Hatályos állapot
Közlönyállapot
2005.12.29. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.02.28.
2006.03.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.05.31.
2007.06.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.07.12.
2011.07.13. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.07.31.
2012.08.01. - 2012.08.06.
2012.08.07. - 2013.03.31.
2013.04.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.11.20.
2014.11.21. - 2015.11.14.
2015.11.15. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

2005. évi CLXXXIV. törvény

a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról

Az Országgyűlés a légi, a vasúti és a vízi közlekedés biztonságának javítása, a balesetek szakmai kivizsgálásának gyors végrehajtása, továbbá a jövőbeni balesetek megelőzése érdekében - összhangban a közlekedési balesetek kivizsgálása tárgyában kötött nemzetközi szerződésekkel - a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §
(1) A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén, illetőleg légterében (belföldön) bekövetkezett közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény szakmai vizsgálatára terjed ki.
(1) A törvény hatálya a Magyarország területén, illetőleg légterében (belföldön) bekövetkezett közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény szakmai vizsgálatára terjed ki.
(1) A törvény hatálya a Magyarország területén, illetve légterében bekövetkezett közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény bejelentésére és vizsgálatára terjed ki.
(2) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén, illetőleg légterén kívül (külföldön) magyar légi járművel, légiközlekedési, valamint a légi közlekedéssel összefüggő tevékenységgel kapcsolatban bekövetkezett légiközlekedési baleset, repülőesemény és légiközlekedési rendellenesség szakmai vizsgálatára is.
(2) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén, légterén kívül (külföldön) magyar lajstromba vett légijárművel és úszólétesítménnyel, valamint magyar nyilvántartásba vett légijárművel és vasúti járművel bekövetkezett közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény vizsgálatára is.
(2) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyarország területén, légterén kívül (külföldön) magyar lajstromba vett légijárművel és úszólétesítménnyel, valamint magyar nyilvántartásba vett légijárművel és vasúti járművel bekövetkezett közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény vizsgálatára is.
(3) Nem terjed ki a törvény hatálya
a) a kizárólag állami légi járművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel kapcsolatos szakmai vizsgálatra,
b) a kizárólag a honvédség és a rendvédelmi szervek úszólétesítményeivel való közlekedés során bekövetkezett közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatára.
b) a kizárólag a honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a vámhatóság úszólétesítményeivel való közlekedés során bekövetkezett közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatára.
1/A. §   Az e törvény 3. §-ának (4) bekezdésében, 7. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 14. §-ában, valamint 16. §-ának (5) és (9) bekezdésében foglaltakat a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel összefüggésben nem kell alkalmazni.
1/A. §
(1) Az e törvény 3. § (4) bekezdésében, 7. § (3) és (4) bekezdésében, 14. §-ában, valamint 16. § (7) bekezdésében foglaltakat a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel összefüggésben nem kell alkalmazni.
(1) Az e törvény 3. § (4) bekezdésében, 7. § (3) és (4) bekezdésében, 14. §-ában, valamint 16. § (7) bekezdésében foglaltakat a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel összefüggésben nem kell alkalmazni.
(2) A polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU-rendelet) 1. cikkét, 2. cikkének 1-9. és 11-17. pontját, 4. cikkét, 6. cikkét, 9. cikk (1) bekezdését, 11-14. cikkét, 15. cikkének (1) bekezdését, 16. cikkének (1)-(5) bekezdését, 17. cikkét, 18. cikkének (1)-(4) bekezdését és a Mellékletét a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel összefüggésben megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) részére teljesítendő értesítési és tájékoztatási kötelezettséget nem kell teljesíteni.
(2) A polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU-rendelet) 1. cikkét, 2. cikkének 1-9. és 11-17. pontját, 4. cikkét, 6. cikkét, 9. cikk (1) bekezdését, 11-14. cikkét, 15. cikkének (1) bekezdését, 16. cikkének (1)-(5) bekezdését, 17. cikkét, 18. cikkének (1)-(4) bekezdését és a Mellékletét a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel összefüggésben megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) részére teljesítendő értesítési és tájékoztatási kötelezettséget nem kell teljesíteni.
(3) Amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv szakmai vizsgálatot indít, repülőesemény és a légiközlekedési rendellenesség vizsgálatára az EU rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az EU-rendelet 1. cikkét, 2. cikkét, 4. cikkét, 6. cikkét, 9. cikk (1) bekezdését, 11-14. cikkét, 15. cikk (1) bekezdését, 16. cikk (1)-(7) bekezdését és 16. cikk (8) bekezdés b) pontját, 17. cikkét, 18. cikk (1)-(4) bekezdését és a Mellékletét a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet)
a) II. mellékletében meghatározottaktól eltérő légijárművel bekövetkezett repülőeseménnyel,
b) II. mellékletében szereplő légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel
összefüggésben megfelelően kell alkalmazni.
(4) A polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU rendelet (a továbbiakban: 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk 1-7., 9., 12. pontját, 4. cikk (1) bekezdését, (5) bekezdését, 15-16. cikkét és I. mellékletét a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő légijárművel, valamint állami légijárművel bekövetkezett eseményekkel összefüggésben megfelelően kell alkalmazni.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §   E törvény alkalmazásában:
a) közlekedési baleset: a légiközlekedési baleset, a súlyos vasúti baleset és a súlyos víziközlekedési baleset;
a) közlekedési baleset: a légiközlekedési baleset, a súlyos vasúti baleset és a nagyon súlyos víziközlekedési baleset;
b) egyéb közlekedési esemény: a repülőesemény és a légiközlekedési rendellenesség, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény és a rendkívüli hajózási esemény;
b) egyéb közlekedési esemény: a súlyos repülőesemény, a repülőesemény, a légiközlekedési rendellenesség, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény, a súlyos víziközlekedési baleset és a víziközlekedési esemény;
b) egyéb közlekedési esemény: a súlyos repülőesemény, a repülőesemény, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény, a víziközlekedési baleset és a víziközlekedési esemény;
c) halálos baleset: olyan baleset, amelynek következtében a balesetet szenvedő személy a baleset helyszínén elhalálozik;
c) halálos baleset: olyan baleset, amelynek következtében a balesetet szenvedő személy halálos sérülést szenved;
d) halálos sérülés: olyan súlyos sérülés, amelyet valaki baleset során szenved el, és amelynek következtében a balesetet követő 30 napon belül elhalálozik;
e) súlyos sérülés: olyan sérülés, amelyet valaki baleset során szenved el, és amely
ea) a sérüléstől számított hét napon belül 48 órát meghaladó kórházi ápolást tesz szükségessé, vagy
eb) csonttörést okoz, kivéve az ujj-, lábujj- és orrtörést, vagy
ec) olyan vágott sebekkel jár, amelyek súlyos vérzést vagy ideg-, izom-, illetve ínsérülést okoznak, vagy
ed) belső szervek sérülését okozza, vagy
ee) másod- vagy harmadfokú égési sérüléseket, vagy a testfelület több mint 5%-át érintő égési sérülést okoz, vagy
ef) annak következménye, hogy a sérült bizonyítottan fertőző anyagoknak vagy káros sugárzásnak volt kitéve;
e) súlyos sérülés: olyan sérülés, amelyet valaki légiközlekedési baleset kivételével baleset során szenved el, és amely
ea) vasúti közlekedés esetén - az öngyilkossági kísérletet elkövető személy kivételével - a sérüléstől számított hét napon belül 24 órát meghaladó kórházi ápolást tesz szükségessé, vagy
eb) csonttörést okoz, kivéve az ujj-, lábujj- és orrtörést, vagy
ec) olyan vágott sebekkel jár, amelyek súlyos vérzést vagy ideg-, izom-, illetve ínsérülést okoznak, vagy
ed) belső szervek sérülését okozza, vagy
ee) másod- vagy harmadfokú égési sérüléseket, vagy a testfelület több mint 5%-át érintő égési sérülést okoz, vagy
ef) annak következménye, hogy a sérült bizonyítottan fertőző anyagoknak vagy káros sugárzásnak volt kitéve,
eg) víziközlekedés esetén a sérüléstől számított hét napon belül 72 órát meghaladó kórházi ápolást tesz szükségessé, vagy tengeri baleset esetén ennek megfelelő időtartamú munkaképtelenséget okoz;
f) légiközlekedési baleset: a repülés tartama alatt bekövetkezett olyan esemény, amelynek során
fa) valaki meghal vagy súlyos sérülést szenved
faa) a légi jármű fedélzetén tartózkodva, vagy
fab) a légi jármű bármely részével való közvetlen érintkezés következtében, beleértve a légi járműről levált alkatrészeket is, vagy
fab) a légijármű bármely részével való közvetlen érintkezés következtében, beleértve a légijárműről levált alkatrészeket, a légijárművön szállított vagy arra függesztett fegyverzetet és egyéb függesztményt is, vagy
fac) annak következtében, hogy a sugárhajtómű kiáramló gázsugarának közvetlenül volt kitéve,
kivéve, ha a sérülései természetes okoknak tulajdoníthatók, vagy azokat maga vagy más személy okozza, vagy ha olyan jogellenesen utazó személy sérüléséről van szó, aki az utasok és a személyzet számára rendesen hozzáférhető területeken kívül rejtőzködik, vagy
fa) valaki meghal, halálos vagy súlyos sérülést szenved
faa) a légi jármű fedélzetén tartózkodva, vagy
fab) a légijármű bármely részével való közvetlen érintkezés következtében, beleértve a légijárműről levált alkatrészeket, a légijárművön szállított vagy arra függesztett fegyverzetet és egyéb függesztményt is, vagy
fac) annak következtében, hogy a sugárhajtómű kiáramló gázsugarának közvetlenül volt kitéve,
kivéve, ha a sérülései természetes okoknak tulajdoníthatók, vagy azokat maga vagy más személy okozza, vagy ha olyan jogellenesen utazó személy sérüléséről van szó, aki az utasok és a személyzet számára rendesen hozzáférhető területeken kívül rejtőzködik, vagy
fb) a légi jármű olyan károsodást, vagy szerkezeti hibát szenved, amely
fba) a légi jármű szerkezeti szilárdságát, teljesítményét vagy repülési jellemzőit hátrányosan befolyásolja, és
fbb) rendes körülmények között a károsodott alkotórész nagyjavítását vagy cseréjét igényelné,
kivéve a hajtóműhiba vagy -károsodás esetét, amikor a károsodás csak a hajtóműre, annak burkolatára, vagy tartozékaira korlátozódik, illetve, ha a károsodás kizárólag a légcsavarokra, a szárnyvégekre, antennákra, gumikra, a fékekre, áramvonalazó burkolatra vagy a légi jármű borításán történt kisebb horpadásokra és szórt lyukakra korlátozódik, vagy
fb) a légi jármű olyan károsodást, vagy szerkezeti hibát szenved, amely
fba) a légi jármű szerkezeti szilárdságát, teljesítményét vagy repülési jellemzőit hátrányosan befolyásolja, és
fbb) rendes körülmények között a károsodott alkotórész nagyjavítását vagy cseréjét igényelné,
kivéve a hajtóműhiba vagy -károsodás esetét, amikor a károsodás csak a hajtóműre, annak burkolatára, vagy tartozékaira korlátozódik, illetve, ha a károsodás kizárólag a légcsavarokra, a szárnyvégekre, antennákra, kerekek gumiabroncsaira, a fékekre, áramvonalazó burkolatra vagy a légi jármű borításán történt kisebb horpadásokra és szúrt lyukakra korlátozódik, vagy
fc) a légi jármű eltűnt vagy teljesen hozzáférhetetlen;
f) légiközlekedési baleset: az EU-rendelet 2. cikkének 1. pontjában megfogalmazott baleset;
g) súlyos repülőesemény: olyan repülőesemény, amelynek körülményei arra utalnak, hogy az f) pont szerinti baleset bekövetkezésének közvetlen veszélye állt fenn;
g) súlyos repülőesemény: az EU-rendelet 2. cikkének 16. pontjában megfogalmazott súlyos repülőesemény;
h) repülőesemény: a légi jármű üzemeltetésével kapcsolatos, a repülés tartama alatt bekövetkezett, balesetnek nem minősülő esemény, amely az üzemeltetés biztonságát hátrányosan befolyásolja vagy befolyásolhatja;
h) repülőesemény: az EU-rendelet 2. cikkének 7. pontjában megfogalmazott repülőesemény;
i) légi közlekedési rendellenesség: olyan - nem a repülés tartama alatt bekövetkezett - működési zavar, hiba, hiányosság vagy más szabálytalan körülmény, amely a repülésbiztonságot befolyásolhatja vagy befolyásolhatta, de amely nem okozott balesetet vagy súlyos repülőeseményt;
j) súlyos vasúti baleset: vonatok összeütközése vagy kisiklása, amely legalább egy halálos áldozattal, öt vagy több személy súlyos sérülésével, illetve a járművek, az infrastruktúra vagy a környezet jelentős (a helyszínen megállapíthatóan legalább 500 millió forintos) károsodásával jár, valamint más vasúti baleset, amelynek nyilvánvaló hatása van a vasútbiztonsági szabályozásra vagy a biztonság irányítására;
k) vasúti baleset: a vasutat - a helyi vasút kivételével - mint személyszállításra és árutovábbításra szolgáló kötöttpályás közlekedési rendszert és annak tartozékait, a vasúti pályát és annak tartozékait, az üzemi létesítményeket és a vasúti járműveket érintő, a vasúti közlekedés során bekövetkező
ka) személyi sérüléssel,
kb) jelentős anyagi kárral,
kc) a környezet jelentős szennyezésével,
kd) a vasúti közlekedés biztonságának veszélyeztetésével, vagy
ke) a vasúti rendszer üzemeltetésének jelentős megzavarásával járó
esemény (pl. ütközés, kisiklás, baleset vasúti átjáróban, mozgó jármű okozta személyi sérülés, tűzeset);
k) vasúti baleset: a vasutat érintő, a vasúti közlekedés során bekövetkező, káros következményekkel járó nem szándékos esemény vagy események láncolata, amelynek kategóriái:
ka) ütközés,
kb) kisiklás,
kc) baleset vasúti átjáróban,
kd) mozgó jármű okozta személyi sérülés,
ke) tűzeset,
kf) egyéb vasúti baleset;
l) váratlan vasúti esemény: a súlyos vasúti baleseten és a vasúti baleseten kívül minden olyan esemény, amely a vonatok üzemeltetését és az üzemeltetés biztonságát károsan érinti;
m) súlyos víziközlekedési baleset: a víziközlekedési tevékenység folytatása során bekövetkezett ütközés, tűzeset vagy más esemény, amely hajó műveletképtelenné válásával, úszólétesítmény stabilitásának vagy úszóképességének részleges vagy teljes elvesztésével jár, és együtt jár:
ma) a hajóút teljes, illetve részleges elzárásával,
mb) az úszólétesítmény eltűnésével,
mc) halálos baleset vagy halálos sérülés bekövetkezésével,
md) a vízi út műtárgyainak, illetve a víziutat keresztező műtárgyak úszólétesítménnyel történő megrongálásával, azok üzemképességének részleges vagy teljes elvesztésével;
m) víziközlekedési baleset: a víziközlekedési tevékenység folytatása során bekövetkezett olyan esemény, amely során
ma) halál vagy súlyos személyi sérülés történik, és ez kapcsolatban vagy okozati összefüggésben áll az úszólétesítmény működésével,
mb) személy úszólétesítményről eltűnik, és ez kapcsolatban vagy okozati összefüggésben áll az úszólétesítmény működésével,
mc) az úszólétesítmény ténylegesen vagy feltételezhetően eltűnik, vagy az úszólétesítményen tartózkodók az úszólétesítmény elhagyására kényszerülnek,
md) az úszólétesítményben anyagi kár keletkezik,
me) az úszólétesítmény megfeneklik, üzemképtelenné vagy ütközés részesévé válik,
mf) olyan anyagi kár keletkezik, amely az úszólétesítmény működésével kapcsolatba vagy okozati összefüggésbe hozható, vagy
mg) olyan környezetszennyezés keletkezik, amely az úszólétesítmény működésével kapcsolatba vagy okozati összefüggésbe hozható;
m) víziközlekedési baleset: nagyon súlyos víziközlekedési balesetnek nem minősülő, az úszólétesítmény működésével kapcsolatban lévő, olyan bekövetkezett - nem szándékos emberi magatartásra visszavezethető - esemény vagy eseménysorozat, amely során
ma) halál vagy súlyos személyi sérülés történik,
mb) személy úszólétesítményről eltűnik,
mc) az úszólétesítmény ténylegesen vagy feltételezhetően eltűnik, az úszólétesítmény elsüllyed vagy az úszólétesítményen tartózkodó személyek az életük megóvása érdekében az úszólétesítmény elhagyására kényszerülnek,
md) az úszólétesítményben olyan kár keletkezik, amely jelentős hatással van az úszó létesítmény fő szerkezeti elemeire, teljesítményére vagy működési jellemzőire, és a kár fő komponens vagy komponensek nagyjavítását vagy cseréjét teszi szükségessé vagy az úszólétesítmény megsemmisülésével jár,
me) az úszólétesítmény hajóútban megfeneklik, üzemképtelenné vagy ütközés részesévé válik,
mf) olyan kár keletkezik az úszólétesítményen kívüli víziközlekedési infrastruktúrában, amely súlyosan veszélyeztetheti a balesetben érintett úszólétesítmény vagy más úszólétesítmény biztonságát, vagy bármely személy életét, és amely a víziközlekedési infrastruktúra megsemmisülésével jár, vagy jelentős hatással van a víziközlekedési infrastruktúra fő szerkezeti elemeire, teljesítményére vagy működési jellemzőire, és a kár fő komponens vagy komponensek nagyjavítását vagy cseréjét teszi szükségessé, vagy
mg) az úszólétesítményt vagy úszólétesítményeket ért kár következtében az érintett állam vagy államok, illetve a lajstromozó állam megítélése szerint jelentős környezeti kár, valamint Magyarország területén a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti természetben okozott károsodás keletkezik;
n) rendkívüli hajózási esemény: a súlyos víziközlekedési baleseten kívül minden olyan esemény, amely a vízi közlekedés biztonságát érinti;
n) víziközlekedési esemény: víziközlekedési balesetnek nem minősülő, az úszólétesítmény működésével kapcsolatba vagy okozati összefüggésbe hozható, az úszólétesítményt vagy bármely személy életét veszélyeztető, továbbá az úszólétesítményt, a víziút műtárgyát, vagy a környezetet súlyos kár bekövetkezésével fenyegető esemény;
n) víziközlekedési esemény: víziközlekedési balesetnek nem minősülő, az úszólétesítmény működésével kapcsolatban lévő, olyan - nem szándékos emberi magatartásra visszavezethető - esemény vagy eseménysorozat, amely veszélyezteti vagy veszélyeztetheti az úszólétesítmény biztonságát vagy bármely személy életét, illetve a környezetet;
o) vizsgálóbizottság: a baleset vizsgálatára felkért bizottság vagy szakmai kivizsgáló;
o) vizsgálóbizottság: a baleset vizsgálatára kijelölt bizottság vagy szakmai kivizsgáló;
o) vizsgálóbizottság: a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény vizsgálatára kijelölt bizottság vagy szakmai kivizsgáló;
p) repülés tartama:
pa) ejtőernyős ugrás, ballonnal, vagy lábról induló légi járművel történő repülés kivételével az az időtartam, amely akkor kezdődik, amikor az első személy a repülés szándékával a légi jármű fedélzetére lép és akkor végződik, amikor a légi jármű fedélzetét az utolsó ilyen személy elhagyta,
pb) ejtőernyős ugrás esetén akkor kezdődik, amikor az ugró az ejtőernyős ugrás céljából az ejtőernyőt felcsatolja és addig tart, amíg az ejtőernyőt lecsatolja magáról,
pc) ballonnal történő repülés esetén a ballon gáz- vagy melegfeltöltésével kezdődik, és akkor végződik, amikor a földetérést követő megállás után az utolsó személy is elhagyta annak kosarát vagy gondoláját,
pc) ballonnal történő repülés esetén a ballon gázzal vagy meleg levegővel történő feltöltésének megkezdésével kezdődik, és akkor végződik, amikor a földet érést követő megállás után az utolsó személy is elhagyta annak kosarát vagy gondoláját,
pd) lábról induló repülés esetén akkor kezdődik, amikor a légi jármű vezetője a repülés szándékával a felfüggesztő rendszert magára csatolja és addig tart, amíg a légi jármű vezetője a légi jármű repülésre kész állapotát megszünteti;
pe) vezető nélküli repülésre alkalmas légijármű esetén az irányítórendszer repültetés szándékával történő üzembe helyezésétől annak a tervezett feladat teljesítését követő szándékos üzemen kívül helyezéséig;
q) biztonsági ajánlás: a Közlekedésbiztonsági Szervezet által a szakmai vizsgálat során szerzett adatok alapján, a közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események megelőzése céljából tett javaslat.
q) biztonsági ajánlás: a közlekedésbiztonsági szerv által a szakmai vizsgálat során szerzett adatok alapján, a közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események megelőzése céljából tett javaslat.
q) biztonsági ajánlás: a közlekedésbiztonsági szerv által a szakmai vizsgálat során szerzett adatok alapján, a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény, a nagyon súlyos víziközlekedési baleset, a súlyos víziközlekedési baleset, a víziközlekedési esemény (a továbbiakban együtt: vasúti és víziközlekedési balesetek és események) megelőzése céljából tett javaslat, biztonsági ajánlás, továbbá az Európai Bizottság által kiadott biztonsági ajánlás és az EU-rendelet szerinti biztonsági ajánlás is;
q) biztonsági ajánlás: a közlekedésbiztonsági szerv által a szakmai vizsgálat során szerzett adatok alapján, a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény, a nagyon súlyos víziközlekedési baleset, a víziközlekedési baleset, a víziközlekedési esemény (a továbbiakban együtt: vasúti és víziközlekedési balesetek és események) megelőzése céljából tett javaslat, biztonsági ajánlás, továbbá az Európai Bizottság által kiadott biztonsági ajánlás és az EU-rendelet szerinti biztonsági ajánlás is;
r) üzemben tartó: a jármű, illetve az infrastruktúra működését szervező, fenntartó természetes vagy jogi személy, honvédelmi légijármű esetében a légijármű üzemeltetéséért felelős szervezet közvetlen szolgálati elöljárója. E törvény alkalmazásában az üzemben tartóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azon személy tekintetében is, akinek tevékenysége üzemben tartói engedélyhez nem kötött, illetve üzemben tartói engedélyének érvényessége lejárt, jogsértő módon vagy engedély nélkül folytatta tevékenységét.
s) adatrögzítő: az úszólétesítményeken vagy vasúti járműveken lévő vagy az infrastruktúrához kapcsolódó minden olyan berendezés, amely kiolvasás után információt szolgáltathat a bekövetkezett közlekedési balesetről vagy egyéb közlekedési eseményről;
t) súlyos víziközlekedési baleset: nagyon súlyos víziközlekedési balesetnek nem minősülő víziközlekedési baleset, így különösen a tűz, robbanás, ütközés, zátonyra futás, műtárggyal ütközés, időjárás okozta súlyos károsodás, jég okozta kár, az úszólétesítmény testének repedése, az úszólétesítmény testének feltételezett károsodása, amelynek eredményeként
ta) főgép működésképtelenné válik, a lakótér jelentősen megrongálódik, vagy az úszólétesítmény szerkezete súlyosan károsodik (különösen az úszólétesítmény testének víz alatti része beszakad), és ez az úszólétesítményt üzemképtelenné teszi,
tb) környezetszennyezés történik,
tc) olyan meghibásodás keletkezik, amely parti segítséget vagy vontatást tesz szükségessé;
u) nagyon súlyos víziközlekedési baleset: olyan víziközlekedési baleset, amelynek során
ua) legalább egy személy életét veszti,
ub) az úszólétesítmény eltűnik vagy megsemmisül,
uc) jelentős környezetszennyezés következik be,
ud) a hajóút teljesen vagy a víziközlekedést akadályozó módon részlegesen elzáródik,
ue) az úszólétesítmény a víziút műtárgyait vagy a víziutat keresztező műtárgyakat megrongálja, vagy azok üzemképességüket részlegesen vagy teljesen elvesztik.
u) nagyon súlyos víziközlekedési baleset: olyan víziközlekedési baleset, amely során
ua) legalább egy személy életét veszti,
ub) az úszólétesítmény eltűnik vagy megsemmisül, vagy hajóútban elsüllyed,
uc) az érintett állam vagy államok, illetve a lajstromozó állam megítélése szerint jelentős környezeti kár keletkezik, valamint Magyarország területén a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti természetben okozott károsodás következik be, vagy
ud) a víziút műtárgyainak megrongálódásával kapcsolatban részleges vagy teljes hajózási zárlatot rendeltek el;
v) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

II. FEJEZET
KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZERV

II. FEJEZET
KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZERVEZET

A Közlekedésbiztonsági Szervezet jogállása és szervezete

A közlekedésbiztonsági szerv jogállása és szervezete

3. §
(1) A Közlekedésbiztonsági Szervezet (a továbbiakban: Szervezet) - e törvényben meghatározottak szerint - a balesetek megelőzése érdekében elvégzi a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események független szakmai vizsgálatát, gyűjti, elemzi a közlekedési balesetekkel és az egyéb közlekedési eseményekkel kapcsolatos információkat, biztonsági ajánlásokat dolgoz ki.
(1) A közlekedésbiztonsági szerv - e törvényben meghatározottak szerint - a balesetek megelőzése érdekében elvégzi a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események független szakmai vizsgálatát, gyűjti, elemzi a közlekedési balesetekkel és az egyéb közlekedési eseményekkel kapcsolatos információkat, biztonsági ajánlásokat dolgoz ki.
(1) A közlekedésbiztonsági szerv - e törvényben meghatározottak szerint - a balesetek megelőzése érdekében hatósági jogkörben eljárva elvégzi a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események független szakmai vizsgálatát, gyűjti, elemzi a közlekedési balesetekkel és az egyéb közlekedési eseményekkel kapcsolatos információkat, biztonsági ajánlásokat dolgoz ki.
(1) A közlekedésbiztonsági szerv - e törvényben meghatározottak szerint - a balesetek megelőzése érdekében
a) elvégzi
aa) a vasúti balesettel és súlyos vasúti balesettel, a váratlan vasúti eseménnyel, valamint a nagyon súlyos víziközlekedési balesettel és víziközlekedési balesettel, valamint a víziközlekedési eseménnyel,
ab) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott eseménnyel,
ac) a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő légijárművel bekövetkezett, jelentős légiközlekedés-biztonsági kockázatot magába hordozó eseménnyel,
ad) az állami légijárművel bekövetkezett, jelentős légiközlekedés-biztonsági kockázatot magába hordozó eseménnyel kapcsolatos bejelentések gyűjtését és elemzését,
b) a légiközlekedési hatósággal együttműködve elvégzi az EU rendelet 13. cikk (1) bekezdésében meghatározott elemzések nyomon követését;
c) lefolytatja a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események független szakmai és tematikus vizsgálatát és
d) biztonsági ajánlásokat dolgozhat ki.
(2) A Szervezet önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező, országos illetékességű, központi közigazgatási hatóság, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A Szervezet költségvetése a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium fejezetén belül önálló címet képez.
(2) A közlekedésbiztonsági szerv irányítását a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. A közlekedésbiztonsági szerv határozatai és végzései ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azokat felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. A miniszter a közlekedésbiztonsági szervnek feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására egyedi utasítást nem adhat ki.
(2) A közlekedésbiztonsági szerv irányítását a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. A közlekedésbiztonsági szerv döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. A miniszter a közlekedésbiztonsági szervnek feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására egyedi utasítást nem adhat ki.
(3) A Szervezet a polgári kivizsgáló szerv (Polgári Légiközlekedés-biztonsági Szervezet) jogutódja.
(3) A közlekedésbiztonsági szerv bevételeit - a bírságból származó bevételek kivételével - működésének fedezetére használja fel, azok más célra nem vonhatók el.
(3) A közlekedésbiztonsági szerv bevételeit működésének fedezetére használja fel, azok más célra nem vonhatók el.
(4) A Szervezet alapítója a miniszter. A miniszter kiadja a Szervezet alapító okiratát.
(4) A közlekedésbiztonsági szerv évente beszámol a Kormánynak az előző évben vizsgált balesetek okainak feltárása során szerzett tapasztalatokról, a közlekedés biztonságát érintő folyamatokról, és a közlekedésbiztonság állapotáról, és ezt követően - legkésőbb szeptember 30-áig - a honlapján közzéteszi az előző évben végzett vizsgálatokról, a kiadott biztonsági ajánlásokról és a korábban kiadott biztonsági ajánlásokkal összhangban végrehajtott intézkedésekről készített beszámolóját, és azt az Európai Bizottság, valamint az Európai Vasúti Ügynökség részére megküldi.
(5) A Szervezet felügyeletét a miniszter látja el, felügyeleti jogköre a következőkre terjed ki:
a) jóváhagyja a Szervezet szervezeti és működési szabályzatát,
b) ellenőrzi, hogy a Szervezet működése megfelel-e a jogszabályokban és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak,
c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Szervezet főigazgatója és helyettese felett.
(5) A közlekedésbiztonsági szerv vezetője és a helyettesítésére jogosult köztisztviselő felmenthető, ha a tisztségével való összeférhetetlenségét 30 napon belül nem szüntette meg, illetve tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált.
(5) A közlekedésbiztonsági szerv vezetője és a helyettesítésére jogosult kormánytisztviselő felmenthető, ha a tisztségével való összeférhetetlenségét 30 napon belül nem szüntette meg, illetve tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált.
(6) A Szervezet, annak főigazgatója, helyettese és a Szervezet más köztisztviselője jogszabályban meghatározott feladatkörében - ide nem értve az (5) bekezdésben meghatározott felügyeleti jogok gyakorlásából eredő feladatokat - nem utasítható.
(7) A Szervezet független minden olyan személytől és szervezettől, akinek vagy amelynek érdekei a kivizsgáló szervezet feladataival ütköznek, így különösen:
a) a járművek forgalomba helyezését, üzemeltetését, és karbantartását engedélyező, és annak ellenőrzését végző légi-, vízi- és vasúti közlekedési hatóságoktól,
b) a járművezetői engedélyek kiadására illetékes hatóságoktól,
c) a légi forgalom és a vízi út forgalmának irányítását végző szervezettől,
d) a közlekedési infrastruktúrát üzemeltető szervezetektől,
e) a közlekedési társaságoktól,
f) a vasúti díjszabás meghatározásáért és a menetvonal elosztásáért (kijelöléséért) felelős szervezetektől,
g) a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti bejelentett szervezetektől,
h) a biztonsági hatóságtól,
i) a többi vasúti szabályozó szervezettől.
(7) A közlekedésbiztonsági szerv független minden olyan személytől és szervezettől, akinek vagy amelynek érdekei a kivizsgáló szervezet feladataival ütköznek, így különösen:
a) a járművek forgalomba helyezését, üzemeltetését, és karbantartását engedélyező, és annak ellenőrzését végző légi-, vízi- és vasúti közlekedési hatóságoktól,
b) a járművezetői engedélyek kiadására illetékes hatóságoktól,
c) a légi forgalom és a vízi út forgalmának irányítását végző szervezettől,
d) a közlekedési infrastruktúrát üzemeltető szervezetektől,
e) a közlekedési társaságoktól,
f) a vasúti díjszabás meghatározásáért és a menetvonal elosztásáért (kijelöléséért) felelős szervezetektől,
g) a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti bejelentett szervezetektől,
h) a biztonsági hatóságtól,
i) a többi vasúti szabályozó szervezettől.
(8) A Szervezet köztisztviselője nem lehet a (7) bekezdésben meghatározott szervek és gazdálkodó szervezetek köztisztviselője, vezető tisztségviselője, tulajdonosa, alkalmazottja vagy egyéb munkavállalója.
(8) A közlekedésbiztonsági szerv köztisztviselője nem lehet a (7) bekezdésben meghatározott szervek és gazdálkodó szervezetek köztisztviselője, vezető tisztségviselője, tulajdonosa, alkalmazottja vagy egyéb munkavállalója.
(8) A közlekedésbiztonsági szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személy (e törvény alkalmazásában a továbbiakban: köztisztviselő) nem lehet a (7) bekezdésben meghatározott szervek és gazdálkodó szervezetek köztisztviselője, vezető tisztségviselője, tulajdonosa, alkalmazottja vagy egyéb munkavállalója.
(8) A közlekedésbiztonsági szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személy (e törvény alkalmazásában a továbbiakban: kormánytisztviselő) nem lehet a (7) bekezdésben meghatározott szervek és gazdálkodó szervezetek kormánytisztviselője, vezető tisztségviselője, tulajdonosa, alkalmazottja vagy egyéb munkavállalója.
(8) A közlekedésbiztonsági szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: kormánytisztviselő) a (7) bekezdésben meghatározott szervekkel, vagy gazdálkodó szervezetekkel, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével
a) további jogviszonyt a jártasságának, tapasztalatának, gyakorlatának fenntartásához szükséges mértékben vagy vizsgáztatói tevékenység kivételével oktatói tevékenység végzésére,
a) további jogviszonyt a jártasságának, tapasztalatának, gyakorlatának fenntartásához szükséges mértékben vagy hatósági vizsgáztatói tevékenység kivételével oktatói tevékenység végzésére,
b) gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével
létesíthet.
(9) A (8) bekezdésben foglaltakon túl a főigazgató és helyettese nem lehet a (7) bekezdésben meghatározott szervek és gazdálkodó szervezetek köztisztviselőjének, vezető tisztségviselőjének, tulajdonosának, alkalmazottjának vagy egyéb munkavállalójának közeli hozzátartozója [Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pont].
(9) A (8) bekezdésben foglaltakon túl a közlekedésbiztonsági szerv vezetője, valamint a vezetőjének helyettesítésére jogosult személy nem lehet a (7) bekezdésben meghatározott szervek és gazdálkodó szervezetek köztisztviselőjének, vezető tisztségviselőjének, tulajdonosának, alkalmazottjának vagy egyéb munkavállalójának közeli hozzátartozója [Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pont].
(9) A (8) bekezdésben foglaltakon túl a közlekedésbiztonsági szerv vezetője, valamint a vezetőjének helyettesítésére jogosult személy nem lehet a (7) bekezdésben meghatározott szervek és gazdálkodó szervezetek kormánytisztviselőjének, vezető tisztségviselőjének, tulajdonosának, alkalmazottjának vagy egyéb munkavállalójának közeli hozzátartozója [Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pont].
(9) A (8) bekezdésben foglaltakon túl a közlekedésbiztonsági szerv vezetője, valamint a vezetőjének helyettesítésére jogosult személy nem lehet a (7) bekezdésben meghatározott szervek és gazdálkodó szervezetek kormánytisztviselőjének, vezető tisztségviselőjének, tulajdonosának, alkalmazottjának vagy egyéb munkavállalójának közeli hozzátartozója [Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 1. pont].
4. §
(1) A Szervezet 24 órás folyamatos baleseti ügyeleti szolgálatot tart fenn a közlekedési balesetekről, és az egyéb közlekedési eseményekről szóló bejelentések fogadására, a szükséges jelentések és intézkedések megtételére.
(1) A közlekedésbiztonsági szerv 24 órás folyamatos baleseti ügyeleti szolgálatot tart fenn a közlekedési balesetekről, és az egyéb közlekedési eseményekről szóló bejelentések fogadására, a szükséges jelentések és intézkedések megtételére.
(1) A közlekedésbiztonsági szerv 24 órás folyamatos baleseti ügyeleti szolgálatot tart fenn a közlekedési balesetekről, és az egyéb közlekedési eseményekről szóló bejelentések, továbbá a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott kötelező és önkéntes bejelentések fogadására, és a szükséges jelentések és intézkedések megtételére.
(2) Amennyiben az esemény kapcsán hatósági, szabálysértési vagy büntetőeljárás is indul, a vizsgálati cselekmények ezen eljárásokkal párhuzamosan is lefolytathatók. Közigazgatási hatósági eljárás a szakmai vizsgálatot nem akadályozhatja.
(2) Amennyiben az esemény kapcsán hatósági, szabálysértési vagy büntetőeljárás is indul, a vizsgálati cselekmények ezen eljárásokkal párhuzamosan is lefolytathatók. Szabálysértési és közigazgatási hatósági eljárás a szakmai vizsgálatot nem akadályozhatja.
(3) A szakmai vizsgálat a büntetőeljárás lefolytatását nem akadályozhatja.
(4) A közlekedési balesettel és az egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatban indult szakmai vizsgálat, valamint más közigazgatási hatósági eljárás, szabálysértési és büntetőeljárás során a Szervezet, a hatóságok és az eljáró szervek az együttműködés érdekében egymást megkereshetik.
(4) A közlekedési balesettel és az egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatban indult szakmai vizsgálat, valamint más közigazgatási hatósági eljárás, szabálysértési és büntetőeljárás során a közlekedésbiztonsági szerv, a hatóságok és az eljáró szervek az együttműködés érdekében egymást megkereshetik.
(4) A közlekedési balesettel és az egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatban indult szakmai és tematikus vizsgálat, továbbá a szakmai vizsgálattól függetlenül indult közigazgatási hatósági eljárás, szabálysértési és büntetőeljárás során a közlekedésbiztonsági szerv, valamint a hatóságok és egyéb eljáró szervek az együttműködés érdekében, a szakmai vizsgálat szabályainak figyelembevételével, az eseménnyel összefüggő tényekre vonatkozó adatok vagy a közigazgatási hatósági, szabálysértési, illetve büntetőeljárás során keletkezett adatok, dokumentumok beszerzése érdekében egymást megkereshetik.
5. §
(1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő szakmai vizsgálatra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai megfelelően alkalmazandók.
(1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő szakmai vizsgálatra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt megfelelően kell alkalmazni.
(2) A szakmai vizsgálattal érintett személyek nem minősülnek ügyfélnek, őket az eljárás egyéb résztvevőjének jogállása illeti meg.
(3) A szakmai vizsgálatot a Szervezet zárójelentéssel fejezi be. A zárójelentés kötelező erővel nem bír, ellene jogorvoslati eljárás nem kezdeményezhető, a zárójelentés tekintetében a Ket. VIII. fejezete nem alkalmazható.
(3) A szakmai vizsgálatot a közlekedésbiztonsági szerv zárójelentéssel fejezi be. A zárójelentés kötelező erővel nem bír, ellene jogorvoslati eljárás nem kezdeményezhető, a zárójelentés tekintetében a Ket. VIII. fejezete nem alkalmazható.
(3) A szakmai vizsgálatot a közlekedésbiztonsági szerv zárójelentéssel fejezi be. A zárójelentés kötelező erővel nem bír, ellene jogorvoslati eljárás nem kezdeményezhető, a zárójelentés tekintetében a hatósági döntés végrehajtására vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak.
(4) A szakmai vizsgálat során hozott végzések ellen fellebbezésnek helye nincs, azok közvetlenül a bíróság előtt támadhatók meg.
(5) A főigazgató és helyettese, valamint a Szervezet köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának keletkezésére és jogállására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezései irányadók.
6. §
(1) A Szervezet főigazgatóját és helyettesét hatéves időtartamra a miniszter nevezi ki és menti fel.
(2) A Szervezet főigazgatóját, illetve helyettesét a határozott időtartam lejárta előtt a miniszter felmentheti, ha a tisztségével való összeférhetetlenségét 30 napon belül nem szüntette meg, illetve tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált. A felmentésre egyebekben a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A Szervezet főigazgatója
a) a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a Szervezetet;
b) megállapítja a Szervezet szervezeti és működési szabályzatát;
c) gyakorolja a Szervezet köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat, amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik;
d) irányítja a Szervezet gazdálkodását;
e) képviseli a Szervezetet;
f) elrendeli az e törvény hatálya alá tartozó közlekedési balesetek és súlyos repülőesemények szakmai vizsgálatát, továbbá elrendelheti az egyéb közlekedési esemény szakmai vizsgálatát;
g) minden évben - a miniszter útján - legkésőbb augusztus hónapban beszámol a Kormánynak az előző évben a Szervezet által vizsgált balesetek okainak feltárása során szerzett tapasztalatokról, a közlekedés biztonságát érintő folyamatokról és a közlekedésbiztonság állapotáról;
h) kapcsolatot tart fenn a Szervezet tevékenységét érintő nemzetközi szervezetekkel;
i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
(4) A (3) bekezdés g) pontjában megjelölt beszámolót követően - legkésőbb szeptember 30-áig - a Szervezet a honlapján közzéteszi az előző évben végzett vizsgálatokról, a kiadott biztonsági ajánlásokról és a korábban kiadott biztonsági ajánlásokkal összhangban végrehajtott intézkedésekről készített beszámolóját, és azt az Európai Bizottság, valamint az Európai Vasúti Ügynökség részére megküldi.
(4) Legkésőbb szeptember 30-áig a közlekedésbiztonsági szerv a honlapján közzéteszi az előző évben végzett vizsgálatokról, a kiadott biztonsági ajánlásokról és a korábban kiadott biztonsági ajánlásokkal összhangban végrehajtott intézkedésekről készített beszámolóját, és azt az Európai Bizottság, valamint az Európai Vasúti Ügynökség részére megküldi.

A Szervezet hatásköre és feladatai

A közlekedésbiztonsági szerv hatásköre és feladatai

7. §
(1) A Szervezet:
a) kivizsgálja
aa) a belföldön bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket,
ab) a súlyos víziközlekedési baleseteket,
ac) a súlyos vasúti baleseteket,
ad) az 1. § (2) bekezdésében meghatározott légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket, ha a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény helyszíne szerint illetékes kivizsgáló szerv nem folytat vizsgálatot;
b) kivizsgálhatja azokat az egyéb közlekedési eseményeket, amelyek megítélése szerint
ba) más körülmények között közlekedési balesethez vezethettek volna,
bb) a közlekedési rendszer egésze szempontjából jelentősséggel bíró eseménysorozat részét képezik,
bc) a közlekedésbiztonságra európai közösségi szinten gyakorolnak hatást,
bd) a vizsgálatot az infrastruktúra üzemeltetői, a közlekedési társaságok, a biztonsági hatóságok, továbbá nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió más tagállamának balesetvizsgáló szervezetei kérik;
c) a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény súlyosságának és jellegének megfelelő formában zárójelentést készít;
d) a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében javaslatot tesz a jogszabály előkészítőjének, valamint biztonsági ajánlást tesz a közlekedési társaságoknak, a közlekedési infrastruktúra és járművek üzemeltetőinek, továbbá más hatóságoknak;
e) a légiközlekedési balesetek, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek nyilvántartására, értékelésére, feldolgozására adatbázist hoz létre;
f) folyamatos vélemény- és tapasztalatcserét folytat más országok szervezeteivel, továbbá a nemzetközi szervezetekkel közös vizsgálati módszerek kidolgozása, a biztonsági ajánlások megvalósításának figyelemmel kísérésére szolgáló közös elvek megfogalmazása és azoknak a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából.
(1) A közlekedésbiztonsági szerv:
a) kivizsgálja
aa) a belföldön bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket,
aa) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK-rendelet) II. melléklete hatálya alá nem tartozó polgári és állami légijárművel belföldön bekövetkezett légiközlekedési balesteket és súlyos repülőeseményeket,
aa) a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklete hatálya alá nem tartozó polgári és állami légijárművel belföldön bekövetkezett légiközlekedési balesteket és súlyos repülőeseményeket,
ab) a súlyos víziközlekedési baleseteket,
ab) a lajstromozásra kötelezett úszólétesítményekkel bekövetkezett nagyon súlyos víziközlekedési baleseteket és a lajstromozásra nem kötelezett úszólétesítményekkel bekövetkezett halált okozó nagyon súlyos víziközlekedési baleseteket,
ac) a súlyos vasúti baleseteket,
ad) az 1. § (2) bekezdésében meghatározott légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket, ha a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény helyszíne szerint illetékes kivizsgáló szerv nem folytat vizsgálatot;
ad) az 1. § (2) bekezdésben meghatározott, az EK-rendelet II. melléklete hatálya alá nem tartozó polgári és állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket, ha a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény helyszíne szerint illetékes kivizsgáló szerv nem folytat vizsgálatot;
ad) az 1. § (2) bekezdésben meghatározott, a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklete hatálya alá nem tartozó polgári és állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket, ha a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény helyszíne szerint illetékes kivizsgáló szerv nem folytat vizsgálatot;
b) kivizsgálhatja azokat az egyéb közlekedési eseményeket, amelyek megítélése szerint
ba) más körülmények között közlekedési balesethez vezethettek volna,
bb) a közlekedési rendszer egésze szempontjából jelentősséggel bíró eseménysorozat részét képezik,
bc) a közlekedésbiztonságra európai közösségi szinten gyakorolnak hatást,
bd) a vizsgálatot az infrastruktúra üzemeltetői, a közlekedési társaságok, a biztonsági hatóságok, továbbá nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió más tagállamának balesetvizsgáló szervezetei kérik;
b) kivizsgálhatja azokat az EK-rendelet II. melléklete hatálya alá tartozó légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket, a lajstromozásra nem kötelezett úszólétesítménnyel bekövetkezett - a (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában nem szereplő - nagyon súlyos víziközlekedési baleseteket, és az egyéb közlekedési eseményeket, amelyek megítélése szerint
ba) más körülmények között közlekedési balesethez vezethettek volna,
bb) a közlekedési rendszer egésze szempontjából jelentőséggel bíró eseménysorozat részét képezik,
bc) a közlekedésbiztonságra európai közösségi szinten gyakorolnak hatást,
bd) a biztonsággal kapcsolatos tanulságokkal szolgálhatnak;
b) kivizsgálhatja azokat a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklete hatálya alá tartozó légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket, a lajstromozásra nem kötelezett úszólétesítménnyel bekövetkezett - a (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában nem szereplő - nagyon súlyos víziközlekedési baleseteket, és az egyéb közlekedési eseményeket, amelyek megítélése szerint
ba) más körülmények között közlekedési balesethez vezethettek volna,
bb) a közlekedési rendszer egésze szempontjából jelentőséggel bíró eseménysorozat részét képezik,
bc) a közlekedésbiztonságra európai közösségi szinten gyakorolnak hatást,
bd) a biztonsággal kapcsolatos tanulságokkal szolgálhatnak;
c) a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény súlyosságának és jellegének megfelelő formában zárójelentést készít;
c) kivizsgálhatja azokat az a) pontban meg nem határozott eseteket is, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálatot az infrastruktúra üzemeltetői, a közlekedési társaságok, a biztonsági hatóságok, továbbá nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió más tagállamának balesetvizsgáló szervezetei kérik;
d) a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében javaslatot tesz a jogszabály előkészítőjének, valamint biztonsági ajánlást tesz a közlekedési társaságoknak, a közlekedési infrastruktúra és járművek üzemeltetőinek, továbbá más hatóságoknak;
d) a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében
da) javaslatot tesz a jogszabály előkészítőjének, valamint
db) biztonsági ajánlást tesz
dba) a közlekedési társaságoknak,
dbb) a közlekedési infrastruktúra üzemeltetőinek,
dbc) a járművek üzemeltetőinek, állami légijárművek esetében az üzemeltetésért felelős állományilletékes parancsnoknak (a továbbiakban együtt: üzemeltető),
dbd) állami légijárművek esetében a légijárművek üzemben tartójának,
dbe) más hatóságoknak;
d) figyelembe véve a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény súlyosságát, az érintett úszólétesítmény vagy rakomány típusát, valamint azt a mértéket, amellyel a szakmai vizsgálat megállapításai hozzájárulhatnak a jövőbeli balesetek és események megelőzéséhez a súlyos víziközlekedési baleset és víziközlekedési esemény esetén a közlekedésbiztonsági szerv előzetes vizsgálatot végez és értékelést készít annak meghatározása érdekében, hogy folytasson-e szakmai vizsgálatot; ha a közlekedésbiztonsági szerv a súlyos víziközlekedési baleset kapcsán nem indít vizsgálatot, ennek indokait rögzíti;
d) figyelembe véve a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény súlyosságát, az érintett úszólétesítmény vagy rakomány típusát, valamint azt a mértéket, amellyel a szakmai vizsgálat megállapításai hozzájárulhatnak a jövőbeli balesetek és események megelőzéséhez a víziközlekedési baleset és víziközlekedési esemény esetén a közlekedésbiztonsági szerv előzetes vizsgálatot végez és értékelést készít annak meghatározása érdekében, hogy folytasson-e szakmai vizsgálatot; ha a közlekedésbiztonsági szerv a víziközlekedési baleset kapcsán nem indít vizsgálatot, ennek indokait rögzíti;
e) a légiközlekedési balesetek, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek nyilvántartására, értékelésére, feldolgozására adatbázist hoz létre;
e) a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében javaslatot tesz a jogszabály előkészítőjének;
f) folyamatos vélemény- és tapasztalatcserét folytat más országok szervezeteivel, továbbá a nemzetközi szervezetekkel közös vizsgálati módszerek kidolgozása, a biztonsági ajánlások megvalósításának figyelemmel kísérésére szolgáló közös elvek megfogalmazása és azoknak a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából.
f) a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében biztonsági ajánlást tesz
fa) a közlekedési társaságnak,
fb) a közlekedési infrastruktúra üzemeltetőinek, a járművet üzemeltetőnek, állami légijármű esetében az üzemeltetésért felelős állományilletékes parancsnoknak (a továbbiakban együtt: üzemeltető),
fc) állami légijármű esetén a légi jármű üzemben tartójának, továbbá a katonai állami légijármű esetén a honvédelemért felelős miniszternek,
fd) a közlekedési hatóságnak, és az eljárásban érintett más hatóságnak;
g) a légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek nyilvántartására, értékelésére, feldolgozására adatbázist hoz létre és működtet;
g) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott eseményjelentések, elemzések, és a légiközlekedési balesetekre, súlyos repülőeseményekre, repülőeseményekre vonatkozó adatok, információk nyilvántartására, nyomon követésére és feldolgozására adatbázist hoz létre és működtet;
h) folyamatos vélemény- és tapasztalatcserét folytat más országok szervezeteivel, a nemzetközi szervezetekkel - a műszaki és tudományos fejlődéssel összhangban lévő - közös vizsgálati módszerek kidolgozása, a biztonsági ajánlások végrehajtásának figyelemmel kísérésére szolgáló közös elvek megfogalmazása céljából, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adattartalommal értesíti az Európai Bizottságot a víziközlekedési balesetekről és a rendkívüli víziközlekedési eseményekről;
h) folyamatos vélemény- és tapasztalatcserét folytat más országok szervezeteivel, a nemzetközi szervezetekkel a műszaki és tudományos fejlődéssel összhangban lévő közös vizsgálati módszerek kidolgozása, a biztonsági ajánlások végrehajtásának figyelemmel kísérésére szolgáló közös elvek megfogalmazása céljából;
i) a víziközlekedési balesetekre és víziközlekedési eseményekre vonatkozó adatokat a Bizottság által létrehozott, az Európai Tengeri Balesetek Információs Platformja (EMCIP) elnevezésű európai elektronikus adatbázisban tárolja.
i) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adattartalommal értesíti az Európai Bizottságot a víziközlekedési balesetekről és a rendkívüli víziközlekedési eseményekről;
j) a víziközlekedési balesetekre és víziközlekedési eseményekre vonatkozó adatokat a Bizottság által létrehozott, az Európai Tengeri Balesetek Információs Platformja (EMCIP) elnevezésű európai elektronikus adatbázisban tárolja;
k) a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény súlyosságának és jellegének megfelelő formában zárójelentést készít.
l) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint a bejelentett adatokat gyűjti, feldolgozza, tárolja;
m) ellátja a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott kapcsolattartási pont feladatait;
n) a közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események bejelentése, vagy a szakmai vizsgálat során tudomására jutott információk alapján tematikus vizsgálatot végezhet és a vizsgálat alapján biztonsági ajánlást adhat ki.
(2) A Szervezet az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt adatbázisban tartja nyilván a légiközlekedési balesetre, a súlyos repülőeseményre és a légiközlekedési rendellenességre vonatkozó bejelentések alapján indított szakmai vizsgálat során az e törvénnyel összhangban birtokába került adatokat. Az adatbázisban tárolja továbbá a légiközlekedési hatóság által összegyűjtött, értékelt, a légi közlekedés biztonságát veszélyeztető, a külön jogszabályban meghatározott légi közlekedés védelmi jellegű eseményekre vonatkozó adatokat is. Az adatbázisban rögzített adatok kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(2) A közlekedésbiztonsági szerv az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt adatbázisban tartja nyilván a légiközlekedési balesetre, a súlyos repülőeseményre és a légiközlekedési rendellenességre vonatkozó bejelentések alapján indított szakmai vizsgálat során az e törvénnyel összhangban birtokába került adatokat. Az adatbázisban tárolja továbbá a légiközlekedési hatóság által összegyűjtött, értékelt, a légi közlekedés biztonságát veszélyeztető, a külön jogszabályban meghatározott légi közlekedés védelmi jellegű eseményekre vonatkozó adatokat is. Az adatbázisban rögzített adatok kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(2) A közlekedésbiztonsági szerv az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt adatbázisban tartja nyilván a légiközlekedési balesetre, a súlyos repülőeseményre és a légiközlekedési rendellenességre vonatkozó bejelentések alapján indított szakmai vizsgálat során az e törvénnyel összhangban birtokába került adatokat. Az adatbázisban tárolja továbbá a légiközlekedési hatóság által összegyűjtött, értékelt, a légiközlekedés biztonságát veszélyeztető, a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedés védelmi jellegű eseményekre vonatkozó adatokat is. Az adatbázisban rögzített adatok kizárólag az e törvényben, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendeletben és az 1330/2007/EK bizottsági rendeletben meghatározott célokra használhatók fel.
(2) A közlekedésbiztonsági szerv az (1) bekezdés g) pontjában megjelölt adatbázisban tartja nyilván a légiközlekedési balesetre, a súlyos repülőeseményre és a légiközlekedési rendellenességre vonatkozó bejelentések alapján indított szakmai vizsgálat során az e törvénnyel összhangban birtokába került adatokat. Az adatbázisban tárolja továbbá a légiközlekedési hatóság által összegyűjtött, értékelt, a légiközlekedés biztonságát veszélyeztető, a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedés védelmi jellegű eseményekre vonatkozó adatokat is. Az adatbázisban rögzített adatok kizárólag az e törvényben, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendeletben és az 1330/2007/EK bizottsági rendeletben meghatározott célokra használhatók fel.
(2) A közlekedésbiztonsági szerv az (1) bekezdés g) pontjában megjelölt adatbázisban tartja nyilván az e törvényben meghatározott légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel és repülőeseménnyel összefüggő bejelentéseket és a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott adatokat, információkat, továbbá a szakmai vizsgálat során az e törvénnyel és a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban birtokába került adatokat. Az adatbázisban tárolja továbbá a légiközlekedési hatóság által összegyűjtött, értékelt, a légiközlekedés biztonságát veszélyeztető, a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott légiközlekedés védelmi jellegű eseményekre vonatkozó adatokat is. Az adatbázisban rögzített adatok kizárólag az e törvényben, az EU-rendeletben és a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célokra használhatók fel.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatbázisból a Szervezet személyes és különleges adatokat nem tartalmazó adatbázist hoz létre, az Európai Bizottság és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-államok) közötti, továbbá nemzetközi szerződésben előírt adatcseréhez szükséges mértékben.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatbázisból a közlekedésbiztonsági szerv személyes és különleges adatokat nem tartalmazó adatbázist hoz létre, az Európai Bizottság és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-államok) közötti, továbbá nemzetközi szerződésben előírt adatcseréhez szükséges mértékben.
(4) A Szervezet a (3) bekezdésben megjelölt adatbázisban rögzített adatokat az Európai Bizottság és az EGT-államok rendelkezésére bocsátja, illetve teljesíti az egyéb nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségeket.
(4) A közlekedésbiztonsági szerv a (3) bekezdésben megjelölt adatbázisban rögzített adatokat az Európai Bizottság és az EGT-államok rendelkezésére bocsátja, illetve teljesíti az egyéb nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségeket.
(4) A közlekedésbiztonsági szerv a (2) bekezdésben megjelölt adatbázisban rögzített adatok alapján teljesíti a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (2) bekezdésében, valamint a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott, továbbá az egyéb nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettséget.
(5) A közlekedésbiztonsági szerv nyilvántartást vezet a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott balesetvizsgáló képzést végző szervezetekről.

III. FEJEZET
A BALESETEK VIZSGÁLATA

A szakmai vizsgálat alapelvei

8. §
(1) A szakmai vizsgálat a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény okának megállapítására irányul, a jövőbeni közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események megelőzése érdekében. A szakmai vizsgálat nem irányulhat a vétkesség vagy felelősség, illetve jog vagy kötelezettség megállapítására.
(1) A szakmai vizsgálat a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény okának megállapítására irányul, a jövőbeni közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események megelőzése érdekében. A szakmai vizsgálat kiterjed a biztonságirányítási rendszer működésének vizsgálatára is.
(1a) A szakmai vizsgálat nem irányulhat a vétkesség vagy felelősség, illetve jog vagy kötelezettség megállapítására.
(2) A szakmai vizsgálat nem érinti a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény vizsgálatában részt vevő más hatóság feladat- és hatáskörét.

A szakmai vizsgálatra vonatkozó általános szabályok

9. §
(1) A Szervezet a tényállás megállapítása keretében - szükség esetén a többi közigazgatási hatósággal egyeztetett módon, a büntetőeljárást nem akadályozva - jogosult különösen arra, hogy
a) haladéktalanul és akadálytalanul (Ket. 57. §) - az esemény vizsgálatára külön jogszabály alapján jogosult más hatóságokkal egyidejűleg is - hozzáférhessen a közlekedési baleset, a repülőesemény, a légiközlekedési rendellenesség és a váratlan vasúti esemény helyszínéhez, a járműhöz, annak rakományához vagy roncsához, a közlekedési járműhöz kapcsolódó infrastruktúrához, a forgalomirányító és jelzőberendezésekhez;
b) azonnal megkezdhesse a helyszínen található bizonyítékok rögzítése mellett a maradványok és a roncsdarabok vagy alkatrészek, vasúti infrastruktúra elemek ellenőrzött eltávolítását vizsgálati vagy elemzési célokra;
c) azonnal hozzáférhessen a fedélzeti adatrögzítők és egyéb felvételek tartalmához, és szakmai vizsgálatához azokat, azok tartalmát felhasználhassa, hozzáférhessen a szóbeli üzeneteket és a forgalomirányító és jelzőrendszer működését rögzítő berendezésekhez és használhassa azokat;
d) hozzáférhessen az áldozatok testének vizsgálatából származó eredményekhez, illetve az azokból vett mintákhoz;
e) azonnal hozzáférhessen a jármű üzemeltetésében részt vevő személyek egészségügyi vizsgálati eredményeihez, illetve a belőlük vett mintákhoz;
f) akadálytalanul hozzájusson az ügyre vonatkozó minden olyan információhoz vagy rögzített adathoz, amely a jármű tulajdonosának, üzemeltetőjének vagy gyártójának, valamint a közlekedést vagy az infrastruktúra üzemeltetését felügyelő hatóságok rendelkezésére áll;
g) hozzáférhessen a közlekedési infrastruktúra működtetője, az érintett közlekedési társaságok és az üzemben tartó biztonsági szervezetének és a közlekedési hatóságok birtokában lévő lényeges információhoz vagy feljegyzéshez;
h) a helyszínen jelen lévő tanúkat azonnal meghallgassa;
i) betekintsen valamennyi iratba - amely a közlekedési balesetben és az egyéb közlekedési eseményben részt vevő járműre, annak üzemeltetőjére, valamint a közlekedési infrastruktúrára, annak üzemeltetőjére vonatkozik - azokról másolatot készítsen, illetőleg másolatot kérjen.
(1) A közlekedésbiztonsági szerv a tényállás megállapítása keretében - szükség esetén a többi közigazgatási hatósággal egyeztetett módon, a büntetőeljárást nem akadályozva - jogosult különösen arra, hogy
a) haladéktalanul és akadálytalanul (Ket. 57. §) - az esemény vizsgálatára külön jogszabály alapján jogosult más hatóságokkal egyidejűleg is - hozzáférhessen a közlekedési baleset, a repülőesemény, a légiközlekedési rendellenesség és a váratlan vasúti esemény helyszínéhez, a járműhöz, annak rakományához vagy roncsához, a közlekedési járműhöz kapcsolódó infrastruktúrához, a forgalomirányító és jelzőberendezésekhez;
a) a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szemlére vonatkozó szabályai szerint haladéktalanul és akadálytalanul - az esemény vizsgálatára külön jogszabály alapján jogosult más hatóságokkal egyidejűleg is - hozzáférhessen a közlekedési baleset, a repülőesemény, a légiközlekedési rendellenesség és a váratlan vasúti esemény helyszínéhez, a járműhöz, annak rakományához vagy roncsához, a közlekedési járműhöz kapcsolódó infrastruktúrához, a forgalomirányító és jelzőberendezésekhez;
b) azonnal megkezdhesse a helyszínen található bizonyítékok rögzítése mellett a maradványok és a roncsdarabok vagy alkatrészek, vasúti infrastruktúra elemek ellenőrzött eltávolítását vizsgálati vagy elemzési célokra;
b) azonnal megkezdhesse a helyszínen található bizonyítékok rögzítése mellett a maradványok és a roncsdarabok vagy alkatrészek, infrastruktúra elemek ellenőrzött eltávolítását vizsgálati vagy elemzési célokra;
c) azonnal hozzáférhessen a fedélzeti adatrögzítők és egyéb felvételek tartalmához, és szakmai vizsgálatához azokat, azok tartalmát felhasználhassa, hozzáférhessen a szóbeli üzeneteket és a forgalomirányító és jelzőrendszer működését rögzítő berendezésekhez és használhassa azokat;
c) azonnal hozzáférhessen a fedélzeti és egyéb adatrögzítők, valamint más felvételek tartalmához, és szakmai vizsgálatához azokat, azok tartalmát felhasználhassa, hozzáférhessen a szóbeli üzeneteket és a forgalomirányító és jelzőrendszer működését rögzítő berendezésekhez és használhassa azokat;
d) hozzáférhessen az áldozatok testének vizsgálatából származó eredményekhez, illetve az azokból vett mintákhoz;
e) azonnal hozzáférhessen a jármű üzemeltetésében részt vevő személyek egészségügyi vizsgálati eredményeihez, illetve a belőlük vett mintákhoz;
f) akadálytalanul hozzájusson az ügyre vonatkozó minden olyan információhoz vagy rögzített adathoz, amely a jármű tulajdonosának, üzemeltetőjének vagy gyártójának, valamint a közlekedést vagy az infrastruktúra üzemeltetését felügyelő hatóságok rendelkezésére áll;
g) hozzáférhessen a közlekedési infrastruktúra működtetője, az érintett közlekedési társaságok és az üzemben tartó biztonsági szervezetének és a közlekedési hatóságok birtokában lévő lényeges információhoz vagy feljegyzéshez;
h) a helyszínen jelen lévő tanúkat azonnal meghallgassa;
h) a tanúkat a vizsgálat bármely szakaszában - a helyszínen lévő tanúkat azonnal - meghallgassa;
i) betekintsen valamennyi iratba - amely a közlekedési balesetben és az egyéb közlekedési eseményben részt vevő járműre, annak üzemeltetőjére, valamint a közlekedési infrastruktúrára, annak üzemeltetőjére vonatkozik - azokról másolatot készítsen, illetőleg másolatot kérjen.
(1) A közlekedésbiztonsági szerv a vasúti és víziközlekedési balesetek és események tényállásának megállapítása keretében - szükség esetén a többi közigazgatási hatósággal egyeztetett módon, a büntetőeljárást nem akadályozva - jogosult különösen arra, hogy
a) a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szemlére vonatkozó szabályai szerint haladéktalanul és akadálytalanul - az esemény vizsgálatára külön jogszabály alapján jogosult más hatóságokkal egyidejűleg is - hozzáférhessen a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény, a repülőesemény, a légiközlekedési rendellenesség és a váratlan vasúti esemény helyszínéhez, a járműhöz, annak rakományához vagy roncsához, a közlekedési járműhöz kapcsolódó infrastruktúrához, a forgalomirányító és jelzőberendezésekhez;
b) azonnal megkezdhesse a helyszínen található bizonyítékok rögzítése mellett a maradványok és a roncsdarabok vagy alkatrészek, infrastruktúra elemek ellenőrzött eltávolítását vizsgálati vagy elemzési célokra;
c) azonnal hozzáférhessen a fedélzeti és egyéb adatrögzítők, valamint más felvételek tartalmához, és szakmai vizsgálatához azokat, azok tartalmát felhasználhassa, hozzáférhessen a szóbeli üzeneteket és a forgalomirányító és jelzőrendszer működését rögzítő berendezésekhez és használhassa azokat;
d) hozzáférhessen az áldozatok testének vizsgálatából származó eredményekhez, illetve az azokból vett mintákhoz;
e) azonnal hozzáférhessen a jármű üzemeltetésében részt vevő személyek egészségügyi vizsgálati eredményeihez, illetve a tőlük vett mintákhoz;
f) akadálytalanul hozzájusson az ügyre vonatkozó minden olyan információhoz vagy rögzített adathoz, amely a jármű tulajdonosának, üzemeltetőjének vagy gyártójának, valamint a közlekedést vagy az infrastruktúra üzemeltetését felügyelő hatóságok rendelkezésére áll;
g) hozzáférhessen a közlekedési infrastruktúra működtetője, az érintett közlekedési társaságok és az üzemben tartó biztonsági szervezetének és a közlekedési hatóságok birtokában lévő lényeges információhoz vagy feljegyzéshez;
h) a tanúkat a vizsgálat bármely szakaszában - a helyszínen lévő tanúkat azonnal - meghallgassa;
i) betekintsen valamennyi iratba - amely a közlekedési balesetben és az egyéb közlekedési eseményben részt vevő járműre, annak üzemeltetőjére, valamint a közlekedési infrastruktúrára, annak üzemeltetőjére vonatkozik - azokról másolatot készítsen, illetőleg másolatot kérjen.
(1) A közlekedésbiztonsági szerv a vasúti és víziközlekedési balesetek és események tényállásának megállapítása keretében - szükség esetén a közigazgatási hatósággal egyeztetett módon, a büntetőeljárást nem akadályozva - jogosult különösen arra, hogy
a) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szemlére vonatkozó szabályai szerint haladéktalanul és akadálytalanul, előzetes értesítés nélkül - az esemény vizsgálatára külön jogszabály alapján jogosult más hatóságokkal egyidejűleg is - hozzáférhessen a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény helyszínéhez, az eseménnyel érintett járműhöz, az eseménnyel érintett jármű rakományához vagy roncsához, az eseménnyel érintett infrastruktúrához, a forgalomirányító és jelzőberendezésekhez;
b) azonnal megkezdhesse a helyszínen található bizonyítékok rögzítése mellett a maradványok és a roncsdarabok vagy alkatrészek, infrastruktúra elemek ellenőrzött eltávolítását vizsgálati vagy elemzési célokra;
c) azonnal hozzáférhessen a fedélzeti és egyéb adatrögzítők, valamint más felvételek tartalmához, és szakmai vizsgálatához azokat, azok tartalmát felhasználhassa, hozzáférhessen a szóbeli üzeneteket és a forgalomirányító és jelzőrendszer működését rögzítő berendezésekhez és használhassa azokat;
d) hozzáférhessen az áldozatok testének vizsgálatából származó eredményekhez, illetve az azokból vett mintákhoz;
e) haladéktalanul megismerje a jármű üzemeltetésében, karbantartásában, közlekedésének előkészítésében, továbbá a forgalom lebonyolításában, tájékoztatásában, illetve irányításában részt vevő személyek egészségügyi vizsgálati eredményeit, illetve a tőlük vett mintákat;
f) akadálytalanul hozzájusson az ügyre vonatkozó minden olyan információhoz vagy rögzített adathoz, amely a jármű tulajdonosának, üzemeltetőjének vagy gyártójának, valamint a közlekedést vagy az infrastruktúra üzemeltetését felügyelő hatóságok rendelkezésére áll;
g) hozzáférhessen a közlekedési infrastruktúra működtetője, az érintett közlekedési társaságok és az üzemben tartó biztonsági szervezetének és a közlekedési hatóságok birtokában lévő lényeges információhoz vagy feljegyzéshez;
h) a tanúkat a vizsgálat bármely szakaszában - a helyszínen lévő tanúkat azonnal - meghallgassa;
i) betekintsen valamennyi iratba - amely a közlekedési balesetben és az egyéb közlekedési eseményben részt vevő járműre, annak üzemeltetőjére, valamint a közlekedési infrastruktúrára, annak üzemeltetőjére vonatkozik - azokról másolatot készítsen, illetőleg másolatot kérjen.
(2) A Szervezet az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságát a vizsgálóbizottsága vagy szakmai kivizsgálója útján gyakorolja.
(2) A közlekedésbiztonsági szerv az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságát a vizsgálóbizottsága vagy szakmai kivizsgálója útján gyakorolja.
(3) A szakmai vizsgálattal okozott kárért kártalanításnak van helye.
(4) A vizsgálóbizottság javaslatára a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a szakmai vizsgálat bármely szakaszában jogosult biztonsági ajánlás kiadására.
(5) A vasúti baleset és súlyos vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény, valamint a nagyon súlyos víziközlekedési baleset és víziközlekedési baleset, valamint a víziközlekedési esemény vizsgálata során a közlekedésbiztonsági szerv - a büntetőeljárást lefolytató hatóságtól szerzett információk kivételével - jogosult információkat közölni az áldozatokkal és azok hozzátartozóival vagy azok képviselőivel, továbbá nyilvánosságra hozni az eseményvizsgálat során feltárt tényekkel és az eseményvizsgálat során követett eljárással kapcsolatos információkat, jogosult továbbá előzetes jelentések kiadására, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a szakmai vizsgálat követelményeit, alapvető honvédelmi érdeket és megfelel a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályoknak.

A szakmai vizsgálat megindítása

10. §
(1) Aki - ideértve a Szervezetet is - közlekedési balesetet észlel, köteles azt haladéktalanul a rendőrségnek bejelenteni. A rendőrség haladéktalanul értesíti azokat a szerveket, amelyek feladatkörébe tartozik a közlekedési baleset következtében veszélybe került személyek részére segítség nyújtása, az élet- és vagyonbiztonság védelme, a közlekedési baleset szakmai vizsgálata.
(1) Aki közlekedési balesetet észlel, köteles azt haladéktalanul a rendőrségnek bejelenteni. A rendőrség haladéktalanul értesíti azokat a szerveket, amelyek feladatkörébe tartozik a közlekedési baleset következtében veszélybe került személyek részére segítség nyújtása, az élet- és vagyonbiztonság védelme, a közlekedési baleset szakmai vizsgálata.
(2) A közlekedési balesetben részt vevő jármű személyzete, a járművek üzemeltetői, illetve üzemben tartói, az érintett közlekedési infrastruktúra üzemeltetői, továbbá a közlekedési baleset kivizsgálását végző más hatóságok haladéktalanul kötelesek jelenteni a Szervezetnek a bekövetkezett közlekedési balesetet vagy az egyéb közlekedési eseményt a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal. A bejelentési kötelezettség kiterjed a magyar légi járművel külföldön bekövetkezett légiközlekedési balesetre, repülőeseményre vagy légiközlekedési rendellenességre, illetve az úszólétesítményt külföldön ért balesetre.
(2) A közlekedési balesetben részt vevő jármű személyzete, a járművek üzemeltetői, illetve üzemben tartói, az érintett közlekedési infrastruktúra üzemeltetői, továbbá a közlekedési baleset kivizsgálását végző más hatóságok haladéktalanul kötelesek jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek a bekövetkezett közlekedési balesetet vagy az egyéb közlekedési eseményt a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal. A bejelentési kötelezettség kiterjed a magyar légi járművel külföldön bekövetkezett légiközlekedési balesetre, repülőeseményre vagy légiközlekedési rendellenességre, illetve az úszólétesítményt külföldön ért balesetre.
(2) A vasúti vagy víziközlekedési balesetben vagy eseményben részt vevő jármű személyzete, a járművek üzemben tartói, az érintett közlekedési infrastruktúra üzemben tartói, továbbá a vasúti és víziközlekedési baleset vagy esemény kivizsgálását végző más hatóságok haladéktalanul kötelesek jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek a bekövetkezett vasúti és víziközlekedési balesetet vagy eseményt az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adattartalommal. A bejelentési kötelezettség kiterjed a magyar úszólétesítményt külföldön ért balesetre is.
(2) A vasúti vagy víziközlekedési balesetben vagy eseményben részt vevő jármű személyzete, a járművek üzemben tartói, az érintett közlekedési infrastruktúra üzemben tartói, a közlekedési hatóság, továbbá a vasúti és víziközlekedési baleset vagy esemény kivizsgálását végző más hatóságok haladéktalanul kötelesek jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek a bekövetkezett vasúti és víziközlekedési balesetet vagy eseményt az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adattartalommal. A bejelentési kötelezettség kiterjed a magyar úszólétesítményt külföldön ért balesetre is.
(2) A vasúti vagy víziközlekedési balesetben vagy eseménnyel érintett jármű személyzete, a járművek üzemben tartói, az érintett közlekedési infrastruktúra üzemben tartói, a közlekedési hatóság, továbbá a vasúti és víziközlekedési baleset vagy esemény kivizsgálását végző más hatóságok haladéktalanul kötelesek jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek a bekövetkezett vasúti és víziközlekedési balesetet vagy eseményt az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott adattartalommal. A bejelentési kötelezettség kiterjed a magyar úszólétesítmény üzemben tartójára is az úszólétesítményt külföldön ért baleset esetén is.
(3) A szakmai vizsgálat kizárólag hivatalból indul meg. A bejelentés nem minősül kérelemnek. A bejelentő - abban az esetben is, ha hatóság a bejelentő - az eljárás egyéb résztvevőjének minősül.
(3) A 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott eseményeket
a) a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott légijármű és az állami légijármű parancsnoka, vagy amennyiben a parancsnoknak nem áll módjában, a személyzet egyéb tagja,
b) a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott légijármű és az állami légijármű, vagy annak alkatrésze, berendezése tervezésében, gyártásában, karbantartásában, üzembe helyezésében, üzemben tartásában, üzemeltetésében, műszaki alkalmasságának megállapításában részt vevő személy,
c) az a személy, aki állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartásával kapcsolatos feladatokat lát el,
d) az a személy, aki olyan állami léginavigációs szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatot lát el, amelyhez szakszolgálati engedély szükséges,
e) az a személy, aki állami léginavigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával, javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsolatos feladatot lát el,
f) az a személy, aki állami légijármű földi kiszolgálásával, beleértve a tüzelőanyag-feltöltést, a terhelési adatlapkitöltést, a berakodást, a jégtelenítést és a légijármű vontatást, valamint egyéb földi üzemeltetésével kapcsolatos feladatot lát el, köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul személyesen vagy a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott baleseti ügyeleti szolgálat útján jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott adattartalommal.
(4) Amennyiben
a) a légi jármű vagy a repülőtér üzemben tartója,
b) légiforgalmi szolgálatot, illetve a földi kiszolgálással kapcsolatos feladatot ellátó személy,
c) a légi jármű személyzete,
d) a légi jármű vagy annak bármely felszerelése vagy alkatrésze tervezésével, gyártásával, karbantartásával vagy módosításával foglalkozó személy,
e) a légi jármű vagy annak bármely felszerelése vagy alkatrésze karbantartási célú átvizsgálásáról vagy üzembe helyezéséről szóló igazolást aláíró személy,
f) a légi navigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával, javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsolatos feladatot ellátó személy
a feladata ellátása során a légiközlekedési balesetről, repülőeseményről, illetve légiközlekedési rendellenességről szerez tudomást, köteles azt haladéktalanul jelenteni a Szervezetnek.
(4) Amennyiben
a) a légi jármű vagy a repülőtér üzemben tartója,
b) légiforgalmi szolgálatot, illetve a földi kiszolgálással kapcsolatos feladatot ellátó személy,
c) a légi jármű személyzete,
d) a légi jármű vagy annak bármely felszerelése vagy alkatrésze tervezésével, gyártásával, karbantartásával vagy módosításával foglalkozó személy,
e) a légi jármű vagy annak bármely felszerelése vagy alkatrésze karbantartási célú átvizsgálásáról vagy üzembe helyezéséről szóló igazolást aláíró személy,
f) a légi navigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával, javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsolatos feladatot ellátó személy
a feladata ellátása során a légiközlekedési balesetről, repülőeseményről, illetve légiközlekedési rendellenességről szerez tudomást, köteles azt haladéktalanul jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek.
(4) Amennyiben
a) a légi jármű üzemeltetője vagy üzemben tartója,
b) a repülőtér üzemben tartója,
c) a kivizsgálást végző más hatóság,
d) a légiforgalmi szolgálatot, vagy a földi kiszolgálással kapcsolatos feladatot ellátó személy,
e) a légi jármű személyzete,
f) a légi jármű vagy annak bármely felszerelése vagy alkatrésze tervezésével, gyártásával, karbantartásával vagy módosításával foglalkozó személy,
g) a légi jármű vagy annak bármely felszerelése, vagy alkatrésze karbantartási célú átvizsgálásáról vagy üzembe helyezéséről szóló igazolást aláíró személy,
h) a légi navigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával, javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsolatos feladatot ellátó személy
a feladata ellátása során repülőeseményről vagy légiközlekedési rendellenességről szerez tudomást, köteles azt repülőesemény esetében haladéktalanul, légiközlekedési rendellenesség esetében 24 órán belül bejelenteni.
(4) A 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerint összegyűjtött eseményekre vonatkozó adatokat és biztonsági vonatkozású egyéb információkat az 5. cikk (6) bekezdésében meghatározott letelepedett szervezet köteles haladéktalanul jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek.
(4a) A (4) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség kiterjed a magyar légijárművel külföldön bekövetkezett repülőeseményre és légiközlekedési rendellenességre is.
(4b) A (2) és a (4) bekezdés szerinti, a légiközlekedési balesetről, súlyos repülőeseményről, repülőeseményről vagy légiközlekedési rendellenességről szóló bejelentést személyesen vagy a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott baleseti ügyeleti szolgálat útján kell megtenni, a 22. § (1) bekezdés b) és d) pontja, és (2) bekezdése alapján kiadott jogszabályban meghatározott adattartalommal.
(4c) A (4) és a (4a) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség nem terjed ki az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési rendellenességre.
(5) A (4) bekezdés szerinti jelentési kötelezettség alá eső légiközlekedési rendellenességek tájékoztató jellegű felsorolását külön jogszabály állapítja meg. A bejelentőt munkáltatója részéről - bejelentése miatt - nem érheti hátrány.
(5) A légiközlekedésben előforduló jelentési kötelezettség alá eső események tájékoztató jellegű felsorolását a 22. § (1) bekezdés b) és d) pontjában és a (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály állapítja meg.
(5a) A bejelentőt - bejelentése miatt - munkáltatója részéről nem érheti hátrány.
(6) A Szervezet haladéktalanul visszaigazolja a bejelentés vételét, és a baleseti ügyeleti szolgálat segítségével megteszi a vizsgálat megkezdéséhez szükséges intézkedéseket. A főigazgató a bejelentést követően - a Szervezet 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott vizsgálati kötelezettsége esetén - haladéktalanul írásban kijelöli a vizsgálóbizottság tagjait. A 7. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyéb közlekedési események esetében a vizsgálóbizottság felállítása későbbi időpontban is megtörténhet.
(6) A közlekedésbiztonsági szerv haladéktalanul visszaigazolja a bejelentés vételét, és a baleseti ügyeleti szolgálat segítségével megteszi a vizsgálat megkezdéséhez szükséges intézkedéseket. A közlekedésbiztonsági szerv vezetője a bejelentést követően - a közlekedésbiztonsági szerv 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott vizsgálati kötelezettsége esetén - haladéktalanul írásban kijelöli a vizsgálóbizottság tagjait. A 7. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyéb közlekedési események esetében a vizsgálóbizottság felállítása későbbi időpontban is megtörténhet.
(6) A baleseti ügyeleti szolgálat a bejelentéseket telefonon, elektronikus úton, valamint levélben fogadja a közlekedésbiztonsági szerv honlapján és a Magyar Köztársaság Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványában (AIP) közzétett címen és telefonszámon. A közlekedésbiztonsági szerv nyilvántartásba veszi a bejelentést, és a baleseti ügyeleti szolgálat segítségével haladéktalanul megteszi a vizsgálat megkezdéséhez szükséges intézkedéseket. Amennyiben a bejelentés nem az üzemben tartótól származik, a közlekedésbiztonsági szerv az üzemben tartót haladéktalanul értesíti.
(6) A baleseti ügyeleti szolgálat a bejelentéseket telefonon, elektronikus úton, valamint levélben fogadja a közlekedésbiztonsági szerv honlapján és a Magyar Köztársaság Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványában (AIP) közzétett címen és telefonszámon. A közlekedésbiztonsági szerv nyilvántartásba veszi a bejelentést, és a baleseti ügyeleti szolgálat segítségével haladéktalanul megteszi a vizsgálat megkezdéséhez szükséges intézkedéseket. Amennyiben a bejelentés nem az üzemben tartótól származik, a közlekedésbiztonsági szerv az üzemben tartót haladéktalanul értesíti. Légiközlekedési balesetek és repülőesemények esetében a közlekedésbiztonsági szerv haladéktalanul értesíti a légiközlekedési hatóságot.
(6) A baleseti ügyeleti szolgálat a bejelentéseket telefonon, elektronikus úton, valamint levélben fogadja a közlekedésbiztonsági szerv honlapján és a Magyar Köztársaság Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványában (AIP) közzétett címen és telefonszámon. A közlekedésbiztonsági szerv nyilvántartásba veszi a bejelentést, és a baleseti ügyeleti szolgálat segítségével haladéktalanul megteszi a vizsgálat megkezdéséhez szükséges intézkedéseket. Amennyiben a bejelentés nem az üzemben tartótól származik, a közlekedésbiztonsági szerv az üzemben tartót haladéktalanul értesíti. Légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények esetében a közlekedésbiztonsági szerv haladéktalanul értesíti a légiközlekedési hatóságot.
(6) A baleseti ügyeleti szolgálat a bejelentéseket telefonon, elektronikus úton, valamint levélben fogadja a közlekedésbiztonsági szerv honlapján és Magyarország Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványában (AIP) közzétett címen és telefonszámon. A közlekedésbiztonsági szerv nyilvántartásba veszi a bejelentést, és a baleseti ügyeleti szolgálat segítségével haladéktalanul megteszi a vizsgálat megkezdéséhez szükséges intézkedéseket. Amennyiben a bejelentés nem az üzemben tartótól származik, a közlekedésbiztonsági szerv az üzemben tartót haladéktalanul értesíti. Légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények esetében a közlekedésbiztonsági szerv haladéktalanul értesíti a légiközlekedési hatóságot.
(7) Amennyiben a közlekedési baleset, illetve a vasúti baleset szomszédos állam területét érinti, a Szervezet haladéktalanul értesíti a határőrség területileg illetékes szervét.
(7) Amennyiben a közlekedési baleset, illetve a vasúti baleset szomszédos állam területét érinti, a közlekedésbiztonsági szerv haladéktalanul értesíti a határőrség területileg illetékes szervét.
(7) Amennyiben a közlekedési baleset, illetve a vasúti baleset szomszédos állam területét érinti, a közlekedésbiztonsági szerv haladéktalanul értesíti a rendőrség területileg illetékes szervét.
(8) A vizsgálóbizottság legalább két tagból áll. A bizottság tagjait a főigazgató írásban jelöli ki a vizsgálat lefolytatására, egyidejűleg kijelöli a szakmai vizsgálat megszervezésével, végrehajtásával és felügyeletével megbízott vizsgálatvezetőt. A bizottság munkájában való részvételre a Szervezet köztisztviselőin kívül más, a szakmai vizsgálat lefolytatására - külön jogszabályban meghatározott - szakértelemmel rendelkező személy is igénybe vehető. A vizsgálat vezetője a Szervezet köztisztviselője. Nem súlyos repülőesemény, repülőesemény, légiközlekedési rendellenesség vagy váratlan vasúti esemény esetén a vizsgálatra a Szervezet köztisztviselői közül - vizsgálóbizottság helyett - szakmai kivizsgáló is kijelölhető. A szakmai kivizsgáló a vizsgálóbizottság feladatait látja el és gyakorolja jogait.
(8) A vizsgálóbizottság legalább két tagból áll. A bizottság tagjait a közlekedésbiztonsági szerv vezetője írásban jelöli ki a vizsgálat lefolytatására, egyidejűleg kijelöli a szakmai vizsgálat megszervezésével, végrehajtásával és felügyeletével megbízott vizsgálatvezetőt. A bizottság munkájában való részvételre a közlekedésbiztonsági szerv köztisztviselőin kívül más, a szakmai vizsgálat lefolytatására - külön jogszabályban meghatározott - szakértelemmel rendelkező személy is igénybe vehető. A vizsgálat vezetője a közlekedésbiztonsági szerv köztisztviselője. Nem súlyos repülőesemény, repülőesemény, légiközlekedési rendellenesség vagy váratlan vasúti esemény esetén a vizsgálatra a közlekedésbiztonsági szerv köztisztviselői közül - vizsgálóbizottság helyett - szakmai kivizsgáló is kijelölhető. A szakmai kivizsgáló a vizsgálóbizottság feladatait látja el és gyakorolja jogait.
(8) A vizsgálóbizottság legalább két tagból áll. A bizottság tagjait a közlekedésbiztonsági szerv vezetője írásban jelöli ki a vizsgálat lefolytatására, egyidejűleg kijelöli a szakmai vizsgálat megszervezésével, végrehajtásával és felügyeletével megbízott vizsgálatvezetőt. A bizottság munkájában való részvételre a közlekedésbiztonsági szerv köztisztviselőin kívül más, a szakmai vizsgálat lefolytatására - külön jogszabályban meghatározott - szakértelemmel rendelkező személy is igénybe vehető. A vizsgálat vezetője a közlekedésbiztonsági szerv köztisztviselője. Nem súlyos repülőesemény, légiközlekedési rendellenesség vagy váratlan vasúti esemény esetén a vizsgálatra a közlekedésbiztonsági szerv köztisztviselői közül - vizsgálóbizottság helyett - szakmai kivizsgáló is kijelölhető. A szakmai kivizsgáló a vizsgálóbizottság feladatait látja el és gyakorolja jogait.
(8) A vizsgálóbizottság legalább két tagból áll. A bizottság tagjait a közlekedésbiztonsági szerv vezetője írásban jelöli ki a vizsgálat lefolytatására, egyidejűleg kijelöli a szakmai vizsgálat megszervezésével, végrehajtásával és felügyeletével megbízott vizsgálatvezetőt. A bizottság munkájában való részvételre a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselőin kívül más, a szakmai vizsgálat lefolytatására - a 22. § (1) bekezdés a)-c) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott - szakértelemmel rendelkező személy is igénybe vehető. A vizsgálat vezetője a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselője. A súlyos repülőesemény kivételével az egyéb közlekedési esemény vizsgálatára a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselői közül - vizsgálóbizottság helyett - szakmai kivizsgáló is kijelölhető. A szakmai kivizsgáló a vizsgálóbizottság feladatait látja el és gyakorolja jogait.
(9) A vizsgálóbizottság a kijelölést követően haladéktalanul megkezdi a szakmai vizsgálatot.
(9) A közlekedésbiztonsági szerv vezetője a bejelentést követően haladéktalanul írásban kijelöli a vizsgálóbizottság tagjait, és ezzel megindítja a szakmai vizsgálatot. A vizsgálóbizottság a kijelölést követően haladéktalanul megkezdi a szakmai vizsgálatot. Amennyiben a közlekedési balesetben és egyéb közlekedési eseményben több jármű érintett, azt egy esetnek kell tekinteni. Az esetet a legsúlyosabb következmény alapján kell minősíteni.
(9) A közlekedésbiztonsági szerv vezetője a bejelentést követően haladéktalanul írásban kijelöli a vizsgálóbizottság tagjait, és ezzel megindítja a szakmai vizsgálatot. A vizsgálóbizottság a kijelölést követően a szakmai vizsgálat 8. §-ban rögzített alapelvei szerint, a szakmai vizsgálatra vonatkozó általános szabályok figyelembevételével határozza meg a vizsgálat körét és a vizsgálatok során követendő eljárást, valamint haladéktalanul megkezdi a szakmai vizsgálatot. Amennyiben a közlekedési balesetben és egyéb közlekedési eseményben több jármű érintett, azt egy esetnek kell tekinteni. Az esetet a legsúlyosabb következménye alapján kell minősíteni.
(10) Súlyos vasúti baleset esetén - illetve, amennyiben a Szervezet úgy dönt, hogy vasúti balesettel vagy váratlan vasúti eseménnyel kapcsolatban vizsgálatot indít - a főigazgató a szakmai vizsgálat megindításáról egy héten belül tájékoztatja az Európai Vasúti Ügynökséget. A tájékoztatás tartalmazza a baleset dátumát, idejét és helyét, valamint annak jellegét és következményeit a halálos áldozatok, személyi sérülések és anyagi károk tekintetében.
(10) Súlyos vasúti baleset esetén - illetve, amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv úgy dönt, hogy vasúti balesettel vagy váratlan vasúti eseménnyel kapcsolatban vizsgálatot indít - a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a szakmai vizsgálat megindításáról egy héten belül tájékoztatja az Európai Vasúti Ügynökséget. A tájékoztatás tartalmazza a baleset dátumát, idejét és helyét, valamint annak jellegét és következményeit a halálos áldozatok, személyi sérülések és anyagi károk tekintetében.
(11) Amennyiben a közlekedési baleset, illetve az egyéb közlekedési esemény katonai szállítmányt érint, a főigazgató a Magyar Honvédséget értesíti. A szakmai vizsgálatban a Magyar Honvédség képviselője megfigyelőként részt vehet.
(11) Amennyiben a közlekedési baleset, illetve az egyéb közlekedési esemény katonai szállítmányt érint, a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a Magyar Honvédséget értesíti. A szakmai vizsgálatban a Magyar Honvédség képviselője megfigyelőként részt vehet.
(12) Amennyiben a közlekedési balesetben, illetve az egyéb közlekedési eseményben állami légi jármű, vagy a honvédség és a rendvédelmi szervek úszólétesítményei is érintettek, a főigazgató a Magyar Honvédséget, illetve a rendvédelmi szerveket értesíti. A szakmai vizsgálatban a Magyar Honvédség, illetve az érintett rendvédelmi szerv képviselője megfigyelőként részt vehet.
(12) Amennyiben a közlekedési balesetben, illetve az egyéb közlekedési eseményben állami légi jármű, vagy a honvédség és a rendvédelmi szervek úszólétesítményei is érintettek, a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a Magyar Honvédséget, illetve a rendvédelmi szerveket értesíti. A szakmai vizsgálatban a Magyar Honvédség, illetve az érintett rendvédelmi szerv képviselője megfigyelőként részt vehet.
(12) A helyszíni szemle vezetőjének jelentése alapján a közlekedésbiztonsági szerv vezetője az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset bejelentésétől számított 24 órán belül tájékoztatást ad a balesetről a honvédelemért felelős miniszter és a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, illetve a rendvédelmi szervek érintettsége esetén az illetékes miniszter részére.
(12) A helyszíni szemle vezetőjének jelentése alapján a közlekedésbiztonsági szerv vezetője az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset bejelentésétől számított 24 órán belül tájékoztatást ad a balesetről a honvédelemért felelős miniszter és a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, illetve a rendvédelmi szervek, valamint a vámhatóság érintettsége esetén az illetékes miniszter részére.
(13) A (11) és (12) bekezdés szerinti megfigyelő a vizsgálóbizottsággal, illetve a szakmai kivizsgálóval együtt lehet jelen a vizsgálati cselekményeknél, és gyakorolhatja iratbetekintési jogát, jogosult továbbá arra, hogy indítványozza kérdés feltételét tanúhoz, illetve szakértőhöz, továbbá jogosult nyilatkozatot tenni.
(13) A (11) bekezdés szerinti megfigyelő a vizsgálóbizottsággal, illetve a szakmai kivizsgálóval együtt lehet jelen a vizsgálati cselekményeknél, és gyakorolhatja iratbetekintési jogát, jogosult továbbá arra, hogy indítványozza kérdés feltételét tanúhoz, illetve szakértőhöz, továbbá jogosult nyilatkozatot tenni.
(14) A belföldön külföldi járművel bekövetkezett közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény bekövetkezésekor a közlekedésbiztonsági szerv a lehető legkisebb késedelemmel értesíti a járművet lajstromozó (nyilvántartó), üzemben tartó (üzemeltető), tervező, gyártó, valamint nemzetközi szerződésben meghatározott érintettségű állam balesetkivizsgáló szervét. Az értesítést a nemzetközi szerződésekben meghatározott hivatalos munkanyelven kell megküldeni. Az értesítés tartalmát külön jogszabály határozza meg. Az értesítés az adott időpontban rendelkezésre álló információkat tartalmazza, az egyes információk hiánya miatt az értesítés nem szenvedhet késedelmet. A hiányzó adatokat és az egyéb kapcsolódó információkat azok beszerzését követően haladéktalanul pótolni kell.
10/A. §
(1) A szakmai vizsgálat megindításáról a közlekedésbiztonsági szerv dönt.
(2) A bejelentőt - bejelentése miatt - munkáltatója vagy megbízója részéről nem érheti hátrány.
(3) A baleseti ügyeleti szolgálat a bejelentéseket telefonon, elektronikus úton, valamint levélben fogadja a közlekedésbiztonsági szerv honlapján és Magyarország Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványában (AIP) közzétett elérhetőségeken. A közlekedésbiztonsági szerv nyilvántartásba veszi a bejelentést, és a baleseti ügyeleti szolgálat segítségével haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. Amennyiben a bejelentés nem az üzemben tartótól származik, a közlekedésbiztonsági szerv az üzemben tartót értesíti. Légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény és repülőesemény esetében a közlekedésbiztonsági szerv a bejelentés 10/C. § (4) bekezdésében meghatározott eredeti adattartalmával haladéktalanul értesíti a légiközlekedési hatóságot.
10/B. §
(1) A bejelentést követően a közlekedésbiztonsági szerv a vizsgálati kötelezettségére figyelemmel dönt a szakmai vizsgálat megindításáról. A közlekedésbiztonsági szerv vezetője a bejelentést követően a vizsgálóbizottság tagjainak kijelölésével megindítja a szakmai vizsgálatot.
(2) A vizsgálóbizottság legalább két tagból áll. A vizsgálóbizottság tagjait a közlekedésbiztonsági szerv vezetője írásban jelöli ki a szakmai vizsgálat lefolytatására, egyidejűleg kijelöli a szakmai vizsgálat megszervezésével, végrehajtásával és felügyeletével megbízott vizsgálóbizottság vezetőjét.
(3) A vizsgálóbizottság munkájában való részvételre a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselőin kívül más, a szakmai vizsgálat lefolytatására - a 22. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott - szakértelemmel rendelkező személy is igénybe vehető.
(4) A szakmai vizsgálat vezetője a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselője. A súlyos repülőesemény kivételével az egyéb közlekedési esemény vizsgálatára a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselői közül - vizsgálóbizottság helyett - szakmai kivizsgáló is kijelölhető. A szakmai kivizsgáló a vizsgálóbizottság feladatait látja el és gyakorolja jogait.
(5) A vizsgálóbizottság a kijelölést követően a szakmai vizsgálat 8. §-ban rögzített alapelvei szerint, a szakmai vizsgálatra vonatkozó általános szabályok figyelembevételével határozza meg a vizsgálat körét és a vizsgálatok során követendő eljárást, valamint haladéktalanul megkezdi a szakmai vizsgálatot. Amennyiben a közlekedési balesetben és egyéb közlekedési eseményben több jármű érintett, azt egy esetnek kell tekinteni. Az esetet a legsúlyosabb következménye alapján kell minősíteni.
(6) Ha a közlekedési baleset, illetve az egyéb közlekedési esemény katonai szállítmányt érint, a szakmai vizsgálatban a Magyar Honvédség képviselője megfigyelőként részt vehet. A megfigyelő a vizsgálóbizottsággal, illetve a szakmai kivizsgálóval együtt lehet jelen az eljárásban érintett személy meghallgatásának kivételével a vizsgálati cselekményeknél, és a személyes adatok kivételével gyakorolhatja iratbetekintési jogát, jogosult továbbá arra, hogy indítványozza kérdés feltételét tanúhoz, illetve szakértőhöz, továbbá jogosult nyilatkozatot tenni.
10/C. §
(1) Súlyos vasúti baleset esetén - illetve, amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv úgy dönt, hogy vasúti balesettel vagy váratlan vasúti eseménnyel kapcsolatban szakmai vizsgálatot indít - a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a szakmai vizsgálat megindításáról egy héten belül tájékoztatja az Európai Vasúti Ügynökséget. A tájékoztatás tartalmazza a baleset dátumát, idejét és helyét, valamint annak jellegét és következményeit a halálos áldozatok, személyi sérülések és anyagi károk tekintetében.
(2) Ha a közlekedési baleset, illetve az egyéb közlekedési esemény katonai szállítmányt érint, a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a Magyar Honvédséget értesíti.
(3) A közlekedésbiztonsági szerv vezetője az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetről a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást ad a honvédelemért felelős miniszter és a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, illetve a rendvédelmi szervek, valamint a vámhatóság érintettsége esetén az illetékes miniszter részére.
(4) A belföldön külföldi járművel bekövetkezett közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény bekövetkezésekor a közlekedésbiztonsági szerv a lehető legkisebb késedelemmel értesíti a járművet lajstromozó (nyilvántartó), üzemben tartó (üzemeltető), tervező, gyártó, valamint nemzetközi szerződésben meghatározott érintettségű állam eseményvizsgáló szervét. Az értesítést a nemzetközi szerződésekben meghatározott hivatalos munkanyelven kell megküldeni. Az értesítés az adott időpontban rendelkezésre álló információkat tartalmazza, az egyes információk hiánya miatt az értesítés nem szenvedhet késedelmet. A hiányzó adatokat és az egyéb kapcsolódó információkat azok beszerzését követően haladéktalanul pótolni kell.

A helyszín biztosítása

11. §
(1) A helyszín biztosításáról, határterületen a határőrség területileg illetékes szervével együttműködésben
a) légiközlekedési baleset esetében a rendőrség, repülőesemény esetében a légi jármű parancsnoka, akadályoztatása esetén a légi jármű személyzete, illetve a légi jármű üzemben tartója,
b) súlyos víziközlekedési baleset esetében az úszólétesítmény vezetője, akadályoztatása esetén a személyzet, illetve a baleset helyszínére érkezését követően a rendőrség,
c) súlyos vasúti baleset esetében a rendőrség gondoskodik.
(1) A helyszín biztosításáról és a (7) bekezdés szerinti változatlanul hagyásáról
a) légiközlekedési baleset esetében a rendőrség, repülőesemény esetében a légi jármű parancsnoka, akadályoztatása esetén a légi jármű személyzete, illetve a légi jármű üzemben tartója,
a) légiközlekedési baleset esetében a rendőrség, súlyos repülőesemény és repülőesemény esetében a légi jármű parancsnoka, akadályoztatása esetén a légi jármű személyzete, illetve a légi jármű üzemben tartója,
b) súlyos víziközlekedési baleset esetében az úszólétesítmény vezetője, akadályoztatása esetén a személyzet, illetve a baleset helyszínére érkezését követően a rendőrség,
b) víziközlekedési baleset esetében az úszólétesítmény vezetője, akadályoztatása esetén a személyzet, illetve a baleset helyszínére érkezését követően a rendőrség,
c) súlyos vasúti baleset esetében a rendőrség gondoskodik.
c) súlyos vasúti baleset és vasúti baleset esetében a rendőrség gondoskodik.
(1) Az esemény helyszínének biztosításáról és a (7) bekezdés szerinti változatlanul hagyásáról
a) légiközlekedési baleset esetében a rendőrség, súlyos repülőesemény és repülőesemény esetében a légi jármű parancsnoka, akadályoztatása esetén a légi jármű személyzete, illetve a légi jármű üzemben tartója,
b) víziközlekedési baleset esetében az úszólétesítmény vezetője, akadályoztatása esetén a személyzet, illetve a baleset helyszínére érkezését követően a rendőrség,
c) súlyos vasúti baleset és vasúti baleset esetében a rendőrség gondoskodik.
(2) A baleseti ügyeleti szolgálat a tudomására jutott közlekedési balesettel, repülőeseménnyel vagy váratlan eseménnyel kapcsolatban - a helyszínen már megtett intézkedések figyelembevételével, amennyiben ez szükséges - kezdeményezi a helyszín biztosítását.
(2) A közlekedésbiztonsági szerv baleseti ügyeleti szolgálata a tudomására jutott közlekedési balesettel, repülőeseménnyel vagy váratlan eseménnyel kapcsolatban - a helyszínen már megtett intézkedések figyelembevételével, amennyiben ez szükséges - kezdeményezi a helyszín biztosítását.
(2) A közlekedésbiztonsági szerv baleseti ügyeleti szolgálata a tudomására jutott közlekedési balesettel vagy egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatban - a helyszínen már megtett intézkedések figyelembevételével, amennyiben ez szükséges - kezdeményezi a helyszín biztosítását.
(2) A közlekedésbiztonsági szerv baleseti ügyeleti szolgálata a tudomására jutott közlekedési balesettel vagy egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatban - az esemény helyszínén már megtett intézkedések figyelembevételével, amennyiben ez szükséges - kezdeményezi a helyszín biztosítását.
(3) A helyszín biztosítását - ha ebben sérülése nem akadályozza - az illetékes szervek helyszínre érkezéséig
a) a légi jármű parancsnoka vagy személyzete, illetve a repülőtéri szolgálatok vezetője,
b) vasúti baleset esetén a balesettel érintett terület tulajdonosa (kezelője, használója) vagy annak alkalmazottja, valamint a vonat személyzete,
c) az úszólétesítmény vezetője vagy tisztje
látja el.
(3) Az esemény helyszínének biztosítását - ha ebben sérülése nem akadályozza - az illetékes szervek helyszínre érkezéséig
a) a légi jármű parancsnoka vagy személyzete, illetve a repülőtéri szolgálatok vezetője,
b) vasúti baleset esetén a balesettel érintett terület tulajdonosa (kezelője, használója) vagy annak alkalmazottja, valamint a vonat személyzete,
c) az úszólétesítmény vezetője vagy tisztje
látja el.
(4) Súlyos víziközlekedési baleset esetében, ha az a hajóút teljes vagy részleges elzárását okozza, vagy súlyos víziközlekedési balesettel érintett úszólétesítményt az elsüllyedés veszélye fenyegeti, haladéktalan intézkedésként a hajóút felszabadítását meg kell kezdeni olyan mértékben, hogy a hajóútban a vízi közlekedés rendje mielőbb helyreállhasson, illetve az úszólétesítményt megfelelő módon biztonságba kell helyezni.
(4) Víziközlekedési baleset esetében, ha az a hajóút teljes vagy részleges elzárását okozza, vagy a víziközlekedési balesettel érintett úszólétesítményt az elsüllyedés veszélye fenyegeti, haladéktalan intézkedésként a hajóút felszabadítását meg kell kezdeni olyan mértékben, hogy a hajóútban a vízi közlekedés rendje mielőbb helyreállhasson, illetve az úszólétesítményt megfelelő módon biztonságba kell helyezni.
(5) A légiközlekedési baleset, a súlyos repülőesemény, a repülőesemény, illetve a súlyos vasúti közlekedési baleset helyszínének megbontására halaszthatatlan eljárási cselekménytől, illetve külön jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve a vizsgálóbizottság vezetőjének hozzájárulása szükséges.
(5) A szakmai vizsgálat tárgyává tett közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény helyszínének megbontásához - a személyek életének, testi épségének védelme vagy katasztrófahelyzet felszámolása érdekében tett intézkedésektől, valamint halaszthatatlan eljárási cselekménytől eltekintve - a vizsgálóbizottság vezetőjének hozzájárulása szükséges.
(6) A légiközlekedési baleset és a súlyos repülőesemény helyszínét a vizsgálóbizottság vezetőjének megérkezéséig a rendőrséggel kötött megállapodásban meghatározott időtartamig, de legalább a rendőrség helyszínre érkezésétől számított négy óra időtartamig a rendőrség biztosítja.
(7) A helyszín eredeti állapotban való megőrzésétől kizárólag akkor lehet eltekinteni, ha azt személyek életének, testi épségének védelme, katasztrófahelyzet felszámolásához nélkülözhetetlen azonnali intézkedések, valamint halaszthatatlan eljárási cselekmények indokolják; ilyen esetekben is kizárólag a mentéshez szükséges változtatásokat szabad végrehajtani.
(7) A helyszín változatlanul hagyása és a nyomok, valamint a roncsok megőrzése érdekében a rendelkezésre álló eszközökkel mindent meg kell tenni azért, hogy az időjárás vagy más körülmény ne okozzon károsodást, továbbá távol kell tartani az illetékteleneket. A helyszín eredeti állapotban való megőrzésétől kizárólag akkor lehet eltekinteni, ha azt személyek életének, testi épségének védelme, katasztrófahelyzet felszámolásához nélkülözhetetlen azonnali intézkedések, valamint halaszthatatlan eljárási cselekmények indokolják; ilyen esetekben is kizárólag az ezen intézkedésekkel vagy cselekményekkel közvetlenül összefüggő változtatásokat szabad végrehajtani. A helyszín változtatásáról a nyomokat rögzítő bizottságot a helyszínre érkezésekor haladéktalanul tájékoztatni kell, amennyiben arra lehetőség van, a végrehajtott változtatásokat jegyzőkönyvben vagy képi úton rögzíteni kell.
(7) Az esemény helyszínének változatlanul hagyása és a nyomok, valamint a roncsok megőrzése érdekében a rendelkezésre álló eszközökkel mindent meg kell tenni azért, hogy az időjárás vagy más körülmény ne okozzon károsodást, továbbá távol kell tartani az illetékteleneket. Az esemény helyszínének eredeti állapotban való megőrzésétől kizárólag akkor lehet eltekinteni, ha azt személyek életének, testi épségének védelme, katasztrófahelyzet felszámolásához nélkülözhetetlen azonnali intézkedések, valamint halaszthatatlan eljárási cselekmények indokolják; ilyen esetekben is kizárólag az ezen intézkedésekkel vagy cselekményekkel közvetlenül összefüggő változtatásokat szabad végrehajtani. Az esemény helyszínének változtatásáról a nyomokat rögzítő bizottságot a helyszínre érkezésekor haladéktalanul tájékoztatni kell, amennyiben arra lehetőség van, a végrehajtott változtatásokat jegyzőkönyvben vagy képi úton rögzíteni kell.
(8) Amennyiben a helyszín katonai létesítmény területe, vagy őrzött katonai szállítmány, a helyszín, illetve a szállítmány őrzéséről és változatlanul hagyásáról az illetékes katonai szerv gondoskodik.
(8) Amennyiben a helyszín katonai vagy rendészeti létesítmény területe, vagy őrzött szállítmány, a helyszín, illetve a szállítmány őrzéséről és változatlanul hagyásáról az illetékes katonai, illetve rendészeti szerv gondoskodik.
(8) Amennyiben az esemény helyszínének katonai vagy rendészeti létesítmény területe, vagy őrzött szállítmány, az esemény helyszínének, illetve a szállítmány őrzéséről és változatlanul hagyásáról az illetékes katonai, illetve rendészeti szerv gondoskodik.
(9) A helyszín őrzését és annak időtartamát a szakmai vizsgálat vezetőjének az illetékes rendőri, katonai szervekkel - határterületeken a határőrség területileg illetékes szervével is - egyeztetni kell.
(9) A helyszín őrzését és annak időtartamát a szakmai vizsgálat vezetőjének az illetékes rendőri, katonai szervekkel egyeztetni kell.
(9) Az esemény helyszínének őrzését és annak időtartamát a szakmai vizsgálat vezetőjének az illetékes rendőri, katonai szervekkel egyeztetni kell.
(10) A Szervezet, illetve a vizsgálóbizottság a lehető legrövidebb időn belül befejezi a helyszíni szemlét a közlekedés zavartalanságának mielőbbi helyreállítása érdekében.
(10) A közlekedésbiztonsági szerv, illetve a vizsgálóbizottság a lehető legrövidebb időn belül befejezi a helyszíni szemlét a közlekedés zavartalanságának mielőbbi helyreállítása érdekében.
(10) A közlekedésbiztonsági szerv, illetve a vizsgálóbizottság a lehető legrövidebb időn belül befejezi az esemény helyszíni szemléjét a közlekedés zavartalanságának mielőbbi helyreállítása érdekében.
(11) A közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény esetén a személyzet és az utasok tulajdonának, továbbá a speciális eszközöknek és tartozékoknak, valamint a rakománynak a begyűjtése, nyilvántartásba vétele az üzemben tartó vagy az üzemeltető feladata, azok helyszínről történő elszállítására - az érintett hatóságokkal történt egyeztetést követően - a vizsgálóbizottság vezetője ad engedélyt.
(11) A közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény esetén a személyzet és az utasok tulajdonának, továbbá a speciális eszközöknek és tartozékoknak, valamint a rakománynak a begyűjtése, nyilvántartásba vétele az üzemben tartó vagy az üzemeltető feladata, azok helyszínről történő elszállítására - az érintett hatóságokkal történt egyeztetést követően - a vizsgálóbizottság vezetője ad engedélyt. A jármű vagy tartozékai elszállításakor és megőrzésekor, az esetleges későbbi vizsgálatok lefolytatása érdekében úgy kell eljárni, hogy azok további sérülést vagy elváltozást a lehető legkisebb mértékben szenvedjenek.
11/A. §
(1) A vizsgálóbizottság a helyszínen szemlét folytat le, amelyről helyszíni szemlejegyzőkönyvet vesz fel.
(1) A vizsgálóbizottság az esemény helyszínén szemlét folytat le, amelyről helyszíni szemlejegyzőkönyvet vesz fel.
(2) A közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottsága szakmai vizsgálatához felhasználhatja más hatóság, illetve az üzemben tartó vagy üzemeltető által készített helyszíni szemlejegyzőkönyvet is.
(2) A közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottsága szakmai vizsgálatához felhasználhatja más hatóság, illetve az üzemben tartó, üzemeltető vagy a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott letelepedett szervezet által készített helyszíni szemlejegyzőkönyvet is.
(3) A mentés vezetője köteles a szükséges segítséget megadni a rendelkezésére álló eszközökkel a bizonyítékok begyűjtéséhez, a nyomok rögzítéséhez és minden olyan mérés elvégzéséhez, amelyek a kárelhárítás során megváltozhatnak.
(4) Amennyiben törvény eltérően nem rendelkezik, a vizsgálóbizottság vezetője a helyszíni vizsgálattal összefüggésben, a vizsgálat idejére jogosult - az esemény vizsgálatában érintett hatóságokkal egyeztetve - a helyszín környezetében lévő infrastruktúrán zajló forgalom, illetve tevékenység szükséges mértékű és időtartamú korlátozására vagy szüneteltetésére.
(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a vizsgálóbizottság vezetője a helyszíni szemlével összefüggésben, a szemle idejére jogosult - az esemény vizsgálatában érintett hatóságokkal egyeztetve - az esemény helyszínének környezetében lévő infrastruktúrán zajló forgalom, illetve tevékenység szükséges mértékű és időtartamú korlátozásának vagy szüneteltetésének elrendelésére.
(5) A helyszíni vizsgálat befejezését követően a le nem foglalt járművek, berendezések eltávolításáról az üzemben tartó (üzemeltető), annak hiányában a tulajdonos gondoskodik.
(5) Az esemény helyszínére belépő, az esemény vizsgálatában érintett hatóságok és a mentésben részt vevő szervezetek kivételével valamennyi személynek rendelkeznie kell az általa végezhető tevékenység megnevezését tartalmazó irattal, továbbá jól látható helyen viselt, a nevét, funkcióját tartalmazó azonosítóval.
(6) A helyszíni vizsgálatban részt vevő személyeket megfelelő védőruházattal, külön jogszabályban meghatározott kötelező védőoltásokkal és az azonosítást megkönnyítő jelzéssel, valamint a helyszíni szemle lefolytatásához megfelelő technikai felszereléssel kell ellátni.
(6) A helyszíni szemle befejezését követően a le nem foglalt járművek, berendezések eltávolításáról az üzemben tartó, üzemeltető, annak hiányában a tulajdonos gondoskodik.
(7) Az érintett üzemben tartó (üzemeltető) felelős vezetője a közlekedésbiztonsági szerv kérésére gondoskodik a közlekedési tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok, okmányok összegyűjtéséről és elismervény ellenében azoknak a nyomokat rögzítő bizottság rendelkezésére bocsátásáról.
(7) A helyszíni szemlén a közlekedésbiztonsági szerv részéről részt vevő személyeket megfelelő védőruházattal, a szükséges védőoltásokkal és az azonosítást megkönnyítő jelzéssel, valamint a helyszíni szemle lefolytatásához megfelelő technikai felszereléssel kell ellátni.
(8) Amennyiben nemzetközi szerződés alapján más állam meghatalmazott képviselője a vizsgálatban jogosult részt venni, számára lehetőség szerint biztosítani kell a helyszín eredeti állapotban történő megtekintését. A meghatalmazott képviselők helyszínre történő érkezése nem késleltetheti a helyszíni szemle megkezdését és lefolytatását.
(8) A meghatalmazott képviselők helyszínre történő érkezése nem késleltetheti a helyszíni szemle megkezdését és lefolytatását.
(8) Az érintett üzemben tartó, üzemeltető vagy a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott letelepedett szervezet felelős vezetője a közlekedésbiztonsági szerv felhívására gondoskodik a közlekedési tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok, okmányok összegyűjtéséről és elismervény ellenében azoknak a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátásáról.
(9) A meghatalmazott képviselőknek az esemény helyszínére történő érkezése nem késleltetheti a helyszíni szemle megkezdését és lefolytatását.

Adatrögzítők

11/B. §
(1) A járműveken lévő vagy az infrastruktúrához kapcsolódó adatrögzítő berendezések által rögzített adatok, információk visszanyerését, kiolvasását, kezelését csak arra kiképzett és feljogosított személy végezheti.
(1) Az adatrögzítő berendezések által rögzített adatok, információk visszanyerését, kiolvasását, kezelését csak arra kiképzett és feljogosított személy végezheti.
(2) Az adatrögzítő berendezések által rögzített adatok, információk visszanyerése, kiolvasása iránt a vizsgálóbizottság intézkedik. Amennyiben a vizsgálóbizottság nem rendelkezik ehhez megfelelő eszközzel vagy berendezéssel, abban az esetben olyan más, hazai vagy külföldi szervezethez fordulhat, amely a vizsgálat elvégzéséhez szükséges feltételeket biztosítja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatokat, információkat a nyomozó hatóság kérésére át kell adni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatokat, információkat - figyelemmel a 18. § (6) bekezdésére - a nyomozó hatóság kérésére át kell adni.
(4) A járművekben lévő adatrögzítőket - beleértve a hangrögzítőket is - a közlekedésbiztonsági szerv a szakmai kivizsgálás eredményessége érdekében abban az esetben is lefoglalhatja, illetve elrendelheti azok adattartalmának letöltését, ha ezzel a jármű újbóli üzembe helyezését késlelteti.

A bizonyítékok megőrzése

12. §   A Szervezet a rendelkezésére álló bizonyítékokat erre alkalmas módon berendezett, elkülönített és az illetéktelenek elől elzárt helyen őrzi meg. A megőrzés során a Szervezet gondoskodik a bizonyítékok azonosíthatóságáról és megváltoztathatatlanságáról.
12. §   A közlekedésbiztonsági szerv a rendelkezésére álló bizonyítékokat erre alkalmas módon berendezett, elkülönített és az illetéktelenek elől elzárt helyen őrzi meg. A megőrzés során a közlekedésbiztonsági szerv gondoskodik a bizonyítékok azonosíthatóságáról és megváltoztathatatlanságáról.
12. §
(1) Amennyiben további vizsgálat szükséges, a vizsgálóbizottság vezetőjének az érintett hatósággal egyeztetett döntése alapján, a közlekedésbiztonsági szerv az üzemben tartó (üzemeltető) - annak hiányában a tulajdonos - közreműködésével és költségére az érintett járművet, berendezést, roncsot és tartozékait, valamint az egyéb bizonyítékokat a vizsgálat lefolytatására alkalmas helyre szállíttatja, és további őrzéséről intézkedik. Az őrzés megszüntetéséről a vizsgálóbizottság vezetője és az esemény vizsgálatában részt vevő hatóságok közösen döntenek.
(2) A közlekedésbiztonsági szerv az őrizetébe került bizonyítékokat erre alkalmas módon berendezett, elkülönített és az illetéktelenek elől elzárt helyen őrzi meg. A megőrzés során a közlekedésbiztonsági szerv gondoskodik a bizonyítékok azonosíthatóságáról és megváltoztathatatlanságáról.
(3) A nyomozó hatóság és a szabálysértési hatóság által lefoglalt bizonyítékoknak a vizsgálóbizottság által szükségesnek ítélt vizsgálata iránt - az érintett hatóságokkal egyeztetett módon - a vizsgálóbizottság vezetője intézkedik.
(4) A közlekedési esemény szakmai vizsgálata során átvett vagy lefoglalt bármely járművet, berendezést és egyéb dolgot - ha arra a vizsgálat lefolytatásához már nincs szükség - az érintett hatóságokkal történt egyeztetést követően át kell adni a tulajdonosának, üzemben tartójának vagy az általuk kijelölt szerv, személy részére. Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, a közlekedésbiztonsági szerv - állami légijármű, honvédelmi és rendvédelmi célú vasúti jármű vagy úszólétesítmény kivételével - értékesítés vagy felhasználás tekintetében a felelős őrzés szabályai szerint jár el (Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 197. §). Állami légijármű, honvédelmi és rendvédelmi célú vasúti jármű vagy úszólétesítmény tekintetében az üzemben tartó a jármű, berendezés és egyéb dolog átvételéről köteles intézkedni.
(4) A közlekedési esemény szakmai vizsgálata során átvett vagy lefoglalt bármely járművet, berendezést és egyéb dolgot - ha arra a vizsgálat lefolytatásához már nincs szükség - az érintett hatóságokkal történt egyeztetést követően át kell adni a tulajdonosának, üzemben tartójának vagy az általuk kijelölt szerv, személy részére. Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, a közlekedésbiztonsági szerv - állami légijármű, honvédelmi és rendvédelmi célú vasúti jármű vagy úszólétesítmény kivételével - értékesítés és felhasználás tekintetében a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint jár el (Ptk. 5:12. §). Állami légijármű, honvédelmi és rendvédelmi célú vasúti jármű vagy úszólétesítmény tekintetében az üzemben tartó a jármű, berendezés és egyéb dolog átvételéről köteles intézkedni.
(4) A közlekedési esemény szakmai vizsgálata során átvett vagy lefoglalt bármely járművet, berendezést és egyéb dolgot, ha arra a vizsgálat lefolytatásához már nincs szükség, át kell adni
a) a további vizsgálatot végző nyomozó vagy más hatóság részére, ha e hatóság azt szükségesnek tartja,
b) egyéb esetben a tulajdonosának, üzemben tartójának vagy az általuk kijelölt szervezet, személy részére, illetve amennyiben ezek nem ismertek, annak, akitől az lefoglalásra került.
(5) Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, a közlekedésbiztonsági szerv - állami légijármű, honvédelmi és rendvédelmi célú vasúti jármű vagy úszólétesítmény kivételével - értékesítés és felhasználás tekintetében a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint jár el (Ptk. 5:12. §). Állami légijármű, honvédelmi és rendvédelmi célú vasúti jármű vagy úszólétesítmény tekintetében az üzemben tartó a jármű, berendezés és egyéb dolog átvételéről köteles intézkedni.

A szakmai vizsgálatban részt vevő személyek

13. §   A vizsgálóbizottság tagja, illetve szakmai kivizsgáló nem lehet az, aki
a) érintett a közlekedési balesetben vagy az egyéb közlekedési eseményben, valamint annak közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],
b) eljárt a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény tárgyában indult más hatósági, szabálysértési vagy büntetőeljárásban, továbbá
c) az a személy, akit a közlekedési balesetet, az egyéb közlekedési eseményt hatósági, szabálysértési vagy büntetőeljárás keretében vizsgáló más hatóság a vizsgálatba szakértőként bevont,
d) akitől a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény tárgyilagos vizsgálata egyéb okból nem várható el.
13. §
(1) A vizsgálóbizottság tagja, illetve szakmai kivizsgáló nem lehet az, aki
a) érintett a közlekedési balesetben vagy az egyéb közlekedési eseményben, valamint annak közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],
a) érintett a közlekedési balesetben vagy az egyéb közlekedési eseményben, valamint annak közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont],
b) eljárt a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény tárgyában indult más hatósági, szabálysértési vagy büntetőeljárásban, továbbá
c) az a személy, akit a közlekedési balesetet, az egyéb közlekedési eseményt hatósági, szabálysértési vagy büntetőeljárás keretében vizsgáló más hatóság a vizsgálatba szakértőként bevont,
d) akitől a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény tárgyilagos vizsgálata egyéb okból nem várható el,
e) a vizsgálat által érintett szerv (gazdálkodó szervezet) vezető tisztségviselőjének vagy tulajdonosának közeli hozzátartozója.
(2) A vizsgálóbizottság vezetőjének és köztisztviselő tagjainak a következő végzettséggel és képesítéssel kell rendelkezniük:
a) szakirányú felsőfokú iskolai végzettség és az érintett jármű szerinti szakterületen legalább öt év szakmai gyakorlat, valamint
b) a közlekedésbiztonsági szervnél elvégzett, vagy más közlekedésbiztonsági szervnél, képző szervnél, illetve nemzetközi szervezetnél elvégzett és a közlekedésbiztonsági szerv által elfogadott közlekedési balesetvizsgáló tanfolyam elvégzését igazoló irat.
(2) A vizsgálóbizottság vezetőjének és kormánytisztviselő tagjainak a következő végzettséggel és képesítéssel kell rendelkezniük:
a) szakirányú felsőfokú iskolai végzettség és az érintett jármű szerinti szakterületen legalább öt év szakmai gyakorlat, valamint
a) szakirányú felsőfokú iskolai végzettség és az érintett szakterületen legalább öt év szakmai gyakorlat, valamint
b) a közlekedésbiztonsági szervnél elvégzett, vagy más közlekedésbiztonsági szervnél, képző szervnél, illetve nemzetközi szervezetnél elvégzett és a közlekedésbiztonsági szerv által elfogadott közlekedési balesetvizsgáló tanfolyam elvégzését igazoló irat.
14. §   A közlekedési balesetben vagy az egyéb közlekedési esemény során elhalálozott személyek hozzátartozóit, valamint sérültjeit a vizsgálatról és annak folyamatáról tájékoztatni kell, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a vizsgálattal kapcsolatos álláspontjukat kifejthessék és a zárójelentés tervezetében szereplő adatokhoz megjegyzést fűzzenek.
14. §   A vasúti és víziközlekedési balesetekben vagy esemény során elhalálozott személyek hozzátartozóit, valamint sérültjeit a vizsgálatról és annak folyamatáról tájékoztatni kell, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a vizsgálattal kapcsolatos álláspontjukat kifejthessék és a zárójelentés tervezetében szereplő adatokhoz megjegyzést fűzzenek.
14/A. §   Vasúti baleset vagy esemény bekövetkezése esetén a biztonsági ajánlások címzettjeit, a balesetben vagy eseményben érintett mentőszolgálatokat, a megsérült vagyontárgyak tulajdonosait, a gyártókat, az érintett szolgáltatások igénybevevőinek képviselőit és a munkavállalók képviselőit tájékoztatni kell a vizsgálat folyamatáról, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban ismertessék álláspontjukat és véleményüket a vizsgálattal kapcsolatban, valamint megjegyzést tegyenek a zárójelentés-tervezetben szereplő információkra.
15. §
(1) A közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény szakmai vizsgálata során a magyar állampolgár (Magyarországon bejegyzett) üzemben tartó, ennek hiányában a tulajdonos, továbbá a gyártó, javító, illetve karbantartó és mindezek képviselői nyilatkozattételre jogosultak. A magyar hatóság nyilvántartásában (lajstromában) szereplő jármű nem magyar állampolgár (nem Magyarországon bejegyzett) üzemben tartója, ennek hiányában a tulajdonos, továbbá a gyártó, javító, illetve karbantartó és mindezek képviselői is jogosultak nyilatkozattételre.
(2) A közlekedési balesetben és az egyéb közlekedési eseményben érintett közlekedési járművet
a) tervező,
b) gyártó,
c) üzemben tartó,
d) hatósági nyilvántartásában (lajstromában) nyilvántartó (a továbbiakban: lajstromozó)
állam kivizsgáló szerve a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény vizsgálóbizottsága mellé meghatalmazott képviselőt delegálhat.
(2) A közlekedési balesetben és az egyéb közlekedési eseményben érintett járművet, infrastruktúrát
a) tervező,
b) gyártó,
c) üzemben tartó, illetve üzemeltető,
d) hatósági nyilvántartásában (lajstromában) nyilvántartó (a továbbiakban: lajstromozó),
e) kezelő személyzet jogosításait kiadó
állam kivizsgáló szerve a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény vizsgálóbizottsága mellé meghatalmazott képviselőt delegálhat.
(2a) A (2) bekezdés szerinti meghatalmazott képviselők a vizsgálóbizottság vezetőjének felügyelete alatt a szakmai vizsgálat során jogosultak:
a) megtekinteni a baleset helyszínét és megvizsgálni a roncsokat,
b) javaslatot tenni a tanúmeghallgatás témaköreire és hozzáférni a tanúk által szolgáltatott információkhoz,
c) másolatot kapni minden vonatkozó dokumentumból és hozzáférni a releváns tényadatokhoz,
d) jelen lenni az adatrögzítő kiolvasásánál,
e) részt venni a helyszínen kívüli vizsgálati tevékenységekben, például az egyes alkatrészek vizsgálatában, műszaki megbeszéléseken, a tesztekben és szimulációkban,
f) részt venni a kivizsgálás előre haladásáról tartott, az elemzéseket, a megállapításokat, az okokat és a biztonsági ajánlásokat vizsgáló értekezleten,
g) előterjesztést tenni a kivizsgálás különböző elemeire.
(3) Az üzemben tartó államának és a lajstromozó államnak a kivizsgáló szerve a vizsgálathoz az üzemben tartó által ajánlott egy vagy több tanácsadót nevezhet ki a meghatalmazott képviselő segítésére. Amennyiben az államok nem jelölik ki meghatalmazott képviselőjüket, az üzemben tartó képviselőjét a vizsgálóbizottság elnöke a szakmai vizsgálatba tanácsadónak hívhatja meg.
(3) A meghatalmazott képviselő segítésére
a) az üzemeltető,
b) az üzemben tartó,
c) a tervező,
d) a gyártó,
e) légijármű és úszólétesítmény esetén a lajstromozó, vasúti jármű esetén a nyilvántartó
állam kivizsgáló szerve a vizsgálathoz az üzemeltető, az üzemben tartó, a tervező, és a gyártó által ajánlott egy vagy több tanácsadót nevezhet ki. Amennyiben a 15. § (2) bekezdése alapján érintett állam nem jelöl ki meghatalmazott képviselőt, az üzemeltető, az üzemben tartó, a tervező és a gyártó képviselőjét a vizsgálóbizottság vezetője a szakmai vizsgálatba tanácsadónak hívhatja meg.
(4) A közlekedési balesetben elhalálozott személy állampolgársága szerinti állam a vizsgálóbizottság mellé meghatalmazott képviselőt delegálhat.
(4) A közlekedési balesetben elhalálozott vagy halálos sérülést szenvedett személy állampolgársága szerinti állam a vizsgálóbizottság mellé meghatalmazott képviselőt delegálhat.
(4) A légiközlekedési baleset kivételével a közlekedési balesetben elhalálozott vagy halálos sérülést szenvedett személy állampolgársága szerinti állam a vizsgálóbizottság mellé meghatalmazott képviselőt delegálhat.
(5) Bármely állam - amely kérésre információt, eszközt, szakembert biztosít a szakmai vizsgálathoz - jogosult a szakmai vizsgálathoz meghatalmazott képviselőt delegálni.
(6) A meghatalmazott képviselő és tanácsadó minden vonatkozó és rendelkezésre álló információt köteles a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátani.
(7) A meghatalmazott képviselő a vizsgálóbizottság vezetőjének hozzájárulása nélkül a szakmai vizsgálat előrehaladásáról és a feltárt adatokról információt senki részére nem adhat.
(7) A meghatalmazott képviselő és a tanácsadó a vizsgálóbizottság vezetőjének hozzájárulása nélkül a szakmai vizsgálat előrehaladásáról és a feltárt adatokról információt senki részére nem adhat.
(8) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel vagy légiközlekedési rendellenességgel érintett járművet, infrastruktúrát tervező, gyártó, üzemben tartó, üzemeltető, lajstromozó állam katonai szakmai kivizsgáló szerve a közlekedésbiztonsági szerv felhívására a vizsgálóbizottság mellé, vagy amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv meghatalmazott képviselő küldésére jogosult, az ő munkájának segítésére, tanácsadót delegálhat.
(8) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel érintett járművet, infrastruktúrát tervező, gyártó, üzemben tartó, üzemeltető, lajstromozó állam katonai szakmai kivizsgáló szerve a közlekedésbiztonsági szerv felhívására a vizsgálóbizottság mellé, vagy amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv meghatalmazott képviselő küldésére jogosult, az ő munkájának segítésére, tanácsadót delegálhat.
(9) A (8) bekezdésben megjelölt tanácsadó az EU-rendelet 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogokat gyakorolhatja, továbbá biztosítja a vizsgálóbizottság által kért információkat, adatokat és felszereléseket, valamint köteles betartani az EU rendelet 14. cikkének érzékeny biztonsági információk védelmére vonatkozó rendelkezéseit.
(10) A szakmai vizsgálat során, a közlekedésbiztonsági szerv megkeresése alapján az érintettek kötelesek a vizsgálóbizottsággal együttműködni. Az együttműködésre különösen a közlekedési és más hatóság, a jármű, az infrastruktúra, üzemben tartója, üzemeltetője, a járművet, annak tartozékait, vagy az infrastruktúrát gyártó, karbantartó, javító szervezet, továbbá a forgalom irányítását, tájékoztatását végző szervezet köteles. Az együttműködés keretében a szervezetek az esemény okainak felderítése érdekében szükséges adatokkal, vizsgálati eredményekkel, szakmai állásfoglalásokkal kötelesek segíteni a vizsgálóbizottság munkáját.
15/A. §   Az állami légijármű fegyverzeti, titkosító, felderítő berendezéseinek, valamint ezek okmányainak vizsgálatát a vizsgálóbizottság vezetője által kijelölt, arra jogosult személy végzi.

Zárójelentés-tervezet

15/B. §
(1) A vizsgálóbizottság vezetője a szakmai vizsgálat alapján elkészíti a zárójelentés tervezetét, és - amennyiben szükséges - annak részeként kidolgozza a javasolt biztonsági ajánlásokat és benyújtja a közlekedésbiztonsági szerv vezetőjének.
(2) A zárójelentés tervezetét a közlekedésbiztonsági szerv vezetője megküldi
a) a közlekedésbiztonsági hatóságoknak, a közlekedési balesetben, repülőeseményben, illetve váratlan eseményben érintett szakszemélyzetnek, az érintett szervezet vezetőjének,
b) a biztonsági ajánlások címzettjeinek,
c) a vizsgálatban részt vett államok balesetkivizsgáló szerveinek,
amelyre azok - a kézhezvételtől számított 60 napon belül - észrevételt tehetnek.
(2) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán készült zárójelentés tervezetét a közlekedésbiztonsági szerv vezetője megküldi
a) a közlekedési hatóságoknak, a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben érintett szakszemélyzetnek, az érintett szervezet vezetőjének,
b) a biztonsági ajánlások címzettjeinek és
c) a vizsgálatban részt vett államok balesetkivizsgáló szerveinek
amelyre azok - a kézhezvételtől számított 60 napon belül - észrevételt tehetnek.
(2) A zárójelentés tervezetét a közlekedésbiztonsági szerv vezetője megküldi
a) a közlekedési hatóságoknak, a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben érintett szervezet vezetőjének és a közrehatása miatt érintett szakszemélyzetnek,
b) a biztonsági ajánlások címzettjének, és
c) a vizsgálatban részt vett állam, államok eseményvizsgáló szerveinek,
d) amennyiben a veszélyes áru jelenléte a baleset bekövetkeztében szerepet játszott, a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek,
amelyekre azok annak kézhezvételétől számított 60 napon belül észrevételt tehetnek.
(2a) A (2) bekezdésben meghatározott határidőt kell alkalmazni a légiközlekedési baleset, a súlyos repülőesemény, a repülőesemény és a légiközlekedési rendellenesség kapcsán megküldött zárójelentés-tervezet esetében is.
(3) Amennyiben a szakmai vizsgálatban részt vett államok balesetkivizsgáló szervei észrevételt tettek, a zárójelentés tervezetét át kell dolgozni. Ha az észrevételeiket nem veszik figyelembe, azokat mellékletként csatolni kell a zárójelentéshez a figyelmen kívül hagyás indokolásával együtt.
(3) Amennyiben a szakmai vizsgálatban részt vett államok eseményvizsgáló szervei észrevételt tettek, a zárójelentés tervezetét át kell dolgozni. Ha az észrevételeiket nem veszik figyelembe, azokat mellékletként csatolni kell a zárójelentéshez a figyelmen kívül hagyás indokolásával együtt.
(4) A közlekedésbiztonsági szerv vezetője a szakmai vizsgálat iratai és a rendelkezésre álló adatok alapján felülvizsgálja a zárójelentés tervezetét, amelynek során ellenőrzi, hogy a vizsgálatot az előírásoknak megfelelően folytatták-e le.
(5) A vizsgálóbizottság a zárójelentés-tervezetre tett észrevételek figyelembevételével véglegesíti annak szövegét.
(6) A zárójelentés-tervezetet nem lehet közzétenni.

A zárójelentés

16. §
(1) A szakmai vizsgálat eredményéről a Szervezet zárójelentést készít, amelyet a főigazgató ad ki.
(1) A szakmai vizsgálat eredményéről a közlekedésbiztonsági szerv zárójelentést készít, amelyet a közlekedésbiztonsági szerv vezetője ad ki.
(1) A szakmai vizsgálat eredményéről a közlekedésbiztonsági szerv a zárójelentés-tervezeten alapuló zárójelentést készít, amelyet a közlekedésbiztonsági szerv vezetője ad ki.
(2) A zárójelentés ismerteti a lefolytatott vizsgálat célkitűzéseit, tartalmazza a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény idejét és helyét, valamint annak jellegét és következményeit a halálos áldozatok, a személyi sérülések és az anyagi károk tekintetében. A zárójelentés tartalmazza a baleset okát és biztonsági ajánlást is tartalmazhat. A zárójelentés kötelező erővel nem bír.
(2) A közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény kapcsán készült zárójelentés tartalmazza a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény idejét és helyét, valamint annak jellegét és következményeit a halálos áldozatok, a személyi sérülések és az anyagi károk tekintetében, valamint a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény okát. A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán készült zárójelentés ismerteti a lefolytatott vizsgálat célkitűzéseit és biztonsági ajánlást is tartalmazhat. A zárójelentés kötelező erővel nem bír.
(3) A zárójelentés és az abban foglalt biztonsági ajánlás nem tartalmazhat a közlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatos, a vétkességre vagy felelősségre, illetve jogra vagy kötelezettségre vonatkozó megállapítást vagy feltételezést.
(3) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán készült zárójelentés és az abban foglalt biztonsági ajánlás nem tartalmazhat a közlekedési balesettel vagy egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatos, a vétkességre vagy felelősségre, illetve jogra vagy kötelezettségre vonatkozó megállapítást vagy feltételezést.
(4) A zárójelentésben minden esetben gondoskodni kell a közlekedési balesetben és az egyéb közlekedési eseményben érintett személyek adatainak védelméről. A zárójelentés és az abban foglalt biztonsági ajánlás személyes adatot nem tartalmazhat.
(4) A zárójelentésben minden esetben gondoskodni kell a közlekedési balesetben és az egyéb közlekedési eseményben érintett személyek adatainak védelméről. A zárójelentés és az abban foglalt biztonsági ajánlás - a közlekedési balesetben és az egyéb közlekedési eseményben érintett személyekre vonatkozó - személyes adatot nem tartalmazhat.
(5) A zárójelentés tervezetét a főigazgató megküldi
a) a közlekedésbiztonsági hatóságoknak, a közlekedési balesetben, repülőeseményben, illetve váratlan eseményben érintett szakszemélyzetnek, az érintett szervezet vezetőjének,
b) a biztonsági ajánlások címzettjeinek,
c) a vizsgálatban részt vett államok balesetkivizsgáló szerveinek,
amelyre azok - a kézhezvételtől számított 60 napon belül - észrevételt tehetnek.
(5) A zárójelentés tervezetét a közlekedésbiztonsági szerv vezetője megküldi
a) a közlekedésbiztonsági hatóságoknak, a közlekedési balesetben, repülőeseményben, illetve váratlan eseményben érintett szakszemélyzetnek, az érintett szervezet vezetőjének,
b) a biztonsági ajánlások címzettjeinek,
c) a vizsgálatban részt vett államok balesetkivizsgáló szerveinek,
amelyre azok - a kézhezvételtől számított 60 napon belül - észrevételt tehetnek.
(5) A zárójelentésben meg kell jelölni az eljárt vizsgálóbizottság vezetőjének, tagjainak, valamint a vizsgálóbizottság munkáját segítő meghatalmazott képviselőknek, tanácsadóknak és az EU rendelet 21. cikk (4) bekezdése szerinti szakértőknek a nevét. A zárójelentést a vizsgálóbizottság tagjai írják alá. Az esetleges véleményeltérésre a zárójelentés aláírásakor utalni kell, és az eltérő véleményt a zárójelentéshez csatolni kell.
(6) Amennyiben a szakmai vizsgálatban részt vett államok balesetkivizsgáló szervei észrevételt tettek, a zárójelentés tervezetét át kell dolgozni. Ha az észrevételeiket nem veszik figyelembe, azokat mellékletként csatolni kell a zárójelentés tervezetéhez a figyelmen kívül hagyás indokolásával együtt.
(6) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események, valamint a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények vagy repülőesemények kapcsán készült zárójelentést a közlekedésbiztonsági szerv köteles megküldeni a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben érintetteknek, a biztonsági ajánlás címzettjeinek, valamint minden olyan szervezetnek, amely abból biztonsági szempontból hasznos következtetéseket vonhat le. A zárójelentést meg kell küldeni az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott nemzetközi szervezeteknek, az Európai Bizottságnak és az Európai Vasúti Ügynökségnek.
(7) A főigazgató felülvizsgálja a zárójelentés tervezetét, amelynek során ellenőrzi, hogy a vizsgálatot az előírásoknak megfelelően folytatták-e le.
(7) A közlekedésbiztonsági szerv vezetője felülvizsgálja a zárójelentés tervezetét, amelynek során ellenőrzi, hogy a vizsgálatot az előírásoknak megfelelően folytatták-e le.
(7) A közlekedésbiztonsági szerv a zárójelentést - a légiközlekedési rendellenesség vizsgálatával kapcsolatban készített zárójelentés kivételével - honlapján közzéteszi.
(7) A közlekedésbiztonsági szerv a zárójelentést a honlapján közzéteszi.
(8) A zárójelentésben meg kell jelölni az eljárt vizsgálóbizottság vezetőjének, tagjainak, valamint a vizsgálóbizottságba delegált meghatalmazott, tanácsadó és egyéb résztvevők nevét. A zárójelentést a vizsgálóbizottság tagjai írják alá. Az esetleges véleményeltérésre a zárójelentés aláírásakor utalni kell, és az eltérő véleményt a zárójelentéshez csatolni kell.
(8) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán kibocsátott biztonsági ajánlások címzettjei a biztonsági ajánlás kézhezvételétől számított 90 napon belül írásban tájékoztatást adnak a közlekedésbiztonsági szervnek az ajánlások elfogadásáról bevezetésük határidejének megjelölésével vagy egyet nem értésükről indokolással ellátva.
(8) A vasúti vagy víziközlekedési balesetek és események kapcsán kibocsátott biztonsági ajánlások címzettjei a biztonsági ajánlás kézhezvételétől számított 90 napon belül írásban tájékoztatást adnak a közlekedésbiztonsági szervnek az ajánlások elfogadásáról, az ajánlás alapján tervezett, vagy megtett intézkedésükről bevezetésük határidejének megjelölésével, vagy egyet nem értésük esetén indoklással ellátva.
(9) A zárójelentést a Szervezet köteles megküldeni minden olyan szervezetnek, amely abból biztonsági szempontból hasznos következtetéseket vonhat le, továbbá - a légiközlekedési rendellenesség kivételével - a honlapján közzétenni. A zárójelentést meg kell küldeni a külön jogszabályban meghatározott nemzetközi szervezeteknek, az Európai Bizottságnak és az Európai Vasúti Ügynökségnek.
(9) A zárójelentést a közlekedésbiztonsági szerv köteles megküldeni minden olyan szervezetnek, amely abból biztonsági szempontból hasznos következtetéseket vonhat le, továbbá - a légiközlekedési rendellenesség kivételével - a honlapján közzétenni. A zárójelentést meg kell küldeni a külön jogszabályban meghatározott nemzetközi szervezeteknek, az Európai Bizottságnak és az Európai Vasúti Ügynökségnek.
(9) A zárójelentést a közlekedésbiztonsági szerv köteles megküldeni a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben érintetteknek, a biztonsági ajánlás címzettjeinek, valamint minden olyan szervezetnek, amely abból biztonsági szempontból hasznos következtetéseket vonhat le, továbbá - a légiközlekedési rendellenesség kivételével - a honlapján közzétenni. A zárójelentést meg kell küldeni a külön jogszabályban meghatározott nemzetközi szervezeteknek, az Európai Bizottságnak és az Európai Vasúti Ügynökségnek.
(9) A biztonsági ajánlások címzettjei jelentést nyújtanak be a közlekedésbiztonsági szervhez az ajánlások nyomán megtett vagy tervezett intézkedésekről a tárgyévet követő év április 30-áig.
(10) A biztonsági ajánlások címzettjei évente egyszer tájékoztatást adnak a főigazgatónak az ajánlások nyomán megtett vagy tervezett intézkedésekről.
(10) A biztonsági ajánlások címzettjei évente egyszer tájékoztatást adnak a közlekedésbiztonsági szervezet vezetőjének az ajánlások nyomán megtett vagy tervezett intézkedésekről.
(10) A biztonsági ajánlások címzettjei évente egyszer tájékoztatást adnak a közlekedésbiztonsági szerv vezetőjének az ajánlások nyomán megtett vagy tervezett intézkedésekről.
(10) A biztonsági ajánlások címzettjei a biztonsági ajánlás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatást adnak a közlekedésbiztonsági szervnek az ajánlások elfogadásáról bevezetésük határidejének megjelölésével, vagy egyet nem értésükről indokolással ellátva.
(10) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán kibocsátott zárójelentés közzétételének határideje a szakmai vizsgálat megindításától számított egy év, kivéve, ha a közlekedésbiztonsági szerven kívül álló okok miatt a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény vizsgálata ezen az időtartamon belül nem zárható le, ebben az esetben a vizsgálat állásáról a vizsgálat megindításától számított 12 hónapon belül, ezt követően 12 havonta időközi jelentést kell közzétenni a közlekedésbiztonsági szerv honlapján.
(11) A zárójelentés közzétételének határideje a szakmai vizsgálat megindításától számított egy év, kivéve, ha a Szervezeten kívül álló okok miatt a baleset vizsgálata ezen az időtartamon belül nem zárható le.
(11) A zárójelentés közzétételének határideje a szakmai vizsgálat megindításától számított egy év, kivéve, ha a közlekedésbiztonsági szerven kívül álló okok miatt a baleset vizsgálata ezen az időtartamon belül nem zárható le.
(11) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény és repülőesemény kapcsán elkészített zárójelentés kibocsátásának határideje a szakmai vizsgálat megindításától számított 12 hónap, kivéve, ha a közlekedésbiztonsági szerven kívül álló okok miatt a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény vagy repülőesemény vizsgálata ezen az időtartamon belül nem zárható le.
(12) A zárójelentés kijavítására és kicserélésére a Ket. 122. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(12) A zárójelentés kijavítására és kiegészítésére a hatósági döntés kijavítására és kiegészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(13) Amennyiben a szakmai vizsgálat lezárását követően olyan új tények vagy bizonyítékok jutnak a Szervezet tudomására, amelyek a közlekedési baleset, súlyos repülőesemény vagy egyéb közlekedési esemény bekövetkezése körülményeinek vagy okának alapvetően új megítélését teszik szükségessé, a főigazgatója új szakmai vizsgálatot rendel el.
(13) Amennyiben a szakmai vizsgálat lezárását követően olyan új tények vagy bizonyítékok jutnak a Szervezet tudomására, amelyek a közlekedési baleset, súlyos repülőesemény vagy egyéb közlekedési esemény bekövetkezése körülményeinek vagy okának alapvetően új megítélését teszik szükségessé, a közlekedésbiztonsági szerv vezetője új szakmai vizsgálatot rendel el.
(13) Amennyiben a szakmai vizsgálat lezárását követően olyan új tények vagy bizonyítékok jutnak a közlekedésbiztonsági szerv tudomására, amelyek a közlekedési baleset, súlyos repülőesemény vagy egyéb közlekedési esemény bekövetkezése körülményeinek vagy okának alapvetően új megítélését teszik szükségessé, a közlekedésbiztonsági szerv vezetője új szakmai vizsgálatot rendel el.
(14) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel összefüggő zárójelentést a közlekedésbiztonsági szerv köteles megküldeni az érintett üzemben tartónak és üzemeltetőnek, továbbá az állami légijárművel összefüggő biztonsági ajánlást - érintettségük esetén - a NATO-tagországok repülésbiztonsági szervezeteinek.
(14) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel és repülőeseménnyel összefüggő zárójelentést a közlekedésbiztonsági szerv köteles megküldeni az érintett üzemben tartónak és üzemeltetőnek, továbbá az állami légijárművel összefüggő biztonsági ajánlást - érintettségük esetén - a NATO-tagországok repülésbiztonsági szervezeteinek.
(15) Amennyiben a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény tárgyában indított szakmai vizsgálat lefolytatása a vizsgálat során felmerült objektív akadály miatt ellehetetlenül, a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a zárójelentést zárójelentés-tervezet készítése nélkül adja ki.

Tematikus vizsgálat

16/A. §   A közlekedésbiztonsági szerv a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek megelőzése érdekében, a közlekedési balesetek vagy egyéb közlekedési események bejelentése, vagy a szakmai vizsgálat, vizsgálatok során tudomására jutott információk alapján, egy témakör alaposabb vizsgálatára kiterjedő tematikus vizsgálatot indíthat. A tematikus vizsgálat zárójelentése biztonsági ajánlást tartalmazhat. A tematikus vizsgálat kizárólag hivatalból indulhat meg és egyebekben a szakmai vizsgálat szabályai vonatkoznak rá.

IV. FEJEZET
A SZERVEZET ADATKEZELÉSE

IV. FEJEZET
A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZERV ADATKEZELÉSE

17. §   A Szervezet a 7. § (1) bekezdésében foglalt feladatának ellátása céljából - a közlekedési baleset, súlyos repülőesemény és az egyéb közlekedési esemény szakmai vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges mértékben az alábbi adatok kezelésére jogosult:
a) a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben részes jármű személyzete, a jármű üzemeltetésében, karbantartásában, kiszolgálásában részt vevő vagy forgalmi irányítását ellátó személy
aa) neve, állampolgársága, lakcíme, értesítési címe,
ab) képzettsége, szakmai gyakorlata, szakmai jogosultsága,
ac) egészségi állapotára vonatkozó különleges adat,
ad) az eseménnyel összefüggésbe hozható, kóros szenvedélyére vonatkozó adatok,
ae) egyéb olyan, fizikális vagy mentális jellemzői, amelyek a vizsgált közlekedési baleset, illetve egyéb közlekedési esemény bekövetkezéséhez hozzájárulhattak;
b) a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben részes jármű személyzete által, vagy a jármű üzemeltetésében, karbantartásában, kiszolgálásában részt vevő vagy forgalmi irányítását ellátó személlyel folytatott és rögzített kommunikáció, a jármű hangrögzítő berendezésének felvétele vagy az ilyen felvételekről készült átirat;
c) a közlekedési baleset, súlyos repülőesemény, illetve egyéb közlekedési esemény tárgyában folytatott szakmai vizsgálat egyéb résztvevőjének neve, állampolgársága, születési helye és időpontja, lakcíme és értesítési címe.
17. §   A közlekedésbiztonsági szerv a 7. § (1) bekezdésében foglalt feladatának ellátása céljából - a közlekedési baleset, súlyos repülőesemény és az egyéb közlekedési esemény szakmai vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges mértékben az alábbi adatok kezelésére jogosult:
a) a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben részes jármű személyzete, a jármű üzemeltetésében, karbantartásában, kiszolgálásában részt vevő vagy forgalmi irányítását ellátó személy
aa) neve, állampolgársága, lakcíme, értesítési címe,
ab) képzettsége, szakmai gyakorlata, szakmai jogosultsága,
ac) egészségi állapotára vonatkozó különleges adat,
ad) az eseménnyel összefüggésbe hozható, kóros szenvedélyére vonatkozó adatok,
ae) egyéb olyan, fizikális vagy mentális jellemzői, amelyek a vizsgált közlekedési baleset, illetve egyéb közlekedési esemény bekövetkezéséhez hozzájárulhattak;
a) a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben érintett jármű személyzete tagjainak, az érintett jármű, infrastruktúra üzemeltetésében, karbantartásában, kiszolgálásában részt vevő vagy forgalmi irányítását ellátó személy
aa) neve, állampolgársága, születési helye, ideje, lakcíme, értesítési címe,
aa) családi és utóneve, születési családi és utóneve, állampolgársága, születési helye, ideje, lakcíme, értesítési címe,
ab) képzettsége, szakmai gyakorlata, szakmai jogosultsága, az esemény idején betöltött szolgálati beosztása,
ac) egészségi állapotára vonatkozó különleges adat,
ad) az eseménnyel összefüggésbe hozható, kóros szenvedélyére vonatkozó adatok,
ae) egyéb olyan, fizikális vagy mentális jellemzői, amelyek a vizsgált közlekedési baleset, illetve egyéb közlekedési esemény bekövetkezéséhez hozzájárulhattak,
af) az esemény bekövetkeztekor, illetve azt közvetlenül megelőzően folytatott telefonforgalmának ténye;
b) a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben részes jármű személyzete által, vagy a jármű üzemeltetésében, karbantartásában, kiszolgálásában részt vevő vagy forgalmi irányítását ellátó személlyel folytatott és rögzített kommunikáció, a jármű hangrögzítő berendezésének felvétele vagy az ilyen felvételekről készült átirat;
c) a közlekedési baleset, súlyos repülőesemény, illetve egyéb közlekedési esemény tárgyában folytatott szakmai vizsgálat egyéb résztvevőjének neve, állampolgársága, születési helye és időpontja, lakcíme és értesítési címe.
17. §   A közlekedésbiztonsági szerv a 7. § (1) bekezdésében és az EU-rendeletben foglalt feladatának ellátása céljából a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény szakmai vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges mértékben az alábbi adatok kezelésére jogosult:
a) a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben érintett jármű személyzete tagjainak, az érintett jármű, infrastruktúra üzemeltetésében, karbantartásában, kiszolgálásában részt vevő vagy forgalmi irányítását, tájékoztatását ellátó személy
aa) családi és utóneve, születési családi és utóneve, állampolgársága, születési helye, ideje, lakcíme, értesítési címe,
ab) képzettsége, szakmai gyakorlata, szakmai jogosultsága, az esemény idején betöltött szolgálati beosztása,
ac) egészségi állapotára vonatkozó különleges adat,
ac) egészségi állapotára vonatkozó, valamint feladatainak ellátásával összefüggő egészségügyi vizsgálatával kapcsolatos különleges adat,
ad) az eseménnyel összefüggésbe hozható, kóros szenvedélyére vonatkozó adatok,
ae) egyéb olyan, fizikális vagy mentális jellemzői, amelyek a vizsgált közlekedési baleset, illetve egyéb közlekedési esemény bekövetkezéséhez hozzájárulhattak,
af) az esemény bekövetkeztekor, illetve azt közvetlenül megelőzően folytatott telefonforgalmának ténye;
b) a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben részes jármű személyzete által, vagy a jármű üzemeltetésében, karbantartásában, kiszolgálásában részt vevő vagy forgalmi irányítását, tájékoztatását ellátó személlyel folytatott és rögzített kommunikáció, a jármű hangrögzítő berendezésének felvétele vagy az ilyen felvételekről készült átirat;
c) a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény tárgyában folytatott szakmai vizsgálat egyéb résztvevőjének neve, állampolgársága, születési helye és időpontja, lakcíme és értesítési címe.
18. §
(1) A Szervezet köteles az érintett személy 17. § aa) alpontja szerinti adatait az egyéb személyes és különleges adataitól elkülönítve kezelni. Az érintett személyeket az ügy irataiban, a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben betöltött szerepük alapján kell megjelölni. Az érintett személy nevét és lakcímét a velük történő kapcsolattartás, valamint további adatok beszerzése érdekében használhatja fel a Szervezet.
(1) A közlekedésbiztonsági szerv köteles az érintett személy 17. § aa) alpontja szerinti adatait az egyéb személyes és különleges adataitól elkülönítve kezelni. Az érintett személyeket az ügy irataiban, a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben betöltött szerepük alapján kell megjelölni. Az érintett személy nevét és lakcímét a velük történő kapcsolattartás, valamint további adatok beszerzése érdekében használhatja fel a közlekedésbiztonsági szerv.
(2) A zárójelentés kibocsátása után egy évvel, de legfeljebb a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény bekövetkezése után három évvel a Szervezet köteles minden, az adott ügyben kezelt személyes és különleges adatot helyreállíthatatlan módon törölni.
(2) A zárójelentés kibocsátása után egy évvel, de legfeljebb a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény bekövetkezése után három évvel a közlekedésbiztonsági szerv köteles minden, az adott ügyben kezelt személyes és különleges adatot helyreállíthatatlan módon törölni.
(2) A zárójelentés kibocsátása után egy - halálos sérülés esetén három - évvel, de - ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik - legfeljebb a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény bekövetkezése után három évvel a közlekedésbiztonsági szerv köteles minden, az adott ügyben kezelt személyes és különleges adatot helyreállíthatatlan módon törölni.
(2) A zárójelentés kibocsátása után egy - halálos sérülés esetén három - évvel, de - ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik - legfeljebb a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény bekövetkezése után három évvel a közlekedésbiztonsági szerv köteles - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével - minden, az adott ügyben kezelt személyes és különleges adatot helyreállíthatatlan módon törölni.
(3) A Szervezet által kezelt adatkörben a nyilvántartásokból és az alapjául szolgáló iratokból személyes vagy különleges adat az érintetten kívül nemzetközi kötelezettségvállalás vagy együttműködés alapján, közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény külföldi vizsgálatának lefolytatása, vagy az eseménnyel összefüggő nemzetközi szerződés alapján előírt értesítési kötelezettség alapján továbbítható, nem EGT-állam esetén azonban csak akkor, ha a személyes adatok védelméről szóló törvény szerint a harmadik országban a személyes adatok védelme megfelelően biztosított. A Szervezet adatkezelési rendszereiből ezeken kívül más szervezet vagy személy részére adat személyazonosításra alkalmas módon nem továbbítható.
(3) A közlekedésbiztonsági szerv által kezelt adatkörben a nyilvántartásokból és az alapjául szolgáló iratokból személyes vagy különleges adat az érintetten kívül nemzetközi kötelezettségvállalás vagy együttműködés alapján, közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény külföldi vizsgálatának lefolytatása, vagy az eseménnyel összefüggő nemzetközi szerződés alapján előírt értesítési kötelezettség alapján továbbítható, nem EGT-állam esetén azonban csak akkor, ha a személyes adatok védelméről szóló törvény szerint a harmadik országban a személyes adatok védelme megfelelően biztosított. A közlekedésbiztonsági szerv adatkezelési rendszereiből ezeken kívül más szervezet vagy személy részére adat személyazonosításra alkalmas módon nem továbbítható.
(3) A közlekedésbiztonsági szerv által kezelt adatkörben a nyilvántartásokból és az alapjául szolgáló iratokból személyes vagy különleges adat az érintetten kívül nemzetközi kötelezettségvállalás vagy együttműködés alapján, közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény külföldi vizsgálatának lefolytatása, vagy az eseménnyel összefüggő nemzetközi szerződés alapján előírt értesítési kötelezettség alapján továbbítható, nem EGT-állam esetén azonban csak akkor, ha a harmadik országban a személyes adatok védelme megfelelően biztosított. A közlekedésbiztonsági szerv adatkezelési rendszereiből ezeken kívül más szervezet vagy személy részére adat személyazonosításra alkalmas módon nem továbbítható.
(4) A főigazgató gondoskodik arról, hogy a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében
a) az érintett a Szervezet által kezelt személyes és különleges adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát,
b) a kezelt adatokat töröljék, ha azok kezelésének joga - törvény rendelkezése szerint - megszűnt, vagy a bíróság az adatvédelmi eljárás során a törlést elrendelte.
(4) A közlekedésbiztonsági szerv vezetője gondoskodik arról, hogy a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében
a) az érintett a közlekedésbiztonsági szerv által kezelt személyes és különleges adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát,
b) a kezelt adatokat töröljék, ha azok kezelésének joga - törvény rendelkezése szerint - megszűnt, vagy a bíróság az adatvédelmi eljárás során a törlést elrendelte.
(5) A Szervezettel köztisztviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló személy, továbbá a 10. § (11)-(12) bekezdése szerinti megfigyelő köteles a szakmai vizsgálat során tudomására jutott személyes adatokat megőrizni. Ez a kötelezettség a köztisztviselői jogviszony, a szolgálati viszony, a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a megbízási jogviszony megszűnését követően is fennmarad.
(5) A közlekedésbiztonsági szervvel köztisztviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló személy, továbbá a 10. § (11)-(12) bekezdése szerinti megfigyelő köteles a szakmai vizsgálat során tudomására jutott személyes adatokat megőrizni. Ez a kötelezettség a köztisztviselői jogviszony, a szolgálati viszony, a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a megbízási jogviszony megszűnését követően is fennmarad.
(5) A közlekedésbiztonsági szervvel köztisztviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló személy, továbbá a 10. § (11) bekezdése szerinti megfigyelő köteles a szakmai vizsgálat során tudomására jutott személyes adatokat megőrizni. Ez a kötelezettség a köztisztviselői jogviszony, a szolgálati viszony, a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a megbízási jogviszony megszűnését követően is fennmarad.
(5) A közlekedésbiztonsági szervvel kormánytisztviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló személy, továbbá a 10. § (11) bekezdése szerinti megfigyelő köteles a szakmai vizsgálat során tudomására jutott személyes adatokat megőrizni. Ez a kötelezettség a kormánytisztviselői jogviszony, a szolgálati viszony, a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a megbízási jogviszony megszűnését követően is fennmarad.
(6) A főigazgató, a helyettese, a Szervezet más köztisztviselője és a vizsgálóbizottság más tagja köteles megőrizni és más hatóság számára nem köteles hozzáférhetővé tenni a szakmai vizsgálat során tudomására jutott adatot, amely tekintetében az adat birtokosa az adatközlést jogszabály alapján megtagadhatta volna.
(6) A közlekedésbiztonsági szerv köztisztviselője és a vizsgálóbizottság más tagja köteles megőrizni és más hatóság számára nem köteles hozzáférhetővé tenni a szakmai vizsgálat során tudomására jutott adatot, amely tekintetében az adat birtokosa az adatközlést jogszabály alapján megtagadhatta volna.
(6) A közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselője és a vizsgálóbizottság más tagja köteles megőrizni és más hatóság számára nem köteles hozzáférhetővé tenni a szakmai vizsgálat során tudomására jutott adatot, amely tekintetében az adat birtokosa az adatközlést jogszabály alapján megtagadhatta volna.
18/A. §   Az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset vagy repülőesemény tekintetében a közlekedésbiztonsági szerv a nemzetbiztonsági és a honvédelmi érdekekre figyelemmel ad tájékoztatást a sajtó részére.
18/A. §   Az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény vagy légiközlekedési rendellenesség tekintetében a közlekedésbiztonsági szerv a nemzetbiztonsági és a honvédelmi érdekekre figyelemmel ad tájékoztatást a sajtó részére.
18/A. §   Az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény tekintetében a közlekedésbiztonsági szerv a nemzetbiztonsági és a honvédelmi érdekekre figyelemmel ad tájékoztatást a sajtó részére.
18/B. §   A közlekedésbiztonsági szerv vezetője az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel és repülőeseménnyel összefüggésben feladat- és hatáskörében jogosult adatnak államtitokká, illetve szolgálati titokká történő minősítésére.
18/B. §   A közlekedésbiztonsági szerv vezetője az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel és repülő eseménnyel összefüggésben feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.
18/B. §   A közlekedésbiztonsági szerv vezetője az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel vagy légiközlekedési rendellenességgel összefüggésben feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.
18/B. §   A közlekedésbiztonsági szerv vezetője az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel összefüggésben feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.

V. FEJEZET
NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

19. §
(1) Amennyiben nem lehet megállapítani, hogy a súlyos vasúti baleset, vasúti baleset vagy váratlan vasúti esemény melyik tagállamban történt, illetve az események a két tagállam határán lévő berendezésnél vagy annak közelében történtek, az érintett tagállamok kijelölt vizsgálóbizottságai megállapodnak, hogy melyikük végzi el a szakmai vizsgálatot, vagy azt közösen végzik el. Ha vizsgálóbizottságok megállapodása alapján az egyik tagállam vizsgálóbizottsága végzi a szakmai vizsgálatot, a másik tagállam vizsgálóbizottsága a vizsgálatban részt vehet és hozzáférhet annak eredményéhez.
(1) Amennyiben nem lehet megállapítani, hogy a súlyos vasúti baleset, vasúti baleset vagy váratlan vasúti esemény az Európai Unió melyik tagállamában történt, vagy az események a két tagállam határán lévő berendezésnél vagy annak közelében történtek, az érintett tagállamok kijelölt vizsgálóbizottságai megállapodnak, hogy melyikük végzi el a szakmai vizsgálatot, vagy azt közösen végzik el. Ha vizsgálóbizottságok megállapodása alapján az egyik tagállam vizsgálóbizottsága végzi a szakmai vizsgálatot, a másik tagállam vizsgálóbizottsága a vizsgálatban részt vehet és hozzáférhet annak eredményéhez.
(1a) Amennyiben a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény az Európai Gazdasági Térség két vagy több államát érinti, az érintett tagállamok kijelölt vizsgálóbizottságai megállapodnak, hogy melyikük végzi el a szakmai vizsgálatot, vagy azt közösen végzik el, és haladéktalanul megállapodnak abban, hogy melyikük legyen a vizsgálatot vezető tagállam.
(1b) Ugyanazon tengeri víziközlekedési baleset vagy tengeri víziközlekedési esemény párhuzamos vizsgálatára csak kivételes esetekben kerülhet sor. Tengeri víziközlekedési baleset vagy tengeri víziközlekedési esemény párhuzamos vizsgálata esetén a közlekedésbiztonsági szerv a miniszter útján értesíti az Európai Bizottságot a párhuzamos vizsgálat indokairól. Párhuzamos vizsgálat során az abban részt vevő más tagállam vizsgálóbizottságával együtt kell működni, és a vizsgálat során gondoskodni kell a kölcsönös tájékoztatásról.
(2) A vizsgálóbizottság kezdeményezésére a főigazgató felkérheti más államok vizsgáló testületeit vagy nemzetközi szervezetet, így különösen az Európai Vasúti Ügynökséget, hogy
a) a megfelelő szakismeretek biztosításával, a műszaki ellenőrzések, elemzések vagy értékelések elvégzésével, berendezések, felszerelések és készülékek biztosításával, a roncsok és fedélzeti felszerelések, valamint egyéb, a vizsgálathoz fontos tárgyak szakmai vizsgálatához, az adatrögzítőkről nyert információk kiértékeléséhez, a balesetek adatainak tárolásához és kiértékeléséhez nyújtsanak segítséget,
b) a közlekedési balesetet követő vizsgálathoz a vizsgálatokra szakosodott szakembereket biztosítsanak.
(2) A vizsgálóbizottság kezdeményezésére a közlekedésbiztonsági szerv vezetője felkérheti más államok vizsgáló testületeit vagy nemzetközi szervezetet, így különösen az Európai Vasúti Ügynökséget, hogy
a) a megfelelő szakismeretek biztosításával, a műszaki ellenőrzések, elemzések vagy értékelések elvégzésével, berendezések, felszerelések és készülékek biztosításával, a roncsok és fedélzeti felszerelések, valamint egyéb, a vizsgálathoz fontos tárgyak szakmai vizsgálatához, az adatrögzítőkről nyert információk kiértékeléséhez, a balesetek adatainak tárolásához és kiértékeléséhez nyújtsanak segítséget,
b) a közlekedési balesetet követő vizsgálathoz a vizsgálatokra szakosodott szakembereket biztosítsanak.
(2a) A víziközlekedési baleset és víziközlekedési esemény kapcsán vizsgálóbizottság kezdeményezésére a közlekedésbiztonsági szerv vezetője más államok vizsgáló testületeit vagy nemzetközi szervezetet felkérhet arra, hogy a szakmai vizsgálat vezetését vállalja, a szakmai vizsgálatot folytassa le vagy a szakmai vizsgálathoz kapcsolódó meghatározott feladatot végezzen el.
(3) Amennyiben a közlekedési balesetben, a súlyos repülőeseményben, az egyéb közlekedési eseményben külföldi légi jármű, úszólétesítmény, vagy vasúti jármű érintett, a Szervezet az érintett állam közlekedési baleseteket vizsgáló szervezetét a vizsgálatba a 15. § rendelkezései szerint bevonja, kivéve, ha a szervezet a vizsgálatban nem kíván részt venni. Ez utóbbi esetben a Szervezet a vizsgálat eredményéről az érintett állam baleseteket vizsgáló szervezetét a zárójelentés megküldésével tájékoztatja.
(3) Amennyiben a közlekedési balesetben, a súlyos repülőeseményben, az egyéb közlekedési eseményben külföldi légi jármű, úszólétesítmény, vagy vasúti jármű érintett, a közlekedésbiztonsági szerv az érintett állam közlekedési baleseteket vizsgáló szervezetét a vizsgálatba a 15. § rendelkezései szerint bevonja, kivéve, ha a szervezet a vizsgálatban nem kíván részt venni. Ez utóbbi esetben a közlekedésbiztonsági szerv a vizsgálat eredményéről az érintett állam baleseteket vizsgáló szervezetét a zárójelentés megküldésével tájékoztatja.
(3) Amennyiben a közlekedési balesetben vagy az egyéb közlekedési eseményben külföldi úszólétesítmény, vagy vasúti jármű érintett, a közlekedésbiztonsági szerv az érintett állam közlekedési baleseteket vizsgáló szervezetét a vizsgálatba a 15. § rendelkezései szerint bevonja, kivéve, ha a szervezet a vizsgálatban nem kíván részt venni. Ez utóbbi esetben a közlekedésbiztonsági szerv a vizsgálat eredményéről az érintett állam baleseteket vizsgáló szervezetét a zárójelentés megküldésével tájékoztatja.
(4) Nemzetközi szerződésben foglaltak alapján a Szervezet a külföldön történt légiközlekedési balesetek kivizsgálásával megbízhatja egy másik állam balesetkivizsgáló szervét is.
(4) Nemzetközi szerződésben foglaltak alapján a közlekedésbiztonsági szerv a külföldön történt légiközlekedési balesetek kivizsgálásával megbízhatja egy másik állam balesetkivizsgáló szervét is.
(4) Nemzetközi szerződésben foglaltak alapján a közlekedésbiztonsági szerv a külföldön történt légiközlekedési balesetek kivizsgálásával megbízhatja egy másik állam eseményvizsgáló szervét is.
(5) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a légiközlekedési baleset és a súlyos repülőesemény szakmai vizsgálatát, a szakmai vizsgálat valamely részét a Szervezet főigazgatója indokolt esetben harmadik államnak vagy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek (ICAO) átadhatja.
(5) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a légiközlekedési baleset és a súlyos repülőesemény szakmai vizsgálatát, a szakmai vizsgálat valamely részét a közlekedésbiztonsági szerv vezetője indokolt esetben harmadik államnak vagy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek (ICAO) átadhatja.
(5) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a légiközlekedési baleset és a súlyos repülőesemény szakmai vizsgálatát, a szakmai vizsgálat valamely részét a közlekedésbiztonsági szerv vezetője indokolt esetben a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek (ICAO) átadhatja.
(6) A közlekedési baleset és a súlyos repülőesemény szakmai vizsgálatát, ha a szakmai vizsgálatban a Szervezet eljárása a Ket. 43. §-ának (4) és (6) bekezdése szerint kizárt, a főigazgató a szakmai vizsgálattal másik EGT-állam vizsgáló szervét bízza meg.
(6) A közlekedési baleset és a súlyos repülőesemény szakmai vizsgálatát, ha a szakmai vizsgálatban a közlekedésbiztonsági szerv eljárása a Ket. 43. §-ának (4) és (6) bekezdése szerint kizárt, a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a szakmai vizsgálattal másik EGT-állam vizsgáló szervét bízza meg.
(6) A közlekedési baleset és a súlyos repülőesemény szakmai vizsgálatát, ha a szakmai vizsgálatban a közlekedésbiztonsági szerv eljárása a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint kizárt, a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a szakmai vizsgálattal másik EGT-állam vizsgáló szervét bízza meg.
(7) A Szervezet együttműködési megállapodást köthet a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatára jogosult külföldi hatósággal.
(7) A közlekedésbiztonsági szerv együttműködési megállapodást köthet a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatára jogosult külföldi hatósággal.
(7) A közlekedésbiztonsági szerv együttműködési megállapodást köthet a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatára jogosult külföldi szervvel.
19/A. §
(1) A külföldi kivizsgáló szerv által végzett vizsgálatban a közlekedésbiztonsági szerv a külföldi kivizsgáló szerv felkérése esetén részt vehet, illetve a vizsgálatba meghatalmazott képviselőt és tanácsadót küldhet.
(2) A részvételi szándékról, a meghatalmazott képviselő vagy a tanácsadó személyéről, várható érkezéséről a bejelentés vételét követően a külföldi kivizsgáló szervet haladéktalanul tájékoztatni kell.
(2) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események esetén a részvételi szándékról, a meghatalmazott képviselő vagy a tanácsadó személyéről, várható érkezéséről a bejelentés vételét követően a külföldi kivizsgáló szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. A tanácsadó küldése vonatkozásában e szabályokat a légiközlekedés területére is alkalmazni kell.
(3) A külföldi kivizsgáló szerv által végzett vizsgálathoz a közlekedésbiztonsági szerv a rendelkezésére álló információkat az e törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott adatvédelmi rendelkezések figyelembevételével továbbítja.
(4) Magyar járművel külföldön bekövetkezett közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események külföldi szakmai vizsgálatához a közlekedésbiztonsági szerv által kijelölt meghatalmazott képviselő segítségére a közlekedésbiztonsági szerv, valamint az üzemben tartó egy vagy több tanácsadót jelölhet ki. Amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv nem jelöl ki meghatalmazott képviselőt, a külföldi vizsgálóbizottság felkérésére az üzemben tartó részt vehet a szakmai vizsgálatban.
(4) Magyar lajstromba vagy nyilvántartásba vett járművel, illetve a Magyar Köztársaság területén letelepedett üzemeltető, üzemben tartó járművével külföldön bekövetkezett közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események külföldi szakmai vizsgálatához a közlekedésbiztonsági szerv által kijelölt meghatalmazott képviselő segítségére a közlekedésbiztonsági szerv, valamint az üzemben tartó, a gyártó és a tervező egy vagy több tanácsadót jelölhet ki. Amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv nem jelöl ki meghatalmazott képviselőt, a külföldi vizsgálóbizottság felkérésére az üzemben tartó, a gyártó és a tervező részt vehet a szakmai vizsgálatban.
(4) Magyar lajstromba vagy nyilvántartásba vett járművel, illetve a Magyarország területén letelepedett üzemeltető, üzemben tartó járművével külföldön bekövetkezett közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események külföldi szakmai vizsgálatához a közlekedésbiztonsági szerv által kijelölt meghatalmazott képviselő segítségére a közlekedésbiztonsági szerv, valamint az üzemben tartó, a gyártó és a tervező egy vagy több tanácsadót jelölhet ki. Amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv nem jelöl ki meghatalmazott képviselőt, a külföldi vizsgálóbizottság felkérésére az üzemben tartó, a gyártó és a tervező részt vehet a szakmai vizsgálatban.
(5) A meghatalmazott képviselő és tanácsadó az esettel kapcsolatosan - az e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - minden vonatkozó és rendelkezésre álló információt köteles a külföldi vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátani.

Költségek

19/B. §
(1) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes két vagy több államot érintő közös szakmai vizsgálat esetén a közlekedésbiztonsági szerv saját vizsgálati tevékenységét díjmentesen végzi.
(2) Amennyiben a Magyar Köztársaság a szakmai vizsgálatban nem érintett, a vizsgálattal érintett állam által kért segítségnyújtás költségeiről a közlekedésbiztonsági szerv megállapodhat.
(2) Amennyiben Magyarország a szakmai vizsgálatban nem érintett, a vizsgálattal érintett állam által kért segítségnyújtás költségeiről a közlekedésbiztonsági szerv megállapodhat.

V/A. FEJEZET
TENGERI BALESETEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

19/C. §   E fejezet alkalmazásban:
a) vizsgálatot vezető állam: az az állam, amely az érdekelt államok kivizsgáló szerveinek közös megállapodása alapján, a vizsgálat lefolytatásáért a felelősséget vállalja;
b) érdekelt állam: az az állam,
ba) amelyiknek a vizsgálat által érintett úszólétesítmény a lobogóját viseli,
bb) amelynek beltengerén vagy parti tengerén a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény történt,
bc) ahol vagy amelynek a nemzetközi jog által elismert joghatósága alá tartozó területén a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény súlyos környezeti károkkal fenyegetett vagy károkat okozott,
bd) amelynek a víziközlekedési baleset következményei súlyos károkat okoztak a belterületén, vagy a felségterületén levő mesterséges szigeteken, épületekben, vagy műtárgyakban,
be) amelynek állampolgára a baleset során életét vesztette, vagy súlyos sérülést szenvedett,
bf) melynek olyan információ áll rendelkezésére, ami hasznos lehet a vizsgálat lefolytatásához,
bg) amelyik valamilyen más, a kivizsgálást vezető állam által lényegesnek ítélt okból kifolyólag érdekeltségét jelzi.
19/D. §
(1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni olyan tengeri víziközlekedési balesetekre és tengeri víziközlekedési eseményekre is, amelyek - tekintet nélkül a bekövetkezés helyére vagy az érintett hajó(k) lobogójára - a Magyar Köztársaság alapvető érdekeit érintik.
(1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni olyan tengeri víziközlekedési balesetekre és tengeri víziközlekedési eseményekre is, amelyek - tekintet nélkül a bekövetkezés helyére vagy az érintett hajó(k) lobogójára - Magyarország alapvető érdekeit érintik.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki olyan tengeri víziközlekedési balesetekre és tengeri víziközlekedési eseményekre, amelyek csak a következő típusú úszólétesítményeket érintik:
a) gazdasági célú hajózási tevékenységre nem használt, nem gépi meghajtású vízijármű és egyéb úszólétesítmény, kedvtelési célú hajó, kivéve, ha legénységgel közlekedik vagy fog közlekedni, és kereskedelmi céllal 12 utasnál többet szállít;
b) 15 méternél rövidebb halászhajó;
c) rögzített nyílt tengeri fúróberendezés.
(3) Ha a közlekedésbiztonsági szerv a 7. § (1) bekezdés d) pontja alapján a tengeri súlyos víziközlekedési baleset kapcsán nem indít vizsgálatot, ennek indokairól az EMCIP adatbázison keresztül értesíti az Európai Bizottságot.
(3) Ha a közlekedésbiztonsági szerv a 7. § (1) bekezdés d) pontja alapján a tengeri víziközlekedési baleset kapcsán nem indít vizsgálatot, ennek indokairól az EMCIP adatbázison keresztül értesíti az Európai Bizottságot.
(4) A szakmai vizsgálatot a tengeri víziközlekedési baleset vagy tengeri víziközlekedési esemény bekövetkezése után a kivitelezhetőség függvényében haladéktalanul - de legkésőbb a bekövetkezését követő két hónapon belül - meg kell kezdeni.
(5) Az érdekelt harmadik államokkal együtt kell működni, és biztosítani kell számukra jelen törvény meghatalmazott képviselőkre és tanácsadókra vonatkozó szabályait.
19/E. §
(1) Amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv egy érdekelt harmadik állam által folytatott vizsgálatban közreműködik, e közreműködése nem sértheti a jelen törvény szerinti vizsgálat lefolytatásával és a jelentéstételi kötelezettségekkel kapcsolatos követelményeket. Ha az érdekelt harmadik állam vizsgálatot folytat, a közlekedésbiztonsági szerv határozhat úgy, hogy nem végez párhuzamos vizsgálatot, amennyiben a harmadik állam a vizsgálatot a tengeri víziközlekedési balesetek és tengeri víziközlekedési események kivizsgálásáról szóló, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által kiadott szabályzatnak megfelelően végzi.
(2) A tengeri víziközlekedési balesetek és tengeri víziközlekedési események kapcsán az adatok összefoglaló elemzése, valamint az elvégzett kivizsgálások eredményei alapján biztonsági ajánlás kiadására az Európai Bizottság is jogosult.
(3) Amennyiben a szakmai vizsgálat során időközi jelentést kell kiadni, azt meg kell küldeni az Európai Bizottságnak.
(4) Amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv a vizsgálat bármely szakaszában arra az álláspontra jut, hogy sürgős uniós szintű fellépésre van szükség az új balesetek kockázatának megelőzése érdekében, haladéktalanul tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot a korai vészjelzés szükségességéről.

VI. FEJEZET
AZ ÜZEMBENTARTÓI VIZSGÁLAT

20. §
(1) A 7. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontjában meg nem jelölt egyéb közlekedési esemény tekintetében, ha a Szervezet nem folytat le szakmai vizsgálatot, a légi jármű vagy a repülőtér üzemben tartóját, illetve a légiforgalmi szolgálatot hívja fel a közlekedési esemény kivizsgálására (üzembentartói vizsgálat).
(1) A 7. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontjában meg nem jelölt egyéb közlekedési esemény tekintetében, ha a közlekedésbiztonsági szerv nem folytat le szakmai vizsgálatot, a légi jármű vagy a repülőtér üzemben tartóját, illetve a légiforgalmi szolgálatot hívja fel a közlekedési esemény kivizsgálására (üzembentartói vizsgálat).
(1) A 7. § (1) bekezdés a) pontjában meg nem jelölt egyéb közlekedési esemény tekintetében, ha a közlekedésbiztonsági szerv nem folytat le szakmai vizsgálatot, a közlekedés biztonsága érdekében a közlekedési esemény kivizsgálására a légiközlekedésről szóló vagy a vasúti közlekedésről szóló törvény alapján létrehozott biztonsági szervezetet irányító személyt vagy a víziközlekedésről szóló törvényben meghatározott vezetőt hívja fel (üzemben tartói vizsgálat).
(1a) Az üzemben tartói vizsgálat lefolytatásához az (1) bekezdés szerinti biztonsági szervezet vagy személy számára biztosítani kell az üzemben tartói vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges mértékben a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meg nem jelölt egyéb közlekedési eseménnyel érintett jármű személyzete tagjainak, az érintett jármű, infrastruktúra üzemeltetésében, karbantartásában, kiszolgálásában részt vevő vagy forgalmi irányítását, tájékoztatását ellátó személyre vonatkozó, a 17. § a) pont aa)-af) alpontjában, valamint b) pontjában meghatározott adatokat azzal, hogy ezek az adatok, valamint az adattovábbítás módja a személy azonosítására nem lehetnek alkalmasak.
(1b) Az (1) bekezdés szerinti biztonsági szervezet vagy személy jogosult az érintett személy nevét és lakcímét a vele az üzemben tartói vizsgálattal összefüggésben történő kapcsolattartás céljából, az egyéb személyes és különleges adatoktól elkülönítve kezelni.
(1c) Az üzemben tartói vizsgálat eredményéről az (1) bekezdés szerinti biztonsági szervezet vagy személy üzemben tartói jelentésben tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet. Az üzemben tartói jelentés személyes adatot nem tartalmazhat.
(1d) A kezelt adatokat - a katonai célú állami légiközlekedés kivételével - legkésőbb az üzemben tartói jelentés közlekedésbiztonsági szerv részére történő megküldését követő 30. napon helyreállíthatatlan módon törölni kell. A katonai célú állami légiközlekedés esetén a személy azonosítására szolgáló adatokat legkésőbb az üzemben tartói jelentés közlekedésbiztonsági szerv részére történő megküldését követő 30. napon helyreállíthatatlan módon törölni kell.
(2) A légi jármű vagy a repülőtér üzemben tartójának, illetve a légiforgalmi szolgálatnak rendelkeznie kell a Szervezet által jóváhagyott repülőesemény vizsgáló szervezettel - vagy, ha nem rendelkezik, csatlakoznia kell ilyen szervezethez - amely elvégzi az üzembentartói vizsgálatot.
(2) A légi jármű vagy a repülőtér üzemben tartójának, illetve a légiforgalmi szolgálatnak rendelkeznie kell a közlekedésbiztonsági szerv által jóváhagyott repülőesemény vizsgáló szervezettel - vagy, ha nem rendelkezik, csatlakoznia kell ilyen szervezethez - amely elvégzi az üzembentartói vizsgálatot.
(2) A légijármű vagy a repülőtér üzembentartójának, illetve a légiforgalmi szolgálatnak - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - rendelkeznie kell a közlekedésbiztonsági szerv által jóváhagyott repülőesemény-vizsgáló szervezettel - vagy, ha nem rendelkezik, csatlakoznia kell ilyen szervezethez - amely elvégzi az üzembentartói vizsgálatot.
(3) Az üzembentartói vizsgálat eredményéről az üzemben tartó, illetve a légiforgalmi szolgálat tájékoztatja a Szervezetet.
(3) Az üzembentartói vizsgálat eredményéről az üzemben tartó, illetve a légiforgalmi szolgálat tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet.
(3) Az állami légijármű üzembentartójának, az állami repülések célját szolgáló repülőtér, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér üzembentartójának az állami szervezet vezetője által jóváhagyott repülőesemény-vizsgáló szervezettel kell rendelkeznie - vagy, ha nem rendelkezik, csatlakoznia kell állami repülőesemény-vizsgáló szervezethez, vagy a közlekedésbiztonsági szerv által jóváhagyott repülőesemény-vizsgáló szervezethez - amely elvégzi az üzembentartói vizsgálatot.
(4) Az üzembentartói vizsgálatot a külön jogszabályban foglaltak szerint kell lefolytatni.
(4) Az üzembentartói vizsgálat eredményéről az üzemben tartó, illetve a légiforgalmi szolgálat tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet.
(5) Az üzembentartói vizsgálatot a külön jogszabályban foglaltak szerint kell lefolytatni.

VI/A. FEJEZET
BÍRSÁG

20/A. §
(1) Aki az EU-rendelet, valamint e törvény rendelkezéseit megszegve - a katonai célú állami légiközlekedés kivételével -
a) az EU-rendelet 14. cikke szerinti védelem alatt álló információt közzétesz,
b) a vizsgálatot végzők munkáját akadályozza,
c) bizonyítékok, lényeges információk vagy dokumentumok átadását megtagadja, azokat elrejti, megváltoztatja vagy megsemmisíti, vagy
d) a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja
természetes személy esetén 1 000 000 Ft-ig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 20 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki.
(1) Aki az EU-rendelet, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint e törvény rendelkezéseit megszegve - a katonai célú állami légiközlekedés kivételével -
a) az EU-rendelet 14. cikke szerinti védelem alatt álló információt közzétesz,
b) a vizsgálatot végzők munkáját akadályozza,
c) bizonyítékok, lényeges információk vagy dokumentumok átadását megtagadja, azokat elrejti, megváltoztatja vagy megsemmisíti, vagy
d) a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja,
e) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (2) bekezdésében a jelentéstételi rendszer létrehozására, a 6. cikk (1) és (5) bekezdésében a jelentések kezelésére, a 13. cikk (1)-(4) bekezdésében az események elemzésére, a 16. cikk (2) és (11) bekezdésében az információk védelmére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja
azzal szemben természetes személy esetén 1 000 000 Ft-ig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 20 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki.
(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott jogsértő magatartások elkövetésekor víziközlekedési esemény és víziközlekedési baleset esetén természetes személlyel szemben legfeljebb 50 000 forintig, jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben legfeljebb 200 000 forintig terjedő bírság szabható ki.
(2) A bírság összegének megállapításánál a közlekedésbiztonsági szerv figyelembe veszi:
a) a szakmai vizsgálat akadályozásának mértékét,
b) a közlekedésbiztonság veszélyeztetésének mértékét,
c) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait,
d) a közlekedési tevékenység jellegét és nagyságrendjét, továbbá
e) a bírságnak ugyanabban a szakmai vizsgálatban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét.
(3) A szakmai vizsgálat során a bírság ismételten is kiszabható.
(4) A bírság összegét a bírságot kiszabó határozat közlésétől számított 30 napon belül a közlekedésbiztonsági szerv által rendelkezésre bocsátott postai feladóvevényen vagy átutalással kell közlekedésbiztonsági szerv Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára igazoltan befizetni.
(5) A bírságból befolyt összeget a közlekedésbiztonsági szerv elkülönítetten kezeli és a beszedett bírságokról nyilvántartást vezet.
(6) A bírság kiszabására és végrehajtására egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
20/B. §
(1) A bírságot a 20/A. § (1)-(1a) bekezdésében meghatározott legmagasabb összegre, valamint a 20/A. § (2) bekezdésében foglalt szempontokra tekintettel, ezer forintra kerekítéssel kell megállapítani.
(2) A bírság kiszabásáról rendelkező határozatnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmaznia kell annak az előirányzat-felhasználási keretszámlának a számát, amelyre a fizetést teljesíteni kell.
(3) A bírság összegét a bírságot kiszabó határozat közlésétől számított 30 napon belül kell megfizetni.
(4) A bírság kiszabására és végrehajtására egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. §
(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2006. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 65/A. §-a, 66. §-a, 74. §-ának c) és n) pontja, valamint 74/A. §-ának a) és d) pontja.
(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény rendelkezéseit a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény, továbbá a súlyos víziközlekedési baleset és a rendkívüli hajózási esemény szakmai vizsgálata tekintetében 2006. március 1. napjától kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításáról, valamint egyes törvények ezzel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi XCIV. törvénnyel (a továbbiakban: módosító törvény) megállapított 20/A. § (1a) bekezdésében foglaltakat a módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
(3) E törvénynek a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 62. §-ának új szövegét megállapító 21. §-a (4) bekezdésének b) pontja, valamint 23. §-ának c) pontja 2006. március 1-jén lép hatályba.
(4) a)
(5) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(6) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő, a külön jogszabályban meghatározott polgári kivizsgáló szerv (Polgári Légiközlekedés-biztonsági Szervezet) által megkezdett eljárásokat a Szervezet folytatja le.
(6) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő, a külön jogszabályban meghatározott polgári kivizsgáló szerv (Polgári Légiközlekedés-biztonsági közlekedésbiztonsági szerv) által megkezdett eljárásokat a közlekedésbiztonsági szerv folytatja le.
22. §
(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának részletes szabályait a belügyminiszterrel egyetértésben,
a) súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának részletes szabályait,
a) súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, a vizsgálatban résztvevők szakmai képzettségére, az oktatásra és vizsgáztatásra vonatkozó részletes szabályait,
b) a légiközlekedési balesetek, a repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes szabályait a belügyminiszterrel egyetértésben,
b) a légiközlekedési balesetek, a repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes szabályait,
b) a légiközlekedési balesetek, a repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának, a vizsgálatban résztvevők szakmai képzettségére, az oktatásra és vizsgáztatásra vonatkozó részletes szabályait,
b) a légiközlekedési balesetek, a repülőesemények szakmai vizsgálatának, a vizsgálatban résztvevők szakmai képzettségére, az oktatásra és vizsgáztatásra vonatkozó részletes szabályait,
c) a súlyos víziközlekedési balesetek és a rendkívüli hajózási események vizsgálatának részletes szabályait a belügyminiszterrel egyetértésben,
c) a súlyos víziközlekedési balesetek és a rendkívüli hajózási események vizsgálatának részletes szabályait,
c) a víziközlekedési balesetek és a víziközlekedési események vizsgálatának részletes szabályait,
c) a víziközlekedési balesetek és a víziközlekedési események vizsgálatának, a vizsgálatban résztvevők szakmai képzettségére, az oktatásra és vizsgáztatásra vonatkozó részletes szabályait,
d) az üzembentartói vizsgálat szabályait
d) az üzembentartói vizsgálat részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter, hogy a kizárólag állami légi járművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes szabályait - a miniszterrel egyetértésben - együttes rendeletben állapítsák meg.
(2) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter, hogy a kizárólag állami légi járművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes szabályait - a miniszterrel egyetértésben - együttes rendeletben állapítsák meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter, hogy a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes szabályait, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályait együttes rendeletben állapítsák meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes szabályait, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályait, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és a pénzügyminiszter, hogy a kizárólag a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek úszólétesítményeivel való közlekedés során bekövetkezett súlyos víziközlekedési balesetek és rendkívüli hajózási események szakmai vizsgálatának részletes szabályait - a miniszterrel egyetértésben - együttes rendeletben állapítsák meg.
(3) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a kizárólag a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek úszólétesítményeivel való közlekedés során bekövetkezett súlyos víziközlekedési balesetek és rendkívüli hajózási események szakmai vizsgálatának részletes szabályait - a miniszterrel egyetértésben - együttes rendeletben állapítsák meg.
(3) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszter, a rendészetért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a kizárólag a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek úszólétesítményeivel való közlekedés során bekövetkezett súlyos víziközlekedési balesetek és rendkívüli hajózási események szakmai vizsgálatának részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszter, a rendészetért felelős miniszter és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a kizárólag a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek, valamint a vámhatóság úszólétesítményeivel való közlekedés során bekövetkezett súlyos víziközlekedési balesetek és rendkívüli hajózási események szakmai vizsgálatának részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszter, a rendészetért felelős miniszter és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a kizárólag a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek, valamint a vámhatóság úszólétesítményeivel való közlekedés során bekövetkezett víziközlekedési balesetek és rendkívüli hajózási események szakmai vizsgálatának részletes szabályait.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közlekedésbiztonsági szervet vagy szerveket rendeletben jelölje ki.
23. §   Ez a törvény a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 94/56/EK irányelve (1994. november 21.) a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatának alapvető elveiről, a Melléklet kivételével;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelve (2003. június 13.) a polgári repülésben előforduló események jelentéséről, az I. és II. melléklet kivételével;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról, 3. cikk j)-o) pont, 19-25. cikk.
23. §
(1) Ez a törvény a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 94/56/EK irányelve (1994. november 21.) a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatának alapvető elveiről, a Melléklet kivételével;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelve (2003. június 13.) a polgári repülésben előforduló események jelentéséről, az I. és II. melléklet kivételével;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról, 3. cikk j)-o) pont, 19-25. cikk.
d) a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvénnyel együtt, a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az I. és II. melléklet kivételével.
(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) a Bizottság 1321/2007/EK rendelete (2007. november 12.) a polgári légiközlekedési eseményekre vonatkozó, a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint cserélt információk központi adattárba történő rendezésével kapcsolatos végrehajtási szabályok meghatározásáról;
a) az Európai Parlament és a Tanács 376/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről;
b) a Bizottság 1330/2007/EK rendelete (2007. szeptember 24.) a polgári légiközlekedési eseményekre vonatkozó információnak az érdekelt felekkel történő, a 2003/42/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése szerinti terjesztésére vonatkozó végrehajtási szabályok meghatározásáról.
c) a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvénnyel együtt, a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.
d) a tengeri balesetek és események kivizsgálására szolgáló, a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerint kidolgozott közös módszertan elfogadásáról szóló, 2011. december 9-i 1286/2011/EU bizottsági rendelet.
  • A jogszabály 2005. december 29-én jelent meg a Magyar Közlöny 172. számában.
  • hatályba lépett 2006. január 1-jén.
A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 21-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2014. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2014. november 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 21-én lépett hatályba. 2014. november 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 21-én lépett hatályba. 2014. november 21-én lépett hatályba. 2014. november 21-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A szakasz 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A szakasz 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A szakasz 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba.A szakasz 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 13-án lépett hatályba.A szakasz 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A szakasz 2007. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A szövegrész 2015. november 15-én lépett hatályba.A szakasz 2015. november 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A szakasz 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. november 15-én lépett hatályba.A szakasz 2010. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2011. július 13-án lépett hatályba.A szakasz 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2011. július 13-án lépett hatályba.A szakasz 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba.A szakasz 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A szakasz 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2011. július 13-án lépett hatályba.A szakasz 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lépett hatályba.A szakasz 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. augusztus 7-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. augusztus 7-én lépett hatályba. 2012. augusztus 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. augusztus 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lépett hatályba. 2011. július 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 15-én lépett hatályba. 2015. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lépett hatályba. 2013. április 1-jén lépett hatályba.