91/A. § |
|
E törvény alkalmazásában:
1. |
Lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a
alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható. |
2. |
Összkomfortos az a lakás, amely legalább
a) |
12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel; |
b) |
közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvíz-elvezetéssel); |
c) |
melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel); és |
d) |
központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel) |
rendelkezik. |
3. |
Komfortos az a lakás, amely legalább
a) |
12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel; |
c) |
melegvíz-ellátással; és |
d) |
egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) |
rendelkezik. |
4. |
Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
a) |
12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel; |
b) |
közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással); és |
rendelkezik. |
5. |
Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
a) |
12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), WC használatával, és |
b) |
egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint |
c) |
a vízvétel lehetősége biztosított. |
|
6. |
Szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek)
a) |
alapterülete 6 négyzetmétert meghaladja; |
b) |
külső határoló fala legalább 12 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal; |
c) |
ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá |
e) |
WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított. |
|
7. |
A lakás helyiségei általában
a) |
a lakóhelyiségek: lakószoba, félszoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér; |
b) |
a főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke; |
c) |
az egészségügyi helyiségek: fürdőhelyiség (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozófülke), WC; |
d) |
a közlekedési helyiségek: előszoba, előtér, zárt veranda, átjáró, belépő (szélfogó); |
e) |
tárolóhelyiségek: éléskamra (lomkamra), öltöző (garderobe). |
|
8. |
Lakószoba az a lakóhelyiség, amelynek
a) |
alapterülete a 12 négyzetmétert meghaladja; |
b) |
külső határoló fala legalább 25 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal; |
c) |
ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik; |
d) |
melegpadlója van; továbbá |
f) |
legalább egy kétméteres - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik. |
|
9. |
Félszoba az a lakóhelyiség, amelynek alapterülete 6 négyzetméternél nagyobb, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert és megfelel a 8. b)-f) pontokban meghatározott követelményeknek. |
10. |
Két- vagy többlakásos házingatlanban
a) |
a közös használatra szolgáló helyiségek általában: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince- és padlásrekeszek kivételével) az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben; |
b) |
a közös használatra szolgáló területek általában: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része. |
|
11. |
A lakáshoz tartozó helyiségek általában: a tüzelőtároló (fáskamra, pincerekesz), padlásrekesz. |
12. |
Nem lakás céljára szolgáló helyiség az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál. |
13. |
Jogcím nélküli használó az, aki a lakást (helyiséget) a bérbeadónak - bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog fennállása esetén e jog jogosultjának - a hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja. |
14. |
Műteremlakás: az e törvény 87. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott lakás. |
15. |
Műemléképületben lévő lakás: a külön jogszabályok alapján műemléknek nyilvánított épületben lévő lakás. |
16. |
A lakásberendezések általában a következők:
a) |
főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.); |
b) |
a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.); |
c) |
melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha); |
d) |
egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel); |
e) |
a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.); |
f) |
a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.); |
g) |
a redőny, vászonroló, napvédő függöny; |
h) |
a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke; |
i) |
a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak. |
|
17. |
Az épület központi berendezései általában a következők:
a) |
a központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is; |
b) |
a víz-, a csatorna- és a gázvezeték, a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is; |
c) |
az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt is; |
d) |
a több lakást szolgáló szellőztető berendezés; |
e) |
a központi antenna az erősítő berendezéssel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is; |
f) |
a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal; |
g) |
a személy- és teherfelvonó; |
h) |
a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés; |
i) |
a több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel; |
j) |
a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés. |
|
18. |
A külön szolgáltatások körébe tartozik különösen:
a) |
a vízellátás és csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása; |
b) |
a felvonó használatának biztosítása; |
d) |
a központi fűtés és melegvíz-ellátás; |
e) |
a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető; |
f) |
a rádió- és televízióadók vételének biztosítása. |
|
19. |
Gyermek: a vér szerinti, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek. |
20. |
Szülő: a vér szerinti, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő. |
21. |
Elővásárlásra jogosult: az e törvény 49. §-ának (1) bekezdésében, az 58. §-ának (1) bekezdésében, továbbá az 59. §-ában meghatározott személy. |
22. |
Önkormányzati helyi támogatás: kamatmentes kölcsön, illetőleg részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatás nyújtása rászoruló családok részére lakótelek, új vagy használt lakás megszerzéséhez, lakás bővítéséhez, korszerűsítéséhez, felújításához, fenntartásához, lakáscélú kölcsön törlesztőrészleteinek, lakás lakbérének megfizetéséhez és más, a lakással kapcsolatos költségeik viseléséhez, valamint társasházi közös tulajdonú és lakásszövetkezeti tulajdonú épületrészek és épületberendezések felújításához, korszerűsítéséhez. |
23. |
Nyugdíjszerű ellátás: a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és mindaz az ellátás, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik, vagy amely ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó rendelkezések szerint kell emelni. |
24. |
Külföldi jogi személy: az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban székhellyel nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. |
25. |
Külföldi természetes személy: az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, valamint nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgárának nem minősülő természetes személy. |
|