1993. évi LXXVIII. törvény

SZÍNEZŐS

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról

Az Országgyűlés a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályok egységesítése, valamint egyszerűsítése érdekében, a lakásokkal való ésszerűbb, a piaci viszonyokhoz igazodó gazdálkodás jogi feltételeinek megteremtése, továbbá a bérlakásrendszer ellentmondásainak fokozatos megszüntetése céljából - a polgári jog alapelveit szem előtt tartva, az önkormányzatok bérbeadói jogait erősítve és a bérlők méltányos érdekeinek védelmét érvényesítve - a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ
A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. §

(1)	A törvény hatálya kiterjed minden lakásra - ideértve a nyugdíjasházban, garzonházban, a szobabérlők házában (a továbbiakban együtt: otthonház) lévő lakást, illetőleg lakrészt és a szükséglakást is -, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

(2)	Ha a felek másként nem állapodtak meg, e törvény rendelkezéseit a külállam tulajdonában lévő lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre is alkalmazni kell.

(3)	Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

1/A. §

(1)

E törvényt és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletet kell alkalmazni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi személy vagy külföldi természetes személy által történő megszerzésére, ide nem értve az öröklés esetét.

(2)	A külföldi jogi személy vagy a külföldi természetes személy az (1) bekezdés szerinti ingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) engedélyével szerezheti meg.

(2a)

Az ingatlan tulajdonjogának az (1) bekezdés szerinti megszerzése nem engedélyezhető, ha az a közérdeket sértené. A közérdek sérelmének minősül, ha a kérelmező külföldi természetes személy büntetett előéletű. Külföldi jogi személy kérelmező esetén a közérdek sérelme akkor valósul meg, ha a fióktelep vagy kereskedelmi képviselet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerint alkalmazott tevékenység korlátozására vonatkozó intézkedés hatálya alatt áll. Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet a közérdek sérelmének a tulajdonjog megszerzése engedélyezését kizáró további eseteit állapíthatja meg.

(3)

Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek ingatlanszerzéséhez az engedélyt az ingatlan fekvése szerint illetékes kormányhivatal nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása alapján adja meg. A nemzetközi szerződésről, illetve a viszonosság fennállásáról a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozatát be kell szerezni.

1/B. §

(1)

Ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdeményezett eljárásért - ingatlanonként - 50 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Azon külföldi természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve letelepedett jogállású személy, és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezte, lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásért 10 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles megfizetni.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjat az eljáró hatóság által megjelölt számlára kell megfizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj nem minősül a központi költségvetés központosított bevételének, az az eljáró hatóság bevételét képezi.

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI

I. FEJEZET
A LAKÁSBÉRLET LÉTREJÖTTE

2. §

(3)	A lakásbérleti jog a lakásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki.

(5)	A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

3. §

(1)

A helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra (a továbbiakban: önkormányzati lakás) a tulajdonos önkormányzat - e törvény keretei között alkotott - rendeletében (a továbbiakban: önkormányzati rendelet) meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni. Az önkormányzati rendeletben meg kell határozni az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményekhez igazodó feltételeit. Az önkormányzati rendelet a nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén szabályozhatja a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő óvadék kikötésének lehetőségét és feltételeit.

(2)

Az önkormányzati rendelet a bérbeadás feltételeként meghatározhatja, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A rendeletben meghatározott ilyen feltételt a szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja.

(3)

Ha az önkormányzati lakás, továbbá a műteremlakás bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására megállapodás, illetőleg e törvény hatálybalépésekor jogszabály meghatározott szervet jogosít fel, az általa megjelölt személlyel kell szerződést kötni. A bérlőkijelölésre, valamint ilyen megállapodás esetén a bérlő kiválasztására jogosult döntése alapján a szerződés határozatlan vagy határozott időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig köthető. A bérlőkijelölésre jogosult a szerződés tartalmára vonatkozóan - ha erre törvény vagy megállapodás felhatalmazza - egyéb feltételeket is előírhat.

(4)	Az e törvényben előírt bérbeadói hozzájárulás - ha a felek megállapodásából más nem következik - a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott tartalommal érvényes. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a bérlőkiválasztási jog esetén is, ha e törvény a jogosult hozzájárulását írja elő.

(5)	Az állam tulajdonában lévő lakásra (a továbbiakban: állami lakás) - a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával - a bérlő kiválasztására jogosult által megjelölt személlyel és időtartamra lehet szerződést kötni.

(6)	A (3) bekezdésben említett műteremlakás esetén a kultúráért felelős miniszter a bérlőkijelölési jog gyakorlását költségvetési szervre vagy alkotóművészeti hivatásgyakorlást szolgáló gazdasági társaságra átruházhatja.

4. §

(1)	A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak).

(2)	Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs megállapodnak.

(3)	Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés önkormányzati rendeletben meghatározott feltételekkel köthető.

(4)	Önkormányzati lakásra - ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik - a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni.

(5)	A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges.

5. §

(1)	Ha a szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják, társbérlők. A társbérlő önálló bérlő.

(2)	Önkormányzati és állami lakásban megüresedett társbérleti lakrészt ismételten, önálló bérletként bérbe adni nem lehet.

(3)	Önkormányzati rendelet szabályozza az önkormányzati lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrésznek a lakásban maradó társbérlő részére történő bérbeadásának feltételeit.

II. FEJEZET
A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

6. §

(1)

Ha a lakbér mértékét jogszabály határozza meg és a felek a szerződés megkötésekor a fizetendő lakbérben nem állapodtak meg, a bérbeadó köteles a lakbér összegét a beköltözést követő nyolc napon belül a bérlővel írásban közölni. Ha a bérlő a lakbér összegét, a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban nem kifogásolja, a közölt bért köteles fizetni.

(2)	Ha a felek a lakbérben vagy a lakbér módosításában nem tudnak megegyezni, annak megállapítását a bíróságtól kérhetik. A bíróság jogerős határozatáig a lakásért a korábban fizetett, ennek hiányában a bérbeadó által közölt lakbért kell fizetni.

7. §

(1)	A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.

(2)	A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek.

9. §

(1)	A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni.

(2)	A bérlő a szavatossági hiba elhárításához szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha a hiba elhárításáról a bérbeadó a bérlő írásbeli felszólításában megjelölt megfelelő határidőben nem gondoskodik.

10. §

(1)

A bérbeadó köteles gondoskodni

a)	az épület karbantartásáról;

b)	az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;

c)	a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

(2)	Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - az (1) bekezdésben nem említett - egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó.

(3)	A feleknek meg kell állapodniuk abban is, hogy a bérlő a bérbeadótól átvállalt kötelezettség teljesítése esetén milyen mértékű lakbérmérséklésre tarthat igényt.

11. §

(2)	A bérlő az igazolt költségének egy összegben való megtérítését igényelheti a bérbeadótól, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, feltéve, hogy az a másik félnek méltánytalan megterhelést nem okoz.

(3)	Önkormányzati lakás esetén a bérbeadónak a bérlő igazolt költségeit - haladéktalanul - egy összegben kell megtéríteni.

(4)

Ha a bérbeadó az azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetén a kötelezettségét - az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg - a bérlő felszólítása ellenére sem teljesíti, akkor a bérlő

a)	a bíróságtól kérheti a bérbeadó kötelezését a hiba kijavítására;

b)	a bérbeadó helyett és költségére a munkát elvégezheti.

11/A. §

(1)

A bérbeadó az épületre, az abban lévő lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó, jogszabályban meghatározott energiahatékonysági tanúsítványt vagy annak másolatát a szerződés megkötését megelőzően köteles az új bérlőnek bemutatni, és azt a szerződés megkötésével egyidejűleg az új bérlő részére átadni.

(2)

Az új bérlő a bérbeadóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával ismeri el az energiahatékonysági tanúsítvány (1) bekezdés szerinti

a)	bemutatását annak megtekintésekor,

b)	átvételét a szerződés megkötésekor.

(3)	Ha a bérbeadásra kínálás médiában megjelenő kereskedelmi közlemény alapján történik, a bérbeadónak gondoskodnia kell a rendelkezésre álló energiahatékonysági tanúsítványban feltüntetett energiahatékonyság-mutató kereskedelmi közleményben történő közzétételéről is.

12. §

(1)	A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában nem állapodtak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(2)	A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.

(3)	A bérlőt és a vele együttlakó személyeket - a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül - megilleti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának a joga.

(4)

A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer vagy a szerződésben meghatározottak szerint évente több alkalommal - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

(4a)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (1) bekezdése alapján bevezetett járványügyi készültség esetén a (4) bekezdésben említett ellenőrzés az adott naptári évben nem kötelező.

(5)	Önkormányzati lakás esetén a (4) bekezdésben említett ellenőrzés egy naptári éven belül történő lefolytatásának gyakoriságát önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

13. §

(1)

A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(2)	Az (1) bekezdésben említett munkák elvégzése a szociális helyzet alapján bérbe adott és az állami lakás esetén a bérlőt terheli, a szerződés megkötésekor azonban a fizetendő lakbér összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. Állami lakás esetén a felek ettől eltérően is megállapodhatnak.

(3)	Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

(4)	Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

14. §

(1)	A bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

(2)	Ha a bérbeadó a jogszabályban, illetőleg a szerződésben foglalt kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítására sem teljesíti, a bérlő a 9. § (2) bekezdésében szabályozott módon járhat el.

15. §

(1)	A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

(2)	Amennyiben az (1) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.

16. §

(1)	A bérbeadó, illetőleg a bérlő az őt terhelő munkát úgy köteles elvégezni, hogy a lakás, illetőleg más lakások rendeltetésszerű használatát - lehetőség szerint - ne akadályozza. A munka megkezdéséről és várható időtartamáról az érdekelt bérlőket előzetesen értesíteni kell.

17. §

(1)	A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(2)	A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

18. §

(1)

Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg.

(2)	A bérbeadó az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére ugyanazon a településen - fővárosban a főváros területén - köteles másik lakást felajánlani. A bérlő ingóságai elhelyezésének, továbbá költözésének költségei a bérbeadót terhelik.

(3)	A bérlő kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakást is köteles elfogadni, ha az egyébként - az együttlakó személyek számára is figyelemmel - megfelel a lakás követelményeinek.

19. §

(1)	Önkormányzati lakás esetén, ahol a törvény a bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó tekintetében önkormányzati rendelet határozza meg.

(2)	Az önkormányzati rendelet felhatalmazhatja a bérbeadót a megállapodás tartalmának meghatározására.

20. §

(1)	A lakást jogcím nélkül használó, a jogosult részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.

(2)	A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj emelhető. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.

(3)	Önkormányzati lakás esetén a használati díj emelésének mértékét és feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg.

(4)	Bérlőkijelölési jog esetén a használati díj emelésének mértékét a bérlőkijelölésre jogosult határozza meg. A használati díj lakbért meghaladó összege a bérlőkijelölésre jogosultat illeti meg.

21. §

(1)	A bérlő a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2)	Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(3)	A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(4)	A társbérlő a lakrészébe - a (2) bekezdésben említetteken kívül - más személyt csak a másik társbérlő írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(5)	A (3)-(4) bekezdés szerinti befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása is szükséges, kivéve azt a személyt, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat.

(6)	Önkormányzati lakás esetén, ha a befogadáshoz a bérbeadói hozzájárulás szükséges, ennek feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg.

22. §

(1)	A bérlő a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával köthet.

(2)	A tartási szerződés megkötése után a felek a lakásba más személyt - kiskorú gyermekük kivételével - a másik fél írásbeli hozzájárulásával fogadhatnak be.

(3)	Önkormányzati lakás esetén a bérbeadó megtagadhatja a tartási szerződéshez való hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes.

III. FEJEZET
A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSE

23. §

(1)

A szerződés az alábbi esetekben szűnik meg:

a)	a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik;

b)	a lakás megsemmisül;

c)	az arra jogosult felmond;

d)	a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy;

e)	a bérlő a lakást elcseréli;

f)	a bérlőt Magyarország területéről kiutasították;

g)	a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti;

h)	a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik;

i)	e törvény erejénél fogva.

(2)	A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

(3)

A felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. A másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető. A másik lakás bérbeadására, illetőleg a pénzbeli térítésre vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet határozza meg.

(4)

Ha a lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisült, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni, az ideiglenes elhelyezés az említett lakás fekvése szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat feladata.

23/A. §

(1)

Önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő lakás bérlete e törvény erejénél akkor szűnik meg, ha

a)	a lakás a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény alapján a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett területen helyezkedik el, és

b)	a bérleti jogviszony fennmaradása egyúttal a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítását akadályozza.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt feltételek bekövetkezte esetén, ha a lakás bérlője életvitelszerűen a lakásban tartózkodik, részére haladéktalanul a 26. § (1)-(4) bekezdésében foglalt tulajdonságokkal rendelkező cserelakást kell felajánlani. A lakásbérlet ez esetben csak akkor szűnik meg, ha azt a bérlő a felajánlás közlését követő 30 napon belül nem fogadja el. Ez esetben a lakásbérlet a felajánlás közlését követő 91. napon megszűnik.

(3)

Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén, ha a lakás bérlője életvitelszerűen nem tartózkodik a lakásban az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel bekövetkeztének napját megelőző legalább hat hónapban, a lakásbérlet a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásról szóló kormányrendelet hatálybalépésétől számított 91. napon szűnik meg. Ha 90 napnál kevesebb van hátra a határozott időtartamú lakásbérleti szerződésből, akkor az a lakásbérleti szerződésben foglalt időpontban szűnik meg.

(4)

Ha a lakásbérlet a (2) bekezdésben meghatározottak szerint szűnik meg, akkor a bérlő

határozott idejű lakásbérlet fennállása esetén - ha a bérbeadó a bérlő lakhatását csak más bérlemény útján tudja biztosítani - a bérleti szerződésben meghatározott és még hátralévő időtartam alapján számított bérleti díj és a bérleti jogviszony megszűnése miatt bérelt, a korábbi bérleményhez hasonló lakás bérleti díja különbözetének megtérítésére,

b)	határozatlan idejű lakásbérlet fennállása esetén teljes, feltétlen és azonnali kártalanításra jogosult.

(5)

Ha a lakásbérlet a (3) bekezdésben meghatározottak szerint szűnik meg, akkor a bérlő

a)	határozott idejű lakásbérlet fennállása esetén a bérleti szerződésben meghatározott és a megszűnéskor még hátralévő időtartam alapján számított - de legfeljebb három havi összegnek megfelelő - bérleti díjra,

b)	határozatlan idejű lakásbérlet fennállása esetén a bérleti szerződésben meghatározott bérleti díj három havi összegének megfelelő kártalanításra jogosult.

(6)	Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett terület alatt az erről szóló kormányrendeletben meghatározott területet kell érteni.

(7)	E §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a polgári jogi szabályok szerint bírósághoz lehet fordulni azzal, hogy az államot vagy az önkormányzatot terheli annak bizonyítása, hogy a lakásbérlet fennmaradása a beruházás megvalósítását akadályozza.

24. §

(2)	Bérlőtársi jogviszony esetén a felmondás valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte.

(3)	A bérbeadó a felmondás jogát a 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések alapján fennálló bérlőkijelölési, vagy bérlőkiválasztási jog esetén e jog jogosultjának kezdeményezése alapján, vagy - a jogosult egyidejű írásbeli értesítése mellett - önállóan gyakorolja.

25. §

(1)

Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

(3)

Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(5)	A felmondás az (1) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

26. §

(1)

Állami vagy önkormányzati lakás esetén a bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést rendes felmondással, írásban abban az esetben mondhatja fel, ha egyidejűleg a bérlő részére beköltözhető és megfelelő lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel ugyanazon a településen - a fővárosban a főváros területén - bérleti jogviszony létesítésére. A felmondási idő három hónapnál rövidebb nem lehet.

(2)

A cserelakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét lakás

a)	komfortfokozatát;

b)	alapterületét;

c)	műszaki állapotát;

d)	lakóhelyiségeinek számát;

e)	településen és épületen belüli fekvését;

lakbérét.

(3)

Ha a felmondással érintett lakásra a bérleti jog határozatlan időre szólt, ezt a cserelakás megfelelőségénél is figyelembe kell venni. A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti. A bérlő kevesebb szobaszámú, kisebb alapterületű lakást csak akkor köteles elfogadni, ha ez reá vagy a vele együtt lakó személyekre nézve nem jár jelentős érdeksérelemmel.

(4)	A bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, ha a bérlőnek a bérelt lakással azonos településen - a fővárosban a főváros területén - megfelelő és beköltözhető lakása van.

(7)	A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás esetén az (1) bekezdés szerinti felmondásra csak az épület (a benne lévő lakás) átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából kerülhet sor.

27. §

(1)	A bérbeadó a 26. § (1) bekezdés szerinti felmondás esetén a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett részére pénzbeli térítést fizet.

(2)	Önkormányzati lakás esetén a pénzbeli térítés mértékét és fizetésének feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg.

(3)	A 26. § (1) bekezdése szerinti felmondás esetén a bérlő igényt tarthat arra, hogy a bérbeadó térítse meg a lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült indokolt költségeit.

29. §

(1)	A bérlő a lakás bérleti jogát - a bérbeadó hozzájárulásával - elcserélheti; a csereszerződést írásba kell foglalni.

(2)	Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető.

(3)

Önkormányzati lakás esetén a bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően a bérbeadó - legalább 30 napos határidő megjelölésével - köteles az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző cserélő féltől kérni:

a)	a lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatának,

b)	lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának

az iratokhoz történő benyújtását.

(4)

Önkormányzati lakás esetén a bérbeadó megtagadhatja a cseréhez történő hozzájárulását, ha a cserepartner a (3) bekezdésben említett kérést a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a benyújtott okiratok, illetőleg - szükség esetén - a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében.

(5)

Az önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjéhez történő hozzájárulás nem tagadható meg, ha bármelyik cserélő fél

a)	egészségügyi ok,

b)	munkahely megváltozása,

c)	lényeges személyi körülményeinek, így különösen a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek (21. §) számának megváltozása

miatt cseréli el a lakást, és a (4) bekezdésben említett indokok nem állnak fenn.

(6)	Az önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjéhez történő hozzájárulás nem tagadható meg akkor sem, ha az (5) bekezdés a) vagy b) pontjában megjelölt indok a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek (21. §) esetében áll fenn.

(7)	A hozzájárulást az (5)-(6) bekezdésekben említett indokok fennállása esetén is meg kell tagadni, ha a bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járul hozzá.

(8)

Ha a bérbeadó a lakáscsere szerződéshez történő hozzájárulását e törvény rendelkezései vagy a joggal való visszaélés tilalma folytán nem tagadhatja meg, a csere következtében létrejövő új bérleti szerződés feltételeit sem állapíthatja meg terhesebben a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve, ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a lakbér megállapítására, ha a csere folytán bérleti jogot szerző cserélő fél a 34. § (1) bekezdésére tekintettel a korábbi bérlőtől eltérő lakbérbesorolásba esik.

30. §

(1)

A bérlőtárs és a társbérlő a bíróságtól kérheti a lakásban lakó másik bérlőtárs, illetőleg a társbérlő lakásbérleti jogviszonyának megszüntetését, ha az, illetőleg a vele együttlakó személy

a)	a lakással kapcsolatos közös költségek őt terhelő részét nem fizeti meg;

b)	a közös használatú helyiségeket szándékosan rongálja, beszennyezi vagy a tisztántartásukra vonatkozó rendelkezéseket megszegi;

c)	a lakásban lakó személyek nyugalmát zavarja vagy velük szemben az együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatartást tanúsít;

d)	a lakásrészbe a törvény tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad.

(2)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit házastársak és volt házastársak esetében akkor lehet alkalmazni, ha lakásbérleti jogviszonyukat a házasság felbontását, illetőleg a házassági életközösség megszűnését követően bírósági eljárás nélkül megállapodással rendezték, vagy azt a bíróság közöttük szabályozta.

(3)

A kereset megindítása előtt a bérlőtársat, illetőleg a társbérlőt fel kell hívni a költség megfizetésére, illetőleg a kifogásolt magatartás megszüntetésére. Nincs szükség előzetes felszólításra, ha a magatartás olyan súlyos, hogy a sérelmet szenvedett féltől a bérlőtársi (társbérleti) jogviszony további fenntartása nem várható el.

(4)

Ha a felszólítás eredménytelen volt, a keresetet a felhívásban a költség megfizetésére megszabott határidő elteltétől, illetőleg a sérelmes magatartás folytatásától vagy megismétlődésétől, ha pedig a felszólításra nincs szükség, a tudomásra jutástól számított harminc nap alatt kell megindítani. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(5)	Ha valamelyik bérlőtárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, a bíróság - a visszamaradt bérlőtárs kérelmére - az eltávozott bérlőtárs bérlőtársi jogviszonyát megszüntetheti.

31. §

(1)	A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - az e törvény alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével - másik lakásra akkor tarthat igényt, ha a bérbeadó, illetőleg a bérlőkijelölésre vagy a bérlőkiválasztásra jogosult erre kötelezettséget vállalt.

(2)	Önkormányzati lakás esetén a másik lakásban való elhelyezési kötelezettség vállalásának feltételeit önkormányzati rendelet szabályozza.

IV. FEJEZET
A LAKÁSBÉRLETI JOG FOLYTATÁSA

32. §

(1)

A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha

a)	a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és

b)	az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti - kötelezettségét teljesítette, továbbá

c)	a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.

(2)	Önkormányzati lakás esetén az, akit e törvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(3)	Ha a (2) bekezdésben említettek jogosultak a lakásbérleti jog folytatására, eltérő megállapodásuk hiányában a lakásbérleti jogot a következő sorrend szerint folytatják: a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, továbbá a szülője.

(4)	A lakásbérleti jogot az azonos sorrendben jogosultak - eltérő megállapodásuk hiányában - bérlőtársként folytathatják.

(5)	A bérlő halála esetén a bérlőkijelölési joggal érintett lakás bérleti jogát a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott személy folytathatja.

(6)	A törvény alapján önkormányzati lakás bérleti jogának folytatására jogosultak és az eltartó eltérő megállapodásának hiányában a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot az eltartó folytatja.

(7)	Aki a lakásbérleti jogot folytatja, köteles a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani azok részére, akik a bérlő halálakor jogszerűen laktak a lakásban.

V. FEJEZET
AZ ALBÉRLET

33. §

(1)	A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakást vagy annak egy részét albérletbe adhatja. Az albérleti díjban a felek szabadon állapodnak meg.

(2)	A lakás albérletbe adásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

(3)	Önkormányzati lakás esetén a bérbeadói hozzájárulás feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg.

(4)	A bérlő az albérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja.

(5)	Az albérlő a határozatlan időre kötött albérleti szerződést a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő tizenöt nap.

VI. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS AZ ÁLLAMI LAKÁS LAKBÉRÉNEK MÉRTÉKE; A BÉRBEADÓ ÁLTAL NYÚJTOTT KÜLÖN SZOLGÁLTATÁS DÍJA

34. §

(1)

Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét

a)	szociális helyzet alapján, vagy

b)	költségelven, vagy

c)	piaci alapon

történő bérbeadás figyelembevételével önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2)

A szociális helyzet alapján bérbe adott, illetőleg az állami lakás lakbérének mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, valamint a 10. § rendelkezéseinek megfelelően a bérbeadó által a szerződés keretében nyújtott szolgáltatás alapján, továbbá a 13. § (2) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével kell meghatározni.

(3)

A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére az önkormányzati lakbértámogatás mértékét, a jogosultság feltételeit és eljárási szabályait az önkormányzat rendeletében kell megállapítani. A bérbeadó a jogosultság fennállását évente felülvizsgálja és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszünteti.

(4)

A költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét a lakás (2) bekezdésben meghatározott alapvető jellemzői, továbbá a 10. § és a 13. § (1) bekezdésének rendelkezései alapján úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek.

(5)	A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérének mértékét a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat ebből származó bevételei nyereséget is tartalmazzanak.

(6)

Ha a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a bérlő (3) bekezdésben említett önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultsága megszűnik, a bérbeadó - a bérlő vagyoni és jövedelmi helyzetének figyelembevételével - a fizetendő havi lakbér összegét az önkormányzati rendelet szerinti magasabb lakbérmértéknek megfelelően módosíthatja.

35. §

(1)	A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és a szerződésben - vagy más megállapodásukban - meghatározott külön szolgáltatás díját.

(2)	A külön szolgáltatás díját önkormányzati rendelet, illetőleg más jogszabály keretei között a bérbeadó állapítja meg.

MÁSODIK RÉSZ
A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI

36. §

(1)	A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait - e törvény Második részében foglalt eltérésekkel - megfelelően kell alkalmazni.

(2)

Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiség (a továbbiakban: önkormányzati helyiség) bérbeadásának és a bérbeadó hozzájárulásának a feltételeit - az önkormányzati lakásokra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - önkormányzati rendelet határozza meg; a helyiségbér mértékét az önkormányzati rendelet nem szabályozhatja.

37. §

A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a bérleti jog szünetelésével, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó.

38. §

(1)	A felek a helyiségbér összegében szabadon állapodnak meg.

(2)	A bérbeadó nem köteles a bérlő házastársával bérlőtársi szerződést kötni.

(3)	A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

39. §

A szerződés akkor is megszűnik, ha

a)	a gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formában működő jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnik;

b)	a bérlőnek a helyiségben végzett egyéni vállalkozói tevékenysége megszűnt.

40. §

(1)	Az egyéni vállalkozó bérlő halála esetén a bérleti jogot csak az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse jogosult folytatni, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az egyéni vállalkozóról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentette.

(2)	Nem egyéni vállalkozói tevékenység esetén csak a 21. § (2) bekezdésében felsorolt személyek jogosultak a bérleti jogot folytatni, ha a helyiséget továbbra is arra a célra használják, mint a bérlő.

41. §

(2)	Ha a bérlő külön jogszabályokban meghatározottak szerint gazdasági társaságot, egyéni céget vagy szövetkezetet alapít vagy átalakulással létrehoz, a gazdasági társaság, az egyéni cég illetőleg a szövetkezet a jogutód.

42. §

(1)	A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti, vagy a helyiséget albérletbe adhatja. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.

(2)	Önkormányzati helyiség esetén a hozzájárulás feltételeit önkormányzati rendeletben kell meghatározni. A hozzájárulás nem tagadható meg, ha a cserélő fél az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételeket vállalja.

43. §

(1)	Állami vagy önkormányzati helyiség esetén a határozatlan időre kötött szerződés cserehelyiség biztosítása nélkül is felmondható, ha a felek másként nem állapodtak meg. A felmondási idő - eltérő megállapodás hiányában - egy évnél rövidebb nem lehet.

(3)	A szerződésben vállalt kötelezettség alapján felajánlott cserehelyiség akkor megfelelő, ha a bérlő az előző helyiségben gyakorolt tevékenységét hasonló körülmények között folytathatja.

44. §

(1)	Önkormányzati, illetőleg állami tulajdonban lévő életvédelem céljára épített, vagy ilyen célra kijelölt helyiségekre a polgári védelmi parancsnokság hozzájárulásával és csak határozott idejű szerződést lehet kötni.

(2)	A bérlő köteles a polgári védelmi helyiségek hasznosításáról szóló jogszabályban meghatározott feltételeket betartani.

45. §

(1)

Ha e rendelkezés hatálybalépését követően világörökségi helyszínen és védőövezetében az önkormányzati, valamint az állami tulajdonú lakásra a 2020. december 31. napján hatályban lévő határozatlan idejű bérleti jogviszony időtartama eléri az öt évet, abban az esetben a lakásra vételi jog illeti meg a (2) bekezdésben megjelölt magánszemélyeket, amennyiben a lakás 1995. november 30. napján

a)	műemléképületben lévő lakásnak minősült;

b)	elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás volt és a tilalom e rendelkezés hatálybalépésekor már nem áll fenn; vagy

az önkormányzat 1994. január 1-jét megelőzően hozott döntése alapján átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt épületben volt vagy az épület a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen volt, és a kijelölés e rendelkezés hatálybalépésekor már nem áll fenn.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti vételi jog

a)	a magánszemély bérlőt;

b)	a magánszemély bérlőtársakat együttesen és egyenlő arányban;

c)	a magánszemély társbérlőket együttesen az általuk kizárólagosan használt lakóterületek arányában;

d)	az a)-c) pontban felsoroltak helyett hozzájárulásukkal azok egyenesági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét

illeti meg.

(3)	Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületet a (2) bekezdés c) pontja szerinti arányban kell figyelembe venni.

(4)

A bérleti jogviszony (1) bekezdés szerinti fennállása időtartamának megállapításakor

a)	a 23/A. § (2) bekezdése és a 26. § szerinti cserelakás felajánlása esetén - ha a bérlő személye azonos - az érintett lakásra és a korábbi lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti jogviszony időtartamát,

b)	ha az (1) bekezdés szerinti lakások bérleti jogának bérlők közti cseréjére került sor, a cserével érintett korábbi és jelenlegi lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti jogviszony időtartamát,

c)	ha a bérelt lakás bővítése miatt a bővített lakásra új bérleti jogviszonyt létesítettek, - ha a bérlő személye azonos - a bővítés előtti és a bővített lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti jogviszony időtartamát,

d)	a bérleti jogviszony 32. § szerinti folytatójának minősülő személyek és jogelődjeik bérleti jogviszonyának időtartamát

össze kell számítani.

(5)	Az e rendelkezés hatálybalépésekor már fennálló bérlőtársi jogviszony esetén az (1) bekezdés szerinti időtartam szempontjából minden bérlőtárs tekintetében a bérleti jogviszonyt elsőként létesítő, vételi jog gyakorlására jogosult bérlő bérleti jogviszonyának időtartama irányadó.

(6)	Az e §-ban szabályozott vételi jog jogosult általi gyakorlása esetén az önkormányzatot, továbbá az államot jogszabály alapján megillető elővásárlási jog nem gyakorolható.

46. §

(1)

Nem áll fenn vételi jog

a)	az olyan önkormányzati lakásra, amely az önkormányzat 2021. január 1-jén hatályos döntése alapján bontásra kijelölt épületben van;

b)	a bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakásra;

c)	jogszabály alapján szolgálati vagy vállalati bérlakásnak minősülő, illetve szerződés alapján valamely feltétel bekövetkezéséig bérbe adott lakásra;

d)	az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra;

e)	a nyugdíjasházban, a garzonházban lévő lakásra;

f)	a műteremlakásra, a szobabérlők házában lévő lakrészre.

(2)

Az olyan önkormányzati lakásra, amely az önkormányzat 2021. január 1-jét megelőzően hozott döntése alapján már folyamatban lévő átalakítás, korszerűsítés, felújítás alatt álló épületben van, a vételi jog 2022. június 30. napját követően, illetve ha az korábbi, az átalakítás, korszerűsítés, felújítás befejezését követően gyakorolható.

(3)	Nem gyakorolhatja vételi jogát a jogosult, ha e rendelkezés hatályba lépését megelőző egy évben három havi lakbért meghaladó bérleti díj tartozása állt fenn a bérbeadó felé.

(4)	Nem gyakorolhatja vételi jogát a jogosult, ameddig adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása, a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása, vagy a tulajdonos állam vagy önkormányzat felé bármilyen jogcímen lejárt és ki nem egyenlített tartozása áll fenn.

(5)

A vételi jog jogosultja a vételi joggal érintett lakást a tulajdonjogát bejegyző határozat keltét követő négy éven belül nem idegenítheti el. A tilalomba ütközően megkötött szerződés semmis, az ilyen szerződésen alapuló bejegyzési kérelmet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 51. §-a szerint el kell utasítani.

(6)	A vételi jog jogosultja tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság a lakásra elidegenítési tilalmat köteles négy évre az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzeni.

47. §

(1)

Az e törvény alapján vételi joggal érintett lakásnak az 52. § szerint megállapított forgalmi értékét a vételi jog jogosultjával az erre irányuló kérelme benyújtásától számított hat hónapon belül közölni kell. A közlés késedelméből eredő kárért a tulajdonos állam, illetve önkormányzat felel. A vételi jog jogosultja a forgalmi érték megállapítását a tulajdonos államtól, illetve önkormányzattól e rendelkezés hatálybalépését követő - vagy ha a vételi jog alapjául szolgáló bérleti jogviszony időtartama e rendelkezés hatálybalépésekor az öt évet még nem éri el, úgy az öt év elteltét követő - egy éven belül kérheti, e határidőt követően benyújtott kérelme esetén vételi jogát nem gyakorolhatja.

(2)

Ha a tulajdonos állam vagy önkormányzat az (1) bekezdés szerinti forgalmi értéket a vételi jog jogosultjával hat hónapon belül nem közli, úgy a vételi jog jogosultjának kérésére a lakás fekvése szerint illetékes kormányhivatal szakértőt rendel ki a forgalmi érték megállapítása érdekében és gondoskodik a szakértő által megállapított forgalmi érték jogosulttal való közléséről, amely esetben az állam részéről ezzel kapcsolatosan felmerült költségeket a tulajdonos önkormányzat az állam részére megtéríti.

(3)

A vételi joggal érintett lakás vételára a forgalmi érték

a)	100 százaléka, amennyiben a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony időtartama az egyoldalú nyilatkozat közlésének időpontjában 5 év és 25 év közötti;

b)	15 százaléka, amennyiben a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony időtartama az egyoldalú nyilatkozat közlésének időpontjában eléri vagy meghaladja a 25 évet.

(4)

A (3) bekezdés a) pontjától eltérően a vételi joggal érintett lakás vételára a forgalmi érték legalább 35, legfeljebb 50 százaléka abban az esetben, ha a vételi jog alapjául szolgáló bérleti jogviszony a 29. § szerinti csere útján jött létre és a csere során tulajdonjogot cseréltek bérleti jogra, valamint a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony időtartama az egyoldalú nyilatkozat közlésének időpontjában nem éri el a 25 évet.

(5)

A (4) bekezdés szerinti esetben a tulajdonos állam vagy önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott, a lakás forgalmi értékének közlésére rendelkezésre álló időtartamon belül - a forgalmi érték közlésével együtt -, a rendelkezésére álló iratok alapján egyedileg állapítja meg a lakás (4) bekezdés szerinti, annak forgalmi értékéhez viszonyított pontos vételárát és közli azt a vételi jog jogosultjával, melynek során - az eredeti cserére tekintettel megfelelő módon - figyelembe veszi a cserével érintett lakásoknak a csere időpontjában fennálló forgalmi értékét és azok egymáshoz viszonyított arányát.

(6)

Ha a vételi jog jogosultja vitatja a tulajdonos állam vagy önkormányzat által közölt forgalmi értéket vagy az (5) bekezdés alapján megállapított vételárat, akkor a forgalmi érték, illetve a vételár közlését követő 60 napon belül a lakás fekvése szerint illetékes kormányhivataltól kérheti a forgalmi érték, illetve a lakás forgalmi értékhez viszonyított vételárának megállapítását.

(7)	A vételár egy összegben való megfizetése esetén a jogosultat a vételárból további 5 százalék árengedmény illeti meg.

(8)	A bérleti jogviszony (3) bekezdés szerinti időtartamának megállapításakor a 45. § (4) és (5) bekezdését alkalmazni kell.

48. §

(1)

Vételi jogát a 45. § szerinti jogosult a forgalmi érték, illetve a vételár közlésétől, a 47. § (6) bekezdése szerinti esetben pedig a forgalmi érték, illetve vételár végleges - bírósági eljárás esetén jogerős - megállapításától számított hat hónapon belül gyakorolhatja a tulajdonoshoz intézett egyoldalú nyilatkozattal. A joggyakorlást be kell jelenteni a kormányhivatalnak.

(2)

A vételi jog gyakorlására irányuló nyilatkozatnak tartalmaznia kell

a)	az Inytv. 32. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat, illetve az Inytv. 32. § (1) bekezdés g) pontja szerinti nyilatkozatot;

b)	az érintett lakás Inytv. 32. § (1) bekezdés c) pontja szerinti pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot;

c)	a 47. § szerint közölt forgalmi értéket;

d)	a 47. § alapján megállapított vételárat;

a vételár megfizetésének ütemezését, azzal, hogy legfeljebb huszonöt évi havonkénti egyenletes, az érintett naptári félév első napján érvényes mértékű jegybanki alapkamattal megnövelt összegű részletfizetés határozható meg és a vételi jogot gyakorló nyilatkozat közlésétől számított nyolc napon belül legalább a vételár tíz százaléka egy összegben megfizetendő;

f)	a vételi jog gyakorlására, a tulajdonjog megszerzésére irányuló feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatot;

g)	a jogváltozás jogcímét.

(3)

Részletfizetés esetén az önkormányzatot, illetve az államot a vételár összegének erejéig a vételár megfizetésének biztosítására a teljes vételár megfizetéséig törvényes jelzálogjog illeti meg a lakásra. Az önkormányzat, illetve az állam a vételár teljes összegének részére történt megfizetésétől számított 30 napon belül köteles kiadni ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas formában és mellékletekkel a jelzálogjog törléséhez - feltétlen és visszavonhatatlan - hozzájáruló nyilatkozatát.

(4)	A (2) bekezdés szerinti nyilatkozathoz csatolni kell azokat az okiratokat, amelyekből a vételi jog gyakorlásának jogszerűsége megállapítható.

(5)

A tulajdonos állam, illetve önkormányzat a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot és mellékleteit az átvételtől számított 15 napon belül köteles jóváhagyásra a kormányhivatal elé terjeszteni. Ha a tulajdonos szerint a vételi jog gyakorlásának valamely e törvényben meghatározott feltétele nem teljesül, a (2) bekezdés e) pontja szerinti első vételárrészlet hiánytalanul nem került megfizetésre vagy a vételi jog gyakorlására irányuló nyilatkozat hibás vagy hiányos, köteles erre vonatkozó indokolt írásbeli észrevételét a kormányhivatal részére a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattal és mellékleteivel együttesen megküldeni.

(6)	A kormányhivatal a nyilatkozatot, az esetleges észrevételt és a csatolt okiratokat megvizsgálja, és szükség esetén megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel a nyilatkozattevőt, illetve a tulajdonost.

(7)

Ha a kormányhivatal álláspontja szerint a vételi jog gyakorlása valamely e törvényben meghatározott feltételének teljesülése a hiánypótlásra történő felhívás után sem igazolt, a (2) bekezdés e) pontja szerinti első vételárrészlet a hiánypótlás során sem került megfizetésre vagy a vételi jog gyakorlására irányuló nyilatkozat a hiánypótlásra felhívás után is hibás vagy hiányos, a kormányhivatal a jóváhagyást megtagadja.

(8)	Ha a kormányhivatal a jóváhagyást megadja, határozatával elrendeli a vételi jog jogosultja tulajdonjogának bejegyzését, a (3) bekezdés szerinti jelzálogjog bejegyzését, és a 46. § (6) bekezdése szerinti elidegenítési tilalom feljegyzését, és a bejegyzés iránt megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

(9)	A kormányhivatal (8) bekezdés szerinti határozatot tartalmazó megkeresése alapján az ingatlanügyi hatóság határoz a vételi jog jogosultja tulajdonjogának bejegyzéséről, a (3) bekezdés szerinti jelzálogjog bejegyzéséről és a 46. § (6) bekezdése szerinti elidegenítési tilalom feljegyzéséről.

HARMADIK RÉSZ
AZ ÖNKORMÁNYZATI, VALAMINT AZ ÁLLAMI LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

49. §

(1)

Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati, illetőleg az állami lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg

a bérlőt;

b)	a bérlőtársakat egyenlő arányban;

c)	a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;

d)	az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét.

(2)	Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületet az (1) bekezdés c) pontjában említett arányban kell figyelembe venni.

50. §

(1)	Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy jogszabályban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(2)	Annak a bérlőnek a lakását, aki nem él az e törvényben biztosított vételi jogával, amennyiben az érintett lakásingatlanra vonatkozó bérleti jogviszonya korábban nem szűnik meg, élete végéig csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(3)	A (2) bekezdésben foglaltakat a 81. § (1) bekezdésével érintett, az állam tulajdonában álló lakásokra nem kell alkalmazni.

51. §

(1)

Az első adásvételi szerződés megkötését, illetve - vételi jog gyakorlása esetén - az első forgalmi érték közlésére a 47. § (1) bekezdésben előírt határidő lejártát megelőzően - az egylakásos vagy az egy helyiségből (helyiségcsoportból) álló épület kivételével - az épületet társasházzá kell alakítani. A társasházalapítás késedelméből eredő kárért a tulajdonos állam, illetve önkormányzat felel.

(2)	A társasház alapító okirat tervezetének előkészítésébe a leendő tulajdonostársakat be kell vonni. Az alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonostársak többségi akaratának.

52. §

(1)

Az önkormányzati és az állami lakás vételárát - ha a lakást az e törvény alapján arra jogosult vásárolja meg - a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen

a)	az épület településen belüli fekvése;

b)	az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága;

c)	az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő;

d)	a lakás alapterülete és komfortfokozata;

e)	a lakottság ténye

figyelembevételével kell megállapítani.

(2)	A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

53. §

(1)

Ha a lakást az e törvény alapján az arra jogosult vásárolja meg, részére - kérelmére - legalább tizenöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Ha a jogosult kéri, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár legfeljebb húsz százalékának egy összegben való megfizetése köthető ki. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.

(2)	A vételár egy összegben való megfizetése, vagy az előírtnál rövidebb törlesztési idő vállalása esetén a vevőt árengedmény, illetőleg a vételárhátralékból engedmény illeti meg.

(3)	Az eladó a szerződés megkötésekor a vételárhátralékra kamatot köthet ki.

54. §

(1)

Az önkormányzati rendeletben kell meghatározni az e törvény alapján elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén

a)	a lakás vételárának mértékét;

b)	a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértékét;

c)	a részletfizetés időtartamát és a szerződéses kamat mértékét, illetőleg a kamatmentesség lehetőségét és feltételeit;

d)	a vételárengedmény, illetőleg a vételárhátralék megfizetésére adott engedmény feltételeit és mértékét;

e)	elővásárlás esetén az ajánlat tartalmát és az ajánlati kötöttség idejét.

(2)	Az (1) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti feltételek meghatározása során a bérlő vagyoni és jövedelmi helyzetét figyelembe kell venni.

(3)	Az önkormányzat rendeletében határozza meg az e törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások eladásának feltételeit.

55. §

(1)

Bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakást (ideértve a műteremlakást is) csak a jog gyakorlójának írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. Ez a rendelkezés alkalmazandó arra a helyiségre is, amelynek bérlőjét a helyiséggel rendelkező szerv jogosult kijelölni.

(3)	Az életvédelem céljait szolgáló helyiséget a vármegyei (fővárosi) polgári védelmi parancsnokság hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(4)	A műemléképületben lévő lakást vagy helyiséget a műemléki hatóság hozzájárulásával, a külön jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével lehet elidegeníteni.

56. §

Az önkormányzat vagy az állam tulajdonában lévő épületben a közös használatra szolgáló helyiséget és az épülethez tartozó közös használatra szolgáló területet önálló ingatlanként nem lehet elidegeníteni.

57. §

Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a felek a szerződés megtámadásának jogáról nem mondhatnak le, illetőleg a megtámadás jogát megerősítéssel nem zárhatják ki. Az e tilalomba ütköző jognyilatkozat semmis.

58. §

(1)	Ha a törvény másként nem rendelkezik, az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségre a bérlőt (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg.

(2)	Az önkormányzat rendeletében határozza meg az (1) bekezdésben említett helyiségek vételárának mértékét, megfizetésének (részletfizetés, vételárengedmény stb.) módját és feltételeit.

(3)	Az önkormányzat rendeletében határozza meg az (1) bekezdésben nem említett egyéb helyiségei eladásának feltételeit.

59. §

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állam tulajdonában lévő helyiségre a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.

60. §

Ha az önkormányzati, illetőleg az állami tulajdonban lévő helyiséget az e törvény alapján elővásárlásra jogosult veszi meg, a vételár mértéke a helyi forgalmi értéket nem haladhatja meg.

61. §

Az elővásárlási joggal érintett önkormányzati, illetőleg állami lakás és helyiség tulajdonjoga nem pénzbeli hozzájárulásként nem bocsátható gazdasági társaság vagy más, a cégnyilvántartás hatálya alá tartozó jogalany rendelkezésére.

VI/A. FEJEZET
A BUDAI VÁRNEGYED TERÜLETÉN TALÁLHATÓ LAKÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

61/A. §

E fejezet alkalmazásában a Budai Várnegyeden a Budapest I. kerületben elhelyezkedő, a Dísz tértől északra a várfalon belül elhelyezkedő, az Anjou bástya utca - Hunfalvy utca - Franklin utca - Szabó Ilonka utca - Hunyadi János út - Dísz tér - Tóth Árpád sétány által lehatárolt ingatlanokat kell érteni.

61/B. §

(1)

A Budai Várnegyed területén lévő lakásban az államon és a helyi önkormányzaton kívül csak magyar állampolgár vagy olyan természetes személy szerezhet tulajdonjogot, aki az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára.

(2)	A Budai Várnegyed területén az államon és a helyi önkormányzaton kívül más személy legfeljebb kettő lakásban szerezhet tulajdonjogot, ide nem értve az öröklés esetét.

(3)

E § szerinti szerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis, az ilyen szerződésen alapuló bejegyzési kérelmet az Inytv. 51. §-a szerint el kell utasítani. A szerzési korlát betartását az ingatlanügyi hatóság, peres eljárás esetén a bíróság hivatalból vizsgálja. A vizsgálat eredményessége érdekében az ingatlanügyi hatóság és a bíróság az ingatlan-nyilvántartásból a vizsgált személyek természetes személyazonosító adatainak, vagy személyi azonosítójának igénybevételével történő lekérdezést végezhet.

(4)	Az a jogi személy és (1) bekezdés szerinti állampolgársággal nem rendelkező magánszemély, akinek a szerzési korlátozás hatálybalépésekor a Budai Várnegyed területén lévő lakás tekintetében tulajdona van, elidegenítésre nem köteles, újabb tulajdont azonban nem szerezhet.

(5)	Akinek a szerzési korlátozás hatálybalépésekor a Budai Várnegyed területén több, mint kettő lakás tekintetében áll fenn tulajdonjoga, elidegenítésre nem köteles, de tulajdonjoga átruházása esetén az új szerzésekre a szerzési korlátozás vele szemben is alkalmazandó.

(6)	E § rendelkezéseit az e § hatálybalépését követően megkötött jogügyletek alapján történő tulajdonszerzésekre kell alkalmazni.

61/C. §

(1)

A Budai Várnegyed területén található, nem az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló lakás rendeltetésmódosítása - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem kezdeményezhető, és az önkormányzat e § hatálybalépését követően kiállított rendeltetésmódosítást tartalmazó hatósági bizonyítványa alapján az épület, illetve a lakás rendeltetése az ingatlan-nyilvántartásban nem módosítható.

(2)	A Budai Várnegyedben található épület földszintjén lakás rendeltetés kereskedelmi, szolgáltató és kulturális rendeltetésre módosítható.

61/D. §

E fejezet alkalmazásában az államon, illetve a helyi önkormányzaton az egyszemélyes állami gazdasági társaságot, illetve az egyszemélyes önkormányzati gazdasági társaságot is érteni kell.

NEGYEDIK RÉSZ

VII. FEJEZET
AZ ELIDEGENÍTÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK FELHASZNÁLÁSA

62. §

(1)

Az önkormányzat, az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakóépületeinek (a bennük lévő lakások) elidegenítéséből származó, 1994. március 31. napját követően befolyó - az (5) bekezdés szerint csökkentett - teljes bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség az állami tulajdonú lakóépületek (a bennük lévő lakások) elidegenítéséből származó, önkormányzatot megillető bevételekre is vonatkozik, tekintet nélkül arra, hogy az elidegenítésről a megszűnt tanácsi szerv vagy az önkormányzat döntött-e.

(3)

Az önkormányzat az (1) és (2) bekezdésben említett bevételeit lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra, különösen:

a)	új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásárlására,

b)	lakóépület teljes vagy részletes felújítására, korszerűsítésére,

c)	városrehabilitációra,

d)	az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítására,

e)	önkormányzati helyi támogatás nyújtására,

f)	lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére,

g)	a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is,

h)	a 34. § (3) bekezdésében említett önkormányzati lakbértámogatás nyújtására, továbbá

i)	az állampolgár tulajdonában álló lakásra - ideértve az államosított lakást is - 1953. április 1. napja előtt bármilyen jogcímen, illetőleg azt követően a lakásügyi hatóság kiutaló határozata alapján létrejött lakásbérlet (a továbbiakban: kényszerbérlet) felszámolására

használhatja fel. A felhasználás részletes szabályait önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

(4)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem vonatkozik azokra az önkormányzatokra, amelyek e törvény alapján rendeletalkotásra nem kötelesek.

(5)

A lakás és helyiség elidegenítéséből származó bevételből az önkormányzat levonhatja

a)	az épület elidegenítésre való előkészítésével;

b)	a földrészlet megosztásával;

c)	a társasházzá való átalakítással;

d)	a forgalmi érték megállapításával;

e)	az elidegenítés lebonyolításával

kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket. Az önkormányzat továbbá levonja az 1991. évi XXXIII. törvény 43. §-a alapján a szolgálati lakással, illetve a bérlőkiválasztási joggal rendelkező szervet megillető vételárrészt.

62/A. §

(1)	Az önkormányzat a 45. § szerinti vételi jogok gyakorlásából származó - a 62. § (5) bekezdése szerint csökkentett - teljes bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni.

(2)	A teljes bevétel elsősorban lakóépület homlokzatának teljes vagy részleges felújítására, korszerűsítésére vagy ahhoz való hozzájárulásra használható fel.

(3)

A teljes bevétel a (2) bekezdésben foglaltakon túl csak

a)	lakóépület szerkezetének, műszaki berendezéseinek teljes vagy részleges felújítására, korszerűsítésére vagy ahhoz való pénzbeli hozzájárulásra,

b)	jelenleg használaton kívül álló önkormányzati lakás bérbeadás céljából történő felújítására, nem lakás célú önkormányzati helyiség lakássá történő átalakítására,

c)	a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is

használható fel.

64. §

(1)	Az önkormányzati tulajdonú lakóépületek (lakóépületrészek) felújításához igénybe vett pénzintézeti kölcsön visszafizetésére az állam garanciát vállal és kamatainak megfizetéséhez támogatást nyújt.

(2)	Annak a pénzintézeti kölcsönnek (kölcsönhányadnak) az összege, amire az (1) bekezdésben említett állami garancia és támogatás igénybe vehető, nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet az önkormányzat az adott munka elvégzésére saját eszközeiből ráfordít.

(3)	A 63. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt bevételből a kerületi önkormányzat számára biztosított juttatást a (2) bekezdés alkalmazása során az önkormányzat saját ráfordításának kell tekinteni.

(4)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami garanciavállalás és a kamattámogatás feltételeit jogszabályban határozza meg.

Ingatlanközvetítés, ingatlanvagyon-értékelés és közvetítés

64/A. §

(1)	Az üzletszerű ingatlanközvetítői tevékenység az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatósághoz benyújtott, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján folytatható.

(2)

Az ingatlanközvetítő a tevékenységi körén belül:

a)	az ingatlanok (beépíthető telek, illetőleg lakóépülettel vagy nem lakás céljára szolgáló épülettel beépített ingatlan) adásvételének és cseréjének közvetítésével,

b)	a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, telkek bérlete és tulajdona cseréjének közvetítésével,

c)	a feladatok ellátása érdekében az ingatlanok felkutatásával és azok forgalmi értékbecslésével, valamint

d)	az ügyletek lebonyolításához szükséges dokumentációk és okiratok beszerzésével és előkészítésével - ide nem értve az okiratok megszerkesztését és azok ellenjegyzését -

összefüggő feladatokat látja el.

64/B. §

(1)	Az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatósághoz benyújtott, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján folytatható.

(2)

Az ingatlanvagyon-értékelő és közvetítő a tevékenységi körén belül:

a)	az ingatlanpiac és az ingatlan jellemzőinek ismeretében az ingatlan (beépíthető telek, illetőleg lakóépülettel, nem lakás céljára szolgáló épülettel beépített ingatlan) hasznosítása szerinti értékek meghatározásával,

b)	az európai értékelési normák által meghatározott fogalmak, módszerek, eljárások alkalmazásával,

c)	az értékelés formáinak és ezek változatainak alkalmazásával,

d)	az értékelésben közreműködő szakértők munkájának irányításával és ellenőrzésével,

e)	a megbízás szerinti feladatok elvégzésével és az eredmények teljes körű dokumentálásával, valamint

f)	a hasznosítási, befektetői szándék megvalósulását és a megbízó érdekeinek érvényesülését bemutató tanulmány elkészítésével

összefüggő feladatokat látja el.

64/C. §

(1)

Üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet az végezhet, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és megfelel az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek, továbbá az üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentette.

(2)

Nem végezhet ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet az, aki

a)	büntetett előéletű,

b)	az ilyen tevékenységtől eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll, vagy

c)	gazdasági társaság vezető tisztségviselője nem lehet.

(3)

Az ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység bejelentése tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, lakcímét, értesítési címét, a szakképesítését tanúsító bizonyítvány (oklevél) számát, és ahhoz csatolni kell a szakképesítést tanúsító bizonyítványt.

(4)

Az üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet - a bejelentést követően - olyan gazdálkodó szervezet folytathatja,

a)	amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja - a 64/D. § (1) bekezdése szerinti, természetes személyekről vezetett nyilvántartásban szerepel,

b)	amely az ilyen tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított köztartozásának eleget tett,

c)	amelynek vezető tisztségviselője, tagja, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény szerinti tényleges tulajdonosa az üzleti jó hírnevét igazolja, és

d)	amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.

(5)	Ingatlanközvetítői tevékenység végzésére és a hozzá kapcsolódó ügyleti okiratok elkészítésére - a forgalmi értékbecslés és az ingatlanvagyon-értékelés kivételével - az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos az (1) bekezdésben említett szakképesítés nélkül is jogosult.

64/D. §

(1)

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az üzletszerű ingatlanközvetítői vagy az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről az átláthatóság, valamint a jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása érdekében nyilvántartást vezet. A hatóság a nyilvántartási kötelezettségét az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszerbe történő bejegyzéssel teljesíti. A nyilvános adatok megismerését az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság ingyenesen, bárki számára nyilvánosan hozzáférhető úton biztosítja. A nyilvántartás - a (2) bekezdés a)-g) pontja és k)-l) pontja szerinti adatok kivételével - közhiteles.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza:

a)	a szolgáltatási tevékenységet végző természetes személy munkáltatójának megnevezését,

b)	a szolgáltatási tevékenységet végző természetes személy születési nevét, születési helyét és születési idejét, anyja születési nevét,

c)	a szolgáltatási tevékenység során használt nyelv megjelölését,

d)	a természetes személy szolgáltatási tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítésének az azonosító számát és a bizonyítvány számát,

e)	a szolgáltató gazdálkodó szervezet cégjegyzékszámát, - amennyiben rendelkezésre áll - rövidített nevét, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási számát,

f)	a szolgáltató gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy - egyéni vállalkozó esetén saját - nevét és lakóhelyét,

g)	szolgáltató gazdálkodó szervezet esetén a szolgáltatási tevékenységet végző, a) pont szerinti személyesen közreműködő tag vagy alkalmazott nevét,

h)	a nyilvántartásba vétel időpontját,

i)	a szolgáltató nyilvántartási számát,

j)	a nyilvántartásba vevő hatóság megnevezését,

k)	a szolgáltatási tevékenység szüneteltetésének tényét, valamint kezdő és záró időpontját,

l)	- ha a szolgáltató bejelenti - az elektronikus, telefonos, postai, illetve egyéb elérhetőségét.

(3)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok - a (2) bekezdés b) és d) pontjában foglalt kivétellel - nyilvánosak.

(4)

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásból való törlésig kezeli. Szolgáltatási tevékenységtől eltiltás hatálya alatt álló szolgáltató adatai az eltiltás hatályának lejártáig kezelhetőek abban az esetben is, ha a szolgáltató a nyilvántartásból való törlését kéri.

(5)	A nyilvántartásban szereplő személy köteles a (2) bekezdésben foglalt adatok megváltozásáról az eljáró hatóságot a változástól számított tíz napon belül értesíteni.

(6)

Ha a nyilvántartás adataiban történő változás alapján indokolt a szolgáltatási tevékenységet végző természetes személy, illetve a szolgáltató gazdálkodó szervezet szolgáltatási tevékenység végzésére való jogosultságának felülvizsgálata, akkor az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság hivatalból eljárást indít, és szükség esetén intézkedik a változás nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(7)	A pénzügyi információs egységként működő hatóság, valamint a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából jogosult az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba közvetlenül betekinteni.

ÖTÖDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

VIII. FEJEZET
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

65. §

Önkormányzati lakásra - megállapodás alapján fennálló, illetőleg e törvény hatálybalépésekor jogszabályban biztosított - ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jog jogosultját a bérlő kiválasztásának joga változatlanul megilleti.

68. §

(1)	A szociális intézményből elbocsátott személynek, ha a lakásügyi hatóság javára a lakásbérleti jogviszonyról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le, az az önkormányzat köteles megfelelő és beköltözhető lakást bérbe adni, amelyik a lemondással érintett lakás tulajdonosává vált.

(2)	Ha az intézménybe utaláskor a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, a másik lakás bérbeadásának feltételeit az önkormányzat rendeletben szabályozza.

75. §

(1)

A szolgálati lakásra kötött szerződés megszűnik akkor is, ha a bérlőnek

a)	a lakással rendelkező szervvel fennálló munkaviszonya, vagy

b)	a szolgálati lakásra jogosító munkaköre vagy tevékenysége

megszűnik, kivéve, ha fegyveres testületi lakás esetén az illetékes miniszter ettől eltérően rendelkezett.

(2)

Ha a szerződés megkötésekor a lakás szolgálati, illetőleg olyan vállalati bérlakásnak minősült, amelyre a szerződést határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig kötötték:

a)	annak a bérlőnek, akinek - e törvény hatálybalépését megelőzően vagy azt követően - nem neki felróható okból szűnt, illetőleg szűnik meg a szerződése, továbbá

b)	a lakás bérlőjének halálakor a vele együttlakó - e törvény 32. § (3) bekezdésében említett - személy részére a lakással rendelkező szervnek - e törvény szabályainak megfelelő - cserelakást kell felajánlania.

76. §

(1)

Ha a felek másképp nem állapodnak meg, az e törvény hatálybalépése előtt létrejött lakás- és helyiségbérleti szerződés esetén a bérbeadónak és a bérlőnek az épület és a lakás fenntartásával összefüggő jogaira és kötelezettségeire, továbbá a lakáshoz tartozó területek használatára a szerződés megkötésekor hatályban volt jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)	E törvény a hatálybalépésekor már fennálló bérlőtársi jogviszonyt nem érinti.

IX. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

79. §

(1)

Az önkormányzatnak rendelete megalkotása előtt a bérlők és a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezetének véleményét ki kell kérnie. A rendelettervezetről a helyben szokásos módon hirdetményt kell közzétenni, amelyben határidő kitűzésével fel kell hívni az érdekképviseleteket véleményük közlésére.

(2)	A községi önkormányzatnak nem kell rendeletben megállapítani az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, elidegenítésére vonatkozó szabályokat, ha a tulajdonában lévő lakások száma, illetőleg helyiségek esetében a bérbeadás útján hasznosított helyiségek száma nem haladja meg a húszat.

80. §

(1)

Az önkormányzat rendelete lehetővé teheti, hogy az önkormányzat vállalata és költségvetési szerve önállóan határozza meg a feladataik ellátásához biztosított helyiség, valamint - a törvény hatálybalépésekor - vállalati, szolgálati és átmeneti lakás bérbeadásának feltételeit. Ennek során az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, s a bérbeadó a lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jogosultságot kizárhatja.

(2)

Ha az önkormányzat a vállalata és költségvetési szerve számára a bérbeadás feltételeinek önálló meghatározását nem teszi lehetővé, az (1) bekezdésben említett lakást és helyiséget az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó szabályok szerint kell bérbe adni. Ezekre az önkormányzat rendelete - a törvény keretei között - külön szabályokat állapíthat meg.

(3)	E törvény rendelkezései nem érintik az önkormányzati törzsvagyonra vonatkozó szabályokat.

81. §

(1)

Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Övt.) alapján a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet, illetőleg a jogutódja vagyonkezelésében lévő lakások és e törvény hatálybalépésekor bérbeadás útján hasznosított helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre a lakás, illetőleg a helyiség fekvése szerinti önkormányzat rendeletének szabályait kell alkalmazni.

(2)	Ha az önkormányzat - e törvény alapján - rendeletet nem alkot, az (1) bekezdésben említett szervnek a bérbeadói jogok gyakorlása és a bérbeadói kötelezettségek teljesítése során, illetőleg elidegenítés esetén a lakás (helyiség) fekvése szerinti önkormányzat véleményét előzetesen ki kell kérnie.

(3)	Az (1)-(2) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Egészségbiztosítási Önkormányzat tulajdonából állami tulajdonba és az egészségbiztosítási szerv vagyonkezelésébe került, bérbeadás útján hasznosított lakásokra és helyiségekre.

83. §

(1)	A bérbeadás útján hasznosított önkormányzati lakás és helyiség tulajdonjoga nem pénzbeli hozzájárulásként nem bocsátható gazdasági társaság vagy más, a cégnyilvántartás hatálya alá tartozó jogalany rendelkezésére.

(2)	Az önkormányzatok más önkormányzat tulajdonára fennálló, Övt.-n alapuló elővásárlási joga az önkormányzati lakásokra és a bérbeadás útján hasznosított önkormányzati helyiségekre nem érvényesíthető.

84. §

(1)

Az önkormányzat képviselő-testülete dönthet arról, hogy a szociális helyzet alapján történő bérbeadás érdekében évente lakásigénylési névjegyzéket készít. Az önkormányzat a névjegyzék készítéséről hozott döntés esetén a lakásigénylés jogosultságát alátámasztó szociális helyzetre vonatkozó személyes adatokat az érintett önkéntes hozzájárulása alapján - az igénylés elbírálásáig, illetőleg a lakásbérleti szerződés megszűnéséig - kezeli. A kérelmek befogadásának, a névjegyzékbe vételnek és a névjegyzékbe vett igénylések teljesítésének eljárási szabályait az önkormányzati rendelet állapítja meg; a kérelmek befogadásának feltételeként azonban ellenérték megfizetése nem írható elő.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti lakásigénylési névjegyzék készítése esetén a névjegyzékben szereplő személyes adatok kezelésének szabályait az önkormányzati rendelet határozza meg.

85. §

(1)

A lakás fekvése szerinti települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzat (e § és a 90. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: önkormányzat) a 62. § (3) bekezdésében meghatározott kényszerbérlet fennállása esetén a kényszerbérlő, illetőleg a bérbeadó erre vonatkozó írásbeli bejelentésétől számított három éven belül köteles a kényszerbérlő részére - a bérbeadó egyidejű értesítésével - az e törvény rendelkezéseinek megfelelő önkormányzati cserelakásba továbbiakban: cserelakás) bérbeadását felajánlani. Ha az önkormányzat a cserelakást felajánlotta, a bérbeadó a kényszerbérletet - a 26. § (1) bekezdésében meghatározott felmondási idővel - a következő hónap utolsó napjára felmondhatja.

(2)

Ha az önkormányzat a kényszerbérlő részére cserelakás bérbeadását előreláthatólag nem tudja felajánlani, az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül köteles cserelakás helyett pénzbeli térítés fizetését a kényszerbérlő részére felajánlani. A megállapodás megkötésének feltétele a kényszerbérlő írásbeli kötelezettségvállalása arról, hogy a pénzbeli térítés kifizetését követő hónap utolsó napjával a lakásból kiköltözik. Az önkormányzat a megállapodásról a bérbeadót írásban értesíti.

(3)

Ha az önkormányzat cserelakás bérbeadását nem tudja felajánlani és a cserelakás helyetti pénzbeli térítés fizetésében a kényszerbérlővel történő megállapodás sem jött létre, az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül köteles pénzbeli térítés fizetését a bérbeadó részére felajánlani. A felajánlott pénzbeli térítés kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a bérbeadó és a kényszerbérlő között létrejött írásbeli megállapodásban a bérbeadó az önkormányzattól kapott pénzbeli térítésnek a kényszerbérlő kiköltözése érdekében történő felhasználását, a kényszerbérlő pedig erre tekintettel a lakásból való kiköltözését vállalja.

(4)	A (2) és a (3) bekezdés szerint felajánlott pénzbeli térítés mértékét az önkormányzat az érintett lakáshoz hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értékére és a lakás lakottságának tényére tekintettel, különösen az 52. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével állapítja meg.

(5)	Ha az önkormányzat a kényszerbérlő vagy a bérbeadó részére a (2) vagy a (3) bekezdésben foglaltak szerint pénzbeli térítést fizetett, a kényszerbérlet a pénzbeli térítés kifizetését követő hónap utolsó napjával megszűnik.

(6)

Ha a kényszerbérlet (1)-(3) bekezdés szerinti megszüntetésére tett intézkedések nem vezettek eredményre, az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül a bérbeadónak ajánlatot tesz a tulajdonában álló lakás kényszerbérlővel lakottan történő megvásárlására. Ilyen tartalmú megállapodás létrejötte esetén a volt kényszerbérlő az önkormányzat tulajdonába került lakás bérlőjévé válik.

(7)

Ha a körülmények megváltozására tekintettel indokolt, úgy a kényszerbérlet megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti időtartamon belül - az (1)-(3) és (6) bekezdés szerinti sorrendben - ismételt kísérletet kell tenni, ha pedig a soron következő megszüntetési módot sorrendben megelőző bármely megszüntetési mód alkalmazásának eredményessége valószínűsíthető, ezt kell megkísérelni.

(8)

Ha a kényszerbérletnek sem az (1)-(3), sem pedig a (6) bekezdésben említett módon történő megszüntetésére irányuló intézkedés nem járt eredménnyel, a volt kényszerbérlő az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát követő hónap első napjától a bérleti jogviszony fennmaradása mellett a lakás bérlőjévé válik. Ha a volt kényszerbérlő nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül és a bérbeadóval másképp nem állapodnak meg, a bérbeadó a bérleti szerződés megszűnéséig legfeljebb az önkormányzati rendeletben a szociális helyzet alapján bérbe adott lakásra meghatározott lakbérmérték háromszoros mértékének megfelelő lakbér megfizetésére tarthat igényt. Ha az önkormányzat e törvény rendelkezései alapján nem köteles rendeletet alkotni, a szociális helyzet szerinti lakbérmértéket a képviselő-testület határozata állapítja meg.

(9)

Az önkormányzat - a kényszerbérletnek az (1)-(3) vágy a (6) bekezdésben említett módon történő megszűnéséig - köteles a kényszerbérlő által a szerződés alapján fizetett lakbér és a bérbeadó által közölt lakbér különbözetét a bérbeadónak megtéríteni. Ha az önkormányzat a bérbeadó által közölt lakbérkülönbözet összegét nem fogadja el, úgy annak megállapítását - a 6. § (2) bekezdése alapján történő lakbér-megállapítás keretében - a bíróságtól kérheti.

(10)

Ha a kényszerbérlet fennállása, a cserelakás megfelelősége vagy más - a kényszerbérleti jogviszonnyal kapcsolatos - kérdésben vita keletkezik, a keresetlevélnek a bírósághoz történő benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig terjedő idő az (1) bekezdés szerinti időtartamba nem számít bele.

A települési önkormányzat elővásárlási joga lakóingatlan kényszerértékesítése során

85/F. §

(1)

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. §-ának (3) és (4) bekezdése szerinti lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlan bírósági és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése során - az árverésen, nyilvános pályázaton, a végrehajtási eljárásra vonatkozó külön jogszabály szerint gyakorolható - elővásárlási jog illeti meg.

(2)

A külön jogszabály szerinti lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot a lakóingatlan, mint zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítése során - a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésen, a zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítéséről szóló külön jogszabály szerint gyakorolható - elővásárlási jog illeti meg.

(3)

A települési önkormányzat az e § szerinti elővásárlási jogát akkor gyakorolhatja, ha az (1) vagy (2) bekezdésben megjelölt adós, zálogkötelezett kérelmet terjesztett elő a lakóingatlan bérleti jogának megszerzése iránt, és a települési önkormányzat írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a megvásárolt lakóingatlant a végrehajtási eljárás adósának vagy a zálogkötelezettnek az e törvényben és önkormányzat bérbeadásról szóló rendeletében meghatározott feltételek szerint, határozatlan időre bérbe adja.

(4)	Ha a zálogjoggal terhelt ingatlan vonatkozásában mind az adós, mind a zálogkötelezett kéri a bérbeadást, a bérleti jog a zálogkötelezettet illeti meg.

(5)

Nem illeti meg a települési önkormányzatot az e § szerinti elővásárlási jog

a)	a lakóingatlan árverésen kívüli, árverési vétel hatályával történő eladása és a lakóingatlan átvétele során,

b)	a lakóingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetése iránt indult végrehajtási eljárásban.

A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokra vonatkozó külön rendelkezések

86. §

(1)	A fővárosi közgyűlés - e törvény keretei között - rendeletben határozza meg a kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő, szociális helyzet alapján bérbe adott lakásokra vonatkozóan a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. §-ának b) pontjában említett lakbér-megállapítás elveit.

(2)	A kerületi önkormányzat e törvény és a fővárosi közgyűlés (1) bekezdésen alapuló rendeletének keretei között alkot önkormányzati rendeletet.

(3)	E törvény alkalmazásában kerületi önkormányzaton a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzatot is érteni kell.

Állami szervekre vonatkozó külön rendelkezések

87. §

(1)

Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy az általa vezetett minisztériummal, a felügyelete vagy irányítása alá tartozó központi költségvetési szervekkel közszolgálati jogviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló más jogviszonyban álló személyek elhelyezéséhez szükséges állami lakásokra és helyiségekre, továbbá a bérlőkijelölési és a bérlőkiválasztási jog gyakorlására - e törvény keretei között - rendeletben határozza meg

a)	a bérlők körét és a bérbeadás feltételeit, ideértve az életvitelszerű bentlakás szabályait és a lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzését is;

b)	az állami lakásra és helyiségre a szerződés megkötésekor a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő óvadék kikötésének lehetőségét és feltételeit;

c)	a bérlőtársi jogviszony létesítésének feltételeit;

d)	a lakáshasználati díj emelésének mértékét és feltételeit;

e)	a bérlő által befogadható személyek körét és a befogadás feltételeit;

f)	a tartási szerződéshez való hozzájárulás feltételeit;

g)	a lakás és helyiség bérleti jogának cseréjéhez és a helyiség bérleti jogának átruházásához történő hozzájárulás feltételeit;

h)	a lakásban visszamaradó személy elhelyezésére történő kötelezettségvállalás feltételeit;

i)	a bérlő halála esetén a lakásra és helyiségre (ideértve a bérlőkijelölési joggal érintett lakást is) vonatkozó bérleti jog folytatásának lehetőségét, továbbá a jogfolytatásra jogosultak körét és a joggyakorlás feltételeit;

j)	a lakás és helyiség albérletbe adásához való hozzájárulás feltételeit;

k)	a lakás és helyiség lakbérének mértékét és a lakbér megállapításának feltételeit;

l)	a lakás és helyiség (ideértve a bérlőkijelölési joggal érintett helyiség) elidegenítéséhez való hozzájárulás feltételeit.

m)	a lakás és helyiség - ideértve a bérlőkijelölési joggal érintett helyiség - elidegenítésének szabályait.

(2)	Az (1) bekezdés a), g), h) és m) pontjában foglaltakat a fennálló bérlőkiválasztási jog esetén megfelelően alkalmazni kell.

(3)	A kultúráért felelős miniszter a műteremlakásra vonatkozó bérlőkijelölési jog gyakorlásának feltételeit - e törvény keretei között - rendeletben határozza meg.

87/A. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki.

87/B. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti üzletszerű ingatlanközvetítői, illetve üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének rendjét, a bejelentés alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben szabályozza.

A közös tulajdonra vonatkozó szabályok

88. §

Az önkormányzat és más személy közös tulajdonában lévő lakás és helyiség bérletére, illetőleg elidegenítésére az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Az állam és más személy közös tulajdonában lévő lakás és helyiség bérbeadására, illetőleg elidegenítésére az állami lakásra és helyiségre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

Az otthonházakra vonatkozó rendelkezések

88/A. §

(1)	A bérlő a nyugdíjasok házában lévő lakásba - a házastársa kivételével - más személyt állandó jelleggel a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(2)

Ha a nyugdíjasok házában lévő lakásra fennálló szerződést a bérlő felmondja és a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadja, pénzbeli térítésre tarthat igényt, vagy részére legalább olyan lakást kell bérbe adni, amilyet a nyugdíjasok házába költözésekor a bérbeadónak átadott.

(3)	A bérlő a garzonházban lévő önkormányzati lakásba, illetőleg a szobabérlők házában lévő önkormányzati tulajdonú lakrészbe a házastársa és kiskorú gyermeke kivételével más személyt állandó jelleggel a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat el.

Vegyes rendelkezések

89. §

(1)	Ha e törvény a bérbeadó hozzájárulását írja elő, a bérbeadó a hozzájárulásáról vagy annak megtagadásáról a megkeresésétől számított harminc napon belül köteles nyilatkozni. A határidő indokolt esetben egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbítható, erről a bérlőt írásban értesíteni kell.

(2)	Ha a bérbeadó harminc - vagy az (1) bekezdés szerint meghosszabbított további harminc - napon belül nem válaszol, azt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

(3)	Az e törvényben említett vételi vagy elővásárlási jog alapján lakás és helyiségtulajdon érvényesen - ha a törvény másként nem rendelkezik - akkor szerezhető, ha a jogszabályokban előírt engedélyt (hozzájárulást) a hatáskörrel rendelkező szerv megadta.

(4)	Nem gyakorolhatja a helyiségre elővásárlási jogát a bérlő, ha a szerződéskötés időpontjában adó vagy adók módjára behajtandó köztartozása vagy a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása van.

(5)	Tartási szerződés fennállása esetén a jogosult a lakást csak akkor vásárolhatja meg, ha az eltartó ahhoz írásban hozzájárult.

90. §

(1)	Az önkormányzatot a 85. § (1)-(3) vagy a (6) bekezdésében meghatározott feladatának ellátásához - a feladat teljesítése után, egyszeri - költségvetési támogatás illeti meg.

(2)

A támogatás összege:

a)	ha az önkormányzat a tulajdonában lévő lakást ad bérbe, a bérbe adott lakás után a fővárosi kerületekben 2,5 millió forint, más városokban 2 millió forint, egyéb településeken pedig 1,5 millió forint,

ha az önkormányzat pénzbeli térítés fizetésével vagy a lakás megvásárlásával gondoskodik a kényszerbérlet megszűnéséről, az önkormányzati ráfordítás összegének a fele, de legfeljebb 2,5 millió forint a fővárosi kerületekben, 2 millió forint más városokban, egyéb településeken pedig 1,5 millió forint.

(3)	A teljesített feladatok után járó támogatásra az önkormányzat jogosult benyújtani az igényét a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszterhez, aki a benyújtást követő 30 napon belül rendelkezésre bocsátja az igényelt támogatást.

90/A. §

Ha az állami lakás tulajdonjogát ingyenesen közhasznú szervezet vagy köztestület részére ruházták át, vagy azt törvény ingyenesen ilyen szervezet tulajdonába adta, a lakásban határozatlan idejű lakásbérleti joggal rendelkező bérlő bérleti jogviszonyára az e törvény szerinti, állami lakások bérletére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Végrehajtási eljárás

91. §

(1)

E törvény hatálybalépését követően a lakás és más - nem lakás céljára szolgáló - helyiség vagy ezek egy részének, továbbá az épület közös használatra szolgáló helyiségének vagy területének kiürítésével, átadásával, használatával kapcsolatos határozatok végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)	A törvény hatálybalépése előtt hozott, végrehajtást elrendelő határozat végrehajtásának foganatosítására az (1) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3)	A (2) bekezdésben említett határozatban szereplő személyes adatok a végrehajtási eljárás befejezéséig kezelhetők.

Értelmező rendelkezések

91/A. §

E törvény alkalmazásában:

Lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a

a)	helyiségei;

b)	közművesítettsége;

c)	melegvíz-ellátása; és

d)	fűtési módja

alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.

Összkomfortos az a lakás, amely legalább

a)	12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel;

b)	közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvíz-elvezetéssel);

c)	melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel); és

d)	központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel)

rendelkezik.

Komfortos az a lakás, amely legalább

a)	12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel;

b)	közművesítettséggel;

c)	melegvíz-ellátással; és

d)	egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel)

rendelkezik.

Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább

a)	12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel;

b)	közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással); és

c)	egyedi fűtési móddal

rendelkezik.

Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább

a)	12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), WC használatával, és

b)	egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint

c)	a vízvétel lehetősége biztosított.

Szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek)

a)	alapterülete 6 négyzetmétert meghaladja;

b)	külső határoló fala legalább 12 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;

c)	ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá

d)	fűthető; és

e)	WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.

A lakás helyiségei általában

a)	a lakóhelyiségek: lakószoba, félszoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér;

b)	a főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke;

c)	az egészségügyi helyiségek: fürdőhelyiség (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozófülke), WC;

d)	a közlekedési helyiségek: előszoba, előtér, zárt veranda, átjáró, belépő (szélfogó);

e)	tárolóhelyiségek: éléskamra (lomkamra), öltöző (garderobe).

Lakószoba az a lakóhelyiség, amelynek

a)	alapterülete a 12 négyzetmétert meghaladja;

b)	külső határoló fala legalább 25 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;

c)	ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik;

d)	melegpadlója van; továbbá

e)	fűthető; végül

f)	legalább egy kétméteres - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.

9.	Félszoba az a lakóhelyiség, amelynek alapterülete 6 négyzetméternél nagyobb, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert és megfelel a 8. b)-f) pontokban meghatározott követelményeknek.

10.

Két- vagy többlakásos házingatlanban

a közös használatra szolgáló helyiségek általában: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince- és padlásrekeszek kivételével) az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben;

a közös használatra szolgáló területek általában: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része.

11.	A lakáshoz tartozó helyiségek általában: a tüzelőtároló (fáskamra, pincerekesz), padlásrekesz.

12.	Nem lakás céljára szolgáló helyiség az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál.

13.	Jogcím nélküli használó az, aki a lakást (helyiséget) a bérbeadónak - bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog fennállása esetén e jog jogosultjának - a hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja.

14.	Műteremlakás: az e törvény 87. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott lakás.

15.	Műemléképületben lévő lakás: a külön jogszabályok alapján műemléknek nyilvánított épületben lévő lakás.

16.

A lakásberendezések általában a következők:

a)	főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);

b)	a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);

c)	melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);

d)	egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);

e)	a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.);

f)	a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.);

g)	a redőny, vászonroló, napvédő függöny;

h)	a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;

i)	a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.

17.

Az épület központi berendezései általában a következők:

a)	a központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is;

b)	a víz-, a csatorna- és a gázvezeték, a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is;

c)	az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt is;

d)	a több lakást szolgáló szellőztető berendezés;

e)	a központi antenna az erősítő berendezéssel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is;

f)	a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;

g)	a személy- és teherfelvonó;

h)	a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés;

i)	a több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel;

j)	a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

18.

A külön szolgáltatások körébe tartozik különösen:

a)	a vízellátás és csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása;

b)	a felvonó használatának biztosítása;

c)	a kapunyitás;

d)	a központi fűtés és melegvíz-ellátás;

e)	a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető;

f)	a rádió- és televízióadók vételének biztosítása.

19.	Gyermek: a vér szerinti, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek.

20.	Szülő: a vér szerinti, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő.

21.	Elővásárlásra jogosult: az e törvény 49. §-ának (1) bekezdésében, az 58. §-ának (1) bekezdésében, továbbá az 59. §-ában meghatározott személy.

22.

Önkormányzati helyi támogatás: kamatmentes kölcsön, illetőleg részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatás nyújtása rászoruló családok részére lakótelek, új vagy használt lakás megszerzéséhez, lakás bővítéséhez, korszerűsítéséhez, felújításához, fenntartásához, lakáscélú kölcsön törlesztőrészleteinek, lakás lakbérének megfizetéséhez és más, a lakással kapcsolatos költségeik viseléséhez, valamint társasházi közös tulajdonú és lakásszövetkezeti tulajdonú épületrészek és épületberendezések felújításához, korszerűsítéséhez.

23.

Nyugdíjszerű ellátás: a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és mindaz az ellátás, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik, vagy amely ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó rendelkezések szerint kell emelni.

24.	Külföldi jogi személy: az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban székhellyel nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

25.	Külföldi természetes személy: az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, valamint nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgárának nem minősülő természetes személy.

Hatálybalépés

92. §

(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - 1994. január 1. napján lép hatályba.

(3)

A törvénynek az önkormányzati és a miniszteri rendelet megalkotására, az önkormányzati lakás lakbéremelésének tilalmára, valamint az önkormányzati lakás és helyiség tulajdonjoga gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásának tilalmára vonatkozó rendelkezése a törvény kihirdetése napján lép hatályba.

(5)	Az e törvény alkalmazásához szükséges értelmező rendelkezéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.

93. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokra vonatkozóan a külföldi jogi vagy természetes személy tulajdonszerzésével kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.

94. §

(1)

E törvényben meghatározott kivételekkel, a törvény hatálybalépéséig indult bírósági, valamint a lakásügyi és elhelyező hatósági elsőfokú eljárásban és az ennek során hozott határozat ellen benyújtott jogorvoslati (felülvizsgálati) kérelem elbírálására, továbbá új eljárás elrendelése esetén a törvény hatálybalépése után is az elsőfokú eljárás megindításakor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(2)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az eljárás lakás, helyiség igénybevételével, vagy olyan eljárással kapcsolatos, amelyben a bérlő felhívható, hogy költözzék a tulajdonában álló lakásba, vagy azt idegenítse el, illetőleg lakásbérleti jogviszonyáról mondjon le.

(3)

Ha a törvény hatálybalépése előtt jogszabály előírta, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez vagy jog szerzéséhez a lakásügyi (elhelyező) hatóság jóváhagyó, engedélyező, hozzájáruló, elfogadó, elismerő határozatára van szükség, s az erre irányuló kérelmet a törvény hatálybalépéséig nem terjesztették elő, ezt követően eljárás nem indítható.

(4)

Ha a törvény hatálybalépése előtt jogszabály a lakással (helyiséggel) rendelkező szerv, az eltartó, a bérlőtárs, a bérlőkiválasztási jog jogosultja vagy a bérbeadó a (3) bekezdésben említett jognyilatkozatának beszerzését írta elő, s azt a törvény hatálybalépéséig nem kérték, azt követően a jognyilatkozatot e törvény alapján lehet megadni.

(5)

Ha a lakás kiutalásáról szóló határozat a törvény hatálybalépéséig jogerőssé és végrehajthatóvá vált, a szerződést - a határozatban megjelölt bérlővel - a kiutalásnak megfelelő tartalommal kell megkötni. A kiutaló határozatban nem érintett kérdésekben a szerződés tartalmára a törvény rendelkezései az irányadók.

(6)	Az (5) bekezdést kell megfelelően alkalmazni annak a lakás és helyiségbérleti szerződésnek a megkötésére, amely az (1) bekezdésben említett eljárásban hozott határozaton, illetőleg a (4) bekezdésben említett jognyilatkozaton alapul.

95. §

(1)

E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 11/A. §-át - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 2012. június 1. napját követően kötött bérleti szerződés és közzétett kereskedelmi közlemény tekintetében kell alkalmazni.

(2)

Az épületben lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében e törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 11/A. § (1) és (2) bekezdését a 2015. december 31-ét követően kötött bérleti szerződés tekintetében kell alkalmazni.

95/A. §

(1)

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CCXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseket a Módtv. hatályba lépését megelőzően nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítás esetén is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásról szóló kormányrendelet a Módtv. hatálybalépését megelőzően lépett hatályba, akkor a Módtv. hatálybalépésének napját kell a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkeztének napjaként figyelembe venni.

(2)	Ha a Módtv. hatálybalépését követően 90 napnál kevesebb van hátra a határozott időtartamú lakásbérleti szerződésből, akkor az a lakásbérleti szerződésben foglalt időpontban szűnik meg.

96. §

E törvény 11/A. §-a az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (2) és (4) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

97. §

A 64/C. § (4) bekezdés c) pontja a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1993. ÉVI LXXVIII. TÖRVÉNYHEZ

2. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1993. ÉVI LXXVIII. TÖRVÉNYHEZ

Az önkormányzat bérleti, illetőleg elidegenítési rendeletének tartalma

Az önkormányzat - e törvény keretei között - rendeletben határozza meg:

a)	a lakás bérbeadásának feltételeit [3. § (1)-(2) bekezdés, 12. § (5) bekezdés, 84. § (1)-(2) bekezdés],

b)	a bérlőtársi szerződés megkötésének, továbbá a lakásban maradó társbérlő részére a megüresedett társbérleti lakrész bérbeadásának feltételeit [4. § (3) bekezdés, 5. § (3) bekezdés],

c)	a felek megállapodásának tartalmát a bérbeadó jogai és kötelezettségei vonatkozásában [19. §, 9. § (1) bekezdés, 10. § (2) bekezdés, 15. §, 17. § (2) bekezdés, 18. § (1) bekezdés],

d)	a lakáshasználati díj emelésének mértékét és feltételeit [20. § (3) bekezdés],

e)	a bérlő által a lakásba befogadható személyek körét és a befogadás feltételeit [21. § (6) bekezdés],

f)	a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a másik lakás bérbeadására, illetőleg a pénzbeli térítés mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályokat [23. § (3) bekezdés],

g)	a cserelakás felajánlása helyett - megállapodás alapján - fizethető pénzbeli térítés mértékét és feltételeit [27. § (2) bekezdés],

h)	az elhelyezési kötelezettség vállalásának feltételeit, ideértve az elhelyezésre jogosultak személyi körének és jövedelmi, vagyoni helyzetének szabályozását is [31. § (2) bekezdés],

i)	a lakás egy részének albérletbe adásához való hozzájárulás feltételeit [33. § (3) bekezdés],

j)	a lakbérnek a bérbeadás jellege - szociális, költségelvű vagy piaci alapú bérlet - szerint differenciált mértékét [13. § (1)-(2) bekezdések, 34. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdések, továbbá a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok tekintetében a 86. §],

k)	a lakbértámogatás mértékét, a jogosultság feltételeit és eljárási szabályait [34. § (3) és (6) bekezdések],

l)	a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatás díját, ha azt a bérbeadónak nem másik jogszabály alapján kell megállapítania [35. § (2) bekezdés; 9l/A. § 18. pont],

m)	a lakásokra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával, a helyiség bérbeadásának és a bérbeadói hozzájárulásnak a feltételeit [36. § (2) bekezdés],

n)	a helyiség bérleti jogának cseréjéhez, illetőleg átruházásához történő bérbeadói hozzájárulás feltételeit [42. §],

a törvény alapján elővásárlási joggal érintett lakások vételárának mértékét és megfizetésének feltételeit [54. § (1)-(2) bekezdések, figyelemmel a 49. § és az 52-53. §-ok rendelkezéseire is], valamint a törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások eladásának feltételeit [54. § (3) bekezdés],

p)	a törvény alapján elővásárlási joggal érintett helyiségek vételárának mértékét és megfizetésének módját, feltételeit [58. § (1)-(2) bekezdés], valamint a törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett helyiségek eladásának feltételeit [58. § (3) bekezdés],

q)	a lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályait [62/B. § (2) bekezdés, továbbá a fővárosi önkormányzat tekintetében a 63. § (3) bekezdés],

r)	a szociális intézményből elbocsátott személy részére a másik lakás bérbeadásának feltételeit [68. § (2) bekezdés],

s)	az önkormányzat költségvetési szervének (vállalatának) saját feladataihoz biztosított önkormányzati helyiség és lakás bérbeadására történő felhatalmazást, illetőleg a bérbeadás feltételeit [80. § (1)-(2) bekezdések].

A jogszabály 1993. július 30-án jelent meg a Magyar Közlöny 105. számában.
hatályba lépett 1994. január 1-jén.

A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 2014. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. szeptember 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. július 8-án lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2012. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 1-jén lépett hatályba. 2012. június 1-jén lépett hatályba. 2012. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. október 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 19-én lépett hatályba. 2013. december 19-én lépett hatályba. 2013. december 19-én lépett hatályba. 2013. december 19-én lépett hatályba. 2013. december 19-én lépett hatályba. 2013. december 19-én lépett hatályba. 2013. december 19-én lépett hatályba. 2013. december 19-én lépett hatályba. 2013. december 19-én lépett hatályba. 2013. december 19-én lépett hatályba.A szakasz 2013. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 19-én lépett hatályba. 2013. december 19-én lépett hatályba. 2013. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 19-én lépett hatályba. 2013. december 19-én lépett hatályba. 2013. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 19-én lépett hatályba. 2013. december 19-én lépett hatályba. 2013. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 22-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 22-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 22-én lépett hatályba. 2021. december 22-én lépett hatályba. 2021. december 22-én lépett hatályba. 2021. december 22-én lépett hatályba. 2021. december 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A szakasz 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A szakasz 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A szakasz 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. november 18-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A szakasz 1994. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 22-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 1994. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. március 31-én lépett hatályba. 1994. március 31-én lépett hatályba. 1994. március 31-én lépett hatályba. 1994. március 31-én lépett hatályba. 1994. március 31-én lépett hatályba. 1994. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 1994. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 1994. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 1994. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1994. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 1994. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 1994. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 1994. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 1994. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2021. november 18-án lépett hatályba.A szakasz 2021. november 18-án lépett hatályba.A szakasz 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A szakasz 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A szakasz 2021. november 18-án lépett hatályba.A szakasz 1994. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 27-én lépett hatályba. 2007. június 27-én lépett hatályba. 2007. június 27-én lépett hatályba. 2007. június 27-én lépett hatályba. 2007. június 27-én lépett hatályba. 2007. június 27-én lépett hatályba. 2007. június 27-én lépett hatályba. 2007. június 27-én lépett hatályba. 2007. június 27-én lépett hatályba. 2007. június 27-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. március 31-én lépett hatályba. 1994. március 31-én lépett hatályba. 1994. március 31-én lépett hatályba. 1994. március 31-én lépett hatályba. 1994. március 31-én lépett hatályba. 1994. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba. 2021. november 18-án lépett hatályba.A szakasz 2007. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. május 25-én lépett hatályba.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 27-én lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. augusztus 21-én lépett hatályba.A szakasz 2009. augusztus 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. augusztus 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. augusztus 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. augusztus 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. augusztus 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. augusztus 21-én lépett hatályba. 2009. augusztus 21-én lépett hatályba. 2009. augusztus 21-én lépett hatályba.A szövegrész 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. július 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. július 8-án lépett hatályba.A bekezdés 1996. január 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 27-én lépett hatályba. 2007. június 27-én lépett hatályba. 2007. június 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. május 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. június 28-án lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2006. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2007. június 27-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2014. szeptember 30-án lépett hatályba. 2014. szeptember 30-án lépett hatályba.A bekezdés 1994. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. szeptember 30-án lépett hatályba.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. március 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 19-én lépett hatályba.A szakasz 2012. június 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1994. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1994. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. március 31-én lépett hatályba.A szövegrész 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba. 2006. március 31-én lépett hatályba.

KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT

1993. évi LXXVIII. törvény

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról

ELSŐ RÉSZ
A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. §

(1)	A törvény hatálya kiterjed minden lakásra - ideértve a nyugdíjasházban, garzonházban lévő lakást, a szobabérlők házában lévő lakrészt, és a szükséglakást is -, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

(2)	Ha a felek másként nem állapodtak meg, e törvény rendelkezéseit a külállam tulajdonában lévő lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre is alkalmazni kell.

(3)	Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI

I. FEJEZET
A LAKÁSBÉRLET LÉTREJÖTTE

2. §

(1)	A lakásbérleti jogviszonyt (a továbbiakban: lakásbérleti jog) a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott vagy határozatlan időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig hozza létre.

(2)	A szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni.

(3)	A lakásbérleti jog a lakásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki.

(4)	A fizetendő lakbérben a szerződés megkötésekor kell megállapodni. Ha a lakbér mértékét jogszabály állapítja meg, a szerződés akkor is létrejön, ha a felek a fizetendő lakbérben nem állapodtak meg.

(5)	Az önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásra vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.

3. §

(1)

(2)	Önkormányzati lakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe. A bérbeadás lehetőségét és feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg.

(3)

(4)	Az e törvényben előírt bérbeadói hozzájárulás - ha a felek megállapodásából más nem következik - a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott tartalommal érvényes. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a bérlőkiválasztási jog esetén is, ha e törvény a jogosult hozzájárulását írja elő.

(5)	Az állam tulajdonában lévő lakásra (a továbbiakban: állami lakás) - a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával - a lakással rendelkező szerv által megjelölt személlyel és feltételekkel lehet szerződést kötni.

4. §

(1)	A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak).

(2)	Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs megállapodnak.

(3)	Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés önkormányzati rendeletben meghatározott feltételekkel köthető.

(4)	Önkormányzati lakásra - ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik - a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni.

(5)	A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges.

5. §

(1)	Ha a szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják, társbérlők. A társbérlő önálló bérlő.

(2)	Önkormányzati és állami lakásban megüresedett társbérleti lakrészt ismételten, önálló bérletként bérbe adni nem lehet.

(3)	Önkormányzati rendelet szabályozza az önkormányzati lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrésznek a lakásban maradó társbérlő részére történő bérbeadásának feltételeit.

II. FEJEZET
A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

6. §

(1)

(2)	Ha a felek a lakbérben vagy a lakbér módosításában nem tudnak megegyezni, annak megállapítását a bíróságtól kérhetik. A bíróság jogerős határozatáig a lakásért a korábban fizetett, ennek hiányában a bérbeadó által közölt lakbért kell fizetni.

7. §

(1)	A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.

(2)	A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek.

8. §

(1)	A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás az átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas.

(2)	A bérbeadó a bérlet fennállása alatt a lakással összefüggő, törvényben meghatározott, illetőleg a szerződésben vállalt kötelezettségéért szavatol.

(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait az e törvényben meghatározott, illetőleg a szerződésben kikötött eltérésekkel kell alkalmazni.

9. §

(1)	A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni.

(2)	A bérlő a szavatossági hiba elhárításához szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha a hiba elhárításáról a bérbeadó a bérlő írásbeli felszólításában megjelölt megfelelő határidőben nem gondoskodik.

10. §

(1)

A bérbeadó köteles gondoskodni

a)	az épület karbantartásáról;

b)	az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;

c)	a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

(2)	Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - az (1) bekezdésben nem említett - egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó.

(3)	A feleknek meg kell állapodniuk abban is, hogy a bérlő a bérbeadótól átvállalt kötelezettség teljesítése esetén milyen mértékű lakbérmérséklésre tarthat igényt.

11. §

(1)

A bérbeadó a 10. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét:

a)	életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető vagy a lakás, illetőleg a szomszédos lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatát ténylegesen akadályozó (a továbbiakban együtt: azonnali beavatkozást igénylő) hibák esetében haladéktalanul;

b)	azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetében pedig általában az épület karbantartásával vagy felújításával összefüggésben

köteles teljesíteni.

(2)	A bérlő az igazolt költségének egy összegben való megtérítését igényelheti a bérbeadótól, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, feltéve, hogy az a másik félnek méltánytalan megterhelést nem okoz.

(3)	Önkormányzati lakás esetén a bérbeadónak a bérlő igazolt költségeit - haladéktalanul - egy összegben kell megtéríteni.

(4)

Ha a bérbeadó az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségét - az ott megjelölt időpontban - a bérlő felszólítása ellenére sem teljesíti, akkor a bérlő

a)	a bíróságtól kérheti a bérbeadó kötelezését a hiba kijavítására;

b)	a bérbeadó helyett és költségére a munkát elvégezheti.

12. §

(1)	A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában nem állapodtak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(2)	A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.

(3)	A bérlőt és a vele együttlakó személyeket - a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül - megilleti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának a joga.

13. §

(1)	Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről.

(2)	Ha az (1) bekezdésben foglalt munkák elvégzése a bérlőt terheli, akkor a szerződés megkötésekor a lakbért ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(3)	Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

(4)	Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott munkák a bérbeadó mulasztása vagy az épület felújítása, továbbá a vezetékhálózat meghibásodása miatt válnak szükségessé, akkor azok elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

14. §

(1)	A bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

(2)	Ha a bérbeadó a jogszabályban, illetőleg a szerződésben foglalt kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítására sem teljesíti, a bérlő a 9. § (2) bekezdésében szabályozott módon járhat el.

15. §

(1)	A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

(2)	Amennyiben az (1) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.

16. §

(1)	A bérbeadó, illetőleg a bérlő az őt terhelő munkát úgy köteles elvégezni, hogy a lakás, illetőleg más lakások rendeltetésszerű használatát - lehetőség szerint - ne akadályozza. A munka megkezdéséről és várható időtartamáról az érdekelt bérlőket előzetesen értesíteni kell.

(2)	Az életveszély elhárításához szükséges munka a másik fél felszólítása nélkül is elvégezhető. Erről a másik felet egyidejűleg értesíteni kell.

(3)	A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését.

17. §

(1)	A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(2)	A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

18. §

(1)

(2)	A bérbeadó az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére ugyanazon a településen - fővárosban a főváros területén - köteles másik lakást felajánlani. A bérlő ingóságai elhelyezésének, továbbá költözésének költségei a bérbeadót terhelik.

(3)	A bérlő kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakást is köteles elfogadni, ha az egyébként - az együttlakó személyek számára is figyelemmel - megfelel a lakás követelményeinek.

19. §

(1)	Önkormányzati lakás esetén, ahol a törvény a bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó tekintetében önkormányzati rendelet határozza meg.

(2)	Az önkormányzati rendelet felhatalmazhatja a bérbeadót a megállapodás tartalmának meghatározására.

20. §

(1)	A lakást jogcím nélkül használó, a jogosult részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.

(2)	A jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltével a használati díj emelhető. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.

(3)	Önkormányzati lakás esetén a használati díj emelésének mértékét és feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg.

(4)	Bérlőkijelölési jog esetén a használati díj emelésének mértékét a bérlőkijelölésre jogosult határozza meg. A használati díj lakbért meghaladó összege a bérlőkijelölésre jogosultat illeti meg.

21. §

(1)	A bérlő a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha-, és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2)	Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha-, és nevelt gyermekét), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét).

(3)	A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha-, és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(4)	A társbérlő a lakrészébe - a (2) bekezdésben említetteken kívül - más személyt csak a másik társbérlő írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(5)	A (3)-(4) bekezdés szerinti befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása is szükséges, kivéve azt a személyt, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat.

(6)	Önkormányzati lakás esetén, ha a befogadáshoz a bérbeadói hozzájárulás szükséges, ennek feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg.

22. §

(1)	A bérlő a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával köthet.

(2)	A tartási szerződés megkötése után a felek a lakásba más személyt - kiskorú gyermekük kivételével - a másik fél írásbeli hozzájárulásával fogadhatnak be.

(3)	Önkormányzati lakás esetén a bérbeadó megtagadhatja a tartási szerződéshez való hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes.

III. FEJEZET
A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSE

23. §

(1)

A szerződés megszűnik, ha

a)	a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik;

b)	a lakás megsemmisül;

c)	az arra jogosult felmond;

d)	a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy;

e)	a bérlő a lakást elcseréli;

f)	a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;

g)	a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti;

h)	a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik.

(2)	A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

(3)

(4)

24. §

(1)

A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha

a)	a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;

b)	a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;

c)	a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;

d)	a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;

e)	a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel.

(2)	Bérlőtársi jogviszony esetén a felmondás valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte.

25. §

(1)

(2)	Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.

(3)

(4)	A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(5)	A felmondás az (1) és (2) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a (3) és (4) bekezdés esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

26. §

(1)	A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő részére egyidejűleg ugyanazon a településen - a fővárosban a főváros területén - cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére. A felmondási idő azonban három hónapnál rövidebb nem lehet.

(2)

A cserelakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét lakás

a)	komfortfokozatát;

b)	alapterületét;

c)	műszaki állapotát;

d)	lakóhelyiségeinek számát;

e)	településen és épületen belüli fekvését;

lakbérét.

(3)

(4)	A bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, ha a bérlőnek a bérelt lakással azonos településen - a fővárosban a főváros területén - megfelelő és beköltözhető lakása van.

(5)	A bérbeadó a szerződést cserelakás és a 24. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott okok fennállása nélkül is írásban felmondhatja a hónap utolsó napjára, ha ezt a felek a szerződésben kikötötték. Eltérő megállapodás hiányában a felmondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál.

(6)	Önkormányzati lakás esetén az (1) bekezdés szerinti felmondásra a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából kerülhet sor. Önkormányzati, illetőleg állami lakás esetén az (5) bekezdésben említett kikötés semmis.

(7)

A nem állami és a nem önkormányzati lakásra a törvény hatálybalépése után létesített bérleti jogviszony - ha a felek másképpen nem állapodtak meg - írásban, cserelakás és a 24. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott okok fennállása nélkül is felmondható. A felmondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál.

27. §

(1)	A bérbeadó a 26. § (1) bekezdés szerinti felmondás esetén a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett részére pénzbeli térítést fizet.

(2)	Önkormányzati lakás esetén a pénzbeli értesítés mértékét és fizetésének feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg.

(3)	A 26. § (1) bekezdése szerinti felmondás esetén a bérlő igényt tarthat arra, hogy a bérbeadó térítse meg a lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült indokolt költségeit.

28. §

(1)	A bérlő a határozatlan időre kötött szerződést bármikor írásban felmondhatja.

(2)	A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

29. §

(1)	A bérlő a lakást a bérbeadó hozzájárulásával elcserélheti. A csereszerződést írásba kell foglalni.

(2)	Önkormányzati rendelet meghatározhatja, hogy önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakásra cserélhető.

(3)

Önkormányzati lakás esetén a hozzájárulás nem tagadható meg, ha bármelyik cserélő fél

a)	egészségügyi ok;

b)	munkahely megváltozása;

c)	lényeges személyi körülményeinek, így különösen a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek (21. §) számának megváltozása

miatt cseréli el a lakást.

(4)	Önkormányzati lakás esetén a hozzájárulás nem tagadható meg akkor sem, ha a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában megjelölt indok a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek (21. §) esetében áll fenn.

(5)	A hozzájárulást a (3)-(4) bekezdésben említett indokok fennállása esetén is meg kell tagadni, ha a bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járul hozzá.

(6)

30. §

(1)

a)	a lakással kapcsolatos közös költségek őt terhelő részét nem fizeti meg;

b)	a közös használatú helyiségeket szándékosan rongálja, beszennyezi vagy a tisztántartásukra vonatkozó rendelkezéseket megszegi;

c)	a lakásban lakó személyek nyugalmát zavarja vagy velük szemben az együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatartást tanúsít;

d)	a lakásrészbe a törvény tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad.

(2)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit házastársak és volt házastársak esetében akkor lehet alkalmazni, ha lakásbérleti jogviszonyukat a házasság felbontását, illetőleg a házassági életközösség megszűnését követően bírósági eljárás nélkül megállapodással rendezték, vagy azt a bíróság közöttük szabályozta.

(3)

(4)

(5)	Ha valamelyik bérlőtárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, a bíróság - a visszamaradt bérlőtárs kérelmére - az eltávozott bérlőtárs bérlőtársi jogviszonyát megszüntetheti.

31. §

(1)	A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - az e törvény alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével - másik lakásra akkor tarthat igényt, ha a bérbeadó, illetőleg a bérlőkijelölésre vagy a bérlőkiválasztásra jogosult erre kötelezettséget vállalt.

(2)	Önkormányzati lakás esetén a másik lakásban való elhelyezési kötelezettség vállalásának feltételeit önkormányzati rendelet szabályozza.

(3)	Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik. Az önkormányzat rendeletében határozza meg, hogy az elhelyezésre jogosultat milyen lakás illeti meg.

IV. FEJEZET
A LAKÁSBÉRLETI JOG FOLYTATÁSA

32. §

(1)

A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha

a)	a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és

b)	az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti - kötelezettségét teljesítette, továbbá

c)	a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.

(2)	Önkormányzati lakás esetén az, akit e törvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(3)

Ha a (2) bekezdésben említettek jogosultak a lakásbérleti jog folytatására, eltérő megállapodásuk hiányában a lakásbérleti jogot a következő sorrend szerint folytatják: a bérlő házastársa, gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke), befogadott gyermekétől született unokája, szülője (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője).

(4)	A lakásbérleti jogot az azonos sorrendben jogosultak - eltérő megállapodásuk hiányában - bérlőtársként folytathatják.

(5)	A bérlő halála esetén a bérlőkijelölési joggal érintett lakás esetén a lakás bérleti jogát a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott személy folytathatja.

(6)	A törvény alapján önkormányzati lakás bérleti jogának folytatására jogosultak és az eltartó eltérő megállapodásának hiányában a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot az eltartó folytatja.

(7)	Aki a lakásbérleti jogot folytatja, köteles a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani azok részére, akik a bérlő halálakor jogszerűen laktak a lakásban.

V. FEJEZET
AZ ALBÉRLET

33. §

(1)	A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét albérletbe adhatja. Az albérleti díjban a felek szabadon állapodnak meg.

(2)	Önkormányzati és állami lakás esetén az albérleti szerződést írásba kell foglalni.

(3)	Önkormányzati lakás esetén a bérbeadói hozzájárulás feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg.

(4)	A bérlő az albérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja.

(5)	Az albérlő a határozatlan időre kötött albérleti szerződést a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő tizenöt nap.

VI. FEJEZET
A LAKBÉR MÉRTÉKE, A KÜLÖN SZOLGÁLTATÁS DÍJA

34. §

(1)	Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét és az önkormányzati lakbértámogatást önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2)	A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás figyelembevételével kell meghatározni.

(3)	Az önkormányzati lakbértámogatás mértékét és feltételeit a bérlők vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez igazodóan kell megállapítani.

(4)	Önkormányzati rendelet határozza meg az önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultság megállapításának eljárási rendjét és a lakbértámogatás folyósításának módját.

35. §

(1)	A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és a szerződésben - vagy más megállapodásukban - meghatározott külön szolgáltatás díját.

(2)	A külön szolgáltatás díját önkormányzati rendelet, illetőleg más jogszabály keretei között a bérbeadó állapítja meg.

MÁSODIK RÉSZ
A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI

36. §

(1)	A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait - e törvény Második részében foglalt eltérésekkel - megfelelően kell alkalmazni.

(2)

Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiség (a továbbiakban: önkormányzati helyiség) bérbeadásának és a bérbeadó hozzájárulásának a feltételeit - az önkormányzati lakásokra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - önkormányzati rendelet határozza meg. Az önkormányzati helyiség bérleti díjának mértékét nem kell önkormányzati rendeletben meghatározni.

37. §

(1)	A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó.

(2)	A felek megállapodhatnak abban, hogy a bérleti jog szünetelésének időtartamára a bérbeadó a bérlő részére másik helyiséget biztosít.

38. §

(1)	A felek a helyiségbér mértékében szabadon állapodnak meg.

(2)	A bérbeadó nem köteles a bérlő házastársával bérlőtársi szerződést kötni.

(3)	A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

39. §

A szerződés akkor is megszűnik, ha

a)	a gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formában működő jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnik;

b)	a bérlőnek a helyiségben végzett tevékenységéhez szükséges egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták vagy azt a bérlő visszaadta.

40. §

(1)	Az egyéni vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet folytató bérlő halála esetén csak az 1990. évi V. törvény 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személyek jogosultak a bérleti jogot folytatni.

(2)	A vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenység esetén csak a 21. § (2) bekezdésében felsorolt személyek jogosultak a bérleti jogot folytatni, ha a helyiséget továbbra is arra a célra használják, mint a bérlő.

41. §

(1)

A helyiség bérleti jogát a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló 1990. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: előprivatizációs törvény) alapján megszerző egyéni vállalkozó, továbbá kizárólag természetes személyek részvételével működő gazdasági munkaközösség, illetve betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság a privatizációval érintett vállalat jogutódjaként folytatja.

(2)	Ha a bérlő a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény alapján társaságot, illetőleg az 1992. évi I. törvény alapján szövetkezetet alapít, vagy a társaság átalakul, a társaság, illetőleg a szövetkezet a jogutód.

42. §

(1)	A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja vagy elcserélheti. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.

(2)	Önkormányzati helyiség esetén a hozzájárulás feltételeit önkormányzati rendeletben kell meghatározni. A hozzájárulás nem tagadható meg, ha a cserélő fél az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételeket vállalja.

43. §

(1)	A bérbeadó a határozatlan időre kötött szerződést - ha a felek másként nem állapodtak meg - cserehelyiség biztosítása, és a 24. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott esetek fennállása nélkül is felmondhatja. A felmondási idő egy évnél rövidebb nem lehet.

(2)	Az önkormányzati helyiségre - ha a törvény másként nem rendelkezik - a határozatlan időre kötött szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül öt évig - a 24. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott eseteket kivéve - felmondani nem lehet.

(3)	A cserehelyiség akkor megfelelő, ha a bérlő az előző helyiségben gyakorolt tevékenységét hasonló körülmények között folytathatja.

44. §

(1)	Önkormányzati, illetőleg állami tulajdonban lévő életvédelem céljára épített, vagy ilyen célra kijelölt helyiségekre a polgári védelmi parancsnokság hozzájárulásával és csak határozott idejű szerződést lehet kötni.

(2)	A bérlő köteles a polgári védelmi helyiségek hasznosításáról szóló jogszabályban meghatározott feltételeket betartani.

HARMADIK RÉSZ
AZ ÖNKORMÁNYZATI, VALAMINT AZ ÁLLAMI LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

45. §

(1)

A határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakásra vételi jog illeti meg:

a bérlőt;

b)	a bérlőtársakat egyenlő arányban;

c)	a társbérlőt, az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;

d)	továbbá az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyeneságbeli rokonát.

(2)	Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületeket az (1) bekezdés c) pontjában említett arányban kell figyelembe venni.

(3)

A határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakásra nem áll fenn a vételi jog, ha a lakást eredetileg

a)	a központi feladatok megoldására szolgáló keretből, vagy

b)	fegyveres testületi szolgálati lakásként juttatták,

és a lakást a kijelölt személy, a házastársa, illetőleg a közeli hozzátartozója bérli.

(4)

A (3) bekezdésben megjelölt kizáró feltételek nem alkalmazhatók, ha a lakás szobaszáma 1992. január 1-jén fél lakószobánál nagyobb mértékben nem haladta meg a bérlő lakásigénye mértékének felső határát. Ennek megállapítása szempontjából a bérlő mellett csak a vele együttélő házastársat és kiskorú gyermekét lehet figyelembe venni.

(5)

Nem áll fenn vételi jog:

a)	ha az önkormányzati lakás olyan épületben van, amelyet a törvény kihirdetésekor érvényes részletes rendezési terv bontásra kijelölt, vagy amelynek felújításáról, átalakításáról ugyanezen időpontig az önkormányzat döntött;

b)	az e törvény hatálybalépése után önkormányzati eszközökből létesített vagy vásárolt önkormányzati lakásra;

c)	a bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett;

d)	a műemléképületben lévő;

e)	az e törvény hatálybalépésekor szolgálati vagy vállalati bérlakásnak minősülő;

f)	az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt;

g)	a nyugdíjasok házában, a garzonházban lévő

lakásra, a műteremlakásra, továbbá a szobabérlők házában lévő lakrészre.

46. §

Az e törvényben biztosított vételi joggal nem érintett önkormányzati és az állami lakás esetén, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg:

a bérlőt;

b)	a bérlőtársakat, egyenlő arányban;

c)	a társbérlőt az általa kizárólagosan használt - a 45. § (2) bekezdésének figyelembevételével meghatározott - lakóterület arányában;

d)	továbbá az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyeneságbeli rokonát.

47. §

(1)	A vételi joggal 1994. január 1-jétől számított öt évig lehet élni.

(2)	A vételi jog gyakorlására vonatkozó előzetes nyilatkozatot a vételi jog jogosultja a tulajdonos önkormányzatnak azon év március 31-ig köteles bejelenteni, amely évben az adásvételről szerződést kíván kötni.

(3)	A tulajdonos önkormányzat a bejelentéstől számított 180 napon belül köteles a jogosultat a lakás vételáráról és megfizetésének feltételeiről tájékoztatni, továbbá a szerződéses nyilatkozatot a jogosultnak megküldeni.

(4)	A jogosulttal közölni kell a vételár alapjául szolgáló forgalmi értéknél figyelembe vett körülményeket és a tényleges forgalmi értéket.

(5)	A tulajdonos önkormányzat köteles az épületben lévő lakásra beérkezett első előzetes nyilatkozat bejelentésekor az épület társasházzá alakításához szükséges feladatokat elvégezni. A vételről való megállapodás létrejöttével egyidejűleg az épületet társasházzá kell alakítani.

48. §

(1)	Annak a bérlőnek a lakását, aki nem él vételi vagy elővásárlási jogával, az e jogának gyakorlására megállapított határidő elteltétől, illetőleg az eladási ajánlattételtől számított öt évig harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(2)	Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugellátásban részesül és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

49. §

(1)	A vételi és az elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakás értékesítési és fizetési feltételei azonosak.

(2)

Az önkormányzati és az állami lakás vételárát a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen az épület településen belüli fekvése, az épületben lévő lakások száma, az épület felszereltsége, állapota, a felújítása óta eltelt idő figyelembevételével kell megállapítani. A lakás beköltözhető forgalmi értékét csökkenteni kell a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével.

(3)

Ha az önkormányzati lakást a bentlakó jogosult vagy egyeneságbeli rokona vásárolja meg, a vételár nem lehet magasabb a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték felénél. Ha a felek másképpen nem állapodtak meg, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár legfeljebb tíz százalékának egy összegben való megfizetése köthető ki.

50. §

(1)	Ha a lakást a vételi vagy az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére legalább huszonöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.

(2)	A vételár egy összegben való megfizetése, illetőleg az előírtnál rövidebb törlesztési idő vállalása esetén, az (1) bekezdésben említett vevőt árengedmény, illetőleg a vételárhátralékból engedmény illeti meg.

(3)	Az e törvényen alapuló vételi és elővásárlási jog alapján kötött adásvételi szerződéseknél a vevőt a megállapodás megkötésétől számított hatodik év utolsó napjáig kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

(4)	A (3) bekezdésben megjelölt határidőt követő időszakra az eladó a fennmaradó vételárhányadra - a Ptk. szerint a pénztartozás esetén megállapítható - kamatot köthet ki.

51. §

Önkormányzati rendeletben kell meghatározni az önkormányzati lakás:

a)	vételárát;

b)	megvásárlására kötött szerződéskor befizetendő vételárrészletet;

c)	vevője részére biztosított részletfizetés időtartamát;

d)	elidegenítéséhez és megterheléséhez való hozzájárulás feltételeit;

továbbá a lakásra megállapított

e)	árengedmény, illetőleg a vételárhátralékra adott engedmény feltételeit és mértékét; valamint

f)	az árengedmény és a vételárhátralékra adott engedmény megtérítésének, illetőleg a megtérítés alóli felmentés feltételeit.

52. §

(1)	Bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakást csak e jogosultak hozzájárulásával lehet elidegeníteni. Ez a rendelkezés alkalmazandó arra a helyiségre is, amelynek bérlőjét a helyiséggel rendelkező szerv jogosult kijelölni.

(2)	Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állami lakást és helyiséget a kezelői jogot gyakorló szerv által meghatározott feltételekkel lehet elidegeníteni.

(3)	Az életvédelem céljait szolgáló helyiséget a megyei (fővárosi) polgári védelmi parancsnokság hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

53. §

54. §

(1)

Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került - az e törvény hatálybalépésekor határozatlan idejű szerződéssel bérbeadás útján hasznosított - és a helyiséggazdálkodásról szóló korábbi jogszabályok hatálya alá tartozó önkormányzati helyiségre a (2) bekezdésben meghatározott személyeket e törvény szabályai szerint gyakorolható vételi jog illeti meg. A vételi jogot csak olyan önkormányzati helyiségre lehet gyakorolni, amely az ingatlan-nyilvántartásba társasházi külön tulajdonként van bejegyezve vagy ilyen tulajdonként bejegyezhető.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati helyiségre vételi jog illeti meg:

a)	1994. január 1-jétől 1997. december 31-ig a helyiség bérlőjét (bérlőtársakat);

b)	1998. január 1-jétől kezdődően 1998. december 31-ig annak a társasházközösségnek a tulajdonostársait (a továbbiakban: tulajdonostársak), ahol az önkormányzati helyiség van.

(3)

Nem áll fenn a vételi jog az önkormányzati helyiségre, ha a helyiség

a)	olyan épületben van, amelyet a törvény kihirdetésekor érvényes részletes rendezési terv bontásra kijelölt, vagy amelynek felújításáról, átalakításáról ugyanezen időpontig az önkormányzat döntött;

b)	a helyiségtulajdonos önkormányzat képviselő-testülete polgármesteri (főpolgármesteri) hivatalának (hivatali egységének), elhelyezésére szolgáló épületben van;

c)	műemlék épületben van;

d)	életvédelmi célokat szolgál;

e)	bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett;

f)	műterem céljára szolgál;

g)	elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt, kivéve ha e tilalom a vételi jog gyakorlását biztosítja.

(4)	A törvény alapján vételi joggal érintett helyiségre a vételi jog gyakorlásának biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn.

55. §

(1)	Bérlőtársak esetén a vételi jog az önkormányzati helyiség egészére együttesen gyakorolható.

(2)	Ha a bérlőtársak másként nem állapodnak meg, az önkormányzati helyiség tulajdonjogát az általuk kizárólagosan használt helyiségrész alapterületének arányában, vagy egyenlő arányban szerzik meg.

56. §

(1)	A tulajdonostársakat akkor illeti meg a vételi jog, ha a bérlő (bérlőtárs) nem él vételi jogával. A tulajdonostársak a vételi jogukat az önkormányzati helyiség egészére együttesen gyakorolhatják.

(2)	A tulajdonostársak - a számukra biztosított határidőn belül - akkor élhetnek vételi jogukkal, ha a társasház egyetlen lakása sincs annak a helyiségtulajdonos önkormányzatnak a tulajdonában, amelyre a vételi jog fennáll.

(3)	A tulajdonostársaknak a vételi jog gyakorlásáról történő döntése során az épületben helyiségtulajdonnal rendelkező önkormányzatot figyelmen kívül kell hagyni.

(4)	A vételi jog alapján megvásárolt helyiség a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. A helyiségre a tulajdonostársak a társasházi közös tulajdonra vonatkozó szabályok szerint, a társasház alapító okiratában meghatározott hányadban szereznek tulajdont.

57. §

(1)	A vételi joggal terhelt önkormányzati helyiség forgalmi értékét különösen a helyiség településen és épületen belüli fekvése, felszereltsége, műszaki állapota figyelembevételével kell megállapítani.

(2)	A helyiség vételára nem lehet kevesebb, mint a megállapodás megkötését megelőző évben a helyiségre megállapított éves bér háromszorosa és nem lehet magasabb, mint a helyiség beköltözhető forgalmi értékének a hatvan százaléka.

(3)	A vételi jog jogosultja a vételárat részletekben is teljesítheti (részletvétel). A részletfizetés időtartama három évnél kevesebb nem lehet.

(4)

Ha a vételár az éves helyiségbér háromszorosát meghaladja, részletvétel esetén az első vételárrészlet nem lehet kevesebb, mint a vételről való megállapodás megkötését megelőző évben megállapított éves helyiségbér háromszorosa, az előprivatizációs törvény alapján megszerzett helyiség esetében pedig a kétszerese.

(5)	A vételi jog jogosultja a helyiség vételárának kiegyenlítésére a kárpótlási jegyet névértékben fizetőeszközként felhasználhatja.

58. §

(1)	A vételi jog gyakorlására vonatkozó előzetes nyilatkozatot a vételi jog jogosultja a tulajdonos önkormányzatnak azon év március 31-ig köteles bejelenteni, amely évben az adásvételről szerződést kíván kötni.

(2)	A tulajdonos önkormányzat a bejelentéstől számított 180 napon belül köteles a jogosultat a helyiség vételáráról és megfizetésének feltételeiről tájékoztatni, továbbá a szerződéses nyilatkozatot a jogosultnak megküldeni.

(3)	A jogosulttal közölni kell a vételár alapjául szolgáló forgalmi értéknél figyelembe vett körülményeket és a tényleges forgalmi értéket. Amennyiben a helyiségre nem a bérlő gyakorolja a vételi jogot, akkor más jogosult számára biztosítani kell a helyiség megtekintését is.

(4)	A tulajdonos önkormányzat köteles az épületben lévő helyiségre beérkezett első előzetes nyilatkozat bejelentésekor az épület társasházzá alakításához szükséges feladatokat elvégezni. A vételről való megállapodás létrejöttével egyidejűleg az épületet társasházzá kell alakítani.

59. §

(1)	A vételi jog gyakorlására nyitva álló időtartam alatt az önkormányzati helyiség harmadik személy részére csak a vételi jog valamennyi jogosultjának hozzájárulásával idegeníthető el.

(2)	Ha a bérlő az önkormányzati helyiségre fennálló vételi vagy elővásárlási jogával nem élt, és azt az önkormányzat harmadik személy részére elidegeníti, a bérlőt - jogszabály, továbbá a szerződés alapján - megillető jogokat a jogutód változatlanul köteles biztosítani.

60. §

(1)	Ha törvény másként nem rendelkezik, önkormányzati helyiség elidegenítése esetén a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.

(2)	Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állam tulajdonában lévő helyiség elidegenítése esetén a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.

61. §

(1)

Az önkormányzat - e törvény keretei között - rendeletben határozza meg a vételi jog alapján elidegenített önkormányzati helyiség

a)	vételárát;

b)	részletvétele esetén a további részletfizetés mértékét, feltételeit és annak időtartamát.

(2)	Ha az önkormányzati helyiséget nem a vételi jog jogosultja vásárolja meg, az adásvételi szerződés megkötésének feltételeit és a vételár kialakításának szempontjait az önkormányzat rendeletben határozza meg.

NEGYEDIK RÉSZ

VII. FEJEZET
AZ ELIDEGENÍTÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK FELHASZNÁLÁSA

62. §

(1)

Az önkormányzat a lakóépületeinek (a bennük lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek) elidegenítéséből származó, e törvény hatálybalépése után befolyó teljes bevételét, a fővárosi kerületi önkormányzat pedig annak az ötven százalékát a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség az állami tulajdonú lakóépületek (a bennük lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek) elidegenítéséből származó önkormányzatot megillető bevételekre is vonatkozik, tekintet nélkül arra, hogy az elidegenítésről a megszűnt tanácsi szerv vagy az önkormányzat döntött-e.

(3)

Az önkormányzat az (1) és (2) bekezdésben említett bevételét csak a tulajdonában lévő lakóépületeinek (lakóépületrészeinek) felújítására és azzal együtt végzett korszerűsítésre (a továbbiakban együtt: felújítás), továbbá új lakás építésére, illetőleg az állampolgárok tulajdonában álló lakásra hatósági kiutalás alapján - valamint az állampolgárok tulajdonában álló lakásra 1953. április 1-je előtt bármilyen jogcímen - létrejött lakásbérlet (a továbbiakban együtt: kényszerbérlet) felszámolására használhatja fel.

(4)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem vonatkozik azokra az önkormányzatokra, amelyek e törvény alapján rendeletalkotásra nem kötelesek.

(5)

A lakás- és helyiség elidegenítéséből származó bevételből az önkormányzat levonhatja

a)	az épület elidegenítésre való kijelölésével, a vételi joggal kapcsolatos önkormányzati rendelet előkészítésével;

b)	a földrészlet megosztásával;

c)	a társasházzá való átalakítással;

d)	a forgalmi érték megállapításával;

e)	az elidegenítés lebonyolításával

kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket.

63. §

(1)

A fővárosi kerületi önkormányzat a lakóépületeinek (a bennük lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek) elidegenítéséből származó, e törvény hatálybalépése után befolyó bevételének a fennmaradó ötven százalékát a fővárosi közgyűlés számláját vezető pénzintézethez elkülönített számlára köteles befizetni.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség az állami tulajdonú lakóépületek (a bennük lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek) elidegenítéséből származó, a kerületi önkormányzatot megillető bevételekre is vonatkozik, tekintet nélkül arra, hogy az elidegenítésről a megszűnt tanácsi szerv vagy az önkormányzat döntött-e.

(3)

Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt bevétel csak a kerületi önkormányzati tulajdonú lakóépületek (lakóépületrészek) felújítására használható fel. E bevételekből a kerületi önkormányzatok pályázat keretében igényelhetnek. A juttatás feltételeit és a pályázati eljárás rendjét a fővárosi közgyűlés rendeletben határozza meg.

64. §

(1)	Az önkormányzati tulajdonú lakóépületek (lakóépületrészek) felújításához igénybe vett pénzintézeti kölcsön visszafizetésére az állam garanciát vállal és kamatainak megfizetéséhez támogatást nyújt.

(2)	Annak a pénzintézeti kölcsönnek (kölcsönhányadnak) az összege, amire az (1) bekezdésben említett állami garancia és támogatás igénybe vehető, nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet az önkormányzat az adott munka elvégzésére saját eszközeiből ráfordít.

(3)	A 63. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt bevételből a kerületi önkormányzat számára biztosított juttatást a (2) bekezdés alkalmazása során az önkormányzat saját ráfordításának kell tekinteni.

(4)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami garanciavállalás és a kamattámogatás feltételeit jogszabályban határozza meg.

ÖTÖDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

VIII. FEJEZET
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

65. §

66. §

(1)	A törvény hatálybalépéséig létrejött tartási szerződés alapján a lakásbérleti jog akkor folytatható, ha e jog folytatásának a tartási szerződés megkötésekor hatályos jogszabályokban meghatározott feltételei fennállnak.

(2)	Az (1) bekezdésben említett szerződés esetén a lakásbérleti jog folytatását a törvény hatálybalépése után a bérbeadó ismeri el.

67. §

(1)	Az önkormányzati lakást annak kell bérbe adni, aki a törvény hatálybalépéséig - a lakásbérleti jogviszony megszűnése után - a lakásban jóhiszemű jogcím nélküli személyként maradt vissza, és a lakás kiutalása a korábbi jogszabályok alapján részére kötelező volt.

(2)	Az a jóhiszemű volt bérlő (bérlőtárs), akinek a bérleti joga a törvény hatálybalépéséig megszűnt, a megszűnéskor hatályos jogszabályok alapján megfelelő másik lakásra tarthat igényt.

(3)	Ha a bérlő lakásbérleti joga a törvény hatálybalépéséig már megszűnt és a lakásban a bérlő által befogadott jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó maradt, elhelyezésére a lakásbérleti jog megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján tarthat igényt.

(4)	A törvény hatálybalépéséig keletkezett elhelyezési kötelezettséget az teljesíti, akit az e kötelezettséget meghatározó jogszabály megjelöl. Az önkormányzati lakást kiutalás helyett bérbe kell adni.

(5)	A törvény hatálybalépésekor a lakást jogcím nélkül használó jóhiszemű személy e törvény szabályainak megfelelő használati díjat köteles fizetni.

68. §

(1)	A szociális intézményből elbocsátott személynek, ha a lakásügyi hatóság javára a lakásbérleti jogviszonyról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le, az az önkormányzat köteles megfelelő és beköltözhető lakást bérbe adni, amelyik a lemondással érintett lakás tulajdonosává vált.

(2)	Ha az intézménybe utaláskor a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, a másik lakás bérbeadásának feltételeit az önkormányzat rendeletben szabályozza.

69. §

(1)	Ha az önkormányzati lakást magánszemély létesíti, a lakást annak kell bérbe adni, akit előzetesen a lakás bérlőjéül kijelöltek.

(2)	Ha a kijelölt bérlő az építési munkát a megállapított határidőre nem végezte el, a bérbeadó és a kijelölt bérlő új határidőről vagy az elvégzett építési munka költségének megtérítéséről állapodhatnak meg.

70. §

(1)	Ha a törvény hatálybalépéséig a lakásbérleti jogról lemondtak és a kedvezményezett a lemondást elfogadta, a lakásbérleti jog folytatására a lemondáskor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(2)

Ha a törvény hatálybalépéséig a lakás egy részéről vagy társbérleti lakrészről érvényesen lemondtak, a szerződést a lemondás érvényessé válásakor hatályos jogszabályok alapján kell módosítani és a lakás-használatbavételi díjat megfizetni. A lakás-használatbavételi díjjal kapcsolatban a bérbeadó jár el.

(3)	Ha a törvény hatálybalépéséig a lakásbérleti jogról a lakással rendelkező szerv, az ingatlanközvetítő szerv vagy a bérbeadó javára érvényesen lemondtak, a bérlő által igényelhető pénzbeli térítésre a lemondás érvényessé válásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)	Az ingatlanközvetítő szerv által a lemondás folytán a törvény hatálybalépéséig megszerzett önkormányzati lakás bérbeadásáról a tulajdonos önkormányzat rendelkezik.

(5)	Állami lakás esetén a lakással rendelkező szerv a javára szóló lemondást a törvény hatálybalépése után nem fogadhatja el.

71. §

(1)

A bérlő a lakás- és helyiségbérleti szerződés felmondással történő megszűnése esetén igényt tarthat a befizetett lakásépítési hozzájárulásra, használatbavételi díjra, illetve igénybevételi díjra (a továbbiakban együtt: használatbavételi díj), kivéve, ha a bérbeadónak cserelakást (cserehelyiséget) kell felajánlania.

(2)	A bérlő részére a törvény alapján kifizetett használatbavételi díjnak megfelelő összeg megtérítése attól a szervtől igényelhető, amelyet a bérlő által befizetett díj jogszabály alapján megilletett.

(3)	A bérbeadó a használatbavételi díjat a felmondási határidőt követő nyolc napon belül köteles a bérlőnek megfizetni.

(4)	A bérbeadó a használatbavételi díjat visszatarthatja, ha a bérlő a lakást, illetőleg a helyiséget a felmondásban meghatározott időpontban nem megfelelő állapotban adja vissza.

72. §

(1)

A használatbavételi díj összegéből megelőlegezett szociálpolitikai kedvezmény és a használatbavételi díj hátralékos összegének megfizetésével kapcsolatban, a törvény hatálybalépése után is azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelynek alapján a kedvezményt, halasztást (részletfizetést) engedélyezték azzal, hogy a megfizetésről a bérbeadó dönt.

(2)

Ha a volt tanácsi bérlakás és a bérbeadás útján hasznosított állami tulajdonú helyiség a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet (a továbbiakban: KVSZ) kezelésébe került, az (1) bekezdésben említett díjjal kapcsolatban annak az önkormányzatnak a jegyzője jár el, amelyiknek kizáró feltételek hiányában, a lakás (helyiség) a tulajdonába került volna.

(3)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben a használatbavételi díj azt az önkormányzatot illeti meg, amelynek jegyzője a díjjal kapcsolatos jogkört gyakorolja.

73. §

Ha e törvény hatálybalépése után a szükséglakásra fennálló szerződés megszűnik, azt határozatlan időre bérbe adni nem lehet.

74. §

(1)	A bérlő a nyugdíjasok házában lévő lakásba - a házastársa kivételével - más személyt állandó jelleggel a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(2)

(3)	A bérlő a garzonházban lévő önkormányzati lakásba, illetőleg a szobabérlők házában lévő önkormányzati tulajdonú lakrészbe a házastársa és kiskorú gyermeke kivételével más személyt állandó jelleggel a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat el.

75. §

(1)

A szolgálati lakásra kötött szerződés megszűnik akkor is, ha a bérlőnek

a)	a lakással rendelkező szervvel fennálló munkaviszonya, vagy

b)	a szolgálati lakásra jogosító munkaköre vagy tevékenysége

megszűnik, kivéve, ha fegyveres testületi lakás esetén az illetékes miniszter ettől eltérően rendelkezett.

(2)

Ha a szerződés megkötésekor a lakás szolgálati, illetőleg olyan vállalati bérlakásnak minősült, amelyre a szerződést határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig kötötték:

a)	annak a bérlőnek, akinek - e törvény hatálybalépését megelőzően vagy azt követően - nem neki felróható okból szűnt, illetőleg szűnik meg a szerződése, továbbá

b)	a lakás bérlőjének halálakor a vele együttlakó - e törvény 32. § (3) bekezdésében említett - személy részére a lakással rendelkező szervnek - e törvény szabályainak megfelelő - cserelakást kell felajánlania.

76. §

(1)

(2)	Az önkormányzati lakásra a törvény kihirdetéséig megállapított lakbér 1994. június 30-ig nem emelhető.

(3)

A külállam tulajdonában lévő, továbbá a diplomáciai, illetőleg más személyes mentességet élvező személyek által használt lakásokra érvényes - az e törvény hatálybalépése előtt létrejött - szerződést a törvény nem érinti. Az ilyen lakásokra az e törvény hatálybalépésekor érvényes jogszabályokat kell alkalmazni.

(4)	Aki e törvény hatálybalépésekor állandó jelleggel a lakásban jogszerűen lakik, annak nem kell kérnie a 21. § (2) bekezdésében szabályozott bérbeadói hozzájárulást. A bérlő halála esetén azonban a lakásbérleti jogot e törvény szabályainak megfelelően folytathatja.

(5)	E törvény a hatálybalépésekor már fennálló bérlőtársi jogviszonyt nem érinti.

77. §

A törvény hatálybalépésekor önkormányzati tulajdonú helyiségre fennálló szerződés - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - cserehelyiség biztosítása nélkül tíz évig nem mondható fel.

78. §

(1)	Ha a törvény hatálybalépése előtt a helyiség egészét vagy ötven százalékát meghaladó részét albérletbe, illetőleg bármilyen jogcímen használatra átengedték, a bérbeadó a szerződést 1994. március 1-jéig cserehelyiség biztosítása nélkül felmondhatja. A felmondási idő egy évnél rövidebb nem lehet.

(2)	Önkormányzati helyiség esetén nem érvényes a felmondás, ha a bérlő a felmondási határidő lejártáig az albérlővel (használóval) megállapodik a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésében, vagy bérlőtársi szerződés megkötésében, illetőleg bérleti jogát az albérlőre átruházza.

(3)	Ha a bérlő az albérlővel (használóval) a (2) bekezdés szerint a bérleti jog átruházásában vagy bérlőtársi szerződés megkötésében állapodott meg, a bérbeadó ahhoz köteles hozzájárulni.

(4)	Az (1) bekezdésben foglalt szabályokat nem lehet alkalmazni, ha a kiskereskedelmi, vendéglátó, illetőleg fogyasztási szolgáltató tevékenységet folytató bérlő (vállalkozó) az üzletének üzemeltetésére a polgári jog szabályai szerint szerződést kötött.

(5)	A vételi jog csak akkor gyakorolható, ha a bérleti jogot a (2) bekezdés alapján rendezték.

IX. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZATOKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK

79. §

(1)

(2)	A községi önkormányzatnak nem kell rendeletben megállapítani az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, elidegenítésére vonatkozó szabályokat, ha a tulajdonában lévő lakások száma, illetőleg helyiségek esetében a bérbeadás útján hasznosított helyiségek száma nem haladja meg a húszat.

80. §

(1)

(2)

(3)	E törvény rendelkezései nem érintik az önkormányzati törzsvagyonra vonatkozó szabályokat.

81. §

(1)

Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ötv.) alapján a KVSZ, illetőleg ennek jogutódja kezelésében lévő lakások és e törvény hatálybalépésekor bérbeadás útján hasznosított helyiségek bérletére az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)	Az (1) bekezdésben említett lakások és helyiségek bérletére 1994. január 1-jétől annak az önkormányzatnak a rendeletét kell alkalmazni, amelynek a lakás és helyiség, kizáró rendelkezés hiányában, a tulajdonába került volna.

(3)	Ha az önkormányzat rendeletet nem alkot, a KVSZ-nek a bérbeadói jogainak gyakorlása során a (2) bekezdésben említett önkormányzat véleményét előzetesen ki kell kérnie.

82. §

(1)

A menedékjogot élvező személyek részére biztosított önkormányzati tulajdonban lévő és e törvény hatálybalépésekor jogszabály szerint a Népjóléti Minisztérium vagy egyetértésével más szerv rendelkezése alatt álló lakást - bármely szervvel kötött megállapodás alapján - használó személy részére, kérelmére határozatlan időre bérbe kell adni.

(2)	A szerződés megkötésével a Népjóléti Minisztérium rendelkezési joga megszűnik.

83. §

(1)	1993. december 31-ig a bérbeadás útján hasznosított önkormányzati lakás és helyiség tulajdonjoga nem pénzbeli hozzájárulásként nem bocsátható gazdasági társaság rendelkezésére. Ugyanez a tilalom vonatkozik a törvény hatálybalépése után a vételi joggal érintett önkormányzati lakásra és helyiségre.

(2)	Az önkormányzatok más önkormányzat tulajdonára fennálló, Övt.-n alapuló elővásárlási joga az önkormányzati lakások és az e törvény hatálybalépésekor bérbeadás útján hasznosított önkormányzati helyiségekre nem érvényesíthető.

84. §

(1)	Az önkormányzat képviselő-testülete dönt a korábban jóváhagyott lakáskiutalási névjegyzéken szereplő igények felülvizsgálatáról és a lakásigények kielégítésének módjáról. Felülvizsgálja a lakásigényléseket és rendelkezik az igénylési letétekről és kamatairól.

(2)	Önkormányzati rendelet határozza meg - az önkormányzati lakások bérletével, illetőleg elidegenítésével kapcsolatban - az érintett állampolgároknak a személyes adataira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét.

(3)	A lakáskiutalási névjegyzékben szereplő személyes adatok a névjegyzék felülvizsgálatáig kezelhetők, illetőleg az abban szereplő adatok az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a lakásigények elbírálásához felhasználhatók.

(4)	A (2) bekezdésben említett önkormányzati rendelet, illetőleg a 87. § (4) bekezdése alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, illetőleg ebből személyazonosító adat nélkül statisztikai adatszolgáltatás teljesíthető.

85. §

(1)	A lakás fekvése szerint illetékes önkormányzat köteles 1996. december 31-ig a kényszerbérlő részére önkormányzati cserelakás bérbeadását felajánlani.

(2)	Ha az önkormányzat a lakás bérbeadását a kényszerbérlőnek felajánlotta, a bérbeadó a bérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja.

A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokra vonatkozó sajátos rendelkezések

86. §

(1)

A fővárosi közgyűlés - a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló 1991. évi XXIV. törvény 10. § (3) bekezdés p) pontja alapján - rendeletben határozza meg a kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő lakások

a)	bérbeadása során érvényesítendő szociális, jövedelmi, vagyoni feltételeket;

b)	cseréje esetén a hozzájárulás, illetőleg a megtagadás feltételeit.

(2)	A kerületi önkormányzat e törvény és a fővárosi közgyűlés (1) bekezdésen alapuló rendeletének keretei között alkot önkormányzati rendeletet.

Állami szervekre vonatkozó sajátos rendelkezések

87. §

(1)

A fegyveres erők, a rendőrség, az állami tűzoltóság, a polgári védelem, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás szervei, és a központi költségvetési szerv rendelkezése alatt álló - e szervekkel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti és egyéb munkaviszonyban, valamint más címen foglalkoztatási jogviszonyban lévők elhelyezéséhez szükséges - lakásokra (ideértve az e szerveket megillető bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási jog gyakorlását is) a tevékenység szerint illetékes miniszter (a továbbiakban: miniszter) - e törvény keretei között - rendeletben határozza meg:

a)	a bérlők körét és a bérbeadás feltételeit;

b)	a bérlőtársi jogviszony létesítésének feltételeit;

c)	a lakáshasználati díj emelésének mértékét és feltételeit;

d)	a bérlő által befogadható személyek körét és a befogadás feltételeit;

e)	a tartási szerződéshez való hozzájárulás feltételeit;

f)	a lakáscseréhez történő hozzájárulás, illetőleg az egyetértés feltételeit;

g)	a lakásban visszamaradó személy elhelyezésére történő kötelezettségvállalás feltételeit;

h)	a bérlő halála esetén az önkormányzati lakás bérleti joga folytatására jogosultak körét és feltételeit, továbbá az állami lakás bérleti joga folytatására jogosultak körét és feltételeit;

i)	az albérletbe adáshoz való hozzájárulás feltételeit;

j)	az állami lakás bérének mértékét, illetőleg a lakbér megállapításának feltételeit;

k)	az állami lakás (helyiség) elidegenítésének szabályait;

l)	a lakás elidegenítéséhez való hozzájárulás feltételeit.

(2)	Az (1) bekezdés a), f), g) és l) pontjában foglaltakat a még fennálló bérlőkiválasztási jog esetén megfelelően alkalmazni kell.

(3)	A Kormány az (1) bekezdésben említett rendelet megalkotása alól felmentést adhat. Ebben az esetben 1994. január 1-jétől az (1) bekezdésben megjelölt lakások bérletére, a bérbeadó jogaira és kötelezettségeire, valamint e lakások elidegenítésére a törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4)

Az (1) bekezdésben megjelölt szervek az érintett állampolgárok természetes személyazonosító és egyéb személyes adatait a lakásbérlet megszűnésétől számított öt évig - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglalt szabályok szerint - kezelhetik.

A közös tulajdonra vonatkozó szabályok

88. §

Vegyes rendelkezések

89. §

(1)	Ha e törvény a bérbeadó hozzájárulását írja elő, a bérbeadó a hozzájárulásáról vagy annak megtagadásáról a megkeresésétől számított harminc napon belül köteles nyilatkozni. A határidő indokolt esetben egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbítható, erről a bérlőt írásban értesíteni kell.

(2)	Ha a bérbeadó harminc - vagy az (1) bekezdés szerint meghosszabbított további harminc - napon belül nem válaszol, azt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

(3)

Ha törvény másként nem rendelkezik, az e törvényben biztosított vételi és elővásárlási jog alapján lakás- és helyiségtulajdon érvényesen akkor szerezhető, ha jogszabályokban előírt engedélyt (hozzájárulást) a hatáskörrel rendelkező szerv megadta. Ezt a szükséges engedély (hozzájárulás) megjelölésével a szerződésben rögzíteni kell.

(4)	E törvény alapján helyiségre biztosított vételi, illetőleg elővásárlási jogát nem gyakorolhatja az, akinek a vásárlás időpontjában adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása, továbbá a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása van.

90. §

(1)	Az önkormányzatot a 85. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatának ellátásához költségvetési támogatás illeti meg.

(2)

A támogatás mértéke:

a)	ha az önkormányzat a bérlőnek a tulajdonában lévő lakást ad bérbe, az e lakásra 1992-ben megállapítható lakás-használatbavételi díjnak legfeljebb a tízszerese,

b)	ha az önkormányzat más módon gondoskodik az elhelyezésről, az önkormányzati ráfordítás összegének a fele, de ez nem haladhatja meg a bérlő által lakott lakásra 1992-ben megállapítható lakás-használatbavételi díj tízszeresét.

(3)	A (2) bekezdésben említett támogatás az önkormányzatot akkor is megilleti, ha a bérbeadó és a bérlő a kényszerbérletet közös megegyezéssel szünteti meg, és az önkormányzat a bérlőnek lakás biztosítása helyett pénzbeli térítést fizet.

(4)	Az egy naptári évben teljesített elhelyezési feladatok után járó támogatást az önkormányzat a következő év január hónapjában igényelheti a Pénzügyminisztériumtól.

Végrehajtási eljárás

91. §

(1)	E törvény hatálybalépését követően a lakás és helyiség kiürítésével, átadásával, használatával kapcsolatos, illetőleg a felmondás érvényességét megállapító határozatok végrehajtásának elrendelése és foganatosítása bírósági végrehajtásra tartozik.

(2)	A törvény hatálybalépése előtt hozott, végrehajtást elrendelő határozat végrehajtásának foganatosítására az (1) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3)	A (2) bekezdésben említett határozatban szereplő személyes adatok a végrehajtási eljárás befejezéséig kezelhetők.

Hatálybalépés

92. §

(1)	E törvény 1994. január 1-jén lép hatályba.

(2)

(3)	Az 1. számú mellékletben megjelölt jogszabályok e törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik.

(4)	Az e törvény alkalmazásához szükséges értelmező rendelkezéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.

93. §

(1)	E törvény felhatalmazása alapján az önkormányzat képviselő-testülete úgy köteles rendeletét megalkotni, hogy az 1994. január 1-jén hatályba lépjen.

(2)	A miniszter a 87. § (1) bekezdésében megjelölt lakásokra úgy köteles rendeletét megalkotni, hogy az 1994. január 1-jén hatályba lépjen.

94. §

(1)

(2)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az eljárás lakás, helyiség igénybevételével, vagy olyan eljárással kapcsolatos, amelyben a bérlő felhívható, hogy költözzék a tulajdonában álló lakásba, vagy azt idegenítse el, illetőleg lakásbérleti jogviszonyáról mondjon le.

(3)

(4)

(5)

(6)	Az (5) bekezdést kell megfelelően alkalmazni annak a lakás és helyiségbérleti szerződésnek a megkötésére, amely az (1) bekezdésben említett eljárásban hozott határozaton, illetőleg a (4) bekezdésben említett jognyilatkozaton alapul.

(7)

Ha a lakás- vagy helyiségbérleti jogviszony kisajátítási határozat, továbbá lakás közületi elhelyezés céljára történő igénybevétele folytán vagy az építésügyi hatóság épület lebontását, átalakítását elrendelő, illetőleg engedélyező határozata alapján szűnik meg, a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő elsőfokú és jogorvoslati eljárásban az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a lakást és a helyiséget kiutalás helyett bérbe kell adni.

(8)

A jogcím nélküli rosszhiszemű lakáshasználónak a lakás elhagyására vonatkozó kötelezettsége elmulasztása miatt, illetőleg a jogcím nélküli helyiséghasználat, valamint a helyiség és terület rendeltetésellenes használata miatt indult bírsággal kapcsolatos adóhatósági eljárást meg kell szüntetni, a jogerős és végrehajtható bírságot be kell hajtani.

(9)	Határozatban előírt építési munka elvégzésének és a helyiség (lakás) pótlási kötelezettség elmulasztása esetén a törvény hatálybalépése után is megtehetők a korábbi jogszabályban ilyen esetben meghatározott elhelyező hatósági intézkedések.

(10)	A jegyző (főjegyző) a törvényben meghatározott esetekben gyakorol lakásügyi és elhelyező hatósági hatáskört. A főjegyző ilyen hatósági jogkört a törvény keretei között azokban az ügyekben gyakorol, amelyekben a törvény hatálybalépéséig is elsőfokú hatóságként járt el.

Módosuló jogszabályok

95. §

(1)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 434. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre.
(2) A lakásbérleti jogviszony létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, továbbá a lakásbérlet megszűnésére vonatkozó szabályokat külön törvény tartalmazza.
(3) A lakásbérlet szabályait - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére is.
(4) Jogszabály - a (2) bekezdésben említett törvény keretei között - a lakásbérlet létrejöttének, megszűnésének, a lakásbérleti jog folytatásának, a lakások elidegenítésének további feltételeit is megállapíthatja.”

(2)	A Ptk. 586. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A tartási szerződést írásban kell megkötni.”

(3)

A Ptk. 685. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) jogszabály: a törvény, továbbá a kormányrendelet; a 19. § (1) bekezdésének c) pontja, a 29. § (3) bekezdése, a 200. § (2) bekezdése, a 226. § (3)-(5) bekezdése, a 231. § (3) bekezdése, a 301. § (4) bekezdése, a 434. § (3)-(4) bekezdése, az 523. § (2) bekezdése, az 528. § (3) bekezdése és az 530. § tekintetében viszont valamennyi jogszabály.”

(4)

Az árak megállapításáról szóló, az 1992. évi V. törvénnyel módosított 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének B) Szolgáltatások című táblázatában a 714-11-01 szolgáltatásszám alatti szöveg helyébe a következő rendelkezés lép:
„A személyi tulajdonban lévő lakásra 1989. január 1-je előtt létrejött és a törvény hatálybalépésekor fennálló bérleti jogviszony keretében hasznosított lakások bére.”

(5)

A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 14. § (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A felmondásra a lakások és a helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 26. §-át, továbbá a 43. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”

(6)

A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. tvr. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A lakás és helyiség kiürítésével, átadásával, használatával kapcsolatos, illetőleg a felmondás érvényességét megállapító határozat végrehajtásának elrendelése a bíróság, lefolytatása a végrehajtó hatáskörébe tartozik; a végrehajtás elrendelése végrehajtási lappal történik.”

(7)

A földről szóló 1987. évi I. törvény a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) Állami szerv kezelésében lévő ingatlan kezelői joga visszavonásának akkor van helye, ha az érintett állami szervek a kezelői jog átruházásában nem tudtak megállapodni és felettük az alapítói jogokat nem azonos szerv gyakorolja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kezelői jog visszavonására és az új kezelő kijelölésére vonatkozó eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes köztársasági megbízott folytatja le.
(3) A kezelői jog visszavonásáért járó kártalanítás összegét a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok alkalmazásával kell megállapítani.
(4) A köztársasági megbízott határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól lehet kérni.”

(8)

A kisajátításról szóló, többször módosított 1976. évi 24. tvr. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kisajátított épületben lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség használója részére a kisajátítást kérő köteles megfelelő cserelakást (cserehelyiséget) biztosítani. A cserelakás megfelelőségének megállapításánál a lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A cserehelyiség akkor megfelelő, ha a tevékenység hasonló körülmények között történő folytatására alkalmas.”

(9)

A kisajátításról szóló, többször módosított 1976. évi 24. tvr. 15. §-át követően a következő új 15/A. és 15/B. §-sal egészül ki:
„15/A. § Ha az ingatlant önkormányzati célra sajátítják ki, a használó részére - a kisajátítást kérővel való megegyezése hiányában - cserelakásként önkormányzati bérlakást kell adni.
15/B. § (1) A kisajátításra kerülő épületben lévő lakás használója részére nem kell cserelakást adni, ha
a) a használó a cserelakásra vonatkozó igényéről - legkésőbb a kisajátítási tárgyaláson - lemond;
b) a használó tulajdonában ugyanabban a városban (községben) beköltözhető és megfelelő lakás van;
c) a jogcím nélküli használó - törvény rendelkezése alapján -