és a kiszervezett tevékenységet végző szervezet közötti adatátadás-átvétel rendjét.
(4) A pénztárnak rendelkeznie kell a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel. A nyilvántartást végző szervezet köteles negyedévente az adatállomány teljes körű mentésének egy példányát a pénztár részére átadni.
(5) A pénztár ellenőrző bizottsága köteles a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.
(6) A pénztár felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és az ilyen tevékenységet végző személyektől általában elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, a pénztár az általa szükségesnek tartott intézkedést megteszi, és erről a Felügyeletet haladéktalanul értesíti.
(7) A Felügyelet a pénztár (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja, illetve más szolgáltatóval való szerződéskötésre kötelezhet.
(8) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több pénztár részére végez kiszervezett tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.
(9) A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha az igénybe vett közreműködő megfelel a (2) bekezdésben előírtaknak, és a közöttük létrejövő szerződés - melyet a pénztárnak jóvá kell hagynia - biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet, a pénztár ellenőrző bizottsága, valamint könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.
(10) A pénztár vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenységet folytató társaságban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal nem rendelkezhet, illetve a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg. A pénztár ellenőrző bizottságának tagja nem állhat alkalmazotti, vagy megbízási jogviszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel.
(11) A pénztár a kiszervezett tevékenységek körét az alapszabályban köteles feltüntetni.
(12) A pénztár, illetve a pénztár nyilvántartását végző szolgáltató informatikai rendszerének fejlesztésére, üzemeltetésére megbízott szervezet, illetve személy - kizárólag az informatikai rendszer fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatban, e célból és az ehhez szükséges mértékben - az informatikai rendszerben tárolt adatokat megismerheti.
(12) A pénztár, illetve a pénztár nyilvántartását végző szolgáltató informatikai rendszerének üzemeltetésére megbízott szervezet, illetve személy - kizárólag az informatikai rendszer üzemeltetésével kapcsolatban, e célból és az ehhez szükséges mértékben - az informatikai rendszerben tárolt adatokat megismerheti.

VI/A. FEJEZET
PANASZKEZELÉS

77/C. §
(1) A pénztár biztosítja, hogy a pénztártag a pénztár magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2) A pénztár
a) a szóbeli panaszt valamennyi, a pénztártagok számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c) elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan
fogadja.
(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A pénztár az ügyintézőjének - a pénztár felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított - öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár és a pénztártag közötti telefonos kommunikációt a pénztár hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről a pénztártagot a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A pénztártag kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár és a pénztártag közötti telefonos kommunikációt a pénztár hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről a pénztártagot a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A pénztártag kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(5) A pénztár a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a pénztártag a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénztár a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénztár a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(7) A pénztár az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi a pénztártagnak.
(8) A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Felügyeletnek vagy a békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Felügyeletnek és a békéltető testületnek a levelezési címét.
(8) A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénztárnak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.
(8) A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (a továbbiakban: MNBtv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénztárnak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.
(8) A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (a továbbiakban: MNBtv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénztárnak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét.
(9) A pénztár a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
(9) A pénztár a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
(10) A pénztár a pénztártagok panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A pénztár a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja a pénztártagot a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
(11) A pénztár az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b) a panasz benyújtásának időpontját,
c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
e) a panasz megválaszolásának időpontját.
(13) A pénztár a panaszkezelési szabályzatot a pénztártagok számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.
(14) A pénztár a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.
(15) A pénztár köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

VII. FEJEZET
TITOKTARTÁS

Az üzleti titok és pénztártitok

78. §
(1) Üzleti titok minden olyan, a pénztár tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénztárnak méltányolható érdeke fűződik, és amelyet a pénztár üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a pénztár a szükséges intézkedéseket megtette.
(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.
(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 2:47. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.
(2) Pénztártitok minden olyan, a pénztártagról a pénztár vagy a pénztári szolgáltató szervezet rendelkezésére álló, általa nem gyűjthető, nem kezelhető, de tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, járulékbefizetéseire és a részére járó nyugdíjszolgáltatásra vonatkozik. A pénztártagok nyilvántartható személyes adatainak körét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) Pénztártitok minden olyan, a pénztártagról a pénztár vagy a pénztári szolgáltató szervezet rendelkezésére álló, a tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, járulékbefizetéseire és a részére járó nyugdíjszolgáltatásra vonatkozik. A pénztártagok nyilvántartható személyes adatainak körét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza. A pénztár üzleti és pénztártitkot kizárólag a pénztári tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet.
(3) A pénztár igazgatótanácsának és az ellenőrző bizottságának tagja, a pénztár alkalmazottja, ideértve a megbízás alapján foglalkoztatott személyeket, szervezeteket, illetőleg ezek alkalmazottait is, köteles a pénztár működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot és pénztártitkot - időbeli korlátozás nélkül, ezen minősége megszűnését követően is - megtartani.
(3) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő információhoz jutott.
(4) A pénztár igazgatótanácsának és az ellenőrző bizottságának tagja, a pénztár alkalmazottja, ideértve a megbízás alapján foglalkoztatott személyeket, szervezeteket, illetőleg ezek alkalmazottait is, köteles a pénztár működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot és pénztártitkot - időbeli korlátozás nélkül, ezen minősége megszűnését követően is - megtartani.
(5) A Pénztárfelügyelet - az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával - a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat:
a) statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal,
b) a gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai feladatok ellátása céljából a Pénzügyminisztérium,
c) a gazdasági, pénzpiaci folyamatok elemzése, a pénztárak befektetési tevékenységének eredményesebbé tétele, valamint a pénztárak szolgáltatási kötelezettsége teljesíthetőségének értékelése céljából a Pénztártanács és az Alap részére.
(5) A Felügyelet - az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával - a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat:
a) statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal,
b) a gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai feladatok ellátása céljából a Pénzügyminisztérium,
c) a gazdasági, pénzpiaci folyamatok elemzése, a pénztárak befektetési tevékenységének eredményesebbé tétele, valamint a pénztárak szolgáltatási kötelezettsége teljesíthetőségének értékelése céljából a Pénztártanács és az Alap részére.
c) a gazdasági, pénzpiaci folyamatok elemzése, a pénztárak befektetési tevékenységének eredményesebbé tétele, valamint a pénztárak szolgáltatási kötelezettsége teljesíthetőségének értékelése céljából az Alap részére.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő információhoz jutott.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő információhoz jutott.
(6) A Felügyelet a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére.
(6) A Felügyelet - az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával - a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat:
a) statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal,
b) a gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai feladatok ellátása céljából a Pénzügyminisztérium,
b) a gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai feladatok ellátása céljából az államháztartásért felelős miniszter és a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért felelős miniszter,
c) a gazdasági, pénzpiaci folyamatok elemzése, a pénztárak befektetési tevékenységének eredményesebbé tétele, valamint a pénztárak szolgáltatási kötelezettsége teljesíthetőségének értékelése céljából az Alap részére.
(6) A Felügyelet - az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával - a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat:
a) statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal,
b) a gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai feladatok ellátása céljából az államháztartásért felelős miniszter és a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért felelős miniszter,
c) a gazdasági, pénzpiaci folyamatok elemzése, a pénztárak befektetési tevékenységének eredményesebbé tétele, valamint a pénztárak szolgáltatási kötelezettsége teljesíthetőségének értékelése céljából az Alap,
d) az Áht. 120/B. § (1) bekezdés g) pontjában és azzal összefüggésben h) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szerv
d) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 63. § (1) bekezdés g) pontjában és azzal összefüggésben i) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szerv
részére.
(7) A Felügyelet a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére.
79. §
(1) A 78. § (3) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a) Pénztárfelügyelettel,
a) Felügyelettel,
b) az Alappal,
c) az Állami Számvevőszékkel,
d) a pénztárak törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséggel,
e) a folyamatban levő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,
f) külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
g) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
i) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben a csőd-, felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
j) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,
k) a Gazdasági Versenyhivatallal
szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.
(1) A pénztártitok és üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a) Felügyelettel,
b) az Alappal,
c) az Állami Számvevőszékkel,
d) a pénztárak törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséggel,
e) a folyamatban levő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,
f) külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
g) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
i) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben a csőd-, felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
i) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
j) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,
k) a Gazdasági Versenyhivatallal,
l) a gazdálkodás nyilvántartásához szükséges adatok tekintetében a gazdálkodás nyilvántartását végző szolgáltatóval
l) a gazdálkodás nyilvántartásához szükséges adatok tekintetében a gazdálkodás nyilvántartását végző szolgáltatóval, továbbá a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel
m) külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosításáért felelős szervvel
n) az Áht. 120/B. § (1) bekezdés g) pontjában és azzal összefüggésben h) pontjában meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel
n) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 63. § (1) bekezdés g) pontjában és azzal összefüggésben i) pontjában meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel
o) alapvető jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával,
o) alapvető jogok biztosával
p) a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.
(2) A pénztártitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a pénztártag vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható adatkört pontosan megjelölve közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban erre felhatalmazást ad,
b) a törvény a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,
c) a pénztár érdeke ezt a pénztártaggal szemben fennálló követelése behajtásához (eladásához), vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.
(3) Aki üzleti titok vagy pénztártitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénztárnak vagy a pénztártagoknak hátrányt okozzon.
(4) A pénztár a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő adatokról.
(5) A Felügyelet jogosult a piacfelügyeleti eljárás (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 11/Q. §-a) során feladatának ellátása érdekében az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó
a) értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával, valamint
b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával
kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye) megismerésére és kezelésére.
(5) A Felügyelet jogosult a piacfelügyeleti eljárás (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 11/Q. §-a) során feladatának ellátása érdekében az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó
a) értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye), valamint
b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, lakóhelye, tartózkodási helye)
megismerésére és kezelésére.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Felügyelet köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.
(7) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet a (6) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.

VIII. FEJEZET
A PÉNZTÁRAK ÁTALAKULÁSA, MEGSZŰNÉSE

Az átalakulás közös szabályai

79/A. §
(1) Pénztár átalakulásának minősül a pénztárak egyesülése (összeolvadás, beolvadás) és szétválása (különválás, kiválás).
(1) Pénztár átalakulásának minősül a pénztárak egyesülése (összeolvadás, beolvadás) és szétválása (különválás, kiválás), továbbá az ágazatok vegyes pénztárrá alakulása és szétválása.
(2) A pénztárak egyesülése, illetve szétválása esetén a pénztárak alakulására vonatkozó rendelkezések az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy
a) a jogutódoknak a szolgáltatási kötelezettségüket a bírósági nyilvántartásba vétel, illetve a tevékenységi engedély nélkül is teljesíteniük kell,
b) a jogutód pénztár nyilatkozatot nyújt be a Felügyeletnek a tevékenységi engedély feltételeinek meglétéről,
c) a nyilatkozathoz mellékelni kell a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg-tervezeteket - ideértve az átalakuló és az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezetét -, valamint a kötelezettségek és követelések állományát tartalmazó dokumentumot is.
d) a Felügyelet köteles az átalakulás lefolytatását ellenőrizni,
e) a bíróság az átalakulást a Felügyelet által adott tevékenységi engedély(ek) jogerőre emelkedését követően, a jogelőd(ök) törlésével és a jogutód(ok) bejegyzésével vezeti át a nyilvántartáson.
(2) A pénztárak egyesülése, illetve szétválása esetén a pénztárak alakulására vonatkozó rendelkezések az irányadóak az alábbi eltérésekkel:
a) a jogutód pénztárnak a szolgáltatási kötelezettségeit a bírósági nyilvántartásba vétel, illetve a tevékenység engedély nélkül is teljesítenie kell;
b) az átalakulással létrejövő pénztár a tevékenységi engedély iránti kérelmet valamennyi érintett pénztárra vonatkozó melléklettel együtt, a második közgyűlés napját követő - ha az érintett pénztárak a közgyűlésüket különböző napon tartották, akkor a később megtartott közgyűlés napját követő 30 napon belül köteles három példányban a Felügyeletnek benyújtani;
c) a tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:
ca) az átalakulási szándékot kinyilvánító, valamint a második közgyűlések jegyzőkönyveit, ahhoz csatolva az előterjesztéseket és a jelenléti íveket,
cb) a nyilatkozatot a tevékenységi engedély feltételeinek meglétéről,
cc) az átalakulással létrejövő pénztár alapszabályát,
cc) az átalakulással létrejövő pénztár SzMSz-ét,
cd) a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg-tervezeteket - ideértve az átalakuló és az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezetét - és a kötelezettségek és követelések állományát tartalmazó dokumentumokat;
d) a Felügyelet a tevékenységi engedélyezésre irányuló eljárásban a pénztárat ellenőrzi és a kérelemhez csatolt dokumentumok, valamint az ellenőrzés alapján dönt az engedély megadásáról;
e) a bíróság az átalakulást a Felügyelet által adott tevékenységi engedély(ek) jogerőre emelkedését követően, a jogelőd(ök) törlésével és a jogutód(ok) bejegyzésével vezeti át a nyilvántartáson.
(3) Az e fejezet alapján történő átalakuláskor - törvény eltérő rendelkezése hiányában - külön adó- és illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik.
(4) Nem alakulhat át az a pénztár, amely felszámolás alatt áll.
79/B. §
(1) Az érintett pénztár közgyűlése az átalakulásról két alkalommal határoz.
(1) Az érintett pénztár átalakulásáról a pénztár közgyűlése két alkalommal - a jelenlévők kétharmados szavazattöbbségével - határoz.
(2) A pénztár közgyűlése első ízben a pénztár igazgatótanácsa és ellenőrző bizottsága előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a pénztár tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával.
(2) A pénztár közgyűlése első ízben a pénztár igazgatótanácsa és ellenőrző bizottsága előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a pénztár tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával (első közgyűlés). Az első közgyűlésen ismertetni kell az átalakulás módját, okát, annak célját és következményeit, különös tekintettel a várható költségekre és a tagsági viszony folytatásának lehetőségeire. Az átalakulási szándékkal való egyetértés esetén meg kell határozni a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, az átalakulás módját és az átalakulással érintett pénztárakat.
(3) Ha az érintett pénztár közgyűlése egyetért az átalakulással, a pénztár igazgatótanácsa - a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra - elkészíti az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, az átalakulással létrejövő pénztár (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, valamint az érintett pénztár alapító okiratának, illetve alapító okirata módosításának tervezetét.
(4) A vagyonmérleg-tervezeteket a számviteli jogszabályok szerinti éves beszámoló mérlegével azonos bontásban kell elkészíteni. Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli jogszabályok szerinti éves beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról való második döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg.
(5) Az átalakuló pénztár a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelheti.
(6) A vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek elkészítésére és az átértékelésre vonatkozó részletes szabályokat a számviteli jogszabályok tartalmazzák.
(7) A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval és a pénztár ellenőrző bizottságával ellenőriztetni kell. Az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket az átalakuló pénztár könyvvizsgálója nem ellenőrizheti. Az átalakulással létrejövő pénztár könyvvizsgálójává a pénztár bírósági nyilvántartásba vételétől számított három éven belül nem választható meg az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte.
(8) A (3) bekezdésben meghatározott tervezetek elfogadásáról azok elkészítését követően a közgyűlés határoz. A vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a döntés időpontjáig legfeljebb hat hónap telhet el.
(8) A (3) bekezdésben meghatározott tervezetek elfogadásáról azok elkészítését követően a közgyűlés határoz (második közgyűlés). A vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a döntés időpontjáig legfeljebb hat hónap telhet el.
(9) Azt a munkáltatót, amelyik az átalakulás miatt újabb pénztárral való kapcsolat kialakítására kényszerül, az átalakulásról, a kapcsolatkialakításhoz szükséges információkról és teendőkről az átalakulási vagyonmérleg-tervezetek elfogadásáról határozó közgyűlést követő 30 napon belül értesíteni kell. A munkáltatót a vele újonnan kapcsolatba kerülő pénztár értesíti.