Hatályos állapot
Közlönyállapot
2001.07.10. - 2001.10.07.
2001.10.08. - 2002.12.09.
2002.12.10. - 2003.03.18.
2003.03.19. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.09.24.
2007.09.25. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.11.10.
2009.11.11. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.07.31.
2010.08.01. - 2010.08.27.
2010.08.28. - 2010.12.22.
2010.12.23. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.11.14.
2011.11.15. - 2011.12.30.
2011.12.31. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.05.04.
2012.05.05. - 2012.06.29.
2012.06.30. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.19.
2013.07.20. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.12.13.
2013.12.14. - 2014.01.11.
2014.01.12. - 2014.03.03.
2014.03.04. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.07.15.
2014.07.16. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.07.02.
2015.07.03. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

2001. évi LXIV. törvény

a kulturális örökség védelméről

Az Országgyűlés
- felismerve, hogy kulturális örökségünk hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrása, a nemzeti és az egyetemes kultúra elválaszthatatlan összetevője;
- abból a célból, hogy a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott kulturális örökség feltárásának, tudományos feldolgozásának, megóvásának, védelmének, fenntartható használatának és közkinccsé tételének törvényi feltételeit megteremtse;
- annak érdekében, hogy a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló tevékenységeket szabályozza, a feladatokat meghatározza, és tovább egyszerűsítse, hatékonyabbá tegye a hatósági eljárásokat, illetőleg a kiemelkedő jelentőségű kulturális értékek állami tulajdonba kerülését elősegítse,
a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §
(1) E törvény hatálya a kulturális örökség fogalomkörébe tartozó javakra, valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre terjed ki.
(1) E törvény hatálya a kulturális örökség elemeire, valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre terjed ki.
(2) A kulturális örökség e törvény szerinti védelme nem érinti az e javakon más jogszabályok alapján fennálló védettséget.
(2) A kulturális örökség e törvény szerinti védelme nem érinti az annak elemein más jogszabályok alapján fennálló védettséget.
2. §   E törvény hatálya nem terjed ki
a) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Évt.) szabályozott kérdésekre a 97. § és 100. § d) pontjában foglalt kivétellel,
a) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Évt.) szabályozott kérdésekre,
a) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) szabályozott kérdésekre,
b) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervekre és személyekre a 3-6. §-okban, a 7. § 4. pontjában, a 46-73. §-okban, a 75-76. §-okban, a 79-86. §-okban, a 88-89. §-okban, a 91. §-ban, a 93. §-ban, a 95-96. §-okban és a 100. §-ban foglaltak kivételével,
b) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervezetekre és személyekre az e törvény 3-5. §-aiban, a 6. §-ban, a 7. § 3-5., 13-14. és 26. pontjában, a 46-62. §-aiban, a 63. § (2), (4)-(6) bekezdéseiben, a 64-66. §-aiban, a 68-73. §-aiban, a 75. §-ban, a 76. § (1) bekezdésében, a 79-86. §-aiban, a 88-89. §-aiban, a 91. §-ban, a 93. §-ban, a 95-96. §-aiban és a 100. §-ban foglaltak kivételével,
b) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervezetekre és személyekre az e törvény 3-5. §-aiban, a 6. §-ban, a 7. § 3-5., 13-14. és 26. pontjában, a 46-62. §-aiban, a 63. § (2), (4)-(6) bekezdéseiben, a 64-66. §-aiban, a 68-73. §-aiban, a 75. §-ban, a 76. § (1) bekezdésében, a 79-86. §-aiban, a 89. §-ában, a 91. §-ban, a 93. §-ban foglaltak kivételével,
c) viszonosság esetén a diplomáciai mentességet élvező külföldi állampolgárok tulajdonában levő, külföldről behozott kulturális javakra.
3. §   A kulturális örökség védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket - így különösen a terület- és településfejlesztés, terület- és településrendezés, környezet-, természet- és tájvédelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését - e védelemmel összhangban kell végezni.
4. §
(1) A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség védett javainak veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása.
(1) A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség védett elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása.
(1) A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása.
(2) A kulturális örökség elemeit tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni, értékelni, az utókor számára megőrizni és hozzáférhetővé tenni.
(3) A kulturális örökség elemeinek e törvény szerinti felderítése és kutatása csak e törvény rendelkezései és külön jogszabály alapján végezhető.
5. §
(1) A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházak, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok számára.
(1) A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházi jogi személyek, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok számára.
(1) A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházi jogi személyek, a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint az állampolgárok számára.
(2) A nemzetközi együttműködésben a nemzetközi szerződésekkel összhangban érvényesíteni kell a határokon túli magyar vonatkozású kulturális örökség, és a más nemzetek hazánkban található kulturális örökségének védelmét.
5/A. §
(1) A Világörökségi Listára felvett magyarországi helyszínek a kulturális és természeti örökség kiemelkedő jelentőségű elemeiként régészeti, műemléki, illetőleg - külön jogszabályban meghatározottak szerint - természeti védelem alatt állnak.
(2) A Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) útján, az általa - az építésügyért és a természet védelméért felelős miniszterrel egyetértésben - létrehozott és működtetett Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága közreműködésével látja el.
(2) A Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján, az általa - az építésügyért felelős miniszterrel és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - létrehozott és működtetett Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága közreműködésével látja el.
(3) A világörökségi helyszínek megóvására, fenntartható használatára, a változások nyilvántartására kezelő szervezetet kell létrehozni, amely a kezelési terv alapján végzi tevékenységét.
5/B. §   A nemzet történelme és fejlődése szempontjából kiemelkedő történeti, illetőleg kegyeleti jelentőséggel bíró helyszíneket az Országgyűlés határozattal történeti emlékhellyé nyilváníthatja.
5/C. §
(1) Kizárólag törvény nyilváníthatja nemzeti emlékhellyé azokat a történeti emlékhelyeket, amelyek állami megemlékezés rögzített helyszínei, meghatározva egyúttal az azokkal kapcsolatos részletes szabályokat.
(2) A történeti és a nemzeti emlékhelyek nyilvántartásáról, helyszíni megjelölésükről, állapotuk figyelemmel kíséréséről a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság gondoskodik.
6. §   A kulturális örökség védelmének összehangolását és irányítását, ágazati szakmai felügyeletét a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatkörében irányítja a Kormány által központi hivatalként létrehozott Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal), szakfelügyelői és más szakmai testületeket működtet. A Hivatal elnökét a miniszter nevezi ki. A kinevezés időtartama 6 év.
6. §   A kulturális örökség védelmének összehangolását és irányítását, ágazati szakmai felügyeletét a miniszter látja el. E feladatkörében irányítja a Kormány által központi hivatalként létrehozott Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal), szakfelügyelői és más szakmai testületeket működtet. A Hivatal elnökét a miniszter nevezi ki. A kinevezés időtartama 6 év.
6. §   A kulturális örökség védelmének összehangolását és irányítását, ágazati szakmai felügyeletét a miniszter látja el. E feladatkörében irányítja a kulturális örökségvédelmi hatóságot (a továbbiakban: hatóság), szakfelügyelői és más szakmai testületeket működtet.
6. §   A kulturális örökség védelmének összehangolását és irányítását, ágazati szakmai felügyeletét a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatkörében irányítja a kulturális örökségvédelmi hatóságot (a továbbiakban: hatóság), szakfelügyelői és más szakmai testületeket működtet.
6. §   A kulturális örökség védelmének keretében a védelem összehangolását és irányítását, ágazati felügyeletét, továbbá a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó, kormányrendeletben meghatározott eljáró hatóság (a továbbiakban: hatóság) irányítását
a) a kulturális javak és az emlékhelyek tekintetében a kultúráért felelős miniszter
b) a régészeti örökség és a műemléki érték védelme (a továbbiakban együtt: örökségvédelem) tekintetében a régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
látja el.
6. §   A kulturális örökség védelmének keretében a védelem összehangolását és irányítását, ágazati felügyeletét, továbbá a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó, kormányrendeletben meghatározott eljáró hatóságot (a továbbiakban: hatóság) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja.
6. §
(1) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kulturális örökség védelmének keretében
a) ellátja a védelem összehangolását és irányítását, ágazati felügyeletét, továbbá
b) irányítja a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó, kormányrendeletben meghatározott eljáró hatóságot (a továbbiakban: hatóság).
(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásában kormányrendeletben kijelölt központi hivatalként működő központi költségvetési szerv (a továbbiakban: Hivatal) működik közre.
(3) Az örökségvédelmi hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítését jogszabályban meghatározottak szerint örökségvédelmi tanácsadó testületek segítik.
(4) A kulturális örökség védett elemeinek megóvását a Hivatal jogszabályban meghatározottak szerint szakértői szolgáltatásokkal segíti elő.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

7. §   E törvény alkalmazásában:
1. Ásatás: minden földmunkával egybekötött feltárás, amely a régészeti örökség elemeit tárja fel. Ásatásnak minősül a víz alatt és a barlangokban végzett régészeti feltárás is.
1. Fenntartható használat: a védett kulturális örökség olyan módon történő használata - ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is -, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosított fennmaradásuk a jelen és jövő nemzedékek számára.
1. Beruházó: beruházási, fejlesztési, bontási, helyreállítási vagy felújítási tevékenység engedélyezését kérelmező vagy azt végző természetes vagy jogi személy, illetve gazdasági társaság vagy annak megbízottja vagy felhatalmazottja, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált.
2. Fenntartható használat: a védett kulturális örökség olyan módon történő használata - ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is -, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosított fennmaradásuk a jelen és jövő nemzedékek számára.
2. Gyűjtemény: gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, ritkaságából vagy jellegéből adódóan különös jelentőséggel bíró javak összessége, amelynek egységességében megnyilvánuló kulturális értéke meghaladja egyes darabjainak együttes értékét.
2. Elfedés: a feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész fizikai védelmét jogszabályban meghatározott módon biztosító műszaki megoldások régészeti megfigyelés mellett történő megvalósítása, amelyek visszabonthatóak, az esetleges későbbi, teljes felületű feltárás lehetőségét nem csökkentik vagy akadályozzák.
3. Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. Egyházi kérelemre ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek az egyházi fenntartásban működő, állami nyilvántartásba vett gyűjtemények (könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum).
3. Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. Egyházi kérelemre ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek az egyházi fenntartásban működő, állami nyilvántartásba vett gyűjtemények (könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum).
3. Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. A bevett egyház vagy a vallási tevékenységet végző szervezet kérelmére ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek az az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet fenntartásában működő, állami nyilvántartásba vett gyűjtemények (könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum).
3. Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. A bevett egyház vagy a vallási tevékenységet végző szervezet kérelmére ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek az az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet fenntartásában működő, állami nyilvántartásba vett gyűjtemények (könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum).
3. Előzetes régészeti dokumentáció: valamely terület régészeti érintettségének tisztázására, a régészeti örökség elemeire vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, az ismert adatok és források feldolgozásával, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés, terepbejárás és próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum.
4. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai, valamint a művészeti alkotások.
4. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.
4. Fenntartható használat: a védett kulturális örökség olyan módon történő használata - ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is -, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosított fennmaradásuk a jelen és jövő nemzedékek számára.
5. Kulturális örökség: régészeti érdekű területek, régészeti emlékek, régészeti lelőhelyek, ezek védőövezetei, a műemlékek, műemléki értékek és a műemléki területek, valamint a kulturális javak.
5. Kulturális örökség elemei: a régészeti örökség, műemléki értékek, valamint a kulturális javak.
5. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.
6. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.
6. Megelőző feltárás: a Hivatal által jóváhagyott írásbeli szerződés alapján végzett olyan régészeti kutatási tevékenység, amely a földmunkával járó fejlesztések, beruházások által érintett régészeti lelőhelyek feltárására irányul.
6. Megelőző feltárás: a hatóság által jóváhagyott írásbeli szerződés alapján végzett olyan régészeti kutatási tevékenység, amely a földmunkával járó fejlesztések, beruházások által érintett régészeti lelőhelyek feltárására irányul.
6. Megelőző feltárás: írásbeli szerződés alapján végzett olyan régészeti szolgáltatási tevékenység (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületű feltárás), amely a földmunkával járó fejlesztések, beruházások által érintett régészeti lelőhelyek feltárására irányul.
6. Gyűjtemény: gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, ritkaságából vagy jellegéből adódóan különös jelentőséggel bíró javak összessége, amelynek egységességében megnyilvánuló kulturális értéke meghaladja egyes darabjainak együttes értékét.
7. Műemléki érték: minden olyan épített örökségi elem, valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó területe, együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék; alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.
7. Mentő feltárás: régészeti emlék vagy lelet régészeti feltáráson kívüli, váratlan előkerülése során alkalmazandó, a közvetlenül érintett elemek szakszerű megmentésére irányuló azonnali beavatkozás.
7. Hadtörténeti örökség: 1711 utáni hadszíntér, csatatér, védelmi létesítmény, egyéb katonai objektum vagy hadi emlék, különösen harci repülőgép, kerekes vagy lánctalpas harcjármű és egyéb katonai fegyverrendszerek, fegyverek, felszerelés és egyenruha elemei, továbbá azok együttesei.
8. Műemléki helyreállítás: a napi jó karban tartási, fenntartási feladatokon túlmenő, a műemlék egészét vagy nagyobb, illetőleg értékesebb részét érintő építészeti - s szükség esetén képző- és iparművészeti - restaurálás, helyreállítás.
8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.
8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak.
8. Kiemelt nemzeti emlékhely: a nemzet és a magyar állam történelmében kiemelkedő jelentőségű nemzeti emlékhely, amelyet az Országgyűlés törvénnyel kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánít.
9. Műemlékek kötelező fenntartása: a műemlékek rendeltetésszerű használatához, illetve a műemléki értékeik állagmegóvásához szükséges, szakszerű karbantartás, a védett ingatlan egészét vagy egyes részeit érintő - kiegészítéssel, rekonstrukcióval és átalakítással nem járó - felújítás.
9. Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű használatához, illetve értékei megőrzéséhez szükséges, a műemléket érintő szakszerű állagmegóvás, folyamatos jó karbantartással vagy felújítással.
9. Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű és biztonságos használatához, illetve értékei megőrzéséhez szükséges jókarbantartási tevékenység, a műemléket érintő szakszerű állagmegóvás, felújítás, építészeti, képző- és iparművészeti beavatkozás.
9. Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány fenntartásában működő vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. A bevett egyház vagy a vallási tevékenységet végző szervezet kérelmére ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet fenntartásában működő, állami nyilvántartásba vett gyűjtemények (könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum).
10. Örökségvédelmi többletköltség: a kulturális örökség tárgyainak olyan helyreállítási munkáinak a költségei, amelyeket a Hivatal írt elő vagy rendelt el, valamint amit a tulajdonos kezdeményezésére a hatóság annak elismer, és amelyek a műemlékek kötelező fenntartásával kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel.
10. Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.
10. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.
11. Műszeres lelőhely- és leletfelderítés: a légifelvételezés, a föld és víz alatti objektumok geofizikai úton történő felmérése, a fémkereső műszerrel (detektorral) végzett lelettérképezés vagy -gyűjtés, geodéziai felmérés, és minden egyéb műszerrel folytatott olyan tevékenység, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésére irányul.
11. Műemléki helyreállítás: a jó karbantartási, fenntartási feladatokon túlmenő, a műemlék egészét vagy részét érintő felújítás, vagy meghatározott állapotba való visszaállítást célzó építészeti, képző- és iparművészeti beavatkozás.
11. Kulturális örökség elemei: a régészeti örökség, a hadtörténeti örökség régészeti módszerekkel kutatható elemei, a műemléki értékek, valamint a kulturális javak.
12. Próbafeltárás: a régészeti lelőhelyek állapotfelmérését, jellegük, térbeli kiterjedésük és rétegsoraik megállapítását célzó ásatás.
12. Műszeres lelőhely- és leletfelderítés: a légifelvételezés, a föld- és víz alatti objektumok geofizikai úton történő felmérése, a fémkereső műszerrel (detektorral) végzett lelettérképezés vagy -gyűjtés, geodéziai felmérés, és minden egyéb műszerrel folytatott olyan tevékenység, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésére irányul.
12. Műszeres lelőhely- és leletfelderítés: a légifelvételezés, a föld- és víz alatti építmények és tárgyak vagy azok maradványainak, lenyomatainak geofizikai úton történő felmérése, a fémkereső műszerrel (detektorral) végzett lelettérképezés vagy -gyűjtés, geodéziai felmérés, és minden egyéb műszerrel vagy anélkül folytatott olyan tevékenység, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésére irányul.
12. Kulturális örökség elemeinek kutatása: a kulturális örökség elemeire vonatkozó, annak pótolhatatlan forrásértékét feltáró, tudományos módszereket alkalmazó, roncsolásmentes vagy roncsolásos beavatkozással járó eljárás.
13. Régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlan eleme.
13. Örökségvédelmi felügyelet: a 46. § hatálya alá nem tartozó kulturális örökségi elemek megóvásának, fejlesztésének, fenntartható használatának hatósági eszközökön kívüli, elsősorban tanácsadással és szolgáltatási tevékenységgel történő elősegítése.
13. Megelőző feltárás: írásbeli szerződés alapján, tudományos módszerrel végzett régészeti feladatellátás (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületű feltárás), amely a földmunkával járó fejlesztések, beruházások által érintett, nyilvántartott régészeti lelőhelyek feltárására irányul, kivéve a nagyberuházást.
14. Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető.
14. Örökségvédelmi többletköltség: a kulturális örökség védett elemein végzett kutatási, restaurálási vagy helyreállítási munkák olyan költségei, amelyeket a Hivatal írt elő vagy rendelt el, valamint amit a tulajdonos kezdeményezésére a hatóság annak elismer, és amelyek a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel.
14. Örökségvédelmi többletköltség: a kulturális örökség védett elemein végzett kutatási, restaurálási vagy helyreállítási munkák olyan költségei, amelyeket a hatóság írt elő vagy rendelt el, valamint amit a tulajdonos kezdeményezésére a hatóság annak elismer, és amelyek a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel.
14. Örökségvédelmi többletköltség: a kulturális örökség védett elemein végzett kutatási, restaurálási vagy helyreállítási munkák olyan - az értéknövekedéssel csökkentett - költségei, amelyeket a hatóság írt elő vagy rendelt el, valamint amit a tulajdonos kezdeményezésére a hatóság annak elismer, és amelyek a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel.
14. Mentő feltárás: régészeti emlék vagy lelet régészeti feltáráson kívüli, váratlan előkerülése során alkalmazandó, a közvetlenül érintett elemek szakszerű megmentésére irányuló azonnali beavatkozás.
15. Régészeti feltárás: minden olyan tudományos módszerekkel végzett tevékenység (a terepbejárás, az ásatás, a hitelesítő és próbafeltárás, a megelőző feltárás, a mentő feltárás és a műszeres lelet- és lelőhely-felderítés), melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása.
15. Próbafeltárás: a régészeti lelőhelyek állapotfelmérését, jellegük, térbeli kiterjedésük és rétegsoraik megállapítását célzó tevékenység.
15. Próbafeltárás: a régészeti lelőhelyek állapotfelmérését, jellegük, térbeli kiterjedésük és rétegsoraik megállapítását célzó régészeti szolgáltatási tevékenység.
15. Műemlék: olyan nyilvántartott műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak.
16. Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt - jellegénél fogva - ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e, vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek azon kulturális javak, melyek 1711 előtt keletkeztek, és bizonyítottan műgyűjteményben maradtak fenn.
16. Régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlan eleme.
16. Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű és biztonságos használatához, illetve értékei megőrzéséhez szükséges jókarbantartási tevékenység, a műemléket érintő szakszerű állagmegóvás, felújítás, építészeti, képző- és iparművészeti beavatkozás.
17. Régészeti lelőhely: az a földrajzilag egyértelműen meghatározható terület, melyen a régészeti örökség elemei elsődleges összefüggéseikben találhatók, és amelyet a Hivatal nyilvántartásba vett.
17. Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető.
17. Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető, temetkezési hely vagy sírjel, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.
18. Régészeti örökség: az emberi létnek 1711 előtt a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben keletkezett érzékelhető nyoma, mely segít rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével.
18. Régészeti feltárás: tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés), melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása.
18. Műemléki helyreállítás: a jókarbantartási, fenntartási feladatokon túlmenő, a műemlék egészét vagy részét érintő felújítás, meghatározott állapotba való visszaállítást célzó építészeti, képző- és iparművészeti beavatkozás.
19. Régészeti védőövezet: a védett lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét.
19. Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt - jellegénél fogva - ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e, vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek azon kulturális javak, amelyek 1711 előtt keletkeztek, és bizonyítottan műgyűjteményben maradtak fenn.
19. Műszeres lelőhely- és leletfelderítés: a légi felvételezés, a föld és víz alatti építmények és tárgyak vagy azok maradványainak, lenyomatainak geofizikai úton történő felmérése, a fémkereső műszerrel (detektorral) végzett lelettérképezés vagy -gyűjtés, geodéziai felmérés, és minden egyéb műszerrel folytatott olyan tevékenység, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésére irányul.
20. Terepbejárás: minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgyűjtés és kiértékelő dokumentálás, amely új régészeti lelőhelyek felfedezésére vagy a már ismert lelőhely állapotának ellenőrzésére, illetve korábban ismert lelőhely azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt jár-e a leletek összegyűjtésével, vagy sem.
20. Régészeti lelőhely: az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók, és amelyet a Hivatal nyilvántartásba vett.
20. Régészeti lelőhely: az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók, és amelyet a hatóság nyilvántartásba vett.
20. Régészeti lelőhely: nyilvántartásba vett, e törvény által általános védelem alatt álló, földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók.
20. Nagyberuházás: az alábbi, földmunkával járó beruházás:
a) a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás,
b) a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás,
c) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt beruházás,
d) a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztótározó-építés, vagy
e) azon közérdekű célú beruházás, amelynek megvalósítása érdekében a kisajátításról szóló törvény szerint kisajátítást végeztek.
21. Történeti kert: történeti értékű - önállóan, más műemlékhez kapcsolódóan, illetve történeti településszerkezet részeként megjelenő - kertépítészeti alkotás, zöldfelület, illetőleg park.
21. Régészeti megfigyelés: a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és annak dokumentálása.
21. Régészeti megfigyelés: a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és a tevékenység régészeti dokumentálása.
21. Nemzeti emlékhely: a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar nemzet, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánít.
22. Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, mely segít rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével.
22. Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető jelentős nyoma (szerkezet, építmény, telep, maradvány, lelet, amelyek a régészeti örökség elemei), amelynek megőrzése, tanulmányozása segít megismerni az egyetemes kultúrát és rekonstruálni az ország és a nemzet történelmét, népünk eredetét és fejlődését igazolja, bemutatja, alátámasztja, és segít feltárni kapcsolatát természeti környezetével, továbbá amellyel kapcsolatos információszerzés fő forrásai a feltárás és egyéb kutatási módszerek.
22. Nyilvántartott műemléki érték: a közhiteles nyilvántartásba vett, e törvény alapján általános védelem alatt álló műemléki érték.
23. Régészeti védőövezet: a védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét.
23. Nyilvántartott régészeti lelőhely: a közhiteles nyilvántartásba vett, e törvény alapján általános védelem alatt álló régészeti lelőhely.
24. Tárgyegyüttes: több elemből álló, egymással lényegileg összefüggő kulturális javak összessége, amely kivételes kulturális jelentőségét ebben az állapotában őrzi, és amely kulturális érték tekintetében meghaladja egyes elemeinek együttes értékét.
24. Örökségvédelmi felügyelet: a 46. § hatálya alá nem tartozó kulturális örökségi elemek megóvásának, fejlesztésének, fenntartható használatának hatósági felügyeleti eszközökkel, továbbá hatósági eszközökön kívüli, elsősorban tanácsadással és feladatellátással történő elősegítése.
25. Terepbejárás: minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgyűjtés és kiértékelő dokumentálás, amely nem ismert régészeti örökségi elem felfedezésére vagy a régészeti lelőhely állapotának ellenőrzésére, illetve azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt jár-e a leletek összegyűjtésével, vagy sem.
25. Örökségvédelmi többletköltség: a kulturális örökség védett elemein végzett kutatási, restaurálási vagy helyreállítási munkák olyan - az értéknövekedéssel csökkentett - költségei, amelyeket a hatóság írt elő vagy rendelt el, valamint amit a tulajdonos kezdeményezésére a hatóság annak elismer, és amelyek a védelem hiányában a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel.
26. Védett örökségi elem: az e törvény erejénél fogva védelem alatt álló, illetve miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem.
26. Védett örökségi elem: az e törvény erejénél fogva általános védelem alatt álló, illetve miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem.
26. Próbafeltárás: a régészeti érdekű területek régészeti érintettségének megállapítása, a régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak megállapítása, a próbafeltárást követő megelőző feltárás esetén a veszélyeztető források és a megelőző feltárás módjának és mértékének meghatározása vagy a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása céljából végzett régészeti feltárás.
27. Történelmi emlékhely: a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyet a Kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít.
27. Régészeti bontómunka: a régészeti örökség elemeinek feltárás keretében történő kibontására és eredeti összefüggéseinek értelmezésére irányuló régészeti szaktevékenység (felületre bontás, rétegbontás, régészeti emlék bontása, nyesés, metszetek készítése), amely földmunkával járó fejlesztés, beruházás esetén régészeti feladatellátásnak minősül.
28. Nemzeti emlékhely: a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánít.
28. Régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlaneleme.
29. Előzetes régészeti dokumentáció: valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum.
29. Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető.
30. Kiemelt nemzeti emlékhely: a nemzet és a Magyar Állam történelmében kiemelkedő jelentőségű nemzeti emlékhely, amelyet az Országgyűlés törvénnyel kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánít.
30. Régészeti feltárás: tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés, beleértve a fémkereső műszer használatát), amelynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása.
31. Nagyberuházás: a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás, a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény hatálya alá tartozó beruházás, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt egyéb beruházás, és a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás, továbbá az a beruházás, amelynek megvalósítási költségeit teljes egészében a központi költségvetés fedezi.
31. Nagyberuházás: a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás, a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény hatálya alá tartozó beruházás, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt egyéb beruházás, és a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás, továbbá az a beruházás, amelynek megvalósítási költségeit teljes egészében a központi költségvetés fedezi, vagy amely tekintetében az Évt. szerint összevont telepítési eljárást kezdeményeztek, vagy amely tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint összevont integrált eljárást kezdeményeztek.
31. Régészeti földmunka: a régészeti bontómunka kivételével a nyilvántartott régészeti lelőhelyen a régészeti feltárás megvalósítása érdekében végzett, a régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó, régészeti szaktevékenységnek nem minősülő, régészeti tükörfelületet kialakító gépi és kézi földmunkák összessége, amely nem foglalja magában a beruházás megvalósítása érdekében végzett földmunkát.
32. Elfedés: a megelőző feltárásra nem kerülő régészeti lelőhelyek, lelőhelyrészek vagy régészeti emlékek megóvása érdekében előírt intézkedések, a feltárásra nem kerülő örökségi elemek fizikai védelmét biztosító, jogszabályban vagy a hatóság határozatában meghatározott megoldások régészeti megfigyelés mellett történő megvalósítása.
32. Elfedés: a feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész fizikai védelmét biztosító, jogszabályban meghatározott műszaki megoldások régészeti megfigyelés mellett történő megvalósítása, amely könnyen visszabontható, esetleges későbbi teljes feltárás lehetőségét nem csökkenti vagy akadályozza.
32. Régészeti korú tárgy: bizonyítottan gyűjteményben fennmaradt, a kulturális javak körébe tartozó, 1711 előtt keletkezett tárgy.
33. Védetté nyilvánított régészeti lelőhely: miniszteri határozattal vagy e törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított, kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába sorolt kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű régészeti lelőhely.
33. Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt - jellegénél fogva - ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek a régészeti korú tárgyak.
34. Régészeti szolgáltatási tevékenység: földmunkával járó fejlesztéssel, beruházással összefüggésben végzett régészeti szakfeladat, a feltárásra jogosult szerv által a beruházóval kötött szerződés alapján vagy hatósági határozatban meghatározottak szerint nyújtott - a régészeti feltárás szakszerűségét jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szakember révén biztosító - szolgáltatás.
34. Régészeti leletek elsődleges feldolgozása: a leletek egyedi tisztítása, az állagvédelemhez szükséges mértékű restaurálása, azonosítása, és ennek időtartamára ideiglenes elhelyezése, amely a tudományos-szakmai hozzáférés és a múzeumba történő végleges befogadás feltétele.
35. Teljes felületű feltárás: régészeti lelőhely földrajzi körülhatárolását és a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseinek kutatását szolgáló, a lelőhely állapotfelmérését, jellege és rétegsorai megállapítását célzó régészeti szolgáltatási tevékenység.
35. Régészeti lelőhely: földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók.
36. Régészeti földmunka: régészeti lelőhelyen a régészeti feltárás megvalósítása érdekében végzett, a régészeti szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó földkiemelési munka, kézi és gépi földmunkák összessége.
36. Régészeti megfigyelés: a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a régészeti bontómunka elvégzése és dokumentálása.
37. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.
37. Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, amely segít megismerni az egyetemes kultúrát, az emberiség történetét, kapcsolatát környezetével, valamint hozzájárul az ország területén élt népek és a nemzet történelmének rekonstruálásához, igazolja, bemutatja, alátámasztja népünk eredetét és fejlődését, továbbá amellyel kapcsolatos információszerzés fő forrásai a feltárás és egyéb kutatási módszerek.
38. Régészeti védőövezet: a védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét.
39. Tárgyegyüttes: több elemből álló, egymással lényegileg összefüggő kulturális javak összessége, amely kivételes kulturális jelentőségét ebben az állapotában őrzi, és amely kulturális érték tekintetében meghaladja egyes elemeinek együttes értékét.
40. Teljes felületű feltárás: nyilvántartott régészeti lelőhelyen a régészeti örökség elemeinek a földmunkával érintett terület teljes egészén történő feltárása.
41. Terepbejárás: minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgyűjtés és kiértékelő dokumentálás, amely a régészeti örökség nem ismert elemének felfedezésére vagy a régészeti lelőhely állapotának ellenőrzésére, illetve azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt jár-e a leletek összegyűjtésével vagy sem.
42. Tervásatás: tudományos célból végzett, tudományos szempontok alapján előre tervezett régészeti feltárás.
43. Történelmi emlékhely: a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyet a Kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít.
44. Történeti városmag: a mai városok területén található, az eredeti, történelmi városszerkezetet tükröző, a régészeti örökség elemeit nagy mélységben és több rétegben megőrző, a település több évezredes múltját és folyamatosságát mutató jól lehatárolható, nagyobb összefüggő terület.
45. Védetté nyilvánított régészeti lelőhely: miniszteri döntéssel, határozattal vagy e törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű, nyilvántartott régészeti lelőhely.
46. Védett örökségi elem: az e törvény erejénél fogva általános védelem alatt álló, illetve miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem.

II. RÉSZ
A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME

1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

7/A. §   A régészeti örökség védelme kiterjed:
a) a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására;
b) a kiemelten vagy fokozottan védendő területek meghatározására, védetté nyilvánítására;
c) a régészeti örökség megőrzésére.
7/A. §   A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására, megőrzésére, a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására.
8. §
(1) A föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon.
(1) A Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon, és e törvény erejénél fogva védelem alatt áll.
(2) A régészeti leletek tulajdonjogáról az állam nevében a nemzeti kulturális örökség minisztere lemondhat régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, nem állami fenntartású múzeumok tulajdonosai javára.
(2) A régészeti leletek tulajdonjogáról az állam nevében a miniszter lemondhat régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, nem állami fenntartású múzeumok tulajdonosai javára.
(2) A közgyűjteményben kulturális javakként elhelyezett régészeti leletek tulajdonjogáról az állam nevében a kultúráért felelős miniszter lemondhat régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, nem állami fenntartású múzeumok tulajdonosai javára.
(2) A közgyűjteményben kulturális javakként elhelyezett régészeti leletek tulajdonjogáról az állam nevében a miniszter lemondhat régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, nem állami fenntartású múzeumok tulajdonosai javára.
(3) A régészeti lelet kereskedelmi forgalomba nem hozható.
9. §   A régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak.
10. §
(1) A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni.
(2) A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük.

A RÉGÉSZETI LELŐHELYEK VÉDELME

Általános védelem

11. §   A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.
11. §   A nyilvántartott régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

Régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítása

12. §   Az ország és annak régiói kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű régészeti lelőhelyeit jogszabályban kell védetté nyilvánítani.

A nyilvántartott régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítása

12. §   Az ország kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű régészeti lelőhelyeit jogszabályban kell védetté nyilvánítani.
12. §   Az ország kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű nyilvántartott régészeti lelőhelyeit jogszabályban kell védetté nyilvánítani.
13. §
(1) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.
(2) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyhez védőövezetet lehet kijelölni.
(3) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába kell sorolni.
(4) Kiemelten védett az a lelőhely, mely kivételes tudományos jelentőséggel, és nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedő fontossággal bír. Fokozottan védett az a régészeti lelőhely, melynek tudományos jelentősége megállapítható, és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír.
14. §
(1) A védetté nyilvánítás előkészítését a Hivatal folytatja le. Az eljárás megindításával egyidejűleg értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát;
b) a területen található közművek és egyéb létesítmények tulajdonosait;
c) az ingatlan fekvése szerinti települési és megyei (fővárosi) önkormányzatot;
d) az illetékes építésügyi hatóságot;
e) más jogszabály alapján is védett vagy védendő érték esetében a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot;
f) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét;
g) az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalt;
h) a területileg illetékes múzeumot.
(1) A védetté nyilvánítás előkészítését a hatóság folytatja le. Az eljárás megindításával egyidejűleg értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát;
b) a területen található közművek és egyéb létesítmények tulajdonosait;
c) az ingatlan fekvése szerinti települési és megyei (fővárosi) önkormányzatot;
d) az illetékes építésügyi hatóságot;
e) más jogszabály alapján is védett vagy védendő érték esetében a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot;
f) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét;
g) az ingatlanügyi hatóságot;
h) a területileg illetékes múzeumot.
(1) A védetté nyilvánítás előkészítését kormányrendeletben meghatározott szerv folytatja le.
(1) A védetté nyilvánítás előkészítését a Hivatal folytatja le, amely évente legalább egyszer javaslatot tesz a nyilvántartott régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására.
(2) A védelem alá vonni tervezett lelőhely régészeti védőövezetéhez tartozó ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról a Hivatal megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti.
(2) A védelem alá vonni tervezett lelőhely régészeti védőövezetéhez tartozó ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról a hatóság megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti.
(2) A védelem alá vonni tervezett lelőhelyhez és a lelőhely régészeti védőövezetéhez tartozó ingatlanok tulajdonosait és az egyéb érintett személyeket kormányrendeletben meghatározott módon értesíteni kell.
(2) A védelem alá vonni tervezett lelőhelyhez és a lelőhely régészeti védőövezetéhez tartozó ingatlanok tulajdonosait és az egyéb érintett személyeket jogszabályban meghatározott módon értesíteni kell.
15. §
(1) A régészeti lelőhelyeket a Hivatal javaslatára a miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, továbbá természeti vagy védett természeti területen, illetőleg védett természeti érték esetében a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben rendeletben nyilvánítja védetté.
(1) A régészeti lelőhelyeket a Hivatal javaslatára a miniszter a belügyminiszterrel, illetve természeti vagy védett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben nyilvánítja védetté.
(1) A régészeti lelőhelyeket a Hivatal javaslatára a miniszter a belügyminiszterrel, illetve természeti vagy védett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében az építésügyért és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben nyilvánítja védetté.
(1) A régészeti lelőhelyeket a hatóság javaslatára a miniszter a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszterrel, illetve természeti vagy védett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében az építésügyért és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben nyilvánítja védetté.
(1) A régészeti lelőhelyeket - a természeti vagy védett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével - a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté.
(1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket - a természeti vagy védett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével - a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté.
(2) A védetté nyilvánító jogszabály tartalmazza:
a) a védetté nyilvánítás tényét,
b) a régészeti lelőhelyen található értékek megjelölését,
b) a régészeti lelőhelyen található régészeti értékek megjelölését,
b) a nyilvántartott régészeti lelőhelyen található régészeti értékek megjelölését,
c) a védettség fokozatát,
d) a védetté nyilvánítás indokát,
e) a földrészlet és a régészeti védőövezet helyrajzi számát,
f) a Hivatal engedélyéhez kötött tevékenységek körét és részletes feltételeit.
f) a hatóság engedélyéhez kötött tevékenységek körét és részletes feltételeit,
f) az állam elővásárlási jogáról szóló tájékoztatást.
g) az állam elővásárlási jogára vonatkozó rendelkezést.
(3) A védett régészeti lelőhellyé nyilvánítás tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzésről a Hivatal intézkedik.
(3) A védett régészeti lelőhellyé nyilvánítás tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzésről a hatóság intézkedik.
(3) A védett régészeti lelőhellyé nyilvánítás tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzésről a kormányrendeletben meghatározott szerv intézkedik.
16. §   A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket a Hivatal a gyűjtőterület szerinti megyei múzeum, a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum (a továbbiakban: illetékes múzeum) közreműködésével rendszeresen ellenőrzi.
16. §   A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket a hatóság a gyűjtőterület szerinti megyei múzeum, a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum (a továbbiakban: illetékes múzeum) közreműködésével rendszeresen ellenőrzi.
16. §   A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket a hatóság kormányrendeletben meghatározottak szerint ellenőrzi.
16. §   A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek állapotát a hatóság legalább ötévente jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi. A miniszter az ellenőrzést ettől eltérő időpontban is elrendelheti.

Ideiglenes védetté nyilvánítás

17. §
(1) A régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye esetében, vagy ha a régészeti lelőhely védetté nyilvánítását kezdeményezték, a Hivatal a területet - az érintett szakhatóságok véleményének figyelembevételével - örökségvédelmi érdekből azonnal végrehajtható határozattal legfeljebb 90 napra védetté nyilváníthatja. Az ideiglenesen védetté nyilvánított lelőhelyekre a védetté nyilvánított lelőhelyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a Hivatal a határozatában korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetőleg megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását.
(1) A régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye esetében, vagy ha a régészeti lelőhely védetté nyilvánítását kezdeményezték, a hatóság a területet örökségvédelmi érdekből azonnal végrehajtható határozattal legfeljebb 90 napra védetté nyilváníthatja. Az ideiglenesen védetté nyilvánított lelőhelyekre a védetté nyilvánított lelőhelyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hatóság a határozatában korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetőleg megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását.
(1) A régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye esetében, vagy ha a régészeti lelőhely védetté nyilvánítását kezdeményezték, a hatóság a területet örökségvédelmi érdekből fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal legfeljebb 90 napra védetté nyilváníthatja. Az ideiglenesen védetté nyilvánított lelőhelyekre a védetté nyilvánított lelőhelyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hatóság a határozatában korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetőleg megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását.
(1) A nyilvántartott régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye esetében, vagy ha a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánítását kezdeményezték, a hatóság a területet örökségvédelmi érdekből fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal legfeljebb egyéves időtartamra védetté nyilváníthatja. Az ideiglenesen védetté nyilvánított lelőhelyekre a védetté nyilvánított lelőhelyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hatóság a határozatában korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetve megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását.
(2) A Hivatal az ideiglenes védettséget a mentő feltárás időtartamára egy alkalommal legfeljebb még 90 napra meghosszabbíthatja.
(2) A hatóság az ideiglenes védettséget a mentő feltárás időtartamára egy alkalommal legfeljebb még 90 napra meghosszabbíthatja.
(2) A hatóság az ideiglenes védettség időtartamát a mentő feltárás időtartamára egy alkalommal legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja.
(2) A hatóság az ideiglenes védettség időtartamát a mentő feltárás időtartamára kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett egy alkalommal legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja.
(2) Az ideiglenes védettség nem hosszabbítható meg.
(3) Az ideiglenes védettség megszűnik, ha a régészeti lelőhelyet a miniszter rendelettel védetté nyilvánítja.
(3) Az ideiglenes védettség tárgyában hozott határozat hatályát veszti, ha a régészeti lelőhelyet a miniszter rendelettel védetté nyilvánítja.
(3) Az ideiglenes védettség tárgyában hozott határozat az abban meghatározott, de legfeljebb egyéves időtartam leteltével vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításával veszti hatályát.
(4) A védetté nyilvánítás elmaradása a nyilvántartott régészeti lelőhely általános védettségét nem érinti.

A védettség megszüntetése

18. §
(1) Fel kell oldani a terület védettségét, ha annak fenntartását régészeti szempontok a továbbiakban nem indokolják.
(1) A védettséget meg kell szüntetni, ha annak fenntartását régészeti szempontok a továbbiakban nem indokolják.
(2) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásnál a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Ha a lelőhely nem semmisült meg, a védettségének megszüntetése a nyilvántartott régészeti lelőhely általános védettségét nem érinti.

A RÉGÉSZETI FELTÁRÁS

A régészeti feltárásra vonatkozó általános előírások

19. §
(1) A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.
(1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi vagyon kitermelést is - (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelőhelyeket - az e törvényben meghatározottak kivételével - el kell kerülni.
(1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi vagyon kitermelését is - (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelőhelyeket kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon el kell kerülni.
(1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, beleértve az ásványi vagyon kitermelését is (a továbbiakban együtt: fejlesztések, beruházások), a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni.
(2) Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat elsősorban a feltárást végző illetékes múzeumban vagy országos szakmúzeumban kell elhelyezni.
(2) A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat elsősorban a feltárást végző illetékes múzeumban vagy országos szakmúzeumban kell elhelyezni.
(2) A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell elhelyezni.
(2) A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.
(3) A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárások kivételével - annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.
(3) A régészeti feltárások költségeit - a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel - a mentő feltárások kivételével annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.
(3) A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárás, valamint a 20/A. § (3) bekezdésében és a 23/E. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével - a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.
(3) A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárás, valamint a 23/F. § (6) bekezdésében foglalt eset kivételével - a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált.
(4) A régészeti feladatellátás hatósági ár alapján végezhető. A hatósági ár képzésének szabályait, módját és mértékét jogszabály határozza meg. A hatósági árra vonatkozó szabályokat évente felül kell vizsgálni.
(4) A régészeti feladatellátás hatósági ár alapján végezhető. A régészeti feladatellátásra vonatkozó hatósági ár képzésének szabályait, az alkalmazható legmagasabb ár mértékét, valamint a régészeti feladatellátással összefüggő költségtételek figyelembevételének részletes szabályait kormányrendelet határozza meg. A hatósági árra vonatkozó szabályokat évente felül kell vizsgálni.
20. §
(1) Régészeti feltárás - amennyiben a törvény másképpen nem rendelkezik - feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a Hivatal adja ki. A Hivatal régészeti örökségvédelmi indokok alapján az engedélyt tartalmazó határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(1) Régészeti feltárás - amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik - feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a Hivatal adja ki. A Hivatal régészeti örökségvédelmi indokok alapján az engedélyt tartalmazó határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(1) Régészeti feltárás - amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik - feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a hatóság adja ki. A hatóság régészeti örökségvédelmi indokok alapján az engedélyt tartalmazó határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(1) Régészeti feltárás - amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik - feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a hatóság adja ki. A hatóság régészeti örökségvédelmi indokok alapján az engedélyt fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(1) Régészeti feltárás - amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik - feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt kormányrendeletben meghatározott a hatóság adja ki. A hatóság régészeti örökségvédelmi indokok alapján az engedélyt kormányrendeletben meghatározott fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(1) Régészeti feltárás - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a hatóság adja ki. A hatóság régészeti örökségvédelmi indokok alapján az engedélyt fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. A hatóság nagyberuházás esetén az engedélyt fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítja.
(2) Régészeti feltárás végzésére a külön jogszabályban megjelölt intézmények és szakemberek jogosultak.
(2) Régészeti feltárást a területileg illetékes megyei múzeum (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum), valamint a Magyar Nemzeti Múzeum és más régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeum, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete végezhetnek. Az ország területén lévő régészeti lelőhely tudományos terv szerinti komplex feltárására a Magyar Nemzeti Múzeumnak elsőbbsége van.
(2) Régészeti feltárást a területileg illetékes megyei múzeum (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum), valamint a Magyar Nemzeti Múzeum és más régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeum, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, illetve a hatóság végezhetnek. Az ország területén lévő régészeti lelőhely tudományos terv szerinti komplex feltárására a Magyar Nemzeti Múzeumnak elsőbbsége van.
(2) Régészeti feltárást törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szerv (a továbbiakban: feltárásra jogosult szerv) végezhet.
(2) Feltárási engedély nélkül végezhető tevékenység
a) a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-felderítés,
b) a régészeti megfigyelés,
c) a terepbejárás,
d) az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás, továbbá
e) a mentő feltárás.
(3) A Hivatal a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyét visszavonja, ha a jogszabályi és a feltárási engedélyben foglalt előírásokat megszegik.
(3) A hatóság a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyét visszavonja, ha a jogszabályi és a feltárási engedélyben foglalt előírásokat megszegik.
(3) A jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén a hatóság - kormányrendeletben meghatározottak szerint - a feltárást leállítja vagy a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyét visszavonja.
(3) A (2) bekezdésben foglalt tevékenységeket jogszabályban meghatározott módon be kell jelenteni.
(4) Régészeti feltárás elvégzésére jogosult
a) a Magyar Nemzeti Múzeum,
b) a Budapesti Történeti Múzeum,
c) a megyei hatókörű városi múzeum,
d) a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum,
e) a régészet szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény,
f) a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete, valamint
g) a Hivatal.
(5) A jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén a hatóság - jogszabályban meghatározottak szerint - a feltárást leállítja vagy a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyt visszavonja, jogszabályban meghatározott esetekben örökségvédelmi bírság kiszabásáról rendelkezik.

Előzetes régészeti dokumentáció

20/A. §
(1) A külön jogszabályban meghatározott nagyberuházás, valamint részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás (a továbbiakban: nagyberuházás) esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Egyéb esetekben előzetes régészeti dokumentáció készíthető különösen a földterület-kiválasztás során, a hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően.
(1) Nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Egyéb esetekben előzetes régészeti dokumentáció készíthető különösen a földterület-kiválasztás során, a hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően.
(1) Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Egyéb esetekben előzetes régészeti dokumentáció készíthető különösen a földterület-kiválasztás során, a hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően. Kormányrendelet előzetes régészeti dokumentáció készítését kötelezővé teheti.
(1) Fémkereső műszer használata - a hivatás gyakorlásához jogszabályban meghatározott módon szükséges használat kivételével - hatósági engedély alapján végezhető tevékenység.
(2) Az előzetes régészeti dokumentáció nem pótolja a 22. § (2) bekezdése szerinti próbafeltárást.
(2) Az előzetes régészeti dokumentáció - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - nem pótolja a 22. § (2) bekezdése szerinti próbafeltárást.
(2) A hivatás gyakorlásához szükséges használatot jogszabályban meghatározott módon be kell jelenteni.
(3) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez szükséges régészeti feltárások költségei - nemzetgazdasági szempontból indokolt esetekben - a központi költségvetésből fedezhetőek.
(3) A hatóság jogszabályban meghatározottak szerint megtilthatja a fémkereső műszer használatát.
(4) Fémkereső műszer nyilvántartott régészeti lelőhelyen történő használata régészeti feltárási tevékenységnek minősül.
(5) Ha a fémkereső műszerrel végzett bármilyen tevékenység során régészeti lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a 24. § (1)-(2) bekezdése szerint kell eljárni.

A régészeti feltárások egyes formáira vonatkozó különleges előírások

Próbafeltárás

21. §
(1) Próbafeltárás a régészeti lelőhelyen a munkálatok - különösen a nagy felületet érintő megelőző feltárások - megkezdése előtt végezhető.
(2) A Hivatal próbafeltárást rendelhet el a lelőhelyek osztályozására, a védelmi fokozat megállapítására, a veszélyeztető források meghatározására.
21. §   A próbafeltárás célja a régészeti lelőhelyek jellegének, kiterjedésének, a veszélyeztető források és a megelőző feltárás mértékének meghatározása, a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása.
21. §
(1) A próbafeltárás célja
a) a régészeti érdekű területek régészeti érintettségének megállapítása az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás kivételével,
b) a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításának előkészítése során a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása,
c) tervásatás esetén a régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak megállapítása,
d) megelőző feltárás esetén a veszélyeztető forrásoknak, valamint a megelőző feltárás módjának és mértékének meghatározása,
e) nagyberuházás esetén az előzetes régészeti dokumentáció munkarészeként a régészeti érintettség meghatározása.
(2) A próbafeltárást a régészeti rétegsor aljáig kell elvégezni.

Megelőző feltárás

22. §
(1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - el kell kerülni.
(1) Ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás).
(1) A régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén a (2) bekezdésben meghatározott, az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző régészeti feltárást kell végezni.
(1) A nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni.
(2) Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás).
(2) A megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen - a Hivatal eltérő rendelkezésének hiányában - próbafeltárást kell végezni. A régészeti érintettség mértékétől függően - külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - a Hivatal régészeti megfigyelést írhat elő.
(2) A megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen - a hatóság eltérő rendelkezésének hiányában - próbafeltárást kell végezni. A régészeti érintettség mértékétől függően - külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő.
(2) A nyilvántartási adatok és - amennyiben rendelkezésre áll - az előzetes régészeti dokumentáció adatai, valamint a beruházás régészeti örökségre gyakorolt hatásának egybevetése alapján készült javaslatai, továbbá a védettségi fokozat figyelembevételével - kormányrendeletben meghatározottak szerint - a megelőző feltárás keretében az alábbi és kormányrendeletben meghatározott egyéb esetekben
a) régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén;
b) próbafeltárást kell előírni, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez nem végeztek próbafeltárást;
c) teljes felületű feltárást kell előírni, ha a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának nagyjelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása.
(2) A földmunkával járó beruházások előkészítése során előzetes régészeti dokumentáció készíthető, különösen a földterület-kiválasztáshoz és nyomvonal-kijelöléshez. Nem nagyberuházás esetén a beruházó az előzetes régészeti dokumentáció készítésével a feltárásra jogosult intézményt bízhat meg.
(3) A feltárás végzésére jogosult és a beruházó a megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést köt. A szerződésnek tartalmaznia kell a feltárás időtartamát és annak teljes költségét. A szerződés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. A szerződés jóváhagyása során a feltárási engedélyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Hivatal a jóváhagyásról szóló határozatában a szerződésben előírtakon túl egyéb feltételeket is kiköthet. A szerződés jóváhagyása a feltárás engedélyezését is jelenti. A szerződésre egyebekben a polgári jog szabályai az irányadóak.
(3) A feltárás végzésére jogosult és a beruházó a megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést köt. A szerződésnek tartalmaznia kell a feltárás időtartamát és annak teljes költségét. A szerződés érvényességéhez a hatóság jóváhagyása szükséges. A szerződés jóváhagyása során a feltárási engedélyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A hatóság a jóváhagyásról szóló határozatában a szerződésben előírtakon túl egyéb feltételeket is kiköthet. A szerződés jóváhagyása a feltárás engedélyezését is jelenti. A szerződésre egyebekben a polgári jog szabályai az irányadóak.
(3) A feltárás végzésére jogosult és a beruházó a megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést köt. A szerződésnek tartalmaznia kell a feltárás időtartamát és annak teljes költségét. A szerződés érvényességéhez a hatóság jóváhagyása szükséges. A szerződés jóváhagyására irányuló eljárásra a feltárási engedélyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A feltárás engedélyezése egyben a szerződés jóváhagyását is jelenti. A szerződésre egyebekben a polgári jog szabályai az irányadóak.
(3) A területileg illetékes megyei múzeum (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum) és a beruházó a megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést köt. A feladatellátásba a területileg illetékes megyei múzeum a gyűjtőterületében érintett, megyei múzeumi szervezethez nem tartozó területi múzeumot kötelezően bevonja. A szerződésnek tartalmaznia kell a feltárás időtartamát és annak teljes költségét. A szerződés érvényességéhez a hatóság jóváhagyása szükséges. A szerződés jóváhagyására irányuló eljárásra a feltárási engedélyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A feltárás engedélyezése egyben a szerződés jóváhagyását is jelenti. A szerződésre egyebekben a polgári jog szabályai az irányadóak.
(3) A hatóság a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott régészeti feladatokat a lelőhely különböző részei vonatkozásában eltérően is meghatározhatja.
(3) A nyilvántartási adatok és - ha rendelkezésre áll - az előzetes régészeti dokumentáció adatai, valamint a beruházás régészeti örökségre gyakorolt hatása alapján a védettségi fokozat figyelembevételével a hatóság - jogszabályban meghatározottak szerint - a megelőző feltárás keretében
a) régészeti megfigyelést ír elő, ha
aa) a tervezett tevékenység nem vagy csak csekély mértékben érinti a nyilvántartott régészeti lelőhelyet és a régészeti örökség elemeit,
ab) a régészeti örökség elemeinek előfordulása szórványos,
ac) a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökség elemeinek jelentkezési szintjét,
ad) a nyilvántartott régészeti lelőhely beruházással érintett területét korábban földmunkával bolygatták, vagy
ae) a beruházás műszaki jellege miatt a régészeti feladatellátás más módon nem végezhető el,
b) próbafeltárást ír elő - jogszabályban meghatározott kivételekkel -, ha
ba) előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez jogszabályban meghatározottak szerint nem végeztek próbafeltárást,
bb) földkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás valósul meg,
bc) a nyilvántartott régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert,
c) teljes felületű feltárást ír elő, ha
ca) a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának kiemelkedő fontosságú forrása,
cb) a beruházás történeti városmag területén valósul meg,
d) teljes felületű feltárást írhat elő, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan jelentős új eredményekkel gazdagítja.
(4) A próbafeltárásra és a teljes felületű feltárásra vonatkozóan a feltárásra jogosult szerv és a beruházó írásbeli szerződést köt. A szerződés tartalmazza a feltárás időtartamát, a feltárásra jogosult szerv által végzendő régészeti szolgáltatás és a beruházó által végzendő kapcsolódó régészeti földmunka költségét, valamint a kormányrendeletben meghatározott egyéb szakmai feltételeket.
(4) A hatóság a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott régészeti feladatokat a lelőhely különböző részei vonatkozásában eltérően is meghatározhatja.
(5) A (4) bekezdés szerinti szerződést a feltárásra jogosult szerv ajánlattételéhez szükséges - kormányrendeletben meghatározott - adattartalomnak a beruházó által történő rendelkezésre bocsátásától számított 30 napon belül kell megkötni. Ha a szerződés e határidőn belül - a feltárásra jogosult szervnek felróható okból - nem jön létre, a hatóság határozatban jelöli ki a feltárást elvégző szervet.
(5) A (4) bekezdés szerinti szerződést a feltárásra jogosult szerv ajánlattételéhez szükséges - kormányrendeletben meghatározott - adattartalomnak a beruházó által történő rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül kell megkötni. Ha a szerződés e határidőn belül - a feltárásra jogosult szervnek felróható okból - nem jön létre, a hatóság határozatban jelöli ki a feltárást elvégző szervet.
(5) Megelőző feltárást végezhet
a) a régészeti gyűjtőkörrel és a feltárás helye szerinti gyűjtőterülettel rendelkező területi múzeum (a továbbiakban: területi múzeum), Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum, ha a beruházással érintett terület nem lépi túl a területi múzeum gyűjtőterületét;
b) a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum, ha
ba) nincs területi múzeum a beruházással érintett területen,
bb) a területi múzeum kapacitása nem teszi lehetővé az önálló feladatellátást,
bc) a beruházással érintett terület túllépi a területi múzeum gyűjtőterületét.
(6) A hatóság az (5) bekezdés szerinti kijelöléssel egyidejűleg hivatalból lefolytatja a feltárás engedélyezési eljárását is.
(6) Az (5) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti kapacitás rendelkezésre állásáról a területi múzeum a beruházó megkeresésére nyolc napon belül nyilatkozni köteles.
(7) Az (6) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozat tartalmazza
a) a feltárási engedély jogszabályban meghatározott tartalmi elemeit,
b) a beruházó kötelezését a feltárás költségeinek viselésére.
(7) Az (5) bekezdés b) pont bb)-bc) alpontja esetében a megelőző feltárás elvégzésébe a területi múzeumot kapacitása erejéig kötelezően be kell vonni.
(8) A hatóság a (7) bekezdés b) pontjával kapcsolatos döntését a feltárás költségeire vonatkozóan jogszabályban meghatározott tartalmú költségbecslésre alapozza.
(8) Régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe más feltárásra jogosult intézmény és - kizárólag alvállalkozóként - jogszabályban meghatározott eljárás szerint akkreditált, feltárásra nem jogosult szervezet (a továbbiakban: akkreditált szervezet) vonható be.
(9) A megelőző feltárás költségei magukba foglalják a régészeti feltárás terepi munkavégzésén túl - beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is - a jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás költségeit. A feltárást végző intézmény köteles a tényleges felhasználásról jogszabályban meghatározott módon elszámolni.
(10) A megelőző feltárásra vonatkozóan a feltárásra jogosult intézmény és a beruházó írásbeli szerződést köt. A szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra jogosult intézmény által végzendő régészeti feladatellátás költségét, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szakmai feltételeket.
(11) A (10) bekezdés szerinti szerződést a feltárásra jogosult intézménynek és a beruházónak a jogszabályban meghatározott adattartalomnak a beruházó által történő rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül kell megkötni.
23. §
(1) A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére, így különösen a régészeti hatástanulmány, próbafeltárás, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás, valamint az elsődleges leletfeldolgozás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit. A feltárást végző intézmény köteles a tényleges felhasználásról elszámolni.
(1) A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére, így különösen a régészeti hatástanulmány, próbafeltárás, régészeti megfigyelés, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás, valamint az elsődleges leletfeldolgozás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit. A feltárást végző intézmény köteles a tényleges felhasználásról elszámolni.
(2) A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerült vitás szakmai kérdésekben a Hivatal álláspontja az irányadó.
(2) A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerült vitás szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó.
23/A. §   A régészeti örökség védelme és a fejlesztések, beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében a régészeti lelőhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra a 22. § (3) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerződés köthető.
23. §
(1) Megelőző feltárás esetén a teljes felületű feltárást legalább az engedélyezési vagy kiviteli terv szerinti földmunkával érintett mélységig kell elvégezni azzal, hogy a földmunkával érintett mélység szintjén lévő régészeti leletek és emlékek egészét fel kell tárni.
(2) A régészeti feltáráshoz kapcsolódó régészeti földmunka megvalósításáról a beruházó köteles gondoskodni.
(3) Ha a megelőző feltárás módja régészeti megfigyelés, akkor a földmunkát a feltárás vezetőjének irányításával kell végezni.
(4) Teljes felületű feltárás során régészeti megfigyelés nem végezhető.
23/A. §   A régészeti örökség védelme és a fejlesztések, beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében a régészeti lelőhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra a 22. § (4)-(5) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerződés köthető.
23/A. §   A régészeti örökség védelme és a fejlesztések, beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében a nyilvántartott régészeti lelőhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra a 22. § (10)-(11) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerződés köthető.

Állami nagyberuházás esetén folytatott próbafeltárás és megelőző feltárás

Nagyberuházás esetén folytatott próbafeltárás és megelőző feltárás

23/B. §   Állami nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén folytatott próbafeltárásra és megelőző feltárásra a próbafeltárásra és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 23/C-23/E. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra vonatkozó előírások

23/B. §   Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén folytatott próbafeltárásra és megelőző feltárásra a próbafeltárásra és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 23/C-23/E. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
23/B. §
(1) Nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra - beleértve az előzetes régészeti dokumentáció készítését - a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 23/C-23/F. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátás vonatkozásában évente akkreditációs eljárást kell lefolytatni jogszabályban meghatározottak szerint.
(3) Az elnyert akkreditációt legalább kétévente felül kell vizsgálni jogszabályban meghatározottak szerint.
(4) Az akkreditációt vissza kell vonni
a) ha az akkreditáció elnyerésének feltételei már nem állnak fenn, vagy
b) a 27/A. § (3) bekezdésében foglaltak esetén.

Előzetes régészeti dokumentáció

23/C. §
(1) Állami nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén a próbafeltárás időtartama a beruházótól a fölmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 - jogszabályban meghatározott - régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző intézmény ennél hosszabb időtartamban állapodnak meg. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama a próbafeltárás időtartamába nem számít bele.
(1) Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén a próbafeltárást a feltárást végző intézmény - az erről szóló, a beruházóval kötött szerződés megküldésével - bejelenti a hatóságnak. A hatóság a szerződés alapján végzett próbafeltárást a hatósági ellenőrzésre irányadó szabályok szerint ellenőrzi. A próbafeltárás időtartama a beruházótól a földmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző intézmény ennél hosszabb időtartamban állapodnak meg. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap, amely a próbafeltárás időtartamába nem számít bele.
(1) Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén az előzetes régészeti dokumentációt - kormányrendeletben meghatározott esetekben - próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni. A próbafeltárást a feltárást végző szerv a beruházóval - az erről szóló, általuk kötött szerződés megküldésével - bejelenti a hatóságnak. A hatóság a szerződés alapján végzett próbafeltárást a hatósági ellenőrzésre irányadó szabályok szerint ellenőrzi. A próbafeltárás időtartama a beruházótól a földmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 - miniszteri rendeletben meghatározott - régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző szerv ennél hosszabb időtartamban állapodnak meg. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap, amely a próbafeltárás időtartamába nem számít bele.
(1) Nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni.
(2) A próbafeltárás eredményei alapján a feltárást végző intézmény kérelmet nyújt be a hatóság részére a további régészeti feladatellátásról. A kérelemnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó szakmai javaslatot, hogy mely területek esetén van szükség a megelőző feltárás elvégzésére, illetve mely területek elfedése indokolt.
(2) A próbafeltárás eredményei alapján a feltárást végző intézmény a próbafeltárás befejezésétől számított 5 napon belül kérelmet nyújt be a hatósághoz a további régészeti feladatellátásról. A kérelemnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó szakmai javaslatot, hogy mely területek esetén van szükség a megelőző feltárás elvégzésére, illetve mely területek elfedése indokolt.
(2) Az előzetes régészeti dokumentációnak szakmai javaslatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy mely területek esetén és milyen módszerű megelőző feltárás elvégzésére van szükség, illetve mely területek elfedése indokolt és ez alapján a javasolt további régészeti feladatellátásra. A feltárást végző szerv és a beruházó az előzetes régészeti dokumentáció szakmai javaslata alapján, ha végeztek próbafeltárást, annak befejezésétől számított 10 napon belül kérelmet nyújt be a hatósághoz, ha a régészeti szolgáltatás és a kapcsolódó régészeti földmunka költsége
a) nem lépi túl a 23/E. § (1) bekezdésben meghatározott összeget és a szakmai javaslat engedélyhez kötött feltárási tevékenységet tartalmaz, akkor a teljes felületű feltárás engedélyezése iránt,
b) túllépi a 23/E. § (1) bekezdésben meghatározott összeget, akkor a további régészeti feladatellátás meghatározása iránt.
(2) Az előzetes régészeti dokumentációnak szakmai javaslatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy mely területek esetén és milyen módszerű megelőző feltárás elvégzésére van szükség, illetve mely területek elfedése indokolt és ez alapján a javasolt további régészeti feladatellátásra. A feltárást végző szerv és a beruházó az előzetes régészeti dokumentáció szakmai javaslata alapján, ha végeztek próbafeltárást, kérelmet nyújt be a hatósághoz, ha a régészeti szolgáltatás és a kapcsolódó régészeti földmunka költsége
a) nem lépi túl a 23/E. § (1) bekezdésben meghatározott összeget és a szakmai javaslat engedélyhez kötött feltárási tevékenységet tartalmaz, akkor a teljes felületű feltárás engedélyezése iránt,
b) túllépi a 23/E. § (1) bekezdésben meghatározott összeget, akkor a további régészeti feladatellátás meghatározása iránt.
(2) Előzetes régészeti dokumentációnak minősül az öt évnél nem régebbi örökségvédelmi hatástanulmány, ha a tartalmát és az elkészítéséhez alkalmazott módszereket tekintve megfelel az előzetes régészeti dokumentáció fogalmi feltételeinek, és alkalmas az elvégzendő régészeti feladatellátás módjának, valamint idő- és költségvonzatának meghatározására.
(3) A további régészeti feladatellátásról - a 23/E. §-ban foglalt költségkorlát figyelembevételével - a hatóság dönt. A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3) A további régészeti feladatellátásról - a 23/E. §-ban foglalt költségkorlát figyelembevételével - a hatóság 15 napon belül dönt. A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a további régészeti feladatellátásról - a 23/E. §-ban foglalt költségkorlát figyelembevételével - a hatóság 15 napon belül dönt. A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3) Az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Hivatal készíti el.
(4) Az előzetes régészeti dokumentáció adattartalmának meghatározásához a Hivatal megkeresésére a gyűjtőterületén érintett múzeum köteles a szakmai adatbázisában szereplő adatot ingyenesen, teljességi nyilatkozattal nyolc napon belül a Hivatal rendelkezésére bocsátani.
(5) Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - próbafeltárást kell végezni, amely nem a megelőző feltárás része.
(6) A Hivatal az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe más feltárásra jogosult intézményt, és - kizárólag alvállalkozóként - akkreditált szervezetet vonhat be.

Feltárási projektterv

23/D. §
(1) A hatóság döntése alapján elvégzett megelőző feltárás vagy elfedés időtartama a beruházótól a földmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 - jogszabályban meghatározott - régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző intézmény ennél hosszabb időtartamban állapodnak meg. A megelőző feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama a megelőző feltárás időtartamába nem számít bele.
(1) A hatóság döntése alapján megkezdett megelőző feltárás vagy elfedés időtartama a hatóság döntésének közlésétől számított legfeljebb 30, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott, régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző intézmény ennél hosszabb időtartamban állapodnak meg. A megelőző feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap, amely a megelőző feltárás időtartamába nem számít bele.
(1) A hatóság döntése alapján megkezdett teljes felületű feltárás vagy elfedés időtartama a hatóság döntésének közlésétől számított legfeljebb 30, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott, régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző intézmény ennél hosszabb időtartamban állapodnak meg. A megelőző feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap, amely a teljes felületű feltárás időtartamába nem számít bele.
(1) Az előzetes régészeti dokumentáció záródokumentuma a feltárási projektterv.
(2) A régészeti lelőhely elfedésére a hatóság döntésében meghatározott módon kerülhet sor. A régészeti lelőhely elfedése a lelőhely fizikai állapotromlását nem eredményezheti.
(2) A régészeti lelőhely elfedésére jogszabályban meghatározott és ez alapján a hatóság döntésében előírt módon kerülhet sor. A régészeti lelőhely elfedése a lelőhely fizikai állapotromlását nem eredményezheti.
(2) A feltárási projektterv meghatározza a nagyberuházáshoz kapcsolódó valamennyi régészeti feladatellátást, annak módját, az érintett területet és annak régészeti jellemzőit, a várható kockázatokat. A feltárási projektterv tartalmazza továbbá a projektterv készítésének időpontjában irányadó szabályok szerint, valamint a 23/E. § (2) bekezdése alapján a régészeti feladatellátást végző, feltárásra jogosult intézményt. A Hivatal a projekttervben határozza meg a nagyberuházás régészeti területi jellemzői és előkészítettsége alapján a régészeti feladatellátás területi szakaszait és a szakaszolás indokait.
(3) A feltárási projektterv elkészítésébe a Hivatal jogszabályban meghatározottak szerint örökségvédelmi szakmai tanácsadó testületet vonhat be.
(4) A feltárási projekttervet a Hivatal a beruházó részére megküldi. A beruházó a feltárási projekttervet véleményezheti, módosítását, kiegészítését javasolhatja. A véleményt figyelembe kell venni, ha az műszaki és pénzügyi szempontból a régészeti feladatellátást akadályozó tényeken alapul.
(5) A beruházó által elfogadott projekttervet a Hivatal megküldi a projekttervben szereplő, a régészeti feladatellátás elvégzésére megjelölt intézménynek.

Nagyberuházáshoz kapcsolódó megelőző feltárás és elfedés

23/E. §
(1) A beruházó a teljes próbafeltárás, a megelőző feltárás és az elfedés költségei - ide értve a hatóság által előírt régészeti megfigyelés eredményeként felmerült megelőző feltárás költségét is - de legfeljebb a beruházás teljes bekerülési költsége 1 százalékának megfelelő összeg viselésére köteles, amely összeg - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladhatja meg a 200 millió forintot.
(1) A beruházó a teljes próbafeltárás, a megelőző feltárás és az elfedés költségei - ide értve a hatóság által előírt régészeti megfigyelés eredményeként felmerült megelőző feltárás költségét is - de legfeljebb a beruházás teljes bruttó bekerülési költsége 1 százalékának megfelelő összeg viselésére köteles, amely összeg - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladhatja meg a bruttó 200 millió forintot.
(1) A beruházó a teljes próbafeltárás, a teljes felületű feltárás és az elfedés, valamint az ezekhez kapcsolódó régészeti földmunka költségei - ide értve a hatóság által előírt régészeti megfigyelés eredményeként felmerült teljes felületű feltárás költségét is - de legfeljebb a beruházás teljes bruttó bekerülési költsége 1 százalékának megfelelő összeg viselésére köteles, amely összeg - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladhatja meg a bruttó 200 millió forintot.
(1) A nagyberuházást megelőző feltárás elvégzésére csak a terület rendelkezésre állása esetén köthető szerződés.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg - a hatóság javaslatára, a kultúráért felelős miniszter előterjesztésére - a Kormány döntése szerint magasabb értékben is megállapítható, ha az előzetes régészeti dokumentáció, a próbafeltárás vagy a megelőző feltárás eredményeként megállapítható, hogy a beruházással érintett lelőhely hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása, vagy az elfedés a beruházás jellege miatt műszakilag lehetetlen, vagy az a lelőhely fizikai állapotromlását eredményezné.
(2) A feltárást végző intézmény kezdeményezése alapján az (1) bekezdésben meghatározott összeg - a hatóság javaslatára, a kultúráért felelős miniszter előterjesztésére - a Kormány döntése szerint magasabb értékben is megállapítható, ha az előzetes régészeti dokumentáció, a próbafeltárás vagy a megelőző feltárás eredményeként megállapítható, hogy a beruházással érintett lelőhely hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása, vagy az elfedés a beruházás jellege miatt műszakilag lehetetlen, vagy az a lelőhely fizikai állapotromlását eredményezné.
(2) A feltárást végző intézmény kezdeményezése alapján az (1) bekezdésben meghatározott összeg - a hatóság javaslatára, a miniszter előterjesztésére - a Kormány döntése szerint magasabb értékben is megállapítható, ha az előzetes régészeti dokumentáció, a próbafeltárás vagy a megelőző feltárás eredményeként megállapítható, hogy a beruházással érintett lelőhely hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása, vagy az elfedés a beruházás jellege miatt műszakilag lehetetlen, vagy az a lelőhely fizikai állapotromlását eredményezné.
(2) A nagyberuházást megelőző feltárást csak akkreditált, feltárásra jogosult intézmény (a továbbiakban: akkreditált intézmény) vagy a Hivatal végezheti jogszabályban meghatározottak szerint.
(3) A próbafeltárás költségei az (1) bekezdésben meghatározott összeg 50 százalékát nem haladhatják meg.
(3) A megelőző feltárás elvégzésébe az akkreditált intézmény vagy a Hivatal a területi múzeumot - annak kapacitása erejéig - bevonhatja.
(3) A megelőző feltárás elvégzésébe az akkreditált intézmény vagy a Hivatal a gyűjtőterületén érintett területi múzeumot vagy a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeumot - annak kapacitása erejéig - bevonhatja.
(4) Régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe kizárólag akkreditált intézmény vagy akkreditált szervezet vonható be. Akkreditált szervezet a megelőző feltárás elvégzésében csak az akkreditált intézmény vagy a Hivatal alvállalkozójaként vehet részt.
(5) Nagyberuházás megvalósítása esetén a kivitelezés földmunkái régészeti megfigyelés mellett végezhetőek.
(6) A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti megfigyelést akkreditált intézménynek kell végezni a feltárás vezetőjének irányításával.
(7) A régészeti megfigyelés során előkerülő régészeti lelőhelyek feltárási módjáról és feltételeiről jogszabályban meghatározottak szerint a hatóság dönt.
(8) Ha a nagyberuházás esetén végzett régészeti feladatellátás idő- és költséghatára a teljes felületű feltárást nem teszi lehetővé, és a beruházó nyilatkozata alapján az elfedés műszakilag megvalósítható, a lelőhely jogszabályban meghatározott módon elfedhető. A nyilvántartott régészeti lelőhely elfedése a lelőhely fizikai állapotromlását nem eredményezheti.
(9) Ha a beruházó nyilatkozata alapján az elfedés műszakilag nem valósítható meg, akkor a régészeti megfigyelés keretében régészeti bontómunkát kell végezni.

Nagyberuházás esetén végzett régészeti feladatellátás idő- és költséghatára

23/F. §
(1) Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás időtartama a próbafeltárás céljára a beruházótól a földmunkával érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 - régészeti feltárás elvégzésére jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas - nap. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap lehet, amely a próbafeltárás időtartamába nem számít bele. A beruházó és a Hivatal ennél hosszabb időtartamban is megállapodhat.
(2) A feltárási projekttervet a próbafeltárások elvégzését követő 10 napon belül kell elkészíteni, kivéve, ha a beruházó és a Hivatal ennél hosszabb időtartamban állapodik meg.
(3) Teljes felületű feltárás esetén a feltárás időtartama a feltárás céljára a beruházótól a földmunkával érintett munkaterületnek vagy régészeti területi szakasznak régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 - régészeti feltárás elvégzésére jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas - nap. A beruházó és az akkreditált intézmény ennél hosszabb időtartamban is megállapodhat. A teljes felületű feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama a teljes felületű feltárás időtartamába nem számít bele.
(4) A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feltárással összefüggő rendelkezések alkalmazásában - tekintet nélkül a nagyberuházás szakaszolására - a beruházás teljes bekerülési költsége a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-51. §-ában meghatározott tételek tervezett összege.
(5) A beruházó legkésőbb a próbafeltárás megkezdése előtt köteles a beruházás teljes bekerülési költségéről nyilatkozatot tenni.
(6) A beruházót terheli az előzetes régészeti dokumentáció - beleértve a próbafeltárást -, a teljes felületű feltárás, valamint a régészeti megfigyelés és az elfedés régészeti előkészítésének költsége.
(7) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségei - nemzetgazdasági szempontból indokolt esetben - a központi költségvetésből fedezhetőek.
(8) Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 0,35 százalékát.
(9) A teljes felületű feltárás költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 1 százalékát, kivéve, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja. Az összeg tartalmazza a teljes felületű feltárás terepi munkavégzésén túl - beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is - a jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás költségeit.
(10) A beruházó a megelőző feltárás elvégzésére az akkreditált intézménnyel írásbeli szerződést köt. Az akkreditált intézmény köteles a tényleges felhasználásról jogszabályban meghatározott módon elszámolni.
(11) A feltárásra jogosult intézmény a teljes felületű feltárás és az elfedés régészeti előkészítésének összköltségei 10 százalékának erejéig tartalékot képezhet az esetleges régészeti többletköltségekre. A tartalék a beruházó és a feltárást végző intézmény közötti megállapodás alapján használható fel.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra vonatkozó különös előírások

23/G. §
(1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a régészeti feladatellátásra - beleértve az előzetes régészeti dokumentáció készítését - a megelőző feltárásra vonatkozó, valamint a 23/B-F. §-ban foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A jogszabályban meghatározott járulékos régészeti feladatellátásba vagy a régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározott egyes régészeti szaktevékenységeibe nem akkreditált intézmény vagy szervezet is bevonható.
(3) Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzendő próbafeltárás és az azt követő megelőző feltárás mielőbbi megkezdése érdekében a beruházónak az érintett beruházási szakaszon lévő földterületek birtokbavételét követően haladéktalanul meg kell tennie az átadáshoz szükséges intézkedéseket.
(4) A próbafeltárás és a teljes felületű feltárás időtartama a beruházó által a földmunkával érintett munkaterületnek (a régészeti feladatellátás azon található valamennyi területi szakaszának) régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított 30-30 nap. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap lehet, amely a próbafeltárás időtartamába nem számít bele. A beruházó és a feltáró intézmény ennél hosszabb időtartamban is megállapodhat. A feltáráshoz szükséges technikai felszerelés biztosításának költsége a régészeti feladatellátás keretében elszámolható költség annak érdekében, hogy a régészeti feltárást a jogszabályban meghatározottak szerint feltárásra alkalmas napon kívüli napokon is végezni lehessen.
(5) A feltárásokat a régészeti feladatellátás beruházó által a (4) bekezdés szerint átadott területi szakaszán egyszerre kell végezni.
(6) A feltárási engedélyben meghatározott teljes felületű feltárás elvégzését követően a feltárással érintett régészeti területi szakaszon régészeti feltárásra már nem kerül sor.
(7) A beruházás kivitelezésekor történő régészeti megfigyelés során régészeti lelőhely vagy lelet váratlan előkerülése a kivitelezés ütemét nem hátráltathatja. Ha elháríthatatlan külső okból (így különösen belvíz, árvíz, egyéb természeti katasztrófa esetén) a régészeti megfigyelés nem végezhető, vagy ha a régészeti megfigyelés során előkerült régészeti lelőhely vagy lelet a kivitelezés hátráltatása nélkül régészeti bontómunka keretében nem menthető, a régészeti megfigyelést végző intézmény haladéktalanul értesíti a minisztert.
(8) A kivitelezést az értesítést követő 9. napon folytatni kell, kivéve, ha ezt megelőzően a miniszter a (7) bekezdésben foglalt feltételek fennállása miatt elrendelte a feltárást és erről a beruházót értesítette. A miniszter által elrendelt feltárást a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell elvégezni. A miniszter döntéséről a beruházót, a feltáró intézményt és a hatóságot értesíti. A miniszter döntése szerinti régészeti feladatellátás hatósági engedély nélkül végezhető.

Mentő feltárás

24. §
(1) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére.
(1) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is gondoskodni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzéséről. Ha a helyszíni megőrzésre nincs lehetőség, mentő feltárást kell végezni. Mentő feltárás elvégzésére a 22. § (5) bekezdése szerinti intézmény jogosult.
(2) Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles
a) a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni,
b) a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a Hivatal intézkedéséig gondoskodni.
b) a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a hatóság intézkedéséig gondoskodni.
(2) Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője), az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles
a) az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni,
b) a feltárásra jogosult szervnek azt haladéktalanul bejelenteni,
c) a tevékenységet a hatóság intézkedésének kézhezvételéig szüneteltetni,
d) a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a hatóság intézkedéséig gondoskodni.
(2) Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles
a) az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni,
b) a jegyző útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a 22. § (5) bekezdése szerint feltárásra jogosult intézményt és a hatóságot, valamint
b) a hatóság útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a 22. § (5) bekezdése szerint jogosult intézményt, valamint
c) a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni.
(3) Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.
(3) Ha hatósági intézkedésre van szükség, a feltárásra jogosult szerv a (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést követően haladéktalanul értesíti a hatóságot.
(3) A feltárásra jogosult intézmény köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan - az elvárható ütemben - végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni.
(4) A jegyző a bejelentés alapján köteles az illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.
(4) A jegyző a bejelentés alapján köteles az illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot haladéktalanul értesíteni.
(4) Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a hatóság hivatalból vagy a Hivatal javaslatára ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet.
(5) Az illetékes múzeum köteles a helyszínt, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a tevékenység folytatásának feltételeiről - a hozzá érkezett bejelentéstől számított - 24 órán belül írásban nyilatkozni, és a nyilatkozatot egyidejűleg a Hivatalnak is megküldeni.
(5) Az illetékes múzeum köteles a helyszínt, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a tevékenység folytatásának feltételeiről - a hozzá érkezett bejelentéstől számított - 24 órán belül írásban nyilatkozni, és a nyilatkozatot egyidejűleg a hatóságnak is megküldeni.
(5) A feltárást végző intézmény köteles a feltárás befejezését követő 30 napon belül a lelőhely ismertté vált adatait jogszabályban meghatározott módon bejelenteni. A lelőhelyet a Hivatal nyolc napon belül nyilvántartásba veszi.
(6) Amennyiben az illetékes múzeum nyilatkozata alapján a további tevékenység a régészeti emléket, illetőleg az előkerült régészeti leletet nem veszélyezteti, az nyomban folytatható.
(6) A hatóság az illetékes múzeum nyilatkozatának megérkezését követően dönt a tevékenység folytatásának további feltételeiről.
(7) Ha a múzeum nyilatkozata alapján a régészeti emlék vagy a lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni, és intézkedéséről a Hivatalt értesíteni.
(7) Ha a múzeum nyilatkozata alapján a régészeti emlék vagy a lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni, és intézkedéséről a hatóságot értesíteni.
(7) Ha a régészeti emlék vagy a lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni, és intézkedéséről a hatóságot értesíteni.
(8) A múzeum köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan - az elvárható ütemben - végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. A mentő feltáráshoz feltárási engedély nem szükséges.
(8) A feltárásra jogosult szerv köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan - az elvárható ütemben - végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. A mentő feltáráshoz feltárási engedély nem szükséges.
(9) Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a Hivatal ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. Ennek hiányában a munka folytatható.
(9) Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a hatóság ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. Ennek hiányában a munka folytatható.
(9) Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a hatóság ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet.
25. §   A mentő feltárást végző múzeum jogosult a leletmentésre fordított költségeinek megtérítésére, amennyiben az állam nem mond le javára a régészeti leletek tulajdonjogáról. A költségek iránti igényt a Hivatalhoz kell benyújtani.
25. §   A mentő feltárást végző múzeum jogosult a leletmentésre fordított költségeinek megtérítésére, amennyiben az állam nem mond le javára a régészeti leletek tulajdonjogáról. A költségek iránti igényt a hatósághoz kell benyújtani.
26. §   A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhely, illetve lelet feltáráson kívüli felfedezőjét vagy bejelentőjét anyagi elismerésben kell részesíteni.
26. §   A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhely, illetve lelet feltáráson kívüli felfedezője vagy bejelentője anyagi elismerésben részesíthető.
26. §   A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhely, illetve lelet feltáráson kívüli felfedezője vagy bejelentője jogszabályban meghatározottak szerint elismerésben részesíthető.

A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG FELTÁRÁST KÖVETŐ VÉDELME

A LELŐHELYEK FELTÁRÁST KÖVETŐ VÉDELME

27. §
(1) A feltárást végző köteles a feltárás során a régészeti örökség elemeinek őrzését biztosítani. A feltárás befejezésével egyidejűleg gondoskodni kell a régészeti örökség feltárt elemeinek megfelelő védelméről, állapotának stabilizálásáról és további fenntartásáról.
(1) A feltárást végző intézmény köteles a feltárás során a régészeti örökség elemeinek őrzését biztosítani. A feltárás befejezésével egyidejűleg gondoskodni kell a régészeti örökség feltárt elemeinek megfelelő védelméről, állapotának stabilizálásáról és további fenntartásáról.
(2) Az állapotváltozással járó felmérési, vizsgálati, kutatási munkák elvégzését követően az eredeti állapotot vissza kell állítani, kivéve, ha a kutatást a régészeti emlék bemutatása követi.
(2) Az állapotváltozással járó felmérési, vizsgálati, kutatási munkák elvégzését követően a terepet helyre kell állítani, kivéve megelőző feltárás esetén, vagy ha a kutatást a régészeti emlék bemutatása követi.
(3) A régészeti emlékek megőrzéséről - a feltárás eredményének, a terület adottságainak, illetőleg a tervezett fejlesztés, beruházás műszaki tartalmának ismeretében - külön jogszabályban meghatározott esetekben a Hivatal az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.
(3) A régészeti emlékek megőrzéséről - a feltárás eredményének, a terület adottságainak, illetőleg a tervezett fejlesztés, beruházás műszaki tartalmának ismeretében - külön jogszabályban meghatározott esetekben a hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.
(3) A hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.
(4) A régészeti emlékek kezeléséről - a feltárás eredményének, a terület adottságainak, a tervezett fejlesztés, beruházás műszaki tartalmának ismeretében - külön jogszabály rendelkezik.

RÉGÉSZETI LELETEK ELSŐDLEGES FELDOLGOZÁSA

27/A. §
(1) A régészeti feltárás dokumentálását és az előkerült régészeti leletek elsődleges feldolgozását a feltárást végző intézménynek jogszabályban meghatározottak szerint kell elvégeznie.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítését és annak megfelelőségét a Hivatal ellenőrzi. A Hivatal által végzett feltárások esetén az ellenőrzést a hatóság végzi.
(3) Ha a feltáró intézmény a feltárási dokumentáció benyújtására és az elsődleges leletfeldolgozásra irányuló kötelezettségének jogszabályban meghatározott határidőig nem tesz eleget, a hatóság örökségvédelmi bírsággal sújtja, valamint kötelezettségének teljesítéséig további feltárási engedélyt nem kaphat, feltárást nem végezhet, feltárásban alvállalkozóként nem működhet közre.
(4) A (3) bekezdésben foglalt mulasztás akkreditált intézmény esetén az akkreditáció elvesztésével jár.
27/B. §
(1) A régészeti feltárás során előkerült leletek ideiglenes elhelyezéséről (őrzéséről, állagmegóvásáról), azok végleges befogadásáig a feltárást végző intézmény köteles gondoskodni.
(2) A régészeti feltárás során előkerült leletek végleges befogadásáról
a) a területi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum gondoskodik, ha a feltárás csak annak gyűjtőterületére terjed ki,
b) a megyei hatókörű városi múzeum gondoskodik, ha a feltárással érintett területen nincs területi múzeum, vagy a feltárással érintett terület túlnyúlik annak gyűjtőterületén,
c) a Magyar Nemzeti Múzeum gondoskodik, ha az a)-b) pont szerint a gyűjtőterületén érintett múzeum nem tudja biztosítani a leletanyag végleges befogadását.
(3) A Magyar Nemzeti Múzeum által végzett tervásatás esetén a leletanyag végleges befogadására a Magyar Nemzeti Múzeum jogosult.
(4) A befogadó múzeumot illeti meg a végleges leletbefogadás költségeinek megfelelő összeg, amely a befogadott leletek mennyiségével arányos egyszeri költségek, különösen a gyűjteményi alapleltárba vétele és a raktárkapacitás bővítésének fedezetére szolgál.

2. FEJEZET
MŰEMLÉKVÉDELEM

ÁLTALÁNOS FELADATOK

28. §   A műemlékvédelem feladata:
a) a műemléki értékek felkutatása, tudományos kutatása, értékelése és számba vétele, dokumentálása, nyilvántartása, védetté nyilvánítása és a védendő műemléki területek meghatározása,
b) a műemlékek és környezetük fenntartása, helyreállítása, védelme, valamint eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításuk biztosítása,
c) a műemléki szempontból védett területek fenntartását, fejlesztését és az értékvédelmét szolgáló kezelése összhangjának megteremtése,
d) tudományos alapkutatások és kutatások, oktatás, ismeretterjesztés.

A MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK VÉDELME

Általános védelem

28/A. §
(1) A nyilvántartott műemléki értékek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.
(2) A műemléki érték nyilvántartásba vétele a Hivatalnál kezdeményezhető, a nyilvántartásba vétel szabályait jogszabály állapítja meg.
(3) A nyilvántartásba vételről szóló döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, ha a műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti.
(4) A nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó szabályokat jogszabályban kell meghatározni.

VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁS

A nyilvántartott műemléki értékek műemlékké nyilvánítása

29. §
(1) A műemléki értékek védetté nyilvánítása a Hivatalnál kezdeményezhető.
(1) A műemléki értékek védetté nyilvánítása a hatóságnál kezdeményezhető.
(1) A műemléki értékek védetté nyilvánítása kormányrendeletben kijelölt szervnél kezdeményezhető.
(1) Műemlékké a nyilvántartásba vett műemléki érték nyilvánítható. A nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánítása hivatalból indul vagy a Hivatalnál jogszabályban meghatározott módon kezdeményezhető.
(2) A védetté nyilvánítás előkészítését a Hivatal folytatja le, ennek során értesíti:
a) a védelemre javasolt ingatlan tulajdonosát;
b) a területen található közművek és egyéb létesítmények tulajdonosait;
c) az ingatlan fekvése szerinti települési és megyei (fővárosi) önkormányzatot;
d) az illetékes építésügyi hatóságot;
e) más jogszabály alapján is védett vagy védendő érték esetében a hatáskörrel bíró illetékes hatóságot (pl. a természetvédelmi hatóságot);
f) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét.
(2) A védetté nyilvánítás előkészítését a hatóság folytatja le, ennek során értesíti:
a) a védelemre javasolt ingatlan tulajdonosát;
b) a területen található közművek és egyéb létesítmények tulajdonosait;
c) az ingatlan fekvése szerinti települési és megyei (fővárosi) önkormányzatot;
d) az illetékes építésügyi hatóságot;
e) más jogszabály alapján is védett vagy védendő érték esetében a hatáskörrel bíró illetékes hatóságot (pl. a természetvédelmi hatóságot);
f) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét.
(2) A védetté nyilvánítás előkészítését kormányrendeletben kijelölt szerv folytatja le.
(2) A műemlékké nyilvánítás tudományos előkészítését a Hivatal folytatja le.
(3) A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben álló ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról a Hivatal megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti.
(3) A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben álló ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról a hatóság megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti.
(3) A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben és történeti táj területén álló ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról a hatóság megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti.
(3) A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben és történeti táj területén álló ingatlanok, valamint műemlék ingatlanok tulajdonosait és a kormányrendeletben meghatározott egyéb érintett személyeket és szervezeteket kormányrendeletben meghatározott módon értesíteni kell a védetté nyilvánítási eljárás megkezdéséről.
(3) A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben és történeti táj területén álló ingatlanok, valamint nyilvántartott műemléki érték ingatlanának tulajdonosait és a jogszabályban meghatározott egyéb érintett személyeket és szervezeteket jogszabályban meghatározott módon értesíteni kell a műemlékké nyilvánítás előkészítésének megkezdéséről.
(4) A műemlékké nyilvánításról a tulajdonos és a települési - a fővárosban a fővárosi kerületi - polgármester véleményét jogszabályban meghatározott módon ki kell kérni.

Az ideiglenes műemléki védettség

Elővédelem

30. §
(1) A Hivatal az általa meghatározott műemléki értékeket elővédelem céljából listára veszi. A listára vételre a műemlékek e törvényben előírt tudományos felkutatási, feltárási, számbavételi kötelezettségének teljesítését szolgáló munkálatok alapján, az együttműködésre vonatkozó rendelkezések betartásával kerül sor.
(1) A hatóság az általa meghatározott műemléki értékeket elővédelem céljából listára veszi. A listára vételre a műemlékek e törvényben előírt tudományos felkutatási, feltárási, számbavételi kötelezettségének teljesítését szolgáló munkálatok alapján, az együttműködésre vonatkozó rendelkezések betartásával kerül sor.
(2) A Hivatal a listára vételről határozatot hoz, amelyet megküld a 29. § (2) bekezdésében megjelölteknek.
(2) A hatóság a listára vételről határozatot hoz, amelyet megküld a 29. § (2) bekezdésében megjelölteknek.
(3) A listára vett műemléki értéken tervezett
a) építési engedélyköteles,
b) telekhasznosítási és telekalakítási célú, valamint
c) a Hivatal a listára vételről szóló határozatában meghatározott
beavatkozást annak megkezdése előtt 90 nappal a Hivatalnál be kell jelenteni.
(3) A listára vett műemléki értéken tervezett
a) építési engedélyköteles,
b) telekhasznosítási és telekalakítási célú, valamint
c) a hatóság a listára vételről szóló határozatában meghatározott
beavatkozást annak megkezdése előtt 90 nappal a hatóságnál be kell jelenteni.
(4) Azonnali beavatkozást igénylő helyzetekben, különösen az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát közvetlenül veszélyeztető esetekben, a beavatkozást a veszély elhárítását követően haladéktalanul be kell jelenteni.
(4) Azonnali beavatkozást igénylő helyzetekben, különösen az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető esetekben, a beavatkozást a veszély elhárítását követően haladéktalanul be kell jelenteni.
(5) A Hivatal a bejelentés alapján intézkedik a műemléki érték:
a) ideiglenes védelem alá helyezéséről, vagy
b) a listáról való törléséről.
A listára vételről, illetve a listáról való törlésről szóló határozat bírósági felülvizsgálatának nincs helye.
(5) A hatóság a bejelentés alapján intézkedik a műemléki érték:
a) ideiglenes védelem alá helyezéséről, vagy
b) a listáról való törléséről.
A listára vételről, illetve a listáról való törlésről szóló határozat bírósági felülvizsgálatának nincs helye.

Az ideiglenes védettség

31. §
(1) A Hivatal a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg a műemléki védelemre javasolt ingatlant, illetve területet, ha azt megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti, továbbá a listára vett műemléki értéket határozatával legfeljebb egyéves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti, és e határozat azonnali végrehajtását rendelheti el.
(1) A Hivatal:
a) a műemléki védelemre javasolt ingatlant (területet), illetve a listára vett műemléki értéket a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy
b) ha a műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti,
soron kívül legfeljebb egyéves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti, és a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el.
(1) A hatóság:
a) a műemléki védelemre javasolt ingatlant (területet), illetve a listára vett műemléki értéket a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy
a) a műemléki védelemre javasolt ingatlant (építményt vagy területet), illetve a listára vett műemléki értéket a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy
b) ha a műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti,
soron kívül legfeljebb egyéves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti, és a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el.
(1) A hatóság:
a) a nyilvántartott műemléki értéket a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy
b) ha a nyilvántartott műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti,
soron kívül, a jogszabályban meghatározott tartalmú értékvizsgálat alapján legfeljebb egyéves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti, és a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el.
(2) Az ideiglenes védelem indokolt esetben egyszer és legfeljebb további egy évre meghosszabbítható.
(2) Az ideiglenes védelem kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett indokolt esetben egyszer és legfeljebb további egy évre meghosszabbítható.
(2) Az ideiglenes védelem nem hosszabbítható meg.
(3) Az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanokra - a 44. § (1) bekezdésének b) pontja és a 67-68. §-ok kivételével - a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanokra - a 44. § (1) bekezdésének b) pontja és a 67. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai, valamint a 68. § kivételével - a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanokra - a 67. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai, valamint a 68. § kivételével - a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az ideiglenes műemléki védelem alatt álló ingatlanra - a 68. § kivételével - a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az ideiglenes védelem megszűnik:
a) ha a Hivatal a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítja, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt,
b) a védetté nyilvánításról szóló rendelet hatálybalépésével.
(4) Az ideiglenes védelem megszűnik a határozatban megjelölt időtartam elteltével, illetve a védetté nyilvánításról szóló rendelet hatálybalépésével.
(4) Az ideiglenes védelem megszűnik a határozatban megjelölt időtartam elteltével, illetve a műemlékké nyilvánításról szóló rendelet hatálybalépésével.
(5) Ha a Hivatal a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítja, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt, az ideiglenes védettséget meg kell szüntetni. Az ideiglenes védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 29. § (2) bekezdésében felsoroltakat értesíteni kell.
(5) Ha a hatóság a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítja, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt, az ideiglenes védettséget meg kell szüntetni. Az ideiglenes védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 29. § (2) bekezdésében felsoroltakat értesíteni kell.
(5) Ha a hatóság a műemlékké nyilvánítás előkészítése során megállapítja, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt, az ideiglenes védettséget meg kell szüntetni. Az ideiglenes műemléki védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 29. § (3) bekezdésében felsoroltakat értesíteni kell.

A védettség létrejötte

32. §   A műemléki értékeket a miniszter a Hivatal előterjesztése alapján rendeletben nyilvánítja védetté. A rendeletnek tartalmaznia kell:
a) a védetté nyilvánítás tényét,
b) a védetté nyilvánított műemléki értékeket, a védelem célját,
c) a védelem fajtáját (műemlék, védett műemléki terület),
d) az egyedileg védett ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozó, elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezést,
e) a műemléknek a műemlékvédelmi bírság szerinti számítási kategóriájába sorolását,
f) a műemlék és a műemléki terület meghatározását, az azonosításához szükséges helyrajzi adatokkal.
f) a műemlék ingatlan (ingatlanrész) és a műemléki terület meghatározását, az azonosításához szükséges helyrajzi adatokkal.
32. §   A műemléki értékeket a miniszter a hatóság előterjesztése alapján rendeletben nyilvánítja védetté. A rendeletnek tartalmaznia kell:
a) a védetté nyilvánítás tényét,
b) a védetté nyilvánított műemléki értékeket, a védelem célját,
c) a védelem fajtáját (műemlék, védett műemléki terület),
d) az egyedileg védett ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozó, elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezést,
e) a műemléknek a műemlékvédelmi bírság szerinti számítási kategóriájába sorolását,
f) a műemlék ingatlan (ingatlanrész) és a műemléki terület meghatározását, az azonosításához szükséges helyrajzi adatokkal.

A műemléki védettség létrejötte

32. §   A műemléki értékeket a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté. A rendeletnek tartalmaznia kell:
a) a védetté nyilvánítás tényét,
b) a védetté nyilvánított műemléki értékeket, a védelem célját,
c) a védelem fajtáját (műemlék, védett műemléki terület),
d) az egyedileg védett ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozó, elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezést,
e) a műemléknek a műemlékvédelmi bírság szerinti számítási kategóriájába sorolását,
f) a műemlék ingatlan (ingatlanrész) és a műemléki terület meghatározását, az azonosításához szükséges helyrajzi adatokkal.
32/A. §   A Hivatal évente legalább egyszer javaslatot tesz a nyilvántartott műemléki értékek műemlékké nyilvánítására.
32. §   A nyilvántartott műemléki értékeket a miniszter rendeletben nyilvánítja műemlékké, aminek tartalmaznia kell:
a) a védetté nyilvánítás tényét,
b) a védetté nyilvánított műemléki érték meghatározását, a védelem célját,
c) a védelem fajtáját (műemlék, műemléki terület),
d) az egyedileg védett ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozó, elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezést,
e) a műemléknek az örökségvédelmi bírság szerinti számítási kategóriájába és a védelem kormányrendeletben meghatározott további szempontjai szerinti kategóriába sorolását,
f) a műemlék ingatlan (ingatlanrész) és a műemléki terület meghatározását, az azonosításához szükséges helyrajzi adatokkal.
33. §   Egyes jelentős történeti és kulturális értékű, illetve veszélyeztetett helyzetű műemlékek és műemlékegyüttesek fokozott védelmét biztosítani kell. Ezek közül az e törvény mellékletében egyedileg meghatározott műemlékeket, illetve műemlékegyütteseket kizárólagos állami tulajdonban kell tartani. Amennyiben tulajdonjoguk az ingatlan-nyilvántartásban nem az állam javára van bejegyezve, és az nem az ingatlan-nyilvántartás hiányosságának vagy jogszabálysértésnek az eredménye, a tulajdonjogot az állam javára meg kell szerezni.
33. §   Egyes jelentős történeti és kulturális értékű, illetve veszélyeztetett helyzetű műemlékek és műemlékegyüttesek fokozott védelmét biztosítani kell.
34. §   A műemléket, valamint indokolt esetben fontosabb megközelítési pontjain a védett területet a Hivatal a jellemző adatokat ismertető „Műemlék” feliratú táblával jelöli meg.
34. §   A műemléket, valamint indokolt esetben fontosabb megközelítési pontjain a védett területet a hatóság a jellemző adatokat ismertető „Műemlék” feliratú táblával jelöli meg.

A védettség megszüntetése

35. §
(1) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított műemlék megsemmisült, vagy
b) a műemléki jelentőségű terület, illetve a műemlék a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,
c) a védelem tárgya a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg.
(1) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védett műemléki érték
a) megsemmisült,
b) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,
c) a szakmai ismérveknek nem felel meg, vagy
d) a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg.
(2) A védettség megszüntetésére irányuló eljárás esetén a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásra a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A műemléki védettség megszüntetésére irányuló eljárásra a műemlékké nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Nyilvántartott műemléki értéket az (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti esetekben a nyilvántartásból jogszabályban meghatározott módon törölni kell.

A műemlékek kategóriába sorolása

35/A. §
(1) A nyilvántartott műemléki értéket a műemlékké nyilvánítás során I. vagy II. örökségvédelmi kategóriába sorolással kell osztályozni. A kategóriába sorolás szempontjait és a kategóriából eredő joghatásokat kormányrendelet határozza meg.
(2) Műemlék kategóriába sorolása jogszabályban meghatározottak szerint módosítható.

A MŰEMLÉKVÉDELEM SAJÁTOS TÁRGYAI

Történeti kertek

36. §
(1) A történeti kertet, ha az műemlékkel összefüggő kertépítészeti alkotás, műemléki védelemben kell részesíteni. A történeti kert, ha az a történeti városszerkezettel összefüggő kertépítészeti alkotás, műemlékké nyilvánítható.
(1) A történeti kert történeti vagy művészeti értékkel bíró, önállóan vagy más műemlékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként megjelenő kertépítészeti alkotás, zöldfelület, illetőleg park.
(2) A történeti kertet lehetőleg eredeti funkciójának megfelelően, teljes eredeti területére kiterjedően kell védelem alá helyezni. A történeti kert műemléki védelme nem érinti a más jogszabály szerinti természetvédelmi oltalom, védettség hatályát.
(2) A kiemelkedő jelentőségű történeti kert műemlékké nyilvánítható.
(2) A kiemelkedő jelentőségű történeti kert általános védelemben részesíthető, műemlékké nyilvánítható.
(3) A történeti kertet lehetőleg eredeti rendeltetésének megfelelően, teljes eredeti területére kiterjedően kell védelem alá helyezni.

Temetők és temetkezési emlékhelyek

Temetők és temetkezési helyek

37. §
(1) Műemléki védelemben kell részesíteni azokat a temetőket vagy a temetőknek azokat a részeit, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei.
(1) Műemléki védelemben kell részesíteni azokat a temetőket és temetkezési emlékhelyeket vagy a temetőknek azokat a részeit, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei.
(1) Védelemben kell részesíteni azokat a temetőket és temetkezési emlékhelyeket vagy a temetőknek azokat a részeit, sírjeleket, síremlékeket, sírépítményeket, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei.
(2) Műemléki védelemben részesíthető:
a) a temető egész területe;
b) a temető körülhatárolt területrésze;
c) a síremlék, síremlékcsoportok, sírépítmények;
c) a sírjel, síremlék, sírépítmény;
d) a temető egyéb tartozéka, illetőleg eleme.
d) a temető egyéb építménye, tartozéka, illetve eleme.
d) síremlékcsoportok, sírjel, sírépítmény együttesek, vagy azok megjelenése, látványa;
e) a temető egyéb építménye, tartozéka, illetve eleme;
f) temetkezési emlékhely.
(3) Műemléki védelem alatt álló temető (temetőrész) felszámolására engedély nem adható.
(3) Műemléki védelem alatt álló temető, temetkezési emlékhely, illetve azok részei felszámolására engedély nem adható.
(3) Műemléki védelem alatt álló temető, temetkezési emlékhely, illetve azok részei nem szüntethetők meg, valamint e törvény alapján védett sírjel, síremlék, sírépítmény nem bontható el.

Műemléki területek

38. §   Történeti tájként kell műemléki védelemben részesíteni az ember és a természet együttes munkájának eredményeként létrejött olyan kulturális (történeti, műemléki, művészeti, tudományos, műszaki stb.) szempontból jelentős, részlegesen beépített területet, amely jellegzetessége, egységessége révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkot.
39. §   Műemléki jelentőségű területként kell védeni az építmények, műtárgyak, valamint a hozzájuk tartozó területek (a továbbiakban együtt: ingatlanok) minden olyan csoportját, illetve olyan ipari vagy közlekedési területét, amely az adott település jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, összképe, a tájjal való kapcsolata, tér- és utcaképei szempontjából műemléki védelemre és megtartásra érdemes.
39. §
(1) Műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek a jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva - műemléki védelemre érdemes módon - fejezi ki az azt létrehozó közösség építészeti kultúráját.
(1) Műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek jellegzetes szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva történelmi jelentőségű és ezért műemléki védelemre érdemes.
(2) Ha a települési önkormányzat rendeletével jóváhagyott helyi építési szabályzattal vagy szabályozási tervvel (a főváros esetében szabályozási kerettervvel) érintett terület utóbb válik műemléki jelentőségű területté, úgy a védettséget kihirdető miniszteri rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben (a főváros esetében szabályozási kerettervben) a védettség tartalmának megfelelő változtatásokat át kell vezetni.
(2) A védetté nyilvánított műemlék kormányrendeletben meghatározott környezete műemléki környezetnek minősül.
(2) A műemlék jogszabályban meghatározott környezete műemléki környezetnek minősül.
(3) Ha a helyi építési szabályzattal érintett terület utóbb válik műemléki jelentőségű területté vagy műemléki környezetté, úgy a védettséget kihirdető miniszteri rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül a helyi építési szabályzatban a védettség tartalmának megfelelő változtatásokat át kell vezetni.
40. §   A védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanok, a közterületrészek és a közterületrészekkel közvetlenül határos ingatlanok műemléki környezetnek minősülnek. A védetté nyilvánításról szóló rendelet sajátos viszonyok esetén ettől eltérően is kijelölheti a műemléki környezetet.
40. §   A védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanok, a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok műemléki környezetnek minősülnek. A védetté nyilvánításról szóló rendelet sajátos viszonyok esetén ettől eltérően is kijelölheti a műemléki környezetet.
40/A. §   A műemlékvédelem sajátos tárgyai körében védelem alatt álló valamennyi ingatlan esetében biztosítani kell az építészeti, városépítészeti, valamint egyéb környezeti, természeti értékek fenntartható használatát és a hagyományos tájhasználat megőrzését.
40/A. §   A műemlékvédelem sajátos tárgyai körében védelem alatt álló valamennyi ingatlan esetében biztosítani kell az építészeti, településképi, valamint egyéb környezeti, természeti értékek fenntartható használatát és a hagyományos tájhasználat megőrzését.

A MŰEMLÉKEK FENNTARTÁSA ÉS HASZNÁLATA

A műemlékek fenntartása

41. §
(1) A műemlék fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben meghatározott ingyenes használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) e törvény szerint köteles gondoskodni.
(1) A műemlék fenntartásáról, jókarbantartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Tv.) meghatározott ingyenes használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az Évt.-ben meghatározottak, valamint e törvény szerint köteles gondoskodni.
(1) A nyilvántartott műemléki érték és a műemlék fenntartásáról, jókarbantartásáról annak tulajdonosa, vagyonkezelője, használója a nemzetgazdasági szempontból kiemelt nemzeti vagyon körébe tartozó műemlékek esetében a vagyonkezelője, használója vagy a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Tv.) meghatározott ingyenes használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az Étv.-ben meghatározottak, valamint e törvény szerint köteles gondoskodni.
(2) A műemlékeket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani. A fenntartási, jó karban tartási kötelezettség a műemlékek esetében a rendeltetésszerű használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiterjed az azok sajátos értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti alkotórészeire és tartozékaira, felszerelési tárgyaira.
(2) A műemlékeket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani. A fenntartási, jó karban tartási kötelezettség a műemlékek esetében a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiterjed az azok sajátos értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti alkotórészeire és tartozékaira, felszerelési tárgyaira.
(2) A nyilvántartott műemléki értéket, műemléket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani. A fenntartási, jókarbantartási kötelezettség a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiterjed az azok sajátos értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti alkotórészeire és tartozékaira, felszerelési tárgyaira.
(3) Ha a védettség csak az ingatlan meghatározott részét érinti, akkor a tulajdonos kötelezettségét - a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket magában foglaló ingatlannak a védettség hatálya alá nem tartozó részei tekintetében - az általános építésügyi szabályok megfelelő alkalmazásával kell gyakorolni.
42. §
(1) Ha a műemlék tulajdonosának személye, lakóhelye, tartózkodási helye ismeretlen, a műemlék fenntartásáról - a tulajdonos költségére - a Hivatal gondoskodik.
(1) Ha a műemlék tulajdonosának személye, lakóhelye, tartózkodási helye ismeretlen, a műemlék fenntartásáról - a tulajdonos költségére - a hatóság gondoskodik.
(1) Ha a műemlék tulajdonosának személye, lakóhelye, tartózkodási helye ismeretlen, a műemlék állagmegóvásáról vagy jókarbantartásáról - a tulajdonos költségére - a hatóság gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a műemléki védettség alatt álló ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban, és e miatt a műemléket érintő, halaszthatatlan munkálatok elvégzése késedelemmel járhat.

A műemlékek használata

A védett műemléki értékek vagyonátruházása, méltó használata és helyreállítása

43. §
(1) A műemlékeket a műemléki értékükhöz, jellegükhöz, történelmi jelentőségükhöz méltóan, a védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, illetve hasznosítani.
(1) A védett műemléki értéket a műemléki értékéhez, jellegéhez, történelmi jelentőségéhez méltóan, a védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, illetve hasznosítani.
(2) A műemlékek helyreállítása és használata során törekedni kell az eltávolított, fellelhető és azonosítható alkotórészek, tartozékok és berendezési tárgyak visszahelyezésére.
(2) A műemlékek helyreállítása és használata során törekedni kell a történetileg összetartozó ingatlanokat, ingatlanrészeket egyesítő megoldásokra, továbbá a korábban - az eredeti műemléki érték csorbításával - eltávolított, fellelhető és azonosítható alkotórészek, tartozékok és berendezési tárgyak visszahelyezésére.
(2) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék hasznosítása során az egyetemes vagy a nemzeti kultúrához kapcsolódó, közcélú rendeltetést előnyben kell részesíteni.
(3) A műemléki környezet területén minden változtatást, beavatkozást a műemlék városképi, illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.
(3) A műemléki környezet területén minden változtatást, beavatkozást a műemlék településképi, illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.
(3) A műemlékek használata és funkcióváltása során a műemléki értékeket nem veszélyeztető fenntartható használatnak és gazdasági fenntarthatóságnak van helye.
(4) A nyilvántartott műemléki érték használata során a műemléki értéket nem veszélyeztető fenntartható használatra kell törekedni.
(5) A műemlékek helyreállítása és használata során törekedni kell a történetileg összetartozó ingatlanokat, ingatlanrészeket egyesítő megoldásokra, továbbá a korábban - az eredeti műemléki érték csorbításával - eltávolított, fellelhető és azonosítható alkotórészek, tartozékok és berendezési tárgyak visszahelyezésére.
(6) A műemléki környezetben, valamint a műemléki jelentőségű területen a területet érintő, jogszabályban meghatározott változtatást, beavatkozást a védett érték településképi, illetve tájképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.
44. §
(1) Műemlék bármely jogcímen való átruházásához, megterheléséhez, továbbá a vagyonkezelő kijelöléséhez vagy megváltoztatásához, illetve bármely jogügylethez, amelynek következtében az állam vagy önkormányzat tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett
a) a miniszter jóváhagyása szükséges, ha a műemlék az állam tulajdonában van;
b) a Hivatal jóváhagyása szükséges, ha a műemlék - az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény alapján - önkormányzati tulajdonba került.
b) a Hivatal jóváhagyása szükséges, ha a műemlék az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény alapján került önkormányzati tulajdonba, kivéve ha a Hivatal a társasházzá alakításhoz korábban hozzájárult.
b) a hatóság jóváhagyása szükséges, ha a műemlék az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény alapján került önkormányzati tulajdonba, kivéve ha a hatóság a társasházzá alakításhoz korábban hozzájárult.
(1) Az állami tulajdonban álló műemlék bármely jogcímen való átruházásához, megterheléséhez, továbbá a vagyonkezelő kijelöléséhez vagy megváltoztatásához, illetve bármely jogügylethez, amelynek következtében az állam tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett, a kultúráért felelős miniszter jóváhagyása szükséges.
(1) A kultúráért felelős miniszter jóváhagyása szükséges
a) az állami tulajdonban álló műemlék bármely jogcímen való átruházásához és megterheléséhez,
b) az állami tulajdonban álló műemlék vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy annak megváltoztatásához,
c) vagyonkezelő hiányában az állami tulajdonban álló műemlék hasznosítására irányuló bármely jogügylethez, valamint
d) bármely olyan jogügylethez, amelynek következtében az állam tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett.
(1) A miniszter jóváhagyása szükséges
a) az állami tulajdonban álló műemlék bármely jogcímen való átruházásához és megterheléséhez,
a) az állami tulajdonban álló műemlék tulajdonjogának bármely jogcímen való átruházásához és megterheléséhez,
b) az állami tulajdonban álló műemlék vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy annak megváltoztatásához,
c) vagyonkezelő hiányában az állami tulajdonban álló műemlék hasznosítására irányuló bármely jogügylethez, valamint
c) vagyonkezelő hiányában az állami tulajdonban álló műemlék hasznosítására irányuló bármely jogügylethez,
d) bármely olyan jogügylethez, amelynek következtében az állam tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett.
d) bármely olyan jogügylethez, amelynek következtében az állam vagy az önkormányzat tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett.
(2) A Hivatal jóváhagyása szükséges:
a) műemlék épület társasházzá alakításához;
b) műemlék ingatlant terhelő használati (szolgalmi) jog alapításához.
(2) A hatóság jóváhagyása szükséges:
a) műemlék épület társasházzá alakításához;
b) műemlék ingatlant terhelő használati (szolgalmi) jog alapításához.
(2) Jóváhagyás hiányában a jogügylet érvénytelen.
(3) Jóváhagyás hiányában a jogügylet érvénytelen.
(3) Amennyiben a műemlék - a Tv. alapján - az állami tulajdon fenntartása mellett az önkormányzat ingyenes használatába került, a Tv. 27. § (4) bekezdésében foglalt körülmények megváltozása, vagy az ott megadott feltételek nem teljesítése esetén a kultúráért felelős miniszter jogosult az ingyenes használati jog felülvizsgálatára, megvonására.
(3) Amennyiben a műemlék - a Tv. alapján - az állami tulajdon fenntartása mellett az önkormányzat ingyenes használatába került, a Tv. 27. § (4) bekezdésében foglalt körülmények megváltozása, vagy az ott megadott feltételek nem teljesítése esetén a miniszter jogosult az ingyenes használati jog felülvizsgálatára, megvonására.
(3) A miniszteri jognyilatkozat kormányrendeletben meghatározott határidőn belüli kiadásának igazolt elmaradását hozzájárulásnak kell tekinteni. A hozzájárulást megtagadó jognyilatkozat bírósági úton pótolható.
(4) Amennyiben a műemlék - az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény alapján - az állami tulajdon fenntartása mellett az önkormányzat ingyenes használatába került, a fenti törvény 3. § (2) és (3) bekezdésében, 6. §-ában, valamint 27. § (4) bekezdésében foglalt körülmények megváltozása, illetve az ott megadott feltételek nem teljesítése esetén a miniszter - a Hivatal vagy az állami tulajdonú műemlékek kezelésére kijelölt központi szervezet kezdeményezése alapján - jogosult az ingyenes használati jog felülvizsgálatára, illetve megvonására.
(4) Amennyiben a műemlék - az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény alapján - az állami tulajdon fenntartása mellett az önkormányzat ingyenes használatába került, a fenti törvény 27. § (4) bekezdésében foglalt körülmények megváltozása, illetve az ott megadott feltételek nem teljesítése esetén a miniszter - a Hivatal vagy az állami tulajdonú műemlékek kezelésére kijelölt központi szervezet kezdeményezése alapján - jogosult az ingyenes használati jog felülvizsgálatára, illetve megvonására.
(4) Amennyiben a műemlék - az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény alapján - az állami tulajdon fenntartása mellett az önkormányzat ingyenes használatába került, a fenti törvény 27. § (4) bekezdésében foglalt körülmények megváltozása, illetve az ott megadott feltételek nem teljesítése esetén a miniszter - a hatóság vagy az állami tulajdonú műemlékek kezelésére kijelölt központi szervezet kezdeményezése alapján - jogosult az ingyenes használati jog felülvizsgálatára, illetve megvonására.
(4) Állami vagy önkormányzati tulajdonban álló műemlék ingatlannal kapcsolatos, az (1) bekezdéssel összefüggő bejegyzéshez a miniszternek a jogügyletre vonatkozó hozzájáruló jognyilatkozata szükséges.
(5) Ha a műemlék - a Tv. alapján - az állami tulajdon fenntartása mellett az önkormányzat ingyenes használatába került, a Tv. 27. § (4) bekezdésében foglalt körülmények megváltozása vagy az ott megadott feltételek nem teljesítése esetén a miniszter jogosult az ingyenes használati jog felülvizsgálatára, megvonására.
45. §   A műemlék egésze nem bontható le. A műemlék részleges bontása akkor engedélyezhető, ha
a) a műemlék egyes részeinek, illetőleg szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges;
b) a műemlék helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak maradványának bemutatását, vagy a műemlék hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását, illetve a műszaki állagbiztosítás vagy életveszély-elhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen beavatkozásokat célozza.
45. §
(1) A műemlék egésze nem bontható le.
(1) A nyilvántartott műemléki érték és a műemlék egésze nem bontható le.
(2) A műemlék részleges bontása akkor engedélyezhető, ha
a) a műemlék egyes részeinek, illetőleg szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges,
b) a műemlék helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak maradványának bemutatását, vagy a műemlék hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását, illetve a műszaki állagbiztosítás vagy életveszély-elhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen beavatkozásokat célozza, vagy
c) műemléken vagy műemléki területen utólag létesített, műemléki értékkel nem bíró építmény eltávolítását, vagy terepszint megváltoztatását célozza,
d) a beavatkozás a műemlék használata érdekében, a védetté nyilvánítást megalapozó műemléki értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(2) A nyilvántartott műemléki érték és a műemlék részleges bontása akkor engedélyezhető, ha
a) egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges vagy
b) helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak maradványának bemutatását, vagy a hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását, illetve a műszaki állagbiztosítás vagy életveszély-elhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen beavatkozásokat célozza vagy
c) utólag létesített, műemléki értékkel nem bíró építmény eltávolítását, vagy terepszint megváltoztatását célozza
és a beavatkozás a használat érdekében, az általános védelmet, illetve a műemlékké nyilvánítást megalapozó műemléki értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(3) Műemlék ingatlanon telekalakítás - külön jogszabályban meghatározottak szerint - akkor engedélyezhető, ha azzal a védett érték nem sérül.
(3) A nyilvántartott műemléki érték, a műemlék telkén és műemléki területen a műemléki értékkel nem bíró építmény bontása, új építmény létesítése során a védelmet megalapozó műemléki érték érvényesülésére jogszabályban meghatározottak szerint tekintettel kell lenni.
(4) Műemlék, műemléki jelentőségű terület ingatlanán telekalakítás - jogszabályban meghatározottak szerint - akkor engedélyezhető, ha azzal a védett érték nem sérül.
(5) A védett műemléki értékek helyreállítása során biztosítani szükséges a védett értékek fizikai megőrzését, amelynek során a hagyományos műszaki megoldások és építőanyagok használatát, valamint a restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.

3. FEJEZET
A KULTURÁLIS JAVAK VÉDELMÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Általános védelem

46. §   E törvény alapján a muzeális intézményekben és a levéltárakban - valamint a könyvtárakban muzeális dokumentumként - őrzött kulturális javak védettnek minősülnek.
46. §   E törvény alapján a muzeális intézményekben, a levéltárakban, a közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumokban - valamint a könyvtárakban muzeális dokumentumként - őrzött kulturális javak védettnek minősülnek.
46. §
(1) E törvény alapján védettnek minősülnek a muzeális intézményekben, a levéltárakban, a közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumokban, valamint a könyvtárakban muzeális dokumentumként a (2) bekezdésben meghatározott módon nyilvántartott kulturális javak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem
a) muzeális intézmény esetében az alapleltárban nyilvántartott kulturális javakat,
b) könyvtár esetében az állomány-nyilvántartásban rögzített muzeális dokumentumot,
c) levéltár esetében a levéltári anyagról vezetett törzskönyvben nyilvántartott állományt,
d) a közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum esetében a közgyűjtemény nyilvántartásában rögzített kulturális javakat
illeti meg.
46/A. §   A 46. §-ban meghatározott kulturális javak védelmét szolgáló tevékenységekre, kezelési és nyilvántartási feladatokra, azok ágazati, valamint szakfelügyeletére külön jogszabályok vonatkoznak.

A kulturális javak védetté nyilvánítása

47. §
(1) A kulturális örökség - a 46. § hatálya alá nem tartozó - pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű javait, gyűjteményeit, azok megőrzése érdekében a Hivatal védetté nyilvánítja.
(1) A kulturális örökség - a 46. § hatálya alá nem tartozó - pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű javait, gyűjteményeit, azok megőrzése érdekében a hatóság védetté nyilvánítja.
(2) Nem lehet védetté nyilvánítani az
a) alkotójuk tulajdonában levő,
b) az országba visszaviteli kötelezettséggel (kiállítás, tudományos vizsgálat stb. céljából) behozott, valamint
b) az országba visszaviteli kötelezettséggel behozott, valamint
c) az Ltv. 33. §-ának (2) bekezdésében felsorolt
d) 50 évnél nem régebben az ország területére került, magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkező
kulturális javakat.
(2) Nem lehet védetté nyilvánítani
a) az alkotójuk tulajdonában lévő,
b) az országba visszaviteli kötelezettséggel behozott,
c) az Ltv. 33. § (2) bekezdésében meghatározott, valamint
d) a magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkező, a tulajdonos (birtokos) által bizonyítottan 50 évnél nem régebben az ország területére került
kulturális javakat.
48. §
(1) A kulturális javak védetté nyilvánítására irányuló eljárást a Hivatal indítja.
(1) A kulturális javak védetté nyilvánítására irányuló eljárást a hatóság indítja.
(1) A kulturális javak védetté nyilvánítására irányuló eljárás hivatalból indul.
(2) Az eljárás alá vont kulturális javak e törvény erejénél fogva ideiglenesen védettek, rájuk a védetté nyilvánított kulturális javakra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Az ideiglenes védettség az eljárás jogerős befejezéséig áll fenn.
49. §   A védetté nyilvánító határozat az államigazgatási határozatokra vonatkozó általános előírásokon kívül tartalmazza:
a) a védetté nyilvánított kulturális javak azonosításra alkalmas leírását, védetté nyilvánított gyűjtemény esetén a tárgyak leltárjegyzékét;
b) a tulajdonos nevét és címét;
c) a védetté nyilvánított kulturális javak, gyűjtemények őrzésének helyét;
d) a védettséggel kapcsolatban a védetté nyilvánított kulturális javak (gyűjtemény) elhelyezésével, őrzésével és kezelésével kapcsolatos feltételeket;
e) a kulturális javak örökségvédelmi bírságolási kategóriába történő besorolását.
49. §   A védetté nyilvánító határozat tartalmazza:
a) a védetté nyilvánított kulturális javak azonosításra alkalmas leírását, védetté nyilvánított gyűjtemény esetén a tárgyak leltárjegyzékét;
b) a tulajdonos nevét és címét;
c) a védetté nyilvánított kulturális javak, gyűjtemények őrzésének helyét;
d) a védettséggel kapcsolatban a védetté nyilvánított kulturális javak (gyűjtemény) elhelyezésével, őrzésével és kezelésével kapcsolatos feltételeket;
e) a kulturális javak örökségvédelmi bírságolási kategóriába történő besorolását.

Védetté nyilvánított kulturális javak védettségének megszüntetése

50. §   A Hivatal a kulturális javak védettségét megszünteti, ha
a) a védetté nyilvánítás indokai nem állnak fenn;
b) a védett gyűjteményből vagy tárgyegyüttesből kikerült tárgy esetében akkor, ha annak egyedi jelentősége a védettség fenntartását nem indokolja;
c) a tárgy megsemmisült.
50. §   A hatóság a kulturális javak védettségét megszünteti, ha
a) a védetté nyilvánítás indokai nem állnak fenn;
b) a védett gyűjteményből vagy tárgyegyüttesből kikerült tárgy esetében akkor, ha annak egyedi jelentősége a védettség fenntartását nem indokolja;
b) a védett gyűjteményből vagy tárgyegyüttesből kikerült tárgy egyedi jelentősége a védettség fenntartását nem indokolja;
c) a tárgy megsemmisült.
50. §
(1) A hatóság a kulturális javak védettségét megszünteti, ha
a) a védetté nyilvánítás indokai nem állnak fenn,
b) a védett gyűjteményből vagy tárgyegyüttesből kikerült tárgy egyedi jelentősége a védettség fenntartását nem indokolja, vagy
c) a tárgy megsemmisült.
(2) A hatóság a kulturális javak védettségét megszüntetheti, ha a tárgy végleges külföldre történő kivitelét nemzeti kulturális érdek indokolja. A védettség megszüntetése tekintetében nemzeti kulturális érdeknek minősül, ha a tárgy végleges külföldre történő kivitele közérdekből történik, és a széles körű bemutatást, valamint hozzáférést biztosítja.

A védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos különleges előírások

51. §
(1) Védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonjogát átruházni csak írásbeli szerződés alapján lehet.
(2) Védetté nyilvánított gyűjteményhez tartozó tárgy vagy védett tárgyegyüttes bármelyik darabja csak a Hivatal előzetes hozzájárulásával idegeníthető el.
(2) Védetté nyilvánított gyűjteményhez tartozó tárgy vagy védetté nyilvánított tárgyegyüttes bármely darabjának elidegenítéséhez vagy őrzési helyének 90 napot meghaladó megváltoztatásához a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges.
(2) Védetté nyilvánított gyűjteményhez tartozó tárgy vagy védetté nyilvánított tárgyegyüttes bármely darabjának elidegenítéséhez vagy őrzési helyének 90 napot meghaladó megváltoztatásához a hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.
(3) Védetté nyilvánított kulturális javak bírósági vagy államigazgatási eljárás során történt zár alá vételéről (foglalás, bűnügyi zárlat stb.), valamint a tárgy tulajdonjogát érintő egyéb körülményekről (zálogszerződés, öröklési szerződés stb.) a Hivatalt értesíteni kell.
(3) Védetté nyilvánított kulturális javak bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárás során történt zár alá vételéről (foglalás, bűnügyi zárlat stb.), valamint a tárgy tulajdonjogát érintő egyéb körülményekről (zálogszerződés, öröklési szerződés stb.) a Hivatalt értesíteni kell.
(3) Védetté nyilvánított kulturális javak bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárás során történt zár alá vételéről (foglalás, bűnügyi zárlat stb.), valamint a tárgy tulajdonjogát érintő egyéb körülményekről (zálogszerződés, öröklési szerződés stb.) a hatóságot értesíteni kell.
(3) Védetté nyilvánított kulturális javak feletti rendelkezési jog bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárás során elrendelt korlátozásáról a bíróság vagy a közigazgatási hatóság a hatóságot értesíti. A tárgy tulajdonjogát érintő egyéb körülményekről a hatóságot értesíteni kell.
(4) Ellenérték mellett történő tulajdonátruházás esetén az államot elővásárlási jog illeti meg. Az állam elővásárlási jogát a Hivatalon keresztül gyakorolja.
(4) Ellenérték mellett történő tulajdonátruházás esetén az államot elővásárlási jog illeti meg. Az állam elővásárlási jogát a hatóságon keresztül gyakorolja.
52. §
(1) A védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosa (birtokosa) köteles a javakat épségben fenntartani, őrzésükről, szakszerű kezelésükről és megóvásukról gondoskodni.
(2) A védetté nyilvánított kulturális javakat, illetőleg a védetté nyilvánító határozatban foglaltak betartását a Hivatal a tárgy őrzési helyén jogosult ellenőrizni.
(2) A védetté nyilvánított kulturális javakat, illetőleg a védetté nyilvánító határozatban foglaltak betartását a hatóság a tárgy őrzési helyén jogosult ellenőrizni.
(2) A védetté nyilvánított kulturális javakat és a védetté nyilvánító határozatban foglaltak betartását a hatóság a helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.
(3) A védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos - a védetté nyilvánító határozatban szereplő - adatokban bekövetkezett változásokat a tulajdonos (birtokos) haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak.
(3) A védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos - a 49. § b), c) pontjában meghatározott - adatokban bekövetkezett változásokat a tulajdonos (birtokos) haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak.
(3) A védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos - a 49. § b), c) pontjában meghatározott - adatokban bekövetkezett változásokat a tulajdonos (birtokos) haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles bejelenteni a hatóságnak.
(3a) A (3) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a tulajdonos (birtokos) kéri - a (3) bekezdés szerinti határidőben értesíti a hatóságot.
(4) A védetté nyilvánított kulturális javak kereskedelmi forgalomban - így különösen árverésen - történő átruházása esetén a (3) bekezdés szerinti bejelentésre a kereskedő és a tulajdonos is köteles. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a védettség ténye később jut a tulajdonos (birtokos) tudomására.
(4) A védetté nyilvánított kulturális javak kereskedelmi forgalomban - így különösen árverésen - történő átruházása esetén a (3) bekezdés szerinti bejelentésre a kereskedő köteles. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a védettség ténye később jut a kereskedő tudomására.
53. §   A védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosait kötelezettségeikre tekintettel a külön jogszabályban meghatározott támogatások és kedvezmények illetik meg.

Eltűnt kulturális javak felkutatása

53/A. §
(1) Ha a hatóság hatósági ellenőrzés vagy az 52. § (2) bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzése során megállapítja, hogy a védetté nyilvánított kulturális javak körébe tartozó tárgy őrzési helye ismeretlen (a továbbiakban: eltűnt kulturális javak), az őrzési hely megállapítása érdekében elrendeli annak körözését.
(2) A hatóság a körözési eljárás eredményeként megtalált eltűnt kulturális javak őrzési helyét a 73. § szerinti nyilvántartásba veszi.
(3) Ha a körözés elrendelésének oka megszűnt, a hatóság a körözést visszavonja.

A kulturális javak külföldre történő kivitele

54. §   A kulturális javakat csak az e törvényben meghatározottak szerint lehet az ország területéről kivinni.
54. §   A kulturális javakat - ha az európai közösségi jog másképp nem rendelkezik - csak az e törvényben meghatározottak szerint lehet az ország területéről kivinni.
54. §   A kulturális javakat - ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa másképp nem rendelkezik - csak az e törvényben meghatározottak szerint lehet az ország területéről kivinni.
54. §
(1) A kulturális javakat - ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa másképp nem rendelkezik - az e törvényben meghatározottak szerint lehet az ország területéről kivinni.
(2) A kulturális javak kivitelére vonatkozó eljárás részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

Engedély nélkül kivihető kulturális javak

55. §   A Hivatal engedélye nélkül vihetők ki az országból:
a) a 47. § (2) bekezdésének b)-c) pontjaiban meghatározott kulturális javak;
b) élő alkotók művei, kivéve a muzeális intézmény gyűjteményében nyilvántartásba vett, illetőleg védetté nyilvánított alkotásokat;
c) az 50 évnél nem régebbi kulturális javak, az 59. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában megjelöltek kivételével.
55. §   Amennyiben az európai közösségi jog másképp nem rendelkezik, a Hivatal engedélye nélkül vihetők ki az országból:
a) a 47. § (2) bekezdésének b)-c) pontjaiban meghatározott kulturális javak;
b) élő alkotók művei, kivéve a muzeális intézmény gyűjteményében nyilvántartásba vett, illetőleg védetté nyilvánított alkotásokat;
c) az 50 évnél nem régebbi kulturális javak, az 59. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában megjelöltek kivételével.
55. §   Amennyiben az európai közösségi jog másképp nem rendelkezik, a hatóság engedélye nélkül vihetők ki az országból:
a) a 47. § (2) bekezdésének b)-c) pontjaiban meghatározott kulturális javak;
b) élő alkotók művei, kivéve a muzeális intézmény gyűjteményében nyilvántartásba vett, illetőleg védetté nyilvánított alkotásokat;
c) az 50 évnél nem régebbi kulturális javak, az 59. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában megjelöltek kivételével.

Védett kulturális javak kivitele

55. §   Amennyiben az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa másképp nem rendelkezik, a hatóság engedélye nélkül vihetők ki az országból:
a) a 47. § (2) bekezdésének b)-c) pontjaiban meghatározott kulturális javak;
b) élő alkotók művei, kivéve a muzeális intézmény gyűjteményében nyilvántartásba vett, illetőleg védetté nyilvánított alkotásokat;
c) az 50 évnél nem régebbi kulturális javak, az 59. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában megjelöltek kivételével.
55. §
(1) A védetté nyilvánított vagy az e törvény alapján védett kulturális javak a hatóság engedélyével vihetők ki az országból.
(1) A védetté nyilvánított vagy az e törvény alapján védett kulturális javak a hatóság ideiglenes kiviteli engedélyével - visszahozatali kötelezettség mellett - vihetők ki az országból.
(2) A kiviteli engedély iránti kérelem előterjesztésére a tárgy tulajdonosa vagy vagyonkezelője jogosult.
(2) Az ideiglenes kiviteli engedély iránti kérelem előterjesztésére a tárgy tulajdonosa vagy vagyonkezelője jogosult.
(3) A hatóság a kiviteli engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kivitel veszélyezteti a kulturális érdekeket vagy a tárgy biztonságát;
b) a kivitellel érintett tárgyra nem vonatkozik állami garanciavállalás, biztosítási szerződés vagy ezeknek megfelelő egyéb kötelezettségvállalás;
c) külön jogszabályban meghatározott tárgyak esetén a miniszter a kivitelhez nem adja hozzájárulását.
c) külön jogszabályban meghatározott tárgyak esetén a kultúráért felelős miniszter a kivitelhez nem adja hozzájárulását.
(3) A hatóság az ideiglenes kiviteli engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kivitel veszélyezteti a kulturális érdekeket vagy a tárgy biztonságát;
b) a kivitellel érintett tárgyra nem vonatkozik állami garanciavállalás, biztosítási szerződés vagy ezeknek megfelelő egyéb kötelezettségvállalás;
c) külön jogszabályban meghatározott tárgyak esetén a kultúráért felelős miniszter a kivitelhez nem adja hozzájárulását.
c) külön jogszabályban meghatározott tárgyak esetén a miniszter a kivitelhez nem adja hozzájárulását.
(4) Kiviteli engedély határozott időre, legfeljebb a kivitellel érintett tárgyra vonatkozó állami garancia, biztosítási szerződés vagy ezeknek megfelelő egyéb kötelezettségvállalás időtartamára adható.
(4) Az ideiglenes kiviteli engedély határozott időre, legfeljebb a kivitellel érintett tárgyra vonatkozó állami garancia, biztosítási szerződés vagy ezeknek megfelelő egyéb kötelezettségvállalás időtartamára adható.

Kiviteli engedélyezési eljárás

56. §   Az 55. §-ban megjelölteken kívül kulturális javak - véglegesen vagy ideiglenesen - csak a Hivatal engedélyével vihetők ki az országból.

Nem védett kulturális javak kivitele

56. §   Az 55. §-ban megjelölteken kívül kulturális javak - véglegesen vagy ideiglenesen - csak a hatóság engedélyével vihetők ki az országból.
56. §
(1) Az 55. § hatálya alá nem tartozó, de a kérelem benyújtásának időpontjában legalább ötvenéves kulturális javak - a 47. § (2) bekezdésében megjelöltek kivételével - a hatóság engedélye alapján, műtárgykísérő igazolással vihetők ki az országból.
(1) Az 1. melléklet szerinti kulturális javak - a 47. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó tárgyak kivételével - a hatóság engedélye alapján, műtárgykísérő igazolással vihetők ki az országból.
(2) A hatóság a kivitel jogszerűségéről az engedélyező határozattal egyidejűleg - átruházható - műtárgykísérő igazolást állít ki, amely tartalmazza a műtárgy azonosításához szükséges adatokat.
(3) A kiviteli engedély, illetve a műtárgykísérő igazolás határozatlan időre vagy egytől tíz évig terjedő határozott időre szólhat.
(4) A hatóság a kiviteli engedélyt visszavonja és a műtárgykísérő igazolást érvénytelenné nyilvánítja, ha a tárgy
a) lopott,
b) védett gyűjteményből vagy tárgyegyüttesből jogellenesen került ki,
c) jogellenesen került Magyarországra.
57. §
(1) A kiviteli engedély iránti kérelmet a tulajdonosnak a külön jogszabályban megjelölt közgyűjtemény szakvéleményével együtt a Hivatalnál kell benyújtania.
(1) A kiviteli engedély iránti kérelmet a tulajdonosnak a külön jogszabályban megjelölt közgyűjtemény szakvéleményével együtt a hatóságnál kell benyújtania.
(1) A kiviteli engedély iránti kérelmet a tulajdonos terjeszti elő.
(1) Az 55. és 56. § hatálya alá nem tartozó kulturális javak a hatóság engedélye nélkül vihetők ki az országból.
(2) A kiviteli engedély tartalmazza a külföldre történő kivitelre engedélyezett tárgy azonosításra alkalmas adatait.
(2) A hatóság kérelemre a kivitel jogszerűségéről az 56. § (1) bekezdése szerinti műtárgykísérő igazolást ad ki.
(3) A kiviteli engedélyt a kiállítástól számított egy éven belül lehet felhasználni, az engedélyt meghosszabbítani nem lehet.
(4) A kiviteli engedély nem helyettesíti a kulturális javak külföldre történő kiviteléhez szükséges egyéb engedélyeket.
(5) A kiviteli engedélyezési eljárás részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.
58. §   A Hivatal a kiviteli engedély alapjául szolgáló, a kérelemnek helyt adó határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
58. §   A hatóság a kiviteli engedély alapjául szolgáló, a kérelemnek helyt adó határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
58. §   A hatóság a kiviteli engedély alapjául szolgáló, a kérelemnek helyt adó határozatot kulturális örökségvédelmi okból fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.

Nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény

59. §
(1) A hatóság a tulajdonos vagy a tárgyak kezelésére jogosult kérelmére nemzeti érdekű nyilvános gyűjteményként nyilvántartásba veszi azt a kiemelkedő tudományos vagy kulturális jelentőségű gyűjteményt vagy tárgyegyüttest, amely egyértelmű azonosításra alkalmas képi és leíró nyilvántartással rendelkezik, és legalább egy eleme védetté nyilvánított.
(2) A nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény kutatói és látogatói hozzáférését évente legalább 24 napon, naponként legalább négy órában biztosítani kell.
(3) A hatóság a tulajdonos vagy a tárgyak kezelésére jogosult kérelmére, vagy ha a nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény már nem felel meg az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, hivatalból törli azt nyilvántartásából.

Közérdekű kulturális érték

60. §
(1) A hatóság a tulajdonos vagy a tárgyak kezelésére jogosult kérelmére közérdekű kulturális értékként nyilvántartásba veszi azokat a tárgyakat, amelyek
a) rendelkeznek azonosításra alkalmas nyilvántartással, és
b) a nyilvánosság számára - a tulajdonos (rendelkezésre jogosult) által meghatározott módon - legalább évi 12 napon, legalább naponként 4 órán keresztül hozzáférhetőek.
(2) A hatóság a tulajdonos vagy a tárgyak kezelésére jogosult kérelmére, vagy ha a közérdekű kulturális érték már nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, hivatalból törli azt a nyilvántartásából.

Végleges kiviteli engedély

A kulturális javak feldolgozására vonatkozó korlátozás

61/A. §   Kulturális javakat fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenység céljából kizárólag a hatóságnak az átvett tárgyakat egyedileg megjelölő engedélyével vehet át.

4. FEJEZET
AZ EMLÉKHELYEK VÉDELME

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

61/B. §
(1) E fejezet hatálya kiterjed a történelmi emlékhelyekre, a nemzeti emlékhelyekre és a kiemelt nemzeti emlékhelyekre, az ezekkel kapcsolatos tevékenységekre, a feladatellátásban közreműködő szervezetekre, személyekre, valamint az emlékhellyé nyilvánítással érintett ingatlanok tulajdonosaira.
(1) E fejezet hatálya kiterjed a történelmi emlékhelyekre, a nemzeti emlékhelyekre és a kiemelt nemzeti emlékhelyekre, az ezekkel kapcsolatos tevékenységekre, a feladatellátásban közreműködő szervezetekre, személyekre, valamint az emlékhellyé nyilvánítással érintett ingatlanok tulajdonosaira, vagyonkezelőire, használóira.
(2) A történelmi emlékhelyek, a nemzeti emlékhelyek és a kiemelt nemzeti emlékhelyek (a továbbiakban együtt: emlékhely) e törvény szerinti szabályozása az azokon e törvény vagy más jogszabályok alapján fennálló védettséget nem érinti.
(3) A nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában közreműködnek az állami és az önkormányzati szervek, valamint az egyházak, a társadalmi és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek.
(3) A nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában közreműködnek az állami és az önkormányzati szervek, valamint az egyházi jogi személyek, a társadalmi és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek.
(4) A nemzeti emlékhelyekre vonatkozó rendelkezéseket a kiemelt nemzeti emlékhelyekre előírt külön szabályokban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
61/C. §   A kiemelt nemzeti emlékhely állami tulajdon. A 2. mellékletben kiemelt nemzeti emlékhelyként megjelölt, Kossuth Lajos tér 24893 helyrajzi számú ingatlan 2012. január 1-jén önkormányzati tulajdonból nyilvántartási értéken, ingyenesen az állam tulajdonába és az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe kerül. A vagyonkezelésre egyebekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés szabályait kell alkalmazni. Az állam tulajdonjogának és az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelési jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. intézkedik.
61/C. §
(1) A kiemelt nemzeti emlékhely az állami vagyon részét képezi.
(2) A 2. mellékletben kiemelt nemzeti emlékhelyként meghatározott ingatlan 2012. január 1-jén, a budapesti Kossuth Lajos téren felállított II. Rákóczi Ferenc emlékmű, Kossuth-emlékmű, A forradalom lángja emlékmű és A Dunánál - József Attila portrészobor a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXXIV. törvény hatálybalépése napján, nyilvántartási értéken, ingyenesen az állami vagyon részévé válik.
(2a) A 2. mellékletben kiemelt nemzeti emlékhelyként meghatározott 1055 Budapest V. kerület, belterület, 24897/4 helyrajzi számú ingatlan az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2014. évi XIV. törvény hatálybalépése napján, nyilvántartási értéken, ingyenesen az állami vagyon részévé válik.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott állami vagyon vagyonkezelője az Országgyűlés Hivatala.
(3) A (2) és (2a) bekezdésben meghatározott állami vagyon vagyonkezelője az Országgyűlés Hivatala.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott állami vagyon tulajdonjogának és vagyonkezelési jogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. intézkedik.
(4) A (2) és (2a) bekezdésben meghatározott állami vagyon tulajdonjogának és vagyonkezelési jogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. intézkedik.
61/D. §
(1) Az emlékhelyekkel összefüggő állami feladatokat a miniszter a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) létrehozására és felügyeletére a Kormány által rendeletben kijelölt miniszterrel (a továbbiakban: a Bizottság felügyeletét ellátó miniszter) egyetértésben látja el.
(1) Az emlékhelyekkel összefüggő állami feladatokat a kultúráért felelős miniszter a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) létrehozására és felügyeletére a Kormány által rendeletben kijelölt miniszterrel (a továbbiakban: a Bizottság felügyeletét ellátó miniszter) egyetértésben látja el.
(1) A kultúráért felelős miniszter az emlékhelyekkel összefüggésben különösen az alábbi feladatokat látja el:
a) érvényesíti az emlékhelyekkel kapcsolatos érdekeket az emlékhelyeket érintő jogszabályok előkészítése során, illetve átfogó tervezési programokban;
b) nemzetközi megállapodások keretében együttműködik a határon túli helyszínek esetén az érintett állam felelős miniszterével;
c) az emlékhelyekkel összefüggő feladatok tekintetében a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) felett szakmai irányítói jogkört gyakorol;
d) a nemzeti emlékhely tulajdonosával megállapodást köt a 61/D. § (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott állami feladatok ellátására;
d) a nemzeti emlékhely fenntartható használatának elősegítése érdekében támogatási szerződést köt;
e) a Bizottság javaslatára a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi egyes helyszínek nemzeti emlékhellyé nyilvánítását;
f) a Bizottság javaslatára, a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi egyes helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítását; valamint
g) a Nemzeti Örökség Intézete (a továbbiakban: NÖRI) bevonásával, a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben évente jelentést készít a Kormány részére és négyévente beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságának az emlékhelyek állapotáról.
g) a Nemzeti Örökség Intézete (a továbbiakban: NÖRI) bevonásával, a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben évente jelentést készít a Kormány részére és négyévente tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát az emlékhelyek állapotáról.
(1) A miniszter az emlékhelyekkel összefüggésben különösen az alábbi feladatokat látja el:
a) érvényesíti az emlékhelyekkel kapcsolatos érdekeket az emlékhelyeket érintő jogszabályok előkészítése során, illetve átfogó tervezési programokban;
b) nemzetközi megállapodások keretében együttműködik a határon túli helyszínek esetén az érintett állam felelős miniszterével;
c) az emlékhelyekkel összefüggő feladatok tekintetében a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) felett szakmai irányítói jogkört gyakorol;
d) a nemzeti emlékhely fenntartható használatának elősegítése érdekében támogatási szerződést köt;
e) a Bizottság javaslatára a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi egyes helyszínek nemzeti emlékhellyé nyilvánítását;
f) a Bizottság javaslatára, a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi egyes helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítását; valamint
g) a Nemzeti Örökség Intézete (a továbbiakban: NÖRI) bevonásával, a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben évente jelentést készít a Kormány részére és négyévente tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát az emlékhelyek állapotáról.
(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet látja el:
a) érvényesíti az emlékhelyekkel kapcsolatos érdekeket az emlékhelyeket érintő jogszabályok előkészítése során, illetve átfogó tervezési programokban;
b) felméri, és folyamatosan figyelemmel kíséri az emlékhelyek állapotát, továbbá megteszi az emlékhelyekhez fűződő nemzeti érték megőrzéséhez, fenntartásához és bemutatásához szükséges intézkedéseket;
c) a turizmusért felelős miniszterrel együttműködésben gondoskodik az emlékhelyek fenntartható használata, fejlesztése és bemutatása érdekében tervek, programok, projektek előkészítéséről és megvalósításáról;
d) gondoskodik az emlékhelyekhez fűződő nemzeti értéket hordozó örökség megismerését, fejlesztését és bemutatását elősegítő - köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő - programok kidolgozásáról és végrehajtásáról;
e) nemzetközi megállapodások keretében együttműködésre törekszik határon túli helyszínek esetén az érintett állam felelős miniszterével; valamint
f) évente jelentést készít a Kormány részére, és négyévente beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságának az emlékhelyek állapotáról.
(2) A kultúráért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet látja el:
a) érvényesíti az emlékhelyekkel kapcsolatos érdekeket az emlékhelyeket érintő jogszabályok előkészítése során, illetve átfogó tervezési programokban;
b) felméri, és folyamatosan figyelemmel kíséri az emlékhelyek állapotát, továbbá megteszi az emlékhelyekhez fűződő nemzeti érték megőrzéséhez, fenntartásához és bemutatásához szükséges intézkedéseket;
c) a turizmusért felelős miniszterrel együttműködésben gondoskodik az emlékhelyek fenntartható használata, fejlesztése és bemutatása érdekében tervek, programok, projektek előkészítéséről és megvalósításáról;
d) gondoskodik az emlékhelyekhez fűződő nemzeti értéket hordozó örökség megismerését, fejlesztését és bemutatását elősegítő - köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő - programok kidolgozásáról és végrehajtásáról;
e) nemzetközi megállapodások keretében együttműködésre törekszik határon túli helyszínek esetén az érintett állam felelős miniszterével; valamint
f) évente jelentést készít a Kormány részére, és négyévente beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságának az emlékhelyek állapotáról.
(2) A Bizottság ellátja a történelmi emlékhelyekkel és a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos - e törvény szerinti - véleményező és javaslattevő feladatokat.
(3) A NÖRI emlékhelyekkel összefüggő feladatai különösen az alábbiak:
a) ellátja az emlékhellyé nyilvánítás előkészítésével, valamint az emlékhelyekkel kapcsolatos adminisztratív és ellenőrzési feladatokat;
b) felméri és folyamatosan figyelemmel kíséri az emlékhelyek állapotát, továbbá megteszi az emlékhelyekhez fűződő nemzeti érték megőrzéséhez, fenntartásához és bemutatásához szükséges intézkedéseket;
c) a turizmusért felelős miniszterrel együttműködésben gondoskodik az emlékhelyek fenntartható használata, fejlesztése és bemutatása érdekében tervek, programok, projektek előkészítéséről és megvalósításáról; valamint
d) gondoskodik az emlékhelyekhez fűződő nemzeti értéket hordozó örökség megismerését, fejlesztését és bemutatását elősegítő - köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő - programok kidolgozásáról és végrehajtásáról.
e) gondoskodik a nemzeti emlékhely és történelmi emlékhely megjelölés ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéséről.
61/E. §
(1) A miniszter a 61/D. § (2) bekezdés b)-d) és f) pontjában meghatározott állami feladatokat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Bizottság útján látja el. Az emlékhelyekkel összefüggő feladatok tekintetében a miniszter a Bizottság felett szakmai irányítói jogkört gyakorol.
(1) A kultúráért felelős miniszter a 61/D. § (2) bekezdés b)-d) és f) pontjában meghatározott állami feladatokat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Bizottság útján látja el. Az emlékhelyekkel összefüggő feladatok tekintetében a kultúráért felelős miniszter a Bizottság felett szakmai irányítói jogkört gyakorol.
(2) A miniszter a 61/D. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott állami feladatok ellátására a nemzeti emlékhely tulajdonosával megállapodást köt. A 61/D. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott állami feladatokat a kiemelt nemzeti emlékhely esetében az Országgyűlés elnöke a miniszterrel egyetértésben látja el. E feladatok ellátásáról az Országgyűlés elnöke évente beszámol az Országgyűlés Házbizottságának.
(2) A kultúráért felelős miniszter a 61/D. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott állami feladatok ellátására a nemzeti emlékhely tulajdonosával megállapodást köt. A 61/D. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott állami feladatokat a kiemelt nemzeti emlékhely esetében az Országgyűlés elnöke a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben látja el. E feladatok ellátásáról az Országgyűlés elnöke évente beszámol az Országgyűlés Házbizottságának.
(3) A Bizottság ellátja a történelmi emlékhellyé és a nemzeti emlékhellyé nyilvánítás előkészítésével, valamint a történelmi emlékhelyekkel és a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos véleményező, javaslattevő, adminisztratív és ellenőrzési feladatokat.
(4) A miniszter a Bizottság javaslatára, a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi a Kormánynál egyes helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítását.
(4) A kultúráért felelős miniszter a Bizottság javaslatára, a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi a Kormánynál egyes helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítását.
(5) A miniszter a Bizottság javaslatára a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi a Kormánynál törvényjavaslat benyújtását az Országgyűléshez egyes helyszínek nemzeti emlékhellyé nyilvánítására.
(5) A kultúráért felelős miniszter a Bizottság javaslatára a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi a Kormánynál törvényjavaslat benyújtását az Országgyűléshez egyes helyszínek nemzeti emlékhellyé nyilvánítására.
61/E. §   Kiemelt nemzeti emlékhely esetében a 61/D. § (1) bekezdés a) pontjában és a 61/D. § (3) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott állami feladatokat az Országgyűlés elnökével egyetértésben kell ellátni. E feladatok ellátásáról az Országgyűlés elnöke évente beszámol az Országgyűlés Házbizottságának.

Az emlékhellyé nyilvánítás és az emlékhelyek kezelése

61/F. §
(1) Történelmi emlékhellyé az az épített környezet vagy természeti helyszín nyilvánítható, amely alkalmas megemlékezések tartására, és ahol a nemzet kulturális életében társadalmunk műveltségi szintjét, hazánk nemzetközi elismertségét jobbító,
a) az ország, a nemzet függetlenségének védelmében a múltban gyökerező, jövőt meghatározó, a nemzet emlékezetére méltó esemény, vagy
b) az ország politikai életében irányadó állami döntés, intézkedés
valósult meg.
(2) A történelmi emlékhelyeket egységes arculatú - magyar és angol, valamint, ha az emlékhely valamely velünk élő nemzetiséghez kapcsolódik, nemzetiségi nyelvű - ismertető táblával kell megjelölni.
(3) A történelmi emlékhely jellegre történő utalást az ingatlan-nyilvántartásban tényként fel kell jegyezni.
61/G. §
(1) Nemzeti emlékhellyé az a helyszín nyilvánítható, amely megfelel a 61/F. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek és
a) egy adott történelmi kor meghatározója;
b) a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség önazonosításában kiemelkedő szerepe van;
c) eleget tud tenni annak a követelménynek, hogy országos jelentőségű megemlékezések helyszíne legyen és
d) a magyar összetartozást vagy a nemzetiségeinknek a magyarsággal való összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet vagy egy-egy nemzetiségi közösség önképében kiemelkedő fontossággal bír.
(2) Kiemelt nemzeti emlékhellyé az a helyszín nyilvánítható, amely megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek és mind a nemzeti történelemben, mind a Magyar Állam történetében kiemelkedő jelentőséggel bír.
(3) A kiemelt nemzeti emlékhellyé, nemzeti emlékhellyé nyilvánított helyszíneket a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A nemzeti emlékhelyeket egységes arculatú - magyar és angol, valamint, ha az emlékhely valamely velünk élő nemzetiséghez kapcsolódik, nemzetiségi nyelvű - ismertető táblával kell megjelölni.
(5) A nemzeti emlékhely jellegre történő utalást az ingatlan-nyilvántartásban tényként fel kell jegyezni.
61/H. §
(1) Az állam a nemzeti emlékhelyek vonatkozásában a 61/D. §-ban és a 61/E. §-ban meghatározott feladatok ellátásához a központi költségvetésből forrást biztosít.
(2) A nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket az e törvényben megjelölt, a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos állami feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni.

5. FEJEZET
A KIEMELT NEMZETI EMLÉKHELYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

61/I. §
(1) A kiemelt nemzeti emlékhely és annak környezete fenntartható használatának megóvása érdekében a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság látja el az e fejezetben meghatározott feladatokat.
(1) A kiemelt nemzeti emlékhely és annak környezete fenntartható használatának megóvása érdekében a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság vagy a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság meghatalmazása alapján az Országgyűlés Hivatala látja el az e Fejezetben meghatározott feladatokat.
(2) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai
a) a Bizottság által delegált személy,
b) a kultúráért felelős miniszter által delegált személy,
b) a miniszter által delegált személy,
c) az Országgyűlés kulturális ügyekkel foglalkozó bizottsága által delegált személy, valamint
d) a Házbizottság által jelölt személy.
(3) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság felhatalmazhatja a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelőjét, hogy nevében, helyette eljárjon. A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a működési rendjét egyebekben maga határozza meg.
(3) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a működési rendjét maga határozza meg.
(4) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság - feltételek teljesítéséhez is köthető - előzetes hozzájárulása szükséges a kiemelt nemzeti emlékhely területén, valamint az annak részét képező közterülettel határos ingatlanon végzett építési, kereskedelmi, vendéglátási vagy szolgáltatási tevékenységhez, továbbá minden más olyan tevékenységhez, amely a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozza.
(4) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhely területén, valamint az annak részét képező közterülettel határos ingatlanon végezni tervezett építési, kereskedelmi, vendéglátási vagy szolgáltatási tevékenységhez, továbbá minden más tevékenységhez, amely a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozza.
(5) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a (4) bekezdés szerinti hozzájárulását akkor tagadhatja meg, ha a (4) bekezdés szerinti tevékenység vagy az annak megvalósítása során létrejött épület, építmény megjelenését tekintve nem illeszkedik a kiemelt nemzeti emlékhely és annak környezete történelmi és műemléki megjelenéséhez, egységes arculatához, vagy sérti a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságát, vagy megakadályozza az országos megemlékezések méltó lebonyolítását.
(5) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a (4) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló nyilatkozatot nem adja meg, ha a (4) bekezdés szerinti tevékenység sérti a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságát, akadályozza az országos megemlékezések méltó lebonyolítását vagy a tevékenység megvalósítása során létrejövő épület, építmény megjelenését tekintve nem illeszkedik a kiemelt nemzeti emlékhely és annak környezete történelmi és műemléki megjelenéséhez, egységes arculatához.
(6) A kiemelt nemzeti emlékhelyet érintő közigazgatási hatósági eljárás során a hatóság engedélyt csak a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulásával adhat ki. Ha a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a hozzájárulást megtagadja vagy feltételhez köti, a hozzájárulást a bíróság pótolhatja. A bíróság által pótolt hozzájárulás feltételt állapíthat meg. Amennyiben a hozzájárulás pótlását bíróságtól kérték, a közigazgatási eljárást a bíróság döntéséig fel kell függeszteni.
(6) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájáruló nyilatkozatában a (4) bekezdés szerinti tevékenység végzését az (5) bekezdés szerinti szempontok teljesülése érdekében feltételhez kötheti.
(7) A (4) bekezdésben meghatározott ingatlanon, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyhez tartozó közterületen bejelentéshez, nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység csak a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulásával kezdhető meg.
(7) A kiemelt nemzeti emlékhely területét, valamint az annak részét képező közterülettel határos ingatlant érintő, (4) bekezdés szerinti tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás során az eljáró hatóság engedélyt csak a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájáruló nyilatkozatának megadása után adhat ki. Ha a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az előzetes hozzájáruló nyilatkozat megtételét elmulasztja vagy jogellenesen megtagadja, a hozzájáruló nyilatkozatot a kérelmező keresetére a bíróság ítéletével pótolhatja. A bíróság által pótolt előzetes hozzájáruló nyilatkozat a (6) bekezdés szerinti feltételt állapíthat meg. Ha az előzetes hozzájáruló nyilatkozat pótlását bíróságtól kérték, a (4) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezésével összefüggő, folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárást a bíróság döntésének jogerőre emelkedéséig fel kell függeszteni.
(8) Ha a (4) bekezdés szerinti tevékenység bejelentéshez vagy nyilvántartásba vételhez kötött és a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a hozzájárulást megtagadja vagy feltételhez köti, a hozzájárulást a bíróság pótolhatja. A bíróság által pótolt hozzájárulás feltételt állapíthat meg.
(8) A (4) bekezdésben meghatározott ingatlanon, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyhez tartozó közterületen bejelentéshez kötött tevékenység csak a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájáruló nyilatkozata kiadását követően jelenthető be. Az előzetes hozzájáruló nyilatkozat kiadására a (4)-(6) bekezdést megfelelően alkalmazni kell. A bejelentést tevő az előzetes hozzájáruló nyilatkozatot csatolja a bejelentéshez. Ha a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az előzetes hozzájáruló nyilatkozat megtételét elmulasztja vagy jogellenesen megtagadja, az előzetes hozzájáruló nyilatkozatot a kérelmező keresetére a bíróság ítéletével pótolhatja. A bíróság által pótolt előzetes hozzájáruló nyilatkozat a (6) bekezdés szerinti feltételt állapíthat meg.
(9) A kérelmező a nyilatkozat felülvizsgálatát, ha a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az előzetes hozzájáruló nyilatkozatot nem adja meg vagy az előzetes hozzájáruló nyilatkozat feltételt állapít meg, a nyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül bíróságtól kérheti.
(10) Ha a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az előzetes hozzájáruló nyilatkozatot nem adja meg vagy az előzetes hozzájáruló nyilatkozat feltételt állapít meg, és a (4) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezésével összefüggésben közigazgatási hatósági eljárás folyamatban van, a nyilatkozat a közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálható felül.
(11) A kiemelt nemzeti emlékhely területén, vagy annak részét képező közterülettel határos ingatlanon a (4) bekezdés szerinti tevékenységet végző köteles a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulását magánál tartani és az illetékes közterület-felügyelet, az e törvény szerinti hatóság, valamint az Országgyűlés Hivatala által meghatalmazott személy kérésére bemutatni.
(12) Aki a kiemelt nemzeti emlékhelyen, vagy az annak részét képező közterülettel határos ingatlanon a (4) bekezdés szerinti tevékenységet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájáruló nyilatkozata nélkül, vagy az előzetes hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaktól eltérően kezdte meg, az köteles kártalanítási igény nélkül az eredeti állapotot helyreállítani. E kötelezettség elmulasztása esetén a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az eredeti állapot helyreállítására hívja fel a tevékenységet végzőt. Ha a tevékenységet végző a felszólítástól számított nyolc napon belül nem kezdi meg az eredeti állapot helyreállítását, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az eredeti állapot helyreállítását a tevékenységet végző költségére elvégeztetheti.
61/J. §
(1) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hozzájárulásának megadására vonatkozó kérelmet annak elnökéhez kell benyújtani.
(2) A kérelem tartalmazza
a) a kérelmező nevét, lakcímét vagy székhelyét,
a) a kérelmező nevét, lakcímét vagy székhelyét, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát vagy egyéni vállalkozói igazolvány számát,
b) a tervezni kívánt tevékenység fajtáját,
c) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, valamint
c) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
d) a kérelem tárgyát és annak részletes leírását, beleértve a tervezni kívánt tevékenység időbeli ütemezését.
d) a kérelem tárgyát és annak részletes leírását, beleértve a tervezni kívánt tevékenység időbeli ütemezését, valamint
e) bővítés vagy átalakítás esetén az épület, építmény addigi funkcióját.
(3) Ha a végezni kívánt tevékenység építési tevékenység, akkor a kérelemhez csatolni kell az építési-műszaki tervdokumentációt is.
(3) A kérelemhez csatolni kell a tevékenység engedélyezésére vonatkozó jogszabály szerint a hatósági engedély iránti kérelemhez szükséges mellékleteket is.
(4) Ha a kérelem nem tartalmazza a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelmezőt tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel. Ha a kérelmező a hiánypótlásnak nem tesz eleget, vagy ismételten hiányosan nyújtja be a kérelmét, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(4) Ha a kérelem nem tartalmazza a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelmezőt tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel. Ha a kérelmező a hiánypótlásnak nem tesz eleget vagy azt nem megfelelően teljesíti, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(5) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelmet annak beérkezésétől számított kilencven napon belül bírálja el. E határidő - indokolt esetben - egyszer harminc nappal meghosszabbítható.
(5) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelmet annak beérkezésétől számított kilencven napon belül bírálja el.
(6) Ha a kérelmező a végezni kívánt építési, kereskedelmi, vendéglátói vagy szolgáltatási tevékenységet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság 61/I. § (4) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulása nélkül kezdte meg, akkor az ügy eldöntésére hatáskörrel rendelkező hatóság kereskedelmi, szolgáltatási, illetve építési hatósági jogkörében hozott határozatával a tevékenységet azonnali hatállyal megtiltja. A hatóság a tiltását csak akkor helyezheti hatályon kívül, ha a tevékenységet gyakorolni kívánó a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságtól a hozzájárulást utólag beszerezte.
(6) Ha a kérelmező közigazgatási hatósági engedélyhez kötött, 61/I. § (4) bekezdése szerinti tevékenységet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulása nélkül kezdte meg, az ügy eldöntésére hatáskörrel rendelkező hatóság a tevékenység gyakorlását azonnali hatállyal megtiltja. Az eljáró hatóság e határozatát csak akkor helyezheti hatályon kívül, ha a kérelmező a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságtól a hozzájárulást utólag beszerezte.
(7) A (6) bekezdés hatálya alá nem tartozó tevékenység esetében a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a bíróságtól kérheti a jogsértés megállapítását és azt, hogy bíróság kötelezze a jogsértőt a jogsértés megszüntetésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására.
(7) A (6) bekezdés hatálya alá nem tartozó tevékenység esetében bíróságtól kérhető a jogsértés megállapítása és a jogsértés megszüntetésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására kötelezés.
(8) Ha a végezni kívánt tevékenység jellegét, tartalmát vagy ütemezését tekintve a kérelem benyújtását követően megváltozik, a kérelmező új kérelmet nyújt be a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsághoz.
(9) Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései megfelelően irányadóak.
(9) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelmező személyes adatait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával kezelheti.
(10) A 61/I. § (7) és (8) bekezdésével, valamint a (7) bekezdéssel összefüggésben keletkezett polgári jogi igények érvényesítése során az Országgyűlés Hivatala mint a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelője perelhet és perelhető, a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. E rendelkezést kell alkalmazni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság nyilatkozatának 61/I. § (9) bekezdése szerinti bírósági felülvizsgálatára is.
61/K. §   Az e fejezetben meghatározottak a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés vonatkozásában nem alkalmazhatók.
61/K. §
(1) Az e Fejezetben meghatározottak a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés vonatkozásában nem alkalmazhatók.
(2) A kiemelt nemzeti emlékhely használati rendjét, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó közterület-használati szabályokat és díjakat, továbbá az ellenőrzés rendjét a Kormány - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján - rendeletben határozza meg.

6. FEJEZET

61/L. §   Az Európai Örökség cím elnyerésére pályázó helyszíneknek az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló, 2011. november 16-i 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározott célkitűzésekre és kritériumokra figyelemmel történő nemzeti szintű előzetes kiválasztásáról a kultúráért felelős miniszter gondoskodik.
61/L. §   Az Európai Örökség cím elnyerésére pályázó helyszíneknek az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló, 2011. november 16-i 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározott célkitűzésekre és kritériumokra figyelemmel történő nemzeti szintű előzetes kiválasztásáról a miniszter gondoskodik.

III. RÉSZ

A HIVATAL ÉS A HATÓSÁG FELADATAI

62. §   A hatóság feladata a kulturális örökség elemei megőrzésének, fenntartható használatának elősegítése és támogatása. Ennek érdekében ellátja:
a) az e törvényben és a kormányrendeletben meghatározott építéshatósági, örökségvédelmi hatósági és szakhatósági feladatokat;
b) az örökségvédelmi felügyeleti feladatokat;
c) az e törvényben meghatározott tudományos feladatok elvégzésében történő közreműködést; valamint
d) egyéb, hatáskörébe utalt feladatokat.
62/A. §
(1) A kulturális örökségvédelmet érintő hatósági eljárásban az örökségvédelmi szempontok érvényesülését szakhatósági eljárás keretében vagy szakkérdésként kell vizsgálni.
(2) A hatóság a tervezett tevékenység vagy beavatkozás elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha a tervezett beavatkozás a védett kulturális örökségi elemet veszélyezteti.
63. §
(1) A nyilvántartott műemléki értéken, a műemléken végzett építési tevékenységek esetén az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárást folytat le, ellenőrzést végez.
(3) A hatóság engedélyezi az építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött - jogszabályban meghatározott - tevékenységeket.
(4) Műemlékvédelmi érdekből a hatóságnak a műemlék felújítási, helyreállítási munkáinak engedélyezése során az országos építésügyi szabályoktól és a kötelezően alkalmazandó szabványoktól való eltérést a műemléki értékek megőrzése érdekében előnyben kell részesítenie, a nyilvántartott műemléki érték esetében pedig ezen szabályoktól és szabványoktól eltérhet. Az eltérés akkor engedélyezhető, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel vagy az élet- és vagyonbiztonság más módon biztosítható.
(5) A hatóság az örökségvédelmi felügyelet keretében
a) figyelemmel kíséri a kulturális örökség elemei állapotát, valamint megfelelő használatát;
b) a fenntartható, integrált szemléletű védelmet elősegítő tevékenységet végez;
c) elősegíti az örökségvédelem érdekeit érintő szakmai és társadalmi együttműködést;
d) a természetvédelmi őrszolgálat közreműködésével gondoskodik a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatokról.
64. §   A Hivatal a kulturális örökségvédelem körében
a) ellátja a Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint a Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, továbbá visszaadásával kapcsolatos teendőket;
b) részt vesz a jogtalanul eltulajdonított kulturális javak nemzetközi információcseréjében, és ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat;
c) gyakorolja az állam e törvényben, vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott elővásárlási jogát;
d) vita esetén dönt arról, hogy valamely tárgy vagy jelenség a kulturális örökség körébe tartozik-e;
f) ellátja a miniszter által - eseti vagy állandó jelleggel - meghatározott egyéb feladatokat.
64/A. §   A kulturális örökség védelmével kapcsolatos tudományos feladatok ellátásában a jogszabályban kijelölt szervek vesznek részt.
59. §
(1) A (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel nem adható végleges kiviteli engedély
a) a 46. §-ban megjelölt javakra;
b) az e törvény alapján védetté nyilvánított tárgyakra;
c) a miniszter által kiviteli tilalom alá sorolt tárgyakra;
d) a Magyarország területéről származó régészeti leletekre;
e) a műemlékek, valamint a kulturális javak alkotórészeire, tartozékaira;
f) a kiemelkedő kulturális értéket képviselő ásványtani és őslénytani leletekre.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt javakra akkor adható végleges kiviteli engedély, ha a kulturális javak külföldi cseréje a nemzeti kulturális érdeket, illetőleg muzeális intézmények, közgyűjtemények, egyházak gyűjteményi érdekét szolgálja.
60. §   A kulturális javak végleges kivitelére vonatkozó eljárást a Hivatal felfüggeszti, ha a kiviteli engedélyezésben szereplő tárgy védetté nyilvánítását kezdeményezték.
60. §   A kulturális javak végleges kivitelére vonatkozó eljárást a hatóság felfüggeszti, ha a kiviteli engedélyezésben szereplő tárgy védetté nyilvánítását kezdeményezték.

Ideiglenes kiviteli engedély

61. §
(1) Ideiglenes kiviteli engedély akkor adható, ha a tárgy kivitele nem veszélyezteti a kulturális érdekeket és a tárgy biztonságát.
(2) A 46. § hatálya alá tartozó, illetve a védetté nyilvánított kulturális javak ideiglenesen akkor vihetők ki az országból, ha a kivitel kulturális vagy tudományos célt szolgál.
(3) Ideiglenes kiviteli engedély csak érvényes biztosítási szerződés esetén, legfeljebb az abban meghatározott időtartamra adható.
(3) Ideiglenes kiviteli engedély a 46. § hatálya alá tartozó és a védetté nyilvánított kulturális javak vonatkozásában csak állami garancia, érvényes biztosítási szerződés vagy ezeknek megfelelő egyéb kötelezettségvállalás esetén, legfeljebb az azokban meghatározott időtartamra adható.

III. RÉSZ
A HIVATAL FELADATAI

62. §
(1) A kulturális örökség védelmének hatósági feladatait - országos illetékességgel - a Hivatal látja el.
(2) A Hivatal az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott hatósági és szakhatósági feladatokat látja el.

III. RÉSZ
A HATÓSÁG FELADATAI

62. §   A Hivatal feladata a kulturális örökség elemei megőrzésének, fenntartható használatának elősegítése és támogatása. Ennek érdekében ellátja:
a) országos illetékességgel az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott hatósági és szakhatósági feladatokat;
b) az örökségvédelmi felügyeleti feladatokat;
c) az e törvényben meghatározott tudományos feladatokat illetőleg azok koordinálását; valamint
d) egyéb, hatáskörébe utalt feladatokat.
62. §   A hatóság feladata a kulturális örökség elemei megőrzésének, fenntartható használatának elősegítése és támogatása. Ennek érdekében ellátja:
a) országos illetékességgel az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott hatósági feladatokat;
a) a jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat;
a) az e törvényben meghatározott hatósági és a külön jogszabályban meghatározott szakhatósági feladatokat;
a) az e törvényben és a kormányrendeletben meghatározott hatósági és szakhatósági feladatokat;
b) az örökségvédelmi felügyeleti feladatokat;
c) az e törvényben meghatározott tudományos feladatokat illetőleg azok koordinálását; valamint
d) egyéb, hatáskörébe utalt feladatokat.
63. §
(1) A Hivatal építésügyi hatóságként jár el:
a) a műemléken végzendő minden olyan építési munka esetében, amely az építésügyi engedélyezés szabályai szerint engedélyköteles;
b) a műemlék ingatlant érintő területhasznosítási és telekalakítási ügyekben.
b) a műemlék ingatlant érintő telekalakítási ügyekben.
(1) A műemléken végzett építési tevékenységek esetén az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárást folytat le, ellenőrzést végez.
(2) A Hivatal engedélye szükséges a következő, egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységekhez:
a) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatáshoz, munkálatokhoz;
b) a kulturális örökség jellegét és megjelenését tartósan érintő munkákhoz, tevékenységekhez;
c) reklámok műemléken történő elhelyezéséhez;
d) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló munkákhoz;
e) a műemlék funkciójának, használati módjának megváltoztatásához;
f) műemlékhez tartozó ingatlanterületen fa kivágásához és telepítéséhez;
g) műemlék vagy egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek más helyre szállításához, illetőleg szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítéséhez;
h) a műemlékekkel és a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkákhoz;
i) védett kulturális örökségi objektumok jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezéséhez, illetve üzemeltetéséhez.
(2) A Hivatal örökségvédelmi hatóságként engedélyezi a következő, egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységeket:
a) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatás;
b) régészeti lelőhelyen 30 cm mélységet meghaladó tereprendezési munkák;
c) a védetté nyilvánított kulturális örökségi elem jellegét és megjelenését érintő munkák, tevékenységek;
d) reklámok műemléken történő elhelyezése;
e) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló munkák;
f) a műemlék funkciójának, használati módjának megváltoztatása;
g) műemlékhez tartozó ingatlanterületen fa kivágása, telepítése, tereprendezés;
h) műemlék egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek elmozdítása, illetőleg szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése;
i) a műemlékekkel és a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkák;
j) a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezése, illetve üzemeltetése;
k) e törvényben meghatározott egyéb esetek.
(2) A hatóság engedélyezi a következő, egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységeket:
a) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatás;
b) régészeti lelőhelyen 30 cm mélységet meghaladó tereprendezési munkák;
c) a védetté nyilvánított kulturális örökségi elem jellegét és megjelenését érintő munkák, tevékenységek;
d) reklámok műemléken történő elhelyezése;
e) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló munkák;
f) a műemlék funkciójának, használati módjának megváltoztatása;
g) műemlékhez tartozó ingatlanterületen fa kivágása, telepítése, tereprendezés;
h) műemlék egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek elmozdítása, illetőleg szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése;
i) a műemlékekkel és a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkák;
j) a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezése, illetve üzemeltetése;
k) e törvényben meghatározott egyéb esetek.
(2) A hatóság jogszabályban meghatározott esetekben az (1) bekezdésben említett engedélyezési eljárásokban szakhatóságként jár el.
(3) Műemlékvédelmi érdekből a Hivatal a műemlék felújítási, helyreállítási munkáinak engedélyezése során az országos építésügyi szabályoktól és a kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványoktól eltérhet. Az eltérés akkor engedélyezhető, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel, vagy mindkettő más módon biztosítható.
(3) Műemlékvédelmi érdekből a hatóság a műemlék felújítási, helyreállítási munkáinak engedélyezése során az országos építésügyi szabályoktól és a kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványoktól eltérhet. Az eltérés akkor engedélyezhető, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel, vagy mindkettő más módon biztosítható.
(3) A hatóság engedélyezi az építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött - jogszabályban meghatározott - tevékenységeket.
(4) Műemlékvédelmi érdekből a hatóság a (3) bekezdés szerinti körben a műemlék felújítási, helyreállítási munkáinak engedélyezése során az országos építésügyi szabályoktól és a kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványoktól eltérhet. Az eltérés akkor engedélyezhető, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel vagy az más módon biztosítható.
(5) A hatóság az örökségvédelmi felügyelet keretében
a) figyelemmel kíséri a kulturális örökség elemei állapotát, valamint megfelelő használatát;
b) a fenntartható, integrált szemléletű védelmet elősegítő tevékenységet végez;
c) elősegíti az örökségvédelem érdekeit érintő szakmai és társadalmi együttműködést.
(6) A hatóság tudományos feladatainak körében gondoskodik
a) a műemlékek tudományos kutatásáról,
b) az örökségvédelmi tevékenységet megalapozó tudományos-kutatói közreműködésről,
c) szakmai gyűjteményeinek, adattárainak fenntartásáról, kezeléséről.
(4) A Hivatal szakhatóságként jár el:
a) a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken,
a) a régészeti lelőhelyeken, valamint a régészeti védőövezetben a 63. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével;
b) a műemléki területeken,
c) a kulturális javakkal kapcsolatban a külön jogszabályban meghatározott esetekben, valamint
c) a külön jogszabályban meghatározott esetekben.
(5) A Hivatal az örökségvédelmi felügyelet keretében
a) figyelemmel kíséri a kulturális örökség elemei állapotát, valamint megfelelő használatát;
b) a fenntartható, integrált szemléletű védelmet elősegítő tevékenységet végez;
c) elősegíti az örökségvédelem érdekeit érintő szakmai és társadalmi együttműködést.
(6) A Hivatal tudományos feladatainak körében gondoskodik
a) a műemlékek tudományos kutatásáról,
b) az örökségvédelmi tevékenységet megalapozó tudományos-kutatói közreműködésről,
c) szakmai gyűjteményeinek, adattárainak fenntartásáról, kezeléséről.
d) e törvény 66. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.
64. §   A Hivatal a kulturális örökségvédelem körében
a) ellátja a Magyarországról jogtalanul kivitt, vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, illetőleg visszaadásával kapcsolatos teendőket;
a) ellátja a Magyarországról jogtalanul kivitt, vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, illetőleg visszaadásával kapcsolatos teendőket, kivéve a Kulturális Javak Visszaszolgáltatásának Bizottsága feladatkörébe utalt ügyeket;
b) részt vesz a jogtalanul eltulajdonított kulturális javak nemzetközi információcseréjében, és ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat;
c) gyakorolja az állam e törvényben meghatározott elővásárlási jogát;
c) gyakorolja az állam e törvényben, vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott elővásárlási jogát;
d) vita esetén dönt arról, hogy valamely tárgy vagy jelenség a kulturális örökség körébe tartozik-e;
e) ellátja a miniszter által - eseti vagy állandó jelleggel - meghatározott egyéb feladatokat.
e) a természetvédelmi őrszolgálat közreműködésével gondoskodik a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatokról;
f) ellátja a miniszter által - eseti vagy állandó jelleggel - meghatározott egyéb feladatokat.
64. §   A hatóság a kulturális örökségvédelem körében
a) ellátja a Magyarországról jogtalanul kivitt, vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, illetőleg visszaadásával kapcsolatos teendőket, kivéve a Kulturális Javak Visszaszolgáltatásának Bizottsága feladatkörébe utalt ügyeket;
a) ellátja a Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint a Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, továbbá visszaadásával kapcsolatos teendőket;
b) részt vesz a jogtalanul eltulajdonított kulturális javak nemzetközi információcseréjében, és ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat;
c) gyakorolja az állam e törvényben, vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott elővásárlási jogát;
d) vita esetén dönt arról, hogy valamely tárgy vagy jelenség a kulturális örökség körébe tartozik-e;
e) a természetvédelmi őrszolgálat közreműködésével gondoskodik a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatokról;
f) ellátja a miniszter által - eseti vagy állandó jelleggel - meghatározott egyéb feladatokat.
f) ellátja a miniszter vagy a kulturális javak esetében a kultúráért felelős miniszter által - eseti vagy állandó jelleggel - meghatározott egyéb feladatokat.
f) ellátja a miniszter által - eseti vagy állandó jelleggel - meghatározott egyéb feladatokat.
64/A. §   A kulturális örökség védelmével kapcsolatos tudományos feladatok ellátásában a kormányrendeletben kijelölt szervek vesznek részt.

Előzetes nyilatkozat

Előzetes tájékoztatás, hatósági nyilatkozat

65. §
(1) A 63. § (1) bekezdésében, valamint (2) bekezdésének a)-d) és f)-g) pontjában meghatározott, továbbá a régészeti lelőhelyen végzendő, és a Hivatal hatósági, illetve szakhatósági engedélyéhez kötött tevékenységek esetén a Hivatal - kérelemre - köteles az elvégzendő munkák engedélyezésével kapcsolatos előzetes feltételekről 60 napon belül nyilatkozni (előzetes nyilatkozat).
(1) A Hivatal hatósági, illetve szakhatósági engedélyéhez kötött tevékenységek esetén - kérelemre - köteles a kérelmező által megjelölt munkák vagy tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feltételekről nyilatkozni (előzetes nyilatkozat).
(1) A hatóság hatósági engedélyéhez kötött tevékenységek esetén - kérelemre - köteles a kérelmező által megjelölt munkák vagy tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feltételekről nyilatkozni (előzetes nyilatkozat).
(1) A hatóság hatósági engedélyéhez kötött tevékenységek esetén - kérelemre - köteles a kérelmező által megjelölt munkák vagy tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feltételekről nyilatkozni (a továbbiakban: előzetes nyilatkozat).
(1) A hatóság a hatósági engedélyéhez kötött tevékenységek esetén - kérelemre - köteles a kérelmező által megjelölt munkák vagy tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feltételekről és eljárási szabályokról tájékoztatást adni.
(2) Ha az előzetes nyilatkozat alapjául szolgáló a körülmények lényegesen nem változtak, az egy éven belül induló engedélyezési eljárás során a Hivatal az előzetes nyilatkozatához kötve van.
(2) Ha az előzetes nyilatkozat alapjául szolgáló a körülmények lényegesen nem változtak, az egy éven belül induló engedélyezési eljárás során a hatóság az előzetes nyilatkozatához kötve van.
(2) Ha az előzetes nyilatkozat alapjául szolgáló körülmények lényegesen nem változtak, az egy éven belül induló engedélyezési eljárás során a hatóság az előzetes nyilatkozatához kötve van.
(2) Ha az előzetes tájékoztatás alapjául szolgáló körülmények és jogszabályok lényegesen nem változtak, az egy éven belül induló engedélyezési eljárás során a hatóság a tájékoztatáshoz kötve van.
(3) A hatóság a hatósági engedélyhez kötött, kormányrendeletben meghatározott tevékenységek esetén a tevékenység elvégzéséhez hatósági nyilatkozatban is hozzájárulhat.

Örökségvédelmi hatástanulmány

66. §
(1) A Hivatal - külön jogszabályban meghatározott esetekben és tartalommal - az engedélyezés előfeltételeként előírhatja az érintett kulturális örökségre vonatkozó hatásvizsgálat elkészítését.
(1) A hatóság - külön jogszabályban meghatározott esetekben és tartalommal - az engedélyezés előfeltételeként előírhatja az érintett kulturális örökségre vonatkozó hatásvizsgálat elkészítését.
(1) Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás (a településfejlesztési koncepció, a településrendezési terv, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) során. Nem kell elkészíteni a hatástanulmányt, ha a helyi önkormányzat a településrendezési eljárás alá vont terület tekintetében tíz évnél nem régebbi hatástanulmánnyal rendelkezik, vagy a területre elkészített korábbi hatástanulmány alapján a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.
(1) Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.
(1) Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.
(2) Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás (a településfejlesztési koncepció, a településrendezési terv, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) során.
(2) A hatóság - külön jogszabályban meghatározott tartalommal - az engedélyezési eljárásban előírhatja az örökségvédelmi hatásvizsgálat elkészítését, feltéve, hogy az (1) bekezdés szerinti hatástanulmány alapján az eljárással érintett terület örökségvédelmi szempontból érintett.

Hatósági kötelezés

67. §
(1) A Hivatal a védett kulturális örökségre vonatkozó szabályok megsértése esetén
a) felszólítja a tulajdonost (használót, kezelőt) a védett kulturális örökség fenntartására, jó karban tartására, illetve fenntartható használatára vonatkozó kötelezettségének teljesítésére;
b) elrendeli az engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérően végzett munkák, átalakítások esetében az eredeti állapot helyreállítását, illetve a méltatlan használat megszüntetését.
(1) A védett kulturális örökségi elem vonatkozásában a Hivatal:
a) az építésügyi hatósági jogkörébe tartozó szabálytalanság esetén - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az Érv. és az annak végrehajtásáról rendelkező egyéb jogszabályok alapján jár el;
b) az örökségvédelem szabályainak [63. § (2) bekezdése] megsértése esetén műemlékek, régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak vonatkozásában elrendelheti a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, a jóváhagyott (engedélyezett) terveknek megfelelő állapot kialakítását; a jó karbantartásra, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetve a méltatlan használat megszüntetését;
c) műemlékek, régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak károsítása, veszélyeztetése esetén jogosult a tevékenységet leállítani, és az ilyen magatartás tanúsítóját e tevékenység folytatásától eltiltani.
(1) A védett kulturális örökségi elem vonatkozásában a hatóság:
a) az építésügyi hatósági jogkörébe tartozó szabálytalanság esetén - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az Érv. és az annak végrehajtásáról rendelkező egyéb jogszabályok alapján jár el;
b) az örökségvédelem szabályainak [63. § (2) bekezdése] megsértése esetén műemlékek, régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak vonatkozásában elrendelheti a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, a jóváhagyott (engedélyezett) terveknek megfelelő állapot kialakítását; a jó karbantartásra, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetve a méltatlan használat megszüntetését;
b) az örökségvédelem szabályainak megsértése esetén műemlékek, régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak vonatkozásában elrendelheti a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, a jóváhagyott (engedélyezett) terveknek megfelelő állapot kialakítását; a jó karbantartásra, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetve a méltatlan használat megszüntetését;
c) műemlékek, régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak károsítása, veszélyeztetése esetén jogosult a tevékenységet leállítani, és az ilyen magatartás tanúsítóját e tevékenység folytatásától eltiltani.
(1) A védett kulturális örökségi elemmel összefüggő, a 63. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek vonatkozásában a hatóság:
a) az örökségvédelem szabályainak megsértése esetén műemlékek, régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak vonatkozásában elrendelheti a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését,
a) az örökségvédelem szabályainak megsértése esetén a nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, nyilvántartott régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak vonatkozásában elrendelheti a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését, a méltatlan használat megszüntetését,
b) műemlékek, régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak károsítása, veszélyeztetése esetén jogosult a tevékenységet leállítani, és az ilyen magatartás tanúsítóját e tevékenység folytatásától eltiltani,
b) nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, nyilvántartott régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak károsítása, veszélyeztetése esetén jogosult a tevékenységet leállítani, és az ilyen magatartás tanúsítóját e tevékenység folytatásától eltiltani,
c) elrendelheti a műemlékek jó karbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését.
c) elrendelheti a nyilvántartott műemléki értékek, a műemlékek, jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését.
(2) Amennyiben a tulajdonos az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget és ezzel a védett kulturális örökség veszélybe kerül, a Hivatal
a) a munkákat a tulajdonos helyett annak költségére és felelősségére elvégezteti, vagy
b) kezdeményezheti ingatlan esetében a kisajátítást, vagy
c) elrendeli a védett kulturális javak közgyűjteményben történő ideiglenes elhelyezését, vagy
d) kezdeményezi a vagyonkezelői szerződés felülvizsgálatát, illetve a használati jog megszüntetését.
(2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésére a tulajdonost, vagyonkezelőt, használót vagy az építtetőt, kivitelezőt kötelezheti.
(2) A hatóság az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésére a tulajdonost, vagyonkezelőt, használót vagy az építtetőt, kivitelezőt kötelezheti.
(3) A Hivatal a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítésére a tulajdonost, a használót, illetve az építtetőt egyetemlegesen kötelezi.
(3) Amennyiben a kötelezett a hatósági kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget és ezzel a védett kulturális örökség veszélybe kerül, a Hivatal örökségvédelmi bírság kiszabásáról intézkedik és
a) a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégeztetheti;
b) kezdeményezheti ingatlan esetében az állami tulajdonba vételt (vásárlással vagy szükség szerint kisajátítással);
c) elrendelheti a védetté nyilvánított kulturális javak közgyűjteményben történő ideiglenes elhelyezését; vagy
d) kezdeményezheti a vagyonkezelői szerződés felülvizsgálatát, illetve a használati jog megszüntetését.
(3) Amennyiben a kötelezett a hatósági kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget és ezzel a védett kulturális örökség veszélybe kerül, a hatóság örökségvédelmi bírság kiszabásáról intézkedik és
a) a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégeztetheti;
b) kezdeményezheti ingatlan esetében az állami tulajdonba vételt (vásárlással vagy szükség szerint kisajátítással);
c) elrendelheti a védetté nyilvánított kulturális javak közgyűjteményben történő ideiglenes elhelyezését; vagy
d) kezdeményezheti a vagyonkezelői szerződés felülvizsgálatát, illetve a használati jog megszüntetését.
(4) A jogerős és végrehajtható határozatban megállapított követelés biztosítékául a Magyar Államot a védett kulturális örökséghez tartozó tárgyon jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg.
(4) A jogerős és végrehajtható határozatban megállapított követelés biztosítékául a Magyar Államot a védett kulturális örökségi elemen jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg.
(5) A Hivatal által elvégeztetett munka költsége adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(5) A hatóság által elvégeztetett munka költsége adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(6) A (4) bekezdés szerinti jogerős határozatával a kötelezettséget megállapító, az állam nevében eljáró hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a jelzálogjog bejegyzése, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése iránt. A követelés kielégítése vagy megszűnése esetén a hatóság a törlési engedéllyel 15 napon belül megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt.
(7) Az (1) bekezdés szerinti hatósági kötelezés tényét a kötelezettséget megállapító hatóság megkeresésére, az erről szóló jogerős határozata alapján az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a kötelezettség teljesítése vagy megszűnése esetén pedig a hatóság törlési engedélye alapján törölni kell.
(8) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti hatósági kötelezés tényét olyan ingatlanra kell feljegyezni, amelyre 74. § (1) bekezdése szerinti jogi jelleg az ingatlan-nyilvántartásban még nem került feljegyzésre, az eljáró hatóság egyidejűleg köteles az ingatlan-nyilvántartási hatóság megkereséséről gondoskodni. A hatósági kötelezés ténye csak a jogi jelleg feljegyzését követően jegyezhető fel.
68. §
(1) A Hivatal kulturális örökségvédelmi érdekből elrendelheti:
a) a védett kulturális örökséghez tartozó javak felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását;
a) a védetté nyilvánított kulturális örökséghez tartozó javak felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását;
b) olyan munkálatok elvégzését, amelyek a műemlék vagy a védett kulturális örökség történeti állapotának vagy korábbi történeti állapota meghatározott elemeinek feltárására, helyreállítására és bemutatására irányulnak.
b) olyan munkálatok elvégzését, amelyek a műemlék vagy a védetté nyilvánított kulturális örökség történeti állapotának vagy korábbi történeti állapota meghatározott elemeinek feltárására, helyreállítására és bemutatására irányulnak.
(1) A hatóság kulturális örökségvédelmi érdekből elrendelheti:
a) a védetté nyilvánított kulturális örökséghez tartozó javak felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását;
b) olyan munkálatok elvégzését, amelyek a műemlék vagy a védetté nyilvánított kulturális örökség történeti állapotának vagy korábbi történeti állapota meghatározott elemeinek feltárására, helyreállítására és bemutatására irányulnak.
(1) A hatóság a 63. § (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek vonatkozásában kulturális örökségvédelmi érdekből elrendelheti:
a) a védetté nyilvánított kulturális örökséghez tartozó javak felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását;
b) olyan munkálatok elvégzését, amelyek a műemlék vagy a védetté nyilvánított kulturális örökség történeti állapotának vagy korábbi történeti állapota meghatározott elemeinek feltárására, helyreállítására és bemutatására irányulnak.
b) olyan munkálatok elvégzését, amelyek a védetté nyilvánított kulturális örökség történeti állapotának vagy korábbi történeti állapota meghatározott elemeinek feltárására, helyreállítására és bemutatására irányulnak.
(2) A Hivatalt terheli az (1) bekezdés alapján elrendelt munkálatok örökségvédelmi többletköltsége.
(2) A hatóságot terheli az (1) bekezdés alapján elrendelt munkálatok örökségvédelmi többletköltsége.

A tűrési kötelezettség

69. §
(1) A védett kulturális örökség tulajdonosa, használója tűrni köteles a Hivatal által elrendelt vagy engedélyezett munkálatokat.
(1) A védett kulturális örökség tulajdonosa, vagyonkezelője, használója tűrni köteles a Hivatal által elrendelt vagy engedélyezett munkálatokat.
(1) A védett kulturális örökség tulajdonosa, vagyonkezelője, használója tűrni köteles a hatóság által elrendelt vagy engedélyezett munkálatokat.
(1) A védett kulturális örökség tulajdonosa, vagyonkezelője, használója tűrni köteles a hatóság által elrendelt vagy engedélyezett munkálatokat és a mentő feltárást.
(2) Az elrendelt munkák csak a feltétlenül szükséges mértékben akadályozhatják tartósan a kulturális örökséghez tartozó javak rendeltetésszerű használatát.
70. §   A kulturális örökség állapotának megőrzése érdekében az állagvédelemhez szükséges átlagos mértéket meg nem haladó jogszerűen előírt korlátozás, tilalom vagy kötelezés kártalanítási igényt nem keletkeztet.

Nyilvántartások

71. §   A Hivatal hatósági nyilvántartást vezet:
a) a régészeti lelőhelyekről;
b) a régészeti feltárási engedélyekről;
c) a műemlékekről, ennek keretén belül a listára felvett műemléki értékekről;
d) a védetté nyilvánított kulturális javakról;
e) a kiviteli engedélyekről;
f) a muzeális intézmények működési engedélyeiről, valamint
g) az a-f) pontokban meghatározottakkal összefüggő, a kulturális örökség szempontjából fontos adatokról.
71. §   A Hivatal központi hatósági nyilvántartást vezet:
a) a régészeti lelőhelyekről;
b) a régészeti feltárási engedélyekről;
c) a műemlékekről, ennek keretén belül a listára felvett műemléki értékekről;
d) a védetté nyilvánított kulturális javakról;
e) a kiviteli engedélyekről;
f) a jogtalanul eltulajdonított, eltűnt védett kulturális örökségi elemekről, valamint a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 1. pontjában meghatározott kulturális javakról, valamint
g) az a-f) pontokban meghatározottakkal összefüggő, a kulturális örökség szempontjából fontos adatokról.
71. §   A hatóság központi hatósági nyilvántartást vezet:
a) a régészeti lelőhelyekről;
b) a régészeti feltárási engedélyekről;
c) a műemlékekről, ennek keretén belül a listára felvett műemléki értékekről;
d) a védetté nyilvánított kulturális javakról;
e) a kiviteli engedélyekről;
e) a kiviteli engedélyekről és igazolásokról;
f) a jogtalanul eltulajdonított, eltűnt védett kulturális örökségi elemekről, valamint a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 1. pontjában meghatározott kulturális javakról, valamint
g) az a-f) pontokban meghatározottakkal összefüggő, a kulturális örökség szempontjából fontos adatokról.
71. §
(1) A kormányrendeletben meghatározott szerv vezeti
a) a régészeti lelőhelyek hatósági,
a) a régészeti lelőhelyek,
b) a régészeti feltárási engedélyek,
c) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek,
d) a műemlékek, műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek
d) a műemlékek, műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek és történeti tájak
központi, közhiteles nyilvántartását, amely tartalmazza az a)-d) pontokban meghatározottakkal összefüggő, az örökségvédelem szempontjából fontos adatokat.
(1) A Hivatal vezeti
a) a régészeti lelőhelyek,
b) a régészeti feltárási engedélyek és a feltárási dokumentációk,
c) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek,
d) a műemléki értékek, a műemlékek, a műemléki jelentőségű területek, a műemléki környezetek és a történeti tájak,
e) a világörökségi és a világörökségi várományosi helyszínek
központi, közhiteles nyilvántartását, amely tartalmazza az a)-e) pontban meghatározottakkal összefüggő adatokat.
(2) A kultúráért felelős miniszter szakmai irányítása alatt álló hatóság központi hatósági nyilvántartást vezet:
a) a védetté nyilvánított kulturális javakról,
b) a kiviteli engedélyekről és igazolásokról,
c) a jogtalanul eltulajdonított, eltűnt védett kulturális örökségi elemekről, valamint a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 1. pontjában meghatározott kulturális javakról,
d) jogszabályban meghatározott egyéb adatokról, valamint
e) az a)-d) pontokban meghatározottakkal összefüggő, a kulturális örökség szempontjából fontos adatokról.
(2) A kultúráért felelős miniszter szakmai irányítása alatt álló hatóság központi nyilvántartást vezet:
a) a védetté nyilvánított kulturális javakról,
b) a kiviteli engedélyekről és igazolásokról,
c) a jogtalanul eltulajdonított, eltűnt védett kulturális örökségi elemekről, valamint a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 1. pontjában meghatározott kulturális javakról,
c) a Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint a Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javakról,
d) jogszabályban meghatározott egyéb adatokról, valamint
d) a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 1. pontjában meghatározott kulturális javakról,
e) az a)-d) pontokban meghatározottakkal összefüggő, a kulturális örökség szempontjából fontos adatokról,
e) a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló tanúsítványokról,
f) az ideiglenesen védetté nyilvánított kulturális javakról.
g) a nemzeti érdekű nyilvános gyűjteményekről,
h) a közérdekű kulturális értékekről,
i) azokról a kulturális javakról, amelyek védettségét megszüntették,
j) a védetté nyilvánításra javasolt kulturális javakról,
k) a 64. § d) pontja szerint a kulturális javak körébe sorolt kulturális javakról, valamint
l) jogszabályban meghatározott egyéb adatokról.
(2) A miniszter szakmai irányítása alatt álló hatóság központi nyilvántartást vezet
a) a védetté nyilvánított kulturális javakról,
b) a kiviteli engedélyekről és igazolásokról,
c) a Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint a Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javakról,
d) a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 1. pontjában meghatározott kulturális javakról,
e) a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló tanúsítványokról,
f) az ideiglenesen védetté nyilvánított kulturális javakról,
g) a nemzeti érdekű nyilvános gyűjteményekről,
h) a közérdekű kulturális értékekről,
i) azokról a kulturális javakról, amelyek védettségét megszüntették,
j) a védetté nyilvánításra javasolt kulturális javakról,
k) a 64. § d) pontja szerint a kulturális javak körébe sorolt kulturális javakról, valamint
l) jogszabályban meghatározott egyéb adatokról.
(2) A Hivatal központi nyilvántartást vezet
a) a védetté nyilvánított kulturális javakról,
b) a kiviteli engedélyekről és igazolásokról,
c) a Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint a Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javakról,
d) a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 1. pontjában meghatározott kulturális javakról,
e) a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló tanúsítványokról,
f) az ideiglenesen védetté nyilvánított kulturális javakról,
g) a nemzeti érdekű nyilvános gyűjteményekről,
h) a közérdekű kulturális értékekről,
i) azokról a kulturális javakról, amelyek védettségét megszüntették,
j) a védetté nyilvánításra javasolt kulturális javakról,
k) a 64. § d) pontja szerint a kulturális javak körébe sorolt kulturális javakról, valamint
l) jogszabályban meghatározott egyéb adatokról.
72. §
(1) A hatósági nyilvántartás nyilvános, és hitelesen tanúsítja a benne szereplő kulturális örökség elemeinek védettségét. A kulturális örökség védelme érdekében a Hivatal a nyilvántartás egyes adataihoz való hozzáférést külön jogszabály alapján korlátozhatja.
(1) A hatósági nyilvántartás nyilvános, és hitelesen tanúsítja a benne szereplő kulturális örökség elemeinek védettségét. A kulturális örökség védelme érdekében a hatóság a nyilvántartás egyes adataihoz való hozzáférést külön jogszabály alapján korlátozhatja.
(1) A hatósági nyilvántartás nyilvános, és közhitelesen tanúsítja a benne szereplő kulturális örökség elemeinek védettségét. A kulturális örökség védelme érdekében a hatóság a nyilvántartás egyes adataihoz való hozzáférést miniszteri rendelet alapján korlátozhatja.
(1) A 71. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartás nyilvános, és közhitelesen tanúsítja a benne szereplő kulturális örökség elemeinek védettségét. A kulturális örökség védelme érdekében a nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartás egyes adataihoz való hozzáférést - az (1a) bekezdésben meghatározott kivételekkel - miniszteri rendelet alapján korlátozhatja.
(1) A 71. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) és f) pontja szerinti nyilvántartás a védettség fennállására vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A kulturális örökség védelme érdekében a nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartás egyes adataihoz való hozzáférést - az (1a) bekezdésben meghatározott kivételekkel - miniszteri rendelet alapján korlátozhatja.
(1a) A 71. § (1) bekezdés a) és c)-d) pontja esetében a védettség tényére vonatkozó adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható.
(2) A nyilvántartás a kulturális örökség elemeinek azonosításához szükséges adatokat és tényeket tartalmazza.
(3) A 71. § a) pontja szerinti nyilvántartásba vételről szóló határozatot - az eljárásban részt vevő ügyfelek nagy számára tekintettel - a Hivatal hirdetményi úton is közölheti.
(3) A 71. § a) pontja szerinti nyilvántartásba vételről szóló határozatot - az eljárásban részt vevő ügyfelek nagy számára tekintettel - a hatóság hirdetményi úton is közölheti.
(3) A hatóság a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
73. §   A védetté nyilvánított kulturális javak esetében a nyilvántartás tartalmazza:
a) a tárgy részletes leírását, valamint az azonosítását lehetővé tévő egyéb adatokat;
b) a tárgy tulajdonosának (birtokosának) nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét;
b) a tárgy tulajdonosának és birtokosának természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét;
c) a tulajdonszerzés idejét és módját;
d) a tárgy - állandó, illetve ideiglenes - őrzési helyét;
e) a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.
74. §   A régészeti, illetve a műemléki védettség tényének fennállását és jellegét az ingatlan-nyilvántartásban is fel kell tüntetni.
74. §   A régészeti, illetve a műemléki védettség tényének fennállását és jellegét az ingatlan-nyilvántartásban is fel kell tüntetni. A bejegyzés elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.
74. §
(1) A 11. § szerinti nyilvántartott régészeti lelőhely, a 28/A. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartott műemléki érték, a 15. §-ban meghatározott védett régészeti lelőhellyé, régészeti védőövezetté és a 29. § (1) bekezdése szerinti műemlékké nyilvánítás tényét, a műemléki jelentőségű területet, a műemléki környezetet és a történeti tájat, mint jogi jelleget az ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogi jelleg feljegyzése iránt az ezt megállapító jogerős határozatával a Hivatal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.
(3) A feljegyzés elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti védettség feltétele már nem áll fenn, a Hivatal jogerős határozatával megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból történő törlése céljából.
74/A. §   A 71. § (1) bekezdés a) pontja alapján régészeti lelőhely nyilvántartásba vétele tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
74/B. §   A 71. § (1) bekezdés d) pontja alapján műemléki érték nyilvántartásba vétele tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

A hatósági eljárások szabályai

75. §
(1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Hivatal hatósági eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.
(1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Hivatal hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni.
(1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a hatóság hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni.
(2) A kulturális örökségvédelmi államigazgatási eljárásban a hatósági (szakhatósági) jogkört első fokon a Hivatal regionális szervezeti egységei, másodfokon a Hivatal elnöke gyakorolja.
(2) A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a közigazgatási hatósági eljárásban a hatósági jogkört első fokon a külön jogszabályban meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezeti egységek, másodfokon a Hivatal elnöke gyakorolja.
(3) Az ügyintézési határidő:
a) ha a Hivatal építésügyi hatósági jogkörben, továbbá kulturális javak védetté nyilvánításában jár el, kilencven nap;
a) ha a Hivatal építésügyi hatósági jogkörben, továbbá kulturális javak védetté nyilvánításában jár el, 90 nap;
a) ha a hatóság építésügyi hatósági jogkörben, továbbá kulturális javak védetté nyilvánításában jár el, 90 nap;
a) ha a hatóság építésügyi hatósági jogkörben, továbbá kulturális javak védetté nyilvánításában jár el, három hónap;
a) ha a hatóság kulturális javak védetté nyilvánításában jár el, három hónap;
a) ha a hatóság kulturális javak védetté nyilvánításában vagy védettségének megszüntetésében jár el, három hónap;
b) a 65. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben hatvan nap;
b) az előzetes nyilatkozat, valamint ha a Hivatal műemlékhez kapcsolódó örökségvédelmi hatósági jogkörében jár el, 60 nap;
b) az előzetes nyilatkozat, valamint ha a hatóság műemlékhez kapcsolódó örökségvédelmi hatósági jogkörében jár el, 60 nap;
b) az előzetes nyilatkozat, előzetes szakhatósági állásfoglalás, valamint ha a hatóság műemlékhez kapcsolódó örökségvédelmi hatósági jogkörében jár el, két hónap;
b) az előzetes nyilatkozat, valamint ha a hatóság műemlékhez kapcsolódó örökségvédelmi hatósági jogkörében jár el, két hónap;
c) amennyiben a Hivatal szakhatóságként jár el, harminc nap;
c) amennyiben a Hivatal szakhatóságként jár el, 30 nap;
d) a 30. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a bejelentéstől számított 45 nap.
d) a 30. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a bejelentéstől számított 45 nap;
d) a 30. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a bejelentéstől számított harmincöt munkanap;
d) a 30. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a bejelentést követő naptól számított negyvenöt nap;
e) az eljárás megindításáról szóló értesítés [Ket. 29. § (3) bekezdés b) pont] esetén 8 nap;
f) a hiánypótlási felhívás [Ket. 37. § (2) bekezdés], és a hatósági bizonyítvány [Ket. 83. § (3) bekezdés] kiadása esetén 15 nap.
f) a hiánypótlási felhívás és a hatósági bizonyítvány kiadása esetén tíz munkanap.
f) a hiánypótlási felhívás és a hatósági bizonyítvány kiadása esetén tizenöt nap.
75. §   Az ügyintézési határidő kulturális javak védetté nyilvánítása vagy védettségének megszüntetése iránti eljárásban hetven nap.
75/A. §
(1) Ha jogszabály kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(1) Ha jogszabály kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(1) Ha jogszabály az örökségvédelemmel kapcsolatos szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll az örökségvédelemmel kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(1) Ha jogszabály az örökségvédelemmel kapcsolatos szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll az örökségvédelemmel kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(1a) Szakértőként a jogszabályban kijelölt szervezet is igénybe vehető.
(1a) Szakértőként a jogszabályban kijelölt szervezet és a 6. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi tanácsadó testület is igénybe vehető.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kormányrendeletben meghatározott szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3) A miniszter a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(3) A kormányrendeletben meghatározott szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás, a szakértői tevékenység végzésére való jogosultságra vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
75/B. §
(1) Összevont örökségvédelmi engedélyezési eljárás folytatható le a 65. § (1) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatáson túl a kulturális örökségvédelmi követelmények előzetes meghatározása érdekében jogszabályban meghatározottak szerint.
(2) Egybefoglalt örökségvédelmi engedélyezési eljárás folytatható le egymással összefüggő, de eltérő tárgyú örökségvédelmi tevékenységek esetében jogszabályban meghatározottak szerint.
75/B. §
(1) A szakértői tevékenységet folytatni kívánó kérelmező a névjegyzékbe való felvételt megelőzően
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy
b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a miniszter részére - annak a névjegyzékbe való felvétel elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során a miniszter arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a névjegyzékbe való felvételét kérelmező személy büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(3) A miniszter hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a szakérő büntetlen előéletű-e, valamint a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(4) A miniszter annak igazolása céljából, hogy büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, kezeli
a) a szakértői tevékenységet folytatni kívánó kérelmező,
b) szakértői tevékenység végzésére jogosult személy
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a miniszter
a) a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a névjegyzékbe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.

A kulturális örökségi javak hozzáférhetővé tétele

A kulturális örökség elemeinek hozzáférhetővé tétele

76. §
(1) A védett kulturális örökséghez tartozó javak tulajdonosai kötelesek a Hivatalnak - előzetes egyeztetés alapján - lehetővé tenni e javak egészének vagy meghatározott részének tanulmányozását, megtekintését, dokumentálását.
(1) A védett kulturális örökség tulajdonosai kötelesek a Hivatalnak - előzetes egyeztetés alapján - lehetővé tenni az örökség egészének vagy meghatározott részének tanulmányozását, megtekintését, dokumentálását.
(1) A védett kulturális örökség tulajdonosai kötelesek a hatóságnak - előzetes egyeztetés alapján - lehetővé tenni az örökség egészének vagy meghatározott részének tanulmányozását, megtekintését, dokumentálását.
(2) Indokolt esetben műemlékek és a védett régészeti lelőhelyek nagyközönség által történő látogatásának időpontját és módját a Hivatal úgy köteles meghatározni, hogy az a tulajdonost (használót) az ingatlan rendeltetésszerű használatában vagy méltánylást érdemlő életviszonyaiban ne zavarja, kárt ne okozzon.
(2) Indokolt esetben műemlékek és a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek nagyközönség által történő látogatásának időpontját és módját a Hivatal úgy köteles meghatározni, hogy az a tulajdonost (használót) az ingatlan rendeltetésszerű használatában vagy méltánylást érdemlő életviszonyaiban ne zavarja, kárt ne okozzon.
(2) Indokolt esetben műemlékek és a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek nagyközönség által történő látogatásának időpontját és módját a hatóság úgy köteles meghatározni, hogy az a tulajdonost (használót) az ingatlan rendeltetésszerű használatában vagy méltánylást érdemlő életviszonyaiban ne zavarja, kárt ne okozzon.
(2) Indokolt esetben, valamint a központi költségvetési, helyi önkormányzati, nemzetközi, vagy európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló helyreállítás esetén a műemlékek és a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek nagyközönség által történő látogatásának időpontjáról és módjáról a tulajdonos (vagyonkezelő, használó) és a Hivatal megállapodást köt. A látogatás a tulajdonost (vagyonkezelőt, használót) az ingatlan rendeltetésszerű használatában vagy méltánylást érdemlő életviszonyaiban nem zavarhatja, kárt nem okozhat.
77. §
(1) A régészeti emlékek bemutatására régészeti parkot, illetve régészeti bemutatóhelyet lehet létesíteni.
(1) Régészeti parkot, illetve régészeti bemutatóhelyet csak régészeti emlékek bemutatására lehet létesíteni.
(2) A régészeti parkok és bemutatóhelyek működésére vonatkozóan a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény muzeális intézményekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
78. §   A Hivatal élet-, illetve vagyonbiztonság, továbbá a védett érték megóvása érdekében megtilthatja, korlátozhatja, vagy előzetes engedélyhez kötheti a látogatást, megtekintést.
78. §   A hatóság élet-, illetve vagyonbiztonság, továbbá a védett érték megóvása érdekében megtilthatja, korlátozhatja, vagy előzetes engedélyhez kötheti a látogatást, megtekintést.
79. §   A védetté nyilvánított kulturális javakat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság és a kutatás számára. Ennek érdekében a Hivatal kötelezheti a tulajdonost, hogy a védetté nyilvánított javakat kiállítás, illetve tudományos kutatás céljára közgyűjtemények számára rendelkezésre bocsássa. A tulajdonos érdekeinek figyelembevételével a kulturális javak átadásának időpontjáról, időtartamáról és feltételeiről a közgyűjtemény a tulajdonossal megállapodást köt.
79. §   A védetté nyilvánított kulturális javakat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság és a kutatás számára. Ennek érdekében a hatóság kötelezheti a tulajdonost, hogy a védetté nyilvánított javakat kiállítás, illetve tudományos kutatás céljára közgyűjtemények számára rendelkezésre bocsássa. A tulajdonos érdekeinek figyelembevételével a kulturális javak átadásának időpontjáról, időtartamáról és feltételeiről a közgyűjtemény a tulajdonossal megállapodást köt.
80. §   A kulturális örökség hozzáférhetővé tételénél törekedni kell a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megvalósítására.

Az örökségvédelem pénzügyi eszközeinek felhasználása

80/A. §
(1) Az örökségvédelem pénzügyi eszközei lehetnek különösen:
a) a központi költségvetés örökségvédelmi célokat szolgáló előirányzatai;
b) a helyi önkormányzatok örökségvédelmi célokra fordított pénzeszközei;
c) az örökségvédelmi bírságból befolyt bevételek;
d) egyéb pénzügyi eszközök, így
da) adókedvezmények,
db) illetékkedvezmények.
dc) kedvezményes kamatozású felújítási hitelek,
dd) érdekeltség növelő támogatások.
(2) Az (1) bekezdés da) és db) pontjai szerinti kedvezmények mindenkori mértékéről, érvényesítésük feltételeiről és módjáról külön törvények rendelkeznek.
(2) Az (1) bekezdés d) pont da), db), dc) és dd) alpontja szerinti kedvezmények mindenkori mértékéről, érvényesítésük feltételeiről és módjáról külön törvények rendelkeznek.
81. §   A kulturális örökség védelmével kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az állami tulajdonban levő műemlékek esetében a Miniszterelnöki Hivatal fejezetén belül - az alábbi feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni:
a) mentő feltárások támogatása;
b) a kulturális örökség védett, illetve védetté nyilvánított javai tulajdonosának (kezelőjének) támogatása;
c) a hatóság által a tulajdonosok helyett elvégzett munkák;
d) kisajátítás;
e) állami elővásárlás;
f) kártalanítás;
g) a régészeti emlék vagy lelet felfedezőjének jutalmazása;
h) műemléki helyreállítása;
i) a műemlékek fennmaradását és méltó hasznosítását is szolgáló helyi önkormányzati fejlesztési programok;
j) a műemléki többletköltség;
k) a határon túli magyar vonatkozású kulturális örökséggel kapcsolatos feladatok;
l) nyilvántartási feladatok;
m) a Hivatal által elrendelt próbafeltárások költségeire;
n) örökségvédelmi érdekű tudományos kutatási feladatok ellátására és szervezésére;
o) örökségvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztési és képzési feladatok ellátására.
81. §   A kulturális örökség védelmével kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az érintett költségvetési fejezeten belül - a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú műemlékek esetében a KVI előirányzatai között - az alábbi feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni:
a) a régészeti területek állagvédelme, a mentő feltárások támogatása;
b) a kulturális örökség védett, illetve védetté nyilvánított elemei tulajdonosának (vagyonkezelőjének, használójának) támogatása;
c) a hatóság által a tulajdonosok helyett elvégzett munkák;
d) kisajátítás;
e) állami elővásárlás;
f) kártalanítás;
g) a régészeti emlék vagy lelet felfedezőjének jutalmazása;
h) műemléki helyreállítása;
i) a műemlékek fennmaradását és méltó hasznosítását is szolgáló helyi önkormányzati fejlesztési programok;
j) a műemléki többletköltség;
k) a határon túli magyar vonatkozású kulturális örökséggel kapcsolatos feladatok;
l) nyilvántartási feladatok;
m) a Hivatal által e törvény 21. § alapján végzett próbafeltárások finanszírozása;
n) örökségvédelmi érdekű tudományos kutatási feladatok ellátására és szervezésére;
o) örökségvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztési és képzési feladatok ellátására;
p) e törvényben meghatározott világörökségi és egyéb örökségvédelmi feladatok, beleértve a szabályozási tervek 39. § (2) bekezdése szerinti módosításának költségeit.
81. §   A kulturális örökség védelmével kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket a miniszter által felügyelt és más érintett költségvetési fejezeten belül - a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú műemlékek esetében a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv előirányzatai között - az alábbi feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni:
a) a régészeti területek állagvédelme, a mentő feltárások támogatása;
b) a kulturális örökség védett, illetve védetté nyilvánított elemei tulajdonosának (vagyonkezelőjének, használójának) támogatása;
c) a hatóság által a tulajdonosok helyett elvégzett munkák;
d) kisajátítás;
e) állami elővásárlás;
f) kártalanítás;
g) a régészeti emlék vagy lelet felfedezőjének jutalmazása;
h) műemléki helyreállítása;
i) a műemlékek fennmaradását és méltó hasznosítását is szolgáló helyi önkormányzati fejlesztési programok;
j) a műemléki többletköltség;
k) a határon túli magyar vonatkozású kulturális örökséggel kapcsolatos feladatok;
l) nyilvántartási feladatok;
m) a hatóság által e törvény 21. § alapján végzett próbafeltárások finanszírozása;
n) örökségvédelmi érdekű tudományos kutatási feladatok ellátására és szervezésére;
o) örökségvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztési és képzési feladatok ellátására;
p) e törvényben meghatározott világörökségi és egyéb örökségvédelmi feladatok, beleértve a szabályozási tervek 39. § (2) bekezdése szerinti módosításának költségeit.
81. §   A kulturális örökség védelmével kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket a miniszter által felügyelt és más érintett költségvetési fejezeten belül az alábbi feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni:
a) a régészeti területek állagvédelme, a mentő feltárások támogatása;
a) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek állagvédelme, a mentő feltárások támogatása;
b) a kulturális örökség védett, illetve védetté nyilvánított elemei tulajdonosának (vagyonkezelőjének, használójának) támogatása;
b) a kulturális örökség védett elemei tulajdonosának (vagyonkezelőjének, használójának) támogatása;
c) a hatóság által a tulajdonosok helyett elvégzett munkák;
c) a hatósági feladatok ellátásával kapcsolatos kötelezettségek és a hatósági intézkedések teljesítésének fedezete, valamint a hatóság által a tulajdonosok helyett elvégzett munkák költségeinek megelőlegezése;
d) kisajátítás;
e) állami elővásárlás;
f) kártalanítás;
g) a régészeti emlék vagy lelet felfedezőjének jutalmazása;
h) műemléki helyreállítása;
h) a műemlékek, kiemelten a veszélyeztetett műemlékek helyreállításának támogatása;
i) a műemlékek fennmaradását és méltó hasznosítását is szolgáló helyi önkormányzati fejlesztési programok;
i) a műemlékek fennmaradását és méltó hasznosítását is szolgáló helyi önkormányzati fejlesztési programok támogatása;
j) a műemléki többletköltség;
j) az örökségvédelmi többletköltség;
k) a határon túli magyar vonatkozású kulturális örökséggel kapcsolatos feladatok;
l) nyilvántartási feladatok;
m) a hatóság által e törvény 21. § alapján végzett próbafeltárások finanszírozása;
m) a Hivatal által a 21. § (1) bekezdés a) pontja alapján végzett próbafeltárások finanszírozása;
n) örökségvédelmi érdekű tudományos kutatási feladatok ellátására és szervezésére;
o) örökségvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztési és képzési feladatok ellátására;
p) e törvényben meghatározott világörökségi és egyéb örökségvédelmi feladatok, beleértve a szabályozási tervek 39. § (2) bekezdése szerinti módosításának költségeit.
p) e törvényben meghatározott egyéb örökségvédelmi feladatok, beleértve a szabályozási tervek 39. § (2) bekezdése szerinti módosításának költségeit.

Örökségvédelmi bírság

82. §
(1) Azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely) az e törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi, illetve a védetté nyilvánított, vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit megsemmisíti, megrongálja, örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani.
(1) Azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely) az e törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi, illetve a védetté nyilvánított, vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti, vagy megrongálja, illetve a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti, örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani. Az örökségvédelmi bírság kiszabása nem mentesít egyéb, építésügyi eljárásban kiszabható bírság alól.
(1) Azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely) az e törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi, illetve a védetté nyilvánított, vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti, vagy megrongálja, illetve a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti, örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani.
(1) Örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely)
a) az e törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi,
a) az e törvényben vagy más jogszabályban engedélyhez kötött tevékenységet a védetté nyilvánított vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökségi elemen engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi,
b) a 61/I. § (4) bekezdése szerinti tevékenységet a kiemelt nemzeti emlékhely területén, vagy annak részét képező közterülettel határos ingatlanon a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulása nélkül vagy az előzetes hozzájárulásban meghatározottaktól eltérő módon végzi,
c) a védetté nyilvánított vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti vagy megrongálja, valamint
d) a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti.
e) régészeti feltárást feltárási jogosultság nélkül végez.
(2) Bírsággal sújtható az, aki a jogszabály által előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.
(3) A bírságot a Hivatal szabja ki.
(3) A bírságot a hatóság szabja ki.
(4) A bírság összegének megállapításánál mérlegelni kell:
a) a kulturális örökség elemének történeti, eszmei jelentőségét és egyediségét,
b) az okozott kár nagyságát.
83. §   A bírság kiszabásának természetes személlyel szemben nincs helye,
a) ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a Hivatal tudomására jutásától számítva egy év, vagy
b) ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a befejezésétől huszonöt év eltelt.
83. §   A bírság kiszabásának nincs helye,
a) ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a Hivatal tudomására jutásától számítva egy év, vagy
a) ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a hatóság tudomására jutásától számítva egy év, vagy
b) ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a befejezésétől tíz év eltelt.
84. §   A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A bírságot kulturális örökségvédelmi célokra kell fordítani.
85. §   A bírságolásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a bírság megállapításának alapjául szolgáló értékhatárokat és a bírság legmagasabb összegét a Kormány rendeletben határozza meg.

Örökségvédelmi hatástanulmány

85/A. §
(1) Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település településfejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Ha a településfejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az Étv. 8. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.
(2) Az örökségvédelmi hatástanulmányban megfogalmazott értékvédelmi terv szerint kell meghatározni az örökségvédelemmel érintett területekre vonatkozó településfejlesztési és településrendezési eszközöket.
(3) A hatóság örökségvédelmi hatástanulmány készítését írhatja elő jogszabályban meghatározott esetekben.

Elővásárlási jog

86. §
(1) A kulturális örökséghez tartozó védetté nyilvánított javakra a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg
a) ingatlanok esetében akkor, ha ezt a védetté nyilvánító, illetőleg a védettséget módosító rendelet kimondja. Amennyiben a műemlékekre több elővásárlási jog áll fenn, első helyen az államot, második helyen az ingatlant kezelő önkormányzatot, harmadik helyen az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg az elővásárlási jog;
b) védett kulturális javak ellenérték mellett történő tulajdonátruházása esetében.
(1) A kulturális örökség védetté nyilvánított elemeire a Magyar Államot a 37-40. § kivételével elővásárlási jog illeti meg
a) ingatlanok esetében akkor, ha ezt a védetté nyilvánító, illetőleg a védettséget módosító rendelet kimondja. Amennyiben a műemlékekre több elővásárlási jog áll fenn, első helyen az államot, második helyen az ingatlant kezelő (vagy ingyenesen használó) önkormányzatot, harmadik helyen az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg az elővásárlási jog;
b) védetté nyilvánított kulturális javak ellenérték mellett történő tulajdonátruházása esetében.
(1a) Az államot megillető elővásárlási jog a nyilvántartott műemléki értéken nem állhat fenn.
(2) Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a Hivatal kezdeményezi.
(2) Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a hatóság kezdeményezi.
(2) Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.
(2) Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a Hivatal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.
(3) Az állam elővásárlási jogát a Hivatal gyakorolja.
(3) Az állam elővásárlási jogát a hatóság gyakorolja.
(3) Az állam elővásárlási jogát a kultúráért felelős miniszter egyetértésével a kormányrendeletben kijelölt szerv gyakorolja.
(3) Az állam elővásárlási jogát a kormányrendeletben kijelölt szerv gyakorolja.
(4) Az 1998. január 1-je előtt hatályos jogszabályok alapján műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében első helyen az államot, második helyen a feladatot ellátó helyi önkormányzatot, ennek hiányában az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot - fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi és kerületi önkormányzatot megegyezésük szerint - elővásárlási jog illeti meg. Egyházi közösség (pl. szerzetesrend) működését biztosító, illetve hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, továbbá kulturális célú, az egyház használatában lévő műemlék épület esetében a települési önkormányzat helyett második helyen a használót illeti e jog.
(4) Az 1998. január 1-je előtt hatályos jogszabályok alapján műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében első helyen az államot, második helyen a feladatot ellátó helyi önkormányzatot, ennek hiányában az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot - fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi és kerületi önkormányzatot megegyezésük szerint - elővásárlási jog illeti meg. A vallási közösség működését biztosító, illetve hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, továbbá kulturális célú, egyházi használatban lévő műemlék épület esetében a települési önkormányzat helyett második helyen a használót illeti e jog.

Kisajátítás örökségvédelmi érdekből

87. §
(1) A Hivatal kisajátítási eljárást kezdeményezhet, ha a védett régészeti lelőhely vagy műemlék örökségvédelmi érdekei másként nem biztosíthatóak, így különösen, ha az érintett ingatlan
a) tulajdonosa magatartásával a védett régészeti lelőhely vagy a műemlék fennmaradását veszélyezteti;
b) a védett régészeti lelőhely vagy műemlék feltárásához, védőövezetének kialakításához, megközelítéséhez, bemutatásához közérdekből szükséges;
c) korábban összefüggő történeti együttes része volt, és az eredeti egységbe való visszahelyezése és együttes használata örökségvédelmi szempontból közérdek.
(1) A Hivatal kisajátítási eljárást kezdeményezhet, ha a védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék örökségvédelmi érdekei másként nem biztosíthatóak, így különösen, ha az érintett ingatlan
a) tulajdonosa magatartásával a védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy a műemlék fennmaradását veszélyezteti;
b) a védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék feltárásához, védőövezetének kialakításához, megközelítéséhez, bemutatásához közérdekből szükséges;
c) korábban összefüggő történeti együttes része volt, és az eredeti egységbe való visszahelyezése és együttes használata örökségvédelmi szempontból közérdek.
(1) A hatóság kisajátítási eljárást kezdeményezhet, ha a védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék örökségvédelmi érdekei másként nem biztosíthatóak, így különösen, ha az érintett ingatlan
a) tulajdonosa magatartásával a védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy a műemlék fennmaradását veszélyezteti;
b) a védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék feltárásához, védőövezetének kialakításához, megközelítéséhez, bemutatásához közérdekből szükséges;
c) korábban összefüggő történeti együttes része volt, és az eredeti egységbe való visszahelyezése és együttes használata örökségvédelmi szempontból közérdek.
(2) A kisajátításra egyebekben a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet és a 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
87. §   Örökségvédelmi érdekből történő kisajátításra a kisajátításról szóló külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Kulturális örökségvédelmi célok érdekében történő kisajátítási eljárást a kulturális örökségvédelmi hatóság kezdeményezi.
87. §   Kulturális örökségvédelmi célok érdekében történő kisajátítási eljárás során a kulturális örökségvédelmi hatóság a kisajátítást kérő.
87. §   Örökségvédelmi célok érdekében történő kisajátítási eljárás során kormányrendeletben meghatározott szerv a kisajátítást kérő.

Európai jogszabályokhoz közelítés

88. §   E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 3911/92/EGK rendelete a kulturális javak exportjáról,
a) a Tanács 3911/92/EGK rendelete a kulturális javak kiviteléről,
b) a Bizottság 752/93/EGK rendelete a 3911/92/EGK rendelet végrehajtásáról.

IV. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

89. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indított eljárásokra kell alkalmazni.
(2) A melléklet e törvény kihirdetése napján lép hatályba.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

90. §   Az e törvény hatálybalépése előtt védetté nyilvánított műemlékek és műemléki jelentőségű területek környezete a törvény alapján műemléki környezetnek minősül, kivéve, ha azt a korábbi védetté nyilvánító döntés más területnagyságra állapította meg.
91. §   E törvény nem érinti a kulturális örökség javainak a korábbi jogszabályok alapján megállapított védettségét.
91. §   E törvény nem érinti a kulturális örökség elemeinek a korábbi jogszabályok alapján megállapított védettségét.
92. §
(1) A 2015. január 1-jén fennálló egyedi védettségű műemlékek kategóriába sorolását a 35/A. §-nak megfelelően 2015. december 31-ig el kell végezni.
(2) A 2015. december 31. napján a III. bírságkategóriába sorolt műemlékek 2016. január 1-jétől nyilvántartott műemléki értéknek minősülnek, a műemléki környezetük és az államot megillető elővásárlási jog megszűnik.
(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartott műemléki értékké minősülő műemlékek esetében a 28/A. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.
(4) 2015. december 31-ig a III. bírságkategóriába sorolt műemlékek tekintetében a műemlékekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A 2015. január 1-jét megelőzően védetté nyilvánított műemlékek esetében az I. örökségvédelmi bírságkategóriába tartozó műemlékek I. kategóriába sorolt műemléknek, míg a II. örökségvédelmi bírságkategóriába tartozó műemlékek II. kategóriába sorolt műemléknek minősülnek.
92/A. §
(1) E törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvénnyel megállapított 23/B-23/E. §-aiban foglaltaknak megfelelően a törvény hatályba lépésekor már megkötött szerződéseket a törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül módosítani szükséges azzal, hogy a beruházó köteles az addig elvégzett régészeti feladatok ellenértékét megtéríteni, a feltárást végző intézmény köteles a megkezdett próbafeltárást befejezni, valamint a 23/C. § (2) bekezdése szerinti kérelmet 2011. december 31-ig benyújtani.
(2) A feltárást végző intézmény a hatóság 23/C. § (3) bekezdésében írt döntésének kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a feltárási engedély módosítása iránti kérelmet benyújtani.
92/B. §   E törvénynek az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 61/I-61/K. §-át a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
92/C. §   E törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2014. évi XIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított rendelkezéseit - e törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 82. §-a kivételével - a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ideértve az olyan engedélyezési vagy bejelentési eljárást is, amelynél a Módtv2. hatálybalépésekor az engedélyt a hatóság még nem adta ki, vagy bejelentéshez kötött tevékenység esetén a bejelentőt hatóság még nem vette nyilvántartásba.
92/D. §
(1) E törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló 2014. évi CVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a 2015. január 1-jét követően indult eljárásokban és megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
(2) Az előzetes régészeti dokumentáció készítésével kapcsolatban 2015. január 1-jét megelőzően megkötött szerződések átruházásáról a felek megállapodásban rendelkeznek.
(3) A 2015. január 1-je előtt a nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra vonatkozó szerződést a költségek tekintetében a szerződő felek 2015. március 31-ig a Módtv.3.-mal megállapított 23/F. § (8)-(9) bekezdése szerint módosíthatják, amennyiben az egyéb szabályba nem ütközik.
(4) A 2015. január 1-je előtt a nagyberuházáshoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárásra vonatkozóan megkötött szerződésekre és azok módosítására - a (3) bekezdés kivételével - a szerződéskötés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A régészeti feladatellátás tekintetében a 2014. december 31-én hatályos előírásokat kell alkalmazni, ha 2015. január 1-jét követően nem lehet akkreditált intézményt vagy akkreditált szervezetet bevonni a régészeti feladatellátásba.
92/E. §   A Hivatal által közzétett árszabást kell alkalmazni a régészeti feladatellátás költségeinek elszámolására a 19. § (4) bekezdése szerinti hatósági árat megállapító jogszabály hatálybalépéséig.
92. §   Az 1998. január 1-jén műemléki védettség alatt álló ingatlanok tekintetében első helyen az államot, második helyen a kötelező feladatot ellátó helyi önkormányzatot, ennek hiányában az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot - fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi és kerületi önkormányzatot megegyezésük szerint - elővásárlási jog illeti meg. Egyházi közösség (pl. szerzetesrend) működését biztosító, illetve hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, továbbá kulturális célú, az egyház használatában lévő műemlék épület esetében a települési önkormányzat helyett második helyen a használót illeti e jog.

Felhatalmazások

93. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:
a) szabályozza az örökségvédelmi bírsággal kapcsolatos részletes szabályokat, a bírság legmagasabb összegét, valamint a bírság megállapításának alapjául szolgáló értékhatárokat;
a) szabályozza az örökségvédelmi bírsággal, a műemlékek kategóriába sorolásával kapcsolatos részletes szabályokat, a bírság legmagasabb összegét, valamint a bírság megállapításának alapjául szolgáló értékhatárokat;
b) létrehozza a Hivatalt.
b) rendeletben jelölje ki a kulturális örökségvédelmi hatóságot vagy hatóságokat;
b) jelölje ki a kulturális örökségvédelmi hatóságot vagy hatóságokat, és állapítsa meg az azok eljárására vonatkozó általános szabályokat;
b) jelölje ki az e törvényben meghatározott feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokat és feladatkörrel rendelkező egyéb szerveket, és állapítsa meg az azok eljárására vonatkozó szabályokat, beleértve a hatóságok eljárásaiban vizsgálandó szempontokat;
b) jelölje ki az e törvényben meghatározott feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokat és feladatkörrel rendelkező egyéb szerveket, és állapítsa meg az azok eljárására és szolgáltatásaira vonatkozó szabályokat, beleértve a hatóságok eljárásaiban vizsgálandó szempontokat, az eljárások alóli mentesség feltételeit;
b) jelölje ki az e törvényben meghatározott feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokat és feladatkörrel rendelkező egyéb szerveket, és állapítsa meg az azok eljárására és szolgáltatásaira vonatkozó szabályokat, beleértve a hatóságok eljárásaiban vizsgálandó kulturális örökségvédelmi szempontokat és szakkérdéseket, a szakkérdések vizsgálatára a kormányhivatalhoz örökségvédelmi érdekből történő kirendelés szabályait, valamint az eljárások alóli mentesség feltételeit;
c) szabályozza a kulturális örökség hozzáférhetővé tételének szabályait, különös tekintettel a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének előmozdítására.
d) állapítsa meg az örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozó szabályokat.
e) szabályozza a Bizottság emlékhelyekkel kapcsolatos feladatait;
e) szabályozza a Bizottság és a NÖRI emlékhelyekkel kapcsolatos feladatait;
f) szabályozza a nemzeti emlékhelyek - köznapi, ünnepi, idegenforgalmi és protokolláris, a nemzeti emlékhely szellemével összhangban álló - használati rendjét;
f) szabályozza a nemzeti emlékhelyek - köznapi, ünnepi, idegenforgalmi és protokolláris, a nemzeti emlékhely szellemével összhangban álló - használati rendjét, valamint meghatározza a nemzeti emlékhely fenntartható használatát elősegítő támogatási szerződés megkötésével kapcsolatos részletszabályokat;
g) határozza meg a történelmi emlékhelyeket.
h) szabályozza a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások szabályait, valamint az ilyen régészeti feltárásra irányuló szerződés kötelező elemeit.
h) szabályozza a nagyberuházásokkal, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósításával összefüggő régészeti feladatok ellátásának szabályait, valamint azokat az eseteket, amelyekben az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni;
h) szabályozza a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feladatellátás szabályait, a nagyberuházás régészeti szakaszolásának szempontjait, a nagyberuházás kivitelezése során ellátandó régészeti megfigyelés és az elfedés szabályait, valamint a régészeti feltárás költségeire vonatkozó hatósági árképzés módját és a hatósági árat;
h) szabályozza a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feladatellátás szabályait, a nagyberuházás régészeti szakaszolásának szempontjait, a nagyberuházás kivitelezése során ellátandó régészeti megfigyelés és az elfedés szabályait, valamint a 19. § (4) bekezdése szerinti hatósági ár képzésének szabályait, az alkalmazható legmagasabb ár mértékét, továbbá a régészeti feladatellátással összefüggő költségtételek figyelembevételének részletes szabályait;
i) meghatározza a régészeti feltárás végzésére jogosult szerveket, meghatározza a régészeti feltárásra vonatkozó szerződésre irányuló múzeumi ajánlattétel adattartalmát, a régészeti feltárásra irányuló szerződés kötelező elemeit, valamint a megelőző feltárás módszerei alkalmazásának eseteit és szabályait;
i) meghatározza a régészeti feltárásra vonatkozó szerződésre irányuló múzeumi ajánlattétel adattartalmát, a régészeti feltárásra irányuló szerződés kötelező elemeit, valamint a megelőző feltárás módszerei alkalmazásának eseteit és szabályait;
j) meghatározza a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek ellenőrzésének szabályait;
j) meghatározza a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek és a műemlékek ellenőrzésének szabályait;
k) meghatározza azokat a régészeti lelőhelyeket, amelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni;
k) meghatározza azokat a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, amelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni, a régészeti feltárások részletes szabályait, a régészeti feltárásra alkalmas nap fogalmát, valamint az elektronikus lelőhely-bejelentés szabályait;
l) meghatározza a feltáráson előkerülő, a helyszínen meg nem őrizhető régészeti leletek elhelyezésének szabályait;
l) meghatározza a feltáráson előkerülő, a helyszínen meg nem őrizhető régészeti emlékek, valamint a műemléktől elvált alkotórészek, tartozékok, berendezési tárgyak elhelyezésének szabályait;
m) meghatározza a régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények szabályait;
n) szabályozza az örökségvédelemmel kapcsolatos szakértői tevékenységek szakmagyakorlási feltételeit, ennek keretében a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
n) szabályozza az örökségvédelemmel kapcsolatos szakértői tevékenységek szakmagyakorlási feltételeit, ennek keretében a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
o) meghatározza a védelem alá vonni tervezett lelőhelyen, a lelőhely régészeti övezetéhez tartozó területen, a műemléki jelentőségű területen, továbbá a műemléki környezetben és történeti táj területén álló ingatlanok, a műemlék ingatlanok tulajdonosai és az egyéb érintett személyek vonatkozásában az értesítési kötelezettséget;
p) meghatározza a régészeti lelőhely és a műemléki érték ideiglenes védelme meghosszabbításának feltételeit;
q) meghatározza, hogy mely ingatlanok minősülnek, illetve jelölhetők ki műemléki környezetnek;
r) meghatározza az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységeket és az e tevékenységekkel kapcsolatos követelményeket;
s) meghatározza az építéstörténeti kutatási dokumentáció kötelező tartalmi elemeit.
s) meghatározza a műemlékek tudományos kutatásának, értékvizsgálatának szabályait, az építéstörténeti kutatási dokumentáció kötelező tartalmi elemeit;
t) állapítsa meg a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozó tevékenység megelőzésének és az ellenőrzés rendjét, valamint a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hozzájárulása iránti kérelem benyújtásának részletes szabályait.
t) állapítsa meg a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozó tevékenység megelőzésének és az ellenőrzés rendjét;
u) állapítsa meg - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság véleményének kikérésével - a kiemelt nemzeti emlékhely területére vonatkozó közterület-használat szabályait és díjait.
v) meghatározza az örökségvédelmi tanácsadó testületek működtetésével kapcsolatos feladatokat;
w) szabályozza a fémkereső műszer használatát;
x) állapítsa meg a nyilvántartott műemléki érték, a műemlék, a műemléki terület fenntartására és méltó használatára, a műemléki értéket érintő tevékenységek támogatására vonatkozó szabályokat;
y) állapítsa meg a műemléki értéket érintő engedélyhez kötött tevékenységek végzésének szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa
a) a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályait;
a) az örökségvédelem körében a védetté nyilvánítás részletes szabályait;
b) a kulturális javak kiviteli engedélyezésének részletes szabályait;
b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás régészeti megfigyelése vonatkozásában a 23/G. § (7) és (8) bekezdése szerinti értesítés és miniszteri döntés részletes szabályait;
c) a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására vonatkozó szabályokat;
c) a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásba vételének, a nyilvántartott régészeti lelőhely és a nyilvántartott műemléki érték ideiglenes védetté nyilvánításának, valamint a védetté nyilvánításnak részletes szabályait;
d) a régészeti feltárások részletes szabályait, és a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben a régészeti szempontból jelentős barlangok körét;
d) a régészeti feltárások részletes szabályait, és a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a régészeti szempontból jelentős barlangok körét;
d) a régészeti feltárások részletes szabályait, a régészeti feltárás költségeire vonatkozó költségbecslés tartalmát, az elfedést megvalósító műszaki megoldásokat, a régészeti feltárásra alkalmas nap fogalmát, és a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a régészeti szempontból jelentős barlangok körét;
d) a feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásban alvállalkozóként résztvevő szervezetek akkreditálásának szabályait és eljárásrendjét;
e) a régészeti lelőhelyek fenntartható használatát;
e) a nyilvántartott és a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek fenntartható használatát;
f) a régészeti lelőhely, a lelet megtalálójának anyagi elismerésére vonatkozó részletes szabályokat;
g) a műemlékvédelem sajátos tárgyaira vonatkozó szabályokat;
g) a műemlékvédelem eljárási rendjére és sajátos tárgyaira - beleértve az azok használatát szabályozó kezelési tervre - vonatkozó szabályokat;
g) a műemlékvédelem sajátos tárgyaira - beleértve az azok használatát szabályozó kezelési tervre - vonatkozó szabályokat;
h) a műemléken történő reklámelhelyezés szabályait;
i) az örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozó szabályokat;
i) a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítását és a védettség megszüntetését;
i) a nyilvántartott régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítását és a védettség megszüntetését;
j) a kulturális örökség hatósági nyilvántartásának szabályait;
j) a kulturális örökség hatósági nyilvántartásának szabályait és az ezzel összefüggő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;
j) az örökségvédelem körében a hatósági és egyéb nyilvántartás szabályait és a hatósági nyilvántartással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;
k) a kulturális örökséggel kapcsolatos tevékenységek szakmagyakorlási feltételeit;
l) a könyvtárakban levő muzeális dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos külön szabályokat;
m) a Hivatalra és annak eljárására vonatkozó részletes szabályokat.
m) a hatóságra és annak eljárására vonatkozó részletes szabályokat;
n) az építésügyért és a természet védelméért felelős miniszterrel egyetértésben a világörökségi területek kezelési tervére vonatkozó részletes szabályokat.