Hatályos állapot
Közlönyállapot
1988.12.31. - 1988.12.31.
1989.01.01. - 1989.10.22.
1989.10.23. - 1989.12.31.
1990.01.01. - 1990.03.31.
1990.04.01. - 1990.05.23.
1990.05.24. - 1990.12.31.
1991.01.01. - 1991.03.07.
1991.03.08. - 1991.11.30.
1991.12.01. - 1991.12.31.
1992.01.01. - 1994.07.26.
1994.07.27. - 1994.12.21.
1994.12.22. - 1995.11.30.
1995.12.01. - 1995.12.31.
1996.01.01. - 1996.12.31.
1997.01.01. - 1997.07.31.
1997.08.01. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.06.15.
1998.06.16. - 1999.01.31.
1999.02.01. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

1988. évi XXIV. törvény

a külföldiek magyarországi befektetéseiről

A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, különösen a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenésének elősegítése és a magyar gazdaságban a műszaki fejlődésnek ez úton is történő előmozdítása érdekében - a külföldi befektetők részére a hátrányos megkülönböztetéstől mentes és nemzeti elbánást biztosítva - az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §
(1) Külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek.
(1) A külföldiek magyarországi befektetései és gazdasági célú letelepedései teljes védelmet és biztonságot élveznek.
(1) A külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek.
(2) A külföldi befektetőt a tulajdonát érintő esetleges államosítási, kisajátítási vagy ezekhez hasonló jogi hatással járó intézkedésekből eredő kárért tényleges értéken, haladéktalanul kártalanítani kell.
(2) A külföldit a tulajdonát érintő esetleges államosítási, kisajátítási vagy ezekhez hasonló jogi hatással járó intézkedésekből eredő kárért tényleges értéken, haladéktalanul kártalanítani kell.
(3) A kártalanításról az állam annak az államigazgatási szervnek az útján gondoskodik, amely az intézkedést hozta. Jogszabálysértés esetén a kártalanításra vonatkozó államigazgatási határozat felülvizsgálatát lehet kérni a bíróságtól.
(3) A kártalanításról az állam annak a közigazgatási szervnek az útján gondoskodik, amely az intézkedést hozta. Jogszabálysértés esetén a kártalanításra vonatkozó közigazgatási hatósági határozat felülvizsgálatát lehet kérni a bíróságtól.
(4) A kártalanítási összeget a befektetés pénznemében kell a jogosult részére kifizetni.
2. §   E törvény alkalmazásában;
a) külföldi az a jogi személy, illetve természetes személy, akit a devizajogszabályok külföldinek nyilvánítanak;
a) külföldi az, akit (amit) a devizajogszabályok külföldinek nyilvánítanak;
a) külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről szóló törvény szerinti devizakülföldi;
b) külföldiek magyarországi befektetései: a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság, külföldi által alapított gazdasági társaság és gazdasági társaságban részesedésnek külföldi által történő megszerzése (a továbbiakban együtt: külföldi részvétellel működő társaság).
b) külföldiek magyarországi befektetései: a külföldit belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés, közhasznú társaság vagy szövetkezet vagyonából a tagsági (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján megillető hányad, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének és kereskedelmi képviseletének, valamint az a) pont szerinti külföldi állampolgár önálló vállalkozásának a vagyona;
b) külföldiek magyarországi befektetései: a külföldit belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet vagyonából a tagsági (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján megillető hányad, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének és kereskedelmi képviseletének, valamint az a) pont szerinti külföldi állampolgár önálló vállalkozásának a vagyona;
c) külföldiek gazdasági célú letelepedései: olyan gazdasági társaság, egyesülés, közhasznú társaság vagy szövetkezet, amelyben a külföldi részesedéssel rendelkezik (a továbbiakban: külföldi részvétellel működő társaság), továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és kereskedelmi képviselete, valamint az a) pont szerinti külföldi állampolgár önálló vállalkozása;
c) külföldiek gazdasági célú letelepedései: olyan gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet, amelyben a külföldi részesedéssel rendelkezik (a továbbiakban: külföldi részvétellel működő társaság), továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és kereskedelmi képviselete, valamint az a) pont szerinti külföldi állampolgár önálló vállalkozása;
c) külföldiek gazdasági célú letelepedése: a Magyar Köztársaság területén önállóan, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági tevékenység ténylegesen és tartós, huzamos jelleggel történő folytatása az erre a célra szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján;
c) külföldiek gazdasági célú letelepedése: Magyarország területén önállóan, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági tevékenység ténylegesen és tartós, huzamos jelleggel történő folytatása az erre a célra szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján;
d) külföldiek önálló vállalkozása: a külön törvényben meghatározott külföldi állampolgár üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - folytatott gazdasági (termelő vagy szolgáltató), illetőleg jogszabályban meghatározott tevékenysége.
d) EGT-államban honos vállalkozás: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, továbbá valamely az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam joga szerint létrejött olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzletszerű gazdasági tevékenységének fő helye valamely az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban van;
e) határon átnyúló szolgáltatásnyújtás: önállóan, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági tevékenység folytatása gazdasági célú letelepedés nélkül;
f) önfoglalkoztatás: minden olyan, a jogszabályok szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenység, amelynek gyakorlója az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíj-biztosítási szolgáltatások fedezetéről az erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint maga köteles gondoskodni.
3. §   Külföldi részvétellel működő társaságot a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben (a továbbiakban: Gt) szabályozott módon és formákban lehet alapítani. Ezekre a társaságokra - az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel - a Gt. szabályait kell alkalmazni.
3. §
(1) Külföldi részvétellel működő társaságot a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben (a továbbiakban: Gt) szabályozott módon és formákban lehet alapítani. Ezekre a társaságokra - az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel - a Gt. szabályait kell alkalmazni.
(1) Külföldi a 2. § c) pontja szerinti gazdasági célú letelepedés nélkül végezhet Magyarországon
a) felsőoktatási intézménynél oktatási tevékenységet,
b) előadóművészi tevékenységet,
c) szakértői tevékenységet (a könyvvizsgálói, a könyvelői és a számviteli tevékenység, valamint a jogi szolgáltatás kivételével),
d) hivatásos sportolói tevékenységet,
e) külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében végzett építési, szerelési, valamint ügyvezetési tevékenységet,
f) egyéb, olyan üzletszerű gazdasági tevékenységet, melynek gazdasági célú letelepedés nélküli végzését törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.
f) olyan tevékenységet, amely az általa megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik,
g) egyéb, olyan üzletszerű gazdasági tevékenységet, melynek gazdasági célú letelepedés nélküli végzését törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.
(1) Külföldi Magyarországon - a 2. § c) pontjában említett külföldi részvétellel működő társaság, fióktelep, önálló vállalkozás létesítése nélkül - saját nevében, jövedelem- és haszonszerzésre irányuló vagy azt eredményező üzletszerű gazdasági tevékenységet akkor végezhet, ha az
a) nevelési-oktatási intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási tevékenység,
b) előadóművészi tevékenység,
c) szakértői tevékenység (a könyvvizsgálói, a könyvelői és a számviteli tevékenység, valamint a jogi szolgáltatás kivételével),
d) hivatásos sportolói tevékenység,
e) külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében végzett építési, szerelési, vevőszolgálati tevékenység,
f) olyan tevékenység, amely az általa megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik,
g) egyéb, olyan üzletszerű gazdasági tevékenység, melynek gazdasági célú letelepedés nélküli végzését törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.
(1) Külföldi Magyarországon saját nevében, jövedelem- és haszonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerint telephely létesítésével is járó üzletszerű gazdasági tevékenységet akkor végezhet a 2. § c) pontjában említett gazdálkodó szervezet, fióktelep, önálló vállalkozás alapítási kötelezettség nélkül, ha az
a) nevelési-oktatási intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási tevékenység,
b) előadóművészi tevékenység,
c) szakértői tevékenység (a könyvvizsgálói, a könyvelői és a számviteli tevékenység, valamint a jogi szolgáltatás kivételével),
d) hivatásos sportolói tevékenység,
e) külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében végzett építési, szerelési, vevőszolgálati tevékenység,
f) olyan tevékenység, amely az általa megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik,
g) ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása,
h) egyéb, olyan üzletszerű gazdasági tevékenység, melynek gazdasági célú letelepedés nélküli végzését törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.
(1) Külföldi a Magyar Köztársaság területén önálló, üzletszerű - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - gazdasági tevékenységet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - gazdasági célú letelepedés keretében a következő letelepedési formák keretében végezhet:
a) önálló vállalkozóként a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozás, illetve az általa bejegyzett egyéni cég vagy önfoglalkoztatás formájában,
b) külön törvényben meghatározott fióktelep vagy kereskedelmi képviselet útján vagy
c) olyan belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet útján, amelyben részesedéssel rendelkezik.
(1) Külföldi Magyarország területén önálló, üzletszerű - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - gazdasági tevékenységet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - gazdasági célú letelepedés keretében a következő letelepedési formák keretében végezhet:
a) önálló vállalkozóként a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozás, illetve az általa bejegyzett egyéni cég vagy önfoglalkoztatás formájában,
b) külön törvényben meghatározott fióktelep vagy kereskedelmi képviselet útján vagy
c) olyan belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet útján, amelyben részesedéssel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben említett gazdasági célú letelepedési formán kívül külföldiek által csak külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepeként lehet Magyarországon vállalkozási tevékenységet folytatni. Külföldi székhelyű vállalkozás alatt a Magyar Köztársaság államterületén kívül székhellyel rendelkező, főtevékenységként üzletszerű gazdasági tevékenységet (vállalkozási tevékenységet) folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott építési tevékenységgel kapcsolatban telephely is létrehozható.
(2) Gazdasági célú letelepedés nélkül a külföldi
a) az (1) bekezdés c) pontjában említett tevékenységet naptári évenként legfeljebb 60 napot meg nem haladó időtartamban folytathatja Magyarországon, továbbá
b) az (1) bekezdésben említett tevékenység végzéséhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztathat, ideértve a külföldön foglalkoztatott alkalmazott vagy megbízott Magyarországra történő kirendelésének vagy munkaerő kölcsönzésének esetét is.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a következő gazdasági tevékenységekre, ha a külföldi a tevékenység végzéséhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztat, ideértve a külföldön foglalkoztatott alkalmazott vagy megbízott Magyarországra történő kirendelését vagy kiküldését is:
a) nevelési-oktatási intézménynél, szakképzési intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási, kutatási tevékenység,
b) előadó-művészi tevékenység,
c) hivatásos sportolói tevékenység,
d) olyan tevékenység, amely a külföldi által külföldön megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül, és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik, és
e) ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása.
(3) Gazdasági célú letelepedés nélkül az (1) bekezdés b)-c) pontjában említett tevékenységet a külföldi naptári évenként legfeljebb 30 napot meg nem haladó időtartamban folytathatja Magyarországon, illetőleg az (1) bekezdés a)-c) pontjában említett tevékenység végzéséhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztathat, ideértve a külföldön foglalkoztatott alkalmazott vagy megbízott Magyarországra történő kirendelésének esetét is.
3/A. §   Az Európai Gazdasági Térség államainak állampolgárai, továbbá az ott bejegyzett vállalkozások a 2. § c) pontja szerinti gazdasági célú letelepedés nélkül is nyújthatnak határon átnyúló szolgáltatásokat. A szolgáltatások nyújtásának feltételeit és részletes szabályait külön jogszabályok határozzák meg.
3/A. §
(1) Külföldi - az EGT-államban letelepedett vállalkozás kivételével - határon átnyúló szolgáltatási tevékenységet akkor folytathat a Magyar Köztársaság területén, ha azt törvény vagy nemzetközi szerződés kifejezetten megengedi.
(1) Külföldi - az EGT-államban letelepedett vállalkozás kivételével - határon átnyúló szolgáltatási tevékenységet akkor folytathat Magyarország területén, ha azt törvény vagy nemzetközi szerződés kifejezetten megengedi.
(2) Az EGT-államban letelepedett vállalkozás határon átnyúló szolgáltatási tevékenységét a külön törvényben meghatározottak szerint folytathatja.
3/B. §
(1) Külföldi természetes személy önálló vállalkozóként a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételekkel jogosult önálló, üzletszerű - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenység gazdasági célú letelepedés keretében történő megkezdésére vagy folytatására, ha
a) EGT-államban honos vállalkozás, vagy
b) ezt a jogosultságot és a nemzeti elbánást törvény vagy nemzetközi szerződés biztosítja.
(2) A külföldi állampolgár önálló vállalkozása a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt szakmai vagy egyéb követelményeket a belföldiekre irányadó szabályok szerint köteles is teljesíteni.
(3) A külföldi állampolgár önálló vállalkozása a belföldiekre irányadó szabályok szerint köteles a szerződéseket megkötni, és - az engedélyköteles ügyletek esetén - az engedélyeket beszerezni.
(4) Az ingatlanszerzésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából a külföldi állampolgár önálló vállalkozása külföldi természetes személynek minősül.
4. §
(1) Külföldi részvétellel működő társaság más gazdasági társaság alapításában részt vehet, társaságot maga is alapíthat, és működő társaságban - a (2) bekezdés szerinti korlátozással - részesedést szerezhet. Ezekre a társaságokra e törvény rendelkezései - a IV. fejezetben foglaltak kivételével - nem vonatkoznak.
(2) Többségében vagy teljesen külföldi tulajdonban álló részvénytársaság más részvénytársaságban többségi részesedést nem szerezhet.
4. §   Külföldi részvétellel működő társaság más gazdasági társaság, illetve szövetkezet alapításában részt vehet, társaságot maga is alapíthat és működő társaságban, illetőleg szövetkezetben részesedést szerezhet. Ezekre a társaságokra, illetőleg szövetkezetekre e törvény rendelkezései - a IV. fejezetben foglaltak kivételével - nem vonatkoznak.
5. §   A külföldi részvétellel működő társaság felett a törvényességi felügyeletet a cégjegyzéket vezető bíróság (a továbbiakban: cégbíróság) látja el.
6. §   Ha a nemzetközi szerződés e törvénytől eltérően rendelkezik, a nemzetközi szerződést kell alkalmazni.
6. §   Ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa e törvénytől eltérően rendelkezik, az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. FEJEZET
KÜLFÖLDI RÉSZVÉTELLEL MŰKÖDŐ TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA, RÉSZESEDÉS SZERZÉSE MŰKÖDŐ TÁRSASÁGBAN

7. §   Külföldiek gazdasági társaság alapításában, illetve társaságban tagként akkor vehetnek részt, ha hazai joguk szerint céggel rendelkeznek, vagy őket a hazai joguk szerinti vállalati (más gazdasági) nyilvántartásba bevezették. Részvényes bármely külföldi természetes és jogi személy lehet.
8. §   Külföldi részvétellel működő társaságban belföldi alapítóként, illetve tagként az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek egyaránt résztvehetnek, a Gt. rendelkezéseinek megfelelően.
8. §   Külföldi részvétellel működő társaságban belföldi alapítóként, illetve tagként az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek egyaránt részt vehetnek a gazdasági társaságokról, illetve a szövetkezetekről szóló törvények rendelkezéseinek megfelelően.
9. §
(1) Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság bármely gazdasági tevékenység folytatására alapítható, kivéve ha ezt törvény kizárja, vagy korlátozza.
(1) Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság bármely gazdasági tevékenység folytatására alapítható, kivéve ha ezt törvény kizárja, vagy korlátozza.
10-11. §
(2) Többségében vagy teljesen külföldi tulajdonban álló gazdasági társaság alapításához, ilyen társasággá való átalakuláshoz, társaságban többségi külföldi részesedés szerzéséhez a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter együttes engedélye szükséges. Ez az engedély a devizahatósági engedélyt magában foglalja. Ha a kérelmet annak benyújtásától számított kilencven napon belül nem utasítják el, az engedély megadottnak tekintendő.
(2) A külföldi részvétellel működő társaság alapításához, társaságban való részvételhez devizahatósági engedély nem szükséges.
10-11. §
(3) A (2) bekezdés szerinti mértéket el nem érő külföldi részesedés esetén gazdasági társaság alapításához, társaságban való részvételhez devizahatósági vagy más engedély nem szükséges.
10. §
(1) Az engedély [9. § (2) bek.] iránti kérelmet a pénzügyminiszterhez kell benyújtani.
(2) A kérelmet
a) új társaság alapítása esetében a magyar alapítónak,
b) kizárólagos külföldi tulajdon esetében a külföldi félnek,
c) működő társaságban külföldi részesedés szerzése esetében a társaságnak
kell benyújtania, öt magyar nyelvű példányban. A kérelmet megbízás alapján más is benyújthatja; a b) pont esetében belföldi kézbesítési megbízottat kell megjelölni.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a magyar és a külföldi tagok (alapítók) nevének (cégnevének), társasági formájának, székhelyének (lakóhelyének) megjelölését;
b) a társaság formájának, nyilvántartása helyének és székhelyének megjelölését, továbbá tevékenységi körének leírását;
c) működő társaság esetében a kérelem benyújtásának időpontjában meglévő vagyon (törzstőke, alaptőke) nagyságának megjelölését, új társaság alapítása esetében a tervezett ilyen adatokat;
d) az adózott tiszta eredmény felosztásának módját;
e) a társaság üzletpolitikai célkitűzésének ismertetését, értékelésre alkalmas adatok feltüntetésével.
(4) A kérelemhez csatolni kell a magyar nyelvű társasági szerződést (alapszabályt, alapítási tervezetet), működő társaság esetében az említett okiratok esetleg szükséges módosítását is.
11. §
(1) Az engedély iránti kérelem tárgyában az együttes határozatot a pénzügyminiszter adja ki. Az elutasító határozatot indokolni kell.
(2) Ha a kérelmet nem az előírt formában vagy tartalommal nyújtották be, a benyújtástól számított harminc napon belül - egy alkalommal - hiánypótlás rendelhető el. A kérelmet a hiány pótlásától számított hatvan napon belül érdemben el kell bírálni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett határozatok egy példányát a cégbíróságnak is meg kell küldeni.
12. §
(1) Külföldi saját pénzbeli hozzájárulását - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - konvertibilis valutában köteles megfizetni.
(1) Külföldi saját pénzbeli hozzájárulását - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - konvertibilis valutában köteles megfizetni, kivéve, ha a 16. § (1) bekezdése alapján a külföldi tag az őt megillető osztalékot (részesedést) az alapítói vagyon növelésére fordítja, vagy Magyarországon már működő vagy újonnan alakuló társaságba fekteti be, illetve, ha Magyarországon már létrejött társaságban külföldiként megszerzett részesedése elidegenítése esetén a kapott ellenértéket új társaságba vagy már létrejött társaságba fekteti be.
(1) Külföldi magyarországi befektetéseinek pénzbeli részét konvertibilis devizában (valutában) és/vagy - az e törvény IV. fejezetében meghatározott társaságok alapítói vagyonához teljesített pénzbeli hozzájárulás kivételével - a devizajogszabályok rendelkezései szerint konvertibilis devizára átváltható forinttal, felhatalmazott belföldi pénzintézet útján is teljesítheti.
(2) A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen, vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás és vagyoni értékű jog lehet.
(2) Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtható dolgot, továbbá olyan szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át.
(2) Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtható dolgot, továbbá olyan szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át. Külföldi nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan kárpótlási jegyet szolgáltathat, amely őt külön törvény alapján kárpótlásra jogosultként illeti meg.
(3) A nem pénzbeli hozzájárulás, továbbá a mellékszolgáltatás behozatalára a külkereskedelmi áruforgalomra irányadó szabályokat is alkalmazni kell.
13. §
(1) Ha több részvényt jegyeztek, mint amennyit a részvénytársaság kibocsát, és emiatt visszautasításra kerül sor (Gt 255. §), külföldi részvétellel működő társaságnál az állami költségvetési szerv vagy pénzintézet által eszközölt részvényjegyzés is visszautasítható.
(2) Külföldi csak névre szóló részvényt szerezhet. Bemutatóra szóló részvény külföldi részére történő átruházáshoz a részvényt névre szóló részvénnyé kell átalakítani. Öröklés esetében a külföldi örökös bemutatóra szóló részvényét a hagyaték átadásától számított egy éven belül névre szóló részvénnyé kell átalakítani.
10-11. §

III. FEJEZET
A TÁRSASÁGOK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

14. §
(1) A külföldi részvétellel működő társaság (a továbbiakban: társaság) vállalkozási nyereségadót köteles fizetni. Az adó alapja a társaságnak a naptári évben elért nyeresége. A társaságot nyeresége alapján az állami költségvetés javára más befizetési kötelezettség nem terheli.
(1) A külföldi részvétellel működő társaság (a továbbiakban: társaság) vállalkozási nyereségadót köteles fizetni. Az adó alapja a társaságnak a naptári évben elért nyeresége. A társaság nyereségét a központi költségvetés javára más befizetési kötelezettség nem terheli.
(1) A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) törvényben meghatározott módon társasági adót köteles fizetni. A társaság eredményét a központi költségvetés javára más befizetési kötelezettség nem terheli.
(2) A vállalkozási nyereségadó mértéke az adóalap három millió forintot meg nem haladó részének negyven százaléka, az ezt meghaladó részének ötven százaléka (számított adó).
(2) A vállalkozási nyereségadó mértéke az adóalap 3 millió forintot meg nem haladó részének 35%-a, az ezt meghaladó részének 40%-a (számított adó).
(2) A társaság jogosult az e társaságokra külön meghatározott, valamint egyéb feltételek fennállta esetén mindazokra az adókedvezményekre, amelyek más belföldi gazdasági társaságot megilletnek. Az adókedvezmény a számított adóból - legfeljebb annak mértékéig - adóvisszatartás formájában vehető igénybe.
15-16. §
15. §
(1) A társaság jogosult mindazokra az adókedvezményekre, amelyek más belföldi gazdálkodó szervezetet megilletnek.
(2) További adókedvezmények a vállalkozási nyereségadó körében:
a) ha az alapítói vagyonban a külföldi részesedés hányada eléri a húsz százalékot vagy az ötmillió forintot, a számított adóból húsz százalékos mértékű adókedvezmény illeti meg a társaságot;
b) ha a társaság árbevételének több mint a fele termékelőállításból vagy saját építésű szálloda üzemeltetéséből származik, továbbá az alapítói vagyon meghaladja a huszonöt millió forintot, és abban a külföldi részesedés hányada legalább harminc százalék, a társaságot a számított adóból a termék, illetve a szolgáltatás értékesítésének megkezdésétől számított első öt évben hatvan százalékos, a hatodik évtől negyven százalékos mértékű adókedvezmény illeti meg.
c) ha a b) pontban meghatározott feltételek fennállnak, és a társaság e törvény mellékletében szereplő, a magyar gazdaság szempontjából különösen fontos tevékenységet folytat, a számított adóból a termék, illetve a szolgáltatás értékesítésének megkezdésétől számított első öt évben száz százalékos, a hatodik évtől hatvan százalékos mértékű adókedvezmény illeti meg.
(2) A gazdasági társaságot, ha
a) éves árbevételének több mint a fele
aa) termékelőállításból vagy
ab) a gazdasági társaság által épített szálloda üzemeltetéséből származik, és mindkét esetben az alapítói vagyon meghaladja az ötvenmillió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább harminc százalék, akkor a számított adóból a feltételek együttes meglététől számított első öt évben hatvanszázalékos, a hatodik évtől a tizedik év végéig negyvenszázalékos;
b) éves árbevételének több mint a fele a mellékletben meghatározott tevékenységből származik és az alapítói vagyon meghaladja az ötvenmillió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább harminc százalék, akkor a számított adóból a feltételek együttes meglététől számított első öt évben százszázalékos, a hatodik évtől a tizedik év végéig hatvanszázalékos mértékű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezmény illeti meg.
(3) Az adókedvezmények adóvisszatartás formájában vehetők igénybe.
(3) a) A (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az ott megjelölt időtartamon belül is csak valamennyi feltétel fennállásáig, illetve azon naptári napokkal arányosan vehető igénybe, amelyeken a (2) bekezdésben meghatározott alapítói vagyonra és külföldi részvételi arányra vonatkozó feltételek együttesen fennállnak.
b) A (2) bekezdésben foglalt termékelőállítás alatt a KSH termékjegyzékeiben (ITJ és METJ) szereplő termékek előállítását, e termékek ipari bérmunka keretében történő előállítását, valamint a mellékletben felsorolt szolgáltatásokat kell érteni. A társaság által épített szállodának minősül az olyan felújítás is, amely a korábban szállodának nem minősülő épület szállodai minősítését, illetve a szálloda magasabb osztályba sorolását eredményezi.
(4) A Minisztertanács rendeletben - a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetében - pénzintézeti tevékenységet folytató, valamint e törvény melléklete szerinti, különösen fontos tevékenységet végző társaság számára a (2) bekezdésben meghatározottnál hosszabb időtartamú, illetve nagyobb mértékű adókedvezményt is megállapíthat.
(4) A Kormány rendeletben - a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetében - pénzintézeti tevékenységet folytató, valamint e törvény melléklete szerinti, különösen fontos tevékenységet végző társaság számára a (2) bekezdésben meghatározottnál hosszabb időtartamú, illetve nagyobb mértékű adókedvezményt is megállapíthat.
(4) Az e §-ban szabályozott adókedvezmények igénybevétele nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a társaság a külön jogszabályban meghatározott támogatásokban részesüljön. A társaság e támogatások elnyerése ellenében az őt megillető adókedvezményekről lemondhat.
16. §
(1) A 15. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetében, ha a külföldi tag (részvényes) az alapítói vagyon emelésére fordítja az őt megillető osztalék (részesedés) egészét vagy egy részét, a társaság az ezen összegre jutó adó összegével azonos összegű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezményben részesül.
(1) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság külföldi tagja (részvényese) az őt megillető osztalék (részesedés) egészét vagy egy részét
a) az alapítói vagyon emelésére fordítja vagy
b) Magyarországon már működő vagy újonnan alakuló gazdasági társaságba fekteti be,
akkor az alapítói vagyont emelő, a már működő, illetve az újonnan alakuló gazdasági társaság az ezen összegre jutó - a befektetés évét terhelő - adójával megegyező - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezményben részesül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a tiszta eredmény legalább akkora legyen, mint az alapítói vagyon emelésének és az ehhez kapcsolódó adókedvezménynek az együttes összege.
17. §   A társaság által eszközölt beruházás esetében a tárgyévben felmerült, előzetesen felszámított általános forgalmi adónak a száz százaléka tartható vissza.
17. §   A társaság által eszközölt beruházás esetében a tárgyévben felmerült, előzetesen felszámított általános forgalmi adónak a száz százaléka, az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően, igényelhető vissza.
18. §   Azok a termelőeszközök, amelyeket a társaság külföldi tagja nem pénzbeli hozzájárulásként bocsát a társaság rendelkezésére, vámmentesen hozhatók be az országba.
18. §   Azok a termelőeszközök, amelyeket a társaság külföldi tagja nem pénzbeli hozzájárulásként bocsát a társaság rendelkezésére, vámmentesen hozhatók be az országba. A törvény szempontjából termelőeszköz az olyan gép, berendezés, felszerelési tárgy, épületelem, építőanyag, beszerelésre kerülő épületgépészeti eszköz, jármű, amely áru előállításához (ideértve az anyagbeszerzést és készáru szállítást is), valamint az ellenérték fejében nyújtott szolgáltatás teljesítéséhez közvetlenül szükséges. Amennyiben a társaság a termelőeszközöket a rendelkezésre bocsátástól számított három éven belül elidegeníti, használatba, illetve bérbe adja, a rendelkezésre bocsátáskor érvényes vámot utólag köteles megfizetni.
19. §   A társaság
a) a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott gazdasági tevékenységéhez szükséges ingatlanra vonatkozóan tulajdonjogot és más jogot szerezhet;
a) a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott gazdasági tevékenységéhez szükséges ingatlanra vonatkozóan - termőföld és védett természeti terület kivételével - tulajdonjogot, továbbá más jogot szerezhet;
b) vagyontárgyaival a magyar jogszabályok és a társasági szerződés (alapszabály) keretei között szabadon gazdálkodik.
20. §
(1) A társaság az áruk beszerzése és értékesítése terén a termékforgalmazásra és a piacfelügyeletre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően jár el.
(2) Az árképzésre a piaci feltételek az irányadók, a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról és a tisztességtelen ár megállapításáról szóló jogszabályok keretei között. Ha a jogszabály hatósági árat állapít meg, azt kell alkalmazni.
20. §   A belföldi piaci magatartásra és az árképzésre - a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és az árak megállapításáról szóló törvények keretei között - a piaci feltételek irányadók. Ha jogszabály hatósági árat állapít meg, azt kell alkalmazni.
21. §   A társaság a más belföldi gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályok szerint folytathat külkereskedelmi, nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet.
22. §   A termékek és szolgáltatások minőségének védelmére vonatkozó jogszabályokat a társaságra is alkalmazni kell.
23. §   A társaság a más belföldi gazdálkodó szervezetekre irányadó szabályok szerint vehet fel hitelt és bonyolítja pénzforgalmát.
24. §   A társaság számvitelére, mérlegkészítésére és statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint állami ellenőrzésére azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek más belföldi gazdálkodó szervezetekre vonatkoznak.
25. §   Tartós fizetésképtelenség esetében a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
26. §
(1) A társaság a munkavállalók részére kifizetett munkabérek után ugyanolyan mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, mint más belföldi gazdálkodó szervezet.
(1) A társaság a munkavállalók részére kifizetett munkabérek után ugyanolyan mértékű társadalombiztosítási járulékot és egészségügyi hozzájárulást fizet, mint más belföldi gazdálkodó szervezet.
(2) A társaság csak azokra a külföldi munkavállalókra vonatkozóan köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni, akik az ingyenes egészségügyi ellátást és a társadalombiztosítási szolgáltatásokat igénybe kívánják venni. Ezt a rendelkezést a nyugdíjjárulékra is megfelelően alkalmazni kell.
27. §   A társaság vezető tisztségviselői, ügyvezetői, felügyelő bizottsági tagjai és alkalmazottai külföldiek is lehetnek.
28. §
(1) A munkavállalók munkajogi helyzetére a Munka Törvénykönyve, valamint annak keretei között a társasági szerződés (alapszabály) és a munkaszerződés, felelősségükre pedig a Gt., illetőleg a Munka törvénykönyve az irányadó.
(1) A munkavállalók munkajogi helyzetére a Munka Törvénykönyve, valamint annak keretei között a társasági szerződés (alapszabály) és a munkaszerződés, felelősségükre pedig a gazdasági társaságokról, illetőleg a szövetkezetekről szóló törvények, valamint a Munka Törvénykönyve az irányadó.
(2) A szakszervezeti jogokra a Munka Törvénykönyve és az annak alapján kiadott jogszabályok vonatkoznak.
29. §   A bérszabályozásra és a vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerére vonatkozó jogszabályokat a társaságra csak akkor kell alkalmazni, ha abban a külföldi részesedés hányada kevesebb húsz százaléknál vagy ötmillió forintnál.
30. §   A társaság vagyonát - a vámszabad területi társaság kivételével - forintban kell kifejezni, és a társaság könyveit forintban kell vezetni. A külföldi befektető által szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulás értékét a külföldi székhelye szerinti pénznem alapján kell forintban nyilvántartani.
30. §   A társaság vagyonát - devizakülföldi társaság kivételével - forintban kell kifejezni, és a társaság könyveit forintban kell vezetni. A külföldi befektető által szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulás értékét a külföldi székhelye szerinti pénznem alapján kell forintban nyilvántartani.
15-16. §

31. §   32-33. §
31. §
(1) A társaság valuta- és devizaműveleteit, illetve elszámolásait a más belföldi gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályok szerint végzi.
(2) A társaság alapításával, működésével és megszűnésével kapcsolatban forintnak külföldi pénznemre és külföldi pénznemnek forintra történő átszámítása - ideértve a külföldi által bármilyen jogcímen a társaság rendelkezésére bocsátott összegnek az átutalását és a társaság által a külföldi tag részére történő átutalást is -, a Magyar Nemzeti Bank által megállapított mindenkori hivatalos árfolyam alkalmazásával történik.
(3) A társaság külföldi tagjának konvertibilis valutában szolgáltatott pénzbeli hozzájárulását a társaság a befizetés pénznemében saját számláján tarthatja, és azt a működéshez szükséges termelőeszközök, alkatrészek és tartós használatra szolgáló eszközök beszerzésére szabadon felhasználhatja. Az e számla terhére beszerzett ilyen termelőeszközök vámmentesen hozhatók be az országba.
(3) A társaság külföldi tagjának konvertibilis valutában szolgáltatott pénzbeli hozzájárulását a társaság a befizetés pénznemében saját számláján tarthatja, és azt a működéshez szükséges termelőeszközök, alkatrészek és tartós használatra szolgáló eszközök beszerzésére, valamint a társaság működéséhez szükséges, konvertibilis valutában felmerülő költségek fedezésére szabadon felhasználhatja. Az e számla terhére beszerzett termelőeszközök vámmentesen hozhatók be az országba. Amennyiben a társaság a termelőeszközöket a beszerzéstől számított három éven belül elidegeníti, használatba, illetve bérbe adja, a behozatalkor érvényes vámot utólag köteles megfizetni.
31. §   32-33. §
32. §
(1) A társaság nyereségéből a külföldit megillető rész, továbbá a társaság megszűnése vagy a külföldi tulajdoni hányad részben vagy egészben történő elidegenítése esetében a külföldit megillető összeg, amennyiben a társaságnak a pénzfedezet rendelkezésére áll, a külföldi megbízása alapján, a befektetés pénznemében külföldre szabadon átutalható.
(1) A társaság nyereségéből a külföldit megillető rész, továbbá a társaság megszűnése, vagy a külföldi tulajdoni hányad részben vagy egészben történő elidegenítése, illetve a külföldit a törzstőke (alaptőke) leszállítása folytán megillető összeg, amennyiben a felsorolt esetekben a társaságnak a forint fedezet rendelkezésre áll, a külföldi megbízása alapján a befektetés pénznemében külföldre szabadon átutalható. Ha a külföldi vagyoni hozzájárulását kizárólag nem pénzbeli betéttel teljesítette, vagy az őt megillető osztalékot (részesedést) a 16. § (1) bekezdése szerint fektette be, a befektetés pénznemeként a külföldi székhelye (állandó lakóhelye) szerinti ország törvényes fizetőeszközét kell figyelembe venni.
(2) A társaság megszűnése esetében az átutalás előtt a külföldit terhelő kötelezettségeket teljesíteni kell.
33. §   A külföldi vezető tisztségviselők, üzletvezetéssel megbízott tagok, felügyelő bizottsági tagok és a külföldi alkalmazottak a társaságtól élvezett adózott jövedelmüknek a társaság számlavezető bankjához befizetett ötven százalékát az állandó lakóhelyük szerinti ország pénznemében külföldre szabadon átutalhatják.
34. §   Ha a jogszabály valamely tevékenységhez hatósági engedélyt ír elő a magyar gazdálkodó szervezetek számára, az engedélyt a társaságnak is - a 9. § (2) bekezdésében előírt engedélytől függetlenül - meg kell szereznie.
34. §   Ha a jogszabály valamely tevékenységhez hatósági engedélyt ír elő a magyar gazdálkodó szervezetek számára, az engedélyt a társaságnak is meg kell szereznie.
35. §   Ha e törvény másként nem rendelkezik, nem alkalmazhatók a társaságra a gazdasági tevékenységével összefüggő azok a nem polgári jogi tartalmú rendelkezések, amelyek kizárólag az állami gazdálkodó szervezetekre és szövetkezetekre - e minőségükben - vonatkoznak.
36. §   A társaságnak a külföldi taggal szemben a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeiért a bankok a szokásos bankügyleti feltételek mellett garanciát vállalhatnak.

IV. FEJEZET
VÁMSZABAD TERÜLETI TÁRSASÁGOK

37. §
(1) Külföldi által vagy külföldi részvétellel társaság vámszabad területen is alapítható, ilyen társaságban külföldi részesedést szerezhet. Egyesülés vámszabad területen nem alapítható.
(1) Külföldi által vagy külföldi részvétellel társaság ipari vámszabad területen is alapítható, ilyen társaságban külföldi részesedést szerezhet. Egyesülés vámszabad területen nem alapítható.
(1) Külföldi által vagy külföldi részvétellel társaság vámszabad területen is alapítható, ilyen társaságban külföldi részesedést szerezhet. Egyesülés és szövetkezet vámszabad területen nem alapítható.
(2) Vámszabad területi társaság alapítására, ilyen társaságban részesedés szerzésére és a társaság működésére - az e fejezetben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel - ez a törvény az irányadó.
(2) Vámszabad területi társaság alapítására, ilyen társaságban részesedés szerzésére és a társaság működésére - az e fejezetben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel - ez a törvény és a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) Vámszabad területi társaság alapítására, ilyen társaságban részesedés szerzésére és a társaság működésére - az e fejezetben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel - e törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A vámszabad terület technikai elhatárolásának feltételeit, vámszabad területen létesítmények létrehozásának és tevékenységek folytatásának feltételeit, a vámszabad területtel lebonyolódó személy és áruforgalom szabályait a vámjogra és a vámeljárásra vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.
(3) A vámszabad terület technikai elhatárolásának, a vámszabad területen létesítmények létrehozásának és tevékenységek folytatásának feltételeit, a vámszabad területen lebonyolódó személy- és áruforgalom szabályait a vámjogra és a vámeljárásra vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.
37/A. §
(1) A vámszabad területi társaság a vámszervezet központi szervének a vámszabad terület létesítését engedélyező határozata jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül köteles létrejöttét nyilvántartásba vétel céljából a devizahatóságnak bejelenteni.
(2) Amennyiben a Magyarországon bejegyzett belföldi székhelyű, kizárólag külföldi vagy külföldi részvétellel működő társaság a vámszervezet központi szervétől székhelyén ipari vámszabad terület létesítésére engedélyt kap vagy a székhelyét ipari vámszabad területre teszi át, ezzel vámszabad területi társaságnak minősül, és ezt a tényt nyilvántartásba vétel céljából köteles nyolc napon belül bejelenteni a devizahatóságnak.
38. §   A vámszabad terület a vám-, a devizajogszabályok és - a 39. §-ban szabályozott eltérésekkel - a külkereskedelmi jogszabályok alkalmazása szempontjából külföldnek, a vámszabad területi társaság az említett jogszabályok alkalmazásában külföldinek minősül. Ennek megfelelően a vámszabad területi társaságra nem alkalmazhatók az árszabályozásra, továbbá az állami ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok.
39. §
(1) A Magyar Népköztársaságra kötelező nemzetközi szerződések külkereskedelemre vonatkozó rendelkezései, valamint az egyes viszonylatokra vagy árukra megállapított kiviteli és behozatali előírások a vámszabad területi társaságra is kiterjednek.
(1) A Magyar Köztársaságra kötelező nemzetközi szerződések külkereskedelemre vonatkozó rendelkezései, valamint az egyes viszonylatokra vagy árukra megállapított kiviteli és behozatali előírások a vámszabad területi társaságra is kiterjednek.
(1) Magyarországra kötelező nemzetközi szerződések külkereskedelemre vonatkozó rendelkezései, valamint az egyes viszonylatokra vagy árukra megállapított kiviteli és behozatali előírások a vámszabad területi társaságra is kiterjednek.
(2) A vámszabad területi társaság a kereskedelmi miniszter engedélyével folytathat külkereskedelmi tevékenységet olyan árukkal és olyan országok viszonylatában, amely árukra és viszonylatokban a Magyar Népköztársaságnak a kivitelre vagy a behozatalra kerülő áruk fajtáját vagy mennyiségét meghatározó nemzetközi szerződése van.
(2) A vámszabad területi társaság a kereskedelmi miniszter engedélyével folytathat külkereskedelmi tevékenységet olyan árukkal és olyan országok viszonylatában, amely árukra és viszonylatokban a Magyar Köztársaságnak a kivitelre vagy a behozatalra kerülő áruk fajtáját vagy mennyiségét meghatározó nemzetközi szerződése van.
(2) A vámszabad területi társaság a kereskedelemért felelős miniszter engedélyével folytathat külkereskedelmi tevékenységet olyan árukkal és olyan országok viszonylatában, amely árukra és viszonylatokban a Magyar Köztársaságnak a kivitelre vagy a behozatalra kerülő áruk fajtáját vagy mennyiségét meghatározó nemzetközi szerződése van.
40. §   Vámszabad területi társaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a Pénzügyminisztérium határozatát is be kell csatolni arról, hogy azt az ingatlant, amelyen a társaság működését tervezik, vámszabad területté nyilvánították.
40. §
(1) Vámszabad területi társaságoknak a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a vámszervezet központi szervének határozatát be kell csatolni arról, hogy azt az ingatlant, amelyen a társaság székhelye található és működését tervezik, vámszabad területté nyilvánították.
(1) Vámszabad területi társaságoknak a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez az állami adó- és vámhatóság központi szervének igazolása szükséges arról, hogy azt az ingatlant, amelyen a társaság székhelye található és működését tervezik, vámszabad területté nyilvánították.
(2) A vámszabad terület létesítésére adott engedély visszavonásáról, illetve lejártáról a társaság az ebben a tárgyban hozott jogerős határozat csatolásával vagy a lejárat bejelentésével köteles értesíteni a cégbíróságot, valamint a devizahatóságot nyolc napon belül.
(2) A vámszabad terület létesítésére adott engedély visszavonásáról, illetve lejártáról a társaság az ebben a tárgyban hozott jogerős határozat csatolásával vagy a lejárat bejelentésével köteles értesíteni a cégbíróságot nyolc napon belül.
(2) A társaság indítványára a cégbíróság keresi meg az állami adó- és vámhatóság központi szervét az igazolás megküldése iránt.
41. §
(1) A vámszabad területi társaság a könyveit - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel - a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott konvertibilis pénznemben vezeti.
(1) A vámszabad területi társaság a könyveit - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel - a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott konvertibilis pénznemben vezeti.
42-43. §
(2) A pénzügyminiszter elrendelheti egyes számláknak forintban való vezetését és a mérleg forintban történő elkészítését.
(2) A pénzügyminiszter elrendelheti egyes számláknak forintban való vezetését és a mérleg forintban történő elkészítését.
42-43. §
(3) A társaság az ügyleteit - a 42. §-ban szabályozott és a pénzügyminiszter által esetenként engedélyezhető kivételektől eltekintve - konvertibilis pénznemben köti.
(4) A vámszabad területi társaság:
a) valuta- és devizakészleteit alapításkori vagyona (törzstőkéje, alaptőkéje) összegéig belföldi, ezt meghaladó valuta- és devizakészleteit akár belföldi, akár külföldi pénzintézetnél tarthatja;
b) hitelt mind belföldről, mind külföldről szabadon felvehet;
c) belföldön és külföldön konvertibilis pénznemben elhelyezett követeléseiről szabadon rendelkezhet.
42. §
(1) A vámszabad területi társaság a megalakulásához és a működéséhez szükséges forint összeget konvertibilis pénznem ellenében magyar pénzintézettől vásárolja meg. A forint összeget magyar pénzintézetnél nyitott számlán köteles tartani.
(2) Az (1) bekezdésben említett számla terhére kell fizetni:
a) a közterheket,
b) az alkalmazottak bérét és egyéb juttatásait, az ezeket terhelő járulékokat,
c) a területhasználati (bérleti) és a közüzemű díjakat, valamint
d) a kiskereskedelmi beszerzések és a vámszabad területen végzendő építő, szerelő, javító és hasonló munkák, továbbá a vámszabad területi társaság tevékenységi körébe nem tartozó, a társaság alapításához és működéséhez szükséges egyéb beszerzések és szolgáltatások belföldi természetes személyek és külkereskedelmi joggal nem rendelkező gazdálkodó szervezetek részére járó ellenértékét.
43. §   A pénzügyminiszter a vámszabad területi társaságot megillető kedvezményeket egészben vagy részben külföldi részvétellel működő, nem vámszabad területi társaság részére is engedélyezheti, feltéve, hogy a társaság nem végez olyan tevékenységet, amely áruknak az országhatáron át történő mozgatásával jár. Ilyen pénzintézet külföldinek minősíthető.
43. §   A pénzügyminiszter a vámszabad területi társaságot megillető kedvezményeket egészben vagy részben külföldi részvétellel működő, nem vámszabad területi társaság részére is engedélyezheti, feltéve, hogy a társaság nem végez olyan tevékenységet, amely áruknak az országhatáron át történő mozgatásával jár. Az ilyen társaság a 38. § szerinti külföldinek minősül.

V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. §   A külföldi részvétellel működő társaságnak a társasági szerződésével kapcsolatos jogvitákban belföldi vagy külföldi, rendes vagy választott bíróság jár el, ha a társaság alapítói, illetve tagjai ezt írásban kikötötték.
45. §   Ez a törvény az 1989. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg az 1016/1985. (III. 20.) MT határozat 11. §-ának c) pontja e törvény 5. §-ának megfelelően módosul.
45. §   Ez a törvény az 1989. évi január hó 1. napján lép hatályba.
46. §
(1) A törvény rendelkezéseit
a) a törvény hatálybalépésekor külföldi részvétellel már működő társaságokra is alkalmazni kell, az engedélyezésre vonatkozó szabályok (10-11. §) kivételével;
b) a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy az engedély iránti kérelem kilencven napos elintézési határideje [9. § (2) bek.] 1989. január 1. napján kezdődik.
(2) A törvény hatálybalépése előtt kiadott engedélyezési okiratok érvényben maradnak.
(3) A törvény hatálybalépése előtt külföldi részvétellel működő társaság részére engedélyezett adókedvezmények lejáratukig a számított adóból - annak összege erejéig - visszatarthatók.
47. §   Ez a törvény nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek banknak és pénzintézetnek külföldi részvétellel történő alapítására vonatkoznak (1979. évi II. törvény 34. §). Az ilyen bank vagy pénzintézet részvényeinek teljes értékét - a Gt. 264. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történt bejegyzésétől számított három éven belül kell befizetni.
47. §   Ez a törvény nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek a pénzintézet külföldi részvétellel történő alapítására, vagy belföldi pénzintézetben történő külföldi részesedés szerzésére vonatkoznak.
47. §   Ez a törvény nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek a pénzintézet és a biztosítóintézet külföldi részvétellel történő alapítására, vagy belföldi pénzintézetben és biztosítóintézetben történő külföldi részesedés szerzésére vonatkoznak.

MELLÉKLET A TÖRVÉNY 15. §-A (2) BEKEZDÉSÉNEK C) PONTJÁHOZ

Különösen fontos tevékenységek

1. Elektronika és elektronizálásból:
a) aktív, passzív és elektromechanikus alkatrészek gyártása;
ITJ 44-7 Általános rendeltetésű híradástechnikai szerkezeti elem, részegység, tartozék
ITJ 45 Elektronikai építőelemek és vákuumtechnikai termékek
  Kivéve: ITJ 45-2 Villamos fényforrások
ITJ 48-1 Villamos vezérlés és hajtásszabályozás szervei
ITJ 48-2 Állásos működésű szabályozástechnikai elem és célszabályozó
ITJ 48-3 Pneumatikus és hidraulikus segédenergiával működő analóg folyamatszabályozási rendszer szervei
ITJ 48-4 Villamos segédenergiával működő analóg folyamatszabályozási rendszer szervei
ITJ 48-51 Telemechanikai és digitális távadó
ITJ 48-52 Távellenőrzött és távirányított objektum egységei
ITJ 48-53 Központi telemechanikai berendezés egységek
ITJ 48-54 Pneumatikus logikai egység
ITJ 48-55 Irányítástechnikai villamos áramköri egység
b) számítástechnikai perifériák gyártása;
ITJ 48-8 Irányítástechnikai rendszerváltó és perifériális egységek, analóg számítógépek
c) elektronikus működésű, távközlési fő- és alközpontok gyártása;
ITJ 44-1 Vezetékes hírközlő készülék és berendezés
ITJ 44-2 Vezeték nélküli hírközlő készülék és berendezés
d) robottechnikai eszközök gyártása és ezek alkalmazásával összefüggő szolgáltatások;
e) számítógéppel segített tervező-szerkesztő rendszerek gyártása;
f) elektronikus berendezésgyártás, és az ehhez kapcsolódó, a gyártó által végzett szolgáltatás, beleértve közszükségleti elektronikai termékek előállítását.
d) Robottechnikai eszközök gyártása és alkalmazása
ITJ 35-81 Robotok
ITJ 44-4 Ipari televízió
ITJ 48-7 Önálló gépek és berendezések vezérlő és szabályozó berendezései
e) Számítógéppel segített tervező- szerkesztőrendszerek gyártása
ITJ 47-88 Komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezés
ITJ 97 Szoftvertermék
f) Elektronikusberendezés-gyártás és az ehhez kapcsolódó, a gyártó által végzett szolgáltatás, beleértve a közszükségleti elektronikai termékek előállítását
ITJ 42-15 Irányítástechnikai rendeltetésű forgógép
ITJ 44-5-ből (Vevő és lejátszó berendezés) elektronikusberendezés-gyártás beleértve a közszükségleti elektronikai termékek előállítását
ITJ 44-6 Tápegység, egyenirányító készülék, stabilizátor
ITJ 46-2 Gyógyászati vizsgáló és kezelő készülék
SZTJ 101-21-04 Híradás- és vákuumtechnikai termékek javítása
SZTJ 101-21-05 Műszerjavítás
ITJ 46-7 Ügyviteltechnikai berendezés és eszköz
ITJ 47 Fizikai és kémiai jellemzőket mérő eszközök és műszerek
  Kivéve: Mechanikai elven működő mérőműszerek
ITJ 46-21-8 Mechanikai jellemzőket mérő gyógyászati eszköz
ITJ 46-22-6 Mechanikai hatásokat kifejtő gyógyászati készülék
ITJ 47-11 Mechanikai elven működő térmérő és alakmeghatározó műszer
ITJ 47-21 Mechanikai elven működő mechanikai mennyiségek technológiai jellemzőit mérő műszer
ITJ 47-31 Mechanikai elven működő műszer, mechanikai anyagjellemzők mérésére
ITJ 47-41 Mechanikai elven működő műszer és eszköz hőmennyiséggel és hőmérséklettel összefüggő jellemzők mérésére
ITJ 47-61 Mechanikai elven működő koncentráció- és összetételmérő műszer
ITJ 47-71 Mechanikai elven működő akusztikai és optikai jellemzők mérőműszere és -eszköze
ITJ 48-56 Számítógép központi rendeltetésű részegységei
ITJ 48-58 Elektronikus számítógép általános rendeltetéssel
ITJ 48-6 Irányítástechnikai rendszerek vezérlő és szabályozó berendezései
2. Járműalkatrész-gyártás
3. Szerszámgép-gyártás
ITJ 27-74 Járműzár
ITJ 31 Általános rendeltetésű részegységek és gépépítő elemek
ITJ 32-1 Belső égésű motor
ITJ 41-1-10 Vasúti vontató és önhajtású jármű alkatrészei
ITJ 41-2-10 Vasúti vontatott jármű alkatrészei
ITJ 41-3-10 Közúti gépjármű alkatrészei
ITJ 41-4-10 Gépi hajtóerő nélküli közúti jármű alkatrészei
ITJ 41-5-10 Hajó és úszójármű alkatrészei
ITJ 41-6-10 Légijármű alkatrészei
ITJ 41-10 Közlekedési eszközök közös alkatrészei
ITJ 41-12 Villamos mozdony
ITJ 41-13 Dízelmozdony mechanikus erőátvitellel
ITJ 41-14 Dízelmozdony villamos erőátvitellel
ITJ 41-15 Dízelmozdony hidraulikus erőátvitellel
ITJ 41-16 Zárt motorvonat
ITJ 41-17 Vasúti motorkocsi
ITJ 41-18 Közúti és elővárosi villamos motorkocsi
ITJ 41-19 Egyéb vasúti vontató és önhajtású jármű
ITJ 41-39 Közúti gépjármű résztermékei
ITJ 43-43-2 Jármű fényszóró
ITJ 43-5 Villamossági cikk közúti gépjárműhöz
ITJ 56-3 Gumiabroncs
ITJ 56-56-ból (Könnyű műszaki gumigyártmány) Járműalkatrész-gyártás
ITJ 57-53-25 Járműszerelvény és alkatrész műanyagból

2/A. Közúti gépjárműgyártás

ITJ 41-31 Motorkerékpár, MOPED, robogó
ITJ 41-32 Személygépkocsi
ITJ 41-33 Autóbusz
ITJ 41-34 Benzinüzemű tehergépkocsi
ITJ 41-35 Dízelüzemű tehergépkocsi
ITJ 41-36 Gáz- és egyéb üzemű tehergépkocsi
ITJ 41-37 Dömper
ITJ 41-38 Különleges rendeltetésű közúti gépjármű.

3. Szerszámgépgyártás

ITJ 34 Fémmegmunkáló szerszámgépek
ITJ 35-1 Többműveletes forgácsoló szerszámgéprendszer
ITJ 35-3 Híradástechnikai célgép
ITJ 35-4 Vákuumtechnikai gép és berendezés
4. Mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdasági gépek és berendezések gyártása
ITJ 38-1 Élelmiszeripari gép és berendezés
ITJ 38-2 Élelmiszeripari gép és berendezés
ITJ 38-37 Kereskedelmi hűtőberendezés
ITJ 39 Traktorok és mezőgazdasági gépek
ITJ 57-57-1 Szilárd felépítésű és egyéb összetett műanyag szerkezet
ITJ 57-57-2 Felfújható műanyag szerkezet
5. Gépépítő elemekből:
a) fokozott pontosságú öntött, kovácsolt, préselt alkatrész előgyártmányok termelése;
b) általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása (minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülőcsapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok):
ITJ 27-1 Általános ipari fémszerelvény
ITJ 27-21 Speciális ipari fémszerelvény
ITJ 31 Általános rendeltetésű részegységek és gépépítő elemek
ITJ 32-4 Folyadékszivattyú
ITJ 32-5 Kompresszor, hűtőkompresszor, vákuumszivattyú, szellőző
ITJ 32-6 Légállapotszabályozó és hűtőberendezés
ITJ 57-51-ből (Általános rendeltetésű műanyag gépépítő elem) általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása, minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülőcsapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok
ITJ 57-53-ból (Műanyag szerelvény) általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása, minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülőcsapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok
c) korszerű kötőelemek gyártása;
ITJ 28-1 Csavar, csavaranya, szegecs fémből
ITJ 57-52 Műanyag kötőelem
d) szerszámok és készülékek gyártása;
ITJ 26 Ipari szerszámok és készülékek
e) műszaki kerámiák gyártása.
a) Fokozott pontosságú öntött, kovácsolt, préselt alkatrész előgyártmányok
ITJ 21-32 Temperöntvény
ITJ 21-34 Precíziós vasöntvény
ITJ 21-35 Precíziós acélöntvény
ITJ 21-4 Kovácsolt és sajtolt acéltermékek
e) Korszerű anyagok és alapanyagok gyártása
ITJ 17-4 Műszaki finomkerámiai termékek
ITJ 18-27 Vákuumtechnikai üveg
ITJ 18-81 Optikai célú nyers üveg és kvarctermék
ITJ 22-95 Porkohászati acél alapanyag
ITJ 23-67 Szilícium
ITJ 23-7 Ritka fém és földfém
ITJ 57-3 Műanyag féltermék
6. Csomagolástechnikából:
a) csomagolóanyag és -eszközgyártás;
ITJ 18-21 Konzervipari és háztartási idényüveg
ITJ 18-22 Fehér palack
ITJ 18-23 Zöld palack
ITJ 18-24 Egyéb színes palack
ITJ 18-25 Demizson, ballon és állványüveg
ITJ 18-33 Gyógy- és vegyszeres üveg
ITJ 18-67 Üvegampulla
ITJ 18-68 Üvegfiola
ITJ 28-3 Fém csomagolóeszközök ipari csomagolás céljára
ITJ 57-7 Műanyag csomagolószer
ITJ 65-33 Csomagolópapír
ITJ 65-5 Papírfeldolgozóipari termékek
b) csomagológép-gyártás.
ITJ 38-4 Csomagológép
ITJ 38-5 Csomagbontó és ürítőgép
7. Gyógyszer-, növényvédőszer- és intermedier-gyártásból:
a) új gyógyszerek gyártása;
b) új típusú növényvédőszerek gyártása;
c) gyógyszer és növényvédőszer, kulcs-intermedierek gyártása;
d) állatgyógyászati készítmények gyártása.
8. A mezőgazdaság és élelmiszeripar konvertibilis exportját növelő vagy konvertibilis elszámolású importját csökkentő fejlesztések alapján létrejövő termékek gyártása.
9. Hazai fehérjebázis fejlesztése
10. Szaporító- és tenyészanyagok előállítása
11. Az anyag- és energiatakarékosság technológia fejlesztéséből:
a) kisebb tömegű és korszerűbb szerkezetek kialakítását lehetővé tevő anyagokat előállító technológiák alapján létrejövő termékek gyártása (például nagy szilárdságú szerkezeti anyagok, nagy tisztaságú alapanyagok, anyagnemesítő technológiák):
b) folyamatirányításban alkalmazott, a technológiai előírások minőségi paramétereinek folyamatos mérését, ellenőrzését megvalósító elemek gyártása;
c) az anyagkihozatalt javító hulladékszelvény technológiák eszközeinek előállítása;
d) nagy tömegben előforduló melléktermékeket és hulladékokat (például erdőgazdasági, növénytermesztési, állattenyésztési) hasznosító eljárások berendezéseinek gyártása.
12. Távközlési szolgáltatás
a) Új gyógyszerek gyártása
állatgyógyászati készítmények gyártása

ITJ 53 Gyógyszertermékek
b) Új típusú növényvédő szer gyártása
ITJ 59-33 Növényvédő szer kompozíció
c) Gyógyszer és növényvédő szer, kulcs-intermedierek gyártása
ITJ 52-ből (Szerves alapanyagokból) gyógyszer és növényvédő szer, kulcs-intermedierek gyártása
ITJ 53-1 Gyógyszeralapanyag
ITJ 53-2 Galenusi gyógyszerkészítmény
ITJ 59-39 Egyéb mezőgazdasági célú vegyi termék

8. Hazai fehérjebázis fejlesztése

ITJ 52-16 Szénhidrátok és fehérjék
ITJ 80-91 Állati eredetű takarmányliszt
ITJ 82-72 Takarmány tejpor
ITJ 84-4 Takarmánykoncentrátum
ITJ 84-6-ból (Növényi alapanyagból kivont koncentrált hatóanyagtartalmú takarmánykomponensből) hazai fehérjebázis fejlesztése

9. Élelmiszer-előállításból

ITJ 80-5 Hús- és szalonnafeldolgozási félkész és melléktermék
ITJ 80-6 Hús- és szalonnakészítmény
ITJ 82-5 Sajt
ITJ 83-1 Gyümölcskonzerv
ITJ 83-2 Főzelékkonzerv
ITJ 83-6 Állati eredetű konzerv
ITJ 88-4 Söripari termékek
ITJ 88-5 Ásvány-, szikvíz- és üdítőital-gyártási termék

10. Az 1-9. pontban meghatározott tevékenységek ipari bérmunka keretében történő előállítása

SZTJ 101-32-01 Bérmunkában végzett ipari késztermék előállítása

11. Szaporítóanyag és tenyészanyagok előállítása

METJ 91-1-ből (Gabonafélék és hüvelyesekből) szaporító és tenyészanyag előállítása
METJ 91-22-ből (Olajos magvakból) szaporító és tenyészanyag előállítása
METJ 91-26 Ipari növények szaporítóanyaga
METJ 91-31-01-1 Vetőburgonya
METJ 91-45 Szálastakarmánymagvak
METJ 91-46 Lédús takarmányok szaporítóanyaga
METJ 92-19 Zöldségfélék szaporítóanyaga
METJ 92-26 Gyümölcs szaporítóanyag
METJ 92-32 Szőlő szaporítóanyag
METJ 92-46 Virágok és dísznövények szaporítóanyaga
METJ 93-ból (Élőállatok és állati termékekből) tenyészanyagok

12. Mezőgazdasági termelésből

METJ 91-11-01 Búzatermesztés
METJ 91-11-08 Kukoricatermesztés
13. Idegenforgalomból:
a) a termál- és gyógy-idegenforgalom létesítményeinek kialakítása és üzemeltetése, ha azt a létesítő üzemelteti;
SZTJ 507-53 Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás
SZTJ 507-71-02 Gyógyidegenforgalom-szervezés
SZTJ 609-33 Gyógyfürdőszolgáltatás
SZTJ 817-1 Gyógyító és megelőző ellátás
SZTJ 818-32 Gyógyüdültetés
b) a műemlék kastélyok helyreállítása;
c) közepes kategóriájú szálloda (hálózat) létesítése és üzemeltetése, ha azt a létesítő üzemelteti.
b) Műemlék kastélyok rekonstrukciója és idegenforgalmi célú hasznosítása
SZTJ 507-53 Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás
SZTJ 507-79 Egyéb idegenforgalmi szolgáltatás
c) Szálloda (hálózat) létesítése és üzemeltetése, ha azt a létesítő üzemelteti:
SZTJ 507-53-01 Szállodai szolgáltatás
SZTJ 507-79 Egyéb idegenforgalmi szolgáltatás

14. Közcélú távközlési szolgáltatás

SZTJ 406-2 Távközlési szolgáltatás
14. Biotechnika - biotechnológiai eljárások alapján kifejlesztett termékek előállítása.
  • A jogszabály 1988. december 31-én jelent meg a Magyar Közlöny 69. számában.
  • hatályba lépett 1989. január 1-jén.
A bekezdés 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 1999. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2001. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1990. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. december 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. december 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. június 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. március 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. május 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1995. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1994. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2004. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. december 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1989. október 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1989. október 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.