1991. évi XVI. törvény

SZÍNEZŐS

a koncesszióról

A kizárólagos állami, önkormányzati vagy önkormányzati társulási tulajdon hatékony működtetésének, valamint a kizárólagosan az állam vagy az önkormányzat hatáskörébe utalt tevékenységek gyakorlásának egyik lehetséges útja mindezek koncessziós szerződés alapján való átengedése. E jogintézmény megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. §

Ez a törvény állapítja meg

Ez a törvény állapítja meg
koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait. Az egyes tevékenységek folytatásának módját, részletes feltételeit meghatározó ágazati törvények (a továbbiakban: ágazati törvény) csak e törvény keretei között rendelkezhetnek.

(1)

E törvény a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között állapítja meg az abban meghatározott, kizárólagosan az állam vagy a helyi önkormányzat által végezhető gazdasági tevékenységek gyakorlása időleges jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésének részletes szabályait. Az egyes tevékenységek folytatásának módját, részletes feltételeit meghatározó ágazati törvények (a továbbiakban: ágazati törvény) csak a nemzeti vagyonról szóló törvény és e törvény keretei között rendelkezhetnek.

3. §

(2)	A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő természetes és jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai a belföldiekkel azonos feltételekkel és eséllyel köthetnek koncessziós szerződést.

3/A. §

Ha a koncessziós szerződés egyúttal a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá is tartozik, e törvényt a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Koncessziós pályázat kiírása helyett - a Kbt.-ben meghatározottak szerint - közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kell lefolytatni. Ebben az esetben a koncessziós szerződés megkötésére nem alkalmazandó a 4. § (1) és (2) bekezdése, a 8. § (1) bekezdése, és a 9. §. A koncessziós pályázatra e törvényben előírt további rendelkezések a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy az 5. § (1) bekezdésében és a 6. §-ban a pályázatok elbírálása alatt az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát kell érteni. A 9/A. §-ban foglaltakat a Kbt. szerint az ajánlatokról készített összegezésnek kell tartalmaznia, amelyhez az ajánlatkérő utólag csatolja a nyertes ajánlattevő részéről a 9/A. § (1) bekezdés f) pontja szerinti nyilatkozatot.

A koncessziós pályázat

4. §

(1)

A koncessziós szerződés megkötésére - a szerződésnek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (3) bekezdése szerinti meghosszabbítását, valamint a 10/C. § (1) bekezdés b) pontja, továbbá a 10/D. § szerinti megkötését kivéve - az állam vagy az önkormányzat pályázatot köteles kiírni. A pályázat - kivéve, ha a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott feltétel a pályázat zárkörű kiírását teszi szükségessé - nyilvános.

(2)	Ha a honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdek a pályázat zárkörű kiírását teszi szükségessé, a zártkörű pályázat kiírását szükségessé tevő honvédelmi, illetve nemzetbiztonsági érdekekről az illetékes miniszter az Országgyűlés illetékes bizottságai véleményének meghallgatása után dönt.

(3)

Ha a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szerződés alapján a tulajdonszerzésre még nem került sor, az önkormányzat a törzsvagyon részét képező tereken, parkokon és egyéb közterületeken létesített építmény tekintetében köteles zártkörű pályázatot vagy a Kbt. szerint közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kiírni. Zártkörű pályázat vagy a Kbt. szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás esetén érdekeltnek kell tekinteni a hatályos építésügyi hatósági engedély engedélyesét.

5. §

(1)	Az állam nevében pályázat kiírására, elbírálására, ajánlattételi felhívásra, ajánlattételi eljárás, valamint a 10/A. § szerinti eljárás lefolytatására és a koncessziós szerződés megkötésére a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv jogosult.

(1a)	Az állam nevében pályázat kiírására, ajánlattételi felhívásra, ajánlattételi eljárás, valamint a 10/A. § szerinti eljárás lefolytatására és a koncessziós szerződés megkötésére a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: Hatóság) előzetes egyetértésével kerülhet sor.

(2)

Az e törvény szerinti koncessziós pályázatok, ajánlattételi eljárások és a 10/A. § szerinti eljárások elbírálására bíráló bizottság kerül létrehozásra. A bíráló bizottság javaslatot készít a koncessziós pályázat odaítéléséről, az ajánlat elfogadásáról szóló döntésről, az értékesítésre vonatkozó döntésről, valamint a koncessziós szerződés megkötéséről.

(3)

A koncessziós tevékenység, illetve a 10/A. § szerinti eljárás tárgya szerint illetékes ágazati miniszter a kormányrendeletben kijelölt miniszternek vagy központi kormányzati igazgatási szervnek a koncessziós pályázati és ajánlattételi eljárás előkészítése, a pályázat kiírása és az ajánlattételi felhívás kiadása, a pályázati és az ajánlattételi eljárás lefolytatása, a 10/A. § szerinti eljárás előkészítése és lefolytatása, valamint a koncessziós szerződés megkötése érdekében kiadott megkeresésére a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv részére adatszolgáltatást teljesít.

(4)

A koncessziós szerződés megkötését követően - az (1) bekezdés szerinti kijelölő és az e kijelölés alapján eljáró központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter által a koncessziós szerződés végrehajtása körében ellátandó feladatait meghatározó kormányrendeletben foglaltak figyelembe vételével - a koncessziós tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter gyakorolja a koncessziós szerződés alapján az államot megillető valamennyi jogot és kötelezettséget, így különösen a szerződés teljesítésével, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A koncessziós tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter állam nevében szerződő félként való eljárásához, így a koncessziós szerződés alapján az államot megillető valamennyi jog és kötelezettség gyakorlásához a koncesszió jogosultjának hozzájárulása nem szükséges.

(5)

Ha a pályázati kiírás olyan tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság átengedésére irányul, amely az önkormányzat törvényben előírt kötelezettségének teljesítésére közvetlenül hatással van vagy a pályázat kiírása az önkormányzatot egyébként megillető jogok gyakorlását, illetve egyéb feladat teljesítését érinti, a pályázati kiírás közzététele előtt az érdekelt önkormányzat véleményét ki kell kérni. Az érdekelt önkormányzat a véleményének kiadására a felkéréstől számított 15 munkanapon belül van lehetősége.

6. §

Az önkormányzat nevében a pályázat kiírására és annak elbírálására a képviselőtestület jogosult. E hatáskörét nem ruházhatja át. A koncessziós szerződés aláírására az önkormányzat nevében a polgármester jogosult.

7. §

Az 5-6. §-ban meghatározott személy, illetőleg szerv az 1. § (1) bekezdés szerinti tevékenység (a továbbiakban: koncesszió-köteles tevékenység) gyakorlásával összefüggésben szükséges hatósági engedély megadásának feltételeit az illetékes államigazgatási szervvel a pályázat kiírása előtt egyeztetni köteles.

7/A. §

A csővezetékes termékszállításra és -tárolásra, az országos közutak és műtárgyaik, a csatornák, valamint a regionális közműrendszerek, továbbá az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak, műtárgyaik és a helyi közművek működtetésére irányuló koncesszióköteles tevékenységek gyakorlására vonatkozó jogosultság - koncessziós szerződéssel történő - átengedésére irányuló pályázat kiírása előtt ki kell kérni Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményét is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a vélemény kiadására a felkéréstől számított 15 munkanapon belül van lehetősége.

8. §

(1)

A nyilvános pályázati felhívást legalább két országos napilapban, illetőleg az önkormányzati pályázatot a helyi napilapban is meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően. Zártkörű pályázat esetén az érdekelteket egyidejűleg, közvetlenül kell a pályázatra felhívni.

(2)

A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elbírálásának szempontjait, továbbá a koncesszió-köteles tevékenység

a)	és az azzal szervesen összefüggő egyéb tevékenységek felsorolását,

b)	átengedésének időtartamát,

c)	gyakorlására meghatározott földrajzi-közigazgatási egységet,

d)	gyakorlásának jogi, pénzügyi feltételeit,

e)	a koncessziós szerződés idő előtti megszűnésének feltételeit,

f)	az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a koncessziós szerződésben foglaltak betartásának ellenőrzése kapcsán az államot (önkormányzatot) milyen jogosítványok illetik meg,

az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a pályázat kiírásának időpontjában a koncesszió-köteles tevékenység folytatására a pályázat által érintett területen ki rendelkezik jogosítvánnyal, illetőleg, hogy a koncessziós szerződés időtartama alatt a pályázat kiírója más gazdálkodó szervezet számára lehetővé kívánja-e tenni a koncesszió-köteles tevékenység gyakorlását.

(3)

A pályázati kiírásnak szükség esetén tartalmaznia kell:

a)	a tevékenység folytatására vonatkozó, az egyes jogszabályokban, szabványokban foglaltakat meghaladó, illetőleg attól eltérő szakmai feltételeket (pl. környezetvédelem, egészségvédelem),

c)	a koncessziós díj legkisebb összegét,

d)	ha a koncesszió-köteles tevékenység folytatásához kizárólagos állami tulajdon (önkormányzati törzsvagyon) birtokba adása szükséges, úgy az annak átadására, illetőleg visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat, biztosítékokat,

e)	az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a koncessziós szerződés létrejöttéhez ágazati törvény az Országgyűlés jóváhagyását előírja,

f)	a koncesszióba adott tevékenység árképzési szabályait, ideértve az ár, díj meghatározásának és változtatásának elveit és módszereit,

g)	egyéb, a pályázat kiírója által szükségesnek tartott információkat.

(4)

Az állam nevében lefolytatandó koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárás során a pályázati kiírásban, ajánlattételi felhívásban előírható, hogy a koncessziós pályázatot, ajánlatot benyújtó jogi személynek a pályázathoz, ajánlathoz teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban csatolnia kell a jogi személy döntéshozó szervének határozatát arról, hogy a koncessziós pályázaton, ajánlattételi eljárásban való részvételhez a tagok, vagy alapítók összességének pályázati kiírásban, ajánlattételi felhívásban meghatározott mértékű minősített többsége hozzájárult. Az önkormányzat nevében lefolytatandó koncessziós eljárásokban a minősített többségre vonatkozó követelmény nem írható elő.

9. §

A pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam nem lehet kevesebb hatvan napnál. Az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv a beérkezett pályázatokat - ha az ágazati törvény ennél rövidebb határidőt nem állapít meg - a pályázatok benyújtására előírt időtartam lejártát követő kilencven napon belül köteles elbírálni.

9/A. §

(1)

A pályázatok elbírálásáról a döntést hozónak emlékeztetőt kell készítenie. Az emlékeztetőnek az alábbi - a pályázat elbírálása szempontjából lényeges - körülményeket kell tartalmaznia:

a)	a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalását;

b)	a legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokait;

c)	a kikötött biztosítékok megfelelőségének értékelését;

d)	ha az ágazati törvény ellenszolgáltatásként koncessziós díj fizetését írja elő, a koncessziós díj megfizetésének módjára és mértékére vonatkozó adatok ismertetését;

az államnak, illetőleg az önkormányzatnak a jogosult által fizetett koncessziós díjjal vagy más módon ellentételezett - vagyoni és vagyoni értékű (elkerült kiadások, megszerzett jogok) pozíciójára vonatkozó adatokat és számításokat - és a jogosultnak a koncesszióval érintett piacon - a koncessziós szerződés révén - előálló pozíciójának adatait és jellemzését;

f)	a pályázat nyertesének, társaság esetén a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezőnek a nyilatkozatát arról, hogy a koncesszióval érintett területen milyen tulajdoni részesedése van.

(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon felül az emlékeztetőnek tartalmaznia kell mindazt az adatot, amelyet az ágazati törvény elrendel, továbbá amelyet a koncessziós szerződésben érintett bármelyik fél szükségesnek tart.

(3)	Az emlékeztetőt a koncessziós szerződés megkötésétől számított 30 napon belül csatolni kell a pályázattal összefüggő iratokhoz.

(4)	A nyilvános pályázatok elbírálásáról készített emlékeztetőben foglaltak közérdekű adatnak minősülnek. Az ilyen emlékeztetőt bárki megtekintheti, arról - a költségek megfizetése mellett - másolatot kérhet.

9/B. §

(1)	Az 5. § (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a pályázati vagy ajánlattételi felhívást a pályázatok és ajánlatok benyújtására nyitva álló időtartam lejártáig bármikor indokolás nélkül visszavonhatja.

(2)

Az 5. § (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a pályázati eljárást és az ajánlattételi eljárást a pályázatok, illetve ajánlatok benyújtására nyitva álló időtartam lejártát követően a koncessziós szerződés megkötéséig bármikor indokolás nélkül eredménytelenné nyilváníthatja és az eljárást megszüntetheti.

(3)	A koncessziós felhívásban az (1) és (2) bekezdés szerinti körülményre a pályázó vagy ajánlattevő figyelmét fel kell hívni.

(4)

Ha az 5. § (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv az (1) vagy (2) bekezdés szerint a koncessziós felhívást visszavonja vagy a pályázati eljárást és ajánlattételi eljárást eredménytelenné nyilvánítja és az adott koncessziós eljárás részvételidíj-köteles, a pályázó vagy az ajánlattevő által megfizetett részvételi díjat - ha ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik, az eljárás (2) bekezdés szerinti megszüntetését követő 15 napon belül - vissza kell fizetni.

10. §

Az ágazati törvény a pályázat lebonyolításának módjára vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.

Koncesszióköteles tevékenységet végző állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezet magántulajdonos részére történő értékesítése esetén irányadó szabályok

10/A. §

(1)

Ha a koncesszióköteles tevékenységet végző nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetben fennálló társasági részesedése magántulajdonos részére történő értékesítésére úgy kerül sor, hogy annak következtében a gazdálkodó szervezet már nem felel meg a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásainak és a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján a tevékenységre koncessziós szerződést kell kötni, a koncesszióköteles tevékenység átengedésére együttes, egyidejű értékesítési eljárást és koncessziós pályázatot kell lefolytatni külön kormányrendeletben és az e törvényben meghatározott szabályok alapján.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a pályázati kiírásnak a 8. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell azt, hogy a pályázónak az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére is ajánlatot kell benyújtania.

(3)	A pályázatok elbírálására a 9. §-ban előírt határidő legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.

(4)

Az együttes, egyidejű értékesítési eljárás és pályázati eljárás eredménye tekintetében a koncessziós pályázat kiírója kizárólag egyetlen nyertest hirdethet. Az együttes, egyidejű értékesítési eljárás és pályázati eljárás nyertese az, aki a koncessziós és az értékesítési eljárás feltételeinek megfelel, és egyben az állam vagy az önkormányzat számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot tette.

(5)

A nyertes személy az ágazati törvényben meghatározott koncessziós időszak végéig gyakorolhatja a jogszabályokban biztosított jogait oly módon, hogy az együttes, egyidejű eljárás során részben vagy egészben megszerzett gazdálkodó szervezet minősül koncessziós társaságnak. A társaságra a 26. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

Dohánytermék-kiskereskedelmi koncessziós pályázatra irányadó különös szabályok

10/B. §

(1)	Az ágazati törvényben meghatározott dohánytermék-kiskereskedelmi koncessziós eljárásra e törvény rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

(2)	Az ágazati törvény a nyilvános pályázati felhívás közzétételére az e törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb határidőt, illetve eltérő közzétételi helyeket is előírhat.

(3)	E törvény 9. §-ától eltérően a pályázati kiírás a dohánytermék-kiskereskedelmi koncessziós pályázatok benyújtására 60 napnál rövidebb, de legalább 20 napot elérő határidőt határozhat meg.

(4)	Az ágazati törvény alapján megkötött koncessziós szerződésben a felek - abban az esetben, ha a koncesszió jogosultja e tevékenységét nem gazdasági társaság útján gyakorolja - e törvény 17. §-ában, valamint 20. §-ában foglaltaktól eltérhetnek.

A megbízható szerencsejáték-szervezővel megköthető koncessziós szerződésre irányadó különös szabályok

10/C. §

(1)

Szerencsejáték szervezésére irányuló koncessziós szerződés megkötésére

a)	koncessziós pályázat kiírása és lebonyolítása alapján, vagy

b)	koncessziós pályázat kiírása nélkül, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) szerinti megbízható szerencsejáték-szervezők között az e §-ban meghatározottak szerint kiírt ajánlattételi eljárás keretében

kerülhet sor.

(2)

Az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység koncessziós szerződés alapján történő végzésére irányuló koncessziós pályázat kiírását megelőzően a megbízható szerencsejáték-szervezőt 30 napos határidővel ajánlattételre hívja fel. Az ajánlattételi felhívás tartalmára az Szjtv. 4. § (4) és (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3)	A megbízható szerencsejáték-szervező ajánlattevő ajánlatában megjelöli az üzemeltetni kívánt - az Szjtv.-ben meghatározott - egység település szerinti helyszínét és vállalja, hogy egységenként legalább az ajánlattételi felhívásban meghatározott összegű éves koncessziós díjat fizet.

(4)

Ha a megbízható szerencsejáték-szervező ajánlata nem felel meg az e törvényben, az Szjtv.-ben, valamint az ajánlattételi felhívásban meghatározott követelményeknek, az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv egy alkalommal, 30 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a megbízható szerencsejáték-szervezőt, amelynek időtartama a (6) bekezdés szerinti döntés meghozatalának határidejébe nem számít bele.

(5)

a)	az ajánlattételi felhívásban megjelölt határidőig nem érkezett be megbízható szerencsejáték-szervezőtől ajánlat, vagy

b)	a hiánypótlásra felhívott megbízható szerencsejáték-szervező a hiánypótlásnak nem tett eleget, vagy az ajánlat a (4) bekezdés szerinti hiánypótlást követően sem felel meg az e törvényben, az Szjtv.-ben, valamint az ajánlattételi felhívásban meghatározott követelményeknek,

az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv köteles koncessziós pályázatot kiírni.

(6)

Ha a megbízható szerencsejáték-szervező ajánlata megfelel az e törvényben, az Szjtv.-ben, valamint az ajánlattételi felhívásban meghatározott követelményeknek, az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv az ajánlat elfogadásáról a megbízható szerencsejáték-szervező írásbeli ajánlatának átvételét követő 30 napon belül dönt. Több érvényes ajánlat esetén az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv azzal a megbízható szerencsejáték-szervezővel köti meg a koncessziós szerződést, aki a legmagasabb összegű koncessziós díj megfizetését vállalja. Több azonos összegű koncessziós díjfizetésre vonatkozó érvényes ajánlat esetében az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a korábban érvényes ajánlatot tevő megbízható szerencsejáték-szervezővel köti meg a koncessziós szerződést.
Ha az ajánlattételi eljárás során nem a korábbi koncesszió jogosultja tette a legmagasabb összegű érvényes ajánlatot, de vállalja, hogy az ajánlattételi eljárásban tett legmagasabb összegű érvényes ajánlatnál is magasabb összegű éves koncessziós díjat fizet, abban az esetben az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a volt jogosulttal köti meg a koncessziós szerződést.

(7)	Az ajánlattételi felhívásban megjelölt határidőn belül beérkezett ajánlatokról az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv emlékeztetőt készít. Az emlékeztető tartalmára a 9/A. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(8)

Az e § szerinti ajánlattételi felhívás alapján lefolytatott eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv legalább két országos napilapban vagy a kormányzati honlapon hirdetményt tesz közzé.
Eredményes eljárás esetén a hirdetménynek tartalmaznia kell

b)	a koncessziós szerződéssel érintett egységek számát és földrajzi-közigazgatási egységét, és

c)	a megbízható szerencsejáték-szervező által fizetendő koncessziós díj összegét.

(9)	Az e § szerint lefolytatott ajánlattételi eljárás esetén az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a nyertes ajánlattevővel a (6) bekezdés szerinti döntés meghozatalát követő 30 napon belül köti meg a koncessziós szerződést.

(10)	Az e § szerint megkötött koncessziós szerződés alapján a koncesszió jogosultja legfeljebb hét egységet üzemeltethet.

(11)	A koncessziós szerződésre és a koncesszió jogosultjára egyebekben e törvény és az Szjtv. rendelkezései irányadóak.

(12)

Az (1)-(11) bekezdésben foglaltakat a lóversenyfogadás és - a lóversenyfogadás kivételével - a bukmékeri rendszerű fogadás szervezésére irányuló koncessziós szerződésnek az Szjtv. szerinti megbízható szerencsejáték- szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül történő megkötésére irányuló ajánlattételi eljárásra és koncessziós szerződésre megfelelően alkalmazni kell.

A megbízható dohánykereskedővel a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység elvégzése céljából megköthető koncessziós szerződésre irányadó különös szabályok

10/D. §

(1)

Az ágazati törvényben meghatározott megbízható dohánykereskedővel, vagy e személy legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal az ágazati törvényben meghatározott dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység elvégzése céljából koncessziós szerződés az e §-ban meghatározottak szerint is köthető.

(2)

Az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv mellőzheti a nyilvános koncessziós pályázat kiírását, ha a koncessziós szerződés megkötésére megbízható dohánykereskedővel, vagy e személy legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal is sor kerülhet.

(3)

A dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység végzésére a megbízható dohánykereskedő ajánlatot tesz. Az ajánlattevő ajánlatában megjelöli azt a területet (vármegyékre lebontva), ahol a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet folytatni kívánja, bemutatja a rendelkezésére álló eszközállományt és vállalja, hogy egységenként (vármegyénként) a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott - ennek hiányában az általa megajánlott - koncessziós díjat fizet azzal, hogy a koncessziós szerződés keltét követő öt naptári évben a koncessziós díj mértéke az ajánlattevő vállalása szerint alakul.

(4)

Az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv az ajánlat elfogadásáról a megbízható dohánykereskedő írásbeli ajánlatának átvételét követő 30 napon belül dönt. Az ajánlat elfogadása esetén 30 napon belül megköti a koncessziós szerződést az ajánlattevővel vagy az ajánlattevő legalább többségi tulajdonában álló (e célból alapított) gazdasági társasággal.

10/E. §

(1)	Az ágazati törvényben meghatározott dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokra vonatkozó koncesszió nyilvános pályázatára e törvény rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

(2)	Az ágazati törvény a nyilvános pályázati felhívás közzétételére az e törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb határidőt, illetve eltérő közzétételi helyeket is előírhat.

(3)	Az ágazati törvény a dohánykiskereskedelem-ellátási koncessziós pályázatok benyújtására, valamint elbírálására az e törvény 9. §-ában meghatározottnál rövidebb határidőt is előírhat.

10/F. §

(1)	A koncessziós szerződésre és a koncesszió jogosultjára egyebekben e törvény, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot szabályozó ágazati törvény rendelkezései irányadóak.

(2)	Az ágazati törvény alapján megkötött, e törvény 10/D. §-a szerinti koncessziós szerződésben a felek e törvény 16-17. §-ában és 20. §-ában foglaltaktól eltérhetnek.

A koncessziós szerződés

11. §

Ha a koncessziós szerződés megkötésére nem a 10/C. § (1) bekezdés b) pontjában vagy a 10/D. §-ban foglaltak szerint kerül sor, az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv csak azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte. A pályázat nyertese az, aki összességében az állam, illetőleg az önkormányzat számára a kiírásnak megfelelő legkedvezőbb ajánlatot tette.

11/A. §

Ha e törvény 4. § (3) bekezdése alapján lefolytatott pályázat vagy a Kbt. szerint közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményes, az annak eredményeként létrejövő szerződés megkötésével egyidejűleg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szerződés megszűnik.

12. §

(3)	A koncessziós szerződést a kikötött időpont előtt csak a 14/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a 17. § (2) bekezdésében, a 20. § (1) bekezdésében és a 21. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, valamint a szerződésben előre rögzített feltételek bekövetkezésekor lehet felmondani.

13. §

(1)	A koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának átengedéséről a felek visszterhes szerződésben rendelkezhetnek.

(1a)

A koncessziós szerződésnek rendelkeznie kell a 14/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felmondási idő terjedelméről, valamint a 14/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kompenzáció alapját képező gazdasági hátrányról, a kompenzáció összege megállapításának és számításának módjáról, valamint a kompenzáció iránti igény érvényesítésének részletes szabályairól.

(2)	Ha az ágazati törvény ellenszolgáltatásként koncessziós díj fizetését írja elő, úgy annak csak legkisebb összegét határozhatja meg. A koncessziós díj megfizetésének módjáról és mértékéről a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.

(3)	Az állam által kötött koncessziós szerződésből származó koncessziós díjat elkülönítetten kell nyilvántartani; felhasználásáról az Országgyűlés az éves költségvetési törvény elfogadása során határoz.

14. §

(1)

Az állam, illetve az önkormányzat a jogosultnak a koncessziós díjjal vagy más módon ellentételezett vagyoni értékű pozícióját (kizárólagosság), annak beleegyezése nélkül a koncessziós szerződés időtartama alatt a szerződésben meghatározott földrajzi-közigazgatási egységen belül számára hátrányos módon csak abban az esetben változtathatja meg, ha erre vonatkozóan a felek a koncessziós szerződésben megállapodtak.

(2)

Az állam, illetve az önkormányzat a 10/C. § (1) bekezdés b) pontja alapján megkötött koncessziós szerződés esetében a jogosult vagyoni értékű pozícióját annak beleegyezése nélkül a koncessziós szerződés időtartama alatt a szerződésben meghatározott földrajzi-közigazgatási egységen belül számára hátrányos módon csak akkor változtathatja meg, ha erre vonatkozóan a felek a koncessziós szerződésben megállapodtak.

14/A. §

(1)

Ha a koncessziós szerződés megkötését követően e törvény rendelkezéseinek, valamint az ágazati koncessziós szabályozás megváltozása következtében a koncessziós szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a koncesszió jogosultjának gazdasági hátrányt vagy jogi érdeksérelmet okozna, és e törvény rendelkezéseinek, valamint az ágazati koncessziós szabályozás megváltozásának lehetősége a koncessziós szerződés megkötésének időpontjában a koncesszió jogosultja számára nem volt előrelátható, úgy a koncesszió jogosultja választása szerint

a)	a koncessziós szerződést legalább három hónapos vagy azt meghaladó felmondási idő mellett felmondhatja,

b)	a koncessziós szerződés bírósági módosítása útján a koncessziós díj arányos csökkentését kérheti, vagy

c)	az elszenvedett gazdasági hátránnyal vagy jogi érdeksérelemmel arányos egyösszegű vagy részletekben teljesítendő pénzbeli kompenzációra tarthat igényt.

(2)

Az (1) bekezdés alkalmazásában ágazati koncessziós szabályozásnak minősül az állam és az európai Unió által alkotott valamennyi jogszabály és jogi tartalmú szabályozás, így különösen a koncessziós díjra, koncessziós szerződés keretében átengedett tevékenységre vonatkozó közterhekkel kapcsolatos és más jogi szabályozás, kötelezést tartalmazó szakmai előírás, szabvány, szabályzat és belső szabályozás, továbbá nemzetközi szerződés és megállapodás, amely koncessziós szerződés alapján átengedett koncesszióköteles tevékenységre vonatkozik.

15. §

(1)

Abban az esetben, ha a koncesszió-köteles tevékenység kizárólagos állami tulajdonhoz vagy az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgyhoz kapcsolódik, a koncessziós szerződés megkötése e vagyontárgy tulajdonjogában változást nem eredményez. Az ágazati törvény a bányászati koncessziós szerződés alapján kitermelt természeti kincs feletti tulajdonjog vonatkozásában ettől eltérő rendelkezést állapíthat meg.

(2)	A koncesszió-köteles tevékenységgel összefüggésben létrejött kizárólagos állami tulajdonnak vagy önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgy az üzembehelyezés időpontjával kerül az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonába a koncessziós szerződésben rögzített feltételek szerint.

16. §

A koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálása során - a felek ilyen megállapodása esetén, nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy Magyarország nemzetközi szerződésből eredő eltérő kötelezettsége hiányában - a Koncessziós Állandó Választottbíróság és külföldi választottbíróság is eljárhat, egyébként a koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálására az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult.

17. §

(1)

A koncesszió-köteles tevékenység folytatására kiírt pályázat nyertesének a koncessziós szerződésben kötelezettséget kell vállalnia arra vonatkozólag, hogy a pályázati kiírás alapján a koncessziós szerződésben rögzített követelményeket az általa alapított gazdasági társaság alapító okiratában érvényesíteni fogja.

(2)	Ha ezt a kötelezettségét elmulasztja, a koncessziós szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye.

18. §

Az ágazati törvény az állam által kötendő egyes koncessziós szerződések létrejöttéhez az Országgyűlés jóváhagyását írhatja elő. Amennyiben a koncessziós szerződés aláírásától számított, kilencven napon belül azt az Országgyűlés nem hagyja jóvá, úgy a jogosult nyilatkozati kötöttségétől szabadul.

19. §

(1)	Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a koncessziós szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)	A koncessziós szerződés azon tartalmi elemei, amelyek a nyilvános koncessziós pályázat kiírásának részét képezték, közérdekű adatnak minősülnek.

(3)

A koncessziós szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatban nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

19/A. §

A koncessziós szerződés módosításához, az állam nevében történő megszüntetéséhez a Hatóság előzetes egyetértése szükséges.

A koncessziós társaság

20. §

(1)

A koncesszió-köteles tevékenység folytatására - ha ágazati törvény eltérően nem rendelkezik - a koncessziós szerződést aláírónak a koncessziós szerződés koncessziós időszak kezdőidőpontját meghatározó rendelkezésének hatályba lépésétől számított kilencven napon belül saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot (a továbbiakban: koncessziós társaság) kell alapítania. A határidő elmulasztása esetén az állam, illetve az önkormányzat a koncessziós szerződést felmondhatja.

(2)	Ha ágazati törvény a koncessziós szerződés létrejöttéhez az Országgyűlés jóváhagyását írja elő, úgy az (1) bekezdésben előírt határidő a jóváhagyás napján kezdődik.

21. §

(1)

Ha a koncesszió-köteles tevékenység folytatását külön jogszabály hatósági engedélyhez köti, a koncessziós társaság tevékenységét csak ennek birtokában folytathatja. Semmis a koncessziós szerződésben foglalt azon kikötés, mely szerint az állam, illetőleg az önkormányzat nevében aláíró személy, illetve szerv a hatósági engedély kiadására előzetesen kötelezettséget vállal.

(2)	A hatósági engedély visszavonása, illetőleg az illetékes államigazgatási szervnek a jogellenes állapot megszüntetéséig a koncesszió-köteles tevékenység folytatását megtiltó határozata a koncessziós szerződést nem teszi érvénytelenné.

(3)

Ha a koncessziós társaság a koncessziós szerződés koncessziós időszak kezdőidőpontját meghatározó rendelkezésének hatályba lépésétől, illetőleg a hatósági engedély visszavonásáról rendelkező, valamint a tevékenység gyakorlását megtiltó határozat közlésétől számított hat hónapon belül nem válik a tevékenység gyakorlására jogosulttá, az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv a koncessziós szerződést felmondhatja.

22. §

A koncessziós társaság a koncesszió-köteles tevékenységen kívül kizárólag azzal szervesen összefüggő - az ágazati törvényben, illetőleg az önkormányzat döntésében meghatározott - tevékenységek gyakorlására jogosult.

23. §

(1)	A koncessziós szerződés időtartama alatt a koncessziós társaság jogosult a kizárólagos állami tulajdonhoz, illetőleg önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó egyes vagyontárgyak birtoklására, használatára és hasznok szedésére.

(2)	A koncessziós társaság a birtokába adott kizárólagos állami tulajdonnak, illetőleg önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgyra vonatkozó használati jogát nem idegenítheti el, valamint azt nem pénzbeni hozzájárulásként más gazdasági társaságba nem viheti be.

24. §

A koncesszió-köteles tevékenységgel összefüggésben létrejött kizárólagos állami tulajdonnak, illetőleg önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgy rendeltetésszerű használatát elősegítő vagyontárgyak (létesítmények) elkészültük (üzembehelyezésük) után - ha a koncessziós szerződés eltérően nem rendelkezett - a koncessziós társaság tulajdonába kerülnek.

25. §

A koncessziós társaság a koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának jogát az állam, illetőleg az önkormányzat hozzájárulása nélkül másra nem ruházhatja át, valamint azt más gazdasági társaságba nem pénzbeni hozzájárulásként nem viheti be.

26. §

(1)

A koncessziós szerződésben meghatározott időtartam lejártakor vagy a koncessziós szerződésnek más okból történt megszűnése esetén [12. § (3) bek.], legkésőbb az azt megállapító jogerős bírósági határozat közlésétől számított harminc napon belül a koncessziós társaság tagjai (részvényesei) kötelesek a végelszámolást lefolytatni.

(2)	Ha a koncessziós társaság tagjai (részvényesei) az (1) bekezdésben foglaltak teljesítését elmulasztják, úgy a cégbíróság hivatalból intézkedik a jogutód nélküli megszűnés jogkövetkezményeinek érvényesítéséről.

(3)

A koncessziós társaság megszüntetése esetén a tagok (részvényesek) részére az őket megillető vagyonmaradványt csak abban az esetben lehet kiszolgáltatni (kifizetni), ha az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró szerv az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonában levő vagyontárgyak rendeltetésszerű állapotban történt átadását igazolta, kivéve, ha a kizárólagos állami tulajdonhoz, illetőleg önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgy üzembehelyezésére ezen időpontig nem került sor.

27. §

(1)	A koncessziós társaság fizetésképtelenség miatt történő felszámolása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a koncessziós szerződés megszűnését is jelenti.

(2)	A koncessziós szerződésben a felek úgy is megállapodhatnak, hogy a szerződésben kikötött idő még hátralevő tartamára újabb koncessziós társaság alapítható.

28. §

Ha a koncessziós társaságot bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, az állam, illetőleg az önkormányzat által a társaság használatába adott vagyontárgyak a hitelezői követelések kielégítésének fedezetéül nem szolgálhatnak, azt a felszámoló köteles az állam, illetőleg az önkormányzat részére kiszolgáltatni. A felszámolási vagyon értékesítése során az államot, illetőleg az önkormányzatot a 24. § szerinti vagyon vonatkozásában elővásárlási jog illeti meg.

29. §

(1)	E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)

e törvénynek az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv-1.) módosított 5. §-át, 7/A. §-át, 10/A. §-át, 10/C. § (2), (4)-(9) bekezdését, 10/D. § (2) és (4) bekezdését, 20. § (1) bekezdését, 21. § (3) bekezdését, valamint a Módtv-1.-el megállapított 9/B. §-át és 30/A. §-át az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő koncessziós pályázati és ajánlattételi eljárásokra is alkalmazni kell.

(3)

e törvénynek az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv-2.) módosított 10/B. §-át, 12. § (3) bekezdését, valamint a Módtv-2.-el megállapított 13. § (1a) bekezdését, 14/A. §-át, 16. §-át az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő koncessziós pályázati és ajánlattételi eljárásokra is alkalmazni kell.

(4)

E törvénynek az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvénnyel megállapított 3/A. §-át, 4. § (3) bekezdését és 11/A. §-át azon eljárásokra is alkalmazni kell, amelyeknek alapjául szolgáló - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti - szerződés a kihirdetés napján már hatályos volt.

(6)	E törvény hatálybalépését megelőzően engedélyezett koncessziós vagy koncessziós jellegű tevékenységet a törvény hatálybalépésekor folytató személyek vagy szervezetek - amennyiben az ágazati törvény másként nem rendelkezik - változatlan feltételekkel folytathatják.

30/A. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a)	központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter kijelölésére vonatkozó és az e kijelölés alapján eljáró központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter által a koncessziós szerződés végrehajtása körében ellátandó feladatait meghatározó részletes szabályokat,

b)	az 5. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra vonatkozó megkeresés és a megkeresés teljesítésének részletes szabályait,

c)	az e törvény szerinti koncessziós eljárások és a 10/A. § szerinti eljárások értékelését végző bíráló bizottság létrehozására és összetételére, valamint jogállására és működésére vonatkozó részletes szabályokat,

d)	a koncessziós szerződés megkötését követően a koncessziós szerződés alapján az államot megillető jogok és kötelezettségek koncesszió tárgya szerint illetékes ágazati miniszter általi gyakorlása - így különösen a koncessziós szerződés végrehajtása, teljesítése és ellenőrzése - szabályait és

e)	a 10/A. § szerinti együttes, egyidejű értékesítési eljárás és koncessziós pályázati eljárás szabályait rendeletben állapítsa meg.

31. §

e törvény 11/A. §-a, 14/A. §-a, valamint 16. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

A jogszabály 1991. május 30-án jelent meg a Magyar Közlöny 57. számában.
hatályba lépett 1991. május 30-án.

A bekezdés 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1992. május 8-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve. 1994. augusztus 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1999. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 1993. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2005. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. június 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. november 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. április 3-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. április 3-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. április 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. április 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. április 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. január 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. december 25-én lépett hatályba. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. október 28-án lépett hatályba.A szakasz 2000. május 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2000. május 20-án lépett hatályba. 2000. május 20-án lépett hatályba. 2000. május 20-án lépett hatályba. 2000. május 20-án lépett hatályba. 2000. május 20-án lépett hatályba. 2000. május 20-án lépett hatályba. 2000. május 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2000. május 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2000. május 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2000. május 20-án lépett hatályba.A szakasz 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. június 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A szövegrész 2013. november 15-én lépett hatályba.A szakasz 2020. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 29-én lépett hatályba. 2020. július 29-én lépett hatályba. 2020. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba. 2020. december 25-én lépett hatályba. 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba. 2020. december 25-én lépett hatályba. 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 29-én lépett hatályba.A szövegrész 2014. december 24-én lépett hatályba.A szakasz 2014. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A szakasz 2014. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 24-én lépett hatályba.A szakasz 2014. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. december 24-én lépett hatályba.A szakasz 2013. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. december 24-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 29-én lépett hatályba.A szakasz 2022. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A szakasz 2014. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 29-én lépett hatályba.A szakasz 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba. 2020. december 25-én lépett hatályba. 2020. december 25-én lépett hatályba. 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A szakasz 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2000. május 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. május 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2000. május 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2000. május 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2003. június 9-én lépett hatályba.A szakasz 2021. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. december 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. december 25-én lépett hatályba. 2022. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2020. december 25-én lépett hatályba. 2020. december 25-én lépett hatályba. 2020. december 25-én lépett hatályba. 2020. december 25-én lépett hatályba.A szakasz 2020. december 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. december 25-én lépett hatályba.

KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT

1991. évi XVI. törvény

a koncesszióról

Általános rendelkezések

1. §

(1)

Ez a törvény állapítja meg

a)	az országos közutak és műtárgyaik, a vasutak, a csatornák - ideértve a mezőgazdasági vízhasznosítási főműveket - a kikötők, a közforgalmú repülőterek, valamint a regionális közműrendszerek,

b)	a távközlési alaphálózat és a távközlésre felhasználható frekvenciák,

c)	a közcélú villamosművek, a villamosenergia szolgáltatásához és szállításához szükséges országos távvezetékhálózatok,

d)	az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik, továbbá a helyi közművek működtetése, valamint

e)	a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezzel összefüggő bányászati melléktevékenységek,

f)	a csővezetékes termékszállítás és tárolás,

g)	a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása,

h)	a kábítószerek és pszichotrop anyagok előállítása és forgalmazása,

i)	a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység,

j)	a postai alapszolgáltatás (a levélpostai és a pénzküldeménnyel kapcsolatos szolgáltatás),

k)	a távközlési szolgáltatás (közcélú távbeszélő, telex, mobil rádiótelefon, személyhívó és kapcsolt adatátvitel, továbbá közszolgálati rádió és televízió műsor szórására és szétosztására irányuló szolgáltatás), ide nem értve a zártláncú szolgáltatásokat,

l)	a vasúti személyszállítás és árufuvarozás,

a menetrend alapján végzett közúti személyszállítás koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait. Az egyes tevékenységek folytatásának módját, részletes feltételeit meghatározó ágazati törvények (a továbbiakban: ágazati törvény) csak e törvény keretei között rendelkezhetnek.

(2)	Az ágazati törvény az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységi körök, mint gyűjtőfogalmak keretein belül egyes tevékenységtípusok folytatását koncessziós pályázat kiírása, illetőleg koncessziós szerződés megkötése nélkül is lehetővé tehet (liberalizált tevékenységek).

2. §

Az 1. §-ban felsorolt tevékenységek folytatásának feltétele, hogy

az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (az utóbbi kettő a továbbiakban együtt: önkormányzat) - a 14. §-ban foglaltak figyelembevételével - e célra az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet [Ptk. 685. § c) pont], vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapítson, vagy

b)	az állam, illetőleg az önkormányzat a tevékenység gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben átengedje.

3. §

(1)	Az állam, illetőleg az önkormányzat a 2. § b) pont szerinti koncessziós szerződést a belföldi és külföldi természetes, és jogi személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötheti meg.

(2)	A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő természetes és jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai a belföldiekkel azonos feltételekkel és eséllyel köthetnek koncessziós szerződést.

A koncessziós pályázat

4. §

(1)

A koncessziós szerződés megkötésére - a 12. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - az állam, illetőleg az önkormányzat pályázatot köteles kiírni. A pályázatok - kivéve ha a honvédelmi, illetőleg a nemzetbiztonsági érdekek a pályázat zártkörű kiírását teszik szükségessé - nyilvánosak. Ennek során a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. törvényerejű rendeletet nem kell alkalmazni.

(2)	A zártkörű pályázat kiírását szükségessé tevő honvédelmi, illetőleg nemzetbiztonsági érdekekről az illetékes miniszter az Országgyűlés illetékes bizottságai véleményének meghallgatása után dönt.

5. §

(1)	Az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a koncessziós szerződés megkötésére a tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter jogosult.

(2)

Abban az esetben, ha a pályázati kiírás olyan tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság átengedésére irányul, mely az önkormányzat törvényben előírt kötelezettségének teljesítésére közvetlenül hatással van, a pályázat kiírásához az érintett önkormányzat egyetértése szükséges. Ha a pályázat kiírása az önkormányzatot egyébként megillető jogok gyakorlását, illetve egyéb feladat teljesítését érinti, a pályázati kiírás közzététele előtt az érdekelt önkormányzat véleményét ki kell kérni.

6. §

7. §

8. §

(1)

(2)

A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elbírálásának szempontjait, továbbá a koncesszió-köteles tevékenység

a)	és az azzal szervesen összefüggő egyéb tevékenységek felsorolását,

b)	átengedésének időtartamát,

c)	gyakorlására meghatározott földrajzi-közigazgatási egységet,

d)	gyakorlásának jogi, pénzügyi feltételeit,

e)	a koncessziós szerződés idő előtti megszűnésének feltételeit,

f)	az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a koncessziós szerződésben foglaltak betartásának ellenőrzése kapcsán az államot (önkormányzatot) milyen jogosítványok illetik meg,

(3)

A pályázati kiírásnak szükség esetén tartalmaznia kell:

a)	a tevékenység folytatására vonatkozó, az egyes jogszabályokban, szabványokban foglaltakat meghaladó, illetőleg attól eltérő szakmai feltételeket (pl. környezetvédelem, egészségvédelem),

b)	a tevékenység gyakorlása során a belföldi munkaerő foglalkoztatására és a belföldi vállalkozók, beszállítók igénybevételére vonatkozó feltételeket,

c)	a koncessziós díj legkisebb összegét,

d)	ha a koncesszió-köteles tevékenység folytatásához kizárólagos állami tulajdon (önkormányzati törzsvagyon) birtokba adása szükséges, úgy az annak átadására, illetőleg visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat, biztosítékokat,

e)	az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a koncessziós szerződés létrejöttéhez ágazati törvény az Országgyűlés jóváhagyását előírja,

f)	a koncesszióba adott tevékenység árképzési szabályait, ideértve az ár, díj meghatározásának és változtatásának elveit és módszereit,

g)	egyéb, a pályázat kiírója által szükségesnek tartott információkat.

9. §

10. §

Az ágazati törvény a pályázat lebonyolításának módjára vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.

A koncessziós szerződés

11. §

Az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv csak azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte. A pályázat nyertese az, aki összességében az állam, illetőleg az önkormányzat számára a kiírásnak megfelelő legkedvezőbb ajánlatot tette.

12. §

(1)	A koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető, melynek leghosszabb ideje harmincöt év.

(2)	Az ágazati törvény megengedheti külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződés egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - történő meghosszabbítását.

(3)	A koncessziós szerződést a kikötött időpont előtt csak a 17. § (2) bekezdésben, a 20. § (1) bekezdésben és a 21. § (3) bekezdésben meghatározott esetben, valamint a szerződésben előre rögzített feltételek bekövetkezésekor lehet felmondani.

13. §

(1)	A koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának átengedéséről a felek visszterhes szerződésben rendelkezhetnek.

(2)	Ha az ágazati törvény ellenszolgáltatásként koncessziós díj fizetését írja elő, úgy annak csak legkisebb összegét határozhatja meg. A koncessziós díj megfizetésének módjáról és mértékéről a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.

(3)	Az állam által kötött koncessziós szerződésből származó koncessziós díjat elkülönítetten kell nyilvántartani; felhasználásáról az Országgyűlés az éves költségvetési törvény elfogadása során határoz.

14. §

Az állam, illetőleg az önkormányzat a jogosultnak a koncessziós díjjal vagy más módon ellentételezett vagyoni értékű pozícióját (kizárólagosság), annak beleegyezése nélkül a koncessziós szerződés időtartama alatt a szerződésben meghatározott földrajzi-közigazgatási egységen belül számára hátrányos módon csak abban az esetben változtathatja meg, ha erre vonatkozóan a felek a koncessziós szerződésben megállapodtak.

15. §

(1)

(2)	A koncesszió-köteles tevékenységgel összefüggésben létrejött kizárólagos állami tulajdonnak vagy önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgy az üzembehelyezés időpontjával kerül az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonába a koncessziós szerződésben rögzített feltételek szerint.

16. §

(1)	A koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálására - ha nemzetközi szerződés vagy a (2) bekezdésben meghatározott esetben a koncessziós szerződés másként nem rendelkezik - az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult.

(2)	A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülővel kötött koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálása során - a felek ilyen megállapodása esetén - nemzetközi választottbíróság is eljárhat.

17. §

(1)

(2)	Ha ezt a kötelezettségét elmulasztja, a koncessziós szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye.

18. §

19. §

Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a koncessziós szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

A koncessziós társaság

20. §

(1)

A koncesszió-köteles tevékenység folytatására - ha ágazati törvény eltérően nem rendelkezik - a koncessziós szerződést aláírónak az aláírástól számított kilencven napon belül saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot (a továbbiakban: koncessziós társaság) kell alapítania. A határidő elmulasztása esetén az állam, illetve az önkormányzat a koncessziós szerződést felmondhatja.

(2)	Ha ágazati törvény a koncessziós szerződés létrejöttéhez az Országgyűlés jóváhagyását írja elő, úgy az (1) bekezdésben előírt határidő a jóváhagyás napján kezdődik.

21. §

(1)

(2)	A hatósági engedély visszavonása, illetőleg az illetékes államigazgatási szervnek a jogellenes állapot megszüntetéséig a koncesszió-köteles tevékenység folytatását megtiltó határozata a koncessziós szerződést nem teszi érvénytelenné.

(3)

Ha a koncessziós társaság a koncessziós szerződés megkötésétől, illetőleg a hatósági engedély visszavonásáról rendelkező, valamint a tevékenység gyakorlását megtiltó határozat közlésétől számított hat hónapon belül nem válik a tevékenység gyakorlására jogosulttá, az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv a koncessziós szerződést felmondhatja.

22. §

23. §

(1)	A koncessziós szerződés időtartama alatt a koncessziós társaság jogosult a kizárólagos állami tulajdonhoz, illetőleg önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó egyes vagyontárgyak birtoklására, használatára és hasznok szedésére.

(2)	A koncessziós társaság a birtokába adott kizárólagos állami tulajdonnak, illetőleg önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgyra vonatkozó használati jogát nem idegenítheti el, valamint azt nem pénzbeni hozzájárulásként más gazdasági társaságba nem viheti be.

24. §

25. §

26. §

(1)

(2)	Ha a koncessziós társaság tagjai (részvényesei) az (1) bekezdésben foglaltak teljesítését elmulasztják, úgy a cégbíróság hivatalból intézkedik a jogutód nélküli megszűnés jogkövetkezményeinek érvényesítéséről.

(3)

27. §

(1)	A koncessziós társaság fizetésképtelenség miatt történő felszámolása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a koncessziós szerződés megszűnését is jelenti.

(2)	A koncessziós szerződésben a felek úgy is megállapodhatnak, hogy a szerződésben kikötött idő még hátralevő tartamára újabb koncessziós társaság alapítható.

28. §

29. §

(1)	E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)

E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó tevékenységet az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével működő gazdasági társaság, illetve a koncessziós szerződést aláírók által kifejezetten e célra alapított gazdasági társaság gyakorolhatja.”

(3)

A Gt. 52. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Abban az esetben, ha a gazdasági társaságot koncesszió-köteles tevékenység folytatására alapították, a társaság megszűnése esetén a tagok (részvényesek) részére az őket megillető vagyonmaradványt csak abban az esetben lehet kiszolgáltatni (kifizetni), ha az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró szerv az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgyak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történt átadását igazolta, kivéve, ha a kizárólagos állami tulajdonhoz, illetőleg önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgy üzembehelyezésére ezen időpontig nem került sor.”

(4)

Az állami vállalatokról szóló többször módosított 1977. évi VI. törvény 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vállalat a tevékenységi körét a koncesszió-köteles tevékenységek kivételével - a 26/A. §-ban említett esetben a külön jog vagy hatósági engedély megadását követően - módosíthatja.”

(5)

A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állam vagy az önkormányzat által alapított, s átalakuló gazdálkodó szervezet tevékenysége folytatására az új gazdasági társaság csak az állam, illetve önkormányzat többségi részesedése mellett jogosult. A bányászati kutatás és termelés területén - a pályáztatás feltételeinek kialakulásáig terjedő átmeneti időszakban - az ipari és kereskedelmi miniszter ettől eltérést engedélyezhet.”

(6)	E törvény hatálybalépését megelőzően engedélyezett koncessziós vagy koncessziós jellegű tevékenységet a törvény hatálybalépésekor folytató személyek vagy szervezetek - amennyiben az ágazati törvény másként nem rendelkezik - változatlan feltételekkel folytathatják.