Hatályos állapot
Közlönyállapot
1998.05.22. - 1998.08.31.
1998.09.01. - 1999.01.31.
1999.02.01. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.02.28.
2003.03.01. - 2003.09.14.
2003.09.15. - 2004.05.01.
2004.05.02. - 2004.10.19.
2004.10.20. - 2006.09.27.
2006.09.28. - 2006.10.11.
2006.10.12. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.09.25.
2007.09.26. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.05.15.
2008.05.16. - 2009.06.27.
2009.06.28. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2010.08.31.
2010.09.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.12.28.
2012.12.29. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.04.08.
2013.04.09. - 2013.12.12.
2013.12.13. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.07.18.
2014.07.19. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.07.23.
2015.07.24. - 2015.07.31.
2015.08.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet

a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról

A Kormány a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 41. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Utv. végrehajtásáról a következőket rendeli el:

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. §   Ez a rendelet határozza meg:
a) az útlevélhatóságokat, feladat- és hatáskörüket, az úti okmánnyal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szervek feladatait;
b) az útlevél kivételével az egyéb úti okmányok fajtáit;
c) az eljárás részletes szabályait, valamint az úti okmányok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

Az úti okmányok fajtái

2. §   Az - útlevél kivételével - úti okmányok fajtái:
a) a határátlépési igazolvány;
b) a határátlépési engedély;
c) a hazatérési igazolvány;
d) a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya;
e) a menedékesek és a befogadottak utazási igazolványa;
e) a menedékesek úti okmánya;
f) a bevándorolt külföldi úti okmánya.
f) a bevándorolt, a letelepedett és a hontalan külföldi úti okmánya.
2. §
(1) E rendelet alkalmazásában az útlevél mellett az úti okmányok fajtái:
a) az ideiglenes úti okmány (emergency travel document);
b) a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya;
c) a menedékesek úti okmánya;
c) az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya;
d) a bevándorolt, a letelepedett és a hontalan külföldi úti okmánya.
d) a bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya.
d) a menedékesek úti okmánya;
e) a bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya;
f) a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya.
(2) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik a határátlépési igazolványra való jogosultságra, az okmány kiadása iránti kérelemre és az okmány birtokban tartására, e rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

ÚTLEVÉLHATÓSÁGOK ÉS HATÁSKÖRÜK

3. §
(1) A magánútlevéllel, az ideiglenes magánútlevéllel, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevéllel, valamint a határátlépési igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) jár el.
(1) A magánútlevéllel, az ideiglenes magánútlevéllel, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevéllel, valamint a határátlépési igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) jár el.
(1) A magánútlevéllel, az ideiglenes magánútlevéllel, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevéllel, valamint a határátlépési igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) jár el.
(1) A magánútlevéllel, az ideiglenes magánútlevéllel, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevéllel, valamint a határátlépési igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben elsőfokú útlevélhatóságként a Kormány a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a továbbiakban: Hivatal) jelöli ki.
(1) A magánútlevéllel, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevéllel, valamint a határátlépési igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben elsőfokú útlevélhatóságként a Kormány a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a továbbiakban: Hivatal) jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatain túl a Hivatal feladata és hatásköre:
a) a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt álló magyar állampolgár részére engedélyezi a külföldre utazást;
b) a visszavont úti okmányok tekintetében gondoskodik azok nyilvántartásáról, tárolásáról és a korlátozó rendelkezés megszűnését követően a kiadásról;
c) a hatáskörébe tartozó és soron kívüli úti okmányok iránti kérelmek átvételére, kiadására ügyfélszolgálati irodát tart fenn;
c) a hatáskörébe tartozó úti okmányok soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali eljárás keretében történő kiállítására vonatkozó kérelmek átvételére és az ilyen eljárásban kiállított úti okmányok kiadására ügyfélszolgálati irodát tart fenn;
d) az úti okmányokkal összefüggő hatósági feladatok ellátásában közreműködő szervekkel és a Magyar Köztársaság Diplomáciai és Konzuli Képviseleteivel (a továbbiakban: külképviselet) való kapcsolattartásra ügyeleti szolgálatot működtet;
d) az úti okmányokkal és a külföldre utazásra felhasznált személyazonosító igazolványokkal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szervekkel és a Magyar Köztársaság Diplomáciai és Konzuli Képviseleteivel (a továbbiakban: külképviselet) való kapcsolattartásra ügyeleti szolgálatot működtet;
d) az úti okmányokkal és a külföldre utazásra felhasznált személyazonosító igazolványokkal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szervekkel és a konzuli tisztviselőkkel való kapcsolattartásra ügyeleti szolgálatot működtet;
e) ellenőrzi a szolgálati útlevelek rendeltetésszerű felhasználását, az ezzel kapcsolatos nyilvántartásokat.
f) végzi az útlevelek megszemélyesítését és a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem (a továbbiakban: tároló elem) adatokkal történő feltöltését;
g) ellátja a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítő hatósági feladatokat.
h) ellátja az országos ellenőrzőhitelesítő hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatósági feladatokat.
(3) Azokban az ügyekben, amelyekben az elsőfokú hatósági jogkört a Hivatal gyakorolja, másodfokon a Hivatal vezetője jár el.
(3) A Hivatal nemzeti dokumentum-aláíró hatóságként létrehozza a dokumentum-aláíró tanúsítványt és elhelyezi azt a tároló elemben.
(4) A Hivatal aláíró hitelesítő hatóságként
a) kiadja a (3) bekezdés szerinti tanúsítványt,
b) létrehozza és kezeli - a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemmel ellátott útlevelek és úti okmányok ellenőrzése céljából - a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) összes tagországa nemzeti dokumentum-aláíró hatóságának tanúsítványait és visszavonási listáit tartalmazó tanúsítványt és visszavonási listatárat,
c) az általa kibocsátott tanúsítványokat, valamint az azokhoz kapcsolódó visszavonási listákat elektronikus dokumentum formájában a külképviseleteken keresztül eljuttatja a többi ICAO tagország országos aláíró hitelesítő hatóságához.
c) az általa kibocsátott tanúsítványokat, valamint az azokhoz kapcsolódó visszavonási listákat elektronikus dokumentum formájában a konzuli tisztviselőkön keresztül eljuttatja a többi ICAO tagország országos aláíró hitelesítő hatóságához.
(5) A Hivatal országos ellenőrzőhitelesítő hatóságként
a) tanúsítványt bocsát ki a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóság számára,
b) tanúsítványt ad ki a bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására feljogosított külföldi hatóságok ellenőrző eszközei számára tanúsítványt kibocsátó külföldi dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságok számára.
(6) A Hivatal nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságként biztosítja az útlevélben elektronikusan tárolt, bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult magyar hatóságok ellenőrző eszközei számára a hozzáféréshez szükséges tanúsítványok kiállítását.
4. §
(1) A diplomata- és a külügyi szolgálati útlevéllel összefüggő hatósági eljárás a Külügyminisztérium hatáskörébe tartozik.
(1) A Külügyminisztérium hatáskörébe tartozik:
a) a diplomata- és külügyi szolgálati útlevéllel összefüggő hatósági eljárás,
b) a 10/C. § (2) bekezdésében foglalt esetben az ideiglenes úti okmány magyar állampolgár részére történő kiállításához szükséges előzetes hozzájárulás megadása.
(1) A Kormány az alábbi hatáskörök tekintetében útlevélhatóságként a külügyminisztert jelöli ki:
a) a diplomata- és külügyi szolgálati útlevéllel összefüggő hatósági eljárás,
b) a 10/C. § (2) bekezdésében foglalt esetben az ideiglenes úti okmány magyar állampolgár részére történő kiállításához szükséges előzetes hozzájárulás megadása.
(2) A hazatérési igazolvánnyal kapcsolatos hatósági eljárás első fokon a külképviselet hatáskörébe tartozik.
(2) A külképviselet hatáskörébe tartozik:
a) a hazatérés céljából kiállított ideiglenes magánútlevéllel kapcsolatos hatósági eljárás első fokon,
b) a 10/C. § (1) bekezdésében foglalt esetben az ideiglenes úti okmány magyar állampolgár részére történő kiállításához szükséges előzetes hozzájárulás megadása.
c) a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmányával kapcsolatos hatósági eljárás.
(2) A konzuli tisztviselő hatáskörébe tartozik:
a) az ideiglenes magánútlevéllel kapcsolatos hatósági eljárás első fokon,
b) a 10/C. § (1) bekezdésében foglalt esetben az ideiglenes úti okmány magyar állampolgár részére történő kiállításához szükséges előzetes hozzájárulás megadása,
c) a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmányával kapcsolatos hatósági eljárás,
d) az úti okmány külföldi elvesztése vagy megsemmisülése miatt a bevándorolt, letelepedett jogállású személynek egyszeri visszautazásra kiadott úti okmánnyal kapcsolatos hatósági eljárás.
(3) A konzuli tisztviselő és a tiszteletbeli konzuli tisztviselő hatáskörébe is tartozik az Utv. 20. § (1) bekezdése alapján érvénytelenné vált úti okmány elvétele.
5. §
(1) A bevándorolt külföldi úti okmányával kapcsolatos hatósági jogkört első fokon a kérelmező lakóhelye szerint illetékes rendőr-főkapitányság gyakorolja.
(1) A bevándorolt külföldi és a hontalan úti okmányával kapcsolatos hatósági jogkört első fokon a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szerve gyakorolja.
(1) A bevándorolt, továbbá a letelepedett külföldi és a tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan úti okmányával kapcsolatos hatósági jogkört első fokon a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a kérelmező lakóhelye, hontalan esetén tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve gyakorolja.
(1) A bevándorolt, továbbá a letelepedett külföldi és a tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan úti okmányával kapcsolatos hatósági jogkört első fokon a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a kérelmező lakóhelye, hontalan esetén tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve gyakorolja.
(1) A bevándorolt, továbbá a letelepedett külföldi és a tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan úti okmányával kapcsolatos hatósági ügyben elsőfokú útlevélhatóságként a Kormány a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a kérelmező lakóhelye, hontalan esetén tartózkodási helye szerint illetékes területi szervét jelöli ki.
(1) A bevándorolt, továbbá a letelepedett jogállású személy és a hontalan úti okmányával kapcsolatos hatósági ügyben elsőfokú útlevélhatóságként a Kormány a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a kérelmező lakóhelye, hontalan esetén tartózkodási helye szerint illetékes területi szervét jelöli ki.
(2) A határátlépési engedéllyel összefüggő hatósági ügyben első fokon a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányság jár el.
(2) A határátlépési engedéllyel összefüggő hatósági ügyben első fokon a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes, kormányrendeletben kijelölt, körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) jár el.
6. §   A Menekültügyi és Migrációs Hivatal jár el első fokon a menekültek kétnyelvű úti okmányával, továbbá a menedékesek és a befogadottak utazási igazolványával összefüggő hatósági ügyben.
6. §   A Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal jár el első fokon a menekültek kétnyelvű úti okmányával, továbbá a menedékesek és a befogadottak utazási igazolványával összefüggő hatósági ügyben.
6. §   A Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal területi szerve jár el első fokon a menekültek kétnyelvű úti okmányával, továbbá a menedékesek utazási igazolványával összefüggő hatósági ügyben.
6. §
(1) A Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának a kérelmező lakóhelye szerint illetékes menekültügyi hatósága jár el első fokon a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmányával, továbbá a menedékesek úti okmányával összefüggő hatósági ügyekben.
(1) A Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szerve jár el első fokon a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmányával, továbbá a menedékesek úti okmányával összefüggő hatósági ügyekben.
(1) A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szerve jár el első fokon a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmányával, továbbá a menedékesek úti okmányával összefüggő hatósági ügyekben.
(1) A Kormány a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervét jelöli ki elsőfokú útlevélhatóságként a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmányával, továbbá a menedékesek úti okmányával összefüggő hatósági ügyekben.
(1) A Kormány a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervét jelöli ki elsőfokú útlevélhatóságként a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmányával, az oltalmazottként elismert személyek úti okmányával, továbbá a menedékesek úti okmányával összefüggő hatósági ügyekben.
(2) Az úti okmánnyal kapcsolatos kérelem tárgyában hozott első fokú határozat elleni fellebbezést a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezetője bírálja el.
7. §   Az útlevélhatóságok feladatainak ellátásában külön jogszabályban meghatározott feladatkörében közreműködőként vesz részt az úti okmányt előállító szerv, továbbá az e rendeletben foglaltak szerint az úti okmányt kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző), a kérelmező lakóhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal és a határőrség.
7. §   Az útlevél hatóságok feladatainak ellátásában közreműködőként vesz részt az úti okmányt előállító szerv, továbbá az e rendeletben foglaltak szerint a kormányrendeletben meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó, okmányirodát működtető települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző), illetve a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) és a határőrség.
7. §   Az útlevél hatóságok feladatainak ellátásában közreműködőként vesz részt az úti okmányt előállító szerv, továbbá az e rendeletben foglaltak szerint a kormányrendeletben meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó, okmányirodát működtető települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző), illetve a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) és a Rendőrség.
7. §
(1) Az úti okmányt előállító szerv, a kormányrendeletben meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó, okmányirodát működtető települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző), a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző), a magánútlevél tekintetében a konzuli tisztviselő az útlevélhatóságok feladatainak ellátásában közreműködőként vesz részt.
(1) Az úti okmányt előállító szerv, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a magánútlevél, diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél tekintetében a konzuli tisztviselő az útlevélhatóságok feladatainak ellátásában közreműködőként vesz részt.
(2) A körzetközponti jegyző magánútlevél kiadásával összefüggő feladatai körében
a) átveszi a magánútlevél kiadására irányuló kérelmet,
b) e jogszabályban foglaltak szerint ellenőrzi a kérelmező személyi adatait és útlevélhez való jogosultságát,
b) e jogszabályban foglaltak szerint ellenőrzi a kérelmező személyi adatait és magyar állampolgárságát,
c) a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus úton továbbítandó kérelmet állít elő,
d) a kinyomtatott, valamint a formanyomtatványon benyújtott kérelmet és csatolt mellékleteit megküldi a Hivatalnak,
e) az új okmány személyes átvétele esetén, illetve ha a postai úton továbbított okmányt az ügyfél nem vette át, gondoskodik az okmány ügyfélnek történő átadásáról és e tény nyilvántartásban történő rögzítéséről,
f) gondoskodik a postai úton továbbított és át nem vett okmányok megőrzéséről, majd a Hivatalnak selejtezés céljából történő megküldéséről,
g) gondoskodik az úti okmány érvénytelenítéséről,
h) kérelem esetén lehetővé teszi a tároló elem adattartalmának ellenőrzését.
h) kérelem esetén lehetővé teszi a tároló elem adattartalmának ellenőrzését.
(3) A konzuli tisztviselő a magánútlevél kiadásával összefüggő közreműködői feladatai körében:
a) átveszi a magánútlevél kiadására irányuló kérelmet,
b) ellenőrzi a kérelmező személyi adatait és magyar állampolgárságát,
c) a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus úton továbbítandó kérelmet állít elő,
d) a kinyomtatott, valamint a formanyomtatványon benyújtott kérelmet és csatolt mellékleteit megküldi a Hivatalnak,
e) gondoskodik az úti okmánynak az ügyfél részére történő átadásáról, és az átadás tényéről a Hivatalt értesíti,
f) gondoskodik az át nem vett okmányok megőrzéséről, majd a Hivatalnak selejtezés céljából történő megküldéséről,
g) gondoskodik az úti okmány érvénytelenítéséről, valamint
h) kérelem esetén lehetővé teszi a tároló elem adattartalmának ellenőrzését.
(2) A járási hivatal magánútlevél kiadásával összefüggő feladatai körében
a) átveszi a magánútlevél kiadására irányuló kérelmet,
b) e jogszabályban foglaltak szerint ellenőrzi a kérelmező személyi adatait és magyar állampolgárságát,
c) a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus úton továbbítandó kérelmet állít elő,
d) a kinyomtatott, valamint a formanyomtatványon benyújtott kérelmet és csatolt mellékleteit megküldi a Hivatalnak,
e) az új okmány személyes átvétele esetén, illetve ha a postai úton továbbított okmányt az ügyfél nem vette át, gondoskodik az okmány ügyfélnek történő átadásáról és e tény nyilvántartásban történő rögzítéséről,
f) gondoskodik a postai úton továbbított és át nem vett okmányok megőrzéséről, majd a Hivatalnak selejtezés céljából történő megküldéséről,
g) gondoskodik az úti okmány érvénytelenítéséről,
h) kérelem esetén lehetővé teszi a tároló elem adattartalmának ellenőrzését.
(3) A konzuli tisztviselő a magánútlevél, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél kiadásával összefüggő közreműködői feladatai körében:
a) átveszi a magánútlevél, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél kiadására irányuló kérelmet,
b) ellenőrzi a kérelmező személyi adatait és magyar állampolgárságát,
c) a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus úton továbbítandó kérelmet állít elő,
d) a kinyomtatott, valamint a formanyomtatványon benyújtott kérelmet és csatolt mellékleteit magánútlevél esetében a Hivatalnak, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél esetében a külügyminiszternek küldi meg,
e) gondoskodik az úti okmánynak az ügyfél részére történő átadásáról, és az átadás tényéről magánútlevél esetében a Hivatalt, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél esetében a külügyminisztert értesíti,
f) gondoskodik az át nem vett okmányok megőrzéséről, majd magánútlevél esetében a Hivatalnak, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél esetében a külügyminiszternek selejtezés céljából történő megküldéséről,
g) gondoskodik az úti okmány érvénytelenítéséről, valamint
h) kérelem esetén lehetővé teszi a tároló elem adattartalmának ellenőrzését.

AZ EGYES ÚTI OKMÁNYOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A határátlépési igazolvány és a határátlépési engedély

A határátlépési igazolvány

8. §
(1) Határátlépési igazolvány annak a magyar állampolgárnak adható, akinek nemzetközi szerződésből eredő feladata vagy szolgálata ellátása érdekében az államhatár rendszeres átlépése szükséges.
(1) A határátlépési igazolvány határátlépésre feljogosító okmány, mely annak a magyar állampolgárnak adható, akinek nemzetközi szerződésből eredő feladata vagy szolgálata ellátása érdekében az államhatár rendszeres átlépése szükséges.
(2) Határátlépési engedély annak a magyar állampolgárnak adható, aki nemzetközi szerződés alapján egyszerűsített módon, kishatárforgalomban is átlépheti a határt.
(3) A határátlépési igazolványra és a határátlépési engedélyre jogosultak körét és kiadásának feltételeit nemzetközi szerződés állapítja meg.
(3) A határátlépési igazolványra jogosultak körét és kiadásának feltételeit nemzetközi szerződés állapítja meg.
(4) A határátlépési igazolvány és a határátlépési engedély érvényességének időtartama - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - öt év.
(4) A határátlépési igazolvány érvényességének időtartama - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - öt év.
(5) A határátlépési igazolványt, valamint a határátlépési engedélyt vissza kell vonni a vonatkozó nemzetközi szerződésben foglaltak megszegése esetén, továbbá az Utv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben.
(5) A határátlépési igazolványt vissza kell vonni a vonatkozó nemzetközi szerződésben foglaltak megszegése esetén, továbbá az Utv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben.
(5) A határátlépési igazolványt vissza kell vonni a vonatkozó nemzetközi szerződésben foglaltak megszegése esetén.
(6) A határátlépési igazolványt az útlevél hatóságnál tizenöt napon belül le kell adni, ha az okmányra való jogosultság megszűnt.
(6) A határátlépési igazolványt az útlevélhatóságnál tizenöt napon belül le kell adni, ha az okmányra való jogosultság megszűnt.

AZ EGYES ÚTI OKMÁNYOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az ideiglenes úti okmány (emergency travel document)

10/A. §
(1) A magyar állampolgár az elveszett, eltulajdonított, megrongálódott, illetve személyazonosság megállapítására más módon alkalmatlanná vált útlevele vagy úti okmánya helyett ideiglenes úti okmányra jogosult, ha olyan ország területén tartózkodik, ahol nincs úti okmány kiállítására felhatalmazott külképviselet.
(1) A magyar állampolgár az elveszett, eltulajdonított, megrongálódott, illetve személyazonosság megállapítására más módon alkalmatlanná vált útlevele vagy úti okmánya helyett ideiglenes úti okmányra jogosult, ha olyan ország területén tartózkodik, ahol nincs úti okmány kiállítására felhatalmazott konzuli tisztviselő.
(2) Az ideiglenes úti okmány Magyarországra történő hazautazásra, a magyar állampolgár állandó lakóhelye szerinti országba történő visszautazásra vagy kivételesen más célállomásra történő egyszeri utazásra jogosít.
(3) Más célállomásra történő egyszeri utazás céljából az ideiglenes úti okmány akkor kérelmezhető, ha ehhez a magyar állampolgárnak alapos érdeke fűződik.
10/B. §
(1) A magyar állampolgár az ideiglenes úti okmány kiállítására vonatkozó kérelmét - a 10/A. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén - az egy ideiglenes úti okmány létrehozásáról szóló, 1996. június 25-i 96/409/KKBP tanácsi határozat I. mellékletében meghatározott formanyomtatványon az Európai Unió bármely másik tagállamának diplomáciai vagy konzuli képviseletén (a továbbiakban: EU képviselet) nyújthatja be. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor a személyazonossági és állampolgársági adatát tartalmazó, rendelkezésére álló okiratait be kell mutatni, és azok fénymásolatát a kérelemhez csatolni kell.
(2) Az ideiglenes úti okmány kiállításához a 10/C. §-ban meghatározott magyar hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.
10/C. §
(1) Az ideiglenes úti okmány kiállításához szükséges előzetes hozzájárulást - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az ideiglenes úti okmány iránti kérelem benyújtásához legközelebb eső külképviselet adja meg az EU tagállam képviselete részére.
(1) Az ideiglenes úti okmány kiállításához szükséges előzetes hozzájárulást - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az ideiglenes úti okmány iránti kérelem benyújtásához legközelebb működő konzuli tisztviselő adja meg az EU tagállam képviselete részére.
(2) Amennyiben az EU tagállam képviselete az (1) bekezdésben meghatározott külképviseletet eredménytelenül kereste meg, az ideiglenes úti okmány kiállításához szükséges előzetes hozzájárulást a Külügyminisztérium adja meg.
(2) Amennyiben az EU tagállam képviselete az (1) bekezdésben meghatározott konzuli tisztviselőt eredménytelenül kereste meg, az ideiglenes úti okmány kiállításához szükséges előzetes hozzájárulást a külügyminiszter adja meg.
(3) A külképviselet, illetve a Külügyminisztérium az EU tagállam képviselete által kiállított és megküldött, az ideiglenes úti okmány fénymásolatát tartalmazó iratot az okmány kiállításától számított egy évig megőrzi.
(3) A konzuli tisztviselő, illetve a külügyminiszter az EU tagállam képviselete által kiállított és megküldött, az ideiglenes úti okmány fénymásolatát tartalmazó iratot az okmány kiállításától számított egy évig megőrzi.
10/D. §   Az előzetes hozzájárulás megadásához a magyar állampolgár által megadott személyazonosító és útiokmány-adatokat az útiokmány-nyilvántartásban, illetőleg a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a külképviselet, illetőleg a Külügyminisztérium közvetlen adathozzáféréssel vagy a Hivatal útján ellenőrzi.
10/D. §   Az előzetes hozzájárulás megadásához a magyar állampolgár által megadott személyazonosító és útiokmány-adatokat az útiokmány-nyilvántartásban, illetőleg a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a konzuli tisztviselő, illetőleg a külügyminiszter közvetlen adathozzáféréssel vagy a Hivatal útján ellenőrzi.
10/E. §
(1) Az ideiglenes úti okmányt utazásra történő felhasználása után - elismervény ellenében - külföldön a külképviseletnél vagy a Magyar Köztársaság területére történő hazautazáskor a Határőrségnél kell leadni.
(1) Az ideiglenes úti okmányt utazásra történő felhasználása után - elismervény ellenében - külföldön a külképviseletnél vagy a Magyar Köztársaság területére történő hazautazáskor a Rendőrségnél kell leadni.
(1) Az ideiglenes úti okmányt utazásra történő felhasználása után - elismervény ellenében - külföldön a konzuli tisztviselőnél vagy a Magyar Köztársaság területére történő hazautazáskor a Rendőrségnél kell leadni.
(1) Az ideiglenes úti okmányt utazásra történő felhasználása után - elismervény ellenében - külföldön a konzuli tisztviselőnél vagy a Magyarország területére történő hazautazáskor a Rendőrségnél kell leadni.
(2) Az átvett ideiglenes úti okmányt a Határőrség közvetlenül, a külképviselet pedig a Külügyminisztériumon keresztül küldi meg a Hivatalnak.
(2) Az átvett ideiglenes úti okmányt a Rendőrség közvetlenül, a külképviselet pedig a Külügyminisztériumon keresztül küldi meg a Hivatalnak.
(2) Az átvett ideiglenes úti okmányt a Rendőrség közvetlenül, a konzuli tisztviselő pedig a külügyminiszteren keresztül küldi meg a Hivatalnak.

A hazatérési igazolvány

9. §
(1) Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére, részére hazatérési igazolványt lehet kiállítani, ha az állampolgár útlevele lejárt, elveszett, ellopták vagy utazásra egyéb okból alkalmatlanná vált, és a hazatéréshez szükséges magánútlevél kellő időn belül nem szerezhető be.
(1) Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére, részére hazatérési igazolványt kell kiállítani, ha az állampolgár útlevele vagy a külföldre utazásra felhasznált személyazonosító igazolványa lejárt, elveszett, ellopták vagy utazásra egyéb okból alkalmatlanná vált, és a hazatéréshez szükséges magánútlevél kellő időn belül nem szerezhető be.
(2) Hivatalból kell a hazatérési igazolványt kiállítani annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak a hazatérése céljából, aki külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll, illetőleg akire nézve a tartózkodási helye szerinti külföldi állam illetékes hatósága az ország területének elhagyását elrendelte.
(3) A hazatérési igazolvány egyszeri beutazásra jogosít, érvényességének időtartama legfeljebb hat hónap.
10. §   A hazatérési igazolvány tartalmazza:
a) az állampolgár családi és utónevét, születési helyét és idejét, arcképmását, valamint aláírását;
b) az úti okmány típusának megnevezését, számát, kiállításának helyét, keltét, érvényességi idejét, a kiállító hatóság nevét, bélyegzőlenyomatát.

A menedékes és a befogadott utazási igazolványa

A menedékes utazási igazolványa

Menedékesek úti okmánya

11. §
(1) Azt a külföldi állampolgárt, akit a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény alapján a menekültügyi hatóság menedékesként, illetőleg befogadottként elismert - kérelmére - utazásának időtartamára, de legfeljebb 30 napig érvényes utazási igazolvánnyal lehet ellátni.
(1) Azt a külföldit, akit a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény alapján a menekültügyi hatóság menedékesként elismert - kérelmére - utazásának időtartamára, de legfeljebb 30 napig érvényes utazási igazolvánnyal lehet ellátni.
(1) Azt a külföldi állampolgárt, akit a menekültügyi hatóság menedékesként elismert és nem rendelkezik származási országa érvényes úti okmányával - kérelmére - utazásának időtartamára, de legfeljebb hat hónapra érvényes úti okmánnyal lehet ellátni.
(1) Ha a menekültügyi hatóság által menedékesként elismert személy nem rendelkezik származási országa érvényes úti okmányával - kérelmére - utazásának időtartamára, de legfeljebb hat hónapra érvényes úti okmánnyal lehet ellátni.
(1) Ha a menekültügyi hatóság által menedékesként elismert személy nem rendelkezik származási országa érvényes úti okmányával - kérelmére - hat hónapra érvényes úti okmánnyal kell ellátni.
(2) Az utazási igazolvány csak egyszeri utazásra használható fel.
(2) Az úti okmány csak érvényességi idején belül használható fel utazásra és a Magyar Köztársaság területére való visszatérésre.
(2) Az úti okmány csak érvényességi idején belül használható fel utazásra és a Magyarország területére való visszatérésre.
(3) Az utazási igazolvány nem jogosít a Magyar Köztársaság területére való visszatérésre, ha azt a menedékes vagy a befogadott a származási országába történő végleges visszatérése érdekében kéri, és akkor sem, ha azért kéri, mert biztonságos harmadik ország illetékes hatósága igazolta, hogy abba az országba a kérelmezőt befogadják.
(3) Az utazási igazolvány nem jogosít a Magyar Köztársaság területére való visszatérésre, ha azt a menedékes a származási országába történő végleges visszatérése érdekében kéri, és akkor sem, ha azért kéri, mert biztonságos harmadik ország illetékes hatósága igazolta, hogy abba az országba a kérelmezőt befogadják.
(3) Az úti okmány csak egyszeri utazásra használható fel.
(3) Az úti okmány egyszeri kiutazásra és visszautazásra használható fel.
(4) A menedékes úti okmánya tartalmazza:
a) a kérelmező családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát vagy hontalanságát, arcképmását, saját kezű aláírását;
b) a menedékes jogállást igazoló okmány számát, az okmányt kiállító hatóság megnevezését, továbbá a kérelmező jogállására vonatkozó bejegyzést;
c) az úti okmány megnevezését, számát, keltét, érvényességi idejét, a kiállító magyar útlevélhatóság megnevezését és bélyegzőlenyomatát.

A menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya és az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya

11/A. §
(1) A menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya és az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya egy évig érvényes.
(2) Az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya 32 számozott oldalt tartalmazó füzet.
(3) Az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya tartalmazza:
a) a kérelmező családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát vagy hontalanságát, arcképmását, saját kezű aláírását;
b) a kérelmező oltalmazott jogállására vonatkozó bejegyzést;
c) az úti okmány megnevezését, számát, keltét, érvényességi idejét, a kiállító magyar útlevélhatóság megnevezését és bélyegzőlenyomatát.

A menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya

11/B. §
(1) A menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes az elveszett, eltulajdonított, megrongálódott, illetve személyazonosság megállapítására más módon alkalmatlanná vált úti okmánya helyett Magyarországra történő egyszeri visszautazásra jogosító úti okmányra jogosult.
(1) A menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes a lejárt, elveszett, eltulajdonított, megrongálódott, illetve személyazonosság megállapítására más módon alkalmatlanná vált úti okmánya helyett Magyarországra történő egyszeri visszautazásra jogosító úti okmányra jogosult.
(2) Az úti okmány tartalmazza:
a) a kérelmező családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát vagy hontalanságát, arcképmását, saját kezű aláírását;
b) a kérelmező menekült, oltalmazott vagy menedékes jogállására vonatkozó bejegyzést;
c) az úti okmány megnevezését, számát, keltét, érvényességi idejét, a kiállító magyar útlevélhatóság megnevezését és bélyegzőlenyomatát.

A bevándorolt külföldi úti okmánya

A bevándorolt külföldi és a hontalan úti okmánya

12. §   A bevándorolt külföldi úti okmánya tartalmazza:
a) a bevándorolt külföldi családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát, arcképmását, saját kezű aláírását;
b) a bevándorlási engedély számát, a bevándorlást engedélyező hatóság megnevezését, továbbá az „állandó magyarországi tartózkodásra jogosult” bejegyzést;
c) az úti okmány megnevezését, számát, keltét, érvényességi idejét, a kiállító magyar útlevélhatóság megnevezését és bélyegzőlenyomatát.
12. §   A bevándorolt és a hontalan úti okmánya tartalmazza:
a) a külföldi családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát vagy hontalanságát, arcképmását, saját kezű aláírását;
b) a bevándorlási vagy hontalansági engedély számát, az engedélyező hatóság megnevezését, továbbá az „állandó magyarországi tartózkodásra jogosult” bejegyzést;
c) az úti okmány megnevezését, számát, keltét, érvényességi idejét, a kiállító magyar útlevélhatóság megnevezését és bélyegzőlenyomatát.

A bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya

12. §   A bevándorolt, a letelepedett és a hontalan úti okmánya tartalmazza:
a) a külföldi családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát vagy hontalanságát, arcképmását, saját kezű aláírását;
b) a bevándorlási, letelepedési vagy hontalansági engedély számát, az engedélyező hatóság megnevezését, továbbá az „állandó magyarországi tartózkodásra jogosult” bejegyzést;
c) az úti okmány megnevezését, számát, keltét, érvényességi idejét, a kiállító magyar útlevélhatóság megnevezését és bélyegzőlenyomatát.
12. §   A bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya tartalmazza:
a) a kérelmező családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát vagy hontalanságát, arcképmását, saját kezű aláírását;
b) a bevándorolt, letelepedett vagy hontalan jogállást igazoló okmány számát, az okmányt kiállító hatóság megnevezését, továbbá a kérelmező jogállására vonatkozó bejegyzést;
c) az úti okmány megnevezését, számát, keltét, érvényességi idejét, a kiállító magyar útlevélhatóság megnevezését és bélyegzőlenyomatát.

AZ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

A kérelem

13. §   Az úti okmány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul, a kérelem benyújtására külön jogszabályban meghatározott formanyomtatvány szolgál.
13. §
(1) Az úti okmány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul, a kérelem benyújtására külön jogszabályban meghatározott formanyomtatvány szolgál.
(1) Az úti okmány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A kérelem benyújtására a diplomata-, a külügyi szolgálati útlevél, valamint a 14. § (2) bekezdésében, a 15. § (2)-(4) bekezdésében és a 20. § (1) bekezdésében foglalt esetben külön jogszabályban meghatározott formanyomtatvány szolgál.
(1) Az úti okmány kiadására irányuló eljárás - az Utv. 10. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel - kérelemre indul. A kérelem benyújtására - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - külön jogszabályban meghatározott formanyomtatvány szolgál.
(2) A körzetközponti jegyző a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus úton továbbítandó kérelmet állít elő, amely tartalmazza a kérelmező sajátkezű aláírását és arcképmását, továbbá az útlevél érvénytelenítésére, visszahagyására vonatkozó bejegyzést is.
(2) Az útlevél iránti kérelemről a Hivatal vagy a körzetközponti jegyző - a 15. § (3) bekezdésében meghatározott esetet kivéve - a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus kérelmet állít elő, amely - a 17. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - tartalmazza a kérelmező saját kezű aláírását, arcképmását és - az Utv. 7. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdés második mondata szerinti biometrikus adatát (a továbbiakban: második biometrikus adat), továbbá a kérelmező birtokában lévő előző útlevél érvénytelenítésére, visszahagyására vonatkozó bejegyzést is.
(2) Az útlevél iránti kérelemről a Hivatal, a körzetközponti jegyző vagy a konzuli tisztviselő - a 15. § (3) bekezdésében meghatározott esetet kivéve - a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus kérelmet állít elő, amely - a 17. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - tartalmazza a kérelmező saját kezű aláírását, arcképmását és - az Utv. 7. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdés második mondata szerinti biometrikus adatát (a továbbiakban: második biometrikus adat), továbbá a kérelmező birtokában lévő előző útlevél érvénytelenítésére, visszahagyására vonatkozó bejegyzést is.
(2) Az útlevél iránti kérelemről a Hivatal, a járási hivatal vagy a konzuli tisztviselő - a 15. § (3) bekezdésében meghatározott esetet kivéve - a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus kérelmet állít elő, amely - a 17. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - tartalmazza a kérelmező saját kezű aláírását, arcképmását és - az Utv. 7. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdés második mondata szerinti biometrikus adatát (a továbbiakban: második biometrikus adat), továbbá a kérelmező birtokában lévő előző útlevél érvénytelenítésére, visszahagyására vonatkozó bejegyzést is.
(3) Az úti okmány iránti kérelem, illetve az új úti okmány átvételekor leadott útlevél átvételéről elismervényt kell kiállítani. A leadott útlevelet a kérelmező kérésére érvénytelenítve vissza kell adni, illetőleg a Hivatal útján a megsemmisítésről kell intézkedni.
(3) Az úti okmány iránti kérelem, illetve az új úti okmány átvételekor leadott úti okmány átvételéről elismervényt kell kiállítani. A leadott útlevelet, a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmányát, illetve az oltalmazottként elismert személy úti okmányát a kérelmező kérésére érvénytelenítve vissza kell adni. A vissza nem adott útlevél megsemmisítéséről a Hivatal útján kell intézkedni, a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmányát, illetve az oltalmazottként elismert személy úti okmányát a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal illetékes területi szerve megsemmisíti.
(4) A formanyomtatványt, illetőleg a kinyomtatott kérelmet, valamint a csatolt mellékleteket a körzetközponti jegyző megküldi a Hivatalnak.
(4) A formanyomtatványt, illetőleg a kinyomtatott kérelmet, valamint a csatolt mellékleteket a körzetközponti jegyző megküldi, az elektronikus kérelmet elektronikus úton továbbítja a Hivatalnak.
(4) A formanyomtatványt, illetőleg kinyomtatott és aláírt kérelmet, valamint a csatolt mellékleteket a körzetközponti jegyző megküldi, az elektronikus kérelmet elektronikus úton továbbítja a Hivatalnak.
(4) A formanyomtatványt, illetőleg kinyomtatott és aláírt kérelmet, valamint a csatolt mellékleteket a járási hivatal megküldi, az elektronikus kérelmet elektronikus úton továbbítja a Hivatalnak.
(5) A külképviselet a rendes eljárásban külföldön benyújtott magánútlevél iránti kérelmet a Külügyminisztériumon keresztül küldi meg a Hivatalnak.
(5) A konzuli tisztviselő a rendes eljárásban külföldön benyújtott magánútlevél iránti kérelmet a külügyminiszteren keresztül küldi meg a Hivatalnak.
(5) A konzuli tisztviselő a rendes eljárásban külföldön benyújtott magánútlevél iránti kérelem formanyomtatványát és a kinyomtatott és aláírt kérelmet, valamint a csatolt mellékleteket a külügyminiszteren keresztül megküldi, az elektronikus kérelmet elektronikus úton továbbítja a Hivatalnak.
(5) A konzuli tisztviselő
a) a rendes eljárásban külföldön benyújtott magánútlevél iránti kérelem formanyomtatványát és a kinyomtatott és aláírt kérelmet, valamint a csatolt mellékleteket a külügyminiszteren keresztül megküldi, az elektronikus kérelmet elektronikus úton továbbítja a Hivatalnak,
b) a külföldön benyújtott diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelem formanyomtatványát és a kinyomtatott és aláírt kérelmet, valamint a csatolt mellékleteket megküldi a külügyminiszternek, az elektronikus kérelmet elektronikus úton továbbítja a külügyminiszternek.
14. §
(1) A kérelmező:
a) a magánútlevél iránti kérelmet a jegyzőnél vagy a Hivatalnál, külföldön a külképviseletnél, diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet a Külügyminisztériumnál, hazatérési igazolvány iránti kérelmet a külképviseletnél,
b) a magánútlevél kiállítására vonatkozó kérelmet - ha a kiadását soron kívül kéri - a kérelmező lakóhelye szerint illetékes közigazgatási hivatalnál vagy a Hivatalnál,
c) ideiglenes magánútlevél, illetőleg hazatérési igazolvány iránti kérelmet a külképviseletnél,
d) a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya, továbbá a menedékes és a befogadott utazási igazolványa iránti kérelmet a Menekültügyi és Migrációs Hivatalnál,
d) a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya, továbbá a menedékes és a befogadott utazási igazolványa iránti kérelmet a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál,
e) a határátlépési engedély iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon,
e) a határátlépési engedély iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnél,
kérelmet, valamint a bevándorolt és letelepedett személy részére az úti okmány külföldön történt elvesztése vagy megsemmisülése esetére kiadott, egyszeri utazásra jogosító úti okmány iránti kérelmet a konzuli tisztviselőnélf) bevándorolt úti okmánya iránti kérelmet a külföldi lakóhelye szerint illetékes rendőr-főkapitányságon
nyújthatja be.
(1) A kérelmező:
a) a magánútlevél iránti kérelmet a jegyzőnél vagy a Hivatalnál, külföldön a külképviseletnél, diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet a Külügyminisztériumnál, hazatérési igazolvány iránti kérelmet a külképviseletnél,
a) a magánútlevél iránti kérelmet belföldön a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál, a 20. § (1) bekezdésében foglalt esetben a jegyzőnél, külföldön a külképviseletnél; a diplomata és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet a Külügyminisztériumnál; a hazatérési igazolvány iránti kérelmet a külképviseletnél,
b) a magánútlevél kiállítására vonatkozó kérelmet - ha a kiadását soron kívül kéri - a kérelmező lakóhelye szerint illetékes közigazgatási hivatalnál vagy a Hivatalnál,
b) a magánútlevél soron kívüli kiállítására vonatkozó kérelmet a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál,
c) ideiglenes magánútlevél, illetőleg hazatérési igazolvány iránti kérelmet a külképviseletnél,
d) a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmánya, továbbá a menedékes utazási igazolványa iránti kérelmet a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél,
e) a határátlépési engedély iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnél,
f) bevándorolt külföldi és a hontalan úti okmánya iránti kérelmet a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél
nyújthatja be.
(1) A kérelmező:
a) a magánútlevél iránti kérelmet belföldön a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál, a 20. § (1) bekezdésében foglalt esetben a jegyzőnél, külföldön a külképviseletnél; a diplomata és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet a Külügyminisztériumnál; a hazatérési igazolvány iránti kérelmet a külképviseletnél,
a) a magánútlevél iránti kérelmet belföldön a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál, a 20. § (1) bekezdésében foglalt esetben a jegyzőnél, külföldön a külképviseletnél; a diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet a Külügyminisztériumnál; az ideiglenes magánútlevél iránti kérelmet a külképviseletnél,
b) a magánútlevél soron kívüli kiállítására vonatkozó kérelmet a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál,
c) ideiglenes magánútlevél, illetőleg hazatérési igazolvány iránti kérelmet a külképviseletnél,
d) a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmánya, a menedékes úti okmánya iránti kérelmet a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának a kérelmező lakóhelye szerint illetékes menekültügyi hatóságánál,
d) a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmánya, a menedékes úti okmánya iránti kérelmet a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél,
d) a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmánya, a menedékes úti okmánya iránti kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél,
f) bevándorolt, valamint a letelepedett külföldi és a tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan úti okmánya iránti kérelmet a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának a kérelmező
f) bevándorolt, valamint a letelepedett külföldi és a tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan úti okmánya iránti kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező
lakóhelye vagy - hontalan esetében - tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél
nyújthatja be.
(1) A kérelmező
a) a magánútlevél iránti kérelmet belföldön a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál, a 20. § (1) bekezdésében foglalt esetben a jegyzőnél, külföldön a külképviseletnél; a diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet a Külügyminisztériumnál; az ideiglenes magánútlevél iránti kérelmet a külképviseletnél,
a) a magánútlevél iránti kérelmet belföldön a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál, külföldön a konzuli tisztviselőnél,
a) a magánútlevél és a második magánútlevél iránti kérelmet belföldön a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál, külföldön a konzuli tisztviselőnél,
a) a magánútlevél és a második magánútlevél iránti kérelmet belföldön a járási hivatalnál vagy a Hivatalnál, külföldön a konzuli tisztviselőnél,
b) a magánútlevél soron kívüli kiállítására vonatkozó kérelmet a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál,
b) a szolgálati és hajós szolgálati útlevél iránti kérelmet, valamint a magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útlevél soron kívüli kiállítására vonatkozó kérelmet a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál,
b) a szolgálati és hajós szolgálati útlevél iránti kérelmet, valamint a magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útlevél soron kívüli kiállítására vonatkozó kérelmet, továbbá a magánútlevél és a második magánútlevél sürgősségi kiállítására vonatkozó kérelmet a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál,
b) a szolgálati és hajós szolgálati útlevél iránti kérelmet, valamint a magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útlevél soron kívüli kiállítására vonatkozó kérelmet, továbbá a magánútlevél és a második magánútlevél sürgősségi kiállítására vonatkozó kérelmet a járási hivatalnál vagy a Hivatalnál,
c) a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmánya, a menedékes úti okmánya iránti kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél,
c) a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmánya, az oltalmazottként elismert személy úti okmánya, valamint a menedékes úti okmánya iránti kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél,
c) a diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet a külügyminiszternél,
c) a magánútlevél és a második magánútlevél azonnali kiállítására vonatkozó kérelmet a Hivatalnál,
d) bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya iránti kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye vagy - hontalan esetében - tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél
d) az ideiglenes magánútlevél iránti kérelmet a konzuli tisztviselőnél,
d) a diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet a külügyminiszternél,
d) a diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet a külügyminiszternél vagy a konzuli tisztviselőnél,
e) a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya iránti kérelmet a külképviseletnél
e) a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmánya, az oltalmazottként elismert személy úti okmánya, valamint a menedékes úti okmánya iránti kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél,
e) az ideiglenes magánútlevél iránti kérelmet a konzuli tisztviselőnél,
f) bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya iránti kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye vagy - hontalan esetében - tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél,
f) a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmánya, az oltalmazottként elismert személy úti okmánya, valamint a menedékes úti okmánya iránti kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél,
g) a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya iránti kérelmet a külképviseletnél
g) a bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya iránti kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye vagy - hontalan esetében - tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél,
h) a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya iránti kérelmet a külképviseletnél
nyújthatja be.
(2) Az utazást elrendelő szervnek - a kérelmező nevében -
a) a határátlépési igazolvány iránti kérelmet a Hivatalnál,
b) a hajós szolgálati és a szolgálati útlevél iránti kérelmet közvetlenül a Hivatalnál vagy a jegyzőnél,
b) a hajós szolgálati és szolgálati útlevél iránti kérelmet közvetlenül a Hivatalnál, a körzetközponti jegyzőnél vagy a jegyzőnél,
c) a hajós szolgálati és a szolgálati útlevél kiállítása iránti kérelmet - ha a kiadását soron kívül kéri - a Hivatalnál
kell benyújtania.
(2) Az utazást elrendelő szervnek - a kérelmező nevében - a határátlépési igazolvány iránti kérelmet a Hivatalnál kell benyújtania.
15. §
(1) Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor a 14. § (1) bekezdésében foglalt esetekben - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - személyesen kell megjelenni.
(1) Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor a 14. § (1) bekezdésében foglalt esetekben - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott kivételekkel - személyesen kell megjelenni.
(2) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló kérelmét a törvényes képviselő nyújthatja be.
(2) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló kérelmét a törvényes képviselő nyújtja be. A személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmező nem mentesül, kivéve, ha kiskorú, és útlevelének a második biometrikus adatot nem kell tartalmaznia.
(3) Meghatalmazott útján is előterjeszthető a kérelem, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - nem teszi lehetővé.
(4) Ha a külföldön élő állampolgár külképviseleten történő személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz, kérelmét a külképviselethez postai úton is benyújthatja. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés - nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - akkor fogadható el, ha azt a külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.
(4) Ha a külföldön élő vagy tartózkodó kérelmező konzuli tisztviselőnél történő személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz, kérelmét a konzuli tisztviselőhöz postai úton is benyújthatja. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés - nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - akkor fogadható el, ha azt a konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.
(4) Ha a külföldön élő vagy tartózkodó kérelmező konzuli tisztviselőnél történő személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz, az Utv. 7. § (4) bekezdése, valamint az Utv. 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti kérelmét a konzuli tisztviselőhöz postai úton is benyújthatja. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés - nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - akkor fogadható el, ha azt a konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.
(5) Ha a kérelmező korábbi úti okmányának kiállítása iránti kérelem benyújtásakor az Utv. 32/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a biometrikus adatok tárolásához hozzájárult, a tároló elemet tartalmazó úti okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén az új úti okmány kiállítása, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelem személyes megjelenés és a biometrikus adatok rendelkezésre bocsátása nélkül, elektronikus úton benyújtható, az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült úti okmány vagy az első magánútlevél érvényességi idején belül. Ebben az esetben az útlevélhatóság által korábban rögzített és kezelt biometrikus adatok felhasználásával kell az útlevelet kiállítani.
(6) Az (5) bekezdés alapján az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült úti okmány helyett kiállított új úti okmány érvényességi ideje az eredeti úti okmány érvényességének idejével megegyezik.
(7) Az (5) bekezdés alapján kiállított második magánútlevél érvényességi ideje az Utv. 9. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamig, legfeljebb azonban az első magánútlevél érvényességi idejéig tart.
16. §   A külképviseleten benyújtott magánútlevél, illetőleg hazatérési igazolvány iránti kérelem esetén a magyar állampolgárság érvényes személyi igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható.
16. §   A külképviseleten benyújtott magánútlevél iránti kérelem esetén a magyar állampolgárság érvényes személyi igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható.
16. §   A külföldön benyújtott kérelem esetén a magyar állampolgárság érvényes személyazonosító igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható. Ha a kérelmező ezek egyikével sem rendelkezik, vagy 2006. március 6-át követően nem rendelkezett érvényes magánútlevéllel, az eljáró útlevélhatóság vagy az eljárásban közreműködő hatóság az állampolgárság megállapítása érdekében megkeresi a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt.
16. §   A magyar állampolgárság érvényes személyazonosító igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható. Ha a kérelmező ezek egyikével sem rendelkezik, az eljáró útlevélhatóság vagy az eljárásban közreműködő hatóság az állampolgárság megállapítása érdekében megkeresi a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt.
16. §   A magyar állampolgárság a magyar állampolgárságról szóló törvényben meghatározottak szerint igazolható. Ha a kérelmező nem rendelkezik az állampolgárság igazolására alkalmas okmánnyal, az eljáró útlevélhatóság vagy az eljárásban közreműködő hatóság az állampolgárság megállapítása érdekében megkeresi a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt.
16. §
(1) A kérelmező az eljárás során
a) a magyar állampolgárságát a magyar állampolgárságról szóló törvényben meghatározottak szerint igazolja vagy
a) a magyar állampolgárságát - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a magyar állampolgárságról szóló törvényben meghatározottak szerint igazolja, vagy
b) kérheti, hogy az eljáró hatóság keresse meg a Hivatalt, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban a kérelmező magyar állampolgárként szerepel-e.
(2) Ha a kérelmezőt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása magyar állampolgárként nem tartalmazza és a kérelmező nem rendelkezik az állampolgárság igazolására alkalmas okmánnyal, az eljáró útlevélhatóság vagy az eljárásban közreműködő hatóság az állampolgárság megállapítása érdekében megkeresi a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt.
(3) Ha a kérelmet a konzuli tisztviselőnél nyújtják be, azon külföldön született, a 6. életévét be nem töltött kérelmező magyar állampolgárságát, akit a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása magyar állampolgárként nem tartalmaz, és nem rendelkezik az állampolgárság igazolására alkalmas okmánnyal, a 17. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén vélelmezni kell.
17. §
(1) Az úti okmány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a kérelmező az Utv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyazonosító adatait, azok ellenőrzésére szolgáló okiratokat, értesítési címét, illetőleg lakcímét, továbbá arcképmását és saját kezű aláírását köteles az eljáró útlevélhatóság rendelkezésére bocsátani.
(1) Az úti okmány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a kérelmező az Utv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyazonosító adatait, azok ellenőrzésére szolgáló okiratokat, értesítési címét, illetőleg lakcímét, továbbá arcképmását és saját kezű aláírását köteles az eljáró útlevélhatóság rendelkezésére bocsátani. Írásképtelen kérelmező úti okmányának aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz, kivéve, ha a kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelmét törvényes képviselője nyújtja be és írja alá.
(1) Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmező a kérelmezett úti okmány adattartalmát képező személyes adatait, azok ellenőrzésére szolgáló okiratokat, lakcímét, illetve értesítési címét, továbbá arcképmását és saját kezű aláírását köteles az eljáró útlevélhatóság rendelkezésére bocsátani. Írásképtelen kérelmező útlevelének aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz, kivéve, ha a kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelmét törvényes képviselője nyújtja be és írja alá. Az Utv. 7. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel a kérelmező az útlevél kérelmezésekor köteles a második biometrikus adatot az útlevélhatóság rendelkezésére bocsátani.
(2) Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező birtokában lévő előző úti okmányát, továbbá a kérelmező kettő darab fekete-fehér vagy színes arcképmását (igazolványképét), valamint az útlevél iránti kérelemhez a külön törvényben meghatározott összegű illetékbélyeget. Mellőzhető a kérelmező előző úti okmányának csatolása, ha az érvényes és az állampolgár utazási szándékkal kéri annak visszahagyását. (Ebben az esetben az új úti okmány személyes átvételekor kell azt a kérelem átvételére jogosult szervnél, illetőleg az eljáró útlevélhatóságnál leadni.)
(2) Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező birtokában lévő előző úti okmányát, valamint az útlevél iránti kérelemhez a külön törvényben meghatározott összegű illetékbélyeget. Mellőzhető a kérelmező előző úti okmányának a kérelemhez történő csatolása, ha az érvényes és az állampolgár utazási szándékkal kéri annak visszahagyását. A visszahagyott útlevelet az új úti okmány személyes átvételekor kell leadni. A jegyzőnél és a külképviseleten benyújtott kérelem esetében csatolni kell még a kérelmező kettő darab fekete-fehér vagy színes arcképmását (igazolványképét) is.
(2) Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező birtokában lévő előző, le nem járt érvényességi idejű úti okmányát, valamint illetékekről szóló törvényben meghatározott illeték, illetve a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolni kell. Mellőzhető a kérelmező előző úti okmányának a kérelemhez történő csatolása, ha az érvényes és az állampolgár utazási szándékkal kéri annak visszahagyását. A visszahagyott úti okmányt az új úti okmány személyes átvételekor kell leadni. A körzetközponti jegyzőnél, a Hivatalnál vagy a külügyminiszternél előterjesztett útlevél iránti kérelem kivételével a kérelemhez csatolni kell még a kérelmező arcképmását (igazolványképét) is.
(2) Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező birtokában lévő előző, le nem járt érvényességi idejű úti okmányát, valamint illetékekről szóló törvényben meghatározott illeték, illetve a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolni kell. Mellőzhető a kérelmező előző úti okmányának a kérelemhez történő csatolása, ha az érvényes és az állampolgár utazási szándékkal kéri annak visszahagyását. A visszahagyott úti okmányt az új úti okmány személyes átvételekor kell leadni, illetve a 25. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az új magánútlevél átvételekor a konzuli tisztviselőnél személyesen kell leadni vagy postai úton eljuttatni.
(2a) A 15. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott esetben, ha a kérelmező nem személyesen jár el, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező arcképmását (igazolványképét) is.
(3) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a gyámhatóság vagy az útlevélhatóság előtt tett, az útlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát. A nyilatkozatot akkor is el kell fogadni, ha azt külföldön a külképviseleten tették.
(3) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a gyámhatóság vagy az útlevélhatóság előtt tett, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát. A nyilatkozatot akkor is el kell fogadni, ha azt külföldön a külképviseleten tették.
(3) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a gyámhatóság, a konzuli tisztviselő, az útlevélhatóság vagy a körzetközponti jegyző előtt tett, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló okiratot.
(3) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal, a büntetés-végrehajtási intézet vezetője, a konzuli tisztviselő, az útlevélhatóság vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló okiratot.
(3) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a büntetés-végrehajtási intézet vezetője, a konzuli tisztviselő, az útlevélhatóság vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló okiratot.
(4) A szolgálati útlevél iránti kérelemhez csatolni kell az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában az országos hatáskörű szerv vagy hivatal vezetőjének az útlevél kiállítására irányuló, indokolt javaslatát.
(4) Nem kell csatolni a szülők (törvényes képviselők) hozzájáruló nyilatkozatát kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy esetén az ideiglenes magánútlevél kiállítására irányuló kérelemhez, ha a kérelmező útlevele, illetőleg a külföldre utazáshoz felhasznált személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, elveszett, vagy azt eltulajdonították. Ebben az esetben az ideiglenes magánútlevelet - az Utv. 10. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott keretek között - legfeljebb a korábbi magánútlevéllel megegyező érvényességi idővel lehet kiállítani.
(5) A szolgálati útlevél iránti kérelemhez csatolni kell az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában az országos hatáskörű szerv vagy hivatal vezetőjének az útlevél kiállítására irányuló, indokolt javaslatát.
(6) A hajón teljesítendő szolgálat a gazdálkodó szervezet hajózási engedély kivonatának vagy cégkivonatának bemutatásával igazolható. A gazdálkodó szervezet cégkivonatát az útlevélhatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(7) A 16. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a kérelemhez csatolni kell a kérelmező külföldön történt születéséről kiállított külföldi anyakönyvi okiratot, valamint a magyar állampolgárságú törvényes képviselőnek a gyermek adataira és állampolgárságára vonatkozó nyilatkozatát.
18. §
(1) A kérelmező személyi adatainak és útlevélhez való jogosultsága ellenőrzéséhez az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor be kell mutatni:
a) a kérelmező érvényes személyi igazolványát;
b) a külföldön élő kérelmező magyar állampolgárságát, illetőleg személyazonosságát igazoló egyéb okiratot;
c) személyi igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú, illetőleg cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező születési anyakönyvi kivonatát;
d) kiskorú, valamint cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetén a szülő (törvényes képviselő) személyi igazolványát, a gondnok-, illetőleg gyámkirendelő határozatot vagy az intézeti gyám igazolását az intézeti gyámság fennállásáról;
e) a kérelmező előző érvényes úti okmányát, ha annak visszahagyását kérte.
(1) A kérelmező személyi adatainak és útlevélhez való jogosultságának ellenőrzéséhez az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor be kell mutatni:
a) a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolványt - ha azzal rendelkezik -, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát;
b) az érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvánnyal nem rendelkező kérelmező születési, továbbá a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát, valamint a külföldön élő kérelmező esetében magyar állampolgárságát igazoló okiratot is;
c) kiskorú, valamint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetén a - b) pontban foglaltak mellett - a szülő (törvényes képviselő) állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságát igazoló érvényes hatósági igazolványt, a gondnok-, illetőleg gyámkirendelő határozatot vagy az intézeti gyám igazolását az intézeti gyámság fennállásáról;
d) a kérelmező előző úti okmányát, ha annak visszahagyását kérte.
(1) A kérelmező személyi adatainak és úti okmányhoz való jogosultságának ellenőrzéséhez az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor be kell mutatni:
a) a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolványt, valamint - ha azzal rendelkezik - a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát;
b) az érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvánnyal nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező születési, továbbá a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát, valamint a külföldön élő kérelmező esetében - a 19. § (7)-(8) bekezdésében foglalt kivétellel - magyar állampolgárságát igazoló okiratot is;
b) az érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvánnyal nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező születési, továbbá a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát, valamint a külföldön élő kérelmező esetében - a 16. § (2) bekezdésében és a 19. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel - magyar állampolgárságát igazoló okiratot is;
c) kiskorú, valamint a gondnokság alatt álló kérelmező esetén a - b) pontban foglaltak mellett - a szülő (törvényes képviselő) állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságát igazoló érvényes hatósági igazolványt, külföldi esetén úti okmányát, a gondnok-, illetve gyámkirendelő határozatot vagy az intézeti gyám igazolását az intézeti gyámság fennállásáról;
d) a kérelmező előző, le nem járt érvényességi idejű, ha annak visszahagyását kérte.
d) a kérelmező előző, le nem járt érvényességi idejű úti okmányát, ha annak visszahagyását kérte.
(1) A kérelmező személyi adatainak és úti okmányhoz való jogosultságának ellenőrzéséhez - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor be kell mutatni:
a) a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolványt, valamint - ha azzal rendelkezik - a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát;
b) az érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvánnyal nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező születési, továbbá a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát, valamint a külföldön élő kérelmező esetében - a 16. § (2) bekezdésében és a 19. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel - magyar állampolgárságát igazoló okiratot is;
c) kiskorú, valamint a gondnokság alatt álló kérelmező esetén a - b) pontban foglaltak mellett - a szülő (törvényes képviselő) állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságát igazoló érvényes hatósági igazolványt, külföldi esetén úti okmányát, a gondnok-, illetve gyámkirendelő határozatot vagy az intézeti gyám igazolását az intézeti gyámság fennállásáról;
d) a kérelmező előző, le nem járt érvényességi idejű úti okmányát, ha annak visszahagyását kérte.
(2) Ha a kérelmező előző úti okmányát nem tudja bemutatni, nyilatkozni kell annak ellopásáról, elvesztéséről, illetőleg megsemmisüléséről, vagy arról, hogy érvényes úti okmánnyal nem rendelkezik.
(2) Ha a kérelmező előző úti okmányát nem tudja bemutatni, nyilatkozni kell annak eltulajdonításáról, elvesztéséről, illetőleg megsemmisüléséről, vagy arról, hogy érvényes úti okmánnyal nem rendelkezik.
(2) Ha a kérelmező az előző úti okmányát nem tudja bemutatni, nyilatkoznia kell annak eltulajdonításáról, elvesztéséről, illetve megsemmisüléséről. Az eltulajdonításról tett nyilatkozat az úti okmány eltulajdonítása miatt tett feljelentésről készült jegyzőkönyv bemutatásával pótolható.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, ha a születési vagy a házassági anyakönyvi kivonat nem áll a kérelmező rendelkezésére, akkor az útlevélhatóság, vagy az eljárásban közreműködő hatóság hivatalból intézkedik a személyazonosság megállapítása érdekében.
(4) Amennyiben az úti okmány jogosultja bejelentésében úgy nyilatkozott, hogy úti okmánya megsemmisült, az eljárás során az okmányt elveszettként kell kezelni és az útiokmány-nyilvántartásba az elveszett (megsemmisült) érvénytelenségi okot kell bejegyezni.
(5) A 16. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a kérelmező - a 17. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítése mellett - mentesül az (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratok bemutatási kötelezettsége alól.
19. §
(1) Az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmező jogosultságát, továbbá személyazonosságát és állampolgárságát ellenőrizni kell. Ennek során az igénylőlap adatait egyeztetni kell a személyazonosító igazolvány, illetőleg 14 éven aluliak születési anyakönyvi kivonatának adataival. Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy esetén az adatok valódiságát a szülőnek (törvényes képviselőnek) aláírásával kell igazolnia. Vizsgálni kell továbbá, hogy az arcképmás személyazonosításra alkalmas-e, illetőleg a kérelmező azonos-e a fényképen levő személlyel.
(1) Az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmező jogosultságát, továbbá személyazonosságát és állampolgárságát ellenőrizni kell. Ennek során az igénylőlap adatait egyeztetni kell a személyazonosító igazolvány, illetőleg születési anyakönyvi kivonatának adataival. Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy esetén az adatok valódiságát a szülőnek (törvényes képviselőnek) aláírásával kell igazolnia. Vizsgálni kell továbbá, hogy az arcképmás személyazonosításra alkalmas-e, illetőleg a kérelmező azonos-e a fényképen levő személlyel.
(1) Az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmező jogosultságát, továbbá személyazonosságát és állampolgárságát ellenőrizni kell. Ennek során az igénylőlap adatait egyeztetni kell a személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására szolgáló más hatósági igazolvány, valamint a születési és házassági anyakönyvi kivonatának adataival. A kérelmezőnek - kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy esetén a szülőnek (törvényes képviselőnek) - az igénylőlap ellenőrzését és az adatok valódiságát aláírásával kell igazolnia. Vizsgálni kell továbbá, hogy az arcképmás személyazonosításra alkalmas-e, illetőleg a kérelmező azonos-e a fényképen levő személlyel.
(2) Ha az úti okmány iránti kérelmet a 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az utazást elrendelő szerv nyújtja be, a kérelmező személyazonosságát ez a szerv köteles ellenőrizni.
(3) Amennyiben a kérelmező személyazonosságát illetően kétség merül fel, az eljáró útlevélhatóság - szükség esetén az érintett személy meghallgatásával - elrendelheti a személyazonosítást.
(4) Ideiglenes személyi igazolvánnyal rendelkező állampolgár útlevél iránti kérelme csak kivételesen és akkor fogadható el, ha a kérelmező állampolgársága, személyazonossága előző úti okmánya, illetőleg egyéb okirata alapján egyértelműen megállapítható. Ebben az esetben az igazolásra szolgáló okiratok másolati példányát a kérelemhez csatolni kell.
(4) Ha a kérelem felvételénél végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival - a hazatérési igazolvány iránti kérelem kivételével - vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést kizárólag a magyar anyakönyvi okirat alapján - szükség esetén az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével - lehet elvégezni. Az anyakönyvvezető a megkeresésnek soron kívül köteles eleget tenni.
(4) Ha a kérelem felvételénél végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival - a hazatérés céljából kiállított ideiglenes magánútlevél iránti kérelem kivételével - vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést kizárólag a magyar anyakönyvi okirat alapján - szükség esetén az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével - lehet elvégezni. Az anyakönyvvezető a megkeresésnek soron kívül köteles eleget tenni.
(4) Ha a kérelem felvételénél végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival - a hazatérés céljából kiállított ideiglenes magánútlevél iránti kérelem kivételével - vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár esetén kizárólag a magyar anyakönyvi okirat alapján - szükség esetén az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével - lehet elvégezni. Az anyakönyvvezető a megkeresésnek soron kívül köteles eleget tenni.
(4) Ha a kérelem felvételénél végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival - a hazatérés céljából kiállított ideiglenes magánútlevél iránti kérelem kivételével - vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár esetén kizárólag az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás adatai alapján lehet elvégezni.
(5) A külképviseleten benyújtott magánútlevél iránti kérelem esetén az ellenőrzés az érvényes magyar útlevél vagy érvényes állampolgársági bizonyítvány, illetőleg az érvényes személyi igazolvány alapján is elvégezhető.
(5) Ideiglenes személyi igazolvánnyal rendelkező állampolgár útlevél iránti kérelme csak kivételesen és akkor fogadható el, ha a kérelmező állampolgársága, személyazonossága előző úti okmánya, illetőleg egyéb okirata alapján egyértelműen megállapítható. Ebben az esetben az igazolásra szolgáló okiratok másolati példányát a kérelemhez csatolni kell.
(5) A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendelet szerinti egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályait az úti okmány kiadására irányuló hatósági eljárásban az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(6) A külképviseleten benyújtott magánútlevél iránti kérelem esetén az ellenőrzés az érvényes magyar útlevél vagy érvényes állampolgársági bizonyítvány, illetőleg az érvényes személyi igazolvány alapján is elvégezhető.
(6) A konzuli tisztviselőnél benyújtott magánútlevél iránti kérelem esetén az ellenőrzés az érvényes magyar útlevél vagy érvényes állampolgársági bizonyítvány, illetőleg az érvényes személyazonosító igazolvány alapján is elvégezhető.
(6) A konzuli tisztviselőnél benyújtott magánútlevél iránti kérelem esetén a személyazonosság és a magyar állampolgárság ellenőrzése az érvényes magyar útlevél vagy érvényes állampolgársági bizonyítvány, illetőleg az érvényes személyazonosító igazolvány alapján is elvégezhető.
(6) A konzuli tisztviselőnél benyújtott magánútlevél, diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél iránti kérelem esetén a személyazonosság és a magyar állampolgárság ellenőrzése az érvényes magyar útlevél vagy érvényes állampolgársági bizonyítvány, illetőleg az érvényes személyazonosító igazolvány alapján is elvégezhető.
(7) Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült érvényes magánútlevél helyett új útlevél kiadása esetén a kérelmezőnek magyar állampolgárságát nem kell igazolnia, ha az útlevélhatóság a magánútlevél visszavonására intézkedést nem tett.
(8) Magyar állampolgárságát nem kell igazolnia annak, akinek adatait a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása külföldön élő magyar állampolgárként, vagy külföldi letelepedési szándékának bejelentésekor tett kérelme alapján tartalmazza.
(8) Magyar állampolgárságát nem kell igazolnia annak, akinek adatait a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása külföldön élő magyar állampolgárként tartalmazza.
20. §   Az Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott szolgálati útlevél kiadását az útlevélhatóság megtagadja, ha az Utv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn.

Különleges eljárások

20. §
(1) Az úti okmány iránti kérelem, illetőleg az új úti okmány átvételekor leadott útlevél átvételéről elismervényt kell kiállítani.
(1) Az a kérelmező, aki a körzetközponti jegyző hivatalában való, utazással járó személyes megjelenésében életkora vagy egészségi állapota miatt nyilvánvalóan akadályozott - ha nincs meghatalmazottja - magánútlevél iránti kérelmét személyesen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti.
(2) A kérelem átvételére jogosult szerv a kérelmet és az ahhoz csatolt okiratokat, továbbá az új úti okmány átvételekor leadott úti okmányt haladéktalanul köteles továbbítani az eljáró útlevélhatósághoz.
(2) A jegyző a 13. § (1) bekezdésében meghatározott formanyomtatványon átvett kérelmet és mellékleteit ellenőrzi, a kérelmező kérésére a csatolt úti okmányt érvénytelenítve visszaadja, vagy megsemmisítéséről a Hivatal útján intézkedik. Ennek tényét, valamint a 17. § (2) bekezdés szerint visszahagyott úti okmány adatait megfelelő módon jelzi a formanyomtatványon.
(3) A külképviselet a rendes eljárásban külföldön benyújtott magánútlevél iránti kérelmet a Külügyminisztériumon keresztül küldi meg a Hivatalnak.
(3) A jegyző a nála előterjesztett kérelmet haladéktalanul megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.
(4) A körzetközponti jegyző hiányos vagy eltérő adatok esetén kezdeményezi az adatok pótlását, illetve javítását a formanyomtatványt átvevő jegyzőnél. Az adatpótlást, illetve javítást nem igénylő kérelmeket a körzetközponti jegyző elektronikus úton, döntés céljából továbbítja a Hivatalnak.
20/A. §   A határátlépési engedélyt a körzetközponti jegyző állítja ki és adja ki a kérelmezőnek.

Soron kívüli eljárás

21. §
(1) A külképviselet a külföldön élő vagy tartózkodó állampolgár részére az ideiglenes magánútlevelet és a hazatérési igazolványt soron kívül állítja ki.
(1) A külképviselet a külföldön élő vagy tartózkodó állampolgár részére az ideiglenes magánútlevelet soron kívül állítja ki.
(1) A konzuli tisztviselő a külföldön élő vagy tartózkodó állampolgár részére az ideiglenes magánútlevelet soron kívül állítja ki.
(1) A konzuli tisztviselő a külföldön élő vagy tartózkodó állampolgár részére az ideiglenes magánútlevelet haladéktalanul állítja ki.
(2) Az útlevélhatóság az úti okmányt soron kívül is kiállíthatja, ha ahhoz az állampolgárnak igazoltan fontos érdeke fűződik.
(2) Az erre irányuló kérelem esetén az útlevélhatóság a magánútlevelet soron kívül állítja ki.
(2) Az útlevélhatóság az úti okmányt soron kívüli eljárás keretében hét napon belül kiállítja.
(3) Ha az útlevélhatóság a kérelmet soron kívül teljesíti, az úti okmányt öt munkanapon belül állítja ki.
(3) Ha az útlevélhatóság a kérelmet soron kívül teljesíti, az úti okmányt nyolc napon belül állítja ki.
21/A. §   Az útlevélhatóság a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet sürgősségi eljárás keretében a kérelem benyújtásától számított három napon belül kiállítja.
21/B. §   Az útlevélhatóság a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet azonnali eljárás keretében a kérelem benyújtásától számított huszonnégy órán belül kiállítja.

Hozzájárulás a külföldre utazáshoz

A második magánútlevél kiadása

22. §
(1) A Hivatal a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt álló állampolgár részére az Utv. 18. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételek szerint a külföldre utazást különösen akkor engedélyezheti, ha a Hivatal hozzájárulását a személyesen megjelenő kérelmező a gyógykezelése vagy a külföldön tartózkodó közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pontja] halála, illetőleg kezelőorvosa által igazolt életveszélyes vagy súlyos egészségi állapota miatt kéri.
(1) A második magánútlevél kiadása szempontjából az útlevélhatóság különös méltánylást érdemlő körülményként értékeli, ha az utazás célja szerinti országba történő beutazás a meglévő magánútlevélben elhelyezett bejegyzés miatt meghiúsulhatna, vagy emiatt a kérelmezőt más joghátrány érhetné.
(2) A Hivatal a kérelemre a hozzájárulást megadja, ha az Utv. 19. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság vagy az ügyész a biztosíték letétbe helyezéséről értesítette.
A HATÁROZAT
(2) A beutazás megtagadásának vagy joghátrány okozásának lehetőségével kapcsolatban kétség esetén a külügyminiszter állásfoglalását kell kérni.
A HATÁROZAT
23. §
(1) Az útlevélhatóság az úti okmányra irányuló kérelmet az okmány kiadásával teljesíti.
(1) Az útlevélhatóság az úti okmányra irányuló kérelmet az okmány kiadásával teljesíti. Az okmányba a családi és utónevet a személyazonosító igazolványban, ennek hiányában az anyakönyvi kivonatban feltüntetett módon kell bejegyezni.
(1) Az útlevélhatóság az úti okmányra irányuló kérelmet az okmány kiadásával teljesíti. Az úti okmányt postai úton kell továbbítani, vagy kérelemre személyesen kell átadni a kérelmező részére. Amennyiben a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozik, akkor az úti okmányt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani.
(1) Az útlevélhatóság az úti okmányra irányuló kérelmet az okmány kiadásával teljesíti. Amennyiben a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozik, akkor az úti okmányt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani. Az úti okmányt a kérelmező a kérelem benyújtásakor tett kézbesítési címre vonatkozó nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően személyesen vagy törvényes képviselője útján a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál, illetve - a könyvelt küldeményként történő kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően - postai úton veheti át. A kérelmező az okmány és a benne lévő tároló elem tartalmát a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál személyesen ellenőrizheti.
(1) Az útlevélhatóság az úti okmányra irányuló kérelmet az okmány kiadásával teljesíti. Amennyiben a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozik, akkor az úti okmányt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani. Az úti okmányt a kérelmező a kérelem benyújtásakor tett kézbesítési címre vonatkozó nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően személyesen vagy törvényes képviselője útján a körzetközponti jegyzőnél vagy az eljáró útlevélhatóságnál, illetve - a könyvelt küldeményként történő kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően - postai úton veheti át. A kérelmező az okmány és a benne lévő tároló elem tartalmát a körzetközponti jegyzőnél vagy az eljáró útlevélhatóságnál személyesen ellenőrizheti.
(1) Amennyiben a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozik, akkor az úti okmányt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani. Az úti okmányt a kérelmező a kérelem benyújtásakor tett kézbesítési címre vonatkozó nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően személyesen vagy törvényes képviselője útján a körzetközponti jegyzőnél vagy az eljáró útlevélhatóságnál, illetve - a könyvelt küldeményként történő kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően - postai úton veheti át. A kérelmező az okmány és a benne lévő tároló elem tartalmát a körzetközponti jegyzőnél vagy az eljáró útlevélhatóságnál személyesen ellenőrizheti.
(1) Ha a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozik, akkor az úti okmányt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett személyes adatokkal kell kiállítani.
(2) A Hivatal a 22. §-ban foglalt hozzájárulását határozatban adja meg, amelyben megállapítja az utazás engedélyezett időtartamát, és elrendeli a határozat azonnali végrehajtását. A határozatot a magánútlevél kiadásával egyidejűleg a kérelmezőnek át kell adni, és a határőrségnek, valamint az Utv. 18. §-ának (1) bekezdése és 19. §-ának (2) bekezdése szerinti hozzájárulást adó szervnek meg kell küldeni.
(2) A Hivatal a 22. §-ban foglalt hozzájárulását határozatban adja meg, amelyben megállapítja az utazás engedélyezett időtartamát, és elrendeli a határozat azonnali végrehajtását. A határozatot a magánútlevél kiadásával egyidejűleg a kérelmezőnek át kell adni, és a Rendőrségnek, valamint az Utv. 18. §-ának (1) bekezdése és 19. §-ának (2) bekezdése szerinti hozzájárulást adó szervnek meg kell küldeni.
(2) Az úti okmányt a kérelmező a kérelem benyújtásakor tett kézbesítési címre vonatkozó nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően
a) személyesen vagy törvényes képviselője útján a körzetközponti jegyzőnél,
b) külföldön a konzuli tisztviselőnél vagy a konzuli tisztviselő által - a könyvelt küldeményként történő kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően - postára adott úti okmányt postai úton,
c) az eljáró útlevélhatóságnál, vagy
d) belföldön - a könyvelt küldeményként történő kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően - postai úton
veheti át.
(2) Az úti okmányt - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kérelmező a kérelem benyújtásakor tett kézbesítési címre vonatkozó nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően
a) személyesen vagy törvényes képviselője útján a körzetközponti jegyzőnél,
a) személyesen, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján a járási hivatalnál,
b) külföldön a konzuli tisztviselőnél vagy a konzuli tisztviselő által - a könyvelt küldeményként történő kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően - postára adott úti okmányt postai úton,
c) az eljáró útlevélhatóságnál, vagy
d) belföldön - a könyvelt küldeményként történő kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően - postai úton veheti át.
(2a) A sürgősségi, valamint az azonnali kiállítású úti okmányt a kérelmező személyesen vagy törvényes képviselője útján a Hivatalnál veheti át.
(2a) A sürgősségi, valamint az azonnali kiállítású úti okmányt a kérelmező személyesen, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján a Hivatalnál veheti át.
(3) Az útlevélhatóság az úti okmány kiadásának megtagadásáról, illetőleg az úti okmány visszavonásáról határozattal dönt, melyben elrendeli az azonnali végrehajtást.
(3) A kérelmező az okmány és a benne lévő tároló elem tartalmát a körzetközponti jegyzőnél, a konzuli tisztviselőnél vagy az eljáró útlevélhatóságnál személyesen ellenőrizheti.
(3) A kérelmező az okmány és a benne lévő tároló elem tartalmát a járási hivatalnál, a konzuli tisztviselőnél vagy az eljáró útlevélhatóságnál személyesen ellenőrizheti.
(4) A 26. § szerint kiadott úti okmány ismételt bevonásáról újabb visszavonó határozatot nem kell hozni.
(5) Nem kell határozatot hozni, ha az útlevélhatóság a visszavont úti okmánnyal történő utazáshoz az Utv. 18. §-ának (1) bekezdésében foglalt esetben nem járul hozzá. Ebben az esetben a kérelmezőt és a hozzájárulást adó szervet értesíteni kell.
(6) A postai úton át nem vett útlevelet a kérelmező személyesen veheti át az értesítési cím szerint illetékes körzetközponti jegyzőnél. A személyesen át nem vett útlevelet - az átvételre való felhívást követően - a körzetközponti jegyző az útlevél kiállításától számított egy év elteltével továbbítja a Hivatalnak. A Hivatal az át nem vett útlevelet beérkezését követően megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartáson való feltüntetéséről.
(6) A megjelölt kézbesítési címre postai úton megküldött és át nem vett útlevelet a kérelmező személyesen veheti át a kézbesítési cím szerint illetékes körzetközponti jegyzőnél. Az át nem vett útlevelet - az átvételre való felhívást követően - a körzetközponti jegyző az útlevél kiállításától számított egy év elteltével visszaküldi a Hivatalnak. A Hivatal az át nem vett útlevelet beérkezését követően megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről.
(6) A megjelölt kézbesítési címre postai úton megküldött és át nem vett útlevelet a kérelmező személyesen veheti át a kézbesítési cím szerint illetékes járási hivatalnál. Az át nem vett útlevelet - az átvételre való felhívást követően - a járási hivatal az útlevél kiállításától számított egy év elteltével visszaküldi a Hivatalnak. A Hivatal az át nem vett útlevelet beérkezését követően megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről.
(6) A megjelölt kézbesítési címre postai úton megküldött és át nem vett útlevelet a kérelmező személyesen vagy meghatalmazottja útján veheti át a kézbesítési cím szerint illetékes járási hivatalnál. Az át nem vett útlevelet - az átvételre való felhívást követően - a járási hivatal az útlevél kiállításától számított egy év elteltével visszaküldi a Hivatalnak. A Hivatal az át nem vett útlevelet beérkezését követően megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről.

AZ ÚTI OKMÁNY BIRTOKBAN TARTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

24. §
(1) Az úti okmány jogszerű birtokosa köteles az úti okmányát sértetlenül megőrizni, a hatóság felhívására bemutatni, visszavonás elrendelésekor az úti okmány átvételére jogosult hatóságnak átadni, illetőleg a jogosultság megszűnésekor az azt kiállító hatóságnak leadni.
(1) Az úti okmány jogszerű birtokosa köteles az úti okmányát sértetlenül megőrizni, a hatóság felhívására bemutatni, visszavonás vagy visszatartás elrendelésekor az úti okmány átvételére jogosultnak átadni, illetőleg a jogosultság megszűnésekor az azt kiállító hatóságnak leadni.
(2) A visszavont úti okmányt a 23. § (2) bekezdésében foglalt határozattal együtt lehet utazásra felhasználni, és a határátlépés ellenőrzésekor felhívás nélkül a hatóságnak be kell mutatni.
(3) Az úti okmányt másra átruházni, letétbe helyezni vagy biztosítékul átadni, illetőleg átvenni, abba - az Utv. 7. §-ának (4) bekezdésében meghatározott szervek kivételével - bejegyzést tenni nem szabad.
(3) Az úti okmányt másra átruházni, letétbe helyezni vagy biztosítékul átadni, illetőleg átvenni, abba - az Utv. 7. § (8) bekezdésében meghatározott szervek kivételével - bejegyzést tenni nem szabad.
(4) Akinek az úti okmányát ellopták, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított három munkanapon belül a jegyzőnél vagy bármely útlevélhatóságnál bejelenteni.
(4) Akinek az úti okmányát ellopták, megsemmisült, vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül az úti okmány iránti kérelem átvételére jogosult szervnél vagy az útlevélhatóságnál bejelenteni.
(4) Akinek az úti okmányát eltulajdonították, megsemmisült, vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül az úti okmány iránti kérelem átvételére jogosult szervnél vagy az útlevélhatóságnál bejelenteni. Az úti okmány eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető.
(5) Az elveszettnek vélt és az erről szóló bejelentés után megtalált úti okmányról a (4) bekezdésben meghatározott szervet a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell.
(5) A bejelentésről - amennyiben az nem a Hivatalnál történik - haladéktalanul értesíteni kell a Hivatalt. A körözés azonnali, határozattal történő elrendeléséről a Hivatal gondoskodik.
(5) A bejelentésről - ha az nem a Hivatalnál történik - haladéktalanul értesíteni kell a Hivatalt. Ha a bejelentési kötelezettséget a rendőrségnél teljesítették, a rendőrség elektronikus úton értesíti a Hivatalt. A Hivatal haladéktalanul gondoskodik az úti okmány eltulajdonítása, megsemmisülése, elvesztése tényének az úti okmányok központi nyilvántartásban történő átvezetéséről.
(6) Az elveszettnek vélt és az erről szóló bejelentés után megtalált úti okmányról a (4) bekezdésben meghatározott szervet a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell.
(6) Az elveszettnek vélt és az erről szóló bejelentés után megtalált úti okmányról a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell az úti okmány átvételére jogosult szervet, illetve az útlevélhatóságot.
(7) Az értesítésről - amennyiben azt nem a Hivatalhoz tették meg - haladéktalanul tájékoztatni kell a Hivatalt. A körözés azonnali, határozattal történő visszavonásáról a Hivatal gondoskodik.
(7) Az értesítésről - ha azt nem a Hivatalhoz tették meg - haladéktalanul tájékoztatni kell a Hivatalt. A Hivatal haladéktalanul gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

Az úti okmány leadása

25. §
(1) Az úti okmányt tizenöt napon belül le kell adni az útlevélhatóságnál - diplomata- és külügyi szolgálati útlevelet a Külügyminisztériumnál -, ha megszűnt az úti okmány jogosultjának
a) magyar állampolgársága;
b) diplomata-, külügyi szolgálati, hajós szolgálati és szolgálati útlevélre, illetőleg második magánútlevélre való jogosultsága;
c) menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmányára való jogosultsága;
d) a határátlépési igazolványra vagy határátlépési engedélyre való jogosultsága.
d) a határátlépési igazolványra való jogosultsága.
(1) Az úti okmányt tizenöt napon belül le kell adni az útlevélhatóságnál vagy a körzetközponti jegyzőnél, ha megszűnt az arra való jogosultság.
(1) Az
a) európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevelét az Országgyűlés Hivatalánál,
b) Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott személy szolgálati útlevelét a kiadásra javaslatot tevő szervnél,
c) a) és b) pontban meghatározott hivatalos útlevelek kivételével a hivatalos útlevelet az utazást elrendelő szervnél,
d) a)-c) pontban meghatározott útlevelek kivételével az összes úti okmányt az útlevélhatóságnál, vagy a körzetközponti jegyzőnél
tizenöt napon belül le kell adni, ha megszűnt az arra való jogosultság.
(1) A(z)
a) európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevelét az Országgyűlés Hivatalánál,
a) európai parlamenti képviselő, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, vagy annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevelét az Országgyűlés Hivatalánál,
b) Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott személy szolgálati útlevelét a kiadásra javaslatot tevő szervnél,
c) hajós szolgálati útlevelet a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezetnél,
d) a)-c) pontban meghatározott hivatalos útlevelek kivételével a hivatalos útlevelet az utazást elrendelő szervnél,
e) a)-d) pontban meghatározott útlevelek kivételével egyéb okmányt az útlevélhatóságnál, vagy a járási hivatalnál tizenöt napon belül le kell adni, ha megszűnt az arra való jogosultság.
(2) A 23. § (2) bekezdésében hozott határozat alapján kiadott útlevelet az állampolgár az országba történő visszatérését követően haladéktalanul köteles leadni a Hivatalnak.
(2) Az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala, az Utv. 14. § (4) bekezdésben meghatározott személy szolgálati útlevele esetében a kiadásra javaslatot tevő szerv az Utv. 20. § (1) bekezdés b) pontja alapján érvénytelenné váló hivatalos útlevél jogosultját, a jogosultság megszűnését megelőző tizenöt nappal értesíti a jogosultság megszűnésének időpontjáról, a leadási kötelezettségről, annak határidejéről, valamint a leadás elmaradásának jogkövetkezményeiről.
(2) Az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala, az Utv. 14. § (4) bekezdésben meghatározott személy szolgálati útlevele esetében a kiadásra javaslatot tevő szerv az Utv. 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné váló hivatalos útlevél jogosultját, a jogosultság megszűnését megelőző tizenöt nappal értesíti a jogosultság megszűnésének időpontjáról, a leadási kötelezettségről, annak határidejéről, valamint a leadás elmaradásának jogkövetkezményeiről.
(2) Az európai parlamenti képviselő, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, vagy annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala, az Utv. 14. § (4) bekezdésben meghatározott személy szolgálati útlevele esetében a kiadásra javaslatot tevő szerv az Utv. 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné váló hivatalos útlevél jogosultját, a jogosultság megszűnését megelőző tizenöt nappal értesíti a jogosultság megszűnésének időpontjáról, a leadási kötelezettségről, annak határidejéről, valamint a leadás elmaradásának jogkövetkezményeiről.
(2a) A (2) bekezdésben meghatározott hivatalos útlevelek kivételével az utazást elrendelő szerv az Utv. 20. § (1) bekezdés b) pontja alapján érvénytelenné váló hivatalos útlevél jogosultját, a jogosultság megszűnését megelőző tizenöt nappal értesíti a jogosultság megszűnésének időpontjáról, a leadási kötelezettségről, annak határidejéről, valamint a leadás elmaradásának jogkövetkezményeiről.
(2a) A (2) bekezdésben meghatározott hivatalos útlevelek kivételével az utazást elrendelő szerv, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet az Utv. 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné váló hivatalos útlevél jogosultját, a jogosultság megszűnését megelőző tizenöt nappal értesíti a jogosultság megszűnésének időpontjáról, a leadási kötelezettségről, annak határidejéről, valamint a leadás elmaradásának jogkövetkezményeiről.
(2b) Ha a hivatalos útlevél jogosultja az Utv. 20. § (1) bekezdés b) pontja szerint érvénytelenné vált hivatalos útlevelet a tizenöt napos határidőn belül nem adja le, akkor
a) az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala,
b) az Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott személy szolgálati útlevele esetében a kiadásra javaslatot tevő szerv,
c) az a) és b) pontban meghatározott hivatalos útlevelek kivételével az utazást elrendelő szerv a leadási határidő eredménytelen elteltét követő munkanapon értesíti az útlevélhatóságot.
(2b) Ha a hivatalos útlevél jogosultja az Utv. 20. § (1) bekezdés e) pontja szerint érvénytelenné vált hivatalos útlevelet a tizenöt napos határidőn belül nem adja le, akkor
a) az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala,
a) az európai parlamenti képviselő, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, vagy annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala,
b) az Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott személy szolgálati útlevele esetében a kiadásra javaslatot tevő szerv,
c) az a) és b) pontban meghatározott hivatalos útlevelek kivételével az utazást elrendelő szerv a leadási határidő eredménytelen elteltét követő munkanapon értesíti az útlevélhatóságot.
(3) A külföldön élő állampolgár előző magánútlevelét (ideiglenes magánútlevelét) az új magánútlevél átvételével egyidejűleg köteles a külképviseleten személyesen leadni vagy postai úton eljuttatni.
(3) A külföldön élő vagy tartózkodó magyar állampolgár előző, le nem járt érvényességi idejű magánútlevelét (ideiglenes magánútlevelét) az új magánútlevél átvételével egyidejűleg köteles a konzuli tisztviselőnél személyesen leadni vagy postai úton eljuttatni.
(3) A külföldön élő vagy tartózkodó magyar állampolgár előző, le nem járt érvényességi idejű magánútlevelét, ideiglenes magánútlevelét, diplomata- vagy külügyi szolgálati útlevelét az új úti okmány átvételével egyidejűleg köteles a konzuli tisztviselőnél személyesen leadni vagy postai úton eljuttatni.
(4) Az ideiglenes magánútlevelet az állampolgár hazautazását követően öt munkanapon belül köteles a Hivatalnál vagy a jegyzőnél leadni.
(4) Az ideiglenes magánútlevelet az állampolgár hazautazását követően öt munkanapon belül köteles a Hivatalnál, a körzetközponti jegyzőnél vagy a jegyzőnél leadni.
(4) Az ideiglenes magánútlevelet az állampolgár hazautazását követően öt munkanapon belül köteles a Hivatalnál, a járási hivatalnál leadni.
(5) Az állampolgár halála esetén a még érvényes úti okmányt hozzátartozója - vagy akinek a birtokába került - tizenöt munkanapon belül, továbbá, aki úti okmányt talált, három munkanapon belül köteles ugyancsak a jegyzőhöz vagy a kiállító útlevélhatósághoz személyesen vagy postai úton eljuttatni. Az elhunyt úti okmányát a hozzátartozó ilyen irányú kérelme esetén - érvénytelenítve - vissza kell juttatni.
(5) Az állampolgár halála esetén a még érvényes úti okmányt hozzátartozója - vagy akinek a birtokába került - tizenöt munkanapon belül, továbbá, aki úti okmányt talál, három munkanapon belül köteles a körzetközponti jegyzőhöz, a jegyzőhöz, vagy a kiállító útlevélhatósághoz személyesen vagy postai úton eljuttatni. Az elhunyt úti okmányát a hozzátartozó ilyen irányú kérelme esetén - érvénytelenítve - vissza kell juttatni.
(5) Az állampolgár halála esetén a még érvényes úti okmányt hozzátartozója - vagy akinek a birtokába került - tizenöt munkanapon belül, továbbá, aki úti okmányt talál, három munkanapon belül köteles a körzetközponti jegyzőhöz, a jegyzőhöz, vagy a kiállító útlevélhatósághoz személyesen vagy postai úton eljuttatni.
(5) A jogosultja halála esetén a még le nem járt érvényességi idejű úti okmányt hozzátartozója - vagy akinek a birtokába került - tizenöt munkanapon belül, továbbá, aki úti okmányt talál, három munkanapon belül köteles a körzetközponti jegyzőhöz, a jegyzőhöz, a kiállító útlevélhatósághoz vagy külföldön a konzuli tisztviselőhöz személyesen vagy postai úton eljuttatni.
(5) A jogosultja halála esetén a még le nem járt érvényességi idejű úti okmányt hozzátartozója - vagy akinek a birtokába került - tizenöt munkanapon belül, továbbá, aki úti okmányt talál, három munkanapon belül köteles a járási hivatalhoz, a kiállító útlevélhatósághoz vagy külföldön a konzuli tisztviselőhöz személyesen vagy postai úton eljuttatni.
(6) Az úti okmányt az adatoldal átlyukasztásával és a magyar hatóságok bejegyzéseinél elhelyezett „érvénytelen” bélyegző lenyomattal kell érvényteleníteni. Az érvénytelenített úti okmányt kérelemre - az elhunyt úti okmánya esetén a hozzátartozó ilyen irányú kérelmére - vissza kell adni. Nem adható vissza az érvénytelenített úti okmány, ha az hamis vagy meghamisították.
(6) Az úti okmányt az adatoldal átlyukasztásával kell érvényteleníteni. Az érvénytelenített úti okmányt kérelemre - az elhunyt úti okmánya esetén a hozzátartozó ilyen irányú kérelmére - vissza kell adni. Nem adható vissza az érvénytelenített úti okmány, ha az hamis vagy meghamisították.
26. §   A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatával összefüggésben az utazást elrendelő szerv - az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala, az Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott szolgálati útlevél esetében a javaslatot tevő szerv - ellenőrzi, hogy
a) a hivatalos útlevél kizárólag utazás céljából került felhasználásra,
b) a hivatalos útlevél a jogszabályban meghatározott határidőn belül került leadásra.
26. §   A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatával összefüggésben az utazást elrendelő szerv - az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala, az Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott szolgálati útlevél esetében a javaslatot tevő szerv, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet - ellenőrzi, hogy a hivatalos útlevél
a) jogszerűen került-e felhasználásra, valamint
b) a jogszabályban meghatározott határidőn belül került-e leadásra.
26. §   A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatával összefüggésben az utazást elrendelő szerv - az európai parlamenti képviselő, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, vagy házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala, az Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott szolgálati útlevél esetében a javaslatot tevő szerv, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet - ellenőrzi, hogy a hivatalos útlevél
a) jogszerűen került-e felhasználásra, valamint
b) a jogszabályban meghatározott határidőn belül került-e leadásra.
26. §   A Hivatal a 23. § (2) bekezdésében foglalt határozat alapján a bevont úti okmányt adja ki a kérelmező részére.

Az úti okmány cseréje

27. §   Az úti okmány cseréjét kell kérni, ha
a) az állampolgárnak az úti okmányban szereplő adatai megváltoztak, vagy az
b) személyazonosításra alkalmatlanná vált, betelt, megrongálódott.
28. §   A menedékes és a befogadott utazási igazolványát, továbbá a hazatérési igazolványt a Magyar Köztársaság területére való visszatéréskor a határőrség elismervény ellenében elveszi és haladéktalanul megküldi a kiállító útlevélhatóságnak, a hazatérési igazolványt pedig a Hivatalnak.
28. §   A menedékes utazási igazolványát, a hazatérési igazolványt, továbbá a bevándorolt részére visszatérésre kiadott egyszeri utazási igazolványt a Magyar Köztársaság területére való visszatéréskor a határőrség elismervény ellenében elveszi és haladéktalanul megküldi a kiállító útlevélhatóságnak, a hazatérési igazolványt a Hivatalnak, a bevándorolt részére kiadott utazási igazolványt pedig a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak.
28. §   A hazatérési igazolványt, továbbá a bevándorolt és a letelepedett részére visszatérésre kiadott egyszeri utazási igazolványt, a menedékesek úti okmányát a Magyar Köztársaság területére való visszatéréskor a határőrség elismervény ellenében elveszi és haladéktalanul megküldi a kiállító útlevélhatóságnak, a hazatérési igazolványt a Hivatalnak, a bevándorolt, illetve a letelepedett részére kiadott utazási igazolványt és a menedékesek úti okmányát pedig a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának.
28. §   Az ideiglenes magánútlevelet, továbbá a bevándorolt és a letelepedett részére visszatérésre kiadott egyszeri utazási igazolványt, a menedékesek úti okmányát a Magyar Köztársaság területére való visszatéréskor le kell adni, amit a Határőrség elismervény ellenében elvesz.
A Határőrség az ideiglenes magánútlevelet a Hivatalnak, a bevándorolt, illetve a letelepedett részére kiadott utazási igazolványt és a menedékesek úti okmányát pedig a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak haladéktalanul megküldi.
28. §   Az ideiglenes magánútlevelet, továbbá a bevándorolt és a letelepedett részére visszatérésre kiadott egyszeri utazási igazolványt, a menedékesek úti okmányát a Magyar Köztársaság területére való visszatéréskor le kell adni, amit a Rendőrség elismervény ellenében elvesz.
A Rendőrség az ideiglenes magánútlevelet a Hivatalnak, a bevándorolt, illetve a letelepedett részére kiadott utazási igazolványt és a menedékesek úti okmányát pedig a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak haladéktalanul megküldi.
28. §   Az ideiglenes magánútlevelet, a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmányát, a bevándorolt, letelepedett jogállású személynek egyszeri visszautazásra kiadott úti okmányát, a menedékesek úti okmányát a Magyar Köztársaság területére való visszatéréskor le kell adni, amit a Rendőrség elismervény ellenében elvesz.
A Rendőrség az ideiglenes magánútlevelet a Hivatalnak, a bevándorolt, a letelepedett, a menekült, az oltalmazott, a menedékes úti okmányát a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak haladéktalanul megküldi.
28. §   Az ideiglenes magánútlevelet, a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmányát, a bevándorolt, letelepedett jogállású személynek egyszeri visszautazásra kiadott úti okmányát, a menedékesek úti okmányát a Magyarország területére való visszatéréskor le kell adni, amit a Rendőrség elismervény ellenében elvesz.
A Rendőrség az ideiglenes magánútlevelet a Hivatalnak, a bevándorolt, a letelepedett, a menekült, az oltalmazott, a menedékes úti okmányát a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak haladéktalanul megküldi.

HIVATALOS ÚTLEVELEK ÉS A HATÁRÁTLÉPÉSI IGAZOLVÁNY NYILVÁNTARTÁSA, KEZELÉSE

29. §   A diplomata- - kivéve az országgyűlési képviselő, annak házastársa, eltartott gyermeke diplomata-útlevelét -, a külügyi szolgálati, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevél, valamint a határátlépési igazolvány esetén az utazást elrendelő szerv
a) nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az úti okmány adatait, az utazónak történő átadás és visszavétel időpontját;
b) biztosítja a rendeltetésszerű - kizárólag hivatalos célú - felhasználást;
c) gondoskodik a biztonságos őrzésről;
d) az úti okmányt haladéktalanul megküldi az azt kiállító hatóságnak, ha az arra való jogosultság megszűnt.
29. §
(1) A diplomata - kivéve az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevelét -, a külügyi szolgálati, a szolgálati - kivéve az Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott személy szolgálati útlevelét - és a hajós szolgálati útlevél, valamint a határátlépési igazolvány esetén az utazást elrendelő szerv
a) nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az úti okmány adatait, az utazónak történő átadás és visszavétel időpontját,
b) ellenőrzi a rendeltetésszerű - kizárólag hivatalos célú - felhasználást,
c) gondoskodik a biztonságos őrzésről,
d) az úti okmányt haladéktalanul megküldi az útlevélhatóságnak, ha az arra való jogosultság megszűnt.
(1) A diplomata - kivéve az európai parlamenti képviselő, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, vagy annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevelét -, a külügyi szolgálati, a szolgálati - kivéve az Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott személy szolgálati útlevelét - és a hajós szolgálati útlevél, valamint a határátlépési igazolvány esetén az utazást elrendelő szerv
a) nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az úti okmány adatait, az utazónak történő átadás és visszavétel időpontját,
b) ellenőrzi a rendeltetésszerű - kizárólag hivatalos célú - felhasználást,
c) gondoskodik a biztonságos őrzésről,
d) az úti okmányt haladéktalanul megküldi az útlevélhatóságnak, ha az arra való jogosultság megszűnt.
(2) Az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala
a) nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az úti okmány adatait, az utazónak történő átadás és visszavétel időpontját,
b) gondoskodik a biztonságos őrzésről,
c) az úti okmányt haladéktalanul megküldi az útlevélhatóságnak, ha az arra való jogosultság megszűnt.
(2) Az európai parlamenti képviselő, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, vagy annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala
a) nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az úti okmány adatait, az utazónak történő átadás és visszavétel időpontját,
b) gondoskodik a biztonságos őrzésről,
c) az úti okmányt haladéktalanul megküldi az útlevélhatóságnak, ha az arra való jogosultság megszűnt.
(3) Az Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott személy szolgálati útlevele esetében a kiadásra javaslatot tevő szerv
a) nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az úti okmány adatait, az utazónak történő átadás és visszavétel időpontját,
b) ellenőrzi a rendeltetésszerű felhasználást,
c) gondoskodik a biztonságos őrzésről,
d) az úti okmányt haladéktalanul megküldi az útlevélhatóságnak, ha az arra való jogosultság megszűnt.
(4) Az útlevélhatóság az utazást elrendelő szervtől az (1) bekezdés a)-d) pontjában, az Országgyűlés Hivatalától a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott, a kiadásra javaslatot tevő szervtől a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat kérhet.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. §
(1) Ez a rendelet 1998. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) A bevándorolt külföldi úti okmányával összefüggő eltérő eljárási rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.
(2) A bevándorolt külföldi és a hontalan úti okmányával összefüggő eltérő eljárási rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.
(2) A bevándorolt, továbbá a letelepedett külföldi és a hontalan úti okmányával összefüggő eltérő eljárási rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.
(2) A bevándorolt, továbbá a letelepedett jogállású személy és a hontalan úti okmányával összefüggő eltérő eljárási rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.
(3) Ahol kormányrendelet vagy miniszteri rendelet kivándorlót említ, azon a Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárt kell érteni.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az útlevélügyekben eljáró szervekről szóló 166/1991. (XII. 26.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 33/1993. (II. 17.) Korm. rendelet és a 157/1993. (XI. 11.) Korm. rendelet.
30/A. §   E rendeletnek a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 98/2010. (IV. 2.) Korm. rendelettel megállapított 7. § (3) bekezdését, 13. § (2), (4) és (5) bekezdését, 15. § (4) bekezdését, 18. § (1) bekezdés d) pontját, 19. § (6) bekezdését, valamint 23. § (1)-(3) bekezdését a magánútlevél iránti kérelem benyújtására és a közreműködői feladatok ellátására - a berlini székhelyű konzuli tisztviselő kivételével - 2010. december 1-jétől kell alkalmazni.
31. §
(1) E rendelet 23. §-ának (1) bekezdése a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(1) E rendelet 15. § (2) bekezdése, 17. § (1) bekezdése és 23. § (1) bekezdése a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(2) E rendelet 2. § a) pontja, valamint 10/A-10/E. §-a az egy ideiglenes úti okmány létrehozásáról szóló, 1996. június 25-i 96/409/KKBP tanácsi határozat I. melléklete, valamint III. melléklete 1-3. és 5. pontjának való megfelelést szolgálja.
(3) E rendelet 3. §-a (2) bekezdésének f) és g) pontja, valamint 3. §-ának (3) és (4) bekezdése a tagállamok által kiállított útlevelekben és úti okmányokban alkalmazott biztonsági jellemzők és biometria szabványaira vonatkozó műszaki előírások megállapításáról szóló 2005/II/28. bizottsági határozat melléklete 5.3. pontjának való megfelelést szolgálja.
(4) E rendelet 2. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint 11/A. §-a a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv 25. cikkének való megfelelést szolgálja.
  • A jogszabály 1998. május 22-én jelent meg a Magyar Közlöny 42. számában.
  • hatályba lépett 1998. szeptember 1-jén.
A szakasz 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 12-én lépett hatályba. 2006. október 12-én lépett hatályba. 2006. október 12-én lépett hatályba. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 12-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. szeptember 28-án lépett hatályba. 2006. szeptember 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. szeptember 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. szeptember 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. szeptember 28-án lépett hatályba. 2006. szeptember 28-án lépett hatályba. 2006. szeptember 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba. 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. május 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 12-én lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 12-én lépett hatályba.A szakasz 2006. október 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 12-én lépett hatályba.A szakasz 2006. október 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 12-én lépett hatályba.A szakasz 2006. október 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. június 28-án lépett hatályba.A szakasz 2006. október 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A szövegrész 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. május 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2015. július 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 24-én lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 24-én lépett hatályba. 2015. július 24-én lépett hatályba. 2015. július 24-én lépett hatályba. 2015. július 24-én lépett hatályba. 2015. július 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. szeptember 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. szeptember 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. szeptember 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. szeptember 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. szeptember 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2014. július 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 19-én lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2014. július 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 19-én lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. július 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 19-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. július 19-én lépett hatályba. 2014. július 19-én lépett hatályba. 2014. július 19-én lépett hatályba.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 12-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 19-én lépett hatályba. 2014. július 19-én lépett hatályba. 2014. július 19-én lépett hatályba. 2014. július 19-én lépett hatályba. 2014. július 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 19-én lépett hatályba. 2014. július 19-én lépett hatályba. 2014. július 19-én lépett hatályba. 2014. július 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. október 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. október 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.