2003. évi CXXVI. törvény

SZÍNEZŐS

a közösségi vámjog végrehajtásáról

Az Országgyűlés az Európai Közösség belső piacának működése és a közösségi vámjog maradéktalan érvényesülése, valamint a bevételek biztosítása érdekében, figyelembe véve a közösségi vívmányokat, a következő törvényt alkotja:

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. §

(1)	Az Európai Közösség vámjogát (a továbbiakban: közösségi vámjog) - annak elsőbbsége mellett - az e törvény hatálya alá tartozó területen a jelen törvényt is figyelembe véve kell végrehajtani.

(2)

E törvény alkalmazásában közösségi vámjog:

a)	a Tanács 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (a továbbiakban: vámkódex),

b)	a Bizottság 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK számú Tanácsi Rendelet végrehajtásáról (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet),

c)	a Tanács 1186/2009/EK rendelete a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról (a továbbiakban: vámmentességi rendelet),

d)	a Tanács 2658/87/EGK rendelete a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról

e)	a vámmentességi rendelet egyes cikkeinek végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1224/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet és 1225/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban együtt: bizottsági vámmentességi végrehajtási rendeletek),

f)	a Bizottság 80/2012/EU rendelete a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet 53. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt biológiai vagy vegyi anyagok jegyzékének megállapításáról

a módosításaikkal együtt.

(2a)

Magyarország tekintetében a vámkódex 4. Cikk

a)	3. pontjában a „vámhatóságok” alatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (a továbbiakban: NAV),

b)	4. pontjában a „vámhivatal” alatt a NAV megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságait és azok kirendeltségeit, valamint a Kormány rendeletében meghatározott igazgatóságot kell érteni.

E törvény alkalmazásában

megbízható vámadós: az a személy, aki, illetve amelynek vezetője igazolja, hogy nem áll gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény elkövetése miatt büntetés vagy intézkedés alatt, valamint
Az a) és b) pontban meghatározott, az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás adatait a vámhatóság közvetlenül kéri meg az állami adóhatóságtól, illetőleg az ügyfél cégjogi adatairól nyilvántartást vezető bíróságtól, amennyiben a megbízható vámadós feltételeinek igazolása során az ügyfél ezeket az adatokat nem igazolta. A felsorolt feltételek fennállását - a vámhatósági adatok és az ügyfél kérelmére más hatóságtól bekért adatok, illetve a vámkódex 5a. Cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal rendelkezők kivételével - az illetékes vámszervnél a kérelmezőnek évente igazolnia kell. A vámhatóság a feltételek meglétét folyamatosan, illetve bármikor vizsgálhatja.
A megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételeket az EK végrehajtási rendelet 14a. Cikke a) és c) pontjaiban meghatározott AEO-tanúsítvánnyal rendelkező személyeknél a tanúsítvány kiadása, illetve az EK végrehajtási rendelet 14q. Cikkének (5) bekezdése szerinti újbóli értékelése során együtt vizsgálja a vámhatóság. A feltételek fennállását az AEO-tanúsítványra vonatkozó szabályok szerint kell igazolni;

gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény: e törvény, illetve az EK végrehajtási rendelet 14f. cikk b) pontjának alkalmazásában a kérelmező gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény alatt a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 216/B. § (2) bekezdésében, 218. § (1)-(3) bekezdésében, 253. § (1)-(3) bekezdésében, 254. §-ában, 256. § (1)-(3) bekezdésében, 258/B. § (1)-(3) bekezdésében, 258/C. §-ában, 258/E. §-ában, 261/A. § (1)-(3) bekezdésében, 263/B. § (1) és (3) bekezdésében, 264/C. § (1) és (3) bekezdésében, 274. § (1) bekezdésében, 276. §-ában, 277. § (1) bekezdésében, 277/A. §-ában, 278. §-ában, 281/A. § (1)-(2) bekezdésében, 282/A. § (1) és (3) bekezdésében, 283/A. § (1) bekezdésében, 317. § (1) és (4)-(7) bekezdésében, 318. § (1) és (4)-(7) bekezdésében, 326. § (1) és (4)-(6) bekezdésében, valamint a XVII. Fejezetében meghatározott bűncselekményeket, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 155. § (1) bekezdésében, 176. § (1) és (3) bekezdésében, 183. § (1) bekezdésében, 248. § (1)-(2) bekezdésében, 290. § (1)-(4) bekezdésében, 293. § (1)-(4) bekezdésében, 299-300. §-ában, 326. § (1) és (4)-(5) bekezdésében, 327. § (1)-(3) bekezdésében, 329. § (1) és (3) bekezdésében, 330. § (1)-(2) bekezdésében, 342. § (1) bekezdésében, 345. §-ában, 346. § (1) bekezdésében, 347. § (1)-(2) bekezdésében, 353. § (1)-(3) bekezdésében, 358. § (2) bekezdésében, 372. § (1) és (3)-(6) bekezdésében, 373. § (1) és (3)-(6) bekezdésében, 379. § (1) és (3)-(6) bekezdésében, valamint XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekményeket kell érteni. Jogi személy gazdálkodó esetén további feltétel, hogy a fenti bűncselekmények elkövetése az AEO-tanúsítvány iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő javára a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott vagyoni előny szerzését célozta vagy eredményezte és a bűncselekményt az AEO-tanúsítvány iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő

(3)

E törvény alkalmazásában
1a. vámszerv: a NAV vámigazgatási feladatot is ellátó szerve;
1b. állami adó- és vámhatóság: a NAV;

2.	vámigazgatási eljárás: a vámhatóság által a vám- és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése érdekében végzett cselekmények összessége;

megbízható vámadós: az a személy, aki, illetve amelynek vezetője igazolja, hogy gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt nem minősül büntetett előéletűnek, valamint

a)	akinek a kérelem elbírálása vagy a vámhatóság ellenőrzése időpontjában nincs a magyar állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozása, továbbá valamely tagállam vámhatósága által végrehajtani kért vámtartozása, és

b)	nem áll csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás alatt;

integrált posta: olyan postai szolgáltatás, amely a postai küldeménynek a feladó által is nyomon követhető kezelése és - a címzett ellenkező rendelkezése hiányában - személyes kézbesítése mellett kiegészül az igénybevevő választása esetén és választása szerint a következő postai különszolgáltatások legalább egyikével: a küldemények a feladó által megjelölt helyen történő felvétele; garantált kézbesítési idejű szolgáltatás; a címzett megváltoztatása esetén a küldemény új címre történő kézbesítése; a kézbesítés igazolása; személyre szabott szolgáltatás. A szolgáltató biztosítja a küldemény vámkezelését, továbbá azt, hogy tevékenysége alatt az mindvégig a felügyelete alatt marad, és a küldeménnyel kapcsolatos információk és a kézbesítés igazolása bármikor visszakereshető;

5.	vámút: olyan földrajzi pont vagy terület, amelyen árut - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - külön engedély nélkül lehet a vámhatáron átszállítani;

a vámfelügyelet módjai:

a)	közvetlen vámfelügyelet: az áru őrzése - ideértve a vámhatóság által üzemeltetett közvámraktárat, és a hivatalból történő raktározást - vagy hivatalos kísérése,

b)	közvetett vámfelügyelet: a vámhatóság által gyakorolt minden egyéb felügyeleti forma;

8.	jövedéki termék: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: jövedéki törvény) hatálya alá tartozó áru;

9.	ügyfél: akit a közösségi vámjog és/vagy e törvény alapján jogok illetnek meg, és/vagy kötelezettségek terhelnek. Ügyfélnek kell tekinteni továbbá e feladata ellátása során a vagyonfelügyelőt, a felszámolót és a végelszámolót is;

10.

a vámhivatal hivatalos helyének minősül:

a)	a vámudvar, ahol a vámhatóság által előzetesen egységesen meghatározott valamennyi szükséges feltétel biztosított a vámigazgatási eljárások lefolytatására, amely lehet:

I.	típusú, ahol vámigazgatási eljárás lefolytatását bárki kérheti a vámhatóságtól, vagy

II.

típusú, ahol a vámigazgatási eljárás lefolytatását csak az üzemeltető kérheti;

b)	a házi szemle helye, ahol a vámhatóság a házi szemlét kérő írásbeli kérelmére mindazokat az eljárási mozzanatokat végzi el, amelyek az adott vámeljárás tekintetében a vámellenőrzés sérelme nélkül elvégezhetők. Ez lehet:

1.	eseti jellegű (eseti házi szemle), vagy

2.	rendszeres jellegű (rendszeres házi szemle);

11.	közhivatal: a közhatalmi feladatokat ellátó, valamint a központi és helyi közigazgatási hatóságok;

12.	nem közösségi adók és díjak: valamennyi olyan fizetési kötelezettség, amelynek kiszabása, beszedése, ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik, így különösen a jövedéki adó, az általános forgalmi adó, az energiaadó, a regisztrációs adó;

14.

vámhiány: a jogszerűen kiszabható vám és nem közösségi adók és díjak és az annál kisebb értékben tévesen közölt vám és nem közösségi adók és díjak különbözete, továbbá a jogszerűen kiszabható, nem közölt vám és nem közösségi adók és díjak összege, ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett, vagy a rendelkezésre álló adatokat helytelenül értékelte, ide nem értve az ellenőrzés nélküli elfogadás esetét. A vámigazgatási bírság kiszabása szempontjából vámhiánynak minősül továbbá a jogellenes bejuttatás során lefoglalt és elkobzott termékek esetében a kiszámított behozatali vámok, valamint a kapcsolódó nem közösségi adók és díjak összege;

15.	közeli hozzátartozó: házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha és nevelőszülő, testvér, élettárs;

16.

a)	ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, illetve ezek megbízottja az AEO-tanúsítvány iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő tevékenységi körében követte el,

b)	tagja vagy alkalmazottja az AEO-tanúsítvány iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna;

17.	tartozás: a magyar állami adó- és vámhatóságnál - engedély nélkül - az előírt vagy a fizetési felszólításban meghatározott időtartamon túl meg nem fizetett összeg megfizetésére való kötelezettség.

(4)

A (3) bekezdés 3. pont b) pontjában meghatározott adatot a vámhatóság közvetlenül kéri meg az ügyfél cégjegyzékadatairól nyilvántartást vezető cégbíróságtól. A felsorolt feltételek fennállását - az állami adó- és vámhatósági adatok, illetve a vámkódex 5a. cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal rendelkezők kivételével - az illetékes vámszervnél a kérelmezőnek évente igazolnia kell. A vámhatóság a feltételek meglétét folyamatosan, illetve bármikor vizsgálhatja. A megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételeket az EK végrehajtási rendelet 14a. cikk (1) bekezdésében meghatározott AEO-tanúsítvánnyal rendelkező személyeknél a tanúsítvány kiadása, illetve az EK végrehajtási rendelet 14q. cikk (5) bekezdése szerinti újbóli értékelése során együtt vizsgálja a vámhatóság. A feltételek fennállását az AEO-tanúsítványra vonatkozó szabályok szerint kell igazolni.

1/A. §

(1)

Az ügyfél az arra vonatkozó igazolás kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, hogy megbízható vámadós, hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt nem minősül büntetett előéletűnek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vámhatóság részére - annak a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a vámhatóság arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a megbízható vámadós gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt büntetett előéletűnek minősül-e.

(2)

A vámhatóság a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállását igazoló bizonyítvány érvényességének időtartama alatt ellenőrzi azt is, hogy a megbízható vámadós gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt nem minősül-e büntetett előéletűnek. A vámhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a megbízható vámadós gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt büntetett előéletűnek minősül-e.

(3)

Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a vámhatóság

a)	a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállásának elbírálása iránti eljárás jogerős befejezéséig,

a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállásának igazolása esetén a feltételek fennállásának ellenőrzése alatt vagy a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállásának igazolása céljából kiadott hatósági bizonyítvány visszavonására irányuló eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

(4)	Ha a vámhatóság a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a megbízható vámadós gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt büntetett előéletűnek minősül, a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállását igazoló hatósági bizonyítványt visszavonja.

I. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYA

2. §

(1)

E törvényt, valamint Magyarországon alkalmazásra kerülő - behozatali vagy kiviteli eljárásra vonatkozó - nemzetközi szerződések rendelkezéseit kell alkalmazni az európai közösségi jog által nem szabályozott kérdésekben az e törvény hatálya alá tartozó területen folytatott nemzetközi áruforgalommal kapcsolatos ügyekben, ha az a vámhatóság - külön jogszabályban meghatározott - hatáskörébe tartozik.

(2)	E törvény területi hatálya - a (3) bekezdésben említett kivételekkel - Magyarország területére terjed ki.

(3)

Nemzetközi szerződés alapján

a)	a külföldön létesített magyar vámhivatalt e törvény hatálya szempontjából Magyarország területén működőnek,

b)	Magyarország területén külföldi vámhatóság által létesített szolgálati helyet pedig az államterületen kívül működőnek kell tekinteni.

(4)	E törvény személyi hatálya a vámhatóságra és a vámkódex hatálya alá tartozó személyre terjed ki, ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott valamennyi szervezeti formát is.

(5)	Ha a közösségi vámjog, valamint e törvény - figyelembe véve az (1) bekezdésben foglaltakat - valamely kérdésben nem rendelkezik, vámigazgatási ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény végrehajtásról szóló rendelkezései, továbbá az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályai, a függő hatályú döntésre vonatkozó rendelkezések az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban nem alkalmazhatók.

(6a)

Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy az ügyben eljáró adó- és vámhatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a vámhatóság az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a vámhatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(6b)	A hivatalból indult hatósági eljárás felfüggesztésének az ügyfél kérelmére nincs helye.

(6c)	A kérelemre indult eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél akkor is kérheti, ha az eljárás felfüggesztésének a (6a) bekezdés alapján egyébként nincs helye. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha azt jogszabály nem zárja ki.

(6d)

Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az eljáró vámhatóság vezetője az ügyintézési határidőt - ha az adott ügy tekintetében e törvény megengedi - annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás időtartama - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - legfeljebb 30 nap. A határidő meghosszabbításáról rendelkező végzésben a határidő-hosszabbítás indokait meg kell jelölni.

(6e)	Ha a vámhatóság a vámigazgatási eljárásban az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a következménnyel, hogy az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.

(7)	Amikor a felettes vámszerv, vagy az adópolitikáért felelős miniszter vámigazgatási eljárás során felügyeleti intézkedés keretében jár el, az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) felügyeleti intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8)	Ha a közösségi vámjog, illetve e törvény a hatálya alá tartozó kötelező befizetések (vám, adó, illeték, díj, hozzájárulás, költség, bírság, pótlék, kamat) tekintetében eltérő rendelkezést nem tartalmaz, úgy az elszámolásukra az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

2/A. §

(1)	A vámjogszabályok alkalmazása során az ügyfelet a számára hátrányos határozat meghozatala előtt megilleti a meghallgatáshoz való jog, az ügy érdemében hozott határozat alapjául szolgáló okok megismerésének és nyilatkozattétel kifejezésének lehetősége, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik.

(2)

Az ügyfelet nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti jog gyakorlása, ha a vámhatóság az ügyfél kérelmének megfelelő döntést hoz, vagy ha a meghallgatáshoz való jog gyakorlása a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti.

(3)	A várhatóan hátrányos határozat alapjául szolgáló adatokról és a meghallgatáshoz való jogról az ügyfelet a számára hátrányos határozat meghozatala előtt tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a meghallgatáshoz való jog gyakorlására nyitva álló határidőt.

(4)	A vámhatóság a meghallgatáshoz való jog gyakorlásához - az ügy bonyolultságától függően - egyszeri, legfeljebb 30 napos határidőt állapít meg.

(5)	A vámhatóság ügyintézési határidejébe a meghallgatáshoz való jog gyakorlásának időtartama nem számít bele.

(6)

A meghallgatási jogról szóló tájékoztatás szóban is történhet, ha az ügyfél jelen van az eljárási cselekménynél és a döntés

a)	az áruk vám elé állításának ellenőrzési eredményével kapcsolatos,

b)	a vámáru-nyilatkozat ellenőrzési eredményével kapcsolatos, ide nem értve a 7/C. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés eseteit,

c)	olyan áruk ellenőrzésével kapcsolatos, amelyekre sem gyűjtő vámáru-nyilatkozatot, sem vámáru-nyilatkozat nem nyújtottak be,

d)	az áruk származása vagy vámjogi helyzete vámhatóság általi igazolásának kiadásával kapcsolatos,

e)	az áruk utólagos ellenőrzésével kapcsolatos, ha az áruk még vámfelügyelet alatt állnak.

(7)

A meghallgatáshoz való jogot az alábbi határozatok esetén nem kell biztosítani:

a)	a vámkódex 12. cikk (1) bekezdése szerinti felvilágosítások adásához kapcsolódóan,

b)	a vámkontingenshez kapcsolódó előny megtagadása esetén akkor, ha az adott vámkontingens behozatali vagy kiviteli mennyiséget elérték,

c)	ha az Európai Unió vagy polgárai biztonságát, az emberi, állati, növényi élet vagy a környezet védelmét veszélyezteti,

d)	ha a határozat célja más olyan határozat végrehajtásának biztosítása, amely tekintetében alkalmazták a meghallgatáshoz való jogot,

e)	ha a csalás elleni küzdelem tekintetében folyó nyomozás érdekeit veszélyezteti,

az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárásban hozott határozat, ha

fa)	az ügyfél az utólagos ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben foglaltakhoz képest új bizonyítási indítványt az észrevételében vagy a hatósági eljárás során nem terjeszt elő, vagy a hatóság új bizonyítékot nem tárt fel,

fb)	hivatalból vagy ügyféli észrevétel nyomán kiegészítő ellenőrzésre nem kerül sor, vagy

fc)	a hatósági eljárásban eljáró vámszerv az utólagos ellenőrzés lezárásáról szóló jegyzőkönyvhöz képest eltérő tényállást nem állapít meg,

g)	az új eljárást elrendelő határozat esetén,

h)	a vámigazgatási bírságot kiszabó, valamint pótlékot megállapító határozat esetében.

3. §

A nem közösségi adókra és díjakra a vámigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha azoknak kiszabását és/vagy beszedését a külön jogszabályok a vámhatóság hatáskörébe utalják.

II. FEJEZET
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG VÁMJOGÁNAK VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A vámkódex 5. Cikkéhez

4. §

(2)	Természetes személy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben foglaltak alapján képviselheti azt a személyt, amelynek alkalmazásában áll.

A vámkódex 6. Cikkéhez

5. §

(1)	Ha az ügy érdemi eldöntéséhez külföldi vámhatóság megkeresése szükséges, az eljárást legfeljebb 12 hónapra fel lehet függeszteni.

(2)	Amennyiben a hatályos vámjogszabályok az ügyfél kérelméhez kötötten lehetőséget biztosítanak összevont árunyilatkozat benyújtására, úgy a hivatalból indított eljárásokban is mód van olyan döntés meghozatalára, amely az összevont árunyilatkozaton alapul.

(3)

A kérelemre indított eljárásban az árutovábbítás, a vámraktározás, a kiviteli eljárás, a passzív feldolgozás, a vámszabadterületi betárolás, valamint a NATO okmánnyal történő vámeljárás esetén a vámhatóság a döntését igazolás (záradék) formájában az adott eljárásban előírt okmányon rögzíti, vagy az áruk adott vámeljárásra történő kiadását igazoló elektronikus üzenetben jelzi.

A vámkódex 13. Cikkéhez

Vámellenőrzés

6. §

(1)	A vámellenőrzésre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell, ha külön jogszabály a vámhatóság vámigazgatási hatáskörébe utal árura vonatkozóan ellenőrzési feladatokat.

(2)

A vámhatóság a vámhatósági intézkedés során az érintett személyről, a környezetről, illetve a vámhatósági intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. A vámhatóság által készített kép- és hangfelvétel, illetve az abban szereplő személyes adat az esemény helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt kezdeményezett eljárás, illetve a vámhatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárás során vagy az érintett jogainak gyakorlása céljából használható fel.

(3)	Ha a kép- vagy hangfelvételen rögzített cselekmény miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás nem indul, a kép- és hangfelvételt legkésőbb a rögzített cselekmény időpontjától számított harminc nap elteltével törölni kell.

6/A. §

(1)

A vámhatóság a vámellenőrzési tevékenységét a közösségi és a nemzeti jogszabályok szerinti szempontok alapján az állami adó- és vámhatóság vezetője által évenként február 20-ig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi. A vámellenőrzési irányokat úgy kell meghatározni, hogy az ellenőrzöttség tudata az ügyfeleket az önkéntes jogkövetésre ösztönözze.

(2)

Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének ellenőrzési tájékoztatása az aktuális gazdasági folyamatokra, a vámpolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a vám- és adóbevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg a feltárt kockázatokra figyelemmel rögzíti a vámhatóság ellenőrzési kapacitásának felhasználását.

(3)

Az ellenőrzési tájékoztatás tartalmazza

a)	az adott év kiemelt vizsgálati céljait,

b)	az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket,

c)	az ellenőrzési típusok tervezett arányszámait.

Az utólagos ellenőrzés célja

7. §

(1)

A vámhatóság a közösségi vámjogszabályokban meghatározott kockázatok megfelelő kezelése - különösen a vámok és nem közösségi adók és díjak tekintetében előforduló visszaélések megakadályozása - érdekében a gazdasági esemény, az áru, az engedély, a tanúsítvány kiadása után rendszeresen ellenőrzi a nem közösségi árukkal, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi árukkal folytatott külkereskedelmi tevékenységet végző gazdasági szereplőket és az ezekkel kapcsolatban álló más személyeket (a továbbiakban: utólagos ellenőrzés). Az utólagos ellenőrzés célja a vámjogszabályokban és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az utólagos ellenőrzés során a vámhatóság adatot gyűjt, megállapítja a jogszerű eljárást, feltárja és megállapítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértést és az ezek miatt indított eljárást. Az utólagos ellenőrzés lefolytatható az ügyfélnél, továbbá - ha az ügyfél meghatalmazása alapján a vámhatóság előtti ügyekben a cselekmények és alakiságok elvégzése során képviselő járt el - a közvetett vámjogi képviselőnél is.

(2)	Nem minősül utólagos ellenőrzésnek, ha a vámhatóság az áru kiadása után a vámáru-nyilatkozatot ügyféli kérelemre módosítja, anélkül, hogy ezzel összefüggésben a kérelem megalapozottságának vizsgálatán túl további ellenőrzést végezne.

7/A. §

(1)	A 7/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés lefolytatásának szükségességét, gyakoriságát a célszerűség, a költségkímélés és az ellenőrzött működőképességére tekintettel évente az állami adó- és vámhatóság vezetője által jóváhagyott ellenőrzési tervben kell meghatározni.

(2)	Az utólagos ellenőrzés hatékonyságának növelése és ezzel együtt az ügyfelek adminisztrációs terheinek mérséklése érdekében a vámhatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben más hatóságokkal együttesen, egyidejűleg is folytathat ellenőrzést.

Az ügyfelek utólagos ellenőrzésre történő kiválasztása

7/B. §

(1)

Kötelező az utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél:

a)	az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,

b)	az adópolitikáért felelős miniszter utasítására.

(2)

Az Állami Számvevőszék elnöke akkor élhet felhívással az ellenőrzés lefolytatására, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy a vámhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely ügyfél vagy ügyfélcsoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll.

Az utólagos ellenőrzés típusai

7/C. §

(1)

A vámhatóság az utólagos ellenőrzés célját

a)	az adatok gyűjtésére irányuló,

b)	a vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló,

c)	a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló,

d)	audit típusú,

ismételt

ellenőrzéssel valósítja meg.

(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti utólagos ellenőrzés a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárást keletkeztet, így az érintett vámáru-nyilatkozatot - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem lehet újra utólagos ellenőrzés alá vonni az adott ellenőrzési tárgykörben.

(3)

Az (1) bekezdés c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztet, így az érintett időszak valamennyi, érintett tevékenységét és vámáru-nyilatkozatát a vizsgált tárgykör tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem lehet újra ellenőrzés alá vonni.

Adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés

7/D. §

(1)	A vámhatóság a nyilvántartásában és az ügyfél nyilvántartásában szereplő adatok, és az azokhoz kapcsolódó tények, körülmények valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének megállapítása érdekében adatokat gyűjthet vagy helyszíni ellenőrzést végezhet.

(2)

Az (1) bekezdés alapján a vámhatóság különösen

a)	leltározással a közösségi és nem közösségi áruk nyilvántartását, az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetét, nyilvántartását,

b)	a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát,

c)	áruk előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint az árukkal kapcsolatosan végzett tevékenységeket,

d)	az áruk beszerzési és az értékesítési körülményeit, ezek személyi és tárgyi feltételeit, illetve a beszerzés és az értékesítés megtörténtét igazoló iratok valódiságát, hitelességét

vizsgálja.

(3)

Ha az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés eredményeként feltárt adatok, tények, körülmények kétségessé teszik vagy cáfolják az ügyfél irataiban, nyilvántartásában szereplő adatok valóságtartalmát, vagy eltérnek a vámhatóság által ismert adatoktól, vagy a vámhatóság egyéb kockázatot, jogszabálysértésre utaló körülményt tapasztal, a tényállás további tisztázása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.

(4)	Az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés akkor is lefolytatható, ha korábbi utólagos ellenőrzés eredményeként a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás vagy ellenőrzéssel lezárt időszak keletkezett, vagy utólagos ellenőrzés egyéb jogcímen folyamatban van.

(5)

Az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyvre az ügyfél által tett észrevétel érdemi elbírálását az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv végzi el, amely végzésében

a)	a 7/T. § szerinti, illetve EMGA utólagos ellenőrzés kapcsolódó vizsgálata esetén a 7/X. § (2)-(4) bekezdése szerinti kiegészítő ellenőrzést rendelhet el, vagy

b)	az észrevételben foglalt ügyféli bizonyítási indítvány elutasítását indokolja,

c)	az észrevételben foglaltakkal való egyetértése esetén kiegészíti a jegyzőkönyvet és az utólagos ellenőrzés lezárásáról rendelkezik.

(6)

Az utólagos ellenőrzés megállapításai alapján a vámhatóság megfelelő határidő tűzésével elrendelheti, hogy az ügyfél iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja. Amennyiben az ügyfél ennek határidőn belül nem tesz eleget, a vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki.

A vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés

7/E. §

(1)	A vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés érintheti a vámáru-nyilatkozaton szereplő valamennyi árut vagy azok meghatározott részét.

(2)	A felülvizsgálat megvalósulhat a vámáru-nyilatkozat valamennyi rovatára irányuló teljes körű felülvizsgálattal vagy a rovatok egy meghatározott részére irányulóan.

A vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés

7/F. §

A vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység meghatározott időszakának felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés az ügyfél nem közösségi árukkal, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi árukkal folytatott külkereskedelmi tevékenységére irányuló felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az ügyfél a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek eleget tett-e. A felülvizsgálat irányulhat a meghatározott időszak vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységének átfogó utólagos ellenőrzésére vagy annak meghatározott részére.

Az audit típusú utólagos ellenőrzés

7/G. §

(1)

Az audit típusú utólagos ellenőrzés célja valamely, a vámhatóság által engedélyezett vámeljárás, tevékenység során alkalmazott ügyféli folyamatok, rendszerek minőségének és alkalmasságának megítélése vagy a vámhatóság által kiadott tanúsítvány feltételei meglétének újbóli értékelése. A vámhatóság a vizsgálat során ellenőrzi, hogy a tevékenység végrehajtásával összefüggésben előírt vagy a tanúsítványhoz kötődő feltételek teljesülnek-e, a folyamatokat az előírások szerint dokumentálják-e, a vonatkozó dokumentumok, feljegyzések alkalmasak-e a folyamat minőségének bizonylatolására, valamint a gazdálkodó által alkalmazott folyamatok alkalmasak-e a vámjogszabályok és egyéb jogszabályok előírásainak helyes alkalmazására.

(2)	Ha az audit típusú utólagos ellenőrzés során megvizsgált ügyféli folyamatok kétségessé teszik a vámkötelezettségek szabályszerű végrehajtását, vagy a vámhatóság egyéb kockázatot, jogszabálysértést tapasztal, a jogszerű állapot helyreállítása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3)	Az audit típusú utólagos ellenőrzés akkor is lefolytatható, ha korábbi utólagos ellenőrzés eredményeként a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás vagy ellenőrzéssel lezárt időszak keletkezett, vagy utólagos ellenőrzés egyéb jogcímen folyamatban van.

(4)

Ismételt ellenőrzés

7/H. §

(1)

A vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás, illetve ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében ismételt ellenőrzésre kerülhet sor:

a)	ha a vámhatóság a korábban lefolytatott utólagos ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja,

az ellenőrzött ügyfél kérelmére, ha az általa feltárt új tény, körülmény tisztázása valószínűsíthetően a korábbi utólagos ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt, és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az ügyfél rendelkezésére, illetve arról az ügyfél nem tudott, és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott,

ha azt az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék vagy külföldi hatóság által küldött megkeresés, információ, valamint ha a külföldi hatóság egy éven túl megérkezett válaszában foglalt, a vámtartozás megállapítását befolyásoló tény, adat szükségessé teszi, feltéve, hogy a vámhatóság az utólagos ellenőrzést a külföldi hatóság válaszának hiányában fejezte be,

d)	felülellenőrzés keretében.

(2)	Az (1) bekezdés b) pontja alapján ismételt ellenőrzésnek az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetőjének rendelkezése alapján van helye.

(3)	Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ismételt ellenőrzést az utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le, míg a felülellenőrzésre a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve jogosult.

Felülellenőrzés

Ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében felülellenőrzésre kerül sor, ha

7/I. §

(1)

A vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve a 7/C. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés lefolytatását követően felülellenőrzést folytathat le, ha

a)	azt az adópolitikáért felelős miniszter rendelte el vagy az Állami Számvevőszék elnöke felhívással élt,

b)	az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amelynek alapján a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve ellenőrzi az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét,

c)	a vámhatóságnak olyan, a vámtartozást befolyásoló új tény, adat, bizonyíték jut a tudomására, amely a korábbi utólagos ellenőrzéskor nem volt ismert, és a felülellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad.

(2)	Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felülellenőrzés nem indítható, ha az elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt.

(3)	Az (1) bekezdés vonatkozásában a 7/C. § (1) bekezdés c) pontjával egy tekintet alá esik a 2015. január 1-jét megelőzően hatályos 1. § (3) bekezdés 7. pontjában meghatározott, valamint a 2015. január 1-jét követően hatályos 7-7/K. § alapján megkezdett utólagos ellenőrzés.

Különös hatáskör az utólagos ellenőrzési eljárásban

7/J. §

(1)

Az Európai Unió pénzügyi érdekeit, valamint Magyarország központi költségvetését különösen veszélyeztető jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a területi vámszerv az állami adó- és vámhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy más hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján Magyarország területén a (2) bekezdésben meghatározott okból utólagos ellenőrzést végezhet, kezdeményezhet, megkezdett utólagos ellenőrzést magához vonhat (a továbbiakban: központosított ellenőrzés).

(2)

Az (1) bekezdés szerinti központosított ellenőrzés elrendelésére abban az esetben kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények valószínűsítik, hogy a vámtartozás és a nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettségeket a fennálló kockázat jellegére tekintettel kiemelkedő jelentőségű ügyben megsértik.

Határidők az utólagos ellenőrzési eljárásban

7/K. §

(1)	Az utólagos ellenőrzés határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 30 nap.

(2)

Az (1) bekezdéstől eltérően az utólagos ellenőrzés határideje:

a)	vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, valamint az ismételt ellenőrzés esetében 90 nap,

b)	audit típusú utólagos ellenőrzés esetében 120 nap,

c)	központosított ellenőrzés esetében 120 nap.

(3)

Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az utólagos ellenőrzést végző vámszerv vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az utólagos ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az így meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervnek a felettes szerve által jóváhagyott kérelmére az állami adó- és vámhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 120 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság vezetője felettes szervként határidőt hosszabbított, további határidő hosszabbításnak nincs helye.

(4)	A vámhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az utólagos ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőben le kell zárni.

(5)	Amennyiben a felettes szerv, illetőleg a bíróság az utólagos ellenőrzés tekintetében új eljárást rendel el, az új eljárást az azt elrendelő döntés jogerőre emelkedésének napjától számított 60 napon belül meg kell indítani.

(6)

Ha az ügyfél az utólagos ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, az akadály fennállásának időtartama, de legfeljebb 90 nap az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A vámhatóság az akadály fennállásának időtartama alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja. A vámhatóság az akadály észlelését követően haladéktalanul kötelezi az ügyfelet az akadály megszüntetésére.

(7)

Ha a vámhatóság a tényállás tisztázása érdekében külföldi hatóságot keres meg, az ügyfél megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a külföldi hatóság válaszának az ellenőrzést folytató vámszervhez való megérkezésétől számított 8. napig eltelt időtartamot az utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ha a külföldi hatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi hatóság megkeresésének postára adása napjától számított 1 év.

(8)

A vámhatóság a külföldi hatóság megkeresésének időtartama alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja és az utólagos ellenőrzés befejezhető a megkereséssel nem érintett tárgykörben, ha a tényállás e tekintetben tisztázott. A megkereséssel érintett tárgykörben a vámhatóság az ügyfelet a külföldi hatóság megkereséséről és a külföldi hatóság válaszának az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervhez történő megérkezéséről 5 napon belül értesíti.

(9)

Amennyiben a külföldi hatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az utólagos ellenőrzést a szünetelés befejeződésétől számított nyitva álló határidőn belül le kell zárni a megkereséssel érintett tárgykörben is, és a megkereséssel érintett tárgykörben a külföldi hatóságnak az utólagos ellenőrzés befejezését követően megérkező válasza esetén, szükség szerint ismételt ellenőrzés végezhető.

(10)	Az utólagos ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az ügyintézési határidőbe nem beszámítható időtartamra vonatkozó rendelkezését alkalmazni kell.

Az utólagos ellenőrzés megindítása

7/L. §

(1)

Az utólagos ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezdődik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor, ebben az esetben az új eljárás az erről szóló értesítés postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén átadásának napján kezdődik.

(2)	Ha az ügyfél vagy képviselője, meghatalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az utólagos ellenőrzés hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik.

(3)	Az utólagos ellenőrzés lefolytatására a vámhatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) jogosult.

(4)	A helyszíni ellenőrzést az ellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az ügyfél vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van.

(5)

A megbízólevélnek tartalmaznia kell:

a)	az utólagos ellenőrzést végző vámszerv megnevezését,

b)	a megbízólevél iktatószámát,

c)	az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, vámazonosító számát,

d)	az utólagos ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését,

e)	az utólagos ellenőrzés típusát,

f)	az utólagos ellenőrzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányul,

g)	a vámáru-nyilatkozat egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az érintett vámáru-nyilatkozat azonosító számát,

h)	a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az időszakot,

i)	az ellenőr nevét,

j)	az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát, vezetőjének aláírását és a keltezést.

Az utólagos ellenőrzés lefolytatása

7/M. §

(1)

Az ügyfél utólagos ellenőrzés alá vont tevékenységével kapcsolatos bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat, adathordozókat, más tárgyi bizonyítékokat legfeljebb az utólagos ellenőrzés lezárásáig átvételi elismervény ellenében a vámhatóság bevonhatja. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat, adathordozókat részletezni kell.

(2)	Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött ügyfél saját költségére másolatot készíthet. Ha az ügyfél kéri, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ügyfél által készített és általa az eredetivel egyezőként elismert másolatot vonja be.

(3)

Az ellenőr az utólagos ellenőrzés lefolytatásához - az ellenőrzött ügyfél működési rendjét figyelembe véve - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben a szemlére és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályokban rögzített jogosultságokon túl adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben, valamint e bekezdésben szereplő jogosultságok gyakorlásának nem feltétele a helyszíni ellenőrzés elrendelése.

(4)

Ha az ellenőrzött ügyfél vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az utólagos ellenőrzés megkezdésekor tisztázni kell, hogy az ügyfél tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az utólagos ellenőrzést csak az ügyfél által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, amelyek használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött ügyfél között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.

(5)	Ha az ellenőrzött ügyfél a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a vámhatóság helyszíni ellenőrzését.

(6)	Az utólagos ellenőrzést helyszíni ellenőrzés keretében és a vámhatóság hivatali helyiségében is le lehet folytatni. A helyszíni ellenőrzés része az ügyfél székhelyén, telephelyén, fióktelepén, lakóhelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is.

(7)	A helyszínen tartott utólagos ellenőrzést az ellenőrzött ügyfélnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni, kivéve, ha az utólagos ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé.

(8)	A vámhatóság hivatali helyiségében az utólagos ellenőrzést a hivatali időben kell megtartani.

(9)

Ha az ellenőrzött ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így a tényállás tisztázására alkalmatlanok, a vámhatóság megfelelő határidő kitűzésével kötelezi az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. A felhívás postára adásától vagy átadásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A vámhatóság ezen időtartam alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja.

7/N. §

(1)

Az utólagos ellenőrzés megkezdésétől az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás jogerős befejezéséig az ellenőrzött ügyfél által az utólagos ellenőrzés tárgykörével és időszakával összefüggésben előterjesztett kérelem érdemi elbírálását az arra illetékes vámszerv az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás befejezéséig felfüggeszti, egyidejűleg a kérelem benyújtásáról az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervet - a kérelem megküldésével - értesíti.

(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet a vámhatóság elbírálja, annak eredményét az utólagos ellenőrzés megállapításainál nem lehet figyelembe venni.

A vámhatóság jogai és kötelezettségei az utólagos ellenőrzési eljárásban

7/O. §

(1)	Az ellenőr az utólagos ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles magát és ellenőrzési jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel igazolni.

(2)	Az ellenőr az utólagos ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az ellenőrzött ügyfél gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.

(3)

Az ellenőr az utólagos ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az ügyfelet, képviselőjét, meghatalmazottját az utólagos ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Ha az ellenőr az ügyfél által felajánlott bizonyítékot visszautasítja, köteles azt előzetesen szóban, majd az utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni.

(4)	Az utólagos ellenőrzés során feltárt adatokat a vámhatóság jogosult az ellenőrzött ügyféllel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állt vagy álló más ügyfél utólagos ellenőrzésénél a tényállás tisztázása céljából felhasználni.

(5)	Az ellenőr az ellenőrzött ügyfél üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségeibe beléphet, iratokat, adathordozókat, tárgyakat, munka-, gyártási folyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatokat kérhet, leltárfelvételt, mintavételezést végezhet, vagy egyéb bizonyítást folytathat le.

Az ellenőrzött ügyfél jogai és kötelezettségei az utólagos ellenőrzési eljárásban

7/P. §

(1)	Az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatósággal az utólagos ellenőrzés során együttműködni, az utólagos ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

(2)

Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles különösen: a bizonyítékokat - a vámhatóság felhívására azok hitelesített magyar nyelvű fordítását is - a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőr rendelkezésére bocsátani, illetve az utólagos ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.

(3)

A (2) bekezdésben rögzített kötelezettségek megszegése esetén a vámhatóság végzéssel, határidő megjelölésével kötelezheti az utólagos ellenőrzés alá vont ügyfelet kötelezettségei teljesítésére. Amennyiben az ellenőrzés alá vont ügyfél a kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, az utólagos ellenőrzést végző vámszerv intézkedik a vámigazgatási bírság kiszabása iránt, illetve a vámigazgatási bírság kiszabásával egyidejűleg az utólagos ellenőrzést felfüggesztheti és - az ellenőrzött ügyfél költségére - a nyilvántartásokat, elszámolásokat szakértővel elkészíttetheti.

(4)

Az ellenőrzött ügyfél jogosult:

a)	az ellenőr személyének azonosságáról és megbízásáról meggyőződni,

b)	az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,

c)	megfelelő képviseletről gondoskodni.

(5)	Az ellenőrzött ügyfélnek joga van az utólagos ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(6)

Nem tekinthet be az ellenőrzött ügyfél

a)	a vámhatóság belső levelezésébe,

b)	a döntés tervezetébe,

c)	a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli,

d)	felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba vagy az ilyet tartalmazó iratrészletbe, amennyiben az a döntés alapjául szolgáló tényt nem tartalmazza,

e)	az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adó- vagy vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik,

f)	törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.

(7)

Az ellenőrzött ügyfél, ha megítélése szerint az utólagos ellenőrzés határidejének túllépése az ellenőrzést lefolytató vámszervnek felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat ezen vámszerv felettes szervéhez. A felettes szerv az ügyfél észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy utasítást ad az utólagos ellenőrzés lezárására.

(8)	Az ellenőrzött ügyfélnek joga van a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni.

(9)	Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.

Kapcsolódó vizsgálat

7/Q. §

(1)

Az utólagos ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság ellenőrzést végezhet olyan személynél, amely az utólagos ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban áll, feltéve, hogy az utólagos ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat szükséges (a továbbiakban: kapcsolódó vizsgálat). A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más ügyfélnél folyamatban lévő utólagos ellenőrzés eredményének vagy a beszerzett bizonyítékoknak az ismerete szükséges.

(2)	A kapcsolódó vizsgálat a 7/C. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti utólagos ellenőrzéssel valósul meg, az e §-ban meghatározott eltérésekkel.

(3)

A kapcsolódó vizsgálat szükségességéről az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet a vámhatóság értesíti. Ezen irat postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a kapcsolódó vizsgálat befejezéséig eltelt idő az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A vámhatóság ezen időtartam alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja.

(4)	A kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjáról a vámhatóság az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet értesíti.

(5)	Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján az alapügy tényállása a kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott, az utólagos ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat befejezésétől függetlenül lezárható.

(6)	A kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatokról, bizonyítékokról szóló jegyzőkönyvnek, határozatnak, illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak ügyfelet érintő részét az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyféllel részletesen ismertetni kell.

(7)

Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az utólagos ellenőrzés lezárására a kapcsolódó vizsgálat befejezését megelőzően kerül sor, akkor e § alkalmazása szempontjából a kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjának a beszerzett adatok, bizonyítékok rendelkezésre állásáról szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni.

Az utólagos ellenőrzés befejezése

7/R. §

(1)	Az utólagos ellenőrzésre nyitva álló határidőn belül, a jegyzőkönyv elkészítése során az utólagos ellenőrzést végző vámszerv vezetője zárótárgyalás megtartását rendelheti el.

(2)

Ha a zárótárgyalást elrendelő irat közlése eredménytelen, vagy az ellenőrzött ügyfél a távolmaradását nem menti ki, a vámhatóság a jegyzőkönyvet véglegezi. Amennyiben a zárótárgyalás során olyan ügyféli bizonyítási indítvány kerül benyújtásra, amely az utólagos ellenőrzés során feltárt megállapításokat érdemben érinti, a vámhatóság az utólagos ellenőrzést tovább folytatja.

(3)

A vámhatóság a vámjogszabályokban és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésére vagy megsértésére vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell:

a)	az utólagos ellenőrzést végző vámszerv megnevezését,

b)	a jegyzőkönyv iktatószámát,

c)	az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, vámazonosító számát,

d)	az utólagos ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését,

e)	az utólagos ellenőrzés kezdő időpontját,

f)	az utólagos ellenőrzés típusát,

g)	az utólagos ellenőrzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányult,

h)	a vámáru-nyilatkozat egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az érintett vámáru-nyilatkozat azonosító számát,

i)	a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen utólagos ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az időszakot,

j)	az ellenőr megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével és annak bizonyítékait, az ügyfél által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását és a visszautasítás indokolását,

k)	a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó esetleges javaslatokat,

l)	az észrevételezés lehetőségéről és határidejéről szóló tájékoztatást,

m)	az ellenőr nevét és aláírását, az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát és a keltezést.

(4)	Az utólagos ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzött ügyféllel közölni kell. Az utólagos ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával befejeződik. Amennyiben a jegyzőkönyv közlése kézbesítéssel történik, az utólagos ellenőrzés a postára adás napjával zárul.

(5)

Részjegyzőkönyvet kell készíteni azon megállapítással összefüggésben, amelynél az eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti, továbbá, ha a tényállás az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyletek, vámáru-nyilatkozatok vagy az ügyfél külkereskedelmi tevékenysége egy részével kapcsolatban megfelelően tisztázásra került. A részjegyzőkönyvre a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6)	Az utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyv megállapításaival kapcsolatban az ellenőrzött ügyfél észrevételt tehet, amelyet az utólagos ellenőrzést végző vámszervnél a közléstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül nyújthat be.

(7)	Az észrevételi jogot nem kell biztosítani azon megállapítással összefüggésben, amelynél az eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti.

(8)	Az ellenőrzött ügyfél az észrevétel megtételére nyitva álló határidőn belül észrevételi jogáról szóban vagy írásban lemondhat. A szóban történő lemondást az utólagos ellenőrzési jegyzőkönyvre fel kell vezetni. Az észrevételi jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.

(9)	Az észrevételben foglaltak vizsgálatára az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás keretében kerül sor és azt az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv az utólagos ellenőrzésről készült határozat indokolásában értékeli.

Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás

7/S. §

(1)

Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás hivatalból indul és különösen a következőkre irányul:

a)	az utólagos ellenőrzés eredményeként feltárt vámtartozás könyvelésbe vételére és nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség megállapítására, valamint ezek közlésére,

b)	a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben beszedett vám és nem közösségi adók és díjak visszafizetésére, valamint a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben könyvelésbe vett és megállapított - de még meg nem fizetett - vám és nem közösségi adók és díjak elengedésére,

c)	az utólagos ellenőrzés során feltárt jogsértés jogkövetkezményének megállapítására,

d)	a vám- és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének megállapítására,

e)	az ellenőrzéssel lezárt vámeljárás, illetve ellenőrzéssel lezárt időszak megállapítására.

(2)

Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárást az utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le. Amennyiben az utólagos ellenőrzés valamely tevékenység végzésére vonatkozó vámhatósági engedéllyel összefüggő megállapítást tesz, az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során az ellenőrzést végző vámszerv a jegyzőkönyv és a megállapítással összefüggő észrevétel megküldésével tájékoztatja az engedélyező vámszervet a további szükséges intézkedések megtétele érdekében.

(3)

Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás megindításáról az ügyfelet külön értesíteni nem kell. Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás megkezdésének a jegyzőkönyvre vonatkozó észrevételi határidő lejártát követő napot, az észrevételi jogról való lemondás esetén a lemondási nyilatkozatnak az utólagos ellenőrzést végző vámszerv általi kézhezvételét vagy jegyzőkönyvre történő felvezetést követő napot kell tekinteni.

(4)	A hatósági eljárás ügyintézési határideje 60 nap, amelyet a hatósági eljárást végző vámszerv vezetője egyszer, legfeljebb 30 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat.

(5)	Az utólagos ellenőrzés eredményeképpen hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a döntés meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a felettes szervhez történő megérkezésétől számított 60 nap, amely legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

(6)	Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az ügyintézési határidőbe nem beszámítható időtartamra vonatkozó rendelkezését alkalmazni kell.

7/T. §

(1)

Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során a vámhatóság az utólagos ellenőrzéssel tisztázott tényállást veszi alapul. Ha az ellenőrzött ügyfél által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása érdekében szükséges, valamint ha a hatósági eljárást lefolytató vámszerv a tényállás tisztázása érdekében hivatalból szükségesnek ítéli, végzésben elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását. A kiegészítő ellenőrzés az erről szóló végzés kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezdődik.

(2)

A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határidő 30 nap, amelyet a kiegészítő ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat. Ezt követően a határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben a kiegészítő ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb további 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Egyebekben a kiegészítő ellenőrzésre az utólagos ellenőrzés szabályait kell alkalmazni. A kiegészítő ellenőrzés időtartama a hatósági eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele.

(3)

A vámhatóság ügyféli észrevétel alapján nem folytat kiegészítő ellenőrzést, illetve a hatósági eljárás során tett ügyféli bizonyítási indítvány alapján nem végez bizonyítási cselekményt, ha az eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti.

(4)

A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészítő ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet. Az észrevételt a hatósági eljárást lefolytató vámszerv vizsgálja meg, és azt az utólagos ellenőrzésről készült határozat indokolásában értékeli.

(5)	A kiegészítő ellenőrzés jegyzőkönyvére vonatkozó észrevételezési határidő az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás határidejébe nem számít bele.

EMGA utólagos ellenőrzések

7/U. §

(1)

A vámhatóság a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013/EU rendelet V. cím III. fejezetében foglaltak szerint ellenőrzi az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (a továbbiakban: EMGA) finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjait, illetve kötelezettjeit vagy képviselőiket (a továbbiakban: EMGA utólagos ellenőrzés). Az EMGA utólagos ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e.

(2)	Az EMGA utólagos ellenőrzések végrehajtása tekintetében a 7/K-7/R. §-ban foglalt, utólagos ellenőrzésre vonatkozó szabályok az irányadók. A vonatkozó szabályokat az e törvényben és a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)

Kötelező az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél

a)	az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,

b)	az adópolitikáért felelős miniszter utasítására,

c)	az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék felhívására,

d)	ha a Különleges Szolgálat vezetője elrendeli.

(4)	Az EMGA utólagos ellenőrzés határideje 90 nap.

(5)	Az EMGA utólagos ellenőrzésről szóló megbízólevélnek kötelezően tartalmaznia kell a vizsgálattal érintett időszakot is.

(6)	Az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv a gazdálkodónál az EMGA utólagos ellenőrzés megkezdése előtt helyszíni szemlét tarthat, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá kerülő bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat megsemmisítik, meghamisítják.

(7)

Az EMGA utólagos ellenőrzésen részt vehet az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió valamely tagállamának illetékes képviselője is, akit a megbízólevélen szakértőként feltüntetnek. A szakértőt a helyiségbe való bejutás és az iratokhoz való hozzáférés tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyek az ellenőrt.

(8)	Az EMGA utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvnek kötelezően tartalmaznia kell a vizsgálattal érintett időszakot is.

7/V. §

(1)

Az EMGA utólagos ellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztet a vizsgálat tárgyköre tekintetében, így az EMGA utólagos ellenőrzésben érintett ügyletet - e törvényben meghatározott kivételekkel - nem lehet újra EMGA utólagos ellenőrzés alá vonni az érintett tárgyban (ismételt EMGA utólagos ellenőrzés tilalma).

(2)

Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően ismételt EMGA utólagos ellenőrzésre kerülhet sor:

a)	ha a vámhatóság a korábban lefolytatott EMGA utólagos ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja,

az ellenőrzött ügyfél kérelmére, ha az általa feltárt új tény, körülmény tisztázása vélelmezhetően a korábbi EMGA utólagos ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az ügyfél rendelkezésére, illetve arról az ügyfél nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott,

c)	ha azt a külföldi hatóság nemzetközi megállapodáson, jogszabályon alapuló megkeresésének teljesítése teszi szükségessé,

d)	EMGA felülellenőrzés keretében.

(3)	A (2) bekezdés a) és c) pontja alapján az EMGA ismételt ellenőrzést a Különleges Szolgálat vezetője rendeli el. A (2) bekezdés b) pontja alapján EMGA ismételt ellenőrzésnek az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató szerv vezetőjének rendelkezésére van helye.

(4)	A (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ismételt EMGA utólagos ellenőrzést az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv folytatja le, míg az EMGA felülellenőrzésre a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve jogosult.

7/W. §

(1)

A vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve az EMGA utólagos ellenőrzés lefolytatását követően EMGA felülellenőrzést folytathat le, ha

a)	azt az adópolitikáért felelős miniszter rendelte el vagy az Állami Számvevőszék elnöke felhívással élt,

b)	az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amelynek alapján a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve ellenőrzi az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét,

c)	a vámhatóságnak olyan, a szabályszerűség megállapítását befolyásoló új tény, adat, bizonyíték jut a tudomására, amely a korábbi EMGA utólagos ellenőrzéskor nem volt ismert, és az EMGA felülellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad,

d)	az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék felhívására.

(2)	Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott EMGA felülellenőrzés nem indítható, ha az elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt.

7/X. §

(1)	EMGA utólagos ellenőrzés esetében az észrevétel elbírálására az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv jogosult.

(2)	Ha az ellenőrzött ügyfél által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása érdekében szükséges, az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv végzésben elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását.

(3)

A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határidő 30 nap, amelyet az ellenőrzést végző vámszerv vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat. Ezt követően a határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb további 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Egyebekben a kiegészítő ellenőrzésre az EMGA utólagos ellenőrzés szabályait kell alkalmazni.

(4)

A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészítő ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet. A megtett észrevételt az EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv vizsgálja meg és értékeli.

(5)	A vámhatóság az EMGA utólagos ellenőrzésről készült, illetve a kiegészítő ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részére megküldi.

Vámút

8. §

(1)	Árut a vámhatáron átszállítani - a mellékút használatára vonatkozó eseti engedélyezés és a határmenti gazdálkodás keretében történő áruszállítás kivételével - csak vámúton lehet.

(2)	Vámutak a vámhatárt átszelő közforgalmú vasúti pályák, nemzetközi vízi utak, határvízi kikötők, vámhatárt átszelő közutak, nemzetközi kereskedelmi repülőterek és nemzetközi áruszállításra megnyitott csővezetékek és elektromos vezetékek, amelyeket a Kormány vámútként megnyit.

(3)	A vámutak megnyitásáról, illetve megszüntetéséről a Kormány rendeletben dönt. A vámutak listáját a vámhatóság a honlapján tájékoztatásban teszi közzé.

(4)	A vámhatárt átszelő új vasúti pálya létesítésénél - a pálya vonalának kijelölése és határállomás létesítése tekintetében - a vámhatóság előzetes véleményét figyelembe kell venni.

Mellékút

9. §

(1)

A 8. § (2) bekezdésében nem említett, a vámhatárt átszelő út, illetve az ideiglenes vagy eseti jelleggel a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér mellékútnak minősül. Mellékúton külön engedély nélkül az alábbi áruk szállíthatók:

a)	a határmenti gazdálkodás keretében vám- és engedélymentesen behozható és kivihető áruk,

b)	a tűzoltók és/vagy a mentők vagy más segélyalakulatok feladatai teljesítésére szükséges járművek, eszközök, ha azok elemi csapás elhárítására vagy segítségnyújtás céljából nemzetközi szerződésben foglaltaknak megfelelően lépik át a vámhatárt.

(2)	Abban az esetben, ha az áru szállítása vámúton - gazdasági vagy egyéb okok miatt - nem lehetséges, a szállítást a vámhatóság, a rendőrséggel, valamint a kereskedelmért felelős miniszterrel, illetve az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben engedélyezi.

(3)

A mellékúton történő áruszállításra adott engedély tartalmazza a határátlépés engedélyezett helyét és időpontját, a behozni vagy kivinni szándékozott áru megnevezését, mennyiségét, szállítójának, címzettjének adatait, a szállítás módját, továbbá azt, hogy a mellékúton átszállított árut melyik vámhivatalnál és hogyan kell vámvizsgálat alá vonni. Folyamatos áruszállítás engedélyezése esetén a vámhatóság előírhatja olyan nyilvántartás vezetését, amelyből a szállított áruk mennyisége, azonossága utólag is ellenőrizhető.

(4)	Ha a vámutat csak meghatározott forgalom számára nyitották meg, vagy azon meghatározott áruk nem szállíthatók, a nem engedélyezett forgalom és áru tekintetében a vámút mellékútnak minősül.

(5)	Ha nemzetközi egyezmény lehetővé teszi, áruszállítási engedély nélkül léptethető át a kizárólag személyforgalomra megnyitott határátkelőhelyen az áru- és személyszállításra is alkalmas, 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó közösségi honosságú gépjármű, amennyiben áruszállítást nem végez.

Azonossági jel, vámzár

10. §

(1)

Az áru azonosságát biztosítani kell. Az azonosság biztosítása vámzár vagy más azonossági jel alkalmazásával történhet, amelyet úgy kell alkalmazni, hogy annak felirata, jele, számjele jól olvasható legyen. A vámzár vagy az azonossági jel használata által az áru nem sérülhet és a megengedett használata nem csorbulhat.

(2)	Az áru azonosságának a biztosítására szolgáló zárat vagy jelet úgy kell elhelyezni, hogy az árut tartalmazó csomagot, tartályt vagy szállítóeszközt észrevehető nyom hátrahagyása nélkül felnyitni, tartalmukat megváltoztatni vagy kicserélni ne lehessen.

(3)	Az azonosság biztosítására elfogadható a külföldi vámhatóság, az engedélyezett feladó/címzett vagy a vasúti fuvarozó által alkalmazott zárjel. Az engedélyezett feladó/címzett - tevékenységének gyakorlása során - a vámhatóság által jóváhagyott típusú zárakat használhatja.

(4)

A vámkódex 72. Cikkében foglaltak figyelembevételével, ha felmerül lezárt szállítóeszközzel kapcsolatban bűncselekmény elkövetésének gyanúja és a szállítóeszköz kinyitása a hivatalos eljárás lefolytatásához szükséges, továbbá a késedelem veszélye miatt a vámhatóság intézkedését nem lehet megvárni, a vámhatóság engedélye nélkül más rendvédelmi szerv is jogosult eltávolítani a vámzárat vagy más azonossági jelet.

(5)	A (4) bekezdés szerinti hivatalos eljárás lezárását követően az intézkedő szerv köteles gondoskodni arról, hogy a szállított áruknak a vámhatósági ellenőrzése biztosított legyen.

A vámkódex 14. Cikkéhez

A határátkelőhely tulajdonosa, üzemeltetője, valamint a fuvarozó, szállítmányozó és a postai szolgáltató együttműködési kötelezettsége

11. §

(1)

A határátkelőhely tulajdonosa, üzemeltetője, valamint a fuvarozó, szállítmányozó és a postai szolgáltató köteles:

a)	az állomásán, kikötőjében vagy repülőterén létesített vámhivatal részére - térítés nélkül - megfelelő iroda- és - szükség esetén - raktárhelyiséget biztosítani, azok fenntartásáról és karbantartásáról gondoskodni, a kommunális szolgáltatásokat pedig térítés ellenében biztosítani,

b)	a nemzetközi forgalomban közlekedő járművek vámhatáron való tartózkodási idejének menetrendjét a vámellenőrzéshez szükséges idő figyelembevételével megállapítani.

(2)

A határátkelőhely tulajdonosa, üzemeltetője, valamint a fuvarozó, szállítmányozó és a postai szolgáltató köteles a vámhatóság részére a vámszolgálat ellátásához szükséges minden felvilágosítást megadni, valamint gondoskodni arról, hogy alkalmazottai végrehajtsák a vámjogszabályok rájuk vonatkozó rendelkezéseit. Az alkalmazottak kötelesek a szolgálatuk közben tudomásukra jutott vámjogszabályokat megsértő cselekményeket a vámhivatalnak bejelenteni. A határátkelőhely tulajdonosa, üzemeltetője, valamint a fuvarozó, a szállítmányozó és a postai szolgáltató köteles azt az alkalmazottját, aki az e bekezdésben említett kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegi, a vámhatóság javaslatára a nemzetközi forgalmat ellátó szolgálatból kizárni. A vámhatóság a kötelezettség súlyos megszegésének megítélése során értelemszerűen alkalmazza az e törvény 68. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat.

(3)	A fuvarozott áru azonosítására alkalmazott vámzár vagy más azonossági jel megsérüléséről, továbbá a fuvarozott áru bármilyen ok miatt szükséges kirakásáról, illetőleg más járműbe történő átrakásáról a területileg illetékes vámhivatalt haladéktalanul értesíteni kell.

12. §

(1)	A vámterületre be- vagy onnan kilépő valamennyi vasúti jármű érkezéséről és indulásáról a vasúti társaság köteles a vámhatóságot értesíteni.

(2)	A vasúton közlekedő utasok menet közben történő vámellenőrzése esetén a vasút köteles a vizsgálatot végzők részére szolgálati fülkét, továbbá díjtalan utazást biztosítani.

13. §

(1)

A harmadik országos határvízen közlekedő vízi jármű - a kényszerkikötés, valamint természeti katasztrófák, illetve balesetek esetén történő segítségnyújtás esetét kivéve - csak olyan helyen köthet ki, ahol vámhivatal működik, illetőleg csak ilyen helyen rakhat ki vagy be árut, valamint ilyen helyen hajózhat ki vagy be személyeket. A vízi jármű parancsnoka erről az eseményről köteles a legközelebbi vámhivatalt értesíteni.

(2)	A harmadik országos határvízen közlekedő vízi jármű és annak személyzete sem menet közben, sem állomásozása alkalmával a belföldi parttal nem érintkezhet.

(3)	Ha a vízi jármű olyan helyen kíván kikötni, ahol vámhivatal nem működik, a jármű parancsnoka köteles ezt a körülményt az ellenőrző vizsgálat alkalmával bejelenteni.

(4)	Ha a vízi jármű üzemanyag felvétele, élelmiszerkészletének kiegészítése céljából köt ki a harmadik országos határvízi és határkikötőben, a vámhatóság eltekinthet a vízi jármű vámvizsgálatától, a kikötőben tartózkodó vízi jármű azonban vámhatósági felügyelet alatt áll.

(5)	A vízi jármű készletkönyvében feltüntetett fogyasztási készletet - a (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével - csak a vízi jármű fedélzetén lehet felhasználni.

(6)	A vízi járműnek a vámterületen való indokolt tartózkodása esetén - a vízi jármű parancsnoka kérésére - a vámhatóság a fedélzeti felhasználással azonos módon engedélyezheti a fogyasztási készlet időarányos részének a vámterületen történő felhasználását.

(7)	A vámhatóság a nem közösségi árut szállító, illetve a vámterületről kiléptetés céljából továbbított vízi jármű parancsnokát megkülönböztetett lobogó használatára kötelezheti.

14. §

(1)

Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a vámterületre érkező vagy onnan távozó légi járműnek - a kényszerleszállás esetét kivéve - csak olyan repülőtéren lehet le-, illetőleg felszállnia, ahol vámhivatal működik, vagy ahol a mellékúton való közlekedés szabályai szerint az illetékes belföldi szervek a légi jármű le-, illetőleg felszállását engedélyezték.

(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a fel- és leszállás természeti katasztrófák és balesetek esetén segítségnyújtás céljából a szükséges helyen történhet meg.

(3)	A vámterületre érkező vagy onnan távozó valamennyi légi jármű érkezéséről és indulásáról a nemzetközi közforgalmú repülőtér üzemeltetője köteles a vámhatóságot értesíteni.

(4)	A légi jármű parancsnokának gondoskodnia kell arról, hogy a vámhatóság engedélye nélkül a légi járműből ne rakjanak ki árut, és az utasok ne távozzanak el, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. A légi jármű csak a vámellenőrzés megtörténte után folytathatja útját.

(5)	Nemzetközi légi forgalomban közlekedő légi jármű kényszerleszállása esetén az azt észlelő szerv vagy személy köteles értesíteni a legközelebbi vámhatóságot.

(6)

A nemzetközi közforgalmú repülőtér üzemeltetőjének az erre vonatkozó közösségi jog betartása mellett gondoskodnia kell olyan terület létrehozásáról (a továbbiakban: tranzitterület), ahol a megérkezés alkalmával az áruk bejelentése előtt, vagy az induláskor az áruknak a felszállás alkalmával történő bejelentése után az áruk, illetve az érkezés vagy elindulás közötti időszakban az utasok (a továbbiakban: tranzitutasok) tartózkodhatnak.

(7)

A nemzetközi közforgalmú repülőtéren a vámhatóság által engedélyezett tranzitterületen, az üzemidő alatt biztosítani kell a személy- és áruforgalom folyamatos vámellenőrzését a harmadik országba történő kilépés és kivitel, illetve a harmadik országból történő belépés és behozatal szabályai szerint. A tranzitterületen az ott dolgozók az üzemeltető által kiállított, és a tranzitterület felügyeletét ellátó vámhatóság által érvényesített belépési engedéllyel tartózkodhatnak.

(8)

Aki a tranzitterületen kiskereskedelmi vagy vendéglátó ipari tevékenységet folytat, köteles azt a vámhatóságnak bejelenteni. Az értékesítést végző személy garanciát vállal arra, hogy az általa végzett kiskereskedelmi értékesítés során az érkező tranzitutas, a közvetlenül harmadik országba, illetve más közösségi tagállamba induló tranzitutas, és az egyéb, a tranzitterületre belépésre jogosult részére történő értékesítést elkülöníti. A tranzitadóraktár engedélyese az egyéb, belépésre jogosult részére adózatlan, illetve zárjegy nélküli jövedéki terméket, valamint nem közösségi árut nem értékesíthet.

(9)	A nemzetközi közforgalmú repülőtér üzemeltetője a vámellenőrzés ellátásának biztosítása érdekében a repülőtéren működő vámhatóság elhelyezését, továbbá az elhelyezésére szolgáló épületek fenntartását és karbantartását térítésmentesen, a kommunális szolgáltatásokat térítés ellenében biztosítja.

Hatóságok, Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek együttműködési kötelezettsége

15. §

(1)

A közösségi vámjogba, illetve az e törvénybe ütköző cselekmény észlelése, gyanúja esetén minden hatóság köteles azt a legközelebbi vámhivatalnak bejelenteni. A vámhatóság a tudomására jutott, a Közösség pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságokról vagy csalásokról haladéktalanul tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert.

(2)	Ha közigazgatási hatóság alkalmazásában álló személy hivatalos eljárása során vámjogszabályt sértő cselekményről szerez tudomást, köteles azt a legközelebbi vámhivatalnál vagy rendőri szervnél bejelenteni. A rendőri szervek a bejelentésről kötelesek a legközelebbi vámhivatalt tájékoztatni.

(3)

A vámhatóság és más, a nemzetközi áruforgalom szabályozásának ellenőrzésében illetékes hatóságok, intézmények, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása érdekében az adatkezelési, adatvédelmi szabályok betartásával kötelesek hivatalos eljárásuk során együttműködni.

(4)	Az együttműködési kötelezettség más hatóságokat és szerveket a vámellenőrzés végzésére nem jogosít fel, vámellenőrzést kizárólag a vámhatóság végezhet.

(5)	A Rendőrség a beutazási és tartózkodási tilalom megszegése miatt elfogott személyeknél talált árut - a vámhatóság nyomozati hatáskörébe nem tartozók kivételével - köteles átadni a vámhatóságnak további vizsgálat végett.

A vámkódex 15-16. Cikkéhez

Vámtitok

16. §

(1)	Vámtitok minden, a vámigazgatási eljárással kapcsolatos tény, adat, körülmény, igazolás vagy információ. E törvény alkalmazásában vámtitoknak minősül az adószámlán nyilvántartott információ is.

(2)

A vámhatóság az eljárása során birtokába kerülő adatokat - a személyes adatok, a vámtitok és adótitok védelmére vonatkozó szabályokat betartva - kezeli és az elévülési idő elteltéig megőrzi. A vámhatóság alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek feladataival összefüggésben vámtitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. A vámhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(3)

A vámhatóság a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom ellenőrzése során - vámigazgatási eljárás keretében végzett kockázatelemzés céljából - érkező repülőjárat esetén az utasok repülésre történő bejelentkezése befejezésének időpontjától, induló repülőjáratok esetén a járatra történő utasfelvétel megkezdése előtt egy órával a légi közlekedésről szóló törvény alapján jogosult a személyszállítást végző légi fuvarozótól, a légi közlekedésről szóló törvényben meghatározott utasokkal kapcsolatos adatokat (utaslistát) kérni.

A vámhatóság tájékoztatja a vámtitokról

(4)	A vámhatóságnak a (3) bekezdés szerint kapott adatokat az átvételüktől számított 24 óra elteltével törölnie kell, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy azokra a vámhatóságnak a bűnüldözési feladatai végrehajtásához szüksége van.

(5)

A vámeljárással összefüggő tényt, adatot, iratot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és - amennyiben a statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik - azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik.

(6)

A vámhatóság tájékoztatja a vámtitokról

a)	megkeresésre a bíróságot az igazságszolgáltatás gyakorlása céljából,

b)	az ügyészt, valamint a megkeresés célja szerint indokolt adatok tekintetében a nyomozó hatóságot, a bűncselekmények megelőzése, felderítése, a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása céljából,

a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot a külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzés céljából,

d)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervet a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében,

e)	az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet, továbbá az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), az általuk végzett ellenőrzés céljából,

f)	a közös agrárpolitika végrehajtásából adódó ellenőrzési és nyilvántartási feladatok ellátása céljából a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet,

g)	a piacfelügyeleti/fogyasztóvédelmi feladatok ellátása céljából a fogyasztóvédelmi hatóságot,

h)	az agrárrendtartással és a piacvédelmi elemzéssel összefüggő feladatok ellátása céljából az agrárpolitikáért felelős minisztert,

i)	a piaci árinformációs rendszert működtető szervet a külön jogszabály szerinti nyilvántartási rendszer működtetése céljából,

j)	a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokat felügyeleti, ellenőrzési és engedélyezési feladataik ellátása céljából,

k)	az adópolitikáért felelős minisztert, ha a tájékoztatás jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges,

l)	statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatalt,

m)	ellenőrzési feladatai ellátása céljából az egészségügyért felelős minisztert, illetve a külpolitikáért felelős minisztert,

n)	a kőolaj, kőolajtermék és földgáz biztonsági készletezésével összefüggő feladatokat ellátó szervezetet e feladatainak ellátása céljából,

o)	a fizetési mérleg összeállítása céljából a Magyar Nemzeti Bankot,

p)	az e célra nyilvántartásba vett közös jogkezelést végző szervezeteket, a szerzői jogi törvényben meghatározott igény érvényesítésével összefüggő feladatok ellátása céljából,

q)	a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt az energiastatisztikai adatok összeállítása érdekében, valamint a nála engedélyesként nyilvántartott gazdálkodók adatairól, hatósági feladatai ellátása érdekében,

r)	megkeresésre a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyzőt a közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás során és annak céljára,

s)	vámpolitikai, kereskedelempolitikai elemzési célokból összesített adatokról a kereskedelemért felelős minisztert, és az igazságügyért felelős minisztert,

t)	dömping- és szubvencióellenes, piacvédelmi elemzési célokból a kereskedelemért felelős minisztert, valamint ezen intézkedésekkel kapcsolatos adatokról, az Európai Unió felé fennálló kötelezettség teljesítése céljából az igazságügyért felelős minisztert,

u)	megkeresésre az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, valamint a borászati hatóságot a külön jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából,

az engedélyezési, ellenőrzési, felügyeleti, nyilvántartási, hitelesítési és piacfelügyeleti feladataik ellátása céljából

va)	a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szervet,

vb)	a kábítószer-prekurzorok kivitelének és behozatalának engedélyezésére kijelölt hatóságot,

vc)	az uniós jogi aktusokból, a nemzetközi gazdasági egyezményekből, valamint a külön jogszabályokból fakadó, egyes árukra vagy országokra vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyezésre, felügyeletre kijelölt hatóságot,

vd)	a nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóságot,

ve)	a közraktározás-felügyeleti hatóságot,

vf)

az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló 2173/2005/EK rendelet alapján az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerével kapcsolatos, az engedélyek elfogadására és hatósági nyilvántartására kijelölt hatóságot,

vg)	a gazdasági célfelhasználásra szánt egyes termékek (berendezések, készülékek, gépek és rendszerek), illetőleg a kötelező hitelesítés körébe tartozó egyes mérőeszközök piacfelügyeletére kijelölt hatóságot.

(6a)

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosultnak az általa igénybe vehető szolgáltatásokról történő tájékoztatása céljából adatot igényelhet a vámhatóságtól.

(6b)

A (6a) bekezdés szerinti adatigénylés a következő adatokra terjedhet ki:

a)	az egyes harmadik országok vonatkozásában a vámpolitikai, kereskedelempolitikai elemzési célokból összesített adatok;

b)	az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult egyéni vállalkozó neve, lakcíme, levelezési címe, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, adóazonosító jele;

c)	az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult jogi személy elnevezése, székhelye, levelezési címe, cégjegyzékszáma, statisztikai számjele, adóazonosító száma.

(6c)

Az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult a vámhatósághoz intézett, írásban vagy elektronikus úton tett nyilatkozatban megtilthatja a (6b) bekezdésben meghatározott adatainak a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság részére történő továbbítását.

(6d)	Az adatigénylés teljesítésének a (6c) bekezdés szerinti megtiltása esetén a vámhatóság a (6a) bekezdés szerinti adatigénylés teljesítését megtagadja.

(6e)

Ha az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult a (6a) bekezdés szerinti adatigénylés teljesítését követően tiltja meg a (6b) bekezdés szerinti adatainak a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság részére történő továbbítását, a vámhatóság a nyilatkozat megtételét követő, további adatigénylés teljesítését megtagadja, és értesíti a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságot és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságot az adattovábbítás megtiltásáról.

(7)	A vámtitokról való tájékoztatás azon adatokra terjedhet ki, amelyek kezelésére a (6) bekezdés szerinti szervek törvény alapján jogosultak.

(8)

A vámhatóság és

a)	a (6) bekezdés va)-vf) pontjaiban meghatározott hatóság a vámeljárásokhoz, az áruk nemzetközi forgalmának ellenőrzéséhez köthető

b)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az engedélyezési, a bizonylatolási és export-visszatérítési,

d)	az egyes tagállamok vámhatóságai a vámunióból eredő, közös

feladataik teljesítése érdekében - ha az adatvédelem technikai feltételei biztosítottak - adatkezeléseiket összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhetnek.

(9)	A vámtitok körébe tartozó adatok a Közösség és a tagállamok szervei részére a vonatkozó jogszabályok, valamint az e törvényben foglaltak alapján adhatók át.

(10)

A vámhatóságok együttműködésére vonatkozó nemzetközi szerződések alapján a vámhatóság harmadik országba is továbbíthat személyes adatnak nem minősülő vámtitkot képező egyedi adatot, amennyiben az adatkérő vámszerv az adatbiztonság követelményeit biztosítja. Természetes személlyel kapcsolatba hozható egyedi adatok kizárólag a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló nemzeti rendelkezések betartásával továbbíthatók.

(11)	Az adatok átadásáról az érintettet kérelmére az adatvédelmi törvény szabályai szerint tájékoztatni kell.

(12)	A vám-, illetve adótitkot képező személyes adatnak nem minősülő egyedi adatok adatfeldolgozási technikával kezelhetők és továbbíthatók, amennyiben az adatbiztonság feltételeinek a fogadó állam eleget tesz.

(13)	A személy jogosult a saját forgalmára vonatkozó adatok lekérésére.

(14)

A vámtitok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából közvetlen hozzáféréssel lekérdez vagy írásbeli megkeresés útján kér vámtitoknak minősülő adatot a vámhatóságtól.

(15)

Piackutatásra vagy egyéb célra díjfizetés ellenében adható át olyan forgalmi adat, amely személlyel nem azonosítható, azonban nem adható át adat stratégiai termékekről, így különösen az állami tartalék célú áruforgalomról, a nemzetbiztonsági és honvédelmi célú áruforgalomról, továbbá ha a forgalmazásban az exportőr, importőr vagy gyártó száma háromnál kevesebb. A fizetendő díj mértékének meghatározó szempontjait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

17. §

(1)

Az e törvény hatálya alá tartozó személyek nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. A nyilvántartásba vételre vonatkozó részletes szabályokat az Art. tartalmazza. Az Art. adózóra vonatkozó rendelkezéseit a VPID szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vétellel és nyilvántartással kapcsolatban az e törvény hatálya alá tartozó ügyfélre is alkalmazni kell. A vámjogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban a VPID számra történő hivatkozást EORI-számra történő hivatkozásként kell értelmezni.

(4)

A vámhatóság a vámmentességi rendelet 107. cikke alapján történő vámmentes üzemanyag-behozatal esetén a vámmentességi rendelet 110. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettség ellenőrzése, valamint a vámmentességi rendelet 110. cikkének (2) bekezdése szerinti vámfizetési kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében jogosult a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alanyának természetes személyazonosító adataira, továbbá a gépjármű belépésének és - ha történt ilyen - a kilépésének időpontjára, rendszámára, üzemmódjára, a kilométeróra állására, valamint a behozott üzemanyag mennyiségére vonatkozó adatokat kérni. Az EK végrehajtási rendelet 205. cikk (3) bekezdésének harmadik francia bekezdése alapján a vámáru-nyilatkozatként használandó különleges formanyomtatvány mintáját az állami adó- és vámhatóság vezetője tájékoztatásban teszi közzé.

(7)

A vámhatóság feladatának ellátásához, valamint a birtokába került adatok ellenőrzéséhez, a személy és az áru azonosítása érdekében a következő nyilvántartásokból igényelhet adatot:

a)	a személy azonosítása érdekében a természetes személy adatainak és lakcímének nyilvántartásából, útlevélszám alapján az útlevél-nyilvántartásból, valamint a cégbírósági nyilvántartásból,

b)	az áru és gépjármű azonosításához a gépjármű-nyilvántartásból,

c)	a megbízható vámadós feltételeként előírt, a gazdasági tevékenységgel összefüggő súlyos bűncselekmény miatt büntetett előélet vizsgálata céljából - az 1/A. § (2) bekezdésben meghatározott adatokat - a külön törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből,

e)	törvényi felhatalmazás alapján az abban meghatározott nyilvántartásokból.

(8)	A vámhatóság megkeresésére a hitelintézet a vámérték meghatározása jogszerűségének, a vámtartozás, valamint a nem közösségi adók és díjak befizetésének ellenőrzéséhez pénzforgalmi adatokat térítésmentesen szolgáltat.

(9)	A vámhatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervétől természetes személyazonosító adatokkal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve által képzett kapcsolati kóddal vehet át adatokat.

(10)	A vámkódex 16. Cikkében foglaltak az egyéb jogszabályokból - így különösen az Art., valamint a számvitelről szóló törvény rendelkezéseiből - eredő megőrzési kötelezettséget nem érintik.

A vámkódex 20. Cikkéhez

18. §

Az Európai Bizottság által nemzeti hatáskörbe utalt feladatok - a kedvezményre vonatkozó kérelmek összegyűjtése, ellenőrzése és továbbítása az Európai Bizottsághoz - végrehajtásáról a Vámtarifa Bizottság gondoskodik.

A vámkódex 22. Cikkéhez

19. §

(1)	Az exportszállításokhoz igényelt származási bizonyítványok kiállítása és igazolása - a nem preferenciális származás és a (2) bekezdés kivételével - az illetékes vámhatóság feladata.

(2)	A közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek esetében az (1) bekezdésben meghatározott származási bizonyítványok kiállítása és igazolása az agrárpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény feladata.

(3)	A származás meghatározására vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

A vámkódex 27. Cikkéhez

20. §

A kedvezményes vámra vonatkozó, meghatározott nyomtatványokat a vámhatóság által kiírt közbeszerzési pályázaton nyertes nyomda állíthatja elő. Ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, e szabályt kell alkalmazni a vámigazgatási eljárás során használatos egyéb nyomtatvány előállítására is.

A vámkódex 35. Cikkéhez

21. §

Az árfolyamot a Magyar Nemzeti Bank hivatalos közleményben teszi közzé.

A vámkódex 51. Cikkéhez

22. §

Átmeneti megőrzési raktárként üzemeltethető:

a)	a fuvarozó, a szállítmányozó, továbbá az engedélyezett címzett, valamint a vámudvart üzemeltető - rendszeres tevékenysége keretében - telephelyére érkező, átmeneti megőrzés alá vont nem közösségi áru vámhatóság által engedélyezett tárolási helye (helyiség, terület),

b)	az a) pontban foglaltakon kívül bármely - a vámérdek biztosításának szem előtt tartásával és az árunyilatkozatot adó kérésének figyelembevételével megállapított - a vámhatóság által kijelölt tárolási hely.

A vámkódex 53. Cikkéhez

23. §

(1)

A vámkódex 49. Cikkének (1) bekezdésében meghatározott - ugyanezen cikk (2) bekezdése alapján meghosszabbított vagy csökkentett - határidő letelte után a vámhatóság a hatályos jogszabályok alapján intézkedik a vámtartozás és a nem közösségi adók és díjak kiszabása és a beszedés eredménytelensége esetén

a)	az áru értékesítése, vagy

b)	megsemmisítése, illetve alaktalanítása

érdekében.

(2)	Az áru értékesítését a vámhatóság kereskedő közreműködésével, árverés útján vagy elektronikus árverés útján végezheti. Az elektronikus árverés útján történő értékesítést a vámhatóság az Art. vonatkozó rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával végzi.

(3)	Abban az esetben, ha az áru értékesítése nem lehetséges, de az forgalomképes, megsemmisítés helyett - a jövedéki termék kivételével - karitatív célra felhasználható.

(4)	Nem lehet értékesíteni vagy karitatív célra felhasználni, hanem meg kell semmisíteni azt a nem közösségi árut, amely az emberi, állati életre vagy növényre, testi épségre, egészségre veszélyes vagy az a külön jogszabályban meghatározott engedélyekkel nem rendelkezik.

A vámkódex 56. Cikkéhez

24. §

A megsemmisítést a 23. §-ban foglaltakra figyelemmel kell végrehajtani.

A vámkódex 57. Cikkéhez

25. §

Amennyiben az árut jogosulatlanul vitték a vámterületre vagy elvonták a vámfelügyelet alól, illetve gazdátlan dolog, a 23. §-ban, illetve a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni.

A vámkódex 58. Cikkéhez

26. §

A vámkódex 58. Cikkének (2) bekezdésére figyelemmel törvény, kormányrendelet vagy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyeztetve az érdekelt miniszterek rendelete egyes áruk forgalmát engedélyhez kötheti vagy más módon korlátozhatja.

A vámkódex 60. Cikkéhez

A vámeljárásra vonatkozó hatásköri szabályok

27. §

Az áruk vámeljárás alá vonására, a vámtartozás kiszabására, beszedésére - ideértve a visszatérítést is - és könyvelésére a vámhatóság jogosult.

Engedélyezésre vonatkozó hatásköri szabályok

29. §

Az engedélyezési eljárás lefolytatására a vámhatóság jogosult.

A vámkódex 61. Cikkéhez

30. §

A vámhatóság a vámkódex 61. Cikkének b) pontja alapján annak engedélyezi az adatfeldolgozási technika alkalmazását, aki árunyilatkozat benyújtására jogosult, és teljesíti a vámhatóság által közzétett technikai feltételeket.

A vámkódex 63. Cikkéhez

31. §

Az Egységes Vámokmány (a továbbiakban: EV) nem formanyomtatványon történő kitöltésének és benyújtásának feltételeit e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

A vámkódex 75. Cikkéhez

32. §

Az értékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a vámkódex 75. Cikkének a) pontjában foglalt okok miatt a bejelentő részére az áru nem adható ki, és azzal kapcsolatban más vámjogi intézkedés sem hozható.

A vámkódex 76. Cikkéhez

33. §

(1)	Ha a közösségi vámjog eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a kiegészítő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó határidőket a vámhatóság a kérelmezett vámtartozás fizetési móddal összhangban állapítja meg.

(2)

Amennyiben az egyszerűsített eljárásra irányuló kérelem nem egységes engedély kiadására irányul, az engedélyt 90 naptári napon belül állítja ki a vámhatóság. Amennyiben a kérelmező az EK végrehajtási rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének a) vagy c) pontjában említett AEO-tanúsítvány birtokosa, az említett határidő 60 naptári nap. Az ügyintézési határidő kezdő napja a kérelemnek az EK végrehajtási rendelet 253b. cikkében foglaltak szerinti befogadását követő nap.

Több tagállamra kiterjedő egyszerűsített nyilatkozattételi és helyi vámeljárás

33/A. §

(1)

Az EK végrehajtási rendelet 1. cikkének 13. pontja szerinti, egyszerűsített nyilatkozattétel és helyi vámkezelés keretében végzett szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra, vámvisszatérítési rendszerben történő aktív feldolgozás vámeljárásra, valamint meghatározott célra történő felhasználás vámeljárásra vonatkozó engedély, illetve annak kiadásához beleegyezés csak magyar adószámmal rendelkező gazdálkodó esetén adható. Nincs szükség a beleegyezéshez adószámra, ha a gazdálkodó kizárólag az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 95. §-a szerinti tevékenységet végez.

(2)	Az egyszerűsített nyilatkozattételi és helyi vámkezelési vámeljárásra vonatkozó engedély kiadásakor vizsgálni kell a 48. § (6) bekezdése szerinti kizáró körülmény fennálltát.

(3)

Szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra, vámvisszatérítési rendszerben történő aktív feldolgozás vámeljárásra, valamint meghatározott célra történő felhasználásra szóló egységes engedélyhez beleegyezés, illetve ilyen engedély abban az esetben adható ki, ha az engedélyező vámhatóság szerinti tagállam és Magyarország között hatályos megállapodás van a visszatartott nemzeti beszedési költségek megosztásáról.

(4)

A beleegyezés megadásának további feltétele, hogy az engedélyező tagállam vámhatósága és a magyar vámhatóság közötti megállapodás alapján, az EK végrehajtási rendelet 253k. cikk szerinti együttműködési kötelezettség végrehajtásaként az engedélyező vámhatóság vagy az engedélyes az engedély keretében megvalósuló ügyletek tekintetében az EK végrehajtási rendelet 30A. mellékletének 7. táblázatában szereplő adatokról elektronikus formában értesíti az engedélyben megjelölt magyarországi vámhivatalt.

(5)

Az engedélyes minden naptári hónapot követő 10. napig köteles a szabad forgalomba bocsátás, a vámvisszatérítési rendszerben történő aktív feldolgozás, valamint meghatározott célra történő felhasználásra szóló vámkezelés során megállapításra kerülő nem közösségi adók és díjak megállapításához szükséges, a (6) bekezdésben megjelölt adatokat szolgáltatni az adófizetési kötelezettség keletkezésekor az engedélyben megjelölt vámhivatalnál. Nem kell szolgáltatnia az áfa-fizetési kötelezettség megállapításához szükséges adatokat annak a gazdálkodónak, aki rendelkezik az Áfatv. 156. §-a szerinti engedéllyel.

(6)

A gazdálkodónak az alábbi adatokat kell szolgáltatnia (a továbbiakban: adónyilatkozat):

a)	adós azonosító adatai (neve, EORI-száma és adószáma),

b)	számla száma és dátuma,

c)	hivatkozás a kiegészítő vámáru-nyilatkozatra,

vámérték,

e)	vám összege,

f)	belföldi rendeltetési helyig felmerülő költségek, mint az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) alapját növelő tényezők,

g)	áfa alapja, áfa tétele, áfa összege;

valamint jövedéki termék esetén

h)	a jövedéki termék megnevezése,

i)	a jövedéki törvény szerinti vámtarifaszáma,

j)	a jövedéki terméknek a jövedéki adómérték alapjául szolgáló mennyiségi egységben kifejezett mennyisége,

k)	a jövedéki adómérték alapjául szolgáló mennyiségi egység, a külön jogszabály szerinti fajtakód,

l)	a jövedéki adó összege;

az energiaadóról szóló törvény (a továbbiakban: Etv.) szerinti felhasználó által behozott energia esetén

m)	az energia megnevezése, Etv. szerinti vámtarifaszáma,

n)	az energiaadó-mérték alapjául szolgáló mennyiségi egységben kifejezett mennyisége,

o)	az energiaadó-mérték alapjául szolgáló mennyiségi egység,

p)	az energiaadó összege;

Az adatszolgáltatás formáját az állami adó- és vámhatóság vezetője tájékoztatásban teszi közzé.

(7)	A vámhatóság a nem közösségi adókat és díjakat az adónyilatkozat alapján állapítja meg.

(8)

Amennyiben az adónyilatkozat alapján számított adó és díj és a kiegészítő vámáru-nyilatkozat vagy utólagos ellenőrzés alapján számított adó és díj összegének különbözete alapján további fizetési kötelezettség keletkezik, azt a vámhatóság a gazdálkodó terhére utólag kiszabja. Amennyiben a gazdálkodó a fizetési kötelezettséget határidőben nem teljesíti, a vámhatóság a követelését mindenekelőtt az - közvetlen igénybejelentést lehetővé tevő - adóbiztosíték terhére érvényesíti. Amennyiben a kiegészítő vámáru-nyilatkozat vagy az utólagos ellenőrzés alapján a gazdálkodó javára pozitív különbség mutatkozik, a vámhatóság kérelemre az összeget az 59. § (2)-(3) bekezdése szerint visszafizeti.

(9)

Az adós adó- és díjkötelezettségének teljesítéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselőt vehet igénybe. Vámjogi képviselő az adó- és díjkötelezettségek teljesítésével kapcsolatban képviselőként kizárólag akkor járhat el, ha az engedélyező vámhatóság által lefolytatott vámeljárásban is vámjogi képviselőként jár el.

A vámkódex 77. Cikkéhez

34. §

(1)	Amennyiben a szóban bejelentett árura behozatali vagy kiviteli vámtartozás keletkezik, a vámtartozás megfizetéséről a vámhatóság az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott mintájú elismervényt - Vámjegyet - ad ki.

(2)	Amennyiben a vámhatóság elektronikus árunyilatkozat adásra adott engedélyt, úgy az elektronikus árunyilatkozat adással együtt a vámkódex 62. Cikkének (2) bekezdésében hivatkozott kísérőokmányokat nem kell benyújtani.

A vámkódex 86. Cikkéhez

35. §

Az engedély megadásához az alábbi garanciális feltételekkel kell a kérelmezőnek rendelkeznie:

a)	amennyiben a vámjogszabályok szerint szükséges, az e törvény 44. §-ában meghatározott összegű biztosítékot nyújt, és

b)	igazolja, hogy megbízható vámadós.

A vámkódex 89. Cikkéhez

36. §

Az áru helyzetének rendezése érdekében a vámhatóság az e törvény 23. §-a szerint jár el.

A vámkódex 90. Cikkéhez

37. §

Annak, akire az engedélyes jogai és kötelezettségei a vámhatóság engedélyével átszállnak, mindazon engedélyezési és egyéb feltételeknek meg kell felelnie, amelyek az engedély megadásához szükségesek.

A vámkódex 97. Cikkéhez

A vámkódex 97. Cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében csak a Magyar Köztársaság államterületén történő árutovábbítási eljárásban:

38. §

A vámkódex 97. Cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében csak Magyarország területén történő árutovábbítási eljárásban:

a magyar vámhatóság által engedélyezett, Magyarország területén végzett árutovábbítási eljárásokhoz elegendő egy olyan személy, aki jogosult árukat nyilvántartásba vétellel vámeljárásra bocsátani. A becsatolt kísérő okmánynak tartalmaznia kell az áru mennyiségét és fajtáját, és hivatkoznia kell az egyszerűsített eljárásra. Ebben az esetben az egyszerűsített eljárás engedélyese főkötelezettnek minősül, és az árutovábbítás során esetleg felmerülő vámtartozás, valamint a nem közösségi adók és díjak fedezetéül az engedélyéhez nyújtott biztosíték szolgál,

azoknak a személyeknek, akik az árutovábbítási eljárás során a biztosíték nyújtása alól mentességet kaptak vagy összkezességet biztosítottak, a vámhatóság olyan könnyítéseket engedélyezhet, amelyek mentesítik őket az írásos árunyilatkozat benyújtási kötelezettség alól. Ebben az esetben az engedélyes főkötelezettnek minősül,

c)	a hivatalos vizsgálat alatt a kísérettel továbbított áruk árutovábbítási eljárásra bocsátottnak tekintendők akkor, ha a vámhatóság az eljárás egyszerűsítése vagy különleges közérdek céljából lemond a bemutatás, a bejelentés és az árutovábbítási okmány kiállításának kötelezettségéről,

d)	az indító vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett vámkezelésre nyújtott biztosíték, vagy az ilyen biztosítékról való lemondás is az indulás helyétől a vámkezelés helyéig történő árutovábbítási eljárásnak minősül,

a természeti katasztrófák vagy egyéb rendkívüli események bekövetkeztekor, illetve rendkívüli helyzetekben nyújtandó segítség céljából történő árutovábbítási eljárás során a vámhatóság a bejelentés egyszerűsítését engedélyezheti, ha az eset körülményei alapján feltételezhető, hogy a vámelőírásokat nem sértik meg,

f)	a 2011. évi XXXVII. törvénnyel kihirdetett, a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SZMGSZ) II. Rész 7. Cikke szerinti fuvarlevéllel (a továbbiakban: SZMGSZ fuvarlevél) történő árutovábbítási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtási rendelete állapítja meg.

A vámkódex 100-113. Cikkéhez

39. §

A vámraktározásra vonatkozó végrehajtási szabályokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

A vámkódex 166-181. Cikkéhez

40. §

(1)

A vámterület egyes részei vámszabad területté nyilváníthatók, ha

a)	az nemzetgazdasági okokból indokolt,

b)	az a nemzetközi áruforgalmat elősegíti, és

c)	a gazdasági igények és az igazgatási költségek ésszerű arányát eredményezi.

(2)	A vámszabad területeket az adópolitikáért felelős miniszter a kereskedelmért felelős miniszterrel egyetértésben jelöli ki és jelenti be az Európai Bizottságnak.

(3)	Az (1) bekezdés alapján vámszabad területté nyilvánított területen az egyes üzemeltetők részére vámszabad területi vagy vámszabad raktári engedélyt, valamint a vámszabad területen történő építkezésre vonatkozó előzetes jóváhagyást a vámhatóság adja ki.

A vámkódex 182. Cikkéhez

41. §

(1)	A vámkódex 182. Cikke (1) bekezdésének harmadik francia bekezdése alapján a nem közösségi áru a magyar állam részére felajánlható. A vámhatóság a felajánlást ellenszolgáltatás nélkül és csak akkor fogadhatja el, ha az áru előreláthatóan értékesíthető.

(2)	Az értékesítésre a 23. § (2) bekezdését kell alkalmazni, az értékesítés meghiúsulása esetén a 23. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(3)

A magyar állam javára felajánlott nem közösségi áru értékesítése esetén elsődlegesen a vámtartozást, és az azzal együtt beszedendő nem közösségi adókat és díjakat, majd az értékesítés kapcsán felmerült költségeket kell levonni, végül a fennmaradó összeget központi költségvetési bevételként kell elszámolni.

A vámkódex 189. Cikkéhez

Biztosíték a vámtartozás fedezetére

42. §

A vámkódex 189. Cikk (4) bekezdésében említett hatóság alatt a tagállamok közhivatalait, azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyeknek legalább egy tagállam a tagja, valamint a tagállamok állami vasúttársaságainak és postáinak működését biztosító szerveit kell érteni.

A vámkódex 192. Cikkéhez

43. §

(1)

Biztosítékot kell nyújtani a közösségi vámjogban előírtakon kívül - a közhivatalok és a (2) bekezdésben foglalt eset, továbbá a regisztrációs adó kivételével - a szabad forgalomba kerülés esetén felszámítható vám és nem közösségi adók és díjak összegének erejéig

a)	az átmeneti megőrzés alatt lévő árura az (5) bekezdésben foglalt kivétellel,

b)	a vámraktár üzemeltetéséhez, ideértve a Vámkódex 168. a. cikk (1) bekezdését is.

(2)	Az EK végrehajtási rendelet 248. Cikkében foglalt különbözeti biztosítékot nem kell külön biztosíték formájában nyújtani, ha arra az e törvény 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vámeljáráshoz nyújtott biztosíték fedezetet nyújt.

(3)

A vámkódex 97. Cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak alkalmazása során nem kell külön biztosítékot nyújtani, ha a halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkező az engedélyéhez nyújtott biztosítéka terhére kéri az árutovábbítást, és az fedezetet nyújt a szabad forgalomba kerülés esetén felszámítható vám és nem közösségi adók és díjak összegére.

(4)	Az e törvény 38. §-ának e) pontjában foglaltak alkalmazásakor a vámhatóság eltekinthet a biztosíték nyújtásától.

(5)

Mentes a biztosítéknyújtási kötelezettség alól - a jövedéki termék kivételével - a vámhatóság által megbízhatónak minősített fuvarozó és szállítmányozó, az engedélyezett címzett, az EK végrehajtási rendelet 14a. cikke (1) bekezdés szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó, továbbá a vámudvart üzemeltető vámügynök a rendszeres tevékenysége keretében telephelyére érkező átmeneti megőrzés alá vont áru tekintetében.

44. §

(1)

A vámkódex 192. cikk (1) bekezdés második francia bekezdésének alkalmazásában a gazdasági vámeljárások, egyszerűsített eljárások, halasztott vámfizetési engedély, valamint átmeneti megőrzés esetében a vámhatóság a nyújtandó biztosíték összegét - az engedély megadásakor - a kérelmező forgalmi adatai vagy üzleti terve alapján állapítja meg.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti biztosítéknak mindenkor fedeznie kell az engedélyezett eljárás alatt álló áru vagy áruk után, a szabad forgalomba kerülés esetén felszámítható vám és nem közösségi adók és díjak együttes összegét.

A vámkódex 193. Cikkéhez

45. §

(1)

A vámbiztosíték - a készpénz letétbe helyezésén vagy a kezességvállaláson túl - az annak nyújtására kötelezett választása szerint lehet:

a)	hitelintézet által vállalt bankgarancia, vagy

b)	banki fedezetigazolás, vagy

c)	biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény (a továbbiakban: biztosítói kötelezvény).

(2)

A vámbiztosítékként elfogadható bankgarancia meghatározott összegre szól, melynek lejárata az okmányon megjelölt végső időpontot követő hatvan nap, kedvezményes elbánás igénye esetén a fizetett vám és nem közösségi adók és díjak különbözetének biztosítása esetén tíz hónap, a vámérték vizsgálatánál a vám és nem közösségi adók és díjak biztosítása esetén tizenkét hónap. A garanciát vállaló a lejáraton belül benyújtott és a garancia kezdő és végső időpontja között keletkezett fizetési kötelezettségekről szóló igénybejelentéseket fogadja el.

(3)

Vámbiztosítékként azt az eredeti bankgaranciát kell elfogadni, amely tartalmazza:

a)	a garanciát nyújtó hitelintézet megnevezését, bankszámlaszámát,

b)	a megbízó nevét, címét, pénzforgalmi számlaszámát és adószámát,

c)	a megbízó által képviselt harmadik személy nevét, címét és adószámát,

d)	annak a tevékenységnek (célnak) a megnevezését, amelynek alkalmazásával kapcsolatban a garancianyilatkozatot kiadták,

e)	a garancia összegét számmal és betűvel,

f)	a kedvezményezett vámhatóság megnevezését,

a garanciavállaló feltétel nélküli kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett első írásbeli felszólítására - az alapjogviszony vizsgálata nélkül - a kézhezvételtől számított három banki munkanapon belül az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlára megfizeti megbízója, illetve megbízója által képviselt harmadik személy lejárt tartozását. Az írásbeli felszólításnak, igénybejelentésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett azonosító adatait - név, cím, adószám, a jogutódlással kapcsolatos adatok - a kiszabott tartozás összegét, az előírt és nem teljesített fizetési határidőt, a tevékenységi engedély típusát és a határozat számát,

h)	külföldi hitelintézet által kibocsátott garancia esetében a jogvita felmerülésekor alkalmazandó joggal, illetve a joghatósággal kapcsolatos kikötést.

(4)

A hitelintézet garanciavállalási kötelezettségének határidő előtti visszavonásáról hitelt érdemlő módon, tértivevényes levélpostai küldeményben köteles értesíteni a kedvezményezett vámhatóságot. A visszavonás az arról szóló értesítés átvételétől számított 16. napon lép hatályba. A hitelintézet a garanciavállalási kötelezettség alól akkor mentesül, ha megszűnik a biztosítéknyújtás indokoltsága.

(5)

A vámhatóság vámbiztosítékként olyan eredeti fedezetigazolást fogadhat el, amely szerint elkülönített számlán meghatározott összeg a vámtartozás kiegyenlítésére rendelkezésére áll és a vámhatóság az igényét a számlával szemben benyújtott, a fedezetigazolásra hivatkozó azonnali beszedési megbízással érvényesítheti.

(6)	Vámbiztosítékként azt az eredeti biztosítói kötelezvényt kell elfogadni, amely a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen tartalmazza.

(7)

A biztosító a kötelezettségének határidő előtti visszavonási szándékáról tértivevényes levélpostai küldeményben köteles értesíteni a kedvezményezett vámhatóságot. A visszavonás az arról szóló értesítés átvételétől számított 16. napon lép hatályba. A biztosító kötelezettségvállalása alól akkor mentesül, ha megszűnik a biztosítéknyújtás indokoltsága.

(8)	Ha a vámhatóság bankgaranciát, fedezetigazolást, biztosítói kötelezvényt vámbiztosítékként elfogad, az arról szóló okmányok eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát bevonja, és nyilvántartása mellékleteként kezeli.

(9)	A kezességvállaló mentesül a fizetési kötelezettség alól, amennyiben annak a vámeljárásnak a lezárásától számított 60 napon belül, amelyre a kezességi nyilatkozat biztosítékként szolgál, azt a vámhatóság nem érvényesíti.

(10)

Amennyiben a hitelintézet és a vámhatóság között kötött megállapodás szerint a hitelintézet az ügyfél által a nála visszavonhatatlanul befizetett összegről elektronikus úton értesíti a vámhatóságot, vagy valós idejű elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít a vámhatóság számára, a közölt vámot, nem közösségi adókat és díjakat biztosítottnak kell tekinteni, és az áru kiadható.

46. §

A vámhatóság vámbiztosítékként azt a készpénz letétbe helyezést fogadja el, amely a vámhatóság kezelésében lévő központi vámletét számlán a vámhatóság által meghatározott egyedi azonosítással rendelkezése alá került. Az egyedi azonosítás részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

A vámkódex 195. Cikkéhez

47. §

A vámhatóság azt az írásban, valamint az EK végrehajtási rendelet 222-224. cikkeiben foglalt rendelkezések alkalmazásával elektronikus úton benyújtott nyilatkozatban vállalt kezességet hagyja jóvá, amely esetében az e törvény 45. §-ában meghatározott formában nyújtott biztosíték a kezes kötelezettségének azonnali és maradéktalan teljesítését biztosítja. A kezességvállalás részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

48. §

(1)	A nem közösségi adókat és díjakat a vám biztosítására vonatkozó szabályok szerint, a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel kell biztosítani.

(2)

A vámhatóság kérelemre engedélyezi az áfa biztosítása alóli mentességet a vámigazgatási eljárásban annak a saját nevében eljáró adóalanynak,

a)	aki megbízható vámadós, és

b)	akinek folyamatos működés mellett a tárgyévet megelőző kettő egymást követő naptári éven belül nem keletkezett az állami adó- és vámhatóságnál áfa jogcímen tartozása, illetőleg a vámhatóságnál tartozása.

(3)	A vámhatóság kérelemre engedélyezi, hogy az áfa összegének ötven százalékát kell biztosítania a vámigazgatási eljárásban annak a saját nevében eljáró adóalanynak, akire folyamatos működés mellett csak a tárgyévet megelőző naptári évre teljesül a (2) bekezdésben előírt feltétel.

(4)	A (2)-(3) bekezdésben meghatározott mentesség, illetve kedvezmény vonatkozik az energiaadó biztosítására is.

(5)	A (2) bekezdés alkalmazásában nem minősül tartozásnak az a fizetési kötelezettség, amely tekintetében a kérelem jogerős elbírálásának napjáig önellenőrzést folytattak le.

(6)

Több tagállamra kiterjedő egyszerűsített nyilatkozattételi és helyi vámeljárás engedélyezése során a vámhatóság az egységes engedély kibocsátására vonatkozó kérelmeket - az EK végrehajtási rendelet 253h. cikk (5) bekezdése alapján - elutasítja, ha az engedély iránti kérelemben a gazdálkodó által leírt tevékenységből kitűnik, hogy a tevékenységhez kapcsolódva a nem közösségi adók és díjak felmerülésének helye Magyarország, és a gazdálkodó által az EK végrehajtási rendelet 253. cikk (5) bekezdése alapján nyújtott biztosíték a vámhatóság számára nem nyújt közvetlen igénybejelentési jogosultságot a felmerülő tartozások megfizetésének érvényesítése során. Ezt a feltételt nem kell vizsgálni, ha a kérelmező megfelel a (2) bekezdés szerinti feltételeknek.

(7)

A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minősül tartozásnak, ha

a)	az állami adó- és vámhatóságnál a tárgyévet megelőző kettő egymást követő naptári éven belül az adóalany általános forgalmi adó jogcímen nyilvántartott késedelmesen megfizetett tartozása nem haladta meg az ezen időszakban e jogcímen keletkezett kötelezettségeinek három százalékát;

a vámhatóságnál a tárgyévet megelőző kettő egymást követő naptári éven belül az adóalany a vámhatóság hatáskörébe tartozó fizetési kötelezettségek tekintetében nyilvántartott késedelmesen megfizetett tartozásainak összege nem haladta meg az ezen időszakban e jogcímeken mindösszesen keletkezett és fel nem függesztett kötelezettségeinek három százalékát.

(8)	A Vtv. 48. § (3) bekezdése alkalmazásában a (7) bekezdés a) és b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vizsgálandó időszak a tárgyévet megelőző naptári év.

(9)	Mentes továbbá az áfa és az energiaadó biztosítása alól a vámigazgatási eljárásban az EK végrehajtási rendelet 14a. cikke (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó.

A vámkódex 201. Cikkéhez

49. §

A vámkódex 201. Cikke (3) bekezdésének alkalmazásában az a személy is adós, aki a bejelentőnek olyan valótlan adatot, illetve hamis okmányt bocsát rendelkezésre, amely a bejelentés alapjául szolgál. Ebben az esetben a tartozás keletkezésének időpontja az árunyilatkozat elfogadásának időpontja.

A vámkódex 217-224. Cikkéhez

50. §

A vámösszegek megállapítása, valamint azok beszedése, könyvelése vámhatóság feladata.

51. §

(1)

A vámkódex 217. Cikke (2) bekezdésének végrehajtásakor a Közösségek saját erőforrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, a Tanács 1150/2000/EK rendelete előírásait kell alkalmazni. Az erre vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

(2)	Ha a vámkódex 221. Cikke szerint a vámösszeget az adóssal nem kell közölni, akkor ezt az összeget a könyvszerinti nyilvántartásba sem kell felvenni.

(3)	A könyvszerinti nyilvántartásba vett vámösszegről és nem közösségi adókról és díjakról, valamint a korrekciós pótlékról szóló, a kérelemnek helyt adó döntés egyszerűsített határozatba foglalható.

(4)	A vámkódex 224. Cikkében említett halasztott fizetés szabályait kell alkalmazni a vámmal együtt fizetendő nem közösségi adókra és díjakra is.

(6)

Az adatfeldolgozási technika alkalmazásával benyújtott árunyilatkozatok esetében, amennyiben a technikai feltételek adottak, a vámhatóság döntését elektronikus dokumentum formájában hozhatja meg. Az e bekezdésben meghatározott döntések kiadmányozása személy által felügyelt automatizált aláírással, elektronikus formában történik.

52. §

(1)	A vámkódex 223. cikke alkalmazásában a vámot az adós, a letétbe helyezett vámbiztosíték elszámolásával, átutalással, illetve ahol a technikai feltételek adottak bankkártya felhasználásával, továbbá - kettőmillió forint összeg erejéig - készpénzben fizetheti meg.

(2)	Megfizetésnek minősül - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az adós vámfizetéssel kapcsolatosan fennálló követelésének az adós vámfizetéssel kapcsolatos kötelezettségeibe történő átkönyvelése vagy beszámítása. Ebben az esetben a vámtartozás megfizetésének napja az adós kérelme elfogadásának napja.

52/A. §

(1)

Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, de téves államháztartási számlára, illetve nem azonosítható módon - ideértve a túlfizetést is - történt befizetést teljesítettnek kell tekinteni. A befizetés számlák közötti átvezetéséről, illetve azonosításáról az állami adó- és vámhatóság az adós rendelkezése alapján vagy ennek hiányában hivatalból kamatmentesen intézkedik.

(2)

A vámhatóság által kiszabott, illetve visszautalandó, jogcímenként kis összegű, tíz eurónál kevesebb vámot, nem közösségi adót és díjat - kivéve a jövedéki termék után kiszabott nem közösségi adót és díjat - nem kell megfizetni, illetve visszafizetni. Az így meg nem fizetett összeget a vámigazgatási eljárással egyidejűleg törölni kell, a vissza nem térítendő összeget pedig bevételként köteles elszámolni a vámhatóság. Nem kell megfizetni, illetve visszafizetni azt a tíz euró alatti, nem közösségi adó- és díjkülönbözetet, valamint visszafizetni azt a tíz euró alatti vámtúlfizetést, amely az egy határozatban egy vagy több jogcímen kiszabott és megfizetett összeg különbségéből keletkezett. Az így keletkezett tartozást a vámhatóság utólag törli, a túlfizetést pedig köteles bevételként adónemenként belső bizonylattal előírni és elszámolni.

(3)	A túlfizetésként vagy tartozatlan befizetésként nyilvántartott pénzösszeg visszafizetését az állami adó- és vámhatóság a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül kamatmentesen teljesítheti.

(4)	A vámhatóság megkövetelheti, hogy a vám és nem közösségi adók és díjak megfizetését az adós - a pénzforgalmi bizonylat eredeti példányának bemutatásával - igazolja.

(5)

A vám, valamint a nem közösségi adók és díjak megfizetésére szolgáló és azt igazoló okmányoknak a pénzforgalomról szóló külön jogszabályban meghatározott adatokon túl, tartalmazniuk kell a vámadós:

a)	VPID számát, adószámát vagy adóazonosító jelét, külföldi személy esetében a személyi okmány számát,

b)	a terhelendő számla számát,

c)	az átvevő hitelintézet adatait,

d)	a vámhatóság bevételi számlaszámát,

e)	a fizetendő összeget,

f)	a befizetés vagy terhelés dátumát, valamint

g)	a fizetési kötelezettséget megállapító határozat számát.

(6)	A befizetési bizonylatnak nem kell tartalmaznia az (5) bekezdés e) és g) pontjában foglalt adatokat, ha a halasztott vámfizetésről szóló engedélye - az ügyfél kérelmére - az összevont fizetés lehetőségét tartalmazza.

A vámkódex 225. Cikkéhez

53. §

A halasztott fizetés engedélyezésének - az e törvény 44. §-ában meghatározottakon túl - feltétele, hogy a kérelmező megbízható vámadós legyen.

A vámkódex 226-227. Cikkéhez

54. §

(1)

A vámhatóság kérelem alapján engedélyezheti, hogy az adós a közölt vámtartozást

a)	minden egyes közölt vámtartozás vonatkozásában külön-külön, vagy

a vámkódex 227. Cikkének (3) bekezdése szerint

1.	ha az időtartam egy naptári hét, az e naptári hetet követő negyedik hét péntekéig,

2.	ha az időtartam egy naptári hónap, az e naptári hónapot követő 16. napig

a halasztott vámfizetés szabályai szerint fizesse meg.

(2)	A vámhatóság az egyszerűsített eljárásra vagy a gazdasági vámeljárásra vonatkozó engedélyben - amennyiben az adott eljárásban vámtartozás keletkezik - meghatározhat halasztott fizetési módot a vámkódex 226. Cikk c) pontja alapján.

A vámkódex 229. Cikkéhez

Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése

54/A. §

(1)

Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adós kérelmére a vámhatóságnál nyilvántartott vámokra és nem közösségi adókra és díjakra, valamint az EK végrehajtási rendelet 519. cikke szerinti kiegyenlítő kamatra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

a)	a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá

b)	átmeneti jellegű, tehát a kötelezettség későbbi megfizetése valószínűsíthető.

(2)	A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

(3)

Magánszemély esetében a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a vámok, nem közösségi adók és díjak, valamint az EK végrehajtási rendelet 519. cikke szerinti kiegyenlítő kamat azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

(4)	Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén az azzal érintett a vámok és nem közösségi adók és díjak összegére vámbiztosítékot kell nyújtani, továbbá a fizetendő összegeken felül hitelkamatot kell felszámítani.

(5)	Ha a fizetési könnyítés megadásának feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését az ügyfél nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.

55. §

(1)

Hitelkamatként az engedélyezett fizetési könnyítés időtartamára az engedély megadásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett jegybanki alapkamat 365-öd részét kell naponta megfizetni. A kamatot a vámtartozás, és a nem közösségi adók és díjak közlésének napjától az engedélyezett fizetési határidő lejártának napjáig kell felszámítani.

(2)	A vámkódex 229. cikkével összhangban a vámhatóság akkor tekinthet el az engedélyezett fizetési könnyítéssel összefüggésben vámbiztosíték megkövetelésétől vagy hitelkamat felszámításától, ha a kérelmező az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott feltételeket teljesíti.

(2a)	Az engedélyezett fizetési könnyítéshez kapcsolódóan a vámhatóság különösen indokolt esetben dönthet úgy is, hogy a kérelmezőt a vámbiztosíték megkövetelése alól, és a hitelkamat felszámításától egyaránt mentesíti.

A vámkódex 232. Cikkéhez

56. §

(1)

Ha az esedékes vámösszeget és/vagy a nem közösségi adók és díjak összegét, illetve a 61/A. §-a szerint megállapított vámigazgatási bírságot vagy a 61/B. § szerinti korrekciós pótlékot az előírt időtartamon belül nem fizették meg, illetve bármely tagállam vámhatósága a tartozás végrehajtása érdekében megkeresést küld, a vámhatóság haladéktalanul intézkedik az alábbiak szerint:

a)	amennyiben a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték teljes egészében fedezi, a vámhatóság azt érvényesíti, vagy

b)	amennyiben a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték teljes összegében nem fedezi, a rendelkezésre álló biztosítékot elszámolja, és a fennmaradó összeg vonatkozásában, továbbá, ha biztosítékot nyújtani nem kellett, a végrehajtási eljárás megindítása iránt haladéktalanul intézkedik.

(2)	A végrehajtási eljárás lefolytatására az állami adó- és vámhatóság jogosult. A végrehajtási eljárásra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótartozás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ide nem értve vám tekintetében az elévülésre vonatkozó rendelkezéseket.

(2a)	Amennyiben a tartozás megfizetésének biztosítása a központi vámletét számlára befizetett készpénzes vámbiztosíték formájában történt, úgy a vám és a nem közösségi adók és díjak kiegyenlítésére jogcímenként e letét terhére történik.

(3)

Az állami adó- és vámhatóság az adós számára visszatéríthető vámot, és nem közösségi adót és díjat az adós vámtartozása és nem közösségi adó- és díjtartozása, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírságtartozása, a 61/B. § szerinti korrekciós pótléktartozása, vagy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása összegéig visszatarthatja.

(4)

Az egy határozattal megállapított vámtartozás és a nem közösségi adó és díj, továbbá a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozás részbeni teljesülése esetén a vámhatóság a befizetett összeget először a vámtartozásra köteles elszámolni. A vámhatóság az így végzett elszámoláson felül fennmaradó összegnek legalább olyan arányú részét köteles a nem közösségi adó- és díj, továbbá a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozásra elszámolni, amilyen a megállapított nem közösségi adó- és díj, illetve vámigazgatási bírság és korrekciós pótlék tartozás aránya a határozatban előírt fizetendő összegen belül. Az elszámolásról az adóst értesíteni kell.

56/A. §

(1)	A nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék végrehajtásához való jog elévülésére az Art. szerinti szabályokat kell alkalmazni.

(2)	A túlfizetés, illetve a tartozatlanul megfizetett vám és nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék visszaigényléséhez való jog elévülésére az Art. szerinti szabályokat kell alkalmazni.

(5)	Ha a vám- és a nem közösségi adó és díj, a 61/A. § alapján kiszabott vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozás végrehajtásához való jog elévült, az e tartozást terhelő kamatot is elévültnek kell tekintetni.

57. §

A vámkódex 232. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kamat mértéke az esedékes vám és nem közösségi adók és díjak összege után minden megkezdett napra a fizetési határidő lejártát követő naptól a tartozás megfizetése napjáig a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része, de legalább kettőezer forint.

A vámkódex 233. cikkéhez

57/A. §

(1)

A vámkódex 233. cikke, valamint az EK végrehajtási rendelet 867. és 867a. cikke sérelme nélkül, a lefoglalt és kiadni rendelt, a lefoglalt és előzetesen értékesített, valamint az elkobzott nem közösségi áru vámjogi sorsának rendezésére - beleértve a vámtartozás keletkezését, valamint a vámadós személyének megállapítását - a közösségi vámjog, e törvény és végrehajtási rendeletének, továbbá az Art. előírásait kell alkalmazni, a vonatkozó büntetőeljárási és jövedéki jogszabályok figyelembevételével.

(2)

A nem közösségi áru értékesítéséből befolyt összeg és az elkobzott nem közösségi áru értékesítése esetén, valamint ha a lefoglalás hatálya alatt előzetesen értékesített nem közösségi áru helyébe lépő ellenérték elkobzásra kerül, az értékesítésből befolyt összeg elszámolására az uniós sajátforrás elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket követően az Art. 43. § (3) bekezdése szerinti végrehajtott összeg elszámolására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A vámkódex 235. Cikkéhez

58. §

A visszatérítendő összeg jóváírása, átkönyvelése vagy beszámítása a visszafizetéssel egyenértékű.

A vámkódex 236-241. Cikkéhez

59. §

(2)

Amennyiben a vámtartozást és a nem közösségi adókat és díjakat, az EK végrehajtási rendelet 519. cikke szerinti kiegyenlítő kamatot, vagy késedelmi kamatot megállapító határozat módosításáról, visszavonásáról, megváltoztatásáról, megsemmisítéséről vagy hatályon kívül helyezéséről rendelkező hatósági határozat, illetve bírósági ítélet alapján a megállapított fizetési kötelezettség (vagy a fizetési kötelezettség összegének egy része) követelésének jogcíme megszűnik, a módosításról, visszavonásról, megváltoztatásról vagy megsemmisítésről rendelkező határozatban, illetve a bírósági ítélet végrehajtása érdekében hozott határozatban az eljáró hatóság rendelkezik az összegnek a vámhatóság általi visszafizetéséről. Ez a visszafizetési kötelezettségről való rendelkezés a vámkódex 236. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése szerinti saját kezdeményezésnek minősül.

(3)

A vámhatóság a visszatérítésről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles a visszafizetendő összeget visszautalni. A határidőn túli visszafizetés esetén a vámhatóság kamatot fizet. A kamat összegének megállapítására az 57. §-ban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

(4)

Ha jogorvoslati eljárás eredményeképp megállapításra kerül, hogy a vámhatóság határozata jogszabályt sértett és az adósnak ennek következtében keletkezik visszafizetési igénye, a vámhatóságnak a visszafizetendő összeg után a (3) bekezdés szerinti kamatot a befizetés napjától a visszafizetés napjáig kell fizetnie, kivéve, ha a téves vám- és adómegállapítás a nem jóhiszeműen eljáró adós érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.

(5)

A (2)-(4) bekezdéseket a vámigazgatási bírságot, illetve korrekciós pótlékot megállapító határozatokra nézve is alkalmazni kell, azzal, hogy ez esetben a „téves vám- és adómegállapítás helyett” vámigazgatási bírság, illetve korrekciós pótlék megállapítást kell érteni. Ha a vámigazgatási bírság, illetve korrekciós pótlék megállapítását a folyamatban lévő ügyben alkalmazni rendelt későbbi jogszabály ügyfél számára kedvezőbb rendelkezése alapján mellőzni kell, kamatfizetési kötelezettség a vámhatóságot a már megfizetett vámigazgatási bírság, illetve korrekciós pótlék visszafizetése esetén nem terheli.

A vámkódex 243. Cikkéhez

Jogorvoslat

60. §

(1)	A vámhatóság a jogszabálysértő határozatát - amennyiben azt a vámhatóság másodfokú szerve vagy bíróság nem bírálta el - a vám- és adójogszabályokban meghatározott elévülési időn belül több alkalommal is módosíthatja vagy visszavonhatja.

(2)

Amennyiben a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozat részben jogszabálysértő, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság - amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - csak a jogszabálysértő megállapítások tekintetében semmisíti meg a határozatot, egyebekben azt helybenhagyja vagy megváltoztatja.

(3)	Ha a személyi, tárgyi vagy a tényállásbeli elemek bármelyike megváltozik az alapeljáráshoz képest, a vámhatóság által hozott határozat nem módosításnak, hanem új határozatnak minősül.

60/A. §

(1)

Jogorvoslati kérelem elbírálása tárgyában a felettes szerv által hozott döntés alapján a 1150/2000/EK Euratom rendelet 6. cikk (3) bekezdés b) pontjában említett elkülönített számlákról (a továbbiakban: elkülönített számlák) - a Vámkódex 220. cikk (2) bekezdés b) pontjában, valamint az EK végrehajtási rendelet 871. cikkében foglaltak sérelme nélkül - kizárólag akkor törölhetők a könyvelésbe vett vámösszegek, ha

a)	a vámszerv döntését a felettes szerv új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg, vagy

b)	a vámszerv döntését a felettes szerv új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg és az új eljárás várhatóan nem eredményez fizetési kötelezettséget.

(2)

Felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyában bíróság által hozott döntés alapján az elkülönített számlákról - a Vámkódex 220. cikk (2) bekezdés b) pontjában, valamint a EK végrehajtási rendelet 871. cikkében foglaltak sérelme nélkül - kizárólag akkor törölhetők a könyvelésbe vett vámösszegek, ha

a)	a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg és a vámhatóság a bíróság ítéletét nem vitatja, vagy

b)	a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg és a vámhatóság valamennyi rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségét kimerítette, vagy

c)	a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg és az új eljárás várhatóan nem eredményez fizetési kötelezettséget.

(3)

Amennyiben a vámszerv döntését a felettes szerv vagy bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg, de az új eljárás az eredetinél alacsonyabb vámösszeg könyvelésbe vételét eredményezi, a különbözetként jelentkező vámösszeg az elkülönített számlákról kizárólag az új eljárás keretében meghozott döntéssel egyidejűleg törölhető.

A vámkódex 244. Cikkéhez

60/B. §

A 60/A. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakat alkalmazni kell a Vámkódex 244. cikke alapján nyújtott vámbiztosíték felszabadítása tekintetében is.

60/C. §

(1)

A vitatott döntés végrehajtásának felfüggesztése arra hivatkozással, hogy annak végrehajtása az érintett személynek helyrehozhatatlan kárt okozna, csak abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a vámhatósági határozat meghozatala előtt jóhiszeműen, a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

(2)	Fizetési kötelezettséget megállapító döntés végrehajtásának felfüggesztése csak akkor engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a kötelezettség megfizetése tevékenységének folytatását súlyosan veszélyezteti.

(3)	A (2) bekezdés szerinti esetben a döntés végrehajtásának felfüggesztése esetén az eljáró hatóság indokolt esetben eltekinthet a vámbiztosíték megkövetelésétől is.

III. FEJEZET
VÁMIGAZGATÁSI BÍRSÁG

61/A. §

(1)

Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályokban, továbbá az e törvényben, illetve a 82. § (1) és (3) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján alkotott rendeletekben meghatározott,

a)	gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése

b)	vám elé állítási, vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettségek megszegése,

c)	átmeneti megőrzésre, a vámfelügyeletre, a vámeljárásra vonatkozó kötelezettségek megszegése,

d)	más, a vámhatóság által jogszabályi felhatalmazás alapján végzett ellenőrzés feltételeinek biztosítására vonatkozó kötelezettségek megszegése,

e)	vámszabad területtel, vámraktárral és tranzitterülettel összefüggő kötelezettségek megszegése,

f)	vámmentességekkel összefüggő kötelezettségek megszegése,

g)	a 33/A. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség hibás, hiányos, késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása, továbbá

h)	ellenőrzés akadályozása

esetén az eljáró vámszerv vámigazgatási bírságot szab ki.

(2)

Amennyiben a gazdálkodó az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott, termék importjához kapcsolódó járulékos költséget azért nem vette figyelembe a termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó alapjának megállapításkor, mert az egyúttal a részére nyújtott szolgáltatás adóalapjául is szolgált, és ez után a szolgáltatást nyújtó által rá áthárított adót megfizette, vagy fizetendő adóként megállapította és bevallotta, a jogszerűen kiszabható és a tévesen közölt termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó ezen okból fennálló különbözete nem minősül az 1. § (3) bekezdésének 14. pontja szerinti vámhiánynak.

(3)

A vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése valósul meg akkor is, ha a fizetendő nem közösségi adók és díjak összegének megállapításához a vámáru-nyilatkozaton feltüntetendő adatok tekintetében a vámáru-nyilatkozat hiányos, illetve hibás, ide nem értve azt az esetet, amikor a vámáru-nyilatkozaton a termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó összege - a (2) bekezdésben foglalt okból - hibás, és a hibát a gazdálkodó önellenőrzés keretében korrigálta.

(4)	A vámigazgatási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

(5)

Ha az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványt vagy származási nyilatkozatot tartalmazó számlát a külföldi vámhatóság a rajta lévő adatok ellenőrzése céljából visszaküldi Magyarországra, illetve külföldi megkeresés nélkül a magyar vámhatóság az előzőekben nevesített okmányokat, valamint a „Beszállítói Nyilatkozat”-okat vizsgálat tárgyává teszi és az utólagos vizsgálat során az adatok valótlannak bizonyulnak, az exportőr vagy a beszállító az eladási ár, annak hiányában az áru értékének egy százalékát, de legalább százezer, legfeljebb

a)	vámhiány keletkezése esetén a (6)-(6a) bekezdésekben,

b)	ha vámhiány nem keletkezik, a (7) bekezdésben

meghatározott vámigazgatási bírságot köteles fizetni. Hosszú távú beszállítói nyilatkozat esetében a mindenkori maximálisan kiszabható bírságot kell megállapítani.

(6)	Ha a mulasztás vagy tevékenység következtében vámhiány keletkezik, vámigazgatási bírságként - a (6b)-(6c) és a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámhiány száz százalékát kell kiszabni.

(6a)	Amennyiben a (6) bekezdés szerint kiszámított bírság összege nem éri el az EK végrehajtási rendelet 868. cikkében meghatározott értékhatárt, a fizetendő vámigazgatási bírság összege 4000 forint.

(6b)	Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegését jövedéki termékre követik el, akkor a vámigazgatási bírság mértéke a vámhiány kétszáz százalékával megegyező összeg, de legalább 40 000 forint.

(6c)

Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegése esetén a vámhiány a 30 000 forintot nem haladja meg, az eljáró vámszerv gyorsított eljárás keretében a helyszínen vámigazgatási bírságot szabhat ki és szedhet be, amennyiben a nem közösségi áru birtokosa, szállítója a jogsértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról lemond. A gyorsított eljárás csak akkor alkalmazható, ha a kiszabott bírságot a helyszínen megfizetik. A (6)-(6a) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vámigazgatási bírság összege ebben az esetben a vámhiány hetvenöt százaléka, de legalább 4000 forint, a jövedéki termékre elkövetett jogsértés esetén legalább 25 000 forint.

(6d)	A gyorsított eljárás során, a magyar nyelvet nem beszélő, külföldi állampolgár esetén a tolmács alkalmazása mellőzhető, ha az érintett az állami adó-és vámhatóság vezetője által kiadott tájékoztatásban szereplő idegen nyelvű tájékoztató átvételét követően, írásban lemond a tolmács igénybevételéről.

(6e)	Amennyiben a vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése a (3) bekezdésben foglaltak szerint valósul meg, a (6b)-(6c) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

(7)

Amennyiben a mulasztás vagy tevékenység következtében vámhiány nem keletkezik, a vámigazgatási bírság szervezet esetében egymillió forintig, természetes személy esetében százezer forintig terjedhet. Ez esetben a bírság kiszabásánál a vámhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

(8)	A vámigazgatási bírságot nem lehet kiszabni a 61/B. § (7) és (8) bekezdésének alkalmazása esetén.

(10)

A vámigazgatási bírságot - a fizetésre kötelezett kérelmére - a külön jogszabályban meghatározott vámszerv elengedheti vagy mérsékelheti, ha

a)	a fizetésre kötelezettel szemben a vámigazgatási bírságot kiszabó döntés jogerőre emelkedésének napját megelőző három éven belül vámigazgatási bírság kiszabására nem került sor, és

b)	a vámigazgatási bírság megfizetése a fizetésre kötelezett és vele egy háztartásban élő és eltartásra szoruló közeli hozzátartozói megélhetését, illetve a kereskedelmi forgalommal kapcsolatban a szervezet tevékenységének folyamatosságát súlyosan veszélyeztetné,

az utólagos ellenőrzés alkalmazásában - az a)-b) pontban foglaltak figyelmen kívül hagyásával - az utólagos ellenőrzéssel összefüggésben hozott, vámigazgatási bírságot kiszabó döntés jogerőre emelkedésének napját megelőző három évben a fizetésre kötelezett nyilvántartott vámigazgatási bírságainak összege nem haladja meg az ezen időszakban kiszabott vámtartozás összegének három százalékát.

(11)	Nincs helye a bírság elengedésének, mérséklésének, ha a vámhiány a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze.

(11a)

A vámigazgatási bírság késedelmes megfizetése esetén az 57. § szerinti kamatot kell felszámítani.

KORREKCIÓS PÓTLÉK

61/B. §

(1)

Ha a nyilatkozattevő a vámkódex 78. cikk (1) bekezdése alapján, még a 7/C. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés kezdete előtt kérelmezi a vámáru-nyilatkozat módosítását vagy ismételt ellenőrzésre a 7/H. § (1) bekezdés b) pontja alapján kerül sor, korrekciós pótlékot fizet, feltéve hogy az utólagos könyvelésbe vétel, illetve a nem közösségi adók és díjak utólagos kiszabása nem a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze.

(2)	A korrekciós pótlékot az utólagosan könyvelésbe vett vámösszeg, illetve kiszabott nem közösségi adó és díj összege után a vámhatóság állapítja meg, és a vámáru-nyilatkozat módosításáról hozott határozatában közli az adóssal.

(3)	A korrekciós pótlék beszedése tekintetében a közölt vámösszegek beszedésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)

A korrekciós pótlék mértéke az utólagosan könyvelésbe vett vámösszeg, illetve kiszabott nem közösségi adó és díj összege után a vámtartozás keletkezésének alapjául szolgáló vámáru-nyilatkozat elfogadását követő naptól a vámáru-nyilatkozat módosítására irányuló kérelem benyújtásának napjáig - amennyiben azt a vámáru-nyilatkozat elfogadásától számított 90 napon belül nyújtják be - a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része naponta, de legalább háromezer forint, legfeljebb egymillió forint.

(5)

A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a vámáru-nyilatkozat módosítását a vámáru-nyilatkozat elfogadásától számított 90 napon túl kezdeményezik, a korrekciós pótlék mértékének megállapítása során a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamathoz hozzá kell adni 0,25 százalékpontot minden egyes a kilencvenedik napot követően megkezdett 30 napos időszak vonatkozásában. Az így megemelt kamatlábat a felszámítás teljes időszakára alkalmazni kell. Az e bekezdés alapján megállapított korrekciós pótlék összege legalább négyezer forint, legfeljebb kettőmillió forint.

(6)	A korrekciós pótlék mérséklése, elengedése során a 61/A. § (10) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(7)	Ha a módosítás az adós terhére nem keletkeztet fizetési kötelezettséget, akkor a vámhatóság nem állapíthat meg korrekciós pótlékot.

(8)	Az adós a korrekciós pótlék megfizetésével mentesül a vámigazgatási bírság alól.

(9)	Amennyiben a vámhatóság az adós terhére a (2) bekezdés szerinti korrekciós pótlékot állapítja meg, a vámáru-nyilatkozat módosításának eredményeként keletkezett vám- és nem közösségi adó-és díjfizetési kötelezettség nem minősül az 1. § (3) bekezdésének 14. pontja szerinti vámhiánynak.

(10)	A korrekciós pótlék késedelmes megfizetése esetén az 57. § szerinti kamatot kell felszámítani.

LEFOGLALÁS, ELKOBZÁS

61/C. §

(1)	Ha a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában említett kötelezettségszegést jövedéki termékre követték el, a vámhatóság ezen árukat, illetve az azok felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt lefoglalja.

(2)

A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető, ha a jövedéki termék mennyisége nem haladja meg a jövedéki törvény 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget, és az eszközön a vámjogszabályok megsértését lehetővé tevő átalakítást nem végeztek, továbbá a jogsértő személy első ízben követte el jövedéki termékre a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértést.

(3)	A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalását a vámhatóság mellőzi, ha a vámigazgatási bírság kiszabására, beszedésére és a jövedéki termék elkobzására a helyszínen, a felderítéssel egyidejűleg kerül sor.

(4)

Amennyiben a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségszegést nem jövedéki termékre követték el, a vámhatóság a közölt vámok és nem közösségi adók, díjak, valamint a kiszabott vámigazgatási bírság összegének megfizetéséig biztosítékként - a nélkülözhetetlen dolgok, a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - lefoglalhatja azt az árut, amelyre a kötelezettségszegést elkövették, valamint az annak felhasználására, tárolására, szállítására használt eszközt, különösen akkor:

a)	ha valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, vagy

b)	az ügyfélnek vám, nem közösségi adó- és díj- vagy vámigazgatási bírság tartozása van, vagy

c)	a lefoglalással, tárolással, szállítással, értékesítéssel várhatóan felmerülő költségek nem jelentenek aránytalan terhet a tartozáshoz vagy az áru, eszköz értékéhez képest.

(5)

A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik. A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél - jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A 61/A. § (6b)-(6c) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban foganatosított lefoglalás ellen kifogásnak nincs helye. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhatóságnál, amely azt köteles a vámhatóság másodfokú szervéhez a beérkezéstől számított három napon belül felterjeszteni. A kifogást a vámhatóság másodfokú szerve a felterjesztéstől számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(6)

A lefoglalást - a (13) bekezdésre figyelemmel - végzéssel meg kell szüntetni, amennyiben:

a)	a vámigazgatási ügyben közölt vámok és nem közösségi adók, díjak összegét, továbbá a jogerősen kiszabott vámigazgatási bírságot megfizették,

a lefoglalt, szállításra használt eszköz nem az elkövető tulajdona, és a tulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy az eszközt vámjogszabályok megsértése céljából használják fel, és ezt követően a tényállás a lefoglalás fenntartása nélkül is tisztázható,

c)	a vámjogszabályok megsértésével összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste.

(7)

A lefoglalt áru és eszköz - a (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben foglaltak kivételével - annak adható vissza, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja vagy annak, akitől azt (azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A visszaadás feltétele - a (6) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével - az, hogy az e törvény végrehajtási rendelete alapján megállapított raktárdíjat megfizetik. A (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lefoglalt dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak kell átadni.

(8)	A (7) bekezdésben említett személyek részére visszaadni rendelt nem közösségi áru, és eszköz vámjogi sorsát a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 30 napon belül rendezni kell.

(9)

Ha a (7) bekezdésben meghatározott személy

a)	a (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát a vámhatóság felhívására sem teljesíti, vagy

a (6) bekezdés a)-b) pontja szerint kiadni rendelt nem közösségi árut és eszközt a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 30 napon belül nem veszi át, úgy azt a vámhatóság értékesíti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett áru és eszköz helyébe lép és elsődlegesen a vámok és nem közösségi adók és díjak kiegyenlítésére szolgál. Az értékesítés meghiúsulása esetén a vámhatóság a kiadni rendelt nem közösségi árut és eszközt megsemmisíti.

(10)	A lefoglalt áru és eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével, kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha őt jogerősen vámigazgatási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.

(11)

Ha az ügyfél a közölt vámokat és a nem közösségi adókat, díjakat vagy a vámigazgatási bírságot nem fizette meg, a biztosítékként lefoglalt nem közösségi árut, valamint annak felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt - az 57/A. §-ban foglaltak sérelme nélkül - el kell kobozni és a dolgot értékesíteni kell.

(12)	Az (1) bekezdésben említett lefoglalt jövedéki terméket el kell kobozni, ha jogerősen vámigazgatási bírság kerül kiszabásra.

(13)

Az (1) és (3) bekezdés szerint lefoglalt, felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt el kell kobozni, ha azon a 61/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegését lehetővé tevő átalakítást végeztek. Az ilyen eszközt - az 57/A. §-ban foglaltak sérelme nélkül - értékesíteni kell.

(14)	Az elkobzott közúti, vízi és légi járművek értékesítés helyett a NAV szervei részére, feladatuk ellátáshoz történő használatra - az állami adó- és vámhatóság vezetőjének jóváhagyásával - átadhatók.

IV. FEJEZET
VÁMJOGI VÁMKEDVEZMÉNYEK, VÁMMENTESSÉGEK

62. §

(1)	A nem tarifális behozatali és kiviteli vámmentességeket a közösségi vámjog és a Magyarországon érvényes nemzetközi szerződések, valamint e törvény határozza meg.

(2)	E törvény 63-64. §-ai értelemszerűen vonatkoznak a kiviteli vámköteles áruk exportjára. Ezekben az esetekben elegendő a szóbeli bejelentés.

A vámmentesség megállapítása

63. §

Ha az árukat az EK végrehajtási rendelet 233. Cikke szerinti jognyilatkozattal jelentik be, ez egyidejűleg a vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Amennyiben a vámhatóság az árunyilatkozat adásának tekintendő magatartást elfogadja, a megállapítást a nyilatkozat elfogadásának kell tekinteni.

64. §

Amennyiben a közösségi vámjog a nem tarifális vámmentességek alkalmazása vonatkozásában különleges felhatalmazást vagy engedélyt ír elő, az engedélyt vagy a felhatalmazást a meghatározott feltételeket teljesítő személy részére lehet megadni.

Vámmentességek

66. §

(1)	A vámmentességi rendelet 107. Cikke alapján a magán- és kereskedelmi gépjárművek és motorkerékpárok szabványos tartályaiban vámmentesen vámkezelt üzemanyag Magyarország területén a vám és nem közösségi adók és díjak megfizetése nélkül nem idegeníthető el.

(2)

A vámmentességi rendelet 41. Cikkének alkalmazásában „a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendő hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésről szóló 2007/74/EK tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban kiadott nemzeti jogszabály” alatt az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvényt kell érteni.

V. FEJEZET
VÁMÜGYNÖKSÉGEK

67. §

(1)

A vámhatóság a vámügynöki engedélyt akkor adja ki, ha a kérelmező megfelel az alábbi feltételeknek:

a)	magyar adószámmal rendelkező személy,

b)	a létesítendő vámügynökség vezetője vagy - több tevékenység folytatása esetén - a vámkérdésekkel foglalkozó szakág vezetője vámszakértői engedéllyel vagy vámügyintézői képesítéssel, a szakalkalmazottak pedig legalább vámkezelői képesítéssel rendelkeznek,

c)	határátkelőhelyre kért tevékenységi engedély esetében a vámügynökség elhelyezése és tevékenysége a határforgalom lebonyolítását nem zavarja,

d)	a létesítendő vámügynökség vezetője vagy - több tevékenység folytatása esetén - a vámkérdésekkel foglalkozó szakág felelős vezetője legalább háromévi vámszakmai gyakorlattal rendelkezik,

e)	megbízható vámadós, valamint

f)	Magyarországon a cégbíróság bejegyezte vagy egyéni vállalkozói tevékenységét az egyéni vállalkozóról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentette.

(2)	A vámhatóság az engedélyt három naptári évre adja meg, és az e törvényben előírt feltételek fennállása esetén kérelemre meghosszabbítja.

68. §

(1)

Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a)	az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, vagy

b)	az engedélyes a vámjogszabályban előírt kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi.

(2)	Az engedélyes, akitől a vámhatóság súlyos vagy ismételt kötelezettségszegés miatt vonta vissza az engedélyt, az engedély visszavonásától számított hat hónapon belül újabb engedélyt nem kaphat.

(3)

A vámügynöki tevékenység szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül különösen, ha

a)	tevékenysége illetve mulasztása eredményeként tartozás keletkezik,

b)	a tevékenysége gyakorlásához szükséges nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti,

c)	a vámügynök az általa lebonyolított vámkezelések, vámeljárások okmányait, adatait az előírt határidőig nem őrzi meg.

(4)	A működési engedély visszavonása esetén a vámügynök vámközvetítésre vonatkozó új megbízást nem fogadhat el, a folyamatban levő vámkezeléseit és ezekkel összefüggő ügyeit pedig a szükséges időn, de legfeljebb harminc napon belül köteles véglegesen rendezni.

VI. FEJEZET
NEMZETKÖZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

69. §

(1)

Az egyes tagállamok, továbbá a tagállamok és a Bizottság közötti hivatalos segítségre a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és a mezőgazdasági szabályozás helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 515/97/EK rendelet alkalmazásának

a)	a behozatali és kiviteli vámok beszedésére,

b)	az áruk kivitelekor beszedett vámok és más jogcímen beszedett összegek visszatérítésére vagy megtérítésére, valamint

c)	az áruforgalom tilalmára és korlátozásaira irányuló segítségnyújtás esetében van helye.

(2)	Amennyiben a segítségnyújtáshoz szükséges intézkedésekre nem a vámjog szabályait kell alkalmazni, a behozatali és kiviteli vámok és adók beszedésére vonatkozó eljárások előírásai az irányadók.

(3)

A vámhatóság és az EU tagállamai illetékes hatóságainak együttműködésére a hatósági jogkörükbe tartozó feladatok ellátása során az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrejött, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló egyezmény rendelkezései az irányadók.

(4)	A vámhatóságok közigazgatási segítségnyújtása nem terjedhet ki a bűnügyi jogsegélynyújtásra.

70. §

(1)	A vámhatóság jogosult harmadik államok vámhatósága részére hivatalos segítséget nyújtani és a hatáskörébe utalt feladatok végrehajtásához segítséget kérni a vámjogi és az agrárpiaci szabályozás kérdéseiben.

(2)	A vámhatóságok közigazgatási segítségnyújtása nem terjedhet ki a bűnügyi jogsegélynyújtásra.

(3)	Harmadik államok vámhatóságától csak akkor lehet segítséget kérni, ha a Közösségben megengedett intézkedések a tényállás tisztázásához nem elegendőek.

(4)	Amennyiben a harmadik államok vámhatóságától olyan tartalmú segítség kérése szükséges, amelyet a megkereső hatóság a maga részéről hasonló esetben teljesíteni nem tudna, a megkeresésben erre a körülményre utalni kell.

(5)	Segítségnyújtás igénybevétele esetén a másik állam hatósága által támasztott feltételeket be kell tartani.

(7)	A harmadik államokkal kötött, a kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló nemzetközi szerződésekben foglaltak nem korlátozhatják a közösségi tagságból eredő jogokat és kötelezettségeket.

(8)

Külön megkeresés nélkül tájékoztatás adható harmadik államok vámhatóságának az alábbi esetekben:

a)	a vámjogszabályok megsértése elkövetésének új vagy különösen veszélyes módszereiről,

b)	a szállítóeszközökben, tartályokban elrejtett árukról,

c)	a vámeljárásban alkalmazott iratok, bélyegzők, azonossági jelek hamisításáról és utánzásáról,

d)	olyan esetekről, amelyek gazdasági, humanitárius, szociális vagy politikai jelentőségükre való tekintettel az állam érdekeit veszélyeztetik, így különösen a kábítószerekkel, a fegyverekkel, a lőszerekkel, a robbanószerekkel, a védett kulturális javakkal kapcsolatos jogszabálysértésekről.

71. §

A behozatali vagy kiviteli vámok, nem közösségi adók és díjak, vámjogi szankció, vámhatósági eljárás költségei beszedésére és végrehajtására vonatkozó eljárásra csak

a)	nemzetközi megállapodás alapján, vagy

b)	az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, külön jogszabályban meghatározottak szerint

kerülhet sor.

VII. FEJEZET
SZEMLEDÍJ ÉS EGYÉB DÍJAK

72. §

(1)

A kérelemre vagy hivatalból indult eljárásban felmerült szakértői és más vizsgálati díjat, továbbá a fuvarozási, kiszállási és más díjat (a továbbiakban: díj) - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a vámmal együtt, vagy a vámhatóság eljárása során kell kiszabni és beszedni. A díjat a készpénzben történő befizetésnél felmerülő, valamint a laboratóriumi vizsgálati díj kivételével a vámhatóság külön szabja ki. A díj beszedése az eljáró vámhatóság feladata. A díjat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a határozat közlésétől számított 10 napon belül kell megfizetni, melynek tényét a díjat kiszabó vámhatóságnál igazolni kell legkésőbb a fizetési határidőt követő munkanapig.

(2)

Az eljárást végző vámhatóság annak, aki átlagosan havonta legalább tíz alkalommal kér díj megfizetésével járó eljárást, külön határozattal engedélyezheti, hogy a díjat hónaponként összesítve fizesse meg. Ebben az esetben a vámhatóság a tárgyhónapban végzett eljárásai után fizetendő díjról szóló határozatát a tárgyhónapot követő öt napon belül közli a fizetésre kötelezettel. A vámhatóság visszavonhatja a havi fizetésre vonatkozó engedélyét, ha az engedélyes a fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.

73. §

(1)	A felmerült szakértői és más vizsgálati díjat - ha nemzetközi szerződés vagy a közösségi vámjog másként nem rendelkezik - a kérelmezőnek kell megfizetnie. A vámhatóság által üzemeltetett vámraktárban raktározott áruk raktározásáért raktározási díjat kell fizetni.

(2)	Az e törvény 1. §-ának (3) bekezdése 10. pontjának a) alpontjában meghatározott, a II. típusú vámudvaron és a b) alpontjában meghatározott helyeken és/vagy hivatalos idején kívül az ügyfél kérelmére végzett vámigazgatási eljárás esetén szemledíjat kell fizetni.

(3)	A díjak késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától e törvény 57. §-ban meghatározott mértékű késedelmi kamatot kell fizetni.

(4)	A díjak meg nem fizetése esetén az e törvény 56. §-ában foglaltak szerint jár el a vámhatóság.

(5)	A díjakra vonatkozó részletes szabályokat - ideértve azok mértékét is - e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
HATÁLYBALÉPÉS

74. §

(1)	E törvény - a (2)-(5) bekezdés kivételével - a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2)	E törvény 77. §-a és a 79. §-ának (1) és (2) bekezdése a kihirdetés napját követő 8. napon lép hatályba.

(3)	E törvény 75. §-a (1) bekezdésének l) pontja és a 79. §-ának (3) bekezdése 2004. január 1-jén lép hatályba.

(4)	E törvény 17. §-ának (1)-(8) bekezdése és a 78. §-a 2004. február 1-jén lép hatályba.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

75. §

A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés (a továbbiakban: Csatlakozási Szerződés) IV. Melléklete 5. Vámunió pontjának sérelme nélkül - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni:

az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőző időszakra vonatkozóan végzett ellenőrzéseknél - ideértve az utólagos ellenőrzéseket is - a jelen törvénnyel hatályon kívül helyezett vámjogszabályok rendelkezései alkalmazandók a vámterhet, kamatot, késedelmi pótlékot, bírságot és az elévülést illetően. A vámteher, kamat, késedelmi pótlék és bírság érvényesítéséből, továbbá az elévült követelések megszűnéséből származó bevétel a Magyar Köztársaság központi költségvetésének bevétele. Az elévülés tekintetében a következő rendelkezéseket is alkalmazni kell:

(1)

A 2003. évi uniós csatlakozási szerződés (a továbbiakban: Csatlakozási Szerződés) IV. Melléklete 5. Vámunió pontjának sérelme nélkül - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)	a csatlakozás időpontja előtt kiadott kötelező felvilágosítások a csatlakozás időpontjában hatályukat vesztik. A csatlakozást követően a vámhatóság az EK végrehajtási rendelet 11. Cikkében foglaltak alapján, a korábbi vizsgálatok eredményét figyelembe véve ad ki kötelező felvilágosításokat;

az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőző időszakra vonatkozóan végzett ellenőrzéseknél - ideértve az utólagos ellenőrzéseket is - a jelen törvénnyel hatályon kívül helyezett vámjogszabályok rendelkezései alkalmazandók a vámterhet, kamatot, késedelmi pótlékot, bírságot és az elévülést illetően. A vámteher, kamat, késedelmi pótlék és bírság érvényesítéséből, továbbá az elévült követelések megszűnéséből származó bevétel központi költségvetés bevétele. Az elévülés tekintetében a következő rendelkezéseket is alkalmazni kell:

ba)

az ügyfél által az adott vámtartozásra a megállapítottnál nagyobb összegben történő befizetéséből (túlfizetés) a vámhatóság általi elszámolási kötelezettség teljesítése után fennmaradó összeg visszaigényléséhez való jog az ügyfélnek a visszajáró túlfizetés összegéről szóló hitelt érdemlő tájékoztatásától számított öt év elteltével évül el. A vámhatóság az elévült túlfizetés összegét az ügyfélnek az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontját megelőzően keletkezett, az általa nyilvántartott más vámtartozására hivatalból számolja el, vagy vámtartozás hiányában a túlfizetést törli. A felszámolási eljárás jogerős megindításának napját megelőző napon fennálló elévült túlfizetés összegét a vámhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, ügyfelet terhelő vámtartozásra, vámtartozás hiányában az elévült túlfizetést hivatalból törli. Ez a rendelkezés irányadó a jogutód nélkül megszűnt ügyfél tekintetében is. Az olyan befizetésekre, amelyek esetén a befizetési bizonylatból nem állapítható meg a befizetés rendeltetése (tartozatlan befizetések) a túlfizetésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni;

bb)

a felszabadított vámbiztosíték visszakövetelésére vonatkozó jog az ügyfélnek a visszajáró vámbiztosíték összegéről szóló, hitelt érdemlő tájékoztatásától számított öt év elteltével évül el. A vámhatóság az elévült vámbiztosíték összegét az ügyfélnek az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontját megelőzően keletkezett, az általa nyilvántartott más vámtartozására hivatalból számolja el, vagy vámtartozás hiányában azt törli. A felszámolási eljárás jogerős megindításának napját megelőző napon fennálló, elévült vámbiztosítékot a vámhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott vámtartozásra, tartozás hiányában a felszabadított, elévült vámbiztosítékot hivatalból törli. Ez a rendelkezés irányadó a jogutód nélkül megszűnt ügyfél tekintetében is;

bc)

az olyan befizetés esetén, ahol a befizető és a befizetés jogcíme is ismeretlen (beazonosítatlan befizetés) a vámhatóság a beazonosítás érdekében a szükséges intézkedést megteszi, a beazonosítatlan befizetések rendelkezésre álló adatait hirdetményi úton, az internetes honlapján való közzététellel közli. A beazonosítatlan befizetés visszaigénylésének joga a hirdetmény közzétételének napjától számított öt év elteltével évül el, az elévült beazonosítatlan befizetést a vámhatóság hivatalból törli;

c)	az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőzően kiadott kezességvállalási tevékenységi engedéllyel vállalt kötelezettségvállalás a csatlakozást megelőzően hatályos jogszabályban meghatározott elévülési időig érvényesíthető. Az így keletkezett vámtartozást Magyarország javára kell végrehajtani;

d)	az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontja előtt használt halasztott vámfizetési engedélyek esetében, amennyiben a fizetés határideje a csatlakozás időpontját követően jár le, a keletkezett vámtartozást Magyarország javára - a csatlakozás előtt hatályos jogszabályok alapján - kell megfizetni;

e)	a vámhatóság által az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontját megelőzően engedélyezett fizetési halasztást, illetve részletfizetést a csatlakozás időpontja előtt hatályos jogszabály alapján Magyarország javára kell teljesíteni;

f)	ha a Csatlakozási Szerződés alapján az áru vám és vámintézkedések alól mentesül, a nem közösségi adókat és díjakat a külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell megfizetni. A mentesítésről a vámhatóság az állami adóhatóságot haladéktalanul értesíti;

g)	ha a nem közösségi adók és díjak vonatkozásában, a csatlakozás előtti időpontban keletkezik az áru után fizetési kötelezettség, akkor azt a csatlakozás időpontja előtt hatályban lévő jogszabályok szerint kell megfizetni;

h)	ha a Csatlakozási Szerződés hatálya alá nem tartozó áruk a csatlakozás időpontjában vámeljárás alatt állnak és az eljárás lezárását követően velük kapcsolatban nem közösségi adó és díjfizetési kötelezettség keletkezik, azt a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell teljesíteni;

j)	az i) pontban meghatározott vámbevételek elszámolására és kezelésére az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontja előtt hatályos jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni a záró rendelkezésekben foglaltak figyelembevételével. A keletkező bevételeket Magyarország javára kell érvényesíteni;

k)	az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontja előtt kiadott, a vámmentes vámkezelésekre vonatkozó általános engedélyek a csatlakozás időpontjában hatályukat vesztik;

2004. január 1-je előtt a vámszabad területre bevitt és vámmentesen vámkezelt termelőeszközökre, felszerelési és berendezési tárgyakra az új eszközök behozatalával egyidejűleg az elidegenítési korlátozást törölni kell, ha azok elidegenítésére a korábban vámkezelt termelőeszköz, felszerelési és berendezési tárgy technológiai cseréje miatt kerül sor;

m)	törli a vámhatóság - ide nem értve az l) pontban foglaltakat - - az elidegenítési korlátozást az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt elidegenítési korlátozással vámkezelt árukra, ha azokra vonatkozólag a Csatlakozási Szerződés szerinti származást igazolják.

(2)

A csatlakozás időpontjában azok az áruk, amelyek átmeneti megőrzésben vagy vámszabad területen találhatók, árutovábbítási, aktív feldolgozási, vámraktározási, vámfelügyelet melletti feldolgozás, ideiglenes behozatal vagy passzív feldolgozási eljárás, illetve kiviteli ellenőrzést követően szállítás alatt állnak, a szabad forgalomba bocsátásukkor mentesülnek a vámok és egyéb vámintézkedések alól, ha az áru közösségi helyzetét e törvény mellékletében felsorolt okmány valamelyikével igazolják. A vámok és egyéb vámintézkedések nélkül történő szabadforgalomba bocsátást EV és a közösségi státust igazoló okmányok benyújtásával kell kérni az áru felügyeletét ellátó vámhivataltól.

76. §

A Csatlakozási Szerződés X. Mellékletének 9. pontjában foglaltak alapján Magyarország részére biztosított kedvezményes vámkontingens igénybevételéhez engedély szükséges. A kedvezmény igénybevételére jogosító engedélyt a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv adja ki.

77. §

(1)

A Csatlakozási Szerződésben említett (aktív és passzív feldolgozási vámeljárás, vámfelügyelet melletti feldolgozás, továbbá az elfogadott exportőri, amennyiben a harmadik ország által az Unióval a csatlakozás időpontját megelőzően kötött megállapodás is tartalmaz ilyen rendelkezést, és az engedélyes a közösségi származási szabályokat alkalmazza) engedélyek kivételével az adópolitikáért felelős miniszter és a vámhatóság által kiadott engedélyek a csatlakozás napján hatályukat vesztik. Az engedélyhez nyújtott vámbiztosítékkal az engedélyesnek harminc napon belül el kell számolnia. Az elszámolásra, a vámbiztosíték felszabadítására a vámbiztosíték nyújtásakor hatályban lévő szabályokat kell alkalmazni.

(2)

Annak a kérelmezőnek, aki a csatlakozás napján hatályos rendelkezéseknek megfelelő engedélykérelmet 2004. március 1-jétől legkésőbb 2004. április 1. napjáig benyújtja a vámhatósághoz, a vámhatóság a csatlakozás napjától hatályos vámjogszabályok alapján - legkésőbb 2004. április 30-ig - adja ki az engedélyt.

78. §

(1)	Az az ügyfél, aki a csatlakozást követően is a vámhatóság ügyfele kíván maradni, 2004. február 1-jétől kérheti a VPID szám kiadását a vámhatóságtól.

(2)	A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 2. számú mellékletében jogosultként meghatározott személyek az ott biztosított kedvezményeiket 2004. május 1. napjáig vehetik igénybe.

78/A. §

(1)

E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 48. § (4) bekezdését, 59. § (2) és (4)-(5) bekezdését és 33/A. § (6) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az az ügyfél számára kedvezőbb.

(2)

E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 7/N. § (6) bekezdését, 54/A. §-át, 55. § (2)-(2a) bekezdéseit, 56. §-át, 56/A. §-át, 60/A. §-át, 60/B. §-át, 61/A. § (6)-(6a), (8) és (11a) bekezdéseit, 61/B. §-át a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(3)

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 2/A. §-át, 7-7/X. §-át, 61/A. § (10) bekezdését és a 61/B. § (1) bekezdését a hatálybalépést követően induló utólagos ellenőrzések során és az ezeket követő hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

(4)

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 1/A. § (2)-(4) bekezdését, 5. § (3) bekezdését, 16. § (6) bekezdését, 48. § (2) és (3) bekezdését, 56/A. § (8) bekezdését, 61/A. § (7) bekezdését és 61/B. § (4) és (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az ügyfél számára kedvezőbb.

(5)

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 61/A. § (1) bekezdését, (6)-(6a) bekezdését, (6b)-(6e) bekezdését, a (7) bekezdését és a 61/C. §-át a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

78/B. §

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság első alkalommal az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvény hatálybalépését követő 31. napon igényelhet adatot a 16. § (6a) bekezdése szerint a vámhatóságtól.

78/C. §

(1)

A közösségi vámjog, illetve e törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések (vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat) esetén az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő elszámolás - ideértve a megállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettséget - a 2015. december 31. napján hatályos szabályok szerint teljesítendő.

(2)	A 2015. december 31-éig hatályos 51. § (5) bekezdést a 2015. évre vonatkozó értesítésre alkalmazni kell.

(3)	A Módtv.-vel megállapított 56/A. § (1) és (2) bekezdését a hatálybalépését követően megállapított fizetési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.

(4)	A Módtv.-vel megállapított 57/A. §-a először azokban az esetekben alkalmazandó, amelyeknél a fizetési kötelezettség esedékessége 2016. január 1. vagy ezt követő időpontra esik.

Módosuló jogszabályok

79. §

(4)	Ahol jogszabály Vámtv.-t említ, az alatt értelemszerűen a közösségi vámjogot, illetve e törvényt vagy e törvény végrehajtási rendeletét kell érteni.

Felhatalmazások

81/A. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a vámutak megnyitásáról, illetve megszüntetéséről rendeletben döntsön.

82. §

(1)

Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:

b)	a származásra, beleértve a magyar származás meghatározására vonatkozó részletes szabályokat,

c)	az árunyilatkozat nem formanyomtatványon történő kitöltésének és benyújtásának feltételeit,

d)	a Vámjegy mintáját,

e)	az SZMGSZ fuvarlevéllel történő árutovábbítás szabályait,

f)	a vámraktározásra vonatkozó részletes szabályokat,

g)	a készpénzletét egyedi azonosításának, továbbá a kezességvállalás részletes szabályait,

h)	a vámhatóság hatáskörébe tartozó közvetlen közösségi bevételi számla nyilvántartás vezetésének részletes szabályait,

i)	a hitelkamat felszámításának részletes szabályait,

j)	a szemledíjra és egyéb díjakra vonatkozó részletes - ideértve annak mértékét is, de kivéve az állami adó- és vámhatóságnál végzett laboratóriumi vizsgálatok díjának mértékét - szabályokat,

k)	az egyszerűsített eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat,

l)	az adatfeldolgozási technika alkalmazásához szükséges feltételeket,

m)	az integrált postaforgalomra vonatkozó részletes vámszabályokat,

n)	a fizetési halasztás, részletfizetés iránti kérelmek intézése rendjének módját és technikai feltételeit,

o)	a vámáru-nyilatkozat ellenőrzés nélküli elfogadásának feltételeit.

p)	az engedélyezett gazdálkodó státuszra vonatkozó részletes szabályokat,

q)	a vámigazgatási bírságra, a lefoglalásra, az elkobzásra, illetve a megsemmisítésre vonatkozó részletes szabályokat,

r)	a korrekciós pótlékra vonatkozó részletes eljárási szabályokat.