Hatályos állapot
Közlönyállapot
1998.03.16. - 1998.08.31.
1998.09.01. - 1999.08.31.
1999.09.01. - 1999.12.22.
1999.12.23. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.02.29.
2000.03.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2003.06.30.
2003.07.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.06.30.
2004.07.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2006.03.02.
2006.03.03. - 2006.08.28.
2006.08.29. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.07.01.
2007.07.02. - 2007.08.09.
2007.08.10. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2009.06.27.
2009.06.28. - 2010.03.23.
2010.03.24. - 2010.05.28.
2010.05.29. - 2010.12.22.
2010.12.23. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.03.31.
2011.04.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.02.28.
2013.03.01. - 2013.04.08.
2013.04.09. - 2013.05.02.
2013.05.03. - 2013.05.30.
2013.05.31. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.08.31.
2013.09.01. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.05.05.
2014.05.06. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2015.04.21.
2015.04.22. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.07.16.
2016.07.17. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1998. évi XII. törvény

a külföldre utazásról

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt rendelkezésekre figyelemmel - az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban - a külföldre utazásról és az úti okmányokról a következő törvényt alkotja:

Az Országgyűlés az Alaptörvényben foglalt rendelkezésekre figyelemmel - az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban - a külföldre utazásról és az úti okmányokról a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. §
(1) A Magyar Köztársaság területének elhagyása - beleértve a külföldi letelepedés szándékával történő kiutazást is - alkotmányos alapjog, amely minden magyar állampolgárt és az országban jogszerűen tartózkodó külföldit megillet. A külföldre utazás joga törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, illetőleg korlátozható.
(1) Magyarország területét minden magyar állampolgár és az országban jogszerűen tartózkodó külföldi szabadon elhagyhatja, ide értve a külföldi letelepedés szándékával történő kiutazást is. A külföldre utazás joga törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, illetve korlátozható.
(2) A magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet. A hazatérés joga e törvényben foglalt feltételek hiányában sem tagadható meg, nem korlátozható, illetőleg feltételhez nem köthető.
(2) A magyar állampolgárt az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján megillető hazatérés joga nem tagadható meg, nem korlátozható, feltételhez nem köthető.
(3) A külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal, valamint nemzetközi szerződés alapján személyazonosító igazolvánnyal gyakorolható.
(3) A külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal, valamint a 18. életévét betöltött vagy azt megelőzően nagykorúvá vált, cselekvőképes magyar állampolgár esetében - nemzetközi szerződés alapján - személyazonosító igazolvánnyal gyakorolható.
(3) A külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal gyakorolható. A magyar állampolgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam területére történő beutazáskor és a tagállamok közötti utazás során, valamint ha azt nemzetközi szerződés lehetővé teszi.
(3) A külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal gyakorolható. A magyar állampolgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát EGT-állam területére történő beutazáskor, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja, amely tényt, illetve annak megszűnését az adott állam értesítését követően a külpolitikáért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben és honlapján haladéktalanul közzétesz.
(3a) A magyar állampolgár személyazonosító igazolvánnyal a 16. § (1) bekezdésében meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése vagy kiszabása esetén nem gyakorolhatja a külföldre utazás jogát.
(4) A magyar állampolgár nemzetközi szerződésben meghatározott országok területére történő beutazáskor a nemzetközi szerződésben meghatározott lejárt érvényességű úti okmánnyal vagy lejárt érvényességű személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát.

A törvény hatálya

2. §   E törvény szabályozza az úti okmánnyal történő ellátás rendjét, az eljárás alapvető szabályait, a külföldre utazás jogának korlátozását, valamint az ezekkel összefüggő személyes adatok kezelését.
3. §
(1) A törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a magyar állampolgárokra (a továbbiakban: állampolgár) terjed ki.
(2) E törvény rendelkezéseit a Magyarországon élő hontalanokra és a bevándorolási engedéllyel rendelkező külföldiekre a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
(2) E törvény rendelkezéseit a Magyarországon élő hontalanokra, továbbá a letelepedési és a bevándorolási engedéllyel rendelkező külföldiekre a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
(2) E törvény rendelkezéseit a Magyarországon élő hontalanokra, továbbá a bevándorolt és letelepedett jogállású harmadik országbeli állampolgárokra - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - alkalmazni kell.
(3) A magyar menekültügyi hatóság által menekültként, menedékesként, befogadottként elismert személyekre e törvény III., IV. és V. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A magyar menekültügyi hatóság által menekültként, menedékesként elismert személyekre e törvény III., IV. és V. Fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A magyar menekültügyi hatóság által menekültként, valamint menedékesként elismert személyekre e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. §   E törvény alkalmazásában
a) úti okmány: az útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetőleg az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat;
a) úti okmány: a magánútlevél, a hivatalos útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetve az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat;
b) útlevél: a Magyar Köztársaság tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetőleg hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja;
b) útlevél: Magyarország tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetve hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja;
c) útlevél hatóság: az úti okmány kiadására, visszavonására, az utazás e törvény szerint történő engedélyezésére, illetőleg korlátozására feljogosított közigazgatási szerv.
c) útlevélhatóság: az úti okmány kiadására, visszavonására, az utazás e törvény szerint történő engedélyezésére, illetőleg korlátozására feljogosított közigazgatási szerv;
d) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
e) gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet.
e) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet.

II. FEJEZET
AZ ÚTI OKMÁNYRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

5. §
(1) Úti okmányra - ha törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a magyar állampolgárok jogosultak.
(2) A nemzetközi szerződésen alapuló úti okmány adattartalmára az egyezmény rendelkezései az irányadók.
(3) A menekültként elismert személyek részére kiadott úti okmányra a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1989. évi 15. törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az úti okmány a jogosultság fennállásáig, kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint tartható birtokban. A jogosultság megszűnését követő 15 napon belül az úti okmányt le kell adni az útlevél hatóságnál. A szülői felügyeleti jog megszűnése esetén a kiskorú úti okmányát a szülői felügyelet gyakorlására jogosulttá váló személynek is át lehet adni.
(4) Az úti okmány a jogosultság fennállásáig, kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint tartható birtokban. A jogosultság megszűnését követő 15 napon belül az úti okmányt le kell adni az útlevélhatóságnál. A szülői felügyeleti jog megszűnése esetén a kiskorú úti okmányát a szülői felügyelet gyakorlására jogosulttá váló személynek is át lehet adni.

Az útlevél

6. §   Az útlevél típusai:
a) a magánútlevél;
b) a hivatalos útlevél.
7. §
(1) Az útlevél adatoldala - az ideiglenes magánútlevél kivételével - tartalmazza
a) az állampolgár családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát, arcképmását és saját kezű aláírását;
b) az útlevél típusát, számát, kiállításának keltét, érvényességi idejét, a kiadó magyar állam kódját, a kiállító hatóság nevét;
c) az a)-b) pontokban meghatározott adatokból képzett, az állampolgár és az útlevél azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort.
(1) Az útlevél adatoldala tartalmazza
a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát, arcképmását és saját kezű aláírását;
a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát, arcképmását és aláírását;
b) az útlevél típusát, számát, kiállításának keltét, érvényességi idejét, a kiadó magyar állam kódját, a kiállító hatóság nevét;
c) az a) és b) pontban meghatározott adatokból képzett, az állampolgár és az útlevél azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort.
(2) Az ideiglenes magánútlevél adatoldala az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott adatokat tartalmazza.
(2) Az útlevél - kivéve a tizenkét hónapra vagy annál rövidebb érvényességi időre szóló ideiglenes magánútlevél - biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemet (a továbbiakban: tároló elem) tartalmaz. A tároló elem az (1) bekezdésben foglalt adatokat elektronikus formában tartalmazza.
(3) A hivatalos útlevél adattartalma kiegészül a használatára jogosult személy diplomáciai rangjának, illetve az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségének vagy egyéb jogcímének megjelölésével.
(3) Az ideiglenes magánútlevél adatoldala az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmazza az ellenőrző sorszámot, a kiállító hatóság bélyegző lenyomatát és a kiállító személy aláírását. A hazatérés céljából kiállított ideiglenes magánútlevél az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatot a gépi kiállításhoz szükséges technikai feltételek fennállása esetén tartalmazza.
(3) A tároló elem elektronikus formában tartalmazza - kivéve a (4) bekezdésben foglalt eseteket - a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdésének második mondata szerinti biometrikus adatot (a továbbiakban: második biometrikus adat).
(4) Az útlevélbe az útlevél hatóság, a határőrség, a külföldi hatóság, valamint jogszabályban erre felhatalmazott szerv tehet bejegyzést.
(4) A hivatalos útlevél adattartalma kiegészül a használatára jogosult személy diplomáciai rangjának, illetve az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségének vagy egyéb jogcímének megjelölésével.
(4) A tároló elem kizárólag az (1) bekezdésben foglalt adatokat tartalmazza
a) a közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktusban meghatározott esetben,
b) az útlevél iránti kérelem benyújtásakor a második biometrikus adat adására átmenetileg fizikailag képtelen személyek esetében, valamint
c) azon személyek esetében, akiknek az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - egészségi állapotuk nem teszi lehetővé,
d) külföldön tartózkodó személy esetén, ha az útlevele, illetve a külföldre utazáshoz felhasznált személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, amennyiben a további tartózkodás, tovább-, illetve hazautazása céljából az ideiglenes magánútlevél nem használható fel.
(5) Az útlevél érvényességének időtartama nem hosszabbítható meg.
(5) Az útlevélbe az útlevél hatóság, a határőrség, a külföldi hatóság, valamint jogszabályban erre felhatalmazott szerv tehet bejegyzést.
(5) Az útlevélbe az útlevél hatóság, a rendőrség, a külföldi hatóság, valamint jogszabályban erre felhatalmazott szerv tehet bejegyzést.
(5) A (4) bekezdés alapján kiadott útlevél érvényességi ideje - a 18. életévét be nem töltött személy számára kiadott okmány kivételével - egy év.
(5) A (4) bekezdés b) és c) pontja alapján kiadott útlevél érvényességi ideje egy év.
(6) Az útlevél érvényességének időtartama nem hosszabbítható meg.
(6) Az ideiglenes magánútlevél adatoldala az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmazza az ellenőrző sorszámot, a kiállító hatóság bélyegző lenyomatát és a kiállító személy aláírását. A hazatérés céljából kiállított ideiglenes magánútlevél az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatot a gépi kiállításhoz szükséges technikai feltételek fennállása esetén tartalmazza.
(7) A hivatalos útlevél adattartalma kiegészül a használatára jogosult személy diplomáciai rangjának, illetve az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségének vagy egyéb jogcímének megjelölésével.
(8) Az útlevélbe az útlevélhatóság, a rendőrség, a külföldi hatóság, valamint jogszabályban erre felhatalmazott szerv tehet bejegyzést.
(9) Az útlevél érvényességének időtartama nem hosszabbítható meg.
7/A. §   Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel az útlevél kiállításának ügyintézési határideje - a kérelem beérkezését követő naptól számított - húsz nap.

A magánútlevél

8. §
(1) A magánútlevél érvényességének időtartama az állampolgárnak az útlevél iránti kérelem benyújtásakor betöltött életkorától függően
a) 4 éves életkor betöltéséig 2 év;
b) 4-18 éves életkor közöttiek esetén 5 év;
c) 18 éven felüliek esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 10 év.
(1) A magánútlevél érvényességének időtartama - a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az állampolgárnak az útlevél iránti kérelem benyújtásakor betöltött életkorától függően
a) 6 éves életkor betöltéséig 3 év;
b) 6-70 éves életkor közöttiek esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 5 év;
c) 70 éven felüliek esetén 10 év.
(2) A 18 éven felüli állampolgár részére a magánútlevél - kérelmére - 5 éves érvényességgel is kiállítható.
(2) A 18-70 éves életkor közötti állampolgár részére a magánútlevél - kérelmére - 10 éves érvényességgel is kiállítható.
9. §
(1) Az állampolgár - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - egyidejűleg csak egy érvényes magánútlevéllel rendelkezhet.
(2) Annak az állampolgárnak, aki hivatalos útlevélre nem jogosult és foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár - az ezt bizonyító igazolás alapján - második magánútlevél is kiadható.
(2) Annak az állampolgárnak, aki hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár - az ezt bizonyító igazolás alapján -, valamint annak az állampolgárnak, aki azt különös méltánylást érdemlő okból kéri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén második magánútlevél is kiadható.
(3) A második magánútlevelet az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamára, de legfeljebb ötévi érvényességgel kell kiállítani.
(3) A második magánútlevél az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb - a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel - két évig érvényes. A különös méltánylást érdemlő okból kiadott második magánútlevél érvényességi ideje egy év.
10. §
(1) Külföldön élő vagy tartózkodó állampolgár részére ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgár útlevele lejárt, elveszett, ellopták vagy utazásra egyéb módon alkalmatlanná vált, és külföldi tartózkodásához vagy továbbutazásához Magyarországról a magánútlevél kellő időn belül nem szerezhető be.
(1) A magyar állampolgár részére külföldön való további tartózkodásához, illetve továbbutazásához, hazatéréséhez ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgár útlevele, illetőleg külföldre utazásra felhasznált személyazonosító igazolványa lejárt, elveszett, eltulajdonították, vagy egyéb okból személyazonosításra alkalmatlanná vált és Magyarországról a magánútlevél kellő időn belül nem szerezhető be.
(1) A magyar állampolgár részére külföldön való további tartózkodásához, tovább-, illetve hazautazásához legfeljebb egy évig érvényes ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgár útlevele, illetőleg a külföldre utazáshoz felhasznált személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és Magyarországról a magánútlevél kellő időn belül nem szerezhető be.
(1) A magyar állampolgár részére külföldön való további tartózkodásához, tovább-, illetve hazautazásához legfeljebb egy évig érvényes ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgár útlevele, illetőleg a külföldre utazáshoz felhasznált személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították.
(1) A magyar állampolgár részére külföldön való további tartózkodásához, tovább- és hazautazásához legfeljebb egy évig érvényes ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és az utazásig magánútlevél nem állítható ki.
(2) Az ideiglenes magánútlevél továbbutazásra, illetőleg hazautazásra jogosít, érvényességének időtartama legfeljebb egy év.
(2) Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartammal, ha az állampolgár útlevele, illetőleg a külföldre utazáshoz felhasznált személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és Magyarországról a hazatéréshez szükséges magánútlevél kellő időn belül nem szerezhető be.
(2) Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartammal, ha az állampolgár útlevele, illetőleg a külföldre utazáshoz felhasznált személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították.
(2) Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartammal, ha az állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és a hazautazásig magánútlevél nem állítható ki.
(3) Az ideiglenes magánútlevelet legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartammal hivatalból kell kiadni
a) annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak a hazatérése céljából, aki külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll, és nem rendelkezik személyazonosító igazolvánnyal,
b) annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak, akire nézve a tartózkodási helye szerinti külföldi állam illetékes hatósága az ország területének elhagyását rendelte el, és nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal.
(4) A hazatérés céljából kiadott ideiglenes magánútlevél a Magyar Köztársaság területére történő egyszeri beutazásra jogosít.
(4) Az ideiglenes magánútlevél a Magyar Köztársaság területére történő egyszeri beutazásra jogosít.
(4) Az ideiglenes magánútlevél Magyarország területére történő egyszeri beutazásra jogosít.

A hivatalos útlevél

11. §
(1) Hivatalos útlevél: a diplomata-útlevél, a külügyi szolgálati útlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél. A hivatalos útlevelet a megbízatás időtartamára, de legfeljebb ötévi érvényességgel kell kiállítani.
(1) Hivatalos útlevél: a diplomata-útlevél, a külügyi szolgálati útlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél. A 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatalos útlevél a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartamára, de legfeljebb öt évig érvényes.
(2) Hivatalos útlevél - a diplomata-útlevél kivételével - kizárólag hivatalos utazás céljára használható fel.
(2) Hivatalos útlevél - a diplomata-útlevél és a hajós szolgálati útlevél kivételével - kizárólag hivatalos utazás céljára használható fel.
(3) A hivatalos útlevél rendeltetésszerű felhasználásáról és kezeléséről az utazást elrendelő, illetőleg az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, az országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés f) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala gondoskodik.
(3) A hivatalos útlevél rendeltetésszerű felhasználásáról és kezeléséről az utazást elrendelő, illetőleg az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés f) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala gondoskodik.
(3) A hivatalos útlevél jogosítottja köteles az útlevelét rendeltetésszerűen használni. A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és az útlevél kezelését az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv - az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés f) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala - végzi.
(3) A hivatalos útlevél jogosítottja köteles az útlevelét rendeltetésszerűen használni. A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és az útlevél kezelését az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv - az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés g) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala -, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet végzi.
(3) A hivatalos útlevél jogosítottja köteles az útlevelét rendeltetésszerűen használni. A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és az útlevél kezelését az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv - az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés g) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala -, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet végzi.
12. §
(1) Diplomata-útlevélre jogosult
a) a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnöke;
a) a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a Kúria elnöke;
b) az országgyűlési képviselő;
b) az országgyűlési képviselő és az Európai Parlament magyarországi képviselője;
b) az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és az Európai Parlament magyarországi képviselője;
c) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, valamint a külön biztosok, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei;
c) az országgyűlési biztos, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei;
c) az országgyűlési biztos, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és alelnökei;
c) az alapvető jogok biztosa és helyettese, a Kúria elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és alelnökei;
c) az alapvető jogok biztosa és helyettese, a Kúria elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei;
d) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár és a helyettes államtitkár;
d) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár;
d) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár;
e) a Külügyminisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársa, a Magyar Köztársaság diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagja, a Magyar Köztársaság konzuli képviselete konzuli tisztviselője, nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személy, diplomáciai és konzuli futár;
e) a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársa, a Magyar Köztársaság diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagja, a Magyar Köztársaság konzuli képviselete konzuli tisztviselője, nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személy, diplomáciai és konzuli futár;
e) a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársa, Magyarország diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagja, Magyarország konzuli képviselete konzuli tisztviselője, nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személy, diplomáciai és konzuli futár;
f) az a)-e) pontban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke.
f) a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és helyettesei, a katonai külképviseletek vezetői és helyettesei; valamint
g) a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és helyettesei, a katonai külképviseletek vezetői és helyetteseik, továbbá e személyekkel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastárs.
g) az a)-f) pontban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke.
(2) Kizárólag utazásának időtartamára érvényes diplomata-útlevelet kaphat az a személy is, aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külügyminiszter megbízásából diplomáciai küldetéssel utazik külföldre, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külügyminiszter engedélyezte.
(2) Kizárólag utazásának időtartamára érvényes diplomata-útlevelet kaphat az a személy is, aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel utazik külföldre, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte.
13. §
(1) Külügyi szolgálati útlevélre jogosult
a) a Külügyminisztérium diplomáciai ranggal nem rendelkező munkatársa;
a) a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai ranggal nem rendelkező munkatársa;
a) a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai ranggal nem rendelkező közszolgálati tisztviselője;
b) a Magyar Köztársaság diplomáciai képviseletének igazgatási és műszaki személyzete, illetőleg kisegítő személyzetének tagja;
b) Magyarország diplomáciai képviseletének igazgatási és műszaki személyzete, illetőleg kisegítő személyzetének tagja;
c) a Magyar Köztársaság konzuli képviselete konzuli alkalmazottja és kisegítő személyzetének tagja;
c) Magyarország konzuli képviselete konzuli alkalmazottja és kisegítő személyzetének tagja;
d) a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező más személy;
e) az a)-d) pontok szerint jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke.
(2) Kizárólag utazásának időtartamára érvényes külügyi szolgálati útlevelet kaphat az a személy is, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külügyminiszter engedélyezte.
(2) Kizárólag utazásának időtartamára érvényes külügyi szolgálati útlevelet kaphat az a személy is, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte.
14. §
(1) Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában az országos hatáskörű szerv vagy hivatal vezetőjének javaslatára szolgálati útlevelet kaphatnak hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére
a) a Miniszterelnöki Hivatalnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Országgyűlési Biztos Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, a minisztériumoknál, valamint országos hatáskörű szerveknél foglalkoztatottak;
b) a bírák és az ügyészek;
c) a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai.
(1) Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában a szerv vagy hivatal vezetőjének javaslatára szolgálati útlevelet kaphatnak hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére
a) a központi államigazgatási szerveknél a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Országgyűlési Biztos Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél foglalkoztatottak;
a) a központi államigazgatási szerveknél, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál foglalkoztatottak;
b) a bírák és az ügyészek;
c) a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai.
d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezető megbízatással rendelkező köztisztviselői.
d) a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedő vízügyi dolgozók.
(2) Szolgálati útlevelet kaphat az (1) bekezdés hatálya alá tartozó állampolgárral hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke.
(3) Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára szolgálati útlevelet kaphat a külföldi magyar kulturális intézetbe, kereskedelemfejlesztési irodába, illetőleg nemzeti idegenforgalmi képviselet irodájába tartós külszolgálatra kihelyezett személy, valamint a vele együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke, amennyiben diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem élvez.
(4) Kizárólag utazásának időtartamára érvényes szolgálati útlevelet kaphat az a személy, akinek az útlevéllel történő ellátását - rendkívül indokolt esetben a személy vonatkozásában feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter javaslatára - az útlevélhatóság engedélyezi.
15. §
(1) Hajós szolgálati útlevél hivatalos utazás céljából adható
a) a tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személynek;
b) annak a vízügyi dolgozónak, aki a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedik.
(2) Hajós szolgálati útlevelet kaphat az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személlyel állandóan együtt utazó házastársa és eltartott gyermeke.
15. §   Hajós szolgálati útlevél a hajón teljesítendő szolgálat igazolása esetén, külföldön tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személynek és a vele együtt utazó házastársának és eltartott gyermekének adható.

III. FEJEZET
KÜLFÖLDRE UTAZÁST KORLÁTOZÓ RENDELKEZÉSEK

16. §
(1) A 18. §-ban foglalt kivétellel nem utazhat külföldre,
a) akivel szemben olyan bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás, amelyre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig;
b) aki a büntetőeljárás keretében előzetes letartóztatásban, őrizetben, kiadatási őrizetben, kiadatási letartóztatásban van, illetőleg ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll;
b) aki a büntetőeljárás keretében előzetes letartóztatásban, őrizetben, kiadatási őrizetben, kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban van, illetve ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll;
b) aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban van, illetve ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll;
c) aki lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll;
c) aki lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet vagy úti okmány elvételének hatálya alatt áll;
c) aki lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet hatálya alatt áll;
d) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, büntetésének kitöltéséig vagy végrehajthatósága megszűnéséig, illetőleg akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, a kényszergyógykezelés tartama alatt;
e) akinek jogerős határozattal megállapított - legalább 10 millió forint összegű - adóhiányból vagy vámhiányból, avagy bevallani elmulasztott járulékból, illetve hozzájárulásból származó tartozása áll fenn, a tartozás megfizetéséig vagy arra a (3) bekezdés szerint kezdeményezésre jogosult szerv által elfogadott biztosíték nyújtásáig.
f) akinek úti okmánya elvételét háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás keretében elrendelték.
(1) Nem utazhat külföldre,
a) aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll,
b) aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban van, illetve ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll;
b) aki lakhelyelhagyási tilalom, illetve házi őrizet hatálya alatt áll,
c) aki lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet hatálya alatt áll;
c) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték, az ítélet jogerőre emelkedésétől
ca) a szabadságvesztés végrehajtásának utolsó napjáig, vagy
cb) a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,
d) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, büntetésének kitöltéséig vagy végrehajthatósága megszűnéséig, illetőleg akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, a kényszergyógykezelés tartama alatt;
d) akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a kényszergyógykezelés tartama alatt,
e) akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a javítóintézeti nevelés tartama alatt, illetve a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama alatt, vagy
f) akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek a hiányt, a járulék vagy hozzájárulás bevallásának elmulasztását megállapító határozat, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.
(2) Az útlevélhatóság a külföldre utazási korlátozást vagy annak megszüntetését
a) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a külföldre utazási korlátozás alapjául szolgáló ok tekintetében - külön törvényben meghatározott - értesítésre kötelezett szerv;
b) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a külföldre utazási korlátozás alapjául szolgáló ok tekintetében - külön törvényben meghatározott - döntésre jogosult szerv
értesítése alapján jegyzi be a nyilvántartásba.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése vagy kiszabása esetén
a) az ügyész vagy
b) ha nincs ügyész jelen, illetve az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a bíró
elveszi az úti okmányt annak visszatartása érdekében.
(3) Az (1) bekezdés e) pontja esetén a külföldre utazás korlátozását az adóhatóság, a vámhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, továbbá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szerve kezdeményezheti.
(3) Az (1) bekezdés e) pontja esetén a külföldre utazás korlátozását az adóhatóság, a vámhatóság, az egészségbiztosítási szerv, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kezdeményezheti.
(3) Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmányt
a) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést foganatosító vagy annak ellenőrzését végrehajtó szerv;
b) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet vagy a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet
visszatartja.
(3) Amennyiben az úti okmányt az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelésekor vagy kiszabásakor nem lehetett elvenni, az ügyész a büntetőeljárás során gondoskodik annak későbbi elvételéről.
(4) Az útlevélhatóság a külföldre utazási korlátozás törlését követően haladéktalanul értesíti az úti okmányt visszatartó szervet az úti okmány visszaadása céljából.
(4) Az elvett úti okmányt az ügyész vagy bíró továbbítja az (5) bekezdésben meghatározott, az úti okmány visszatartását végrehajtó szervnek.
(5) Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmány visszatartását
a) az (1) bekezdés a), b) pontjában meghatározott esetben a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést vagy egyéb korlátozást foganatosító vagy annak ellenőrzését végrehajtó szerv,
b) az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott esetben a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet, a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet, vagy a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv,
c) az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a tiltást elrendelő bíróság,
d) külföldi állam által kiállított úti okmány esetében az idegenrendészeti hatóság
hajtja végre.
(6) A külföldre utazási korlátozás tényét az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedést, büntetést, intézkedést vagy egyéb korlátozást elrendelő vagy kiszabó bíróság közli az érintettel.
(7) Ha a külföldre utazási korlátozás megszűnik, az úti okmányt visszatartó szerv azt az úti okmányt, amelynek érvényességi ideje még nem járt le, a jogosultnak haladéktalanul visszaadja. Ha az úti okmányt visszatartó szerv nem rendelkezik az úti okmány jogosultjának lakcímével vagy értesítési címével, haladéktalanul megküldi az úti okmányt az útlevélhatóságnak, amely gondoskodik az úti okmány visszaadásáról.
(8) Ha a visszatartott, magyar hatóság által kiállított úti okmány érvényességi ideje lejárt, az úti okmányt visszatartó szerv a 23. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
16/A. §
(1) A külföldre utazási korlátozással kapcsolatos adatokat valamennyi, a 16. § (1) bekezdésében meghatározott kényszerintézkedéssel, büntetéssel, intézkedéssel vagy egyéb korlátozással érintett személy (a továbbiakban: érintett személy) esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kell nyilvántartani.
(2) A külföldre utazási korlátozás tényét azon érintett személyek esetében, akik - a bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott, menedékes és hontalan úti okmánya kivételével - magyar hatóság által kiállított érvényes úti okmánnyal rendelkeznek, az útiokmány-nyilvántartásban kell nyilvántartani.
16/B. §
(1) A 16. § (1) bekezdésében meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése, kiszabása, illetve megszüntetése esetén a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére teljesítendő adatközlési kötelezettségének teljesítése előtt ellenőrzi az útiokmány-nyilvántartásban, hogy a érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik-e.
(2) Ha az érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik, a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész elektronikus úton vagy az ehhez szükséges technikai feltételek hiányában telefaxon, a döntés meghozatalától számított huszonnégy órán belül értesíti az útlevélhatóságot a külföldre utazási korlátozásnak az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve a nyilvántartásból történő törlése érdekében.
(3) A bíróság, illetve az ügyész a következő adatokat közli az útlevélhatósággal:
a) az érintett személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét,
b) úti okmányának típusát, számát, valamint
c) az érintett személyre vonatkozó határozatot hozó bíróság, illetve ügyészség megnevezését, a határozat számát és keltét.
(4) A 16. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás miatt elrendelt külföldre utazási korlátozás megszűnéséről a bűnügyi nyilvántartó szerv értesíti az útlevélhatóságot.
(5) Az útlevélhatóság a bíróság, illetve az ügyész, valamint a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítése alapján az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzést vagy törlést huszonnégy órán belül elvégzi.
16/C. §
(1) Ha az érintett személy külföldi - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett személy külföldi állam által kiállított úti okmányának visszatartása érdekében.
(2) Ha az érintett személy bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint hontalan külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.
(3) Ha az érintett személy menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész a menekültügyi hatóságot értesíti a külföldi érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.
16/D. §
(1) A 16. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kényszerintézkedésről a bíróság adatot szolgáltat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) részére akkor, ha a kényszerintézkedés elrendelésére
a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 314-316. § és 318. §-ában vagy
b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. § (1)-(7) és (9) bekezdésében
meghatározott bűncselekmények elkövetése gyanúja miatt került sor.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bűncselekmények esetében a bíróság értesíti a központi szervet, ha a külföldre utazási korlátozás megszűnt.
(3) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. szerv) a 16. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő esetekben adatot szolgáltat a központi szerv részére, ha a polgárt az (1) bekezdésben megjelölt bűncselekmény elkövetése miatt ítélték el.
(4) A bv. szerv értesíti a központi szervet, ha a (3) bekezdés szerinti polgár már nem áll külföldre utazás korlátozása hatálya alatt.
(5) Az (1) és (3) bekezdésben megjelölt szervek a központi szerv részére megküldik a polgár természetes személyazonosító adatait, valamint - a (3) bekezdés esetében - a külföldre utazási korlátozás megszűnésének várható idejét.
17. §   A fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, továbbá a katonai szolgálati kötelezettség alapján szolgálatot teljesítő személy és a besorozott hadköteles külföldre utazása esetén a rájuk vonatkozó törvények rendelkezéseit is alkalmazni kell.
17. §   A fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, továbbá a katonai szolgálatot teljesítő személy külföldre utazása esetén a rájuk vonatkozó törvények rendelkezéseit is alkalmazni kell.
17. §   A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja, továbbá a katonai szolgálatot teljesítő személy külföldre utazása esetén a rájuk vonatkozó törvények rendelkezéseit is alkalmazni kell.
18. §
(1) A 16. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozás hatálya alatt álló állampolgár kérelmére az útlevél hatóság - különös méltánylást érdemlő okból - meghatározott időtartamú külföldre utazást engedélyezhet. Az utazás engedélyezéséhez a 16. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában foglalt esetben a bíróság, d) pontja esetében a büntetés-végrehajtási bíró, az e) pont esetében pedig a 16. § (3) bekezdésében meghatározott szerv hozzájárulása szükséges.
(1) A 16. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozás hatálya alatt álló állampolgár kérelmére az útlevélhatóság - különös méltánylást érdemlő okból - meghatározott időtartamú külföldre utazást engedélyezhet. Az utazás engedélyezéséhez a 16. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott esetben a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság, a 16. § (1) bekezdésének d) pontja esetében a büntetés-végrehajtási bíró, az e) pontja esetében pedig a 16. § (3) bekezdésben meghatározott szerv hozzájárulása szükséges.
(1) A 16. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozás hatálya alatt álló állampolgár kérelmére az útlevélhatóság - különös méltánylást érdemlő okból - meghatározott időtartamú külföldre utazást engedélyezhet. Az utazás engedélyezéséhez a 16. § (1) bekezdésének a)-c) és f) pontjában foglalt esetben a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság, d) pontja esetében a büntetés-végrehajtási bíró, az e) pont esetében pedig a 16. § (3) bekezdésében meghatározott szerv hozzájárulása szükséges.
(1) A 16. § (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott korlátozás hatálya alatt álló állampolgár kérelmére az útlevélhatóság különös méltánylást érdemlő okból meghatározott időtartamú külföldre utazást engedélyezhet. Az utazás engedélyezéséhez a 16. § (1) bekezdésének b)-c) és f) pontjában foglalt esetben a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság, d) pontja esetében a büntetés-végrehajtási bíró, az e) pont esetében pedig a 16. § (3) bekezdésében meghatározott szerv hozzájárulása szükséges.
(1) A 16. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozás hatálya alatt álló állampolgár kérelmére - kivéve, ha őrizetben, kiadatási őrizetben, kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, illetve ideiglenes kiadatási letartóztatásban van - az útlevélhatóság különös méltánylást érdemlő okból meghatározott időtartamú külföldre utazást engedélyezhet. Az utazás engedélyezéséhez a 16. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt esetben a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság, d) pontja esetében a büntetés-végrehajtási bíró, az e) pont esetében pedig a 16. § (3) bekezdésében meghatározott szerv hozzájárulása szükséges.
(2) Az útlevél hatóság külön törvényben meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében a korlátozás hatálya alatt álló állampolgár részére az útlevelet hivatalból is kiadhatja.
19. §
(1) Az útlevél hatóság az úti okmány kiadását megtagadja vagy az úti okmányt visszavonja, ha
a) a 16. § (1) bekezdése alapján külföldre utazást korlátozó rendelkezés áll fenn;
b) azt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították;
c) az állampolgár az arra való jogosultság megszűnését követően az úti okmányt nem adta le.
(1) Az útlevélhatóság az érvénytelen úti okmányt visszavonja.
(1) Az útlevélhatóság - a 20. § (1) bekezdés a), d), h) és i) pontjában meghatározott eset kivételével - az érvénytelen úti okmányt visszavonja.
(2) Az útlevél hatóság a külföldön élő állampolgár részére a visszavont útlevelet kiadja, ha a büntetőeljárás során az ügyész vagy a bíróság által megállapított biztosítékot letétbe helyezték.
(3) A kiskorú úti okmányát vissza kell vonni, ha azt
a) bármelyik szülő azért kéri, mert az úti okmány kiadásához való hozzájárulását visszavonta;
a) szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő azért kéri, mert az úti okmány kiadásához való hozzájárulását visszavonta;
b) a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő azért kéri, mert a másik szülő - akinek a szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel - a kiskorú úti okmányát a felügyeleti jog szünetelése alatt vagy megszűnését követően nem adta át.
(4) Az őrizetbe vétel elrendelése esetén az úti okmányt el kell venni. Ha az őrizetbe vétel úgy szűnt meg, hogy az ügyész, illetőleg a bíróság előzetes letartóztatást, ideiglenes kényszergyógykezelést, lakhelyelhagyási tilalmat, vagy a büntetőeljárási törvény alapján az úti okmány elvételét nem rendelte el, az úti okmányt vissza kell adni.
20. §   Érvénytelen az úti okmány, ha
a) a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott vagy meghamisították;
b) az útlevél hatóság visszavonta;
c) azt nem az arra jogosult használja fel;
d) érvényességi ideje lejárt;
e) a használatára jogosult meghalt.
20. §
(1) Érvénytelen az úti okmány, ha
a) a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott vagy meghamisították;
a) elveszett vagy eltulajdonították,
b) az útlevél hatóság visszavonta;
b) az arra való jogosultság megszűnt;
b) személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott,
c) azt nem az arra jogosult használja fel;
c) meghamisították,
d) érvényességi ideje lejárt;
d) megsemmisült,
e) a használatára jogosult meghalt.
e) az arra való jogosultság megszűnt,
f) azt nem az arra jogosult használja fel,
g) érvényességi ideje lejárt,
h) annak jogosultja a külföldre utazási korlátozás alatt áll, a korlátozás időtartama alatt,
i) a 19. § (3) bekezdésében foglalt okból visszavonták, vagy
j) a használatára jogosult meghalt.
k) a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv az okmány adatainak körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítéséről a központi szervet elektronikus úton értesítette.
(2) Az úti okmány érvényességét nem érinti, ha a tároló elem nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a 7. § (1) bekezdésében foglalt adatokat.
(2) Az úti okmány érvényességét nem érinti, ha a tároló elem nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a 7. § (2)-(3) bekezdésben foglalt adatokat.

IV. FEJEZET
AZ ELJÁRÁS ALAPVETŐ SZABÁLYAI

21. §   A 20. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból érvénytelenné vált hivatalos útlevelet az útlevélhatóság az útlevél visszavonását elrendelő határozatában elveszettnek nyilvánítja és erről a Kormány által kijelölt központi útiokmány-nyilvántartó szervet (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) haladéktalanul értesíti.
21. §   A 20. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott okból érvénytelenné vált hivatalos útlevelet az útlevélhatóság az útlevél visszavonását elrendelő határozatában elveszettnek nyilvánítja és erről a Kormány által kijelölt központi útiokmány-nyilvántartó szervet (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) haladéktalanul értesíti.
21/A. §
(1) Az útlevélhatóság erre irányuló kérelemre a magánútlevelet, a második magánútlevelet, a szolgálati útlevelet, valamint a hajós szolgálati útlevelet soron kívüli, a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet sürgősségi vagy azonnali eljárás keretében adja ki. A magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati útlevél, valamint a hajós szolgálati útlevél soron kívüli, valamint a magánútlevél és a második magánútlevél sürgősségi, illetve azonnali eljárásban történő kiadásának eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, azonnali, illetve sürgősségi eljárásban történő kiadásáért az ügyfél az illetékekről szóló törvényben meghatározott illetéken felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat köteles fizetni.
21. §   A hatósági eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
21. §   A hatósági eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
22. §
(1) Az úti okmánnyal kapcsolatos államigazgatási ügyben hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.
(2) Az úti okmány visszavonását elrendelő határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(3) A másodfokú államigazgatási határozat közlésétől számított harminc napon belül a kérelmező keresettel kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A határozat felülvizsgálatáról a bíróság soron kívül dönt.
(3) Az útlevélhatóság határozatának felülvizsgálatáról a bíróság soron kívül dönt.
23. §
(1) Az úti okmányt az útlevél hatóság, továbbá a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtási intézet intézkedésre feljogosított tagja hivatalos eljárása során elveszi, ha az érvénytelen vagy e törvény szerint visszavonásának van helye.
(1) Az úti okmányt az útlevél hatóság, továbbá a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtási intézet intézkedésre feljogosított tagja hivatalos eljárása során elveszi, ha az érvénytelen vagy e törvény szerint visszavonásának van helye.
(1) Az úti okmányt az útlevélhatóság, továbbá a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtási intézet intézkedésre feljogosított tagja hivatalos eljárása során elveszi, ha e törvény szerint visszavonásának van helye.
(1) Az érvénytelen úti okmányt - a 20. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel - az útlevélhatóság, továbbá a bíróság, az ügyészség és a rendőrség, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal vámszerve és nyomozó hatósága, a büntetés-végrehajtási intézet intézkedésre feljogosított tagja, továbbá a magyar külképviselet intézkedésre feljogosított konzuli tisztviselője vagy tiszteletbeli konzuli tisztviselője hivatalos eljárása során elveszi.
(2) Az úti okmányt a Magyar Köztársaság Diplomáciai és Konzuli Képviseletének hatósági intézkedésre feljogosított tagja hivatalos eljárása során a 19. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a 20. § a), c) és e) pontjaiban meghatározott esetekben veszi el.
(2) Az érvénytelen úti okmányt a magyar külképviselet hatósági intézkedésre feljogosított konzuli tisztviselője hivatalos eljárása során elveszi.
(2) Az elvett úti okmányt haladéktalanul meg kell küldeni az útlevélhatóságnak, amely a visszavonásról öt napon belül dönt.
(3) Az átvett úti okmányt haladéktalanul meg kell küldeni az útlevél hatóságnak, amely a visszavonásról öt napon belül dönt.
(3) Az elvett úti okmányt haladéktalanul meg kell küldeni az útlevélhatóságnak, amely a visszavonásról öt napon belül dönt.
(3) Az úti okmány elvétele ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az úti okmány visszavonását elrendelő határozat elleni fellebbezésben támadható meg.
(4) Az úti okmány elvétele ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az az úti okmány visszavonását elrendelő határozat elleni fellebbezésben támadható meg.
(4) A 20. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott okból érvénytelen úti okmány visszatartásának érdekében az (1) bekezdésben meghatározott szerv intézkedik.

IV/A. FEJEZET
TÖRVÉNNYEL KIHIRDETETT NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ALAPJÁN KIÁLLÍTOTT KÖZOKIRATOK

23/B. §
(1) Ha törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés így rendelkezik, a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot a (2)-(4) bekezdés szerinti eljárásrend alapján kell kiállítani.
(2) A Kormány által kijelölt központi államigazgatási szerv (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: központi szerv) a személyesen megjelenő ügyfél (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot állít ki. A közokirat kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) A közokirat - ha a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - tartalmazza
a) a kérelmező személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt természetes személyazonosító adatait,
b) a kérelmező által eredetiben bemutatott hatósági erkölcsi bizonyítvány alapján azt a tényt, hogy a kérelmező büntetlen előéletű,
c) a kérelmező által eredetiben bemutatott magánútlevél alapján azt a tényt, hogy a kérelmező rendelkezik a visszautazás időpontjában is érvényes magánútlevéllel, valamint
d) a kérelmező nyilatkozatait arról, hogy a kérelmező
da) megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik,
db) megfelelő nyelvismerettel rendelkezik, továbbá
dc) vállalja, hogy legkésőbb a külföldi hatóság által kiállított tartózkodásra jogosító engedélyben foglalt idő leteltekor elhagyja az engedélyt kiállító államot.
(4) Ha a kérelmező a szükséges nyilatkozatot nem teszi meg vagy egyéb, a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott, a közokirat tartalmi elemeként feltüntetendő feltételt nem teljesít, kérelmét el kell utasítani.
(5) A központi szerv a közokiratokról - az azok felhasználásával kapcsolatos ellenőrzések lefolytatása céljából - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a közokirat számát és kiállításának keltét,
b) a kérelmező személyazonosító adatait, valamint
c) a közokirat kiállításának alapjául szolgáló okiratok számát (egyedi azonosítóját).
(6) A központi szerv az (5) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzésüktől számított öt évig tartja nyilván.
(7) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásból - a közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekmények megelőzése érdekében, valamint annak megállapítsa céljából, hogy az érintett az adott ország beutazási és tartózkodási szabályait megtartotta-e - adatot igényelhet
a) a külpolitikáért felelős miniszter,
b) a büntetőeljárást folytató szerv,
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint
d) azon állam magyarországi külképviselete, amelyben a közokirat felhasználásra kerül.
23/A. §
(1) A külföldre utazási korlátozás bejegyzéséről vagy törléséről az útlevélhatóság haladéktalanul dönt.
(2) Az úti okmány visszatartása ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az a külföldre utazási korlátozás bejegyzése elleni fellebbezésben támadható meg.

V. FEJEZET
ADATKEZELÉS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS

24. §   Az útlevél hatóság eljárása során - hatáskörére és illetékességére kiterjedően -, valamint a Belügyminisztériumnak a belügyminiszter által kijelölt szerve (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) az e törvényben meghatározott feladatok ellátásához a következő adatokat kezelheti:
a) az állampolgár családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, anyja nevét, állampolgárságát, menekült státusát (a továbbiakban együtt: személyi adat), valamint arcképmását, saját kezű aláírását és értesítési, illetőleg lakcímét;
b) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét;
c) az úti okmány iránti kérelem elutasításának, illetőleg a kiadott úti okmány visszavonásának tényét és annak indokát;
d) annak az úti okmánynak az adatait, amelynek elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették;
e) a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt álló állampolgár személyi adatait, lakcímét és az utazást korlátozó okot.
24. §   Az útlevélhatóság eljárása során, valamint a Belügyminisztériumnak a belügyminiszter által kijelölt szerve (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) - hatáskörére és illetékességére kiterjedően - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a következő adatokat kezelheti:
a) az állampolgár családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, nemét, állampolgárságát, menekült vagy bevándorolt jogállását (a továbbiakban: személyi adat), külföldre utazásra felhasználható - személyazonosságát igazoló - hatósági igazolványának számát, továbbá értesítési címét, illetőleg lakcímét,
a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, nemét, állampolgárságát, menekült vagy bevándorolt jogállását (a továbbiakban: személyi adat), külföldre utazásra felhasználható - személyazonosságát igazoló - hatósági igazolványának számát, továbbá értesítési címét, illetőleg lakcímét,
b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását,
c) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,
d) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, és a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős határozat adatait (a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a megszüntetés kezdő időpontját),
e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét, az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,
e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét, az ideiglenes magánútlevél ellenőrző sorszámát, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,
f) az úti okmány elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, cseréjének, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait,
f) az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, cseréjének, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait,
g) az útlevél hatósági eljárást lefolytató köztisztviselő egyedi azonosító kódját,
h) a külföldre utazás korlátozására vonatkozó adatokat,
i) a külföldre utazás korlátozásának ideiglenes feloldása esetén az ügyben eljáró útlevélhatóság megnevezését, az intézkedés időpontját, a hozzájáruló szerv megnevezését, iktatószámát, a hozzájárulás időpontját, a köztartozás miatt nyújtott biztosíték adásának tényét és időpontját,
j) a korlátozás feloldására irányuló kérelem megtagadásának tényét és időpontját.
k) a hivatalos útlevél használatára jogosult személy diplomáciai rangját, az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímeit.
24. §   Az útlevélhatóság eljárása során, valamint a Kormány által kijelölt központi útiokmány-nyilvántartó szerv (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) - hatáskörére és illetékességére kiterjedően - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a következő adatokat kezelheti:
a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, nemét, állampolgárságát, menekült vagy bevándorolt jogállását (a továbbiakban: személyi adat), külföldre utazásra felhasználható - személyazonosságát igazoló - hatósági igazolványának számát, továbbá értesítési címét, illetőleg lakcímét,
b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását,
c) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,
d) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, és a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős határozat adatait (a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a megszüntetés kezdő időpontját),
e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét, az ideiglenes magánútlevél ellenőrző sorszámát, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,
f) az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, cseréjének, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait,
f) az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, cseréjének, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait, továbbá a figyelmeztető jelzés elhelyezésével kapcsolatos adatokat,
g) az útlevél hatósági eljárást lefolytató köztisztviselő egyedi azonosító kódját,
h) a külföldre utazás korlátozására vonatkozó adatokat,
i) a külföldre utazás korlátozásának ideiglenes feloldása esetén az ügyben eljáró útlevélhatóság megnevezését, az intézkedés időpontját, a hozzájáruló szerv megnevezését, iktatószámát, a hozzájárulás időpontját, a köztartozás miatt nyújtott biztosíték adásának tényét és időpontját,
j) a korlátozás feloldására irányuló kérelem megtagadásának tényét és időpontját,
k) a hivatalos útlevél használatára jogosult személy diplomáciai rangját, az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímeit.
24. §   Az útlevélhatóság eljárása során, valamint a Kormány által kijelölt központi útiokmány-nyilvántartó szerv (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a következő adatokat kezelheti:
a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, nemét, állampolgárságát, menekült vagy bevándorolt jogállását (a továbbiakban: személyi adat), külföldre utazásra felhasználható - személyazonosságát igazoló - hatósági igazolványának számát, továbbá értesítési címét, illetőleg lakcímét,
b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását,
c) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,
d) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, és a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős határozat adatait (a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a megszüntetés kezdő időpontját),
e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét, az ideiglenes magánútlevél ellenőrző sorszámát, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,
f) az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, cseréjének, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait, továbbá a figyelmeztető jelzés elhelyezésével kapcsolatos adatokat,
g) az útlevélhatósági eljárást lefolytató köztisztviselő egyedi azonosító kódját,
h) a külföldre utazás korlátozására vonatkozó adatokat,
i) a külföldre utazás korlátozásának törlése esetén az ügyben eljáró útlevélhatóság megnevezését, az intézkedés időpontját, az értesítésre kötelezett, illetve a döntésre jogosult szerv megnevezését, iktatószámát, az értesítés, illetve a döntés időpontját,
k) a hivatalos útlevél használatára jogosult személy diplomáciai rangját, az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímeit.
24. §   Az útlevélhatóság eljárása során, valamint a központi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a következő adatokat kezelheti:
a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, nemét, állampolgárságát, menekült vagy bevándorolt jogállását (a továbbiakban: személyi adat), külföldre utazásra felhasználható - személyazonosságát igazoló - hatósági igazolványának számát, továbbá értesítési címét, illetőleg lakcímét,
b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását,
c) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,
d) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, és a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős határozat adatait (a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a megszüntetés kezdő időpontját),
e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét, az ideiglenes magánútlevél ellenőrző sorszámát, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,
f) az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, cseréjének, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait, továbbá a figyelmeztető jelzés elhelyezésével kapcsolatos adatokat,
g) az útlevélhatósági eljárást lefolytató köztisztviselő egyedi azonosító kódját,
h) a külföldre utazás korlátozására vonatkozó adatokat,
i) a külföldre utazás korlátozásának törlése esetén az ügyben eljáró útlevélhatóság megnevezését, az intézkedés időpontját, az értesítésre kötelezett, illetve a döntésre jogosult szerv megnevezését, iktatószámát, az értesítés, illetve a döntés időpontját,
k) a hivatalos útlevél használatára jogosult személy diplomáciai rangját, az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímeit.
24. §   A központi adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban a következő adatokat kezeli:
a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén anyja előző születési családi és utónevét, nemét, állampolgárságát, menekült vagy bevándorolt jogállását (a továbbiakban: személyi adat), külföldre utazásra felhasználható - személyazonosságát igazoló - hatósági igazolványának számát, továbbá értesítési címét, illetve lakcímét,
b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását, továbbá a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát,
c) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,
d) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, és a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat adatait (a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a megszüntetés kezdő időpontját),
e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét, az ideiglenes magánútlevél ellenőrző sorszámát, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,
f) az úti okmány cseréjére, találására, visszaadására, leadására, elvételére, valamint a 20. § (1) bekezdése szerinti érvénytelenségére vonatkozó adatokat,
g) a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos adatokat,
h) az útlevélhatósági eljárást lefolytató köztisztviselő egyedi azonosító kódját,
i) a külföldre utazás korlátozásának tényét és a 16/B. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat,
j) a külföldre utazás korlátozásának törlése esetén az ügyben eljáró útlevélhatóság megnevezését, a törlés időpontját, valamint a 16/B. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat, továbbá
k) a hivatalos útlevél használatára jogosult személy diplomáciai rangját, az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímeit.
24. §
(1) A központi adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban a következő adatokat kezeli:
a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén anyja előző születési családi és utónevét, nemét, állampolgárságát, menekült vagy bevándorolt jogállását (a továbbiakban: személyi adat), külföldre utazásra felhasználható - személyazonosságát igazoló - hatósági igazolványának számát, továbbá értesítési címét, illetve lakcímét,
b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását, továbbá a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát,
c) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,
d) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, és a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat adatait (a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a megszüntetés kezdő időpontját),
e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét, az ideiglenes magánútlevél ellenőrző sorszámát, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,
f) az úti okmány cseréjére, találására, visszaadására, leadására, elvételére, valamint a 20. § (1) bekezdése szerinti érvénytelenségére vonatkozó adatokat,
g) a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos adatokat,
h) az útlevélhatósági eljárást lefolytató köztisztviselő egyedi azonosító kódját,
i) a külföldre utazás korlátozásának tényét és a 16/B. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat,
j) a külföldre utazás korlátozásának törlése esetén az ügyben eljáró útlevélhatóság megnevezését, a törlés időpontját, valamint a 16/B. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat, továbbá
k) a hivatalos útlevél használatára jogosult személy diplomáciai rangját, az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímeit.
l) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) A központi adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgárok (1) bekezdésben meghatározott adatait a központi útiokmány-nyilvántartásban elkülönülten kezeli.
24/A. §
(1) A központi adatkezelő szerv központi útiokmány-nyilvántartással összefüggő feladat- és hatáskörében:
a) felügyeletet gyakorol a körzetközponti feladatokat ellátó, okmányirodát működtető települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) nyilvántartási tevékenysége felett;
a) felügyeletet gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) közreműködői tevékenysége felett,
b) kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét;
b) biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét,
c) a nyilvántartásból a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít;
d) működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét.
d) végzi a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási feladatokat, valamint
e) működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét.
(2) A körzetközponti jegyző a 24. § a)-g) pontjában meghatározott, illetve a külpolitikáért felelős miniszter a 24. §-ban meghatározott adatokról, illetve ezek változásáról elektronikus úton értesíti a központi adatkezelő szervet.
(2) A járási hivatal a 24. § a)-f) pontjában meghatározott, míg a külpolitikáért felelős miniszter a 24. § a)-f), illetve j) és k) pontjában meghatározott adatokról, illetve ezek változásáról elektronikus úton értesíti a központi adatkezelő szervet.
25. §   A központi adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
25. §   A központi adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egyedi felmentést kap.
25. §   A korlátozás elrendelése céljából a következő szervek értesítik a központi adatkezelő szervet:
a) a vádirat benyújtásáig az ügyész, ezt követően a büntetőügyben eljáró bíróság, az eljárás befejezése után a büntetés-végrehajtási bíró a 16. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti büntetőeljárás alá vont, illetőleg fogva tartott állampolgár személyi adatairól és lakcíméről, az eljárás megindításának időpontjáról, az indokául szolgáló cselekmény törvényi minősítéséről, az eljárás jogerős befejezéséről, valamint a lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséről és megszüntetéséről;
a) a 16. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt esetben a vádirat benyújtásáig a nyomozó hatóság, illetve az ügyész, a vádirat benyújtását követően a büntetőügyben eljáró bíróság a kényszerintézkedés hatálya alatt álló állampolgár személyi adatairól és lakcíméről, valamint a kényszerintézkedés elrendeléséről és megszűnéséről;
b) a 16. § (1) bekezdés e) pontja szerinti korlátozás kezdeményezésére jogosult hatóság azoknak az állampolgároknak a személyi adatairól és lakcíméről, továbbá a köztartozásuk mértékéről, illetőleg a köztartozás megszűnéséről, akiknek külföldre utazása korlátozását köztartozás meg nem fizetése miatt kezdeményezik.
b) a 16. § (1) bekezdésének d) pontja esetében az eljárás jogerős befejezése után a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt személyi adatairól és lakcíméről, a büntetés kitöltéséről vagy végrehajthatóságának megszűnéséről, a feltételes szabadságra bocsátásról, illetve a kényszergyógykezelés befejezéséről;
c) a 16. § (1) bekezdés e) pontja szerinti korlátozás kezdeményezésére jogosult hatóság azoknak az állampolgároknak a személyi adatairól és lakcíméről, továbbá a köztartozásuk mértékéről, illetve a köztartozás megszűnéséről, akiknek külföldre utazása korlátozását köztartozás meg nem fizetése miatt kezdeményezik.
26. §   Az útlevél hatóság a kérelmező személyi és lakcím adatai azonosításához, illetőleg utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,
b) a központi adatkezelő szervtől a 24. § és a 25. § alapján kezelt adatokból, valamint
c) közvetlenül vagy a központi adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartó rendszeréből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, valamint a menekültügyi hatóságtól.
26. §   Az útlevélhatóság a kérelmező személyi és lakcím adatai azonosításához, illetőleg utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,
b) a központi adatkezelő szervtől a 24. § és a 25. § alapján kezelt adatokból, valamint
c) közvetlenül vagy a központi adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartó rendszeréből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, valamint a menekültügyi hatóságtól.
26. §
(1) Az útlevélhatóság a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,
b) a központi adatkezelő szervtől a 16. § (2) bekezdés és a 24. § alapján kezelt adatokból, valamint
c) közvetlenül vagy a központi adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartó rendszeréből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, valamint a menekültügyi hatóságtól.
(1) Az útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,
b) a központi adatkezelő szervtől a 24. § alapján kezelt adatokból, kivéve a 24. § g) pontjában meghatározott adatokat, valamint
c) közvetlenül vagy a központi adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartó rendszeréből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, valamint a menekültügyi hatóságtól.
(1a) Az útlevélhatóság a kérelmező anyakönyvi adatainak beszerzése érdekében elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult adatokat átvenni az elektronikus anyakönyvből.
(2) Hivatalos útlevelek esetében
a) az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv értesíti az útlevélhatóságot, hogy a hivatalos útlevél használatára jogosult személy jogosultsága megszűnt,
a) az utazást elrendelő vagy az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet értesíti az útlevélhatóságot, hogy a hivatalos útlevél használatára jogosult személy jogosultsága megszűnt,
b) az útlevélhatóság adatot kérhet a 11. § (3) bekezdésében meghatározott szervtől.
b) az útlevélhatóság adatot kérhet a 11. § (3) bekezdésében meghatározott szervtől vagy gazdálkodó szervezettől.
27. §
(1) Az útlevél hatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv - törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a határőrségnek, a vám- és pénzügyőrségnek, a nyugdíjbiztosítási szervnek, a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekkel foglalkozó szervének, valamint - a menekülteket érintően - a menekültügyi hatóságnak adhat át adatot.
(1) Az útlevél hatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv - törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a határőrségnek, a vám- és pénzügyőrségnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, valamint - a menekülteket érintően - a menekültügyi hatóságnak adhat át adatot.
(1) Az útlevél hatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv - törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a vám- és pénzügyőrségnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, valamint - a menekülteket érintően - a menekültügyi hatóságnak adhat át adatot.
(1) Az útlevélhatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv - törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a vám- és pénzügyőrségnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, valamint a menekültügyi hatóságnak adhat át adatot.
(1) Az útlevélhatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv - törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a vám- és pénzügyőrségnek, a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, valamint a menekültügyi hatóságnak adhat át adatot.
(1) A központi adatkezelő szerv - törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából - a 24. § g) pontjában meghatározott adatok kivételével a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervének és nyomozó hatóságának, a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, valamint a menekültügyi hatóságnak adhat át adatot.
(1) A központi adatkezelő szerv - törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából - a 24. § g) pontjában meghatározott adatok kivételével a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervének és nyomozó hatóságának, a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az állampolgársági ügyekért felelős miniszternek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, valamint a menekültügyi hatóságnak adhat át adatot.
(1a) A központi adatkezelő szerv a 24. § d) és h)-k) pontjában meghatározott adatok kivételével a szabálysértési, illetve az előkészítő eljárást folytató hatóságnak adhat át adatot a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez.
(1b) A központi adatkezelő szerv a 24. § a) és e) pontjában meghatározott adatokat a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak az utasadatok kockázatelemzése céljából átadhatja.
(1b) A központi adatkezelő szerv a 24. § a) és e) pontjában meghatározott adatokat a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak az utasadatok kockázatelemzése céljából átadhatja.
(2) A központi adatkezelő szerv a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása érdekében értesíti a határőrséget annak az állampolgárnak a személyi, illetőleg úti okmányának adatairól, aki a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll, vagy úti okmányát az útlevél hatóság jogerősen visszavonta.
(2) A központi adatkezelő szerv a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása céljából közvetlen adathozzáféréssel biztosítja a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszert vezető szerv részére az úti okmány adattartalmának és érvényességének ellenőrzését.
(2) A határőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetőleg a személyazonosság ellenőrzése céljából - közvetlen adathozzáféréssel - adatokat vehet át a központi adatkezelő szerv által a 24. § alapján kezelt adatállományból. Az adatokat az adatkérőnek a személyazonosítást követően haladéktalanul törölnie kell.
(2) A Határőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetőleg a személyazonosság megállapítása céljából - közvetlen adathozzáféréssel - adatokat vehet át a központi adatkezelő szerv által a 24. § a)-k) pontja alapján kezelt adatállományból. Az adatokat az adatkérőnek az ellenőrzést követően haladéktalanul törölnie kell.
(2) A Rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetőleg a személyazonosság megállapítása céljából - közvetlen adathozzáféréssel - adatokat vehet át a központi adatkezelő szerv által a 24. § a)-k) pontja alapján kezelt adatállományból. Az adatokat az adatkérőnek az ellenőrzést követően haladéktalanul törölnie kell.
(2) A központi adatkezelő szerv - ha törvény másként nem rendelkezik - a 24. § g) pontban meghatározott adatokról adatszolgáltatást nem teljesíthet, ide nem értve az érintett személy 28. § (2a) és (2b) bekezdésben foglalt tájékoztatási jogát, illetve hatósági bizonyítvány iránti igénylését.
(2a) A választási szerv a külön törvényben meghatározott feladatai ellátásához - közvetlen adathozzáféréssel - adatokat vehet át a központi adatkezelő szerv által a 24. § a) és e) pontja alapján kezelt adatállományból.
(3) A központi adatkezelő szerv annak az úti okmánynak az adatairól - beleértve a jogosult személyi adatait is -, amelynek elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették, az útlevél jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából értesíti a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartását vezető szervet, valamint a Külügyminisztériumot.
(3) A központi adatkezelő szerv az úti okmány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából határozattal elrendeli annak az úti okmánynak körözését, amelynek elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését bejelentették.
(3) A központi adatkezelő szerv haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja annak az útlevélnek az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, illetve találását bejelentették, és ezt a tényt a központi útiokmány-nyilvántartásba bejegyezték.
(3) A központi adatkezelő szerv haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja annak az útlevélnek az adatait, amelynek elvesztését - ideértve a 21. § szerint elveszettnek nyilvánított hivatalos útlevelet is -, eltulajdonítását, megsemmisülését, illetve találását bejelentették és ezt a tényt a központi útiokmány-nyilvántartásba bejegyezték.
(3) A rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetve a személyazonosság megállapítása céljából - közvetlen adathozzáféréssel - adatokat vehet át a központi adatkezelő szerv által a 24. § a)-f) és h)-k) pontja alapján kezelt adatállományból. Az adatokat az adatkérőnek az ellenőrzést követően haladéktalanul törölnie kell.
(4) Az útlevélhatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban való személyazonosítás céljára adatot szolgáltathat az érintett polgár arcképmásáról és aláírásáról, valamint úti okmányának érvényességi idejéről.
(4) Az útlevélhatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás során a személyazonosítás céljára a 24. § a)-c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatokat szolgáltathatja.
(4) Az útlevélhatóság, illetve a központi adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás során a személyazonosítás céljára a 24. § a)-c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatokat szolgáltathatja.
(5) A központi adatkezelő szerv a külön jogszabályban meghatározott figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja a központi útiokmány-nyilvántartásban a 20. § (1) bekezdés a), c), d), f), h) és i) pontja szerinti okból érvénytelenítésre került hivatalos és magánútlevél külön törvényben meghatározott adatait.
(5) A központi adatkezelő szerv a jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy - a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv által az okmány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítéséről küldött elektronikus értesítés alapján - büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja a központi útiokmány-nyilvántartásban érvénytelenítésre került hivatalos és magánútlevél törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs a hatóság, a 20. § (1) bekezdés i) pontja szerinti esetben a szülői felügyeletet gyakorló személy vagy a 20. § (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben a visszatartására jogosult szerv birtokában.
(6) Amennyiben a 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti okmány esetében az okmány megkerülésének tényét és időpontját, illetve a 20. § (1) bekezdés h) pontja szerinti okmány esetében a külföldre utazási korlátozás megszűnését és időpontját, valamint a 19. § (3) bekezdésében foglalt visszavonási ok megszűnését és időpontját a központi útiokmány-nyilvántartásba bejegyezték, a központi adatkezelő szerv az (1) bekezdés szerint gondoskodik a továbbított figyelmeztető jelzés törléséről.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti útlevél időközben megkerült és az okmány megkerülésének tényét a központi útiokmány-nyilvántartásba bejegyezték, vagy a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv az okmánykörözés visszavonásáról, törléséről elektronikus úton küldött értesítést, a központi adatkezelő szerv az (5) bekezdés szerint gondoskodik a továbbított schengeni figyelmeztető jelzés törléséről.
(7) Amennyiben az úti okmány megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv kitöltetlen úti okmány eltűnéséről (elvesztés, eltulajdonítás), illetve az eltűnt kitöltetlen okmány megkerüléséről értesíti a központi adatkezelő szervet, a központi adatkezelő szerv a külön jogszabály szerinti felhasználói felületen keresztül gondoskodik a figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről.
(7) Amennyiben az úti okmány megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv kitöltetlen úti okmány eltűnéséről (elvesztés, eltulajdonítás), illetve az eltűnt kitöltetlen okmány megkerüléséről értesíti a központi adatkezelő szervet, a központi adatkezelő szerv a jogszabályban meghatározott NS.CP Portál felületen keresztül gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről.
(8) Az anyakönyvvezető az állampolgárság ellenőrzése, valamint az elhunyt személyek személyazonosság igazolására alkalmas okmányának bevonása céljából a 24. § a), e) és f) pontjában foglalt adatokat lekérdezheti.
(8) Az anyakönyvvezető a személyazonosság és állampolgárság ellenőrzése, valamint az elhunyt személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának bevonása céljából a 24. § (1) bekezdés a), e) és f) pontjában foglalt adatokat lekérdezheti.
(9) A büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése érdekében - közvetlen adathozzáféréssel - a 24. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjában meghatározott adatokat átveheti.
(10) A központi adatkezelő szerv az (5) és (6) bekezdés szerinti jelzéskezelési művelet végrehajtásával egyidejűleg gondoskodik az okmányadatok Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában történő elhelyezéséről, illetve törléséről.
(11) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adat közlésével is igényelhetnek adatot az útiokmány-nyilvántartásból.
(12) A központi adatkezelő szerv - a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adat alkalmazásával - köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint ezen személy központi útiokmány-nyilvántartásban szereplő arcképmás adatának változásáról.
27/A. §   A központi adatkezelő szerv az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmását, valamint a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adatot átadja.
28. §
(1) Az útlevél hatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére - az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltathat arra vonatkozóan, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal, az úti okmány száma alapján birtokosának családi és utónevéről, valamint az úti okmány elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, illetőleg megkerülésének tényéről.
(1) Az útlevélhatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére - az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltathat
a) arra vonatkozóan, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal;
b) az úti okmány birtokosának családi és utónevéről - ideértve a leánykori családi és utónevet is -,
b) az úti okmány birtokosának családi és utónevéről - ideértve a születési családi és utónevet is -,
c) az úti okmány elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, illetőleg megkerülésének tényéről, valamint
c) az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetőleg megkerülésének tényéről, valamint
d) törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére az érintett arcképmásáról és saját kezű aláírásáról is, de a személyazonosítást követően ezen adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az érintett a további adatkezeléshez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.
(1) A (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott eltérésekkel a központi adatkezelő szerv természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére - az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltathat
a) arra vonatkozóan, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal;
b) az úti okmány birtokosának családi és utónevéről - ideértve a születési családi és utónevet is -,
c) az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetőleg megkerülésének tényéről, valamint
d) törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére az érintett arcképmásáról és saját kezű aláírásáról is, de a személyazonosítást követően ezen adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az érintett a további adatkezeléshez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.
(2) Az útlevél hatóság, valamint a központi adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatot statisztikai célra felhasználhatja, abból ilyen célra, személyazonosító adat nélkül adatot szolgáltathat.
(2) Az útlevélhatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv az úti okmány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az úti okmány kiadásáról, cseréjéről, visszavonásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről. Az adatszolgáltatási eljárás elektronikus ügyintézés útján is folyhat.
(2) Az útlevélhatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv az úti okmány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az úti okmány kiadásáról, cseréjéről, visszavonásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről.
(2) A (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott eltérésekkel az útlevélhatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv az úti okmány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az úti okmány kiadásáról, cseréjéről, visszavonásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről.
(2a) Ha a kérelmező saját, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról kér tájékoztatást, a kérelemre és annak teljesítésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2b) Ha a kérelmező a saját, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról hatósági bizonyítvány kiállítását kéri, e törvénynek az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatósági bizonyítvány kiállítását a kérelmező bármely, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról kérheti.
(3) Az e törvény alapján kezelt személyes adatok külföldi adatkezelő részére - ideértve a nemzetközi szervezeteket is - nemzetközi szerződés alapján továbbíthatók, feltéve, ha az adatkezelés feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adatra nézve azonosan teljesülnek.
(3) Az útlevél hatóság, valamint a központi adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatot statisztikai célra felhasználhatja, abból ilyen célra, személyazonosító adat nélkül adatot szolgáltathat.
(3) Az útlevélhatóság, valamint a központi adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatot statisztikai célra felhasználhatja, abból ilyen célra, személyazonosító adat nélkül adatot szolgáltathat.
(4) A diplomata és a külügyi szolgálati útlevelek tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott adatokat csak ezen okmányok kiadására feljogosított útlevélhatóság szolgáltathatja.
(4) Az e törvény alapján kezelt személyes adatok külföldi adatkezelő részére - ideértve a nemzetközi szervezeteket is - nemzetközi szerződés alapján továbbíthatók, feltéve, ha az adatkezelés feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adatra nézve azonosan teljesülnek.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(5) A diplomata és a külügyi szolgálati útlevelek tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott adatokat csak ezen okmányok kiadására feljogosított útlevélhatóság szolgáltathatja.
(5) Az adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés útján is teljesíthető.
(5) Ha az adatszolgáltatás iránti kérelemben hatósági bizonyítvány kiállítását nem kérik, az adatszolgáltatás ügyintézési határideje - a kérelem beérkezését követő naptól számított - húsz nap. Az adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés útján is teljesíthető.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(6) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(6) Az (1), (2) és (2b) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(7) A központi adatkezelő szerv a külön törvényben vagy a polgár ügyintézési rendelkezésében meghatározott szervek számára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, illetve a polgár ügyintézési rendelkezése alapján
a) a polgár természetes személyazonosító adatai alapján a polgár útlevele okmányazonosítója titkosított kapcsolati kódjának, illetve
b) a polgár útlevelének okmányazonosítója alapján az útlevélben szereplő természetes személyazonosító adatok
továbbítására jogosult.
(8) A központi adatkezelő szerv az útlevél kiadásáról szóló döntését követően az útlevél okmány megszemélyesítésével egyidejűleg az útlevél okmányazonosítója alapján kapcsolati kódot képez, majd a titkosított kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével a külön törvény szerinti összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés újabb kapcsolati kóddal történő kiegészítése céljából átadja.
29. §
(1) Az útlevél hatóság és a központi adatkezelő szerv köteles biztosítani, hogy az állampolgár megismerhesse, hogy mely adatszolgáltatás alanya volt.
(1) Az útlevélhatóság és a központi adatkezelő szerv köteles biztosítani, hogy az állampolgár megismerhesse, hogy mely adatszolgáltatás alanya volt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére teljesített adatszolgáltatás körében - külön törvényben meghatározottak szerint - korlátozható, vagy kizárható.
(3) Az útlevél hatóság, valamint a központi adatkezelő szerv az e törvény alapján teljesített adatszolgáltatásról nyilvántartást vezet, amelyet az adatszolgáltatástól számított öt évig köteles megőrizni.
(3) Az útlevélhatóság, valamint a központi adatkezelő szerv az e törvény alapján teljesített adatszolgáltatásról nyilvántartást vezet, amelyet az adatszolgáltatástól számított öt évig köteles megőrizni.
30. §   Az útlevél hatóság az eljárásában keletkezett iratokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított egy évig őrzi meg, ezt követően azokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint selejtezi.
30. §   Az útlevélhatóság az eljárásában keletkezett iratokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított egy évig őrzi meg, ezt követően azokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint selejtezi.
30. §
(1) Az útlevélhatóság és a közreműködő szerv a 24. §-ban meghatározott adatok kezelésére az eljárás befejezéséig jogosult.
(2) Az útlevélhatósági eljárásban keletkezett iratokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított egy évig kell megőrizni, ezt követően azokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint selejtezni kell.
31. §
(1) A 24. §-ban meghatározott adatokat az útlevél hatóság az eljárás befejezéséig, a központi adatkezelő szerv pedig az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított öt évig kezelheti.
(1) A 24. §-ban meghatározott adatokat az útlevélhatóság az eljárás befejezéséig, a központi adatkezelő szerv pedig az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított öt évig kezelheti.
(1) A központi adatkezelő szerv a 24. §-ban meghatározott adatokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított öt évig kezeli.
(2) A központi adatkezelő szerv a 25. §-ban meghatározott adatokat a külföldre utazást korlátozó ok megszűnését követő egy évig kezelheti.
(2) A központi adatkezelő szerv a 16. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a külföldre utazást korlátozó ok megszűnését követő egy évig kezelheti.
(2) A központi adatkezelő szerv a 16/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat a külföldre utazást korlátozó ok megszűnését követő egy évig kezeli.
32. §   A hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgár személyi adatait és a kiadott útlevél adatait az utazást elrendelő, illetőleg az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv - diplomata- és külügyi szolgálati útlevél esetén a Külügyminisztérium, az országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés f) pontja] diplomata-útlevele tekintetében az Országgyűlés Hivatala - az útlevélnek az arra való jogosultság megszűnését követő bevonásáig kezeli.
32. §   A hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgár személyi adatait és a kiadott útlevél adatait az utazást elrendelő, illetőleg az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv - diplomata- és külügyi szolgálati útlevél esetén a külpolitikáért felelős miniszter, az országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés f) pontja] diplomata-útlevele tekintetében az Országgyűlés Hivatala - az útlevélnek az arra való jogosultság megszűnését követő bevonásáig kezeli.
32. §   A hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgár személyi adatait és a kiadott útlevél adatait
a) az Európai Parlament magyarországi képviselője és az országgyűlési képviselő, továbbá a vele hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke [12. § (1) bekezdés g) pontja] diplomata útlevele tekintetében az Országgyűlés Hivatala,
a) az Európai Parlament magyarországi képviselője és az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, továbbá a vele hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke [12. § (1) bekezdés g) pontja] diplomata útlevele tekintetében az Országgyűlés Hivatala,
b) egyéb diplomata útlevél, valamint a külügyi szolgálati útlevél esetén a külpolitikáért felelős miniszter,
c) szolgálati útlevél esetében az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, valamint
d) hajós szolgálati útlevél esetén a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet az útlevélnek az arra való jogosultság megszűnését követő bevonásáig kezeli.
32/A. §
(1) A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatait
a) az útlevélhatóság kizárólag a tároló elemet tartalmazó úti okmány kiadásáig jogosult kezelni, azokat az úti okmány kiadásakor haladéktalanul törölni kell,
a) az útlevélhatóság - az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült útlevelek pótlására történő útlevél-kiállítás, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelemhez történő felhasználás érdekében - a tároló elemet tartalmazó úti okmány érvényességi idejének lejártáig jogosult kezelni, ha ehhez a kérelmező az adatok rögzítésekor írásban hozzájárul, ezt követően az adatokat haladéktalanul törölni kell; hozzájárulás hiányában az útlevélhatóság a tároló elemet kizárólag a tároló elemet tartalmazó úti okmány kiadásáig jogosult kezelni és az adatokat az úti okmány kiadásakor haladéktalanul törölni kell,
b) a Határőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti,
b) a Rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti,
b) a Rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti, kizárólag a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott célból,
c) a 27. § (1) bekezdésének és a 28. § (3) bekezdésének alkalmazása során nem lehet átadni vagy továbbítani.
c) a Kormány által kijelölt hatóság kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti, abból a célból, hogy a kérelmező a tároló elem tartalmát ellenőrizhesse,
d) a 27. § (1) bekezdésének és a 28. § (3) bekezdésének alkalmazása során nem lehet átadni vagy továbbítani.
(2) A személyes adatoknak a tároló elemben történő tárolását olyan technikai módszerek alkalmazásával kell megvalósítani, amelyek az elérhető legmagasabb szinten biztosítják azt, hogy a tároló elem tartalmához illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá.

VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba. A törvény hatálybalépésekor folyamatban levő kivándorlás iránti kérelem esetén a már megkezdett eljárást meg kell szüntetni.
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépése előtt kiállított útlevelek érvényességi idejük lejártáig használhatók fel utazásra.
(3) Ahol jogszabály kivándorlást említ, azon külföldi letelepedést kell érteni.
34. §   A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1989. évi XXVIII. törvény;
b) a kivándorlásról szóló 1989. évi XXIX. törvény;
c) a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 75. §-a c) pontjának harmadik francia bekezdése;
d) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (4) bekezdésének e) pontja.
37. § a)
34. §   A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1989. évi XXVIII. törvény;
b) a kivándorlásról szóló 1989. évi XXIX. törvény;
c) a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 75. §-a c) pontjának harmadik francia bekezdése;
41. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a) az útlevél hatóságokat, feladat- és hatáskörüket, továbbá az úti okmánnyal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szerveket és feladataikat;
a) az útlevélhatóságokat, feladat- és hatáskörüket, továbbá az úti okmánnyal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szerveket és feladataikat;
b) az útlevél kivételével az egyéb úti okmányok fajtáit;
c) az eljárás részletes szabályait, valamint az úti okmányok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.
d) a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződések alapján kiállításra kerülő közokiratok kiadásáért és a kiadott közokiratok nyilvántartásáért felelős központi államigazgatási szervet.
(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter - a b) és a d) pont tekintetében a külügyminiszterrel egyetértésben -, hogy rendeletben határozza meg
a) a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél kiadására jogosult útlevél hatóság kivételével az útlevél hatóságok székhelyét és illetékességi területét;
b) a Magyar Köztársaság útlevelének és egyéb úti okmányainak mintáját, az úti okmány iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány tartalmát;
c) az úti okmányokkal összefüggő adatkezelés részletes szabályait, és kijelölje a központi adatkezelő szervet, valamint meghatározza azokat a szerveket, amelyek a központi adatkezelő szerv részére adatfeldolgozást végezhetnek, illetőleg az úti okmányok előállításában közreműködhetnek;
d) a külképviseleteknek az útlevél kiadásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatait.
e) a pénzügyminiszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét, a kedvezmények és mentességek körét.
(2) Felhatalmazást kap a külföldre utazásért felelős miniszter - a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben -, hogy rendeletben határozza meg
a) a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél kiadására jogosult útlevél hatóság kivételével az útlevél hatóságok székhelyét és illetékességi területét;
a) a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél kiadására jogosult útlevélhatóság kivételével az útlevélhatóságok székhelyét és illetékességi területét;
b) a Magyar Köztársaság útlevelének és egyéb úti okmányainak mintáját, az úti okmány iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány tartalmát;
c) az úti okmányokkal összefüggő adatkezelés részletes szabályait, és kijelölje a központi adatkezelő szervet, valamint meghatározza azokat a szerveket, amelyek a központi adatkezelő szerv részére adatfeldolgozást végezhetnek, illetőleg az úti okmányok előállításában közreműködhetnek;
c) az úti okmányokkal összefüggő adatkezelés részletes szabályait, és kijelölje a központi adatkezelő szervet, valamint kijelölje azokat az adatfeldolgozónak nem minősülő szerveket, amelyek az úti okmányok előállításában közreműködhetnek;
d) a külképviseleteknek az útlevél kiadásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatait;
e) a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét, a kedvezmények és mentességek körét.
e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - az útlevél kivételével - az úti okmányok kiadásáért és cseréjéért; valamint a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét, a kedvezmények és mentességek körét.
(2) Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter - a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben -, hogy rendeletben határozza meg
a) a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél kiadására jogosult útlevélhatóság kivételével az útlevélhatóságok székhelyét és illetékességi területét;
b) a Magyar Köztársaság útlevelének és egyéb úti okmányainak mintáját, az úti okmány iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány tartalmát;
b) Magyarország útlevelének és egyéb úti okmányainak mintáját, az úti okmány iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány tartalmát;
c) az úti okmányokkal összefüggő adatkezelés részletes szabályait, és kijelölje a központi adatkezelő szervet, valamint kijelölje azokat az adatfeldolgozónak nem minősülő szerveket, amelyek az úti okmányok előállításában közreműködhetnek;
d) a külképviseleteknek az útlevél kiadásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatait;
e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - az útlevél kivételével - az úti okmányok kiadásáért és cseréjéért; valamint az adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét, a kedvezmények és mentességek körét.
f) az e-közigazgatásért felelős miniszterrel, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali kiadásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj összegét és fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.
g) a 28. § (1), (2) és (2b) bekezdése szerinti adatszolgáltatás iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány adattartalmát.
h) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján kiállítandó közokirat kiadásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint megfizetésének szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a külügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg az általa kiadott útlevelek kezelésének részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az általa kiadott útlevelek kezelésének részletes szabályait.
(4) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy a belügyminiszterrel egyetértésben a NATO menetparancs (az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás (NATO-SOFA Megállapodás) III. Cikk 2/b) pontjában meghatározott okmány) alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben a NATO menetparancs (az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás (NATO-SOFA Megállapodás) III. Cikk 2/b) pontjában meghatározott okmány) alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
42. §   E törvény 7. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint 32/A. §-a a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikke (2) bekezdésének, valamint 4. cikke (2) és (3) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
42. §   E törvény 7. § (2)-(4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, valamint 32/A. §-a a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
42. §
(1) E törvény 7. § (2)-(4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, valamint 32/A. §-a a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i, 2007/533/IB tanácsi határozat 38-39. és 45-49. cikkének átültetését szolgálja.
(3) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 1987/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet 31-34. cikkének végrehajtását szolgálja.
  • A jogszabály 1998. március 16-án jelent meg a Magyar Közlöny 20. számában.
  • hatályba lépett 1998. szeptember 1-jén.
A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 3-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2006. március 3-án lépett hatályba. 2006. március 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. augusztus 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. augusztus 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2010. március 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. március 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. március 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. március 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. március 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. március 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. március 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lépett hatályba. 2006. március 3-án lépett hatályba. 2006. március 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. május 6-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2004. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. május 6-án lépett hatályba. 2007. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. május 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. május 29-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lépett hatályba. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2001. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. augusztus 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. augusztus 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2014. május 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. május 6-án lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. augusztus 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. augusztus 29-én lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. augusztus 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. április 9-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. április 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 9-én lépett hatályba.