Hatályos állapot
Közlönyállapot
1996.06.11. - 1996.08.09.
1996.08.10. - 1996.12.31.
1997.01.01. - 1998.02.14.
1998.02.15. - 1998.12.10.
1998.12.11. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.09.30.
2007.10.01. - 2008.08.01.
2008.08.02. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.12.27.
2009.12.28. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.10.10.
2011.10.11. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.01.31.
2013.02.01. - 2013.06.28.
2013.06.29. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2016.12.31.
2017.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1996. évi XLVIII. törvény

a közraktározásról

Az Országgyűlés az áru- és pénzforgalmi viszonyok fejlesztése, a termelés hiteligényeinek jobb kielégítése, a közraktári tevékenység és a közraktárak működésének szabályozása érdekében a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ
A KÖZRAKTÁROZÁS INTÉZMÉNYEI

I. FEJEZET
A KÖZRAKTÁROZÁS SZERVEZETI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI

A közraktározással kapcsolatos fogalmak

1. §
(1) A közraktár olyan gazdálkodó szervezet, amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján megőrzésre letétbe helyezhetnek.
(1) A közraktár olyan részvénytársaság vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: fióktelep), amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján megőrzésre letétbe helyezhetnek.
(2) Közraktári tevékenység az áru közraktári szerződés alapján e törvényben meghatározott módon történő tárolása és őrzése, a közraktári jegy kibocsátása, valamint az áru kiszolgáltatása.
(3) Közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja.
(4) Művi tárolás a közraktár által bérelt raktárban történő közraktározás.
(4) Saját tárolás a közraktár tulajdonában, valamint a legalább három éven át, a közraktározás teljes időtartamát is magában foglaló megszakítás nélküli egyéb jogcímen birtokban tartott és saját üzemeltetésében lévő raktárban történő közraktározás. Művi tárolás minden sajátnak nem minősülő tárolás.
(5) E törvény szerint áru a pénz és az értékpapír kivételével minden forgalomképes ingó dolog.
(6) Közraktározási biztosíték a közraktári tevékenység felfüggesztése vagy a közraktári engedély visszavonása esetén felhasználható pénzösszeg, amely kizárólag a közraktározott áru leltározásával, mennyiségének és minőségének ellenőrzésével, vagyonvédelmével, biztosításával, kiszolgáltatásával, valamint kényszerértékesítésével kapcsolatban felmerülő, közvetlen költségek fedezetére szolgál.
(7) Nagykockázatú tárolásnak minősül, ha a művi tárolással egy telephelyen letett áru közraktári jegyen feltüntetett értéke eléri a közraktár saját tőkéjének kétszeresét.
(8) A közraktár vagyonának a számvitelről szóló törvény szerinti befektetett eszközök és forgóeszközök minősülnek.

Szervezeti és működési feltételek

2. §
(1) Közraktár kizárólag részvénytársaságként működhet, amelyre a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) Közraktár kizárólag részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet. A részvénytársasági formában működő közraktárra a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő közraktárra a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) Közraktár kizárólag részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet. A részvénytársasági formában működő közraktárra a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő közraktárra a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A közraktárnak legalább ötszáz millió forint alaptőkével (jegyzett tőkével) kell rendelkeznie. Az alaptőke pénzbeli részének legalább ötven százalékát a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásáig szolgáltatni kell. A nem pénzbeli hozzájárulásként a részvénytársaság rendelkezésére bocsátott, tehermentes ingatlannak szakértő által megállapított értéke nem lehet kevesebb kétszázötven millió forintnál, s e feltételnek a közraktári tevékenység folytatása alatt is folyamatosan fenn kell állnia.
(2) A közraktár legalább ötszázmillió forint alaptőkével (jegyzett tőkével), fióktelep esetén dotációs tőkével alapítható, amelyből legalább kettőszázötvenmillió forint pénzbeli hozzájárulás és az (5) bekezdésben meghatározott ingatlan mint nem pénzbeli hozzájárulás.
(2) A közraktár legalább ötszázmillió forint alaptőkével, fióktelep esetén dotációs tőkével alapítható, amelyből legalább kettőszázötvenmillió forint pénzbeli hozzájárulás és az (5) bekezdésben meghatározott ingatlan mint nem pénzbeli hozzájárulás.
(3) Cégnevében a „közraktár” kifejezést, annak bármely képzett, összetett vagy jelzős alakját kizárólag az e törvény rendelkezéseinek megfelelő gazdálkodó szervezet használhatja.
(3) A dotációs tőke a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke.
(4) Az alaptőke, illetve a dotációs tőke pénzbeli részét a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásáig kell szolgáltatni. A pénzbeli hozzájárulást a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt olyan belföldi székhelyű hitelintézetnél kell befizetni, illetve a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett számlán kell tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve, amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal.
(5) A nem pénzbeli hozzájárulásként a közraktár rendelkezésére bocsátott, a közraktári tevékenység folytatására alkalmas, tehermentes ingatlannak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara bejegyzett tagja vagy a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság által megállapított értéke nem lehet kevesebb kétszázötvenmillió forintnál, s e feltételnek a közraktári tevékenység folytatása alatt is folyamatosan fenn kell állnia.
(5) Nem pénzbeli hozzájárulásként a közraktári tevékenység folytatására alkalmas, tehermentes ingatlan bocsátható a közraktár rendelkezésére, amelynek értéke nem lehet kevesebb kétszázötvenmillió forintnál. Az ingatlan értékét ingatlanszakértő által megállapított, és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara bejegyzett tagja vagy a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság által elfogadott értéken kell figyelembe venni. E feltételeknek az (5a) bekezdésben foglalt eltéréssel a közraktári tevékenység folytatása alatt is folyamatosan fenn kell állnia.
(5a) Az (5) bekezdés szerinti ingatlan kizárólag az 1. § (6) bekezdésében meghatározott közraktározási biztosíték 4/B. § (3) bekezdés b) pontja szerinti formában való nyújtása érdekében terhelhető meg a közraktározási biztosíték összegének erejéig.
(5b) Az (5) bekezdés szerinti értékbecslést végezheti
a) az igazságügyi szakértői névjegyzékbe az értékbecslési szakterületnek megfelelő ágazati szakértőként bejegyzett szakértő, vagy
b) olyan gazdálkodó szervezet, amely az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság által az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelői és közvetítői tevékenység végzésére jogosult szolgáltatókról vezetett nyilvántartásban szerepel, és legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja, foglalkoztatottja az a) pontban meghatározott szakértői jogosultsággal rendelkezik.
(6) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a „közraktár” elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokonértelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak az e törvény rendelkezéseinek megfelelően alapított és működtetett, belföldön cégjegyzékben bejegyzett részvénytársaság vagy fióktelep szerepeltetheti.
(7) A közraktár valamennyi belső szabályzatának, továbbá a közraktározási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratoknak - ideértve a szerződési feltételeket is - magyar nyelven rendelkezésre kell állniuk. Értelmezési vita esetén a magyar nyelvű szöveg az irányadó.
(8) Olyan áru, amelynek birtokban tartása hatósági engedélyhez kötött, a hatósági engedély birtokában, és a vonatkozó jogszabály betartása mellett közraktározható.
(9) Nem közösségi áru a vámjogszabályok szerinti engedéllyel rendelkező, és az ott meghatározott eljárás szerint működő A és B típusú vámraktárban közraktározható. Adóraktárban elhelyezett áru az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező, és az ott meghatározott eljárás szerint működő adóraktárban közraktározható.
(10) A (8) és (9) bekezdés szerinti engedélyekkel a raktár üzemeltetőjének kell rendelkeznie.
3. §
(1) A közraktár csak névre szóló részvényeket bocsáthat ki. A közraktár igazgatósága köteles olyan részvénykönyvet vezetni, amely a névre szóló vagy ideiglenes részvényekről tartalmazza
a) a részvénytulajdonosok nevét (cégét), lakcímét (székhelyét), a részvényes állampolgárságát;
b) a részvény jelét, sorszámát, névértékét, fajtáját és a részvényhez fűződő jogokat;
c) a részvényvásárlásnak és a részvénykönyvbe történő bejegyzésnek időpontját, a részvény bevonásának és törlésének időpontját;
d) közös tulajdonban lévő részvények esetén a közös képviselő nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét).
(1) A részvénytársasági formában működő közraktár csak névre szóló részvényeket bocsáthat ki. A közraktár igazgatósága köteles olyan részvénykönyvet vezetni, amely a névre szóló vagy ideiglenes részvényekről tartalmazza
a) a részvénytulajdonosok nevét (cégét), lakcímét (székhelyét), a részvényes állampolgárságát;
b) a részvény jelét, sorszámát, névértékét, fajtáját és a részvényhez fűződő jogokat;
c) a részvényvásárlásnak és a részvénykönyvbe történő bejegyzésnek időpontját, a részvény bevonásának és törlésének időpontját;
d) közös tulajdonban lévő részvények esetén a közös képviselő nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét).
(1) A részvénytársasági formában működő közraktár igazgatósága köteles olyan részvénykönyvet vezetni, amely a részvényekről tartalmazza
a) a részvénytulajdonosok nevét (cégét), lakcímét (székhelyét), a részvényes állampolgárságát;
b) a részvény jelét, sorszámát, névértékét, fajtáját és a részvényhez fűződő jogokat;
c) a részvényvásárlásnak és a részvénykönyvbe történő bejegyzésnek időpontját, a részvény bevonásának és törlésének időpontját;
d) közös tulajdonban lévő részvények esetén a közös képviselő nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét).
(2) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a közvetett tulajdonnal rendelkező személyek személyi vagy cégjogi adatait is.
4. §
(1) Közraktár kizárólag a közraktári tevékenység folytatásával közvetlenül összefüggő célra vehet fel kölcsönt, zálogjogot kizárólag ennek biztosítására engedhet vagyontárgyain. A közraktár harmadik személy tartozásának visszafizetéséért kezességet nem vállalhat.
(2) A közraktár által felvett kölcsön biztosítékául zálogjogot a 2. § (2) bekezdése szerinti ingatlanra alapítani nem lehet.
(3) A közraktározáshoz felhasznált ingatlanaira a közraktár köteles az ingatlanoknak és az azokban tárolható vagyonértéknek megfelelő vagyonbiztosítást kötni. A közraktár köthet felelősségbiztosítást is, ha ezt nem teszi, az általa kiállított közraktári jegyeken feltüntetett áruérték nem lehet több, mint saját tőkéjének ötszöröse.
(3) A közraktározáshoz felhasznált ingatlanra a közraktár köteles az ingatlanoknak és az azokban tárolható vagyonértéknek megfelelő vagyonbiztosítást kötni. Abban az esetben, ha a közraktár nem rendelkezik a tárolt áruk értékének megfelelő felelősségbiztosítással, az általa kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett áruérték naptári évenként nem lehet több, mint saját tőkéjének ötszöröse.
(3) A közraktár a 40. § (1) bekezdésében foglalt vagyonbiztosításon túl felelősségbiztosítást is köthet. Ha a közraktár nem rendelkezik a tárolt áruk értékének megfelelő felelősségbiztosítással, az általa kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett áruérték naptári évenként nem lehet több, mint saját tőkéjének ötszöröse.
(3) A közraktár a 40. § (1) bekezdésében foglalt vagyonbiztosításon túl felelősségbiztosítást is köthet. Ha a közraktár nem rendelkezik a tárolt áruk értékének megfelelő felelősségbiztosítással, az általa kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett áruérték naptári évenként nem lehet több, mint az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőkéjének ötszöröse.
(4) A közraktár a nála közraktározott áru tulajdonjogát a közraktár által történő értékesítés során nem szerezheti meg.
(4) A közraktár, annak vezetője, vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, a felügyelő bizottság tagja, továbbá a közraktár munkavállalója vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a közraktározott áru tulajdonjogát a közraktár által történő értékesítés során nem szerezheti meg.
4/A. §
(1) A közraktár által az üzleti évben művi tárolással közraktározott árukra kibocsátott közraktári jegyek értéke nem haladhatja meg az elfogadott, az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőke ötvenszeresét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott számításban nem kell figyelembe venni azon közraktározott áruk értékét, amelyek folyamatos felügyeletét a közraktár a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti elektronikai vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítja.
(3) A közraktározott készletek állományát a közraktár köteles közraktári jegyen feltüntetett értéken havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig könyveiben kimutatni.
(4) A közraktár által végzett valamennyi nagykockázatú tárolás keretében letett áru együttes értéke legfeljebb a művi tárolással közraktározható érték húsz százaléka lehet.
4/B. §
(1) A közraktár köteles az 1. § (6) bekezdésében meghatározott célra közraktározási biztosítékot képezni és folyamatosan fenntartani.
(2) A közraktározási biztosíték alapja az aktuális közraktározott készletek forintban meghatározott értéke, mértéke az alap egy ezreléke.
(3) Közraktározási biztosíték lehet
a) a közraktár által hitelintézetnél lekötött, elkülönített és zárolt pénzösszeg (a továbbiakban: pénzbeli letét),
b) legalább egy évre szóló bankgarancia,
c) biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény (a továbbiakban: biztosítói kötelezvény).
(4) Pénzbeli letétet a tevékenységét megkezdő közraktár esetén az első közraktári jegy kibocsátását követő negyedév utolsó napjáig kell teljesíteni.
(5) Bankgarancia vagy biztosítói kötelezvény esetén a helytállás mértékét az előző üzleti évben közraktározott érték számtani átlaga alapján kell meghatározni. Tevékenységét megkezdő közraktár esetén a bankgarancia vagy biztosítói kötelezvény mértékét első alkalommal a közraktár által az első üzleti évre tervezett közraktározott értékre vonatkozó nyilatkozat alapján kell megállapítani és legkésőbb az első közraktári jegy kibocsátását megelőzően a bankgaranciára vagy a biztosítói kötelezvényre vonatkozó szerződést meg kell kötni.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott közraktározási biztosítékformák külön-külön, illetve együttesen is alkalmazhatóak.
4/C. §
(1) A közraktározási biztosíték igénybevételéhez a felügyelet előzetes engedélye szükséges.
(2) Amennyiben a felügyelet az (1) bekezdés szerinti engedélyezés során azt állapítja meg, hogy a közraktározási biztosíték felhasználása nem az 1. § (6) bekezdésben meghatározott célok fedezésére irányul, a közraktározási biztosíték igénybevételéhez szükséges engedély iránti kérelmet elutasítja.
(3) A közraktározási biztosítékra vonatkozóan a közraktár és a hitelintézet vagy biztosító között létrejött szerződésnek tartalmaznia kell azt a kikötést, hogy a szerződésben meghatározott bármely megszűnési feltétel beállásáról a hitelintézet vagy a biztosító a felügyeletet haladéktalanul írásban tájékoztatja, valamint a hitelintézet vagy a biztosító a közraktározási biztosíték terhére kizárólag abban az esetben teljesít kifizetést, ha a közraktár előzetesen bemutatja a felügyelet (1) bekezdésben meghatározott engedélyét, és a közraktározási biztosíték terhére teljesített kifizetés időpontjáról a hitelintézet vagy a biztosító értesíti a felügyeletet.
(4) A közraktár negyedévente köteles a közraktározási biztosíték összegét a mindenkori készletérték alapján felülvizsgálni, szükség esetén a felülvizsgálat időpontjától számított 15 napon belül kiegészíteni.
(5) A (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján, a közraktározott készletek legalább 30%-os csökkenése esetén a közraktár kérelmezheti a felügyelettől a pénzbeli letét összegének legfeljebb a mindenkori készletértéknek megfelelő mértékig való csökkentését. A kérelmet a felügyelet tizenöt napon belül elbírálja.

A közraktári engedély

5. §
(1) A törvény rendelkezéseinek megfelelően alapított és a cégjegyzékbe bejegyzett közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti meg, ha azt az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: felügyelet) az Állami Bankfelügyelet egyetértésével engedélyezte, és a közraktárat nyilvántartásba vette. A közraktár vámszabadterületen való működéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.
(1) A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, illetőleg szüntetheti meg, ha azt a gazdasági miniszter (a továbbiakban: felügyelet) az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet egyetértésével előzetesen engedélyezte. A közraktár vámszabad területen való működéséhez az erre vonatkozó külön engedély is szükséges.
(1) A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, illetőleg szüntetheti meg, ha azt a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alatt álló Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: felügyelet) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egyetértésével előzetesen engedélyezte. A közraktár vámszabad területen való működéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.
(1) A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, illetőleg szüntetheti meg, ha azt a közraktározás-felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egyetértésével előzetesen engedélyezte. A közraktár vámszabad területen való működéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.
(1) A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, illetőleg szüntetheti meg, ha azt a közraktározás-felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egyetértésével - az e törvényben meghatározott feltételek fennállása alapján - engedélyezte. A közraktár vámszabadterületen való működéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.
(1) A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, illetőleg szüntetheti meg, ha azt a felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) egyetértésével - az e törvényben meghatározott feltételek fennállása alapján - engedélyezte. A közraktár vámszabadterületen való működéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.
(1) A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, vagy szüntetheti meg, ha azt a felügyelet a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) egyetértésével - az e törvényben meghatározott feltételek fennállása alapján - engedélyezte. A közraktár vámszabadterületen való működéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.
(2) A közraktári engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a részvénytársaság alapszabályát, valamint a cégbejegyzésre irányuló kérelem előterjesztését igazoló okiratot, mely a tevékenységi kör meghatározásánál tartalmazza a közraktári tevékenység megjelölést is;
b) a 2. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló okiratokat;
c) a közraktári tevékenységhez szükséges műszaki feltételek meglétét igazoló okiratokat, valamint a szakhatósági engedélyeket;
d) a közraktár üzletszabályzatának tervezetét;
e) a kölcsönnyújtással kapcsolatos szabályzatokat, ideértve a fedezetek minősítésére, illetőleg értékelésére, valamint a céltartalékképzésre vonatkozó szabályzatot;
f) a használni kívánt közraktári jegy, letéti könyv (letéti szelvény) nyomtatványainak mintáját két példányban;
g) a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személyek cégjogi és személyi adatait, ideértve az állampolgárságra vonatkozó tájékoztatást;
h) nemleges nyilatkozatot a már működő részvénytársaság, valamint az igazgatóság tagjai köztartozásairól, továbbá ez utóbbiak tekintetében a büntetlen előéletet igazoló okiratot.
(2) A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a részvénytársaság alapszabályát, valamint a harminc napnál nem régebbi cégkivonatot, mely a tevékenységi kör meghatározásánál tartalmazza a közraktári tevékenység megjelölést is;
b) a 2. § (2) és (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló okiratokat;
c) a közraktári tevékenységhez szükséges műszaki feltételek meglétét igazoló okiratokat, valamint a szakhatósági engedélyeket;
c) a közraktári - tárolási, raktározási - tevékenységhez használt raktárak működéséhez szükséges telepengedélyt;
d) a közraktár üzletszabályzatának tervezetét, ideértve az általános szerződési feltételeket is;
e) a kölcsönnyújtással kapcsolatos szabályzatokat, ideértve a fedezetek minősítésére, illetőleg értékelésére, valamint a céltartalékképzésre vonatkozó szabályzatot;
e) a kölcsönnyújtással kapcsolatos szabályzatokat, ideértve a fedezetek minősítésére, illetőleg értékelésére vonatkozó szabályzatot;
f) a használni kívánt közraktári jegy, letéti könyv (letéti szelvény) nyomtatványainak mintáját két példányban;
g) a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személyek cégjogi adatait, az azokat igazoló okiratokat, ideértve az állampolgárságra, devizajogi státuszra vonatkozó tájékoztatást;
h) a közraktár vezetőinek szakmai képesítésére, állampolgárságára és alkalmazására vonatkozó okiratokat;
i) nyilatkozatot arról, hogy a részvénytársaságnak, valamint az igazgatóság tagjainak belföldön nincs köztartozása, továbbá ez utóbbiak tekintetében a büntetlen előéletet igazoló okiratot;
j) nyilatkozatot arról, hogy tudomása szerint a részvénytársaság ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás.
(2) A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:
a) a részvénytársaság létesítő okiratát, amely a cég főtevékenységeként a raktározás, tárolás besorolást tartalmazza, továbbá záloghitelnyújtás esetén az egyéb hitelnyújtás besorolás megjelölést, valamint a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket a létesítő okirat részletesen nem tartalmazza;
a) a részvénytársaság szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket a létesítő okirat részletesen nem tartalmazza;
b) a 2. § (2) és (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló okiratokat;
b) a 2. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló okiratokat;
c) a közraktár tárolási, raktározási tevékenységéhez használt saját raktára működéséhez szükséges telepengedélyt;
c) a közraktározási biztosíték formájára vonatkozó nyilatkozatot;
d) a közraktár üzletszabályzatának tervezetét, ideértve az általános szerződési feltételeket is;
e) zálogkölcsönnyújtás esetén a kölcsönnyújtással kapcsolatos szabályzatokat, ideértve a fedezetek minősítésére, illetőleg értékelésére vonatkozó szabályzatot;
f) a használni kívánt közraktári jegy, letéti könyv (letéti szelvény) nyomtatványainak mintáját;
g) a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személyek azonosító, illetve cégjogi adatait, az azokat igazoló okiratokat, ideértve az állampolgárságra, devizajogi státuszra vonatkozó tájékoztatást;
g) a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személyek azonosító adatait (ideértve az állampolgárságra, devizajogi státuszra vonatkozó tájékoztatást is), valamint az azokat igazoló okiratokat, illetve ha ezen személy a cégjegyzékben nyilvántartott cég, akkor a cég nevét és cégjegyzékszámát;
h) a közraktár vezetőinek szakmai képesítésére, állampolgárságára és alkalmazására vonatkozó okiratokat;
i) nyilatkozatot arról, hogy a részvénytársaságnak, valamint az igazgatóság tagjainak belföldön nincs köztartozása, továbbá ez utóbbiak tekintetében a büntetlen előéletet igazoló okiratot;
i) az igazgatóság tagjai tekintetében a büntetlen előéletet igazoló okiratot;
j) nyilatkozatot arról, hogy tudomása szerint a részvénytársaság ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás;
k) nyilatkozatot a közraktár cégjegyzékszámáról, adószámáról, telefon és fax számáról, valamint e-mail címéről.
k) nyilatkozatot a közraktár telefon és fax számáról, valamint e-mail címéről.
k) nyilatkozatot a közraktár cégjegyzékszámáról, adószámáról, telefon és fax számáról, valamint e-mail címéről, továbbá
l) zálogkölcsön-nyújtás esetén a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot.
(3) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket a befizetésről szóló pénzintézeti okirat, illetve a tulajdonszerzést valószínűsítő (széljeggyel ellátott) tulajdoni lap igazolja. Az engedély azonban csak akkor adható meg, ha a részvénytársaság részére a tulajdonjogot bejegyezték.
(3) A 2. § (2) és (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételeket a befizetésről szóló hitelintézeti okirat, illetve a harminc napnál nem régebbi tulajdoni lap igazolja. Az engedély csak akkor adható meg, ha a közraktár részére a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba jogerősen bejegyezték.
(3) A kérelmező a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges közraktári engedélyt kaphat, ha
a) igazolja a részvénytársaság létesítésével kapcsolatos adatokat, a cég raktározás és tárolás besorolású főtevékenységét, záloghitelnyújtás esetén az egyéb hitelnyújtás-besorolást,
a) részvénytársaság létesítésével kapcsolatos adatok alapján a cég raktározás és tárolás besorolású főtevékenységet, záloghitelnyújtás esetén egyéb hitelnyújtás besorolású tevékenységet folytat,
b) a részvénytársaság ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás,
c) rendelkezik a közraktár tárolási, raktározási tevékenységéhez használt saját raktára működéséhez szükséges telepengedéllyel vagy bejelentéskötelezettség alá tartozó tevékenység esetében a nyilvántartásba vétel igazolásával, valamint
d) a részvénytársaságnak és az igazgatóság tagjainak belföldön köztartozása nincs.
e) az igazgatóság tagja
ea) büntetlen előéletű,
eb) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) elrendeli,
ec) nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
ed) nem áll az eb) alpontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt.
(3a) A kérelmező nem kaphat a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges közraktári engedélyt, ha az igazgatóság tagja
a) büntetett előéletű,
b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság
ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,
bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény
elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) elrendeli,
c) a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
d) a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.
(4) Ha a kérelmet hiányosan nyújtják be, a kérelmezőt megfelelő határidővel hiánypótlásra kell felszólítani.
(4) A 2. § (5) bekezdés alapján a közraktári engedély csak akkor adható meg, ha a közraktár részére a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba jogerősen bejegyezték.
(5) Ha a kérelmező a (3) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a közraktári engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (3) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.
(5) Ha a kérelmező a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a közraktári engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.
(5) Ha a kérelmező a (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a közraktári engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz. A felügyelet a (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben, ha a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személy a cégjegyzékben nyilvántartott cég, a cég cégkivonatát, valamint a (3) bekezdés a) pontja alapján a részvénytársaság cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(6) A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az igazgatóság tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel az 5. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére - annak a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet a (7) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(6) A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az igazgatóság tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a (3a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel, vagy kéri, hogy az erre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére - annak a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet a (7) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(7) A felügyelet a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagja megfelel az 5. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az igazgatóság tagja megfelel-e az 5. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek.
(7) A felügyelet a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll fenn a (3a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll-e fenn a (3a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel.
(8) A (6) és (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet
a) a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
5/A. §   A fióktelep közraktározási tevékenységét a felügyelet akkor engedélyezi, ha csatolja az 5/B. § szerinti okiratokat, továbbá ha
a) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal;
b) érvényes és hatályos - a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, a fióktelepek feletti felügyeletre is kiterjedő - nemzetközi együttműködési megállapodás van a felügyelet és a külföldi vállalkozás székhelye szerinti országban a közraktári tevékenység felett felügyeletet gyakorló szervezet között;
c) a külföldi vállalkozás nyilatkozik arról, hogy a felügyelet számára lehetővé teszi valamennyi belföldön közraktárként működő szervezeti egységében a helyszíni ellenőrzés lefolytatását;
d) a külföldi vállalkozás nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a belföldön bejegyzett fióktelep útján, cégneve alatt keletkező kötelezettségeiért;
e) a külföldi vállalkozás benyújtja a felügyelethez a székhelye szerint illetékes közraktári tevékenység felett felügyeletet gyakorló szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a székhely szerint illetékes országban közraktári tevékenység folytatására és Magyarországon - ilyen tevékenységet végző - fióktelep létesítésére jogosult, továbbá, ha ehhez külön engedély is kell, akkor azzal is rendelkezik.
5/B. §   A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a külföldi vállalkozás alapító okiratát, valamint harminc napnál nem régebbi cégkivonatát vagy a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti ország ezzel egy tekintet alá eső szervezetének igazolását a külföldi vállalkozás alapításáról, képviseletéről, jegyzett tőkéjéről;
b) a külföldi vállalkozás fióktelepének a magyar cégbíróság általi cégnyilvántartásba történő bejegyzéséről szóló jogerős cégbírósági határozatot;
c) az 5/A. § b)-f) pontjaiban felsorolt okiratokat, szabályzatokat és nyomtatványokat;
d) a külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe vezetőjének (vezetőinek) állampolgárságára, szakmai képesítésére és alkalmazására vonatkozó okiratokat;
e) nyilatkozatot arról, hogy a fióktelep vezetőjének (vezetőinek) nincs köztartozása, továbbá az említettekre vonatkozóan a büntetlen előéletet igazoló okiratot;
f) az alapítónak az előző gazdasági évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását;
g) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vállalkozásnak milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak;
h) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez;
i) a fióktelep formájában működő közraktár vezetője döntési jogkörének leírását, valamint a kérelmező azon testületeinek felsorolását, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;
j) nyilatkozatot arról, hogy tudomása szerint a fióktelep vagy a külföldi vállalkozás ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás.
5/B. §   A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:
a) a külföldi vállalkozás alapító okiratát, valamint harminc napnál nem régebbi cégkivonatát vagy a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti ország ezzel egy tekintet alá eső szervezetének igazolását a külföldi vállalkozás alapításáról, képviseletéről, jegyzett tőkéjéről;
b) a külföldi vállalkozás fióktelepének a magyar cégbíróság általi cégnyilvántartásba történő bejegyzéséről szóló jogerős cégbírósági határozatot;
c) az 5. § (2) bekezdésének b)-f) pontjaiban felsorolt okiratokat, szabályzatokat és nyomtatványokat;
d) a külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe vezetőjének (vezetőinek) állampolgárságára, szakmai képesítésére és alkalmazására vonatkozó okiratokat;
e) nyilatkozatot arról, hogy a fióktelep vezetőjének (vezetőinek) nincs köztartozása, továbbá az említettekre vonatkozóan a büntetlen előéletet igazoló okiratot;
f) az alapítónak az előző üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;
g) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vállalkozásnak milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak;
h) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez;
i) a fióktelep formájában működő közraktár vezetője döntési jogkörének leírását, valamint a kérelmező azon testületeinek felsorolását, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;
j) nyilatkozatot arról, hogy tudomása szerint a fióktelep vagy a külföldi vállalkozás ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás;
k) nyilatkozatot a fióktelep cégjegyzékszámáról, adószámáról, telefon és fax számáról, valamint e-mail címéről.
5/B. §
(1) A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:
a) a külföldi vállalkozás alapító okiratát, valamint harminc napnál nem régebbi cégkivonatát vagy a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti ország ezzel egy tekintet alá eső szervezetének igazolását a külföldi vállalkozás alapításáról, képviseletéről, jegyzett tőkéjéről,
b) az 5. § (2) bekezdés b)-f) pontjában felsorolt okiratokat, szabályzatokat és nyomtatványokat,
c) a külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe vezetőjének (vezetőinek) állampolgárságára, szakmai képesítésére és alkalmazására vonatkozó okiratokat,
d) a fióktelep vezetőjének vagy vezetőinek a büntetlen előéletét igazoló okiratot,
e) az alapítónak az előző üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját,
f) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vállalkozásnak milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak,
g) a fióktelep formájában működő közraktár vezetője döntési jogkörének leírását, valamint a kérelmező azon testületeinek felsorolását, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek,
h) nyilatkozatot arról, hogy tudomása szerint a külföldi vállalkozás ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás,
i) nyilatkozatot a fióktelep telefon- és faxszámáról, valamint e-mail címéről.
(2) A kérelmező a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt akkor kaphat, ha
a) igazolja a külföldi vállalkozás fióktelepének a magyar cégbíróság általi cégnyilvántartásba történő bejegyzését,
a) a külföldi vállalkozás fióktelepének a magyar cégbíróság általi cégnyilvántartásba történő bejegyzése megtörtént,
b) igazolja a fióktelep cégjegyzékszámát, adószámát,
b) nyilatkozatban igazolja a fióktelep cégjegyzékszámát, adószámát,
c) rendelkezik a közraktár tárolási, raktározási tevékenységéhez használt saját raktára működéséhez szükséges telepengedéllyel vagy bejelentéskötelezettség alá tartozó tevékenység esetében a nyilvántartásba vétel igazolásával,
d) a fióktelep ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás, valamint
e) a fióktelep vezetőjének (vezetőinek) nincs köztartozása.
f) a fióktelep vezetője (vezetői)
fa) büntetlen előéletű,
fb) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Btk. XV. fejezet III. címében meghatározott állam és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,
fc) nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
fd) nem áll az fb) alpontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt.
(2a) A kérelmező nem kaphat a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt, ha a fióktelep vezetője (vezetői)
a) büntetett előéletű,
b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság
ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,
bb) a Btk. szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény
elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,
c) a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
d) a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.
(3) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (2) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.
(3) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (2) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz. A (2) bekezdés a) és b) pont igazolása érdekében a felügyelet a külföldi vállalkozás fióktelepének cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(3) Ha a kérelmező a (2)-(2a) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (2)-(2a) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz. A (2) bekezdés a) és b) pont igazolása érdekében a felügyelet a külföldi vállalkozás fióktelepének cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(4) A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a fióktelep vezetője hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel az 5/B. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételnek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére - annak a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(4) A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a fióktelep vezetője hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a (2a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére - annak a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(5) A felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagja megfelel az 5/B. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételnek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az igazgatóság tagja megfelel-e az 5/B. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételnek.
(5) A felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll fenn a (2a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll-e fenn a (2a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel.
(6) A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet
a) a fióktelepként működő közraktári tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a fióktelepként működő közraktári tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára, vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
5/C. §
(1) A közraktár alaptőkéjének, dotációs tőkéjének megváltoztatása iránt kérelmet kell benyújtani a felügyelethez, melyet az akkor engedélyez, ha az nem veszélyezteti a közraktár e törvényben meghatározott biztonságos működését.
(2) A közraktár alaptőkéjének, dotációs tőkéjének megváltoztatása esetén az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) intézkedési tervet, amely bemutatja, hogy az alaptőke, illetőleg a dotációs tőke megváltoztatása milyen hatással van a közraktári tevékenység gyakorlására;
b) a jegyzett tőke megváltoztatása esetén a közraktár igazgatósága által a közgyűlés elé terjesztett határozattervezetet.
5/D. §   A közraktári tevékenység megszüntetését a felügyelet akkor engedélyezi, ha a közraktár a kérelmében meghatározott időpontig valamennyi általa kötött közraktári szerződést teljesítette, az általa kötött közraktári szerződések alapján kibocsátott közraktári jegyeket bevonta, s ezt a felügyelet felé hitelt érdemlően igazolta.
5/D. §   A közraktári tevékenység megszüntetése iránt kérelmet kell benyújtani a felügyelethez. A közraktári tevékenység megszüntetését a felügyelet akkor engedélyezi, ha a közraktár a kérelmében meghatározott időpontig valamennyi általa kötött közraktári szerződést teljesítette, az általa kötött közraktári szerződések alapján kibocsátott közraktári jegyeket bevonta, és ezt a felügyelet felé hitelt érdemlően igazolta.
5/D. §   A közraktári tevékenység megszüntetése iránt kérelmet kell benyújtani a felügyelethez. A közraktári tevékenység megszüntetését a felügyelet akkor engedélyezi, ha a közraktár a kérelmében meghatározott időpontig valamennyi általa kötött közraktári szerződést teljesítette, az általa kötött közraktári szerződések alapján kibocsátott közraktári jegyeket bevonta, a 12/A. §-ban meghatározott felügyeleti díjat megfizette, és ezt a felügyelet felé hitelt érdemlően igazolta.
6. §
(1) Az engedély kiadásáról vagy annak megtagadásáról a felügyelet a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül köteles határozni.
(1) A közraktári tevékenység folytatására vonatkozó engedély iránti kérelmet három példányban kell előterjeszteni.
(1) A közraktári tevékenység folytatására, illetve megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelmet két példányban kell benyújtani.
(2) A felügyelet az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha
a) a kérelem hiányos, és a kérelmező a hiánypótlásra való felhívásnak határidőben nem tett eleget, vagy
b) a kérelmező nem rendelkezik az e törvényben meghatározott feltételekkel.
(2) Ha a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem mellékletei között idegen nyelvű okirat van, mellékelni kell annak a hiteles magyar nyelvű fordítását is.
(2) Az 5. § (2) bekezdésében, az 5/A. §-ban, az 5/B. §-ban, az 5/C. § (2) bekezdésében, a 7. § (3) bekezdésében, a 8. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 13. § (1) bekezdésében foglalt engedélyezési és bejelentési kötelezettség teljesítéséhez szükséges mellékletek - a 2. § (2) és (4)-(5) bekezdésekben megjelölt feltételek megléte, a büntetlenség igazolása, a köztartozásokra vonatkozó igazolások, szakképesítés igazolása, valamint a közraktári jegy tervezet egy-egy példányának kivételével - másolatban is becsatolhatóak. Ha a mellékletek között idegen nyelvű okirat van, mellékelni kell annak a magyar nyelvű fordítását is.
(2) Az 5. § (3) bekezdésében, az 5/A. §-ban, az 5/B. § (1) és (2) bekezdésében, az 5/C. § (2) bekezdésében, a 7. § (3) bekezdésében, a 8. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 13. § (1) bekezdésében foglalt engedélyezési kérelemhez és bejelentési kötelezettség teljesítéséhez szükséges mellékletek, igazolások és nyilatkozatok - a 2. § (4)-(5) bekezdésekben megjelölt feltételek megléte, a büntetlenség igazolása, a köztartozásokra vonatkozó igazolások, szakképesítés igazolása, valamint a közraktári jegy tervezet egy-egy példányának kivételével - másolatban is becsatolhatóak. Ha a mellékletek között idegen nyelvű okirat van, mellékelni kell annak a magyar nyelvű fordítását is.
(3) Az engedély kiadásáról vagy annak megtagadásáról a felügyelet a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül köteles határozni.
(3) Ha az ügyfél a kérelmét hiányosan nyújtotta be, a felügyelet a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül - megfelelő határidő megjelölésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.
(3) Ha az ügyfél a kérelmét hiányosan nyújtotta be, a felügyelet a kérelem beérkezésétől számított huszonkét munkanapon belül - megfelelő határidő megjelölésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.
(3) Ha az ügyfél a kérelmét hiányosan nyújtotta be, a felügyelet a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül - megfelelő határidő megjelölésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.
(4) A felügyelet az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha
a) a kérelem hiányos, és a kérelmező a hiánypótlásra való felhívásnak határidőben nem tett eleget, vagy
b) a kérelmező nem rendelkezik az e törvényben meghatározott feltételekkel.
(4) Az engedély kiadásáról vagy annak megtagadásáról a felügyelet a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül köteles határozni.
(4) Az engedély kiadásáról vagy annak megtagadásáról a felügyelet a kérelem beérkezésétől számított negyvenöt munkanapon belül köteles határozni.
(4) Az engedély kiadásáról vagy annak megtagadásáról a felügyelet a kérelem beérkezését követő naptól számított két hónapon belül köteles határozni.
(5) A felügyelet az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha
a) a kérelem hiányos, és a kérelmező a hiánypótlásra való felhívásnak határidőben nem tett eleget, vagy
b) a kérelmező nem rendelkezik az e törvényben meghatározott feltételekkel.
(5) A közraktárnak a közraktári jegy jóváhagyott tervezete után készült, nyomdai úton előállított mintapéldányt az első kibocsátás előtt archiválás céljából meg kell küldenie a felügyelet részére.
(6) A felügyelet a közraktározási piac tájékoztatása érdekében a honlapján naprakészen és folyamatosan közzéteszi
a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezők jegyzékét (közraktár neve, székhelye, telefon- és faxszáma, e-mail címe, engedély száma, engedélykiadásának időpontja), a tevékenység felfüggesztésének és az engedély visszavonásának tényét és időpontját, valamint a kirendelt felügyeleti biztos nevét, kirendelésének időpontját,
b) azon külföldi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel kölcsönös elismerésen alapuló együttműködési megállapodást kötött.
c) az ellenőrzése eredményeként hozott jogerős és előzetesen végrehajtható határozatát,
d) a döntése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét, és a jogorvoslati eljárás eredményét.
(6a) A (6) bekezdés a) pontja szerinti, a tevékenységi engedéllyel rendelkezőkről szóló jegyzék - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(7) A (2) bekezdésében felsorolt dokumentumok, valamint a 13. § (1) és (3) bekezdésében foglalt bejelentés elektronikus úton is benyújthatóak.

Személyi feltételek

7. §
(1) A közraktár ügyvezetését megfelelő szakképzettséggel rendelkező, a közraktárral munkaviszonyban álló személynek kell ellátnia.
(1) A közraktár vezetését külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező, természetes személynek kell ellátnia, aki
a) a közraktárral munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik;
c) büntetlen előéletű, nincs jogerős határozattal megállapított köztartozása.
(1) A közraktár vezetője, vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel, legalább ötéves - közraktári, banki, vállalati gazdálkodási, államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett - szakmai gyakorlattal és legalább hároméves vezetői gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet, aki a közraktárral munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(1) A közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel, legalább ötéves - közraktári, banki, vállalati gazdálkodási, államigazgatási, pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett - szakmai gyakorlattal és legalább hároméves vezetői gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet, aki a közraktárral munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, és nincs jogerős bírósági határozattal megállapított köztartozása.
(2) Ügyvezetéssel csak büntetlen előéletű, felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkező személyt lehet megbízni, feltéve, hogy nincs jogerős határozattal megállapított köztartozása.
(2) Az ügyvezetésre jelölt személyéről - megbízatását megelőző harminc nappal - a jelölt részletes szakmai önéletrajzának megküldésével a felügyeletet tájékoztatni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személy nem lehet olyan természetes személy, akit bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, továbbá akinek jogerős határozattal megállapított köztartozása van.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkakörben alkalmazandó személy (a továbbiakban: vezetőjelölt) nem lehet olyan természetes személy,
a) aki büntetett előéletű,
b) aki büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Btk. XV. fejezet III. címében meghatározott állam és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,
b) aki büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság
ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,
bb) a Btk. szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény
elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,
c) aki a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy
d) aki a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.
(3) Az ügyvezetésre jelölt személyéről - megbízatását megelőző harminc nappal - a jelölt részletes szakmai önéletrajzának megküldésével a felügyeletet tájékoztatni kell.
(3) Az (1) bekezdés szerinti jelöltet - megbízatását megelőző harminc nappal - a felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a jelölt részletes szakmai önéletrajzát, valamint az (1) és (2) bekezdésekben felsoroltak hitelt érdemlő igazolását is be kell nyújtani.
(3) Az (1) bekezdés szerinti jelöltet - megbízatását megelőző huszonkét munkanappal - a felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a jelölt részletes szakmai önéletrajzát, valamint az (1) és (2) bekezdésekben felsoroltak hitelt érdemlő igazolását is be kell nyújtani.
(3) A vezetőjelöltet - a megbízatására irányuló jogviszony létesítését megelőző huszonkét munkanappal - a felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a vezetőjelölt részletes szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben felsoroltak hitelt érdemlő igazolását is be kell nyújtani. Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. A vezetőjelölttel munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni csak a felügyelet jóváhagyását követően lehet.
(3) A vezetőjelöltet - a megbízatására irányuló jogviszony létesítését megelőző harminc nappal - a felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a vezetőjelölt részletes szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben felsoroltak hitelt érdemlő igazolását is be kell nyújtani. Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. A vezetőjelölttel munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni csak a felügyelet jóváhagyását követően lehet.
(4) A vezetőjelölt hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére - a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez szükséges jóváhagyás iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet a jelöltre vonatkozó (5) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(5) A felügyelet a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója megfelel-e a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója megfelel-e a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(6) A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet
a) a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének jóváhagyása iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének jóváhagyása esetén a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnéséig
kezeli.
8. §
(1) Közraktárban befolyásoló részesedést, illetve azt eredményező vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodást a felügyeletnek előzetesen be kell jelenteni.
(1) Közraktárban befolyásoló részesedés szerzésére irányuló, illetve azt eredményező vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodáshoz a felügyelet előzetes engedélye szükséges.
(1) Közraktárban minősített befolyás megszerzésére irányuló, illetve azt eredményező vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodáshoz a felügyelet előzetes engedélye szükséges.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező adatait, cégmásolatát, külföldi kérelmező esetén a saját államában vezetett cégnyilvántartásba bejegyzett cégadatainak kivonatát, hiteles magyar fordításban;
b) a kérelmező által megszerezni kívánt részesedés mértékének megjelölését;
c) a megállapodás tartalmát.
(2) A közraktárban befolyásoló részesedéssel csak olyan természetes személy, vagy gazdasági társaság rendelkezhet,
a) aki a közraktár óvatos, körültekintő és megbízható működését veszélyeztető befolyástól mentes, és biztosítani képes a közraktár megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzést, valamint
b) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a közraktár feletti hatékony felügyelet gyakorlását.
(2) A közraktárban minősített befolyással csak olyan természetes személy vagy gazdasági társaság rendelkezhet,
a) aki a közraktár óvatos, körültekintő és megbízható működését veszélyeztető befolyástól mentes, és biztosítani képes a közraktár megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzést, valamint
b) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a közraktár feletti hatékony felügyelet gyakorlását.
(3) A befolyásoló részesedés szerzése a bejelentés megtételétől számított tizenöt napon belül megtiltható, ha a részesedést megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos működést, illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A befolyásoló részesedésre, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló módosított 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pit.) fogalmait kell használni.
(3) A befolyásoló részesedés szerzése a bejelentés megtételétől számított tizenöt napon belül megtiltható, ha a részesedést megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos működést, illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A befolyásoló részesedésre, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, módosított 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) fogalmai irányadóak.
(3) Ha a közraktárban természetes személy szerez a (2) bekezdés szerint befolyásoló részesedést, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) személyazonosító és lakcím adatait: név, születési név, anyja születési neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyazonosító igazolvány (útlevél) száma, vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma;
b) a természetes személy büntetlen előéletére vonatkozó igazolást;
c) nyilatkozatot arról, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges összeg a kérelmező törvényes jövedelméből származik;
d) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratokban foglaltak valódiságának ellenőrzéséhez;
e) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervekkel szemben tartozása nincs.
(3) Ha a közraktárban természetes személy szerez a (2) bekezdés szerint minősített befolyást, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) személyazonosító és lakcím adatait: név, születési név, anyja születési neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyazonosító igazolvány (útlevél) száma, vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma;
a) természetes személyazonosító adatait vagy a természetes személy azonosítására alkalmas, a közraktár-felügyelet által kezelhető azonosító kódot, állampolgárságát, lakcímét, értesítési címét,
b) a természetes személy büntetlen előéletére vonatkozó igazolást;
b) nyilatkozatot arról, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges összeg a kérelmező törvényes jövedelméből származik.
c) nyilatkozatot arról, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges összeg a kérelmező törvényes jövedelméből származik;
d) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratokban foglaltak valódiságának ellenőrzéséhez;
e) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervekkel szemben tartozása nincs.
(4) Ha a közraktárban gazdasági társaság szerez az (1) bekezdés szerint befolyásoló részesedést, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a befolyást szerző létesítő okiratának másolatát;
b) nyilatkozatot a befolyást szerző cégjegyzékszámáról, adószámáról;
c) külföldi gazdasági társaság esetében cégkivonatának magyar nyelvű fordítását, vagy igazolást arról, hogy a társaságot a külföldi vállalati nyilvántartásba bejegyezték;
d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a gazdasági társaságnak az adóhatósággal, vámhatósággal szemben tartozása nincs;
e) a gazdasági társaságnak az előző három üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;
f) nyilatkozatot arról, hogy milyen - a számviteli törvény szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak.
(4) Ha a közraktárban gazdasági társaság szerez az (1) bekezdés szerint minősített befolyást, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a befolyást szerző létesítő okiratának másolatát;
b) nyilatkozatot a befolyást szerző cégjegyzékszámáról, adószámáról;
c) külföldi gazdasági társaság esetében cégkivonatának magyar nyelvű fordítását, vagy igazolást arról, hogy a társaságot a külföldi vállalati nyilvántartásba bejegyezték;
d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a gazdasági társaságnak az adóhatósággal, vámhatósággal szemben tartozása nincs;
e) a gazdasági társaságnak az előző három üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;
f) nyilatkozatot arról, hogy milyen - a számviteli törvény szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak.
(4) A természetes személy kérelmező a minősített befolyás szerzéséhez előzetes engedélyt akkor kaphat, ha
a) büntetlen előéletű és
b) jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása nincs.
(5) A felügyelet a befolyásoló részesedés szerzését eredményező megállapodáshoz szükséges előzetes engedély iránti kérelmet annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül elbírálja. A felügyelet a kérelmet elutasíthatja, ha a részesedést megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos működést, illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A befolyásoló részesedésre, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) fogalmai irányadóak.
(5) A felügyelet a minősített befolyás megszerzését eredményező megállapodáshoz szükséges előzetes engedély iránti kérelmet annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül elbírálja. A felügyelet a kérelmet elutasíthatja, ha a befolyást megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos működést, illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A minősített befolyásra, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) fogalmai irányadóak.
(5) Ha a kérelmező a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.
(6) Ha a közraktárban gazdasági társaság szerez az (1) bekezdés szerint minősített befolyást, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) külföldi gazdasági társaság esetében cégkivonatának magyar nyelvű fordítását, vagy igazolást arról, hogy a társaságot a külföldi vállalati nyilvántartásba bejegyezték,
b) a gazdasági társaságnak az előző három üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját,
c) nyilatkozatot arról, hogy milyen - a számviteli törvény szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak.
(7) Ha a kérelmező gazdasági társaság, a közraktárban történő minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedélyt akkor kaphat, ha
a) igazolja a cégjogi adatait, cégjegyzékszámát, adószámát és
a) nyilatkozatban igazolja cégjegyzékszámát, adószámát és
b) jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása nincs.
(8) Ha a kérelmező a (7) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (7) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.
(8) A felügyelet a kérelmező cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. Ha a kérelmező a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.
(9) A felügyelet a minősített befolyás megszerzését eredményező megállapodáshoz szükséges előzetes engedély iránti kérelmet annak beérkezésétől számított tíz munkanapon belül elbírálja. A felügyelet a kérelmet elutasíthatja, ha a befolyást megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos működést, illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A minősített befolyásra, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény fogalmai irányadóak.
(9) A felügyelet a minősített befolyás megszerzését eredményező megállapodáshoz szükséges előzetes engedély iránti kérelmet a beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül elbírálja. A felügyelet a kérelmet elutasíthatja, ha a befolyást megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos működést, illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A minősített befolyásra, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény fogalmai irányadóak.
8/A. §   A felügyelet a 8. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyes adatot a befolyásoló részesedés szerzésére irányuló, illetve azt eredményező, vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodás előzetes engedélyezése céljából a kérelem elbírálásáig kezeli, azt követően törli.
8/A. §   A felügyelet a 8. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyes adatot a minősített befolyás megszerzésére irányuló, illetve azt eredményező vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodás előzetes engedélyezése céljából a kérelem elbírálásáig kezeli, azt követően törli.
8/B. §
(1) A természetes személy minősített befolyása megszerzéséhez szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja azt a tényt, hogy megfelel a 8. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére - annak a természetes személy minősített befolyása megszerzéséhez szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) A felügyelet a hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közraktárban minősített befolyással rendelkező természetes személy megfelel-e a 8. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a közraktárban minősített befolyással rendelkező természetes személy megfelel-e a 8. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet
a) a természetes személy minősített befolyása megszerzésének engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a természetes személy minősített befolyása megszerzésének engedélyezése esetén a természetes személy minősített befolyásának megszűnéséig
kezeli.

II. FEJEZET
A KÖZRAKTÁRAK ÁLLAMI FELÜGYELETE

A felügyelet tartalma

9. §
(1) A közraktárak felügyeletét az 5. § (1) bekezdésében meghatározott szerv látja el. Feladata e körben a közbizalom érdekében a közraktári tevékenység engedélyezése, s a közraktár - e törvényben és a rá vonatkozó egyéb jogszabályokban előírt - kötelezettségei betartásának folyamatos ellenőrzése.
(1) A közraktári piac felügyeletét az 5. § (1) bekezdésében meghatározott szerv látja el. A feladata e körben a piac szabályozása és a közbizalom érdekében a közraktári tevékenység engedélyezése, s a közraktár - e törvényben és a rá vonatkozó egyéb jogszabályokban előírt - kötelezettségei betartásának folyamatos ellenőrzése.
(1) A közraktári piac felügyeletét a felügyelet látja el. A feladata e körben a piac szabályozása és a közbizalom érdekében a közraktári tevékenység engedélyezése, s a közraktár - e törvényben és a rá vonatkozó egyéb jogszabályokban előírt - kötelezettségei betartásának folyamatos ellenőrzése.
(1) A közraktári piac ellenőrzését a felügyelet látja el. A feladata e körben a piac szabályozása és a közbizalom érdekében a közraktári tevékenység engedélyezése, s a közraktár - e törvényben és a rá vonatkozó egyéb jogszabályokban előírt - kötelezettségei betartásának folyamatos ellenőrzése.
(2) A felügyelet hatáskörébe tartozó ügyekben - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló módosított 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A felügyelet hatáskörébe tartozó ügyekben - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A közraktári engedély 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti visszavonása esetén a felügyelet felügyeleti jogkörét a közraktár által kibocsátott valamennyi közraktári jegy bevonásáig gyakorolhatja.
(3) A felügyelet az Állami Bankfelügyelettel együttműködve évente ellenőrzi a közraktári tevékenység törvényben előírt feltételeinek meglétét, a közraktározás és a kölcsönnyújtás gyakorlatát (általános ellenőrzés). A felügyelet az általános ellenőrzésen kívül - egy-egy részterületre kiterjedően - további vizsgálatot rendelhet el.
(3) A felügyelet az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel együttműködve évente ellenőrzi a közraktári tevékenység törvényben előírt feltételeinek meglétét, a közraktározás és a kölcsönnyújtás gyakorlatát (általános ellenőrzés). A felügyelet az általános ellenőrzésen kívül - egy-egy részterületre kiterjedően - további vizsgálatot rendelhet el.
(3) A felügyelet évente ellenőrzi a közraktári tevékenység törvényben előírt feltételeinek meglétét, a közraktározás és - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével együttműködve - a kölcsönnyújtás gyakorlatát (általános ellenőrzés). A felügyelet az általános ellenőrzéseken kívül - egy-egy részterületre kiterjedően - egyéb célvizsgálatot is elrendelhet.
(3) A felügyelet évente ellenőrzi a közraktári tevékenység törvényben előírt feltételeinek meglétét, a közraktározás és - a PSZÁF-fel együttműködve - a kölcsönnyújtás gyakorlatát (általános ellenőrzés). A felügyelet az általános ellenőrzéseken kívül - egy-egy részterületre kiterjedően - egyéb célvizsgálatot is elrendelhet.
(3) A felügyelet évente ellenőrzi a közraktári tevékenység törvényben előírt feltételeinek meglétét, a közraktározás és - az MNB-vel együttműködve - a kölcsönnyújtás gyakorlatát (általános ellenőrzés). A felügyelet az általános ellenőrzéseken kívül - egy-egy részterületre kiterjedően - egyéb célvizsgálatot is elrendelhet.
(4) Az ellenőrzés során a közraktár köteles
a) az ingatlanra vonatkozó, harminc napnál nem régebbi tulajdoni lapot,
b) az éves beszámolóját, és a beszámoló óta eltelt időszakról készült jelentést,
b) a közraktározási biztosíték fennállására vonatkozó igazolást,
c) a közraktári szerződésekről és a kiállított közraktári jegyekről, valamint a közraktározott áru becsértékéről vezetett nyilvántartását,
d) az általa nyújtott kölcsönökről készített kimutatást, továbbá
e) egyéb az ellenőrzéshez szükséges iratokat
a felügyelet rendelkezésére bocsátani.
(5) Az egyes részterületek vizsgálatához a felügyeleti ellenőrzés során a közraktártól be lehet kérni a szükségesnek tartott iratokat, amit a közraktár köteles megküldeni. A vizsgálat során helyszíni ellenőrzés rendelhető el.
(5) Az általános ellenőrzések és célvizsgálatok megállapításairól a felügyelet vizsgálati jelentést készít. A vizsgálati jelentés tartalmazza a zálogkölcsönnyújtás gyakorlatára vonatkozó megállapításokat is, amennyiben arra a vizsgálat kiterjedt. A vizsgálati jelentés jogszabálysértésre vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvvel vagy egyéb bizonyítékkal kell alátámasztani. A vizsgálati jelentést a közraktár részére át kell adni, amelyre az tizenöt napon belül észrevételt tehet. A felügyelet szükség esetén, illetve az ügyfél kérésére a határozathozatal előtt zárótárgyalást tarthat.
(5) Az általános ellenőrzések és célvizsgálatok megállapításairól a felügyelet vizsgálati jelentést készít. A vizsgálati jelentés tartalmazza a zálogkölcsönnyújtás gyakorlatára vonatkozó megállapításokat is, amennyiben arra a vizsgálat kiterjedt. A vizsgálati jelentés jogszabálysértésre vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvvel vagy egyéb bizonyítékkal kell alátámasztani. A vizsgálati jelentést a közraktár részére át kell adni, amelyre az tíz munkanapon belül észrevételt tehet. A felügyelet szükség esetén, illetve az ügyfél kérésére a határozathozatal előtt zárótárgyalást tarthat.
(5) Az általános ellenőrzések és célvizsgálatok megállapításairól a felügyelet vizsgálati jelentést készít. A vizsgálati jelentés tartalmazza a zálogkölcsönnyújtás gyakorlatára vonatkozó megállapításokat is, amennyiben arra a vizsgálat kiterjedt. A vizsgálati jelentés jogszabálysértésre vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvvel vagy egyéb bizonyítékkal kell alátámasztani. A vizsgálati jelentést a közraktár részére át kell adni, amelyre az tizenöt napon belül észrevételt tehet. A felügyelet szükség esetén, illetve az ügyfél kérésére a határozathozatal előtt zárótárgyalást tarthat.
(6) A felügyelet részéről eljáró személy az ellenőrzés során jogosult a közraktár helyiségeibe belépni, az iratokba betekinteni, s felvilágosítást kérni. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. A felügyelet előírhatja a közraktár számára egyes adatok időszakonkénti jelentését.
(6) A felügyelet részéről eljáró személy az ellenőrzés során jogosult a közraktár helyiségeibe belépni, az iratokba betekinteni, az adathordozók tartalmát megismerni, felvilágosítást kérni. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. A felügyelet előírhatja a közraktár számára egyes adatok időszakonkénti jelentését.
(7) A felügyeleti vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a közraktár részére át kell adni, lehetőséget adva, hogy arra észrevételt tegyen.
9/A. §
(1) Az e törvény szerinti eljárási cselekmények - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 160-162. §-a szerinti elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók.
(2) A hatóság biztosítja az ügyfél részére az elektronikus úton történő időpontfoglalást, illetve időpont-egyeztetést, továbbá a Ket. 164. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti általános tájékoztató szolgáltatást nyújt.
(3) A felügyelet az eljárását szakértő kirendelése esetén, illetve szakvélemény kérésekor a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti.
(4) A felügyelet hivatalból indított eljárása az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel.
(5) A felügyelet ellenőrzési tevékenysége tekintetében az ügyintézési határidő kilencven nap.
(5) A felügyelet ellenőrzési tevékenysége tekintetében az ügyintézési határidő hatvanöt munkanap.
(5) A felügyelet ellenőrzési tevékenysége tekintetében az ügyintézési határidő három hónap.
(6) A törvény hatálya alá tartozó ügyekben természetes személy ügyfél kérelmet kizárólag a felügyelethez terjeszthet be.
(7) A felügyelet előtt hivatalból folytatott eljárásban a felügyelet erre irányuló felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, illetve az eljárást megszüntetheti.
(8) A felügyelet döntését a felügyeleti szerv nem változtathatja meg.
(8) A felügyelet döntését a felügyeleti szerv nem változtathatja meg, valamint nem semmisítheti meg.
(9) A felügyelet döntései ellen fellebbezésnek nincs helye.
9/B. §   Ha a felügyelet a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy
a) az igazgatóság tagja, a fióktelep vezetője, a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója
aa) büntetett előéletű,
ab) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Btk. XV. fejezet III. címében meghatározott állam és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,
ab) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság
1. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,
2. a Btk. szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamistanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény
elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,
ac) a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll vagy
ad) az ab) alpontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, illetve
b) a közraktárban minősített befolyással rendelkező természetes személy büntetett előéletű,
erről a tényről haladéktalanul értesíti az a) pont esetében a közraktárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az érintett személlyel a jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt munkanapon belül szüntesse meg, és a jogviszony megszüntetésének tényéről a felügyeletet értesítse, a b) pont esetén a minősített befolyással rendelkező természetes személyt, hogy harminc munkanapon belül a minősített befolyását szüntesse meg.
b) a közraktárban minősített befolyással rendelkező természetes személy büntetett előéletű,
erről a tényről haladéktalanul értesíti az a) pont esetében a közraktárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az érintett személlyel a jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy napon belül szüntesse meg, és a jogviszony megszüntetésének tényéről a felügyeletet értesítse, a b) pont esetén a minősített befolyással rendelkező természetes személyt, hogy negyvenöt napon belül a minősített befolyását szüntesse meg.

Felügyeleti jogkörben hozott határozatok

10. §
(1) Ha a felügyeleti vizsgálat eredményeként jogsértést állapítanak meg, annak súlyától függően a felügyelet
a) kötelezheti a közraktárat, hogy a megadott határidőn belül küszöbölje ki a jogsértést, illetve tevékenységét a jogszabályoknak megfelelően végezze;
b) felfüggesztheti a közraktár tevékenységét;
c) visszavonhatja a közraktári engedélyt.
d) a közraktárt ötvenezer forinttól ötvenmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja.
e) a PSZÁF egyetértésével megtilthatja a zálogkölcsön-nyújtási tevékenység folytatását.
e) az MNB egyetértésével megtilthatja a zálogkölcsön-nyújtási tevékenység folytatását.
(1a) A felügyelet az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott intézkedéssel egyidejűleg értesíti a közraktárral a közraktározási biztosítékra szerződéses jogviszonyban álló hitelintézetet vagy biztosítót.
(2) Ha a közraktár az (1) bekezdés a) pontja szerinti felszólításnak az abban meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, a felügyelet újabb határozattal a közraktári tevékenység felfüggesztéséről vagy az engedély visszavonásáról határozhat.
(2) Ha a közraktár a felügyelet felszólításának az abban meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, a felügyelet újabb határozattal az (1) bekezdés b)-d) pontjában, valamint a (4) bekezdésben foglalt szankciókat alkalmazhatja.
(2) Ha a közraktár a felügyelet felszólításának az abban meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, a felügyelet újabb határozattal az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (4) bekezdésben foglalt szankciókat alkalmazhatja.
(3) A felügyelet határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de határozatait - a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül - bíróság előtt megtámadhatja az, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz.
(3) A felügyelet határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.
(4) A felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseken kívül a közraktár vezetőjét - a jogsértés mértékétől függően - egymillió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezheti.
(4) A felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseken kívül a közraktár vezetőjét - a jogsértés mértékétől függően - egymillió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezheti, illetve kötelezheti az igazgatóságot vagy az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgatót a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására. Az intézkedés elmulasztása esetén a felügyelet a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.
(5) Amennyiben az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazására azért került sor, mert a közraktár vezetőjének tevékenysége a közraktár biztonságos, jogszabályszerű működését veszélyezteti, a felügyelet a közraktár vezetőjét öt évre eltilthatja attól, hogy a közraktárban vezető tisztséget lásson el.
(6) Az (1) bekezdés d) pontjában, valamint a (4) bekezdésben meghatározott bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.
10/A. §
(1) A felügyelet felfüggeszti a közraktár tevékenységét, ha a külföldi vállalkozás közraktári tevékenysége felett felügyeletet gyakorló, székhely szerint illetékes szervezet a külföldi vállalkozás tevékenységét felfüggesztette.
(2) A felügyelet visszavonja a közraktári engedélyt, ha a külföldi vállalkozás a fióktelepét megszüntette.
11. §
(1) Ha tevékenységét felfüggesztik, vagy engedélyét visszavonják, a közraktár - a határozatban megjelölt időponttól kezdődően - újabb közraktári szerződést akkor sem köthet, ha a határozatot bíróság előtt megtámadta. Felfüggesztés esetén a korábban kötött közraktári szerződésekből eredő kötelezettségeket teljesíteni kell.
(1) Ha tevékenységét felfüggesztik, vagy engedélyét visszavonják, a közraktár - a határozatban megjelölt időponttól kezdődően - újabb közraktári szerződést akkor sem köthet, ha a határozatot bíróság előtt megtámadta. Felfüggesztés és az engedély visszavonása esetén a korábban kötött közraktári szerződésekből eredő kötelezettségeket teljesíteni kell.
(2) A közraktári engedély visszavonása esetén a határozatban megjelölt időponttól kezdődően a közraktárhoz felügyeleti biztost kell kirendelni. A kirendeléstől kezdődően a közraktár közraktári tevékenységgel, kölcsönügylettel kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével tehet. Ha a felügyelet álláspontja szerint fennáll a veszélye annak, hogy a közraktár a törvény szerinti kártérítési kötelezettségének nem tud eleget tenni, a felügyelet a közraktár vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatok érvényességét a felügyeleti biztos ellenjegyzéséhez kötheti.
(2) A közraktári tevékenység felfüggesztése vagy az engedély visszavonása esetén a határozatban megjelölt időponttól kezdődően a közraktárhoz felügyeleti biztost kell kirendelni. A kirendeléstől kezdődően a közraktár közraktári tevékenységgel, kölcsönügylettel kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével tehet. Ha a felügyelet álláspontja szerint fennáll a veszélye annak, hogy a közraktár a törvény szerinti kártérítési kötelezettségének nem tud eleget tenni, a felügyelet a közraktár vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatok érvényességét a felügyeleti biztos ellenjegyzéséhez kötheti.
(2) A közraktári tevékenység felfüggesztése vagy az engedély visszavonása esetén a határozatban megjelölt időponttól kezdődően a közraktárhoz felügyeleti biztost kell kirendelni. A kirendeléstől kezdődően a közraktár közraktári tevékenységgel, kölcsönügylettel kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével tehet. Ha a felügyelet álláspontja szerint fennáll a veszélye annak, hogy a közraktár e törvény szerinti kötelezettségének nem tud eleget tenni, a felügyelet a közraktár vagyonával kapcsolatos intézkedések érvényességét a felügyeleti biztos ellenjegyzéséhez kötheti. A felügyeleti biztos részére a felügyelet a közraktárhoz való kirendelésével összefüggésben más feladatot is megállapíthat.
(2) A közraktári tevékenység felfüggesztése vagy az engedély visszavonása esetén a határozatban megjelölt időponttól kezdődően a közraktárhoz felügyeleti biztost kell kirendelni. A kirendeléstől kezdődően a közraktár közraktári tevékenységgel, kölcsönügylettel kapcsolatos, valamint a közraktározási biztosítékból történő kifizetésre vonatkozó jognyilatkozatot csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével tehet. Ha a felügyelet álláspontja szerint fennáll a veszélye annak, hogy a közraktár e törvény szerinti kötelezettségének nem tud eleget tenni, a felügyelet a közraktár vagyonával kapcsolatos intézkedések érvényességét a felügyeleti biztos ellenjegyzéséhez kötheti. A felügyeleti biztos részére a felügyelet a közraktárhoz való kirendelésével összefüggésben más feladatot is megállapíthat.
(3) Felügyeleti biztosnak olyan természetes személy nevezhető ki, aki megfelel a közraktár vezetőjével szemben támasztott, a 7. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(3) Felügyeleti biztosnak olyan természetes személy nevezhető ki, aki megfelel a közraktár vezetőjével szemben támasztott, a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és e követelmények hitelt érdemlő igazolását a kinevezéssel egyidejűleg benyújtja a felügyeletnek.
(4) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a közraktár igazgatósági tagjának a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad. A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért kizárólag a felügyeletnek tartozik felelősséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthető. A felügyeleti biztos által e minőségben harmadik személynek okozott károkért a felügyelet felel.
(5) Az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a felügyelet által a közraktárral szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a közraktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
(6) A felügyeleti biztost kirendelő határozat rendelkező részét a felügyelet a cégbíróságnak megküldi, valamint kérelmezi a felügyeleti biztos nevének, munkahelyének, beosztásának, és a kirendelés kezdő időpontjának a Cégközlönyben történő közzétételét.
(7) Ha a felügyeleti biztost a közraktár képviseletében eljáró személy akadályozza az e törvényben és a felügyelet által esetileg meghatározott tevékenységének gyakorlásában, akkor közjegyző, illetőleg rendőrség közreműködését veheti igénybe.
(8) A felügyeleti biztos a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint helyszíni szemlét végezhet.
12. §
(1) Ha a közraktár a közraktározásból folyó kötelezettségeinek eleget tett vagy a felügyeleti biztos további munkájára nincs szükség, a felügyelet a biztost visszarendeli, egyben kötelezi a közraktárat a kirendeléssel kapcsolatos költségek megtérítésére. A felügyeleti biztos javadalmazását a felügyelet biztosítja.
(1) Ha a közraktár a közraktározásból eredő kötelezettségeinek eleget tett, vagy a felügyeleti biztos további munkájára nincs szükség, a felügyelet a felügyeleti biztost visszarendeli, egyben kötelezi a közraktárat a felügyeleti biztos javadalmazásának és a kirendeléssel kapcsolatos egyéb költségek megtérítésére.
(2) A felügyeleti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyet az ipari és kereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel együttes rendeletben határoz meg.
(2) A felügyeleti eljárásért felügyeleti eljárási díjat kell fizetni. A felügyeleti eljárási díj alapja az előző naptári évben (beszámolási időszakban) - a 16. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,5 ezreléke.
(2) A felügyeleti eljárásért felügyeleti eljárási díjat kell fizetni. A felügyeleti eljárási díj mértéke az előző naptári évben (beszámolási időszakban) - a 16. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,5 ezreléke, de legfeljebb tízmillió forint.
(2) A felügyeleti biztost visszarendelő határozat rendelkező részét a felügyelet a cégbíróságnak megküldi, valamint kérelmezi a felügyeleti biztos nevének, munkahelyének, beosztásának, és a visszarendelés időpontjának a Cégközlönyben történő közzétételét.
(3) A közraktári engedély visszavonásáról a felügyelet értesíti az illetékes cégbíróságot, s határozatát a Cégközlönyben is közzé kell tenni.
(3) A felügyeleti eljárási díjat a tárgyévet követő év március 31-éig kell befizetni az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium részére. Azok a közraktárak, amelyek tevékenységüket év közben megszüntették - a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül - a megszüntetésig kibocsátott közraktárjegyek értéke alapján kötelesek a felügyeleti eljárási díjat befizetni. A befizetés részletes szabályait az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter rendeletben szabályozza.
(3) A felügyeleti eljárási díj nyolcvan százalékát a Gazdasági Minisztérium részére, húsz százalékát az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet részére a tárgyévet követő év március 31-ig kell befizetni. Azok a közraktárak, amelyek tevékenységüket év közben megszüntették - a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül - a megszüntetésig kibocsátott közraktári jegyek értéke alapján kötelesek a felügyeleti eljárási díjat befizetni. A befizetés részletes szabályait a gazdasági miniszter rendeletben szabályozza.
(3) A felügyeleti eljárási díj nyolcvan százalékát a kereskedelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére, húsz százalékát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére a tárgyévet követő év március 31-ig kell befizetni. Azok a közraktárak, amelyek tevékenységüket év közben megszüntették - a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül - a megszüntetésig kibocsátott közraktári jegyek értéke alapján kötelesek a felügyeleti eljárási díjat befizetni. A befizetés részletes szabályait a kereskedelemért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
(3) A Felügyelet a felügyeleti biztos 7. § (2) bekezdés szerinti személyes adatait a felügyeleti biztos visszarendelési időpontjának a Cégközlönyben való közzétételének napjáig kezeli.
(4) A közraktári engedély visszavonásáról a felügyelet értesíti az illetékes cégbíróságot, s határozatát a Cégközlönyben is közzé kell tenni.

A felügyeleti díj

12/A. §
(1) A felügyeleti eljárásért a közraktár felügyeleti eljárási díjat fizet a kereskedelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére. A felügyeleti eljárási díj mértéke az előző naptári évben (beszámolási időszakban) - a 16. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,4 ezreléke, de legfeljebb tizenötmillió forint.
(1) A felügyeleti eljárásért a közraktár felügyeleti eljárási díjat fizet a felügyelet részére. A felügyeleti eljárási díj mértéke az előző naptári évben (beszámolási időszakban) - a 16. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,4 ezreléke, de legfeljebb tizenötmillió forint.
(1) A felügyeleti eljárásért a közraktár felügyeleti díjat fizet a felügyelet részére. A felügyeleti díj mértéke az előző naptári évben (beszámolási időszakban) - a 16. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,4 ezreléke, de legfeljebb tizenötmillió forint.
(1) A felügyeleti eljárásért a közraktár felügyeleti díjat köteles fizetni.
(2) A felügyeleti eljárási díjat a tárgyévet követő év március 31-ig kell befizetni. Azok a közraktárak, amelyek tevékenységüket év közben megszüntették - a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül - a megszüntetésig kibocsátott közraktári jegyek értéke alapján kötelesek a felügyeleti eljárási díjat befizetni. A befizetés részletes szabályait a kereskedelemért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
(2) A felügyeleti eljárási díjat a tárgyévet követő év március 31-ig kell befizetni. Azok a közraktárak, amelyek tevékenységüket év közben megszüntették - a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül - a megszüntetésig kibocsátott közraktári jegyek értéke alapján kötelesek a felügyeleti eljárási díjat befizetni.
(2) A felügyeleti díjat a tárgyévet követő év március 31-ig kell befizetni. Azok a közraktárak, amelyek tevékenységüket év közben megszüntették - a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül - a megszüntetésig kibocsátott közraktári jegyek értéke alapján kötelesek a felügyeleti díjat befizetni.
(2) A felügyeleti díj alapdíjból és az előző naptári évben kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték alapján megállapított forgalomarányos díjból áll.
(3) A 28. §-ban meghatározott zálogkölcsön nyújtására is engedéllyel rendelkező közraktár felügyeleti díjat fizet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. A felügyeleti díj a (4)-(5) bekezdés szerint számított alapdíj összege.
(3) A közraktár az alapdíjat a felügyelet részére, továbbá, amennyiben a közraktár a 28. §-ban meghatározott zálogkölcsön nyújtására is engedéllyel rendelkezik, a PSZÁF részére is köteles megfizetni.
(3) A közraktár az alapdíjat a felügyelet részére, továbbá, amennyiben a közraktár a 28. §-ban meghatározott zálogkölcsön nyújtására is engedéllyel rendelkezik, az MNB részére is köteles megfizetni.
(4) Az alapdíj az alapdíjegység és az (5) bekezdés szerinti szorzószám szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.
(4) Az alapdíj az alapdíjegység, valamint az (5) és a (6) bekezdésben meghatározott szorzószám szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.
(5) A szorzószám közraktár esetén: négy.
(5) A felügyelet részére fizetendő alapdíj szorzószáma: húsz.
(6) A PSZÁF részére fizetendő alapdíj szorzószáma: négy.
(6) Az MNB részére fizetendő alapdíj szorzószáma: négy.
(7) A forgalomarányos felügyeleti díj mértéke az előző naptári évben, illetve beszámolási időszakban kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,4 ezreléke, de legfeljebb tizennégymillió forint.
12/B. §   A közraktári tevékenység engedélyezéséért, valamint az 5/C. §-ban, az 5/D. §-ban, a 8. §-ban és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyezési eljárásért a kérelmező igazgatási szolgáltatási díjat fizet a felügyelet részére.
12/C. §
(1) A 12/A. § szerint meghatározott felügyeleti díjat a tárgyévet követő év január 31-ig kell befizetni. Az a közraktár, amely tevékenységét év közben kezdte meg, a felügyeleti díjat első ízben a tevékenység megkezdését követő év január 31-ig köteles megfizetni. Az a közraktár, amely tevékenységének megszüntetését év közben kezdeményezte, vagy amelynek tevékenységi engedélyét a felügyelet év közben vonta vissza, a felügyeleti díjat a bejelentés napjától, illetve a visszavonó határozat közlésének napjától számított harminc napon belül köteles megfizetni.
(2) A felügyelet részére határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(3) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén az esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
(4) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felügyeleti díj felszámításának időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.

Bejelentési kötelezettség

13. §   A közraktár köteles a felügyeletnek haladéktalanul írásban bejelenteni
a) fizetésképtelensége veszélyét, fizetéseinek vagy közraktári tevékenységének beszüntetését;
a) fizetésképtelensége veszélyét, közraktári tevékenysége megszüntetésének szándékát;
b) a közraktári tevékenységgel kapcsolatos személyi és tárgyi feltételekben bekövetkezett változást, illetve a tárgyi feltételek megszűnését;
c) az alaptőke (jegyzett tőke) felemelésére vagy leszállítására irányuló szándékát;
c) az alaptőke (jegyzett tőke), a dotációs tőke felemelésére vagy leszállítására irányuló szándékát;
d) cégadatainak megváltozását;
e) a részvénytársaság tulajdonosi szerkezetének megváltozását;
f) az alapszabály, alapító okirat engedélyt nem igénylő változását; valamint
g) az üzletszabályzat módosítását.
h) az alkalmazni kívánt közraktári jegyek, letéti könyv megváltoztatásának szándékát;
i) fióktelep esetén a külföldi vállalkozás cégadatainak megváltozását, tevékenységének megszüntetését, felfüggesztését.
13. §
(1) A közraktár köteles az alábbi változásokat előzetesen engedélyezés céljából a felügyeletnek írásban bejelenteni:
a) az üzletszabályzat módosításának szándékát;
b) a zálogkölcsönnyújtási szabályzat módosításának szándékát;
c) az alkalmazni kívánt közraktári jegyek, letéti könyv megváltoztatásának szándékát.
(2) A felügyelet az engedélyezés iránti kérelemről annak beérkezésétől számított harminc napon belül, az (1) bekezdés b) pontja esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével, határozatban dönt.
(2) A felügyelet az engedélyezés iránti kérelemről annak beérkezésétől számított huszonkét munkanapon belül, az (1) bekezdés b) pontja esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a zálogkölcsön-nyújtási szabályzat módosításának jogszerűsége tekintetében kiadott szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével, határozatban dönt.
(2) A felügyelet az engedélyezés iránti kérelemről a beérkezését követő naptól számított harminc napon belül, az (1) bekezdés b) pontja esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a zálogkölcsön-nyújtási szabályzat módosításának jogszerűsége tekintetében kiadott szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével, határozatban dönt.
(2) A felügyelet az engedélyezés iránti kérelemről a beérkezését követő naptól számított harminc napon belül, az (1) bekezdés b) pontja esetén a PSZÁF-nek a zálogkölcsön-nyújtási szabályzat módosításának jogszerűsége tekintetében kiadott szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével, határozatban dönt.
(2) A felügyelet az engedélyezés iránti kérelemről a beérkezését követő naptól számított harminc napon belül, az (1) bekezdés b) pontja esetén az MNB-nek a zálogkölcsön-nyújtási szabályzat módosításának jogszerűsége tekintetében kiadott szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével, határozatban dönt.
(3) A közraktár köteles az alábbiakat haladéktalanul írásban bejelenteni a felügyeletnek:
a) ha költséget, ráfordítást eredményező kötelezettségeinek összege eléri a közraktár saját tőkéjének huszonöt százalékát;
a) ha költséget, ráfordítást eredményező kötelezettségeinek összege eléri a közraktár az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőkéjének huszonöt százalékát;
b) fizetésképtelensége veszélyét;
c) szétválási vagy egyesülési szándékát;
d) a közraktári tevékenységgel kapcsolatos személyi és tárgyi feltételekben bekövetkezett változást, illetve a tárgyi feltételek megszűnését;
e) cégadatainak megváltozását;
f) a részvénytársaság tulajdonosi szerkezetének megváltozását;
g) a létesítő okirat engedélyt nem igénylő változását.
h) a közraktározási biztosíték nyújtási formájának megváltoztatását;
i) a 2. § (5) bekezdése szerinti ingatlanvagyon összetételének változására irányuló szándékát.
(3a) A közraktár köteles az arra jogosult szerv által elfogadott, könyvvizsgálói záradékot, vagy a könyvvizsgálói záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést tartalmazó, a számviteli törvény szerinti beszámolóját, annak elfogadását követő tizenöt napon belül a felügyeletnek megküldeni.
(4) A felügyelet harminc napon belül megvizsgálja, hogy a (3) bekezdés a)-d) pontjai szerinti bejelentésben foglalt esemény veszélyezteti-e a közraktár zavartalan működését, kötelezettségeinek teljesítését, illetve igényel-e felügyeleti intézkedést.
(4) A felügyelet huszonkét munkanapon belül megvizsgálja, hogy a (3) bekezdés a)-d) pontjai szerinti bejelentésben foglalt esemény veszélyezteti-e a közraktár zavartalan működését, kötelezettségeinek teljesítését, illetve igényel-e felügyeleti intézkedést.
(4) A felügyelet harminc napon belül megvizsgálja, hogy a (3) bekezdés a)-d) pontjai szerinti bejelentésben foglalt esemény veszélyezteti-e a közraktár zavartalan működését, kötelezettségeinek teljesítését, illetve igényel-e felügyeleti intézkedést.

MÁSODIK RÉSZ
A KÖZRAKTÁRI TEVÉKENYSÉGRŐL

III. FEJEZET
A KÖZRAKTÁROZÁS

A közraktári szerződés fogalma

14. §
(1) Közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. A szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.
(2) Ha a közraktár a letett áruról nem állít ki közraktári jegyet, az ügylet a Ptk. szerinti letétnek minősül.

A szerződés tárgya és tartalma

15. §
(1) A közraktári szerződés tárgya olyan áru lehet, amely a személy- és vagyonbiztonságot, illetve a közraktárban letett más árukat nem veszélyeztet.
(2) Jövedéki terméket csak jövedéki engedéllyel rendelkező jövedéki alany helyezheti el a közraktárban, és válthatja ki onnan.
(2) A jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó terméket közraktárban elhelyezni, vagy kiszolgáltatni a Jöt. rendelkezéseinek figyelembevételével lehet.
(2) A jövedéki adóról szóló törvény hatálya alá tartozó terméket közraktárban elhelyezni, vagy kiszolgáltatni a jövedéki adóról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével lehet.
(3) A semmis közraktári szerződés alapján kiállított közraktári jegy nem értékpapír. A közraktári jegy vagy bármely részének jóhiszemű megszerzőjével szemben a semmisségre nem lehet hivatkozni.
(3) A semmis közraktári szerződés alapján kiállított közraktári jegy nem értékpapír. A közraktári jegy vagy bármely részének jóhiszemű megszerzőjével szemben érvénytelenségre nem lehet hivatkozni.
(4) A közraktár a semmisség megállapítását követően felszólítja a letevőt az áru harminc napon belül történő átvételére. Az átvétel elmulasztása esetén a közraktár jogosult az árut értékesíteni, a befolyt összegből a költségeit levonni, és köteles a fennmaradó összeget bírói letétbe helyezni.
(4) A közraktár a semmisség megállapítását követően felszólítja a letevőt az áru harminc napon belül történő átvételére. Az átvétel elmulasztása esetén a közraktár jogosult az árut értékesíteni, a befolyt összegből a költségeit levonni, és köteles a fennmaradó összeget bírósági vagy közjegyzői letétbe helyezni.
16. §
(1) A közraktári szerződésben meg kell határozni a szerződés időtartamát, a teljesítés helyét, az áru mennyiségét, minőségét, értékét, a raktárban történő elhelyezésének és a raktározásának módját, valamint a közraktári díjat.
(1) A közraktári szerződésben meg kell határozni a szerződés időtartamát, a teljesítés helyét, az áru mennyiségét, minőségét, értékét, raktárban történő elhelyezésének, raktározásának, kezelésének és biztosításának módját, valamint a közraktári díjat és a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díját. A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a 17. § szerinti szabályzatok a szerződés részét képezik.
(1) A közraktári szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a szerződés időtartamát,
b) a teljesítés helyét,
c) az áru megnevezését, mennyiségét, minőségét, értékét,
d) a raktár pontos helyét és jelölését,
e) a raktár típusát (saját vagy művi raktár),
f) a tárolás módját a (3) bekezdés szerint,
g) az áru csomagolását,
h) az áru kezelésére és biztosítására vonatkozó rendelkezést,
i) a közraktári díjat és a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díját,
j) azt a tényt, hogy a 17. § szerinti szabályzatok is a szerződés részét képezik,
k) a szerződő felek cégszerű aláírását és keltezést.
(2) Közraktári szerződést csak határozott időtartamra, legfeljebb egy évre lehet kötni, s annak időtartamát nem lehet meghosszabbítani. Ha a szerződés lejártát követően az árut nem értékesítik, a közraktári jegy birtokosa és a közraktár új szerződést köthetnek. Ilyenkor a korábbi szerződés alapján kiállított közraktári jegyet be kell vonni és érvényteleníteni kell.
(3) A közraktározás - a felek megállapodása alapján - történhet oly módon, hogy az árut
a) a többi árutól elkülönítve, vagy
b) a többi letevő azonos fajú helyettesíthető áruival összekeverve
b) a többi letevő vagy azonos letevő különböző szerződés alapján közraktározott, azonos fajú helyettesíthető áruival összekeverve
tárolják.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában írt esetben a közraktárnak a közraktári jegy alapján a letevő által letett árut kell kiadni, a b) pont szerinti esetben a közraktári jegy birtokosa a közraktártól a letett áru alapján megállapított és közraktári jegyen megjelölt minőségnek és mennyiségnek megfelelő áru kiadására tarthat igényt.
(5) A közraktárnak és a letevőnek meg kell állapítania, hogy a közraktár által történő átvétel időpontjában az áru milyen értéket képvisel és azt a közraktári jegyre, valamint a letéti könyvbe is be kell jegyezni. Eltérő megállapodás hiányában az áru értéke a letevő könyveiben az áru értékeként megjelölt összeg. A felek megállapodhatnak abban is, hogy az áru értékét szakértő állapítsa meg. Az áru így megállapított értéke az alapja a kártérítési igénynek, valamint az áru kiszolgáltatásakor az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségnek.
(5) A közraktárnak és a letevőnek meg kell állapítania, hogy a közraktár által történő átvétel időpontjában az áru milyen értéket képvisel és azt a közraktári jegyre, valamint a letéti könyvbe is be kell jegyezni. Eltérő megállapodás hiányában az áru értéke a letevő könyveiben az áru értékeként megjelölt összeg. A felek megállapodhatnak abban is, hogy az áru értékét szakértő állapítsa meg. Az áru így megállapított értéke az alapja a kártérítési igénynek.
(5) A letevő a közraktározás megkezdésekor köteles az áru minőségét tanúsítani. A közraktár és a letevő a minőségre tekintettel megállapodik, hogy a közraktár által történő átvétel időpontjában az áru milyen értéket képvisel, amelyet a közraktári szerződésben rögzíteni kell. Eltérő megállapodás hiányában az áru értéke a letevő könyveiben az áru értékeként megjelölt összeg. A felek megállapodhatnak abban is, hogy az áru értékét szakértő állapítsa meg. Az áru így megállapított értéke az alapja a kártérítési igénynek.
(5) A letevő a közraktározás megkezdésekor köteles az áru minőségét tanúsítani, és származását igazolni. A közraktár és a letevő a minőségre tekintettel megállapodik, hogy a közraktár által történő átvétel időpontjában az áru milyen értéket képvisel, amelyet a közraktári szerződésben rögzíteni kell. Eltérő megállapodás hiányában az áru értéke a letevő könyveiben az áru értékeként megjelölt összeg. A felek megállapodhatnak abban is, hogy az áru értékét szakértő állapítsa meg. Az áru így megállapított értéke az alapja a kártérítési igénynek.
(6) Az áru szavatosságának megőrzése érdekében a letevő és a közraktár megállapodhat abban, hogy a közraktározás ideje alatt a letevő az árut azonos fajtájú, mennyiségű, és minőségű áruval kicserélje. A letett áru kicserélésére vonatkozó részletes szabályokat a közraktár üzletszabályzatában kell rögzíteni.
17. §
(1) A közraktár üzleti és díjszabályzatot köteles készíteni és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben közzétenni.
(2) A szabályzatnak tartalmaznia kell:
a) a raktározható áru körét, az áru közraktárban történő elhelyezésének, őrzésének, az áru kísérőokmányainak, a közraktári tevékenységből eredő és egyéb szolgáltatásoknak, az áru árverés útján történő értékesítésének szabályait, feltételeit, valamint
a) a raktározható áru körét, az áru közraktárban történő elhelyezésének, őrzésének, az áru kísérőokmányainak, a közraktári tevékenységből eredő és egyéb szolgáltatásoknak, az áru árverés útján történő értékesítésének szabályait, feltételeit,
b) a közraktári tevékenységből eredő és az egyéb szolgáltatás után járó díjakat.
c) a szabályzat hatálybalépésének időpontját.
d) a közraktár által alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megjelölését,
e) a közraktározott áru minőségének megóvása érdekében a közraktár által lefolytatott ellenőrzés módszerét, az ellenőrzések gyakoriságát.
(3) A díjszabályzat változása a letevővel megkötött közraktári szerződésben rögzített díjat nem érinti.
18. §
(1) Az áru közraktári megőrzésre való átvételének ideje az, amikor az árut a közraktárba beszállítják, a kiszolgáltatásé pedig az, amikor a közraktár a jogosult részére az árut kiadja, függetlenül az áru kísérőokmányainak átadásától.
(1) Az áru közraktári megőrzésre való átvételének, valamint az áru kiszolgáltatásának időpontja az, amikor az áru átadását és átvételét a felek jegyzőkönyvben rögzítik, függetlenül az áru tényleges mozgásától.
(2) A közraktár az áru átvételét megtagadhatja, ha az áru kísérőokmányai nyilvánvalóan nem valódiak. Egyébként a közraktár az okiratok valódiságát nem köteles vizsgálni.
(3) Az áru beszállításának befejezésekor jegyzőkönyvet kell kiállítani, s annak alapján a letevő részére a közraktári jegyet ki kell adni. Ha az áru beszállítása több részletben történik, minden részmennyiségről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a beszállítás befejezésekor a jegyzőkönyvek alapján a közraktári jegyet a teljes mennyiségről kell kiállítani.
(3) Ha az áru átvétele, vagy kiszolgáltatása több részletben történik, minden részmennyiségről jegyzőkönyvet kell felvenni.
18/A. §   Az áttárolással járó költségeket az viseli, akinek az érdekkörében felmerült okból az áttárolás szükségessé vált.

A felek jogai és kötelezettségei

19. §
(1) A közraktár a nála elhelyezett árut a szerződésben meghatározott módon köteles megóvni a mennyiségi és minőségi változásoktól. Az e törvényben szabályozott módon köteles eljárni, ha az árut a megromlás veszélye fenyegeti.
(2) A letevő köteles tájékoztatni a közraktárat arról, hogy az áru milyen különleges kezelést igényel. Az ennek elmulasztásából eredő károkért a közraktár a letevővel szemben felelősséggel nem tartozik, illetve a károk megtérítését a letevőtől követelheti.
20. §
(1) A közraktár a közraktározást végezheti saját tulajdonában lévő raktárában, illetve bérelt raktárban. Művi tárolást csak abban az esetben vállalhat, ha a letenni kívánt árut a raktárt bérbeadó áruitól elkülönítve, zárható helyen lehet raktározni.
(1) A közraktár a közraktározást saját raktárban vagy művi raktárban végezheti. A közraktár művi raktárt csak abban az esetben vehet igénybe, ha a raktár rendelkezik a működéséhez szükséges hatósági engedéllyel, valamint a letenni kívánt árut egyéb árutól elkülönítve, zárható helyen lehet raktározni.
(1) A közraktár a közraktározást saját raktárban vagy művi raktárban végezheti. A közraktár művi raktárt csak abban az esetben vehet igénybe, ha a raktár rendelkezik a működéséhez szükséges hatósági engedéllyel, továbbá, ha a közraktár folyamatosan biztosítja a művi raktárban letett árunak a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti mechanikai vagyonvédelmi rendszerrel való őrzését.
(2) A művi tárolás megkezdéséig a közraktár a bérelt raktárt birtokba veszi és a felügyeletet a közraktározás ideje alatt biztosítja.
(2) A művi tárolás megkezdéséig a közraktár a bérelt raktárt birtokba veszi és a felügyeletet a közraktározás ideje alatt biztosítja. A közraktár felügyeleti kötelezettsége a megőrzéssel kapcsolatos összes teendőkre, valamint a törvény rendelkezései teljes körű, felelős betartásának ellenőrzésére terjed ki.
(2) A művi tárolás megkezdéséig a közraktár a művi raktárt birtokba veszi és a felügyeletet a közraktározás ideje alatt biztosítja. A közraktár felügyeleti kötelezettsége a megőrzéssel kapcsolatos összes teendőkre, valamint a törvény rendelkezései teljes körű betartásának ellenőrzésére terjed ki.
(2a) Amennyiben művi tárolás esetén a letenni kívánt árut egyéb árutól nem lehet elkülöníteni, vagy a tárolás nem zárt helyen történik, az árura vonatkozóan közraktári jegyet csak abban az esetben lehet kibocsátani, ha a közraktár az áru védelmére olyan jelzőrendszert alkalmaz, amely folyamatosan biztosítja az áruhoz való illetéktelen hozzáférés megakadályozását.
(3) A letevő - ha az áru jellegéből vagy a felek megállapodásából más nem következik - csomagolva köteles átadni az árut úgy, hogy az ne károsodjék, illetve más áruban kárt ne okozzon, a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.
(4) A letevő a közraktári szerződés szerint köteles megfizetni a közraktárnak a raktározási időre a közraktári tevékenység és az egyéb szolgáltatások után felszámított díjakat. A közraktári jegyre fel kell vezetni és a letéti könyvbe be kell jegyezni a közraktárat megillető díjkövetelést.
(5) A meg nem fizetett közraktári díj, valamint a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díjai biztosítékául a közraktárat az árura - minden zálogjogosultat megelőzően - zálogjog illeti meg.
(6) A közraktárt a közraktározott áru tekintetében megilleti a birtoklás és a birtokvédelem joga.
(7) A közraktározott árut a művi raktár üzemeltetője sem a közraktárral, sem a letevővel szembeni esetleges követelésének biztosítékaként nem tarthatja vissza.
20/A. §
(1) 2014. január 1-től amennyiben a művi tárolással közraktározott áruk értéke az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőke huszonötszörösét meghaladja, a közraktár köteles a közraktárban letett áruk folyamatos felügyeletét a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti elektronikai vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítani.
(2) 2015. január 1-től amennyiben a művi tárolással közraktározott áruk értéke az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőke tizenötszörösét meghaladja, a közraktár köteles a közraktárban letett áruk folyamatos felügyeletét a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti elektronikai vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítani.
(3) 2016. január 1-től amennyiben a művi tárolással közraktározott áruk értéke az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőke tízszeresét meghaladja, a közraktár köteles a közraktárban letett áruk folyamatos felügyeletét a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti elektronikai vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítani.
(4) 2017. január 1-től a közraktár köteles a művi tárolás keretében közraktárban letett áruk folyamatos felügyeletét a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti elektronikai vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítani.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terjed ki az olyan, művi tárolás keretében közraktárban letett árukra, amelyeknek értéke letevőnként vagy raktáranként az 50 millió forintot nem haladja meg.

A közraktár egyéb szolgáltatásai

21. §
(1) A közraktár a közraktári szerződésben vállalhatja az áru általános kezelésén felül egyéb szolgáltatások teljesítését is.
(2) Egyéb szolgáltatás lehet különösen: az áru raktárban történő elhelyezésének, fuvarozásának a letevőtől történő átvállalása, az áru csomagolása, minőségi és mennyiségi meghatározása, értékbecslése, vámkezelésének és egyéb hatósági vizsgálatának elvégeztetése. A közraktár üzleti szabályzatában köteles megjelölni, hogy az egyes áruk tekintetében mely szolgáltatások tartoznak az általános kezelés körébe.

Közraktári felelősség

22. §
(1) A közraktár felel azért a kárért, amely a közraktározásra elhelyezett áruban az átvételtől a kiszolgáltatásig különösen a teljes vagy részleges elveszésből, megsemmisülésből, megromlásból vagy megsérülésből keletkezik, kivéve, ha
a) a közraktár tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok,
b) az áru belső tulajdonsága (természetes minősége),
c) a csomagolás rejtett hiányossága,
d) a letevő, illetve a képviseletében eljáró személy felróható magatartása
miatt következett be.
(1) A közraktár felel azért a kárért, amely a közraktározásra elhelyezett áruban az átvételtől a kiszolgáltatásig különösen a teljes vagy részleges elveszésből, megsemmisülésből, megromlásból vagy megsérülésből keletkezik, kivéve, ha a közraktár tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt következett be.
(1a) Nem minősül a közraktári tevékenység körén kívül eső elháríthatatlan oknak a művi raktár üzemeltetőjének érdekkörében felmerülő ok.
(1b) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kár
a) az áru belső tulajdonságából (természetes minőségéből),
b) a csomagolás rejtett hiányosságából,
c) a letevő, illetve a képviseletében eljáró személy felróható magatartásából
származik, a közraktár a kár összegének megtérítését a letevőtől követelheti.
(2) A közraktárat terheli annak bizonyítása, hogy a kárt a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta, a letevőt terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem az áru belső tulajdonságaira vezethető vissza. A csomagolás hiányosságát a közraktár, azt, hogy a kár nem ennek következtében állott elő, a letevő köteles bizonyítani. A letevő köteles bizonyítani, hogy maga vagy képviselői úgy jártak el, ahogy az általában elvárható.
(3) A közraktár ellen közraktári tevékenységből eredő kártérítés fizetése miatt indított peres eljárásokban a Polgári perrendtartás váltóperekre vonatkozó soronkívüliségi szabályát [Pp. 124. § (3), 126. § (1), 217. § (4) és 234. § (1) bekezdése] kell alkalmazni.
(3) A közraktár (1) bekezdésben foglalt felelőssége megszűnik,
a) ha a közraktári jegy lejárt, és a zálogjegy birtokosa a 32. § (1) bekezdésében meghatározott jogával a lejáratig nem élt;
b) ha a közraktári jegy lejárt és az árut a jegybirtokos a közraktár írásbeli felszólítása ellenére az értesítéstől számított 5 napon belül nem váltja ki. A közraktárnak az értesítést a letéti könyvének adatai szerinti áru- és zálogjegybirtokos részére kell megküldenie.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a közraktár az árut a közraktári jegy birtokosának kockázatára, a Ptk. felelős őrzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően őrizheti tovább, és a Ptk.-nak a jogosult késedelmére vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a közraktár az árut a közraktári jegy birtokosának kockázatára, a Polgári Törvénykönyv felelős őrzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően őrizheti tovább, és a Polgári Törvénykönyvnek a jogosult késedelmére vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a közraktár az árut a közraktári jegy birtokosának kockázatára, a Polgári Törvénykönyv megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően őrizheti tovább, és a Polgári Törvénykönyvnek a jogosult késedelmére vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
23. §
(1) A közraktár nem köteles vizsgálni, hogy a letevő tulajdonosa-e az árunak, és nem felel azért, hogy a letevő azonos-e azzal a személlyel, akit a közraktári jegy letevőként megjelöl. Ha a közraktárnak hitelt érdemlő módon tudomására jut, hogy az áru bűncselekményből származik, köteles erről az illetékes hatóságot értesíteni.
(2) A közraktár a bűncselekményből származó árut a büntetőeljárással összefüggésben hozott jogerős határozat alapján köteles kiadni a határozatban megjelölt jogosítottnak. A közraktár ebben az esetben a közraktári jegy birtokosának nem tartozik kártérítési felelősséggel.

A közraktári tevékenységből eredő perek

23/A. §   A közraktári tevékenységből eredő perekben a Polgári perrendtartás váltóperekre vonatkozó eljárási szabályait kell alkalmazni. [Pp. 125. § (2) és (4) bekezdése; 217. § (4) bekezdése; 234. § (1) bekezdése]
23/A. §   A közraktári tevékenységből eredő perekben, valamint a közraktárban letett árura vonatkozó birtokperekben a polgári perrendtartás váltóperekre vonatkozó eljárási szabályait kell alkalmazni. [Pp. 125. § (2) és (4) bekezdése; 217. § (4) bekezdése; 234. § (1) bekezdése]

IV. FEJEZET
A KÖZRAKTÁRI JEGY

A közraktári jegy fogalma és alakja

24. §
(1) A közraktári jegy a közraktár által időrend és sorszám szerint vezetett letéti könyv szelvényrészét képezi, és a letéti könyvben maradó tőlappal azonos adatokat tartalmazó, összefüggő, de egymástól elválasztható két részből, árujegyből és zálogjegyből áll.
(2) A közraktári jegy mindkét részének tartalmaznia kell:
a) a közraktári jegy (árujegy-zálogjegy) elnevezést az okirat kiállításának nyelvén;
b) a közraktár megnevezését;
c) a letéti könyv sorszámát;
d) a letevő nevét, székhelyét (lakhelyét);
e) a letett áru megnevezését, mennyiségét, minőségét és a 16. § (5) bekezdés szerinti értékét;
f) a szerződésben kikötött közraktári díjból és a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díjaiból fennálló követelés összegét;
g) a közraktározás időtartamát a lejárat pontos megjelölésével;
h) a raktározás helyét - művi tárolás esetén ennek megjelölésével -, továbbá
i) a kiállítás keltét és a közraktár cégszerű aláírását.
(3) A közraktár egyéb adatokat is felvehet a közraktári jegyre, ha azonban az a (2) bekezdésben meghatározott adatok bármelyikét nem tartalmazza, nem tekinthető közraktári jegynek.
25. §
(1) Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére.
(2) A közraktár köteles megengedni mind az árujegy, mind a zálogjegy birtokosának, hogy az árut az üzletszabályzatban meghatározott hivatali időben megtekintsék, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket azonban viselniük kell.

A közraktári jegy átruházása

26. §
(1) A közraktári jegy vagy bármely részének átruházása forgatás útján történhet.
(1) A közraktári jegy vagy bármely részének átruházása forgatás útján történhet. A közraktári jegy együttes, illetve árujegy részének forgatása áfa-fizetési kötelezettséget eredményez.
(2) Forgatás a közraktári jegy vagy egy részének az átruházása a jegy hátoldalára írt átruházó nyilatkozattal és az átruházó (cégszerű) aláírásával.
(3) Forgató a közraktári jegy vagy egy részének az átruházója. Forgatmányos a közraktári jegyet vagy egy részét megszerző személy. Forgatmány az átruházó nyilatkozat.
(4) Üres forgatmány az olyan átruházó nyilatkozat, amelyben nincs meghatározva a forgatmányos.
(5) A közraktári jegy birtokosát a hátiratok összefüggő láncolata igazolja, az üres forgatmányt érvényesnek kell tekinteni. A közraktári jegy forgatása nem közraktári tevékenység.
(6) A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával kölcsönt vehet fel. A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun.
(6) A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun.
(6a) A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával a közraktári jegyen feltüntetett érték erejéig olyan kölcsönt vehet fel, amelynek igényérvényesítési határideje legfeljebb a közraktári jegy lejáratát követően egy év.
(7) Az árujegy magában véve csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét bizonyítja.
(8) A zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeg visszafizetése után a hitelező haladéktalanul köteles a birtokában lévő közraktári jegy valamennyi szelvényrészét az adósnak kiadni.
27. §
(1) Ha a zálogjegy átruházása külön történik, az első hátiratnak tartalmaznia kell:
a) a kölcsönadó nevét, székhelyét, bankszámlája számát;
a) a kölcsönadó nevét, székhelyét, fizetési számlája számát;
b) a kölcsön lejáratakor érvényesíthető határozott pénzösszeget, amely a kölcsön lejáratáig számított kamatot is tartalmazza;
c) a kölcsön visszafizetése esedékességének napját (lejárat ideje);
d) a kölcsönt felvevő első zálogjegyforgató nevét, székhelyét.
(2) A zálogjegy első forgatását és az (1) bekezdés szerinti adatokat az árujegyre, valamint a letéti könyvbe be kell jegyezni. A bejegyzést a zálogjegy minden későbbi birtokosa is követelheti. A bejegyzés elmulasztásából eredő esetleges kárt a zálogjegy mindenkori birtokosa viseli.
(3) Közraktári jegyet vagy bármely részét óvadékként csak üres forgatmánnyal lehet átadni.
(4) A közraktári jegy, illetve annak bármely része külföldire történő átruházása esetén a külkereskedelmi, valamint a devizajogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A közraktári árujegyre, illetőleg a közraktári zálogjegyre a külkereskedelmi, illetőleg a devizajogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(4) A közraktári árujegyre, illetőleg a közraktári zálogjegyre a külkereskedelmi jogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(5) A közraktári jegyek forgatásával kapcsolatban felmerült vitás kérdések tekintetében - ha e törvény másként nem rendelkezik - a váltójogi szabályok irányadóak.

A zálogkölcsön

28. §
(1) A közraktár a közraktári jegy kiállítása után az áru értéke kétharmadának erejéig kölcsönt nyújthat a közraktári jegy birtokosa részére. A kölcsön biztosítására a zálogjegyet a közraktárra kell forgatni.
(1) A közraktár a közraktári jegy kiállítása után az áru értéke kétharmadának erejéig kölcsönt nyújthat a közraktári jegy birtokosa részére úgy, hogy az egy ügyfélnek vagy ügyfélcsoportnak nyújtott zálogkölcsön összege nem haladhatja meg a közraktár saját tőkéjének huszonöt százalékát. Az ügyfélcsoport meghatározására a Hpt. értelmező rendelkezései az irányadóak. A kölcsön biztosítására a zálogjegyet a közraktárra kell forgatni.
(1) A közraktár a közraktári jegy kiállítása után az áru értéke kétharmadának erejéig kölcsönt nyújthat a közraktári jegy birtokosa részére úgy, hogy az egy ügyfélnek vagy ügyfélcsoportnak nyújtott zálogkölcsön összege nem haladhatja meg a közraktár saját tőkéjének huszonöt százalékát. Az ügyfélcsoport meghatározására a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény értelmező rendelkezései az irányadóak. A kölcsön biztosítására a zálogjegyet a közraktárra kell forgatni.
(1) A közraktár a közraktári jegy kiállítása után az áru értéke kétharmadának erejéig kölcsönt nyújthat a közraktári jegy birtokosa részére úgy, hogy az egy ügyfélnek vagy ügyfélcsoportnak nyújtott zálogkölcsön összege nem haladhatja meg a közraktár az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőkéjének huszonöt százalékát. Az ügyfélcsoport meghatározására a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény értelmező rendelkezései az irányadóak. A kölcsön biztosítására a zálogjegyet a közraktárra kell forgatni.
(2) A közraktár által nyújtott zálogkölcsönök együttes összege nem haladhatja meg a közraktár saját tőkéjének ötszörösét.
(2) A közraktár által nyújtott zálogkölcsönök együttes összege nem haladhatja meg a közraktár az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőkéjének ötszörösét.
(3) A közraktár által nyújtott kölcsön lejáratát úgy kell meghatározni, hogy az ne essék későbbi időpontra, mint a közraktári szerződés lejárata.
(4) A közraktár által nyújtott kölcsön árufedezetét legalább negyedévente minősíteni kell, és a fedezetminősítés szerint meghatározott érték, valamint a nyújtott kölcsön közötti különbség összegében az egyéb ráfordítások terhére céltartalékot kell képezni.
(4) A közraktár által nyújtott kölcsön árufedezetét legalább negyedévente minősíteni kell, és ha a fedezetminősítés szerint meghatározott érték kisebb, mint a - zálogjegy megvásárlásaként elszámolt - nyújtott kölcsön, a különbség összegében értékvesztést kell elszámolni (kimutatni) a zálogjegy könyv szerinti értéke után.
(5) A közraktár a nyilvánosságtól visszafizetendő pénzeszközöket nem gyűjthet.
(6) A közraktár által történő zálogkölcsönnyújtás nem minősül pénzintézeti tevékenységnek.
(6) A közraktár által történő zálogkölcsönnyújtás nem minősül pénzügyi szolgáltatásnak.
28/A. §
(1) A közraktár - amennyiben zálogkölcsön nyújtásával foglalkozik - évente tervet készít az adott évben kihelyezhető zálogkölcsön összegéről.
(2) A közraktár a zálogkölcsönnyújtásra vonatkozóan belső szabályzatot köteles készíteni. A belső szabályzat tartalmazza:
a) a zálogkölcsönnyújtásról szóló döntés eljárási rendjét (a döntési szempontokat, a döntési folyamatot);
b) a fedezetértékelés elveit (a fedezetként elfogadható áruk körét, az értékesíthetőség feltételeit);
c) a zálogkölcsön nyilvántartásának és kockázatának folyamatos nyomon követése rendjét.
28/B. §
(1) A közraktárral vagy a közraktár tulajdonosával szoros kapcsolatban álló vállalkozásnak történő zálogkölcsön nyújtásához az igazgatóság tagjainak legalább kétharmados szótöbbséggel hozott határozata, vagy az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgató által hozott határozat szükséges. A szoros kapcsolat meghatározására a Hpt. fogalmai irányadóak.
(1) A közraktárral vagy a közraktár tulajdonosával szoros kapcsolatban álló vállalkozásnak történő zálogkölcsön nyújtásához az igazgatóság tagjainak legalább kétharmados szótöbbséggel hozott határozata, vagy az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgató által hozott határozat szükséges. A szoros kapcsolat meghatározására a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény fogalmai irányadóak.
(2) A közraktár a zálogkölcsönnyújtásról szóló (1) bekezdés alapján hozott határozatát annak meghozatalától számított tizenöt napon belül köteles a felügyeletnek bejelenteni.
(3) A közraktár köteles a vele, vagy tulajdonosával szoros kapcsolatban álló vállalkozásoknak nyújtott zálogkölcsönről elkülönített nyilvántartást vezetni.
28/C. §
(1) A közraktár a zálogkölcsön-nyújtási tevékenységet akkor kezdheti meg, ha a közraktári engedély iránti kérelméhez, illetve a már működő közraktár a közraktári engedély módosítása iránti kérelméhez az 5. § (2) bekezdés e) és l) pontjában meghatározott dokumentumokat mellékelte, és a közraktár részére a felügyelet a zálogkölcsön-nyújtási tevékenység folytatását az 5. § (1) bekezdésének első mondata szerint engedélyezte.
(2) A közraktár a zálogkölcsön-nyújtási tevékenységet akkor szüntetheti meg, ha a tevékenység megszüntetését a felügyelet az 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerint engedélyezte.

V. FEJEZET
A KÖZRAKTÁRI TEVÉKENYSÉG BEFEJEZÉSE

Az áru kiadása

29. §
(1) A közraktár a nála elhelyezett árut annak köteles kiszolgáltatni, aki
a) az árujegyet és a zálogjegyet a részére visszaadja, vagy
b) az árujegyet visszaadja, a zálogjegyen feltüntetett követelés összegét a közraktárnál letétbe helyezi, feltéve, hogy a kiszolgáltatás mint termékértékesítés jogcímén keletkező általános forgalmi adó összegét a letevő javára a közraktárnál letétbe helyezte.
b) az árujegyet visszaadja, a zálogjegyen feltüntetett követelés összegét a közraktárnál letétbe helyezi.
(2) Nem minősül termékértékesítésnek a kiszolgáltatás akkor, ha a letevő és a kiszolgáltatást kérő személye azonos.
(3) A közraktár az (1) bekezdés b) pontja szerint letett összeget köteles elkülönített számlán kezelni, s az általa ismert utolsó zálogjegybirtokost két napon belül a letétbe helyezésről értesíteni. Ha a zálogjegybirtokos a zálogjegyet már továbbforgatta, további két napon belül köteles forgatmányosát tájékoztatni a közraktár értesítéséről, s ugyanez a kötelezettsége a zálogjegy összes további forgatójának is. E kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a zálogjegy forgatói felelősséggel tartoznak a zálogjegybirtokosnak.
(4) A közraktár nem köteles vizsgálni a közraktári jegy hátiratainak valódiságát, csak azt, hogy az átruházások összefüggő láncolata igazolja-e a közraktári jegy birtokosát.
30. §
(1) A közraktár köteles az árut a közraktári jegy birtokosának kiadni, ha az a közraktári jegyen feltüntetett követeléseit kielégítette. Ellenkező esetben a közraktár az árut értékesítheti, és a befolyt összeget e törvény rendelkezései szerint felosztja.
(2) A közraktár az áru kiszolgáltatásával egyidejűleg értesíti a letevőt a kiszolgáltatás időpontjáról, az értékesítés-, az általános forgalmi adó- és a jövedéki elszámoláshoz szükséges adatokról. Ez a nap az árut letevő termék értékesítésének teljesítési időpontja.
(3) A közraktár a közraktári szerződésből eredő követeléseit a közraktári jegy, illetve az árujegy birtokosával szemben érvényesítheti. A forgatmányosok csak a saját követelésüket érvényesíthetik a közraktárral szemben, az őket megelőző forgatók követelését nem. A közraktár, illetve a közraktári jegy vagy bármely részének birtokosa követelései e körben egymásba beszámíthatók.
(4) A különvált árujegy birtokosa csak úgy válthatja ki az árut a közraktárból, hogy a zálogjegyet magához váltja. Ha a zálogjegy birtokosa nem érhető el, ismeretlen, vagy a felek nem tudnak megegyezni, az árujegy birtokosa a zálogjegyen szereplő összeget a közraktárnál letétbe helyezheti és a közraktári díjat kifizetheti. A közraktár ezután az árut köteles kiszolgáltatni.
(5) Ha az első zálogjegyforgató a kölcsönszerződés lejárata előtt a kölcsönt visszafizeti, és az árujegy nála van, a zálogjegy forgatásával újabb kölcsönt vehet fel, azonban a másodszori zálogjegybirtoklást megelőzően felvezetett zálogjegyforgatók ellen visszkereseti joggal a zálogjegybirtokos, illetve a zálogjegyforgatók nem élhetnek.

Az óvás

31. §
(1) Ha a zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeget a lejáratkor nem fizetik ki a zálogjegybirtokosnak, az a lejárat napját követő második munkanap végéig e tényt az első zálogjegyforgatónak a zálogjegyre vezetett elismerő nyilatkozatával, vagy közjegyzői okirattal megállapíttathatja (óvás). Ennek elmulasztása a visszkereseti jog elvesztését eredményezi, de az óvás nem feltétele annak, hogy a zálogjegybirtokos a közraktártól az áru értékesítését kérje.
(2) Közjegyzőnél az óvás felvétele úgy történik, hogy a zálogjegy birtokosa köteles a közjegyzővel az első - kölcsönt felvevő - zálogjegyforgató székhelyére elmenni és ott a forgatót a fizetésre felhívni. Bármilyen okból hiúsul meg a fizetés, a közjegyző ezt hitelesen írásban - az óvás felvételével - tanúsítja.
(3) A közjegyző köteles a felvett óvásokról időrendi sorrendben óváskönyvet vezetni, melyben rögzíteni kell, hogy mikor, kinek az érdekében, ki ellen és mekkora összegre vonatkozóan lett az óvás felvéve.
(4) Az óvásnak tartalmaznia kell:
a) a zálogjegy szövegét a rajta lévő átruházható nyilatkozatokkal és megjegyzésekkel;
b) az óvást kérőnek és annak megnevezését, aki ellen az óvást felveszik (óvatolt);
c) az óvatolthoz intézett felszólítást, az arra adott választ, avagy annak a megjegyzését, hogy az óvatolt nem válaszolt, vagy nem volt fellelhető;
d) a felszólításnak, illetve annak a helyét és idejét, amikor a felszólítást megkísérelték;
e) a közjegyző aláírását és pecsétjét.
(5) Ha nem a közjegyző veszi fel az óvást, hanem a zálogjegyre jegyzik rá, akkor annak a zálogjegy első forgatója és a zálogjegybirtokos cégszerű aláírásán kívül a (4) bekezdés b), c) és d) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia.
(6) A zálogjegy első forgatója - ha az árujegyet is továbbforgatta - köteles az árujegy forgatmányosát két napon belül értesíteni a fizetésre történt felszólításról. Ugyanez a kötelessége az árujegy további forgatóinak is.

Az áru értékesítése

32. §
(1) Ha a lejáratot követő három napon belül a zálogjegyen szereplő összeget a zálogjegy birtokosának nem fizetik ki, követelheti a közraktárnál elhelyezett áru értékesítését és a vételárból történő kielégítését. Ugyanezen jog illeti meg az első forgatót az árujegy birtokosa ellenében, ha a zálogjegyet beváltja.
(2) Ha a zálogjegybirtokos az óvást felvetette, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeit is érvényesítheti a kölcsönösszeg megfizetésére vonatkozó követelésével együtt, azonban a közraktár részére be kell csatolni az óvás költségeire vonatkozó számla hiteles másolatát. Értékesítés esetén a befolyt vételárból a zálogjegyen szereplő összeggel együtt, azzal egy sorban kell az óvás költségeit megtéríteni.
(3) Az értékesítésből befolyt összeget a következő sorrendben kell kifizetni:
a) a közraktár közraktári jegyre felvezetett díjkövetelése;
b) a zálogjegybirtokos követelése;
c) a közraktár egyéb követelése;
d) az árujegybirtokos követelése. Ha ez utóbbi ismeretlen helyen tartózkodik, a részére járó pénzt bírói letétbe kell helyezni.
d) az árujegybirtokos követelése. Ha ez utóbbi ismeretlen helyen tartózkodik, a részére járó pénzt bírósági vagy közjegyzői letétbe kell helyezni.
(4) Ha a követelését kielégítették, a zálogjegybirtokos a zálogjegyet köteles visszaadni a közraktárnak, amely azt érvényteleníti.
(5) Ha a vételár a zálogjegyen szereplő kölcsönösszeget nem fedezi, a részletfizetésnek a zálogjegyre, valamint a letéti könyvbe történő bejegyzését követően a zálogjegyet a birtokosának vissza kell adni.
33. §
(1) Ha a közraktári szerződés alapján elhelyezett árut a szerződés lejáratát követően nem váltják ki, vagy a szerződés tartama alatt a megromlás veszélye fenyegeti, a közraktár - a letevő előzetes felszólítása után - az árut értékesítheti. Ha a letevő a közraktári jegyet vagy az árujegyet továbbforgatta, kötelessége az őt követő birtokost a közraktár felszólításáról két napon belül tájékoztatni. A tájékoztatás elmaradásából eredő kárért a mulasztó fél felel.
(2) Az értékesítésből befolyt összegből az igényeket a 32. § (3) bekezdése szerint kell kielégíteni. Ha a közraktári jegy birtokosának tartózkodási helye ismeretlen, az őt megillető pénzt bírói letétbe kell helyezni.
(2) Az értékesítésből befolyt összegből az igényeket a 32. § (3) bekezdése szerint kell kielégíteni. Ha a közraktári jegy birtokosának tartózkodási helye ismeretlen, az őt megillető pénzt bírósági vagy közjegyzői letétbe kell helyezni.
34. §
(1) Ha az árut értékesíteni kell és az a közraktárjegyen feltüntetett adatok szerint megfelel a Budapesti Árutőzsde szabályzatában foglalt feltételeknek, a közraktár az árut tőzsdei forgalomban, a Budapesti Árutőzsde közraktári áruk kényszerértékesítésére vonatkozó szabályzatának rendelkezései szerint értékesíti.
(1) Ha az árut értékesíteni kell, és az a közraktárjegyen feltüntetett adatok szerint megfelel a Budapesti Értéktőzsde szabályzatában foglalt feltételeknek, a közraktár az árut tőzsdei forgalomban értékesítheti.
(2) Ha az áru a tőzsdei forgalomban nem értékesíthető, illetve az értékesítés hét egymást követő tőzsdei napon nem sikerült, az árut árverés útján kell értékesíteni.
(3) Mind a tőzsdei, mind az árverésen történő értékesítéskor a vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a letevő nem volt az áru tulajdonosa.

Az árverés

35. §
(1) Az árverésről hirdetményt kell kibocsátani, melynek tartalmaznia kell:
a) a letevő nevét, székhelyét (címét);
b) az árverés helyét, idejét;
c) az értékesítés indokát;
d) az árverésre kerülő áru fajtáját, mennyiségét, minőségét, különleges jellemzőit, szakértő által megállapított becsértékét;
d) az árverésre kerülő áru megnevezését, mennyiségét, minőségét, különleges jellemzőit, a kikiáltási árat, amely a közraktári jegyen szereplő érték, vagy szakértő által megállapított becsérték, valamint azt a tényt, hogy a kikiáltási ár általános forgalmi adót nem tartalmaz;
e) azt, hogy az árut az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni;
f) az árverési biztos nevét.
f) az árverést lefolytató szervezet, személy (a továbbiakban: árverési biztos) nevét.
(2) Az árverési hirdetményt
a) ki kell függeszteni az árverést megelőző tizenöt napig a közraktár ügyfélforgalommal foglalkozó telephelyén, valamint azon a telephelyen, ahol az árut tárolják;
b) közzé kell tenni két országos napilapban az árverést legalább hét nappal megelőzően.
b) közzé kell tenni két országos napilapban az árverést legalább hét nappal megelőzően. Az árverés sikeressége érdekében a hirdetmény egyéb módon is - így különösen a közraktár internetes honlapján, szakmai és helyi szervezeteknél - közzétehető.
(3) A közraktárnak a hirdetményt meg kell küldenie a letevő és az első zálogjegybirtokos részére. Ezek kötelessége - ha időközben a közraktári jegyet továbbforgatták - hogy két munkanapon belül tájékoztassák az árverésről az utánuk következő birtokost.
(4) Az árverést a közraktár által felkért, árverés szervezésével üzletszerűen foglalkozó árverési biztos vezeti, aki független a letevőtől és az ismert zálogjegybirtokostól.
(4) Az árverést a közraktár, vagy a közraktár által felkért olyan árverési biztos vezeti, aki független a letevőtől és az ismert közraktári-jegybirtokostól.
36. §
(1) Az árverést munkanapon, a közraktár hivatali idején belül kell megtartani.
(1) Az árverést munkanapon, a közraktár hivatali idején belül kell megtartani. Ha az árverés a zálogjegy birtokosának kérelmére indult, akkor a közraktári jegyet, vagy annak zálogjegy részét a közraktár székhelyén, hivatali időben, legkésőbb az árverést megelőző napon az árverés kérelmezője köteles bemutatni. E kötelezettség elmulasztásából eredő, a közraktárra háruló költségeket az árverezés kérelmezője köteles megtéríteni.
(2) Az árverési biztos az árverés megkezdésekor
a) nyilvántartásba veszi az árverezőket;
b) ismerteti az árverés szabályait;
c) közli az áru szakértő által megállapított becsértékét, ismerteti a mennyiségi és minőségi jellemzőket;
d) felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére;
e) az ajánlatokat rögzíti;
f) a megajánlott legmagasabb ár háromszori kikiáltása után közzéteszi a legtöbbet ajánló nevét, és megköti vele az adásvételi szerződést.
(2) Az árverési biztos
a) nyilvántartásba veszi az árverezőket;
b) ismerteti az árverés szabályait;
c) közli az áru kikiáltási árát és az általános forgalmi adó mértékét, ismerteti a mennyiségi és minőségi jellemzőket, valamint az áru megvásárlásra vonatkozó egyéb feltételeket;
d) felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére;
e) az ajánlatokat rögzíti;
f) ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az árut a legtöbbet ajánló megvette;
g) az árverésről árverési jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az e §-ban felsoroltakat, valamint az árverési biztos és a vevő aláírását, amellyel a vevő elismeri a kikiáltott vételár megfizetésének kötelezettségét.
(3) Ha a felajánlott legmagasabb vételár nem éri el a becsértéket, az áru megromlásának veszélye miatt történt értékesítés esetén az árverési biztos a becsérték ötven százalékán, de legalább a legmagasabb ajánlati áron kiálthatja ki ismét az árat, ha így sem sikerül az értékesítés, akkor a legmagasabb árat ajánló vevő részére kell értékesíteni az árut.
(3) Az áru árverésen történő értékesítése esetén az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség alapja az árverésen elért általános forgalmi adó nélküli ár. Az árverésen történő értékesítésre egyebekben az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény rendelkezései az irányadók.
(3) Az áru árverésen történő értékesítése esetén az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség alapja az árverésen elért általános forgalmi adó nélküli ár. Az árverésen történő értékesítésre egyebekben az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(4) A zálogjegybirtokos által kért, illetve a közraktári szerződés lejárta miatt tartott árverésen, ha a becsértéken nem sikerül értékesíteni az árut, akkor az árverést ismét meg kell hirdetni a legmagasabb ajánlati áron, de legalább a becsérték ötven százalékán, és meg kell tartani az előző árverést követő harminc napon belül.
(4) Ha a felajánlott legmagasabb vételár nem éri el a becsértéket, az áru megromlásának veszélye miatt történt értékesítés esetén az árverési biztos a becsérték ötven százalékán, de legalább a legmagasabb ajánlati áron kiálthatja ki ismét az árat, ha így sem sikerül az értékesítés, akkor a legmagasabb árat ajánló vevő részére kell értékesíteni az árut.
(4) Ha a felajánlott legmagasabb vételár nem éri el a kikiáltási árat, az áru megromlásának veszélye miatt történt értékesítés esetén az árverési biztos a legmagasabb ajánlati áron, de legalább a kikiáltási ár ötven százalékán kiálthatja ki ismét az árat. Ha így sem sikerül az értékesítés, akkor a legmagasabb árat ajánló vevő részére kell értékesíteni az árut.
(5) Az áru részmennyiségére tett ajánlatot is el lehet fogadni, ha
a) az áru a fennmaradó rész értékének csökkenése nélkül osztható;
b) az áru egészére arányosan számított legalább azonos értékű ajánlat nem érkezett.
(5) A zálogjegybirtokos által kért, illetve a közraktári szerződés lejárta miatt tartott árverésen, ha a becsértéken nem sikerül értékesíteni az árut, akkor az árverést ismét meg kell hirdetni a legmagasabb ajánlati áron, de legalább a becsérték ötven százalékán, és meg kell tartani az előző árverést követő harminc napon belül.
(5) A zálogjegybirtokos által kért, illetve a közraktári szerződés lejárta miatt tartott árverésen, ha a kikiáltási áron nem sikerül értékesíteni az árut, akkor az árverést ismét meg kell hirdetni a legmagasabb ajánlati áron, de legalább a kikiáltási ár ötven százalékán, és meg kell tartani az előző árverést követő tizenöt napon belül.
(6) Ha csak az áru egy részét értékesítették, az értékesítés tényét a közraktári jegyre és a letéti könyvbe fel kell jegyezni azzal a megjegyzéssel, hogy milyen tartozások lettek a befolyó összegből kielégítve.
(6) Az áru részmennyiségére tett ajánlatot is el lehet fogadni, ha
a) az áru a fennmaradó rész értékének csökkenése nélkül osztható;
b) az áru egészére arányosan számított legalább azonos értékű ajánlat nem érkezett.
(7) Az áru értékesítése esetén az új tulajdonos részére az árverési jegyzőkönyv egy példányát ki kell adni, s a vevő ezzel kérheti az áru kiadását. Az árut helyettesítő közraktári jegyet a közraktárnak be kell vonnia és érvénytelenítenie kell.
(7) Ha csak az áru egy részét értékesítették, az értékesítés tényét a közraktári jegyre és a letéti könyvbe fel kell jegyezni azzal a megjegyzéssel, hogy milyen tartozások lettek a befolyó összegből kielégítve.
(8) A közraktári jegy birtokosa az árverés lebonyolításához közjegyző jelenlétét biztosíthatja saját költségén, ezt a tényt azonban az árverésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha a jelenlevő közjegyző az árverési biztos által készített jegyzőkönyvet nem hitelesíti, úgy az árverést meg kell ismételni.
(8) Az áru értékesítése esetén az új tulajdonos részére az árverési jegyzőkönyv egy példányát ki kell adni, s a vevő ezzel kérheti az áru kiadását. Az árut helyettesítő közraktári jegyet a közraktárnak be kell vonnia és érvénytelenítenie kell.
(9) Az árverési költségek a közraktári tevékenységből származó közraktárat megillető követelések közé tartoznak.
(9) A közraktári jegy birtokosa az árverés lebonyolításához közjegyző jelenlétét biztosíthatja saját költségén, ezt a tényt azonban az árverésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha a jelenlevő közjegyző az árverési biztos által készített jegyzőkönyvet nem hitelesíti, úgy az árverést meg kell ismételni.
(10) Az árverési költségek a közraktári tevékenységből származó közraktárat megillető követelések közé tartoznak.

A visszkereseti jog

37. §
(1) A zálogjegy birtokosát az áru értékesítése után fennmaradó követelése erejéig a zálogjegyet őt megelőzően forgatókkal szemben visszkereseti jog illeti meg, melyet az árverés (tőzsdei értékesítés) napjától kezdődően érvényesíthet. A követelésért az előző zálogjegyforgatók egyetemlegesen felelnek. Nincs visszkereseti joga a zálogjegybirtokosnak, ha az óvás felvételét elmulasztotta, illetve az áru értékesítését az óvás felvételétől számított harminc napon belül nem kezdeményezte.
(2) A zálogjegybirtokost a zálogjegy forgatóival szemben megillető visszkereseti jog az óvás napjától számított egy év elteltével évül el. A forgatók - a többi forgató és az első zálogjegyforgató elleni - visszkereseti joga attól a naptól számított hat hónap elteltével évül el, amelyen a zálogjegybirtokos igényét kielégítették.
(3) Ha a zálogjegybirtokos követelését nem teljesítették, és az a kölcsön lejáratát követő hat napon belül nem kéri a közraktártól az áru értékesítését, nem tarthat igényt késedelmi kamatra. Ha a zálogjegybirtokos időben kéri az áru értékesítését, a közraktárnak a késedelmi kamatot a polgári jog általános szabályai szerint ki kell számítania, s azt az értékesítésből befolyt összegből az alapösszeggel együtt ki kell fizetnie a zálogjegybirtokos részére. Ha a befolyt összeg nem fedezi a követelést, a késedelmi kamatot az előző zálogjegyforgatókkal szemben is érvényesíteni lehet.
(4) Az árujegy birtokosa a zálogjegy birtokosának, illetve a zálogjegy forgatóinak csak akkor tartozik felelősséggel, ha ő volt a zálogjegy első forgatója.

Végrehajtás, csődeljárás, felszámolás

Végrehajtás, csődeljárás, felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás

38. §
(1) A közraktárba letett árut bírósági végrehajtás során lefoglalni nem lehet. A közraktárba letett áru nem tartozik a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) által meghatározott vagyonba. Az árujegyet és a zálogjegyet - mint értékpapírt - bírósági végrehajtás során le lehet foglalni, és a Cstv. szerinti vagyon megállapításánál is figyelembe kell venni. A bírósági végrehajtás során történő értékesítéskor a végrehajtó által készített jegyzőkönyv pótolja a forgató nyilatkozatot.
(1) A közraktárba letett áru nem tartozik a közraktárnak a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti vagyonába.
(1a) A közraktárba letett árut bírósági végrehajtás során lefoglalni nem lehet.
(1b) Az árujegyet és a zálogjegyet - mint értékpapírt - bírósági végrehajtás során le lehet foglalni, és a Cstv. szerinti vagyon megállapításánál is figyelembe kell venni.
(1c) A bírósági végrehajtás során történő értékesítéskor a végrehajtó által készített jegyzőkönyv pótolja a forgató nyilatkozatot.
(2) Az árujegy birtokosának csődeljárása esetén a zálogjegy birtokosára nem hat ki a fizetési haladék és a kényszeregyezség. Ha a követelését nem elégíti ki a zálogjegy első forgatója, a lejáratot követően a zálogjegybirtokos e törvény alapján az áru értékesítése során befolyt összegből kérheti a kielégítést.
(3) A zálogjegy első forgatójának csődeljárása a zálogjegyen alapuló követelés érvényesítését nem akadályozza, a visszkereseti jog tekintetében a fizetési haladék és a kényszeregyezség azonban a zálogjegybirtokosra is kihat. A zálogjegy első forgatójának csődeljárása nem akadályozza a zálogjegybirtokost megelőző forgatók elleni igény érvényesítését.
(4) Az árujegy birtokosának felszámolása nem akadályozza a zálogjegy birtokosát, hogy e törvény rendelkezései szerint kérje a közraktártól az áru értékesítését.
(5) A zálogjegy első forgatójának felszámolása esetén, ha az áru nem nyújtott kellő fedezetet a zálogjegy birtokosának kielégítésére, a zálogjegybirtokosnak a felszámolási eljárásban a letett áru értékesítését követő harminc napon belül be kell jelentenie közraktári jeggyel biztosított és ki nem elégített követelését. A bejelentett igénynek nincs kielégítési elsőbbsége, azt a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni. Ha a zálogjegybirtokos az őt megelőző forgatótól kielégítést kap, a forgató a felszámolási eljárásban a zálogjegybirtokos helyére lép, s ebből fakadó igényét érvényesítheti.
(6) A zálogjegy birtokosának csődeljárása és felszámolása az árujegy birtokosának igényét nem érinti.
39. §
(1) A közraktár ellen indított felszámolási eljárásra a Cstv. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően közraktári szerződést a felszámoló sem köthet, a közraktári szerződések teljesítésére vonatkozóan pedig a közraktár tevékenysége felfüggesztésének szabályai [10. § (1) bek. b) pontja és 11. § (1) bekezdés] irányadók.
(1) A közraktár ellen indított csődeljárásra és felszámolási eljárásra a Cstv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A közraktár felszámolása során kötendő kényszeregyezség esetén az adós egyezségi ajánlatához köteles előzetesen megszerezni a felügyelet jóváhagyását. Ha a felügyelet a jóváhagyást megtagadja és az adós a hitelezőkkel egyezséget kötött, a felügyelet a 10. § (1) bekezdésének c) pontja szerint jár el, és a 11. § (2) bekezdésében foglalt következményeket kell alkalmazni.
(3) Közraktár felszámolása esetén az ellene a közraktári szerződésből eredő kártérítés iránti követeléseket a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint kell besorolni és kielégíteni, a közraktár elleni zálogjogból és óvadékból eredő követeléseket megelőzően.
(4) Közraktár ellen indított felszámolási eljárás lefolytatására a Budapest Környéki Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
(5) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről, valamint a felszámolást elrendelő végzés elleni fellebbezésről tizenöt napon belül határoz.
(6) A felügyelet a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul visszavonja a közraktár tevékenységi engedélyét.
39/A. §   A közraktár ellen elrendelt kényszertörlésről szóló határozatot a bíróság haladéktalanul megküldi a felügyeletnek.
39/B. §
(1) Amennyiben a felügyelet a csőd- vagy felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását, vagy a végelszámolás elhatározását megelőzően felügyeleti biztost rendelt ki, a felügyeleti biztos megbízatása a végelszámolás kezdő időpontjáig, illetve mindaddig tart, amíg a bíróság a csődeljárás vagy felszámolás elrendeléséről szóló határozatában a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót nem rendeli ki.
(2) A felszámolás vagy végelszámolás kezdő időpontját követően közraktári szerződést a felszámoló vagy végelszámoló sem köthet, csődeljárás kezdő időpontját követően közraktári szerződés a vagyonfelügyelő engedélyével köthető.
(3) A csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás kezdő időpontját követően a vagyonfelügyelőnek, a felszámolónak, illetve végelszámolónak a korábban a közraktár által kötött közraktári szerződésekből eredő valamennyi kötelezettséget teljesítenie kell.
39/C. §
(1) A közraktár vezetője a csődeljárás megindítására irányuló kérelmének benyújtásával egyidejűleg köteles erről a felügyeletet értesíteni.
(2) A bíróság a csődeljárást elrendelő végzést a felügyeletnek is megküldi.

Biztosítás

40. §   A közraktár - a letevővel történt megállapodás alapján - az árut biztosíthatja. Az áru- és zálogjegy birtokosát, valamint a közraktárat az áru megsemmisülése vagy károsodása esetében a biztosítási összegre vonatkozóan ugyanolyan jogok illetik meg, mint az áru tekintetében.
40. §
(1) Közraktári tevékenység kizárólag a közraktározásra használt ingatlannal, valamint a közraktározott áruval kapcsolatban bekövetkező károkra fedezetet nyújtó vagyonbiztosítási szerződés megléte esetén végezhető.
(2) A vagyonbiztosítási szerződést megkötheti a közraktár, a letevő, vagy a raktár jogszerű használatba adója. Ha a vagyonbiztosítási szerződésben nem a közraktár a szerződő fél,
a) a közraktározás céljára szolgáló ingatlanra vonatkozó biztosítás tekintetében a közraktár köteles hitelt érdemlő igazolást szerezni arról, hogy az ingatlan a közraktározási időszak alatt vagyonbiztosítás alatt áll,
b) a betárolt árura vonatkozó biztosítás tekintetében - a felek közötti megállapodás keretében - a közraktár köteles gondoskodni arról, hogy a biztosítási szerződésben kedvezményezettként visszavonhatatlan módon a közraktár legyen megjelölve.

A közraktári jegy megsemmisítése

41. §
(1) A közraktári jegy vagy bármely részének elvesztése, megsemmisülése egyben a követelés megsemmisülését is jelenti, kivéve, ha a közraktári jegyet közjegyzői határozat semmissé nyilvánítja. Ebben az esetben a követelés a közraktári jegy nélkül is érvényesíthető.
(2) A közraktári jegy vagy annak bármely része megsemmisítésére a közraktár székhelye szerinti közjegyző illetékes. A megsemmisítést a jegy utolsó birtokosa, valamint az kérheti, akit a közraktári jegy alapján valamely jog illet meg, vagy kötelezettség terhel.
(3) A közraktári jegy megsemmisítésére irányuló eljárás megindítása iránti kérelemben meg kell jelölni az értékpapír lényeges tartalmát, s valószínűsíteni kell a kérelmezési jogosultságot.
42. §
(1) A kérelem alapján a közjegyző a közraktár székhelye szerint illetékes megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróságnál (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál), valamint a közraktár ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében hirdetményt tesz közzé, amelyben a közraktári jegyre vonatkozó adatok feltüntetése mellett felhívja az értékpapír birtokosát, hogy az értékpapírt a hirdetmény bírósági hirdetőtáblán való kifüggesztésétől számított egy hónapon belül nála mutassa be. A hirdetménynek tartalmaznia kell a figyelmeztetést, hogy a bemutatás elmulasztása esetén a közjegyző a közraktári jegyet semmissé nyilvánítja. A hirdetmény kibocsátásáról a kérelmezőt, a közraktárat, a letevőt és a zálogjegy első birtokosát is értesíteni kell. Az áru- és zálogjegy átruházói kötelesek az utánuk következő birtokosokat az értesítésről két napon belül tájékoztatni.
(1) A kérelem alapján a közjegyző a közraktár székhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő helyi bíróságnál (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál), valamint a közraktár ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében hirdetményt tesz közzé, amelyben a közraktári jegyre vonatkozó adatok feltüntetése mellett felhívja az értékpapír birtokosát, hogy az értékpapírt a hirdetmény bírósági hirdetőtáblán való kifüggesztésétől számított egy hónapon belül nála mutassa be. A hirdetménynek tartalmaznia kell a figyelmeztetést, hogy a bemutatás elmulasztása esetén a közjegyző a közraktári jegyet semmissé nyilvánítja. A hirdetmény kibocsátásáról a kérelmezőt, a közraktárat, a letevőt és a zálogjegy első birtokosát is értesíteni kell. Az áru- és zálogjegy átruházói kötelesek az utánuk következő birtokosokat az értesítésről két napon belül tájékoztatni.
(1) A kérelem alapján a közjegyző a közraktár székhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróságnál (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál), valamint a közraktár ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében hirdetményt tesz közzé, amelyben a közraktári jegyre vonatkozó adatok feltüntetése mellett felhívja az értékpapír birtokosát, hogy az értékpapírt a hirdetmény bírósági hirdetőtáblán való kifüggesztésétől számított egy hónapon belül nála mutassa be. A hirdetménynek tartalmaznia kell a figyelmeztetést, hogy a bemutatás elmulasztása esetén a közjegyző a közraktári jegyet semmissé nyilvánítja. A hirdetmény kibocsátásáról a kérelmezőt, a közraktárat, a letevőt és a zálogjegy első birtokosát is értesíteni kell. Az áru- és zálogjegy átruházói kötelesek az utánuk következő birtokosokat az értesítésről két napon belül tájékoztatni.
(2) A megsemmisítési eljárás megindítása után a közraktári jegy birtokosa - biztosítékadás mellett - a közraktártól a jegyről másolat kiadására tarthat igényt. Ha a biztosítékban a felek nem tudnak megállapodni, azt a bíróság határozza meg. Ha a közjegyző a közraktári jegyet semmisnek nyilvánítja, a biztosítékot vissza kell adni.
(3) Ha a hirdetményi határidő alatt a közraktári jegyet bemutatják, a közjegyző az eljárást megszünteti, míg ha az értékpapírt nem mutatják be, illetőleg annak hollétére vonatkozó adatot nem jelentenek be, a közraktári jegyet semmissé nyilvánítja. A határozatot a kérelmezővel, a közraktárral, valamint az egyéb érdekeltekkel közölni kell.

Bírósági letét

Az áru értékesítéséből befolyt összeg letétbe helyezése

43. §
(1) A bírósági letétbe helyezés iránti kérelmet a közraktár székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál kell előterjeszteni.
(1) A bírósági letétbe helyezés iránti kérelmet a közraktár székhelye szerint illetékes járásbíróságnál kell előterjeszteni.
(1) A bírósági letétbe helyezés iránti kérelmet a közraktár székhelye szerint illetékes járásbíróságnál kell előterjeszteni, a letétbe helyezendő pénzt pedig a járásbíróság székhelye szerint illetékes bírósági gazdasági hivatal letéti számlájára kell befizetni annak a bíróságnak a megjelölésével, amelyhez a közraktár a letét elfogadása iránti kérelmet benyújtja.
(2) A letétbe helyezendő pénzt a helyi bíróság székhelye szerint illetékes bírósági gazdasági hivatal letéti számlájára kell befizetni. A befizetéskor meg kell jelölni az összeg rendeltetését, a letevő nevét, azt, hogy a közraktári jegy vagy a jegy mely részének birtokosa jogosult felvenni a letett összeget, valamint annak a bíróságnak a megnevezését, amelyhez a közraktár a befizetett összegnek bírósági letétként elfogadása iránti kérelmet benyújtotta. Ha a jogosult ismeretlen, erre utalni kell.
(2) A letétbe helyezendő pénzt a járásbíróság székhelye szerint illetékes bírósági gazdasági hivatal letéti számlájára kell befizetni. A befizetéskor meg kell jelölni az összeg rendeltetését, a letevő nevét, azt, hogy a közraktári jegy vagy a jegy mely részének birtokosa jogosult felvenni a letett összeget, valamint annak a bíróságnak a megnevezését, amelyhez a közraktár a befizetett összegnek bírósági letétként elfogadása iránti kérelmet benyújtotta. Ha a jogosult ismeretlen, erre utalni kell.
(2) A befizetéskor meg kell jelölni az összeg rendeltetését, a letevő nevét és azt, hogy a közraktári jegy vagy a jegy mely részének birtokosa jogosult felvenni a letett összeget. Ha a jogosult ismeretlen, erre utalni kell.
(3) A letét elfogadása iránt a bíróságnál kérelmet kell előterjeszteni. A kérelemben fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett adatokat, továbbá a letét kiutalásával kapcsolatos kikötéseket. Elő kell adni és valószínűsíteni kell a letétbe helyezés okát vagy célját. A kérelemhez csatolni kell a pénz befizetését igazoló okiratot.
(3) A kérelemben fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett adatokat és a letét kiutalásával kapcsolatos kikötéseket, elő kell adni és valószínűsíteni kell továbbá a letétbe helyezés okát vagy célját is.
(4) A közraktári jegy vagy egyik részének birtokosa - ha a bírósági letétbe helyezett összeghez hozzá akar jutni - köteles a közraktárnál az értékpapírt bemutatni, s a közraktár - ha az e törvényben foglalt feltételek fennállnak - a jegy érvénytelenítése után cégszerű aláírásával igazolja, hogy a jegy birtokosa jogosult a letétbe helyezett összeg felvételére. Az igazolás alapján a bíróság a letétet köteles kiutalni.
(4) A kérelemhez csatolni kell a pénz befizetését igazoló okiratot.
(5) A közraktári jegy vagy egyik részének birtokosa - ha a letétbe helyezett összeghez hozzá akar jutni - köteles a közraktárnál az értékpapírt bemutatni, s a közraktár - ha az e törvényben foglalt feltételek fennállnak - a jegy érvénytelenítése után cégszerű aláírásával igazolja, hogy a jegy birtokosa jogosult a letétbe helyezett összeg felvételére. Az igazolás alapján a letétet ki kell utalni.
(6) Az e törvény szerinti letétbe helyezési kötelezettség közjegyzői letét útján is teljesíthető, amire a (3) és (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény szabályai alkalmazandóak.

HARMADIK RÉSZ
VEGYES RENDELKEZÉSEK

VI. FEJEZET
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

43/A. §   Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a közraktározás-felügyeletet vagy felügyeleteket.
43/B. §   Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a felügyeleti eljárási díj megfizetésének részletes szabályait, valamint az igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait.

Átmeneti szabályok

44. §
(1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött közraktári ügyletekre a Kereskedelmi Törvényről szóló 1875. évi XXXVII. törvénycikk VI. címében foglaltakat - az ott nem szabályozott kérdésekben azonban e törvény rendelkezéseit - kell alkalmazni.
(2) A törvény hatálybalépésekor működő közraktár köteles a hatálybalépést követő harminc napon belül a felügyeletnél bejelentkezni. A bejelentkezéshez mellékelni kell:
a) az e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosított alapító okiratot,
b) a cégmásolatot,
c) az utolsó éves beszámolót az azóta történt változásokkal,
d) a közraktári ügyletekre vonatkozó összesítést (milyen árut, milyen mennyiségben, hol közraktároznak, hány közraktári jegyet adtak ki, milyen lejárattal),
e) a közraktár ellen, illetve általa indított perek listáját, megjelölve, hogy milyen összegre és milyen jogviszonyból ered a követelés.
(3) A felügyelet további adatokat és felvilágosítást kérhet a közraktártól.
(4) A felügyelet - a közraktár gazdasági helyzetétől, általa megkötött közraktári ügyletektől függően - határidőt szabhat a közraktár részére, hogy tőkéjét a törvény szerinti mértékre emelje fel, illetve alakuljon át. A törvény hatálybalépését követő egy év elteltével közraktárként csak az e törvény rendelkezéseinek megfelelő részvénytársaság működhet.
(5) Ha az (1) bekezdés szerinti közraktár nem kíván közraktárként működni, vagy a felügyelet a közraktári engedély kiadását megtagadja, új közraktári szerződést nem köthet, de a már megkötött ügyletekből eredő kötelezettségeket - a megkötésekor hatályban volt szabályok szerint - köteles teljesíteni. Ha a már megkötött közraktári ügyleteknek a Kereskedelmi Törvény szerinti teljesítése is veszélyben van, a felügyelet a közraktárhoz felügyeleti biztost rendelhet ki, aki e törvénynek megfelelő jogkörrel köteles ott eljárni.
45. §
(1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 2. § (5) bekezdés szerinti értékbecslést a Módtv. hatálybalépésekor működő közraktárnak első alkalommal a Módtv. hatálybalépését követő 60 napon belül kell elvégeznie.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott értékbecslés eredményeként az ingatlan értéke a kettőszázötvenmillió forintot nem éri el, a közraktár köteles az érték megállapításától számított 180 napon belül a jogellenes helyzetet megszüntetni.
(3) A Módtv. megállapított 1. § (6) bekezdésében meghatározott közraktározási biztosítékot a Módtv. hatálybalépésekor működő közraktárnak legkésőbb a Módtv. hatálybalépését követő 120 napon belül kell biztosítania.
(4) A Módtv.-vel megállapított 20. § (1) bekezdés szerinti, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti mechanikai vagyonvédelmi rendszerrel való folyamatos őrzést a Módtv. hatálybalépésekor működő közraktárnak legkésőbb a Módtv. hatálybalépését követő 90 napon belül kell biztosítania.
(5) A Módtv.-vel megállapított 20. § (2a) bekezdését, valamint 22. § (1), (1a), valamint (1b) bekezdését csak a Módtv. hatálybalépését követően megkötött közraktári szerződésekre vonatkozóan kell alkalmazni.
45/A. §   Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

Módosuló jogszabályok

45. §   A törvény hatálybalépésével

Hatálybalépés

46. §   Ez a törvény a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg
a) a Kereskedelmi Törvényről szóló 1875. évi XXXVII. törvénycikk VI. címe,
b) az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló, többször módosított 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének első mondatában a „továbbá közraktári tevékenységet” szövegrész, 2. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 2/A. §-ának (1) bekezdésében a „közraktári tevékenység” szövegrész és 2/C. §-a, valamint
c) a szakképesítésről szóló, a 3/1994. (I. 14.) IKM rendelettel módosított 5/1990. (IV. 5.) KeM rendelet 2. számú mellékletének 29. pontja
hatályát veszti.
46. §   Ez a törvény a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.
  • A jogszabály 1996. június 11-én jelent meg a Magyar Közlöny 46. számában.
  • hatályba lépett 1996. augusztus 10-én.
A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba. 2013. június 29-én lépett hatályba. 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. július 1-jén lépett hatályba. 2006. július 1-jén lépett hatályba. 2006. július 1-jén lépett hatályba. 2006. július 1-jén lépett hatályba. 2006. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. december 11-én lépett hatályba.A szakasz 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A szakasz 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba. 2013. június 29-én lépett hatályba. 2013. június 29-én lépett hatályba. 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A szakasz 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 29-én lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 1-jén lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 11-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. október 11-én lépett hatályba. 2011. október 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. december 11-én lépett hatályba. 1998. december 11-én lépett hatályba. 1998. december 11-én lépett hatályba. 1998. december 11-én lépett hatályba. 1998. december 11-én lépett hatályba. 1998. december 11-én lépett hatályba.A szakasz 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 1-jén lépett hatályba. 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1998. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lépett hatályba. 1998. december 11-én lépett hatályba. 1998. december 11-én lépett hatályba.A szakasz 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2013. június 29-én lépett hatályba. 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba. 2009. január 1-jén lépett hatályba. 2009. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. február 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba. 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. december 11-én lépett hatályba.A szakasz 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A szakasz 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lépett hatályba. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A szakasz 1998. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 1998. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. február 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2007. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A szakasz 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A szakasz 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A szakasz 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 29-én lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2013. június 29-én lépett hatályba. 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 29-én lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2013. június 29-én lépett hatályba. 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A szakasz 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A szakasz 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba. 2013. június 29-én lépett hatályba. 2013. június 29-én lépett hatályba. 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2009. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba. 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A szakasz 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A szakasz 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A szakasz 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba. 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1999. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. december 11-én lépett hatályba. 1998. december 11-én lépett hatályba. 1998. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. december 11-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A szakasz 2013. június 29-én lépett hatályba.A szakasz 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A szakasz 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A szakasz 2008. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba. 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A szakasz 2013. június 29-én lépett hatályba.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lépett hatályba.