Hatályos állapot
Közlönyállapot
1988.04.21. - 1988.06.30.
1988.07.01. - 1989.10.22.
1989.10.23. - 1990.03.14.
1990.03.15. - 1991.07.22.
1991.07.23. - 1992.06.30.
1992.07.01. - 1992.12.31.
1993.01.01. - 1994.04.07.
1994.04.08. - 1994.04.15.
1994.04.16. - 1994.12.10.
1994.12.11. - 1996.03.14.
1996.03.15. - 1997.07.02.
1997.07.03. - 1997.12.15.
1997.12.16. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.02.14.
1998.02.15. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.09.29.
1999.09.30. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.01.31.
2004.02.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2005.03.22.
2005.03.23. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2006.02.02.
2006.02.03. - 2006.02.18.
2006.02.19. - 2006.04.30.
2006.05.01. - 2006.12.21.
2006.12.22. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.04.10.
2007.04.11. - 2007.04.20.
2007.04.21. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.02.09.
2008.02.10. - 2008.11.30.
2008.12.01. - 2008.12.20.
2008.12.21. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.05.27.
2009.05.28. - 2009.06.23.
2009.06.24. - 2009.07.31.
2009.08.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.06.04.
2010.06.05. - 2010.08.31.
2010.09.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.04.30.
2011.05.01. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.07.12.
2011.07.13. - 2011.07.31.
2011.08.01. - 2011.08.31.
2011.09.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.08.
2012.01.09. - 2012.04.14.
2012.04.15. - 2012.06.26.
2012.06.27. - 2012.06.29.
2012.06.30. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.07.05.
2012.07.06. - 2012.07.23.
2012.07.24. - 2012.08.06.
2012.08.07. - 2012.08.22.
2012.08.23. - 2012.08.31.
2012.09.01. - 2012.09.20.
2012.09.21. - 2012.10.31.
2012.11.01. - 2012.12.07.
2012.12.08. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.03.25.
2013.03.26. - 2013.03.31.
2013.04.01. - 2013.04.02.
2013.04.03. - 2013.05.31.
2013.06.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.10.31.
2013.11.01. - 2013.12.25.
2013.12.26. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.04.30.
2014.05.01. - 2014.12.29.
2014.12.30. - 2014.12.30.
2014.12.31. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.06.20.
2015.06.21. - 2015.06.29.
2015.06.30. - 2015.07.02.
2015.07.03. - 2015.12.23.
2015.12.24. - 2015.12.30.
2015.12.31. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.01.01.
2016.01.02. - 2016.01.06.
2016.01.07. - 2016.04.30.
2016.05.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.12.30.
2016.12.31. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

1988. évi I. törvény

a közúti közlekedésről

A törvény célja

1. §   A törvény célja, hogy a közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban résztvevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásával elősegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, működését, a közutak védelmét.

A törvény hatálya

2. §
(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Népköztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevőkre (a továbbiakban: jármű), az utakra, azok környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre.
(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevőkre (a továbbiakban: jármű), az utakra, azok környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre.
(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre.
(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló utakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére.
(1) A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén a közúti közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló utakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére.
(1) A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén a közúti közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint az állam és a helyi önkormányzat tulajdonában álló utakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére.
(1) A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén
a) a közúti közlekedésben résztvevőkre,
b) a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű)
c) az utakra - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel -,
d) az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint
e) a közutakon, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére.
(2) A Magyar Népköztársaság területén kívül a magyar hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára, illetőleg vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben a külföldi jogszabály vagy nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás eltérően nem rendelkezik.
(2) A Magyar Köztársaság területén kívül a magyar hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára, illetőleg vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben a külföldi jogszabály vagy nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás eltérően nem rendelkezik.
(2) Magyarország területén kívül a magyar hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára és vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben a külföldi jogszabály vagy nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás eltérően nem rendelkezik.
(3) A Magyar Népköztársaság területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára, illetőleg vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés, egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik.
(3) A Magyar Köztársaság területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára, illetőleg vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés, egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik.
(3) Magyarország területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára és vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés, egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik.
(4) Fegyveres erők és fegyveres testületek tagjaira, járműveire és magánútjaira jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(4) A Magyar Honvédség és a fegyveres testületek tagjaira, járműveire és magánútjaira jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(4) A Magyar Honvédség és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a rendvédelmi szervek
a) tagjaira,
b) üzemben tartott járműveire, és azok forgalomba helyezésére, valamint időszakos vizsgálatára, továbbá
c) magánútjaira
jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(4) A Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint a rendvédelmi szervek
a) tagjaira,
b) üzemben tartott járműveire, és azok forgalomba helyezésére, valamint időszakos vizsgálatára, továbbá
c) magánútjaira
jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(4) A Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek
a) tagjaira,
b) üzemben tartott járműveire, és azok forgalomba helyezésére, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint időszakos vizsgálatára, továbbá
c) magánútjaira
jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(5) A törvénynek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - a 8. § (1) bekezdésének h) pontja, a 11. § (2) bekezdése, a 30. §, a 34. § (1) bekezdése, a 43. §, a 44. § és a 46. § kivételével - a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.
(5) A törvénynek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - a 8. § (1) bekezdésének h) pontja, a 11. § (2) bekezdése, a 30. § és a 43. § kivételével - a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.
(5) A törvénynek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - a 11. § (2) bekezdése, a 30. § és a 43. § kivételével - a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.

A közúti közlekedésben résztvevők alapvető jogai és kötelezettségei

3. §
(1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja.
(2) A közút kezelője a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről.
4. §
(1) A közúti közforgalmú személyszállítást végző járművön bárki utazhat, ha a meghirdetett utazási feltételeket megtartja.
(2) A közúti közforgalmú személyszállítást végző jármű üzembentartója köteles az utazási feltételekről, menetrend alapján közlekedő jármű üzembentartója ezen kívül a jármű közlekedésének időpontjáról, gyakoriságáról és az utazás egyéb körülményeiről az utasokat tájékoztatni.
5. §
(1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles
a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani;
b) a közúti jelzések rendelkezéseinek eleget tenni, a forgalom irányítására jogosultak utasításait követni;
c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon.
(2) Közúton járművet az vezethet, aki a biztonságos vezetésre alkalmas állapotban van, a jármű vezetéséhez előírt engedéllyel rendelkezik.
(3) A jármű vezetését az üzembentartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki a (2) bekezdésben említett feltételeknek nem felel meg.
(4) A külföldi hatóság engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel belföldi közúti forgalomban a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint lehet részt venni.
6. §
(1) Járművel az út-, a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.
(2) Járművel az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és a forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell haladni.
(3) Aki járművel irányt változtat, köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. Az irányváltoztatást jól láthatóan és kellő ideig jelezni kell.
(4) Útkereszteződésben - ha közúti jelzésből vagy forgalmi szabályból más nem következik - a jobbról érkező járműnek van elsőbbsége.
7. §
(1) A közutat, a közúti jelzést megrongálni, beszennyezni, a közútra a közlekedés biztonságát vagy zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat kitenni, kidobni nem szabad.
(2) Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közúti közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkezett veszély elhárításáról gondoskodni, illetőleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét tájékoztatni.
(3) Az a járművezető, aki a közúti jelzés olyan rongálását, beszennyezését észleli, vagy a közútra került olyan akadályt lát, amely a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti, köteles erről a rendőrséget vagy a közút kezelőjét értesíteni, és - amennyiben erre lehetősége van - a veszélyt a közlekedés többi résztvevőjének jelezni vagy azt elhárítani (mérsékelni).
7/A. §
(1) A közúti balesettel érintett járművek vezetői - a rendőrhatóság értesítésének, illetve a rendőri intézkedés hiányában - kötelesek személyazonosságukat és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk fennállását a biztosító intézet megnevezésével együtt hitelt érdemlően igazolni, nevüket, lakcímüket és a balesetben érintett járművek hatósági jelzését közölni.
(1) A közúti balesettel érintett gépjárművek vezetői - a rendőrség értesítésének, illetve a rendőrségi intézkedés hiányában - kötelesek egymás számára, kölcsönösen személyazonosságukat hitelt érdemlően igazolni, továbbá nevüket, lakcímüket és a balesetben érintett járművek hatósági jelzését közölni, valamint megnevezni azt a biztosítót, amellyel a gépjárműre felelősségbiztosítási szerződést kötöttek.
(2) Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó az (1) bekezdésben megjelölt adatokat köteles erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően biztosítóintézetének bejelenteni.

A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatok

8. §
(1) A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatok:
a) a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése;
b) a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása;
c) a közúti közlekedési hatósági feladatok ellátása;
d) a tömegközlekedés működtetésének biztosítása;
e) a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda;
f) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatása;
g) a járművek műszaki vizsgálata;
h) a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése.
(1) A közúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladatok:
a) a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése;
b) a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása;
c) a közúti közlekedési hatósági feladatok ellátása;
c) a közúti közlekedés hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatainak ellátása;
d) a tömegközlekedés működtetésének biztosítása;
e) a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda;
f) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatása;
g) a járművek műszaki vizsgálata;
h) a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése.
i) a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítása.
(1) A közúti közlekedéssel összefüggő
a) állami és önkormányzati feladatok:
1. a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése,
2. a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása,
3. a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése;
b) állami feladatok:
1. a közúti közlekedés hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatainak ellátása,
2. a járművek műszaki vizsgálata,
3. a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatása,
4. a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda;
c) önkormányzati feladat a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítása.
(1a) A közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek.
(2) A hazai járműállomány rendeltetésszerű, biztonságos és a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő működtetéséhez szükséges feltételeket (alkatrészellátás, javítás, karbantartás, tüzelő- és kenőanyagellátás stb.) jogi, közgazdasági és hatósági eszközökkel is biztosítani kell.
9. §
(1) A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat a Minisztertanács, a minisztériumok, a tanácsok, ezek szervezetei, intézményei és vállalatai, valamint az egyéb állami költségvetési szervek látják el.
(1) A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat a Kormány, a minisztériumok, ezek szervezetei, intézményei és vállalatai, valamint az egyéb költségvetési szervek látják el.
(1) A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat a Kormány, a miniszterek, államigazgatási szervek, valamint az egyéb költségvetési szervek látják el.
(1a) A 8. § (1) bekezdés a)-h) pontjaiban meghatározott állami feladatok ellátását a közlekedésért felelős miniszter koordinálja.
(1a) A 8. § (1) bekezdés a)-h) és j) pontjaiban meghatározott állami feladatok ellátását a közlekedésért felelős miniszter koordinálja.
(1a) A 8. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott állami feladatok ellátását a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) koordinálja.
(2) A közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelő, felvilágosító és propaganda munkában közreműködnek társadalmi szervezetek is.
(2) A közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról a települési önkormányzatok képviselőtestülete gondoskodik.
(2) A közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.
(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete vagy közgyűlése gondoskodik a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátásáról, így különösen
a) a gyalogos-átkelőhelyek megvilágításáról a település belterületén,
b) a gyalogos-átkelőhelyhez vezető szilárd burkolatú járda, gyalogút, kerékpárút és gyalogos felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívüli gyalogos korlátok, egyéb gyalogos biztonsági berendezések létesítéséről és fenntartásáról, valamint
c) a gyalogosok részére szolgáló vasúti gyalogos-átkelőhely és a kizárólag kerékpárosok közlekedését szolgáló vasúti átjárók létesítéséről és fenntartásáról.
(3) A miniszterek közúti közlekedéssel kapcsolatos hatáskörét és feladatait a Minisztertanács határozza meg; a közúti közlekedéssel összefüggő tevékenységüket a közlekedési miniszter koordinálja.
(3) A fővárosi önkormányzat a főváros közigazgatási területén lévő közúttal érintkező szilárd burkolatú járda, gyalogút, gyalogos felállóhely szegélye egységes kialakításának követelményeit rendeletben határozza meg.
(4) A közúti közlekedés ágazati irányítása a közlekedési miniszter hatáskörébe tartozik.
(5) A közúti közlekedésben résztvevők - azok egyes csoportjai - érdekképviseletét országos egyesületek és társadalmi szervezetek, valamint azok helyi szervezetei látják el.
9/A. §
(1) Menetrend alapján autóbusszal és trolibusszal végzett közúti közforgalmú személyszállítást (a továbbiakban: tömegközlekedés) az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével e célra alapított gazdálkodó szervezet, költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény vagy koncessziós társaság végezhet.
(2) E célra alapítottnak kell tekinteni az e törvény hatálybalépésekor tömegközlekedés ellátására jogosult - az állam vagy az önkormányzat által alapított - közlekedési vállalatot, annak leányvállalatát, továbbá az ezek átalakításával - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - létrejött jogutód gazdasági társaságot is.
(3) Ha a tömegközlekedés fejlesztése és ezen belül a szolgáltatás javítása indokolt, a nemzetközi és a helységek között belföldön távolsági (a továbbiakban: együtt helyközi) tömegközlekedés esetében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, helyi tömegközlekedés esetében az önkormányzat képviselő-testülete arra az adott területen tömegközlekedést ellátó gazdálkodó szervezetet felhívja.
(4) Ha a gazdálkodó szervezet a felhívástól számított három hónapon belül az igény szerinti fejlesztést - az előírt határidőre - nem vállalja, a miniszter, illetve az önkormányzat képviselő-testülete új szervezetet alapíthat vagy koncessziós pályázatot írhat ki.
(5) A koncessziós pályázatot
a) helyközi tömegközlekedésre a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter;
b) helyi tömegközlekedésre az önkormányzat képviselő-testülete
írja ki.
(6) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a koncessziós pályázatot egy vagy több vonalra - kivételesen egy adott vonalon belüli járatra - írhatja ki.
(7) Az önkormányzat képviselő-testülete a pályázatot a település közigazgatási határán belül kialakított közlekedési hálózat egészére vagy annak meghatározható területére (pl. városrész, kerület, utca) írhatja ki.
(8) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmazni kell:
a) a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatás követelményeit, a menetrendkészítési és közzétételi, valamint a szolgáltatás színvonalára vonatkozó előírásokat, továbbá megállóhely létesítésére, illetve használatára vonatkozó kötelezettséget, az alkalmazható menet-, bérletjegyek és egyéb utazási igazolványok elfogadására vonatkozó előírásokat;
b) a szolgáltatási díjak megállapításának, illetőleg megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is;
c) a folyamatos szolgáltatás biztosításához szükséges eszközöket és egyéb feltételeket, különösen a zavartalan üzemeltetéshez szükséges tartalék autóbuszállomány mértékét;
d) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;
e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);
f) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).
(9) E törvény alkalmazásában a tömegközlekedés
a) nemzetközinek minősül, ha az autóbusszal az útvonal kezdő és végpontja között határátlépést végeznek;
b) távolságinak minősül, ha az autóbusszal vagy a trolibusszal települések között végeznek menetrend szerinti közúti közforgalmú személyszállítást, ideértve, ha annak részeként az egyes települések közigazgatási határán belül az autóbusz helyi tömegközlekedést is ellát;
c) helyinek minősül, ha az autóbusszal és a trolibusszal a település közigazgatási határán belül kialakított hálózaton végeznek menetrend szerinti közúti közforgalmú személyszállítást, ideértve a kizárólag a település vasúti, illetőleg víziközlekedési összeköttetését biztosító állomás (megállóhely, vasútállomás, komp-, révátkelőhely) közbeeső megállóhely nélküli elérését szolgáló, a közigazgatási határon kívül lévő vonalszakaszt is.
(10) Menetrend a helyi és a helyközi tömegközlekedésre vonatkozó - az útvonal, a megállóhelyek, az érkezési és indulási időpontok, illetve a gyakoriság meghatározását tartalmazó - kihirdetett szolgáltatási előírás.
(11) A helyi tömegközlekedés menetrendjét a jegyző, a helyközi tömegközlekedés menetrendjét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, illetve felhatalmazása alapján a Közlekedési Főfelügyelet hagyja jóvá; kihirdetésére - sajtó útján vagy más módon - a szolgáltató köteles.
(12) E törvény alkalmazásában helyközi tömegközlekedésnek minősül az az autóbusszal végzett személyszállítás is, amelyet sajtó útján vagy más módon nyilvánosságra hozott ajánlat alapján - azonos kezdő és végpontok között azonos útvonalon - ismétlődően végeznek; feltéve, hogy ahhoz idegenforgalmi szolgáltatás nem társul.
(13) E törvény hatálybalépését követően az állam vagy az önkormányzat által tömegközlekedésre alapított gazdálkodó szervezet e tevékenységét csak a koncessziós pályázat kiírására jogosult jóváhagyásával bővítheti. Ez a korlátozás az egyes vonalakon közlekedő járatokat nem érinti.
(14) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az az állam vagy az önkormányzat által - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - tömegközlekedési (helyközi, helyi) tevékenység ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet.
(15) Azok a személyek vagy szervezetek, amelyek e törvény hatálybalépését megelőzően tömegközlekedést hatósági engedély alapján végeznek, e tevékenységüket 1995. december 31-ig folytathatják, de nem bővíthetik. A törvény hatálybalépését követően működésük során kötelesek megfelelni a koncessziós társaságra a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben foglaltaknak.
(15) Azok a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont], amelyek e törvény hatálybalépését megelőzően tömegközlekedést szolgáló járműveket hatósági engedély alapján üzemeltettek, e tevékenységüket 1996. november 30-ig folytathatják. Ez idő alatt a szolgáltatás nyújtásához használt autóbuszaik számát nem növelhetik, tevékenységüket a járatok gyakoriságának sűrítésével vagy a járati útvonal hosszának növelésével nem bővíthetik, és működésük során kötelesek megfelelni a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény koncessziós társaságra vonatkozó rendelkezéseinek.
(16) A koncesszió jogosultja - a (14) bekezdésben meghatározott kivétellel - koncessziós társaságot köteles alapítani, amely jogosult a következő tevékenységek gyakorlására is:
a) autóbusz rendelkezésre bocsátása, bérbeadása, javítása;
b) az utaskiszolgáláshoz kapcsolódó létesítmények építése és üzemeltetése;
c) idegenforgalmi szolgáltatások végzése.
9/B. §
(1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályákat, autóutakat - illetőleg azok egyes szakaszait - és a műtárgyaikat, azok létesítése vagy fejlesztése, felújítása, karbantartása és üzemeltetése (a továbbiakban: működtetés) céljából koncesszióba adhatja.
(1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik létesítése, fejlesztése, felújítása, karbantartása és üzemeltetése (a továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet, vagy saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.
(1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik üzemeltetése és karbantartása (a továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet alapíthat, vagy e célra olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, amelyben többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.
(1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik létesítése, fejlesztése, felújítása, fenntartása és üzemeltetése (a továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet alapíthat, vagy e célra olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, amelyben többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.
(1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik létesítése, fejlesztése, felújítása, fenntartása és üzemeltetése (a továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet alapíthat, vagy e célra olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, amelyben többségi részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.
(2) Az önkormányzat a törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik működtetését koncesszióba adhatja.
(2) Az önkormányzat a törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik működtetése céljából önkormányzati intézményt, vagy saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.
(2) Az önkormányzat a törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik működtetése céljából önkormányzati intézményt, vagy saját többségi befolyásával (Ptk. 685/B. §) e célra gazdálkodó szervezetet működtethet, a feladatot a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságra ruházhatja, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.
(3) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti közutak és műtárgyaik működtetése nem jár együtt létesítéssel vagy fejlesztéssel, a felújítással, a karbantartással és az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok átengedésére a szerződésekre vonatkozó egyéb előírások az irányadók; azok nem minősülnek koncesszióköteles tevékenységnek.
(4) A koncessziós pályázatot
a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik működtetésére a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter;
a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik működtetésére a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter);
a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik működtetésére a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével;
a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik működtetésére a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével;
b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező közutak és a műtárgyaik működtetésére az önkormányzat képviselő-testülete
írja ki.
(5) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:
a) a koncessziós társaság alaptőkéjének a létesítéshez vagy fejlesztéshez szükséges tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;
b) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;
c) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);
d) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).
(6) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult az (1) és a (2) bekezdés szerinti közutakhoz közvetlenül csatlakozó üzemanyagtöltő és szervizállomások, pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére.
(6) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a koncesszió tárgyát képező közutakhoz közvetlenül csatlakozó üzemanyagtöltő és szervizállomások, pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére.
9/C. §
(1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt a 9/B. § (1) és (2) bekezdés szerinti, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól díjat szedhet (úthasználati díj).
(1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt a 9/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól a 33/A. § szerinti használati díjat szedhet.
(1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt a 9/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól a 33/A. § szerinti használati díjat vagy a 33/A. § szerinti útdíjat szedhet.
(1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól a 33/A. § szerinti használati díjat vagy a 33/A. § szerinti útdíjat szedhet.
(1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól - amennyiben a használati díjról vagy útdíjról szóló miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - a 33/A. § szerinti használati díjat vagy útdíjat szedhet.
(1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól - ha a használati díjról szóló miniszteri rendelet vagy az útdíjról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - a 33/A. § szerinti használati díjat vagy útdíjat szedhet.
(2) A koncessziós szerződés egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.
9/D. §
(1) A járművekkel helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozás a helyi közút, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, valamint terek, parkok és egyéb közterületek közlekedési célú használata. A kijelölt várakozási terület fenntartása a várakozási terület kezelőjének feladata.
(1) A járművekkel a közutakon, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozás a közutak, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek közlekedési célú használatának minősül.
(2) A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a tulajdonos helyi önkormányzat, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (5) bekezdés szerinti szolgáltató köteles ellátni.
(2) A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a tulajdonos, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (5) bekezdés szerinti szolgáltató köteles ellátni.
(2) A helyi közutakon, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (5) bekezdése szerinti szolgáltató látja el.
(2) A helyi közutakon, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 16/A. §-a szerinti szolgáltató látja el.
(3) A járművek helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
(3) A járművek helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a tulajdonos, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
(3) A járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, vagy az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
(3) A járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, vagy a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
(4) A helyi önkormányzat az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott gazdasági társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,
b) a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles,
c) a helyi önkormányzat és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait,
d) a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását,
e) a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
f) a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait,
g) a szerződés időtartamát.
(4) A helyi önkormányzat illetve állami tulajdonban álló terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a vagyonkezelő az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott gazdasági társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,
b) a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles,
c) a tulajdonos és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait,
d) a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását,
e) a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
f) a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait,
g) a szerződés időtartamát.
(4) A helyi önkormányzat az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott gazdasági társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,
b) a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles,
c) a helyi önkormányzat és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait,
d) a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását,
e) a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
f) a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait,
g) a szerződés időtartamát.
(4) A helyi önkormányzat a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott gazdasági társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,
b) a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles,
c) a helyi önkormányzat és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait,
d) a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását,
e) a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
f) a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait,
g) a szerződés időtartamát.
(5) A (4) bekezdés szerinti szerződést - annak módosításaival egységes szerkezetben - az önkormányzat és a gazdasági társaság a hatályba lépését követő 30. napon a honlapján közzéteszi.
(5) A (4) bekezdés szerinti szerződést - annak módosításaival egységes szerkezetben - a szerződő felek a hatályba lépését követő 30. napon a honlapjukon közzéteszik.
(5) A (4) bekezdés szerinti szerződést - annak módosításaival egységes szerkezetben - az önkormányzat és a gazdasági társaság a hatálybalépését követő 30. napon a honlapján közzéteszi.
(6) A (3) bekezdés szerinti polgári jogi viszony alapján a parkolási szolgáltatást igénybe vevő által megfizetett várakozási díj és pótdíj összege a helyi önkormányzatot illeti meg. A szolgáltató legalább a szolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult.
(7) A helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a helyi önkormányzat, vagy az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott gazdasági társaság a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát
a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig,
b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.
(7) A helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a helyi önkormányzat, vagy a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott gazdasági társaság a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát
a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig,
b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.
(8) Az országos közutakon, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó parkolási szolgáltatást az ingatlan vagyonkezelője, vagy megbízása alapján
a) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló, a közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek kezelőjének minősülő gazdasági társaság vagy
b) 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság
látja el.
(9) A járművek országos közutakon, valamint állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a vagyonkezelő, illetve a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
(10) A vagyonkezelő a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott gazdasági társasággal (8) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeket.
(11) A (10) bekezdés szerinti szerződést - annak módosításaival egységes szerkezetben - a vagyonkezelő és a gazdasági társaság a hatálybalépését követő 30. napon a honlapján közzéteszi.
(12) A (9) bekezdés szerinti polgári jogi viszony alapján a parkolási szolgáltatást igénybe vevő által megfizetett várakozási díj és pótdíj összege a vagyonkezelőt illeti meg. A szolgáltató legalább a szolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult.
(13) Az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a vagyonkezelő, vagy a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott gazdasági társaság a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát
a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig,
b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.

A közúti közlekedés fejlesztése

10. §
(1) A közúti közlekedést a személy- és áruszállítási szükségletek alapján, a népgazdasági, valamint a terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban kell fejleszteni. A fejlesztésnél figyelembe kell venni a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztást is. A közúti közlekedésnek kapcsolódnia kell a nemzetközi közúti közlekedés rendszeréhez.
(1) A közúti közlekedést a személy- és áruszállítási szükségletek alapján, a nemzetgazdasági, valamint a terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban kell fejleszteni. A fejlesztésnél figyelembe kell venni a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztást is. A közúti közlekedésnek kapcsolódnia kell a nemzetközi közúti közlekedés rendszeréhez.
(2) A közúti közforgalmú személyszállításnak a vasúti és vízi közforgalmú személyszállítással együtt hálózatot kell alkotnia.
11. §
(1) Az utakat úgy kell fejleszteni, hogy a közutak (országos közutak, tanácsi közutak) és a közforgalom elől el nem zárt magánutak összefüggő rendszert alkossanak.
(1) Az utakat úgy kell fejleszteni, hogy a közutak (országos közutak, helyi közutak) és a közforgalom elől el nem zárt magánutak összefüggő rendszert alkossanak.
(2) A közúthálózat fejlesztése során a közlekedési igények alakulásából kell kiindulni, és figyelembe kell venni a honvédelmi, a földvédelmi, a környezet- és tájvédelmi, az egészségvédelmi, az idegenforgalmi, valamint az egyéb nem közlekedési érdekeket és célokat is.
(2) A közutak térségi hálózatának tervezése során - a közutak nyomvonalának kijelölésénél, az útkategória és keresztmetszeti megoldás kiválasztásánál, valamint a megvalósítás időbeli ütemezésénél - a következő gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat és hatásokat kell együttesen értékelni, és figyelembe venni:
a) a létesítés, a felújítás, az üzemeltetés és a használat közvetlen társadalmi költsége,
b) a közlekedés-biztonsági szempontból várható hatások,
c) a települési környezetre gyakorolt hatások,
d) a természeti és kulturális örökségi értékekre, természeti területekre, tájakra és Natura 2000 területekre, valamint a természeti erőforrásokra, különösen a termőföldre gyakorolt hatások és kockázatok,
e) az elérhetőség-javulásból fakadó térségi gazdaságélénkítő hatás,
f) nemzetközi együttműködés elősegítése,
g) a hátrányos térségek, települések felzárkóztatásának célja,
h) az országos, regionális, kiemelt térségi, megyei, valamint helyi területfejlesztési és -rendezési célok,
i) a közúthálózat-fejlesztéssel szorosan összefüggő egyéb sajátos szempontok, különös tekintettel a honvédelmi, idegenforgalmi és vidékfejlesztési szempontokra.

Az országos közúthálózat tervezése és fejlesztése

11/A. §
(1) Az országos közúthálózat távlati szerkezetét a Kormány a gyorsforgalmi- és a főúthálózat nagytávú tervében (a továbbiakban: Terv) határozza meg.
(2) A Terv tartalmazza az országos közúthálózat legalább 15, legfeljebb 30 éves időtávban tervezett célállapotát, így a 11/B. § (2) bekezdés szerinti fejlesztéssel érintett utak és útszakaszok, továbbá a fejlesztéssel nem érintett úthálózat útkategória be-, vagy átsorolását, keresztmetszeti jellemzőit, térbeli elhelyezkedését, valamint a beruházással érintett utak és útszakaszok átminősítésére vonatkozó feltételeket.
(3) A gyorsforgalmi- és a főúthálózat Tervben meghatározott útjait - az abban foglalt műszaki jellemzőkkel és hálózati elrendezéssel - a miniszternek, valamint a közlekedési hatóságnak a Fejlesztési Program végrehajtása, a területrendezésért felelős miniszternek az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény készítése, valamint a nagytávú fejlesztések helybiztosítására irányuló intézkedések során figyelembe kell venniük.
11/B. §
(1) Az országos közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, a fejlesztések megvalósításának időbeli ütemezését a Kormány - a 11. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a hosszú távú közúthálózat-fejlesztési programban (a továbbiakban: Fejlesztési Program) határozza meg.
(2) A Fejlesztési Program 15 éves távlatban tartalmazza a beruházások útkategória besorolását és keresztmetszeti jellemzőit, a következő fejlesztési típusok figyelembevételével:
a) új gyorsforgalmi utak vagy főutak, ezek ütemezetten épített szakaszai, valamint csomópontjaik és a közúthálózatba illeszkedéshez szükséges mellékúti kapcsolatok építése,
a) új autópályák, autóutak és gyorsutak (a továbbiakban együttesen: gyorsforgalmi utak) vagy főutak, ezek ütemezetten épített szakaszai, valamint csomópontjaik és a közúthálózatba illeszkedéshez szükséges mellékúti kapcsolatok építése,
b) meglévő mellékút főúttá, főút gyorsforgalmú úttá, autóút autópályává történő átépítése,
b) meglévő mellékút főúttá, főút gyorsforgalmi úttá, gyorsút autóúttá vagy autópályává, autóút autópályává történő átépítése,
c) gyorsforgalmi út vagy főút szélesítése 4 vagy több forgalmi sávra legalább 5 km hosszban.
(3) A (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti további - az elfogadott Fejlesztési Programban nem szereplő - beruházás előkészítésének és megvalósításának feltétele a fejlesztési cél beépítése a Fejlesztési Programba. A Fejlesztési Program módosítása esetén az új program elkészítésére és elfogadására vonatkozó előírások szerint kell eljárni.
11/C. §
(1) A Fejlesztési Program társadalmi egyeztetése során közre kell adni a fejlesztési célok fontossági sorrendjét (a továbbiakban: Rangsor).
(2) A Fejlesztési Program tervezése és megvitatása során be kell mutatni a személy- és áruszállítási szükségletek tervidőszakra előrebecsült adatait, és az infrastruktúra-fejlesztés közlekedési alágazatonként tervezett - az államháztartás teherviselő képessége alapján előrebecsült - ráfordítási adatait.
(3) A beruházások rangsorolása során a beruházásokra elkészített összegző értékelési eredményeket kell figyelembe venni. A beruházások tervezési időszakra szóló programbaállítását a Rangsor alapján kell elvégezni. A Rangsorban foglaltaktól a Fejlesztési Program tervezése és elfogadása során az államháztartás mindenkori teherbíró képessége függvényében dokumentáltan el lehet térni
a) a hálózati folytonosság biztosítása érdekében,
b) a beruházások tervezési-engedélyezési és helybiztosítási előkészítettségének figyelembevételével,
c) nemzetközi kötelezettség miatt,
d) a térségi forráselosztás kiegyenlítése céljából,
e) az összegző értékelésben figyelembe nem vehető egyedi sajátosság alapján vagy
f) egyéb jelentős társadalmi, gazdasági érdek alapján.
11/D. §
(1) Az országos közutak szerkezetének, térbeli rendjének tervezését, és a fejlesztésre vonatkozó program készítését a miniszter irányítja. A Fejlesztési Program beruházásaival és ütemezésével, valamint a Terv hálózati változataival kapcsolatban - azok jóváhagyása előtt - társadalmi egyeztetést kell biztosítani, továbbá írásban és közvetlen egyeztetésen ki kell kérni az érintett megyei önkormányzatok véleményét. A társadalmi egyeztetés legalább egy országos napilapban való tájékoztatással, a vizsgálati dokumentáció honlapon és ügyfélszolgálaton történő megtekintésének biztosításával, az érintett nyilvánosság észrevételeinek kikérésével, az észrevételek és a kapcsolódó tervezői válaszok teljes körű dokumentálásával és közreadásával, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott környezeti vizsgálatra vonatkozó egyeztetési követelmények szerint történik.
(2) A 11/A. § (2) bekezdése szerinti országos közutak tervezésének előkészítési szakaszában, az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló döntés-előkészítő tanulmány vagy tanulmányterv és környezeti vizsgálat elkészítése során költség-haszon vizsgálatot és összegző értékelést kell készíteni, amelynek eredményét felhasználva a 11. § (2) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott szempontokból összességében legelőnyösebb változatot, vagy az értékelési eredményt tekintve lényeges különbséget nem mutató változatokat kell kiválasztani a létesítéshez szükséges nyomvonalsáv meghatározására és biztosítására, továbbá a környezetvédelmi engedélyezéshez előírt vizsgálatokra.
(3) A Tervet és a Fejlesztési Programot a Kormány ötévenként aktualizálja.

A közúti forgalom szervezésének elvei

12. §
(1) A közúti forgalomban való részvétel feltételeit és módját a forgalmi igények, a hazai közlekedési gyakorlat és a nemzetközi szabályok figyelembevételével kell meghatározni.
(2) A közutak forgalmi rendjét félreérthetetlenül, úgy kell kialakítani, hogy azt a közlekedés résztvevői kellő időben és könnyen felismerhessék. A forgalmi rend kialakításához a szükséges és lehető legkevesebb közúti jelzőtáblát kell használni. A forgalomban résztvevők továbbhaladásának és úticéljuk elérésének megkönnyítése érdekében megfelelő tájékoztató közúti jelzéseket kell elhelyezni.
(3) A közúton és annak közvetlen közelében nem szabad olyan jelet, jelzést, hirdetést (hirdető táblát), egyéb tárgyat vagy berendezést elhelyezni, amely a közúti jelzésekkel összetéveszthető, azok láthatóságát akadályozza, a közlekedők figyelmét elterelheti vagy a közlekedés biztonságát egyébként veszélyezteti.
(3) A közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, láthatóságukat akadályozza, a közlekedők figyelmét eltereli, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti.
(3) A közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti. Tilos továbbá elhelyezni - a járda, a gyalogút és a kerékpárút kivételével - a közút területén, a közút felett, továbbá a közút lakott területen kívüli szakasza mellett - a 42/A. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott távolságon belül - reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést. Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik azokra a - közvetlenül az út mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
(3) A közút területén, a közút felett és mellett - a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének körülményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott területen belül - tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti. Tilos továbbá elhelyezni - a közút úttesten kívüli burkolatlan területe, a járda, a gyalogút és a kerékpárút kivételével - a közút területén, a közút felett, az út műtárgyán, az út tartozékán, közvilágítási-, villany-, telefonoszlopon - függetlenül attól, hogy a közvilágítási-, villany-, és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el -, valamint a közút lakott területen kívüli szakasza mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést. Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik a 42/A. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott távolságon kívül elhelyezett, 4 m2 felületet meg nem haladó reklámtáblára, reklámhordozóra és egyéb reklámcélú berendezésre, valamint az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzést, és üzemanyag árakat tartalmazó táblákra, továbbá azokra a - közvetlenül a közút mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
(3) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén, a felett és mellett - a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott területen belül - nem lehet olyan jel, jelzés, egyéb tárgy és berendezés, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti.
(3a) Nem lehet továbbá reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés lakott területen
a) a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén, a közút úttesten kívüli burkolatlan területe kivételével,
b) a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút felett, annak műtárgyán, tartozékán, a járda, a gyalogút, valamint a kerékpárút kivételével.
(3a) Nem lehet továbbá reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz lakott területen
a) a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén, a közút úttesten kívüli burkolatlan területe kivételével,
b) a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút felett, annak műtárgyán, tartozékán, a járda, a gyalogút, valamint a kerékpárút kivételével.
(3b) Nem lehet továbbá reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés a közvilágítási-, villany-, telefonoszlopon, függetlenül attól, hogy a közvilágítási-, villany-, és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el.
(3b) Reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon az adott ellátási területen működő áram-, illetve telefonszolgáltató engedélyével helyezhető el. Reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon történő elhelyezése esetén az elhelyező köteles a közterület-használati díjak megfizetésére.
(3c) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet az úttesten közlekedők figyelmének elterelésére alkalmas reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés. A tilalom nem vonatkozik az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a - közvetlenül a közút mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
(3c) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés. A tilalom nem vonatkozik a 2010. december 31-éig a nem gyorsforgalmi utak mentén kihelyezett 12A/0-ás ív méretű reklámfelülettel rendelkező reklámtáblákra, az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a - közvetlenül a közút mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
(3c) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés. A tilalom nem vonatkozik a 2010. december 31-éig a nem gyorsforgalmi utak mentén kihelyezett 12A/0-ás ív méretű reklámfelülettel rendelkező reklámtáblákra, az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a - közvetlenül a közút mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület által engedélyezett a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
(3c) Tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz a közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon az áram-, telefonszolgáltató vagy áramhálózati engedélyes, valamint az oszlop tulajdonosának a hozzájárulásával helyezhető el; az elhelyezést az eszközzel érintett oszlop alatti földterület tulajdonosa és az eszközzel érintett oszlop alatti földterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(3d) A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz (3c) bekezdés szerinti elhelyezése esetén
a) nem kell alkalmazni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti településképi bejelentési eljárásra vonatkozó szabályokat,
b) a közterület igénybevétele rendeltetésszerű igénybevételnek, a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz pedig a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezésnek minősül,
c) a közterület b) pont szerinti rendeltetésszerű igénybe vétele közterület használati díjfizetési kötelezettséggel nem jár, a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz elhelyezéséért az elhelyezőnek a közút kezelője részére elhelyezési díjat kell fizetnie,
d) az elhelyezéshez a közterület használatra vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági engedély, illetve polgári jogi jogviszony nem szükséges.
(3e) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz. A tilalom nem vonatkozik a 2010. december 31-éig a nem gyorsforgalmi utak mentén kihelyezett 12A/0-ás ív méretű reklámfelülettel rendelkező reklámtáblákra, az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a - közvetlenül a közút mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület által engedélyezett a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
(4) A közúti forgalmi rend kialakításánál különös figyelmet kell fordítani a gyalogos átkelőhelyek elhelyezésére és megjelölésére, a közúti csomópontok és vasúti átjárók forgalmának szabályozására, a gyalogos- és kerékpáros forgalom biztonságára és - belterületen - a tömegközlekedés zavartalanságára. Fokozottan védeni kell a közúti forgalomban résztvevő gyermekeket, időskorúakat, valamint a mozgáskorlátozottakat és egyéb testi fogyatékosokat.
(4) A járdát, a gyalogutat és a kerékpárutat kivéve a közút területén és a közút felett, továbbá külterületen - a 42/A. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott távolságon belül - a közút mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést elhelyezni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik azokra a berendezésekre, amelyek a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
(4) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben megállapított tilalom megszegőjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezi. A közút kezelője a közlekedési hatóság rendelkezése alapján az eltávolítást - a kötelezett költségére és veszélyére - elvégezheti vagy elvégeztetheti.
(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a (3) bekezdésben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására és 500 000 forint összegű bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege a Magyar Köztársaság központi költségvetésének bevétele. Beszedéséről a kirovó hatóság gondoskodik.
(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a (3) bekezdésben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a (3)-(3c) bekezdésekben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a (3a), (3c) bekezdésekben megállapított tilalmat megszegik, valamint a (3b) bekezdésben megállapított tilalmak megszegése estében a közvilágítási-, villany-, telefonoszlop tulajdonosát vagy a reklámtábla tulajdonosát a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a (3a), (3c) bekezdésekben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a (3a), (3c) bekezdésekben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, egyéb reklámcélú berendezés, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.
(4a) A közlekedési hatóság a (4) bekezdés szerinti bírság összegének meghatározása során a következőket mérlegeli:
a) a közvetlen balesetveszély lehetősége,
b) a tilalom megszegésének ismétlődése,
c) a tájra gyakorolt romboló hatás mértéke,
d) a termőföld engedély nélküli foglalásának súlya.
(5) A közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - a (3) és (4) bekezdésben megállapított tilalom megszegőjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezi.
(5) A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon a közút területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést eltávolíthatja.
(5) A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést a reklám célú tárgy tulajdonosának költségére eltávolíthatja.
(5) A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére eltávolíthatja.
(5) A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámtáblát, reklámhordozót, egyéb reklámcélú berendezést és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközt a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére eltávolíthatja.
(6) A közúti forgalmi rend kialakításánál különös figyelmet kell fordítani a gyalogos átkelőhelyek elhelyezésére és megjelölésére, a közúti csomópontok és vasúti átjárók forgalmának szabályozására, a gyalogos- és kerékpáros forgalom biztonságára és - belterületen - a tömegközlekedés zavartalanságára. Fokozottan védeni kell a közúti forgalomban résztvevő gyermekeket, időskorúakat, valamint a mozgáskorlátozottakat és egyéb testi fogyatékosokat.
13. §
(1) A forgalom szabályozásánál a közúti közlekedés érdekeit és a kereskedelmi egységek áruval való ellátásához fűződő érdekeket - a közlekedés zavartalanságának és biztonságának megóvása mellett - összhangba kell hozni.
(2) A lakott területeket, különösen a történelmi városrészeket, a műemléki és védett természeti területeket, továbbá a gyógy- és üdülőhelyeket forgalomszabályozási eszközökkel és megfelelő várakozási díjak alkalmazásával is fokozottan védeni kell a közúti közlekedés károsító hatásaitól.
14. §
(1) A közút kezelője, a rendőrhatóság, valamint a jogszabályban feljogosított más hatóság a közúton folyó munka vagy egyéb ok miatt - a feltétlenül szükséges mértékben és időtartamra - a közutat lezárhatja, vagy annak forgalmát korlátozhatja. Ha a közút kezelője indokolatlanul, a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb időtartamra zárja le a közutat, az ebből származó kárt köteles megtéríteni.
(1) A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére)
a) a közút kezelője a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága miatt,
a) a közút kezelője a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt,
b) a rendőrség, tűzoltóság és a fegyveres erők (honvédség, határőrség) a rájuk vonatkozó jogszabályok által meghatározott esetekben
b) a rendőrség, tűzoltóság és a Magyar Honvédség a rájuk vonatkozó jogszabályok által meghatározott esetekben
c) a közlekedési hatóság a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben
jogosultak.
(2) A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett közúti jelzéseket a munka befejezésekor, illetőleg az ok megszűnésekor el kell távolítani.
(2) A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett közúti jelzéseket a munka befejezésekor, illetőleg az ok megszűnésekor haladéktalanul el kell távolítani.
(3) A közút indokolatlan, a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb időtartamra történő lezárásából eredő kárt az intézkedő szerv köteles megtéríteni.
(4) Aki az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az országos és helyi közutat, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat engedély nélkül lezárja, azt a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására kötelezi.
(5) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt okból a közút kezelője forgalombiztonsági érdekből a tehergépjárművek közlekedését ideiglenesen korlátozhatja - azok pihenőhelyre történő terelésével vagy félreállításával - mindaddig, amíg a biztonságos közlekedés feltételei helyre nem állnak.
14/A. §
(1) A gyorsforgalmi közút kezelője balesetveszély esetén a rendőrség, minden más esetben az üzemben tartó vagy a tulajdonos (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: üzemben tartó) és a rendőrség előzetes értesítésével elszállítással eltávolíthatja vagy eltávolíttathatja azt a járművet, amely a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon a közút területén olyan helyen vesztegel, ahol a megállás tilos.
(1) A gyorsforgalmi közúton a közút kezelője balesetveszély esetén a rendőrség, minden más esetben az üzemben tartó vagy a tulajdonos (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: üzemben tartó) és a rendőrség előzetes értesítésével elszállítással eltávolíthatja vagy eltávolíttathatja azt a járművet, amely a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon a közút területén olyan helyen vesztegel, ahol a megállás tilos.
(2) A jármű elszállítása során a járműhasználat akadályoztatása folytán a keletkezett kárért a közút kezelőjét nem terheli kártalanítási kötelezettség.
(3) Amennyiben az üzemben tartó a jármű eltávolításáról előzetesen nem értesíthető, a közút kezelője a járművet elszállíthatja vagy elszállíttathatja. Az üzemben tartót a jármű eltávolításáról és a tárolás helyéről ilyen esetben utólag értesíteni kell.
(4) Az üzemben tartó a közútkezelő utólagos értesítése alapján köteles a járművet az elszállítás és a tárolás igazolt költségeinek megtérítését követően elszállítani. Amennyiben az üzemben tartó ezen kötelezettségének a közútkezelő második értesítését követő 180 napon belül sem tesz eleget, vagy az üzemben tartó 180 napon belül nem állapítható meg, a közútkezelő jogosult a járművet értékesíteni vagy más módon hasznosítani. Amennyiben az elszállított jármű tulajdonosa az értékesítést, vagy más módon történő hasznosítást követő 60 napon belül jelentkezik, részére az értékesítésből, vagy a más módon történő hasznosításból befolyt, a szállítással, a tárolással, és az értékesítéssel kapcsolatban felmerült igazolt költségekkel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.
(5) A gyorsforgalmi közút kezelője, valamint az általa megbízott közreműködő a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint, az e §-ban foglalt feladatai ellátásához szükséges személy- és járműazonosító adatokat a (4) bekezdésben foglalt határidőig kezelheti.
(5) A gyorsforgalmi közúton a közút kezelője, valamint az általa megbízott közreműködő a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint, az e §-ban foglalt feladatai ellátásához szükséges személy- és járműazonosító adatokat a (4) bekezdésben foglalt határidőig kezelheti.
15. §   A Minisztertanács meghatározott közúti járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez, egyes közutak használatát díj fizetéséhez kötheti.
15. §
(1) A Kormány meghatározott közúti járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez, egyes közutak használatát díj fizetéséhez kötheti.
(1) A Kormány az általa meghatározott közúti járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti (útvonalengedély díj).
(1) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - rendeletben - meghatározott járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti.
(1) A miniszter - rendeletben - meghatározott járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti.
(2) Közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyen a közút kezelője díj és pótdíj szedését rendelheti el.
(2) A külön jogszabályban meghatározott veszélyes árut szállító jármű közúti közlekedéséhez engedély szükséges.
(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított díj, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj, útdíj és pótdíj megfizetéséért a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti üzembentartója felelős.
(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított díj, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj, útdíj és pótdíj megfizetéséért - amennyiben a használati díjról vagy útdíjról szóló miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti üzembentartója felelős.
(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított díj, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj, útdíj és pótdíj megfizetéséért - amennyiben a használati díjról szóló rendelet vagy útdíjról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti üzembentartója felelős.
(3) Közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyen a közút kezelője díj és pótdíj szedését rendelheti el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közútkezelői hozzájárulás tartalmazza a jármű közlekedéséhez a közútkezelői hozzájárulást igénylő jármű üzembentartójának nevét, adószámát, továbbá természetes személy üzembentartó esetén lakcímét, nem természetes személy üzembentartó esetén székhelyét.
(4) Az (1) bekezdésben, továbbá a 33. § (2) bekezdésében meghatározott díjak és pótdíjak befizetéséről az igénybe vevő köteles gondoskodni.
(4) Az (1) bekezdésben, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj, valamint pótdíj megfizetéséről a gépjármű tulajdonosa (üzemben tartója) gondoskodik.
(4) Az (1) bekezdésben, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj vagy útdíj, valamint pótdíj megfizetéséről a gépjármű tulajdonosa (üzemben tartója) gondoskodik.
(4) Amennyiben nem a jármű üzembentartója igényli a közútkezelői hozzájárulást, a (3) bekezdésben foglaltakon túl az igénylő (3) bekezdés szerinti adatait is fel kell tüntetni a közútkezelői hozzájáruláson.
(5) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott díjat nem fizették meg, a közút kezelője vagy az általa megállapodás alapján megbízott gazdálkodó szervezet a létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely jogosulatlan úthasználatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül köteles postára adni a díj- vagy pótdíjfizetési felszólítást. A díj- és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.
(5) A közútkezelői hozzájárulás tartalmazza a közútkezelői hozzájárulást kiadó, valamint az igénylő szervezet ügyintézőjének nevét, és elérhetőségét (telefon, fax, e-mail cím).
(6) A (3) bekezdés szerinti díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén azt a közút kezelője vagy az általa megállapodás alapján megbízott gazdálkodó szervezet bírósági úton érvényesítheti. Az eljárásra a gépjármű - a várakozóhely jogosulatlan használatának időpontjában a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett - tulajdonosának (üzemben tartójának) lakóhelye (székhelye) szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.
(6) A közútkezelői hozzájárulás - a (3)-(5) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmazza a miniszter rendeletében meghatározott személyes adatokat nem tartalmazó adatokat.
(7) A miniszter rendeletében meghatározottak szerint a közútkezelői hozzájárulás kiadására jogosult útkezelő a közútkezelői hozzájárulás kiadásával egyidejűleg köteles az általa kiadott közútkezelői hozzájárulást a 21/K. § szerinti Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére elektronikusan átadni.
15/A. §
(1) A helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) rendeletében a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken - forgalomszervezési, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között - kijelölhet olyan várakozási övezetet, illetve várakozási övezeten kívül eső olyan várakozó helyet (a továbbiakban együtt: várakozási terület), amelynek a három vagy annál több kerekű járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díjfizetési kötelezettség).
(1) Az állami tulajdonban álló terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a kormány rendeletében, a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) tulajdonában álló helyi közutak, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, valamint terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) rendeletében - forgalomszervezési, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között - kijelölhet olyan várakozási övezetet, illetve várakozási övezeten kívül eső olyan várakozó helyet (a továbbiakban együtt: várakozási terület), amelynek a három vagy annál több kerekű járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díjfizetési kötelezettség).
(1) Forgalomszervezési, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között
a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat rendeletében, valamint
b) az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a Kormány rendeletében kijelölhet olyan várakozási területet, amelynek a járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni.
(2) A díj fizetési kötelezettség alá eső várakozási területen - a lehetőségekhez képest egyenlő megoszlásban, illetve a mozgáskorlátozottak által jellemzően igénybe vett közintézmények elérhető közelségében - minden megkezdett ötven várakozási helyből ki kell jelölni legalább egy, a mozgáskorlátozottak számára fenntartott várakozási helyet.
(3) Díjfizetési kötelezettség olyan várakozási terület tekintetében és időszakra rendelhető el, amelyen az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága (a továbbiakban: telítettség) a 70%-ot meghaladja. A 70%-os telítettségi mutatót nem kell alkalmazni e törvény hatálybalépése előtt kijelölt várakozási területek tekintetében.
(4) A várakozási díj mértékét a helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében egy órára vonatkozó várakozási díjként határozza meg. A várakozási díj mértékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségére. A várakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy legalább a ráfordításokra és a működéshez szükséges kiadásokra fedezetet biztosítson. A várakozási díj mértékét a várakozási terület jellemzői, így különösen: a várakozási terület településen belüli adottságai, infrastruktúra, különböző fizetési lehetőségek biztosítása, figyelembevételével kell meghatározni.
(5) Az egy órára vonatkozó várakozási díj személygépkocsi, három- vagy négykerekű motorkerékpár, valamint három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpár várakozása esetén - a tárgyév január 1. napjától tárgyév december 31. napjáig terjedő időszakban - nem haladhatja meg az állami adóhatóság által az előző naptári év szeptemberében és az azt megelőző tizenegy hónapban egy liter ESZ 95-ös ólmozatlan benzin üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható áraként havonta közzétett ár egyszerű számtani átlagának a kétszeresét.
(6) Autóbusz, vontató, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és pótkocsi várakozása esetén a várakozási díjnak a legmagasabb összege az (5) bekezdésben megjelölt díjak háromszorosa, járműszerelvény várakozása esetén az (5) bekezdésben megjelölt díjak hatszorosa lehet.
(7) A minimálisan fizetendő várakozási díj az adott várakozási területen érvényes egy órai díj alapján számított,
a) jegykiadó automatából váltott jegy, sorompóval biztosított parkoló esetén 15 percnek megfelelő összeg,
b) mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszer használata esetén 15 percnek megfelelő összeg, kivéve, ha a díjfizetés leállítására irányuló kérés a díjfizetés megkezdése utáni első percben megtörténik,
c) előre váltott és a gépjárművezető által érvényesített jegy esetén 30 percnek megfelelő összeg,
d) kézi díjbeszedés esetén egy órának megfelelő összeg.
A minimális fizetendő várakozási díjat a kerekítés szabályai szerint, 5 forintra kell kerekíteni, az érvényességi időt ehhez kell igazítani.
(8) A helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében megállapíthatja a várakozási területen a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát, amely nem lehet egy óránál kevesebb.
(9) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott, helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) tulajdonában álló, díjfizetési kötelezettséggel terhelt várakozási terület állami tulajdonba kerül, és a díjfizetési kötelezettséggel terhelt várakozási terület kijelölése tárgyában kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, úgy a díjfizetési kötelezettséggel terhelt várakozási területnek azt a várakozási területet kell tekinteni, amelyet a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) a tulajdonosváltozás napján hatályos rendeletében akként állapít meg.
15/B. §
(1) Várakozási díj a „Parkolj és utazz” (P+R) közúti jelzőtáblával megjelölt várakozási területen nem állapítható meg. Amennyiben a várakozási terület őrzését többletszolgáltatásként biztosítják, ezért a többletszolgáltatásért naptári naponként 6-22 óra között legfeljebb az adott településen igénybe vehető közösségi közlekedés legalacsonyabb jegyárával egyező őrzési díj szedhető.
(2) A várakozási területen megkülönböztető fény- és hangjelzéssel jogszerűen felszerelt jármű díjfizetés és időtartam korlátozás nélkül várakozhat.
15/C. §
(1) Ha a jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni. A helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében a várakozás 15 percnél hosszabb díjfizetés nélküli túllépéséhez is kötheti a pótdíjfizetési kötelezettséget.
(1) Ha a jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni.
(2) A pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belül díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese. E bekezdés alkalmazása során befizetésnek minősül a fizetési művelet elindítása is. A pótdíj kiszabásáról szóló értesítést a jármű szélvédőlapátján, vagy a járművön egyéb jól látható helyen kell elhelyezni.
(2a) A díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozó járműre ugyanazon a várakozási területen egy naptári napon belül pótdíj csak egyszer szabható ki. Ha a várakozási területen a várakozás csak meghatározott időtartamig engedélyezett, és a díjfizetés nélküli várakozás ezt meghaladóan történik, a (2) bekezdésben meghatározott pótdíj megfizetése nem mentesít a külön jogszabály alapján kivetett bírság megfizetése alól.
(3) A várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.
(4) Nem szabható ki pótdíj a külön törvényben feljogosított hatóság által kerékbilinccsel rögzített járműre.
(5) A 9/D. § szerinti közszolgáltatással kapcsolatban keletkezett ügyfélpanaszok intézése során külön törvény előírásai szerint kell eljárni.
15/D. §
(1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi.
(1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a tulajdonos, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi.
(1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi.
(1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi.
(2) A 60 napos jogvesztő határidő nem alkalmazható abban az esetben, ha a gépjármű üzembentartója a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a gépjárműnyilvántartás központi szervéhez - az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegésével - elmulasztotta bejelenteni és ezért a fizetési felszólítás nem a tényleges üzembentartó részére került megküldésre.
(3) A várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. A parkolási díjból eredő igények érvényesítése esetén a kötelezett lakhelye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.
(3) A várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a tulajdonos, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. A parkolási díjból eredő igények érvényesítése esetén a kötelezett lakhelye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.
(3) A várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. A parkolási díjból eredő igények érvényesítése esetén a kötelezett lakhelye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.
(3) A várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. A parkolási díjból eredő igények érvényesítése esetén a kötelezett lakhelye szerinti járásbíróság kizárólagosan illetékes.
(4) A jármű üzembentartója mentesül a várakozási díj és pótdíj megfizetése alól, ha a jármű a díjfizetés nélkül történt várakozást megelőzően jogellenesen került ki a birtokából, és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben kezdeményezték a megfelelő hatóság eljárását.
15/E. §
(1) A várakozási díj, a pótdíj a várakozási terület tekintetében tulajdonosi jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg. A szolgáltató legalább a közszolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult, amelyet az elszámolás jóváhagyását követően a helyi önkormányzat részére külön térít meg.
(1) A várakozási díj, a pótdíj a várakozási terület tekintetében tulajdonosi jogot gyakorló helyi önkormányzatot, állami tulajdonban álló várakozási terület esetében a vagyonkezelőt illeti meg. A szolgáltató legalább a közszolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult, amelyet az elszámolás jóváhagyását követően a helyi önkormányzat részére külön térít meg.
(2) A várakozási díjakból és pótdíjakból eredő bevételeket és azok felhasználását a helyi önkormányzatnak nyilván kell tartania. A nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Az adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért és hitelességéért az önkormányzat polgármestere felel. A közzététel elmulasztása esetén, továbbá ha a közzététel nem teljes vagy nem időszerű, külön jogszabály szerint a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.
(3) A helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig, b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, c) a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.
(3) A helyi önkormányzat, illetve a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig, b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, c) a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.
15/F. §   Az állam tulajdonában álló várakozási terület tekintetében a várakozási díj és pótdíj mértéke, valamint a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartama vonatkozásában annak a helyi önkormányzatnak (fővárosban a fővárosi önkormányzatnak) a rendeletében foglalt szabályokat kell alkalmazni, amelynek közigazgatási területén a várakozási terület fekszik.
16. §
(1) Olyan elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítására, amely a közutak forgalmát, a személy- és áruszállítást, emiatt a lakosság ellátását széles körben és jelentősen akadályozza, a védekezés és mentés egységes, központi irányítására, ezen belül a veszélyeztetett terület lakosságának ellátására a közlekedési miniszter - az érintett tárcák és szervek bevonásával - bizottságot alakít.
(1) Olyan elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítására, amely a közutak forgalmát, a személy- és áruszállítást, emiatt a lakosság ellátását széles körben és jelentősen akadályozza, a védekezés és mentés egységes, központi irányítására, ezen belül a veszélyeztetett terület lakosságának ellátására a miniszter - az érintett tárcák és szervek bevonásával - bizottságot alakít.
(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály csak egy megye területét érinti, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a megyei tanács elnökének a feladata.
(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a köztársasági megbízott feladata.
(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője feladata.
(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a közigazgatási hivatal feladata.
(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve feladata.
(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a közigazgatási hivatal feladata.
(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a feladata.
(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a feladata.

A közúti közlekedési szakértő

16/A. §
(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közúti közlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közúti közlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a közúti közlekedési szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3) A közlekedési hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(3) A közlekedési hatóság, illetve kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4) Ha hatósági eljárásban közúti közlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, e § szerinti szakértőt, ennek hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni.
(5) A közlekedési hatóság a közúti közlekedési szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a közúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a közúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6) A közlekedési hatóság a szakértő (5) bekezdés szerinti személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.
16/B. §
(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közúti közlekedési szakkérdésben közúti biztonsági auditor (a továbbiakban: auditor) igénybevételét írja elő, vagy auditor igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, auditorként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak az auditornak az igénybevételéhez fűződnek aki:
a) büntetlen előéletű,
b) rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakirányú végzettséggel és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek,
c) rendelkezik a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) engedélyével.
(2) A kamara az auditori tevékenység végzésére jogosult személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az auditori tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint a képzettségét és a gyakorlati idejét. A nyilvántartásból kizárólag az auditori tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(3) Az auditori tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll az auditori tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak az auditori tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(4) A kamara az auditori tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az auditor büntetlen előéletű, és nem áll az auditori tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az auditor büntetlen előéletű-e, valamint, hogy az auditori tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5) Az auditor alapképzése és továbbképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közlekedési hatóság az engedéllyel rendelkező szervezetekről nyilvántartást vezet. Az engedéllyel rendelkező szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani. Az alapképzést és továbbképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(5) Az auditor alapképzése és továbbképzése a közlekedési hatóságnak történő, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján végezhető.
(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

A közúti közlekedés résztvevőinek nevelése, oktatása, közúti közlekedési szakemberképzés

A közúti közlekedés résztvevőinek nevelése, oktatása, szakképzése és utánképzése

17. §   A közlekedés biztonságának fokozása, a közlekedési kultúra növelése, a közlekedési szabályok és a helyes közlekedési magatartásformák megismertetése érdekében rendszeressé kell tenni az erre irányuló nevelést, oktatást, felvilágosító- és propagandamunkát.
18. §
(1) A közúti közlekedési szakemberek képzése állami közép- és felsőfokú oktatási intézményekben vagy tanfolyamokon történik.
(1) A közúti járművezetők képzése állami alap-, és középfokú oktatási intézményekben, vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés - a közlekedési hatóság engedélye alapján - zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzése és továbbképzése szakirányú műszaki felsőfokú oktatási intézményekben történik.
(1) A közúti járművezetők képzése állami alap-, és középfokú oktatási intézményekben, vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés - a közlekedési hatóság engedélye alapján - zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzése és továbbképzése szakirányú műszaki felsőfokú oktatási intézményekben történik.
(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzését és továbbképzését - a közlekedési hatóság engedélye alapján - állami költségvetési szervek, gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek, egyesületek és gépjárművezetőképző munkaközösségek végezhetik.
(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető.
(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A tanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, illetőleg ellátja annak szakfelügyeletét.
(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység az erre vonatkozó jogosultság megszerzése alapján végezhető. A tanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, illetőleg ellátja annak szakfelügyeletét.
(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. Az iskolavezetői, a szakoktatói és a járművezetői vizsgabiztosi tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, illetőleg ellátja annak szakfelügyeletét.
(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére engedéllyel rendelkező szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani. Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, valamint ellátja annak szakfelügyeletét.
(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami, illetve szaktanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére engedéllyel rendelkező szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani. Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami és szaktanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, valamint ellátja annak szakfelügyeletét.
(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami, illetve szaktanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére engedéllyel rendelkező szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani, amely nyilvántartás a képzésre engedéllyel rendelkező szerv neve, fantázianeve, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma, a tárgyi feltételek biztosításának helyére, valamint a személyi feltételekre vonatkozó adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami és szaktanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, valamint ellátja annak szakfelügyeletét.
(2a) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése és utánképzése, valamint a szakoktatói, iskolavezetői és vizsgabiztosi tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében nem végezhető.
(3) A gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatottak, a magántaxisok, a magánfuvarozók, az autómentést, az autóbusszal, a mikrobusszal közforgalmú vagy idegenforgalmi célú személyszállítást végző magánszemélyek, továbbá mindazok, akik munkakörükből eredően vezetnek gépkocsit, szakirányú továbbképzésen kötelesek részt venni.
(3) A külön jogszabályban meghatározott tevékenységet végző járművezető és közúti közlekedési szakember időszakos szakirányú továbbképzésen köteles részt venni.
(3) A közúti közlekedési szakember - amennyiben külön jogszabály előírja - időszakos, tevékenységének megfelelő ismereteket tartalmazó, szakirányú továbbképzésen köteles részt venni.
(3) A közúti közlekedési szakember tevékenységét akkor folytathatja, ha a közúti közlekedési szakemberek képzésére, vizsgáztatására, valamint a tevékenységének végzésére vonatkozó rendeletekben előírt ismereteket - a vizsgakövetelmények teljesítésével igazoltan - megszerezte és az időszakos szakirányú kötelező továbbképzésen részt vett és vizsgakötelezettségének eleget tett.
(4) Utánképzésre kell kötelezni azt a járművezetőt
a) akinek a vezetői engedélyét közlekedési bűncselekmény vagy szabálysértés miatt visszavonták, annak visszaadása előtt, illetőleg
b) aki sorozatosan megszegte a közúti forgalomra vonatkozó szabályokat és emiatt a szabálysértési hatóság - határozatban - szabálysértési bírsággal sújtotta.
(4) Utánképzésen kell részt vennie annak a gépjárművezetőnek,
a) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény miatt a közúti járművezetéstől eltiltott, vagy
b) akinek a vezetői engedélyét a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt hozott határozata alapján legalább hat hónapra visszavonta.
(4) Utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek
a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve
b) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá
c) akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta.
(5) A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.
(6) Az utánképzésen nem kell részt vennie a járművezetőnek, ha az eltiltás csak járműkategóriára vagy járműfajtára terjed ki, és az a vezetői engedély visszavonásával nem jár.
(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőket 30 000 Ft-tól 200 000 Ft-ig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot illeti meg.
(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőket 200 000 Ft-ig terjedő bírság fizetésére kötelezheti. A bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot illeti meg.
(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőket 200 000 Ft-ig terjedő bírság fizetésére kötelezheti. A bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot illeti meg. A bírság mellett a közlekedési hatóság a képző szerv tevékenységét - külön jogszabályban meghatározott esetekben - felfüggesztheti, illetve az engedélyt visszavonhatja.
(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőket 200 000 Ft-ig terjedő bírság fizetésére kötelezheti. A bírság ismételten is kiszabható. A bírság mellett a közlekedési hatóság a képző szerv tevékenységét - jogszabályban meghatározott esetekben - felfüggesztheti, illetve az engedélyt visszavonhatja.
(8) A (2) bekezdésben meghatározott tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató, illetőleg a tanfolyami képzést követő vizsgáztatásban a vizsgabiztos abban az esetben vehet részt, ha erre vonatkozó képesítéssel rendelkezik és a közlekedési hatóság erre vonatkozó, nyilvános névjegyzékbe felvette.
(8) A (2) bekezdésben meghatározott tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató, illetőleg a tanfolyami képzést követő vizsgáztatásban a vizsgabiztos abban az esetben vehet részt, ha erre vonatkozó képesítéssel rendelkezik és a közlekedési hatóság erre vonatkozó névjegyzékbe felvette.
(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató abban az esetben vehet részt, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel és a közlekedési hatóság felvette a járművezető képző iskolavezetői, illetve a jármű szakoktatói névjegyzékbe. A tanfolyami képzést követő vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi. Ezen eljárása során az eljárásba a vizsgabiztost közreműködőként bevonja. Az eljárásba közreműködőként csak olyan személy vonható be, aki a külön jogszabály szerinti szakmai feltételeknek megfelel és a közlekedési hatóság felvette a vizsgabiztosi névjegyzékbe.
(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató abban az esetben vehet részt, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A tanfolyami képzést követő vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi. Ezen eljárása során a vizsgabiztos tanúsító szervezetként közreműködik. Az eljárásba tanúsító szervezetként csak olyan személy vonható be, akinek a közlekedési hatóság engedélyezte járművezetői vizsgabiztosi tevékenységét. Járművezetői vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató abban az esetben vehet részt, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A tanfolyami képzést követő vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi. A vizsgát a közlekedési hatóság vagy az általa megbízott képző szerv (a továbbiakban: megbízott) szervezheti. A vizsgáztatás során a vizsgabiztos tanúsító szervezetként közreműködik. Az eljárásba tanúsító szervezetként csak olyan személy vonható be, akinek a közlekedési hatóság engedélyezte a vizsgabiztosi tevékenységét. A vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató iskolavezetői és szakoktatói tevékenységét abban az esetben végezheti, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A vizsgáztatást a Kormány által rendeletben kijelölt, ezen feladatok ellátására alapított, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek a közlekedési hatóság engedélyezte a vizsgabiztosi tevékenységét. A vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató iskolavezetői és szakoktatói tevékenységét abban az esetben végezheti, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A járművezetők vizsgáztatását a Kormány által rendeletben kijelölt, ezen feladatok ellátására alapított, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek a közlekedési hatóság engedélyezte a vizsgabiztosi tevékenységét. A vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató iskolavezetői és szakoktatói tevékenységét abban az esetben végezheti, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A járművezetők vizsgáztatását a Kormány által rendeletben kijelölt, ezen feladatok ellátására alapított, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, aki a tevékenység folytatására irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak bejelentette, büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(9) A (2) bekezdésben meghatározott névjegyzékek adattartalma:
a) név és születéskori név,
b) születés helye, időpontja (év, hó, nap),
c) anyja neve,
d) lakóhelye,
e) erkölcsi bizonyítvány száma,
f) továbbképzésen történt részvétel időpontja,
g) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,
h) a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,
i) a névjegyzékbe vétel száma, időpontja,
j) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma, érvényessége,
k) a névjegyzékből törlés oka és időpontja.
(9) A közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezőkről névjegyzéket vezet. A névjegyzék - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) lakóhely,
b) engedélyes lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, email cím),
c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,
d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,
e) a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,
f) a névjegyzékbe vétel száma, időpontja,
g) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma.
(9) A közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkezőkről névjegyzéket vezet. A névjegyzék - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) engedélyes lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),
c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,
d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,
e) a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,
f) a névjegyzékbe vétel száma, időpontja,
g) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma.
(9) A közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosultakról névjegyzéket vezet. A névjegyzék - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) tevékenység végzésére jogosult lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),
c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,
d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,
e) a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,
f) a névjegyzékbe vétel száma, időpontja,
g) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma.
(9a) A (9) bekezdés szerinti névjegyzék a (9) bekezdés c)-g) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(9b) A közlekedési hatóság a közúti közlekedési szakemberek részére kiállított, szakmai képesítés megszerzését tanúsító igazolásokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) a képesítéssel rendelkező lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),
c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,
d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,
e) a nyilvántartást vezető közlekedési hatóság megnevezése,
f) a nyilvántartásba vétel száma, időpontja,
(9c) A (9b) bekezdés szerinti nyilvántartás c)-f) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(9d) A nyilvántartás adatai közül a szakmai képesítéssel rendelkezők családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a nyilvántartást vezető közlekedési hatóság megnevezése és a képesítő okmány száma, a kiadás dátuma nyilvánosak.
(10) Az iskolavezetőt, a szakoktatót és a vizsgabiztost a közlekedési hatóság a névjegyzékből törli, ha:
a) kötelező továbbképzésen nem vett részt;
b) nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel;
c) a névjegyzékbe történő felvételre, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek már nem felel meg;
d) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi;
e) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott.
(10) A (9) bekezdés a), h) és j) pontjában meghatározott adatok nyilvánosak.
(10) A névjegyzék adatai közül a (2) bekezdés szerint engedéllyel rendelkezők családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése és a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, a kiadás dátuma nyilvánosak.
(10) A névjegyzék adatai közül a (2) bekezdés szerint tevékenység végzésére jogosultak családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése és a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, a kiadás dátuma nyilvánosak.
(11) Az iskolavezetőt, a szakoktatót és a vizsgabiztost a közlekedési hatóság a névjegyzékből törli, ha:
a) kötelező továbbképzésen nem vett részt;
b) nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel;
c) a névjegyzékbe történő felvételre, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek már nem felel meg;
c) a névjegyzékbe történő felvételre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek már nem felel meg;
d) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi;
e) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott;
f) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket ismételten megsérti.
g) az engedélyezés feltételei nem állnak fenn.
(11) Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja és az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:
a) az engedélyezés feltételei nem állnak fenn,
b) nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,
c) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,
d) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,
e) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy
f) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre - a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló rendeletben - meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.
(11) Az iskolavezetői és a szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, a vizsgabiztosi tevékenység folytatását megtiltja, és az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:
a) az engedélyezés vagy a bejelentés feltételei nem állnak fenn,
b) nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,
c) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,
d) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,
e) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy
f) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre - a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló rendeletben - meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.
(12) A (11) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a névjegyzékből való törlés határozott időre, legfeljebb azonban öt évre történhet.
(13) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek külön jogszabályban meghatározott képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítéséről
a) a közúti járművezetők részére a vizsgaigazolást,
b) a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt
a közlekedési hatóság adja ki.
(14) A (8) bekezdés szerinti járművezetői vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a járművezetői vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a közlekedési hatóság részére - annak a járművezetői vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a közlekedési hatóság a (15) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(15) A közlekedési hatóság a járművezető vizsgabiztosi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a járművezetői vizsgabiztos büntetlen előéletű, és nem áll a járművezető vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a járművezetői vizsgabiztos büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a járművezetői vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás, illetve közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll-e.
(16) A (14) és (15) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság
a) a járművezetői vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a járművezetői vizsgabiztos névjegyzékbe vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.

Az utazó munkavállalók munkaideje

18/A. §
(1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 3820/85/EGK rendelet, továbbá a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló, a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek.
(1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, - a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében - e törvény, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek.
(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, - a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében - e törvény, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek.
(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: tachográfokra vonatkozó uniós rendelet) - a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében - e törvény, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek.
(2) A 18/C. §-ban foglalt rendelkezéseket abban az esetben is alkalmazni kell, ha a munkavállaló munkavégzése nem esik az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá, azonban a munkaidőkeret időtartama alatt a munkavállaló az említett jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá tartozó munkát is végez.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott munkavállalónak az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá tartozó munkavégzése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
18/B. §   A 18/B-18/J. §-ok alkalmazásában:
a) munkaidő: az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra figyelemmel különösen
aa) a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssél töltött időt, a jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó előírások teljesítésére fordított időt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát,
ab) a be- és kirakodásra történő várakozás ideje, amennyiben ennek időtartama előzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerződés jelen rendelkezéstől eltérhet, és a be- és kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási időnek minősítheti, kivéve, ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez;
b) rendelkezésre állási idő:
ba) minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő várakozással töltött idő,
ba) minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a menetrendszerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidő beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő,
bb) több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő;
c) munkahely: a közúti személyszállítást, illetve árufuvarozást végző vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végezéséhez használt jármű, továbbá bármely egyéb hely, ahol a személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik;
d) közúti szállításban közreműködő személy: a munkavállaló és az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető;
e) önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető:
ea) közúti árufuvarozói vagy autóbuszos személyszállító engedély alapján önálló vállalkozási tevékenység keretében személyek és áruk továbbítására jogosult,
eb) az ea) pontban meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan, munkaszerződéssel vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal nem rendelkezik,
ec) tevékenységét szabadon szervezheti;
f) a hét: a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint, hétfő 00:00 órától vasárnap 24:00 óráig terjedő időszak.
18/B. §   A 18/B-18/L. §-ok alkalmazásában:
a) munkaidő: az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra figyelemmel különösen
aa) a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssél töltött időt, a jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó előírások teljesítésére fordított időt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát,
ab) a be- és kirakodásra történő várakozás ideje, amennyiben ennek időtartama előzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerződés jelen rendelkezéstől eltérhet, és a be- és kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási időnek minősítheti, kivéve, ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez;
a) munkaidő: az Mt. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel különösen
aa) a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssél töltött időt, a jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó előírások teljesítésére fordított időt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát,
ab) a be- és kirakodásra történő várakozás ideje, amennyiben ennek időtartama előzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerződés jelen rendelkezéstől eltérhet, és a be- és kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási időnek minősítheti, kivéve, ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez;
b) rendelkezésre állási idő:
ba) minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a menetrendszerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidő beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő,
bb) több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő;
c) munkahely: a közúti személyszállítást, illetve árufuvarozást végző vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végezéséhez használt jármű, továbbá bármely egyéb hely, ahol a személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik;
d) közúti szállításban közreműködő személy: a munkavállaló és az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető;
e) önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető:
ea) minden olyan személy, aki az Európai Unió kötelező jogi aktusa értelmében közösségi engedély vagy bármely egyéb szakmai engedély alapján foglalkozásszerűen személyek közúti szállítását vagy áruk közúti fuvarozását végzi harmadik fél számlájára,
eb) aki jogosult a saját számlájára munkát vállalni, és aki nem kötődik munkaadóhoz, sem munkaszerződéssel, sem egyéb munkavégzésre irányuló, alá-, fölérendeltségen alapuló jogviszony formájában,
ec) aki munkatevékenységét maga szervezi,
ed) akinek a jövedelme közvetlenül a megtermelt nyereségtől függ, és
ee) akinek megvan az a lehetősége, hogy egyénileg vagy más önálló vállalkozó gépjárművezetőkkel történő együttműködés keretein belül több ügyféllel is üzleti kapcsolatot tartson fenn;
f) a hét: a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint, hétfő 00:00 órától vasárnap 24:00 óráig terjedő időszak.
18/C. §
(1) A 18/A. §-ban említett munkavállalók esetében a munkáltatónak munkaidőkeretet kell megállapítania.
(2) A 18/A. § (1) bekezdésében említett munkavállalók esetében a munkáltató legfeljebb négy hónapos, kollektív szerződés legfeljebb hat hónapos munkaidőkeretet állapíthat meg.
(3) A 18/A. § (2) bekezdésében említett munkavállalók esetében a munkaidőkeret hosszát az Mt.-ben foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy hat hónaposnál hosszabb munkaidőkeret nem állapítható meg.
(4) A munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a 48 órát nem haladhatja meg.
(5) A heti munkaidő - kollektív szerződés, illetve a 18/A. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a 60 órát nem haladhatja meg.
(6) Amennyiben a munkavállalónak további munkaviszonya áll fenn, bármely négy - kollektív szerződés rendelkezése esetén legfeljebb hat - hónapos időszakban az egybeszámított munkaidő heti átlagban a 48 órát nem haladhatja meg, továbbá a munkaidőkeretet úgy kell megállapítani, hogy bármely naptári héten a munkavállaló valamennyi munkaviszonyában egybeszámított munkaideje - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a 60 órát ne haladja meg.
(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a munkavállaló korábbi munkaviszonya megszűnt vagy megszűnik, de négy hónapnál nem régebben korábbi munkaviszonyában munkát végzett.
(8) A (4)-(7) bekezdések alkalmazása során az Mt. 126. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti rendkívüli munkavégzés időtartamát is figyelembe kell venni.
(8) A (4)-(7) bekezdések alkalmazása során az Mt. 107. § b) pontja szerinti rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni.
(9) A (6) és (7) bekezdésben foglalt kötelezettségek munkáltatói teljesítése céljából a munkavállaló köteles havonta, illetve a munkáltató által előírt gyakorisággal írásban elszámolni a más munkáltatónál munkavégzéssel töltött időről.
18/D. §
(1) A munkáltató a munkavállalót személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenység végzésére az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban osztja be.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenően a munkavégzés szervezése során a munkáltatónak - a rendelkezésre álló lehetőségeken belül - törekednie kell arra, hogy a munkavállaló pihenőidejének minél nagyobb részét az általa megválasztott helyen tudja eltölteni.
(3) A munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend, és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be.
18/E. §
(1) A munkáltató a munkavállalót a 18/D. § (1) bekezdése szerinti munkavégzésre annak megkezdése előtt legalább 12 órával köteles beosztani, illetve a beosztást a munkavállalóval közölni.
(2) Amennyiben a munkavállaló munkára képes állapotban van, a munkáltató egyoldalú intézkedésével az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérhet, ebben az esetben azonban a fuvarfeladat során munkaidőnek minősülő idő első 12 órája rendkívüli munkavégzésnek minősül.
(3) A rendelkezésre állási időnek minősülő időszakot és előrelátható időtartamát - az indulás előtt vagy közvetlenül a rendelkezésre állási idő kezdetét megelőzően - a munkavállalóval ismertetni kell.
18/F. §
(1) Amennyiben a 18/A. §-ban megjelölt jogszabály és közösségi jogszabály eltérően nem rendelkezik, a munkaközi szünet nélkül folyamatosan végzett munka a hat órát nem haladhatja meg. Amennyiben a teljes napi munkavégzés ideje hat és kilenc óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben meghaladja a kilenc órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani.
(2) A munkaközi szünetet egyenként legalább 15 perces időszakokra a munkavállaló feloszthatja.
(3) A rendelkezésre állási idő és az ezt közvetlenül követő munkaidő együttes időtartama a 24 órát nem haladhatja meg, kivéve, ha a munkavégzés határátlépéshez vagy egyéb halaszthatatlan tevékenységhez kapcsolódik. Ebben az esetben a (4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha a munkavégzési idő és az azt követő rendelkezésre állási idő együttes tartama a 24 órát meghaladja, a rendelkezésre állást követő első lehetséges időpontban a munkavállalónak legalább 11 óra pihenőidőt kell tartani.
18/G. §
(1) Amennyiben a munkavégzés - a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint - részben a 00.00 és 04.00 óra közötti időszakra esik (a továbbiakban: éjszakai időszak), a napi munkaidő - ha kollektív szerződés, illetve munkaszerződés eltérően nem rendelkezik - a tíz órát nem haladja meg.
(2) Éjszakai időszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti bérpótlék illeti meg.
18/H. §   A munkáltató az Mt. 140/A. §-ában foglaltakon túl a munkavállaló rendelkezésre állási idejét köteles nyilvántartani, valamint a nyilvántartást három évig megőrizni. A munkáltató a nyilvántartás egy példányát köteles a munkavállaló részére - kérésre - átadni.
18/H. §   A munkáltató az Mt. 134. §-ában foglaltakon túl a munkavállaló rendelkezésre állási idejét is köteles nyilvántartani, valamint a nyilvántartást öt évig megőrizni. A munkáltató a nyilvántartás egy példányát köteles a munkavállaló kérésére a munkavállaló részére átadni.
18/I. §   A munkavállalót a rendelkezésre állási időre az Mt. 148. §-a (1) bekezdésében az ügyelet esetén meghatározott munkabér illeti meg.
18/I. §   A munkavállalót a rendelkezésre állási időre az Mt. 144. § (1) bekezdésében az ügyelet esetén meghatározott munkabér illeti meg.
18/J. §   A 18/A. §-ban meghatározott munkavállalókra az Mt. 117/B. §-ának (3) bekezdése, 126. §-a (1) bekezdésének a), c) és d) pontja, 127. §-a (1) bekezdésének első mondata, továbbá 147. §-ának (6) bekezdése nem alkalmazható, kivéve a 18/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkavállalók olyan munkavégzését, amelyre a jelen törvény szerinti eltérő rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
18/J. §   A 18/A. §-ban meghatározott munkavállalókra az Mt. 92. § (2) bekezdése, 107. § a) és d) pontja, 108. § (2) bekezdése nem alkalmazható, kivéve a 18/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkavállalók olyan munkavégzését, amelyre a jelen törvény szerinti eltérő rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
18/K. §   Az 50 km távolságot meg nem haladó járathosszon menetrendszerinti személyszállítási szolgáltatatást végző gépjármű vezetőjének a munkabeosztását - a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapul vételével - úgy kell meghatározni, hogy a vezetési szünetek (megszakítások), valamint a vezetési- és pihenő idők mértéke és aránya a gépjármű vezetőjének biztonságos vezetésre alkalmas állapotát folyamatosan biztosítsa.
18/L. §
(1) A közúti közlekedési szolgáltatást végző személyek munkával töltött idejéről a munkáltató nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartást a szóban forgó időszakot követő két évig kell megőrizni. A munkáltató felelős az utazó munkavállalók munkaidejének nyilvántartásáért. A munkáltatók kötelesek kérésre átadni az utazó munkavállalóknak a ledolgozott munkaórák számáról szóló nyilvántartás egy példányát.
(2) Az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezetők esetében munkaidőnek minősül a munka kezdetétől a munka végéig tartó időszak, amely során az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető a munkahelyén tartózkodik és az ügyfelek rendelkezésére áll, valamint a folyamatban lévő fuvarozási tevékenységgel nem összefüggő általános ügyviteli munka kivételével feladatait ellátja, illetve tevékenységeit végzi.

A járművek használata

19. §
(1) A közületi szervek járműveinek használatát - a közforgalmú személyszállítási vagy árufuvarozási tevékenységet folytató közületi szerv ehhez szükséges járművei kivételével - és értékesítését a Minisztertanács feltételekhez kötheti; a magáncélú használatot korlátozhatja.
(1) A közúti közlekedési szolgáltatások körét, azok végzésének és az azokhoz használt járművek üzemeltetésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(1) A közúti közlekedési szolgáltatások körét, azok végzésének és az azokhoz használt, továbbá a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek üzemeltetésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(1) A közúti árutovábbítási és az autóbusszal végzett személyszállítási tevékenységekre
a) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései,
b) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-ei 2009/1072/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései, valamint
c) az autóbusszal végzett személyszállítás piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-ei 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései
e törvénnyel és a 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontja alapján kiadott kormányrendelettel együttesen alkalmazandó.
(1a) A közúti árutovábbítási, az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység (a továbbiakban együtt: közúti közlekedési szolgáltatás), valamint a saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, továbbá az e tevékenységekhez használt járművek üzemeltetése a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel végezhető.
(1a) A közúti árutovábbítási, az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység (a továbbiakban együtt: közúti közlekedési szolgáltatás), valamint a gazdálkodó szervezet által végzett saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, továbbá az e tevékenységekhez használt járművek üzemeltetése a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel végezhető.
(2) A közületi szerv magánszemélynek csak olyan járművet adhat el vagy engedhet át használatra, amelynek üzembentartására magánszemély jogosult.
(2) A személygépkocsival végzett közforgalmú személyszállítás (a továbbiakban: személytaxi-szolgáltatás) céljára használt járművek számát a települési, Budapest tekintetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete - a szakmai érdekképviseletek véleményének kikérését követően - rendelettel korlátozhatja.
(2) A település területén levő taxiállomások igénybevételének rendjét az önkormányzat rendeletben állapíthatja meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott keretszám korlátozás alapján a jogosultság nem vonható vissza attól, aki a korlátozás elrendelésekor személytaxi-szolgáltatási jogosultsággal rendelkezik.
(3) A közforgalmú személyszállításra az üzemben tartót szerződéskötési kötelezettség terheli.
(4) A közforgalmú személyszállításra az üzemben tartót szerződéskötési kötelezettség terheli.
(4) A közlekedési hatóságnál a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben a kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.
(4) A közlekedési hatóságnál a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott árufuvarozásra és személygépkocsival, autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben a kérelem elektronikus úton nem terjeszthető elő.
(4) A közlekedési hatóságnál a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott árufuvarozásra és személygépkocsival, autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben a kérelem elektronikus úton nem terjeszthető elő.
(4) A közlekedési hatóságnál a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott árufuvarozásra és személygépkocsival, autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a kérelem elektronikus úton nem terjeszthető elő.
(5) A közúti áruszállítást végző jármű megrakásához alkalmazott, a járműre szerelt vagy önjáró emelő- és rakodógépet csak a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező, 18. életévét betöltött, egészségügyi szempontból alkalmas személy kezelheti.
(5) A közúti áruszállításhoz kapcsolódó árumozgatásra alkalmas gépeket, a járműre szerelt továbbá a közutak építéséhez, fenntartásához használt, önjáró vagy vontatott emelő-, rakodó- és útépítő gépet csak a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező, 18. életévét betöltött, emelő-, rakodó- és útépítő gép kezelésére egészségügyi szempontból alkalmas személy kezelheti.
(6) Közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozás vezetője és szakmai irányítója csak olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű.
(7) Közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozás vezetője és szakmai irányítója a tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a közlekedési hatóság részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a közlekedési hatóság részére - a tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a közlekedési hatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(8) A közlekedési hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozás vezetője és szakmai irányítója büntetlen előéletű. A hatósági ellenőrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozás vezetője és szakmai irányítója büntetlen előéletű-e.
(9) A (7) és (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság a tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli.
(10) A közlekedési hatóság az uniós jogi aktusban, az e törvényben, valamint e törvény alapján kiadott jogszabályban meghatározott engedélyhez, vagy meghatározott okmány meglétéhez kötött közúti közlekedési szolgáltatással, valamint saját számlás áru- és személyszállítással kapcsolatban az engedélyezési eljárás, a tevékenység ellenőrzése, az engedély felfüggesztése, vagy visszavonása, és az ezzel összefüggő szankciók megállapítása, az uniós jogi aktusban meghatározott járművezetői igazolvány kibocsátása, megtagadása és visszavonása során
a) a gazdálkodó szervezet vezetésére (ügyvezetésére) jogosult személyre,
b) a gazdálkodó szervezet szakmai irányítójára,
c) az egyéni vállalkozóra, valamint
d) egyszemélyes gazdasági társaság esetén a gazdasági társaság tulajdonosára, továbbá
e) a járművezetői igazolvány tekintetében a járművezetőre
vonatkozóan a megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság az engedélyezett tevékenység gyakorlásának időtartama alatt, a járművezetői igazolvány érvényességi időtartama alatt, vagy az engedély megtagadását vagy visszavonását követő naptári év végéig kezeli.
19/A. §
(1) Személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás személytaxi-szolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető.
(2) A helyi önkormányzat - a főváros esetében a fővárosi önkormányzat - rendeletében e törvény keretei között a közigazgatási területén végzett személytaxi szolgáltatató működését - ideértve a személyszállítási-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételekhez kötheti.
(3) A helyi önkormányzat (2) bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével a személytaxi szolgáltatónak a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló jogszabályban meghatározottak mellett további, a járművek külső megjelenésére, környezetvédelmi besorolására és méretére vonatkozó feltételeket állapíthat meg.
(4) A személytaxi szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működése körében a helyi önkormányzat (2) bekezdés szerinti rendelete meghatározhatja a tevékenység folytatásához szükséges infokommunikációs eszközök alapvető műszaki sajátosságait, további feltételként köztartozás-mentességet és a tevékenység folytatásához szükséges mértékű tőkeerőt írhat elő.
(5) Ha a helyi önkormányzat - a fővárosban a fővárosi önkormányzat - a (3) és (4) bekezdés szerint feltételeket állapított meg, a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló rendeletben meghatározott tevékenységi engedély kiadását megelőzően a helyi önkormányzat vagy az általa megbízott közlekedésszervező előzetesen igazolja a feltételek teljesülését.
20. §
(1) Az e törvény és más jogszabály által engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Közlekedési Főfelügyelet jogosult.
(1) Az e törvény és más jogszabály által engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a közlekedési hatóság jogosult.
(1) Az e törvény és a külön jogszabály által engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységre (a továbbiakban: engedélyköteles tevékenység), a közlekedési hatóság részére történő bejelentési kötelezettségre és az autóbusszal végzett saját számlás személyszállítási tevékenységre vonatkozó szabályok megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a közlekedési hatóság jogosult.
(1) Jogszabály által engedélyhez, bejelentési kötelezettséghez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra), továbbá a sajátszámlás áru- és személyszállításra vonatkozó - e törvényben, valamint külön jogszabályban meghatározott - rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a közlekedési hatóság, a vámhatóság és a határőrség (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.
(1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban
a) meghatározott engedélyhez, bejelentési kötelezettséghez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra),
b) meghatározott okmány meglétéhez kötött sajátszámlás áru- és személyszállításra,
c) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális szabályok összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 3820/85/EGK tanácsi rendeletben és e törvényben a vezetési időre, a megszakításra és pihenőidőre, továbbá nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodásban (AETR) a vezetési időre, a megszakításra és pihenőidőre,
c) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és e törvényben a vezetési időre, a megszakításra és pihenőidőre, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló kihirdetett Európai Megállapodásban (AETR) a vezetési időre, a megszakításra és pihenőidőre,
d) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendeletben és az e törvényben a menetíró készülék és tachográf korong használatára,
e) a veszélyes árut szállító közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára és fogadójára, illetőleg továbbítására,
f) a gyorsan romló élelmiszerek és élő állatok közúti szállítására,
g) a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállításra,
h) a közúti közlekedési szolgáltatási és bejelentési kötelezettséghez kötött áru- és személyszállítási, továbbá a sajátszámlás szállítási tevékenységet végző járművek műszaki és környezetvédelmi tulajdonságaira,
i) a nemzetközi kombinált árufuvarozásra,
vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni.
(1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban
a) a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra),
b) a meghatározott okmány meglétéhez kötött saját számlás áru- és személyszállításra,
c) a közúti szállítás szociális előírásaira, a vezetési időre, a szünetre, illetve a megszakításra és a pihenőidőre,
d) a közúti közlekedésben használt menetíró készülék és tachográf-korong, valamint a digitális tachográfokhoz szükséges kártyák használatára,
e) a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére,
f) a gyorsan romló élelmiszerek és élő állatok közúti szállítására,
g) a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállításra,
h) a közúti közlekedési szolgáltatást vagy saját számlás szállítási tevékenységet végző járművek műszaki és környezetvédelmi tulajdonságaira, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására,
i) a nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezményekre,
j) a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására,
k) a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, a motorkerékpár-bukósisak és a mobil rádiótelefon használatára
k) a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”), a biztonsági öv használatára, a továbbhaladás tilalmára („tilos jelzésen történő áthaladás”), és a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”)
l) a magyarországi illetőségű személynek vagy szervezetnek a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű belföldi üzemeltetésére, használatára
vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.
(1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban
a) a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra),
b) a meghatározott okmány meglétéhez kötött saját számlás áru- és személyszállításra,
c) a közúti szállítás szociális előírásaira, a vezetési időre, a szünetre, illetve a megszakításra és a pihenőidőre,
d) a közúti közlekedésben használt menetíró készülék és tachográf-korong, valamint a digitális tachográfokhoz szükséges kártyák használatára,
e) a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére,
f) a gyorsan romló élelmiszerek és élő állatok közúti szállítására,
g) a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállításra,
h) a közúti közlekedési szolgáltatást vagy saját számlás szállítási tevékenységet végző járművek műszaki és környezetvédelmi tulajdonságaira, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására,
h) a közúti járművek közúti közlekedésben való részvételéhez előírt műszaki, biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokra, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére, a rakomány rögzítésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására,
i) a nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezményekre,
j) a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására,
k) a közúti közlekedési szabályok közül
ka) a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”),
kb) a biztonsági öv használatára,
kc) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
kd) a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”)
ke) a vasúti átjárón való áthaladásra,
kf) a járművel történő megállásra és várakozásra,
kg) a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra
kh) az autópálya leálló sávjának igénybevételére,
l) a magyarországi illetőségű személynek vagy szervezetnek a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű belföldi üzemeltetésére, használatára
vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.
(1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban
a) a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra),
b) a meghatározott okmány meglétéhez kötött saját számlás áru- és személyszállításra,
c) a közúti szállítás szociális előírásaira, a vezetési időre, a szünetre, illetve a megszakításra és a pihenőidőre,
d) a közúti közlekedésben használt menetíró készülék és tachográf-korong, valamint a digitális tachográfokhoz szükséges kártyák használatára,
e) a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére,
f) a gyorsan romló élelmiszerek és élő állatok közúti szállítására,
g) a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállításra,
h) a közúti járművek közúti közlekedésben való részvételéhez előírt műszaki, biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokra, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére, a rakomány rögzítésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására,
i) a nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezményekre,
j) a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására,
k) a közúti közlekedési szabályok közül
ka) a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”),
kb) a biztonsági öv használatára,
kc) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
kd) a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”)
ke) a vasúti átjárón való áthaladásra,
kg) a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra
kh) az autópálya leálló sávjának igénybevételére,
l) a magyarországi illetőségű személynek vagy szervezetnek a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű belföldi üzemeltetésére, használatára,
m) az útdíjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra
n) a (7)-(7a) bekezdésben meghatározott, valamint a 44. § (4) bekezdés szerinti, a jármű továbbközlekedésének megtiltására irányuló, hatósági intézkedésre
vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.
(2) A bírság összege jogosulatlan árufuvarozás esetén legalább 100 000 forint, de legfeljebb 500 000 forint.
(2) A bírság összege jogosulatlan személyszállítás, illetve jogosulatlan árufuvarozás esetén 100 000 forinttól 500 000 forintig terjed.
(2) A bírság összege:
a) az engedélyköteles tevékenység engedély nélkül való végzése, a jogosulatlan személyszállítás, a jogosulatlan árufuvarozás végzése esetén 100 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig, az e tevékenységekre vonatkozó szabályok megsértése esetén 30 000 Ft-tól 150 000 Ft-ig terjed,
b) a nem engedélyköteles tevékenység végzése esetén, a közlekedési hatóság részére történő bejelentési kötelezettségre és az autóbusszal végzett saját számlás személyszállítási tevékenységre vonatkozó szabályok megsértői 30 000 Ft-tól 200 000 Ft-ig terjedő összegű bírságot kötelesek fizetni.
(2) Az (1) bekezdés alapján
a) az engedélyre vonatkozó rendelkezések megsértőjének 400 000 Ft-tól 800 000 Ft-ig,
b) a bejelentési kötelezettségre és a sajátszámlás személyszállításra vonatkozó rendelkezések megsértőjének 100 000 Ft-tól 300 000 Ft-ig
terjedő összegű - többször is kivethető - bírságot kell megfizetnie.
(2) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a vámhatóság, a rendőrség és a Határőrség, a c) pontban foglaltak tekintetében a munkaügyi hatóság is (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.
(2) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a vámhatóság, a rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság és a Határőrség, az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak tekintetében a munkaügyi hatóság is (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.
(2) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a vámhatóság, a rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság és az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak tekintetében a munkaügyi hatóság is (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.
(2) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a katasztrófavédelmi hatóság és a munkaügyi hatóság (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.
(2) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a katasztrófavédelmi hatóság, a munkaügyi hatóság és a közterület-felügyelet (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.
(3) A bírság ismételten is kiszabható.
(3) A beszedett bírság összege - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az eljáró hatóságot illeti meg.
(3) Az eljáró hatóság - a (7) bekezdésben meghatározott esetben - a bírság kivetéséről szóló első fokú határozat azonnali végrehajtását rendelheti el. A bírságolással kapcsolatos eljárásban a külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés szerinti bírságolási eljárásra az eljáró hatóság ellenőrző tevékenységét szabályozó külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A beszedett bírság összege a Közlekedési Főfelügyeletet illeti meg. Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a felhasználás rendjét rendeletben állapítsa meg.
(4) A beszedett bírság összege a közlekedési hatóságot illeti meg. Felhatalmazást kap a közlekedési és vízügyi miniszter, hogy a felhasználás rendjét rendeletben állapítsa meg.
(4) A külföldi rendszámú járművek által végzett tevékenységhez kapcsolódóan kivetett bírság összegének megfizetése illetékbélyeggel, készpénz-átutalási megbízással vagy meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történhet. Amennyiben a bírságot illetékbélyeggel fizetik meg, azt az ellenőrzési jegyzőkönyvre kell felragasztani, és az illetékbélyeget az eljáró hatóság érvényteleníti.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 50 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét külön jogszabály határozza meg.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 50 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét külön jogszabály határozza meg. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a meghatározott bírság összegét a felelősök között felelősségük arányában kell megosztani.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben 10 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta egy év eltelt (elévülés).
(4) Az (1) bekezdés a)-j) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) pontban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).
(4) Az (1) bekezdés a)-j) és l) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) pontban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).
(4) Az (1) bekezdés a)-j) és l) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben - ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a regisztrációs adót megfizették, s ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított igazolás bemutatásával bizonyítja - 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) pontban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).
(4) Az (1) bekezdés a)-j) és l) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben - ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a regisztrációs adót megfizették, és ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított igazolás bemutatásával bizonyítja - 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) és m) pontokban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).
(4a) A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha a 20. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, a hatóság eljáró tagja határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az elkövetővel. Ha az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell.
(4a) A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha a 20. § (1) bekezdés k) vagy m) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, a hatóság eljáró tagja határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az elkövetővel. Ha az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell.
(4a) A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha az (1) bekezdés a), b), k) vagy m) pontjában, illetve a (11) bekezdés c) pontja szerinti ellenőrzés során az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, a hatóság eljáró tagja határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az elkövetővel. Ha az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell.
(4b) A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha az (1) bekezdés kf) és kg) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen nem válik ismertté és a szabályszegést a külön jogszabályban meghatározott technikai eszközzel nem rögzítették, a (4) bekezdésben meghatározott bírságot a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartóval szemben kell kiszabni. Ilyenkor az üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni.
(4b) A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha az (1) bekezdés kg) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen nem válik ismertté és a szabályszegést a külön jogszabályban meghatározott technikai eszközzel nem rögzítették, a (4) bekezdésben meghatározott bírságot a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartóval szemben kell kiszabni. Ilyenkor az üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni.
(4c) Ha a gépjármű üzemben tartója a (4b) bekezdés alapján kiszabott közigazgatási bírságot nem veszi tudomásul, a közigazgatási hatósági eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben tartójának megküldött csekkszelvényen vagy banki átutalással a közigazgatási bírságot harminc napon belül nem fizetik meg.
(4d) A közigazgatási bírság kiszabására jogosult szerv a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban közvetlen adathozzáféréssel átveheti a gépjármű-nyilvántartásból a szabályszegés bizonyításához szükséges külön jogszabály szerinti jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat.
(5) A közlekedési hatóság jogosult ellenőrizni, hogy a Magyar Köztársaság területén engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységet végző közúti jármű a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik-e. Amennyiben az engedélyköteles tevékenységet végző közúti jármű a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti eljárást meg kell indítani.
(5) Külföldi rendszámú járművet a bírság megfizetéséig - az élő állat és a gyorsan romló élelmiszer-szállítmány kivételével - külön jogszabályban foglaltak szerint lehet visszatartani.
(5) A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot illeti meg.
(5) A bírságot a rendelkezés megsértéséért felelős köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni. Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a közúti szállítást végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetén, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre.
(6) A határvámhivatal a közúti járművek vámkezelése során köteles meggyőződni arról, hogy a nemzetközi közúti fuvarozási egyezmények szerinti engedélyköteles forgalomban részt vevő közúti járművek - a nemzetközi egyezményekben részes felek hatósági jelzésével ellátott közúti járművei kivételével - rendelkeznek-e az egyezményekben meghatározott árufuvarozási engedéllyel. Amennyiben az országból kilépni kívánó közúti jármű az engedéllyel nem rendelkezik, a határvámhivatal köteles haladéktalanul értesíteni a Közlekedési Főfelügyeletet, és az engedély megszerzéséig a közúti járműnek, személyzetének, továbbá a közúti járművön lévő árunak a kiléptetését megtagadni.
(6) A határvámhivatal a közúti járművek határátlépése során köteles meggyőződni arról, hogy a nemzetközi forgalomban részt vevő közúti járművek rendelkeznek-e - a nemzetközi közúti árufuvarozási és személyszállítási egyezmények szerint - az egyezményekben meghatározott engedéllyel, ideértve a nemzetközi árufuvarozói, illetőleg árufuvarozási engedélyt, illetve a jármű műszaki alkalmasságát igazoló okmányt, továbbá a személyszállításhoz kapcsolódó okmányokat is. Amennyiben az országba belépő, illetve onnan kilépő közúti jármű az előírt engedéllyel nem rendelkezik, a határvámhivatal köteles a közúti járműnek, személyzetének, továbbá a járművön lévő árunak a határátlépését megtagadni és a Központi Közlekedési Felügyeletet haladéktalanul értesíteni.
(6) Az eljáró hatóság - az élő állat és a gyorsan romló élelmiszer-szállítmány esetében - a külföldi rendszámú jármű tulajdonosának (üzemben tartójának) a bírság megfizetésére legfeljebb 30 nap halasztást adhat.
(6) A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történhet. A megfizetett bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás összegét külön jogszabályban foglaltak szerint, az azt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig letétként kell kezelni.
(6) A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történik. A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot illeti meg. A megfizetett bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás összegét a külön jogszabályban foglaltak szerint, az azt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig letétként kell kezelni.
(6) A beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlára történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás összegét a külön jogszabályban foglaltak szerint, az azt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az eljáró hatóságnak letétként kell kezelnie.
(6) A beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlára történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás összegét a külön jogszabályban foglaltak szerint, az azt megállapító döntés jogerőre emelkedéséig az eljáró hatóságnak letétként kell kezelnie.
(6) A kiszabott bírság összegének megfizetése e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság és a pénzkövetelés biztosítás összegét - az azt megállapító döntés jogerőre emelkedéséig - az eljáró hatóság letétként kezeli.
(7) A Magyar Köztársaság területén a - magyar vagy külföldi rendszámú - közúti járművel végzett tevékenységre az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét
a) nemzetközi forgalomban a határőrség, a vámhatóság és a közlekedési hatóság,
b) belföldi forgalomban a közlekedési hatóság jogosult ellenőrizni. A közlekedési hatóság a belföldi forgalom ellenőrzésébe a vámhatóságot bevonhatja.
(7) A járművet a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig - az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül - vissza lehet tartani.
(7) A járművet a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig - az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül - vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza abban az esetben, ha
a) az ellenőrző hatóság számára igazolt a kötelezett fizetési készsége,
b) a rakomány tulajdonságai miatt aránytalan kárt okozna a jármű visszatartása (pl. élőállat-szállítás).
(7) Az (1) bekezdés k) pontját kivéve közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet - a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élő állat szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával - a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha
a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, bankgaranciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
(7) Közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet - a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élő állat szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával - a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha
a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, bankgaranciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
(7) Közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet - a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élő állat szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával - a hatósági eljárás lefolytatása során, illetve a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha
a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, bankgaranciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
(7) Közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet - a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élő állat szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával - a hatósági eljárás lefolytatása során, illetve a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek (a továbbiakban: Ket.) a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha
a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
(7a) Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy az (1) bekezdés c), e) és h) pontjában felsorolt szabályok valamelyikét megszegték és a szabályszegés a közlekedés biztonságára kockázatot jelent, az eljáró hatóság az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény biztosítási intézkedésekre vonatkozóan megállapított feltételei szerint a járművet visszatartja a közlekedésbiztonsági kockázat elhárításáig.
(7a) Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy az (1) bekezdés c), e) és h) pontjában felsorolt szabályok valamelyikét megszegték és a szabályszegés a közlekedés biztonságára kockázatot jelent, az eljáró hatóság az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a Ket. biztosítási intézkedésekre vonatkozóan megállapított feltételei szerint a járművet visszatartja a közlekedésbiztonsági kockázat elhárításáig.
(8) Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, az eljáró hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárást megindítja.
(8) A jármű részére, a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni és a jármű forgalmi engedélyét - az elismervény egyidejű kiállítása és járművezető részére történő átadása mellett - a visszatartás időtartamára el kell venni.
(8) A jármű részére a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni és a jármű forgalmi engedélyét - az átvételét igazoló elismervény egyidejű kiállítása és a járművezető részére történő átadása mellett - a visszatartás időtartamára el kell venni. A külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélyt - ha azt a jogosult a visszatartás időtartamának lejáratát követő három napon belül nem veszi át - a kiállító hatósághoz kell megküldeni.
(8) A jármű részére a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni, és a jármű forgalmi engedélyét és hatósági jelzését - az átvételét igazoló elismervény egyidejű kiállítása és annak a járművezető részére történő átadása mellett - a visszatartás időtartamára el kell venni. A külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélyt és hatósági jelzést - ha azt a jogosult a visszatartás időtartamának lejáratát követő három napon belül nem veszi át - a kiállító hatósághoz kell megküldeni.
(9) Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdésben említett rendelkezéseknek a - külön jogszabályban meghatározott - határátlépés alkalmával nem felel meg, a vámhatóság és a határőrség köteles a közúti járműnek, személyzetének, valamint a járművön lévő árunak a határátlépését megtagadni, és a közlekedési hatóságot haladéktalanul értesíteni.
(9) A jármű vezetőjét az átvétel elismerése mellett angol, német vagy orosz nyelven a külön jogszabályban foglaltak szerint írásban tájékoztatni kell a (8) bekezdés szerint kijelölt várakozási helyről és annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatásával kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott rendelkezésekről.
(9) A jármű vezetőjét a külön jogszabályban foglaltak szerint írásban tájékoztatni kell magyar, angol, német vagy orosz nyelven a (8) bekezdés szerint kijelölt várakozási helyről és annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.
(9) A jármű vezetőjét a külön jogszabályban foglaltak szerint írásban tájékoztatni kell magyar, angol, német vagy orosz nyelven a (4a) bekezdés szerint kiszabott bírságról, illetve a (8) bekezdés szerint kijelölt várakozási helyről valamint annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.
(9) A jármű vezetőjét a külön jogszabályban foglaltak szerint az Európai Unió hivatalos nyelvén, továbbá - a jármű honossága szerint - orosz, szerb, török vagy ukrán nyelven írásban tájékoztatni kell a (4a) bekezdés szerint kiszabott bírságról, illetve a (8) bekezdés szerint kijelölt várakozási helyről, valamint annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatására, illetve a hatósági ellenőrzés során foganatosítható intézkedésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.
(10) A közlekedési hatóság az (1) bekezdésben foglalt eljárásával kapcsolatban külföldi hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet a hatósági feladatai eredményes ellátásának előmozdítása érdekében.
(10) A jármű visszatartásából eredő, az üzembentartót ért kárért az eljáró hatóság felelősséggel nem tartozik.
(10) A jármű visszatartásából eredő kárért az eljáró hatóság felelősséggel nem tartozik.
(11) A Magyar Köztársaság területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti járművel végzett tevékenységre az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések megtartását
a) nemzetközi forgalomban a határőrség, a vámhatóság és a közlekedési hatóság,
b) belföldi forgalomban a közlekedési hatóság,
c) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a munkaügyi hatóság is,
d) az (1) bekezdés c)-e) pontjai tekintetében külön jogszabály alapján a rendőrség
e) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - az üzemben tartó telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság
jogosult ellenőrizni. A belföldi forgalom ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.
(11) A Magyar Köztársaság területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti járművel végzett tevékenységre az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását
a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén
aa) a közlekedési hatóság és a Rendőrség,
ab) az (1) bekezdés c)-e) pontja tekintetében a vámhatóság is,
b) nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén a közlekedési hatóság, a Rendőrség és a vámhatóság,
c) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a munkaügyi hatóság is,
d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - az üzemben tartó telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság is
d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának, feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság is
jogosult ellenőrizni. Belföldi forgalomban közlekedő jármű - (1) bekezdés a) és b), valamint f)-i) pontjában meghatározott - ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.
(11) A Magyar Köztársaság területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását
a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén
aa) a közlekedési hatóság és a rendőrség,
ab) az (1) bekezdés c)-e) pontja tekintetében, valamint az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a vámhatóság is,
ac) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
b) nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén
ba) a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság,
bb) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
c) az üzembentartó telephelyén
ca) a közlekedési hatóság és a rendőrség,
cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a munkaügyi hatóság is,
d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság és a vámhatóság is,
e) az (1) bekezdés k) pontja tekintetében a rendőrség
jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek ellenőrzésébe a közút kezelője is bevonható.
(11) Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását
a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén
aa) a közlekedési hatóság és a rendőrség,
ab) az (1) bekezdés c)-e) és l) pontja tekintetében, valamint az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a vámhatóság is,
ac) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
b) nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén
ba) a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság,
bb) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
c) az üzembentartó telephelyén
ca) a közlekedési hatóság és a rendőrség,
cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a munkaügyi hatóság is,
d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság és a vámhatóság is,
e) az (1) bekezdés k) pontja tekintetében a rendőrség
jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek ellenőrzésébe a közút kezelője is bevonható.
(11) Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását
a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén
aa) a közlekedési hatóság és a rendőrség,
ab) az (1) bekezdés c)-e) és l) pontja tekintetében, valamint az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a vámhatóság is,
ac) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
b) nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén
ba) a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság,
bb) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
c) az üzembentartó telephelyén
ca) a közlekedési hatóság és a rendőrség,
cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a munkaügyi hatóság is,
d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság és a vámhatóság is,
e) az (1) bekezdés k) pontja tekintetében a rendőrség
f) az (1) bekezdés kf) és kg) pontjai tekintetében a közterület-felügyelet is
jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek ellenőrzésébe a közút kezelője is bevonható.
(11) Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását
a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén
aa) a közlekedési hatóság és a rendőrség,
ab) az (1) bekezdés c)-e) és l) pontja tekintetében a vámhatóság is, valamint az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a vámhatóság, és közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,
ac) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
b) nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén
ba) a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság,
bb) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
bc) az (1) bekezdés h) pontja szerinti a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésének tekintetében közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,
c) az üzembentartó telephelyén
ca) a közlekedési hatóság és a rendőrség,
cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a munkaügyi hatóság is,
d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság és a vámhatóság is,
e) az (1) bekezdés k) pontja tekintetében a rendőrség,
f) az (1) bekezdés kf) és kg) pontjai tekintetében a közterület-felügyelet is
f) az (1) bekezdés kg) pontja tekintetében a közterület-felügyelet is
g) az (1) bekezdés m) pontja tekintetében a rendőrség
g) az (1) bekezdés m) pontja tekintetében a rendőrség, a közlekedési hatóság és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.)
jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.
(11) Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását
a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén
aa) a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,
ab) az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,
ac) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
b) nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén
ba) a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság,
bb) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,
bc) az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatás tekintetében és az (1) bekezdés h) pontja szerinti, a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésének tekintetében közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,
c) az üzemben tartó telephelyén, a fel-, át- és lerakóhelyeken, illetve más, az árukezelés céljából üzemeltetett területen
ca) a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,
cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a munkaügyi hatóság is,
d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság és a vámhatóság is,
e) az (1) bekezdés k) pontja tekintetében a rendőrség,
f) az (1) bekezdés kg) pontja tekintetében a közterület-felügyelet is,
g) az (1) bekezdés m) pontja tekintetében a rendőrség, a közlekedési hatóság és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.)
jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is bevonható.
(11a) Az (1) bekezdés k) pontja tekintetében ellenőrzésre jogosult a katonai rendészeti szolgálat is a Magyar Honvédség személyi állománya, valamint a honvédségi gépjárművek vonatkozásában. A katonai rendészeti szolgálat az általa feltárt szabályszegések esetén az ügy iratait megküldi a rendőrség részére.
(11b) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározottak ellenőrzését a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott ellenőrző tisztviselő (a továbbiakban: menetíró ellenőr) végzi.
(12) Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdés a)-i) pontjaiban megjelölt rendelkezéseknek a külön jogszabályban meghatározott határon történő belépés alkalmával nem felel meg, a vámhatóság és a Határőrség az (1) bekezdésben megjelölt bírságolási eljárás megindítása nélkül a közúti jármű belépését megtagadhatja, és erről a Közlekedési Főfelügyeletet haladéktalanul értesíti.
(12) Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdés a)-i) pontjaiban megjelölt rendelkezéseknek a külön jogszabályban meghatározott határon történő belépés alkalmával nem felel meg, a vámhatóság és a Határőrség az (1) bekezdésben megjelölt bírságolási eljárás megindítása nélkül a közúti jármű belépését megtagadhatja, és erről a közlekedési hatóságot haladéktalanul értesíti.
(12) Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdés a)-i) pontjaiban megjelölt rendelkezéseknek a külön jogszabályban meghatározott határon történő belépés alkalmával nem felel meg, a vámhatóság és a Rendőrség az (1) bekezdésben megjelölt bírságolási eljárás megindítása nélkül a közúti jármű belépését megtagadhatja, és erről a közlekedési hatóságot haladéktalanul értesíti.
(12) Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezéseknek a határon történő belépés alkalmával nem felel meg, a vámhatóság vagy a rendőrség a közúti jármű belépését - a közlekedési hatóság haladéktalan értesítése mellett - megtagadhatja.
(13) A közlekedési hatóság látja el az e § szerinti ellenőrzések koordinációját.
(13) Az e § szerinti, a közúti áru- és személyszállítást érintő ellenőrzések szakmai útmutatását és koordinációját - a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint - a közlekedési hatóság látja el.
(14) Az e § alapján lefolytatott bírságolási eljárás során hozott döntéssel szemben előterjesztett fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem támadott rendelkezés jogerős.
(15) Amennyiben az eljáró hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a jármű vezetőjének, vagy üzemben tartójának közigazgatási bírság tartozása áll fenn, a (7)-(10) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni.
(16) Amennyiben az ellenőrzésre jogosult hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 21. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott rendelkezés megszegése miatt közigazgatási eljárás még nem indult, úgy - tekintet nélkül a szabályszegés elkövetési helyére - a (7)-(10) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(17) Az (1) bekezdés n) pontja szerinti, a jármű továbbközlekedésének megtiltására irányuló rendelkezés megtartásának ellenőrzésére a visszatartást elrendelő hatóság jogosult.
20/A. §
(1) A közlekedési hatóság által végzett ellenőrzés során, továbbá a 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja szerinti közúti közlekedési ellenőrzés során, amennyiben az ellenőrzést a közút kezelője végzi, csak olyan személy (a továbbiakban: közúti ellenőr) járhat el, aki megfelel a 20/B. §-ban meghatározottaknak, valamint a miniszter rendeletében meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek, továbbá részt vesz a közúti ellenőrök rendszeres továbbképzésén.
(1) A 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja szerinti közúti közlekedési ellenőrzés során, amennyiben az ellenőrzést a közút kezelője végzi, csak olyan személy (a továbbiakban: közúti ellenőr) járhat el, aki megfelel a 20/B. §-ban meghatározottaknak, valamint a miniszter rendeletében meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek, továbbá részt vesz a közúti ellenőrök rendszeres továbbképzésén.
(1) A 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja szerinti közúti közlekedési ellenőrzés során, amennyiben az ellenőrzést a közút kezelője végzi, csak olyan személy (a továbbiakban: kezelői ellenőr) járhat el, aki megfelel a 20/B. §-ban meghatározottaknak, valamint a miniszter rendeletében meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek, továbbá részt vesz a kezelői ellenőrök rendszeres továbbképzésén.
(2) A közlekedési hatóság a közúti ellenőrökről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a közúti ellenőr
a) természetes személyazonosító adatait,
b) azonosítóját,
c) foglalkoztató szervezetének megnevezését, székhelyét, telephelyét,
d) lakcímét, értesítési címét,
e) telefonszámát,
f) elektronikus elérhetőségét, valamint
g) képzésének, továbbképzésének időpontjait.
(2) A közlekedési hatóság a kezelői ellenőrökről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a kezelői ellenőr
a) természetes személyazonosító adatait,
b) azonosítóját,
c) foglalkoztató szervezetének megnevezését, székhelyét, telephelyét,
d) lakcímét, értesítési címét,
e) telefonszámát,
f) elektronikus elérhetőségét, valamint
g) képzésének, továbbképzésének időpontjait.
(3) A (2) bekezdés szerinti névjegyzék a közúti ellenőr vezeték- és utóneve, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatai tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A közlekedési hatóság a közúti ellenőr közhiteles hatósági nyilvántartásában szereplő adatait a honlapján közzéteszi.
(3) A (2) bekezdés szerinti névjegyzék a kezelői ellenőr vezeték- és utóneve, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatai tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A közlekedési hatóság a kezelői ellenőr közhiteles hatósági nyilvántartásában szereplő adatait a honlapján közzéteszi.
(4) A (2) és (3) bekezdés alapján megismert adatokat a közlekedési hatóság a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezeli.
20/B. §
(1) Közúti ellenőr az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte és cselekvőképes.
(1) Kezelői ellenőr az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte és cselekvőképes.
(2) Nem lehet közúti ellenőr,
a) aki büntetett előéletű,
b) akit a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdése, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), közúti veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 186. §), közúti baleset okozása (1978. évi IV. törvény 187. §), járművezetés ittas vagy bódult állapotban (1978. évi IV. törvény 188. §), járművezetés tiltott átengedése (1978. évi IV. törvény 189. §), cserbenhagyás (1978. évi IV. törvény 190. §), nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszély okozása [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (1978. évi IV. törvény 266/A. §), állatkínzás (1978. évi IV. törvény 266/B. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdés, valamint 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,
c) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §), közúti baleset okozása (Btk. 235. §), járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §), járművezetés tiltott átengedése (Btk. 238. §), cserbenhagyás (Btk. 239. §), környezetkárosítás (Btk. 241. §), természetkárosítás (Btk. 242. §), állatkínzás (Btk. 243. §), orvvadászat (Btk. 245. §), orvhalászat (Btk. 246. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,
d) aki az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(2) Nem lehet kezelői ellenőr,
a) aki büntetett előéletű,
b) akit a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdése, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), közúti veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 186. §), közúti baleset okozása (1978. évi IV. törvény 187. §), járművezetés ittas vagy bódult állapotban (1978. évi IV. törvény 188. §), járművezetés tiltott átengedése (1978. évi IV. törvény 189. §), cserbenhagyás (1978. évi IV. törvény 190. §), nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszély okozása [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (1978. évi IV. törvény 266/A. §), állatkínzás (1978. évi IV. törvény 266/B. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdés, valamint 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,
c) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §), közúti baleset okozása (Btk. 235. §), járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §), járművezetés tiltott átengedése (Btk. 238. §), cserbenhagyás (Btk. 239. §), környezetkárosítás (Btk. 241. §), természetkárosítás (Btk. 242. §), állatkínzás (Btk. 243. §), orvvadászat (Btk. 245. §), orvhalászat (Btk. 246. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. § és 379-380. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,
d) aki az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(3) Nem lehet közúti ellenőr az, akivel szemben a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig,
cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig.
(3) Nem lehet kezelői ellenőr az, akivel szemben a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig,
cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig.
(4) A közúti ellenőr köteles a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kizáró okot a közlekedési hatóság és a munkáltató részére haladéktalanul bejelenteni.
(4) A kezelői ellenőr köteles a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kizáró okot a közlekedési hatóság és a munkáltató részére haladéktalanul bejelenteni.
21. §
(1) A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel
a) a megengedett legnagyobb sebességre,
b) a vasúti átjárón való áthaladásra,
c) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
d) a járművel történő megállásra és várakozásra,
d) a megengedett legnagyobb össztömeget vagy tengelyterhelést meghaladó járművek közúti közlekedésére,
e) az autópálya leálló sávjának igénybevételére,
e) a gyorsforgalmi út leálló sávjának, leállóöblének igénybevételére,
f) a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra,
f) a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra,
g) a természet védelmére
h) a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra
vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 30 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 30 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg. Amennyiben egy cselekménnyel több előírást szegnek meg és azt egy eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell megállapítani.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg. Amennyiben egy cselekménnyel több előírást szegnek meg és azt egy eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell megállapítani.
(2a) Amennyiben a 20. § (1) bekezdés k) pontjában foglalt szabályszegést elkövető kiléte a helyszíni intézkedés során ismertté válik, a (2) bekezdésben meghatározott bírság helyett a jármű vezetőjével szemben a 20. § (4a) bekezdése szerint kell eljárni.
(2a) Amennyiben a 20. § (1) bekezdés k) pontjában foglalt szabályszegést elkövető kiléte a helyszíni intézkedés, vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismertté válik, a (2) bekezdésben meghatározott bírság helyett a jármű vezetőjével szemben a 20. § (4) bekezdés szerinti bírságot kell kiszabni.
(2a) Amennyiben a 20. § (1) bekezdés k) vagy m) pontjában foglalt szabályszegést elkövető kiléte a helyszíni intézkedés, vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismertté válik, a (2) bekezdésben meghatározott bírság helyett a jármű vezetőjével szemben a 20. § (4) bekezdés szerinti bírságot kell kiszabni.
(2a) Amennyiben a 20. § (1) bekezdés d), k) vagy m) pontjában foglalt szabályszegést elkövető kiléte a helyszíni intézkedés, vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismertté válik, a (2) bekezdésben meghatározott bírság helyett a jármű vezetőjével szemben a 20. § (4) bekezdés szerinti bírságot kell kiszabni.
(3) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A bírságot a hatóság az (1) bekezdésben meghatározott előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki.
(3) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A bírságot a hatóság az (1) bekezdésben meghatározott előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki. A 21. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala informatikai eszközzel, automatizált módon történhet. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának kizárólag a külön jogszabály szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának - az (1) bekezdés h) pontja kivételével - kizárólag a külön jogszabály szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.
(3a) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának az (1) bekezdés h) pontja esetén kizárólag az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló törvényben (a továbbiakban: ED törvény) meghatározott UD rendszer üzemeltetője által a bírság kiszabására jogosult hatóságnak átadott adatok alapján van helye.
(4) A Kormány - az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - rendeletben állapítja meg azon szabályszegések körét, amelyek esetén az érintett gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy közigazgatási bírsággal sújtandó.
(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A bírságot a hatóság az (1) bekezdésben meghatározott előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki. A 21. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala informatikai eszközzel, automatizált módon történhet. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette.
(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 90 napon belül kézbesíti. A 21. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala informatikai eszközzel, automatizált módon történhet. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette.
(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 90 napon belül kézbesíti. A 21. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala informatikai eszközzel, automatizált módon történhet. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette.
(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 180 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala informatikai eszközzel, automatizált módon történhet. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette.
(4a) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegés miatt indult első fokú eljárást az előírás megszegését követő hat hónapon belül be kell fejezni.
(4a) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegés miatt indult első fokú eljárást az előírás megszegését követő négy hónapon belül be kell fejezni.
(5) A (3) bekezdés szerint kijelölt hatóság a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban közvetlenül adathozzáféréssel átveheti a gépjármű-nyilvántartásból a szabályszegés bizonyításához szükséges külön jogszabály szerinti jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat.
(5) A Kormány - az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - rendeletben állapítja meg azon szabályszegések körét, amelyek esetén az érintett gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy közigazgatási bírsággal sújtandó.
(6) A beszedett bírság felhasználását a Kormány rendeletben szabályozza.
(6) A (3) bekezdés szerint kijelölt hatóság a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban közvetlenül adathozzáféréssel átveheti a gépjármű-nyilvántartásból a szabályszegés bizonyításához szükséges külön jogszabály szerinti jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat.
(7) A beszedett bírság felhasználását a Kormány rendeletben szabályozza.
21/A. §
(1) Az üzemben tartó mentesül a 21. § (2) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű - a szabályszegés időpontját megelőzően - jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben - a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően - kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását.
(2) Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amely alapján a (4) bekezdés szerinti adatok megállapíthatóak, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.
(2) Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazzák, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.
(3) Ha a gépjárművet használatba vevő személy a bírság fizetésére kötelezett, és a jogerős határozatban megállapított bírságot határidőig nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére az üzemben tartót külön határozattal kell kötelezni.
(3) Az üzemben tartó mentesül a 21. § (2) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha számára a szabályszegést más törvény lehetővé teszi.
(4) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza
a) a gépjármű hatósági jelzését,
b) az üzemben tartó és a használatba vevő személy nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét,
b) a természetes személy üzemben tartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,
c) a használatba vevő személynek a gépjármű vezetésére jogosító engedélye számát,
valamint
d) azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.
(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti igazolást az üzemben tartó a közigazgatási bírságot kiszabó határozat kézbesítését követő 8 munkanapon belül küldheti meg a hatóságnak. A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat a gépjármű használatra történő átvételét a nyilatkozat keltét megelőző, a (4) bekezdés d) pontja szerint megjelölt időszakra is igazolhatja.

AZ EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN NYILVÁNTARTOTT GÉPJÁRMŰVEL ELKÖVETETT KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYSZEGÉSEK ESETÉN ALKALMAZANDÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK

21/B. §
(1) Ha a 20. § (1) bekezdés ka) és kb) alpontjába, kc) alpontjának a fényjelző készülék piros fényjelzésére vonatkozó szabályába vagy kd), kg) és kh) alpontjába ütköző magatartást az Európai Uniónak a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló 2011. október 25-i 2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: Irányelv) átültető más európai uniós tagállamban (a továbbiakban e § alkalmazásában: más tagállam) bejegyzett gépjárművel követték el, a 20. § (11) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott hatóság az érintett jármű tulajdonosa, üzemben tartója azonosító adatainak megállapítása céljából a Kormány által kijelölt kapcsolattartó ponton keresztül a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának, valamint az elkövetett szabályszegésnek a megjelölésével automatizált keresést rendelhet el a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
(1) Ha a 20. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontjára, kc) alpontján belül a fényjelző készülék piros fényjelzésére, kd) és kg)-kh) alpontjára vonatkozó szabályok megszegését a 2015/413/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: Irányelv) átültető más európai uniós tagállamban (a továbbiakban e § alkalmazásában: más tagállam) bejegyzett gépjárművel követték el, a 20. § (11) bekezdés e)-f) pontjaiban meghatározott hatóság az érintett jármű tulajdonosa, üzemben tartója azonosító adatainak megállapítása céljából a Kormány által kijelölt kapcsolattartó ponton keresztül a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának, valamint az elkövetett szabályszegésnek a megjelölésével automatizált keresést rendelhet el a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
(2) Ha a 21. § (1) bekezdés a) pontjába, c) pontjának a fényjelző készülék piros fényjelzésére vonatkozó szabályába vagy e) és f) pontjába ütköző magatartást más tagállamban bejegyzett gépjárművel követték el, a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóság az érintett jármű tulajdonosa, üzemben tartója azonosító adatainak megállapítása céljából a Kormány által kijelölt kapcsolattartó ponton keresztül a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának, valamint az elkövetett szabályszegésnek a megjelölésével automatizált keresést rendelhet el a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
(3) A 20. § és a 21. § alkalmazása során a jogszabályban meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával, a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti állam valamely hivatalos nyelvén tájékoztatni kell az üzembentartót az elkövetett szabályszegésről, az érintett gépjármű adatairól, a szabályszegés miatt megállapított pénzbírság összegéről, a befizetési határidőről, az e törvény szerinti kimentési okokról és azok igazolásának módjáról és határidejéről, az eljáró hatóság megnevezéséről és címéről, valamint a jogorvoslat lehetőségéről vagy annak hiányáról.
21/B. §
(1) A közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárás a szabálysértési eljárás ugyanazon jogsértés miatt történő lefolytatását nem érinti.
(2) Szabálysértési eljárásban azzal a személlyel szemben pénzbírság nem szabható ki, akivel szemben a szabálysértési eljárás alapjául szolgáló előírás megsértése miatt a 21. § (1) bekezdése alapján vagy a 21/A. § (2) bekezdése alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
(2) Helyszíni bírság, továbbá szabálysértési eljárásban pénzbírság nem szabható ki azzal a személlyel szemben, akivel szemben a szabálysértés alapjául szolgáló előírás megsértése miatt a 21. § (1) és (2) bekezdése alapján vagy a 21/A. § (2) bekezdése alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
(2) Helyszíni bírság, továbbá szabálysértési eljárásban pénzbírság nem szabható ki azzal a személlyel szemben, akivel szemben a szabálysértés alapjául szolgáló előírás megsértése miatt a 21. § (1) és (2) bekezdése alapján vagy a 21/A. § (2) bekezdése alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye, vagy a 20. § (4a) bekezdése alapján bírságot szabtak ki.
(2) Helyszíni bírság, továbbá szabálysértési eljárásban pénzbírság nem szabható ki azzal a személlyel szemben, akivel szemben a szabálysértés alapjául szolgáló előírás megsértése miatt a 21. § (1) és (2) bekezdése alapján vagy a 21/A. § (2) bekezdése alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

A központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartás

A központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírságnyilvántartás

21/C. §
(1) A központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartás (a továbbiakban: közigazgatási bírságnyilvántartás) célja a 20. §-ban meghatározott szabályszegések elkövetése alapján eljárás alá vont természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban együtt: szabályszegőre), a szabályszegésre, továbbá a kiszabott bírság megfizetésére vonatkozó adatok nyilvántartása a közigazgatási eljárás gyors és pontos lefolytatása, a végrehajtási rendszer megerősítése, továbbá a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás útján az érintett jogai gyakorlásának biztosítása.
(1) A központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírságnyilvántartás (a továbbiakban: közigazgatási bírságnyilvántartás) célja a 20. §-ban meghatározott szabályszegések elkövetése alapján eljárás alá vont természetes személyre, jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban együtt: szabályszegőre), a szabályszegésre, továbbá a kiszabott bírság megfizetésére vonatkozó adatok nyilvántartása, a külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi használatára vonatkozó egyes előírások hatékony ellenőrzésének biztosítása, a közigazgatási eljárás gyors és pontos lefolytatása, a végrehajtási rendszer megerősítése, továbbá a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás útján az érintett jogai gyakorlásának biztosítása.
(2) A közigazgatási bírságnyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat a közlekedési hatóság látja el.
21/D. §
(1) A közigazgatási bírságnyilvántartás tartalmazza a nyilvántartott
a) természetes személyazonosító adatait [családi nevét és utónevét (utóneveit), születési családi nevét és utónevét (utóneveit), nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét], állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét, előző családi és utónevét (neveit),
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási számát,
c) az eljáró hatóság döntése vagy a bíróság jogerős határozata szerint
ca) a szabályszegés megnevezését,
cb) a szabályszegés elkövetésének helyét, idejét,
d) a kiszabott bírság mértékét,
e) az alkalmazott intézkedést és annak mértékét,
f) a kiszabott bírság megfizetése, vagy a megállapított bírság, illetve pénzkövetelés biztosítás letétbe helyezése esetén annak tényét és időpontját, továbbá az azt átvevő szerv megnevezését,
g) a bírság meg nem fizetése esetén, az adók módjára történő behajtás elrendelésének tényét, az elrendelő szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,
h) a bírság mértékének csökkentése esetén, az erről szóló határozatot hozó szerv megnevezését, határozatának számát és keltét.
(1) A közigazgatási bírságnyilvántartás tartalmazza
a) a nyilvántartott természetes személy természetes személyazonosító adatait (családi nevét és utónevét, születési családi nevét és utónevét, nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét), állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét, előző családi és utónevét,
b) a nyilvántartott jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhely és telephely címét, cégjegyzék-, illetve nyilvántartási számát,
c) az eljáró hatóság döntése vagy a bíróság jogerős határozata szerint
ca) a szabályszegés megnevezését,
cb) a szabályszegés elkövetésének helyét, idejét,
d) a bírságot kiszabó hatóság megnevezését, a kiszabott bírság megnevezését és mértékét,
e) az alkalmazott intézkedést és annak mértékét,
f) a kiszabott bírság megfizetése, vagy a megállapított bírság, illetve pénzkövetelés biztosítás letétbe helyezése esetén annak tényét és időpontját, továbbá az azt átvevő szerv megnevezését,
g) a bírság meg nem fizetése esetén, az adók módjára történő behajtás elrendelésének tényét, az elrendelő szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,
h) a bírság mértékének csökkentése esetén, az erről szóló határozatot hozó szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,
i) a szabályszegésben érintett jármű rendszámát,
j) a 25/B. § (7) bekezdésében meghatározott esetben a közúti ellenőrzés során felvett
ja) a járművezető a) pontban meghatározott adatait,
jb) az ellenőrzést végző hatóság megnevezését,
jc) az ellenőrzés helyét, idejét,
jd) az ellenőrzésben érintett jármű rendszámát,
je) a járműnek a 25/B. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott iratban foglalt birtokba adása időpontját,
jf) a járműnek a 25/B. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott iratban foglalt használati jogosultság időtartamát.
(1a) A közigazgatási bírságnyilvántartás az (1) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - az (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a j) pont ja) alpontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2) A közigazgatási bírságnyilvántartás részére az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az eljáró hatóság, illetve a bíróság jogszabályban meghatározott formában és módon közli.
21/E. §
(1) A nyilvántartó szerv a közigazgatási bírságnyilvántartásba felvett adatokat a bírság megfizetését, illetve bírságfizetési kötelezettség megszűnését követően hat hónapig kezeli.
(1) A nyilvántartó szerv a közigazgatási bírságnyilvántartásba felvett adatokat
a) a bírság megfizetését, vagy a bírságfizetési kötelezettség megszűnését, és
b) a 21/D. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat az ellenőrzést
követő hat hónapig kezeli.
(2) Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akire vonatkozóan a nyilvántartási idő eltelt.
21/F. §
(1) A közigazgatási bírságnyilvántartásból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából adatok átvételére jogosult
a) a 20. § (11) bekezdésében, valamint a 21. § (4) bekezdésében meghatározott ellenőrző hatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyeket érintően,
b) a rendőrség,
c) az ügyészség,
d) a bíróság.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a közigazgatási bírságnyilvántartásból adatigénylésre jogosult az is, akit a hatáskörébe tartozó feladat ellátása érdekében törvény feljogosít a közigazgatási bírságnyilvántartás adatainak megismerésére.
21/G. §
(1) A közigazgatási bírságnyilvántartásból kérelemre teljesíthető adatszolgáltatás. A kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylő nevét vagy megnevezését, az adatigénylés célját és jogalapját.
(2) Az adatszolgáltatást meg kell tagadni, ha
a) az jogszabályba ütközik,
b) a kérelem nem a jogosulttól származik,
c) a kérelemben megjelölt adatok személyazonosításra alkalmatlanok.
(3) A nyilvántartó szerv a jogosultak részére az adatigénylés iránti kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesíti az adatszolgáltatást.
(4) A nyilvántartó szerv az érintettnek a róla nyilvántartott személyes adatáról a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltak szerint ad tájékoztatást.
(4) A nyilvántartó szerv az érintettnek a róla nyilvántartott személyes adatáról információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltak szerint ad tájékoztatást.
(5) Az adatigénylés és a tájékoztatás iránti kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.
21/H. §   Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a közigazgatási bírságnyilvántartásba a nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, az adatvédelmi biztos, illetve az általuk meghatalmazott személy, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész tekinthet be.
21/H. §   Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a közigazgatási bírságnyilvántartásba a nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, illetve az általa meghatalmazott személy, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselője, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész tekinthet be.
21/H. §   Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a közigazgatási bírságnyilvántartásba a nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, illetve az általa meghatalmazott személy, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselője, valamint a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyész tekinthet be.
21/I. §   A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.
21/J. §
(1) A közigazgatási bírságnyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.
(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartó szerv vezeti.
(3) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:
a) a szabályszegő adatait,
b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,
c) az adattovábbítás időpontját,
d) az adattovábbítás célját és jogalapját, valamint
e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.
(4) A szolgáltatott adatok nem képezik az adattovábbítási nyilvántartás részét.
(5) Az adattovábbítási nyilvántartásból az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. Ez a jogosultság a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére történt adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy kizárható.
(6) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül
a) az adatvédelmi biztos,
a) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
b) bűncselekmény gyanúja esetén az eljáró nyomozó hatóság vagy ügyészség,
c) az adattovábbításban érintett szabálysértési hatóság vezetője,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok.
(7) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.

A Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer

21/K. §
(1) A közlekedési hatóság a közúti forgalom biztonsága érdekében a közúti járművek megengedett legnagyobb össztömegére és tengelyterhelésére vonatkozó rendelkezések megtartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztás előszűrése érdekében Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert (a továbbiakban: tengelysúlymérő-rendszer) működtet.
(2) A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében kezeli a következő adatokat:
a) a jármű honossága, rendszáma,
b) a jármű össztömege és tengelyterhelése,
c) a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,
d) az úthasználat helye és ideje,
e) a jármű áthaladási sebessége.
(2) Amennyiben a tengelysúlymérő-rendszer mérése alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jármű a közúti forgalomban engedélyezett tengelyterhelést vagy megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tengelyterheléssel vagy össztömeggel vesz részt, akkor ezért a jármű üzembentartóját, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személyt a 21. §-ban meghatározott felelősség terheli.
(3) Amennyiben a tengelysúlymérő-rendszer keretében végzett mérés alapján szabályszegés gyanúja vélelmezhető, a tengelysúlymérő-rendszer a (2) bekezdésben szereplő adatokat a jármű hatósági ellenőrzésre való kiválasztása érdekében jelzi a közúti ellenőröknek.
(3) A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében kezeli a következő adatokat:
a) a jármű honossága, rendszáma,
b) a jármű össztömege és tengelyterhelése,
c) a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,
d) az úthasználat helye és ideje,
e) a jármű áthaladási sebessége,
f) a (2) bekezdés szerinti esetben a járműről és hatósági jelzéséről készített képfelvételek.
(4) Az útdíjszedő az általa kezelt a (2) bekezdésben felsorolt adatokat közvetlen adatkapcsolat útján adja át a tengelysúlymérő-rendszernek.
(4) Amennyiben a tengelysúlymérő-rendszer keretében végzett mérés alapján szabályszegés gyanúja vélelmezhető, a tengelysúlymérő-rendszer a (3) bekezdésben szereplő adatokat a jármű hatósági ellenőrzésre való kiválasztása érdekében jelzi a közúti ellenőröknek.
(5) A (2) bekezdés szerinti adatokat a tengelysúlymérő-rendszerből
a) amennyiben bírság kiszabására nem került sor, az úthasználat időpontjától számított,
b) bírság kiszabása esetén az eljárás jogerős befejezésétől számított,
a 20. § (4) bekezdésben foglalt határidő lejártát követően törölni kell.
(5) Az útdíjszedő az általa kezelt a (3) bekezdésben felsorolt adatokat közvetlen adatkapcsolat útján adja át a tengelysúlymérő-rendszernek.
(6) A (3) bekezdés szerinti adatokat a tengelysúlymérő-rendszerből
a) amennyiben bírság kiszabására nem került sor, az úthasználat időpontjától számított,
b) bírság kiszabása esetén az eljárás jogerős befejezésétől számított,
a 20. § (4) bekezdésben foglalt határidő lejártát követően törölni kell.

A közúti forgalomban végzett ellenőrzés eljárási szabályai

21/L. §
(1) Amennyiben az ellenőrző hatóság a közúti forgalomban végzett ellenőrzése során jogsértést nem tár fel, és az ügyfél nem kéri, nem készít jegyzőkönyvet.
(2) A közúti forgalomban végzett ellenőrzés során az eljáró hatóság jogosult eljárása dokumentálására az eljárás alá vont járműről képfelvételt készíteni, valamint a jármű honosságát, rendszámát és az ellenőrzés időpontját rögzíteni.
(3) Amennyiben a 20. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatást és az abban foglaltakat az ügyfél megértette, ennek tényét a tájékoztatás másodpéldányának aláírásával igazolja. A tájékoztatás másodpéldányán az ügyfél nevét, születési helyét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának típusát és számát az eljáró hatóság feltünteti.
(4) Amennyiben az eljáró hatóság ellenőrzése során
a) az ügyfél tolmács alkalmazását kéri, annak megérkezéséig, de legfeljebb 48 óra időtartamig,
b) a 20. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a 20. § (7a) bekezdésében meghatározott időtartamig,
az eljáró hatóság a járművet visszatarthatja, a fuvarokmányt, a rendszámokat és a forgalmi engedélyt, valamint a járművezető vezetői engedélyét a visszatartás időtartamára elismervény átadása mellett elveheti, továbbá a b) pontban meghatározott esetben a Ket. 29/A. §-a és 143. §-a szerinti zárlatot rendelhet el. A visszatartásra a 20. § (8)-(10) bekezdését alkalmazni kell.
20. §
(1) Magánszemély gazdasági tevékenységéhez szükséges vagy ilyen célt szolgáló járműve üzembentartását a Minisztertanács korlátozhatja, engedélyhez kötheti, illetőleg arra feltételeket állapíthat meg; egyébként magánszemély korlátozás nélkül tarthat járművet üzemben.
(2) Magánszemély más magánszemélynek csak olyan járművet adhat el vagy engedhet át használatra, amelynek üzembentartására az jogosult. Az értékesítésre vagy átengedésre jogszabály egyéb feltételeket is megállapíthat.
(3) Magánszemély a járművét díj ellenében végzett személyszállításra, árufuvarozásra vagy autómentésre másnak nem engedheti át.
21. §   A közforgalmú személyszállításra, a darabárufuvarozásra és a tehertaxival végzett árufuvarozásra az üzembentartót szerződéskötési kötelezettség terheli.

A közúti járművek üzemeltetésének műszaki feltételei

22. §
(1) Belföldi üzembentartás céljából csak olyan típusú jármű gyártható vagy hozható be külföldről, amelyre a közlekedési hatóság - típusvizsgálat alapján - típusbizonyítványt adott. Egyedi járműbehozatal esetén a közlekedési hatóság a típusvizsgálattól és a típusbizonyítvány kiadásától eltekinthet.
(1) Belföldi üzemben tartás céljából csak olyan típusú jármű gyártható vagy hozható be külföldről, amelyre a közlekedési hatóság - típusjóváhagyás keretében típusvizsgálat alapján, illetőleg a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmány honosításával - típusbizonyítványt adott ki. Egyedi jármű vagy járműsorozat behozatala esetén a közlekedési hatóság a típusvizsgálattól és a típusbizonyítvány kiadásától eltekinthet.
(2) A típusvizsgálat során azt kell ellenőrizni, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek, valamint a gazdaságos üzemeltetés feltételeinek.
(2) A típusvizsgálat során azt kell ellenőrizni, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek.
(3) Jármű egyedi előállításához (összeépítéséhez), valamint átalakításához a közlekedési hatóság előzetes engedélye szükséges.
(3) Jármű egyedi előállításához (összeépítéséhez), átalakításához, forgalomba helyezéséhez a közlekedési hatóság előzetes engedélye szükséges.
(4) A közlekedési hatóság az engedélyezett járműtípusok, valamint a jóváhagyott alkatrészek, tartozékok és önálló műszaki egységek típus-meghatározó műszaki adatairól nyilvántartást vezet.
(5) Az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzésekre a közlekedési hatóság
a) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
szerinti műszaki szolgálatot jelöl ki.
22/A. §
(1) A külön jogszabályban meghatározott, a közúti járművekkel, jármű-alkatrészekkel és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos
a) típusjóváhagyás kiadásának hatósági eljárása vagy a jármű gyártója által kezdeményezett visszahívása során hamis nyilatkozatot tevő,
b) típus-jóváhagyási, illetve üzemelési határérték vizsgálati eredményt meghamisító,
c) típusjóváhagyás visszavonását vagy gyártói visszahívást eredményező adatokat vagy műszaki előírásokat visszatartó,
d) hatástalanító berendezés alkalmazási tilalmat megszegő és
e) információhoz való hozzáférés biztosítási kötelezettségét nem teljesítő
gyártóval szemben 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét külön jogszabály határozza meg.
(2) A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történhet.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések megtartását a közlekedési hatóság ellenőrzi.
22/B. §
(1) A közlekedési hatóság a 44. § (2) bekezdésben foglalt ellenőrzési jogosultság igazolása érdekében a közlekedési hatósági közúti ellenőrökről névjegyzéket vezet (a továbbiakban: közúti ellenőri névjegyzék). A közúti ellenőri névjegyzék tartalmazza a közúti ellenőr
a) azonosítóját,
b) nevét,
c) születési helyét és idejét,
d) anyja nevét,
e) igazolványképét,
f) igazolványának számát.
(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a közúti ellenőr a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.
(3) A közúti ellenőri névjegyzék az (1) bekezdés a), b) és f) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat a közúti ellenőr ellenőrzési jogosultságának megszűnésének évét követő ötödik naptári év végéig kezeli.
22/C. §   A közlekedési hatóság látja el
a) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint
b) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben
[a továbbiakban az a) és a b) pontokban hivatkozott európai parlamenti és tanácsi rendeletek együtt: a közúti járművekre vonatkozó piacfelügyeleti rendeletek] meghatározott piacfelügyeleti feladatokat.
23. §
(1) Jármű abban az esetben helyezhető forgalomba, ha arra hatósági engedélyt és jelzést adtak ki, továbbá azt nyilvántartásba vették.
(1) Jármű abban az esetben helyezhető forgalomba, ha arra hatósági engedélyt és jelzést adtak ki, törzskönyvvel látták el, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét igazolták, továbbá az országos járműnyilvántartásba bejegyezték.
(1) Jármű - a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követően - abban az esetben helyezhető forgalomba, ha a tulajdonos a tulajdonjog megszerzésének jogszerűségét, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét és a külön jogszabályban meghatározott regisztrációs adó megfizetését a közlekedési igazgatási hatósági eljárásban igazolta.
(1) Jármű - a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követően - abban az esetben helyezhető forgalomba, ha a tulajdonos igazolja a tulajdonjog megszerzését, a külön jogszabályban meghatározott regisztrációs adót megfizették és a járműre gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötöttek.
(2) A hatósági engedély és jelzés kiadása előtt a közlekedési hatóság vizsgálaton (a továbbiakban: forgalomba helyezés előtti vizsgálat) ellenőrzi, hogy a jármű megfelel-e a típusbizonyítványban foglaltaknak vagy - ha a hatóság típusbizonyítvány kiadásától eltekintett - a 22. § (2) bekezdésében említett követelményeknek.
(2) A jármű forgalomba helyezése a hatósági jelzés és engedély kiadásával és az országos járműnyilvántartásba bejegyezésével valósul meg.
(3) A közlekedési hatóság a forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzésére feljogosíthatja a belföldi gyártót, illetőleg a kereskedelmi forgalmazót. E szerv eljárását a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(3) A közlekedési hatóság típusbizonyítvány alapján forgalmazott új jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatától eltekinthet. A forgalmazónak a forgalomba helyezéshez kapcsolódó tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(3) A hatósági engedély és jelzés kiadása előtt a közlekedési hatóság vizsgálaton (a továbbiakban: forgalomba helyezés előtti vizsgálat) ellenőrzi, hogy a jármű megfelel-e a típusbizonyítványban foglaltaknak vagy - ha a hatóság típusbizonyítvány kiadásától eltekintett - a 22. § (2) bekezdésében említett követelményeknek.
(4) Egyedileg előállított (összeépített) vagy átalakított jármű esetén a közlekedési hatóság azt vizsgálja, hogy a jármű megfelel-e az előzetes engedélyben foglaltaknak. Előzetes engedély nélkül előállított vagy átalakított járműre hatósági engedély és jelzés nem adható.
(4) A közlekedési hatóság típusbizonyítvány alapján forgalmazott új jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatától eltekinthet. A forgalmazónak a forgalomba helyezéshez kapcsolódó tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(4) A közlekedési hatóság a típusbizonyítvány alapján forgalmazott új jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatától a gyártó vagy a forgalmazó kérelmére eltekint. E járművek forgalomba helyezéséhez szükséges adatszolgáltatást a belföldi gyártó, valamint a forgalmazó a közlekedési hatóság által rendelkezésükre bocsátott elektronikus csatornán keresztül teljesíti. A közlekedési hatóság a belföldi gyártó, valamint a forgalmazó ezen tevékenységét ellenőrzi.
(5) Egyedileg előállított (összeépített) vagy átalakított jármű esetén a közlekedési hatóság azt vizsgálja, hogy a jármű megfelel-e az előzetes engedélyben foglaltaknak. Előzetes engedély nélkül előállított vagy átalakított járműre hatósági engedély és jelzés nem adható.
(6) A belföldön üzemeltetni kívánt, külföldi rendszámmal ellátott jármű forgalomba helyezését a jármű belföldi üzemben tartója a tulajdonszerzést, illetőleg a jármű behozatalát követő legfeljebb 30 napon belül köteles kezdeményezni.
(7) Az Európai Gazdasági Térség más tagállamában kiadott érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott jármű forgalomba helyezése előtt a közlekedési hatóság - a típusvizsgálat és a (3) bekezdésben meghatározott forgalomba helyezés előtti vizsgálat mellőzésével - a jármű eredeti okmányai, valamint a származási ország hatósági nyilvántartásai alapján, szemle alkalmazásával állapítja meg a jármű nyilvántartásba veendő műszaki adatait.
23/A. §
(1) A közlekedési hatóság a közlekedési hatósági engedéllyel ellátott közúti járművek forgalomban tartásával kapcsolatosan keletkezett műszaki, környezetvédelmi, közlekedés biztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, a használatra jellemző adatokról közúti jármű előéleti nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az adott közúti jármű
a) forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata alapján megállapított,
b) közlekedésbiztonsági jellemzőit érintő javításával kapcsolatos,
c) a kötelező felelősség biztosítása alapján e törvény rendelkezései szerint keletkezett,
d) futásteljesítményével összefüggő, és
e) a hatósági engedélyben feltüntetett járműazonosító
adatokat.
(2) A közútijármű-előéleti nyilvántartás adatai az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül nyilvánosan, közvetlenül elektronikus úton is lekérdezhetők.
(3) A nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, egyéb statisztikai, illetve tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.
24. §
(1) Az üzembentartó felelős azért, hogy a forgalomban tartott járműve a műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen. A járművek megfelelőségét a közlekedési hatóság időszakos vizsgálaton ellenőrzi. Az időszakos vizsgálatok végzése a járműállomány területi megoszlásához igazodó vizsgálóhálózat állomásain történik.
(1) Az üzemben tartó felelős azért, hogy a forgalomban tartott járműve a műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen.
(1) Az üzemben tartó felelős azért, hogy a forgalomban tartott járműve a műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben meghatározott biztosítási kötelezettségének eleget tegyen.
(2) A közlekedési hatóság a járművek időszakos vizsgálatára más szervet is feljogosíthat. E szerv eljárását a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(2) Az időszakos vizsgálatot a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett vizsgabiztos a közlekedési hatóság megbízása alapján annak vizsgálóállomásán, illetőleg a közlekedési hatóság által kijelölt vizsgálóállomáson végzi. Az időszakos vizsgálati tevékenységet, valamint a vizsgálóállomáson biztosított személyi és tárgyi feltételeket a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(2) A járművek megfelelőségét időszakos vizsgálaton a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(3) Ha a jármű az (1) bekezdésben említett követelményeknek nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalomban tartását megtiltja vagy feltételhez köti, és erről - gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsijai esetén - a rendőrhatóságot értesíti.
(3) Ha a jármű az (1) bekezdésben említett követelményeknek nem felel meg, a közlekedési igazgatási hatóság a forgalomban tartását megtiltja vagy feltételhez köti, és erről - gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsijai esetén - a rendőrhatóságot értesíti.
(3) Ha a jármű az (1) bekezdésben említett követelményeknek nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalomban tartását megtiltja, vagy feltételekhez köti, és erről - gépjármű, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és ezek pótkocsija esetén - a közlekedési igazgatási hatóságot értesíti.
(3) A gépjármű és pótkocsija, valamint a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű megfelelőségének ellenőrzésében közreműködőként részt vehet a külön jogszabály szerinti személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szerv vagy szervezet (a továbbiakban: kijelölt vizsgáló állomás).
(4) Az időszakos vizsgálat keretében végzett jármű műszaki megvizsgálás - a külön jogszabály szerinti feltételek alapján a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett -vizsgabiztos közreműködésével történik.
(4) A járműnek az időszakos vizsgálat keretében végzett műszaki megvizsgálása során a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező műszaki vizsgabiztos tanúsító szervezetként közreműködik. Műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság az engedéllyel rendelkező személyről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.
(5) Az időszakos vizsgálati tevékenységet, valamint a vizsgálóállomáson biztosított személyi és tárgyi feltételeket a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(6) Ha a jármű az (1) bekezdésben említett követelményeknek nem felel meg, az időszakos vizsgálatot végző közlekedési hatóság a jármű forgalomban tartását megtiltja és erről informatikai rendszere útján - gépjármű, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és ezek pótkocsija esetén - a közlekedési igazgatási szervet értesíti.
(6) Ha a jármű az (1) bekezdésben említett követelményeknek nem felel meg, az időszakos vizsgálatot végző közlekedési hatóság a jármű forgalomban tartását megtiltja és erről informatikai rendszere útján - gépjármű, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és ezek pótkocsija esetén - a közlekedési igazgatási hatóságot értesíti.
(7) A 23. § (3) bekezdésében említett és a közlekedési hatóság által feljogosított belföldi gyártót, kereskedelmi forgalmazót, illetőleg a (3) bekezdés alapján időszakos vizsgálatot végző kijelölt vizsgáló állomást a miniszter által rendeletben meghatározott hatósági eljárások díjának a jogszabályban foglalt hányada illeti meg.
(7) A 24/A. § (2) bekezdésében említett vizsgáló állomást a miniszter által rendeletben meghatározott hatósági eljárások díjának a jogszabályban foglalt hányada illeti meg.
(8) A közlekedési hatóság a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálaton bemutatott jármű vizsgálatát és a vizsgálati eredmények rögzítését követően, a vizsgálati eredmények valódisága ellenőrzésének idejére, de legfeljebb két óra időtartamra, a jármű vizsgáló állomáson történő visszatartását rendelheti el.
(9) A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat elvégzéséért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjnak a Kormány rendeletében meghatározott hányadát a közúti közlekedés biztonsága érdekében végzett állami feladatok teljesítésére kell felhasználni.
(10) A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat keretében elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálatért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjnak a miniszter rendeletében környezetvédelmi hozzájárulásként meghatározott hányadát a közlekedési környezetvédelem érdekében végzett állami feladatok teljesítésére kell felhasználni.
(11) A közúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló - a miniszter feladatkörébe tartozó - kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására a miniszter e feladatok ellátására alapított szervezetet jelöl ki. A kijelölt szervezet számára - a (9) és (10) bekezdésekben meghatározott forrásból a miniszter által vezetett minisztérium igazgatása terhére - a miniszter döntése alapján támogatás is nyújtható.
24/A. §
(1) A típusvizsgálat során - a Kormány rendeletében meghatározott esetben - a közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezet (a továbbiakban: típusvizsgáló) működik közre a tényállás tisztázásában.
(2) A jármű időszakos vizsgálata és rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálata során - a miniszter rendeletében meghatározott esetben - a közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezet (a továbbiakban: vizsgáló állomás) működik közre a tényállás tisztázásában.
(2) A jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata, valamint az ennek keretében elvégzett rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat során - a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek esetén - a közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezet (a továbbiakban: vizsgáló állomás) működik közre a tényállás tisztázásában.
(2a) A közúti közlekedési szolgáltatást nem végző személygépkocsik (M1 járműkategória), a különleges felépítménnyel nem rendelkező kistehergépkocsik (N1 járműkategória), valamint egyes pótkocsik (O1 és O2 járműkategória) időszakos vizsgálata kizárólag - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a miniszter által rendeletben meghatározott díj ellenében, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott eltéréssel - vizsgáló állomás közreműködésével végezhető el.
(3) A típusvizsgálóra és a vizsgáló állomásra vonatkozó követelményeket, valamint a tanúsítási tevékenységükre vonatkozó szabályokat a miniszter, a típusvizsgáló és vizsgáló állomás engedélyezésére irányuló eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) A típusvizsgáló és a vizsgáló állomás engedélyezésére irányuló eljárásban a közlekedési hatóság határozathozatal helyett a típusvizsgálóval, illetve a vizsgáló állomással hatósági szerződést köt a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges feltételek biztosítására, valamint a tényállás tisztázásában való közreműködésre.
(5) A vizsgáló állomás tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait a közlekedési hatóság látja el.
(5a) A vizsgáló állomás által a közúti járművek időszakos vizsgálatával és rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén a közlekedési hatóság a vizsgáló állomással szemben 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(6) A jármű időszakos vizsgálata során a jármű műszaki megvizsgálását, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatát a közlekedési hatóság köztisztviselője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tanúsító szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló, a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező személy (a továbbiakban: műszaki vizsgabiztos) végzi. Műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság az engedéllyel rendelkező személyről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.
(6) A jármű időszakos vizsgálata során a jármű műszaki megvizsgálását, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatát a közlekedési hatóság köztisztviselője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tanúsító szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló, a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező személy (a továbbiakban: műszaki vizsgabiztos) végzi. Műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság az engedéllyel rendelkező a személyről közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.
(6) A jármű időszakos vizsgálata során a jármű műszaki megvizsgálását, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatát a közlekedési hatóság közszolgálati tisztviselője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tanúsító szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban együtt: műszaki vizsgabiztos) végzi. Műszaki vizsgabiztosi tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, nem áll műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatására irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentette, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság által a tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.
(6) A jármű időszakos vizsgálata során a jármű műszaki megvizsgálását, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatát a közlekedési hatóság kormánytisztviselője, állami tisztviselője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tanúsító szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban együtt: műszaki vizsgabiztos) végzi. Műszaki vizsgabiztosi tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, nem áll műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatására irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentette, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság által a tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.
(7) A (6) bekezdés szerinti műszaki vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a műszaki vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a közlekedési hatóság részére - annak a műszaki vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a közlekedési hatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(8) A közlekedési hatóság a műszaki vizsgabiztosi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a műszaki vizsgabiztos büntetlen előéletű, és nem áll a műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a műszaki vizsgabiztos büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(9) A (6)-(8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság
a) a műszaki vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a műszaki vizsgabiztos nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.
24/B. §
(1) Ha a biztosító a közlekedési hatóságot arról értesíti, hogy a kárfelvételi eljárásban úgy ítélte meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármű a közúti forgalomban történő részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekintendő, a közlekedési hatóság az értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül a gépjármű műszaki vizsgálatát rendeli el.
(1) Ha a biztosító a közlekedési hatóságot arról értesíti, hogy a kárfelvételi eljárásban úgy ítélte meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármű a közúti forgalomban történő részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekintendő, a közlekedési hatóság az értesítés kézhezvételét követő tíz napon belül a gépjármű műszaki vizsgálatát rendeli el.
(2) Ha a közlekedési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján azt állapítja meg, hogy a gépjármű a közúti forgalomban való részvételre műszakilag
a) alkalmas, erről értesíti az (1) bekezdés szerinti biztosítót,
b) alkalmatlan, a 24. § (6) bekezdésben foglaltak szerint jár el, és erről értesíti a (1) bekezdés szerinti biztosítót.
(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatra a gépjárművet nem mutatta be, a közlekedési hatóság erről a tényről értesíti a biztosítót, valamint a közlekedési igazgatási hatóságot.
(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a műszaki vizsgálat díjának megfizetése a gépjármű tulajdonosát vagy üzembentartóját terheli.
24/A. §   A Kkt. 23. §-ának (3) bekezdésében említett és a közlekedési hatóság által feljogosított belföldi gyártót, kereskedelmi forgalmazót, illetőleg a Kkt. 24. §-ának (2) bekezdésében szereplő, a járművek időszakos vizsgálatára feljogosított más szervet a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által rendeletben meghatározott hatósági eljárások díjának a jogszabályban foglalt hányada illeti meg.
24/A. §   A Kkt. 23. §-ának (3) bekezdésében említett és a közlekedési hatóság által feljogosított belföldi gyártót, kereskedelmi forgalmazót, illetőleg a Kkt. 24. §-ának (2) bekezdésében szereplő, a járművek időszakos vizsgálatára feljogosított más szervet a miniszter által rendeletben meghatározott hatósági eljárások díjának a jogszabályban foglalt hányada illeti meg.
25. §   E törvénynek
a) a hatósági engedélyre, jelzésre, nyilvántartásba vételre és a hatósági vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései a kerékpárokra, az állati erővel vont járművekre, a kézikocsikra és a lassú járművek külön jogszabályban meghatározott egyes fajtáira,
b) a hatósági engedélyre, nyilvántartásba vételre és az időszakos vizsgálatra vonatkozó rendelkezései a segédmotoros kerékpárokra,
b) az időszakos vizsgálatra vonatkozó rendelkezései a segédmotoros kerékpárokra,
b) a hatósági engedélyre, a hatósági jelzésre és a nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezései a két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárokra,
c) a hatósági jelzésre, a típusvizsgálatra és típusbizonyítványra vonatkozó rendelkezései az egyedileg behozott, előállított (összeépített) vagy átalakított segédmotoros kerékpárokra, illetőleg a forgalomba helyezés előtti vizsgálatra vonatkozó rendelkezései az egyéb segédmotoros kerékpárokra
c) a típusvizsgálatra és típusbizonyítványra vonatkozó rendelkezései az egyedileg behozott, előállított (összeépített) vagy átalakított segédmotoros kerékpárokra
c) az időszakos vizsgálatra vonatkozó rendelkezései a segédmotoros kerékpárokra,
d) a típusvizsgálatra és típusbizonyítványra vonatkozó rendelkezései az egyedileg behozott, előállított (összeépített) vagy átalakított segédmotoros kerékpárokra, illetőleg a forgalomba helyezés előtti vizsgálatra vonatkozó rendelkezései az egyéb, két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárokra
nem terjednek ki.
25/A. §   A közúti forgalomban
a) a gépkocsi,
b) a motorkerékpár [ideértve a négykerekű motorkerékpárt is (quad)],
b) a motorkerékpár [ideértve a négykerekű motorkerékpárt is],
c) a mezőgazdasági vontató,
d) a segédmotoros kerékpár [ideértve a négykerekű segédmotoros kerékpárt is (quad)],
d) a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad),
d) a négykerekű segédmotoros kerékpár,
e) a pótkocsi,
f) a lassú jármű
- a 25. §-ban meghatározott kivételek alkalmazása mellett - a közúti forgalomban érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt.

A külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó sajátos szabályok

25/B. §
(1) A közúti forgalomban a 25/A. §-ban meghatározott jármű a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt, amennyiben:
a) az üzemben tartója e törvény rendelkezései szerint belföldi üzembentartónak minősül vagy
b) vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.
(1) A közúti forgalomban a 25/A. § a) és b) pontjában meghatározott gépjármű a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt, amennyiben:
a) az üzemben tartója e törvény rendelkezései szerint belföldi üzembentartónak minősül vagy
b) vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha
a) az üzemben tartó olyan nem természetes személy, amely rendszeres tevékenységét a külföldön bejegyzett székhelye vagy telephelye szerinti országban végzi,
a) az üzemben tartó olyan nem természetes személy, amely rendszeres tevékenységét a külföldön bejegyzett telephely (fióktelep) szerinti országban végzi,
b) a jármű tulajdonosa a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte.
(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása során forgalomba helyezés kezdeményezésének minősül a jármű származás ellenőrzési nyilvántartásba vétele is.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a járművezető
a) szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van,
b) a járművet harminc napnál rövidebb ideig használja Magyarország területén és a használathoz az üzembentartó a jármű birtokba adása időpontjának megjelölésével írásban hozzájárult,
b) a járművet egy napnál rövidebb ideig használja Magyarország területén és a használathoz az üzembentartó a jármű birtokba adása időpontjának megjelölésével írásban hozzájárult,
b) a járművet - hat hónapon belül összességében - 30 nap időtartamot meg nem haladóan használja Magyarország területén és a használathoz az üzemben tartó a jármű birtokba adása időpontjának, továbbá a használati jogosultság időtartamának megjelölését is tartalmazó okiratba foglalt nyilatkozatával hozzájárult, vagy
c) a járművet Magyarország területén kívüli rendszeres munkavégzés érdekében használja.
c) a belföldön használt járművet a külföldi üzemben tartójától rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra.
d) a regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott gépjárműflotta-üzemeltető külföldi rendszámú gépjárművét vezeti, amennyiben a regisztrációs adóról szóló törvény alapján a gépjárműre a regisztrációs adót megfizették.
(4a) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a következő feltételek fennállásának ideje alatt és az azt követő 30 napig, ha a járművezető vagy az üzemben tartó
a) magyar költségvetési szerv hivatalos célú külföldi kiküldetésben lévő dolgozója vagy a vele közös háztartásban, a kiküldetés teljesítésének helyén élő közeli hozzátartozója, illetve
b) az Európai Unió intézményeinél - vagy olyan nemzetközi szervezetnél, amelynek Magyarország is tagja - tisztséget betöltő, vagy az e szervezetekkel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vagy vele közös háztartásban - a tisztség betöltésének vagy munkavégzés helyén - élő közeli hozzátartozója.
(4b) A (4a) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása a kiküldő szerv által kiállított, illetve az Európai Unió intézményével vagy a nemzetközi szervezettel való kapcsolatot igazoló - eredeti nyelven kiállított - közokirattal igazolható.
(5) A (2) és (4) bekezdésekben meghatározott feltételek fennállását az ellenőrzés során a jármű üzemben tartója, valamint a jármű vezetője közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni.
(5) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását az ellenőrzés során a jármű üzemben tartója, valamint a jármű vezetője magyar nyelvű, vagy magyar nyelvű hiteles fordítással vagy hiteles fordításnak nem minősülő egyszerű fordítással is ellátott közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni.
(6) Az ellenőrző hatóság az (1) bekezdésben meghatározottak megsértéséről a jármű hatósági engedélyében feltüntetett, a jármű tulajdonosára és az üzemben tartójára vonatkozó adatok, valamint a jármű azonosító- és műszaki adatainak továbbításával értesíti az állami adóhatóságot is.
(7) Az ellenőrző hatóság a külföldi rendszámmal ellátott gépjármű közúti ellenőrzése során a közigazgatási bírságnyilvántartásban rögzíti a 21/D. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat, ha a jármű használata a (4) bekezdés b) pontjában meghatározottak alapján történik.
26. §   A járműállomány zavartalan üzemeltetése érdekében hazai gyártású járműveknél a gyártó, importból származó járműveknél az importáló feladata
a) a járművek alkatrészekkel, felszerelésekkel és tartozékokkal való ellátása,
b) a vevőszolgálati javítóhálózat megszervezése,
c) a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátása,
d) a szakemberek részére típusismereti képzés és továbbképzés.
e) a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben meghatározott, a gyártókra vonatkozó kötelezettségek teljesítése.
27. §   A járműjavítási és karbantartási tevékenység végzésének feltételeit, a javításhoz és karbantartáshoz szükséges eszközöket, berendezéseket és alkalmazott technológiákat, illetőleg a járműjavításhoz felhasznált alkatrészekre, felszerelésekre, tartozékokra, valamint a tüzelő- és kenőanyagokra vonatkozó minőségi követelményeket jogszabály vagy szabvány határozza meg.
27. §
(1) A járműjavítási és karbantartási, valamint a bontási tevékenység (a továbbiakban együtt: járműfenntartó tevékenység) végzésének feltételeit, a javításhoz, karbantartáshoz, illetve a bontáshoz szükséges eszközöket, berendezéseket és alkalmazott technológiákat, illetőleg a járműjavításhoz felhasznált alkatrészekre, felszerelésekre, tartozékokra, valamint a tüzelő- és kenőanyagokra vonatkozó minőségi követelményeket a miniszter rendelete határozza meg.
(2) Aki járműfenntartó tevékenységet kíván folytatni, köteles e szándékát a közlekedési hatóságnak bejelenteni.
(3) A (2) bekezdést a szolgáltatásnak a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő ellátására is alkalmazni kell.
(4) A hulladékká vált jármű bontását a környezetvédelmi hatóság által kiadott veszélyes hulladékkezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel is rendelkező járműfenntartó (a továbbiakban: regisztrált bontó-hulladékkezelő) végezheti. A (2) bekezdés szerinti bejelentést a veszélyes hulladékkezelési tevékenység engedélyezése iránti kérelemmel egyidejűleg a környezetvédelmi hatóságnál is meg lehet tenni, amely a bejelentést haladéktalanul továbbítja a közlekedési hatósághoz.
(5) A hulladékká vált jármű bontásához a jármű tulajdonosának kérelmére a közlekedési hatóság által kiadott egyedi engedély szükséges. A regisztrált bontó-hulladékkezelő - a közlekedési hatósággal kötött megbízási szerződés alapján - a bontási engedély kiadását megelőző vizsgálatban közreműködik.
(5) A hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó hulladékká vált jármű bontásához a jármű tulajdonosának kérelmére a közlekedési hatóság által kiadott egyedi engedély szükséges. A regisztrált bontó-hulladékkezelő - a közlekedési hatósággal kötött megbízási szerződés alapján - a bontási engedély kiadását megelőző vizsgálatban közreműködik. A jármű forgalomból történő végleges kivonását csak a bontási engedély jogerőre emelkedését követően lehet elvégezni.
(6) A járműfenntartó tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait a közlekedési hatóság látja el.
27/A. §
(1) A menetíró készülék
a) beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek,
b) beépítését, vizsgálatát, javítását végző járműfenntartó szervezetek,
c) gyártását végző szervezetek, valamint
d) beépítését végző jármű-gyártók
tevékenységét a közlekedési hatóság engedélyezi és rendszeresen ellenőrzi az engedély kiadására vonatkozó szakmai feltételek teljesítését. A menetíró készülék kezeléséhez kapcsolódó eljárások ellenőrzését két évente kell elvégezni. Az ellenőrzések előzetes bejelentés nélkül is elvégezhetőek.
(2) A tachográfokra vonatkozó uniós rendelet követelménye alapján az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberekkel és járműfenntartó szervezetekkel szemben támasztott részletes feltételeket a miniszter rendeletben határozza meg.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberek, járműfenntartó szervezetek és a velük kapcsolatban álló közúti áruszállítást végző vállalkozások közötti összeférhetetlenség megelőzése érdekében a közlekedési hatóság rendszeres, átfogó ellenőrzéseket végez, melynek szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberek és járműfenntartó szervezetek részére kiadott engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, amennyiben nem tesznek eleget az engedély kiadására a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben, valamint e törvényben és ennek végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott követelményeknek.
(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott járműfenntartó szervezetekről, az általuk végzett tevékenységről a közlekedési hatóság nyilvántartást vezet.
(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberek és járműfenntartó szervezetek jegyzékét, a rájuk vonatkozó adatokat és a részükre kiadott tachográf kártyák jegyzékét a közlekedési hatóság évente az Európai Bizottság részére megküldi.
27/B. §
(1) A menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek képzését, továbbképzését szaktanfolyam keretében a közlekedési hatóság engedélye alapján, a tachográf gyártó hazai képviseleti jogosultságával rendelkező szervezet végezheti. A szaktanfolyami képzésre és továbbképzésre a 18. § közúti járművezető képzésre, továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A közlekedési hatóság a menetíró készülék beépítésére, vizsgálatára, javítására vonatkozó tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkező szakemberekről névjegyzéket vezet. A névjegyzék - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) engedélyes lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),
c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,
d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,
e) a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,
f) a névjegyzékbe vétel száma, időpontja, valamint
g) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma.
(3) A (2) bekezdés szerinti névjegyzék a (2) bekezdés c)-g) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A névjegyzék adatai közül az engedéllyel rendelkezők családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése és a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, valamint a kiadás dátuma nyilvánosak.
(5) A menetíró készülék beépítésére, vizsgálatára, javítására jogosult szakember a névjegyzékbe vétele érdekében kérelmében a (2) bekezdés a)-d) pontjában szereplő adatokat nyújtja be.
(6) A közlekedési hatóság a 27/A. § (1) bekezdés szerinti engedélyt visszavonja és a szakembert a névjegyzékből törli, ha
a) az engedélyezés feltételei nem állnak fenn,
b) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,
c) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy
d) a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.
(7) A (6) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a névjegyzékből való törlés legfeljebb 2 éves időtartamig történhet.
28. §   A járművek által keltett zajhatásnak, légszennyezésnek, valamint a járművek tüzelő- és kenőanyag fogyasztásának a mérésére a járműállomány területi megoszlásához igazodó vizsgáló- és bemérő állomáshálózatot kell működtetni.
28. §
(1) A járművek környezetszennyezését a közlekedési hatóság az időszakos vizsgálaton (24. §) túl, rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat keretében, valamint közúton és a jármű telephelyén végzett mérésekkel ellenőrzi.
(1) A járművek környezetszennyezését a közlekedési hatóság az időszakos vizsgálat keretében elvégzett rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat keretében, valamint közúton és a jármű telephelyén végzett mérésekkel ellenőrzi.
(2) Rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatot a közlekedési és vízügyi miniszter, a belügyminiszter és a környezetvédelmi miniszter együttes rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, a közlekedési hatóság által kijelölt költségvetési szerv, társadalmi szervezet, gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: kijelölt szervezet) végezhet. A kijelölt szervezet jogosult az általa végzett felülvizsgálatot bizonyító, hatósági engedélynek minősülő igazolólap kiállítására is.
(2) Rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatot a miniszter, a belügyminiszter és a környezetvédelmi miniszter együttes rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, a közlekedési hatóság által kijelölt költségvetési szerv, társadalmi szervezet, gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: kijelölt szervezet) végezhet. A kijelölt szervezet jogosult az általa végzett felülvizsgálatot bizonyító, hatósági engedélynek minősülő igazolólap kiállítására is.
(2) Rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatot a miniszter, a közlekedésrendészetért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter együttes rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, a közlekedési hatóság által kijelölt költségvetési szerv, társadalmi szervezet, gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: kijelölt szervezet) végezhet. A kijelölt szervezet jogosult az általa végzett felülvizsgálatot bizonyító, hatósági engedélynek minősülő igazolólap kiállítására is.
(3) A gépjárművek tüzelőanyag-fogyasztásának és üvegházhatást okozó gázkibocsátásának széles körű ismertetése, az új személygépkocsik vásárlóinak környezetvédelmi szempontból kedvező irányú befolyásolása érdekében a közlekedési hatóságnak a típusbizonyítvány (22. §) alapján, vagy járműsorozatban történő behozatal keretében megvalósuló forgalomba helyezés előtt meg kell állapítania a személygépkocsik külön jogszabályok szerint mért tüzelőanyag fogyasztását és szén-dioxid kibocsátását.
(4) A közlekedési hatóság évente legalább egyszer kiadvány formájában közzéteszi a forgalmazott új személygépkocsik hivatalos tüzelőanyag fogyasztási és szén-dioxid kibocsátási adatait, illetve ezeket - az időközben megjelenő gépjárműtípusok esetében - térítés ellenében rendelkezésre bocsátja.
28/A. §
(1) E törvény rendelkezéseit a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok Magyarországon szolgálatot teljesítő állományának tagjaira (a továbbiakban: külföldi állomány), valamint azoknak a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott hozzátartozójára az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A külföldi állomány tagja, valamint az (1) bekezdés szerinti hozzátartozója a saját tulajdonában lévő, és a saját részére, vagy hozzátartozója személyes használatára - szolgálati célú tartózkodása idejére ideiglenesen - behozott gépjárművét (a továbbiakban: külföldi állomány gépjárműve) külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel is használhatja Magyarország területén.
(3) Ahol e törvény vagy a közúti közlekedési igazgatásról szóló jogszabály lakóhelyet, lakcímet vagy tartózkodási helyet említ, ott a külföldi állomány tekintetében az igazolt elhelyezési helyet is érteni kell.
(4) A külföldi állomány gépjárműve - a közlekedésbiztonsági üzemeltetési műszaki feltételek kivételével - mentesül a közúti járművek forgalomba helyezésére és forgalomban tartására vonatkozó jogszabályban meghatározott üzemeltetési műszaki feltételek alól.

Út építése, kezelése, fenntartása, megszüntetése és elbontása

29. §
(1) Utat kijelölni, építeni, korszerűsíteni (a továbbiakban együtt: építeni), a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani csak a közlekedési hatóság engedélye alapján szabad. Aki engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően utat épít, bírság fizetésére kötelezhető. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a járda korszerűsítésére és a zárt területen belüli magánútra.
(1) Utat létesíteni, korszerűsíteni (a továbbiakban együtt: építeni), a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani a közlekedési hatóság engedélye alapján szabad.
(1) Az országos közutak építtetője - a magántőke bevonásával megvalósult utak kivételével - a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: építtető). Az építtető a Magyar Állam javára és nevében jár el. Az építtető - az elkészült utak ideiglenes és végleges forgalomba helyezése után - a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a Magyar Állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel. Az építtető az elszámolás során a létrehozott eszközöket közvetlenül átadja (nyilvántartásaiból az elszámolásra kapott forrásokkal szemben kivezeti) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére (a továbbiakban: MNV Zrt.). Az utakat is magában foglaló földterületet, illetve az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközöket, mint állami vagyont az MNV Zrt. a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével megjelölt szervezet részére vagyonkezelésbe adja és azzal vagyonkezelési szerződést köt. Az út létesítését, korszerűsítését (a továbbiakban együtt: építés), a forgalom részére átadását, megszüntetését, elbontását - mint fontos közérdekű és közcélú tevékenységet - a közlekedési hatóság engedélyezi.
(1) Az országos közutak építtetője - a magántőke bevonásával megvalósuló utak kivételével - a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az út 33. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kezelője építtetőnek minősül a vele - külön jogszabály alapján - megkötött szerződés szerinti felújítási, karbantartási, illetőleg fejlesztési feladatok tekintetében. Az építtető - a magántőke bevonásával megvalósuló utak kivételével - a Magyar Állam javára és nevében jár el. Az országos közút fejlesztéséhez szükséges megvásárolt, illetve kisajátított földrészlet a Magyar Állam tulajdonába és e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe kerül, amelyet köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Az építtető a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó földhivatali határozatot annak kézhezvételétől számítottan haladéktalanul köteles a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére tájékoztatásul megküldeni. Ezen ingatlanok vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.
(1) Az országos közutak építtetője - a koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az út 33. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kezelője - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - építtetőnek minősül a vele - az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló miniszteri rendelet alapján - megkötött szerződés szerinti felújítási, karbantartási, illetőleg fejlesztési feladatok tekintetében. Az építtető - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, valamint a koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével - a Magyar Állam javára és nevében jár el. Az országos közút fejlesztéséhez szükséges megvásárolt, illetve kisajátított földrészlet a Magyar Állam tulajdonába és e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe kerül, amelyet köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Az építtető a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó földhivatali határozatot annak kézhezvételétől számítottan haladéktalanul köteles a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére tájékoztatásul megküldeni. Ezen ingatlanok vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.
(1) A koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével az országos közutak építtetője - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állam kizárólagos tulajdonában lévő, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az út 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kezelője - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - építtetőnek minősül a vele jogszabály alapján megkötött szerződés szerinti felújítási, karbantartási, illetőleg fejlesztési feladatok tekintetében.
(1) A koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével az országos közutak építtetője - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állam kizárólagos tulajdonában lévő, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az út 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kezelője - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - építtetőnek minősül a vele jogszabály alapján megkötött szerződés szerinti felújítási, karbantartási, illetve fejlesztési feladatok tekintetében. A vízi létesítmény építtetője a vízgazdálkodási beruházás részeként megvalósuló közúti felújítás, karbantartás, illetve fejlesztés tekintetében is - amennyiben rendelkezik a közútkezelő hozzájárulásával és országos közút esetén a vagyonkezelő hozzájárulásával - építtetőnek minősül.
(1a) Az építtető - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevétélével, valamint a koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével - az állam javára és nevében jár el.
(1b) Az állam tulajdonába és ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe kerül
a) az országos közút fejlesztéséhez szükséges megvásárolt vagy kisajátított földrészlet,
b) - ha a NIF Zrt. vagy a közút 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti kezelője építtetői feladatai ellátása során a helyi közút építtetőjeként jár el - a helyi közút létesítésének céljára megvásárolt és kisajátított földrészlet.
(1c) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről az építtető gondoskodik. Az építtető a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó földhivatali határozatot, annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére. Az (1b) és (1c) bekezdés szerinti ingatlan vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.
(1c) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről az építtető gondoskodik. Az építtető a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó, a fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott határozatot, annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére. Az (1b) és (1c) bekezdés szerinti ingatlan vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.
(2) Közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, illetőleg közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni csak a magánút kezelőjének kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad.
(2) Azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság bírság fizetésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására kötelezheti.
(2) Azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság megbírságolja és az eredeti állapot helyreállítására, vagy - amennyiben az út a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel, vagy megfelelővé alakítható át - a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére kötelezi.
(2) Aki hatósági engedély nélkül épít utat, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság megbírságolja és az eredeti állapot helyreállítására vagy - amennyiben az út a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel vagy megfelelővé alakítható át - a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére kötelezi.
(2) Az építtető - a magántőke bevonásával megvalósuló utak kivételével - a beruházás előkészítéseként teljes körűen elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. Ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelőző régészeti feltárást, közműkiváltást, illetve -fejlesztést, terület-előkészítést), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. Az építtető építési szerződéseket köt a megvalósításra, ellátja a mérnöki felügyeletet, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt. Az építtetőre a gyorsforgalmi utak közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló jogszabály rendelkezései is irányadóak.
(2) Az építtető - a koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a beruházás előkészítéseként teljes körűen elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. Az építtető ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelőző régészeti feltárást, közmű kiváltást) és fejlesztést, továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. Az építtető építési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt. Az építtetőre a gyorsforgalmi utak közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló jogszabály rendelkezései is irányadóak.
(2) Az építtető - a koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével és a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - felelős az építési munkák előkészítéséért. Ennek keretében teljes körűen elkészítteti a szükséges műszaki terveket (így különösen az engedélyezési tervet vagy a kiviteli tervet), tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelőző régészeti feltárást, közmű kiváltást) és fejlesztést, továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. Az építtető építési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt. Az építtetőre a gyorsforgalmi utak közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló jogszabály rendelkezései is irányadóak.
(2a) Megkezdettnek kell tekinteni az építési előkészítési munkákat, ha az építtető a műszaki tervek (így az engedélyezési terv, a kiviteli terv, vagy ezek együttese) elkészítését vagy elkészíttetését megkezdte.
(3) Ha az út megszüntetését engedélyezték - és más célra nem hasznosítható -, az út kezelőjének azt el kell bontania.
(3) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie.
(3) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni a külön jogszabályban meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A külön jogszabályokban meghatározott létesítmények esetében, ahol a jogszabály a létesítmény építéséhez és működéséhez a közúti megközelítés biztosítását írja elő, a létesítmények építési, illetve működési engedélyének kiadásához a megközelítő út közlekedési hatóság engedélyével történő kialakítása és közúttá történő átminősítése szükséges.
(3) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni a külön jogszabályban meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A bárki által igénybe vehető létesítményhez vezető utakat, valamint az ahhoz tartozó belső úthálózatot a közlekedési hatóság engedélyével közútként (országos közútként, helyi közútként) vagy közforgalom elől el nem zárt magánútként kell megépíteni.
(3) A NIF Zrt. - az elkészült utak ideiglenes, valamint végleges forgalomba helyezése után - a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a Magyar Állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel. Az elszámolás során a NIF Zrt. az utakat, illetve az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközöket is magában foglaló földterületet, mint állami vagyont a vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett közvetlenül átadja (nyilvántartásaiból az elszámolásra kapott forrásokkal szemben kivezeti) az MNV Zrt. részére, amelyet az MNV Zrt. a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével megjelölt szervezet részére vagyonkezelésbe ad és azzal vagyonkezelési szerződést köt. A más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett értéknövelő beruházások, felújítások, azokhoz kapcsolódó új eszköz létrehozása esetén a NIF Zrt. azt a vagyonkezelő részére adja át, amely köteles az MNV Zrt. felé a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a vagyon értékének változásával elszámolni.
(3) A NIF Zrt. - az elkészült utak ideiglenes, és végleges forgalomba helyezése után - a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a Magyar Állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel. Az elszámolás során a NIF Zrt. az utakat, és az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközöket is magában foglaló földterületet, mint állami vagyont a vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett közvetlenül átadja (nyilvántartásaiból az elszámolásra kapott forrásokkal szemben kivezeti) az MNV Zrt. részére, amelyet az MNV Zrt. a miniszter által - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével - kijelölt szervezet részére vagyonkezelésbe ad és azzal vagyonkezelési szerződést köt. A más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett értéknövelő beruházások, felújítások, azokhoz kapcsolódó új eszköz létrehozása esetén a NIF Zrt. azt a vagyonkezelő részére adja át, amely köteles az MNV Zrt. felé a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a vagyon értékének változásával elszámolni.
(3) A NIF Zrt. - az elkészült utak ideiglenes vagy ennek hiányában végleges forgalomba helyezése után - a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel. A forgalomba helyezett út és az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközök, illetve ezeket magában foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes földterületek az ideiglenes, vagy ennek hiányában a végleges forgalomba helyezés napján e törvény erejénél fogva - az építtető vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett - a 32. § (6) bekezdésében kijelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül, aki az MNV Zrt.-vel vagyonkezelési szerződést köteles kötni.
(3) A NIF Zrt. - az elkészült utak forgalomba helyezése, vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezése után - a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel. A forgalomba helyezett út és az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközök, illetve ezeket magában foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes földterületek az utak forgalomba helyezése, vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezése napján e törvény erejénél fogva - az építtető vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett - a 32/A. § (8) bekezdésben foglaltak kivételével a 32. § (6) bekezdésében kijelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül, aki az MNV Zrt.-vel vagyonkezelési szerződést köteles kötni.
(3a) Az út létesítése során az építtető által a magyar állam részére megszerzett és az építtető vagyonkezelésében álló, útnak nem minősülő egyéb ingatlanon az építtető vagyonkezelői joga - a forgalomba helyezés napján e törvény erejénél fogva - megszűnik. Az építtető vagyonkezelői jogának megszűnését követően az ingatlant a tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni.
(3b) Az út forgalomba helyezésekor az építtető által a magyar állam nevében történő ingatlan tulajdonszerzés tárgyában már megindított, de lezárásra nem került ügyletkötések vagy eljárások esetében az építtető vagyonkezelői joga akkor szűnik meg, amikor a magyar állam tulajdonjogát az érintett ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
(3c) Az út ideiglenes forgalomba helyezése és végleges forgalomba helyezése közötti időszakban az építtető által a magyar állam nevében történő ingatlan tulajdonszerzés tárgyában megindított ügyletkötések vagy eljárások esetében az építtető vagyonkezelői joga akkor szűnik meg, amikor a magyar állam tulajdonjogát az érintett ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
(3d) A más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett értéknövelő beruházások, felújítások, azokhoz kapcsolódó új eszköz létrehozása esetén a létrehozott beruházás a forgalomba helyezéssel e törvény erejénél fogva az illetékes vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerül, amely vagyonkezelő köteles az MNV Zrt. felé a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a vagyon értékének változásával elszámolni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az építtető az ideiglenes és végleges forgalomba helyezés közötti időszakban végez más vagyonkezelésében álló állami ingatlanon értéknövelő beruházást.
(3e) A NIF Zrt. a vagyonkezelői jogának (3)-(3c) bekezdés szerinti megszűnését követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket, ingatlanokat a megszűnés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a tulajdonosi joggyakorló vagy a tulajdonosi joggyakorló döntése alapján az új vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.
(3f) A (3d) bekezdés szerinti értéknövelő beruházásnak az építtető és a vagyonkezelő közötti elszámolására a (3e) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az országos közúthoz közvetlenül nem csatlakozó helyi utak, a helyi utak részét képező járdák, valamint a helyi kerékpárutak és gyalogutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) az engedélyezése a települési önkormányzat feladata.
(4) A helyi (kivéve a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő) közutak részét képező járdák és gyalogutak építésének, korszerűsítésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik.
(4) Ha az út megszüntetését engedélyezték és más célra nem hasznosítható, az út kezelőjének azt el kell bontania.
(4) Ha az út megszüntetését engedélyezték és más célra nem hasznosítható, az út vagyonkezelője köteles azt elbontani.
(4) A (3) bekezdést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a (2) bekezdés szerinti építtetői feladatokat az út kezelője látja el, azzal, hogy a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel a Magyar Állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel, a vele - külön jogszabály alapján - megkötött szerződés rendelkezései szerint számol el.
(4) A (3)-(3f) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a (2) bekezdés szerinti építtetői feladatokat az út kezelője látja el, azzal, hogy a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel, a vele - külön jogszabály alapján - megkötött szerződés rendelkezései szerint számol el.
(4) A (3)-(3f) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a (2) bekezdés szerinti építtetői feladatokat az út kezelője vagy - a vízgazdálkodási beruházás részeként megvalósuló közúti felújításnál, karbantartásnál, illetve fejlesztésnél - a vízi létesítmény építtetője látja el, azzal, hogy a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel, a vele - külön jogszabály alapján - megkötött szerződés rendelkezései szerint számol el.
(4a) A (3)-(3f) bekezdést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a NIF Zrt. építtetői feladatokat helyi közút építése során lát el azzal, hogy a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közút és az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközök, illetve ezeket magukban foglaló, önkormányzati tulajdonában álló egyes földterületek az ideiglenes vagy ennek hiányában a végleges forgalomba helyezés napján e törvény erejénél fogva - az építtető vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett - a helyi önkormányzat vagyonkezelésébe kerül.
(5) A fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a fővárosi önkormányzat főjegyzőjének hatáskörébe tartozik.
(5) A helyi (kivéve a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő) közutak részét képező járdák és gyalogutak építésének, korszerűsítésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik.
(5) A járdák és gyalogutak építésének, korszerűsítésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos közlekedési hatósági eljárás lefolytatása a kiemelt építési hatóság - a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjének - hatáskörébe tartozik.
(5) A járdák és a gyalogutak építésének, korszerűsítésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos közlekedési hatósági eljárás lefolytatása a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - jegyzőjének hatáskörébe tartozik.
(5) Az út létesítését, korszerűsítését (a továbbiakban együtt: építés), a forgalom részére átadását, megszüntetését, elbontását - mint fontos közérdekű és közcélú tevékenységet - a közlekedési hatóság engedélyezi. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 60 nap.
(5) Az út létesítését, korszerűsítését (a továbbiakban együtt: építés), a forgalom részére átadását, megszüntetését, elbontását - mint fontos közérdekű és közcélú tevékenységet - a közlekedési hatóság engedélyezi. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 45 munkanap.
(5) A (3) bekezdés szerinti vagyonátadás mentes az adó-, - ide nem értve az általános forgalmi adót - és illetékfizetési kötelezettség alól. A miniszter által a (3) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt szervezet a beruházások befejezését - azaz ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezést - követően térítés nélkül veszi át az országos közúthoz tartozó értéknövelő beruházást vagy földrészletet.
(5) A (3) és a (3c) bekezdés szerinti vagyonátadás mentes az adó- - ide nem értve az általános forgalmi adót - és illetékfizetési kötelezettség alól. A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a beruházások befejezését - azaz ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezést - követően térítés nélkül veszi át az országos közúthoz tartozó értéknövelő beruházást vagy földrészletet.
(6) A fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a Fővárosi Közlekedési Felügyelet hatáskörébe tartozik.
(6) A fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a fővárosi önkormányzat főjegyzőjének hatáskörébe tartozik.
(6) Aki hatósági engedély nélkül épít utat, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság megbírságolja és az eredeti állapot helyreállítására vagy - amennyiben az út a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel vagy megfelelővé alakítható át - a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére kötelezi.
(6) A miniszter által a (3) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt szervezet a befejezett beruházások területének rendezése során saját hatáskörben a Magyar Állam javára és nevében jár el. A befejezett beruházások területének rendezéséhez megvásárolt vagy kisajátított földrészlet a Magyar Állam tulajdonába és e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a miniszter által a (3) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül, amely köteles azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. A miniszter által a (3) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt szervezet a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó földhivatali határozatot haladéktalanul köteles az MNV Zrt. részére tájékoztatásul megküldeni.
(6) A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a befejezett beruházások magyar állam tulajdonában álló területének rendezése során saját hatáskörben a magyar állam javára és nevében jár el. A befejezett beruházások területének rendezése érdekében megvásárolt vagy kisajátított további földrészlet a magyar állam tulajdonába és e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet vagyonkezelésébe kerül, amely köteles azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó földhivatali határozatot haladéktalanul köteles az MNV Zrt. részére tájékoztatásul megküldeni.
(6) A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a befejezett beruházások magyar állam tulajdonában álló területének rendezése során saját hatáskörben a magyar állam javára és nevében jár el. A befejezett beruházások területének rendezése érdekében megvásárolt vagy kisajátított további földrészlet a magyar állam tulajdonába és e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet vagyonkezelésébe kerül, amely köteles azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó, a fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott határozatot haladéktalanul köteles az MNV Zrt. részére tájékoztatásul megküldeni.
(7) Ha a közút építésével, korszerűsítésével a járda építése, korszerűsítése összefügg, ez utóbbi engedélyezését a helyi közút építésének, korszerűsítésének engedélyezésére hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság végzi.
(7) A fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a Fővárosi Közlekedési Felügyelet hatáskörébe tartozik.
(7) A fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a közlekedési hatóság hatáskörébe tartozik.
(7) A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő vagy az építés után a tulajdonába kerülő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a közlekedési hatóság hatáskörébe tartozik.
(7) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni a külön jogszabályban meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A bárki által igénybe vehető létesítményhez vezető utakat, valamint az azokhoz tartozó belső úthálózatot a közlekedési hatóság engedélyével közútként (országos közútként, helyi közútként) vagy közforgalom elől el nem zárt magánútként kell megépíteni.
(7) Közút, közforgalom elől el nem zárt magánút létesítéséhez, korszerűsítéséhez (továbbiakban együtt: építés), forgalom részére történő átadásához, megszüntetéséhez, elbontásához - mint fontos közérdekű és közcélú tevékenység végzéséhez - a közlekedési hatóság engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 60 nap.
(7) Közút, közforgalom elől el nem zárt magánút létesítéséhez, korszerűsítéséhez (továbbiakban együtt: építés), forgalom részére történő átadásához, megszüntetéséhez, elbontásához - mint fontos közérdekű és közcélú tevékenység végzéséhez - a közlekedési hatóság engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 45 nap.
(8) Ha a közút építésével a járda építése összefügg, ezek engedélyezése a helyi közút építésére hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság feladata.
(8) Ha az út megszüntetését engedélyezték és más célra nem hasznosítható, az út vagyonkezelője köteles azt elbontani.
(8) Aki hatósági engedély nélkül épít utat, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, azt a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására vagy - amennyiben az út a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel vagy megfelelővé alakítható át - a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére kötelezi.
(9) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 60 nap.
(9) A járdák és a gyalogutak építésének, korszerűsítésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos közlekedési hatósági eljárás lefolytatása a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat-jegyzőjének hatáskörébe tartozik.
(9) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni az utak forgalomszabályozásáról és forgalomba helyezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A bárki által igénybe vehető létesítményhez vezető utakat, valamint az azokhoz tartozó belső úthálózatot a közlekedési hatóság engedélyével közútként (országos közútként, helyi közútként) vagy közforgalom elől el nem zárt magánútként kell megépíteni.
(10) Törvény a gyorsforgalmi utak tervezésére, építésére és kivitelezésére az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.
(10) A fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a fővárosi önkormányzat főjegyzőjének hatáskörébe tartozik.
(10) Ha az út megszüntetését engedélyezték és más célra nem hasznosítható, az út vagyonkezelője köteles azt elbontani.
(11) A település forgalmi viszonyainak lényeges változását eredményező új közút építése vagy meglévő közút fejlesztése esetén - az eredeti cél megvalósulását közvetlenül nem szolgáló - további beruházás (pl. útszélesítés, új elkerülő út építése, forgalomcsillapító szabályozás) megvalósítására vonatkozó igény a szükséges hozzájárulások, beleegyezések megadásának feltételeként akkor terjeszthető elő érvényesen, ha egyébként a településen az átadást követő évben - az elvégzett hatásvizsgálatok szerint - létrejövő forgalmi helyzet alapján a beruházáshoz csatlakozó közutakon a forgalomnövekedés meghaladja a 25%-ot és
a) az eltűrhető forgalomnagyság határértéke nem teljesül, vagy
b) a jogszabályban foglalt egyéb előírás (pl. előírt környezeti határérték) az útépítést követően nem teljesül.
(11) A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő vagy az építés után a tulajdonába kerülő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a közlekedési hatóság hatáskörébe tartozik.
(11) A helyi önkormányzat - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett - építtetőnek minősül az országos közutat vagy annak területét érintő autóbuszöböl-építés, útcsatlakozás kiépítése, kerékpárút-építés, csapadékelvezető rendszer, parkolósáv és járda kiépítése esetében. A nem állami költségvetésből vagy nem uniós forrásból megvalósuló utak beruházója - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett - építtetőnek minősül az országos közutat vagy annak területét érintő autóbuszöböl-építés, útcsatlakozás kiépítése, kerékpárút-építés, csapadékelvezető rendszer, parkolósáv és járda kiépítése vonatkozásában.
(11) A helyi önkormányzat - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett - építtetőnek minősül az országos közutat vagy annak területét érintő autóbuszöböl-építés, útcsatlakozás kiépítése, kerékpárút-építés, csapadékelvezető rendszer, parkolósáv és járda, forgalomcsillapító sziget, középsziget kiépítése, valamint az ezekhez kapcsolódó útfelújítási munkák esetében. A nem központi költségvetésből vagy nem európai uniós forrásból megvalósuló utak beruházója - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett - építtetőnek minősül az országos közutat vagy annak területét érintő autóbuszöböl-építés, útcsatlakozás kiépítése, kerékpárút-építés, csapadékelvezető rendszer, parkolósáv és járda, forgalomcsillapító sziget, középsziget kiépítése, valamint az ezekhez kapcsolódó útfelújítási munkák vonatkozásában.
(12) Ha a közút építésével a járda építése összefügg, ezek engedélyezése a helyi közút építésére hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság feladata.
(12) Törvény a gyorsforgalmi utak tervezésére, építésére és kivitelezésére az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.
(13) Törvény a gyorsforgalmi utak tervezésére, építésére és kivitelezésére az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.
(13) A település forgalmi viszonyainak lényeges változását eredményező új közút építése vagy meglévő közút fejlesztése esetén - az eredeti cél megvalósulását közvetlenül nem szolgáló - további közlekedési célú beruházás (pl. útszélesítés, új elkerülő út építése, forgalomcsillapító szabályozás) megvalósítására vonatkozó igény a szükséges hozzájárulások, beleegyezések megadásának feltételeként akkor terjeszthető elő, ha egyébként a településen a forgalomba helyezéstől egy éven belül - az elvégzett hatásvizsgálatok szerint - létrejövő forgalmi helyzet alapján a beruházáshoz csatlakozó közutakon a forgalomnövekedés meghaladja a 25%-ot, és
a) az eltűrhető forgalomnagyság határértéke nem teljesül, vagy
b) a jogszabályban foglalt egyéb előírás (pl. előírt környezeti határérték) az útépítést követően nem teljesül.
(13) A település forgalmi viszonyainak lényeges változását eredményező új közút építése vagy meglévő közút fejlesztése esetén - az eredeti cél megvalósulását közvetlenül nem szolgáló - további közlekedési célú beruházás - így különösen útszélesítés, új elkerülő út építése, forgalomcsillapító szabályozás - megvalósítására vonatkozó igényt a települési önkormányzat az útügyi építési engedélyezési eljárásban a helyi közútkezelési vagy tulajdonosi hozzájárulás megadásának feltételeként akkor terjeszthet elő, ha a településen a forgalomba helyezéstől számított egy éven belül - a közútépítés vagy közútfejlesztés részeként készült hatástanulmány szerint - a létrejövő forgalmi helyzet alapján a beruházáshoz csatlakozó közutakon a forgalomnövekedés a 25%-ot meghaladja, és
a) az eltűrhető forgalomnagyság határértéke nem teljesül, vagy
b) a jogszabályban foglalt környezeti határérték az útépítést követően nem teljesül.
(13a) Az önkormányzat hozzájárulását az építésügyi engedélyezést lefolytató hatóság megadottnak tekinti, ha
a) az önkormányzat az építtető megkeresésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozott a hozzájárulás megadásáról,
b) a (13) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn és az önkormányzat határidőben úgy nyilatkozott, hogy hozzájárulását nem adja meg vagy hozzájárulását feltételhez köti, vagy
c) a (13) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, de az önkormányzat a hozzájárulását olyan beruházás megvalósításához kötötte,
ca) amely nem alkalmas a forgalomcsökkentésre vagy a forgalomnövekedés káros hatásainak enyhítésére, vagy
cb) amelynek megvalósítása - akár műszaki adottságai, akár aránytalan költségei miatt - ellehetetlenítené a közútépítést, közútfejlesztést.
(14) A település forgalmi viszonyainak lényeges változását eredményező új közút építése vagy meglévő közút fejlesztése esetén - az eredeti cél megvalósulását közvetlenül nem szolgáló - további beruházás (pl. útszélesítés, új elkerülő út építése, forgalomcsillapító szabályozás) megvalósítására vonatkozó igény a szükséges hozzájárulások, beleegyezések megadásának feltételeként akkor terjeszthető elő érvényesen, ha egyébként a településen az átadást követő évben - az elvégzett hatásvizsgálatok szerint - létrejövő forgalmi helyzet alapján a beruházáshoz csatlakozó közutakon a forgalomnövekedés meghaladja a 25%-ot, és
a) az eltűrhető forgalomnagyság határértéke nem teljesül, vagy
b) a jogszabályban foglalt egyéb előírás (pl. előírt környezeti határérték) az útépítést követően nem teljesül.
(14) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának biztosításához, és a díjfizetés ellenőrzéséhez szükséges megtett úttal arányos tarifarendszerű elektronikus útdíjszedési és díj ellenőrzési létesítmények kiépítése során építtetőként az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁAK Zrt.) jár el.
(14) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának biztosításához, és a díjfizetés ellenőrzéséhez szükséges létesítmények kiépítése során építtetőként az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁAK Zrt.) jár el.
(14) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának biztosításához, és a díjfizetés ellenőrzéséhez szükséges létesítmények kiépítése során építtetőként a Nemzeti Útdíj fizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.) jár el.
(14) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának biztosításához, és a díjfizetés ellenőrzéséhez szükséges létesítmények kiépítése során építtetőként a NÚSZ Zrt. jár el.
(14a) A tengelysúlymérő-rendszer kiépítésére irányuló beruházás során építtetőként a NÚSZ Zrt. jár el.
(15) A Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontok kiépítése során építtetőként az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve jár el.
29/A. §
(1) A közlekedési hatóság az engedély nélküli útépítés, illetve az engedély nélküli használatbavétel esetén az építtetőt határozattal bírság megfizetésére kötelezi.
(1) A közlekedési hatóság az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén, illetve az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén az építtetőt határozattal bírság megfizetésére kötelezi.
(1) A közlekedési hatóság az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén, illetve az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén az építtetőt határozattal bírság megfizetésére kötelezheti.
(2) A bírság
a) az engedély nélküli útépítés esetén az útügyi hatósági eljárásért fizetendő díj tízszereséig, engedélytől eltérő építés esetén ötszöröséig,
a) az engedély nélküli útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén az útügyi hatósági eljárásért fizetendő díj tízszereséig, engedélytől eltérő útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén ötszöröséig,
b) az engedély nélküli használatbavétel esetén a használatbavételi eljárási díj ötszöröséig
b) az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén a forgalomba helyezési eljárási díj ötszöröséig
terjedhet.
(3) A bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege a közlekedési hatóságot illeti meg. Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a bírság - közlekedési hatósági munka korszerűsítését célzó - felhasználásának rendjét rendeletben állapítsa meg.
(3) A bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege a közlekedési hatóságot illeti meg. Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a bírság - közlekedési hatósági munka korszerűsítését célzó - felhasználásának rendjét rendeletben állapítsa meg.
(3) A bírság ismételten kiszabható. A beszedett bírság összege a közlekedési hatóságot illeti meg.
(3) A bírság ismételten kiszabható.
29/B. §
(1) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló, valamint a közutak igazgatásáról szóló külön jogszabályokban meghatározott közlekedési hatósági eljárások kérelmét és annak mellékleteit papír alapon kell benyújtani, a hatósági eljárások elektronikus úton nem intézhetők. Az említett hatósági eljárásokban a közlekedési hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe.
(1) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló, valamint a közutak igazgatásáról szóló külön jogszabályokban meghatározott közlekedési hatósági eljárások megindítására irányuló kérelmet és annak mellékleteit, valamint a hiánypótlást papír alapon kell benyújtani.
(2) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott
a) engedélyezési eljárásokban ügyfél az az ingatlantulajdonos, az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó, akinek ingatlanát a közlekedési létesítmény terület-igénybevétellel érinti, ingatlana a közlekedési létesítmény területével közvetlenül határos, vagy akinek kapubejárója az útépítéssel közvetlenül érintett szakaszához csatlakozik,
a) engedélyezési eljárásokban ügyfél az építtető, az útkezelő, a közművek tulajdonosa (kezelője), az ingatlantulajdonos, az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó, akinek ingatlanát a közlekedési létesítmény terület-igénybevétellel érinti, ingatlana a közlekedési létesítmény területével közvetlenül határos, vagy akinek kapubejárója az útépítéssel közvetlenül érintett szakaszához csatlakozik,
a) engedélyezési eljárásokban ügyfél az építtető, a vagyonkezelő, a közművek tulajdonosa (kezelője), az ingatlantulajdonos, az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó, akinek ingatlanát a közlekedési létesítmény terület-igénybevétellel érinti, ingatlana a közlekedési létesítmény területével közvetlenül határos, vagy akinek kapubejárója az útépítéssel közvetlenül érintett szakaszhoz csatlakozik,
a) engedélyezési eljárásokban ügyfélnek minősül az építtető, a vagyonkezelő, a közművek tulajdonosa, kezelője, az az ingatlantulajdonos, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó, akinek ingatlanát a közlekedési létesítmény terület-igénybevétellel érinti, ingatlana a közlekedési létesítmény területével közvetlenül határos, vagy akinek kapubejárója az útépítéssel közvetlenül érintett szakaszhoz csatlakozik,
a) engedélyezési eljárásokban ügyfélnek minősül az építtető, a vagyonkezelő, a közművek tulajdonosa, kezelője, továbbá az ügyféli minőség vizsgálata nélkül azon személyek, mint, az ingatlantulajdonos, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó, akinek ingatlana a hatásterületen fekszik,
b) engedélyezési eljárásokban, az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság nyolc napon belül vagy helyszíni szemle esetén annak meghívójával értesíti a terület igénybevételével érintett ügyfelet, a többi érintett ügyfél értesítése hirdetményi úton történik,
b) engedélyezési eljárásokban az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság nyolc napon belül, illetőleg amennyiben közmeghallgatás, helyszíni szemle megtartása szükséges, az arról szóló értesítéssel egyidejűleg értesíti az ügyfeleket - ideértve a külföldi ügyfeleket is - hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján,
b) engedélyezési eljárásokban az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság nyolc napon belül, illetőleg amennyiben közmeghallgatás, helyszíni szemle, hatósági egyeztetés megtartása szükséges, az arról szóló értesítéssel egyidejűleg értesíti az ügyfeleket - ideértve a külföldi ügyfeleket is - hirdetményi úton,
b) engedélyezési eljárásokban az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság öt munkanapon belül, ha közmeghallgatás, helyszíni szemle, hatósági egyeztetés megtartása szükséges, az arról szóló értesítéssel egyidejűleg értesíti az ügyfeleket - ideértve a külföldi ügyfeleket is - hirdetményi úton,
b) engedélyezési eljárásokban az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság nyolc napon belül, ha közmeghallgatás, helyszíni szemle, hatósági egyeztetés megtartása szükséges, az arról szóló értesítéssel egyidejűleg értesíti az ügyfeleket - ideértve a külföldi ügyfeleket is - hirdetményi úton,
c) engedélyezési eljárások során hozott döntésekkel szembeni fellebbezések esetén a fellebbezéssel nem érintett rendelkezés jogerős,
d) engedélyezési eljárásokban újrafelvételi eljárásnak nincs helye.
e) az engedélyezési eljárásokban hatásterületnek minősül azon ingatlanok területe, amelyeket a tervezett tevékenység terület-igénybevétellel érinti, vagy amely a tevékenységgel igénybevett ingatlan tervezési határok közötti területével közvetlenül határos, vagy amelynek a kapubejárója az eljárás tárgyát képező útszakaszhoz közvetlenül csatlakozik.
(3) A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló külön törvényben megjelölt utakkal és az ezekkel az utakkal egy beruházásban megvalósuló egyéb utakkal kapcsolatos közlekedési hatósági eljárásokban az első fokú határozat - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott utak forgalomba helyezési első fokú határozata - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott utak forgalomba helyezése tárgyában hozott elsőfokú határozat - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
(4) Az országos közutak forgalomba helyezése tárgyában hozott elsőfokú határozat - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
(5) Az elsőfokú határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás megindításáról szóló szabályszerű értesítés ellenére az első fokú engedélyezési eljárásban nem vett részt.
(6) A hatóság az eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet az általa megadott elektronikus levélcímen értesíti az eljárás megindításától számított öt munkanapon belül.
(6) A hatóság az eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet az általa megadott elektronikus levélcímen értesíti az eljárás megindításától számított nyolc napon belül.
(7) Ha jogszabály az engedélyezési eljárás során helyszíni szemle tartását írja elő, a közmeghallgatás a helyszíni szemlével együtt lebonyolítható.
(8) A közlekedési hatóság a forgalomba helyezési eljárás során nem tart közmeghallgatást.
(9) A Kormány által kijelölt szervezet a kerékpárutakkal összefüggő egyes műszaki adatokról nyilvántartást vezet.
29/C. §   Az ideiglenesen forgalomba helyezett országos közút esetén a végleges forgalomba helyezésig felhasznált további forrásokkal és létrehozott további eszközökkel kapcsolatban az építtető a 29. § (1) bekezdés szerint jár el.
29/C. §   Az ideiglenesen forgalomba helyezett országos közút esetén a végleges forgalomba helyezésig felhasznált további forrásokkal és létrehozott további eszközökkel kapcsolatban az építtető a 29. § (3) és (4) bekezdése szerint jár el.
29/D. §   Az építtető köteles a közúti projektek vonatkozásában közúti biztonsági hatásvizsgálatot és a tervezőtől és kivitelezőtől független közúti biztonsági auditot készíttetni a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint.
29/E. §
(1) Az építtető a végleges nyomvonal meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a nyomvonallal érintett közmű tulajdonosát vagy szükség esetén üzemeltetőjét (a továbbiakban együtt: közműszolgáltató) arról, hogy az útépítés során mely közműszakasz kiváltása vagy fejlesztése szükséges.
(2) A közműszolgáltató - az országos közúthálózat fejlesztésének közérdekűségére tekintettel, az útépítés mint közérdekből megvalósítandó beruházás megvalósítása érdekében - az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a közműszakasz kiváltásának vagy fejlesztésének elvégzésére vagy elvégeztetésére a körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval egyeztetett - 30 napnál nem rövidebb - határidőt határoz meg. A közműszolgáltató a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított tíznapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit a közműszolgáltatónak megfizetni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és a közműszolgáltató kötelesek egymással tételesen elszámolni.
(3) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a közműszolgáltató tűrni köteles.
(4) A közműszolgáltatót a - közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben bekövetkezett - vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli.
(5) Ha közműszolgáltató neki felróható módon a (1) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, illetve annak elvégzését vagy elvégeztetését megtagadja, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.
(6) Az országos közutak építési beruházásánál a nyomvonalat keresztező kiváltásra kerülő és a közutat ellátó közművek a hatósági eljárásban közcélúnak minősülnek.
(7) Országos közút fejlesztésével és felújításával kapcsolatban a közmű valamely elemének kiváltásával vagy fejlesztésével létrehozott közműelem a beruházás műszaki átadását követően, ingyenesen, e törvény erejénél fogva a közútfejlesztés, illetve felújítás megvalósítása előtti közműtulajdonos tulajdonába, üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül, illetve abban marad. Az ingyenes átadás feltétele, hogy a közműszakasz kiváltására a műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a kiváltás költségei nem haladták meg a szokásos piaci költségeket; ezt meghaladó kiváltás vagy fejlesztés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül és csak az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban finanszírozható vagy az üzemeltető annak költségeit köteles viselni.
29/F. §   A miniszter által rendeletben kijelölt szervezet elektronikus nemzeti nyilvántartást vezet a Magyarországon található európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatással (a továbbiakban: EETS) érintett közutakról (a továbbiakban: EETS-terület), az azokon útdíjat szedő szervezetekről (a továbbiakban: EETS útdíjszedő szervezetek), az ott alkalmazott technológiákról, az útdíj megállapításával összefüggő adatokról valamint azon szolgáltatókról, amelyek az EETS területen az EETS útdíjszedő szervezetekkel kötött szerződés alapján biztosítanak hozzáférést harmadik személyeknek a díjszedési szolgáltatáshoz.
<