Hatályos állapot
Közlönyállapot
2010.05.25. - 2010.05.28.
2010.05.29. - 2010.07.05.
2010.07.06. - 2010.08.13.
2010.08.14. - 2010.08.18.
2010.08.19. - 2010.08.31.
2010.09.01. - 2010.09.05.
2010.09.06. - 2010.09.25.
2010.09.26. - 2010.12.30.
2010.12.31. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.04.01.
2011.04.02. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.02.29.
2012.03.01. - 2012.06.21.
2012.06.22. - 2012.06.26.
2012.06.27. - 2012.07.13.
2012.07.14. - 2012.09.30.
2012.10.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.04.03.
2013.04.04. - 2013.05.02.
2013.05.03. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.03.
2014.03.04. - 2014.06.05.
2014.06.06. - 2014.07.15.
2014.07.16. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.04.07.
2015.04.08. - 2015.06.18.
2015.06.19. - 2015.07.27.
2015.07.28. - 2015.10.12.
2015.10.13. - 2015.11.13.
2015.11.14. - 2015.12.31.
2016.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2010. évi XLIII. törvény

a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Az Országgyűlés a kormányzati szervezetrendszer működésének hatékonyabbá tétele érdekében, valamint az Alkotmány 39. § (2) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja:

Az Országgyűlés a kormányzati szervezetrendszer működésének hatékonyabbá tétele érdekében, valamint az Alaptörvény 18. cikk (5) bekezdésének a végrehajtására a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §
(1) E törvény hatálya - az autonóm államigazgatási szervek kivételével - a központi államigazgatási szervekre, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére, a Kormány tagjaira, az államtitkárokra, valamint - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási és a helyettes államtitkárokra terjed ki.
(1) E törvény hatálya - az autonóm államigazgatási szervek kivételével - a központi államigazgatási szervekre, a Kormány tagjaira, az államtitkárokra, valamint - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási és a helyettes államtitkárokra terjed ki.
(1) E törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a Kormány tagjaira, az államtitkárokra, valamint - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási államtitkárokra és a helyettes államtitkárokra terjed ki.
(2) Központi államigazgatási szerv
a) a Kormány,
b) a kormánybizottságok,
b) a kormánybizottság,
c) a Miniszterelnökség,
d) a minisztériumok,
d) a minisztérium,
e) az autonóm államigazgatási szervek,
e) az autonóm államigazgatási szerv,
f) a kormányhivatalok,
f) a kormányhivatal,
g) a központi hivatalok,
g) a központi hivatal,
h) a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai.
h) a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
i) az önálló szabályozó szervek.
(3) Autonóm államigazgatási szerv
a) a Közbeszerzések Tanácsa,
a) a Közbeszerzési Hatóság,
b) az Országos Rádió és Televízió Testület,
b) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
b) az Egyenlő Bánásmód Hatóság,
c) a Gazdasági Versenyhivatal,
d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
d) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
e) a Nemzeti Választási Iroda.
(4) Kormányhivatal
a) a Központi Statisztikai Hivatal,
b) a Nemzeti Hírközlési Hatóság,
b) az Országos Atomenergia Hivatal,
c) a Magyar Energia Hivatal,
c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala,
d) az Országos Atomenergia Hivatal,
d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
e) a Magyar Szabadalmi Hivatal,
e) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala,
e) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.
f) az Egészségbiztosítási Felügyelet.
f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
(5) Rendvédelmi szerv
a) a rendőrség,
b) a polgári védelem,
c) a vám- és pénzügyőrség,
d) a büntetés-végrehajtási szervezet,
e) az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság,
e) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
f) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.
(6) Önálló szabályozó szerv
a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
b) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
c) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

Irányítás és felügyelet

2. §
(1) Ahol jogszabály államigazgatási szerv irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni:
a) az államigazgatási szerv alapítása, átszervezése (ideértve a más szervvel való egyesítését, szétválasztását és alapító okiratának módosítását is), valamint a szerv megszüntetése,
a) az államigazgatási szerv alapítása, átalakítása, valamint megszüntetése,
b) az államigazgatási szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
b) az államigazgatási szerv vezetésére kinevezés, vezetői megbízás adása, az államigazgatási szerv vezetőjének felmentése, a vezetői megbízás visszavonása, és - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - az államigazgatási szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
c) az államigazgatási szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése,
d) az államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,
e) az államigazgatási szerv döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás,
e) az államigazgatási szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás,
f) jogszabályban meghatározott esetekben az államigazgatási szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
g) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
h) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés.
i) az államigazgatási szerv adatainak kezelése.
i) az államigazgatási szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a b), c) és e)-h) pont szerinti irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.
(2) Ha törvény kivételt nem tesz, az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított államigazgatási szerv hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg.
(3) Törvény vagy kormányrendelet a központi hivatal vagy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve irányításáról rendelkezhet úgy, hogy ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben - a hatékonysági és a pénzügyi ellenőrzés kivételével - az (1) bekezdés c), e) és f)-h) pontjaiban meghatározott hatásköröket valamely központi államigazgatási szerv vezetője gyakorolja.
(3) Törvény vagy kormányrendelet a központi hivatal vagy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve irányításáról rendelkezhet úgy, hogy ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben - a hatékonysági és a pénzügyi ellenőrzés kivételével - az (1) bekezdés c), e) és f)-h) pontjaiban meghatározott egyes hatásköröket vagy ezek együttesét valamely központi államigazgatási szerv vezetője gyakorolja.
(3) Törvény vagy kormányrendelet a központi hivatal irányításáról rendelkezhet úgy, hogy ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben - a hatékonysági és a pénzügyi ellenőrzés kivételével - az (1) bekezdés c), e) és f)-h) pontjaiban meghatározott egyes hatásköröket vagy ezek együttesét valamely központi államigazgatási szerv vezetője gyakorolja.
(3) Törvény vagy kormányrendelet a központi hivatal irányításáról rendelkezhet úgy, hogy ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben - a hatékonysági és a pénzügyi ellenőrzés kivételével - az (1) bekezdés c), e) és f)-h) pontjában meghatározott egyes hatásköröket vagy ezek együttesét valamely központi államigazgatási szerv vezetője vagy kormánybiztos gyakorolja.
3. §   Ahol e törvény állami vezető vagy államigazgatási szerv szervezeti egysége vezetője tevékenységének irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni:
a) egyedi utasítás kiadása egyedi feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
b) a vezető tevékenységének ellenőrzése,
c) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés.
3. §   Ahol e törvény állami vezető, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszteri biztos vagy államigazgatási szerv szervezeti egysége vezetője tevékenységének irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni:
a) egyedi utasítás kiadása egyedi feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
b) a vezető tevékenységének ellenőrzése,
c) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés.
4. §
(1) Ahol jogszabály államigazgatási szerv felügyeletét említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában e törvény 2. § (1) bekezdés a)-e) pontjában, valamint kizárólag ezekkel összefüggésben h) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.
(1) Ahol jogszabály államigazgatási szerv felügyeletét említi, azon törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a 2. § (1) bekezdés a)-e) pontjában, valamint kizárólag ezekkel összefüggésben h) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.
(2) A 2. § (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott hatáskörök tekintetében a felügyelet kizárólag a jogszabálysértő szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának vagy kiadásának megtagadását, illetve a jogszabálysértő döntés megsemmisítését, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítást foglalja magában.
4. §   Ha jogszabály államigazgatási szerv felügyeletét említi, azon
a) - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 2. § (1) bekezdés b) pontjában,
b) a 2. § (1) bekezdés c) és d) pontjában és
c) - kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben - a 2. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.

A központi államigazgatási szervekre vonatkozó közös szabályok

5. §
(1) A központi államigazgatási szervek - ha törvény eltérően nem rendelkezik - egyszemélyi vezetés alatt állnak.
(2) Ha jogszabály a központi államigazgatási szervnek címez hatáskört, azt a szerv vezetője gyakorolja.
(3) A központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a szervvel állami vezetői szolgálati jogviszonyban vagy állami vezetőként közszolgálati jogviszonyban, illetve vezetői megbízatással rendelkező közszolgálati jogviszonyban álló személyre ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv vezetője nevében jár el.
(3) A központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a szervvel állami vezetői szolgálati jogviszonyban vagy állami vezetőként betöltött jogviszonyban, illetve vezetői megbízatással rendelkező közszolgálati jogviszonyban álló személyre ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv vezetője nevében jár el.
(3) A központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a szervvel állami vezetői szolgálati jogviszonyban vagy állami vezetőként betöltött jogviszonyban, illetve vezetői munkakörrel rendelkező kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyre ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv vezetője nevében jár el.
5/A. §
(1) A központi államigazgatási szerv, a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló központi költségvetési szerv és - ha a miniszter gazdasági társaság felett tulajdonosi jogot, illetve alapítvány tekintetében alapítói jogot gyakorol - az ilyen gazdasági társaság, illetve az ilyen alapítvány a Kormány rendeletében meghatározott esetben és módon átadás-átvételi eljárást folytat le.
(2) Az autonóm államigazgatási szerv, illetve az önálló szabályozó szerv az átadás-átvételi eljárást a minisztériumra vonatkozó szabályok szerinti folytatja le azzal, hogy miniszter alatt az autonóm államigazgatási szerv, illetve az önálló szabályozó szerv vezetőjét kell érteni.
(3) Ha az átadás-átvétel az átadás-átvételi eljárásban részt vevő valamely személy mulasztása folytán részben vagy egészben ellehetetlenül, annak eredményes megtörténtéig a mulasztó részére az átadás-átvételi eljárással összefüggő jogviszonyán alapuló juttatás nem teljesíthető.

Az állami vezetők

6. §
(1) Állami vezetők
a) a miniszterelnök,
b) a miniszter,
c) az államtitkár,
d) a közigazgatási államtitkár,
e) a helyettes államtitkár.
(2) Politikai vezetők az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott állami vezetők.
(3) Szakmai vezetők az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott állami vezetők.
7. §
(1) A politikai vezető e tevékenységét állami vezetői szolgálati jogviszony keretében látja el.
(2) Az állami vezetői szolgálati jogviszonyra - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az állami vezetői szolgálati jogviszonyra - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az állami vezetői szolgálati jogviszonyra - ha az Alaptörvény vagy törvény eltérően nem rendelkezik - a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A szakmai vezető e tevékenységét közszolgálati jogviszonyban látja el. A szakmai vezetőre a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A szakmai vezetőre a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A szakmai vezető kormányzati szolgálati jogviszonyban áll.
(4) Az állami vezetők személyi anyagának nyilvántartását a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium vezeti.
(5) A Kormány tagja részére a köztársasági elnök; az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár részére a miniszterelnök igazolványt állít ki.
(6) Az állami vezető, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, kormányhivatal, központi hivatal vezetője és helyettese tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetménye nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.
(6) Az állami vezető, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos, valamint a kormányhivatal és a központi hivatal vezetője és helyettese a tárgyév március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozó havi illetménye, valamint a miniszterelnöki megbízott havi vagy egyszeri díjazása nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.
7/A. §
(1) A miniszter részére a köztársasági elnök a közjogi tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt állít ki. Az igazolvány a Kormány tagja nevét, arcképmását és a betöltött közjogi tisztség megnevezését tartalmazza.
(2) Az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár részére az állami vezetői tisztség betöltésének igazolása céljából a miniszterelnök igazolványt állít ki. Az igazolvány az állami vezető nevét, arcképmását és a betöltött állami vezetői tisztség megnevezését tartalmazza.

A politikai vezetőkre vonatkozó közös szabályok

8. §
(1) Ha a politikai vezető megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy megbízatása nem választójogának elvesztése vagy összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnt meg.
(1) Ha a politikai vezető megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, kivéve ha megbízatása
a) - a miniszterelnök esetében - összeférhetetlenségének kimondása vagy a megválasztásához szükséges feltételek hiánya megállapítása,
b) - a miniszter és az államtitkár esetében - összeférhetetlenségének vagy a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapítása alapján történő felmentése
miatt szűnt meg.
(2) A politikai vezető a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni.
(3) Ha a miniszter és az államtitkár kinevezéséről, felmentéséről vagy megbízatásának lemondás miatti megszűnésének megállapításáról szóló okiratban a megbízatás keletkezésének vagy megszűnésének időpontja naptári napként van meghatározva, az állami vezető a megjelölt naptári nap kezdetén lép hivatalba, illetve megbízatása a megjelölt naptári nap végén szűnik meg.
9. §
(1) A politikai vezető társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, továbbá egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.
(1) A politikai vezető megbízatásának időtartama, valamint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, illetménye nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(1) A politikai vezető megbízatásának időtartama, valamint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, illetménye nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(2) A politikai vezető megbízatásának időtartama, valamint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
(2) A politikai vezető megbízatásának időtartama, valamint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.
(2) A politikai vezető megbízatásának időtartama, valamint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.
10. §
(1) A politikai vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (ideértve a felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét, alapítvány kezelő szervezetének tagságát, valamint az érdek-képviseleti szervezetben való tisztség viselését) nem létesíthet, valamint munkaköri feladatainak ellátásából eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet (összeférhetetlenség).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a politikai vezető országgyűlési képviselő legyen, illetve hogy tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a politikai vezető
a) országgyűlési képviselő legyen,
b) elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős testület tagja, elkülönített állami pénzalappal összefüggésben elvi, irányító és koordináló döntések meghozataláért felelős testület tagja vagy az elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős miniszter vagy testület részére döntés-előkészítő, véleményező tevékenységet végző testület tagja legyen, illetve
c) tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen.
d) nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesítsen.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okokat az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező államtitkár vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagjaira, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaira, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tagjaira nem kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okokat az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező államtitkár vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagjaira, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaira, az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának tagjaira, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tagjaira nem kell alkalmazni.
(4) Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt a politikai vezető a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.
(4) Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt a politikai vezető a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, a miniszterelnök esetében az összeférhetetlenség nem mondható ki, a miniszter és az államtitkár esetében a felmentést mellőzni kell.
11. §
(1) A miniszterelnök és a miniszter e tevékenységéért az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik.
(2) Az államtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek, illetve a miniszterelnöknek felelősséggel tartozik.
(3) A miniszter és az államtitkár a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért való anyagi felelősségének tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlójának a miniszterelnököt kell tekinteni, a kijelölt vizsgálóbiztos legalább államtitkári megbízatást betöltő állami vezető és az eljáró tanács tagjai a miniszterelnök által felkért miniszterek.
12. §
(1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető az állami vezetői jogviszonya keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.
(1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(2) Az (1) bekezdés alapján nyilatkozattételre kötelezett politikai vezető a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozatokat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter kezeli.
(3) A politikai vezető megbízatásának megszűnésekor a 13. §-ban meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően e törvény szerint esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz.
(3) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető vagyonnyilatkozata nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatai kivételével - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
(4) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető vagyonnyilatkozatára, illetve az azzal kapcsolatos eljárásra az e §-ban meghatározott eltérésekkel az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára, illetve vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A családtag vagyonnyilatkozatába az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának (a továbbiakban: összeférhetetlenségi bizottság) tagjai tekinthetnek be az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
(5) Az e § alapján tett vagyonnyilatkozatokat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter kezeli. A politikai vezető vagyonnyilatkozatának oldalhű másolatát - a hozzátartozók vagyonnyilatkozata nélkül, az azonosító adatok kivételével - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.
(6) Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai vezető az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot.
12/A. §
(1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az összeférhetetlenségi bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát az összeférhetetlenségi bizottság ellenőrzi.
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenségi bizottság felhívására az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az igazoló adatokba az összeférhetetlenségi bizottság tagjai tekinthetnek be. Az ellenőrzés eredményéről az összeférhetetlenségi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki az összeférhetetlenségi bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.
(3) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető valamint családtagja vagyonnyilatkozatát az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető megbízatásának a megszűnését követő egy évig őrzi.
12/B. §
(1) Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai vezető az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot, a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok az irányadók.
(2) Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai vezető a politikai vezetői megbízatása megszűnését követő harminc napon belül az (1) bekezdés szerint vagyonnyilatkozatot tesz.
12/C. §
(1) Ha a politikai vezető a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl az arra alapot adó okok 12/A. § szerinti vizsgálatát követően
a) - a miniszterelnök esetében - az Országgyűlés elnöke a miniszterelnök összeférhetetlenségének kimondását a 24. § alapján,
b) a miniszterelnök a miniszter vagy az államtitkár felmentését
kezdeményezi. A köztársasági elnök a b) pont szerinti kezdeményezés esetén a minisztert vagy az államtitkárt e megbízatása alól felmenti.
(2) A politikai vezető megbízatásának megszűnésekor a 13. §-ban meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően e törvény szerint esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz.
13. §
(1) Ha a politikai vezető megbízatása megszűnt, illetménye és juttatásai addig illetik meg, amíg az Alkotmány vagy törvény rendelkezései alapján gyakorolja hatáskörét.
(1) Ha a politikai vezető megbízatása megszűnt, illetménye és juttatásai addig illetik meg, amíg az Alaptörvény vagy törvény rendelkezései alapján gyakorolja hatáskörét.
(2) Ha a miniszter és az államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, és megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnésével, felmentésével vagy halálával szűnik meg, a hatáskörgyakorlás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi - lemondás esetén pedig háromhavi - illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amely társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás - valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.
(2) Ha
a) a miniszterelnök e tisztségét legalább két évig betöltötte, és megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott okból szűnik meg,
b) a miniszter és az államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, és megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével, a felmentésével vagy a halálával szűnik meg,
a hatáskörgyakorlás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi - lemondás esetén pedig háromhavi - illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amelyre a 9. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A miniszter és az államtitkár halála esetén a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe.
(3) A miniszterelnök halála esetén házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt: özvegy) - özvegy hiányában örökösét, több örökös esetén örököseit - egy összegben a miniszterelnök hathavi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg. A miniszter és az államtitkár halála esetén a (2) és (4) bekezdés szerinti juttatás a miniszter és az államtitkár özvegyét - özvegy hiányában a miniszter és az államtitkár örökösét, több örökös esetén örököseit - illeti meg.
(3a) A miniszterelnök halála esetén a rá tekintettel járó hozzátartozói nyugellátás megállapítása szempontjából a mindenkori miniszterelnöki illetmény havi összegét kell a miniszterelnök öregségi nyugdíjaként figyelembe venni.
(4) Amennyiben a miniszter és az államtitkár megbízatása a (2) bekezdésben megjelölt okokból három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig tisztségét betöltötte, akkor a (2) bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult.
(4) Ha a politikai vezető megbízatása a (2) bekezdésben meghatározott okokból
a) miniszterelnök esetében két évnél,
b) miniszter, államtitkár esetén három évnél
hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, a (2) bekezdésben megjelölt juttatás felére jogosult.
(5) Ha a miniszter és az államtitkár a megbízatásának megszűnését követően újabb állami vezetői megbízatást kap, a (2) és (4) bekezdésben meghatározott juttatás összege megegyezik a hatásköre gyakorlásának megszűnésétől az új megbízatással összefüggő hivatalba lépéséig terjedő időre járó illetménnyel.
(5) Ha a politikai vezető a megbízatásának megszűnését követően újabb állami vezetői megbízatást kap, a (2) és (4) bekezdésben meghatározott juttatás összege megegyezik a hatásköre gyakorlásának megszűnésétől az új megbízatással összefüggő hivatalba lépéséig terjedő időre járó illetménnyel.
(6) A miniszter és az államtitkár végkielégítésre és felmentési időre nem jogosult.
(6) A politikai vezető végkielégítésre és felmentési időre nem jogosult.
(7) A (2) és a (4) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a folyamatosan állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt - a hatáskörgyakorlás megszűnésétől az új megbízatással összefüggésben a hivatalba lépésig terjedő, legfeljebb hat hónapos, valamint a megbízatás megszűnésétől a hatáskörgyakorlás megszűnéséig terjedő megszakítást a folyamatosság szempontjából nem számítva - egybe kell számítani.
(8) Ha a politikai vezetőt legkésőbb a hatáskörgyakorlásának megszűnésétől számított harminc napon belül ismételten állami vezetővé választják meg vagy nevezik ki
a) a ki nem adott szabadságát nem lehet pénzben megváltani, és
b) a ki nem adott szabadságát az új kinevezéssel vagy megválasztással érintett állami vezetői szolgálati jogviszony vagy állami vezetőként közszolgálati jogviszony alapján járó szabadsághoz hozzá kell számítani.
b) a ki nem adott szabadságát az új kinevezéssel vagy megválasztással érintett állami vezetői szolgálati jogviszony vagy állami vezetőként betöltött jogviszony alapján járó szabadsághoz hozzá kell számítani.
14. §
(1) A minisztert és az államtitkárt minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg, valamint a miniszterelnök által meghatározott összegű jutalomban részesülhet. A miniszter jutalmára a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter tesz javaslatot. Az államtitkár jutalmára - a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kivételével - a tevékenységét irányító miniszter és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter együttesen tesz javaslatot.
(1) A minisztert és az államtitkárt minden naptári évben húsz munkanap szabadság illeti meg, valamint a miniszterelnök által meghatározott összegű jutalomban részesülhet. A miniszter jutalmára a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter tesz javaslatot. Az államtitkár jutalmára - a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kivételével - a tevékenységét irányító miniszter és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter együttesen tesz javaslatot.
(1) A minisztert és az államtitkárt minden naptári évben húsz munkanap szabadság illeti meg, valamint a miniszterelnök által meghatározott összegű jutalomban részesülhet. A miniszter jutalmára a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter tesz javaslatot. Az államtitkár jutalmára - a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és a Miniszterelnökségen működő államtitkár kivételével - a tevékenységét irányító miniszter és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter együttesen tesz javaslatot.
(1) A minisztert és az államtitkárt minden naptári évben húsz munkanap szabadság illeti meg, valamint a miniszterelnök által meghatározott összegű jutalomban részesülhet. A miniszter jutalmára a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter tesz javaslatot. Az államtitkár jutalmára a tevékenységét irányító miniszter és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter együttesen tesz javaslatot.
(2) A szabadság igénybevételét a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek előzetesen be kell jelenteni.
(2a) A miniszterelnököt minden évben negyven munkanap szabadság illeti meg.
(3) A miniszter és az államtitkár tárgyévet követő év március 31-ig ki nem vett szabadságát pénzben megváltani nem lehet.
(3) A politikai vezető tárgyévet követő év március 31-ig ki nem vett szabadságát pénzben megváltani nem lehet.
(4) A politikai vezetőt rendkívüli munkavégzése után külön szabadidő nem illeti meg.
(5) Az államtitkár számára célprémiumot a miniszterelnök állapíthat meg. A célprémiumra - a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kivételével - az államtitkár tevékenységét irányító miniszter és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter együttesen tesz javaslatot.
(5) Az államtitkár számára célprémiumot a miniszterelnök állapíthat meg. A célprémiumra - a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és a Miniszterelnökségen működő államtitkár kivételével - az államtitkár tevékenységét irányító miniszter és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter együttesen tesz javaslatot.
(5) Az államtitkár számára célprémiumot a miniszterelnök állapíthat meg. A célprémiumra az államtitkár tevékenységét irányító miniszter és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter együttesen tesz javaslatot.
(6) A politikai vezető jubileumi jutalomra nem jogosult.
15. §
(1) A politikai vezető személyijövedelemadó-bevallásából az összevont adóalap összege, az összevont adóalap adójának összege, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege, a külön adózó jövedelmek összege és a külön adózó jövedelmek adójának összege nyilvános. Ezen adatokat a politikai vezető a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján való közzététel céljából az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő tizenöt napon belül a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek megküldi.
(2) A politikai vezető illetményére, a részére kifizetett jutalomra és célprémiumra, az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai vezető országgyűlési képviselői javadalmazására, illetve a politikai vezető részére e megbízatására tekintettel juttatott egyéb juttatásokra vonatkozó adatokat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok változása esetén a megváltozott adatokat - a korábbi adat eltávolítása nélkül - a változástól számított tizenöt napon belül kell közzétenni.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatok a politikai vezető megbízatása megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.

II. FEJEZET
A KORMÁNY

A Kormány feladatköre

16. §
(1) A Kormány a közigazgatás általános hatáskörű központi szerve. A Kormány hatásköre kiterjed mindarra, amit jogszabály nem utal kifejezetten más szervek hatáskörébe.
(2) A Kormány irányítja a miniszterek tevékenységét, valamint a miniszterek irányítása alá nem tartozó kormányhivatalokat, illetve azok vezetőinek a tevékenységét.

A Kormány üléseinek dokumentálása

17. §
(1) A Kormány ülései - a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában - nem nyilvánosak.
(2) A Kormány üléseiről hangfelvétel készül, mely - a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában - nem nyilvános.
(3) A kormányülésen elhangzottakat összefoglalóban kell rögzíteni.
(4) Az összefoglaló tartalmazza a kormányülés helyét és időpontját, az ülésen résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát, a testületi döntés lényegét. Kérelmére a kormányülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az előterjesztést, a jelentést, valamint a kormányrendeletek, kormányhatározatok, irányelvek és elvi állásfoglalások, továbbá a Kormány által meghatározott egyéb iratok eredeti aláírással ellátott egy-egy példányát.
(4) Az összefoglaló tartalmazza a kormányülés helyét és időpontját, az ülésen résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát, a testületi döntés lényegét. Kérelmére a kormányülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az előterjesztést, a jelentést, valamint a kormányrendeletek, kormányhatározatok, továbbá a Kormány által meghatározott egyéb iratok eredeti aláírással ellátott egy-egy példányát.
(5) Az ülésről készült összefoglaló eredeti példányát és mellékleteit, valamint az ülésről készült hangfelvételt a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium őrzi. Az ülésről készült dokumentáció anyaga nem selejtezhető, maradandó értékű iratnak minősül; kezelésére és megismerésére a köziratok védelméről, a minősített adat védelméről, továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6) Az összefoglaló és a hangfelvétel készítésének, valamint belső kormányzati felhasználásának részletes szabályait, feltételeit a Kormány határozza meg.

A miniszterelnök feladatköre

18. §
(1) A miniszterelnök a Kormány programjának keretei között meghatározza a Kormány politikájának általános irányát.
(2) A miniszterelnök az (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a miniszterek, valamint a Kormány irányítása alatt álló szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg.
18. §   A miniszterelnök az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány irányítása alatt álló, illetve a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg, továbbá tőlük tájékoztatást kérhet. A feladatmeghatározásról, illetve a tájékoztatáskérésről a szerv vezetője az irányító vagy felügyelő minisztert tájékoztatja.
19. §   A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében az államigazgatás egyes ágazatai, illetve egyes központi államigazgatási szervek irányítására a miniszterelnököt is kijelölheti.

A miniszterelnök helyettesítése

19. §   A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki, és szabályozza a helyettesítés rendjét.
19. §   A miniszterelnök rendeletben szabályozza a helyettesítés rendjét.

A miniszterelnök megbízatásának keletkezése

A miniszterelnök megbízatásának keletkezése és megszűnése

20. §   Miniszterelnöknek javasolható, illetve miniszterelnökké megválasztható minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy.
20. §   Miniszterelnöknek javasolható, illetve miniszterelnökké megválasztható minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy.
21. §
(1) A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
(2) A megválasztott miniszterelnök az Országgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat tesz.

A miniszterelnök megbízatásának megszűnése

22. §
(1) A miniszterelnök megbízatásának megszűnése egybeesik a Kormány megbízatásának megszűnésével.
(2) A miniszterelnök megbízatásának megszűnése esetén - a (3) bekezdésben, valamint az Alkotmány 39/A. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével - a köztársasági elnök harminc napon belül javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére.
(3) Ha a miniszterelnök megbízatása az új Országgyűlés megalakulása miatt szűnt meg, a köztársasági elnök az új Országgyűlés alakuló ülésén tesz javaslatot az új miniszterelnök személyére.
23. §
(1) A miniszterelnök a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról.
(2) A miniszterelnök megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(3) A köztársasági elnök a miniszterelnök lemondásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.
(4) A Kormány az Alkotmány 39/A. § (5) bekezdésében meghatározott esetben, a miniszterelnök útján, az (1)-(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával mond le.
23/A. §   Ha a miniszterelnök megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés e) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az Országgyűlés elnöke jelenti be az Országgyűlésnek.
24. §   Ha a miniszterelnök az összeférhetetlenségét a megválasztásától számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, az Országgyűlés bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára - az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után - az országgyűlési képviselők több mint felének szavazatával az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.
24. §   Az Országgyűlés a miniszterelnök
a) összeférhetetlensége kimondásáról - ha az összeférhetetlenségét a megválasztásától számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel -,
b) megválasztásához szükséges feltételek hiányáról
bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára - az összeférhetetlenségi bizottság véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.
25. §
(1) A miniszterelnökkel szemben bizalmatlansági indítvány benyújtását bármely országgyűlési képviselő kezdeményezheti. A kezdeményezést az Országgyűlés elnökének be kell jelenteni.
(1) A bizalmi szavazásra irányuló indítványt és a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványt az Országgyűlés elnökéhez kell benyújtani.
(2) A Kormány, illetve a miniszterelnök az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően három munkanapig, illetve a bizalmatlansági indítvány benyújtásától az indítvány feletti szavazás lezárultáig nem mondhat le.
(2) A miniszterelnök az (1) bekezdés szerinti indítvány benyújtásának időpontjától az arról szóló döntés meghozataláig nem mondhat le.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás időtartama folyamatosan legfeljebb tizenöt nap lehet.
(3) Az Alaptörvény 21. cikk (4) bekezdése szerinti bizalmi szavazás esetén a Kormány által benyújtott előterjesztésről változatlan tartalommal kell zárószavazást tartani.

A miniszterelnök javadalmazása és juttatásai

25/A. §   A miniszterelnök havi illetményének az összege megegyezik a köztisztviselői illetményalap harminckilencszeresével.
25/B. §
(1) A miniszterelnök
a) - hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően - személyi védelemre,
b) rezidencia használatára,
c) - személyi és hivatali célra - két személygépkocsi használatára,
d) rádiótelefon- és internethasználatra, valamint kormányzati célú hírközlő hálózat használatára,
e) hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, az állami vezetők tekintetében irányadó napidíjra és költségtérítésre, valamint - szükség esetén - különjáratú légi utazásra,
f) külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén, illetve hivatalos külföldi küldöttség fogadása, kísérése céljából jogosult a repülőtéri kormányváró helyiségek használatára,
g) - a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a Miniszterelnökség megállapodása szerint - valamennyi egészségügyi ellátás térítésmentes igénybevételére, és
g) - a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár megállapodása szerint - valamennyi egészségügyi ellátás térítésmentes igénybevételére, és
g) - a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium megállapodása szerint - valamennyi egészségügyi ellátás térítésmentes igénybevételére, és
g) - a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium megállapodása szerint - valamennyi egészségügyi ellátás térítésmentes igénybevételére
h) - a szállás- és étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját magában foglaló térítési díj ellenében - a Kormány központi üdülőjének használatára
jogosult.
(2) A miniszterelnök az (1) bekezdés b) pontja szerinti rezidenciát köteles igénybe venni.
(3) Ha az (1) bekezdés e) pontja szerinti külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel vagy vonattal történik, a miniszterelnök első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe. Az ezen juttatások és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokat a külpolitikáért felelős miniszter látja el.
(3) Ha az (1) bekezdés e) pontja szerinti külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel vagy vonattal történik, a miniszterelnök első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe. Az ezen juttatások és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter látja el.
(3) Ha az (1) bekezdés e) pontja szerinti külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel vagy vonattal történik, a miniszterelnök első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe. Az ezen juttatások és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokat az általános politikai koordinációért felelős miniszter látja el.
(4) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti jogosultság megilleti a miniszterelnökkel együtt üdülő családtagját, gyermekének házastársát, szülőjét és unokáját is.
25/C. §   A miniszterelnök a részére járó juttatások és szolgáltatások igénybevételéhez szükséges adatokat, valamint az adatok megváltozását haladéktalanul közli az érintett szervvel.
25/D. §
(1) A miniszterelnök közcélú felajánlásai, adományai költségeinek fedezetéül a központi költségvetésről szóló törvényben a Miniszterelnökség fejezeten belüli külön előirányzat szolgál, amely felett a miniszterelnök rendelkezik.
(1) A miniszterelnök közcélú felajánlásai, adományai költségeinek fedezetéül a központi költségvetésről szóló törvényben a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül külön előirányzat szolgál, amely felett a miniszterelnök rendelkezik.
(1) A miniszterelnök közcélú felajánlásai, adományai költségeinek fedezetéül a központi költségvetésről szóló törvényben a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül külön előirányzat szolgálhat, amely felett a miniszterelnök rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatból pályázat útján vagy pályáztatás nélkül, egyedi döntés alapján nyújtható közcélú felajánlás, adomány.
(3) Nem részesíthető az (1) bekezdés szerinti előirányzatból közcélú felajánlásban, adományban párt, pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet, valamint a közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet.
(4) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat a miniszterelnök előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, a kedvezményezettel kötött külön szerződés nélkül felhasználható.
(5) A Miniszterelnökség a honlapján a miniszterelnök (4) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásától számított tizenöt napon belül közzéteszi az (1) bekezdés szerinti előirányzatból nyújtott közcélú felajánlás, adomány kedvezményezettjének nevét, a közcélú felajánlás, adomány célját és összegét.
(5) A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján a miniszterelnök (4) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásától számított tizenöt napon belül közzéteszi az (1) bekezdés szerinti előirányzatból nyújtott közcélú felajánlás, adomány kedvezményezettjének nevét, a közcélú felajánlás, adomány célját és összegét.
(5) Az (1) bekezdés szerinti miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján a miniszterelnök (4) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásától számított tizenöt napon belül közzéteszi az (1) bekezdés szerinti előirányzatból nyújtott közcélú felajánlás, adomány kedvezményezettjének nevét, a közcélú felajánlás, adomány célját és összegét.

Az ügyvezető miniszterelnök

26. §
(1) Az ügyvezető miniszterelnök e megbízatása megszűnik
a) az ügyvezető miniszterelnök halálával,
a) halálával,
b) az ügyvezető miniszterelnök választójogának elvesztésével,
b) ha a miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek az ügyvezető miniszterelnök esetében már nem állnak fenn,
c) az ügyvezető miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával.
c) összeférhetetlensége kimondásával.
(2) Az ügyvezető miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapítására a 24. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha az ügyvezető miniszterelnök megbízatása az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az Országgyűlés elnöke jelenti be az Országgyűlésnek.
(3) Az ügyvezető miniszterelnök e megbízatásának megszűnését követően az ügyvezető miniszterelnök hatáskörét az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök-helyettes gyakorolja; több miniszterelnök-helyettes esetén pedig, az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes.
(3) Az ügyvezető miniszterelnök összeférhetetlenségének kimondására és a megválasztásához szüksége feltételek hiányának megállapítására a 24. §-t kell alkalmazni.
(4) Az ügyvezető miniszterelnök e megbízatásának megszűnését követően az új miniszterelnök megválasztásáig az ügyvezető miniszterelnök hatáskörét az Alaptörvény 22. cikk (2) bekezdésében meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy - több miniszterelnök-helyettes esetén - az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja.

A volt miniszterelnök juttatásai

27. §   Ha a miniszterelnök, illetve az ügyvezető miniszterelnök megbízatásának megszűnésére az Alkotmány 33/A. § c)-d) pontjában, illetve e törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott esetben kerül sor, ennek tényét az Országgyűlés elnöke jelenti be az Országgyűlésnek.
27. §
(1) A volt miniszterelnököt a 13. §-ban meghatározottak mellett a (2) és (3) bekezdésben meghatározott juttatások illetik meg.
(2) A volt miniszterelnököt - a megbízatása megszűnését követően annyi ideig, ameddig e tisztségét betöltötte - személyes gépkocsihasználat illeti meg, amelyhez személygépkocsit és gépjárművezetőt a rendőrség biztosít.
(3) A volt miniszterelnököt - a megbízatása megszűnését követően annyi időnek a felére, ameddig e tisztségét betöltötte - kétfős titkárság alkalmazása illeti meg, amelyhez a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter helyiséget biztosít. A titkárság alkalmazásának személyi és dologi feltételeit a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter biztosítja.
(4) A volt miniszterelnök e szakaszban meghatározott juttatásaira a 8. § (2) bekezdésében, a 12/C. § (2) bekezdésében, a 25/C. §-ban foglaltakat alkalmazni kell. A volt miniszterelnököt a (2) és (3) bekezdésben meghatározott juttatások nem illetik meg, ha megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott okból szűnt meg.

A Kormány szervei

28. §
(1) A Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalásra jogosult kabineteket hozhat létre.
(1) A Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalásra kabinetet hozhat létre.
(2) A kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek. A kabinet ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, a kabinettag miniszterek helyettesítésére jogosult állami vezetőket, valamint a további kabinettagok és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kabinetet létrehozó kormányhatározat jelöli ki.
(2) A kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek. A kabinet ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, a kabinettag miniszterek helyettesítésére jogosult állami vezetőket, valamint a további kabinettagok és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kabinetet létrehozó normatív kormányhatározat jelöli ki.
(3) A kabinet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - ügydöntő jogkörrel nem rendelkezik.
29. §
(1) A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságokat hozhat létre.
(1) A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságot hozhat létre.
(2) A kormánybizottság tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek. A kormánybizottság ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, valamint a bizottsági tagok helyettesítésére jogosult állami vezetőket és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kormánybizottságot létrehozó kormányhatározat jelöli ki.
(2) A kormánybizottság tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek. A kormánybizottság ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, valamint a bizottsági tagok helyettesítésére jogosult állami vezetőket és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kormánybizottságot létrehozó normatív kormányhatározat jelöli ki.
30. §
(1) A Kormány egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületeket hozhat létre. A testület tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban részesülhetnek.
(1) A Kormány egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületet hozhat létre. A testület tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban részesülhetnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott testület tagjait, valamint az annak ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét a testületet létrehozó kormányhatározat jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott testület tagjait, valamint az annak ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét a testületet létrehozó normatív kormányhatározat jelöli ki.
30/A. §
(1) Ha a kabinetet, kormánybizottságot létrehozó normatív kormányhatározat ekként rendelkezik, a kabinet, kormánybizottság tagja a miniszterelnök is.
(2) Nem rendelkezik ügydöntő jogkörrel
a) - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a kabinet és a kormánybizottság, valamint
b) a Kormány egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testülete.

A kormánybiztos

31. §
(1) A Kormány - határozatával - egy minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe sem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki. A kormánybiztos személyére a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter tesz javaslatot.
(1) A Kormány - normatív határozatával - miniszter vagy kormányhivatal feladatkörébe nem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki. A kormánybiztos személyére a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter tesz javaslatot.
(2) Kormánybiztossá
a) miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár, továbbá
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személy
a Kormány feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhető ki.
(3) Kormányrendelet a Kormány irányítása alá tartozó szervek vezetői, a szervek szervezeti egységei vezetőinek tevékenysége, valamint egyes helyettes államtitkárok tevékenysége tekintetében a kormánybiztost irányítási jogkörrel ruházhatja fel.
(4) A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.
(4) A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök, illetve a Kormány által határozatban kijelölt miniszter irányítja. Az irányító személye a kormánybiztos által ellátandó egyes feladatok tekintetében eltérő lehet.
(5) A kormánybiztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb két évre szól. A kormánybiztos e megbízatása a miniszteri, államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy helyettes államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik.
(5) A kormánybiztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb két évre szól. A kormánybiztos e megbízatása a miniszteri, államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy helyettes államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik. A kormánybiztos e megbízatása megszűnik a miniszterelnök megbízatása megszűnésével.
(6) A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett kormánybiztos e tevékenységére tekintettel külön díjazást kaphat, ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze.
(6) A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett kormánybiztos e tevékenységére tekintettel az (1) bekezdés szerinti normatív kormányhatározatban meghatározott, legfeljebb a (7) bekezdés szerinti illetménynek megfelelő összegű díjazást kaphat, ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze. A díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(7) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(7) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazásra és juttatásokra jogosult. A díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(7) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazásra és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult. A díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(8) A kormánybiztost tevékenységének ellátásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkárság segítheti, amelyre megfelelően alkalmazni kell az államtitkár titkárságának szabályait.
(8) A kormánybiztost tevékenységének ellátásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.
(8) A kormánybiztost tevékenységének ellátásában a Miniszterelnökség szervezetében működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.
(8) A kormánybiztost tevékenységének ellátásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.
(8a) A (8) bekezdéstől eltérően a kormánybiztost tevékenységének ellátásában a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kinevezése szerinti minisztériumban működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.
(8a) A (8) bekezdéstől eltérően a kormánybiztost tevékenységének ellátásában a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kinevezése szerinti minisztériumban, miniszter irányítása alatt, illetve ha a kormánybiztos tevékenységét - a feladattól függően - a miniszterelnök és a miniszter is irányítja, az irányítást ellátó miniszter irányítása alatt álló minisztériumban működő titkárság segíti, amelyre mindkét esetben az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.
(9) Az (1) bekezdésben meghatározott kiemelt fontosságú feladat különösen központi államigazgatási szervek egyesítésének előkészítése, amelynek ellátása során az egyesítésre kerülő szervek egyikének vezetője - a (3) bekezdés alapján kiadott kormányrendeletnek megfelelően - kormánybiztosként, e tisztségéből eredő feladatkörében, irányíthatja a másik szerv vezetőjének tevékenységét.
(9) A Kormány az (1) bekezdés szerinti normatív határozatában
a) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos díjazását és juttatásait a (7) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb mértékben is megállapíthatja,
b) rendelkezhet úgy, hogy a kormánybiztos tevékenységét a (8) bekezdés szerinti titkárság nem segíti.

A miniszterelnöki biztos

32. §
(1) A miniszterelnök a feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszterelnöki biztost nevezhet ki.
(1) A miniszterelnök - normatív utasításával - a feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszterelnöki biztost nevezhet ki.
(2) A miniszterelnöki biztosra a 31. § (2)-(4) és (6) bekezdésének rendelkezéseit - az e §-ban meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.
(2) A miniszterelnöki biztosra a 31. § (2), (4) és (6)-(9) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy kormánybiztos alatt miniszterelnöki biztost, a Kormány normatív határozata alatt a miniszterelnök normatív utasítását, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium alatt a Miniszterelnökséget, a Kormány alatt a miniszterelnököt kell érteni.
(2) A miniszterelnöki biztosra a 31. § (2), (6), (7) és (9) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy kormánybiztos alatt miniszterelnöki biztost, a Kormány normatív határozata alatt a miniszterelnök normatív utasítását, a Kormány alatt a miniszterelnököt kell érteni.
(3) A miniszterelnök rendeletben a 31. § (3) bekezdése szerinti irányítási jogkörrel ruházhatja fel a miniszterelnöki biztost.
(4) A miniszterelnöki biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb addig szól, amíg a miniszterelnök hatásköreit gyakorolja.
(4) A miniszterelnöki biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb a miniszterelnök megbízatása megszűnéséig szól. A miniszterelnöki biztos e megbízatása megszűnik a miniszterelnök megbízatása megszűnésével.
(5) A miniszterelnöki biztos legfeljebb az államtitkári illetménnyel megegyező összegű tiszteletdíjban és juttatásokban részesülhet.
(5) A miniszterelnöki biztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.
(6) A miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában a Miniszterelnökségen működő titkárság segítheti, amelyre megfelelően alkalmazni kell az államtitkár titkárságának szabályait.
(6) A miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában a Miniszterelnökség szervezetében működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.
(6) A miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.
(6) A miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában - a miniszterelnök normatív utasításában foglaltak szerint - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban vagy az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkárság segíti. A miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában segítő titkárságra az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.
33. §
(1) Ha a kormánybiztost vagy a miniszterelnöki biztost megbízatási ideje alatt állami vezetőnek is kinevezik, juttatásaira az állami vezetőre vonatkozó szabályok alkalmazandók azzal, hogy kormánybiztosi vagy miniszterelnöki biztosi megbízatására tekintettel csak akkor kaphat díjazást, ha e tevékenysége állami vezetői feladatkörével nem függ össze.
(1) Ha a kormánybiztost vagy a miniszterelnöki biztost megbízatási ideje alatt állami vezetőnek is kinevezik, juttatásaira az állami vezetőre vonatkozó szabályok alkalmazandók azzal, hogy kormánybiztosi vagy miniszterelnöki biztosi megbízatására tekintettel akkor kaphat díjazást, ha e tevékenysége állami vezetői feladatkörével nem függ össze.
(2) E törvényben nem szereplő megbízatás kormányzati feladatok teljesítésére nem adható.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök diplomáciai, személyes tanácsadói vagy egyéb eseti jellegű feladat ellátására megbízást adjon.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök diplomáciai, személyes tanácsadói vagy egyéb eseti jellegű feladat miniszterelnöki megbízottként történő ellátására megbízást adjon. A megbízás díjazásaként legfeljebb az államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazás, valamint az államtitkári juttatások köthetők ki.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök diplomáciai, személyes tanácsadói vagy egyéb eseti jellegű feladat miniszterelnöki megbízottként történő ellátására megbízást adjon. A megbízás díjazásaként a miniszterelnöki megbízott részére legfeljebb az államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazás, valamint kormányrendeletben meghatározott juttatás köthető ki.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök diplomáciai, személyes tanácsadói vagy egyéb eseti jellegű feladat miniszterelnöki megbízottként történő ellátására megbízást adjon. A megbízás díjazásaként a miniszterelnöki megbízott részére legfeljebb az államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazás, valamint kormányrendeletben meghatározott juttatás köthető ki. A miniszterelnök a miniszterelnöki megbízottat feljogosíthatja a miniszterelnöki főtanácsadói megnevezés használatára.

A miniszter feladatköre

III. FEJEZET
A MINISZTER ÉS MUNKASZERVE

III. FEJEZET
A MINISZTEREK ÉS A MINISZTÉRIUMOK

A miniszter és a minisztérium feladatköre

34. §
(1) A minisztérium a miniszter munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv.
(1a) Az általános politikai koordinációt ellátó Miniszterelnöki Kabinetirodát a miniszterelnök kabinetfőnöke mint miniszter vezeti.
(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot; e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
(2) A miniszter vezeti a minisztériumot, e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét.
(3) A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3) A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően - a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium jogutódja, ha a (3) bekezdésben meghatározott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a feladat- és hatáskört átvevő miniszter által vezetett minisztérium.
35. §
(1) A tárca nélküli miniszter az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladat ellátására nevezhető ki.
(1) A tárca nélküli miniszter feladatköreként az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladatok ellátása határozható meg.
(2) A tárca nélküli minisztert tevékenységének ellátásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkárság, valamint e minisztériumnak a (3) bekezdésben meghatározott vezető által vezetett szervezeti egysége segíti.
(2) A tárca nélküli minisztert tevékenységének ellátásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő kabinet, valamint e minisztériumnak a (3) bekezdésben meghatározott vezető által vezetett szervezeti egysége segíti.
(2) A tárca nélküli miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg. A tárca nélküli miniszter tevékenységét e törvényben meghatározottak szerint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a Kormány által rendeletben meghatározott más minisztérium segíti.
(3) A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kell kijelölni a minisztérium azon helyettes államtitkárát, valamint egyéb szervezeti egységének vezetőjét, aki a tárca nélküli miniszter tevékenységét segíti. A tárca nélküli miniszter a feladatkörében egyedi utasítást adhat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának, valamint azon helyettes államtitkárának és szervezeti egysége vezetőjének, aki a tárca nélküli miniszter tevékenységét segíti.
(3) A tárca nélküli minisztert tevékenységének ellátásában a (2) bekezdés szerinti minisztériumban működő kabinet segíti. A (2) bekezdés szerinti minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a tárca nélküli miniszter tevékenységének segítésére a (2) bekezdés szerinti minisztérium helyettes államtitkára, illetve egyéb szervezeti egységének vezetője is kijelölhető.
(3) A tárca nélküli minisztert tevékenységének ellátásában a (2) bekezdés szerinti minisztériumban működő kabinet segíti. A (2) bekezdés szerinti minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a tárca nélküli miniszter tevékenységének segítésére a (2) bekezdés szerinti minisztérium államtitkára, helyettes államtitkára, illetve egyéb szervezeti egységének vezetője is kijelölhető.
(4) A tárca nélküli miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4) A tárca nélküli miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg.
(4) A tárca nélküli miniszter a feladatkörében egyedi utasítást adhat a (2) bekezdés szerinti minisztérium közigazgatási államtitkárának, valamint azon helyettes államtitkárának és szervezeti egysége vezetőjének, aki a tárca nélküli miniszter tevékenységét segíti.
(4) A tárca nélküli miniszter a feladatkörében egyedi utasítást adhat a (2) bekezdés szerinti minisztérium közigazgatási államtitkárának, valamint azon államtitkárának, helyettes államtitkárának és szervezeti egysége vezetőjének, aki a tárca nélküli miniszter tevékenységét segíti.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a tárca nélküli miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően - a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium jogutódja, ha a (4) bekezdésben meghatározott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a tárca nélküli miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően - a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium jogutódja, ha a (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a (2) bekezdés szerinti minisztérium.

A Miniszterelnökség

A Miniszterelnökség feladatköre

36. §
(1) A Miniszterelnökség a miniszterelnök munkaszerve. A Miniszterelnökségre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a minisztériumra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.
(1) A Miniszterelnökség a miniszterelnök munkaszerve. A Miniszterelnökségre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a minisztériumra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A Miniszterelnökség tevékenységét a miniszterelnök irányítja.
(3) A Miniszterelnökséget államtitkár vezeti.
(3) A Miniszterelnökséget a Miniszterelnökséget vezető államtitkár vezeti.
(4) A Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzatát a miniszterelnök adja ki.
(5) A Miniszterelnökség segíti a miniszterelnök tevékenységét és közreműködik a kormányzati politika kialakításában.
(5) A Miniszterelnökség segíti a miniszterelnök tevékenységét és közreműködik a Kormány általános politikájának meghatározásában.

A miniszter helyettesítése

37. §
(1) A minisztert akadályoztatása esetén - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel, a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az államtitkár helyettesíti.
(1) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel
a) a minisztert akadályoztatása esetén - az általa vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az államtitkár,
b) a tárca nélküli minisztert akadályoztatása esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a 35. § (4) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt államtitkára - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - helyettesíti.
b) a tárca nélküli minisztert akadályoztatása esetén
ba) a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a 35. § (4) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt államtitkára a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint, illetve
bb) a Miniszterelnökségnek a 35. § (4) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt államtitkára a Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint
helyettesíti.
(1) Akadályoztatása esetén
a) a minisztert - az általa vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az államtitkár,
b) a tárca nélküli minisztert - a 35. § (2) bekezdése szerinti minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - e minisztérium államtitkára
helyettesíti.
(1a) A tárca nélküli miniszter helyettesítésére az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott államtitkár akkor jelölhető ki, ha a tárca nélküli miniszter miniszterelnök-helyettes is.
(2) A minisztert a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint az államtitkár akadályoztatása esetén az Országgyűlés ülésén a miniszter részletes feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben kijelölt másik miniszter helyettesíti.
(2) A minisztert a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint az (1) bekezdésben meghatározott államtitkár akadályoztatása esetén az Országgyűlés ülésén a 34. § (3) bekezdésében és a 35. § (4) bekezdésben meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter helyettesíti.
(2) A köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint -az (1) bekezdésben meghatározott államtitkár akadályoztatása esetén - az Országgyűlés ülésén
a) a minisztert akadályoztatása esetén a 34. § (3) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter,
b) a tárca nélküli minisztert akadályoztatása esetén a 35. § (2) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter
helyettesíti.
(3) Az államtitkár akadályoztatása esetén a minisztert az Országgyűlés bizottsága ülésén az általa vezetett minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező személy helyettesíti.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott államtitkár akadályoztatása esetén az Országgyűlés bizottsága ülésén
a) a minisztert az általa vezetett minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező személy,
a) a minisztert az általa vezetett minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői munkakört betöltő személy,
b) a tárca nélküli minisztert a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium állományába tartozó, a tárca nélküli miniszter tevékenységét segítő helyettes államtitkár vagy vezetői megbízatással rendelkező személy helyettesíti.
b) a tárca nélküli minisztert a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium állományába tartozó, a tárca nélküli miniszter tevékenységét segítő helyettes államtitkár vagy vezetői munkakört betöltő személy helyettesíti.
(3) Az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben - az Európai Unió Tanácsa miniszteri képviseletet igénylő testületei kivételével - döntése alapján
a) a minisztert a 34. § (3) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter vagy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott államtitkár,
b) a tárca nélküli minisztert a 35. § (2) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott államtitkár
helyettesíti.
(4) A tárca nélküli minisztert akadályoztatása esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a tárca nélküli miniszter részletes feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben kijelölt államtitkára, az államtitkár akadályoztatása esetén pedig az Országgyűlés bizottsága ülésén e minisztérium állományába tartozó, a tárca nélküli miniszter tevékenységét segítő helyettes államtitkár vagy vezetői megbízatással rendelkező személy helyettesíti.
(4) A minisztert az Európai Unió Tanácsa miniszteri képviseletet igénylő testületeiben az (1) bekezdésben meghatározott államtitkár helyettesíti. Az Európai Unió kormányzati részvétellel működő egyéb intézményeiben
a) a minisztert - döntése alapján - a 34. § (3) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott államtitkár, a miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára vagy a miniszter által kijelölt helyettes államtitkár,
b) a tárca nélküli minisztert - döntése alapján - a 35. § (4) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott államtitkár, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára vagy a tárca nélküli miniszter tevékenységét segítő helyettes államtitkár
helyettesíti.
(5) A minisztert az Európai Unió Tanácsa miniszteri képviseletet igénylő testületeiben az államtitkár, az Európai Unió kormányzati részvétellel működő egyéb intézményeiben - a miniszter döntése alapján - a miniszter részletes feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben kijelölt másik miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy a miniszter által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.
(6) A minisztert a rendelet kiadásában nem lehet helyettesíteni.

A miniszteri biztos

38. §
(1) A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki.
(2) Miniszteri biztossá
a) államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár az eredeti feladatkörével összefüggő, továbbá
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személy
a miniszter feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhető ki.
(2) Miniszteri biztos a miniszter feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhető ki.
(3) A miniszteri biztos kinevezését megelőzően a javasolt személyről a miniszter tájékoztatja a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javaslattal szemben, a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki miniszteri biztossá.
(3) A miniszteri biztos kinevezését megelőzően a javasolt személyről a miniszter tájékoztatja a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javaslattal szemben, a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki miniszteri biztossá.
(4) A miniszteri biztos tevékenységét a miniszter irányítja.
(4) A miniszteri biztos tevékenységét az őt kinevező miniszter irányítja.
(5) A miniszteri biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra szól. A miniszteri biztos e megbízatása államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy helyettes államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik.
(5) A miniszteri biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra szól. A miniszteri biztos e megbízatása az államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy helyettes államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik. A miniszteri biztos e megbízatása megszűnik az őt kinevező miniszter megbízatása megszűnésével.
(5) A miniszteri biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra szól. A miniszteri biztos e megbízatása visszavonással vagy az őt kinevező miniszter hatáskörgyakorlása megszűnésével is megszűnik.
(6) A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett miniszteri biztos - ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze - díjazást kaphat.
(6) A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett miniszteri biztos e tevékenységére tekintettel az (1) bekezdés szerinti normatív utasításban meghatározott, legfeljebb a (7) bekezdés szerinti illetménynek megfelelő összegű díjazást kaphat, ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze. A díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(6) A miniszteri biztos legfeljebb helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazásra és juttatásokra jogosult. A díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(6) A miniszteri biztos helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazásra és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult. A díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(7) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott miniszteri biztos helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(7) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott miniszteri biztos helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazásra és juttatásokra jogosult. A díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(7) A miniszteri biztosra a 33. § (1) bekezdését alkalmazni kell.
(8) A miniszteri biztosra a 33. § (1) bekezdését megfelelően kell alkalmazni.
(8) A miniszteri biztosra a 33. § (1) bekezdését alkalmazni kell.
(8) A miniszteri biztost tevékenységének ellátásában a miniszteri kabinetben működő titkárság segíti, amelyre a helyettes államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.
(9) A miniszteri biztost tevékenységének ellátásában a miniszteri kabinetben működő titkárság segítheti, amelyre megfelelően alkalmazni kell a helyettes államtitkár titkárságának szabályait.
(9) A miniszteri biztost tevékenységének ellátásában a miniszteri kabinetben működő titkárság segíti, amelyre a helyettes államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.
(9) A miniszter az (1) bekezdés szerinti normatív utasításában
a) a miniszteri biztos díjazását és juttatásait a (6) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb mértékben is megállapíthatja,
b) rendelkezhet úgy, hogy a miniszteri biztos tevékenységét a (8) bekezdés szerinti titkárság nem segíti.
(10) A miniszter az (1) bekezdés szerinti normatív utasításában
a) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott miniszteri biztos díjazását és juttatásait a (7) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb mértékben is megállapíthatja,
b) rendelkezhet úgy, hogy a miniszteri biztos tevékenységét a (9) bekezdés szerinti titkárság nem segíti.

A miniszter javadalmazása

39. §
(1) A miniszter alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 15,6-szorosa.
(2) A miniszter illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.
(3) A miniszter vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.
(4) A miniszter alapilletményét a miniszterelnök át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti.

A miniszter megbízatásának keletkezése

A miniszter megbízatásának keletkezése és megszűnése

40. §
(1) Miniszterré kinevezhető minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy.
(1) Miniszterré kinevezhető minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy.
(2) A miniszteri tisztségre javasolt személyt az Országgyűlésnek a miniszter feladatköre szerint hatáskörrel rendelkező bizottsága a kinevezését megelőzően meghallgatja.
41. §
(1) A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
(2) A kinevezett miniszter az Országgyűlés előtt az Országgyűlés előtt esküt tevő, vezető közjogi tisztséget betöltő személyek esküjének megfelelő szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.
(2) A kinevezett miniszter az Országgyűlés előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.
(3) A miniszter tekintetében törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogokat a miniszterelnök gyakorolja.

A miniszter megbízatásának megszűnése

42. §
(1) A miniszter a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról.
(2) Lemondás esetén a miniszter megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő harmincadik napnál.
(3) A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
43. §
(1) A miniszterelnök bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek a miniszter felmentésére.
(2) Felmentés esetén a miniszter megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg.
(2) A miniszterelnök a köztársasági elnöknél a miniszter felmentését kezdeményezi, ha
a) a miniszter az összeférhetetlenségét a kinevezésétől vagy az összeférhetetlenségre okot adó körülmény felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy
b) a miniszter kinevezéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn.
(3) A köztársasági elnök a (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a minisztert e megbízatása alól felmenti.
(4) Felmentés esetén a miniszter megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg azzal, hogy a (2) és (3) bekezdés szerinti felmentés esetében az időpont nem lehet későbbi a miniszterelnök (2) bekezdés szerinti kezdeményezéstől számított tizenötödik napnál.
44. §   Ha a miniszter az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.
45. §   Ha a miniszter megbízatása az Alkotmány 33/B. § d)-e) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.
45. §   Ha a miniszter megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét - a miniszterelnök előterjesztésére - a köztársasági elnök állapítja meg.
46. §
(1) Ha a miniszter megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az újonnan választott miniszterelnök haladéktalanul javaslatot tesz az új miniszter személyére, vagy feladatának ellátásával ideiglenesen az új Kormány más tagját bízza meg.
(1) Ha a miniszter megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az újonnan választott miniszterelnök haladéktalanul javaslatot tesz a köztársasági elnöknek az új miniszter személyére, vagy feladatának ellátásával ideiglenesen miniszterelnöki rendeletben az új Kormány más tagját bízza meg.
(2) Ha a miniszter megbízatása nem a Kormány megbízatásának megszűnésével szűnik meg, a miniszterelnök haladéktalanul javaslatot tesz az új miniszter személyére, vagy feladatának ellátásával ideiglenesen a Kormány más tagját bízza meg.
(2) Ha a miniszter megbízatása nem a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével szűnik meg, a miniszterelnök haladéktalanul javaslatot tesz a köztársasági elnöknek az új miniszter személyére, vagy feladatának ellátásával ideiglenesen miniszterelnöki rendeletben a Kormány más tagját bízza meg.
(3) A Kormánynak a miniszteri feladat ellátásával megbízott tagja a miniszter hatáskörét korlátozások nélkül gyakorolja.
(3) A Kormánynak a miniszteri feladat ellátásával az (1) és (2) bekezdés szerint megbízott tagja a miniszter hatáskörét korlátozások nélkül gyakorolja.

Az ügyvezető miniszter

47. §   A miniszter a Kormány megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.
47. §
(1) Az ügyvezető miniszter e megbízatása megszűnik
a) halálával,
b) lemondásával,
c) ha a miniszter kinevezéséhez szükséges feltételek az ügyvezető miniszter esetében már nem állnak fenn,
d) összeférhetetlensége kimondásával.
(2) Az ügyvezető miniszter megbízatásának az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben történő megszűnése esetén a 45. §-t, az ügyvezető miniszter lemondása esetén a 42. §-t kell alkalmazni.
(3) Ha az ügyvezető miniszterrel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kimondásáról.
(4) Ha az ügyvezető miniszter e megbízatása megszűnik, hatáskörét a Kormánynak a miniszterelnök vagy az ügyvezető kormánynak az ügyvezető miniszterelnök által miniszterelnöki rendeletben kijelölt tagja gyakorolja.
48. §
(1) Az ügyvezető miniszter e megbízatása megszűnik:
a) az ügyvezető miniszter lemondásával,
b) az ügyvezető miniszter halálával,
c) az ügyvezető miniszter választójogának elvesztésével,
d) az ügyvezető miniszter összeférhetetlenségének megállapításával.
(2) Az ügyvezető miniszter összeférhetetlenségének megállapítására a 44. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Ha az ügyvezető miniszter e megbízatása megszűnik, hatáskörét a Kormánynak a miniszterelnök vagy az Alkotmány 39/B. §-ában meghatározott ügyvezető kormánynak az ügyvezető miniszterelnök által kijelölt tagja gyakorolja.

Az államtitkár feladatköre

49. §
(1) Az államtitkár - törvényben meghatározott kivételekkel, a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - a miniszter teljes jogkörű helyettese.
(1a) A miniszter a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a minisztériumban működő államtitkárok közül általános helyettesítésére egy miniszterhelyettest jelöl ki.
(2) Az államtitkár a minisztert helyettesítő jogkörében, illetve a miniszter által átruházott hatáskörében utasítást adhat a közigazgatási államtitkárnak és a helyettes államtitkárnak.
(2) Az államtitkár ellátja a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint, az abban meghatározott helyettes államtitkár tevékenységének az irányítását.
(3) Az államtitkári cím használata során utalni kell az államtitkárnak a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti feladatkörére.
50. §
(1) Az államtitkár tevékenységét a miniszter irányítja.
(2) Az államtitkár tekintetében törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.
(2a) Az államtitkár nem helyettesíthető, ha a minisztert helyettesítő jogkörében jár el.
(3) Az államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint az adott szerv másik államtitkára, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a kabinetfőnök vagy az államtitkár irányítása alá tartozó, vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő helyettesíti. Ha az államtitkári tisztség nincsen betöltve, az államtitkár hatáskörét - a minisztert helyettesítő jogkörök kivételével, ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a helyettesítésére kijelölt személy gyakorolja.
(3) Az államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint az adott szerv másik államtitkára, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a kabinetfőnök vagy az államtitkár irányítása alá tartozó, vezetői megbízással rendelkező közszolgálati jogviszonyban álló személy helyettesíti. Ha az államtitkári tisztség nincsen betöltve, az államtitkár hatáskörét - a minisztert helyettesítő jogkörök kivételével, ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a helyettesítésére kijelölt személy gyakorolja.
(3) Az államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint az adott szerv másik államtitkára, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, az államtitkár kabinetfőnöke vagy az államtitkár irányítása alá tartozó, vezetői megbízással rendelkező közszolgálati jogviszonyban álló személy helyettesíti. Ha az államtitkári tisztség nincsen betöltve, az államtitkár hatáskörét - a minisztert helyettesítő jogkörök kivételével, ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a helyettesítésére kijelölt személy gyakorolja.
(3) Az államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint az adott szerv másik államtitkára, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, az államtitkár kabinetfőnöke vagy az államtitkár irányítása alá tartozó, vezetői munkakörrel rendelkező kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy helyettesíti. Ha az államtitkári tisztség nincsen betöltve, az államtitkár hatáskörét - a minisztert helyettesítő jogkörök kivételével, ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a helyettesítésére kijelölt személy gyakorolja.

Az államtitkár javadalmazása

51. §
(1) Az államtitkár alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 12-szerese.
(2) Az államtitkár illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.
(3) Az államtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.
(4) Az államtitkár alapilletményét a miniszter át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti.
(4) Az államtitkár alapilletményét a miniszter át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

Az államtitkár megbízatásának keletkezése

Az államtitkár megbízatásának keletkezése és megszűnése

52. §
(1) Államtitkárrá minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy kinevezhető.
(1) Államtitkárrá minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy kinevezhető.
(2) Az államtitkárt a miniszterelnöknek a miniszter véleménye kikérését követően tett javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter véleményét a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter útján terjeszti a miniszterelnök elé. A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a véleményre észrevételt tehet.
(3) Az államtitkár a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
(4) A kinevezett államtitkár a köztársasági elnök előtt az Országgyűlés előtt esküt tevő, vezető közjogi tisztséget betöltő személyek esküjének megfelelő szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.
(4) A kinevezett államtitkár a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.

Az államtitkár megbízatásának megszűnése

53. §   Az államtitkár megbízatása megszűnik:
a) a Kormány megbízatásának megszűnésével,
a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével,
b) lemondásával,
c) felmentésével,
d) halálával,
e) választójogának elvesztésével,
f) összeférhetetlenségének megállapításával.
54. §
(1) Az államtitkár a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A nyilatkozatot az államtitkár a miniszterhez juttatja el, aki azt haladéktalanul továbbítja a miniszterelnöknek.
(2) Lemondás esetén az államtitkár megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő harmincadik napnál.
(3) A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
55. §
(1) A miniszterelnök a miniszter véleménye kikérését követően bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek az államtitkár felmentésére.
(2) Felmentés esetén az államtitkár megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg.
(2) A miniszterelnök a köztársasági elnöknél az államtitkár felmentését kezdeményezi, ha
a) az államtitkár az összeférhetetlenségét a kinevezésétől vagy az összeférhetetlenségre okot adó körülmény felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy
b) az államtitkár kinevezéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn.
(3) A köztársasági elnök a (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén az államtitkárt e megbízatása alól felmenti.
(4) Felmentés esetén az államtitkár megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg azzal, hogy a (2) és (3) bekezdés szerinti felmentés esetében az időpont nem lehet későbbi a miniszterelnök (2) bekezdés szerinti kezdeményezéstől számított tizenötödik napnál.
56. §   Ha az államtitkár az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.
57. §   Ha az államtitkár megbízatása az 53. § d)-e) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.
57. §   Ha az államtitkár megbízatása az 53. § d) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.
58. §   Ha az államtitkár megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az új Kormány megalakulásáig vagy az 53. § b)-f) pontjaiban meghatározott feltétel bekövetkeztéig gyakorolja hatáskörét.
58. §   Ha az államtitkár megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az új miniszterelnök megalakulásáig vagy az 53. § b)-d) pontjában meghatározott feltétel bekövetkeztéig gyakorolja hatáskörét.
58. §   Ha az államtitkár megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az új Kormány megalakulásáig vagy az 53. § b)-d) pontjában meghatározott feltétel bekövetkeztéig gyakorolja hatáskörét.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár és a Miniszterelnökségen működő államtitkár

59. §
(1) A 49-58. §-ok rendelkezéseit a Miniszterelnökséget vezető államtitkárra az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) A 49-58. §-t a Miniszterelnökséget vezető államtitkárra az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) A 49-58. §-t a Miniszterelnökséget vezető államtitkárra és a Miniszterelnökségen működő államtitkárra az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár segíti a miniszterelnök tevékenységét, közreműködik a kormányzati politika kialakításában és ellátja a miniszterelnök által rábízott feladatokat.
(2) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár segíti a miniszterelnök tevékenységét, közreműködik a Kormány általános politikájának meghatározásában és ellátja a miniszterelnök által rábízott feladatokat.
(2) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár és a Miniszterelnökségen működő államtitkár segíti a miniszterelnök tevékenységét, közreműködik a Kormány általános politikájának meghatározásában és ellátja a miniszterelnök által rábízott feladatokat.
(3) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár tevékenységét a miniszterelnök irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(3) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár és a Miniszterelnökségen működő államtitkár tevékenységét a miniszterelnök irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(4) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a miniszterelnököt nem helyettesítheti.
(4) A Miniszterelnökséget vezető államtitkárt és a Miniszterelnökségen működő államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel.
(5) A Miniszterelnökséget vezető államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel.
(5) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár és a Miniszterelnökségen működő államtitkár lemondását a miniszterelnökhöz juttatja el.
(6) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár lemondását a miniszterelnökhöz juttatja el.

A minisztérium szervezete

60. §
(1) A minisztérium szervezetét e törvény keretei között a minisztérium szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
(2) A szervezeti és működési szabályzatot, illetve annak módosítását a miniszter - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását követően - normatív utasításban adja ki. Az utasítás érvényességének feltétele, hogy azt a Hivatalos Értesítőben az utasítás hatálybalépését megelőzően közzétegyék.
(2) A szervezeti és működési szabályzatot, illetve annak módosítását a miniszter - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását követően - normatív utasításban adja ki.
(2) A szervezeti és működési szabályzatot, illetve annak módosítását a miniszter - a miniszterelnök és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását követően - normatív utasításban adja ki.
(2) A minisztérium szervezeti és működési szabályzatát, illetve annak módosítását e törvény keretei között a miniszter - a miniszterelnök és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását követően - normatív utasításban adja ki.
(3) A szervezeti és működési szabályzatot a minisztérium honlapján a módosításokkal egységes szerkezetben közzé kell tenni.
(4) A minisztérium létszámkeretét - az egyes állami vezetők és a kabinetfőnökök irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma szerinti bontásban - a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
(5) A Hivatalos Értesítőben központi államigazgatási szervenkénti bontásban havonta közzé kell tenni a Miniszterelnökségen és a minisztériumokban köztisztviselői jogviszony létesítéséről és megszüntetéséről, vezetői megbízás adásáról és visszavonásáról, címadományozásról és cím visszavonásáról, illetve berendelésről, vezénylésről, valamint azok megszüntetéséről szóló közleményeket.
(5) A Hivatalos Értesítőben központi államigazgatási szervenkénti bontásban havonta közzé kell tenni a Miniszterelnökségen és a minisztériumokban kormánytisztviselői jogviszony létesítéséről és megszüntetéséről, vezetői megbízás adásáról és visszavonásáról, címadományozásról és cím visszavonásáról, illetve berendelésről, vezénylésről, valamint azok megszüntetéséről szóló közleményeket.
(5) A Hivatalos Értesítőben központi államigazgatási szervenkénti bontásban havonta közzé kell tenni a Miniszterelnökségen és a minisztériumokban kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és megszüntetéséről, vezetői megbízás adásáról és visszavonásáról, címadományozásról és cím visszavonásáról, illetve berendelésről, vezénylésről, valamint azok megszüntetéséről szóló közleményeket.
(5) A Hivatalos Értesítőben központi államigazgatási szervenkénti bontásban havonta közzé kell tenni a Miniszterelnökségen és a minisztériumokban kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és megszüntetéséről, vezetői megbízás adásáról és visszavonásáról, címadományozásról és cím visszavonásáról, vezénylésről, valamint a vezénylés megszüntetéséről szóló közleményeket.
(5) A Hivatalos Értesítőben központi államigazgatási szervenkénti bontásban havonta közzé kell tenni a minisztériumokban kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és megszüntetéséről, vezetői megbízás adásáról és visszavonásáról, címadományozásról és cím visszavonásáról, vezénylésről, valamint a vezénylés megszüntetéséről szóló közleményeket.
61. §
(1) A minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár - a Honvédelmi Minisztériumra vonatkozó külön törvényben megállapított eltérések kivételével - a miniszter irányítása alatt, a 49. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti.
(1) A minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumra vonatkozó külön törvényben megállapított eltérések kivételével - a miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti. A közigazgatási államtitkár ellátja a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint, az abban meghatározott helyettes államtitkár tevékenységének az irányítását.
(1) A minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumra vonatkozó külön törvényben megállapított eltérések kivételével - a miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti.
(1) A minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium tekintetében törvényben meghatározott eltérésekkel - a miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti.
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik a közigazgatási államtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a minisztérium állományába tartozó köztisztviselők felett.
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik a közigazgatási államtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a minisztérium állományába tartozó kormánytisztviselők felett.
(3) A minisztériumban csak egy közigazgatási államtitkár működhet.
(3) A minisztériumban egy közigazgatási államtitkár működhet.
(4) A közigazgatási államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.
(5) A közigazgatási államtitkárt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint a helyettes államtitkár helyettesíti. Ha a közigazgatási államtitkári tisztség nincsen betöltve, a közigazgatási államtitkár hatáskörét a helyettesítésére kijelölt helyettes államtitkár gyakorolja.
(5) A közigazgatási államtitkárt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint helyettes államtitkár helyettesíti. Ha a közigazgatási államtitkári tisztség nincs betöltve, a közigazgatási államtitkár hatáskörét a helyettesítésére kijelölt helyettes államtitkár gyakorolja.
62. §
(1) A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár segíti a Miniszterelnökséget vezető államtitkár tevékenységét.
(1) A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint segíti a Miniszterelnökséget vezető államtitkár vagy a Miniszterelnökségen működő államtitkár tevékenységét.
(1) A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
(2) A helyettes államtitkár tevékenységét - a 65. § (1) bekezdése szerinti helyettes államtitkár kivételével - a 49. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a közigazgatási államtitkár irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(2) A helyettes államtitkár tevékenységét - a 65. § (1) bekezdése szerinti helyettes államtitkár kivételével - a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a 31. § (3) bekezdésében meghatározott esetben kormánybiztos irányítja. A minisztérium szervezeti és működési szabályzata a helyettes államtitkár tevékenységének irányítására vonatkozó, a 3. §-ban meghatározott egyes hatásköröket - az (1) bekezdés szerinti ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben - az államtitkár és a közigazgatási államtitkár között megoszthatja. A helyettes államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat a közigazgatási államtitkár gyakorolja.
(2) A helyettes államtitkár tevékenységét - a 65. § (1) bekezdése szerinti helyettes államtitkár kivételével - a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az államtitkár, a közigazgatási államtitkár - a 31. § (3) bekezdésében meghatározott esetben - kormánybiztos vagy - a 32. § (3) bekezdésében meghatározott esetben - miniszterelnöki biztos irányítja. A helyettes államtitkár esetében a munkáltatói jogokat a közigazgatási államtitkár gyakorolja.
(2) A helyettes államtitkár tevékenységét - a 65. § (1) bekezdése szerinti helyettes államtitkár kivételével - a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az államtitkár, a közigazgatási államtitkár - a 31. § (3) bekezdésében meghatározott esetben - kormánybiztos vagy - a 32. § (3) bekezdésében meghatározott esetben - miniszterelnöki biztos irányítja.
(2) A helyettes államtitkár tevékenységét - az e törvényben meghatározott kivétellel - a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a 31. § (3) bekezdésében meghatározott esetben kormánybiztos vagy a 32. § (3) bekezdésében meghatározott esetben miniszterelnöki biztos irányítja.
(2a) A helyettes államtitkár irányítása tekintetében a minisztérium szervezeti és működési szabályzata a 3. §-ban meghatározott hatásköröket - az (1) bekezdés szerinti ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben - az államtitkár és a közigazgatási államtitkár között megoszthatja.
(3) A helyettes államtitkári cím használata során utalni kell a helyettes államtitkárnak a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti feladatkörére.
(3) A helyettes államtitkár tevékenységének irányítása tekintetében a minisztérium szervezeti és működési szabályzata a 3. §-ban meghatározott hatásköröket - az (1) bekezdés szerinti ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben - az államtitkár és a közigazgatási államtitkár között megoszthatja.
(4) A helyettes államtitkárt a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kijelölt, az irányítása alá tartozó főosztályvezető helyettesíti. Ha a helyettes államtitkári tisztség nincsen betöltve, a helyettes államtitkár hatáskörét a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a helyettesítésére kijelölt főosztályvezető gyakorolja.
(4) A helyettes államtitkárt a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kijelölt, az irányítása alá tartozó főosztályvezető helyettesíti. Ha a helyettes államtitkári tisztség nincs betöltve, a helyettes államtitkár hatáskörét a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a helyettesítésére kijelölt főosztályvezető gyakorolja.
(4) A helyettes államtitkári cím használata során utalni kell a helyettes államtitkárnak a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti feladatkörére.
(5) A helyettes államtitkárt a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kijelölt, az irányítása alá tartozó főosztályvezető vagy a (2) bekezdésben meghatározott személy irányítása alá tartozó más helyettes államtitkár helyettesíti. Ha a helyettes államtitkári tisztség nincs betöltve, a helyettes államtitkár hatáskörét a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a helyettesítésére kijelölt főosztályvezető vagy helyettes államtitkár gyakorolja.
62/A. §
(1) A minisztériumban az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására helyettes államtitkár működik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár hatáskörébe az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatokon kívül a 62. § (1) bekezdése szerinti más szakmai feladat nem utalható.
(3) Az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár tevékenységét a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint a miniszter vagy az államtitkár irányítja. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok tekintetében az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár nem utasítható.
63. §
(1) A minisztérium a miniszteri kabinetre, főosztályokra és titkárságokra, a főosztály osztályokra tagozódik.
(1) A minisztérium a miniszteri kabinetre, főosztályokra és titkárságokra, a főosztály osztályokra tagozódik, a főosztályvezető vezetése alatt álló titkárság osztályokra tagozódhat.
(1a) A miniszterelnök munkáját a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő miniszterelnöki kabinet segíti.
(1a) A miniszterelnök munkáját az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő Miniszterelnöki Programiroda segíti.
(2) A szervezeti és működési szabályzat rendelkezhet úgy, hogy az államtitkár munkáját kabinet segíti.
(3) Vezetői megbízatás csak a hatályos szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti egység tekintetében, e törvény rendelkezései szerint adható.
(3) Vezetői megbízatás a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti egység tekintetében, e törvény rendelkezései szerint adható.
(3) Vezetői kinevezés a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti egység tekintetében, e törvény rendelkezései szerint adható.
64. §
(1) A miniszter normatív utasításával - vagy a feladatkörükben érintett miniszterek közös normatív utasításukkal - több közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár vagy főosztály feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett közigazgatási államtitkárokból, helyettes államtitkárokból, főosztályvezetőkből vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőkből álló munkacsoportot hozhat vagy hozhatnak létre.
(1) A miniszter normatív utasításával - vagy a feladatkörükben érintett miniszterek közös normatív utasításukkal - több közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár vagy főosztály feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett közigazgatási államtitkárokból, helyettes államtitkárokból, főosztályvezetőkből vagy vezetői megbízással rendelkező kormánytisztviselőkből álló munkacsoportot hozhat vagy hozhatnak létre.
(1) A miniszter normatív utasításával - vagy a feladatkörükben érintett miniszterek együttes normatív utasításukkal - több közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár vagy főosztály feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett közigazgatási államtitkárokból, helyettes államtitkárokból, főosztályvezetőkből vagy vezetői megbízással rendelkező kormánytisztviselőkből álló munkacsoportot hozhat vagy hozhatnak létre.
(1) A miniszter normatív utasításával - vagy a feladatkörükben érintett miniszterek együttes normatív utasításukkal - több közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár vagy főosztály feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett közigazgatási államtitkárokból, helyettes államtitkárokból, főosztályvezetőkből vagy vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőkből álló munkacsoportot hozhat vagy hozhatnak létre.
(2) Az utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait és működésének idejét.
(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.
65. §
(1) A miniszteri kabinetet főosztályvezetőként a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszter irányítja. Ha a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyben miniszterelnök-helyettes is, kabinetfőnöke helyettes államtitkár.
(1) A miniszterelnöki kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszterelnök irányítja. A miniszterelnöki kabinet e törvény keretei között - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - főosztályokra és osztályokra tagozódik.
(1) A Miniszterelnöki Programirodát államtitkár vezeti, akinek a tevékenységét a miniszterelnök közvetlenül irányítja. A Miniszterelnöki Programiroda e törvény keretei között - a Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - főosztályokra és osztályokra tagozódik.
(2) A kabinetfőnököt a miniszteri kabinet általa kijelölt köztisztviselője helyettesíti.
(2) A kabinetfőnököt a miniszteri kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.
(2) A miniszteri kabinetet főosztályvezetőként a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszter irányítja. Ha a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyben miniszterelnök-helyettes is, kabinetfőnöke helyettes államtitkár.
(3) A munkáltatói jogokat a kabinetfőnök felett a miniszter, a kabinet állományába tartozó köztisztviselők felett a kabinetfőnök gyakorolja. A vezetői megbízás adása és visszavonása a miniszter hatáskörébe tartozik.
(3) A munkáltatói jogokat a kabinetfőnök felett a miniszter, a kabinet állományába tartozó kormánytisztviselők felett a kabinetfőnök gyakorolja. A vezetői megbízás adása és visszavonása a miniszter hatáskörébe tartozik.
(3) A kabinetfőnököt a kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.
66. §
(1) Az államtitkári kabinetet a kabinetfőnök főosztályvezetőként közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár irányítja.
(2) A kabinetfőnököt az államtitkári kabinet általa kijelölt köztisztviselője helyettesíti.
(2) A kabinetfőnököt az államtitkári kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.
(3) A munkáltatói jogokat a kabinetfőnök felett az államtitkár, a kabinet állományába tartozó köztisztviselők felett a kabinetfőnök gyakorolja. A vezetői megbízás adása és visszavonása az államtitkár hatáskörébe tartozik.
(3) A munkáltatói jogokat a kabinetfőnök felett az államtitkár, a kabinet állományába tartozó kormánytisztviselők felett a kabinetfőnök gyakorolja. A vezetői megbízás adása és visszavonása az államtitkár hatáskörébe tartozik.
67. §
(1) A főosztályt főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettes államtitkár irányítja. A szervezeti és működési szabályzat rendelkezhet úgy, hogy a főosztályvezető tevékenységét a miniszter, az államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár irányítja.
(2) Az osztályokat közvetlenül a főosztályvezető, illetve olyan főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a főosztályvezető irányítja.
(2) Az osztályokat a főosztályvezető, illetve olyan főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a főosztályvezető irányítja.
(3) A főosztályon - ha a szervezeti és működési szabályzat ezt lehetővé teszi - a főosztályvezető általános helyettesítésére egy, osztályt nem vezető főosztályvezető-helyettes működhet.
(4) A főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői megbízásra javasolt személyről a közigazgatási államtitkár tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakörbe.
(4) A főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői megbízásra javasolt személyről - a külképviselet vezetői megbízásra javasolt személyek kivételével - a közigazgatási államtitkár tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakörbe.
68. §
(1) Az állami vezető tevékenységének ellátását - ha a szervezeti és működési szabályzat így rendelkezik - titkárság segíti.
(1) Az állami vezető tevékenységének ellátását - ha a szervezeti és működési szabályzat így rendelkezik - titkárság segítheti.
(2) A miniszter titkárságát osztályvezető vezeti. Ha a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyben miniszterelnök-helyettes is, titkárságát főosztályvezető vezeti. A miniszter titkárságát vezető osztályvezető, illetve főosztályvezető tevékenységét a kabinetfőnök irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A tárca nélküli miniszter titkárságát közvetlenül kabinetfőnök vezeti.
(2) A miniszter titkárságát osztályvezető vezeti. Ha a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyben miniszterelnök-helyettes is, titkárságát főosztályvezető vezeti. A miniszter titkárságát vezető osztályvezető, illetve főosztályvezető tevékenységét a miniszter kabinetfőnöke irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A tárca nélküli miniszter titkárságát a tárca nélküli miniszter kabinetfőnöke vezeti.
(2) A miniszter titkárságát osztályvezető vezeti. Ha a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyben miniszterelnök-helyettes is, titkárságát főosztályvezető vezeti. A miniszter titkárságát vezető osztályvezető, illetve főosztályvezető tevékenységét a miniszter kabinetfőnöke irányítja. A tárca nélküli miniszter titkárságát a tárca nélküli miniszter kabinetfőnöke vezeti.
(3) Az államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár irányítja. Ha az államtitkár munkáját kabinet segíti az államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a kabinetfőnök irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(3) Az államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár irányítja. Ha az államtitkár munkáját kabinet segíti az államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár kabinetfőnöke irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(3) Az államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár irányítja. Ha az államtitkár munkáját kabinet segíti az államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár kabinetfőnöke irányítja.
(4) A közigazgatási államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a közigazgatási államtitkár irányítja.
(5) A helyettes államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja.
(5) A helyettes államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja.
(5) A helyettes államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja. A 65. § (2) bekezdése szerinti helyettes államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja.
(5) A helyettes államtitkár titkárságát - ha törvény eltérően nem rendelkezik - főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja. A 65. § (2) bekezdése szerinti helyettes államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően a 65. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a helyettes államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja.

A Miniszterelnökség szervezete

69. §
(1) A 62-68. § rendelkezéseit a Miniszterelnökségre az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) A 62-68. §-t a Miniszterelnökségre az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(1a) A Miniszterelnökségre Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Miniszterelnökségen működő további államtitkár nevezhető ki.
(2) A Miniszterelnökségen közigazgatási államtitkár nem működik.
(2a) A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár a Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint segíti a Miniszterelnökséget vezető államtitkár vagy a Miniszterelnökségen működő államtitkár tevékenységét, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
(2b) A Miniszterelnökségen a Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatot a 62/A. § (1) bekezdése szerinti helyettes államtitkár vagy főosztályvezető látja el. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatot ellátó főosztályvezetőre a 62/A. § (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.
(3) A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár tevékenységét a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(3) A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár tevékenységét a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítja.
(3) A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár tevékenységét a Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár vagy a Miniszterelnökségen működő államtitkár irányítja.
(4) A Miniszterelnökség főosztályokra és osztályokra tagozódik.
(5) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a Miniszterelnökség állományába tartozó köztisztviselők felett.
(5) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a Miniszterelnökség állományába tartozó kormánytisztviselők felett.
(5) A Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzata tekintetében a 60. § (2) bekezdése nem alkalmazható.
(6) A miniszterelnök titkárságát osztályvezető vezeti, akinek tevékenységét a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(6) A miniszterelnök titkárságát osztályvezető vezeti, akinek tevékenységét a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítja.
(7) A 67. § (4) bekezdését a Miniszterelnökségre nem kell alkalmazni.

IV. FEJEZET
A KORMÁNYHIVATALOK ÉS A KÖZPONTI HIVATALOK

A kormányhivatalok

IV. FEJEZET
A KORMÁNYHIVATAL ÉS A KÖZPONTI HIVATAL

A kormányhivatal

70. §
(1) A kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv.
(1) A kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. A kormányhivatal különös típusa az államigazgatási feladatok mellett fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal.
(1) A kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. A kormányhivatal törvényben meghatározottak szerint fegyveres rendvédelmi feladatokat is elláthat.
(1) A kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv.
(2) A kormányhivatal felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el, aki e hatáskörében - ha törvény eltérően nem rendelkezik - különösen
a) törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján jogszabályt alkot a kormányhivatal feladatkörébe tartozó kérdésekben, illetve előterjesztést tesz törvény vagy kormányrendelet alkotására,
b) képviseli a kormányhivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt.
(2) A kormányhivatal felügyeletét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt miniszter látja el, aki e hatáskörében - ha törvény eltérően nem rendelkezik - különösen
a) törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján jogszabályt alkot a kormányhivatal feladatkörébe tartozó kérdésekben, illetve előterjesztést tesz törvény vagy kormányrendelet alkotására,
b) képviseli a kormányhivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt.
(3) A kormányhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható.
(4) A kormányhivatal - ha törvény eltérően nem rendelkezik - fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése a felügyeletét ellátó miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.
(5) A kormányhivatal tevékenységéről - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint - beszámol a Kormánynak, valamint tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörében érintett bizottságát. A tájékoztatást a kormányhivatal honlapján közzé kell tenni.
71. §
(1) A kormányhivatal szervezetét a kormányhivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a kormányhivatal vezetője készít elő, és a kormányhivatalt felügyelő miniszter - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását követően - normatív utasításban ad ki. Az utasítás érvényességének feltétele, hogy azt a Magyar Közlönyben az utasítás hatálybalépését megelőzően közzétegyék.
(1) A kormányhivatal szervezetét a kormányhivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a kormányhivatal vezetője készít elő, és a kormányhivatalt felügyelő miniszter - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását követően - normatív utasításban ad ki.
(1) A kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a kormányhivatal vezetője készít elő, és a kormányhivatalt felügyelő miniszter - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását követően - normatív utasításban ad ki.
(2) A szervezeti és működési szabályzatot a kormányhivatal honlapján a módosításokkal egységes szerkezetben közzé kell tenni.
(3) A kormányhivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a kormányhivatalt létrehozó törvény kifejezetten lehetőséget ad.
(4) A kormányhivatal vezetőjét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kormányhivatalt felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
(5) A miniszter javaslatát a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter útján terjeszti a miniszterelnök elé.
(5) A kormányhivatalt felügyelő miniszter javaslatát a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter útján terjeszti a miniszterelnök elé.
(6) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a javaslat megküldésétől számított tizenöt napon belül kifogással élhet, és a javaslatot visszaküldheti a miniszternek, vagy továbbítja azt a miniszterelnöknek.
(6) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a javaslat megküldésétől számított tizenöt napon belül kifogással élhet, és a javaslatot visszaküldheti a kormányhivatalt felügyelő miniszternek, vagy továbbítja azt a miniszterelnöknek.
(7) A kormányhivatal vezetőjének helyettesét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kormányhivatal vezetőjének javaslatára a kormányhivatalt felügyelő miniszter nevezi ki és menti fel.
(8) A kormányhivatal vezetője a vezető-helyettesnek javasolt személyről - a miniszternek tett javaslattétellel egyidejűleg - tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a kormányhivatal vezetője helyettesének.
(8) A kormányhivatal vezetője a vezető-helyettesnek javasolt személyről - a kormányhivatalt felügyelő miniszternek tett javaslattétellel egyidejűleg - tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a kormányhivatal vezetője helyettesének.
(9) Ha a kormányhivatal felügyeletét a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter látja el, a (8) bekezdést nem kell alkalmazni.
(10) A kormányhivatal vezetője - ha törvény eltérően nem rendelkezik - államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(10) A kormányhivatal vezetője - ha törvény eltérően nem rendelkezik - államtitkári illetményre és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult.
(11) A kormányhivatal vezetőjének helyettese - ha törvény eltérően nem rendelkezik - helyettes államtitkári illetményre jogosult.
(11a) A kormányhivatal vezetője és a kormányhivatal vezetőjének helyettese kormányzati szolgálati jogviszonyban áll. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a kormányhivatal vezetője és a kormányhivatal vezetőjének helyettese jogviszonyára a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(12) Ha a kormányhivatalt testület vezeti, és törvény eltérően nem rendelkezik, a testület elnöke államtitkári illetményre és juttatásokra, a testület tagjai helyettes államtitkári illetményre jogosultak.
(12) Ha a kormányhivatalt testület vezeti, és törvény eltérően nem rendelkezik, a testület elnöke államtitkári illetményre és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra, a testület tagjai helyettes államtitkári illetményre és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosultak.
(13) A kormányhivatalra - ha törvény eltérően nem rendelkezik - e törvény 63-68. §-ait megfelelően alkalmazni kell.
(13) A kormányhivatalra - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 63-68. §-t kell alkalmazni.

A központi hivatal

72. §
(1) A központi hivatal kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv.
(2) A központi hivatal - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az azt irányító miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.
72. §   A központi hivatal törvény vagy kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv.
73. §
(1) A központi hivatal szervezetét a központi hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a központi hivatalt irányító miniszter normatív utasításban ad ki.
(1) A központi hivatal szervezeti és működési szabályzatát a központi hivatalt irányító miniszter normatív utasításban ad ki.
(2) A szervezeti és működési szabályzatot a központi hivatal vagy az azt irányító miniszter által vezetett minisztérium honlapján a módosításokkal egységes szerkezetben közzé kell tenni.
(3) A központi hivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a központi hivatalt létrehozó kormányrendelet kifejezetten lehetőséget ad.
(3) A központi hivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a központi hivatalt létrehozó törvény vagy kormányrendelet kifejezetten lehetőséget ad.
(4) A központi hivatal vezetőjét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a központi hivatalt irányító miniszter nevezi ki és menti fel.
(4) A központi hivatal vezetőjét - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a központi hivatalt irányító miniszter nevezi ki és menti fel.
(5) A központi hivatal vezetőjének javasolt személyről a központi hivatalt irányító miniszter tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a központi hivatal vezetőjének.
(6) Ha a központi hivatalt a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter irányítja, az (5) bekezdést nem kell alkalmazni.
(7) A központi hivatal vezetője - ha törvény eltérően nem rendelkezik - államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(7) A központi hivatal vezetője - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(7) A központi hivatal vezetője - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - államtitkári illetményre és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult.
(8) A központi hivatal vezetőjének helyettese - ha törvény eltérően nem rendelkezik - helyettes államtitkári illetményre jogosult.
(8) A központi hivatal vezetőjének helyettese - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - helyettes államtitkári illetményre jogosult.
(8a) A központi hivatal vezetője és a központi hivatal vezetőjének helyettese kormányzati szolgálati jogviszonyban áll. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a központi hivatal vezetője és a központi hivatal vezetőjének helyettese jogviszonyára a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(9) A központi hivatalra - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - e törvény 63-68. §-ait megfelelően alkalmazni kell.
(9) A központi hivatalra - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 63-68. §-t kell alkalmazni.
(9) A központi hivatalra - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a 63-68. §-t kell alkalmazni.
73/A. §
(1) Törvényben központi hivatal akkor hozható létre, ha a központi hivatal fegyveres rendvédelmi feladatokat lát el.
(2) Törvény által létrehozott központi hivatal irányítását a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt miniszter látja el.
73/B. §
(1) A központi hivatalt létrehozó törvény erre irányuló rendelkezése alapján a központi hivatal vezetőjének feladat- és hatáskörét a központi hivatalt irányító miniszter irányítása alá tartozó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt államtitkár gyakorolja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a központi hivatal vezetője helyettesének feladat- és hatáskörét a központi hivatalt irányító miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettes államtitkár gyakorolja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti államtitkár
a) e tevékenysége tekintetében a központi hivatalt irányító miniszter által - a 2. §-ban meghatározottakon túl - nem utasítható,
b) nem gyakorolhat olyan, a központi hivatalt irányító minisztert megillető hatáskört, amely a központi hivatal irányításával összefüggő döntés meghozatalára irányul,
c) nem helyettesítheti a központi hivatalt irányító minisztert és a központi hivatalt irányító miniszter által átruházott hatáskörben nem járhat el a miniszter nevében azon központi hivatalt érintő irányító hatáskörök gyakorlásával összefüggésben, amely vezetőjének feladat- és hatáskörét gyakorolja,
d) a központi hivatalt irányító miniszternek a központi hivatal irányításával összefüggő hatáskörét átruházott hatáskörben gyakorló állami vezetőt, szervezeti egység vezetőjét - e tevékenységével összefüggésben - nem irányíthatja.
(4) A (2) bekezdés szerinti helyettes államtitkár
a) tevékenységét az (1) bekezdés szerinti államtitkár irányítja,
b) hatáskörébe a 62. § (1) bekezdése szerinti szakmai feladat nem utalható,
c) a központi hivatalt irányító miniszter által - a 2. §-ban meghatározottakon túl - nem utasítható,
d) nem gyakorolhat olyan, a központi hivatalt irányító minisztert megillető hatáskört, amely a központi hivatal irányításával összefüggő döntés meghozatalára irányul,
e) a központi hivatalt irányító miniszter által átruházott hatáskörben nem járhat el a miniszter nevében azon központi hivatalt érintő irányítási hatáskörök gyakorlásával összefüggésben, amely vezetője helyettesének feladat- és hatáskörét gyakorolja,
f) a központi hivatalt irányító miniszternek a központi hivatal irányításával összefüggő hatáskörét átruházott hatáskörben gyakorló szervezeti egység vezetőjét - e tevékenységével összefüggésben - nem irányíthatja,
g) tevékenységének az ellátását a központi hivatalt irányító miniszter által vezetett minisztériumban titkárság nem segíti.
(5) Az (1) bekezdés szerinti esetben ha a központi hivatal irányításával összefüggő hatásköröket a központi hivatalt irányító miniszter által átruházott hatáskörben olyan helyettes államtitkár gyakorolja, akinek a tevékenységét az (1) bekezdés szerinti államtitkár irányítja, a központi hivatalt érintő irányítási hatáskörök gyakorlásával összefüggésben a helyettes államtitkár tevékenységét a központi hivatalt irányító miniszter irányítja.
(6) Az (1) bekezdés szerinti esetben
a) az (1) bekezdés szerinti államtitkár a központi hivatal vezetőjének feladat- és hatásköre gyakorlásával összefüggésben nem jogosult illetményre és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra,
b) a (2) bekezdés szerinti helyettes államtitkár a központi hivatal vezetője helyettesének feladat- és hatásköre gyakorlásával összefüggésben nem jogosult illetményre és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra,
c) a 73. § (4)-(8a) bekezdését nem kell alkalmazni, és
d) nem létesíthető vagy tartható fenn kormányzati szolgálati jogviszony a központi hivatal vezetője és vezetőjének helyettese feladatainak az ellátására.
73/A. §
(1) A központi hivatal irányítására kormányrendeletben a miniszterelnök is kijelölhető.
(2) Ha a központi hivatalt a miniszterelnök irányítja, akkor a központi hivatalra a 72. és 73. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a központi hivatal a Miniszterelnökség költségvetési fejezetén belül önálló címet képez,
b) a központi hivatal szervezeti és működési szabályzatát a miniszterelnök normatív utasításban adja ki, amelyet a központi hivatal vagy a Miniszterelnökség honlapján a módosításokkal egységes szerkezetben közzé kell tenni,
c) a központi hivatal vezetőjét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a miniszterelnök nevezi ki és menti fel,
d) a 73. § (5) bekezdését nem kell alkalmazni.
(3) Ha a központi hivatalt a miniszterelnök irányítja, a miniszterelnök az irányítással összefüggő egyes hatásköröket - a 2. § (1) bekezdés a), b), d) és i) pontjában meghatározott hatáskör, valamint a hatékonysági és pénzügyi ellenőrzés kivételével - a Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzatában a Miniszterelnökséget vezető államtitkárra vagy a Miniszterelnökségen működő államtitkárra átruházhatja.

V. FEJEZET
A KORMÁNY ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVE

74. §
(1) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter irányítja.
(2) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetőjét a szervet irányító miniszter és a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter együttes javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.
(3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a közvetlenül a szerv vezetője által vezetett szervezeti egységekből, továbbá kormányrendelet rendelkezése alapján ágazati szakigazgatási szervekből és kirendeltségekből állhat.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv kirendeltségének vezetője a szervet létrehozó kormányrendeletben neki címzett hatásköröket önállóan gyakorolja.
(5) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének létszámkeretét a Kormány szakigazgatási szervi és kirendeltségi bontásban is meghatározhatja.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv az irányító miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.
(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az általános hatáskörű területi államigazgatási szervét rendeletben jelölje ki.

V. FEJEZET

VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazások

FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

75. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a miniszteri biztos és a miniszterelnöki biztos juttatásait.
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszterelnöki megbízott, a miniszteri biztos, a kormányhivatal vezetője és a központi hivatal vezetője juttatásait.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a minisztériumokban működő államtitkárok, helyettes államtitkárok és állami vezetői megbízással nem rendelkező kormánybiztosok, miniszteri biztosok számát.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alá tartozó államigazgatási szervek tekintetében a köztisztviselőket törvény alapján megillető juttatásokra vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alá tartozó államigazgatási szervek tekintetében a kormánytisztviselőket törvény alapján megillető juttatásokra vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap a miniszterelnök, hogy rendeletben jelölje ki a miniszter hatáskörét gyakorló más minisztert, a kormányhivatal felügyeletét ellátó minisztert, valamint irányítási jogkörrel ruházza fel a kormánybiztost és a miniszterelnöki biztost.
(4) Felhatalmazást kap a miniszterelnök, hogy rendeletben jelölje ki a miniszter hatáskörét gyakorló más minisztert, a kormányhivatal felügyeletét ellátó minisztert, valamint irányítási jogkörrel ruházza fel a miniszterelnöki biztost.
(4) Felhatalmazást kap a miniszterelnök, illetve az ügyvezető miniszterelnök, hogy rendeletben jelölje ki a miniszter hatáskörét gyakorló más minisztert, a kormányhivatal felügyeletét ellátó minisztert, valamint irányítási jogkörrel ruházza fel a miniszterelnöki biztost.
(4) Felhatalmazást kap a miniszterelnök, illetve az ügyvezető miniszterelnök, hogy rendeletben jelölje ki a miniszter hatáskörét gyakorló más minisztert, valamint irányítási jogkörrel ruházza fel a miniszterelnöki biztost.
(4a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben irányítási jogkörrel ruházza fel a kormánybiztost.
(4b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 5/A. § szerinti átadás-átvétel eseteit, módját, időpontját és eljárási szabályait, valamint az átadás-átvétel felelősét rendeletben állapítsa meg.
(5) Felhatalmazást kap a miniszterelnök, hogy az állami vezetői igazolvány formájával, kiadásával, tartalmával, felhasználásával és kezelésével kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.

Hatálybalépés

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

76. §
(1) Ez a törvény az országgyűlési képviselők 2010. évi általános választását követően megalakult Országgyűlés által választott miniszterelnök megválasztásával egyidejűleg lép hatályba.
(2) E törvény 77. §-a 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.

Módosuló jogszabályok

80. §   E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 14. § (5) bekezdésében a „szakállamtitkárt” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárt” szöveg,
b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,
c) az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 3. § (3) bekezdésében az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg, 28. § (5) bekezdésében a „szakállamtitkári” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkári” szöveg,
d) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 30/O. § (1) bekezdésében az „államtitkár, a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár” szöveg,
e) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 69. § (3) bekezdésének b) pontjában és 2. számú mellékletének 2. pontjában az „államtitkárok” szövegrész helyébe az „államtitkárok, közigazgatási államtitkárok” szöveg, 69. § (4) bekezdésének a) pontjában és 2. számú mellékletének 3. pontjában a „szakállamtitkárok” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárok” szöveg,
f) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 32. § (10) bekezdésében a „szakállamtitkáréval” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkáréval” szöveg, 69. § (1) bekezdésében az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg, 86. § (2) bekezdés a) pontjában az „államtitkár” szövegrész helyébe a „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,
g) a nemzeti hírügynökségekről szóló 1996. évi CXXVII. törvény 6. § (4) bekezdésében az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,
h) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 101. § (2) bekezdésében a „szakállamtitkárral” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárral” szöveg,
i) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontjában az „államtitkár és a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár” szöveg,
j) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 10. § (4) bekezdésében a „szakállamtitkári” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkári”, a „szakállamtitkárra” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárra” szöveg,
k) az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 8. § (2) bekezdés d) pontjában az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,
l) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 97. § (2) bekezdésében a „szakirányításra jogosult személy” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkárnak” szöveg, 100. § (1) és (2) bekezdésében a „miniszter által kijelölt személy” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkár” szöveg, 100. § (3) és (4) bekezdésében a „szakirányításra jogosult személy” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkár” szöveg, 101. § (5) bekezdésében a „szakirányításra jogosult személlyel” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkárral” szöveg, 110. § (1) bekezdésében a „szakirányításra jogosult személy” szövegrész helyébe a „honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára” szöveg,
m) a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontjában a „szakállamtitkárra” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkárra és a helyettes államtitkárra” szöveg, a 20. § (1) bekezdésében a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító” szövegrész helyébe a „minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős” szöveg
81. §   2010. szeptember 1-jén
a) az Ötv. 63/C. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
b) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4/A. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 24. § (4) bekezdés e) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg,
c) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 8. § (8) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetőjét” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal vezetőjét” szöveg,
d) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 28. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalhoz” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 55. § (4) bekezdés a) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg
82. §   E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 69. § (3) bekezdés c) pontjában, valamint 2. számú mellékletének 8. pontjában a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg,
b) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 36. § (1) bekezdés a) pontjában a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg
83. §   E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. § 1. pont d) alpontjában az „államtitkár és a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár” szöveg,
b) a Ktv. 1. § (3) bekezdésében a „szakállamtitkárral” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárral” szöveg,
c) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 28. § (5) bekezdésében a „szakállamtitkári” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkári” szöveg,
d) a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 13. § (4) bekezdésében a „szakállamtitkári” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkári” szöveg,
e) a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 21. § c) pontjában az „államtitkár, a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár” szöveg,
f) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 202. § c) pontjában az „államtitkár, felügyeleti hatáskörében a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, felügyeleti hatáskörében a helyettes államtitkár” szöveg,
g) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/B. § (6) bekezdés b) pontjában az „államtitkár, vagy szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár” szöveg,
h) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 228. § (1) bekezdésének f) pontjában és (4) bekezdés e) pontjában az „államtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár” szöveg,
i) az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 9. § (1) bekezdésében az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,
j) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 394. § (2) bekezdésében a „szakállamtitkárnak” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárnak” szöveg, 395. § (7) bekezdésében a „szakállamtitkárt” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárt” szöveg,
k) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 13. § (3) bekezdésében, valamint a 14. § (3) bekezdésében az „államtitkárra, illetve szakállamtitkárra” szövegrész helyébe az „államtitkárra, közigazgatási államtitkárra, illetve helyettes államtitkárra” szöveg,
l) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontjában az „államtitkár, a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár” szöveg
84. §   2010. szeptember 1-jén
a) a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1) és (3) bekezdésében, valamint 41/A. § (3) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
b) az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 3. § (1)-(2) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 26/D. § (3) bekezdésében, 41/B. § (3) bekezdés d) pontjában, 41/C. § (2) bekezdés c) pontjában, 41/D. § (1) bekezdés a) pontjában, 41/D. § (2) bekezdés b) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 41/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „Kormány jogosultságot biztosító általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „jogosultságot biztosító közigazgatási hivatal” szöveg,
c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 16. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
d) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 17. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal vezetője” szöveg, 145. § (3) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
e) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 31. § (1)-(2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
f) a Ktv. 1. § (1) bekezdésében, 45. § (7), (11) és (13) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 10/A. § (1) bekezdésében és 44. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervnél” szövegrész helyébe „a közigazgatási hivatalnál”, 40. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveinek és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerveknek a vezetőire” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalok vezetőire” szöveg, 30/B. § (4) bekezdésében és (7) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 33. § (6) bekezdésében és 62. § (4) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalok” szöveg, 63. § (1) bekezdés k) pontjában és 63. § (2) bekezdés d) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
f) a Ktv. 10. § (4) bekezdésében az „és Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervnél” szövegrész helyébe az „és a közigazgatási hivatalnál” szöveg, 30/B. § (1) bekezdés c) pontjában és 64/A. §-ában a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 30/B. § (4) és (7) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv” szövegrészek helyébe „közigazgatási hivatal” szöveg, 62. § (4) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrészek helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 63. § (1) bekezdés k) pontjában és 63. § (2) bekezdés d) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
g) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. § (1) bekezdésében, 8. § (1)-(2) bekezdésében, 14. § k) pontjában, 30. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 30. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője a szervnél” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal vezetője közigazgatási hivatalnál” szöveg,
h) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
i) a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 88. § (1) bekezdésében az „a Kormány ingatlan fekvése szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az engedélyével” szövegrész helyébe az „az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási hivatal engedélyével” szöveg, 88. § (2) bekezdésében, 88/A. § (1) bekezdésében, 88/C. § (1)-(2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
j) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 94/C. § (1) bekezdés b) pontjában, 94/C. § (3) bekezdésben a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnál” szöveg,
k) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában az „és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével” szövegrész helyébe az „és a területileg illetékes közigazgatási hivatallal” szöveg,
l) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10/A. § (4) bekezdésében, 10/D. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontjában, 10/G. § (2) bekezdésében, 12. § (7) bekezdésében, 15. § (15) bekezdésében, 15/B. § (13) bekezdésében, 16. § (10)-(13) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 15. § (11) bekezdésében, 15/B. § (10) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 16. § (12) és (16) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalt” szöveg, 16. § (14) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg, 27. § (1) bekezdés n) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivataloknak” szöveg,
m) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 103/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivataloknál” szöveg, 103/A. § (3) bekezdésben a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnál” szöveg,
n) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 27. § (1) és (10) bekezdésében, 30. § (7) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
o) a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
p) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. § (1) bekezdés h) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg,
q) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 116. § (2) bekezdés a) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
r) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 6. §-ában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
s) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 11. § (1) bekezdés f) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 116. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalhoz” szöveg, 116. § (6) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg,
t) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (10) bekezdésében a „a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
u) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 20. § (5)-(6) és (8) bekezdésében, 41. § (8) bekezdésében, 106. § (4) bekezdésében és 107. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 23. § (3) bekezdés a) pontjában az „a Kormánynak a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe az „a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes közigazgatási hivatal” szöveg,
v) az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 3. § (1) bekezdés c) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, mellékletének II. pont 2. alpontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalok” szöveg,
w) a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 45. § (4) és (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,
x) a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdés d) pontjában, 22. § (2) bekezdés első mondatában, 24. § (3) és (7) bekezdésében, 24/A. §-ában, 25. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 28. § (1)-(2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdés első és második mondatában, 29. § (3)-(4) bekezdésében, 31. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 38. § (3) bekezdésében, 39. § (2) bekezdés második mondatában és (4)-(5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 22. § (2) bekezdés második mondatában az „eljárásra a Kormánynak a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti általános hatáskörű területi államigazgatási szerve az illetékes” szövegrész helyébe az „eljárásra a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti közigazgatási hivatal illetékes” szöveg, 24. § (6) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalt” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg, 29. § (2) bekezdés harmadik mondatában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a székhelye” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal székhelye” szöveg, 34. § (3) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 34. § (7) bekezdésében az „a Kormánynak a csereingatlan fekvése szerinti általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe az „a csereingatlan fekvése szerinti közigazgatási hivatal” szöveg, 38. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervétől” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivataltól” szöveg, 39. § (2) bekezdés első mondatában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalhoz” szöveg
85. §   Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 5. §-ában, 13. § (2) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 75. § c) pontjában, 81. § (1) bekezdés ab) alpontjában, 89. § (4) bekezdésében, 90. § (1) bekezdés c) pontjában, 94. § b) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész a „közigazgatási hivatal” szöveggel, a 24. § (1) bekezdésében, 36. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szövegrész a „közigazgatási hivatalhoz” szöveggel lép hatályba.
86. §   E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 10/A. § (3) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatallal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökséggel” szöveg,
b) a Ktv. 1. § (1) bekezdésében, 61. § (2), (6) és (8) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésében, 63. § (4), (6) és (8) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg, 3. § (4) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, 63. § (1) bekezdés l) pontjában és (2) bekezdés e) pontjában a „Miniszterelnöki Hivatalra” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökségre” szöveg, 63. § (4) bekezdésében a „miniszterelnöki hivatali” szövegrész helyébe a „miniszterelnökségi” szöveg,
c) a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg
87. §   E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a Ktv. 1. § (1) bekezdésében a „Rendőrség (a továbbiakban együtt: államigazgatási szerv)” szövegrész helyébe a „Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség (a továbbiakban együtt: államigazgatási szerv)”, 1. § (4) bekezdésében a „10/A-10/C. §” szövegrész helyébe a „10/B-10/C. §” szöveg, a 10/B. § (1) bekezdésében a „10/A. §-ban” szövegrész helyébe a „10. §-ban” szöveg, 19. § (5) bekezdés c) pontjában a „11/A. § (11) bekezdése” szövegrész helyébe a „11/A. § (12) bekezdése” szöveg, 43. § (8) bekezdésében a „megbízást, kormánytanácsadói” szövegrész helyébe a „megbízást, miniszterelnöki tanácsadói, miniszterelnöki főtanácsadói, kormánytanácsadói” szöveg
88. §   E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 22. § (2) bekezdésében és 57. § (1) bekezdés g) pontjában az „1997. évi LXXIX. törvény” szövegrész.
89. §   E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Ktv. 10/A. §-a, 10/C. § (5) bekezdése, a 31. § (11)-(17) bekezdése, valamint 2. § b) pontjában „a Vám- és Pénzügyőrség,” szövegrész,
b) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontja,
c) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény,
d) a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 174. § (5) bekezdése,
e) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 4. § (3) bekezdése, valamint 9. § (3) bekezdése.
90. §   2010. szeptember 1-jén hatályát veszti e törvény 1. § (1) bekezdésében „a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére,” szövegrész, 2. § (3) bekezdésében a „vagy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész, továbbá 74. §-a és az azt megelőző cím.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

91. §
(1) A miniszterek az általuk irányított minisztérium új szervezeti és működési szabályzatát úgy adják ki, hogy az e törvény hatálybalépését követő 30. napig hatályba lépjen.
(2) Azokra az állami vezetőkre, akiknek megbízatása e törvény hatálybalépését megelőzően szűnt meg, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 12/A. § kivételével.
(3) Az e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő szakállamtitkár az adott szerv helyettes államtitkárainak kinevezéséig gyakorolja hatáskörét.
(3) A 13. § (3a) bekezdését a hatálybalépése előtt megállapított hozzátartozói nyugellátásra is alkalmazni kell az 1990. május 23-át követően miniszterelnöki tisztséget betöltött személy hozzátartozója esetében.
(4) Az e törvény hatálybalépését megelőzően a központi államigazgatási szervek, valamint területi és helyi szerveik, továbbá a minisztérium főosztályának vezetésére adott vezetői megbízásokra a Ktv. 31. § (10)-(17) bekezdésének e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az e törvény hatálybalépését megelőzően a központi államigazgatási szervek, valamint területi és helyi szerveik, továbbá a minisztérium főosztályának vezetésére adott vezetői megbízásokra a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 31. § (10)-(17) bekezdésének e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A Vnytv. e törvénnyel módosított 5. § (1) bekezdés b) pontját és ezzel összefüggésben 8. § (4) bekezdését, 12. § (1) és (3) bekezdését, valamint 14. § (1)-(6) bekezdését azokra a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekre kell alkalmazni, akiknek a kötelezettséget megalapozó jogviszonya, beosztása, munka- vagy feladatköre e törvény hatálybalépését követően szűnt meg.
(5) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény e törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdés b) pontját és ezzel összefüggésben 8. § (4) bekezdését, 12. § (1) és (3) bekezdését, valamint 14. § (1)-(6) bekezdését azokra a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekre kell alkalmazni, akiknek a kötelezettséget megalapozó jogviszonya, beosztása, munka- vagy feladatköre e törvény hatálybalépését követően szűnt meg.
(6) Ha törvény úgy rendelkezik, hogy valamely tisztséget meghatározott időszakban helyettes államtitkárként szakmai vezetői jogviszonyban állt személy nem tölthet be, akkor az ugyanebben az időszakban szakállamtitkárként állami vezetői jogviszonyban állt személy sem töltheti be ezt a tisztséget.
  • A jogszabály 2010. május 25-én jelent meg a Magyar Közlöny 85. számában.
  • hatályba lépett 2010. május 29-én.
A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2010. szeptember 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. május 3-án lépett hatályba. 2010. szeptember 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2013. április 4-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2010. szeptember 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 4-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 14-én lépett hatályba. 2012. július 14-én lépett hatályba. 2012. július 14-én lépett hatályba. 2012. július 14-én lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2010. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. április 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. június 22-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. június 22-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 28-án lépett hatályba. 2015. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 14-én lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 8-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 8-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 14-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A szövegrész 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 22-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba. 2014. június 6-án lépett hatályba. 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba. 2014. június 6-án lépett hatályba. 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba. 2014. június 6-án lépett hatályba. 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 4-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 4-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. június 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. október 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. október 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba. 2014. július 16-án lépett hatályba. 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. június 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. június 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 19-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. június 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. június 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2010. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. július 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. július 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.