Hatályos állapot
Közlönyállapot
1992.06.02. - 1992.06.30.
1992.07.01. - 1992.11.16.
1992.11.17. - 1993.03.19.
1993.03.20. - 1993.12.18.
1993.12.19. - 1994.12.31.
1995.01.01. - 1995.04.14.
1995.04.15. - 1995.06.29.
1995.06.30. - 1995.08.31.
1995.09.01. - 1995.12.22.
1995.12.23. - 1995.12.31.
1996.01.01. - 1996.04.26.
1996.04.27. - 1996.07.12.
1996.07.13. - 1996.11.04.
1996.11.05. - 1996.12.31.
1997.01.01. - 1997.01.31.
1997.02.01. - 1997.06.29.
1997.06.30. - 1997.06.30.
1997.07.01. - 1997.08.31.
1997.09.01. - 1997.09.30.
1997.10.01. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.01.31.
1998.02.01. - 1998.03.20.
1998.03.21. - 1998.06.30.
1998.07.01. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.02.27.
1999.02.28. - 1999.03.31.
1999.04.01. - 1999.06.20.
1999.06.21. - 1999.06.25.
1999.06.26. - 1999.08.16.
1999.08.17. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.02.29.
2000.03.01. - 2000.05.24.
2000.05.25. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.06.30.
2001.07.01. - 2001.08.30.
2001.08.31. - 2001.08.31.
2001.09.01. - 2001.10.29.
2001.10.30. - 2001.12.23.
2001.12.24. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.08.31.
2002.09.01. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.04.15.
2003.04.16. - 2003.06.30.
2003.07.01. - 2003.12.01.
2003.12.02. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.01.26.
2004.01.27. - 2004.01.31.
2004.02.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.03.19.
2005.03.20. - 2005.06.11.
2005.06.12. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.02.28.
2006.03.01. - 2006.03.31.
2006.04.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.03.31.
2007.04.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.08.31.
2007.09.01. - 2007.12.06.
2007.12.07. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.06.30.
2008.07.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.05.31.
2009.06.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.11.10.
2009.11.11. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.01.31.
2010.02.01. - 2010.03.30.
2010.03.31. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.08.31.
2010.09.01. - 2010.11.26.
2010.11.27. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.04.01.
2011.04.02. - 2011.05.30.
2011.05.31. - 2011.05.31.
2011.06.01. - 2011.07.26.
2011.07.27. - 2011.07.31.
2011.08.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.02.28.
2012.02.29. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.07.05.
2012.07.06. - 2012.07.06.
2012.07.07. - 2012.12.29.
2012.12.30. - 2012.12.30.
2012.12.31. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.01.01.
2013.01.02. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.05.
2013.07.06. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2014.07.15.
2014.07.16. - 2014.07.23.
2014.07.24. - 2014.12.11.
2014.12.12. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.04.14.
2015.04.15. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.07.20.
2015.07.21. - 2015.08.31.
2015.09.01. - 2015.12.11.
2015.12.12. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.05.05.
2016.05.06. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.12.31.
2017.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1992. évi XXXIII. törvény

a közalkalmazottak jogállásáról

I. RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §   E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél (a továbbiakban: munkáltató) foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.
1. §
(1) E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél (a továbbiakban: munkáltató) foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.
(1) E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.
(2) A 25/A. § hatálya kiterjed azon munkáltatókra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra is, amelyek esetében a munkaviszony létesítésére a 25/A. § (1) és (3) bekezdése alapján kerül sor.
(2) A 25/A-25/B. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a munkáltatóra és a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.
(2) A 25/A-25/C. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a munkáltatóra és a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat által közhasznú munkavégzés (1991. évi IV. törvény 16. §-a) vagy közmunkaprogram keretében foglalkoztatottakra.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat által közhasznú munkavégzés (1991. évi IV. törvény 16. §-a) vagy közmunkaprogram keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat által közhasznú munkavégzés, közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra.
(3) A 25/A-25/B. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és a köztisztviselőre, illetve a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a közszolgálati jogviszony, illetve a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.
(3) A 25/A-25/C. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és a köztisztviselőre, illetve a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a közszolgálati jogviszony, illetve a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.
(3) A 25/C. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és kormánytisztviselőre, köztisztviselőre, kormányzati és közszolgálati ügykezelőre, valamint a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a kormányzati szolgálati jogviszony, a közszolgálati jogviszony vagy a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.
(3) A 25/C. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és kormánytisztviselőre, állami tisztviselőre, köztisztviselőre, kormányzati és közszolgálati ügykezelőre, állami ügykezelőre, valamint a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a kormányzati szolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a közszolgálati jogviszony vagy a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közhasznú munkavégzés, közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közhasznú munkavégzés, közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra.
(5) A 26. § (4) bekezdése, a 30/A. §, a 30/D. §, a 44/A. §, az 53/A. § és 54/A. § - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a munkáltató fenntartójára is.
(5) A 20/A. § (4) bekezdés a) pontja, a 26. § (4) bekezdése, a 30/A. §, a 30/D. §, a 30/E. §, a 44/A. §, az 53. § (1) bekezdés, az 53/A. § és 54/A. § - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a munkáltató fenntartójára is.
(5) A 20/A. § (4) bekezdés a) pontja, a 26. § (4) bekezdése, a 30/A. §, a 30/D. §, a 30/E. §, a 44/A. §, az 53. § (1) bekezdés, az 53/A-53/B. § - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a munkáltató fenntartójára is.
(5) A 20/A. § (4) bekezdés a) pontja, a 26. § (4) bekezdése, a 30/A. §, a 30/D. §, a 30/E. §, a 44/A. § - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a munkáltató fenntartójára is.
(6) E törvény alkalmazásában fenntartó a munkáltató alapító szerve vagy az a szerv, amelyre e jogot átruházták, illetve a jogszabály által kijelölt szerv vagy személy. A munkáltató fenntartójának kell tekinteni az önkormányzati társulást és azt az önkormányzatot is, amely megállapodás alapján gyakorolja a fenntartói jogokat.

A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok

2. §
(1) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi.
(2) A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes. Az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik semmis.
(2a) Törvény - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - e törvény rendelkezéseitől eltérhet.
(3) A közalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A közalkalmazotti jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Amennyiben e törvény közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt említ, ezen az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell érteni.
3. §   A Munka Törvénykönyve Bevezető rendelkezései közül (Első rész) a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a 3. § (4) bekezdése és 13. §-a nem alkalmazható.
3. §   A Munka Törvénykönyve bevezető rendelkezései közül (Első rész) a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a 3. § (4) bekezdése és 13. §-a nem alkalmazható; a 3. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti.
3. §   A Munka Törvénykönyve bevezető rendelkezései közül (Első rész) a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a 3. § (6) bekezdése és a 13. § nem alkalmazható; a 3. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti.
3. §
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. Általános rendelkezései (Első Rész) közül a 13. § nem alkalmazható, a 10. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. Általános rendelkezései (Első Rész) közül
a) a 12. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkaerő-piaci viszonyokat nem kell figyelembe venni, valamint a 13. § nem alkalmazható,
b) a 10. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott neve és beosztása - a nemzetbiztonsági szolgálatok által foglalkoztatott közalkalmazottakat kivéve - közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti.
(2) Az Mt. 198-211. §-a, 213. §-a és 228. §-a a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható.
(2) Az Mt. 198-207. §, 213. §-a és 228. §-a a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható. Az Mt. 208-211. §-a csak a 22/B. § szerinti magasabb vezetőre alkalmazható.
(3) Munkaerő-kölcsönzés vagy iskolaszövetkezeti tagság keretében közalkalmazott a munkáltató alaptevékenysége körében nem foglalkoztatható, kivéve, ha az alaptevékenység szerinti feladat más módon nem lenne ellátható.
(3) Munkaerő-kölcsönzés vagy iskolaszövetkezeti tagság keretében munkavállaló a munkáltató alaptevékenysége körében nem foglalkoztatható, kivéve, ha az alaptevékenység szerinti feladat ellátása más módon nem biztosítható. E bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosítható más módon az alaptevékenység szerinti feladat ellátása, ha a munkakör haladéktalan betöltése a tevékenység folyamatos ellátásának biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és az ehhez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók.

II. RÉSZ
A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK

Az országos, ágazati és területi érdekegyeztetés

4. §
(1) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő
a) országos jelentőségű kérdésekben a Kormány az országos önkormányzati érdekszövetségek bevonásával a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában az érintett országos szakszervezetekkel,
b) ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az önkormányzati érdekszövetségek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel,
c) területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel egyeztet.
(1) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő
a) országos jelentőségű kérdésekben a Kormány az országos önkormányzati érdekszövetségek bevonásával a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában az érintett országos szakszervezetekkel,
b) ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az önkormányzati érdekszövetségek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel az ágazati sajátosságoknak megfelelően ágazati (alágazati) érdekegyeztető tanácsban,
c) területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel önkormányzati érdekegyeztető tanácsban
egyeztet.
(1) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő
a) ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel, az ágazati sajátosságoknak megfelelően ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban,
b) területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel önkormányzati érdekegyeztető fórumban egyeztet.
(1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma.
(1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a honvédek jogállásáról szóló törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma.
(1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a honvédek jogállásáról szóló törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma.
(1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény és a honvédek jogállásáról szóló törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma.
(1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény és a honvédek jogállásáról szóló törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma.
(2) A Kormány az önkormányzati érdekszövetségek bevonásával az érintett szakszervezetekkel véleményezteti
a) a napi munkaidő leghosszabb mértékére, valamint
b) a közalkalmazotti illetményelőmeneteli rendszer minimál illetményének (A1 fokozat) összegére vonatkozó javaslatát.
(2) A Kormány az önkormányzati érdekszövetségek bevonásával az érintett szakszervezetekkel véleményezteti
a) a napi munkaidő leghosszabb mértékére, valamint
b) a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszerre
vonatkozó javaslatát.
(2) Az OKÉT-ban a Kormány - az alapszabályban meghatározott - országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.
(3) A miniszter az önkormányzati érdekszövetségek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő döntés tervezetét.
(3) A miniszter az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti
a) az ágazatba (alágazatba) tartozó közalkalmazottak foglalkoztatását érintő, országos és ágazati szintű döntések tervezetét,
b) a napi munkaidő leghosszabb mértékére, valamint a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszerre vonatkozó kormányjavaslatokat.
(3) Az OKÉT az alapszabályában maga határozza meg szervezetét, működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.
(4) A Kormány, illetve a miniszter
a) a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában létrejött megállapodást - a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának javaslatára -, illetve
b) az érintett, megfelelő szintű ágazati szakszervezetekkel kötött megállapodást jogszabályban kihirdeti.
(4) Az OKÉT működésének feltételeit a Kormány a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium útján biztosítja.
(4) Az OKÉT működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.
(5) Az önkormányzat döntése előtt az érintett, megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti
a) a közalkalmazotti illetményelőmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, valamint
b) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedés tervezetét.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt tervezeteket, az arról történő döntés előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a véleményezésre jogosult szakszervezeteknek.
(7) Az (1) bekezdés szerinti érdekegyeztető tanácsok létrehozása, működtetése, továbbá személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek biztosítása a Kormány, a miniszter, illetve az önkormányzat kötelessége.
(7) Az (1) bekezdés szerinti érdekegyeztető fórumok létrehozása, működtetése, továbbá személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek biztosítása a miniszter, illetve az önkormányzat kötelessége. Az érdekegyeztető fórumok a működésükre vonatkozó szabályokat - megállapodás útján - maguk alakítják ki. Az érdekegyeztető fórumok létrehozására és működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az önkormányzati érdekszövetségekkel, az érintett költségvetési intézményekkel, illetve az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel kötött megállapodás alapján az ágazaton belül a tárcaszintű társadalmi párbeszéd egyéb fórumait alakítják ki.
5. §
(1) A Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (a továbbiakban: KOMT) a közalkalmazotti jogviszonyt érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma.
(2) A KOMT-ban a Kormány - az alapszabályban meghatározott - országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.
(2) A KOMT-ban a Kormány
a) a reprezentatív, valamint az alapszabályában meghatározott országos szakszervezeti konföderációk, továbbá
b) az alapszabályában meghatározott országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.
(3) A KOMT az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint az egyes oldalakat megillető jogosítványokat.
(4) A KOMT működésének feltételeit a Kormány a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium útján biztosítja.
(4) A KOMT működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.
(5) E törvény II. részének alkalmazásában országos szakszervezeti konföderáción ágazati szakszervezeteket, illetve ágazati szakszervezeti szövetségeket tömörítő, legalább három különböző ágazatot képviselő munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet kell érteni.
6. §
(1) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő
a) ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel, az ágazati sajátosságoknak megfelelően ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban,
b) területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel önkormányzati érdekegyeztető fórumban egyeztet.
(1) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő
a) ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett ágazatban, alágazatban, szakágazatban (a továbbiakban együtt: ágazat) reprezentatív szakszervezetekkel, az ágazati sajátosságoknak megfelelően ágazati érdekegyeztető fórumban,
a) ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett ágazatban, alágazatban, szakágazatban (a továbbiakban együtt: ágazat) reprezentatív szakszervezetekkel a KOMT-ban vagy a (6) bekezdés szerinti ágazati érdekegyeztető fórumban,
b) területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett, helyi-területi szinten reprezentatív szakszervezetekkel önkormányzati érdekegyeztető fórumban
b) területi és települési jelentőségű, ezen belül egyes ágazatokba tartozó közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben az önkormányzat az érintett, helyi-területi szinten reprezentatív szakszervezetekkel önkormányzati érdekegyeztető fórumban
b) területi (megyei) vagy települési jelentőségű, ezen belül egyes ágazatokba tartozó közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben a fenntartó az érintett, területi vagy települési szinten reprezentatív szakszervezetekkel a fenntartói szintű érdekegyeztető fórumban
egyeztet.
(2) A miniszter az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti
a) az ágazatba (alágazatba) tartozó közalkalmazottak foglalkoztatását érintő döntések tervezetét,
b) az ágazatra (alágazatra) vonatkozó munkajogi szabályozással, illetve a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli szabályokkal kapcsolatos javaslatokat.
(2) A miniszter az (1) bekezdés a) pontja vagy a (6) bekezdés alapján létrejött ágazati érdekegyeztető fórumban részt vevő szervezetekkel véleményezteti
a) az ágazatba (alágazatba, szakágazatba) tartozó közalkalmazottak foglalkoztatását érintő döntések tervezetét,
b) az ágazatra (alágazatra, szakágazatra) vonatkozó munkajogi szabályozással, illetve a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli szabályokkal kapcsolatos javaslatokat.
(3) Az önkormányzat döntése előtt az érintett, megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti
a) a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, valamint
b) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedés tervezetét.
(3) Az önkormányzat döntése előtt az érintett, megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti
a) a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, valamint
b) a közalkalmazottak nagyobb, illetve egyes ágazatokba tartozó csoportját érintő intézkedés
tervezetét.
(3) A fenntartó döntése előtt az (1) bekezdés b) pontja alapján létrejött fórumban részt vevő szervezetekkel véleményezteti
a) a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, valamint
b) a közalkalmazottak nagyobb, illetve egyes ágazatokba tartozó csoportját érintő intézkedés tervezetét.
(4) A (3) bekezdésben foglalt tervezeteket az azokról történő döntés előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a véleményezésre jogosult szakszervezeteknek.
(5) Az (1) bekezdés szerinti érdekegyeztető fórumok létrehozása, működtetése, továbbá személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek biztosítása a miniszter, illetve az önkormányzat kötelessége. Az érdekegyeztető fórumok a működésükre vonatkozó szabályokat - megállapodás útján - maguk alakítják ki. Az érdekegyeztető fórumok létrehozására és működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az önkormányzati érdekszövetségekkel, az érintett költségvetési intézményekkel, illetve az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel kötött megállapodás alapján az ágazaton belül a tárcaszintű társadalmi párbeszéd egyéb fórumait alakítják ki.
(5) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, amennyiben az ágazatban (alágazatban, szakágazatban) önkormányzati intézményfenntartó nem működik, az önkormányzati érdekképviseleti szervezetek bevonása mellőzhető.
(6) A miniszter az ágazaton (alágazaton, szakágazaton) belül az ágazati sajátosságoknak megfelelően, a tárcaszintű ágazati társadalmi párbeszéd (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól különböző egyéb fórumát is kialakíthatja (ágazati érdekegyeztető fórum). Ekkor a munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő ágazati kérdésekben az ágazati érdekegyeztető fórumban egyeztet. Az ágazati érdekegyeztető fórumban - az (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, az érintett költségvetési szervek, ágazati szakmai érdekképviseletek, valamint a megfelelő szintű és reprezentativitással rendelkező szakszervezetek részvételét, továbbá véleményezési és konzultációs joguk érvényesülését e törvénynek megfelelően biztosítani kell.
(7) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti érdekegyeztető fórumok létrehozása, működtetése, továbbá személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek biztosítása a fenntartó kötelessége. Az érdekegyeztető fórumok a működésükre vonatkozó szabályokat - megállapodás útján - maguk alakítják ki.
5. §
(1) A 4. §-ban meghatározott jogosítványokat az a szakszervezet gyakorolja, amely az adott körben reprezentatív.
(2) A 4. §-ban foglalt jogok gyakorlása szempontjából reprezentatívnak országosan vagy az ágazatban, illetve önkormányzat területén azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek jelöltjei az adott körben a közalkalmazotti tanács választásokon az érvényes szavazatok tíz százalékát megszerezték.
(2) A 4. §-ban foglalt jogok gyakorlása szempontjából az ágazatban, illetve az önkormányzat területén reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek jelöltjei az adott körben a közalkalmazotti tanács választásokon az érvényes szavazatok tíz százalékát megszerezték.
(3) Amennyiben az érintett szakszervezetek között a reprezentativitás kérdésében vita merül fel, erről az érdekelt fél kérelmére soron kívül, nemperes eljárásban bíróság dönt.
6/A. §
(1) A 6. §-ban meghatározott jogosítványokat az a szakszervezet gyakorolja, amely az adott körben reprezentatív.
(1) Az 5-6. §-ban meghatározott jogokat az a szakszervezet gyakorolja, amely az adott körben reprezentatív.
(2) A 6. §-ban foglalt jogok gyakorlása szempontjából az ágazatban, illetve az önkormányzat területén reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek jelöltjei az adott körben a közalkalmazotti tanács választásokon az érvényes szavazatok tíz százalékát megszerezték.
(2) Területi (megyei) vagy települési szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni,
a) amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma tekintetében eléri a fenntartó által területi (megyei) vagy települési szinten fenntartott munkáltatók által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy
b) amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma tekintetében eléri a fenntartó által területi (megyei) vagy települési szinten fenntartott munkáltatóknál az adott ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy
c) amely az adott fenntartott munkáltatók legalább 20%-ában reprezentatív, legalább egy ágazatban.
(3) Amennyiben az érintett szakszervezetek között a reprezentativitás kérdésben vita merül fel, erről az érdekelt fél kérelmére soron kívül, nemperes eljárásban bíróság dönt.
(3) Amennyiben a reprezentativitás kérdésében vita merül fel, erről az érdekelt fél kérelmére soron kívül, nemperes eljárásban bíróság dönt.
(3) Ágazati (alágazati, szakágazati) szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma tekintetében eléri az ágazatban (alágazatban, szakágazatban) foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át.
(4) Országos szinten azt az országos szakszervezeti konföderációt kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek legalább három reprezentatív ágazati szakszervezet a tagja, és tagszervezetei a közalkalmazottak legalább 5%-át képviselik.
(5) Amennyiben a reprezentativitás kérdésében vita merül fel, az Mt. 289. §-ában meghatározott eljárásnak van helye.
(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti reprezentativitást 2014. március 31-ével, ezt követően minden harmadik év március 31-ével kell ismételten megállapítani.
(6) Amennyiben a reprezentativitás kérdésében vita merül fel, az Mt. 289. §-ában meghatározott eljárásnak van helye.
6. §
(1) A munkáltatót fenntartó szerv a választási bizottság által készített jelentés [15. § (2) bekezdése] alapján - a 15. § (1) bekezdés szerint meghatározott szabályoknak megfelelően - szavazatösszesítést készít és ezt megküldi az érintett miniszternek.
(2) Az 5. § (2) bekezdése szerinti reprezentativitást a 89. § (3) bekezdésében meghatározott időponttól számított minden harmadik naptári év január 31-én kell megállapítani a megelőző három naptári évben tartott utolsó közalkalmazotti tanács választás eredménye alapján.
7. §   A Munka Törvénykönyvének az országos érdekegyeztetésről szóló rendelkezései (Második rész I. fejezet) a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazhatók.
6/B. §   Ha a közalkalmazott a Magyar Rendvédelmi Kar tagja, akkor a szakszervezeti érdekképviseletére a 6-6/A. § és az Mt. 270-275. §-ában foglaltak helyett a hivatásos szolgálati viszonyban állók szakszervezeti érdekképviseletére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A fegyveres szervnél működő szakszervezetek vonatkozásában a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvényt nem kell alkalmazni, a fegyveres szerv a közalkalmazott illetményéből a szakszervezeti tagdíjat a fegyveres szerv és a közalkalmazott erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le.
6/B. §   Ha a közalkalmazott a Magyar Rendvédelmi Kar tagja, akkor a szakszervezeti érdekképviseletére a 6-6/A. § és az Mt. 270-275. §-ában foglaltak helyett a hivatásos szolgálati viszonyban állók szakszervezeti érdekképviseletére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél működő szakszervezetek vonatkozásában a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvényt nem kell alkalmazni, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv a közalkalmazott illetményéből a szakszervezeti tagdíjat a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv és a közalkalmazott erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le.
7. §   A 6-6/A. §-ban foglaltakat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti állami intézményfenntartó központ tekintetében a következő eltéréssel kell alkalmazni:
a) a tankerületi igazgató a járási, a megyeközponti tankerületi igazgató a járási továbbá a megyei jelentőségű, közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben az érintett, járási, illetve megyei szinten reprezentatív szakszervezetekkel a járási, illetve a megyei szintű érdekegyeztető fórum keretei között egyeztet,
b) járási, megyei szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri a járási tankerület illetékességi területén, illetve a megyeközponti tankerület illetékességi területén az ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át,
c) az állami intézményfenntartó központ elnöke a közalkalmazottak jogviszonyát érintő - az ágazati érdekegyeztető fórum hatáskörébe tartozó kérdések kivételével - országos jelentőségű kérdésekben a reprezentatív szakszervezetek elnökeivel kialakított országos egyeztető fórum keretei között egyeztet.
7. §
(1) A Munka Törvénykönyve Munkaügyi kapcsolatokról szóló Második részének bevezető rendelkezései közül a 15/B. § (2) bekezdése a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a következő eltéréssel alkalmazandó: „a 65. § (3) bekezdésének a) és f) pontjaiban” szövegrészen e törvény 16. § (2) bekezdésének c) pontját kell érteni.
(2) A Munka Törvénykönyvének az országos érdekegyeztetésről szóló rendelkezései (Második rész I. fejezet) a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazhatók.

A szakszervezetek

A szakszervezetek, a kollektív szerződés

8. §   A szakszervezet az e törvényben foglalt szabályok szerint jogosult kollektív szerződést kötni.
9. §
(1) A munkáltatónál azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni,
a) amelynek jelöltjei a közalkalmazotti tanács (14. §) választáson a leadott érvényes szavazatok legalább tíz százalékát megszerzik, vagy
a) amelynek a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai létszáma eléri a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy
b) amely munkahelyi szervének az azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó közalkalmazottaknak legalább kétharmada tagja.
b) amely munkahelyi szervének az azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó közalkalmazottaknak legalább kétharmada tagja, de legalább a munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 5%-a.
(2) Ha a közalkalmazotti tanácsi választáson valamely jelöltet több szakszervezet támogat, a jelöltre leadott szavazatok az egyes szakszervezetek között - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban oszlanak meg.
(2) Területi-helyi szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni,
a) amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az önkormányzat által fenntartott munkáltatók által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy
b) amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az önkormányzat által fenntartott munkáltatóknál az adott ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy
c) amely az adott önkormányzat által fenntartott munkáltatók legalább 20%-ában reprezentatív, legalább egy ágazatban.
(3) Ágazati szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át.
(4) Országos szinten azt az országos szakszervezeti konföderációt kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek legalább három reprezentatív ágazati szakszervezet a tagja, és tagszervezetei a közalkalmazottak legalább 5%-át képviselik.
10. §   A közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell a választott szakszervezeti tisztséget betöltő közalkalmazott elleni fegyelmi eljárás megindításáról.
11. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a szakszervezetekről szóló rendelkezései (Második rész, II. fejezet) közül a 20. § és a 29. § (2) bekezdése nem alkalmazható.
11. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a szakszervezetekről szóló rendelkezései (Második rész, II. fejezet) közül a 29. § (2) bekezdése nem alkalmazható.
11. §
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a szakszervezetekről szóló rendelkezései (Második rész, II. fejezet) közül a 29. § (2) bekezdése nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a szakszervezetekről szóló rendelkezései (Második rész, II. fejezet) közül a 29. § (2)-(3) bekezdése nem alkalmazható.
(2) A Munka Törvénykönyve 25. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat, az érintett munkáltatók és a szakszervezet megállapodása alapján, a több munkáltató szakszervezeti tagságának képviseletében az önkormányzati szintű érdekegyeztetésen eljárni jogosult szakszervezeti tisztségviselő részére a munkaidő-kedvezmény vagy annak egy része az egyes munkáltatóknál meglévő szakszervezeti taglétszám alapján összevonható. Az összevont munkaidő-kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a tisztségviselő havi munkaidejének ötven százalékát.

A kollektív szerződés

12. §
(1) Kollektív szerződést a munkáltató és a szakszervezet köthet.
(1) A kollektív szerződés hatálya kiterjed arra a munkáltatóra, amely
a) a kollektív szerződést kötötte, vagy
b) a kollektív szerződés megkötése idején a szerződést kötő munkáltatói érdekképviseleti szervezetnek tagja, illetőleg
c) később ehhez csatlakozott.
c) később a munkáltatói érdekképviseleti szervhez csatlakozott.
(2) Kollektív szerződés kötésére az a szakszervezet jogosult, amely érdekképviseleti tevékenységében a kollektív szerződést kötő másik féllel szemben független.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott csatlakozás esetén a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet egyetértése szükséges ahhoz, hogy a kollektív szerződés hatálya a munkáltatóra kiterjedjen.
(3) A munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető.
(3) A kollektív szerződésben meg kell határozni, hogy annak hatálya az (1) bekezdés b) pontjában említett munkáltatók mely körére terjed ki.
(4) Amennyiben a kollektív szerződést több szakszervezet együttesen kötötte, a felmondás jogát - eltérő megállapodás hiányában - bármelyik szakszervezet gyakorolhatja.
(4) A kollektív szerződés hatálya a díjazásra vonatkozó rendelkezések tekintetében nem terjed ki a munkáltató vezetőjére. E rendelkezés alkalmazása során díjazásnak minősül minden, a közalkalmazott részére a közalkalmazotti jogviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás.
13. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a kollektív szerződésről szóló rendelkezései közül (Második rész, III. fejezet) a 31-32. §, a 33. § (6)-(7) bekezdése, a 34-35. §, a 36. § (1)-(3) bekezdése, a 37. § (3) bekezdése, a 39. § (3)-(4) bekezdése, valamint a 41. § nem alkalmazható.
13. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a kollektív szerződésről szóló rendelkezései közül (Második rész III. fejezet) a 33. § (7) bekezdése, a 34-35. §, a 36. § (1)-(3) bekezdése, a 37. § (3) bekezdése nem alkalmazható.
13. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a kollektív szerződésről szóló rendelkezései közül (Második rész, III. fejezet) a 33. § (7) bekezdése, a 34-35. §, a 36. § (1)-(3) bekezdése, a 37. § (3) bekezdése, a 40/A. §, valamint a 41. § nem alkalmazható.
12/A. §
(1) A munkáltatónál működő egyetlen szakszervezet jogosult a munkáltatóval a kollektív szerződést megkötni, ha közalkalmazotti jogviszonyú tagjainak száma eléri a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 25%-át.
(2) Ha a munkáltatónál több szakszervezet rendelkezik képviselettel, a kollektív szerződést valamennyi szakszervezet együttesen kötheti meg. Ennek feltétele, hogy a szakszervezetek közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 25%-át.
(3) Ha a szakszervezetek együttes kollektív szerződéskötése a (2) bekezdés alapján nem lehetséges, a reprezentatív szakszervezetek együttesen köthetik meg a kollektív szerződést, feltéve, ha a szakszervezetek közalkalmazotti jogviszonyú tagjainak száma eléri a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 25%-át.
(4) Ha a reprezentatív szakszervezetek együttes kollektív szerződéskötése a (3) bekezdés alapján nem lehetséges, a kollektív szerződést a munkáltatóval az a szakszervezet kötheti meg, amely közalkalmazotti jogviszonyú tagjainak száma eléri a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 50%-át.
(5) Ha az (1) bekezdésben foglalt esetben a szakszervezet, illetve a (2)-(4) bekezdés esetén a szakszervezetek kollektív szerződéskötése nem lehetséges, a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalást le lehet folytatni, de a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges a közalkalmazottak jóváhagyása. A közalkalmazottaknak erről szavazniuk kell. A szavazás akkor érvényes, ha azon a közalkalmazottak legalább 50%-a részt vesz.
(6) Ágazati kollektív szerződés megkötése esetén az (1)-(5) bekezdést megfelelően, az ágazat közalkalmazottai létszámát alapul véve, kell alkalmazni,
13. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a kollektív szerződésről szóló rendelkezései közül (Második rész, III. fejezet) a 33. § (7) bekezdése, a 34-35. §, a 36. § (1)-(3) bekezdése, a 37. § (3) bekezdése, valamint a 41. § nem alkalmazható.
13. §
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a kollektív szerződésről szóló rendelkezései közül (Második rész, III. fejezet) a 33. § (2)-(7) bekezdése, a 34-35. §, a 36. § (1)-(3) bekezdése, a 37. § (3) bekezdése, valamint a 41. § nem alkalmazható.
(2) Az Mt. 39. §-ának (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a „33. § (5) bekezdése” szövegrészen e törvény 12/A. § (4) bekezdését kell érteni.
(3) Ha a közalkalmazott a Magyar Rendvédelmi Kar tagja, akkor a szakszervezeti érdekképviseletére a 4-12. §-ban foglaltak helyett a hivatásos szolgálati viszonyban állók szakszervezeti érdekképviseletére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A fegyveres szervnél működő szakszervezetek vonatkozásában a munkavállalói érdek-képviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvényt nem kell alkalmazni, a fegyveres szerv a közalkalmazott illetményéből a szakszervezeti tagdíjat a fegyveres szerv és a közalkalmazott erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le.
13. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 277. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kollektív szerződés az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha az eltérésre ezek a jogszabályok felhatalmazást adnak.
13. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 277. § (1) és (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kollektív szerződés az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha az eltérésre ezek a jogszabályok felhatalmazást adnak.

A közalkalmazottak részvételi jogai

14. §
(1) A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács, illetve közalkalmazotti képviselő gyakorolja.
(2) Közalkalmazotti tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, ahol a közalkalmazottak létszáma a tizenöt főt eléri. A tizenöt főnél kevesebb közalkalmazottat foglalkoztató munkáltatónál közalkalmazotti képviselőt kell választani.
(3) A közalkalmazotti képviselőre a közalkalmazotti tanácsra, illetve a közalkalmazotti tanács tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
15. §
(1) A Kormány az érintett országos szakszervezetek véleményének meghallgatásával meghatározza a közalkalmazotti tanácsválasztás szavazólapjának tartalmát, és a reprezentativitás érdekében a területi, ágazati és országos szavazatösszesítés rendjét.
(2) A választási bizottság az (1) bekezdésben foglaltak alapján jelentést készít, amelyet a közalkalmazotti tanács választás eredményének megállapításától számított nyolc napon belül a munkáltató fenntartójának megküld.
15. §   A Kormány a KOMT-ban történt egyeztetést követően rendeletben meghatározza a reprezentativitás feltételei igazolásának rendjét.
16. §
(1) A közalkalmazotti tanácsot egyetértési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.
(1) A közalkalmazotti tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.
(1) A közalkalmazotti tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú
a) pénzeszközök felhasználása, illetve
b) intézmények és ingatlanok hasznosítása
tekintetében.
(1) A közalkalmazotti tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú
a) pénzeszközök felhasználása, illetve
tekintetében.
(2) A munkáltató döntése előtt a közalkalmazotti tanáccsal véleményezteti:
a) a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezetét,
b) a munkáltató belső szabályzatának tervezetét,
c) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét,
d) a korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket,
d) a korengedményes nyugdíjazásra és az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket,
d) az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket,
e) a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket, valamint
f) a munkáltató munkarendjének kialakítását és az éves szabadságolási tervet.
(3) A miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben a közalkalmazottak közössége, vagy meghatározott csoportja részére az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl további részvételi jogokat is megállapíthat.
(3) A munkáltató legalább félévente köteles tájékoztatni a közalkalmazotti tanácsot a részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról.
(4) A miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben a közalkalmazottak közössége, vagy meghatározott csoportja részére az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl további részvételi jogokat is megállapíthat.
(4) A miniszter a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közalkalmazottak közössége, vagy meghatározott csoportja részére az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl további részvételi jogokat is megállapíthat.
17. §
(1) A közalkalmazotti tanács e törvényben meghatározott jogai körében a munkáltatóval együttesen megalkotja a közalkalmazotti szabályzatot.
(2) A közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdések a közalkalmazotti szabályzatban állapíthatók meg.
(3) A közalkalmazotti szabályzat - a 18. § (1) bekezdése kivételével - kollektív szerződésre tartozó kérdéseket nem szabályozhat.
(3) A közalkalmazotti szabályzat kollektív szerződésre tartozó kérdéseket nem szabályozhat.
(4) A közalkalmazotti szabályzatra a Munka Törvénykönyve 38. § (1)-(3) bekezdését, 39. § (1)-(2) bekezdését, valamint a 40. § (1) bekezdésének első mondatát megfelelően alkalmazni kell.
18. §
(1) Ha a munkáltatónál a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet a 12. §-ban foglaltak szerint nincs, a kollektív szerződésben szabályozható kérdéseket a közalkalmazotti szabályzat rendezi.
(2) Az (1) bekezdés alapján kötött közalkalmazotti szabályzatot az a szakszervezet is felmondhatja, amely az újabb közalkalmazotti tanács választáson, vagy taglétszámának növekedése alapján a 12. § szerint kollektívszerződés-kötésre vált jogosulttá.
19. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkavállalók részvételi jogáról szóló rendelkezései közül (Második rész, IV. fejezet) a 42. §, a 43. § (1)-(3) bekezdés, valamint (6) bekezdése, a 44. §, az 50. § (1) bekezdése, az 57. § (2) bekezdése és a 65. § nem alkalmazható.
19. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkavállalók részvételi jogáról szóló rendelkezései közül (Második rész, IV. fejezet) a 42. §, a 43. § (1)-(3) bekezdés, valamint (6) bekezdése, a 44. §, az 50. § (1) bekezdése, az 57. § (2) bekezdése, a 64/A. § és a 65. § nem alkalmazható.
19. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkavállalók részvételi jogáról szóló rendelkezései közül (Második Rész, IV. fejezet) a 42. §, a 43. § (1)-(3) bekezdése, valamint (6) bekezdése, a 44. §, az 50. § (1) bekezdése, az 53. § (3) bekezdése, az 57. § (2) bekezdése, a 64/A. § és a 65. § nem alkalmazható.
19. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkavállalók részvételi jogáról szóló rendelkezései közül (Második rész, IV. fejezet) a 42. §-a, a 43. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint (6) bekezdése, a 44. §-a, az 50. §-ának (1) bekezdése, az 53. §-ának (3) bekezdése, az 57. §-ának (2) bekezdése, a 64/A. §-a és a 65. §-a, valamint a Második rész V. fejezete nem alkalmazható.
19. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkavállalók részvételi jogáról szóló rendelkezései közül (Második rész, IV. fejezet) a 42. §-a, a 43. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint (6) bekezdése, az 50. §-ának (1) bekezdése, az 53. §-ának (3) bekezdése, az 57. §-ának (2) bekezdése, a 64/A. §-a és a 65. §-a, valamint a Második rész V. fejezete nem alkalmazható.
19. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezései (XX. fejezet) közül a 235. § (2) bekezdése, 251. §-a és 268. §-a nem alkalmazható.

III. RÉSZ
A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY

I. FEJEZET
A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA

20. §
(1) A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató és a közalkalmazott.
(2) A miniszter meghatározhatja azt a munkakört, ahol csak magyar állampolgárral, büntetlen előéletű, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony.
(2) A miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol csak magyar állampolgárral, büntetlen előéletű, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony, továbbá azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a közalkalmazottnak vagyonnyilatkozatot kell tennie. A közalkalmazott vagyonnyilatkozatát a miniszter által kijelölt szervezet tartja nyilván és ellenőrzi.
(2) A miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol csak magyar állampolgárral, büntetlen előéletű, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony.
(2) Közalkalmazotti jogviszony
a) büntetlen előéletű,
b) tizennyolcadik életévét betöltött, továbbá
c) magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett
d) állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt nem álló
személlyel létesíthető.
(2a) Ha a rendőrségről szóló törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt a munkáltató közalkalmazottai tekintetében, a közalkalmazotti jogviszony létesítésének és fenntartásának feltétele az ellenőrzéshez való hozzájárulás.
(2b) A munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében - ha a rendőrségről szóló törvény előírja - a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv ellenőrizheti, hogy a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott eleget tesz-e az e törvényben meghatározott hivatali kötelezettségének.
(2c) Ha a munkáltató feladatkörébe tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése tartozik, a közalkalmazotti jogviszony létesítésének a feltétele az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a (2d) és (2e) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelés.
(2d) Közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető
a) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig azzal, aki
aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 166. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban való közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV. törvény 175. § (3) bekezdés e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (2) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. § (2) bekezdés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény 195. § (1)-(3) bekezdés], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény 201-202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, 282/B. § (5) bekezdés és (7) bekezdés a) pont],
aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban való közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV. törvény 175. § (3) bekezdés e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (2) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. § (2) bekezdés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény 195. § (1)-(3) bekezdés], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény 201-202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, 282/B. § (5) bekezdés és (7) bekezdés a) pont],
ab) tiltott toborzás [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 146. § (3) bekezdés], emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. § (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem [Btk. 192. § (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont]
ab) tiltott toborzás [Btk. 146. § (3) bekezdés], emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. § (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem [Btk. 192. § (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont]
bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
b) azzal, aki a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy
c) azzal, aki az a) pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll.
(2e) Közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető azzal, akivel szemben a (2d) bekezdés a) pontjában meghatározott
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig;
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított két évig;
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.
(3) Vagyonnyilatkozat-tételre azt a közalkalmazottat lehet kötelezni, aki a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkezik, valamint azon közalkalmazottat, aki a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult.
(3) Végrehajtási jogszabály a jogviszony létesítéséhez
a) a (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltétel alól mentesítést adhat,
b) magyar állampolgárságot, magyar nyelvtudást, illetőleg cselekvőképességet írhat elő.
(4) A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.
(4) A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és - ha a (2c) bekezdésben meghatározott közalkalmazotti jogviszonyt kíván létesíteni - vele szemben nem állnak fenn a (2d) és (2e) bekezdésben foglalt kizáró okok.
(4) A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, továbbá, hogy nem áll a (2) bekezdés d) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, és - ha a (2c) bekezdésben meghatározott közalkalmazotti jogviszonyt kíván létesíteni - vele szemben nem állnak fenn a (2d) és (2e) bekezdésben foglalt kizáró okok.
(5) A munkáltató felhívására a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.
(6) Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(6) Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, illetve - a (2c) bekezdésben meghatározott közalkalmazotti jogviszony esetén - nem állnak fenn vele szemben a (2d) és (2e) bekezdésben foglalt kizáró okok.
(6) Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás, vagy a (2) bekezdés d) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, illetve - a (2c) bekezdésben meghatározott közalkalmazotti jogviszony esetén - nem állnak fenn vele szemben a (2d) és (2e) bekezdésben foglalt kizáró okok.
(7) Ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a (6) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti.
(7) Ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, nem áll a (6) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, illetve - a (2c) bekezdésben meghatározott közalkalmazotti jogviszony esetén - nem állnak fenn vele szemben a (2d) és (2e) bekezdésben foglalt kizáró okok, akkor a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti.
(7) Ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, nem áll a (2) bekezdés d) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, nem áll a (6) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá - a (2c) bekezdésben meghatározott közalkalmazotti jogviszony esetén - nem állnak fenn vele szemben a (2d) és (2e) bekezdésben foglalt kizáró okok, akkor a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti.
(8) A munkáltató a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint az (5)-(6) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli
a) a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a közalkalmazott
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a kizáró ok igazolása céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(8) A munkáltató a (2) bekezdés a) pontjában, a (2d) és (2e) bekezdésben, valamint az (5) és (6) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából kezeli
a) a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a közalkalmazott
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(9) A (4)-(7) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén - a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.
20/A. §
(1) Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
(1) Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázatot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör gyakorlója írja ki. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató dönthet arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történik.
(2) A 30/C. § (3) bekezdése szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthető közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelező.
(2) A 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthető közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelező.
(2) A 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthető közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelező. Ezen túlmenően, a munkakör pályázat kiírása nélkül is betölthető
a) olyan munkakör vagy vezető megbízás esetén, amely tekintetében - kilencven napon belül - már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására,
a) olyan munkakör esetén, amely tekintetében - kilencven napon belül - már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására,
b) ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók,
c) ha a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban legalább kilenc hónapig foglalkoztatott személlyel az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő egy hónapon belül létesítenek közalkalmazotti jogviszonyt, feltéve, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezték a kinevezésében foglalt munkakörének, és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony nem a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg,
d) egy évet meg nem haladó határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén, vagy
d) helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén, vagy
e) ha ezt végrehajtási jogszabály előírja.
(3) A pályázati felhívásban meg kell jelölni:
a) a munkáltató és a betöltendő munkakör, vezetői megbízás megnevezését,
a) a munkáltató és a betöltendő munkakör, vezetői beosztás megnevezését,
b) a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással (a továbbiakban együtt: munkakör) járó lényeges feladatokat,
b) a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatokat,
b) a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői beosztással járó lényeges feladatokat,
c) a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét,
d) a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, továbbá
e) a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét.
(4) A pályázati felhívást a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: Személyügyi Központ) internetes oldalán kell közzétenni. Ezen túlmenően a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit
a) a fenntartó az internetes oldalán, ezen túlmenően, ha a fenntartó
aa) önkormányzat, a székhelyén,
ab) önkormányzati társulás, a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén is, továbbá
b) a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen
a helyben szokásos módon köteles közzétenni. A pályázat benyújtásának határideje legkorábban a közzétételtől számított tizenöt nap lehet. Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a pályázatnak a Személyügyi Központ internetes oldalán való közzétételére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(4) A pályázati felhívást a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: KSZK) internetes oldalán kell közzétenni. Emellett a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit (a továbbiakban: álláshirdetés)
a) ha a fenntartó önkormányzat, a székhelyén,
b) ha a fenntartó önkormányzati társulás, a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén is, továbbá
c) a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen
a helyben szokásos módon köteles közzétenni. Végrehajtási jogszabály hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételt is előírhat. Ebben az esetben, továbbá az a)-c) pontban foglalt esetekben meg kell jelölni a pályázati felhívás KSZK honlapján való közzétételének időpontját. A pályázat benyújtásának a határideje a pályázati felhívásnak a KSZK honlapján való elsődleges közzétételétől számított tizenöt napnál - a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén harminc napnál - rövidebb nem lehet. Álláshirdetés esetén e határidőket az a) pont alapján történő közzétételtől kell számítani.
(4) A pályázati felhívást a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: személyügyi központ) internetes oldalán kell közzétenni. Emellett a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit (a továbbiakban: álláshirdetés)
a) ha a fenntartó önkormányzat, a székhelyén,
b) ha a fenntartó önkormányzati társulás, a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén is, továbbá
c) a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen
a helyben szokásos módon köteles közzétenni. Végrehajtási jogszabály hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételt is előírhat. Ebben az esetben, továbbá az a)-c) pontban foglalt esetekben meg kell jelölni a pályázati felhívásnak a személyügyi központ honlapján való közzétételének időpontját. A pályázat benyújtásának a határideje a pályázati felhívásnak a személyügyi központ honlapján való elsődleges közzétételétől számított tizenöt napnál - a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén harminc napnál - rövidebb nem lehet. Álláshirdetés esetén e határidőket az a) pont alapján történő közzétételtől kell számítani.
(5) A pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg.
(5) A pályázó - a (3) bekezdés d) pontja alapján meghatározottakon túlmenően - a pályázathoz csatolja
a) a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén a munkáltató vezetésére, fejlesztésére vonatkozó programját,
b) arról szóló nyilatkozatát, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul,
c) a külön jogszabályban vagy a pályázatban előírt további követelmények igazolására vonatkozó okiratokat.
(6) A benyújtott pályázat tartalma - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.
(6) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a 23. § (2) bekezdés szerinti magasabb vezetői munkakörre vagy megbízásra kiírt pályázat esetén a pályázót a pályázati határidő lejártát követő huszonegy napon belül a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által létrehozott legalább háromtagú, a betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező bizottság hallgatja meg, melynek nem lehet tagja - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja kivételével - a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója. A kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a bizottság írásba foglalt véleményét mérlegelve a pályázati határidő lejártát követő
a) hatvan napon belül, vagy
b) első ülésén, ha e jogot testület gyakorolja,
dönt a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, illetve a vezetői megbízásról. Egyebekben a pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg.
(6) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában magasabb vezetői munkakörre vagy beosztásra kiírt pályázat esetén a pályázót a pályázati határidő lejártát követő huszonegy napon belül a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által létrehozott legalább háromtagú, a betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező bizottság hallgatja meg, melynek nem lehet tagja - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja kivételével - a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója. A kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a bizottság írásba foglalt véleményét mérlegelve a pályázati határidő lejártát követő
a) hatvan napon belül, vagy
b) első ülésén, ha e jogot testület gyakorolja,
dönt a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, illetve a vezetői megbízásról. Egyebekben a pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg.
(6) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén a pályázót a pályázati határidő lejártát követő huszonegy napon belül a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által létrehozott legalább háromtagú, a betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező bizottság hallgatja meg, melynek nem lehet tagja - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja kivételével - a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója. A kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a bizottság írásba foglalt véleményét mérlegelve a pályázati határidő lejártát követő
a) hatvan napon belül, vagy
b) első ülésén, ha e jogot testület gyakorolja,
dönt a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, illetve a vezetői megbízásról. Egyebekben a pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg.
(7) A benyújtott pályázat tartalma - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencven napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni kell.
(8) A munkáltató vezetésére szóló kinevezésre kiírt pályázatra a (2) bekezdés nem alkalmazható.
(9) A magasabb vezető és a vezető munkakör - a munkáltató vezetője kivételével - pályázat kiírása nélkül is betölthető
a) a (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben, továbbá
b) ha a közalkalmazott az erre vonatkozó kinevezésmódosítást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval.
20/B. §
(1) A miniszter - különösen az ellátandó feladatokra és a felelősség terjedelmére tekintettel - meghatározhatja munkakörönként, illetőleg magasabb vezetői, vagy vezetői beosztásonként a pályázati eljárás egyes szabályait, valamint a 20/A. § (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a pályázati felhívás tekintetében további feltételeket írhat elő.
(1) A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a 20/A. § (1) és (3)-(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot kell kiírni. A pályázatot a megbízási jogkör gyakorlója írja ki.
(2) A 20/A. § (1) bekezdésétől eltérően, a miniszter meghatározhatja azt a munkakört, vezetői beosztást, amelyben nem kötelező pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez, illetve vezetői beosztással történő megbízáshoz.
(2) A 20/A. § (1) bekezdésétől eltérően, végrehajtási rendelet meghatározhatja azt a vezetői megbízást, amelyben nem kötelező pályázat kiírása vezetői beosztással történő megbízáshoz.
(2) A pályázatban meg kell jelölni, hogy a magasabb vezető, illetve a vezető beosztás ellátására megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető.
(3) Ha e törvény alapján a magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásához pályázatot kell kiírni, a pályázatban meg kell jelölni a közalkalmazott által betöltendő munkakört is.
(4) Ha a magasabb vezető, illetve a vezető beosztással történő megbízáshoz közalkalmazotti jogviszony létesítése is szükséges - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör a megbízási jogkör gyakorlóját illeti meg.
(5) A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása - a munkáltató vezetője kivételével - pályázat kiírása nélkül is betölthető
a) a 20/A. § (2) bekezdésének a)-b) pontja szerinti esetben, továbbá
b) ha a közalkalmazott az erre vonatkozó megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval.
21. §
(1) A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni.
(2) Közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető. A Munka Törvénykönyve 79. §-ának (2) bekezdésében foglalt korlátozás alól a miniszter eltérést engedélyezhet.
(2) Közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető. A Munka Törvénykönyve 79. §-ának (5) bekezdésében foglalt korlátozás alól a miniszter eltérést engedélyezhet.
(2) Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik - helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető. A Munka Törvénykönyve 79. §-ának (5) bekezdésében foglalt korlátozás alól a miniszter eltérést engedélyezhet.
(2) Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik - helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető. A Munka Törvénykönyve 79. §-ának (5) bekezdésében foglalt korlátozás alól a miniszter eltérést engedélyezhet. Ezen túlmenően a határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé módosítandó, ha a közalkalmazott prémiumévek programban történő részvételéhez hozzájárul.
(2) Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
a) helyettesítés céljából,
a) helyettesítés céljából, vagy
b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására, vagy
b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására,
c) előadóművészeti intézménynél kinevezett vezetőként történő foglalkoztatásra, legfeljebb tízéves időtartamra
létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. Ezen túlmenően a határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé módosítandó, ha a közalkalmazott a prémiumévek programban történő részvételéhez hozzájárul.
(2) Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
a) helyettesítés céljából, vagy
b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására
létesíthető határozott időre történő kinevezéssel.
(3) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, továbbá munkakörét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.
(3) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot (kinevezett vezető esetén munkaköre osztályba sorolásának megjelölését), az illetményét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.
(3) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot (kinevezett vezető esetén munkaköre osztályba sorolásának megjelölését), az illetményét és a munkavégzés helyét. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.
(3) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét és a munkavégzés helyét. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.
(4) Ha a kinevezés módosítása következtében
a) a kinevezett vezető alacsonyabb osztályba sorolt vezetői munkakört tölt be, illetményét a 66/A. § szerint, vagy
b) a korábbi kinevezett vezető nem vezetői munkakört tölt be, illetményét fizetési osztályának és fokozatának alapján
kell megállapítani. Ha a kinevezésmódosítást megelőző illetmény összege az e törvény szerinti garantált mértéket meghaladta, a kinevezés módosításakor - a 30/C. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - az illetmény összegét a megelőző illetmény és a garantált illetmény közötti eltérés százalékban meghatározott arányának megfelelően kell megállapítani.
(5) A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.
21/A. §
(1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - három hónap próbaidő megállapítása kötelező.
(2) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet.
(3) A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti.
(4) Áthelyezés, illetve meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható. Azonos felek közötti újabb kinevezés esetén nem lehet próbaidőt megállapítani. Ettől eltérően, próbaidőt kell megállapítani, ha
a) a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (12) bekezdése szerint szűnt meg, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező, vagy
b) a kinevezést megelőző közalkalmazotti, közszolgálati, ügyészségi, illetve bírói szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati jogviszonya fegyelmi büntetéssel vagy - ide nem értve az egészségügyi alkalmatlanságot - tartós alkalmatlanság, illetve nem megfelelő munkavégzés miatt felmentéssel került megszüntetésre.
(4) Nem kell próbaidőt megállapítani - kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (12) bekezdése szerint szűnt meg, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező -
a) áthelyezés,
b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve
c) azonos felek közötti újabb kinevezés
esetén.
(4) Nem kell próbaidőt megállapítani - kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (16) bekezdése szerint szűnt meg, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező -
a) áthelyezés,
b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve
c) azonos felek közötti újabb kinevezés
esetén.
(5) A miniszter megállapíthatja munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén az (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani.
(5) Végrehajtási rendelet megállapíthatja munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén az (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani.
22. §
(1) A miniszter meghatározhatja azt a munkakört, ahol gyakornoki idő kikötése és gyakornoki vizsga letétele kötelező, továbbá megállapíthatja a gyakornoki vizsga feltételeit. A gyakornoki idő tartamát és a gyakornoki vizsga letételét a kinevezéskor kell előírni.
(1) Az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén - ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is - a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal.
(1) Az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén - ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is - a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. E szabályt kell alkalmazni - jogszabály kizáró rendelkezése hiányában - a 79/C. § (2) bekezdésében szereplő tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottra is.
(2) Abban a munkakörben, ahol gyakornoki idő kikötése és gyakornoki vizsga letétele kötelező, próbaidőt kikötni nem lehet.
(2) A gyakornoki idő folyamatosságát nem érinti a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés. Ha a közalkalmazotti jogviszony a gyakornoki idő alatt megszűnt, annak tartamát a szakmai gyakorlat megállapításakor abban az esetben kell figyelembe venni, ha a közalkalmazott jogviszonya megszűnését követően a korábbival azonos vagy - a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazása alapján - azzal egyenlő értékű munkakörre közalkalmazotti jogviszonyt létesít. Ettől eltérően, nem lehet a szakmai gyakorlat megállapításakor beszámítani a közalkalmazotti jogviszony időtartamát, ha az a gyakornoki idő alatt
a) a (12) bekezdésben foglaltak szerint megszűnik, vagy
a) a (16) bekezdésében foglaltak szerint megszűnik, vagy
b) rendkívüli felmentéssel, illetve a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására való - az egészségügyi alkalmatlanság kivételével - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt felmentéssel megszüntetésre került.
(3) A gyakornoki idő három évig terjedhet. Ebbe nem számít be:
a) a sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat,
b) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség,
c) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint
d) a szabadságvesztés, a szigorított javítónevelő munka és a javítónevelő munka
időtartama.
(3) A szakmai gyakorlat
a) a 87/A. § (1) bekezdésében és (3) bekezdése a) pontjában felsorolt jogviszonyok, valamint
b) munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység
b) munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, egyéni cég személyesen közreműködő tagjaként, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység
során szerezhető meg. Az a)-b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg.
(4) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban a miniszter állapítja meg a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakört, továbbá meghatározhatja munkakörönként azt az iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést, amely a szakmai gyakorlat tekintetében az (1)-(2) bekezdés alkalmazása esetén a kinevezéshez szükséges végzettséggel, illetve képesítéssel egyenlő értékűnek tekintendő. A szakmai gyakorlat meglétét a közalkalmazott köteles igazolni.
(4) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban a miniszter állapítja meg a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakört. A miniszter meghatározhatja munkakörönként - a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani. A szakmai gyakorlat meglétét a közalkalmazott köteles igazolni.
(4) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban végrehajtási rendelet állapítja meg a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakört. Végrehajtási rendelet meghatározhatja munkakörönként - a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani. A szakmai gyakorlat meglétét a közalkalmazott köteles igazolni.
(5) A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F-H fizetési osztályba tartozó munkakörökben három év. A miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol - az egyenértékű követelményrendszer, vizsga, illetőleg továbbképzések miatt - nem kell gyakornoki időt kikötni.
(5) A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F-H fizetési osztályba tartozó, illetve az (1) bekezdésben meghatározott tudományos kutatói munkakörben három év. Ha a közalkalmazott
a) az E fizetési osztályba tartozó munkakörben egy évet,
b) az F-H fizetési osztályba tartozó, illetve a tudományos kutatói munkakörben két évet
meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkezik, a gyakornoki idő tartama egy év. A miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol - az egyenértékű követelményrendszer, vizsga, illetőleg továbbképzések miatt - nem kell gyakornoki időt kikötni.
(5) A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F-H fizetési osztályba tartozó, illetve az (1) bekezdésben meghatározott tudományos kutatói munkakörben három év. Ha a közalkalmazott
a) az E fizetési osztályba tartozó munkakörben egy évet,
b) az F-H fizetési osztályba tartozó, illetve a tudományos kutatói munkakörben két évet
meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkezik, a gyakornoki idő tartama egy év. Végrehajtási rendelet meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol - az egyenértékű követelményrendszer, vizsga, illetőleg továbbképzések miatt - nem kell gyakornoki időt kikötni.
(6) A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai vezető személyéről.
(6) A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő megszűnik,
a) a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor, vagy
b) ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik, hogy az (1)-(3) bekezdés alapján nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése.
(7) Ha a kinevezés módosításakor vagy az áthelyezés időpontjában a közalkalmazott megváltozott munkaköre tekintetében nem rendelkezik az (1)-(4) bekezdés szerinti feltételekkel, a gyakornoki idő kikötését mellőzni kell, amennyiben a 87/A. § (1) bekezdése szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartama a tíz évet meghaladja. Ekkor a közalkalmazott és a munkáltató köteles a (6) bekezdés második mondatában, valamint a (8)-(11) bekezdésben foglaltakat teljesíteni azzal, hogy a „nem megfelelt” minősítés a közalkalmazotti jogviszony fennállását nem érinti.
(8) A gyakornoki idő tartamába nem számít be:
a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség,
b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint
c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka
tartama.
(9) A miniszter által meghatározott követelmények alapján a munkáltató állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai kötelezettségeket, a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit, a gyakornok szakmai vezetőjének feladatait, valamint a gyakornoki minősítés különös szabályait.
(9) A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai segítő személyéről. Másik szakmai segítőt kell kijelölni, ha a kinevezésben a munkavégzés helyének vagy a munkakörnek a módosítása ezt indokolttá teszi.
(10) A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen.
(10) A gyakornokkal szembeni szakmai követelmények biztosítják a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítását. A végrehajtási rendelet a gyakornoki idő szakmai követelményeit részletesen megállapíthatja.
(11) A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese mellett - ha személyük nem azonos - a szakmai segítő javaslatát is köteles meghallgatni, valamint
b) a minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” eredmény adható.
(11) A szakmai segítő
a) figyelemmel kíséri a gyakornok tevékenységét,
b) segíti a gyakornoki követelmények teljesítését,
c) félévente, illetve a szakmai segítő személyének a (9) bekezdés szerinti változása előtt írásban értékeli a gyakornok munkavégzését.
(12) A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének 40. § (5) bekezdés szerinti ismertetését követő tizedik napon szűnik meg.
(12) Az értékeléshez a gyakornok írásban észrevételt tehet.
(13) A szakmai követelményekre figyelemmel a munkáltató gyakornoki szabályzatában állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket, különösen:
a) a szakmai követelmények részletes tartalmát,
b) a gyakornok és a szakmai segítő egyes kötelezettségeit,
c) a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit,
d) az értékelés részletes szabályait.
(14) A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen.
(15) A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese véleménye mellett - ha személyük nem azonos - a szakmai segítő értékelését is köteles mérlegelni, valamint
b) a minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” eredmény adható.
b) a minősítés eredményeként
ba) harminctól száz százalékig „megfelelt” és
bb) harminc százalék alatt „nem megfelelt”
eredmény adható.
(16) A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének 40. § (5) bekezdése szerinti ismertetését követő tizedik napon szűnik meg.
22/A. §   A közalkalmazottra a gyakornoki idő tartama alatt a 30/A-30/D. §-ban, valamint a 45-53. és az 54/A. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók.
22/A. §   A közalkalmazottra a gyakornoki idő tartama alatt a 30/A-30/D. §-ban, valamint a 45-53/A. és az 54/A. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók.
22/A. §   A közalkalmazottra a gyakornoki idő tartama alatt a 30/A-30/D. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók.
22/B. §   A miniszter meghatározhatja azokat a - munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű - magasabb vezetői munkaköröket, amelyek betöltésére - a 23. §-ban foglaltaktól eltérően - a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni. E munkakörök meghatározása során figyelemmel kell lenni
a) a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazotti létszámra,
b) a munkáltató szervezeti összetettségére, továbbá
c) a munkakörbe tartozó vezetői hatáskör terjedelmére.
22/B. §   Végrehajtási rendelet meghatározhatja azokat a - munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű - magasabb vezetői munkaköröket, amelyek betöltésére - a 23. §-ban foglaltaktól eltérően - a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni. E munkakörök meghatározása során figyelemmel kell lenni
a) a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazotti létszámra,
b) a munkáltató szervezeti összetettségére, továbbá
c) a munkakörbe tartozó vezetői hatáskör terjedelmére.
23. §
(1) A közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával bízható meg.
(1) A közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával bízható meg. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni.
(1) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása önálló munkakörben, illetőleg magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásban történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői beosztás feltétele, hogy a közalkalmazott - a kinevezés szerinti munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni.
(1) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása önálló munkakörben (a továbbiakban: kinevezett vezető), illetőleg magasabb vezető, illetve vezető megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezető, illetve vezető megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott - a kinevezés szerinti munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. Magasabb vezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Nem lehet kinevezett vagy megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt.
(1) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása önálló munkakörre szóló kinevezéssel (a továbbiakban: kinevezett vezető), illetőleg magasabb vezető, illetve vezető beosztásra szóló megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezető, illetve vezető megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott - a kinevezés szerinti munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. Magasabb vezető - a 90. §-ban foglalt kivétellel - csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Nem lehet kinevezett vagy megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt.
(1) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott - a kinevezés szerinti munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Magasabb vezető - a 90. §-ban foglalt kivétellel - csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. Nem lehet megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt.
(2) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztások körét a Kormány, illetve a miniszter határozza meg.
(2) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztások körét, továbbá a megbízás feltételeit a miniszter határozza meg. A magasabb vezető beosztás ellátására pályázatot kell kiírni.
(2) A magasabb vezető, valamint a vezető munkaköröket, illetve beosztásokat, továbbá a kinevezés, illetve a megbízás feltételeit a miniszter határozza meg. A magasabb vezető munkakör betöltésére, illetőleg a beosztás ellátására pályázatot kell kiírni. Ha a 20/B. § alapján a vezetői munkakör vagy beosztás betöltésére pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató állapíthatja meg azt a vezetői beosztást, illetőleg munkakört, amely betöltése pályázat alapján történik.
(2) A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezető, valamint a vezető munkaköröket, illetve megbízásokat, továbbá a kinevezés, illetve a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg. A magasabb vezető munkakör betöltésére, illetőleg ilyen megbízás ellátására pályázatot kell kiírni. Ha a 20/B. § alapján a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató állapíthatja meg azt a vezető megbízást, illetőleg munkakört, amely betöltése pályázat alapján történik. Ha a magasabb vezető munkakör, illetve az ilyen megbízás, valamint a vezető megbízás betöltésére pályázatot kell kiírni, ennek során alkalmazni kell a 20/A. § (2) bekezdésének a) és b) pontját.
(2) A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezető, valamint a vezető munkaköröket, illetve megbízásokat, továbbá a kinevezés, illetve a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg.
(2) A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezetői, valamint vezetői megbízások körét, továbbá a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg.
(3) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztással történő megbízás feltételeit a Kormány, illetve a miniszter állapítja meg. A magasabb vezető beosztás ellátására pályázatot kell kiírni.
(3) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztás ellátásával történő megbízás határozatlan időre szól. A miniszter határozott időre szóló megbízást is előírhat.
(3) A magasabb vezető, valamint a vezető munkakörre történő kinevezés, illetőleg a beosztás ellátásával történő megbízás határozatlan időre szól. Jogszabály határozott időre szóló kinevezést vagy megbízást is előírhat.
(3) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztás ellátásával történő megbízás határozatlan időre szól. Jogszabály legfeljebb tíz évig terjedő határozott időre szóló megbízást is előírhat.
(3) A magasabb vezető, valamint a vezető megbízás határozatlan időre szól. Jogszabály legfeljebb tíz évig terjedő határozott időre szóló megbízást is előírhat.
(3) A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól.
(4) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztás ellátásával történő megbízás határozatlan időre szól. A Kormány, illetve a miniszter határozott időre szóló vezetői megbízást is előírhat.
(4) A megbízás visszavonását - a közalkalmazott kérelmére - indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézhezvételétől számított három napon belül, írásban kérheti; a munkáltató az indokolást további három napon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni.
(4) A megbízás visszavonását - a közalkalmazott kérelmére - indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a közalkalmazott a kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja. A munkáltató az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni.
(4) A megbízás visszavonását - a közalkalmazott kérelmére - indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a közalkalmazott a kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy a megbízás visszavonásától számított hat hónapon túl az indokolás kérésének nincs helye. A munkáltató az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni.
(4) A magasabb vezető és a vezető a vezetői beosztásáról írásban lemondhat. A lemondási idő két hónap.
(5) A határozott időre szóló megbízásnak a határozott idő letelte előtti visszavonását indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítani, hogy a visszavonás indoka való és okszerű.
(5) A magasabb vezető, valamint vezető beosztás ellátásáról a közalkalmazott lemondhat. A magasabb vezető, valamint a vezető beosztásról való lemondásra - ha a (7) bekezdésben foglaltak szerint a közalkalmazott eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatására, ennek hiányában végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakör felajánlására nincs lehetőség, illetve a közalkalmazott a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört nem fogadja el - a közalkalmazotti jogviszonyról való lemondás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(5) A magasabb vezető, valamint vezető beosztás ellátásáról a közalkalmazott lemondhat. A magasabb vezető, valamint a vezető beosztásról való lemondásra - ha a (7) bekezdésben foglaltak szerint a közalkalmazott eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatására, ennek hiányában más munkakör felajánlására nincs lehetőség, illetve a közalkalmazott a más munkakört nem fogadja el - a közalkalmazotti jogviszonyról való lemondás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(5) A magasabb vezető, valamint vezető beosztás ellátásáról a közalkalmazott lemondhat. A lemondást követően a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.
(5) A megbízott vezető a beosztásáról lemondhat. A lemondási idő két hónap, melynek leteltét követően a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.
(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban visszavonhatja, melyet - a közalkalmazott kérelmére - indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a közalkalmazott a kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy a megbízás visszavonásától számított hat hónapon túl az indokolás kérésének nincs helye. A munkáltatói jogkör gyakorlója az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni.
(6) A határozott idő letelte, illetve a megbízás visszavonása után a közalkalmazottat eredeti, ha ez nem lehetséges, végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakörben kell tovább foglalkoztatni.
(6) A megbízás visszavonását és a lemondást írásba kell foglalni.
(6) A lemondás, a megbízás visszavonása, valamint a megbízás határozott idejének letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.
(7) A megbízás visszavonása, határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő letelte, valamint a megbízásról való lemondás után a közalkalmazottat az eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni, ennek hiányában végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört kell részére felajánlani.
(7) A megbízás visszavonása, határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő letelte, valamint a megbízásról való lemondás után a közalkalmazottat az eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni, ennek hiányában más munkakört kell részére felajánlani.
(7) A megbízás visszavonása, valamint a határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.
(7) Ha a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a közalkalmazottat - kérelmére - az eredeti magasabb vezető, illetve vezető beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a vezetői pótlék elmaradt összegét a közalkalmazott részére meg kell téríteni.
(8) Ha a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a közalkalmazottat - kérelmére - az eredeti magasabb vezető, illetve vezető beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a vezetői pótlék elmaradt összegét a közalkalmazott részére meg kell téríteni.
(8) A bíróság mellőzi a közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztásba történő visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a megbízás visszavonás nélkül is megszűnt volna. A közalkalmazottat ebben az esetben a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg.
(9) A bíróság mellőzi a közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztásba történő visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a határozott időre szóló megbízás visszavonás nélkül is megszűnt volna. A közalkalmazottat ebben az esetben a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg.
(9) A közalkalmazottat, ha a megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését, a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig, de legfeljebb 6 hónapra számított összege illeti meg.
(10) A közalkalmazottat, ha a határozott időre szóló megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését, a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg.
(10) A vezetői pótlék (7)-(9) bekezdés szerinti megtérítésén túlmenően a munkáltató a közalkalmazott felmerült kárát is köteles megtéríteni.
(11) A közalkalmazott, ha a határozatlan időre szóló megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését, a részére korábban megállapított vezetői pótlék egyévi összegére jogosult.
(12) A vezetői pótlék (8)-(11) bekezdés szerinti megtérítésén túlmenően a munkáltató a közalkalmazott felmerült kárát is köteles megtéríteni.
23/A. §
(1) A munkáltató évente, illetve - ha a foglalkoztatás feltételei ezt indokolják - szükség szerint köteles megvizsgálni, hogy - különös figyelemmel a feladatok hatékony, szakszerű és a jogszabályoknak megfelelő ellátására - mely munkakörben van lehetőség a részmunkaidőben történő munkavégzésre.
(2) A munkáltató az Mt. 84/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a helyben szokásos módon köteles tájékoztatni a közalkalmazottakat azokról a munkakörökről, amelyeknél - közalkalmazotti kezdeményezés esetén - a kinevezés módosításával részmunkaidő köthető ki.
23/B. §
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben
a) heti húsz óra,
b) készenléti jellegű munkakörben a kinevezés szerinti munkaidő mértéke felének megfelelő tartamú
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor a Munka Törvénykönyve 138. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerinti fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazottnak a Munka Törvénykönyve 134. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól
hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében a kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint, illetményét az időarányosság elvének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő közalkalmazott esetén a gyermek ötéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a kinevezett és a megbízott magasabb vezető és a vezető tekintetében.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a megbízott magasabb vezető és a vezető tekintetében.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású közalkalmazott tekintetében.
24. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései közül (harmadik rész, I-III. fejezet) a 71. §, a 76. §, valamint a 79. § (1) és (4) bekezdése, valamint a vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések (Harmadik rész, X. fejezet) 188-193. §-a nem alkalmazható.
24. §
(1) Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (Harmadik rész, I-III. fejezet) közül a 71. §-a, a 76. §-ának (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése, a 79. §-ának (1) bekezdése, a 79. §-a (6) bekezdésének első fordulata, a vezető munkavállalókra vonatkozó Harmadik rész X. fejezete (188-193/A. §) nem alkalmazható.
(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (Harmadik rész, I-III. fejezet) közül a 71. §-a, a 76. §-ának (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése, a 79. §-ának (1) és (4) bekezdése, (7) bekezdésének első fordulata, a vezető munkavállalókra vonatkozó Harmadik rész X. fejezete (188-193/A. §) nem alkalmazható.
(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (Harmadik rész, I-III. fejezet) közül a 71. §-a, a 76. §-ának (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése, a 79. §-ának (1) és (4) bekezdése, (7) bekezdésének első fordulata, a vezető munkavállalókra vonatkozó Harmadik rész X. fejezete (188-192/B. §) nem alkalmazható.
(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének
a) a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (Harmadik rész, I-III. fejezet) közül a 71. §-a, a 76. §-ának (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése, a 79. §-ának (1) és (4) bekezdése, (7) bekezdésének első fordulata, valamint 80-81. §-a nem, továbbá
b) a vezető munkavállalókra vonatkozó Harmadik rész X. fejezete (188-192/B. §) az e törvény szerinti eltéréssel
alkalmazható.
(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének
a) a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (Harmadik rész, I-III. fejezet) közül a 71. §-a, a 76. §-ának (1)-(2) és (5) bekezdése, a 79. §-ának (1) és (4) bekezdése, (7) bekezdésének első fordulata, valamint 80-81. §-a nem, továbbá
alkalmazható.
a) a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (Harmadik rész, I-III. fejezet) közül a 71. §-a, a 76. §-ának (1)-(2) és (5) bekezdése, a 79. §-ának (1) és (4) bekezdése, (7) bekezdésének első fordulata, valamint 80-81. §-a nem alkalmazható, továbbá
a) a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (Harmadik rész, I-III. fejezet) közül a 71. §-a, a 76. §-ának (1)-(2) és (5) bekezdése, a 79. §-ának (1) és (4)-(5) bekezdése, (7) bekezdésének első fordulata, valamint 80-81. §-a, a 85/A. §-ának (5) és (6) bekezdése, valamint a vezető állású munkavállalóra vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló fejezete (Harmadik rész, X. fejezet) nem alkalmazható, továbbá
b) 79. § (5) bekezdése törvény eltérő rendelkezése hiányában alkalmazható,
b) 85/A. § (1) bekezdésének b) pontjában szereplő az „e törvény hatálya alá tartozó szervezet vagy személy” kifejezés alatt a jelen törvény hatálya alá tartozó szervezetet kell érteni,
c) 72. § (1), (4), valamint (7) bekezdése abban az esetben alkalmazható, ha végrehajtási rendelet a közalkalmazotti jogviszony létesítési feltételeként a tizennyolcadik életév betöltése alól mentesítést adott.
(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (V., VII., és IX. fejezet) közül a 32-35. §, a 42-43. §, a 45. § (1) bekezdés, a 45. § (5) bekezdés, az 50. § és a 62. § nem alkalmazható.
(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (V., VII. és IX. fejezet) közül a 32-35. §, a 42-43. §, a 44/A. §, a 45. § (1) bekezdése, a 45. § (5) bekezdése, az 50. § és a 62. § nem alkalmazható.
(3) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató személyében bekövetkező változásról szóló VI. fejezete megfelelően abban az esetben alkalmazható, ha az átadó és az átvevő munkáltató e törvény hatálya alá tartozik.
(4) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 40. § (1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a 33. § (2)-(3) bekezdésben és a 37. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát lemondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a közalkalmazotti jogviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna.
(5) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 40. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott a (4) bekezdés szerinti lemondást - a 27. § (1) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazásával - köteles megindokolni.

II. FEJEZET
A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

25. §
(1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:
a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával;
b) a közalkalmazott halálával, valamint
b) a közalkalmazott halálával,
c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével.
c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint
d) a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.
d) a 22. § (12) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,
d) a 22. § (16) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,
d) a 22. § (16) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha törvény így rendelkezik,
e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint,
e) a 65. életév betöltésével, kivéve, ha más törvény ettől eltérően rendelkezik. Az MTA rendes és levelező tagjai, az MTA doktorai, illetve az Akadémiai tv. 28. §-a alapján ezekkel egyenértékű tudományos fokozatokkal rendelkezők esetében a 70. életév betöltésével.
e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén a prémiumévek programról szóló törvény szabályai szerint.
(2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:
a) közös megegyezéssel;
b) áthelyezéssel az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között;
b) áthelyezéssel
1. az e törvény, valamint
2. e törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, illetőleg
3. az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény
hatálya alá tartozó munkáltatók között;
3. az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény
4. és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok
hatálya alá tartozó munkáltatók között;
b) áthelyezéssel
1. az e törvény, valamint
2. e törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,
2. e törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény,
4. és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok
5. az e törvény és az állami tisztviselőkről szóló törvény
hatálya alá tartozó munkáltatók között;
c) lemondással;
d) rendkívüli lemondással;
e) felmentéssel;
f) azonnali hatállyal a próbaidő alatt, valamint
f) azonnali hatállyal
fa) a próbaidő alatt, vagy
fa) a próbaidő alatt,
fb) a 27. § (2) bekezdése szerint, valamint
fb) a 27. § (2) bekezdése szerint,
fc) a 44. § (4) bekezdése szerint, vagy
fd) a (3) bekezdés szerint, valamint
g) elbocsátással.
g) elbocsátással, továbbá
g) rendkívüli felmentéssel
ga) az Mt. 78. §-a szerinti esetben, vagy
gb) a gyakornoki idő alatt.
h) rendkívüli felmentéssel a gyakornoki idő alatt.
(3) A munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal felszámolni, és az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazni, ha
a) a közalkalmazott a 20. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget, és nem igazolja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye,
b) a 20. § (2) bekezdés a) pontjában vagy a (6) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az egyéb módon a tudomására jut.
(3) A munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszüntetni, ha
a) a közalkalmazott a 20. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget és nem igazolja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye,
b) a 20. § (2) bekezdés a) pontjában vagy a (6) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az egyéb módon a tudomására jut.
b) a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, (2d) és (2e) bekezdésében vagy (6) bekezdésében meghatározott feltételnek való megfelelést a munkavállaló a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, vagy a foglalkoztatást kizáró ok egyéb módon a munkáltató tudomására jut.
(4) A közalkalmazotti jogviszony (3) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú felszámolását indokolással, írásba foglaltan kell közölni a közalkalmazottal.
(4) A közalkalmazotti jogviszony (3) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú megszüntetését írásban indokolni kell.
25/A. §
(1) A közalkalmazotti jogviszony a 25. §-a (1) bekezdése c) pontjában meghatározottak szerint szűnik meg, ha a munkáltató fenntartója nem állami szervnek vagy nem helyi önkormányzatnak adja át fenntartói jogát. A közalkalmazotti jogviszony az átadás időpontjában szűnik meg.
(1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.
(1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.
(2) A munkáltató a közalkalmazottat az átadást megelőzően legalább hatvan nappal az átadásról értesíti. Ezzel egyidejűleg a közalkalmazottat írásban tájékoztatni kell arról, hogy az új munkáltató a közalkalmazott továbbfoglalkoztatását vállalja-e.
(2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás
a) időpontjáról,
b) okáról,
c) a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,
továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.
(2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás
a) időpontjáról,
b) okáról és
c) közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,
továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.
(3) Ha az új munkáltató a továbbfoglalkoztatást vállalja, a közalkalmazott a tájékoztatást követően harminc napon belül írásban nyilatkozik, hogy hozzájárul-e továbbfoglalkoztatásához. Hozzájárulása esetén a közalkalmazottal az új munkáltató munkaszerződést köt. Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony esetén határozatlan időre szóló munkaviszonyt kell létesíteni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés, illetve kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően az előmenetele, illetve a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.
(4) Ha a közalkalmazott a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a továbbfoglalkoztatásához.
(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az átvevő munkáltató megalapítására még nem került sor, az átvevő munkáltató számára a (2)-(3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése az átvevő munkáltató alapítóját terheli.
(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az átvevő munkáltató megalapítására még nem került sor, az átvevő munkáltató számára a (2) és (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése az átvevő munkáltató alapítóját terheli.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a közalkalmazottnak a munkaszerződés megkötését megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna el.
(5) A közalkalmazott a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához.
(5) A közalkalmazott - a (8) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához.
(5) A közalkalmazott - a (7) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében az új munkáltatónál eltöltött munkaviszony időtartamát az (1) bekezdésben foglalt időponttól kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közalkalmazotti jogviszony időtartama alapján, e törvénynek az (1) bekezdésben meghatározott időpontban irányadó szabályai szerint számított felmentési idő és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.
(6) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott átlagkeresetet - megfizetni.
(6) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - megfizetni.
(6) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - megfizetni.
(7) Az (1)-(6) bekezdések szabályait kell megfelelően alkalmazni a munkáltató vagy a munkáltató vagy a munkáltató egy részének gazdasági társasággá történő átalakítása esetén is.
(7) Az (1)-(6) bekezdések szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha az alapító a munkáltatót, illetve a munkáltató egy részét (szervezeti egységét) megszüntetni, és ezzel egyidejűleg az alapító vagy más jogi személy a feladat ellátására a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó szervezetet létesít.
(7) Az (1)-(6) bekezdések szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha az alapító a munkáltatót, illetve a munkáltató egy részét (szervezeti egységet) megszünteti és ezzel egyidejűleg az alapító vagy más jogi személy a feladat ellátására a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetet létesít.
(7) Ha az átvevő munkáltató a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közszolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, a közalkalmazotti jogviszony megszűnése tekintetében a (6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebben az esetben - a (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően - e körülményről kell az átadó és az átvevő munkáltatónak tájékoztatnia a közalkalmazottat.
(7) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot - az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló - gazdasági társaság utódszervezet részére adja át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül. Ebben az esetben az átadó és átvevő munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége csak a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra kiterjedően áll fenn. A munkaviszony tartalmi elemeit az e bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a 25/B. § rendelkezései alapján kell meghatározni és legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni.
(8) Amennyiben a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szervezet útján ellátott közfeladatot - az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló - gazdasági társaság utódszervezet részére adja át közfeladat ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul át. Ebben az esetben az átadó és átvevő munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége csak a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra kiterjedően áll fenn. A munkaviszony tartalmi elemeit az e bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a 25/B. § rendelkezései alapján kell meghatározni és legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni.
(8) Amennyiben a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szervezet útján ellátott közfeladatot - az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló - gazdasági társaság utódszervezet részére adja át közfeladat ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül. Ebben az esetben az átadó és átvevő munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége csak a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra kiterjedően áll fenn. A munkaviszony tartalmi elemeit az e bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a 25/B. § rendelkezései alapján kell meghatározni és legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni.
25/B. §
(1) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a közalkalmazottal munkaszerződést kötni. Ha az átvevő munkáltató a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, köteles a közalkalmazott számára munkaköre alapján kinevezést adni, vagy munkaszerződést kötni. A munkaszerződés megkötése, illetve a kinevezés során az átvevő munkáltatót köti a 25/A. § (3)-(4) bekezdése alapján adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony 25/A. § (1) bekezdés szerinti megszűnéséről.
(1) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a közalkalmazottal munkaszerződést kötni. A munkaszerződés megkötése során az átvevő munkáltatót köti a 25/A. § (3) és (4) bekezdése alapján adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony 25/A. § (1) bekezdése szerinti megszűnéséről.
(2) Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (személyi alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, illetve kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. A személyi alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek.
(2) Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, illetve kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek.
(2) Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek.
(3) Ha az átvevő munkáltatónál közszolgálati jogviszony létesül, a közalkalmazottat a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell besorolni. Ha a közalkalmazott esetében az átadást közvetlenül megelőző illetmény összege meghaladja a jogszabály alapján megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék együttes összegét, az alapilletményt a különbözet mértékével, de legfeljebb olyan összeggel kell megnövelni, amely az alapilletménytől történő eltérést húsz százalékkal nem haladja meg.
(3) Ha az átvevő munkáltatónál közszolgálati jogviszony létesül, a közalkalmazottat a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell besorolni. Ha a közalkalmazott az átadást közvetlenül megelőző illetményének összege meghaladja a jogszabály alapján megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék együttes összegét, az alapilletményt oly módon kell megnövelni, hogy a köztisztviselői alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék együttes összege elérje közalkalmazotti illetmény összegét. E rendelkezés alkalmazása során a köztisztviselői alapilletmény eltérítése nem haladhatja meg a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályban erre vonatkozóan előírt legmagasabb mértéket.
(3) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.
(4) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.
(4) Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
(5) Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, közszolgálati jogviszony esetén a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
(5) Ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási időt, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb.
(6) Ha a munkaszerződés megkötésével (a kinevezéssel) létesített jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási (felmentési) idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási (felmentési) idő, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb.
(7) Ha az átadó munkáltatónál az átadás időpontjáig működött közalkalmazotti tanács (közalkalmazotti képviselő), az átadással érintett szervezeti egység közalkalmazottainak részvételi jogát az átvevő munkáltatónál a Munka Törvénykönyve 56/A-56/B. §-ában előírt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell biztosítani, kivéve, ha a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó átvevő munkáltatónál az érintettek vonatkozásában üzemi tanács nem hozható létre.
25/C. §
(1) A 25/A-25/B. §-t nem kell alkalmazni, ha a 25/A. § (2) bekezdése szerinti időpont előtt
a) tett munkáltatói vagy közalkalmazotti egyoldalú jognyilatkozat, illetve
b) megkötött megállapodás - ideértve az áthelyezést is - alapján a közalkalmazotti jogviszony a 25/A. § (2) bekezdése szerinti időpontot követően megszűnik. Az a)-b) pont szerinti, a 25/A. § (1) bekezdésében foglalt időpont előtti jognyilatkozattal vagy megállapodással kapcsolatban a közalkalmazott által kezdeményezett munkaügyi jogvita esetén a 25/A. § (1) bekezdésében foglalt időpontot követően az átadó helyébe az átvevő munkáltató lép, illetőleg ezen időpont után a keresetlevelet az átvevő munkáltató ellen kell előterjeszteni.
(1) A 25/A. §-t és a 25/B. §-t, valamint a (4)-(13) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a 25/A. § (2) bekezdése vagy az (5) bekezdés szerinti időpont előtt
a) tett munkáltatói vagy közalkalmazotti egyoldalú jognyilatkozat, vagy
b) megkötött megállapodás - ideértve az áthelyezést is - alapján a közalkalmazotti jogviszony a 25/A. § (2) bekezdése vagy az (5) bekezdés szerinti időpontot követően megszűnik. Az a)-b) pont szerinti, a 25/A. § (1) bekezdésében vagy a (4) bekezdésben foglalt időpont előtti jognyilatkozattal vagy megállapodással kapcsolatban a közalkalmazott által kezdeményezett munkaügyi jogvita esetén a 25/A. § (1) bekezdésében vagy a (4) bekezdésben foglalt időpontot követően az átadó helyébe az átvevő munkáltató lép, valamint ezen időpont után a keresetlevelet az átvevő munkáltató ellen kell előterjeszteni.
(2) Az átadás 25/A. § (1) bekezdésben meghatározott időpontját követően a közalkalmazottat az átvevő munkáltatónál munkavégzési kötelezettség nem terheli. Ekkor a korábbi megszüntető nyilatkozat vagy megállapodás alapján az átadás és a jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást, illetőleg juttatást az átadó munkáltatónak - a jogviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával - legkésőbb az átadás időpontjában ki kell fizetnie. Ezek összegét - a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában - a távolléti díj figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az átadás 25/A. § (1) bekezdésben meghatározott időpontját követően a közalkalmazottat az átvevő munkáltatónál munkavégzési kötelezettség nem terheli. Ekkor a korábbi megszüntető nyilatkozat vagy megállapodás alapján az átadás és a jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást, illetőleg juttatást az átadó munkáltatónak - a jogviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával - legkésőbb az átadás időpontjában ki kell fizetnie. Ezek összegét - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a távolléti díj alapulvételével kell meghatározni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az átadás 25/A. § (1) bekezdésében vagy a (4) bekezdésben meghatározott időpontját követően a közalkalmazottat az átvevő munkáltatónál munkavégzési kötelezettség nem terheli, továbbá a korábbi megszüntető nyilatkozat vagy megállapodás alapján az átadás és a jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást, valamint juttatást az átadó munkáltatónak - a jogviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával - legkésőbb az átadás időpontjában ki kell fizetnie. Ezek összegét - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a távolléti díj alapulvételével kell meghatározni.
(3) A folyamatban lévő fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi határozatával összefüggő munkaügyi pert - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - meg kell szüntetni, ha a munkáltató egésze vagy a közalkalmazottat foglalkoztató része a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra. Ha a munkáltató egésze vagy a közalkalmazottat foglalkoztató része a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a fegyelmi eljárásban a 25/A. § (1) bekezdésében foglalt időpontot megelőzően kijelölt vizsgálóbiztos, illetve fegyelmi tanácstag személyére ezen időpontot követően is e törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) A munkáltató fegyelmi határozatával összefüggő munkaügyi pert - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - meg kell szüntetni.
(3) A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén - ha a közalkalmazottat eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni - az átvevő munkáltató köteles az ítélet jogerőre emelkedésekor a 25/A. §-ban és a 25/B. §-ban, valamint a (4)-(13) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával az állásfelajánlási és foglalkoztatási kötelezettséget teljesíteni. Az átvevő munkáltató a 25/A. § (2)-(3) bekezdése, és az (5) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget a jogerős ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül köteles teljesíteni.
(4) Ha a munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a munkavállalói kereset elbírálásánál
a) a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkáltató egészének vagy a közalkalmazottat foglalkoztató részének a Munka Törvénykönyve,
b) a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkáltató egészének vagy a közalkalmazottat foglalkoztató részének a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény
hatálya alá tartozó munkáltató számára történő átadására kerül sor.
(4) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a (6) és (7) bekezdésben, valamint a (12) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogállásváltozás időpontjában kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá alakul át.
(4) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, vagy az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a (6) és (7) bekezdésben, valamint a (12) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogállásváltozás időpontjában kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy állami szolgálati jogviszonnyá alakul át.
(5) A fegyelmi büntetés végrehajtását meg kell szüntetni, ha a munkáltató egészének vagy a közalkalmazottat foglalkoztató részének a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató számára történő átadására kerül sor.
(5) A jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül tájékoztatja.
(6) A 34. § alkalmazásakor - amennyiben a közalkalmazottat eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni - az átvevő munkáltató köteles az ítélet jogerőre emelkedésekor a 25/A-25/B. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával az állásfelajánlási és foglalkoztatási kötelezettséget teljesíteni. Az átvevő munkáltató a 25/A. § (2)-(3) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget a jogerős ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül köteles teljesíteni.
(6) A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén - amennyiben a közalkalmazottat eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni - az átvevő munkáltató köteles az ítélet jogerőre emelkedésekor a 25/A-25/B. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával az állásfelajánlási és foglalkoztatási kötelezettséget teljesíteni. Az átvevő munkáltató a 25/A. § (2)-(3) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget a jogerős ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül köteles teljesíteni.
(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a közalkalmazott jogviszonya, ha az átvevő munkáltató a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, ebben az esetben a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a közalkalmazottat az átadás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(7) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - kell megfizetni.
(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a közalkalmazott jogviszonya, ha az átvevő munkáltató a közszolgálati tisztviselőkről szóló, vagy az állami tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy állami szolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, ebben az esetben a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a közalkalmazottat az átadás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(7) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - kell megfizetni.
(7) A (6) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az átadással érintett közalkalmazottal szemben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a közalkalmazott a jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja.
(8) A jogviszony kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a közalkalmazottat a kormányzati szolgálati jogviszonyra vagy a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.
(8) A jogviszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy állami szolgálati jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a közalkalmazottat a kormányzati szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra, vagy az állami szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.
(9) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá alakul át.
(9) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy, állami szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá alakul át.
(10) Az átalakult jogviszony esetén a közalkalmazottnak az átalakulással érintett, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
(11) A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - a kormányzati szolgálati jogviszonyra vagy közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével - kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.
(11) A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - a kormányzati szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra, vagy az állami szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével - kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.
(12) A (4) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakul át, ha a közalkalmazott a munkakörére tekintettel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóval nem kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, hanem munkaviszonyban állhat. Ebben az esetben a közalkalmazott átalakulás utáni munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) az átalakulást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaviszonyban már nem áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek. A munkabérről való tájékoztatást a jogviszony átalakulását követő hatvan napon belül meg kell adni. E bekezdés alkalmazása során megfelelően alkalmazni kell az (5)-(6) bekezdést, továbbá a (9)-(11) bekezdést.
(12) A (4) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakul át, ha a közalkalmazott a munkakörére tekintettel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vagy az állami tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vagy az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóval nem kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy állami szolgálati jogviszonyban, hanem munkaviszonyban állhat. Ebben az esetben a közalkalmazott átalakulás utáni munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) az átalakulást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaviszonyban már nem áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek. A munkabérről való tájékoztatást a jogviszony átalakulását követő hatvan napon belül meg kell adni. E bekezdés alkalmazása során megfelelően alkalmazni kell az (5) és (6) bekezdést, továbbá a (9)-(11) bekezdést.
(13) Ha a jogviszony átalakulása időpontjában munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a közalkalmazotti kereset elbírálásánál
a) az azonnali hatályú felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a közalkalmazott jogviszonya munkaviszonnyá,
b) a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a közalkalmazott jogviszonya kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá
alakul át.
25/D. §   Külön törvény rendelkezik a közalkalmazott jogviszonyának átalakulásáról abban az esetben, amikor jogszabály rendelkezése folytán a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) szervezeti vagy jogállás változása miatt a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá kerül.
25/E. §   Ha a költségvetési szerv úgy szűnik meg, hogy az alapító szerv döntése alapján a többcélú intézmény valamely szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja az e törvény hatálya alá tartozó más munkáltató számára kerül átadásra, a költségvetési szerv
a) átadásra kerülő szervezeti egységében foglalkoztatott személy közalkalmazotti jogviszonyára az Mt. 85/A. § (1)-(4) bekezdését,
b) átadásra nem kerülő foglalkoztatottja esetében a 25. § (1) bekezdés c) pontját
kell alkalmazni.
26. §
(1) Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia.
(2) Az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában.
(3) Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el.
(4) A munkáltató fenntartója - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az általa fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között kezdeményezheti a közalkalmazott határozatlan időre szóló áthelyezését. Erre rendkívül indokolt esetben, így különösen akkor kerülhet sor, ha annak a munkáltatónak, ahová az áthelyezés irányul, a feladatai - különösen a munka- és pihenőidő, illetőleg a rendes szabadság kiadása szabályaira tekintettel - munkaszervezési eszközök alkalmazásával sem teljesíthetők.
27. §
(1) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony lemondással nem szüntethető meg.
(1) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony más okból lemondással nem szüntethető meg.
(1) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna.
(2) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony a 30. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja alapján akkor szüntethető meg, ha a munkáltató a határozott időből még hátralévő időre jutó átlagkeresetét a közalkalmazottnak előre megfizeti.
(2) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató - a 25. § (2) bekezdésétől eltérően - azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni.
(2) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató - a 25. § (2) bekezdésétől eltérően - azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni.
(2) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni. Ha a megszüntetésre a 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése vagy - nem egészségügyi okkal összefüggő - alkalmatlansága miatt került sor, a közalkalmazottat egyhavi átlagkereset illeti meg.
(2) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni. Ettől eltérően, ha a megszüntetésre a 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése vagy - nem egészségügyi okkal összefüggő - alkalmatlansága miatt került sor, a közalkalmazottat egyhavi átlagkereset illeti meg. Ha ekkor a határozott időből még hátralévő idő egy hónapnál rövidebb, a munkáltató a hátralévő időre járó átlagkeresetet köteles megfizetni.
(2) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó távolléti díját köteles előre megfizetni. Ettől eltérően, ha a megszüntetésre a 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése vagy - nem egészségügyi okkal összefüggő - alkalmatlansága miatt került sor, a közalkalmazottat egyhavi távolléti díj illeti meg. Ha ekkor a határozott időből még hátralévő idő egy hónapnál rövidebb, a munkáltató a hátralévő időre járó távolléti díjat köteles megfizetni.
28. §
(1) A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti.
(2) Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.
29. §
(1) Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató
a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
(1) Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató
a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Az indokolásból a rendkívüli lemondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli lemondás indokának valóságát és okszerűségét a közalkalmazottnak kell bizonyítania.
(2) A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon belül, kollektív szerződés rendelkezése esetén egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni.
(2) A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni.
(3) Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, továbbá a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell meghatározni. A közalkalmazott követelheti felmerült kárának megtérítését is.
(3) Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó távolléti díját köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, továbbá a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell meghatározni. A közalkalmazott követelheti felmerült kárának megtérítését is.
(4) Rendkívüli lemondás esetén - e törvényben előírt kivételektől eltekintve - a lemondás szabályai nem alkalmazhatók.
30. §
(1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a (3)-(4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha
a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták;
b) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter vagy az önkormányzati képviselőtestület munkáltatót érintő döntése következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;
b) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter vagy az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése - különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése - következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;
c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően, továbbá
c) a magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával történő megbízás visszavonását, határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő leteltét követően a közalkalmazott eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatására, ennek hiányában a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakör felajánlására nincs lehetőség, vagy a közalkalmazott a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört nem fogadja el;
d) a közalkalmazott nyugellátásra szerzett jogosultságot.
d) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően, továbbá
e) a közalkalmazott nyugellátásra szerzett jogosultságot.
e) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján öregségi nyugdíjra jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjban részesül.
e) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot, illetve előrehozott öregségi, rokkantsági vagy szolgálati nyugdíjban részesül [37/B. § a)-d) pont].
e) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [37/B. §].
(1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a (4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha
a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták;
b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése - különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése - következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;
c) a magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával történő megbízás visszavonását, határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő leteltét követően a közalkalmazott eredeti vagy más munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség;
d) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően, továbbá
e) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [37/B. §].
(1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/B. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha
a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták;
b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;
b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;
c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően; továbbá
c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően;
d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [37/B. §].
d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (37/B. §); illetve
d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (37/B. §);
d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont);
e) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi.
e) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi.
e) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi; vagy
f) a negyven éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés] feltételével legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott nő azt írásban kérelmezi.
f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.
(1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/D. §-ban és a 32. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha
a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták;
b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;
c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően;
d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont].
(2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka való és okszerű.
(2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
(3) A közalkalmazott az (1) bekezdés a), b) pontja alapján akkor menthető fel, ha a munkáltatónál vagy az irányítása, felügyelete alatt álló szervezetben nincs a képzettségének megfelelő más munkakör, illetve, ha az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járult hozzá.
(3) A közalkalmazott az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján akkor menthető fel, ha a munkáltatónál vagy az irányítása, felügyelete alatt álló szervezetben nincs a képzettségének megfelelő más munkakör, illetve, ha az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járult hozzá.
(3) A közalkalmazott az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján akkor menthető fel, ha a munkáltatónál vagy az irányítása, felügyelete alatt álló szervezetben nincs a képzettségének megfelelő más munkakör, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéshez nem járul hozzá, illetve a 23/A. § szerinti részmunkaidőben történő foglalkoztatásra nincs lehetőség.
(3) Ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
(4) Ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a közalkalmazott akkor menthető fel, ha a munkáltatónál nincs az egészségi állapotának megfelelő munkakör vagy, ha az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járult hozzá.
(4) Ha az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a közalkalmazott akkor menthető fel, ha a munkáltatónál nincs az egészségi állapotának megfelelő munkakör vagy, ha az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járult hozzá.
(4) A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.
(5) Ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
(5) Ha az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
(5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.
(6) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően a magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása esetén a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a közalkalmazott eredeti, ennek hiányában végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakörben való továbbfoglalkoztatására a munkáltatónál nincs lehetőség.
(6) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően a magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása esetén a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a közalkalmazott eredeti, ennek hiányában más munkakörben való továbbfoglalkoztatására a munkáltatónál nincs lehetőség.
30/A. §
(1) A 30. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben, valamint, ha a 30. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a munkáltató a közalkalmazottat írásban tájékoztatja
a) a munkáltatón belül,
b) a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatóhoz, illetve
c) a munkáltató fenntartója által fenntartott más, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz
az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A közalkalmazott a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az a)-c) pontban foglalt munkáltatónál a közalkalmazott az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá.
(1) A 30. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, valamint, ha a 30. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok következménye - feltéve, hogy a közalkalmazott e törvény alkalmazása szempontjából nem minősül nyugdíjasnak -, a munkáltató a közalkalmazottat írásban tájékoztatja
a) a munkáltatón belül,
b) a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatóhoz, illetve
c) a munkáltató fenntartója által fenntartott más, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz
az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A közalkalmazott a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az a)-c) pontban foglalt munkáltatónál a közalkalmazott az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá.
(2) Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerint kéri betöltetlen munkakör felajánlását, a munkáltató a fenntartóját, illetőleg az (1) bekezdés b) pontjában említett munkáltatót köteles haladéktalanul megkeresni. A megkeresés kizárólag az érintett közalkalmazottnak az e törvény 5. számú melléklete szerinti közalkalmazotti alapnyilvántartás II-VII. pontjaiban foglalt adatait és az általa betöltött munkakör megnevezését tartalmazza.
(3) A munkáltató fenntartója a 30/E. § szerinti nyilvántartás felhasználásával a megkereséstől számított öt napon belül közvetlenül tájékoztatja a közalkalmazott munkáltatóját azokról a betöltetlen munkakörökről, amelyek az (1) bekezdés alapján a közalkalmazott részére felajánlhatók. Másik munkáltatónál betöltetlen munkakörről csak e munkáltató vezetőjének egyetértésével adható tájékoztatás.
(3) A munkáltató fenntartója a 30/E. § szerinti nyilvántartás felhasználásával a megkereséstől számított öt napon belül közvetlenül tájékoztatja a közalkalmazott munkáltatóját azokról a betöltetlen munkakörökről, amelyek az (1) bekezdés alapján a közalkalmazott részére felajánlhatók.
(4) Az (1)-(3) bekezdést, továbbá a 30/C. § (1) bekezdés a) pontját, (2) bekezdés a) pontját és (3)-(4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor is azzal, hogy
a) felmentésen a munkáltató jogutód nélküli megszűnését kell érteni, és
b) a 30/A. § és 30/C. § szerinti eljárást legalább a munkáltató jogutód nélküli megszűnése előtt tíz nappal be kell fejezni.
30/B. §
(1) A 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti létszámcsökkentést elrendelő döntés esetén nem szüntethető meg felmentéssel azoknak az azonos munkakört betöltő közalkalmazottaknak a jogviszonya, akik együttesen írásban, egy nyilatkozatba foglaltan kérik kinevezésükben a munkaidő mértékének olyan tartalmú módosítását, hogy munkaidejük együttes mértéke ne haladja meg a tervezett felmentéssel esetlegesen érintett közalkalmazotti létszámhoz kapcsolódó, a kérelem benyújtásakor érvényes munkaidő mértékének a felét. A kérelmet valamennyi érintett közalkalmazottnak alá kell írnia, megjelölve a kinevezésében kikötendő munkaidő mértékét.
(1) A 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti létszámcsökkentést elrendelő döntés esetén nem szüntethető meg felmentéssel azoknak az azonos munkakört betöltő, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak nem minősülő közalkalmazottaknak a jogviszonya, akik együttesen írásban, egy nyilatkozatba foglaltan olyan tartalommal kérik kinevezésükben a munkaidő mértékének módosítását, hogy az a munkáltató által közölt, a közalkalmazottak között kérelmük szerint elosztható napi vagy heti munkaidő együttes mértékét nem haladja meg. A kérelmet az abban részes valamennyi közalkalmazottnak alá kell írnia, megjelölve a kinevezésében kikötendő munkaidő mértékét, amely napi négy óránál rövidebb nem lehet, kivéve, ha a 30/C. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató erre lehetőséget ad. Több, a feltételeknek megfelelő kérelem esetén a munkáltató - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - mérlegelési jogkörében dönt arról, hogy mely kérelem alapján módosítja az azt benyújtó közalkalmazottak kinevezését.
(2) A munkáltató köteles a kérelemben foglaltak szerint a kinevezést módosítani. Az illetmény összegét - a felek közalkalmazottra kedvezőbb megállapodásának hiányában - a kinevezés módosítását közvetlenül megelőző illetmény alapulvételével, a rész- és a teljes munkaidő arányában kell megállapítani.
30/C. §
(1) A munkáltató a 30/A. §-ban foglalt állásfelajánlás során a felmentés közlésének tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat
a) a 30/A. § (3) bekezdése szerinti felajánlható munkakörről (munkakörökről) vagy a pályázat lehetőségéről, továbbá
a) a 30/A. § (3) bekezdése szerinti felajánlható munkakörről (munkakörökről), továbbá
b) a 30/B. § szerinti lehetőségről és a tervezett felmentéssel esetlegesen érintettek nevéről, valamint munkakörük megnevezéséről, továbbá a 30/B. § (1) bekezdése szerinti kinevezésmódosítással megállapítható munkaidő mértékének felső határáról.
b) a 30/B. § szerinti lehetőségről és a tervezett felmentéssel esetlegesen érintettek nevéről, munkakörük megnevezéséről, továbbá a kinevezésmódosítással a közalkalmazottak között elosztható munkaidő mértékének felső határáról, illetve - döntése esetén - a napi négy óránál rövidebb munkaidő kikötésének lehetőségéről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követő öt napon belül
a) a közalkalmazott írásban nyilatkozik a felajánlott munkakör elfogadásáról, illetve
b) a 30/B. § (1) bekezdés szerinti kérelmet a munkáltatóval közölni kell.
(3) A munkakör elfogadása esetén a munkáltató gondoskodik a kinevezés megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a közalkalmazott áthelyezését. Ha felajánlható munkakör nincs vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a munkáltatónak fel kell tüntetnie. A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat elmaradását a munkakör elutasításának kell tekinteni.
(4) A 30/A. §-ban foglaltak teljesítésével felajánlott munkakör elfogadását a kinevezés módosításához vagy az áthelyezéshez történő közalkalmazotti hozzájárulásnak kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozat elmaradását a felajánlott munkakör elutasításának kell tekinteni.
30/D. §
(1) Két vagy több helyi önkormányzat írásban megállapodást köthet a 30/A. §-ban foglaltak szerinti tájékoztatás teljesítésére a megállapodásban részes helyi önkormányzat által fenntartott munkáltatónál a 30. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerinti, valamint az egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentés megelőzése érdekében.
(2) A megállapodás hatálya kiterjed az azt kötő önkormányzatok fenntartásában lévő, e törvény hatálya alatt működő valamennyi munkáltatóra, melyeknél a helyben szokásos módon kell a megállapodásról a közalkalmazottakat tájékoztatni. A megállapodásban továbbá rendelkezni kell annak időbeli hatályáról.
(3) A megállapodás alapján a 30/A. és 30/C. §-ban foglaltakat az önkormányzat, illetve a munkáltató azzal az eltéréssel köteles teljesíteni, hogy a tájékoztatás teljesítése érdekében a munkáltató fenntartója mellett a megállapodásban részes többi önkormányzatot is köteles megkeresni, amelyek a munkáltatót közvetlenül értesítik az álláshelyekről, illetve azok hiányáról.
30/E. §
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltató fenntartója elektronikus adatnyilvántartást vezet
a) a munkáltató, továbbá
b) a saját munkáltatói szervezete e törvény hatálya alá tartozó
betöltetlen munkaköreiről.
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltató fenntartója elektronikus adatnyilvántartást vezet
a) a munkáltató, továbbá
b) a saját munkáltatói szervezete e törvény hatálya alá tartozó
betöltetlen munkaköreiről, az ahhoz szükséges képesítési előírásokról és egészségügyi feltételeiről.
(2) A munkáltató legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor köteles tájékoztatni a fenntartót a megszűnés következtében betöltetlenné váló munkakör
a) megnevezéséről, továbbá
b) a betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről, szakképzettségről és szakképesítésről, illetve egészségügyi alkalmassági feltételekről.
30/F. §   A 30/A-30/E. § rendelkezéseit a közoktatási ágazatban a külön törvény alapján megállapított, a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó szabályokban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
31. §   A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő harminc nap alatt:
a) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján külföldön végzett munka;
b) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság;
c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint
d) a munkáltató által vagy hozzájárulásával más szervek által iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre küldés miatt a munkavégzés alóli felmentés
31. §
(1) A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
a) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján külföldön végzett munka;
b) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság;
c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint
d) a munkáltató által vagy hozzájárulásával más szervek által iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre küldés miatt a munkavégzés alóli felmentés
(2) A felmentési idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmentési védelem időtartama
a) a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,
b) a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap
elteltével kezdődhet el.
31. §   Felmentés esetén a felmentési idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:
a) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján, külföldön végzett munka;
b) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság;
c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint
d) a munkáltató hozzájárulásával iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre tekintettel biztosított munkavégzés alóli felmentés
tartama.
31/A. §   A felmentési védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. Ettől eltérően
a) a 30/A. § (1) bekezdésében foglalt munkakör-felajánlási lehetőség, illetve
b) a 30/B. § (1) bekezdése szerinti kinevezésmódosítási lehetőség esetén
az erről szóló tájékoztatás közlésének időpontja irányadó a felmentési védelem fennállása tekintetében.
32. §
(1) A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel
a) ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van;
b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig, valamint
c) ha a közalkalmazott házastársa sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít.
(2) Ha a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdésének c) pontján alapul.
(2) Ha a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdésének d) pontján alapul.
(2) Ha a 30/A. § (1) bekezdése szerinti munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdésének c)-d) pontján alapul. A munkáltató munkakör-felajánlásával kapcsolatban a 30/A. § és a 30/C. § szerint köteles eljárni.
(2) Ha a 30/A. § (1) bekezdése szerinti munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdés c)-f) pontján alapul. A munkáltató munkakör-felajánlásával kapcsolatban a 30/A. § és a 30/C. § szerint köteles eljárni.
(2) Ha a 30/A. § (1) bekezdése szerinti munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdés c)-d) pontján és (4) bekezdésén alapul. A munkáltató munkakör-felajánlásával kapcsolatban a 30/A. § és a 30/C. § szerint köteles eljárni.
33. §
(1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, az egy évet viszont nem haladhatja meg. Ha hosszabb felmentési időt a kollektív szerződés sem ír elő és hosszabb felmentési időben a felek sem állapodnak meg, a felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött
a) öt év után egy hónappal;
b) tíz év után két hónappal;
c) tizenöt év után három hónappal;
d) húsz év után négy hónappal;
e) huszonöt év után öt hónappal;
f) harminc év után hat hónappal
meghosszabbodik.
(1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg.
(1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdésének c) pontján alapul, a felmentési idő harminc nap.
(2) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.
(2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött
a) öt év után egy hónappal;
b) tíz év után két hónappal;
c) tizenöt év után három hónappal;
d) húsz év után négy hónappal;
e) huszonöt év után öt hónappal;
f) harminc év után hat hónappal
meghosszabbodik.
(2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött
a) öt év után egy hónappal;
b) tíz év után két hónappal;
c) tizenöt év után három hónappal;
d) húsz év után négy hónappal;
e) huszonöt év után öt hónappal;
f) harminc év után hat hónappal
meghosszabbodik. Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg.
(3) Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a közalkalmazotti jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.
(3) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.
(4) Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a közalkalmazotti jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.
33/A. §
(1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott
a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
(2) A munkáltató köteles a rendkívüli felmentést megindokolni. Az indokolásból a rendkívüli felmentés okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli felmentés indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.
(3) A rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának - ha a rendkívüli felmentés jogát testület jogosult gyakorolni - azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmentés okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják.
(4) Rendkívüli felmentés esetén - az e törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - a felmentés szabályai nem alkalmazhatók.
33/A. §
(1) A munkáltató a gyakornoki idő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott
a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
(2) A munkáltató köteles a rendkívüli felmentést a 30. § (2) bekezdése szerint megindokolni. Vita esetén a rendkívüli felmentés indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A rendkívüli felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a közalkalmazottnak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
(2) A munkáltató köteles a rendkívüli felmentést a 30. § (2) bekezdése szerint megindokolni. Az indokolásból a rendkívüli felmentés okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli felmentés indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A rendkívüli felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a közalkalmazottnak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
(3) A rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni.
(4) Rendkívüli felmentés esetén - e törvényben előírt kivételektől eltekintve - a felmentés szabályai nem alkalmazhatók.
34. §
(1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt jogellenesen szüntette meg, a közalkalmazottat eredeti munkakörében tovább kell foglalkoztatni, valamint meg kell téríteni elmaradt illetményét és egyéb járandóságait, továbbá felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek és a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.
(1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a közalkalmazottat - kérelmére - eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően meg kell téríteni elmaradt illetményét (egyéb járandóságát) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.
(1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a közalkalmazottat - kérelmére - eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.
(1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a közalkalmazott abban az esetben kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, ha
a) a munkáltató általi felmentés, elbocsátás vagy próbaidő alatti azonnali hatályú munkaviszony-megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (Munka Törvénykönyve 4. §), az egyenlő bánásmód követelményébe (Munka Törvénykönyve 5. §), illetve felmentési védelembe [31. §, valamint Munka Törvénykönyve 90. §-ának (1) bekezdése] ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [30/A-30/D. §; 32. § (2) bekezdése], vagy
a) a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (Munka Törvénykönyve 4. §), az egyenlő bánásmód követelményébe (Munka Törvénykönyve 5. §), illetve felmentési védelembe [31. §, valamint Munka Törvénykönyve 90. §-ának (1) bekezdése] ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [30/A-30/D. §; 32. § (2) bekezdése], vagy
b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő, illetve a közalkalmazotti tanács tagjának (elnökének) közalkalmazotti jogviszonyát a 45-53. és az 54/A. §-okba, illetőleg a Munka Törvénykönyve 28. §-ába ütköző módon szüntette meg.
b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő, a közalkalmazotti tanács tagjának (elnökének, a közalkalmazotti megbízottnak), illetve a munkavédelmi képviselőnek (munkavédelmi bizottság tagjainak) közalkalmazotti jogviszonyát a 45-53. §-okba és az 54/A. §-ba, illetve a Munka Törvénykönyve 28. §-ába, vagy a 62/A. §-ába ütköző módon szüntette meg.
b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő, a közalkalmazotti tanács tagjának (elnökének, a közalkalmazotti megbízottnak), illetve a munkavédelmi képviselőnek (munkavédelmi bizottság tagjainak) közalkalmazotti jogviszonyát a 45-53. §-okba és az 54/A. §-ba, a Munka Törvénykönyve 28. §-ába, 62/A. §-ába, vagy a munkavédelemről szóló törvény 76. §-ának (3) bekezdésébe ütköző módon szüntette meg,
c) a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén az elbocsátás fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával.
(2) Amennyiben a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyának fenntartását nem kívánja, ezt úgy kell tekinteni, mintha közalkalmazotti jogviszonya a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg.
(2) A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a közalkalmazott eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha a munkáltató a közalkalmazottnak a felmentés esetén járó végkielégítés kétszeresének megfelelő összeget megfizeti. Ha a közalkalmazott felmentése esetén végkielégítésre nem lenne jogosult, részére a 37. § (6) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg kétszerese jár.
(2) A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzheti a közalkalmazott eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha a közalkalmazott továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a közalkalmazott elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is.
(3) Ha a felmentés azért jogellenes, mert a munkáltató az előírtnál rövidebb felmentési időt állapított meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a közalkalmazotti jogviszony a szabályos felmentési idő utolsó napjáig tart.
(3) Nem alkalmazható a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (Munka Törvénykönyve 4. §), a hátrányos megkülönböztetés tilalmába (Munka Törvénykönyve 5. §), illetve felmentési tilalomba [31. §, valamint a Munka Törvénykönyve 90. § (1) bekezdése] ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [30. § (3)-(4) bekezdése; 32. § (2) bekezdése, valamint a Munka Törvénykönyve 90. § (2) bekezdése].
(3) Nem alkalmazható a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha
a) a munkáltató általi felmentés vagy elbocsátás a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (Munka Törvénykönyve 4. §), a hátrányos megkülönböztetés tilalmába (Munka Törvénykönyve 5. §), illetve felmentési védelembe [31. §, valamint Munka Törvénykönyve 90. § (1) bekezdés] ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [30. § (3)-(4) bekezdése; 32. § (2) bekezdése], vagy
a) a munkáltató általi felmentés vagy elbocsátás a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (Munka Törvénykönyve 4. §), az egyenlő bánásmód követelményébe (Munka Törvénykönyve 5. §), illetve felmentési védelembe [31. §, valamint Munka Törvénykönyve 90. § (1) bekezdés] ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [30. § (3)-(4) bekezdése; 32. § (2) bekezdése], vagy
b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő közalkalmazotti jogviszonyát a 45-54. §-okba, illetőleg a Munka Törvénykönyve 28. §-ába ütköző módon szüntette meg.
(3) Ha a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén a közalkalmazott az eredeti munkakörébe való visszahelyezést nem kéri, a közalkalmazotti jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ekkor - a (2) bekezdésben foglaltakon felül a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a közalkalmazott legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.
(4) A közalkalmazott, ha nem kéri eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a (2) bekezdésben meghatározott összegre is jogosult.
(4) Ha a közalkalmazott nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a közalkalmazott eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a közalkalmazott legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.
(4) Ha a közalkalmazotti jogviszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon szüntették meg jogellenesen, a közalkalmazotti jogviszony a megszüntetésről szóló jognyilatkozat időpontjában megszűnik, de a közalkalmazott részére - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján - legalább tizenkét, legfeljebb huszonnégy havi átlagkeresetét meg kell fizetni.
(4) Ha a közalkalmazotti jogviszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon szüntették meg jogellenesen, a közalkalmazotti jogviszony a megszüntetésről szóló jognyilatkozat szerinti időpontban megszűnik, de a közalkalmazott részére - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján - legalább két, legfeljebb harminchat havi átlagkeresetnek megfelelő átalány-kártérítést kell fizetni.
(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a közalkalmazotti jogviszony a jogellenes megszüntetést megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. A közalkalmazottat ilyenkor az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - ha a közalkalmazotti jogviszony nem felmentéssel szűnt meg - a felmentési időre járó átlagkereset és a felmentés esetén járó végkielégítés is megilleti.
(5) Ha a közalkalmazott nem kéri vagy a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, a közalkalmazotti jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg.
(5) A (2) bekezdésben foglalt esetben nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha a közalkalmazott az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési megállapodást, illetve az e szerv által felajánlott - a foglalkoztatás elősegítéséről szóló jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel - megfelelő munkahelyet elutasítja. A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, illetve a közalkalmazotti kár megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.
(5) A (2) bekezdésben foglalt esetben nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha a közalkalmazott az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési megállapodást, illetve az e szerv által felajánlott - a foglalkoztatás elősegítéséről szóló jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel - megfelelő munkahelyet elutasítja, továbbá maga nem keres aktívan munkahelyet. A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, illetve a közalkalmazotti kár megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.
(6) Ha a felmentés azért jogellenes, mert a munkáltató az előírtnál rövidebb felmentési időt állapított meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a közalkalmazotti jogviszony a szabályos felmentési idő utolsó napjáig tart.
(6) A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a közalkalmazott elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.
(6) A közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya nem felmentéssel szűnt meg - a (2)-(5) bekezdésben foglaltakon kívül - megilleti a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresete és a felmentés esetén járó végkielégítés is.
(7) A közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya nem felmentéssel szűnt meg - a (6) bekezdésben foglaltakon kívül - megilleti a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresete és a felmentés esetén járó végkielégítés is.
(7) Ha a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (12) bekezdése alapján e törvény erejénél fogva megszűnt, és a bíróság megállapította a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítésének jogellenességét,
a) ha a munkáltató eljárása a rendeltetésszerű joggyakorlás vagy az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat,
a) ha a munkáltató eljárása a rendeltetésszerű joggyakorlás vagy az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, az (l)-(3), illetve az (5) és (6) bekezdésben foglaltakat,
b) az a) pontba nem tartozó esetben a (4) és (6) bekezdésben foglaltakat
b) az a) pontba nem tartozó esetben a (4)-(6) bekezdésben foglaltakat
kell megfelelően alkalmazni.
(7) Ha a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (16) bekezdése alapján e törvény erejénél fogva megszűnt, és a bíróság megállapította a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítésének jogellenességét,
a) ha a munkáltató eljárása a rendeltetésszerű joggyakorlás vagy az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, az (l)-(3), illetve az (5) és (6) bekezdésben foglaltakat,
b) az a) pontba nem tartozó esetben a (4)-(6) bekezdésben foglaltakat
kell megfelelően alkalmazni.
35. §   Amennyiben a közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott valamely közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezéseinek megszegésével szünteti meg, azt úgy kell elbírálni, mintha közalkalmazotti jogviszonya elbocsátás folytán szűnt volna meg.
35. §
(1) Amennyiben a közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott valamely közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezéseinek megszegésével szünteti meg, azt úgy kell elbírálni, mintha közalkalmazotti jogviszonya elbocsátás folytán szűnt volna meg. A közalkalmazott ekkor köteles a munkáltató részére a lemondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kizárólag azért jogellenes, mert a közalkalmazott lemondási idő egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége a le nem töltött idővel arányos.
(2) Ha a közalkalmazott a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb, mint az (1) bekezdés szerinti időtartam, a munkáltató csak a hátralévő időre járó átlagkereset megfizetését követelheti.
(3) A munkáltató jogosult az (1), illetve (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is.
(4) A munkáltató (1)-(3) bekezdés alapján keletkezett igényeinek érvényesítésére a Munka Törvénykönyve munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályai (Mt. 173. §) az irányadók.
36. §
(1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a közalkalmazott részére közalkalmazotti igazolást ad.
(2) A közalkalmazotti igazolásnak - a Munka Törvénykönyve 98. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell
a) a közalkalmazott munkakörét, továbbá
a) a közalkalmazott munkakörét,
b) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját és - ha e törvény indokolási kötelezettséget ír elő - a megszüntetés okát. Ez utóbbiakat a közalkalmazott kérésére a közalkalmazotti igazolásból mellőzni kell.
b) a 22. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát,
c) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset fizetésben részesült,
d) a tizenharmadik havi illetménynek a közalkalmazotti jogviszony megszűnése évében történő kifizetését, illetve ennek elmaradását, valamint
e) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját, továbbá
f) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját, és ha e törvény indokolási kötelezettséget ír elő, a megszüntetés okát. Ez utóbbiakat a közalkalmazott kérésére a közalkalmazotti igazolásból mellőzni kell.
(2) A közalkalmazotti igazolásnak - a Munka Törvénykönyve 98. § (2) bekezdésének a)-e) pontjában és (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell
a) a közalkalmazott munkakörét,
b) a 22. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát,
c) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset fizetésben részesült,
d) a tizenharmadik havi illetménynek a közalkalmazotti jogviszony megszűnése évében történő kifizetését, illetve ennek elmaradását,
e) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját,
f) a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését, továbbá
g) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját, és ha e törvény indokolási kötelezettséget ír elő, a megszüntetés okát. Ez utóbbiakat a közalkalmazott kérésére a közalkalmazotti igazolásból mellőzni kell.
(2) A közalkalmazotti igazolásnak - a Munka Törvénykönyve 98. § (2) bekezdésének a)-e) pontjában és (3)-(4) bekezdésében foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell
a) a közalkalmazott munkakörét,
b) a 22. § (8) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat, a sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat és a szülési szabadság időtartamát,
c) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset fizetésben részesült,
d) a tizenharmadik havi illetménynek a közalkalmazotti jogviszony megszűnése évében történő kifizetését, illetve ennek elmaradását,
e) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját,
f) a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését, továbbá
g) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját, és ha e törvény indokolási kötelezettséget ír elő, a megszüntetés okát. Ez utóbbiakat a közalkalmazott kérésére a közalkalmazotti igazolásból mellőzni kell.
(2) A közalkalmazotti igazolás tartalmazza
a) a közalkalmazott munkakörét,
a) a közalkalmazott természetes személyi azonosító adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
b) a 22. § (8) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát,
b) a közalkalmazott társadalombiztosítási azonosító jelét, a közalkalmazott pénztártag által választott magánnyugdíj-pénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlaszámát;
c) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott illetményben részesült,
c) a közalkalmazott munkakörét;
d) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját,
d) a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartamát;
e) a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését, továbbá
e) a 22. § (8) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát;
f) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját.
f) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott illetményben részesült;
g) a közalkalmazott illetményéből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját, vagy pedig azt, hogy a közalkalmazott illetményét tartozás nem terheli;
h) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját;
i) a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését, továbbá
j) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját.
37. §
(1) Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya
a) felmentés;
b) rendkívüli lemondás, vagy
b) rendkívüli lemondás,
c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.
c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében vagy
d) a (3) bekezdés szerint szűnik meg.
(2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha nyugellátásra szerzett jogosultságot, vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, valamint a további munkaviszony megszűnésekor.
(2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha nyugellátásra szerzett jogosultságot, vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, valamint a további munkaviszony megszűnésekor. Nem jogosult továbbá végkielégítésre az a közalkalmazott, akinek a közalkalmazotti jogviszonya a 25/A. § (1) bekezdése szerint szűnt meg, és az új munkáltatóval a 25/A. § (3) bekezdés szerint munkaviszonyt létesít.
(2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha nyugellátásra szerzett jogosultságot, vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, illetve a további közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén. Nem jogosult továbbá végkielégítésre az a közalkalmazott, akinek a közalkalmazotti jogviszonya a 25/A. § (1) bekezdése szerint szűnt meg, és az új munkáltatóval a 25/A. § (3) bekezdés szerint munkaviszonyt létesít.
(2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában öregségi nyugdíjra jogosult, korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, vagy rokkantsági nyugdíjban részesül, valamint a további munkaviszony megszűnésekor. Nem jogosult továbbá végkielégítésre az a közalkalmazott, akinek a közalkalmazotti jogviszonya a 25/A. § (1) bekezdése szerint szűnt meg, és az új munkáltatóval a 25/A. § (3) bekezdés szerint munkaviszonyt létesít.
(2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjra jogosult (37/B. §). Nem jogosult továbbá végkielégítésre az a közalkalmazott, akinek közalkalmazotti jogviszonya a 25/A. § (1) bekezdése szerint szűnt meg és az új munkáltatóval a 25/A. § (3) bekezdés szerint munkaviszonyt létesít.
(2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. §]. Nem jogosult továbbá végkielégítésre az a közalkalmazott, akinek közalkalmazotti jogviszonya a 25/A. § (1) bekezdése szerint szűnt meg és az új munkáltatóval a 25/A. § (3) bekezdés szerint munkaviszonyt létesít.
(2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. §].
(2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha
a) legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont],
b) felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor.
(3) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott az (5) bekezdésben meghatározott időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell hagyni a 22. § (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott időtartamot is, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.
(3) Ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató, egymást követően több esetben létesít határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt a miniszter vagy a kollektív szerződés - a 25. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben is - végkielégítésre való jogosultságot írhat elő. A végkielégítés azonban nem haladhatja meg azt az összeget, amelyre a határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyok együttes időtartama alapján a közalkalmazott határozatlan idejű jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén jogosult lenne.
(3) Ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el, a közalkalmazott végkielégítésre jogosult, feltéve, hogy közalkalmazotti jogviszonya a 27. § (2) bekezdés szerinti eljárásban, a 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt okok alapján kerül megszüntetésre, vagy a 25. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg. Kettőnél több határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén a hat hónapnál hosszabb megszakítás előtt fennállt jogviszonyok időtartamát nem lehet figyelembe venni. A végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a (6) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy az e bekezdés szerinti jogcímen megszűnt vagy megszüntetett határozott idejű jogviszonyok időtartamát kell összeszámítani. Ha az első mondatban szereplő okokra alapított megszüntetés vagy megszűnés alapján a közalkalmazott végkielégítésre vált jogosulttá, az azonos felek közötti újabb határozott idejű kinevezés esetén a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni azon közalkalmazotti jogviszonyok időtartamát, amelyekre tekintettel a korábbi végkielégítés kifizetése megtörtént.
(4) A végkielégítés jogosultságának megállapításánál azt az időtartamot is figyelembe kell venni, amelyet a jogutódlás folytán e törvény hatálya alá kerülő munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott a jogelőd munkáltatónál munkaviszonyban töltött el.
(4) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a (6) bekezdésben meghatározott időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell hagyni a 22. § (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott időtartamot is, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.
(4) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a (6) bekezdésben meghatározott időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell hagyni a 22. § (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott időtartamot is, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.
(4) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a (6) bekezdésben meghatározott időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell hagyni a 22. § (8) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott időtartamot is, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.
(4) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a (6) bekezdésben meghatározott időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell hagyni a 22. § (8) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott időtartamot is, kivéve a hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.
(5) A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő
a) az egy évet meghaladja: egyhavi;
b) legalább három év esetén: háromhavi;
c) legalább öt év esetén: négyhavi;
d) legalább tíz év esetén: öthavi;
e) legalább tizenöt év esetén: hathavi;
f) legalább húsz év esetén: nyolchavi
átlagkeresetének megfelelő összeg.
(5) A végkielégítés jogosultságának megállapításánál azt az időtartamot is figyelembe kell venni, amelyet a jogutódlás folytán e törvény hatálya alá kerülő munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott a jogelőd munkáltatónál munkaviszonyban töltött el.
(5) A végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni
a) jogutódlás esetén a jogelődnél,
b) a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is [Mt. 86/C. § (5) bekezdés, 25/B. § (6) bekezdés].
b) a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is [25/B. § (6) bekezdés].
b) a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is [25/B. § (5) bekezdés].
(6) A végkielégítés (5) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltését megelőző öt évben válik végkielégítésre jogosulttá.
(6) A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő
a) az egy évet meghaladja: egyhavi;
b) legalább három év esetén: háromhavi;
c) legalább öt év esetén: négyhavi;
d) legalább tíz év esetén: öthavi;
e) legalább tizenöt év esetén: hathavi;
f) legalább húsz év esetén: nyolchavi
átlagkeresetének megfelelő összeg.
(6) A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább
a) három év: egy havi,
b) öt év: két havi,
c) nyolc év: három havi,
d) tíz év: négy havi,
e) tizenhárom év: öt havi,
f) tizenhat év: hat havi,
g) húsz év: nyolc havi
átlagkeresetének megfelelő összeg.
(6) A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább
a) három év: egy havi,
b) öt év: két havi,
c) nyolc év: három havi,
d) tíz év: négy havi,
e) tizenhárom év: öt havi,
f) tizenhat év: hat havi,
g) húsz év: nyolc havi
távolléti díjának megfelelő összeg.
(7) A végkielégítés mértéke az (5)-(6) bekezdésben foglaltak kétszeresének megfelelő összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg.
(7) A végkielégítés (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltését megelőző öt évben válik végkielégítésre jogosulttá.
(7) A végkielégítés (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését megelőző öt éven belül válik végkielégítésre jogosulttá.
(7) A végkielégítés (6) bekezdésben meghatározott mértéke négy havi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott az öregségi nyugdíjra való jogosultság (37/B. § a) pont) megszerzését megelőző öt éven belül válik végkielégítésre jogosulttá.
(7) A végkielégítés a (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság [37/B. § (1) bekezdés a) pont] megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.
(7) A végkielégítés a (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra [37/B. § (1) bekezdés a) pont] vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.
(7) A végkielégítés a (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra [37/B. § (1) bekezdés a) pont] való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.
(7) A végkielégítés a (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont ga) alpont] való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.
(8) A végkielégítés mértéke az (6)-(7) bekezdésben foglaltak kétszeresének megfelelő összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg.
(9) Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a végkielégítést - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni.
(9) A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére azért került sor, mert kérelme alapján a munkáltató által felajánlott, a 30/A. § szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha
a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,
b) teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben történő foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidő mértékének növekedése a közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel járna,
c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel, vagy
d) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti jogviszonyában az említett időtartamot elérte.
Az a) pont alkalmazásakor a felajánlott illetmény a közalkalmazott fizetési osztálya és fokozata szerinti garantált illetménye mértékénél nem lehet alacsonyabb összegű.
(9) A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére vagy közalkalmazotti jogviszonyának a 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megszűnésére azért került sor, mert a munkáltató által felajánlott, a 30/A. § szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha
a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,
b) teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben történő foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidő mértékének növekedése a közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel járna,
c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel, vagy
d) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti jogviszonyában az említett időtartamot elérte.
Az a) pont alkalmazásakor a felajánlott illetmény a közalkalmazott fizetési osztálya és fokozata szerinti garantált illetménye mértékénél nem lehet alacsonyabb összegű.
(9) A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére vagy közalkalmazotti jogviszonyának a 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megszűnésére azért került sor, mert a munkáltató által felajánlott, a 30/A. § szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá vagy a felajánlott megfelelő munkakör elfogadásáról nem nyilatkozott, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha
a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,
b) teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben történő foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidő mértékének növekedése a közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel járna,
c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel, vagy
d) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti jogviszonyában az említett időtartamot elérte.
Az a) pont alkalmazásakor a felajánlott illetmény a közalkalmazott fizetési osztálya és fokozata szerinti garantált illetménye mértékénél nem lehet alacsonyabb összegű.
(10) A végkielégítést a munkáltató költségére a közalkalmazott tartózkodási helyére kell megküldeni.
(10) Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a végkielégítést - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni.
(10) Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni.
(11) A végkielégítést a munkáltató költségére a közalkalmazott tartózkodási helyére kell megküldeni.
(12) Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,
b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
37/A. §   A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon - a 37. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével - ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
37/A. §   A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon - a 37. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével - ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
37/A. §
(1) A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon - a 37. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével - ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
(1) A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon - a 37. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével - ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Ha az utolsó munkában töltött napon esedékes igazolások tartalma a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjáig módosításra, illetve kiegészítésre szorul, a munkáltató köteles a módosított igazolást a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított 3 munkanapon belül kiadni.
(2) A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult.
(2) A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.
37/B. §   A 30. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a 37. § (2) és (7) bekezdése alkalmazása szempontjából a közalkalmazott öregségi nyugdíjra akkor jogosult, ha - a társadalombiztosítási jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik.
37/B. §   E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott nyugdíjra akkor jogosult, ha
a) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt - a társadalombiztosítási jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével - elérte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), vagy
b) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, illetve
c) rokkantsági nyugdíjban, illetőleg
d) szolgálati nyugdíjban részesül, vagy
e) részére korengedményes nyugdíjat állapítottak meg.
37/B. §
(1) E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha
a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve
a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy
b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy
c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy rokkantsági ellátásban részesül, vagy
d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy
d) a felmentésére a 30. § (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor.
e) szolgálati nyugdíjban, vagy
f) korengedményes nyugdíjban, vagy
g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg
h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban
részesül.
(2) A közalkalmazott akkor részesül az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították.
(2) A közalkalmazott akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították.
(3) A közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a közalkalmazott, aki az előrehozott nyugdíj feltételeivel rendelkezik, és felmentésére a 30. § (1) bekezdése e) pontja alapján kerül sor.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a közalkalmazott, aki
a) az előrehozott nyugdíj feltételeivel rendelkezik és felmentésére a 30. § (1) bekezdés e) pontja alapján kerül sor,
b) a negyven éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj feltételével rendelkezik, és felmentésére a 30. § (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor.
(4) A közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.
38. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, IV. fejezet) a 86. §, a 87. § (1) bekezdése, a 88. §, a 89. §, a 92. §, a 93. § (1)-(2) bekezdése, a 95. §, a 96. §, a 98. § (1) bekezdése, a 99-101. § nem alkalmazható.
38. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, IV. fejezet) a 86. §, a 87. § (1) bekezdése, a 88. §, a 89. §, a 92. §, a 93. § (1)-(2) bekezdése, a 95. §, a 96. §, a 97. §, a 98. § (1) bekezdése, a 99-101. § nem alkalmazható.
38. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, IV. fejezet) a 86. §, a 86/A. §, a 87. § (1) bekezdése, a 88. §, a 89. §, a 92. §, a 93. § (1)-(2) bekezdése, a 95-97. §-a, a 98. § (1) bekezdése, a 99-101. § nem alkalmazható.
38. §
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései közül (Harmadik Rész, IV. fejezet) a 86. §, a 86/A. §, a 87. § (1) bekezdése, a 88. §, a 89. §, a 91/A. §, a 92. §, a 93. § (1)-(2) bekezdése, a 95-96. §, a 97. § (1) és (3) bekezdése, a 98. § (1) bekezdése, a 99-101. § nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései közül (Harmadik Rész, IV. fejezet), a 85/A. § (3) bekezdése, 86-87/A. §, a 87. § (1) bekezdése, a 88. §, a 89. § (1)-(6) bekezdése, a 92. §, a 93. § (1)-(2) bekezdése, a 95-96. §, a 98. § (1) bekezdése, a 99-101. § nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései közül (Harmadik Rész, IV. fejezet), a 85/A. § (3) bekezdése, 86-86/A. §, 87. § (1) bekezdése, 87/A. §, a 88. §, a 89. § (1)-(6) bekezdése, a 92. §, a 93. § (1)-(2) bekezdése, a 95-96. §, a 98. § (1) bekezdése, a 99-101. § nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, IV. fejezet), a 85/A. § (3) bekezdése, a 86-86/A. §, a 87. § (1) bekezdése, a 87/A. §, a 88. §, a 89. § (1)-(6) bekezdése, a 92. §, a 93. § (1)-(2) bekezdése, a 95-96. §, a 98. § (1) bekezdése, a 99-101. § nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, IV. fejezet), a 85/A. § (5)-(6) bekezdése, a 86-86/A. §, a 87. § (1) bekezdése, a 87/A. §, a 88. §, a 89. § (1)-(6) bekezdése, a 92. §, a 93. § (1)-(2) bekezdése, a 95-96. §, a 98. § (1) bekezdése, a 99-101. § nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, IV. fejezet), a 85/A. §-ának (5)-(6) bekezdése, a 86-86/A. §, a 87. §-ának (1) bekezdése, a 87/A. §, a 88. §, a 89. §-ának (1)-(6) bekezdése, a 92. §-a, a 93. §-ának (1)-(2) bekezdése, a 95-96. §-a, a 98. §-ának (1) bekezdése, a 99-101. §-a nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, IV. fejezet), a 85/A. §-ának (5)-(6) bekezdése, a 86-86/A. §, a 87. §-ának (1) bekezdése, a 87/A. §, a 88. §, a 89. §-ának (1)-(6) bekezdése, a 90. § (4) bekezdése, a 92. §-a, a 93. §-ának (1)-(2) bekezdése, a 95-96. §-a, a 98. §-ának (1) bekezdése, a 99-101. §-a nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, IV. fejezet) a 85/A. §-ának (5) és (6) bekezdése, a 86-86/E. §-a, a 87. §-ának (1) bekezdése, a 87/A. §-a, a 88. §-a, a 89. §-ának (1)-(6) bekezdése, a 90. § (4) bekezdése, a 92. §-a, a 93. §-ának (1) és (2) bekezdése, a 95. §-a és 96. §-a, a 98. §-ának (1) bekezdése, a 99-101. §-a nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, IV. fejezet) a 77/A. §, a 86-86/E. §-a, a 87. §-ának (1) bekezdése, a 87/A. §-a, a 88. §-a, a 89. §-ának (1)-(6) bekezdése, a 90. § (4) bekezdése, a 92. §-a, a 93. §-ának (1) és (2) bekezdése, a 95. §-a és 96. §-a, a 98. §-ának (1) bekezdése, a 99-101. §-a nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései (X. fejezet) közül a 63-64. §, 65. § (1)-(2) bekezdés, 66. § (1)-(3) és (8)-(9) bekezdés, a 68-70. §, a 77. §, a 79. § és a 85. § nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései (X. fejezet) közül a 63-64. §, 65. § (1)-(2) bekezdés, 66. § (1)-(3) és (8)-(9) bekezdés, a 69-70. §, a 77. §, a 79. § és a 85. § nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései (X. fejezet) közül a 63-64. §, 65. § (1)-(2) bekezdés, 66. § (1)-(3) és (8)-(9) bekezdés, a 69-70. §, a 77-79. § és a 85. § nem alkalmazható.
(2) A Munka Törvénykönyve 94/A. § (1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltatónál a 30. § (1) bekezdés a)-b) pontja alapján - 30 napon belül - felmentésre tervezett közalkalmazottak száma
a) 20 fő vagy annál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább öt fő,
b) a 20-nál több és 100-nál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább tíz fő,
c) 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább a közalkalmazottak 10%-a,
d) 300 vagy annál több közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább harminc fő.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági szolgálatoknál fennálló közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének 94/A-94/F. §-a rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(2) A Munka Törvénykönyve 85/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „e törvény hatálya alá tartozó szervezet vagy személy” kifejezésen a jelen törvény hatálya alá tartozó szervezetet kell érteni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági szolgálatoknál fennálló közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 71-76. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(2) Az Mt. 71-76. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a munkáltató működésével összefüggő okra alapított felmondáson felmentést, az Mt. 79. § (1) bekezdés b) pontja szerinti munkáltatói intézkedésen az e törvény 27. § (2) bekezdése által szabályozott azonnali hatályú megszüntetést kell érteni, ha ezek közlésére a 30. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján kerül sor,
b) az Mt. 75. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatással egyidejűleg a munkáltató intézkedik a 30/A. § (2) bekezdésében szereplő kötelezettsége teljesítése érdekében,
c) az Mt. 75. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatást megelőzően a munkáltató intézkedik a 30/C. § (1) bekezdése b) pontja szerinti kötelezettsége teljesítésének érdekében.
(3) A 30. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szervek létszámcsökkentést eredményező döntését megelőzően a Kormány a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában, a miniszter az ágazati (alágazati) érdekegyeztető tanácsban, az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető tanácsban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez.
(3) A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter az ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban, az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető fórumban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági szolgálatoknál fennálló közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének 94/A-94/F. §-a rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(3) A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter a 6. § (6) bekezdése szerinti ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban, ennek hiányában a KOMT-ban, illetőleg az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető fórumban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági szolgálatoknál fennálló közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 71-76. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági szolgálatoknál fennálló közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyve 94/A. §-át nem kell alkalmazni.
(4) A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter az ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban, az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető fórumban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez.
(4) A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter a 6. § (6) bekezdése szerinti ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban, ennek hiányában a KOMT-ban, illetőleg az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető fórumban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez.
(5) A Munka Törvénykönyve 97. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jogelőd munkáltató kezesi felelőssége
a) a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonynak a jogutód munkáltató által a jogutódlás időpontjától számított egy éven belül, a 30. § (1) bekezdésének a) és c) pontján alapuló felmentéssel történő megszüntetésével, továbbá
b) a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonynak a jogutódlás időpontjától számított egy éven belül, a 30. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjában foglalt okok alapján történő megszüntetésével
összefüggő, a közalkalmazottat megillető járandóságokért áll fenn.
(5) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 83. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott kérelmére - az Mt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményen túlmenően - a bíróság a közalkalmazotti jogviszonyt abban az esetben is helyreállítja, ha a munkáltató, vagy annak fenntartója megsérti a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [30/A-30/D. §; 32. §].
38/A. §
(1) A Munka Törvénykönyve 94/A. § (1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a működésével összefüggő ok miatt a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint
a) húsz fő vagy annál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább öt fő,
b) húsznál több és száznál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább tíz fő,
c) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább a közalkalmazottak tíz százaléka,
d) háromszáz vagy annál több közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább harminc közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát kívánja harmincnapos időszakon (Munka Törvénykönyve 94/C. §) belül megszüntetni.
(2) A Munka Törvénykönyve csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy rendes felmondáson felmentést, illetve a Munka Törvénykönyve 88. § (2) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedésen az e törvény 27. §-ának (2) bekezdése által szabályozott azonnali hatályú megszüntetést kell érteni, ha ezek közlésére a 30. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontja alapján kerül sor.
(2) A Munka Törvénykönyve csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) rendes felmondáson felmentést, illetve a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedésen az e törvény 27. §-ának (2) bekezdése által szabályozott azonnali hatályú megszüntetést kell érteni, ha ezek közlésére a 30. § (1) bekezdésének a)-c) pontja alapján kerül sor,
a) rendes felmondáson felmentést, illetve a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedésen az e törvény 27. §-ának (2) bekezdése által szabályozott azonnali hatályú megszüntetést kell érteni, ha ezek közlésére a 30. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján kerül sor,
b) a Munka Törvénykönyve 94/E. §-ának (1) bekezdésében foglalt tájékoztatással egyidejűleg a munkáltató intézkedik a 30/A. § (2) bekezdésében szereplő kötelezettsége teljesítése érdekében,
c) a Munka Törvénykönyve 94/E. §-ának (1) bekezdésében foglalt tájékoztatást megelőzően a munkáltató intézkedik a 30/C. § (1) bekezdése b) pontja szerinti kötelezettsége teljesítésének érdekében.
(3) A miniszter és az önkormányzat a létszámcsökkentést eredményező döntésének meghozatala előtt az ágazati (alágazati) érdekegyeztető tanácsban, illetve az önkormányzati érdekegyeztető tanácsban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - egyeztetést kezdeményez.

III. FEJEZET
A MUNKAVÉGZÉS

39. §
(1) A munkáltató elősegíti a közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét.
(2) A közalkalmazott munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, szakmai szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek kizárólagos figyelembevételével látja el. Munkahelyén kívül is köteles a közalkalmazotti jogviszonyhoz, munkaköréhez és beosztásához méltó magatartást tanúsítani.
(2) A közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el.
(2) A közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el. A közalkalmazott köteles a munkáltatóját tájékoztatni arról, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték. A kötelezett a munkáltatót erről a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon belül köteles írásban tájékoztatni, e határidő elmulasztása esetén a közalkalmazott igazolással élhet. Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett. Ha a közalkalmazott tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben a határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.
(2a) Ha a közalkalmazott a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségét nem teljesíti és mulasztása miatt igazolással nem élt, de a munkáltató tudomására jut, hogy a közalkalmazott ellen közvádra üldözendő bűntett miatt büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént, a munkáltató megvizsgálja a 25. § (2) bekezdésében foglalt munkáltatói intézkedések alkalmazhatóságát.
(3) A munkáltató a közalkalmazottnak tartósan magas színvonalú munkavégzése vagy kiemelkedő munkateljesítménye esetén
a) Kiemelt és Felső közalkalmazotti osztályban főtanácsosi, illetve tanácsosi;
b) Közép és Alsó közalkalmazotti osztályban főmunkatársi, illetve munkatársi címet adományozhat.
(3) A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetén
a) a „B”, „C” vagy „D” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak munkatársi, illetve főmunkatársi,
b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak tanácsosi, illetve főtanácsosi
címet adományozhat.
(4) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb címeket is alapíthat és megállapíthatja az adományozás feltételeit.
(4) A miniszter a (3) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb címeket is alapíthat és megállapíthatja az adományozás feltételeit.
(4) Végrehajtási rendelet a (3) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb címeket is alapíthat és megállapíthatja az adományozás feltételeit.
40. §
(1) A közalkalmazottak minősítésének rendjét a miniszter állapítja meg.
(1) A közalkalmazottat
a) kinevezett, illetőleg megbízott vezetőként a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal,
a) vezetőként a vezetői megbízást követő második év elteltével, valamint a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal,
b) a várakozási idő 65. § (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező,
c) a 66. § (1)-(3) bekezdés, a 66/A. § (1) bekezdés, illetve a 79/E. § szerinti garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt,
d) a 66. § (8) bekezdés szerinti esetben, illetve
e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén,
f) címadományozást megelőzően, illetve
g) gyakornoki ideje alatt a 22. § (15) bekezdésében foglalt esetben
minősíteni kell.
(2) A közalkalmazott kérésére, közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, a munkáltató köteles minősítést készíteni, amennyiben a közalkalmazotti jogviszony legalább egy évig fennállt.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat.
(3) A minősítést a közalkalmazott közvetlen felettese javaslatának meghallgatása után a munkáltatói jogkör gyakorlója készíti el.
(3) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére - az (1) bekezdés e) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni.
(4) A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat.
(4) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.
(5) A közalkalmazottal minősítését annak elkészülte után haladéktalanul ismertetni kell. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is.
(5) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést az 1. számú melléklet szerinti minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni. Végrehajtási rendelet munkakörönként meghatározza a mellékletben foglaltakhoz képest az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további, illetve a minősítésből kizárt szempontokat.
(6) A minősítés egy példányát annak ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni.
(6) A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles.
(7) A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni:
a) kiemelkedő minősítés három pont,
b) megfelelő minősítés kettő pont,
c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont,
d) nem megfelelő minősítés nulla pont.
(8) A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani:
a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas,
b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas,
c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas,
d) harminc százalék alatt alkalmatlan
minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.
(9) A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is.
(10) A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza.
(11) A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.
(12) Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapít meg a közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit.
41. §
(1) A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.
(1) A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.
(2) Az összeférhetetlenség egyes eseteit a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály állapítja meg.
(2) A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen
a) ha közeli hozzátartozójával [Mt. 139. § (2) bekezdés] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,
a) ha hozzátartozójával [Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,
b) gazdasági társaságban vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.
b) a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.
(3) A munkáltató az összeférhetetlenségről való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles nyolcnapos határidő kitűzésével írásban felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség okának megszüntetésére.
(3) A (2) bekezdés b) pontjától eltérően a kinevezett, illetve megbízott magasabb vezető és vezető az ott meghatározott feltételek esetén sem lehet vezető tisztségviselője a munkáltató tevékenységével azonos tevékenységet folytató vagy az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak.
(3) A (2) bekezdés b) pontja az egészségügyi szolgáltatónál, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó egészségügyi közszolgáltatások ellátására létesített, továbbá az egészségügyi miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szervnél létesített közalkalmazotti jogviszonyra nem alkalmazható.
(3) A (2) bekezdés b) pontja az egészségügyi szolgáltatónál, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó egészségügyi közszolgáltatások ellátására létesített, továbbá az egészségügyért felelős miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szervnél létesített közalkalmazotti jogviszonyra nem alkalmazható.
(3) A (2) bekezdés b) pontja az egészségügyi szolgáltatónál, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó egészségügyi közszolgáltatások ellátására létesített, továbbá az egészségügyért felelős miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szervnél létesített közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó munkakörre, magasabb vezetői, vezetői megbízásra nem alkalmazható.
(4) A felsőoktatási intézményben - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 121. §-ának (8) bekezdésében az intézményi társaságokkal kapcsolatosan előírt korlátozás megtartása mellett - a magasabb vezető és a vezető megbízásával nem összeférhetetlen a gazdasági társaságban betöltött igazgatósági, felügyelőbizottsági tagság.
(4) A felsőoktatási intézményben - a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 115. § (12) bekezdésében az intézményi társaságokkal kapcsolatosan előírt korlátozás megtartása mellett - a magasabb vezető és a vezető megbízásával nem összeférhetetlen a gazdasági társaságban betöltött igazgatósági, felügyelőbizottsági tagság.
(5) A (2) bekezdés b) pontjától eltérően a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény szerinti költségvetési kutatóhely által foglalkoztatott közalkalmazott a hasznosító vállalkozásnak - a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával - tagja vagy vezető tisztségviselője lehet, illetve azzal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet.
(5) A (2) bekezdés b) pontjától eltérően a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti költségvetési kutatóhely által foglalkoztatott közalkalmazott a hasznosító vállalkozásnak - a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával - tagja vagy vezető tisztségviselője lehet, illetve azzal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet.
41/A. §
(1) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott a foglalkoztatás megkezdésekor, majd azt követően háromévente tesz vagyonnyilatkozatot.
(2) A közalkalmazott vagyonnyilatkozatára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
42. §   A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
43. §
(1) Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető.
(2) A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető.
43/A. §
(1) A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően, a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési szerveknél nem bízható meg magasabb vezető, illetőleg vezető beosztás ellátásával az, aki - illetőleg, akinek közeli hozzátartozója - a szerv fő tevékenységével azonos vállalkozói tevékenységet végez, az ilyen tevékenységet végző és az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társasággal, illetőleg munkáltatóval tagsági viszonyban, munkaviszonyban, további munkaviszonyban, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(1) A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően, a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes - jogszabály szerinti - költségvetési szerveknél nem bízható meg magasabb vezető, illetőleg vezető beosztás ellátásával az, aki - illetőleg, akinek közeli hozzátartozója - a szerv fő tevékenységével azonos vállalkozói tevékenységet végez, az ilyen tevékenységet végző és az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társasággal, illetőleg munkáltatóval tagsági viszonyban, munkaviszonyban, további munkaviszonyban, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(1) A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően, a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes - jogszabály szerinti - költségvetési szerveknél nem bízható meg magasabb vezető, illetőleg vezető beosztás ellátásával az, aki - illetőleg, akinek hozzátartozója - a szerv fő tevékenységével azonos vállalkozói tevékenységet végez, az ilyen tevékenységet végző és az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társasággal, illetőleg munkáltatóval tagsági viszonyban, munkaviszonyban, további munkaviszonyban, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatónál kinevezett, illetve megbízott magasabb vezető és vezető munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Nem vonatkozik ez a tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, ismeretterjesztő, oktatói vagy szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatónál megbízott magasabb vezető és vezető munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Nem vonatkozik ez a tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, ismeretterjesztő, oktatói vagy szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek.
43/B. §   A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően, a katasztrófavédelmi feladatot ellátó, végrehajtási jogszabályban megnevezett munkáltatóknál összeférhetetlen a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése, ha a munkavégzés a munkáltató tevékenységi körébe is tartozik, vagy ha a munkavégzésre a közalkalmazott munkáltatójával gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerül sor.
43/C. §   A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően a nemzetbiztonsági feladatot ellátó, végrehajtási jogszabályban megnevezett munkáltatónál összeférhetetlen a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése, ha
a) a munkavégzés a nemzetbiztonsági feladatot ellátó munkáltató jogszabályban előírt tevékenysége eredményességét veszélyezteti;
b) a munkavégzés a nemzetbiztonsági feladatot ellátó munkáltató tevékenységi körébe is tartozik, vagy ha a munkavégzésre a munkáltatóval gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerül sor;
c) a munkavégzés veszélyezteti a közalkalmazott munkaköri kötelezettségének teljesítését.
43/D. §
(1) A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési szervnél, valamint a központi költségvetési intézményként működő kutatóintézeteknél összeférhetetlen az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony, amelynek keretében a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató üzleti titkát képező módszerek, eljárások, ismeretek, know-how-k alkalmazására, hasznosítására kerülne sor.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában üzleti titok a munkáltató gazdasági (kutatási) tevékenységéhez kapcsolódó minden olyan téma, információ, megoldás, eljárási módszer, adat, amely a munkáltató számára vagyoni értéket képvisel.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt munkáltatónál foglalkoztatott magasabb vezető, vezető beosztású, illetve témacsoport-vezető közalkalmazott nem lehet tagja, illetve vezető tisztségviselője olyan gazdasági társaságnak, amelynek az őt foglalkoztató munkáltató az alapítója, tagja vagy a munkáltatóval - ide nem értve a közműszolgáltató tevékenységet ellátó gazdasági társaságokat - gazdasági kapcsolatban áll.
44. §
(1) A közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését a közalkalmazott köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja.
(1) A közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja.
(1) A közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - köteles a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja.
(1) A közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a közérdekű önkéntes tevékenység, valamint az állami projektértékelői jogviszony kivételével - köteles a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja.
(2) A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető.
(3) Ha a munkáltató az összeférhetetlenségről nem az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján szerez tudomást - a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül az (1) bekezdés szerinti intézkedéssel él.
(3) Ha a munkáltató az összeférhetetlenségről nem az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján szerez tudomást, a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban felszólítja a közalkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére.
(4) Ha a közalkalmazott az (1), illetve (2) bekezdés szerinti felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a közalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerinti megtiltás, illetve a (3) bekezdés szerinti felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a közalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(4) Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerinti tiltás vagy a (3) bekezdés szerinti felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az összeférhetetlenség a magasabb vezető, illetve vezető beosztással összefüggésben áll fenn, és az összeférhetetlenséget a munkáltató tudomásszerzését követő felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül a közalkalmazott nem szünteti meg, a munkáltató köteles a magasabb vezető, illetve vezető megbízást a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával visszavonni.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a további jogviszony létesítésének megtiltására, illetve a már fennálló összeférhetetlenség jogkövetkezményeire vonatkozóan akkor is, ha az összeférhetetlenség a 41. §, valamint a 43/A-43/D. § alapján áll fenn.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a további jogviszony létesítésének megtiltására, illetve a már fennálló összeférhetetlenség jogkövetkezményeire vonatkozóan akkor is, ha az összeférhetetlenség e törvény 41. §-a, valamint 43/A-43/D. §-a alapján áll fenn.
44/A. §   A Munka Törvénykönyve 106. §-a (1) bekezdésének alkalmazásakor tulajdonosnak tekintendő a munkáltató fenntartója is, amely kezdeményezheti a közalkalmazott kirendelését, illetve a Munka Törvénykönyve 150. §-ának (1) bekezdése szerinti intézkedés megtételét az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál történő átmeneti foglalkoztatás érdekében.
44/A. §
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaszerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezései (VIII. fejezet) közül az 57. § nem alkalmazható.
(2) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 106. § (1) bekezdés és 150. § (1) bekezdés alapján munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha ez alapján a közalkalmazott az e törvény vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát.
(2) Az Mt. 53. §-a alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha ez alapján a közalkalmazott az e törvény vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát.
(2) Az Mt. 53. §-a alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha ez alapján a közalkalmazott az e törvény vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát.
(2) Az Mt. 53. §-a alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha ez alapján a közalkalmazott az e törvény vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény vagy a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát.
(3) Az Mt. 53. § (2) bekezdésétől a Magyar Honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében a felek írásbeli megállapodás alapján eltérhetnek.
(3a) A Magyar Honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében végrehajtási rendelet a honvédségi feladatok ellátásával összefüggésben, az Mt. 143. és 144. §-a szerinti pótlék helyett napi átalány illetménypótlékot is megállapíthat.
(4) Az Mt. 55. § (1) bekezdése szerinti eseteken túl a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott közalkalmazott a munkáltató engedélye alapján is mentesülhet a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. A mentesítés miatt kiesett munkaidő az Mt. 115. § (2) bekezdése alkalmazásában munkában töltött időnek minősül, és ezen időtartamra a közalkalmazott az Mt. 146. § (2) bekezdésétől eltérően távolléti díjra jogosult.
(5) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladat-végrehajtásban, valamint az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet kezelésében személyesen részt vevő, a Magyar Honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazott által a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, a katasztrófa elleni védekezés vagy az egészségügyi válsághelyzet időtartama alatt teljesített munkavégzés tekintetében a felek az Mt. 99. § (2) bekezdés b) pontjától, 109. § (1) bekezdésétől és 135. § (3) bekezdésétől írásbeli megállapodással eltérhetnek, azzal, hogy a megállapodás alapján teljesített munkaidő
a) nem vehető figyelembe a rendkívüli munkaidő éves felső korlátja szempontjából,
b) időtartamát a más munkaköri feladatokhoz kapcsolódó rendkívüli munkavégzéstől elkülönítve tartja nyilván a munkáltató, és
c) időtartama a rendes munkaidőn és a más munkaköri feladatokhoz kapcsolódó rendkívüli munkaidőn felül naptári évenként legfeljebb 832 óra lehet.

A fegyelmi felelősség

45. §
(1) Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) A fegyelmi vétséget elkövető közalkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a) megrovás;
b) az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása;
c) a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás;
d) magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, valamint
e) elbocsátás.
(3) A (2) bekezdés b)-d) pontjában foglalt büntetések közül egymás mellett több is kiszabható.
(4) A (2) bekezdés b)-c) pontjában foglalt büntetés végrehajtását legfeljebb egyévi próbaidőre fel lehet függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a közalkalmazott nem követett el olyan fegyelmi vétséget, melyért jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, úgy kell tekinteni, mintha a fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ha viszont ez idő alatt elkövetett cselekmény miatt újabb jogerős büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani.
(5) Az elbocsátás büntetés jogerőre emelkedésétől számított egy évig a közalkalmazott az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál nem alkalmazható magasabb vezető, illetve vezető beosztásban.
46. §
(1) Szándékosan, illetve súlyos gondatlansággal elkövetett fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén az eljárás megindítása kötelező. A fegyelmi eljárás megindítása a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata.
(1) A fegyelmi eljárás megindítását - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el. Erről egyidejűleg a közalkalmazottat írásban értesíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésen túlmenően kötelező a fegyelmi eljárás megindítása, amennyiben annak lefolytatását a közalkalmazott maga ellen kéri.
(2) Kötelező a fegyelmi eljárás megindítása:
a) jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, továbbá
b) ha az eljárás lefolytatását a közalkalmazott maga ellen kéri.
(3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a vétség elkövetésétől számított egy év, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlójának a vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzésétől számított egy hónap eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), az egy hónapos határidő a jogerős határozat munkáltatóval történt közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetében ezen határidőket a közalkalmazott belföldre történő visszatérésétől kell számítani.
(3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha
a) a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzéstől egy hónap, vagy
b) a fegyelmi vétség elkövetésétől egy év
eltelt.
(4) Az egyéves határidő
a) magasabb vezető állású közalkalmazott esetében három évre;
b) vezető állású közalkalmazott esetében két évre emelkedik.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőt a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomásszerzésétől kell számítani.
(5) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), az egy hónapos határidő a jogerős határozatnak a munkáltatóval történt közlésétől, az egyéves határidő az eljárás jogerős befejezésétől számít. Ha a fegyelmi eljárás megindítására a munkáltatón kívüli szerv vagy személy jogosult, a munkáltató a kézhezvételtől számított öt napon belül a jogerős határozatot köteles a fegyelmi eljárás megindítására jogosult részére megküldeni.
(6) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a közalkalmazott belföldre történő visszatérésétől kell számítani.
(7) Az egyéves határidő
a) magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetében három évre,
a) magasabb vezető beosztású, illetve kinevezett magasabb vezető közalkalmazott esetében három évre,
a) magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetében három évre,
b) vezető beosztású közalkalmazott esetében két évre
b) vezető beosztású, illetve kinevezett vezető közalkalmazott esetében két évre
b) vezető beosztású közalkalmazott esetében két évre
emelkedik.
(8) Mellőzhető a fegyelmi eljárás lefolytatása - a (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve -, ha a kötelezettségszegés csekély súlyú és a tényállás tisztázott. A közalkalmazottat ilyen esetben is meg kell hallgatni. Az ügy érdeméről a fegyelmi eljárás megindítója dönt és legfeljebb megrovás büntetés szabható ki.
47. §
(1) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, melynek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltatónak a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb beosztású, ennek hiányában magasabb besorolású közalkalmazottai közül.
(1) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. Ennek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított öt napon belül, írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltató közalkalmazottai közül. A vizsgálóbiztost a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottak közül kell kijelölni.
(1) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. Ennek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított öt napon belül, írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltató közalkalmazottai közül. Vizsgálóbiztosnak - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - magasabb vezető, illetve vezető munkakört vagy beosztást betöltő, ennek hiányában az eljárás alá vontnál magasabb vagy vele azonos besorolású közalkalmazottat kell kijelölni. A magasabb vezető, illetve vezető munkakört vagy beosztást betöltővel szemben indított fegyelmi eljárás esetén vizsgálóbiztos az eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azonos szintű vezetői munkakört vagy beosztást betöltő közalkalmazott lehet.
(1) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. Ennek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított öt napon belül, írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltató közalkalmazottai közül. Vizsgálóbiztosnak - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - magasabb vezető, illetve vezető beosztást betöltő, ennek hiányában az eljárás alá vontnál magasabb vagy vele azonos besorolású közalkalmazottat kell kijelölni. A magasabb vezető, illetve vezető beosztást betöltővel szemben indított fegyelmi eljárás esetén vizsgálóbiztos az eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azonos szintű vezetői beosztást betöltő közalkalmazott lehet.
(2) A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított tizenöt napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított közalkalmazottat meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható.
(2) Nem lehet vizsgálóbiztos az a közalkalmazott, akivel szemben a 49. § (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(3) A vizsgálat során a közalkalmazottal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A közalkalmazott védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3) A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított tizenöt napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított közalkalmazottat meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható.
(4) A közalkalmazott a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe, aki rendelkezik mindazon jogosultságokkal, amelyek az eljárás alá vont személyt a (3) bekezdés alapján megilletik. A közalkalmazott meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője jelen lehessen.
(4) A vizsgálat során a közalkalmazottal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A közalkalmazott védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) Ha a közalkalmazott szóbeli meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni és nyolcnapos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő.
(5) A közalkalmazott a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe, aki rendelkezik mindazon jogosultságokkal, amelyek az eljárás alá vont személyt a (3) bekezdés alapján megilletik. A közalkalmazott meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője jelen lehessen.
(6) A vizsgálatot
a) ha a közalkalmazott a védekezését az (5) bekezdésben meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, fel kell függeszteni az akadály elhárultáig;
b) fel lehet függeszteni, ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, annak jogerős befejezéséig, amennyiben e nélkül a tényállás nem tisztázható.
(6) Ha a közalkalmazott szóbeli meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni és nyolcnapos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő.
(7) A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratait saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
(7) A vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi eljárás megindítója a fegyelmi eljárást felfüggeszti
a) legfeljebb az akadály elhárultáig, ha a közalkalmazott védekezését a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, illetve
b) ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, legfeljebb annak jogerős befejezéséig, feltéve, hogy enélkül a tényállás nem tisztázható.
(8) A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratait saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
48. §
(1) A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazottat a fegyelmi eljárás lezárásáig, de legfeljebb hét hétre állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartását indokolja. Elbocsátás büntetéssel - a határozat jogerőre emelkedéséig - a felfüggesztés együtt jár.
(1) A vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi eljárás megindítója a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazottat a fegyelmi eljárás befejezéséig állásából felfüggesztheti, ha
a) jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy
b) a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja, továbbá
c) a fegyelmi eljárást a 47. § (7) bekezdésének b) pontja alapján függesztették fel.
(2) Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az elbocsátás fegyelmi büntetéssel - a határozat jogerőre emelkedéséig - a felfüggesztés együtt jár.
(3) A felfüggesztés idejére átlagkereset jár, ennek azonban legfeljebb ötven százalékát a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes átlagkeresetet vissza kell tartani az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve annak jogerőre emelkedéséig.
(3) A felfüggesztés idejére távolléti díj jár, ennek azonban legfeljebb ötven százalékát a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes távolléti díjat vissza kell tartani az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve annak jogerőre emelkedéséig.
(3) Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.
(4) A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni. Nem kerülhet erre sor, ha az elbocsátást kimondó határozat vált jogerőssé. Ha pedig a közalkalmazott a 45. § (2) bekezdésének c), d) pontja alapján illetménypótlékra való jogosultságát elvesztette, a visszatartott összeget ezen pótlékok levonásával kell kifizetni.
(4) A felfüggesztés idejére távolléti díj jár, ennek azonban legfeljebb ötven százalékát a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes távolléti díjat vissza kell tartani az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve annak jogerőre emelkedéséig.
(4) A felfüggesztés idejére távolléti díj jár, ennek azonban legfeljebb ötven százalékát a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani.
(5) A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni. Nem kerülhet erre sor, ha az elbocsátást kimondó határozat vált jogerőssé. Ha pedig a közalkalmazott a 45. § (2) bekezdésének c), d) pontja alapján illetménypótlékra való jogosultságát elvesztette, a visszatartott összeget ezen pótlékok levonásával kell kifizetni.
(5) A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni. Ha pedig a közalkalmazott a 45. § (2) bekezdésének c), d) pontja alapján illetménypótlékra való jogosultságát elvesztette, a visszatartott összeget ezen pótlékok levonásával kell kifizetni.
49. §
(1) Az ügy érdemében a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított nyolc napon belül háromtagú fegyelmi tanács tárgyalás alapján határoz.
(1) Az ügy érdemében háromtagú fegyelmi tanács határoz.
(2) A fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója, tagjai az általa felkért, az eljárás alá vontnál magasabb beosztású, illetve besorolású közalkalmazottak.
(2) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás megindítója, aki ezt a jogkörét a munkáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb beosztású, vagy magasabb besorolású közalkalmazottjára átruházhatja. A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi tanács elnöke a munkáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottai közül jelöli ki.
(2) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás megindítója, aki ezt a jogkörét a munkáltatónak az eljárás alá vont
a) magasabb vezetői, illetve vezetői munkakört vagy beosztást betöltő közalkalmazott esetén magasabb vagy azzal azonos szintű vezetői munkakört vagy beosztást,
a) magasabb vezetői, illetve vezetői beosztást betöltő közalkalmazott esetén magasabb vagy azzal azonos szintű vezetői beosztást,
b) az a) pontba nem tartozó közalkalmazott esetén magasabb vezető vagy vezető munkakört, illetve beosztást,
b) az a) pontba nem tartozó közalkalmazott esetén magasabb vezető vagy vezető beosztást,
betöltő közalkalmazottra ruházhatja át. A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi tanács elnöke a munkáltatónak a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő közalkalmazottai közül jelöli ki.
(3) A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt:
a) az ügy vizsgálóbiztosa;
b) az eljárás alá vont közalkalmazott hozzátartozója;
b) az eljárás alá vont közalkalmazott közeli hozzátartozója [Munka Törvénykönyve 139. § (2) bekezdése];
c) akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, valamint
d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.
(4) Ha a fegyelmi eljárás megindítására a munkáltatón kívüli szerv vagy személy jogosult, a (2) bekezdés első mondata nem alkalmazható.
50. §
(1) A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal megkapják.
(1) A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyalást tart. A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal megkapják.
(2) A tárgyaláson a munkáltatót az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a közalkalmazott jogi képviselőt is igénybe vehet.
(2) A tárgyaláson a munkáltatót az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a közalkalmazott jogi képviselőt is igénybe vehet. A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács azonban az államtitok vagy szolgálati titok megőrzése érdekében, valamint a fegyelmi eljárás alá vont kérelmére zárt tárgyalást köteles elrendelni.
(2) A tárgyaláson a munkáltatót az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a közalkalmazott jogi képviselőt is igénybe vehet. A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács azonban a minősített adat megőrzése érdekében, valamint a fegyelmi eljárás alá vont kérelmére zárt tárgyalást köteles elrendelni.
(3) Ha valamelyik fél, vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a felet és a képviselőjét szabályszerűen értesítették. Elbírálható az ügy, ha a vizsgálóbiztos, a közalkalmazott vagy képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.
(4) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából bizonyítási eljárást folytathat le, ennek keretében különösen tanúkat hallgathat ki, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.
(5) Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani.
51. §
(1) A fegyelmi tanács zárt ülésen, szótöbbséggel határoz. A fegyelmi felelősség tárgyában hozott döntését indokolt írásbeli határozatba kell foglalnia.
(1) A fegyelmi tanács az első tárgyalástól számított legkésőbb harminc napon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja.
(1) A fegyelmi tanács az első tárgyalástól számított legkésőbb harminc napon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja. Felmentő határozatot kell hozni, ha az eljárás alá vont a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el. Az eljárást megszüntető határozatot kell hozni az 51/A. §-ban foglaltak esetén, továbbá, ha nem bizonyítható, hogy az eljárás alá vont a fegyelmi vétséget elkövette.
(2) A közalkalmazott a határozat ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat.
(2) Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.
(3) A közalkalmazottnak a fegyelmi eljárással kapcsolatos költségeit a munkáltató köteles megtéríteni, ha a fegyelmi felelősség jogerős megállapítására nem kerül sor.
(3) A közalkalmazott a határozat ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat.
(4) A közalkalmazottnak a fegyelmi eljárással kapcsolatos költségeit a munkáltató köteles megtéríteni, ha a fegyelmi felelősség jogerős megállapítására nem kerül sor.
51/A. §
(1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha
a) annak tartama alatt a közalkalmazotti jogviszony megszűnik;
b) a fegyelmi eljárás megindítására a 46. § (3)-(7) bekezdésében meghatározott határidő után kerül sor.
(2) A 47. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat tartama alatt a fegyelmi eljárás megszüntetéséről a fegyelmi eljárás megindítója, egyébként a fegyelmi tanács határoz.
52. §
(1) A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ha azonban a közalkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte, vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, a határozat végrehajthatóvá válik.
(1) A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ha azonban a közalkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, a határozat végrehajthatóvá válik. Ettől eltérően, az elbocsátás fegyelmi büntetésről szóló határozat végrehajtására az ellene benyújtott keresetnek nincs halasztó hatálya.
(1) A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ha azonban a közalkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, a határozat végrehajthatóvá válik. Ettől eltérően, az elbocsátás fegyelmi büntetésről és a magasabb vezető, illetve vezető beosztás visszavonásáról szóló határozat végrehajtására az ellene benyújtott keresetnek nincs halasztó hatálya.
(2) Az elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot a szülési szabadság tartama alatt nem lehet végrehajtani.
(3) Ha a közalkalmazotti jogviszony a 45. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt, vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a büntetést vagy annak hátralevő időtartamát e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végre kell hajtani, feltéve, ha a büntetés végrehajthatóságától számított egy éven belül a közalkalmazott e munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyt létesít.
53. §   Amennyiben a fegyelmi eljáráshoz a 47. § (1) bekezdésében és a 49. § (2)-(3) bekezdésében előírt személyi feltételek a munkáltatónál nem biztosíthatók, a munkáltató kérésére a vizsgálóbiztost, illetve a fegyelmi tanács tagjait a munkáltató felügyeleti szerve jelöli ki - saját alkalmazottai közül - e törvényben előírt feltételek szerint.
53. §
(1) Ha a fegyelmi eljáráshoz a 47. § (1) bekezdésében és a 49. § (2)-(3) bekezdésében előírt személyi feltételek a munkáltatónál nem biztosíthatók, a munkáltató kérésére a vizsgálóbiztost, valamint a fegyelmi tanács tagjait a munkáltató fenntartója, illetve felügyeleti szerve jelöli ki saját tagjai, illetve a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb beosztású, illetve besorolású, ennek hiányában legalább a fegyelmi eljárás alá vonttal azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai közül.
(1) Ha a fegyelmi eljáráshoz a 47. § (1) bekezdésében és a 49. § (2) és (3) bekezdésében előírt személyi feltételek a munkáltatónál nem biztosíthatók, a munkáltató kérésére a vizsgálóbiztost, valamint a fegyelmi tanács tagjait a munkáltató fenntartója jelöli ki az ügyben elfogulatlan,
a) a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb vagy vele azonos vezetői beosztású, ennek hiányában a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású közalkalmazottai,
b) ha a fenntartó nem e törvény hatálya alá tartozik, saját tagjai, illetve a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai
(2) Ha a fegyveres erőknél, valamint a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott közalkalmazott fegyelmi ügyében a 47. § (1) bekezdésében, valamint a 49. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feltétel a munkáltató közalkalmazottai közül nem biztosítható, vizsgálóbiztosként, valamint a fegyelmi tanács tagjaként a fegyveres, illetve a rendvédelmi szervnek a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állományú tagja is kijelölhető.
(2) Ha a Magyar Honvédségnél, valamint a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott közalkalmazott fegyelmi ügyében a 47. § (1) bekezdésében, valamint a 49. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feltétel a munkáltató közalkalmazottai közül nem biztosítható, vizsgálóbiztosként, valamint a fegyelmi tanács tagjaként a fegyveres, illetve a rendvédelmi szervnek a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állományú tagja is kijelölhető.
(3) A (2) bekezdésben előírt feltételek hiányában a fegyveres, valamint a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott közalkalmazott fegyelmi ügyében is az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) által indított fegyelmi eljárásra vonatkozó egyes eltérő szabályok

A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) által, valamint a munkáltató vezetője ellen indított fegyelmi eljárásra vonatkozó egyes eltérő szabályok

53/A. §
(1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése), vagy a fővárosi önkormányzat bizottsága, a főpolgármester által megbízott magasabb vezető, illetve vezető beosztású közalkalmazott fegyelmi ügyében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi büntetés kiszabása a képviselő-testület (közgyűlés) hatáskörébe tartozik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 46. § (3) bekezdésének a) pontjában megállapított határidőt a polgármester (főpolgármester), illetve a megyei közgyűlés elnöke tudomásszerzésétől kell számítani.
53/B. §   Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltató vezetője - ide nem értve az 53/A. §-ban említett vezetőket - elleni fegyelmi eljárást a kinevezési jogkör gyakorlója, illetve a magasabb vezetői vagy vezetői megbízást adományozó személy vagy szervezet, illetve testület vezetője (a továbbiakban: kinevező) köteles megindítani és lefolytatni azzal, hogy a vizsgálóbiztost, a fegyelmi tanács tagjait és elnökét az ügyben elfogulatlan, a kinevezőnek
a) a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb vagy vele azonos vezetői beosztású, illetve besorolású, ennek hiányában a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb vagy vele legalább azonos besorolású közalkalmazottai,
b) az a) pontban foglaltak hiányában saját tagjai, illetve a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai
közül kell kijelölnie.
54. §
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkavégzésről és a tanulmányi szerződésről szóló szabályai közül (Harmadik rész, V. fejezet) a 108-109. § nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkavégzésről és a tanulmányi szerződésről szóló szabályai közül (Harmadik rész, V. fejezet) a 106/A-106/B. §-nak, valamint a 108-109. §-nak a rendelkezései nem alkalmazhatók.
(2) A miniszter a Munka Törvénykönyve 115-116. §-ában foglaltakon túlmenően további kedvezményt állapíthat meg a továbbtanuló közalkalmazott számára.
(2) A Munka Törvénykönyve 106. §-ának az (1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a közalkalmazott kirendelésére akkor kerülhet sor, ha a kirendelés alapján a közalkalmazott az e törvény, vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát.
(3) A Munka Törvénykönyve Harmadik részének XI. fejezetét azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kölcsönzés keretében munkavállaló közvetlenül a munkáltató alaptevékenysége körében nem foglalkoztatható. A miniszter meghatározhatja, hogy a kölcsönzés szempontjából a munkáltató mely tevékenysége minősül alaptevékenységnek.
(3) A Munka Törvénykönyve Harmadik részének XI. fejezetét azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kölcsönzés keretében munkavállaló közvetlenül a munkáltató alaptevékenysége körében nem foglalkoztatható. Végrehajtási rendelet meghatározhatja, hogy a kölcsönzés szempontjából a munkáltató mely tevékenysége minősül alaptevékenységnek.
(4) A miniszter a Munka Törvénykönyve 115-116. §-ában foglaltakon túlmenően további kedvezményt állapíthat meg a továbbtanuló közalkalmazott számára.
54/A. §
(1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltató vezetője elleni fegyelmi eljárást a kinevezési jogkör gyakorlója, illetve a magasabb vezetői vagy vezetői megbízást adományozó személy vagy szervezet, illetve testület vezetője köteles megindítani és lefolytatni azzal, hogy a vizsgálóbiztost, a fegyelmi tanács tagjait és elnökét a fegyelmi eljárást megindító személyt foglalkoztatóval
a) közalkalmazotti jogviszonyban állók közül e törvény szerint, vagy
b) közszolgálati jogviszonyban álló személyek közül kell kijelölni.
(2) Ha az e törvényben foglalt követelmények alapján a fegyelmi eljárás során a vizsgálóbiztos, a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja nem biztosítható, a munkáltató fenntartója mérlegelési jogkörében eljárva köteles gondoskodni a megfelelő, az ügyben elfogulatlan személy kijelöléséről.
54/A. §   E törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltató vezetője - ide nem értve az 53/A. §-ban említett vezetőket - elleni fegyelmi eljárást a kinevezési jogkör gyakorlója, illetve a magasabb vezetői vagy vezetői megbízást adományozó személy vagy szervezet, illetve testület vezetője (a továbbiakban: kinevező) köteles megindítani és lefolytatni azzal, hogy a vizsgálóbiztost, a fegyelmi tanács tagjait és elnökét az ügyben elfogulatlan, a kinevezőnek
a) a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb vagy vele azonos vezetői beosztású, illetve besorolású, ennek hiányában a fegyelmi eljárás alá vonttal magasabb vagy vele legalább azonos besorolású közalkalmazottai,
b) az a) pontban foglaltak hiányában saját tagjai, illetve a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos, szintű iskolai végzettségű alkalmazottai
közül kell kijelölnie.
54/A. §
(1) A napi munkaidő munkaidőkeret alkalmazása esetén nem haladhatja meg a tizenkét órát és annak nyolc hét átlagában - az idénymunkát kivéve - a teljes munkaidőnek meg kell felelnie; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A munkaidő - munkaidőkeret alkalmazása esetén - a munkaidőkeret előírt munkanapjaira egyenlően oszlik meg.
(3) A munkaidő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb és - a részben vagy egészben készenléti jellegű munkakört kivéve - tizenkét óránál hosszabb nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

IV. FEJEZET
A MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ

55. §   A munka jellegétől függően a miniszter meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait.
55. §   A munka jellegétől függően végrehajtási rendelet meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait.
55/A. §   Az elrendelhető túlmunka felső határa két egymást követő napon összesen négy óra; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Az elrendelhető túlmunka felső határa naptári évenként száznegyvennégy, kollektív szerződés eltérő rendelkezése esetén kétszáz óra.
55/A. §   Az elrendelhető rendkívüli munkavégzés felső határa naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb kétszáznyolcvan óra.
55/A. §
(1) A kinevezett magasabb vezető a munkaidő beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét - a kinevezésben foglaltak szerint - maga állapítja meg.
(2) A közalkalmazottat, ha a készenlét alatt munkavégzés nem történt, a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő.
56. §   A közalkalmazottat
a) az Alsó és Közép közalkalmazotti osztályban évi húsz munkanap;
b) a Felső és Kiemelt közalkalmazotti osztályban évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg.
56. §   A közalkalmazottat
a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap,
b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” és „J” fizetési osztályban évi huszonegy munkanap
b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap
alapszabadság illeti meg.
57. §
(1) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.
(2) A magasabb vezető állású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető állásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.
(2) A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.
(2) A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.
(3) A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét a miniszter állapítja meg.
(3) A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.
(3) A bölcsődékben, a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.
(3a) A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató
a) a gyermekekkel, fiatal felnőttekkel való közvetlen, egyéni és csoportos foglalkozás vezetésére, fejlesztés és oktatás tartására,
b) a gyermekek, fiatal felnőttek és a velük kapcsolatos intézkedések meghozatala, a számukra nyújtott ellátások meghatározása szempontjából jelentőséggel bíró személyek személyiségállapotának vizsgálatára, pedagógiai megfigyelések és családgondozási, utógondozási feladatok végzésére, és
c) az a) és b) pontban foglalt tevékenységgel összefüggő feladatok ellátására.
(4) Évenként öt munkanap pótszabadság jár a tudományos munkatársnak - ideértve a közkönyvtárak, levéltárak és múzeumok tudományos munkakört betöltő közalkalmazottait - és az ennél magasabb munkakörű tudományos közalkalmazottnak. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a tudományos munkatársak körét a miniszter állapítja meg.
(4) Évenként öt munkanap pótszabadság jár a tudományos munkatársnak - ideértve a közkönyvtárak, levéltárak és múzeumok tudományos munkakört betöltő közalkalmazottait - és az ennél magasabb munkakörű tudományos közalkalmazottnak. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a tudományos munkatársak körét végrehajtási rendelet állapítja meg.
(5) Ha az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó közalkalmazott naponta legalább három órát tölt ilyen munkahelyen, évenként öt munkanap pótszabadságra jogosult. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadság illeti meg.
(5) A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult.
(6) A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom.
(6) A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.
57/A. §   Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
57/A. §
(1) Az 56. §-tól eltérően a magasabb vezető munkakörre kinevezett közalkalmazottat naptári évenként harmincöt, a vezetői munkakörre kinevezett közalkalmazottat harminc munkanap alapszabadság illeti meg.
(2) A kinevezett vezető az 57. § (1)-(4) bekezdése szerinti pótszabadságra nem jogosult.
57/B. §   A magasabb vezető beosztású és a vezető beosztású közalkalmazottat az 57/A. §-ban meghatározott mértékű alapszabadság illeti meg, kivéve a bölcsődében, csecsemőotthonban, óvodában, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző megbízott vezetőket, akik az 56. §-ban meghatározott alapszabadságra és az 57. § (3) bekezdése szerinti pótszabadságra jogosultak.
57/B. §
(1) A magasabb vezető beosztású és a vezető beosztású közalkalmazottat az 57/A. §-ban meghatározott mértékű alapszabadság illeti meg, kivéve a bölcsődében, csecsemőotthonban, óvodában, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző megbízott vezetőket, akik az 56. §-ban meghatározott alapszabadságra és az 57. § (3) bekezdése szerinti pótszabadságra jogosultak.
(1) A magasabb vezető beosztású közalkalmazottat naptári évenként harmincöt, a vezető beosztású közalkalmazottat harminc munkanap alapszabadság illeti meg, kivéve a bölcsődében, csecsemőotthonban, óvodában, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző megbízott vezetőket, akik az 56. §-ban meghatározott alapszabadságra és az 57. § (3) bekezdése szerinti pótszabadságra jogosultak.
(2) A megbízott vezető az 57. § (1) bekezdése szerinti pótszabadságra nem jogosult.
58. §
(1) A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - egyszerre többféle jogcímen is megilleti.
(1) A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - egyszerre többféle jogcímen is megilleti.
(1) A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - egyszerre többféle jogcímen is megilleti.
(2) A fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. § (1) bekezdés] és a munkakör [57. § (3)-(4) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
(2) A fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. § (1) bekezdés] és a munkakör [57. § (3) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
(3) A munkakör és a beosztás [57. § (2) bekezdése] alapján járó pótszabadságot évi tizenöt munkanap mértékéig össze kell számítani.
(3) A munkakör és a beosztás [57. § (2) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
58/A. §   A közalkalmazottnak - kérelmére - a külszolgálat időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a közalkalmazott házastársa külszolgálatot teljesít.
58/A. §
(1) A közalkalmazottnak - kérelmére - a külszolgálat időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a közalkalmazott házastársa külszolgálatot teljesít.
(2) A munkáltató - ha a kutatónak a kutatás-fejlesztési munka eredménye hasznosításában érdekelt vállalkozásnál történő munkavégzéséhez e törvény szerint előzetesen hozzájárult - a kutatóval kötött megállapodás alapján a kutató számára a megállapodásban meghatározott időtartamra fizetés nélküli szabadságot engedélyez.
59. §
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaidőről és a pihenőidőről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, VI. fejezet) a 117. § (2) bekezdésének a) pontja és (4) bekezdése, a 130. § (1) bekezdése, a 131. §, valamint a 132. § (5)-(6) bekezdése nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaidőről és a pihenőidőről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, VI. fejezet) a 117. § (2) bekezdésének a) pontja és (4) bekezdése, a 120. § (1)-(2) bekezdése, a 129. § (1) bekezdése, a 130. § (1) bekezdése, a 131. §, valamint a 132. § (5)-(6) bekezdése nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaidőről és a pihenőidőről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, VI. fejezet) a 117. § (2) bekezdésének a) pontja és (4) bekezdése, a 120. § (1)-(2) bekezdése, a 129. § (1) bekezdése, a 131. §, valamint a 132. § (5)-(6) bekezdése nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaidőről és a pihenőidőről szóló rendelkezései közül (Harmadik Rész, VI. fejezet) a 117. § (2) bekezdésének a) pontja és (4) bekezdése, a 120. § (1)-(2) bekezdése, a 129. § (1) bekezdése, a 131. §, valamint a 132. § (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaidőről és a pihenőidőről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, VI. fejezet) a 117/A. § (1) bekezdése, a 117/B. § (2) bekezdése, a (3) bekezdésének b) pontja és a (4) bekezdése, a 127. § (4) bekezdése, a 131. §-a, valamint a 132. § (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaidőről és a pihenőidőről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, VI. fejezet) a 117/A. § (1) bekezdése, a 117/B. § (2) bekezdése, a (3) bekezdésének b) pontja és a (4) bekezdése, a 131. §-a, valamint a 132. § (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható.
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaidőről és a pihenőidőről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, VI. fejezet) a 117/A. § (1) bekezdése, a 117/B. § (2) bekezdése, a (3) bekezdésének b) pontja és a (4) bekezdése, a 117/C. §-a, a 131. §-a, valamint a 132. § (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható.
(3) A Munka Törvénykönyve 134. § (4) bekezdésétől eltérően a munkáltató a közalkalmazott kérése nélkül kettőnél több, legfeljebb négy részletben is kiadhatja a szabadságot az 57. § (3) bekezdés szerinti pótszabadságra jogosító munkakört betöltő közalkalmazott esetében.
(2) A Munka Törvénykönyvének
a) a 123. § (3) bekezdésében foglaltakról a miniszter rendelkezhet,
a) a 123. § (3) bekezdésében foglaltakról a miniszter eltérően rendelkezhet,
b) a 128. §-ában foglaltakon túl a miniszter szabályozhatja a készenlét (ügyelet) elrendelésének feltételeit.
b) a 128. §-ában foglaltakon túl a miniszter szabályozhatja a készenlét (ügyelet) elrendelésének feltételeit, valamint a készenlét és a készenlét alatt végzett munka díjazását egyaránt magában foglaló átalánydíjazás (készenléti díj, ügyeleti díj) mértékét.
b) a 128. §-ában foglaltakon túl a miniszter szabályozhatja a készenlét elrendelésének feltételeit, valamint a készenlét és a készenlét alatt végzett munka díjazását egyaránt magában foglaló átalánydíjazás mértékét.
b) a 127. és 129. §-ában foglaltakon túl a miniszter szabályozhatja a rendkívüli munkavégzés és a készenlét elrendelésének feltételeit, valamint a készenlét és a készenlét alatt végzett munka díjazását egyaránt magában foglaló átalánydíjazás mértékét.
b) a 127. §-ában és 129. §-ában foglaltakon túl a miniszter szabályozhatja a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét elrendelésének feltételeit, valamint a készenlét és a készenlét alatt elrendelt munkavégzés, illetve az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását egyaránt magában foglaló átalánydíjazás mértékét.
(3) Előadóművészeti és alkotóművészeti intézmény tekintetében a Munka Törvénykönyve 118/A. §-ának (2) bekezdésétől eltérően, a miniszter, illetve kollektív szerződés legfeljebb hathavi, illetve huszonhat heti munkaidőkeret alkalmazását határozhatja meg.
(4) Az egészségügyi tevékenységre vonatkozó külön törvényben meghatározott ügyeleti, készenléti feladatok ellátásában részt vevő közalkalmazott esetében a Munka Törvénykönyve
a) 118/A. §-ának (2) bekezdésétől eltérően, legfeljebb hathavi, illetve huszonhat heti munkaidőkeret is megállapítható,
b) 119. §-ának (6) bekezdésétől eltérően, ha a készenlét, ügyelet alatti munkavégzés tartamát nem mérik, vagy az rendszeresen nem mérhető - a készenlét, ügyelet során végzett munka szokásos átlag-időtartamának alapulvételével - a miniszter vagy kollektív szerződés meghatározhatja az egy készenlétre, ügyeletre eső, a Munka Törvénykönyve 119. §-ának (3)-(6) bekezdése szempontjából figyelembe vehető időtartamát,
b) 119. §-ának (6) bekezdésétől a miniszter vagy kollektív szerződés eltérhet, és - az ügyelet során végzett munka szokásos időtartamának alapulvételével - meghatározhatja az egy ügyeletre eső, a Munka Törvénykönyve 119. § (3)-(6) bekezdése szempontjából figyelembe vehető átlag-időtartamot,
c) 123. §-ának (2) bekezdésétől eltérően, kollektív szerződés vagy a felek megállapodása legalább nyolc óra napi pihenőidő biztosítását írhatja elő,
d) 124. §-ának (4) és (6) bekezdésében foglaltaktól kollektív szerződés vagy a felek megállapodása eltérhet.
d) 124. §-ának (6) és (8) bekezdésében foglaltaktól kollektív szerződés vagy a felek megállapodása eltérhet.
e) a 126. § (1) bekezdés d) pontjától a miniszter vagy kollektív szerződés eltérhet, és - a készenlét során végzett munka szokásos időtartamának alapulvételével - meghatározhatja az egy készenlétre eső munkavégzés átlag-időtartamát,
f) a 127. § (5) bekezdésétől a miniszter vagy kollektív szerződés eltérhet, és - az ügyelet során végzett munka szokásos időtartamának alapulvételével - meghatározhatja az egy ügyeletre eső, a rendkívüli munkavégzés éves mértéke szempontjából figyelembe vehető átlag-időtartamot.
(5) E törvény 55/A. §-ának rendelkezésétől eltérően, az egészségügyi tevékenységre vonatkozó külön törvényben meghatározott ügyeleti, készenléti feladatok ellátásában részt vevő közalkalmazott esetében az elrendelhető rendkívüli munkavégzés felső határa naptári évenként legfeljebb háromszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb négyszáz óra.
(3) Az 55/A. §-ban, valamint a Munka Törvénykönyve 123. §-ában foglaltaktól az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott ügyeleti feladatok ellátása érdekében a miniszter eltérő szabályokat állapíthat meg.
59. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében
a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései közül a 131. § és a 132. § (4)-(6) bekezdés,
b) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. fejezet) közül a 92. § (4) bekezdés és a 135. §
nem alkalmazható.
59. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. fejezet) közül a 92. § (4) bekezdés, 116-117. §, 119. § (2) bekezdés és a 135. § nem alkalmazható.
59. §   A közalkalmazotti jogviszony tekintetében
a) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. fejezet) közül a 92. § (4) bekezdés, 116-117. §, 119. § (2) bekezdés és a 135. § (4)-(6) bekezdés nem alkalmazható;
b) jogszabály vagy kollektív szerződés - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontjától a közalkalmazott javára eltérhet.
59. §
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében
a) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. fejezet) közül a 92. § (4) bekezdés, a 116-117. §, a 119. § (2) bekezdés, a 123. § (6) bekezdés és a 135. § (4)-(6) bekezdés nem alkalmazható;
a) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. Fejezet) közül a 92. § (4) bekezdése, a 116-117. §, a 118. § (4) bekezdése, a 119. § (2) bekezdése, a 123. § (6) bekezdése és a 135. § (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható;
b) jogszabály vagy kollektív szerződés - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontjától a közalkalmazott javára eltérhet.
(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében
a) az Mt. 95. § (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdés c) pontjában foglalt, a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásán
aa) a munkáltató általi próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést, valamint
ab) a 27. § (2) bekezdése szerinti - ide nem értve a közalkalmazott szakmai alkalmatlanságával vagy nem megfelelő munkavégzésével indokolt - azonnali hatályú megszüntetést,
b) az Mt. 95. § (2) bekezdés d) pontjában és (3) bekezdés d) pontjában foglalt, a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásán a 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjával indokolt felmentést,
c) az Mt. 95. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt, a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, valamint e) pontjában foglalt, nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásán a 27. § (2) bekezdés és a 30. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a közalkalmazott tartós szakmai alkalmatlanságával vagy nem megfelelő munkavégzésével indokolt azonnali hatályú megszüntetést vagy felmentést
kell érteni.
(3) Az Mt. 95. § (4) bekezdését alkalmazni kell a 30. § (4) bekezdése szerinti felmentés esetén is.
(4) A munkáltató a felek naptári évre kötött írásbeli megállapodása alapján
a) az 57. § (1) bekezdés szerinti, a fizetési fokozat alapján, és
b) az 57. § (2) bekezdés szerinti, a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás alapján
megállapított pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.
(5) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 298. § (7) bekezdése nem alkalmazható.

V. FEJEZET
A KÖZALKALMAZOTTAK ELŐMENETELI ÉS ILLETMÉNYRENDSZERE

60. §   E törvény biztosítja a közalkalmazott számára a közalkalmazotti pályán való előmenetel lehetőségét.
61. §
(1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz szükséges iskolai végzettség, illetve képesítés alapján közalkalmazotti osztályokra tagozódnak:
a) a Kiemelt közalkalmazotti osztályba az egyetemi végzettséget;
b) Felső közalkalmazotti osztályba a főiskolai végzettséget vagy középiskolai végzettséget és felsőfokú szakképesítést;
c) Közép közalkalmazotti osztályba a középfokú iskolai végzettséget vagy az általános iskolai végzettséget és középfokú szakképesítést;
d) az Alsó közalkalmazotti osztályba a legfeljebb általános iskolai végzettséget igénylő munkakörök tartoznak.
(1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:
a) az „A” fizetési osztályba
aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör,
ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
b) a „B” fizetési osztályba
ba) az alapműveltségi vizsgához kötött munkakör,
bb) az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
c) a „C” fizetési osztályba
ca) a „B” fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,
cb) az alapműveltségi vizsgát igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
cc) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
cd) a középiskolai végzettséghez kötött munkakör;
d) a „D” fizetési osztályba
da) a „C” fizetési osztály cb)-cc) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,
db) a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
e) az „E” fizetési osztályba
ea) az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör,
ea) az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettséghez kötött munkakör,
eb) a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör;
f) az „F” fizetési osztályba
a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör;
g) a „G” fizetési osztályba
a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör;
h) a „H” fizetési osztályba
ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,
hb) a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat;
i) az „I” fizetési osztályba
ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,
ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.);
j) a „J” fizetési osztályba
ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 119. §-ának (1) bekezdése szerinti tudományos fokozat, illetve 120. §-ának (3) bekezdése szerinti mester (DLA) fokozat,
ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat,
jb) a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím.
(2) A miniszter határozza meg az egyes közalkalmazotti osztályba tartozó munkaköröket, az ezek betöltéséhez az (1) bekezdésben foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, továbbá az egyes munkakörökhöz kapcsolodó elnevezéseket.
(2) Az (1) bekezdésben említett iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a közoktatási, a szakképzési és felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni.
(2) Az (1) bekezdésben említett iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni. Ennek során a részszakképesítés és a szakképesítés-elágazás is szakképesítésnek, a szakképesítés-ráépülés pedig szakképesítésre épülő szakképesítésnek tekintendő.
(3) A miniszter rendelkezhet az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve képesítés legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A miniszter határozza meg az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket, az ezek betöltéséhez az (1) bekezdésben foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, az egyes munkakörökhöz kapcsolódó elnevezéseket, továbbá az (1) bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét.
(3) Az Országos Képzési Jegyzék szerinti emelt szintű szakképesítést az (1) bekezdés, valamint a 66. § (2) bekezdésének alkalmazásakor felsőfokú szakképesítésnek, a középszintű szakképesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni.
(3a) Azon szakképesítés esetében, ahol a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye a szakképzésben való részvétel feltételeként az iskolai végzettség megléte helyett a bemeneti kompetenciák meglétét is elfogadja, a szakképesítéssel rendelkező személyt a besorolás szempontjából minden esetben úgy kell tekinteni, mintha rendelkezne az előírt iskolai végzettséggel is.
(4) A miniszter rendelkezhet az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, illetőleg képesítés megszerzése alóli végleges mentesítés szabályairól, továbbá a megszűnt oktatási intézményekben szerzett iskolai végzettségnek, illetve képesítésnek a közalkalmazotti osztályokkal összefüggésben történő minősítéséről.
(4) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni.
(4) Végrehajtási rendelet jogszabályban rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni.
(4) Végrehajtási rendelet rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni.
(4) Végrehajtási rendelet rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.
(5) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség megszerzése alóli végleges mentesítés szabályairól, továbbá a megszűnt oktatási intézményekben szerzett iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek a fizetési osztályokkal összefüggésben történő minősítéséről.
(5) Végrehajtási jogszabály rendelkezhet az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség megszerzése alóli végleges mentesítés szabályairól.
62. §
(1) A Kiemelt közalkalmazotti osztályhoz két, a Felső közalkalmazotti osztályhoz három, a Középső és Alsó közalkalmazotti osztályhoz egy-egy fizetési osztály kapcsolódik, melyek fizetési fokozatra tagozódnak.
(1) A Kiemelt közalkalmazotti osztályhoz két, a Felső közalkalmazotti osztályhoz három, a Közép közalkalmazotti osztályhoz két, az Alsó közalkalmazotti osztályhoz egy fizetési osztály kapcsolódik, melyek fizetési fokozatokra tagozódnak.
(1) Az előmeneteli rendszer illetménytáblázatának nyolc fizetési osztálya van. A Kiemelt közalkalmazotti osztályhoz tartozókat kettő (E, G), a Felső közalkalmazotti osztályhoz tartozókat három (C, D, F), a Közép közalkalmazotti osztályhoz tartozókat két (B1, B2), az Alsó közalkalmazotti osztályhoz tartozókat egy (A) fizetési osztályba lehet besorolni.
(2) A Kiemelt és Felső közalkalmazotti osztály „F” fizetési osztálya tizenegy, a Kiemelt közalkalmazotti osztály „E” fizetési osztálya tizenhárom, a Felső közalkalmazotti osztály „D” és „C” fizetési osztálya tizenhárom, a Közép és Alsó közalkalmazotti osztály „B”, illetve „A” fizetési osztálya tizennégy fizetési fokozatot tartalmaz.
(2) A Kiemelt és Felső közalkalmazotti osztály „F” fizetési osztálya tizenegy, a Kiemelt közalkalmazotti osztály „E” fizetési osztálya tizenhárom, a Felső közalkalmazotti osztály „D” és „C” fizetési osztálya tizenhárom, a Közép közalkalmazott osztály „B1” és „B2” fizetési osztálya, illetve az Alsó közalkalmazotti osztály „A” fizetési osztálya tizennégy fizetési fokozatot tartalmaz.
(2) Az osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. A „G” fizetési osztály tizenhárom, az „F” fizetési osztály tizenegy, az „E”, „D” és „C” fizetési osztály tizenhárom, a „B1”, „B2” és az „A” fizetési osztály tizennégy fizetési fokozatot tartalmaz.
62. §   A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak.
62. §   A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizenhét fizetési fokozatot tartalmaznak.
63. §
(1) A közalkalmazottat az ellátandó munkakör figyelembevételével kell a 61. § (1) bekezdése szerinti megfelelő közalkalmazotti osztályba besorolni.
(1) A közalkalmazott közalkalmazotti osztályát az ellátandó munkakör figyelembevételével a 61. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.
(1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.
(2) Nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, képesítésen túl egyéb más képesítés is szükséges.
(2) A művészeti területen foglalkoztatottak esetében az „F” fizetési osztály helyett a „G” fizetési osztályba, a „H” fizetési osztály helyett az „I” fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény vagy a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, és a művelődési és közoktatási miniszter által adományozható művészeti és oktatási szakmai díjakról szóló 4/1992. (X. 6.) MKM rendelet vagy a Magyar Köztársaság kiváló művésze, a Magyar Köztársaság érdemes művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj alapításáról szóló 99/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet alapján adományozható művészeti díjjal rendelkezik. E rendelkezést kell alkalmazni a korábban hatályos jogszabályok alapján Kossuth-díjban vagy állami-díjban, illetve a jelenleg hatályos jogszabályokban szereplőkkel azonos elnevezésű művészeti díjban vagy kitüntető címben részesült, művészeti területen foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásánál is.
(2) A művészeti területen foglalkoztatottak esetében az „F” fizetési osztály helyett a „G” fizetési osztályba, a „H” fizetési osztály helyett az „I” fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény vagy a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, a Magyar Köztársaság Kiváló M