Hatályos állapot
Közlönyállapot
1991.05.30. - 1992.05.07.
1992.05.08. - 1992.08.26.
1992.08.27. - 1993.06.30.
1993.07.01. - 1994.04.05.
1994.04.06. - 1994.08.04.
1994.08.05. - 1995.12.31.
1996.01.01. - 1996.01.31.
1996.02.01. - 1996.06.30.
1996.07.01. - 1997.04.02.
1997.04.03. - 1997.08.15.
1997.08.16. - 1998.06.15.
1998.06.16. - 1999.06.30.
1999.07.01. - 2000.05.19.
2000.05.20. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.11.23.
2001.11.24. - 2001.12.22.
2001.12.23. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2003.06.08.
2003.06.09. - 2003.07.18.
2003.07.19. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.11.06.
2004.11.07. - 2005.06.30.
2005.07.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.01.14.
2006.01.15. - 2006.08.01.
2006.08.02. - 2007.04.20.
2007.04.21. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.09.24.
2007.09.25. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2009.06.20.
2009.06.21. - 2011.07.12.
2011.07.13. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.06.29.
2012.06.30. - 2013.05.31.
2013.06.01. - 2013.11.14.
2013.11.15. - 2014.07.14.
2014.07.15. - 2014.11.26.
2014.11.27. - 2014.12.23.
2014.12.24. - 2015.10.31.
2015.11.01. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

1991. évi XVI. törvény

a koncesszióról

A kizárólagos állami, önkormányzati vagy önkormányzati társulási tulajdon hatékony működtetésének, valamint a kizárólagosan az állam vagy az önkormányzat hatáskörébe utalt tevékenységek gyakorlásának egyik lehetséges útja mindezek koncessziós szerződés alapján való átengedése. E jogintézmény megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §
(1) Ez a törvény állapítja meg
a) az országos közutak és műtárgyaik, a vasutak, a csatornák - ideértve a mezőgazdasági vízhasznosítási főműveket - a kikötők, a közforgalmú repülőterek, valamint a regionális közműrendszerek,
a) az országos közutak és műtárgyaik, a vasutak, a csatornák, a kikötők, a közforgalmú repülőterek, valamint a regionális közműrendszerek,
a) az országos közutak és műtárgyaik, a vasutak, a csatornák, a kikötők, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér), valamint a regionális közműrendszerek,
a) az országos közutak és műtárgyaik, a vasutak, a csatornák, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér), valamint a regionális közműrendszerek,
b) a távközlési alaphálózat és a távközlésre felhasználható frekvenciák,
b) a távközlésre felhasználható frekvenciák,
c) a közcélú villamosművek, a villamosenergia szolgáltatásához és szállításához szükséges országos távvezetékhálózatok,
d) az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik, továbbá a helyi közművek működtetése, valamint
e) a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezzel összefüggő bányászati melléktevékenységek,
f) a csővezetékes termékszállítás és tárolás,
g) a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása,
h) a kábítószerek és pszichotrop anyagok előállítása és forgalmazása,
i) a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység,
j) a postai alapszolgáltatás (a levélpostai és a pénzküldeménnyel kapcsolatos szolgáltatás),
k) a távközlési szolgáltatás (közcélú távbeszélő, telex, mobil rádiótelefon, személyhívó és kapcsolt adatátvitel, továbbá közszolgálati rádió és televízió műsor szórására és szétosztására irányuló szolgáltatás), ide nem értve a zártláncú szolgáltatásokat,
k) a távközlési szolgáltatás (közcélú távbeszélő szolgáltatás, mobil rádiótelefon szolgáltatás, országos közcélú személyhívó szolgáltatás, közszolgálati rádió és televízió műsor országos és regionális szétosztása, valamint szórására és ez utóbbihoz kapcsolódó frekvenciahasználat) ide nem értve a zártláncú szolgáltatásokat,
k) a távközlési szolgáltatás (közcélú távbeszélő szolgáltatás, közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás, országos közcélú személyhívó szolgáltatás, országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztása valamint szórása, a szakosított műsorszolgáltatás kivételével,
l) a vasúti személyszállítás és árufuvarozás,
m) a menetrend alapján végzett közúti személyszállítás koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait. Az egyes tevékenységek folytatásának módját, részletes feltételeit meghatározó ágazati törvények (a továbbiakban: ágazati törvény) csak e törvény keretei között rendelkezhetnek.
(1) Ez a törvény állapítja meg
a) az országos közutak és műtárgyaik, a vasutak, a csatornák, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér), valamint a regionális közműrendszerek,
a) az országos közutak és műtárgyaik, a kizárólagos állami tulajdonba tartozó országos közforgalmú vasúti pályák, a helyi közforgalmú vasúti pályák, a csatornák, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér), valamint a regionális közműrendszerek,
a) az országos közutak és műtárgyaik, a kizárólagos állami tulajdonba tartozó országos közforgalmú vasúti pályák, az önkormányzat tulajdonában lévő helyi közforgalmú vasúti pályák, a csatornák, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér), valamint a regionális közműrendszerek,
a) az országos közutak és műtárgyaik, a kizárólagos állami tulajdonba tartozó országos közforgalmú vasúti pályák, az önkormányzat tulajdonában lévő helyi közforgalmú vasúti pályák, a csatornák, valamint a regionális közműrendszerek,
a) az országos közutak és műtárgyaik, a csatornák, valamint a regionális közműrendszerek,
d) az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik, továbbá a helyi közművek működtetése, valamint
e) a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezzel összefüggő bányászati melléktevékenységek,
f) a csővezetékes termékszállítás és tárolás,
g) a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása,
i) a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység,
j) a postai alapszolgáltatás (a levélpostai és a pénzküldeménnyel kapcsolatos szolgáltatás),
k) a távközlési szolgáltatás (közcélú távbeszélő szolgáltatás, közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás, országos közcélú személyhívó szolgáltatás, országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztása valamint szórása, a szakosított műsorszolgáltatás kivételével,
k) az országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztása, valamint szórása, a szakosított műsorszolgáltatás kivételével,
l) a vasúti személyszállítás és árufuvarozás,
l) a közforgalmú vasúti személyszállítás,
m) a menetrend alapján végzett közúti személyszállítás,
m) a menetrend alapján trolibusszal végzett közforgalmú - közúti személyszállítás,
n) az elektronikus közbeszerzési rendszer kialakítása és működtetése
koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait. Az egyes tevékenységek folytatásának módját, részletes feltételeit meghatározó ágazati törvények (a továbbiakban: ágazati törvény) csak e törvény keretei között rendelkezhetnek.
(1) E törvény a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között állapítja meg az abban meghatározott, kizárólagosan az állam vagy a helyi önkormányzat által végezhető gazdasági tevékenységek gyakorlása időleges jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésének részletes szabályait. Az egyes tevékenységek folytatásának módját, részletes feltételeit meghatározó ágazati törvények (a továbbiakban: ágazati törvény) csak a nemzeti vagyonról szóló törvény és e törvény keretei között rendelkezhetnek.
(2) Az ágazati törvény az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységi körök, mint gyűjtőfogalmak keretein belül egyes tevékenységtípusok folytatását koncessziós pályázat kiírása, illetőleg koncessziós szerződés megkötése nélkül is lehetővé tehet (liberalizált tevékenységek).
2. §   Az 1. §-ban felsorolt tevékenységek folytatásának feltétele, hogy
a) az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (az utóbbi kettő a továbbiakban együtt: önkormányzat) - a 14. §-ban foglaltak figyelembevételével - e célra az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet [Ptk. 685. § c) pont], vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapítson, vagy
b) az állam, illetőleg az önkormányzat a tevékenység gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben átengedje.
2. §
(1) Az 1. §-ban felsorolt tevékenységek folytatásának feltétele, hogy
a) az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (az utóbbi kettő a továbbiakban együtt: önkormányzat) - a 14. §-ban foglaltak figyelembevételével - a tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont] többségi tulajdoni részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezzen, illetve e célra költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapítson, vagy
a) az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (az utóbbi kettő a továbbiakban együtt: önkormányzat) - a 14. §-ban foglaltak figyelembevételével - a tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont] többségi tulajdoni részesedéssel, szavazati joggal rendelkezzen, illetve e célra költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapítson, vagy
a) az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (az utóbbi kettő a továbbiakban együtt: önkormányzat) - a 14. §-ban foglaltak figyelembevételével - a tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben (Ptk. 685. § c) pont) közvetlen vagy közvetett többségi tulajdoni részesedéssel, szavazati joggal rendelkezzen, illetve e célra költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapítson, vagy
b) az állam, illetőleg az önkormányzat a tevékenység gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben átengedje.
(2) Tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén az ágazati törvény meghatározhatja azokat a döntéseket, amelyekhez az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosának egyetértése szükséges.
3. §
(1) Az állam, illetőleg az önkormányzat a 2. § b) pont szerinti koncessziós szerződést a belföldi és külföldi természetes, és jogi személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötheti meg.
(2) A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő természetes és jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai a belföldiekkel azonos feltételekkel és eséllyel köthetnek koncessziós szerződést.
3/A. §   Ha a közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) szerinti építési koncesszió egyben e törvény hatálya alá is tartozik, e törvényt a Kbt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
3/A. §
(1) Ha a közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) szerinti építési koncesszió egyben e törvény hatálya alá is tartozik, e törvényt a Kbt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha a Kbt. szerinti szolgáltatási koncesszió egyben e törvény hatálya alá is tartozik, e törvény szerint kell eljárni azzal, hogy a Kbt. nemzeti elbánásra vonatkozó követelményét az e törvény szerinti eljárás során is alkalmazni kell.
3/A. §   Ha a koncessziós szerződés egyúttal a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá is tartozik, e törvényt a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Koncessziós pályázat kiírása helyett - a Kbt.-ben meghatározottak szerint - közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kell lefolytatni. Ebben az esetben a koncessziós szerződés megkötésére nem alkalmazandó a 4. §, a 8. § (1) bekezdése, és a 9. §. A koncessziós pályázatra e törvényben előírt további rendelkezések a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy az 5. § (1) bekezdésében és a 6. §-ban a pályázatok elbírálása alatt az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát kell érteni. A 9/A. §-ban foglaltakat a Kbt. szerint az ajánlatokról készített összegezésnek kell tartalmaznia, amelyhez az ajánlatkérő utólag csatolja a nyertes ajánlattevő részéről a 9/A. § (1) bekezdés f) pontja szerinti nyilatkozatot.

A koncessziós pályázat

4. §
(1) A koncessziós szerződés megkötésére - a 12. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - az állam, illetőleg az önkormányzat pályázatot köteles kiírni. A pályázatok - kivéve ha a honvédelmi, illetőleg a nemzetbiztonsági érdekek a pályázat zártkörű kiírását teszik szükségessé - nyilvánosak. Ennek során a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. törvényerejű rendeletet nem kell alkalmazni.
(1) A koncessziós szerződés megkötésére - szerződésnek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (3) bekezdése szerinti meghosszabbítását kivéve - az állam vagy az önkormányzat pályázatot köteles kiírni. A pályázat - kivéve ha honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdek a pályázat zártkörű kiírását teszi szükségessé - nyilvános.
(1) A koncessziós szerződés megkötésére - a szerződésnek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (3) bekezdése szerinti meghosszabbítását, valamint a 10/C. § szerinti megkötését kivéve - az állam vagy az önkormányzat pályázatot köteles kiírni. A pályázat - kivéve ha honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdek a pályázat zárkörű kiírását teszi szükségessé - nyilvános.
(1) A koncessziós szerződés megkötésére - a szerződésnek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (3) bekezdése szerinti meghosszabbítását, valamint a 10/C. §, továbbá a 10/D. § szerinti megkötését kivéve - az állam vagy az önkormányzat pályázatot köteles kiírni. A pályázat - kivéve, ha honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdek a pályázat zárkörű kiírását teszi szükségessé - nyilvános.
(2) A zártkörű pályázat kiírását szükségessé tevő honvédelmi, illetőleg nemzetbiztonsági érdekekről az illetékes miniszter az Országgyűlés illetékes bizottságai véleményének meghallgatása után dönt.
5. §
(1) Az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a koncessziós szerződés megkötésére a tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter jogosult.
(1) Az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a koncessziós szerződés megkötésére - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével - a tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter jogosult.
(2) Abban az esetben, ha a pályázati kiírás olyan tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság átengedésére irányul, mely az önkormányzat törvényben előírt kötelezettségének teljesítésére közvetlenül hatással van, a pályázat kiírásához az érintett önkormányzat egyetértése szükséges. Ha a pályázat kiírása az önkormányzatot egyébként megillető jogok gyakorlását, illetve egyéb feladat teljesítését érinti, a pályázati kiírás közzététele előtt az érdekelt önkormányzat véleményét ki kell kérni.
6. §   Az önkormányzat nevében a pályázat kiírására és annak elbírálására a képviselőtestület jogosult. E hatáskörét nem ruházhatja át. A koncessziós szerződés aláírására az önkormányzat nevében a polgármester jogosult.
7. §   Az 5-6. §-ban meghatározott személy, illetőleg szerv az 1. § (1) bekezdés szerinti tevékenység (a továbbiakban: koncesszió-köteles tevékenység) gyakorlásával összefüggésben szükséges hatósági engedély megadásának feltételeit az illetékes államigazgatási szervvel a pályázat kiírása előtt egyeztetni köteles.
7/A. §   Az 1. § (1) bekezdésének a), c), d), f) és j)-m) pontjaiban meghatározott koncesszióköteles tevékenységek gyakorlására vonatkozó jogosultság - koncessziós szerződéssel történő - átengedésére irányuló pályázat kiírása előtt ki kell kérni az illetékes gazdasági kamara véleményét is.
7/A. §   A csővezetékes termékszállításra és -tárolásra, az országos közutak és műtárgyaik, a csatornák, valamint a regionális közműrendszerek, továbbá az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak, műtárgyaik és a helyi közművek működtetésére irányuló koncesszióköteles tevékenységek gyakorlására vonatkozó jogosultság - koncessziós szerződéssel történő - átengedésére irányuló pályázat kiírása előtt ki kell kérni az illetékes gazdasági kamara véleményét is.
8. §
(1) A nyilvános pályázati felhívást legalább két országos napilapban, illetőleg az önkormányzati pályázatot a helyi napilapban is meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően. Zártkörű pályázat esetén az érdekelteket egyidejűleg, közvetlenül kell a pályázatra felhívni.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elbírálásának szempontjait, továbbá a koncesszió-köteles tevékenység
a) és az azzal szervesen összefüggő egyéb tevékenységek felsorolását,
b) átengedésének időtartamát,
c) gyakorlására meghatározott földrajzi-közigazgatási egységet,
d) gyakorlásának jogi, pénzügyi feltételeit,
e) a koncessziós szerződés idő előtti megszűnésének feltételeit,
f) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a koncessziós szerződésben foglaltak betartásának ellenőrzése kapcsán az államot (önkormányzatot) milyen jogosítványok illetik meg,
g) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a pályázat kiírásának időpontjában a koncesszió-köteles tevékenység folytatására a pályázat által érintett területen ki rendelkezik jogosítvánnyal, illetőleg, hogy a koncessziós szerződés időtartama alatt a pályázat kiírója más gazdálkodó szervezet számára lehetővé kívánja-e tenni a koncesszió-köteles tevékenység gyakorlását.
(3) A pályázati kiírásnak szükség esetén tartalmaznia kell:
a) a tevékenység folytatására vonatkozó, az egyes jogszabályokban, szabványokban foglaltakat meghaladó, illetőleg attól eltérő szakmai feltételeket (pl. környezetvédelem, egészségvédelem),
b) a tevékenység gyakorlása során a belföldi munkaerő foglalkoztatására és a belföldi vállalkozók, beszállítók igénybevételére vonatkozó feltételeket,
c) a koncessziós díj legkisebb összegét,
d) ha a koncesszió-köteles tevékenység folytatásához kizárólagos állami tulajdon (önkormányzati törzsvagyon) birtokba adása szükséges, úgy az annak átadására, illetőleg visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat, biztosítékokat,
e) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a koncessziós szerződés létrejöttéhez ágazati törvény az Országgyűlés jóváhagyását előírja,
f) a koncesszióba adott tevékenység árképzési szabályait, ideértve az ár, díj meghatározásának és változtatásának elveit és módszereit,
g) egyéb, a pályázat kiírója által szükségesnek tartott információkat.
9. §   A pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam nem lehet kevesebb hatvan napnál. Az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv a beérkezett pályázatokat - ha az ágazati törvény ennél rövidebb határidőt nem állapít meg - a pályázatok benyújtására előírt időtartam lejártát követő kilencven napon belül köteles elbírálni.
9/A. §
(1) A pályázatok elbírálásáról a döntést hozónak emlékeztetőt kell készítenie. Az emlékeztetőnek az alábbi - a pályázat elbírálása szempontjából lényeges - körülményeket kell tartalmaznia:
a) a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalását;
b) a legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokait;
c) a kikötött biztosítékok megfelelőségének értékelését;
d) ha az ágazati törvény ellenszolgáltatásként koncessziós díj fizetését írja elő, a koncessziós díj megfizetésének módjára és mértékére vonatkozó adatok ismertetését;
e) az államnak, illetőleg az önkormányzatnak a jogosult által fizetett koncessziós díjjal vagy más módon ellentételezett - vagyoni és vagyoni értékű (elkerült kiadások, megszerzett jogok) pozíciójára vonatkozó adatokat és számításokat - és a jogosultnak a koncesszióval érintett piacon - a koncessziós szerződés révén - előálló pozíciójának adatait és jellemzését;
f) a pályázat nyertesének, társaság esetén a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezőnek a nyilatkozatát arról, hogy a koncesszióval érintett területen milyen tulajdoni részesedése van.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon felül az emlékeztetőnek tartalmaznia kell mindazt az adatot, amelyet az ágazati törvény elrendel, továbbá amelyet a koncessziós szerződésben érintett bármelyik fél szükségesnek tart.
(3) Az emlékeztetőt a koncessziós szerződés megkötésétől számított 30 napon belül csatolni kell a pályázattal összefüggő iratokhoz.
(4) A nyilvános pályázatok elbírálásáról készített emlékeztetőben foglaltak közérdekű adatnak minősülnek. Az ilyen emlékeztetőt bárki megtekintheti, arról - a költségek megfizetése mellett - másolatot kérhet.
10. §   Az ágazati törvény a pályázat lebonyolításának módjára vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.

Koncesszióköteles tevékenységet végző állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezet magántulajdonos részére történő értékesítése (privatizációja) esetén irányadó szabályok

Koncesszióköteles tevékenységet végző állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezet magántulajdonos részére történő értékesítése esetén irányadó szabályok

10/A. §
(1) Ha a koncesszióköteles tevékenységet végző, a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetet értékesítik magántulajdonos részére - amelynek következtében már nem felel meg a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonra, illetve szavazati jogra vonatkozó előírásoknak - legkésőbb a privatizációs eljárás megindításával egyidejűleg koncessziós pályázatot kell lefolytatni a koncesszióköteles tevékenység átengedésére. A koncessziós eljárásra, az e §-ban foglalt eltérésekkel, e törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(1) Ha a koncesszióköteles tevékenységet végző, a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetet értékesítik magántulajdonos részére - amelynek következtében már nem felel meg a közvetlen vagy közvetett többségi állami vagy önkormányzati tulajdonra, illetve szavazati jogra vonatkozó előírásoknak - legkésőbb a privatizációs eljárás megindításával egyidejűleg koncessziós pályázatot kell lefolytatni a koncesszióköteles tevékenység átengedésére. A koncessziós eljárásra, az e §-ban foglalt eltérésekkel, e törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(1) Ha a koncesszióköteles tevékenységet végző a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetben fennálló társasági részesedését úgy értékesíti magántulajdonos részére, hogy annak következtében a gazdálkodó szervezet már nem felel meg a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásainak, és a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján a tevékenységre koncessziós szerződést kell kötni, legkésőbb az értékesítési eljárás megindításával egyidejűleg koncessziós pályázatot kell lefolytatni a koncesszióköteles tevékenység átengedésére. A koncessziós eljárásra az e §-ban foglalt eltérésekkel, e törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a pályázati kiírásnak a 8. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell, hogy a pályázónak az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére kiírt privatizációs eljárásban ajánlatot kell benyújtania.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a pályázati kiírásnak a 8. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell, hogy a pályázónak az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére kiírt eljárásban ajánlatot kell benyújtania.
(3) A pályázatok elbírálására a 9. §-ban előírt határidő az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére kiírt privatizációs eljárás lefolytatásához szükséges időtartammal meghosszabbodik.
(3) A pályázatok elbírálására a 9. §-ban előírt határidő az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére kiírt eljárás lefolytatásához szükséges időtartammal meghosszabbodik.
(4) A koncessziós pályázatok elbírálása során a pályázat elbírálására jogosult csak azt vizsgálhatja, hogy a benyújtott pályázatok megfelelnek-e a törvényben és a kiírásban meghatározott feltételeknek, ugyanakkor nyertest nem hirdethet.
(5) A koncessziós pályázat, valamint az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére kiírt privatizációs eljárás eredménye tekintetében a koncessziós pályázat kiírója - a privatizációs pályázat kiírójával egyetértésben - kizárólag egyetlen nyertest hirdethet. A koncessziós pályázat és a privatizációs eljárás nyertese az, aki a koncessziós és a privatizációs pályázat feltételeinek megfelel, és egyben az állam vagy az önkormányzat számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot tette.
(5) A koncessziós pályázat, valamint az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére kiírt eljárás eredménye tekintetében a koncessziós pályázat kiírója - az értékesítési eljárás kiírójával egyetértésben - kizárólag egyetlen nyertest hirdethet. A koncessziós pályázat és az értékesítési eljárás nyertese az, aki a koncessziós és az értékesítési eljárás feltételeinek megfelel, és egyben az állam vagy az önkormányzat számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot tette.
(6) A nyertes személy az ágazati törvényben meghatározott koncessziós időszak végéig gyakorolhatja a jogszabályokban biztosított jogait oly módon, hogy a privatizáció során megszerzett társaság minősül koncessziós társaságnak. A társaságra a 26. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(6) A nyertes személy az ágazati törvényben meghatározott koncessziós időszak végéig gyakorolhatja a jogszabályokban biztosított jogait oly módon, hogy az értékesítési eljárás során megszerzett társaság minősül koncessziós társaságnak. A társaságra a 26. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

Dohánytermék-kiskereskedelmi koncessziós pályázatra irányadó különös szabályok

10/B. §
(1) Az ágazati törvényben meghatározott dohánytermék-kiskereskedelmi koncessziós eljárásra e törvény rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
(2) Az ágazati törvény a nyilvános pályázati felhívás közzétételére az e törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb határidőt, illetve eltérő közzétételi helyeket is előírhat.
(3) E törvény 9. §-ától eltérően a pályázati kiírás a dohánytermék-kiskereskedelmi koncessziós pályázatok benyújtására 60 napnál rövidebb, de legalább 20 napot elérő határidőt határozhat meg.
(4) Az ágazati törvény alapján megkötött koncessziós szerződésben a felek e törvény 16. §-ában foglaltaktól, továbbá - abban az esetben, ha a koncesszió jogosultja e tevékenységét nem gazdasági társaság útján gyakorolja - e törvény 17. §-ában, valamint 20. §-ában foglaltaktól eltérhetnek.

A megbízható szerencsejáték-szervezővel megköthető koncessziós szerződésre irányadó különös szabályok

10/C. §
(1) Az ágazati törvényben meghatározott megbízható szerencsejáték-szervezővel koncessziós szerződés az e §-ban meghatározottak szerint is köthető.
(2) Az ágazati miniszter mellőzheti a nyilvános koncessziós pályázat kiírását, ha a koncessziós szerződés megkötésére megbízható szerencsejáték-szervezővel is sor kerülhet.
(3) A szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység végzésére a megbízható szerencsejáték-szervező ajánlatot tesz. Az ajánlattevő ajánlatában megjelöli az üzemeltetni kívánt - a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Szjtv.) meghatározott - egységek település szerinti helyszínét és vállalja, hogy egységenként a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott koncessziós díj összege legalább kétszeresének megfelelő összegű éves koncessziós dijat fizet.
(3a) Távszerencsejáték szervezés tárgyú ajánlat tételére a (3) bekezdés rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) ajánlat tételére kizárólag az Szjtv. 37. § 31. pontja szerinti megbízható szervező jogosult,
b) az ajánlatban legalább a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, játéktípusonként irányadó koncessziós díj összegének megfelelő éves koncessziós díjat kell megjelölni játéktípusonként, és
c) a nem magyarországi székhelyű vagy nem magyarországi szerencsejáték szervezési tevékenységi engedéllyel rendelkező ajánlattevő ajánlatához csatolja a székhelye, illetve szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélye szerinti állam hatóságainak Szjtv. 37. § 31. pontja szerinti feltételek teljesítéséről szóló igazolását és annak hivatalos magyar nyelvű fordítását.
(4) Az ágazati miniszter az ajánlat elfogadásáról a megbízható szerencsejáték-szervező írásbeli ajánlatának átvételét követő 30 napon belül dönt. Az ajánlat elfogadása esetén 30 napon belül megköti a koncessziós szerződést az ajánlattevővel.
(5) Az e § szerint megkötött koncessziós szerződés alapján a koncesszió jogosultja legfeljebb öt egységet üzemeltethet.
(6) A koncessziós szerződésre és a koncesszió jogosultjára egyebekben e törvény és az Szjtv. rendelkezései irányadóak.

A megbízható dohánykereskedővel a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység elvégzése céljából megköthető koncessziós szerződésre irányadó különös szabályok

10/D. §
(1) Az ágazati törvényben meghatározott megbízható dohánykereskedővel, vagy e személy legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal az ágazati törvényben meghatározott dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység elvégzése céljából koncessziós szerződés az e §-ban meghatározottak szerint is köthető.
(2) Az ágazati miniszter mellőzheti a nyilvános koncessziós pályázat kiírását, ha a koncessziós szerződés megkötésére megbízható dohánykereskedővel, vagy e személy legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal is sor kerülhet.
(3) A dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység végzésére a megbízható dohánykereskedő ajánlatot tesz. Az ajánlattevő ajánlatában megjelöli azt a területet (megyékre lebontva), ahol a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet folytatni kívánja, bemutatja a rendelkezésére álló eszközállományt és vállalja, hogy egységenként (megyénként) a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott - ennek hiányában az általa megajánlott - koncessziós díjat fizet azzal, hogy a koncessziós szerződés keltét követő öt naptári évben a koncessziós díj mértéke az ajánlattevő vállalása szerint alakul.
(4) Az ágazati miniszter az ajánlat elfogadásáról a megbízható dohánykereskedő írásbeli ajánlatának átvételét követő 30 napon belül dönt. Az ajánlat elfogadása esetén 30 napon belül megköti a koncessziós szerződést az ajánlattevővel vagy az ajánlattevő legalább többségi tulajdonában álló (e célból alapított) gazdasági társasággal.
10/E. §
(1) Az ágazati törvényben meghatározott dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokra vonatkozó koncesszió nyilvános pályázatára e törvény rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
(2) Az ágazati törvény a nyilvános pályázati felhívás közzétételére az e törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb határidőt, illetve eltérő közzétételi helyeket is előírhat.
(3) Az ágazati törvény a dohánykiskereskedelem-ellátási koncessziós pályázatok benyújtására, valamint elbírálására az e törvény 9. §-ában meghatározottnál rövidebb határidőt is előírhat.
10/F. §
(1) A koncessziós szerződésre és a koncesszió jogosultjára egyebekben e törvény, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot szabályozó ágazati törvény rendelkezései irányadóak.
(2) Az ágazati törvény alapján megkötött, e törvény 10/D. §-a szerinti koncessziós szerződésben a felek e törvény 16-17. §-ában és 20. §-ában foglaltaktól eltérhetnek.

A koncessziós szerződés

11. §   Az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv csak azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte. A pályázat nyertese az, aki összességében az állam, illetőleg az önkormányzat számára a kiírásnak megfelelő legkedvezőbb ajánlatot tette.
11. §   Ha a koncessziós szerződés megkötésére nem a 10/C. §-ban foglaltak szerint kerül sor, az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv csak azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte. A pályázat nyertese az, aki összességében az állam, illetőleg az önkormányzat számára a kiírásnak megfelelő legkedvezőbb ajánlatot tette.
11. §   Ha a koncessziós szerződés megkötésére nem a 10/C. §-ban vagy a 10/D. §-ban foglaltak szerint kerül sor, az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv csak azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte. A pályázat nyertese az, aki összességében az állam, illetőleg az önkormányzat számára a kiírásnak megfelelő legkedvezőbb ajánlatot tette.
12. §
(1) A koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető, melynek leghosszabb ideje harmincöt év.
(2) Az ágazati törvény megengedheti külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződés egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - történő meghosszabbítását.
(3) A koncessziós szerződést a kikötött időpont előtt csak a 17. § (2) bekezdésben, a 20. § (1) bekezdésben és a 21. § (3) bekezdésben meghatározott esetben, valamint a szerződésben előre rögzített feltételek bekövetkezésekor lehet felmondani.
(4) Állami vagyonra vonatkozó koncessziós szerződés megkötéséhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyása szükséges.
13. §
(1) A koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának átengedéséről a felek visszterhes szerződésben rendelkezhetnek.
(2) Ha az ágazati törvény ellenszolgáltatásként koncessziós díj fizetését írja elő, úgy annak csak legkisebb összegét határozhatja meg. A koncessziós díj megfizetésének módjáról és mértékéről a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.
(3) Az állam által kötött koncessziós szerződésből származó koncessziós díjat elkülönítetten kell nyilvántartani; felhasználásáról az Országgyűlés az éves költségvetési törvény elfogadása során határoz.
14. §   Az állam, illetőleg az önkormányzat a jogosultnak a koncessziós díjjal vagy más módon ellentételezett vagyoni értékű pozícióját (kizárólagosság), annak beleegyezése nélkül a koncessziós szerződés időtartama alatt a szerződésben meghatározott földrajzi-közigazgatási egységen belül számára hátrányos módon csak abban az esetben változtathatja meg, ha erre vonatkozóan a felek a koncessziós szerződésben megállapodtak.
14. §
(1) Az állam, illetve az önkormányzat a jogosultnak a koncessziós díjjal vagy más módon ellentételezett vagyoni értékű pozícióját (kizárólagosság), annak beleegyezése nélkül a koncessziós szerződés időtartama alatt a szerződésben meghatározott földrajzi-közigazgatási egységen belül számára hátrányos módon csak abban az esetben változtathatja meg, ha erre vonatkozóan a felek a koncessziós szerződésben megállapodtak.
(2) Az állam, illetve az önkormányzat a 10/C. §-a alapján megkötött koncessziós szerződés esetében a jogosult vagyoni értékű pozícióját annak beleegyezése nélkül a koncessziós szerződés időtartama alatt a szerződésben meghatározott földrajzi-közigazgatási egységen belül számára hátrányos módon csak akkor változtathatja meg, ha erre vonatkozóan a felek a koncessziós szerződésben megállapodtak.
15. §
(1) Abban az esetben, ha a koncesszió-köteles tevékenység kizárólagos állami tulajdonhoz vagy az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgyhoz kapcsolódik, a koncessziós szerződés megkötése e vagyontárgy tulajdonjogában változást nem eredményez. Az ágazati törvény a bányászati koncessziós szerződés alapján kitermelt természeti kincs feletti tulajdonjog vonatkozásában ettől eltérő rendelkezést állapíthat meg.
(2) A koncesszió-köteles tevékenységgel összefüggésben létrejött kizárólagos állami tulajdonnak vagy önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgy az üzembehelyezés időpontjával kerül az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonába a koncessziós szerződésben rögzített feltételek szerint.
16. §
(1) A koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálására - ha nemzetközi szerződés vagy a (2) bekezdésben meghatározott esetben a koncessziós szerződés másként nem rendelkezik - az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult.
(2) A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülővel kötött koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálása során - a felek ilyen megállapodása esetén - nemzetközi választottbíróság is eljárhat.
17. §
(1) A koncesszió-köteles tevékenység folytatására kiírt pályázat nyertesének a koncessziós szerződésben kötelezettséget kell vállalnia arra vonatkozólag, hogy a pályázati kiírás alapján a koncessziós szerződésben rögzített követelményeket az általa alapított gazdasági társaság alapító okiratában érvényesíteni fogja.
(2) Ha ezt a kötelezettségét elmulasztja, a koncessziós szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye.
18. §   Az ágazati törvény az állam által kötendő egyes koncessziós szerződések létrejöttéhez az Országgyűlés jóváhagyását írhatja elő. Amennyiben a koncessziós szerződés aláírásától számított, kilencven napon belül azt az Országgyűlés nem hagyja jóvá, úgy a jogosult nyilatkozati kötöttségétől szabadul.
19. §   Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a koncessziós szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
19. §
(1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a koncessziós szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A koncessziós szerződés azon tartalmi elemei, amelyek a nyilvános koncessziós pályázat kiírásának részét képezték, közérdekű adatnak minősülnek.
(3) A koncessziós szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatban nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

A koncessziós társaság

20. §
(1) A koncesszió-köteles tevékenység folytatására - ha ágazati törvény eltérően nem rendelkezik - a koncessziós szerződést aláírónak az aláírástól számított kilencven napon belül saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot (a továbbiakban: koncessziós társaság) kell alapítania. A határidő elmulasztása esetén az állam, illetve az önkormányzat a koncessziós szerződést felmondhatja.
(2) Ha ágazati törvény a koncessziós szerződés létrejöttéhez az Országgyűlés jóváhagyását írja elő, úgy az (1) bekezdésben előírt határidő a jóváhagyás napján kezdődik.
21. §
(1) Ha a koncesszió-köteles tevékenység folytatását külön jogszabály hatósági engedélyhez köti, a koncessziós társaság tevékenységét csak ennek birtokában folytathatja. Semmis a koncessziós szerződésben foglalt azon kikötés, mely szerint az állam, illetőleg az önkormányzat nevében aláíró személy, illetve szerv a hatósági engedély kiadására előzetesen kötelezettséget vállal.
(2) A hatósági engedély visszavonása, illetőleg az illetékes államigazgatási szervnek a jogellenes állapot megszüntetéséig a koncesszió-köteles tevékenység folytatását megtiltó határozata a koncessziós szerződést nem teszi érvénytelenné.
(3) Ha a koncessziós társaság a koncessziós szerződés megkötésétől, illetőleg a hatósági engedély visszavonásáról rendelkező, valamint a tevékenység gyakorlását megtiltó határozat közlésétől számított hat hónapon belül nem válik a tevékenység gyakorlására jogosulttá, az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv a koncessziós szerződést felmondhatja.
22. §   A koncessziós társaság a koncesszió-köteles tevékenységen kívül kizárólag azzal szervesen összefüggő - az ágazati törvényben, illetőleg az önkormányzat döntésében meghatározott - tevékenységek gyakorlására jogosult.
23. §
(1) A koncessziós szerződés időtartama alatt a koncessziós társaság jogosult a kizárólagos állami tulajdonhoz, illetőleg önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó egyes vagyontárgyak birtoklására, használatára és hasznok szedésére.
(2) A koncessziós társaság a birtokába adott kizárólagos állami tulajdonnak, illetőleg önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgyra vonatkozó használati jogát nem idegenítheti el, valamint azt nem pénzbeni hozzájárulásként más gazdasági társaságba nem viheti be.
24. §   A koncesszió-köteles tevékenységgel összefüggésben létrejött kizárólagos állami tulajdonnak, illetőleg önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgy rendeltetésszerű használatát elősegítő vagyontárgyak (létesítmények) elkészültük (üzembehelyezésük) után - ha a koncessziós szerződés eltérően nem rendelkezett - a koncessziós társaság tulajdonába kerülnek.
25. §   A koncessziós társaság a koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának jogát az állam, illetőleg az önkormányzat hozzájárulása nélkül másra nem ruházhatja át, valamint azt más gazdasági társaságba nem pénzbeni hozzájárulásként nem viheti be.
26. §
(1) A koncessziós szerződésben meghatározott időtartam lejártakor vagy a koncessziós szerződésnek más okból történt megszűnése esetén [12. § (3) bek.], legkésőbb az azt megállapító jogerős bírósági határozat közlésétől számított harminc napon belül a koncessziós társaság tagjai (részvényesei) kötelesek a végelszámolást lefolytatni.
(2) Ha a koncessziós társaság tagjai (részvényesei) az (1) bekezdésben foglaltak teljesítését elmulasztják, úgy a cégbíróság hivatalból intézkedik a jogutód nélküli megszűnés jogkövetkezményeinek érvényesítéséről.
(3) A koncessziós társaság megszüntetése esetén a tagok (részvényesek) részére az őket megillető vagyonmaradványt csak abban az esetben lehet kiszolgáltatni (kifizetni), ha az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró szerv az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonában levő vagyontárgyak rendeltetésszerű állapotban történt átadását igazolta, kivéve, ha a kizárólagos állami tulajdonhoz, illetőleg önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgy üzembehelyezésére ezen időpontig nem került sor.
27. §
(1) A koncessziós társaság fizetésképtelenség miatt történő felszámolása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a koncessziós szerződés megszűnését is jelenti.
(2) A koncessziós szerződésben a felek úgy is megállapodhatnak, hogy a szerződésben kikötött idő még hátralevő tartamára újabb koncessziós társaság alapítható.
28. §   Ha a koncessziós társaságot bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, az állam, illetőleg az önkormányzat által a társaság használatába adott vagyontárgyak a hitelezői követelések kielégítésének fedezetéül nem szolgálhatnak, azt a felszámoló köteles az állam, illetőleg az önkormányzat részére kiszolgáltatni. A felszámolási vagyon értékesítése során az államot, illetőleg az önkormányzatot a 24. § szerinti vagyon vonatkozásában elővásárlási jog illeti meg.
29. §
(1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(6) E törvény hatálybalépését megelőzően engedélyezett koncessziós vagy koncessziós jellegű tevékenységet a törvény hatálybalépésekor folytató személyek vagy szervezetek - amennyiben az ágazati törvény másként nem rendelkezik - változatlan feltételekkel folytathatják.
  • A jogszabály 1991. május 30-án jelent meg a Magyar Közlöny 57. számában.
  • hatályba lépett 1991. május 30-án.
A bekezdés 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1992. május 8-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve. 1994. augusztus 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1993. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. november 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. április 3-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. április 3-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. április 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. április 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. május 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2000. május 20-án lépett hatályba. 2000. május 20-án lépett hatályba. 2000. május 20-án lépett hatályba. 2000. május 20-án lépett hatályba. 2000. május 20-án lépett hatályba. 2000. május 20-án lépett hatályba. 2000. május 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2000. május 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2000. május 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2000. május 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. június 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. november 15-én lépett hatályba.A szakasz 2013. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 15-én lépett hatályba. 2014. július 15-én lépett hatályba. 2014. július 15-én lépett hatályba. 2014. november 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2014. december 24-én lépett hatályba.A szakasz 2014. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 24-én lépett hatályba.A szakasz 2014. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 24-én lépett hatályba.A szakasz 2014. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 24-én lépett hatályba.A szakasz 2013. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 15-én lépett hatályba.A szakasz 2000. május 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. május 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2000. május 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2000. május 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2003. június 9-én lépett hatályba.