Hatályos állapot
Közlönyállapot
2011.07.04. - 2011.08.31.
2011.09.01. - 2011.11.29.
2011.11.30. - 2011.12.09.
2011.12.10. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.01.
2012.01.02. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.06.27.
2013.06.28. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.11.29.
2013.11.30. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.02.24.
2014.02.25. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.03.31.
2014.04.01. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.04.14.
2015.04.15. - 2015.12.31.
2016.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2011. évi LXXXV. törvény

a környezetvédelmi termékdíjról

Az Országgyűlés, hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetve azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések, valamint károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen, továbbá elősegítse az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által hazánk, illetve a piaci szereplők részére meghatározott környezetvédelmi előírások teljesítését, az alábbi törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. §
(1) E törvény céljának elérése érdekében környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) kell fizetni.
(2) E törvény hatálya a termékdíjköteles termékre és a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki.
(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:
a) az akkumulátor;
b) a csomagolóeszköz, az egyéb csomagolószer (a továbbiakban együtt: csomagolószer);
c) az egyéb kőolajtermék;
d) az elektromos, elektronikai berendezés;
e) a gumiabroncs;
f) a reklámhordozó papír.
g) az egyéb műanyag termék;
h) az egyéb vegyipari termék;
i) az irodai papír.
(4) A (3) bekezdés a) és c)-f) pontja szerinti termékdíjköteles termékek vámtarifaszámok alá osztályozott körét a 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nomenklatúra szerint az 1. melléklet határozza meg. A (3) bekezdés b) pontja szerinti termékdíjköteles termékek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szereplő csomagolószer-katalógus kódszámaival kerülnek meghatározásra.
(4) A (3) bekezdés szerinti termékdíjköteles termékek vámtarifaszámok alá osztályozott körét a 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nomenklatúra szerint az 1. melléklet határozza meg. A termékdíjköteles termékek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szereplő kódszámokkal kerülnek azonosításra.
(4) A (3) bekezdés szerinti termékdíjköteles termékek vámtarifaszámok alá osztályozott körét az 1. melléklet határozza meg. A termékdíjköteles termékek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szereplő kódszámokkal kerülnek azonosításra.
(5) Új termékdíjköteles termék jön létre, ha a feldolgozás, megmunkálás következtében a termék 1. mellékletben meghatározott vámtarifaszáma, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi termékdíjkódjának vagy csomagolószer esetében a csomagolószer-katalógus szerinti kódszámának első három jegye megváltozik.

2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §   E törvény alkalmazásában:
1. anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Hgt.) szerinti újrafeldolgozása vagy visszanyerése, illetve biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele;
2. anyagáram: az egyes termékáramokon belül elkülönülő önálló hasznosítási kötelezettséggel rendelkező anyag, illetve termék;
3. ártalmatlanítás: a hulladék Hgt. szerinti ártalmatlanítása;
4. belföld: a Magyarország területe, ideértve a vámszabad és tranzitterületeket, valamint a vámszabad raktárakat is;
5. bérgyártás: a megrendelő (bérgyártató) által a Magyarországon letelepedett természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül - részben, vagy egészben - rendelkezésére bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása;
6. csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett: legfeljebb tárgyévi
a) 3000 kg üveg,
b) 300 kg - a műanyag bevásárló-reklám táska nélkül számított - műanyag,
c) 75 kg műanyag bevásárló-reklám táska,
d) 300 kg társított vagy rétegzett,
e) 500 kg papír, fa, természetes alapú textil,
f) 300 kg fém,
g) 300 kg egyéb,
azonban a b)-g) pontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolást kiskereskedelmi értékesítés során a fogyasztó számára forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett;
7. csomagolás:
a) valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,
b) az a) pontban meghatározottaknak - a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül - megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,
c) a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek,
d) a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;
8. csomagolóanyag: a csomagolóeszközök előállítására, illetve az ideiglenes védőburkolat kialakítására közvetlenül alkalmazható szerkezeti anyagok gyűjtőfogalma;
9. csomagolóeszköz: a termék vagy a kisebb csomagolás befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű - általában ipari, vagy szolgáltató jellegű tevékenység keretében előállított - ideiglenes védőburkolat, továbbá a raklap;
10. csomagolási segédanyag: a csomagolás kiegészítő vagy járulékos részeként felhasználható - így különösen záró, rögzítő, párnázó, díszítő - elemek, valamint kellékek, így különösen címke, páralekötő anyag, hordfogantyú, ragasztó gyűjtőfogalma;
11. egyéb csomagolószer: csomagolóanyag, csomagolási segédanyag;
12. egyéni hulladékkezelés: az 1. § (3) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontja szerinti termékdíjköteles termék termék- és anyagáramából keletkezett hulladék
a) magánszemély vevőtől a kötelezett telephelyén történő saját gyűjtése, ideértve a kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen, az értékesítés helyén történő gyűjtését, illetve
b) saját célú felhasználás esetén kötelezett telephelyén történő gyűjtése
és az a) és b) pont szerint gyűjtött hulladék hasznosítása vagy hasznosíttatása;
12. egyéni hulladékkezelés: az 1. § (3) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontja szerinti termékdíjköteles termék termék- és anyagáramából keletkezett hulladék
a) végfelhasználó vevőtől a kötelezett telephelyén történő saját gyűjtése, ideértve a kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen, az értékesítés helyén történő gyűjtését,
b) saját célú felhasználás esetén a kötelezett telephelyén történő gyűjtése, vagy
c) végfelhasználó vevőtől csomagolószer hulladékának hajléktalan-ellátó szervezettel vagy intézménnyel ténylegesen, közösen a szervezet, intézmény épületében elhelyezett gyűjtőautomatával történő gyűjtése
és az a)-c) pont szerint gyűjtött hulladék hasznosítása vagy hasznosíttatása;
13. elektromos, elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is;
14. forgalomba hozatal: termékdíjköteles termék tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása, ideértve a más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházást, továbbá a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását, nem minősül forgalomba hozatalnak a termékdíjköteles terméknek a természetes személy által nem gazdasági tevékenység keretében végzett átruházása;
15. harmadik ország: az Európai Közösségen kívüli állam;
16. hasznosítás: a termékdíjköteles termékből képződő hulladéknak vagy valamely összetevőjének termelésben vagy szolgáltatásban a Hgt. szerinti hasznosítása;
17. hasznosíttatás: a kötelezett 1. § (3) bekezdés a), b), d), e) pontja szerinti termékdíjköteles terméknek a termék- és anyagáramából keletkezett - 12. pont a)-b) alpontjai szerint gyűjtött - hulladéka vállalkozási szerződés keretében más, erre feljogosított gazdálkodó szervezetnél történő hasznosítása;
18. jármű: a légi közlekedésről szóló külön törvény szerinti légi jármű, valamint a motorral meghajtott közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is, kivéve a kerekes szék;
19. kereskedelmi csomagolás: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelete 2009. január 1-jén hatályos I. melléklete szerinti
a) 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,
b) 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup,
c) 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,
d) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,
e) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,
f) 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével,
g) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl. almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital,
a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti fogyasztói (elsődleges) csomagolása - a címke, kupak és az egyszer használatos ivópohár kivételével -, továbbá a műanyag bevásárló-reklám táska;
20. kereskedelmi csomagolószer: olyan csomagolószer, amely alkalmas kereskedelmi csomagolás létrehozására;
21. kiskereskedelmi értékesítés: a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység;
22. környezetvédelmi termékdíj nettó összege: a termékdíj megállapítási időszakban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség és a visszaigényelhető termékdíj különbözete;
23. közvetítő: olyan gazdálkodó szervezet, amely más nevében szervez hasznosítást, ideértve azt a közvetítőt is, aki nem lesz a közvetítés tárgyát képező dolog tényleges birtokosa;
24. külföld: az Európai Közösség Magyarországon kívüli állama és a harmadik ország;
25. műanyag bevásárló-reklám táska: a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti fogyasztói (elsődleges) vagy gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló, hajlékonyfalú műanyag hordtasak vagy hordtáska;
26. reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes lapszámai, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány - beleértve azt is, ha mindezek más, nem termékdíjköteles kiadvány külön mellékletét képezik -, továbbá a térkép. Nem tartozik a reklámhordozó papír fogalmába:
a) a kiadványonként, annak teljes nyomtatott felületére vetítve legalább 50%-ában nem gazdasági reklám terjesztésére szolgáló kiadvány, időszaki lap,
b) a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv által, alapfeladata körében kiadott kiadvány, időszaki lap,
c) a könyv, tankönyv;
27. rétegzett italkarton: az a legalább 75%-ban papír alapanyagú (karton) csomagolószer, amely alkalmas folyékony élelmiszer csomagolására;
28. termékáram: az egyes termékek hulladékgazdálkodási szempontok alapján képzett termékcsoportonkénti összessége;
29. termékdíj-kötelezettség: termékdíjköteles termékkel, illetve a termékdíjjal összefüggő
a) bejelentkezési,
b) bejelentési, változás-bejelentési,
c) termékdíj-megállapítási, termékdíj-előleg megállapítási,
d) termékdíj-bevallási, termékdíj-előleg bevallási,
e) termékdíj-fizetési, termékdíj-előleg fizetési,
f) bizonylat kiállítási, -megőrzési, számlamegőrzési, számlán történő feltüntetési,
g) nyilvántartás-vezetési,
h) adatszolgáltatási, ideértve a nem csomagolószerként forgalomba hozott, az e törvényhez tartozó végrehajtási rendeletben meghatározott csomagolószer katalógusban szereplő árukra vonatkozóan is,
i) nyilatkozattételi
kötelezettség;
30. termékdíjátalány: a csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett, továbbá a 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;
31. újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása, mely során a többször felhasználható, újratölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká.
2. §   E törvény alkalmazásában:
1. anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak a hulladékról szóló törvény (a továbbiakban: Ht.) szerinti anyagában történő hasznosítása;

2. anyagáram: az egyes termékáramokon belül elkülönülő önálló hasznosítási kötelezettséggel rendelkező anyag, illetve termék;
3. ártalmatlanítás: a hulladéknak a Ht. szerinti ártalmatlanítása;
4. belföld: a Magyarország területe, ideértve a vámszabad és tranzitterületeket, valamint a vámszabad raktárakat is;
5. bérgyártás: a megrendelő (bérgyártató) által a Magyarországon letelepedett természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül - részben, vagy egészben - rendelkezésére bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása;
6. csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett: legfeljebb tárgyévi
a) 3000 kg üveg,
b) 300 kg - a műanyag bevásárló-reklám táska nélkül számított - műanyag,
c) 75 kg műanyag bevásárló-reklám táska,
d) 300 kg társított vagy rétegzett,
e) 500 kg papír, fa, természetes alapú textil,
f) 300 kg fém,
g) 300 kg egyéb,
azonban a b)-g) pontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolást kiskereskedelmi értékesítés során a fogyasztó számára forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett;
7. csomagolás: valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden terméket a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek; így:
a) a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó számára az értékesítés helyszínén;
b) a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére értékesítik, vagy ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a csomagolást a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani, valamint
c) a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat;
8. csomagolóanyag: a csomagolóeszközök előállítására, illetve az ideiglenes védőburkolat kialakítására közvetlenül alkalmazható szerkezeti anyagok gyűjtőfogalma;
9. csomagolóeszköz: a termék vagy a kisebb csomagolás befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű - általában ipari, vagy szolgáltató jellegű tevékenység keretében előállított - ideiglenes védőburkolat, továbbá a raklap;
10. csomagolási segédanyag: a csomagolás kiegészítő vagy járulékos részeként felhasználható - így különösen záró, rögzítő, párnázó, díszítő - elemek, valamint kellékek, így különösen címke, páralekötő anyag, hordfogantyú, ragasztó gyűjtőfogalma;
11. egyéb csomagolószer: csomagolóanyag, csomagolási segédanyag;
12. egyéni hulladékkezelés: az 1. § (3) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontja szerinti termékdíjköteles termék termék- és anyagáramából keletkezett hulladék
a) végfelhasználó vevőtől a kötelezett telephelyén történő saját gyűjtése, ideértve a kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen, az értékesítés helyén történő gyűjtését,
b) saját célú felhasználás esetén a kötelezett telephelyén történő gyűjtése, vagy
c) végfelhasználó vevőtől csomagolószer hulladékának hajléktalan-ellátó szervezettel vagy intézménnyel ténylegesen, közösen a szervezet, intézmény épületében elhelyezett gyűjtőautomatával történő gyűjtése
és az a)-c) pont szerint gyűjtött hulladék hasznosítása vagy hasznosíttatása;
13. elektromos, elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is;
14. forgalomba hozatal: a termékdíjköteles termék tulajdonjogának
a) belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása, ideértve a más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását és a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását,
b) belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházása, ha a külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a küldeményként való megérkezésekor, vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van;
15. harmadik ország: az Európai Közösségen kívüli állam;
16. hasznosítás: a termékdíjköteles termékből képződő hulladéknak a Ht. szerinti hasznosítása;
17. hasznosíttatás: a kötelezett 1. § (3) bekezdés a), b), d), e) pontja szerinti termékdíjköteles terméknek a termék- és anyagáramából keletkezett - 12. pont szerint gyűjtött - hulladéka vállalkozási szerződés keretében más, erre feljogosított gazdálkodó szervezetnél történő hasznosítása;
18. jármű: a légi közlekedésről szóló külön törvény szerinti légi jármű, valamint a motorral meghajtott közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is, kivéve a kerekes szék;
19. kereskedelmi csomagolás: a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelete 2010. január 1-jén hatályos I. melléklete szerinti
a) 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,
b) 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup,
c) 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,
d) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,
e) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,
f) 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével,
g) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl. almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital
termékek fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása, a címke (ide nem értve a polivinilklorid műanyagból készült címkét) és a záróelem, továbbá az egyszerhasználatos ivópohár kivételével, továbbá a műanyag bevásárló reklám táska;
20. kereskedelmi csomagolószer: olyan csomagolószer, amely rendeltetésszerű felhasználása esetén és további feldolgozás nélkül alkalmas kereskedelmi csomagolás létrehozására, a csomagolni kívánt termék befogadására, továbbá a csomagolószer ilyen jellege a csomagolószer fogalomba hozatala vagy saját célú felhasználása során megállapítható;
21. kiskereskedelmi értékesítés: a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység;
22. környezetvédelmi termékdíj nettó összege: a termékdíj megállapítási időszakban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség és a visszaigényelhető termékdíj különbözete;
23. közvetítő: a Ht. szerinti közvetítő;
24. külföld: az Európai Közösség Magyarországon kívüli állama és a harmadik ország;
25. műanyag bevásárló-reklám táska: a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti fogyasztói (elsődleges) vagy gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló, hajlékonyfalú műanyag hordtasak vagy hordtáska;
26. reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes számai, az egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, az üdvözlő- és más hasonló kártya - a névjegykártya kivételével -, a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ideértve azt is, ha mindezek más kiadvány külön mellékletét képezik. Nem tartozik a reklámhordozó papír fogalmába:
a) a kiadványonként, annak teljes nyomtatott felületére vetítve legalább 50%-ában nem gazdasági reklám terjesztésére szolgáló kiadvány, időszaki lap,
b) a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv által, alapfeladata körében kiadott kiadvány, időszaki lap,
c) a könyv, tankönyv;
27. rétegzett italkarton: az a legalább 70%-ban papír alapanyagú (karton) csomagolószer, amely alkalmas folyékony élelmiszer csomagolására;
28. termékáram: az egyes termékek hulladékgazdálkodási szempontok alapján képzett termékcsoportonkénti összessége;
29. termékdíj-kötelezettség: termékdíjköteles termékkel, illetve a termékdíjjal összefüggő
a) bejelentkezési,
b) bejelentési, változás-bejelentési,
c) termékdíj-megállapítási, termékdíj-előleg megállapítási,
d) termékdíj-bevallási, termékdíj-előleg bevallási,
e) termékdíj-fizetési, termékdíj-előleg fizetési,
f) bizonylat kiállítási, -megőrzési, számlamegőrzési, számlán történő feltüntetési,
g) nyilvántartás-vezetési,
h) adatszolgáltatási, ideértve a nem csomagolószerként forgalomba hozott, az e törvényhez tartozó végrehajtási rendeletben meghatározott csomagolószer katalógusban szereplő árukra vonatkozóan is,
i) nyilatkozattételi
kötelezettség;
30. termékdíjátalány: a csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett, továbbá a 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;
31. újrahasználat: a termékdíjköteles termék Ht. szerinti újrahasználata;
32. újbóli felhasználásra előkészítés: a hulladékká nem vált termékdíjköteles termék, illetve alkotórészének vagy tartozékának ellenőrzése, tisztítása, valamint javítása az eredeti felhasználási célra való alkalmassá tétel érdekében.
2. §   E törvény alkalmazásában:
1. anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak a hulladékról szóló törvény (a továbbiakban: Ht.) szerinti anyagában történő hasznosítása;
1a. alapanyagként történő felhasználás: a termékdíjköteles termék oly módon történő felhasználása, amely során a termékdíjköteles termék a technológiai eljárás szerint épül be egy másik termékbe, elveszítve az eredeti tulajdonságait;

2. anyagáram: az egyes termékáramokon belül elkülönülő önálló hasznosítási kötelezettséggel rendelkező anyag, illetve termék;
3. ártalmatlanítás: a hulladéknak a Ht. szerinti ártalmatlanítása;
4. belföld: a Magyarország területe, ideértve a vámszabad és tranzitterületeket, valamint a vámszabad raktárakat is;
5. bérgyártás: a megrendelő (bérgyártató) által a Magyarországon letelepedett természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül - részben, vagy egészben - rendelkezésére bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása;
5. bérgyártás: a megrendelő (bérgyártató) által a Magyarországon letelepedett természetes, vagy jogi személy (a továbbiakban együtt: bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül - részben, vagy egészben - rendelkezésére bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása;
6. csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett: legfeljebb tárgyévi
a) 3000 kg üveg,
b) 300 kg - a műanyag bevásárló-reklám táska nélkül számított - műanyag,
c) 75 kg műanyag bevásárló-reklám táska,
d) 300 kg társított vagy rétegzett,
e) 500 kg papír, fa, természetes alapú textil,
f) 300 kg fém,
g) 300 kg egyéb,
azonban a b)-g) pontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolást kiskereskedelmi értékesítés során a fogyasztó számára forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett;
6. csekély mennyiségű kibocsátó: a tárgyévben
a) 30 kg akkumulátort,
b) csomagolószer termékkör esetén
ba) 3000 kg üveget,
bb) 300 kg - a műanyag bevásárló-reklám táska nélkül számított - műanyagot,
bc) 75 kg műanyag bevásárló-reklám táskát,
bd) 300 kg társított vagy rétegzett csomagolószert,
be) 500 kg papír, fa, természetes alapú textil csomagolószert,
bf) 300 kg fém csomagolószert,
bg) 300 kg egyéb csomagolószert,
azonban a bb)-bg) alpontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolószert,
c) 40 kg egyéb kőolajterméket,
d) elektromos, elektronikai berendezés termékkör esetében,
da) 40 kg háztartási nagygépet,
db) 40 kg háztartási kisgépet,
dc) 40 kg információs (IT) és távközlési berendezést, kivéve a rádiótelefon készüléket,
dd) 40 kg szórakoztató elektronikai cikket,
de) 40 kg barkácsgépet, szerszámot,
df) 10 kg játékot, szabadidős és sportfelszerelést,
dg) 10 kg ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközt,
dh) 10 kg adagoló automatát,
di) 5 kg rádiótelefon készüléket
mindösszesen legfeljebb 100 kg elektromos, elektronikai terméket;
e) 60 kg gumiabroncsot,
f) 100 kg reklámhordozó papírt
meg nem haladó tömegű termékdíjköteles terméket - kizárólag végfelhasználó vevő részére - belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó, vagy készletre vevő kötelezett;
7. csomagolás: valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden terméket a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek; így:
a) a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó számára az értékesítés helyszínén;
b) a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére értékesítik, vagy ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a csomagolást a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani, valamint
c) a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat;
8. csomagolóanyag: a csomagolóeszközök előállítására, illetve az ideiglenes védőburkolat kialakítására közvetlenül alkalmazható szerkezeti anyagok gyűjtőfogalma;
9. csomagolóeszköz: a termék vagy a kisebb csomagolás befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű - általában ipari, vagy szolgáltató jellegű tevékenység keretében előállított - ideiglenes védőburkolat, továbbá a raklap;
10. csomagolási segédanyag: a csomagolás kiegészítő vagy járulékos részeként felhasználható - így különösen záró, rögzítő, párnázó, díszítő - elemek, valamint kellékek, így különösen címke, páralekötő anyag, hordfogantyú, ragasztó gyűjtőfogalma;
11. egyéb csomagolószer: csomagolóanyag, csomagolási segédanyag;
12. egyéni hulladékkezelés: az 1. § (3) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontja szerinti termékdíjköteles termék termék- és anyagáramából keletkezett hulladék
a) végfelhasználó vevőtől a kötelezett telephelyén történő saját gyűjtése, ideértve a kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen, az értékesítés helyén történő gyűjtését,
b) saját célú felhasználás esetén a kötelezett telephelyén történő gyűjtése, vagy
c) végfelhasználó vevőtől csomagolószer hulladékának hajléktalan-ellátó szervezettel vagy intézménnyel ténylegesen, közösen a szervezet, intézmény épületében elhelyezett gyűjtőautomatával történő gyűjtése
és az a)-c) pont szerint gyűjtött hulladék hasznosítása vagy hasznosíttatása;
13. elektromos, elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is;
14. forgalomba hozatal: a termékdíjköteles termék tulajdonjogának
a) belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása, ideértve a más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását és a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását,
b) belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházása, ha a külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a küldeményként való megérkezésekor, vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van;
14. forgalomba hozatal: a termékdíjköteles termék tulajdonjogának
a) belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása, ideértve a más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását és a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását,
b) belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházása, ha a külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a küldeményként való megérkezésekor, vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van;
14a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;
15. harmadik ország: az Európai Közösségen kívüli állam;
16. hasznosítás: a termékdíjköteles termékből képződő hulladéknak a Ht. szerinti hasznosítása;
17. hasznosíttatás: a kötelezett 1. § (3) bekezdés a), b), d), e) pontja szerinti termékdíjköteles terméknek a termék- és anyagáramából keletkezett - 12. pont szerint gyűjtött - hulladéka vállalkozási szerződés keretében más, erre feljogosított gazdálkodó szervezetnél történő hasznosítása;
18. jármű: a légi közlekedésről szóló külön törvény szerinti légi jármű, valamint a motorral meghajtott közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is, kivéve a kerekes szék;
19. kereskedelmi csomagolás: a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelete 2010. január 1-jén hatályos I. melléklete szerinti
a) 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,
b) 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup,
c) 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,
d) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,
e) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,
f) 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével,
g) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl. almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital
termékek fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása, a címke (ide nem értve a polivinilklorid műanyagból készült címkét) és a záróelem, továbbá az egyszerhasználatos ivópohár kivételével, továbbá a műanyag bevásárló reklám táska;
20. kereskedelmi csomagolószer: olyan csomagolószer, amely rendeltetésszerű felhasználása esetén és további feldolgozás nélkül alkalmas kereskedelmi csomagolás létrehozására, a csomagolni kívánt termék befogadására, továbbá a csomagolószer ilyen jellege a csomagolószer fogalomba hozatala vagy saját célú felhasználása során megállapítható;
21. kiskereskedelmi értékesítés: a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység;
22. környezetvédelmi termékdíj nettó összege: a termékdíj megállapítási időszakban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség és a visszaigényelhető termékdíj különbözete;
23. közvetítő: a Ht. szerinti közvetítő;
24. külföld: az Európai Közösség Magyarországon kívüli állama és a harmadik ország;
25. műanyag bevásárló-reklám táska: a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti fogyasztói (elsődleges) vagy gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló, hajlékonyfalú műanyag hordtasak vagy hordtáska;
26. reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes számai, az egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, az üdvözlő- és más hasonló kártya - a névjegykártya kivételével -, a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ideértve azt is, ha mindezek más kiadvány külön mellékletét képezik. Nem tartozik a reklámhordozó papír fogalmába:
a) a kiadványonként, annak teljes nyomtatott felületére vetítve legalább 50%-ában nem gazdasági reklám terjesztésére szolgáló kiadvány, időszaki lap,
b) a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv által, alapfeladata körében kiadott kiadvány, időszaki lap,
c) a könyv, tankönyv;
27. rétegzett italkarton: az a legalább 70%-ban papír alapanyagú (karton) csomagolószer, amely alkalmas folyékony élelmiszer csomagolására;
28. termékáram: az egyes termékek hulladékgazdálkodási szempontok alapján képzett termékcsoportonkénti összessége;
29. termékdíj-kötelezettség: termékdíjköteles termékkel, illetve a termékdíjjal összefüggő
a) bejelentkezési,
b) bejelentési, változás-bejelentési,
c) termékdíj-megállapítási, termékdíj-előleg megállapítási,
d) termékdíj-bevallási, termékdíj-előleg bevallási,
e) termékdíj-fizetési, termékdíj-előleg fizetési,
f) bizonylat kiállítási, -megőrzési, számlamegőrzési, számlán történő feltüntetési,
g) nyilvántartás-vezetési,
h) adatszolgáltatási, ideértve a nem csomagolószerként forgalomba hozott, az e törvényhez tartozó végrehajtási rendeletben meghatározott csomagolószer katalógusban szereplő árukra vonatkozóan is,
i) nyilatkozattételi
kötelezettség;
30. termékdíjátalány: a csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett, továbbá a 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;
30. termékdíjátalány: a csekély mennyiségű kibocsátó, továbbá a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;
31. újrahasználat: a termékdíjköteles termék Ht. szerinti újrahasználata;
32. újbóli felhasználásra előkészítés: a hulladékká nem vált termékdíjköteles termék, illetve alkotórészének vagy tartozékának ellenőrzése, tisztítása, valamint javítása az eredeti felhasználási célra való alkalmassá tétel érdekében.
2. §   E törvény alkalmazásában:
1. anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak a hulladékról szóló törvény (a továbbiakban: Ht.) szerinti anyagában történő hasznosítása;
1a. alapanyagként történő felhasználás: a termékdíjköteles termék oly módon történő felhasználása, amely során a termékdíjköteles termék a technológiai eljárás szerint épül be egy másik termékbe, elveszítve az eredeti tulajdonságait;

2. anyagáram: az egyes termékáramokon belül elkülönülő önálló hasznosítási kötelezettséggel rendelkező anyag, illetve termék;
3. ártalmatlanítás: a hulladéknak a Ht. szerinti ártalmatlanítása;
4. belföld: a Magyarország területe, ideértve a vámszabad és tranzitterületeket, valamint a vámszabad raktárakat is;
5. bérgyártás: a megrendelő (bérgyártató) által a Magyarországon letelepedett természetes, vagy jogi személy (a továbbiakban együtt: bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül - részben, vagy egészben - rendelkezésére bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása;
6. csekély mennyiségű kibocsátó: a tárgyévben
a) 30 kg akkumulátort,
b) csomagolószer termékkör esetén
ba) 3000 kg üveget,
bb) 300 kg - a műanyag bevásárló-reklám táska nélkül számított - műanyagot,
bc) 75 kg műanyag bevásárló-reklám táskát,
bd) 300 kg társított vagy rétegzett csomagolószert,
be) 500 kg papír, fa, természetes alapú textil csomagolószert,
bf) 300 kg fém csomagolószert,
bg) 300 kg egyéb csomagolószert,
azonban a bb)-bg) alpontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolószert,
c) 40 kg egyéb kőolajterméket,
d) elektromos, elektronikai berendezés termékkör esetében,
da) 40 kg háztartási nagygépet,
db) 40 kg háztartási kisgépet,
dc) 40 kg információs (IT) és távközlési berendezést, kivéve a rádiótelefon készüléket,
dd) 40 kg szórakoztató elektronikai cikket,
de) 40 kg barkácsgépet, szerszámot,
df) 10 kg játékot, szabadidős és sportfelszerelést,
dg) 10 kg ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközt,
dh) 10 kg adagoló automatát,
di) 5 kg rádiótelefon készüléket
mindösszesen legfeljebb 100 kg elektromos, elektronikai terméket;
e) 60 kg gumiabroncsot,
f) 100 kg reklámhordozó papírt
meg nem haladó tömegű termékdíjköteles terméket - kizárólag végfelhasználó vevő részére - belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó, vagy készletre vevő kötelezett;
7. csomagolás: valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden terméket a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek; így:
a) a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó számára az értékesítés helyszínén;
b) a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére értékesítik, vagy ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a csomagolást a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani, valamint
c) a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat;
8. csomagolóanyag: a csomagolóeszközök előállítására, illetve az ideiglenes védőburkolat kialakítására közvetlenül alkalmazható szerkezeti anyagok gyűjtőfogalma;
9. csomagolóeszköz: a termék vagy a kisebb csomagolás befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű - általában ipari, vagy szolgáltató jellegű tevékenység keretében előállított - ideiglenes védőburkolat, továbbá a raklap;
10. csomagolási segédanyag: a csomagolás kiegészítő vagy járulékos részeként felhasználható - így különösen záró, rögzítő, párnázó, díszítő - elemek, valamint kellékek, így különösen címke, páralekötő anyag, hordfogantyú, ragasztó gyűjtőfogalma;
11. egyéb csomagolószer: csomagolóanyag, csomagolási segédanyag;
12. egyéni hulladékkezelés: az 1. § (3) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontja szerinti termékdíjköteles termék termék- és anyagáramából keletkezett hulladék
a) végfelhasználó vevőtől a kötelezett telephelyén történő saját gyűjtése, ideértve a kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen, az értékesítés helyén történő gyűjtését,
b) saját célú felhasználás esetén a kötelezett telephelyén történő gyűjtése, vagy
c) végfelhasználó vevőtől csomagolószer hulladékának hajléktalan-ellátó szervezettel vagy intézménnyel ténylegesen, közösen a szervezet, intézmény épületében elhelyezett gyűjtőautomatával történő gyűjtése
és az a)-c) pont szerint gyűjtött hulladék hasznosítása vagy hasznosíttatása;
13. elektromos, elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is;
14. forgalomba hozatal: a termékdíjköteles termék tulajdonjogának
a) belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása, ideértve a más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását és a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását,
b) belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházása, ha a külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a küldeményként való megérkezésekor, vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van;
14a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;
15. harmadik ország: az Európai Közösségen kívüli állam;
16. hasznosítás: a termékdíjköteles termékből képződő hulladéknak a Ht. szerinti hasznosítása;
17. hasznosíttatás: a kötelezett 1. § (3) bekezdés a), b), d), e) pontja szerinti termékdíjköteles terméknek a termék- és anyagáramából keletkezett - 12. pont szerint gyűjtött - hulladéka vállalkozási szerződés keretében más, erre feljogosított gazdálkodó szervezetnél történő hasznosítása;
18. ipari termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék előállítható, feldolgozható, újbóli felhasználásra előkészíthető és készletezhető;
19. kereskedelmi csomagolás: a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelete 2010. január 1-jén hatályos I. melléklete szerinti
a) 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,
b) 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup,
c) 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,
d) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,
e) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,
f) 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével,
g) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl. almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital
termékek fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása, a címke (ide nem értve a polivinilklorid műanyagból készült címkét) és a záróelem, továbbá az egyszerhasználatos ivópohár kivételével, továbbá a műanyag bevásárló reklám táska;
20. kereskedelmi csomagolószer: olyan csomagolószer, amely rendeltetésszerű felhasználása esetén és további feldolgozás nélkül alkalmas kereskedelmi csomagolás létrehozására, a csomagolni kívánt termék befogadására, továbbá a csomagolószer ilyen jellege a csomagolószer fogalomba hozatala vagy saját célú felhasználása során megállapítható;
20a. kereskedelmi termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék tárolható;
21. kiskereskedelmi értékesítés: a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység;
22. környezetvédelmi termékdíj nettó összege: a termékdíj megállapítási időszakban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség és a visszaigényelhető termékdíj különbözete;
23. közvetítő: a Ht. szerinti közvetítő;
24. külföld: az Európai Közösség Magyarországon kívüli állama és a harmadik ország;
25. műanyag bevásárló-reklám táska: a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti fogyasztói (elsődleges) vagy gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló, hajlékonyfalú műanyag hordtasak vagy hordtáska;
26. reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes számai, az egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, az üdvözlő- és más hasonló kártya - a névjegykártya kivételével -, a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ideértve azt is, ha mindezek más kiadvány külön mellékletét képezik. Nem tartozik a reklámhordozó papír fogalmába:
a) a kiadványonként, annak teljes nyomtatott felületére vetítve legalább 50%-ában nem gazdasági reklám terjesztésére szolgáló kiadvány, időszaki lap,
b) a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv által, alapfeladata körében kiadott kiadvány, időszaki lap,
c) a könyv, tankönyv;
27. rétegzett italkarton: az a legalább 70%-ban papír alapanyagú (karton) csomagolószer, amely alkalmas folyékony élelmiszer csomagolására;
28. termékáram: az egyes termékek hulladékgazdálkodási szempontok alapján képzett termékcsoportonkénti összessége;
29. termékdíj-kötelezettség: termékdíjköteles termékkel, illetve a termékdíjjal összefüggő
a) bejelentkezési,
b) bejelentési, változás-bejelentési,
c) termékdíj-megállapítási, termékdíj-előleg megállapítási,
d) termékdíj-bevallási, termékdíj-előleg bevallási,
e) termékdíj-fizetési, termékdíj-előleg fizetési,
f) bizonylat kiállítási, -megőrzési, számlamegőrzési, számlán történő feltüntetési,
g) nyilvántartás-vezetési,
h) adatszolgáltatási, ideértve a nem csomagolószerként forgalomba hozott, az e törvényhez tartozó végrehajtási rendeletben meghatározott csomagolószer katalógusban szereplő árukra vonatkozóan is,
i) nyilatkozattételi
kötelezettség;
30. termékdíjátalány: a csekély mennyiségű kibocsátó, továbbá a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;
31. újrahasználat: a termékdíjköteles termék Ht. szerinti újrahasználata;
32. újbóli felhasználásra előkészítés: a hulladékká nem vált termékdíjköteles termék, illetve alkotórészének vagy tartozékának ellenőrzése, tisztítása, valamint javítása az eredeti felhasználási célra való alkalmassá tétel érdekében.
2. §   E törvény alkalmazásában:
1. anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak a hulladékról szóló törvény (a továbbiakban: Ht.) szerinti anyagában történő hasznosítása;
1a. alapanyagként történő felhasználás: a termékdíjköteles termék oly módon történő felhasználása, amely során a termékdíjköteles termék a technológiai eljárás szerint épül be egy másik termékbe, elveszítve az eredeti tulajdonságait;

2. anyagáram: az egyes termékáramokon belül elkülönülő önálló hasznosítási kötelezettséggel rendelkező anyag, illetve termék;
3. ártalmatlanítás: a hulladéknak a Ht. szerinti ártalmatlanítása;
4. belföld: a Magyarország területe, ideértve a vámszabad és tranzitterületeket, valamint a vámszabad raktárakat is;
5. bérgyártás: a megrendelő (bérgyártató) által a Magyarországon letelepedett természetes, vagy jogi személy (a továbbiakban együtt: bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül - részben, vagy egészben - rendelkezésére bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása;
6. csekély mennyiségű kibocsátó: a tárgyévben
a) 30 kg akkumulátort,
b) csomagolószer termékkör esetén
ba) 3000 kg üveget,
bb) 300 kg - a műanyag bevásárló-reklám táska nélkül számított - műanyagot,
bc) 75 kg műanyag bevásárló-reklám táskát,
bd) 300 kg társított vagy rétegzett csomagolószert,
be) 500 kg papír, fa, természetes alapú textil csomagolószert,
bf) 300 kg fém csomagolószert,
bg) 300 kg egyéb csomagolószert,
azonban a bb)-bg) alpontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolószert,
c) 40 kg egyéb kőolajterméket,
d) elektromos, elektronikai berendezés termékkör esetében,
da) 40 kg háztartási nagygépet,
db) 40 kg háztartási kisgépet,
dc) 40 kg információs (IT) és távközlési berendezést, kivéve a rádiótelefon készüléket,
dd) 40 kg szórakoztató elektronikai cikket,
de) 40 kg barkácsgépet, szerszámot,
df) 10 kg játékot, szabadidős és sportfelszerelést,
dg) 10 kg ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközt,
dh) 10 kg adagoló automatát,
di) 5 kg rádiótelefon készüléket
mindösszesen legfeljebb 100 kg elektromos, elektronikai terméket;
e) 60 kg gumiabroncsot,
f) 100 kg reklámhordozó papírt,
g) 2 kg egyéb műanyag terméket,
h) 200 kg egyéb vegyipari terméket,
i) 200 kg irodai papírt
meg nem haladó tömegű termékdíjköteles terméket - kizárólag végfelhasználó vevő részére - belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó, vagy készletre vevő kötelezett;
7. csomagolás: valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden terméket a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek; így:
a) a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó számára az értékesítés helyszínén;
b) a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére értékesítik, vagy ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a csomagolást a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani, valamint
c) a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat;
8. csomagolóanyag: a csomagolóeszközök előállítására, illetve az ideiglenes védőburkolat kialakítására közvetlenül alkalmazható szerkezeti anyagok gyűjtőfogalma;
9. csomagolóeszköz: a termék vagy a kisebb csomagolás befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű - általában ipari, vagy szolgáltató jellegű tevékenység keretében előállított - ideiglenes védőburkolat, továbbá a raklap;
10. csomagolási segédanyag: a csomagolás kiegészítő vagy járulékos részeként felhasználható - így különösen záró, rögzítő, párnázó, díszítő - elemek, valamint kellékek, így különösen címke, páralekötő anyag, hordfogantyú, ragasztó gyűjtőfogalma;
11. egyéb csomagolószer: csomagolóanyag, csomagolási segédanyag;
12. egyéni hulladékkezelés: az 1. § (3) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontja szerinti termékdíjköteles termék termék- és anyagáramából keletkezett hulladék
a) végfelhasználó vevőtől a kötelezett telephelyén történő saját gyűjtése, ideértve a kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen, az értékesítés helyén történő gyűjtését,
b) saját célú felhasználás esetén a kötelezett telephelyén történő gyűjtése, vagy
c) végfelhasználó vevőtől csomagolószer hulladékának hajléktalan-ellátó szervezettel vagy intézménnyel ténylegesen, közösen a szervezet, intézmény épületében elhelyezett gyűjtőautomatával történő gyűjtése
és az a)-c) pont szerint gyűjtött hulladék hasznosítása vagy hasznosíttatása;
13. elektromos, elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is;
14. forgalomba hozatal: a termékdíjköteles termék tulajdonjogának
a) belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása,
b) belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházása, ha a külföldről beszerzett és külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a küldeményként való megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van,
ideértve a tulajdonjog más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását, továbbá a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását;
14a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;
15. harmadik ország: az Európai Közösségen kívüli állam;
16. hasznosítás: a termékdíjköteles termékből képződő hulladéknak a Ht. szerinti hasznosítása;
17. hasznosíttatás: a kötelezett 1. § (3) bekezdés a), b), d), e) pontja szerinti termékdíjköteles terméknek a termék- és anyagáramából keletkezett - 12. pont szerint gyűjtött - hulladéka vállalkozási szerződés keretében más, erre feljogosított gazdálkodó szervezetnél történő hasznosítása;
18. ipari termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék előállítható, feldolgozható, újbóli felhasználásra előkészíthető és készletezhető;
18a. irodai papír: információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra;
19. kereskedelmi csomagolás: a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelete 2010. január 1-jén hatályos I. melléklete szerinti
a) 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,
b) 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup,
c) 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,
d) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,
e) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,
f) 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével,
g) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl. almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital
termékek kizárólag fémből készült fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása, a záróelem kivételével (ide nem értve a doboz, hordó palásttal egybeépített záróelemét);
20. kereskedelmi csomagolószer: olyan kizárólag fémből készült csomagolószer, amely rendeltetésszerű felhasználása esetén és további feldolgozás nélkül alkalmas kereskedelmi csomagolás létrehozására, a csomagolni kívánt termék befogadására, továbbá a csomagolószer ilyen jellege a csomagolószer fogalomba hozatala vagy saját célú felhasználása során megállapítható;
20a. kereskedelmi termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék tárolható;
21. kiskereskedelmi értékesítés: a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység;
22. környezetvédelmi termékdíj nettó összege: a termékdíj megállapítási időszakban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség és a visszaigényelhető termékdíj különbözete;
23. közvetítő: a Ht. szerinti közvetítő;
24. külföld: az Európai Közösség Magyarországon kívüli állama és a harmadik ország;
25. műanyag bevásárló-reklám táska: a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti fogyasztói (elsődleges) vagy gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló, hajlékonyfalú műanyag hordtasak vagy hordtáska;
26. reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes számai, az egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, az üdvözlő- és más hasonló kártya - a névjegykártya kivételével -, a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ideértve azt is, ha mindezek más kiadvány külön mellékletét képezik. Nem tartozik a reklámhordozó papír fogalmába:
a) a kiadványonként, annak teljes nyomtatott felületére vetítve legalább 50%-ában nem gazdasági reklám terjesztésére szolgáló kiadvány, időszaki lap,
b) a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv által, alapfeladata körében kiadott kiadvány, időszaki lap,
c) a könyv, tankönyv;
27. rétegzett italkarton: az a legalább 70%-ban papír alapanyagú (karton) csomagolószer, amely alkalmas folyékony élelmiszer csomagolására;
28. termékáram: az egyes termékek hulladékgazdálkodási szempontok alapján képzett termékcsoportonkénti összessége;
29. termékdíj-kötelezettség: termékdíjköteles termékkel, illetve a termékdíjjal összefüggő
a) bejelentkezési,
b) bejelentési, változás-bejelentési,
c) termékdíj-megállapítási, termékdíj-előleg megállapítási,
d) termékdíj-bevallási, termékdíj-előleg bevallási,
e) termékdíj-fizetési, termékdíj-előleg fizetési,
f) bizonylat kiállítási, -megőrzési, számlamegőrzési, számlán történő feltüntetési,
g) nyilvántartás-vezetési,
h) adatszolgáltatási, ideértve a nem csomagolószerként forgalomba hozott, az e törvényhez tartozó végrehajtási rendeletben meghatározott csomagolószer katalógusban szereplő árukra vonatkozóan is,
i) nyilatkozattételi
kötelezettség;
30. termékdíjátalány: a csekély mennyiségű kibocsátó, továbbá a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;
31. újrahasználat: a termékdíjköteles termék Ht. szerinti újrahasználata;
32. újbóli felhasználásra előkészítés: a hulladékká nem vált termékdíjköteles termék, illetve alkotórészének vagy tartozékának ellenőrzése, tisztítása, valamint javítása az eredeti felhasználási célra való alkalmassá tétel érdekében;
33. végfelhasználó: a terméket tovább már nem értékesítő, a szükséglete kielégítésére felhasználó természetes, vagy jogi személy.
2. §   E törvény alkalmazásában:
1. anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak a hulladékról szóló törvény (a továbbiakban: Ht.) szerinti anyagában történő hasznosítása;
1a. alapanyagként történő felhasználás: a termékdíjköteles termék oly módon történő felhasználása, amely során a termékdíjköteles termék a technológiai eljárás szerint épül be egy másik termékbe, elveszítve az eredeti tulajdonságait;

2. anyagáram: az egyes termékáramokon belül elkülönülő önálló hasznosítási kötelezettséggel rendelkező anyag, illetve termék;
3. ártalmatlanítás: a hulladéknak a Ht. szerinti ártalmatlanítása;
4. belföld: a Magyarország területe, ideértve a vámszabad és tranzitterületeket, valamint a vámszabad raktárakat is;
5. bérgyártás: a megrendelő (bérgyártató) által a Magyarországon letelepedett természetes, vagy jogi személy (a továbbiakban együtt: bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül - részben, vagy egészben - rendelkezésére bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása;
6. csekély mennyiségű kibocsátó: a tárgyévben
a) 30 kg akkumulátort,
b) csomagolószer termékkör esetén
ba) 3000 kg üveget,
bb) 300 kg - a műanyag bevásárló-reklám táska nélkül számított - műanyagot,
bc) 75 kg műanyag bevásárló-reklám táskát,
bd) 300 kg társított vagy rétegzett csomagolószert,
be) 500 kg papír, fa, természetes alapú textil csomagolószert,
bf) 300 kg fém csomagolószert,
bg) 300 kg egyéb csomagolószert,
azonban a bb)-bg) alpontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolószert,
c) 40 kg egyéb kőolajterméket,
d) elektromos, elektronikai berendezés termékkör esetében,
da) 40 kg háztartási nagygépet,
db) 40 kg háztartási kisgépet,
dc) 40 kg információs (IT) és távközlési berendezést, kivéve a rádiótelefon készüléket,
dd) 40 kg szórakoztató elektronikai cikket,
de) 40 kg barkácsgépet, szerszámot,
df) 10 kg játékot, szabadidős és sportfelszerelést,
dg) 10 kg ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközt,
dh) 10 kg adagoló automatát,
di) 5 kg rádiótelefon készüléket
mindösszesen legfeljebb 100 kg elektromos, elektronikai terméket;
e) 60 kg gumiabroncsot,
f) 100 kg reklámhordozó papírt,
g) 2 kg egyéb műanyag terméket,
h) 200 kg egyéb vegyipari terméket,
i) 200 kg irodai papírt
meg nem haladó tömegű termékdíjköteles terméket - kizárólag végfelhasználó vevő részére - belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó, vagy készletre vevő kötelezett;
7. csomagolás: valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden terméket a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek; így:
a) a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó számára az értékesítés helyszínén;
b) a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére értékesítik, vagy ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a csomagolást a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani, valamint
c) a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat;
8. csomagolóanyag: a csomagolóeszközök előállítására, illetve az ideiglenes védőburkolat kialakítására közvetlenül alkalmazható szerkezeti anyagok gyűjtőfogalma;
9. csomagolóeszköz: a termék vagy a kisebb csomagolás befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű - általában ipari, vagy szolgáltató jellegű tevékenység keretében előállított - ideiglenes védőburkolat, továbbá a raklap;
10. csomagolási segédanyag: a csomagolás kiegészítő vagy járulékos részeként felhasználható - így különösen záró, rögzítő, párnázó, díszítő - elemek, valamint kellékek, így különösen címke, páralekötő anyag, hordfogantyú, ragasztó gyűjtőfogalma;
11. egyéb csomagolószer: csomagolóanyag, csomagolási segédanyag;
12. egyéni hulladékkezelés: az 1. § (3) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontja szerinti termékdíjköteles termék termék- és anyagáramából keletkezett hulladék
a) végfelhasználó vevőtől a kötelezett telephelyén történő saját gyűjtése, ideértve a kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen, az értékesítés helyén történő gyűjtését,
b) saját célú felhasználás esetén a kötelezett telephelyén történő gyűjtése, vagy
c) végfelhasználó vevőtől csomagolószer hulladékának hajléktalan-ellátó szervezettel vagy intézménnyel ténylegesen, közösen a szervezet, intézmény épületében elhelyezett gyűjtőautomatával történő gyűjtése
és az a)-c) pont szerint gyűjtött hulladék hasznosítása vagy hasznosíttatása;
13. elektromos, elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is;
14. forgalomba hozatal: a termékdíjköteles termék tulajdonjogának
a) belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása,
b) belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházása, ha a külföldről beszerzett és külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a küldeményként való megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van,
ideértve a tulajdonjog más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását, továbbá a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását;
14a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;
15. harmadik ország: az Európai Közösségen kívüli állam;
16. hasznosítás: a termékdíjköteles termékből képződő hulladéknak a Ht. szerinti hasznosítása;
17. hasznosíttatás: a kötelezett 1. § (3) bekezdés a), b), d), e) pontja szerinti termékdíjköteles terméknek a termék- és anyagáramából keletkezett - 12. pont szerint gyűjtött - hulladéka vállalkozási szerződés keretében más, erre feljogosított gazdálkodó szervezetnél történő hasznosítása;
18. ipari termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék előállítható, feldolgozható, újbóli felhasználásra előkészíthető és készletezhető;
18a. irodai papír: információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra, továbbá az iratok, dokumentumok, folyóiratok vagy hasonló termékek tartására, rendezésére szolgáló, papírból készült iratrendező, dosszié, iratborító, levélrendező és irattartó mappa;
19. kereskedelmi csomagolás: a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelete 2010. január 1-jén hatályos I. melléklete szerinti
a) 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,
b) 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup,
c) 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,
d) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,
e) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,
f) 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével,
g) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl. almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital
termékek kizárólag fémből készült fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása, a záróelem kivételével (ide nem értve a doboz, hordó palásttal egybeépített záróelemét);
20. kereskedelmi csomagolószer: olyan kizárólag fémből készült csomagolószer, amely rendeltetésszerű felhasználása esetén és további feldolgozás nélkül alkalmas kereskedelmi csomagolás létrehozására, a csomagolni kívánt termék befogadására, továbbá a csomagolószer ilyen jellege a csomagolószer fogalomba hozatala vagy saját célú felhasználása során megállapítható;
20a. kereskedelmi termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék tárolható;
21. kiskereskedelmi értékesítés: a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység;
22. környezetvédelmi termékdíj nettó összege: a termékdíj megállapítási időszakban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség és a visszaigényelhető termékdíj különbözete;
23. közvetítő: a Ht. szerinti közvetítő;
24. külföld: az Európai Közösség Magyarországon kívüli állama és a harmadik ország;
25. műanyag bevásárló-reklám táska: a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti fogyasztói (elsődleges) vagy gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló, hajlékonyfalú műanyag hordtasak vagy hordtáska;
26. reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes számai, az egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, az üdvözlő- és más hasonló kártya - a névjegykártya kivételével -, a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ideértve azt is, ha mindezek más kiadvány külön mellékletét képezik. Nem tartozik a reklámhordozó papír fogalmába:
a) a kiadványonként, annak teljes nyomtatott felületére vetítve legalább 50%-ában nem gazdasági reklám terjesztésére szolgáló kiadvány, időszaki lap,
b) a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv által, alapfeladata körében kiadott kiadvány, időszaki lap,
c) a könyv, tankönyv;
27. rétegzett italkarton: az a legalább 70%-ban papír alapanyagú (karton) csomagolószer, amely alkalmas folyékony élelmiszer csomagolására;
28. termékáram: az egyes termékek hulladékgazdálkodási szempontok alapján képzett termékcsoportonkénti összessége;
29. termékdíj-kötelezettség: termékdíjköteles termékkel, illetve a termékdíjjal összefüggő
a) bejelentkezési,
b) bejelentési, változás-bejelentési,
c) termékdíj-megállapítási, termékdíj-előleg megállapítási,
d) termékdíj-bevallási, termékdíj-előleg bevallási,
e) termékdíj-fizetési, termékdíj-előleg fizetési,
f) bizonylat kiállítási, -megőrzési, számlamegőrzési, számlán történő feltüntetési,
g) nyilvántartás-vezetési,
h) adatszolgáltatási, ideértve a nem csomagolószerként forgalomba hozott, az e törvényhez tartozó végrehajtási rendeletben meghatározott csomagolószer katalógusban szereplő árukra vonatkozóan is,
i) nyilatkozattételi
kötelezettség;
30. termékdíjátalány: a csekély mennyiségű kibocsátó, továbbá a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;
31. újrahasználat: a termékdíjköteles termék Ht. szerinti újrahasználata;
32. újbóli felhasználásra előkészítés: a hulladékká nem vált termékdíjköteles termék, illetve alkotórészének vagy tartozékának ellenőrzése, tisztítása, valamint javítása az eredeti felhasználási célra való alkalmassá tétel érdekében;
33. végfelhasználó: a terméket tovább már nem értékesítő, a szükséglete kielégítésére felhasználó természetes, vagy jogi személy.
2/A. §   Az e törvényben nem meghatározott fogalmakat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ht.) meghatározottak szerint kell értelmezni.
2. §   E törvény alkalmazásában:
1a. alapanyagként történő felhasználás: a termékdíjköteles termék oly módon történő felhasználása, amely során a termékdíjköteles termék a technológiai eljárás szerint épül be egy másik termékbe, egyéb kőolajtermék esetén elveszítve az eredeti tulajdonságait;

2. anyagáram: az egyes termékáramokon belül elkülönülő önálló hasznosítási kötelezettséggel rendelkező anyag, illetve termék;
4. belföld: a Magyarország területe, ideértve a vámszabad és tranzitterületeket, valamint a vámszabad raktárakat is;
5. bérgyártás: a megrendelő (bérgyártató) által a Magyarországon letelepedett természetes, vagy jogi személy (a továbbiakban együtt: bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül - részben, vagy egészben - rendelkezésére bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása;
6. csekély mennyiségű kibocsátó: a tárgyévben
a) 30 kg akkumulátort,
b) csomagolószer termékkör esetén
ba) 3000 kg üveget,
bb) 300 kg - a műanyag bevásárló-reklám táska nélkül számított - műanyagot,
bc) 75 kg műanyag bevásárló-reklám táskát,
bd) 300 kg társított vagy rétegzett csomagolószert,
be) 500 kg papír, fa, természetes alapú textil csomagolószert,
bf) 300 kg fém csomagolószert,
bg) 300 kg egyéb csomagolószert,
azonban a bb)-bg) alpontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolószert,
c) 40 kg egyéb kőolajterméket,
d) elektromos, elektronikai berendezés termékkör esetében,
da) 40 kg háztartási nagygépet,
db) 40 kg háztartási kisgépet,
dc) 40 kg információs (IT) és távközlési berendezést, kivéve a rádiótelefon készüléket,
dd) 40 kg szórakoztató elektronikai cikket,
de) 40 kg barkácsgépet, szerszámot,
df) 10 kg játékot, szabadidős és sportfelszerelést,
dg) 10 kg ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközt,
dh) 10 kg adagoló automatát,
di) 5 kg rádiótelefon készüléket
mindösszesen legfeljebb 100 kg elektromos, elektronikai terméket;
e) 60 kg gumiabroncsot,
f) 100 kg reklámhordozó papírt,
g) 2 kg egyéb műanyag terméket,
h) 200 kg egyéb vegyipari terméket,
i) 200 kg irodai papírt
meg nem haladó tömegű termékdíjköteles terméket - kizárólag végfelhasználó vevő részére - belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó, vagy készletre vevő kötelezett;
7. csomagolás: valamennyi olyan,
a) bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden terméket a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek; így:
aa) a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó számára az értékesítés helyszínén;
ab) a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére értékesítik, vagy ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a csomagolást a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani, valamint
ac) a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat;
b) árucikk, ha a csomagolás fogalom-meghatározásnak a csomagolás által még biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül megfelel, kivéve, ha az adott árucikk a termék szerves részét képezi, és erre az árucikkre a termék tartásához vagy megőrzéséhez a termék teljes élettartama alatt szükség van, valamint az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,
c) az értékesítés helyén történő megtöltésre tervezett és szánt árucikk, továbbá az értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy az értékesítés helyén történő megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos (eldobható) árucikk, ha azok csomagolási funkciót látnak el,
d) a csomagolásba beépülő egyes alkotóelem és kiegészítő elem, amelyet azon csomagolás részének kell tekinteni, amelybe azok beépültek; továbbá a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elem kivéve, ha azok a termék szerves részét képezik, és minden alkotóelem, amelyet együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szántak;
7a. csomagolás alkotóeleme: olyan alkotórész, amelyből a csomagolás vagy a csomagolás-összetevő készül, és amely kézzel vagy egyszerű mechanikai eszközzel a csomagolástól vagy a csomagolás-összetevőtől nem választható el;
7b. csomagolás-összetevő: a csomagolás olyan része, amely kézzel vagy egyszerű mechanikai eszközzel a csomagolástól elválasztható;
7c. csomagolás része: a csomagolás alkotóeleme és a csomagolás összetevője;
7d. csomagolási hulladék: hulladékká vált csomagolás, csomagolószer, ide nem értve az ipari vagy termelési tevékenység során képződő gyártási vagy maradék hulladékot;
8. csomagolóanyag: a csomagolóeszközök előállítására, illetve az ideiglenes védőburkolat kialakítására közvetlenül alkalmazható szerkezeti anyagok gyűjtőfogalma;
9. csomagolóeszköz: a termék vagy a kisebb csomagolás befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű - általában ipari, vagy szolgáltató jellegű tevékenység keretében előállított - ideiglenes védőburkolat, továbbá a raklap;
10. csomagolási segédanyag: a csomagolás kiegészítő vagy járulékos részeként felhasználható - így különösen záró, rögzítő, párnázó, díszítő - elemek, valamint kellékek, így különösen címke, páralekötő anyag, hordfogantyú, ragasztó gyűjtőfogalma;
11. egyéb csomagolószer: csomagolóanyag, csomagolási segédanyag;
12. egyéni hulladékkezelés: az 1. § (3) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontja szerinti termékdíjköteles termék termék- és anyagáramából keletkezett hulladék
a) végfelhasználó vevőtől a kötelezett telephelyén történő saját gyűjtése, ideértve a kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen, az értékesítés helyén történő gyűjtését,
b) saját célú felhasználás esetén a kötelezett telephelyén történő gyűjtése, vagy
c) végfelhasználó vevőtől csomagolószer hulladékának hajléktalan-ellátó szervezettel vagy intézménnyel ténylegesen, közösen a szervezet, intézmény épületében elhelyezett gyűjtőautomatával történő gyűjtése
és az a)-c) pont szerint gyűjtött hulladék hasznosítása vagy hasznosíttatása;
13. elektromos, elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is;
13a. építési termék: a 305/2011/EU rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti építési termék;
14. forgalomba hozatal: a termékdíjköteles termék tulajdonjogának
a) belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása,
b) belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházása, ha a külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a küldeményként való megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van,
ideértve a tulajdonjog más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását, továbbá a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását;
14a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;
14b. gépjármű: a 8703 vtsz. - kivéve a 8703 10 alszám alá tartozó termékek - és a 8711 vtsz. alá tartozó termék, kivéve a segédmotorral felszerelt kerékpárt és az oldalkocsit;
15. harmadik ország: az Európai Közösségen kívüli állam;
17. hasznosíttatás: a kötelezett 1. § (3) bekezdés a), b), d), e) pontja szerinti termékdíjköteles terméknek a termék- és anyagáramából keletkezett - 12. pont szerint gyűjtött - hulladéka vállalkozási szerződés keretében más, erre feljogosított gazdálkodó szervezetnél történő hasznosítása;
18. ipari termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék előállítható, feldolgozható, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépíthető, újbóli felhasználásra előkészíthető és készletezhető;
18a. irodai papír: információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra, továbbá az iratok, dokumentumok, folyóiratok vagy hasonló termékek tartására, rendezésére szolgáló, papírból készült iratrendező, dosszié, iratborító, levélrendező és irattartó mappa;
19. kereskedelmi csomagolás:
a) a 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,
b) a 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup,
c) a 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,
d) a 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,
e) a 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,
f) a 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével,
g) a 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl. almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital
termékek kizárólag fémből készült fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása, a záróelem kivételével (ide nem értve a doboz, hordó palásttal egybeépített záróelemét);
20. kereskedelmi csomagolószer: olyan kizárólag fémből készült csomagolóeszköz, és a doboz, hordópalást lezárására szolgáló záróelem, amely rendeltetésszerű felhasználása esetén és további feldolgozás nélkül - ide nem értve a záróelem doboz, hordópalásttal történő egybeépítését - alkalmas kereskedelmi csomagolás létrehozására, továbbá a csomagolószer ilyen jellege a csomagolószer forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása során megállapítható;
20a. kereskedelmi termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék tárolható;
20b. kézműipari termék: a kézműipari tevékenység keretében előállított termék;
20c. kézműipari tevékenység: olyan termék-előállítási forma, amely során a termék lényeges jellegét a közvetlen emberi tevékenység, megmunkálás adja;

21. kiskereskedelmi értékesítés: a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység;
24. külföld: az Európai Közösség Magyarországon kívüli állama és a harmadik ország;
25. műanyag bevásárló-reklám táska: a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti fogyasztói (elsődleges) vagy gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló, hajlékonyfalú műanyag hordtasak vagy hordtáska;
25a. nagyméretű rögzített ipari szerszám: gépek, berendezések, illetve azok alkatrészeinek nagyméretű összessége, amelyek egy adott alkalmazás céljából működnek együtt, és amelyeket szakemberek állandó jelleggel egy adott helyen beüzemelnek, leszerelnek, használnak, illetve karbantartanak valamely ipari gyártó létesítményben vagy kutatási és fejlesztési létesítményben;
26. reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes számai, az egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, az üdvözlő- és más hasonló kártya - a névjegykártya kivételével -, a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ideértve azt is, ha mindezek más kiadvány külön mellékletét képezik. Nem tartozik a reklámhordozó papír fogalmába:
a) a kiadványonként, annak teljes nyomtatott felületére vetítve legalább 50%-ában nem gazdasági reklám terjesztésére szolgáló kiadvány, időszaki lap,
b) a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv által, alapfeladata körében kiadott kiadvány, időszaki lap,
c) a könyv, tankönyv;
27. rétegzett italkarton: az a legalább 70%-ban papír alapanyagú (karton) csomagolószer, amely alkalmas folyékony élelmiszer csomagolására;
28. termékáram: az egyes termékek hulladékgazdálkodási szempontok alapján képzett termékcsoportonkénti összessége;
29. termékdíj-kötelezettség: termékdíjköteles termékkel, illetve a termékdíjjal összefüggő
a) bejelentkezési,
b) bejelentési, változás-bejelentési,
c) termékdíj-megállapítási, termékdíj-előleg megállapítási,
d) termékdíj-bevallási, termékdíj-előleg bevallási,
e) termékdíj-fizetési, termékdíj-előleg fizetési,
f) bizonylat kiállítási, -megőrzési, számlamegőrzési, számlán történő feltüntetési,
g) nyilvántartás-vezetési,
h) adatszolgáltatási, ideértve a nem csomagolószerként forgalomba hozott, az e törvényhez tartozó végrehajtási rendeletben meghatározott csomagolószer katalógusban szereplő árukra vonatkozóan is,
i) nyilatkozattételi
kötelezettség;
30. termékdíj átalány:
a) a csekély mennyiségű kibocsátó,
b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU Európai Parlament és Tanács rendelete szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett, továbbá
c) a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett
számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;
30a. termékdíjhiány: a kötelezett terhére megállapított termékdíj-különbözet, ha a termékdíj-különbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll;
30b. termékdíj-különbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott és az adó- és vámhatóság által utólag megállapított termékdíj különbözete vagy a büntetőeljárás során jogerősen megállapított - és a bíróság vagy az ügyészség jogerős határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt - termékdíjbevétel-csökkenés, vagyoni hátrány, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét;
30c. termékdíj-tartozás: az esedékességkor meg nem fizetett termékdíj;
31. újrahasználható csomagolószer: olyan csomagolószer, amely az MSZ EN 13429:2004 Csomagolás - Újrahasználat szerinti szabvány, vagy azzal egyenértékű megoldás alapján alkalmas csomagolásként történő többszöri felhasználásra;
32. újbóli felhasználásra előkészítés: a hulladékká nem vált termékdíjköteles termék, illetve alkotórészének vagy tartozékának ellenőrzése, tisztítása, valamint javítása az eredeti felhasználási célra való alkalmassá tétel érdekében;
32a. vámtarifaszám: a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 2010. január 1-jén hatályos áruosztályozási szabályai alapján megállapított, a tanácsi rendelet I. melléklete szerinti áruazonosító szám;
33. végfelhasználó: a terméket tovább már nem értékesítő, a szükséglete kielégítésére felhasználó természetes, vagy jogi személy.

3. A termékdíj-kötelezettség általános szabályai

3. §
(1) A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén keletkezik.
(1) A környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség a termékdíjköteles termék forgalomba hozatala, saját célú felhasználása vagy készletre vétele esetén keletkezik.
(2) A termékdíj-kötelezettség
a) az első belföldi forgalomba hozót vagy első saját célú felhasználót,
b) belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevőjét, vagy a saját célú felhasználót,
c) bérgyártás esetén a bérgyártatót (a továbbiakban a)-c) pontok együtt: kötelezett)
c) bérgyártás esetén a bérgyártatót,
d) a külföldi előállítású csomagolást alkotó termékdíjköteles csomagolószer első belföldi forgalomba hozóját vagy a lebontott csomagolásból képződő csomagolási hulladék első belföldi birtokosát,
e) a 6. § (1) bekezdés alapján készletre vételt végzőt [a továbbiakban a)-e) pontok együtt: kötelezett]
terheli.
Reklámhordozó papír esetében az a) pont szerinti első belföldi forgalomba hozatalnak - belföldi előállítás esetén - a nyomdai szolgáltatás teljesítése (nyomtatás és átadás) minősül.
(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a termékdíj megfizetése nélkül vagy a termékdíj visszatérítését követően a termékdíj raktárban tárolt, feldolgozott, előállított, újbóli felhasználásra előkészített termékdíjköteles termék, termékdíj raktárból belföldre történő kiszállítása, első belföldi forgalomba hozatalnak minősül.
(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a termékdíj megfizetése nélkül vagy a termékdíj visszatérítését követően a termékdíj raktárban tárolt, feldolgozott, előállított, újbóli felhasználásra előkészített termékdíjköteles termék, termékdíj raktárból belföldre - a tulajdonjog átruházásával - történő kiszállítása, első belföldi forgalomba hozatalnak minősül.
(3) Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíjköteles termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, továbbá a csomagolószer esetében a csomagolás részeként:
a) a kötelezett saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása;
b) a számvitelről szóló törvényben meghatározott
ba) alapkutatás,
bb) alkalmazott kutatás,
bc) kísérleti fejlesztés,
bd) beruházás,
be) felújítás,
bf) karbantartás keretében való felhasználása;
c) megsemmisítése, alaktalanítása, elfogyasztása;
d) minden más, az a)-c) pontokban nem említett használata, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.
d) minden más, az a)-c) pontokban nem említett használata, ideértve a szolgáltatásnyújtás keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.
(3a) A termékdíjköteles termék alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék nem minősül saját célú felhasználásnak. A gyártási selejt, hulladék a hulladékkezelési teljesítményben nem számolható el.
(3b) Nem minősül a (3) bekezdés d) pontja szerinti saját célú felhasználásnak, ha az újrahasználható raklapot a tulajdonos a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője számára - az engedélyezett bérleti rendszer keretén belül történő használat céljából - rendelkezésre bocsátja.
(4) Külföldi előállítású csomagolás esetén a csomagolószer saját célú felhasználásának minősül a csomagolás elválasztása a terméktől.
(4) A külföldön előállított csomagolás esetén a csomagolószer saját célú felhasználásának minősül a csomagolás végleges elválasztása a termékről, kivéve a belföldi gazdálkodó tulajdonában lévő újrahasználható csomagolószer elválasztását.
(4) A csomagolószer saját célú felhasználásának minősül a csomagolás végleges elválasztása a terméktől - kivéve a belföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő külföldről visszahozott újrahasználható csomagolószer elválasztását -, amennyiben a csomagolást alkotó csomagolószer után a termékdíj-kötelezettség nem került korábban teljesítésre vagy a csomagolószer termékdíja visszatérítésre került.
(5) Saját célú felhasználás címén keletkezik termékdíj-kötelezettség:
a) a kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetében, ha a kötelezett
aa) felszámolás esetén a felszámolási zárómérleg fordulónapján,
ab) végelszámolás esetén a végelszámolást lezáró beszámoló fordulónapján, vagy
ac) a kötelezett felszámolás vagy végelszámolás nélküli megszűnése esetén a megszűnés időpontjában
ad) kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlés időpontjában
olyan termékdíjköteles terméket tart tulajdonában, amelyre a termékdíj nem került megfizetésre,
b) a termékdíjköteles termék mennyiségében bekövetkezett, a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott elszámolható hiányt meghaladó hiány és a termékdíjköteles termék megsemmisülése esetén - az elháríthatatlan külső okból bekövetkezett megsemmisülés kivételével - a megsemmisült mennyiségre.
b) a termékdíjköteles termék éves kibocsátási mennyiségéből 0,5%-ot meghaladó mennyiségű ténylegesen bekövetkezett hiány mennyiségére, vagy a termékdíjköteles termék megsemmisülése esetén - az elháríthatatlan külső okból bekövetkezett megsemmisülés kivételével - a megsemmisült mennyiségre.
(6) A csomagolószer termékdíját nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint - nyilatkozik a kötelezett első vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) arról, hogy
a) a csomagolószert csomagolás előállítására használja fel és a 15. § (4) bekezdés szerinti termékdíjátalány fizetésére jogosult, vagy
b) a csomagolószert csomagolás előállítására a 27. § (2) bekezdése feltételeinek megfelelő újrahasználható csomagolóeszközként használja fel, vagy
c) az egyéb csomagolószert, mint annak végfelhasználója nem csomagolás előállítására használja fel.
(6) A csomagolószer termékdíját nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint - nyilatkozik a kötelezett belföldi vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) arról, hogy
a) a csomagolószert csomagolás előállítására használja fel és a 15. § (4) bekezdés szerinti termékdíjátalány fizetésére jogosult, vagy
b) a csomagolószert csomagolás előállítására a 27. § (2) bekezdése feltételeinek megfelelő újrahasználható csomagolóeszközként használja fel, vagy
c) az egyéb csomagolószert, mint annak végfelhasználója nem csomagolás előállítására használja fel.
(6) A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - a kötelezett belföldi vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy
a) a csomagolószert termékdíjátalány fizetésre jogosult mezőgazdasági termelőként csomagolás előállítására használja fel,
b) az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett
ba) újrahasználható csomagolószert a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti betétdíjas rendszerben, vagy
bb) újrahasználható raklapot a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására,
használja fel,
c) a csomagolóanyagot vagy a csomagolási segédanyagot
ca) mint annak végfelhasználója nem csomagolás előállítására, vagy
cb) más termék előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként)
használja fel.
d) a termékdíjköteles terméket termékdíj raktárba szállítja be.
(6) A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - a kötelezett vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy
a) a csomagolószert termékdíjátalány fizetésre jogosult mezőgazdasági termelőként csomagolás előállítására használja fel,
b) az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett
ba) újrahasználható csomagolószert a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti betétdíjas rendszerben, vagy
bb) újrahasználható raklapot a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására,
használja fel,
c) a csomagolóanyagot vagy a csomagolási segédanyagot
ca) mint annak végfelhasználója nem csomagolás előállítására, vagy
cb) más termék előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként)
használja fel,
d) a termékdíjköteles terméket termékdíj raktárba szállítja be,
e) a raklapot a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetőjeként - a 3/A. § szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használat céljából - vásárolja meg,
f) a raklapot a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője számára a 3/A. § szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használatra átadja.
(7) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozó kötelezettnek minősül, ha a nyilatkozatával ellentétesen jár el, egyébként a kötelezett ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni.
(8) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti nyilatkozó a csomagolószert nem, vagy nem a nyilatkozat tartalma szerinti mértékben, nem a nyilatkozat tartalma szerint használja fel, illetőleg a felhasználás tényét nem tudja igazolni, az erre eső termékdíjat, és a csomagolószer beszerzésének időpontjától számított késedelmi pótlékot köteles megfizetni.
(8) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti nyilatkozó nem, vagy nem a nyilatkozat tartalma szerint jár el vagy ezt nem tudja igazolni, a termékdíjköteles termék termékdíját és a termékdíj-kötelezettség keletkezésének 5. § (1) bekezdésben meghatározott időpontjától számított késedelmi pótlékot a nyilatkozó köteles megfizetni. E bekezdés szerinti jogkövetkezmény a hulladékhasznosítási teljesítménybe el nem számolható gyártási selejt vagy hulladék esetén nem alkalmazható.
(9) A termékdíjat
a) az egyéb kőolajtermék alapanyagként történő felhasználása, vagy
b) a Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből a Ht.-ben meghatározott R9 eljárással előállított termékdíjköteles termék belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása,
esetén nem kell megfizetni.
3/A. §
(1) Az újrahasználható csomagolószerek első belföldi bérbeadójának az újrahasználható csomagolószer termékdíját az első saját célú felhasználás során - ide nem értve a hulladékká válást - nem kell megfizetni, ha a csomagolószer belföldi tulajdonosa vagy külföldi tulajdonos esetén első belföldi bérbeadója, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik, amely tanúsítja, hogy olyan bérleti rendszert üzemeltet, amelyből a csomagolószerek belföldi felhasználása nyomon követhető.
(2) Az e törvényben és a végrehajtásáról kiadott kormányrendeletben meghatározott bérleti rendszer szabályainak megtartását a környezetvédelmi hatóság és az állami adó- és vámhatóság a közreműködőknél ellenőrizheti.
4. §
(1) A termékdíjköteles termék általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba való beraktározása és az adóraktáron belüli értékesítése, továbbá a vámjogi szabadforgalomban nem lévő termékdíjköteles termék belföldi értékesítése nem minősül forgalomba hozatalnak.
(1) A termékdíjköteles termék tulajdonjogának
a) természetes személy által, nem gazdasági tevékenység keretében végzett átruházása,
b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba való beraktározás keretében és az adóraktáron belüli átruházása,
c) vámjogi szabadforgalomba kerülését megelőző átruházása
d) termékdíj raktáron belüli átruházása
e) az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján általános forgalmi adófizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletág-átruházás keretében történő átadása
nem minősül forgalomba hozatalnak.
(2) Termékdíj-kötelezettség
a) a termékdíjköteles termék külföldre történő értékesítése,
b) természetes személy esetén a termékdíjköteles termék személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségű saját célú felhasználása,
esetén nem keletkezik.
(2) Nem keletkezik termékdíj-kötelezettség
a) a termékdíjköteles termék igazolt külföldre kiszállítása esetén, ideértve a termékdíjköteles termék változatlan állapotban más termék alkotórészeként, tartozékaként, illetve a csomagolást alkotó csomagolószer igazolt külföldre kiszállítását is;
b) természetes személy esetén a termékdíjköteles termék személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségű saját célú felhasználása során;
c) a technológiai folyamatba visszavezetett maradék anyag vagy a selejt felhasználása esetén;
d) a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer saját célú felhasználása során, ha a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a kötelezettség keletkezésének időpontja szerinti termékdíj-megállapítási időszakban közvetlenül külföldre visszaszállították;
d) a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer saját célú felhasználása során, ha a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a kötelezettség keletkezésének időpontja szerinti termékdíj-megállapítási időszakban közvetlenül külföldre vagy ipari termékdíj raktárba visszaszállították;
d) a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer saját célú felhasználása során, ha a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a kötelezettség keletkezésének időpontját követő 365 napon belül közvetlenül külföldre vagy ipari termékdíj raktárba visszaszállították;
e) az újrahasználható csomagolószer csomagolás részeként történő első belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása esetén, ha az újrahasználható csomagolószer az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvételre került, és a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti betétdíjas rendszerben használják fel;
f) az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett újrahasználható raklapnak a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására céljából történő felhasználása esetén;
g) a termékdíjköteles termék nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utasok részére történő értékesítése esetén; vagy
h) belföldön lévő termékdíjköteles termék tulajdonjogának belföldön gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó részére történő átruházása esetén, ha a tulajdonjog átruházója a termékdíjköteles terméket külföldi rendeletetési helyre fuvarozásra vagy küldeményként feladja, és a termék igazolt módon külföldre kiszállításra került.
h) belföldön lévő termékdíj köteles termék tulajdonjogának belföldön gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet részére történő átruházása esetén, ha külföldi rendeletetési helyre fuvarozásra vagy küldeményként feladott termékdíjköteles termék igazolt módon külföldre kiszállításra került.
(2a) A 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek teljesítésének hiányában a 366. napon saját célú felhasználással termékdíj kötelezettség keletkezik.
(3) Az állami adó- és vámhatóság és a környezetvédelmi hatóság
a) a (2) bekezdés d) pontja szerinti felhasználónál a termékdíjköteles termék külföldre történő kiszállítására,
b) a (2) bekezdés e) pontja szerinti felhasználónál és a 3. § (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozónál a betétdíjas újrahasználható csomagolószer felhasználására
vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizheti.

4. A termékdíj-kötelezettség keletkezésének időpontja

5. §
(1) A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - az első belföldi forgalomba hozatalkor a számlán vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján keletkezik.
(2) A termékdíj-kötelezettség a belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.
(3) A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - saját célú felhasználáskor a saját célú felhasználás költségként való elszámolásának napján keletkezik.
(3) A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - saját célú felhasználás esetén
a) a saját célú felhasználás költségként való elszámolásának napján,
b) ha az a) pont alapján nem határozható meg időpont, az ügylet teljesítésének napján
c) ha a külföldről behozott csomagolás esetén az a) vagy a b) pont alapján nem határozható meg az időpont, a csomagolás végleges lebontásának napján
keletkezik.
(4) A termékdíj-kötelezettség
a) a 3. § (5) bekezdés a) pontja esetén legkésőbb a végelszámolás utolsó napján,
a) a 3. § (5) bekezdés a) pontja esetén az aa)-ac) alpontokban meghatározott időpontban,
b) a 3. § (5) bekezdés b) pontja esetén a hiányról vagy a termékdíjköteles termék megsemmisülése tényéről felvett okirat alapján, annak könyvelése napján
keletkezik.
(5) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a csomagolás végleges elválasztásának a napján keletkezik a termékdíj-kötelezettség.
6. §
(1) A kötelezett dönthet úgy, hogy tárgyévtől fennálló termékdíj-kötelezettsége a termékdíjköteles termék készletre történő felvételének napján keletkezzen (készletre vétel).
(1) A kötelezett ilyen tartalmú bejelentése esetén a tárgyévtől fennálló termékdíj-kötelezettsége a termékdíjköteles termék készletre történő felvételének napján keletkezik (a továbbiakban: készletre vétel). A készletre történő felvétel napja
a) termékbeszerzés esetén a termék beszerzéséről kiállított számlán, számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb bizonylaton feltüntetett teljesítés napja vagy ennek hiányában
b) az a nap, amelyen a terméket a számviteli szabályoknak megfelelően a számviteli nyilvántartásba eszközként fel kell venni.
(1) A kötelezett ilyen tartalmú bejelentése esetén a tárgyévtől fennálló termékdíj-kötelezettsége a termékdíjköteles termék készletre vételének napján keletkezik (a továbbiakban: készletre vétel). A készletre vétel napja
a) termékbeszerzés esetén a termék beszerzéséről kiállított számlán, számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb bizonylaton feltüntetett teljesítés napja vagy ennek hiányában
b) az a nap, amelyen a terméket a számviteli szabályoknak megfelelően a számviteli nyilvántartásba eszközként fel kell venni.
(2) A termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítése esetén a kötelezett köteles a tárgyévet megelőző év december 31-én készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készíteni, amely egyben a tárgyév nyitókészlete, és a termékdíjat - a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével - tárgyév január 20-ig bevallani és megfizetni.
(2) A termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítésének a naptári év fordulójával történő választása esetén a kötelezett köteles a tárgyév első napján készleten lévő termékdíjköteles termékeiről leltárt készíteni, amely egyben a termékdíjköteles termékek nyitókészlete, és a termékdíjat - a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével - tárgyév első termékdíj megállapítási időszakának bevallásában bevallani és megfizetni.
(3) A termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítése esetén a kötelezett a termékdíj-kötelezettsége keletkezésének időpontját a tárgyéven belül nem változtathatja meg.
(4) Ha a kötelezett a termékdíj-kötelezettsége keletkezésének időpontját e §-ban foglaltak alkalmazását követően ismét az 5. §-ban foglaltak alapján állapítja meg, az év fordulónapján készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készít és ezen készleten levő termékeket elkülönítetten nyilvántartja. A kötelezettnek a készleten levő termékek után az egyszer már megfizetett termékdíjat ismételten nem kell megfizetnie.

3. A termékdíj-fizetési kötelezettség általános szabályai

4. A termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja

5. A termékdíj alapja, összetevői, mértéke

7. §
(1) A termékdíj alapja a termékdíjköteles termék tömege.
(2) A termékdíj tételeit - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a törvény 2. melléklete állapítja meg.
(2) A termékdíj tételeit - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2. melléklet állapítja meg (kollektív teljesítés).
(3) Egyéni hulladékkezelés esetén a termékdíj tételeit és kiszámításának módját a törvény 3. melléklete tartalmazza.

6. Eljárási szabályok

8. §
(1) Termékdíjjal valamint - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos ügyben a (4) bekezdésben nevesített hatósági hatáskörbe tartozó eljárások során az e törvényben meghatározott eltérésekkel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) kell alkalmazni.
(1) Termékdíjjal valamint - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos ügyben a (2) bekezdésben nevesített hatósági hatáskörbe tartozó eljárások során az e törvényben meghatározott eltérésekkel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) kell alkalmazni.
(2) Az e törvényben, valamint az Art.-ban nem szabályozott közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve (a továbbiakban: állami adóhatóság) látja el a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: vámhatóság) látja el - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos hatósági feladatokat.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állami adóhatóság látja el a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat. A vámhatóság látja el - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos hatósági feladatokat.
(3) Termékdíjjal kapcsolatos ügyekben a Ket.-nek a kérelemre indult eljárásban az ügyfél által az eljárás megindulásáról kért értesítésre, továbbá az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Az (1) bekezdés szerinti termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos, (4) bekezdésben nevesített hatósági hatáskörbe tartozó eljárásban az Ket.-nek az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.
(4) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: vámhatóság) jár el a kötelezettek nyilvántartása, a termékdíj bevallása, befizetése, visszaigénylése, - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi, vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos adó, hatósági ellenőrzése során.
(5) Az állami adó és vámhatóság a termékdíjfizetéssel kapcsolatos jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez nyomtatványt rendszeresíthet a bejelentésre, az adatszolgáltatásra, az önellenőrzésre, a termékdíjfizetésre, az átvezetésre, a kiutalásra, a visszaigénylésre és a termékdíj folyószámla egyeztetésére. A rendszeresített nyomtatvánnyal azonos értékű, ha az iratot a vámhatóság a honlapján közzétett számítógépes program segítségével elektronikusan támogatott formanyomtatványként teszi közzé.

7. Képviselet

9. §
(1) A kötelezettet kizárólag az Art. szerinti vagy termékdíj ügyintéző szakképesítésű állandó meghatalmazással rendelkező képviselő képviselheti:
a) a bejelentési kötelezettség teljesítése;
b) a bevallási kötelezettség teljesítése;
c) az igazolások kérése;
d) a termékdíj-visszaigénylési eljárás;
e) az ellenőrzés, hatósági eljárás, jogorvoslati eljárás;
f) a nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése;
g) a fizetéshalasztás, részletfizetési engedélyezési eljárások;
h) a termékdíj befizetése
(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti kötelezettséget teljesítő képviselő a termékdíj-kötelezettség teljesítéséért a megbízóval egyetemlegesen felel.
(3) Ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, a termékdíjjal kapcsolatos ügyének intézéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselő megbízása kötelező.
9. §   Ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, a termékdíjjal kapcsolatos ügyének intézéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselő megbízása kötelező.

7/A. Termékdíj raktár

9/A. §
(1) Termékdíj raktár üzemeltetése kérelemre annak a gazdálkodó szervezetnek, egyéni vállalkozónak engedélyezhető
a) aki vagy amely a termékdíj raktár működésére szolgáló ingatlan jogszerű használója,
b) aki vagy amely olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, amelynek alapján a felhasznált, előállított, feldolgozott, újbóli felhasználásra előkészített, raktározott termékdíjköteles termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető,
c) akinek vagy amelynek az állami adó- és vámhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása - kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek -, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn,
d) amely nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,
e) amely - ipari termékdíj raktár esetében - a termékdíj raktári engedély kiadásának évét követő évtől vállalja, hogy független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik,
f) aki vagy amely termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik vagy ilyen szakképesítéssel rendelkező ügyintézőt foglalkoztat, képviselőt alkalmaz a termékdíj raktár ügyeinek intézésére, és
g) amelynek vezetője, vezető tisztségviselője, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó
ga) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
gb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott
bűncselekmény elkövetése miatt nem áll jogerős ítélet hatálya alatt vagy mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.
(1) Termékdíj raktár üzemeltetése kérelemre annak a gazdálkodó szervezetnek engedélyezhető
a) amely a termékdíj raktár működésére szolgáló ingatlan jogszerű használója,
b) amely olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, amelynek alapján a felhasznált, előállított, feldolgozott, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépített, újbóli felhasználásra előkészített, raktározott termékdíjköteles termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető,
c) amely az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott vám- vagy adótartozással nem rendelkezik kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,
d) amely nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,
e) amely - ipari termékdíj raktár esetében - a termékdíj raktári engedély kiadásának évét követő évtől vállalja, hogy független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik,
f) amely termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik vagy ilyen szakképesítéssel rendelkező ügyintézőt foglalkoztat, képviselőt alkalmaz a termékdíj raktár ügyeinek intézésére, és
g) amelynek vezetője, vezető tisztségviselője, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó
ga) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
gb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott
bűncselekmény elkövetése miatt nem áll jogerős ítélet hatálya alatt vagy mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.
(2) Az engedély legfeljebb öt évre adható, amely az engedélyezés feltételeinek fennállása esetén újabb öt évre meghosszabbítható.
(3) Termékdíj raktár üzemeltetése olyan belföldi ingatlanra engedélyezhető, ahol az e törvény végrehajtási rendeletében megállapított feltételek szerint termékdíjköteles termék tárolható, illetve feldolgozható, előállítható.
(4) A termékdíj raktár üzemeltetésének feltételeit - az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak alapján - az engedélyben kell meghatározni.
(5) A termékdíj raktár engedélyesére e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével a kötelezettre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A termékdíj raktár engedélyese felelős a termékdíj raktárba beszállított termékdíjköteles termékkel kapcsolatos kötelezettségek és az engedélyben meghatározott feltételek teljesítéséért.
(6) A termékdíj raktárban
a) nem termékdíjköteles termék tárolása, előállítása, feldolgozása, ha az elkülönítés a nyilvántartások alapján biztosított, és
a) nem termékdíjköteles termék tárolása, előállítása, feldolgozása, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépítése, ha az elkülönítés a nyilvántartások alapján biztosított, és
b) a termékdíjköteles termék kereskedelmi termékdíj raktárban történő, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kezelése
is végezhető.
(7) Az engedélyt vissza kell vonni, ha
a) a termékdíj raktár engedélyese az ellenőrzés során megállapított hiányosság megszüntetésére vonatkozó felszólításban meghatározott határidőn belül a megállapított hiányosságot nem szüntette meg;
b) a termékdíj raktár engedélyes vezetőjét, vezető tisztségviselőjét, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozót
ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
bb) a Btk. XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték vagy még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól;
c) a termékdíj raktár engedélyezésének feltételei már nem állnak fenn.
(8) A termékdíj raktár üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vezető, vezető tisztségviselő vagy egyéni vállalkozó hatósági bizonyítvánnyal igazolja az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételek fennállását, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az állami adóhatóság részére - a termékdíj raktár üzemeltetéséhez szükséges engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során az állami adóhatóság az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételek fennállására vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(9) Az állami adóhatóság a termékdíj raktár üzemeltetésének időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vezető, vezető tisztségviselő vagy egyéni vállalkozó tekintetében fennáll-e a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából az állami adóhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azt tartalmazhatja, hogy a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel fennáll-e.
(10) A (8) és (9) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állami adóhatóság
a) a termékdíj raktár üzemeltetésének engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig, vagy
b) a termékdíj raktár üzemeltetésének engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
(11) Az engedélyesnek a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát vagy az engedély visszavonását követő napon saját célú felhasználással termékdíj kötelezettsége keletkezik azon raktárkészlet után, amely esetében a termékdíj nem került megfizetésre vagy korábban visszatérítésre került.
(12) A termékdíj raktárban kiskereskedelmi értékesítés - a 3920 vámtarifaszám alá tartozó csomagolóanyag nem csomagolási célú felhasználója, továbbá a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utas részére történő értékesítés kivételével -, továbbá bizományosi értékesítés nem végezhető.

II. FEJEZET
A TERMÉKDÍJ-KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE

II. FEJEZET
A TERMÉKDÍJ-FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE

8. A bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettség

10. §
(1) A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységét a vámhatóságnál annak megkezdésétől számított 15 napon belül bejelenti, továbbá nyilatkozik arról, ha a termékdíj-kötelezettségét egyéni hulladékkezelést teljesítőként vagy termékdíjátalány-fizetésre jogosultként teljesíti.
(1) A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységét az állami adóhatóságnál annak megkezdésétől számított 15 napon belül bejelenti, továbbá nyilatkozik arról, ha a termékdíj-kötelezettségét egyéni hulladékkezelést teljesítőként vagy termékdíjátalány-fizetésre jogosultként teljesíti.
(1) A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy
a) a hulladékhasznosítási kötelezettségét kollektív teljesítéssel vagy egyéni hulladékkezelést teljesítőként, illetve termékdíj-átalány fizetőként, továbbá
b) a termékdíj-kötelezettségét a készletre vételre vagy a forgalomba hozatalra, illetve a saját célú felhasználásra vonatkozó szabályok szerint
teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot az egyéni hulladékkezelést teljesítőnek termék- és anyagáramonként kell megtennie.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a kötelezett az átalányfizetésre, a készletre vételre, továbbá az egyéni hulladékkezelésre vonatkozó szabályokat nem alkalmazhatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a kötelezett az átalányfizetésre, a készletre vételre, továbbá az egyéni hulladékkezelésre vonatkozó szabályokat nem alkalmazhatja és a határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(3) Az állami adó- és vámhatóság a kötelezettet, továbbá a képviselőt, pénzügyi képviselőt az általa adott azonosító szám (a továbbiakban: VPID szám) alapján nyilvántartásba veszi és nyilvántartja. Az e törvény hatálya alá tartozó személyek nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. A nyilvántartásba vételre és nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.
(3) Az állami adóhatóság által az (1) bekezdés alapján a környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezettekről vezetett nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) A tárgyévet megelőzően az állami adóhatóság nyilvántartásában lévő, a tárgyévre vonatkozóan egyéni hulladékkezelés teljesítést választó termékdíj-kötelezettnek az (1) bekezdés szerinti bejelentést tárgyév január 31-ig kell megtennie termék- és anyagáramonként.
(3a) A tárgyévet megelőzően az állami adóhatóság nyilvántartásában lévő, a tárgyévre vonatkozóan termékdíj átalány-fizetést választó kötelezettnek az (1) bekezdés szerinti bejelentést tárgyév január 31-ig kell megtennie. E bekezdés szerinti bejelentést a kötelezettnek tárgyévenként nem kell megismételnie, ha a bejelentés alapjául szolgáló termékdíj átalány-fizetési kötelezettség feltételei változatlanul fennállnak.
(4) Az egyéni hulladékkezelőként való teljesítésre, valamint a termékdíj-átalány-fizetésre vonatkozó, az (1) és a 40. § (5) bekezdésben előírt határidő elmulasztása jogvesztő.
(4) A 6. § (1) vagy (4) bekezdésében foglaltak tárgyévtől történő alkalmazását választó kötelezettnek január 31-ig kell bejelentést tennie, amennyiben a kötelezettségét a bejelentést megelőzően a bejelentésében foglaltaktól eltérő időpontban keletkeztette.
(5) A termékdíj-kötelezettségre kiható bármely változást a kötelezett, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles bejelenteni.
(5) A termékdíj-kötelezettségre kiható bármely változást a kötelezett, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak.
(5) A (3) és (4) bekezdésben előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye és a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók.
(5) A (3), (3a) és (4) bekezdésben előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye és a (3), (3a) vagy (4) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók.
(6) Az állami adóhatóság által az (1) bekezdés alapján a környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezettekről vezetett nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(7) A kötelezett a termékdíj-kötelezettségre kiható bármely változást, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni.
(8) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett az (1) és (3) bekezdésben meghatározott bejelentést termék- és anyagáramonként, tárgyévre vonatkozóan teszi meg.
(8) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett az (1) és (3) bekezdésben meghatározott bejelentést termék- és anyagáramonként, tárgyévre vonatkozóan teszi meg és a bejelentést tárgyéven belül nem változtathatja meg.
(9) A kötelezett az e § szerinti bejelentését az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adattartalommal, elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság felé. A termékdíj-kötelezettségre kiható változásnak minősül, ha az adatok bármelyike módosul.

8/A. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

10/A. §
(1) A kötelezett - e törvényben, a Hgt.-ben, valamint ezek felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint - a termékdíjköteles termékekkel, hulladékaikkal, továbbá a nem csomagolószerként forgalomba hozott, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott csomagolószer-katalógusban szereplő árukkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrizhetősége céljából a valóságot (tényhelyzetet) tükröző nyilvántartást vezet.
(1) A kötelezett - e törvényben, a Ht.-ben, valamint ezek felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint - a termékdíjköteles termékekkel, hulladékaikkal, továbbá a nem csomagolószerként forgalomba hozott, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott csomagolószer-katalógusban szereplő árukkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrizhetősége céljából a valóságot (tényhelyzetet) tükröző nyilvántartást vezet.
(2) A kötelezett a befizetendő termékdíj nettó összegét negyedéves bontásban tartja nyilván.

9. A bevallási kötelezettség

11. §
(1) A kötelezett - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a nyilvántartása alapján a vámhatósághoz - annak honlapján közzétett - elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig bevallást nyújt be.
(1) A kötelezett - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a nyilvántartása alapján az állami adóhatósághoz - annak honlapján közzétett - elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig bevallást nyújt be.
(1) A kötelezett - a (2) és a (2a) bekezdésben foglalt eltéréssel - a nyilvántartása alapján az állami adóhatósághoz - annak honlapján közzétett - elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig bevallást nyújt be.
(2) A termékdíjátalány-fizetésre jogosult kötelezett, a tárgyévet követő év január hónap 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét.
(2) A termékdíjátalány-fizetésre jogosult csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett, a tárgyévet követő év január hónap 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét.
(2a) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett a tárgyévet követő év április 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét.
(3) A termékdíjátalány fizetésére jogosult mezőgazdasági termelőt a (2) bekezdés szerinti bevallási és nyilvántartási kötelezettség nem terheli, tárgyévi átalány megfizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év április 20-ig teljesíti.
(3) A termékdíjátalány fizetésére jogosult mezőgazdasági termelőt a (2) bekezdés szerinti bevallási, nyilvántartási, továbbá számlazáradékolási kötelezettség nem terheli, tárgyévi átalány megfizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év április 20-ig teljesíti.
(3) A termékdíjátalány fizetésére jogosult mezőgazdasági termelőt bevallási, nyilvántartási, továbbá számlazáradékolási kötelezettség nem terheli, tárgyévi átalány megfizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év április 20-ig teljesíti.
(4) A kötelezett a bevallás adatait forintban, a tömeg adatokat pedig - két tizedesjegy pontossággal - kilogrammban tünteti fel.
(4) A kötelezett a bevallás adatait forintban, a tömeg adatokat - a gépjármű alkotórészét, tartozékát képező termékdíj köteles termék kivételével - két tizedes jegy pontossággal kilogrammban tünteti fel. Termékdíjátalány-fizetés választása során a gépjármű alkotórészét, tartozékát képező termékdíj köteles termék esetében a gépjármű mennyiségét kell a bevallásban feltüntetni.
(5) A kötelezettnek az e § szerinti bevallási kötelezettségét számviteli bizonylattal, és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilvántartás szerinti adattartalommal megegyezően kell teljesítenie az állami adóhatóság felé.

10. A befizetési kötelezettség

12. §
(1) A kötelezett a termékdíjat a bevallás benyújtására meghatározott határidőig az e célra vezetett központi költségvetési számlaszámra (a továbbiakban: termékdíj számla) forintban fizeti be.
(2) Ha a bevallásban a termékdíj összege az ezer forintot nem éri el, továbbá az Art. szerinti ellenőrzés vagy önellenőrzés során a termékdíj-különbözet az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A vámhatóság az ezer forintot el nem érő termékdíj-visszatérítést nem utalja ki.
(2) Ha a bevallásban a termékdíj összege az ezer forintot nem éri el, továbbá az Art. szerinti ellenőrzés vagy önellenőrzés során a termékdíj-különbözet az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. Az állami adóhatóság az ezer forintot el nem érő termékdíj-visszatérítést nem utalja ki.
(3) Nem kell megfizetni a termékdíjat:
a) az egyéb kőolajtermék alapanyagként történő felhasználása,
b) a Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott R9 eljárással előállított termékdíjköteles termékforgalomba hozatala
esetén.

10/A. Termékdíj-előleg megállapítási, bevallási, fizetési kötelezettség

12/A. §
(1) A kötelezettet - a 3. § (7) bekezdése, valamint a 15. § (2) bekezdése szerinti kötelezett kivételével - a tárgyév (adóév) negyedik negyedévére nézve - e törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettség terheli.
(1) A kötelezettet - a 3. § (7) bekezdése, valamint a 15. § (2) bekezdése szerinti kötelezett kivételével - a tárgyév (adóév) negyedik negyedévére nézve termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettség terheli.
(1) A kötelezettet - a 3. § (7) bekezdése, valamint a 15. § (2) bekezdése szerinti, továbbá az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett kivételével - a tárgyév (adóév) negyedik negyedévére nézve termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettség terheli.
(2) A termékdíj-előleg mértéke a tárgyév (adóév) első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának a 80%-a.
(2) A termékdíj-előleg mértéke a tárgyév (adóév) első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának a 80%-a, amelyben figyelembe kell venni az erre az időszakra vonatkozóan elfogadott önellenőrzés, pótlólag benyújtott bevallás alapján befizetett vagy visszafizetett összeget is.
(2) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettet a tárgyévre (adóévre) nézve termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettség terheli.
(3) A kötelezett a termékdíj-előlegre vonatkozó bevallási kötelezettségének a harmadik negyedévre vonatkozó bevallás benyújtásával együtt tesz eleget.
(3) A termékdíj-előleg mértéke a tárgyév (adóév) első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának a 80%-a, amelyben figyelembe kell venni az erre az időszakra vonatkozóan elfogadott önellenőrzés, pótlólag benyújtott bevallás alapján befizetett vagy visszafizetett összeget is.
(4) A kötelezett a termékdíj-előleget a tárgyév december 20-ig fizeti meg.
(4) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett termékdíj-előlegének mértéke a tárgyévet megelőző évre az adott termék- vagy anyagáramra vonatkozóan bevallott termékdíj összegének 95%-a, amelyben figyelembe kell venni az erre az időszakra vonatkozóan elfogadott önellenőrzés, pótlólag benyújtott bevallás alapján befizetett vagy visszafizetett összeget is.
(5) A termékdíj-előleget a kötelezett a negyedik negyedévi bevallásban a ténylegesen megfizetendő termékdíj mértékéig kiegészíti, vagy a különbözetet visszaigényli.
(5) A kötelezett az (1) bekezdésben meghatározott termékdíj-előlegre vonatkozó bevallási kötelezettségének a harmadik negyedévre vonatkozó bevallás benyújtásával együtt tesz eleget.
(6) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett a termékdíj-előlegre vonatkozó bevallási kötelezettségének tárgyév december 20-ig tesz eleget.
(7) A termékdíj-előleget tárgyév december 20-ig kell megfizetni.
(8) A termékdíj-előleget a kötelezett - az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett kivételével - a negyedik negyedévi bevallásban a ténylegesen megfizetendő termékdíj mértékéig kiegészíti, vagy a különbözetet visszaigényli.
(9) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett a tárgyévre vonatkozó bevallásában a termékdíj-előleget a ténylegesen megfizetendő termékdíj mértékéig kiegészíti, vagy a különbözetet visszaigényli.

11. A számlán történő termékdíj-feltüntetési kötelezettség

13. §   A számlán
a) számlán történő átvállalás esetén, vagy
a) számlán vagy szerződéssel történő átvállalás esetén, vagy
b) a kötelezett és vevőinek visszaigénylésre jogosult vevő partnerei által igényelt esetben, vagy
c) csomagolószer, illetve reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozatalakor
az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számla záradékkal megegyező szöveget kell feltüntetni.
13. §
(1) A számlán
a) a számlán vagy szerződéssel történő átvállalás esetén,
b) a kötelezett és vevőinek visszaigénylésre jogosult vevő partnerei által igényelt esetben,
c) csomagolószer, illetve reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozatalakor
- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számla záradékkal megegyező szöveget kell feltüntetni.
c) a 3. § (6) bekezdésben foglaltak alkalmazása során, továbbá
d) a termékdíj raktár engedélyese részére, a termékdíjköteles termék termékdíjának felszámítása nélkül vagy a termékdíj visszaigénylésével történő értékesítése esetén
- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számla záradékkal megegyező szöveget kell feltüntetni.
d) a termékdíj raktárba a termékdíj visszaigénylésével történő beszállítás során
- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számla záradékkal megegyező szöveget kell feltüntetni.
(2) A termékdíj-átalányfizetést választó kötelezett a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti számlazáradékot - az átalánytermékdíj-fizetéssel teljesített termékdíj-kötelezettség esetében - nem tüntethet fel a számlán.
(2) A 15/A. és 15/B. § szerint termékdíj-átalányfizetést választó kötelezett a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti számlazáradékot - az átalánytermékdíj-fizetéssel teljesített termékdíj-kötelezettség esetében - nem tüntethet fel a számlán.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján a visszaigénylésre jogosult vevő igénye alapján a kötelezettnek, illetve a kötelezett vevőinek a számlán fel kell tüntetni a termékdíjköteles termék környezetvédelmi termékkódját (a továbbiakban: KT kód), csomagolószer esetében a csomagolószer-katalógus kódját (a továbbiakban: CsK kód), a termékdíj mértékét és összegét, továbbá a termékdíj megfizetését (bevallását) igazoló dokumentumok adatait. Megfizetést igazoló dokumentumok adatai közül - legalább a termék első belföldi forgalombahozatalakor - a kötelezett által kibocsátott számla számát, keltét, a kötelezett nevét, címét, adószámát a számlának tartalmaznia kell.
(4) Nem kell a számlán záradékot feltüntetni - a 3. § (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában foglaltak alkalmazása kivétellel - a csomagolószer kiskereskedelmi értékesítése esetén.

III. FEJEZET
A TERMÉKDÍJ-KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

12. A termékdíj-kötelezettség átvállalása

14. §
(1) A termékdíj-kötelezettség számla vagy szerződés alapján, az e törvényben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon átvállalható.
(2) A termékdíj-kötelezettséget e § alapján átvállalóra a kötelezettre vonatkozó szabályok alkalmazandóak.
(2) A termékdíj-kötelezettséget e § alapján átvállalót kötelezettnek kell tekinteni és a termékdíj-kötelezettséggel összefüggő jogok az átvállaló felet illetik, továbbá a kötelezettségek az átvállaló felet terhelik.
(3) A termékdíj-kötelezettség
a) számlán történő átvállalása esetén, vagy
b) szerződéssel történő átvállalás esetén a szerződés hatályosságának időszaka alatt,
az 5. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban száll át az átvállalóra.
(3a) Hibás teljesítés esetén a termékdíj-kötelezettség nem száll át az átvállalóra. Hibás a teljesítés, ha az átvállalás nem a kötelezettől történt, a záradékszöveg nem kerül a számlán feltüntetésre vagy a termékdíj nem a hatályos díjtétellel került kiszámításra. Nem minősül a követelmény hibás teljesítésének a betűhiba, ide nem értve a záradékszövegben történő jogszabályi helyre való hivatkozást.
(4) Számla alapján a termékdíj-kötelezettséget belföldi előállítású termékdíjköteles egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó, annak a kibocsátott számlán történő feltüntetésével a kötelezettől átvállalhatja.
(5) Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől
a) az első belföldi vevő, ha a kötelezettől megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti,
b) a bérgyártó,
c) a 1234/2007/EK rendelet szerinti mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíjköteles termék esetén a termelői szerveződés,
d) a csomagolószer első belföldi vevője, ha csomagolást hoz létre a csomagolószerből,
e) csomagolóanyag esetében az azt csomagolóeszköz előállítására felhasználó első belföldi vevő
átvállalhatja. Átvállalás esetén a termékdíj-kötelezettség az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor, vagy saját célú felhasználáskor keletkezik.
(5) Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől
a) az első belföldi vevő, ha a kötelezettől megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti,
a) a termékdíjköteles termék
aa) első belföldi vevője, vagy
ab) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
ha a megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti,
b) a bérgyártó,
c) a 1234/2007/EK rendelet szerinti mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíjköteles termék esetén a termelői szerveződés,
d) csomagolószer esetében az azt változatlan formában és állapotban vagy más kiszerelésben továbbértékesítő első belföldi vevő,
e) a csomagolószer
ea) első belföldi vevője vagy
eb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
ha csomagolást hoz létre a csomagolószerből,
e) a csomagolószer
ea) első belföldi vevője vagy
eb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
ha csomagolást hoz vagy bércsomagoltatás keretében csomagolást hozat létre a csomagolószerből, továbbá ha az újrahasználható csomagolószer engedélyezett bérleti rendszerének szabályai szerint az újrahasználható csomagolószert bérbe adja,
f) csomagolóanyag esetében az azt anyagában, méretében, megjelenésében továbbfeldolgozott csomagolóanyag, csomagolóeszköz, illetve csomagolási segédanyag előállítására felhasználó
fa) első belföldi vevő vagy
fb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
g) a 3920 vámtarifaszám alá tartozó csomagolóanyag esetében az azt változatlan formában és állapotban, vagy más kiszerelésben, kiskereskedelmi értékesítés keretében továbbértékesítő
ga) első belföldi vevő vagy
gb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője
átvállalhatja.
(6) Átvállalás esetén a termékdíj-kötelezettség az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor vagy saját célú felhasználáskor keletkezik.
(7) Szerződés alapján legfeljebb 3 év időtartamra vállalható át a kötelezettség.
(8) Az (5) bekezdés a) pontja szerint tárgynegyedévben átvállalt termékdíjköteles termék mennyisége 60%-ának külföldre értékesítését az átvállalás tárgynegyedévének utolsó napjától, legfeljebb 365 napon belül kell igazoltan külföldre kiszállítani, ellenkező esetben a 366. napon a termékdíj-kötelezettség - az átvállalás napján hatályos szabályok szerint - beáll az átvállalónál, a ki nem szállított mennyiség tekintetében. A kiszállítás mértékének elmaradása esetén az állami adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.
14/A. §   Az átvállalási szerződés hatályosságához, ideértve annak módosítását is, a szerződésnek az állami adó- és vámhatóság részéről történő nyilvántartásba vétele szükséges. A nyilvántartásba vételre, módosításra vagy a nyilvántartásból történő törlésre vonatkozó kérelmet a szerződés vagy a szerződésmódosítás, továbbá a szerződés megszűnésére vonatkozó dokumentum keltétől számított 15 napon belül kell elektronikus úton megküldeni az állami adó- és vámhatóságnak. A szerződés nyilvántartásba vételéről szóló kérelemhez a szerződést nem kell csatolni. A szerződés az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vételének napjától, vagy ha a felek a szerződésben későbbi időpontban állapodnak meg, a szerződésben megjelölt időponttól hatályos. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásba vételről mindkét szerződő felet értesíti.
14/A. §   Az átvállalási szerződés hatályosságához, ideértve annak módosítását is, a szerződésnek az állami adó- és vámhatóság részéről történő nyilvántartásba vétele szükséges. Az átvállalónak a nyilvántartásba vételre, módosításra vagy a nyilvántartásból történő törlésre vonatkozó kérelmet, vagy a jogutódlás tényét a szerződés vagy a szerződésmódosítás, továbbá a szerződés megszűnésére vonatkozó dokumentum keltétől számított 15 napon belül kell elektronikus úton megküldenie az állami adó- és vámhatóságnak. A szerződés nyilvántartásba vételéről szóló kérelemhez a szerződést nem kell csatolni. A szerződés az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vételének napjától, vagy ha a felek a szerződésben későbbi időpontban állapodnak meg, a szerződésben megjelölt időponttól hatályos. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásba vételről mindkét szerződő felet értesíti.

13. Termékdíj átalány

III. FEJEZET
A TERMÉKDÍJ-FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

12. A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása

13. Termékdíjátalány

15. §
(1) E törvény II. Fejezete szerinti termékdíj-kötelezettség teljesítését e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) E törvény II. Fejezete szerinti termékdíj-kötelezettség teljesítését ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célú felhasználó kötelezett, továbbá a (4) bekezdésben foglalt éves értékesítési nettó árbevétellel rendelkező, valamint a tárgyévben kötelezetté váló, 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett termékdíjátalány fizetésére jogosult.
(2) A csekély mennyiségű kibocsátó, továbbá a (4) bekezdésben foglalt éves értékesítési nettó árbevétellel rendelkező, valamint a tárgyévben kötelezetté váló, 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett termékdíjátalány fizetésére jogosult.
(2) A
a) csekély mennyiségű kibocsátó,
b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő, és
c) a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő
kötelezett termékdíj átalány fizetésére jogosult.
(3) A csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett termékdíjátalánya 12 000 Ft/év.
(3) A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíj átalánya:
a) akkumulátor termékáram esetén 2 000 Ft/év;
b) csomagolószer termékáram esetén 12 000 Ft/év;
c) egyéb kőolajtermék termékáram esetén 4 000 Ft/év;
d) elektromos, elektronikai berendezés termékáram esetén 10 000 Ft/év;
e) gumiabroncs termékáram esetén 3 000 Ft/év;
f) reklámhordozó papír termékáram esetén 6 000 Ft/év.
f) reklámhordozó papír termékáram esetén 8000 Ft/év;
g) egyéb műanyag termék termékáram esetén 4000 Ft/év;
h) egyéb vegyipari termék termékáram esetén 4000 Ft/év;
i) irodai papír termékáram esetén 4000 Ft/év.
(3) A kötelezett a termékdíj átalány-fizetési kötelezettségre vonatkozó választását - a 15/B. § (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem változtathatja meg a tárgyéven belül.
(4) A tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tíz millió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 2000 Ft/év. A tárgyévet megelőző évben évi tíz millió forintot meghaladó, azonban legfeljebb évi ötven millió forintos árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 7000 Ft/év, a tárgyévben kötelezetté váló mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 5000 Ft/év.
(4) A tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tíz millió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 2000 Ft/év. A tárgyévet megelőző évben évi tíz millió forintot meghaladó, azonban legfeljebb évi ötven millió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 7000 Ft/év, a tárgyévben kötelezetté váló mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 5000 Ft/év.
(5) A kötelezett a termékdíj átalány-fizetési kötelezettségre vonatkozó választását - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem változtathatja meg a tárgyéven belül.
(7) Ha a termékdíj átalány-fizetést választó kötelezett - a mezőgazdasági termelő kivételével - a 2. § 6. pontjában meghatározott mennyiségi határt, vagy határokat túllépte, termékdíjátalány-fizetésre már nem jogosult. A túllépés időpontját követően termékdíj-kötelezettségének az általános szabályok szerint tesz eleget.
15/C. §   A gépjármű alkotórészét, tartozékát képező termékdíj köteles termékek tömegét és a fizetendő termékdíj átalány összegét a 4. melléklet tartalmazza.
15/A. §   A tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tízmillió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíj átalánya 2000 Ft/év. A tárgyévet megelőző évben évi tízmillió forintot meghaladó, azonban legfeljebb évi ötvenmillió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíj átalánya 7000 Ft/év, a tárgyévben kötelezetté váló mezőgazdasági termelő termékdíj átalánya 5000 Ft/év.
15/B. §
(1) A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíj átalánya:
a) akkumulátor termékáram esetén 2 000 Ft/év;
b) csomagolószer termékáram esetén 12 000 Ft/év;
c) egyéb kőolajtermék termékáram esetén 4 000 Ft/év;
d) elektromos, elektronikai berendezés termékáram esetén 10 000 Ft/év;
e) gumiabroncs termékáram esetén 3 000 Ft/év;
f) reklámhordozó papír termékáram esetén 8 000 Ft/év;
g) egyéb műanyag termék termékáram esetén 4000 Ft/év;
h) egyéb vegyipari termék termékáram esetén 4000 Ft/év;
i) irodai papír termékáram esetén 4000 Ft/év.
(2) Ha a termékdíj átalány-fizetést választó csekély mennyiséget kibocsátó kötelezett a 2. § 6. pontjában meghatározott mennyiségi határt, vagy határokat túllépte, termékdíj átalány-fizetésre már nem jogosult. A túllépés időpontját követően termékdíj-kötelezettségének az általános szabályok szerint tesz eleget.

14. A termékdíj-kötelezettséggel kapcsolatos hulladékkezelési teljesítmény

16. §
(1) Az egyéni hulladékkezelést teljesítő és a 19. § szerinti szervezet - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételek szerinti - hulladékkezelési teljesítményének meghatározása során - a hasznosításának helyétől függetlenül - kizárólag azt a Magyarország területén gyűjtött hulladékot veheti figyelembe, amelynek hasznosításra történő átvételét az átvevő hasznosító a tárgyévben folyamatosan, a teljesítéssel egyidejűleg kiállított és átadott átvételi elismervénnyel igazol és a tényleges hulladékhasznosítás megtörténtét a tárgyévet követő év február 20-ig a kötelezett számára leigazol. Amennyiben az egyéni hulladékkezelést teljesítő saját maga hasznosít, az erre vonatkozó adatokat a saját nyilvántartása tartalmazza.
(1) Az egyéni hulladékkezelést teljesítő és a 19. § szerinti szervezet - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételek szerinti - hulladékkezelési teljesítményének meghatározása során - a hasznosításának helyétől függetlenül - kizárólag azt a Magyarország területén gyűjtött hulladékot veheti figyelembe, amelynek hasznosításra történő átvételét az átvevő hasznosító a tárgyévben folyamatosan, a teljesítéssel egyidejűleg kiállított és átadott átvételi elismervénnyel igazol és a tényleges hulladékhasznosítás megtörténtét a tárgyévet követő év március 31-ig a kötelezett számára leigazol. Amennyiben az egyéni hulladékkezelést teljesítő saját maga hasznosít, az erre vonatkozó adatokat a saját nyilvántartása tartalmazza.
(2) Az anyagában történő hasznosítás mértéke termék- és anyagáramonként legalább 75%-ot el kell érjen.
(2) Az anyagában történő hasznosítás mértéke termék- és anyagáramonként legalább 55%-ot el kell érjen.
(3) Termék- és anyagáramonként az energetikai hasznosítás legfeljebb 25%-os arányban vehető figyelembe.
(3) Termék- és anyagáramonként az energetikai hasznosítás legfeljebb 45%-os arányban vehető figyelembe.

14/A. Az egyéni hulladékkezelés

16/A. §
(1) Egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen történő gyűjtést jelenti, ha erre a célra közösen finanszírozott és működtetett gyűjtőrendszert hoznak létre, és ezt az ellenőrzés során igazolni is tudják.
(1) Egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel, hajléktalan ellátó szervezettel, intézménnyel ténylegesen, közösen történő gyűjtést jelenti, ha erre a célra közösen finanszírozott és működtetett gyűjtőrendszert hoznak létre, és ezt az ellenőrzés során igazolni is tudják.
(2) Az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett jogosult a magánszemély vevőtől lakossági gyűjtésben a 3. mellékletében meghatározott kategóriák szerinti azonos anyagáramú homogén hulladékok visszagyűjtésére, ideértve azon csomagolási hulladékok visszavételét is, amelyet más hozott forgalomba.
(2) Az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett jogosult a magánszemély vevőtől lakossági gyűjtésben a 3. mellékletében meghatározott kategóriák szerinti azonos anyagáramú homogén hulladékok gyűjtésére, ideértve azon csomagolási hulladékok visszavételét is, amelyet más hozott forgalomba.
(3) Az e törvényben meghatározott egyéni hulladékkezelés teljesítése során a kötelezett az általa tárgyévben elsőként belföldi forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termékek mennyiségét veszi alapul. A gyártási selejt vagy hulladék nem vehető figyelembe a hulladékhasznosítási teljesítményben, ha arra a környezetvédelmi termékdíj nem került megfizetésre.
(3) Az e törvényben meghatározott egyéni hulladékkezelés teljesítése során a kötelezett az általa tárgyévben elsőként belföldi forgalomba hozott, saját célra felhasznált vagy készletre vett termékdíjköteles termékek mennyiségét veszi alapul. A gyártási selejt vagy hulladék nem vehető figyelembe a hulladékhasznosítási teljesítményben, ha arra a környezetvédelmi termékdíj nem került megfizetésre.
(4) Amennyiben az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett saját célú felhasználás mellett a telephelyén magánszemély vevőtől is végez gyűjtést, az azonos típusú hulladékok tekintetében a saját célú felhasználás és forgalomba hozott termékdíjköteles termék együttes mennyiségeire vonatkozóan az összes gyűjtött hulladékból összesítve teljesítheti a kötelezett a hulladékkezelést.
(4) Amennyiben az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett saját célú felhasználás mellett a telephelyén végfelhasználó vevőtől is végez gyűjtést, az azonos típusú hulladékok tekintetében a saját célú felhasználás és forgalomba hozott termékdíjköteles termék együttes mennyiségeire vonatkozóan az összes gyűjtött hulladékból összesítve teljesítheti a kötelezett a hulladékkezelést.
(4) Amennyiben az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett saját célú felhasználás mellett a telephelyén is végez gyűjtést, az azonos típusú hulladékok tekintetében a saját célú felhasználás és forgalomba hozott termékdíjköteles termék együttes mennyiségeire vonatkozóan az összes gyűjtött hulladékból összesítve teljesítheti a kötelezett a hulladékkezelést.
(5) Az egyéni hulladékkezelők adott termék- és anyagáramra vonatkozóan teljesíthetik kötelezettségüket begyűjtést végző teljesítésben közreműködőn keresztül is.
(6) A teljesítésben közreműködők az általuk gyűjtött hulladék mennyiségének az ugyanezen hulladéknak az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: OHÜ) felé elszámolt mennyiségével csökkentett mennyiségét számolhatják el a szerződött egyéni hulladékkezelők felé.
(6) A teljesítésben közreműködők az általuk gyűjtött hulladék mennyiségének az ugyanezen hulladéknak a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását közvetítő, valamint a hulladékról szóló törvény végrehajtási rendeletében meghatározott egyes gyűjtési és hasznosítási célok elérését szolgáló szervezet (a továbbiakban: állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet) felé elszámolt mennyiségével csökkentett mennyiségét számolhatják el a szerződött egyéni hulladékkezelők felé.
(7) A teljesítésben közreműködők a szerződött egyéni hulladékkezelők (6) bekezdésben meghatározott termékeire vonatkozó kibocsátási arányának megfelelően osztják el az egyéni teljesítők között az általuk begyűjtött és hasznosításra átadott mennyiséget.
(8) Az egyéni hulladékkezelést végző kötelezett negyedéves bevallásában a tárgyév befejezett negyedéveinek és a bevallás benyújtásáig hasznosításra történő, igazolt átvételének mennyiségeit összesítve, valamint kibocsátásainak mennyiségeit összesítve veszi figyelembe, és ennek megfelelően számolja ki a 3. mellékletben meghatározott eljárás szerint a lezárt negyedévek összesített kötelezettségét, amelyből a tárgyévben lezárt negyedévek után megfizetett termékdíjat levonja. Az így számított különbözet képezi az adott negyedév után megfizetendő termékdíjat. Amennyiben a számítás eredménye negatív, akkor az adott negyedévben a megfizetést nem kell teljesíteni.
(8) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett bevallásában, a bevallás benyújtásáig gyűjtött, és hasznosításra átadott, igazoltan hasznosított mennyiséget, valamint a tárgyévben kibocsátott mennyiséget veszi figyelembe, és ennek megfelelően számolja ki a 3. mellékletben meghatározott eljárás szerint a kötelezettségét.
(9) Amennyiben a tárgyévben hulladékhasznosításra átadott mennyiség tényleges hasznosítása a hasznosítást végzők tárgyévet követő február 20-ig kiadott igazolásai alapján maradéktalanul nem teljesült, akkor az egyéni hulladékkezelést végzőnek a tárgyévi hulladékkezelési számítást el kell végezni a (8) bekezdésben meghatározott eljárás szerint, de a ténylegesen hasznosított, a (3) bekezdés szerinti mennyiség figyelembevételével. A termékdíj-különbözetet a tárgyév utolsó negyedévi bevallásának önellenőrzésével kell bevallani és megfizetni.

14. A termékdíj-fizetési kötelezettséggel kapcsolatos hulladékkezelési teljesítmény

IV. FEJEZET
A TERMÉKDÍJKÖTELES TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS SZERVEZÉSE

15. A Termékdíj Bizottság

17. §   A Termékdíj Bizottság (a továbbiakban: bizottság) a környezetvédelemért felelős miniszter termékdíj-kötelezettség, termékdíjköteles termékek hulladékgazdálkodási stratégiája szakmai megalapozásának, valamint az ezekhez kapcsolódó társadalmi érdekegyeztetési, illetve konzultatív feladatainak hatékony ellátását segítő szakmai javaslattevő országos testülete.
18. §   A bizottság működésével kapcsolatos részletszabályokat a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

16. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

16. Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet

19. §
(1) Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: OHÜ) a hulladékká vált termékdíjköteles termékek hasznosításának az érdekében a környezetvédelemért felelős miniszter által alapított, a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló társaság, amelynek üzletrésze forgalomképtelen.
(1) Az OHÜ a hulladékká vált termékdíjköteles termékek hasznosításának az érdekében a környezetvédelemért felelős miniszter által alapított, a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló társaság, amelynek üzletrésze forgalomképtelen.
(2) Az OHÜ felett a szakmai felügyeletet, valamint a magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a környezetvédelemért felelős miniszter gyakorolja.
(2) Az OHÜ felett a szakmai felügyeletet, valamint a magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a környezetvédelemért felelős miniszter gyakorolja. Az OHÜ felügyelő bizottsága legfeljebb öt tagból áll.
(3) Az OHÜ - a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok kivételével - kizárólagosan jogosult a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékok hulladékkezelési rendszerében közvetítői feladatkör ellátására. A veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok hulladékkezelési rendszerében a közvetítői feladatok ellátásának rendjét - az egyes veszélyes hulladékfajtákra vonatkozó eltérő szabályozásra figyelemmel - e törvény végrehajtására kiadott rendeletben a Kormány határozza meg.
(3) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet - a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok kivételével - kizárólagosan jogosult a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékok hulladékkezelési rendszerében közvetítői feladatkör ellátására. A veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok hulladékkezelési rendszerében a közvetítői feladatok ellátásának rendjét - az egyes veszélyes hulladékfajtákra vonatkozó eltérő szabályozásra figyelemmel - e törvény végrehajtására kiadott rendeletben a Kormány határozza meg.
20. §
(1) Az OHÜ
a) közvetíti a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását szolgáltatás-megrendelés és pályáztatás útján;
a) közvetíti és szervezi a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását;
b) végrehajtja az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet (a továbbiakban: OGyHT);
b) előkészíti az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet (a továbbiakban: OGyHT) és gondoskodik a jóváhagyott OGyHT végrehajtásáról;
c) nyomon követi és értékeli a hulladékgazdálkodás folyamatait;
c) nyomon követi és értékeli a hulladékgazdálkodás - tevékenységi körébe tartozó - folyamatait;
c) figyelemmel kíséri és értékeli a hulladékgazdálkodás - tevékenységi köréhez kapcsolódó - folyamatait;
d) támogatja a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás fejlesztését;
d) nyomon követi és ellenőrzi a vele szerződéses kapcsolatban állók, a pályázatok, illetve szolgáltatás megrendelések kedvezményezettjei által a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatban folytatott tevékenységét, szükség szerint informatikai rendszerrel;
e) közreműködik a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos teendők ellátásában;
e) közreműködik - a törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint - a kötelezettek, ellenőrzésében;
f) ellenőrizheti a pályázatok, illetve szolgáltatás megrendelések kedvezményezettek által a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatban folytatott tevékenységet;
f) ellenőrzi a vele szerződéses kapcsolatban állók, illetve a pályázatok, illetve szolgáltatás megrendelések kedvezményezettek által a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatban folytatott tevékenységét;
f) támogatja a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás fejlesztését;
g) a 37. § (2) bekezdése alapján befolyt összeg legalább 7%-át a lakosság környezettudatos nevelésére fordítja;
g) közreműködik - a törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint - a kötelezettek ellenőrzésében;
g) közreműködik a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos teendők ellátásában.
h) innovációs tevékenységet folytat a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység fejlesztése érdekében.
(1) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet környezetvédelmi igazgatási feladatkörében
a) közvetíti és szervezi a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását;
b) előkészíti az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet (a továbbiakban: OGyHT) és gondoskodik a jóváhagyott OGyHT végrehajtásáról;
c) figyelemmel kíséri és értékeli a hulladékgazdálkodás - tevékenységi köréhez kapcsolódó - folyamatait;
d) nyomon követi és ellenőrzi a vele szerződéses kapcsolatban állók, a pályázatok, illetve szolgáltatás megrendelések kedvezményezettjei által a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatban folytatott tevékenységét, szükség szerint informatikai rendszerrel;
e) közreműködik - a törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint - a kötelezettek, ellenőrzésében;
f) támogatja a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás fejlesztését;
g) közreműködik a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos teendők ellátásában.
(2) Az OHÜ szervezeti és működési szabályzatát a környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá.
(2) Az OHÜ az (1) bekezdés e) pontjának teljesítése érdekében a 37. § (1) bekezdése alapján befolyt összeg szerinti hulladékgazdálkodási feladatok támogatásának legalább 7%-át a lakosság környezettudatos nevelésére fordítja.
(2) Az OHÜ az (1) bekezdés e) pontjának teljesítése érdekében az OHÜ által szolgáltatás megrendelés és pályázat útján továbbfolyósított forrás költségvetési során meghatározott összegének legalább 7%-át a lakosság környezettudatos nevelésére fordítja.
(2) Az OHÜ az (1) bekezdés g) pontjának teljesítése érdekében az OHÜ által szolgáltatás megrendelés és pályázat útján továbbfolyósított forrás költségvetési során meghatározott összegének legalább 7%-át a lakosság környezettudatos nevelésére fordítja.
(2) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet az (1) bekezdés g) pontjának teljesítése érdekében az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által szolgáltatás megrendelés és pályázat útján továbbfolyósított forrás költségvetési során meghatározott összegének legalább 7%-át a lakosság környezettudatos nevelésére fordítja.
(3) Az OHÜ az (1) bekezdés f) pontjában foglalt ellenőrzést az ellenőrzött telephelyén vagy szállítóeszközein folytathatja, amelynek során a rendelkezésre álló bizonylatokat, a hulladéknak a tulajdonságait, különösen mennyiségét, tömegét, térfogatát, minőségét, összetételét, állapotát, valamint a hulladék gyűjtését, szállítását, tárolását, kezelését végző eszközöket, rendszereket vizsgálhatja meg.
(3) Az OHÜ az (1) bekezdés f) pontjában foglalt ellenőrzése során, az ellenőrzés alá vont az ellenőrzés tűrésére, illetve az ellenőrzést végzőkkel való együttműködésre, az ellenőrzés eredményes végrehajtásának segítésére köteles.
(3) Az OHÜ az (1) bekezdés f) pontjában foglalt ellenőrzése során, az ellenőrzés alá vont és teljesítési segédje, alvállalkozója (a továbbiakban együtt: ellenőrzött) az ellenőrzés tűrésére, illetve az ellenőrzést végzőkkel való együttműködésre, az ellenőrzés eredményes végrehajtásának segítésére köteles.
(3) Az OHÜ az (1) bekezdés d) pontjában foglalt ellenőrzése során, az ellenőrzés alá vont és teljesítési segédje, alvállalkozója (a továbbiakban együtt: ellenőrzött) az ellenőrzés tűrésére, illetve az ellenőrzést végzőkkel való együttműködésre, az ellenőrzés eredményes végrehajtásának segítésére köteles.
(3) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet az (1) bekezdés d) pontjában foglalt ellenőrzése során, az ellenőrzés alá vont és teljesítési segédje, alvállalkozója (a továbbiakban együtt: ellenőrzött) az ellenőrzés tűrésére, illetve az ellenőrzést végzőkkel való együttműködésre, az ellenőrzés eredményes végrehajtásának segítésére köteles.
(4) Az (1) bekezdés f) pontja keretében végzett ellenőrzés során az OHÜ jogosult:
a) az ellenőrzött székhelyére, telephelyére, az ott található építményekbe, műszaki létesítményekbe belépni,
b) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékok gyűjtésére, begyűjtésére, szállítására, hasznosításra előkészítésére, hasznosítására szolgáló eszközöket, létesítményeket, műtárgyakat, berendezéseket, gépeket, illetőleg rendszereket megvizsgálni,
c) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékok fizikai, kémiai, fizikai-kémiai tulajdonságait - szükség szerint mintavételezéssel - megvizsgálni és elemezni, továbbá az így képződött adatokból idősorokat képezni, monitoring tevékenységet folytatni,
d) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékokkal összefüggő munkafolyamatokat megtekinteni,
e) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékokra vonatkozó nyilvántartásokat, okiratokat, bizonylatokat megtekinteni, arról feljegyzést, másolatot készíteni,
f) olyan adatgyűjtést, feldolgozást elvégezni, amelyből a tevékenységet jellemző anyagmérleg meghatározható.
g) az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készíteni.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja keretében végzett ellenőrzés során az OHÜ jogosult:
a) az ellenőrzött székhelyére, telephelyére, az ott található építményekbe, műszaki létesítményekbe belépni,
b) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékok gyűjtésére, begyűjtésére, szállítására, hasznosításra előkészítésére, hasznosítására szolgáló eszközöket, létesítményeket, műtárgyakat, berendezéseket, gépeket, illetőleg rendszereket megvizsgálni,
c) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékok fizikai, kémiai, fizikai-kémiai tulajdonságait - szükség szerint mintavételezéssel - megvizsgálni és elemezni, továbbá az így képződött adatokból idősorokat képezni, monitoring tevékenységet folytatni,
d) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékokkal összefüggő munkafolyamatokat megtekinteni,
e) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékokra vonatkozó nyilvántartásokat, okiratokat, bizonylatokat megtekinteni, arról feljegyzést, másolatot készíteni,
f) olyan adatgyűjtést, feldolgozást elvégezni, amelyből a tevékenységet jellemző anyagmérleg meghatározható,
g) az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készíteni.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja keretében végzett ellenőrzés során az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet jogosult:
a) az ellenőrzött székhelyére, telephelyére, az ott található építményekbe, műszaki létesítményekbe belépni,
b) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékok gyűjtésére, begyűjtésére, szállítására, hasznosításra előkészítésére, hasznosítására szolgáló eszközöket, létesítményeket, műtárgyakat, berendezéseket, gépeket, illetőleg rendszereket megvizsgálni,
c) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékok fizikai, kémiai, fizikai-kémiai tulajdonságait - szükség szerint mintavételezéssel - megvizsgálni és elemezni, továbbá az így képződött adatokból idősorokat képezni, monitoring tevékenységet folytatni,
d) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékokkal összefüggő munkafolyamatokat megtekinteni,
e) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékokra vonatkozó nyilvántartásokat, okiratokat, bizonylatokat megtekinteni, arról feljegyzést, másolatot készíteni,
f) olyan adatgyűjtést, feldolgozást elvégezni, amelyből a tevékenységet jellemző anyagmérleg meghatározható,
g) az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készíteni.
(5) Az OHÜ a (4) bekezdés alapján tudomására jutott üzleti titkot köteles megőrizni, azt - arra feljogosított hatóság, ügyészség, vagy bíróság kivételével - másnak nem adhatja át, annak tartalmáról tájékoztatást nem adhat.
(5) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a (4) bekezdés alapján tudomására jutott üzleti titkot köteles megőrizni, azt - arra feljogosított hatóság, ügyészség, vagy bíróság kivételével - másnak nem adhatja át, annak tartalmáról tájékoztatást nem adhat.
(6) Az ellenőrzés részletes szabályait e törvény és végrehajtására kiadott jogszabály és az OHÜ, valamint az ellenőrzött közötti egyedi szerződés, illetve a szerződési feltételek tartalmazzák.
(6) Az ellenőrzés részletes szabályait e törvény és végrehajtására kiadott jogszabály és az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet, valamint az ellenőrzött közötti egyedi szerződés, illetve a szerződési feltételek tartalmazzák.
(7) Az OHÜ a környezetvédelmi termékdíjakkal kapcsolatos előírások érvényesítése érdekében vizsgálati (így különösen mérési, értékelési) módszereket, eljárásokat dolgoz ki. A kötelezően alkalmazandó módszereket, eljárásokat a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben kihirdeti.
(7) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a környezetvédelmi termékdíjakkal kapcsolatos előírások érvényesítése érdekében vizsgálati (így különösen mérési, értékelési) módszereket, eljárásokat dolgoz ki. A kötelezően alkalmazandó módszereket, eljárásokat a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben kihirdeti.
21. §
(1) Az OHÜ a tárgyévet megelőző év július 31-ig készíti el a tárgyévre vonatkozó OGyHT-t.
(1) Az OGyHT - e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint -
a) a középtávon elérendő, az európai közösségi és hazai jogszabályokon, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Terven alapuló országos gyűjtési és hasznosítási mennyiségeket, arányokat (stratégiai célérték);
b) az OHÜ által a tárgyév során elérendő országos gyűjtési és hasznosítási mennyiségeket, arányokat (a továbbiakban: célérték), termék- és anyagáramonkénti, hulladéktípusonkénti bontásban;
b) az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által a tárgyév során elérendő országos gyűjtési és hasznosítási mennyiségeket, arányokat (a továbbiakban: célérték), termék- és anyagáramonkénti, hulladéktípusonkénti bontásban;
c) a tárgyévet megelőző évben szétosztható mennyiséget (a továbbiakban: induló érték), amely a tárgyévi célérték legfeljebb 75%-a lehet;
d) az OHÜ által tárgyév során a fenti célok elérését szolgáló prioritási sorrendet és az ezekhez rendelt eszközrendszert
d) az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által tárgyév során a fenti célok elérését szolgáló prioritási sorrendet és az ezekhez rendelt eszközrendszert
tartalmazza.
(2) Az OGyHT tartalmazza az OHÜ által a tárgyév során elérendő országos gyűjtési és hasznosítási mennyiségeket (a továbbiakban: célérték), valamint a tárgyévet megelőző évben szétosztható mennyiséget (a továbbiakban: induló érték), amely a célérték legfeljebb 75%-a lehet.
(2) Az OGyHT tervezetét - a rendelkezésére álló saját és hatósági nyilvántartás adatai alapján, a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az OHÜ készíti elő, és az OHÜ vezetőjének javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá. Az OGyHT-t - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az OHÜ vezetőjének javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter a tárgyévben módosíthatja.
(2) Az OGyHT tervezetét - a rendelkezésére álló saját és hatósági nyilvántartás adatai alapján, a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az OHÜ a tárgyévet megelőző év szeptember 20-ig készíti elő, és az OHÜ javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá. Az OGyHT-t - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az OHÜ vezetőjének javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter a tárgyévben módosíthatja.
(2) Az OGyHT tervezetét - a rendelkezésére álló saját és hatósági nyilvántartás adatai alapján, a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a tárgyévet megelőző év szeptember 20-ig készíti elő, és az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá. Az OGyHT-t - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter a tárgyévben módosíthatja.
(3) A célértéket termék- és anyagáramonként kell meghatározni.
(3) Az OGyHT-ben meghatározott célértéket a tárgyév október 31-ig az OHÜ vezetője a környezetvédelemért felelős miniszter jóváhagyása nélkül az induló érték egyharmadával módosíthatja.
(3) Az OGyHT-ben meghatározott célértéket a tárgyév október 31-ig az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a környezetvédelemért felelős miniszter jóváhagyása nélkül az induló érték egyharmadával módosíthatja.
(4) Az OGyHT-t az OHÜ vezetőjének javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá. Az OGyHT az OHÜ vezetőjének javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter jóváhagyásával tárgyévben módosítható.
(4) Az OHÜ vezetője az OHÜ üzleti tervének elkészítése és jóváhagyása során az OGyHT-ban foglaltakat köteles figyelembe venni, az ebből adódó veszteségért csak akkor tartozik felelősséggel, ha azt szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.
(5) Az OGyHT-ben meghatározott célértéket a tárgyév október 31-ig az OHÜ vezetője a (4) bekezdéstől eltérően a környezetvédelemért felelős miniszter jóváhagyása nélkül az induló érték egyharmadával módosíthatja.
22. §
(1) Az OHÜ a célértékek teljesítése érdekében pályázatokat ír ki, illetve szolgáltatás-megrendeléseket végez.
(1) Az OHÜ a 20. § (1) bekezdésében meghatározott feladatai teljesítése érdekében - szükség szerint - pályázatokat ír ki, illetve szolgáltatás-megrendeléseket végez, valamint pályázatokon vesz részt. A szolgáltatás-megrendelés - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint történik. Közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az OHÜ.
(1) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a 20. § (1) bekezdésében meghatározott feladatai teljesítése érdekében - szükség szerint - pályázatokat ír ki, illetve szolgáltatás-megrendeléseket végez, valamint pályázatokon vesz részt. A szolgáltatás-megrendelés - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint történik. Közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet.
(2) A szolgáltatásmegrendelés a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint történik.
(3) Az OHÜ a tárgyévet megelőző év augusztus 31-ig írja ki a tárgyévi induló értékekre vonatkozó pályázatokat és szolgáltatásmegrendeléseket.
(3) Az OHÜ a tárgyévre vonatkozó OGyHT-ben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében szükséges közbeszerzési eljárásokat előkészíti, és a tárgyévet megelőző év november 15-ig a környezetvédelemért felelős miniszter részére jóváhagyás céljából megküldi.
(3) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a tárgyévre vonatkozó OGyHT-ben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében szükséges közbeszerzési eljárásokat előkészíti, és a tárgyévet megelőző év november 15-ig a környezetvédelemért felelős miniszter részére jóváhagyás céljából megküldi.
(4) A pályázaton nyertes pályázókat és a közbeszerzési eljárás nyerteseit a tárgyévet megelőző év október 31-ig kell kihirdetni.
(4) Az OHÜ - az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter állásfoglalásának kézhezvételét követően - a közbeszerzési eljárások eredményéről szóló írásbeli összegezést tárgyév március 31-ig küldi meg az ajánlattevőknek.
(4) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet - az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter állásfoglalásának kézhezvételét követően - a közbeszerzési eljárások eredményéről szóló írásbeli összegezést tárgyév március 31-ig küldi meg az ajánlattevőknek.
(5) Az OHÜ a tárgyévet megelőző év november 30-ig köti meg a tárgyévre vonatkozó szerződéseket a pályázatok, illetve a közbeszerzési eljárás nyerteseivel.
(6) Az (1) bekezdés szerinti pályázatok, illetve szolgáltatásmegrendelések kedvezményezetteivel kötött szerződésben rendelkezni kell az OHÜ 20. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt ellenőrzési jogkör biztosításáról.
(6) Az (1) bekezdés szerinti pályázatok, illetve szolgáltatásmegrendelések kedvezményezetteivel kötött szerződésben rendelkezni kell az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet 20. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt ellenőrzési jogkör biztosításáról.
22/A. §
(1) Az OHÜ a 22. § (1) bekezdésében foglaltak, valamint e törvényből fakadó szervezési feladatai teljesítése érdekében - közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül - 2011. november 30-ig írásban, a szerződési feltételekkel és szerződéskötési ajánlattal megkeresi a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást ellátó közszolgáltatókat (a továbbiakban: közszolgáltató).
(1) Az OHÜ a 22. § (1) bekezdésében foglaltak, valamint e törvényből fakadó szervezési feladatai teljesítése érdekében - közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül - a tárgyévet megelőző év december 15-ig írásban, a szerződési feltételekkel és szerződéskötési ajánlattal megkeresi a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást ellátó közszolgáltatókat (a továbbiakban: közszolgáltató).
(1) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a 22. § (1) bekezdésében foglaltak, valamint e törvényből fakadó szervezési feladatai teljesítése érdekében - közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül - a tárgyévet megelőző év december 15-ig írásban, a szerződési feltételekkel és szerződéskötési ajánlattal megkeresi a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó közszolgáltatókat (a továbbiakban: közszolgáltató).
(2) A közszolgáltatónak az ajánlat elfogadására, visszautasítására, vagy az egyeztetés lebonyolítására és lezárására az (1) bekezdés szerinti megkeresés (ajánlat) kézhezvételétől számított 30 nap áll rendelkezésére.
(2) A közszolgáltatónak az ajánlat elfogadására, visszautasítására, vagy az egyeztetés lebonyolítására és lezárására az (1) bekezdés szerinti megkeresés (ajánlat) kézhezvételétől számított 45 nap áll rendelkezésére.
(3) Amennyiben a közszolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, az OHÜ a nyilatkozat hiányát úgy tekinti, hogy a közszolgáltató nem kíván a szerződéskötés lehetőségével élni (az ajánlatot visszautasítja).
(3) Amennyiben a közszolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a nyilatkozat hiányát úgy tekinti, hogy a közszolgáltató nem kíván a szerződéskötés lehetőségével élni (az ajánlatot visszautasítja).
(4) A közszolgáltató az ajánlat írásos vagy ráutaló magatartással történő [(3) bekezdés] visszautasítását követően bármikor írásban kezdeményezheti a szerződés megkötését.
(5) A közszolgáltatókkal az OHÜ - szerződési feltételekben meghatározottak szerint, azonos szerződési feltételekkel - közbeszerzési pályázat kiírása nélkül szolgáltatásvásárlási szerződést köt.
(5) A közszolgáltatókkal az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet - szerződési feltételekben meghatározottak szerint, azonos szerződési feltételekkel - közbeszerzési pályázat kiírása nélkül szolgáltatásvásárlási szerződést köt.
(6) A közszolgáltatóval kizárólag az általa közszolgáltatás keretében ellátott települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatásra (gyűjtés, begyűjtés, szállítás, hasznosítás, vagy hasznosítást előkészítő tevékenység) köthető az (1) bekezdés szerinti szerződés. A szerződés legfeljebb arra az időtartamra köthető meg, ameddig a közszolgáltató a közszolgáltatási feladat ellátására jogosult.
(6) A közszolgáltatóval kizárólag az általa közszolgáltatás keretében ellátott települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatásra (gyűjtés, begyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ideértve az utóválogatást is, vagy hasznosítást előkészítő tevékenység) köthető az (1) bekezdés szerinti szerződés. A szerződés legfeljebb arra az időtartamra köthető meg, amely időtartamra a közszolgáltató a közszolgáltatási feladat ellátására jogosult.
(6) A közszolgáltatóval kizárólag az általa közszolgáltatás keretében ellátott települési szilárd hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra (gyűjtés, begyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ideértve az utóválogatást is, vagy hasznosítást előkészítő tevékenység) köthető az (1) bekezdés szerinti szerződés. A szerződés legfeljebb arra az időtartamra köthető meg, amely időtartamra a közszolgáltató a közszolgáltatási feladat ellátására jogosult.
(7) Közszolgáltatónak kizárólag az a szervezet tekinthető, akit a települési önkormányzat rendeletében
a) közbeszerzési eljárás nélkül, mint teljesen önkormányzati tulajdonban lévő szervezetet;
b) külön jogszabályban meghatározott eredményes pályázat alapján;
c) közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követően;
d) egyéb törvényes jogcímen
válogatott, illetve szelektív települési szilárd hulladékkezelést ellátó közszolgáltatóként kijelölt. Kétség esetén az OHÜ megkeresésére a települési önkormányzat jegyzője nyilatkozik arról, hogy az adott településen ki tekinthető közszolgáltatónak.
(7) Közszolgáltatónak kizárólag az a szervezet tekinthető, akit a települési önkormányzat rendeletében
a) közbeszerzési eljárás nélkül, mint teljesen önkormányzati tulajdonban lévő szervezetet;
b) külön jogszabályban meghatározott eredményes pályázat alapján;
c) közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követően;
d) egyéb törvényes jogcímen
települési szilárd hulladékkezelést ellátó közszolgáltatóként kijelölt. Kétség esetén az OHÜ megkeresésére a települési önkormányzat jegyzője nyilatkozik arról, hogy az adott településen ki tekinthető közszolgáltatónak.
(7) Közszolgáltatónak kizárólag az a szervezet tekinthető, akit a települési önkormányzat rendeletében
a) közbeszerzési eljárás nélkül, mint teljesen önkormányzati tulajdonban lévő szervezetet;
b) külön jogszabályban meghatározott eredményes pályázat alapján;
c) közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követően;
d) egyéb törvényes jogcímen
szelektív hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó közszolgáltatóként kijelölt. Kétség esetén az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet megkeresésére a települési önkormányzat jegyzője nyilatkozik arról, hogy az adott településen ki tekinthető közszolgáltatónak.
(8) Az (1) bekezdés szerinti szerződési feltételekben objektíven meghatározott feltételeken alapuló, eltérő környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási színvonalat teljesítő közszolgáltatók tekintetében - az eltérés mértékével arányos - eltérő díj határozható meg. A szerződési feltételekben, vagy az egyedi szerződésekben meghatározott egyéb díjeltérés semmis.
(9) Az (1) bekezdés szerinti szerződési feltételeket az OHÜ készíti elő és a környezetvédelemért felelős miniszter adja ki.
22/B. §
(1) A törvény hatálybalépését követően közszolgáltatói jogállást elnyerő szervezetek bármikor írásban kezdeményezhetik az OHÜ-nél a 22/A. § szerinti szolgáltatásvásárlási szerződés megkötését.
(1) A törvény hatálybalépését követően közszolgáltatói jogállást elnyerő szervezetek bármikor írásban kezdeményezhetik az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetnél a 22/A. § szerinti szolgáltatásvásárlási szerződés megkötését.
(2) Ebben az esetben az OHÜ - a 22/A. § (1) bekezdésben meghatározott tartalmú - ajánlattal - a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül - megkeresi a közszolgáltatót. A megkeresés alapján induló szerződéskötési eljárásra a 22/A. § szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ebben az esetben az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet - a 22/A. § (1) bekezdésben meghatározott tartalmú - ajánlattal - a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül - megkeresi a közszolgáltatót. A megkeresés alapján induló szerződéskötési eljárásra a 22/A. § szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
22/C. §   Nem állapítható meg a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában foglalt tilalom megsértése az OGyHT-ben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében 2012-2013. évben kiírt közbeszerzési eljárások során tanúsított magatartások vonatkozásában.

V. FEJEZET
NYILVÁNTARTÁS ÉS ADATKEZELÉS

17. Nyilvántartás

23. §
(1) A 24. § szerinti adatokat az OHÜ, valamint a vámhatóság a kötelezett termékdíj-kötelezettségének keletkezésétől számított 6 évig tartja nyilván.
(1) A 24. § szerinti adatokat az OHÜ, valamint az állami adó- és vámhatóság a kötelezett termékdíj-kötelezettségének keletkezésétől számított 6 évig tartja nyilván.
(1) A 24. § szerinti adatokat az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet, valamint az állami adó- és vámhatóság a kötelezett termékdíj-kötelezettségének keletkezésétől számított 6 évig tartja nyilván.
(2) Az OHÜ az e törvény és végrehajtására kiadott jogszabályok alapján birtokába kerülő hulladékgazdálkodással, termékdíj-kötelezettséggel kapcsolatos adatok - beleértve a határozatokban, szerződésekben, egyéb iratokban szereplő személyes adatokat - kezelésére az adatvédelmi jogszabályok betartásával jogosult.
(2) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet az e törvény és végrehajtására kiadott jogszabályok alapján birtokába kerülő hulladékgazdálkodással, termékdíj-kötelezettséggel kapcsolatos adatok - beleértve a határozatokban, szerződésekben, egyéb iratokban szereplő személyes adatokat - kezelésére az adatvédelmi jogszabályok betartásával jogosult.

18. Adatkezelés

24. §
(1) Az OHÜ, a vámhatóság, valamint a környezetvédelmi hatóság a termékdíj-kötelezettséggel, továbbá az OHÜ tevékenységével összefüggő és a nyilvántartásában szereplő adatokat, a kiadott engedélyek, határozatok adatait a hulladékhasznosítás és termékdíj-fizetés ellenőrzése céljából - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - a másik fél rendelkezésére bocsátja.
(1) Az OHÜ, az állami adó- és vámhatóság, valamint a környezetvédelmi hatóság a termékdíj-kötelezettséggel, továbbá az OHÜ tevékenységével összefüggő és a nyilvántartásában szereplő adatokat, a kiadott engedélyek, határozatok adatait a hulladékhasznosítás és termékdíj-fizetés ellenőrzése céljából - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - a másik fél rendelkezésére bocsátja.
(1) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet, az állami adó- és vámhatóság, valamint a környezetvédelmi hatóság a termékdíj-kötelezettséggel, továbbá az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet tevékenységével összefüggő és a nyilvántartásában szereplő adatokat, a kiadott engedélyek, határozatok adatait a hulladékhasznosítás és termékdíj-fizetés ellenőrzése céljából - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - a másik fél rendelkezésére bocsátja.
(2) A vámhatóság a környezetvédelmi termékdíj-bejelentésben, bevallásban a kötelezett által feltüntetett, a termékdíj-kötelezettséggel kapcsolatos feladat- és hatáskörei kapcsán részére érkező adattartalmat kezeli, és az - adótitkot és személyes adatot nem képező, összesített - adott negyedévre vonatkozó adattartalmat a termékdíj-kötelezettségek teljesítése és a hulladékgazdálkodás ellenőrzése és tervezése céljából legalább negyedévente, de legkésőbb a negyedévet követő második hónap 20. napjáig átad az OHÜ részére.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a környezetvédelmi termékdíj-bejelentésben, bevallásban a kötelezett által feltüntetett, a termékdíj-kötelezettséggel kapcsolatos feladat- és hatáskörei kapcsán részére érkező adattartalmat kezeli, és az - adótitkot és személyes adatot nem képező, összesített - adott negyedévre vonatkozó adattartalmat a termékdíj-kötelezettségek teljesítése és a hulladékgazdálkodás ellenőrzése és tervezése céljából legalább negyedévente, de legkésőbb a negyedévet követő második hónap 20. napjáig átad az OHÜ részére.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a környezetvédelmi termékdíj-bejelentésben, bevallásban a kötelezett által feltüntetett, a termékdíj-kötelezettséggel kapcsolatos feladat- és hatáskörei kapcsán részére érkező adattartalmat kezeli, és az - adótitkot és személyes adatot nem képező, összesített - adott negyedévre vonatkozó adattartalmat a termékdíj-kötelezettségek teljesítése és a hulladékgazdálkodás ellenőrzése és tervezése céljából legalább negyedévente, de legkésőbb a negyedévet követő második hónap 20. napjáig átad az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet részére.
(3) Az OHÜ a tevékenysége során keletkező adatokat kezeli, és a termékdíj-kötelezettséget érintő adatokat legalább negyedévente átadja a vámhatóság részére.
(3) Az OHÜ a tevékenysége során keletkező adatokat kezeli, és a termékdíj-kötelezettséget érintő adatokat legalább negyedévente átadja az állami adó- és vámhatóság részére.
(3) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a tevékenysége során keletkező adatokat kezeli, és a termékdíj-kötelezettséget érintő adatokat legalább negyedévente átadja az állami adó- és vámhatóság részére.
(4) A bevallásban közölt adatok valódiságát a vámhatóság ellenőrzi.
(4) A bevallásban közölt adatok valódiságát az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.

VI. FEJEZET
A TERMÉKDÍJ VISSZAIGÉNYLÉSE

25. §
(1) A befizetett termékdíj
a) a termékdíjköteles termék külföldre történő igazolt kiszállítása;
b) a termékdíjköteles termék változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépített külföldre történő értékesítése;
c) a nemzetközi szerződés szerint köztehermentes beszerzéssel összefüggő tevékenység;
d) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósításával összefüggő tevékenység;
e) a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként (alapanyag) felhasznált termékdíjköteles termék felhasználása;
f) a 27. § (3) bekezdésben meghatározott csomagolószer termékdíj-megállapítási időszakon túli külföldre történő igazolt visszaszállítása,
g) egyéb csomagolószer esetében, annak - a továbbforgalmazás kivételével - nem csomagolás előállítására való felhasználása,
esetén visszaigényelhető.
(1) A befizetett termékdíj, az átalány-termékdíj kivételével
a) a termékdíjköteles termék külföldre történő igazolt kiszállítása;
b) a termékdíjköteles termék változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépített külföldre történő értékesítése;
c) a nemzetközi szerződés szerint köztehermentes beszerzéssel összefüggő tevékenység;
d) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósításával összefüggő tevékenység;
e) a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként (alapanyag) felhasznált termékdíjköteles termék felhasználása;
f) a 27. § (3) bekezdésben meghatározott csomagolószer termékdíj-megállapítási időszakon túli külföldre történő igazolt visszaszállítása,
f) a 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott csomagolószer termékdíj-megállapítási időszakon túli külföldre történő igazolt visszaszállítása,
g) egyéb csomagolószer esetében, annak - a továbbforgalmazás kivételével - nem csomagolás előállítására való felhasználása,
esetén visszaigényelhető.
(1) A befizetett termékdíj, a 15/A. és 15/B. §-ban meghatározott termékdíj átalány kivételével
a) a termékdíjköteles termék külföldre történő igazolt kiszállítása;
b) a termékdíjköteles termék változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépített külföldre történő értékesítése;
c) a nemzetközi szerződés szerint köztehermentes beszerzéssel összefüggő tevékenység;
d) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósításával összefüggő tevékenység;
e) a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként (alapanyag) felhasznált termékdíjköteles termék felhasználása;
f) a 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott csomagolószer termékdíj-megállapítási időszakon túli külföldre történő igazolt visszaszállítása;
g) egyéb csomagolószer esetében, annak - a továbbforgalmazás kivételével - nem csomagolás előállítására való felhasználása;
h) a csomagolás alkotórészeként forgalomba hozott záróelem kereskedelmi csomagolószerként megfizetett termékdíja
esetén visszaigényelhető.
(2) A kötelezett az általa befizetett egyéb kőolajtermék termékdíjának visszaigényelheti azon részét, amelyre vonatkozóan a használt vagy hulladékká vált, a kötelezettnél termékdíjköteles egyéb kőolajtermék anyagában történő hasznosításra történő átadás-átvételének tényét és a hasznosítás tényét igazolja.
(2) A kötelezett az általa befizetett egyéb kőolajtermék termékdíját visszaigényelheti, amelyre vonatkozóan a használt vagy hulladékká vált, a kötelezettnél termékdíjköteles egyéb kőolajtermék anyagában történő hasznosításra történő átadás-átvételének tényét és a hasznosítás tényét igazolja.
(2a) Visszaigényelhető a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező, a növényvédőszer csomagolását képező csomagolószerek után megfizetett termékdíjnak azon része, amelyet a visszaigénylő a hulladékkezelés szervezését ellátó non-profit szervezet részére szolgáltatási díjként - a hulladékká vált csomagolást alkotó csomagolószer tömegére vonatkozóan - igazoltan megfizetett.
(2b) A (2a) bekezdés alapján visszaigényelhető termékdíj alapja a tárgynegyedévben hulladékkezelésre igazoltan átadott növényvédőszerrel szennyezett csomagolási hulladékot képező csomagolószerek tömege.
(3) A külföldre történő értékesítés számlával vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirattal és szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal igazolható. A visszaigénylés további feltétele a termék beszerzéséről kiállított számla vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirat, amely tartalmazza a termék első belföldi forgalomba hozatalakor a kötelezett által kibocsátott számla vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirat számát, azonosító adatát, a kötelezett nevét, címét, adószámát, és a kötelezett által kiállított számlán vagy annak mellékletében, illetve az ügylet teljesítését igazoló egyéb okiraton feltüntetett termékdíj mértékét és összegét.
(4) A befizetett termékdíjat e § alapján visszaigénylőre, a kötelezettre vonatkozó bejelentéssel, változás-bejelentéssel, termékdíj megállapítással termékdíj bevallással és nyilvántartás-vezetéssel, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.
(5) A termékdíj visszaigénylése szempontjából külföldre történő kiszállítással, külföldre történő ingyenes vagy visszterhes tulajdonjog-átruházással esik egy tekintet alá a termékdíjköteles termék ipari termékdíj raktárba történő betárolása.
(6) A termékdíjköteles termék alapanyagként történő felhasználása során keletkező gyártási selejt és hulladék mennyiségére is visszaigényelhető a termékdíj, de ebben az esetben a gyártási selejt és hulladék mennyisége a hulladékhasznosítási teljesítmény számításánál nem vehető figyelembe.
(7) A 25. § (2) bekezdésében meghatározott visszaigénylés mellett a 3. § (9) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárás nem alkalmazható.
25/A. §
(1) A termékdíjat azon termékek után lehet visszaigényelni, amelyekre vonatkozóan a termékdíj megfizetése ténylegesen és igazolható módon megtörtént.
(2) A termékdíj visszaigénylésére - a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos visszaigénylés kivételével - a visszaigénylésre való jogosultság keletkezésének időpontja szerinti tárgyidőszakra vonatkozó bevallásban kerülhet sor.
(3) A visszaigénylés mértéke - a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos visszaigénylés és a termékdíj-előleg visszaigénylése kivételével - a termékdíjköteles termék forgalomba hozója által az árban felszámított és a kiállított számlán feltüntetett termékdíj.
(4) Külföldre történő értékesítés esetén nem lehet a termékdíjat visszaigényelni a használt vagy hulladékká vált termékdíjköteles termék után, kivéve
a) az újrahasználható csomagolószer-nyilvántartásban található csomagolószer, illetve
b) az egyéb kőolajtermék
esetében.
(5) A 25. § (2) bekezdésében meghatározott visszaigénylés a tárgynegyedévben hasznosításra átadott használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyiségére, ha a kötelezett egyben hasznosító is, akkor az általa hasznosításra átvett használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyiségére vehető igénybe. Abban az esetben, ha a kötelezett saját maga hasznosítja a saját célra felhasznált termékdíjköteles kenőolajból keletkezett használt vagy hulladékká vált kenőolajat, a visszaigénylés alapja a hasznosított használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyisége. A negyedévente visszaigényelt termékdíj összegének göngyölített összege nem haladhatja meg a tárgyévre vonatkozó befizetések göngyölített összegét.
(6) A 25. § (2) és (2a) bekezdésében meghatározott esetben a negyedévente visszaigényelt termékdíj összegének göngyölített összege nem haladhatja meg a tárgyévre vonatkozó befizetések göngyölített összegét.

VII. FEJEZET
AZ EGYES TERMÉKDÍJKÖTELES TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

19. A gumiabroncs termékdíja

26. §   A Magyarországon begyűjtött használt gumiabroncs külföldön történő felújítását követően a felújított gumiabroncs Magyarországra történő behozatala esetén a felújítás során hozzáadott anyagmennyiség tömege alapján keletkezik a termékdíjkötelezettség.

20. A csomagolószer környezetvédelmi termékdíja

27. §
(1) Összetett vagy társított csomagolószer esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,
a) ha az fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó termékdíjtételt,
b) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemű anyagból áll, a csomagolószer terjes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíjtételt,
c) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolószer tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt
kell alkalmazni.
(2) Az újrahasználható csomagolószert belföldi előállítású csomagolás részeként forgalomba hozó vagy csomagolásra felhasználó kötelezettnek nem keletkezik termékdíj-kötelezettsége, ha a termékdíjköteles termék az újrahasználható csomagolószerek - a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott - nyilvántartásában szerepel, és a csomagolást végző a csomagolószerre betétdíjat alkalmaz. A betétdíjas újrahasználható csomagolást kibocsátót és a betétdíjas újrahasználati rendszer működtetésében közreműködőket a vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti.
(2) Az újrahasználható csomagolószert belföldi előállítású csomagolás részeként forgalomba hozó vagy csomagolásra felhasználó kötelezettnek nem keletkezik termékdíj-kötelezettsége, ha a termékdíjköteles termék az újrahasználható csomagolószerek - a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott - nyilvántartásában szerepel, és a csomagolást végző a csomagolószerre betétdíjat alkalmaz. A betétdíjas újrahasználható csomagolást kibocsátót és a betétdíjas újrahasználati rendszer működtetésében közreműködőket az állami adó- és vámhatóság ellenőrizheti.
(2) A környezetvédelmi hatóság a kötelezett, vagy a csomagolószer felhasználójának kérelmére akkor veszi fel a csomagolószert az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába, ha az alkalmas - az MSZ EN 13429:2004 Csomagolás - Újrahasználat szerinti szabvány, vagy azzal egyenértékű megoldás alapján - a csomagolásra történő többszöri felhasználásra.
(2) A környezetvédelmi hatóság a kötelezett, vagy a csomagolószer felhasználójának kérelmére akkor veszi fel a csomagolószert az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába, ha az megfelel az újrahasználható csomagolószerre vonatkozóan a 2. § 31. pontban meghatározott feltételeknek.
(3) A külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer után nem keletkezik termékdíjkötelezettség, amennyiben a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a behozatal időpontjának a termékdíj-megállapítási időszakában a kötelezett megbízása alapján közvetlenül külföldre visszaszállították.

20/A. A reklámhordozó papír termékdíja

27/A. §
(1) Belföldi előállítású reklámhordozó papír esetén a megrendelőnek - a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - a megrendelés, de legkésőbb a szerződéskötés során nyilatkoznia kell a termékdíj-kötelezettséget meghatározó feltételekről. A megrendelést teljesítő kötelezett köteles a nyilatkozatokat, valamint az előállított termék egy - nyomtatott, vagy a nyomtatottal azonos elektronikusan rögzített - példányát - a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint - megőrizni.
(1) Belföldi előállítású reklámhordozó papír esetén a belföldi megrendelő írásban nyilatkozik a megrendelés, de legkésőbb a szerződéskötés során a nyomdai szolgáltatást teljesítő felé arról, hogy az általa megrendelt termék - annak mellékletét is ideértve - reklámhordozó papírnak minősül-e. Amennyiben a megrendelés nem termékdíjköteles reklámhordozó papír előállítására vonatkozik, úgy a megrendelőnek jeleznie kell, hogy a megrendelt áru a 2. § 26. pontjában meghatározott reklámhordozó papír definíció melyik alpontja szerint nem tartozik a reklámhordozó papír fogalma alá. A valótlanul nyilatkozó megrendelő termékdíj-kötelezetté válik.
(1a) Amennyiben a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv szerződéses partnere a nyomda megrendelője, abban az esetben a megrendelőnek az (1) bekezdés szerinti nyilatkozata megtétele előtt be kell szereznie a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a megrendelt áru a 2. § 26. pont b) alpontjában meghatározott feltételeknek megfelel.
(2) A belföldi előállítású reklámhordozó papír esetén, a nem a valóságnak megfelelően nyilatkozó megrendelő - a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - termékdíj-kötelezetté válik.
(2) A megrendelést teljesítő köteles 6 évig megőrizni az általa előállított reklámhordozó papír termék elektronikus vagy nyomtatott példányát, és azt az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése, hatósági eljárása során kérésre bemutatni.
(3) Amennyiben a termék egyidejűleg csomagolószer és reklámhordozó papír funkciót is betölt, akkor a termékdíj-kötelezettség a csomagolószer jelleg alapján áll fenn.

20. A csomagolás környezetvédelmi termékdíja

VIII. FEJEZET
ELLENŐRZÉS

21. Az ellenőrzés általános szabályai

28. §
(1) A vámhatóság a termékdíj-kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés, illetve adóellenőrzés keretében vizsgálja.
(1) Az állami adó- és vámhatóság a termékdíj-kötelezettség teljesítését az Art. szerinti ellenőrzés keretében vizsgálja azzal, hogy termékdíjköteles tevékenységgel összefüggő jármű, jármű rakománya is megvizsgálható.
(2) A vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja:
a) a termékdíj-kötelezettség fennállását és azt, hogy a kötelezett a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységét bejelentette-e;
b) a termékdíj számlán való megjelenítésére vonatkozó szabályok betartását;
c) a számlán átvállaló az átvállalásra vonatkozó záradékolási kötelezettségének helyesen tett-e eleget;
d) a nyilvántartások adattartalma megfelel-e az előírásoknak;
e) korábbi hatósági ellenőrzés keretében hozott jogerős határozatban foglalt kötelezettségek teljesítését.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzései során mintát vehet vagy mintavételre felkérheti az ellenőrzött személyt vagy szervezetet. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt, eszközt, helyszínt díjmentesen az ellenőrzött személy vagy szervezet bocsátja rendelkezésre. Az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a mintavétel során közreműködni, az állami adó- és vámhatóság kérésére a mintavételt elvégezni.
(3) A hatósági ellenőrzést a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell lefolytatni az alábbi eltérésekkel:
a) a kötelezettet a hatósági ellenőrzésről nem kell előzetesen értesíteni;
b) termékdíjköteles tevékenységgel összefüggő jármű, jármű rakománya is megvizsgálható, illetve leltárfelvétel is végezhető;
c) a hatósági ellenőrzés során a kötelezett részéről jelen lévő személy köteles a vámhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit biztosítani.
(3) A helyszíni ellenőrzés gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy eseti vizsgálattal. Az állami adó- és vámhatóság a folyamatos jelenlét elrendelése esetén köteles az ellenőrzött személyt vagy szervezetet előzetesen értesíteni.
(4) A hatósági ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít.
(5) A termékdíj-kötelezettség ellenőrzését az Art. adóellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint kell lefolytatni. A termékdíj-kötelezettség ellenőrzése során a (2) bekezdés alapján korábban már vizsgált kötelezettségek is ellenőrzés alá vonhatók.
28/A. §
(1) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a vámhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani, az ellenőrzés alá eső tevékenységével kapcsolatos bizonylatot, könyvet, nyilvántartást és egyéb iratot, adathordozót, más tárgyi bizonyítékot teljes körűen a vámhatóság rendelkezésére bocsátani.
(2) Az elrendelt ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság kapcsolódó vizsgálatot végezhet olyan személynél, amely az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban áll, feltéve, hogy az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat lefolytatása szükséges.
(3) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.
(4) Az ellenőrzött személynek vagy szervezetnek joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet, vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.
(5) Nem tekinthet be az ellenőrzött személy vagy szervezet
a) a vámhatóság belső levelezésébe,
b) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli,
c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba vagy az ilyet tartalmazó iratrészletbe,
d) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adó- vagy vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik,
e) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.
(6) A vámhatóság az ellenőrzései során mintát vehet. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt díjmentesen az ellenőrzött személy vagy szervezet bocsátja rendelkezésre.
(7) A vámhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet készít.
(8) A mintavételi jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a mintavételi jegyzőkönyv sorszámát, vagy más jelét,
b) a mintát vevő személy megnevezését,
c) a mintavételben közvetlenül részt vevők nevét, azonosítását,
d) a mintavétel helyét és időpontját,
e) a mintavétel indoklását,
f) a megmintázott tétel mennyiségét és minden, az azonosításhoz szükséges adatát,
g) a vett minták mennyiségét és azonosítási jeleit,
h) a mintavevők aláírását és bélyegzőlenyomatát.
(9) A mintavételi jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya a vámhatóság példánya, másodpéldánya a mintát kíséri, harmadpéldánya az ellenőrzött személy vagy szervezet példánya.

22. A termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos ellenőrzés

22. A termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos ellenőrzés

29. §   A vámhatóság az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett és az ennek érdekében vele szerződött hulladékkezelők által teljesített ügyletek - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi, vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - tényleges megvalósulását ellenőrzi.
29. §
(1) A vámhatóság az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett és az ennek érdekében vele szerződött hulladékkezelők által teljesített ügyletek - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - tényleges megvalósulását ellenőrzi.
(2) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a vámhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.
(3) Ha a vámhatóság kérésére elvégzett mintavétel érdekében a hulladék válogatása, osztályozása válik szükségessé, úgy annak költsége, amennyiben az ellenőrzés jogsértést tár fel, az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, egyébként a vámhatóságot terheli.
(4) A vámhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet készít.
(5) A mintavételi jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a mintavételi jegyzőkönyv sorszámát vagy más jelét,
b) a mintát vevő személy megnevezését,
c) a mintavételben közvetlenül részt vevők nevét, azonosítását,
d) a mintavétel helyét és időpontját,
e) a mintavétel indoklását,
f) a megmintázott tétel mennyiségét és minden, az azonosításhoz szükséges adatát,
g) a vett minták mennyiségét és azonosítási jeleit,
h) a mintavevők aláírását és bélyegzőlenyomatát.
(6) A mintavételi jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya a vámhatóság példánya, másodpéldánya a mintát kíséri, harmadpéldánya az ellenőrzött személy vagy szervezet példánya.
(7) A vámhatóság az Art. adatgyűjtésre, valamint a gazdasági események valódiságára irányuló ellenőrzési szabályai alapján ellenőrzi - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével -, a környezetvédelmi termékdíjköteles termékből keletkezett hulladék előkezelését, feldolgozását, ártalmatlanítását, hasznosítását.
(7) A vámhatóság az Art. adatgyűjtésre vonatkozó ellenőrzés szabályai alapján ellenőrzi - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével -, a környezetvédelmi termékdíjköteles termékből keletkezett hulladék előkezelését, feldolgozását, ártalmatlanítását, hasznosítását.
(8) A Ht.-ban, valamint a Ht. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott nyilvántartásokat, üzemnaplót és bizonylatokat a vámhatóság az ellenőrzései során felhasználja.
29/A. §
(1) A vámhatóság az OHÜ által finanszírozott hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó ügyletek tényleges megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi. Az ellenőrzést azon személyek vonatkozásában indítja meg, amelyek számára az OHÜ a kifizetést teljesítette (a továbbiakban: kifizetés jogosultja).
(1) A vámhatóság az OHÜ által finanszírozott hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó ügyletek tényleges megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi. Az ellenőrzést azon személyek vonatkozásában indítja meg, amelyek számára az OHÜ a kifizetést teljesítette (a továbbiakban: kifizetés jogosultja). Az OHÜ által történő kifizetés költségvetési támogatásnak (továbbiakban: támogatás) minősül.
(1) A vámhatóság az OHÜ által finanszírozott, a 22/A. § (6) bekezdésében meghatározott hulladékkezelési közszolgáltatás és hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó ügyletek tényleges megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi. Az ellenőrzést azon személyek vonatkozásában indítja meg, amelyek számára az OHÜ a kifizetést teljesítette (a továbbiakban: kifizetés jogosultja). Az OHÜ által történő kifizetés költségvetési támogatásnak (továbbiakban: támogatás) minősül.
(1) A vámhatóság az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által finanszírozott, a 22/A. § (6) bekezdésében meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó ügyletek tényleges megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi. Az ellenőrzést azon személyek vonatkozásában indítja meg, amelyek számára az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a kifizetést teljesítette. Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által történő kifizetés, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (2) bekezdésétől eltérően költségvetési támogatásként (a továbbiakban: támogatás) nyújtható.
(2) Az OHÜ által történő kifizetés költségvetési támogatásnak (továbbiakban: támogatás) minősül. Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre az Art. szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A vámhatóság az Art. szerinti ellenőrzés szabályai szerint ellenőrzi a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével, a környezetvédelmi termékdíjköteles termékből keletkezett hulladék előkezelését, feldolgozását, ártalmatlanítását, hasznosítását.
(3) A támogatás igénybevételének jogszerűségét a vámhatóság - a kifizetések alapjául szolgáló bizonylatok adatai alapján - támogatásonként (kifizetésenként) vagy meghatározott időszak tekintetében is vizsgálhatja.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti ellenőrzésre az Art. szabályait a jelen §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre az Art. szabályait a jelen §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A megbízólevél tartalmazza különösen:
a) az ellenőrzést lefolytató vámhatóság megnevezését, vezetőjének aláírását, valamint a vámhatóság adatait, bélyegzőlenyomatát,
b) az ellenőrzött személy vagy szervezet megnevezését, székhelyét, adóazonosító számát,
c) az ellenőrzéssel érintett időszakot,
d) az ellenőrzés alapját képező jogszabályok megnevezését,
e) a vizsgálatot végzők nevét, megbízásuk tartalmát,
f) az ellenőrzés megkezdésének, tervezett befejezésének időpontját,
g) a megbízólevél keltét.
(4) A támogatás igénybevételének jogszerűségét a vámhatóság - a kifizetések alapjául szolgáló bizonylatok adatai alapján - támogatásonként (kifizetésenként) vagy meghatározott időszak tekintetében is vizsgálhatja.
(5) Az OHÜ a vámhatóságot az e törvény szerinti szerződés megkötéséről a szerződéskötést követő, kifizetés esetén a kifizetéstől számított 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a szerződés, illetve a teljesítés (kifizetés) alapjául szolgáló bizonylatok adatainak egyidejű megküldésével.
(5) Az OHÜ az állami adó- és vámhatóságot az e törvény szerinti szerződés megkötéséről a szerződéskötést követő, kifizetés esetén a kifizetéstől számított 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a szerződés, a szerződéskötés alapjául szolgáló okmányok, bizonylatok, dokumentumok, illetve a teljesítés (kifizetés) alapjául szolgáló bizonylatok adatainak egyidejű megküldésével.
(5) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet az állami adó- és vámhatóságot az e törvény szerinti szerződés megkötéséről a szerződéskötést követő, kifizetés esetén a kifizetéstől számított 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a szerződés, a szerződéskötés alapjául szolgáló okmányok, bizonylatok, dokumentumok, illetve a teljesítés (kifizetés) alapjául szolgáló bizonylatok adatainak egyidejű megküldésével.
(6) Az ellenőrzött személy vagy szervezet ellenőrzés alá eső tevékenységével kapcsolatos bizonylatot, könyvet, nyilvántartást és egyéb iratot, adathordozót, más tárgyi bizonyítékot - tételesen részletezett átvételi elismervény ellenében - a vámhatóság bevonhatja. Az irat, adathordozó, tárgyi bizonyíték a vámhatóság hivatali helyiségben történő tanulmányozás céljából is bevonható, ilyen esetben 60 napon túl, de legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig csak az illetékes vámszerv vezetőjének engedélyével, végzéssel tartható a vámhatóságnál.
(6) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.
(7) Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött személy vagy szervezet saját költségére másolatot készíthet. Az ellenőrzött személy vagy szervezet kérelmére, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ellenőrzött személy vagy szervezet által készített és általa eredetivel egyezőként elismert másolatot is bevonhatja.
(7) Az ellenőrzött személy az ellenőrzés alá eső tevékenységével kapcsolatos bizonylatot, könyvet, nyilvántartást és egyéb iratot, adathordozót, más tárgyi bizonyítékot köteles teljeskörűen a vámhatóság rendelkezésére bocsátani, mely bizonyítási eszközöket - tételesen részletezett átvételi elismervény ellenében - a vámhatóság bevonhatja. Az irat, adathordozó, tárgyi bizonyíték a vámhatóság hivatali helyiségben történő tanulmányozás céljából is bevonható, ilyen esetben 60 napon túl, de legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig csak az illetékes vámszerv vezetőjének engedélyével, végzéssel tartható a vámhatóságnál.
(8) A vámhatóság az ellenőrzés megkezdése előtt, valamint az ellenőrzés ideje alatt bármikor helyszíni szemlét tarthat. A szemle szükség esetén megismételhető. A szemle esetében az ellenőrzést végző - az ellenőrzött szervezet működési rendjét figyelembe véve - üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségekbe beléphet, iratokat bevonhat, próbagyártást rendelhet el, a mintavétel szabályainak megfelelő módon mintát vehet, felvilágosítást kérhet, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. Az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a helyszíni szemle során a vámhatósággal együttműködni. A helyszíni szemle megkezdésekor az ellenőrzést végző szolgálati igazolvánnyal igazolja magát.
(8) Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött személy vagy szervezet saját költségére másolatot készíthet. Az ellenőrzött személy vagy szervezet kérelmére, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ellenőrzött személy vagy szervezet által készített és általa eredetivel egyezőként elismert másolatot is bevonhatja.
(9) Ha az ellenőrzött személy vagy szervezet vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ellenőrzés megkezdése előtt a vámhatóságnak tisztázni kell, hogy az ellenőrzött személy vagy szervezet tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az ellenőrzést csak az ellenőrzött személy vagy szervezet által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, a helyiség használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött személy vagy szervezet között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.
(9) A vámhatóság az ellenőrzés megkezdése előtt, valamint az ellenőrzés ideje alatt bármikor helyszíni szemlét tarthat. A szemle szükség esetén megismételhető. A szemle esetében az ellenőrzést végző - az ellenőrzött szervezet működési rendjét figyelembe véve - üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségekbe beléphet, iratokat bevonhat, próbagyártást rendelhet el, a mintavétel szabályainak megfelelő módon mintát vehet, felvilágosítást kérhet, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. Az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a helyszíni szemle során a vámhatósággal együttműködni. A helyszíni szemle megkezdésekor az ellenőrzést végző szolgálati igazolvánnyal igazolja magát.
(10) A helyszínen tartott ellenőrzést az ellenőrzött személynél vagy szervezetnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni. Ettől akkor lehet eltérni, ha az ellenőrzött személy vagy szervezet kéri, vagy ha a késedelem az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetheti.
(10) Ha az ellenőrzött személy vagy szervezet vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ellenőrzés megkezdése előtt a vámhatóságnak tisztázni kell, hogy az ellenőrzött személy vagy szervezet tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az ellenőrzést csak az ellenőrzött személy vagy szervezet által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, a helyiség használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött személy vagy szervezet között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.
(11) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles különösen a bizonyítékokat - ideértve szükség esetén a magyar nyelvű szakfordítását is - a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.
(11) A helyszínen tartott ellenőrzést az ellenőrzött személynél vagy szervezetnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni. Ettől akkor lehet eltérni, ha az ellenőrzött személy vagy szervezet kéri, vagy ha a késedelem az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetheti.
(12) A vámhatóság az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személyt az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.
(12) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles különösen a bizonyítékokat - ideértve szükség esetén a magyar nyelvű szakfordítását is - a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.
(13) A nyilatkozattétel megtagadható, ha a személy az eljárásban tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná.
(13) A vámhatóság az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló személyt az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.
(14) Az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személyt ki kell oktatni jogairól és kötelezettségeiről, valamint figyelmeztetni kell a nyilatkozattétel megtagadásának következményeire. Az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személy nyilatkozattételről az ellenőrzött személyt vagy szervezetet nem kell értesíteni.
(14) A nyilatkozattétel megtagadható, ha a személy az eljárásban tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná.
(15) A vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személy szóbeli nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza különösen a vámhatóság megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét, idejét, a nyilatkozattevő azonosításához szükséges adatokat és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre történő kioktatást, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést, a nyilatkozatot, valamint a nyilatkozattevő és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(15) Az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló személyt ki kell oktatni jogairól és kötelezettségeiről, valamint figyelmeztetni kell a nyilatkozattétel megtagadásának következményeire. Az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló személy nyilatkozattételéről az ellenőrzött személyt vagy szervezetet nem kell értesíteni.
(16) Amennyiben jelen §-ban meghatározott kötelezettségét az ellenőrzött személy vagy szervezet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személy megszegi, a vámhatóság az Art.-ben meghatározott mulasztási bírságot szab ki.
(16) A vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló személy szóbeli nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza különösen a vámhatóság megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét, idejét, a nyilatkozattevő azonosításához szükséges adatokat és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre történő kioktatást, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést, a nyilatkozatot, valamint a nyilatkozattevő és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(17) Az ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza különösen:
a) az ellenőrzést végző vámszerv megnevezését, a jegyzőkönyv iktatószámát, az ellenőrzést végzők nevét,
b) az ellenőrzött személy vagy szervezet nevét, székhelyét, adóigazgatási számát, a közreműködő személy nevét, adóigazgatási számát/adóazonosító jelét,
c) az ellenőrzés kezdő időpontját,
d) az ellenőrzés tárgyát, az annak alapját képező jogszabályok felsorolását, az ellenőrzéssel érintett időszakot,
e) az ellenőrzést végzők megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével, és annak bizonyítékait, az ellenőrzött személy vagy szervezet által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását, annak indokait,
f) utalást arra, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakra az ellenőrzött a törvényben meghatározott határidőn belül észrevételeket tehet,
g) az ellenőrzést végzők aláírását.
(17) Az ellenőrzött személynek vagy szervezetnek joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.
(18) Az ellenőrzési határidő kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának napja. Az ellenőrzés befejezésének határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 60 nap. Indokolt esetben az ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője - az ellenőrzött személy vagy szervezet értesítésével - a határidőt egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbíthatja.
(18) Nem tekinthet be az ellenőrzött személy vagy szervezet
a) a vámhatóság belső levelezésébe,
b) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli,
c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba vagy az ilyet tartalmazó iratrészletbe,
d) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adó- vagy vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik,
e) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.
(19) Az ellenőrzésre előírt határidőt, ha a tényállás további tisztázása szükségessé teszi, a vámhatóság másodfokú szerve egyszer, legfeljebb további 30 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.
(19) Amennyiben jelen §-ban meghatározott kötelezettségét az ellenőrzött személy vagy szervezet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló vagy kapcsolatban állt személy megszegi, a vámhatóság a 32. § szerinti mulasztási bírságot szab ki.
(20) Ha a vámhatóság a vizsgálat megállapításait más személynél végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatának az ellenőrzött személyt vagy szervezetet érintő részét az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel részletesen ismertetni kell.
(20) Az ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza különösen:
a) az ellenőrzést végző vámszerv megnevezését, a jegyzőkönyv iktatószámát, az ellenőrzést végzők nevét,
b) az ellenőrzött személy vagy szervezet nevét, székhelyét, adóigazgatási számát, a közreműködő személy nevét, adóigazgatási számát/adóazonosító jelét,
c) az ellenőrzés kezdő időpontját,
d) az ellenőrzés tárgyát, az annak alapját képező jogszabályok felsorolását, az ellenőrzéssel érintett időszakot,
e) az ellenőrzést végzők megállapításait, különös tekintettel a támogatás igénybevételének jogszerűségére, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével, és annak bizonyítékait, az ellenőrzött személy vagy szervezet által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását, annak indokait,
e) az ellenőrzést végzők megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével, és annak bizonyítékait, az ellenőrzött személy vagy szervezet által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását, annak indokait,
f) utalást arra, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakra az ellenőrzött a törvényben meghatározott határidőn belül észrevételeket tehet,
g) az ellenőrzést végzők aláírását.
(21) A vámhatóság az ellenőrzésről a jegyzőkönyv alapján határozatot hoz.
(21) Az ellenőrzési határidő kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának napja. Az ellenőrzés befejezésének határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 60 nap. Indokolt esetben az ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője - az ellenőrzött személy vagy szervezet értesítésével - a határidőt egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbíthatja.
(21) A termékdíjköteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos ellenőrzések során a határidők tekintetében az Art. vonatkozó rendelkezései irányadóak.
(22) Amennyiben a vámhatóság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy vagy szervezet a támogatást jogosulatlanul vette igénybe, úgy a határozatban jogosulatlanul igénybe vett támogatás összege kétszeresének megfizetését rendeli el. A támogatási összeg kétszeresének megfizetésére a támogatást igénylő a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles.
(22) A meghosszabbított ellenőrzési határidőt, ha a tényállás további tisztázása szükségessé teszi, a vámhatóság másodfokú szerve egyszer, legfeljebb további 30 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.
(23) Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén a vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet terhére a támogatási összeg kétszerese megfizetésének előírása mellett 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szab ki.
(23) Az elrendelt ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság kapcsolódó vizsgálatot végezhet olyan személynél, amely az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban áll vagy állt, feltéve, hogy az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat lefolytatása szükséges. A kapcsolódó ellenőrzés határideje 60 nap. Indokolt esetben az ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője - az ellenőrzött személy vagy szervezet értesítésével - a határidőt egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja,
(24) Ha a vámhatóság a vizsgálat megállapításait más személynél végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatának az ellenőrzött személyt vagy szervezetet érintő részét az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel részletesen ismertetni kell.
(25) A vámhatóság az ellenőrzésről a jegyzőkönyv alapján határozatot hoz.
(26) Amennyiben a vámhatóság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy vagy szervezet a támogatást jogosulatlanul vette igénybe, úgy a határozatban jogosulatlanul igénybe vett támogatás összege kétszeresének megfizetését rendeli el. A támogatási összeg kétszeresének megfizetésére a támogatást igénylő a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles.
(27) Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén a vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet terhére a támogatási összeg kétszerese megfizetésének előírása mellett 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szab ki.
(27) A vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet terhére a jogosulatlanul igénybe vett támogatási összeg kétszerese megfizetésének előírása mellett 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szab ki.
(28) A (26) és (27) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények tekintetében fizetési könnyítés, mérséklés vagy elengedés nem alkalmazható.
29/B. §
(1) A vámhatóság az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett és az ennek érdekében vele szerződött hulladékkezelők által teljesített ügyletek - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - tényleges megvalósulását ellenőrzi.
(2) Ha a vámhatóság kérésére elvégzett mintavétel érdekében a hulladék válogatása, osztályozása válik szükségessé, úgy annak költsége, amennyiben az ellenőrzés jogsértést tár fel, az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, egyébként a vámhatóságot terheli.
(3) A vámhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet készít.
(4) A mintavételi jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a mintavételi jegyzőkönyv sorszámát vagy más jelét,
b) a mintát vevő személy megnevezését,
c) a mintavételben közvetlenül részt vevők nevét, azonosítását,
d) a mintavétel helyét és időpontját,
e) a mintavétel indoklását,
f) a megmintázott tétel mennyiségét és minden, az azonosításhoz szükséges adatát,
g) a vett minták mennyiségét és azonosítási jeleit,
h) a mintavevők aláírását és bélyegzőlenyomatát.
(5) A mintavételi jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya a vámhatóság példánya, másodpéldánya a mintát kíséri, harmadpéldánya az ellenőrzött személy vagy szervezet példánya.
(6) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre az Art. szabályait a jelen §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(7) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések során a 29/A. § (6) bekezdése, és (8)-(24) bekezdése alkalmazandó.
(8) Ha a vámhatóság megállapítja, hogy az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett vagy az ennek érdekében vele szerződött hulladékkezelő által teljesített ügylet ténylegesen nem valósult meg vagy nem szabályszerűen valósult meg, úgy a kötelezett terhére 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szab ki.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmény tekintetében fizetési könnyítés, mérséklés vagy elengedés nem alkalmazható.

22. A termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodás ellenőrzése

23. Hatósági felügyelet

30. §
(1) A hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy helyszíni, eseti vizsgálattal.
(2) Hatósági felügyelet keretében vizsgálható:
a) környezetvédelmi termékdíjköteles termék előállítása, raktározása, szállítása, felhasználása;
b) a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi, vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével, a környezetvédelmi termékdíjköteles termékből keletkezett hulladék előkezelése, feldolgozása, ártalmatlanítása, hasznosítása;
c) környezetvédelmi termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenység, a készleten lévő környezetvédelmi termékdíjköteles termék utáni adófizetési kötelezettség rendezéséig.
(3) A hatósági felügyeletet a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell végrehajtani.
(4) A vámhatóság folyamatos jelenlét elrendelése esetén köteles a kötelezettet előzetesen értesíteni.
(5) A vámhatóság döntése alapján készletfelvétellel megállapíthatja a tényleges készletet, amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni.

IX. FEJEZET
JOGKÖVETKEZMÉNYEK

24. Termékdíjbírság

31. §
(1) Termékdíjbírságot kell megállapítani a termékdíj
a) hiányos megfizetése, illetve megfizetésének elmulasztása,
b) jogellenes visszaigényelése, jogosulatlan visszatérítése,
c) egyéni hulladékkezelés teljesítését választó kötelezett nem teljesítése
esetén.
(1) Termékdíj bírságot kell megállapítani
a) termékdíj hiány,
b) a termékdíj jogellenes visszaigényelése, jogosulatlan visszatérítése,
c) egyéni hulladékkezelés teljesítését választó kötelezett nem teljesítése
esetén.
(2) A termékdíjbírság mértéke
a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a hiány 100%-a;
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a termékdíjköteles termék mennyisége után e törvény 2. mellékletében meghatározott díjtételének háromszorosával számított termékdíj;
c) az (1) bekezdés c) pontja esetében az egyéni hulladékkezelést végző az általa bevallott gyűjtési és hasznosítási mennyiség és a valóságos teljesítmény különbözetével, azaz a nem teljesített mennyiséggel, valamint az 2. mellékletben meghatározott díjtételek figyelembevételével kiszámított termékdíj háromszorosa szerinti összeg.
(2) A termékdíj bírság mértéke
a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a hiány 100%-a;
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a visszaigényléssel vagy visszatérítéssel érintett összeg háromszorosa;
c) az (1) bekezdés c) pontja esetében az egyéni hulladékkezelést végző az általa bevallott hasznosítási mennyiség és a valóságos teljesítmény különbözetével, azaz a nem teljesített mennyiséggel, valamint az 2. mellékletben meghatározott díjtételek figyelembevételével kiszámított termékdíj-különbözet után megállapított hiány háromszorosa szerinti összeg.
(3) Csomagolószer termékdíjának hiányos megfizetése vagy megfizetésének elmulasztása esetén az egyéb anyagok díjtételének alapulvételével szabja ki a vámhatóság a termékdíjbírságot, ha a kötelezett nyilvántartásaiból a csomagolószer anyagárama tételesen nem állapítható meg.
(3) Csomagolószer termékdíjának hiányos megfizetése vagy megfizetésének elmulasztása esetén az egyéb anyagok díjtételének alapulvételével szabja ki az állami adó- és vámhatóság a termékdíjbírságot, ha a kötelezett nyilvántartásaiból a csomagolószer anyagárama tételesen nem állapítható meg.
(3) Csomagolószerrel kapcsolatosan megállapított termékdíjhiány esetén az egyéb anyagok díjtételének alapulvételével szabja ki az állami adó- és vámhatóság a termékdíj bírságot, ha a kötelezett nyilvántartásaiból a csomagolószer anyagárama tételesen nem állapítható meg.
(4) Nincs helye a termékdíjbírság mérséklésének, ha a termékdíjhiány a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakra az Art. szabályait a jelen §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) A kötelezettet terhelő termékdíj-tartozás, valamint a bírság, vagy pótléktartozás mérséklésére vagy elengedésére az Art. rendelkezései az irányadóak. Nincs helye a termékdíjbírság mérséklésének, ha a termékdíj hiány a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

24a. Késedelmi pótlék

31/A. §
(1) A termékdíj késedelmes megfizetése vagy megállapított termékdíjhiány esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek megállapítására az Art. késedelmi pótlékra vonatkozó szabályai értelemszerűen az irányadók.
(2) Az e törvény alapján nyújtható költségvetési támogatás jogosulatlan igénybe vétele esetén a késedelmi pótlékot a költségvetési támogatás igénybe vételének napjától a jogosulatlanul igénybe vett támogatás kétszeresének megfizetése napjáig terjedő időszakra kell fizetni.

25. Mulasztási bírság

32. §
(1) A kötelezettre a vámhatóság az Art. 172. §-ban meghatározott mulasztásáért az ott megállapított mulasztási bírságot szab ki.
(2) Amennyiben a kötelezett e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kötelezettségeit nem az előírtak szerint teljesíti, a vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. A vámhatóság az e törvényben, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított kötelezettségnek az Art. 172. §-ban nem szabályozott megszegése miatt a kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
32. §   Amennyiben a kötelezett e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kötelezettségeit nem az előírtak szerint teljesíti, az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. Az állami adó- és vámhatóság az e törvényben, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított kötelezettségnek az Art. 172. §-ban nem szabályozott megszegése miatt a kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
32. §   Amennyiben a kötelezett e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kötelezettségeit nem az előírtak szerint teljesíti, az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. Az állami adó- és vámhatóság az e törvényben, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított kötelezettség az Art. 172. §-ban foglaltak szerinti megszegése esetén a kötelezettet az Art. szerinti, míg az Art. 172. §-ban nem szabályozott kötelezettség megszegése miatt a kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

26. Lefoglalás és elkobzás

33. §
(1) A vámhatóság a termékdíjköteles termékhez kapcsolódó eljárása során (tényállás tisztázása), továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el.
(1) Az állami adó- és vámhatóság a termékdíjköteles termékhez kapcsolódó eljárása során (tényállás tisztázása), továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el.
(2) A lefoglalásnál a kötelezett jelenlétét biztosítani kell. Ha kötelezett nem kíván jelen lenni vagy ebben akadályozott, és megfelelő képviseletről nem gondoskodik, a vámhatóság a lefoglalást két hatósági tanú jelenlétében foganatosítja.
(2) A lefoglalásnál a kötelezett jelenlétét biztosítani kell. Ha kötelezett nem kíván jelen lenni vagy ebben akadályozott, és megfelelő képviseletről nem gondoskodik, az állami adó- és vámhatóság a lefoglalást két hatósági tanú jelenlétében foganatosítja.
(3) A lefoglalásról a vámhatóság a kötelezett, annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt termékdíjköteles terméket és ha a termékdíjköteles termék más termékkel együtt képez egységet, más termék része vagy összetevője akkor a termékkel együtt (a továbbiakban: lefoglalt termék) zár alá veszi vagy a kötelezett költségére elszállíttatja és megőrzi.
(3) A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság a kötelezett, annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt termékdíjköteles terméket és ha a termékdíjköteles termék más termékkel együtt képez egységet, más termék része vagy összetevője akkor a termékkel együtt (a továbbiakban: lefoglalt termék) zár alá veszi vagy a kötelezett költségére elszállíttatja és megőrzi.
(4) A vámhatóság, amennyiben
a) a termékdíjköteles termék birtokosa a termékdíjköteles termék eredetét vagy felhasználásának célját nem igazolja, és
b) az eljárás során felmerül,
ba) a termékdíjköteles termék intézkedés alóli kivonásának lehetősége,
bb) a kötelezett fizetésképtelenségének veszélye, vagy
bc) a fizetési kötelezettség elkerülésének veszélye, illetve
c) szükséges a tényállás tisztázása érdekében a termékdíjköteles termék, valamint előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköz tárgyi bizonyítási eszközként történő lefoglalása,
a termékdíjköteles terméket lefoglalja.
(4) Az állami adó- és vámhatóság, amennyiben
a) a termékdíjköteles termék birtokosa a termékdíjköteles termék eredetét vagy felhasználásának célját nem igazolja, és
b) az eljárás során felmerül,
ba) a termékdíjköteles termék intézkedés alóli kivonásának lehetősége,
bb) a kötelezett fizetésképtelenségének veszélye, vagy
bc) a fizetési kötelezettség elkerülésének veszélye, illetve
c) szükséges a tényállás tisztázása érdekében a termékdíjköteles termék, valamint előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköz tárgyi bizonyítási eszközként történő lefoglalása,
a termékdíjköteles terméket lefoglalja.
34. §
(1) A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik.
(1) Az állami adó- és vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik.
(2) A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél - jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhatóságnál.
(2) A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél - jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző állami adó- és vámhatóságnál.
(3) A kifogást a felettes szerv a benyújtástól számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(4) A lefoglalást végzéssel kell megszüntetni:
a) ha a lefoglalt környezetvédelmi termékdíjköteles termékre az eljárás eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség;
b) ha környezetvédelmi termékdíj és termékdíjbírság vagy mulasztási bírság nem kerül megállapításra;
c) ha a lefoglalt termékre a tényállás tisztázása során a kiszabott környezetvédelmi termékdíjat és termékdíjbírságot mulasztási bírságot és termék elszállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségeket befizették vagy arra - elidegenítési tilalom alkalmazása mellett - fizetéskönnyítést engedélyeztek;
d) ha a termékdíjas szabályok megsértésével kapcsolatban indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste.
d) ha a termékdíjas szabályok megsértésével kapcsolatban indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság az állami adó- és vámhatóságot megkereste.
35. §
(1) A lefoglalt termék annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt (azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta.
(1) A lefoglalt termék annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt (azokat) az állami adó- és vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta.
(2) Amennyiben a lefoglalt termék azonosítása (így különösen mennyisége, fajtája, minősége) a vámhatóság részéről kétséget kizáróan nem állapítható meg, azt elsősorban az OHÜ bevonásával, ha nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel, akkor szakértői vizsgálattal kell tisztázni.
(2) Amennyiben a lefoglalt termék azonosítása (így különösen mennyisége, fajtája, minősége) az állami adó- és vámhatóság részéről kétséget kizáróan nem állapítható meg, azt elsősorban az OHÜ bevonásával, ha nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel, akkor szakértői vizsgálattal kell tisztázni.
(2) Amennyiben a lefoglalt termék azonosítása (így különösen mennyisége, fajtája, minősége) az állami adó- és vámhatóság részéről kétséget kizáróan nem állapítható meg, azt elsősorban az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet bevonásával, ha nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel, akkor szakértői vizsgálattal kell tisztázni.
(3) A lefoglalt termék elszállításával, tárolásával, őrzésével, megsemmisítésével, valamint a szakértői vizsgálat díjával kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha jogerősen végrehajtható környezetvédelmi termékdíj, termékdíjbírság, mulasztási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.
(4) A lefoglalt terméknek, valamint az előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköznek a vámhatóság által üzemeltetett raktárban történő tárolása esetén a lefoglalt minden megkezdett 100 kg tömege után 500 forint naptári naponkénti tárolási költség fizetendő. Egyéb raktárban történő tárolás esetén a raktár üzemeltető által szokásosan felszámított díjtétel az irányadó.
(4) A lefoglalt terméknek, valamint az előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköznek az állami adó- és vámhatóság által üzemeltetett raktárban történő tárolása esetén a lefoglalt minden megkezdett 100 kg tömege után 500 forint naptári naponkénti tárolási költség fizetendő. Egyéb raktárban történő tárolás esetén a raktár üzemeltető által szokásosan felszámított díjtétel az irányadó.
36. §
(1) A lefoglalt termékeket el kell kobozni, ha a környezetvédelmi termékdíjas ügyben jogerősen termékdíjbírság, mulasztási bírság kerül kiszabásra és azt a kötelezett az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg. Továbbá a jogerősen végrehajtható környezetvédelmi termékdíj és termékdíjbírság, mulasztási bírság megfizetésére kötelezett ügyfél tulajdonában lévő termék elszállításával, tárolásával, őrzésével, megsemmisítésével kapcsolatos költségek együttes összege eléri a termék lefoglaláskori értékét és a kötelezett a fizetési kötelezettségének nem tett eleget.
(2) Az elkobzott termékdíjköteles terméket a keletkezett fizetési kötelezettségek teljesítése és a költségek megtérülése érdekében a vámhatóság az állam javára az Art. szerinti végrehajtásra vonatkozó szabályok alapján értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.
(2) Az elkobzott termékdíjköteles terméket a keletkezett fizetési kötelezettségek teljesítése és a költségek megtérülése érdekében az állami adó- és vámhatóság az állam javára az Art. szerinti végrehajtásra vonatkozó szabályok alapján értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.
(3) Az elkobzott terméket nem kell megsemmisíteni, ha a vámhatóság, mint az állam nevében az elkobzott termék felett rendelkezésre jogosult, az OHÜ egyetértésével a terméket:
a) a külön jogszabály szerinti katasztrófa esetén az illetékes védelmi bizottság elnökének, illetve I-III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzat polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének,
b) a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja hozzájárulásával karitatív tevékenységet végző szervezet vezetőjének az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználására vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint,
c) az anyagában vagy energetikai célra hasznosítható termékdíjköteles termék esetében hasznosítási céllal a hasznosító üzem vezetőjének
átadja és a kedvezményezettek azt elfogadják, továbbá az a)-c) pontokban meghatározott célokra használják fel.
(3) Az elkobzott terméket nem kell megsemmisíteni, ha az állami adó- és vámhatóság, mint az állam nevében az elkobzott termék felett rendelkezésre jogosult, az OHÜ egyetértésével a terméket:
a) a külön jogszabály szerinti katasztrófa esetén az illetékes védelmi bizottság elnökének, illetve I-III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzat polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének,
b) a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja hozzájárulásával karitatív tevékenységet végző szervezet vezetőjének az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználására vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint,
c) az anyagában vagy energetikai célra hasznosítható termékdíjköteles termék esetében hasznosítási céllal a hasznosító üzem vezetőjének
átadja és a kedvezményezettek azt elfogadják, továbbá az a)-c) pontokban meghatározott célokra használják fel.
(3) Az elkobzott terméket nem kell megsemmisíteni, ha az állami adó- és vámhatóság, mint az állam nevében az elkobzott termék felett rendelkezésre jogosult, az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet egyetértésével a terméket:
a) a külön jogszabály szerinti katasztrófa esetén az illetékes védelmi bizottság elnökének, illetve I-III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzat polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének,
b) a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja hozzájárulásával karitatív tevékenységet végző szervezet vezetőjének az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználására vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint,
c) az anyagában vagy energetikai célra hasznosítható termékdíjköteles termék esetében hasznosítási céllal a hasznosító üzem vezetőjének
átadja és a kedvezményezettek azt elfogadják, továbbá az a)-c) pontokban meghatározott célokra használják fel.
(4) Az elkobzott termékek közül meg kell semmisíteni:
a) az élelmiszerekről szóló törvény hatálya alá tartozó terméket, ha a külön jogszabály szerinti szakhatóság nem járul hozzá a megsemmisítés mellőzéséhez;
b) azokat a termékeket, amelyek értékesítése valamely szellemi alkotáson fennálló tulajdonjogot sértene és a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja nem járul hozzá a megsemmisítés mellőzéséhez.
(5) Nem kobozható el az áru, ha a 33. § (4) bekezdés c) pontja szerinti lefoglalás esetében részletfizetést vagy fizetési halasztást - a fizetési kötelezettség esedékességétől számított öt munkanapon belül benyújtott kérelem alapján - engedélyeztek. Egyéb jogcím alapján történő lefoglalás esetében részletfizetés vagy fizetési halasztás nem adható.
(6) A vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt termék előzetes megsemmisítésére, ha az gyors romlásnak van kitéve, huzamosabb tárolásra alkalmatlan vagy annak kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a termék értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna. Az elkobzás, az átadás és az előzetes megsemmisítés elrendeléséről végzésben kell intézkedni.
(6) Az állami adó- és vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt termék előzetes megsemmisítésére, ha az gyors romlásnak van kitéve, huzamosabb tárolásra alkalmatlan vagy annak kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a termék értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna. Az elkobzás, az átadás és az előzetes megsemmisítés elrendeléséről végzésben kell intézkedni.

27. A termékdíjakkal kapcsolatos állami feladatok finanszírozása

37. §
(1) Az OHÜ a működéséhez és a hulladékgazdálkodási feladatainak elvégzéséhez költségvetési támogatást kap az e célra szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatokból. A hulladékgazdálkodási feladatokra az OHÜ által kifizetett összegek költségvetési támogatásnak minősülnek.
(1) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a hulladékgazdálkodási feladatainak elvégzéséhez költségvetési támogatást kap az e célra szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatból. A hulladékgazdálkodási feladatokra az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által kifizetett összegek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (2) bekezdésétől eltérően költségvetési támogatásként nyújthatók.
(1) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a hulladékgazdálkodási feladatainak elvégzéséhez elkülönített számlára költségvetési támogatást kap az e célra szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatból. A hulladékgazdálkodási feladatokra az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által kifizetett összegek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (2) bekezdésétől eltérően költségvetési támogatásként nyújthatók.
(2) A befizetett, behajtott környezetvédelmi termékdíj összegének 5%-a, de legfeljebb 3 milliárd forint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges működési költségeinek a fedezetére szolgál.

27. A termékdíjból befolyt összeg felhasználása

X. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

38. §   Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a termékdíj-fizetési kötelezettség, a termékdíj átvállalásának, visszaigénylésének,
b) a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási pályáztatás, illetve szolgáltatásmegrendelés részletes szabályait.
38. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a termékdíj-kötelezettség, a termékdíj átvállalásának, visszaigénylésének, a készletre vétel részletes szabályait,
b) a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási pályáztatás, illetve szolgáltatás-megrendelés, szerződéskötés, felbontás, felmondás részletes szabályait,
b) a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási pályáztatás, illetve közbeszerzés útján történő szolgáltatás-megrendelés, szerződéskötés, felbontás, felmondás részletes szabályait,
c) az OHÜ által folytatott ellenőrzések, valamint az OHÜ ellenőrzésekben szakértői, szaktanácsadói részvételére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a közvetítésre vonatkozó részletes szabályokat, valamint az OHÜ és az egyes hatóságok közötti együttműködés, adat-, és információcsere részletes szabályait,
c) az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által folytatott ellenőrzések, valamint az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet ellenőrzésekben szakértői, szaktanácsadói részvételére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a közvetítésre vonatkozó részletes szabályokat, valamint az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet és az egyes hatóságok közötti együttműködés, adat-, és információcsere részletes szabályait,
d) a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok hulladékkezelési rendszerében a közvetítői feladatok ellátására jogosult szervet és a közvetítői feladatok ellátásának rendjét,
e) a csomagolószerként is felhasználható áruk katalógusát (csomagolószer-katalógus) és a besorolás és alkalmazás részletes szabályait,
f) a hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó, és az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett által teljesített ügyletek megvalósulására, azok végrehajtása szabályszerűségére vonatkozó ellenőrzési szempontrendszer szabályait,
g) az egyéni hulladékkezelésre, annak bejelentésére, bevallására, illetve teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat.
h) az újrahasználható csomagolószer bérleti rendszerének részletes szabályait.
i) a hulladékról szóló törvényben meghatározott gyűjtési hasznosítási célok elérése érdekében a pályáztatás, illetve közbeszerzés útján történő szolgáltatás-megrendelés, szerződéskötés, felbontás, felmondás részletes szabályait.
(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetet rendeletben jelölje ki.
(2) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a hulladékkezelési teljesítmény megállapításának részletes szakmai feltételeit és elfogadásának rendjét,
b) a környezetvédelmi termékdíjakkal kapcsolatos előírások érvényesítése érdekében kötelezően alkalmazandó vizsgálati, mérési, értékelési módszereket, eljárásokat, továbbá az anyagmérleg készítésének és elfogadásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg,
c) az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv részletes tartalmi követelményeit és előkészítésének eljárási rendjét,
d) az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által a válogatott, illetve szelektív települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást ellátó szervezetekkel kötendő szerződések feltételeit,
d) az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által a válogatott, illetve szelektív települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást ellátó szervezetekkel kötendő szerződések feltételeit,
e) a Termékdíj Bizottság működésével kapcsolatos részletszabályokat.

29. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

39. §
(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 1-18. §-a, 19. § (3) és (4) bekezdése, 23-37. §-a, 43. §-a, valamint 1., 2. és 3. melléklete 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 42. §-a 2013. január 1-jén lép hatályba.

30. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

40. §
(1) Az OHÜ 2011. évben a 2012. évre vonatkozó OGyHT-t 2011. szeptember 15-ig készíti el.
(1) Az OHÜ a 2012. évre vonatkozó OGyHT-t - a vámhatóság, környezetvédelmi hatóság által rendelkezésére bocsátott adatok, valamint saját adatgyűjtése alapján - készíti el. A törvény 21. § (1) bekezdésének c) pontjában szereplő 75%-os arányt a 2012. évre vonatkozó tervezés és az OGyHT végrehajtása során nem kell figyelembe venni. A 2012. évre vonatkozó OGyHT-t a 2012. év első félévének tényadatai alapján az OHÜ felülvizsgálja, és az OHÜ vezetője - saját hatáskörében, a környezetvédelemért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett - az év során módosíthatja.
(2) Az OHÜ 2011. szeptember 30-ig írja ki 2012. évi induló értékekre vonatkozó pályázatokat, illetve szolgáltatásmegrendeléseket.
(2) Az OHÜ 2011. december 31-ig írja ki a 2012. évi induló értékre vonatkozó pályázatokat, illetve szolgáltatás-megrendeléseket.
(3) A 2012. évre vonatkozó pályázaton nyertes pályázókat és a közbeszerzési eljárás nyerteseit 2011. november 30-ig kell kihirdetni.
(3) A 2012-es teljes évre vonatkozó pályázaton nyertes pályázókat és a közbeszerzési eljárás nyerteseit 2012. február 28-ig kell kihirdetni.
(4) Az OHÜ 2011. december 15-ig köti meg a 2012. évre vonatkozó szerződéseket a pályázatok, illetve a közbeszerzési eljárás nyerteseivel.
(4) Az OHÜ 2012. március 15-ig köti meg a 2012-es teljes évre vonatkozó szerződéseket a pályázatok, illetve a közbeszerzési eljárás nyerteseivel.
(5) Az a kötelezett, aki 2012. január 1-jét megelőzően már kötelezett volt, és e törvény szerint egyéni hulladékkezelést teljesít vagy termékdíjátalány-fizetést választhat, a 10. § (1) bekezdésétől eltérően e bejelentését 2012. április 20-ig teheti meg. Ezt a szabályt értelemszerűen alkalmazni kell a következő adóévekben is.
(5) Az e törvény szerinti egyéni hulladékkezelést teljesítő, vagy a készletre vétellel fizetést választó [6. § (1) bekezdés] kötelezett 2012-ben január 15-ig bejelentést tesz a vámhatóságnál. A 2012. január 15-i határidő elmulasztása jogvesztő. A további kötelezettek a bejelentést 2012. április 20-ig teljesítik.
(5) Az e törvény szerinti egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett 2012-ben január 15-ig bejelentést tesz a vámhatóságnál. A 2012. január 15-i határidő elmulasztása jogvesztő. A további kötelezettek a bejelentést 2012. április 20-ig teljesítik.
(6) A 2012. január 1. előtt kiadott mentességi engedélyek 2012. január 1-jén érvényüket vesztik.
(7) A 2012. január 1. előtt megkötött termékdíj-fizetési kötelezettség szerződéses átvállalása esetén, ha a mentességgel rendelkező koordináló szervezet nem teljesíti a mentességi engedélyben foglalt kötelezettségét, az eredeti kötelezett a befizetési kötelezettség időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben köteles a termékdíjat 2012. február 15-ig befizetni. A fizetendő termékdíjból levonható a mentességi engedély érvényességi idejéig hasznosított hulladékmennyiség alapján meghatározott összeg.
(7) A 2012. január 1. előtt megkötött termékdíj-kötelezettség szerződéses átvállalása esetén, ha a mentességgel rendelkező koordináló szervezet nem teljesíti a mentességi engedélyben foglalt kötelezettségét, az eredeti kötelezett a befizetési kötelezettség időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben köteles a termékdíjat 2012. február 15-ig befizetni. A fizetendő termékdíjból levonható a mentességi engedély érvényességi idejéig hasznosított hulladékmennyiség alapján meghatározott összeg.
(8) E törvény szerinti kötelezettnek tekintendő az is, aki 2012. január 1. előtt szerezte be és 2012-ben vagy azt követően fogja forgalomba hozni, felhasználni a csomagolószert, illetve a reklámhordozó papírt. Termékdíj befizetési kötelezettségét - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - úgy kell teljesítenie, hogy a 2012. január 1. előtt hatályos jogszabályok szerinti, ténylegesen megfizetett termék-, és hasznosítási díjat a 2012. évi termékdíjtételek alapján számított és fizetendő termékdíjból - legfeljebb 2012. első negyedévében - levonhatja és csak a különbözetet köteles megfizetni.
(8) E törvény szerinti kötelezettnek tekintendő az is, aki 2012. január 1. előtt szerezte be és 2012-ben vagy azt követően fogja forgalomba hozni, felhasználni a csomagolószert - kivéve a külföldről behozott áru csomagolásának részét képező csomagolószert -, illetve a reklámhordozó papírt. Termékdíj befizetési kötelezettségét - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - úgy kell teljesítenie, hogy a 2012. január 1. előtt hatályos jogszabályok szerinti, ténylegesen megfizetett termék-, és hasznosítási díjat a 2012. évi termékdíjtételek alapján számított és fizetendő termékdíjból - legfeljebb 2012. első negyedévében - levonhatja és csak a különbözetet köteles megfizetni.
(9) A 2012. január 1. előtt hatályos jogszabályok szerinti csomagolásra vonatkozó számlás átvállalás esetére, a (8) bekezdés rendelkezéseit - a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni.
(10) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó kötelezett a 2011. évre vonatkozó, de 2012-ben teljesítendő termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségét a Kt. és végrehajtására kiadott jogszabályok szerinti tartalommal, határidőre és fizetési kötelezettség mértékével teljesíti.
(11) A Kt. és végrehatására kiadott jogszabályok, valamint a külön jogszabályok szerinti hasznosítást koordináló szervezet a 2011. évre vonatkozó és 2011-ben hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségét ezen jogszabályok szerinti tartalommal és határidőre teljesíti. Az adatszolgáltatási, tájékoztatási, bevallási kötelezettséget - ezen határidőn belül - az OHÜ felé is teljesíti.
(11) A Kt. és végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint a külön jogszabályok szerinti hasznosítást koordináló szervezet a 2011. évre vonatkozó és 2011-ben hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségét ezen jogszabályok szerinti tartalommal és határidőre teljesíti. Az adatszolgáltatási, tájékoztatási, bevallási kötelezettséget - ezen határidőn belül - az OHÜ felé is teljesíti.
(12) Az a kötelezett, aki a termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítését választja, a 2012-es naptári évben bejelentési és bevallási kötelezettségét a 2012. január 1-jén készletén lévő termékdíjköteles termékek után április 20-ig teljesíti.
40/A. §
(1) E törvény 8. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2013. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó környezetvédelmi termékdíj bevallásokat (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is) 2013. február 14-éig a vámhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat a vámhatóság látja el. 2013. február 14-éig a befizetéseket a vámhatósághoz kell teljesíteni.
(2) 2013. február 14-ét követően a környezetvédelmi termékdíj bevallásokat (bevalláspótlást, önellenőrzést) az állami adóhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat az állami adóhatóság látja el. 2013. február 14-ét követően a befizetéseket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni.
(3) A környezetvédelmi termékdíj bejelentésekkel kapcsolatban 2012. december 31-éig indult ügyekben a vámhatóság jár el.
(4) 2013. január 1-jét megelőzően a vámhatóság által indított eljárásokat - az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés, a 2013. február 14-éig benyújtott bevallások feldolgozásával, javításával kapcsolatos eljárások, továbbá a környezetvédelmi termékdíj bejelentésekkel kapcsolatban 2012. december 31-éig indult eljárások kivételével - az állami adóhatóság folytatja le. Az elsőfokú vámhatóság döntése - ide nem értve az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során hozott döntéseket - ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet (fellebbezést, felügyeleti intézkedés iránti kérelmet) a kérelem benyújtásakor az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve bírálja el, illetve jár el a hivatalból indult jogorvoslati eljárások és a bírósági eljárások során. Amennyiben az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve új eljárásra utasító döntést hoz, az új eljárás lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóságot utasítja. A vámhatóság által folytatott ellenőrzés esetében felülellenőrzés lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve jogosult. Az eljárás alanyának változását az illetékes bíróságnak az állami adóhatóság köteles bejelenteni.
40/B. §   A 9/A. § (1) bekezdés f) pontját 2015. július 1-től kell alkalmazni.
40/C. §
(1) A 2013. december 31-ig az állami adó- és vámhatóságnak a 14. § (5) bekezdés a) pontja alapján jogszerűen bejelentett szerződéses átvállalások hatályosak a bejelentett időszak végéig, és nem kell az átvállalási szerződést módosítani, valamint azt ismételten bejelenteni a 14. § (5) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti jogcím alapján.
(2) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv. 1.) módosított 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti termékdíj visszaigénylési jogcím a külföldre igazoltan kiszállított csomagolószerek esetében 2014. január 1-jétől alkalmazható.
(3) A 3. § (3a) bekezdésének rendelkezése 2014. január 1-jétől alkalmazandó.
(3) E törvénynek a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Módtv. 2.) 125. §-ával megállapított 22/C. §-át a Módtv. 2. hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
40/D. §
(1) A csekély mennyiségű kibocsátó a 2014. év tekintetében a 10. § (3a) bekezdésében meghatározott bejelentést 2014. április 20-ig teheti meg. E bekezdés szerinti bejelentéssel a 2014. év tekintetében más jogcímre való bejelentés megváltoztatható.
(2) A Módtv. 1. hatálybalépésekor csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezettként az állami adóhatósághoz bejelentkezett kötelezettet úgy kell tekinteni, hogy bejelentését csekély mennyiségű kibocsátóként tette meg.
(3) A csekély mennyiségű kibocsátó - a (2) bekezdésben foglalt kötelezett kivételével - a termékdíj átalány-fizetést a 2014. évi tárgyév (adóév) utolsó három negyedévében forgalomba hozott, saját célra felhasznált, vagy készletre vett termékdíjköteles termék tekintetében veheti igénybe, legfeljebb a 2. § 6. pontjában foglalt mennyiség erejéig, a 15. § (2) bekezdésében foglalt termékdíjátalány megfizetése mellett.
(4) A (2) bekezdésben foglalt kötelezett a termékdíj átalány-fizetést a teljes tárgyév (adóév) tekintetében igénybe veheti azzal, hogy a 2014. évi tárgyév (adóév) első negyedévében kibocsátott csomagolószer a 2. § 6. pontjában foglalt teljes mennyiségbe beszámít.
(5) A (2) bekezdésben foglalt kötelezett, ha a 2. § 6. pontja szerinti, a csomagolószeren kívüli mennyiséget a 2014. évben túllépi, a 2014. év tekintetében a csomagolószerre vonatkozó termékdíj átalány-fizetésre jogosult marad.
40/E. §   A 2014. július 1-jét megelőzően az állami adó- és vámhatóságnak jogszerűen bejelentett szerződéses átvállalások hatályosak a bejelentett átvállalási időszak végéig, és nem kell az átvállalási szerződés nyilvántartásba vételét kérni, ha az adatokban változás nem következik be.
40/F. §   Az állami adóhatósághoz csekély mennyiségű kibocsátóként bejelentkezett kötelezettnek, ha az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított termékdíj köteles termék esetében is csekély mennyiségű kibocsátónak minősül, a bejelentkezést nem kell újra megtennie.
40/G. §   A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló 2015. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv. 3.) hatályba lépését megelőző évben egyéni hulladékkezelést választó kötelezettnek a Módtv. 3. hatályba lépését megelőzően hatályos rendelkezések alapján kell teljesítenie a 2015. év negyedik negyedévére vonatkozó termékdíj-kötelezettségét.

31. Bejelentés az Európai Unió részére

41. §
(1) A törvény tervezetének a következő közösségi jogi aktusok szerinti előzetes bejelentése megtörtént:
a) az Európai Parlament és a Tanács - 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított - 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról;
b) az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése.
(2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

32. MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

33. HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

43. §   Hatályát veszti a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény.

1. MELLÉKLET A 2011. ÉVI LXXXV. TÖRVÉNYHEZ

Termékdíjköteles termékek, anyagok köre

Termékdíjköteles egy termék, ha az alábbi táblázatban meghatározott vámtarifaszámok alá tartozik és az adott termékdíjköteles termékcsoport e törvényben meghatározott fogalmának is megfelel.
Az „ex” jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a termékdíjköteles termékek, amelyek a Ktdt. 1. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide nem értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket.


Termékdíjköteles egy termék, ha az alábbi táblázatban meghatározott vámtarifaszámok alá tartozik és az adott termékdíjköteles termékcsoport e törvényben meghatározott fogalmának is megfelel.
Az „ex” jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a termékdíjköteles termékek, amelyek az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide nem értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket.


a) akkumulátorok
Az „ex” jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a termékdíjköteles termékek, amelyek az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide nem értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket.

a) akkumulátorok
  A B C
    Vámtarifaszám
    Vámtarifaszám
  Megnevezés Vámtarifaszám és
HR alszám
KN alszám
1. Gumiabroncsok    
1.1. Új gumi légabroncs, kivéve a 4011 50 00 alá tartozó termékeket ex. 4011  
1.2. Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, kivéve a 4012 90 30; 4012 90 90 alá tartozó termékeket ex. 4012  
2. Akkumulátorok    
2.1. Elektromos akkumulátorok a 8507 80 20 a 8507 80 30 és a 8507 90 kivételével ex. 8507  
3. Egyéb kőolajtermékek    
3.1. Kenőolaj    
3.1.1. Motorolaj, kompresszor-kenőolaj, turbina-kenőolaj 2710 19 81
3.1.2. Hidraulikus célú folyadék 2710 19 83
3.1.3. Fehérolaj, folyékony paraffin 2710 19 85
3.1.4. Differenciálolaj és reduktorolaj 2710 19 87
3.1.5. Keverék fémmegmunkáláshoz, formaleválasztó olaj, korróziógátló olaj 2710 19 91
3.1.6. Villamosszigetelési olaj 2710 19 93
3.1.7. Más kenőolaj és más olaj, kivéve kenőzsírok ex. 2710 19 99
3.2. Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények 3403 11 00
3.3. Legalább 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumenes ásványokból előállított olajtartalommal, de nem fő alkotóként 3403 19 10
3.4. Más, kivéve kenőzsírok ex. 3403 19 90
3.5. Hidraulikusfék-folyadék és más elkészített folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz ex. 3819 00 00
4. Reklámhordozó papírok    
4.1. Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk ex. 48  
4.2. Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek ex. 49  
5. Elektromos, elektronikai berendezések    
5.1. Háztartási nagygépek    
5.1.1. Lég- vagy vákuumszivattyú, lég- vagy más gázkompresszor és ventilátor; elszívó vagy visszavezető kürtő beépített ventilátorral, szűrővel is ex. 8414  
5.1.2. Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható: ex. 8415  
5.1.3. Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos működésű; hőszivattyú a 8415 kód alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével:    
5.1.3.1. - Más kombinált hűtő-fagyasztó gép 8418 10 80
5.1.3.2. - Kompresszoros típusú háztartási hűtőgép: 8418 21  
5.1.3.3 - Abszorpciós típusú hűtőgép 8418 22 00
5.1.3.4. - Más háztartási hűtőgép 8418 29  
5.1.3.5. - Fagyasztóláda, legfeljebb 400 liter űrtartalommal 8418 30 20
5.1.3.6. - Fagyasztószekrény, legfeljebb 250 liter űrtartalommal 8418 40 20
5.1.4. Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is:    
5.1.4.1. - Ruhaszárító 8421 12 00
5.1.4.2. - Más centrifuga 8421 19 70
5.1.5. Mosogatógép:    
5.1.5.1. - Háztartási 8422 11 00
5.1.6. Háztartásban használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is, kivéve a 8450 20 00, valamint a 8450 90 00 alá tartozó termékek ex. 8450  
5.1.7. Szárítógép, legfeljebb 10 kg szárazruha-kapacitású gép 8451 21 00
5.1.8. Hőtárolós radiátor 8516 21 00
5.1.9. Helyiségek fűtésére szolgáló más elektromos készülék ex. 8516 29  
5.1.10. Mikrohullámú sütő 8516 50 00
5.1.11. Sütő; tűzhely, tűzhelylap, forralógyűrű, grillsütő és sütőrostély, kivéve a 8516 60 59 és a 8516 60 90 alá tartozó termékek ex. 8516 60  
5.2. Háztartási kisgépek    
5.2.1. Személymérleg, csecsemőmérleg is; háztartási mérleg, kivéve a nem elektromos eszközöket ex. 8423 10  
5.2.2. Síkkötő gép, hurkológép, kivéve az ipari méretű alkalmazásokat ex. 8447 20  
5.2.3. Háztartási varrógép 8452 10  
5.2.4. Legfeljebb 1500 W teljesítményű és legfeljebb 20 literes porzsákkal vagy más tartálykapacitással rendelkező beépített elektromotoros porszívó 8508 11 00
5.2.5. Porszívók beépített elektromotorral a 8508 11 alá tartozók kivételével 8508 19  
5.2.6. Elektromechanikus háztartási készülék, beépített elektromotorral, a 8508 alá tartozó porszívók kivételével, kivéve továbbá 8509 90 alá tartozó alkatrészeket ex. 8509  
5.2.7. Villanyborotva, -hajnyíró gép és szőreltávolító készülék beépített elektromotorral, kivéve 8510 90 00 alá tartozó alkatrészeket ex. 8510  
5.2.8. Elektromos átfolyásos vízmelegítő és merülőforraló 8516 10 11
5.2.9. Hajszárító 8516 31  
5.2.10. Villanyvasaló 8516 40  
5.2.11. Kávé- vagy teafőző 8516 71 00
5.2.12. Kenyérpirító 8516 72 00
5.2.13. Olajsütő 8516 79 20
5.2.14. Más elektrotermikus háztartási készülék 8516 79 70
5.2.15. Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is, nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készült tokkal, kivéve a nem elektromosan működőket ex. 9101  
5.2.16. Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is a 9101 kód alá tartozó kivételével, kivéve továbbá a nem elektromosan működőket ex. 9102  
5.2.17. Óra „kisóraszerkezettel”, a 9104 alá tartozó kivételével ex. 9103  
5.2.18. Műszerfalba beépítésre alkalmas és hasonló típusú óra gépjárműhöz, légi-, űr- és vízi járműhöz ex. 9104 00 00
5.2.19. Más óra, kivéve a nem elektromosan működőket ex. 9105  
5.3. Információs (IT) és távközlési berendezések (kivéve a mobil és a rádiótelefon készülék)    
5.3.1 A nyomtatási, másolási vagy faxtovábbító funkciókból legalább kettővel rendelkező, automatikus adatfeldolgozó géphez vagy hálózathoz való kapcsolódásra alkalmas készülék ex. 8443 31  
  (melynek súlya legfeljebb 200 kg)    
5.3.2. Más, automatikus adatfeldolgozó géphez vagy hálózathoz való kapcsolódásra alkalmas készülék (melynek súlya legfeljebb 200 kg) ex. 8443 32  
5.3.3. Más (melynek súlya legfeljebb 200 kg) ex. 8443 39  
5.3.4. Írógépek a 8471 alá tartozó nyomtató kivételével; szövegszerkesztő gép:    
5.3.4.1. - Elektromos írógép 8469 00 91
5.3.5. Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítőgép; könyvelőgép, postai bérmentesítőgép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép:    
5.3.5.1. - Elektronikus számológép, külső elektromos áramforrás nélkül működő és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítő gép 8470 10 00
5.3.5.2. Más elektronikus számológép nyomtató szerkezettel 8470 21 00
5.3.5.3. - Más elektronikus számológép 8470 29 00
5.3.6. Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, másutt nem említett gépi adatfeldolgozáshoz: ex. 8471  
5.3.7. Kizárólag, vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos katódsugárcsöves monitor 8528 41 00
5.3.8. Kizárólag, vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos más monitor 8528 51 00
5.3.9. Kizárólag, vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos projektor 8528 61 00
5.3.10. Automatikus adatfeldolgozó gép által létrehozott digitális információ megjelenítésére alkalmas, síkpanel megjelenítő (pl. folyadékkristályos eszköz) segítségével működő projektor 8528 69 10
5.3.11. Más irodai gép (pl. stencil- vagy más sokszorosítógép, címíró gép, automata bankjegykiadó gép, érmeválogató, érmeszámláló vagy érmecsomagoló gép, ceruzahegyező, lyukasztó- vagy fűzőgép), kivéve a 8472 90 30 alá tartozó termékek ex. 8472  
5.3.12. Távbeszélő készülékek, beleértve a mobiltelefon-hálózatokhoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való készülékeket; hang, képek vagy más adatok továbbítására vagy vételére szolgáló más készülékek, beleértve a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatok (helyi vagy nagy kiterjedésű hálózat) távközlési berendezéseit a 8443, 8525, 8527 vagy 8528 alá tartozó, továbbításra vagy vételre szolgáló készülékek kivételével    
5.3.12.1. - Zsinór nélküli telefonkagylóval ellátott vezetékes távbeszélő 8517 11 00
5.3.12.2. - Más 8517 18 00
5.3.12.3. - Hang, képek vagy más adatok vételére, átalakítására és továbbítására vagy helyreállítására szolgáló gépek, beleértve a kapcsoló- és útvonalválasztó berendezéseket 8517 62 00
5.3.12.4. - Videotelefon 8517 69 10
5.3.12.5. - Kaputelefon 8517 69 20
5.3.13. Hangszóró, amelynek frekvenciatartománya 300 Hz-3,4 kHz közötti, átmérője legfeljebb 50 mm, a telekommunikációban alkalmazott típus 8518 29 30
5.3.14. Vezetékes telefon kézibeszélője 8518 30 20
5.3.15. Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék    
5.3.15.1. Szövegismétlő készülék telefonhoz 8519 81 11
5.3.15.2. Diktafon, amely csak külső áramforrással működik 8519 81 51
5.3.15.3. Telefon üzenetrögzítő készülék 8519 50 00
5.3.16. Elektronikus fordítógép vagy szótár 8543 70 10
5.3.17. Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék a 8526 92 00 alá tartozó játék működtetésére szolgáló rádiós távirányító készülék kivételével ex. 8526  
5.4. Szórakoztató elektronikai cikkek    
5.4.1. Mikrofon és tartószerkezete; hangszóró, dobozba szerelve is, fejhallgató és fülhallgató, mikrofonnal összeépítve is, valamint egy mikrofonból és egy vagy több hangszóróból álló egység; hangfrekvenciás elektromos erősítő; elektromos hangerősítő egység a 8518 29 30, a 8518 30 20 és a 8518 90 00 alá tartozó termékek kivételével ex. 8518  
5.4.2. Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék a 8519 50 00, a 8519 81 11 és a 8519 81 51 alá tartozó termékek kivételével ex. 8519  
5.4.3. Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is 8521  
5.4.4. Televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők a 8525 80 11 kivételével ex. 8525 80  
5.4.5. Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is 8527  
5.4.6. Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor-vevőkészüléket vagy hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, a 8528 41 00, a 8528 51 00, a 8528 61 00 és a 8528 69 10 alá tartozó termékek kivételével ex. 8528  
5.4.7. Fényképezőgép (a mozgófényképészeti kamera kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, a 8539 KN-kód alá tartozó kisülési cső kivételével, kivéve továbbá a nem elektromos eszközök, továbbá 9006 10 00, 9006 30 00, 9006 61 00, 9006 69 00 alá tartozó termékek, továbbá azok 9006 91 alá tartozó alkatrészei és 90 06 99 alá tartozó tartozékai ex. 9006  
5.4.8. Mozgókép-felvevő (kamera) és vetítő, hangfelvevő és hanglejátszó készülékkel vagy anélkül, kivéve a nem elektromos eszközök és 9007 91 00, 9007 92 00 alá tartozó alkatrészek és tartozékok ex. 9007  
5.4.9. Diavetítő 9008 10 00
5.4.10. Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vagy erősítik (pl. orgona, gitár, tangóharmonika) 9207  
5.4.11 Napozóágyak, napozólámpák és hasonló, napozáshoz használt felszerelések:    
5.4.11.1 Ultraibolya A sugarat felhasználó fénycsővel legfeljebb 100 cm csőhosszúsággal 8543 70 51
5.4.11.2 Ultraibolya A sugarat felhasználó más fénycsővel 8543 70 55
5.4.11.3 Más, napozóágyak, -lámpák, hasonló felszerelések napozáshoz 8543 70 59
5.5. Elektromos, elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a nagyméretű, helyhez kötött ipari szerszámok    
5.5.1. Folyadékszivattyú egyfokozatú - búvárszivattyú 8413 70 21
5.5.2. Fűkaszáló motoros körforgó vízszintes vágószerkezettel - elektromos 8433 11 10
5.5.3. Kézi használatú szerszám beépített elektromos motorral működő ex. 8467  
5.5.4. Forrasztópáka és -pisztoly 8515 11 00
5.6. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések    
5.6.1. Rádiós távirányító készülék játék működtetésére ex. 8526 92 00
5.6.2. Pénzérmékkel, bankjegyekkel, bankkártyákkal, zsetonokkal vagy más fizetőeszközökkel működő más játék, a tekepálya-felszerelés kivételével ex. 9504 30  
5.6.3. Villanyvonat, vágány, jelzőlámpa és más tartozékai; csökkentett méretű „méretarányos” összeszerelhető modell készletben, működő is ex. 9503 00 30
5.6.4. Beépített motorral működő más játék és modell műanyagból 9503 00 75
5.6.5. Beépített motorral működő más játék és modell más anyagból 9503 00 79
5.6.6. Tévéhez